1. Anti-szegregációs helyzetfeltárás

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata

Anti-szegregációs terv

1

1.

Anti-szegregációs helyzetfeltárás

1.1.

Bevezetés

Jelen anti-szegregációs terv elsősorban területi dimenzióban – az IVS-ben azonosított hét városrész

szerint

-,

a

szegregációs

folyamatok

szempontjából

vizsgálja

az

esélyegyenlőségi problémák meglétét Sopron város közigazgatási határán belül, melyet a hét városrész teljesen lefed. A település-fejlesztésben kiemelt szerepű az egyenlő esélyű hozzáférés, valamint az esélyegyenlőség biztosítása horizontális uniós elvek érvényesítése, elsősorban az alacsony státuszú lakosok – azaz a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező és 8 osztálynál nem magasabb iskolai végzettséggel nem rendelkező aktív korú lakosok – tekintetében. Az esélyegyenlőségről, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény a következő elemeket hangsúlyozza: 1.§ „Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni.” 2.§ „Az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket e törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.” A fentebb idézett törvény alapján készülő Sopron MJV települési esélyegyenlőségi programja

különösen

a

lakhatás,

illetve

a

szociális

szolgáltatásokhoz

és

az

infrastruktúrához való egyenlő esélyű hozzáférés elősegítését célozza, mivel ezek hiánya gyengíti a társadalmi kohéziót, közvetve pedig a regionális versenyképességet. Az antiszegregációs terv egyik igen fontos elemét jelenti a települési esélyegyenlőségi program kidolgozásának. Sopron

MJV

Anti-szegregációs

terve

a

„Városrehabilitáció

2007-2013-ban”

című

városrehabilitációs kézikönyv 2.2. fejezete és 2. melléklete, valamint a 2008.01.22-én az NFÜ

honlapján

helyzetelemzésének

közzétett

„Útmutató

elkészítéséhez

az

Integrált

szükséges

Városfejlesztési

adatokról”

Stratégia

dokumentumokban

megfogalmazott adatszolgáltatási követelmények és módszertan alapján készült.

2

Az

IVS-hez

készített

beavatkozási

átfogó

tervek

helyzetelemzés

kiemelten

kezelik,

nyomán hogy

kialakított

Sopron

városrehabilitációs

minden

városrészében

diszkriminációmentesség és szegregációmentesség érvényesüljön. Az IVS helyzetelemzése szerint Sopronban jelenleg nincsen a fent említett kézikönyvben meghatározott definíciónak megfelelő szegregátum. A város Anti-szegregációs tervének célja a szegregátumok kialakulásának megakadályozása, a létező, de arányaiban kisebb léptékű problémák megoldásához vezető út kijelölése. A megelőzést jól szolgálja egy komplex szempontrendszerű városi Szociális térkép létrehozása. Erről további részletek a 3. Tervezett konkrét beavatkozások Sopronban 2007-2013 fejezet, 3.1. Átfogó városi Szociális térkép létrehozása pontjában, és a Sopron MJV Anti-szegregációs beavatkozási terv 2008-2013 című táblázat, Szociális integráció pontjában találhatók.

1.2.

Az IVS-ben megfogalmazott városrehabilitációs akcióterületek



A funkcióbővítő típusú rehabilitáció akcióterülete 2007-13 között: a Belváros.



Amennyiben a kézikönyvben foglalt meghatározás nem módosul, a város a szegregátumok hiánya miatt szociális típusú városrehabilitáció megvalósítását a 2007-13-as időszakban nem tervezi

1.3.

A városrészek főbb jellemzői az IVS átfogó helyzetelemzése alapján

Demográfia A város fejlesztési igényei szempontjából az elöregedés problémája igényel különleges figyelmet. Az egyes városrészek lakosainak korstruktúrája különböző, ugyanakkor az idős lakosság

területileg

koncentrálódik:

kiugró

mértékű

a

város

belső

lakóterületeinek elöregedése. A KSH 2001-es adatai mutatják, hogy jellemző az idősek nagy aránya a hagyományos belvárosi lakóterületeken (18,4), a villanegyedes városrészekben (Lőverek) 14,7%, illetve a lakótelepeken, kiemelten a Kőfaragó téri lakótelepen (25,9%). A folyamat erősödik: míg 2001-ben a belváros lakosainak 18.4 %-a volt 65 éven felüli, addig a 2007-es vizsgálatban ez az arány már 21%.

3

A belváros korösszetételéről részletes elemzés, illetve diagram található az IVS Szociális fejezetében. Ugyanakkor a külső, kertvárosias-falusias lakóterületeken, illetve lakóparkokban abszolút értékben

és

városi

viszonylatban

is

magas

0-14

éves

gyermekek

aránya

(pl.

SopronBánfalva-Kutyahegy 19,9%; Balf 16,9%; illetve Aranyhegy 24%). A fentiek értelmében a városban 2001-ben a 100 gyermekkorúra jutó időskorú aránya, az öregedési index 95. Az index a legmagasabb a Belvárosban: 138, legalacsonyabb a külső városrészekben.

Képzettség

A

területi

vizsgálat

rendelkezők

a

azt

Lőverek

mutatja,

hogy

városrészben

az

egyetemi/főiskolai

(22,7%),

illetve

a

végzettséggel

Belvárosban

(16,2%)

koncentrálódnak. Az új lakóterületeken a felnőttek körében a középfokú végzettség a domináns. A legfeljebb 8 osztályos iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúak között 14-23% között van az 1-6. számú városrészekben, viszont kiugróan magas az arány, 44% az egyéb belterületeken a 7. városrészben. Itt szükséges megjegyezni, hogy ezek a korábban önálló kis falvak nem alkotnak homogén városrészi egységet, mivel a város különböző szélein helyezkednek el, a lakosságuk nem egy helyre koncentrálódik területileg, így nem alkotnak szegregátumot. 20%-ot meghaladó továbbá az északi városrészben, a Jereván lakótelepen és a Belvárosban a legfeljebb 8 osztállyal rendelkezők aránya. Ezek a mutatók – a 21,5% városi átlaggal - messze vannak a szegregációs szempontból kritikus, 50%-os küszöbértékétől. Foglalkoztatottság A szegregációs mutató meghatározása szempontjából fontos a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők együttes aránya az aktív korúakon belül. Ez a 1-7. városrész átlagát tekintve 10,9%, amely mindössze egyötöde az 50%-os szegregációs határértéknek. A legrosszabb arány ez esetben is a 7. városrészben található: 23,8%. (A fenti megállapítás erre a mutatóra is ugyanúgy érvényes.) A városi átlagot meghaladó 13% a D-K-i iparterületen, ahol jelentősen emelkedett a foglalkoztatottak aránya az utóbbi években, köztük a betanított munkásoké is. A Belvárosban 11,8%-os ez a mutató, mely közel 1%-kal a városi átlag felett van.

4

Sopron a mai napig az ország legjobb foglalkoztatottsági mutatókkal rendelkező területei közé tartozik. 2001-ben a munkanélküliség 3,9%-os volt (984 fő munkanélkülivel), a 2005ös, illetve 2006-os törzsadatok szerint már csak 895, illetve 655 fő van munka nélkül, ami a 8% körüli, országos átlagnál jóval kedvezőbb helyzetre utal, a statisztikai elemzők szerint teljes foglalkoztatottságot jelent. Összegezve:

a

fenti

értékek

alapján

egyértelmű,

hogy

Sopron

képzettségi

és

foglalkoztatási mutatói sokkal kedvezőbbek az országos átlagnál, a városban nincsenek szegregálódott

vagy

szegregációs

veszélynek

kitett

telepek/közösségek/csoportok. Szociális helyzet A rendszeres szociális segélyben részesülők számának alakulása is a fentieket támasztja alá: Ha

abszolút

számokat

nézünk,

Sopron

mind

regionálisan,

mind

országosan

kiemelkedően kedvező helyzetben van, hiszen a statisztikák szerint 2005-ben 1000 lakosra mindösszesen 1,57 fő segélyben részesülő jutott. Nem új keletű, de megoldatlan probléma a hajléktalanság problémája: a szociális ellátórendszer

munkatársai

szerint

mintegy

100-120

fő

támogatása,

közösségbe

illeszkedésének segítése nem megoldott. A város jelenleg 37 férőhelyes átmeneti szállót és 23 férőhelyes éjjeli menedékhelyet tart fenn, amelyeknek otthont adó épület rendkívül zsúfolt és rossz állapotú. Az elöregedő lakosság helyzetének jellemzői: Az idős emberek jelentős része egyszemélyes háztartásban él, nagyrészük szociális támogatásra szorul. Az idős lakosság térbeli elhelyezkedése: belváros és a lakótelepek. A belvárosi, sok esetben műemléki védelem alatt álló lakások fenntartása nagyon költséges (vastag falak, rossz nyílászárók, elavult gépészet stb.). Az idős emberek bevételeik jelentős részét költik rezsi típusú kiadásokra, illetve gyógyszerre és élelmiszerre, így egyre

többen

szorulnak

önkormányzati

támogatásra

megélhetésük

biztosítása érdekében. Az öregedő társadalom problémáit mutatja a bentlakásos intézményekben ápoltak növekvő, magas száma: 1998 – 480 fő; 8,94 /1000 lakos. 2001- 541 fő; 9,71 /1000 lakos.

5

2005- 616 fő; 10,83 /1000 lakos. A lakásállomány vizsgálata Sopronban a lakásállomány építési idejének megoszlása azt mutatja, hogy az 1944 előtt épült

lakásállomány

magas,

32,4%,

amely

azzal

indokolható,

hogy

az

egész

lakásvagyonhoz képest Sopronban arányában jelentős a városközpont történelmi városnegyedében található lakásállomány. Az új lakáskínálat tovább növelte a városon belüli különbségeket: fokozódott a belváros lakásainak romlása, vonzva, illetve megtartva az alacsonyabb státuszú és idősebb népességet; míg a peremterületeken, illetve a város agglomerációjában kertes, családi házas kínálatot nyújtó területek az aktív népesség kedvelt lakóterületei lettek. Sopronban jelenleg mintegy 1500 önkormányzati bérlakás található, melyeket az önkormányzattal történt megállapodás értelmében a Sopron Holding Zrt. üzemeltet. A 2001-es KSH adatok alapján a város lakásállományának átlagosan: 3,8%-a félkomfortos; 2,3%-a komfort nélküli; 2,3%-a szükség- és egyéb lakás. A szükséglakások száma a Kuruc dombon legmagasabb (a Szélmalom környékén) 4%, ezt követi 3.7-3,7%-kal az északi városrész és a városszéli

belterületek

(Brennbergbánya, Sopronkőhída-Tómalomfürdő, Balf). Ez utóbbi területeken igen magas a komfort nélküli (12%) és a félkomfortos (11,5%) aránya is. A Belvárosban a soproni átlagot csak a félkomfortos lakások aránya haladja meg (5,2%). A legkedvezőbb komfortfokozat mutatók a közel 100%-ban összkomfortos Jereván lakótelepen (0,1%-06% között) és a magasabb társadalmi státuszú lakosság által preferáltabb Lőverekben jelentkeznek.

6

A közműellátottság összegző elemzése A 2006-os statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy a város teljes közműellátással rendelkezik és az ellátottság mértéke valamennyi közmű vonatkozásában nemcsak az országos

átlag,

hanem

Győr-Moson-Sopron

megye

átlaga

feletti

is.

Sopron

közműellátottsága országosan kiemelkedőnek mondható. A város közüzemi vízellátottsága közel 100%-os. Vezetékes vízzel jelenleg a Lőverekben a 0746 út, 4872 út és a Seregély utca nem rendelkezik. A

98,6%-os

közcsatornára

való

csatlakozottság

mellett

mintegy

250

lakás

közcsatorna hálózati csatlakozása hiányzik, amely a lakásonkénti átlagosan 2,35 fővel számolva 550-600 fő ellátatlanságát mutatja. A Belvárosban a Bástya utca, a Lőverekben a 4872 út, 4890 út és a Seregély utca, az Iparterületeken a Babits Mihály utca csatornázottsága nem megoldott jelenleg. A háztartási vezetékesgáz-fogyasztó lakások arányát vizsgálva Sopron a hatodik helyen áll közvetlenül Győr mögött, de ez a mutató is 90%-os ellátottságról tanúskodik. Jelenleg a gázbekötéssel rendelkező lakások 60%-ában, a város lakásállományának 54%-ában használják a gázt fűtési célra is. A következő területek nincsenek rákötve a gázvezetékre: Belváros - Bástya tér; Kuruc domb - Bad Wimpfen utca, Lőverek - 0746 út, 4872 út, 4890 út, 7987 út és a Seregély utca; Iparterületek - Babits Mihály utca. A város áramellátása 100%-os, a belterületeken a közvilágítás megoldott. Különösen a várost határoló lazább beépítésű belterületeken a közvilágítás megoldásának javítása, korszerűsítése szükséges. Pormentes út nem biztosított jelenleg: Kuruc domb - Bad Wimpfen utca, Lőverek - 0746 út, 4872 út, 4890 út, 7987 út, 8044/104 út, Alpár Ignác utca, Seregély utca. Összegezve: a statisztikai adatok tehát a közműellátottság iránti mennyiségi igények jó kielégítettségét jelzik. Mindez megfelelő alapot nyúlt arra, hogy középtávon a minőségi fejlesztések kerüljenek előtérbe. A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása A település lakói számára a közszolgáltatások jelentős része helyben hozzáférhető, az önkormányzat döntően saját fenntartású intézményekkel biztosítja azokat. A közoktatási feladatok, így az óvoda, általános iskola, az alapfokú művészetoktatás helyben elérhető, akárcsak a pedagógiai szakszolgálati feladatok, melyet a Pedagógiai Szakszolgálati Központ

7

lát el. A Központ a Sopron-Fertőd Kistérség egész területén ellátja a logopédiai, valamint a korai fejlesztés-gondozás feladatait is. A gyermekjóléti alapellátások közül - a családi napközi ellátás és a gyermekek átmeneti otthonának kivételével -, minden alapellátás helyben hozzáférhető. A vonatkozó jogszabályok értelmében Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése 2008 januárjában elkészítette a közoktatásra vonatkozó Sopron Megyei Jogú Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Terve című dokumentumát, hozzájárulva ezzel ahhoz, hogy az intézményekben kialakuljon a méltányos, mindenki számára elérhető minőségi oktatás feltételrendszere. Az esélyegyenlőségi terv a településen élő hátrányos helyzetű (HH), valamint halmozottan

hátrányos

helyzetű

(HHH)

és

sajátos

nevelési

igényű

(SNI)

gyermekek/tanulók esélynövelését, iskolai sikerességét hivatott szolgálni.

Esélyegyenlőség a közoktatásban Sopron szociális helyzete kedvező. Rendszeres szociális segélyben a lakosság 0,52%-a részesül csak. A településen a gyermekek 4,5%-a után kapnak a szülők rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt, mely arány országosan 22%, azaz közel ötszöröse a soproninak. A Közoktatási Esélyegyenlőségi helyzetelemzés készítésekor a potenciálisan érintett 461 tanuló halmozottan hátrányos helyzetéről (HHH) szüleiknek csak 29,5%-a nyilatkozott. Azaz a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő családokban a szülők 70,5 %-a nem nyilatkozott. (A magas arány valószínűsíthetően abból adódik, hogy a szülők többségéből szégyenérzetet vált ki írásban rögzíteni kiemelten hátrányos helyzetüket.) A szülők egy másik része kitöltötte a nyilatkozatot, megkapta a jegyzői igazolást a halmozottan hátrányos helyzetükről, de ezt követően az iskolában nem érvényesítette azt. A gyermekvédelmi kedvezményben részesülő szülők iskolai végzettsége nyilatkozat hiányában nem derül ki, így a 8 általánossal vagy annál kevesebb végzettséggel rendelkező szülők arányáról nincs jelenleg pontos információ. A rendeletet megjelenésekor minden iskola kifüggesztette a nyilatkozat mintákat. Az iskolák és az önkormányzat szociális irodája egyaránt folytatott szülői felvilágosítást. Az iroda a gyermekvédelmi kedvezményben részesülők részére külön tájékozatót is kiküldött. A halmozottan hátrányos helyzetről szóló nyilatkozattételt, a jegyzői igazolást követő iskolai bejelentés eredményeképpen a HHH tanulók előnyt élveznek különböző ingyenes

ellátások

(tankönyv,

étkezés

stb.),

második

szakképesítés

ingyenes

megszerezhetősége, felzárkóztató és célzott ösztöndíj programokban történő részvétel,

8

mentorálás, tanulási segítség, ingyenes művészetoktatás terén. Fontos volna, hogy az érintett tanulók részesülhessenek ezekben a célzott támogatásokban. A speciális tagozaton, szegregáltan nevelt tanulók aránya lényegesen magasabb, mint az uniós átlag, amely 2,7%. Az enyhe fokban és a középsúlyos értelmi fogyatékos

tanulók

valamennyien

gyógypedagógiai

tagozaton

folytatják

tanulmányaikat, szintén szakvélemény alapján. Lépéseket kell tenni különösen az enyhe fokú fogyatékossággal élő tanulók inklúziójára, vagy részlegesen integrált nevelésére.

Lemorzsolódás Az évfolyamismétlők adatait vizsgálva az országos átlagot (2,11%) a 2005/2006-os tanévben két iskola is meghaladta (Petőfi Sándor Általános Iskola és Művészetoktatási Intézmény, Kozmutza Flóra EGYMI, Általános Iskola és Szakiskola – mindkettő a Belvárosban). A Lackner Kristóf Általános Iskola (Jereván lakótelep) mutatja a leginkább magas mutatókat: a 2005/2006-os tanévben 4,6%, a 2006/2007. tanévben pedig 4,7% volt az évismétlők aránya. A lemorzsolódási mutatók is jól tükrözik, hogy ez az a három intézmény, melynek működésére minden szempontból kiemelt figyelmet kell fordítania fenntartónak. Összegzés az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításáról az alapfokú nevelésioktatási intézményekben Városrészi elhelyezkedésüket tekintve a soproni oktatási-nevelési intézmények a lakósűrűséghez

igazodva,

a

Belvárosban

összpontosulnak.

A

teljes

soproni

–

önkormányzati és egyéb fenntartású, alap- és középfokú - intézményi kört vizsgálva a Belvárosban 23, míg Lőverek- Bánfalva városrészben 10, a Jereván lakótelepen 6, a Sopronhoz tartozó egyéb belterületeken összesen 7 intézmény található. KSH adatok, az önkormányzat oktatási és szociális osztályának statisztikái, valamint a legfrissebb, 2007 utolsó negyedévében készült Települési közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés alapján megállapítható az egyes soproni városrészek között viszonylag kiegyenlített a lakosok szociális helyzete: nincsenek szociális-foglalkoztatási szempontból, iskolai végzettség és lakóhely szerint jól meghatározhatóan elkülönülő – szegregálódott - csoportok vagy középtávon prognosztizálhatóan marginalizálódó, szegregálódó, veszélyeztetett közösségek/csoportok. Középfokú intézmények A középfokú oktatást biztosító iskolák tanuló csoportjaiban a városi esélyegyenlőségi helyzetfelmérés nem vizsgálta az SNI és a HHH tanulók arányát. Ezek az adatok az

9

intézményi helyzetfelmérésekben jelentkeznek, a beavatkozási tervek pedig az intézményi akciótervekben. A

2008/2009-es

tanévtől

megvalósítandó

települési

közoktatási

esélyegyenlőségi

akcióterv egyik fő feladata, hogy az intézményi HH/HHH és SNI statisztikai adatokat tovább pontosítsa és teljes körűen megbízhatóvá tegye.

1.4.

Szociális jellegű beavatkozások a Belváros városrészben

Elsődlegesen szociális célú városrehabilitációt 2007-13 között nem tervez Sopron megvalósítani. Ugyanakkor a funkcióbővítő városrehabilitációban érintett Belváros városrész esetében az infrastruktúra-fejlesztéssel párhuzamosan sor kerül szociális jellegű beavatkozásokra is.

A Belváros szerkezete Belváros Kossuth Lajos u. és környéke Szent Mihály domb Kőfaragó téri lakótelep A Belváros lakosságszámát tekintve Sopron legnagyobb városrésze, 16.375 fő (2007) lakik itt, azaz az összlakosság csaknem 35 %-a. A városrész a történelemi városok fejlődésének megfelelően Sopron területének középső részét foglalja el, északról a 84-es út, észak-nyugaton a Jereván lakótelep határolja, dél felé a vasút választja el a Lőverektől, keleten a Kurucdomb és a DK-i Iparterület a szomszédja. A Belváros több, jól elkülöníthető negyedből áll: központi része az Óváros (vagy történelmi belváros), amelyet a Várkerület határol, a Várkerületen kívüli belvárosi területek, amelyeknek két kiemelt része a Szent Mihály domb és környéke és a Kossuth utca és környéke.

10

Óváros (Történelmi belváros) Sopron történeti városközpontja műemlékekben, védett épületekben, régészeti emlékekben gazdag. Napjainkra – részben a múlt század ötvenes éveinek sajátos szociálpolitikája következtében - nagy számú, rossz adottságú, kis alapterületű bérlakások jellemzik az Óvárost. A lakók jelentős része egy átgondolatlan gazdaságpolitika keretében nagy számban vált tulajdonossá. Szociális helyzetüknél és életkoruknál fogva nincsenek abban a helyzetben, hogy - sok esetben műemléki védettségű - ingatlanjukat akárcsak fenntartani képesek legyenek, vagy azon értéknövelő beruházásokat hajtsanak végre. A kialakult helyzet következménye, hogy Sopron történelmi belvárosa mára élettelenné vált. Napközben a közintézmények, múzeumok és iskolák látogatói még biztosítanak némi forgalmat, de mivel nincsenek üzletek, szállodák, a történelmi belváros jelenleg minimális forgalmat vonz. Várkerület A Várkerület Sopron legélénkebb, fejlődő kiskereskedelmi szolgáltató területe, lakófunkciója kevésbé jelentős. Várkerületen kívüli belváros A Várkerületen kívüli belváros szintén nem homogén: Észak- nyugaton a Szt. Mihály domb környékén található a volt Poncichter negyed, amelynek lakosságát a háborúig főleg németajkú, jómódú szőlősgazda - polgárok alkották. Kitelepítésük után máshonnan érkezők

kapták

meg

házaikat.

A

szőlőművelés

visszaszorulásával

a

lakónegyed

hanyatlásnak indult. Mára a történelmi külváros, amely - néhány példaszerű felújítástól eltekintve - inkább elszegényedő, pusztuló képet mutat. Lakosainak száma 2581 fő. Hasonlóképpen külön egységet képez a hagyományos beépítésű Kossuth Lajos utca és környéke 3533 lakosával. A Belvároson belül az ún. történelmi külvárosok más része, a hagyományos építkezésnek megfelelő, hosszú házas, közös udvaros beépítés ma problémagócot jelentenek két területen; a Pócsi u.- Magyar u—Fapiac tömbben és a Petőfi térHátulsó u.- Rákóczi F. u.- i tömbben. Itt az önkormányzati szociális bérlakások rossz állapotúak, a lakók szociális támogatásra szorulnak. A Belváros másik némiképp elkülönülő építészetileg és társadalmilag speciális része Sopron első lakótelepe a Kőfaragó téri lakótelep (2024 fő). A lakótelep építészetileg semmiképpen sem illik hagyományos építésű belvárosi környezetébe, lakossága jelentősen elöregedett, az 1970-es évek fiatal beköltözői ma nagyrészt nyugdíjasok.

11

Társadalmi helyzetkép bemutatása A lakónépesség korstruktúrája A Belváros egészére (az Óvárosra vonatkozóan sajnos külön adatgyűjtés nem állt rendelkezésünkre) az elöregedés jellemző. A 65 évnél idősebb korcsoport aránya (19%) jóval meghaladja a soproni átlagot (13,8%). Különösen sok idős ember él a Kőfaragó téri lakótelepen, amelynek összlakossága kb. 2000 fő és 26%-uk 65 év fölötti. Az idősek nagyobb arányának megfelelően viszonylag kisebb a fiatal és közép korosztály aránya a soproni átlaghoz képest. Különösen kevés a fiatal a Kőfaragó téri lakótelepen (10,1% a 14 év alattiak aránya, Sopron egészében ez 14,5% ). Különösen riasztó, ha a 100 gyermekkorúra jutó időskorúak számát nézzük: ez 257 a lakótelepen, 149 a Belvárosban. (Sopron egészére a mutató értéke 95.) Az alábbi táblázatok korcsoportok szerinti megoszlásban mutatják a Belváros, 0 - 18 éves 441 fő

Belváros lakosságszám (összesen: 3017 fő) 19 – 60 éves 60 - év felett 1777 fő 799 fő

ezen belül a funkcióbővítő városrehabilitáció kiemelt akcióterületét jelentő Óváros demográfiai adatait (2007). 0 - 18 éves 107 fő

Óváros lakosságszám (összesen: 957 fő) 19 – 60 éves 576 fő

60 - év felett 274 fő

Iskolai végzettség A belvárosok a városfejlődés szakaszai szerint különböző mértékben, de hagyományosan a magasabb iskolai végzettségű rétegek lakóhelyei. A soproni Belváros egészére ez nem jellemző, különösen nem a Poncichter negyedre, ahol a felsőfokú végzettségűek aránya mindössze 9% (Sopron egészében ez 15,8%). Itt a 15 évesnél idősebb lakosság több mint 10%-ának nincs meg az általános iskolai végzettsége sem. A Kossuth u. és környékén magasabban képzett lakosság él, a legmagasabbak között van a felsőfokú végzettségűek aránya (20%) és magas az adott korosztályon belül a középiskolát végzettek aránya is (53,3%). A Kőfaragó téri lakótelepen alacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya (11,2%), mint a város egészében. A Belváros többi területén viszont kissé magasabb (18,2%) az átlagnál.

Foglalkoztatás

12

A Belváros foglalkoztatási mutatói nem kedvezőek. A foglalkoztatottak aránya az átlagosnál alacsonyabb (38,3% - Sopron egészében ez 43,5%), a munkanélküliség átlagos, kivéve a Poncichter negyedben, ahol magasabb, 6,6% (a város egészében 3,9%). Az inaktív keresők (nyugdíjasok) aránya az egész Belvárosban nagy (33,9%), a legnagyobb a Kőfaragó téri lakótelepen (44%), a soproni átlag 28%. A 100 foglalkoztatottra jutó inaktív kereső és eltartott arány a Belvárosban a legmagasabb: 168 fő (a soproni átlag 126 fő) A lakók 72,6 %-a a szolgáltatásban dolgozik. Lakhatási helyzet A Belvárosban összesen 2033 lakóház van. 2007-ben 38 lakást építettek és 1 lakás szűnt meg. A Belvárosban 2005-ben készült átfogó önkormányzati felmérés, mely alapján a tartózkodás jogcíme 67%-ban a tulajdonosi jog, 21% bérlő és az elenyésző haszonélvezet és szívességi használat mellett 4% albérlőként lakik a belvárosban. A belváros adottságaiból fakadóan kevés a családi házak száma (3%). A területen az összkomfortos lakások száma 65%, és ezzel szemben 35% a komfortfokozatban (komfortos, félkomfortos, komfort nélküli) csökkentett lakások száma. E tény szoros összefüggésben van a belvárosban található épületek korával, melyben 75%os arányt jelent a 30 évnél régebben épült lakások aránya, míg 3% csak az új építésűeké. Nagy szóródás tapasztalható a lakásnagyságban: 20 m2 - 170 m2. Az átlagos nagyság 69 m2-es és 2 szobás lakást jelent. A terület lakásainak fűtési módját vizsgálva megállapíthatjuk, hogy 93%-os az egyedi fűtés aránya, melyből 14%-os a hagyományos fűtési anyagok (fa, szén) alkalmazása. A városrészben közel 8000 lakás van, a városi lakásállomány közel 40%. A szobaszámot tekintve kiugróan magas a Poncichter negyedben az egyszobás lakások aránya (32,7%), de az egész városrészben viszonylag magas az arányuk. A Poncichter negyedben 75%-uk földszintes és csaknem felük egylakásos. A lakótelepen és a Belváros többi részében a kétszobás lakások a jellemzők, és jóval kisebb a nagyobb lakások aránya, mint a város egészében. Kivétel a Kossuth utca és környéke, ahol viszonylag sok a 4 szobás és nagyobb lakások aránya. Komfortosság tekintetében a Poncichter negyedben 1/3 az összkomfortos lakások aránya, a legtöbb a komfortos és települési átlagot meghaladó a félkomfort, komfort nélküli és szükséglakások aránya. A Belváros többi részében az átlagosnál némileg kevesebb az összkomfortos (55,2%), és több a komfortos lakás (35,6%). (A soproni átlag 69,8% összkomfortos és 21,7% komfortos lakás)

13

A városrészben 2002-ben viszonylag magas volt az önkormányzati lakások száma (összesen 1142 db) és aránya (14,4%), különösen a Poncichter negyedben (20,2%) és a szűken vett Belvárosban (18%). A város egészében ez az arány 8,6%. A Kossuth u. környékén gyakorlatilag nincs önkormányzati lakás. Sopronban jelenleg összesen 1505 önkormányzati bérlakás található, melyből 1440 a szociális bérlakás, azaz az összlakásállomány 95,7%-a. A Belvárosban összesen 355 bérlakás van, melyből 324 szociális bérlakás, azaz a szociális a belvárosi bérlakásállomány 91,3%-a. Bérlakásállomány alakulása a városban Adatok az egész városra Önkormányzati bérlakások

(db)

száma:

1505

Kiürítés alatt

-21

Licites piaci alapú bérlemény

-31

Egyházi kijelölés

-13

Szociális bérlakás

1440

Adatok a Belvárosra Belvárosi bérlakások száma

355

Kiürítés alatt (Kolostor u. 11.)

-10

Licites piaci alapú bérlemény

-8

Egyházi kijelölés

-13

Szociális bérlakás

324

14

Az alábbi térkép a soproni bérlakások és szociális bérlakások elhelyezkedését szemlélteti a Belvárosban:

15

Az alábbi táblázat a Belvároson belül, a funkcióbővítő városrehabilitáció keretében kiemelten érintett Óváros szociális bérlakásállományát mutatja utcákra lebontva. Sopron Óváros szociális bérlakás állománya (2008. április)

Utca

(db)

Átlago

Komfort fokozat (db)

Lakás Összkomf.

Komf.

Félkomf.

s Komfort-

terület (m2) 58,5 42

Fő tér Templom

2 13

-

2 7

4

nélküli 2

utca Kolostor

27

2

16

1

8

14

1

9

1

48

19

29

1

-

12

12

utca Új utca Szent

Átlagos

Szerződés típus (db)

szoba szám(db)

Határozatla

Határozott

n idejű

idejű

OMH ill. elidegenítési tilalom (db)

2 1

1 12

1

8

58

1,5

14

2

22

3

47

1

12

2

13

-

-

60

1,5

43

4

48

-

-

1

41

1

1

-

1

2

10

-

-

65

1,7

11

1

11

-

12

-

-

38

1

2

10

bérlőkijelölési

György utca – Városház utca Előkapu utca Hátsókapu utca Orsolya

(egyház

tér

jog) Fegyvertár utca Bünker János R.

10

1

6

3

-

54

1

10

-

9

6

1

5

-

-

43

2

-

-

6

köz

Helyi rendeletek a lakáshoz jutás támogatására Az önkormányzati bérlakáshoz jutás pontos feltételeit az önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről szóló 20/2006. (VI. 1.) Sopron Város Önkormányzati rendelet tartalmazza, a rendelet mindenki számára elérhető az interneten, illetve a Polgármesteri Hivatalon (PH) keresztül. A 20/2006.(VI.1.) rendeletben foglalt feltételek alapján a Szociális és Egészségügyi Bizottság

dönt

a

benyújtott

pályázatok

jogosultsági

megfelelőségei

alapján

az

önkormányzati szociális bérlakások, illetve a nyugdíjasház és fiatalok garzonháza bérlőinek pályázati úton történő kijelöléséről. Szociális helyzet alapján történő bérlőkiválasztás módja és a bérbeadás feltételei PH köteles a megüresedett bérlakások bérleti jogát a polgármester által meghatározott módon, pályázaton meghirdetni. A pályázati hirdetményt a helyben szokásos módon közzé

16

kell tenni úgy, hogy az érdeklődők számára legalább 15 nap álljon rendelkezésre a meghirdetés és a pályázat benyújtása között. A pályázatok elbírálását megelőzően a pályázók szociális helyzetére, családi és lakhatási körülményeire,

vagyoni

és

jövedelmi

helyzetére

vonatkozóan

a

PH

átfogó

környezettanulmányt készít. Szociális körülmények alapján a 4. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott pályázati eljárás mellőzésével önkormányzati lakás határozott idejű bérlőjéül kijelölhető az a személy aki: a) e rendelet 6. §-ában foglalt feltételeknek megfelel és b) önkormányzati bérlakásban lakik, de bérleti jogviszonyát lakbértartozás miatt felmondták és c) az elbírálás időpontját megelőző 5 éven belül az általa lakott önkormányzati lakás jogszerű bérlője volt, és d) a bérlet során lakbérhátralékot halmozott fel, de az elbírálás időpontjáig hátralékát rendezte, vagy rendezésére részletfizetési kedvezményt kapott és e) bérlővé történő ismételt kijelölésére írásbeli kérelmet nyújt be. A kérelmet a Szociális és Egészségügyi Bizottság bírálja el és dönt a korábbi bérleti szerződés újbóli megkötéséről, annak időtartamáról, mely az 5 évet nem haladhatja meg. Szociális helyzet alapján bérlővé kijelölhető az a soproni lakóhellyel rendelkező nagykorú személy: a) akinek a saját, és a vele közös háztartásában élő és vele együtt költöző közeli hozzátartozójának egy főre jutó havi nettó jövedelme a bérbeadást megelőző év alapján nem haladja meg a bérbeadáskori saját jogú öregségi nyugdíj minimumának 250%-át, illetve egyedülálló személy esetén 300%-át és b) aki, és a vele közös háztartásban élő és vele együtt költöző közeli hozzátartozója összességében

nem

rendelkezik

a

mindenkori

öregségi

nyugdíj

minimumának

hetvenszeresét meghaladó ingó és ingatlan vagyonnal. A bérbeadó a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 90 napon belül köteles a lakás kiürítése iránt a peres eljárást megindítani.

Lakásbérlet megszűnése (1) Ha a bérleti jogviszony a PH kezdeményezése alapján kerül megszüntetésre PH a bérlő részére a) másik lakást ad bérbe, vagy b) másik - alacsonyabb forgalmi értékű - lakás bérbeadása mellett pénzbeli térítést fizethet. Ez esetben a pénzbeli térítés mértéke a két lakás forgalmi értékkülönbözetének legfeljebb 20%-a.

17

c) Amennyiben bérlő az a), b) pontban biztosított lehetőségek egyikét sem fogadja el, a lakásmobilitás helyzetének figyelembe vételével a polgármester dönthet pénzbeli térítés fizetéséről, melynek összege a lakás forgalmi értékének legfeljebb 20%-a. (2) Amennyiben a bérleti jogviszony megszüntetését a bérlő kezdeményezi a lakásmobilitás helyzetének figyelembe vételével a polgármester dönt esetleges pénzbeli térítés megfizetéséről, melynek összege a lakás forgalmi értékének legfeljebb 20%-a lehet. (3) A határozott idejű, feltételhez kötött, vagy öt évnél rövidebb idejű lakásbérleti jogviszony esetén a (2) bekezdés nem alkalmazható. (4) Pénzbeli térítés csak akkor fizethető, ha a bérlőnek lakbér, vagy az Önkormányzat és gazdasági társaságai felé tartozása (továbbiakban: díj) nincs, A nyugdíjasok házának és a fiatalok garzonházának igénybe vehetőségére külön szabályok vonatkoznak. 5/1999. (IV. 1.) Sopron Város Önkormányzati rendelet a lakáscélú helyi támogatásokról Az önkormányzat az első lakás megszerzéséhez (lakásépítéshez, lakásvásárláshoz) vissza nem térítendő támogatást ad. Támogatásban fiatal házasok, gyermeküket eltartó egyedülálló szülők, fiatal házasoknak nem minősülő, gyermeküket eltartó szülők, valamint élettársak részesíthetők kérelmezést és jogosultság megállapítását követően. A jogosultsági feltételeket a 5/1999-es rendelet rögzíti. A támogatás felső határa 500 ezer Ft. A fentieken kívül jogosultsági alapon szocpol vehető még igénybe. Ezen kívül a nehéz helyzetbe került lakosok adósságrendező hitelt is felvehetnek.

Jövedelemviszonyok alakulása A területen élők átlagos családi összjövedelme nettó 112.363.- Ft. , ami az átlagos 3 fős családot figyelembe véve 37.000.-Ft-os egy főre jutó jövedelmet takar. A jövedelem eloszlás vizsgálata is azt igazolja, hogy a háztartások 86%-ának családi összjövedelme 90.000.-Ft alatti, ami komoly szociális hátrányokra enged következtetni. Az adatok is azt jelzik, hogy az itt élőknek mindennapi megélhetési gondjaik jelentkeznek, mivel a jövedelemmegoszlás szerint az érintettek 64%-ának egy főre jutó jövedelme 60.000.-Ft alatti.

18

Belvárosban élő háztartások jövedelmének megoszlása (162 háztartás) >90.000 Ft/fő 22 háztartás 14% <30.000 Ft/fő 45 háztartás 28%

60-90.000 Ft/fő-ig 35 háztartás 22%

30-60.000 Ft/fő-ig 60 háztartás 36%

Szociális ellátás Belvárosi háztartások szociális támogatásai (2007.01.01-2007.12.31.) Lakbértámogatás :

22 háztartás

Lakásfenntartási támogatás: 38 háztartás Fűtéstámogatás:

19 háztartás

Rendkívüli segély: Egyszeri segély:

15

Időszaki támogatás:

12

Élelmiszerutalvány

18

Gyógyszertámogatás:

11

56 háztartás

Közgyógyellátás: Méltányos: 23 Normatív:3

26 háztartás

Ápolási díj:

3 háztartás

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény: 7 háztartás Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás:

8 háztartás

Aktív korúak rendszeres szociális segélye:

4 háztartás

Adósságkezelési szolgáltatás:

7 háztartás

Közszolgáltatások bemutatása Nevelési – oktatási feladatellátás Bölcsőde (2) -

Az Egyesített Bölcsőde 5 tagintézménnyel működik, ebből 2 van a Belvárosban.

Óvoda (12) 9 önkormányzati óvoda:

19

- Bánfalvi Óvoda - Dózsa György Utcai Óvoda, - Halász Utcai Óvoda, - Hermann Alice Óvoda, - Jereváni Kék Óvoda, - Jegenye Sori Óvoda, - Király Jenő Utcai Óvoda, - Kőszegi úti Óvoda, - Trefort téri Óvoda. 2 egyetemi fenntartású: - Aranykapu Gyakorló, - Lewinszky Anna Gyakorló. 1 alapítványi fenntartású: -

Szivárvány Óvoda

Általános iskola (10) 6 önkormányzati iskola: -

Deák Téri Általános Iskola, Gárdonyi Géza Általános Iskola, Petőfi Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Kozmutza Flóra EGYMI, Általános Iskola és Speciális Iskola, Lackner Kristóf Általános Iskola Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – Deutsche Nationalitätenschule Ödenburg 2 egyházi fenntartású: - Szent Orsolya Római katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium. - Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általánso Iskola 2 megyei fenntartású: - Tóth Antal Óvoda és Általánso Iskola, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat - Doborjáni Ferenc Oktatási Központ Középiskola (15) A középiskolák elhelyezkedése a városközpontra koncentrálódik. A Belvárosban tehát

mindösszesen

9

középfokú

intézmény

található,

melyből

5

önkormányzati

fenntartású, ezek: -

Handler Nándor Szakképző Iskola Soproni Idegenforgalmi, Kereskedelmi és Vendéglátó Szakképző Iskola Széchenyi István Gimnázium Vas- és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium Fáy András Közgazdasági, Üzleti és Postai Szakközépiskola

A 6 nem önkormányzati középfokú intézmény: -

Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium, Kollégium és Szakképző Iskola,

-

az Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola,

-

Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola Gimnázium és Kollégium,

-

NYME Roth Gyula Gyakorló Szakközépiskola és Kollégium,

-

Danubius Hotels Szakképző Iskola és Kollégium.

-

Lippai János Középiskola, Kertészeti Szakképző Iskola és Kollégium

20

Szociális intézményi ellátottság és kapacitáskihasználtság Nappali ellátás Sopronban

összesen

2007-ben

6

nappali

ellátást

biztosító

önkormányzati

fenntartású intézmény található, ebből 4 a Belvárosban. Ezek a következők: NapSzak Integrált Intézmény Pszichiátriai betegek nappali ellátása; Uszoda utca o 30 férőhely/30 fő o

kihasználtság: 100%

Családsegítő Intézet Idősek Klubja – nappali ellátás; Kossuth L. u. 10. o

20 férőhely/20 fő

o

kihasználtság: 100%

Családsegítő Intézet Fogyatékosok Nappali Intézménye; Kossuth L. u. 10. o

20 férőhely/20 fő

o

kihasználtság: 100%

Családsegítő Intézet Idősek Klubja – nappali ellátás; Balfi u. 87. o

30 férőhely/46 fő

o

kihasználtság: 150%

A 6 soproni intézményből idősek ellátására szakosodott 3, ezek közül 1 Idősek Klubja található a Belvárosban. Mind a négy intézmény maximális, 100%-os kapacitáskihasználtsággal működik, sőt az Idősek

Klubja

iránt

50%-kal

nagyobb

az

igény,

mint

ahány férőhellyel

rendelkeznek, ezért bővítése megoldandó feladat. Bentlakásos intézmények

Önkormányzati kezelésben lévő, tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó 6 intézmény közül az alábbi kettő van Belvárosban (2007): Egyesített Szociális Intézmény Idősek Otthona; Balfi u. 80. o

150 férőhely/152 fő

o

kihasználtság: 101,3%

21

Egyesített Szociális Intézmény Emeltszintű Idősek Otthona (Gondozó Otthon); Balfi út 80. o

48 férőhely/46 fő

o

kihasználtság: 95,8%

Egyházi fenntartású intézmények: Szent Benedek emelt szintű átmeneti ápolási otthon o

38 férőhely

o

kihasználtság: nincs adat

Szent Benedek Átmeneti ápolási otthon o

36 férőhely.

o

kihasználtság: nincs adat.

Evangélikus ápolási otthon, átlagos elhelyezést nyújt o

50 fő.

o

kihasználtság: nincs adat.

Megállapítható, hogy a bentlakásos önkormányzati intézmények kisebb arányban találhatók a Belvárosban. Az önkormányzati intézmények kapacitás kihasználtsága maximális. Az egyházi fenntartásúak kihasználtságáról nincs adat. További szociálisan hátrányos helyzetű lakónegyed Sopron Belvárosához keletről csatlakozó városrész a Kuruc domb. A városrész nagyrészt kertvárosi jellegű, kellemes lakókörnyezetet biztosít csaknem 5 ezer fős (2007-ben 4843 fős) lakosságának. A kisebb városrészek közé tartozik, Sopron népességének nem egészen 9%-a lakik itt. A

városrész

legmagasabb

pontján

található

a

volt

Szélmalom,

azt

követően

huszárlaktanya (Rozália u. 3.). A soproni viszonylatban elhanyagolt külsejű épületcsoport jelenleg 100%-os önkormányzati tulajdonban van, 48 bérlakás található benne összesen 102 állandó bejelentett és 4 tartózkodási címmel rendelkező lakóval. A lakások 100%-a szociális bérlakás, OMH tilalom alatt állnak, és a 7/1999 (V.3.) Kgy. rendelet szerint nem idegeníthetők el. 5 lakás kivételével a bérleti jogok határozatlan idejűek. Az átlagos lakásméret 2 szobás, 54-60 m2, minden lakás komfortos. 2 db egyszobás (38 m2, 42 m2) és 1 db. 2,5 szobás , 80 m2 –es lakás található az épületegyüttesben. A lakások 90%-a 1,5-2 szobás, 46-66 m2-es. A bejelentett lakók egyik fele párban élő házastárs esetenként gyermekekkel, másik felét döntően egyszemélyes háztartásban élő idős személyek vagy

22

gyermekeiket egyedül nevelő szülők alkotják. A lakók többsége alacsony társadalmi státuszú, általában olyan idősebb személyek, akiknek nem volt korábban lehetősége a továbblépésre, így itt maradtak. A fiatalabbak között akad pl. állami gondoskodásból kikerült vagy gyermekét egyedül nevelő anya. A lakások belső karbantartásáról, felújításáról a Sopron Holding Zrt. gondoskodik éves ütemterv szerint, ahogy a többi önkormányzati bérlakásról is. A lakók többsége partner a felújításban, melyhez saját erővel, illetve munkával is hozzájárulnak, törekednek a rendezett környezetre. Rozália u. 3. szám alatt élő családok szociális támogatásai ( 2007.01.01-2007.12.31.) Lakbértámogatás :

11 háztartás

Lakásfenntartási támogatás:

20 háztartás

Fűtéstámogatás:

6 háztartás

Rendkívüli segély: Egyszeri segély:

3

Időszaki támogatás: 2

16 háztartás

Élelmiszerutalvány:

7

Gyógyszertámogatás:

4

Közgyógyellátás: Méltányos: 5 Normatív:

2

7 háztartás

Ápolási díj:

-- háztartás

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény: 3 háztartás Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás:

7 háztartás

Aktív korúak rendszeres szociális segélye:

1 háztartás

Adósságkezelési szolgáltatás:

-- háztartás

A hely sajátos hangulatát az adja, hogy nyilvánvalóan nem lakáscélra épült. Az épületegyüttes mihamarabb

egyedisége,

műemléki

értéke

művészeti-kulturális-turisztikai

azt

erősíti,

célokat

hogy

megújulva

szolgálhasson,

egy

hátrányosabb helyzetű városrész vonzó közösségi létesítményeként. Forrás hiányában jelenleg az önkormányzat hosszú távú tervei között szerepel a Szélmalom rehabilitációja.

23

2.

Anti-szegregációs program

2.1.

Összegzés a helyzetelemzésben részletesen bemutatott alacsony státuszú népesség területi koncentrációjáról a város egészét tekintve

A KSH a 2001-es soproni népszámlálási adatok alapján készítette el az alábbi térképet, melyen az 50 főt meghaladó szegregátumokat fekete körrel jelzik.

Jobbról balra haladva, a legnagyobb körrel jelölt terület az 1. Egyesített Szociális Intézmény. Címe: Sopron, Balfi u. 80. A Balfi u.- Lehár Ferenc u. - Híd u. által lehatárolt területeken található. A középső, kisebb kör a 2. József Attila Gyermekvédelmi Központ. Címe: Sopron, József Attila u. 42. A Mikoviny u. - Szent Imre tér - Fülesi u. által lehatárolt területen fekszik. 3. Tóth Antal Óvoda, Általános Iskola Speciális Középiskola és Kollégium. Címe: Sopron, Tóth Antal u. 1. A Dóczi L. u. - Ojtozi u. - Cházár András tér által körülhatárolt területen található.

24

Az anti-szegregációs szakértővel történt helyszíni bejáráson is megállapítást nyert, hogy a KSH által, szegregátumként megjelenített intézmények bentlakásos oktatási és szociális intézmények, melyek egyike sem tekinthető szegregátumnak. A térkép bal felső sarkában 50 főt el nem érő, leromlott területként megjelölt pont a 4. Fogyatékos Gyermekek Otthona. Címe: Sopron Tómalom u. 23. A Rákosi u, - Nezsideri utcál által határolt terület. A feketével jelölt pont, mely a KSH szerint nem éri el ugyan az 50%-os szegregációs mutatót, de veszélyeztetett területnek számít a 5. Nyugdíjas Pedagógusok Otthon. Címe: Sopron, Szent Margit út 2. Az OKM által fenntartott intézmény a Tulipán utca - Hóvirág utca által határolt területen, kifejezetten frekventált helyen, a Lőverekben helyezkedik el. A KSH által nem jelölt, az önkormányzati statisztikák alapján Sopronban a rosszabb státuszú területek, ahol a.) a népesség társadalmi összetétele kedvezőtlenebb a városi mutatókhoz viszonyítva: magasabb a 8 osztályos általános iskolai végzettséggel vagy kevesebbel rendelkezők aránya és a b.) a terület fizikai jellemzői kedvezőtlenebbek a következők: Belváros Óváros, Szent Mihány domb - Poncichter negyed, Fapiac környéke (Magyar út és Pócsi út), Hátulsó utca-Petőfi tér – Rákóczi út által határolt terület. Kuruc domb Szélmalom közvetlen környéke, mely a Rozália u. 3. szám alatt található, önkormányzati bérlakásokat jelenti (megelőzően huszárlaktanya volt); a Rodostói. u. - Szélmalom u. által lehatárolt részen fekszik. A Kuruc-dombon található Rodostó u 2, 4, 6, 8. sz. alatti 4 épülettömb a Rákosi utcai épületekkel egy időben és hasonló funkcióval épült. Az egyszobás, komfortos lakások jelenleg a fiatalok részére biztosított garzonlakás programot szolgálják. A kétszintes épületek folyamatos karbantartása mellett egy környezetében is rendezett lakóterület közel 40 lakással nem jelent zavaró hatást a környékre. Közép-hosszú távon az épületek homlokzati megjelenésének korszerűsítésével tovább szolgálhatja a fiatalok átmenetivagy első lakáshoz jutási igényeit.

25

Északi városrész Az 1998-ban átadott, önkormányzati szociális bérlakásokat magába foglaló Rákosi u 61. és Tómalom u 34. sz. épületekben összesen 59 db összkomfortos lakás és 15 db üzlethelyiség található. A társasházzá alakított lakóházakban a nem lakás célú helyiségek nagy részét az üzlet bérlői megvásárolták. Az épület további sorsát illetően a szándék az, hogy 5 éven belül a lakásbérlők is megvásárolhassák a lakásaikat. A 10 éve épült lakóházban komolyabb, beavatkozás nem szükséges a rendszeres karbantartási munkákon kívül. Az igényesen megtervezett épülettömb ma is beleillik a környezetében épülő új társasházak stílusába. A hetvenes években épült, korábban a lakásfelújítások során cserelakásként funkcionáló Rákosi u 30, 32, 34, 36, 38, 40, 42. sz. alatti komfortos, tízlakásos épületeken a tetőszigetelési és kémény-felújítási munkák elkészültek, és a nyílászáró szerkezetek cseréje is megtörtént. A homlokzatok és az épületek környezetének rendbetétele azonban várat magára. A lakók többsége a lakásokat az igényeinek megfelelő módon korszerűsítette. 1997-ben a Rákosi u 40. sz. alatti épülettömb helyén, korszerű 15 lakásos lakóház épült, de ez a folyamat forrás hiányában nem folytatódott tovább. Az önkormányzat szándéka szerint és a lakók vásárlási szándéka alapján privatizálni szeretné a lakásokat. A fent nevezett területeknek ugyanakkor egyike sem tekinthető szegregátumnak, mivel nincs olyan terület(rész), ahol teljesülne a szegregátum definíciója, azaz, hogy az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya mindkét mutató tekintetében magasabb, mint 50%. Sopronban a szegregátum 2 típusa közül: sem városszövetbe ágyazódott, szegregált, szegregálódó területek (telepszerű környezet); sem a városszövettől elkülönült, alapvetően nem lakófunkciójú területekbe ékelődött szegregátumok (telepek) nincsenek. Mindezt a részletes helyzetelemzésben szereplő városi és városrészi szintű demográfiai, szociális (segélyezési. lakhatási, infrastrukturális ellátottsági), területi elhelyezkedési (nem lakóövezetben, külterületen elhelyezkedő lakott területek vizsgálata),

26

foglalkoztatási (aktív korúak aránya, munkanélküliek aránya), képzettségi adatok megbízhatóan alátámasztják. A fentebb megnevezett, soproni viszonylatban rosszabb státuszú területek döntően a Belvárosban

helyezkednek

el,

mely

városrész

a

2007-2013

között

megvalósuló

funkcióbővítő típusú városrehabilitáció akcióterülete.

2.2.

A roma népességet magas arányban koncentráló városi szegregátumok, telepek, telepszerű képződmények helyzetének elemzése

Sopronban nem jellemző a roma/cigány népesség magasabb arányú jelenléte. A MEH által kiadott Kisebbségi kalauz (2007) szerint 114-en vallották magukat a cigány kisebbséghez tartozónak. Tényleges számukról nem rendelkezik adatokkal jelenleg az Önkormányzat. A helyi CKÖ 2007-ben feloszlatta magát. Folyamatban levő telepfelszámolási és teleprehabilitációs programok nem folynak a városban, mivel nincsenek ilyen szegregátumok; emiatt az anti-szegregációs terv beavatkozásai között sem szerepel vonatkozó intézkedés.

2.3.

Tervezett szociális jellegű beavatkozások 2007-2013-ra

A beavatkozások fő célja a Belváros infrastrukturális leromlásának, esetleges középtávú szegregációjának időben történő megállítása: az itt élő alacsonyabb társadalmi státuszú, elöregedett lakosok szociális helyzetét közelíteni a városi átlaghoz oly módon, hogy a város más területein élők helyzete ezzel párhuzamosan ne romoljon. I. Sopron számára releváns, az integrációt biztosító, főbb általános tevékenységtípusok Az ÖTM városfejlesztési kézikönyve a következő eszközök igénybevételét javasolja a szegregátumok kialakulásának megelőzése / szegregátumok megszűntetése érdekében.

1. Lakhatási integráció Rossz minőségű lakásállomány korszerűsítése, illetve felszámolása, az ott élők integrálása:

27

magasabb komfortfokozatú, egészségesebb szociális bérlakások biztosítása a városrészen belül, illetve azon kívül; a lakókörnyezet rehabilitációja: komfortfokozat növelése segítség a tulajdoni lakáshoz jutásban stb. (szocpol, fiatalok otthonteremtési támogatása, önerő helyi támogatása stb.) Az integrációt erősítő – lakhatási, társadalmi szegregációt megelőző intézkedések megjelenítése a településrendezési, fejlesztési tervben. 2. Oktatási integráció megvalósítása A Települési közoktatási esélyegyenlőségi helyzetfelmérés nyomán kialakított Akciótervben foglalt tevékenységek megvalósítása a tervezett módon. 3. Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása A szociális ellátórendszer kapacitásának és minőségének javítása.

28

3.

Tervezett konkrét beavatkozások Sopronban 20072013

3.1.

Átfogó városi Szociális térkép létrehozása

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata a 226/2004.(VI.24.) számú Közgyűlési határozatában - mely a Szociális Szolgáltatásszervezési koncepciójának intézkedési tervét tartalmazza - döntött arról, hogy el kell készíteni Sopron szociális térképét, amely egyrészt a városvezetés munkáját segíti, másrészt pedig választ adhat arra is, hogy hol, melyik városrészben kell megváltoztatni vagy erősíteni a szociális szolgáltatásokat, továbbá nagyban megkönnyíti a különböző uniós és hazai pályázatokhoz szükséges, naprakész helyzetelemzések elkészítését.

A felmérésben a Nyugat-Magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Főiskola 75 szociálpedagógus hallgatója és a szociális szféra 50 alkalmazottja, illetve a Szociális Iroda munkatársai kerestek fel 1735 családot, a 15 körzetre osztott városban. Az adatgyűjtés során 4428 soproni – azaz a lakosság közel tíz százaléka – vállalta, hogy információt szolgáltat életkörülményeiről.

A felmérésre 2006. év folyamán került sor. Az adatok előzetes értékeléséről 2007. januárjában elkészült az első beszámoló. Az adatok feldolgozása azóta is folyamatban van, a teljes dokumentáció várhatóan 2008 szeptemberéig elkészül.

A város középtávú tervei között szerepel (Lásd még a Beavatkozási terv 2007-2013 című táblázat, Szociális integráció pontja alatt) a Szociális térkép adatállományának teljes körűvé tétele, kiterjesztése a város egészére, s az így létrehozott komplex, szektorközi elektronikus fenntarthatóságának

adatbázis

biztosítása.

A

adatállományának későbbiekben

folyamatos

térképi

frissítése,

ábrázolása,

és

a

–

személyiségi jogok maximális betartásával – a város internetes honlapján történő nyilvánossá tétel biztosítása.

29

A 2009-től kezdődő, komplex adatbázist fejlesztő munkában az önkormányzati oktatásinevelési, egészségügyi, szociális, bűnmegelőzési és drogprevenciós osztályai, különösen a humán szolgáltatásokat összefogó (családsegítő, gyermekvédelmi és szociális munkás) munkatársak, valamint a városi Munkaügyi Központ vesznek részt. A jelenleg külön-külön meglevő adatbázisok egyesítésével a városban előforduló szociális problémák problémák,

–

pld.

A

devianciák,

munkanélküliség, stb.

-

családi,

gyermeknevelési,

lakóterületenkénti

háztartásvezetési

előfordulásának

pontosabb

azonosítása válik lehetővé, ezáltal sokkal célzott megelőző beavatkozások válnak lehetővé.

3.2.

Lakhatási integráció

A Belváros komplex rehabilitációja eredményeként létrejön az ingatlanállomány megújulása és funkcióbővülése. A területen viszonylag nagyszámú (355) önkormányzati tulajdonú ingatlan koncentrálódik, melyek jelentős része (327) jelenleg szociális bérlakásként működik. Ezen belül az Óvárosban 145 a szociális bérlakások száma. Az itt élő, döntő többségében elöregedő, elszegényedett lakosság nem vonható be a lakások felújításába, ezért a nagy értéket képviselő, de jelenleg rossz állapotú lakások helyett igényeiknek jobban megfelelő, magasabb komfortfokozatú lakásokat kell számukra biztosítani az akcióterületen vagy azon kívül. A probléma gyakorlati megoldására a funkcióbővítő rehabilitáció eredményeinek függvényében, a megvalósítással párhuzamosan kerül sor. A helyzet kezelésében kulcs szerep jut majd a megalakítandó Soproni Városfejlesztő Társaságnak (SVT), mely egyik első feladataként kidolgozza - az IVS-t és az ATT-t és az ASZT-t kiegészítő - részletes soproni Ingatlangazdálkodási Tervet. Az SVT tevékenységét és a belvárosi ingatlanfejlesztési koncepció lépéseit részletesen az IVS 11. Stratégia megvalósíthatósága című fejezetének, 11.1. Ingatlan gazdálkodási terv alpontja mutatja be.

Rövid- és közép- és hosszú távú tervek a belvárosi önkormányzati lakások kezelésére, kiváltása A Belvárosban található épületek közül az IVS fejlesztései csak azokat érintik a tervek szerint, amelyek tisztán önkormányzati tulajdonban vannak. Ahol nem számottevő és

30

meghatározó az önkormányzati

tulajdonosi

részarány azokkal

ebben a fejlesztési

szakaszban nem foglalkoznak.

A történelmi Belváros önkormányzati tulajdonú épületei

Épület címe

Üzlethelyiség

Egyéb, nem lakófunkció

(db)

megnevezése

Lakásszám (db)

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

Szt. György u 1-3.

34

Szt. György u 10.

3

Szt. György u 12-14. Új u 28. Kolostor u. 3. Kolostor u. 5.

2

Étterem és terasz

8

6

Üzletek, étterem, borozó

12

2

Jelenleg üres nagytermek

8 3

Kolostor u. 11.

13

1

díszterem kiürítés alatt

Templom u. 7.

8

1

Udvari üzlet

Templom u. 21.

7

1

üzlet

Fegyvertár u 2.

9

Orsolya tér 4.

12

Hátsókapu 2.

5

4

Borozó, képtár, üzletek

Hátsókapu 3.

5

1

vendéglő

127

18

Összesen:

A Kolostor 11. sz. alatti volt Zichy - Mesko palota épület más célú hasznosítása szerepel az önkormányzat tervei között. Ennek megfelelően a lakók kiköltöztetése más megüresedett lakásokba történő elhelyezéssel már korábban megkezdődött, így már csak 3 lakó elhelyezéséről kell gondoskodni. Természetesen csak akkor történik meg a lakók elhelyezése, ha a bérlők számára minden szempontból elfogadható, alternatív lakásmegoldást tud biztosítani az önkormányzat. Éppen ezért ez a folyamat akár több évig is elhúzódik, de a közös megegyezéssel, és nagyobb érdeksérelem nélkül hajtható végre. Az épület a rehabilitációt követően alkalmas intézményi, kulturális, és múzeumi célokra is

A többi épület esetében az önkormányzatnak az a szándéka, hogy a lakások és helyiségek

eladását

szabályozó

új

rendelet

alapján

Kulturális

Örökségvédelmi

Hivatallal együttműködve, annak iránymutatásait betartva elsősorban a bentlakó bérlőket kívánja tulajdonhoz juttatni.

31

A lakóházak többségében az épület lehetőségeinek megfelelően ma is működnek éttermek, borozók, antikvárium, teázó, kiállító terem. Az elidegenítést követően ezek az üzleti tevékenységek továbbra is biztosítottnak látszanak még bérleményként is.

Az integrált városfejlesztési stratégiával összhangban, az önkormányzat megbízásából a megalakítandó SVT megvizsgálja, hogy mely épületekben alakítható ki akár a földszinten, akár az épület egységeire vagy egészére nézve a más célú hasznosítás, elősegítve a belváros mozgalmassá válásának feltételeit. Korábbi példák erre, melyet a Sopron Holding Zrt. az önkormányzat megbízásából valósított meg: a Templom u 21-ben a földszinti lakásból üzlet kialakítása. Az Orsolya tér 4. sz. alatti épület földszintjén teljes egészében üzletek, fogorvosi rendelők kerültek kialakításra magántulajdonosok bevonásával úgy, hogy a lakások továbbra is önkormányzati tulajdonban vannak. A felsoroltak azt is alátámasztják, hogy változó tulajdonviszonyok mellett is működtethetőek ezek az épületek a megfelelő érdekek találkozásával.

Az önkormányzat idei tervei között szerepel a Fegyvertár u 2. sz. alatti üres utcai földszinti lakás üzletté alakítása. A történelmi belvárost övező Várkerületen, Ógabona téren, Színház utcában, Petőfi téren,

Széchenyi

téren

található

további

önkormányzati

tulajdonban

levő

lakóépületekkel is hasonló elképzelések mentén, elsősorban a bérlők részére történő privatizációt tűztek ki célul, de az IVS-sel összhangban, a más célú funkció és használat kialakítása érdekében az önkormányzat mozgósítja lehetőségeit.

Az érintett lakók elhelyezésére éves szinten, a város különböző pontjain elszórtan elhelyezkedő 20 – 25 db üres, vagy megüresedő lakás szolgál. Ezeket az önkormányzati lakásokat többségében rendbe kell tenni, fel kell újítani, amit az önkormányzat a lakásokat üzemeltető vagyonkezelő cég révén biztosítani tud.

32

A középtávú önkormányzati elképzelések között szerepelnek bérlakás-építési programok is, melyek során több lakásépítésre alkalmas terület jöhet szóba. Az egyik a volt mentőállomás helyén kialakítandó új tömb, melyben igényesebb és nagyobb méretű lakások építését is tervezik A 3221 m2 területen mintegy 2000 m2 építhető be 3-4 lakószint kialakításával, a földszinten üzletekkel,

parkolási

lehetőségekkel.

Összességében

50-60

db,

50-70-100

m2-es

költségtérítő lakbérű, illetve piaci lakások építésére kínálkozik lehetőség.

A másik területen a Magyar u 19-21. sz. ingatant is magába foglaló úgynevezett Pócsi utcai tömbbelső rehabilitációjával valósítható meg a környék épületeihez illeszkedő lakóházak építése. A tömbbelső rehabilitáció során mintegy 50-100 új lakás épülhet, attól függően, hogy milyen szinten valósítható meg a tömbbelső területrendezése. Az elképzelések között szerepel az Innovációs Központ és a meglévő lakótelep közötti területen egy modern, fiatalos, 60–80 db, változó – egyszemélyes háztartásokat kiszolgáló garzonok éppúgy, mint 1-2 gyermekes párok vagy többgyermekes nagycsaládok igényeit egyaránt figyelembe vevő alapterületű lakásokat tartalmazó épület-együttes létrehozása.

További bérlakások építésére alkalmasak, az önkormányzati tulajdonban levő Balfi utca 112 és 116 sz. alatti ingatlanok a tervezett rehabilitációt követően. A Balfi utca 112 sz. alatti ingatlanon jelenleg 9 komfortnélküli, illetve félkomfortos kis alapterületű lakás, a Balfi utca 116 sz. alatt pedig 4 db komfortos lakás és 6 db garázs található. A területre vonatkozó szabályozási tervben szereplő út Balfi utca 112 sz. alatti ingatlanon keresztül történő megvalósításával lehetőséget kínál a terület rehabilitációjára. Ennek során a magántulajdonú ingatlanok bevonásával a közel 4000 m2-es területen kétszintes, tetőtér-beépítéses garzonlakások,

lakóházak

építhetők, 2

illetve 50-60 m -es

és

mintegy

30-40 2

a 70-80 m -es

db

változó

lakások

alapterületű,

kialakításával.

Az

önkormányzat elképzelései szerint a szociálisan rászoruló bérlők mellett a költségtérítő- és piaci lakások bérlői is helyet kaphatnak. Az elképzelés megvalósításához már az idei évben megkezdődhet a lakók folyamatos kiköltöztetése az önkormányzat által felajánlott lakásokba, ami várhatóan 2-3 évet is igénybe vehet.

33

A fenti lakásépítési tervekben szereplő új lakásokat elsősorban a Belvárosi és az aktuális rehabilitációban szereplő lakások kiváltására; a megváltozott körülményeik, vagy igényeik miatt változtatni akaró bérlők részére valósítja meg az önkormányzat. Ezen felül a fennmaradó lakásokat pedig új lakásigénylőknek szánja. A lakáscserék- és kiváltások során megüresedő lakásokkal a lakás-mobilizáció és a lakásigények kiszélesítése a fő cél. Az önkormányzat elképzelése és szándéka szerint, a finanszírozási, pályázati lehetőségek

függvényében

rövid-

és

középtávon

elsődlegesen

a

volt

mentőállomás helyén, majd ezt követően akár párhuzamosan az Innováció Központ melletti területen, majd a Balfi utcában és végül a Pócsi utcai tömbbelső területén valósulhat meg a bérlakások építése. A beavatkozási tervben szereplő, a belvárosra vonatkozó rehabilitációs elképzelések megvalósítását megcélzó határidőn belül kerülhet sor az építés és a kiköltöztetés részletes összehangolására attól függően, hogy a bérlakás-építés rövid-, illetve közép távú megvalósulása mikor válik aktuálissá.

3.3.

Közoktatási esélyegyenlőség biztosítása

A települési közoktatási esélyegyenlőségi helyzetfelmérés alapján nincs szignifikáns különbség a soproni nevelési-oktatási intézmények működése, eredményei között. Szegregált

oktatásszervezésnek

nincs

nyoma

egyik

városrészben

sem.

A

városrészek szerinti elemzés azt mutatja, hogy a Belváros Szent Mihály dombon - ezen belül a Szent Mihály utca és környékén - és a Jereván lakótelepen, működő intézményekben a városi átlagot

kicsivel meghaladó

a hátrányos helyzetű

gyermekek/tanulók aránya. A Jereván lakótelepi Jereváni Kék Óvoda, Trefort Téri Óvoda és Lackner Kristóf Általános Iskola; továbbá a Belvárosban a Szent Mihály utca és környékén található Halász Utcai Óvoda, Petőfi Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, valamint a Deák Téri Általános Iskola gyermekeinek/tanulóinak nevelésétoktatását, az egyéni fejlődést kiemelt figyelemmel kell kísérni. A Petőfi és a Lackner iskolák esetében a kompetencia mérések eredményei némileg elmaradnak a város többi, hasonló intézményének átlagától mind matematikából, mind pedig szövegértésből. A Lackner iskola a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos tanulók esélyei növelése érdekében a 2006-os tanévtől részt vesz a HEFOP 3.1.3. számú, A kompetencia alapú oktatás elterjesztését szolgáló uniós projektben. Cél, hogy a tanulókat alkalmassá tegye a munkavégzésre, megteremtsék a tanuláshoz szükséges

34

motivációt, a képességeket fejlessze, segítse a tanulók életvitelét, sikerélményt biztosítson a tanulásban. Ennek keretében a 2006/2007-es tanévtől 5. és 7. évfolyamon, 2007/2008-ban pedig már az 1. évfolyamon is alkalmazzák a kompetencia alapú programcsomagokat. A tantestület ismerkedik

a

hatékony

együttnevelés

módszertanával,

a

kooperatív

technikákkal

(differenciáló, probléma alapú tanulás, projekt alapú tanulás stb.). Az elmúlt 2 évben 10 pedagógus vett részt a pályázathoz kapcsolódó 120 órás továbbképzéseken, ezek: 2006/2007-es tanévben a következő osztályokban vezették be a projektet: Kompetenciaterület Szövegértés-szövegalkotás Idegen nyelvi – angol Matematikai-logikai Matematikai-logikai Szövegértés – földrajz Életvitel (Tagiskola) Szövegértés-szövegalkotás; SNI

Osztály 5. A 7. C 5. A 7. C 7. C 7. D 5. A; 7. C

Létszám 28 26 28 26 26 21 10

2007/2008-as tanévben a fent felsorolt osztályokban folytatódott az elkezdett HEFOP program. A projektet kiterjesztették a következő csoportokra: Kompetenciaterület Szövegértés-szövegalkotás Szövegértés-szövegalkotás Szövegértés-szövegalkotás Matematikai-logikai Idegen nyelvi – angol

Osztály 1. B 5. A 7. A 5. A 5. A

Létszám 25 26 27 26 26

A 2008-2009-es tanévben további kiterjesztését tervezzük: a következő csoportok csatlakoznak a 2 éve kezdett projektmunkához. Kompetenciaterület Szövegértés-szövegalkotás Szövegértés-szövegalkotás Matematikai-logikai Matematikai-logikai Matematikai-logikai (Tagiskola) Idegen nyelvi – angol Életvitel (Tagiskola) Szövegértés – földrajz Szövegértés-szövegalkotás; SNI

Osztály 1. B 5. A 5. A 5. B 6. C 5. A 8. C 5. B; 7. C 5. B

Létszám 25 26 27 26 15 27 21 45 7

A Lackner Iskola kompetencia mutatóit a Tagiskola eredményei is gyengítik, ezért az ott működő csoportokra is fokozatosan kiterjesztik a projektet. A Tagiskolában csak felső tagozatos, csonkán iskolázott, túlkoros tanulók vannak, akik alacsonyabb létszámú osztályokban tanulnak. Ők a város különböző iskoláiból kerülnek ide. Sok közöttük az állami

35

nevelt (a városban több nevelőotthoni egység is működik) akiket az ország különböző részéről, tanév közben is idehelyeznek. Többen közülük szökés miatt nem jártak iskolába, nem osztályozhatók, évet kell ismételniük. Életkoruk miatt csak itt tudja a fenntartó őket elhelyezni. A törvényes képviselőjük a tankötelezettség teljesítését nem tudja biztosítani, ezért jelentkeznek ilyen problémák. Életkoruk miatt csak itt tudja fenntartó őket elhelyezni. A törvényes képviselőjük a tankötelezettség teljesítését nem tudja biztosítani, ezért jelentkeznek ilyen problémák. A tagiskolában tanulók számára itt speciális foglalkozások, mentálhigiénés programok folynak. Ebben az egységben megerősített az iskolai szociális munka, ugyanígy szükség szerint a szakszolgálati ellátás. A kompetencia területek közül a szociális és életviteli valamint a matematikai logika fejlesztése kiemelt a tagiskolában. A matematika oktatása megemelt óraszámban folyik a helyi tanterv szerint. Az 5. élvfolyamon Kézművesség és helytörténet, a 6. évfolyamon

helytörténet, a 7-8.

évfolyamon Pályaorientáció és Fiatalok az Élet Küszöbén (FÉK) program a kötelező óraszámba beépített. Nem osztályozzák, megfelelt, jól megfelelt bejegyzéssel minősítik. A tagiskolában a pedagógusok a kompetencia alapú oktatás továbbképzésein részt vesznek, az intézményegységben digitális tábla, projektor, számítógépek szolgálják az oktatást. Sajnos igen magas az igazolatlan hiányzások miatt a nem osztályozható tanulók száma (25%). Az viszont sikernek könyvelhető el, hogy a 16 fő végzősből 13 továbbtanul.

A Tagiskola fokozatos megszüntetése a cél. Ezt úgy tudja csak az önkormányzat megoldani, ha a Közoktatási esélyegyenlőségi akciótervben tervezett pontos adatfelvételt követően az évismétlők oktatását-nevelését kiemelten kezelik, s az ő sikeres iskolai előmenetelük érdekében iskolánként külön, megfelelő programot indítanak. Amennyiben a HEFOP Tanodapályázat folytatásaként megjelenik a TÁMOP-ban is hasonló célú pályázat, az intézmény be fogja nyújtani. A tagiskola megszüntetése 5 éven belül nem valósítható meg. A Lacknerban bíznak abban, hogy a kompetencia mutatók ezt követően emelkedni fognak, főleg ha a gyermekek már első osztálytól ilyen módszerrel tanulnak. Az elmúlt években az iskola több olyan pályázatban is részt vett, amelyek az alapvető képességek fejlesztését célozták. Különösen nagy figyelmet szentelnek az SNI és HHH gyermekek integrálásának. Két fejlesztő pedagógus és egy gyógypedagógus dolgozik az intézményben.

36

A Petőfi vonatkozó pályázatát 2008. januárjában benyújtották, értékelése most van folyamatban (lásd alább). A

2008/2009-es

tanévtől

megvalósítandó

települési

közoktatási

esélyegyenlőségi

akcióterv egyik fő feladata, hogy az intézményi HH/HHH és SNI statisztikai adatokat tovább pontosítsa és teljes körűen megbízhatóvá tegye. A közgyűlés által a 358/2007. (XII. 19.) Kgy határozattal elfogadott Sopron Megyei Jogú Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Terve végrehajtásának a polgármester a megjelölt felelőse.

Uniós komplex közoktatás-fejlesztési pályázatok benyújtása A fenntartó városi önkormányzat

közoktatási

pályázatai célzottan a soproni

viszonylatban nagyobb számú HH tanulót nevelő intézmények infrastrukturális és pedagógiai tartalmi fejlesztésére irányulnak. A NYDOP-2007-5.3/2F számú, Közoktatási infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése című regionális uniós pályázatra 2008 januárjában az alábbi intézmények komplex fejlesztésére nyújtott be Sopron MJV Önkormányzata pályázatot: a) Trefort Téri Óvoda: (városrész: Jereván lakótelep) Cél az intézmény két csoporttal – 2x25, azaz 50 fővel – történő bővítése, mellyel a 3 éves korú gyermekek beóvodáztatása Sopronban teljes körűen megvalósulhat. A támogatás korszerű eszközök, az életkori követelményeknek, valamint az SNI-s gyermekek fogadására is alkalmas berendezések, valamint fejlesztő eszközök beszerzésére is lehetőséget teremthet. A projekt része ezek mellett tartalmai fejlesztés, melynek keretében kompetencia fejlesztésre – óvoda-iskola átmenet megkönnyítésére – alkalmas programcsomag kipróbálására, óvodapedagógusok és intézményvezetők módszertani továbbképzésére is sor kerülhet. b) Petőfi Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (városrész: Belváros, Szent Mihály utca és környéke) átfogó felújítása: korszerűsítés, modernizálás, akadálymentesítés, eszköz- és berendezés ellátottság javítása, 21. századi IKT technológiák fogadására alkalmas intézményi környezet kialakítása. Tartalmi fejlesztés: kompetencia alapú, integrált (HH/HHH) nevelés-oktatás bevezetése, ill. kiterjesztése az intézményben. c) Fáy Közgazdasági, Üzleti és Postai Szakközépiskola (városrész: Jereván lakótelep) komplex felújítása: az épület energiatakarékossá tétele – külső hőszigetelés, nyílászárók

37

cseréje, fűtési rendszer korszerűsítése, sportudvar, közösségi terek, valamint 21. századi, IKT

eszközök

fogadására

alkalmas

intézményi

környezet

kialakítása,

teljes

körű

akadálymentesítés. Eszközellátottság fejlesztése, különös tekintettel az SNI tanulók integrálásához szükséges speciális fejlesztő eszközökre, illetve berendezésekre. NYDOP-2007-5.3/2F keretében benyújtott műszaki fejlesztési pályázatok pedagógiai tartalmi-módszertani fejlesztési célkitűzéseinek megvalósítása érdekében Sopron MJV Önkormányzata – kedvező támogatási döntés esetén – nyilatkozatban kötelezettséget vállalt arra, hogy pályázik a TÁMOP 3.1.4. Infrastrukturális fejlesztés tartalmi támogatása című pályázatra. A város ezen felül pályázatot nyújt be a TIOP 1.1.1. A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése témában, annak érdekében, hogy az oktatási

intézmények

informatikai

és

kommunikációs

eszközparkját

a

tartalmi

fejlesztésekhez igazodva kiegészíthesse. Szakképzést fejlesztő uniós pályázat A szakképző iskolák az ÚMFT, Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) 2.2.3. konstrukciója keretében, 2008 február 8-i, meghosszabbított benyújtási határidővel újból pályáztak a TISZK rendszer kialakítása, illetve továbbfejlesztése érdekében. A szakmai koncepció a szakképzés-fejlesztési stratégiai célkitűzések alapján kerül kidolgozásra. Fontos elem,

hogy

ezúttal

a

Nyugat-Magyarországi

Egyetemet

is

sikerült

megnyerni

a

partnerséghez. A 400.000.000 Ft költségtervű pályázatban a Nyugat Magyarországi Egyetem által fenntartott Róth Gyula Gyakorló Szakközépiskola és Kollégium (erdészeti) és a Danubius Hotels Alapítvány által fenntartott Danubius Hotels Szakképző Iskola és Kollégium alkotnak konzorciumot. A pályázat fő célja a szakképzés komplex megújítása: verseny- és piacképes szakmák oktatása, a munkaerő-piacon nem eladható, elavult képzések és technológiák kiváltása.

3.4.

Javasolt intézkedések 2007-13 között a közoktatási esélyegyenlőség még teljesebb körű biztosítása érdekében A

rendszeres

gyermekvédelmi

támogatásban

részesülő

családokkal

a

kommunikáció további erősítése az önkormányzat és az oktatási-nevelési intézmény részéről. Pld. Személyes megkeresés (családlátogatás), illetve célzott tájékoztatás (szülői fórum, ill. –értekezlet) a nyilatkozattétel funkciójáról, jelentőségéről, előnyeiről.

38

Emellett

közös

kötetlen

szabadidős

programok

(pld.

Sportolás,

túrázás),

rendezvények (pld. Jeles napok, családi vetélkedők, kórus, diákszínpad szereplése) szervezése a szülők bevonásával, meghívásával. Az intézményi HHH statisztikák pontosabb fenntartói nyomon követése, ellenőrzése.

A

2007.

helyzetelemzés

novemberében

alapján

2008

elkészült

januárjában

települési

elkészített

esélyegyenlőségi

települési

közoktatási

esélyegyenlőségi Akciótervben foglalt beavatkozások megkezdése szükséges a következő, 2008/09-es tanévtől. A HHH tanulók integrált nevelését nagyobb számban végző intézmények lehetőleg kapcsolódjanak

be

különböző

célzott

programokba

(mint

pld.

Útravaló

ösztöndíjprogram vagy tanoda-program). Az SNI-s tanulók szakértői felülvizsgálatának nyomon követése, a szakértői bizottságok tagjainak uniós továbbképzése. Az integrálható, enyhe fokban sérült tanulók kiemelése a speciális osztályokból. Inkluzívan nevelő-oktató intézményi modellek megalapozása fokozatosan városi, ill. kistérségi szinten. Az

egyes

nevelési-oktatási

esélyegyenlőségi

intézményekre

helyzetfelmérés

és

vonatkozó

akcióterv

közoktatási

kidolgozása

is

elengedhetetlen. Az

oktatási

intézmények

és

a

pedagógiai

szakszolgálatok,

valamint

a

pedagógiai szakmai szolgáltatók akadálymentes megközelíthetőségének, valamint az általuk biztosított szolgáltatások teljes körének egyenlő esélyű hozzáférése. A kompetencia alapú oktatás városi szintű elterjesztése.

A

pedagógusok

módszertani

eszköztárának

további

gazdagítása,

teljes

tantestületek továbbképzése szükséges. Az iskolai kudarcok, a lemorzsolódás, mérsékelése

érdekében

esetmegbeszélések,

gazdagabb

pedagógiai

eszköztár, sikeresebb tanulói motiválás. A városi fenntartású Pedagógiai szakszolgálat további szakmai erősítése (pld. Pályázatok útján), egyebek közt

a nevelési-oktatási intézmények specifikus

szakember-igényének naprakész felmérése, emberi erőforrás terv készítése a intézmény-feladattípus- időszükséglet ütemezésével a soproni gyermekek/tanulók

39

tényleges szükségleteinek lefedésére, egy egyenletes szakmai színvonalú, az egyes városrészek és a kistérség egyenlő

esélyű

ellátását

biztosító,

költséghatékonyan működő intézmény fenntartása. Indokolt volna a szakszolgálati tevékenység kiterjesztése a középfokú oktatási intézményekre – egyebek között a kortárs csoportok egymásra hatása, a család-iskola

közötti

együttműködések

erősítése,

a

serdülés

pszichológiai

vonatkozásai stb. terén -, különös tekintettel a 18 éves korig meghosszabbított tankötelezettségre. Javasolt pedagógiai asszisztensek, szociális munkások, hosszabb távon kiképzett

önkéntes

segítők

bevonása

a

nevelési-oktatási

folyamatokba

a

személyre szabottabb, differenciált oktatás megvalósítása érdekében. A fentiek együttesen lehetővé teszik, hogy a soproni nevelési-oktatási intézményekben az esélyegyenlőség

biztosítása

teljesebb

körű

legyen,

így

a

tanulók

munkaerő-piaci

versenyképessége tovább javuljon. A települési közoktatási esélyegyenlőségi Akcióterv megvalósítása Sopron Megyei Jogú Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Terve dokumentumot az önkormányzat 358/2007.(XII. 19.) Kgy. Határozata fogadta el. Az abban megfogalmazott

elvek

beépülnek

meghatározó

stratégiai

a

közoktatási

dokumentumokba,

intézmények

valamint

az

működését Önkormányzati

Minőségirányítási Programba és a Közoktatási-fejlesztési és Intézkedési Tervbe. A dokumentum hatályba lépésének időpontja: 2008. január 10. Érvényessége: 2010. január 31. A Közgyűlés évente felülvizsgálja, hogy a Közoktatási Esélyegyenlőségi Akciótervben kitűzött célok mennyire szolgálták az esélyegyenlőség biztosítását Sopron Megyei Jogú Város közoktatásában.

40

3.5.

Közszolgáltatásokhoz való jobbhozzáférés érdekében tervezett szociális fejlesztések

A.) Hajléktalanokat ellátó szolgálat Alapvető emberi jogként kezelt, az emberi méltósághoz tartozó lakhatás biztosítása kikerülhetetlen elvárás a helyi társadalomtól. A hajléktalansághoz vezető okok kialakulásának megelőzése mellett, a szociális ellátó rendszer egyik legfontosabb feladata a hajléktalanság megszüntetése, s e ténynek átmeneti állapottá való átminősítése. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának fejlesztési tervek között szerepel a Hajléktalanokat ellátó szolgálat megvalósítása, tekintettel arra, hogy mivel a Családsegítő Intézet területén jelenleg működő 23 férőhelyes éjjeli menedékhely és 37 férőhelyes hajléktalanok átmeneti otthona zsúfolt, s már régóta nem felel meg a követelményeknek, sem a férőhelyek számának tekintetében, sem az épület műszaki állapotának tekintetében. E terv része egy új, korszerű hajléktalanok átmeneti szállójának és éjjeli menedékhelyének építése. Cél: a hajléktalanságból kivezető út lépcsőfokainak kiépítése, a társadalmilag elfogadott hétköznapokba való visszavezetés egyik alapvető feltétel, olyan lakhatás biztosítása (éjjeli menedékhely,Þ átmeneti szálló,Þ albérlet,Þ önálló lakhatás), ami alternatívát

kínál,

és

motivációt

biztosít

a

hajléktalan

számára

élethelyzetének

megváltoztatására. Az engedélyes építési tervek elkészítésére pályázatot írt ki az önkormányzat, melynek eredményeként

már

folyamatban

van

az

új

létesítmény

építési

tervének

elkészítése. A tervek szerint az önkormányzat Vándor Sándor utcai telkén kerülne megépítésre a 600 m2 alapterületű kétszárnyú épület mely jól elválaszthatóan, de mégis egy épületben ad helyett

egy

30

férőhelyes

éjjeli

menedékhelynek

és

egy

50

férőhelyes

hajléktalanok átmeneti szállójának. Az új épületben maradéktalanul megvalósulhat a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/200.(II.7) SZCSM rendelet 105. §-ában és 107. §-ában rögzített szakmai feltételek. Az alacsonyküszöbű szolgáltatással működő éjjeli menedékhelyen „zsilip szoba”, maximum 6 ágyas szobák, étkező, melegítésre alkalmas konyha, közösségi

41

helyiség és iroda helyiség és nemenként a jogszabály által előírt zuhanyozó és WC kerül kialakításra. Az alacsonyküszöbű szolgáltatás arra utal, hogy a szolgáltatást végzők nem támasztanak magas követelményeket az igénybevevőkkel szemben, a szolgáltatás igénybe vételének szinte nincs feltétele. A szolgáltatás célcsoportja a nehezen elérhető és magas kockázatú csoportok, utcán élő hajléktalanok, deviáns életvitelű fiatalok. Az alacsonyküszöbű szolgáltatás célja az igénybevevő súlyosabb testi-lelki károsodásainak és

egyéb

veszteségeinek

megelőzése,

további

szolgáltatások

igénybe

vételének

motiválása, változás elindítása, segítése, életvitelbeli változás ösztönzése. Az intézményben

pszichoszociális

támogatást

és

életviteli

tanácsokat

nyújtó

programok vehetők igénybe. A szolgáltatás jellemzői anonimitás, nem absztinencia központú, az egészségügyi ellátással szorosan együttműködik. A térítési díj ellenében igénybe vehető átmeneti szállón maximum 4 ágyas szobák, illetve beteg szobák

kerülnek

kialakításra,

természetesen a megfelelő

számú kiszolgáló

helyiségekkel együtt. Cél, hogy a szálláson csak a lehető legrövidebb ideig tartózkodjanak a hajléktalanná váltak. Ebben az új épületben, s a Magyar utcában már kialakított Nappali Centrumban olyan Hajléktalanokat Ellátó Szolgálat valósul meg, melynek tárgyi és személyi feltételei biztosítják, hogy a hajléktalanná vált személy az aktív és

hatékony szociális munkának

köszönhetően, vele együttműködve mielőbb meg találja a kivezető utat. B.) Gyermekek átmeneti otthona A családi kapcsolatok negatív irányba történő változása, a családon belüli erőszak lassú, de folyamatos növekedése szükségessé teszi, olyan befogadó intézmény létrehozását, amely a krízishelyzetet kezelni tudja. Cél: a gyermekekkel való magas színvonalú foglalkozás, és rajtuk keresztül családon belüli kohézió erősítése, egyre inkább a gyermekvédelmi rendszer megerősítését és feltételeinek fejlesztését kívánja. A

fejlesztési

tervek

között

szerepel

a

Mikrotérségi

Gyermekjóléti

Szolgálat

megvalósulása, melynek részeként a Gyermekek Átmeneti Otthonának létrejötte régóta sürgető hiányt pótolna. A Mikrótérségi Gyermekjóléti Szolgálat központja Sopronban a Vasvári Pál utcában található.

42

Jelenlek is meglévő szolgáltatások: -

A Gyermekjóléti Szolgálat

-

a Családok Átmeneti Otthona

-

A Házi Gyermekfelügyelet

A gyermekvédelemről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Tv. 94. § (3) bekezdés (9) pontja értelmében az a települési önkormányzat amelynek területén húszezernél több állandó lakos él gyermekek átmeneti otthonát köteles működtetni. Az engedélyes építési tervek elkészítésére pályázatot írt ki az önkormányzat, melynek eredményeként

már

folyamatban

van

az

új

létesítmény

építési

tervének

elkészítése. A Gyermekek Átmeneti Otthonának kialakítása a Vasvári Pál utcai épület tetőterében kerül kialakításra a bölcsőde konyhája és az orvosi rendelők felett. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól szóló 15/1998. (IV.30.) NM. rendelet értelmében a rendelkezésre álló tetőtérben egy lakóegység kialakítására van lehetőség, mely 12-16 fő befogadására alkalmas. Mindez a felmerülő igényeknek teljes mértékben megfelel. Az előírások szerint csoportonkénti lakótereket kell létrehozni: 3 évnél idősebb gyermekenként 12m2/fő Lakóterenként : hálószobák nappali konyha-étkező fürdőszoba, nemenkénti WC. Szobánként max. 4 gyermek helyezhető el, így 12-16 férőhely esetén az esetleg szükséges nemenkénti elkülönítés miatt három-három hálószobára van szükség, illetve továbbá közösen használható egyéni beszélgető-szobára, irodára, illetve éjszakai ügyeletes szobára, személyzeti WC. És fürdő, pszichológusi szobára, betegszobára és elkülönítőre. A

Gyermekek

Átmeneti

Otthonának

megvalósításával

önkormányzat

törvényi

kötelezettségének megfelelően teljes körű gyermekjóléti szolgáltatást biztosít. C.) Gerontológiai központ Cél: Gerontológiai Központ kialakítása a Sopron, Kőműves köz 4. szám alatti ingatlanon, 3 gondozási egységben. 

Idősek nappali intézménye (a Balfi utca 87-ből áthelyezve),



Nappali demens centrum,



Idősek gondozóháza.

A 20-30 férőhelyes idősek nappali intézménye, valamint a 20 férőhelyes nappali demens centrum, hiányzó ellátást pótol a városban. Az idősek szakszerű ellátása mellett, tehermentesíti a családokat azáltal, hogy megadja a lehetőséget a munkavállalásra és a

43

nyugodt munkavégzésre, továbbá mentálisan is segítséget nyújt a beteg személyiségű családtag elfogadásához és szeretetteljes gondozásához. A nappali centrum nyitva tartási rendje a hozzátartozók munkahelyi elfoglaltságához igazítható. A demens beteg állapotához igazodó, egymásra épülő differenciált ellátási formákban adekvát segítséget nyújtva – család, házi segítségnyújtás, napközi otthonos ellátás, átmeneti elhelyezés, tartós szociális otthoni elhelyezés – a megfelelő szakmai hozzáértéssel és kórházi háttérrel, a biztonságnak és az emberi méltóság megőrzésének garanciája lehet. A 30 férőhelyes bentlakásos gondozóházi részleg megvalósulása, enyhítene a krónikus szociális otthoni férőhely hiányon (a Balfi utcai Idősek Otthonában 230 fő a várakozók száma jelenleg), azonnali elhelyezést biztosítana krízishelyzetekben és a házi segítségnyújtás keretében már nem vállalható ápolási-gondozási feladatok ellátásában, valamint a tartós intézeti elhelyezésre várakozók ideiglenes elhelyezésében. Az átmeneti gondozóházi ellátás a házi segítségnyújtás háttérintézménye, láncszem a saját otthon és a tartós elhelyezést biztosító bentlakásos intézet és/vagy egészségügyi gyógyintézet között. A házi segítségnyújtás tervezett reformjával sem lehet kiváltani a folyamatos, napi 24 órás felügyeletet, ápolást, gondoskodást igénylő idősek ellátását. A rohamosan növekvő gondozási-ápolási

szükségleteket

csak

a

jelzőrendszeres

házi

gondozás,

a

házi

segítségnyújtás, a házi betegápolás (home care), a hospice ellátás és az intézeti háttér férőhelyeinek egyidejű fejlesztésével, a szolgáltatások együttműködésével, komplex módon nyújtva lehet kielégíteni.

D.) Balfi utcai Idősek Otthona A jelenlegi 6 ágyas szobák 4 ágyassá történő átalakításának folytatása, fürdőszobák, mellékhelyiségek

kialakítása

a

szobákon

belül.

Az

esélyegyenlőség

jegyében

az

akadálymentes közlekedés biztosítására újabb lift megépítése. Az ágyak és berendezési tárgyak, valamint a személyre szabott étkeztetés és tálalás folyamatos korszerűsítése is megoldandó feladat.

E.) Foglalkoztatási program Súlyos szociális hátrányokkal küzdő, aktív korú, nem foglalkoztatott álláskeresők számára. Azok

az

alacsony

szakképesítés

iskolai

hiányában,

végzettségű, egészségi

tartós

munkanélküliek,

problémáiktól

és

hátrányos

aki

piaci

szociális

körülményeiktől (pld. Hajléktalanság, etnikai hovatartozás) sújtva, már hosszú ideje nem

44

részei

a

munkaerőpiacnak

gyakran

képtelenek

az

önálló

munkahely

keresésre,

munkavállalásra. A Családsegítő Szolgálat által működtetett szolgáltatások tovább bővítik a tartós munkanélküliek elhelyezkedését támogató szolgáltatások körét, melyet elsősorban a munkaügyi központ biztosít. Az álláskeresési szolgáltatás (Állásvadász Klub) keretében 2006 évben 98 főt regisztrált. A közösségi ellátás kategórián belül, az álláskereséshez kapcsolódó két program is megvalósult, mely során a nyitott álláskereső csoportban 6 fő, az álláskereső klubban (MUKp pályázat) 14 fő vett részt. Az „Állásvadász Klub”-ban 2007. évben már 170 fő jelent meg. A forgalmi naplóban rögzített forgalmi adat: 517 alkalom, ami alapján az átlagos találkozások száma: személyenként 3 alkalom. A szolgálat által „Nyitott csoportnak” nevezett csoportos álláskeresési szolgáltatást 2007. évben 16 fő vette igénybe, 8 alkalommal. A nyertes pályázatnak köszönhetően két alkalommal szervezett a szolgálat Álláskereső Klubot, amelynek előre egyeztetett tematikája volt. Az első klub (ÁKK1) 14 fővel indult, de csak 13 fő fejezte be. Az ÁKK2-ben a 14 fő hiánytalanul teljesítette kötelezettségét és megjelent az előírt 15 alkalmon. Mindkét ÁKK után 3 hónap utánkövetési időszakot biztosít a szolgálat.. Az önkormányzat 2005 óta folyamatosan szervez tartós munkanélküliek részére közhasznú foglalkoztatást. A Nyugat-Dunátúli Regionális Munkaügyi Központ központi pályázatán nyert támogatásból 2007.

augusztus

06–tól

2007.

november

30-ig

18

fő

közhasznú

munkavállaló

foglalkoztatására az Erzsébet Kórházzal és a Sopron Holding Vagyonkezelő Zrt-vel kötött megállapodást az önkormányzat. A közel 4 hónapig tartó projekt idején a kórház és a város közterületein kommunális munkát végeztek a munkavállalók. A foglalkoztatottak szorgalmának és kitartásának köszönhetően számos útszakasz, árok, játszótér és park tisztult meg a parlagfűtől, szeméttől és a hordalékoktól. A közhasznú foglalkoztatás során 14 fő végig dolgozta a 3 hónapot. Időközben 2 fő végleges állás miatt kérte a munkaviszony megszüntetését, 1 fő pedig egészségügyi okokból nem tudta tovább vállalni a fizikai munkát. A

projekt

eredményességét

igazolja,

hogy

partnereink

hasonló

kezdeményezésű

programokhoz további együttműködés reményét fejezték ki. Az elmúlt évek tapasztalataiból tanulva, a tervek között szerepel, hogy Sopron Megyei Jogú Város

Önkormányzata

Sopron-Fertőd

Többcélú

Társulással

közösen,

a

Családsegítő

Szolgálattal vagy a Hajléktalan Ellátó szolgálattal az együttműködő, előgondozásban

45

részesülő rendszeres szociális segélyezettek és tartós munkanélküliek részére közösen szervezi meg közhasznú foglalkoztatás programját, ezzel még inkább elősegítve a foglalkoztatásból való kikerülés elkerülését. Ezzel a foglalkoztatási formával pszichikailag és fizikailag is előkészíthető, felkészíthető a munkavállaló a nyílt munkaerőpiacon való megmérettetésre, helytállásra. Az együttműködő foglalkoztatók pedig már szívesen alkalmaznak a közfoglalkoztatás során megismert, kipróbált és bizonyított álláskeresőt. Az Önkormányzat kész arra, hogy lépéseket tegyen annak érdekében, a soproni IVS keretében, a 2008-2013 között tervezett funkcióbővítő városrehabilitáció kivitelezési munkálataiban munkát kaphassanak a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű csoportok képviselői. A jelenleg hatályos Közbeszerzési törvény azt azonban nem teszi lehetővé, hogy az Ajánlatkérésben speciális feltételként ez a foglalkoztatási szempont megjelenjen, így reális indikátorokként sem jelenhetnek meg a mostani beavatkozási tervben. F.) Esélyegyenlőség Az

esélyegyenlőség

megerősítése

érdekében

a

Támogató

Szolgálat

a

jövőben

negyedévenként fórumot tervez a sajátos igényű emberek számára a várossal való folyamatos párbeszéd lehetőségét megteremtve. A fórum lehetővé tenné egyrészt a négy fogyatékossági csoport együttműködését, másrészt segítene abban is, hogy a város megismerje

az

érvényesülhetne nélkülünk!”

elve.

akadályoztatottságból a

Fogyatékosügyi A

Támogató

eredő

nehézségeket,

programban

Szolgálat

és

megfogalmazott

bővíteni

szeretné

helyi

szinten

„Semmit

is

rólunk,

együttműködését

a

Munkaügyi Központtal, illetve olyan cégekkel, amelyek munkalehetőséget tudnak biztosítani fogyatékos emberek számára.

A fejlesztések egy részéhez 2007-13 között várhatóan uniós pályázati forrásból (TÁMOP, NYDOP) is elnyerhető támogatás 0-10% önerő biztosítása mellett.

3.6.

Partneri együttműködések kialakítása, erősítése

Az IVS-ben, ezen belül az ASZT-ben megfogalmazott fejlesztési célok megvalósításához Sopron Önkormányzata tovább kívánja erősíteni meglévő kapcsolatait a támogató civil szervezetekkel és gazdasági szereplőkkel, valamint törekszik arra, hogy tovább bővítse az együttműködések körét.

46

Az együttműködő civil partnerszervezetek: A civil szervezetekkel való kölcsönös információ csere, fórumok biztosítják, hogy az önkormányzat szociális ellátásai és szociális szolgáltatásai eljussanak a célcsoporthoz, illetve azok igényeihez alkalmazkodjon. Az önkormányzat az általa minden évben kiírt szociális pályázatán támogatja a civilszervezetek tevékenységét, programjait. A városban lévő szociális tevékenységet végző civil szervezetek szerepe, hogy a segítők és a segítségre szorultak egymásra találjanak és közösen tudják megoldani azokat az élethelyzeteket, melyek a rászorulók életét nehezítik. Nagycsaládosok Soproni Tagegyesülete Tevékenysége: A családok egymást segítő közösségekké szervezése, felelősségre nevelés. Szabadidős gyermek és családprogramok szervezése, kultúra közvetítése. Adománygyűjtés, -osztás: pld. Ruhanemű, taneszköz, játék és könyv. Folyamatos kapcsolatának köszönhetően jelzéssel él az önkormányzat felé a gyermeküket nevelő családok életében felmerülő szociális problémákat illetően. Ennek is köszönhető, hogy Sopronban minden 6. életévét még be nem töltött gyermeket nevelő család közlekedési támogatásban részesülhet. Csökkent Munkaképességűek és Rokkantnyugdíjasok Egyesülete Tevékenysége: Ellátja a csoport érdekvédelmi feladatait. Ingyenes

ruhaosztás,

munkahelykeresés,

szociális

problémák

kezelése,

információs

szolgálat. Mozgáskorlátozottak Soproni Városi Egyesülete Tevékenysége: A város és vonzáskörzetében élő mozgáskorlátozottak érdekvédelme, közösségi összefogása, információk gyűjtése, szolgáltatása. Vakok és Gyengénlátók Soproni Szervezet Tevékenysége: A város és vonzáskörzetében élő vakok és gyengénlátók érdekvédelme, közösségi összefogása, információk gyűjtése, szolgáltatása. Siketek és Nagyothallók Szövetségének Soproni Szervezet Tevékenysége: A város és vonzáskörzetében élő siketek és nagyothallók érdekvédelme, közösségi összefogása, információk gyűjtése, szolgáltatása. A fogyatékossággal élőket tömörítő érdekvédelmi civil szervezetek/egyesületek tagjaik érdekvédelme biztosítására információkat gyűjtenek és szolgáltatnak az önkormányzat részére, hogy szociális szolgáltatásai a városban élő lakosok valós igényeit szolgálják. Magyar Vöröskereszt Soproni Szervezet

47

Tevékenysége:

Egyének,

családok,

szociális

intézmények,

önkormányzati

szociális

intézmények támogatása. Adománygyűjtés. Idősek Lővéri Szervezete Napsugár Nyugdíjas Egyesület, Kurucdombi Akácvirág Nyugdíjas Klub Tevékenysége: A városban élő magányos nyugdíjasok kulturális, közösségi és mentális segítője. Informálás. Rendszeresen

szervez

tájékoztató

fórumokat,

ahol

az

önkormányzat

szociális

szakemberének tehetnek fel kérdéseket szervezetük tagjai. Ez kiemelten fontos szerep vállalás, hiszen az idősek talán még nehezebben jutnak az őket érintő információk birtokába, mint más rászorulók. Bánfalvi Vöröskereszt Tevékenysége: Karitatív tevékenység, idős és betegápolás felvállalása, segítése. Az önkormányzat által működtetett házi segítségnyújtást egészíti ki tevékenységük. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Soproni Csoportja Tevékenysége: Idősek, fogyatékosok, betegek, nagycsaládosok támogatása. Ingyenes gyógyászati segédeszköz kölcsönzés, segítőszolgálat. A szünidő alatt, illetve a hétvégén az önkormányzattal együtt szervezi gyermekétkeztetési programját. Hospice szolgálatot biztosít. Mentőöv Alapítvány Az önkormányzat intézményének, a Családsegítő Intézetnek szolgáltatásait segíti és az ahhoz

szükséges

eszközök

korszerűsítését

bővítését

támogatja.

Felkarol

minden

kezdeményezést, mely a szociális, mentálhigiénés és egyéb életvezetési nehézségekkel küzdők problémáinak megoldását segíti.

Sylvanus Alapítvány Az Alapítvány a hajléktalanokat támogató utcai szociális munkában működik együtt az önkormányzattal. A város 2008-ban pályázik a nappali átmeneti otthon és az éjjeli menedékhely férőhelyeinek bővítésére. A Sylvanus segít abban, hogy a célcsoport igénybe vegye ezeket a kibővített szolgáltatásokat. Emellett különböző uniós , ESZA-típusú pályázati projektek segítségével a hajléktalanok foglalkoztatását is segítik, ezáltal reintegrációjukat

előmozdítják.

Most

van folyamatban egy Interreg projektjük,

ahol

hajléktalanok végzik a turistaösvények és az útjelző táblák karbantartását.

48

Cigány Kisebbségi önkormányzat/Országos Lungo Drom és Polgári Érdekvédelmi Szövetség A Szövetség – és korábban a 2007-ben önmagát feloszlató CKÖ –a cigány/roma kisebbség jobb tájékoztatása, érdekvédelme, a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés elősegítése érdekében tevékenykedik az önkormányzattal együttműködésben.

3.7.

Nyilvánosság biztosítása

Tervezett kommunikációs formák:



A város honlapjára felkerülnek az IVS és anti-szegregációs dokumentumok véleményezésre. Cél a széles nyilvánosság biztosítása készülő IVS-nek és anti-szegeregációs programnak: lakosság tájékoztatása; helyi civil szervezetek, kisebbségi szervezetek és a célcsoport (érintett alacsony státuszú lakosok)

bevonása;

potenciális

befektetők tájékoztatása.



Önkormányzati újságban (Közélet) – mindenkihez postai úton eljutó, ingyenes lakossági újság – cikkek, aktuális információk megjelentetése folyamatosan.



Közmeghallgatás.



Lakossági fórum az IVS-ről.



Anti-szegregációs beavatkozási terv készítéséhez civil kerekasztal-beszélgetések (3), ágazati workshopok (8).



Önkormányzati szakbizottságok véleményezik az IVS-t és ezen belül az Antiszegregációs programot.



Képviselő-testületi ülésen napirendre tűzés, döntés az elfogadásról.

A hátrányos helyzetű célcsoportok tájékoztatására, bevonására szolgáló kommunikációs eszközök Ingyenes nyomtatott hírlevél, újság

49

A hátrányos helyzetű családok, a nyugdíjasok jellemzően nem az internetről tájékozódnak, hozzáférés és/vagy kompetencia híján. Sopronnak van egy Szociális Iránytű nevű kiadványa, melyben a városban elérhető pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról, a Szociális csoport munkájáról, a szociális tevékenységet folytató civil szervezetekről kap tájékoztatást minden érdeklődő, ezen belül a halmozottan hátrányos helyzetű célcsoport. A 2008. évi Szociális Iránytű jelenleg szerkesztés alatt van, hamarosan kiadásra kerül. Az önkormányzat Humán Szolgáltatási Osztály Szociális Csoportjának munkatársai, illetve a Családsegítő Intézet és a Gyermekjóléti Szolgálat szociális munkás munkatársai terjesztik klienseik között, valamint a szociális és egészségügyi intézményekben, illetve iskolákban, óvodákban a szülők között. Az önkormányzat ingyenes újságjában, a Közéletben is rendszeresen szó esik az aktuális szociális kérdésekről, pl.: iskolakezdéskor (gyermekvédelmi kedvezményről), fűtési szezon kezdetén

(fűtési

és

lakhatási

támogatásról),

tavasszal

(gyógyszertámogatás,

közgyógyellátás), nyáron (gyermekétkeztetés, nyári napközi) stb. Véleményláda A Polgármesteri Hivatalnak több helyütt van kihelyezett "véleményládája", az azokba bedobott, megírt véleményeket rendszeresen értékelik, és a lakossági fórumokon visszajelzést adnak a felvetett problémákra. Az anonim véleményekre is reagálnak. Civil fórumok, lakossági tájékoztatók városrészenként Szociális

témában

külön

tartanak

lakossági

fórumot;

a

városrészekben,

a

civil

szervezeteknél és az iskolákban rendszeresen szerveznek tájékoztató előadást. Ingyenes zöldszám Az ide beérkező hívások ingyenesek, és valamennyi rögzítésre, megválaszolásra, értékelésre kerül. A területen dolgozó, segítő munkatársak visszajelzései A szociális intézményeik - Családsegítő Intézet, Hajléktalan-ellátó szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat - területen dolgozó azon munkatársai, akik napi kapcsolatban vannak a célcsoporttal, rendszeresen jelzik az önkormányzat felé tapasztalataikat. Ügyfélfogadás naponta Az önkormányzat Humánszolgáltatási Osztály Szociális Csoportjának a hét minden napján van ügyfélfogadása.

50

3.8.

Hosszabb távú városrészi fejlesztési tervek (2013 után)

A 2007-2013 közötti ÚMFT ciklusban tervezett feladatok megvalósítása után, - amelyek az Óváros megújítására és funkcióváltására irányulnak- a Belváros többi része kerül sorra. További fejlesztési célterület a Kuruc dombon levő, leromlott, szegregációs veszélyt is magában hordozó Szélmalom-tömb (Rozália u. 3.) rehabilitációja. A fejlesztések célja a szociális bérlakások kiváltása, a rászoruló lakók számára megfelelő másik lakás biztosítása, az érintett lakók integrálása a város más részeibe. Az épületegyüttes és környékének közösségi célú, kulturális profilú rehabilitációja.

51

SOPRON MJV ANTI-SZEGREGÁCIÓS BEAVATKOZÁSI TERV 2008-2013 Helyzetelemzés megállapítása

Cél

Intézkedés

Kolostor u. 11. sz. alatti volt Zichy – Mesko palota épület nem lakás célú hasznosítása.

Bérlakások teljes körű kiváltása, intézményi, kulturális, és múzeumi célokra történő hasznosítás megalapozása.

Fegyvertár u 2ben üres utcai földszinti lakás üzletté alakítása.

Engedélyezés, és átalakítási munkálatok.

Történelmi belváros értékeinek megőrzése, bentlakó bérlők tulajdonhoz juttatása. Középtávú bérlakás-építési programok megalapozása

Új helyi rendelet alkotása a helyzet szabályozására. Együttműködés a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal.

Felelős

Határidő

Rövid távú indikátor (1 év)

Forrás

Középtávú indikátor (3 év)

Hosszú távú Indikátor (6 év)

LAKHATÁSI INTEGRÁCIÓ ÉRDEKÉBEN A történelmi Belváros állagromlása előrehaladott; a bérlők nem képesek a felújítások finanszírozására. A történelmi Belváros állagromlása előrehaladott; a bérlők nem képesek a felújítások finanszírozására. A történelmi Belváros állagromlása előrehaladott; a bérlők nem képesek a felújítások finanszírozására. A történelmi Belváros állagromlása előrehaladott; a bérlők nem képesek a felújítások finanszírozására.

Tulajdonviszonyo k rendezése, tervezés, engedélyezés, építés.

Polgármester, Hatáskör szerint illetékes alpolgármester , Polgármester hatáskör szerint illetékes alpolgármester , Polgármester hatáskör szerint illetékes alpolgármester ,

2008.12.31.

Önkormányzati, uniós ROP (IVS)

3 bérlakás kiváltása.

A teljes palotaépület Megkezdett rehabilitációja.

Új, közösségi (kulturális). Célokra hasznosított épületfunkciók.

2008.12.31.

Önkormányzati, uniós ROP (IVS)

Kialakított üzlet a Fegyvertár u. 2. fszt-jén.

--

--

2011.

Önkormányzati, uniós ROP (IVS)

Új helyi szabályozó rendelet.

Megegyezés 117 bérlakás bérlőjével. Rendezett

Rehabilitáció befejezése az Óvárosban.

Polgármester, Hatáskör szerint illetékes alpolgármester

2013.

tulajdonviszonyok

megteremtése, Önkormányzati, uniós ROP (IVS)

--

Rendezett

tulajdonviszonyok

Megkezdett tömb rehabilitáció, rendezett

-Volt mentőállomás helyén kialakított új tömb (igényesebb és nagyobb méretű lakásokkal is helyet kapnak itt.) A 2008-ban rehabilitált Pócsi utcai tömbbelső (Magyar u 19-21. is) + ide illeszkedő új lakóházak építése. Balfi utca 112 és 116. – különböző igények kielégítését szolgáló lakásformák kialakítása, 2 szinten.

52

Helyzetelemzés megállapítása

Hosszú távú Indikátor (6 év)

Felelős

A történelmi Belvárost (Óvárost) övező Várkerület állagromlása előrehaladott; a bérlők nem képesek a felújítások finanszírozására.

A Várkerület rehabilitációjának megkezdése.

-Felújításikiváltási ütemterv készítése. -Az Ógabona téren, Színház utcában, Petőfi téren, Széchenyi téren lakók elhelyezése éves szinten, a város különböző pontjain elszórtan. -Az önkormányzati lakások felújítása.

Polgármester, Hatáskör szerint illetékes alpolgármester ,

2013.

Önkormányzati, uniós ROP (IVS)

--

Felmért terület, elkészült beavatkozási (kiváltásifelújítási) ütemterv.

Bérlők elhelyezése ütemterv szerint a város különböző pontjain, 20 – 25 db üres, vagy megüresedő lakásba.

Az Óváros rehabilitációjához a bérlők egy részének kiköltöztetése szükséges.

A kiköltöző bérlők számára megfelelő, lehetőleg magasabb komfortfokozatú lakások biztosítása. Ingatlangazdálkod ási Terv kidolgozása

Elégedettségmérés végzése az átköltözők körében.

Polgármester, Hatáskör szerint illetékes alpolgármester SVT

2009-től

Önkormányzati

Kidolgozott módszertan a bérlői elégedettség mérésére.

Kitöltött, kiértékelt kérdőívek, megtartott interjúk száma.

Kitöltött, kiértékelt kérdőívek, megtartott interjúk száma.

Soproni Városfejlesztő Társaság (SVT) megalakítása

Polgármester, Hatáskör szerint illetékes

2008. 12.31. – Óváros;

Önkormányzati uniós ROP (IVS)

Ütemtervszerűen kidolgozott

Ütemtervszerűen kidolgozott

Megvalósított Ingatlangazdálk odási Terv

Új építésű lakások kialakítása az önkormányzati bérlakáspolitika keretében, valamint az új igények kielégítése

Balfi u.112-116. Rehabilitációja: bérlők elhelyezése, engedélyezési tervek; bontás,építés

alpolgármester,

főépítész, SVT Polgármester, Hatáskör szerint illetékes

alpolgármester,

főépítész, SVT

folyamatosan

Forrás

Középtávú indikátor (3 év)

Intézkedés

Jelenleg nem áll rendelkezésre részletesen kidolgozott ingatlanfejlesztési koncepció. Az Óvárosból/ Belvárosból kiköltöztetett bérlők elhelyezése szükséges

Határidő

Rövid távú indikátor (1 év)

Cél

a

rehabilitációs

munkálatok ütemét követve

2010.12.31. belváros 2011.

Önkormányzati uniós ROP (IVS)

Ingatlangazdálkodási Terv az Óvárosra

Megfelelően elhelyezett bérlők; engedélyes tervek

Ingatlangazdálkodási Terv a

Belvárosra

30-40 db 5060m2 és 7080m2-es megépített bérlakás, valamint piaci lakás

--

53

Az Óvárosból/ Belvárosból kiköltöztetett bérlők elhelyezése szükséges; Új lakásigények jelentkezése Az Óvárosból/ Belvárosból kiköltöztetett bérlők elhelyezése szükséges

Új építésű lakások kialakítása az önkormányzati bérlakáspolitika keretében, valamint az új igények kielégítése Új építésű lakások kialakítása az önkormányzati bérlakáspolitika keretében.

Innovációs Központ és környező lakótelep közötti területen új házak építése

Polgármester, Hatáskör szerint illetékes

Magyar u.19-21. (Pócsi úti tömb rehabilitációja): bérlők elhelyezése, eng. Tevek; bontás, építés

Polgármester, Hatáskör szerint illetékes

2011.

Önkormányzati uniós ROP (IVS)

Engedélyes tervek

60-80 db garzonlakás és 2-3 szobás bérlakás és piaci lakás vegyesen

--

2013.

Önkormányzati uniós ROP (IVS)

--

Megfelelően elhelyezett bérlők; engedélyes tervek

50-100 különböző alapterületű lakás, döntően bérlakás és szociális bérlakás

alpolgármester,

főépítész, SVT

alpolgármester,

főépítész, SVT

54

Középtávú indikátor (3 év)

Hosszú távú Indikátor (6 év)

Legalább 10 %-kal nő a nyilvántartott HHH-s tanulók száma.

A nyilvántartás naprakész frissítése.

A célzott, külön támogatások igényelhetők lesznek.

Központi

Elkészül az intézményenkénti felmérés, és az önértékelés.

Integrációs nevelés/oktatás kiterjesztése.

Az integrációs nevelés/oktatás eredményes.

2010. 09.01.

Önkormányzati

Elkészül az igényfelmérés, szükség szerint elkészül az intézkedési terv.

A szolgáltatás, ellátás feltételei biztosítottak.

A szolgáltatás, ellátás hozzáférhető valamennyi igénylő számára.

2010. 09.01.

Önkormányzati

Elkészül egy igényfelmérés, szükség szerint intézkedési terv.

A szolgáltatás feltételei biztosítottak.

A szolgáltatás minden igénylő számára hozzáférhető.

Helyzetelemzés megállapítása

Cél

Intézkedés

Sopron Megyei Jogú Város közoktatási intézményeiben meg kell teremteni a HHH-s gyermekek pontos, naprakész nyilvántartását.

-Intézményi HH/HHH statisztikák aktualizálása/ előállítása. -Valamennyi HH/HHHs tanuló bekerüljön az ellátási körbe.

A szülők tájékoztatása, a lehetőségek széleskörű ismertetése.

Jegyző Intézményvezetők

2008. 01-től folyamatos

Nem igényel külön forrást

Az integrációs támogatás igénylése nem teljes körű.

A HHH-s gyermekek/ tanulók ellátásának teljes körű biztosítása.

A támogatás szakmai feltételeinek biztosítása

Intézményvezetők

2008. 05.31.

Közszolgáltatások feladatellátása nem teljes körű.

Igény szerint a családi napközi biztosítása, valamint gyermekjóléti szakellátás biztosítása.

Igényfelmérés a családi napközi iránt. Amennyiben HHH-s családok igénylik a szolgáltatást, úgy intézkedési terv készítése annak megvalósítására. Gyermekek átmeneti otthonának kialakítása, hozzáférhetővé tétele.

Jegyző, Gyermekjóléti szolgálat

Közoktatási szakszolgálati feladatok nem biztosítottak teljes körűen.

A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás biztosítása.

A szolgáltatásra igényfelmérés készítése. Amennyiben az igények igazolják a szolgáltatás kiépítésének szükségességét intézkedési terv készítése.

Jegyző, Pedagógiai Szakszolgálati Központ vezetője

Felelős

Határidő

Forrás

Rövid távú indikátor (1 év)

NEVELÉSI-OKTATÁSI INTEGRÁCIÓ ÉRDEKÉBEN

55

Helyzetelemzés megállapítása A HHH-s gyermekek óvodai ellátásának biztosításáról nincsenek megfelelő információk.

Cél

Intézkedés

Felelős

Határidő

Forrás

A HHH-s óvodás korú gyermekek teljes körű óvodáztatása 3 éves kortól.

-Az érintett gyermekek beazonosítása, kapcsolatfelvétel a szülőkkel, együttműködések a gyermek eredményes fejlesztése érdekében. -Pályázás

Jegyző, óvodavezető Családsegítő szolgálat

2008.09.01.

Önkormányzati; Uniós pályázati (NYDOP-2007-5.3.)folyamatban

Rövid távú indikátor (1 év) - Az óvodáskorú HHH-s gyermekek nyilvántartásba vétele. - Óvodai férőhelybővítés: 2 csoporttal 50 fővel. (csak támogatás esetén)

férőhelybővítésre.

Középtávú indikátor (3 év)

Hosszú távú Indikátor (6 év)

A nyilvántartásba vett óvodáskorú gyermekek szüleinek legalább a fele éljen az óvodáztatás lehetőségével.

Minden óvodáskorú gyermek szülei élnek az óvodáztatás lehetőségével, Sopron Megyei Jogú Város megteremti férőhelybővítés sel, az óvodáztatás feltételeit.

A Lackner Kristóf Általános Iskolában magasabb arányban vannak jelen magántanulók.

A HHH-s tanulók arányának vizsgálata a magántanulók között. A magántanulóvá nyilvánítás indokainak pontos azonosítása valamennyi közoktatási intézményben.

A magántanulóvá nyilvánításra vonatkozó gondviselői kérelmek felülvizsgálata az intézmény igazgatója és a Pedagógiai Szakszolgálati Központ bevonásával.

Jegyző, iskola igazgatója, Pedagógiai Szakszolgálati Központ igazgatója.

2008. 05. 31.

Nem igényel külön forrást

A HHH-s magántanulók pontos nyilvántartása. A gondviselői kérelmek felülvizsgálata megtörténik.

A felülvizsgálatok alapján a magántanulók lehetőség szerint 5 %-a kerüljön vissza a nappali képzésbe.

Az iskolák tanórán kívüli kínálata.

A HH-s tanulók vegyenek részt több tanórán kívüli foglalkozáson.

A HH-s tanulói érdeklődésnek megfelelő foglalkozások indítása.

Intézményvezetők

2008.09.01től folyamatosa n

Önkormányzati

10%-kal nőjön a nyári táborokon részt vevő HH-s általános iskolás tanulók aránya.

A HH-s tanulók legalább fele vegyen részt napközin kívül valamilyen szabadidős foglalkozáson.

HH-s tanulók 70 %-a részt vesz a napközin túl valamilyen szabadidős foglalkozáson.

Az iskolai kompetenciamérése k eredményei megfelelnek az országos átlagnak. Nincs szignifikáns különbség az egyes intézmények eredményei között. Helyzetelemzés megállapítása

A HH-s és HHH-s tanulók minél eredményesebben szerepeljenek a méréseken.

A HH-s, HHH-s tanulók eredményeinek elemzése, fejlesztési irányok kijelölése.

Intézményvezetők

Elemzés: minden év április 20. Fejlesztési terv: minden év június 30.

Uniós pályázati (NYDOP-2007-5.3. és TÁMOP 3.1.4.)folyamatban

Nő a hozzáadott pedagógiai érték.

A HH-s és HHH-s tanulók eredményei 2%kal javulnak.

A HH-s, és a HHH-s tanulók eredményei 2%-kal javulnak az utolsó méréshez viszonyítva.

Középtávú indikátor

Hosszú távú Indikátor

Cél

Intézkedés

Felelős

Határidő

Forrás

Rövid távú indikátor

56

A lemorzsolódás és a továbbtanulás nyilvántartása a HHs és HHH-s tanulók tekintetében hiányos.

A települési önkormányzat fenntartásában működő és a nem önkormányzati fenntartású intézmények kooperációjának javítása.

Magas a szakértői vélemény alapján, szegregáltan tanuló, enyhe fogyatékos SNI tanulók aránya.

A HH-s és HHH-s tanulók továbbtanulásának és a lemorzsolódáson belüli megjelenésének nyomon követése. A HH-s és HHH-s tanulók aránya a lemorzsolódáson belül minél alacsonyabb legyen. Az egyházi és megyei fenntartású intézmények is aktív résztvevői az esélyegyenlőségi programnak.

A HH-s és HHH-s tanulók továbbtanulási és lemorzsolódási mutatóinak vezetése, elemzése, fejlesztési irányok kijelölése.

Intézményvezetők.

Elemzés: minden év március 31.ig. Fejlesztési terv: minden év szept. 30.-ig.

Nem igényel külön forrást

Minden intézményben az esélyegyenlőségi felelős kijelölése megtörténik, és közösen működtetnek esélyegyenlőségi munkacsoportot.

Intézményvezetők, fenntartók.

2008. 05.30.

Nem igényel külön forrást

Enyhe fogyatékossággal élő SNI-s tanulók inklúziója vagy részleges integrációjának biztosítása

Szakértői bizottságok döntésének rendszeres felülvizsgálata, bizottsági tagok képzése; integrált , befogadó nevelést vállaló intézmények módszertani eszköztárának javítása,

Intézményvezetők, fenntartók. Szakértői bizottságok

2010.09.01.

Központi, önkormányzati, Uniós pályázati (NYDOP-2007-5.3. és TÁMOP 3.1.4.,)folyamatban; TÁMOP – 20083.4.2.

(1 év) Megvalósul a HH-s és HHH-s tanulók pontos nyomon követése, adminisztrációja. Fejlesztési és felzárkóztató programokat indítanak az intézményekben.

(3 év)

(6 év)

--

--

Esélyegyenlőségi felelősök kijelölése, a munkacsoport megalakítása.

Az esélyegyenlőségi munkacsoport elkészíti a HHH-s gyermekek, tanulók helyzet térképét, ennek megfelelően a részletes esélyegyenlőségi programját az egyes intézményekre lebontva. Közösen alakítanak ki szabadidős programokat.

--

Benyújtott ROP, TÁMOP pályázatok

Szegregáltan tanuló, enyhe fogyatékos SNI-s diákok aránya 30%-kal csökken

Integráltan tanuló SNI-s diákok aránya közelít az uniós átlaghoz

Rövid távú indikátor (1 év)

Középtávú indikátor (3 év)

Hosszú távú Indikátor (6 év)

szakembergárdájá-nak

bővítése

Helyzetelemzés megállapítása

Cél

Intézkedés

Felelős

Határidő

Forrás

57

Gyógypedagógiai tagozaton a tanulók egy kis hányada nem tanul tovább középfokú intézményben.

Minden tanköteles korú gyermek részesüljön oktatásban, nevelésben.

A HH-s és HHH-s gyógypedagógiai tagozaton végzett tanulók továbbtanulása valósuljon meg teljes körűen.

Intézményvezető, jegyző, gyermekjóléti szolgálat

2008.09.01..

Önkormányzati, központi

A tankötelezett HHH-s, középfokú intézményben tovább nem tanulók nyilvántartásba vétele.

HHH helyzetükről nyilatkozatott tett szülők alacsony aránya

Kommunikáció, tájékoztatás javítása a család és a nevelésioktatási intézmények/a fenntartó között – különös tekintettel a szegregációs veszélynek kitett családokra.

HH szülők célzott, személyre szabott tájékoztatatása a HHH nyilatkozat jelentőségéről

Intézményvezetők, Esélyegyenlőségi megbízott

2008-tól folyamatos

Önkormányzati

Szülői HHH nyilatkozatok növekvő száma (10%-kal).

A Tagiskolában tanulók integrálhatóságának vizsgálata, elősegítése.

A Tagiskola kimenő rendszerben történő megszüntetése, az integrálható tanulók elhelyezése; Pályázás tanoda-programban történő részvételre

A Lackner iskola Tagintézményt működtet, ahol a tanköteles, túlkoros, máshonnan lemorzsolódott, hiányosan iskolázott diákok tanulnak.

A nyilvántartásba vett tankötelezett HHH-s tanulók legalább 70 %-a kapcsolódjon be szakképzésbe. Az intézményt elhagyó tanulókról az iskola nyomonkövetési rendszert működtessen. HHH tanulók számára igénybe vehető normatívák, kedvezmények

térítésmentességek

aránya nő (30%kal).

Polgármester

Intézményvezetők

2013.

Önkormányzati, uniós pályázati (TÁMOP)

Pályázat benyújtása tanodaprogram elindítására

Lépcsőzetes, felmenő rendszerű Tagiskola megszüntetés.

--

Tanulói kompetencia mérések eredményei javulnak, iskolaátlagnak megfelelnek. A HHH lemorzsolódás csökken (20%kal). Megszüntetett tagiskola.

58

Helyzetelemzés megállapítása

Cél

Intézkedés

Felelős

Határidő

Rövid távú indikátor (1 év)

Forrás

Középtávú indikátor (3 év)

Hosszú távú Indikátor (6 év)

TÁRSADALMI-SZOCIÁLIS INTEGRÁCIÓ ÉRDEKÉBEN A hajléktalan-ellátás nem tud megfelelni a megnövekedett igényeknek

Hajléktalanokat ellátás kapacitásának javítása

Hajléktalanokat ellátó szolgálat kapacitásának fejlesztése: éjjeli menedékhely és nappali átmenti szálló építése

Polgármester, Hatáskör szerint illetékes alpolgármester

2009-2010.

Önkormányzati, Uniós pályázati TÁMOP

--

Lakhatás biztosítása: 50 fő nappali átmeneti szállón, 30 fő éjjeli menedékhelyen.

Ellátatlan esetek száma emelkedik, a gyermekvédelmi rendszer fejlesztésre szorul

Krízishelyzetek kezelése, a gyermekekkel való magas színvonalú foglalkozás, és rajtuk keresztül családon belüli kohézió erősítése Hiányzó ellátás pótlása a városban. Az idősek szakszerű ellátása mellett, a családok tehermentesítése.

Befogadó intézmény, Gyermekek Átmeneti Otthonának létrehozása

Polgármester, Hatáskör szerint illetékes alpolgármester

2009-2010.

Önkormányzati, Uniós pályázati TÁMOP

--

Létrejött a Gyermekek Átmeneti Otthona.

Gerontológiai központ kialakítása a Kőműves köz 4. alatti ingatlanon

Polgármester, Hatáskör szerint illetékes alpolgármester

2011.

Önkormányzati, Uniós pályázati TÁMOP

--

Létrehozott 3 gondozási egység: -Idősek nappali intézménye (a Balfi utca 87-ből áthelyezve), -Nappali demens centrum, -Idősek gondozóháza.

Balfi utcai Idősek Otthona átfogó fejlesztése

Balfi utcai Idősek Otthona infrastrukturális fejlesztése: szobák komfortosítása, az épület akadálymentesítése

Polgármester, Hatáskör szerint illetékes alpolgármester

2010.01.31.

Önkormányzati, Uniós pályázati TÁMOP

--

4 ágyas, fürdőszobás szobák; -liftes, akadálymentessé tett épület

Idősellátás kapacitásproblémákkal küzd, miközben a város elöregszik.

Idősellátás kapacitásproblémákkal küzd, miközben a város elöregszik.

Férőhely: 16 fő. (3-3 szoba)

A kivezető út lépcsőfokainak kiépítésével a társadalmi reintegráció megalapozása: 30 % részére Családon belüli erőszak növekedése megáll, majd csökken. Ellátatlan esetek száma 30%-kal csökken. -30 férőhelyes idősek nappali intézménye, -50 férőhelyes nappali demens centrum Komplex, a beteg állapotához igazodó, egymásra épülő differenciált ellátási formákban adekvát segítség nyújtása; Az emberi méltóság megőrzésének lehetősége nő --

59

Helyzetelemzés megállapítása

Határidő

Középtávú indikátor (3 év)

Hosszú távú Indikátor (6 év)

Intézkedés

Felelős

Alacsony státuszú, HHH lakosok foglalkoztatási mutatói nagyon gyengék

Halmozottan hátrányos helyzetű: aktív korú alacsony iskolai végzettségű, egészségi problémákkal, szociális hátrányokkal küzdő, alacsony státuszú lakosok foglalkoztatatá-sának elősegítése

Polgármester, Hatáskör szerint illetékes alpolgármester Humánszolgáltatási osztály osztályvezető

2008. 09-től folyamatos

Önkormányzati Ágazati Minisztérium, Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

A programban résztvevő HHH lakosok száma

A programban résztvevő HHH lakosok száma

A programban résztvevő HHH lakosok száma

A fogyatékossággal élők egyenlő esélyű, rendszeres hozzáférése a városi információkhoz nem minden téren biztosított.

Az esélyegyenlőség megerősítése

Polgármester, Hatáskör szerint illetékes alpolgármester

2008. 09-től folyamatos

Önkormányzati

Támogató Szolgálat negyedévenként fórumot rendez: négy fogyatékossági csoport együttműködésével. Résztvevők száma.

Támogató Szolgálat negyedévenként fórumot rendez: négy fogyatékossági csoport együttműködésével. Résztvevők száma

Fogyatékossággal élők társadalmi, munkaerő-piaci integrációja javul.

Az önkormányzat nem rendelkezik komplex, szektorok közötti, egységes, naprakész adatbázissal, mely a tájékozódást, szükségletfeltárást, intézkedést nehézkessé teszi

A város egészére kiterjedő, fenntartható, komplex Szociális térkép létrehozása .

Sopron MJV Önkormányzata Sopron – Fertőd Többcélú Társulással közösen, az együttműködő, előgondozásban részesülő rendszeres szociális segélyezettek és tartós munkanélküliek részére közösen szervezi meg közhasznú foglalkoztatás programját. A sajátos igényű, fogyatékossággal élő emberek számára a várossal való folyamatos párbeszéd lehetőségének biztosítása: fórum szervezése. „Semmit rólunk, nélkülünk!” elv alkalmazása a gyakorlatban. Együttműködés a Munkaügyi Központtal, cégekkel, amelyek munkalehetőséget tudnak biztosítani fogyatékos emberek számára. Rövid távon: A 2006-2007-es adatgyűjtés, feldolgozásának véglegesítése, összegző tanulmány elkészítése. Közép távon: -Az adatfrissítés folyamatosságának és digitalizálásának megoldása. -Térképi vizuális ábrázolásra is alkalmas szoftverek beszerzésére pályázat(ok) benyújtása.

Polgármester, Hatáskör szerint illetékes alpolgármester Humánszolgáltatási osztály osztályvezető

2008.09. 31. (rövid távú célok)

Önkormányzati Uniós pályázati TÁMOP, TIOP

Elkészült összegző tanulmány a 2006-2007-es adatgyűjtés alapján. Benyújtott TÁMOP és TIOP pályázatok (amennyiben megjelennek).

Elkészült digitális alapú, fenntartható, frissíthető, komplex Szociális térkép. Honlapon a nyilvánosság számára is elérhető.

Folyamatosan aktualizált, korszerűsített Szociális térkép.

2010. (középtávú célok)

Forrás

Rövid távú indikátor (1 év)

Cél

Uniós pályázati TÁMOP

60

61