1. Andocs: Kegytemplom
A török hódoltság idején a falu lakossága erősen megfogyatkozott, de a templomában található Mária-szobor épségben maradt. Ez a tény tette a települést híres búcsújáró hellyé, ahova a katolikus hívek évente, pünkösd táján elzarándokolnak. A szentélyhez kapcsolt templom 1742-ben készült el. A kegyszobor több mint 800 éves és a 13. századbeli fekete madonnáknak hű másolata. A história szerint az andocsi templomhoz számos csoda kötődik. Erről tanúskodnak a Mária Múzeumban látható ruhák ajánló címkéi is. A kolostor parkjában Szent tó és Szent kút is van. Szabó Imre esperes elmondása szerint 1944-ben egy négy éves kislányt hoztak ide, aki agyhártyagyulladásban szenvedett, s már járni sem tudott. Mivel az orvosai semmi jót nem ígértek, nővérei megfürösztötték a kolostor szent tavában. Amikor a kislányt otthon leemelték a szekérről, saját lábán elindult az anyja felé. A gyógyulásáról a korabeli lapok is cikkeztek, s csodának nyilvánították a jelenséget. Hasonló csodatévő hatást tulajdonítanak a Mária szobornak is. A legenda szerint a szentélyt, a Mária szoborral együtt Kalocsáról hozták el az angyalok. A kegyszobor egy 150 cm magas szépen faragott, festett gót szobor. Általában kéthetente, a liturgia szerint öltöztetik. Többek között e csodás történetek miatt vált búcsújáró hellyé Andocs. A nagy látogatottság miatt növelni kellett a kegytemplom búcsúinak számát, ezért van pünkösdi, nagyboldogasszonyi főbúcsú, Őrangyalok búcsúja, Kisasszony és Mária nevenapi főbúcsú, Rózsafüzér és Magyarok Nagyasszonya napi búcsú is. Évente összesen 13 búcsúnap és hat Fatimai engesztelés szerepel a naptárban.
2. Halászat a Balatonon
A Balaton becenevén „a magyar tenger” Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme. Nevének jelentése: lapos, sekély tó. 77 km hosszú, szélessége 1,3–14 km között ingadozik, átlagosan 7,8 km, felülete 594 km². Átlagos mélysége 3-3,6 m, legnagyobb mélysége 12,5 m. A part hossza 195 m. Fő halfajták: angolna, amur,
balin, busa, csuka, compó, domolykó, fogassüllő, garda, harcsa, pontyfélék.
3. Balatonboglár: Gömb-kilátó
A város jelképévé vált gömbkilátó az egykori BMV ideiglenes látványossága volt, mely az 1958. évi brüsszeli világkiállítást is megjárta "magyar atomium"-ként. Az 1960-as évekig faszerkezetű építményt Kádár István mérnök álmodta meg, melyet a kiállítás megszűnését követően Szabó Kálmán tanácselnök hozott Boglárra. Eredetileg belső üvegburkolattal tervezték fölállítani, melybe egy panoráma presszót álmodtak a település lelkes elöljárói. Belátva a természeti erők ellenállását,üveg nélkül épült fel a Gömb, s gyors népszerűségét azóta is töretlenül őrzi. A 15 méter átmérőjű, 240 háromszöglemez alkotta kilátót város díszkivilágítással látta el, ami még a túlsó partról is látható tájékozódási pont.
4. Buzsáki népviselet Buzsákon három hímzésfajta ismert, a vézás, a boszorkányos, és a rátétes, más nevén „bécsis” hímzés. Az eredeti vézás hímzés vászonra készül, piros-fekete illetve piros-kék fonallal töltik ki az előzőleg grafitceruzával megrajzolt motívumokat. A községben több úgynevezett „rajzolóasszony” van, akik a hímzőasszonyok részére megrendelésre előrajzolják a motívumokat. A vézás hímzés leggyakoribb motívumai a rózsa, a katykaringó, a hajó, a csibeláb, a lánc és a legyező. A boszorkányos hímzés eredete a régi úri hímzésre vezethető vissza. A kézimunkát előrajzolt minta szerint a rajzolás vonalán láncöltésekkel körbevarrják, utána töltik ki magát a mintát „boszorkányos” öltéssel. Valamikor fehér vászonra varrták a tulipán, rózsa, bimbó, nefelejcs, levél mintákkal, különböző színű fonallal, az alapot pedig kitöltötték fekete színnel, szintén boszorkányos öltésekkel. Így a kézimunka úgy nézett ki, mintha fekete alapra készült volna.Rengeteg időt és fonalat igényelt, emiatt napjainkra csak egy-két darab lelhető fel a szekrények mélyén a fekete háttérrel kivarrt kézimunkák közül. A rátétes, vagy ahogy itt hívják „bécsis” az egyik legismertebb buzsáki hímzésfajta. A motívum előrajzolás nélküli kivágása, valamint a kivágott anyag ráfércelése és a másik anyagra való apró, szinte láthatatlan öltésekkel való rávarrása nagy figyelmet és szakértelmet igényel. Az alkalmazott motívumok nagyon sok változáson estek át az elmúlt évtizedek során. Kezdetben halotti és gyermekágyas lepedőkön találkoztunk ezzel a hímzéstechnikával. A régi piros csigavonalas hímzés a XIX. sz. végére szinte teljesen feledésbe merült, a korábbiakkal ellentétben ruháikon sem alkalmazták sehol. .A XX. század elején már csodálatos darabok láttak napvilágot, amelyek már a vágóasszonyok finom ízlésvilágát tükrözik. Az egyszerű mintákat felváltották a bonyolult, művészi kidolgozású virágok, levelek, indák, melyek az ágyterítők mellett a tüll alapanyagú sálakra, ruhákra is felkerültek. A rátét anyagát – mely piros, kék, vagy fehér színű batiszt, - szimmetrikusan összehajtják 2, esetleg 4 részre, majd előrajzolás nélkül ollóval virág, esetleg virág - és állatmotívumokat vágnak ki. Aztán kiterítve a rávarrandó alapra – vászon, sifon, vagy tüll anyagra – fércelik, majd a tűvel aláfordított mintaszéleket finoman, gondosan, apró öltésekkel körülvarrják. Leggyakoribb motívumai a szegfű, labdarózsa, árvácska, tulipán, cakni, levél, katykaringók, páva, szarvas. Ma már nagyon kevesen készítik, hiszen nagyon kevesen élnek már az ún. „vágóasszonyok”.
5. Fonyód Kiss István: Emberpár című szobra
Fonyód jelképévé vált Kiss István (1927–1997) Kossuth díjas szobrászművész 1960-ban készült, a móló közelében, a vízparton álló, a kéklő víztükröt szemlélő „Emberpár” című, alumíniumból készült alkotása.
6. Kaposvár- Kossuth tér
A Kossuth tér Kaposvár főtere. 2003-as felújítása óta Magyarország legszebb főterei között tartják számon. A 19. század második felében, illetve a 20. század első évtizedeiben kapta mai formáját. A Fő utcát 1987-ben zárták le a járműforgalom elől. A Kossuth teret – a sétálóutca folytatásaként, a környező utcákkal együtt – 2003-ban újították fel. A felújítási munkák keretében díszburkolatokkal, díszes kandeláberekkel, padokkal és a teret átszelő szökőkút-kompozícióval látták el, a járműforgalom elől teljesen elzárták. Az épületek:
Városháza
A tér déli részén található a Városháza impozáns neoreneszánsz épülete. A Fogadó a Bárányhoz nevű szálló szomszédságában emelt palota a 20. század elején épült. Az épületben nemcsak a polgármesteri és a járási hivatalt találjuk meg, hanem néhány műalkotást is. Ilyen például a város díszpolgárainak nevét felsoroló márványtábla, a városcímer, a kaposvári vár épületének festménye, vagy Kossuth Lajos és Deák Ferenc egész alakos portréi, valamint a festett ablakok és a tetővilágító, amely Róth Miksa kiváló üvegfestő keze munkáját dicséri. A Városháza lépcsőházában helyezték el az eredeti Gugyuló Jézus-szobrot is, miután a Csalogány utcai szoborfülkéjéből 2003-ban ellopták és a rendőrség megtalálta.
Székesegyház A tér északi felén helyezkedik el a Nagyboldogasszony-székesegyház, amely Magyarország egyik legnagyobb temploma, tornya már messziről jól láthatóan magasodik a város fölé. Kaposvár városképének egyik legfontosabb eleme, a Kossuth tér és a város egyik legszebb épülete. A jelenlegi neoromán épület - sorrendben a harmadik templom ezen a helyen - már 1886 óta a város és a katolikus hitközösség egyik jelképe. Közvetlen szomszédságában helyezkedik el a Székesegyházi Plébániahivatal, a Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnázium és a Püspöki Palota.
Egykori gimnázium, majd Pénzügyi Palota A Kossuth szobor mögötti épület a Fő utcát és a Teleki utcát választja el egymástól. 1864-ben épült gimnáziumnak, majd amikor 1898-ra felépült az iskola új épülete, a pénzügyigazgatóság költözött ide, később élelmiszeripari szakközépiskola és technikum lett. A 21. század elején teljesen lebontották, majd 2010-re nagyjából eredeti formájában visszaépítették, jelenleg a megyeszékhely egyik legelegánsabb lakó- és irodaháza.
Csokonai Hotel Más néven: Dorottya-ház. Az épület a Kossuth tér és a Fő utca sarkán, az egykori Pénzügyi Palotával szemben helyezkedik el. Egykor az Esterházy család somogyi uradalmi központja volt. Nevét Csokonai Vitéz Mihály Dorottya, vagyis a dámák diadalma a Fársángon című vígeposza nyomán kapta, amelynek cselekményét ide helyezte. Az épület mellet Csokonai–mellszobra áll.
A Haza Kis Polgárainak A város főterének legidősebb épülete a Haza Kis Polgárainak feliratot viselő, egyszerűségében is gyönyörködtető épület. Itt mindig is iskola működött. A 18. században egy aprócska, fából készült elemi iskola, majd helyén 1832-ben készült el az immár kétemeletes iskolaépület. Volt kollégium, szakközépiskola, ma a Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnázium általános iskolája működik itt.
7. Marcali (kórház, egykori Széchenyi kastély)
A neobarokk stílusú, 85 szobás épületbe 1913-ban költözött be a környék leggazdagabb - 16 és fél ezer holdon gazdálkodó - földbirtokosa, gróf Széchenyi Andor Pál. A kastély ma kórház. Az építtető 1943-ban hunyt el, a nagycenki családi sírboltban nyugszanak hamvai. A kórház - eredeti épületét a Kossuth Lajos utcában a második világháborúban bombatalálat érte - 1944 decembere óta működik a kastélyban.
8. Siófok: Kálmán Imre szobra A szobor készítője Meszes-Tóth Gyula. Kálmán Imréről több alkotása is készült. Az első még pályafutása elején 1961-ben. A ruskicai márványból készült mellszobor a Jókai parkban állt 1997-ig, amikor áthelyezték a Kulturális Központ elé. Kálmán Imréről készült szobra van még Bécsben, az Operettszínház előtt és a Türkenshanz parkban, Salsburgban és Budapesten.
9. Vörs: Betlehem
Az elmúlt évben negyven láda mohát, harmincöt fenyőfát és másfél köbméter deszkát, lécet, gerendát használtak fel a Betlehem építéséhez. Mintegy harminc ember dolgozott a Jézus születését bemutató életkép elkészítésén, a gipszből készült ember- és állatalakok kivételével minden természetes anyagból van, még a tavacskába is igazi víz került. 1948-ban épült először Vörsön Betlehem, akkor még csak kis méretben. Az 50-es években egy kezdeményezés hatására a vörsi templom Jézus Szíve oltárt lebontották és annak a helyére egy nagyobb méretű Betlehemet építettek. 1988-ban Futó Péter vette át a Betlehem építését, akkoriban még csak a jelenlegi 50 négyzetméteres méretének körülbelül a fele volt. A gipszből készült emberés állatalakok kivételével minden természetes anyagból készül. Az alapanyagokat a vörsi és a szomszédos települések lakói biztosítják ingyenesen. Mivel a bibliai életkép mérete pár éve már nem növelhető tovább a templom adottságai miatt, ezért az építői a részletek komolyabb kimunkálására fordítanak nagyobb figyelmet. Az utóbbi években Futó Péter háttérnek egy három négyzetméternyi, Betlehem városát ábrázoló festményt készített, és felújíttatta a festett gipszfigurákat is. Tavaly a szentcsaládot befogadó istálló mérete növekedett, és látványosabbá vált a valódi vízként folyó patak, amelyre egy híd is épült. A vörsi különlegességet évente 40 ezren keresik fel, sokan a határainkon túlról is. A január végéig megtekinthető Betlehemet a hagyományokhoz hűen az adventi szentmisén áldják meg.
10. Csurgó: Csokonai Vitéz Mihály Általános Gimnázium (jelenleg református gimnázium és általános iskola) Az iskola létrejöttét az 1791. évi XXVI. Törvénycikk tette lehetővé, amely a protestánsok számára is engedélyezte új iskolák alapítását.
Az 1792-ben, gróf Festetics György által alapított gimnáziumban tanított 1799. május 26-tól 1800. február 17-ig Csokonai Vitéz Mihály, aki itt fejezte be Dorottya című vígeposzát. Az első évszázad a máig álló első oskola épületében zajlott. Az iskola kezdeti sikereit mindenképpen Nagytáhy Jánosnak az első inspektornak köszönheti. 1849 után nehéz idők jártak. A hírhedt császári tanterv, előírásai megbénították az iskolát, sőt egy ideig a nyilvánossági jogot is megvonták. A kiegyezés után indult meg a fellendülés első szakasza, a nyolc osztályos főgimnáziummá való fejlesztés. Az első érettségi vizsgákat 1884-ben tartották. A millennium éveiben elkészült a modern főépület. Az 1920-as években továbbfejlesztették a főépületet, internátust építettek, s valóságos szellemi műhellyé vált a tantestület. Rövid idő alatt 20 kötetnyi tudományos munka jelent meg a Csurgói Könyvtár sorozatban. Ekkor alakult mai formájára a méltán híres Nagykönyvtár. 1941-ben vált az iskola hagyományos értelemben Református Kollégiummá. Az iskolát 1948-ban államosították. Az intézmény 1993-ban került vissza a református egyházhoz. 2002-től általános iskolai tagozattal bővült.
