SZIE Konzorcium
Alapkutatás fejlesztés a Szent István Egyetem Pirolízis Technológiai Kutatóközpontjában TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015
1.
altéma Technológiai tudásközpont kialakítása
Szent István Egyetem Cím: 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1. E-mail:
[email protected] Telefon: +36 56 353 479 www.szie.hu
TARTALOM Vezetői összefoglaló .................................................................................... 4 1 Kitűzött célok és feladatok ...................................................................... 5 1.1
Klaszterfejlesztés ............................................................................................................................. 8 1.1.1 A klaszter együttműködési indokoltsága ............................................... 8 1.1.2 A klaszter, mint együttműködési forma................................................. 9 1.1.3 Miért szükséges az együttműködés? ....................................................14 1.1.4 Klaszter a Fenntartható Fejlődésért .....................................................14
1.2
Az egyetemi szolgáltatásfejlesztés céljai és várható eredményei ................................................. 25
2 Kutatási módszerek ............................................................................... 28 2.1
A kutatás módszere, fő helyszínei és módja .................................................................................. 28 2.1.1 Kérdőívezés .....................................................................................28 2.1.2 Személyes megkeresés, kapcsolatfelvétel ............................................29
2.2
A lehetséges együttműködő partnerek, célcsoportok ................................................................... 30 2.2.1 A piackutatás lehetséges célcsoportjai .................................................30 2.2.2 Az együttműködésbe vont lehetséges partnerek ...................................32
3 A kérdőívezés kutatási céljai ................................................................. 34 4 A primer kutatás – Első kérdőív (2012) jelentősége .............................. 31 4.1
A primer kutatás jelentősége ........................................................................................................ 31
4.2
A kiválasztott módszer .................................................................................................................. 31
4.3
A célcsoport és a kitöltés módja .................................................................................................... 31
4.4
A kérdések összeállítása ................................................................................................................ 32
4.5
Akadályok ...................................................................................................................................... 33
5 A primer kutatás – második kérdőív (2013) ........................................... 33 5.1
A második kérdőív változtatásai ................................................................................................... 33
5.2
A kitöltés módja ............................................................................................................................ 33
5.3
A kérdőív összeállítása .................................................................................................................. 34
6 A kutatás eredményei ............................................................................ 36 6.1
Az első kérdőív komplex eredményei ............................................................................................ 36
6.2
A 2012-es előzetes kérdőív jelentősége és eredményei ................................................................ 36
6.3
A második kérdőív eredményei és az összefoglaló az Ökoindustriáról ......................................... 37
7 Kutatási célok ........................................................................................ 40 7.1
Az Ökoindustrián való megjelenés értékelése ............................................................................... 40
7.2
Az első körben kitöltött kérdőívek tesztelése ................................................................................ 42
8 A kérdőívezés eredményei ..................................................................... 44 8.1
Érdeklődés a termikus hulladékkezelési technológiák iránt .......................................................... 44
8.2
A termikus hulladékhasznosítás legfontosabb telepítési tényezői ................................................ 45
8.3
A hőbontáson alapuló (pirolízis, termolízis) technológia, mint téma............................................ 46
1
8.4
A hiteles műszaki információk forrásai ......................................................................................... 47
8.5
A szolgáltatásokra vonatkozó kérdés............................................................................................ 47
8.6
Hiteles információk és egyéb észrevételek .................................................................................... 48
9 Összefoglalás ........................................................................................ 49 9.1
Bevezetés....................................................................................................................................... 49
9.2
Előzmények.................................................................................................................................... 49
9.3
Eredmények ................................................................................................................................... 51 9.3.1 A kapcsolatok kialakulása ..................................................................51
9.4
A vállalati értesítési lista ............................................................................................................... 51
9.5
A ténylegesen létrejött együttműködési megállapodások ............................................................ 55
9.6
A piackutatás és együttműködés-fejlesztés további kiegészítő feladatai ..................................... 56
9.7
Eredmények a lakossági attitűd vizsgálatánál .............................................................................. 57 9.7.1 A kutatás céljai .................................................................................57 9.7.2 A primer módszer körülményei, általános eredmények ..........................58 9.7.3 Következtetések, javaslatok ...............................................................62
9.8 10
Az 1/a altéma következtetései és javaslatai ................................................................................. 62 mellékletek .................................................................................... 64
10.1 melléklet Az együttműködési megállapodás magyar nyelvű megfogalmazása ........................... 64 10.2 melléklet Együttműködő partner adatlap mintája........................................................................ 68 10.3 melléklet A potenciális partnerek kitöltött adatlapjai 1-15. ......................................................... 70 10.4 Az első kérdőív (2012) ................................................................................................................. 151 10.5 A második vagy tökéletesített kérdőív ........................................................................................ 153 10.6 A lakossági kérdőív...................................................................................................................... 156 Felhasznált irodalom ............................................................................... 158
2
Táblázatjegyzék 1. táblázat: Potenciális partnerek ...........................................................................33 2. táblázat: Egységes kutatási terv .........................................................................36 3. táblázat: A prioritási sorrend a hulladékhasznosítás telepítési tényezőinél ................52 4. táblázat: A prioritási sorrend a hulladékhasznosítás telepítési tényezőinél -összes.....52 5.táblázat: A szolgáltatások sorrendje az igények felmérése alapján ...........................54 6. táblázat: A vállalati szereplők, akikkel történt kommunikáció a program ideje alatt ...58 7. táblázat: A létrejött együttműködések .................................................................63
Ábrajegyzék 1-1. ábra: A klaszter, mint a kistérség katalizátora ...................................................11 1-2. ábra: A klaszterek fejlődési szakaszai ...............................................................13 1-3. ábra: A legújabb klaszterfejesztési modelll ........................................................13 7-1. ábra: A Szent István Egyetem standja az Ökoindustrián .....................................40 7-2. ábra:A pirolízis bemutatása előkísérletek alapján ...............................................41 8-1. ábra: Az 1. kérdés megoszlási viszonyszámai ....................................................44 8-2. ábra: Érdeklődés a hőbontáson alapuló technológiákról ......................................46 9-1. ábra:Hallott már a hulladékok égetéssel történő ártalmatlanításáról? ...................58 9-2. ábra:Hallott már a hulladékok pirolízis technológiával történő ártalmatlanításáról? .59 9-3. ábra:Mennyire fél a hulladékégetéstől? .............................................................59 9-4. ábra:Ön szerint mennyire rossz a pirolízis társadalmi megítélése? ........................60 9-5. ábra:Ön kit tekint hiteles információforrásnak? ..................................................60
3
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az alábbi kutatási részjelentés összefoglalja azt, hogy mik is a kutatásnak a főbb céljai és milyen eredményeket szeretnének elérni a vezetők. A tanulmány elején olvashatóak a konkrét mérföldkövek minden paraméterrel együtt. Kiemelten fontos - mint ahogy az a céloknál is felsorolásra került - hogy a kutatás során az egyetem együtt tudjon működni a különböző érdekeltségű partnerekkel és egyéb intézetekkel. Ez a közös munka a Klaszter a Környezettudatos Fejlesztésért nevű klaszteren belül valósul meg. Főbb céljaink között elsősorban a kutatási teamek létrehozása, a támogatási összegek lehívása, a tényleges együttműködési megállapodások létrehozása áll, a különböző tudással és ismerettel rendelkező potenciális partnerek között. Olyan szervezetekkel igyekszünk felvenni a kapcsolatot, akik feltehetőleg elkötelezettek a környezettudatosság irányában és szeretnék megosztani a tudásukat, valamint az elméleteket a gyakorlatba szeretnék átültetni. Keressük a partnerek személyében az innovációban jártas, a pirolízis témában érdekelt önkormányzatokat, vállalkozásokat, a befektetőket és természetesen az oktatási és kutatási intézeteket, akik mind a fejlesztésben, mind a tudásátadásban kiemelkedő szerepet töltenek be. Ők azok, akik biztosítani tudják, hogy a jövőben olyan képzett szakemberek is legyenek, akik ebben a témában már tapasztalatra tettek szert. A klaszter indokolt volt, ezért részletesen bemutatjuk az olvasónak, mit is jelent és milyen fajtái léteznek manapság. Szemléltetjük, hogy miért is örvend akkora elismerésnek a klaszter a tudományos életben és miért van hatalmas jelentősége, mint vállalati forma. Az együttműködési forma különböző bizalmi szintje azt is jelölik, hogy éppen a fejlődés mely szakaszában van a klaszter. A tanulmány közepétől a már meglévő klasztertagokat mutatjuk be részletesen, kitérve arra, hogy mely területen várható az együttműködés. Ezek után következnek a potenciális partnerek, akiket személyesen keresünk fel az együttműködési megállapodás létrehozása miatt.
4
1 KITŰZÖTT CÉLOK ÉS FELADATOK „Mindig a holnapban reménykedünk, a holnap viszont valószínűleg tőlünk remél egyet-mást.” (Ernst R. Hauschka) A megvalósuló kutatás-fejlesztési projekt általános célja a felsőoktatási kutatás és fejlesztés. A pályázati felhívás során a projekttől elvárt közvetlen célok a következők: ‒ transznacionális, innovatív kutatói teamek közreműködésével megvalósuló komplex kutatási projektek ‒ részvétel különböző Európai Uniós pályázatokban, így például a 7. Kutatási Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramban (FP7), illetve annak utódjában, a Horizon 2020-ban (FP8). ‒ kutatás-fejlesztés piaci lábának erősítése, vállalkozásokkal való intézményi együttműködés erősítése ‒ projektek lehetőséget teremtsenek a kutatójelöltek és a fiatal kutatók számára, nemzetközi kutatási programokban történő részvételre. Jelen altéma számszerűsíthető céljai: ‒ A projekt során elért potenciális FP7/FP8 partnerek számának növelése ‒ Külföldi egyetemekkel való együttműködés elősegítése, partnerkapcsolatok számának növelése ‒ Közreműködő vállalkozások bevonása a kutatásokba ‒ A kialakított komplex multidiszciplináris, illetve transzdiszciplináris, felsőoktatási és for profit vállalkozások között kialakult kutatási szerveződések, együttműködések fejlesztése ‒ Hazai kutatóhelyekkel kialakított együttműködések számának növelése ‒ Tudásközpont potenciális igénybevevőinek kialakítása Elvégzendő feladatok a) Együttműködés-fejlesztés: A hőbontás témájú nemzetközi K+F és innovációs együttműködés, tapasztalatcsere gyakorlatának kialakítása, nemzetközi kapcsolat- és hálózatépítés FP7-es és Horizon2020-as potenciális pályázó szervezetekkel, intézetekkel; A felsőoktatási intézmények (közoktatás, felnőttképzés, szakképzés) együttműködésének megteremtése és támogatása; Vállalkozói együttműködés fejlesztése, vállalkozások tudományos együttműködésének elősegítése; Konferenciák, külföldi szakmai tanulmányutak. b) A Szolgáltatásfejlesztést célzó piackutatás: K+F, innováció jogi, gazdasági környezet elemzése Milyen K+F szolgáltatások érhetőek el ma a piacon? Versenytársak elemzése Vevőoldali piackutatás (mit vásárolnának a vevők? kik a potenciális vevők? mik az igényeik?) Az új szolgáltatások elindításának jogi, pénzügyi és humán erőforrás-feltételei
5
Mérföldkövek Ssz.
Év, hó
1.
2013-01
Együttműködés-fejlesztési módszertanok kialakítása
2.
2013-03
Piaci igények felmérése vonatkozó kérdőív összeállítása
kérdőív
3.
2013-08
Együttműködések, piacfejlesztési igények dokumentálása
katalógus, partner leírás
4.
2013-12
Együttműködések, piacfejlesztési igények dokumentálása
katalógus, partner leírás
5.
2014-04
Együttműködések, piacfejlesztési igények dokumentálása
katalógus, partner leírás
6.
2014-08
Együttműködések, piacfejlesztési igények dokumentálása
katalógus, partner leírás
7.
2014-09
Publikáció a projekt együttműködés-fejlesztési és piacfejlesztési lehetőségeiről, eddigi eredményeiről
8.
2014-11
Együttműködés- és piacfejlesztés eredményeinek összefoglalása, értékelése
katalógus, partnerleírás, altéma zárótanulmány
Közreműködés a projekt záródokumentumainak összeállításában (zárótanulmány készítése, tananyag-fejlesztés, szolgáltatás-fejlesztés)
Projekt zárótanulmány, (rész)tananyag, szolgáltatásfejlesztési dokumentáció
9.
2015-01
Mérföldkő tartalma
Termék
6
tanulmány
publikáció
Kapcsolódó monitoring mutatók Indikátor megnevezése
Indikátor típus
Indikátor jellege
Mértékegység
A projekt során elért potenciális FP7/FP8 partnerek száma
kimenet
kötelező
db
Külföldi egyetemekkel való együttműködés elősegítése, kezdeményezett partnerkapcsolatok száma
kimenet
választott
db
A projektben közreműködő vállalkozások száma
kimenet
kötelező
db
Kiindulási Célérték érték
8
16
5
A kialakított komplex multidiszciplináris, illetve transzdiszciplináris, felsőoktatási és for profit vállalkozások között kialakult kutatási szerveződések, együttműködések száma
kimenet
választott
db
Hazai kutatóhelyekkel kialakított együttműködések száma
kimenet
választott
db
Projektben végzett piackutatással lefedett tématerületek száma
kimenet
választott
db
0
2
eredmény
választott
db
0
50
Tudásközpont potenciális igénybevevőinek (piackutatás során megkeresett piaci szereplők) száma
Céldátum
Politechnica University of Timisoara, Romania) University of Zagreb, Croatia) Slovenská polnohospodárksa Univerzita v Nitre (Slovak University of Agriculture in Nitra) University of Novi Sad, Republic of Serbia University of OSIJEK Kubai partner egyetem Németországi partneregyetem Japán partner egyetem
2014.12.31
együttműködési megállapodás, időszakos beszámoló
2013.08.30
hazai konferenciák résztvevői
2013.02.28
partnerüzemekkel kötött együttműködési megállapodások
2015.01.31
együttműködési megállapodás
2014.06.30
együttműködési megállapodás
2013.08.31
szakértői tanulmányok a piackutatások eredményeiről
2013.06.30
A piackutatás során megkeresett piaci szereplők listája
5
0
0
1. Environ-Energie Kft. 2. SZIL-INVEST Kft., Kaba 3. SZINFLEX-PLUS Kft., Győr 4. Bio-Genezis Kft., Nyíregyháza 5. Öko-Innovációs Műhely Kft., Debrecen
1 klaszter „Klaszter a Környezettudatos Fejlődésért” c. (10 klaszterben a referenciaüzemhez kapcsolható együtt- vállalkozások összefogása működő) 1
7
Az adatforrás megnevezése
Célérték leírás
MTA Természettudományi Kutatóközpont, Anyag- és Környezetkémiai Intézet (www.chemres.hu) 1. a kutatás irányának optimalizálásához szükséges piackutatás 2. szolgáltatásfejlesztést célzó piackutatás megkeresett szakmai szervezetek, nagyobb hulladék-termelők, hulladék-kezeléssel foglalkozó szervezetek stb. katalógusa
1.1 Klaszterfejlesztés 1.1.1 A klaszter együttműködési indokoltsága „Minden kapcsolódik mindenhez, de a közelebbi dolgok erősebben kapcsolódnak egymáshoz, mint a távolabbiak.” Tobler A modern társadalomban, ahol már a marketing is X és Y generációról beszél, és a fogyasztást igyekszik folyamatos ráhatással fenntartani és növelni, ott ezzel arányoson folyamatosan hulladék is keletkezik. Ha csak a termékgyártást nézzük, akkor már ott elkezdődik a hulladékhalmozás. Még a jó minőségbiztosítással rendelkező és ellenőrzött gyárakban is 20%-os lehet a selejt aránya, nem beszélve a fel nem használt anyagokról vagy anyagrészekről. Korunkban, foglalkozzunk bármivel, folyamatosan keletkezik hulladék, bár ezek egy része nem kézzel fogható. Ezen hulladékok pedig sajnos egyre inkább olyan anyagokból állnak, melyek veszélyesek a környezetre vagy az emberekre és nem bomlanak le természetes úton. A szemét egy részét újra lehet hasznosítani vagy használni, de fontos kérdés, hogy mi legyen a többi hulladékkal, melyek ezt a funkciót nem képesek betölteni. A gazdasági mutatók tervezésénél is egyre inkább megjelennek a környezetvédelmi és fenntarthatósági faktorok, így a pirolízis alkalmazása adott vállalatoknál szinte elkerülhetetlen. Ennek ellenére azonban sok vállalkozás és önkormányzat ezt nem engedheti meg magának anyagi vagy egyéb feltételek miatt. Ezért van szükség az együttműködésre, mely segíti a költségek csökkentését és képes megoldani a globális kihívásokat, mint érdekérvényesítő szervezet. Lehetőséget biztosít a kis- és középvállalkozások számára a fennmaradáshoz és a fejlődéshez a függetlenség magtartása mellett. Szerencsére a versenyképességnek és a jogszabályi keretnek köszönhetően is egyre inkább elterjednek a környezeti jelentések és bevallások. Sok a veszélyes hulladék, amiről gondoskodni kell, hogy megfelelően legyen kezelve, ártalmatlanítva vagy éppen újra felhasználva. Ez segíti azt a megmozdulást, amit a „Klaszter a Környezettudatos Fejlődésért”(későbbiekben KKF) tagjai el akarnak érni a hőbontási eljárás során, miszerint a kistérségben lévő és a témában tapasztalatokkal és információval rendelkező intézmények fogjanak össze és együttes erővel tudjanak olyan pirolízis eljárást és üzemet létrehozni, mely mindenki számára hasznot hajt és energiát állít elő. A megújuló energetikai technológiák betervezésénél alapvető szempont, hogy minél kisebb költséggel kerüljön előállításra az elektromos és hőenergia, valamint az alapanyagként szolgáló hulladékokat hasznosítsa. Ez lényegében háromféleképpen érhető el: - Lehetőleg helyben rendelkezésre álló alapanyag kerüljön felhasználásra, csökkentve a szállítási költségeket. - Minél kevesebb munkafolyamattal állítsuk elő a számunkra megfelelő terméket. Minden szükségtelen átalakítás növeli a beruházási és működési költségeket. - Biztosítani kell az üzem működésének zavartalanságát.(KKF)
8
A fenti szempontok betartásához olyan szervezetekre van szükség, melyek helyben vannak vagy a projekt valamely fázisában képesek és szándékoznak is együttműködni a megfelelő gyakorlati technológia elsajátítása miatt a projektben maghatározott alpontok valamelyikében, vagy akár több alpontban is.
1.1.2 A klaszter, mint együttműködési forma „A hálózatok világában élünk.” Prof.Dr. Dinya László Magyarország az Európai Uniós csatlakozással egy nagyobb piacra lépett be, ahol szükséges az együttműködés ahhoz, hogy a kis- és középvállalkozások fent tudjanak maradni. A megoldást pedig a klaszterek nyújthatják, amit támogatásokkal is ösztönöznek. Ez jelentheti azt a korszerű szerveződést, mely képes a régiót és annak szervezeteit összefogni, irányítani, támogatni és az ott született tudást terjeszteni és kamatoztatni. A klaszter fogalmát több nézőpontból is be lehet mutatni, azonban szerintem Dr. Tóth Tamásnak (2009, 46.pp.) van igaza, aki azt írta a forráskutatás után, hogy egyetlen dologban mutatkozik egyetértés, hogy a klaszter fogalmát illetően nincs egyetértés. Dr. Egri Zoltán (é.n.) összeszedte a legfontosabb klaszterfogalmakat, melyek teljes körű információt nyújtanak a kifejezés megértéséhez és átlátásához, még akkor is, ha az a nehéz fogalommeghatározás miatt nem teljesen egyértelmű: „A klaszterek egy iparágban, egy értéklánc-rendszer mentén szerveződő, egymással egyszerre versengő és szoros együttműködési kapcsolatokat ápoló független gazdasági szereplők és non-profit intézmények, szervezetek olyan területileg koncentrált együttműködési hálózata, amely jelentősen hozzájárul mind az abban résztvevők, mind az egész régió, vagy térség versenyképességének növekedéséhez.” (Grósz 2002) „…egy bizonyos működési területen belül tevékenykedő, egymással kapcsolatban álló vállalatok és intézmények földrajzi tömörülései, amelyben jelen van a versenyszempontból fontos iparágak széles skálája” (Porter 1999) „A globális versennyel kapcsolatban kialakult, nemzetközileg elfogadott álláspont szerint ma már nem elkülönült vállalatok, hanem a klaszterek az új munkamegosztás alapegységei.” (Bendó 2010) A klaszter meghatározásának fogalmi háttere és neve Alfréd Marshallhoz és a méretgazdaságossági előnyökhöz köthető. Ez alapján ezek az előnyök nemcsak a nagyvállalatok, hanem az agglomerációba tömörülő kisvállalatok számára is elérhető. …a klaszter lehetősége jobb a technológiai információgyűjtése és értékelése, a vevők és fogyasztók magatartásának megismerése szempontjából.” (Lehota- Fehér é.n., 75.o.) Tehát a projekttel kapcsolatosan is nagyon fontos információkat lehet nyerni a klaszter kapcsolatain keresztül, az együttműködés hasznos a klaszter minden tagjának. A klaszterek nagyon sok nem látható előnnyel is bírnak úgy mint, felhalmozott iparági tapasztalatok, technológiák, közös inputok, hírnév, márkaismertség, a beszállítókkal és 9
vevőkkel kiépített jó kapcsolatok, a fogyasztói szükségletek és preferenciák jobb ismertsége. A klasztereken belüli verseny mellett nagyon erős együttműködés is jellemzi a klasztert, mely hatással van a versenyre (Lehota-Fehér é.n.). A klaszter nemcsak az egyszerű horizontális kapcsolatok hálózatát magába foglaló csoportosulás, hanem az ágazatok közötti kapcsolat is fontos szerepet játszik benne. Gyakorlatilag az értékláncnak egy speciális kapcsolata vagy tudásbázisa mentén elhelyezkedő, de egymástól különböző, vagy egymást kiegészítő vállalkozásokat magában foglaló, általában hosszú, évekig, sőt inkább évtizedekig tartó fejlődési folyamattal együtt járó szerveződés, amelynek eredményeként kialakul egy széleskörű együttműködésen és rivalizáláson alapuló szinergikus hatásokkal jellemezhető területi koncentráció. Ahogy a KKF klasztertervben írják a klaszter egy adott iparág vertikálisan és horizontálisan kapcsolódó, versenyző és kooperáló vállalatai, kapcsolódó és támogató iparágai, pénzügyi intézmények, szolgáltató és együttműködő infrastrukturális (háttér) intézmények (oktatás, szakképzés, kutatás), vállalkozói szövetségek (kamarák, szakmai egyesületek) innovatív kapcsolatrendszerén és kölcsönös előnyökön alapuló földrajzi koncentrációja, melyre igazak az alábbiak: a klaszterben együttműködő nem állami tulajdonú társaságok több mint 2/3-a közvetlenül kapcsolódik a klaszter fő tevékenységéhez; a klaszterben együttműködők célja az együttműködők és rajtuk keresztül a térség gazdasági versenyképességének növelése és nem érdekvédelmi és érdekképviseleti feladatok ellátása; a klaszter tevékenységét egy tetszőleges számú menedzsment szervezet irányítja (azaz biztosítja az állandó kommunikációt, az információáramlást a tevékenységek koordinációját és a partnerek érdekeinek összhangba hozását és képviseletét, a bizalomépítést és előkészíti a döntéseket). A klaszter segítségével naprakész és speciális információkhoz juthatnak a tagok, mely lerövidítheti a technológia transzfer idejét kellőképpen lerövidíti ahhoz, hogy érdemes legyen az új technológiai vívmányokat létrehozni és megcélozni vele az úttörő fogyasztókat. A klaszter hatékonyságnövelő célja, hogy megfelelő partner tudjon lenni a környezettudatossággal összekapcsolódó pályázatokban és projektekben a hazai és nemzetközi együttműködéseket illetően. Így a pirolízis projektet is maximálisan támogatja és segíti. Más elgondolás alapján a klaszter célját a következőképpen is össze lehet foglalni. „ A klaszter elsődleges célja, hogy az adott iparágban lévőket összefogja. Ezen szinergia lévén a bent lévők között olyan kapcsolatrendszer alakul ki, amely során az információáramlás hatékonyabb, új dolgok gyorsabban terjednek el. Az értékláncban való gondolkodás mind az input-, mind az output oldalról előnyt jelent. A jövőben a klaszterek működése – véleményünk szerint – csodafegyver lesz.” (Bejczi- Horváth 2009., 57.o.) A régióban kifejtett tevékenysége nemcsak a vállalatok és kutatóintézetek érdekeit szolgálja, hanem az egész térség növekedésével együttjár. A klaszter legfontosabb előnyeit az 1-1. ábra mutatja be részletesen és egyértelműen, mely jelzi, hogy a kistérségekre hogyan hat az integráció. Fontos megjegyezni azonban, 10
hogy a klaszter fenntartásához nem elegendő a támogatás, ahhoz, hogy hosszútávon működni tudjon számos további feltételre van szükség. A későbbiekben ezekre a körülményekre még részletesebben kitérek. A javuló gazdasági eredményeket a javuló versenyképesség biztosíthatja. Ehhez a klaszterek, a hagyományos értelmezés tekintetében 4 fő területen kapcsolódnak: növelik a klasztereken belül működő vállalkozások, így különösen a KKV-k termelékenységét; fokozzák az innovációk körét és mértékét (ami a jövőbeli termelékenységnövelés záloga); ösztönzik, segítik igénylik új vállalkozások megalakulását (spin-off); a rugalmasság megtartása mellett biztosítják a méretgazdaságosság előnyeit.
1-1.
ábra: A klaszter, mint a kistérség katalizátora
Forrás: Netwin Üzleti Tanácsadó Kft.- NKTH 2007. 4.pp.
A klaszterek fajtáit illetően iparági és regionális klasztereket különböztetünk meg. A) Az iparági klaszterek A klaszterek nagyon eltérőek lehetnek a domináns iparág tevékenységének jellege, a vállalatok kapcsolatai, a térségi bázis kiterjedtsége szerint. A klaszterek tipizálásánál figyelembe vehető legfontosabb szempontok, amelyek a fejlesztési stratégiák kidolgozásakor is felhasználhatók (Feser 1998): ‒ ‒ ‒ ‒ ‒ ‒
a klasztert alkotó vállalatok közötti hálózati kapcsolatok típusai; a klasztert alkotó gazdasági szervezetek és egyéb szereplő jellemzői; az aggregáltság szintje; az értéklánc-rendszerben a vállalatok pozíciói; a klaszter térségi bázisának területi szintje, ami lehatárolja és meghatározza a fejlesztési stratégiát kidolgozók körét;
11
‒
a klaszterek fejlesztésére alkalmazott gazdaságpolitikai eszközök.
Általános esetben az iparági klaszter kialakulásában és működésében három tényező csoport megléte szükséges, amelyek elősegítik a klaszter mindegyik vállalatának versenyképességét: 1. Az iparág speciális igényeit kielégítő üzleti partnerek jelenléte a hazai bázisban, a félkész termékek beszállítóitól az iparág-specifikus kutatásokig. 2. A hasonló technológiát és hasonló képzettségű munkaerőt alkalmazó kapcsolódó iparágak jelenléte, amelyek tudása és tapasztalatai a klaszter vállalatai számára hasznosíthatók, mivel nem versenytársak, ezért hajlandók a tudáscserében együttműködni. 3. Támogató és szolgáltató intézmények jelenléte. (Dr. Tóth 2009, 47.pp.)
B) Regionális klaszterek Meghatározó szerepe van a földrajzi koncentrációnak. Porter szerint fontosak azok a tények, melyek segítik a klasztert, amelyre a klaszterek támaszkodnak, ezek a következők: 1. Globális iparági verseny: a piaci verseny az egyes iparágakon belül folyik, azaz ugyanazon iparágon belül működő vállalatok, vállalatcsoportok között. 2. Értéklánc-rendszer: a vállalatok nem elkülönülten versenyeznek, hanem sokféle módon kapcsolódnak egymáshoz az értékteremtő folyamatban. 3. Vállalati versenyelőnyök keletkezése: a vállalati versenyelőnyök többsége a vállalaton kívüli tényezőkre vezethető vissza. 4. Regionális specializáció: egyetlen ország/régió sem lehet versenyképes mindegyik globális iparágban, így a régiók gazdasága erőteljesen szakosodik néhány iparágra/üzletágra. 5. Innovációs kapacitás: egy ország/régió termelékenységének, versenyképességének javulása a régióban működő domináns iparágak innovációs kapacitásától függ. REGIONÁLIS GAZDASÁGFEJLESZTÉS 49 6. Hazai és térségi bázis: az országok/régiók globális iparágai földrajzilag koncentrálódnak néhány, gyakran egy-két régióban, legtöbbször nagyvárosokban és vonzáskörzetükben. (Dr. Tóth 2009, 48-49.pp.) A klaszterek típusai szerint a KKF klaszter környezeti iparági klaszter, mely a 1-2. ábrán lévő fejlettségi szintet figyelembe véve most tart „a kapcsolati tőke, információ és tudás helyi körforgása”, azaz fejlődő klaszter, mely már működik és keresi a kapcsolatokat.
12
1-2.
ábra: A klaszterek fejlődési szakaszai
Forrás: Klaszterek és támogatásuk az Európai Unióban és Magyarországon 159-188.pp. Isaksen-Hauge 2002
Más szempontokat vizsgálnak a Magyar Gazdaságfejlesztési Központban (1-3. ábra), itt azt nézik leginkább, hogy a klaszteren belül milyen mély kapcsolatok alakultak ki és ez mennyire értékteremtő, mekkora a bizalom a tagok között. 1-3.
ábra: A legújabb klaszterfejlesztési modell
Forrás: Bendó Z. (2013): Hazai klaszterfejlesztési trendek és a CluStrat projekt jelenlegi státuszának bemutatása. 4. dia (MAG)
13
1.1.3 Miért szükséges az együttműködés? A kistérségekről készített disszertációjában Jóna György (2013, 122.o.) igazolja azt, hogy a kapcsolati tőke, mely a gazdasági szereplők kooperációjában nyilvánul meg, amit a köztük lévő információcsere hatékonysága határoz meg, a területi tőke egy fontos összetevője, mely vezető helyet foglal el a további gazdasági növekedési indikátorok között. A kapcsolati tőke Tóth B.I. megfogalmazása szerint (2010, 69-70.o.) magába foglalja a klasztereket, a hálózatokat, K+F intézményrendszereket. A Skandia csoport bővebb meghatározásban használja a kifejezést, miszerint a kapcsolati tőke megjelenik az individuális és kollektív összefüggésrendszerben is. Jóna György tanulmánya szerint míg az 1960-70-es évek között a területi tőke növekedését csupán az infrastruktúra növekedésére, az agglomerációs előnyökre, a tradícionális tényezőellátottságra és az ipari és pénzügyi szektor működésére lehetett visszavezetni, addig most egyre fontosabb a területi identitás, a fogékonyság, a tudástermelés, a diffúzió, a területi miliő, a szinergiák és a kollektív tanulás.(Camagni, 2011, 62.o.) Ezen felsorolás mindegyike külön célként szerepelhet a klaszter programjában. A területi tőke emelkedése gazdasági emelkedést is jelent.
1.1.4 Klaszter a Fenntartható Fejlődésért A Klaszter a Környezettudatos Fejlődésért azért jött létre, hogy ne csak reményünk legyen a holnapra, hanem tudjuk, hogy lesz holnapunk megfelelő életszínvonalon és tiszta környezetben. A természet hihetetlen nagy küzdő erővel igyekszik túlélni azt, amit az ember okoz számára a haszon és a hatalom érdekében. Számos híradóban és csatornán folyamatosan hallhatjuk a hihetetlen természetpusztítást és károsítást. A társadalom fejlődésével az emberek számára más szempontok vették át a prioritást, mint korábban. Azonban, ahogy telik az idő, egyre inkább tapasztaljuk, hogy a természet kizsigerelése nem hoz hosszú távú és fenntartható gazdasági fejlődést, emellett pedig végzetes következményekkel jár együtt. Ennek okát a gazdaságilag értelmezett „szűkösségben” lehet keresni, ami annyit jelent, hogy a legnagyobb problémák abból adódnak, hogy bizonyos természeti készleteink szűkösen állnak rendelkezésre. Az emberiség szerencsére már kezd rájönni, hogy paradigmaváltásra van szükség a gazdaság és a természeti erőforrások felhasználásának területén is. Belátja, hogy fundamentális diszfunkciót okoz az, ha a négy legnagyobb kihívásnak nem tud megfelelni, melyek a következők: - élelmiszerellátás biztonsága, - a víz- és ivóvízellátás biztonsága, - az energiaellátás biztonsága és - mindezekkel szoros összefüggésben a tapasztalható globális klímaváltozáshoz történő adaptációs problémák. Az energiaigény egyre égetőbb probléma, hiszen a még meglévő készletek, amik 200300 évre elegendőek lennének, csak az egyre nagyobb befektetések és költségek révén hozhatóak a felszínre és használhatóak fel. Mivel a XXI. században már szinte mindenhez 14
szükség van energiára (többek között a többi kihívás megoldásánál is jelentős szerepe van), ezért ez a legsürgetőbb és kiemelkedőbb feladat, amit meg kell oldani. Az energiaigénynél számolni kell az exponenciálisan emelkedő energiaárakkal, mely azt prognosztizálja, hogy az energiát mindenkinek érdemes lesz önállóan előállítania. Olyan üzemeket célszerű létrehozni, melyek megújuló energiával működnek vagy olyan anyagokat használnak fel, melyek várhatóan a későbbiekben is megfelelő mennyiségben lesznek elérhetők számukra, mint például a szemét. Éppen ezért a klaszter létrehozásánál fontos szempont volt a veszélyes hulladék feldolgozása olyan eljárás segítségével, mely kevésbé terheli a környezetet, és amivel még plusz energiára is szert lehet tenni. Ezzel több ponton is megvalósíthatóvá válik a fenti problémák kiküszöbölése és egyben egy új és jobb jövőkép meghatározása. Az együttműködés segítségével a célok gyorsabban és biztonságosabban megvalósíthatók, az információcsere hatalmas előnyt jelent más szervezetekkel. Az alapítók és klasztertagok olyan metódust kerestek, mely a verifikáció és a validáció kritériumainak egyaránt megfelel. A helyzetfeltárás után az aspektusokat megvizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy a kutatás célja, a pirolízis lesz. Ez a hőbontású eljárás világszerte és Magyarországon is igen ismert. Olyan aktuális probléma, mely a hulladékok hasznosítással történő kezelésére kínál megoldást, alapvetően termikus hasznosítási megoldások révén, de olyan végtermékek előállítására is alkalmas, amelyek esetében már anyagában történő újrahasznosításról beszélhetünk. A hulladékok ártalmatlanítására ésújrafeldolgozására számos technológia létezik, de ezek a technológiák, folyamatok csak abban az esetben képesek a maximumra, ha a társadalom felelősséget érez ez iránt. Az együttműködés klaszter formában azért vált szükségessé, hogy ezt a társadalmi felelősségvállalást elősegítse, hogy bevonja a projektbe az oktatási- és kutatóintézeteket, önkormányzatokat, vállalatokat valamint, hogy minél nagyobb reputációra tegyen szert maga a pirolízis. A klaszter, mint laza vállalatcsoportosulás segíti, hogy a kis- és középvállalkozások versenyképesek legyenek az egyre fokozódó gazdasági versenyben és együtt tudjanak fellépni a globális piacon. Csökkenti a költségeket, a kockázatot és növeli az információáramlás sebességét, az önállóság magtartása mellett. A klaszter aktívan tud tenni az adott kistérség fellendüléséért és a tudás hasznosításáért, terjesztéséért. A modern korunkban kiemelkedő jelentőséggel bírnak - a gazdaságot tekintve- az együttműködések, szövetségek és integrációk, hiszen egyre nagyobb a kihívás a piacgazdaságban és egyre nehezebb a kihívásoknak megfelelni, alkalmazkodni. A klaszter kitűnő vállalati forma, mely már külföldön és Magyarországon egyaránt bizonyított. Jelenleg támogatják is, mert tudják, hogy a piaci automatizmusokhoz kapcsolódó öngerjesztő folyamatokat indukálnak. A klaszterhez való csatlakozás pedig mindenképpen előnyére válik bármely szervezetnek, hiszen meg tudja tartani a függetlenségét, miközben a versenyképessége, kapcsolati és kutatói tőkéje pedig nő, alkupozíciója pedig erősödik. Olyan információkhoz képes így hozzájutni, melyek az innovációkat és azok megvalósítását emelik, amellett pedig további szubvenciókhoz adnak hozzáférést és szinergiákat hoznak létre, a komparatív előnyöket tudják érvényesíteni.
15
A Szent István Egyetem a „Klaszter a Környezettudatos Fejlődésért” alapítója. A KKF Klaszter az alábbi területeken nyújt komplex szolgáltatásokat:
Alternatív energiatermelési rendszerek. Energiahatékonysági, épületenergetikai fejlesztések. Energiatudatosság fejlesztése, szemléletformálás, társadalmi bevonás. Energiahatékonysági és energiatermelési tanácsadás. Kistérségek, települések számára helyi energiastratégiák kidolgozása.
Szakértői tevékenység:
gumifeldolgozó kísérleti pirolízis üzem vizsgálata (Ócsa) biogáz üzem (Füzesgyarmat) pirolízis tesztüzem létesítése (Mezőberény)
A pirolízis projekt tehát egy átfogó nagy program egy részét alkotja, melynek kiinduló pontja az, hogy a felsőoktatási kutatás- és fejlesztés megvalósuljon. Az üzemlétesítés előtt a szakmai projekttagok már végeztek előkísérleteket, melyből igyekeztek kiszűrni, hogy adott műanyagok és gumik pirolízálása során milyen faktorok és milyen arányban keletkeznek, illetve ezeket, hogyan lehet hasznosítani és gazdaságossá tenni. A kísérletben 8 féle anyagot vizsgáltak, melyben több műanyagszármazék is volt. A jelenlegi ismeretek szerint az emberiségnek részben már most, de a közeljövőben mindenképpen négy nagy, alapvető kihívásra kell választ találnia. E négy problémakör az élelmiszerellátás biztonsága, a víz- és ivóvízellátás biztonsága, az energiaellátás biztonsága és mindezekkel szoros összefüggésben a tapasztalható globális klímaváltozáshoz történő adaptációs problémák. A fejlett és a fejlődő országokat figyelembe véve jelenleg a fentiek közül kiemelkedő tényező az energiaellátás biztonsága, hiszen ennek hiánya okozza a legnagyobb veszélyeket, mivel a megfelelő energiaforrások híján a fejlett ipari országok működésképtelenek, akár a termelést, akár a fogyasztói szférát vesszük figyelembe. Nem véletlen, hogy az energiastratégia minden országban a kiemelt stratégiák közé tartozik. Ma úgy tudjuk, hogy a fosszilis energiahordozók még viszonylag hosszú ideig rendelkezésünkre állnak. Az ismert adatok szerint a kőolaj és földgáz még évtizedekig biztosítható, szénből pedig a készletek legalább 200-300 évre elegendőek. Az azonban tény, hogy a hozzáférés ezekhez a készletekhez egyre nehezebb, a kitermelés és elosztás költségeinek növekedése pedig természetszerűleg árfelhajtó tényező marad. A nagy lélekszámú országokban (pl. Kínában és Indiában) az elmúlt évtizedben igen komoly gazdasági-társadalmi fejlődés indult be, ami a korábbiakban nem prognosztizált ütemű energiafogyasztás növekedéssel járt. A kereslet növekedésével az árak szintén emelkedtek és folyamatosan emelkednek, a két árfelhajtó tényező hatása így nagy biztonsággal előre jelezhető. Az igen nagy valószínűséggel emelkedő tendenciájú energiahordozó árak mellett aggodalomra adhat okot az a prognózis is, hogy a kereslet növekedésével egyre valószínűbbek lesznek a logisztikai és az egyéb ellátási zavarok, amelyekből eredő károk közelítőleg sem lehet felbecsülni. Mindezek mellett ott a súlyos teher az energiafogyasztók lelkén, hogy a fosszilis eredetű energia felhasználásával saját 16
környezetüket teszik kockára. Bizonyítottnak látszik, hogy a tapasztalt éghajlatváltozás döntően az emberi tevékenység következménye, elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok elégetésével növekvő széndioxid koncentráció tehető felelőssé a melegedő tendenciájú klímáért. Nem csoda tehát, hogy az emberiség (de legalább is a fejlett világ) keresi a megoldásokat a fosszilis eredetű energia hordozók kiváltására, a megfelelő energiaforrásokat a kőolaj és földgáz utáni időszakra. Az energetikai stratégiák természetes eleme a takarékosság, az energia felhasználás hatékonyságának növelése. Ne feledjük: a legolcsóbb energia a fel nem használt energia. Az energiatakarékosság műszaki lehetőségei azonban korlátozottak, ezeket az elmúlt évtizedek technikai-technológiai fejlesztései révén jórészt már kihasználtuk. A megújuló energiaforrások felhasználása, bekapcsolása az energiaellátó rendszerekbe ma úgy tűnik, hogy komolyan gondolt stratégiai eleme az energiastratégiáknak. Jövőjük számos tényező függvénye. Elsődleges kérdés, hogy hogyan sikerül a megújuló energiaforrásokat a nagy energetikai rendszerekbe integrálni. A mai modern társadalomban a fogyasztói igények növekedése miatt minden országnak hatalmas már-már megoldhatatlan problémát okoz a különböző céllal megvásárolt termékek felhasználása után keletkezett hulladékok kezelése, ártalmatlanítása és esetleges újrafelhasználása. Az emberi társadalom kialakulása óta a világ tevékenységének két fő és elengedhetetlen mozgatórugója a termelés és a fogyasztás folyamata. Mivel azonban kevés olyan módszer van, mely lehetővé tenné a nyersanyagok és a környezetből kinyert más elemek száz százalékos hasznosítását, mind a termelés, mind a fogyasztás során hulladék keletkezik. A természetes körforgási folyamattal ellentétben azoknak a hulladékoknak, amelyeket mi, emberek termelünk, nincsen felvevőjük. A hulladékeltakarítás későn vált általánossá, csak a 19. században szánták rá magukat az emberek a probléma leküzdésére. A hulladékkezelési struktúrák alkalmazása, kialakítása számos országban komoly fejtörést okoz. A modernebbnek mondott országokban is hosszú évek alatt sikerült kialakítani azt a modellt, amely alapján a keletkezett lakossági és ipari hulladékot valamely arányban kezelni tudják. A hulladékok ártalmatlanítására, újrafeldolgozására kifejlesztett technológiák sorait lehetne felsorolni illetve alkalmazni. De ezek a technológiák, folyamatok csak abban az esetben képesek a maximumra, ha a társadalom felelősséget érez ez iránt. A társadalom és az ipar fogadókészségét nemcsak a felvilágosítás szintjén kell kezelni, hanem a folyamatban érdekelté kell tenni, törekedni kell gazdasági együttműködésre úgy, hogy teljes mértékben megismerhesse azokat a kapcsolódási pontokat, amely közvetlen vagy közvetett haszonnal bír. A hulladékgazdálkodás fő feladata a keletkezett hulladék anyagok kezelése, a környezet számára lehető legkisebb terhelés mellett. Különböző fejlett vagy fejlődő országok körülményei között a hulladékkezelés elmaradt a korszerű követelményektől és még nem vált a tervezés, a technikai megoldások komplex részévé. Minden ország rendelkezik valamilyen szintű, hulladékkezelési folyamattal a lakossági és termelő szektorban egyaránt. Átalakítási, fejlődési pontok megtalálása közös cél. A keletkezett hulladékok mennyiségét a fogyasztási szokások nagyban befolyásolják mindkét szektorban. A hulladékok hasznosítását tehát célzottan lehet kezelni akár országosan, akár regionális vagy városi szinten. Az Európai Unióban a hosszútávon fenntartható fejlődés biztosításának alapvető feltétele a természeti erőforrásokkal való takarékos bánásmód, ami a nem megújuló erőforrások kitermelésének mérséklését, a 17
hatékony és takarékos anyag- és energiafelhasználást, valamint a környezet minél kisebb mértékű terhelését kívánja meg. A természeti erőforrások fenntartható használata érdekében támogatja a hulladékképződés megelőzését biztosító anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák alkalmazását, a veszélytelenebb, kisebb kockázatot jelentő hulladékot eredményező anyagfelhasználást, másodsorban a képződő hulladék anyag- és energiatartalmának minél teljesebb hasznosítását, végül a nem hasznosuló hulladék környezetveszélyeztetést és egészségi kockázatot kizáró ártalmatlanítását, ezen belül a környezetet hosszú távon is terhelő, hasznos területeket igénybe vevő hulladéklerakás minimalizálását. Miközben szűkölködünk energiahordozók terén, jelentősen növelni fogjuk az iparból és a lakossági fogyasztásból kieső műanyag hulladékok feldolgozható mennyiségét. Mindezek az ország számára potenciális energiahordozók. Kézenfekvő tehát, hogy első lépésben különös tekintettel a kőolajszármazékok globális kereslethez képest várhatóan erősödő hiányára, a műanyag-hulladék cseppfolyósítása, hosszú távon is hasznos, környezetkímélő megoldást jelent. Az ipari forradalom után a hulladék összetétele drasztikusan megváltozott. A hulladék ma olyan egészen új, részben erősen mérgező anyagok kémiai elegye, amely évszázadok alatt sem bomlik le. Az életszínvonal emelkedése — a világ bármely pontján — energiafelhasználás nélkül elképzelhetetlen. Mai energetikai igényeink mellett rá kell döbbennünk arra, hogy további energiagazdálkodásunkban a „szűkös erőforrások” lesznek a mértékadók. A hazai energia szükséglet az utóbbi három esztendőben 1040 PJ körül alakult, ugyanakkor az energiahordozók közel 60 %-át külföldről hozzuk be. A hazai fosszilis energiaforrások egyre szűkösebbek és egyre drágábban kitermelhetők, ezért a jövőben, energetikai értelemben egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülhetünk az exportőr országokkal szemben. Ugyanakkor természeti feltételeink egyedülállóan kedvezőek Európában. Nemcsak a potenciális, hanem az energetikai célra ténylegesen javasolható biomassza óriási mennyiségben áll rendelkezésünkre. Sajnos ezen alapanyag bázisnak csak elenyésző részét használják fel energia előállítására. A hazai energiafelhasználásnak mindössze 3-3,5 %-át (32-36 PJ/év) adják a megújuló energiák, ebből a biomassza mintegy 2,5 %-ot tesz ki, melynek túlnyomó része tűzifaként hasznosul. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv részletesen foglalkozik a célok elérését szolgáló országos intézkedésekkel és programokkal. A fenti joganyag értelmében a mező- és erdőgazdálkodásban képződő növényi maradványok, valamint az állattartásból származó trágyák biológiai körforgásba történő visszavezetését a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program a környezetkímélő gazdálkodási módok támogatásával ösztönzi. A Nemzeti Környezetvédelmi Programhoz kapcsolódik - az OHT-II., mely a hasznosítás arányát 50%-ban határozza meg, ezen belül az energetikai hasznosítást 10%-ra növelné hulladékból energiahordozó előállítása vagy hulladékból energia kinyerése útján. A 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 2. §, melyet módosított a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 573. §., kitér a VET 10. §-ára, mely a megújuló energia-forrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia termelésének elősegítését szorgalmazza. A megújuló energetikai technológiák betervezésénél alapvető szempont, hogy minél kisebb költséggel kerüljön előállításra az elektromos és hőenergia, valamint az alapanyagként szolgáló hulladékokat hasznosítsa. Ez lényegében háromféleképpen érhető el: ‒ Lehetőleg helyben rendelkezésre álló alapanyag kerüljön felhasználásra, csökkentve a szállítási költségeket. 18
‒ ‒
Minél kevesebb munkafolyamattal állítsuk elő a számunkra megfelelő terméket. Minden szükségtelen átalakítás növeli a beruházási és működési költségeket. Biztosítani kell az üzem működésének zavartalanságát.
Ez a technológiai folyamat számítógépes vezérlését, az üzemzavarok gyors elhárításán kívül magában foglalja a folyamatos alapanyag ellátást és a — tárolás korlátozott volta miatt — az előállított termékek folyamatos felhasználását vagy értékesítését. A megújuló energia piac látványos bővülése komoly technológiai és gazdasági lehetőségeket biztosít a közeljövőben Magyarország számára. Az Európai Unióhoz való csatlakozással Magyarország életében is változtatások váltak szükségessé, amelyek közül az egyik jelentős folyamat a közigazgatási egységek mellett a gazdaság természetes igényeihez igazodó korszerű szerveződés fejlesztése, azaz a régiók összetartozásának megerősítése. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a nemzeti gazdaságpolitikának, valamint a regionális egység kialakításának is hatékony eszköze a klaszterek szerveződése. A klaszter (cluster) angol szó, eredetileg fürtösödést jelent jelképesen érzékelteti azt a laza, ugyanakkor mégis szervesen összekapcsolódó hálózati rendszert, amely kerete lehet a kis- és középvállalkozások együttműködésének az egyre nehezedő gazdasági versenyben, a globalizálódó környezetben. A klaszter egyik általános meghatározása alapján a klaszter termékalapon szerveződött, területileg koncentrált vállalkozások kooperációs hálózata, amely a minél eredményesebb piaci jelenlét érdekében kihasználja az együttműködési lehetőséget a gyártók, a tanácsadók, a képzési intézmények és a szolgáltató szektor képviselői között. A klaszter egy adott iparág vertikálisan és horizontálisan kapcsolódó, versenyző és kooperáló vállalatai, kapcsolódó és támogató iparágai, pénzügyi intézmények, szolgáltató és együttműködő infrastrukturális (háttér) intézmények (oktatás, szakképzés, kutatás), vállalkozói szövetségek (kamarák, szakmai egyesületek) innovatív kapcsolatrendszerén és kölcsönös előnyökön alapuló földrajzi koncentrációja, melyre igazak az alábbiak: a klaszterben együttműködő nem állami tulajdonú társaságok több mint 2/3-a közvetlenül kapcsolódik a klaszter fő tevékenységéhez; a klaszterben együttműködők célja az együttműködők és rajtuk keresztül a térség gazdasági versenyképességének növelése és nem érdekvédelmi és érdekképviseleti feladatok ellátása; a klaszter tevékenységét egy tetszőleges számú menedzsment szervezet irányítja (azaz biztosítja az állandó kommunikációt, az információáramlást a tevékenységek koordinációját és a partnerek érdekeinek összhangba hozását és képviseletét, a bizalomépítést és előkészíti a döntéseket). A hazai és nemzetközi tendenciákat is figyelembe véve, a magyarországi klaszterizáció tapasztalatait a Szent István Egyetem közreműködésével több oldalról is megismerve döntöttek úgy a tagok, hogy a klaszter az a formájú együttműködés, mely lehetővé teszi a tagok önállósága mellett olyan közös tevékenységek végzését, mely kölcsönösen előnyös a partnerségben. A klaszter további alapítói tagjai a Szent István Egyetem szarvasi gazdasági-, Agrár és Egészségtudományi Kar, az Environ-Energie Energetikai Fejlesztő és Beruházó Kft., a Windkom Bioenergetikai Kutatás-Fejlesztő és Szolgáltató Kft. a Dimm-Power Gmbh., valamint Füzesgyarmat Város Önkormányzata, akik közös
19
szándéka szerint, 2011. áprilisában Szarvason megalakult. A tagok egy része már évek óta, időről időre közvetlen szakmai és üzleti kapcsolatba került egymással. A klaszter tagjai támogatják az együttműködést azokkal, akik vállalják, hogy tevékenységükben kiemelt hangsúlyt helyeznek az agrárgazdaság, a víz- és környezetgazdálkodás, megújuló energiák hasznosítás és hulladékgazdálkodás területén a legújabb technológiák megismerésére, megismertetésére és alkalmazására, valamint kiemelten törekszenek arra, hogy tevékenységük során kiemelten fontosnak tartják a környezettudatos fenntartható fejlődés szempontjainak érvényesülését. A leginkább motiváló erő egyrészt az, hogy a klaszter keretében olyan komplex és egyedi igényeket is kielégíteni képes a kapacitás jött létre, melynek piaci alkupozícióra gyakorolt hatása kiemelkedő lehet, másrészt a napjaink felgyorsult és folyamatosan változó világában a klaszter tevékenysége mentén naprakész információhoz, tudáshoz juthat és a technológia transzfer ideje jelentősen lecsökkenhet. A kifejtett tevékenysége nem csak a vállalkozások sikerességét jelenti, hanem a fejlődéséhez is új lendületet adhatnak, ami nem csak a jelenlegi helyzet javulását, hanem az együttműködések, közös projektek generálódását is erősíteni fogja. A klaszter céljainak hatékony kifejtéshez hazai és nemzetközi partnerek együttműködésében középtávú projektek megvalósításával kíván hatékonyan hozzájárulni és erősíteni a klasztertagok együttműködését. A leginkább motiváló erő egyrészt az, hogy a klaszter keretében olyan komplex és egyedi igényeket is kielégíteni képes a kapacitás jött létre, melynek piaci alkupozícióra gyakorolt hatása kiemelkedő lehet, másrészt a napjaink felgyorsult és folyamatosan változó világában a klaszter tevékenysége mentén naprakész információhoz, tudáshoz juthat és a technológia transzfer ideje jelentősen lecsökkenhet. A régióban kifejtett tevékenysége nem csak a vállalkozások sikerességét jelenti, hanem a régió fejlődéséhez is új lendületet adhatnak, ami nem csak a jelenlegi helyzet javulását, hanem a régión belüli együttműködések, közös projektek generálódását is erősíteni fogja. A klaszter létrejöttekor megfogalmazott fejlődési irányainak megfelelően, tevékenységének hatékony kifejtéshez különböző klaszter tagok és klaszteren kívüli, hazai és nemzetközi partnerek együttműködésében középtávú projektek megvalósításával kíván hatékonyan hozzájárulni és erősíteni a klasztertagok hazai és nemzetközi együttműködését.
Klaszter a Környezettudatos Fejlődésért (KKF Klaszter) tagjai: Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar A Szent István Egyetem, Magyarországon a legszélesebb szakmai skálát tudja felsorakoztatni a zöldgazdaság, környezetgazdálkodás, környezetvédelem, az agrárgazdálkodás, vidékfejlesztés és kapcsolódó területeken, mind természettudományi, mind műszaki, mind pedig gazdaság és társadalomtudományi szempontból. A Szent István Egyetem több mint 800 oktató-kutatója, a felhalmozott tudás mögötte áll azon tevékenységeknek, melyet a klaszter a régióban kíván kifejteni és a klaszter keretén belül „VKK modell” néven létre akar hozni. Az elmúlt 4 év során a több mint 20 klaszterkezdeményezés elindulásánál segédkezett, jelenleg is több klaszter munkáját segíti szakmai tapasztalataival. A nemzetközileg is sikeres klaszterek mintáját követve, ezen klaszternek is aktív tagja, a tagoknak stratégiai partnere kíván maradni. Az együttműködés célja a versenyképességének fokozása, a termékek és szolgáltatások tudástartalmának emelése, tudásigényes munkahelyek teremtése, a technológiák profitabilitásának növelése. Ami a K+F programok eredményeinek konkrét alkalmazás-
20
fejlesztési projektekben megvalósuló piaci/gazdasági hasznosítása. Ez mellett a megújuló energia előállításra szakosodott üzemek működtetéséhez és üzemeltetéséhez szükséges szakemberek képzését tudja biztosítani később. Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar, Urbanisztika Tanszék Az Urbanisztika Tanszék feladata a különböző környezetalakító (építész, tájépítész, mérnök, stb.) és elemző (szociológus, közgazdász, történész, stb.) szakterületek összekötése, az interdiszciplináris gondolkodás beemelése az építészetbe, illetve az építészet jelenlétének biztosítása az urbanisztikán belül. Épület és város, építészet és urbanisztika egymástól elválaszthatatlan szakterületek, amelyeknek a tanszék oktatási struktúrájában - a nemzetközi gyakorlatnak is megfelelően - különböző helyük van: az alapképzés építészet-városépítészet orientációjú, míg a mesterképzés és a szakirányú továbbképzésekben az urbanisztika a domináns. Az Urbanisztika Tanszék az Építészmérnöki Kar oktatásában nagyon sokféle szerepet ellát. Aktuális, minőségi, igényes, korrekt és motiváló képzést nyújt. Minden tantárgyunk egyformán fontos: legalább annyira lényeges az elsősök bevezetése világunkba, mint a diplomázóink kivezetése a szakmába. Az Urbanisztika Tanszék felelőssége óriási, hiszen egyrészt korunk egyik legösszetettebb és legproblémásabb kérdéskörét, a várost emeli be az építészképzésbe: a városiasság, a fenntarthatóság települési léptékben, illetve az építészetet körbeölelő határterületek (szociológia, közgazdaság, környezetpszichológia, közlekedés, közművek, stb.) megismertetése és az építész szerepkörök tudatosítása kötelező feladata. Másrészt az építészeti szempontokat kell megjelenítenünk és érvényesítenünk az egyre inkább gazdasági, politikai érdekek mentén működő hazai urbanisztikán belül. Tudomány nem létezik kreativitás nélkül, de művészet sem létezik objektív tudás nélkül. Az egyetlen építészkari tanszék vagyunk, ahol oktatók és doktoranduszok DLA és PhD területeken együtt dolgoznak. Az oktatás mellett komoly hagyományai vannak az elméleti- és az alkalmazott-, tervezéshez kötődő kutatásoknak is. Az eredmények nyilvánossá tétele fontos cél. Ez részben a tanszéki honlapon történik, de nagyon jelentősek a tanszékhez kötődő, az elmúlt években született hazai és nemzetközi publikációk (kiadványok, könyvek, konferenciái, hazai és nemzetközi rendezvények) is. Environ-Energie Energetika Fejlesztő és Beruházó Kft. Társaság által létrehozandó Zöld Energia Park, mint komplex beruházás, olyan megoldást alkalmaz az újrahasznosításra és megújuló energiatermelésre, ami kellőképp gazdaságos, fenntartható és kevésbé terheli a környezetet az egymás mellé telepítendő üzemek összekapcsolódása révén, regionális és kistérségi szinten, az ország elmaradott részein. Kihasználva a már kiépített közmű infrastruktúra, út, ipari környezet és a szabad szakemberállomány adta előnyöket. A tervezett beruházások klaszter együttműködésben valósulnak meg, bevonva az üzemeket az egyetemi oktatásba és szakemberképzésbe, ahol a gyakorlatban is bemutatható és ismertethetőek a működtetés lehetőségei az oktatásban. A klaszter az eddig elindult fejlesztések kapcsán több alternatív energetikai technológia fejlesztő és gyártó céggel közvetlen kapcsolatot és együttműködést épített már ki. A Klaszter szakmai koncepciójának részletes kidolgozását, az együttműködő partnerek érdekeinek összehangolását, pályázatok előkészítését és a projekt megvalósításának irányítását is végzi az Environ-Energie Kft., mint a Klaszter menedzsmentjét is ellátó társaság.
21
Stratégiai cél az elmaradott térségek versenyképességének fokozása, a termékek és szolgáltatások tudástartalmának emelése, tudásigényes munkahelyek teremtése, a technológiák profitabilitásának növelése. A BSc, MSc és PhD képzésben résztvevőhallgatók bevonása az alternatív energetikai üzemek munkájába közvetlen tapasztalat és friss, releváns ipari gyakorlati ismerteket szerzésére, így a gyakorlatban is bemutatható és ismertethetőek az üzemek működtetés lehetőségei az oktatásban. WINDKOM Energetikai és Technológiai Fejlesztő és Szolgáltató Kft. Társaság fő profilja a fejlesztéseink gyakorlati alkalmazásainak megvalósítása, szélgenerátorok fejlesztése, 3V-os Led rendszerekhez dinamó és generátor fejlesztése, 3V-os rendszerek megépítése, épület energetikai, kiserőmüvi berendezések fejlesztése, energetikai szaktanácsadás, biogáz üzem hatékonyság növelése, a biogáz üzemi végtermékek hasznosítása, a jelenlegi hulladék minősítésből történő elmozdítása - a biogáz üzemi biogáz-trágya átminősítése. A biogáz üzemi végtermékből a víz visszanyerése, biológiai víztisztító alkalmazásával a biogáz üzem számára technológia vízként történő újrahasznosítás megteremtése. Ezen felül olyan szoftverek fejlesztése, melyek a közvilágítás, üzemi- és egyéb energiafogyasztók energetikai felügyeletével és szabályozásával költségcsökkentő üzemeltetést biztosítanak, valamint a beruházások előtt a használatával elérhető megtakarításokat modellezi. Fejlesztésének köszönhetően minden elektromos fogyasztó elektronikus előtéttel való ellátása után vagy megléte esetén, számítógép kapcsolat kiépítésével szoftveresen szabályozhatóvá tehető és optimalizálható a fogyasztása. Füzesgyarmat Város Önkormányzata Egy térség versenyképességét nemcsak az egyes vállalkozások sikere határozza meg, hanem azt egyre inkább egész ipari komplexumok –hálózatok, klaszterek együttműködésének innovációs képessége is. Önkormányzatok talán egyik legfontosabb feladata a térség versenyképességének javítása, valamint egy nyitott, az információk és tapasztalatok cseréjét lehetővé tevő együttműködés elősegítése. Mely által az önkormányzat egyetemi kapcsolatai bővülnek, valamint együttműködik projektek kialakításában, fejlesztésében, érdekképviseleti feladatokat lát el és információszolgáltatás a vállalkozások számára. A város egyik legfőbb törekvése, hogy a város intézményeinek energiaellátását alternatív energiahordozók minél szélesebb körű bevonásával oldja meg. A település természetföldrajzi adottságai kedveznek a szél-és napenergia hasznosításnak, speciális adottsága miatt a termálvíz is jelentős szerepet képvisel. A város célja, hogy megfeleljen a horizontális szakmai célok mentén szerveződő, a környezetgazdálkodás, a megújuló energia hasznosítás, a hulladékgazdálkodás és a környezetvédelem területén működő klaszter elvárásainak, melynek alapító tagja. Agrár Munkaadói Szövetség Az Agrár Munkaadói Szövetség (AMSZ) a területi agrár munkaadói szervezetek, szövetségek, az országos szakmai szervezetek, továbbá az agrárgazdaság gazdálkodó szervezetei, intézményei szövetségének az 1989. évi II. Tv. alapján működő gazdasági
22
érdekképviseletet ellátó társadalmi szervezet. Alapítói 1995. június 20-án hozták létre Budapesten a Magyar Agrárkamara általános érdekképviseleti jogutódjaként. A szövetség célja hogy a magyar mezőgazdaság, élelmiszer- és fagazdaság, vízgazdálkodás, halgazdálkodás, agrárszakoktatás és kutatás, környezetvédelem (a továbbiakban agrárgazdálkodás) általános gazdasági feltételrendszerének biztosítása, gazdasági céljainak előmozdítása, és közös munkaadói érdekek képviselete. Érdekfeltáró, érdekegyeztető és érdekérvényesítő munkával elősegíti az agrárgazdaságban a munkaadók részére a piacgazdaság kiépítését, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bővítését. Tevékenységünkben egyre nagyobb részarányt képvisel a nemzetközi fórumokon folyó érdekképviselet. A Nemzeti ILO- Tanácsban való részvételünk és az EU különböző testületeivel kialakított munkakapcsolatunk lehetővé teszi munkánk nemzetközi összefüggésekbe való helyezését is. Hosszú távú startégia a Szövetség elismertségének megőrzése és növelése, a széles körben értelmezett agrárgazdaságban működő tagok munkaadói érdekeinek képviselete a gazdasági célok és megvalósításuk feltételrendszerének előmozdítása érdekében. Ehhez a társadalom és a gazdaság egész területére kiterjedő információs rendszert kell működtetni és folyamatosan korszerűsíteni. Felfogásunk szerint az agrárgazdasághoz tartozik a mező- és élelmiszergazdaság, a fagazdaság, a vízgazdálkodás és halgazdaság, a szakoktatás, az ágazati innováció, vidékfejlesztés és környezetvédelem. A napi politikától történő távolságtartás a hitelesség záloga és a feltétele a kormányzati ciklusokon átívelő eredményes együttműködésének a különféle intézményekkel és szervezetekkel. Középtávon a küldetés teljesülését elősegítő egyéb szolgáltatások (oktatás, képzés, tanácsadás) megszervezése és működtetése. A közeljövő legfontosabb feladatai az értékfeltáró, érdekegyeztető és érdekérvényesítő munka hatékonyságának bővítése: saját javaslatok, elemzések kidolgozásával, a szakterületi véleményalkotásban, valamint az OÉT és testületeinek munkájában való fokozottabb részvétellel. Dimmpower Gmbh. Társaság fő profilja olyan szoftverek fejlesztése, melyek a közvilágítás, üzemi- és egyéb energiafogyasztók energetikai felügyeletével és szabályozásával költségcsökkentő üzemeltetést biztosítanak, valamint a beruházások előtt a használatával elérhető megtakarításokat modellezi. Fejlesztésének köszönhetően minden elektromos fogyasztó elektronikus előtéttel való ellátása után vagy megléte esetén, számítógép kapcsolat kiépítésével szoftveresen szabályozhatóvá tehető és optimalizálható a fogyasztása. A szoftver tökéletes kifejlesztéséhez a klasztertagok által közösen létre hozandó projektek lesznek próbaüzemek a kifejlesztésre és megvalósítása. Városi Tájkép Csoport Kft. Feladatának tartja annak elősegítését, hogy a városlakók nyitottabbak legyenek a kortárs design törekvéseire. Észrevegyék azt, hogy a körülöttük található vizuális környezet milyen nagy hatással is van mindennapi életükre. Ezért tartunk fontosnak minden olyan munkát, amely alkalmas arra, hogy közvetlen, direkt módon tudja megszólítani az embereket. Elsősorban olyan feladatokra fókuszál, amely az élhető környezet kialakítását célozza. Ezért tartja kiemelten fontosnak a középületek, közterek átgondolt, emberközpontú megtervezését. Munkáikat a kísérletezés, a különféle művészeti és
23
technikai, technológiai területek rendhagyó kombinálása jellemzi. Mind a biogáz technológiai fejlesztések, mind az energetikai termék fejlesztések esetében egyedi és sorozat gyártható termékek tervezése, a fejlesztések során a piaci résztvevők, konkurenciák figyelésével formai javaslatok kidolgozása, végleges termékek formai terveinek elkészítésének lehetőségei. A tapasztalataink energetikai alkalmazásának hasznosítása. A klaszter egységes megjelenésének terveit, nyomtatványok, kiadványok arculati kézikönyv kialakítását. A forma követelményekhez, elvárásokhoz kapcsolódó információkat, hogy az esetlegesen elkészülő termékek megfeleljenek a vásárlói, megrendelői igényeknek. A KKF Klaszter küldetésének tekinti: A klasztertagok versenyképességének erősítését. Hazai és nemzetközi piacon való jelenlétük támogatását. Az energia-felhasználás hatékonyságának növelését. Kooperációs technológia- és termékfejlesztési projektek megvalósítását. Hallgatók gyakorlati helyeinek, elhelyezkedésének biztosítása. Lehetőség biztosítása a felsőoktatási intézményeknek az oktatási tematikájuknak a tudásalapú vállalatokkal való informális egyeztetésére. Hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló és s kis településen "rekedt" tehetséges fiatalok számára ösztöndíj támogatási rendszer létrehozása. Középtávon az Akkreditált Innovációs Klaszter cím elérése. A KKF Klaszter tagjai számára nyújtott szolgáltatások: Kooperációs projektek generálása szervezése. Tagok közötti közvetítés, információcsere biztosítása, partnerkeresés. „Párosító” szolgáltatás – partnerek összehozása, cseréje. Forrásszerzési tevékenység, pályázatfigyelés. Kiegészítő állami vagy nemzetközi forrás felkutatása. Kapcsolatépítés szakmai és nem szakmai döntéshozó szervezetekkel. Közös kiállítási/vásári megjelenés szervezése. A KKF Klaszter az alábbi területeken nyújt komplex szolgáltatásokat: Alternatív energiatermelési rendszerek. Energiahatékonysági, épületenergetikai fejlesztések. Energiatudatosság fejlesztése, szemléletformálás, társadalmi bevonás. Energiahatékonysági és energiatermelési tanácsadás. Kistérségek, települések számára helyi energiastratégiák kidolgozása. A hulladéknak csak kis hányada dolgozható fel gazdaságosan a hagyományosnak tekinthető célokra, ezért a „Klaszter a Környezettudatos Fejlődését” együttműködő tagjai folyamatosan keresték a további területeket a hulladék hasznosítására. Így került látóterébe az utóbbi években egyre inkább ismertté váló hőbontás (pirolízis), mellyel a gumiabroncs és műanyag hulladékból fűtési célra használható gáz, dízelmotor hajtására, ill. fűtőolajként történő felhasználásra alkalmas ásványolaj, korom és acélhuzal hulladék keletkezik. Miután a hőbontásos technológia régóta ismert, de az input és output költségek megváltoztak, mégpedig a fűtőanyagok és kőolaj világpiaci árai drasztikusan és folyamatos emelkedtek, újra előtérbe kerültek a hőbontásos technológiai kísérletek világszerte, aminek trendjét folytatni kívánjuk.
24
Ezt a tendenciát fölismerve a Klaszter is intenzíven foglalkozni kezdett a hulladék hőbontásával. A vonatkozó szakirodalom tanulmányozása, laboratóriumi kísérletek elvégzése és az e téren meglévő hazai tapasztalatok megismerése után a Klaszter, tárgyalásokat kezdeményezett több külföldi és belföldi vállalkozással, melyek a hulladék hőbontásához technológiai sorokat kínálnak. A Klaszter tagjai konzorciumi megállapodást kötöttek a fentiekben ismertetett technológiai sor felállítására, annak kísérleti üzemeltetésére, valamint a kísérleti üzem tapasztalatai alapján a technológia tovább fejlesztésére. A Klaszter célja egy kompakt berendezés egység kifejlesztése, mely a vonatkozó európai jogszabályok, normák kielégítése mellett gazdaságos körülmények között megoldja a gumi és műanyag hulladékok teljes körű újrahasznosítását elsősorban energetikai célú felhasználással. A Klaszter a cél megvalósításához szükséges referencia berendezést épített, mely a felsorolt feltételeknek megfelel. A referencia berendezés létesítése és üzemeltetése során keletkezett valamennyi fejlesztés, know-how (műszaki és adminisztratív egyaránt), dokumentáció, a jövőbeni felhasználó részéről reálisan felmerülhető szolgáltatási igények kielégítésére irányuló ajánlások egy értékesítési csomagba szervezve történik. A Klaszter célja a hulladékok eddig más célra nem hasznosított frakciók energetikai célú felhasználására alkalmas berendezés értékesítése hazai és külföldi piacon. Felmérve a Magyarországon korábban megvalósított és a jövőben tervezett (ismert) technológiákat, azok gyakorlati megvalósításához szükséges műszaki és pénzügyi elképzeléseket, arra a következtetésre jutottunk, hogy a Klaszter a kitűzött célját akkor tudja elérni, ha: ‒ ‒ ‒ ‒ ‒ ‒
a választott technológia egyszerű, veszélytelen, környezetbarát és gazdaságos, a technológia és a megvalósításához szükséges berendezés kielégíti a vonatkozó hazai és európai előírásokat, a technológia alkalmazása az alkalmazó számára megfelelő profitot termel, a technológia megvalósításához szükséges berendezés megbízható, a berendezés gyártása, szerelése legalább 70 %-ban a Klaszter felügyelete mellett hazai vállalkozásokkal megoldható, a technológia megvalósítása a „konkurens” projektek publikus költségigényénél egy nagyságrenddel kisebb anyagi ráfordítást igényel.
1.2 Az egyetemi szolgáltatásfejlesztés céljai és várható eredményei Az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Programja (TÁMOP) keretében meghirdetett „Nemzetközi közreműködéssel megvalósuló alap- és célzott alapkutatási projektek támogatása” pályázaton a Szent István Egyetem (SZIE) Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Karának Tessedik Campusa (Szarvas) támogatást nyert „Alapkutatás fejlesztés a Szent István Egyetem Pirolízis Technológiai Kutatóközpontjában” témájában (TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015). A kutatás fókuszát jelentő hőbontásos eljárás (pirolízis, termolízis) mind a laboratóriumi kutatások, mind pedig a feltalálók, a szabadalmi tevékenység körében egyre inkább az érdeklődés középpontjában áll külföldön és idehaza egyaránt. Az Egyetem a megvalósítás érdekében egy kutatócsoportot hozott létre hazai és külföldi kutatók, MTA doktorok, fiatal kutatók; PHD hallgatók és a vállalkozói szektor bevonásával.
25
A kutatás-fejlesztés főbb céljai és várható eredményei: egy „független” technológiai tudásközpont kialakítása, amely - alkalmas és képes a meglévő és jövőbeni új hőbontáson alapuló technológiák és eljárások megfelelő elemzésére és értékelésére piaci, társadalmi és környezeti szempontok szerint egyaránt, - megfelelő tanácsadást tud nyújtani a vevői oldalnak az egyes technológiák közötti választásban, - független és objektív mérésekkel és vizsgálatokkal képes az egyes technológiák végtermékeit és környezeti kibocsátásait értékelni és minősíteni. ‒ a tanácsadáshoz szükséges megfelelő mérési és (az alapanyag, végtermék és környezeti kibocsátásra vonatkozó) minősítési eljárások, gazdaságossági vizsgálatok kidolgozása és tesztelése ‒ a hőbontás témakörében rendelkezésre álló és elérhető információ gyűjtése, rendszerezése, objektív, összehasonlítható elemzése (tudásközpont); kapcsolatfelvétel, partnerség építés és információcsere kutatóhelyekkel, vállalkozásokkal stb., ‒ a piaci igényekhez alkalmazkodó műszaki-természettudományos képzések (tantárgyak, tanfolyamok) kialakítása ‒ a döntéshozásszakmai, tudományos támogatásaérdekében szakmapolitikai javaslatcsomag (jogi szabályozás, engedélyeztetés, támogatási rendszer) kidolgozása, ‒ jövőbeni kutatási projektek megalapozása. Az üzemi kísérletek és a laboratóriumi modell körülmények között elvégzendő kutatások, valamint labormérési lehetőségek fejlesztésével, valamint a kidolgozott vizsgálati módszertanok révén az Egyetem olyan technológiai kutatóközpontot kíván működtetni, amely egyfelől segítséget nyújt az érdekelt feleknek (beruházóknak, önkormányzatoknak, kutatóműhelyeknek) a technológiák közötti választásban, másfelől a berendezések, üzemek tulajdonosai számára technológiáik optimalizálásában, továbbfejlesztésében, alkalmazási lehetőségeik kiterjesztésében. ‒
Kutatási altémák 1.
Technológiai tudásközpont kialakítása 1/a. Piackutatás és együttműködés-fejlesztés 1/b. Szabályozási környezet vizsgálata 1/c. Tudásmegosztás 1/d. Szervezetfejlesztés
2.
A hőbontás kinetikájának modellezése
3.
Kísérleti üzemi vizsgálatok, technológiafejlesztési lehetőségek
4.
A létrejövő végtermékek minőségének analitikai vizsgálata
5.
A szilárd végtermék mezőgazdasági hasznosításának lehetőségei
6.
Gazdasági, társadalmi vizsgálatok 6/a. Makroszintű elemzések 6/b. Zöld területfejlesztési lehetőségek vizsgálata 6/c. Üzemszintű gazdasági elemzések 6/d. Környezeti konfliktusok kezelése, társadalmi elfogadhatóság vizsgálata
26
Együttműködési lehetőségek beruházókkal, vállalkozásokkal: ‒
kísérleti üzemünkben lehetőség van egyes, más kísérleti pirolízis/termolízis üzemekben tesztelt hulladékfajták hőbontására, a kapott eredmények összehasonlítására, a partnerüzemi technológia összehasonlítására a kísérleti üzemünk, mint referenciaüzemmel szemben
‒
laboratóriumunkban átadott végtermék minták analitikai elemzését, független kiértékelését elvégezzük,
‒
közreműködés a laboratóriumi modellberendezésünk által folytatott kísérletekben,
‒
bekapcsolódás a hőbontással előállított, talajjavításra alkalmas bio-faszén (biochar) szilárd végtermék hasznosíthatóságának vizsgálatába üvegházi és szántóföldi körülmények között,
‒
kutatóink vállalják hőbontási technológiák üzemszintű gazdasági elemzéseinek elvégzését,
‒
újonnan létesülő vagy már megépült elősegítése kutatóink bevonásával,
‒
részvételi lehetőség a szabályozási környezet javítására vonatkozó javaslatcsomag kidolgozásában,
‒
közös részvétel jövőbeli nemzetközi és hazai kutatási projektekben, az Egyetem, mint partner bevonása stb.
üzemek társadalmi
elfogadottságának
Együttműködési lehetőségek egyetemi kutatóhelyekkel ‒
tapasztalatcsere az egyetemeken folyó kutatások eredményeiről,
‒
a Projekt által rendezett konferenciákon való részvétel biztosítása, előadások az egyetemi kutatóhelyen folyó kutatások bemutatása érdekében,
‒
együttműködés tananyagok kifejlesztésében,
‒
közös oktatási tevékenység fejlesztése,
‒
közös részvétel jövőbeli kutatások folytatása stb.
nemzetközi
és hazai
kutatási
projektekben, közös
A megvalósuló kutatás-fejlesztés révén a pirolízis projektünk főbb céljai és várható eredményei a következők: ‒
‒
egy „független” technológiai tudásközpont kialakítása, amely -
alkalmas és képes a meglévő és jövőbeni új hőbontáson alapuló technológiák és eljárások megfelelő elemzésére és értékelésére piaci, társadalmi és környezeti szempontok szerint egyaránt,
-
megfelelő tanácsadást tud nyújtani a vevői oldalnak az egyes technológiák közötti választásban,
-
független és objektív mérésekkel és vizsgálatokkal képes az egyes technológiák végtermékeit és környezeti kibocsátásait értékelni és minősíteni.
a tanácsadáshoz szükséges megfelelő mérési és (az alapanyag, végtermék és környezeti kibocsátásra vonatkozó) minősítési eljárások, gazdaságossági
27
vizsgálatok tesztelése egy kísérleti üzem vizsgálatán keresztül, illetve ezen üzem esetében megvalósul a technológia konkrét továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatcsomag is, majd az ehhez kapcsolódó know-how kidolgozása ‒
a hőbontás témakörében rendelkezésre álló és elérhető információ gyűjtése (kapcsolatfelvétel és információcsere más partnerüzemekkel, kutatóhelyekkel stb.), rendszerezése, objektív, összehasonlítható elemzése
‒
az így kapott műszaki, környezeti, és gazdasági adatokból információs rendszer létrehozása,
‒
a fentiek mellett a piaci igényekhez jobban alkalmazkodóműszakitermészettudományos képzés kialakítása keretében hőbontás témájú képzések: tantárgyak és tanfolyamkialakítása,
‒
Továbbá a legmagasabb szintű döntéshozás (jogi szabályozás és támogatási rendszer) szakmai, tudományos támogatása érdekében szakmapolitikai javaslatcsomag kidolgozása.
A létrehozott – tudásközpont által nyújtott tudás – tehát egyfelől segítséget nyújt az érdekelt feleknek (érdeklődőknek, érintetteknek és a döntéshozóknak) a véleményalkotásban, állásfoglalásban, szükség esetén a technológiák közötti választásban, másfelől a berendezések, üzemek tulajdonosainak pedig technológiáik optimalizálásában, továbbfejlesztésében, alkalmazási lehetőségeik kiterjesztésében, illetve a kutatói team által mért, meghatározott objektív adatok biztosításán keresztül eljárásaik, technológiáik értékesítésében, népszerűsítésében is. Mindezekkel az Egyetem gondozásában egy hazai viszonylatban mindenképpen, de számos tekintetben (működő üzemek, berendezések vizsgálata, összevethető információk gyűjtése) még világviszonylatban is ritkaságszámba menő eredményekkel járó projekt valósul meg egy kiemelt témákat (környezetvédelem, energetika, hulladékgazdálkodás) ötvöző kutatási területen.
2 KUTATÁSI MÓDSZEREK 2.1 A kutatás módszere, fő helyszínei és módja 2.1.1 Kérdőívezés Az alapvető kutatási módszer a szolgáltatásfejlesztési altémában és az együttműködés területén egy standard kérdőív (1. melléklet), ami biztosítja, hogy azon szolgáltatásokat nyújtsa a jövőbeli tudásközpont, amire valóban szüksége van, azon partnereknek, melyek hozzá fordulnak. A kérdőív célja, hogy felmérje, mely partnerek működnének szívesen együtt a pirolízis projektben, illetve azon belül melyik alpontban lehet megtalálni a közös pontot és milyen szolgáltatásokat vennének igénybe a központtól leginkább. A standard kérdőív egy általános kiindulási alapot ad, a lehetőségeket és a potenciálokat méri fel, hogy mely területem mekkora lehet az igény egy adott szolgáltatás iránt.
28
Kérdőív kitöltésének módja
a) honlapon keresztüli elérhetőség b) kérdőív megküldése célzott címlistára c) konferenciákon kiosztásra kerülő kérdőív Adatfeldolgozás módja Az adatfeldolgozás google alkalmazás segítségével történik, mely összesíti az eredményeket, ezzel időt spórolva a kutatóknak. Az elérési cím a következő: A feldolgozás egyszerűsített változata minden kutatónak és illetékesnek könnyen elérhető és értelmezhető adatsort fog adni, melyből könnyedén lehet következtetni és javaslatokat alkotni. Ahol a google drive nem ad egyértelmű és teljes körű elemzést vagy részletesebb adatsorokra van szükség, csak ott és abban az esetben alkalmazzuk az Excelt és annak hivatkozásait. Itt arra kell gondolni, hogy sokszor a google csak összesített eredményeket mutat be, külön szelektíven nem ad információt. További következtetések levonására olykor alkalmasabb az Excel fejlesztése, ahol képletek beírásával ugyancsak idő- és energiahatékonyan lehet elérni a kívánt kérdésekre a válaszokat. Adatok felhasználása Az adatok feldolgozása egy személynél összpontosul, egy személy adja meg a google és az Excel alapján a szöveges értékelést. A grafikonok és diagramok szemléltetésében a programok nagy segítséget nyújtanak. Várhatóan az eredményeket a további kutatás során a tudásközpont fogja archiválni és felhasználni a jövő feladataihoz, úgymint újabb kérdőív készítése, tényleges partnerek felkeresése, ezúttal már hivatkozási alappal és részletes partnerinformációval, legalábbis a kérdőívből ki lehet majd szedni az egyes partnerek által nyújtott válaszokat is, amivel tovább lehet majd mélyíteni a másik megismerését.
2.1.2 Személyes megkeresés, kapcsolatfelvétel Módszerek:
a) piackutatás (potenciális partneradatlap felvétele) a. Interneten keresztüli partnerkeresés: A pirolizis.szie.hu honlapon bárki számára elérhető a link, emailben is továbbküldhető az illetékeseknek. Gyors, egyszerű és könnyen feldolgozható. Akik személyesen töltik ki, azoknak is bevisszük a válaszait a rendszerbe, hogy egy helyen legyen összesítve az egész és a nyomtatott és internetes eredményeket együtt tudjuk kezelni, hiszen ugyanarra vonatkoznak. b. Konferenciákon partnerkeresési szolgáltatások igénybe vétele: Az év során több országos és nemzetközi konferencia is várható a megújuló energiák és a zöldgazdaság témában. Számos rendezvénynek ad helyet az ország, több ponton is. A kormány is úgy gondolja, hogy a megújuló energiák használata, a
29
hulladékhasznosítás és kezelés nagyon fontos iparág az országban és együttműködve az EU-s támogatással igyekszik azt országos szinten is támogatni. c. Korábbi kapcsolati rendszer áttekintése b) együttműködési megállapodások megkötése
2.2 A lehetséges együttműködő partnerek, célcsoportok 2.2.1 A piackutatás lehetséges célcsoportjai A lehetséges célcsoportok a következők lehetnek: 1. A technológiák gazdái, akik igyekeznek értékesíteni eljárásaikat. Az értékesítők és a technológiák kidolgozói előszeretettel hangsúlyozzák, hogy az ilyen megoldások a hagyományos égetésnél környezetkímélőbbek, sokszor egyenesen azt állítják, hogy nulla káros anyag kibocsátásúak. (A kutatási törekvések egy része is éppen a zéró emisszió megvalósítására törekszik.) Azt is szokták állítani, hogy technológiájuk elvi alapja régóta ismert, technológiájuk maga pedig kipróbált, bizonyított megoldás. Jellemző még, hogy nagyon rövid megtérülési idővel szoktak érvelni. Fontos mérföldkőnek számít, hogy a pályázatban a projekt során a menedzsment vállalta minimum 5 kísérleti üzemmel a kapcsolatfelvételt, hogy a mérési és technológiai eljárásokat és eredményeket össze lehessen vetni és egy gazdaságilag is optimális metódust lehessen létrehozni, melynek segítségével a pirolízis a jövőben ki tudja majd váltani a fosszilis energiahordozók legalább egy részét, emelett pedig tudja biztosítani a biztonságos veszélyeshulladék kezelését és ártalmatlanítását. 2. A hulladék kezelői természetesen élénken érdeklődnek minden olyan megoldás iránt, mely amellett, hogy megoldja a hulladék kezelés kérdését, még gazdasági hasznot is hajt. A villamos energia egyértelműen olyan termék, melyre mindig van kereslet, de ugyanez elmondható az üzemanyagról is, szemben számos egyéb termékkel, mint akár például a komposzt. (A hőenergia mindenkori hasznosíthatósága már nem ilyen egyértelmű, de ideális esetben olyan helyeken kerülnek telepítésre az üzemek, ahol a keletkező hőenergia is hasznosítható – pl. lakótelepek fűtésére vagy a mezőgazdaságban.) A hulladékkezelőknek fontos szerepük lehet abban, hogy a kísérleti üzembe tudjanak szállítani megfelelő mennyiségű és minőségi hulladékot a kísérletek lefolytatásához és biztosítsák a későbbiekben is a zavartalan működést. 3. Érdekeltek az önkormányzatok, mint azok a döntéshozó szervek, akiknek feladatkörébe egyrészt bizonyos hulladékok (pl. települési szilárd hulladék, kommunális szennyvíz kezeléséből származó szennyvíziszap) megfelelő összegyűjtésének és elhelyezésének megoldása utalva van, másrészt, mint településük olcsóbb energiaellátásában érdekeltek.
30
Magyarországon 900.000 tonna csomagolási hulladék keletkezik éves szinten Ennek 55%-a, azaz 450.000 tonna lakossági hulladék. Az egy főre jutó kommunális szilárd hulladék mennyisége évente 470 kilogramm. A háztartási hulladékok 35%-a kevert anyag, 29%-a szerves anyag, 15%-a műanyag, 15%-a papír, 3%-a üveg, és 2%-a fém. (ascohungaria.com). Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatoknak fokozottan figyelnie szükséges a hulladékfeldolgozásra, mert náluk gyűlnek össze legnagyobb arányban a hulladékok. Ezen felül azt is mérlegelni kell, hogy a hulladék miből áll össze, és az összetétel alapján lehet belőle előállítani az energiát a megfelelő eljárás kiválasztásával. „Európában 2009-ben 512 kg hulladék keletkezett minden egyes lakosra számítva. Magyarországnál csak Lengyel- és Csehországban, valamint a balti államokban, Romániában és Szlovákiában keletkezett kevesebb lakossági hulladék. Magyarországon 2009-ben 430 kg hulladék keletkezett egy főre vetítve, melynek háromnegyed része a legkevésbé környezetbarát lerakókba, 10%-a pedig égetésre került. A hulladék 13%-át hasznosították anyagában.” (elemzokozpont.hu) Ahogy a forrás is írja, a hulladéknak csak minimális százalékot hasznosítják. Bár 2009-es ez az adat ,és azóta biztos növekedett ez az arány, de úgy gondolom, hogy az önkormányzatok hatalmas szerepük van a hulladékhasznosításban, ők a legkisebb egység, ahol már érdemes nagyobb tételben foglalkozni a hasznosítással és tudnak érvényesülni a gazdaságossági kritériumok. A hasznosítás hosszútávon többszörös hasznot hoz, hiszen multiplikátor hatása van, mind a környezetvédelem, a gazdaságosság mind pedig a munkahelyteremtés miatt fontos tényező.
4. Befektetők, akik érdeklődnek a hőbontáson alapuló eljárások iránt. Mivel azonban, mint láttuk, nem minden technológia sorsa sikertörténet, van esély arra is, hogy a nem eléggé tájékozott/óvatos befektetők olyan beruházás finanszírozására fordítják vagyonukat, amely végül a várakozások ellenére mégsem bizonyul gazdaságosnak. Akkor jó egy technológia a piacot is figyelembe véve, ha az megfizethető, hiszen ha nem lehet megfizetni és nem is támogatják, akkor lehet akármilyen jó, nem fog elterjedni és nem tudja segíteni a kitűzött környezettudatos célok és energiatermelés céljait. A befektetők számára ez egy teljesen új piac, hiszen a technológia még nagyon kiforratlan, éppen ezért még hatalmas kockázatokat rejthet magában. Azonban, ha a kísérletek eredményeit kielemeztük a projekt során, akkor egyértelmű és áttekinthető képet kapunk arról, hogy a pirolízis során kinyert faktorok, legyen az gáz, olaj vagy koksz, milyen eljárással tehetők versenyképessé a piacon. Ha az előbbiekben említett anyagok árban és minőségben is felveszik a versenyt a helyettesítő anyagokkal (pl.: biogáz, gázolaj és fosszilis energiahordozók), akkor jutunk el arra a szintre, hogy ténylegesen tervezhető lesz egy üzem működtetése és rentábilis fenntartása. A projekt egyik legfőbb hasznát az együttműködések mellett ez fogja jelenteni. 5. Zöldszervezetek, éppen az információhiányra való hivatkozással, támadják ezeket az új technológiákat, egyes esetekben amellett érvelve, hogy ezek nem 31
hogy környezetbarátabbak, hanem éppen hogy lényegesen károsabbak a környezetünkre, mint az általuk egyébként szintén ellenzett hulladékégetők. Hivatkoznak arra is, hogy a hagyományos égetéssel ellentétben ezek egyáltalán nem kiforrott, kipróbált technológiák és a relatíve kisszámú gazdaságosan, hosszú időn át működni képes üzemmel érvelnek. A tiltakozó zöldszervezetek gyakran sikeresen állítják maguk mellé a helyi lakosságot is, ezzel sokszor sikeresen akadályozva meg egy-egy üzem telepítését. Éppen ezért nagyon fontos a szerepük a megfelelő kommunikáció létrehozásában. Amikor a zöldszervezetek meggyőződtek arról, hogy a pirolízis technológiailag környezetbarát és gazdaságos folyamat, valamint a lakosság számára is komparatív előnyökkel jár, akkor ezeket az információkat már ők is pozitívan fogják továbbadni és könnyebb a reputációt és disszeminációt létrehozni. 6. Olyan kutatóiés oktatói intézetek, akik számára fontos a környezettudatosság és ezt tudják és hajlandóak is a gyakorlatban is alkalmazni. Az oktatás azért kulcsfontosságú, mert a társadalmi nevelés egyik eszköze. Például, ha ma megtanítjuk az ovisokat aszelektív hulladékgyűjtésre, a hulladékok újrahasznosítására és az energiatakarékosságra, akkor ők azt továbbviszik haza és megtanulják egy életre azt, hogy mit jelent a környezettudatosság. Mi ebben a témában nem tudunk a gyökereknél hatni, a téma összetettsége és bonyolultsága nem teszi lehetővé, hogy eljusson a legkisebbek számára az üzenet, de abban közre tudunk működni, hogy a felsőfokú intézmények kiemelten kezeljék ezt a témát és elsajátítsák a gyakorlati technológiákat a pirolízis területén, de legalábbis segítsünk számukra a hulladékkezelésben és az energianyerésben. Ők jelentik azt a tudásbázist, akiket a társadalom valamennyi szereplője hitelesnek és relevánsnak tart. Mivel e hulladékkezelés és hulladéksemmisítés, valamint az ehhez kapcsoló tevékenységekre egyre nagyobb a kereslet, gyakorlatilag egy új iparágról beszélhetünk. Ahhoz, hogy egy új ágazat, az ökoipar megfelelően működjön, az is szükséges, hogy megfelelő szakemberek legyenek és biztosítsák a jelenlegi kutatógárda utánpótlását. Ezért fontos, hogy az egyetemek és oktatási intézetek és kutatási .közös kutstási projektek,miért és miben működünk
2.2.2 Az együttműködésbe vont lehetséges partnerek 1.
Felsőoktatási intézmények:
A lehetséges külföldi egyetemek bevonása a pirolízis projektbe már a Megvalósíthatósági Tanulmány készítésekor megkezdődött, de :további egyetemek bevonására is lehet számítani a jövőben.
Politechnica University of Timisoara (Piata Victoriei nr.2, Timisoara 300006, Romania) University of Zagreb (p.p. 407, Trg maršala Tita 14 HR-10002 ZAGREB, CROATIA) Slovenská polnohospodárksa Univerzita v Nitre (Trieda A. Hlinku 2., 949 76 NITRA (Slovak University of Agriculture in Nitra) University of Novi Sad (Trg Dositeja Obradivica 5., 21000 Novi Sad, Republic of Serbia)
32
2.
UNIVERSITY OF OSIJEK (ADDRESS Trg Svetog Trojstva 3, P.O. Box 716)
A klaszterben már meglévő tagokkal és új csatlakozókkal kötött megállapodások, melyek több vagy nagyobb kutatási területeket is átfoghatnak. Akiknek már lehet tapasztalata az együttműködés vagy a pirolízis, illetve a tudásközpont létrehozásában. A Tudásközpont által elért eredmények közvetítésében lesz nagy szerepük a projekt során. A már meglévő klasztertagok: "Hungarikum" Élelmiszeripari és Italgyártó Klaszter (Hungaricum ELITE Klaszter) (Szarvas, DA) Dél-Alföldi Regionális Logisztikai Klaszter (Békéscsaba, DA) Sárrét Metál Klaszter (Szeghalom, DA) Dél-Alföldi Gyógyturisztikai Klaszter (Békéscsaba, DA) Innova-Eco Környezettechnológiai Klaszter (Szeged, DA) Innova-Eco Környezettechnológiai Klaszter (Budapest, KM) Textil-és Ruhaipari Innovációs klaszter (Szeghalom, DA) Víz- és Környezetgazdálkodási Klaszter (Szécsény, ÉM) Zöld Gazdaság Tiszta Víz Klaszter (Szarvas, DA) Őselemek Harmóniája Klaszter (Szarvas, DA) Klaszter a Környezettudatos Fejlődésért (Füzesgyarmat, DA) Zöld Energia Modell Park
3. Kifejezetten az „Alapkutatás fejlesztés a Szent István Egyetem Pirolízis Technológiai Központjában” témában lévő együttműködés, melynek konkrét célja a projekten belüli együttműködés és a projekt végén az együttműködés is megszűnhet, amennyiben a szervezet úgy óhajtja. A pirolízis projekt közvetlen partnereit tekintve 5 partnerüzemet választunk ki a potenciálisak közül aszerint, hogy melyiknél milyen hatékonyság, tapasztalat, információáramlás van, hol mennyire elkötelezettek a környezettudatosság szempontjából és mennyi eredménnyel szolgálnak jelenleg, mennyire képesek együttműködni egy közös cél érdekében. A potenciális jelöltek a következőkből válnak majd ki (1. táblázat) egy meghatározott elemzést követően: 1.
táblázat: Potenciális partnerek
33
3 A KÉRDŐÍVEZÉS KUTATÁSI CÉLJAI "Én nem hiszek a körülmények hatalmában. Hiszem viszont, hogy ebben a világban csak azok boldogulnak, akik megkeresik a megfelelő körülményeket, és ha nem találják, megteremtik azokat." (George Bernard SHAW) Jelenleg a körülmények alatt azt lehet érteni, hogy egy szebb és élhetőbb jövőt hozunk létre az újabb generációknak. Egy tisztább életet adományozunk, azzal, hogy a pirolízist, mint technológiát alkalmazzuk és kutatjuk, annak legjobb módszereit. A hulladékok folyamatosan keletkeznek, bár elindult már a paradigmaváltás az újrahasznosítás és az újra használat, valamint a megtakarítások felé, azért még van némi elmaradásunk a nyugati szomszédainkhoz képest. Szerencsére a legkisebbekbe is elkezdték nevelni ezt a féle gondolkodásmódot, akik a leginkább be tudják fogadni, mégis még jó néhány évnek el kell telnie ahhoz, hogy ez szemmel látható és érzékelhető legyen, hiszen a múlt hulladékait, amiket már felhalmoztunk, szükséges eltüntetni és helyére parkokat és természetes növénytakarót vinni. A célunk, hogy a szolgáltatásfejlesztés kérdésében minél részletesebb és lehetőleg reprezentatív képet kapjunk arról, hogy mely szolgáltatásokra van igény a leendő tudásközpontban. A központ igyekszik majd támogatni a vállalkozásokat, a befektetőket, az oktatási- és kutatási intézményeket és magukat a pályázókat, akik támogatáshoz szeretnének hozzájutni a hulladékhasznosítás és kezelés területén.
34
Célunk, hogy megismerjük a jelenlegi hulladékkal foglalkozó szervezeteket és információt- valamint tapasztalatot cseréljünk velük, segítsük egymást a kicsit sem könnyű kutatási munkában. Szeretnénk a külföldi technológiákat is megvizsgálni és külföldi vállalatokkal, egyetemekkel és kutatási intézetekkel felvenni a kapcsolatot, a technológia területén pedig a versenyt. Kutatásunk kompilációt és elemző, kutató módszereket egyaránt tartalmaz majd, hiszen úgy gondoljuk, hogy nagyon fontos mind a primer, mind pedig a szekunder kutatás ezen a területen. A leírás azért, mert nagyon kevés a szakirodalom és még a területen szakmai tapasztalattal rendelkezők is számos új információhoz juthatnak, az elemzés pedig azért, mert természetesen egy empirikus és gyakorlatias kutatásból sokkal több anyagot lehet hasznosítani a jövőben. Célunk, hogy olyan kutatást hozzunk létre, mely a későbbiekben a gyakorlati tapasztalatokat is összefoglalja és a segítséget nyújt a speciális kérdések területén is.
35
2. táblázat: Egységes kutatási terv Időpont
Módszer
Helyszín
Célcsoport
Várható eredmény
2012 eleje LEZÁRUL T
Standard kérdőív – Cél a témában való jártasság és érdeklődés felmérése leginkább
Online felület
A hulladékkezeléssel foglalkozó cégek (ezen belül hulladékos szolgáltatók is) Önkormányzatok Potenciális befektetők A környezetvédelem terén tevékenykedő szervezetek
KAPOTT EREDMÉNYEK: A kérdőív pontosítása a későbbiekre További alternatívák érzékelése A téma jobb és szélesebb körű megismerése A szükséges szolgáltatások megismerése Új kapcsolt témák érintése Új együttműködési partnerek lehetőségének kialakítása Célzott kísérletek a tesztüzemnek önkormányzati megrendelésre Tapasztalat a tudatosabb és jobb kérdőív összeállítására
2013. ősz
Standard kérdőív 2. Cél a témában való konkrét szervezetekkel való kapcsolatfelvétel és információ- valamint tapasztalatcsere
Terv szerint kiküldjük egy célzott címlistának (a megfelelő, kritikus tömegű hulladékkal rendelkező önkormányzatok illetékes ügyintézőinek) emailben a kérdőívet, tehát virtuális helyszín Témacentrikus saját rendezésű konferenciákon (2 db)
A hulladékkezeléssel foglalkozó cégek (ezen belül hulladékos szolgáltatók is) Önkormányzatok Potenciális befektetők A környezetvédelem terén tevékenykedő szervezetek + Oktató- és kutató intézetek Tesztüzemmel rendelkező vállalkozások A témában létrejött érdekvédelmi szervezetek és szövetségek
A témában jártas szakemberek számára fontos mérföldkövek megismerése A hulladékprojektekhez szükséges feltételek megismerése és prioritási sorrendbe tétele A szükséges szolgáltatások megismerése Potenciális partnerek gyűjtése és velük a személyes kapcsolatfelvétel elérése
29
Időpont
Módszer
Helyszín
Célcsoport
Várható eredmény
2013 ősz
Az eredmények adatbázisba való bevitele és kiértékelése Az eredmények alapján a megvalósítás fázisa, a tudásközpont szolgáltatásainak pontos kidolgozása, a hogyan kérdés megválaszolása
Nem releváns
Akik az együttműködés és a piackutatás területén kutatnak
Értékelhető eredmények elérése és ismertetése Következtetések és javaslatok megfogalmazása
Szarvas
A projektben szereplő személyek, akik a tudásközpont létrehozásáért és szolgáltatásainak ellátásáért felelnek
Egy, az aktuális problémákat megoldó tudásközpont kialakítása Olyan szolgáltatások nyújtása, melyek érdemi segítséget nyújtanak az az iránt érdeklődőknek Egy olyan tudásbázis létrehozása, mely nyilvános és mindenki számára könnyedén elérhető Egy olyan kapcsolati tőke kiépítése, mely a jövőben alapot ad a határon innen- és túl működő szervezetek együttműködésére és a közös cél lehető legjobb megvalósítására
2014
30
4 A PRIMER KUTATÁS – ELSŐ KÉRDŐÍV (2012) JELENTŐSÉGE 4.1 A primer kutatás jelentősége Azért volt szükségünk a standard kérdőív adta primer kutatásra, mert egyrészt ez egy nagyon új terület (mármint az együttműködés a pirolízis területén), másrészt a projekthez a lehető legtöbb és legaktuálisabb információkat akartuk beszerezni és felhasználni. A szekunder kutatások egyrészt nem biztosítanak elegendő és megfelelő minőségű adatot, másrészt nem találunk ilyen jellegű adatokat egységesítve és használható formában arról, hogy milyen szolgáltatásokra van szükségük az ebben az iparágban tevékenykedő vállalatoknak, önkormányzatoknak, érdekvédelmi szervezeteknek és kutatóknak. Egy ilyen méretű és összegű projekt esetén, mint a pirolízis, nem hagyatkozhatunk másodlagos információkra, hiszen akkor a torz és téves következtetések valószínűsége is emelkedik, és az altéma elveszíti igazi célját. Nem biztos, hogy a tudásbázis megfelelő, használható és mindenki számára hasznos lesz, ezért állítottuk össze az előzetes kérdőívet, mely adott egy kiinduló pontot a témában, amit a későbbiekben tudatosan átgondolva tökéletesíteni tudunk majd. A tanulmány értékét növeli a primer kutatás, az együttműködés minőségét is behatárolhatja a kérdőív és determinálja az integráció területeit, segít az elméletet a gyakorlatba átültetni, könnyebbé teszi az implementációt. Az első kérdőív gyakorlatilag egy teszt, mely azt tükrözi, hogy mire vagyunk kíváncsiak, de lehet, hogy nem minden szempontból adja meg az összes lehetőséget a megfelelő válasz megadására. Ez gyakorlatilag olyan a kérdőívnél, mint az új termék piacra dobásánál, az első tesztelés. Tudjuk, hogy nem ez az igazi, de ezáltal jutunk el az igazi és minden szempontot kielégítő, megfelelő felépítésű és formátumú standard kérdőívhez.
4.2 A kiválasztott módszer
Választásunk azért a standard kérdőívre esett, mert egyrészt ez az egyik leggyakoribb primer kutatási forma és információszerzési technika, másrészt ezzel a módszerrel közvetlen információkhoz lehet jutni, ami nem mondható el minden primer kutatási módszerre. A kérdőív mellett szól az az érv is, hogy az adatok könnyen kvantifikálhatóak, a következtetések levonása egyszerű és olyan információkhoz is hozzá lehet jutni, amit egyébként nem biztos, hogy fel tudnánk dolgozni, használhatóvá vagy mérhetővé tudnánk tenni.
4.3 A célcsoport és a kitöltés módja
A mintavételt tekintve valószínűségi mintavételt alkalmaztunk, mert a sokaság, azaz az önkormányzatok egyforma esélyt kaptak a bekerülésre, így akartuk jól reprezentálni a társadalmat.
31
Elsősorban azért az önkormányzatokhoz fordultunk, mint célcsoporthoz, mert nekik megvolt az elérhetőségük és kötelességük a nagy mennyiségű hulladékról gondoskodniuk, hiszen egyre inkább megkötik a kezüket ebben az ügyben a jogszabályok. Számításaink szerint az önkormányzatoknak mindenképpen hasznukra van ez a technológia, sőt az egyes hulladékfajták hasznosításánál nem csakhogy kevesebbet kell majd fizetniük, hanem további előnyökre is szert tehetnek, úgymint energia előállítása. Akár a pirolízis mindhárom faktorát tudják majd hasznosítani a jövőben. A jól megfogalmazott kérdőív köremailben került kiküldésre az önkormányzatoknak google dokumentumban, így az adatok már rögtön elemzésre kerültek a beküldés után. Természetesen az emailben röviden tájékoztattuk az önkormányzatok képviselőit, hogy kik vagyunk, honnan és milyen céllal kerestük fel őket. Informáltuk őket, hogy ez a válaszadás önkéntes, hogy csak összesített eredményeket elemzünk és, hogy ezzel mennyit segítenek nekünk és saját maguknak is, hiszen kapcsolatot vesznek fel, mint potenciális partnerek. A későbbiekben így sokkal hamarabb tudjuk őket értesíteni a nekik szükséges pirolízises információkról.
4.4 A kérdések összeállítása
A kérdések megfogalmazásánál igyekeztünk a lényegre koncentrálni, hogy a célnak maximálisan megfeleljenek az eredmények. Tehát választ kapjunk arra, hogy: - Adott szervezet mennyire foglalkozik a hulladékkezeléssel és ezen belül a pirolízis kérdésével? - Milyen tényezők szükségesek a hulladékkezeléshez? - Milyen információkat tartanak hitelesnek, ezeket honnan szerzik be? - Milyen szolgáltatásokat venne igénybe egy tudásközpontban, ami a pirolízis témára összpontosít? A kérdéseknél a következő szempontokat vettük figyelembe: - Érthető és egyértelmű legyen - Kezelhető legyen (rövid, tömör, gyorsan kitölthető) - Hiteles legyen - Teljes legyen (átfedésmentes) - Gyorsan lehessen feldolgozni (google drive) A kérdések többségénél több választ is be lehetett jelölni és az egyéb alternatívákra is volt lehetőség. Összesen hat plusz egy kérdés fért bele a kezdetleges kérdőívbe, mely hat-hét választ kínált fel a válaszadónak két oldalon keresztül. A kérdések általánosan zártak, nyitott kérdés, melyre a válaszadó saját szavaival felelhet, nincs a portfólióban. Tehát a kérdések fajtáját tekintve a kérdőív leginkább egy típusú kérdést tartalmaz, leszámítva a záró nyitott kérdést, mely a szervezetre és annak képviselőjére vonatkozik. A kérdések válaszaival közelebb kerültünk a pirolízis, mint jelenség megismeréséhez, pozícionálásához és mozgatórugóihoz, mely a tudományos életben prioritást élvez.
32
4.5 Akadályok
Az akadályokat tekintve számoltunk azzal, hogy nem lesz egyszerű dolgunk, mert egy email személytelen tud lenni, ugyanakkor a mai világban az egyik leghatékonyabb módszerek egyike. Arra nem volt még lehetőségünk, hogy kérdezőbiztost alkalmazzunk, azzal elérve a 80-90%- os válaszadási hajlandóságot, hiszen az első megkérdezés lényege csak az volt, hogy megerősítsük, van igény a pirolízis téma információira, fontos az ilyen témában elérhető adatbázis és az ezzel kapcsolatos szolgáltatásokra is van igény. Az önkormányzatok nagyon le vannak terhelve. Úgy sejtettük, hogy a válaszadási hajlandóság 50-60% körül alakul. Jelenleg 51 kérdőív érkezett vissza a rendszerbe, ami ahhoz képest egész jó eredmény, hogy 1-2 hete küldtük ki. Folyamatosan várjuk vissza a válaszokat, hogy minél nagyobb legyen a sokaság és minél inkább reális és értékelhető eredményt kapjunk a felmérés végén. Nehézséget jelentett valószínűleg az is, hogy a „pirolízis” fogalma az önkormányzatok nagy részénél ismeretlen, illetve nem egyértelműen tisztázott.
5 A PRIMER KUTATÁS – MÁSODIK KÉRDŐÍV (2013) 5.1 A második kérdőív változtatásai Azt a fentiekben már kifejtettem, hogy miért játszik fontos szerepet a primer kutatás és abban is a standard kérdőívezés, mint általános elemzési forma, a szükséges adatbázis eléréséhez, így ezt jelen pontban nem tartom szükségesnek megismételni. Ez a fejezet bemutatja a két standard kérdéssor közötti különbséget és felhívja a figyelmet azokra a pontokra, melyekben változás történt, természetesen jó irányba. A kutatás különbségeit leginkább a kitöltés módjában és a kérdőív összeállításában kell keresni, ezek ugyanis azok a területek, melyeknél más szempontot vettünk figyelembe vagy javítottunk. A kutatási tervben leírt alapkövetelményeknek eleget tett az első kérdőív és a célját elérte, de azért rászorul némi módosításra, hogy tökéletesebb eredményt kapjunk a szolgáltatásnyújtás igényeit tekintve.
5.2 A kitöltés módja A kitöltést és kitöltetést úgy terveztük, hogy:
-
egyrészt saját szervezésű és létrehozású konferenciákon készítjük el (ott térképezzük fel a szükséges igényeket és főbb szempontokat, melyre kíváncsiak vagyunk), másrészt országos és nemzetközi konferenciákon jelenünk meg, melyeknél a pirolízis, a céltémához közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódik, harmadrészt pedig, amennyiben célszerűnek gondoljuk és a kérdőívek alacsony száma kikényszeríti, akkor emailben is kiküldjük a kérdéssort, de ezúttal szelektíven 33
célzottan, a megfelelő hulladékmennyiséggel rendelkező szervezetek felé. Tehát ezúttal nem emailben az önkormányzatoknak küldtük meg a nyomtatványt kitöltésre, hanem figyelembe vettük azt, hogy idén több – a témában releváns – konferencia is megrendezésre kerül (pl.: Ökoindustria, Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2013, Európai Hulladékcsökkentési Hét…), melyből a többség Magyarországon kap helyet. Ez duplán jó a pirolízis projektet tekintve, hiszen hosszas utazások nélkül is fel tudjuk venni, akár közvetlenül a kapcsolatot a nemzetközileg is jártas vállalkozásokkal, önkormányzatokkal, befektetőkkel, oktatókkal és kutatókkal. Ez a megoldás ilyen szempontból költséghatékony és biztosítja a személyes kontaktust, mely megalapozza a hosszútávú együttműködést. A kitöltést kérdezőbiztos segítségével tervezzük, aki igyekszik az adott válaszadót a legnagyobb fokú információval ellátni és a további tárgyalásokhoz alapot nyújtani. A minél több információ begyűjtése az elsődleges cél, ezért a kérdőív kérdésein túlmenően is jegyzetelni fog. Ez a személy felkeresi majd a kiállítókat, előadókat, így tölteti ki majd a nyomtatványokat, valamint lehetőséget nyújt azok számára is a kitöltésre, akik csak érdeklődnek és szívesen együtt dolgoznának egy profi és szerteágazó, az alapkutatástól az alkalmazott kutatásig terjedő csapattal.
5.3 A kérdőív összeállítása
A második kérdőív, ahogy a mellékletekből (1-2. melléklet) is látszik, már formára is sokkal igényesebb, precízebb, tartalmilag pedig jóval teljesebb és szélesebb körű információt ad, mint előző társa. Az első kérdőív 2 oldalon 7 kérdést tartalmazott, a második, mely már kiküszöböli az előző kérdőív hibáit, 3 oldalon 8 szempontot fogalmaz meg, amire választ vár. A kérdések közötti különbség a 7-es, mely szabad utat enged a válaszadónak, az érdeklődőnek és a témában jártas szaktekintélyeknek, hogy leírhassák javaslataikat és észrevételeiket és prezentálják tudásukat más irányba is. A kérdésen belüli változtatások lényege, hogy minél több információhoz hozzáférjünk, ezért az 1-6. kérdésig mindenhol szerepel a válaszadási alternatívák között az „Egyéb”. Ezzel szeretnénk jelezni, hogy minden esetleg szóba jöhető alternatív megoldás érdekel bennünket, és lehet, hogy vannak olyan tényezők is, amivel eddig még nem számoltunk. A nyomtatott szolgáltatásfejlesztési kérdőív első oldalán egy rövid tájékoztató szerepel, mely bemutatja a projekt lényegi területeit és céljait, miszerint a fenntartható gazdálkodás és a zöld innováció kulcsfontosságú területe a hulladékkezelés, és ennek következtében a pirolízis is. Az első kérdés arra vonatkozik, hogy a válaszadó érdeklődik-e a termikus hulladékkezelési (hulladék újrahasznosítási) technológiák iránt. Itt nyolc plusz egy alternatívából lehetett egyet választani, aszerint, hogy a hulladékkezelés milyen szempontból érinti az érdeklődőt, illetve van-e olyan egyéb lehetőség, melyet esetleg nem talál meg a felsorolt válaszok között. Ennek az a célja, hogy tudjuk, a kitöltők milyen szervezetekből érkeznek, mennyire vannak otthon a témában szakmailag, milyen érdekeltséget képviselnek.
34
A második vonatkozik, tényezőket lényegtelen
kérdés a termikus hulladékhasznosítás legfontosabb telepítési tényezőire arra kérjük a válaszadókat, hogy tegyék prioritási sorrendbe a megadott aszerint, hogy számukra mi a leginkább fontosabb és mi az, ami szinte a témában. Elsősorban a három legfontosabb tényező érdekel minket.
A második oldal első kérdése rákérdez arra, hogy a kitöltő ténylegesen foglalkozott-e pirolízissel vagy termolízissel. Itt is meg lehet adni, hogy ha igen, akkor milyen formában. A választási lehetőségek között van olyan, hogy befektető, technológiát értékesítő cég keresett meg vagy partnerönkormányzat, esetleg hulladékkezelő cég. További alternatívaként pedig jelölhető az, hogy saját magam kezdeményeztem, nem foglalkoztam a témával vagy pedig egyéb úton-módon. Eddigi tapasztalatunk szerint ilyen helyekre általában azok írnak, akiket több helyről is megkerestek vagy például kutatói munkát végeznek. A negyedik tárgykör arra vonatkozik, hogy mik a hiteles információk a hőbontáson alapuló technológia telepítésében, mely műszaki információ igazolására lenne szükség a tanácsadás során. Ez a kérdés feltételes móddal kezdődik, és itt is több válaszlehetőség adható, melyek a hulladékokra, a helyi műszaki körülményekre, feltételekre, az üzembiztonságra, a technológia rugalmasságára, a keletkező végtermékekere és melléktermékekre, illetve a költségekre vonatkoznak. Természetesen az egyéb, mint minden más, ami nincs benne a felsorolásban itt is megjelent. Az ötödik kérdés már feltétellel kezdődik, miszerint: „Ha Ön hulladékkezelési eljárásban érdekelt, milyen szolgáltatásokat venne igénybe a Technológiai Kutatóközpont által nyújtandó alábbi szolgáltatások közül?”. Itt lehet a legtöbb választ megjelölni, hiszen tizenhárom alternatíva közül lehet választani, akár többet is. Olyan szolgáltatásokra kérdez, mint például a tanácsadás, az analitikai bevizsgálás, a minősítés, üzemgazdaságossági vizsgálatok, környezeti kibocsátások, társadalmi elfogadhatóság, engedélyezési eljárások, licenckidolgozás, pénzügyi forrásszerzés, általános kockázatértékelés és képzések. Ezek mind olyan szolgáltatások, melyekkel a kutatóközpontot fel lehet vértezni és, ami segíthet a környezetiparban való eligazodáshoz. A K+F projektekben való együttműködés tényleges formájában itt jelent meg először. A következő témakör ugyancsak feltételesen indul és a negyedik kérdéshez hasonlóan a hiteles információk forrását kérdezi, csak ezúttal nem műszaki, hanem a technológia alkalmazása szempontjából. Az öt válasz között olyan alternatívák szerepelnek, mint kutatóintézet, technológiát értékesítő cég, befektető, meglévő üzem üzemeltetője vagy hulladékkezelési szolgáltató. A felmérést egy kifejtős kérdés zárja, melyben lehet közölni az egyéb észrevételeket és javaslatokat, új ötleteket. Ide konkrétan meg lehet fogalmazni az együttműködési területeket és alpontokat. Az utolsó rész pedig magára a kitöltőre vonatkozik, illetve annak elérhetőségeire. Megbeszéltük, hogy a névtelen kitöltők kivédésére igyekszünk a személyes kérdezőbiztos segítségével történő válaszadást előnyben részesíteni. Ezáltal biztosítani tudjuk, hogy megkapjuk az elérhetőségeket, hiszen nemcsak leírjuk, de el is mondjuk, hogy az adatok 35
titkosak és összesítve fogjuk őket elemezni. Bízunk benne, hogy minden kitöltő és érdeklődő megad minden információt a képviselt szervezet eléréséhez. Természetesen a kérdőív kitöltését köszönő mondattal fejezzük be, bízva, hogy hamarosan újra találkozunk és még jobban el tudjuk mélyíteni a szakmai kapcsolatokat és tudást. Nagyon fontos számunkra, hogy a kérdezés alkalmával minél többet tudjunk meg a szervezetről, hiszen így hamarabb jutunk közös nevezőre és gyorsabban elérjük a közös céljainkat. Ehhez feltétlenül szükséges a kérdezőbiztos, aki a konferenciákon a plusz információkat is tudja jegyzetelni, esetleg időpontot is tud egyeztetni az előzetes tárgyalásokra.
6 A KUTATÁS EREDMÉNYEI 6.1 Az első kérdőív komplex eredményei
Az első standard kérdőív megadta azt az alapot, amire számítottunk. Eleget tett azon követelményeknek, hogy megválaszoljuk a kutatással kapcsolatos és az együttműködés területén felmerült kérdéseket. A 3. mellékletben lehet a szemléltető eredményeket megtekinteni, ezek már korábban elemzésre kerültek. Megkaptuk a válaszokat arra, hogy hogyan kell a következő, tudatos kérdőívet összeállítani és, hogy mire kell figyelni.
Pontosítottuk a kérdőív bemutatkozó szövegét és célját Észrevettük a további alternatívákat (pl.: az első kérdésnél célszerű a kutatóhelyet is megemlíteni, hiszen a pirolízis nagyon új technológia és sokan onnan ismerhetik) A téma jobb és szélesebb körű megismerése (az önkormányzatokon belül érdemes szűkíteni a kört és egy adott hulladékszintnél meghúzni a határvonalat) A szükséges szolgáltatások megismerése (több szolgáltatást tudunk majd nyújtani ahhoz képest, mint amire az első körben számítottunk) Új kapcsolt témák érintése, célzott kísérletek a tesztüzemnek önkormányzati megrendelésre (szükséges az, hogy a kísérleti üzemben, bizonyos új anyagok pirolízisét is kipróbáljuk, erre igény is van) Új együttműködési partnerek lehetőségének kialakítása (a KKF klaszteren belüli önkormányzatok megfelelő partnernek minősülnek, pl.: Füzesgyarmat önkormányzatára biztos számíthatunk a jövőben) Tapasztalat a tudatosabb és jobb kérdőív összeállítására
6.2 A 2012-es előzetes kérdőív jelentősége és eredményei
Az első kérdőív gyakorlatilag egy teszt, mely azt tükrözi, hogy mire vagyunk kíváncsiak, de lehet, hogy nem minden szempontból adja meg az összes lehetőséget a megfelelő
36
válasz megadására. Ez gyakorlatilag olyan a kérdőívnél, mint az új termék piacra dobásánál, az első tesztelés. Tudjuk, hogy nem ez az igazi, de ezáltal jutunk el az igazi és minden szempontot kielégítő és megfelelő formátumú standard kérdőívhez. Elsősorban azért az önkormányzatokhoz fordultunk, mert nekik megvolt az elérhetőségük és kötelességük a nagy mennyiségű hulladékról gondoskodniuk. Számításaink szerint az önkormányzatoknak mindenképpen hasznukra van ez a technológia, sőt az egyes hulladékfajták hasznosításánál nem csakhogy kevesebbet kell majd fizetniük, hanem további előnyökre is szert tehetnek, úgymint energia előállítása. A jól megfogalmazott kérdőív köremailben került kiküldésre az önkormányzatoknak google dokumentumban, így az adatok már rögtön elemzésre kerültek a beküldés után. Természetesen az emailben röviden tájékoztattuk az önkormányzatok képviselőit, hogy kik vagyunk, honnan és milyen céllal kerestük fel őket, hogy ez a válaszadás önkéntes, hogy csak összesített eredményeket elemzünk és, hogy ezzel mennyit segítenek nekünk és saját maguknak is, hiszen kapcsolatot vesznek fel, mint potenciális partnerek. A későbbiekben így sokkal hamarabb tudjuk őket értesíteni a nekik szükséges pirolízises információkról.
6.3 A második kérdőív eredményei és az összefoglaló az Ökoindustriáról
Az Ökoindustria kiállításra nagy lelkesedéssel készültünk, és ott akartuk megmutatni a technológiában eddig elért sikereket. A szervezés alapos volt. Ott került sor a második kérdőívezésre is, mely már meghatározóbb volt az eredményeket figyelembe véve. Az együttműködések és integrációk a mai világban egyre inkább létszükségletként fogalmazódnak meg a vállalatokban és szervezetekben. A klaszterek az együttműködések egy speciális fajtája, melynek több specializációja is létezik, attól függően, hogy iparági vagy regionális klaszter és hogy milyen céllal jön létre. Maga a klaszter fogalma elég tág fogalom, sok minden belefér, éppen ezért nehéz egyértelműen megfogalmazni, még akkor is, ha ma már léteznek akkreditált klaszterek, melyek megfelelnek a kitűzött céloknak és könnyebben behatárolhatóak. A klasztert, mint vállalati formát a 2000-es években kezdtük átvenni nyugatról és az akkor, a kezdetekben megalakultak közül ma már nem mindegyik funkcionál, azonban a jövőben ez lesz várhatóan az egyik legjobb vállalatcsoportosulási forma. A Klaszter a Környezettudatos Fejlődésért sokat segít az „Alapkutatás fejlesztés a Szent István Egyetem Pirolízis Technológiai Kutatóközpontjában” projekt témájában (TÁMOP-4.2.2.A11/1/KONV-2012-0015). Ennek a projektnek a kutatási alpontjaiban vállalt tudásközpont létrehozása, együttműködésfejlesztés és piackutatás altémájához kapcsolódóan a program eredményeivel az egyetem megjelent az Ökoindustria kiállításon és elkezdte a tárgyalásokat a potenciális partnerekkel és az ott lévő vállalatokkal, akik érdekeltek lehetnek ebben a témában. Az Ökoindustria minden szempontból sikeres volt a projekt számára, hiszen valódi tárgyalások, előadások és konferenciák kerültek megrendezésre a kiállításnak köszönhetően. A workshop nagyon jól megszervezett, színvonalas esemény volt, ahol az eddigi eredményeket végre a nyilvánosságra lehetett hozni. Lehetőséget adott további partnerek eléréséhez és további technológiák, valamint az ipar megismeréséhez. Számtalan társaság érkezett a határon túlról is, akikkel a nemzetközi
37
kapcsolatokat lehetett ápolni, fenntartani és mélyíteni, új együttműködések is szóba kerültek. Nagyon sok nyitott és közvetlen érdeklődővel találkoztunk, akik minden bizonnyal viszik az elért eredmények híreit az illetékes vállaltokhoz. A piackutatást illetően a kérdőívezést is lefolytattuk és ennek eredményeit mutatta be a harmadik fejezet. Ez alapján összességében elmondható, hogy egyre többen foglalkoznak a hulladékkezelés és a hulladékhasznosítás témájával, köztük a termolízissel és pirolízissel is. Több helyről jött vissza úgy a nyomtatvány, hogy a leírtak alapján több érdekeltsége is van a cégnek, ami mindenféleképpen fejlődés a környezetipar számára. A kérdőívezésből az is kiderült, hogy az érdeklődők számára a rendelkezésre álló hulladék mennyisége és minősége (kb. 50%) és a technológiai kérdések a legfontosabbak. Magas értékeket kapott még a környezeti kibocsátás is és csak ezek után jött a biztonságos és kiszámítható jogi háttér, valamint a pályázati források tényezője. Többen felismerték, hogy az ilyen típusú beruházásoknál nagyon fontos szempontot jelentenek a lakossági és civil szervezetek és az ő véleményük, hiszen akár az egész programot képesek megakadályozni. Úgy gondolom, hogy nagyon jó, hogy a projektben nemcsak a technológiát és annak gazdaságosságát és környezeti hatásait vizsgáljuk, hanem a társadalmi kivetülését is igyekezzük vizsgálni és megfelelően kezelni. Ez már egy új és komplex gondolkodásról ad tanúbizonyságot. A megkérdezettek véleménye alapján a leginkább hiteles műszaki információkat a hőbontáson alapuló technológia témájában a keletkező melléktermékek mennyisége, azok veszélyessége (elhelyezhetősége), a környezeti hatások vizsgálata, a technológia üzembiztonságának igazolása és a technológia által hasznosítható hulladékok típusa, mennyisége, összetétele adja. Hogyha nem konkrétan a műszaki információkra, hanem az általános tájékoztatásra gondolunk, akkor pedig a független kutatási eredményekkel rendelkező kutatóintézetet és a már meglévő üzemek üzemeltetőit, illetve a róluk elérhető információkat fogják keresni az érdeklődők. A szolgáltatásfejlesztést tekintve az eredmények azt mutatják, hogy leginkább a technológiai tanácsadásra, technológiai minősítésre és a végtermékek analitikai bevizsgálására, minősítésére van igény. Természetesen a további szolgáltatások is fontosak, de azok a szavazatok arányát illetően nem mérvadóak. Mindent összevéve az „Alapkutatás fejlesztés a Szent István Egyetem Pirolízis Technológiai Kutatóközpontjában” projekt szépen halad az útján, teljesíti a mérföldköveit, a benne lévő kutatók és tagok megfelelnek a kihívásoknak. Az együttműködés a már klasztertagokkal és a potenciális partnerekkel már jó ideje elkezdődött és az Ökoindustria alkalmat adott ahhoz, hogy folyamatos és aktív maradjon. A mások segítése a program szereplői között is megvan, és elkezdődtek a tárgyalások az új partnerek felvételéhez és megkereséséhez is. Már arról is történtek egyeztetések, hogy melyik partnerrel melyik altémában találjuk meg a közös pontot. A 16 együttműködési partnert több szempont alapján megvizsgáljuk és azt is megnézzük, hogy eddig mi volt a fő profiljuk és milyen eredményeket értek el. Mindenféleképpen elérjük a kitűzött célt, miszerint 16 partnerszervezettel vesszük fel a kapcsolatot és emellett még 5 kísérleti üzemmel is kooperálunk, hiszen fontos, hogy a technológiai eljárásokat össze tudjuk hasonlítani.
38
Az eredmények mindenki www.pirolizis.szie.hu oldalon.
számára
elérhetőek
és
nyilvánosak
lesznek
a
A szolgáltatásfejlesztési kérdőív sikeresnek mondható, hiszen az Ökoindustrián célzottan tudtam a felmérést elkészíteni, így a kitöltők többségével a későbbiekben célszerű lesz felvennünk a kapcsolatot. Megfelelő választ kaptunk a kutatás segítségével arra vonatkozóan, hogy a társadalom és annak a környezettudatosabb része (akik az Ökoindustriára kilátogattak) milyen véleménnyel vannak a hőbontásos eljárásról, mennyire érdeklődnek iránta. Megtudtuk, hogy a témában az érdeklődők kit tartanak leginkább hitelesnek, milyen szervezetek keresték meg őket a hulladékkezelési eljárással és milyen szolgáltatásokat vennének igénybe a jövőbeli tudásközpontban. A standard kérdőív bár nem reprezentatív, mégis ad egy kiindulási pontot arra nézve, hogy jelenleg milyen a környezetipari érdeklődés, mennyire vannak tekintettel az emberek a hulladékkezelésre és milyen igényeik vannak a témában a tapasztalatokkal rendelkező társaságoknak és szervezeteknek. Az is kiderült, hogy a válaszadók szerint melyek azok a tényezők, amelyek a legfontosabbak a hulladékkezelési üzem telepítésekor.
39
7 KUTATÁSI CÉLOK "Én nem hiszek a körülmények hatalmában. Hiszem viszont, hogy ebben a világban csak azok boldogulnak, akik megkeresik a megfelelő körülményeket, és ha nem találják, megteremtik azokat." (George Bernard SHAW)
7.1 Az Ökoindustrián való megjelenés értékelése Az Ökoindustria kiállítás több szempontból is nagy mérföldkő a projekt életében, hiszen itt előre egyeztetett tárgyalásokat folytattak le a vezetők és bemutatták a már meglévő eredményeket. A workshop segített a projektszereplőknek abban, hogy a már kitűzött partnerségeket el tudja érni, hogy ki tudja alakítani a mélyebb és bizalmasabb kapcsolatokat és szakmai körökben ki tudja cserélni az információkat és tapasztalatokat. Mivel az Ökoindustria nemzetközi kiállítás volt, így a határon túli képviselőkkel is sikerült egyeztetni és előrébb jutni, ténylegesen eredményes volt a projekt megvalósítása szempontjából. Úgy gondolom, hogy a szervezésért felelős személyek tényleg mindent megtettek a kiállítás sikeréért, és nagyon szép lett a standunk is, sok embert vonzott a pirolízis előadás is és a magyarázat a már elvégzett előkísérletekről (7-1., 7-2. ábra).
7.-1. ábra: A Szent István Egyetem standja az Ökoindustrián
Forrás: Bordás Klára fényképezte
7.-2. ábra: A pirolízis bemutatása előkísérletek alapján
40
Forrás: Saját készítés A kapcsolatok mélyítését több ország képviselőjével is sikerült végrehajtani, hiszen megjelent meghívott vendégként a vajdasági származású Prof. Dr. Kaszás Károly a suboticai egyetem mérnöke Szerbiából, aki gyakorlati információkkal és kapcsolati tőkével vértezte fel a projekt szereplőit. Ezen kívül a zágrábi egyetem három hölgyoktatója és kutatója is részt vett a kiállításon, mint megfigyelő, kapcsolatépítő képviselő, és mint a vegyészetben és biológiában jártas szakértő. A meghívott vendégek az első nap az ökokávéházban megrendezett angol előadássorozatot hallgathatták meg, majd a második napon, az emeleten, a Melbourni teremben lehettek szemtanúi a projekt működésének és eddigi eredményeinek egy konferencia keretei között, mely megvendégeléssel zárult. (2. melléklet) Az előadók mind a két nap nagyon színvonalas munkát prezentáltak, szemléletesen és a laikus számára is érthetően mutatták be a projekt fázisait és altémáit, mely annyira érdekessé vált, hogy mind szerdán, mind csütörtökön számos érdeklődő tett fel kérdéseket a kutatás előadóihoz. A szakmai vita több oldalról is pozitív visszacsengést kapott és továbbfejlesztette a kutatók és vezetők gondolatait új irányok felé is. Az együttműködés már ott elkezdődött, ahogy az együttgondolkodás is, mely motiválta a további „brainstromingot”, ezért a megjelentek között az előadások után is többen együttműködtek és kitöltötték számomra a szolgáltatásfejlesztési kérdőívet, segítve ezzel a projekt működését és előrehaladását. Más szakmai kiállításokhoz képest meglepően sokan megjelentek, köszönve a jó hírverésnek is. A csapat tagjai úgy gondolják, hogy a 2015-ben megrendezésre kerülő Ökoindustrián is részt kívánnak venni.
41
7.2 Az első körben kitöltött kérdőívek tesztelése Az első kérdőív gyakorlatilag egy teszt, mely azt tükrözi, hogy mire vagyunk kíváncsiak, de lehet, hogy nem minden szempontból adja meg az összes lehetőséget a megfelelő válasz megadására. Ez gyakorlatilag olyan a kérdőívnél, mint az új termék piacra dobásánál, az első tesztelés. Tudjuk, hogy nem ez az igazi, de ezáltal jutunk el az igazi és minden szempontot kielégítő és megfelelő formátumú standard kérdőívhez. Elsősorban azért az önkormányzatokhoz fordultunk, mert nekik megvolt az elérhetőségük és kötelességük a nagy mennyiségű hulladékról gondoskodniuk. Számításaink szerint az önkormányzatoknak mindenképpen hasznukra van ez a technológia, sőt az egyes hulladékfajták hasznosításánál nem csakhogy kevesebbet kell majd fizetniük, hanem további előnyökre is szert tehetnek, úgymint energia előállítása. A jól megfogalmazott kérdőív köremailben került kiküldésre az önkormányzatoknak google dokumentumban, így az adatok már rögtön elemzésre kerültek a beküldés után. Természetesen az emailben röviden tájékoztattuk az önkormányzatok képviselőit, hogy kik vagyunk, honnan és milyen céllal kerestük fel őket, hogy ez a válaszadás önkéntes, hogy csak összesített eredményeket elemzünk és, hogy ezzel mennyit segítenek nekünk és saját maguknak is, hiszen kapcsolatot vesznek fel, mint potenciális partnerek. A későbbiekben így sokkal hamarabb tudjuk őket értesíteni a nekik szükséges pirolízises információkról. Az akadályokat tekintve számoltunk azzal, hogy nem lesz egyszerű dolgunk, mert egy email személytelen tud lenni, ugyanakkor a mai világban az egyik leghatékonyabb módszerek egyike. Az önkormányzatok nagyon le vannak terhelve, így sejtettük, hogy a válaszadási hajlandóság 50-60% körül alakul. Jelenleg 51 kérdőív érkezett vissza a rendszerbe, ami ahhoz képest egész jó eredmény, hogy 1-2 hete küldtük ki. Az eredmények nem reprezentatívak, viszont főként a 2013. szeptember 25-27. között a Syma Rendezvényközpontban megrendezett ÖKOINDUSTRIA Nemzetközi Környezetipari, Energiahatékonysági és Megújuló Energiaforrások szakkiállítás (később csak Ökoindustria) résztvevőivel és érdeklődőivel lettek kitöltetve általam, személyesen, illetve sok vállalkozástól és szervezettől még várjuk az ígért online kitöltést, mely lehetséges a www.pirolízis.szie.hu oldalon. A személyes kitöltetés azért preferált számomra, mert tapasztalataim és a statisztika is azt mutatja, hogy a személyes megkérdezés jóval hatékonyabb és a kérdésre adott válaszok mellett rengeteg plusz információra is szert lehet tenni, mely a későbbiekben hasznosítható. A kérdezőbiztos segítségével levezényelt válaszadás egyrészt egyértelmű válaszokat rejt magában, könnyebb a végén elemezni, másrészt pedig akár 80%-os válaszadási hajlandóság is elérhető. Bár a lekérdezés kvantitatív jellegű, a kérdőív végén található kiegészítendő kérdés lehetőséget ad a kvalitatív információk feldolgozására is. Ez esetben a kritikus tömeg dönti el, hogy az összesítés adataiban hogyan kerül értékelésre az adott válasz. A kérdőív kitöltetése a kiállításon szerencsésnek mondható, mert idén az Ökoindustria kiemelt témaként kezelte a hulladék kérdését és mindent eköré épített fel. Harminchét cég képviselte a hulladék témakörét. Ez a sok vállalat nemcsak a hulladékkezelésben jártas, hanem annak hasznosításában, kereskedelmében, begyűjtésében és gazdálkodásában is, több területen szerzett már tapasztalatot. Sőt olyan társaságok és szövetségek is képviseltették magukat, akik a hulladékokból másodnyersanyagokat és
42
termékeket állítanak elő. Az Ökoindustria számos lehetőséget nyújtott a szakmai témák kibontakozására és a kommunikáció létrejöttéhez. Ezt a workshopot már harmadszorra rendezték meg Magyarországon és gyakorlatilag a környezetipari szakma minden lényegesebb vállalata képviseltette magát rajta. A megnyitón Szijjártó Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországnak mekkora potenciálja van a környezetiparban és, hogy a kiállítás összhangban van a 2011-ben meghirdetett Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégiával. Hangsúlyozta, hogy az erőforrásokat hatékonyan kell felhasználni és a fenntartható fejlődés pályájára kell állítani a magyar környezetipart, hiszen ez a jövőben kulcsfontosságú lehet. Kiemelte, hogy bármennyire is rohanó világban élünk a személyes kapcsolatépítés, kapcsolattartás fontos a bizalom kiépítéséhez, mely elengedhetetlen a versenyszférában indokolt integráció létrejöttéhez.
43
8 A KÉRDŐÍVEZÉS EREDMÉNYEI 8.1 Érdeklődés a termikus hulladékkezelési technológiák iránt 8.- 1.ábra: Az 1 kérdés megoszlási viszonyszámai Nem érdeklődik 15%
Érdeklődik 85%
Forrás: Saját szerkesztés A megkérdezettek 85%-a érdeklődik a termikus hulladékkezelés iránt. Sőt a válaszadók közel 15%-a több területen is érdekelt ebben a témában.(8-1.ábra) Az összsokaság körülbelül 15%-a nyilatkozott úgy, hogy nemcsak egy adott oldal (önkormányzat, hulladékkezelési szolgáltató, befektető, gyártó és ipari hulladékelhelyező, kutatóhely) miatt fontos számára a téma, hanem több szempontból is. Például volt olyan, akit szolgáltatói és szakértői oldalról is érdekel a hulladékkezelés. Úgy gondolom, hogy ez az arány elfogadható és figyelemre méltó, azt mutatja, az emberek elkezdtek változtatni a gondolkodásmódjukon és tényleg a figyelem középpontjába került a hulladék és az azzal kapcsolatos témák. A társadalom meggyőzése és figyelemfelkeltése mindenképpen számít, hiszen nem mindegy, hogy együttműködik a lakosság, vagy éppen megakadályozza a hulladékezeléssel, esetleg égetéssel kapcsolatos üzemek létesítését és az sem mindegy, hogy egy ilyen épület mekkora hasznost hajt az adott településnek. Bizonyára, ahol ilyenek épülnek, és hosszútávon fent tudják tartani őket, mert a társadalom is elfogadja, akár még támogatja is, ott különböző közvetett gazdasági növekedésre is lehet számítani. Az ilyen projektek lehetőséget adnak a vidék számára a felzárkózáshoz és a megfelelő munkahelyek mennyiségének és minőségének megteremtéséhez. Akadt olyan válaszadó is, aki az egyebekhez olyan új alternatívát írt, mint a rendezvényszervezés, konferenciatartásban való részvétel és segítség. Ebből az is kitűnik, hogy a társadalom szerencsére javuló tendenciát mutat a hulladék területén és bár egy válaszból nem általánosíthatunk, azért vannak olyan személyek, akik elkötelezetten igyekeznek segíteni a témában, még akkor is, ha az szakmailag nem áll hozzájuk közel.
44
8.2 A termikus hulladékhasznosítás legfontosabb telepítési tényezői A kérdés az online kérdőívben a három legfontosabb tényezőt kérte, ezért a 410.tényező a prioritások között jóval kevesebb szavazatot kapott. 3. táblázat: A prioritási sorrend a hulladékhasznosítás telepítési tényezőinél 1. A rendelkezésre álló hulladék mennyisége és minősége (kb. 50%) 2. A környezeti kibocsátások mértéke /megosztva a Biztonságos és kiszámítható jogi háttérrel 3. A technológiák megbízható ismerete, referenciája 4. A méretgazdaságosság /megosztva A környezeti kibocsátások mértékével 5. Rendelkezésre álló terület, logisztikai tényezők 6. Rendelkezésre álló terület, logisztikai tényezők 7. Munkaerő rendelkezésre állása 8. Munkaerő rendelkezésre állása 9. Lakossági, civil ellenállás 10. Egyéb Forrás: Saját szerkesztés az adatbázis alapján A prioritásnál a fontossági sorrend adott helyén lévő abszolút többség(3. táblázat) alapján készítettem el a táblázatot, ezért van az, hogy egyik- másik tényező több helyen is szerepel. A negyedik prioritástól kezdve a maximum értéket figyelembe véve is nagyon megosztottak voltak a vélemények. Ha szeretnénk egy olyan táblázatot is, mely minden egyes tényezőt be akar sorolni, akkor az már problémákat okozhat, hiszen például a befektetői vagy pályázati forrás szinte mindenkinél az első négy hely valamelyikén szerepel, azonban az abszolút többséget tekintve elmarad az elsőtől. Én ennek ellenére igyekeztem a megadott válaszokból egy átfedésmentes sorrendet is létrehozni, melynél ha megosztás volt, akkor ami a kérdőíven hamarabb szerepelt, az kapta meg az előkelőbb helyet. Itt azt vettem még figyelembe, hogy az összes tényező minden prioritási helyén mennyi szavazatot kapott egy adott tényező összesen. (4. táblázat) 4.. táblázat: A prioritási sorrend a hulladékhasznosítás telepítési tényezőinél -összes 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
A rendelkezésre álló hulladék mennyisége és minősége (kb. 50%) A technológiák megbízható ismerete, referenciája A környezeti kibocsátások mértéke Rendelkezésre álló terület, logisztikai tényezők A méretgazdaságosság Befektetői vagy pályázati forrás Lakossági, civil ellenállás Biztonságos és kiszámítható jogi háttér Munkaerő rendelkezésre állása Egyéb
Forrás: Saját szerkesztés az adatbázis alapján Ez már ad egy támpontot annak érdekében, hogy a hulladékhasznosítást hogyan lehet elősegíteni és mi az, amit szükséges lenne megvizsgálni és elemezni annak érdekében, hogy minél több hulladék tudjon hasznosulni valamilyen formában.
45
Érdekes, hogy mindkét sorrendnél a hulladék rendelkezésre álló mennyisége és minősége áll az első helyen. A hulladék mennyiségét általában mérik, így meg tudják mondani, hogy mely településen vagy kistérségben mennyi keletkezik átlagosan, akár szezonálisan, viszont komolyabb kihívást jelenthet a hulladék minősége. Sajnos erről már kevesebb adat áll rendelkezésre általában. Erre a szempontra mindenképpen nagyobb figyelmet kellene fordítani. A technológiák megbízható ismerete is elengedhetetlen, tehát a három legfontosabb tényezőben ennek is szerepelnie kell. Mindkét sorrendben benne volt a dobogósok között. A harmadik legfontosabb tényező már nem volt ennyire egyértelmű, hiszen megosztva volt több is ezen a helyen. Azt állíthatjuk azonban, hogy a fenti tényezőkhöz szorosan kapcsolódnak az alábbiak is még:
A környezeti kibocsátások mértéke Biztonságos és kiszámítható jogi háttérrel A környezeti kibocsátások mértéke Úgy gondolom, hogy ez a kérdés több szempontból és nagyon sok információt tartalmaz, és az hogy az egyéb lehetőségeknél mindössze egy szempont volt, az azt jelenti, hogy a kérdőívet összeállítók tudatában voltak a ténylegesen fontos tényezőknek és jól sikerült összeszedni a termikus hulladékhasznosítás ismérveit. Az az egy említett válaszadó azt írta az egyéb szemponthoz, hogy az is nagyon fontos, hogy az adott hulladékból mit akarunk előállítani. Úgy gondolom, hogy ez teljesen evidens volt, azért nem is foglalkoztak ezen tényezővel mélyebben a kutatás ezen alpontjában. 8.3 A hőbontáson alapuló (pirolízis, termolízis) technológia, mint téma A kérdést először olyan szempontból elemeztem, hogy ki az, aki már foglalkozott a fenti technológiákkal, majd pedig azt néztem meg, hogy aki már ismeri ezeket, azok honnan ismerik, kik keresték meg őket. (8-2.ábra)
8.- 2.ábra: Foglalkozott már a hőbontáson alapuló technológiákkal?
Nem 48%
Igen 52%
Forrás: Saját szerkesztés az adatbázis alapján
46
A válaszadókat leginkább a hulladékkezelési cégek keresték fel, de voltak olyanok is, akik maguk kezdeményeztek. Elenyésző azoknak a száma, akiket több helyről megkerestek. Szomorú, hogy az önkormányzatokat illetően, nagyon kevés az, amelyik érdeklődött a témában, legalábbis a kérdőív válaszai szerint. Minimális azoknak a száma, akiket az önkormányzatok kerestek fel. Tehát igenis szükséges tenni annak érdekében, hogy az önkormányzatok is jobban aktivizálják magukat és ne csak szép terveik legyenek és ígéreteik, hanem meg tudják valósítani a hulladékkezelést a megfelelő módon, a helyi sajátosságokat figyelembe véve.
8.4 A hiteles műszaki információk forrásai A kérdés maga úgy szól: „Ha Ön egy hőbontáson alapuló technológia telepítésében lenne érdekelt, mely műszaki információk hitelességének igazolása esetén lenne szüksége tanácsadásra?”. A nyomtatott verzióban több választ is el lehetett fogadni. Az Excel táblám alapján arra a következtetésre jutottam, hogy a többség szerint a leginkább hiteles műszaki információkat a keletkező melléktermékek mennyisége és azok veszélyessége adja, illetve az, hogy ezeket mennyire lehet elhelyezni az adott környéken. A válaszadók szerint hiteles információkkal szolgál még a technológia által hasznosítható hulladékok típusa, mennyisége, összetétele; a technológia üzembiztonságának igazolása és a környezeti hatások vizsgálata is. Tehát az érdeklődők úgy gondolják, hogy mindenképpen az a hiteles, ami közvetlenül a technológiához kapcsolódik, és annak milyenségére utal, úgymint biztonságos vagy, hogy milyen hatása van hosszútávon. A válaszoknál találkoztam olyan esettel is, ahol mindegyik válaszlehetőség be volt jelölve, mondván, hogy mindegyik hiteles információt ad, az arra rászorulónak. Mindenesetre a tudásközpont igyekszik, hogy ne csak hiteles, hanem emellett aktuális információi legyenek. Amennyiben sikerül az online adatbázist létrehozni, akkor minden egyes adat, mely a projekttel kapcsolatos, nyilvános és elérhető lesz a www.pirolizis.szie. hu oldalon, sőt más tapasztalat- és információcsere által elért hírértékű információkhoz is hozzá lehet majd jutni, úgyhogy érdemes lesz a honlapot gyakran nézni.
8.5 A szolgáltatásokra vonatkozó kérdés 5. táblázat: A szolgáltatások sorrendje az igények felmerülése alapján 1. Végtermékek analitikai bevizsgálása, minősítése 2. Technológiai tanácsadás, technológiai minősítés ( a 2-3. hely megosztott) 3. K+F projektekben való részvétel (együttműködés) 4. Környezeti kibocsátások vizsgálata 5. Engedélyezési eljárások lefolytatása A környezeti konfliktusokkezelése, társadalmi elfogadhatóság elősegítése Technológiához kapcsolódó licenc kidolgozás Üzemgazdaságossági vizsgálatok(megtérülés, fenntartás stb.) Általános kockázatértékelés Felnőttképzés Pénzügyi forrásszerzés, projektmenedzsment
47
Online technológiai információs rendszer (adatbázis) elérése Egyéb Forrás: Saját szerkesztés az adatok alapján A szolgáltatásfejlesztési kérdőívben ez az a kérdés, mely ténylegesen a szolgáltatásfejlesztés irányaira kérdez rá és alapot ad a tudásközpont szolgáltatásainak összeállításához. Míg a többi kérdés elsősorban az érdeklődést és a hitelességet, valamint az egyéni prioritásokat elemzi, addig itt konkrétan megnevezik azokat a szolgáltatásokat a válaszadók, amelyeket igénybe vennének, egyértelmű tájékoztatást adva ezzel a központ létrehozóinak. A 5. táblázat tartalmazza azt a sorrendet, melyet a szolgáltatások igénybevételével az egyes felsoroltak elértek. Ez alapján kijelenthető, hogy leginkább a végtermékek analitikai bevizsgálására, minősítésére; a technológiai tanácsadásra és a K+F projektekben való részvételre lenne igény. A második és harmadik helyen szereplő szolgáltatásmegnevezések ugyanakkora eredményt értek el az elemzések szerint, tehát ezek ugyanolyan fontosak az igénybevevők számára. A szolgáltatások mezőnyének második felében azért nem tüntettem fel sorszámot, mert annyira megosztotta az igénybevevőket, hogy nem láttam értelmét. A sorrendet itt is igyekeztem tartani, de ezen megnevezések az elején lévőkhöz képest csak elenyésző szavazatot kaptak.
8.6 Hiteles információk és egyéb észrevételek A hatodik kérdés lényege hasonló, mint amit már a negyedik kérdésben feltettünk. Ez gyakorlatilag egyfajta visszaigazolása annak, az eltérés az abban van, hogy míg ott a műszaki információkra vonatkozóan tettük fel a kérdést, hogy mi számít az érdeklődő számára hiteles információnak, addig itt az általános információkra voltunk kíváncsiak. Elsősorban a válaszadók a meglévő üzemek üzemeltetőit, illetve a róluk elérhető információkat és a független kutatási eredményekkel rendelkező kutatóintézetet gondolják hitelesnek az általános adatokat illetően. Érdekes eredmény, hogy például a befektetőket senki nem találta hitelesnek ebből a szempontból. A további alternatívák (technológiaértékesítő céget, hulladékkezelési szolgáltatókat, illetve a róluk elérhető információkat) a két csoport között helyezkedtek el, tehát hitelesek, de nem ők lesznek a mérvadóak elsősorban. Az egyéb észrevételekhez nem sokan írtak, leginkább arra hívták fel a figyelmet, hogy ez, amit végzünk jó, de ehhez szükség van tényleges, anyagiakban is mérhető forrásokra, amihez hozzá is lehet jutni. Az államnak nagy szerepe van abban, hogy jogilag milyen feltételeket szabnak az engedélyek kiadásához. Az utolsó kérdés, mely arra vonatkozott, hogy mely szervezet képviselője tölti ki a felmérésünket, néhány esetben teljességgel üres volt, őket anonimként elemeztem. A legtöbb alkalommal azonban ellenőriztem ezen információkat, így még időben felhívtam a figyelmet arra, hogy ez nagyon fontos része a kérdőívnek és ez alapján tudjuk majd a jövőben felvenni a kapcsolatot. Sőt, volt olyan, hogy a kitöltő személlyel személyesen tudtam egyeztetni és plusz információkat is lejegyeztem vagy névjegykártyát tűztem a kérdőívhez az azonosítás végett.
48
9 ÖSSZEFOGLALÁS 9.1 Bevezetés
A kutatási projekt ezen zárójelentése a program megvalósításának főbb lépéseit írja le és annak eredményeit mutatja be az 1/a altéma mentén. A piackutatás és együttműködésfejlesztés, mint utóbb kiderült sokkal fontosabb területe a projektnek, mint ahogy azt, a pályázatírók gondolták. A piackutatást az előzetes, majd az Ökoindustrián felvételezett szolgáltatásfejlesztési kérdőív segítette, mely most az utolsó szakaszban kiegészült a lakossági attitűd standard kérdőívével, mely már a társadalmi megítélést és a téma pozícionálást segítette. A kutatási téma egy nagyon szűk területét mutatja be a hulladékkezelésnek, ezért a projekt első szakaszában nehéz volt együttműködő partnereket találni, mert nem célzottan kerültek ki a felkérések a vállalatokhoz és intézményekhez. Az Ökoindusrtia változást hozott, az ott tanúsított megjelenés és kérdőívezés segített a potenciális partnerek adatbázisának létrehozását. Ahogy a médiában sikeres volt a megjelenés és felkerestük célzottan az ilyen területen fő tevékenységet folytató cégeket és önkormányzatokat, már javult a helyzet. Az elmúlt fél évben már a témában jártas potenciális partnerek keresték meg az iskolát, a projektmenedzsert vagy a szakmai vezetőt. Személy szerint igyekeztem minden felkérésnek eleget tenni és attól függően, hogy az adott személy és/vagy vállalkozás miben szeretne együttműködni irányítottam a projektmenedzserhez vagy a szakmai vezetőhöz. Azért, hogy ezeket a kapcsolatokat megtartsuk és elmélyítsük, valamint további új együttműködéseket hozzunk létre, nagyban hozzájárult az, hogy a program eseményeire a meghívók kiküldésre kerültek és a vezetőség is igyekezett minden kívánságnak eleget tenni ezen a szakterületen. Volt olyan együttműködés, mely csak hosszas egyéni tárgyalások után született meg, viszont a program befejezésével nem fejeződik be, hanem tovább él. A kutatás során sok időt áldoztam annak, hogy az ebben a témában jártas szaktekintélyeket megtaláljuk és együttműködéseket tudjunk létrehozni, úgy gondolom, hogy ez sikerült. Ezt segítette például az is, hogy a 2014-ben Pécsett megtartott Via Futurin is részt vettem a projektmenedzserrel, ahol a pécsi hulladékkezelésben jártas szakemberekkel és az együttműködésért felelős kollégával volt szerencsénk beszélni. Mivel a szakma nagyon szűk területet fed le, ezért volt nehéz az együttműködéseket létrehozni, de úgy gondolom, hogy a záró konferencián már jelen volt a „szakma” minden nagyobb képviselője, aki jelen akart lenni.
9.2 Előzmények A zárójelentés az ebben a témában legfontosabb paramétereket elemzi és feltárja a sikeres együttműködéseket a vállalkozásokkal és felsőoktatási szervezetekkel. Ezt a zárójelentést a következő részjelentések előzték meg: 1. részjelentés: A klaszter fogalmát járja körül. Bemutatja azon tényezőket, amiért ezen a kutatási területen érdemes és szükséges együttműködni. Meghatározza a pályázatban vállalt célértékeket és feladatokat, melyek ehhez az altémához köthetők. Korunkban a hulladéktermelés sajnos elkerülhetetlen, ezért mindenképpen foglalkoznunk kell annak helyes kezelésével, mely adott esetekben a pirolízis során hajtható végre a leghatékonyabban. Ez azonban viszonylag új
49
eljárás, kiépítése és a gyakorlati életbe való ültetése drága, ezért az együttműködés elkerülhetetlen, mert sok esetben csak így lehet minimalizálni a költségeket, ha megosztják a vállalatok. Nagyon fontos, hogy az információk jól áramoljanak a projekt résztvevői és az együttműködő partnerek között. A Klaszter a Környezettudatos Fejlődésért azért jött létre, hogy ne csak reményünk legyen a holnapra, hanem tudjuk, hogy lesz holnapunk megfelelő életszínvonalon és tiszta környezetben, ebben segít a pirolízis, mint technológiai eljárás. A jelentés végén röviden bemutatásra kerülnek a klaszterben résztvevő tagok. 2. részjelentés: A szolgáltatásfejlesztési piackutatás módszertani hátterét fogalmazza meg. Milyen módon kérdeztük meg a célközönséget, mi alapján választottuk meg a válaszadókat, milyen kérdésekkel és mire kérdeztünk rá. A szolgáltatásfejlesztési standard kérdőív kérdezőbiztossal történt lekérdezésének az eredménye röviden az, hogy szükséges a lekérdező személye, mert csak ez alapján lehet az egyes szolgáltatásokat jól beazonosítani, illetve nehéznek bizonyult a termikus hulladékkezelés tényezőinek prioritásba rendezésének feladata, ezért sokat jelentett, ha valaki a gondolatmenetet már rögtön rögzítette is. A szolgáltatásfejlesztésre is rákérdeztünk, vajon melyek a leginkább szükséges szolgáltatások, amiket a vállalatok igénybe vennének. Ez alapján arra is fény derült, hogy több szolgáltatást tudunk majd nyújtani, mint ahogy azt gondoltuk volna. 3. részjelentés – Partner-adatbázis: Egyedi partneradatbázis-lapokból áll. A legfontosabb potenciális partnereket mutatja be. Az első oldalon a vállalat alapinformáció szerepelnek, mint például név, elérhetőség, fő tevékenység, valamint a lehetséges együttműködési pontok kerülnek leírásra. A további oldalak általában a vállalatok mélyebb bemutatását tartalmazzák. 4. részjelentés: Az Ökoindutrián elért célokat fogalmazza meg és az akkora tökéletesített kérdőív eredményeit tartalmazza. A lényege, hogy az ott megjelent „szakmai közönség” 85%-a érdeklődik a termikus hulladékkezelés iránt. Az más kérdés, hogy több megkérdezett ennek ellenére sem adta meg az elérhetőségét visszakereshetően. Az eredmények azt is megmutatják, hogy vannak olyan személyek, akik teljesen elkötelezettek a témában és minden segítséget elfogadnak, illetve amiben tudnak, abban segítenek. A válaszadók egyetértettek abban, hogy a legfontosabb telepítési tényezők a hulladékhasznosítás területén a hulladék mennyisége, minősége, valamint a kezelési során mutatott környezeti kibocsátás. A pirolízis, mint eljárás éppen ezért fontos, mert a környezeti kibocsátás értékei minimálisak, gyakorlatilag nincs kibocsátás. A lakosság felé történő kommunikálás során ez lehet az a tényező, melyre az emberek felfigyelhetnek, és ez lehet az, mely a környezetvédőket is arra ösztönözheti, hogy az eljárást támogassák. A másik legfontosabb kérdés szerintem az volt, hogy milyen szolgáltatásokat venne igénybe a lakosság, illetve a vállalkozások a később kialakuló szolgáltatástervezetek közül. Itt egyértelműen a végtermékek bevizsgálása került az első helyre, csak ezek után következett a tanácsadás, minősítés, együttműködés, környezeti kibocsátások mérése stb. A konferenciák alkalmával meghívtuk az Ökoindustria résztvevőit és a formális kapcsolatokon kívül az informális kapcsolatok személyeit is, akik a témában releváns módon tudnak hozzájárulni a fejlesztésekhez.
50
9.3 Eredmények 9.3.1 A kapcsolatok kialakulása Az együttműködési megállapodás tervezete és a konferenciákra való meghívó számos hazai és külföldi vállalkozáshoz és felsőoktatási intézményhez kiküldésre került. Természetesen az összes projektben résztvevőt kértük, hogy segítsék munkánkat és járjanak nyitott szemmel, hogy a potenciális partnereket elérhessük. A meghívókat például az Ökoindustria kiállítóinak is elküldtük. A felsőoktatási intézmények között a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Nyugat- Magyarországi Egyetem, a Károly Róbert Főiskola, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Pannon Egyetem, sőt még a Kecskeméti Főiskola is szerepelt. A külföldi magyar nyelvű felkeresettek között ott volt a Babes - Bolyai Tudományegyetem és a Selye-János Egyetemen oktató magyarországi kontakt személyek. Az Újvidéki Egyetemmel ismételten felvettük a kapcsolatot, mert akik korábban az együttműködést létrehozták, ott mindkét oldalon személycsere történt. A további külföldi kapcsolatoknál a Birminghami konferencia adott támpontot és a tavalyi Genthi szakmai fórum. A meghívót megkapták a dél-alföldi járási hivatalok és a Békés megyei polgármesteri hivatalok, valamint a másik kutatócsoporttal már jó kapcsolatot kialakított Polgárdi, Tura, Sajóbábony és Vértesszőlős önkormányzata. Sajnálatos módon több szereplő, aki az Ökoindutrián ki is töltötte a kérdőívet a későbbiekben nem jelentkezett vissza, hogy az információkról értesült. Ez valószínűleg annak tudható be, hogy a téma nem az ő szakterületéhez tartozott.
9.4 A vállalati értesítési lista Ezek alapján a vállalatoknál a következő értesítési lista alakult ki: 6.
táblázat. Vállalati szereplők, akikkel történt kommunikáció a program ideje alatt
Név
Város
Cím
Email
Telefon
Fűzfői hulladékégető Szolgáltató Kft.
Balatonfűzf ő
[email protected]
+36 88 589 960
Duna-Dráva Cement Kft.
Beremend
8195 Királyszentistv án, Hrsz. 020/4 7827 Beremend, Pf.:20. (Cementmű) 2600 Vác, Kőhídpart dűlő 2. (Vezérigazgató ság)
[email protected]
Telefon: 06 72/574-500 (Cementmű)T elefon: 06 27/511-600 (Vezérigazgat óság)
Fővárosi Hulladékhaszno sító Műve, (röviden:
Budapest
1151 Budapest, Mélyfúró u. 1012.
[email protected]
06 1 4596700
51
FHHM). SEPTOX Kft.
Budapest
1151 Budapest, Szá ntóföld út 2/A. 1151 Budapest, Szántóföld út 4/a. XV. kerület 4031 Debrecen, Határ út 1022
[email protected]
(1)252-0653
Palota Környezetvédel mi Kft.
Budapest
[email protected]
36-1-3081350
HAJDÚKOMM Kft. MEGSZŰNT LÁNYI K.2014 SARPI Dorog Környezetvédel mi Kft. Győri Hulladékégető Kft.
Debrecen
[email protected]
+36- 52/ 412 927
Dorog
2510 Dorog, Bécsi u. 131.
[email protected]
+36 33 512700
Győr
9010 Győr, Pf.: 2
[email protected] [email protected]
06 (96) 516680
Progress B90. Kft. (Zrt. megnevezést is találtam) Orviron - Plusz Kft., ma már Vértesi Környezetgazd álkodási Kft. Huntsman Corporation Hungary Vegyipari TermelőFejlesztő Zrt.
Kistarcsa
1203 Budapest, Emília u. 15. XX. kerület 2840 Oroszlány, Pusztavámi út Hrsz. 0210 ipartelep 8105 Pétfürdő, Gyártelep, Hrsz. 2387/5
titkarsag@progressb90. hu
36-1-2858343
[email protected]
36 34 704 187
[email protected]
(88) 472-055
Északmagyarországi Környezetvédel mi Kft.
Sajóbábon y
H-3792 Sajóbábony, Gyártelep Pf.17
[email protected]
36-46/549150
Oroszlány
Pétfürdő
52
Piro-Energia Kft
Sajóbábon y
3792 Sajóbábony, Gyártelep Pf. 27.
[email protected] [email protected] [email protected]
36 (77) 525210 36-30-274 8763
MOL Rt. Dunai Finomító
Százhalo mbatta
2440.Százhalo mbatta, Olajmunkás u. 2 2443.Százhalo mbatta, Pf.:1
[email protected]
06-30/2582231 23/552-307 80/200-591 Veszélyes hulladék 20/941-9613 Bárdos László
[email protected]
70/341-8852
7140 Bátaszék, Bonyhádi út 7. Th.: 8924 Alsónemesapát i Ipartelep 8901 Zalaegerszeg, Pf. 303 Üszolg.: 2040 Budaörs, Gyár u. 2.
[email protected]
70/949-0879
laszlo.kanyuk@knaufins ulation.com
92/550-900 23/889-845 30/997-0500
1139 Budapest, Lomb utca 15. 3170 Szécsény, Előd út 2. 5741
[email protected]
+36 1 4133600
[email protected]
06 20 212 8970
Bátaszéki Thermokatalitik us Erőmű Nonprofit Kft. Energiacella Kft. Knauf Insolution
Bátaszék
UTB Envirotec
Budapest
Bátaszék
Mak-Textmark Kft
Szécsény
Kétegyháza
Kétegyház
53
66/250-122
Nagyközség Önkományzata Családi egyesület Kétegyháza Green Energy Product Zrt. SC Biopirogas
a Kétegyház a Budapest
Kétegyháza, Fő tér 9. 5741 Kölcsey u. 1037 Bp. Bojtár u. 53.
[email protected]
06 30 6557896
[email protected]
30/694-0974 70/578-6658
Kiss Universal Kft. KVI-Plusz Kft.
70/339-5024
Environenergie Kft. Naturaqua Kft.
domotor.tunde@balaton .hu agoston.csaba@kviplusz .hu
[email protected] [email protected]
Enviroinvest Zrt. KGF Hungary Kft.
kovacs.zsolt@enviroinv est.hu ildiko.balazs@kgfpirolizi s.hu
1/354-0156
[email protected]
30/397-9889
merkel.norbert@miskolc holding.hu
36-30-8944495 +36-46-516479 30/856-0407
Bátonytere nye,
A2 IT Arago Zrt.
Budapest
Miskolc Holding Zrt.
Miskolc
Szigeti Géza Tamás
Budapest
BMF BÁBONY Biomassza BAU-ALEX Kft
Miskolc
NyugatDunántúli Környezetvédel mi Központ Polgárdi Város Önkormányzat a Sajóbábony város önkormányzata Tura város önkormányzata
Sajóbábon y Szombathe ly
Polgárdi
Sajóbábon y Tura
3070. Bátonyterenye, 941/12 Hrsz. 1191 Budapest, Vak Bottyán u. 75/A-C 3530 Miskolc, Hunyadi u. 5. I. em. 1078 Bp. Nefelejcs u. 42. V/1. 3532 Miskolc, Acél u 17. 3792 Sajóbábony, Gyártelep 9700 Szombathely, Körmendi u. 92. 8154 Polgárdi, Batthyány u. 132. 3792 Sajóbábony, Bocskai I. u. 2 2194 Tura Petőfi Sándor tér 1.
54
[email protected]
70/945-4592 20/365-7153 1/205-3680
[email protected]
46/413-239
[email protected]
46/549-214
[email protected]
30/648-6535
onkormanyzat@polgardi .hu
+36 22 576 230
[email protected]
+36 46 549030
[email protected]
28/581-020
Szelektív Hulladékhaszno sító és Környezetvédel mi Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Vértesszőlős község önkormányzata
Tura
Vértesszől ős
2194 Tura, Pf.23.
[email protected]
06-30-2226305
2837 Vértesszőlős Tanács u. 59.
polg.hivatal@vertesszol os.hu
06-34/379674 06-30/5793780 (46) 341 119
ENIN Miskolc 3530 Miskolc, Környezetipari Görgey A. u. 5 Klaszter Cseh és Társai Kft Forrás: Saját szerkesztés 2015
[email protected]
[email protected]
0620/2221250
9.5 A ténylegesen létrejött együttműködési megállapodások Az együttműködési megállapodások létrejötténél, főleg azért, mert a dokumentumok már a program vége felé lettek készen (hiszen akkor tudtunk már olyan eredményekkel szolgálni, amiért a vállalkozások és intézmények együttműködnek velünk) felmerült az a kérdés is, hogy az együttműködések csak a program ideje alatt tartsanak vagy annak vége után is fennmaradjanak-e. A válasz a legtöbb esetben az volt, hogy jó, hogy a személyek, kutatók és vállalkozások végre egymásra találtak és segíteni tudják egymás munkáját, ezért mindenképpen a hosszútávon tartó együttműködés a célszerű. Ezzel el lehet érni azt is, hogy a projekt ne csak egy egyszerű kutatási és fejlesztési program legyen; mely, amikor már megvalósult és nem kap több támogatást, akkor a fiókba kerül; hanem tovább éljen az újabb kutatási irányvonalak mentén. Az általános véleményem, hogy nehéz volt azokat a partnereket megtalálni, akik valóban tenni is hajlandóak az ügyért és az együttműködést kölcsönösen képzelik el. Azonban, amikor ez sikerült, az hatalmas kincset ért, mely még óriási hasznot hajthat a jövőben mind szakmailag, mind pedig a kapcsolati tőkét tekintve mindkét félnek. Az együttműködő partnerek vezetőinek többségével volt szerencsém személyesen is találkozni. Úgy gondolom, hogy ők azok, akik kitartóak, és mernek álmodni. Tudják, hogy mit akarnak, és nem ijeszti őket még a jogszabályozási háttér hiánya sem. Igyekeznek mindenből a legjobbat kihozni és tenni azért, hogy unokáinknak is legyen tiszta jövője. Érdekes megfigyelés volt számomra, hogy a kisebb cégek vezetőivel és kontakt személyeivel sokkal egyszerűbben tudtunk egyeztetni és tárgyalni, mint a nagyokkal. Ezt arra vezetem vissza, hogy a nagyoknak általában megvan a költségvetésben a külön soruk, mely biztosítja a fejlesztési költségeket, azonban a
55
kisvállalkozások és közepes vállalkozások sokkal inkább rászorulnak mind a szakmai, mind pedig az anyagi segítségre. Őket érdekli minden kutatási eredmény, ami ezzel kapcsolatos és saját ismereteiket is sokkal szívesebben osztják meg a kutatóinkkal és vezetőinkkel. 7.
táblázat. A létrejött együttműködések
Sorszám A partner megnevezése 1. Körös-Maros nemzeti Park Igazgatósága 2. Kom-Nap Alternatív Villamoseneriga Termelő Kft. 3. Körös-Maros Biofarm Kft. 4. Gyöngyösi Hulladékkezelő Nonprofit Kft. 5. Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány 6. Forg-Tech Kft. 7. Mak-Textmark Kft. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15, 16. Forrás: A bejött együttműködési megállapodások alapján saját
Város Szarvas Szekszárd Gyula Gyöngyös Békéscsaba Békéscsaba Szécsény
szerkesztés 2015
A 7. táblázat azt tartalmazza, hogy mely vállalkozások és intézetek voltak azok, akikkel tényleg sikerült együttműködést létrehozni. Sok megállapodás ott veszett el a „nagyok”nál, hogy mindenkinek jóvá kellett hagyni, az azonban már nehéz feladatnak minősült. Végül nem azokkal történt a legtöbb megállapodás, akikkel az elején tervben volt, hanem azokkal, akik képesek voltak cselekedni és aláírták a papírokat, akik támogatták a projekt lefutását nemcsak formálisan, hanem informálisan is. A projekt során sok ígéret is felmerült, de ezek mit sem érnek, ha továbbra is csak ígéretek maradnak. A lényeg, hogy a kommunikáló és kooperatív embert kell megtalálni, bármelyik céghez, vállalathoz vagy intézethez is tartozzon. Olyan személyeket érdemes keresni, akik nyitottak és befogadóak, tudatosnak és aktívan tesznek a saját környezetükért és másokat is erre biztatnak.
9.6 A piackutatás és együttműködés-fejlesztés további kiegészítő feladatai Az 1/a Piackutatás és együttműködés- fejlesztés altéma feladatai között volt szerencsém olyan tevékenységeket is végezni, mint például a konferenciaszervezés, a konferenciák dokumentációjának létrehozása és annak segítése. Ezzel párhuzamosan kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás angolul és magyarul, az együttműködési sablonok és a hozzá tartozó kísérő szövegek megírása. Számos egyeztetésen vettem részt a feladatokkal kapcsolatosan, mert ahány személy, annyi féle elképzelés volt a megvalósítást illetően. Többször felutaztam a szakmai vezetőhöz a személyes kapcsolattartás miatt. Természetesen a fent említett saját konferenciákon aktívan részt vettem és segítettem a vezetőséget, valamint igyekeztem az aktív kommunikációt fenntartani a projekt teljes ideje alatt, mely nehéz feladatnak bizonyult, révén, hogy a
56
vezetőknek nagyon sok embert kellett összetartani. Az őszi hónapokban a tananyagfejlesztésben is elkészítettem egy fejezetet, mely a klaszterrel és az együttműködések fontosságával és befolyásoló tényezőivel foglalkozik. 2014. szeptember 26-ára a „Kutatók éjszakájára” lakossági kérdőívvel és egy, a pirolízis technológiát felhasználóbarát nyelven történő bemutatóval készültünk, ahol szép számmal ki is töltötték a jelenlévők a kérdőívet. Ennek a szarvasi Campus adott otthont, mint ahogy a 2014. november 20-ai konferenciának is. Az utóbbi konferencián is felvételezést készítettünk ugyanazzal a prezentációval és kérdőívvel, de más célközönséggel, hiszen az már egy szakmai konferencia volt. A kérdőívezés online is folyt, ahol ugyancsak a lakosság tagjai válaszoltak a kérdéseinkre. A záró konferenciára ebből a kérdőívből a kiértékelt eredményeket is közöltem, melynek lényegi tartalmát a következő fejezetben mutatom be.
9.7 Eredmények a lakossági attitűd vizsgálatánál 9.7.1 A kutatás céljai A Dr. Lányi Katalin, szakmai vezetővel lefolytatott kutatásunk alapját a Farkas TiborKassai Zsuzsanna kutatópáros eredményei adták. Ott arra derült fény, hogy az emberek többsége nem ismeri a pirolízis fogalmát sem, még akkor sem, ha környezetvédő. A legtöbb megkérdezett személy pedig fél is a technológiától, mert kevés információ van róla. Célunk a környezetvédelmi technológiák használatát, elterjedését befolyásoló faktorok közül a lakossági attitűd felmérése volt, de abban eltért a fent említett kutatásoktól, hogy mi a kérdőív kitöltése közben tájékoztató jellegű, könnyen érthető és megfogható információt is nyújtottunk a pirolízisről, mint termikus hulladékkezelő eljárásról, ismertettük a pirolízis legfontosabb paramétereit, amik lakossági szempontból fontosak lehetnek. Így elhangzott az, hogy a rendszerezést illetően a pirolízis hol helyezkedik el a kezelések között, miben más, mint a hulladékégetés, és hogy a környezeti kibocsátása kevesebb, mint egy cigaretta elszívásának. Arra is felhívtuk a figyelmet, hogy előbbutóbb mindenképpen kezelni kell a hulladéktömeget és nem mindegy, hogy hogyan. A pirolízissel hőt lehet termelni, ami energiát ad, valamint a három halmazállapot mindegyikének mérték, kutatják a felhasználási módját, melyik lehet a leghatékonyabb. Ez az eljárás alkalmas arra, hogy például olyan hulladékokat is feldolgozzunk, mint a gumi, ami hatalmas problémát jelent manapság. A megfogalmazott hipotéziseink: – A tájékozatlanság és információhiány uralkodik az emberek tudatában a pirolízisről –
Az előadás előtt nagyobb félelem jellemzi a megkérdezett személyeket, mint utána
–
Az előadás hasznos, mert tájékoztatja a jelenlévőket a pirolízis objektív hatásairól
–
A válaszadók nem támogatnák a pirolízis üzemek létrehozását a saját településükön
57
9.7.2 A primer módszer körülményei, általános eredmények A kérdőívnek csak az előzetes eredményeivel tudok szolgálni, mert szeretnénk folytatni, hogy minél nagyobb minta elemszámot kapjunk. Úgy gondolom, hogy ez a felmérés láttatja azt, hogy mennyire is fontos a kommunikáció a lakosság felé. Ha ez nincs, akkor egy egész kutatási-fejlesztési program vagy új technológiai beruházási támogatás is megbukhat, volt már rá példa. Sajnos az emberek nem ismerik el, hogy nem eléggé tájékozottak, még akkor sem, ha ez egyértelműen kiderül az eredményekből. A magyar mondás pedig, hogy „egy bolond százat csinál” végképp igaz erre a területre, bármi, ami új, azt elutasíthatják, ha egy véleményvezér úgy gondolja, hogy el kell utasítani. Elméleteket alkot, adatok nélkül, mely kerüli az objektivitást és rossz irányba tereli a fejlesztéseket. Éppen ezért speciális standard kérdőívezést tartottunk, előadással egybekötötten az alábbi rendezvényeken: o 2014.szeptember 26. „Kutatók éjszakája” - Szarvas o
2014.november 20. „Pirolízis a gyakorlatban” konferencia - Szarvas
o
+ folyamatos online lekérdezés az egyik közösségi oldal segítségével
Ennek eredményeképpen teljesen heterogén minta alakult ki. A minta elemszáma: 104 fő volt. Az átlag életkor 36 év körül alakult, az iskolai végzettséget tekintve a gyakoribb végzettségi szintek között az érettségi vagy a főiskolai diploma szerepelt. Az azért volt számunkra fontos, mert úgy hisszük, hogy aki jobban informált és/vagy magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik, az sokkal hamarabb elfogadja az olyan új jelenségeket, melyek jobbak az eddigieknél. A településtípust tekintve a legtöbben városban vagy kisvárosban (20.000 lakos alatt) élnek, általában 2-4 fős háztartásokról beszélhetünk (kiegyenlített). Már az is érdekes volt, hogy amint a hulladékkezeléssel kapcsolatos kérdések jöttek az általános adatokat leíró kérdések után, a válaszadási hajlandóság csökkent. A válaszadók közül 36 fő mondta, hogy „Igen, foglalkozott már hulladékkezelési tevékenységekkel, de csak laikus szinten, mint környezetvédő” és ugyanennyien nyilatkozták, azt is, hogy „Nem”. Bár a hulladékégetésről hallott a többség, a pirolízis még új fogalom, a legtöbb válaszadó még soha nem hallott róla, amit a következő diagramok is jól ábrázolnak. 9-1. ábra. Hallott már a hulladékok égetéssel történő ártalmatlanításáról? (Hulladékégetés)
VALAMI MINTHA RÉMLENE
10
SOK MINDENT HALLOTTAM RÓLA, TÁJÉKOZOTTNAK…
26
NEM, MÉG SOHA
6
HALLOTTAM MÁR RÓLA EZT-AZT
57
BIZTOS TUDÁSOM VAN A HULLADÉKÉGETÉS TERÉN
5 0
10
20
Forrás: Saját szerkesztés 2015
58
30
40
50
60
9-2. ábra. Hallott már a hulladékok pirolízis technológiával történő ártalmatlanításáról?
VALAMI MINTHA RÉMLENE
12
SOK MINDENT HALLOTTAM MÁR…
13
NEM, MÉG SOHA
41
HALLOTTAM MÁR RÓLA EZT-AZT
31
BIZTOS TUDÁSOM VAN A PIROLITIKUS…
7 0
5
10
15
20
25
30
35
40
45
Forrás: Saját szerkesztés 2015 Úgy gondoltuk, hogy a megkérdezettek tudatában a hulladékégetés és a pirolízis nagyon közel áll egymáshoz ezért, ha a hulladékégetéstől félnek, akkor a pirolízistől is félnek. Ahhoz, hogy ezt objektíven megválaszoljuk, hogy valóban így van-e, erre rá is kérdeztünk, mely ezt igazolta. Hozzáteszem, ez a kérdés még a tájékoztató előadás előtt volt feltéve a válaszadóknak. 9-3. ábra. Mennyire fél a hulladékégetéstől? Mennyire fél a pirolízistől?
11 10
9
30 25 20 15 10 5 0
1 2 3
4
8
5 7
6
Forrás: Saját szerkesztés 2015 A 9-3. ábrán az „5”-ös érték azt jelöli, hogy közepesen fél tőle, a „10”-es érték, hogy egyáltalán nem fél tőle. Tehát az beigazolódott, hogy a két fogalom közel áll egymáshoz, mert az ábrán is jól látszik a hasonló értékmetszet, de az, hogy félnek tőle, az nem igazolódott be. 9-4. ábra. Ön szerint mennyire rossz a pirolízis társadalmi megítélése?
59
44
15 2
0
3
6
5
1
2
3
4
5
6
7
6
7
8
9
4
8
10
11
Forrás: Saját szerkesztés 2015 A 9-4. ábránál az „1”-es érték az „Egyáltalán nem rossz” kategóriát, a „11”-es érték a „Nagyon rossz” kategóriát jelöli. A legtöbben tehát közepesen rossznak érzik a pirolízis társadalmi megítélését. 9-5. ábra. Ön kit tekint hiteles információforrásnak?
Hulladékk ezelési Meglévő szolgáltat üzemek ókat; üzemeltet *ÉRTÉK+ őit; *ÉRTÉK+
Technológ iai értékesítő ket; *ÉRTÉK+
Befektető ket; *ÉRTÉK+
Független kutatási eredmény ekkel rendelk…
Forrás: Saját szerkesztés 2015 Az 9-5. ábra bemutatja azt, hogy a megkérdezettek többsége a „Független kutatási eredményekkel rendelkező kutató intézeteket”tartja hiteles forrásnak, ami azt jelenti, hogy a lakosság a mi eredményeinkre alapoz, tehát igenis a kutató intézeteknek is kommunikálniuk kell az elért eredményeket. Amennyiben az intézetek megfelelően kommunikálják az elért objektív eredményeket, akkor a lakosság is könnyebben meggyőzhető lesz a pirolízis technológia elfogadására, és befogadására. Azt is megkérdeztük, hogy a válaszadók szerint kik azok, akik megadják a szükséges tájékoztatást és, kik azok a szervezetek, akik hivatottak megadni a szükséges információkat. Ez egy mátrixkérdésben került lekérdezésre. A válaszadók többsége nem kapja meg a szükséges tájékoztatást az állami vezetéstől, a minisztériumoktól, az önkormányzatoktól, a hulladékkezelő cégektől, azoktól a cégektől, 60
akik termelik a hulladékot, sőt még a térségi oktatási intézményektől sem. A legtöbb információt számukra a környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek nyújtják, de az sem teljes. A legnagyobb szórás az első két szereplőnél mutatkozik, azaz az állami vezetésnél és a minisztériumnál születtek a leginkább megosztó válaszok, ott nem volt teljesen egyértelmű a válasz. Ugyanezen szempontok alapján az is kiderült, hogy a megkérdezettek szerint egyértelműen a – települési önkormányzatok –
hulladékkezeléssel foglalkozó cégek
–
a környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek hivatottak tájékoztatni a lakosságot a hulladékhelyzettel kapcsolatban.
Azt is vizsgáltuk, hogy mi mivel van erős és közepes kapcsolatban. Jelen esetben a szociológiai értékek alapján határoztuk meg, hogy a 0, 79 feletti kapcsolatok erősnek, míg a 0,5 és 0,79 közötti kapcsolatok közepesen erősnek felelnek meg. Ezek alapján az eredményekről azt lehet elmondani, hogy nem igazán hozták a várt eredményeket, mert például azt hittük, hogy erős kapcsolat van a hulladékégetés és a pirolízis között, de csak közepes volt a mérhető. Ugyanez volt a helyzet a hulladékégetéstől, illetve a pirolízistől való félelem esetében is. A tájékoztatás különböző csatornáinál közepes kapcsolat volt kimutatható: • hulladékkezeléssel foglalkozó cégek – környezetvédők, civilek •
települési önkormányzatok – állami vezetés,
•
települési önkormányzatok – minisztériumok,
•
cégek,vállalatok – megyei önkormányzatok,
•
hulladékkezeléssel foglalkozó cégek – települési önkormányzatok között.
A pirolízis hatásainál is közepes kapcsolat volt az alábbi esetekben: • vízminőség - levegőminőség •
talajminőség – vízminőség – többi vállalkozás
•
talajminőség- levegőminőség
Az erős kapcsolatok azt jelentik, hogy, ha az egyik tényezőre hat valami, akkor a másikra is, mert a két tényező összefügg. Erős kapcsolatok mutatkoztak a következőknél: – Támogatná a pirolízis mű létrejöttét – félelem a pirolízis iránt: 0,85 (beigazolódott). Ez azt jelenti, hogy ha nagy a félelem a pirolízis iránt, akkor nem támogatják a pirolízis mű létrejöttét. –
Tájékoztatás •
minisztériumok – állami vezetés
•
megyei önkormányzatok – állami vezetés
61
•
települési önkormányzatok – megyei önkormányzatok
Ha a pirolízis a település talajállapotára jó hatással van, akkor a vízre is, ha a települési önkormányzatok tájékoztatnak, akkor a megyei önkormányzatok is. Érdekes, hogy míg az első eredmények összegzésénél a pirolízis üzem pozitív hatással volt a megkérdezettek szerint a foglalkoztatásra, a jelen összesítésnél nem mutatkozik erre vonatkozó számadat. Az eredményeket azzal zárom, hogy a hipotéziseinket értékelem az eredmények alapján. Az előadás mindenképpen hasznos volt a válaszadóknak, a megkérdezett emberek 52%a legalábbis ezt nyilatkozta, ezt azonban a statisztikai próba nem igazolta. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy a társaság kb. egynegyede már a szakmai közönség közül került ki, akikre kisebb hatással volt a prezentáció, mint a laikus lakosság többi résztvevője.
9.7.3 Következtetések, javaslatok Tájékozatlanság és információhiány uralkodik az emberek tudatában a pirolízisről, ez beigazolódott. A pirolízis új fogalom, de azt is hozzá kell tenni, hogy ennek ellenére úgy érzik a válaszadók, hogy megkapják a szükséges tájékoztatást az intézményektől, szervezetektől. Az előadás előtt nagyobb félelem jellemzi a megkérdezett személyeket, mint utána. Ez statisztikailag nem igazolható, még ha így is van, mert nagyon kicsi a különbség a 2 tartomány között. Azonban a többség azt mondta, hogy hasznos volt a számára. Úgy gondolom, hogy nem csak az volt hasznos, hogy objektív információt lehetett kapni a pirolízisről, hanem maga az előadás stílusa is, hiszen könnyen érthető és befogadó szöveggel készült és számos példát mutatott be, mely a megértést is könnyítette. A válaszadók nem támogatnák a pirolízis üzemek létrehozását a saját településükön, ez nem nyert megerősítést, sőt cáfolást kapott, mert a megjelentek már az előadás előtt is támogatnák a pirolízis erőmű létrejöttét. A jövőben a módszertan szélesebb skáláját is alkalmazzuk az adatbázisnál, mert számtalan kérdés merült még fel a témával kapcsolatban. A javaslatok között leginkább azt szeretném hangsúlyozni, hogy bár sokszor és sok féleképpen mondták, de akkor is igaz és főleg a kutatási területekre és projektekre, hogy nagyon fontos a kommunikáció. Tudnunk kell, hogy mely célcsoporthoz szólunk és azt a hangnemet kell használnunk és stílust, ami a közönség is megért. A megfelelő kommunikáció lehet az egyik kulcsa a társadalmi megítélés pozitív eredményének, illetve az új tevékenységek elfogadásának. Érdemes bevonni a tagokat már az előkészületekbe is, mert akkor sokkal inkább magukénak érzik, és sokkal elkötelezettebbé tudnak válni.
9.8 Az 1/a altéma következtetései és javaslatai Az altéma bár nem kapcsolódik közvetlenül a technológiához, nagyban meghatározta az egész projekt sikerét. Nagyon fontos volt, hogy legalább alapvető információk eljussanak hozzám az eredményeket tekintve, mert volt olyan, hogy az érdeklődő potenciális partnerek éppen erre kérdeztek rá. Ez azaz altéma, mely minden más altémával kapcsolatba hozható, hacsak arra gondolok, hogy valaki a technológia területén szeretne együttműködni az iskolával. Éppen azért kiemelt fontosságú volt a kommunikáció a projekten belül és kívül is, mert csak így lehetett egyről a kettőre lépni, és együttműködéseket létrehozni. Ugyanakkor kifelé is kellett kommunikálni, hogy
62
bevonzzuk a pirolízis iránt érdeklődőket, illetve a lakosságot is tájékoztassuk arról, hogy ilyen tevékenység létezik, ezt a feladatot is ez az altéma hivatott teljesíteni. Minden rendezvényen részt vettem az előkészületekben, segítettem a meghívók és a projektdokumentumok létrehozatalában, a kapcsolatfelvételben és annak megtartásában is. Úgy gondolom, hogy ez az altéma teljes mértékben kivette a részét a projekt egészéből. Nagyon sok szakmai kapcsolatot létrehozott és hosszútávon is működtethetővé tette a kutatói tevékenységet ezen a területen. A projektmenedzsernek és a szakmai vezetőnek, akik kifelé képviselték a projektet nagyon sokat köszönhet az altéma. Ezen együttműködések nélkül az egész altéma vált volna kétségessé. Tapasztalataim többsége ahhoz kötődik, hogy az adott személyek hogyan viselkedtek egymással. Sajnos volt egy-két negatív is köztük, de összességében a projekt sikeresen átvészelte a számos személycserét, mely nagyban megnehezítette a feladatok elvégzését és időben történő teljesítését. Szerintem ez is a kommunikációnak és a konstruktív hozzáállásnak köszönhető. Azonban mindenkit óva intek attól, hogy amikor a partner vagy munkatárs már valamit elért, akkor kezdjünk el tanácsokat adni, mert valószínűleg nem jó néven fogja venni az a személy, aki mindezt létrehozta. Sok esetben akkorra már ő maga is tisztában van a feladatok reális helyzetével, de akkor, amikor készítette nagy valószínűséggel nem volt meg hozzá minden erőforrása. Minden ember igyekszik tudása legjavát beletenni egy ilyen mértékű projektbe, legyen az a szervezés, a kommunikáció, a technológia vagy a kivitelezés. Egy ekkora kísérleti fejlesztéshez hosszú távon szükséges a kooperáció, úgyhogy érdemes jól megválogatni azokat a személyeket, akikkel elkezdjük, mert így el lehet kerülni a későbbiekben a sokszoros személycserét. Összességében az altéma és a projekt is sikeres, mert az előírt célértékeket teljesítettük, az együttműködéseket létrehoztuk. Például a piackutatást háromszor is elvégeztük, melynek eredményeképpen megállapítható, hogy nagyon fontos a kommunikáció és az együttgondolkodás. A projekt során a vezetőséggel sikerült hatékonyan együttműködni és a projekt tagjait is megismerni, valamint új formális és informális kapcsolatokat teremteni. További eredmény még, hogy a technológia új, ezért a lakossággal még meg kell ismertetni, és ezen a területen a kutatás sokat segíthet. (A kutatási intézeteket elfogadják általában az emberek hiteles forrásnak.) Az azonban, hogy a hulladékkezeléssel foglalkozók nem végzik a pirolízist, az nem azt jelenti, hogy nem is ismerik magát a folyamatot, hanem mindössze annyit jelent, hogy egy nagyon szűk szakterületet fed le, mely Magyarországon még kevésbé elterjedt valószínűleg a jogi háttér, illetve a megfelelő pályázati kiírások hiánya miatt.
63
10
MELLÉKLETEK
10.1 melléklet Az együttműködési megállapodás magyar nyelvű megfogalmazása
EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
Jelen együttműködési megállapodás az alábbi felek között jött létre: Szervezet neve: Szent István Egyetem, Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar Székhely: 5600 Békéscsaba, Bajza utca 33. Levelezési cím: 5540 Szarvas, Szabadság út 1-3. Adószám: 15329767-2-13 Azonosító szám: FI 69207 Képviseli: Dr. Bíró Tibor, dékán Szervezet neve: Székhely: Levelezési cím: Adószám: Képviseli: mint Együttműködő Partner között, továbbiakban Felek. Preambulum A Szent István Egyetem és konzorciumi partnere (IBS Management Nonprofit Kft., 1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 10/b.) Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Programja (TÁMOP) keretében meghirdetett „Nemzetközi közreműködéssel megvalósuló alap- és célzott alapkutatási projektek támogatása” pályázaton támogatást nyert „Alapkutatás fejlesztés a Szent István Egyetem Pirolízis Technológiai Kutatóközpontjában(TÁMOP4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015)” tárgyában (továbbiakban: Projekt). Együttműködési célok A Felek a Projekt céljaihoz kapcsolódóan az alábbi területeken kívánják erősíteni partnerségi kapcsolataikat: ‒ a hőbontás területén szerzett jelenlegi kutatási tapasztalatok és eredmények egymást közti megosztása, ‒ közös kutatási pályázati lehetőségek felkutatása a hőbontási technológiák gazdasági, társadalmi és környezeti szempontú fejlesztése témakörében ‒ különböző Európai Unió közösségi kutatási pályázatokban, így például a Horizon 2020 (FP8) pályázatokon közös részvétel ‒ kutatójelöltek és a fiatal kutatók számára, nemzetközi kutatási programokban történő részvétel biztosítása ‒ kifejlesztett tananyagok megosztása,
64
‒ a témában rendezett szakmai konferenciákon részvétel biztosítása tapasztalatcsere céljából. Kapcsolattartás Az együttműködés célok elérése érdekében a Felek az alábbi kapcsolattartókat jelölik ki: Projektképviselő esetében: Név: Dr. Futó Zoltán Email:
[email protected] Telefon:+36-70/254-4837 Levelezési cím:5540 Szarvas, Szabadság út 13.
Együttműködő partner esetében: Név: Email: Telefon: Levelezési cím
Együttműködés időtartama A Felek megállapodnak abban, hogy jelen Együttműködési Megállapodás aláírásával lép hatályba, és a Projekt fenntartási időszakának végéig tart, amelynek várható időpontja 2020. január 31. A Projekt képviselő vállalja, hogy a Projekt fenntartási időszak végéről tájékoztatja Együttműködő Partnert.
Titoktartás Felek kijelentik, hogy az együttműködésük során az egyik Fél által a másik Fél tudomására hozott vagy átadott bármely információt bizalmas információnak minősítenek és kötelezettséget vállalnak arra, hogy azokat megőrzik, mely kötelezettségük az együttműködés megszűnésétől számított 3 (három) évig fennáll. Felek megállapodnak abban, hogy Harmadik Fél tájékoztatása az egyik Fél által a másik Fél tudomására hozott vagy átadott bármely információ vonatkozásában csak a másik Fél előzetes írásbeli (minimum e-mail) hozzájárulásával lehetséges, amelynek ki kell terjednie a tájékoztatás tartalmára és céljára is.
Dátum:
Dátum:
--------------------------------------Szent István Egyetem, GAEK Dr. Bíró Tibor, dékán
--------------------------------------Együttműködő Partner
65
a. melléklet Az együttműködési megállapodás angol nyelvű megfogalmazása
Cooperation Agreement entered into by and betweenthe Parties as follows: Szent István University Faculty of Economic, Agricultural and Healthcare Studies Headquarters: H-5600 Békéscsaba, Bajza utca 33 Mailing Address: H-5540 Szarvas, Szabadság út 1-3. Taxation Number: 15329767-2-13 Identification Number: FI 69207 Represented by: Dr. Tibor Bíró, dean As Project Representative and
Name of Organisation: Headquarters: Mailing Address: Represented by: As Cooperating Partner, Hereby as Parties. Preamble Szent István University, Faculty of Economic, Agricultural and Healthcare Studies and its Consortium Partner (IBS Management Nonprofit Kft., 1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 10/b.) were granted support for „Basic Research Development in the Pyrolysis Technology Research Centre of Szent István University” (TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015) - hereby as the Project – from the Hungarian government and the European Union in the framework of ’Supporting Basic and Targeted Research Projects Realised in International Cooperation” topic of the Social Renewal Operational Program (TÁMOP) in New Széchenyi Plan. Goals for Cooperation Parties wish to form and strengthen their cooperation activities involving the Project goals in the fields as follows: - sharing present research experience and results gained in the field of pyrolysis - searching mutual research proposals for developing economic, social and environmental aspects of pyrolysis technologies - common activities in different EU research projects including EU’s Horizon 2020 Programme
66
-
providing opportunities for young research candidates and researchers in international research programmes sharing developed educational programmes providing participation opportunities for sharing experiences at professional conferences arranged in the topic Maintaining Contact
In order to achieve the goals of cooperation the Parties nominate Contacts as follows: On behalf Representative:
of
Project On behalf of Cooperation Partner:
Name: Dr. Zoltán Futó Position: project managere E-mail:
[email protected] Telephone: +36 70 254 4837 Mailing address: Szabadság út 1-3. Szarvas, H-5540 Hungary
Name: Position: E-mail: Telephone:
Period of Cooperation Parties agree that present Cooperation Agreement is effective by signing and will last until the end of Project follow-up which is due on 31 January, 2020. The term of cooperation can be extended by the mutual will of the parties.
Date: 14 September 2015
Date: 14 September 2015
Szent István University, Faculty of Economic, Agricultural and Healthcare Studies Project Representative
[Name of Organisation]
Cooperating Partner
67
10.2 melléklet Együttműködő partner adatlap mintája
COOPERATING PARTNER DATASHEET EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNER ADATLAP Sorszám: . 1.
Name of Partner / Partner neve: Location of Partner (country, city) / Partner ország, város: Adress of Partner / Partner címe:
c)
Phone number of Partner / Telefonszám
d)
Email
e)
Web
f)
Name of Institution / Intézmény neve:
g)
Contacts / Kapcsolattartók: Nincs megadva 2. 3. 2. Research area (pyrolysis, energy, waste etc.) / Kutatási terület:: 4. 5. 3. Main activities / Fő tevékenységek 6. 7. 4. Status of cooperation / Együttműködés foka: Potenciális partner 8. 5. Targets of the partner / A szervezet céljai 9. 10. 11. 5. Related project themes (code, title) /Kapcsolódó altémák (kód, cím): 1. Technológiai tudásközpont kialakítása 2. A hőbontás kinetikájának modellezése 3. Kísérleti üzemi vizsgálatok, technológiafejlesztési lehetőségek 4. A létrejövő végtermékek minőségének analitikai vizsgálata 5. A szilárd végtermék mezőgazdasági hasznosításának lehetőségei 6.
Others / Egyéb megjegyzés:
7.
Compiler / Összeállította:
68
a)
Date of Compilation /Összeállítás dátuma:
b)
Date of Modification / Módosítás dátuma:
69
10.3 melléklet A potenciális partnerek kitöltött adatlapjai 1-15. COOPERATING PARTNER DATASHEET EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNER ADATLAP Sorszám: 1. 1. a) b) c) d)
Name of Partner / Partner neve: Fűzfői hulladékégető Szolgáltató Kft. Location of Partner (country, city) / Partner ország, város: Magyarország, Balatonfűzfő Adress of Partner / Partner címe: 8195 Királyszentistván, Hrsz. 020/4 Phone number of Partner / Telefonszám +36 88 589 960 Email
[email protected]
e) f) g)
Web www.fuzfoiegeto.hu Name of Institution / Intézmény neve: Contacts / Kapcsolattartók: Nincs megadva
2. Research area (pyrolysis, energy, waste etc.) / Kutatási terület:: Technológiai tapasztalatcsere, ártalmatlanítási terület. 3. Main activities / Fő tevékenységek Feladata, hogy azokat a hulladékokat ártalmatlanítsa, melyek a hulladékhasznosítási technológiák egyikével sem vonhatóak ki a hulladékkörből. 4. Status of cooperation / Együttműködés foka: Potenciális partner 5. Targets of the partner / A szervezet céljai A különféle ipar- és szolgáltatási ágakban keletkező hulladékok ártalmatlanítása során a környezet egészének magas szintű védelme érdekében alkalmazzuk az elérhető legjobb technikát, mellyel teljesíteni tudjuk az Európai Uniós és a hazai vonatkozó környezetvédelmi előírásokat egyaránt. 5.
Related project themes (code, title) /Kapcsolódó altémák (kód, cím): 2. A hőbontás kinetikájának modellezése 3. Kísérleti üzemi vizsgálatok, technológiafejlesztési lehetőségek 4. A létrejövő végtermékek minőségének analitikai vizsgálata
6.
Others / Egyéb megjegyzés:
7.
Compiler / Összeállította:
70
a) b)
Kispál Gabriella Date of Compilation /Összeállítás dátuma: 2013. november 13. Date of Modification / Módosítás dátuma:
Információk a cégről A cégről A Fűzfői Hulladékégető Kft. (FHÉ), illetve jogelődje 1982-től foglalkozik veszélyes hulladékok égetéssel történő ártalmatlanításával, így közel 30 éves tapasztalattal rendelkezünk ezen a területen. Cégünk azokkal az ipari hulladékokkal foglalkozik, amelyeknek műszaki vagy környezeti terhelési szempontból az ártalmatlanítás leghatékonyabb formája az égetés. Cégünk célja, hogy a különféle ipar- és szolgáltatási ágakban keletkező hulladékok ártalmatlanítása során a környezet egészének magas szintű védelme érdekében alkalmazzuk az elérhető legjobb technikát, mellyel teljesíteni tudjuk az Európai Uniós és a hazai vonatkozó környezetvédelmi előírásokat egyaránt. Jövőbeni célunk, hogy stratégiai megfontolásokat követve az ártalmatlanítási eljárást olyan módon alakítsuk át, amellyel a hasznosítás kerül előtérbe; középtávon legjelentősebb feladatunk a hulladék előkészítésének és adagolásának korszerűsítése, amellyel tovább tudjuk csökkenteni káros anyag kibocsátásunkat, illetve javítjuk az égetés hatásfokát; hosszú távon a hulladékbefogadó és -tároló kapacitás növelése, a rugalmas piackövetés érdekében. 1982 A Nitrokémia Ipartelepek saját hulladékai ártalmatlanítására hulladékégetőt épít. 2000 A 2000-es évek elején a hulladékégető kiválik a Nitrokémia Rt. szervezetéből és önálló társasággá alakul. 2005 Több évig tartó beruházások kezdődnek, amelyek a Fűzfői Hulladékégető korszerűsítését célozzák a legújabb környezetvédelmi elvek szerint, egyrészt a hatékonyság növelése, másrészt a környezetterhelés csökkentése jegyében. 2008 A teljes telephelyet érintő kármentesítési projekt kezdődik a felszín alatti víz vonatkozásában. Tevékenység A Fűzfői Hulladékégető feladata, hogy azokat a hulladékokat ártalmatlanítsa, melyek a hulladékhasznosítási technológiák egyikével sem vonhatóak ki a hulladékkörből. Cégünk az ártalmatlanítási folyamat során keletkezett égetési salakot és a füstgázból leválasztott port átadja a Tatai Környezetvédelmi Zrt.-nek, amely az általa termelt komposztáló anyag vázszerkezeteként hasznosítja azt. A környezetvédelmi szolgáltatás területei: A konténerekben vagy tartálykocsikkal beérkező hulladékokat először lemérjük, majd a fizikai és kémiai tulajdonságoktól függően előkezeljük, tároljuk. Az átvett, megfelelően kezelt és előkészített hulladékokat égetéssel ártalmatlanítjuk. Az égetés forgódobos kemencében történik. A folyékony hulladékokat zárt rendszeren keresztül juttatjuk a kemencébe, a szilárd hulladékok adagolása a garaton keresztül történik. 71
A forgódobból a füstgázok az utóégetőbe jutnak, ahol a maradék éghető anyagok is tökéletesen elégnek. Az utóégető után a füstgázokat vízbeporlasztással 200-240˚C fokra hűtjük a füstgázhűtő I.-ben. A hűtőből kilépő füstgázok a zsákos porszűrőbe áramlanak, amely leválasztja a füstgázok portartalmát a porokra adszorbeálódott dioxin és furán szennyezőkkel együtt. A zsákos porszűrőből a füstgáz ventilátor szívja el a portalanított füstgázokat, és nyomja a füstgázhűtő II.-n keresztül a kondenzációs, majd a diffúziós abszorberbe. A folyamat végén a kéményen keresztül a tisztított füstgáz és vízgőz távozik a rendszerből. D10-es technológiai kapacitásunk 8.000 tonna/év. Kapacitás adatai: Névleges kapacitás: 1000 kg/h Maximális kapacitás: 1150 kg/h Max. égetési hőmérséklet: 850 + 200°C Termikus ártalmatlanítás Hulladékok átvétele A különböző minőségű és halmazállapotú hulladék beszállítása a Fűzfői Hulladékégető Kft. számára az erre a célra megfelelő gépjárművekkel és tartálykocsikkal történik. A hulladékot lezárt konténerekben, műanyag, ill. fémhordókban és kartondobozokban fogadjuk. Beérkezéskor a hulladékot mérlegeljük, illetve ellenőrizzük a kísérő dokumentumok hiánytalan és helyes kitöltését. A hulladékokat a későbbi kezelési/előkezelési módtól függően tároljuk, külön a folyékony és a szilárd halmazállapotúakat. A hordós hulladékok esetében figyelembe vesszük az anyagok tűzveszélyességi besorolását is. Az egészségügyi hulladékokat közvetlenül a beadagoló konténerekbe rakjuk le, és gyakorlatilag azonnal (24 órán belül) elégetjük. A kórházi hulladékokból a fertőzésveszély miatt tilos mintát venni. Előkészítés A tárolt éghető folyadékokat szükség esetén elegyedési és kémiai tulajdonságaik alapján keverjük, illetve az üstmaradékot oldószerrel hígítjuk. A folyékony hulladékokat állandó keverés mellett, porlasztólándzsákon keresztül juttatjuk a tűztérbe. A szilárd hulladékokból úgynevezett égetési menüt képezünk, amely minőségi és mennyiségi összeállítását a laboratóriumi vizsgálatok eredményei határozzák meg a hatékony égetés jegyében. Szükség esetén aprítjuk a hulladékot, amely szintén a tökéletesebb égést biztosít, illetve elősegíti a káros anyag kibocsátás előírt határérték alatt való tartását. Ártalmatlanítás folyamata A termikus ártalmatlanítás a forgódobos és utóégető kemencében történik. A berendezés tűzterében, illetve az utóégetőben a teljes füstgázt legalább 2 másodpercig min. 850˚C hőmérsékleten, klórtartalmú hulladék esetében min. 1150˚C hőmérsékleten tartjuk. A kilépő füstgáz minimum 6% (v/v), átlagosan 9-10 % (v/v) oxigént tartalmaz. A kemencehő ingadozását a gázégők teljesítmény szabályozásával, az oldószer és a szennyvíz adagolás mértékével, és a vákuum szabályozásával tartjuk megfelelő értéken. Az égetés után a megmaradt salakot tároló tálcákba töltjük, míg az égési gázokban lévő éghető anyagok tökéletesen elégnek az utóégetőben. Az utóégető után a füstgázokat vízbeporlasztással 200-240˚C fokra hűtjük a füstgázhűtő I.-ben. A hűtőből kilépő füstgázok a zsákos porszűrőbe áramlanak, amely leválasztja a füstgázok portartalmát a porokra adszorbeálódott dioxin és furán szennyezőkkel együtt. A zsákos porszűrőből a füstgáz ventilátor szívja el a portalanított füstgázokat, és nyomja a füstgázhűtő II.-n keresztül a kondenzációs abszorberbe, ahol 60-80oC fokra csökken a 72
hőmérséklet. A füstgázhűtő II. után a füstgáz a kondenzációs abszorberbe jut, ahol a 0,7-3µm-es porokat, majd a diffúziós abszorberben a 0,1-0,9µm tartományú finom porokat választja le a 7-10 pH értékű mosófolyadék és a diffúziós abszorber dihidron elemes töltete segítségével. A porleválasztással párhuzamosan, többkörös lúgadagoló rendszer segítségével semlegesítjük a savas komponenseket. A cseppleválasztó biztosítja a lekondenzált és a füstgázárammal elragadott mosóvízcseppek leválasztását. A zsákos porszűrő után, és a füstgázhűtő II. előtt lévő füstgáz ventillátor feladata a forgódobos égetőmű egészének, a beállított vákuum értéken való tartása és a képződő füstgáz áramoltatása. A folyamat végén a kéményen keresztül a tisztított füstgáz és vízgőz távozik a rendszerből. Keletkezett veszélyes hulladékok átmeneti gyűjtése, kezelése Az égetési salakot két darab 30 m3-es fém, alul és oldalt zárt tálcában gyűjtjük. A porszűrőkről eltávolított, füstgázból leválasztott port "bigbag" típusú zsákokban tároljuk a tároló-előkezelő területén az elszállításig. A szállítás szintén ezekben a zsákokban történik. A salakot és a port a Tatai Környezetvédelmi Zrt. veszi át és hasznosítja a komposztkészítési folyamatában. A füstgáztisztításból származó technológiai szennyvíz kezelését, a szomszédos szennyvízkezelő telep látja el, érvényes szerződés alapján. Egyéb szolgáltatások Cégünk szakmai tapasztalatát és technikai eszközeit kihasználva – a veszélyes és nem veszélyes hulladékok égetéssel történő ártalmatlanításán kívül – az alábbi egyedi szolgáltatásokat biztosítja ügyfeleinek, partnereinek: Szállítási ügynöki tevékenység, tanácsadás Mérnöki tevékenység, tanácsadás Bérmérlegelés (hitelesített hídmérlegen 60 tonnáig) Hatósági engedélyek A Fűzfői Hulladékégető az alábbi hatósági engedélyekkel rendelkezik: EKH engedélyszám: 10248/2012 Területileg illetékes hatóság: Közép-dunántúli Környezetvédelmi,Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség KÜJ szám:100302006 KTJ szám:100980241 Kezelési kód: D 10 GLN szám:599008352600 VPID szám: HU0003734230
Befogadható hulladékok A Fűzfői Hulladékégető Kft. működését és a befogadható hulladékok listáját a Középdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől, mint első fokú környezetvédelmi hatóság által kiadott egységes környezethasználati engedélyek határozzák meg. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, mint első fokú környezetvédelmi hatóság a Fűzfői Hulladékégető Kft. részére a 10248/2012 számú határozattal adott működési engedélyt. A hulladék besorolását – annak veszélyességére tekintettel – a hulladék termelője, vagy ha az nem állapítható meg, akkor a birtokosa köteles elvégezni külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével. Amennyiben a kezelhető hulladékok körével, EWC 73
kódjával, mennyiségeivel kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, keresse munkatársunkat az előzőkben megadott elérhetőségek valamelyikén. A vonatkozó engedélyben meghatározott kezelhető veszélyes hulladékok együttes mennyisége összesen: 8.000 tonna/év, a kezelhető veszélyes hulladékok megnevezése és EWC kódja a Hulladéklistánkban. Hulladékfogadás mennyiségi feltételei A hulladék fogadásának egy napra vonatkoztatott mennyiségi feltétele nincs. Folyékony hulladék beszállítása esetén két (2) munkanappal korábban kell időpontot egyeztetni a beszállítandó mennyiség ismeretében. A hulladék átvétele előre egyeztetett időpontban vagy 06:00 és 13:00 között történik. Hulladékfogadás minőségi feltételei A hulladék csomagolásának ellenállónak kell lennie az anyaggal, illetve az időjárással szemben legalább 1 évig. Minden csomagolást címkével kell ellátni, melynek tartalmaznia kell a hulladék nevét, EWC kódját és a kezelésre vonatkozó H, P azonosítóját. Meggyorsítja az ártalmatlanítási folyamatot, ha a hulladékhoz biztonsági adatlapot, vagy laborvizsgálati jegyzőkönyvet csatolnak. A hulladék minőségénél kérjük feltüntetni az égéshőt. Technológiai szempontból a hulladék átlag halogéntartalma nem érheti el az 1%-ot. Ha 1% feletti a beszállított anyag esetében külön kell hígítanunk, önmagában nem égethető.
74
COOPERATING PARTNER DATASHEET EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNER ADATLAP Sorszám: 2. 1.
c)
d) e) f)
g)
Name of Partner / Partner neve: Duna-Dráva Cement Kft. Location of Partner (country, city) / Partner ország, város: Magyarország, Beremend Adress of Partner / Partner címe: 7827 Beremend, Pf.:20.(Cementmű) 2600 Vác, Kőhídpart dűlő 2. (Vezérigazgatóság) Phone number of Partner / Telefonszám Telefon: 06 72/574-500 .(Cementmű) Telefon: 06 27/511-600 (Vezérigazgatóság) Email
[email protected] Web http://www.heidelbergcement.com Name of Institution / Intézmény neve: Heidelbergcement Group; DDC Cégcsoport: TBG HUNGÁRIA - BETON Befektető, Gyártó és Forgalmazó Kft Dunai Kavicsüzemek Kft. Beton Technológia Centrum Kft. DAKO-PUMPA Kft. Contacts / Kapcsolattartók: Nincs megadva
2. Research area (pyrolysis, energy, waste etc.) / Kutatási terület:: Energia, alternatív tüzelőanyagok 3. Main activities / Fő tevékenységek A cégcsoport tevékenységi körében a cementgyártás, az alkalmazástechnológiai tanácsadás, a transzportbeton előállítás és szállítás, a kavicsbányászat, valamint a magas színvonalú laborháttér biztosítása egyaránt szerepel. Az anyacéggel a közelmúltban szervezetileg is egyesített leányvállalatai révén lefedi a betongyártás teljes vertikumát a kavics-kitermeléstől kezdve egészen a rendkívül széles termékpalettát felvonultató késztermék-előállításig. 4. Status of cooperation / Együttműködés foka: Potenciális partner 5.
Targets of the partner / A szervezet céljai
5.
Related project themes (code, title) /Kapcsolódó altémák (kód, cím):
75
1. 2. 3. 4. 5. 6.
7. a) b)
Technológiai tudásközpont kialakítása A hőbontás kinetikájának modellezése Kísérleti üzemi vizsgálatok, technológiafejlesztési lehetőségek A létrejövő végtermékek minőségének analitikai vizsgálata A szilárd végtermék mezőgazdasági hasznosításának lehetőségei
Others / Egyéb megjegyzés: A fenntarthatóság a cégfilozófia. Európa egyik legkorszerűbb cementgyára. Saját kutatási központ: Beton Technológia Centrum Integrált vállalatirányítási rendszer "DDC Zöld Megoldás"-pályázat keretében aDuna-Dráva Ifjúsági és Innovációs Alapítvány tehetséges fiatalokat támogat a beremendi és váci cementgyár vonzáskörzetében. A Duna-Dráva Cement társadalmi felelősségvállalása ugyanakkor túlmutat a környezettudatosságon: a társaság erőfeszítéseket tesz azért, hogy váci és beremendi gyárainak vonzáskörzetét fejlessze. A társaság szponzorációs tevékenységeinek középpontjában a két régió intézményeinek biztosított épületfejlesztési támogatások állnak. Emellett, a vállalat helyi kulturális rendezvényeket is támogat és számos programot indított a egészségnevelés, a környezeti nevelés és az egészséges életmód jegyében. Compiler / Összeállította: Kispál Gabriella Date of Compilation /Összeállítás dátuma: 2013. november 17. Date of Modification / Módosítás dátuma:
Duna-Dráva Cement Kft. A Duna-Dráva Cement Kft. Magyarország piacvezető cementipari társasága. Évi 2,5 millió tonnás cementgyártó kapacitás mellett bevétele 2010-ben elérte a 28 milliárd forintot és mintegy négyszáz munkatársa van. A Duna-Dráva Cement Kft. termékeinek magas minőségével, innovatív hozzáállásával, korszerű és környezettudatos gyártási technológiájával az európai cementgyártás élvonalát képviseli a hazai piacon. Jelenleg két hazai cementgyárban, Dél-Dunántúlon Beremenden; Pest megyében Vácott gyárt cementet. Ügyvezetés
76
Szarkándi János Elnök-vezérigazgató
Sövér Ferenc Gazdasági vezérigazgató
77
COOPERATING PARTNER DATASHEET EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNER ADATLAP Sorszám: 3. 1.
c)
Name of Partner / Partner neve: Fővárosi Hulladékhasznosító Műve, (röviden: FHHM). Location of Partner (country, city) / Partner ország, város: Magyarország, Budapest Adress of Partner / Partner címe: 1151 Budapest, Mélyfúró u. 10-12. Phone number of Partner / Telefonszám
10.3.1.1.1 TEL: 06 1 459-6700 d)
Email
10.3.1.1.2 e) f) g)
[email protected]
Web http://www.fkf.hu/portal/page/portal/fkf/HUHA Name of Institution / Intézmény neve: Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (röviden: FKF Zrt.) Contacts / Kapcsolattartók: A Társaság vezetője
Klug Lajos vezérigazgató
A HHM vezetője
Fancsalszki Róbert üzemvezető
Helyi környezeti megbízott
Borsi Györgyné energetikus
2. Research area (pyrolysis, energy, waste etc.) / Kutatási terület:: Égetési technológiák 3. Main activities / Fő tevékenységek A Fővárosi Hulladékhasznosító Mű Magyarország egyetlen kommunális hulladéktüzelésű erőműve, melyet Társaságunk üzemeltet. A létesítmény feladata, hogy termikusan ártalmatlanítsa a Budapesten keletkező települési szilárd hulladék mintegy 60 százalékát. A HHM fő tevékenysége közszolgáltatás, ezen belül: települési szilárd hulladék égetése energiahasznosítással. E tevékenység alapvető névleges mennyiségi jellemzői. 4. Status of cooperation / Együttműködés foka: Potenciális partner 5.
Targets of the partner / A szervezet céljai
5.
Related project themes (code, title) /Kapcsolódó altémák (kód, cím): 2. A hőbontás kinetikájának modellezése 3. Kísérleti üzemi vizsgálatok, technológiafejlesztési lehetőségek
6.
Others / Egyéb megjegyzés:
78
7. a) b)
Compiler / Összeállította: Kispál Gabriella Date of Compilation /Összeállítás dátuma: 2013. november 17. Date of Modification / Módosítás dátuma:
Fővárosi Hulladékhasznosító Mű A Fővárosi Hulladékhasznosító Mű Magyarország egyetlen kommunális hulladéktüzelésű erőműve, melyet Társaságunk üzemeltet. A létesítmény feladata, hogy termikusan ártalmatlanítsa a Budapesten keletkező települési szilárd hulladék mintegy 60 százalékát. A hulladékártalmatlanítás távlati megoldása céljából 1976-ban született döntés szemétégetőmű létesítésére, amely állami nagyberuházásként valósult meg a XV. kerületben, Rákospalotán. Kapacitása évi 350 ezer tonna volt. Az 1982-ben üzembe helyezett Hulladékhasznosító Mű három évtizeden keresztül megfelelt az előírásoknak. Időközben folyamatosan változtak, jelentősen szigorodtak a környezetvédelmi és energetikai követelmények, ezért szükségessé vált új füstgáztisztító berendezés létesítése és a kazánok felújítása a legkorszerűbb műszaki színvonalnak megfelelően. 2002. decemberében a tervezéssel megkezdődött Magyarország egyik legnagyobb környezetvédelmi beruházása. Fővállalkozó, a német Lurgi Lentjes AG., lebonyolítója a hazai ERBE Energetika Mérnökiroda Kft. volt. A 2005-ben befejeződött rekonstrukciót követően a Mű kapacitása nőtt, évi 420 ezer tonna kommunális hulladék termikus hasznosítását teszi lehetővé, és ezzel 13 ezer lakás fűtéséhez szükséges gőzt és 45 ezer lakás éves villamos energia mennyiségét állít elő. A Fővárosi Hulladékhasznosító Mű valamennyi paraméterében, emissziós értékeiben megfelel mind a hazai, mind az Európai Uniós környezetvédelmi előírásoknak és jelentős szerepet tölt be a hulladék energetikai hasznosítása terén. A létesítmény területén található az Európában is egyedülálló Köztisztasági Múzeum, ahol régi korok dokumentumait, valamint köztisztasági és hulladékszállító járműveit tekinthetik meg az érdeklődök. A Mű és a múzeum előzetes bejelentkezést követően látogatható.
A hulladékégetők különleges kialakítású létesítmények és berendezések, építésüket,
79
működtetésüket viták előzték meg és követték. A vitatott kérdések sora arra vezethető vissza, hogy a hulladékkezeléssel, ártalmatlanítással kapcsolatos ismeretek ritkán terjednek túl egy szűk szakmai körön, ezért a kialakuló vélemények formálásában az érzelmek, hiedelmek, néha az érdekvezérelt, szándékos félrevezetések játszanak szerepet, mintsem a tárgyilagos és ésszerű megítélés. A közvélemény szakszerű tájékoztatása érdekében igyekszünk részrehajlás nélkül, pontos, megbízható információt adni a hulladékégetéssel kapcsolatos kérdésekről általában, és konkrétan a rákospalotai Hulladékhasznosító Mű (HHM) 2009. évi teljesítményéről. De a száraz tények előtt néhány gondolat a hulladékégetésről.
Hulladékból energiát A magyar hulladékgazdálkodás jogi szabályozásának alapelvei között első helyen szerepel a megelőzés, amely elv alapján legkisebb mértékűre kell szorítani a képződő hulladék mennyiségét és veszélyességét, a környezetterhelés csökkentése érdekében. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy világszerte, így Magyarországon is egyre több hulladék keletkezik, amit sokan az életszínvonal emelkedésével magyaráznak. Még ha sikerülne a hulladék mennyiségét csökkenteni, akkor is gondoskodni kell a képződött nagymennyiségű szemétről. „Nemcsak új értékek teremtése, de a pusztuló javak mentése, átértékelése is immáron nagyjelentőségűvé vált. Nem volna méltó természettudományos kultúránkhoz, ha e kérdések nem foglalkoztatnák a kutatókat. Hiszen az anyag nem vész el. Bizonyos célokra készült tárgyak, anyagok céljukat , hivatásukat betöltve, elkopva, elhasználva avagy megváltozva szemétre kerülnek. Kellemetlen, terhes, nem egy esetben veszedelmes szemétté válnak és maradnak mindaddig, míg a bennük lévő értékeket fel nem ismerik.” Technika világa c. könyv 1942 A megelőzés legfőbb eszközei közé tartozik az újrahasznosítást szolgáló szelektív gyűjtés. Ezt szolgálják az FKF Zrt. szelektív hulladékgyűjtő szigetei – melyek száma Budapesten mintegy 1000 – és a további 16 lakossági hulladékudvar. Az újrahasznosítható rész kiválogatása után két alapvető megoldás létezik: az un. lerakás és az elégetés. Mindkettőnek sokezer éves hagyományai vannak, gondoljunk csak a falvak és városok gödreinek, üregeinek szeméttel való feltöltésére, vagy a napjainkban is élő őszi lombégetési gyakorlatra. Ezek mai modern megfelelői a hulladékdepóniák és a hulladékégető erőművek, vagy ahogy újabban nevezik: „hulladékból energiát” („waste-to-energy”) létesítmények. Ezek felelnek meg az EU hulladékkeretirányelvének (2008/98/EK, 2008. november 19.); az energetikai hasznosítással járó hulladékégetés feltétele, hogy nagyfokú energiahatékonyság mellett kell megvalósulnia. A hulladékégetők működtetésének kérdéseit több oldalról lehet megközelíteni. Mi legyen a keletkező hulladékkal? A hulladékot elégessük-e vagy más módon kell ártalmatlanítani, például lerakókba kell helyezni és az idők végezetéig ott gyűjteni? Milyen tüzelőanyagot kell vagy lehet hő és villamos áram termelésére használni? Bölcs megoldást kell találni egy kényszerhelyzetben – a hulladékokkal valamit csinálni kell. Olyat, amely egyaránt szolgálja az egészségmegóvást, a környezet védelmét és az ésszerű anyaggazdálkodást.
80
Régóta kézenfekvő megoldás a hulladék elégetése: higiénikus és a hulladék térfogata jelentősen csökken. Az angliai Paddingtonban, miután a város hulladéka feltöltötte a helyi téglagyár agyaggödrét, már 1870-ben kísérleteztek a hulladékégetéssel. Az első sikertelen próbálkozások után 1877-ben már jól működő égetőt üzemeltettek. Sőt, 1912-re Nagy-Britanniában több mint 338 égető működött. Ezek közül több mint 80 villamos áramot termelt helyi használatra. A világhírű tudós, J.H. Maxwell 1898-ban tett nyilatkozata szerint „a városokban a hulladékok megszüntetése azok elégetése útján manapság úgy tekintendő, mint a legtisztább és leghatásosabb, és sok esetben az egyetlen módja a kielégítő ártalmatlanításnak”. A hulladékégetők megítélése természetesen korántsem volt problémamenetes a korabeli Angliában sem. Torquay város lakói a The Lancet című orvosi folyóirathoz nyújtottak be petíciót, amelyben kifogásolták, hogy a helyi hulladékégetőből kibocsátott füstök és gázok egészségüket „sérülést okozóan” befolyásolják. Azt kérték, hogy a tekintélyes szaklap küldjön ki egy „orvosló bizottságot” az eset kivizsgálására. Az elkészült jelentés szerint a probléma abból adódott, hogy az üzemet egy völgybe telepítették és kéménye éppen a domboldal házainak magasságában eregette a füstöt, emellett olyan kérdéseket is felvetett, amelyek a mai napig fel-felbukkannak az égetőkkel kapcsolatos vitákban. Az energiahasznosító hulladékégetők németországi történetét is mint jelentős fejlődési szakaszok és kihagyott jelentős lehetőségek váltakozásának sorozatát írja le egy nemrégiben megjelent elemzés. Ebben az is szerepel, hogy a jelentős előrehaladás ellenére gazdasági, politikai, tudományos és társadalmi akadékoskodás nehezítette ennek az ígéretes energiaforrásnak a továbbfejlesztését és széleskörű bevezetését. Megoldást elsősorban az energia-tudomány egységes szempontú fejlesztése, másodsorban egy tekintélyes politikai, üzleti és tudományos intézmény létrehozása jelentene, amely elősegítene egy, az energiahatékonyság növelésének alapján kialakított közös irányvonalat. A kontinens első szemétégetőit a XIX sz. végén az európai nagyvárosokban már működtették, ebből a fejlődésből Magyarország sem maradt ki. Ahogy ezt Kutas István könyvében olvashatjuk[[5]], már 1905-ben égetőműre vonatkozó javaslat került a székesfőváros közgyűlése elé, ahol rövid vita után elfogadták, de megépítése elhalasztódott. 1907 táján Miskolcon és Fiuméban már működött kisebb kapacitású szemétégető. Ezek után évtizedekig nem foglalkoztak a budapesti szemétégető ügyével. Fodor Istvánnak a szemétégetéssel foglalkozó 1911-es tanulmányából idézhető ez a ma is aktuális megállapítás: „A szemét saját fűtőértéke alapján elégethető. Az elégetésből nyert hő iparilag értékesíthető. Azokat az elméleti alapkövetelményeket, amelyeket valamely szemétégető telep fölépítése alkalmával be kell tartani, manapság annyira pontosan megállapították, hogy ezeket a modern kemence-berendezésekkel teljesíteni lehet." A hulladékégetés mai szakmai megítélése Barótfi István könyvéből[[6]] ismerhető meg: A hulladékégetés előnyei: a keletkező hulladékok térfogatát és tömegét jelentősen csökkenti, energiatermelés, a keletkezett hő hasznosítható, korszerű füstgáztisztítási technológiával betarthatók a kibocsátási előírások, közegészségügyi szempontból a leghatékonyabb. 81
A hulladékégetés hátrányai: az égetés másodlagos szennyezéssel jár, beruházási és üzemeltetési költsége magasabb a lerakásénál, a települési hulladék heterogén jellemzői miatt anyag-előkészítés válhat szükségessé, ökológiai szempontból kedvezőtlen, mert az anyag kikerül a körforgásból. Az előnyökhöz még azt is hozzá lehet tenni, hogy az ilyen erőművek üzemanyaga, vagyis a települési szilárd hulladék jelentős része nem fosszilis tüzelőanyag, tehát klíma-semleges, vagy ahhoz közeli módon termel villamos energiát. A hulladékégetés és a keletkező füstgázok tisztításának technológiája évről-évre nagy lépésekkel fejlődik világszerte, mivel a legtöbb fejlett iparú országban a környezeti követelmények szigorodása mellett az energiaigények is növekednek. Így alakul a többszörös és párhuzamos előny: a hulladék-ártalmatlanítás, a klíma-semleges CO2 kibocsátású villamosenergia-termelés és a hulladékhő-hasznosítás. Azt, hogy hazai elődeink ezt hogyan látták, egy a II. világháború idején megjelent technikai tárgyú könyvből vett keretes idézetek mutatják be. Végül nem csak azt szeretnénk a Tisztelt Olvasónak bemutatni, hogy a hulladékégetők technikailag különleges létesítmények, hanem azt is, hogy mint építmények is különlegesek, és a világ számos nagyvárosának látványosságai. Ezt az alábbi néhány kép támasztja alá.
Bécs – Ausztria
Brescia – Olaszország
82
Bergamo – Olaszország Fő tevékenységek Hulladékégetési kapacitás
maximum 420 ezer tonna/év
Villamosenergiaértékesítés
kb. 140 ezer MWh/év (azaz: kb. 500 ezer GJ/év), amely a folyamatban lévő fejlesztés (3,2 MW teljesítményű ellennyomású turbina beépítése) eredményeképpen 10-15%-kal nőni fog
Távhőértékesítés
kb. 500 ezer GJ/év
Érdekelt felek A HHM vezetése elkötelezte magát a nyitott, átlátható irányítás mellett. Ehhez mindazokat a csoportokat szükséges megismerni, akik véleményt kívánnak formálni a HHM működéséről, akik a HHM működésével kapcsolatosan információigénnyel léphetnek fel, illetve valamilyen – pozitív vagy negatív – érdekük fűződik a HHM működéséhez. Ezeket összefoglaló néven érdekeltek csoportjának vagy érdekelt feleknek nevezzük. Tényleges erőfeszítésekre van szükség annak biztosítására, hogy az érdekelt csoportok teljes körének legyen lehetősége tájékozódni a környezeti kérdésekkel kapcsolatos technológiai és vezetési kérdésekben. Ennek magában kell foglalnia a természetes érdekelteket, a nemzeti, regionális és helyi hatóságokat, valamint a környezetvédő csoportokat. Különösen a civil szervezetek játszanak fontos szerepet a szakmai vagy technikai csoportokban való részvételükkel, illetve a jogszabályok megvalósításának nyomon követésében. A HHM a következő csoportokat azonosította érdekelt félként: Budapest lakossága
Főváros
fogyasztók, akik részére a HHM szolgáltatásait nyújtja, elsősorban a települési szilárd hulladék kezelése révén
FKF Zrt.
mint üzemeltető
Fővárosi Önkormányzat
mint tulajdonos
alkalmazottak
akik részére munkalehetőséget biztosít
83
dolgozói érdekképviseletek
szakszervezetek és a dolgozói érdekérvényesítés más intézményei
a hatásterületen lakók
akik a HHM tevékenységével járó környezetterhelésnek ki vannak téve
közösségi csoportok, szervezetek
helyi lakosok zöld szervezetei, országos környezetvédelmi szervezetek, akik a lakosok érdekeit képviselve folyamatosan figyelik a HHM környezeti teljesítményét
civil
szakmai, tudományos szervezetek
akik szakmailag értékelik a Hulladékhasznosító Művet
országos és helyi szabályozó hatóságok
ide tartoznak a minisztériumok, önkormányzatok és hatóságok, különösen a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, amely a HHM tevékenységét engedélyezte, felügyeli és határozatban előírta a jelen környezeti adatszolgáltatást
média, kommunikáció
amely a lakosságot, a közvéleményt tájékoztatja és formálja
tömeg-
egyéb érdekelt felek
bankok, biztosítók, beszállítók, energiavásárlók, versenytársak
A Hulladékhasznosító Mű tevékenysége A HHM a települési szilárd hulladék ártalmatlanítását és energetikai célú hasznosítását valósítja meg, azaz a hulladékból villamos energiát és távhőt állít elő. Ez a hasznosítási eljárás környezetvédelmi szempontból lényegesen kedvezőbb, mint ha a nagy mennyiségű hulladék lerakással kerülne ártalmatlanításra. A települési szilárd hulladék, mint „tüzelőanyag” jelentős részben (a szakirodalom szerint kb. 60%-ban) megújuló energia-forrásnak minősül, és csak kisebb részben tartalmaz fosszilis energia-hordozót. E mellett az üvegház-hatás szempontjából az égetés lényegesen kedvezőbb a lerakásnál, mivel a lerakókon felszabaduló depóniagáz metán-tartalma sokkal (kb. 23-szor) „erősebb” üvegházhatású gáz, mint az égetés során keletkező szén-dioxid. (Ezt a fontos összefüggést tükrözi a villamos energiáról szóló törvény végrehajtási utasítása is, amely a hulladékégetők által termelt villamos energiára a „megújulókhoz” hasonló, kötelező átvételt és támogatott értékesítési árat határoz meg.)
A HHM működésének átfogó bemutatása A 2009. év folyamán több hulladék került energetikai hasznosításra, mint korábban bármikor. Ezzel egyidejűleg az értékesített távhő mennyisége kis mértékben nőtt, míg az értékesített villamos energia mennyisége kis mértékben csökkent. A következő táblázat a Hulladékhasznosító Mű működését jellemző legfőbb üzemi adatokat mutatja be az utóbbi négy évre vonatkozóan.
84
A HHM üzemi adatai
2006
2007
2008
2009
Elégetett hulladék mennyisége (t)
397 949
389 457
401 290
407 904
Elégetett hulladék mennyisége (laza m3)
3 769 837
3 689 390
3 801 486
3 864 145
Földgáz-felhasználás (ezer m3)
940
914
1323
1424
Földgáz-felhasználás (GJ)
31 972
31 184
45 138
48 694
Vízfelhasználás (ezer m3)
932
855
796
817
Villamosenergia-értékesítés (MWh)
136 869
136 907
143 148
140 795
Villamosenergia-értékesítés (GJ)
492 728
492 865
515 333
506 862
Távhőenergia értékesítés (GJ)
434 945
391 805
478 983
482 715
Összes értékesített energia (GJ)
927 673
884 670
994 316
989 577
A technológia bemutatása
Az alkalmazott technológiában a következő lépések követik egymást. A hulladékbeszállító járműveket a teherportán kialakított hídmérleggel mérlegelik és a beszállított hulladékmennyiség regisztrálásra kerül. A hídmérleget a Budapesti Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság hitelesítette és korszerű elektronikus adatfeldolgozással rendelkezik. A mérlegelést követően a hulladékgyűjtő járművek a hulladékot a zárt terű hulladékbunkerbe ürítik. A 10 000 m3-es hulladékbunker-térben 2 db 10 tonnás polipmarkolós híddaru homogenizálja a hulladékot és a kazánok garatjába adagolja. A kazánok az égéslevegőt a bunkertérből szívják el, ez a megoldás a bunkerben az
85
ürítéskor keletkező por és a bűzös bomlási gázok kiáramlását megakadályozza. Az esetleges bunkertüzek megakadályozására, illetve a gyors oltásra 3 db vízágyú van a bunkertérben. A bunkertér a vezénylőből kamerás megfigyelőrendszeren keresztül ellenőrizhető. A garatban a hulladék gravitációsan jut le az adagoló asztalra, ahonnan adagolódugattyú nyomja be a hulladékot a tűztérbe. Itt a hulladékok tüzelése egy speciális, 30o-os lejtésű, hat hengerből álló rostélyrendszeren történik. Az egyes rostélyhengerek fordulatszáma külön-külön fokozatmentesen szabályozható. A bunkertérből elszívott és gőzkaloriferen kb. 140 ˚C-ra előmelegített primer levegőt külön ventillátor nyomja át a rostélyhengereken keresztül a tűztérbe. Az egyes rostélyhengerekhez a tüzeléstechnikailag szükséges levegőmennyiséget külön-külön lehet szabályozni. A tűztér felső részében kialakított szűkületben két oldalról az égéshez szükséges további levegőt, az un. szekunder levegőt fúvatják be. A nagysebességű szekunder levegősugarak erőteljes turbulenciát hoznak létre a füstgázban, ezáltal sikerül biztosítani a füstgázban még fellelhető éghető gázok, elsősorban a szén-monoxid tökéletes elégetését. A tűztérben a rostélyon a hulladék 1000-1100 ˚C hőmérsékleten tökéletesen kiég, és az eredeti tömeg kb. 23%-át kitevő mennyiségű salak az utolsó hengerrostélyról vízfürdőbe hullik, ahol lehűl és granulálódik. A vízfürdőből a salakot egy hidraulikus, dugattyús rendszerű kitoló berendezés a salakbunkerbe juttatja. A salakeltávolító berendezés zárt, szennyvíz nem távozik a berendezésből. A salakból a salakbunker-térben kialakított salakkezelő rendszer és elektromágnesek segítségével a hulladék vas leválasztásra és újrakohósítás céljából értékesítésre kerül. A vasmentesített salak hulladéklerakón takaróanyagként kerül hasznosításra. A kazán tűzterének és első huzamának megfelelő falazatkialakításával biztosítható, hogy – átlagos vagy annál magasabb hulladék fűtőérték mellett – a füstgáz hőmérséklete legkevesebb 2 másodpercig 850 ˚C fölött tartható legyen. Ez a dioxinok és furánok keletkezésének megakadályozására szolgál. Amennyiben alacsonyabb hulladék-fűtőérték mellett ez nem lenne lehetséges, úgy a tűztérben 2 db, egyenként 260 m3/h teljesítményű stabilizáló földgázégő és az első huzamban 2 db, egyenként 1600 m3/h teljesítményű földgázégő szükség szerinti működtetése biztosítja az előírt minimális füstgázhőmérsékletet. A tüzelés szabályozása teljesen automatizáltan, számítógépes folyamatirányítással történik. A kazánok indulásakor, valamint minden olyan üzemállapotban, amikor a tűztérben az előírt 850 ˚C nem biztosítható, automatikus reteszelés gondoskodik arról, hogy ne történjen hulladékbeadagolás a tűztérbe. Az első huzam felső részén kialakított fúvókákon keresztül karbamid vizes oldatát kell befecskendezni a tűztérbe a nitrogén-oxidoknak redukció útján történő csökkentése érdekében. Ez a megoldás az általánosan elterjedt, ún. SNCR (szelektív nem katalitikus redukciós) denox eljárás. A befecskendezett karbamid mennyisége a tisztított füstgázban mért NOx-koncentrációtól függ. A füstgáz a kazánból 200-220 ˚C hőmérsékleten áramlik át a füstgáztisztító rendszerbe. A félszáraz, szennyvízmentes füstgáztisztító rendszer a füstgáz útját követve az alábbi főbb részegységekből áll: kettős ciklon a pernye elő-leválasztására (hatásfoka kb. 90%),mésztej-befecskendezésű abszorber a savas gázok közömbösítésére,aktív lignitkoksz-adagoló rendszer a dioxinok, furánok és a gőzfázisú higany adszorpciós megkötésére,zsákos szűrő a maradék pernye, reakció-sók, többlet abszorbens és adszorbens leválasztására,füstgázventillátor a füstgáz kéménybe történő továbbítására és egyben a tűztér-huzat biztosítására. Az abszorberben befecskendezésre kerülő mésztej mennyiségét számítógépes rendszer szabályozza a tisztított füstgázban mért sósav- és kén-dioxid-koncentrációnak 86
megfelelően. A mésztej előállítása helyben, a por formában beszállított égetett mész oltásával történik. Az abszorberben a mésztej mellett még külön víz is befecskendezésre kerül a hőmérséklet szabályozására. A zsákos szűrőkben a zsákok külső felületén kialakuló porréteg szabályozható időütemezésű sűrített levegő befúvással távolítható el. A kazánok huzamai alatti tölcsérekben összegyűlő kazánpernye és a ciklonokban leválasztott pernye közösen mechanikus, majd pneumatikus úton jut a pernyesilóba. A zsákos szűrő tölcséreiben összegyűlő szilárd maradékanyag a pernyéhez hasonló módon kerül egy külön maradékanyag-silóba. A maradékanyag-kezelő rendszer lehetővé teszi a silókból a pernyének és a füstgáztisztítási maradékanyagnak külön-külön, vagy együttesen történő kitárolását, illetve kezelését. A pernye és a zsákos szűrő maradékanyag szárazon és külön-külön, illetve keverten tölthető megfelelő konténerekbe, illetve tartályos gépjárművekbe. A száraz kitároláson túlmenően lehetőség van víz és cement hozzáadásával betonszerű, szilárduló maradékanyag előállítására is. A maradékanyag kitárolás és a kezelés módja az elhelyezési lehetőség függvényében kerül meghatározásra. Jelenleg a pernye és a füstgáztisztítási maradék száraz por formájában, zárt konténerekben kerül elszállításra és megfelelő hatósági engedélyekkel rendelkező telephelyeken kerül kezelésre és ártalmatlanításra. Minden egyes kazán teljes körű emisszió-mérő monitoring rendszerrel rendelkezik. A 3/2002. (II.22.) KöM-rendeletben előírt valamennyi folyamatosan mérendő szennyező komponens mérési adata regisztrálásra, majd számítógépes feldolgozásra kerül. A hulladék elégetése segítségével termelt gőz turbinában expandáltatva villamosenergiatermelés, illetve távhőszolgáltatás formájában hasznosul. A turbina-generátor egység névleges teljesítménye 24 MW. A termelt villamosenergia-mennyiségből az önfogyasztáson túli hányad az országos hálózatba jut. A turbina-elvételből származó gőz hőcserélő közbeiktatásával a káposztásmegyeri lakótelep fűtésére szolgál és hasznosul, az Újpesti Hőerőművel történő kooperációban. A turbinából távozó gőz vákuum alatt csöves kondenzátorban csapódik le, míg a hűtővíz 4 blokkból álló nedves hűtőtoronyban hűl vissza. A vízelőkészítés hagyományos, teljes sótalanítási rendszerű, mely anion- és kationcserélő blokkokból, valamint ún. kevertágyas blokkokból áll. Hűtővízként karbonát-mentesített víz szolgál. A pótvíz a hálózati ivóvízrendszerből származik. A vízelőkészítő rendszerből külön semlegesítő medencén keresztül, megfelelő pH-beállítást követően távozik a szennyvíz a városi csatornahálózatba.
87
COOPERATING PARTNER DATASHEET EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNER ADATLAP Sorszám: 4. 1.
Name of Partner / Partner neve:
SEPTOX Kft.
c)
d) e) f) g)
Location of Partner (country, city) / Partner ország, város: Magyarország, Budapest Adress of Partner / Partner címe: 1151 Budapest, Szántóföld út 2/A. Phone number of Partner / Telefonszám Szerződésekkel kapcsolatos ügyintézés: előzetes, telefonon történő időpont egyeztetés alapján: 252-0653 Email
[email protected] Web http://septox.hu/ Name of Institution / Intézmény neve: Contacts / Kapcsolattartók: Szabolcs-Szatmár-Bereg 42/230-017;
[email protected]
megyei
kirendeltségünk:
Ügyvezető Andó András Tel.: (1)252-0653 Fax.: (1)467-0241 E-mail:
[email protected]
2. Research area (pyrolysis, energy, waste etc.) / Kutatási terület:: Egészségügyi veszélyes hulladék kezelése 3. Main activities / Fő tevékenységek A Septox Kft. egészségügyi és fotótechnikai veszélyes hulladékok begyűjtésére, szállítására és ártalmatlanítására, valamint OHT és ADR engedéllyel rendelkező gyűjtőeszközök forgalmazására szakosodott gazdasági társaság. 4. Status of cooperation / Együttműködés foka: Potenciális partner 5. Targets of the partner / A szervezet céljai Gazdasági eredményességet folyamatosan növelni és a szolgáltatást magas színvonalon ellátni.
88
5.
Related project themes (code, title) /Kapcsolódó altémák (kód, cím): 2. A hőbontás kinetikájának modellezése 3. Kísérleti üzemi vizsgálatok, technológiafejlesztési lehetőségek
6.
Others / Egyéb megjegyzés:
7.
Compiler / Összeállította: Kispál Gabriella Date of Compilation /Összeállítás dátuma: 2013. november 17. Date of Modification / Módosítás dátuma:
a) b)
Septox Kft. cégismertető A Septox Kft. 1992-ben az egészségügyi intézményekben keletkező veszélyes hulladékok kezelésére alakult társaság. A veszélyes hulladékkal kapcsolatos szolgáltatásait kórházak, háziorvosok, magánorvosok, alapellátások és szakrendelők, valamint laboratóriumok, patikák részére kínálja. A hulladékszállítási, átvételi és kezelői tevékenységi engedélyei alapján képes az intézményekben keletkező valamennyi veszélyes hulladék elszállítására, kezelésére, illetve ártalmatlanítására. Tevékenységéhez kapcsolódó szolgáltatása: - veszélyes hulladékok közúti szállítása az ADR előírásainak megfelelően, - veszélyes hulladékok gyűjtése, átvétele, - veszélyes hulladékok ártalmatlanítása égetéssel, vagy hulladékfertőtlenítő berendezésekben, - hulladékok szakszerű, szelektív gyűjtéséhez, közúti szállításához - OTH, ADR minősített egyszer-, illetve többször használatos gyűjtőeszközök biztosítása, - szaktanácsadás a veszélyes és nem veszélyes hulladékok gyűjtésével, szállításával, bevallásával kapcsolatos törvényi kötelezettségek teljesítéséhez. Az ország több pontján működnek képviseleteink. A társaság 1998-ban bevezette, tanúsítatta és folyamatosan fenntartja az MSZ EN ISO:9001:2009 szabvány szerinti Minőségbiztosítási (MIR), valamint az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány szerinti Környezetközpontú Irányítási Rendszereit (KIR). 2008-ban az OHSAS 18001:2007 szabvány követelményeinek megfelelve bevezetésre került a Munkahelyi Egészségvédelmi és Biztonsági Irányítási Rendszer (MEBIR) is. További részletes információkkal a Kft. irodája áll az érdeklődőink rendelkezésére, továbbá honlapunkon megtalálhatóak Tanusítványaink és a Politikáink.
A Septox Kft. a Megbízóinál keletkező hulladékok szelektív gyűjtéséhez biztosít gyűjtőeszközöket. Fertőzésveszélyes és veszélyes hulladékok elkülönített gyűjtéséhez OTH és ADR minősített gyűjtőeszközöket forgalmazunk.
89
Társaságunk 1998-ban bevezette, tanúsítatta és azóta is folyamatosan fenntartja az MSZ EN ISO:9001:2009 szabvány követelményeit kielégítő Minőségbiztosítási Irányítási Rendszerét (MIR), valamint az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány követelményeinek eleget tevő Környezetközpontú Irányítási Rendszert (KIR). 2008-ban az OHSAS 18001:2007 szabvány követelményeinek megfelelve bevezetésre került a Munkahelyi Egészségvédelmi és Biztonsági Irányítási Rendszer (MEBIR) is. A háromévenkénti tanusításokat és a rendszeres felügyeleti auditokat mindhárom rendszerünk esetében az Eurocert Kft. végzi. Tanusítványaink és Politikáink honlapunkon megtekinthetőek.
Engedélyek Veszélyes hulladék szállítási engedély: KTVF:39645-9/2012. Nem veszélyes hulladék szállítási engedély: KTVF: 39665-7/2012 Begyûjtési engedély: KTVF: 27316-9/2010 Állati eredetû hulladékok begyûjtési és szállítási engedélye: XIV-I-001/1305-3/2012. Pihenõ úti telephely kezelési engedély: KTVF: 2060-1/2012. Gyáli úti telephely kezelési engedély: KTVF:5664-12/2012 Állati melléktermék együttégetéssel engedélye: 22.1/1966/006/2011
történő
ártalmatlanításának
Partnereink FARKAS – transz GYŐRI HULLADÉKÉGETŐ KFT. PALOTA KÖRNYEZETVÉDELMI KFT. PÉCSI KÖRNYEZETVÉDELMI KFT.
A fertőzésveszélyes hulladék gyűjtésének rendje Az egészségügyi intézményekben a fertőzésveszélyes hulladékok gyűjtésére szolgáló eszközök minőségi követelményeit az 1/2002. (I. 11.) EüM rendelet 4. sz. melléklete, míg a szállítás követelményeit az ADR (Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás) tartalmazza.
90
A gyógyító tevékenység során keletkezett fertőzésveszélyes hulladékokat minősített, egyszerhasználatos gyűjtőedényekben kell gyűjteni! Az edényeket megtelésük után le kell zárni! Az edényeken lévő táblázatot ki kell tölteni /hulladék fajtája, keletkezés helye, dátuma, stb./. Az egészségügyi intézményekben keletkező fertőzésveszélyes hulladék 2 napig, amennyiben a hűtve tárolás megoldott, 30 napig tárolható. Injekciós tűk, injekciós fecskendők tűvel, infúziós és transzfúziós szerelékek, vágó, szúró, éleseszközök, ampullák, tárgylemezek, egyéb eszközök kizárólag OTH, ADR minősített kemény falú gyűjtőeszközben gyűjthetők: Műanyag fóliával-, és szúrásgátló betéttel ellátott papírdobozok (31010 – 31400), Műanyaggal bélelt papírdobozok (32100 – 32600), Keményfalú műanyag edények (41006 – 45600). A vérrel, váladékkal kismértékben szennyezett anyagok a szúró, vágó, éles eszközökkel keverten is gyűjthetők, amennyiben a hulladék nedvességtartalma max. 10%. A hulladékkal telt, lezárt papírdobozokat sárga feliratos fóliazsákba kell tenni, és a zsákokat be kell kötni. (A zsákon lévő táblázatot is ki kell tölteni!) A keményfalú műanyag edényeket szállítás előtt nem szükséges bezsákolni. Műtéti és más orvosi beavatkozások során visszamaradó fel nem ismerhetőszervmaradványok, váladékok, laboratóriumi és kórbonctani vizsgálati anyagok, illetve azok maradványai, vérrel, váladékkal szennyezett anyagok, kötszerek, rögzítések, tamponok, katéterek és egyéb, nagy nedvesség tartalommal bíró betegellátási hulladékok gyűjtésére kizárólag Keményfalú műanyag edények (41006 – 45600) használhatók. A vérrel, váladékkal kismértékben szennyezett anyagok, kötszerek, rögzítések, tamponok, katéterek és egyéb hasonló betegellátási hulladékok esetén, amennyiben a hulladéknedvességtartalma maximum 10%, ezek eldobására a:
sárga színkódos, ADR minősített egészségügyi veszélyes hulladékgyűjtő zsákokat javasoljuk alkalmazni, melyeket lábbal működtethető hulladékgyűjtő edényzetre, állványra célszerű felhelyezni. A zsákokat túlrakni veszélyes. Telítődésük után a zsák száját össze kell kötözni, azaz véglegesen le kell zárni, és a zsák oldalán lévő adattáblát pontosan ki kell tölteni.
A nem FERTŐZÉSVESZÉLYES HULLADÉK GYŰJTÉSÉNEK RENDJE Az anyagi tulajdonságaik miatt veszélyes hulladékoknál, a tűz-, és robbanás veszélyes és/vagy a mérgező/maró/ártalmas/ irritatív tulajdonság, valamint a várható környezetszennyezés miatt szükséges az elkülönített kezelés, szelektív gyűjtés. Ezen hulladékok szelektív gyűjtésének, tárolásának, szállításának edényeit, illetve ezek anyagait a tervezett ártalmatlanítási módoknak, illetve az ADR előírásainak megfelelően kell megválasztani. A telephelyi üzemi gyűjtőhelyen ezek a hulladékok a tárolókapacitásnak megfelelő mennyiségben, de az egy év alatt keletkező mennyiségnél több nem tárolható.
91
Minden tevékenységet, amelynek végzése során veszélyes hulladék keletkezik, úgy kell megtervezni és végezni, hogy a veszélyes hulladék: a.) mennyisége, illetve veszélyessége a lehető legkisebb legyen, illetve az a hulladék csökkenését eredményezze, b.)
hasznosítását minél nagyobb mértekben segítse elő,
c.) keletkezésének, kezelésének ellenőrzése és a mennyiségének meghatározása biztosítva legyen, d.) kezelése a munka- egészségügyi és munkabiztonsági szabályok maradéktalan betartásával történjen.
A tevékenységről anyagmérleget kell készíteni. A veszélyes hulladék sorsát szoros elszámolásban nyilván kell tartani, bizonylatozni kell és arról a környezetvédelmi hatóságoknak adatokat kell szolgáltatni. Ide tartoznak: A vegyi összetételük miatt a következők: citosztatikumok és az ezekkel szennyezett anyagok, eszközök. Raktárakban felhalmozódott gyógyszerek, gyógyszerhulladékok, gyógyszerkészítmények, gyógyhatású készítmények melyek szavatossága lejárt, vagy valamilyen okból kifolyólag kivonják a forgalomból, használatból. Szennyezett vagy valamilyen okból fel nem használható vegyi maradékok, beazonosíthatatlan vegyi anyagok. Illetve a tevékenység végzése során keletkező egyéb veszélyes hulladékok, csomagolási hulladékok. Mindezek a hulladékok fizikai és kémiai tulajdonságuknak megfelelő, ADR minősítettcsomagolókban, a folyékony halmazállapotúak kizárólag merevfalú, folyadékmegtartó, zárható műanyag, vagy fém, vagy üveg göngyölegekbe gyűjthetők. A szilárd halmazállapotú hulladékok gyűjthetők:
ADR II csomagolási osztályra minősített PE zsákban (szúró-, vágó-, éles részt nem tartalmazhat), vagy ADR II csomagolási osztályra minősített papírdobozban
A vegyi hulladékok gyűjtőedényeinek anyaga kémiai, fizikai tulajdonságainak megfelelő flakon, kanna, ballonok vagy hordók, IBC - k lehetnek.
Például: oldószerekhez - fémkanna higanyhoz - hermetikusan zárható műanyag edény savak, lúgokhoz - műanyag (nem PVC) kanna
A laboratóriumi munkák során keletkező veszélyes hulladékok:
92
krómkénsav hulladék, laboratóriumi vegyszermaradékok, hulladéklúgok, - lúgkeverékek, - pácok, patronokban lévő felhasználatlan gázok (ártalmatlan vagy inert gázt, aeroszol nyomás alatt tartalmazó fém- és üvegedények, flakonok), halogéntartalmú oldószer keverékek hulladékai, ill. ezeket tartalmazó hulladékok, halogénmentes oldószer keverékek hulladekai, ill. ezeket tartalmazó hulladékok,
Valamennyi gyűjtőedényt - a tartalmának megfelelően - a veszélyes áru/hulladékok kémiai tulajdonságaiknak megfelelő EWC kóddal és UN kóddal kell ellátni, feliratozni, és veszélyességi bárcákkal ellátni. Az esetlegesen sérült gyűjtőeszközöket csomagolásra felhasználni tilos! A keletkező veszélyes hulladék csak az átvétel pillanatáig képezi a Megrendelő tulajdonát. Attól kezdve, hogy a Megrendelő képviselője és a hulladékot átvevő gépkocsivezető aláírják a szükséges nyomtatványokat (veszélyes hulladékkísérő „SZ” jegy és szállítólevél), a hulladék Vállalkozó tulajdonába kerül, ez azonban Megrendelőt nem mentesíti a szerződés 9. pontjában részletezett feladói felelősség alól. Az érvényben lévő törvényi szabályozás betartása, a környezet védelme, és munkatársaink védelme érdekében, csak megfelelően csomagolt hulladékot veszünk át ügyfeleinktől. Ha a gépkocsivezető bármilyen rendellenességet (nem-megfelelőséget) észlel, azt a J 754/1-es számú „Veszélyes hulladékcsomagolási - átvételi jegyzőkönyv”be jegyzi fel, annak érdekében, hogy a hulladék átvételének visszautasításával történő „nem teljesítés” az esetleges reklamáció esetén dokumentált, és visszakereshető legyen. A hulladék átvételekor vagy a szállítás során történő baleseteket munkatársaink minden esetben rögzítik a J 900/1-es számú „Sérülések/balesetek jegyzőkönyvé”-ben, melyet a hulladék termelője (Megrendelő) aláírásával igazol.
93
94
95
96
COOPERATING PARTNER DATASHEET EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNER ADATLAP Sorszám: 5. 1.
c) d) e) f) g)
Name of Partner / Partner neve: Palota Környezetvédelmi Kft. Location of Partner (country, city) / Partner ország, város: Magyarország, Budapest Adress of Partner / Partner címe: 1151 Budapest, Szántóföld út 4/a. XV. kerület Phone number of Partner / Telefonszám +36-1-308-1350 Email
[email protected] Web http://www.palotakft.hu/ Name of Institution / Intézmény neve: Contacts / Kapcsolattartók: Dr. Varga A. Tamás – ügyvezető igazgató
2. Research area (pyrolysis, energy, waste etc.) / Kutatási terület: Környezetvédelmi technológiák 3. Main activities / Fő tevékenységek A veszélyes hulladékok, valamint az ipari és egyéb tevékenységek (kereskedelem, lakossági szolgáltatás és háztartás) során keletkező különleges bánásmódot igénylő hulladékok kezelésének biztosítása partnereink részére, teljes körű szolgáltatás keretében. 4. Status of cooperation / Együttműködés foka: Potenciális partner 5.
Targets of the partner / A szervezet céljai
Tevékenységünk mind magasabb színvonalon elégítse ki partnereink igényeit, elvárásait, a környezetünk védelmét támogató technológiák és szolgáltatások alkalmazása mellett. Szervezetünk képes legyen megfelelni a gyorsan változó gazdasági élet valamennyi kihívásának. Az általános fejlődés folyamatában következetesen egyensúlyra törekszünk a társadalmi, gazdasági, műszaki és környezeti feltételek közötti összhang megteremtésében. Összefoglalva, társaságunk eredményesen és hatékonyan működjön fenti céljaink és az összes érdekelt fél legnagyobb elégedettségére. 5.
Related project themes (code, title) /Kapcsolódó altémák (kód, cím):
97
3. Kísérleti üzemi vizsgálatok, technológiafejlesztési lehetőségek 4. A létrejövő végtermékek minőségének analitikai vizsgálata
6.
Others / Egyéb megjegyzés: Szeretnének tudatformálást is végezni.
7.
Compiler / Összeállította: Kispál Gabriella Date of Compilation /Összeállítás dátuma: 2013. november 17. Date of Modification / Módosítás dátuma:
a) b)
PALOTA KÖRNYEZETVÉDELMI Kft. A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének tagja Cégünk, a Palota Környezetvédelmi Kft. (ill. veszélyes hulladékok kezelése tekintetében jogelődjének számító céget a Környezetvédelmi Kisszövetkezetet később Környezetvédelmi Kft.) - több mint húsz éve áll szolgáltatásaival az Önök rendelkezésére. Fő célkitűzésünk a veszélyes hulladékok, valamint az ipari és egyéb tevékenységek (kereskedelem, lakossági szolgáltatás és háztartás) során keletkező különleges bánásmódot igénylő hulladékok kezelésének biztosítása partnereink részére, teljes körű szolgáltatás keretében. Tevékenységünk központja Budapest XV. kerületében lévő, a 2005-2006. év folyamán magas környezetbiztonsági szintet garantáló fejlesztésekkel megújult hulladékfogadó telephelyünk, mely kezelésre fogadja a külső beszállítókon keresztül, vagy saját - az ADR előírásokat kielégítő - gépjárműveinken beérkező különféle hulladékokat. Munkánkat tanúsítottan az MSZ EN ISO 9001. szabvány szerinti minőség biztosítási és az MSZ EN ISO 14001. szabvány szerinti környezetközpontú irányítási rendszerben végezzük. Kiemelt hangsúlyt fektetünk a környezetvédelemmel - ezen belül is különös tekintettel a veszélyes hulladék problémakörrel – kapcsolatos tudatformáló és ismeretterjesztő tevékenységre mind partnereink, mind a lakosság körében. Kérdéseivel, megoldandó problémáival jelentkezését: 1151 Budapest, Szántóföld u. 4/a. Telefon: (1) 308 13 50 Telefax: (1) 306 98 77 e-mail:
[email protected]
a
HULLADÉKFOGADÓ TELEPHELY: 1151 Budapest, Szántóföld u. 4/a. Telefon: (1) 306 98 06 MSZ EN ISO 9001 szerint tanúsítva MSZ EN ISO 14001 szerint tanúsítva (VESZÉLYES) HULLADÉKOK KEZELÉSE
98
következő
elérhetőségeinken
várjuk
(veszélyes) hulladékok begyűjtése és/vagy szállítása az ország egész területéről, az ADR előírásai szerint,
hiteles mérlegelés, minőség-ellenőrzés (szükség szerinti laboratóriumi vizsgálatokat is beleértve), a (veszélyes) hulladékok bizonylatolt átvétele,
hatóságok által nyilvántartással,
hulladékok hasznosítása hulladékégető kazánban.
hulladék oldószerek regenerálása,
veszélyes anyagokkal/hulladékokkal szennyezett berendezések, gépjárművek, konténerek mosása,
minőséghibás, lejárt felhasználhatósági megsemmisítendő termékek kezelése,
védett információ tartalmuk miatt dokumentációk megsemmisítése,
(veszélyes)hulladékok előkezelése (válogatás, aprítás, homogenizálás, préselés, (át)csomagolás, betárolás, folyékony hulladékok esetén a pH-beállítása és egyéb kémiai kezelések, bepárlás).
felügyelt
hulladékforgalom,
hőtermelés
céljából
egyedi
idejű
naprakész
cégünk
által
ill.
egyéb
kezelést
igénylő
számítógépes
üzemeltetett
okok
miatt
adathordozók,
SZENNYVÍZKEZELÉS
nehézfémtartalmú szennyvizek, oldatok ártalmatlanítása,
toxikus, vagy alacsony szerves anyag tartalmú szennyvizek ártalmatlanítása nedves oxidációs berendezésben,
szerves anyagok kicsapatása szennyvizekből kitelepíthető) szennyvízkezelővel,
savas, lúgos oldatok semlegesítése,
szennyvizek bepárlása nagy teljesítményű bepárlóval hulladékhő felhasználásával.
mobil
(külső
helyszínre
is
KÁR- ÉS SZENNYEZÔDÉS-MENTESÍTÉS Kármentesítési feladatok elvégzése Magyarországon és külföldön. LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATOK
(veszélyes)hulladékok, szennyezett talajok, szenny- ill. talajvizek akkreditált mintavétele és laboratóriumi vizsgálata hagyományos és nagyműszeres (ICP, GCMS, stb.) módszerekkel, összetétel-analízis (halogén-, nehézfém- PCB-tartalom stb.) és egyéb minőségi vizsgálatok (pH, égéshő stb.) társcégen keresztül,
99
hulladékkezelő és ártalmatlanító eljárások alkalmasságának tesztelése, szakértői tevékenység laboratóriumi analitikai hátterének biztosítása.
A Palota Környezetvédelmi Kft. Integrált (minőség- és környezetvédelmi) irányítási rendszeréről Céljaink: Tevékenységünk mind magasabb színvonalon elégítse ki partnereink igényeit, elvárásait, a környezetünk védelmét támogató technológiák és szolgáltatások alkalmazása mellett. Szervezetünk képes legyen megfelelni a gyorsan változó gazdasági élet valamennyi kihívásának. Az általános fejlődés folyamatában következetesen egyensúlyra törekszünk a társadalmi, gazdasági, műszaki és környezeti feltételek közötti összhang megteremtésében. Tenni akarunk környezetünk harmonikus kapcsolatainak formálásáért, környezeti elemeinek és folyamatainak védelméért, a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosításáért. Kötelezettséget érzünk és vállalunk az egészséges létet és megélhetést biztosító környezet fenntartására a jövő generációi számára. Társaságunk környezeti teljesítő képessége folyamatosan feleljen meg a hazai és nemzetközi előírásoknak, biztosítsa minőség- és környezetpolitikánk megvalósítását. Folytonos ellenőrzés alatt tartjuk tevékenységeink környezetre gyakorolt hatását, törekszünk a környezeti terhelés csökkentésére. Tevékenységeink, infrastruktúránk fejlesztésekor előnyben részesítjük a kisebb környezeti terhelést okozó, kevesebb energiát felhasználó megoldásokat. Összefoglalva, társaságunk eredményesen és hatékonyan működjön fenti céljaink és az összes érdekelt fél legnagyobb elégedettségére. Eszközeink: Munkatársainknak a minőségi szolgáltatásért való felelőssége, partnereink elvárásainak mind jobb kielégítése. A megrendelők igényeinknek a műszaki lehetőségeinkkel való összehangolása. Az átvizsgált és jóváhagyott ajánlatoknak, szerződéseknek és egyéb dokumentumoknak a biztosítása. Írásban rögzített szabályozás nem megfelelő szolgáltatás esetén. A mérő és ellenőrző műszerek rendszeres pontosságellenőrzése, a mindenkori hitelesség biztosítása. A dolgozókkal szemben támasztott szakmai, képzettségi és továbbképzési elvárás. Biztosítjuk ügyfeleinknek, előre egyeztetett időpontban, telephelyünk megtekintését.
100
COOPERATING PARTNER DATASHEET EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNER ADATLAP Sorszám: 6. 1.
c) d) e)
f)
Name of Partner / Partner neve: HAJDÚKOMM Kft. Location of Partner (country, city) / Partner ország, város: Magyarország, Debrecen Adress of Partner / Partner címe: 4031 Debrecen, Határ út 1022 Phone number of Partner / Telefonszám +36- 52/ 412 927 Email
[email protected] Web Saját honlapot nem találtam. A megjelenő adatok forrásai: http://www.humusz.hu/egetok/hajdukomm-kft http://www.tudakozo-online.hu/hajdukomm-koernyezetvedelmi-szolgaltato-kft Name of Institution / Intézmény neve:
g)
Contacts / Kapcsolattartók: Nincs megadva
2.
Research area (pyrolysis, energy, waste etc.) / Kutatási terület::
3. Main activities / Fő tevékenységek Veszélyes hulladék ártalmatlanítása, veszélyes hulladékszállítás, veszélyes hulladék kezelése, gyógyító ásványok forgalmazása, veszélyes hulladék átvétele. 4. Status of cooperation / Együttműködés foka: Potenciális partner 5.
Targets of the partner / A szervezet céljai
5.
Related project themes (code, title) /Kapcsolódó altémák (kód, cím): 2. A hőbontás kinetikájának modellezése 3. Kísérleti üzemi vizsgálatok, technológiafejlesztési lehetőségek
6.
Others / Egyéb megjegyzés: Lehetséges partner: Zöld Kör. A cég elsősorban egészségügyi folyamatos mérőműszerekkel.
hulladékot
101
ártalmatlanít. Nem
rendelkezik
7. a) b)
Compiler / Összeállította: Kispál Gabriella Date of Compilation /Összeállítás dátuma: 2013. november 18. Date of Modification / Módosítás dátuma:
102
COOPERATING PARTNER DATASHEET EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNER ADATLAP Sorszám: 7. 1 .
c) d ) e) f) g )
Name of Partner / Partner neve: SARPI Dorog Környezetvédelmi Kft. Location of Partner (country, city) / Partner ország, város: Magyarország, Dorog Adress of Partner / Partner címe: 2510 Dorog, Bécsi u. 131. Phone number of Partner / Telefonszám +36 33 512-700 Email
[email protected]
Web http://www.sarpi.hu/ Name of Institution / Intézmény neve: Veolia Environmental Services Contacts / Kapcsolattartók:
2. Research area (pyrolysis, energy, waste etc.) / Kutatási terület:: Műszaki fejlesztések, folyamatos újítások a technológia és munkabiztonság területén, folyamatos emissziós mérések, az égés során keletkező kibocsátások lehetőségek szerinti csökkentése. 3. Main activities / Fő tevékenységek Környezetgazdálkodási szolgáltatások. veszélyes hulladékok komplex ártalmatlanítása termékek és vámáruk biztonsági megsemmisítése
103
szállításszervezés, gyűjtőedényzetek biztosítása hulladékok előkezelése, hasznosítása
4. Status of cooperation / Együttműködés foka: Potenciális partner 5. Targets of the partner / A szervezet céljai Környezettudatos, a munkahelyi biztonságot előtérbe helyező vállalati magatartás kialakítása és fejlesztése. Az összhangot megteremteni az üzleti, és a környezetvédelemmel, munkabiztonsággal kapcsolatos tevékenységek között.
5.
Related project themes (code, title) /Kapcsolódó altémák (kód, cím): 1. Technológiai tudásközpont kialakítása 2. A hőbontás kinetikájának modellezése 3. Kísérleti üzemi vizsgálatok, technológiafejlesztési lehetőségek 4. A létrejövő végtermékek minőségének analitikai vizsgálata
6.
Others / Egyéb megjegyzés: 10.3.2 A SARPI Dorog Kft. ismét, 2011-ben is Superbrand elismerésben részesült. Tanulókat gyakran vezet körbe a vállalat területén, van virtuális üzemlátogatásra is lehetőség. A SARPI Dorog Kft. tagja a Magyar Vegyipari Szövetségnek és a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének. Részt vállalnak a környezetvédelmi törvényalkotási-véleményezési folyamatban. További ügyfélkör lehetősége.
7. a) b)
Compiler / Összeállította: Kispál Gabriella Date of Compilation /Összeállítás dátuma: 2013. november 19. Date of Modification / Módosítás dátuma:
A Veolia Environnement 150 év a környezetvédelem szolgálatában A Veolia Environnement egy nagycsalád, melyet számos vállalat alkot. Mint minden család, mi is büszkék vagyunk a gyökereinkre, melyek 150 évre nyúlnak vissza. "Csoportunk, mely az iparosodással és az urbanizációval egy időben született, az elmúlt 153 évben folyamatosan alkalmazkodott a társadalmi változásokhoz." (Henri Proglio, a Veolia Environnement elnök-vezérigazgatója) A Veolia Environnement a környezetgazdálkodási szolgáltatások területén a világ legnagyobb vállalata: mintegy 300 ezer foglalkoztatottal, öt kontinensen, több mint száz országban van jelen.
104
A francia eredetű, éves szinten 30 milliárd euró forgalmat bonyolító cégcsoport tevékenysége felöleli a víziközmű szolgáltatások (Veolia Eau), a hulladékgazdálkodás (Veolia Propreté), az energiagazdálkodás (Veolia Énergie) és a tömegközlekedés (Veolia Transport) területeit. Ügyfelei között egyaránt megtalálhatók önkormányzatok, költségvetési intézmények, valamint az ipar és a szolgáltató szektor vállalatai. A Veolia Environnement testre szabott, ugyanakkor átfogó megoldásokat kínál partnereinek, és ezzel hozzájárul a fenntartható fejlődés, valamint a hatékony környezetgazdálkodás elősegítéséhez. Magyarországi jelenlét A Veolia Environnement ágazatai tizenöt évvel ezelőtt, az 1990-es évek elején kezdték meg működésüket a hazai piacon. A Veolia Transport képviseleti irodával, míg a többi ágazat leányvállalatokkal jelenik meg Magyarországon: a Veolia Víz és a Veolia Környezetgazdálkodási Szolgáltatások irányítása alatt álló érdekeltségek, valamint a Veolia Energia tulajdonában lévő Dalkia Energia összesített, 2005. évi árbevétele meghaladja a 66 milliárd forintot, míg a foglalkoztatottak száma a 2800 főt. A négy üzletág jogilag egymástól független, ugyanakkor – a nemzetközi gyakorlatot követve – törekszik a szoros együttműködésre, mind a kereskedelem, mind a kommunikáció területén. A többnyire közös ügyfélkör - önkormányzatok, ipari és szolgáltató létesítmények - számára optimalizált, megbízható működést, pénzügyi megtakarítást, illetve műszaki fejlesztést jelent a Veolia Environnement cégei által kidolgozott, átfogó, ugyanakkor testre szabott szolgáltatáscsomag. Engedélyeink A veszélyes és nem veszélyes hulladékok hatályos égetési engedélyét az Északdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség adta ki 1286713/2009. iktatószámon. A SARPI Dorog Kft. veszélyes és nem veszélyes hulladékok hatályos begyűjtési engedélyét az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség adta ki 10564-10/2010. számon. A veszélyes és nem veszélyes hulladékok előkezelését az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Főfelügyelőség 992-13/2011. számú hatályos határozata szabályozza. A Flóra's Kft. nem veszélyes hulladékok hatályos szállítási engedélyét az Északdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség adta ki 1288515/2011. számon. A Flóra's Kft. veszélyes hulladékok hatályos szállítási engedélyét az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség adta ki 12886-16/2011. számon. Cégünk története 1984. A társaság alapítása Alapítók: Richter Gedeon Vegyészeti Gyár CHINOIN Gyógyszergyár EGIS Gyógyszergyár 1989. Próbaüzem 1991. Üzembe helyezés Induló kapacitás: 25.000 tonna/év
105
1992. Átszervezés, a társaság átalakul korlátolt felelősségű társasággá Dorogi Hulladékégető Kft. néven 1993. Privatizáció nemzetközi pályázat útján, nyertes a francia SARP INDUSTRIES szakmai befektető csoport 1994. Új tulajdonos: SARP INDUSTRIES csoport 1999. ISO 14001 minősítés megszerzése 2001. A vállalat új nevével (ONYX Magyarország SARP INDUSTRIES Környezetvédelmi Szolgáltató Kft.) is kifejezi, hogy a világ vezető környezetvédelmi szolgáltató csoportjának a tagja 2004. OHSAS 18001 Munkahelyi Egészségvédelem és Biztonság Irányítási Rendszer kiépítése 2006. A tulajdonos névváltozása: Veolia Propreté SARP INDUSTRIES 2007. A vállalat névváltozása: SARPI Dorog Környezetvédelmi Kft. A társaság ma: Alkalmazottak száma: 72 Égetési kapacitás: 35.000 tonna/év
Profil: veszélyes hulladékok komplex ártalmatlanítása termékek és vámáruk biztonsági megsemmisítése szállításszervezés, gyűjtőedényzetek biztosítása hulladékok előkezelése, hasznosítása
Cégadataink A cég teljes neve:
SARPI Dorog Környezetvédelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
A cég rövidített neve:
SARPI Dorog Kft.
Bejegyzett cím:
2510 Dorog, Bécsi u. 131. - térkép
Működési cím:
2510 Dorog, Bécsi u. 131., GPS: É: 47,7286732, K:18,7255583
Központi telefonszám: 33/512-700 Központi telefax:
33/512-857
Honlap:
www.sarpi.hu
Marketing: Németh Csaba Sallai Ruben
33/512-704 33/512-860
Ütemezés:
106
Molnár Zoltánné Mocsnik Lászlóné
33/512-833 33/512-700
Alapítás dátuma:
1984.
Társasági forma:
Korlátolt felelősségű társaság
Adószám:
10678523-2-11
Cégjegyzékszám:
11-09-002165
Statisztikai szám:
10678523 3822 113 11
KTJ szám:
100391724
KÜJ szám:
100201374
Alkalmazottak száma:
72 fő
Jegyzett tőke:
832.500.000 HUF
Tulajdonos neve:
Veolia Proprete SARP INDUSTRIES
Tulajdonos címe:
78520 Limay, Route de Hazay
Bankok:
Raiffeisen Bank ZRt. Magyaroszág 12025000-00322244-00100008. BNP Paribas Magyarországi Fióktelepe 13100007-02501860-000533484.
Könyvvizsgáló neve és KPMG Hungária Könyvvizsgáló, Adó- és Közgazdasági címe: Tanácsadó Kft. (1139 Budapest, Váci u. 99.) Környezeti és munkabiztonsági politikánk A SARPI Dorog Kft. az ország egyik legjelentősebb környezetvédelmi szolgáltatója, tevékenységével jelentősen hozzájárul az ország környezeti helyzetének javításához azáltal, hogy a veszélyes hulladékokat szakszerűen, a legszigorúbban ellenőrzött körülmények között ártalmatlanítja. Ezáltal az egészséget és környezetet súlyosan károsító anyagokat, mint veszélyforrásokat megszünteti. A szakszerű ártalmatlanítás által biztosítja, hogy a veszélyes hulladék ne kerülhessen a környezetbe. A SARPI Dorog Kft. vezetése tudatában van annak, hogy hosszú távú céljai eléréséhez a környezettudatos, a munkahelyi biztonságot előtérbe helyező vállalati magatartás kialakítása és fejlesztése alapvető követelményt jelent. Ezért versenyképességének megőrzése, további javítása érdekében az alábbi elvek szerint kívánja az összhangot megteremteni üzleti, és a környezetvédelemmel, munkabiztonsággal kapcsolatos tevékenységei között. Az országos hulladékártalmatlanítás felelősségéből részt vállalva a társaság vezetése rögzíti Környezeti és Munkabiztonsági Politikáját, elkötelezetten támogatja annak megvalósítását, a környezetvédelmi és munkabiztonsági jogi előírások teljesítése mellett a környezetvédelmi és munkahelyi biztonságot fokozó tevékenységét folyamatosan továbbfejleszti.
Tekintettel arra a tényre, hogy az égetőművet Dorog, Tokodaltáró és EsztergomKertváros lakott területeinek közelébe telepítették és ott működik, a területhasznosítás és a telephelyen folytatott tevékenységek végzése során mindenkor körültekintően járunk el.
107
Új beruházások, fejlesztések tervezésekor mind a környezetvédelmi, mind a munkabiztonsági szempontokat a lehető legnagyobb mértékben figyelembe vesszük, a vészhelyzetek megelőzésének elvét valljuk. Tevékenységeink tervezése, fejlesztése során előnyben részesítjük a környezetkímélő és munkabiztonság szempontjából kiemelkedő megoldásokat. Tevékenységeink során, különös tekintettel az égetési technológiára, a keletkező kibocsátásokat folyamatosan ellenőrizzük, a lehetőségek szerint csökkentjük. Energiahasznosító rendszerünket hatékonyan valósítjuk meg és működtetjük. Részt vállalunk a környezetvédelmi törvényalkotási-véleményezési folyamatban. Dorog város és környéke környezetvédelmi tevékenységét támogatjuk. Alapvető kötelességünknek tekintjük a jogszabályokban és a hatósági előírásokban foglaltak maradéktalan betartását, valamit a megrendelői és etikai követelményeknek való megfelelést. A hatóságokkal való együttműködést biztosítjuk. A környezetvédelmi, egészségvédelmi és biztonsági célkitűzéseinket, irányelveinket folyamatosan fejlesztjük. Munkavállalóink egészségének és biztonságának védelme érdekében feltárjuk a munkahelyeken előforduló veszélyeket, rendszeresen értékeljük tevékenységeink egészségügyi és biztonsági kockázatait, azokat tervszerű intézkedésekkel folyamatosan igyekszünk minimalizálni. Megfelelő munkahelyi környezetet kialakítására törekszünk, amelyben az alkalmazottak munkájukat igényesen végezhetik. Üzemvitelünk biztonságát folyamatosan növeljük, a havária esetek elkerülésére és az esetleges károk csökkentésére a lehető legnagyobb mértékben felkészülünk. Az biztonságos munkavégzéshez szükséges személyi és technológiai feltételeket folyamatosan fejlesztjük. Alkalmazottaink képességeinek, képzéseinek fejlesztése fontos szerepet játszik a környezet központú szemléletmód meghonosításában, munkahelyünk biztonságának fokozásában, ezért törekszünk az ezirányú fejlődésük elősegítésére. Különös figyelmet fordítunk a környezet- és munkavédelemmel, illetve a környezetközpontú, munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági irányítással kapcsolatos információáramlás megszervezésére, munkatársaink, a hatóságok és a közvélemény tájékoztatására szolgáló rendszerek hatékony működtetésére. Munkatársainktól felelős, gondolkodó, előírásnak és utasításoknak maximálisan eleget tevő munkavégzést várunk el.
A SARPI Dorog Kft. tagja a Magyar Vegyipari Szövetségnek és a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének. E szervezetekben és szerződéses partnereink felé képviseljük a környezettudatos irányítás fontosságát. Politikánkat nyilvánosságra hozzuk és bármely érdeklődő fél számára hozzáférhetővé tesszük.
Tanúsítványaink A SARPI Dorog Kft. ISO 14001:2004 szerint tanúsított Környezetirányítási és OHSAS 18001:2007 szerint tanúsított Munkahelyi Egészségvédelmi és Biztonsági Irányítási Rendszerrel rendelkezik. Tanúsítványainkat megtekintheti az alábbi képekre kattintva.
108
Főbb beruházásaink A SARPI Dorog Kft. folyamatosan nagy hangsúlyt fektet égetőműve korszerűsítésére, a környezet védelmét szolgáló beruházásokra. Az elmúlt három év során több mint 730 millió forintot fordítottunk környezetvédelmi beruházásokra, s öt év alatt jelentősen, mintegy felére csökkentettük például a felhasznált ipari víz mennyiségét.
2006
Az OPSIS rendszer korszerűsítése illetve cseréje Új, folyamatos emisszió mérő műszer vásárlása 60 millió forint értékben A laboratórium korszerűsítése A laboratóriumban a mérések pontosságának, megbízhatóságának további fejlesztése érdekében kiegészítő berendezéseket, köztük egy 15 millió forint értékű ED-XRF spektrométert vásároltunk.
2005
Négy 300 m3-es tartály telepítése Egy 1000 m3-es tartály helyére 4 db 300 m3-es veszélyes hulladéktároló tartályt telepítettünk. A tartálycsoport üzembe helyezése megtörtént, és három hónapos próbaüzem után megkaptuk a használatba vételi engedélyt. A legkorszerűbb technológiai és biztonsági berendezések felhasználásával épült tartályok üzembe helyezésével a folyékony hulladékok előkezelése, szélesebb körű szétválaszthatósága jelentős minőségi változást jelent mind az átmeneti tárolás biztonsága, mind pedig az ügyfelek gyorsabb és hatékonyabb kiszolgálása terén. A tároló kapacitásunk 525 m3-ről 1725 m3-re növekedett, mely nagy mértékben növeli az üzemeltetés biztonságát. A beruházás költsége 189,28 millió forint volt. Az utóégető felújítása A nagyjavítás alatt tervszerűen elvégeztük az utóégető felújítását, melynek beruházási költsége 87,83 millió forint volt. A kémény cseréje A régi kémény cseréjét 2005. októberében végeztük el. Az új kémény, amely újdonságnak számít, a legkorszerűbb epoxi műgyantából készült. A beruházás költsége 50 millió forint volt.
2004 109
A lerakó lezárása 330 milliió forintos beruházással lezártuk és rekultiváltuk a 2-3 számú lerakó medencét.
Technológiai folyamatábra
Emissziós adatok 2013.10.31.
110
A Dorogi Égetőmű Környezetfejlesztő Közalapítvány
111
A Dorogi Égetőmű Környezetfejlesztő Közalapítvány 1999. szeptembere óta működik a Dorogi Égetőmű Környezetfejlesztő Alapítvány jogutódjaként. A közalapítvány kiemelkedően közhasznú szervezet. Alapítói Dorog Város Önkormányzata és a SARPI Dorog Környezetvédelmi Szolgáltató Kft, az alapítói vagyon 1.010.000 Ft. Az Alapítvány székhelye: 2510 Dorog, Bécsi u. 131. A közalapítvány célja Dorog város környezetvédelmi és ehhez kapcsolódó városfejlesztési célkitűzések megvalósításának előmozdítása, hozzájárulás azok forrásainak biztosításához. A közalapítvány környezetvédelmi, valamint az ehhez kapcsolódó egészségmegőrző, betegségmegelőző gyógyító, egészségügyi rehabilitációs, nevelő és oktató, képességfejlesztő, ismereterjesztő, természetvédelmi és állatvédelmi tevékenységet folytat. Adószáma, melyre 186008878-1-11.
a
magánszemélyek személyi
jövedelemadójuk 1
%-át
várja:
Környezeti nevelés A SARPI Dorog Kft-nél a műszaki és technikai biztonság folyamatos garantálása mellett meghatározó szerepet élvez az iskolás korosztályok környezetvédelmi nevelésében való szerepvállalás. Minden évben a térségben élő iskolások százai vesznek részt a Nyílt Napok rendezvénysorozatán. Az elmúlt évek során számos dorogi iskolás vett részt a Veolia nemzetközi környezetvédelmi pályázatain is. pl.: 2007: Mesékkel a világ körül; történetek az emberről és a természetről
112
COOPERATING PARTNER DATASHEET EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNER ADATLAP Sorszám: 8. 1.
Name of Partner / Partner neve:
Győri Hulladékégető Kft.
c) d)
e) f) g)
Location of Partner (country, city) / Partner ország, város: Magyarország, Győr Adress of Partner / Partner címe: 9010 Győr, Pf.: 2 Phone number of Partner / Telefonszám Központi szám:06 (96) 516-680 Email
[email protected] [email protected] Web www.gyhk.hu Name of Institution / Intézmény neve: Contacts / Kapcsolattartók: Ügyvezetők: Vargáné Matláry Eleonóra, Babos József Hulladékátvétel, ajánlatok, szerződések bonyolítása: Horváthné Ritter Erika Tel:06 (96) 516-689 Laboratórium: Papp Lászlóné Tel:06 (96) 516-688 Pénzügy: Vízi Veronika Tel:06 (96) 516-680
2. Research area (pyrolysis, energy, waste etc.) / Kutatási terület: Az évek során számos fejlesztést hajtottunk végre az égetőben, ezek kiterjedtek a füstgáztisztítás technológiájának továbbfejlesztésére, a folyamatos mérő és adatgyűjtő rendszerek kiépítésére, a hőhasznosítás hatásfokának javítására, szigetelt burkolt tárolóhelyek és közlekedő utak kiépítésére, víztakarékos vízvisszaforgató rendszer kialakítására.
3. Main activities / Fő tevékenységek A más módon nem hasznosítható és ártalmatlanítható veszélyes és nem veszélyes ipari, intézményi, egészségügyi hulladékok ártalmatlanítását és hasznosítását végezzük. A Győri Hulladékégető Kft. veszélyes- és nem veszélyes ipari hulladékok égetéssel történő ártalmatlanításával és hasznosításával (energiatermeléssel) foglalkozó vállalkozás. 4. Status of cooperation / Együttműködés foka: Potenciális partner
113
5. Targets of the partner / A szervezet céljai Célunk a környezetvédelmi előírások maradéktalan és példamutató betartása mellett megrendelőink igényeinek magas színvonalon történő kielégítése. Társaságunk a környezettel összhangban kívánja folytatni tevékenységeit, elkötelezettséget érez és vállal a jövő generációi számára is egészséges létet és megélhetést biztosító környezet fenntartására. Társaságunk jövőjét a folyamatos fejlődésben, szolgáltatásaink környezetvédelemi szempontból is példamutató megvalósításában, éspiaci lehetőségeink maximális kihasználásában látjuk, amely biztosítja munkatársaink emberhez méltó megélhetését. 5.
Related project themes (code, title) /Kapcsolódó altémák (kód, cím): 1. Technológiai tudásközpont kialakítása 2. A hőbontás kinetikájának modellezése 3. Kísérleti üzemi vizsgálatok, technológiafejlesztési lehetőségek 4. A létrejövő végtermékek minőségének analitikai vizsgálata
6.
Others / Egyéb megjegyzés: A „Hulladékkezelési technológia korszerűsítése a Győri Hulladékégetőben” című és a GOP-2.1.4-09/K-2010-0041 számú projekt. 2010-től minden évben aktualizált környezetvédelmi jelentést készítenek. Gondot fordítunk arra, hogy minőség- és környezeti politikánkat minden munkatársunk és szervezetünk részére munkát végző vállalkozás megértse, elfogadja és alkalmazza Compiler / Összeállította: Kispál Gabriella Date of Compilation /Összeállítás dátuma: 2013. november 17. Date of Modification / Módosítás dátuma:
7. a) b)
Bemutatkozás Tisztelt Látogató! Tisztelettel köszöntjük honlapunkon. Engedjék meg,hogy rövid ismertetést adjunk hulladékégetőnkről. Hulladékégetőnk 1990 óta üzemel Győr északkeleti határában a városi szennyvíztisztító szomszédságában.A 100 % magyar tulajdonban lévő égetőben a más módon nem hasznosítható és ártalmatlanítható veszélyes és nem veszélyes ipari, intézményi, egészségügyi hulladékok ártalmatlanítását és hasznosítását végezzük. Az égetés során a hulladékokból felszabaduló hőenergiát gőztermeléssel hasznosítjuk. A termelt gőzből villamos áramot állítunk elő, illetve ellátjuk a saját és a szomszédos szennyvízkezelő telep technológiai gőzigényét. Az évek során számos fejlesztést hajtottunk végre az égetőben, ezek kiterjedtek a füstgáztisztítás technológiájának továbbfejlesztésére, a folyamatos mérő és adatgyűjtő rendszerek kiépítésére, a hőhasznosítás hatásfokának javítására, szigetelt burkolt tárolóhelyek és közlekedő utak kiépítésére, víztakarékos vízvisszaforgató rendszer kialakítására.
114
A fejlesztéseknek köszönhetően a hulladékégető már 2004-ben teljesíteni tudta a hulladékégetőkre 2005. július 1-től kötelező a korábbinál jóval szigorúbb előírásokat. A technológiában beépített mérőműszerek és a számítógépes folyamatvezérlés biztosítják, hogy az égető szennyezőanyag kibocsátása jóval a hulladékégetőkre előírt határértékek alatt van. Honlapunkon 2003. óta naponta közzétesszük az égető kibocsátási értékeit a lakosság számára is jól érthető formában. A 2006-os évben megoldottuk a hulladék-gyűjtőhely és a hőhasznosító kazánok lefedését, melyek a környezetbiztonság további fokozását szolgálták. Emellett a meglévő irodaházat egy korszerű, öltözőket, étkezőt, irodákat és egyéb kiszolgáló létesítményeket is magába foglaló- épülettel bővítettük ki. Az építkezés befejezéseként új parkoló készült és a tereprendezés során több száz fát és cserjét ültettünk az égető köré. Így a 2000. évben telepített fasorral együtt több száz fa veszi körül a hulladékégető telephelyét kellemes zöldövezetet biztosítva. A vízfelhasználás és a szennyvízkibocsátás további csökkentésére 2007.évben újabb záportározót építettünk és megoldottuk a csapadékvizek és tisztított szennyvizek visszavezetését a technológiába.Ennek a beruházásnak köszönhetően az ipari víz felhasználásunk a felére a szennyvízkibocsátásunk minimálisra csökkent. 2008.évben megvalósítottuk az égető nyugati oldalának körbeburkolását melyet zajvédő burkolattal láttunk el.Ennek köszönhetően a nyugati oldalon a zajkibocsátásunk csökkent így jóval a jogszabályban előírt határérték alatt van. 2008-ban új híddarút helyeztünk üzembe,valamint új salakkihordó berendezést építettünk be.Ezenkívül új késgarnitúrát szereztünk be az aprítógépünkhöz. 2009-ben kicseréltük a kéményünket. 2011-ben az égető keleti oldalánlévő gyűjtőhelyét, valamint a hőhasznosító kazánok előtti teret fedtük le. A fedett gyűjtőhelyre beépítettünk egy mágneses vasleválasztó gépsort a salak fémtartalmának kinyerésére. A hulladékégető 1998. óta rendelkezik ISO 9002 minőségügyi és ISO 14001 környezetvédelmi minősítéssel. 2004. decembere óta integrált ISO 9001 és 14001 rendszert működtetünk és ennek megfelelően folyamatosan törekszünk környezetvédelmi teljesítményünk további javítására. Az ártalmatlanítás folyamata Hulladék fogadás A hulladékokat írásban és telefonon történt előzetes egyeztetés után speciális, a veszélyes áruk szállítására alkalmas, ún. ADR vizsgával rendelkező gépjárművekkel szállítják be az égetőműbe.
115
Mérés, nyilvántartás A hulladékok tömegét hídmérlegen mérjük, minőségüket a kísérő dokumentumok alapján szemrevételezéssel, mintavétellel,szükség esetén laboratóriumi vizsgálatokkal ellenőrizzük. A beszállított hulladékokról naprakész számítógépes nyilvántartás készül.A nyilvántartás egyben a hulladékos bevalláshoz szolgáltatja az adatokat.
Környezetvédelmi jelentés A GYŐRI HULLADÉKÉGETŐ KFT. veszélyes- és nem veszélyes ipari hulladékok égetéssel történő ártalmatlanításával és hasznosításával (energiatermeléssel) foglalkozó vállalkozás. Legfőbb célunk a környezetvédelmi előírások maradéktalan és példamutató betartása mellett megrendelőink igényeinek magas színvonalon történő kielégítése. Társaságunk a környezettel összhangban kívánja folytatni tevékenységeit, elkötelezettséget érez és vállal a jövő generációi számára is egészséges létet és megélhetést biztosító környezet fenntartására. Eredményességünk és piaci elismertségünk növeléséhez, valamint vevőink elégedettségének elnyeréséhez fontos eszköznek tekintjük a mindenkori MSZ EN ISO 9001 és az MSZ EN ISO 14001 szabványoknak megfelelő szabályozott és dokumentált integrált irányítási rendszer működtetését és folyamatos fejlesztését a tevékenységünkre vonatkozó jogi szabályozás szem előtt tartásával.Ennek érdekében elkötelezettek vagyunk az alábbi feladatok ellátására: Kiemelten fontosnak tartjuk a lehetséges megrendelői körünk elvárásainak megismerését, a személyes kapcsolattartást. A piaci igényeknek megfelelő rugalmas árpolitikával, szakmai hozzáértésünket bizonyító szolgáltatásainkkal, segítő szándékú szaktanácsadással igyekszünk megnyerni és megtartani megrendelői körünket. Magas szintű szakismerettel rendelkező, korrekt, megbízható, kreatív munkatársakat alkalmazunk. Szigorú elvárásainkat teljesítmény-arányos jövedelemmel, a folyamatos szakmai képzés támogatásával és kultúrált munkafeltételek biztosításával kompenzáljuk. Munkatársaink képzésével, oktatásával biztosítjuk a minőség- és környezettudatos munkavégzést. Tevékenységünk során a környezet védelme, illetve a környezetszennyezés megelőzése az elsődleges szempont, ezért folyamatosan fejlesztjük a környezeti teljesítményünket.Törekszünk arra, hogy megelőzzük a szennyező anyagok természeti környezetbe jutását és csökkentsük a káros anyagok kibocsátását. Tevékenységünk fejlesztésekor előnyben részesítjük a kisebb környezeti terhelést okozó technikai-technológiai megoldásokat. Berendezéseink működtetésekor törekszünk a minél alacsonyabb természeti erőforrás felhasználásra a minél nagyobb fokú hőhasznosítás elérése mellett. Beszállítóink, alvállalkozóink kiválasztásánál figyelembe vesszük környezeti teljesítményüket is.
116
Szolgáltatásainkat, integrált irányítási rendszerünket a megrendelői igények változásának figyelembevételével, a megrendelőink és a külső érdekelt felek észrevételeinek visszacsatolásával, teljesítményünk mérésével és értékelésével tökéletesítjük. Rendkívüli események alkalmával követendő eljárásokat, utasításokat, a helyrehozhatatlan környezeti károsodás megelőzésére tervet készítünk, és ezeket munkatársainkkal is megismertetjük. Gondot fordítunk arra, hogy minőség- és környezeti politikánkat minden munkatársunk és szervezetünk részére munkát végző vállalkozás megértse, elfogadja és alkalmazza. A cégvezetés elkötelezettséggel, személyes példamutatással és a szükséges erőforrások biztosításával áll a minőségi és környezettudatos munkavégzés mellé. Társaságunk jövőjét a folyamatos fejlődésben, szolgáltatásaink környezetvédelemi szempontból is példamutató megvalósításában, éspiaci lehetőségeink maximális kihasználásában látjuk, amely biztosítja munkatársaink emberhez méltó megélhetését. 2010-ben elkészítettük a tevékenységünk környezeti hatásait bemutató környezetvédelmi jelentést ,melyet évente aktualizálunk és a honlapunkon közzéteszünk az érdeklődők számára. Vargáné Matláry Eleonóra Babos József Ügyvezető igazgató
117
COOPERATING PARTNER DATASHEET EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNER ADATLAP Sorszám: 9. 1.
Name of Partner / Partner neve: Progress B90. Kft. (Zrt. megnevezést is találtam) Location of Partner (country, city) / Partner ország, város: Magyarország, Kistarcsa Adress of Partner / Partner címe: Kistarcsa (Hulladékégető) 1203 Budapest, Emília u. 15. XX. kerület (Vállalat)
c)
Phone number of Partner / Telefonszám +36-1-285-8343 Email
d) e)
f)
Web Saját honlapot nem találtam, csak az alábbiakat: http://www.humusz.hu/egetok/progress-b90-kft http://www.kszgysz.hu/progb90.htm Name of Institution / Intézmény neve:
g)
Contacts / Kapcsolattartók: Nincs megadva
2.
Research area (pyrolysis, energy, waste etc.) / Kutatási terület::
3. Main activities / Fő tevékenységek Veszélyes és nem veszélyes hulladékot éget pirolízissel 4. Status of cooperation / Együttműködés foka: Potenciális partner 5.
Targets of the partner / A szervezet céljai
5.
Related project themes (code, title) /Kapcsolódó altémák (kód, cím): 2. A hőbontás kinetikájának modellezése
6.
Others / Egyéb megjegyzés: Kapcsolat a Hulladék Munkaszövetséggel 751tonna/év
118
7. a) b)
Compiler / Összeállította: Kispál Gabriella Date of Compilation /Összeállítás dátuma: 2013. november 20. Date of Modification / Módosítás dátuma:
119
COOPERATING PARTNER DATASHEET EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNER ADATLAP Sorszám: 10. 1.
Name of Partner / Partner neve: Holcim Hungária Zártkörűen Működő Cementipari Részvénytársaság röviden: Holcim Hungária Zrt. (Cementmű) Location of Partner (country, city) / Partner ország, város: Magyarország, Lábatlan Adress of Partner / Partner címe: Székhely 2541 Lábatlan, Rákóczi u. 60. Vállalati kommunikáció Montevideo u. 2/c II. lépcsőház 3. em. H-1037 Budapest Ügyfélszolgálat Madarász Viktor u. 47-49. H-1138 Budapest
c) d) e) f) g)
2001 Holcim Hungária Zrt., H-2541 (Bp.) Budapest – Vevőszolgálat, Laboratórium Miskolc – Laboratórium Győr - Laboratóium Phone number of Partner / Telefonszám +36 1 398 60 00 Email Web http://www.holcim.hu/ Name of Institution / Intézmény neve: HOLCIM Vállalatcsoport Contacts / Kapcsolattartók: Richard Skene Lovasi Zsuzsanna Magera Ottó
2.
Research area (pyrolysis, energy, waste etc.) / Kutatási terület:
3.
Main activities / Fő tevékenységek
120
4. Status of cooperation / Együttműködés foka: Potenciális partner 5. Targets of the partner / A szervezet céljai Célunk biztosítani a társadalom jövőjének alapjait, s hogy iparágunkban a legtekintélyesebb és legvonzóbb szereplő legyünk, így teremtve értéket valamennyi üzleti kapcsolatunk számára. Céljaink Arra törekszünk, hogy vevőink igényeit folyamatosan a legmagasabb színvonalon teljesítsük. Piacainkon igyekszünk a legerősebb versenyhelyzetet biztosítani. Célunk, hogy olyan beszállítókkal működjünk együtt, akik értékálló termékekkel látják el a Csoportot és leányvállalatait, s így vevőinket is. El kívánjuk érni, hogy elsőrangú munkáltatóként tartsanak bennünket számon. Alkalmazottainkat támogatjuk, és arra törekszünk, hogy teljes mértékben bevonjuk őket világszintű hálózatunkba. Célunk vállalati jelenlétünk növelése, világszinten. Fenntartható fejlődés iránti elkötelezettségünket igyekszünk mind több módon tetteinkkel is bizonyítani. Arra törekszünk, hogy közösségünkben megbízható és megbecsült partnerként tekintsenek ránk. Célunk, hogy iparágunkban a legtöbbször ajánlott vállalat legyünk.
5.
Related project themes (code, title) /Kapcsolódó altémák (kód, cím): 1. Technológiai tudásközpont kialakítása 2. A hőbontás kinetikájának modellezése 3. Kísérleti üzemi vizsgálatok, technológiafejlesztési lehetőségek 4. A létrejövő végtermékek minőségének analitikai vizsgálata 5. A szilárd végtermék mezőgazdasági hasznosításának lehetőségei
6.
Others / Egyéb megjegyzés: A lábatlani cementgyárban az érvényes és eredményes elutasító népszavazás ellenére is a mai napi égetnek veszélyes hulladékot. A gyárat lakóépületek veszik körül. A cég öt települése elutasító népszavazása ellenére új cementgyárat kíván felhúzni a szomszédos Nyergesújfaluban, ahol 75 ezer tonna hulladékot égetnének. 8000tonna/év Nagyon sok díjat és elismerést kapott szakmai és civil szervezetektől (kiemelkedő a CSR tevékenységük) Több vállalatirányítási rendszer is működik a vállalatnál Compiler / Összeállította: Kispál Gabriella Date of Compilation /Összeállítás dátuma: 2013. november 20. Date of Modification / Módosítás dátuma:
7. a) b)
121
Magunkról Cégünk a Holcim vállalatcsoport kelet-európai divíziójának része, Magyarországon két cementgyárral és 10-nél több betonüzemmel rendelkezünk. A Holcim a világ egyik vezető cementgyártó és kavics kitermelő vállalata. A Csoport a fentiek mellett beton és aszfaltgyártással is foglalkozik, valamint számos szolgáltatást biztosít ügyfelei részére. A Holcim világszerte több mint 70 országban van jelen és közel 80 ezer alkalmazottja van. Országszerte több mint 20 telephellyel rendelkezünk, s cégünknek 300-nál is több alkalmazottja van. Tevékenységünkről Vállalatunk építőipari alapanyagok piacán elért sikerének alapja a komplex termék és szolgáltatás paletta, s hozzájárulnak a folyamatos fejlesztések és az innováció. Kínálatunkban megtalálja a kiváló minőségű cementet, kavicsot és betont. Cementtermelésünk legnagyobb hányadát mennyiségben és értékben is a cement termékek előállítása adja, mely a Lábatlani Cementgyárainkban folyik. A széles választékban gyártott cementek az építőipar teljes területén alkalmazhatók az eltérő igényeknek megfelelő betonok és egyéb cement tartalmú termékek előállításához. Kínálatunkban az ún. szürke cementek (pl.: portlandcementek, kompozit cementek stb.) mellett speciális cementek is megtalálhatók (pl.: az ún. fehér cement, szulfátálló cementek, Georoc stb.). Jelenleg 16 betonüzemet működtetünk országszerte. A központi irányítás és a központi vevőszolgálat Budapesten, laboratóriumaink Budapesten, Miskolcon és Győrben találhatóak. A beton az építőipar egyik legfontosabb alapanyaga. A Holcim Csoport a világ egyik legnagyobb transzportbeton gyártója. 2010-ben több mint 40 országban, 1426 üzemben 46 millió köbméter betont állítottunk elő. Tények és adatok – 2012 2012-ben a Holcim Magyarországon elért eredményei (IFRS) Értékesítés nettó árbevétele (EFt)
15 970 000
Értékesített mennyiség cement (t)
656 837
Értékesített mennyiség beton (m<sup>3)
362 573
Alkamazottak száma (2012.12.31.)
250
Integrált Irányítási Rendszer Integrált irányítási rendszert működtetünk cementgyárainkban, melynek részét képezi a minőségbiztosítási, az egészség- biztonság és vagyonvédelmi irányítási és a környezetvédelmi irányítási rendszer. Minőségbiztosítási rendszer
122
A versenyképes termékek igénye, valamint a vevő megnyerése Magyarországon megindította a minőségbiztosítási rendszerek kiépítését és tanúsíttatását. Az ISO 9000-es szabványsorozat követelményei szerint kiépített rendszerünk átfogja és szabályozza vállalatunk összes működési folyamatát. Egészség-, biztonság-, és vagyonvédelmi irányítási rendszer
Üzletpolitikánk szerves részének tekintjük munkatársaink egészségének, biztonságának, valamint a részvénytársaság anyagi és szellemi javainak védelmét. Cementgyárainkban OHSAS 18001:1999 szabvány alapján tanúsított "Egészség és biztonságvédelmi irányítási rendszer" - kibővítve vagyon- és információ védelemre vonatkozó szabályozással működik 1999 óta folyamatosan. A Kavics és a Beton üzletágunkban szintén az OHSAS 18001:1999 szabvány alapján végezzük tevékenységünket. Környezetvédelmi Irányítási Rendszer
Hisszük, hogy kötelességünk környezetünk védelme és fejlesztése, és ez alapvető része a hatékony és eredményes üzleti irányításnak. Cégünk az ISO 14001:2004 követelményeinek megfelelően kiépített Környezetvédelmi irányítási rendszert működtet. Cégünk múltja Szilárdságunk múltunkban, a generációkon átívelő szakmai tapasztalatban gyökerezik. A Holcim magyarországi cementgyártásának története két szálon fut: a miskolci és lábatlani cementgyártás múltja szolgáltat alapot jelenünkhöz. Miskolci Cementgyár 1890 a görömböly-tapolcai apátság területén Weiskopf Adolf vállalkozó bányát nyitott, s
123
ezzel megalapozta a cementgyártás jövőjét is. 1953 megindult az aknakemencés klinkerégetés. 1961 megkezdődött a puzzolán cement gyártása. 1971-1975 új, korszerű gyár építése. 1975 az új gyár napi 4000 tonna klinker, és 5000 tonna cementkapacitással megkezdte működését. 1989 a miskolci gyár privatizációja. LábatlaniCementgyár 1868 Konkoly-Thege Balázs komáromi földbirtokos megalapította a gyár ősét. 1903-1906 az első és második forgókemence megépítése. 1914-1945 Magyarországon elsőként itt kezdődött meg a portlandcement gyártása, kezdetben száraz eljárással. 1949 Lábatlani Cement- és Mészművek Rt. megalakulása. 1952-1964 nagyszabású rekonstrukció. 1990 A gyár privatizációja és a Holderbank részesedésével létrejött a Lábatlani Cementipari Kft. A Beton és a kavics üzletág múltja 1990 A Holcim jogelődje a Holderbank AG megalapítja társaságunk jogelődjeit a privatizáció időszakában. 1998 Létrejön a Transbeton Kavicstermelő és Betonelőállító Rt., röviden Transbeton Rt. a jogelődök a transzportbeton előállítására szakosodott Transbeton Kft., valamint a kavics kitermelésre szakosodott Fóka Rt. egyesítésével. 2001 Egy tulajdonosi döntés alapján a Transbeton Rt. a cégcsoporthoz nemcsak szervezetileg, de arculatilag is integrálódott, így innentől Holcim Beton Rt. néven folytatja tevékenységét. Egyesülés 2000 A két gyár egyesült, majd 2001-ben felvette a Holcim nevet. 2005 A Holcim Beton Rt. Holcim Hungária Rt.-be való beolvadása. 2006. január 1-től a Holcim Hungária Rt. Zrt.-ként működik, neve: Holcim Hungária Zártkörűen Működő Cementipari Részvénytársaság, röviden: Holcim Hungária Zrt. 2007 júliusában cégünkbe 100%-ban integrálódott a Pannonbeton Kft. Díjak és elismerések Számos díjat, elismerést kaptunk tevékenységünkért, amire nagyon büszkék vagyunk. Sabre Awards 2011 A Holcim Hungária Zrt. fenntartható építészetet népszerűsítő kampánya elnyerte idén a világ egyik legrangosabb amerikai kommunikációs folyóirata, a The Holmes Report díját, a Sabre Awards-ot. A világhírű versenyre nemzetközi vállalatok neveztek kampányaikkal számos kategóriában. A Holcim egyetlen magyar döntősként nyert „Ingatlan és Építőipar” kategóriában. A rendkívüli elismerést a vállalat integrált kommunikációs kampányáért kapta, melyben a környezettudatosságra és a fenntartható építészet fontosságára hívta fel a figyelmet. European Excellence Awards 2011 A Holcim Hungária Zrt. fenntartható építészetet népszerűsítő kampánya megnyerte a European Excellence Awards nemzetközi kommunikációs díjat. A rendkívüli elismerést a
124
vállalat integrált kommunikációs kampányáért kapta, melyben a környezettudatosságra, a fenntartható építészet fontosságára, valamint a Holcim Awards for Sustainable Construction (Holcim-díj a Fenntartható Építészetért) világversenyre hívta fel a figyelmet. Magyar Adományozói Fórum, Társadalmi Befektetési Díj 2011 Nem kevesebb, mint három elismerést kapott a Holcim Hungária Zrt. a Magyar Adományozói Fórum Társadalmi Befektetési Díj pályázatán. A hazai bérlakás állomány bővítését célzó Holcim Hungária Otthon Alapítvány az Év Társadalmi Befektetési Programja Kategóriában a második, míg a Legnagyobb Hatást Elérő Támogatói Program Kategóriában harmadik helyezést ért el. A civil- és non-profit szervezetek működését és programjait támogató Holcim-díj a Legsikeresebb Partneri Együttműködés Kategóriában második lett. Figyelő TOP200 Társadalmi Elkötelezettség díj A Holcim Hungária Zrt. kapta meg a Figyelő TOP200 "Társadalmi elkötelezettség" díját. Az egyik legrangosabb hazai gazdasági lap által alapított díjat azok a hazai vállalatok kaphatják meg, akik a társadalmi felelősségvállalás terén kiemelkedő eredményeket értek el. A szakmai zsűri döntését Dr. Radácsi László indokolta: "a Holcim alaptevékenysége részeként értelmezi és ahhoz is köti felelősségvállalási projektjeit. Az erőfeszítések hitelességéhez az is nagyban hozzájárul, hogy az első számú vezető a CSR egyik legismertebb vállalatvezetői nagykövete." European Business Awards 2010 A Holcim Hungária Zrt. képviseli Magyarországot az idei European Business Awards-on. Az első forduló sikeres teljesítésével elnyertük a jogot, hogy versenybe szálljunk a megmérettetés következő fordulóját jelentő Ruban d'Honneur díjért. A bíráló bizottság azokat a vállalatokat tünteti ki a díjjal, amelyek élen járnak az innováció, a kiváló üzleti gyakorlat és fenntarthatóság területén. European Excellence Awards 2009 A Holcim Hungária Otthon Alapítvánnyal kapcsolatos kimagasló kommunikációs és PR tevékenységünkért a 2009-es European Excellence Awards-on az első ötbe kerültünk. A díj elnyerésére azok a vállalatok jogosultak, akik nemzetközi szinten is kiemelkedő szakmai teljesítményt nyújtanak kommunikációs tevékenységük során. Sabre Awards A Holcim Hungária Otthon Alapítványon belül végzett tevékenységünkért, a fiatalok és a nagycsaládosok otthonteremtését támogató kezdeményezésünkért a legjobb öt közé jutottunk a Sabre Awards-on az "Ingatlan, építészet és fejlesztés" kategóriában. A világ egyik legrangosabb amerikai kommunikációs folyóirata, a The Holmes Report díját, a Sabre Awards-ot minden évben a kommunikációs szakma legjobbjainak ítélik oda. CSR Hungary 2009 A CSR Menedzsment - Nagyvállalatok kategóriában a Holcim Hungária Zrt. 2009-ben elnyerte a CSR Hungary díjat, kategóriájának legnagyobb presztízsű elismerését. Az elismerés alapja, hogy vállalatunk kiemelt felelősségének tudatában arra törekszik, hogy élen járjon a fenntartható építészeti megoldások elterjesztésében, példát mutasson a társadalmi felelősségvállalás területén és értéket teremtsen a velünk kapcsolatban állók számára. CSR Best Practise 2008 2009-ben is bekerültünk a Magyar PR Szövetség által készített CSR Best Practice kiadványba, a 2008-ban nyújtott kiemelkedő társadalmi felelősségvállalási tevékenységünk elismeréseként. Kreatív Prízma Díj
125
A Kreatív Csoport által 2009-ben, első alkalommal meghirdetett pr-versenyen a Kreatív Prízmán a CSR megoldások kategóriájában első helyen végeztünk a "Az otthonteremtésért" pályázatunkkal. Több mint legenda 2008-ban a "Több, mint legenda..." alapítványtól és az Észak-Magyarország c. megyei napilaptól kaptunk elismerést a régióban végzett társadalmi felelősségvállalási tevékenységünkért. Business Superbrands 2008-ban az újonnan útjára indított Business Superbrands díjazásban az iparágunkban elsőként a Holcimet is beválasztották hazánkban a szupermárkák közé, melyet 2009-ben és 2010-ben is megerősítettek. Good CSR program Cégünk 2008-ban az elsők között csatlakozott a Good CSR program résztvevőihez. A program célja, hogy felhívja a figyelmet a társadalmi felelősségvállalás fontosságára. Környezeti Megtakarítás Díj 2008 2008-ban Innovációs különdíjat nyertünk a KÖVET Egyesület által meghirdetett pályázaton, a lábatlani gyárunkban a filterpor újrahasznosításra valamint a nitrogénoxidok semlegesítésére irányuló beruházások megvalósításáért. "Miskolci Egyetem Kiemelt Támogatója" A Miskolci Egyetem Szenátusa 2008-ban a "Miskolci Egyetem Kiemelt Támogatója" címet adományozta cégünknek, a többéves közös munka és támogatásunk elismeréseképp. CSR Best Practice 2007 2008-ban a Magyar PR Szövetség által meghirdetett pályázaton a kiemelkedő társadalmi felelősségvállalási tevékenységet végző vállalatok indulhattak. A független szakmai zsűri által legjobbnak ítélt 10 cég bekerült a CSR Best Practice 2007 kiadványba. "Az üzleti élet a környezetért" díj 2007 A Hungarian Business Leaders' Forum, azaz a Magyar Üzleti Vezetők Fóruma díját széles körű környezetvédelmi nevelési tevékenységünkért, és a környezet megóvásáért tett lépéseinkért kaptuk. Környezeti Megtakarítás Díj 2007 "A legnagyobb magasan csüngő gyümölcs" kategóriában, a Pomázi Betonüzemünk környezettudatos működéséért nyertük el. "Segítők segítője" 2005-ben pedig a regionális Észak-Magyarország napilap "Segítők Segítője" díjában részesültünk. "Civilek Támogatásáért" 2004-ben Miskolc önkormányzata kitüntetette cégünket a "Civilek Támogatásáért" díjjal. A Holcim Magyarországon - Együttműködéseink Tevékenységünkből kifolyólag számos szervezettel, intézménnyel működünk együtt. Szakmai szövetségek
Cégünk az alábbi szakmai szövetségek tevékenységében vesz részt, mint aktív tag: Magyar Robbantástechnikai Egyesület, Magyar Szabványügyi Testület, és a Nemzetközi Betonszövetség (FIB) Magyar Tagozata. Szövetségi munkánkban törekszünk a szakmánk fejlődéséhez és elismertségéhez hozzájárulni, a szükséges tapasztalatcseréhez mind információnyújtással, mind pedig különféle szakmai konferenciák, tanulmányutak szervezésének támogatásával.
126
Non-profit szervezetek
A fenntarthatóság iránt elkötelezett nagyvállalatként a Holcim Csoport több nemzetközi non-profit szervezettel kötött megállapodást, melyek elősegíthetik az iparágban a fenntartható fejlődés irányelveinek megvalósítását. Amellett, hogy az ő magyarországi képviseleteikkel együttműködünk, számos olyan szervezettel is közös munkát kezdtünk, akik csak hazánkban tevékenykednek. Oktatási intézmények
Közép- és felsőfokú oktatási intézményekkel meglévő sokéves és eredményes együttműködésünket a tavalyi évben is folytattuk. A pénzügyi támogatáson felül (szakmai hozzájárulás, az innovációs járulék erre a célra fordítható része), szakmai gyakorlati lehetőség biztosításával, gyárlátogatások szervezésével is segítjük és támogatjuk a jövő generációinak szakmai fejlődését. 2011-ben a következő intézményekkel álltunk kapcsolatban: Budapesti Műszaki Egyetem, Szent István Egyetem, Miskolci Egyetem, Pannon Egyetem, Szalézy-Irinyi Középiskola, Kempelen Farkas Ügyviteli Alapítványi Középiskola, MITISZK Szakképzés-szervezési Társulás. Távolabbi jövőben épül az új cementgyár Európa legmodernebb cementgyárát kívánjuk felépíteni a Nyergesújfalu Ipari Parkban, a közvetlen szomszédságban található, 140 éves lábatlani gyár kiváltása érdekében. Az új cementgyár mind a magyar, mind az európai környezetvédelmi előírásoknak megfelel, s az elérhető legjobb technikákat (BAT - Best Available Technologies) alkalmazza. Noha megkaptuk új cementgyárunk felépítéséhez az építési engedélyt Nyergesújfalu Város Önkormányzatától az építőipart kiemelten érintő, elhúzódó gazdasági visszaesés miatt a beruházás megkezdését későbbi időpontra halasztottuk. Termékek és szolgáltatások Cégünk egyike a legnagyobb építőipari alapanyaggyártó vállalatoknak Magyarországon. Alapvető termékeink, a XXI. század nélkülözhetetlen és legváltozatosabban felhasználható építőanyagai, a cement és a beton. Ma már elemi elvárás a minőségi termékek gyártása. A Holcim munkatársai ezen túlmenően törekednek arra, hogy "hozzáadott értéket" is nyújtsanak partnereinek tanácsokkal segítik őket, megosztják velük legfrissebb ismereteiket, tapasztalatukat, részükre teljes körű szolgáltatásokat és komplex megoldásokat kínálnak. Integrált logisztikai és szállítmányozási rendszerünknek köszönhetően a megfelelő időben, mennyiségben és minőségben tudjuk kiszállítani a megrendelt tételeket. Környezetbarát termékeinkkel számos építkezés sikeréhez járulhattunk már hozzá. Értékrendünkhöz híven odafigyelünk mindenre, amivel foglalkozunk, folyamatosan keressük az új és jobb lehetőségeket, módszereket. Elhivatottságunk és elkötelezettségünk azt diktálja, hogy törődjünk a világgal, a legjobb megoldásokat kínáljuk ügyfeleinknek és járuljunk hozzá üzleti sikereikhez. Vállalatunk egyik alapelvével, a bizalomra épülő, szoros vevőkapcsolatok kialakításával és elmélyítésével összhangban alakítottuk ki telefonos Ügyfélszolgálatunkat is. Cement szolgáltatások
Beton szolgáltatások
Szakmai rendezvények
127
Ügyfélközpontúságunk alappillérei
Szakmai rendezvények Fontos számunkra, hogy partnereink ismerjék termékeinket és azok szakszerű felhasználási módozatait. Szakmai rendezvényeinken - mint a gyárlátogatással egybekötött vevőoktatásokon, a partnertalálkozók konferencia részén vagy roadshow sorozatunkon - kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a termékeinkhez kapcsolódó szabályozó környezetben (szabványokban és törvényi előírásokban) bekövetkezett változásokról és az új elvárásokról is tájékoztassuk partnereinket. A roadshow programunk érdekessége, egyedisége, hogy nemcsak saját vevőinek szól, hanem partnereink ügyfeleinek is - ezáltal a termékeinket felhasználó iparosok, a Holcimmel közvetlen kapcsolatban nem álló kereskedők képzésében is részt tudunk vállalni. Innováció Termékportfóliónk folyamatos megújulását a piaci igényeknek elébe menő kutatások teszik lehetővé. Cégünk minden évben több intézménnyel - többek között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel, a Miskolci Tudományegyetemmel együttműködve végez kutatás-fejlesztési tevékenységet. A felsőoktatási intézményekkel való együttműködésünk célja, hogy lehetőségeinkhez mérten minél nagyobb mértékben hozzájáruljunk a jövő szakembereinek képzéséhez, legyen szó akár anyagi, akár szakmai támogatásról. Termékeink fejlesztésekor a kutatások eredményein túl a piac változásait, a vásárlói igényeket, a kereslet alakulását és az elérhető erőforrásokat is figyelembe vesszük. Termékpalettánk kialakítása, megújítása során arra is törekszünk, hogy minden alkalmazási területnek tudjunk megfelelő terméket kínálni.
128
Forrás: Fenntarthatósági jelentés 2010
Forrás: Fenntarthatósági jelentés 2010
129
130
COOPERATING PARTNER DATASHEET EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNER ADATLAP Sorszám: 11. 1.
c)
d) e) f) g)
Name of Partner / Partner neve: Orviron - Plusz Kft., ma már Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. Location of Partner (country, city) / Partner ország, város: Magyarország, Oroszlány Adress of Partner / Partner címe: 2840 Oroszlány, Pusztavámi út Hrsz. 0210 ipartelep Phone number of Partner / Telefonszám +36 34 704 187 Értékesítés és műszaki információ: telefonszám: +36 34 587 142 faxszám: +36 34 587 143 e-mail:
[email protected] Email
[email protected] Web www.vkg.hu Name of Institution / Intézmény neve: Contacts / Kapcsolattartók: Nincs megadva
2. Research area (pyrolysis, energy, waste etc.) / Kutatási terület: Hulladékkezelés, a hulladékokból új termékek előállítása. 3. Main activities / Fő tevékenységek Megalakulásunk óta végezzük hulladékok biológiai kezelését, amely során olyan terméket állítunk elő, amely alkalmas roncsolt területek rekultuvációjára. Legújabb tevékenységünk a hulladékolajokból gyártott fluxáló olaj termék előállítása, melyet bitumengyártási alapanyagként értékesítünk. Cégünk a működése során szerzett gyakorlati tapasztalatát kihasználva foglalkozik kármentesítéssel is. 4. Status of cooperation / Együttműködés foka: Potenciális partner 5. Targets of the partner / A szervezet céljai Célunk, hogy az ipari és mezőgazdasági termelésből származó hulladékok feldolgozásához olyan hasznosítási technológiákat fejlesszünk ki, amelyek révén új termékek állíthatóak elő; vagy az ártalmatlanítási folyamat környezetvédelmileg előremutató módon, minimális környezeti hatással valósuljon meg. Célunk, hogy ügyfeleinkkel hosszú távú kapcsolatokat építsünk ki, amelyekben biztosítjuk az ügyfeleink által ránk bízott hulladék környezetvédelmi igényeket kielégítő hasznosítását és az előírásoknak megfelelő magas szintű nyomon követhetőséget. 131
5.
Related project themes (code, title) /Kapcsolódó altémák (kód, cím): 2. A hőbontás kinetikájának modellezése 3. Kísérleti üzemi vizsgálatok, technológiafejlesztési lehetőségek 4. A létrejövő végtermékek minőségének analitikai vizsgálata 5. A szilárd végtermék mezőgazdasági hasznosításának lehetőségei
6.
Others / Egyéb megjegyzés: R3-as hulladékkezelési technológia
7.
Compiler / Összeállította: Kispál Gabriella Date of Compilation /Összeállítás dátuma: 2013. november 20. Date of Modification / Módosítás dátuma:
a) b)
Cégünkről A Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. a környezetvédelmi szemléletet ötvözi a jogelődtől átvett hulladékfeldolgozási technológiáival és közel 20 éves szakmai tapasztalatával. Cégünk jelenleg több engedélyezett technológiával képes különböző hulladékok kezelésére. Megalakulásunk óta végezzük hulladékok biológiai kezelését, amely során olyan terméket állítunk elő, amely alkalmas roncsolt területek rekultuvációjára. Legújabb tevékenységünk a hulladékolajokból gyártott fluxáló olaj termék előállítása, melyet bitumengyártási alapanyagként értékesítünk. Cégünk a működése során szerzett gyakorlati tapasztalatát kihasználva foglalkozik kármentesítéssel is. Célunk, hogy az ipari és mezőgazdasági termelésből származó hulladékok feldolgozásához olyan hasznosítási technológiákat fejlesszünk ki, amelyek révén új termékek állíthatóak elő; vagy az ártalmatlanítási folyamat környezetvédelmileg előremutató módon, minimális környezeti hatással valósuljon meg. Tevékenységünk fejlesztésében és tervezésében az Európai Uniós és a hazai vonatkozó előírások teljesítése vezérel minket. 1992 Megalakul az Orviron-Plus Kft. és – az Oroszlányi Szénbányák feladott bányája, illetve annak későbbi gépjavító telephelyének területén – megkezdi a szerves és olajtartalmú hulladékfeldolgozási tevékenységét. 2009 Az Orviron-Plus kft. Vértesi Környezetgazdálkodási Kft.-re változtatja nevét és fejlesztésekbe kezd.
Tevékenység A Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. hulladékolajak hasznosításával foglalkozik, amely eredményeként bitumengyártáshoz használatos fluxáló olajat állít elő. Cégünk emellett országszerte részt vesz kármentesítési projektekben, illetve R3-as techológiájú biológia hulladékkezeléssel foglalkozik.
132
Cégünk a veszélyes és nem veszélyes hulladékok hasznosítással történő ártalmatlanítására az ÉDU-KTVT által kibocsátott 1240-32/2011 számú módosított Egységes Környezethasználati Engedély szerint jelenleg évi több ezer tonna veszélyes és nem veszélyes hulladék átvételére és kezelésére jogosult.
Engedélyek, minősítések A Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. az alábbi hatósági engedélyekkel rendelkezik EKH engedélyszám:1240-32/2011 Kezelési kód: R3, R9, D10 és R1 Területileg illetékes hatóság: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség KÜJ szám: 100 262 320 KTJ szám: 100 335 382
Árajánlat / Megrendelés Célunk, hogy ügyfeleinkkel hosszú távú kapcsolatokat építsünk ki, amelyekben biztosítjuk az ügyfeleink által ránk bízott hulladék környezetvédelmi igényeket kielégítő hasznosítását és az előírásoknak megfelelő magas szintű nyomon követhetőséget.
133
COOPERATING PARTNER DATASHEET EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNER ADATLAP Sorszám: 12. 1.
Name of Partner / Partner neve: Huntsman Corporation Hungary Vegyipari Termelő-Fejlesztő Zrt. Location of Partner (country, city) / Partner ország, város: Magyarország, Pétfürdő Adress of Partner / Partner címe: 8105 Pétfürdő, Gyártelep, Hrsz. 2387/5 Phone number of Partner / Telefonszám +36 (88) 472-055 (eucegadatbazis.hu) +36 - 88/546-100 (eutudakozo.hu) +36 - 88/546-219 +36 88 546100 (hustman.com) Email
[email protected] Web www.hustman.com Name of Institution / Intézmény neve: World Headquarters 500 Huntsman Way Salt Lake City Utah 84108 USA Tel.: +1-801-584-5700 Contacts / Kapcsolattartók: Nincs megadva
c)
d) e) f)
g)
2. Research area (pyrolysis, energy, waste etc.) / Kutatási terület: Szerves vegyipari kutatás, fejlesztés saját fejlesztésű termékek gyártása és értékesítése (alkilezett cikloalifás és aromás aminok, aromásmentes oldószerek).(aranyoldalak.hu) 3. Main activities / Fő tevékenységek Desztillációs maradékok égetése. (humusz.hu) -
szerves vegyipari kutatás
-
kutatás-fejlesztés
-
saját fejlesztésű termékek
-
gyártása és értékesítése
-
vegyipar (eutudakozo.hu)
134
1613'89 Szerves és szervetlen vegyipar 1614'89 Műtrágya- és növényvédőszer gyártás 1619'89 Háztartási és kozmetikai vegyipar 2413'03 Szervetlen vegyi alapanyag gyártása 2414'03 Szerves vegyi alapanyag gyártása 2415'03 Műtrágya, nitrogénvegyület gyártása 2416'03 Műanyag-alapanyag gyártása 2420'03 Mezőgazdasági vegyi termék gyártása 2441'03 Gyógyszeralapanyag-gyártás 2451'03 Tisztítószer gyártása 2452'03 Testápolási cikk gyártása 2466'03 Máshova nem sorolt egyéb vegyi termék gyártása 2924'03 Máshova nem sorolt egyéb általános gép gyártása 2956'03 Máshova nem sorolt egyéb speciális gép gyártása 5155'03 Vegyi áru nagykereskedelme 5156'03 Egyéb termelési célú termék nagykereskedelme 5211'89 Áruk, műszaki-szellemi termékek és szolgáltatások külkereskedelme 6312'03 Tárolás, raktározás 7310'03 Műszaki kutatás, fejlesztés 7420'03 Mérnöki tevékenység, tanácsadás 7430'03 Műszaki vizsgálat, elemzés 7450'03 Munkaerő-közvetítés 7482'03 Csomagolás 9002'03 Hulladékgyűjtés, -kezelés 9003'03 Szennyeződésmentesítés 9115'89 Építőanyag ipari kutatás, kísérleti fejlesztés 9116'89 Vegyipari kutatás, kísérleti fejlesztés 9118'89 Egyéb nem részletezett kutatás, kísérleti fejlesztés (eucegadatbazis.hu) 4. Status of cooperation / Együttműködés foka: Potenciális partner 5.
Targets of the partner / A szervezet céljai
We have an aggressive growth philosophy which reflects the spirit of free enterprise and maximization of long term profits, the best motives for creating mutual benefits for customers, employees, suppliers and the communities in which we are located.
5.
Related project themes (code, title) /Kapcsolódó altémák (kód, cím): 1. Technológiai tudásközpont kialakítása 2. A hőbontás kinetikájának modellezése 3. Kísérleti üzemi vizsgálatok, technológiafejlesztési lehetőségek 4. A létrejövő végtermékek minőségének analitikai vizsgálata 5. A szilárd végtermék mezőgazdasági hasznosításának lehetőségei
6.
Others / Egyéb megjegyzés: 3200tonna/év 1989-ben alapították (feketelista.hu) – változás 2006-ban (ceginfo.hu) Árbevétel 2012:3.938,74 MFt.
135
Létszám:108 Fő (ceginfo.hu) 7. a) b)
Compiler / Összeállította: Kispál Gabriella Date of Compilation /Összeállítás dátuma: 2013. november 20. Date of Modification / Módosítás dátuma:
A következőkben a cég honlapján elérhető cégismertető és bemutatkozó szövegből szedtem ki egy két fontosabb gondolatot. „About us Huntsman is a global manufacturer and marketer of differentiated chemicals. Our operating companies manufacture products for a variety of global industries, including chemicals, plastics, automotive, aviation, textiles, footwear, paints and coatings, construction, technology, agriculture, health care, detergent, personal care, furniture, appliances and packaging. Originally known for pioneering innovations in packaging and, later, for rapid and integrated growth in petrochemicals, Huntsman has approximately 12,000 employees and operates from multiple locations worldwide. The Company had 2012 revenues of over $11 billion. Message from the Founder and Chairman More than four decades ago, in 1970, we founded Huntsman Container Corporation. We had no idea then that our fledgling packaging business would evolve into what has become one of the world's largest chemical companies. Through a series of strategic acquisitions, joint ventures and carefully planned internal expansions, our operating companies today produce 33 billion pounds of products for a variety of global businesses, including chemicals, plastics, automotive, aviation, footwear, paints and coatings, construction, technology, agriculture, health care, textiles, detergent, personal care, furniture, appliances and packaging. Our success is due, in large measure, to the thousands of associates who work in our facilities around the world to manufacture the chemical industry's highest quality products. We have been most fortunate to build a company of this magnitude, and it is our duty and privilege to give back to society. Through our humanitarian initiatives, we have helped to provide food and housing to the hungry and homeless around the world; we have funded education for those who otherwise would not have been able to attend school. Most importantly, our dream of establishing a world class cancer research and treatment center has been realized. The Huntsman Cancer Institute and Hospitals represents our purpose in life, and our ultimate goal will have been achieved when the most challenging forms of cancer have been eradicated. Our family will continue to serve as the principal benefactors and fundraisers for the Huntsman Cancer Institute in the quest to prevent, diagnose, treat and cure cancer. Jon M. Huntsman”
136
COOPERATING PARTNER DATASHEET EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNER ADATLAP Sorszám: 13. 1.
f)
Name of Partner / Partner neve: Észak-magyarországi Környezetvédelmi Kft. Location of Partner (country, city) / Partner ország, város: Magyarország, Sajóbábony Adress of Partner / Partner címe: H-3792 Sajóbábony, Gyártelep Pf.17. Phone number of Partner / Telefonszám +36-46/549-150 Email
[email protected] Web www.emkkft.hu Name of Institution / Intézmény neve:
g)
Contacts / Kapcsolattartók:
c) d) e)
Csorba János ügyvezető igazgató Tel.: +36-46/549-150 Fax: +36-46/449-210 Mobil: +36-30-228-7041 E-mail:
[email protected] Tar Melinda környezetvédelmi minőségirányítási vezető Tel.: +36-46/549-150 Fax: +36-46/449-210 Mobil: +36-30-311-6772 E-mail:
[email protected] Drótos Dominika hulladékgazdálkodási ügyintéző Tel.: +36-46/549-152 Fax: +36-46/449-210 Mobil: +36-30-678-8373 E-mail:
[email protected] Gulyás Ferenc műszaki igazgató Tel.:+36-46/549-150 Fax:+36-46/449-210 Mobil:+36-30-311-6713 E-mail:
[email protected]
137
és
2. Research area (pyrolysis, energy, waste etc.) / Kutatási terület: Fluidágyas szennyvíziszap égető Kompakt szennyvíztisztító technológia Bővítjük a hulladékok égetése során képződött hőenergia felhasználásának lehetőségeit. Rendszeres mérésekkel folyamatosan figyelemmel kísérjük a szennyvízkezelési és hulladék égetési tevékenységünk környezeti hatásait, a légszennyező anyagok kibocsátását, az égetés hatásfokát, a tisztított szennyvíz szennyező anyag tartalmát, továbbá vizsgáljuk azt, hogy a kedvezőtlen hatások milyen eszközökkel csökkenthetők. Folyamatos vállalatirányítási rendszerfejlesztés. 3. Main activities / Fő tevékenységek Alaptevékenységünk veszélyes hulladék ártalmatlanítás és szennyvízkezelés. A hulladékkezelés során törekszünk a hulladékok anyagában történő vagy energia tartalmának minél nagyobb arányú hasznosítására. 4. Status of cooperation / Együttműködés foka: Potenciális partner 5. Targets of the partner / A szervezet céljai A cég fő feladatának tekinti a környezet védelmét és környezeti teljesítményének folyamatos javítását. Hőhasznosítás hatékonyságának növelése Anyagában hasznosítható hulladékok feldolgozása, piacképes anyagok kinyerése Használt étolaj begyűjtése és hasznosítása Szennyvíziszap kezelés fejlesztése Külföldi terjeszkedés (Vietnám, Kelet-Európa) 5.
Related project themes (code, title) /Kapcsolódó altémák (kód, cím): 1. Technológiai tudásközpont kialakítása 2. A hőbontás kinetikájának modellezése 3. Kísérleti üzemi vizsgálatok, technológiafejlesztési lehetőségek 4. A létrejövő végtermékek minőségének analitikai vizsgálata 5. A szilárd végtermék mezőgazdasági hasznosításának lehetőségei
6.
Others / Egyéb megjegyzés:
7.
Compiler / Összeállította: Kispál Gabriella Date of Compilation /Összeállítás dátuma: 2013. november 20. Date of Modification / Módosítás dátuma:
a) b)
138
Cégünkről Az ÉMK Észak-Magyarországi Környezetvédelmi Kft. Magyarország egyik meghatározó környezetvédelmi vállalkozása. Alaptevékenységünk veszélyes hulladék ártalmatlanítás és szennyvízkezelés. A hulladékkezelés során törekszünk a hulladékok anyagában történő vagy energia tartalmának minél nagyobb arányú hasznosítására. Az általunk alkalmazott technológia megfelel a BAT (Elérhető Legjobb Technológia) előírásoknak. Társaságunk ISO 9001 szerinti minőségbiztosítási és ISO 14001 szerinti környezet irányítási rendszert működtet. Hulladék begyűjtés, szállítás A veszélyes és ipari hulladékok szállítását részben maguk a termelők végzik, vagy erre szakosodott cégekkel végeztetik. A hulladékok jelentős részét saját ADR vizsgával rendelkező gépjárműveinkkel és képzett személyzettel, a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség engedélye alapján szállítjuk be. A szállításhoz 1-20 tonna teherbírású gépjárműveket, valamint 4-36 m3űrmértékű ADR vizsgával rendelkező konténerekkel rendelkezünk. A beérkezett járművek mérlegelését és a hulladékok átvételét és rendezett előkészítését gyors és hatékony rendszerekkel végezzük. Kisebb mennyiségű ipari szennyvizeket és a környező települések folyékony kommunális hulladékainak szállítását 4,8-6,5-10 m3-es kapacitású gépjárművekkel végezzük. Előkezelés, tárolás A telephelyre beérkező szilárd veszélyes hulladékok ártalmatlanításig történő biztonságos tárolására egy - a jogszabályi előírásoknak megfelelően szigetelt alapzatú, 2.000 m 2-es és egy 2400 m2-es alapterületű fedett tároló épült. A folyékony veszélyes hulladékok fogadására, 5 db 20 m3-es, 4 db 100 m3-es az ártalmatlanításig történő biztonságos tárolására pedig 2 db 1000 m3-es illetve 1 db 1500 m3 térfogatú tartály került megépítésre. Hulladékégetés, hőhasznosítás A veszélyes és nem veszélyes hulladékok hasznosításával megvalósuló ártalmatlanításra négy égetőt üzemeltetünk. A statikus hulladékégető elsősorban kannák, hordók, jellemzően nem, vagy nehezen darálható hulladékok égetésére szolgál. A forgódobos égetőnkben jellemzően a könnyebb frakciójú, darálható, valamint iszap, paszta jellegű hulladékok égetése történik. Társaságunk üzemeltetésében lévő egészségügyi hulladékégetőnk a kórházakból, rendelőintézetekből átvett hulladékok ártalmatlanítását végzi. A szennyvíztisztítói iszapok égetésére speciális fluidágyas iszapégetőt üzemeltetünk. Az égetőinkben alkalmazott technológiák megfelelnek a BAT (Elérhető Legjobb Technológia) követelményeinek, ezért az égetőinkben száraz, nedves füstgáztisztítást ( zsákos porszűrő, aktívszén szűrő, savas-lúgos mosó) üzemeltetünk. Az égetőket folyamatirányítási rendszer működteti, a pontforrásainkon folyamatos emisszió mérőt üzemeltetünk. Égetési maradékanyag lerakóhely A veszélyes hulladékok ártalmatlanítása során keletkezett égetési maradékanyag elhelyezése a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség engedélye
139
alapján
üzemelő
salak-
és
maradékanyag
lerakó
telepen
Mérföldkövek 2011
Ózonizáló rendszer kiépítése 12.000 m3 kapacitású égetési maradékanyag lerakó létesítése
2010 Fluidágyas iszapégető építése szennyvíziszapok ártalmatlanítására
2009
Együttműködési megállapodás aláírása a vietnámi Urenco-val
2008
Kisméretű mobil szennyvíztisztító fejlesztése
140
történik.
2007
Forgódobos hulladékégető építése, kapacitásnövelés 17.600 tonna / év-re
Borsodkomm Kft. egészségügyi hulladékégető megvásárlása, korszerűsítése 2005
1.500 m3-es veszélyes folyadék tároló tartály építése Veszélyes folyadék tároló tartálypark átadása 2.500 m3-es kapacitással
Előtiszító rendszer kiépítése, a szennyvíztisztítón gyógyszergyártási fermentlevek kezelésének elindítása 2004
Szennyvíztisztító meglévő biológiai medencéinek intenzifikálása mélylevegőztető rendszer kiépítésével Statikus hulladékégető rekonstrukció, hőhasznosítás fejlesztése, kapacitásnövelés 7.200 tonna / évre
2003
Teljes szennyvíztisztító telep felújítása, homogenizáló medence rendszer kiépítése
8.000 m3 kapacitású égetési maradékanyag lerakó építése 2002 Hulladéktárolás korszerűsítése szigetelt alapzatú nyitott és fedett tárolók építése
2000
ÉMK Kft. megalapítása veszélyes kommunális szennyvizek kezelésére
hulladékok
ártalmatlanítására,
ipari
és
Stratégiai célok Hőhasznosítás hatékonyságának növelése Anyagában hasznosítható hulladékok feldolgozása, piacképes anyagok kinyerése Használt étolaj begyűjtése és hasznosítása Szennyvíziszap kezelés fejlesztése Külföldi terjeszkedés (Vietnám, Kelet-Európa)
Minőségpolitika, környezetpolitika Az ÉMK Észak-Magyarországi Környezetvédelmi Kft. vezetése – a fenntartható fejlődés elvének szellemében – fő feladatának tekinti a környezet védelmét és környezeti
141
teljesítményének folyamatos javítását. Ennek feltétele a sikeres üzleti tevékenység, a minőségi munkavégzés, megrendelőink, üzleti partnereink igényeinek, elvárásainak egyre eredményesebb kielégítése. Céljaink eléréséhez az alábbi vezetési eszközöket vesszük igénybe: A veszélyes hulladékok szállításával, tárolásával, hasznosításával, ártalmatlanításával és a szennyvízkezeléssel összefüggő tevékenységünkre az MSZ EN ISO 9001:2008 és MSZ EN ISO 14001:2005 nemzetközi szabványnak megfelelő integrált minőségi- és környezetközpontú irányítási rendszert működtetünk, és állandóan fejlesztjük azt. A jogszabályi előírások teljesítését alapkövetelménynek tekintjük, és rendszeresen értékeljük. Szolgáltatásaink minőségét a szükséges erőforrások biztosításával, a folyamatos műszaki fejlesztéssel, a megrendelői igények rugalmas kezelésével, a munkavégzés vezetői ellenőrzésével, a megrendelői észrevételek, panaszok tapasztalatainak a munkafolyamatokba történő visszacsatolásával, az integrált irányítási rendszer előírásainak betartásával biztosítjuk. Kiemelt jelentőségű számunkra a kommunikáció a külső érdekelt felekkel, ezért jó kapcsolatra törekszünk a környék üzemeiben dolgozókkal, a lakossággal, a hatóságokkal abban a meggyőződésben, hogy ezzel is közvetlen ügyfeleink elvárásainak teszünk eleget. Tevékenységünk megtervezésénél, a műszaki fejlesztés irányainak meghatározásánál alapvetőknek tekintjük a gazdaságossági szempontokat, törekszünk a természeti erőforrások (anyagok és energia) hatékony felhasználására, bővítjük a hulladékok égetése során képződött hőenergia felhasználásának lehetőségeit. Rendszeres mérésekkel folyamatosan figyelemmel kísérjük a szennyvízkezelési és hulladék égetési tevékenységünk környezeti hatásait, a légszennyező anyagok kibocsátását, az égetés hatásfokát, a tisztított szennyvíz szennyező anyag tartalmát, továbbá vizsgáljuk azt, hogy a kedvezőtlen hatások milyen eszközökkel csökkenthetők. Minőség és környezetvédelmi politikánk megvalósításához minőség- és környezetvédelmi célokat fogalmazunk meg, azok teljesítését folyamatosan figyelemmel kísérjük, és évente értékeljük. Biztosítjuk, hogy Minőség- és környezetpolitikánkat a társaság érdekében dolgozó minden személy megértse, elfogadja, és hogy munkatársaink és alvállalkozóink természetes igényévé váljon a környezetszennyezés nélküli minőségi munkavégzés, a kezdeményezés a minőség javítására.
142
Kutatások – Fluidágyas szennyvíziszap égető
Cél Olyan magas szerves anyag tartalmú iszapok ártalmatlanítása, melyek lerakását az EU jogszabályai tiltanak. Felhasználás A gyűjtőcsatorna-hálózat növekedése és a szennyvíztisztító telepek számának emelkedése egyre több szennyvíziszap keletkezését és lerakását eredményezi. Ezen tendencia visszaszorítására hamarosan szigorít a Magyar Állam a vonatkozó szabályzáson. Magyarországon a szennyvíztisztításból származó iszap felhasználása döntően a mezőgazdaságban történik, de felhasznált mennyiség folyamatosan csökken. Cégünk fluidágyas égető formájában, a leghatékonyabb ártalmatlanítási megoldást kínálja a jelen környezetvédelmi probléma kiküszöbölésére. Partner KIS Kft., Miskolci Egyetem, Enviro-Pharm Kft., Energoflex Kft.
143
Kutatások – Kompakt szennyvíztisztító technológia
Cél Meglévő, KIS Kft által értékesített berendezés technológiai tökéletesítése és továbbfejlesztése. Felhasználás Elsősorban olyan területek szennyvízének tisztítására nyújt költségkímélő lehetőséget, ahol saját szennyvíztisztító telep műszaki, anyagi, természetvédelmi okokból nem telepíthető, vagy a kapacitás olyan elenyésző, hogy gazdasági szempontból ésszerűtlen. Ilyen területek többek között kistelepülések, tanyák, hegyi falvak, kisebb ipari, mezőgazdasági létesítmények, benzinkutak, autópálya pihenők, repterek, turisztikai és vendéglátó egységek. A berendezés telepítése és kezelése egyszerű, több kapacitásban is rendelhető. Partner KIS Kft., Miskolci Egyetem, Enviro-Pharm Kft., Energoflex Kft.
144
COOPERATING PARTNER DATASHEET EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNER ADATLAP Sorszám: 14. 1.
c) d) e) f) g)
2.
Name of Partner / Partner neve: Piro-Energia Kft. Location of Partner (country, city) / Partner ország, város: Magyarország, Sajóbábony Adress of Partner / Partner címe: 3792 Sajóbábony, Gyártelep Pf. 27. Phone number of Partner / Telefonszám +36 (77) 525-210 Email Web Saját honlapot nem találtam. Name of Institution / Intézmény neve: Powerenergy leányvállalata (powerenergy.hu) Contacts / Kapcsolattartók: Nincs megadva
Research area (pyrolysis, energy, waste etc.) / Kutatási terület:
3. Main activities / Fő tevékenységek Gumi és műanyag hulladék égetése – Pirolízis (humusz.hu) Villamosenergia-termelés (opten.hu) 4. Status of cooperation / Együttműködés foka: Potenciális partner 5.
Targets of the partner / A szervezet céljai
5.
Related project themes (code, title) /Kapcsolódó altémák (kód, cím): 2. A hőbontás kinetikájának modellezése 3. Kísérleti üzemi vizsgálatok, technológiafejlesztési lehetőségek
6.
Others / Egyéb megjegyzés: 40000tonna/év 2005-ben alakult (mekh.hu) Létszám: 1 fő (ceginfo.hu) Compiler / Összeállította: Kispál Gabriella Date of Compilation /Összeállítás dátuma:
7. a)
145
b)
2013. november 20. Date of Modification / Módosítás dátuma:
Forrás: http://www.mekh.hu/gcpdocs/70/688_2012_Piro_Energia_Kft._Kiseromuvi_osszevont_e ngedely.pdf 2013.november 20. 20:19
146
COOPERATING PARTNER DATASHEET EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNER ADATLAP Sorszám: 15. 1.
Name of Partner / Partner neve: MOL Rt. Dunai Finomító Location of Partner (country, city) / Partner ország, város: Magyarország, Százhalombatta Adress of Partner / Partner címe: 2440.Százhalombatta, Olajmunkás u. 2. Postacím : 2443.Százhalombatta, Pf.:1 (ltuzolto.hu) MOL Nyrt. Százhalombatta, Dunai Finomító Külső Parkolója Az M6-on feltüntetett Százha-lombatta Észak és Dél jelű sztráda kijárók közül a Dél esik a Finomító főkapujához legközelebb. Irodaház 162-es iroda
c)
Phone number of Partner / Telefonszám
06-30/258-2231 23/552-307 06/80-200-591 Veszélyes hulladék gyűjtése d)
Email
e)
Web http://www.mol.hu/hu/vallalati_ugyfeleknek/finomitas/ Name of Institution / Intézmény neve: MOL csoport Contacts / Kapcsolattartók: Parancsnok: Bárdos László
f) g)
[email protected]
20/941-9613 Képviselő: Molnár Attila Péter
[email protected]
20/529-1457
2. Research area (pyrolysis, energy, waste etc.) / Kutatási terület: Energiahatásfok javítás 3. Main activities / Fő tevékenységek Villamos áram termelés 4. Status of cooperation / Együttműködés foka: Potenciális partner 5.
Targets of the partner / A szervezet céljai
147
Jövőképünk
Az energiaigény kiszolgálásának új és jobb útjainak feltárásával értékteremtéssel a MOL-csoport előremozdítja mindennapjainkat.
és folyamatos
5.
Related project themes (code, title) /Kapcsolódó altémák (kód, cím): 1. Technológiai tudásközpont kialakítása 2. A hőbontás kinetikájának modellezése 3. Kísérleti üzemi vizsgálatok, technológiafejlesztési lehetőségek
6.
Others / Egyéb megjegyzés:
7.
Compiler / Összeállította: Kispál Gabriella Date of Compilation /Összeállítás dátuma: 2013. november 20. Date of Modification / Módosítás dátuma:
a) b)
Az EU 2005 projekt mellett 2005-re befejeződött a Dunai Finomító szennyvízkezelő és hulladékégető rendszerének modernizálása is. „Tevékenységünk során nagy figyelmet fordítunk a működés hatékonyságának javítására, ami a várhatóan tovább szigorodó termékminőségi és környezetvédelmi előírásoknak való megfelelés követelményei mellett különösen nagy kihívást jelent.” A következőkben a Finomító energiagazdálkodásért felelős vezetője, Tar Balázs tartott egy átfogó előadást a finomító energiafelhasználásáról, hogy az ilyen jellegű ipari tevékenység milyen mértékben igényli az energiát világszinten is, és konkrét adatokkal alátámasztva mutatta be a 2011-es év földgáz, vízgőz, villamos áram és a helyben termelt és felhasznált gázolaj felhasználást. http://www.eszk.org/attachments/v48/besz/DUFI_Dunamenti_besz.pdf 2013.november 20.20:49
148
A Dunamenti Erőmű ma Magyarország legnagyobb teljesítményű földgáz tüzelésű erőműve, mely 1961 és 1967 között épült Százhalombattán. Üzemeltetője a GDF Suez Dunamenti Erőmű Zrt., melynek fő tevékenysége a villamosenergia-termelés. Alapfeladata a villamosenergia-termelésen kívül a MOL Rt. Dunai Finomító villamos árammal és jelentős mennyiségű ipari gőzzel való ellátása. A társaság tulajdonosa a GDF SUEZ cégcsoport, a világ egyik vezető energetikai nagyvállalata. A blokkokban és a teljesítményben történő változásokat a jellemző időszakokra nézve az alábbi táblázatban foglaltuk össze az elhangzott előadás alapján:
További érdekesség, hogy az ún. black start üzem esetén, mikor a villamos hálózat nem áll rendelkezésre, az erőmű 2 db 2,5 MW-os dízelgenerátor segítségével tudja elindítani a gázturbinákat. 2008-ban a cég a villamosenergia-piacra 3 177 GWh energiát szállított, ezzel a magyarországi összfelhasználás 8,4 %-át biztosította. A társaság az elmúlt években számos korszerűsítést hajtott végre, melyek eredményeként az erőmű károsanyagkibocsátása 2002-től folyamatosan az előírt határértékek alatt maradt. Ezen beruházások elismeréseként Százhalombatta 2004-ben a Dunamenti Erőműnek ítélte a város Környezetvédelmi Díját. Az erőmű az F-blokkjai közül az egyiket kombinált ciklusú gáztüzelésű egységgé alakította, ezzel a blokk korábbi 215 megawattos teljesítménye közel 400 megawattra növekedett, 36 %-os hatásfoka pedig 57 %-ra javult. A Dunamenti Erőmű fejlesztéseit követően a tervek szerint 2012-re hasonló hatásfoknövekedés mellett a jelenlegi beépített kapacitás nem változik ugyan, de környezeti hatása jelentősen csökken. A MOL-csoport Jövőképe és Küldetése Jövőképünk
Az energiaigény kiszolgálásának új és jobb útjainak feltárásával és folyamatos értékteremtéssel a MOL-csoport előremozdítja mindennapjainkat. Küldetésünk
A MOL-csoport közép-európai vállalatként, vezetői által ösztönözve és dolgozói szakértelmére támaszkodva, tudatos építkezéssel legyőzi az akadályokat. Értékeink
Siker és növekedés – folyamatos előrelépés Bátorság és eltökéltség – az akadályok bátor legyőzése 149
Csapatszellem és partnerség – együtt, mindenkire odafigyelve Szakértelem és felelősségvállalás – egyre tökéletesebb megoldásokkal.
150
10.4 Az első kérdőív (2012)
151
152
10.5 A második vagy tökéletesített kérdőív
153
154
155
10.6 A lakossági kérdőív
156
157
FELHASZNÁLT IRODALOM Bendó Z. (2013): Hazai klaszterfejlesztési trendek és a CluStrat projekt jelenlegi státuszának bemutatása. 1-12. slide http://www.nth.gov.hu/files/download_files/581/1_Bendo_Zoltan_Hazai_klaszterfejleszte si_trendek.pdf 2013. október 1. 10:40 Bejczi L.-Horváth A. (2009): Magyarország borhelyzete- Soproni borvidék jellemzése. TDK dolgozat 62.old. 10.o., 20-38.o., 52.-58.o. Dr. Egri Z. (é.n.) Órai jegyzet. GAEK – Tessedik Campus 54 slide Elemzésközpont.hu blog: Fókuszban a lakossági hulladék keletkezése KSH http://www.elemzeskozpont.hu/content/f%C3%B3kuszban-lakoss%C3%A1gihullad%C3%A9k-keletkez%C3%A9se-ksh 2013. október 1. 10:35 Jóna Gy. (2013) : A területi tőke kistérségi jellegzetességei. Doktori értekezés GödöllőEGYRTDI 1-130.pp. Klaszterek és támogatásuk az Európai Unióban és Magyarországon 6.fejezet 159-188.pp. www.eco.u-szeged.hu/kutatas-tudomany/kihivasok-valaszok 2013. október 1. 9:03 Lehota J.-Fehér I. (é.n.): Borexport marketing. Gödöllő, SZIE-GTK Marketing Intézet 212.old. 40-83.o. Netwin Üzleti Tanácsadó Kft. (2007)-(NKTH): Klaszterek Magyarországon - fejlődési kilátásaik, szerepük a KKV-k fejlődésében, növekedésében.57-120.pp. Bp.
www.pgk.hu/cgi-bin/itworx/itworx.cgi?modul=doctar/2013. október 1. 9:28 Sz.n.: Ascohungaria honlap, főoldal https://ascohungaria.com/haztartasi-hulladekok 2013. október 1. 10:22 Dr. Tóth T. (2009): Regionális gazdaságfejlesztés. SZIE GTK RGVI. 46-58.pp.
158
