1. Az Antropológiai Osztályközi Tudományos Bizottság 2013. évi tevékenysége 2. A tudományos bizottság neve MTA Biológiai Tudományok Osztálya Antropológiai Osztályközi Tudományos Bizottság (AOTB) 2011. november 21-től az Antropológiai Bizottság a tudományos bizottsági struktúra átalakítása következtében az MTA VIII. Biológiai Osztály Antropológiai Osztályközi Tudományos Bizottságaként (AOTB) folytatta működését. Az AOTB a II. (Filozófiai és Történettudományok Osztálya), a VII. (Kémiai Tudományok Osztálya) és a VIII. osztályok közös tudományos bizottsága; összetételére, korábbi tevékenységére és küldetésére tekintettel a VIII. Biológiai Osztályhoz tartozó osztályközi tudományos bizottság. Megjegyzés: Az MTA weboldalon az AOTB sajnos még mindig a II., V., VIII. és X. osztály közös tudományos bizottságaként szerepel, ennek korrekciója feltétlenül szükséges lenne, ahogyan erre már a 2012-es beszámolóban is utaltunk. 3. A tudományos bizottság tisztségviselői: Elnök: Pálfi György a biológiai tudományok kandidátusa Társelnök: Gyenis Gyula a biológiai tudományok kandidátusa Titkár: Pap Ildikó PhD 4. A tudományos bizottság létszáma:
16 fő
(Korábban 18 fő, de Ádám György († 2013. február 3.) és Mahunka Sándor († 2012. december 24.) tagtársaink elhunyta következtében a bizottság létszáma 16 főre csökkent.) Akadémikus: 6 fő Közgyűlési képviselő: – MTA doktora: Tudomány doktora: Kandidátus: PhD:
(5 rendes tag, 1 levelező tag) 2 fő 3 fő 3 fő 2 fő
5. A tudományos bizottsághoz tartozó köztestületi tagok létszáma:
42 fő
Buday József és Szilágyi Katalin tagtársaink elhunytak. Akadémikus: Tudomány és MTA doktor: Kandidátus: PhD:
6 fő 5 13 18
(2 MTA doktor, 3 tudományok doktora)
1
6. A tudományos bizottság al- és munkabizottságai a tisztségviselők felsorolásával együtt: --7. A tudományos bizottság ülései: A bizottság 2013 első felében egy ülést tartott. A 2013. évi második bizottsági ülés adminisztratív okok miatt tolódott 2014 első negyedévére (ami miatt a 2014-es bizottsági ülések száma várhatóan 3 lesz.) Időpont: Helyszín: Napirend:
2013. július 1. ELTE Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék
A napirendi pontok előtt a bizottság tagjai egy perces néma felállással tisztelegtek elhunyt tagtársaink, Ádám György és Mahunka Sándor akadémikus urak emlékének. 1. Elnöki tájékoztató. – Pálfi György 2. Tájékoztató az MTM és az SZTE kezelésében lévő embertani gyűjtemények aktuális helyzetéről, fejlesztési lehetőségeiről.
Pap Ildikó tájékoztatást adott a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani tárának
antropológiai gyűjteményéről, a mintegy 40.000 embertani lelet mennyiségéről, elhelyezéséről. Bár a Ludovika épületében a Nemzeti Közszolgálati Egyetem beköltözése és Campusának építkezése miatt 2013 tavasza óta jelentős átalakítások folynak 2014 áprilisáig, a gyűjteményt nem fenyegeti veszély. A tár belátható ideig a jelenlegi helyén marad, felszereltsége megfelelő, de a gyűjtemény növekedése helyhiány miatta nehezen megoldható.
Pálfi György tájékoztatást adott a Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszéke kezelésében
lévő több mint 30.000 egyén csontmaradványait tartalmazó gyűjtemény sorsának alakulásáról. A gyűjtemény 20 éve Makón elhelyezett részét, a mintegy 8000 tételből álló állományt az SZTE 2013 júniusában, több középiskola bevonásával költöztette Szegedre (Újszeged). Így, befejezve az SZTE BTK alagsori raktárakból Újszegedre történő csontváz-költöztetési kampányt is (2012 június – 2013 június, összesen 22 forduló, mintegy 15 ezer csontváz), egy helyre került a tanszék jelentős csontvázgyűjteménye. Pálfi György reményei szerint a fejlesztéseket követően sikerül még szorosabbra fűzni a tanszék és az MTM kapcsolatát, így nemcsak Magyarországon, hanem világviszonylatban is a legnagyobb antropológiai gyűjtemény alakulhat ki. Azt sem tartja kizártnak, hogy akár más felsőoktatási intézményekből vagy a határon túlról kutatók és szakdolgozók keressék fel a tanszék gyűjteményét tudományos kutatások céljából. Pálfi György jelezte azonban azt is, hogy a szegedi gyűjtemény közel 70 éves létezése és folyamatos gyarapodása során soha nem kapott megfelelő jogi státuszt, muzeológus munkatársat vagy önálló forrást a finanszírozáshoz: ezek máig is létező megoldatlan problémák. 3. Tájékoztató a régészeti leletekkel, illetve régészeti ásatásokból származó emberi maradványokkal/leletekkel kapcsolatos jogszabályokról, jogszabályi változásokról.
Dr. Bató Szilvia jogász a MNM-NÖK munkatársa részletes tájékoztatást adott a Bizottság
tagjainak, az alábbi jogszabályok alapján: 3/2002. (II. 15.) NKÖM rendelet a kulturális örökség védetté nyilvánításának részletes szabályairól; 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet az örökségvédelmi hatástanulmányról; 17/2002. (VI. 21.) NKÖM rendelet a kulturális örökség hatósági nyilvántartására vonatkozó szabályokról; 10/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet a Kulturális Örökségvédelmi Hivataleljárásairól; 308/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról; 5/2010. (VIII. 18.) NEFMI rendelet a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes 2
szabályairól (Fr.); 324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról. Bató Szilvia részletesen kitért az aktuális jogszabályi változásokra, illetve a még megoldatlan (vagy „már megoldatlan”, új keletű) problémákra, majd ismertette a hazai múzeumi intézményrendszer változásait is. Ezek között is új kategória a „közérdekű muzeális gyűjtemény”, ami talán a szegedi antropológiai gyűjtemény számára is alkalmas kategória lehet. A fentiek ismeretében, a 3. és 4. napirendi pontokban megfogalmazottakra tekintettel, a Bizottság megbízta a két érintett gyűjtemény felelőseit, Pap Ildikót és Pálfi Györgyöt, hogy tegyenek erőfeszítéseket a szegedi gyűjtemény egyelőre nem tisztázott jogi helyzetének, és még megoldatlan egyéb problémáinak rendezésére. 4. Köztestületi tagságra jelentkező kutatók (Dr. Dobák Judit és Dr. Hajdu Tamás) tagságra való alkalmasságának megállapítása.
Pap IIdikó ismertette Dobák Judit és Hajdu Tamás jelöltek adatait, tudományos munkásságát. Bejelentette, hogy mindkét jelölt publikációs listája elérhető az MTMT-ben.
10 bizottsági tag volt jelen, a bizottsági ülés határozatképes volt (MTA Alapszabály 40.§-ban foglaltak szerint eljárva. A bizottság az MTA Alapszabály 40. § (8) bekezdés f) pontja szerint rá testált hatásköre alapján, az Ügyrend 11. § (2) bekezdése szerint eljárva a következőket állapította meg: HATÁROZATOK: Dr. Dobák Judit jelölt anyagainak áttekintése után a Bizottság egyhangú szavazással úgy határozott, hogy Dobák Judit köztestületi jelentkezését nem támogatja. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy Dobák Judit szakmai munkássága, tudományterülete nem illeszkedik az Antropológiai Osztályközi Bizottság által lefedett tudományterületek közé – az Bizottságunk véleménye szerint a Néprajztudományi Bizottsághoz (I. Osztály) tartozhat. Dr. Hajdu Tamás jelölt anyagainak áttekintése után a Bizottság egyhangú szavazással úgy határozott, hogy támogatja Hajdu Tamás köztestületi jelentkezését. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy Hajdu Tamás kutatási területe az Antropológiai Osztályközi Bizottság szakmai kompetenciájába tartozik. Eredményei, publikációs aktivitása, nemzetközi szinten is elismert tudományos munkássága kellő alapot nyújtanak ahhoz, hogy Hajdu Tamás erősítse a Magyar Tudományos Akadémia köztestületét. 5) Egyebek: A folyóirat szerkesztőbizottsága nevében Gyenis Gyula felhívta a figyelmet, hogy az Anthropologiai Közleményekbe eddig nem érkezett be elegendő kézirat. Pálfi György jelezte, hogy az SZTE-n a közelmúltban (2013. május, június) megvédett 2 PhD értekezés (Bereczki Zsolt, Paja László) téziseit, és további 1-2 kéziratot szeptemberig el fognak juttatni a folyóirat szerkesztőségébe. 8. A tudományos bizottság 2013. évi kiemelkedő rendezvényei rövid leírással: --9. Az al- és munkabizottságok 2013. évi kiemelkedő rendezvényei rövid leírással: nincs al- illetve munkabizottság. 10. A tudományos bizottság díjai (2013. évi díjak, nyertesek: ---
3
11. A tudományos bizottság tagjainak elismerései 2013-ban (díjak, kitüntetések: Bizottságunk tagjának, Bodzsár Éva egyetemi tanárnak az ELTE Szenátusa Pro Universitate Arany fokozatot adományozott. Bizottságunk elnökét, Pálfi Györgyöt nemzetközi tudományos és tudomány-szervező aktivitásáért, továbbá a francia-magyar tudományos együttműködések fejlesztéséért francia kormánykitüntetésben részesítették: 2013. szeptember 20-án a Francia Köztársaság Akadémiai Pálma Rend Lovag fokozatával tüntették ki. 12.A tudományos bizottság 2013. évi kiadványai: Az Anthropologiai Közlemények 54., 2013. évi kötete az MTA anyagi támogatásának köszönhetően jelent meg. 13. Egyéb (bármilyen, az előzőpontokhoz nem sorolható, a tudományos bizottsághoz és tagjaihoz kötődő tudományos siker, eredmény, a magyar tudományos élet szempontjából jelentős esemény): Bizottságunk viszonylag szűk szakterületéhez és köztesületi tagjainak létszámához képest jelentős számú tudományos fokozatszerzésre került sor 2013-ban. A biológiai antropológia szakterületén 7 fő kapott PhD fokozatot (ELTE: 3 fő, SZTE: 3 fő, DE: 1 fő). Egyetemi habilitációt (NYME) egy antropológus szerzett. Míg a 2012 év egyik legjelentősebb eseményeként az „ICEPT2 – Tuberculosis Evolution Meeting” (SZTE, 2012. március) multidiszciplináris tbc-evolúciós konferenciánkat említettük (ld. 2012. évi beszámoló), a 2013-as év legrangosabb tudományos eredményei közé ennek a konferenciának a „follow up” kooperációs kutatásait és az azokból született nemzetközi kutatási eredményeket sorolhatjuk: - szenzációs eredményeket hozott az budapesti Természettudományi Múzeum Embertani Tára múmiagyűjteményén folyó nemzetközi kutatás. Az MTM Embertani Tár, a Warwicki Orvosi Egyetem és a University College London munkatársai a világon először metagenomikai módszerrel azonosították a tuberkulózis kórokozójának DNS-ét több mint 200 éves emberi maradványokból. Az eredményeket a New England Journal of Medicine című szaklap közölte. - a Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszéke munkatársai, a Birminghami Egyetem, a University College London, valamint a EURAC (Bolzano) kutatócsoportjaival együttműködve 5-7 ezer éves újkőkori csontmintákból igazolták a gümőkór Kárpát-medencei jelenlétét, átírva ezzel a betegség hazai járványtörténetét. Az eredményekről 2013-ban többek között a PLOS ONE című szaklapban is jelentek meg közlemények. 2013-ban az MTA BTK Régészeti Intézet Archeogenetikai Laboratórium kutatói a Mainz-i Egyetem kutatóival rendkívül eredményes kutatást folytattak neolit kori népességek archaikus humán DNS vizsgálata terén (az eredményekről 2014 januárjában nemzetközi konferencia keretében számoltak be Budapesten). A diffúz idiopátiás szkeletális hiperosztózis (DISH) témakörében folytatott paleopatológiai kutatások eredményeiből 2013-ban a szakterület rangos nemzetközi szakfolyóirataiban (többek között: American Journal of Physical Anthropology) jelentek meg tanulmányok a Hajdu Tamás (ELTE) köztestületi tagunk vezette kutatásokból. A szakterület több hazai kutatócsoportja összefogásával születtek látványos eredmények a „paleoonkológia” speciális, új területén, melynek során római kori maradványok rákos elváltozásait diagnosztizálták. Az eredmények a Pathobiology c. lapban jelentek meg.
4
Az AOTB tagjai 2013-ban több elismerésben részesültek (ld. fentebb), de rajtuk kívül a szakterülethez tartozó köztestületi tagok közül is többen részesültek különböző kitüntetésekben. Közülük is ki kell emelnünk a 80 esztendős Cholnoky Péter nyugalmazott egyetemi tanárt, a Markusovszky kórház nyugalmazott osztályvezető főorvosát, akit Semmelweis-díjjal tüntettek ki. A professzort 2013-ban Szombathely díszpolgárává is megválasztották.
Pálfi Görgy sk. Gyenis Gyula sk. az AOTB elnöke az AOTB társelnöke
Pap Ildikó sk. az AOTB titkára
5
