Útmutató a 2008. évről szóló személyi jövedelemadó, járulék, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és különadó bevallásához, helyesbítéséhez, önellenőrzéséhez A 0853-as bevallási nyomtatvány a törvényi rendelkezések alapján készült, annak hű tükörképe. Az útmutatóval segítséget kívánunk nyújtani Önnek abban, hogy a bevallását a törvényi előírásoknak megfelelően tudja elkészíteni, azonban felhívjuk figyelmét, hogy az itt olvasható magyarázatok a törvényt nem pótolják. 1. Általános tudnivalók A 2008-as évről szóló bevallási nyomtatvány:
a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, a különadó, az egészségügyi hozzájárulás, az egyes magánszemélyek járulékainak, a nyugdíj mellett egyéni vállalkozói tevékenységet folytatók egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékának a bevallására szolgál. Ha Önnek magánszemély munkáltatóként a költségvetés felé a kötelezettségeit be kell vallania (az alkalmazottól levont adóelőleg, munkaadói, munkavállalói járulék, társadalombiztosítási-, egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulék), akkor a 0808-as bevallást kellett beküldenie elektronikus úton. A járulékfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan Öntől levont egyéni nyugdíjjárulékot továbbra is a bevallás erre szolgáló sorainak kitöltésével kérheti vissza akkor, ha azt év közben a foglalkoztatójával nem számolta el. Ha Ön magánnyugdíj-pénztár tagja, akkor a tagdíjfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan Öntől levont tagdíj visszaigénylésére ez a bevallás nem alkalmas, annak elszámolását a foglalkoztatójától kérheti. Magánnyugdíj-pénztári tagság esetén a túlvont nyugdíjjárulékot is foglalkoztatótól kérheti vissza. Az egészségbiztosítási járuléknak felső határa nincs, ezért ilyen címen visszaigényelhető túlvont járulék sem keletkezhetett. A különadó-előleg esetleges év közbeni túlvonása esetén ennek visszaigénylésére is ebben a bevallásban van lehetősége. Miről olvashat a továbbiakban, a bevallás útmutatójában? 2. Mikor nem kell Önnek a bevallást benyújtania? 3. Milyen határidőkhöz kell igazodnia? 4. A nyomtatvány kitöltése 5. Az adóbevallás aláírása 6. Mit tegyen a bevallás kitöltéséhez felhasznált irataival? 7. Hogyan lehet az adótartozást megfizetni?
2
8. A túlfizetés rendezése 9. A bevallás pótlása 10. A bevallás javítása 11. A bevallás helyesbítése 12. A bevallás önellenőrzése 13. A bevallás részei 14. A személyi adatok kitöltése 15-18. pont alatt, a 0853-as bevallás egyes lapjaihoz tartozó útmutatók találhatók A bevallás mellékletében minden olyan adat megtalálható, mely a kitöltés során szükséges lehet (Pl.: adótábla, befizetési számlaszámok, az 1%-os rendelkezéshez a technikai számok). A bevallás útmutatójának része a Példatár, mely példákkal segíti a bevallás helyes kitöltését. Az egyéni vállalkozók és a mezőgazdasági őstermelők adózási tudnivalóit (kitöltési útmutató, melléklet, példák) önálló útmutató tartalmazza. 2. Mikor nem kell Önnek a bevallást benyújtania? –
Ha Ön a nyilatkozatával az adóhatóság közreműködésével elkészített bevallást vagy a munkáltató által történő adómegállapítást választotta;
–
Ha Ön kizárólag adómentes jogcímen szerzett jövedelmet (Kivétel ez alól a termőföld értékesítéséből származó, nem az általános szabály szerinti 16. évben történő értékesítés miatti adómentes jövedelem, mert ebben az esetben az értékesítés céljáról nyilatkoznia kell az adóbevallásban);
–
Ha Ön nyugdíjas és a nyugdíján kívül más jövedelme nem volt;
–
Ha Ön nyugdíjas és a nyugdíján, baleseti járadékán, jövedelempótló kártérítési járadékán kívül más jövedelme nem volt, feltéve, hogy már betöltötte az Önre vonatkozó nyugdíjkorhatárt;
–
Ha Ön a bevallás 12-17. soraihoz fűzött magyarázatnál felsorolt, adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelemmel rendelkezik, és e jövedelem mellett nem szerzett más bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelmet;
–
Ha Önnek bevallásadási kötelezettség alá nem eső más jövedelme mellett megszerzett értékpapír-kölcsönzésből, osztalékból, árfolyamnyereségből származó, a vállalkozásból kivont, valamint kifizetővel kötött szerződés alapján ellenszolgáltatás nélkül kapott életjáradékból származó jövedelmeinek együttes összege nem haladja meg az 50 000 forintot, és ebből a kifizető az igazolás alapján, az adót levonta;
–
Ha Ön ingatlanát, vagyoni értékű jogát értékesítette ugyan, de ebből jövedelme nem keletkezett, és más bevallásköteles jövedelme sem volt;
3
–
Ha Ön bevallási kötelezettség alá nem eső más jövedelme mellett ingó értékesítéséből is vagy csak ebből szerzett jövedelmet, és e jövedelme a 200 000 forintot nem haladta meg;
–
Ha Ön alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkezik, és az alkalmi munkavállalás során elért jövedelme a 828 000 forintot nem érte el, feltéve, hogy más bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme – az adóterhet nem viselő járandóság kivételével – nem volt;
–
Ha Ön az adóévben kizárólag olyan jövedelmet szerzett, amely nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján Magyarországon nem adóztatható;
–
Ha Ön mezőgazdasági kistermelő, és az ebből származó, az őstermelők részére készült külön útmutató szerint megállapított – a támogatásokkal csökkentett – bevétele a 600 000 forintot nem haladta meg, feltéve, hogy más, bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme nem volt.
Ha Önnek a 2008-as évről nem kell bevallást benyújtania, de az adóhatóságtól bevallási csomagot kapott, azt nem kell kitöltenie. Előfordulhat, hogy az adóhatóság által kiküldött bevallási csomag címzettje a kézbesítéskor már nem él. Ha ilyen helyzet adódik, akkor az elhunyt magánszemély adóját az adóhatóság határozattal állapítja meg, hozzátartozói nem készíthetik el az adóbevallását. Teendőiről érdeklődjön a NAV ügyfélszolgálatánál. 3. Milyen határidőkhöz kell igazodnia? 2009. január 31-ig meg kell kapnia az adóbevallása kitöltéséhez szükséges minden igazolást és tájékoztatást.1 Ha Ön egyéni vállalkozó, vagy általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemély, akkor a bevallását 2009. február 25-ig nyújtsa be és rendezze az esetleges adótartozását is.2 Más esetekben 2009. május 20-a az adóbevallás benyújtásának és az adótartozás megfizetésének a végső határideje.3 2014. december 31-ig őrizzen meg minden olyan okmányt, igazolást és egyéb bizonylatot, amelyet a 2008. évi adóbevallása kitöltése során felhasznált! Ne feledje! A bevallás aláírás nélkül érvénytelen! Ne feledje, hogy az adó megfizetése nem pótolja az adóbevallást!
1
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 46. § (4) bekezdés Art. 1. sz. melléklet I./B/2/a) pont és 2. sz. melléklet I./1./B/ d) pont, valamint 37. § (2) bekezdés 3 Art. 1. sz. melléklet I./B/2/b) pont és 2. sz. melléklet I./1./B/ c) pont, valamint 37. § (2) bekezdés 2
4
4. A bevallás kitöltése
Az adóbevallási nyomtatványt két példányban, tintával, nyomtatott betűkkel vagy írógéppel töltse ki!
Az adóbevallásnak csak a fehér rovataiba írjon!
Hagyja szabadon a nyomtatvány alapszínével megegyező rovatokat!
Ha a kitöltés közben hibázik, a hibás adatot húzza át, és aláírásával igazolja a javítást.
A bevallás aláírás nélkül érvénytelen!
A bevallásához a NAV honlapjáról is „letöltheti” az ott megtalálható kitöltő - ellenőrző programot, melynek segítségével könnyen kiszámíthatja kötelezettségeit. Választhatja az elektronikus úton történő benyújtást is, feltéve, hogy nem kötelezett ezen a módon teljesíteni. Ennek feltétele, hogy az okmányirodában e célból regisztráltassa magát. Amennyiben Önnek alkalmazottja van és ezért a 0808-as vagy a 0858-as bevallás benyújtására kötelezett, akkor a 0853-as bevallást is csak elektronikus úton nyújthatja be. A mezőgazdasági őstermelőként biztosított magánszemély csak a 0858-as bevallás tekintetében kötelezett a bevallás elektronikus benyújtására, a 0853-as bevallást választása szerinti formában teljesítheti. A kitöltést támogató program segíti abban, hogy a legkevesebb hibát kövesse el, mivel a szükséges kitöltések esetében figyelmezteti Önt, illetve a kitöltés befejezésekor elvégzett ellenőrzés esetén felhívja a további teendőire, ha valamit nem jól (hiányosan) közölt volna a bevallásban. Bizonyos adatokat elegendő egyszer kitöltenie, a továbbiakban a program „önállóan” számol, illetve biztosítja a bevallásban az adatok megjelenését. Fontos tudnia, hogy a kitöltési program gyakorlati alkalmazása során felmerülő problémákat folyamatosan kiigazítjuk, ezért a program letöltésekor mindig az utolsó verziót válassza. Amennyiben módja van arra, hogy az Interneten lévő program segítségével töltse ki a bevallását, akkor célszerű ezt választania, ugyanis a program a hiba elkövetésének a lehetőségét gyakorlatilag a legkisebbre korlátozza. Fontos! A kitöltő program segít Önnek bevallása kitöltésében, de a használata az útmutató ismerete nélkül nem biztosítja a „hibátlan” kötelezettség teljesítést. Figyeljen arra is, ha átír (javít) egy korábbi értékadatot, mindig vegye igénybe a „mezők újraszámolása” menüpontot. Ha elkészült adóbevallásának kitöltésével, a kitöltött és aláírt egyik példányt az erre a célra szolgáló borítékban adja ajánlott küldeményként postára a bevallás benyújtásának időpontjában illetékes adóhatóság (az állandó lakcím szerinti adóhatóság) címére, ezzel időt takarít meg. A postára adásért 2009. május 20-ig nem kell fizetnie. A feldolgozás beérkezési
5
sorrendben történik. A bevallás másik kitöltött példányát, a postai feladóvényt és ezt az Útmutatót is őrizze meg, szüksége lehet rájuk! 5. Az adóbevallás aláírása Az adóbevallás hitelességét Ön az aláírásával igazolja, ezért kérjük, hogy azt az előnyomott helye(ke)n (például a 0853-as lap alján) feltétlenül írja alá! Ha Ön helyett törvényes képviselője, meghatalmazottja járt el, a bevallást neki kell aláírnia. Az adóbevallását az Art.4 szerint adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő is ellenjegyezheti. Amennyiben az adóbevallása elkészítése során adótanácsadó, adószakértő közreműködését is igénybe veszi, akkor az ellenjegyző neve (elnevezése, adószáma) mellett az erre szolgáló helyen az adótanácsadói bizonyítvány vagy adószakértői igazolvány számát is fel kell tüntetnie. Az ellenjegyzett hibás adóbevallás esetén a mulasztási bírságot az adóhatóság az adótanácsadó, adószakértő terhére állapítja meg. Ha az adóbevallását adótanácsadó, adószakértő ellenjegyezte, akkor azt a bevallás első oldalán (F blokkjában), az erre szolgáló helyen aláírásával kell jeleznie. Ha elkészült az adóbevallásával, a torlódások elkerülése végett mielőbb adja postára!
Ha tartozása van, azt a bevallás benyújtásának határidejéig fizesse meg!
Amennyiben a tartozását nem tudja egy összegben megfizetni, részletfizetés engedélyezését kérheti az adóhatóságtól. Lehetősége van arra is, hogy fizetési halasztást kérjen. A kérelemben részletesen ismertetnie kell a szociális körülményeit, közölnie kell, hogy mi az oka fizetési problémájának. A kérelmet ne a bevallásához csatolja, azt külön borítékban adja postára. Számoljon azzal, hogy a részletfizetés vagy a fizetési halasztás időtartamára késedelmi pótlékot is kell fizetnie. A fizetési könnyítést már elektronikus úton is kérheti. A fizetési könnyítés iránti kérelem illetékköteles. 6. Mit tegyen a bevallás kitöltéséhez felhasznált irataival?
2014. december 31-ig őrizzen meg minden olyan okmányt, igazolást és egyéb bizonylatot, amelyet a 2008. évi adóbevallása kitöltése során felhasznált!5 Ezeket nem kell a bevalláshoz csatolnia. Ha Ön bármely évben az összevont adóalap utáni adóját az élet- és nyugdíjbiztosítási díj után érvényesített adókedvezménnyel csökkentette, illetőleg tartós adományozására tekintettel külön kedvezményt vett igénybe, akkor a bevallásait mindaddig meg kell őriznie, amíg a kedvezmény véglegessé válásához szükséges időtartam leteltét követő általános elévülési idő nem telt el. Ez a szabály vonatkozik a lakáscélú megtakarítás
4 5
Art. 31. § (8) bekezdés Art. 172. § (1) bekezdés f) pont alapján 200.000.Ft mulasztási bírság szabható ki, ha az iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget
6
adókedvezményére is, mellyel utoljára a 2001-es évről szóló bevallásában csökkenthette az összevont adóalap utáni adóját. 7. Hogyan lehet az adótartozást megfizetni? Tartozásait a saját lakossági folyószámlájáról történő utalással is rendezheti.6 Ebben az esetben ne felejtse el az utaláson az adóazonosító jelét, vagy ha adószáma van, akkor azt feltüntetni. A kötelezettség teljesítésével kapcsolatos számlaszámok, a bevallás 1. számú mellékletében és az egyes kötelezettségeknél találhatók meg. Ha Ön bankszámla nyitására kötelezett adózó, akkor befizetési kötelezettségeit kizárólag a belföldi pénzforgalmú bankszámláról történő átutalással rendezheti. A 100 forintnál kisebb összegű személyi jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást, járulékot, ekho-t, ekho különadót, és a magánszemélyek különadóját nem kell megfizetnie, azt az adóhatóság sem téríti vissza. A magán-nyugdíjpénztári tagdíj, tagdíj-kiegészítés összegét akkor is meg kell fizetni, ha az nem éri el a 100 forintot. Amennyiben a bevallás benyújtására előírt időpontig nem fizeti meg az adót, az esedékesség napjától az adótartozás megfizetésének napjáig késedelmi pótlékot kell fizetnie. Mértéke: a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének naptári naponként a 365-öd része a tartozás összege után számítva. Ha Önnek a levont (befizetett) adóelőlegből, egészségügyi hozzájárulásból, nyugdíjjárulékból visszatérítés jár, azt az adóbevallása alapján – feltéve, hogy az hibátlan – a bevallás beérkezésétől számított 30 napon belül, de legkorábban március 1-jétől fizeti vissza az adóhatóság. Abban az esetben, ha elektronikus úton nyújtja be a bevallását, a visszafizetés legkorábbi időpontja február 1.7 Amennyiben a 0853-as bevallásban visszaigényelhető összeg mutatkozik valamely adónemben (például nyugdíjjárulékot igényel vissza), és például a személyi jövedelemadóban vagy egészségügyi hozzájárulásban befizetési kötelezettsége van, és a többletként mutatkozó összeg elegendő a befizetendő összegre, akkor a 0853-11-es pótlap kitöltésével és beküldésével tehet eleget a befizetési kötelezettségének. A bevallás első oldalán a (C) mezőben, a visszajáró összeg átvezetésére vonatkozó nyilatkozattételre szolgáló helyre ekkor is írja be az X-et! Ha a többletként jelentkező adó kevesebb, mint a fizetési kötelezettsége, akkor a 0853-11-es lap kitöltése mellett természetesen a különbözetet meg kell fizetnie. Ha tartozását a határidőre nem rendezi, késedelmi pótlékot kell fizetnie.
6 7
Art. 37. § (2) bekezdés Art. 37. § (4) bekezdés
7
Új lehetőség!8 Abban az esetben, ha Ön nem folytat vállalkozási tevékenységet és nem kötelezett általános forgalmi adó fizetésére, lehetősége van arra, hogy a 100 000 Ft-nál nem több személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségét, feltéve, hogy más adónemben nincs (vagy nem nyújt fedezetet) visszaigényelhető összeg, a bevallása esedékességétől (2009. május 20-tól) számított legfeljebb négy hónapon belül, pótlékmentesen, egyenlő részletekben is megfizethesse. Ehhez, a bevallás első oldalán a (D) mezőben nyilatkoznia kell arról, hogy részletekben kívánja teljesíteni a fizetési kötelezettségét. A részletben történő teljesítés lehetősége maximum négy hónap lehet. Ennél rövidebb (két vagy három hónap) idő is lehetséges a teljesítésre. A választott időtartamot (2, 3, 4) kell beírnia az erre szolgáló helyre. Abban az esetben, ha visszaigényelhető összeg is szerepel a bevallásában, úgy csak a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségének csak arra részére terjed ki a részletfizetés kedvezményes lehetősége, amelyre esedékességkor nem nyújt fedezetet a visszaigényelhető összeg. Fontos! Ha Ön nem teljesíti az esedékes részlet megfizetését, a kedvezmény érvényét veszti és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ekkor az adóhatóság a tartozás fennmaradt részére az eredeti esedékesség napjától késedelmi pótlékot számít fel. Továbbra is lehetősége van fizetési könnyítést kérni az adóhatóságtól, ennek szabályai nem változtak. A bevallási csomagban az Ön nevére kiállított, azonosító számmal ellátott 2 db csekket talál (egyet a személyi jövedelemadó, egyet az egészségügyi hozzájárulás befizetéséhez). Amennyiben különadót, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást, nyugdíjbiztosítási vagy egészségbiztosítási járulékot is kell fizetnie, akkor ügyfélszolgálataink bármelyikén személyesen kérhet csekket a befizetéséhez. Ilyenkor ne felejtse el az adókártyáját is magával vinni, mert csak így kaphat a befizetéseihez csekke(ke)t. Ellenőrizze, hogy helyesek-e a csekkeken szereplő adatok (név, lakcím). Ha téves adatokat talál, akkor azok kijavítása érdekében feltétlenül keresse fel az adóhatóságot. Ügyeljen arra, hogy a megfelelő csekket használja, ugyanis ha pl. a személyi jövedelemadó tartozását az egészségügyi hozzájárulás befizetésére szolgáló csekken adja fel, akkor a személyi jövedelemadó tartozását nem rendezte, a befizetett összeg átvezetésére a nyomtatványboltban beszerezhető, illetőleg a NAV honlapjáról letölthető 0917-es számú nyomtatvány beküldésével van csak lehetősége. Ha Ön eddig még nem nyújtott be adóbevallást, akkor az adóhatóságtól kérjen az adó megfizetéséhez az adónemnek megfelelő csekket. Ezt kell tennie akkor is, ha az Interneten lévő program segítségével tölti ki a bevallását. Az adóhatóság kijelölt ügyfélszolgálatainál lehetősége van bankkártyával teljesíteni a kötelezettségeit (Lásd a NAV honlapján). 8
Art. 133/A. §
8
Ne felejtse el, hogy tartozásait a saját lakossági folyószámlájáról történő utalással is rendezheti! Átutalás esetén a közlemény rovatban az adóazonosító számát feltétlenül tüntesse fel. 8. A túlfizetés rendezése9 A visszakért összeget csak Önnek utaljuk vissza, ezért más személyt vagy más személy pénzintézetnél vezetett számlájának számát ne jelölje meg. A visszakért összeget postai úton vagy a folyószámlájára utalással kaphatja meg. Ha a visszaigényelt összeget a folyószámlájára kéri, akkor a bevallás C lapján található (A) mezőben az erre szolgáló négyzetekbe írja be a hitelintézeti számlaszámát. Ha az Ön számlaszáma csak 2x8 jegyű, akkor a harmadik (utolsó) nyolc négyzetet hagyja üresen. Ne felejtse el a számláját vezető hitelintézet elnevezését, címét is feltüntetni. Szükség esetén a számlát vezető hitelintézet segítséget nyújt az adatok megállapításához. Ha Ön bankszámla nyitására kötelezett, akkor az Ön által visszakért összeget csak a belföldi pénzforgalmi bankszámlájára történő utalással kaphatja meg, ezért az erre szolgáló helyen azt kell feltüntetnie! 9. A bevallás pótlása Ha a 2008-as évről szóló bevallását határidőn túl nyújtja be, akkor is e nyomtatványt töltse ki és küldje be az adóhatósághoz, vagy töltse le az Internetről. Ha bármilyen ok miatt nem tudja határidőre elkészíteni a bevallását, akkor a késedelemre okot adó körülmény megszűnését követő 15 napon belül igazolási kérelem10 csatolása mellett nyújtsa be a bevallást. Az igazolási kérelemben jelölje meg a késedelem okát, és küldje be a késedelmet igazoló iratokat is. A családi kedvezmény megosztása miatt az adóbevallás nem adható be késedelmesen, és ez az igazolási kérelemnek sem lehet az indoka. Amennyiben a 2006. évvel bezárólag terjedő időszakra szóló adóbevallását kívánja 2009ben pótolni, akkor a nyomtatványboltban kapható vagy a NAV Internetes honlapjáról (http://www.nav.gov.hu) letöltött 0736-os bevalláspótló nyomtatványt kell kitöltenie és benyújtania. Ha nem az internes honlapról tölti le a 0736-os bevallást, figyeljen az elévülésre, mert a bevallás korábbi éve(ke)t is tartalmaz! A bevallás késedelmes, de az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőző benyújtása esetén számoljon azzal, hogy az adóhatóság a törvényben11 foglaltak alapján 200 000
9
Art. 37. § (4) bekezdés Art. 172. § (6) bekezdés 11 Art. 172. § (1) bekezdés b) pont 10
9
forintig terjedő mulasztási bírságot állapíthat meg az Ön terhére akkor, ha a késedelmét hitelt érdemlő módon, nem menti ki.12 10. A bevallás adóhatósági javítása Javítás: hibás bevallás esetén kijavításnak van helye, ha a bevallás hiányosságát az adóhatóság tárja fel, és ha a hiányosság nem eredményez adóhiányt.13 Előfordulhat, hogy a bevallásban olyan adat van, mely nem felel meg a törvényben leírt feltételeknek. Ilyenkor az adóhatóság, ha lehetséges, az Ön közreműködése nélkül kijavítja, és erről értesíti. Egyrészt a hibásan kitöltött bevallás miatt az Ön terhére az adóhatóság 20 000 forintig terjedő mulasztási bírságot14 állapíthat meg.
Hibás bevallás esetén az adóhatóságra kötelező 30 napos visszatérítési határidőt hibás bevallás esetén a bevallás kijavításának napjától kell számítani.
Abban az esetben, ha elektronikus úton küldte be a bevallását, úgy a javításra kiértesítő levelet kap elektronikus úton. Az adóhatósági javítás során kérjük csak az adóhatóság által jelzett hibákat javítsa ki, mert ez a feltétele a bevallása elfogadásának. Feltétlenül töltse ki a bevallás főlapján az adóhatósági javítással érintett bevallás vonalkódját is az azonosítás táblájában (B). Az adóhatósági javítás során kijavított bevallást ismételten be kell nyújtania a teljes adattartalommal. 11. A bevallás adózói javítása (helyesbítése) Adózói javítás (helyesbítés): hibás bevallás esetén adózói javításnak akkor van helye, ha az adóhatóság a benyújtott bevallást elfogadta, és amelynek korrigálása összességében nem eredményezi az adóalap, illetve az adó változását.15 Adózói javításról (helyesbítésről) akkor van szó, amikor Ön utóbb észlelte, hogy az adóhatóság által elfogadott bevallása bármely adat tekintetében téves, vagy valamely adat az elfogadott bevallásból kimaradt, azaz a bevallás nem teljeskörű, vagy a vonatkozó bevallás időszaka helytelen volt. Abban az esetben, ha a bevallás benyújtása adózói javítás miatt történik, akkor az erre szolgáló helyre írja be az Ön által javítani kívánt bevallás típusát (0853, 0853E vagy 08M29)! Az egyik adózói javítási típus, amikor azonosításhoz szükséges adatot kíván Ön javítani. Ilyen lehet: valamelyik természetes azonosító, az adóazonosító jel. A NAV által elfogadott bevallás után, ugyanarra az időszakra csak adózói javításként vagy önellenőrzésként nyújtható be ismételten a bevallás. Abban az esetben, ha az adóhatóság 12
Art. 172. § (6) bekezdés Art. 34. § 14 Art. 172. § (10) bekezdés 15 Art. 34. § (7) bekezdés 13
10
a bevallás elfogadása előtt a bevallást elektronikus teljesítés esetén adóhatósági javításra adja vissza, úgy a bevallás adóhatósági javításáról lehet csak szó, azaz utólag beírni elmaradt adatokat nem lehet, csak az adóhatóság által jelzett hibák javíthatók. Az adózói javítás (helyesbítés) lényege a teljes adatcsere. Amennyiben a magánszemély jövedelem-, járulék adatainak valamelyikét kell javítania (a 0853-as bevallás lapjainak – kivéve a 0853-D és 16-01-es lap - valamely sora), akkor az adózói javítással (helyesbítéssel) nem érintett adatokat is ismételten közölni kell, vagyis nem csak az adózói javítással (helyesbítéssel) érintett adatokat kell feltüntetni. Az adózói javítás (helyesbítés) során az adózói javítással (helyesbítéssel) érintett bevallási időszak (az eredeti 0853-as bevallásban szereplő) valamennyi részletező lapját ismételten be kell nyújtania. Fontos! Amennyiben az adózói javítás (helyesbítés) kötelezettség változást eredményezne, azaz az adóalap, adó összege változna az adózói javítással, úgy a 0853as bevallás tekintetében önellenőrzést kell végezni (erre szolgál a 16-01-es lap). Ebben az esetben az önellenőrzést jelölje a főlapon, az erre szolgáló helyen. Adózó által nem javítható (helyesbítheő) adatok A bevallás azon adatai, amelyek az Ön olyan nyilatkozatait tartalmazzák, melyek kitöltése az Ön döntésétől függ, utóbb adózói javítás címén nem korrigálhatók. Ilyen lehet például adózási mód választása (átalányadót választott, de helyesbíteni kívánja ezt a döntését). 12. A bevallás önellenőrzése 16
Önellenőrzés : az a helyesbítés, amely során az adóalap (járulékalap), illetve az adó (járulék) összege az eredeti bevalláshoz képest változik. Nincs helye az önellenőrzésnek, ha a törvényben megengedett választási lehetőségével élve, ezt a döntését változtatná meg.17 Önellenőrzésre csak a bevallás benyújtására előírt határidőt követően van lehetőség.18 Önellenőrzéssel csak azt az adót (adóalapot), járulékot lehet (és kell) helyesbíteni, amely helyesbítésnek az együttes összege az 100 Ft-ot meghaladja.19 Egy önellenőrzéssel csak egy bevallási időszakra vonatkozó adatok helyesbíthetők. Például, ha Ön a 2007. és 2008. évi bevallásában is tévedett, úgy külön bevalláson kell önellenőriznie a 2007. évi, illetve 2008. évi kötelezettségét. Az önellenőrzést tartalmazó bevallást a tévedés feltárását követő 15 napon belül kell benyújtani.20 Amennyiben az önellenőrzés kapcsán visszaigényelhető adója keletkezik, úgy annak más adónemre történő átvezetését a 0917-es nyomtatvány felhasználásával kérheti. 16
Art. 49. § (1) bekezdés Art. 49. § (1) bekezdés 18 Art. 51. § (3) bekezdés 19 Art. 50. § (3) bekezdés 20 Art. 50. § (1) bekezdés 17
11
A 2008. évben keletkezett kötelezettségek tekintetében teljesített 0853-as, 0853E bevallás, a 08M29-es munkáltatói adómegállapítás önellenőrzésére is a 0853-as bevallást kell benyújtani, de az adóellenőrzés jogerős határozatával előírt tételeket nem szabad a bevallásban szerepeltetni. Amennyiben az Ön kötelezettsége változik, akkor önellenőrzésként kell a bevallását benyújtania, és ezt a főlapon az erre szolgáló helyen az önellenőrzésnél kell jeleznie. Önellenőrzésnek csak az az adózói javítás (helyesbítés) tekinthető, amely során az adóalap (járulékalap), illetve az adó (járulék) összege az eredeti bevallásához képest változik. Abban az esetben, ha az adott adóban (járulékban) bevallott és később korrigált adókötelezettség változása különbözetének előjelhelyes összege nulla, úgy az nem önellenőrzés, „csupán” (helyesbítés) adózói javítás. Amennyiben adózói javítás után, azonos adónemben előjelhelyesen (+-) összesítjük (pl.: a személyi jövedelemadóban az összevonás alá elő jövedelmet terhelő adóban kiszámított eltérést a különadózó jövedelem adójának levezetése után megállapított eltéréssel a személyi jövedelemadóban) a kötelezettséget, lehet, hogy nem keletkezik eltérés, így a bevallást csak adózói javításként kell benyújtani. Például a korábban bevallott összevonás alá eső jövedelem kedvezményekkel csökkentett adója (35. sor) 326 000 Ft volt, mely a helyesbítés után 346 000 Ft lett (eltérés +20 000 Ft). Ezzel egyidejűleg helyesbíti az ingatlan bérbeadásból (163. sor) származó jövedelmét („d” oszlop) és az azt terhelő adót („e” oszlop), ami a bevallott 120 000 Ft („e” oszlop) helyett csak 100 000 Ft (eltérés -20 000 Ft) lesz. Ezzel a 183. sorban a különadózó jövedelmek együttes adója 230 000 Ft-ról 210 000 Ft-ra csökkent. Amikor a bevallás 51. sorába írandó összeget (a 2008. évi jövedelem adója) az adózói javítás (helyesbítés) után kiszámította (346 000+210 000=556 000), azt látta, hogy az eredeti bevallásában közölt (326 000+230 000=556 000) összeggel megegyezik. Mivel mást nem javított (helyesbített), a különbözet nulla lesz, vagyis az Ön adókötelezettsége nem változik. Ebből következően az adózói javítása (helyesbítés) után, a 0853-as bevallás nem minősül önellenőrzésnek, vagyis a 0853-16-01-es lapot sem kell kitöltenie. Abban az esetben azonban, ha (a korábbi példa alapján) A 163. sorban az „e” oszlopban (a 183. sorban is) 5 000 Ft-tal csökken csak az adó összege, úgy a 2008. évi jövedelem adója a korábban bevallott 556 000 Ft helyett 571 000 Ft lesz. Ekkor Önnek a főlapon jelölnie kell, hogy önellenőrzésről van szó, továbbá ki kell töltenie a 0853-16-01-es lapot is, ott a 1. sor „d” oszlopában kell a különbözetet (NEM a 0853-as bevallás 67. sorában feltüntetett összeget!), vagyis a példa szerint 571 000-556 000= 15 000 Ft-tot feltüntetnie. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az adóhatósági ellenőrzés megkezdését követően a vizsgálat alá vont adó és támogatás a vizsgált időszak tekintetében önellenőrzéssel nem helyesbíthető.21 Az önellenőrzést az Art. 49-51. §-aiban foglaltak szerint kell végrehajtani.
21
Art. 49. § (2) bekezdés
12
Ugyanazon időszakra vonatkozó ismételt önellenőrzés esetén „X” jelet kell a 0853-as bevallás főlapján erre rendszeresített kódkockájába bejegyezni. Amennyiben az önellenőrzéssel történő helyesbítéssel Önnek pénzügyileg rendezendő adókötelezettsége keletkezik, akkor az adót és az esetlegesen felszámított önellenőrzési pótlékot az önellenőrzési bevallás esedékességi időpontjáig lehet – késedelmi pótlék felszámítása nélkül – megfizetni. Kötelezettség csökkenése esetén az adó visszaigénylésének lehetősége ugyanezen esedékesség időpontjától nyílik meg. Az önellenőrzési pótlékkal kapcsolatos előírásokat az Art. 168-169. §-ai tartalmazzák. Az önellenőrzést az önellenőrizni kívánt időszakban, azaz 2008-ban hatályos jogszabályok figyelembevételével végezze el. Amennyiben az Ön a korábbi önellenőrzése során hibásan számította ki és vallotta be az önellenőrzési pótlék összegét, akkor annak helyesbítését is a 0853-as bevalláson végezheti el. Az önellenőrzési pótlék helyesbítése esetén kizárólag az önellenőrzési pótlék bevallására szolgáló sor(ok)ban szerepeltethető adat. Abban az esetben, ha a korábbi önellenőrzési bevallásban feltüntetett önellenőrzési pótlék összege annak helyesbítése miatt csökken, akkor a negatív előjelet is fel kell tüntetni a vonatkozó sor c) rovatában. Az önellenőrzéssel kapcsolatos további információk a 0853-16-01-es jelű lap kitöltésére vonatkozó útmutatónál találhatók. Fontos! Mielőtt az adózói javítást (helyesbítést), az önellenőrzést elvégezné, érdeklődjön az adóhatóságnál, mert lehet, hogy a hiba adóhatósági javítása már hivatalból megtörtént, ugyanis a kisebb hibákat az adóhatóság az adatok feldolgozása során javítja. Fontos tudnia, hogy a személyi jövedelemadó bevallását legkorábban a bevallás benyújtására előírt határidőt követően (február 16-e, illetőleg május 21-e után) helyesbítheti, önellenőrizheti. Ha a hibát adóhatósági ellenőrzés tárja fel, és adóhiányt állapít meg, akkor az adó és a késedelmi pótlék megfizetése mellett adóbírságot kell fizetnie. Az adóbírság az adóhiány 50%-a.22 13. A bevallás részei A bevallás négy fő részből áll.
22
Magánszemélyek – a főlapokon túl a 01-es pótlaptól a 11-es pótlapig Mezőgazdasági őstermelők – az előzőeken túl a 12-es pótlapok Egyéni vállalkozók – a főlapokon túl a 01-es pótlaptól a 11-es pótlapig, a 13-as pótlapok és a 14-es pótlaptól a 15-ös pótlapig Önellenőrzés – a 16-os pótlapok. (Ezek a lapok nem részei az egységcsomagnak)
Art. 170. §
13
A bevallási lapok 1. Ha Ön nem folytat egyéni vállalkozói vagy őstermelői tevékenységet, akkor a 0853-as főlap (A-C lapok) és az 1%-os rendelkező nyilatkozat (D lap) mellett, a 0853-01- pótlaptól a 11-es pótlapig, illetve önellenőrzés esetén a 16-os pótlapokat kell kitöltenie. Ez utóbbiak nem részei az „egységcsomagnak”. Önnek a főlapokon túl, csak azokat a lapokat kell beküldenie, melyeken adatot tüntetett fel. 2. Ha Ön őstermelő vagy családi gazdaság tagja, az előzőeken túlmenően a 0853-12-as pótlapokat is ki kell töltenie. 3. Ha Ön egyéni vállalkozó vagy az egyéni vállalkozói tevékenységét 2008-ban megszüntette vagy a személyi jövedelemadó hatálya alól áttért a társasági adó hatálya alá, akkor a csomagjának tartalmaznia kell a 13-as, továbbá a 15-ös pótlapokat, illetve amennyiben Ön nyugdíjas, a 14-es pótlapot is. 4. Ha Ön kiegészítő tevékenységet folytató, azaz nyugdíjas egyéni vállalkozó, és őstermelői tevékenységet nem folytat, akkor a 13-as, 14-es, és 15-ös pótlapokat kell kitöltenie. 5. Ha Ön egyéni vállalkozó: a 0853-12-es lapok kivételével, értelemszerűen az összes lapot ki kell töltenie. 6. Ha Ön egyéni vállalkozó és őstermelő is egyben, a komplett 0853-as bevallást ki kell töltenie. Ahhoz, hogy ellenőrizni tudja, minden szükséges nyomtatvány a rendelkezésére áll-e vagy sem, segítségül olvassa el, hogy a bevallás fő lapját kiegészítő egyes nyomtatványok mire szolgálnak! 0853-01: Kedvezmények: az összevont adóalap utáni adót csökkentő kedvezmények részletezése. 0853-02: Nyilatkozatok: ha az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelemét a szjatörvény szerint használta fel, az összevont adóalap utáni adót a lakáscélú hitel törlesztésére tekintettel csökkenti, kedvezményezett részesedéscsere révén 2008. évben megszerzett értékpapírok adókötelezettségére milyen adózási módot választott, fizetővendéglátóként tételes átalányadózást választ vagy azt megszünteti a 2009-es adóévre. 0853-03: Rendelkező nyilatkozatok: az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál vezetett egyéni számlára, a nyugdíj-előtakarékossági számlára utalandó összegek feltüntetése, egyéb ezekkel összefüggő nyilatkozatok. 0853-04: Családi kedvezmény érvényesítéséhez szükséges nyilatkozatok.
14
0853-05-01: Elkülönülten adózó jövedelmek és adójuk: Pl.: ingó-, ingatlanértékesítésből, osztalékból, árfolyamnyereségből, kamatból, tőzsdei ügyletekből, ingatlan bérbeadásából származó jövedelmek. 0853-05-02: Elkülönülten adózó jövedelmek: az elkülönülten adózó tőzsdei és/vagy csereügyletből származó jövedelmek és adójuk részletezése, az adókiegyenlítés kiszámítása. 0853-06: Cégautó adó: a személygépkocsi magáncélú használatát külföldi személy biztosította, egyéni vállalkozó és a személygépkocsi beszerzési, illetőleg a magáncélú használat költségeit elszámolta, egyéni vállalkozó és kisvállalkozói kedvezményt érvényesített a személygépkocsira tekintettel. 0853-07: Különadó kötelezettség: magánszemélyként, egyéni vállalkozóként, ha az államháztartás egyensúlyát javító törvény alapján erre kötelezett. 0853-08-01: Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás nyilatkozat alapján adózott bevételek utáni adókötelezettség bevallása. 0853-08-02: Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás nyilatkozat alapján a bevételeket terhelő, a magánszemély által átvállalt, valamint saját kötelezettségként befizetett ekho levezetése, bevallása. 0853-09: Egészségügyi hozzájárulási kötelezettsége őstermelőként, családi gazdaság tagjaként, egyéni vállalkozóként, illetve magánszemélyként is lehet. 0853-10: Az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély járulék bevallása: ha vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után 15%-os nyugdíjjárulékot kíván fizetni, ha külföldi személytől szerzett járulékalapot képező jövedelmet, és járulékfizetési kötelezettsége van. 0853-11: Átvezetési kérelem: Ha a személyi jövedelemadóban, egészségügyi hozzájárulásban, különadóban vagy az egyéni nyugdíjjárulékban túlfizetésként jelentkező összeget, összegeket teljes egészében nem kéri vissza, és adófolyószámlákra kívánja átvezettetni. 0853-12-01-03: Nyilatkozat és az őstermelői jövedelem levezetése: őstermelőkre vonatkozó adózói nyilatkozatok (0853-12-01) adózási mód választása, mezőgazdasági kistermelő egyszerűsített bevallási nyilatkozata, az államháztartással szemben fennálló egyéb kötelezettségről.
15
Ha Ön mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, regisztrált mezőgazdasági termelő, illetőleg családi gazdaság tagjaként az őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint adózik, és az e tevékenységéből származó – támogatások összegével csökkentett – bevétele a 600 000 forintot meghaladta, a 0853-12-02-03 pótlapok a kötelezettségei levezetetésére szolgálnak. 0853-13-01-02: Egyéni vállalkozókra vonatkozó nyilatkozatok: a vállalkozói tevékenységükből származó jövedelmének a jövedelemszámítás módszere, a tevékenység megszüntetésével (az átalakulással) kapcsolatos adatok, adózási mód választása, a jövedelem-(nyereség)-minimum szerinti adózással kapcsolatos nyilatkozat, az államháztartással szemben fennálló egyéb kötelezettségről. csekély összegű támogatás (de minimis), az un. csoportmentességi és az adórendszeren kívüli támogatás nem érvényesítéséről szóló nyilatkozat. 0853-13-03-08: Egyéni vállalkozók vállalkozói tevékenységükből származó jövedelmének és/vagy veszteségének levezetése, e tevékenység megszüntetése, átalakulás esetén is. 0853-14: Nyugdíjas egyéni vállalkozó járulék levezetése. Egészségügyi szolgáltatási és nyugdíjjárulék levezetése, egyéni vállalkozói tevékenység nyugdíj mellett történő gyakorlása esetén. 0853-15: Bevallást kiegészítő nyilatkozat.23 A jövedelem-(nyereség)-minimum számítási kötelezettséggel összefüggésben adandó be. Ha valamelyik Önnek szükséges nyomtatvány a bevallási csomagból hiányzik, akkor azt az ügyfélszolgálatainkon ingyen beszerezheti. A bevallás 0853-16-01, a 0853-16-02 és 0853-16-03-as számmal ellátott, önellenőrzésre szolgáló lapja nem része a bevallási csomagnak! 14. A személyi adatok kitöltése Azonosítás (B) mező A bevallási nyomtatvány első oldalán találhatók az Ön személyi adatainak feltüntetésére szolgáló előnyomtatott sorok. A nevének és adóazonosító jelének kitöltése után a saját adószámát is írja be, ha van. Abban az esetben, ha Ön családi gazdaság tagja, akkor a családi gazdaság nyilvántartási számát is fel kell tüntetnie az erre szolgáló helyen. Ha Ön a mezőgazdasági őstermelői adókedvezményt érvényesíteni kívánja, a regisztrációs okirat számát is fel kell tüntetnie. A születési nevét minden esetben írja be függetlenül attól, hogy az a jelenlegi nevével megegyezik-e vagy sem. A munkáltatói igazoláson szereplő adószámot, mely a munkáltatójának az azonosítója, a bevalláson nem szabad feltüntetnie! 23
1995. évi CXVII. törvény (Szja) 49/B. § (8) bekezdés ba) pont és az Art. 91/A. § (1) bekezdés
16
Levelezési címként azt a címet jelölje meg, ahol jellemzően tartózkodik. A gyorsabb ügyintézés érdekében kérjük, hogy írja be azt a telefonszámot is, amelyen napközben elérhetjük. Ha Ön külföldi állampolgár, a személyazonosságát adóazonosító jellel tudja csak igazolni, az útlevelének számát 2005. január 1-jétől nem használhatja az adóhatóság előtti azonosításra. Ha az Ön állandó lakcíme nem Magyarországon van, levelezési címként a magyarországi tartózkodási helyét jelölje meg, ez utóbbi hiányában pedig a külföldi lakcímét tüntesse fel. A (C) mező Ha Önnek valamelyik kiegészítő lapot ki kell töltenie, és be kell küldenie, akkor ezt jelezze úgy, hogy az erre szolgáló négyzetbe beírja, hogy a beküldendő nyomtatványból hány darabot csatol. A bevalláskitöltő program elvégzi Ön helyett a benyújtandó lapok jelölését. Ügyeljen arra, hogy a kiegészítő lapokat is a jelölt helyen, alá kell írnia! A kiegészítő lapok kitöltéséhez szükséges tudnivalókat az útmutatónak az egyes lapokhoz fűzött magyarázatából ismerheti meg. Ha az Ön által befizetett, vagy a kifizető, munkáltató által 2008-ra Öntől levont adó, adóelőleg, a foglalkoztató által levont nyugdíjjárulék, az Ön által befizetett járulék, egészségügyi hozzájárulás összegéből visszatérítés jár Önnek, és a többletként mutatkozó összeget valamennyi adónemben teljes egészében visszakéri, visszatérítési igényét a bevallás első oldalán az erre szolgáló helyen jelezze az „X” beírásával! Ebben az esetben a 11-es kiegészítő lapot nem kell kitöltenie és beküldenie. A visszaigényelhető összegek teljes egészében történő visszatérítése természetesen csak akkor lehetséges, ha Önnek nincs köztartozása24. Ha Ön az egyébként visszajáró összegnek csak egy részét kéri vissza, vagy a 11-es lapon szereplő adónemek között átvezetést kér, vagy a visszajáró összeget későbbi kötelezettségeire a számláján kívánja hagyni, akkor ezt is jelölje az „X” beírásával az erre fenntartott helyen. A 11-es lapot akkor is ki kell töltenie, ha önellenőrzést nyújt be. Fontos! Ha van esedékessé vált köztartozása, az adóhatóság a rendelkezésére álló adatok szerinti tartozása erejéig él a visszatartási jogával, vagyis csak a tartozást meghaladó összeget utalja vissza az Ön részére. A (D) mező Ha élni kíván a 100 000 Ft-ot meg nem haladó személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség részletekben történő megfizetési lehetőségével, a (D) mezőben nyilatkoznia kell arról, hogy részletekben kívánja teljesíteni a fizetési kötelezettségét. A részletben történő teljesítés lehetősége maximum négy hónap lehet. Ennél rövidebb (két vagy három hónap) idő is lehetséges a teljesítésre. A választott időtartamot (2, 3, 4) kell beírnia erre a helyre. Olvassa el a 7. pontnál leírtakat is. 24
Art. 151. § (2) bekezdés
17
Az (E) mező „A törvényes képviselő, meghatalmazott neve, adóazonosító jele és címe” sorokat természetesen csak akkor kell kitölteni, ha az adózó kiskorú, vagy egyéb ok miatt kell őt a törvényes képviselőjének képviselnie. Kérjük, hogy a bevalláson aláhúzással jelölje az (E) mezőben, hogy a bevallást Ön törvényes képviselőként vagy meghatalmazottként tölti ki és írja alá. Az elektronikus úton beküldött bevallás esetén az aláhúzásra természetesen nincs módja. Az adóbevallást fő szabály szerint Önnek kell aláírnia. Lehetőség van arra is, hogy a bevallást az adózó helyett a törvényben25 meghatározott képviselője, meghatalmazottja írja alá. Az (F) mező A bevallást aláírhatja a magánszemély törvényes képviselője. Amennyiben a meghatalmazó magánszemély, úgy a bevallást meghatalmazottként aláírhatja:
közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt eseti meghatalmazás vagy megbízás alapján más nagykorú személy; képviseleti jogosultságát igazoló ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja; egyéni vállalkozó meghatalmazó esetén a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazottja is.
A teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás, megbízás alapján meghatalmazott más nagykorú magánszemély csak eseti meghatalmazott lehet. Ha a bevallást meghatalmazott írja alá, - az adózás rendjéről szóló törvény 7. § (3) bekezdésében meghatározott, az adóhatósághoz bejelentett, és a bevallás aláírására is jogosult állandó meghatalmazott kivételével – a meghatalmazást csatolni kell az adóbevalláshoz, és ezt a borítólapon a megfelelő kódkockában az „X” beírásával is jelölni kell. Ilyen esetben a meghatalmazás csatolása nélkül az adóbevallás érvénytelen. Abban az esetben, ha a bevallást az adózás rendjéről szóló törvény 7. § (3) bekezdése szerinti, az adóhatósághoz, az adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon bejelentett és a bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott írja alá, akkor ezt a tényt a főlapon a megfelelő kódkockában kell jelölni az „X” beírásával.
25
Art. 7. § (1) bekezdés
18
Fontos! Az adóhatósághoz nem bejelentett, vagy az adóhatósághoz bejelentett, de a bevallás aláírására nem jogosult állandó meghatalmazott által aláírt adóbevallás a meghatalmazás csatolása nélkül érvénytelen, csak az adóhatósághoz bejelentett, a személyi jövedelemadó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott esetén lehet a meghatalmazás bevalláshoz történő csatolásától eltekinteni. A meghatalmazásnak tartalmaznia kell a kiállítás időpontját, valamint a meghatalmazó és a meghatalmazott mindazon adatait, amelyből a meghatalmazó és a meghatalmazott személye egyértelműen megállapítható. Ne felejtse el a bevallása kitöltésének időpontját feltüntetni és a bevallást aláírni. 15. A 0853-A lap kitöltése Ha nyomdai úton előállított nyomtatványt használ, ügyeljen arra, hogy minden egyes lapon a neve, adóazonosító jele (adószáma) feltüntetésre kerüljön. Az általános tanácsokon túlmenően Önnek csak azon sorokhoz fűzött útmutatót kell áttanulmányoznia, amelyeknél érintett lehet. A munkáltatójától (társaságától) kapott 08M30-as igazolás26 segít eligazodnia a bevallás kitöltése során, tekintettel arra, hogy az igazolás megfelelő jogcímeinek sorszámai megegyeznek a bevallás sorszámaival. Azon sorszámok, amelyek hatszázzal kezdődnek, olyan egyéb adatokat tartalmaznak, melyekre a bevallása kitöltése során szüksége lehet. Az igazolt összegek lehetővé teszik az Ön számára, hogy a bevallás kitöltési útmutatóját nem kell soronként végigolvasnia. Ha munkaviszonya 2008-ban megszűnt és nem létesített új munkaviszonyt, a kilépéskor kapott Adatlap 2008. számú igazolást használja! Ha új munkaviszonyt létesített és munkáltatójának átadta az Adatlapot, úgy a kapott 08M30-as igazolásnak tartalmaznia kell az Adatlap összegeit is! Győződjön meg arról, hogy mit tartalmaz a munkáltató(k)tól kapott igazolás, mert azon nemcsak a munkaviszonyból származó jövedelem szerepelhet, hanem minden más (pl. az önálló tevékenységből, a különféle juttatásokból származó, valamint a költségtérítés és egyéb jogcímen megszerzett) bevétel is, amely a munkáltatójától származik. A munkáltatótól származó jövedelmeit a kapott igazolás alapján az adóbevallás azon sorában tüntesse fel, amely sorban az az igazoláson szerepel. A kifizetőtől származó igazolások nem minden esetben tartalmazzák a bevallás megfelelő sorának sorszámát. Az igazolásnak azonban mindig tartalmaznia kell a jövedelem kifizetés (juttatás) jogcímét, így ez alapján is beazonosíthatja, mely sort kell kitöltenie.27 Ha az igazolásban levont adó, adóelőleg is szerepel, ne felejtse el az 55-57. sorokban feltüntetni. Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek Nem önálló tevékenységből származó jövedelmek
26 27
Art. 46. § (1) bekezdés Art. 46. §
19
A munkaviszonyból származó bérjövedelem 1. sor: Munkaviszonyából származó bérjövedelem. A kapott M30-as Igazolás(ok) vagy Adatlap alapján töltse ki. A külföldről származó, de a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján, vagy ennek hiányában a Magyarországon adóztatható azon jövedelem, amely a külföldi jog szerinti olyan jogviszonyra tekintettel illette Önt meg, amely a belföldi jog szerinti munkaviszonynak felel meg. Ha Ön 2008-ban külszolgálatot teljesített, és a belföldi munkáltatójától kapott munkaviszonyból származó jövedelme után külföldön (is) kellett adóznia, akkor vegye figyelembe a következőket! Amennyiben a jövedelme olyan országban adózott, amely országgal van kettős adóztatást kizáró egyezményünk, akkor olvassa el a 14. és a 22., ha olyan országban (is) fizetett adót, amely országgal nincs a kettős adóztatást kizáró egyezményünk, akkor a 23. sorhoz fűzött magyarázatot! Bérjövedelem: a természetben adott munkabér, a munkáltató által adományozott kitüntetéssel járó jutalom, a munkáltató által pénzben kifizetett adóköteles étkezési hozzájárulás, a természetbeni juttatásnak nem minősülő étkeztetés értéke, a dolgozónak megtérített albérlet (szállás) díja, pénzbeli szociális segély, iskolakezdési támogatás és más juttatás összege (értéke), ha az nem felelt meg az adómentes juttatás feltételeinek, a borravaló és a hálapénz összege, ha az a munkáltatóhoz folyik be, és azt mintegy bérként számfejtik, továbbá az értékpapír-juttatás és az a kamat is, amelyet a felek között egyébként fennálló jogviszonyra és a juttatás körülményei szerint munkaviszonyára tekintettel kap a magánszemély. Amennyiben a munkáltató által természetben nyújtott vagyoni érték juttatása nem minősül természetbeni juttatásnak, akkor munkaviszonyból származó jövedelem keletkezik. Bérnek minősül a munkáltató által átvállalt kötelezettség, vagy elengedett tartozás, valamint a magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás teljes összege is. Ugyancsak bérjövedelemként kell figyelembe venni mindazon befizetés adóköteles részét, melyet a munkáltató hozzájárulásként fizet be az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakba, illetőleg a foglalkozatói nyugdíjszolgáltató intézménybe. Ha Ön társas vállalkozás tagja vagy egyéni vállalkozó, akkor az ott folytatott személyes közreműködés ellenértéke és a vállalkozói kivét összege nem munkaviszonyból származó jövedelem, azt az 5., illetve 10. sorban kell bevallania. Nem bér!
A 15. sorban kell feltüntetni a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló összegét, valamint a felszolgálási díj címén megszerzett összeget. Ha az Ön javára a munkáltatója az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba adományt fizetett, az egyéb összevonás alá eső jövedelemnek minősül. Ezt a jövedelmet a munkáltatói igazolás nem tartalmazza. Ha ilyen jogcímen is szerzett
20
jövedelmet, azt a pénztár igazolása alapján a 21. sorban kell bevallania. Ebből a jövedelméből szja-előleg levonás év közben nem volt.28 Ha a munkáltatója az adóelőleg megállapításakor az érdekképviseleti tagdíjat figyelembe vette (M30-as igazolás 42. sora), akkor az 1. sorban igazolt összeg már nem tartalmazza az adóévben az érdekképviseleti tagdíj címén befizetett (levont) összeget. Ha az Ön által fizetett érdekképviseleti tagdíjat a munkáltatója év közben az adóelőleg megállapítása során nem vette figyelembe (nem szerepel az igazolás 42. sorában), vagy ha Ön valamely érdekképviseletet ellátó kamarának is tagja, és a tagdíjat önálló tevékenység hiányában költségként nem tudja érvényesíteni, úgy ezen összeggel a bérjövedelmét csökkentheti. A munkáltatója által levont, és az Ön által befizetett tagdíj együttes összegét az egyéb adatok között ne felejtse el feltüntetni a 42. sorban! Alkalmi munkavállalóként szerzett jövedelem Ha Ön 2008-ban alkalmi munkavállalóként is szerzett jövedelmet, és ezt az alkalmi munkavállalói könyvébe is bejegyezték, akkor ez is bérjövedelemnek minősül és az 1. sorban kell bevallania az állami foglalkoztatási szerv által kiadott igazolás alapján. Amennyiben Önnek az így megszerzett jövedelme a 828 000 forintot nem éri el és más összevonás alá eső jövedelme nincs, ezt a bérjövedelmet nem kell bevallania. Nem kell az alkalmi munkavállalásból származó jövedelmét bevallania abban az esetben sem, ha az abból származó bérjövedelme a 828 000 forintot nem éri el, és e mellett csak adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelmet szerzett. Olvassa el a 2. pont alattiakat is. Amennyiben az alkalmi munkavállalás során megszerzett jövedelme a 828 000 forintot meghaladja, akkor azt be kell vallania. Fontos tudnia, hogy a kifizetett munkadíj után az alkalmi munkavállalói könyvbe a munkáltató által beragasztott közteherjegy nem tartalmaz személyi jövedelemadó előleget. Ugyanakkor, a törvényi feltételek megléte esetén, a kapott igazolásban feltüntetett hónapok számának figyelembe vételével adójóváírást érvényesíthet. Nem minősül bérnek, ha alkalmi munkavállalói könyv, vagy munkaviszony létesítése nélkül végzett alkalmi munkát, az ebből származó jövedelem. Az ilyen jövedelmet értékhatárra tekintet nélkül a 9. sorban kell bevallania. A munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés 2. sor: Költségtérítésnek csak az számít, amit a törvényben költségként elismert kiadás megtérítésére adnak. Nem számít költségtérítésnek az olyan kiadás megtérítése, amely akár részben is a személyes vagy családi szükségletet kielégítő javak vagy szolgáltatások megszerzésére szolgál. Ilyen például a ruházati, az üdülési, a lakáshasználati, az étkezési hozzájárulás stb. Ezek – a törvényben meghatározott eseteket kivéve - akkor sem tekinthetők költségtérítésnek, ha a juttatást, illetőleg annak mértékét jogszabály határozza meg, ezért az 28
Szja-törvény 49. § (2) bekezdés c) pont
21
ilyen címen kapott összeget az adóbevallás azon sorában kell szerepeltetnie, amely tevékenységével összefüggésben kapta. Ha Ön a munkaviszonyára tekintettel költségtérítést kapott, akkor ennek az igazolt és elismert költségek levonása után fennmaradó része a jövedelem. A kapott teljes összeget e sor „b” oszlopában, az elszámolt költségek összegét a „c” oszlopban, a jövedelmet (ha van) a „d” oszlopban tüntesse fel. A munkáltató által kiadott igazoláson az előzőekkel azonos módon szerepel a bizonylat nélkül elszámolható kiadás. Ha Ön nem kíván a költségeivel tételesen elszámolni (és erre a törvény is lehetőséget ad), akkor a munkáltató által kiszámított összeget minden külön számítás nélkül beírhatja a bevallása „c” oszlopába. Ha tételesen kíván a kiadásaival elszámolni, akkor a munkáltató által a „c” oszlopba beírt összeget nem veheti figyelembe, ekkor a teljes (bruttó) bevételből (munkáltatói igazolás „b” oszlopa) kell kiindulnia, és abból kell az Ön által kiszámított összeget költségként levonnia. A költségelszámolás módja attól függ, hogy az Ön részére kifizetett költségtérítés mértékét és feltételeit meghatározza-e kormányrendelet, illetve ennél magasabb szintű jogszabály. Ha igen, akkor a jövedelmet kétféleképpen lehet meghatározni: – vagy bizonylat nélkül, a jogszabályban meghatározott mérték számolható el költségként, az e feletti rész egésze pedig adóköteles; – vagy számlák, bizonylatok (ideértve az útnyilvántartást is) alapján (tételesen) számolható el költség. Ha jogszabályban nem szabályozott költségtérítésben, költségátalányban részesült, akkor költséget csak számlák, bizonylatok alapján számolhat el. Ha Ön a költségtérítés kifizetésekor tételes költségelszámolásról nyilatkozott, és a nyilatkozatban megjelölt költség több mint amennyit a bevallás elkészítése során érvényesíteni tud, akkor a költségkülönbözet után további 12%-os adót és egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie. Olvassa el az 53. sorhoz és a 09-es laphoz fűzött magyarázatot! Be kell vallania a kiküldetési rendelvény alapján kapott költségtérítést, ha az meghaladja a törvény szerinti mértéket. Ekkor a „b” oszlopban a teljes bevételt, a „c” oszlopban a költséget, a „d” oszlopban pedig a jövedelmet tüntesse fel. Ha Ön a saját gépkocsi hivatali használata miatt kiküldetési rendelvény mellőzésével a munkáltatójától 2008-ban költségtérítést, költségátalányt kapott, akkor az ebből származó jövedelmét is (a bevétel és a költség feltüntetése mellett) ebben a sorban kell kiszámítania. Ha Ön a személygépkocsiját rendszeresen használta hivatalos célra, és ezért átalány jellegű költségtérítést kapott, illetőleg, ha a munkáltatójától kapott eseti kiküldetési költségtérítéssel szemben tételes elszámolást választ, akkor a költségek levonása a hivatalos utakról vezetett útnyilvántartás alapján történhet. Az ilyen költségtérítést be kell vallania. A gépjárművel kapcsolatos költségek az üzemanyag-felhasználásra és az egyéb fenntartásra, javításra fordított kiadásból állnak. A nem önálló tevékenységet folytatók a jármű beszerzési árát semmilyen formában nem számolhatják el költségként.
22
Az üzemanyagköltség elszámolásánál fontos szabály, hogy az útnyilvántartás szerint megtett kilométerekre a módosított 60/1992. (IV.1.) Kormányrendeletben meghatározott fogyasztási normákat meghaladó üzemanyag-fogyasztás költsége nem számolható el. Az üzemanyagköltség elszámolása számla alapján vagy a NAV által közzétett ár alapján történhet. Egy adott negyedéven belül csak egyfajta ármeghatározás alkalmazható. A NAV által közzétett, 2008-ra alkalmazható üzemanyagárakat az Útmutató mellékletben találja meg! A fenntartási és javítási költségek számlák, bizonylatok alapján számolhatók el a hivatali és magáncélú utak arányában. Az arányt az útnyilvántartás adatai alapján lehet megállapítani. Az előbbi módszer helyett saját tulajdonú személygépkocsi esetén lehetőség van a 9 Ft/km normaköltség alkalmazására is. A normaköltség a jármű fenntartásával, javításával kapcsolatos valamennyi költséget tartalmazza, azok felmerülését külön igazolni nem kell. Normaköltség alkalmazásakor az üzemanyag költségét az előbb ismertetett módon, az egyéb költségeket pedig a hivatalos utakra számolva a kilométerenként 9 Ft normaköltség alapján lehet elszámolni. Bedolgozói költségtérítés Ha Ön bedolgozói jogviszonyára tekintettel kapott költségtérítést, akkor az e bevételével kapcsolatos költségeinek elszámolására választhatja, hogy a kapott költségtérítésből az évi munkabér (munkadíj) 30%-át meg nem haladó összeget vonja le bizonylat nélkül. Ekkor más költséget nem számolhat el bedolgozói jogviszonyával kapcsolatosan. A költségek érvényesítésének másik módja a tételes költségelszámolás. A kapott teljes összeget mindkét esetben e sor „b” oszlopába, a felmerült és bizonylattal igazolt (vagy bizonylat nélkül elszámolt 30%-ot) költségek összegét a „c” oszlopba, a megmaradó adóköteles részt (ha van ilyen) a „d” oszlopba írja be. Ha a költségtérítés címén megszerzett bevételből jövedelme nem származott, akkor ennek a sornak a „d” oszlopába nullát kell írnia. Távmunka-végzés Ha Önt a munkáltatója távmunka-végzés formájában foglalkoztatta 2008-ban, és erre tekintettel költségtérítést kapott, akkor e bevételével szemben a szja-törvény 3. számú mellékletében foglaltak alapján csak tételesen számolhatók el az igazolt kiadások. Költségként számolható el a távmunka-végzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges nem anyagi jószág, számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított 100 000 forintot meg nem haladó kiadás. Amennyiben az előzőek szerinti kiadás az 50 000 (2006. év augusztus 31-ét megelőzően beszerzett eszköz esetében), illetőleg a 100 000 Ft-ot meghaladja, akkor 33%-os leírási kulcs alkalmazásával, egyebekben pedig a személyi jövedelemadóról szóló törvény 11. számú mellékletében foglaltak szerint értékcsökkenési
23
leírás formájában számolható el a beszerzés költsége. Az értékcsökkenési leírás alkalmazása esetén részletező nyilvántartások vezetése kötelező29. Ugyancsak költségként számolható el az Internet-használat (egyszeri, havi, forgalmi) díja, valamint a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült munkavégzési hely bérleti díja, a fűtés, a világítás, a technológiai energia díja. Amennyiben a lakás és a munkavégzés helye műszakilag nem elkülönített, akkor az előzőek szerinti kiadások a távmunka-végzéssel arányosan, az adott költségre jellemző mértékegységek (munkaidő, m2 m3 stb.) alapul vételével számolhatók el. Külszolgálatért kapott jövedelem 3. sor: Ha Önt a munkáltatója 2008-ban külföldön foglalkoztatta és erre tekintettel térítést kapott, akkor – ha a vonatkozó nemzetközi egyezmény a jövedelem magyarországi adókötelezettségét írja elő – a kapott összeget és adóköteles részét ebben a sorban kell feltüntetnie. A jövedelmet forintra átszámítva kell beírnia. Az átszámításnál a bevétel megszerzésének napját megelőző hónap 15. napján érvényes (a Magyar Nemzeti Bank által közzétett) hivatalos devizaárfolyamot kell figyelembe venni. Az olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos deviza árfolyamlapján, az MNB által a Magyar Közlönyben közzétett, euróban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámításkor alkalmazni. A bevételnek nem része a külföldi szállás és utazás költségének megtérítésére adott összeg. Ha Ön nem a munkaviszonyával összefüggésben kapott a külföldi kiküldetésre tekintettel térítést, annak összegét és adóköteles részét a 20. sorban tüntesse fel! A kapott M30-as igazolás alapján töltse ki ezt a sort. Az egyes adóévek között áthúzódó külszolgálat címén kifizetett összeget abban az évben kell az adókötelezettség szempontjából figyelembe venni, amelyik évben a kifizetés, illetőleg a külszolgálat elszámolása megtörtént. Ha Ön nemzetközi közúti árufuvarozásban, illetőleg személyszállításban gépkocsivezető vagy árukísérő, akkor a külszolgálat címén szerzett bevételéből a 15 euró helyett napi 25 eurónak megfelelő forintösszeget vonhat le, feltéve, hogy ezen kívül csak a gépjármű üzemeltetéséhez kapcsolódó kiadásokat számolja el költségként. A külföldi szállás díjára fordított összeg ebben az esetben része a bevételnek, ugyanakkor költségként nem számolható el. A 25 euró elszámolása mellett a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott 30%-os korlátot sem kell alkalmazni. Ha az Ön külföldi munkavégzéséért járó összeget költségvetési forrásból finanszírozták, a kifizetésre kerülő összeg 50%-a minősül költségnek.
29
Szja-törvény 5. számú melléklet
24
Fontos! Az adóköteles ellátmányt csak akkor kell a 3. sorban feltüntetnie, ha az után a kettős adóztatás elkerüléséről az adott országgal kötött egyezmény rendelkezései szerint Magyarországon kell adót fizetnie. Ha a kapott összeg az egyezmény szerint külföldön adóköteles, de azt a belföldi jövedelem adókötelezettségénél figyelembe kell venni, akkor azt nem itt, hanem a 14., vagy a 22. sorban kell szerepeltetnie attól függően, hogy az adott országgal fennálló egyezmény a külföldön adóztatható jövedelmek belföldön történő figyelembe vételéről hogyan rendelkezik. Abban az esetben, ha a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény szerint a kapott összeg Magyarországon mentesül az adó alól, de a jövedelmet a Magyarországon adóztatható jövedelmek utáni adó megállapításánál figyelembe kell venni, akkor az ilyen jövedelem adóterhet nem viselő járandóságnak minősül, melyet a 14. sorban kell bevallania. Ha a kapott összeg a kettős adóztatást kizáró egyezmény szerint külföldön adóztatható, de az egyezmény rendelkezései értelmében az belföldön is beszámítható az összevont adóalapba, de a külföldön megfizetett adóval a belföldön fizetendő adót csökkenteni kell, akkor ezt a jövedelmet a 22. sorban kell feltüntetni. Amennyiben a kettős adóztatást kizáró egyezmény hiányában a jövedelem külföldön és belföldön is adóköteles, a jövedelmet a bevallás 23. sorában kell szerepeltetnie. Más bérjövedelem 4. sor: Ebben a sorban azokat a bérjövedelmeket kell feltüntetnie, amelyeket nem a munkaviszonyával összefüggésben kapott, de ezeket a személyi jövedelemadóról szóló törvény bérnek minősíti. Ilyenek:
a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított vállalkozói járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, ha ennek megállapítására nem a magánszemélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó időtartamon belüli betöltésére is figyelemmel került sor (ha igen, a 12. sorba írja be az álláskeresési segély összegét, az ott leírtak figyelembevételével), továbbá a kereset kiegészítés és a keresetpótló juttatás a Magyar Honvédségnél tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetménye, nem a munkaviszonnyal összefüggésben kapott adóköteles társadalombiztosítási ellátás (pl. a biztosítási jogviszony megszűnését követően - passzív jogon -, illetőleg az egyéni vállalkozóként, a társas vállalkozás tagjaként kapott táppénz, a gyed stb.). a szociális igazgatásról szóló törvény alapján kapott adóköteles juttatások, ha azok nem minősülnek adóterhet nem viselő járandóságnak. Így pl. a közösségi munkáért kapott összeget. a megyei egészségbiztosítási pénztár által kifizetett táppénz összegét. Az 1988. január 1-jét megelőzően megállapított baleseti járadék adómentes, ha azt később a bruttósított átlagkereset alapján nem emelték fel, az ilyen jövedelmet ugyancsak nem kell bevallania. Az adómentesség akkor is megilleti Önt, ha az előzőek szerinti járadékát egy összegben fizették ki (megváltották).
25
Az adóköteles baleseti járadékot, ha Ön nyugdíjas, a 12. sorban szerepeltesse. A jövedelempótló kártérítési járadékot, ha Ön nyugdíjas és az öregségi nyugdíj korhatárt betöltötte, ne ide, hanem a 12. sorba írja be, a kapott igazolás alapján. Ha Ön év közben töltötte be az Önre vonatkozó nyugdíjkorhatárt, úgy attól az időponttól folyósított kártérítési járadékot írja a 12. sorba. Ha Ön 2008-ban munkaviszonyból származó jövedelmet pótló kártérítést, vagy felelősségbiztosítás alapján munkaviszonyból származó jövedelmet helyettesítő kártérítést (nem kártérítési járadékot!) kapott, de azt nem a munkáltatója fizette ki, akkor azt is ebben a sorban szerepeltesse. Ugyancsak bérnek minősül az olyan kártérítés is, amelyet az egyébként bérnek minősülő, az előzőekben felsorolt jövedelmek pótlására kapott. Más nem önálló tevékenységből származó jövedelmek 5. sor: Ebbe a sorba csak akkor írjon adatot, ha akár főfoglalkozásként, akár melléktevékenységként
társas vállalkozás tagjaként személyes közreműködésére tekintettel, gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként, jogszabály alapján választott tisztségviselőként, de nem választott könyvvizsgálóként és nem egyéni vállalkozóként, országgyűlési vagy helyi önkormányzati, európai parlamenti képviselőként, személyesen közreműködő segítő családtagként jutott jövedelemhez és erről igazolással rendelkezik. Itt kell szerepeltetnie a külföldről származó, belföldön adóztatható, a nemzetközi szerződés alapján a munkaviszonynak nem minősülő, nem önálló munkából származó jövedelmet is. Tekintettel arra, hogy az ilyen jövedelmek külföldről származnak, azt tüntesse fel a bevallás 46. sorában is. Abban az esetben, ha a munkaviszonya megszűnésére tekintettel végkielégítést kapott, olvassa el a 7. sornál leírtakat! Az ezen a címen megszerzett jövedelmek nem minősülnek bérnek. A választott könyvvizsgálói jövedelmét a 9. sorba kell beírnia, mert az önálló tevékenységből származónak minősül. Ha Ön gazdasági társaság, közhasznú társaság, jogi személyiséggel rendelkező munkaközösség vagy ügyvédi, végrehajtói iroda, szövetkezet, vagy erdőbirtokossági társulat, MRP szervezet tagja, illetve vezető tisztségviselője, akkor a társaságtól (munkaközösségtől, ügyvédi irodától) kapott igazolás alapján írja be az ott megszerzett összevonás alá tartozó jövedelmét. Győződjön meg róla, hogy az igazolás mely jövedelmeire terjed ki. Ha volt olyan jövedelme is a társas vállalkozástól, amelyet ez az igazolás nem tartalmaz, akkor azt a kifizetéskor kapott igazolás (jegyzék) alapján az adóbevallás megfelelő sorának összegében tüntesse fel.
26
Abban az esetben, ha Ön a gazdasági társaságban vezető tisztségviselői tevékenységét munkaviszonyban látja el, úgy az e tevékenysége ellenértékét az 1. sorba írja be. Megbízási jogviszonyban ellátott ezen tevékenységére tekintettel kapott ellenértéket itt kell feltüntetni. Ez utóbbi bevételével szemben csak a nem önálló tevékenység esetén érvényesíthető költségek számolhatók el. Ha a munkáltató (kifizető) az Ön javára olyan biztosítási szerződést kötött, amelynek díja adóköteles, itt kell bevallania és e bevallott díj után Ön adókedvezményt érvényesíthet. Olvassa el a 01-es lap 99. sorához fűzött magyarázatot is! Ha a biztosítások díja adómentes, az ilyen jövedelmet nem kell bevallani és ez után adókedvezmény sem jár. Nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítés 6. sor: Ha Ön nem önálló tevékenységére tekintettel kapott költségtérítést, akkor a kapott M30-as igazolás alapján, annak teljes összegét e sor „b” oszlopába, az elszámolt költségeket a „c” oszlopba, a jövedelmet (ha van) a „d” oszlopba kell beírnia. Az országgyűlési képviselők, az önkormányzati képviselők – ideértve a polgármestereket is - a rájuk vonatkozó jogszabályban meghatározott költségtérítéssel szemben, illetőleg az Európai Parlament által az európai parlamenti megfigyelő és az európai parlamenti tag számára fizetett költségtérítés, a törvény 3. számú mellékletének II./2. pontja alapján, a költségeiket bizonylat nélkül számolhatják el. A költségelszámolás részletes szabályai a 2. sornál találhatóak. A kiküldetési rendelvényhez, a munkába járáshoz fűződő kedvező adózási szabályok itt nem alkalmazhatók. A 2008-ban kapott végkielégítésnek a 2008. évi jövedelemszámításnál figyelembe vett része 7. sor: Ha az Ön munkaviszonya megszűnt, és ezzel összefüggésben 2008-ban végkielégítést kapott, akkor a törvényben meghatározott mértéknek megfelelő összeget kell ebben a sorban bevallania. (Az állami végkielégítés is ilyennek számít.) Vegye elő a kifizetőtől kapott igazolást, és annak figyelembe vételével töltse ki e sort. Az összeg egy hónapra jutó részét annyiszor kell itt figyelembe vennie 2008. évi jövedelemként, ahány teljes hónap a munkaviszony megszűnésétől 2008. december 31-ig eltelt. Az 55. sorban a levont adóelőleget is a megosztás arányában vegye figyelembe! Az adóelőleg megosztásához szükséges tudnivalókat az 55. sornál találja. Ha a hónapokra való osztás miatt a végkielégítés egy részét a következő évben kell – nyilatkozat hiányában – figyelembe vennie, akkor a fennmaradó részt a bevallás 41. sorában kell feltüntetnie. Ne feledje el a következő évre (évekre) átvitt hónapok számát is beírni az erre szolgáló négyzetekbe!
27
Ha a törvényben meghatározott mértéknél magasabb összegű végkielégítést kapott, akkor ezt a részét a végkielégítésnek nem itt, hanem az 5. sor összegében kell szerepeltetnie. Lehetősége volt arra is, hogy a kifizetést megelőzően a munkáltatónak adott nyilatkozata alapján a 2008-ban kapott törvényben meghatározott mértéket meg nem haladó végkielégítésére a megosztási szabályt ne alkalmazza, hanem a végkielégítés teljes összege után az adófizetési kötelezettségét 2008-ban teljesítse. Amennyiben az előzőek szerint nyilatkozott, akkor azt a bevallás kitöltése során már nem változtathatja meg, vagyis a megosztási szabályt nem alkalmazhatja. Ebben az esetben, a 2008-ban az Ön részére kifizetett végkielégítés teljes összegét a bevallás 5. sorába írja be, a 41. sort ekkor értelemszerűen nem kell kitöltenie. A végkielégítés nem minősül bérnek, így utána adójóváírás sem illeti meg. Abban az esetben, ha a megosztás mellett döntött (a kifizetéskor nem nyilatkozott), akkor utóbb, a bevallás kitöltésekor ezt a döntését sem változtathatja meg. A 2007. évben kapott végkielégítésnek a 2008. évi jövedelemszámításnál figyelembe vett része 8. sor: Ha Ön a 2007. évben kapott az előzőek szerinti végkielégítést és annak összegét megosztotta, akkor most ebben a sorban az egy hónapra jutó részt annyiszor kell figyelembe vennie, ahány hónapot még nem számolt el. (Vegye elő a 0753-as adóbevallását és a végkielégítésről kapott igazolását!) A 2008. évben figyelembe vehető, levont adóelőleget a megosztás arányában az 58. sorban tüntesse fel! Az adóelőlegként figyelembe vehető összeg kiszámítására vonatkozó szabályokat az 58. sorhoz fűzött magyarázat tartalmazza.
Önálló tevékenységből származó jövedelmek Általános adózási szabályok A szellemi és a más önálló tevékenységből származó jövedelmek esetén a jövedelemszámításra vonatkozó szabályok azonosak, így a 2007. évtől kezdődően, mivel megszűnt a szellemi tevékenység kedvezménye nem kell külön sorban szerepeltetni. Ezt a részt gondosan olvassa el akkor, ha önálló tevékenységből bevételt szerzett 2008-ban, mert a 9. sorban szereplő jövedelmekre vonatkozó általános tudnivalókat itt találja meg. Az önálló tevékenységből származó jövedelmet kétféleképpen lehet megállapítani. Tételes költségelszámolás Az egyik esetben a jövedelem meghatározása a tételes költségelszámolás módszerével történhet. Ebben az esetben valamennyi költséget – a kormányrendeletben vagy törvényben meghatározott mértékű költségek kivételével – számlával kell igazolni. A tárgyévi bevétellel szemben csak a tárgyévi költségek vonhatók le. A bevétel hiányában el nem számolt, 2008-ban felmerült költséget a következő évi bevétellel szemben nem lehet érvényesíteni.
28
A tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítés is része a bevételnek. Több önálló tevékenység esetén a bevételeket és a bevételek megszerzése érdekében felmerülő kiadásokat tevékenységenként külön-külön kell figyelembe venni, azaz, az egyik önálló tevékenység vesztesége a másik önálló tevékenység nyereségét nem csökkentheti. Azokat a kiadásokat, amelyek nem kizárólag a jövedelemszerző tevékenységgel kapcsolatban merültek fel (világítás, fűtés stb.), a jövedelemszerző tevékenységgel arányosan lehet elszámolni. A költségelszámolásnál a költségnemre jellemző felhasználási mértéket kell alapul venni (m2, m3, kwh). Költségként csak azok a kiadások számolhatók el, amelyeket a törvény költségnek elismer. A személyes szükségletet is fedező kiadások költségként nem érvényesíthetők az előzőekben már ismertetettek kivételével. A tételes költségelszámolás keretében a 100 000 forint alatti, kizárólag üzleti célú tárgyi eszközök beszerzési, előállítási költsége egy összegben elszámolható. A tevékenységhez használt 100 000 forint feletti egyedi beszerzési értékű tárgyi eszközök beszerzési ára teljes egészében költségként nem vonható le a bevételből még értékcsökkenési leírással sem. Az önálló tevékenységet folytató magánszemély a saját tulajdonú gép, berendezés, felszerelés adóévben történő használatba vétele esetén átalány formájában érvényesíthet értékcsökkenési leírást.30 Az értékcsökkenési leírás az adott tárgyi eszköz beszerzési, előállítási értékének 50%-a, legfeljebb – több ilyen tárgyi eszköz esetén is – az éves bevétel 1%-a lehet. Ezen a címen kiadás csak egy ízben, a használatbavétel évében számolható el költségként. Ha Ön a 2008-ban használatba vett tárgyi eszközöket, nem anyagi javakat több önálló tevékenységéhez is használja, akkor a kiadást (az átalányban érvényesített értékcsökkenési leírást is) csak az egyik önálló tevékenysége bevételével szemben számolhatja el költségként. Személygépkocsi 2008-ban történő használatbavétele esetén – feltéve, hogy azt az önálló tevékenységet folytató magánszemély a tevékenységéhez is használja – egy személygépkocsi beszerzési árának 10%-a, legfeljebb az éves bevétel 1%-a számolható el költségként.31 Ezen a címen költség ugyancsak egy ízben, a használatbavétel évében számolható el. Ez az 1% az egyéb nem kizárólag üzemi (üzleti) célt szolgáló tárgyi eszközök átalányban elszámolt értékcsökkenési leírásán felül érvényesíthető. Abban az esetben azonban, ha a személygépkocsi-használattal összefüggő, az üzemanyagköltségen felüli kiadásait a kilométerenkénti 9 Ft-os személygépkocsi normaköltség alkalmazásával számolja el, akkor értékcsökkenési leírást még átalányban sem érvényesíthet, mert a normaköltség a személygépkocsi értékcsökkenési leírását is tartalmazza.32 A személygépkocsi használatával kapcsolatosan felmerülő egyéb kiadások elszámolása a 2. sorhoz fűzött magyarázatban foglaltak értelemszerű alkalmazásával történik.
30
Szja-törvény 3. sz. melléklet III./2. pont Szja-törvény 3. sz. melléklet IV./2. pont 32 Szja-törvény 3. sz. melléklet IV./3. pont 31
29
Amennyiben Ön művészeti tevékenységet folytat, és az e tevékenységéből származó jövedelmét tételes költségelszámolási módszerrel határozza meg, – a tevékenység jellegétől függően - költségként érvényesítheti a tevékenységével kapcsolatos műsoros előadás, kiállítás, múzeum, közgyűjtemény látogatásához megvásárolt belépő, irodalmi és művészeti alkotásokat tartalmazó, vagy ezek rögzítésére és lejátszására alkalmas eszköz, kép- és hanghordozó, könyv, kotta, más sajtótermék vásárlására fordított kiadást. Az előadóművészi tevékenysége esetén a színpadi megjelenéshez kapcsolódó esztétikai és kozmetikai cikkekre és szolgáltatásokra fordított kiadás ugyancsak költségként érvényesíthető.33 A művészeti tevékenységet folytató magánszemélyek egyes költségeiről szóló 39/1997. (XII.29.) MKM-PM együttes rendelet határozza meg, hogy mely művészeti tevékenységek esetén alkalmazhatók az előzőekben ismertetett költség-elszámolási szabályok. Ugyanezen jogszabály rendelkezik arról is, hogy az olyan kiadás esetében, amely a személyes vagy családi szükséglet kielégítését is szolgáló termék, szolgáltatás ellenértéke, az igazolt összegnek csak az 50%-a érvényesíthető költségként. Ha Ön a költségeit bizonylattal igazolni nem tudja, és a kifizetéskor tételes költségelszámolásról nyilatkozott a kifizetőnek, akkor a „b” oszlopba a bevételt, a „d” oszlopba a jövedelmet (a bevétel teljes összegét) kell beírnia, mivel a bizonylat nélküli költségelszámolásra nem jogosult. A „c” oszlopban ebben az esetben adat nem szerepelhet. Bizonylat nélküli költségelszámolás Tekintheti a bevétel 10%-át is költségként. Ez esetben a költségeket nem kell számlával igazolni. Az önálló tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítés ekkor is része a bevételnek, vagyis a költségtérítésből is csak a 10% minősülhet költségnek. A két módszer vegyesen nem alkalmazható. Ha valamely önálló tevékenységből származó jövedelmét a 10%-os költséghányad alkalmazásával határozza meg, akkor más önálló tevékenységénél a tételes költségelszámolást nem alkalmazhatja. (Pl.: ha Ön mezőgazdasági őstermelő és a tételes költségelszámolást választotta, akkor, ha van gép, vagy ingatlan bérbeadásából származó bevétele – feltéve ez utóbbinál, hogy ez után a jövedelme után az összevont adóalap részeként kíván adózni –, e bevételével szemben is csak a tételes költségelszámolást alkalmazhatja.) Nem zárja ki a bizonylat nélküli költség-elszámolási lehetőséget az önálló tevékenységével kapcsolatosan, ha Ön egyéni vállalkozó is és a vállalkozásából származó jövedelmének megállapítására akár a vállalkozói személyi jövedelemadózási, akár az átalányadózási módot választotta. Ugyancsak alkalmazhatja a bizonylat nélküli költségelszámolási módot akkor, ha a mezőgazdasági kistermelésből származó jövedelmének a megállapítására átalányadózást választott, vagy mint fizetővendéglátó az e tevékenységére tételes átalányadózást alkalmaz. 33
Szja-törvény 3. sz. melléklet I./22. pont
30
Mivel a nem önálló tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítés jövedelemtartalmának a megállapítására a 10%-os szabály nem alkalmazható, az ilyen költségtérítés mellett az önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál a bizonylat nélküli költség-elszámolási mód választható. Amennyiben Ön a kifizető felé bármely önálló tevékenysége ellenértékének kifizetésekor az adóelőleg alapjául szolgáló adóalap megállapításakor tételes költségelszámolásra vonatkozó nyilatkozatot tett, úgy a 10%-os szabályt semmilyen önálló tevékenységéből származó jövedelmére nem alkalmazhatja az adóévben. Tételes költségelszámolásra tett nyilatkozat esetén feltétlenül olvassa el az 53. sorhoz fűzött magyarázatot is! Abban az esetben, ha a kifizetéskor az adóelőleg kiszámításához a 10%-os szabály alkalmazását kérte – vagy nem nyilatkozott –, az adóév végén alkalmazhatja a tételes költség-elszámolási szabályt az önálló tevékenységeire. Támogatás címén szerzett jövedelem A kapott támogatásból bevételként csak azt az összeget kell figyelembe vennie, amelyet annak célja szerint 2008-ban használt fel. A támogatás célja szerinti kiadásait egy összegben számolhatja el költségként. Amennyiben a támogatást egészben vagy részben vissza kell fizetnie, akkor a visszafizetett, de bevételként még el nem számolt összeget nem kell bevételként figyelembe vennie. A visszafizetési kötelezettség miatt keletkezett késedelmi kamat, késedelmi pótlék vagy más hasonló jogkövetkezmény miatt teljesített kiadás költségként nem számolható el. A bevételként már elszámolt rész tekintetében az önellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint kell eljárnia, vagyis arra az évre vonatkozóan kell önellenőrzést végeznie, amely évben a visszafizetett összeget bevételként elszámolta. Ha Ön jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján a cél szerinti felhasználás igazolásával egyidejűleg kapott az előzőekben foglaltak szerinti támogatást, azt nem kell bevételként figyelembe vennie a jövedelemszámítás során akkor, ha a támogatás célja szerint költséget nem számolt el. Ha Ön a korábban kapott támogatást részben vagy egészben 2008-ban használta fel, akkor ezt az összeget is az adott tevékenység bevételéhez kell hozzászámítania. Ha Ön a támogatást a cél szerinti felhasználást igazoló számla ellenében, vagy a cél szerinti felhasználás teljesülésének igazolása alapján utólag kapta meg, akkor azt nem kell bevételként figyelembe vennie abban az esetben, ha a kiadást korábban (a megelőző adóévben vagy adóévekben) költségként még értékcsökkenési leírás formájában sem számolta el, és a folyósítást követően sem érvényesítette. Ezt a rendelkezést csak a támogatás összegére kell alkalmaznia. Ha Ön olyan támogatást kapott, amelyet jogszabály vagy államközi megállapodás adómentesnek minősít, vagy azt bevételként sem kell figyelembe vennie, úgy az ebből teljesített cél szerinti kiadások sem számolhatók el költségként.
31
A más önálló tevékenységekre vonatkozó speciális szabályokat, a 9. sorhoz fűzött magyarázatnál és a mezőgazdasági őstermelők, illetve az egyéni vállalkozók bevallási lapjához készült útmutatóban találja meg. Más önálló tevékenységből származó jövedelem 9. sor: Ha Önnek önálló tevékenységből voltak jövedelmei, azokat együttesen e sorba kell beírnia. Vegye elő, a kifizető(k)től kapott igazolás(oka)t! Az önálló tevékenységből származó bevételt a „b” oszlopba, az adóévben felmerült, igazolt költséget a „c” oszlopba, a jövedelmet pedig a „d” oszlopba írja be. Amennyiben a jövedelmének a meghatározására a 10%-os szabály alkalmazását választotta, akkor a „b” oszlopba a bevételt, a „d” oszlopba annak 90%-át írja be. A „c” oszlopot ebben az esetben hagyja üresen. Ha a bevétel megszerzésekor a kifizetőnek tételes költségelszámolásról tett nyilatkozata miatt a bizonylat nélküli költség-elszámolási módszert nem alkalmazhatja, és bizonylat alapján költséget elszámolni nem tud, akkor a „b” oszlopba a bevételt, a „d” oszlopba a bevétellel megegyező jövedelmet kell beírnia. A „c” oszlop ekkor is üresen marad. Ebbe a sorba kell beírnia: ha a tevékenységet nem egyéni vállalkozóként, nem az egyéni vállalkozói igazolványában feltüntetett tevékenységként folytatja az ingóság bérbeadásából,
[Ha az Ön által bérbe adott vagyontárgy közös tulajdonban van, akkor fő szabályként az e tevékenységből származó jövedelem után Önnek, mint a tevékenységet folytatónak kell adóznia. A törvény lehetőséget ad arra, hogy a jövedelmet a tulajdoni hányadok arányában megosszák. Ilyenkor a bevallásban bevételként, költségként és jövedelemként az egy főre jutó értékeket kell szerepeltetni. Társasházi közös tulajdon hasznosítása esetén az adókötelezettség kizárólag a társasházat terheli. Amennyiben Ön az ingóságát nem bérbe adta, hanem rendszeres vagy üzletszerűen végzett tevékenység keretében értékesítette, akkor az ebből származó jövedelmének kiszámítására az önálló tevékenységből származó jövedelmekre vonatkozó szabályokat kell alkalmaznia, és a jövedelmét is ebben a sorban kell bevallania. Ebben az esetben az ingó értékesítéséből származó jövedelemre vonatkozó, 200 000 forintig terjedő adómentesség Önt értelemszerűen nem illeti meg.] a termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet – ha annak adózására nem a 25%-os adózási módot választotta –, a magánóraadásból stb. származó jövedelmet, az újításból, szellemi tevékenységből származó jövedelmet, a gazdasági társaságban választott könyvvizsgálóként végzett munkáért kapott tiszteletdíjat,
32
a virág- és dísznövénytermesztésből származó jövedelmet, nem számolhatja el őstermelőként a tevékenység ellenértékét, [Amennyiben Ön őstermelői igazolvány birtokában vagy családi gazdaság tagjaként szőlő vagy dísznövénytermesztéssel foglalkozik, akkor az e tevékenységéből származó jövedelemmel kapcsolatos adózási tudnivalókat a 12-as pótlapokhoz készült útmutató mellékletében találja meg.] lábon álló (betakarítatlan) fának vagy más terméknek, terménynek a földingatlan tulajdonosváltozása nélkül történő értékesítéséből származó jövedelmet, [Ha Ön az erdő véghasználattal érintett faállományát értékesítette, akkor a bevételét csökkentheti az erdészeti hatóság által erre a célra nyitott, elkülönítetten kezelt számlára befizetett összeggel. A levont összeg nem lehet több, mint a jogszabályban meghatározott, befejezett célállományra igényelhető normatív erdőfelújítási támogatási érték. Amennyiben Ön az előző jogcímen csökkenti a faállomány értékesítéséből származó bevételét, akkor az „a” oszlopba, az üresen hagyott mezőbe a levont összeget írja be. Az erdőfelújításhoz szükséges kiadások fedezetére az erdészeti hatóság határozata alapján az erdőfelújítás teljesítésének arányában kiutalt normatív támogatást és az Ön által befizetett összeg terhére visszautalt összeget, akác és lágy lombos célállomány esetén az erdőfelújítás kezdő évét követő öt éven belül abban az adóévben kell bevételként figyelembe vennie, amely évben az igazolt kiadásokat költségként elszámolja. Egyéb fafajtáknál a rendelkezésre álló időszak az erdőfelújítás kezdő évét követő 8 év. Az előzőek szerinti határidőkön túl visszautalt összeg teljes egészében bevételnek számít. Az erdészeti hatóság által kiutalt összeggel szemben az igazolt kiadások költségként elszámolhatók. Ezen túlmenően a normatív támogatás mértékéig terjedő összeg, igazolás nélkül levonható a bevételből. Ha Ön mezőgazdasági őstermelőként erdőgazdálkodást folytat, akkor az erdő véghasználattal érintett faállomány értékesítéséből származó bevételének adókötelezettségével kapcsolatos szabályokat a 12-as lapokhoz fűzött magyarázatból tudhatja meg.] ha a tőzsdei ügylete áruval történő teljesítéssel szűnik meg, és Ön az áru átruházója, akkor Önnek önálló tevékenységből származik jövedelme, és azt itt kell bevallania. Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem fő szabály szerint elkülönülten adózó jövedelemnek minősül, így az nem része az összevont adóalapnak, ezért azt nem ebben, hanem a 05-01-es lap 163. sorában kell szerepeltetni. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókat a 163. sorhoz fűzött magyarázat tartalmazza. A törvény lehetőséget ad arra, hogy a termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából származó jövedelmét az adóév végén is, az önálló tevékenységből származó jövedelmekre vonatkozó általános szabályok szerint állapítsa meg és utána az összevont adóalap részeként az adótábla szerinti adót fizesse meg. 2008-tól kezdődően lehetősége volt arra, hogy az önálló tevékenységből származó jövedelem adóelőleg levonási szabályait alkalmazza (Ön is és a kifizető is). Figyeljen arra, hogy ebben az esetben utólag, az adóévre tekintettel, nem válthat adózási módot. Önnek az ingatlan bérbeadásából származó jövedelme után egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége keletkezhet. Olvassa el a 09-es lap erre vonatkozó részét is.
33
Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmek esetében is az adókötelezettség fő szabályként a tevékenységet folytató magánszemélyt terheli, de lehetőség van arra is, hogy a tulajdonostársak tulajdoni hányaduknak megfelelően teljesítsék az adókötelezettségüket. Amennyiben a jövedelem megosztását választják, akkor a kifizető által levont 25%-os adót is a tulajdoni hányadok szerint kell megosztani. A magánszemély által befizetett 25%-os adó nem osztható meg! Ha Ön a lakását az önkormányzatnak adta bérbe, akkor a törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a bérbeadásból származó jövedelem után nem kell adót fizetnie. Az adómentesség feltételeiről a 05-01-es lap 163. sorához fűzött magyarázatból tájékozódhat. Ha Ön igazoltan fizetővendéglátó vagy falusi vendégfogadó, akkor az e tevékenységéből származó jövedelmének a kiszámítására is alkalmazhatja az önálló tevékenységből származó jövedelmekre vonatkozó, az előzőekben ismertetett szabályokat akkor, ha nem választott e jövedelmére tételes átalányadózást, vagy mint falusi vendégfogadót Önt adómentesség nem illeti meg. Az e tevékenységből származó jövedelemre viszont a jövedelem-megosztási szabályt nem alkalmazhatja. Választása előtt feltétlenül olvassa el a 05-01-es lap 178. sorához fűzött magyarázatot is. Abban az esetben, ha év végén döntött úgy, hogy a termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából, a fizetővendéglátásból, a falusi vendégfogadásból származó jövedelmét az összevont adóalapba számítja be, akkor a kifizető által levont vagy az Ön által befizetett 25%-os adót adóelőlegnek kell tekintenie és a bevallás 55. (kifizető által levont adóelőleg), vagy 64. (az adózó által befizetett adóelőleg) sorában kell feltüntetnie. Egyéni vállalkozói kivét 10. sor: Ha Ön egyéni vállalkozó, akkor a 13-as lapokhoz készült útmutatóban foglaltak alapján írja be ebbe a sorba, a vállalkozói kivét összegét! Mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem 11. sor: Ha Önnek közös őstermelői igazolványa van vagy regisztrált mezőgazdasági termelő, és az őstermelésből származó bevétele a 600 000 forintot meghaladja, akkor ennek a sornak a kitöltéséhez a 12-es lapokhoz készült útmutatóban találja meg a szükséges tudnivalókat. Ha Ön családi gazdaság tagja, akkor az őstermelői tevékenységével kapcsolatos szabályokról ugyancsak a 12-es lapokhoz készült tájékoztatásban találja meg az Önre vonatkozó adózási szabályokat.
Egyéb jövedelmek Adóterhet nem viselő járandóságok Az adóterhet nem viselő járandóság része az összevont adóalapnak, de a rá eső adótábla szerinti adót nem kell megfizetnie. Azokban az esetekben, amikor az útmutató a szja-
34
törvény alapján csak egy bizonyos mértékig ismeri el az egyébként egyéb jövedelmek közé tartozó adóterhet nem viselő járandóságot, úgy a felettes részt a bevallás 21. sorának „d” oszlopába kell beírnia. Ha pl. az Ön által megszerzett szociális gondozói díj, a hallgatói munkadíj összege a szjatörvény szerinti összeghatárt meghaladta, a felettes rész egyéb jövedelemként lesz adóköteles és ez után az adót is meg kell fizetnie. Nyugdíj (a nyugdíjban részesülőt megillető baleseti járadék, jövedelempótló kártérítési járadék) 12. sor: Ebben a sorban kell feltüntetnie a 2008. évben kapott nyugdíj (valamint a nyugdíjban részesülőt megillető baleseti járadék és jövedelempótló kártérítési járadék összegét. Ez utóbbi feltétele, hogy Ön már betöltötte az Önre vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt. A nyugdíj összegéről igazolással kell rendelkeznie, de feltétlenül olvassa el a következő tájékoztató részt, mivel a szja-törvény több olyan juttatást is nyugdíjnak minősít, amelyet cím szerint nem nyugdíjként folyósítanak az Ön részére. A szja-törvény 3. § 23. pontja határozza meg a nyugdíj fogalmát. E szerint nyugdíj: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátások és hozzátartozói nyugellátások, valamint a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított nyugdíj előtti munkanélküli-segély (előnyugdíj), álláskeresési segély, ha annak megállapítására a magánszemélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó időtartamon belüli betöltésére is figyelemmel került sor, továbbá a rehabilitációs járadékról szóló törvényben meghatározott rehabilitációs járadék, továbbá a korengedményes nyugdíjazásról szóló kormányrendelet alapján megállapított korengedményes nyugdíj; a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvényben meghatározott szolgálati nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, özvegyi nyugdíj, szülői nyugdíj és baleseti hozzátartozói nyugellátások; a magánnyugdíjpénztár által nyújtott nyugdíjszolgáltatás (ideértve a magánnyugdíjpénztár járadékszolgáltatására jogosult magánszemélyt megillető, biztosítóintézettől vásárolt járadékszolgáltatást is); az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíj-kiegészítések megszüntetéséről szóló törvény alapján folyósított, a nyugdíj-kiegészítésnek megfelelő, valamint azzal azonos pótlék; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény hatálybalépése előtt hatályos jogszabály alapján megállapított saját jogú és hozzátartozói nyugellátások (így különösen a társadalombiztosításról szóló törvényben és a végrehajtásáról rendelkező kormányrendeletben meghatározott, mezőgazdasági szövetkezeti tagságon alapuló öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, valamint a szakszövetkezeti tagságon alapuló növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és
35
özvegyi járadék); a Kiváló és Érdemes Művészeket, valamint a Népművészet Mestereit és özvegyüket megillető, törvényben meghatározott járadék (nyugdíj-kiegészítés), valamint a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított saját jogú és hozzátartozói nyugellátás és nyugdíjsegély, továbbá az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló kormányrendelet szerint folyósított öregségi nyugdíj; a bányásznyugdíjról szóló kormányrendelet alapján folyósított bányásznyugdíj, továbbá a nyugdíjas bányászok szénjárandóságának pénzbeli megváltásáról szóló kormányrendelet alapján folyósított pénzbeli szénjárandóság, valamint az e kormányrendelet szerint a pénzbeli szénjárandóságra jogosult magánszemély - a jogosult elhalálozása esetén a kormányrendeletben meghatározott közeli hozzátartozója - számára a jogosult volt munkáltatója, vagy a munkáltató jogutódja által folyósított pénzbeli szénjárandóságnak a kormányrendeletben meghatározott mértéket meg nem haladó része; a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék bevezetéséről szóló kormányrendeletben meghatározott pótlék; az egyház belső szabályai szerint létrehozott és működtetett nyugdíjalapból az egyház idős, rokkant egyházi személy tagja vagy az említett tag özvegye számára folyósított nyugellátás vagy nyugdíj-kiegészítés; a sportról szóló törvényben meghatározott olimpiai járadék, valamint az említett törvény alapján a „Nemzet Sportolója” címmel járó életjáradék; a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásról szóló miniszteri rendeletben az egészségkárosodott személyek szociális járadékáról szóló kormányrendeletben meghatározott átmeneti járadék, rendszeres szociális járadék, valamint a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka; a jövedelem- és vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerülése tárgyában kötött egyezményben nyugdíjként meghatározott bevétel, valamint - egyezmény hiányában is - az ennek megfelelő, külföldi szervezet által folyósított bevétel.
Gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás 12. sor: Ebbe a sorba
a családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás összegét, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott nevelőszülői díjat írja be a rendelkezésére álló igazolása alapján. Magyarországon mentesített, de az adó kiszámításánál figyelembe vehető összeg 14. sor: Feltétlenül töltse ki ezt a sort akkor, ha Önnek olyan országból is származott jövedelme, vagy a belföldről származó jövedelme után olyan országban adózott, amely országgal Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről egyezménye, és az
36
egyezmény ezen összevonás alá eső jövedelmet mentesíti Magyarországon az adó alól, de a belföldön adóztatható jövedelme utáni adó kiszámításánál ez a jövedelem figyelembe vehető. Ez a jövedelme ugyanis adóterhet nem viselő járandóságként adóköteles. A kettős adóztatást kizáró egyezmények zöme a külföldön adóztatható jövedelmek belföldön történő figyelembe vételére ezt a szabályt tartalmazza. Ilyen többek között a Németországgal, Kanadával, Olaszországgal, Nagy-Britanniával, Franciaországgal, Ausztriával és az Amerikai Egyesült Államokkal megkötött egyezményünk is. Amennyiben Ön az előzőekben foglaltaknak megfelelő jövedelmet szerzett 2008-ban, akkor azt ebben a sorban szerepeltesse. A jövedelem kiszámítására a jövedelem megszerzésének jogcíme szerinti, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben foglaltakat kell alkalmazni. Az adókötelezettség fennáll akkor is, ha a jövedelmet nem hozta haza. A külföldről származó, valamint a külföldi pénznemben megszerzett jövedelmeket forintra átszámítva kell az adóbevallásban feltüntetni. Az átszámításhoz a Magyar Nemzeti Bank által a megszerzés napját megelőző hónap 15-én jegyzett devizaárfolyamot kell alkalmazni. Az olyan külföldi pénznem esetében, amely a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyam-lapján nem szerepel, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, euróban megadott árfolyammal kell számolni. Ha Ön az Európai Közösségek tisztviselőjeként vagy egyéb alkalmazottjaként e jogviszonyára tekintettel az Európai Közösségektől bért, fizetést és más hasonló térítést, juttatást kapott, akkor azt a bevallásában nem kell szerepeltetnie, feltéve, hogy az az Európai Közösségeket megillető adó hatálya alá tartozik. Felszolgálási díj címén kapott összeg 15. sor: A külön jogszabály alapján megszerzett felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló összege szintén adóterhet nem viselő járandóságok közé tartozik. (Amennyiben Ön vendéglátó üzlet felszolgálójaként közvetlenül a fogyasztótól borravalót kapott, lehetősége van ez után a jövedelme után nyugdíjbiztosítási járulék fizetésére. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókat a 0853-10-es laphoz készült magyarázatban találja meg.)
Mezőgazdasági termelő részére adott gazdaságátadási támogatás 16. sor: A termőföldről szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági termelő, annak segítő családtagja, alkalmazottja részére külön jogszabály alapján juttatott gazdaságátadási támogatás egy hónapra eső összegének a havi minimálbért (69 000 Ft-ot) meg nem haladó része adóterhet nem viselő járandóságként adóköteles. Ha ezen a címen jutott jövedelemhez, számítsa ki, hogy mekkora a kapott támogatás egy hónapra eső összege, és ha ez 69 000 Ftot nem haladja meg a teljes összeg, ha meghaladja, úgy csak 69 000 Ft tekintendő adóterhet nem viselő járandóságnak. A felettes rész egyéb jövedelemként adóköteles és a 21. sorba kell beírnia.
37
Egyéb, adóterhet nem viselő járandóság 17. sor: Ha Ön 2008-ban a 12-16. sorokban feltüntetett adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelmeken túl egyéb, a következők szerinti adóterhet nem viselő járandóságot szerzett, akkor azt ennek a sornak a „b” oszlopába kell beírnia, mert az ilyen jövedelem adóköteles és része az összevonás alá eső jövedelemnek (azonban az e jövedelmére eső adótábla szerinti adót nem kell megfizetni). Amennyiben több jogcímen szerzett adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelmet, akkor e jövedelmek együttes összegét kell ebben a sorban szerepeltetnie. Nézze meg, mit tartalmaznak az igazolásai. Adóterhet nem viselő járandóságnak minősül:
a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott ápolási díj; a szociális gondozói díj évi 120 000 forintot meg nem haladó része; (Szociális gondozói díj alatt az a bevétel értendő, amelyet a személyes gondoskodásról szóló jogszabályi rendelkezések alapján, illetőleg azoknak megfelelően nem munkaviszonyban folytatott tevékenységéért és nem munkaviszony keretében folytatott lelki segélyszolgálatért kap a magánszemély.) a szakképző iskolai tanulót – jogszabályban meghatározott – tanulószerződés alapján megillető pénzbeli juttatás havi összegének a hónap első napján érvényes minimálbér 50%-át meg nem haladó része, továbbá a szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulót a szakmai gyakorlat időtartamára megillető díjazás havi összegének a hónap első napján érvényes havi minimálbér 20%-áig alkalmazhatja a kedvezőbb szabályt; a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatóját a felsőoktatásról szóló törvény szerinti juttatásként megillető ösztöndíj, tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint – a diákotthoni (kollégiumi) elhelyezését kiváltó – lakhatási támogatás, továbbá a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes minimálbért meg nem haladó része; a közoktatásról szóló törvényben meghatározott nevelési – oktatási intézmény, a felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott felsőoktatási intézmény, a helyi önkormányzat vagy egyház által a tanuló, a hallgató részére e jogviszonyára tekintettel jogszabályban meghatározott feltételek szerint adott, bevételnek számító, az előzőekben nem említett pénzbeli juttatások; oktatási vagy kutatási tevékenység, valamint az e tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltató tevékenység (például könyvtáros, laboráns, demonstrátor) ellenértékeként megszerzett hallgatói munkadíjnak havonta a hónap első napján érvényes minimálbér összegét meg nem haladó része; (A törvény alkalmazásában hallgatói munkadíjnak minősül a felsőoktatásról szóló törvényben felsorolt felsőoktatási intézményben hitelesített iskolai rendszerű első alap-, illetve mesterképzésben részt vevő nappali tagozatos, továbbá az első doktori képzésben részt vevő hallgató által a vele hallgatói jogviszonyban álló felsőoktatási intézménynél, az e felsőoktatási intézmény tulajdonában (kezelésében) lévő ingatlanban székhellyel rendelkező cégnél vagy olyan más cégnél, amelyben e felsőoktatási intézmény részesedéssel rendelkezik, illetve a Magyar Tudományos Akadémia felsőoktatást, posztgraduális képzést is végző kutatóintézeténél a képesítési követelményekben
38
meghatározott képzési ideje alatt végzett munkája ellenértékeként az említett intézménytől, illetve cégtől megszerzett bevétel.) a Magyar Corvin-lánc kitüntetés alapításáról és alapszabályáról szóló miniszterelnöki rendelet alapján a Magyar Corvin-lánc Testület által a tagja javaslatára megítélt támogatás; az EGT-államának joga alapján az előzőekben meghatározott bevételnek megfelelő jogcímen kifizetett (juttatott) bevétel; az EGT-államának joga alapján kifizetett (juttatott) olyan, e törvény szerint az összevont adóalapba tartozó jövedelem alapjául szolgáló bevétel, amely a tagállam belső joga szerint akkor is mentes a jövedelemadónak megfelelő adó alól, ha azt az ott illetőséggel bíró magánszemély részére fizetik (juttatják); [EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.] a felsőoktatásról szóló törvény alapján adományozott arany, gyémánt, vas illetve rubin díszoklevélhez kapcsolódóan a felsőoktatási intézmény által a Szabályzatában meghatározott feltételek szerint kifizetett pénzbeli juttatásnak az a része, amely nem haladja meg az adóév első napján érvényes minimálbér havi összegének négyszeresét; az ösztöndíjas foglalkoztatottnak az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyból származó ösztöndíjának a minimálbért meg nem haladó része; az „Útravaló” Ösztöndíjprogram keretében a kormány rendeletében meghatározott feltételekkel és módon adományozott tanulói és mentori ösztöndíj; a kormányrendeletben meghatározott Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj, továbbá az oktatási és kulturális miniszter által adományozott - a kormányrendeletben meghatározott - Deák Ferenc Ösztöndíj, valamint a Kormány rendeletével alapított felsőoktatási ösztöndíj.
Adóterhet nem viselő járandóságok összesen 18. sor: Ebbe a sorba, a „d” oszlopba írja be a 12-17. sorok „b” oszlopainak összegét. Ez az összeg lesz az, amely után az erre az összegre eső adótábla szerinti adót nem kell megfizetnie. A kedvezményt e jövedelmek együttes összege után a 30. sorban érvényesítheti. Magánnyugdíjpénztár által a kedvezményezett részére kifizetett, szolgáltatásnak nem minősülő jövedelem 19. sor: Ebben a sorban a magánnyugdíj-pénztár által kifizetett, szolgáltatásnak nem minősülő összeget kell feltüntetnie. Amennyiben Ön 2008-ban kedvezményezettként ezen a jogcímen is szerzett jövedelmet, az után is kedvezmény illeti meg, melynek kiszámítására vonatkozó tájékoztatást a 31. sorhoz fűzött magyarázatnál találja meg.
39
Külföldi kiküldetésből származó jövedelem 20. sor: Ha Ön valamely önálló vagy munkaviszonynak nem minősülő, nem önálló tevékenységével összefüggésben külföldi kiküldetésre tekintettel jutott bevételhez, és az ebből származó jövedelme után Magyarországon kell adóznia, akkor e sor „b” oszlopában a teljes összeget, a „c” oszlopban a levonható részt, a „d” oszlopban pedig a jövedelmet tüntesse fel. A jövedelem kiszámítására vonatkozó szabályokat a 3. sorhoz fűzött magyarázatnál találja meg. Egyéb jogcímen kapott jövedelem 21. sor: Ha Önnek olyan összevonás alá eső adóköteles jövedelmei is voltak, amelyek nem tartoznak az 1-20. sorok egyikébe sem, azokat együttesen itt kell szerepeltetnie. (A leggyakrabban előforduló egyéb összevonás alá eső jövedelmekről az útmutatóban további tájékoztatást talál.) E bevételekkel szemben is elszámolható a bevétel megszerzése érdekében az Ön által viselt szabályszerűen igazolt kiadás. Ilyen többek között a jog alapításából, átruházásából (átengedésből), megszüntetéséből, gyakorlásának átengedéséből, valamint a jogról történő lemondásból származó bevétel, amely az említett jogosultságok megszerzésére fordított összeggel csökkenthető. Ingyenes vagy kedvezményes szerzés esetén, a csökkentés összegében kell figyelembe venni a megszerzéskor adóköteles bevételt is. Amennyiben a bevétellel szemben igazolt költsége merült fel, a „b” oszlopba a bevételt, a „c” oszlopba a költséget, a „d” oszlopba pedig a jövedelmet írja be. Abban az esetben, ha a bevétellel szemben költséget nem számol (számolhat) el, akkor a bevétel összegét írja a „b” oszlopba, a „c” oszlopot hagyja üresen. A „d” oszlopba ilyen esetben a „b” oszlopban szereplő bevétel teljes összegét kell írnia. Az adómentes juttatásokat, a juttatáskor kapott igazolások mentes jogcímmel tartalmazzák. Ezeket bevallani nem kell.
Alacsony adókulcsú államból származó jövedelmek adókötelezettsége Alacsony adókulcsú állam alatt az az állam értendő, amelyben törvény nem ír elő a társasági adónak megfelelő adókötelezettséget, vagy az előírt adómérték a 12%-ot nem haladja meg. Nem számít alacsony adókulcsú államnak az előzőeknek egyébként megfelelő állam akkor, ha az említett államnak és a Magyarországnak van a kettős adóztatást elkerülő egyezménye. Egyéb jövedelemnek minősül az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy vagy egyéb szervezet által vagy megbízása alapján fizetett kamat, osztalék, az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet által kibocsátott értékpapír elidegenítéséből származó bevételnek az értékpapír megszerzésére fordított érteket meghaladó része. A jövedelem kiszámítására az árfolyamnyereségre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Egyéb jövedelemként adóköteles az ilyen jogi személy, egyéb szervezet jogutód nélküli megszűnése, jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása következtében, továbbá az ilyen társaságnál fennálló tagi jogviszony megszüntetése következtében megszerzett bevételnek az értékpapír vagy jog megszerzésére fordított értéket meghaladó része.
40
Szociális és egyéb juttatások adókötelezettsége Ebben a sorban kell bevallani a kapott adóköteles szociális segélyt is. Ha az előzőekben említett juttatást a munkáltatójától kapta, az M30-as igazolás bérjövedelem sora tartalmazza.
Önkéntes kölcsönös biztosító pénztári jóváírással kapcsolatos tudnivalók Ebben a sorban kell bevallania, ha valamely önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnak a tagja és a pénztár adományból származó összeget írt jóvá az adóév során az Ön egyéni számláján. Egyéb jövedelem az egyéni számlán történő más jóváírás is, ha az nem adómentes. A jóváírt adóköteles összeget a pénztár igazolása szerint vegye figyelembe. Egyéb jövedelem az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által a tag részére teljesített – a szja-törvény szerint – adómentesnek nem minősülő nyugdíjszolgáltatás, illetve az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által nyújtott olyan szolgáltatás (kifizetés, juttatás) amely nem törvényben meghatározott szolgáltatási körében és feltételekkel jogszerűen nyújtott és nem adómentes. Az önkéntes kölcsönös pénztár által kiállított igazolás ezen a jogcímen tartalmazza. A munkáltatói hozzájárulásnak az a része, amely adóköteles, munkaviszonyból származó bérjövedelem, és az M30-as igazolás 1. sora (az egyéb adatai között a bérből a rendelkezés alapjául szolgáló összeget is megtalálja) tartalmazza. Egyéb jövedelemként adóköteles a magánnyugdíj-rendszerből a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépésekor a tagdíj-kiegészítés, ha azt Önnek kifizették. A jóváírt, a pénztár által igazolt adóköteles összeg után is megilleti Önt a rendelkezési jogosultság, ezért olvassa el a 03-as lap 132 – 139., valamint a 144. és 145. soraihoz fűzött magyarázatot is, és vegye figyelembe rendelkezésekor, a 08M30-as igazolás 651. és 652. sorait is.
Az önkéntes kölcsönös adókötelezettsége
biztosító
pénztár
által
nyújtott,
szolgáltatás
Egyéb jövedelemnek minősül és ebben a sorban kell bevallania az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által a kötelező várakozási időszak leteltét követően, nem nyugdíjszolgáltatásként (kiegészítő nyugdíjként) kifizetett (juttatott) adóköteles összeget is (adómentes az egyéni számlakövetelésből a megtakarítások hozama). Amennyiben Ön a kötelező várakozási idő leteltének évében, vagy az azt követő évben vett fel adóköteles összeget, annak egésze jövedelem, míg a kötelező várakozási idő leteltét követő második évtől a jövedelem évente 10-10%-kal csökken. A kötelező várakozási időszak letelte évét követő tizenegyedik évben az ilyen bevételt a jövedelemszámítás során már nem kell figyelembe venni. 2008. évtől kezdődően megváltoztak a nem nyugdíjszolgáltatásként (kiegészítő nyugdíjként) kifizetett (juttatott) adóköteles bevételek kapcsán, a kötelező várakozási időszak számítására vonatkozó szabályok.
41
A változás azt jelenti, hogy nem az egyéni számlára történő első befizetés jóváírásától számítódik a leírt szabály szerinti kötelező várakozási időszakot követő adóköteles kifizetés időpontja, hanem a 2007. december 31-ét követően történő befizetésekhez külön-külön várakozási idő kapcsolódik, azaz a számlán történő minden évben történő jóváírás esetén, külön kell számítani a kötelező várakozási időszak kezdetét. A kifizetések során a pénztárnak mindig a legrégebben jóváírt összegek kifizetését (juttatását) kell vélelmeznie. Az új szabály szerint, amennyiben a 2007. december 31-ét követően, az egyéni számláról nyugdíjszolgáltatásnak (kiegészítő nyugdíjnak) nem minősülő kifizetés (juttatás) történik, úgy, ha a számlán történő – adott befizetés – jóváírása és kifizetése (juttatása) időpontja között nem telt el 10 év, a bevételt teljes egészében jövedelemként kell figyelembe venni. Az előzőekben nem említett önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által nyújtott szolgáltatás (kifizetés, juttatás), ha az nem törvényben meghatározott szolgáltatási körében és feltételekkel nyújtott a szja-törvény szerinti adómentes szolgáltatás, szintén egyéb jövedelemként adóköteles. Ezen jövedelme(ke)t 11%-os egészségügyi hozzájárulás is terheli, ezért feltétlenül olvassa el a 09-es laphoz fűzött magyarázatot is!
A nyugdíj-előtakarékossági számláról történő, nyugdíj-szolgáltatásnak nem minősülő kifizetés (juttatás), átutalás, átvezetés adókötelezettsége Ha Ön 2008. évben a nyugdíj-előtakarékossági (NYESZ-R) számlájáról nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő összeget vett fel, akkor egyéb összevonás alá eső jövedelemnek minősül a kifizetés (juttatás), valamint az értékpapírszámlán, letéti számlán kimutatott követelés azon része, amely meghaladja az Ön által teljesített befizetések, átutalások összegét. Ezért, ha Ön 2008. évben A „NYESZ-R” jelzéssel ellátott nyugdíj-előtakarékossági számlájáról nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetésről (juttatásról), átutalásról rendelkezett, illetőleg átvezetést kért, akkor egyéb jövedelemnek minősül a nyugdíjelőtakarékossági számlán lévő, e szolgáltatás értékének levonása nélkül a szokásos piaci értéken számított követelés azon része, amely meghaladja az Ön által (nyilvántartott adózott követelésállomány esetén annak nyilvántartásba vételét követően) teljesített befizetések, az Ön javára osztalékból származó jövedelemként jóváírt, nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat alapján átutalt összegek, valamint a már nyilvántartott adózott követelésállomány együttes összegét. Olvassa el az 52., 141. és 146. sorhoz fűzött magyarázatot is. Az előzőek szerinti jövedelem megszerzéséről a nyugdíj-előtakarékossági számla vezetője Önnek igazolást adott. Nem keletkezik egyéb összevonás alá eső jövedelem akkor, ha Ön a nyugdíjelőtakarékossági számlája megszüntetésekor a számlán lévő követelését teljes egészében más számlavezetőnél vezetett, „NYESZ-R” jelzéssel ellátott nyugdíj-előtakarékossági számlájára helyezteti át.
42
Kamatként megszerzett jövedelmekkel kapcsolatos rendelkezések Itt kell feltüntetni a tagi kölcsön – kivéve a szövetkezeti tagi kölcsön – vagy értékpapír után 2006. szeptember 1-jét követően nem első alkalommal megszerzett (kifizetett, jóváírt) kamat összegét, illetőleg magánszemélynek nyújtott kölcsön után kapott kamatjövedelmet. Ha Ön a kamatjövedelmet kifizetőtől kapta és annak van adóköteles része is, azt a kifizető igazolása alapján ebbe a sorba írja be. Külön szabály vonatkozik az 1996. december 31-e előtt és után adott kölcsönre fizetett kamatokra. Az 1996. december 31-e előtt adott kölcsön kamata akkor nem visel adót, ha annak összege a felszámítás időszakában érvényes jegybanki alapkamattal számított, az 1996. december 31-e után kötött hitelszerződés esetében pedig a szerződéskötés időpontjában érvényes jegybanki alapkamattal számított összeget nem haladja meg. Nem keletkezik adóköteles jövedelem akkor sem, ha a kölcsönszerződés szerinti kamat a jegybanki alapkamatot annak legfeljebb 5%-ával haladja meg. Az előzőekben ismertetett szabályok nem alkalmazhatók akkor, ha a kamatot olyan magánszemély fizeti, akinek az illetősége szerinti állammal Magyarországnak nincs a kettős adóztatás elkerülésére egyezménye. Ilyen esetben a kamat címén megszerzett bevétel egésze egyéb jövedelemnek minősül. A 2006. augusztus 31-ig hatályos rendelkezéseket kell azonban alkalmazni azokra az előzőek szerinti kamatjövedelmekre is, amelyeket a 2006. augusztus 31-e előtt megkötött szerződés, ügylet alapján 2006. augusztus 31-ét követően elsőként szerzett meg.
Borravaló, hálapénz adókötelezettsége Itt kell bevallania azt az összeget is, amelyet nem önálló tevékenységére tekintettel borravalóként, hálapénzként kapott. Ha a borravalót Ön az önálló tevékenységével összefüggésben kapta, akkor az a tevékenységének bevétele lesz, és azt a 9. sorban kell bevallania. A 15. sorban kell szerepeltetnie a külön jogszabály szerint megszerzett felszolgálási díjat, valamint a vendéglátó üzletben felszolgálóként közvetlenül a fogyasztótól kapott borravalót is. Ha a munkáltatóhoz befolyt borravaló, hálapénz összegét a munkáltató osztja el, úgy az bérjövedelemként adóköteles (1. sor), azt az M30-as igazolásnak tartalmaznia kell.
A biztosító által kifizetett, szolgáltatásnak nem minősülő jövedelem Egyéb jövedelemként kell bevallani a biztosító által kifizetett azon összeget is, amely nem minősül a biztosító szolgáltatásának. A biztosító által szolgáltatásként kifizetett összeg adómentes, ha a magánszemély a díjat költségként nem számolta el. Egyéb jövedelemnek minősül a biztosító által kifizetett összegnek az a része, amely meghaladja a magánszemély, más magánszemély által fizetett díjat, valamint a kifizető,
43
munkáltató által fizetett adóköteles díjat. Amennyiben a más magánszemély által fizetett díjat a díjfizető költségként számolta el, annak összege az egyéb jogcímen megszerzett jövedelem része. Nem számít egyéb jövedelemnek a biztosító által kifizetett azon összeg, amely adókötelezettségét a törvény külön nevesíti. Ilyen, kamatként nevesített jövedelem keletkezik akkor, ha a biztosító által kifizetett összeg maradékjogból származik, vagyis a biztosítás díját a magánszemély vagy a javára más magánszemély fizette, vagy az adóköteles biztosítási díjnak minősült. Ugyancsak kamatnak minősül a tíz évnél rövidebb lejáratú életbiztosítás, illetőleg a három évnél rövidebb lejáratú nyugdíjbiztosítás egyösszegű szolgáltatásából származó jövedelem is. Nem itt kell bevallani azt a jövedelmet, amelyet a szja-törvény külön jogcímen nevesít (pl.: kamatjövedelmeként).
A társaság által megvásárolt saját üzletrész térítés nélküli átadása a tag részére Ha a társasági szerződés a korlátolt felelősségű társaság esetében, a megvásárolt saját üzletrésztől való megválás módjaként a tag részére történő ingyenes átadást határozza meg, úgy a térítés nélküli átadás révén kapott üzletrész a társaság magánszemély tagjainál ugyan értékpapír formájában megszerzett vagyoni értéknek minősül, de az adókötelezettségére összevonás alá eső egyéb jövedelmekre irányadó előírás vonatkozik. E szerint az szjatörvény eltérő rendelkezése hiányában a társas vállalkozás tagja által az e jogviszonyára tekintettel megszerzett vagyoni érték egyéb jövedelem minősül.
A törvény szerint nevesített, további egyéb jogcímen megszerzett jövedelmek Ha Ön az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti működtetési jog (praxisjog) átruházásából bevételhez jutott, akkor az ebből származó jövedelmét ebben a sorban kell bevallania. Jövedelemnek a bevétel azon része minősül, amely meghaladja a korábban értékcsökkenési leírás címén költségként el nem számolt, a jog megszerzésére fordított vételár és a kifizetett illeték együttes összegét. Itt kell szerepeltetnie a jogutódlás révén megszerzett szerzői jog, találmány és szabadalmi oltalomból eredő jog gyakorlása útján megszerzett jövedelmét is. A jövedelem kiszámítása során a bevételből levonhatja a jog gyakorlása érdekében felmerült, Önt terhelő igazolt költségeit. Ha Ön külföldi illetőségű jogi személytől, jogi személyiség nélküli társaságtól 10 000 forint egyedi értéket meghaladó üzleti ajándékban részesült, akkor annak értéke egyéb jövedelemnek tekintendő, amelyet ebben a sorban kell szerepeltetnie. Nem kell a jövedelemszámítás során figyelembe vennie az üzleti ajándék értékét akkor, ha annak egyedi értéke a 10 000 forintot nem haladja meg. Ha Önt külföldi illetőségű jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság megvendégelte (reprezentációban részesítette), annak értékét ugyancsak nem kell az adóalaphoz hozzászámítania.
44
Egyéb jövedelemnek minősül az értékpapír vagy más vagyoni érték átruházása esetén a bevétel azon része is, amely meghaladja az értékesített értékpapír vagy más vagyoni érték szerződéskötéskor ismert szokásos piaci értékét. Olvassa el a 05-ös lap 165. sorához fűzött magyarázatot is! Egyéb jövedelemnek minősül a tudomány doktorának illetménykiegészítése is. E bevétellel szemben költség nem számolható el. Itt kell bevallania azt a pénzösszeget is, amelyet Ön a termőföldről szóló törvényben meghatározott birtok-összevonási célú önkéntes földcseréhez kapcsolódóan értékkiegyenlítés címén kapott. Olvassa el a 05-ös lap 161. sorához leírtakat is. Itt kell bevallani a felelősségbiztosítás alapján kapott, jövedelmet helyettesítő kártérítés összegét is akkor, ha a pótolt jövedelem szerzési jogcímét a törvény külön nem nevesíti. A jövedelmet pótló kártérítés olyan jövedelemnek minősül, amilyen jövedelmet pótol, ezért azt a pótolt jövedelem jogcíme szerinti sorban kell szerepeltetni. (Pl.: a bérjövedelmet pótló kártérítés, melynek összegét az 1. vagy a 4. sorban kell feltüntetni.) Ugyancsak ebben a sorban kell szerepeltetnie az ingóság értékesítéséből származó bevételének azt a részét is, amely meghaladja az ingóság értékesítéséről szóló szerződés megkötésének idején ismert szokásos piaci értékét. A vételárnak a szokásos piaci értéket meg nem haladó részére az ingó értékesítéséből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmaznia, és a jövedelmet a bevallás 05-ös lapjának 162. sorában kell feltüntetnie. A kettős adóztatást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles, adóterhet nem viselő járandóságnak nem minősülő jövedelem 22. sor: Ha Önnek olyan országból származó, vagy olyan országban adóztatható belföldről származó jövedelme volt, amely országgal Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, illetőleg a két ország között viszonosság áll fenn, és az egyezmény a külföldön adóztatható jövedelmet nem mentesíti Magyarországon az adóztatás alól, ugyanakkor a külföldön megfizetett adó magyarországi beszámításáról rendelkezik, akkor az ilyen jövedelmét ebben a sorban tüntesse fel. A külföldről származó, valamint a külföldi pénznemben megszerzett jövedelmeket forintra átszámítva kell az adóbevallásban feltüntetni. A forintra történő átszámítás szabályait a 14. sorhoz fűzött magyarázatnál találja meg. A külföldön adóztatható, belföldön beszámítható jövedelem megállapítására a jövedelem megszerzése szerinti jogcímnek megfelelő, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott jövedelemszámítási szabályokat kell alkalmaznia. Amennyiben az egyezmény alapján a belföldi munkaviszonyból származó jövedelme után külföldön kellett adóznia, akkor a munkaviszonyból származó bér összegét ennek a sornak az „a” oszlopába írja be, mert a bér után Önt a törvényi feltételek fennállása esetén adójóváírás illeti meg.
45
A bevételt a „b”, a költséget, feltéve, hogy a költségelszámolásra lehetősége van a „c”, a jövedelmet pedig a „d” oszlopban tüntesse fel. A külföldön megfizetett adó beszámításához a 27. sort kell kitöltenie. Ne felejtse el a külföldön megfizetett adó forintra átszámított összegét az egyéb adatok között a 44. sorban feltüntetni. A kettős adóztatást kizáró egyezmény hiányában külföldön is adózott jövedelem 23. sor: Ha a külföldön is adózott jövedelme olyan országból származott, amellyel nincs kettős adóztatást kizáró egyezményünk, akkor e bevételét, költségeit és jövedelmét ebbe a sorba írja be. Itt tüntesse fel azt az összeget is, amelyet belföldi munkáltatótól, megbízótól a külföldön végzett tevékenységére tekintettel kapott, de az után a kettős adóztatást kizáró egyezmény hiányában külföldön is adót fizetett. A külföldről származó, valamint a külföldi pénznemben megszerzett jövedelmeket forintra átszámítva kell az adóbevallásban feltüntetni. Az átszámítással, valamint a külföldön is adózott jövedelem meghatározásával kapcsolatos tudnivalókat a 14., illetőleg a 22. sorhoz fűzött magyarázatban találja meg. Abban az esetben, ha a belföldi munkáltatójától származó jövedelme után egyezmény vagy viszonosság hiányában külföldön is adót kellett fizetnie, akkor a munkaviszonyból származó bérjövedelmét ennek a sornak az „a” oszlopába írja be. A bevételt a „b”, a jövedelmet a „d” oszlopban tüntesse fel. Amennyiben költség elszámolására lehetősége van, akkor annak összegét a „c” oszlopban szerepeltesse. A külföldön megfizetett adó beszámításához a 28. sort kell kitöltenie. A külföldön megfizetett, forintra átszámított adó összegét a 45. sorban szerepeltetnie kell! Az összevont adóalap összege 24. sor: Ebbe a sorba a 1-23. sorok együttes összegét kell beírnia. Ne feledje el az 1-4. sorok „d” oszlopában és a 22-23. sorok „a” oszlopaiban szereplő bérjövedelmeket külön is összegezni és e sor „a” oszlopában lévő fehéren hagyott mezőbe beírni. (Ha Ön 2008-ban bérjövedelmet szerzett - az 1-4 sorok „d” oszlopában, a 22-23. sorok „a” oszlopaiban adatot tüntetett fel – és e sor „a” oszlopát nem tölti ki, akkor a bevallása hibás lesz.) Ennek a sornak a kitöltése azért fontos, mert ez az összeg szolgál az adójóváírás alapjául. Az adóbevallásban bevallott, 2008. évi összes jövedelem 25. sor: Az összes jövedelme megállapításakor az összevont adóalapba tartozó, az elkülönülten adózó jövedelmeit, valamint a jogszerűen ekho szerint adózott jövedelmeit vegye figyelembe. Ehhez, Önnek össze kell adnia a 24. sor „d” oszlopában, a 05-01-es lap 185. sor „d” oszlopában és a 08-01-es lap 254. sor „b” oszlopában és a 08-02-es lap 271. sor „b” oszlopában szereplő jövedelmeit (egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerint adózott jövedelmek.
46
Ha Ön vállalkozói személyi jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozó, az e tevékenységéből származó jövedelemként (a vállalkozói kivéten túl – 10. sor), a 05-01-es lap 180. sorának „a” oszlopában szereplő vállalkozói osztalékalapot is vegye figyelembe az összes jövedelem megállapítása során. Az előzőek szerint számított jövedelmet írja be sor „d” oszlopába. Erre az összegre szüksége lesz az adójóváírás, valamint az összevont adóalap utáni adót csökkentő kedvezmények érvényesítése során is. 16. A 0853-B lap kitöltése Nevét, adóazonosító jelét, adószámát, ha van, ezen a lapon tüntesse fel! Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek adója és kedvezményei, egyéb adatok A számított adó 26. sor: Állapítsa meg az összevont adóalap (24. sor „d” oszlop) adótábla szerinti számított adóját és azt írja ide.34 (Az adótábla az Útmutató mellékletében található.) A külföldön megfizetett adó beszámítása a 22. sorban szereplő jövedelem után 27. sor: Ha Önnek olyan jövedelme is volt, amely külföldön adóköteles, de a nemzetközi egyezmény szabályai szerint vagy viszonosság alapján e jövedelmet össze kell vonnia a belföldön adóköteles jövedelmeivel, akkor a külföldön megfizetett adót a kettős adóztatást kizáró egyezmény rendelkezéseinek, illetőleg a viszonosságnak megfelelően beszámíthatja. A nemzetközi szerződések jellemzően ilyen esetekben úgy rendelkeznek, hogy a külföldön igazoltan megfizetett adó forintra átszámított összegét kell beszámítani (levonni). Ebbe a sorba Önnek a külföldön igazoltan megfizetett adó forintra átszámított összegét (a 44. sor „b” oszlopában feltüntetett adó), legfeljebb a 26. sorban lévő összeget kell beírnia. A külföldön megfizetett adó forintra történő átszámításának szabályait a 44. sorhoz fűzött magyarázat tartalmazza. A külföldön megfizetett adó beszámítása a 23. sorban szereplő jövedelem után 28. sor: Ha Önnek 2008-ban olyan jövedelme is volt, amely olyan országból származott, vagy olyan országban is adózott, amely országgal Magyarországnak nincs a kettős adóztatás elkerüléséről egyezménye és viszonosság sem áll fenn, akkor a 23. sorban feltüntetett jövedelem után külföldön igazoltan megfizetett, a 45. sorban feltüntetett adó (a forintra történő átszámítás szabályait a 44. sorhoz fűzött magyarázatban találja meg) 90%-át, de legfeljebb a 23. sorban szereplő jövedelem utáni, az átlagos adókulccsal kiszámított adót kell ebben a sorban szerepeltetnie. Az átlagos adókulcs megállapításához a 26. sorban lévő adó összegét ossza el a 24. sorban szereplő összevont jövedelem összegével, a kapott hányadost két tizedesre kerekítse, majd szorozza meg százzal. (pl. 0,323269 kerekítve 0,32; az átlagadókulcs 32%). Ne feledje el az 34
Szja-törvény 30. §
47
így kapott adókulcsot az „a” oszlopban lévő fehér négyzetekbe beírni! Mielőtt ebbe a sorba a levonható összeget beírná, feltétlenül számítsa ki a külföldön igazoltan megfizetett adó 90%-át, valamint az átlagos adókulccsal a külföldön (is) adózott jövedelme utáni adót is, mert a kettő közül a kisebb összeg szerepelhet ebben a sorban. Adójóváírás 29. sor: Amennyiben Ön 2008-ban bérjövedelmet is szerzett, a bér után (24. sor „a” oszlopának fehér mezőjében feltüntetett bér összege) adójóváírás illeti meg akkor, ha az Ön összes, bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme az 1 250 000 forintot nem haladta meg. (2 762 000 forint összes bevallott jövedelmet meg nem haladó jövedelem esetén Önt csökkentett összegű adójóváírás illeti meg, az erre vonatkozó szabályokat az e sorhoz fűzött magyarázatban szintén megtalálja.) A munkáltatója, bér kifizetője (továbbiakban: munkáltató) az Ön részére kiadott jövedelemigazoláson azokat az összegeket tüntette fel, amelyeket az adóelőleg megállapítása során figyelembe vett. Így előfordulhat, hogy a munkaviszonyból származó bérjövedelme után az adójóváírás összege és a jogosultsági hónapok száma az igazoláson szerepel akkor is, ha az Ön összes jövedelme a 2 762 000 forintot közelíti vagy meghaladja, ezért év végén a bevallásában vagy csak csökkentett összegben, vagy nem érvényesíthet adójóváírást. A munkáltatója az előlegnél azért vehette figyelembe az adójóváírást, mert Ön írásban kérte annak érvényesítését, mely összege mindaddig csökkentette is az adóelőlegét, amíg a munkáltatójától származó jövedelme az adójóváírásra jogosító értékhatárt (1 250 000 Ft-ot) el nem érte. Az összes jövedelem, melyet figyelembe kell vennie a 25. sor „d” oszlopában található. Az adójóváírás az adóévben megszerzett bérjövedelem 18%-a, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 11 340 forint (12 jogosultsági hónap esetén, legfeljebb 136 080 Ft) lehet. Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre Önt az adóévben bér illette meg. Abban az esetben, ha egy hónapon belül többször vagy több kifizetőtől (munkáltatótól) járt Önnek bér, az egy jogosultsági hónapnak számít. Az „a” oszlop nyíllal jelzett kockáiba írja be a jogosultsági hónapok számát, amely legfeljebb 12 hónap lehet. Amennyiben az Ön összes jövedelme az 1 250 000 forintot meghaladja ugyan, de nem több 2 762 000 forintnál, akkor az Önt egyébként adójóváírásként megillető összeget, csökkentenie kell annak az összegnek a 9%-ával, amennyivel az összes jövedelme az 1 250 000 forintot meghaladja. Ezzel a szabállyal az adójóváírás 2 762 000 forintnál „elfogy”. Példákat az adójóváírás számítására, a Példatárban talál. Az adóterhet nem viselő járandóságok adótábla szerinti adója
48
30. sor: Ebben a sorban a 18. sorban szereplő jövedelemnek az adótábla35 segítségével kiszámított adóját tüntesse fel. A 19. sorban szereplő jövedelem kedvezménye 31. sor: Ha Ön magánnyugdíj-pénztártól a 2008-as adóévben kedvezményezettként nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő jövedelmet szerzett, akkor a 19. sorban feltüntetett összeg után kedvezményre jogosult. A kedvezmény összege a 19. sorban lévő összeg 36%ának a fele. Ezt az összeget, de legfeljebb a 26. sor „c” oszlopában szereplő összeget kell beírnia ennek a sornak a „b” oszlopába. Példa: A magánnyugdíjpénztártól kapott (19. sor) jövedelem 726 000 Ft. Ennek 36%-a 261 000 Ft, melynek 50%-a 130 680 Ft lesz. Ezt kell a 31. sor „b” oszlopába írni. A számított adót csökkentő kedvezmények összesen 32. sor: E sor „c” oszlopában összegezze a 27-31. sorok „b” oszlopaiban lévő adóösszegeket. Az összevont adóalap adója 33. sor: Ebbe a sorba a 26. sor összegéből a 32. sor összegének levonása után megmaradt adót kell beírnia. Ez a különbözetként jelentkező összeg az Ön összevont adóalap utáni adója, amely a 01-es lapon szereplő további (kedvezményi) jogcímeken csökkenthető. Ha a 32. sor „c” oszlopában összesített kedvezmények összege több mint a 26. sor „c” oszlopában szereplő számított adó, akkor ennek a sornak a „c” oszlopába nullát írjon! Amennyiben az összevont adóalap utáni adója nulla, akkor további adókedvezményt természetesen nem tud érvényesíteni. Az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények 34. sor: Ebbe a sorba a 01-es lap 106. sorában összegezett, az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények összegét kell feltüntetnie. Amennyiben jól döntött az Önt egyébként megillető adókedvezmények érvényesítése során, akkor az ebbe a sorba írt összeg legfeljebb a 33. sorban szereplő, összevont adóalap utáni adóval egyezik meg. Mielőtt ebben a sorban adatot tüntetne fel, olvassa el a 01-es laphoz készült tájékoztatót, és az abban foglaltak segítségével töltse ki azt. Az összevont adóalapot terhelő, kedvezményekkel csökkentett adó 35. sor: Ebben a sorban a 2008. évi összevont adóalapját terhelő adónak az adókedvezményekkel csökkentett összegét kell feltüntetnie, mely a 33. sor összegéből a 34. sorban szereplő összeg levonása után fennmaradó adóösszeg. Amennyiben a 34. sorba a 33. sorban szereplő adóval azonos összeget írt be, akkor a 35. sorba nullát kell írnia. Ha a 35. sorban nulla szerepel, a 03-as lapot ne töltse ki, mert nincs „fedezete” a rendelkezésnek.
35
Szja-törvény 30. §. Az Útmutató 1. sz. mellékletében található.
49
III. Egyéb adatok A 2008-ban kapott, törvényben meghatározott és az állami végkielégítésnek a következő év(ek)re átvitt része 41. sor: Itt kell feltüntetnie a 2008-ban kapott, törvényben meghatározott és az állami végkielégítés azon fennmaradó részét, amely a 7. sor kitöltése után különbözetként mutatkozik. Ez az összeg lesz az, amelyet a következő évi összevont adóalap megállapítása során figyelembe kell vennie. A hónapok számára szolgáló négyzetben tüntesse fel az átvitt hónapok számát is. Kérjük, olvassa el a bevallás 5. és 55. soránál leírtakat is! Amennyiben a 2008-ban kapott végkielégítés teljes összege után az adót 2008-ban fizeti meg (5. sor), akkor ebben a sorban nem szabad adatot szerepeltetnie. Munkavállalói érdekképviseleti tagdíj 42. sor: Ebbe a sorba a munkavállalói érdekképviseleti szervezet részére befizetett (levont) igazolt tagdíj összegét írja be. Ebbe a sorba kell beírnia az önálló tevékenység hiányában levonható kamarai tagdíj összegét is a kapott igazolás alapján. A 2008-ban felvett osztalékelőleg 43. sor: Ebben a sorban a kifizető által kiadott igazoláson szereplő – kifizető hiányában a nyilvántartása szerinti összeget vegye figyelembe. A bizonylatokon, nyilvántartásban külföldi pénznemben szereplő, Ft-ra átszámított összeget írja be. Az átszámítás szabályait a 170. sornál találja. Csak a 2008-ban felvett, és még 2008-ban osztalékká nem vált osztalékelőleget tüntesse fel. A levont 10 és/vagy 25%-os adót a nyíllal jelzett üresen hagyott téglalapba kell beírnia. A 22. sor „d” oszlopában szereplő jövedelem után külföldön megfizetett adó 44. sor: Ebben a sorban a 22. sorban feltüntetett jövedelme után külföldön igazoltan megfizetett jövedelemadó forintra átszámított összegét kell szerepeltetnie. Nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely Önnek törvény, nemzetközi szerződés, viszonosság vagy a külföldi jog alapján visszajár. A külföldön tartozatlanul megfizetett adót az adott állam adóhatóságától kérheti vissza. A külföldön megfizetett adót a Magyar Nemzeti Bank hivatalos, az év utolsó napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámítania. Abban az esetben, ha a külföldi adót olyan pénznemben állapították meg, amely a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyamlapján nem szerepel, akkor a Magyar Nemzeti Bank által
50
közzétett, a megszerzés évének utolsó napján érvényes euróban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámolásnál figyelembe vennie. A 23. sor „d” oszlopában szereplő jövedelem után külföldön megfizetett adó 45. sor: Ha Ön a 23. sorban is szerepeltetett jövedelmet, akkor ebben a sorban az ezen jövedelme után külföldön igazoltan megfizetett jövedelemadó forintra átszámított összegét kell feltüntetnie. A külföldön megfizetett adó beszámítására vonatkozó rendelkezéseket a 28. sorhoz fűzött tájékoztatóból ismerheti meg. A külföldön megfizetett adó forintra történő átszámításához szükséges tudnivalókat a 44. sorhoz fűzött magyarázatban találja meg. Külföldről származó, a kettős adóztatást kizáró egyezmény alapján vagy annak hiányában csak belföldön adóztatható jövedelem 46. sor: Ebben a sorban akkor szerepeltessen adatot, ha Önnek volt olyan jövedelme is 2008-ban, amelyik külföldről származott, de a kettős adóztatást kizáró egyezmény szerint ez a jövedelme csak belföldön adóztatható, illetőleg olyan országból származott, amely országgal nincs a kettős adóztatás elkerüléséről egyezményünk, és ezen jövedelme után külföldön nem fizetett adót. Az ilyen jövedelmét a bevallásnak abban a sorában kellett szerepeltetnie, amely a jövedelemszerzés jogcímének (pl. önálló, nem önálló tevékenységből, szellemi tevékenységből stb.) megfelel. Amennyiben az előzőek szerinti jövedelme is volt, azokat összegezve írja be ebbe a sorba is. A törvény szerinti adómentességek értelemszerűen a külföldről származó bevételekre is vonatkoznak, ha az ebből származó jövedelem Magyarországon adóztatható, ezért az ilyen jövedelmeit bevallania nem kell és ebben a sorban sem kell szerepeltetnie. A 170. sorból a kettős adóztatást kizáró egyezmény alapján külföldön is adóztatható osztalék 47. sor: Ebben a sorban akkor kell adatot szerepeltetnie, ha Ön olyan államban belföldi illetőségű társaságtól szerzett osztalék címén jövedelmet, mely országgal van kettős adóztatást kizáró egyezményünk, és az egyezmény lehetővé teszi az osztalék külföldön történő adóztatását is. Az osztalékból származó jövedelmet a „b” oszlopba, a külföldön megfizetett adó forintra átszámított összegét pedig az „a” oszlopba kell beírnia. A külföldről származó osztalék adókötelezettségére vonatkozó rendelkezéseket a 05-01-es lap 170. sorához készült magyarázatban találja meg. A külföldről származó, valamint a külföldi pénznemben megszerzett jövedelem és a külföldön megfizetett adó forintra történő átszámításával kapcsolatos tudnivalókat a bevallás 05-01-es lapjának 170. sorához, fűzött magyarázatban találja meg. Az 170. sorból a kettős adóztatást kizáró egyezmény hiányában külföldön is adóztatható osztalék
51
48. sor: Ha Ön olyan országban illetőséggel rendelkező társaságtól szerzett osztalékjövedelmet, amely országgal nincs kettős adóztatást kizáró egyezményünk, akkor ezen osztalékjövedelmet írja be ennek a sornak a „b” oszlopába. A külföldön megfizetett adó forintra átszámított összegét e sor „a” oszlopában kell szerepeltetnie. Az összegek átszámítása a 170. sornál leírtak szerint történik. Az 173. sorból a kettős adóztatást kizáró egyezmény alapján külföldön is adóztatható kamat jövedelem 49. sor: Ebben a sorban akkor kell adatot szerepeltetnie, ha Ön olyan államban belföldi illetőségű társaságtól szerzett kamat címén jövedelmet, mely országgal van kettős adóztatást kizáró egyezményünk, és az egyezmény lehetővé teszi a kamat külföldön történő adóztatását is. A kamatból származó jövedelmet a „b” oszlopba, a külföldön megfizetett adó forintra átszámított összegét pedig az „a” oszlopba kell beírnia. A külföldről származó kamat adókötelezettségére vonatkozó rendelkezéseket a 05-01-es lap 173. sorához készült magyarázatban találja meg. A külföldről származó, valamint a külföldi pénznemben megszerzett jövedelem és az adó forintra történő átszámításával kapcsolatos tudnivalókat a bevallás 05-01-es lapjának 173. sorához fűzött magyarázatban találja meg.
Az 173. sorból a kettős adóztatást kizáró egyezmény hiányában külföldön is adóztatható kamat jövedelem 50. sor: Ha Ön olyan országban illetőséggel rendelkező társaságtól szerzett kamatból származó jövedelmet, amely országgal nincs kettős adóztatást kizáró egyezményünk, akkor ezen jövedelmet írja be ennek a sornak a „b” oszlopába. A külföldön megfizetett adó forintra átszámított összegét e sor „a” oszlopában kell szerepeltetnie. Az összegek átszámítása a 173. sornál leírtak szerint történik.
17. A 0853-C lap kitöltése A 2008. évi adófizetési kötelezettség levezetése IV. Személyi jövedelemadó A 2008. évi jövedelem adója 51. sor: Ebbe a sorba a 35. sorban és a 05-ös lap 184. sorának „e” oszlopában szereplő tételek együttes összegét kell beírnia.
52
A visszafizetendő adókedvezmény(ek), pótlólag megfizetendő adó összege 52. sor: Ebben a sorban kell feltüntetnie, ha valamely érvényesített adókedvezmény (rendelkezés) összegét vissza kell fizetnie. A visszafizetési kötelezettség szabályait a következőkben találja meg. Abban az esetben, ha több jogcímen keletkezett visszafizetési kötelezettsége, úgy a leírtak alapján külön-külön kiszámított összegeket adja össze és a végeredményt írja be e sor „c” oszlopába. E sor „a” oszlopában van lehetősége a visszafizetendő kedvezmények jellegét megjelölni, természetesen, több kötelezettség jelölésére is módja van. Az erre szolgáló helyen balra kezdődően írja be a következő számjeleket:
A visszafizetendő kedvezmény megnevezése
számjele
Biztosítási kedvezmény visszafizetése
1
Tartós adomány visszafizetendő külön kedvezménye
2
Visszafizetendő adókedvezmény az önkéntes kölcsönös egészségpénztárban lekötött összeg feltörése miatt
3
NYESZ-R számláról, nem nyugdíjszolgáltatásként felvett összeg miatti visszafizetés
4
Pótlólag megfizetendő adó Az önkormányzat részére bérbe adott lakás, bérleti szerződésének idő előtti megszüntetése
5
A visszafizetendő biztosítási adókedvezmény összege (1) A korábbi évekről szóló bevallásában az élet- és/vagy nyugdíjbiztosítási díj után érvényesített adókedvezményt 20%-kal növelten vissza kell fizetnie36 akkor, ha Ön 2008ban a biztosítás feletti rendelkezési jogát – a szerződéskötést követő 10 éven belül gyakorolta, vagyis a biztosítást megszüntette, értékesítette, vagy visszavásárolta. Akkor is vissza kell fizetnie a kedvezményt – szintén 20%-kal növelten –, ha a biztosítása alapján egy évnél hosszabb lejáratú kötvénykölcsönt vett fel, vagy többször vett fel egy évnél rövidebb lejáratú kötvénykölcsönt. Visszafizetési kötelezettséget eredményez a szerződés olyan módosítása is, amely a szja-törvény 7. számú melléklete szerint a rendelkezési jog gyakorlásának minősül.
36
Szja-törvény 42. § (3) bekezdés
53
A járadékszolgáltatást nyújtó nyugdíjbiztosítás esetében a szerződéskötéstől számított 10 éven belül esedékes szolgáltatás csökkenő vagy egy összegben történő igénybevétele szintén az adókedvezmény elvesztésével jár. Ha az említett esetek bármelyike bekövetkezett 2008-ban, akkor a korábbi években érvényesített, az adott évről szóló adóbevallásokban szereplő adókedvezmények együttes összegének 20%-kal növelt összegét ebbe a sorba kell beírnia és a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig meg kell fizetnie. Nem vonatkozik a visszafizetési kötelezettség azokra az érvényesített adókedvezményekre37, amelyeknek az alapjául szolgáló díjfizetés évének utolsó napjától számított 3 év a rendelkezési jog gyakorlásáig már eltelt. Ez a szabály a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben a rendelkezési jogával 2008-ban élt, akkor csak a 2005-re, 2006-ra és 2007-re érvényesített adókedvezményt kell 20%-kal növelten visszafizetnie, a korábbi években igénybe vett adókedvezményt már nem. A tartós adomány visszafizetendő külön kedvezménye38 (2) Ha Ön 2005-ben, 2006-ban vagy 2007-ben tartós adományozásról szóló szerződés alapján az összevont adóalap utáni adóját a tartós adomány külön kedvezménye címén is csökkentette (a 0553-as bevallás 02-es lapjának 132. és 133., a 0653-as bevallás 02-es lapjának 122. és 123. sorainak, valamint a 0753-as bevallás 01-es lapjának 99. és 100. sorainak „a” oszlopaiban is tüntetett fel adatot) és a szerződés szerinti kötelezettségét 2008ban a szervezet közhasznúsági nyilvántartásból való törlése vagy jogutód nélküli megszűnése miatt nem teljesítette, akkor most a 2005-ben, 2006-ban és/vagy 2007-ben igénybe vett külön kedvezményt, vissza kell fizetnie. Amennyiben bármely más ok miatt nem teljesített a szerződésben vállaltaknak megfelelően, akkor a visszafizetendő összeg az Ön által az előzőek szerinti évekre tartós adomány külön kedvezményeként levont összeg kétszerese. A visszafizetendő összeget kell ebben a sorban feltüntetnie. Visszafizetendő adókedvezmény az önkéntes kölcsönös egészségpénztárban lekötött összeg feltörése miatt39 (3) Ha Ön a 2005. évtől kezdődően, bármelyik adóévről szóló bevallásában az összevont adóalap utáni adóját az önkéntes kölcsönös egészségpénztárnál vezetett egyéni számláján lévő összeg részben vagy egészben történő lekötése miatt csökkentette, és a legalább 24 hónapra szóló lekötést részben vagy egészben feltörte, akkor a 2005-ben, 2006-ban, 2007ban bármikor érvényesített adókedvezményt 20%-kal növelten vissza kell fizetnie. A visszafizetendő összeget írja be ebbe a sorba. NYESZ-R számláról, nem nyugdíjszolgáltatásként felvett összeg miatti visszafizetés40 (4)
37
Szja-törvény 42. § (4) bekezdés Szja-törvény 41. § (7) bekezdés 39 Szja-törvény 44/A. § (4) bekezdés 40 Szja-törvény 44/B. § (4) bekezdés b) pont 38
54
Abban az esetben, ha a NYESZ-R számlájáról nem nyugdíjszolgáltatásként vett fel összeget, úgy a rendelkező nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatai alapján, bármely évben már átutalt összeg(ek)et 20%-al növelten köteles visszafizetni. A visszafizetendő összeget kell beírnia ebbe a sorba. Az önkormányzat részére bérbe adott lakás, bérleti szerződésének idő előtti megszűntetése miatti adófizetési kötelezettség (5) Az önkormányzat részére bérbe adott lakás, bérleti szerződésének idő előtti megszűntetése miatt keletkezett adófizetési kötelezettség kiszámításához olvassa el a 163. sornál található útmutatót. Az adóelőleg alapjának megállapításakor a kifizetőnek tévesen adott nyilatkozat miatt költségkülönbözet alapján fizetendő 12%-os adó41 53. sor: Ebben a sorban akkor kell adatot szerepeltetnie, ha a kifizetőnek adott költségnyilatkozata szerint figyelembe vett kiadás nagyobb, mint az év végén ténylegesen érvényesíthető költsége. A különbözetet e sor üresen hagyott téglalapjában („a” oszlop), a 12%-os adót pedig a „c” oszlopban kell szerepeltetni. Nem kell a kifizetőnek tévesen adott nyilatkozat miatt költségkülönbözet alapján a 12%-os adót megfizetnie akkor, ha a kiszámított különbözet összege nem haladja meg a nyilatkozatában megjelölt költség 5%-át. Ehhez az adóhoz egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség is párosul, ezért, ha ezen a címen 12%-os adót is kell fizetnie, töltse ki a 0853-09-es lapot is a hozzá készült útmutató segítségével. A 2008. évi adófizetési kötelezettség összege 54. sor: Ez a sor a 2008. évi adófizetési kötelezettség összegének feltüntetésére szolgál. Ezt úgy számíthatja ki, hogy az 51. sorban lévő adó összegéhez hozzáadja az 52. és 53. sorok összegét. A kifizetők által levont adóelőleg összege 55. sor: Mielőtt Ön ezt a sort kitölti, adja össze a naptári évi jövedelmeiről kiállított igazolások alapján a kifizetők (munkáltatók) által levont adóelőlegeket. Az összevont adóalapba tartozó jövedelme után külföldön fizetett adó összegét ennél a sornál ne vegye számításba, mivel a külföldön megfizetett adó figyelembe vétele a 27., a 28. és a 30. soroknál történik. Ha Ön 2008-ban alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkezett, és az alkalmi munkavállalásból származó jövedelmét az 1. sorban szerepeltette, akkor az alkalmi munkavállalói könyvbe bejegyzett, Önnek kifizetett munkabérre tekintettel nem vehet figyelembe levont adóelőleget (azt az igazolás sem tartalmazza). 41
Szja-törvény 49. § (18) bekezdés
55
Ha a munkaviszonya megszűnésével összefüggésben, 2008-ban törvényben meghatározott végkielégítésben részesült, és annak egy részét a következő évi összevont adóalapjához kell hozzászámítania (a bevallás 41. sorában is adatot tüntet fel), akkor itt a végkielégítés adóelőlegének csak a 2008. évre eső részét veheti figyelembe. Ezt úgy számíthatja ki, hogy a kifizető által levont 18% adóelőleg összegének egy hónapra jutó részét annyiszor veszi számításba, ahányszor a végkielégítés egy hónapra eső részét a 7. sorban 2008. évi jövedelemként tüntette fel. Az így megállapított összeget kell ebbe a sorba beírnia. Abban az esetben, ha Ön a 2008-ban kifizetett végkielégítés teljes összege (5. sor) után 2008-ban adózik (a 7. sorban nem szerepelhet adat), akkor a munkáltató által a végkielégítésből levont adóelőleg teljes összegét vegye figyelembe ennek a sornak a kitöltésénél. Ha Ön a 8. sorban is tüntetett fel adatot, akkor az arra jutó, kifizető által levont adóelőleget ne ebbe, hanem az 58. sorba írja be. A kifizetők által a 2007. évben felvett osztalékelőlegből levont adó összege 56. sor: Ezt a sort akkor kell kitöltenie, ha a 2007. évben, a várható eredmény terhére, osztalékelőleget kapott. Ebből az összegből a kifizetőnek 10 és/vagy 25%-os adót kellett levonnia a kifizetéskor. Mielőtt Ön ezt a sort kitölti, vegye elő a 0753-as bevallását, majd az előző évi bevallása 43. sorának „a” oszlopából írja át ide az osztalékelőlegből levont adó összegét. Feltétlenül olvassa el a 166-169. sorokhoz írt útmutatót! A kifizetők által levont forrásadó összege 57. sor: Ebbe a sorba mindazon forrásadó együttes összegét kell beírnia, amelyet a bevallásadási kötelezettség alá eső elkülönülten adózó jövedelmei után 2008. évben vont le a kifizető, és az, az általa kiadott igazoláson is szerepel. Az Önnek 2008-ban kifizetett, és még a 2008. évben osztalékká nem vált osztalékelőlegből levont 10, illetőleg 25%-os adót nem itt, hanem a 43. sor „a” oszlopában kell szerepeltetnie. Ha Öntől a kifizető az értékpapír értékesítésekor az árfolyamnyereség címén elért nyereségéből adót vont le, akkor a levont adó összegét ebben a sorban tüntesse fel. Ha Önnek olyan bevétele is volt 2008-ban, amelyből a kifizető adót (és nem adóelőleget) vont le és ezt a jövedelmét nem kell bevallania (pl. egy szerződésből származó 15 000 Ft alatti, összevonás alá nem eső bevétel esetében), akkor ebben a sorban a nem bevallás köteles jövedelméből levont adóösszeget nem szabad feltüntetnie. A külföldön is adóköteles osztalék, kamat, vállalkozásból kivont jövedelem után a külföldön levont adót ne itt vegye számításba, mert azokat az ilyen osztalék, kamat és vállalkozásból kivont jövedelem utáni adó megállapításakor vehette figyelembe a 05-01-es lap 170., 173., illetőleg a 177. sorok kitöltésekor.
56
A korábbi végkielégítésnek a 2008. évben esedékessé vált, figyelembe vehető levont adóelőlege 58. sor: Ebbe a sorba akkor írjon, ha 2007-ben kapott állami vagy törvényben meghatározott végkielégítést és azt megosztotta (8. sorba is írt adatot), s emiatt, a 2008. évben is keletkezett adófizetési kötelezettsége. A kifizetéskor levont 18% adóelőlegből az arányos megosztás szerinti részt lehet figyelembe venni a 2008-as évben, ezt kell ebbe a sorba beírnia. Vegye figyelembe a 8. sornál leírtakat is. Összes levonás 59. sor: Ebbe a sorba az 55-58. sorok együttes összegét írja be. Az adózót negyedévente terhelő adó, adóelőleg42 60–63. sorok: Ha Önnek egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként, fizetővendéglátóként vagy magánszemélyként adót, adóelőleget kellett fizetnie, akkor annak az Ön által negyedévente megállapított kötelezettség összegét az adóbevallásban fel kell tüntetnie. Ide nem írhatja be a kifizetőtől kapott igazolás szerint levont adó, adóelőleg összegét! Azt az 55. sorban tüntesse fel! Itt kell szerepeltetnie azt az adót, adóelőleget is, amelyet Önnek azért kellett megfizetnie a kifizető által adott igazolás alapján, mert az adót, adóelőleget a kifizető nem tudta levonni, vagy a törvény szerint az adót nem vonta le és e miatt Önnek keletkezett kötelezettsége. Ezekben a sorokban, Önnek az egyes negyedévekben keletkezett adó, adóelőleg fizetési kötelezettségeit kell szerepeltetnie az „a” oszlopokban függetlenül attól, hogy az adót, adóelőleget megfizette-e vagy sem. Kifizető hiányában az osztalékjövedelem adójának összegét is itt kell feltüntetnie. Nem ide, hanem a 43. sorba kell beírnia a kifizető hiányában, a 2008. évben felvett osztalékelőleg adójának összegét, melyet Önnek kellett megfizetnie. Ha az adóhatóság az Ön kérésére a 0753-05-ös lap 169. sorában feltüntetett osztalékrész utáni adó megfizetésének 5 egyenlő részletben történő teljesítését engedélyezte, akkor az esedékes, fizetendő adó összegét e sorok kitöltésekor NE vegye figyelembe, mert az nem része a 2008. évi adókötelezettségének! Az adót, adóelőleget a negyedévet követő hónap 12-ig kellett megfizetnie. Nem kellett az adót, adóelőleget megfizetnie akkor, ha azok együttes összege az adóév elejétől számítva a 10 000 forintot nem haladta meg. Ebben az esetben a IV. negyedév (63. sor) kötelezettségeként írja be, az adóév elejétől számított összeget.
42
Szja-törvény 49. §
57
Ezekben a sorokban kell szerepeltetnie a kifizető által kiállított igazoláson feltüntetett, levonni nem tudott adó, adóelőleg összegét, ha az, az Ön fizetési kötelezettségét eredményezte. Itt kell feltüntetnie pl. a mezőgazdasági őstermelőként, családi gazdálkodóként, egyéni vállalkozóként a 2008. évi jövedelme utáni adóelőleg, vagy a fizetővendéglátás utáni tételes átalányadó kötelezettsége összegét is. A 2008. január 12-éig befizetett negyedik negyedévi előleget is itt vegye számításba kötelezettségként. Vegye figyelembe a negyedéves cégautó adó fizetési kötelezettségét is. A 0853-06-os lapon levezett cégautó adó éves kötelezettsége nem azonos a negyedéves fizetési kötelezettséggel. A 2007. évi jövedelméről szóló adóbevallásában a 2007-es évre megállapított és a 2008-as évben befizetett adókülönbözetet ide nem írhatja be! Ha Ön alkalmazottat foglalkoztató őstermelő, vagy más önálló tevékenységet folytató magánszemély, akkor az alkalmazottól levont adóelőleget sem veheti itt figyelembe. Az adózót által befizetett adóelőleg, adó 64. sor: E sor „b” oszlopába kell beírnia a 60-63. sorok „a” oszlopainak összegét, feltéve, hogy az adót, adóelőleget teljes egészében meg is fizette. Ha olyan jövedelme is volt, amely nem kifizetőtől származott, vagy amelyből annak kifizetője adót, adóelőleget nem vont le, vagy a várható adóhoz képest kevesebbet számolt ki, és ezért Ön személyesen (is) fizetett adóelőleget, továbbá ha a forrásadót Ön már a bevallás benyújtását megelőzően saját maga befizette, akkor a befizetett tételeket e sor „b” oszlopába kell beírnia. Ha Ön egyéni vállalkozó, ebbe a sorba a saját, 2008. évi vállalkozói jövedelme és a vállalkozói kivét, vagy az átalányadó alapja után befizetett adóelőleget kell beírnia. Ez az összeg nem tartalmazhatja az alkalmazottaktól, vagy más kifizetésekből levont személyi jövedelemadó (előleg) összegét. Nem vehető figyelembe ennek a sornak az összegében a 2007. évi vállalkozói jövedelme és vállalkozói osztalékalapja után 2008-ban megfizetett adó sem. Ebben a sorban most NEM tüntetheti fel a kifizető hiányában az osztalékelőleget terhelő, megfizetett adó összegét. Ezt az osztalékká vált összeggel szemben a 0953-as bevallásában veheti majd figyelembe, mint 2008-ban megfizetett osztalékelőleg adója. Adókiegyenlítés miatt figyelembe vehető összeg 65. sor: Ebben a sorban akkor tüntethet fel adatot, ha a 0853-05-02-es lapon tőzsdei ügyletből származó jövedelmeivel kapcsolatban az adókiegyenlítési kerete fedezet nyújt az adókiegyenlítésre jogosító összeg egészének (egy részének) figyelembe vételére. Amennyiben a 0853-05-02-es lap 199. sorának „c” oszlopában adatot tüntetett fel, azt ebben a sorban figyelembe veheti „adókiegyenlítés címén befizetett adóként”. Ezt a sort nem kell (nem szabad) kitöltenie akkor, ha a 0853-05-02-es lapon csereügyletből származó jövedelmeit (veszteségeit) részletezi, mert az adókiegyenlítésre ebben az esetben, a feltételek megléte esetén is csak a 2009. évtől lesz lehetősége.
58
Levont, befizetett adó, adóelőleg együttes összege 66. sor: Ebben a sorban adja össze a kifizetők által levont (59. sor) és az Ön által befizetett adóelőleget, adót (64. sor), valamint az adókiegyenlítés miatt befizetettként figyelembe vehető összeget (65. sor). Adózó terhére mutatkozó különbözet 67. sor: Ha az Öntől levont és az Ön által befizetett adó, adóelőleg (66. sor) kevesebb, mint a 2008. évi adófizetési kötelezettsége (54. sor), akkor a különbözetként kapott összeget írja be ebbe a sorba. Adóelőleg különbözet alapján meghatározott 12%-os megállapításakor adandó nyilatkozat elmulasztása miatt43
adó,
az
adóelőleg
68. sor: Ha Ön 2008-ban valamely összevonás alá eső jövedelme adóelőlegének levonásakor a göngyölítéses szabály alkalmazását kérte, és utóbb az összevonás alá eső jövedelme meghaladta az 1 700 000 Ft-ot, akkor a túllépést eredményező és az azt követő minden bevételének kifizetésekor nyilatkozatban kérnie kellett az általános szabály szerinti adóelőleg-megállapítást. Amennyiben ezt elmulasztotta, és az adóév végén emiatt befizetési különbözete van, akkor a 67. sorban szereplő különbözet után 12% további adót kell fizetnie. A további adó összegét kell ebben a sorban szerepeltetnie. Amennyiben az előzőek szerinti nyilatkozat tételi kötelezettségének eleget tett, akkor befizetési különbözet esetén sem kell további adót fizetnie. Abban az esetben, ha elmulasztott az előzőek szerinti nyilatkozatot adni, de a 67. sorban mutatkozó különbözet nem a nyilatkozat elmulasztása miatt keletkezett, akkor sem kell kitöltenie ezt a sort. Az adóbevallással egyidejűleg még fizetendő adó 69. sor: Ebben a sorban a 67. és a 68. sorban lévő összegek együttes összegét kell feltüntetnie. Amennyiben nem kell 12%-os különadót fizetnie (a 68. sorban nincs adat), akkor ebbe a sorba a 67. sorban szereplő összeget kell beírnia. A tartozását a bevallás benyújtására nyitva álló határnapig kell megfizetnie a csomagban található befizetési lapon, vagy átutalással. A 100 forintot el nem érő tartozását nem kell befizetnie. A személyi jövedelemadót a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-06056353 számú „NAV személyi jövedelemadó beszedési számlá”-ra kell befizetnie. Amennyiben Önnek akár az egészségügyi hozzájárulásban, akár a nyugdíjjárulékban (nem egyéni vállalkozói minőségben), vagy különadóban visszaigényelhető összeg mutatkozik, akkor, e túlfizetések vagy azok egy részének átvezetésével is teljesítheti a befizetési kötelezettségét. Ehhez töltse ki a 0853-11-es lapot! 43
Szja-törvény 49. § (19) bekezdés
59
Ha a tartozását egy összegben nem tudja megfizetni, fizetési halasztás vagy részletfizetés engedélyezését kérheti. Feltétlenül olvassa el az Útmutató 7. pontját, a „Hogyan lehet az adótartozást megfizetni?” című fejezetét! Visszaigényelhető adó, adóelőleg 70. sor: Ha az Öntől levont és az Ön által befizetett adó, adóelőleg, illetve az adókiegyenlítés összege (66. sor) több, mint a 2008. évi adófizetési kötelezettsége (54. sor), a különbözetet a 70. sorban kell feltüntetnie. A 100 forintot el nem érő személyi jövedelemadó összegét az adóhatóság nem téríti vissza. Ha Ön a többletként befizetett adót nem kéri vissza, hanem egészségügyi hozzájárulás kötelezettségére, járulékra, ekho-ra, ekho külön fizetendő adóra, különadóra kívánja elszámoltatni, akkor töltse ki a 0853-11-es lap erre szolgáló részét. Amennyiben ebben a sorban adatot tüntet fel, ne felejtse el a bevallás első oldalán a döntésének megfelelő helyen az „X”-et beírni! Abban az esetben, ha a többletként mutatkozó összeget átvezetés nélkül a számláján kívánja hagyni, nem kell külön jeleznie. V. Különadó kötelezettség elszámolása 75. sor: Ha ki kellett töltenie a 0853-07-es lapot és a 251. sor „d” oszlopában különadó fizetési kötelezettséget számított ki, akkor ebbe a sorba a 0853-07-es lapról írja át a bevallásával egyidejűleg fizetendő különadó összegét. A különadót a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01076222 számú „NAV Magánszemélyek különadója bevételi számlá”-ra kell befizetnie. 76. sor: Ha ki kellett töltenie a 0853-07-es lapot és a 252. sor „d” oszlopában visszaigényelhető különadót számított ki, akkor ebbe a sorba a 0853-07-es lapról írja át a bevallásával egyidejűleg visszaigényelhető különadó összegét. VI. További, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás jogosulatlan választásából adódóan fizetendő adó összege 77. sor: Ebbe a sorba kell beírnia, ha a 0853-08-as lapon a 261. sorban további adót számított ki, ekho választására nem jogosító bevételével kapcsolatban. Az ekho különadót a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-06056401 számú „NAV ekho különadó beszedési számlá”-ra kell befizetnie.
60
VII. A nyugdíjjárulék fizetési felső határt meghaladóan levont összeg A felső határt meghaladóan levont, visszaigényelhető nyugdíjjárulék összege 78. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetnie a többletként jelentkező összeget, ha Öntől 2008-ban a foglalkoztató az Önre vonatkozó járulékfizetési felső határt meghaladóan vont le nyugdíjjárulékot, feltéve, hogy azt a bevallás benyújtásáig a foglalkoztatójától nem kérte vissza és nincs is szándékában visszakérni. 2008-ban a nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség alá eső jövedelem felső határának naptári napi egyéni összege 19 500 forint, mely éves szinten a 366 naptári napra 7 137 000 forint járulékalapot képező jövedelmet jelent. A járulékfizetési felső határt évente január 1-jétől – év közben kezdődő jogviszony esetében a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától – az adott év december 31. napjáig kell számítani. Az évi összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagynia azokat az időtartamokat, amelyre Önnek járulék alapjául szolgáló jövedelme nem volt. Ilyen időtartam különösen az, amely alatt Ön táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, baleseti táppénzben részesült; fizetés, díjazás nélküli időszakot (pl. fizetés nélküli szabadságot) töltött. Amennyiben Önnél 2008-ban az előzőek szerinti esetek bármelyike fennállt, akkor az éves felső határként megállapított összeget csökkentenie kell a díjazás nélküli, illetve az igazolt távolléti időszakok naptári napjainak száma, és a napi járulékfizetési felső határ (19 500 forint) szorzatával. Így kell eljárnia akkor is, ha a biztosítással járó jogviszony év közben kezdődött vagy szűnt meg. Önnek rendelkeznie kell a foglalkoztató által kiállított azon igazolásokkal, amelyekből az Önre vonatkozó járulékalap felső határa és az Öntől levont járulék összege megállapítható. Ha a túlvont járulék összege a 100 forintot nem éri el, azt az adóhatóság nem fizeti vissza. Amennyiben Ön a túlvont összeget teljes egészében nem kéri vissza, átvezetést kér, akkor a bevallás első oldalán a megfelelő helyre az „X”-et írja be! Figyelem! Amennyiben Ön magánnyugdíjpénztár tagja, akkor a többletként levont magánnyugdíjpénztári tagdíjat kizárólag a foglalkoztatójától kérheti vissza! A 6%-os egészségbiztosítási járuléknak felső határa nincs, ezért ebben a tekintetben túlfizetése sem keletkezhetett. VIII. Az egészségügyi hozzájárulási kötelezettség elszámolása A bevallással egyidejűleg még fizetendő egészségügyi hozzájárulás 79. sor: Abban az esetben, ha a 0853-09-es lap 297. sorában további, a bevallással egyidejűleg fizetendő egészségügyi hozzájárulást számított ki, azt írja be ebbe a sorba.
61
Az egészségügyi hozzájárulást a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-06056212 számú „NAV egészségügyi hozzájárulás beszedési számlá”-ra kell befizetnie. A bevallással egyidejűleg visszaigényelhető egészségügyi hozzájárulás 80. sor: Ha Ön a 0853-09-es lap 298. sorában adatot tüntetett fel, akkor az oda beírt összeget írja át ebbe a sorba. Amennyiben Ön a teljes összeget nem kéri vissza, vagy a többletként jelentkező összeget, vagy annak egy részét a személyi jövedelemadó tartozására, járulékra, ekho külön fizetendő adóra, különadóra kívánja elszámolni, akkor feltétlenül töltse ki a 11-es lapot is. Ne felejtse el a bevallás első oldalán az erre szolgáló helyre az „X”-et beírni!
A visszakért összeggel összefüggésben kitöltendő tábla (A) Az általános tudnivalókat olvassa el 8. „A túlfizetés rendezése” cím alatt! A visszakért összeget csak Önnek utaljuk vissza, ezért más személyt vagy más személy pénzintézetnél vezetett számlájának számát ne jelölje meg, mert az visszaélésnek minősül. A visszakért összeget postai úton vagy a folyószámlájára utalással kaphatja meg. Ha a visszaigényelt összeget a folyószámlájára kéri, akkor a bevallás C lapján található (A) mezőben az erre szolgáló négyzetekbe írja be a pénzintézeti számlaszámát. Ha az Ön számlaszáma csak 2x8 jegyű, akkor a harmadik (utolsó) nyolc négyzetet hagyja üresen. Ne felejtse el a számláját vezető pénzintézet elnevezését, címét is feltüntetni. Szükség esetén a számlát vezető pénzintézet segítséget nyújt az adatok megállapításához. Ha Ön bankszámla nyitására kötelezett, akkor az Ön által visszakért összeget csak a belföldi pénzforgalmi bankszámlájára történő utalással kaphatja meg, ezért az erre szolgáló helyen azt kell feltüntetnie! Felhívjuk figyelmét, ha a 0853-03-as lapon él rendelkezési jogosultságával és/vagy a 0853-17-es lapon az önellenőrzés eredményeként Önnek visszajáró összeg mutatkozik, akkor is feltétlenül töltse ki ezt a táblát. Amennyiben Ön külföldi illetőségű és Magyarországon bankszámla nyitására nem kötelezett, akkor a visszajáró összeg utalását külföldi bankszámlájára az Ön által megadott devizanemben is kérheti. Ebben az esetben az (A) blokkban az erre szolgáló négyzetekben tüntesse fel a külföldi pénzintézeti számlaszámát. A számlaszámot a sor elején kezdje el beírni, és közök kihagyása nélkül folytassa. Amennyiben Ön az Európai Unió valamely tagországában bír adóügyi illetőséggel, célszerű a nemzetközi pénzforgalomban alkalmazandó bankszámlaszám, az úgynevezett IBAN feltüntetése. Ennek oka, hogy más bankszámlaszám megadása esetén az átutalás hosszadalmasabb lehet. Amennyiben külföldi számlaszámként az IBAN számlaszámot tüntette fel, akkor ezt az „X” beírásával jelezze. Az erre szolgáló helyre feltétlenül írja be a SWIFT kódot is. Ne felejtse el az erre szolgáló
62
négyzetekben az Ön által választott devizanem 3 betűből álló, nemzetközileg használt kódját (EUR az eurónál, USD az USA dollárnál, GBP az angol fontnál, SKK a szlovák koronánál, PLN a lengyel zlotynál, stb) is feltüntetni a deviza pontos megnevezése mellett. A külföldi devizanemre történő átváltás költsége Önt terheli. Az erre szolgáló helyre feltétlenül írja be a külföldi pénzintézet elnevezését és címét (ország, város stb.) is, valamint tüntesse fel az ország kódját is akkor, ha nem az IBAN számlaszámot, hanem egyéb külföldi pénzintézeti számlaszámot jelölt meg. Érvényes országkódok például: AT – Ausztria, GB – Nagy-Britannia, CH – Svájc, CZ – Csehország, DE – Németország, FR – Franciaország stb. Az érvényes országkódok teljes jegyzékét a jegybanki információs rendszerhez kapcsolódó jogcímzési kötelezettségről szóló 16/2005. (VII.27.) MNB rendelet 2. számú melléklete tartalmazza, amely az MNB honlapján (www.mnb.hu) elérhető. Abban az esetben, ha Ön belföldi illetőségű, vagy külföldi illetőségű ugyan, de bármely ok miatt Magyarországon bankszámla nyitására kötelezett, a visszajáró összeg nem utalható külföldi bankszámlára. Ha ennek ellenére külföldi bankszámlaszámot ad meg, a bevallása hibás lesz, a belföldi utaláshoz szükséges adatok megadásáig nem utalható ki az Ön részére visszajáró adó. Bankszámlára (folyószámlára) történő utalásnál egyidejűleg a belföldi és a külföldi számlaszám nem tüntethető fel. Amennyiben a visszatérítés módjaként a postai átutalást választja, akkor írja be az erre szolgáló helyre azt a címet, amelyre az utalást kéri. Kérjük postafiókot ne jelöljön meg értesítési címként. Postai címre kért utalásnál nem jelölhető meg külföldi cím. Ha postai átutalás útján kéri a visszatérítést, akkor a folyószámla feltüntetésére fenntartott helyet hagyja üresen. Folyószámlára történő utalás esetén a postai cím marad üresen.
18. Rendelkező nyilatkozat a befizetett személyi jövedelemadó 1+1%-áról A 0853-D lap kitöltése Ebben az évben ismét lehetősége van arra, hogy az összevont adóalap utáni, a kedvezmények és az önkéntes kölcsönös pénztári egyéni számlára, valamint a nyugdíjelőtakarékossági számlára az Ön által átutalni rendelt összeg levonása után fennmaradó befizetett adójának 1+1%-áról rendelkezzen: az Ön által támogatni kívánt társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány, az előbbi kategóriába nem tartozó könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális, illetve alkotó- és előadó-művészeti tevékenységet folytató szervezet, vagy külön nevesített intézmény, elkülönített alap javára, és az Ön által támogatni kívánt, bíróság által bejegyzett egyház vagy a költségvetési törvényben meghatározott célra a kiemelt előirányzat javára. Ha Ön mindkét kedvezményezetti körbe tartozó részére kíván támogatást juttatni, akkor a
63
bevallás részét képező rendelkező nyilatkozato(ka)t töltse ki! Amennyiben Ön csak az egyházak valamelyikét, illetőleg a költségvetési törvényben megjelölt kiemelt előirányzatot, vagy csak valamely Ön által megjelölt alapítványt, társadalmi szervezetet kíván támogatni, a lapon található másik nyilatkozatra szolgáló részt húzza át. Az azonos kedvezményezetti körbe tartozó szervezetek közül csak egy javára rendelkezhet. A rendelkező nyilatkozaton kizárólag a kedvezményezett adószámát, illetve az egyházak és a kiemelt előirányzatok esetén az adószám helyett a technikai számot kell feltüntetni. Amennyiben a rendelkező nyilatkozatát nem az előzőek szerint készíti el, akkor az érvénytelen, vagyis a kedvezményezett részére az adóhatóság nem utalja át az Ön által rendelt összeget. Nem érvényes a rendelkezés, ha a nyilatkozatát 2009. május 20-áig nem küldi meg (juttatja el) az adóhatósághoz és adóját az Önre vonatkozó törvényes határidőig nem rendezi! A nyilatkozata továbbá csak akkor érvényes, ha
azt az adóbevallási nyomtatvány részeként küldi be a bevallás részét képező lapon, feltüntetve a nevét, adóazonosító jelét (ennek hiányában adószámát); vagy azt az adóbevallási nyomtatvánnyal együtt küldi be a bevallás részét képező lapon, de lezárt, saját adóazonosító jelével ellátott borítékba teszi; vagy a bevallás részét képező lapon, de lezárt, saját adóazonosító jelével ellátott borítékba teszi (a borítékon a nevét, lakcímét is feltüntetheti) és személyesen vagy postai borítékban postán juttatja el az adóhatóságnak; az adóbevallását elektronikus úton történő benyújtása esetén, a rendelkező nyilatkozatát elektronikus űrlapon is megteheti (meghatalmazott esetén külön megbízás alapján) vagy választhatja az előző pont szerinti rendelkezési módot.
Bármely esetben, amikor borítékba helyezi a rendelkező nyilatkozatot, a bevallás részét képező lapról válassza le a saját azonosító adataival kapcsolatos részt! Ilyenkor se kitölteni, se beküldeni nem kell az azonosításra szolgáló részt! A rendelkező magánszemélyek adatai természetesen továbbra is adótitoknak minősülnek. A rendelkezéshez erre szolgáló nyilatkozat lapot talál a bevallási csomagban. Ha Ön él a rendelkezési jogával, akkor a következő év elején, a NAV honlapján megnézheti, hogy az Ön által kitölteni kedvezményezett szervezet szerepel-e azon kedvezményezettek között, amelyek részére az 1 százalékot kiutaltuk. A bevallás nyomdába adásának időpontjáig technikai számot kért egyházak, valamint a kiemelt költségvetési előirányzat technikai számai a Mellékletben találhatók.
64
19. Az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények részletezése A 0853-01-es lap kitöltése Felhívjuk a figyelmet arra, hogy 2007. évtől kezdődően már nem érvényesíthető a felnőttképzési díjhoz – kivéve a halasztott kedvezményhez –, a számítógép, számítástechnikai eszköz szerzéséhez, valamint 2007. évtől lakáscélú hitelszerződést kötő magánszemély által, a hiteltörlesztéshez kapcsolódó adókedvezmény. Az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények érvényesítésének általános feltételei Ha Ön a 0853-01-es lapon szereplő adókedvezmények közül bármelyiket is érvényesíteni kívánja a 2008. évi összevont adóalapja utáni adó terhére, akkor ezt a lapot is ki kell töltenie, melyet a bevallás első oldalán az erre szolgáló helyen jelezzen! Ne felejtse el a nyomtatványt aláírni! Az összevont adóalap utáni kedvezmények csak az összevont adóalap utáni adót meg nem haladó mértékben érvényesíthetők, ezért célszerű az egyes kedvezményi jogcímekhez csak akkora összeget beírni, hogy azok együttes összege a 33. sorban lévő adót ne haladja meg, különben a még nem végleges adókedvezmények esetében, a későbbiekben visszafizetési kötelezettsége keletkezhet. Adó hiányában ezeket a bevallásában ne tüntesse fel! Az adókedvezmények többségének érvényesíthetősége az összes bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelem nagyságától (25. sor „d” oszlop) is függ. A következő jogcímeken a magánszemélyt megillető adókedvezmények érvényesítésének egyik feltétele, hogy a magánszemély összes bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme ne haladja meg a 3 400 000 forintot (e felett 3 900 000 forintig korlátozottan vehető igénybe), másik feltétele, hogy a kedvezmények együttes összege nem haladhatja meg a 100 000 forintot, illetve az összes jövedelem nagyságától függően, csökkenő összegét. Ez a korlátozás44 a felsőoktatási tandíjhoz, a 2007. évben fizetett felsőoktatási képzési költség halasztott érvényesítéséhez, a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékhoz, a megállapodás alapján fizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíjhoz, a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat kiegészítő befizetéshez, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe befizetett adóköteles hozzájáruláshoz és kiegészítő befizetéshez, az élet-és nyugdíjbiztosítási díjhoz a közcélú adományokhoz kapcsolódó adókedvezményekre vonatkozik. Abban az esetben, ha a magánszemély összes bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme (25. sor „d” oszlop) a 3 400 000 Ft-ot meghaladja, de nem több 3 900 000 Ft-nál, akkor az 44
Szja-törvény 44. § (2) bekezdés
65
előző jogcímeken a magánszemélyt együttesen megillető kedvezmény, de legfeljebb a 100 000 Ft-nak a 3 400 000 Ft feletti jövedelme 20%-át meghaladó része érvényesíthető. Amennyiben az összes bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelem (25. sor „d” oszlop) több 3 400 000 Ft-nál, akkor mielőtt az adókedvezmények részletező táblája kitöltésre kerülne, célszerű meghatározni, hogy mekkora az a keret, amely a rendelkezésre áll, azaz a 25. sor „d” oszlop alapján a 3 400 000 Ft feletti rész 20%-át kell meghatározni, majd azt a 100 000 Ft-ból levonva meghatározható mekkora lesz az a kedvezmény összeg, amely egyáltalán érvényesíthető. Abban az esetben pl., ha a magánszemély összes jövedelme 3 600 000 Ft, akkor a már említett jogcímeken érvényesíthető kedvezmény nagyságának a meghatározásához ki kell számítani a 200 000 Ft 20%-át, ami 40 000 Ft, ezt le kell vonni a 100 000 Ft-ból, így a magánszemély rendelkezésére álló keret (a kedvezmények korlátaira is figyelemmel) 60 000 Ft lesz. Az adókedvezmények beírásakor erre a korlátra is célszerű figyelemmel lenni. 3 900 000 Ft feletti jövedelem esetén az előzőekben megnevezett jogcímeken adókedvezmény nem vehető igénybe. Célszerű először megállapítania a 2008. évi összes jövedelmét (25. sor). Ha ez több mint 3 900 000 Ft, úgy nem kell a 89-101. sorok kitöltésével foglalkoznia. A mezőgazdasági őstermelőre vonatkozó jövedelemhatár 6 000 000 Ft. A kedvezmény érvényesítésének szabályai a 102. sornál olvashatók. A felnőttképzési díj halasztott adókedvezménye 4 000 000 forint feletti jövedelemnél szűnik meg! Az előzőekben kifejtettek alól kivételt képez, ha a 2004. július 1-je előtt megfizetett felnőttképzési díj utáni kedvezményt halasztva érvényesíti, ugyanis a 4 000 000 Ft-os jövedelemhatárt sem kell figyelembe vennie. Ha az előbb említett jogcímen is jogosult adókedvezményre, vagy a 2005. január 1-je előtt megfizetett felsőoktatási tandíj utáni halasztott kedvezményt is érvényesít, akkor ezek összegét a 100 000 Ft-os adókedvezményi korlát, valamint az ekkor hatályos előírások szerint a kedvezményekre vonatkozó 6 000 000 Ft-ot meghaladó jövedelem-korlát szempontjából sem kell figyelembe vennie. A fenti adókedvezményeken kívül a családi kedvezmény érvényesítésének lehetősége az eltartotti létszámtól és a jövedelemnagyságtól is függ. Családi kedvezményt csak akkor lehet igénybe venni, ha az eltartotti létszám legalább 3 fő, a kedvezményt pedig csökkenteni kell akkor, ha a bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelem az eltartotti létszámhoz rendelt jövedelemkorlátot meghaladja. Ha a magánszemély családi kedvezményt érvényesít és az adóbevallásában bevallott éves összes jövedelme a következőkben felsoroltak szerinti jövedelemkorlátot meghaladja, akkor e magánszemély a kedvezmény összegének azt a részét érvényesítheti, amely meghaladja az adott jövedelemkorlát feletti összes jövedelme 20%-át. A jövedelemkorlát 6 000 000 Ft, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján elérte, de egyetlen napján sem haladta meg a három főt, 6 500 000 Ft, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta a három főt, de egyetlen napján sem haladta meg a négy főt,
66
7 000 000 Ft, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta a négy főt, de egyetlen napján sem haladta meg az öt főt, 7 500 000 Ft, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta az öt főt, de egyetlen napján sem haladta meg a hat főt, 8 000 000 Ft, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta a hat főt. Tekintettel az előzőekben ismertetett korlátokra, bevallása elkészítésekor ezekre is legyen tekintettel, vagyis a jövedelemnagyságtól függően töltse ki az egyes kedvezményi jogcímekhez tartozó sorokat. Például, ha öt eltartott vehető figyelembe a kedvezmény számításánál, a 7 400 000 Ft éves összes jövedelem esetén a 400 000 Ft 20%-a, azaz 80 000 Ft feletti része érvényesíthető családi kedvezmény címén.
A súlyos fogyatékosság miatt levonandó összeg 81. sor: Súlyos fogyatékosság esetén orvosi igazolás alapján havi 3 450 forinttal (az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5%-ával) lehet csökkenteni az adót mindazokra a hónapokra, amelyekben a fogyatékos állapot legalább egy napig fennállt. Ebbe a sorba a „d” oszlopba tehát annyiszor 3 450 forintot – legfeljebb 41 400 forintot – kell beírni, ahány hónapig fennállt a fogyatékosság. Az orvosi igazolást nem kell csatolni, csak megőrizni. Akinek az állapota végleges és korábban már kiadták az erről szóló igazolást, nem kell új igazolást kérnie. A kedvezményt kizárólag a súlyos fogyatékosságban szenvedő magánszemély vonhatja le a saját összevonás alá eső jövedelme utáni adóból. Súlyosan fogyatékosnak az a személy tekintendő az adózás szempontjából, aki súlyos egészségkárosodással összefüggő jogosultságról szóló jogszabályban meghatározott betegségben szenved, vagy rokkantsági járadékban részesül. Az egészségkárosodás minősítése a 83/1987. (XII.27.) MT rendelet, a 15/1990.(IV.23.) SZEM rendelet és a 164/1995.(XII.27.) Korm. rendeletek alapján történik. A lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett összeg kedvezménye 82 – 84. sorok: A személyi jövedelemadóról szóló törvény lakáscélú hiteltörlesztéssel kapcsolatos kedvezményről rendelkező előírása 2007. január 1-jén hatályát vesztette. Azonban, a törlesztés megkezdésének évében és az azt követő négy adóévben, a személyi jövedelemadóról szóló törvény lakáscélú hiteltörlesztéssel kapcsolatos kedvezményről rendelkező előírásait változatlan tartalommal lehet alkalmazni azon hitelek esetében, amelyek tekintetében a hiteltörlesztés 2007. január 1-je előtt megkezdődött. A lakáscélra felvett hitel törlesztésébe az idézett törvényhely szerint beletartozik a tőketörlesztés (az előtörlesztést is ideértve), a kamatfizetés, a kezelési költség és a hitelfolyósítási díj. Amennyiben a magánszemély 2007. január 1-je előtt a fentieket fizette, részére az adókedvezmény továbbra is jár a személyi jövedelemadóról szóló törvény lakáscélú hiteltörlesztéssel kapcsolatos kedvezményről rendelkező 2006. december 31-én hatályos előírásai szerint, függetlenül attól, hogy 2007. január 1-ig megkezdődött-e a tőke törlesztése. Az előtörlesztés esetén szintén változatlanul megilleti a magánszemélyt az adókedvezmény az előzőek szerint. Amennyiben a fentieknek megfelel és a 2008. évben lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett összegről a hitelintézet igazolásával rendelkezik, a szja-törvény lakáscélú hiteltörlesztéssel
67
kapcsolatos kedvezményről rendelkező 2006. december 31-én hatályos előírásait vegye figyelembe az adókedvezmény érvényesítésekor. Az igénybe vehető kedvezmény összege adóévenként - akár 40, akár 30%-os mértékű kedvezményre jogosult - nem haladhatja meg a 120 000 forintot. A kedvezményt az adós vagy adóstárs érvényesítheti, a kedvezmény megosztására nincs lehetőség. A lakáscélú hitelhez kapcsolódó adókedvezmény érvényesítésére csak az a magánszemély jogosult, akinek az összes bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme (0853-A lap 25. sor „d” oszlopa) a 4 000 000, illetőleg a törvényben meghatározott, későbbiekben ismertetett esetben az 5 000 000 forintot nem haladja meg. Az adókedvezmény a törlesztés megkezdésének évében és az azt követő négy adóévben érvényesíthető. Nem vonatkozik az időbeli korlát Önre, ha az adókedvezmény alapjául szolgáló lakáscélú hitel részben vagy egészben a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott megelőlegező kölcsön, vagy ha a kormányrendelet szerint gyermekek és más eltartottak után lakásépítési kedvezményre és/vagy megelőlegező kölcsönre nem jogosult. Ilyen esetben az adókedvezmény minden olyan évben érvényesíthető, amikor a hitel igénylőjének a törlesztési időszakban családi pótlékra jogosult vagy jogosulttá váló gyermeke van. Ha Ön lakás építésére, építtetésére, bővítésére vagy lakótelek, lakás tulajdonjogának, lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megvásárlására 1993. december 31-e után hitelintézettel lakáscélú felhasználásra lakáscélú hitelszerződést kötött, akkor a hitel adósaként (adóstársaként) a szerződés alapján 2008-ban a tőke törlesztésére –ideértve az előtörlesztést is-, a kamat, a kezelési költségek és a hitelfolyósítási díj megfizetésére fordított, a hitelintézet által kiállított igazoláson feltüntetett összeg után adókedvezményt érvényesíthet akkor, ha egyébként a törvényben meghatározott feltételek az Ön esetében fennállnak. A lakás bővítésére felvett hitel törlesztése csak akkor jogosít kedvezményre, ha a bővítés eredményeként a lakás alapterületének növelésével a lakószobák száma legalább egy lakószobával nő. Ezen a címen adókedvezményt a lakástakarék pénztártól felvett hitelre csak akkor lehet igénybe venni, ha a folyósított hitel áthidaló kölcsönnek minősül. Az adókedvezmény csak egy önálló ingatlanhoz kapcsolódóan, egy hitelszerződés adósaként vagy adóstársaként vehető igénybe. Amennyiben Ön ugyanazon ingatlanhoz egy szerződésbe foglaltan több hitelt (pl. új lakáshoz kamattámogatásos és üzleti kamatozású) vett fel, akkor ezen hitelek törlesztése a kedvezmény alapjául szolgálhat akkor, ha az egyéb feltételek fennállnak.
Nem jogosít adókedvezményre a hitelintézettől felvett olyan személyi hitel, amelynél a hitelfelvétel indokaként a lakáscélú felhasználás került megjelölésre, mivel a kedvezmény csak a lakáscélú hitelszerződés alapján folyósított hitel törlesztésére tekintettel érvényesíthető. A felújításra, korszerűsítésre felvett hitel adókedvezményre nem jogosít.
68
A munkáltató által nyújtott lakáscélú hitel törlesztése kedvezményre nem jogosít. Nem jogosít kedvezményre az a törlesztés sem, amelyet Ön a munkáltatójától a hitelintézetnél fennálló lakáscélú hitelének a részben vagy egészben történő törlesztése céljából kapott hitelből finanszírozott akkor, ha a kamatkedvezmény után nem kell az adót megfizetni. Ha a munkáltató által a lakáscélú hitel törlesztésére adott hitel után Ön legalább a törvényben meghatározott mértékű kamatot megfizette, vagy a kamatkedvezmény adóköteles, akkor Ön a hitel ily módón törlesztett összege után jogosult az adókedvezményre. A törvény különbséget tesz az új és a régi lakóingatlanhoz felvett lakáscélú hitel törlesztéséhez fűződő kedvezmény között. 40% az adókedvezmény mértéke az adóévben a tőke, a kamat és a járulékos költség törlesztéseként megfizetett, a hitelintézet által kiadott igazolásban szereplő összeg után akkor, ha az Ön által felvett hitel a lakáscélú támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott kamattámogatásban részesült és az Ön által a kedvezmény alapjául szolgáló lakáscélra felvett hitel, hitelek együttes összege a 15 000 000 forintot nem haladja, vagy nem haladta meg. A magasabb mértékű kedvezménynek további feltétele, hogy a hitel felvétele belföldön fekvő lakótelek, új lakás tulajdonjogának, valamint új lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes jogcímen történő megszerzéséhez, belföldön fekvő lakás építéséhez, építtetéséhez történjen. A kedvezmény szempontjából új lakásnak az a lakóingatlan minősül, amelynek első átruházására a kedvezmény alapjául szolgáló hitel felhasználásával került sor akkor, ha azt a tulajdonjogot szerző magánszemélyt megelőzően más lakcímként még nem jelentette be. 30% az adókedvezmény abban az esetben, ha a kedvezmény alapjául szolgáló, Ön által felvett lakáscélú hitel, hitelek összege együttesen nem haladja, illetőleg haladta meg a 10 000 000 forintot, valamint a 40%-os mértékű adókedvezményi feltételek nem valósulnak meg. A kedvezmény alkalmazhatósága szempontjából lakáscélú felhasználásnak tekintendő: a belföldön fekvő lakótelek, lakás tulajdonjogának, valamint a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése; a belföldön fekvő lakás építése, építtetése; a belföldön fekvő lakás alapterületének növelése, ha az legalább egy lakószobával történő bővítést eredményez; a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvénynek, vagy e törvénynek a hitelszerződés megkötése napján hatályos rendelkezése szerinti – az előzőekben nem említett – lakáscélú felhasználás. Amennyiben az Ön bevallásadási kötelezettség alá eső összes jövedelme a 3 400 000 forintot meghaladja ugyan, de nem több 4 000 000 forintnál, akkor az Önt egyébként megillető kedvezményt, a legfeljebb 120 000 forintot csökkentenie kell a 3 400 000 forint feletti jövedelem 20%-ával.
69
Amennyiben az Ön házastársa, élettársa az adóévben 6 hónapot meghaladó időtartamban gyermekgondozási segélyre volt jogosult, valamint Önnek a kedvezményre jogosító lakáscélú hitelszerződésben adóstársaként szerepel, továbbá a hitel felhasználásával megszerzett önálló lakóingatlanban egyben a tulajdonostársa is, akkor az adókedvezményre jogosító jövedelem-határ az Ön esetében 4 400 000 forint. A 40, illetőleg 30%-kal kiszámított összeget, a legfeljebb 120 000 forintot csökkenteni kell a 4 400 000 forint feletti jövedelem 20%-ával akkor, ha az Ön bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme nem több 5 000 000 forintnál. Ha Ön új lakása szerzéséhez kamattámogatásos hitelt kapott, akkor az annak törlesztésére fordított összeget a 82. sor „a” oszlopába, az összeg 40%-át pedig a 82. sor „b” oszlopába írja be. A 82. sor „b” oszlopába legfeljebb 120 000 forintot írhat, azaz, ha a számított összeg magasabb 120 000 forintnál, e sor „b” oszlopában csak 120 000 forintot tüntessen fel. Abban az esetben, ha az Ön által felvett lakáscélú hitel Önt a 30%-os kedvezményre jogosítja, akkor törlesztésére fordított összeget a 83. sor „a” oszlopába, az összeg 30%-át, a 83. sor „b” oszlopába írja be, amely legfeljebb 120 000 forint lehet. Abban az esetben, ha Ön egy szerződés alapján az új lakásához a kamattámogatásos hitel mellett piaci kamatozású hitelt is felvett, akkor a már említett korlátokon belül úgy a 40, mint a 30%-os kedvezményt is érvényesítheti, feltéve, hogy a felvett, kétféle hitel együttes összege a 10 000 000 forintot nem haladja meg. Ne felejtse el e sorok „b” oszlopaiban feltüntetett kedvezmény együttesen sem haladhatja meg a 120 000 forintot. A 84. sor „d” oszlopa szolgál az Önt megillető lakáscélú adókedvezmény együttes összegének a feltüntetésére. A „d” oszlopba a jövedelemkorlát miatt érvényesíthető összegeket adja össze. Ez nem lehet több a 120 000 Ft-nál. Az üzleti hitel kamatának adókedvezménye 85. sor: Ha Ön egyéni vállalkozó vagy mezőgazdasági kistermelő és e tevékenységével összefüggésben 1993. december 31. és 1996. január 1. napja között pénzintézettel üzleti célú hitelszerződést kötött, akkor az ez alapján 2008-ban megfizetett kamat 25%-ával csökkentheti az adóját. Ezt az összeget kell ebben a sorban feltüntetnie. Ez a kedvezmény az 1996-ban felvett hitel esetén is megilleti akkor, ha azt beruházási és forgóeszköz-finanszírozási célra vette fel. Az 1996. december 31-ét követően felvett üzleti célú hitel adóévben megfizetett kamata után adókedvezmény nem jár. Közteherjegy értékének a kedvezménye 86. sor: Ha Ön 2008-ban alkalmi munkavállalói könyv alapján foglalkoztatott munkavállalót, akkor az Ön által az Ön nevére szóló bizonylattal igazoltan vásárolt, és az alkalmi munkavállalói könyvbe beragasztott közteherjegy értékének 75%-ával csökkentheti az összevont adóalap utáni adóját, melynek összegét ebben a sorban kell szerepeltetnie. A kedvezmény alapjául szolgáló közteherjegyet Önnek a személyi jövedelemadóról szóló törvény 5. számú mellékletének II/11. pontjában meghatározott nyilvántartásba be kell jegyeznie. A nyilvántartást munkavállalónként kell vezetnie úgy, hogy az tartalmazza
70
a munkavállaló nevét; az alkalmi munkavállalói könyv számát; a kifizetett munkadíjat; az alkalmi munkavállalói könyvben érvényesített közteherjegy értékét; a munkavállaló aláírását. Nem illeti meg a kedvezmény akkor, ha a foglalkoztatás az Ön önálló tevékenységéből származó bevételének a megszerzését szolgálja. A felsőoktatási tandíjként befizetett összeg kedvezménye (87-89. sorok) A felsőoktatási tandíjként befizetett összegek kedvezményeinek érvényesítéséhez vegye elő a felsőoktatási intézmény(ek) által kiállított igazolásait. A kedvezmény halasztott érvényesítésének feltétele, hogy az erről szóló igazoláson a kedvezmény halasztása bejegyzés szerepeljen. A felsőoktatási intézményeket az általuk kiadott igazolások tartalmáról adatszolgáltatási kötelezettség terheli, így például, ha a 2006. évi tandíjról kiadott igazoláson szerepelt annak halaszott érvényesítése, úgy az adatszolgáltatásban is megjelenik ez a tény. 2004. december 31-ig befizetett felsőoktatási tandíj halasztott kedvezménye 87. sor: Ha Ön a 2005. január 1-jét megelőzően befizetett éves tandíja utáni kedvezmény igénybevételét elhalasztotta és 2008-ban kívánja a kedvezményt részben vagy egészben érvényesíteni, akkor a 2008-ban érvényesíteni kívánt összeget e sor „b” oszlopába írja be. Több adóév halasztott kedvezményének összevonása esetén a 87. sor „b” oszlopában 60 000 forintnál magasabb összeg is szerepelhet. A halasztott kedvezmény a hallgatói jogviszony első ízben történő megszűnését követő öt egymás utáni adóévben, tetszőleges elosztásban érvényesíthető. A kedvezményként levonható összeget a tandíj befizetésének évében hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvényben foglaltak szerint kell kiszámítani, és az így megállapított összeget nyilvántartani. A tandíj halasztott kedvezményének számított összegét a „d” oszlopban, csak akkor szerepeltesse, ha az annak alapjául szolgáló tandíj befizetése 2005. január 1-jét megelőzően történt.
2005. január 1. és 2007. december 31-e között befizetett felsőoktatási tandíj halasztott kedvezménye 88. sor: Ha Ön a 2005., 2006. évi tandíja, a 2007. év felsőoktatási képzési költség utáni kedvezmény igénybevételét elhalasztotta, és 2008-ban kívánja a kedvezményt részben vagy egészben érvényesíteni, akkor a 2008-ban érvényesíteni kívánt összeget e sorba írja be a következők szerint. Amennyiben a halasztott kedvezmény alapjául szolgáló díjat 2005-ben és/vagy 2006-ban fizette be, akkor a tandíj halasztott kedvezményének összegét a 88. sor „b” oszlopában kell szerepeltetnie.
71
A tandíj halasztott kedvezményének e sor „b” oszlopában szereplő összegét a 94. sor „d” oszlopába is írja be. E sor „b” oszlopában az érvényesítés feltétele, hogy az éves összes jövedelme ne haladja meg a 6 000 000 Ft-ot. Abban az esetben, ha az éves összes jövedelme a 6 000 000 Ft-ot meghaladja, de a 6 500 000 Ft-ot még nem éri el, úgy a kiszámított kedvezmény összegének, de legfeljebb a 100 000 Ft-nak a 6 000 000 Ft feletti jövedelme 20%-át meghaladó része érvényesíthető. Ha a kedvezmény alapjául szolgáló felsőoktatási képzési költség összegét 2007-ben fizette be, a halasztott kedvezmény összegét a 88. sor „c” oszlopába írja be. Az érvényesítés feltétele, hogy a 19. pont elején leírt 3 400 000 Ft-ot az éves összes jövedelme ne haladja meg. Továbbá feltétel még, hogy a többi (89-101. sorok) „c” oszlopaiban szereplő kedvezménnyel együtt sem lehet több 100 000 Ft-nál a kedvezmények összege. Amennyiben az Ön összes jövedelme a 3 900 000 Ft-ot meghaladja, a „c” oszlopban adatot ne szerepeltessen! 2008. évben felsőoktatási tandíjként befizetett összeg kedvezménye 89. sor: A felsőoktatásról szóló törvény szerinti hallgatói jogviszony alapján az adóévben befizetett, igazolt képzési költség (tandíj, költségtérítés, egyéb térítés) után, a befizetett összeg 30%-a, legfeljebb 60 000 forint az adóból levonható. Mielőtt ebben a sorban adatot tüntetne fel, célszerű a 01-es laphoz készült útmutató elején található magyarázatot is elolvasnia. A kedvezmény akkor jár Önnek, ha a felsőoktatási intézmény által kiadott igazoláson Önt, mint hallgatót, vagy a hallgató kérése szerint Önt, mint szülőt, örökbefogadó szülőt, nevelőszülőt, mostohaszülőt, nagyszülőt, testvért vagy házastársat befizetőként tüntették fel. Az Ön által érvényesíteni kívánt kedvezmény összegét e sor „c” oszlopába írja be. Legfeljebb 60 000 Ft lehet a kedvezmény tényleges összege. A személyi jövedelemadóról szóló törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a hallgató a tandíja utáni adókedvezmény igénybevételét elhalassza. A halasztás lehetőségével csak a hallgató élhet akkor, ha az adóévben megfizetett képzési költsége után kedvezményt senki nem vett igénybe. A kedvezmény igénybevételéhez szükséges a felsőoktatási intézmény igazolása, melyen a kedvezmény igénybevételének elhalasztását az intézmény feltüntette. A korábbi év(ek)ben fizetett tandíj alapján halasztottan érvényesített adókedvezményt a 87. és a 88. sorban kell szerepeltetni. Ha a 2008-ban befizetett saját képzési költségét illetően az adókedvezmény halasztott igénybevételének a lehetőségével él, akkor ebben a sorban és erre tekintettel a 87. és 88. sorokba se írjon adatot. A felnőttképzés díjának halasztott kedvezménye (90-93. sorok)
72
A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény rendelkezései szerint megkötött felnőttképzési szerződés alapján a felnőttképzésben részt vevő magánszemély a 2006. december 31-éig megfizetett felnőttképzési díjára tekintettel halasztott módon érvényesíthet adókedvezményt. Az adókedvezmény a felnőttképzési díj 30%-a, de legfeljebb 60 000 forint lehet. A felnőttképzési díjba beleértendő a vizsgadíj is, a pótvizsga díját azonban figyelmen kívül kell hagyni, az a kedvezmény alapját nem képezheti. A törvény hatályos szabályozása már 2007. évtől kezdődően, nem tartalmazza a felnőttképzés díjára tekintettel adókedvezmény érvényesítésének lehetőségét. Az átmeneti rendelkezések azonban, továbbra is lehetőséget adnak a 2006. december 31-én hatályos előírások alkalmazására, azaz lehetőség van a kedvezmény igénybevételének az elhalasztására akkor, ha az igazoláson ez a tény szerepelt és befizetőként a felnőttképzésben részt vevő személyt tüntették fel. Ebben az esetben természetesen sem a hallgató, sem pedig a hozzátartozója a korábban fizetett felnőttképzési díjra tekintettel a befizetés adóévre adókedvezményt nem vehetett igénybe. A kedvezmény halasztott igénybevételére rendelkezésre álló végső határidő, a felnőttképzésről szóló szerződésben meghatározott időtartam lejártának adóévét követő ötödik adóév. A kedvezményt ezen belül bármely évben érvényesítheti a felnőttképzésben részt vevő magánszemély. Az igazoláson a halasztott igénybevétel esetén az adókedvezményből már érvényesített összeget és az érvényesítés adóévét fel kellett jegyezni. Amennyiben Ön a 2003-ban, 2004-ben, 2005-ben, 2006-ban fizetett felnőttképzési díj utáni adókedvezményt most, 2008-ban kívánja halasztva érvényesíteni, akkor annak összegét a 90- 92. sorokban kell feltüntetnie. Az adókedvezmény érvényesíthetőségének feltételeit a díjfizetés évében hatályos rendelkezések tartalmazzák. Több adóévben fizetett díj utáni adókedvezmény halasztott érvényesítése esetén sem haladhatja meg az ezen a címen igénybe vett adókedvezmény együttes összege (a 93. sor „b”oszlopa) a 60 000 Ft-ot. A 90-92. sorokban tehát, a kedvezményt úgy célszerű szerepeltetni, hogy azok együttes összege a 60 000 Ft-ot ne haladja meg. Az előzőekben ismertetett feltételeken túl Ön akkor jogosult a halasztott kedvezményre [ide nem értve a 2004. július 1-je előtt megfizetett felnőttképzési díjhoz kapcsolódó halasztott kedvezményt (90. sor „b” oszlop)], ha az adóbevallásban bevallott összes jövedelme a 3 400 000 forintot nem haladja meg. Amennyiben a jövedelme a 3 400 000 forintnál több, de a 4 000 000 forintot nem haladja meg, akkor csökkentett összegű adókedvezményre jogosult. A csökkentett összegű adókedvezményt úgy számolhatja ki, hogy az Önt egyébként megillető, legfeljebb 60 000 forintos kedvezményt csökkenti a 3 400 000 forint feletti jövedelmének a 10%-ával.
A 2004. július 1-je előtt fizetett felnőttképzési díj halasztott kedvezménye 90. sor: Amennyiben Ön a 2003-ban és/vagy 2004. július 1-je előtt befizetett felnőttképzési díj utáni kedvezményt most, a 2008-as adóévben kívánja érvényesíteni, akkor annak összegét ebben a sorban kell feltüntetnie. Ennek a sornak a kitöltésénél ügyeljen arra, hogy a felnőttképzési díj halasztott kedvezményének együttes összege sem haladhatja meg az adóévre a 60 000 forintot.
73
A 2004. július 1-je előtt fizetett felnőttképzési díj utáni halasztott kedvezményt – a 60 000 Ft-os korlátra figyelemmel a bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelem nagyságától függetlenül lehet érvényesíteni. Amennyiben a felnőttképzési díj utáni halasztott kedvezmény alapjául olyan díj is szolgál, amelyet Ön 2004. július 1-je előtt fizetett meg, akkor az erre jutó halasztott kedvezmény összegét a 90. sor „b” oszlopában kell szerepeltetnie. Tekintettel arra, hogy az ezen díj utáni kedvezményre a jövedelemkorlát nem vonatkozik, és nem tartozik bele a 100 000 forintos adókedvezményi keretbe sem, a „b” oszlopban feltüntetett összeget írja be ennek a sornak a „d” oszlopába is.
A 2004. július 1-je és 2004. december 31-e között fizetett felnőttképzési díj halasztott kedvezménye 91. sor: Mivel a 2004. július 1-je és 2004. december 31-e között fizetett felnőttképzési díj kedvezményének halasztott érvényesítésére a 100 000 forintos adókedvezményi korlát már alkalmazandó, így a felnőttképzési díj halasztott kedvezményét a 91. sor „b” oszlopában kell feltüntetnie. Az előzőekben ismertetett feltételeken túl Ön akkor jogosult a halasztott kedvezményre, ha az adóbevallásban bevallott összes jövedelme a 3 400 000 forintot nem haladja meg. Amennyiben a jövedelme a 3 400 000 forintnál több, de a 4 000 000 forintot nem haladja meg, akkor csökkentett összegű adókedvezményre jogosult. A csökkentett összegű adókedvezményt úgy számolhatja ki, hogy az Önt egyébként megillető, legfeljebb 60 000 forintos kedvezményt csökkenti a 3 400 000 forint feletti jövedelmének a 10%-ával. Abban az esetben, ha ezzel az összeggel együtt az összes felnőttképzési díj halasztott kedvezményének együttes összege sem haladja meg a 60 000 Ft-ot, akkor az ennek a sornak a „b” oszlopában szereplő összeget írja át a „d” oszlopba is. A 2005. január 1-je és 2006. december 31-e között fizetett felnőttképzési díj halasztott kedvezménye 92. sor: E sor „b” oszlopában a 2005-ben és/vagy 2006-ban fizetett felnőttképzési díj halasztott kedvezményét (az igazoláson szereplő összeg 30%-a, legfeljebb 60 000 Ft-ot kell szerepeltetni akkor, ha az összes bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelem (a 25. sorban feltüntetett összeg) nem haladja meg a 91. sornál már ismertetett jövedelemkorlátot. A 93. sor „b” oszlopában összesítendő felnőttképzési díj halasztott kedvezménye ezzel az összeggel együtt sem haladhatja meg a 60 000 Ft-ot. A kedvezmény érvényesítésének feltétele továbbá, hogy az ezen a címen érvényesített halasztott kedvezmény a 88. sorban szereplő kedvezménnyel együtt sem haladhatja meg a 100 000 Ft-ot. Amennyiben a 92. sor „b” oszlopában is szerepel adat, akkor annak összegét – a 100 000 Ftos korlátra figyelemmel – a 94. sor „d” oszlopába kell átírni. A halasztott módon érvényesíthető felnőttképzési díj kedvezményeinek együttes összege
74
93. sor: E sor „b” oszlopában kell összegeznie a 90 – 92. sorok „b” oszlopaiban feltüntetett kedvezmények együttes összegét. A kedvezmény az előzőek szerinti korlátokra együttesen sem haladhatja meg a 60 000 forintot.
A 2005-ben, 2006-ban fizetett felsőoktatási tandíj, felnőttképzési díj halasztott kedvezmény együttes összege (88. sor „b” oszlopában és a 92. sor „b” oszlopában feltüntetett összeg), legfeljebb 100 000 Ft 94. sor: Ez a sor szolgál a 2005-ben és/vagy 2006-ban fizetett felsőoktatási tandíj (88. sor „b” oszlopa), felnőttképzési díj halasztott kedvezménye (92. sor „b” oszlopa) együttes összegének feltüntetésére, amely a 100 000 forintos adókedvezményi keretbe beletartozik. Ebben a sorban akkor szerepelhet adat, ha a bevallásadási kötelezettség alá eső összes jövedelme nem haladja meg a 6 500 000 Ft-ot. A megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék kedvezménye 95. sor: Ebben a sorban akkor tüntessen fel adatot, ha Ön saját maga vagy más személy javára társadalombiztosítási ellátásra kötött megállapodást, de nem magánszemély munkáltatóként, melynek alapján nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából fizetett járulékot. A kedvezmény a társadalombiztosítási szervezet által befizetésként igazolt összeg 25%-a. Ha Ön más javára egyéni vállalkozóként kötött megállapodást és fizeti helyette a járulékot, a befizetett összeget költségként számolhatja el, ezért az után adókedvezmény nem jár. A saját nevére befizetett összeg után adókedvezményt vehet igénybe, az ezen a címen befizetett összeget költségként nem számolhatja el. Amennyiben az Ön összes jövedelme a 3 900 000 Ft-ot meghaladja, ebben a sorban adatot ne szerepeltessen. Ha Ön javára más fizeti a járulékot, az Önnél nem számít bevételnek, ezért utána adókedvezményt Ön nem vehet igénybe. A megállapodás alapján fizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíj kedvezménye 96. sor: Ha Ön valamely magánnyugdíjpénztárral kötött megállapodás alapján saját maga vagy más magánszemély javára tagdíjat fizet, de nem magánszemély munkáltatóként, valamely magánnyugdíjpénztárba, a befizetett összeg után annak 25%-át adókedvezményként érvényesítheti. A kedvezmény a pénztár igazolása alapján vehető igénybe. Nem írhat ebbe a sorba adatot, ha nem a magán-nyugdíjpénztártól, hanem az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztártól rendelkezik igazolással! Olvassa el a 0853-03-as lap útmutatóját. Ha Ön egyéni vállalkozó és e minőségében kötött más javára megállapodást, az adóévben befizetett, a pénztár által igazolt tagdíjat költségként számolhatja el, az után
75
adókedvezményt nem vehet igénybe. A saját javára kötött megállapodás alapján befizetett díj után viszont adókedvezményt érvényesíthet, de annak összegét a vállalkozói költségei között nem számolhatja el. Amennyiben az Ön összes jövedelme a 3 900 000 Ft-ot meghaladja, ebben a sorban adatot ne szerepeltessen. A bármely kifizető vagy magánszemély által az Ön javára teljesített tagdíj-befizetés után adókedvezmény nem illeti meg Önt, mert az Önnél nem keletkeztetett adóköteles bevételt. A magán-nyugdíjpénztári tagdíjat kiegészítő befizetés kedvezménye 97. sor: Ha Ön magánnyugdíjpénztár tagja és saját kötelező tagdíján felül kiegészítő tagdíjat is fizet, akkor a pénztár által igazolt tagdíj-kiegészítés 30%-át adókedvezményként érvényesítheti. Ha ezt a kiegészítést egyéni vállalkozóként fizeti, akkor is kizárólag adókedvezményt érvényesíthet, a kiegészítésként befizetett összeget nem számolhatja el költségként. Ha azonban az alkalmazottjának a magán-nyugdíjpénztári tagdíja kiegészítését átvállalja akár részben is, az átvállalt összeg költségként elszámolható a vállalkozói bevétellel szemben. Ekkor természetesen adókedvezményt nem vehet igénybe. Amennyiben az Ön összes jövedelme a 3 900 000 Ft-ot meghaladja, ebben a sorban adatot ne szerepeltessen. Nem jár a kedvezmény arra a tagdíj-kiegészítésre, amelyet a munkáltatója egyoldalú kötelezettségvállalás alapján fizetett be az Ön javára, mert azt Önnek a jövedelemszámítás során nem kell figyelembe vennie. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe befizetett adóköteles hozzájárulás és kiegészítő befizetés kedvezménye 98. sor: Az összevont adóalap adóját 2008. évtől kezdődően Ön csökkentheti a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe foglalkoztatói hozzájárulás kiegészítéseként az Ön által 2008-ban befizetett összeg, valamint a munkáltatója által a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe befizetett adóköteles foglalkoztatói hozzájárulás együttes összegének 30%-val. A kedvezmény a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény és a munkáltatója igazolása (08M30-as igazolás 653. sora) alapján vehető igénybe. Amennyiben az Ön összes jövedelme a 3 900 000 Ft-ot meghaladja, ebben a sorban adatot ne szerepeltessen. Élet-és nyugdíjbiztosítás díjának kedvezménye 99. sor: Ha Ön 10 éves vagy annál hosszabb időtartamú életbiztosítást vagy nyugdíjbiztosítást kötött, akkor az Ön által 2008-ban befizetett díj 20%-ával csökkentheti az adóját. Az adókedvezmény megilleti akkor is, ha az előzőeknek megfelelő biztosítási szerződés alapján az adóköteles díjat az Ön javára a munkáltatója vagy más kifizető fizette.
76
Az adókedvezmény szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a biztosítási szerződést mikor kötötte. Csak a kapott igazolás alapján töltheti ki ezt a sort! Amennyiben Ön 2008-ban a 2007. évben befizetett díjnál magasabb díjat fizetett, akkor az előző évi díjat meghaladó rész után további 10%-os adókedvezményt érvényesíthet. A többletkedvezmény csak akkor illeti meg Önt, ha a magasabb összegű díjat olyan szerződés alapján fizette, amelyre tekintettel már az elmúlt évben is fizette a biztosítási díjat. A biztosítási díj kedvezményét ennek a sornak a „c” oszlopában tüntesse fel. Amennyiben a 10%-os kedvezményt is érvényesítette, akkor annak összegét ennek a sornak az „a” oszlopába külön is írja be. Tekintettel arra, hogy ez az adókedvezmény olyan, amelyet esetleg vissza kell fizetnie, ezért különösen fontos, hogy csak akkora összeget írjon ebbe a sorba, amelyre az összevont adóalap utáni adója fedezetet nyújt, valamint az Önt megillető többi adókedvezménnyel együtt a 100 000 forintos korlátot nem lépi túl. Amennyiben az Ön összes jövedelme a 3 900 000 Ft-ot meghaladja, ebben a sorban adatot ne szerepeltessen. Abban az esetben, ha Ön 2008-ban a biztosítási szerződés feletti rendelkezési jogát a szerződéskötést követő 10 éven belül gyakorolta, akkor Önnek a 2005., 2006., 2007. években érvényesített adókedvezményt 20%-kal növelt összegben vissza kell fizetnie. Feltétlenül olvassa el az 52. sorhoz fűzött magyarázatot! Közcélú adományok kedvezménye (100-101. sorok) Közcélú adománynak minősül a közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott tevékenységet folytató közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet közhasznú tevékenységének céljára és a közérdekű kötelezettségvállalás céljára az adóévben befizetett pénzösszeg. A nem pénzben juttatott adomány adókedvezményre nem jogosít. Vegye elő a kapott igazolást! Közcélú adománynak minősül a külön törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő egyház számára, a külön törvényben meghatározott tevékenység támogatására befizetett összeg is. A kedvezmény a támogatói adományban részesült szervezet igazolása alapján érvényesíthető. Az igazolásnak tartalmaznia kell a szervezet közhasznúsági fokozatát és a kedvezményre jogosító összeget. Nem minősül közcélú adománynak és nem jogosít a kedvezmény igénybevételére az olyan befizetés, amellyel összefüggő jogügylet vonatkozó dokumentumai (így pl. az alapító okirat, tájékoztató, reklám) és körülményei (szervezés, kapcsolódó feltételek) valós tartalma alapján akár közvetve is megállapítható, hogy annak befizetése csak látszólagos, vagy a befizetés csak látszólagosan szolgálja a közcélú adomány fogalmába sorolt célokat. Akkor sem közcélú az adomány, ha – az adókedvezménnyel elérhető vagyoni előny megszerzése mellett – az adományozó magánszemély vagy annak közeli hozzátartozója további vagyoni
77
előnyben részesül. Ilyen esetekben a szervezet nem adhatja ki a kedvezményre jogosító igazolást, azonban ha mégis kiadja, akkor az igazolás kiállítása, valótlan adat feltüntetésének minősül. A tartós adományhoz ugyancsak adókedvezmény kapcsolódik. A tartós adomány külön kedvezménye a tartós adományként befizetett összeg további 5%-a azzal, hogy a közcélú adomány kedvezménye a tartós adomány kedvezményével együtt sem haladhatja meg az ezen a címen összesen érvényesíthető legmagasabb összeget, az 50 000 Ft-ot, kiemelkedően közhasznú szervezet esetén a 100 000 Ft-ot. A tartós adomány külön kedvezményeként érvényesített összeget e sor „a” oszlopában az erre szolgáló fehéren hagyott téglalapban tüntesse fel. Amennyiben a közcélú adományhoz kapcsolódó alapkedvezmény összege eléri az 50 000 forintot, vagy az összevont adóalap utáni adó, illetőleg a 01-es laphoz készült magyarázat elején ismertetett korlát nem nyújt fedezetet az Önt egyébként megillető külön kedvezményre, akkor a tartós adomány külön kedvezményét nem célszerű érvényesítenie, ugyanis abban az esetben, ha a tartós adományozásról szóló szerződésben foglaltak nem teljesülnek, akkor a külön kedvezményre tekintettel Önnek visszafizetési kötelezettsége keletkezik. Olvassa el az 52. sorhoz fűzött magyarázatot! Ha az adományozás a tartós adományozásról szóló szerződés alapján történik, akkor az igazolásnak ezt is tartalmaznia kell. Az igazoláson fel kell tüntetni a szerződéskötés időpontját is, mivel a tartós adomány külön kedvezménye csak a szerződéskötést követő második évben érvényesíthető első alkalommal. A közhasznú szervezet, egyház részére, közérdekű kötelezettségvállalás céljára befizetett összeg kedvezménye 100. sor: Amennyiben Ön magánszemélyként vagy egyéni vállalkozóként közhasznú szervezet, a külön törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő egyház javára, vagy közérdekű kötelezettségvállalás (ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére nyújtott adományt, valamint a költségvetési szervnek alapkutatásra, alkalmazott kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre juttatott adományt is) céljára, pénzben adományt nyújtott, akkor a szervezet igazolása alapján Ön a befizetett összeg 30%-ával, de legfeljebb 50 000 forinttal csökkentheti az összevont adóalap utáni adóját. Tartós adomány külön kedvezményeként az ezen a címen juttatott összeg további 5%-át érvényesítheti. Amennyiben az Ön összes jövedelme a 3 900 000 Ft-ot meghaladja, ebben a sorban adatot ne szerepeltessen. A kiemelkedően közhasznú szervezet részére befizetett összeg kedvezménye 101. sor: Ebben a sorban kell feltüntetnie azt az összeget, amelyet a kiemelkedően közhasznú szervezet részére nyújtott pénzbeli adomány után érvényesíteni kíván. A kedvezmény a szervezet által kiadott igazolásban feltüntetett összeg 30%-a, legfeljebb 100 000 Ft lehet.
78
Amennyiben Ön a kiemelkedően közhasznú szervezet részére tartós adományozásról szóló szerződés alapján adományozta a pénzösszeget, akkor a tartós adomány külön kedvezményeként az ezen a címen juttatott összeg további 5%-át érvényesítheti. A kiemelkedően közhasznú szervezetnek juttatott adomány utáni kedvezmény a tartós adomány kedvezményével együtt sem haladhatja meg a 100 000 forintot. A külön kedvezményként feltüntetett összeget e sor „a” oszlopában a fehéren hagyott téglalapba írja be. Amennyiben az Ön összes jövedelme a 3 900 000 Ft-ot meghaladja, ebben a sorban adatot ne szerepeltessen. Mezőgazdasági őstermelői kedvezmény, legfeljebb 100 000 Ft 102. sor: Ebben a sorban csak az a magánszemély érvényesíthet kedvezményt, aki a bevallásban feltünteti a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott regisztrációs számát.45 Közös őstermelői igazolvány alapján is csak az a tag érvényesíthet ezen a címen adókedvezményt, aki rendelkezik ezzel a regisztrációval. Az érvényesített kedvezmény az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában 2007. évtől kezdődően, az adóévben igénybe vett agrár csekély összegű (agrár de minimis) támogatásnak minősül. A támogatást a bevallás benyújtásának napjával, azaz 2009. évben megszerzettnek kell tekinteni. Amennyiben Ön mezőgazdasági őstermelő – a kistermelő is őstermelő – vagy őstermelői tevékenységet folytató családi gazdaság tagja, és jövedelmének kiszámítására tételes költség-elszámolási módot választott, vagy jövedelmét a bevételének 90%-ában határozta meg, akkor az őstermelésből származó jövedelmének adójával, de legfeljebb 100 000 Ft-tal csökkentheti az összevont adóalap utáni adóját. Ha Ön a jövedelmét tételes költségelszámolással állapítja meg, és a mezőgazdasági őstermelői tevékenységen kívül más forrásból is van összevonandó jövedelme, és az őstermelői tevékenység utáni adó a 100 000 Ft-ot nem éri el, könyvelői díjkedvezményt is érvényesíthet. Könyvelői díjkedvezmény címén a könyvelőnek kifizetett, számlával igazolt összegnek az őstermelői tevékenységgel arányos része vehető figyelembe. Az őstermelői adókedvezmény a könyvelői díjkedvezménnyel együtt sem haladhatja meg a 100 000 Ft-ot. Az őstermelői tevékenységből származó jövedelem adóját úgy kell kiszámítani, hogy meg kell határozni az összevont adóalap adóját (33. sor) a 11. sorban szereplő jövedelemmel együtt és nélküle is, és meg kell állapítani a két adóösszeg különbözetét. (Példa a Példatárban található) Az őstermelői adókedvezmény a könyvelői díjkedvezménnyel együtt sem haladhatja meg a 100 000 Ft-ot. Az érvényesítés feltétele, hogy az éves összes jövedelme ne haladja meg a 6 000 000 Ft-ot. Abban az esetben, ha az éves összes jövedelme a 6 000 000 Ft-ot meghaladja, de a 6 500 000 Ft-ot még nem éri el, úgy a kiszámított kedvezmény összegének, de legfeljebb a 100 000 Ft-nak a 6 000 000 Ft feletti jövedelme 20%-át meghaladó része érvényesíthető. 45
2007. év XVII. Tv. 26. § (1) bekezdés a) pont
79
Amennyiben az Ön összes jövedelme a 6 500 000 Ft-ot meghaladja, ebben a sorban adatot ne szerepeltessen. A 89-102. sorok „c” oszlopainak együttese összege, legfeljebb 100 000 Ft 103. sor: Ennek a sornak a „c” oszlopában összegezze a 89 – 102. sorok „c” oszlopaiban feltüntetett kedvezményeket. Ügyeljen arra, hogy a kedvezmények együttes összege a 100 000 forintot nem haladhatja meg. Ha az említett sorok kitöltésénél a 100 000 forintos együttes korlátra már tekintettel volt, akkor az Ön által beírt kedvezmények együttes összege nem lesz több 100 000 forintnál. A 103. sor „c” oszlopában szereplő kedvezményből a ténylegesen érvényesíthető összeg 104. sor: Ha az Ön összes bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme a 3 400 000 Ft-ot meghaladja, de nem több 3 900 000 Ft-nál, akkor a 103. sorban összesített kedvezményből a 102. sor összegének levonása után fennmaradó részéből, de legfeljebb a 100 000 forintnak a 3 400 000 Ft feletti jövedelme 20%-át meghaladó részét érvényesítheti adókedvezményként. Abban az esetben, ha Ön a 102. sorban is kíván kedvezmény érvényesíteni, figyeljen arra, hogy az előbb említett számítás elvégzése előtt a mezőgazdasági őstermelői kedvezmény összegét (102. sor „c” oszlop) vonja le a 103. sor „c” oszlopának összegéből, és csak a különbözetre végezze el a számításokat. Ha az Ön bevallásköteles éves összes jövedelme több, mint 3 900 000 Ft, de nem több 6 000 000 Ft-nál, úgy csak az őstermelői kedvezményt érvényesítheti legfeljebb 100 000 Ft összeghatárig. 6 000 000 Ft feletti jövedelem esetén olvassa el a 102. sorhoz írt magyarázatot. Ennek a sornak a „d” oszlopába az előzőek szerint megállapított összeget írja be. Amennyiben az Ön összes jövedelme a 3 400 000 Ft-ot nem haladja meg, akkor ennek a sornak a „d” oszlopába a 103. sor „c” oszlopában feltüntetett összeget, de legfeljebb 100 000 Ft-ot kell beírnia. Amennyiben az Ön összes jövedelme a 3 900 000 Ft-ot meghaladja, akkor a 88 – 101. sorok „c” oszlopaiban feltüntetett adókedvezményeket nem veheti igénybe. A családi kedvezmény eltartottak után 105 sor: Amennyiben Ön családi kedvezmény címén kívánja az összevont adóalap utáni adóját csökkenteni, akkor annak összegét ebben a sorban kell szerepeltetnie. A kedvezmény kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként 4 000 Ft feltéve, hogy az eltartottak létszáma az adott hónapban legalább a három főt eléri. Mielőtt kiszámítaná a családi kedvezmény összegét, olvassa el a következőket!
80
A családi kedvezmény érvényesíthetősége az eltartotti létszámtól és a kedvezményt érvényesíteni kívánó magánszemély összes bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelmének (25. sor „d” oszlop) nagyságától függ. A jövedelem-korlátot és a hozzá tartozó eltartotti létszámot a törvény a következők szerint határozza meg:
6 000 000 forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján elérte, de egyetlen napján sem haladta meg a három főt, 6 500 000 forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta a három főt, de egyetlen napján sem haladta meg a négy főt, 7 000 000 forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta a négy főt, de egyetlen napján sem haladta meg az öt főt, 7 500 000 forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta az öt főt, de egyetlen napján sem haladta meg a hat főt, 8 000 000 forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta a hat főt. Amennyiben az Ön összes bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme meghaladja az eltartotti létszámhoz kapcsolódó jövedelmet, akkor az Önt megillető családi kedvezmény összegét csökkentenie kell az adott értékhatárt meghaladó jövedelmének a 20%-ával. Az Ön által érvényesíteni nem tudott kedvezményt házastársa, illetőleg élettársa veheti igénybe. Abban az esetben, ha a házastárs, élettárs összes bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme is meghaladja az eltartotti létszámhoz tartozó jövedelmet, akkor a jogosult által érvényesíteni nem tudott kedvezményt is csökkenteni kell az értékhatár feletti jövedelem 20%-ával. Amennyiben az eltartottak száma és a jövedelem nagysága alapján érvényesíthet családi kedvezményt, úgy a 0853-04-es lapot is töltse ki! Amennyiben a családi kedvezményt születendő gyermekére (is) érvényesíti, akkor ebben az esetben a 04-es lapon a várandósság tényéről kell nyilatkozatot tennie. A családi kedvezményt a kedvezményezett eltartott után a jogosult magánszemély érvényesítheti. A törvény lehetőséget ad arra, hogy a jogosult az őt megillető családi kedvezményt a vele együtt élő házastársával, élettársával megossza. A megosztás feltétele, hogy a 04-es lapon erről közösen nyilatkozzanak és egymás nevét, adóazonosító jelét adóbevallásukon feltüntessék. Élettársak esetén a megosztás feltétele még, hogy a 04-es lapon nyilatkozzanak arról, hogy a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát egyikük sem veszi igénybe. Kedvezményezett eltartott az, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény alapján családi pótlékot, bármely EGT-állam hasonló joga alapján családi pótlékot, vagy más, hasonló ellátást (továbbiakban együtt: családi pótlék) folyósítanak; aki rokkantsági járadékban részesül; a magzat, ikermagzat fogantatásának 91. napjától a megszületéséig; a családi pótlékra saját jogon jogosult. Amennyiben a kedvezményezett eltartott olyan személy, akire tekintettel családi pótlékot, illetve EGT-állam hasonló joga alapján más, hasonló ellátást folyósítanak, akkor a kedvezmény érvényesítésére az a magánszemély jogosult, aki a családok támogatásáról szóló törvény alapján a családi pótlékra jogosult.
81
Nem jogosult azonban a családi kedvezmény érvényesítésére az a magánszemély, aki a családi pótlékot, mint vagyonkezelői joggal felruházott gyám, vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban, javítóintézetben nevelt, vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt állóra tekintettel kapja, illetőleg az, aki a családi pótlékot szociális intézmény vezetőjeként, az intézményben elhelyezett személyre tekintettel kapja. Magzat esetében jogosultnak az anyát, vagy az anyával közös háztartásban élő házastársát kell tekinteni. Saját jogon családi pótlékban részesülő, illetőleg rokkantsági járadékban részesülő kedvezményezett eltartott esetében jogosultnak a vele közös háztartásban élő magánszemélyek egyike minősül. A kedvezmény összegének a megállapítása során az eltartottak létszámába azokat a személyeket is be kell számítani, akiket a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének a megállapítása során figyelembe vesznek, de rájuk tekintettel családi pótlékot nem folyósítanak. A családi kedvezmény szempontjából jogosultsági hónapnak az a hónap tekintendő, amely hónapra a családi pótlékot, a rokkantsági járadékot folyósítják. Magzat esetében jogosultsági hónapnak azt a hónapot kell tekinteni, amely hónapban az orvosi igazolás alapján a várandósság (a várandósság kezdetétől számított 91. napot követően) legalább egy napig fennáll. (Az orvosi igazolást nem kell az adóbevallással beküldeni, csak az elévülésig meg kell őrizni.) A gyermek megszületésének hónapját figyelmen kívül kell hagyni akkor, ha ebben a hónapban a családi pótlékra való jogosultság megnyílik. Amennyiben az adóbevallás benyújtását követően történik a magzat, ikermagzat felismerése, akkor a jogosult a családi kedvezményt önellenőrzés útján érvényesítheti. A családi pótlékra nem saját jogon jogosultak, valamint a magzat esetében az év végi bevallásban bármelyik jogosult érvényesítheti a kedvezményt függetlenül attól, hogy év közben az adóelőleg megállapítása során melyiküknél vették azt figyelembe. A törvény lehetőséget ad az együtt élő házastársaknak, a közös gyermekeket nevelő élettársaknak arra, hogy év végén döntsék el, a családi kedvezményt melyikük érvényesíti figyelemmel arra is, hogy a többi kedvezményi jogcímeken is érvényesíthető kedvezményekkel is élni tudjanak. A saját jogon családi pótlékra jogosult és a rokkantsági járadékban részesülő esetében az év végi bevallásban is azt kell jogosultnak tekinteni, akinél azt az adóelőleg megállapításakor figyelembe vették. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy az előzőek szerinti kedvezményezett eltartottak utáni kedvezményt a jogosult a vele közös háztartásban élő házastársával, élettársával megossza. Abban az esetben, ha a házastárs, élettárs által érvényesíteni nem tudott családi kedvezmény összege az adóbevallás benyújtásáig, illetőleg az adóhatósági vagy munkáltatói adómegállapítás időpontjáig nem ismert, a maradék összeg érvényesítése csak önellenőrzéssel történhet meg.
82
Élettársak esetében, ha csak egyikük jogosult a családi kedvezmény érvényesítésére, akkor az év végén a jogosultnak nem minősülő élettárs csak a jogosult által érvényesíteni nem tudott részt vonhatja le az összevont adóalap utáni adójából.
Összes adókedvezmény 106. sor: Ebben a sorban összegezze a 81 – 105. sorok „d” oszlopaiba beírt összegeket, majd írja át azt a bevallás 34. sorába. Ügyeljen arra, hogy adókedvezményként csak olyan összeget vehet figyelembe, amely nem haladja meg az összevont adóalapját terhelő adó (33. sor) összegét, vagyis ebbe a sorba a 33. sorban szereplő adónál nagyobb összeget ne írjon. 20. Nyilatkozatok A 0853-02 lap kitöltése Ha Ön a személyi jövedelemadó bevallás benyújtására bármely ok miatt kötelezett, akkor a kötelezettségeivel kapcsolatos különböző nyilatkozatait itt kell megtennie. Amennyiben a (B) mezőben az adóstársak adatainak feltüntetésére az előnyomott sorok nem elegendők, akkor az ügyfélszolgálatok bármelyikén kérhet újabb 0853-02 lapot. Ne felejtse el az erre szolgáló helyen feltüntetni, hogy a nyomtatványból hány lapot csatol a bevallásához! I. Nyilatkozat az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából (ingatlanlízing meghiúsulásából) származó jövedelem felhasználásáról (A) 120. sor: Abban az esettben, ha Ön, az ingatlan és a vagyoni értékű jog 2008. évben történő értékesítéséből származó jövedelmét a bevallása benyújtásáig teljes egészében (vagy részben) a jövedelem bevallására nyitva álló határidőt megelőzően saját maga, közeli hozzátartozója vagy élettársa részére idősek otthonában, fogyatékos személyek lakóotthonában vagy más hasonló, például ápolási intézményben (bármely EGT-államban) biztosított férőhely (cél szerinti) megszerzésére használta fel, csak akkor élhet a 161. sor kitöltése során a csökkentés lehetőségével, ha erről a tényről ebben a sorban nyilatkozik. Itt kell nyilatkoznia akkor is, ha az ingatlanlízing meghiúsulásából származó jövedelemét az előzőek szerint használta fel a bevallása benyújtásáig. II. Nyilatkozat a lakáscélú hiteltörlesztés kedvezményéhez (B) 121 -126. sorok: Ha Ön a bevallás 01-es lapjának 82-84. soraiban adókedvezményt kíván érvényesíteni, akkor ezt a nyilatkozatot is ki kell töltenie. A megfelelő sorokban az adóstárs nevét, adóazonosító jelét, valamint azon lakótelek, lakás fekvése szerinti település elnevezését, valamint helyrajzi számát kell feltüntetnie, amely ingatlan megszerzéséhez
83
felvett hitel törlesztésére tekintettel az adókedvezményt igénybe vette. A nyilatkozaton a hitelszerződésben szerepelő valamennyi adóstárs adatát szerepeltetnie kell. Abban az esetben, ha adóstárs nélkül vette fel az adókedvezménnyel érintett hitelt, úgy ezt jelölje meg (123. sor). A 126. sorba írja be, hogy az adókedvezmény érvényesítése szempontjából Önre a 3 400 000 vagy a 4 400 000 forintos jövedelem-korlát vonatkozik. A 4 400 000 forintos jövedelem-korlát akkor vonatkozik Önre, ha az adóstársa az élet- vagy házastársa, aki a hitellel megszerzett ingatlanban tulajdonostársa is és az adóévben legalább 6 hónapig gyesre volt jogosult. (Olvassa el a 82-84. sorokhoz tartozó tájékoztatást.) Ha az előnyomtatott sorok nem elegendők, akkor kérjen újabb lapot! III. A magánszemély nyilatkozata a kedvezményezett megszerzett értékpapír utáni adózási mód választásáról (C)
részesedéscsere
révén
Amennyiben Ön 2008-ban kedvezményezett részesedéscsere révén értékpapírt kapott, akkor a kifizetőnek az átruházás időpontjában nyilatkozhatott arról, hogy az ebből származó jövedelmét nem tekinti bevételnek, vagy árfolyamnyereségből származó jövedelemként kíván utána a juttatáskor adózni. 127. sor: Amennyiben Ön a kedvezményezett részesedéscsere útján megszerzett értékpapírból származó jövedelmét árfolyamnyereségnek tekintette, akkor ebben a sorban az „X” beírásával jelezze azt. 128. sor: Abban az esetben, ha Ön nem tekintette bevételnek, a kifizetőnek tett nyilatkozatában a kedvezményezett részesedéscsere révén megszerzett értékpapírból származó jövedelmét, akkor azt ebben a sorban jelezze az „X” beírásával.
IV. A fizetővendéglátó nyilatkozata a tételes átalányadózás választásáról 129. sor: Ha Ön a lakását, üdülőjét fizetővendéglátás keretében hasznosítja, akkor 2009-ben is lehetősége van arra, hogy tételes átalányadózás útján tegyen eleget az adófizetési kötelezettségének. Amennyiben 2009-ben ezen a módon kíván adózni, akkor az erre irányuló szándékát az erre szolgáló helyen az „X” beírásával jelezze. Mielőtt az adózás módjáról döntene, olvassa el az útmutató 05-01-es lapjának 178. sorához fűzött magyarázatot is, melyben megtalálja a tételes átalányadózás választhatóságának a feltételeit. Abban az esetben, ha 2008-ban az e tevékenységéből származó jövedelme után tételes átalányadót fizetett és így akar a jövedelme után 2009-ben is adózni, akkor erről most nem kell nyilatkoznia. V. A fizetővendéglátó nyilatkozata a tételes átalányadózás megszüntetéséről 130. sor: Ha Ön a fizetővendéglátásból származó jövedelmére 2008-ra a tételes átalányadózási módot választotta, de 2009-re nem ezen a módon kíván adózni, akkor ezt a szándékát jelezze az „X” beírásával az erre szolgáló négyzetben.
84
0853-02 lapot a kitöltése után feltétlenül írja alá, mert az aláírás hiánya miatt a bevallása hibás lesz.
21. Rendelkező nyilatkozatok az adóról A 0853-03 lap kitöltése ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÓ ARRÓL, HOGYAN RENDELKEZHET AZ ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS 46 BIZTOSÍTÓPÉNZTÁR ÉS/VAGY BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓ FELÉ Csak akkor rendelkezzen, ha a rendelkezése megtétele időpontjában pénztártag!47 Ha Ön a rendelkezése időpontjában azért nem tagja az önkéntes nyugdíjpénztárnak, mert nyugdíjszolgáltatást igényelt, úgy Önre a rendelkezési tilalom nem vonatkozik!48 Csak olyan pénztár jelölhető meg, amely pénztárnál, a pénztár igazolása szerint történt a rendelkezési jogosultságot megalapozó befizetés, jóváírás, lekötés, illetve amelynél történt a rendelkezési jogosultságot megalapozó szolgáltatás igénybevétele!49 Több önkéntes kölcsönös pénztár esetén is csak egy pénztár jelölhető meg.50 Nyugdíj-előtakarékossági számla esetén a rendelkezési jogosultság csak abban az esetben illeti meg a számlatulajdonost, ha rendelkezik „NYESZ-R”51 jelölésű nyugdíjelőtakarékossági számlával és nem kapott 2008-ban nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetést (átutalást) a NYESZ-R számláról.52 Ha mindkét rendelkezési megosztására.53
lehetőségével
élni
kíván,
figyeljen
az
összegek
A rendelkezésekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalók Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba befizetett, illetőleg a tag egyéni számláján jóváírt összeg utáni adókedvezményi lehetőség már a 2006. évtől megszűnt! Helyette azonos feltételekkel és mértékben meghatározott összegnek az egyéni számlára történő utalásáról rendelkezhet Ön, feltéve, hogy a rendelkezése megtétele időpontjában pénztártag, azaz az adóbevallásában vagy az adóhatósági vagy a munkáltatói adómegállapítást kérő nyilatkozatának megtétele időpontjában tag. Ha Ön a rendelkezése időpontjában azért nem tagja az önkéntes nyugdíjpénztárnak, mert nyugdíjszolgáltatást 46 47 48 49 50 51 52 53
Szja-törvény 3. § 48. pont Szja-törvény 44/A. § (1) bekezdés Szja-törvény 44/A. § (5) bekezdés Szja-törvény 44/A. § (2) bekezdés Szja-törvény 44/A. § (2) bekezdés Szja-törvény 3. § 76. pont Szja-törvény 44/B. § (4) bekezdés a) pont Szja-törvény 44/C. § (1) bekezdés
85
igényelt, úgy a kapott igazolás alapján Ön élhet e rendelkezési jogával (jelölje a 144. sorban X-szel). Ebben az esetben, az adóhatóság közvetlenül Önnek juttatja el a rendelkezése szerinti összeget a 0853-C lapon megjelölt számlára. Az átutalni rendelt összeggel az összevont adóalap utáni adó (33. sor) nem csökkenthető. Rendelkezni csak abban az esetben lehet, ha a többi adókedvezmény levonása után marad még összevont adóalap utáni adó (35. sor). A rendelkezési jogosultság gyakorlásához szükséges a pénztár és/vagy a munkáltató (08M30-as igazolásának – 651. és 652. sora) igazolása.54 A nyugdíj-előtakarékossági – NYESZ-R jelölésű – számlához is párosul rendelkezési jogosultság. A rendelkezési jogosultság gyakorlásához szükséges a befektetési szolgáltató igazolása.55 A nyugdíj-előtakarékossági számlával kapcsolatos rendelkezési jogosultságát csak a bevallásában gyakorolhatja. Ön rendelkezhet akkor is, ha a nyugdíj-előtakarékossági számláját, a nyilatkozattétel időpontját megelőzően nyugdíjszolgáltatásra jogosultsága miatt megszüntette, de a rendelkezést megalapozó befizetés évének utolsó napján az adott nyugdíj-előtakarékossági számláját még nem mondta fel (ezt jelölje a 146. sorban X-szel). Ha az adott nyugdíjelőtakarékossági számla nyugdíjszolgáltatás igénylése miatt a kiutalás teljesülésének időpontjáig megszűnt, a számlavezető által az adóhatóságnál erre a célra nyitott beszedési számlára történt visszautalást követően, az Ön kérelmére, az abban megjelölt címre (számlára) utalja az adóhatóság azzal, hogy ez a kiutalás más (újonnan nyitott) nyugdíjelőtakarékossági számlára nem teljesíthető. Az átutalás(oka)t, azaz a költségvetési támogatást, az adóhatóságnak az adó visszatérítésére vonatkozó szabályok szerint kell teljesítenie, vagyis a bevallás beérkezésétől számított 30 napon belül, de legkorábban március 1-jétől. Hibás bevallás esetén a 30 napos határidőt a bevallás kijavításának napjától kell számítani. Abban az esetben, ha Önnek az állami adóhatóságnál nyilvántartott tartozása van, vagy az adóbevallása alapján fizetendő adóját határidőben – február 16-ig, illetve május 20-ig – nem rendezte, akkor az utalásra az Ön kérelme alapján az adótartozása, illetőleg az adóbevallása szerinti adó rendezését követő 30 napon belül kerülhet sor.56 Amennyiben Ön önkéntes pénztárnál vezetett egyéni számlával és nyugdíj-előtakarékossági számlával kapcsolatosan is rendelkezik, úgy az egyes pénztárakhoz, illetőleg a nyugdíjelőtakarékossági számlára utalandó összegek ebben az esetben sem léphetik át a törvényben meghatározott mértéket. Feltétlenül közölje a 138. és 142. sorban a rendelkezését az átutalás ténylegesen összegéről! Az átutalt összeg nagyságát nem befolyásolja az, ha az összevont adóalap utáni, adókedvezményekkel csökkentett adó önellenőrzés vagy adóellenőrzés során utóbb 54
Szja-törvény 44/A. § (3) bekezdés Szja-törvény 44/B. § (3) bekezdés 56 Szja-törvény 44/A. § (2) és 44/B. § (2) bekezdés 55
86
változik.57 Ha azonban az önellenőrzés vagy az ellenőrzés eredményeként az adókedvezmények levonása utáni összevont adóalap utáni adó (35. sor) olyan mértékben csökken, hogy az már részben vagy egészében nem nyújt fedezetet az átutalt összegre, akkor a különbözetet Önnek, az adóhatóság határozata alapján meg kell fizetnie. Nem hoz határozatot az adóhatóság, ha a különbözet az 5 000 Ft-ot nem haladja meg. Ha az átutalást az adóhatóság késedelmesen teljesíti, kamatot kell fizetnie.58 E miatt feltétlenül töltse ki a 0853-C lap (A) tábláját. Rendelkezés az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárhoz utalandó összegről59 Amennyiben Ön rendelkezési jogosultság gyakorlásához szükséges igazolást kapott és a rendelkezése időpontjában valamely önkéntes pénztár tagja, illetve, ha azért nem tagja az önkéntes nyugdíjpénztárnak, mert nyugdíjszolgáltatást igényelt, akkor töltse ki a 132-139. sorokat, majd jelölje meg azt a pénztárt, ahová az utalást kéri, illetve, azt a pénztárat, ahova az utalást kérné, ha nem szűnt volna meg az előzőek miatt a tagsága. Abban az esetben, ha Ön év közben más pénztárba lépett át, úgy figyeljen arra, hogy két helyről kap igazolást, és győződjön meg arról, hogy az igazolásai ne tartalmazzanak halmozott adatokat, mert utóbb ennek adójogi következményei lehetnek. Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság 132. sor: Ha Ön önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár tagja, akkor a befizetett összeg alapján rendelkezési jogosultság illeti meg. A rendelkezési jog alapjául az Ön által befizetett tagdíj, valamint az Ön egyéni számláján az adóévben támogatói adomány és más adóköteles jogcímen jóváírt, a pénztár által kiadott igazolásban szereplő összegek szolgálnak. A saját befizetéssel esik egy tekintet alá, és így kedvezményre is jogosítja a munkáltatója által fizetett hozzájárulásnak az a része, amely a bevételnek nem számító részt meghaladja, vagyis Önnél munkaviszonyból származó jövedelemnek minősült. Ezt, a kedvezményre jogosító összeget a munkáltatója által kiadott M30-as jövedelemigazolás 651. és 652. sora tartalmazza. A kedvezmény mértéke a pénztár, illetőleg a munkáltatója által kiadott igazoláson szereplő, a rendelkezési jogosultságra jogosító összeg 30%-a, ezt kell a 132. sorba a „c” oszlopba beírnia. Ha a pénztár igazolásán támogatói adomány és más adóköteles jogcímen jóváírt összeg is szerepel, akkor azt ne felejtse el a bevallás 21. sorában is feltüntetni, mert az Önnél egyéb összevonás alá eső jövedelemnek minősül. A pénztár az igazoláson csak a december 31-ig átutalt, illetőleg befizetett tagdíjat igazolja. Az ezen a címen Önt megillető összeg nem lehet több mint 100 000 forint. Ha a 132. sorban szereplő összeg 100 000 forintnál kevesebb, erre a kisebb összegre, ha több, akkor a 100 000 forintra teheti meg a rendelkező nyilatkozatát. 57
Szja-törvény 44/C. § (2) bekezdés Art. 37. § (6) bekezdés 59 Szja-törvény 44/A. § 58
87
Kedvezőbb szabály vonatkozik azokra, akik a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je előtt töltik be (145. sor). Ha Ön is ebbe a korcsoportba tartozik, akkor az Ön esetében a rendelkezésre jogosító legmagasabb összeg nem 100 000, hanem 130 000 forint lehet. Amennyiben Ön a nyugdíjpénztári tagsága mellett egészség és/vagy önsegélyező pénztárnak is a tagja, és e tagságával, tagságaival összefüggésben is jogosult a rendelkezési jog gyakorlására, akkor az együttesen érvényesíthető kedvezmény (137. sor) legmagasabb összege 120 000 forint, ha Ön az Önre vonatkozó nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je előtt tölti be, akkor pedig 150 000 forint lehet (145. sor). Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba és/vagy önsegélyező pénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság 133. sor: Ha Ön önkéntes kölcsönös egészségpénztárnak, önsegélyező pénztárnak vagy mindkettőnek a tagja, akkor a pénztár vagy pénztárak által kiadott igazolás alapján jogosult rendelkezési jogát gyakorolni. Ha az Ön javára a munkáltatója is fizetett hozzájárulást és annak egy része vagy egésze adóköteles volt, akkor az adóköteles rész után Ön ugyancsak élhet a rendelkezési jogosultságával. A kedvezmény alapjául szolgáló munkaviszonyból származó jövedelmet a munkáltató az általa kiállított igazoláson feltüntette. A kedvezmény az igazoláson, igazolásokon feltüntetett összeg 30%-a, de legfeljebb 100 000 forint lehet. Amennyiben Ön a nyugdíjkorhatárt az Önre irányadó szabályok szerint 2020. január 1-je előtt tölti be (145. sor), akkor a kedvezmény legmagasabb összege 130 000 forint lehet. A kedvezmény összegét e sor „b” oszlopába írja be. Abban az esetben, ha Ön az egészségpénztárnál lévő egyéni számláján lévő összeget vagy annak egy részét lekötötte, vagy a prevenciós szolgáltatásra tekintettel is kedvezményt kíván érvényesíteni, akkor ügyeljen arra, hogy az egészségpénztárakkal, valamint – feltéve természetesen, hogy önsegélyező pénztári tagságára tekintettel is kíván a rendelkezési jogával élni – az önsegélyező pénztárakkal kapcsolatos kedvezmény együttes összege sem haladhatja meg a 100 000, illetőleg a már említett feltétel megléte esetén a 130 000 forintot. A lekötött összeghez, valamint a prevenciós szolgáltatáshoz kapcsolódó rendelkezési jogra vonatkozó tudnivalókat a 134. és a 135. sorhoz készült magyarázatból ismerheti meg. Amennyiben Ön az önkéntes nyugdíjpénztári befizetésekre tekintettel is gyakorolja a rendelkezési jogát, akkor a kedvezmények együttes összege (137. sor) nem lehet több 120 000, illetőleg a 2020. január 1-je előtti Önre vonatkozó nyugdíjkorhatár (145. sor) esetén a 150 000 forintnál, ezért ennek a sornak a kitöltésénél erre is legyen figyelemmel. A kedvezmény alapjául szolgáló összeggel kapcsolatos részletesebb tudnivalókat a 132. sorhoz fűzött magyarázat tartalmazza. Az önkéntes kölcsönös egészségpénztárban lekötött összeg kedvezménye 134. sor: Amennyiben Ön az egészségpénztárnál vezetett egyéni számláján a fennálló számlakövetelésből az Ön által meghatározott összeget a legalább 24 hónapra lekötötte,
88
akkor az adóév utolsó napján lekötött számlakövetelésként kimutatott összeg 10%-a további rendelkezésre jogosítja a lekötés évéről szóló adóbevallásban. A pénztár által kiállított igazoláson feltüntetett összeg 10%-át e sor „b” oszlopában kell szerepeltetnie. Amennyiben a 24 hónapos időtartamon belül a lekötést akár részben is megszűnteti (feltöri), az ezen a címen igénybe vett kedvezményt 20%-kal növelt összegben vissza kell fizetnie! A 20%kal növelt összeget a feltörés évéről szóló adóbevallásban kell szerepeltetnie, és a bevallás benyújtására nyitva álló határnapig kell megfizetnie. A lekötött összeg feltöréséről a pénztár az adóhatóság részére adatot szolgáltat. Amennyiben Ön a 2005-ös és/vagy a 2007-os évről szóló bevallásában ezen a címen adókedvezményt érvényesített, és a lekötött összeget akár részben is feltörte, akkor olvassa el az 52. sorhoz fűzött magyarázatot is. Tekintettel az esetleges visszafizetési kötelezettségre ebben a sorban csak akkor szerepeltessen adatot, ha e többletkedvezménnyel együtt sem haladja meg az egészség- és önsegélyező pénztárhoz kapcsolódó kedvezmény együttes összege – a 135. sorban szerepeltethető prevenciós szolgáltatás utáni kedvezményre is tekintettel - a 100 000, illetőleg a 130 000 forintot, továbbá nyugdíjpénztári tagsághoz kapcsolódó kedvezménnyel együtt a 120 000, illetőleg a 150 000 forintot. Az önkéntes kölcsönös egészségpénztár prevenciós szolgáltatásának kedvezménye 135. sor: Ha Ön egészségpénztár tagjaként az egyéni számlája terhére a külön kormányrendeletben meghatározott prevenciós szolgáltatásban részesült, akkor a megbízása alapján a pénztár által kifizetett összeg 10%-át további kedvezményként érvényesítheti. A kedvezményre jogosító összeget a pénztár az igazoláson külön feltünteti. Amennyiben Ön ezen a címen is jogosult kedvezményre, ügyeljen arra, hogy az e sor „b” oszlopában, valamint a lekötött összeghez kapcsolódó 134. sorban feltüntetendő kedvezménnyel együtt sem haladhatja meg az egészség és önsegélyező pénztárhoz kapcsolódó kedvezmény együttes összege a 100 000, illetőleg a 130 000 forintot, valamint a nyugdíjpénztári tagsággal összefüggő kedvezménnyel együtt, a 120 000, illetőleg 150 000 forintot. Az önkéntes kölcsönös egészségpénztári és/vagy önsegélyező pénztári kedvezmény együttes összege 136. sor: Ennek a sornak a „c” oszlopában az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárakhoz kapcsolódó kedvezmények (133-135. sorok) együttes összegét kell feltüntetnie. Ügyeljen arra, hogy az ezen a címen érvényesíthető kedvezmény nem lehet több 100 000, illetőleg 130 000 forintnál. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári kedvezmények együttes összege 137. sor: Ennek a sornak a „d” oszlopában a 132. és 136. sorok „c” oszlopaiban feltüntetett kedvezmények együttes összegét kell szerepeltetnie. Amennyiben Ön csak nyugdíjpénztárhoz (132. sor) vagy csak egészség és/vagy önsegélyező pénztárhoz (136. sor) kapcsolódó kedvezményt érvényesít, az ebbe a sorba beírható összeg legfeljebb 100 000, illetőleg 130 000 forint lehet.
89
Abban az esetben azonban, ha nyugdíjpénztárhoz és egészség vagy önsegélyező pénztárhoz (132. és 136. sor) kapcsolódóan is érvényesít kedvezményt, akkor ebbe a sorba legfeljebb 120 000, illetőleg 150 000 forint kerülhet. Az összevont adóalap utáni adó terhére utalandó összeg 138. sor: Ebbe a sorba azt, a legfeljebb a 137. sor „d” oszlopában szereplő összeget írja be, amelyet az összevont adóalap utáni adó terhére az önkéntes pénztárnál vezetett egyéni számlájára kíván utaltatni. Amennyiben az adókedvezmények levonása után fennmaradó összevont adóalap utáni adó (35.sor) kevesebb, mint amekkora összegre Ön egyébként a befizetései és az adóköteles jóváírások alapján jogosult lenne (137. sor), akkor ebben a sorban csak akkora összeget szerepeltessen, hogy arra az összevont adóalap utáni adó, azaz a 35. sorban szereplő összeg fedezetet nyújtson. Amennyiben Ön NYESZ-R számlát is nyitott, és az arra befizetett összegre tekintettel is rendelkezni kíván, akkor az átutalni rendelt összeg beírásakor legyen figyelemmel a 142. sorba beírni kívánt összegre! A sor kitöltése kötelező, e nélkül bevallása hibás lesz. Nyilatkozat az átutaláshoz 139. sor: Ebben a sorban nevezze meg azt az önkéntes pénztárat, ahová az átutalást kéri. Ne felejtse el feltüntetni a pénztár adószámát és bankszámlaszámát. E nélkül a bevallása hibás lesz. Ha Ön több pénztárnak is tagja, akkor is csak egy pénztár jelölhető meg, az általános ismertetésnél leírt feltételekkel. Kérjük, kizárólag csak a saját pénztára bankszámlaszámát közölje, mert a saját bankszámlájának (folyószámlájának) vagy más magánszemély számlájának megjelölése esetén bevallása hibás lesz. Amennyiben Ön az adóhatósági utaláskor már nem tagja annak a pénztárnak, ahová a „kedvezmény” utalását kérte, akkor az átutalni kért összeg sorsa lehet: más pénztárba történő átlépés esetén a pénztárnak a befogadó pénztárba kell továbbutalnia; nyugdíjszolgáltatás esetén a pénztárnak azt a magánszemély részére kell kiutalnia; abban az esetben, ha teljesítéskor a magánszemély már nem él, a kedvezményezett(ek)nek kell kiutalnia; minden más esetben, így a tagsági viszony megszűnésekor az adóhatóságnál, az erre a célra nyitott beszedési számlára visszautalja. Ez utóbbi esetben Ön akkor juthat hozzá a rendelkezett összeghez, ha az adóhatósághoz benyújtott kérelmében igazolja, hogy a pénztári tagsága Önnek nem felróható ok miatt szűnt meg. Abban az esetben, ha a nyilatkozat megtételekor nyugdíjszolgáltatás miatt szűnt meg a tagsági jogviszonya, a 144. sorban „X” bejegyzéssel kell megjelölnie.
90
A pénztári egyéni számlára az adóhatóság által átutalt összeg után nem kell adót fizetnie60, ami azt is jelenti, hogy ez az összeg a következő évben nem vehető figyelembe a rendelkezési jog alapjaként. Rendelkezés a nyugdíj-előtakarékossági számlára utalandó összegről61 Önnek lehetősége van arra, hogy befektetési szolgáltatónál lévő nyugdíj-előtakarékossági számlájára rendelkezzen. A nyugdíj pénzszámla csak Magyarország törvényes fizetőeszközében – ez jelenleg a forint – vezethető. A kedvező adózási rendelkezések csak arra a nyugdíj-előtakarékossági számlára vonatkoznak, amelyen a számlavezető befektetési szolgáltató a „NYESZ-R” jelzést62 feltüntette. Ilyen jelzéssel csak egy nyugdíj-előtakarékossági számla rendelkezhet. Amennyiben Ön a NYESZ-R számláján rendelkezésre álló összeget nyugdíjszolgáltatásként veszi igénybe, akkor az így megszerzett jövedelem nyugdíjnak minősül. Erre akkor van lehetősége, ha igazolja, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. § 23. pontjában meghatározott nyugdíjra jogosult, és a számlanyitás évét követő harmadik évben vagy azt követően került sor a felmondásra. Amennyiben az Ön részére nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetés (átutalás) történik, akkor az egyéb összevonás alá eső jövedelemként lesz adóköteles. Az egyéb jövedelemmel kapcsolatos tudnivalókról a 21. sorhoz fűzött magyarázatban olvashat. Fontos tudnia, hogy abban az esetben, ha 2008. évben nem nyugdíj-szolgáltatásról rendelkezett, akkor 2008. évben már nem rendelkezhet nyilatkozattal adóhatósági átutalásról, továbbá a korábban az adóhatóság által a rendelkezése alapján átutalt összeget (összegeket) 20%-kal növelten köteles a nem nyugdíj-szolgáltatás rendelkezésének évéről, azaz 2008-ról szóló adóbevallásában bevallani (52. sor) és a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig megfizetni. A nyugdíj-előtakarékossági számlára befizetett összeg 30%-a 141. sor: Amennyiben Ön 2008-ban Magyarország törvényes fizetőeszközében a „NYESZR” jelzéssel ellátott nyugdíj-előtakarékossági számlára befizetést teljesített, akkor a számlavezető által igazolt összeg 30%-áról, legfeljebb 100 000 forintról, ha Ön az Önre vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je előtt tölti be, 130 000 forintról rendelkezhet (145. sor). Ennek a sornak a „b” oszlopába azt az összeget írja be, amelyről az előzőekben ismertetett szabályok alapján Ön rendelkezni jogosult. Az összevont adóalap utáni adó terhére utalandó összeg 142. sor: Ennek a sornak a „b” oszlopába azt az összeget írja be, amelynek átutalását kéri és arra az adókedvezmények levonása után fennmaradó összevont adóalap utáni adó (35. sor) fedezetet nyújt. Amennyiben Ön önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál vezetett egyéni számlájára történő utalásról is rendelkezett (138. sor), akkor arra is legyen figyelemmel e sor kitöltésekor. A sor kitöltése kötelező, e nélkül bevallása hibás lesz. 60
Szja-törvény 7. § (1) bekezdés e) pont Szja-törvény 44/B. § 62 Szja-törvény 3. § 76. pont 61
91
Nyilatkozat az átutaláshoz 143. sor: Ebben a sorban nevezze meg a befektetési szolgáltatót, tüntesse fel adószámát, és ha a befektetési szolgáltató egyben hitelintézet is, közölje az Ön befektetési szolgáltatójánál vezetett NYESZ-R bankszámlaszámát. Ezt a kapott igazolásának tartalmaznia kell! Ha a befektetési szolgáltatója nem hitelintézet, a befektetési szolgáltató bankszámlaszámát írja be az erre szolgáló helyre. Ebben az esetben a kapott igazolásának a befektetési szolgáltató bankszámlaszámát kell tartalmaznia! Azt a befektetési szolgáltatót jelölje meg, amely által vezetett „NYESZ-R” jelzéssel ellátott nyugdíj-előtakarékossági számlájára a 142. sorban feltüntetett összeg átutalását kéri. Kérjük, hogy más bankszámlaszámot ne jelöljön meg, mert ez feleslegesen hosszabbítja meg az adóhatósági utalás időtartamát. A NYESZ-R számlára az adóhatóság által utalt összeg után nem kell adót fizetnie, de nem képezi a következő évi rendelkezés alapját sem63. 22. Eltartottak adatai a családi kedvezményhez A 0853-04-es lap kitöltése Ezt a lapot Önnek ki kell töltenie, ha az összevont adóalap utáni adóját családi kedvezmény címén csökkenti. Az eltartottak adatai A 151-153. sorokban az eltartottak nevét és adóazonosító jelét, ennek hiányában a természetes azonosítókat kell feltüntetnie. Ezen a lapon azon eltartottjait is szerepeltetnie kell, akikre tekintettel családi pótlékot már nem folyósítanak, de a többi nevelési ellátásra jogosultra tekintettel fizetett ellátás összegének a megállapításánál figyelembe vették őket is. Ügyeljen arra, hogy az eltartottak természetes azonosítóit (név, születési név, születés időpontja, helye, az eltartott anyja neve, állandó lakcíme) pontosan írja be. Ne felejtse el az eltartott kódját is beírni az erre szolgáló helyre a következők szerint: 1 – kedvezményezett gyermek az, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény alapján családi pótlékot, bármely EGT-állam hasonló joga alapján családi pótlékot, vagy más, hasonló ellátást (továbbiakban együtt: családi pótlék) folyósítanak; 2 – eltartott gyermek az, akit a családi pótlék összegének a megállapításánál figyelembe vesznek, de utána családi pótlékot nem folyósítanak; 3 – rokkantsági járadékban részesülő személy 4 – saját jogán családi pótlékban részesülő személy. Abban az esetben, ha a családi pótlék folyósítása gyermeke után év közben szűnik meg, akkor őt a folyósítás megszűnésének évében még kedvezményezett gyermekként jelölje meg, függetlenül attól, hogy a kedvezmény számításánál már csak eltartottként veszi figyelembe.
63
Szja-törvény 7. § (1) bekezdés e) pont
92
Nyilatkozat a várandósságról 154. sor: Amennyiben a családi kedvezményt magzatra (is) tekintettel kívánja érvényesíteni, akkor a 04-es lapon az erre szolgáló nyilatkozatot ki kell töltenie. Az erre szolgáló helyen fel kell tüntetnie, hogy az adóévben a kedvezményre jogosító várandósság mely időszakban (időszakokban) állt fenn. A magzatok számát is jelölni kell. Nyilatkozat a családi kedvezmény megosztásáról 155 - 157. sorok: A családi kedvezmény megosztása esetén Önnek fel kell tüntetnie a házastársa, élettársa nevét és adóazonosító jelét is, továbbá a megosztásról írásban nyilatkozniuk kell. Amennyiben a kedvezményt házastársával, élettársával megosztja, akkor az előzőek szerint kell házastársának, élettársának is eljárnia a saját adóbevallásában vagy az adóhatósági, munkáltatói adómegállapítást kérő nyilatkozatában. Amennyiben a családi kedvezményt élettársával kívánja megosztani, akkor nyilatkozniuk kell arról, hogy egyikük sem veszi igénybe a gyermekét egyedül nevelő szülőt megillető családi pótlékot. Ebben az esetben az élettársa nevét, adóazonosító jelét fel kell tüntetnie (157. sor). Ezt a nyilatkozatot az élettársa adóbevallásában, az adóhatósági, munkáltatói adómegállapítást kérő nyilatkozatában is meg kell tenniük. Ha a nyomtatványon előnyomtatott sorok az eltartottak feltüntetésére nem elegendők, akkor ügyfélszolgálataink valamelyikén kérjen újabb lapot és azon folytassa a felsorolást. A nyomtatványon az erre szolgáló helyen a lapszámot ne felejtse el feltüntetni. A bevallás első oldalán az erre szolgáló négyzetben jelezze, hogy a bevallásához hány darab 0853-04-es lapot csatol. Ne felejtse el a nyomtatványt a (D) mezőben aláírni!
23. Az elkülönülten adózó jövedelmek és ezek adója A 0853-05-01-es lap kitöltése Ezt a lapot akkor kell kitöltenie és beküldenie, ha Ön a lapon szereplő jövedelme(ke)t szerzett 2008-ban. 23.1 A vagyonátruházásból származó jövedelem Ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítéséből (átruházásából) származó jövedelem és adója 161. sor: Ebbe a sorba kell beírni az ingatlan és a vagyoni értékű jog értékesítéséből (átruházásából) származó jövedelmet és ennek adóját. Az adó mértéke a jövedelem 25%-a.
93
2008. évtől jelentősen megváltoztak az ingatlan és a vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelem adókötelezettségével kapcsolatos szabályok. Ezért, ha Ön 2008. évben ingatlan és/vagy vagyoni értékű jogügyletből, illetve ingatlanlízing meghiúsulása miatt jutott bevételhez, mielőtt ebben a sorban adatot tüntetne fel, feltétlenül olvassa el az e sorhoz írt tájékoztatót és tanulmányozza át a Példatárban található példákat. Ingatlannak minősül64 a föld (telek) és a földdel alkotórészi kapcsolatban lévő minden dolog. Ilyen különösen az épület, az építmény. Vagyoni értékű jognak minősül65 a földhasználat, az ingatlanon fennálló haszonélvezet és használat, a telki szolgalom, valamint az ingatlan bérleti joga. Nem tekinthető vagyoni értékű jognak az albérlet és az ágybérlet. Nem minősül használati jognak az ingatlannak határozott időtartamra történő bérbeadása akkor sem, ha a bérleti díj egy összegben, a szerződéskötéskor kerül kiegyenlítésre. Az ily módon megszerzett jövedelem ingatlan bérbeadásából származó jövedelemnek minősül, melyet a 163. sorban kell feltüntetnie akkor, ha arra a 25%-os adómértéket választotta. Abban az esetben, ha a hasznosításból származó jövedelme után az összevont adóalap részeként kíván adózni, akkor a jövedelmet a 9. sorban kell szerepeltetnie. Ha az Ön által értékesített ingatlan olyan országban van, amely országgal Magyarországnak nincs a kettős adóztatás elkerüléséről egyezménye, akkor az értékesítésből származó jövedelme egyéb összevonás alá eső jövedelemnek minősül, és azt a 21. sorban kell bevallania. Értékesítésnek számít az is, ha Ön az ingatlanát, vagyoni értékű jogát gazdasági társaságba vagy más cégbe apportként (nem pénzbeli hozzájárulásként) vitte be. Ekkor bevételként a társasági szerződésben, más hasonló okiratban meghatározott értéket kell figyelembe vennie. Az ingatlanok cseréje során szerzett jövedelem is adóköteles. Ezt úgy kell tekinteni, mintha a cserélő felek külön-külön adásvételi szerződést kötöttek volna. Nem számít ingatlan értékesítésnek a termőföldről szóló törvényben meghatározott birtok-összevonási célú önkéntes földcsere. Ha a cseréhez értékkiegyenlítés is kapcsolódik, akkor az így kapott pénzösszeg teljes egészében jövedelemnek számít. Ezt viszont nem itt, hanem a 21. sorban kell feltüntetnie. Adómentes és nem kell bevallani a 2008-ban értékesített vagyoni értékű jogból származó jövedelmet akkor, ha az értékesített vagyoni értékű jogot Ön 1982. január 1-jét megelőzően szerezte. Az 1982. január 1-jét követően megszerzett és nem lakáshoz, lakóházhoz tartozó vagyoni értékű jog átruházása esetén a számított összeg (a bevétel és költségek különbözete) teljes egészében adóköteles. Így például, ha Ön egy üzlethelyiség bérleti jogát 1982. január 1-jét követően szerezte meg, akkor az átruházás ellenértékeként kapott összeg 64 65
Szja-törvény 3. § 29. pont Szja-törvény 3. § 31. pont
94
és az abból levonható költségek különbözetét teljes egészében jövedelemnek kell tekintenie, függetlenül attól, hogy a bérleti jog megszerzése és az átruházása között hány év telt el. Adómentes az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem és nem kell bevallania, ha Ön
a házassági vagyonközösség megszüntetése következtében az ingatlannak, a vagyoni értékű jognak a házastársa által történt megváltásából származik a jövedelme; más magánszeméllyel kötött tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján ingatlant, vagyoni értékű jogot ruházott át tartás vagy járadékfolyósítás ellenében;
a helyi önkormányzat, illetőleg az állam tulajdonában lévő lakásnak a bérleti jogáról való lemondásért kapott térítést (ideértve a bérlakásból távozó bérlőtárs részére bírói határozat alapján a lakáshasználati jog ellenértékeként fizetett összeget is);
a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény szerinti kényszerbérlet megszüntetése esetén a más lakás biztosítása helyett a helyi önkormányzattól kapott térítést;
a termőföldről szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági termelő, és a termőföldjét a nyugdíj előtti (gazdaságátadási) támogatás feltételeként adta el.
Adómentes a termőföld átruházásából származó jövedelme66 függetlenül attól, hogy 1993. évet követően szerezte akkor, ha az Ön éves összes jövedelme nem haladja meg a 3 400 000 forintot. E mellett, a termőföld értékesítésből származó jövedelmét oly módon szerezte, hogy a termőföldet olyan regisztrált mezőgazdasági termelőnek adja el, aki azt legalább öt évig mezőgazdasági célra hasznosítja, vagy olyan magánszemélynek értékesíti, aki mezőgazdasági társas vállalkozás alkalmazottja, és e földet az őt alkalmazó társas vállalkozásnak legalább tíz évre bérbe adja. Fontos! Az előbbiek szerinti mentesség csak a jövedelem 200 000 Ft-ot meg nem haladó részére jár. A termőföld értékesítésével kapcsolatos további adózási (mentességi) szabályok e sor magyarázatában önálló cím alatt olvashatók. Az ingatlanértékesítésből származó bevétel, az előzőekben felsorolt kivételekkel, minden esetben adóköteles, de nem kell azt bevallania akkor, ha jövedelme abból nem keletkezett. Az ingatlanértékesítésből akkor nem keletkezik jövedelme, ha az ingatlan eladási ára kevesebb vagy ugyanannyi, mint az annak megszerzésére fordított összeg, illetve
66
Szja-törvény 1. sz. melléklet 9.5. alpont
95
akkor, ha a szerzés 1993-ban (lakás esetén 2003-ban) vagy az azt megelőző években történt. 23.2 Az ingatlan és/vagy vagyoni értékű jog 2008. évben történő átruházásából származó jövedelem felhasználása A jövedelmet be kell vallania akkor is, ha az ingatlan és a vagyoni értékű jog 2008. évben történő értékesítéséből származó jövedelmét a bevallás benyújtásáig teljes egészében (vagy részben) a jövedelem bevallására nyitva álló határidőt megelőzően saját maga, közeli hozzátartozója vagy élettársa részére idősek otthonában, fogyatékos személyek lakóotthonában vagy más hasonló, például ápolási intézményben (bármely EGT-államban) biztosított férőhely (továbbiakban: cél szerinti) megszerzésére használta fel. Ezt a tényt a bevallásában külön is közölnie kell a 0853-02-es lap 120. sorában. A jövedelem cél szerinti felhasználása során a férőhely biztosítása egyösszegű térítési díj előre történő megfizetésével is megvalósulhat. A jövedelem említett célokra történő felhasználásának az igazolására a férőhely megszerzése alapjául szolgáló okirat, az összeg felhasználását igazoló okirat, a rokonsági fokot bizonyító közokirat, valamint az élettársi kapcsolatra vonatkozó teljes bizonyító erejű magánokirat szolgál. Az iratokat az elévülési idő lejártáig meg kell őrizni. Fentieknek megfelelő esetben az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelme után megállapított adót, vagy annak a felhasznált jövedelemmel arányos részét nem kell megfizetnie. Nem alkalmazható a jövedelem felhasználásához kapcsolódó kedvezmény akkor, ha a férőhelyet visszavásárlási, továbbértékesítési joggal szerzi meg a magánszemély. Adóbevallásában az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából (ingatlanlízing meghiúsulásából) származó jövedelem felhasználás kedvezményét csak akkor érvényesítheti, ha a cél szerinti szerzés a bevallás benyújtásáig megtörtént. A bevallásban a kedvezményt úgy érvényesítheti, hogy e sor „e” oszlopába a felhasznált jövedelem után kiszámított adó összegével csökkentett adót írja be. Ehhez ki kell számolnia az értékesítésből származó jövedelme utáni és a cél szerint felhasznált jövedelem utáni adó összegét is. A kettő különbözetét kell az „e” oszlopba beírnia. Ha a cél szerint felhasznált jövedelem összege nagyobb, mint az ingatlanértékesítésből származó jövedelem összege, akkor az „e” oszlopba nullát kell írnia. Ha az adóját cél szerinti szerzés miatt csökkenti, a szerzésre fordított összeg adóját – legfeljebb azonban annyit, amennyi az ingatlan értékesítéséből származó jövedelme utáni adó összege – e sor „a” oszlopában lévő fehér mezőbe írja be! A cél szerinti felhasználás igazolására szolgáló iratokat a bevallásban érvényesített csökkentés esetén nem kell az adóhatóságnak megküldenie, azonban a szükséges iratokat őrizze meg, hogy egy esetleges ellenőrzés során igazolni tudja a cél szerinti felhasználást.
96
Amennyiben a jövedelem felhasználása a 2008. évi bevallás benyújtását követően, az átruházást követő első vagy második adóévben történik, akkor a felhasználás adóévében a magánszemély a bevallásában adókiegyenlítésre jogosult.
23.3 Az ingatlan és a vagyoni értékű jog megszerzése időpontja Az ingatlan és vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést a földhivatalhoz benyújtották. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni értékű jog esetén a jövedelem megszerzésének időpontja az a nap, amelyen az átruházásról szóló szerződés aláírásra került. Az ingatlan és a vagyoni értékű jog megszerzése időpontja67: az a nap, amely napon az erről szóló érvényes szerződést a földhivatalhoz benyújtották; az 1986. július 1-je előtt kelt szerződések esetében az illetékhivatalnál történő benyújtás napja; az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni értékű jog esetén a szerződés keltének napja; a vagyoni értékű jog, ingatlan tulajdonjog öröklés útján történő szerzése esetén (amikor az örökség megnyílik), az örökhagyó halálának a napja; a házastársi közös vagyonhoz tartozó ingatlan tekintetében – függetlenül attól, hogy mikor jegyezték be tulajdonosként –, a házastársára vonatkozó szerzés időpontja; földrendezés, a kisajátítás során megszerzett ingatlan esetén az eredeti ingatlan szerzési időpontja; a tartós használatba kapott, majd a jogszabály alapján tulajdonba adott ingatlan esetében, a tartós használatról szóló szerződés földhivatalban történt bemutatása; jogi személy által 1989. január előtt értékesített ingatlan esetén, a szerződéskötés napja; a földterület tulajdonjogának megszerzését követően az arra épített épület esetében a földterület szerzési időpontja.
2008. évtől kezdődően a földingatlanon felépített épület, épületrész megszerzésének időpontját, a következők szerint kell meghatározni68:
67 68
A földingatlan tulajdonjogának megszerzését követően 2007. december 31-éig felépített (ujjá épített) épület, továbbá a bővítéssel létesített épületrész esetében a szerzés időpontja a földterület tulajdonjogának a megszerzésével azonos; A magánszemély tulajdonában (birtokában) lévő ingatlanon 2007. december 31-ét követően épített (a meglévő helyett ujjá épített), bővített épület, építmény, épületrész, építményrész szerzési időpontja azon utolsó használatbavételi (fennmaradási) engedélyről szóló határozat jogerőre emelkedésének az időpontja,
Szja-törvény 60. § (1), (2) bekezdés Szja-törvény 60. § (3) bekezdés
97
amelyet követően az ingatlanon további építés, bővítés nem történt. (Ez azt jelenti, hogy ilyen esetben az adókötelezettség megállapításánál figyelembe vehető szerzési időpont független attól, hogy a földterület, amelyre a ráépítés történt, vagy az ingatlan, amelyen további bővítés történt, mikor került a magánszemély tulajdonába.); Ha az értékesített ingatlan olyan, használatbavételi (fennmaradási) engedéllyel még nem rendelkező épített vagy bővített ingatlan, amely esetében a ráépítés, vagy a bővítés a legutolsó használatbavételi (fennmaradási) engedély jogerőre emelkedésének a napját követően, illetőleg ettől függetlenül is a tulajdonban (birtokban) tartás időszakában történt, akkor a hitelt érdemlően bizonyított tényleges használatbavétel évét, vagy ha az nem állapítható meg, akkor az átruházás évét kell a megszerzés évének tekinteni.
Nem kötelező az előzőekben ismertetett szabályt alkalmazni69, ha 2007. december 31-ét követően olyan ingatlanon (telken, épületen) történt az építés, a bővítés, amely már az említett időpontot megelőzően a magánszemély tulajdonában, birtokában volt. Ilyen esetben a magánszemély választhatja azt a lehetőséget, hogy a 2007. december 31-én már tulajdonában (birtokában) lévő telek, illetve az ezen időpontban már meglévő épület és a 2007. december 31-ét követően felépített, a meglévő helyett újjáépített épület, illetve bővített épületrész szerzési időpontját külön-külön határozza meg. Az ingatlan szerzési időpontjának meghatározására vonatkozó új szabályokhoz 3 évre szóló átmeneti rendelkezés kapcsolódik. E szerint, ha a 2008. január 1-jét megelőzően megszerzett ingatlanon 2008., 2009., vagy 2010. években építés, bővítés történt, és ezt az épített, bővített ingatlant a 2008-2010. évek bármelyikében értékesíti a magánszemély, az eladott ingatlan szerzési időpontját a 2007. december 31-ei szabályok szerint állapíthatja meg. Ebben az esetben az eredeti ingatlan megszerzésének az éve tekinthető szerzési időpontnak azzal, hogy a számított összeg (a bevételnek és a költségeknek a különbözete) a 2007. december 31-én hatályos előírás szerint csökkenthető, azaz évenként a számított jövedelem 10-10%-ával, ha az értékesítés a megszerzés évét követő hatodik évben vagy az azt követő évek valamelyikében történt. 23.4 Az ingatlan és a vagyoni értékű jog elidegenítéséből származó jövedelem kiszámítása A jövedelem egyenlő a bevétel és a levonható kiadás különbségével. Bevételként70 kell figyelembe venni mindazt a bevételt, amelyet az elidegenítésre tekintettel megszerzett.
69 70
2007. évi CXXVI. tv. 468. § (8) bekezdés Szja-törvény 61. § (1) bekezdés
98
Amennyiben a bevétel az értékesített ingatlannak, vagyoni értékű jognak a szerződéskötés napján érvényes szokásos piaci értékét meghaladja, akkor a vételárnak a piaci értéket meghaladó része teljes egészében egyéb összevonás alá jövedelemnek minősül, amelyet a bevallás 21. sorában kell szerepeltetnie. Csere esetén a cserébe kapott ingatlannak a jövedelemszerzés időpontjában érvényes szokásos piaci értékét kell bevételnek tekinteni. Amennyiben a cseréhez pénzben kifizetett érték-kiegyenlítés is kapcsolódik, akkor a pénzt megszerző magánszemélynél azt is bevételként kell figyelembe venni. 2008. január 1-jétől hatályos előírás71 A magánszemély egy adott ingatlan esetében, a 2007. december 31-éig, és az azt követően megszerzett ingatlanrészek szerzési időpontjához rendelten, megoszthatja az ingatlanértékesítésből származó bevételét. A törvény rendelkezése szerint az ingatlan átruházásához kapcsolódó költségekkel és az értéknövelő beruházások értékével csökkentett bevételnek a ráépítés, újjáépítés, bővítés megszerzésére fordított összegével arányos megosztása révén választhatja a magánszemély azt a lehetőséget, hogy a földterület (telek), valamint az ingatlan tulajdonjogának megszerzésekor, illetőleg az említett időpont előtt meglévő épített-ingatlan bevételrész tekintetében a 2007. december 31-én hatályos törvény alapján, a 2007. december 31-ét követően épített, bővített épület, épületrész esetében pedig a 2008. január 1-jétől hatályos törvény alapján állapítja meg a szerzési időpontot. A bevételből levonható72 a számlával, okirattal igazolt: az értékesített ingatlan, vagyoni értékű jog megszerzésére fordított összeg; a szerzéssel kapcsolatos kiadás (illeték, ügyvédi költség stb.); az értéknövelő beruházás költsége; az értékesítéssel (átruházással kapcsolatos kiadások (hirdetési díj, ügyvédi költség stb.). az árvízkárok helyreállítása során ingyenesen kapott nagyobb értékű ingatlan 2008ban történt elidegenítésekor, az eredeti ingatlan értéke és a helyreállított ingatlan értéke közötti, visszafizetett különbözet. Nem vonható le a bevételből: az a kiadás, amelyet a magánszemély az önálló tevékenységből származó bevételével szemben számol(t) el költségként. Értéknövelő beruházásnak tekintendő73 az ingatlan szokásos piaci értékét növelő ráfordítás – igazolt kiadás –, amely az ingatlan átruházása esetében a lakáscélú állami 71
Szja-törvény 60. § (3) bekezdés Szja-törvény 62. § (1) bekezdés 73 Szja-törvény 3. § 32/b) pont 72
99
támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott korszerűsítés céljából történt, és/vagy az átruházást megelőző 24 hónapon belül és az átruházásról szóló szerződés szerinti bevételnek az 5%-át meghaladó mértékben az ingatlan állagmegóvása céljából történt. Ha Ön a jövedelmét a bevallás benyújtásáig cél szerinti szerzésre fordította, akkor ezt az összeget kiadásként nem veheti figyelembe, mert az nem minősül költségnek az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem megállapítása során. Megszerzésre fordított összeg74: az adott szerződésben megjelölt vételár, amely az esetlegesen átvállalt tartozás összegét is magában foglalja (csere esetén a csereszerződésben rögzített érték); öröklés vagy ajándékozás útján szerzett ingatlan vagy vagyoni értékű jog esetén az illeték megállapításához meghatározott forgalmi érték (nem a hagyatéki terhekkel csökkentett tiszta érték); a vételi jog gyakorlása során a kárpótlásról szóló törvény alapján megszerzett termőföld esetén az árverési jegyzőkönyvben rögzített vételár; az önkormányzattól megvásárolt lakás esetében a ténylegesen megfizetett – kedvezményekkel csökkentett – vételár; az ingatlanon 2007. december 31-ét követően épített, ujjá épített ingatlan (épület, épületrész, építmény, építményrész), valamint az említett időpontot követő bővítés esetében a használatbavételi (fennmaradási) engedély jogerőre emelkedésének napjáig (az ilyen engedélyben megjelölt feltételek teljesítésének határidejéig), ennek hiányában a tényleges használatbavétel, vagy ha ez az időpont sem állapítható meg, akkor az átruházás időpontjáig az építő (építtető) magánszemély nevére kiállított számlák együttes értéke. Ha a szerzéskori érték az előzőek szerint nem állapítható meg, akkor a bevételből annak 75%-a vonható le75. Közös tulajdon értékesítése esetén a tulajdonostársak mindegyike a tulajdoni hányadának megfelelően veszi figyelembe a bevételt, a ráfordításokat és így a jövedelmet is. A társasházi közös tulajdon értékesítése76 esetén a tulajdonosoknak külön-külön kell bevallást benyújtaniuk akkor, ha a társasház közgyűlése a tulajdoni hányadok szerinti adózásról döntött. A bevételből a jövedelmet a tulajdoni hányadnak megfelelően kell megállapítani. A jövedelem megállapítása a számított összegből Lakás céljára szolgáló ingatlan értékesítése esetén77
74
Szja-törvény 62. § (2) bekezdés Szja-törvény 62. § (3) bekezdés 76 Szja-törvény 75. § (3), (4) bekezdés 77 Szja-törvény 62. § (6) bekezdés 75
100
A bevétel és a költségek különbözeteként kapott összegből (a számított összegből) a következő feltételekkel és mértékkel kell a jövedelmet meghatározni. Az ingatlan nyilvántartás szerint lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény és a hozzá tartozó földrészlet, a lakáshoz tartozó földhasználati jog, valamint a lakáshoz, lakóházhoz tartozó vagyoni értékű jog (haszonélvezeti jog) átruházása esetén a jövedelem meghatározása a szerzés időpontjától függően – a számított összeg és a következő táblázat szerinti százalék figyelembe vételével történik.
Ha a szerzés éve 2003 2004 2005 2006 2007 2008
a számított összeg 0%-a a jövedelem 30%-a a jövedelem 60%-a a jövedelem 90%-a a jövedelem 100%-a a jövedelem 100%-a a jövedelem
Abban az esetben, ha Ön 2008. január 1-je előtt lakásszerzési kedvezménnyel szerzett lakását 2008-ban átruházta78, a számított összeghez hozzá kell adnia a lakásszerzési kedvezmény alapjaként korábban érvényesített összeget, feltéve, hogy ennek a lakásnak az átruházása a lakásszerzési kedvezmény érvényesítésének évében vagy az azt követő negyedik naptári év utolsó napját megelőzően történt. Nem lakás céljára szolgáló ingatlan értékesítése esetén79 Az előzőekben nem említett minden más ingatlan (telek, üdülő, üdülőtelek, termőföld, üzlethelyiség, nem lakás céljára szolgáló egyéb ingatlan) esetében a bevétel és a költségek különbözeteként számított jövedelmet évenként, a számított jövedelem 10-10%-a csökkenti, ha az értékesítés a megszerzés évét követő hatodik évben vagy az azt követő évek valamelyikében történt. A 2008-ban értékesített, nem lakás céljára szolgáló ingatlanok esetében a számított jövedelem a következők szerint csökkenthető: Ha a szerzés éve 2002 2001 2000 1999 78 79
Szja-törvény 62. § (7) bekezdés Szja-törvény 62.§ (4) bekezdés
a csökkentés mértéke 10% 20% 30% 40%
101
1998 1997 1996 1995 1994 1993 1993. előtti
50% 60% 70% 80% 90% 100% 100%
Az ingatlanértékesítés teljes bevételét a 161. sor „b” oszlopába, a ráfordításokat a „c” oszlopba, az adó alapját pedig a „d” oszlopba kell beírnia. A jövedelem után kiszámított 25%-os fizetendő adót az „e” oszlopban tüntesse fel. Ingatlanlízing meghiúsulása miatt szerzett jövedelemre vonatkozó szabályok80 2008. évtől kezdődően, az ingatlanlízing-ügyletek meghiúsulása miatt szerzett jövedelmekre is alkalmazhatóak az ingatlan-átruházásból származó jövedelmek adózására vonatkozó szabályok. A jövedelmet az ügyleti szerződésben foglaltak alapján, az Önt – a meghiúsulás miatt – megillető (kifizetett, jóváírt) bevételből kiindulva kell megállapítani. Ebben az esetben a számított összegnek a bevételt kell tekinteni, az ingatlan megszerzés évének pedig az ügyleti szerződés megkötésének az éve minősül. Az előbbiek figyelembevételével, lakáslízing meghiúsulása esetén az ötéves, más ingatlanlízing meghiúsulása esetén a tizenöt éves számítási szabály alkalmazásával kell értelemszerűen megállapítani a jövedelmet. Abban az esetben például, ha egy lakáslízing-szerződés megkötésének éve 2003., és az azt követő ötödik évben (2008-ban) hiúsulna meg a szerződés, akkor az Önt megillető összeg már nem adóköteles. Ha Önnek az ingatlanlízing meghiúsulása miatt adóköteles jövedelme keletkezett, akkor ilyen esetben is jogosult a jövedelem cél szerinti felhasználására (az adókiegyenlítésre). A termőföld elidegenítéséből származó jövedelemre vonatkozó szabályok Adómentes a termőföld értékesítéséből származó jövedelemnek a 200 000 forintot meg nem haladó része, ha az adóbevallásban bevallott összes jövedelem a 3 400 000 forintot nem haladja meg, és az értékesítés: regisztrációs számmal rendelkező olyan magánszemély részére történik, aki azt legalább 5 évig egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként hasznosítja; az értékesítés regisztrált mezőgazdasági társas vállalkozás alkalmazottja részére történik, és az alkalmazott a munkáltatójának a termőföldet legalább 10 évre bérbe adja. Amennyiben a termőföld értékesítéséből származó jövedelem meghaladja a 200 000 forintot és a magánszemély összes bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme (25. sor) - az ingatlan, a vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelem kivételével – nem 80
Szja-törvény 63. § (8), (9) bekezdés
102
haladja meg a 3 400 000 forintot, akkor a jövedelem 200 000 forint feletti részét az adóbevallásban fel kell tüntetni. Ekkor a 25%-os adót a jövedelem 200 000 forinttal csökkentett része után kell az „e” oszlopba beírni. Abban az esetben, ha az összes jövedelem több 3 400 000 forintnál, akkor a jövedelem egésze után meg kell fizetni a 25%os adót. Amennyiben az átruházás az utóbb említett cél megvalósulása mellett a részaránytulajdon megszüntetését is eredményezi, akkor a teljes jövedelem mentes az adó alól a jövedelem nagyságától függetlenül. Jövedelemnagyságtól függetlenül adómentes a termőföld átruházásából származó jövedelem akkor, ha az értékesítés regisztrációs számmal rendelkező állattenyésztést folytató olyan magánszemély részére történt, akinek az általa használt földterülete nem éri el az erről szóló jogszabályban meghatározott mértéket, és a vevő a területet egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként legalább 5 évig az állattartó telep takarmánytermelése céljából használja, vagy az őt alkalmazó mezőgazdasági társas vállalkozásnak az állattenyésztés takarmánybiztosítása érdekében legalább 10 évre bérbe adja; magánszemély részére birtok összevonási céllal történt; a települési önkormányzat részére külön jogszabályban meghatározott szociális földprogram céljából történt; a Nemzeti Földalap javára történt. Amennyiben az átruházás az önkormányzat részére történik, akkor a szerződésnek tartalmaznia kell a szociális földprogramra vonatkozó, a rászorultságra tekintettel meghatározott feltételeket is szabályozó önkormányzati rendelkezés számát is. Az előzőekben ismertetett adómentességi szabályok akkor alkalmazhatók, ha az eladó rendelkezik a vevő közjegyző által készített vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalt nyilatkozatával arról, hogy a termőföld értékesítése az adómentesség feltételeinek megfelel. Az okiratnak tartalmaznia kell a vevő természetes azonosító adatait és az adóazonosító jelét is. Az eladónak a vevő nyilatkozatát az elévülésig meg kell őriznie. A valótlan tartalmú nyilatkozat miatt keletkező adóhiányt a vevőnek kell megfizetnie. Amennyiben a vevő a termőföldről szóló nyilatkozatában foglaltakat nem teljesíti, termőföld átruházásából származó jövedelemként kell bevallania az átruházásról (vásárlásról) szóló szerződésben meghatározott ellenértéket. Abban az esetben, ha Ön az előzőek szerinti feltételeknek megfelelően értékesítette a termőföldjét 2008-ban, erről nem kell a bevallásban nyilatkoznia. Ha a termőföld értékesítéséből származó jövedelme adómentes és e mellett nincs más bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme, a bevallást nem kell benyújtania. Ha Ön a családi gazdasághoz tartozó termőföldet családi gazdálkodóként a közjegyző által készített, vagy ügyvéd által ellenjegyzett nyilatkozat eladó részére történő átadásával vásárolta meg 2005. január 1-jét megelőzően, és a kötelező tartási időszakon belül, 2008ban ezt a termőföldet elidegenítette, akkor az ezen termőföld átruházásából származó
103
jövedelemnek kell tekintenie az elidegenítésről szóló szerződésben megállapított összeget, de legalább a termőföld megszerzéséről szóló szerződésben meghatározott ellenértéket. Ebből a szempontból kötelező tartási időszaknak kell tekinteni, a termőföld vásárlásának évét és az ezt követő öt évet.81 Nem kell ezt a szabályt alkalmaznia akkor, ha a nyilatkozattal megszerzett termőföld értékesítéséből származó jövedelemnek megfelelő teljes összeget, az elidegenítést követő 12 hónapon belül más, a családi gazdasághoz tartozó termőföld tulajdonjogának a megszerzésére fordítja. Abban az esetben, ha az újabb termőföld megvásárlása a 0853-as adóbevallás benyújtásáig még nem történt meg, akkor az adót az adóbevallás benyújtásáig nyitva álló határnapig meg kell ugyan fizetnie, de azt a 0853-as bevallás önellenőrzésként történő ismételt benyújtása útján visszaigényelheti akkor, ha az elidegenítéstől számított 12 hónapon belül az újabb termőföldvásárlás megtörténik. Amennyiben ezt az újabb termőföldet is elidegeníti az eredeti termőföld szerzése alapjául szolgáló szerződés földhivatalhoz történő benyújtásának az évében vagy az azt követő öt adóéven belül, akkor a már ismertetett jövedelemszámítási szabályt az ezen termőföld elidegenítéséből származó jövedelemre is alkalmaznia kell. Elidegenítésnek tekintendő nem csak az adásvétel, hanem az ajándékozás is. Ha Ön a kárpótlási eljárás során megszerzett termőföldet, erdőt értékesítette, az ebből származó jövedelme után is 25%-os adót kell fizetnie. Ekkor a 161. sor „b” oszlopába a teljes bevételt, a „c” oszlopba a szerzéskori forgalmi értéket (ez a vételi jog gyakorlása során vételárként szereplő összeget jelenti), az esetleges értéknövelő beruházás költségét és a szerzéssel és eladással kapcsolatosan felmerült kiadásokat együttesen kell beírnia. Amennyiben a szerzést követő hatodik évben vagy azt követően került sor a termőföld értékesítésére, akkor az előzőek szerint kiszámított jövedelmére is vonatkozik az évenkénti 10-10%-os jövedelemcsökkentési lehetőség. A „d” oszlopban a jövedelmet, az „e” oszlopban pedig ennek 25%-os adóját kell feltüntetnie. Abban az esetben, ha a kárpótlásban szerzett termőföldjét eladja és a keletkezett jövedelmének teljes összegét az értékesítéstől számított egy éven belül mezőgazdasági művelésű termőföld vásárlására fordítja, a befizetett adót a földhivatalhoz benyújtott szerződés másolati példányának csatolásával visszakérheti. Amennyiben a földvásárlás az adóbevallás benyújtásáig megtörténik, az adót nem kell befizetnie. Ez a kedvezmény alkalmazható az olyan termőföld értékesítéséből származó jövedelemre is, amely termőföldet az 1992. évi II. törvény alapján részarány tulajdonosként kapott, majd azt önálló ingatlanként tulajdonjogának bejegyzése mellett Önnek kiadtak. Az erdő művelési ágú föld esetén is a termőföldre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A bevallás kitöltése ilyen esetben a következő: a „b” oszlopba a bevételt, a „c” oszlopba a költséget, a „d” oszlopba a jövedelmet kell beírni. Az „e” oszlopba 0, az „a” oszlopba pedig levont adóként a „d” oszlopban feltüntetett jövedelem utáni 25%-os adó kerül.
81
2004. évi CI. tv. 299. § (16) bekezdés
104
Abban az esetben, ha a jövedelemnek csak egy részét fordítja termőföld megvásárlására, a teljes jövedelem után meg kell fizetnie az adót. Ebben az esetben igazolni kell az adóhatóság felé a földvásárlást a földhivatal által iktatott szerződés másolatával. A szerződést ne a bevallással együtt, hanem külön borítékban (kísérőlevéllel) küldje be az adóhatósághoz. A lakásszerzési kedvezmény érvényesítése a 2007. december 31-ig értékesített (átruházott) ingatlanok esetében A 2007. december 31-ig értékesített ingatlanok esetében a jövedelem lakáscélú felhasználását az Szja-törvény továbbra is biztosítja azzal, hogy az említett időpontig átruházott ingatlanoknál, az átruházásból származó jövedelem lakáscélú felhasználására a 2007. december 31-én hatályos előírásait rendeli el alkalmazni. Ezek a következők: A lakásszerzési kedvezmény az ingatlan, illetőleg a vagyoni értékű jog átruházásából származó, a felhasznált jövedelem azon része után illeti meg a jövedelemtulajdonost, amelyet saját maga, vagy közeli hozzátartozója (a testvér is közeli hozzátartozónak minősül), volt házastársa részére belföldi lakótelek, lakás tulajdonjogának megszerzésére, belföldön lévő lakás építésére vagy bővítésére fordít. A törvény alkalmazásában lakás: az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény, valamint az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény értendő, feltéve, hogy készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet) eléri. Lakásnak minősül még az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lévő lakóház is. Lakótelek alatt az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott építési telek értendő akkor, ha arra a településszerkezeti terv, a helyi építési szabályzat szerint lakás építhető. Lakóteleknek minősül az ingatlan-nyilvántartásban a lakással együtt nyilvántartott azon földrészlet is, amelyet a lakáshoz tartozó földhasználati jog terhel. A lakótelek vásárlása csak akkor minősül lakáscélú felhasználásnak, ha azon a lakóingatlan felépítése a törvényben meghatározott határidőn belül megtörtént. A lakótelek vásárlása a használatbavételi engedély nélkül önmagában nem jogosít a lakáscélú kedvezmény érvényesítésére. Lakáscélú felhasználásnak minősül az is, ha a jövedelmet a jövedelemtulajdonos saját maga vagy a már említett hozzátartozók részére belföldön lévő lakás használati, haszonélvezeti vagy bérleti jogának megszerzésére fordítja. Nem minősül használati jognak a lakóingatlan határozott időre szóló bérlete. A belföldön lévő lakás haszonélvezetének, használatának, bérleti jogának a megszerzése csak akkor minősül lakáscélú felhasználásnak, ha annak időtartama legalább 5 évre szól.
105
Lakáscélú felhasználásnak minősül még az idősek otthonában, vagy a fogyatékos személyek lakóotthonában biztosított férőhely visszavásárlási és továbbértékesítési jog nélküli megszerzése is. A lakásszerzési kedvezmény akkor illeti meg, ha a lakáscélú felhasználás az ingatlan-, a vagyoni értékű jog értékesítését követő 60 hónapon belül megvalósul. A 25%-os adót a 0753-as adóbevallás benyújtására nyitva álló határidőig meg kellett fizetnie. Amennyiben az adó megfizetésére szociális helyzetére, egyéni körülményeire tekintettel pótlékmentes fizetési halasztást kért és azt az adóhatóság engedélyezte, akkor a fizetési halasztás engedélyezéséről szóló határozatban megjelölt határnap leteltét megelőző két hónappal korábban célszerű a megvalósult lakáscélú felhasználást igazolnia. Erre azért van szükség, mert a lakáscélra felhasznált jövedelem utáni adó jóváírásának (törlésének) a napja a jóváírást elrendelő határozat jogerőre emelkedésének a napja. Abban az esetben, ha az utolsó napokban igazolja a lakáscélú felhasználást, akkor a törlésre a fizetési halasztást engedélyező határozatban kitűzött időpontot követően kerülhet csak sor, így a jóváírt adó után a késedelmi pótlékot meg kell fizetnie. A törvény tételesen meghatározza, hogy az egyes lakáscélú felhasználásokat hogyan, milyen iratokkal kell igazolnia. Lakáscélra felhasznált jövedelem esetén a lakótelek, lakás tulajdonjogának, haszonélvezetének, használatának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzését az érvényes szerződéssel és a földhivatalhoz benyújtott bejegyzési kérelem másolatával, az összeg felhasználását igazoló okirattal, a lakás bérleti jogának megszerzését az érvényes szerződéssel, és az összeg felhasználását igazoló okirattal, a lakás építését, építtetését és alapterületének növelését a jogerős használatba vételi engedéllyel, valamint az összeg felhasználását igazoló, a használatba vételi engedély kelte napjáig, illetve a használatbavételi engedélyben megjelölt feltételek teljesítésének határidejéig kibocsátott, az építési engedély jogosultja nevére kiállított számlával, az idősek otthonában, valamint a fogyatékos személyek lakóotthonában biztosított férőhely megszerzését az elhelyezés alapjául szolgáló és az összeg felhasználását igazoló okirattal, a hozzátartozó részére történő lakáscélú felhasználást a rokonsági fokot bizonyító közokirattal kell igazolni. Ha az említett határidőn belül (60 hónap) megvalósítja a lakásszerzést, akkor az adóhatóságnak címzett kérelem, valamint a hozzá csatolt, a lakáscélú felhasználást igazoló iratok benyújtásával igényelheti vissza a befizetett adójának azt a részét (egészét) az adóhatóságtól, amely a lakásszerzésre fordított jövedelmére jut.
106
Amennyiben Ön a lakáscélú felhasználásnak minősülő célt olyan források bevonásával valósítja meg, amely valamilyen formában államilag támogatott (adómentesség, adókedvezmény kamattámogatás), akkor a lakásszerzési kedvezményt a jövedelmének csak arra a részére érvényesítheti, amelyre a törvényben meghatározott források nem nyújtottak fedezetet. A lakásszerzési kedvezmény alapjául szolgáló jövedelem megállapítása során a következő forrásokat kell figyelembe vennie: adómentes vissza nem térítendő munkáltatói támogatás; az adott ügyletben lakásszerzési kedvezmény érvényesítésével ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem; kamatkedvezménnyel nyújtott lakáscélú munkáltatói hitel; lakás-előtakarékossági szerződés alapján folyósított összeg; a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján nyújtott közvetlen támogatás; a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján kamattámogatással folyósított kölcsön; adókedvezmény érvényesítésével lakáscélú hitel. A kedvezmény ideiglenes. A kedvezmény akkor válik véglegessé, ha a kedvezmény alapjául szolgáló lakás, jog a szerződés megkötésének, a használatba vételi engedély jogerőre emelkedésének évében vagy az azt követő 5 évben nem kerül átruházásra. Abban az esetben, ha az átruházás az említett időszakban megtörténik, akkor a lakásszerzési kedvezmény alapjául szolgáló összeget az átruházás évében a számított összegben figyelembe kell venni. Az előzőekben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha a kedvezmény alapjául szolgáló jog a magánszemélyen kívülálló ok kivételével bármely más ok miatt az említett időszakon belül megszűnik.
Ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelem és adója82 162. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni az ingó vagyontárgyak nem rendszeres vagy nem üzletszerű értékesítéséből származó jövedelem adóköteles részét és 25%-os adóját. Amennyiben az ingó vagyontárgy értékesítése üzletszerű tevékenysége keretében történt83, akkor az értékesítésből származó jövedelmének az adókötelezettségére az önálló tevékenységből származó jövedelmekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmaznia (9. sor). Abban az esetben, ha az ingó vagyontárgy értékesítéséért a szerződéskötés időpontjában érvényes piaci árnál nagyobb vételárat kapott, akkor a piaci árat meghaladó bevétele egyéb összevonás alá eső jövedelem és a 21. sorban kell bevallania. 82 83
Szja-törvény 58. § Szja-törvény 58. § (8) bekezdés
107
Ingó értékesítésből származó jövedelemnek minősül az önálló tevékenységet folytató magánszemélyek (az egyéni vállalkozók is ide tartoznak ebből a szempontból) által a nem kizárólag üzleti célt szolgáló vagyontárgyak (gép, jármű, berendezés, felszerelési tárgy) értékesítéséből származó jövedelem is, amelyek után az értékcsökkenési leírást átalányban számolták el. Ha kizárólag üzleti célú tárgyi eszközt értékesít az önálló tevékenységet folytató magánszemély és annak beszerzési költségeit a tevékenységéből származó bevételéből elszámolta, akkor az értékesítésből származó bevétel a tevékenység bevételének része. Ha a tevékenység megszüntetését követően kerül sor az értékesítésre, akkor ingó értékesítésről van szó, de az önálló tevékenység során elszámolt szerzési értékkel a bevétel már nem csökkenthető. Nem minősül ingó értékesítésnek a földterület tulajdonosának változása nélkül értékesített lábon álló termés, termény. Ilyen pl. a lábon álló fa értékesítése is. Ebben az esetben önálló tevékenység jogcímen keletkezik a jövedelem, amelyet a 9., illetőleg a 10. sorban kell bevallani. Nem kell adót fizetni az év során az ingóságok értékesítéséből származó jövedelem után, ha azok adója együttesen nem több 50 000 forintnál. Ez valójában azt jelenti, hogy az ingóságok értékesítéséből származó jövedelem együttesen sem haladja meg a 200 000 Ft-ot. Ha az ingó vagyontárgy(ak) értékesítéséből származó jövedelem a 200 000 forintot meghaladja, akkor csak a 200 000 forint feletti rész után kell a 25%-os adót megfizetni. Az évi 200 000 forintot el nem érő jövedelmet nem kell bevallani. Ha azonban az ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelem 2008-ban meghaladta a 200 000 forintot, akkor a teljes jövedelmet be kell vallani, de annak adóját 50 000 forinttal csökkenteni kell. Példa az 1. sz. mellékletben Amennyiben az értékesített ingó vagyontárgy közös tulajdont képez, akkor – figyelemmel a tulajdonjogi korlátozásokra is - az értékesítésből származó jövedelmet a tulajdonostársaknak meg kell osztaniuk. Az ingó vagyontárgy (dolog) értékesítéséből (átruházásából) származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen: az eladási ár, a cserében kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke, az ingó vagyontárgy gazdasági társaság vagy más cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként) történő szolgáltatása esetén a vagyontárgynak a társasági szerződésben, más hasonló okiratban meghatározott értéke. A jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy az ingó vagyontárgy értékesítéséből származó bevételből le kell vonni a megszerzésre fordított összeget, a megszerzéssel és eladással
108
kapcsolatban igazolt költségeket és a vagyontárgy értékét növelő ráfordításokat (ha azokat korábban költségként még nem számolták el). Értéknövelő beruházásnak tekintendő az a szokásos piaci értéket növelő ráfordítás (igazolt kiadás), amely az ingó dolog átruházása esetén annak eredeti használhatóságát növeli, javítja és/vagy az átruházást megelőző 12 hónapon belül és az átruházásról szóló szerződés szerinti bevételnek az 5%-át meghaladó mértékben az eredeti használhatóságának megőrzése, helyreállítása céljából történt. A szerzéskori érték: a vásárlásról szóló szerződés, számla, nyugta, elismervény, stb. szerinti érték; cserébe kapott dolog esetében a csereszerződésben rögzített érték; örökléssel szerzett ingóság esetén a hagyatéki eljárásban megállapított érték; ajándék esetén pedig az illetékkiszabás alapjául szolgáló érték; illetékkiszabás hiányában, a szerzéskori szokásos piaci érték; a külföldről behozott ingóságok esetében a vám megállapításánál figyelembe vett érték (a megfizetett vám költségként levonható a bevételből); a vámkezelés alá nem eső ingó dolog esetében a számla szerinti, forintra átszámított érték (az átszámítást a kifizetést megelőző hónap 15. napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett devizaárfolyamon kell elvégezni, de ha bizonylattal rendelkezik a külföldi pénznemben kifizetett összegnek a pénzintézet által alkalmazott árfolyamáról, akkor alkalmazhatja ez utóbbit a forintra történő átszámításhoz). Amennyiben az ingóság megszerzésére fordított összeg nem állapítható meg, akkor a bevétel 25%-a tekinthető jövedelemnek és más összegek ez esetben nem vonhatók le. Példa az 1. sz. mellékletben. Az ingó vagyonért kapott bevételt e sor „b” oszlopában, a költségeket – 25%-os jövedelemszámítás esetén a bevétel 75%-át – a „c” oszlopban tüntesse fel. A „d” oszlopba az adóköteles jövedelmet kell beírni. A jövedelem 25%-os adóját 50 000 forinttal csökkentve kell az „e” oszlopba beírni. Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem és adója84 163. sor: Ha Önnek termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából is volt jövedelme, és ezen jövedelme után nem kíván az összevont adóalap részeként adózni, akkor az ebből származó jövedelmét ennek a sornak a „d” oszlopában, 25%-os adóját pedig az „e” oszlopban kell bevallania. (Olvassa el a 9. sorhoz fűzött, a más ingatlan bérbeadásából származó jövedelemre vonatkozó magyarázatot is!) Akkor is választhatja 2008-ra az elkülönült adózási módot, ha Ön a korábbi évek bármelyikében a termőföldnek nem minősülő ingatlanának bérbeadásából származó jövedelme után az összevont adóalap részeként adózott.
84
Szja-törvény 74. § (1), (4)-(8) bekezdés
109
Abban az esetben, ha az említett ingatlan bérbeadásából származó jövedelme után a 25%-os adózási mód szerint kíván adózni, akkor a bevétel egészét jövedelemnek kell tekintenie. A bevétel költséggel nem csökkenthető, és részét képezi a bérbeadással összefüggésben kapott költségtérítés is. Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után az adót fő szabály szerint a tevékenységet folytató magánszemélynek kell megfizetnie. A törvény azonban lehetőséget ad arra, hogy a tulajdonostársak a tulajdoni hányadoknak megfelelően a bevételt egymás között megosszák. A bevallásban bevételként és egyben jövedelemként is az egy főre jutó értéket kell szerepeltetni. Abban az esetben, ha a bevételt a tulajdonostársak egymás között megosztották, akkor a kifizető által levont 25%-os adót is a tulajdoni hányadoknak megfelelően meg lehet osztani. Amennyiben a bérbeadásból származó jövedelem utáni 25%-os adót Ön vagy tulajdonostársa fizette be, akkor annak összege a bevétel megosztása esetén sem osztható meg. Amennyiben Ön a lakását magánszemélyek lakhatásának biztosítása céljából önkormányzatnak adta bérbe, és a bérbeadás a törvényben meghatározott, feltételeknek megfelel, akkor a bérbeadásból származó jövedelme után nem kell adót fizetnie. Ez a lehetőség abban az esetben illeti meg, ha a lakásbérbeadás alapjául szolgáló szerződés határozott időtartamú és legalább 60 hónapra szól; a szerződés tartalmazza a bérlőkijelölésre a rászorultságra tekintettel meghatározott feltételeket meghatározó önkormányzati rendelkezés számát. Az előzőek szerinti bérbeadásból származó bevétel sem önálló, sem egyéni vállalkozói bevételként nem vehető figyelembe, továbbá a bevétellel szemben költség sem számolható el. Abban az esetben, ha a bérleti szerződés az Ön érdekkörében felmerült ok miatt a 60 hónapos időtartam előtt megszűnik, akkor Önnek az adót a bérleti szerződés megszűnésének az évéről szóló adóbevallásában kell a késedelmi pótlékkal együtt bevallania és megfizetnie. A befizetendő adót a következők szerint kell kiszámítania:
meg kell határozni a bérleti díj teljes összege után a kifizetés időpontjában érvényes adómértékkel a jövedelem utáni adót;
ki kell számítani évenként az adott adóévet követő év május 21-től a szerződés megszűnése napjáig a késedelmi pótlékot;
két tizedes jegyre kerekítve ki kell számítani a szerződésből nem teljesült időtartamra eső egész hónapok számának és a 60 hónapnak a hányadosát;
az így kapott hányadossal meg kell szorozni az adó és a késedelmi pótlék együttes összegét.
Az így kiszámított összeget kell a bevallásban, az 52. sorban feltüntetni és megfizetni.
110
Ha Ön szálláshely idegenforgalmi célú hasznosításából jut jövedelemhez, akkor azt is itt kell szerepeltetnie, ha az nem adómentes, vagy ha mint fizetővendéglátó85, nem választotta 2008-ra a tételes átalányadózást. Ebben az esetben azonban a bevételt nem lehet a tulajdonostársak (illetőleg házastársak) között megosztani. Ha tételes átalányadózást választott 2008-ra, akkor a tételes átalányadót a 178. sorban kell szerepeltetnie. Adómentes86 a falusi vendégfogadásból származó jövedelméből87 az évi 400 000 Ft bevétellel arányos jövedelemrész akkor, ha a bevétel kizárólag alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységből származik. Az évi 800 000 Ft bevétellel arányos jövedelmrész akkor adómentes, ha a bevétel kizárólag falusi szállásadó-vendéglátási tevékenységből származik. Abban az esetben, ha a bevétel alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységből és falusi szállásadó-vendéglátási tevékenységből vegyesen származik, úgy az évi 1 200 000 Ft bevétellel arányos jövedelemrész tekinthető adómentesnek. Alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenység a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló kormányrendeletben meghatározott falusi szállásadás nyújtására alkalmas településen, alkalomszerűen, látogatók részére a helyi népművészeti, néprajzi, kézműves, építészeti és kulturális értékek, örökségek bemutatása, a falusi élethez, környezethez és munkakultúrához kapcsolódó hagyományok, tevékenységek bemutatása, falusi vendégasztal szolgáltatása, a helyi gazdálkodási módok, termelési szokások bemutatása, saját előállítású népművészeti és kézműves termékek értékesítése, az előző pontokhoz kapcsolódó falusi rendezvények szervezése, azzal, hogy e tevékenységek nem foglalják magukban a szálláshely-szolgáltatást. Amennyiben Ön a falusi vendégfogadásból származó jövedelmére a 25%-os szabályt kívánja alkalmazni, akkor a 25%-os adó alapjául szolgáló bevételnek nem része az étkeztetés és a szabadidő-program ellenértéke. Ez utóbbi bevételeket a 9. sorban kell bevallani. A falusi vendégfogadásból származó bevételt sem lehet a tulajdonostársak és házastársak között megosztani. Amennyiben az ingatlan bérbeadásából származó jövedelme az 1 000 000 forintot meghaladja, olvassa el az egészségügyi hozzájárulás bevallására szolgáló 0853-09-es laphoz készült útmutatót is. Amennyiben Ön termőföld bérbeadásából88 vagy földjáradék címén szerzett jövedelmet, azt az ingatlan fekvése szerinti önkormányzati adóhatósághoz kell bevallania. 85
Szja-törvény 57/A. § Szja-törvény 1. számú melléklet 4.12 pont 87 Szja-törvény 3. § 57. pont 88 Szja-törvény 3. § 51. pont, valamint Art. 176. § (3)-(9) bekezdés 86
111
A vadászati jog hasznosításából származó jövedelem adózására és bevallására a termőföld bérbeadásából származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Életjáradékból származó jövedelem és adója89 164. sor: Amennyiben Ön 1996. január elsejét követően kifizetővel életjáradéki szerződést kötött, és az életjáradékot ellenszolgáltatás nélkül kapja, akkor az életjáradék teljes összege jövedelem, amely után az adó mértéke 35%. A jövedelmet e sor „d” oszlopába, az adót pedig az „e” oszlopba kell beírnia a kifizető által kiadott igazolás alapján. Ezt a jövedelmet akkor is be kell vallania, ha a kifizető az adót levonta a járadék kifizetésekor. Nem kell bevallania viszont az ilyen jövedelmét, ha annak összege az adóévben az értékpapír-kölcsönzésből, az osztalékból, az árfolyamnyereségből és a vállalkozásból kivont jövedelemmel együttesen sem haladta meg az 50 000 forintot, és az adót a kifizető levonta. Ha Ön nyugdíjas szövetkezeti tag és a saját szövetkezetével kötött életjáradéki szerződést, az ebből származó jövedelmet nem kell bevallania akkor, ha az életjáradékot a vagyonnevesítés során szerzett szövetkezeti üzletrésze ellenértékeként kapja és a járadék összege, évente nem haladja meg az átalakulás befejezésekor lezárt névérték 1/10-ed részét, de havonta legfeljebb a 10 000 forintot. Adómentes: a nyugdíjas magánszemély által a központi költségvetési szervvel vagy a helyi önkormányzattal kötött tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján megszerzett vagyoni érték; a magánszeméllyel kötött tartási, öröklési vagy életjáradéki szerződésből származó jövedelem. Nem kell bevallani, ha az életjáradékot nem magánszemélytől kapta ingatlanának, vagyoni értékű jogának vagy ingóságának az ellenértékeként, mert ez után az életjáradékot fizető kifizetőnek kell az adókötelezettséget teljesítenie. Árfolyamnyereség címén megszerzett jövedelem90 165. sor: Ebben a sorban az árfolyamnyereség címén megszerzett jövedelmét és a jövedelem 25%-os adóját kell szerepeltetnie. Árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül az értékpapír átruházására tekintettel megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére és a járulékos költségekre fordított kiadás együttes összegét. Ha Ön az értékpapír értékesítésekor a vevőjének részletfizetést engedélyezett, és a teljes vételárat nem kapta meg 2008-ban, akkor a jövedelmét a részletnek a teljes vételárhoz 89 90
Szja-törvény 64/A. § (7) bekezdés Szja-törvény 67. §
112
viszonyított arányában kell meghatároznia. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a teljes vételárból kiindulva meg kell határoznia a jövedelmét, majd ebből 2008-ra olyan hányadot kell jövedelemként bevallania, amilyen hányadot Ön a bevételből 2008-ban a vevőjétől megkapott. Amennyiben az értékpapír átruházásáért kapott ellenérték teljes összege valamely később bekövetkező feltételtől függ, akkor úgy kell tekinteni, mintha a feltételek megvalósultak volna, és az eladó a vételárat részletekben kapná meg. Amennyiben utóbb valamely feltétel nem teljesül, és ezért az eladó javára adókülönbözet mutatkozik, az önellenőrzéssel igényelhető vissza. Abban az esetben, ha az eladót további, a fix vételárhoz az egyes jövőbeli feltételekhez kapcsolódóan, de előre ki nem kötött juttatás is megilleti, akkor a fix vételáron felüli rész egyéb összevonás alá eső jövedelem (21. sor). A személyi jövedelemadóról szóló törvény alkalmazásában értékpapír91 alatt minden olyan okirat, adat értendő, amelyet a Polgári Törvénykönyv (Ptk.), vagy a kibocsátás helyének joga értékpapírnak tekint. Értékpapírnak minősül még a közkereseti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás, a betéti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni betét, a kft. üzletrész, a szövetkezetekről szóló törvény szerinti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy, célrészjegy és más vagyoni hozzájárulás a szövetkezeti tagsági kölcsön kivételével. Értékpapírnak minősül továbbá a más, tagsági jogot megtestesítő vagyoni részesedés is. Az értékpapír megszerzésére fordított összeg: tőzsdei ügylet során megszerzett értékpapírnál az ügylet szerinti, igazolt ellenérték; tőzsdei ügyletnek nem minősülő visszterhes szerződéssel megszerzett értékpapírnál a szerződésben foglalt ellenértékből az átruházásig igazoltan megfizetett összeg; társas vállalkozás alapítása útján szerzett értékpapír esetén az értékpapír átruházásáig a társas vállalkozás részére igazoltan szolgáltatott vagyoni hozzájárulásnak a létesítő okiratban meghatározott értéke, feltéve, hogy a vagyoni hozzájárulás létesítő okiratban meghatározott értékét az értékpapír megszerzésekor e törvény előírásai szerint a bevétel meghatározásánál figyelembe kell venni (ezt a rendelkezést kell alkalmazni a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének, új értékpapír kibocsátásával történő felemelésével megszerzett értékpapírra is); a vállalkozásból kivont jövedelem címén megszerzett értékpapír esetében az ezen a címen megszerzett bevételként figyelembe veendő érték; csődeljárás, felszámolás vagy helyi önkormányzat adósságrendezési eljárása keretében kötött egyezség révén a hitelező által megszerzett értékpapír esetében az egyezség szerinti érték; az olyan értékpapír esetében, amelynek alapján megállapított összeg az értékpapír megszerzésekor jövedelemnek minősül, a jövedelemként figyelembe vett összeg, amelyet növelni kell az átruházásig a magánszemély által teljesített ellenértékkel;
91
Szja-törvény 3. § 34. pont
113
az MRP szervezet által a magánszemély tulajdonába adott értékpapír esetében az értékpapír átadásáig a magánszemély által saját erő címén befizetett összegből az értékpapírra eső rész; a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatályba lépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvény szerinti átalakulás során a magánszemélynek ellenérték nélkül juttatott szövetkezeti üzletrész, részjegy esetében az átalakuláskor lezárt névérték az eredeti szerzőnél és örökösénél, ha az értékpapír a hagyaték tárgyát képezte; az 1992. december 31-e előtt kihirdetett jogszabály alapján a szövetkezet által ingyenesen juttatott értékpapír juttatáskori névértéke az eredeti szerzőnél és az örökösénél, ez utóbbinál akkor, ha az értékpapír a hagyaték tárgyát képezte; csődeljárás, felszámolás vagy helyi önkormányzat adósságrendezési eljárása keretében kötött egyezség révén a hitelező által megszerzett értékpapír esetében az egyezség szerinti érték; az olyan értékpapír esetében, amelynek alapján megállapított összeg az értékpapír megszerzésekor jövedelemnek minősül, a jövedelemként figyelembe vett összeg, amelyet növelni kell az átruházásig a magánszemély által teljesített ellenértékkel; az MRP szervezet által a magánszemély tulajdonába adott értékpapír esetében az értékpapír átadásáig a magánszemély által saját erő címén befizetett összegből az értékpapírra eső rész; a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatályba lépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvény szerinti átalakulás során a magánszemélynek ellenérték nélkül juttatott szövetkezeti üzletrész, részjegy esetében az átalakuláskor lezárt névérték az eredeti szerzőnél és örökösénél, ha az értékpapír a hagyaték tárgyát képezte; az 1992. december 31-e előtt kihirdetett jogszabály alapján a szövetkezet által ingyenesen juttatott értékpapír juttatáskori névértéke az eredeti szerzőnél és az örökösénél, ez utóbbinál akkor, ha az értékpapír a hagyaték tárgyát képezte; kárpótlási jegy esetében az eredeti jogosultnál és örökösénél, feltéve, hogy a kárpótlási jegy a hagyaték tárgyát képezte, a kárpótlási jegy kamattal növelt névértéke; olyan értékpapír megszerzése esetében, amely után a magánszemély illetéket fizetett, az illeték kiszabása alapjául szolgáló érték, növelve a magánszemély által az értékpapír átruházásáig teljesített, igazolt ellenértékkel; az előzőekben nem említett esetekben a megszerzés érdekében a magánszemély által az értékpapír átruházásáig igazoltan megfizetett összeg.
Az értékpapír értékesítéséhez kapcsolódó járulékos költség: a befektetési szolgáltató részére a befektetési szolgáltatási, befektető szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatási tevékenység ellenértéke; az árutőzsdei szolgáltatási tevékenység ellenértéke; a kölcsönbe vett értékpapír esetében a visszaadott értékpapír megszerzésére fordított összeg vagy – ha az értékpapírt a magánszemély visszaszolgáltatni nem tudja - a fizetett kártérítésnek a tőkepiacról szóló törvény szerinti legkisebb összege; az értékpapír megszerzésekor fizetett illeték;
114
az értékpapír megszerzésének alapjául szolgáló jegyzési, vételi jog ellenértéke; az értékpapír átruházásának alapjául szolgáló eladási jog ellenértéke. (Az utóbbi két esetben az ingyenes vagy kedvezményes jogszerzés esetén, ide kell számítani a jog megszerzésekor adóköteles összeget is.) Ha Ön belföldi illetőségű és árfolyamnyereség jövedelme után olyan országban is adót fizetett, amely országgal van a kettős adóztatást kizáró egyezményünk, akkor a külföldön megfizetett adóval a 25%-os adó csökkenthető. Ha olyan országban fizetett adót, amely országgal nincs a kettős adóztatást kizáró egyezményünk, a külföldön megfizetett adóval akkor is csökkenthető a 25%-os adó, de legalább a jövedelem 5%-ának megfelelő összeget meg kell fizetnie. A külföldről származó, külföldi pénznemben megszerzett jövedelmének a külföldön megfizetett adó forintra történő átszámításával kapcsolatos tudnivalókat a 170. sornál találja. Nem tekintendő árfolyamnyereségből származó jövedelemnek az értékpapír kölcsönzéséből, valamint az értékpapír értékesítéséből származó azon jövedelem, amelynek egészét vagy meghatározott részét a törvényi rendelkezés alapján, más jogcímen megszerzettnek kell tekinteni. Ilyen lehet pl. a vételi jog alapján megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapírnak az átruházásakor érvényes szokásos piaci értékét, illetőleg a bevételnek az a része is, amely az értékpapír vagy más vagyoni érték elidegenítése során a szokásos piaci értéket meghaladja. Egyéb jövedelemként adóköteles az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet által kibocsátott értékpapír elidegenítéséért kapott bevételnek az értékpapír megszerzésére fordított összeget meghaladó része is. Az olyan tőzsdei ügyletekre, amelyek áruval történő teljesítéssel szűnnek meg, az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A 2006. augusztus 31-ét követően tőzsdei ügylet útján megszerzett jövedelem adóköteles. E jövedelem bevallására a 175. sor szolgál. Árfolyamnyereség az olyan értékpapír értékesítéséből származó jövedelem is, amelyet a magánszemély a társas vállalkozás tagjaként, részvényeseként, üzletrész-tulajdonosaként a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelése révén szerzett meg. Ha Ön az eredeti jogosultként – vagy az eredeti jogosult örököseként hagyatéki eljárás keretében - megszerzett kárpótlási jegyének felhasználásával az állami tulajdon privatizációja során szerzett részvényét, üzletrészét tőzsdén kívüli ügylet keretében elidegenítette, akkor az ebből származó jövedelme ugyancsak árfolyamnyereségként adózik. Amennyiben Ön a nem eredeti jogosultként megszerzett kárpótlási jegy felhasználásával szerzett az állami tulajdon privatizációja révén részvényt, üzletrészt és azt elidegenítette 2008-ban, akkor a bevételnek arra a részére, amely meghaladja a megszerzésre fordított összeget, az árfolyamnyereségre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
115
Árfolyamnyereségből származik a kedvezményezett részesedéscsere útján a pénzben megszerzett bevételnek az egésze, valamint az értékpapírban megszerzett bevétel egésze is, ha a magánszemély az értékpapírban megszerzett bevétel adózására ezt választja. A választásáról az adóbevallásában nyilatkoznia kell. E nyilatkozatát a 02-es lapon a 127. vagy a 128. sorban kell szerepeltetnie. Az értékpapír átruházásából származó, árfolyamnyereségnek minősülő jövedelem nem csökkenthető az adóévben elszenvedett árfolyamveszteség összegével. Amennyiben az árfolyamnyereségből származó jövedelme az értékpapír-kölcsönzésből, vállalkozásból kivont vagyonból, az ellenérték nélkül kapott életjáradékból, valamint az osztalékból származó jövedelmével együtt sem haladja meg az 50 000 forintot, akkor azt nem kell bevallania, ha abból (azokból) a kifizető az adót levonta. Osztalék címén megszerzett jövedelmek 166-169. sorok: Ha Ön osztalék címén jutott jövedelemhez 2008-ban, akkor annak összegét és adóját ezekbe a sorokba kell beírnia a kifizető (társaság) igazolása alapján. A jövedelmet a „d” oszlopba, az adó összegét pedig az „e” oszlopba kell beírnia az adó mértékének megfelelő sorba. Ha Ön külföldről is kapott osztalék jövedelmet, akkor azt a 170. sorban szerepeltesse. Amennyiben az osztalékból származó jövedelme az értékpapír-kölcsönzésből, árfolyamnyereségből, az ellenérték nélkül kapott életjáradékból származó jövedelmével valamint a vállalkozásból kivont vagyonból származó jövedelmével együtt sem haladja meg az 50 000 forintot, akkor azt bevallania nem kell, feltéve, hogy az adó levonása megtörtént. Az osztalék után az adó mértéke 2008-ban: fő szabály szerint 25, illetőleg 35% (168. és/vagy 169. sor); a bármely EGT-államban működő, a tőkepiacról szóló törvény92 szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírból (továbbiakban: tőzsdére bevezetett értékpapír) származó, a 2008. évi adózott eredmény felosztásakor megállapított és megszerzett, az adott állam joga szerint osztaléknak elismert hozama (166. sor) után az adó mértéke 10%, a 2008. évi adózott eredmény felosztásakor megállapított osztalék összegéből a 2008. évben elengedett tagi kölcsönnel összefüggő rész adója 10% (167. sor). A 2008. évi adózott eredmény felosztásakor megállapított osztalékból az elengedett tagi kölcsön alapján megállapított, bevételként igazolt osztalékról a külön igazolás alapján a kifizető a tagi kölcsön elengedésével összefüggésben megállapított 10% adókulcsú osztalékrészt igazolt, akkor annak összegét és 10% adóját írja be a 167. sorba. Ha kifizető ennek az adót az igazolás szerint nem vonta le, nem vallotta be és nem fizette meg, akkor a 10% adót 2009. január 12-éig Önnek kell(ett) megfizetnie. 92
2001. évi CXX. tv. (Tpt)
116
Fontos! Minden esetben vegye figyelembe az osztalék kifizetésekor a kifizetőtől kapott igazolást. Az osztalékelőleg osztalékká válásakor keletkezik az adófizetési kötelezettség. Osztaléknak minősül a társas vállalkozás tagja, tulajdonosa részesedése, a társaság adózás utáni eredményéből. Osztaléknak minősül az adózott eredményből kifizetett kamatozó részvény utáni kamat összege is. Az előzőeken túlmenően a személyi jövedelemadóban osztaléknak minősül az ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, valamint a végrehajtó iroda tagjának az adózott eredményből juttatott összeg. Az adott iroda által kiállított igazolás alapján veszi figyelembe az osztalékjövedelmet. Ha Ön 2007-ben osztalékelőleget kapott és annak egésze, vagy egy része 2008-ban osztalékká vált, akkor az osztalékká vált osztalékelőleget és az azt terhelő adót a kifizető által kiadott igazolás alapján a megfelelő (166. vagy 168. és/vagy 169.) sorban tüntesse fel. Az osztalékkal (osztalékelőleggel) kapcsolatos szabályok alkalmazása tekintetében kifizető93: a külföldről származó belföldi illetőségű hitelintézet, befektetési szolgáltató is, ha a magánszemély nála vezetett értékpapír (értékpapír-letéti) számláján elhelyezett értékpapírra tekintettel külföldről származó osztalékot (osztalékelőleget) fizet ki (ír jóvá). Tekintettel arra, hogy az osztalékelőlegből, annak kifizetésekor (2007-ben) le kellett vonni az azt terhelő adót, ha az előleg teljes egészében osztalékká válik (a jóváhagyott osztalék megegyezik a korábban kifizetett osztalékelőleg összegével) és csak 25%-os adót visel (168. sor), úgy az 56. és 168. sor kitöltésén túl nincs teendője. Ha az előleg teljes egészében osztalékká válik, de az osztaléknak 35%-os része is van, akkor a különbözetet a megállapítás negyedévét követő hónap 12-éig Önnek kellett megfizetnie, ha a kifizető a különbözetet levonni nem tudta. Ilyenkor a bevallás 56., 168. és 169. sorainak kitöltésén túl, a 60-61. sorok „a” oszlopában a korábban levont osztalékelőleg adójának (56. sor) és a megállapított osztalék adójának (168. és 169. sor „e” oszlopába írt összegek) különbözetét, a megállapítás negyedévének kötelezettségeként is fel kell tüntetnie (pl.: a 61. sor „a” oszlopa) és meg is kellett fizetnie (pl.: a 64. sor „b” oszlopa). Előfordul olyan eset is, amikor az osztalékelőleg nem válik teljes egészében osztalékká. Ekkor, az osztalék sorok kitöltésén túl az 56. sort kell feltételül kitöltenie ahhoz, hogy a bevallása benyújtásával egyidejűleg visszaigényelhesse a korábban levont adó Önt megillető részét. Természetesen az is előfordulhat, hogy a korábban kifizetett osztalékelőleg összegét meghaladja a jóváhagyott osztalék. Ebben az esetben az osztalékelőlegből osztalékká vált összegre az előzőekben leírtak vonatkoznak, míg a „felettes” osztalékról csak akkor kell jelen bevallásában számot adnia, ha azt az Ön részére ki is fizették a 2008. évben. 93
Art. 178. § 18. pont
és Szja-törvény 66. § (7) bekezdés a) pont
117
Abban az esetben tehát, ha az osztalékelőlegből levont adó nem nyújtott fedezetet az osztalékká vált összeg utáni adóra és a kifizető a különbözetet nem tudta levonni, akkor azt Önnek kellett megfizetnie a kifizető által kiállított igazolás alapján a kifizetés negyedévét követő hónap 12-éig. Az Ön által megfizetett adót be kell vallania, ezért azt ne felejtse el a negyedéves kötelezettség valamelyik sorának és a 64. sor kitöltésénél figyelembe venni. Ez utóbbi esetben a kifizető levont adóként csak az Öntől ténylegesen levont adó összegét tüntette fel. Ügyeljen arra, hogy a bevallás 56. sorának „b” oszlopába az igazoláson szereplő levont adó összegét beírja attól függetlenül, hogy azt, vagy annak egy részét Öntől ténylegesen nem 2008-ban vonta le a kifizető. Ha Ön osztalékelőleget vett fel 2008-ban és ez 2008-ban nem vált osztalékká, ezt az összeget és 25%-os, a tőzsdére bevezetett értékpapír esetén megszerzett osztalékelőleg esetén 10%-os adóját az egyéb adatok közé, a 43. sorba írja be. A külföldön (is) adóköteles osztalék és adója 170. sor: Ha Ön 2008-ban külföldről (is) kapott osztalékot, akkor ebbe a sorba a külföldről származó osztalék teljes összegét írja be. A külföldről származó, külföldi pénznemben megszerzett osztalékjövedelmét forintra átszámítva kell a bevallásban szerepeltetnie. Az átszámításhoz a Magyar Nemzeti Bank által a jövedelem megszerzésének napján jegyzett devizaárfolyamot kell alkalmaznia. Amennyiben az osztalékjövedelmét olyan külföldi pénznemben kapta meg, amely a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyam-lapján nem szerepel, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, euróban megadott árfolyammal kell számolnia. A külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem után az adó mértéke – a kifizetés nagyságától függetlenül – 25%. Kifizető hiányában az osztalék jövedelemadóját Önnek kellett megállapítania, és a jövedelem megszerzésének negyedévét követő hónap 12-éig megfizetnie94. Ezért ne felejtse el a 0853-C lapon az adott negyedév kötelezettségeként sem bevallani (60-63. sorok) és a megfizetett összeget a 64. sorba beírni. Olvassa el ezekhez a sorokhoz írt útmutatót. A bevallás 47. sorában ne felejtse el feltüntetni azt az osztalékjövedelmét és a külföldön megfizetett adót, amely olyan országból származik, amellyel van kettős adóztatást kizáró egyezményünk és az egyezmény alapján, az osztalék külföldön is adóztatható. Ha az osztalék forrása szerinti országgal Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, akkor a külföldön igazoltan megfizetett, az egyezmény szerint levonható adó forintra átszámított összegét (47. sor „b” oszlopában szereplő összeg) a 25%-os adóból vonja le és a különbözetként jelentkező adót írja be e sor „e” oszlopába. Amennyiben az osztalékjövedelmét az Európai Unió tagállamának tőzsdéjére bevezetett értékpapírból szerezte 2008. évben, akkor az adó mértéke 10%. Ha a külföldön megfizetett adó azonos a 10, 25%-os adóval vagy annál több, akkor az „e” oszlopba nullát írjon! 94
Szja-törvény 49. §
118
Nemzetközi egyezmény hiányában a külföldön igazoltan megfizetett adó (48. sor „b” oszlop) ugyancsak beszámítható úgy, hogy legalább 5% adót Magyarországon is fizetnie kell az ilyen osztalékjövedelem után, vagyis az „e” oszlopban adóként az osztalékjövedelem legalább 5%-át szerepeltetnie kell. Ne felejtse el az egyéb adatok között a 48. sorban az előzőek szerinti osztalékjövedelmét és a külföldön megfizetett adót feltüntetni. Figyeljen arra, hogy nem veheti figyelembe külföldön megfizetett adóként azt az összeget, amely a nemzetközi szerződés rendelkezése, viszonosság vagy külföldi jog alapján Önnek az osztalék jövedelme után külföldön megfizetett adóból visszajár. A privatizációs lízing jövedelme és adója 171. sor: Ha Önnek privatizációs lízingszerződésből volt jövedelme 2008-ban, akkor e jövedelmét és az ez után járó 25%-os adót ebben a sorban kell bevallania, amennyiben az adót a kifizető nem vonta le. Ilyen címen akkor keletkezik adókötelezettsége, ha az eladó által a tulajdonába adott vagyonrészt vagy annak egy részét bármilyen módon elidegeníti, illetőleg a lízingbe vett társaság jogutód nélkül megszűnik. Ha Ön a tulajdonába adott vagyonrészt elidegeníti, akkor jövedelemként a lízingbe vett társaság, privatizált tulajdonrész (részvény, üzletrész) névértékét, vagy – ha az több – az ellenértékét kell figyelembe vennie. Ha Ön a társaság jogutód nélküli megszűnése következtében jutott ezen a címen jövedelemhez, akkor bevételnek és egyben jövedelemnek is az ellenérték számít akkor is, ha az kevesebb, mint a névérték. Nem számít jövedelemnek az az összeg, amelyet a megszerzés érdekében a saját adózott jövedelméből lízingdíj címén fizetett. Az előzőek szerint megállapított jövedelmet a 171. sor „d” oszlopába, a 25%-kal számított adót pedig az „e” oszlopba írja be. Értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem és adója95 172. sor: Ha Ön 2008-ban értékpapír kölcsönzése címén szerzett jövedelmet, akkor azt és annak adóját ebben a sorban kell bevallania. Az értékpapír kölcsönzése címén kapott bevétele teljes egészében jövedelem, ezt kell e sor „d” oszlopába beírnia. A jövedelem utáni 25%-os adó feltüntetésére ennek a sornak az „e” oszlopa szolgál. Amennyiben az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelme az árfolyamnyereségből, az osztalékból (166-170. sorok), az ellenérték nélkül kapott életjáradékból és a vállalkozásból kivont jövedelmével együtt sem haladja meg az 50 000 forintot, akkor – feltéve 95
Szja-törvény 65/A. §
119
természetesen, hogy a kifizető az adót levonta – nem kell a jövedelmet bevallania. A tőkepiacról szóló törvény96 szerint az értékpapír-kölcsönzés az értékpapír olyan átruházása, amelynek eredményeként a kölcsönbe vevő a kölcsönbe kapott értékpapírral sajátjaként rendelkezik, vagyis azt el is idegenítheti. A kölcsönszerződésben a kölcsönvevő kötelezettséget vállal arra, hogy a meghatározott időpontban (a szerződés határozott időre köthető, de a futamidő egy évnél hosszabb nem lehet) a kölcsönbe vevő köteles azonos darabszámú, névértékű, fajtájú és sorozatú értékpapírt a kölcsönbe adónak visszaadni. Amennyiben a lejáratkor a kölcsönbe vevő nem tudja az értékpapírt visszaadni, akkor a tőkepiacról szóló törvény rendelkezései figyelembe vételével köteles kártérítést fizetni. Sajátos szabályok vonatkoznak a kölcsönbe kapott értékpapír értékesítése során keletkezett árfolyamnyereségből származó jövedelem adókötelezettségére. Az árfolyamnyereséget vagy veszteséget a kölcsönbe vevőnek nem az értékesítéskor, hanem az értékpapír visszaszolgáltatásakor, ha pedig visszaszolgáltatni nem tudja, akkor a szerződés megszűnésekor kell megállapítania. A kölcsönbe kapott értékpapír elidegenítéséből származó jövedelmét nem itt, hanem az árfolyamnyereségből származó jövedelmei között a 165. sorban kell szerepeltetnie. Kamatból származó külföldön (is) adóköteles jövedelem és adója97 173. sor: A kamat címén megszerzett jövedelem adóköteles, amely után az adó mértéke 20%. A nem pénzben megszerzett kamatnak minősülő jövedelem után az adó, a vagyoni érték piaci értékének (nyereménybetét esetén a nyereményalapnak) az egynegyede. A kifizetőtől szerzett kamatjövedelmet nem kell a bevallani, az után az adót a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be Önnek csak akkor van adóbevallási – és fizetési kötelezettsége, ha a kamatjövedelem nem kifizetőtől (pl. magánszemélytől, külföldi hitelintézettől) származik. Ha Ön 2008-ban külföldről (is) kapott kamatjövedelmet98, akkor ebbe a sorba a külföldről származó kamatjövedelme teljes összegét is írja be. A külföldről származó, külföldi pénznemben megszerzett kamatjövedelemből az adót ugyanazon külföldi pénznemben kell megállapítani, majd forintra átszámítva kell a bevallásában szerepeltetnie. Az átszámításhoz a Magyar Nemzeti Bank által a jövedelem megszerzésének napján jegyzett devizaárfolyamot kell alkalmaznia. Amennyiben a kamatjövedelmét olyan külföldi pénznemben kapta meg, amely a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyam-lapján nem szerepel, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, euróban megadott árfolyammal kell számolnia.
96
2001. évi CXX. tv. (Tpt.) Szja-törvény 65. § 98 Szja-törvény 65. § 97
120
A bevallás 49. sorában ne felejtse el feltüntetni azt a kamatjövedelmét és a külföldön megfizetett adót, amely olyan országból származik, amellyel van kettős adóztatást kizáró egyezményünk és az egyezmény alapján, a kamat külföldön is adóztatható. Ha a kamat forrása szerinti országgal Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, akkor a külföldön igazoltan megfizetett, az egyezmény szerint levonható adó forintra átszámított összegét (49. sor „b” oszlopában szereplő összeg) a 20%-os adóból vonja le, és a különbözetként jelentkező adót írja be e sor „e” oszlopába. Az Európai Unió szabályozza a kamatjövedelmek adóztatását. A Tanács 2003. június 3-i 2003/48/EK számú, a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló Irányelve (a továbbiakban: Megtakarítási Irányelv) egy átmeneti időszakra lehetővé teszi Belgium, Luxemburg és Ausztria számára azt, hogy ezen országok ne szolgáltassanak információt az országukban illetőséggel nem bíró haszonhúzókról. Ehelyett ezen országok forrásadót vonnak a külföldi személyek kamatjövedelméből, amelynek a jelenlegi mértéke 15%, és amelyet részben a magánszemélyek haszonhúzó illetősége szerinti tagállamnak utalnak át. 2008. január 1-jétől megszerzett kamatjövedelem külföldön megfizetett adója a Magyarországon fizetendő adót csökkenti. A forrásadó külföldön megfizetett adónak minősül, amely a magánszemély számára külföldön nem jár vissza, így a forrásadó csökkenti a Magyarországon fizetendő adó összegét. A forrásadó mértéke a Megtakarítási Irányelv 11. cikk (1) bekezdésének szabálya szerint 2008. július 1-jével 20% mértékűre emelkedik. Ebből következően a magyar illetőségű magánszemélynek a 2008. január 1. és június 30-a között például Ausztriában szerzett és a 15% forrásadó alá eső kamatjövedelme után Magyarországon 5% adót kell megfizetnie, míg 2008. július 1-jétől adófizetési kötelezettség az ilyen jövedelmet nem terheli. Az adót ebben az esetben is be kell vallani, és értelemszerűen ekkor is a 49. sorban kell feltüntetni a kamatjövedelmét és a külföldön megfizetett adót. Ha a külföldön megfizetett adó azonos a 20%-os adóval vagy annál több, akkor az „e” oszlopba nullát írjon! Nemzetközi egyezmény hiányában a külföldön igazoltan megfizetett adó (50. sor „b” oszlop) ugyancsak beszámítható úgy, hogy legalább 5% adót Magyarországon is fizetnie kell az ilyen kamatjövedelem után, vagyis az „e” oszlopban adóként a kamatjövedelem legalább 5%-át szerepeltetnie kell. Ne felejtse el az egyéb adatok között az 50. sorban az előzőek szerinti kamatjövedelmét és a külföldön megfizetett adót feltüntetni. Új jogcím szerinti adókötelezettség a csereügyletből származó jövedelem (174. sor)99 2008. év január 1-jétől megszerzett, csereügyletből származó jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre az elkülönülten adózó jövedelmek szabályait kell 99
Szja-törvény 65/B. §
121
alkalmazni. (eddig összevonás alá eső egyéb jövedelemként volt adóköteles az ilyen jövedelem). A csereügylet fogalmát a számvitelről szóló100 törvény határozza meg. E törvény szerint: deviza-, tőke- és kamatcsere (swap) ügylet az, amely, valamely pénzügyi instrumentum cseréjére vonatkozó olyan összetett megállapodás, amely általában egy azonnali és egy határidős adásvételi ügyletből, illetve több határidős ügyletből tevődik össze, és általában jövőbeni pénzáramlások cseréjét vonja maga után. Az ügylet lényege az, hogy a magánszemély egy kötelezettségéhez (vagy jogosultságához) kapcsolódó jövőbeni kiadást (vagy bevételt), más jövőbeni kiadásra (vagy bevételre) cserél úgy, hogy ez a csere a résztvevő felek számára kockázatot jelent. A megállapított jövedelem jogcímét és az adófizetési kötelezettség mértékét az előzőektől eltérően, a felek (a bevételt szerző magánszemély és a vele az ügyletben szerződő személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell meghatározni, ha megállapítható, hogy az ügylet célja a magánszemély olyan jövedelemszerzése, amelyet – valós kockázat nélkül – a felek által a piaci ár, árfolyam, kamatláb, díj és egyéb tényezők alakulásától eltérő feltételek kikötésével ért el. A csereügyletből származó jövedelmet vagy veszteséget a kifizető (kifizető hiányában a magánszemély) állapítja meg. A kifizető a jövedelemről és/vagy veszteségről – ügyletenként – a magánszemély számára az adóévet követő január 31-éig igazolást ad, de a kifizetőt nem terheli adó, adóelőleg levonási kötelezettség. Az adókötelezettség teljesítése a magánszemély feladata, azaz az adóbevallása benyújtásának határidejéig bevallja és megfizeti az adót. Lehetőség van az adóéven túlnyúló (az adóévek között), ugyanazon csereügylethez kapcsolódó veszteséget az ugyanazon csereügylet jövedelmével szemben figyelembe venni. Ezt adókiegyenlítéssel teheti meg a magánszemély a 2009. évtől kezdődően (085305-02-es lap 211-218. sorai). Csereügyletből származó jövedelem és adója 174. sor: Abban az esetben, ha Ön 2008. évben csereügyletből származó jövedelmet vagy veszteséget ért el, ezt a sort a 0853-05-02-es lap 207. (217.) sor „b” oszlopa alapján kell kitöltenie (az egyes ügyletek összesített jövedelmét). Mielőtt itt adatot tüntet fel, töltse ki a 0853-05-02-es lap 201-208. és 211-218. sorait! A 207. és 217. sor „b” oszlopában szereplő, csereügyletből származó jövedelem együttes összegét írja be a 174. sor „d” oszlopába, az ezt terhelő 25% adót, pedig az „e” oszlopába. Fontos! Nem számítható össze az egyes ügyleteken elért jövedelem, a másik ügylet veszteségével! 100
2000. évi C. törvény 3. § (8) bekezdés 7. pont
122
A csereügyletről kiállított bizonylaton, illetőleg az Ön nyilvántartásában, a külföldi pénznemben feltüntetett adatokat az MNB hivatalos, a teljesítés időpontjában érvényes devizaárfolyamán kell forintra átszámítva feltüntetni. Az olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell az előzőeknek a forintra történő átszámításához figyelembe venni.
Általános tájékoztató a tőzsdei ügyletből származó jövedelem és adója megváltozott szabályairól (175. sor)101 2008. január 1-jétől jelentősen megváltoztak a tőzsdei ügyletből származó jövedelemhez kapcsolódó szabályok! Legfontosabb változás, hogy az eddig csak az összetett és származtatott ügyletek, valamint az olyan értékpapírok esetében elért árfolyamnyereség adózott e szabályok szerint, mely nem minősült kamatnak. 2008. évtől kezdődően azonban, minden jövedelem tőzsdei ügyletből származó jövedelemnek minősül, amelyet a magánszemély az adóévben a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén, valamint bármely EGT-államban, továbbá a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában működő tőzsdén – annak szabályzata által lehetővé tett körben és módon – kötött ügylet(ek) alapján szerez meg. A magánszemély által az adóévben elért pénzben elszámolt ügyleti nyereségek együttes összegének (összes ügyleti nyereség) a magánszemélyt az adóévben terhelő pénzben elszámolt ügyleti veszteségek együttes összegét (összes ügyleti veszteség) meghaladó része tőzsdei ügyletből származó jövedelemként adóköteles. Tőzsdei ügyletből származó veszteségnek minősül az összes ügyleti veszteségnek az összes ügyleti nyereséget meghaladó összege. Fontos! Fentiekből következik, hogy lezárult tőzsdei ügyletnek csak azt az ügyletet lehet tekinteni, amely esetében megtörtént a pénzbeli elszámolás. További lényeges kérdés, a tőzsdei ügyletek összeszámítása, azaz 2008. évtől kezdődően a jövedelem számításakor, az összes lezárt ügyleti nyereség és az összes lezárt ügyleti veszteség összevetése alapján kell jövedelmet vagy veszteséget számítani. Változott! A 2008. évtől kezdődően a tőzsdei ügyletből származó veszteség elszámolási szabályiban is változás történt. Bevezeti a jogalkotó az adókiegyenlítés fogalmát. Továbbra is csak az adóévben vagy az azt megelőző két évre eső ügyleti veszteség esetén van mód a veszteség elszámolására. Az adókiegyenlítés részletes szabályait a 0853-05-02-es lapon található, az adókiegyenlítés számítására készített tábla (191-199. sorok) útmutatójánál találja meg. Tőzsdei ügyletből származó jövedelem és adója 101
Szja-törvény 67./A §
123
175. sor: Ha Ön a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén, valamint bármely EGTállamban, továbbá az OECD tagállamában működő tőzsdén kötött ügylet(ek) alapján 2008. évben elért – pénzben elszámolt – ügyleti nyereségei együttes összege több, mint az Önt terhelő – pénzben elszámolt – ügyleti veszteségei együttes összege, akkor e jövedelmét ennek a sornak a „d” oszlopában, a 20%-os adót pedig az „e” oszlopában kell bevallania. A jövedelem utáni adót a bevallás benyújtására nyitva álló határnapig kell megfizetnie, a következők alkalmazásával. Abban az esetben, ha a 2008. évben, a pénzben elszámolt ügyleti veszteségei együttes összege meghaladja a pénzben elszámolt ügyleti nyereségei együttes összegét, Önnek 2008. évben a tőzsdei ügyletből vesztesége keletkezett. A veszteség összegét, e sor „a” oszlopában kell bevallania. Az adókiegyenlítés alkalmazására a 0853-05-02-es lap 191-199. sorai szolgálnak. Ne feledje, a 175. sort akkor is ki kell töltenie, ha adókiegyenlítést nem kíván (vagy nem tud) igénybe venni. A tőzsdei ügyletekről a befektetési szolgáltató bizonylatot állít ki, amely alapján Önnek kell az értékpapírra, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogokra előírt nyilvántartást vezetnie oly módon, hogy abból az adókötelezettségét meg tudja állapítani. A tőzsdei ügyletről kiállított bizonylaton a külföldi pénznemben feltüntetett adatokat a kifizető a szja-törvény szabályai szerint, forintra átszámítva is feltünteti. A tőzsdén értékesített értékpapírokból származó jövedelem megállapítására az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni (165. sor). Abban az esetben, ha Ön a tőzsdei ügylet során árut ruházott át, az ügylet során megszerzett bevétel adókötelezettségére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmaznia (9. sor). Ha a tőzsdére bevezetett értékpapírban a tőzsdére kerülés előtt, Ön társas vállalkozás tagjaként jegyzett tőkeemelés vagy átalakulás során 2007. december 31-e után jutott adófizetés nélkül értékpapír formájában a vagyonnövekményhez, majd az értékpapírt tőzsdei ügylet keretében átruházta, akkor az értékpapír névértékéből, de legfeljebb a bevételből a vagyonnövekménynek megfelelő részre, az árfolyamnyereségre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmaznia (165. sor). Fontos átmeneti szabály vonatkozik a 2006. augusztus 31-ét megelőzően megszerzett értékpapírok szerzési értékének a megállapítására. E szerint az olyan értékpapírok 2006. augusztus 31-ét követő értékesítése esetén, amelyek az előbbi időpontban már a tulajdonában voltak, szerzési értékként a 2006. augusztusi utolsó tőzsdei napon az adott értékpapírra vonatkozó záró árfolyam is alkalmazható. Ha Ön 2006. szeptember 1-je előtt megszerzett befektetési jegyét 2007. december 31-ét követően tőzsdei ügylet keretében ruház át, az ellenértékként megszerzett bevételre a szjatörvény kamatra vonatkozó, 2006. augusztus 31-én hatályos rendelkezéseit alkalmazhatja.
124
Cégautóadó a 0853-06-os lapról 176. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetnie a 0853-06-os lapon részletezett és a 233. sorában összegzett cégautóadót. A vállalkozásból kivont jövedelem és adója 177. sor: Ha Ön 2008-ban a társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése, jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása, illetőleg a társas vállalkozásban fennálló tagi jogviszonyának megszűnése következtében jövedelmet szerzett, akkor annak összegét kell ennek a sornak a „d” oszlopába beírnia a kapott igazolás alapján. Vállalkozásból kivont vagyonként adóköteles az a jövedelme is, amelyet a társas vállalkozás cégbejegyzési kérelmének elutasítására, a cégbejegyzési eljárás megszüntetésére tekintettel szerzett. Ebben a sorban kell a jövedelmet szerepeltetnie akkor is, ha Ön MRP szervezet tagja volt és a szervezet 2008-ban történő megszűnése következtében jutott jövedelemhez. A vállalkozásból kivont vagyon adókötelezettsége szempontjából társas vállalkozásnak tekintendő az alacsony adókulcsú államnak nem minősülő országban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet is akkor, ha a társasági adónak megfelelő adó alanya. A jövedelem utáni 25%-os adókötelezettséget, e sor „e” oszlopában kell szerepeltetnie. Ha Ön belföldi illetőségű és a vállalkozásból kivont jövedelme után olyan országban is adót fizetett, amely országgal van a kettős adóztatást kizáró egyezményünk, akkor a külföldön megfizetett adóval a 25%-os adó csökkenthető. Ha olyan országban fizetett adót, amely országgal nincs a kettős adóztatást kizáró egyezményünk, a külföldön megfizetett adóval akkor is csökkenthető a 25%-os adó, de legalább a jövedelem 5%-át meg kell fizetnie. A külföldről származó, külföldi pénznemben megszerzett jövedelmének forintra történő átszámításával kapcsolatos tudnivalókat a 14. sornál találja. A külföldön megfizetett adó forintra történő átszámítására vonatkozó szabályokat a 44. sorhoz fűzött magyarázatban találja meg. A megszerzésre fordított értéket az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. Az MRP szervezet megszűnése esetén a bevételnek az a része minősül jövedelemnek, amely meghaladja a magánszemély részére még járó, de a tulajdonába még nem került értékpapírok együttes könyv szerinti értékét. Ebben a sorban adatot csak akkor kell feltüntetnie, ha a vállalkozásból kivont jövedelme az osztalékból, az árfolyamnyereségből, ellenérték nélkül kapott életjáradékból és az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmével együtt az 50 000 forintot meghaladta. Az 50 000 forint alatti jövedelmet is be kell vallania akkor, ha a kifizető az adót nem vonta le.
125
A fizetővendéglátó tételes átalányadója102 178. sor: Amennyiben Ön a fizetővendéglátásból származó jövedelmének adózására 2008ra a tételes átalányadózást választotta, úgy ennek a sornak az „e” oszlopában az éves átalányadó összegét kell feltüntetnie, amely kiadott szobánként évi 32 000 forint103. Az adó összegét nem befolyásolja, ha Ön e tevékenységét nem egész évben gyakorolta. E tevékenységére tekintettel Önnek egészségügyi hozzájárulást is fizetnie kell. Olvassa el a 0853-09-es laphoz készült útmutatót is! Nem minősül fizetővendéglátó tevékenységnek és így tételes átalányadózásra sem jogosít a szálláshelynek vagy egy részének ugyanazon vendég számára történő, egybefüggően 30 napnál hosszabb idejű bérbeadása. A tételes átalányadózásra csak akkor jogosult, ha a szálláshely hasznosítása a tulajdonában vagy haszonélvezetében lévő lakásában vagy üdülőjében történik. Ha több lakással vagy üdülővel rendelkezik, akkor tételes átalányadózás esetén közülük csak egy ingatlanában folytathatja ezt a tevékenységet. A tételes átalányadózást akkor választhatta, ha Ön magánszállásadási tevékenységét nem egyéni vállalkozóként végzi, hanem az önkormányzatnál bejegyzett fizetővendéglátóként, és az erről szóló igazolást az önkormányzat jegyzője Önnek kiadta, és ennek tényét, a kiadást követő 15 napon belül az adóhatóságnál bejelentette. Amennyiben már korábban is nyilvántartott fizetővendéglátó volt, és adózására a 2007-es évre nem a tételes átalányadózást választotta, akkor 2008-ra a tételes átalányadózás választásáról a 2007. évről szóló 0753-as személyi jövedelemadó bevalláson kellett nyilatkoznia. Abban az esetben, ha a tételes átalányadózás választása jogszerű volt, de a választást követően az alkalmazhatóság bármely feltételének a tevékenység gyakorlása már nem felelt meg104, akkor annak a negyedévnek az első napjától, amely negyedévben a változás bekövetkezett, a fizetővendéglátásból származó bevétel adókötelezettségére az önálló tevékenységből származó jövedelmekre (9. sor) vonatkozó szabályokat kell alkalmaznia. A tételes átalányadót ekkor arányosan annyi negyedévre kell megfizetnie, ahány negyedévre a tételes átalányadózás alkalmazható volt. Ha Ön 2008-ra a tételes átalányadózást választotta ugyan, de a választás feltételei már a választáskor sem valósultak meg, úgy e tevékenységből származó egész évi bevétel adókötelezettségére az önálló tevékenységből származó jövedelmekre (9. sor) vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmaznia. Amennyiben Ön 2009-re is a tételes átalányadózást választja, úgy azt nem kell jelölnie. Ha 2009-re-ra nem kíván a fizetővendéglátásból származó jövedelme után tételes átalányadót fizetni, akkor erről a 0853-02–es lap 131. sorában nyilatkozzon.
102
Szja-törvény 57/A. § Szja-törvény 57/A. § (4) bekezdés 104 Szja-törvény 57/A. § (5), (6) bekezdés 103
126
Amennyiben 2008-ra nem a tételes átalányadózási módot alkalmazta, de 2009-re ezen a módon kíván adózni, akkor a 0853-02-es lap 130. sorában kell erről nyilatkoznia. Abban az esetben, ha a fizetővendéglátó tevékenységét megszüntette, az erre tekintettel az Önt megillető, a megszűnést követően érkező bevételét és felmerülő költségét, a megszűnés időpontját megelőzően szerzett bevételnek, illetve felmerült költségnek kell tekintenie. Az egyéni vállalkozó átalányadója 179. sor: Ha Ön egyéni vállalkozóként 2008-ra (a 2007. évi adóbevallásában, illetőleg a bejelentkezéskor) az átalányadózást választotta, akkor a 0853-13-as laphoz készült tájékoztató alapján töltse ki ezt a sort. Akkor is ezt a sort kell kitöltenie, ha az egyéni vállalkozói tevékenységét 2008. évben megszüntette és a megszűnésig az átalányadó szabályai szerint adózott. Ezt a sort kell kitöltenie akkor is, ha a 0853-13-02-es lap 412. sora alapján ez szükséges. Az egyéni vállalkozó vállalkozói személyi jövedelemadója és vállalkozói osztalékalap utáni adója 180. sor: Amennyiben Ön egyéni vállalkozóként 2008-ra a vállalkozói személyi jövedelemadózást választotta, akkor ezt a sort szintén, a 0853-13-as laphoz készült útmutató segítségével tudja kitölteni. Akkor is ezt a sort kell kitöltenie, ha az egyéni vállalkozói tevékenységét 2008. évben megszüntette és a megszűnésig a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai szerint adózott, illetve akkor is, ha a 2008. évben a személyi jövedelemadó hatálya alól tért át a társasági adó hatálya alá. Ezt a sort kell kitöltenie akkor is, ha a 0853-13-02-es lap 412. sora alapján ez szükséges. Ne felejtse le, hogy a vállalkozói osztalékalap után egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége is lehet. A mezőgazdasági kistermelő átalányadója 181. sor: Ha Ön mezőgazdasági kistermelőként 2008-ra átalányadózást választott, akkor ezt a sort a 0853-12-es laphoz készült útmutatóban foglaltak alapján töltse ki! Egyéb forrásadós jövedelmek és ezek adója 182. sor: Ha Önnek olyan – úgynevezett forrásadós – jövedelme is volt, amelyet azért kell bevallania, mert abból a kifizető nem vonta le az adót és a 161-181. sorokban megjelölt jövedelmek között külön nincs megnevezve, akkor e sor „d” oszlopában a jövedelmet, ennek adóját pedig az „e” oszlopban tüntesse fel. A fizetendő adó összegét az adott jövedelemre érvényes adókulcs alkalmazásával állapítsa meg. Ne felejtse el beírni az „a” oszlopban fehéren hagyott téglalapba a jövedelem megnevezését. Itt kell szerepeltetni pl. a kockázati tőkealap-jegy hozamát, a csőd, felszámolás, végelszámolás keretében kifizetett jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítási kártérítésből, az életjáradék egy összegben történő megváltásából származó jövedelmet és 25%-os adóját is akkor, ha az adót a kifizető nem vonta le.
127
Ha Ön külföldi cégtől kedvező kamatozású vagy kamatmentes hitelt kapott, akkor a kamatkedvezmény miatti adót Önnek kell megfizetnie. A kamatkedvezmény utáni adót évenként utólagosan kell megállapítani az adóév végén az adóévben ténylegesen megfizetett, és a fennálló követelésre a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével, vagy ha a szokásos piaci kamat ennél bizonyítottan alacsonyabb, akkor a szokásos piaci kamattal számított kamat különbözeteként. Ha a hitel visszafizetése év közben megtörtént, akkor a hitel visszafizetésének napjára kell a kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítani. A kamatkedvezmény után az adó 44%. A kamatkedvezmény után 11%-os egészségügyi hozzájárulást is fizetnie kell, ezért a 0853-09-es lapot is ki kell tölteni. Amennyiben Ön az említett kölcsönt a nem önálló tevékenységére, vagy egyébként a nem önálló tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel kapta, akkor a kamatkedvezményből származó jövedelem nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, amelyet nem itt, hanem az 1. vagy az 5. sorban kell bevallania. Abban az esetben, ha Ön a kölcsönszerződést 2003. november 30-ig megkötötte, akkor a futamidő végéig a kamatkedvezményből származó jövedelmének adókötelezettségére a 2003. december 31-ig hatályos rendelkezéseket kell alkalmaznia, és e jövedelme után 44%os adót kell fizetnie. A kamatkedvezményt ekkor évenként utólagosan kell megállapítani az adóév végén az adóévben ténylegesen megfizetett, és a december 31-én érvényes jegybanki alapkamat szerint számított összeg különbözeteként. Ha a hitel visszafizetése év közben megtörtént, akkor a hitel visszafizetésekor (átvállalásakor) érvényes jegybanki alapkamattal kell számolni. Ellenőrzött külföldi társaság, egyéb szervezet által juttatott jövedelem 183. sor: Ezt a sort akkor töltheti ki, ha a szja-törvény 28. § (12) és (13) bekezdése szerinti jövedelmet szerzett 2008. évben, feltéve, hogy a jövedelmének 50%-ának megfelelő összeget a jövedelem megszerzését követő 30 napon belül, de legkésőbb a törvényben meghatározott időpontig, a Magyar Államkincstár által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba (állampapírba) fekteti. További feltétel, hogy a befektetett összeget az eredeti befektetés időpontjától számított 2 évig kizárólag az előbb említett értékpapírban tartja. Nem minősül a feltételek megsértésének, ha Ön az értékpapír lejárata vagy cseréje esetén a befektetés összegét legfeljebb alkalmanként 15 napig bankszámlán vagy ügyfélszámlán tartja. Nem alkalmazhatja e kedvező rendelkezéseket akkor, ha olyan ellenőrzött külföldi (alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező társaság, egyéb szervezet juttatja a fenti jövedelmet, amelynek székhelye a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD-vel) együtt nem működő Andorra, Monaco, Liechtenstein államban van. E sor „d” oszlopába a jövedelmet, az „e” oszlopába 10% mértékkel megállapított adóját írja be! Az „a” oszlopban az állampapírba fektetett jövedelemrészt kell feltüntetni.
128
Mielőtt ezt a sort kitöltené, feltétlenül olvassa el a 21. sornál, az ellenőrzött külföldi társaság, egyéb szervezet által juttatott jövedelmekkel kapcsolatos részletes tájékoztatást! Az elkülönülten adózó jövedelmek és azok adója 184. sor: Ebben a sorban összegezze a 161-183. sorok „d” és „e” oszlopainak jövedelem és adó összegeit. Az „e” oszlop összesített adatát kell az 51. sornál leírtak szerint figyelembe vennie a 2008. évi személyi jövedelemadó kötelezettség kiszámításánál. A 2008. évi jövedelem számításánál figyelembe veendő összeg 185. sor: Ebben a sorban a 184. sor „d” oszlopába írt összegből vonja le a 161. sor „d” oszlopában szereplő jövedelem összegét, és adja hozzá a 180. sor „a” oszlopába írt vállalkozói osztalékalap összegét. Az így kapott összeget kell az éves összes jövedelem (25. sor) kitöltésénél számításba venni. 24. Tőzsdei105 és/vagy csereügyletből106 származó jövedelmek és adójuk részletezése A 0853-05-02-es lap kitöltése 24.1 A 2008. évben képződött és 2008. december 31-éig lezárult tőzsdei ügyletből származó jövedelem/veszteség alapján az adókiegyenlítés számítása 2008. január 1-jétől a tőzsdei ügyletből származó veszteség elszámolási szabályiban is változás történt. Bevezeti a jogalkotó az adókiegyenlítés107 fogalmát. Továbbra is csak az adóévben vagy az azt megelőző két évre eső ügyleti veszteség esetén van mód a veszteség elszámolására, de ez évtől kezdődően nem a jövedelemnek kell fedezetet nyújtania a veszteségre, hanem a jövedelem és a veszteség összege adókulccsal meghatározott szorzatainak összehasonlítása alapján. Ettől az évtől kezdődően, adókiegyenlítés formájában van Önnek lehetősége a tőzsdei vesztesége figyelembevételére. Adókiegyenlítésre akkor van lehetősége, ha az adókiegyenlítésre jogosító összegnek fedezete van, azaz rendelkezik adókiegyenlítési kerettel. Adókiegyenlítési keretként a 2006., 2007. és a 2008. évben bevallott tőzsdei ügyletei jövedelmének és az adott év(ek)ben hatályos adókulcs szorzatával meghatározott összeg vehető figyelembe. Adókiegyenlítésre jogosító összegként, a 2006., 2007. és a 2008. évben bevallott tőzsdei ügyletei veszteségei összegének és az adott év(ek)ben hatályos adókulcs szorzatával meghatározott összeg vehető számításba. 105
Szja-törvény 67/A. § Szja-törvény 65/B. § 107 Szja-törvény 67/A. § (6)-(8) bekezdés 106
129
Az egyes adóévekhez tartozó összegeket külön-külön kell meghatározni (191-193. és 195197. sorok). Abban az esetben, ha a 2007. december 31-én hatályos szabályok szerint a 2006. és 2007. évre veszteséget vett figyelembe a 0753-as bevallásában az elért jövedelmével szemben, a tábla sorainak kitöltésekor ezt csökkentő tételként vegye figyelembe. Adókiegyenlítés számítása során, ha ebben az évben érvényesít adókiegyenlítést, úgy értelemszerűen a következő évben mind a kiegyenlítésre jogosító, mind a kiegyenlítési keret összegét csökkentenie kell majd a 2008-ban figyelembe vett összeggel. Példák az adókiegyenlítés számítására a Példatárban találhatók. 191-193. sorok: Ezekben a sorokban kell feltüntetni az adóévet megelőző két adóév és az adóév megállapított jövedelme és a 20% mértékű adókulccsal meghatározott adó összegét. Itt legyen figyelemmel arra, hogy a 2007. december 31-én hatályos szabályok szerint, ha 2006. és 2007. évre veszteséget vett figyelembe a bevallásában az elért jövedelmével szemben, a sorok kitöltésekor ezt csökkentő tételként vegye figyelembe, mielőtt a jövedelem és az adókulcs szorzatát kiszámítja. 194. sor: Az adókiegyenlítési keretet, azaz a 191-193. sorok „b” oszlopába írt adatok együttes összegét írja be, ebbe a sorba. Ezt kell összehasonlítania a 198. sor „c” oszlopába írt összeggel. 195-197. sorok: Ezek a sorok szolgálnak az adóévi és az adóévet megelőző két adóév vesztesége és a 20% mértékű adókulccsal kiszámított adókiegyenlítésre jogosító összeg beírására. Itt is legyen figyelemmel arra, hogy a 2007. december 31-én hatályos szabályok szerint, ha 2006. és 2007. évre veszteséget vett figyelembe a bevallásában az elért jövedelmével szemben, a sorok kitöltésekor ezt csökkentő tételként vegye figyelembe, mielőtt a veszteség és az adókulcs szorzatát kiszámítja. 198. sor: Az adókiegyenlítésre jogosító összeg a 195-197. sorok „c” oszlopába írt adatok együttes összege. Ezt kell összehasonlítani a 194. sor „b” oszlopába írt összeggel. 199. sor: Ez a sor szolgál az adókiegyenlítés miatt, befizetett adóként figyelembe vehető összeg feltüntetésére. Az összeget úgy számíthatja ki, hogy a 194. sor „b” oszlopában szereplő összeget összehasonlítja a 198. sor „c” oszlopában feltüntetett összeget. Az adókiegyenlítés csak annyiban érvényesíthető, amennyiben a keret erre fedezetet nyújt, azaz a 198. sor összegét, de legfeljebb a 194. sor összegét írhatja ebbe a sorba. A 199. sor „c” oszlopában feltüntetett összeget kell átírnia a 0853-C lap 65. sorába.
24.2 A 2008. évben képződött és 2008. december 31-éig lezárult csereügyletből származó jövedelem/veszteség megállapítása ügyletenként
130
Csereügylet, ha Ön egy kötelezettségéhez kapcsolódó jövőbeni kiadását cseréli el egy másik jövőbeni kiadásra úgy, hogy ez Önre és a másik szerződő félre nézve is kockázatot jelent. Ugyanez igaz arra az esetre is, amikor Ön a jogosultságához kapcsolódó bevételét cseréli el. Az adott csereügylet vagy jövedelemmel, vagy veszteséggel zárul. A jövedelem számítása során az adott csereügylet bevételéből az adott csereügylettel közvetlenül összefüggő kiadásait vonhatja le. Bevétel az az összeg, amelyet Ön helyett más fizet meg, költség pedig az, amelyet Ön fizet a másik szerződő félnek. Ha a különbözet pozitív, úgy jövedelme keletkezett, mely után 25% mértékkel adót kell fizetnie. Ha a különbözet negatív, akkor vesztesége keletkezett az adott ügyleten. A 201-206. sor „b” vagy „c” oszlopába írja be a jövedelemét vagy veszteségét. A 207. és 208. sor „b” és „c” oszlopa szolgál az ügyletenként megállapított jövedelem/veszteség összesítésére. A 207. sor „b” oszlopában szereplő összeget kell átírnia a 0853-05-01-es lap 174. sor „d” oszlopába, az összeg 25% mértékű adóját az „e” oszlopába. A 2008. adóévben képződött és az adóéven túlnyúló csereügyletből származó jövedelem/veszteség ügyletenként és az adókiegyenlítés Az adóéven áthúzódó csereügylet esetében évente meg kell állapítania, hogy az adott ügylete eredményes vagy veszteséges volt abban az évben. Eredmény esetén az adót meg kell fizetnie, de ugyanezen ügyleten, egy későbbi veszteségét adókiegyenlítés formájában elszámolhatja. Ehhez nyújtanak segítséget e lap 211-216. sorai és oszlopai. Ugyanazon adóévben az adott ügylet vagy eredményes (jövedelem képződik) vagy veszteséges. Az adott sorban tehát vagy a „b” és „c” oszlop, vagy a „d” és „e” oszlop lehet kitöltött. Ahhoz, hogy az adóéven túlnyúló adott csereügyleteivel kapcsolatos adókötelezettségét követni tudja, az ügyleteiről vezetett nyilvántartásában azonosítható módon kell vezetnie az egyes ügyletekkel kapcsolatos bevallási adatait is. Az adókiegyenlítés, mint az elnevezéséből is következik, a jövedelem és a veszteség adójának az összehasonlítása. A kiegyenlítés keretébe a jövedelem megfizetett adója számít bele, a kiegyenlítésre jogosító összegbe a veszteség számított adóját kell figyelembe venni. A kiegyenlítés elszámolása során az előbbi összegek göngyölített adatait vegye figyelembe. 2008. évben göngyölítésről még nem beszélhetünk, az „f” vagy a „g” oszlopba, a „c” vagy az „e” oszlop összegét írja be. A beírt adatokra a 2009. évről benyújtandó bevallásában lesz szüksége. A 217. sor „b” oszlopába a 2008. évben elért csereügyleti jövedelmei összegét írja be. Ezt kell a 0853-05-01-es lap 174. sor „d” oszlopába átírnia a 207. sor „b” oszlopába írt adatot is figyelembe véve.
131
Ha az áthúzódó csereügylete(i) között vannak veszteségesek, úgy a 218. sor „d” oszlopában összegezze a veszteségeit.
25. A magánszemélyt és az egyéni vállalkozót terhelő cégautóadó A 0853-06-os lap kitöltése Ha Ön külföldi cégtől – nem magánszemélytől – személygépkocsinak minősülő járművet kapott használatra és azt saját céljaira is igénybe vette vagy vehette, akkor a magáncélú használat után a cégautó adót Önnek kell megfizetnie. Ugyancsak ki kell töltenie ezt a lapot, ha Ön egyéni vállalkozóként cégautó adó fizetésére kötelezett. Az adó nagysága függ attól, hogy az Ön által használt személygépkocsi tulajdonjogát, üzembentartói jogát, használati jogát az azt juttató mikor szerezte meg, illetve, hogy az Ön használatában lévő járműnek mennyi volt a beszerzési ára. Ezt a használati jogot átadó cégtől tudhatja meg. A havi adótételt annyiszor kell figyelembe vennie, ahány hónapban az autót ellenérték nélkül saját céljaira is használta. Minden megkezdett hónap egész hónapnak számít. A bevallásra a 221-232. sorok szolgálnak. Az adótételeket Önnek havonta kellett megfizetnie. Amennyiben ezt elmulasztotta, akkor most kell azt rendeznie. A személygépkocsi magáncélú használata miatt keletkezett adót akkor is be kell vallania, ha azt év közben már megfizette. Az év közben megfizetett adót a 60-63. sorok „b” oszlopaiban kell figyelembe vennie. Az ily módon fizetendő cégautó adóhoz egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség is tartozik, ezért töltse ki a 0853-09-es lapot is a hozzá készült útmutató alapján. A nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozók az egészségügyi hozzájárulási kötelezettségüket a 0858-as bevallásban teljesítették. Nem kell a cégautó adót megfizetnie akkor, ha azt Ön kizárólag az azt juttató nem magánszemély érdekében használta, vagy használta ugyan saját céljaira is, de a használati ellenértéket megfizette. A használati ellenértéket akkor kell megtérítettnek tekinteni, ha Ön legalább a 9 Ft/km-es általános személygépkocsi normaköltség mellett az üzemanyag árát is megtérítette a magáncélú kilométerekre a fogyasztási norma, valamint az üzemanyagár (számla szerinti vagy a NAV által közzétett ár) szerinti összegben. Ha az üzemanyagot közvetlenül Ön vásárolta a saját költségére, akkor elégséges volt a 9 Ft/km-es általános normaköltség megtérítése. A magáncélú használat hiányát, a használatot biztosító erre vonatkozó írásba foglalt kifejezett tiltó rendelkezésével és a részletes útnyilvántartással igazolhatja. A havi fizetési kötelezettségnek megfelelően havi bontásban kell ezen a lapon bevallania a kötelezettségét. A havi adótételeket az Útmutató mellékletében találja. A 233. sor „b” oszlopában összegzett cégautó adókötelezettségét ne felejtse átírni a 0853-05-01-es lap 176. sorába.
132
Az egyéni vállalkozó cégautó adója Ha Ön egyéni vállalkozóként kötelezett a cégautó adó fizetésére, akkor az egyéni vállalkozók részére készült 0853-14-es laphoz készült útmutatóban foglaltak alapján töltse ki ezt a lapot. A nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak a cégautóadó fizetési kötelezettségéhez kapcsolódó egészségügyi hozzájárulását, a 0858-as bevallásában kellett rendeznie.
26. A 2008. évi befizetendő vagy visszajáró különadó összegének kiszámítása a magánszemélyek, a vállalkozói személyi jövedelemadó és átalány szerinti adózást választó egyéni vállalkozók számára A 0853-07-es lap kitöltése A magánszemélynek az adott év (2008.) személyi jövedelemadó bevallásában bevallott összevonandó jövedelmének (24. sor „d” oszlop) a nyugdíjjárulék-alap felső határát, azaz a 7 137 000 forintot meghaladó része után 4% különadót kell fizetnie. A szja-törvény alapján összevonandó jövedelem az önálló és nem önálló tevékenységből (a munkaviszonyból) származó jövedelem, az egyéb jogcímen adózó jövedelem, valamint az adóterhet nem viselő járandóság címén kapott jövedelem együtt (24. sor „d” oszlopában szereplő összeg). Fontos! Az adóterhet nem viselő járandóság akkor része a különadó alapjának, ha Önnek e jövedelme mellett más olyan jövedelme is volt, amely miatt bevallást kell adnia. Abban az esetben, ha Ön olyan külföldön megszerzett jövedelmet is bevall, amely a nemzetközi egyezményekből adódóan az egyezmények alapján nem adóztatható Magyarországon, az nem lehet a különadó alapja sem. Akkor azonban, amikor az egyezmény úgy rendelkezik, hogy ez a jövedelem az adóalap megállapításánál figyelembe vehető (adóterhet nem viselő járandóság a 14. sor „b” oszlopa), értelemszerűen része lesz az összevont adóalapnak. Így befolyásolja a különadó kötelezettséget is. Ebben az esetben, ha az összevont adóalapban külföldről és belföldről származó jövedelem egyaránt van, meg kell állapítani az összevonás alá eső jövedelem (24. sor „d” oszlopa) és a járulékfizetési felsőhatár (7 137 000 Ft) közötti különbséget. Ha a 24. sor „d” oszlopa meghaladja a járulékfizetési felsőhatárt, de a belföldről származó jövedelemrész kisebb, mint a különbség, akkor a különadó alapja a belföldről származó jövedelem összege. Ha a belföldi jövedelem nagyobb, mint a különbség, a különadó alapja a két összeg (24. sor „d” oszlop és a 7 137 000 Ft) közötti eltérés lesz. Értelemszerűen, ha az együttes jövedelem kisebb, mint a járulékfizetési felsőhatár, nem keletkezik különadó fizetési kötelezettség. A sor kitöltéséhez a Példatárban talál segítséget. Nem alanya a különadónak az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerint adózó magánszemély, e jogszerű jövedelmei tekintetében. Ennek a lapnak a kitöltése előtt győződjön meg a következőkről. A kifizetőktől (munkáltatótól) kapott igazoláson szerepel-e különadó-előleg levonás, illetve nézze meg,
133
hogy a bevallása 24. sorának „d” oszlopában mekkora összeg szerepel. Abban az esetben, ha Öntől 2008. évben vontak (vagy Ön fizetett) különadó-előleget, mindenképpen töltse ki ezt a lapot, mert ha az összevonás alá eső jövedelme nem éri el a 7 137 000 forintot, csak így kaphatja vissza a levont (befizetett összeget). Abban az esetben, ha a 24. sor „d” oszlopában szereplő összevonás alá eső jövedelme meghaladja a 7 137 000 forintot, azért kell kitöltenie ezt a lapot, mert 2008. évben Ön a különadó alanya. Az egyéni vállalkozó a vállalkozási tevékenysége után vállalkozói különadót fizet. A vállalkozói kivét összege, mint az összevont adóalap része, valamint a nem vállalkozóként elért, kifizetőtől származó jövedelmeit azonban szintén terheli a magánszemélyek különadója. Az egyszerűsített vállalkozói adó alanya az un. evás jövedelme után szintén nem fizet különadót, ugyanakkor az eva alapba nem tartozó, a személyi jövedelemadó bevallásban bevallott összevont adóadóalap 7 137 000 forint feletti része után a különadó kötelezettsége fennáll. I. A magánszemélyek különadója A 2008. évi összevonandó jövedelmek utáni kötelezettség összege 241. sor: Ezt a sort a magánszemélynek akkor kell kitölteni, ha a 24. sor „d” oszlopában kiszámított összevonás alá eső jövedelme meghaladja a 2008. évi járulékfizetési felsőhatár összegét, azaz a 7 137 000 Ft-ot! E sor „a” oszlopába a 24. sor „d” oszlopában szereplő összeg és a 7 137 000 Ft különbségét írja be. Ez lesz a 2008. évre a különadó alapja. Ennek a 4%-a a különadó összege, melyet a „d” oszlopban tüntessen fel. Az egyéni vállalkozásból származó jövedelmet terhelő 2008. évi különadó 4%-os összege 242. sor: Ezt a sort az egyéni vállalkozó tölti ki az egyéni vállalkozásból származó jövedelmét terhelő 2008. évi különadó összegéről. A vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozónak a bevételéből le kell vonnia az elismert költségeket azzal, hogy nem része a bevételnek a támogatások összegéből az a rész, amelyet egyébként a vállalkozói adóalap megállapításánál figyelembe kell venni. Az ily módon kiszámított összeg lesz a különadó alapja. (Ez azt is jelenti a gyakorlatban, hogy az előző évről áthozott veszteség összege nem csökkenti a különadó alapját.) Amennyiben a 2008. évben az elismert költségek összege a bevételek összegét meghaladja, vagyis az egyéni vállalkozás a tárgyévben veszteséges, akkor adóalap hiányában vállalkozói különadó fizetési kötelezettség sincs. Átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó az átalányadó-alapja után fizeti a különadót. Amennyiben a magánszemély az egyéni vállalkozói tevékenysége tekintetében külföldön is rendelkezik telephellyel, akkor a külföldi telephelynek betudható adóalapot ki kell venni a különadó alapjának összegéből, amennyiben nemzetközi szerződés így rendelkezik.
134
Az előzőekben leírtak alapján kiszámított különadó alapját írja be e sor „a” oszlopába. Az adó alapjának 4%-a a különadó, melyet a „d” oszlopban kell feltüntetni. Különadó kötelezettség a 2008. évben 243. sor: E sor „d” oszlopában összegezze a 241. „d” és a 242. „d” oszlopaiba beírt különadó kötelezettség összegét. A kifizető (munkáltató) által levont különadó előleg 244. sor: A kifizetőnek (munkáltatónak) az Ön részére juttatott rendszeres bevételből, amely alapján várható volt a 7 137 000 Ft-os összeghatár túllépése, különadó-előleget kellett levonni. Ha Ön kérte írásos nyilatkozatában a különadó előleg levonását, annak levont összegét az M30-as igazolás 244. sora tartalmazza. E sor „c” oszlopába a kifizető(k)től (munkáltatótól) kapott igazolásokon különadó-előlegként szereplő levont összegeket adja össze és írja be. Az egyéni vállalkozót terhelő előleg (I.-IV. negyedév) 245-248. sorok : Ezekben a sorokban kell az egyéni vállalkozónak a különadó alapja szerinti előlegeket bevallani. E sorok „b” oszlopaiba az adott negyedévben az egyéni vállalkozót terhelő különadó-előleg összegeket kell negyedéves bontásban beírnia Az adózó által befizetett különadó, különadó előleg összege 249. sor: Ebben a sorban az egyéni vállalkozó által a negyedévente befizetett adó összegeit adja össze és írja a „c” oszlopba. Ha magánszemélyként különadó-előleget fizetett, úgy ezt is ide írja be!
Levont, befizetett különadó előleg összege 250. sor: E sorban összegezze a 244. sor „c” oszlopában és 249. sor „c” oszlopában szereplő befizetett és levont különadó-előlegek összegeit. Még fizetendő különadó 251. sor: Abban az esetben, ha az Ön által kiszámított (a 243. sor „d” oszlopában szereplő) különadó összege meghaladja a levont (befizetett) különadó-előleg (250. sor „d” oszlopában szereplő) összegét, úgy Önnek a bevallásával egyidejűleg meg kell fizetnie a különbözetet. Ezt az összeget kell átírnia a bevallás 75. sorába. Visszaigényelhető különadó 252. sor: Abban az esetben, ha a levont (befizetett) különadó-előleg (250. sor „d” oszlopában szereplő) összege meghaladja az Ön által kiszámított a (a 243. sor „d” oszlopában szereplő) különadó összeget, úgy Ön a bevallásával egyidejűleg visszaigényelheti a különbözetet. Ezt az összeget kell átírnia a bevallás 76. sorába. Ne felejtse el a lapot aláírni!
135
27. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szerint adózott bevételek utáni adókötelezettség részletezése és bevallása108 Ha Ön a 2008. évben hatályos 2005. évi CXX. törvény alapján valamely bevételének adózására a kifizetőnek írásban tett nyilatkozata szerint az ekho szabályai szerint tett eleget, akkor a 0853-08-01-es lapot kell kitöltenie, ha még az ekho megfizetését is átvállalta a kifizetőtől, a 0853-08-02-es lapot is csatolnia kell a bevallásához. Az ekho szerint adózott bevételeiről elsősorban azért kell a 0853-as bevallásában számot adnia, mert a szja-törvény alapján az éves összes jövedelem megállapításához figyelembe kell venni ezen jogcímen szerzett bevételeit is. Jogosulatlan ekho választás esetén a 0853-as bevallás szolgál a további ekho fizetési kötelezettség közlésére is. (259-261. sorok) 2008. évtől kezdődően, ha Ön teljes egészében átvállalja az ekho megfizetését, a 0853-as bevallásban kell az ekho-ról, a bevallási kötelezettségét teljesítenie. Ön akkor választhatta az ekho szerinti adózást, ha munkaviszonyban, társas vállalkozásban személyes közreműködésként, vállalkozási szerződés vagy megbízási szerződés alapján a következőkben felsorolt FEOR besorolású foglalkozásúnak minősült. Az ekho alkalmazására jogosító foglalkozások: 2615 Könyv- és lapkiadó szerkesztője 2616 Újságíró 2617 Rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő 2619 Egyéb magasabb képzettséget igénylő kulturális foglalkozások 2621 Író (újságíró nélkül) 2622 Műfordító 2623 Képzőművész 2624 Iparművész 2625 Zeneszerző 2626 Rendező 2627 Operatőr, fotóművész 2629 Egyéb alkotóművész foglalkozások (díszlettervező, jelmeztervező, dramaturg) 2631 Színész, előadóművész, bábművész 2632 Zenész, énekes 2633 Koreográfus, táncművész 3714 Rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő munkatárs 3715 Könyv- és lapkiadó-szerkesztő munkatárs 3721 Segédszínész 3722 Segédrendező 3723 Népzenész 3725 Cirkuszművész 3729 Egyéb művészeti foglalkozások 5341 Fényképész, fotó-és mozgófilmlaboráns 5342 Világosító és egyéb filmgyártási foglalkozású 108
2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról (Ekho-törvény)
136
5343 Díszletező, díszítő 5349 Egyéb kulturális, sport-, szórakoztatási szolgáltatási foglalkozások, feltéve, hogy azok a mű elkészítésének folyamatában alkotó jelleggel, attól elválaszthatatlan módon vesznek részt. Ilyen foglalkozás különösen a fotóriporter, a korrektor, a designer, képszerkesztő, művészeti vezető, a hangmérnök, továbbá a népi iparművész igazolvánnyal rendelkező magánszemély az igazolványban feltüntetett tevékenysége tekintetében.
Változott! 2008. évtől kezdődően, a Magyarországon kívüli más EGT-állam polgára is jogosult az ekho választására. Ennek feltétele, hogy a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet alapján ne tartozzon a magyar társadalombiztosítási jogszabályok hatálya alá, de biztosított személy legyen valamely EGT-államban és rendelkezzen az illetékes hatóság erre vonatkozó E 101-es igazolásával. Feltétele volt még az ekho választásának, hogy rendelkezzen bármilyen tevékenységgel összefüggésben munkaviszonyból, megbízási, vállalkozási jellegű jogviszonyból származó, társas vállalkozóként személyes közreműködés ellenértékeként, egyéni vállalkozói kivétként megszerzett olyan jövedelemmel, amely után az adókötelezettséget az általános szabályok szerint teljesítette. Pl.: a munkaviszonyban folytatott ekho választására jogosító tevékenység esetén, csak a havi minimálbért meghaladó jövedelemre alkalmazható a kedvezőbb szabály. Ha Ön az adóév során legalább 183 napig nyugdíjas volt, akkor az előzőekben jelzett, általános szabályok szerint adózott jövedelem nem volt feltétele az ekho választásának. Az ekho 25 000 000 forintot meg nem haladó, kizárólag kifizetőtől Magyarország törvényes fizetőeszközében megszerzett bevételre választható (pl.: devizában, értékpapírban vagy természetben megszerzett vagyoni értékre nem). 25 000 000 forint a bevételi értékhatár akkor, ha a magánszemély az adóév végéig rendelkezik a minimálbér (2008-ban 69 000 forint) tizenkétszeresének megfelelő, általános szabályok szerint adózott jövedelemmel. Amennyiben az előzőek szerinti jövedelem nem éri el a minimálbér tizenkétszeresét, akkor a bevételi értékhatár a 25 000 000 forint olyan hányada, amilyen arányt e jövedelem a minimálbér tizenkétszeresében képvisel. Nyugdíjas esetében a bevételi határ 25 000 000 forint. Amennyiben Ön az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat, akkor az Önre vonatkozó bevételi határt csökkenti az a bevétel, amelyet Önnek evás bevételként kell figyelembe vennie. Nem választhatta az ekho-t arra a bevételére, amely után az adókötelezettséget az eva szabályai szerint kellett teljesítenie. (például, ha számlát bocsájt ki, a számla szerinti bevételére nem alkalmazhatja az egyszerűsített közteherviselés szabályai szerinti adózási módot) Abban az esetben, ha Ön evás társas vállalkozás tagja, akkor az Önre vonatkozó, legfeljebb a 25 000 000 forintos bevételi határt csökkentenie kell a társas vállalkozás bevételéből a társasági szerződésben az adózott eredményből Önt megillető résszel,
137
függetlenül attól, hogy a részesedést Ön felvette-e. Ennek hiányában pedig a jegyzett tőkében való részesedése szerinti arányban Önt megillető bevétellel. 25 000 000 bevétel elérését követően az ekho alkalmazására már nem nyilatkozhatott. Az ekho alapja a bevétel egésze. Ha Ön áfa fizetésére kötelezett, akkor az ekho alapjának a megállapítása során az áfát figyelmen kívül kell hagyni. Az ekho alapjául szolgáló (254. és 271. sor „b” oszlopában szereplő) összeget az összes bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelem nagyságának megállapítása során (a bevallás 25. sor „d” oszlop) figyelembe kell venni. Az ekho mértéke 35%, amelyből 15% a magánszemélyt, míg 20% a kifizetőt terheli. Az Önt terhelő ekho-t a kifizetőnek kellett megállapítania és levonnia. A 15%-os adóból 9,5% személyi jövedelemadónak, 3,9% pedig egyéni nyugdíjbiztosítási járuléknak minősül. Amennyiben Ön magánnyugdíjpénztár tagja, akkor a 3,9%-os adóból 0,1% nyugdíjjárulék, míg 3,8% magánnyugdíjpénztári tagdíjnak minősül. Ha Ön nyugdíjas, vagy a kifizetés időpontjában a nyugdíjjárulékot a járulékfizetés felső határáig már megfizette és erről a kifizetést megelőzően nyilatkozott, akkor a kifizető Öntől csak 11,1%-os ekho-t vont le. Amennyiben a feltételek megléte ellenére nem nyilatkozott, és ezért a kifizető az Önt terhelő ekho-t 15%-os adómértékkel vonta le, akkor a többletként levont összeget a foglalkoztatójától visszakérheti. Az általános szabálytól eltérően, a Magyarországon kívüli más EGT-államban biztosított személynek juttatott ekho alapjául szolgáló bevételt 9,5% ekho terheli, amelyet a kifizetőnek kell megállapítania és levonnia. A levont 9,5% ekho teljes egészében a személyi jövedelemadóra számolandó el. A kifizetőt terhelő 20%-os ekho-ból 3,3% egészségbiztosítási járuléknak, 16,7% pedig nyugdíjbiztosítási járuléknak minősül. Nem terheli a kifizetőt ekho a Magyarországon kívüli más EGT-államban biztosított személynek juttatott ekhos bevétel tekintetében, illetve akkor sem, ha a magánszemély átvállalja a 20% megfizetését. Abban az esetben, ha Ön munkaviszony keretében folytatott ekho választására jogosító tevékenységet, akkor a munkáltató az adott hónap első napján érvényes minimálbért meghaladó részére vehette csak figyelembe az Ön ekhos nyilatkozatát. Ezen előírás nem vonatkozik a nyugdíjasokra, továbbá Önre sem, ha a munkáltatóval fennálló más jogviszonyában az adott hónap első napján érvényes minimálbér közteherviselési kötelezettségének az általános szabályoknak megfelelően eleget tett. Nem kellett ezt az előírást alkalmazni akkor sem, ha Ön hitelt érdemlően igazolta, hogy az adott hónapban legalább a havi minimálbérnek megfelelő (más munkáltatóval kötött munkaviszonyból, vállalkozási vagy megbízási jogviszonyból származó, illetve vállalkozói kivét vagy személyes közreműködés címén) olyan jövedelmet szerzett, amely után a közteherviselési kötelezettség teljesítése az általános szabályok szerint megtörtént. Változás! A kifizetőnek az éves járulékfizetési felső határ mellett a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony időtartamát is figyelembe kellett vennie. Az ekho mértéke 11,1% az ekhoalap azon része után is, amely meghaladja az adott jogviszonyban a Tbj. szerint biztosítási
138
kötelezettség időtartamaként figyelembe vehető napoknak és a kifizetés napján érvényes járulékfizetési felső határ napi összegének a szorzatát. Amennyiben például a biztosítás időtartama 1 nap, akkor a magánszemély nyilatkozata hiányában legfeljebb a járulékfizetési felsőhatár egy naptári napra jutó összegéig lehet levonni a 15% mértékkel ekho-t, az e feletti rész 11,1% mértékkel lesz ekho köteles. Amennyiben a magánszemély megbízásos jogviszonyban 100 000 Ft bevételt ér el 1 napra (a járulékfizetési felsőhatár egy naptári napra jutó összege 2008-ban 19 500 Ft), akkor 19 500 Ft lesz a 15% ekho alapja, míg a különbözet (100 000-19 500=) a 80 500 Ft után 11,1% ekho levonási kötelezettség keletkezik. A járulékfizetési felső határ számításánál a magánszemélynek az adott kifizetésen kívüli járulékalapot képező jövedelmét, valamint minden ekho alapot képező bevételének 50 százalékát kell figyelembe venni. (Minden 100 Ft 15%-os ekhot viselő ekho alapot képező bevétel a járulékfizetés felső határa számításánál 50 Ft-ot jelent.) Változás!! Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény 2008. januárjától hatályos rendelkezése szerint – az egyéb feltételek megléte esetén – Ön az ekho választásáról – az Önt megillető bevétel kifizetése előtt – a nyilatkozatával egyidejűleg nyilatkozhatott arról is, hogy a kifizetőt és az Önt terhelő ekho megállapítását, bevallását és megfizetését átvállalja a kifizetőtől. Erre akkor van lehetősége Önnek, ha az ekho választására jogosító tevékenységét vállalkozási szerződés vagy eseti megbízási szerződés alapján végzi.
Amennyiben Ön a kifizetőt és az Önt terhelő ekho megállapítását, bevallását és megfizetését átvállalta a kifizetőtől, úgy az Ön által megállapított ekhot negyedévente, a negyedévet követő hó 12. napjáig meg kellett fizetnie, és az e nyilatkozat szerinti ekho alapját és fizetendő összegét – a kifizetőtől átvállalt és az Önt terhelő összegek szerint külön – negyedéves bontásban a negyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként most, az éves személyi jövedelemadó bevallás 0853-08-02-es lapján be kell vallania. Ebben az esetben a kifizető igazolása csak a bevétel összegét és azt a tényt tartalmazza, hogy átvállalta az ekho megfizetését. A kifizető helyett átvállalt 20% ekho mellett, 11,1% és/vagy 15% ekho-t kell megfizetnie Önnek. A Magyarországon kívüli más EGT államban biztosított magánszemélynek a 9,5% ekho mellett, nem kell a 20% ekho-t megfizetnie, mivel ilyen esetben a kifizetőt nem terheli ez a kötelezettség, így átvállalásról ebben az esetben nem is lehet szó. Fontos tudnia, hogy az ekho-val adózott jövedelmére tekintettel Önt nem illeti meg pénzbeli egészségügyi ellátás, illetőleg a nyugdíjjárulék alapjába tartozó jövedelem szempontjából az ekho alapját képező bevétel 50%-a szolgál. Amennyiben Ön valamely bevételére jogosulatlanul választotta az ekho-t, akkor külön, további adó fizetésére kötelezett. Az adóév során jogosulatlanul ekho-zott bevételét a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó olyan bevételként kell figyelembe vennie, amilyen jogcímen azt megszerezte. Az Önt terhelő, levont ekho-ból 9,5%-ot a kifizető által
139
levont személyi jövedelemadó előlegként kell elszámolnia és az 55. sor összegének meghatározásánál figyelembe vennie.
A 0853-08-01-es lap kitöltése Ekho alkalmazására tett nyilatkozat alapján adózott bevétel és levont adója 253. sor: Ennek a sornak a „b” oszlopában kell feltüntetnie azokat a bevételeit, amelyekre nyilatkozatával a kifizetőtől az ekho alkalmazását kérte. A „c” oszlopba a 15%-kal, a „d” oszlopba a 11,1%-kal, az „e” oszlopa pedig a 9,5%-kal levont ekho-t kell beírnia. A 253. sorból az ekho alkalmazására jogosító bevétel és levont adója 254. sor: Ennek a sornak a „b” oszlopában azoknak az ekho-val adózott bevételeinek az együttes összegét kell szerepeltetnie, amelyekre jogszerűen választotta az ekho alkalmazását. A „c”-„e” oszlopok a kifizető által levont ekho feltüntetésére szolgálnak 15, 11,1 és 9,5%-os bontásban. Az ebben a sorban szereplő bevételét kell a bevallás 25. sorának „d” oszlopába beírandó összes bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelemnél figyelembe vennie. Annak érdekében, hogy el tudja dönteni, helyesen nyilatkozott vagy sem, az e lap kitöltéséhez tartozó magyarázat elején található általános tájékoztatót olvassa el! Amennyiben valamennyi bevételére jogszerűen kérte az ekho alkalmazását, akkor ebbe a sorba a 253. sorban feltüntetett összeget kell beírnia, a további sorokat pedig nem kell kitöltenie. A 253. sorból az ekho alkalmazására nem jogosító munkaviszonyból származó bevétel és levont adója 255. sor: Amennyiben Ön valamely munkaviszonyból származó jövedelmének adókötelezettségére jogosulatlanul választotta az ekho-t, akkor e bevételét kell ennek a sornak a „b” oszlopában szerepeltetnie. Ezt az összeget munkaviszonyból származó jövedelemként kell számításba vennie, és fel kell tüntetnie a bevallás 1., 2., 3. vagy 5. sorában is attól függően, hogy milyen címen (munkaviszonyból származó bérjövedelem, költségtérítés, külszolgálat, adóköteles biztosítási díj) megszerzett bevételre nyilatkozott az ekho választásáról. A kifizető által 15, 11,1 és 9,5%-os mértékkel levont adót a „c”, „d”, illetőleg az „e” oszlopba kell beírnia. Ne felejtse el az „a” oszlopban az erre szolgáló helyen a 9,5%-os személyi jövedelemadót is feltüntetni, ugyanis ezt az összeget a kifizető által levont személyi jövedelemadó előlegként kell figyelembe vennie (55. sor). A 253. sorból az ekho alkalmazására nem jogosító személyes közreműködésre tekintettel megszerzett bevétel és levont adója 256. sor: Ebben a sorban azt a bevételt kell szerepeltetnie, amelyet társas vállalkozásban történő személyes közreműködése ellenértékeként kapott, azonban az ekho alkalmazására Önt nem jogosította. A kifizető által 15, 11,1 és 9,5%-os mértékkel levont adót a „c”, „d”, illetőleg az „e” oszlopba kell beírnia.
140
Az ebben a sorban szereplő bevételt ne felejtse el a bevallás 5., illetőleg 6. sorában is szerepeltetni attól függően, hogy azt a személyes közreműködése ellenértékeként vagy azzal összefüggő költségtérítés címén kapta. E sor „a” oszlopába írja be a levont adóból a 9,5%-os személyi jövedelemadót, mert ezt a kifizető által levont személyi jövedelemadó előlegként kell figyelembe vennie (55. sor). A 253. sorból az ekho alkalmazására nem jogosító megbízásos jogviszony alapján megszerzett önálló tevékenységből származó bevétel és levont adója 257. sor: Ebben a sorban azt a megbízásos jogviszonyból származó bevételét kell szerepeltetnie, amelyre nyilatkozatával nem választhatta volna az ekho-t. A kifizető által 15, 11,1 és 9,5%-os mértékkel levont adót a „c”, „d”, illetőleg az „e” oszlopba kell beírnia. E bevétele a személyi jövedelemadó szempontjából önálló tevékenységből származónak minősül, ezért azt a 9. sorban szereplő jövedelmeinél számításba kell vennie. Az „a” oszlopban tüntesse fel a 9,5%-os személyi jövedelemadót is, melyet a kifizető által levont személyi jövedelemadó előlegként kell figyelembe vennie (55. sor). A 253. sorból az ekho alkalmazására nem jogosító egyéni vállalkozói jogviszonyból származó bevétel és levont adója 258. sor: Ennek a sornak a „b” oszlopában azt az egyéni vállalkozói jogviszonyból származó bevételét kell beírnia, a kifizető által 15, 11,1 és 9,5%-os mértékkel levont adót a „c”, „d”, illetőleg az „e” oszlopba, amelyre nem választhatta volna az ekho alkalmazását. Ezt a bevételt egyéni vállalkozói bevételként kell figyelembe vennie a 14-es laphoz készült útmutatóban foglaltak szerint. E sor „a” oszlopában tüntesse fel a 9,5%-os személyi jövedelemadót is, ezt a kifizető által levont személyi jövedelemadó előlegként kell számításba vennie (55. sor). További ekho fizetési kötelezettség A 253. sorból az ekho választására nem jogosító bevétel és 18%-os további adója 259. sor: Ha Ön olyan tevékenységből származó bevételére választotta a kifizetéskor az ekho szerinti adózást, amely tevékenység nem jogosította az ekho alkalmazására, illetőleg abban az esetben, ha az adóévben a bevétele már elérte a 25 000 000 forintot és a továbbiakban is az ekho alkalmazását választotta, akkor Önnek 18%-os további adót kell fizetnie. Az adó alapját (az előzőekben jelzett bevétel) e sor „b” oszlopában, míg a 18%-os adót a „c” oszlopban szerepeltesse. A 253. sorból az ekho választására nem jogosító bevétel és 9%-os további adója 260. sor: Amennyiben Önnek a 259. sornál ismertetetteken túl volt olyan bevétele, amelyre az ekho alkalmazását kérte, de arra nem volt jogosult, akkor annak összegét írja be ennek a sornak a „b” oszlopába, a 9%-os további adóját pedig a „c” oszlopban szerepeltesse. További adófizetési kötelezettség összesen 261. sor: Ennek a sornak a „c” oszlopában összegezze a 259. és a 260. sorok „c” oszlopaiban szereplő különadókat.
141
Az Önt terhelő további adót (261. sor „c” benyújtására nyitva álló határnapig meg személyi jövedelemadóban, egészségügyi vagy különadóban Önnél visszajáró összeg ki kell töltenie a 11-es lapot.
oszlopa) kell beírnia a 77. sorba, és a bevallás is kell fizetnie (194. adónem). Amennyiben hozzájárulásban, nyugdíjbiztosítási járulékban mutatkozik, akkor átvezetést is kérhet, melyhez
A magánszemély által átvállalt, valamint saját kötelezettségeként befizetett egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) bevallása A 0853-08-02-es lap kitöltése Ezt a bevallási lapot akkor kell Önnek kitöltenie, ha az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény 2008. januárjától hatályos rendelkezése szerint – az egyéb feltételek megléte esetén –, Ön élt azzal a lehetőséggel, hogy az ekho választásával egyidejűleg nyilatkozott arról is, hogy a kifizetőt és az Önt terhelő ekho megállapítását, bevallását és megfizetését átvállalja a kifizetőtől. Erre Önnek akkor volt jogszerűen lehetősége, ha az ekho választására jogosító tevékenységét vállalkozási szerződés vagy eseti megbízási szerződés alapján végezte. Amennyiben Ön a kifizetőt (20%) és az Önt terhelő (15%, 11,1%, 9,5%) ekho megállapítását, bevallását és megfizetését átvállalta a kifizetőtől, úgy a megállapított ekhot negyedévente, a negyedévet követő hó 12. napjáig meg kellett fizetnie. Az e nyilatkozat szerinti ekho alapját és fizetendő összegét – a kifizetőtől átvállalt és az Önt terhelő összegek szerint külön – negyedéves bontásban a negyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként most, az éves személyi jövedelemadó bevallás 0853-08-02-es lapján be kell vallania. Ennek a teljesítésére szolgálnak e lap 263-266. sorai. A „b” oszlopba az ekho alapját kell beírnia, ez az az összeg, amely után az ekhot év közben meg kellett fizetnie (ekho kötelezettsége). A „c” oszlopba a kifizetőt terhelő – átvállalt 20% mértékű ekho (adónem 190) beírására szolgál. Ennek a megfizetése – a 9,5% mértékű ekho-t fizető magánszemélyeken kívül – minden esetben terheli a magánszemélyt, mivel ez a kifizetőt terhelő ekho összege. A „d” oszlopban kell feltüntetni a 11,1% mértékű ekho összegét (adónem 193) akkor, ha Ön nyugdíjas, vagy az adóévben – minden más járulékalapot képező jövedelmét, valamint minden ekho alapot képező bevételét figyelembe véve – a nyugdíjjárulékot a Tbj. előírása szerint a járulékfizetési felsőhatárig megfizette (megfizeti). Ebben az esetben nincs eltérés a magánnyugdíjpénztári tag és nem magánnyugdíjpénztári tag között. Az „e” oszlop a 15% mértékű ekho (adónem 191) beírására szolgál, feltéve, hogy Ön nem tartozik a „d” oszlopnál leírt körbe, és nem magánnyugdíjpénztári tag. Az „f” oszlopot akkor kell kitöltenie, ha nem felel meg a „d” oszlopnál leírt körbe, de magánnyugdíjpénztári tagsággal rendelkezik. A 15% mértékű ekho ez esetben a 195-ös adónembe tartozik. Ilyen esetben ne feledje el, hogy a 262. sorban az „f” oszlopban, az erre szolgáló helyen az adónemkód jelölés alatt annak a magánnyugdíjpénztárnak az adónemkódját is be kell írnia, amelynek tagja. (Az adónem kódokat az 1. sz. mellékletben találja). A „g” oszlopban az a magánszemély tüntethet fel adatot, aki a valamely Magyarországon kívüli EGT államban biztosított és rendelkezik E 101-es jelű igazolással.
142
Ekho alkalmazására tett nyilatkozat alapján adózott bevétel és az azt terhelő adó összesen 267. sor : Ebben a sorban kell összesíteni a 263-266. sorokba írt, az ekho alkalmazására tett nyilatkozata alapján átvállalt-adózott bevételeit és kötelezettségeit. Ekho alkalmazására tett nyilatkozat alapján adózó által megfizetett ekho adónem szerinti bontásban 268. sor: E sor megfelelő oszlopaiba kell beírnia az Ön által az adóévben az adónemek szerint megfizetett ekho összegeit. Ekho alkalmazására tett nyilatkozat alapján adózó által további fizetendő ekho adónem szerinti bontásban 269. sor: Abban az esetben, ha a 267. sor megfelelő oszlopába írt összeg nagyobb, mint a 268. sor összege, a két sor különbözetét kell ebben a sorban feltüntetnie. Ez(eke)t az összege(ke)t kell a bevallás benyújtásáig megfizetnie. Ekho alkalmazására tett nyilatkozat alapján adózó részére visszajáró ekho adónem szerinti bontásban 270. sor: Abban az esetben, ha a 268. sor megfelelő oszlopába írt összeg nagyobb, mint a 267. sor összege, a két sor különbözetét kell ebben a sorban feltüntetnie. Ez(eke)t az összege(ke)t bevallás benyújtásával egyidejűleg visszaigényelheti. Fontos! Abban az esetben, ha az ekho választására nem volt jogosult, Önnek nem keletkezik visszaigényelhető ekho összege! A jogosulatlanul ekho szerint adózott jövedelmeiről, a 272-274. sorokban kell számot adnia. A 267. sorból az ekho alkalmazására jogosító bevétel és befizetett adója 271. sor: Ennek a sornak a „b” oszlopában kell feltüntetnie azokat a bevételeit, amelyekre nyilatkozatával a kifizetőtől az ekho alkalmazását kérte és egyben átvállalta a kötelezettség teljesítését. A megfelelő oszlopokba, a bevételt terhelő, megfizetett ekho összegét kell beírnia. Ne felejtse el az ekho alapjául szolgáló (254. és 271. sor „b” oszlopában szereplő) összegeket az összes bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme megállapítása során (a bevallás 25. sor „d” oszlop) figyelembe kell venni. A 267. sorból az ekho alkalmazására nem jogosító személyes közreműködésre tekintettel megszerzett bevétel és megfizetett adója 272. sor: Ebben a sorban azt a bevételt kell szerepeltetnie, amelyet társas vállalkozásban történő személyes közreműködése ellenértékeként kapott, azonban az ekho alkalmazására
143
Önt nem jogosította. Az Ön által 15, 11,1 és 9,5%-os mértékkel megfizetett adót a „c”, „d”, „e”, „f”, illetőleg a „g” oszlopaiba írja be. Az ebben a sorban szereplő bevételt ne felejtse el a bevallás 5., illetőleg 6. sorában is szerepeltetni attól függően, hogy azt a személyes közreműködése ellenértékeként vagy azzal összefüggő költségtérítés címén kapta. E sor „a” oszlopába írja be a levont adóból a 9,5%-os személyi jövedelemadót, mert ezt a kifizető által levont személyi jövedelemadó előlegként kell figyelembe vennie (55. sor). A 267. sorból az ekho alkalmazására nem jogosító megbízásos jogviszony alapján megszerzett önálló tevékenységből származó bevétel és megfizetett adója 273. sor: Ebben a sorban azt a megbízásos jogviszonyból származó bevételét kell szerepeltetnie, amelyre nyilatkozatával nem választhatta volna az ekho-t. Az Ön által 15, 11,1 és 9,5%-os mértékkel megállapított és befizetett adót a „c”, „d”, „e”, „f”, illetőleg a „g” oszlopba kell beírnia. E bevétele a személyi jövedelemadó szempontjából önálló tevékenységből származónak minősül, ezért azt a 9. sorban szereplő jövedelmeinél számításba kell vennie. Az „a” oszlopban tüntesse fel a 9,5%-os személyi jövedelemadót is, melyet a kifizető által levont személyi jövedelemadó előlegként kell figyelembe vennie (55. sor). A 267. sorból az ekho alkalmazására nem jogosító egyéni vállalkozói jogviszonyból származó bevétel és megfizetett adója 274. sor: Ennek a sornak a „b” oszlopában azt az egyéni vállalkozói jogviszonyból származó bevételét kell beírnia, amelyre nyilatkozatával nem választhatta volna az ekho-t. Az Ön által 15, 11,1 és 9,5%-os mértékkel megállapított és befizetett adót írja a „c”, „d”, „e”, „f”, illetőleg a „g” oszlopba. Ezt a bevételt egyéni vállalkozói bevételként kell figyelembe vennie a 14-es laphoz készült útmutatóban foglaltak szerint. E sor „a” oszlopában tüntesse fel a 9,5%-os személyi jövedelemadót is, ezt a kifizető által levont személyi jövedelemadó előlegként kell számításba vennie (55. sor). Abban az esetben, ha a 263-274. sor valamelyikében adatot tüntetett fel, olvassa el a 085308-01-es lap 259. és 260. soraihoz tartozó útmutatót és az abban foglaltak szerint vegye figyelembe a 259. és 260. sorok „b” oszlopának kitöltésénél a 263-274. sorok „b” oszlopában szereplő összegeket. 28. Az egészségügyi hozzájárulási kötelezettség és elszámolása Az egészségügyi hozzájárulás olyan százalékosan és tételesen meghatározott adó jellegű fizetési kötelezettség, melyet a személyi jövedelemadó bevallás részeként kell a fizetésre kötelezett magánszemélynek bevallania és megfizetnie. A fizetésre kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség alapját, mértékét az Eho tv.109, a bevallásra és a kötelezettség teljesítésére vonatkozó szabályokat az Art.110 tartalmazza.
109 110
az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény
144
A 0853-09-es lapot csak abban az esetben kell kitölteni, ha Önnek olyan jövedelme van, amely után százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás kötelezettség is keletkezik, illetve, ha tételes egészségügyi hozzájárulást magánszemélyként kötelezett megfizetni és bevallani, valamint visszaigénylési jogosultságát gyakorolja. A lapon azokat a kötelezettségeket, amelyeket a kifizető megfizetett, illetve Öntől levont és megfizetett, nem szabad kötelezettségként feltüntetni! (Ilyen adat csak tájékoztató adat lehet a bevallásban.) A bevallás első oldalán jelölje, hogy bevallásához a 0853-09-es lapot is csatolja. Mikor kötelezett Ön az egészségügyi hozzájárulás fizetésére? A magánszemélynek kell a százalékos egészségügyi hozzájárulást megfizetnie, ha olyan – egyébként a hozzájárulás alapját képező - jövedelemhez jut, amely nem kifizetőtől származik vagy az egészségügyi hozzájárulás levonására nincs lehetőség111 (pl. más magánszemélyek közötti megbízási szerződésekből, külföldi megbízótól kapott, adóköteles jövedelem). Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól az a jövedelem, amely után az adót nem kell megállapítani és/vagy megfizetni. Hozzájárulást kell fizetnie az átalányadózást alkalmazó mezőgazdasági kistermelőnek, valamint a fizető-vendéglátó tevékenységet folytatónak is. Ha a magánszemély év közben 5%-ot meghaladó költségről nyilatkozik, mint amennyi kiadást év végén igazolni tud, akkor - a költségkülönbözet után fizetendő 12% adó mellett hozzájárulást is fizetnie kell. Fontos! Azokat a kötelezettségeket, amelyeket a kifizető megfizetett, illetve Öntől levont és megfizetett, nem szabad kötelezettségként feltüntetni! (Ilyen adat csak tájékoztató adat lehet a bevallásban.) Az egészségügyi hozzájárulás összegének megállapításánál kerekíteni nem lehet. A fizetésre kötelezett magánszemély fő szabályként a százalékos egészségügyi hozzájárulást előlegként, az adóelőleg, illetőleg a különadó megfizetésével egyidejűleg negyedévente állapítja meg, és a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig fizeti meg. Az éves személyi jövedelemadó bevallásában kell az előlegként befizetett összeggel elszámolni. Ha az év közben megfizetett előleg kevesebb, mint a bevallott kötelezettség, akkor a különbözetet a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig kell megfizetni112. Ha az elszámolás során túlfizetés mutatkozik, akkor a magánszemély a bevallásában rendelkezhet annak sorsáról. Az adóelőleg megfizetésére nem kötelezett magánszemély a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadó bevallásában, a bevallásra előírt határidőig vallja be, és fizeti meg. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a tárgyévet követő év január 12-éig fizeti meg113. Az egyéni vállalkozó az Eho tv. alkalmazásában magánszemélynek minősül114. Az egyéni vállalkozó a vállalkozói osztalékalap után fizetendő egészségügyi hozzájárulást évente egyszer állapítja meg, és a tárgyévet követő év február 16-éig fizeti meg115. 111
Eho tv. 11. § (2) bekezdés Eho tv. 11. § (8) bekezdés 113 Eho tv. 11. § (8) bekezdés 114 Eho tv. 11. § (5) bekezdés 115 Eho tv. 11. § (8) bekezdés 112
145
Tételes egészségügyi hozzájárulás A tételes egészségügyi hozzájárulás összege havi 1 950 forint, naptári naponként 65 forint. Nem kell tételes egészségügyi hozzájárulást fizetnie arra az időszakra, amely alatt – táppénzt, baleseti táppénzt, terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat, gyermekgondozási segélyt, illetve gyermeknevelési támogatást kapott; – keresőképtelen (ide nem értve a betegszabadságot) volt, fizetés nélküli szabadságon volt, vagy távolléte nem volt igazolt; – a munkavégzési, szolgálatteljesítési kötelezettség alól mentesült, kivéve, ha a mentesítés idejére munkabért (illetményt), távolléti díjat kapott; – ápolási díjat kapott, feltéve, hogy az ellátás folyósításának időtartama alatt munkát nem végzett; – háromévesnél fiatalabb gyermeke gondozása, gyermekgondozási segélyben részesülő munkavállaló 14 évesnél fiatalabb gyermeke gondozása, vagy 12 évesnél fiatalabb beteg gyermeke otthoni ápolása miatt engedélyezett fizetés nélküli szabadságon volt; – fogvatartásának időtartamára; – a START Program keretében történő kártyával való foglalkoztatására tekintettel.
A 0853-09-es lap kitöltése A magánszemély hozzájárulása116 275-286. sorok: szolgálnak az olyan egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély tételes egészségügyi hozzájárulásának a bevallására, aki a kifizető felé elmulasztotta írásban bejelenteni, hogy megszűnt az a jogviszonya, amelyre tekintettel utána tételes egészségügyi hozzájárulást fizetett a kifizető, ezért a még fennálló jogviszonyára tekintettel ez a kifizető nem tett eleget a fizetési kötelezettségének, így azt a magánszemélynek kell megfizetnie. Abban az esetben, ha munkaviszonyban117 történő foglalkoztatás a teljes munkaidőnél rövidebb munkaidőben történik, a tételes egészségügyi hozzájárulás összege a teljes munkaidő és a részmunkaidő arányában, de legfeljebb 50%-os mértékben csökkentett összegben állapítható meg. Az arányos egészségügyi hozzájárulás összege heti 20 órás foglalkoztatás esetén 975 forint, heti 25 órás esetén 1 219 forint, heti 30 órás esetén 1 463 forint, heti 35 órás foglalkoztatás esetén 1 706 forint. Ha a magánszemély foglalkoztatására az előzőekben ismertetett munkaidőtől eltérő időtartam vonatkozott, a hozzájárulás összegét úgy kell megállapítani, hogy a tételes egészségügyi hozzájárulás összegét (1 950 forint) el kell osztani a törvényes munkaidő óraszámával (40 óra), majd az így kapott összeget meg kell szorozni azzal az óraszámmal, amelyről a munkaszerződésben kötelező heti munkaidőként rendelkeztek. Ha a fizetési kötelezettsége a teljes hónapban nem állt fenn, akkor az adott hónapra fennálló kötelezettségét naptári napokra 65 forint alapulvételével kell meghatároznia. Az éves összeget a 287. sor tartalmazza. Az egyéni vállalkozó a tételes egészségügyi hozzájárulás kötelezettség bevallását nem itt, hanem a 0858-as számú bevallásban teljesíti.
116 117
Eho tv. 6-9. § Eho tv. 6. § (3) bekezdés a) pont
146
Tételes egészségügyi hozzájárulás összesen 287. sor: Ebben a sorban a 272-286. sorokban szereplő adatokat kell összesíteni. Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás118 A százalékos egészségügyi hozzájárulás mértéke 11%, de a törvényben meghatározott külön adózó jövedelmek után 14, 15, 20, illetőleg 25%-os mértékű is lehet. Figyelem! A 2007. december 31-ét követően kifizetett osztalékra a kifizetés időpontjában hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni119. Ez azt jelenti, hogy függetlenül az osztalék megállapításának évétől, annak kifizetésének időpontjában hatályos kulccsal kell az egészségügyi hozzájárulás összegét megállapítani. A fizetésre kötelezett magánszemély a százalékos egészségügyi hozzájárulást előlegként, az adóelőleg, illetőleg a különadó megfizetésével egyidejűleg fizeti meg. A teljesített befizetések figyelembevételével megállapított hiányt a bevallással egyidejűleg kell megfizetni, illetve a túlfizetésként jelentkező egészségügyi hozzájárulást visszaigényelheti, illetve a 0853-11-es lapon rendelkezhet sorsáról. A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fő szabályként negyedéves bontásban kell bevallani. A magánszemély 11%-os hozzájárulása 288. sor: Akkor töltse ki, ha Önnek 11%-os mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie. Ebben a sorban kell feltüntetnie a családi gazdaságban folytatott kiegészítő tevékenységnek minősülő tevékenységből származó, összevont adóalapot képező jövedelmét terhelő egészségügyi hozzájárulást. A családi gazdaságban - nem foglalkoztatottként közreműködő családtag is e sorban nyilatkozik kötelezettségéről. Ha Ön egyéni vállalkozói igazolvány alapján családi gazdálkodó és a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint adózik, akkor az egyéni vállalkozóként megfizetett járulékok alapját meghaladó családi gazdálkodásból származó jövedelme után fizetendő hozzájárulást itt tüntesse fel. Abban az esetben, ha Ön az őstermelői tevékenységét nem egyéni vállalkozói igazolvány birtokában végzi, az egészségügyi hozzájárulás alapját csökkentenie kell az őstermelő által, e tevékenységével összefüggésben fizetett járulékok alapjával. Ebben a sorban kell bevallania a külföldi társaságtól a 10 ezer forint egyedi értéket meghaladó értékű üzleti ajándék utáni hozzájárulást is. 11%-os egészségügyi hozzájárulás terheli az egyéb jövedelmeket is. Ha az önálló tevékenységére tekintettel vagy a költségtérítés címén kifizetett bevétele jövedelemtartalmának meghatározásakor a kifizetőnek tett költségnyilatkozatban 5%-kal több költséget jelölt meg, mint amennyit az év végi bevallásában ténylegesen érvényesíteni tudott, a nyilatkozatban megjelölt és a bevallásban elszámolt költségek közötti különbözet után kell a hozzájárulást bevallania és megfizetnie, mely kötelezettséget egy összegben az „f” oszlop tartalmaz, és amelyet a „g” oszlopban is fel kell tüntetni. Fontos! Abban az
118 119
Eho tv. 3-5. § Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény 483. §
147
esetben, ha a költség különbözet az 5%-ot nem haladja meg, százalékos mértékű hozzájárulás fizetési kötelezettség nem keletkezik. Itt kell szerepeltetni az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár – a tag kilépése, a várakozási idő letelte utáni – adóköteles kifizetésének összege után fizetendő egészségügyi hozzájárulást, a nyugdíj-előtakarékossági számláról a tulajdonos részére kifizetett egyéb jövedelemnek minősülő összeg utáni kötelezettséget, valamint az önkéntes egészségpénztár és az önkéntes önsegélyező pénztár jogosulatlanul igénybe vett pénztári szolgáltatásának összege utáni kötelezettséget is120. Ebben a sorban kell feltüntetni a kamatkedvezményből származó jövedelem után fizetendő százalékos egészségügyi hozzájárulást, amelyet az adóévet követő január 12-éig kell megfizetni. Ha a kamatkedvezmény év közben megszűnik, a megszűnés napját követő hónap 12-éig kell az egészségügyi hozzájárulás kötelezettséget megfizetni. Ha az őstermelői igazolvány alapján folytatott őstermelői tevékenységéből származó bevétele a 600 ezer forintot nem haladta meg, akkor egészségügyi hozzájárulást nem kell fizetnie. A magánszemély által külön jogszabály szerint felszolgálási díj címén megszerzett bevételt, valamint a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravalót nem terheli 11%-os egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség. A jövedelem utáni hozzájárulást negyedéves bontásban kell megállapítani és bevallani. Ne felejtse el a részösszegeket összesíteni a „g” oszlopban! A magánszemély 15%-os hozzájárulása 289. sor: Akkor töltse ki, ha Ön mezőgazdasági kistermelőként, mezőgazdasági kistermelőnek minősülő családi gazdálkodóként, vagy e magánszemélynek a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő, kistermelőnek minősülő tagjaként a tételes költségelszámolást választotta, és az e tevékenységéből származó jövedelme utáni bevallásadási kötelezettségének az egyszerűsített bevallási nyilatkozat megtételével tett eleget (a 0853-12-01-es lap 323. sorát kitöltötte). A hozzájárulás alapja az őstermelői tevékenységből származó, a 323. sorban feltüntetett bevétel 5%-a, a mértéke pedig 15%. A biztosított mezőgazdasági őstermelő a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapját csökkenti a járulékalappal. A magánszemély 20%-os hozzájárulása 290. sor: Akkor töltse ki, ha Ön fizetővendéglátó tevékenységét nem egyéni vállalkozóként végzi és az e tevékenységéből származó jövedelmének adózására a tételes átalányadózást választotta. Az egészségügyi hozzájárulás a tételes átalányadó 20%-a. A negyedéves kötelezettségeket a „g” oszlopban kell összesíteni. Ha Ön fizetővendéglátóként nem a tételes átalányadózást választotta, akkor százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást nem kell fizetnie. A magánszemély 25%-os hozzájárulása 291. sor: Ha Ön olyan külföldi cég személygépkocsijának magáncélú használatára tekintettel jutott jövedelemhez, amelynek Magyarországon telephelye, képviselete nincs,
120
Eho tv. 11. § (11) bekezdés
148
akkor a cégautó-adót Önnek kellett megfizetnie (0853-06-os lap 233. sor). A fizetendő cégautó-adó 25%-át egészségügyi hozzájárulásként is meg kell fizetnie. Az előzőek szerinti kötelezettség terheli abban az esetben is, ha Ön kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozóként a 06-os lapot kitöltötte. Ha Ön a mezőgazdasági kistermelésből, családi gazdálkodásból származó jövedelmére az átalányadózást választotta, akkor e jövedelme után egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie, amely az átalányadó 25%-a, és melyet negyedévenként, az átalányadó előlegeként befizetett összeg után kell megfizetnie. A biztosított mezőgazdasági őstermelő a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapját csökkenti a járulékalappal. A negyedéves bontásban megállapított kötelezettségét a „g” oszlopban is összesítse! A 288-291. sorokban feltüntetett kötelezettséget az egészségügyi hozzájárulási felső határ számításakor figyelmen kívül kell hagyni. Figyelem! A 292. sorban kizárólag a magánszemély saját egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségét kell feltüntetni. A kifizető által levont 14%-os egészségügyi hozzájárulás összegét ebben a sorban nem tüntetheti fel, azt a 296. sor „a” oszlopában kell tájékoztató adatként közölnie. A magánszemély 14%-os hozzájárulása 292. sor: Akkor töltse ki, ha Önnek az Szja törvény szerint külön adózó, bevallási kötelezettség alá tartozó - értékpapír-kölcsönzésből, - 25, illetőleg 35%-os adóterhet viselő osztalékból, - árfolyamnyereségből, illetve - ingatlan bérbeadásából származó 1 millió forintot meghaladó jövedelme származott. Az említett jövedelmek után mindaddig meg kell fizetnie a 14%-os mértékű egészségügyi hozzájárulást, amíg biztosítási jogviszonyában a foglalkoztatót terhelő 5%-os egészségbiztosítási járulék121, és az egyszerűsített közteherviselésről szóló törvény122 alapján a kifizetőt által megfizetett 3,3% egészségbiztosítási járulék, a megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék123 (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az előzőekben meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a 450 000 forintot (hozzájárulás-fizetési felső határ). Ahhoz, hogy ezt meg tudja állapítani, rendelkeznie kell a kifizető(k)től kapott igazolással, melye(ke)n az előző jogcímek szerinti összegek szerepelnek. Ha a kifizetőnek adott nyilatkozata ellenére az egészségbiztosítási járulék összege az adóévben nem érte el a 450 000 forintot, a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást 6 százalékkal növelten kell e sor „f” oszlopában bevallania és a bevallás benyújtásáig megfizetnie. Ugyanígy kell eljárnia akkor is, ha a kifizetőnek nem nyilatkozott arról, hogy a több kifizetőtől és/vagy magánszemélytől származó ingatlan bérbeadásból keletkező jövedelme a 121
Tbj. 19. § (1) bekezdés 2005. évi CXX. törvény 9. § (2) bekezdés 123 Tbj. 36-37. §-a és 39. § (2) bekezdés 122
149
naptári évben meghaladja az egymillió forintot, és így nyilatkozat hiányában a kifizető nem vonta le az Önt terhelő egészségügyi hozzájárulást. A 14%-os egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség megállapításakor a 292. sor „a” oszlopában, illetve a 296. sor „a” oszlopában tájékoztató jelleggel feltüntetett (2008. évi) adatot vegye figyelembe! A 292. sor „a” oszlopa csak abban az esetben tölthető ki, ha Önnek 14%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettsége van, azaz a 292. sor „b”-„g” oszlopában, illetve a 296. sor „a” oszlopában szerepel adat. A 292. sor „b”-„f” oszlopaiban Önnek a negyedéves (előleg) kötelezettségeinek a teljes összegét kell bevallania, de a 292. sor „g” oszlopába csak a felső határig még kötelezettségként jelentkező összeget tüntesse fel! A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás 293. sor: Ebben a sorban összesítse a 2008. évre vonatkozó, százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást, a 288-292. sorok „g” oszlopában szereplő adatok figyelembevételével. Az egészségügyi hozzájárulás kötelezettség összesen 294. sor: Ebben a sorban adja össze a 287. és 293. sorban szereplő összegeket. Az adózó által befizetett összeg 295. sor: Az Ön által 2008-ra befizetett egészségügyi hozzájárulást itt tüntesse fel, melyhez adja össze a befizetési bizonylatok alapján az Ön által 2008-ra befizetett összegeket. (A 2007-es bevallás alapján befizetett cégautó-adó utáni és a költségkülönbözet utáni egészségügyi hozzájárulást figyelmen kívül kell hagynia, függetlenül attól, hogy a befizetés 2008-ban történt!) Ebben a sorban ne vegye figyelembe annak a hozzájárulásnak az összegét sem, amelyet a kifizető vont le Öntől. A kifizető által túlvont hozzájárulás 296. sor: Ennek a sornak az „a” oszlopába - tájékoztató jelleggel - a kifizető által levont 14%-os mértékű hozzájárulás összegét kell feltüntetni. A „b” oszlopba az „a” oszlopban szereplő hozzájárulás összegéből a kifizető által 2008. évben - 14%-os egészségügyi hozzájárulás címén - túlvont hozzájárulás összegét írja be, amely lehet például a felső határt meghaladóan teljesített levonás miatt. Abban az esetben, ha nincs túlvont hozzájárulás, ennek a sornak a „b” oszlopába nullát kell feltüntetni. Az adóbevallással egyidejűleg még fizetendő egészségügyi hozzájárulás 297. sor: Ebben a sorban akkor tüntessen fel adatot, ha a 295. sor, valamint a 296. sor „g” oszlopának különbözete kevesebb, mint a 294. sor összege, majd ezt az összeget a bevallás 79. sorába is vezesse át. A visszaigényelhető egészségügyi hozzájárulás 298. sor: Ebben a sorban akkor tüntessen fel adatot, ha a 295. sor, valamint a 296. sor „g” oszlopának együttes összege meghaladja a 294. sor összegét, majd ezt az összeget a bevallás 80. sorába is vezesse át. Ha Ön a visszajáró összeget vagy annak egy részét visszakéri, akkor a bevallás első oldalán nyilatkoznia kell erről.
150
A különbözetet visszakérheti, vagy a 11-es lap kitöltésével kérheti az e lapon szereplő adónemekre történő átvezetését. 29. Az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély járulék bevallása A 0853-10-es lapon tesz eleget bevallási kötelezettségének a magánszemély, amennyiben valamely foglalkoztatóhoz fűződő biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel, vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet külföldi illetőségű jogi vagy természetes személytől, illetőleg külföldi illetőségű más személytől szerez124 (tehát a bevallást nem a belföldi foglalkoztatótól kapott igazolásban szereplő járulékokról kell megtenni); illetve az a magánszemély, aki vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után kíván járulékot fizetni. A foglalkoztató - akihez fűződő jogviszonyára tekintettel a természetes személy részére a járulékalapot képező jövedelem juttatása történik - a természetes személlyel tett egybehangzó nyilatkozata alapján átvállalhatja a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási járulék levonását, megfizetését és bevallását. Az átvállalt járulékkötelezettség teljesítéséért a foglalkoztató és a biztosított egyetemlegesen felelnek, ebben az esetben a magánszemélynek bevallási kötelezettsége nincs. Általános tudnivalók A kitöltéshez a Tbj.-t125, valamint a Tbj. R.-t126 vegye alapul.127 A törvényben meghatározott természetes személy a járulékalapot képező jövedelme után a 29% társadalombiztosítási járulékot, 9,5% nyugdíjjárulékot (magánnyugdíjpénztári tagság esetén 1,5% nyugdíjjárulékot és 8% tagdíjat), valamint 6% egészségbiztosítási járulékot fizet. A társadalombiztosítási járulékot (29%) nem lehet egy sorban bevallani, azt meg kell osztani a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételét képező 24%-os nyugdíjbiztosítási, illetőleg az Egészségbiztosítási Alap bevételét képező 5%-os egészségbiztosítási járulékra. Az 5%-os mértékű egészségbiztosítási járulékból 4,5% a természetbeni és 0,5% a pénzbeli egészségbiztosítási járulék. Hasonlóan elkülönítve kell a fizetendő egyéni járulékok bevallásának is eleget tenni, ezért a 9,5% nyugdíjjárulék (magánnyugdíjpénztár tagja esetében 1,5% nyugdíjjárulék és 8% tagdíj), illetve a 6% egészségbiztosítási járulék (amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2%) egy sorban történő bevallása nem lehetséges. 124
Tbj. 5. § (3) bekezdés a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 126 Tbj. végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI.5.) Kormányrendelet 127 A Tbj. fontosabb rendelkezései: Ki minősül foglalkoztatónak (4. § a) pont); biztosítottnak (5. §); kire nem terjed ki a biztosítás (11. §); járulékalapot képező jövedelem (4. § k) pont); járulékalapot nem képező jövedelem (21. §); milyen járulék fizetésére kötelezett a foglalkoztató és a biztosított (18. §); a járulékok fajtái és mértéke (19. § és a 26. § 2005. október 1-jétől hatályos (7)-(8) bekezdései); a foglalkoztató társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettsége (20.§); a biztosítottat terhelő egyéni járulék, a nyugdíjjárulék felső határa (24., 31. §) 125
151
Több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot, de a nyugdíjjárulékot együttesen legfeljebb a járulékfizetési felső határig. Ez a felső határ 2008. évre naptári napi 19 500 forint, egész évre számítva (366 x 19 500 =) 7 137 000 forint.128 A biztosítási jogviszony időtartamaként a jövedelem kifizetésének (juttatásának, elszámolásának) napját, a járulékfizetési felső határ megállapításánál jövedelemként maximum az egy napi 19 500 forintot kell figyelembe venni. A biztosított mindaddig köteles nyugdíjjárulékot (tagdíjat) fizetni, illetőleg a foglalkoztató a nyugdíjjárulék alapot képező jövedelmeiből a nyugdíjjárulékot (magánnyugdíjpénztár tagja esetén a tagdíjat is) levonni, amíg a biztosított nem nyilatkozik, hogy a nyugdíjjárulék alapot képező juttatásai együttesen elérték a járulékfizetés felső határát. Az egészségbiztosítási járuléknak nincs felső határa. A biztosított nem fizet pénzbeli (2%) egészségbiztosítási járulékot a legalább heti 36 órás munkavégzéssel járó, biztosítási kötelezettség alapjául szolgáló jogviszonya mellett egyidejűleg fennálló további jogviszonyában. A vendéglátó üzlet felszolgálója a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után 15% nyugdíjbiztosítási járulékot fizethet, amely magában foglalja a nyugdíjjárulékot is.129 A borravaló után egészségbiztosítási járulékot és magánnyugdíjpénztári tagdíjat nem kell fizetni. Figyelem! A borravaló címén megszerzett jövedelemmel összefüggésben csak a 314-315. sor tölthető ki! A 301-315. sorokban a jövedelem megszerzése szerinti hónap/hónapokban [(b-m) oszlopok] kell a kötelezettséget feltüntetni. Az „n” oszlopokban az összesítést kell elvégezni. Ezen a bevallási lapon a biztosított egyéni vállalkozó saját járulékait nem vallhatja be! A 0853-10-es lap kitöltése A társadalombiztosítási járulék alapja130 301. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni a biztosítási jogviszonnyal összefüggésben kifizetett, juttatott - a foglalkoztató által át nem vállalt - járulékalapot képező jövedelem összegét. A magánszemélyt terhelő társadalombiztosítási járulék összege (29%)131 302. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni – a 301. sor összegéből számítottan – a magánszemélyt terhelő 29% mértékű társadalombiztosítási járulék összegét. A nyugdíjbiztosítási járulék összege (24%)
128
A Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény Tbj. 26. § (7) bekezdés 130 Tbj. 20. § 131 Tbj. 19. § (1) bekezdés 129
152
303. sor: Ebbe a sorba (a 302. sorból számítottan) a magánszemélyt terhelő, a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem után kiszámított nyugdíjbiztosítási járulék összegét kell beírni. A nyugdíjbiztosítási járulékot a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-06056236 számú „NAV Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek beszedési számlá”-ra kell befizetnie. A természetbeni egészségbiztosítási járulék összege (4,5%) 304. sor: Ebben a sorban (a 302. sorból számított) a magánszemélyt terhelő, a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem után kiszámított természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell feltüntetni. Az egészségbiztosítási járulékot, a baleseti járulékot, az egészségügyi szolgáltatási járulékot a 10032000-06056229 számú „NAV Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek beszedési számlá”-ra kell befizetnie. A pénzbeli egészségbiztosítási járulék összege (0,5%) 305. sor: Ebbe a sorba (a 302. sorból számított) a magánszemélyt terhelő, a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem után kiszámított pénzbeli egészségbiztosítási járulék összegét kell beírni. Számlaszám: 10032000-06056229 Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek számla. A magánszemély által fizetendő nyugdíjjárulék alapja132 306. sor: A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem összegét írja ide. A nyugdíjjárulék alapja a társadalombiztosítási járulék alapját képező jövedelem azzal, hogy a foglalkoztatott az Szja törvény 69. §-a szerinti adóköteles természetbeni juttatás adóalapként megállapított részének a személyi jövedelemadóval növelt értéke után nyugdíjjárulékot nem fizet. A nem magánnyugdíjpénztár tag nyugdíjjárulékának összege (9,5%)133 307. sor: A nem magánnyugdíjpénztári tag biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott) társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelem - ide nem értve az Szja törvény 69. §-a szerinti természetbeni juttatás személyi jövedelemadóval növelt adóalapként megállapított értékének összegét - után fizetendő nyugdíjjárulék összegét írja ide. Számlaszám: 10032000-06056236 Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek számla. A magánnyugdíjpénztár tag nyugdíjjárulékának összege (1,5%) 308. sor: Ebben a sorban kizárólag a magánnyugdíjpénztár tag biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék összegét kell feltüntetni. Számlaszám: 10032000-06056236 Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek bevételi számla. A magánnyugdíjpénztárat megillető tagdíj összege (8%)134 132
Tbj. 24. § Tbj. 19. § (2) bekezdés 134 Tbj. 33. § 133
153
309. sor: Ebben a sorban a 306. sorból számított tagdíj összegét kell feltüntetni. A 8% tagdíjat az érintett magán-nyugdíjpénztár részére megnyitott tagdíjbeszedési számlára kell megfizetni. A magánnyugdíjpénztárak adónemkódjai az 1. számú mellékletben találhatóak. A magánnyugdíjpénztárat megillető tagdíj kiegészítés összege135 310. sor: Ebben a sorban a 306. sorban feltüntetett járulékalap alapján megállapított tagdíj kiegészítés összegét kell feltüntetni. A tagdíj és a kiegészítés összege együttesen nem haladhatja meg a nyugdíjjárulék- alap, (tagdíjalap) 10 százalékát. A magánnyugdíjpénztárak adónem kódjai az 1. számú mellékletben találhatóak. A magánszemély által fizetendő egészségbiztosítási járulék alapja136 311. sor: A magánszemély által fizetendő egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem összegét írja ide. Az egészségbiztosítási járulék alapja azonos a társadalombiztosítási járulék alapját képező jövedelem azzal, hogy a foglalkoztatott nem fizet egészségbiztosítási járulékot a jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatás, a határozott időtartamú jogviszony megszüntetése esetén a Munka Törvénykönyve 88. §-ának (2) bekezdése és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 27. §-ának (2) bekezdése alapján kifizetett összeg után, pénzbeli egészségbiztosítási járulékot a külön jogszabály szerinti prémiumévek program, illetőleg a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás után. A természetbeni egészségbiztosítási járulék összege (4%)137 312. sor: Ebbe a sorba a magánszemélyt terhelő 4%-os mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulék összegét írja be. Számlaszám: 10032000-06056229 Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek számla. A pénzbeli egészségbiztosítási járulék összege (2%) 313. sor: Ebbe a sorba a 2%-os mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék összegét írja be. Ezt a sort nem kell kitöltenie abban az esetben, ha rendelkezik legalább heti 36 órás munkavégzéssel járó, biztosítási kötelezettség alapjául szolgáló jogviszonnyal. Számlaszám: 10032000-06056229 Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek számla. A borravaló összege138 314. sor: Ebbe a sorba a borravaló címén kapott teljes összeget írja be akkor, ha, ezen összeg után 15%-os mértékű nyugdíjbiztosítási járulékot kíván fizetni. A borravalót terhelő nyugdíjbiztosítási járulék összege (15%)
135
Tbj. 51. § (9) bekezdés; 1997. évi LXXXII. törvény 26. § (5) bekezdés Tbj. 24. § 137 Tbj. 19. § (3)-(6) bekezdés 138 Tbj. 26. § (7) bekezdés 136
154
315. sor: Ebben a sorban - a 314. sorban feltüntetett összeg után kiszámított - 15%-os kötelezettséget kell közölni. Számlaszám: 10032000-06056236 Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek bevételi számla. Ellenőrző szám 316. sor: Ebben a sorban a 301-315. sorok „n” oszlopainak összesített adatát kell feltüntetni. 30. A bevallásban visszaigényelhető adó, járulék és egészségügyi hozzájárulás és különadó átvezetése, részleges kiutalása Ha Ön a bevallás 70.,76.,78.,80., 270. sorában (soraiban) visszaigényelhető személyi jövedelemadót, nyugdíjjárulékot, egészségügyi hozzájárulást, különadót, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást tüntetett fel, és azok együttes teljes összegét nem kéri vissza, akkor rendelkezhet a visszajáró összeg más adónemre történő átvezetésről, illetve az átvezetések után fennmaradó összeg kiutalását kérheti. Abban az esetben, ha a különbözetnek csak egy részét kéri vissza, ezen a lapon rendelkeznie kell a maradék összeg sorsáról. Ha Ön ezt a lapot kitölti, akkor a bevallás első oldalán az erre szolgáló helyen jelölje azt. Ha a bevallást a korábbi 0853 bevallásának önellenőrzéssel történő helyesbítéseként nyújtja be, és a bevallás 0853-16-01-es és/vagy 0853-16-02-es lapján az 1., 2., 3., 8., 18., 19., 20., 21., 22. és/vagy a 31., 32., 33., 34. sorokban kötelezettség-csökkenést mutatott ki, ugyancsak a 0853-11-es lapot kell kitöltenie akkor, ha a visszajáró adó átvezetését, részösszegének kiutalását kéri. Ki kell tölteni a 0853-11-es lapot akkor is, ha az önellenőrzés a korábbi megállapított önellenőrzési pótlék önellenőrzéssel történő helyesbítése következtében az önellenőrzési pótlék összegének csökkenését tüntette fel, és ennek az összegnek az átvezetését, részleges kiutalását kéri. A 0853-11-es lap kitöltése Ha átvezetési kérelmet nyújt be és a visszajáró adó más adónemre történő átvezetése mellett, a fennmaradó összeg kiutalását kéri, akkor a bevallás főlapjának (C) mezőjében ezt „X”-szel kell jelölnie. Ha a visszajáró adóról a bevallásban nem rendelkezik, de később a visszajáró adó átvezetését, részösszegének kiutalását kéri, akkor az önálló ’17-es számú átvezetési kérelmet kell kitöltenie és benyújtania. Nincs szükség a 0853-11-es lap kitöltésére és benyújtására, ha Ön a bevallás főlapjának (C) blokkjában a pénzforgalmi rendelkezéseknél „a teljes visszaigényelhető összeget, összegeket visszakéri” elnevezésű kódkockában X-szel jelöli, ha a visszajáró adó kiutalását kéri. A 0853-11-es lap átvezetési, kiutalási adatai:
155
A 0853-11-es lapon az összeg-adatokat jobbra rendezve, előjel nélkül, forintban kell feltüntetni! Az átvezetési kérelmet a lap 01-20. soraiban az „a”-„h” oszlopokban kell kitölteni. A kitöltött sorok között nem lehetnek kihagyott sorok, a nyomtatványt folyamatosan kell kitölteni. A lap „Összesen” sorában a terhelendő, jóváírandó és kiutalandó adó összesített adatait kell kitölteni. A terhelendő adónemre vonatkozó oszlopok az „a”-„d” oszlopokban találhatók. A jóváírandó adónem oszlopai az „e”-„g” oszlopok. A kiutalandó összeg feltüntetésére a „h” oszlop szolgál. Az adónem főbizonylati sorszáma „a”, adónem kód „b” és rövidített megnevezés „d” oszlopba bevallásban kimutatott visszaigényelhető adó sorának számát, adónem kódját és rövidített nevét kell beírni az alábbiak szerint. „a” 70. sor „b” 103 „c” SZJA, „a” 76. sor „b” 198 „c” különadó, „a” 78. sor „b” 125 „c” Nyugdíjjárulék, „a” 80. sor „b” 152 „c” EHO „a” 270. sor „b” 190 (191,193,195,197) „c” EKHO Önellenőrzés esetén, az „a” oszlopba a 0853-16-01 lap kötelezettség-csökkenés sorának számát (1., 2., 3., 8., 18., 19., 20., 21., 22.) és/vagy a 0853-16-02-es lap kötelezettségcsökkenés sorának számát (31., 32., 33., 34.) kell beírni. Ezekben az esetekben, az adónem kód „b” oszlopba értelemszerűen csak a sorszámhoz tartozó, a 16-01-es lap „b” oszlopában található kódot kell beírni. A terhelendő adónem rövidített megnevezése „c” oszlopba ugyancsak a sorszámhoz tartozó, a bevallás „a” oszlopában lévő adó megnevezésének rövidített nevét lehet beírni. Ha az önellenőrzés korábbi önellenőrzés önellenőrzési pótlékának helyesbítését szolgálja, akkor az „a” oszlopba a pótlék-csökkenés sorának számát (25), a „b” oszlopba a 215 adónemkódot, a „c” oszlopba az Önellenőrzési pótlék rövidített megnevezést kell beírni. Ha az önellenőrzés a magánnyugdíj-pénztári befizetési kötelezettség csökkenését eredményezi, akkor a visszajáró adó átvezetését nem a 0853-11-es lapon kell kérni, hanem külön a ’17-es bevalláson kell kezdeményezni. Azon adónem 3 jegyű kódját (az érintett sorokban megtalálhatók), amelyre az adózó akár részben, akár egészben a visszaigényelhető adót, kötelezettség-csökkenést átvezettetni kívánja, az „e” oszlopba, az adónem rövidített elnevezését pedig az „f” oszlopba kell beírni. Az átvezetett összeget a „d” és „g” oszlopokban kell Ft-ban feltüntetni. Egy sorban egy adónemről csak egy adónemre teljesíthető átvezetés. Korábbi önellenőrzési pótlék helyesbítése esetén a 215-ös (Önellenőrzési pótlék) adónemről soronként szintén csak egy adónemre kérhető átvezetés. A visszaigényelhető adó azon részösszegét, amelyet nem egy másik adónemre kíván átvezettetni, hanem a saját bankszámlájára, postai címére kíván átutaltatni, a „h” kiutalandó összeg oszlopban kell szerepeltetni. A visszajáró adó terhére kiutalandó adó összegét külön sorban kell feltüntetni, de úgy is kitölthető a „h” oszlop, ha az oszlop
156
sorában egyidejűleg az „e”-„f”-„g” oszlopok a jóváírandó adóhoz tartozó adatok szerepelnek. A terhelendő adó összegének soronként meg kell egyeznie jóváírandó, illetve kiutalni kért adó összegével. Azaz a „d” oszlop adatának meg kell egyeznie a jóváírandó adó összegével, ha csak átvezetést kér, és a „h” oszlopba írt összeggel, ha kiutalást kér. Ha átvezetést kér, és a fennmaradó részösszeg kiutalását is kéri, akkor soronként és összesen [d=g+h] összefüggésnek kell érvényesülni. Az esetleges köztartozásokra való visszatartás és átutalás csak a „h” oszlopban szerepeltetett kiutalandó összeg erejéig történhet.
Példa a 0853-11-es lap kitöltésre: Visszaigényelhető adó: a 0853-C lap 70. sor „c” oszlopában 80 000 Ft, amely összegből az adózó 50.000 Ft-ot a különadó számlára, 10 000 Ft-ot a EHO számlára kér átvezettetni, 10 000 Ft-ot az SZJA számlán kíván tartani, 10 000 Ft-ot pedig kiutalni kér. Ssz. a 01. 70 02. 70 03. 70 04. 70 Összesen
b 103 103 103 103
c SZJA SZJA SZJA SZJA
d 50 000 10 000 10 000 10 000 80 000
e 198 152 103
f különadó EHO. SZJA
g 50 000 10 000 10 000 70 000
h
10 000 10 000
Példa a kitöltésre (0853-11-es lap kitöltése kötelezettség-csökkenést eredményező önellenőrzés esetén): Visszaigényelhető adó: 1. sor 10 000. Ft, amelyet saját számláján kíván hagyni, a 22. sor 13 000 Ft, amelyből 6 000 Ft-ot önellenőrzési pótlékra kér átvezetni és a fennmaradó 7 000 Ft kiutalását kéri. Ssz. a b c d e f g h 01. 1. 103 SZJA 10 000 103 SZJA 10 000 02. 22 125 nyugdíj 13 000 215 Önell.pótl 6 000 7 000 23 000 16 000 7 000 Összesen Amennyiben a hibásan benyújtott bevallás hibája csak az adózó, vagy meghatalmazottja személyes, vagy írásos közreműködésével javítható, úgy a kiutalásra rendelkezésre álló idő a javítás, illetve az ellenőrzés befejezését akadályozó, vagy késleltető, az adózó érdekkörében felmerülő ok esetén az akadály megszűnésének napjával kezdődik. Ne felejtse el a lapot aláírni!
157
NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL Melléklet/0853
Adótábla Szja. tv. 30. § A 2008 évi jövedelmekre érvényes adókulcsok és adósávok A jövedelem nagysága 0 – 1 700 000 Ft-ig 1 700 001 Ft-tól 306 000 Ft és az 1 700 000 Ft-on felüli rész
Az adó mértéke 18 % 36 %-a
Példa a számított adó kiszámítására: Az adózó összevont adóalapja ... 1 960 000 Ft Az adó kiszámítása: 1 700 000 Ft adója...................... 306 000 Ft 260 000 Ft (1 960 000 – 1 700 000) 36 %-a 93 600 Ft 1 960 000 Ft adója: .................... 399 600 Ft
A 0853-as bevallást érintő számlaszámok Sorszám
Megnevezés
Költségvetési számla száma
Adónemkód
1.
Személyi jövedelemadó
10032000-06056353
103
2.
Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek
10032000-06056229
124
3.
Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek
10032000-06056236
125
4.
Egészségügyi hozzájárulás /Megjegyzés: a 152-es csoportos adónem, ezen belül: - százalékos egészségügyi hozzájárulás 152 - tételes egészségügyi hozzájárulás 153/
10032000-06056212
152
5.
Vállalkozói járulék
10032000-06056339
185
6.
Kifizetőt terhelő ekho
10032000-06056360
190
7.
Magánszemélyt terhelő ekho
10032000-06056377
191
8.
Magánnyugdíjpénztári tagtól levont 11,1 %-os ekho
10032000-06056384
192
9.
Nyugdíjas vagy járulékfizetési felsőhatár túllépés esetén fizetendő ekho
10032000-06056391
193
10.
Ekho különadó
10032000-06056401
194
11.
Magánnyugdíjpénztári tagtól levont 15 %-os ekho
10032000-06057660
195
12.
EGT államban biztosított személytől levont ekho
10032000-06056425
197
13.
Magánszemélyek különadója
10032000-01076105
198
158
A NAV által közzétett, 2007-re alkalmazható üzemanyagárak (Ft/l) Szja. tv. 82. § (2) bek. Az üzemanyag fajtája
I.
II.
III.
IV.
V.
VI.
VII.
VIII.
IX.
X.
XI.
XII.
Ft/liter
Ft/liter
Ft/liter
Ft/liter
Ft/liter
Ft/liter
Ft/liter
Ft/liter
Ft/liter
Ft/liter
Ft/liter
Ft/liter
ESZ-95 ólmozatlan
294
289
292
302
298
302
312
317
305
302
300
274
Gázolajok
298
295
296
310
315
317
333
337
326
315
311
297
Keverék
316
312
314
325
321
325
335
339
327
324
323
298
LPG autógáz
180
186
189
187
187
187
188
187
193
188
187
188
A cégautó adó számításához a havi adótételek a következők: Szja. tv. 70. § (3) bek. (utoljára alkalmazható 2009. január hónapra) A személygépkocsi A személygépkocsi A személygépkocsi beszerzési ára (Ft) beszerzésének évében beszerzésének évét és azt követő 1.- 4. követő 5. és további évben (Ft) években (Ft) 1 – 500 000
6 000
500 001- 1 000 000
8 000
1 000 001 –2 000 000
12 000
2 000 001 – 3 000 000
20 000
3 000 001 – 4 000 000
26 000
4 000 001 – 5 000 000
32 000
5 000 001 - 8 000 000
42 000
8 000 001 – 10 000 000
60 000
10 000 001 - 15 000 000
82 000
3 000 4 000 6 000 10 000 13 000 16 000 21 000 30 000 41 000
159
15 000 000 felett
112 000
56 000
Nyugdíjjárulék-fizetési felső határ 2007. évi CLXIX. tv. Nyugdíjjárulék-fizetési felső határt a 2008 évre Magyarország költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény naptári napi 19 500 Ft-ban, egész évre számítva (366 x 19 500 =) 7 137 000 Ft összegben határozta meg.
A magánnyugdíjpénztárak adóhatósági azonosítói, adónem kódjai
Pénztár azonosító
Megnevezés
261
Adónem kód önellenőrzési pótlék 461
Allianz Hungária Nyugdíjpénztár
262
462
0019
Aranykor Nyugdíjpénztár
263
463
0031
Budapest Magánnyugdíjpénztár
265
465
0001
AXA Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár
266
466
0013
Dimenzió Magánnyugdíjpénztár
267
467
0021
Életút Első Országos Nyugdíjpénztár
268
468
0022
Erste Bank Országos Magánnyugdíjpénztár
269
469
0006
Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár
270
470
0014
Honvéd Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár
271
471
0015
ING Magánnyugdíjpénztár
272
472
0025
MKB Nyugdíjpénztár
273
473
0002
OTP Magánnyugdíjpénztár
274
474
0033
Postás Magánnyugdíjpénztár
275
475
0061
Premium Magánnyugdíjpénztár
276
476
0037
Quaestor Magánnyugdíjpénztár
277
477
0048
Vasutas Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár
278
478
0028
VIT Nyugdíjpénztár
279
479
0062
K & H Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár
280
480
0008
Aegon Magyarország Magánnyugdíjpénztár
0016
Adónem kód tagdíj Önkéntes
Önkéntes
és
és
160
A támogatható civil szervezetek adószámáról és a felajánlásokkal kapcsolatban az alábbi helyeken kaphat felvilágosítást: www.nonprofit.hu www.civil.info.hu Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány zöld száma: 06/80/200-074
A melléklet nyomdába adásának időpontjáig technikai számot kapott egyházak, valamint a kiemelt költségvetési előirányzat technikai számai Sorszám 1.
Technikai szám
Kedvezményezett A költségvetési törvényben az Országgyűlés által a saját költségvetési fejezetében meghatározott kiemelt előirányzat, melyet
Nemzeti Tehetség Program feladatai
elleni
1823 program
1627
2.
a gyermek-szegénység támogatása Magyar Katolikus Egyház
3.
Magyarországi Református Egyház
0066
4.
Magyarországi Evangélikus Egyház
0035
5.
"Igaz Béke" Egyház
6.
„ANHK” Az Örök Élet Egyháza
7.
„Igazság Oszlopa” Teljes Evangéliumi Keresztény Egyház
8.
„Olajfák” Gyülekezet
9.
A Jövő Hídja Szabadegyház
10.
A Metafizikai Hagyomány Egyháza
0011
1737 0839
0918
0633
0815 0561
161
11.
A Sophia Perennis Egyháza
12.
A Tan Kapuja Buddhista Egyház
0255
13.
AGAPÉ Gyülekezet
0262
14.
AKIA Egyház
15.
Ámen Gyülekezet
16.
Árkádia Fényeinek Spirituális Egyháza
17.
ATMA - A szeretet egyháza
18.
Az Univerzum Egyháza
19.
Bét Orim Reform Zsidó Hitközség
20.
Bibliai Szeretet Szövetség
21.
Boldog Évek Közösség
22.
Boldog Özséb Szeretet Egyháza
23.
Boldog Teréz Anya Keresztény Egyház
24.
Budai Szerb Ortodox Egyházmegye
25.
Budapesti Autonom Gyülekezet
26.
Budapesti Kegyelem Metodista Gyülekezet
27.
Budapesti Teljes Evangéliumi Gyülekezet
1005
1256
0712
1483
1665 0640
1751 0987
1634 1081
1744 0420
0664
1380 0475
162
28.
Budapesti Unitárius Egyházközség
1593
29.
BUDDHISTA MISSZIÓ Magyarországi Árya Maitreya Mandala Egyházközösség
0341
30.
Calvary Chapel Egyház
1579
31.
Ceglédi Gyülekezet
32.
Csend Hangja Egyház
0327
33.
Dávid Sátora Gyülekezet
1658
34.
Derű Egyház
35.
Dharmaling Magyarország Tibeti Buddhista Közösség
36.
Dzsaj Bhím Közösség
37.
Egyesítő Egyház
38.
Egyetemes Szeretet Egyháza
39.
Élet Gyülekezete
40.
Életenergia Közössége Független Szellemi Rend
41.
Élő Ige Gyülekezet
42.
Élő Isten Gyülekezete
43.
Élő Szó Gyülekezete
44.
Emberi Lehetőség Független Szellemi Rend
1160
1524 1476
1720 0743
0413
0781
0949 0482 1548 1414
0619
163
45.
EMIH Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (Statusquo Ante)
1287
46.
Erdélyi Gyülekezet
0334
47.
Esztergomi Teljes Evangéliumi Közösség Újszövetségi Gyülekezet
0688
48.
Evangéliumi Barátság Egyház
49.
Evangéliumi Keresztények Gyülekezete
50.
Evangéliumi Pünkösdi Közösség
0138
51.
Ezoterikus Tanok Egyháza
0547
52.
Fehérlótusz Közösség
53.
Fény Gyermekei Magyar Esszénus Egyház
54.
Fény Lovagjainak és Testvériségének Egyháza
55.
Forrás Egyháza
56.
Forrás Keresztyén Gyülekezet
57.
Független Történelmi Protestáns Egyház
0891
0860
0932
1191
0963
0774 0231 1531
58.
Golgota Keresztény Gyülekezet
0578
59.
Gyémánt Út Buddhista Közösség
0042
60.
Hetednap Adventista Reformmozgalom
0451
61.
Hetednapi Adventista Egyház
0248
164
62.
Hetednapi Adventista Egyház „Reform Mozgalom” Nemzetközi Misszióegyesület
63.
Hindu Vaisnava Egyház
64.
Hit Gyülekezete
0279
65.
Holisztikus Egy-Ház
1696
66.
Immánuel Gyülekezet
67.
Issihia Misztikus Központ
1225
68.
Isten Egyháza
0190
69.
Isten Gyülekezete – Egyesült Pünkösdi Egyház
70.
Iszlám Egyház
71.
Jászsági Gyülekezet
72.
KELTA-WICCA Hagyományőrzők Egyháza
73.
Keresztény Advent Közösség
0080
74.
Keresztény Élet Központ
1342
75.
Keresztény Testvéri Közösség
0169
76.
Keresztyén Család Gyülekezet – Christian Family Church
0499
77.
Khyenkong Karma Tharjay Buddhista Egyházközösség
1603
78.
Konstantinápolyi Egyetemes Magyarországi Orthodox Exarchátus
0224
1452
1177
1421
0585
1407
0853
Patriarchátus
1146
165
79.
Koreaiak Magyarországi és Közép-Európai Keresztény Gyülekezete
0970
80.
KOZMOSZ Univerzális Szeretet Egyház
0695
81.
Közösség a Születés Méltóságáért
82.
Krisztus Kegyelme Gyülekezet
83.
Krisztus Magyarországi Egyháza
84.
Krisztus Szeretete Egyház
85.
Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezet
86.
Kunszentmiklósi Boldog Isten Gyülekezete
87.
KVANUM ZEN Iskola Magyarországi Közössége
88.
Lélek Egyház
1335
89.
Magyar Brahmana Misszió
1366
90.
Magyar Evangéliumi Egyház
91.
Magyar Iszlám Közösség
0554
92.
Magyar Jövőbelátók Egyháza
1641
93.
Magyar Taoista Egyház
94.
Magyar Vaisnava Hindu Misszió
95.
Magyar Vallás Közössége
1122
0901
0705
0626
0671
1586 1108
1098
0877
0767 0516
166
96.
Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség
0107
97.
Magyarországi Bahá’i Közösség
0310
98.
Magyarországi Baptista Egyház
0286
99.
Magyarországi Biblia Szól Egyház
0097
100.
Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház
0372
101.
Magyarországi Church Of God Egyház
102.
Magyarországi Csan Buddhista Közösség
103.
Magyarországi Dzogcsen Közösség
104.
Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség
105.
Magyarországi Jehova Tanúi Egyház
106.
Magyarországi Karma-Kagyüpa Közösség
107. 108.
Magyarországi Keresztény Kínai-nyelvű Egyház Reménység Templom Magyarországi Késői Eső Gyülekezet
109.
Magyarországi Kínai Chanbuddhista Egyház
110.
Magyarországi Kopt Ortodox Egyház
111.
Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége
0389
112.
Magyarországi Vallásközösség
0437
Lectorium
1012 0530
1469
0444
0406 0059 1775 0468 1201
1397
Rosicruciánum
167
113.
Magyarországi Metodista Egyház
0073
114.
Magyarországi Muszlimok Egyháza
115.
Magyarországi Örmény Apostoli Egyház
116.
Magyarországi Pantholokatolikus Tradicionális Egyház
1689
117.
Magyarországi Román Ortodox Egyház
0293
118.
Magyarországi Szabadkeresztyén Gyülekezet
0217
119.
Magyarországi Szcientológia Egyház
0114
120.
Magyarországi Új Apostoli Egyház
0592
121.
Magyarországi Unitárius Egyház
0200
122.
Magyarországi Xuyun Buddhista Chan Központi Egyház
123.
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége
0358
124.
Mantra Magyarországi Buddhista Egyház
1706
125.
Maranatha Lelkiismereti és Ideológiai Egyházközösség
126.
Mezőkövesdi Teljesevangéliumi Keresztény Gyülekezet
127.
Myrai Szent Miklós Keresztény Egyház
128.
Nagyboldogasszony Szeretet Egyház
129.
Názáreti Egyház
1050
0729
1328
1270
1139
1067
1782 1074
168
130.
Négyszegletkő Apostoli Hit Nemzetközi Egyház
131.
Nyújtsd Ki Kezed Krisztusért Szeretet Gyülekezet
0509
132.
OM VISHWA GURU DEEP HINDU MANDIR Vallási Közösség és Szellemi Iskola
0303
133.
Omega Pünkösdi Gyülekezetek Hálózata
1672
134.
Orosz Orthodox Egyház (Moszkvai Patriarchátus)
135.
Örmény Apostoli Ortodox Egyház
136.
Öskeresztyén Apostoli Egyház
137.
Ősmagyar Egyház
138.
Paksi Gyülekezet
139.
Paulus Evangéliumi Közösség
140.
Rime Buddhista Központ
141.
Sekina Gyülekezet
142.
SHALOM Biblia Gyülekezetek
143.
Sodalitas Mithraica Egyház
144.
Magyar
Egyházmegyéje
Sri Sathya Sai Baba Székesegyháza
145.
Szabad Evangéliumi Egyház
146.
Szakja Tasi Csöling Buddhista Egyházközösség
0884
0365
1263 0152 0925
0750
1555 1249
1232 0145 1115
1500 0822
1184
169
147.
Szangye Menlai Gedün, A Gyógyító Buddha Közössége
0523
148.
Székesfehérvári Keresztény Közösség Egyház
1359
149.
Szent Erzsébet Hívei Egyház 1610
150.
Szent Kamill Keresztény Egyház
1713
151.
Szent Margit Anglikán/ Episzkopális Egyház
0183
152.
Szeretet-Közösség Teljes Evangéliumi Egyház
153.
Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség
154.
Szolnoki Gyülekezet
155.
Szőlőskert Keresztyén Közösség
156.
Szövetség Teljes Evangéliumi Gyülekezet
157.
Teljes Evangéliumi Keresztyén Közösség MAHANAIM Gyülekezet
158.
Teljesség Forrásának Egyháza
159.
Tiszta Lelkű Emberek Egyháza
160.
Újszövetség Egyháza
161.
Újszövetség Gyülekezet
162.
Usui Szellemi Iskola Közösség
163.
Üdvhadsereg Szabadegyház-Magyarország
1768 1373
0736
0396
0798 0121 1490
1029
1562 1036
1799 0176
170
164.
Üdvösség Hirdetői Egyház
165.
Vishwa Nirmala Dharma Magyarországi Közössége
166.
Árpád Rendjének Jogalapja Tradicionális Egyház
167.
„Teremtő Lélek” Egyház
168.
„Szövétnek Keresztény Gyülekezet”
1830
169.
„Az Örök Végtelen Egyháza”
1847
1438
0956
1809
1816
Példák a 0853-as bevallás egyes sorainak kitöltéséhez Példa a helyesbítés - önellenőrzés megkülönböztetésére: 1. Például a korábban bevallott összevonás alá eső jövedelem kedvezményekkel csökkentett adója (35. sor) 326 000 Ft volt, mely a helyesbítés után 346 000 Ft lett (eltérés +20 000 Ft). Ezzel egyidejűleg helyesbíti az ingatlan bérbeadásból (163. sor) származó jövedelmét („d” oszlop) és az azt terhelő adót („e” oszlop), ami a bevallott 120 000 Ft („e” oszlop) helyett csak 100 000 Ft (eltérés -20 000 Ft) lesz. Ezzel a 183. sorban a különadózó jövedelmek együttes adója 230 000 Ft-ról 210 000 Ft-ra csökkent. Amikor a bevallás 51. sorába írandó összeget (a 2008 évi jövedelem adója) a helyesbítés után kiszámította (346 000+210 000=556 000), azt látta, hogy az eredeti bevallásában közölt (326 000+230 000=556 000) összeggel megegyezik. Mivel mást nem helyesbített, a különbözet nulla lesz, vagyis az Ön adókötelezettsége nem változik. Ebből következően a helyesbítő 0853-as bevallás nem minősül önellenőrzésnek, vagyis a 0853-17-es lapot sem kell kitöltenie. 2. Abban az esetben azonban, ha (a korábbi példa alapján) A 163. sorban az „e” oszlopban (a 183. sorban is) 5 000 Ft-tal csökken csak az adó összege, úgy a 2008 évi jövedelem adója a korábban bevallott 556 000 Ft helyett 571 000 Ft lesz. Ekkor Önnek a főlapon jelölnie kell X-szel, hogy önellenőrzésről van szó, továbbá ki kell töltenie a 0853-17-es lapot is, ott a 1. sor „d” oszlopában kell a különbözetet (NEM a 0853-as bevallás 69. sorában feltüntetett összeget!), vagyis a példa szerint 571 000-556 000= 15 000 Ft-ot feltüntetnie.
171
A külszolgálatért kapott összeg adóköteles részének kiszámítása, a 0853-A lap 3. sorához 1. A munkavállaló 10 napot töltött külszolgálatban. Napi 60 eurónak megfelelő összegű napidíjat kapott, ami a 10 napra 600 eurónak felel meg. A 600 euró 30%-a 180 euró, de mivel az több, mint a napi 15 euróval számított legmagasabb összeg – 150 euró –, csak a 150 eurónak megfelelő részt lehet költségként figyelembe venni. Ebben az esetben jövedelemnek 600 euró - 150 euró = 450 eurónak megfelelő forintösszeg minősül. 2. Ha a 10 napos külszolgálatra napi 30 eurót kapott a munkavállaló, akkor a jövedelemszámítás a következő. 10 x 30 euró = 300 euró, ennek 30%-a 90 euró. Ez teljes egészében levonható, mert nem haladja meg a napi 15, vagyis a 150 eurót. 3. A dolgozó külszolgálatban töltött ideje az adóévben 270 nap volt, amelyre napi 60, összesen 16 200 eurónak megfelelő összeget kapott. Vele volt házastársa és kiskorú gyermeke is, és az ő külföldi tartózkodásuk nem minősült saját jogú kiküldetésnek. A jövedelemszámítás a következő: A 16 200 euró 30%-a =............ ........... ............. 4860 euró A napi 15 euróval számított rész, figyelemmel a családtagokra is: 270 x 15 euró = 4050 euró A családtagok után a 91. naptól, vagyis 180 napra személyenként és naponta figyelembe vehető összeg 180 x (2x3) euró = 1080 euró Összesen: 5130 euró Tekintettel arra, hogy a külszolgálat miatt kifizetett összeg 30%-a (4860 euró) nem haladja meg az ezen a címen legfeljebb levonható összeget (5130 eurót), ezért a kifizetett összeg 30%-ával csökkenthető a bevétel. Jövedelem = 16 200 euró – 4860 euró = 11 340 eurónak megfelelő, forintra átszámított összeg. 4. a költségvetési forrásból kifizetett összeg adókötelezettsége A köztisztviselő 10 napos külszolgálatára költségvetési forrásból 200 – napi 20 – eurót kapott. Ilyen esetben jövedelemnek a 200 euró 50%-a, vagyis 100 eurónak megfelelő összeg minősül. A 3. sor „b” oszlopában a teljes összeget, a „d” oszlopában az adóköteles részt tüntesse fel! A „c” oszlopba a költségként levonható összeget kell beírnia. A végkielégítés megosztása, a 0853-A lap 7. sorához 1. Munkaviszonyból származó bérjövedelem 2008. október 31-éig (a munkaviszony is ekkor szűnt meg) 700 000 Ft
172
A végkielégítés 5 havi (törvényben meghatározott) összege Ft
350 000
Év végéig hátra lévő hónapok száma 2 Az 1 hónapra jutó rész 350 000 : 5 = 70 000 Ft A 2008 évi összevont adóalap bevallása: - az 1. sor összegébe számít 700 000 Ft - a 7. sorba (2 x 70 000) 140 000 Ft A végkielégítés összegéből 2009-re 210 000 Ft-ot kell átvinnie (41. sor). Ebben az esetben a 18%-os kulccsal levont 63 000 Ft személyi jövedelemadó összegét is meg kell bontania. A 2008 évre (12 600 Ft/hó) 25 200 Ft vehető figyelembe az 55. sor összegében. A fennmaradó részt a 2009. évről benyújtandó 0953-as bevallásban kell majd, „a korábbi végkielégítésnek a 2009. évben esedékessé vált, figyelembe vehető levont adóelőlegként” sorba kell beírni.
A külföldön már adózott jövedelemre tekintettel levonható összeg kiszámítása a 0853-B lap 28. sorához 1. A munkavállaló olyan országban dolgozik, amely országgal nincs Magyarországnak kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye. Magyarországon megbízásos jogviszonyban foglalkoztatták 1 hónapig, az ebből származó jövedelme 360 000 forint. A munkaviszonyból származó, külföldön is adóköteles jövedelme 1 580 000 Ft. Az összevont adóalapja e két jogcímen megszerzett jövedelmek összege, vagyis 1 940 000 forint. A külföldön megfizetett adó forintra átszámított összege 463 000 forint. Az adó kiszámítása: 1 700 000 Ft után 306 000 Ft 240 000 Ft 36%-a 86 400 Ft 1 940 000 Ft adója: 392 400 Ft A hányados (392 400 : 1 940 000)= 0,202268, kerekítve 0,20, az átlagadókulcs pedig 20%. A külföldön adózott jövedelemre jutó adó az átlagadókulccsal számítva: 1 580 000 Ft 20%-a = 316 000 Ft A külföldön megfizetett adó (463 000 Ft) 90%-a =
416 700 Ft.
Tekintettel arra, hogy a külföldön megfizetett adó 90%-a az átlagadókulccsal számított adónál több, ezért csak az átlagos adókulccsal számított összeg, vagyis a 316 000 forint vonható le a számított adóból. Az adójóváírás számítása, a 0853-B lap 29. sora 1. Kovács Tibor 2008-ban csak munkaviszonyból származó bérjövedelmet szerzett, melynek összege 2 815 000 Ft volt. Az adózó adójóváírást egyáltalán nem érvényesíthet, mivel a 2008. évi összes jövedelme (25. sor) a 2 762 000 Ft-ot meghaladta.
173
2. Ha az első példában szereplő magánszemély munkaviszonyból származó jövedelme csak 1 320 000 Ft lenne, de ingatlan bérbeadásából is szerzett volna 1 510 000 Ft jövedelmet, adójóváírást akkor sem érvényesíthetne, mert az összes bevallott (25. sor) jövedelme 2 830 000 Ft lenne, ami a 2 762 000 Ft értékhatárt szintén meghaladná. 3. Nagy Tibor 2008-ban 1 817 000 Ft munkaviszonyból származó bérjövedelmet szerzett. A jogosultsági hónapok száma 12, más jövedelme nem volt. A magánszemélyt az adóévre csökkentett összegű adójóváírás illeti meg, mivel az összes jövedelme (25. sor) a 2 762 000 Ft-ot nem haladta meg. A csökkentett összeg kiszámítása: Az adózót megillető összeg a bér 18%-a, de legfeljebb 136 080 Ft lenne, ez azonban csökkentendő (1 817 000-1 250 000) a 567 000 Ft 9%-ával, azaz 51 030 Ft-tal, így a dolgozó 2008-ban adójóváírás címén 136 080 – 51 030 = 85 050 Ft-tal csökkentheti a számított adóját. 4. Nagy Kázmér 2008 évi bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme (25. sor) 1 160 000 Ft. Az adóévben megszerzett bérjövedelme 900 000 Ft, a jogosultsági hónapok száma pedig 8 volt. Nagy Kázmér az őt megillető adójóváírás összegét a következők szerint állapítja meg. A 900 000 Ft bér 18%-a 162 000 Ft, tekintettel azonban a 8 jogosultsági hónapra 8 (hónap) x 11 340 Ft/hó, vagyis 90 720 Ft adójóváírás illeti meg.
Az adóterhet nem viselő járandóságra jutó adó kiszámítása a 0853-B lap 30. sorához, 1. Az adózó belföldi munkáltatójától a Németországban 2008. február 1-jétől a külszolgálatban végzett munkájáért 2 336 000 Ft jövedelmet szerzett (0853-A lap 14. sor). A 2008. január havi itthoni munkavégzéséért 360 000 Ft-ot kapott (0853-A lap 1. sor). Az összevont adóalapja 2 696 000 Ft (0853-A lap 24. sor). Más jövedelme nem volt. Az adó kiszámítása: Az összevont adóalap adója: 1 700 000 Ft után 306 000 Ft 996 000 Ft 36%-a 358 560 Ft 2 696 000 Ft adója: 664 560 Ft (0853-B lap 26. sor) A külföldön adóztatható 2 336 000 Ft jövedelemre eső adó kiszámítása: 1 700 000 Ft adója 306 000 Ft 636 000 Ft 36%-a 228 960 Ft A 2 336 000 Ft-ra eső adó: 534 960 Ft (0853-B lap 30. sor) Az adózó 2008. évi összevont adóalapját terhelő adója: 664 560 - 534 960 = 129 600 Ft. (Ez írandó a 33. sor „b” oszlopába) Minden adóterhet nem viselő járandóság esetén a példában bemutatottak szerint kell megállapítani a levonható adó összegét.
174
Az adóelőleg alapjának megállapításakor a kifizetőnek tévesen adott nyilatkozat miatt külön fizetendő 12%-os adó kiszámítása a 0853-C lap 53. sorához 1. Az adózó a kifizetőnek 300 000 forint költséget jelölt meg. Ezzel szemben a számlával igazolt, ténylegesen figyelembe vehető költség csak 180 000 forint. A két összeg különbözete 120 000 forint (ez kerül az üresen hagyott fehér téglalapba), amely után annak 12%-át, vagyis 14 400 forintot (ez kerül a „c” oszlopba) kell adózónak további adóként megfizetnie. Nem kellene 12%-os adót fizetnie a magánszemélynek akkor, ha a két összeg különbözete nem lenne több 15 000 forintnál (a 300 000 forint 5%-ánál), azaz a ténylegesen figyelembe vehető, igazolt kiadás 285 000 forint vagy annál magasabb összeg lenne. A korábbi végkielégítésnek a 2008 évben esedékessé vált, figyelembe vehető levont adóelőlege kiszámítása 0853-C lap 58. sorához 1. A kifizető 2007. augusztusában (a munkaviszony megszűnésével egyidejűleg) 12 hónapra 1 200 000 Ft törvényben meghatározott végkielégítést fizetett (1 hónapra 100 000 Ft jut) és a 18% adóelőleget, azaz 216 000 Ft-ot levonta, amelynek egy havi összege 18 000 forint. A 2007. évi adóbevallásába a magánszemély a szabályoknak megfelelően a 4 hónapra jutó végkielégítést és annak az adóelőlegét írta be. Ennek megfelelően a 2008. évi adóbevallásába a további 8 hónapra jutó összeget, azaz 8 x 100 000 = 800 000 forintot kell a 8. sorba beírnia. Figyelembe veheti a 2007-ben levont adóelőlegből 8 x 18 000 = 144 000 Ft, ezt kell az 58. sorban feltüntetnie.
A járulékfizetési felső határt meghaladóan levont, visszaigényelhető nyugdíjjárulék összegének kiszámítása a 0853-C lap 78. sora 1. Ha Ön 2008. július 1-jétől december 31-jéig állt biztosítási jogviszonyban, és ez alatt az idő alatt kieső ideje nem volt, legfeljebb 184 x 19 500, vagyis 3 588 000 forint után kötelezett a 9,5%-os mértékű, összesen 340 860 forint nyugdíjjárulék megfizetésére. 2. Ha Ön 2008. január 1-jétől december 31-jéig biztosítási jogviszonyban állt, de keresőképtelensége miatt június 1-jétől június 30-áig (30 napig) táppénzt kapott, úgy a 366 x 19 500, vagyis 7 137 000 forint éves nyugdíjjárulék fizetési felső határt a 30 x 19 500, vagyis 585 000 forinttal csökkentenie kell. Ön ebben az esetben legfeljebb a 7 137 000 – 585 000, vagyis 6 552 000 forint után kötelezett a 9,5%-os mértékű, összesen 622 440 forint nyugdíjjárulék megfizetésére.
175
Az ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelem és adója 0853-05-ös lap a 161. sora
Példák az ingatlanértékesítésből származó jövedelem kiszámítására és bevallására 1. Kiss József az önkormányzattól a 2004-ben megvásárolt lakását 2008-ban eladta 3 500 000 forintért. A szerzéskori érték (az önkormányzatnak ténylegesen kifizetett összeg) 300 000 forint, az egyéb költségek (hirdetés, közvetítői díj) 200 000 forint.
A jövedelem kiszámítása: Bevétel („b” oszlop) Költség („c” oszlop)(300 000 + 200 000) Számított összeg:
3 500 000 Ft 500 000 Ft 3 000 000 Ft
Jövedelem („d” oszlop) a számított összeg 30%-a: 900 000 Ft Adó („e” oszlop) a 900 000 Ft 25%-a 225 000 Ft 2. Ha az 1. példa szerinti ingatlannak nem csak Kiss József, hanem a házastársa is a tulajdonosa volt, akkor a jövedelmet a tulajdoni hányadoknak megfelelő arányban meg kell osztaniuk. Mindkettőjüknek bevallást kell benyújtania. Ekkor mindkettőjük bevallásában a következők szerint kell az adatokat feltüntetni. Bevétel („b” oszlop) 1 750 000 Ft Költség („c” oszlop) - 250 000 Ft Számított összeg 1 500 000 Ft Jövedelem („d” oszlop) a számított összeg 30%-a: 450 000 Ft Adó („e” oszlop) a 450 000 Ft 25%-a 112 500 Ft 3. Ha az 1. példa szerinti adózó a jövedelméből 900 000 forintot a bevallás benyújtásáig igazoltan saját maga részére, idősek otthonában biztosított férőhely megszerzésére fordította, akkor a bevallást a következők szerint kell kitöltenie: Bevétel („b” oszlop) Költség („c” oszlop) Számított összeg
3 500 000 Ft - 500 000 Ft 3 000 000 Ft
Jövedelem („d” oszlop) a számított összeg 30%-a: 900 000 Ft Adó („e” oszlop) a 900 000 Ft 25%-a 225 000 Ft lenne, de ebből levonandó a 900 000 Ft 25%-os adója, azaz 225 000 Ft. Az „e” oszlopba adóként 0 Ft-ot kell írnia. A levont 225 000 Ft adót az „a” oszlopba, az erre szolgáló fehéren hagyott mezőben kell feltüntetnie. Ebben az esetben a bevallás -02-es lapján a 120. sorban is nyilatkoznia kell a cél szerinti felhasználásról.
176
4. Kovács Kázmér 2005-ben értékesített régi lakásának bevételéből származó 3 000 000 Ft adóköteles jövedelmét teljes egészében lakásszerzési kedvezmény alapjaként érvényesítette a 2005-ben 12 000 000 Ft-ért vásárolt új építésű lakásánál. Ezért nem fizetett személyi jövedelemadót az ingatlanértékesítéséből származó jövedelme után 2005. évi bevallásában. 2008. évben az újépítésű lakását eladta 16 000 000 Ft-ért. A jövedelem számítás és a bevallás kitöltése a következő: Bevétel („b” oszlop)............................... Költség („c” oszlop)............................... Számított jövedelem............................... Korábbi lakáscélú kedvezmény alapja... Számított összeg………………………. Jövedelem a számított összeg 60%-a:.... Adóköteles jövedelem („d” oszlop) ....... Adó a 4 200 000 Ft 25%-a .....................
+
16 000 000 Ft 12 000 000 Ft 4 000 000 Ft 3 000 000 Ft 7 000 000 Ft 4 200 000 Ft 4 200 000 Ft 1 050 000 Ft
5. Nagy Bálint a 2003-ban 26 000 000 Ft-ért vásárolt üdülőjét 38 000 000 Ft-ért értékesítette 2008-ban. A jövedelem számítás és a bevallás kitöltése a következő: Bevétel („b” oszlop)............................... Költség („c” oszlop)............................... Számított, egyben adóköteles jövedelem („d” oszlop)
38 000 000 Ft 26 000 000 Ft 12 000 000 Ft
A példa szerinti esetben, a jövedelem csak akkor lenne csökkenthető, ha az üdülőt 2009ben, illetve ennél későbbi évben értékesítené. Így a 25% mértékű adót, azaz 3 000 000 Ft-ot kell az „e” oszlopba beírni és a bevallás benyújtásának határidejéig megfizetni.
6. Nagy Bálint az 1995-ben 2 500 000 forintért vásárolt telkét 14 700 000 forintért adta el 2008-ban. Egyéb költségeinek (illeték, ügyvédi költség) együttes összege 800 000 forint. Az adó kiszámítása a következő: Bevétel („b” oszlop) 14 700 000 Ft Költség („c” oszlop) 2 500 000 + 800 000= 3 300 000 Ft Számított jövedelem 11 400 000 Ft Levonandó a 11 400 000 Ft 80%-a 9 120 000 Ft Jövedelem („d”) oszlop 2 280 000 Ft Adó („e” oszlop) 2 280 000 Ft 25%-a 570 000 Ft Ha a példában szereplő adózó, az eladott telket 1992-ben vagy azt megelőzően szerezte volna, akkor a 11 400 000 forintos számított jövedelem 100%-át levonhatná a számított összegből, vagyis adóköteles jövedelme nem keletkezne, ezért a bevételét sem kellene bevallania.
177
Az ingó értékesítéséből származó jövedelem utáni adó kiszámítása a 0853-05-ös lap 162. sora 1. Az ingó értékesítéséből származó jövedelem 800 000 forint. Ennek 25%-os adója 200 000 forint lenne, de a 200 000 forintos mentességre tekintettel a 200 000 Ft 25%-át, vagyis 50 000 forintot le kell vonni, ezért e sor „e” oszlopába 150 000 forintot kell az adózónak írnia.
A 2007. évben kifizetett osztalékelőleg adójának 2008 évben történő elszámolása a 0853-05-ös lap Példák a 167-168. sorokhoz 1.
2007. évben kifizetett osztalékelőleg: 25%-os adó:
Jövedelem 40 60 100
100 25
1/1. 168. sor 169. sor 184. sor
25%-os osztalék: 35%-os osztalék: Összesen:
Adó 10 21 31
51. sor 56. sor 61. sor 64.sor 64. sor 69. sor
2008 évi adó összege összesen: Kifizető által 2007-ben levont adó: Adózót terhelő adó(előleg) a II. n.évre: Adózót terhelő és általa megfizetett adó: Az adóévben megfizetett adó: Fizetési kötelezettség:
31 25 6 0* 0 6
*Adózó nem fizetett év közben előleget.
1/2. 168. sor 169. sor 184. sor
25%-os osztalék: 35%-os osztalék: Összesen:
Jövedelem Adó 40 10 40 14 80 24
51. sor 56. sor 69. sor 70. sor
2008 évi adó összege összesen: Kifizető által 2007-ben levont adó: Fizetési kötelezettség: Visszaigényelhető:
1/3. 168. sor 169. sor 184. sor 51. sor 56. sor 57. sor 61. sor
Jövedelem Adó 25%-os osztalék: 40 10 35%-os osztalék: 70 24,5 Összesen: 110 34,5 2008 évi adó összege összesen: 34,5 Kifizető által 2007-ben levont adó: 25 Kifizető által levont adó: 3,5** Adózót terhelő adó(előleg) a II. n.évre: 6
24 25 0 1
178
64. sor 66. sor 69. sor
Az adóévben megfizetett adó: Levont, befizetett adó: Fizetési kötelezettség:
6 28.5** 0
**Csak akkor, ha a 10 osztalék kifizetése is megtörtént.
A tőzsdei és/vagy csereügyletből származó jövedelmek és adójuk levezetése a 0853-05-01-es, 0853-05-02-es lap A 2008. évben képződött és 2008. december 31-éig lezárult tőzsdei ügyletből származó jövedelem/veszteség bevallása, valamint, az adókiegyenlítés számítása 191-199. sorok 1. Adózó János a szja-törvény lehetőségével élve a 2006. évre 40 000 Ft veszteséget vallott be (0653-as bevallás 151. sor „a” oszlop). 2007. évi bevallásában a 100 000 Ft tőzsdei ügyleti nyereségével szemben érvényesítette az előző évi veszteségét, így 60 000 Ft jövedelem (175. sor „d” oszlop) után 12 000 Ft adót (175. sor „e” oszlop) vallott és fizetett be. 2008. évben az összes ügyleti vesztesége 70 000 Ft. A bevallás 0853-05-01-es lapjának kitöltése: Sor száma „a” „b” 175. 70 000 --------------
„c” --------------
„d” 0
„e” 0
Tekintettel arra, hogy 2007. év december 31-én hatályos szabályok alapján a tőzsdei veszteségét a bevallásában érvényesítette, a 0853-05-02-es lap kitöltésekor erre is figyelemmel kell lennie. A bevallás 0853-05-02-es lapjának kitöltése: Sor száma Adókiegyenlítés számítása Adókiegyenlítési keret
191. 192. 193. 194.
2006. év 2007. év 2008. év Adókiegyenlítési keret összesen Adókiegyenlítésre jogosító összeg
195. 196. 197. 198.
A jövedelem adója ------------------------0 12 000 0 12 000
------------------------2006. év ------------------------2007. év ------------------------2008. év ------------------------Adókiegyenlítésre jogosító összeg ------------------------összesen -
A veszteség adója ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------0 0 14 000 14 000
179
199.
Adókiegyenlítés miatt befizetett adóként a 2008. évre figyelembe vehető
-------------------------
12 000*
* Ezt az összeget kell a bevallás 65. sorában feltüntetni. 2. Ebben a példában nyomon követjük, hogyan alakult Kovács János tőzsdei ügyleteivel kapcsolatos adókiegyenlítés számítása 2008-2011. években. 2.1 Kovács Jánosnak 2006-ban és 2007-ben nem volt vesztesége. 2006-ban 500 000 Ft, 2007-ben 1 000 000 Ft jövedelmet ért el. A 2008. évben 1 750 000 veszteséget közölt (0853-05-01-es lap 175. sor „e” oszlopa). A bevallás 0853-05-02-es lapjának kitöltése: Sor száma
Adókiegyenlítés számítása Adókiegyenlítési keret
191. 192. 193. 194.
2006. év 2007. év 2008. év Adókiegyenlítési keret összesen
A jövedelem adója ------------------------100 000 200 000 0 300 000
Adókiegyenlítésre jogosító összeg
------------------------195. 2006. év ------------------------196. 2007. év ------------------------197. 2008. év ------------------------Adókiegyenlítésre jogosító összeg ------------------------198. összesen Adókiegyenlítés miatt befizetett ------------------------199. adóként figyelembe vehető * Ezt az összeget kell a bevallás 65. sorában feltüntetni. A bevallás 0853-05-01-es lapjának kitöltése: Sor száma „a” „b” 175. 1 750 000 --------------
„c” --------------
A veszteség adója ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------0 0 350 000 350 000 300 000*
„d” 0
„e” 0
2.2 Adózó János 2009-ben 350 000 Ft veszteséget számolt ki. Mivel 2008-ban „elköltötte” az adókiegyenlítési keretét, így adókiegyenlítést nem vehet figyelembe a bevallásában. A bevallás 0953-05-02-es lapjának kitöltése: Sor száma Adókiegyenlítés számítása
A jövedelem adója
A veszteség adója
180
Adókiegyenlítési keret
191. 192. 193. 194.
2007. év 2008. év 2009. év Adókiegyenlítési keret összesen
------------------------0 0 0 0
Adókiegyenlítésre jogosító összeg
195. 196. 197. 198. 199. *
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------0
------------------------2007. év ------------------------2008. év ------------------------- 50 000* 2009. év ------------------------- 70 000 Adókiegyenlítésre jogosító összeg ------------------------- 120 000 összesen Adókiegyenlítés miatt befizetett ------------------------- 0 adóként figyelembe vehető A 0853-as bevallás 198. és 199. sorában feltüntetett összeg különbözete.
A bevallás 0953-05-01-es lapjának kitöltése: Sor száma „a” „b” 175. 350 000 --------------
„c” --------------
„d” 0
„e” 0
2.3 Adózó János 2010-ben 50 000 Ft összes nyereséget realizált. Tekintettel arra, hogy a 2008. és 2009. évi vesztesége 120 000 Ft, így az adókiegyenlítésre jogosító összegből 10 000 Ft-ot érvényesíthet. A bevallás 1053-05-02-es lapjának kitöltése: Sor száma Adókiegyenlítés számítása Adókiegyenlítési keret
191. 192. 193. 194.
2008. év 2009. év 2010. év Adókiegyenlítési keret összesen Adókiegyenlítésre jogosító összeg
195. 196. 197. 198.
A jövedelem adója ------------------------0 0 10 000 10 000
------------------------2008. év ------------------------2009. év ------------------------2010. év ------------------------Adókiegyenlítésre jogosító összeg -------------------------
A veszteség adója ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------50 000 70 000 0 120 000
181
199. *
összesen Adókiegyenlítés miatt befizetett adóként figyelembe vehető
------------------------- 10 000* Ezt az összeget kell a 1053-as bevallás 65. sorában feltüntetni.
A bevallás 1053-05-01-es lapjának kitöltése: Sor száma „a” „b” 175. 0 --------------
„c” --------------
„d” 50 000
„e” 10 000
2.4 Adózó János 2011-ben 500 000 Ft összes nyereséget realizált. 2001-ben adókiegyenlítésre jogosító összegként, már csak a 2009. év veszteségével számolhat. A bevallás 1153-05-02-es lapjának kitöltése: Sor száma Adókiegyenlítés számítása Adókiegyenlítési keret
191. 192. 193. 194.
2009. év 2010. év 2011. év Adókiegyenlítési keret összesen
A jövedelem adója ------------------------0 0 100 000 100 000
Adókiegyenlítésre jogosító összeg
195. 196. 197. 198. 199. *
------------------------2009. év ------------------------2010. év ------------------------2011. év ------------------------Adókiegyenlítésre jogosító összeg ------------------------összesen Adókiegyenlítés miatt befizetett ------------------------adóként figyelembe vehető Ezt az összeget kell a 1153-as bevallás 65. sorában feltüntetni.
A bevallás 1153-05-01-es lapjának kitöltése: Sor száma „a” „b” 175. 0 --------------
„c” --------------
A veszteség adója ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------70 000 0 0 70 000 70 000*
„d” 500 000
„e” 100 000
A 2008. évben képződött és 2008. évben lezárult csereügyletből származó jövedelem/veszteség megállapítása és bevallása ügyletenként. 201-208. sorok 1. Kockáztató Béla a 2008. évben 4 csereügyletet kezdett el és ezen ügyletek le is zárultak még ebben az évben.
182
A bevallás 0853-05-02-es lapjának kitöltése a következő: Sor száma Csereügylet jövedelme „a” „b” 201. Adott csereügylet 100 000 202. Adott csereügylet 50 000 203. Adott csereügylet 0 204. Adott csereügylet 10 000 Csereügyletből származó 207. 160 000* jövedelem összesen Csereügyletből származó veszteség összesen
208.
*
------------------------
Csereügylet vesztesége
„c” 0 0 30 000 0 ------------------------30 000*
Ezt az összeget kell a 0853-05-01-es lap 174. sorának „d” oszlopába beírni, a 25% mértékkel megállapított adó összegét (40 000 Ft) pedig e sor „e” oszlopában kell feltüntetni. Nem számítható össze az egyes ügyleteken elért jövedelem, a másik ügylet veszteségével!
Az adóévben képződött és a 2008. adóéven túlnyúló csereügyletből származó jövedelem/veszteség ügyletenként és az adókiegyenlítés számítása és bevallása 211-218. sorok 1. Kockáztató Béla adóéven túlnyúló csereügyleteket is bonyolít. Ezek sajátossága, hogy az azonos ügylet egyik évi veszteségét a másik év eredményével szembe állíthatja, és az adókiegyenlítés módszerével a bevallásában elszámolhatja. Ebben a példában nyomon követjük, hogyan alakul Kockáztató Béla csereügyleteivel kapcsolatos adókiegyenlítés számítása 2008-2010. években. 1.1 Kockáztató Béla 2008. évben három ügyletéből kettőben jövedelmet, egyben veszteséget realizált. A bevallás 0853-05-02-es lap kitöltése: Sor száma 211. 212. 213. 217. 218
Ügylet
jövedelem
adó
„a” 1-es 2-es 3-as Összes jövedelem Összes veszteség
„b” 200 000 150 000 0 350 000
„c” 50 000 37 500 0 -----------
-----------
----------
A bevallás 0853-05-01-es lapjának kitöltése: Sor száma „a” „b”
veszteség
adó
göngyölített keret
„d” 0 0 70 000 -------------70 000
„e” 0 0 17 500 -----------
„f” 50 000 37 500 0 -----------
göngyölített jogosító összeg „g” 0 0 17 500 -------------
----------
-----------
-----------
„c”
„d”
„e”
183
174.
---------
--------------
--------------
350 000
87 500
1.2 Kockáztató Béla 2009. évben három ügyletéből kettőben jövedelmet, egyben veszteséget realizált.
A bevallás 0953-05-02-es lap kitöltése: Sor száma 211. 212. 213. 217. 218
Ügylet
jövedelem
adó
„a” 1-es 2-es 3-as Összes jövedelem Összes veszteség
„b” 0 80 000 50 000 130 000
„c” 0 20 000 12 500 -----------
-----------
----------
veszteség
adó
göngyölített keret
„d” 100 000 0 0 -------------100 000
„e” 25 000 0 0 -----------
„f” 50 000 57 500 12 500* -----------
göngyölített jogosító összeg „g” 25 000* 0 17 500 -------------
----------
-----------
-----------
*A bevallás 65. sorába az „f”-„g” oszlop adatait figyelembe véve megállapított összeget kell beírni. A példabeli esetben az 1-es ügyletben a 25 000 jogosító összegre van fedezet, így azt teljes egészében, míg a 3-as ügylet esetében csak a fedezet erejéig számolhat az adókiegyenlítés összegével. A leírtak szerint, a 25 000+12 500= 37 500 Ft kerül a 65. sorba. A bevallás 0953-05-01-es lapjának kitöltése: Sor száma „a” „b” 174. ----------------------
„c” --------------
„d” 130 000
„e” 32 500
1.3 Kockáztató Béla 2010. évben három ügyletéből kettőben veszteséget, egyben jövedelmet realizált.
A bevallás 1053-05-02-es lap kitöltése: Sor száma 211. 212. 213. 217. 218
Ügylet
jövedelem
adó
„a” 1-es 2-es 3-as Összes jövedelem Összes veszteség
„b” 0 60 000 0 60 000
„c” 0 15 000 0 -----------
-----------
----------
veszteség
adó
göngyölített keret
„d” 250 000 0 300 000 -------------550 000
„e” 62 500 0 75 000 -----------
„f” 25 000* 72 500 0 -----------
göngyölített jogosító összeg „g” 62 500 0 80 000 -------------
----------
-----------
-----------
*A bevallás 65. sorába az „f”-„g” oszlop adatait figyelembe véve megállapított összeget kell beírni. A példabeli esetben az 1-es ügyletben a 62 500 jogosító összegre van részben fedezet, így azt a fedezet erejéig számolhatja be az adókiegyenlítés összegébe. A leírtak szerint, a 25 000 Ft kerül a 65. sorba, mivel a 2-es ügylet adókiegyenlítési kerete nem vehető figyelembe a 3-as ügylet adókiegyenlítésre jogosító összegével szemben. A bevallás 1053-05-01-es lapjának kitöltése:
184
Sor száma 174.
„a” -----------
„b” --------------
„c” --------------
„d” 60 000
„e” 15 000
A cégautóadó kiszámítása és bevallása a 0853-06-os lap
1. Az autót a magánszemély 2004-ben kapta meg magáncélú használatra egy külföldi székhelyű gazdasági társaságtól – amely a munkáltatója is egyben. A jármű beszerzési ára 3 500 000 forint, a járművet a társaság 2002-ben vette. Az adózó a magáncélú használat ellenértékét nem térítette meg. Tekintettel arra, hogy 2008-ban egész évben – 12 hónapig – fennállt a személygépkocsi magáncélú használata, az adótételt mind a 12 hónapban meg kell fizetnie. A beszerzés időpontjára és a beszerzési árra tekintettel havonta 13 000 Ft az adótétel (221232. sorok „b” oszlopa, amely éves szinten 12 x 13 000 = 156 000 forint (233. sor „b” oszlopa). Az adó összegének meg kell egyeznie a 176. sor „b” oszlopába beírt adattal. A 0853-C lapon a 60-63. sorok „a” oszlopaiba a negyedéves (13 000 x 3=39 000 Ft-ot is be kell írnia. A 64. sorban akkor veheti figyelembe a cégautó adó összegét, ha azt meg is fizette.
A 2008. évi befizetendő vagy visszajáró különadó összegének kiszámítása a magánszemélyek és a vállalkozói személyi jövedelemadó szerinti adózást választó egyéni vállalkozók számára a 0853-07-es lap 1. Az összevonás alá eső jövedelem (24. sor „d” oszlop) 540 000 Ft. Ez kevesebb, mint a járulékfizetési felső határ összege (7 137 000 Ft), így nem keletkezik különadó fizetési kötelezettség. 2. Az összevonás alá eső jövedelem 8 300 000 Ft, a kifizetők év közben levontak különadó előleget, ez 42 300 Ft. Az év végén magas összegű jutalmat kapott, így a következők szerint számol. 241. sor „a” (8 300 000 – 7 137 000)= 1 163 000 Ft 241. sor „d” (1 163 000 x 0,04)= 46 520 Ft 244. sor „c” = 42 300 Ft 251. sor „d” (46 520 –42 300 )= 4220 Ft Ezt az összeget kell a bevallás 75. sorába is beírnia és a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig megfizetnie. 3. A havi jövedelem és az év közben kapott jutalom (összesen 7 315 000 Ft) alapján Soltész Mária munkáltatója 7120 Ft különadót vont le (ezt is igazolta az M30-as igazoláson). Ugyanakkor megkapta adózó a „járulék” igazolást is, amelyen betegállománya miatt, a nyugdíjjárulék alapja 5 470 940 Ft. A különadót mindenkinek meg kell fizetnie, ha az éves összevonás alá eső jövedelme meghaladja a 2008. évben a 7 137 000 forintot.
185
Ez a jövedelemhatár mindenkire egyaránt vonatkozik, és nem befolyásolja az egyéni járulékfizetési határ nagysága. Soltész Máriának a 0853-07-es lapon a 241. sor „a” oszlopába be kell írnia a különadó alapját, azaz (7 315 000-7 137 000=) 178 000 Ft-ot, a „d” oszlopba ennek 4%-át a 7120 forintot. Mivel a különadó előlegét levonták, a továbbiakban csak a 244. sorban tüntesse fel a 7120 forintot, további fizetési kötelezettsége nem keletkezett. 4. Csermák Gábor 2005. óta nyugdíjas és 2008. január 2-ától november 30-áig munkaviszonyban állt. A munkaviszonyából 4 075 000 Ft jövedelme volt, a havi nyugdíj összege 261 000 Ft. A kilépéskor kapott igazolás szerint 17 800 Ft különadó előleget vontak le tőle. Annak a magánszemélynek, akinek az éves összevonás alá eső jövedelme meghaladja a 2007. évben a 7 137 000 forintot, különadó fizetési kötelezettsége keletkezik. Az éves összevonás alá eső jövedelemnek a nyugdíj is része, mint adóterhet nem viselő járandóság. A nyugdíjat csak akkor kell bevallani, ha mellette más olyan jövedelme is volt, amely miatt bevallást kell adnia. Csermák Gábor munkaviszonyból is szerzett jövedelmet, így a nyugdíjat is be kell vallania, és a nyugdíj éves összegét (12 havi összeget) kell figyelembe vennie. Összevonás alá elő jövedelem: 4 075 000+(12x261 000)= 7 207 000 Ft 241. sor „a” 7 207 000- 7 137 000= 70 000 Ft 241. sor „d” 2800 Ft 244. sor „c” 17 800 Ft 252. sor „d” 15 000 Ft A 15 000 Ft-ot a 0853-C lap 76. sorában is fel kell tüntetni, mert az az összeg visszajár adózó részére.
4/1. Adózónak az összevonás alá eső jövedelme (24. sor „d” oszlop: 8 288 150 Ft. Ebből adóterhet nem viselő járandóságként (14. sor „b” oszlop) adóköteles a Németországban megszerzett jövedelme, ez 7 428 150 Ft. A különadó számítása a következő: 8 288 150 – 7 137 000 = 1 151 150 Ft; Belföldi jövedelem: 8 288 150 – 7 428 150 = 860 000 Ft; Tekintettel arra, hogy a 860 000 < 1 151 150 Ft-nál, a 860 000 Ft lesz a különadó alapja (241. sor „a” oszlop) és a 4%-os adója 34 400 Ft lesz (241. sor „d” oszlop). 4/2. Feltételezve, hogy e példában a belföldi jövedelem nem 860 000 Ft, hanem 3 200 000 Ft, ez esetben a 3 200 000 > 1 151 150 Ft-nál, a különadó alapja az 1 151 150 Ft lesz (241. sor „a” oszlop) és a 4%-os adója 46 046 Ft lesz (241. sor „d” oszlop).
186
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerint adózott bevételek bevallása, a 0853-08-01-es lap sorai
1. Gábor Zsolt a 2621 FEOR- számmal jelzett tevékenységéből származó bevételére az Sor száma
Sor oszlopa Sor oszlopa Sor oszlopa Sor oszlopa „a” „b” „c” „d” 253. ----1 380 000 11 700 144 522 254. ----1 380 000* 11 700 144 522 egyszerűsített közteherviselés szabályai szerinti adózási módot alkalmazta. A kifizetőnek adott nyilatkozata szerinti bevétele 1 380 000 Ft volt, ebből 593 000 Ft (4 szerződésből) megbízási szerződésből származott. A kapott igazolások alapján, mind a négy kifizetés (80 000 Ft, 73 000 Ft, 180 000 Ft, 260 000 Ft) esetében a kifizető igazolása szerint, a biztosítás időtartama 1 nap, így a járulékfizetési felsőhatár egy naptári napra jutó összegéig vonta le a 15% mértékkel ekho-t, a fennmaradó összeg után pedig 11,1% mértéket alkalmazott. A többi bevétel esetében már nyilatkozott, hogy elérte a járulékfizetési felsőhatárt. A nyilatkozat szerinti bevétel: 1 380 000 Ft 15% ekho 4x(19 500x0,15)=14 072 Ft 11,1% ekho [593 000-(4x19 500)]x 0,111=57 167 Ft és 11,1%ekho (1 380 000-593 000)x0,111=80 357 Ft A bevallás kitöltése: 2. Előző példában leírtakból kiindulva, tételezzük fel, hogy adózó a 73 000 Ft bevételére jogosulatlanul választotta az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti adózási módot (tevékenységére tekintettel nem felelt meg). A bevallás kitöltése: Sor száma Sor oszlopa „a” 253. ----254. ----257. 6 935*** 259. ----*
Sor oszlopa „b” 1 380 000 1 307 000* 73 000** 73 000
Sor oszlopa „c” 11 700 11 700 2 925 13 140****
Sor oszlopa „d” 144 522 144 522 5 939 -----
Ezt az összeget kell az éves összes jövedelem megállapításánál számításba vennie a 25. sorban. ** Ezt az összeget kell a 9. sorban a bevételeihez számítani. *** Ez az összeg vehető figyelembe levont személyi jövedelemadóként, ezért ezt az 55. sorba feltétlenül át kell írni. **** Ez a külön fizetendő adó összege a jogosulatlan nyilatkozat miatt, ezt a 77. sorba is át kell írni és meg kell fizetni.
187
Az egészségügyi hozzájárulás kiszámítása, a 0853-09-es lap a 275-298. sorai 1. A magánszemély 2008. májustól kiadta lakását egy vállalatnak. A havi elszámolásban feltüntették a személyi jövedelemadó előleg összegét és a 14%-os egészségügyi hozzájárulás összegét is. Hogyan vallja be? A 0853-09-es lap útmutatója tartalmazza, hogy csak a saját kötelezettségeket kell feltüntetni a bevallásban. Mivel a vállalat levonta az egészségügyi hozzájárulás összegét, így nincs teendője a magánszemélynek, ha a hozzájárulás fizetésének felső határát (450 000 Ft-ot) még nem érte el. Nem kell a 0853-09-es lapon kitölteni a lakás bérbeadásából származó jövedelem miatt a 292. (14%-os egészségügyi hozzájárulás) sort, mivel az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény szerint, a kifizetőt, valamint a magánszemélyt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a kifizető havonta állapítja meg, vonja le és az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint bevallja, és megfizeti (azaz ez a kötelezettség a kifizetőt terheli). A példabeli magánszemély esetében ez megtörtént. A magánszemélynek csak azon kötelezettségeit kell bevallania, amelyek olyan jövedelmeit terhelik, melyek nem kifizetőtől származnak. Például, ha egy magánszemélynek adta volna bérbe a lakását, úgy a bérleti díjból származó jövedelem után a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kellene bevallania és megfizetnie a bevallás 292. sorában. 2. Kocsis Péter adatai a következők: 25%-os osztalék jövedelem 269 000 Ft, az adó és az egészségügyi hozzájárulás levonásra került, garázs bérbeadásából 1 378 000 Ft bevétel (Tax Kft), a 25% szja és a 14% eho levonásra került. A munkáltató 2008-ban, az általa kiállított igazolás szerint 248 659 Ft egészségbiztosítási járulékot vont le és fizetett be. Az 1. példánál leírtak alapján Kocsis Péternek nincs bevallási és fizetési kötelezettsége a bérbeadásból származó jövedelme után a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás tekintetében. Ugyanakkor, a következőkre érdemes figyelni. A 14%-os egészségügyi hozzájárulást addig kell csak megfizetnie a magánszemélynek, amíg a biztosítási jogviszonyában a foglalkoztatója által levont 5%-os mértékű egészségbiztosítási járulék, valamint a 14%-os egészségügyi hozzájárulás együttes összege 2008-ban el nem éri a hozzájárulás-fizetési felső határt, azaz a 450 000 forintot. A példa szerint (269 000 Ft osztalék, valamint az ingatlan bérbeadásból származó 1 378 000 Ft elkülönülten adózó jövedelme után) levonták a 14%-os egészségügyi hozzájárulást, és a foglalkoztató által levont 5%-os egészségbiztosítási járulék összege (248 659 Ft) is ismert, Kocsis Péternek a 0853-09-es lapot azért kell kitöltenie, mert a hozzájárulás fizetésének felsőhatárát meghaladta a levonások együttes összege. A 269 000+1 378 000=1 647 000 Ft 14%-a 230 580 Ft, míg az 5%-os egészségbiztosítási járulék összege 248 659 Ft. A kettő együtt 479 239 Ft. Tekintettel arra, hogy a hozzájárulás fizetésének felső határa 450 000 Ft, így a 29 239 Ft különbözetet Kocsis Péter visszaigényelheti. Ehhez a 0853-09-es lapon a 292. sor „a” oszlopában kell feltüntetni az 5%-os egészségbiztosítási járulék összegét (248 659 Ft). A 296. sor „a” oszlopába kerül a kifizetők által levont 14%-os mértékű hozzájárulás összege, azaz a 230 580 Ft, míg túlvont
188
hozzájárulásként 29 239 Ft összeget a 296. sor „g” oszlopába kell beírni. A visszaigényléshez a 298. sort is ki kell tölteni 29 239 Ft összeggel. Más sorokat ezen a lapon nem kell kitölteni! Természetesen az elkülönülten adózó osztalék és ingatlan bérbeadásból származó jövedelmét a 0853-05-ös lapon fel kell tüntetni, és a kifizetők által levont adót se szabad elfelejteni beírni a bevallás C lapján az 57. sorba.
3. A magánszemély 2008. január 1-jétől május 15-éig heti 40 órás munkavégzési kötelezettséggel járó munkaviszonyban állt. Másik munkáltatóval 2008. február 1-jétől újabb munkaviszonyt létesített heti 20 órás foglalkoztatással, amely munkaviszonya 2008. december 31-én is fennállt. Az újabb munkáltatójának átadta az őt heti 40 órában foglalkoztató munkáltató igazolását arról, hogy e jogviszonyára tekintettel, utána a havi 1 950 forintos egészségügyi hozzájárulást megfizeti. E munkaviszony megszűnésekor a másik munkáltatójának nem jelentette be, hogy a munkaviszonya megszűnése következtében a tételes egészségügyi hozzájárulást 2008. május 16-ától az igazolást kiállító munkáltatója már nem fizeti, ezért az újabb munkáltatója utána tételes egészségügyi hozzájárulást továbbra sem fizetett. A bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a tételes egészségügyi hozzájárulást a magánszemélynek a következők szerint kell megfizetnie és bevallania: Május hónapra (279. sor) 16 naptári nap és napi 32,5 forint alapul vételével 16 x 32,5, vagyis 520 forintot, a többi hónapra (június 1-jétől december 31-éig, 280-286. sorok) 7 hónapra, havonta 975 forintot, vagyis 6 825 forintot, a 2008as adóévre összesen (287. sor) 7 345 forintot kell bevallania és megfizetnie.
ÚTMUTATÓ A MEZŐGAZDASÁGI ŐSTERMELŐK (KISTERMELŐK) 2008. ÉVI ADÓBEVALLÁSÁHOZ Az útmutatóban leírtak segítik Önt az egyes sorok kitöltésében, illetve a jogszabályi hivatkozások révén könnyebben eligazodhat. Ha teheti, vegye igénybe a NAV honlapján található JAVA programot (www.nav.gov.hu)! A kitöltési útmutató a törvényt nem pótolja! A 0853-as bevallás főlapjához írt kitöltési útmutató általános tudnivalói (a bevallás benyújtására vonatkozó határidő, az adófizetés módja és határideje, a képviselet stb.) Önre is vonatkoznak, vegye ezeket figyelembe a kitöltésnél! Az azonosító adatait a 0853-12-es lapokon is ki kell töltenie. A nyomtatványon csak a fehéren hagyott részeket töltse ki nyomtatott betűkkel (tollal) vagy írógéppel.
189
Az útmutató tartalma: 1. A mezőgazdasági őstermelésből (kistermelésből) származó jövedelem (veszteség) kiszámításához szükséges tudnivalók 1.1. Általános tudnivalók 1.2. A közös őstermelői igazolvány kiváltásához kapcsolódó szabályok 1.3. Családi gazdaságok adózása 2. Az őstermelésből származó bevétel és a jövedelem megállapítására vonatkozó tudnivalók 2.1. Támogatások elszámolása 2.2. A jövedelem megállapítása költségelszámolás alapján 2.3. Bevételek 2.4. A költségek elszámolásáról 2.5. A jövedelem megállapítása átalányadózás választása esetén 2.6. Veszteség elszámolása 2.7. Veszteségelhatárolás 3. Egyéb adatok 1. A mezőgazdasági őstermelésből (kistermelésből) származó jövedelem (veszteség) kiszámításához szükséges tudnivalók 1.1. Általános tudnivalók A személyi jövedelemadóról szóló törvény meghatározza a mezőgazdasági őstermelő139, a mezőgazdasági kistermelő140, valamint a mezőgazdasági őstermelői tevékenység141 fogalmát. Meghatározza továbbá a saját gazdaság fogalmát, melybe beletartozik a vetőmagbértermelés, a bérnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett állat tartása is, függetlenül attól, hogy a termelés eredményének felhasználása felett ebben az esetben nem az őstermelő rendelkezik.142 Családi gazdálkodónak143 az a személy minősül, amely a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdaságot az illetékes földművelésügyi hivatal nyilvántartásába bejegyezteti. Őstermelői tevékenységük tekintetében őstermelőnek minősülnek a családi gazdálkodók, és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagjaik. A regisztrált mezőgazdasági termelő az a magánszemély, aki a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben mezőgazdasági termelő magánszemélyként tartanak nyilván144.
139 140 141 142 143 144
Szja-törvény 3. § 18. pont Szja-törvény 3. § 19. pont Szja-törvény 6. sz. melléklet I. pont Szja-törvény 3. § 18. a), c) pont 1994. évi LV. tv. 141/2003. (IX. 5.) Kormányrendelet szerinti regisztrációs számmal rendelkezik.
190
Az őstermelői igazolvány145 csak az adóévre kiadott értékesítési betétlappal együtt érvényes. Ha Ön az őstermelői igazolványa alapján folytatott tevékenységét 2008. január elsejét megelőzően kezdte meg, akkor az értékesítési betétlapot a 2008. évre legkésőbb, 2008. március 20-áig érvényesíttetnie kellett, ellenkező esetben Ön 2008-ben csak az érvényesítés napjától tekinthető őstermelőnek, ezért a 2008. január 1-je és az érvényesítés napja közötti időszakban érkezett (kézhez vett) bevételét és felmerült költségét a 0853-as bevallás 9. sorába írja be. Amennyiben a következőkben felsorolt feltételek valamelyike nem teljesül, úgy az említett termékek értékesítéséből származó bevételének a teljes összegét (és az ebből származó jövedelmét) a 0853-as bevallás 9. sorában tüntesse fel! Az éti csiga a természetvédelemről szóló 1996. évi LIII. törvény szerint engedélyhez kötötten gyűjthető. Amennyiben az éti csiga gyűjtése az erre vonatkozó engedély alapján történik, akkor az, mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek minősül.146 Az egyéni erdőgazdálkodói tevékenység akkor minősül őstermelői tevékenységnek, ha a magánszemély a saját tulajdonában lévő és az erdészeti hatóság által önálló erdőgazdálkodásra alkalmasnak minősített erdőterületen maga gazdálkodik. Az erdőbirtokossági társulatokban lévő erdőtulajdonosok esetén az erdei haszonvételből származó bevételt az őstermelői igazolvány kiváltása mellett akkor lehet az erdő tulajdonosánál mezőgazdasági őstermelésből származó bevételként figyelembe venni, ha a szóban forgó erdei haszonvételt a társulat alapszabálya nem a társulat, hanem az erdőtulajdonos jogai között sorolja fel. Az erdőgazdálkodó által kiállított bizonylatok alapján – az erdőgazdálkodótól kapott és az erdőgazdálkodónak fizetett összeg vehető figyelembe. Egyéni vállalkozóként kötelesek gazdálkodni azok a magánszemélyek, akik az erdőterület megszerzésekor az árverésen kárpótlási jeggyel azonos módon mezőgazdasági utalványt is felhasználtak az erdőterület megvásárlásától vagy kimérésétől, illetőleg birtokbavételi lehetőségétől számított öt évig.147 Ha a saját gazdaságban előállított virágok és dísznövények értékesítéséből származó bevétele az évi 250 000 Ft-ot meghaladta, akkor ennek a bevételének teljes összegét (és az ebből származó jövedelmét) a 0853-as bevallás 9. sorában kell feltüntetnie.148 A karácsonyfa értékesítéséből származó bevételre ez a szabály nem vonatkozik. A törvényi feltételek149 megléte esetén sem tekinthető őstermelői bevételnek a 22042999 vámtarifa szám alá tartozó szőlőbor értékesítéséből származó bevétel. Ha a saját termelői borkimérésében bármely más terméket is értékesít (pl. nem saját előállítású őstermelői terméket, borosüveget stb.) és/vagy szolgáltatást is nyújt (pl. étkezést 145
Szja-törvény 3. § 18. b) pont Szja-törvény 6. sz. melléklet I. a) pont 147 1991. évi XXV. törvény 24. § 148 Szja-törvény 6. sz. melléklet I. b) pont 149 Szja-törvény 6. sz. melléklet I. c) pont 146
191
biztosít), akkor az ebből származó bevételei önálló tevékenységből (vagy egyéni vállalkozásból) származó bevételnek minősülnek. (a 0853-as bevallás 9. sora, illetve az egyéni vállalkozók 0853-13-03-as bevallási lap 421. sora.) A mezőgazdasági őstermelő bevallást pótló nyilatkozata az államháztartás felé fennálló kötelezettségéről150 A mezőgazdasági őstermelő a rehabilitációs hozzájárulás-, a játékadó-, a kulturális járulék, az innovációs járulék-, a szakképzési hozzájárulás-, a különféle környezetvédelmi termékdíj-fizetési, valamint a piacra-jutási támogatás visszafizetési kötelezettségét a 2008. február 25-éig beadandó 0801-es bevallásban tudja bevallani. Ha Ön a 0801-es bevallásban felsorolt adónemek egyikének fizetésére sem kötelezett, akkor ezt a bevallást nem kell benyújtania, de erről, a 0853-12-01-es lapon kell nyilatkoznia. Ha Ön mezőgazdasági kistermelő és munkáltatói adó-megállapítást kér, akkor ezt a nyilatkozatát az adómegállapítást kérő nyilatkozatán megteheti. A foglalkoztatói minőségben keletkezett adó-, járulék-, és hozzájárulás kötelezettség bevallására a 0808-as számú bevallás szolgált. 1.2. A közös őstermelői igazolvány kiváltásához kapcsolódó szabályok151 Közös őstermelői igazolvány kiváltása esetén az igazolványba bejegyzett minden egyes családtagnak az őstermelésből származó jövedelmére a személyi jövedelemadóban és az általános forgalmi adóban egyaránt azonos adózási módot kell alkalmaznia. A közös őstermelői tevékenység időszakában az igazolványba bejegyzett családtagok egymással munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem állhatnak, a segítő családtagra vonatkozó rendelkezéseket egymásra vonatkozóan nem alkalmazhatják. Az őstermelői tevékenységet közösen folytató családtagoknak külön-külön kell eleget tenniük adókötelezettségüknek és külön-külön jogosultak az őstermelőket megillető kedvezményekre.152 A közös őstermelői igazolvánnyal rendelkező adózóknak, illetve a családi gazdaságok tagjainak külön-külön kell regisztrációs számmal rendelkezniük, amennyiben a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelmük után adókedvezményt kívánnak érvényesíteni. A közös gazdálkodás időszakában a bevételekről és a költségekről elegendő egy nyilvántartást vezetni. A bevételeket és a költségeket a közösen gazdálkodó családtagok között egyenlő arányban (beleértve a támogatás címén bevételként figyelembe vett összegeket is) kell felosztani, függetlenül attól, hogy a mezőgazdasági terméket melyik családtag értékesítette, vagy a kiadást igazoló számla melyik családtagnak a nevére szól. Ez alól kivétel a gépjármű használattal összefüggő, számlák alapján elszámolt kiadás.
150
2003. évi XCII. törvény (Art.) 31. § (5) bekezdés Szja-törvény 78/A. § 152 Szja-törvény 39. § 151
192
Az ilyen kiadást csak a gépjárműhasználattal összefüggő költségek elszámolására jogosult családtag nevére és a gépjármű rendszámára kiállított számla és a járműről vezetett útnyilvántartás alapján lehet elszámolni.153 Útnyilvántartás vezetése nélkül, a közös őstermelői igazolványban feltüntetett személyek a saját tulajdonú (ideértve a házastárs tulajdonát is) személygépkocsijuk üzemi célú használata címén külön-külön havi 500 km utat számolhatnak el az üzemeltetett személygépkocsik számától függetlenül.154 A közösen gazdálkodó családtagoknak az adóévben azonos módon kell elszámolniuk a gépjárműhasználattal kapcsolatos kiadásaikat. Abban az esetben, ha a korábbi adóévekben egyénileg gazdálkodó mezőgazdasági őstermelő veszteséget határolt el, akkor az ilyen veszteséget csak az számolhatja el a közös őstermelői tevékenységből származó jövedelmével szemben, akinél ez a veszteség a korábban egyénileg végzett őstermelői tevékenysége során keletkezett.155 Amennyiben a közös őstermelői tevékenységet folytató családtagok egyike évközben kiválik a közös gazdálkodásból, akkor a kiválás időpontjáig megszerzett bevételt – és tételes költségelszámolás esetén a költséget – fel kell osztani a közös tevékenységet folytató családtagok között. A közös őstermelői tevékenységet tovább folytató családtagok ezt követően érkezett bevételét és elismert költségét a lecsökkent létszám figyelembevételével kell felosztani. A kiválást megelőző időszakot érintő, de azt követően érkező bevételek és felmerült költségek megosztásának a módjáról a családtagok megállapodhatnak. Ilyen megállapodás hiányában a bevételt attól függően kell figyelembe venni, hogy azt ki kapta meg ténylegesen. A közös őstermelői tevékenységből kivált családtag az őstermelői tevékenységét önállóan tovább folytathatja, de az év hátralévő részére is csak olyan adózási módot választhat, amilyet a közös őstermelői tevékenység idejére választott a családtagjaival. Az adóév végén a közös gazdálkodásból kivált családtag jövedelmének a megállapításánál figyelembe kell venni a kiválás időpontjában felosztott, őt megillető bevételnek (és költségnek) az összegét is. 1.3. Családi gazdaságok adózása156 A termőföldről szóló törvény szerint a családi gazdaságban mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységek folytathatók. Mezőgazdasági tevékenységnek minősül157 a növénytermesztés, a kertészet, az állattenyésztés, a halászat, a haltenyésztés, a szaporító anyagtermesztés, a vadgazdálkodás, az erdőgazdálkodás és a vegyes gazdálkodás. (Az előzőekben felsorolt – a családi gazdaságban végezhető – mezőgazdasági tevékenységek köre nem azonos a személyi jövedelemadó törvény szerinti őstermelői tevékenységek körével!) Kiegészítő tevékenység158 a falusi és agroturizmus, a kézművesipari tevékenység, a fűrészáru-feldolgozás, az elsődleges élelmiszer-feldolgozás, a mezőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem 153 154 155 156 157 158
Szja-törvény 6. sz. melléklet III. c) pont Szja-törvény 3. sz. melléklet IV/8. pont Szja-törvény 22. § (2)-(5) bekezdés 1994. évi LV. törvény a termőföldről 1994. évi LV. törvény 1994. évi LV. törvény
193
élelmiszer célú feldolgozása, valamint az ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése, és a mezőgazdasági szolgáltatás (pl. bérszántás). A családi gazdálkodó és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagjai az őstermelői bevételükből a közös őstermelői igazolvány alapján gazdálkodó őstermelőkre vonatkozó szabályok figyelembe vételével kötelesek megállapítani a jövedelmüket. Abban az esetben, ha a közös gazdálkodást megelőzően, de az adóéven belül az önállóan gazdálkodó családtagok között tételes költségelszámoló és átalányadózó is volt, akkor – a korábbi választásuktól függetlenül – az adóév egészére azt az adózási módot kötelesek alkalmazni, amelyet a családi gazdaság tagjai közösen választottak. Amennyiben a gazdálkodó család tagjai olyan tárgyi eszközöket adtak a családi gazdaság használatába, amelyek után korábban az őstermelői vagy az egyéni vállalkozói tevékenységükben értékcsökkenési leírást számoltak el, akkor a családi gazdaságban az értékcsökkenési leírás (a teljes leírásig) folytatható. A családi gazdasághoz tartozó, kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszközök (nem anyagi javak) beruházási költsége – értékhatártól függetlenül – az üzembe helyezés évében egy összegben is elszámolható. A gazdálkodó család tagjai a tételes költségelszámolás során az őstermelői tevékenységből származó jövedelmüket csökkenthetik annak a veszteségnek az összegével, amelyet a családi gazdaság nyilvántartásba vétele előtt határoltak el. Adott esetben a családtagok nem azonos nagyságú jövedelem után fognak adózni. Ha a családi gazdálkodó, illetőleg a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtag kiegészítő tevékenységét önálló tevékenység keretében folytatja, akkor a 10%-os vélelmezett költséghányad vagy tételes költségelszámolás alkalmazásával állapíthatja meg a jövedelmét. Amennyiben a tételes költségelszámolás módszerét választja akkor a kiegészítő tevékenységből származó bevételével szemben a költségek csak bizonylatok alapján (tételesen) számolhatók el. Ha a családi gazdálkodó és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtag az őstermelői tevékenység mellett önálló tevékenységet is folytat, akkor a családi gazdálkodói és az önálló tevékenységre az adóalap megállapítása miatt, a két tevékenység folytatása érdekében felmerült költségeket, elkülönítve kell nyilvántartani. Azokat a költségeket, amelyek mindkét tevékenységgel összefüggenek, a bevételek arányában kell megosztani, ha a törvény másként nem rendelkezik. A mezőgazdasági kistermelő a törvényben meghatározott feltételekkel átalányadózást is választhat. Az adókötelezettség teljesítésének része az adózási és a jövedelemszámítási módra vonatkozó nyilatkozattétel is. A választott adózási és jövedelemszámítási módról a 0853-1201-es bevallási lapon lehet nyilatkozni. 2. Az őstermelésből származó bevétel és a jövedelem megállapítására vonatkozó tudnivalók 2.1. Támogatások elszámolása159
159
Szja-törvény 19. §
194
A 2004. január 1-je 2007. december 31-e között igényelt és kiutalt támogatások elszámolása A jogszabály alapján költségek fedezetére, fejlesztési célra kiutalt támogatásnak160 azt a részét kell az adóévben bevételként figyelembe venni, amelyet a támogatásból teljesített kiadás címén költségként (értékcsökkenési leírásként) elszámolt. Amennyiben a támogatás folyósításáról szóló jogszabály szerint az adott támogatás költségként egyébként el nem ismert kiadásokra (pl. személyes célokra) is felhasználható, akkor az ilyen kiadásokra fordított összeg költségként érvényesíthető, de ezzel megegyező összegű bevételt is el kell számolni. A jogszabály alapján a cél szerinti felhasználás igazolásával egyidejűleg, vagy azt követően utólag, a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatást a jövedelem kiszámításánál sem bevételként, sem költségként (sem értékcsökkenési leírásként) nem kell figyelembe venni. Amikor a támogatás csak részben nyújt fedezetet a kiadásra, a támogatás összegét meghaladó kiadás az általános szabályok figyelembevételével költségként (értékcsökkenési leírásként) érvényesíthető. Amennyiben a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra előre folyósított és az adóévet megelőzően bevételként elszámolt támogatást részben vagy egészben vissza kell fizetni, akkor a már elszámolt bevétel önellenőrzés benyújtásával helyesbíthető. Ilyenkor a visszafizetési kötelezettség miatt felszámított késedelmi kamat, késedelmi pótlék, vagy más hasonló jogkövetkezmény címén teljesített kiadás költségként nem érvényesíthető. 2008. január 1-jétől kezdődően a költségek fedezetére vagy fejlesztésre kapott támogatásnak csak az az összeg minősül, amelyet a magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett kap.161 Amennyiben a 2008. évben olyan, a 2003. év december 31-éig megkapott (igényelt) támogatást kellett visszafizetnie, amelyet a megelőző adóévekben bevételként már elszámolt, akkor a visszafizetett támogatás összegével az adóévi bevételét csökkentse. Egységes területalapú támogatás162 Az adóévben kiutalt területalapú támogatás teljes összegét, a folyósítás évében kell bevételként figyelembe venni! Ha a bevételként elszámolt területalapú támogatást a későbbiekben vissza kell fizetni, akkor a visszafizetett összeggel annak az adóévnek a bevételét kell csökkenteni (az önellenőrzés szabályai szerint), amely évben azt bevételként figyelembe vette. Egyéb jogcímen folyósított támogatás Az előzőekben nem említett más, egyéb jogcímen kapott – jogszabály alapján kiutalt – támogatást a folyósítás évében bevételként kell elszámolni. Ilyen támogatás például a jövedelmet pótló támogatás erdőtelepítés esetén.
160
Szja-törvény 3. § 42. pont Szja-törvény 3. § 42. pont 162 Szja-törvény 3. § 28. pont; 2. sz. melléklet III. pont 161
195
Ha az adóévben elszámolt jogszabály alapján kapott támogatás összegével csökkentett mezőgazdasági őstermelésből származó éves bevétele nem több 600 000 Ft-nál, nem kell bevallania még akkor sem, ha más egyéb jövedelme miatt adóbevallás benyújtására kötelezett. Ha azonban meghaladja a bevétele a 600 000 Ft-ot, az egész bevételét figyelembe kell vennie. 2.2. A jövedelem megállapítása költségelszámolás alapján Amennyiben az adóévben nem választotta az átalányadózást, akkor a jövedelem megállapításánál a költségelszámolás kétféle módszere közül választhat. – Az első módszer szerint a 10%- vélelmezett költséghányad levonásával a bevétel 90%-a minősül jövedelemnek. A tárgyi eszközeinek és a nem anyagi javaknak az értékcsökkenési leírását, valamint a korábban elhatárolt veszteségének a 20%-át az adóévre elszámoltnak kell tekintenie. – A második módszer a tételes költségelszámolás. Ha ezt a módszert alkalmazza, akkor a törvényben költségként elismert és igazoltan felmerült kiadások tételes figyelembevételével kell a bevételéből a jövedelmét megállapítania. Őstermelői adókedvezmény163 Abban az esetben, ha a tételes költségelszámolást választotta és nem él a nyilatkozattételi jogával, vagy ha a 10% költséghányad levonásával állapítja meg a jövedelmét, akkor az őstermelésből származó jövedelme után adókedvezményt érvényesíthet a 0853-as bevallás 102. sorában. Az adókedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy az őstermelő (közös gazdaság esetén is csak az, aki) rendelkezik a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott regisztrációs számmal és ezt a számot a bevallásában feltünteti. Ez a kedvezmény agrár de minimis támogatásnak minősül. A 0853-12-02-es lap kitöltése 2.3. Bevételek164 A 2008. évi adóalapba beszámító bevételek 341. sor: Ebben a sorban a mezőgazdasági őstermelői tevékenységével összefüggésben az adóévben megszerzett (kézhez vett, jóváírt) bevételét kell feltüntetnie. Ha Ön jogszabály alapján támogatást kapott, akkor a támogatások elszámolására vonatkozó részt az útmutató 3.1. pontjában is olvassa el! Bevételnek minősül különösen: – az értékesített termék, a tevékenység ellenértékeként vagy ezek előlegeként befolyt, vagy váltóval kiegyenlített összeg, a természetben kapott ellenérték (valamennyi esetben a felár, az engedmény, az árkiegészítés figyelembevételével); – a szállításért, vagy csomagolásért külön felszámított összeg;
163 164
Szja-törvény 39. § (1) bekezdés Szja-törvény 17. §, 22. § (7) bekezdés; 2. sz. melléklet I. pont
196
– az előállított vagy vásárolt terméknek, a végzett vagy vásárolt szolgáltatásnak a szokásos piaci értéke, ha azokat saját célra használja fel, illetőleg részben vagy egészben ellenszolgáltatás nélkül másnak átengedi akkor, ha ezzel kapcsolatosan bármely évben költséget számolt el; (Nem kell a bevételhez hozzászámítani a fentieket, ha az azzal kapcsolatos kiadásokat nem számolta el költségként, vagy ha e kiadásokkal az összes költségét arányosan csökkenti, vagy a terméket, a szolgáltatást elemi károk, katasztrófák esetén közadakozás keretében nyújtotta.) – az adó, a társadalombiztosítási járulék stb. különbözetének visszatérítése, ha a befizetést az őstermelésből származó bevételével szemben költségként bármely évben elszámolta; – a káreseménnyel összefüggésben kártérítés címén felvett összeg, ilyen a felelősségbiztosítás címén felvett összeg is, továbbá annak a biztosítási szolgáltatásnak az értéke, amelynek esetében az arra jogosító biztosítási díjat korábban elszámolta költségként; – a kapott kamat; – a kapott kötbér, a késedelmi kamat, a bírság, a büntetés címén kapott összeg, valamint a fizetett kötbér, kamat, bírság, büntetés visszatérítése címén kapott összeg, kivéve, ha ez utóbbiakat korábban költségként nem számolta el; – a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz – ideértve a selejtezett tárgyi eszközt is –, nem anyagi javak, anyag, félkész termék értékesítésekor kapott ellenérték, illetőleg a szokásos piaci érték (ha ez utóbbi a több), ha annak beszerzési, előállítási költségét bármelyik évben költségként érvényesítette, vagy értékcsökkenési leírással elszámolta; (Ha az év során olyan ingó vagyontárgyat, ingatlant, vagyoni értékű jogot idegenített el, amelyet nem kizárólag üzemi célból használt, akkor az ebből származó bevétel után a 161. és a 162. sornál leírtak szerint kell eljárni.) – az erdő véghasználattal érintett kitermelt vagy lábon álló faállomány értékesítéséből származó bevétel; (Az erdőfelújításhoz szükséges kiadások fedezetére az erdészeti hatóság határozata alapján az erdőfelújítás teljesítésének arányában kiutalt normatív támogatást és az Ön által befizetett összeg terhére visszautalt összeget – akác és lágy lombos célállomány esetén – az erdőfelújítás kezdő évét követő 5 éven belül abban az adóévben kell bevételként figyelembe vennie, amely évben az igazolt kiadásokat költségként elszámolja. Egyéb fafajtáknál a rendelkezésre álló időszak az erdőfelújítás kezdő évét követő 8 év. Az előzőek szerinti határidőkön túl visszautalt összeg teljes egészében bevételnek számít. Az erdészeti hatóság által kiutalt összeggel szemben az igazolt kiadások költségként elszámolhatók. Ezen túlmenően a normatív támogatás mértékéig terjedő összeg igazolás nélkül levonható a bevételből.) – a 100 000 – 2006. január 1-je előtti beszerzés esetén 50 000 – Ft-nál magasabb egyedi értékű, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz ellenszolgáltatás nélküli átruházásakor –, ha annak beszerzési árát egy összegben elszámolta –, a beszerzés időpontjától számított egy éven belül a beszerzési ár 100%-ával, két éven belül a 66%-ával, három éven belül a 33%ával kell a bevételt növelni. Ha az ellenszolgáltatás nélküli átruházásra 3 éven túl kerül sor, akkor a bevételt nem kell növelni. Vetőmag-bértermelés, bérnevelés, bérhizlalás, kihelyezett állattartás esetén őstermelői tevékenységből származó bevételnek minősül a termék vagy állat teljes átvételi (bruttó) ára. (Költség, a termék vagy az állat kihelyezési értéke.)165 165
Szja-törvény 3. § 18. pont c) alpont
197
Ha az őstermelői tevékenysége mellett egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat166, akkor őstermelői bevételként kell figyelembe vennie az őstermelői tevékenység során előállított azon termékek szokásos piaci értékét, amelyeket egyéni vállalkozóként értékesít. (Ez az őstermelői bevételként elszámolt érték az egyéni vállalkozói tevékenységnél költség.) A mezőgazdasági őstermelői tevékenység megszüntetése esetén bevételként figyelembe veendő, további tételek167 Ha az őstermelői tevékenységét az adóévben megszüntette, akkor az e tevékenységből származó jövedelmét a megszűnés szabályai szerint kell kiszámítania. Az őstermelői tevékenység megszüntetése esetén az előzőekben felsoroltakon túl bevételként kell elszámolnia: – a korábban költségként elszámolt és a megszűnéskor meglévő összes készlet (anyag, félkész és késztermék) leltári értékét; – a 100 000 – 1991. december 31-ét követően és 2001. január 1-jét megelőzően történt beszerzés esetén a 30 000, 2000. december 31-ét követően és 2006. január 1-jét megelőzően történt beszerzés esetén az 50 000 – Ft-ot meg nem haladó tárgyi eszköz (ideértve a tartalék alkatrészt és a gyártó eszközt is) leltári értékét; – a gazdasági épület, a jövedelemszerző tevékenységhez használt egyéb ingatlan használati vagy bérleti jogáról való lemondás miatti ellenértéket akkor, ha a használati, vagy a bérleti jog megszerzésére fordított kiadást korábban költségként elszámolta. (Ha ez az ellenérték a bevallás benyújtásáig még nem ismert, akkor a használati vagy a bérleti jog megszerzésére fordított kiadás összegét kell bevételként figyelembe venni.) Amennyiben a tevékenység megszüntetését követően, de az éves adóbevallás benyújtását megelőzően érkezett még bevétele az őstermelői tevékenységével összefüggésben, akkor ezt a bevételét, még 2008. évi bevételként vegye figyelembe (pl. ha a felvásárlónak leadott állatok, növények ellenértékét csak 2009. évben, de még a bevallásának a benyújtása előtt kapta meg). Ha az adóbevallásának a benyújtását követően is érkezik még az őstermelői tevékenységével összefüggésben bevétele, akkor arra az önálló tevékenységre vonatkozó jövedelemszámítási szabályokat kell a 2009. évről benyújtott 0953-as adóbevallásában alkalmaznia. A bevételéből levonhatja a korábbi őstermelői tevékenységével kapcsolatosan felmerült és még el nem számolt kiadásait. Ha ennek a kiadásnak az összege több lenne mint az utóbb megszerzett bevétele, akkor azt a kiadását, amelyet az adóbevallásában nem tud elszámolni, a tevékenység megszüntetése évéről készített adóbevallásának az önellenőrzésével érvényesítheti. Ha ezzel a lehetőséggel élni kíván, akkor a 2009. évről benyújtott adóbevallásába nem írhatja be annak a kiadásnak az összegét, amelyet az önellenőrzés benyújtásával érvényesít majd. 342. sor168: Ebbe a sorba a 341. sor összegéből a 2008. évben a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás169 bevételként figyelembe vett részét írja be! 166
Szja-törvény 22. § (7) bekezdés Szja-törvény 2. sz. melléklet II. pont 168 Szja-törvény 3. § 28. pont, 19. § 169 Szja-törvény 3. § 42. pont 167
198
343. sor170: Ebbe a sorba a 341. sor összegéből az egységes területalapú támogatás171 összegét írja be! 344. sor: Ebbe a sorba a 341. sor összegéből az egyéb jogcímen folyósított támogatás összegét írja be! Bevételt csökkentő tételek172 Bevételt csökkentő kedvezmények érvényesítésére csak tételes költségelszámolás esetén van lehetősége. A 345., a 346. és a 347. sorokban felsorolt kedvezményeket családi gazdaságok esetében csak a családi gazdálkodó veheti figyelembe a jövedelemszámítás során (nem lehet megosztani). 345. sor173: Amennyiben legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű alkalmazottat foglalkoztatott az adóévben, akkor személyenként havonta az alkalmazottnak fizetett bérrel, de legfeljebb a hónap első napján érvényes havi minimálbér174 összegével csökkentheti az őstermelésből származó bevételét. 346. sor175: A sikeres szakmai vizsgát tett és folyamatosan tovább foglalkoztatott, volt szakképző iskolai tanuló, valamint a szja-törvény rendelkezése szerint korábban munkanélküli176, továbbá a szabadulást követő 6 hónapon belül alkalmazott szabadságvesztésből szabaduló, illetve a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy alkalmazottként történő foglalkoztatása ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át e személyek után befizetett társadalombiztosítási járulék összegével a bevételét csökkentheti amellett, hogy ez az összeg költségként is (a 357. sorban) elszámolható. A kedvezmény összegét e sor „b” oszlopába írja be. E sor „a” oszlopában a „b” oszlop összegéből a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló és a szabadságvesztésből szabaduló személy foglalkoztatására tekintettel levonható összeget tüntesse fel. 347. sor177: A szakképző iskolai tanulóval kötött – jogszabályban meghatározott – tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés esetén minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 24%-ával (16 560 Ft), ha a szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján végzi a gyakorlati képzést, minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 12%-ával (8 280 Ft) csökkentheti a bevételét. 348. sor178: Ebbe a sorba a kitermelt vagy lábon álló faállomány értékesítéséből származó bevételéből az erdészeti hatóságnál elkülönített számla javára a jogszabályban megállapított, a befejezett célállományra igényelhető normatív erdőfelújítási támogatás értékének megfelelő összeget írja be akkor, ha az kevesebb, mint amennyit befizetett. Ellenkező esetben a befizetett összeget szerepeltesse itt. 170 171 172 173 174 175 176 177 178
Szja-törvény 19. § Szja-törvény 3. § 28. pont Szja-törvény 21. § Szja-törvény 21. § (1) bekezdés a) pont Szja-törvény 3. § 77. pont Szja-törvény 21. § (2)-(3) bekezdés Szja-törvény 3. § 43. pont Szja-törvény 21. § (1) bekezdés a) pont Szja-törvény 20. §
199
349. sor179: Amennyiben a helyi adókról szóló törvény rendelkezései szerint helyi iparűzési adó fizetésére is kötelezett, akkor a költségként elszámolt – adóévben megfizetett – helyi iparűzési adó összegének 100%-ával csökkentheti az őstermelésből származó bevételét, feltéve, hogy az adóév utolsó napján az állami vagy az önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása nem volt. 350. sor: A bevételt csökkentő tételek (345- 349. sorok) együttes összegét írja ide. 351. sor: Az adóalapba beszámító bevételéből (a 341. sor „b” oszlopába írt összegből) vonja le a bevételt csökkentő tételek együttes összegét (350. sor „b” oszlopába írt összeg) és a különbözetet írja ebbe a sorba. Ha a bevételt csökkentő tételek összege (350. sor „b” oszlop) meghaladja a bevételét (341. sor „b” oszlopának adata), ebbe a sorba nullát írjon. 2.4. A költségek elszámolásáról180 Költséget az Szja tv. 3. sz. melléklete szerint lehet elszámolni. Az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott bizonylat kiállítására kötelezett adózótól történő vásárlás esetén a kiadás igazolására kizárólag a számla, az egyszerűsített számla alkalmas. Egyéb esetekben a kiadást olyan bizonylattal kell igazolni, amely megfelel az Szja-törvényben meghatározott feltételeknek181. (Például, ha permetezőgépet vásárol adószámmal nem rendelkező magánszemélytől és azt kizárólag az őstermelői tevékenységéhez használja, a vételárat akkor tudja költségként elszámolni, ha a jogügyletre adásvételi szerződést kötnek.) Ha Ön a mezőgazdasági őstermelői tevékenységét 2008. évben kezdte meg, akkor a legfeljebb 3 évvel korábban felmerült és az e tevékenységének megkezdését megelőzően még nem érvényesített, igazolt kiadásait ebben az évben költségként elszámolhatja, továbbá a tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékcsökkenési leírását megkezdheti. Az értékcsökkenési leírást időarányosan – a tevékenység megkezdésének időpontjától az adóév végéig hátralévő napok számának figyelembevételével – lehet elszámolni. Az értékcsökkenési leírás éves összegét teljes egészében csak akkor számolhatja el, ha az őstermelői igazolványt 2008. március 20-a előtt kiváltotta, vagy ha az adóév utolsó napján családi gazdaságnak a tagja. Az értékcsökkenési leírás az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint számolható el182. (Lásd: az útmutató mellékletében) Az a magánszemély, aki az erről szóló kormányrendelet183 szerint regisztráltatta magát, valamint az adóév utolsó napján a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodónak minősülő magánszemély és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagja a családi gazdaságba tartozó vagy annak részét képező tárgyi eszközöknek és nem anyagi javaknak a beszerzési (beruházási) költségét az üzembe helyezés időpontjában egy összegben is elszámolhatja. 179
Szja-törvény 21. § (1) b) pont Szja-törvény 4. § (3)-(4) bekezdés; 18. §; 22. §; 3. sz. melléklet 181 Szja-törvény 9/A. § (7) bekezdés 182 Szja-törvény 11. sz. melléklet II. pont 183 256/2007. (X. 4.) Korm. rend. 5. § (3) bekezdés f) pont 180
200
Amennyiben a tárgyi eszközt, nem anyagi javakat többféle önálló tevékenységhez használja, akkor választhat, hogy melyik (az őstermelői vagy a vállalkozói) tevékenységének a bevételével szemben számolja el az egyébként érvényesíthető költséget. A költség (az értékcsökkenés a teljes leírásig) nem osztható meg a különböző tevékenységek között. Ha például őstermelőként a traktorjával nemcsak a saját földjét műveli, hanem egyéni vállalkozóként bérmunkát is vállal, el kell döntenie, hogy a költségeket mely bevételével szemben számolja el. Az előzőekben nem említett minden más, az őstermelői és a vállalkozói tevékenységgel összefüggésben felmerült költséget tevékenységenként külön-külön kell nyilvántartani! A mindkét tevékenységgel összefüggő költségeket pedig a bevételek arányában meg kell osztani! A költségelszámolásnál vegye figyelembe a jogszabály alapján kapott támogatás elszámolására vonatkozó (a 2.1. pontban leírt) szabályokat is. Az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytatóknak, valamint a családi gazdálkodónak és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagjainak a bevételhez hasonlóan a költségeket is egy főre számítva kell a bevallásukban szerepeltetniük.
Költség 352. sor184: Ebbe a sorba kell beírnia a saját tulajdonú, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök után az adóévben elszámolt értékcsökkenési leírás összegét, továbbá a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök átalányban elszámolt értékcsökkenési leírását. Nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök beszerzése esetén – a személygépkocsi kivételével – a használatbavétel évében legfeljebb a beszerzési ár 50%-a számolható el átalányban értékcsökkenési leírás címén, de ez az összeg nem haladhatja meg az őstermelésből származó éves bevételének (341. sor adata) az 1%-át. Ezen túlmenően a 2008. évben vagy korábban vásárolt, de a 2008. évben használatba vett személygépkocsi után az éves bevétel 1%-a, de legfeljebb egy személygépkocsi beszerzési árának a 10%-a is elszámolható. A leírási kulcsok jegyzékét, valamint az értékcsökkenés elszámolásával kapcsolatos fontosabb tudnivalókat a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó útmutató mellékletében találja. 353. sor: Ebben a sorban a kizárólag üzemi célt szolgáló nem anyagi javak (pl. gazdasági épületek megvásárolt bérleti joga, szoftver termékek) után elszámolt értékcsökkenési leírás összegét kell feltüntetni. Nem anyagi javak esetében értékcsökkenési leírás csak akkor számolható el, ha azok kizárólag üzemi célt szolgálnak. A nem anyagi javak beszerzési vagy előállítási (beruházási) költségét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben azt az őstermelői tevékenységéhez várhatóan használni fogja. Ezt az időszakot és az évenként leírandó összeget (vagy a leírás módszerét) a használatba vétel időpontjában kell meghatározni és a nyilvántartásokban feljegyezni.
184
Szja-törvény 3. sz. melléklet I. fejezet
201
354. sor: Ebbe a sorba a tárgyi eszközök, nem anyagi javak egy összegben elszámolt beszerzési árát írja be. Ha Ön az adóév utolsó napján a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodó vagy a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagja, akkor a családi gazdaság részét képező vagy ahhoz tartozó 2008. évben használatba vett tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzési árát egy összegben is elszámolhatja. Ezt az egyösszegű költségelszámolást, a kormányrendeletben meghatározott regisztrált termelő is választhatja. (A beszerzési ár egy összegben elszámolható akkor is, ha a tárgyi eszközt, nem anyagi javakat az említett személyek bármelyike részletre vásárolta.) 355. sor: Ez a sor az őstermelői tevékenységével összefüggő pénzintézeti hitelre kifizetett kamat és kezelési költség együttes összegének a feltüntetésére szolgál. Tárgyi eszközök részletre történő vásárlása esetén a részletfizetéshez kapcsolódó kamat az üzembe helyezés időpontjáig része a beszerzési árnak, így az értékcsökkenési leírás alapjának is. Az üzembe helyezés időpontját követően az adóévben fizetett kamat (kezelési költség) összegét írja ebbe a sorba. Az összevont adóalapjának az adóját csökkentheti az őstermelői tevékenységének folytatása érdekében pénzintézettel 1997. január 1-je előtt kötött hitelszerződés alapján (beruházási és forgóeszköz-finanszírozási célra felvett hitel) 2008. évben megfizetett kamatának 25%-ával. (Ezt a kedvezményt a 0853-as bevallás 85. sorában érvényesítheti.) 356. sor: Ebben a sorban a tevékenységéhez vásárolt anyag, áru, félkész- és késztermék beszerzési költségét tüntesse fel. A tevékenység megkezdését megelőző három éven belül beszerzett – bizonylattal igazolt – beszerzési költséget a kezdés évében elszámolhatja, ha azt korábban bármely tevékenységével összefüggésben még nem számolta el. 357. sor: Ebbe a sorba a 352-356. sorokban fel nem sorolt, de az adóévben felmerült, költségként is elszámolható kiadásait írja be. Költség az Szja-törvény 3. sz. melléklete szerint érvényesíthető. 2008. évtől kezdődően, azon őstermelők esetében, akik bevallás benyújtási kötelezettségüknek havonta kötelesek elektronikus úton eleget tenni, az Internet használatért fizetett díj 50%-a számolható el költségként. Egyebekben az Internet használatért fizetett díj 30%-a érvényesíthető költségként. 2008. január 1-jétől nincs az összegnek felső határa. A Tbj. 2008. évre bevezetett új rendelkezése szerint a 7 millió forint bevételt el nem érő mezőgazdasági őstermelőnek (kistermelőknek) a nyugdíjbiztosítási járulékot is magában foglaló 9,5 százalék mértékű nyugdíjjárulékot kell fizetnie, ezért a befizetett 9,5 százalék nyugdíjjárulékból – arányosítva – annak 72%-a a költségek között elszámolható. Ebbe a sorba írja be az őstermelői tevékenységével kapcsolatosan 2008. évben költségként elszámolható bérleti vagy lízingdíj összegét is. A lízingdíj elszámolására vonatkozó szabályokat abban az esetben alkalmazhatja, ha annak kifizetésére 1997. január elsejét megelőzően kötött szerződés alapján került sor. A lízingdíj címén kifizetett összegből a lízingbe vevőnél csak a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak általános forgalmi adó nélküli lízingdíjának és az egyéb járulékos költségeknek a szerződés szerinti futamidő 1 hónapjára eső összege, de maximum a teljes lízingdíj havi 3%-ának, ingatlan esetén 1,1%-ának megfelelő összeg számolható el.
202
Személygépkocsi esetében a bérleti, illetve lízingdíj elszámolásának felső korlátja alapján több személygépkocsi esetében is - az őstermelésből származó éves bevétel 1%-áig számolható el a bérleti és lízingdíj címén kifizetett összeg. Költségként számolhatók el az őstermelői tevékenységhez használt jármű(vek) üzemeltetésével kapcsolatos kiadások is. A költségelszámolás alapja az útnyilvántartás.185 Az üzemanyagköltséget a számlával igazolt üzemanyag vásárlás vagy a NAV által havonta közzétett üzemanyagár figyelembevételével az útnyilvántartás szerint üzemi célból megtett kilométerek után lehet elszámolni. Az elszámolt üzemanyag mennyisége nem lehet több a fogyasztási norma mértékénél.186 Egy adott negyedéven belül vagy csak számla alapján vagy csak a NAV által közzétett árral lehet számolni. A NAV által a 2008. évre közzétett üzemanyagárak a 0853-as bevallás mellékletében találhatók meg. A fenntartási és javítási költségek számlák, bizonylatok alapján számolhatók el az útnyilvántartásban feltüntetett üzemi célú és a magáncélú utak arányában. Az említett kiadások számlával igazolt elszámolása helyett a saját tulajdonú személygépkocsi esetén lehetőség van kilométerenként 9 Ft187 általános személygépkocsi-normaköltség elszámolására. Ebben az esetben viszont a normaköltségen felül más – a jármű fenntartásával, javításával, felújításával kapcsolatosan felmerült – számlával igazolt kiadást még részben sem lehet elszámolni. Útnyilvántartás vezetése nélkül – a saját tulajdonban lévő személygépkocsi használata címén (az üzemeltetett személygépkocsik számától függetlenül) – havi 500 km út elszámolható188 átalányban. Ilyen esetben a kormányrendeletben meghatározott norma szerinti üzemanyag-mennyiséget is figyelembe véve az üzemanyagköltséget, továbbá kilométerenként 9 Ft általános normaköltséget lehet elszámolni. Ezt a módszert csak a teljes adóévre, illetve az adóéven belül az őstermelői tevékenység teljes időszakára lehet alkalmazni. (Saját tulajdonban lévő személygépkocsinak minősül a házastárs tulajdonában lévő személygépkocsi is.) A nem saját tulajdonú (pl. bérelt), kizárólag üzemi célra használt jármű esetén az üzemanyagköltség és a számla szerinti egyéb (fenntartási, javítási) költség számolható el, amennyiben a bérleti szerződés alapján ezek a kiadások a bérbevevőt terhelik. 358. sor189: Amennyiben Ön tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő, akkor a számlával igazolt kiadásain felül kistermelői költségátalányt is érvényesíthet. Kistermelői költségátalány címén a bevételt csökkentő kedvezmények levonása után megmaradt bevételének (351. sor adata) a 40%-át számolhatja el költségként. Ha kistermelői költségátalányt számol el, akkor tárgyévi veszteséget nem határolhat el a későbbi évekre. 359. sor: Ebben a sorban a 2008. évben elszámolt költségek együttes összegét szerepeltesse (352–358. sorok összege). 185
Szja-törvény 5. sz. melléklet I /7. 60/1992. (IV. 1.) Kormányrendelet 187 Szja-törvény 3. sz. melléklet IV. fejezet (3) bekezdés 188 Szja-törvény 3. sz. melléklet IV. fejezet (8) bekezdés 189 Szja-törvény 22. § (6) bekezdés 186
203
Ha Ön a 10%-os költséghányad szerinti jövedelemszámítási módszert választotta, akkor a bevétele 10%-ának megfelelő összegű költséget írja ebbe a sorba. (Ezt a költséget nem kell számlával, bizonylattal igazolnia.) Ha ebben a sorban a 10%-os költséghányaddal számolt, a 352-358. és a 360., 362. sorokban nem szerepeltethet adatot!
360. sor: Ebben a sorban azt az összeget tüntesse fel, amelyet a 2007. évi 0753-13-02-es bevallási lap 340. sorában kimutatott veszteségéből 2008. évben kíván elszámolni. A veszteség elszámolásánál mindig a legkorábban keletkezett veszteséget vegye először figyelembe. A 2003. december 31-éig keletkezett és a korábbi adóévekben még nem érvényesített elhatárolt veszteségét a keletkezése időpontjában érvényes feltételek szerint számolhatja el! (olvassa le a 3.5. pontnál leírtakat!) A jövedelem megállapítása 361. sor: Ebbe a sorba a mezőgazdasági őstermelésből származó 2008. évi jövedelmét írja be, amely a 351. sor összegének a 359. és a 360. sorok együttes összegét meghaladó része. Ezt az összeget kell beírnia a 0853-as bevallás 11. sorának „d” oszlopába. Ezen összeg után a 11%-os egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségét is be kell vallania a 0853-09es lap 288. sorában, amennyiben az őstermelésből származó bevétele a támogatások összege nélkül a 4 millió Ft-ot meghaladta a 2008. évben. A veszteség megállapítása 362. sor: Ha a 2008. évben felmerült költségei (359. sor) meghaladják a kedvezményekkel csökkentett éves bevételét (351. sor), akkor a tárgyévi veszteség összegét (a 359. sorba írt összegnek a 351. sorba írt összeget meghaladó részét) ebbe a sorba írja be. Ha a 358. sorba is írt adatot és emiatt lenne vesztesége, ebbe a sorba nullát írjon.
A 0853-12-03-as lap kitöltése 2.5. A jövedelem megállapítása átalányadózás választása esetén190 Ha Ön a 2008. évre az átalányadózást választotta és az adóévben elszámolt jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján kapott támogatás összegével csökkentett őstermelői tevékenységből származó bevétele nem több 7 000 000 Ft-nál, akkor az átalányadózás szabályai szerint állapíthatja meg a jövedelmét. De csak akkor, ha erről Ön a 2008. adóévre a 0753-as bevallásában, illetve a tevékenység évközi megkezdésekor nyilatkozott! Az átalányadózást megelőzően elhatárolt veszteségből az átalányadózás időszakában évenként 20-20%-ot elszámoltnak kell tekinteni. Az átalányadózás választására tett nyilatkozata ellenére elveszíti az átalányadózás szabályai szerint az adózás lehetőségét, az az őstermelő, akinek az átalányadózásra jogosító értékhatárnál több bevétele volt az adóévben.
190
Szja-törvény 50. § (2) bekezdés
204
Amennyiben az átalányadózás feltételei nem teljesültek, akkor Ön a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelmét az általános jövedelemszámítási szabályok szerint, tételes költségelszámolással vagy a 10%-os költséghányad levonásával állapíthatja meg a jövedelmét. Ebben az esetben a 0853-12-02-es lap 341-362. soraiban kell a jövedelmét feltüntetnie. Az átalányadózás időszakában más önálló tevékenységből származó bevételként (9. sor) kell elszámolni a költségek fedezetére, valamint a fejlesztési célra jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján folyósított vissza nem térítendő támogatást. Nem minősül bevételnek a célszerinti felhasználás igazolásával egyidejűleg, vagy azt követően a költségek fedezetére vagy fejlesztési célból folyósított támogatás összege. A területalapú és az egyéb jogcímen folyósított támogatás összegét viszont az őstermelői bevételek között kell elszámolni. Az átalányadózás választása esetén az őstermelői tevékenységéből származó bevételből, a törvényben meghatározott költséghányadok levonásával kell kiszámítani az átalányadó alapjául szolgáló számított jövedelmet. Ezeknek a költséghányadoknak a figyelembevételével az állattenyésztésből vagy állati termék előállításából származó termék értékesítéséből származó bevételnek a 6%-a, más, egyéb őstermelői tevékenységből származó bevételnek (ideértve a támogatások összegét is) pedig a 15%-a a jövedelem. Az átalányadó választása esetén az átalányadózás évében felmerült összes költséget elszámoltnak kell tekinteni, beleértve a korábban és az átalányadózás időszakában beszerzett tárgyi eszközök beszerzési (előállítási) értékének az átalányadózás időszakára jutó értékcsökkenési leírását is. 363. sor: Ebben a sorban a mezőgazdasági kistermelői tevékenységéből származó, illetőleg azzal összefüggő összes bevételét tüntesse fel. Ha Ön e tevékenységéhez költségek fedezetére vagy fejlesztési célra jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján folyósított vissza nem térítendő támogatást kapott, akkor ezt a bevételét és a támogatás felhasználásával összefüggésben felmerült költségét a 0853-as bevallás 9. sorában tüntesse fel. 364. sor191: Ennek a sornak az „a” oszlopába a 363. sorban feltüntetett bevételének azt a részét írja be, amely állattenyésztésből vagy állati termék előállításából származott. 365. sor192: Ennek a sornak az „a” oszlopába a 363. sor összegéből a 2008. évben folyósított területalapú (földalapú) támogatás összegét írja be. 366. sor: Ide a 363. sor összegéből az egyéb jogcímen folyósított támogatás összegét írja be, ha az nem tekinthető költségek fedezetére, vagy fejlesztési célból folyósított támogatásnak. 367. sor193: Ebben a sorban az átalányadó alapjául szolgáló számított jövedelmét és az utána fizetendő adó összegét állapítsa meg. Ha a bevétele nem kizárólag állattenyésztésből 191
Szja-törvény 53. § (1) bekezdés e) pont Szja-törvény 19. § 193 Szja-törvény 55. § (1) bekezdés 192
205
vagy állati termékek előállításából származik, hanem egyéb őstermelői tevékenységből is, akkor a bevételét a jövedelemszámításkor meg kell osztania: állattenyésztésből vagy állati termék előállításából származó bevétel a 364. sor „a” oszlop 6 %-a a jövedelem; egyéb kistermelői tevékenységből származó bevétel 15%-a jövedelem. A kétféle költséghányaddal kiszámított jövedelem együttes összegét kell e sor „a” oszlopába, valamint a 0853-05-ös bevallási lap 181. sorának „d” oszlopába beírnia. A fizetendő adó összegét a 367. sor „b” oszlopába és a 0853-05-ös bevallási lap 181. sorának „e” oszlopába írja be. Az átalányadó mértékét a 0853-as útmutató mellékletben található adótábla alapján számíthatja ki. Az átalányadó összege után egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie. Ezt a kötelezettségét a 0853-09-es bevallás 257. sorában kell bevallania. 2.6. Veszteségelszámolás194 2004. évtől megváltoztak az elhatárolt veszteség elszámolására vonatkozó szabályok. A törvény átmeneti rendelkezése alapján azonban a 2003. december 31-ig keletkezett és még nem érvényesített veszteséget a 2004. január 1-jét megelőzően érvényes szabályok szerint kell elszámolni, azaz a nyilvántartott korlátlan ideig elhatárolható veszteség összegét legkésőbb a tevékenység megszüntetésének időpontjáig, a korlátolt ideig elhatárolható veszteséget pedig a keletkezésének évét követő öt adóév jövedelmével szemben lehet elszámolni. A 2004. évben vagy azt követően keletkezett és elhatárolt veszteség bármely későbbi adóévben (de legkésőbb a tevékenység megszüntetésének évében) az őstermelő döntése szerinti megosztásban elszámolható. Az elhatárolt veszteség elszámolásánál mindig a keletkezésük sorrendjét kell követni. Az adóévben elhatárolt veszteség visszamenőlegesen a megelőző két adóévre – a bevallott, illetve az önellenőrzés vagy adóellenőrzés során feltárt jövedelemmel szemben – is elszámolható. Az átalányadózás időszakában és a 10%-os költséghányad alkalmazása esetén, a nyilvántartott veszteség összegéből adóévenként 20-20%-ot elszámoltnak kell tekinteni. Az őstermelői tevékenység megkezdésének évét követő negyedik adóévben és az azt követő adóévekben keletkezett veszteség elhatárolásához, elszámolásához az adóhatóság engedélye szükséges akkor, ha az adóévi őstermelői tevékenységből származó bevétele nem éri el a mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó jövedelme megállapításánál elszámolt költség 50%-át, vagy akkor, ha az őstermelői tevékenysége alapján a megelőző két adóévben is veszteséget határolt el. Az adóhatóság az engedélyt akkor adja meg, ha megállapítható, hogy az elhatárolt veszteség elháríthatatlan külső ok miatt keletkezett, vagy ha a mezőgazdasági őstermelő a veszteség elkerülése, mérséklése érdekében a tőle elvárható módon mindent megtett, vagyis úgy járt el, ahogy adott helyzetben az tőle elvárható. Az engedély iránti kérelmet az adóévre vonatkozó bevallás benyújtásával egyidejűleg (de nem ahhoz csatolva), önellenőrzés esetén az önellenőrzési lap benyújtásával egyidejűleg (de nem ahhoz csatolva) kell az adóhatósághoz benyújtani. E határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye. 194
Szja-törvény 22. § (1)-(5) bekezdés
206
Ha az adóhatóság a benyújtott kérelmet az előírt határidőn belül (30 nap) nem utasítja el, akkor azt úgy tekintheti, hogy az elhatárolást engedélyezte. (A 30 napos határidő természetesen a hibátlan bevallás vagy önellenőrzés benyújtása esetén érvényes!) 2.7. Veszteségelhatárolás195 369. sor: Ebbe a sorba azt az összeget írja be, amelyet önellenőrzéssel kíván a 2008. adóévben keletkezett veszteségéből (362. sor) 2006. és/vagy 2007. év(ek)re elszámolni. A 2008. évben keletkezett veszteségének az összegét visszamenőleg a 2006. és a 2007. évekre is elszámolhatja, ha ezekben az években volt az őstermelői tevékenységéből adóköteles jövedelme. A veszteség visszamenőleges elszámolása esetén a 2006. és/vagy 2007. években bevallott őstermelői tevékenységből származó jövedelmét önellenőrzéssel kell helyesbítenie. (Az önellenőrzéshez a 2006. évre a 0735-ös, a 2007. évre 0753-as nyomtatványt kell felhasználnia.) Ha ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozik a veszteség visszamenőleges elszámolása, akkor az adóhatóságnál kezdeményezett eljárás keretében van módja e szabály érvényesítésére. Az adóhatóság ekkor határozatban állapítja meg a veszteségelhatárolás mértékét, az adó alapjának, illetve a fizetendő adónak a korrekcióját. 370. sor: Ebbe a sorba a 2008. évi vesztesége (362. sor) összegét írja be, vagy ha ebből a 369. sorban is figyelembe vett valamennyit, akkor ide a fennmaradó összeget, a 362. és a 369. sor különbözetét írja be. 371. sor: Ennek a sornak a „b” oszlopában a korábbi évekről áthozott, 2008. évben el nem számolt és továbbra is elhatárolható veszteségének az összegét szerepeltesse. Az „a” oszlopba a „b” oszlopban feltüntetett összegből annak a veszteségnek az összegét írja be, amelyet korlátlan ideig (a tevékenységének a megszüntetéséig) számolhat el. Az átalányadózás időszakában a nyilvántartott veszteség összegéből adóévenként 20-20%-ot elszámoltnak kell tekinteni. Ezt szintén ebben a sorban vegye figyelembe! 372. sor: A 370. és 371. sorok „b” oszlopaiba írt adatok együttes összegét tüntesse fel itt, feltéve, hogy a 2008. évi veszteségére elhatárolást kért az adóhatóságtól.
3. Egyéb adatok 374. sor: A vásárolt és a saját termelésű összes anyag, áru, félkész- és késztermék 2008. december 31-én felvett leltár szerinti értékét írja be ebbe a sorba. 375. sor: Ebbe a sorba az év során foglalkoztatott alkalmazottak (ide nem értve a segítő családtagot) átlagos létszámát és a részükre kifizetett munkaviszonyból származó jövedelem bruttó összegét kell beírnia. A számítás során a kerekítés szabályait is alkalmazni kell. Például, ha 7 fő alkalmazott összes foglalkoztatási ideje 80 hónap, akkor az átlagos létszám: 80/12=6,66. Ez kerekítve 7, amelyet az „a” oszlopba kell beírni. Családi gazdaságok tagjai közül csak a családi gazdálkodó írhat ebbe a sorba adatot!
195
Szja-törvény 22. § (2), (3) bekezdés
207
(Az alkalmazott munkabéréből levont személyi jövedelemadó előleget és a foglalkoztatottra tekintettel megállapított járulékfizetési kötelezettséget, továbbá az ahhoz kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettséget a 0808-as bevallásban kellett szerepeltetni.) 376. sor: A vevők, megrendelők 2008. december 31-én fennálló tartozását tüntesse fel itt. 377. sor: A 2008. december 31-én nyilvántartott szállítói követelésnek az összegét írja ide. 378. sor196: Ebbe a sorba a 2008. évben a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás összegét írja be. 379. sor: Ebbe a sorba a 378. sor összegéből azt az összeget írja, amelyet a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra utólag folyósított támogatás összegéből bevételként nem (és költségként, értékcsökkenési leírásként sem) számolt el. 380. sor197: Ebbe a sorba a 378. sor összegéből a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra 2008. január 1-jét követően folyósított támogatatás összegének még fel nem használt részét írja be. 381. sor: Ebbe a sorba a 2008. január elsejét megelőzően előre folyósított támogatás még fel nem használt részét írja be. 382. sor198: Ebbe a sorba a beruházási költség címén nyilvántartott összeget írja be.
Melléklet a mezőgazdasági őstermelők 0853-as bevallás útmutatójához A leírási kulcsok jegyzéke és alkalmazásuk szabályai199 a) Épületek Az épület jellege Hosszú élettartamú szerkezetből Közepes élettartamú szerkezetből Rövid élettartamú szerkezetből
Évi leírási kulcs% 2,0 3,0 6,0
A felsorolt csoportokon belül az épületek műszaki ismérvek szerinti besorolása: Csoport megnevezése Hosszú élettartamú szerkezet 196
Felmenő (függőleges) Kitöltő (nem teherhordó) Vízszintes teherhordó teherhordó szerkezet szerkezet szerkezet* Beton-és vasbeton, égetett Tégla, blokk, panel, öntött Előregyártott és monolit tégla-, kő-, kohósalak és falazat, fémlemez, vasbeton acéltartók
Szja-törvény 3. § 42. pont Szja-törvény 19. § 198 Szja-törvény 3. § 54. pont 199 Szja-törvény 11. sz. melléklet II/3. pont 197
208
acélszerkezet Közepes élettartamú szerkezet
üvegbeton és profilüveg
Könnyűacél és egyéb Azbeszt, műanyag és fémszerkezet, gázszilikát egyéb függőfal szerkezet, bauxitbeton szerkezet, tufa- és salakblokk szerkezet, fűrészelt faszerkezet, vályogfal szigetelt alapokon Rövid élettartamú Szerfás és Deszkafal, lemezkeretbe szerkezet deszkaszerkezet, sajtolt lapfal vályogvert faszerkezet, ideiglenes téglafalazat *(közbenső és tetőfödém, illetve egyesített teherhordó térelhatároló tetőszerkezet)
közötti kitöltő elem, valamint boltozott födém Fagerendás (borított és sűrűgerendás), mátrai födém, könnyű acélfödém, ill. egyesített acél tetőszerkezet könnyű kitöltő elemekkel Szerfás tapasztott és egyéb egyszerű falfödém
Az épület jellegét a három ismérv közül a rövidebb élettartamot jelentő alapján kell meghatározni. Az épületgépészet körébe tartozó gépek és berendezések értékcsökkenését az épülettől elkülönülve is el lehet számolni. Az épületbe beépített technológiai gépek és berendezések, az ezeket kiszolgáló vezetékek leírását az épülettől függetlenül, a gépeknél, illetve vezetékeknél megadott leírási kulcsok alapján kell megállapítani. b) Építmények Építménycsoportok Évi leírási kulcs % Ipari építmények 2,0 Mezőgazdasági építmények 3,0 ebből: önálló támrendszer 15,0 Melioráció 10,0 Mezőgazdasági tevékenységet végző egyéni vállalkozónál a bekötő és üzemi út 5,0 Közforgalmi vasutak és kiegészítő építményei, ideértve az iparvágányokat is 4,0 Egyéb vasúti építmények (elővárosi vasutak, közúti villamosvasutak, metróvasúti pálya stb.) 7,0 Vízi építmények 2,0 Hidak 4,0 Elektromos vezetékek, ideértve a távközlési hálózat vezetékeit is 8,0 Kőolaj- és földgázvezetékek, gázvezetékek 6,0 Gőz-, forró víz- és termálvízvezeték, földgáz távvezeték, termálkút 10,0 Közúti villamosvasúti és trolibusz munkavezetékek 25,0 Egyéb, minden más vezeték 3,0 Alagutak és földalatti építmények (a bányászati építmények kivételével) 1,0 Idegen (bérelt) ingatlanon végzett beruházás 6,0 Hulladéktároló 20,0 Kizárólag film- és videogyártást szolgáló építmény 15,0 Minden egyéb építmény
209
(kivéve a hulladékhasznosító létesítményt) Hulladékhasznosító létesítmény
2,0 15,0
Hulladéktároló: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény előírásának megfelelő tárolásra, ártalmatlanításra szolgáló épület, építmény; a hulladéktároló létesítése miatt igénybe vett földterületre értékcsökkenési leírást a hulladéktárolóval azonos leírási kulccsal kell számolni. Hulladékhasznosító létesítmény: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény előírásának megfelelő hasznosítás céljára szolgáló épület, építmény, ide nem értve a földterületet. Melioráció: szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, gyep és erdőművelési ágú, nem belterületen végrehajtott, a termőföld mezőgazdasági célú hasznosítását szolgáló, vízháztartásszabályozó építmény; talajjavítás legalább 6 éves tartamhatással, valamint a területrendezés építménye. c) Ültetvények Ültetvénycsoportok Alma, körte, birs, naspolya, cseresznye, meggy, szilva, szőlő, szőlőanyatelep, mandula, mogyoró Őszibarack, kajszi, köszméte, ribiszke, komló, gyümölcsanyatelep, fűztelep Spárga, málna, szeder Dió, gesztenye Egyéb ültetvény
Évi leírási kulcs% 6,0 10,0 15,0 4,0 5,0
d) Gépek, berendezések, felszerelések, járművek da) 33 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök: – a HR 8456-8465, 8479 vtsz.-okból a programvezérlésű, számvezérlésű gépek, berendezések; – a HR 8471, 8530, 8537 vtsz.-okból az irányítástechnikai és általános rendeltetésű számítástechnikai gépek, berendezések; – a HR 84. és 85. árucsoportból az ipari robotok; – a HR 9012, 9014-9017, 9024-9032 vtsz.-okból az átviteltechnikai, az ipari különleges vizsgálóműszerek és a komplex elven működő különleges mérő és vizsgáló berendezések; – a HR 8469, 8470, 8472, 9009 vtsz.-ok, valamint a HR 8443 5100 00 vtsz.-alszám; – a HR 8419 11 00 00, 8541 40 90 00 vtsz.-alszámok; – a HR 8402, 8403, 8416, 8417 vtsz.-okból a fluidágyas szénportüzelésű berendezések, valamint a mezőgazdasági és erdőgazdasági nedves melléktermékek elégetésével üzemelő hőfejlesztő berendezések; – a HR 8417 80 10 00 vtsz.-alszám, valamint a 8514 vtsz.-ból a hulladékmegsemmisítő, -feldolgozó, -hatástalanító és -hasznosító berendezések; – a HR 8421 21 vtsz.-alszámok; – a HR 8419, 8421 vtsz.-okból a szennyező anyag leválasztását, szűrését szolgáló berendezések; – a HR 8421 31 és a 8421 39 vtsz.-alszámok;
210
–
a HR 8419 20 00 00 vtsz.-alszám, továbbá a HR 9018-9022 vtsz.-okból az orvosi gyógyászati laboratóriumi eszközök. db) 20 %-os kulcs alá tartozó tárgyi eszközök: – a HR 8701 vtsz-ból a járművek, valamint a HR 8702-8705, valamint a HR 8710, 8711 vtsz-ok. dc) 14,5 %-os kulcs alá tartozó tárgyi eszközök: – Minden egyéb – a da)-db) pontban fel nem sorolt – tárgyi eszköz. e) Kortárs képzőművészeti alkotások A kortárs képzőművészeti alkotást 5 év vagy ennél hosszabb idő alatt lehet leírni. Értékcsökkenési leírást az üzembe helyezés napjától a kiselejtezés vagy elidegenítés (apportálás stb.) napjáig lehet elszámolni. Abban az esetben, ha az üzembe helyezés vagy az elidegenítés az adóévben évközben valósult meg, akkor az értékcsökkenési leírás összegét napi időarányosítással kell kiszámolni. Az üzembe helyezés napja a tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatba vételének napja. Ezt az időpontot a beruházási és felújítási költség nyilvántartásban, illetve a tárgyi eszközök nyilvántartásában is fel kell jegyezni. Az alábbiakban felsorolt tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásának meghatározása érdekében az eszközök beruházási költségét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben azt vállalkozói tevékenységéhez várhatóan használni fogja: – koncesszió keretében megvalósult tárgyi eszköz; – az ipari park közműnek minősülő (út, víz- és csatornaellátás, energiaellátás, távközlés célját szolgáló) tárgyi eszköze; – tenyészállat; – a kizárólag alapkutatáshoz, alkalmazott kutatáshoz, vagy kísérleti fejlesztéshez használt tárgyi eszköz; – a közúti személyszállításhoz használt autóbusz. Az előzőekben felsorolt tárgyi eszközök esetében az elszámolási időszakot és az értékcsökkenési leírásként évenként elszámolható összeget (vagy meghatározásának módszerét) az eszköz használatbavétele időpontjában kell meghatározni és az egyedi részletező nyilvántartásban rögzíteni. Ültetvények esetében az üzembe helyezés napja az a nap, amikor az ültetvény termőre fordul. Ültetvénynek az olyan építmény minősül, amelynek eredményeként a telepített növények legalább egy évnél hosszabb ideig talajhoz, helyhez kötötten a termesztés alapját képezik és egybefüggő területük eléri vagy meghaladja – szőlőültetvény esetén az 500 m2-t; – gyümölcsös ültetvény esetében az 500 m2-t, ha a gyümölcsbokor málna, egres, ribiszke, rikő, szeder, bodza; – 1500 m2-t, ha a gyümölcsfa alma, körte, birs, őszibarack, kajszibarack, meggy, cseresznye, szilva, dió, gesztenye, mandula, mogyoró. Értékcsökkenési leírás alá vonható a tenyészállatok beszerzésére fordított kiadás is.
211
A tenyészállatok körébe tartoznak azok az álltatok, amelyek a tenyésztés, a tartás során leválasztható terméket (szaporulatot, más leválasztható terméket) termelnek, és ezen termékek értékesítése, vagy az egyéb (igateljesítmény, őrzési feladat, lovagoltatás) hasznosítás biztosítja a tartási költségek megtérülését, függetlenül attól, hogy azok meddig szolgálják a vállalkozási (őstermelői) tevékenységet. A tenyészállat fogalmának meghatározásánál azonos módon kell eljárni az egyedi megjelölésű tenyészállat és a tenyész állomány esetén. (Nem egyedi megjelölésű pl. egy tenyésztésbe nem állított tojástermelő baromfiállomány.) Az üzembe helyezés napja tenyészállatok esetében nőivarú állatnál az a nap, amikor az első szaporulata megszületett, hímivarúnál az első termékenyítés, vagy az első spermalevétel napja. A csak a termékéért tartott állatoknál az üzembe helyezés napja a terméknyerés időpontjának kezdő napja (pl. a tojástermelés első napja). A tenyészállat beszerzési ára, valamint a tenyészállattal kapcsolatosan a tenyésztésbe állításig felmerült anyagkiadás és a mások által végzett munka igazolt összege tekintetében választhatja azt is, hogy azt a felmerülés évében költségként számolja el. A számlaadásra nem kötelezett (kompenzációs felárat választó) mezőgazdasági őstermelőtől történő tenyészállat vagy tenyészállat alapanyag vásárlása esetén az adásvételi szerződés, vagy a megállapodás az, amely bizonylatként ismerhető el. (Ilyen esetben a vásárlásra fordított összeg hitelt érdemlő bizonyítása az eladó mezőgazdasági őstermelői igazolványában lévő értékesítési betétlap bejegyzése alapján is elismerhető.) A tenyészállat bekerülési értéke mezőgazdasági őstermelő esetében akkor szolgálhat az értékcsökkenési leírás alapjául, ha az állat a Szja tv. 6. számú mellékletének II/A. pontjában felsorolt állatok körébe tartozik. Az értékcsökkenési leírás összegének megállapításához a tárgyi eszközökről nyilvántartást kell vezetni a Szja tv. 5. számú mellékletében megjelölt adattartalommal. Az értékcsökkenési leírás alapja a beruházási költség az üzembe helyezésig felmerült kiadások nyilvántartásba vétele alapján. Beruházási költségnek a tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében, az üzembe helyezés napjáig felmerült, költségként elismert és igazolt, a beruházási és felújítási költségnyilvántartásban feltüntetett kiadás minősül. Ezen belül beruházási költségnek a tárgyi eszközök esetében a beszerzési árat, saját előállítás esetén pedig az anyagköltséget és a mások által végzett munka számlával (számlákkal) igazolt összegét kell tekinteni. Épület, építmény beszerzési árának a szerződésben megjelölt összeg számít. A bányaművelésre, a hulladéktárolásra igénybe vett földterület, telek és a melioráció kivételével nem számolható el értékcsökkenési leírás a földterület, a telek, a telkesítés, az erdő, a képzőművészeti alkotás (kortárs képzőművészeti alkotás kivételével) beszerzési ára/előállítási költsége után. Amennyiben a tárgyi eszközhöz telek is tartozik, akkor a telek beszerzési költségét el kell különíteni. A tárgyi eszköz beszerzéséhez egyedileg kapcsolódó járulékos kiadás (szállítási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, valamint a beszerzéssel összefüggő közvetítői kiadások, a bizományi díj, a vám, az illeték, az adók – az áfa kivételével –, a hitel igénybevételével kapcsolatos kiadások, az üzembe helyezés napjáig felmerült kamat, biztosítás díja stb.) a
212
beszerzési ár részét képezi. A felújítási költség akkor képezi az értékcsökkenési leírás alapját, ha azt nem számolta el egy összegben tárgyévi költségként. Ez utóbbi esetben az értékcsökkenési leírás módosított alapját és a módosítás időpontját a tárgyi eszköznyilvántartásban is fel kell jegyezni. Az értékcsökkenési leírás alapjának számbavétele során a vonatkozó számlában (okmányban) szereplő és levonható áfa összegét figyelmen kívül kell hagyni. A le nem vonható áfa az értékcsökkenési leírás alapjába beszámít. Évközi beszerzés, elidegenítés esetén az értékcsökkenési leírás időarányosan számolható el. Példa: 2008. május 11-én üzembe helyezett jármű beszerzési ára 3 500 000 Ft volt. – a jármű esetében az éves leírási kulcs (20 %) alkalmazásával a teljes adóévre elszámolható összeg: 3 500 000 x 0,20 = 700 000 Ft – az időarányos elszámolás miatt figyelembe vehető napok száma (2008. május 11. – 2008. december 31. között) 235 nap – költségként figyelembe vehető: (700 000 x 235): 365 = 450 685 Ft. Ha a tárgyi eszköz értékcsökkenési leírásának elszámolását már 1997. év előtt kezdte meg, akkor annak elszámolását a megkezdett módszerrel folytatni kell a teljes elszámolásig. A 200 000 Ft egyedi beszerzési, előállítási értéket meg nem haladó, valamint a 33 %-os norma alá besorolt tárgyi eszközök esetében az értékcsökkenési leírás mértékét Ön is meghatározhatja. Ekkor azonban a leírási évek számának legalább két adóévnek kell lennie azzal, hogy a leírás mértéke 50-50%. Ezt a szabályt a 2008. január 1-je után beszerzett tárgyi eszközök esetében kell alkalmazni. Ha 2008. március 7-én történt az üzembe helyezés és a tárgyi eszköz beszerzési ára 175 000 Ft, akkor 2008-ban és 2009-ben értékcsökkenési leírás címén, (175 000 x 0,5)= 87 500 Ft/év vehető figyelembe. Abban az esetben, ha a fentieknek megfelelő tárgyi eszköz értékcsökkenési leírását 2007. évben megkezdte, úgy az ilyen tárgyi eszközök esetében az értékcsökkenési leírás mértékét Ön meghatározhatta. (A leírási évek számának legalább két adóévnek kell lennie azzal, hogy évközi üzembe helyezés esetén az időarányosítást is alkalmazni kell.) Ha 2007-ben a leírás mértéke 90 %, 2008-ben pedig 10 % és a tárgyi eszköz beszerzési ára 150 000 Ft, akkor 2007. július 1-jei üzembe helyezés esetén értékcsökkenési leírás címén elszámolható összeg [(150 000 x 0,9/365) x 184] 68 055 Ft volt, 2007-ben pedig (150 000 – 68 055) 81 945 Ft. A HR 8471 vtsz. alá tartozó általános rendeltetésű számítástechnikai gépre, berendezésre, a 33 vagy a 14,5 %-os norma alá besorolt és korábban még használatba nem vett tárgyi eszközökre, a szellemi termékre, valamint a kísérleti fejlesztés aktivált értékére – értékhatártól függetlenül – 50 %- értékcsökkenési leírás érvényesíthető. Évközi üzembe helyezés esetén az időarányosítást ebben az esetben is alkalmazni kell. A kizárólag film- és videogyártást szolgáló gépek és berendezések esetében szintén 50 %értékcsökkenési leírás érvényesíthető.
213
A tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, az élettartam növelésével kapcsolatban felmerült kiadás, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, felújítással kapcsolatosan felmerült kiadás (felújítási költség) a felmerülés évében költségként elszámolható, de választható az értékcsökkenési leírás alapjának növelése is. Az egyéni vállalkozó az 1998. december 31-ig üzembe helyezett tárgyi eszközeire vonatkozóan változatlanul alkalmazhatja a 11. számú melléklet 1998. december 31. napján hatályos rendelkezéseiben meghatározott leírási kulcsokat. Tárgyi eszközök 1996. december 31-ét követően részletfizetéssel (ideértve az 1996. december 31-ét követően kötött lízingszerződést is) történő vásárlása esetén (ha a szerződés szerint az utolsó részlet törlesztésével, vagy azt követően egy meghatározott időtartamon belül tulajdonossá válik) a beszerzési ár egészére alkalmazható az értékcsökkenési leírás, függetlenül a vételár kiegyenlítésének módjától. A részletfizetéshez kapcsolódó kamat az üzembe helyezés időpontjától nem része a beszerzési árnak, a kifizetés évében költségként elszámolható. Bérelt ingatlanon végzett felújítás, átalakítás költségét annak felmerülése évében lehet elszámolni a költségek között, a bekerülési érték nagyságától függetlenül. A bérelt ingatlanon végzett beruházást akkor lehet értékcsökkentési leírás alá vonni, ha a beruházás a bérlő tulajdonába is kerül. Személygépkocsi beszerzési ára után értékcsökkenési leírás csak arra az időszakra vonatkozóan számolható el, amely hónapokra Ön megfizette a cégautó adót. Ha például a cégautó adót 5 hónapra fizette meg, akkor az éves értékcsökkenési leírás 5 hónapra jutó részét számolhatja el költségként. A leírás alapja a teljes beszerzési ár lehet. Kortárs képzőművészeti alkotásnak – a költségként való elszámolása szempontjából – azt az alkotást lehet tekinteni, amelynek alkotója a vásárlás évének első naptári napján élt. A tárgyi eszköz üzembe helyezésének időpontjában elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni az értékcsökkenési leírás alá vonható tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy előállítása érdekében teljesített beruházási kiadásnak megfelelően a fejlesztési tartalék alapjául szolgáló lekötött számlakövetelésből feloldott összeget. Mezőgazdasági őstermelői termékek és tevékenységek200 A saját gazdaságban előállított virágok és dísznövények – kivéve a 0602 40 vámtarifa számú, rózsa oltva is – értékesítéséből származó bevételt akkor lehet őstermelői bevételként figyelembe venni, ha az az évi 250 000 forintot nem haladja meg. Ha meghaladja, akkor az egész bevétel nem számít őstermelői tevékenység bevételének, azonban – ha a magánszemély e tevékenységével összefüggésben vagy egyébként az őstermelői igazolványt kiváltotta – az ellenérték kifizetésére akkor is alkalmazhatók a mezőgazdasági őstermelőre vonatkozó előírások. A saját gazdaságban termelt szőlőből saját gazdaságban készített szőlőmust, sűrített szőlőmust, szőlőbor értékesítése akkor számít őstermelői tevékenység bevételének, ha a magánszemély ezeket a termékeket az adott évben 2 litert meghaladó kiszerelésben 200
Szja-törvény 6. sz. melléklet I. b) és c) pont, valamint II/A. pont
214
(kifizetőnek, és/vagy termelői borkimérésben végső fogyasztó részére) értékesíti, és az értékesítésükből származó bevétel együttvéve az évi 7 millió forintot nem haladja meg. Ha a bevétel meghaladja a 7 millió forintot, vagy az értékesítés nem kizárólag az előzőek szerint történik, akkor az egész bevétel nem számít őstermelői tevékenység bevételének. Ha a magánszemély e tevékenységével összefüggésben vagy egyébként az őstermelői igazolványt kiváltotta, az ellenérték kifizetésére akkor is alkalmazhatók a mezőgazdasági őstermelőre vonatkozó előírások, ha a bevétel a 7 millió forintot meghaladja. Ha a magánszemély a saját termelői borkimérésében az előzőek mellett nem a saját őstermelői tevékenységében előállított bármely más terméket is értékesít és/vagy szolgáltatást is nyújt, akkor az őstermelői és más bevételeit, illetőleg azok megszerzése érdekében felmerült költségeit külön-külön kell nyilvántartania, azzal, hogy ha valamely költség többféle értékesítéssel is összefügg, akkor azt – ha e törvény másként nem rendelkezik – a bevételek arányában kell megosztania.
A) Állat, állati termék Sor- Megnevezés szám 1. Élő állat (ideértve a méhcsaládot, a méhanyát, a méhbábot, a méhrajt is) kivéve: a sportló, a versenyló, a kutya, a macska, a laboratóriumi állat, a vírus- és szérum-állat, a dísz- és állatkerti állat, a vadon élő, a vadasparkban és a vadaskertben élő fajok, a természetvédelmi oltalom alatt álló, gyűjtési tilalom alá eső állatfajok 2. Tej és tejipari termék
0101-0106-ból, 0301-ből, 0306-ból, 0307-ből
3.
Madártojás héjában kivéve: a gyógyászati tenyésztojás, a vadon élő madár tojása
0407
4.
Természetes méz 0409 (ideértve a lépes-, a termelői és az egyéb természetes mézet is) Állati eredetű termék: nyers állati szőr nem textilipari 0502-0503, célra, nyers toll legfeljebb tisztítva, nyers gyapjú, nyers a 0505-ből, finom vagy durva állati szőr az 5101-ből, 5102
5.
Vámtarifaszám
0401-0406
6.
Nyers méhviasz és feldolgozási maradék termék
152190 91 00-ből 152200 99 00-ből
7.
Propolisz (méhszurok), továbbá Méhpempő nyers virágpor Méhméreg
130190 90 99-ből 0410-ből 121299 80 00-ből 300190 99 00-ből
215
máshova nem sorolt méhészeti termék B) Növény, növényi termék 8. Élő növény kivéve: a hínár, az alga
210690 98 99-ből
9.
Díszítés vagy csokorkészítés céljára szolgáló vágott virág, bimbó, lombozat, ág és más növényi rész kivéve: a moha, a zuzmó, a tűlevelű ág
0603, a 0604-ből
10.
Zöldségfélék, étkezésre alkalmas gyökerek és gumók 0701-0714 frissen, hűtve, fagyasztva, ideiglenesen tartósítva vagy szárítva, továbbá tisztított, koptatott, hámozott, darabolt, csumázott zöldség, burgonya
11.
Gyümölcs és dió, valamint citrus- és dinnyefélék héja 0801-0814 étkezésre alkalmas állapotban, frissen, hűtve, fagyasztva, ideiglenesen tartósítva vagy szárítva, továbbá tisztított, hámozott, negyedelt, felezett gyümölcs
12.
Fűszernövények és fűszerek: Fűszerpaprika Borókabogyó Sáfrány Kakukkfű Ánizsmag Köménymag Kapormag egyéb hazai fűszernövények
a 0601-ből, a 0602-ből
0904 20-ból 0909 50-ből 0910 20 0910 40-ből 0909 1000 0909 30 0910 99-ből 0709 90-ből 1211 90-ből
13.
Gabonafélék szemtermése, búza, kétszeres rozs, árpa, 1001-1005, zab, kukorica, rizs, cirokmag, hajdina, köles, kanárimag, 100610, triticale és más hibrid 1007-1008 kivéve: a malomiparban megmunkáltakat
14.
Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök: szójabab, földimogyoró, lenmag, repce, napraforgó, ricinus, mustármag, sáfránymag, mákszem, kendermag
1201-1207
15.
Vetőmag, gyümölcs vagy spóra vetési célra
1209
16.
Ipari növények: - komlótoboz és lupulin, - növény és növényrész, ha az illatszer-, gyógyszer-,
1210 1211-ből
216
növényvédőszer- és hasonló iparban alapanyaga (angelikagyökér és -mag, anyarozs, bazsalikom, birsmag, bojtorján, borágófű, csillagvirág-hagyma, diólevél, fehér és fekete üröm, fekete bodza, fenyőrügy, galangagyökér, gyermekláncfű, gyűszűvirág, hársfavirág és -levél, hunyor, imola, izsóp, kamillavirág, kökörcsin, macskagyökér, mákgubó, maszlag, menta, morzsika, nadragulya, nőszirom, orvosi pemetefű, ökörfark-kóró, papsajt, rozmaring, rózsaszirom, rutalevél, sártök, szagos müge, szárcsagyökér, tárnics, útifű, vadmajoranna, vasfű, veronikafű, vidrafű, zsálya stb.), hazai gyógynövények - szentjánoskenyér, cukorrépa, cukornád, barack- és 1212-ből szilvamag, pörköletlen cikóriagyökér - gabonaszalma és -pelyva 1213 - takarmánynövény: karórépa, marharépa, 1214 takarmányrépa, takarmánygyökér, széna, lucerna, lóhere, baltacim, takarmánykáposzta, csillagfürt, bükköny 17.
Növényi eredetű nyersanyag fonásra, illetve seprű vagy 1401, 1403 ecset készítésére: nád, sás, fűzfavessző
18.
Feldolgozott (véglegesen tartósított vagy konzervált, illetve közvetlenül fogyasztható) zöldség, gyümölcs és dió 19. Szőlőbor kivéve a 22042999
2001-2009
20.
Szőlőmust
2204 30
21.
Állatok etetésére szolgáló növényi eredetű termék: 2308 00 40, makk, vadgesztenye, kukoricacsutka, -szár, -csuhé, 2308 00 90-ből levél, répafej, zöldségfélék héja, gyümölcshulladék stb.
22.
Nyers dohány, szárítva is, de nem pácolva vagy fermentálva, dohányhulladék
2401-ből
23.
Szerves trágya
3101
24.
Szőlővenyige
4401-ből
25.
Fából kizárólag hasítással készített karó, cölöp, cövek, pózna, bot stb.
4404-ből
26.
Len és valódi kender (Cannabis sativa L), nyersen 27. Karácsonyfa
220429-ből
5301-ből, 5302-ből 0604-ből
217
28. Borseprő, borkő 29. Szőlőtörköly C) Tevékenységek 1. Erdőgazdálkodás és e tevékenység termékeiből
2307-ből 2308-ból TEÁOR 02.0 440110 4403-ból is
2. Ültetvénytelepítés, amely tevékenység eredményeként a telepített növények legalább egy évnél hosszabb ideig talajhoz, helyhez kötötten a termesztés alapját képezik 3. A külön jogszabályban meghatározott kistermelői élelmiszer-termelés, előállítás és értékesítés D) Az 1999. évben az a termék vagy tevékenység, amelyet az A)-C) pontokban felsoroltak kiegészítéseként kormányrendelet határoz meg.
A 14/2006. (II. 16.) FVM-Eüm-ICsSzEM együttes rendelet a kistermelői élelmiszertermelés, előállítás és értékesítés feltételeit határozza meg. E rendeletet azon tevékenységekre kell alkalmazni, amelynek során a kistermelő (a következőkben meghatározott tevékenységet végző természetes személy) az 1. számú melléklet szerinti kis mennyiségű (a továbbiakban: kis mennyiségű), a) általa megtermelt alaptermékkel vagy általa betakarított, összegyűjtött vadon termő alaptermékkel közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységet látja el, b) általa megtermelt alaptermékből előállított élelmiszerrel közvetlenül a végső fogyasztót látja el, c) tulajdonában lévő, gazdaságában nevelt és ott levágott baromfi és nyúlfélék húsával közvetlenül a végső fogyasztót, illetve helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységet látja el, d) a halászatról és a horgászatról szóló törvény alapján halászatra jogosító okmányok birtokában, a halászati vízterületen általa kifogott hallal, közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységet látja el. A rendeletet nem kell alkalmazni az élelmiszerek magánháztartásban, saját fogyasztásra történő termelése és előállítása során.
1. számú melléklet a 14/2006. (II. 16.) FVM-EüM-ICsSzEM együttes rendelethez Kis mennyiség meghatározása alaptermékek és ebből előállított termékek vonatkozásában 1. Kistermelő havonta legfeljebb 4 sertést vagy 1 szarvasmarhát vagy 4 juhot vagy 4 kecskét vághat, illetve vágathat le. 2. Kistermelő hetente legfeljebb 50 kg húskészítményt állíthat elő és értékesíthet.
218
3. Kistermelő hetente levághat legfeljebb a) 200 házi tyúkfélét, vagy b) 100 víziszárnyast vagy pulykát, vagy c) 50 nyúlfélét. 4. Kistermelő naponta legfeljebb 200 liter tejet, illetve abból készített, de legfeljebb 40 kg tejterméket értékesíthet. 5. Kistermelő évente legfeljebb 5000 kg mézet értékesíthet. 6. Kistermelő hetente legfeljebb 360 db tojást értékesíthet. 7. Kistermelő évente legfeljebb 6000 kg halat értékesíthet. 8. Kistermelő évente legfeljebb 20 000 kg növényi eredetű alapterméket értékesíthet. 9. Kistermelő hetente legfeljebb 100 kg savanyúságot vagy 20 kg egyéb feldolgozott növényi eredetű terméket értékesíthet. 10. Kistermelő hetente legfeljebb 50 kg vadon termő betakarított, összegyűjtött terméket értékesíthet. 11. Kistermelő hetente legfeljebb 100 kg termesztett gombát értékesíthet. Példatár Az őstermelői kedvezmény kiszámítása 0853-01-es lap 102. sora 1. Az adózó – aki regisztrált mezőgazdasági termelő – 2008. évi összevont adóalapja 650 000 forint. Ebből az őstermelői jövedelem 400 000 forint, termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából származó jövedelme 250 000 forint. Ezen jövedelmének adózására, az összevont adóalap szerinti adózást választotta. Könyvelőnek kifizetett, számlával igazolt összeg 15 000 forint. A kedvezmény kiszámítása a következő: Az összevont adóalap adója az őstermelői jövedelemmel együtt: 650 000 Ft 18%-a 117 000 Ft Az összevont adóalap adója az őstermelői jövedelem nélkül: 250 000 Ft 18%-a 45 000 Ft Az összevont adóalapok adójának különbözete: 117 000 - 45 000 = 72 000 Ft. Tekintettel arra, hogy a különbözet a 100 000 forintot nem éri el, és a magánszemély számlával igazoltan a könyvelőnek 15 000 forintot kifizetett, könyvelői díjkedvezményt is érvényesíthet. A könyvelői díjkedvezmény kiszámítása: Az őstermelői jövedelem aránya az összjövedelmen belül: 400 000 : 650 000 x 100 = 61,54 %, kerekítve 62%. Adókedvezményként a könyvelőnek kifizetett összeg 62%-a, vagyis 15 000 x 0,62 = 9 300 forint érvényesíthető. Az őstermelői kedvezmény címén levonható a 72 000 forint és a 9 300 forint összege, vagyis 81 300 forint. Ez az összeg egyben agrár de minimis támogatásnak minősül.
219
A példabeli adózónak ezt az összeget kell a 102. sor „c” oszlopába írnia, feltéve, hogy az, az e sorhoz készült útmutatóban jelzett jövedelem és kedvezményi korlátba belefér.
Az egészségügyi hozzájárulás kiszámítása, a 0853-09-es lap a 275-298. sorai Példák a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjának megállapítására az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező családi gazdálkodó esetében
Amennyiben a családi gazdálkodó egyéni vállalkozói igazolvány birtokában folytatja tevékenységét, az őstermelői tevékenysége tekintetében a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint kell adóznia, tételes egészségügyi hozzájárulás fizetésére azonban mint vállalkozó kötelezett, amelyet ezen a bevalláson nem tüntethet fel, azt a 0858-as számú bevallásban kellett bevallania. A százalékos egészségügyi hozzájárulás alapjának meghatározásakor az elszámolt bevételéből annyi összeget, amennyit egyéni vállalkozóként járulékalapként figyelembe vett, olyan jövedelemként kell figyelembe venni, amelyet járulékfizetési kötelezettség terhel. Járulékalapként figyelembe vehető összeg minimuma havonta a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összege, amely 69 000 forint. 2008. január hónapra még a 2007. december hónapban érvényes 65 500 forint összegű minimálbérrel kell számolni. A minimum járulékalap 138 000 forint, illetve az Art. 17/A. §-ában foglalt bejelentés esetén a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér összege. 1. Az egyéni vállalkozói igazolvány csak őstermelői tevékenységet tartalmaz. A példában – bejelentés alapján – a minimálbér összegét tekintjük járulékalapnak: Az őstermelői jövedelem havi összege 40 000 forint (évi 480 000 forint), tehát nem éri el a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összegét. A járulékalap 2008. január hóra 65 500 forint, 2008. február 1-jétől havi 69 000 forint (évi 824 500 forint). Vállalkozóként a 0858-as bevallásban kötelezett a tételes egészségügyi hozzájárulás megfizetésére. A százalékos egészségügyi hozzájárulás alapja az őstermelői jövedelem, amit csökkenteni kell a járulékalapot képező jövedelem összegével (480 000 – 824 500 forint). Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség nem keletkezik. A mezőgazdasági kistermelők nyilatkozatai, a 0853-13-01-es lap kitöltése
III. A mezőgazdasági kistermelő nemleges bevallási nyilatkozata
220
1. Amennyiben a 2008. évi bevétele 700 000 Ft, ebből az őstermelésből származó bevétele 500 000 forint és a földalapú támogatás összege 200 000 forint, akkor nem kell nyilatkoznia, mivel ebben az esetben a bevétele adómentes. 2. A tételes költségelszámolást választó, nyilatkozattételi jogával élő kistermelő 2008. évi bevétele 3 000 000 Ft volt (323. sor). A 2008. évi bevételei között támogatást nem vett figyelembe. Az egészségügyi hozzájárulás alapja 150 000 Ft (3 000 000 Ft 5%-a), a fizetendő egészségügyi hozzájárulás összege pedig 22 500 Ft lesz (150 000 Ft 15%-a), melyet a 0853-09-es lap 288. sorában a megfelelő oszlop(ok)ba kell beírnia. 3. Előző mezőgazdasági kistermelő 893 500 Ft járulék alapot vallott be a 0858-as bevallásában. A százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség meghatározása ebben az esetben a két alap figyelembevételével (150 000-893 500) történik. Jelen esetben százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettség nem keletkezett. A mezőgazdasági kistermelő átalányadó számítása a 0853-13-03-as lap 363-367. sorai Egy négytagú család közös őstermelői igazolványt váltott ki és az átalányadózást választották. A család bevétele – növénytermelés 8 000 000 Ft – állattenyésztésből 7 600 000 Ft Összes bevétel 15 600 000 Ft Az egy főre jutó bevétel: 3 900 000 Ft, ebből: – a növénytermelés bevétele 2 000 000 Ft, amelyből a jövedelem (15%) 300 000 Ft – az állattenyésztés bevétele 1 900 000 Ft, amelyből a jövedelem (6%) 114 000 Ft Az egy főre jutó jövedelem (átalányadó alapja) 414 000 Ft, mely után az adó (414 000 x0,18) 74 520 Ft. A bevallás kitöltése: 363. sor „b” ................. ............3 900 000 Ft 364. sor „a” ................. ............1 900 000 Ft 367. sor „a” ................. ............ 414 000 Ft (300 000+114 000) 367. sor „b” ................. ............ 74 520 Ft
Példák a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjának megállapítására az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező családi gazdálkodó esetében
Amennyiben a családi gazdálkodó egyéni vállalkozói igazolvány birtokában folytatja tevékenységét, az őstermelői tevékenysége tekintetében a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint kell adóznia, tételes egészségügyi hozzájárulás fizetésére azonban mint vállalkozó kötelezett,
221
amelyet ezen a bevalláson nem tüntethet fel, azt a 0858-as számú bevallásban kellett bevallania. A százalékos egészségügyi hozzájárulás alapjának meghatározásakor az elszámolt bevételéből annyi összeget, amennyit egyéni vállalkozóként járulékalapként figyelembe vett, olyan jövedelemként kell figyelembe venni, amelyet járulékfizetési kötelezettség terhel. Járulékalapként figyelembe vehető összeg minimuma havonta a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összege, amely 69 000 forint. 2008. január hónapra még a 2007. december hónapban érvényes 65 500 forint összegű minimálbérrel kell számolni. A minimum járulékalap 138 000 forint, illetve az Art. 17/A. §-ában foglalt bejelentés esetén a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér összege. 1. Az egyéni vállalkozói igazolvány csak őstermelői tevékenységet tartalmaz. A példában – bejelentés alapján – a minimálbér összegét tekintjük járulékalapnak: Az őstermelői jövedelem havi összege 40 000 forint (évi 480 000 forint), tehát nem éri el a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összegét. A járulékalap 2008. január hóra 65 500 forint, 2008. február 1-jétől havi 69 000 forint (évi 824 500 forint). Vállalkozóként a 0858-as bevallásban kötelezett a tételes egészségügyi hozzájárulás megfizetésére. A százalékos egészségügyi hozzájárulás alapja az őstermelői jövedelem, amit csökkenteni kell a járulékalapot képező jövedelem összegével (480 000 – 824 500 forint). Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség nem keletkezik. NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL
1. A mezőgazdasági őstermelők(kistermelők) nyilatkozata(i) (0853-12-01-as lap) Ezt a bevallási lapot csak a mezőgazdasági őstermelők tölthetik ki! A 0853-as bevallás első oldalán az erre szolgáló helyen írja be, hogy a bevalláshoz a 085312-01-as lapot is csatolja. A lap kitöltése előtt, a 0853-12-es lapokhoz készített kitöltési útmutatóban foglalt általános tudnivalókat is olvassa el (1.1. pont), melyekből megismerheti a támogatások kezelésével, az átalányadó választásával/megszüntetésével, a de minimis támogatásokkal kapcsolatos szabályokat. Mezőgazdasági kistermelőnek azt az őstermelőt kell tekinteni, akinek az őstermelésből származó, támogatások összege nélküli bevétele a 7 millió Ft-ot nem haladja meg. I. A mezőgazdasági kistermelő nyilatkozata az átalányadózás választásáról201 201
Szja-törvény 50. § (2)-(3) bekezdések
222
321. sor: Ha Ön mezőgazdasági kistermelőként az átalányadózást választja a 2009. évre, jelezze ezt „X”-szel az erre szolgáló négyzetben. Ha a 2008. adóévre átalányadózást választott és 2009-re is ezt az adózási módot kívánja fenntartani, akkor ezt a sort ne töltse ki! II. A mezőgazdasági kistermelő nyilatkozata az átalányadózás megszüntetéséről 322. sor: Ha Ön a 2008. adóévre a mezőgazdasági kistermelésből származó jövedelmének meghatározására az átalányadót választotta, de a 2009. adóévben nem ezen a módon kíván adózni, ezt az erre szolgáló négyzetben az „X” beírásával jelezze. III. A mezőgazdasági kistermelő nemleges bevallási nyilatkozata202 323. sor: Ez a sor a mezőgazdasági kistermelésből származó bevételt és a bevételként figyelembe vett támogatások összegét tartalmazza, ha nyilatkozattételi jogával él. Nyilatkozattételi jogával akkor élhet, ha az Ön bevétele a mezőgazdasági őstermelői tevékenységéből a bevételként elszámolt támogatások összege nélkül 600 000 Ft-nál több, de a 4 000 000 Ft-ot nem haladta meg 2008-ban és a jövedelem megállapítására tételes költség-elszámolási módot választott, továbbá rendelkezik e bevételének 20%-át kitevő – az őstermelői tevékenységével összefüggésben felmerült és költségként is elismert – kiadást igazoló számlával. Ezzel a nyilatkozattal eleget tehet az őstermelői tevékenységből származó bevételével összefüggő bevallásadási kötelezettségének. Egyéb más jövedelmei tekintetében a személyi jövedelemadó bevallás megfelelő sorait kell kitöltenie. Ha nyilatkozattételi jogával él, akkor olvassa el, a 0853-09-es bevallási lap 289. sorához írt útmutatót is, mivel a bevétele 5%-a után, 15% egészségügyi hozzájárulási kötelezettsége keletkezhetett. A jármű használattal kapcsolatos, számlával igazolt költségeit csak akkor veheti számításba a nyilatkozat kitöltésénél, ha útnyilvántartást vezet. A tevékenységüket közös igazolvány alapján folytató őstermelők203, valamint a családi gazdálkodó és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagok204 is élhetnek nyilatkozattételi jogukkal, de csak külön-külön és csak akkor, ha mindannyian ezt a módszert választják. Amennyiben egyszerűsített bevallási nyilatkozatot tesz, akkor a tárgyi eszközeinek és a nem anyagi javainak az értékcsökkenési leírását, valamint a korábban elhatárolt veszteségének a 20%-át az adóévre elszámoltnak kell tekintenie. Amennyiben nyilatkozattételi jogával él és kizárólag olyan bevételt szerez, amely adózás szempontjából adóterhet nem viselő járandóságnak minősül (pl. nyugdíjas), akkor e bevételét is be kell vallania, függetlenül attól, hogy e jövedelmei után adófizetési kötelezettsége nem keletkezik. 324. sor: Ebbe a sorba a 323. sor összegéből a költségek fedezetére és fejlesztési célra folyósított támogatás205 bevételként figyelembe vett összegét írja be. 325. sor: Ebbe a sorba a 323. sor összegéből a 2008. évben folyósított egységes területalapú (földalapú) támogatás összegét írja be. 202
Szja-törvény 78/A. § (4), és (6) bekezdések; 23. § Szja-törvény 78/A. § (2); (4) bekezdés 204 Szja-törvény 3. § 18. és 19. pont 205 Szja-törvény 3. § 42. pont 203
223
326. sor: Ebbe a sorba a 323. sor összegéből az egyéb jogcímen folyósított támogatás összegét írja be. Ilyen támogatás például erdőtelepítés esetén a jövedelempótló támogatás. IV. A mezőgazdasági őstermelő nyilatkozat az őstermelésből származó jövedelem számítási módjáról Ezek a nyilatkozatai arra szolgálnak, hogy megkönnyítsék a bevalláskitöltő programok alkalmazását, valamint a bevallás feldolgozását. A 327-329. sorok szolgálnak arra, hogy X-szel megjelölje a 0853-12-02 és 0853-12-03-as pótlapok mely sorait fogja kitölteni akkor, ha tételes költségelszámolás vagy 10%-os vélelmezett költséghányad szerinti elszámolás vagy átalányadózás szabályai szerint állapítja meg a 2008. évi mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelmét. Jelölnie kell továbbá a 330. sorban, hogy kíván-e – csak tételes költségelszámolás esetén van erre lehetőség – kistermelői költségátalányt elszámolni. V. A mezőgazdasági őstermelő bevallást pótló nyilatkozata a költségvetés felé fennálló kötelezettségéről 331. sor: Ha Önnek a 0801-es bevallást azért nem kell kitöltenie és beküldenie, mert az abban szereplő valamennyi adat nulla lenne, akkor az ebben a sorban lévő négyzetbe írjon „X”-et!
NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL
ÚTMUTATÓ AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓ 2008. ÉVI ADÓBEVALLÁSÁHOZ Ezeket a bevallási lapokat csak az egyéni vállalkozók tölthetik ki! A 0853-as bevallás első oldalán az erre szolgáló helyen írja be, hogy a bevalláshoz a 085313-01-es és 02-es pótlapot is csatolja. Önnek, a 0853-13-as, a 0853-14-es pótlapokon, illetőleg bizonyos esetekben a 0853-15-ös pótlapon, az egyéni vállalkozói tevékenységéből származó jövedelméről, valamint annak adójáról kell számot adnia, nyilatkoznia, amennyiben azt a személyi jövedelemadó törvény rendelkezései szerint kell megállapítania. Amennyiben lehetősége van, vegye igénybe a JAVA program szolgáltatásait a NAV honlapján (www.nav.gov.hu).
1. A BEVALLÁS BENYÚJTÁSÁRA KÖTELEZETTEK KÖRE E bevallási lapokat kell kitöltenie annak az egyéni vállalkozónak, 1. aki az egyéni vállalkozói tevékenységét megszünteti;
224
2. aki a személyi jövedelemadó törvény hatálya alól áttér a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá; 3. aki ügyvédi, szabadalmi ügyvivői, végrehajtói, közjegyzői, európai közösségi jogászi tevékenységét ügyvédi, szabadalmi ügyvivői, végrehajtói, közjegyzői iroda, ügyvédi társulás tagjaként folytatja; 4. akinek a vállalkozói igazolványát, vagy hatósági engedélyét jogerősen visszavonták; 5. aki az eva hatálya alá tartozik, de akinél az evás időszak előtt foglalkoztatási, kisvállalkozói, fejlesztési tartalék címén érvényesített bevételt csökkentő kedvezmény a feltételek hiánya miatt nem vált véglegessé és emiatt személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége keletkezett; 6. aki az eva hatálya alá tartozik, de az egyszerűsített vállalkozói adóra tett nyilatkozata nem volt jogszerű; 7. akinél az evás időszak előtt érvényesített kisvállalkozói adókedvezmény nem vált véglegessé; 8. aki a 2008. évre az eva szerinti adózást választotta, de évközben a feltételek hiánya miatt kikerült az eva törvény hatálya alól és emiatt vissza kellett térnie a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá, az áttérés időpontjától; 9. aki családi gazdálkodóként mezőgazdasági őstermelői tevékenységet folytat, de a családi gazdaság nyilvántartásba vétele előtt kisvállalkozói kedvezményt, kisvállalkozások adókedvezményét, foglalkoztatási kedvezményt vett igénybe, illetve fejlesztési tartalék címén csökkentette a bevételét és ezek az igénybevett kedvezmények nem váltak véglegessé. 2. ÁLTATÁNOS TUDNIVALÓK A jövedelem megállapításakor a bevételeket és a költségeket Ft-ban kell figyelembe venni. Abban az esetben, ha Ön nem pénzben kapja az ellenértéket (vagyoni értéket), akkor bevételnek a Ft-ban kifejezett szokásos piaci értéket kell tekintenie. Akkor is ezt a bevallási lapot kell kitöltenie, ha Ön más törvény szerint kettős könyvvitel vezetésére kötelezett, a 0853-13-01 és 0853-13-02-es lapokon az adózói nyilatkozatokat kell kitöltenie. A 0853-13-03-tól a 07-ig tartó bevallási lapokat akkor is be kell nyújtania, ha azon nem szerepel adat. Ebben az esetben csak az összesítő (vastag keretes) sorokba írjon nullát. (Elektronikus úton vagy 2D módon – internetes program felhasználásával papír alapon – történő kitöltés esetén a bevétel, egyéb költség sorokba írjon nullát.) Amennyiben Ön kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a 2008. január 1-je és december 31-e közötti időszakra eső egészségügyi szolgáltatási járulékát és a nyugdíjjárulékát a 0853-14-es lapon kell bevallani. A cégautó adót minden egyéni vállalkozónak a 0853-06-os lapon kell bevallania. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a 0853-09-es lapon tehet eleget a cégautó adó utáni egészségügyi hozzájárulás fizetésének. A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozónak a saját járulékait és a cégautó adó után fizetendő egészségügyi hozzájárulási kötelezettségét, a 2008. évben a 0858-as bevallásban kellett közölnie.
225
2.1 AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉGBŐL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
Többféle vállalkozói tevékenység esetén az egyéni vállalkozásból származó bevételeit és a költségeit együttesen (összesítve) vegye figyelembe. Ha Ön a 2008. évben év közben vált özvegyi vagy örökösi jogon egyéni vállalkozóvá, olvassa el a 11.1 pont alatti tájékoztatást. Amennyiben az evát jogszerűtlenül választotta, akkor az adóhatóságnak kellett megállapítania becsléssel a bevételét és a költségeit azon időpontig, amikor ennek tényét Ön vagy az adóhatóság feltárta. Ebben az esetben a becsléssel megállapított bevételi és költség adatokat kötelező figyelembe vennie a jövedelemszámításkor és az Szja törvény szerinti könyvvezetési kötelezettségének a becsült időszakot követően kell eleget tennie. Az eva választása miatt a 2007. évi bevallásában további korrekciókkal kellett számolnia. Amennyiben a választása nem volt jogszerű a 2008. évre, akkor a korrekciós tételek miatt a 2007. évi bevallását is módosítania kell önrevízió útján. Ha Ön 2007-ben az átalányadó szabályai szerint adózott és az eva választása a 2008. évre nem volt jogszerű, akkor csak a vállalkozói személyi jövedelemadó megállapítására vonatkozó szabályokat alkalmazhatja, mivel az átalányadózásra nem térhetett vissza. Amennyiben az egyéni vállalkozói tevékenységét év közben megszüntette, de az adóéven belül ismételten egyéni vállalkozói tevékenységet kezdett folytatni, akkor az éves bevallásában az egyéni vállalkozásból származó jövedelem, valamint a tájékoztató adatok megállapításakor a 0853-13-as bevallási lapon a mindkét időszak éves összesített adatait szerepeltesse. Ha Ön a 2008. évre az átalányadózást választotta, de az egyéni vállalkozói tevékenységét év közben megszüntette, majd az adóéven belül azt újra kezdte, akkor az adóév egészére a vállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazására kellett áttérnie. A személyi jövedelemadó törvény szerint jövedelmét – a törvényben is megjelölt feltételek figyelembevételével – kétféle módszer szerint állapíthatja meg: a vállalkozói jövedelem szerinti adózás, az átalányadózás. A döntését a 0853-13-01-es lap I. táblájában kell jelölnie. Az átalányadózás következő adóévre történő választásáról vagy annak megszüntetéséről a 0853-13-01-es bevallási lap III. és IV. tábláin nyilatkozhat. Az átalányadózással és annak választásával kapcsolatos tudnivalókat a 0853-13-06-os lap útmutatójánál a 15. pont alatt találja. 3. AZ
EGYÉNI VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉGBŐL MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES TOBÁBBI TUDNIVALÓK
Az útmutató a következőket tartalmazza:
SZÁRMAZÓ
JÖVEDELEM
226
4. Az államháztartással szembeni egyéb kötelezettségek teljesítése 5. A családi gazdaságok egyéni vállalkozó tagjainak adózása 6. Az egyszerűsített vállalkozói adó 2009. évre történő választása esetére vonatkozó szabályok 7. Az egyéni vállalkozói tevékenység megszűntetéséhez kapcsolódó különös szabályok 8. A szja-törvény hatálya alól, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá áttérő egyéni vállalkozó bevallásával összefüggő szabályok 9. A Jövedelem-(nyereség)-minimum (Nyilatkozat) 10. Az 50 milliós vállalkozói adóalap esetén érvényesíthető kedvezményes személyi jövedelemadó mértékének szabályai 11. Az egyéni vállalkozás özvegyi jogon vagy örökösként történő folytatására vonatkozó szabályok 11.1 Az egyéni vállalkozás özvegyi jogon vagy örökösként történő folytatása 11.2 Az egyéni vállalkozás egyesítésével összefüggő új előírások, özvegyi jogon vagy örökösként történő folytatás esetén 12. A vállalkozói személyi jövedelemadó megállapítása 13. A veszteségelhatárolás 14. A vállalkozói osztalékalap (osztalékalapok különbözetének) és annak adójának megállapítása 15. Az átalányadózással és annak választásával kapcsolatos tudnivalók a 2008. évre 16. A kisvállalkozói kedvezmény részletező adatai 17. Adatok a csekély összegű (de minimis) támogatásokról, valamint az un. csoportmentességi és az adórendszeren kívüli támogatásokról 18. A kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni vállalkozót terhelő járulékokról 4. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSSAL SZEMBENI EGYÉB KÖTELEZETTSÉG (0801) TELJESÍTÉSE Az egyéni vállalkozó a rehabilitációs hozzájárulás-, a játékadó-, a kulturális járulék-, az innovációs járulék-, a szakképzési hozzájárulás-, a különféle környezetvédelmi termékdíjfizetési, valamint a piacra-jutási támogatás visszafizetési kötelezettségét a 2009. február 25éig beadandó 0801-es bevallásban tudja bevallani. Ha Ön a 0801-es bevallásban felsorolt adónemek egyikének fizetésére sem kötelezett, akkor ezt a bevallást nem kell benyújtania, de erről, ha kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak minősül vagy az eva hatálya alá tartozik és a 0853-13-as bevallási lapot az 1/5-7. pontban leírtak miatt kell kitöltenie, a 0853-13-01-es lap V. pontjának 408. sorában, ha – nem minősül kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak, a 0858-as bevallásban, ha az egyéni vállalkozói tevékenysége tekintetében az eva hatálya alá tartozik, de őstermelőként is nyilvántartja az adóhatóság, a 0853-12-01-es lap V. pontjánál a 331. sorban nyilatkozhat. A foglalkoztatói minőségben keletkezett adó-, járulék-, és hozzájárulás kötelezettség bevallására a 0808-as számú bevallás szolgált.
227
5. A CSALÁDI GAZDASÁGOK EGYÉNI VÁLLALKOZÓ TAGJAINAK ADÓZÁSA A családi gazdálkodónak és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagnak mezőgazdasági őstermelői tevékenysége tekintetében adókötelezettségét a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint kell teljesítenie akkor is, ha a családi gazdaság nyilvántartásba vétele egyéni vállalkozói igazolvány alapján történt, ha a bevétele az szja-törvény 6. sz. mellékletében felsorolt őstermelői termékek előállításából, felsorolt tevékenységek gyakorlásából származik. A mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem megállapításával kapcsolatos tudnivalók a 0853-12-es laphoz fűzött útmutatóból ismerhetők meg. Mindez a következőket is jelenti: – A családi gazdaságban folytatható kiegészítő tevékenység után továbbra is az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint kell adóznia, ha az egyéni vállalkozói igazolványában fel van tüntetve. – Egyéni vállalkozóként a mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek nem minősülő tevékenységek tekintetében az átalányadó választásáról nyilatkozni lehet. – Ha a családi gazdaságba befolyt összes bevétel őstermelői tevékenységből származik, akkor a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó bevallásadási kötelezettségnek kell eleget tenni, de az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemélynek a (0853-13as) bevallási lapot ekkor is be kell küldenie az adóhatósághoz. Ebben az esetben a 0853-13-as bevallási lapok összesítő soraiba kell nullát beírni. – A nem egyéni vállalkozói igazolvánnyal végzett kiegészítő tevékenységből származó jövedelem után annak kell adóznia, aki azt az adóhatósághoz bejelentette. A bejelentkezéskor választott adózási mód szerint kell a kiegészítő tevékenység után a jövedelmet megállapítania. – Egyéni vállalkozói bevétel hiányában a kötelezően fizetett saját jogú járulék összegét, és a családi gazdaság nyilvántartásba vétele előtt keletkezett veszteség összegét nem lehet megosztani a családtagokkal. A járulék összegét a bevételével szemben az a magánszemély vonhatja le, aki annak megfizetésére kötelezett. A nyilvántartott veszteség összegét is csak az a magánszemély érvényesítheti a jövedelmével szemben, aki a veszteséget „hozta”. – A bevételt csökkentő kedvezményeket az őstermelésből származó jövedelmével szemben a családi gazdálkodó érvényesítheti.
6. AZ EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ 2009. ÉVRE 206 TÖRTÉNŐ VÁLASZTÁSA ESETÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Amennyiben Ön 2008-ban a személyi jövedelemadó törvény rendelkezései szerint állapítja meg egyéni vállalkozásból származó jövedelmét, de 2008. december 20-áig bejelentkezett az eva hatálya alá, akkor az áttéréssel kapcsolatosan az alábbiakra legyen figyelemmel: 206
2002. évi XLIII. törvény (EVA) 10. §
228
– A bejelentés évében az egyéni vállalkozásból származó éves jövedelem megállapításakor az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó előírások szerint meg kell állapítania, de a bevallásban nem kell levezetnie, a meglévő készletekkel kapcsolatos bevételét és azt mindaddig adóalapot nem érintő bevételként kell nyilvántartania, és bevallania (505. sor) amíg e törvény előírásai szerint teljesíti adókötelezettségét vagy – ezt meg szüntetve – a személyi jövedelemadó törvény szerinti átalányadózást alkalmazza. – A megszűnés szabályai szerint megállapított készletek értékét az adóalanyiság 2009. évre való választása esetén a 2008. évi bevallásban (0853-13-as bevallási lap 505. sorában) kell szerepeltetni. – Az adóalanyiság első adóévét megelőző adóév utolsó napján megszerzett vállalkozói bevételnek kell tekinteni minden olyan Önt egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel megillető ellenértéket (422. sor adata), amelyről kiállított számla, egyszerűsített számla szerinti teljesítési időpont megelőzi az eva törvény szerinti adóalanyiság első adóévét. – Amennyiben a személyi jövedelemadó törvény hatálya alatt kisvállalkozói kedvezményt, kisvállalkozói adókedvezményt érvényesített, vagy fejlesztési tartalék nyilvántartása (lekötése), foglalkoztatottak számának növekedése miatt csökkentette a bevételét, akkor a felsorolt kedvezmények végleges érvényesítésére vonatkozó szabályok az evás időszak alatt is vonatkoznak majd Önre. Ez azt jelenti, ha például a kisvállalkozói kedvezmény alapjául szolgáló tárgyi eszközöket értékesíti, átsorolja, stb. az Szja törvényben meghatározott időszakon belül, akkor e tárgyi eszközökre tekintettel a nyilvántartott kisvállalkozói kedvezmény kétszeresének adóját – mely 2003. december 31-éig 18%, 2004. január elsejétől 16%, 2006. évtől 10% – vállalkozói személyi jövedelemadó címén meg kell fizetni. – Abban az esetben, ha az evás időszakot megelőzően fejlesztési tartalékkal csökkentette a bevételét és a 2009. évre átjelentkezett az eva törvény hatálya alá, akkor az eva hatálya alatt a fejlesztési tartalék nem cél szerint történő feloldása esetén a feloldott összeg utáni adót késedelmi pótlékkal növelten kell visszafizetnie (486. sor). – Ha a tárgyi eszközt az evás időszakban helyezi üzembe, akkor az üzembe helyezést megelőzően az adózás utáni jövedelem csökkentésekor levont beruházási költség összegével nem kell az adózás utáni jövedelmét növelnie, mivel e tekintetben az Szja törvény e rendelkezése az evás időszakban nem vonatkozik Önre. – Az eva hatálya alá bejelentkezett adózót az adóévben megszerzett bevétele után nem terheli a cégautó adó, továbbá a vállalkozói személyi jövedelemadó és a vállalkozói osztalékalap utáni adó, vagy átalányadó. Természetesen más jogcímen megszerzett jövedelmek tekintetében a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség fennáll. 7. AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉG MEGSZÜNTETÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK
2008. évtől kezdődően, ha Ön az egyéni vállalkozói tevékenységét 2008. évben megszűntette vagy vállalkozói igazolványát, vagy hatósági engedélyét jogerősen visszavonták, a 0853-as bevallásában, 2009. május 20-áig kell számot adnia a magánszemélyként Önt terhelő személyi jövedelemadó, valamint vállalkozói személyi jövedelemadó vagy átalányadó, továbbá a vállalkozói különadó kötelezettségéről is. Nem kell a tevékenység megszűnésére irányadó rendelkezéseket alkalmazni, ha a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó tevékenységét
229
cselekvőképességének elvesztését követően a nevében és javára törvényes képviselője folytatja. Amennyiben a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó e tevékenységét halála után özvegye vagy örököse folytatja, akkor az özvegy, örökös esetében az egyéni vállalkozó tevékenységet folyamatosnak kell tekinteni. Olvassa el a 11. pont alatti tájékoztatót. Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetését követően, de az éves adóbevallás benyújtása előtt a megszüntetett tevékenységgel összefüggésben az egyéni vállalkozásból származó bevételek között figyelembe nem vett további bevétel érkezik, illetve e bevallás benyújtására nyitva álló határidőt követően kiadás merül fel, akkor az ilyen bevételekre és kiadásokra az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására előírt szabályok vonatkoznak (9. sor). A tevékenység megszüntetésekor a vállalkozói lapok „d” oszlopai szolgálnak a megszűnés szabályai szerinti jövedelem levezetésére, az adókötelezettség meghatározására. A 0853-13-01 és -13-02-es lapokon az Önre vonatkozó részeket is töltse ki! Ne felejtse el a 0853-13-01-es lapon a 404. sorban feltüntetni a tevékenysége megszűnési időpontját sem. A lapok kitöltésekor további bevételnek minősül és a jövedelemszámítás során a 421. sor „d” oszlopában figyelembe kell venni: a költségek között elszámolt és megszűnéskor meglévő összes vásárolt és saját termelésű készlet (anyag, áru, félkész és késztermék) leltári értékét (a leltár szerinti értéket a Szja. tv. 5. sz. mellékletében foglaltak szerint kell megállapítani); a tárgyi eszközök – ideértve a tartalék alkatrészt és a gyártóeszközt is – leltári értékét, amennyiben azok beszerzési árát a költségei között egy összegben számolhatta el az alacsony bekerülési érték miatt; a gazdasági épület, az üzlet, a műhely, az iroda és az egyéb – kizárólag a jövedelemszerző tevékenységhez használt- ingatlan bérleti vagy használati jogáról való lemondás miatti ellenérték összegét – akkor is, ha azt az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésekor még nem kapta meg –, ha a használati jog, vagy a bérleti jog megszerzésére fordított kiadását a költségei között elszámolta. (Amennyiben ez az összeg a bevallás időpontjában még nem ismert, akkor a bérleti, a használati jog megszerzésére fordított kiadást kell további bevételnek tekinteni.) bevételnek kell tekinteni a tevékenység megszüntetése napjáig kiállított, az általános forgalmi adó törvényben meghatározott bizonylaton feltüntetett egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel - Önt megillető ellenértéket is.
Fontos tudnia, hogy a bevételeit nem csökkentheti • a foglalkoztatási kedvezménnyel (a 429. sorban);
230
•
kisvállalkozói kedvezmény címén (a 432. sorban), a 0853-13-07-es lapot nem töltheti ki.
Egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése esetén Önnek, a tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint, a „d” oszlopokban kiszámított vállalkozói osztalékalap után, kell az adót megfizetnie a 0853-as bevallás benyújtásakor. Az általánostól eltérő szabályokra az adott soroknál „Megszűnt” címmel talál segítséget.
8. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ TÖRVÉNY HATÁLYA ALÓL, A TÁRSASÁGI ADÓRÓL ÉS AZ OSZTALÉKADÓRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY HATÁLYA ALÁ ÁTTÉRŐ EGYÉNI VÁLLALKOZÓ BEVALLÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOK
Aki a tevékenységének megszüntetése nélkül egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá vagy részvénytársasággá alakul át, 2008. évtől kezdődően, az átalakulásra tekintettel, az átalakulás napját megelőző nappal megállapított (szja, különadó, eho) kötelezettségeiről a 0853-as bevalláson ad számot. A bevallás benyújtási határideje 2009. május 20. Aki a tevékenységének megszüntetése nélkül egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá vagy részvénytársasággá alakul át, illetve ügyvédi szabadalmi ügyvivői, önálló bírósági végrehajtói, közjegyzői, az európai közösségi jogászi tevékenységét ügyvédi, szabadalmi ügyvivői, végrehajtói, közjegyzői irodában, ügyvédi társulás tagjaként folytatja, annak a jövedelmét a megszűnés szabályai szerint is és a megszűnés szabályai nélkül is ki kell számítania. Ebben az esetben a vállalkozói osztalékalapnak a megszűnés szabályai szerint történő levezetésénél a vállalkozói személyi jövedelemadóként csak a 0853-13-04-es lap 462. sor „c” oszlopában kiszámított vállalkozói adóalapot terhelő adó vehető figyelembe és a 0853-13-04-es lap 455. sor „c” oszlopában kiszámított jövedelmet kell bevallani. A megállapított vállalkozói osztalékalap különbözetet a jogutód gazdasági társaságban szerzett értékpapír megszerzésére fordított érték részeként nem lehet figyelembe venni. A vállalkozói osztalékalapok különbözete, azaz a 0853-13-05-ös lap 483. sorába írt összeg után az adót csak akkor kell megfizetni, ha - a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint elkészített végleges vagyonmérleg és az azt alátámasztó vagyonleltár alapján megállapítható, hogy - az átalakulás napjára elkészített leltárban feltüntetett összes eszköz nem került a jogutód gazdasági társaság tulajdonába. Ekkor az át nem adott eszközök együttes vagyonértékelés szerinti értékének az a része, amely nem haladja meg a vállalkozói osztalékalapok különbözetét, az átalakulás napjával a végleges átalakulási vagyonmérlegében, a számviteli törvény előírásai szerint kimutatott pozitív összevont átértékelési különbözet az egyéni vállalkozó jövedelmének minősül és a 0853-13-03-as lap 421. sor „c” oszlopában kell számításba venni.
231
E jövedelem után az adó mértéke 25%, melynek összegét a 0853-13-05-ös lap 485. sorában kell megállapítani és a jövedelem utáni adót a bevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetni. Amennyiben az egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá vagy részvénytársasággá történő átalakulást követően, de az egyéni cégként végzett tevékenységgel összefüggésben további bevétel érkezik, illetve kiadás merül fel, akkor ezek az összegek a (jogutód) társaság bevételét, illetve kiadását képezik. Az előzőekben foglaltak értelemszerűen irányadóak akkor is, ha az egyéni vállalkozó ügyvédi, szabadalmi ügyvivői, végrehajtói, közjegyzői, európai közösségi jogászi tevékenységét ügyvédi, szabadalmi ügyvivői, végrehajtói, közjegyzői iroda, ügyvédi társulás tagjaként folytatja azzal, hogy a bevallási időszak záró napja, a tagi jogviszony keletkezését megelőző nap. Ne felejtse el, hogy az adott sorok „d” oszlopaiban is lehetősége van Önnek a bevételeit csökkenteni: • a fejlesztés tartalék címén nyilvántartott összeggel (mértéke nem lehet több a bevételnek az elismert költségeket meghaladó részének 25%-nál, de legfeljebb adóévenként 500 millió forintnál); • a kisvállalkozói adókedvezmény összegével (a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó csökkentheti a bevételét legfeljebb évi 30 millió forinttal kisvállalkozói kedvezmény címén). Amennyiben a társasági adó törvény hatálya alá történő áttérése előtt bevételcsökkentő (de minimis) kedvezményt érvényesített, a társaság „jogutódnak” tekintendő, azaz az egyéni vállalkozói jogállás ebből a szempontból nem szűnt meg.
Abban az esetben, ha a vállalkozás 2008. évben veszteséges (a 448. sor „c” oszlopába írt összegnek a 436. sor „c” oszlopába írt összeg levonása utáni rész), vagy elhatárolt veszteséggel is rendelkezik, akkor figyeljen arra, hogy a „jogutód” társas vállalkozásba csak a belföldi tevékenység eredményeképpen keletkezett veszteség összegét viheti tovább. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá történő áttérés esetén Önnek, a tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályok mellőzésével, azaz a „c” oszlopban feltüntetett (és levezetett) megállapított adóalap (455. vagy 456. sor „c” oszlopa) után kell az adót megfizetnie a 0853-as bevallás benyújtásakor. Az általánostól eltérő szabályokra az adott soroknál „Átalakuló” címmel talál segítséget.
9. JÖVEDELEM-NYERESÉG-MINIMUM A vállalkozói jövedelemadó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozónak a vállalkozói személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége kiszámítása előtt el kell döntenie, hogy a tárgyévi egyéni vállalkozásból származó jövedelme alapulvételével megállapított
232
vállalkozói adóalap összege után vagy a jövedelem-(nyereség)-minimum után (ha erre kötelezett) fizeti meg a vállalkozói személyi jövedelemadót. Élhet a nyilatkozattételi jogával is, azaz a 0853-15-ös lap benyújtásával. Nem kell alkalmazni a jövedelem-(nyereség)-minimum számítást: - az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének évére és az azt követő adóévre, amennyiben a tevékenység megkezdését megelőző 36 hónapban egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytatott; - az egyéni vállalkozó tevékenységi körét érintően elemi kár következett be az adóévben és/vagy a megelőző adóévben. Ebből a szempontból elemi kár az elemi csapás okozta olyan kár, amely az egyéni vállalkozó megelőző adóévi bevételének legalább a 15 százalékát eléri. A tevékenységét az előző adóévben vagy az adóévben megkezdő egyéni vállalkozó esetében elemi kárnak a tevékenység egy napjára eső átlagos napi bevétel 365 napra számított összegének legalább a 15 százaléka minősül. Amennyiben az egyéni vállalkozó nem rendelkezik tőle független szervezet által kiadott okmánnyal, a kár tényét tartalmazó, általa kiállított jegyzőkönyvet a kár keletkezését követő 15 napon belül meg kellett küldenie a telephelye szerint illetékes állami adóhatóság részére. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem nem terjeszthető elő és a jövedelem-(nyereség)-minimum számítására kötelezett az egyéni vállalkozó. Amennyiben a fentiek miatt nem kell alkalmaznia a jövedelem-(nyereség)-minimum számítást, úgy a 0853-13-01-es lapon a 409. sorban „1”-es vagy „2”-es vagy „3”-as szerepel. Abban az esetben, ha alkalmaznia kell jövedelem-(nyereség)-minimum számítást, úgy a következők szerint kell eljárni: A tevékenységét megszüntető egyéni vállalkozó a „d”, az tevékenységet özvegyi jogon folytató, illetve az egyesített tevékenység esetén a „c”, míg a társasági és osztalékadó hatálya alá áttérő egyéni vállalkozó a „c” oszlopokban vezeti le a számításokat. Ad.1 Először meg kell határozni a 0853-13-03-as és 04-es lapok sorainál leírtak alapján a módosított vállalkozói adóalapot (455c/d). Ad.2 Ki kell számítani az un. hasonlítási alapot. Hasonlítási alap: A bevétel és a bevételt növelő tételek összegéből a költségek levonása után fennmaradó rész [454c/d=(421+425)448]. Ad.3 El kell végezni a jövedelem-(nyereség)-minimum levezetését. Jövedelem-(nyereség)minimumnak – a belföldi telephelyhez köthető – a tárgyévi adóalapba beszámító bevételnek az adóévben – a belföldi telephelyhez köthető – az eladásra beszerzett áruk beszerzési értékével és az eladott közvetített szolgáltatások értékével csökkentett részének 2%-át kell tekinteni 456c/d=[421a/b vagy 421c/d* -[(442c/d+(443a/b vagy 443c/d)] x 0,02. Így kell eljárni akkor is, ha külföldön is van telephelye és az adott országgal Magyarország a kettős adóztatás elkerülésére nemzetközi egyezményt kötött.
233
*Amennyiben külföldi telephellyel is rendelkezik, de a kettős adóztatás elkerülésére nincs egyezmény, akkor a 421. sor c/d oszlopába írt összegből kell kiindulnia a jövedelem(nyereség)-minimum meghatározásánál. Fontos! Abban az esetben, ha az adóévben bevétele nem volt, azaz a 421. és 425. sorba nullát írt, úgy nem tud jövedelem-(nyereség)-minimumot számítani. Ha a bevételei és a költségei megegyeznek (vagy a költségek meghaladják a bevételek összegét), azaz a módosított vállalkozói adóalapja nulla, a számításokat el kell végeznie. Nem mentesíti a számítások elvégzése alól az a körülmény sem, ha a bevétele ugyan magasabb a költségeinél, de korábbi évről (évekről) veszteséget hoz, amit figyelembe vesz a vállalkozói adóalap megállapítása során. Ha elvégezte a számításokat, következő a teendője. Hasonlítsa össze a 454c/d és 456c/d oszlopának összegeit, azaz nézze meg, hogy a hasonlítási alap eléri-e a jövedelem-(nyereség)-minimum összegét. Ha a 454c/d > 456c/d, úgy a 455c/d szerinti módosított vállalkozói adóalap után kell a vállalkozói személyi jövedelemadót megfizetnie. Amennyiben a fentiek miatt nem kell alkalmaznia a jövedelem-(nyereség)-minimum számítást, úgy a 0853-13-01-es lapon a 409-es sorba „4”-est írjon. Ha a 454c/d < 456c/d, úgy választási lehetősége van eldönteni, hogy a jövedelem(nyereség)-minimumot tekinti a vállalkozói személyi jövedelemadó alapjának. Ekkor a 0853-13-01-es lapon a 409. sorba „5”-öst írjon. Dönthet úgy is, hogy a 455c/d szerinti módosított vállalkozói adóalap után fizeti a vállalkozói személyi jövedelemadót. Ekkor ki kell töltenie, és csatolnia kell a bevallásához a 0853-15-os Nyilatkozatot. Amennyiben a fentiek miatt nem alkalmazza a jövedelem-(nyereség)-minimum számítást, úgy a 0853-13-01-es lapon a 409. sorba „6”-ost írjon. Döntése előtt feltétlenül olvassa el a 10. pont alatt található, a 2008. évtől hatályos 50 milliós rendelkezés általános magyarázatát is.
10. A kedvezményes adókulcs alkalmazásának feltételei 50 millió forint alatti vállalkozói adóalap esetén A szja-törvény 2008. januárjától hatályos előírása alapján, vállalkozói személyi jövedelemadót fizető egyéni vállalkozó vállalkozói adóalapja azon része után, amely nem több 50 millió forintnál – lentebb részletezett feltételek megléte esetén –, a vállalkozói személyi jövedelemadó mértéke 16% helyett 10%. Tekintettel arra, hogy Ön a 6% adónak megfelelő összeget csak az szja-törvényben megjelölt céloknak megfelelően költheti el, joga van eldönteni, hogy nem a 10% adókulcsot alkalmazza, hanem 16% mértékkel fizeti meg a vállalkozói személyi jövedelemadót. Ha Ön már előre tudja, hogy nincs módja, vagy nem akarja a 6% mértékkel megállapított összeget a szja-törvényben megjelölt célok szerint elkölteni, 16% mértékkel állapíthatja meg a vállalkozói személyi jövedelemadóját. Akkor
234
sem tud élni az új előírás adta lehetőséggel, ha Ön alkalmazott nélkül, kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó. Abban az esetben, ha a de minimis kerete elfogyott, szintén nincs lehetősége a 10% mértélű adókulcs alkalmazására. Fontos! Bárhogy dönt is Ön, e döntése gazdasági döntés, így utóbb önellenőrzéssel nem módosítható. Visszafizetési kötelezettség Abban az esetben, ha Ön nem a cél szerinti felhasználásra tekintettel vezeti ki a nyilvántartásából az összeget, akkor a kivezetést követő 30 napon belül késedelmi pótlékkal növelten meg kell fizetnie a kivezetett résszel azonos összegű adót. Ha a nyilvántartásba vétel adóévét követő harmadik adóév végéig nem történik meg a nyilvántartásba vett összeg – következőkben részletezettek szerinti – felhasználása, a nyilvántartásba vett résszel azonos összegű adót késedelmi pótlékkal növelten (a késedelmi pótlékot a 49/B. § (16) bekezdésében foglaltak szerint kell kiszámítani) a negyedik adóévet követő év első hónapja utolsó napjáig kell megfizetni, és az említett napot követő első adóbevallásban kell bevallani. Amennyiben az Ön egyéni vállalkozói jogállása az említett időszak alatt bármely okból megszűnik (ide nem értve, ha annak oka cselekvőképességének elvesztése vagy a halála), a fel nem oldott résszel azonos összegű adót késedelmi pótlékkal növelten a jogállás megszűnésének napját követő 30 napon belül kell megfizetni. Abban az esetbe, ha özvegyi jogon vagy örökösként folytatja tovább az egyéni vállalkozói tevékenységet, úgy nem keletkezik visszafizetési kötelezettség, ha egyebekben megfelel a tevékenységet folytató a feltételeknek. Ha a lekötést követően áttér az Eva törvény hatálya alá, mivel az egyéni vállalkozói jogállása nem szűnik meg, a 6%-os kedvezménnyel összefüggő rendelkezéseket az eva hatálya alatt is alkalmaznia kell. Figyelem! További fontos tudnivaló a kedvezményes kulcs alkalmazásához. Az Ön vállalkozói adóalapjának el kellett érnie 2008. évben és/vagy 2007. évben a jövedelem-(nyereség)minimumot. Ezt a feltételt azzal is teljesítheti, ha Ön – választási lehetőségével élve – a 0853-as adóbevallásában legalább a jövedelem-minimumot tekinti adóalapnak. Amennyiben az adóévet megelőző évben, azaz 2007. évben Ön még nem volt egyéni vállalkozó, csak az adóévre, azaz 2008. évre vonatkozik ez a feltétel. A 2007. évről szóló adóbevallásnál már célszerű volt figyelembe venni, hogy a 10% mértékű adókulcs 2008. évben csak akkor alkalmazható (függetlenül attól, hogy a korábbi szabályok szerint 2007-ben már alkalmazhatták), ha a 0753-as bevallásában legalább a jövedelem-minimumnak megfelelő adóalapot vallott be, feltéve, hogy a vállalkozói adóalapja nem érte el a jövedelem-(nyereség)-minimum nagyságát. Ezt a feltételt nem kell teljesítenie Önnek, a tevékenysége megkezdésének évében és az azt követő évben, ha a tevékenység megkezdését megelőző 36 hónapban egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytatott, vagy ha az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtotta. Önnek külön nyilvántartást kell vezetnie oly módon, hogy abból megállapítható legyen a nyilvántartásba vétel/nyilvántartásból történő kivezetés időpontja, a nyilvántartott és a
235
nyilvántartásból kivezetett összeg, valamint a nyilvántartásból történő kivezetés alapjául szolgáló kiadások teljesítésének időpontja és összege, vagy a nyilvántartásból történő kivezetés miatt fizetendő adó és késedelmi pótlék összege, a kötelezettség keletkezésének időpontja. A 10% mértékű adókulcs alkalmazásának feltételei: –
–
–
–
–
–
Ön nem érvényesíti az szja-törvény 13. számú mellékletében szabályozott kisvállalkozások adókedvezményét (a fejlesztési hitel kamatkedvezményét), a kisvállalkozói adókedvezményt, valamint az átmeneti rendelkezések szerinti vállalkozói adókedvezményt. Önnél az adóévben legalább egy fő a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma. Az egyéni vállalkozó – kivéve, ha kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül – önmagát is figyelembe veheti az átlagos állományi létszám meghatározásánál. Az Ön vállalkozói adóalapja elérte az adóévben és/vagy a megelőző adóévben a jövedelem-(nyereség)-minimumot vagy az adóbevallásában legalább a jövedelemminimumot veszi (vette) figyelembe a vállalkozói személyi jövedelemadó alapjaként. Amennyiben az adóévet megelőző évben Ön még nem volt egyéni vállalkozó, csak az adóévre kell ennek a feltételnek megfelelnie. Olvassa el a 456. sorhoz írtakat is! Önnek meg kell felelnie az államháztartásról szóló törvényben meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének, azaz az ott meghatározottaknak megfelelően foglalkoztatja munkavállalóit. Ön az adóévben, legalább az adóévi átlagos állományi létszám és a minimálbér évesített összegének szorzataként meghatározott járulékalap kétszeresére vall be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot. Az említett szorzatként meghatározott járulékalapot csak egyszeresen kell számítania Önnek, ha a székhelye a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló 311/2007. (XI. 17.) Kormányrendelet 2. számú melléklete szerinti kistérség, illetve település valamelyikében van207. A minimálbér évesített összegét az adóév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének 12-szeres szorzataként kell kiszámítani, ha az egyéni vállalkozó jogállása az adóév egészében fennállt. Az előbbi összeg 365-öd részének és az adóévben fennálló tevékenység naptári napjainak a szorzatát kell figyelembe venni, ha az egyéni vállalkozó a tevékenységét az adóévben kezdte meg, vagy szüntette meg. Bevallásában egyéb adatként közli a (nyilvántartott) adó összegét.
A felsorolt feltételeknek együttesen kell megfelelni. Ebben az esetben az egyéni vállalkozó az adóalapjának az 50 millió forintot meg nem haladó részére 10% adót fizethet, és csak az 50 millió feletti részre kell 16% adót fizetnie.
Az adómegtakarítás összegének felhasználása 207
A 64/2004. (IV. 15.) Kormányrendelet 3., illetve 5. számú mellékletében szereplő, de a 311/2007. (XI. 17.) Kormányrendelet 2. számú mellékletében nem szereplő kistérség, település, 2008. december 31-ig tekinthető kedvezményezettnek.
236
Ön a 10% mértékű kulcs alkalmazása esetén, a 6% adónak megfelelő összeget, csak meghatározott célokra fordíthatja. Ennek érdekében a 6% adónak megfelelő összeget köteles nyilvántartásba venni abban az adóévben, amikor érvényesítette a kedvezményes adókulcsot (ezt az adókulcsot a 2008. évi bevallás benyújtásakor 2009-ben lehet első ízben érvényesíteni, így a nyilvántartásba vétel első éveként 2009. évet kell figyelembe venni). A 6% adónak megfelelő, nyilvántartott adómegtakarítás felhasználása – a szja-törvény adta keretek között – adózó döntése szerint történhet. Az erre vonatkozó döntés utóbb nem módosítható. a) A vállalkozói adóalap 6% adónak megfelelő adómegtakarítási összege a 10% adómértéket tartalmazó adóbevallás benyújtásának adóévében az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában – az Ön döntése szerint – az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. b) Dönthet úgy is, hogy a 6% adónak megfelelő adómegtakarítási összeget kizárólag beruházásra, felújításra vagy az előbbiek céljára felvett hitel törlesztésére kívánja fordítani, választhat, hogy azt a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak tekinti. c) Az elsődleges mezőgazdasági termelést is végző egyéni vállalkozónál maradó összeg, ha azt kizárólag beruházásra, felújításra vagy az előzőek céljára felvett hitel törlesztésére használja fel, az EK Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendelet 4. cikkében foglalt támogatásnak minősül. Ekkor csekély összegű (de minimis) támogatás nem vehető igénybe.
Az a) pont szerinti esetben, ha Ön a nyilvántartott összeget csekély összegű (de minimis) támogatásnak tekinti, kivezetheti a nyilvántartásból – a lekötés adóévét követő három adóév bármelyikében – akár több részletben és évenként is – az adóévben az Ön által kizárólag üzemi célt szolgáló, a szja-törvény szerint értékcsökkenési leírás alapját képező tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy előállítása érdekében beruházási, felújítási kiadásokra tekintettel (ide nem értve az olyan beruházási, felújítási kiadást, amelyre a lekötött fejlesztési tartalékát a szja-törvény 49/B. §-ának (16) bekezdése szerint oldja fel); – a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű alkalmazott és/vagy korábban munkanélküli és/vagy pályakezdő személy foglalkoztatásával kapcsolatos költségként elszámolt kiadására tekintettel, feltéve, hogy az említettek foglalkoztatása 2007. december 31-ét követően kezdődött és a foglalkoztatásokra a szja-törvény 49/B. § (6) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak szerint kerül sor; – pénzügyi intézménnyel kötött hitelszerződés alapján (ideértve a pénzügyi lízinget is) fennálló kötelezettsége csökkentésére tekintettel.
237
A b) és c) pont szerinti esetekben, ha Ön a nyilvántartott összeget a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak tekinti, vagy ha elsődleges mezőgazdasági termelést is végző egyéni vállalkozó, akkor kivezetheti a nyilvántartásból – a nyilvántartásba vétel adóévét követő három adóév bármelyikében – akár több részletben és évenként is – az adóévben Ön által, kizárólag üzemi célt szolgáló, a szja-törvény szerint értékcsökkenési leírás alapját képező tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy előállítása érdekében teljesített beruházási, felújítási kiadásokra tekintettel (ide nem értve az olyan beruházási kiadást, amelyre a nyilvántartott fejlesztési tartalékát oldja fel a szja-törvény 49/B. §-ának (16) bekezdése szerint); – pénzügyi intézménnyel kötött hitelszerződés alapján (ideértve a pénzügyi lízinget is) az előbbiekben említett beruházási, felújítási kiadások miatt fennálló kötelezettsége csökkentésére tekintettel, feltéve, hogy a nyilvántartásból kivezetett összegekkel finanszírozott előbbi célok összhangban vannak a közösségi rendeletek előírásaival.
11. AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÁS ÖZVEGYI JOGON VAGY ÖRÖKÖSKÉNT TÖRTÉNŐ FOLYTATÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
11.1 AZ
EGYÉNI FOLYTATÁSA
VÁLLALKOZÁS
ÖZVEGYI
JOGON
VAGY
ÖRÖKÖSKÉNT
TÖRTÉNŐ
Ha az egyéni vállalkozó e tevékenységét halála után özvegye vagy örököse folytatja, akkor – az egyéni vállalkozó tevékenységét folyamatosnak tekintve – továbbra is úgy kell eljárni, hogy az adóévben az elhunyt egyéni vállalkozó által megszerzett vállalkozói bevétel, elszámolt vállalkozói költség, igénybe vett kedvezmény, elhatárolt veszteség kizárólag az özvegyet, az örököst illeti. Ennek feltétele, hogy az özvegy, illetve az örökös a tevékenység folytatásának szándékát 90 napon belül bejelentse az állami adóhatóságnak. Az elhunyt egyéni vállalkozó által az adóévben költségként elszámolt vállalkozói kivét, ilyenkor is kizárólag az elhunyt által megszerzett önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. Ezen összeg után az adóhivatal állapítja meg a végleges adót az elhunyt magánszemélynél. Ügyelni kell arra, hogy az elhunyt által megfizetett adóelőleget is az elhunyt adókötelezettségének megállapításánál számítsák be. Ebben az esetben tehát, a vállalkozói kivét összegéből nem kell a 0853-as bevallás 10. sorában figyelembe venni azt a részt, amelyet az elhunyt egyéni vállalkozó a halálát megelőzően számolt el költségként. Ugyanakkor, az elhunyt egyéni vállalkozó által az adóévben költségként elszámolt vállalkozói kivét összegét – a szja-törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – az özvegy, illetve az örökös, figyelembe veszi a vállalkozói adóalap megállapításánál, valamint vállalkozói osztalék 25% mértékű kiszámításához.
238
Az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását, az elhunyt magánszemély kifizetői, munkáltatói minőségében keletkezett adókötelezettségének teljesítésére is érteni kell. 11.2 AZ
EGYÉNI VÁLLALKOZÁS EGYESÍTÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ ÚJ ELŐÍRÁSOK, ÖZVEGYI JOGON VAGY ÖRÖKÖSKÉNT TÖRTÉNŐ FOLYTATÁS ESETÉN
Abban az esetben azonban – az előzőekben leírt rendelkezésétől eltérően –, ha az özvegy vagy az örökös egyébként már egyéni vállalkozó, és az elhunyt tőle eltérő adózási mód szerint adózott, a tevékenység folytatás szándékának bejelentésétén túl, ugyanezen 90 napon belül bejelenthette – amennyiben a törvényi feltételeknek megfelelt – azt is, hogy mely adózási előírás szerint (vállalkozói személyi jövedelemadó, átalány, egyszerűsített vállalkozói adó alanyaként)kíván adózni a folytatott egyesített tevékenység után. Ebben az esetben a nem választott adózási móddal folytatott tevékenységre az özvegy vagy az örökös egyéni vállalkozó az elhalálozás napjára vonatkozóan a szja-törvény rendelkezései szerint, de a tevékenység megszüntetésére irányadó előírások figyelmen kívül hagyásával állapítja meg a kötelezettségeket. Tehát, megállapítja a vállalkozói adóalapot, a vállalkozói osztalékalapot, a vállalkozói személyi jövedelemadót, a vállalkozói osztalékalap utáni adót, vagy az átalányadó alapját, annak adóját és azokat az adóévre vonatkozó adóbevallásban (jelen esetben, a 0853-as bevallásban) bevallja, az adót a bevallásra nyitva álló határidőig megfizeti. Eltérő szabály vonatkozik az egyszerűsített vállalkozói adó alanyaira. Abban az esetben, ha az elhunyt egyéni vállalkozó az eva alanya volt, függetlenül attól, hogy mely adózási mód szerint folytatja az özvegy vagy az örökös egyéni vállalkozó az egyesített tevékenységet, az eva alapja utáni adót az elhunyt vállalkozónál az adóhatóság állapítja meg. Értelemszerűen, a különadó fizetési kötelezettség is terheli az egyesítés előtti időszakra az egyesített tevékenységet folytató egyéni vállalkozót. Ez azt jelenti, hogy az „elhagyott” adózási mód szerint megállapított személyi jövedelemadó kötelezettségen túl a különadó megállapítását is el kell végezni. Az egyesített tevékenységre értelemszerűen irányadóak az alkalmazott adózási módról a választott adózási módra történő áttérés esetére és az adózási mód alkalmazási feltételeire vonatkozó rendelkezések. Az adóhatósághoz bejelentett, egyesített tevékenység adózási módjával kapcsolatos nyilatkozat a 0853-13-02-es lap 412. sorában található. Feltétlenül ki kell töltenie ezt a sort, tekintettel arra, hogy csak ebben az esetben tud az adóhatóság a bevalláson belül a adózási mód szerinti levezetést programmal támogatni. Abban az esetben, ha azonos adózási mód szerint adózott – az evát kivéve – az elhunyt egyéni vállalkozó, illetve a tevékenységet tovább folytató egyéni vállalkozó özvegy vagy örökös, a 412. sorba „1”-est kell beírni.
239
A következő esetek lehetségesek az eltérő adózást követően, az egyesített tevékenység adózási módjának választására. Sorsz
2 3 4 5 6 7 8 9 10
Egyesített tevékenység adózási módja átalányadó átalányadó vállalkozói szja eva átalányadó vállalkozói szja vállalkozói szja eva eva
Elhunyt tevékenység adózási módja vállalkozói szja átalányadó átalányadó eva eva eva vállalkozói szja vállalkozói szja átalányadó
Egyesített tevékenység előtti adózási módja átalányadó vállalkozói szja vállalkozói szja vállalkozói szja átalányadó vállalkozói szja átalányadó eva eva
A választástól függően, a következőkre kell figyelni a bevallás kitöltésekor. Ha 2-es a jelölés, Ön, az Ön által eredetileg alkalmazott átalányadó módszerét választotta az egyesített tevékenység kötelezettségének megállapítására. Az elhunyt vállalkozói adóalapját, osztalékadójának alapját, valamint adóját a 0853-13-03, -04, -05 lapokon most Önnek kell levezetni és megállapítani. A -03-as lapon a bevallási időszak záró időpontja az elhalálozás napja. Az átalányadó levezetésére a 0853-13-06-os lap szolgál. A bevallási időszak záró napja, ha év közben nem szünteti meg a tevékenységét, 2008. december 31. Az átalányadó alapján megállapított különadó fizetési kötelezettség után, a vállalkozói személyi jövedelemadóval adózott jövedelem alapján meghatározott különadó összegével együtt írja át a 0853-07-es lap 242. sorába. Fontos! Az átalány feltételeinek az egyesített tevékenység esetén is meg kell felelni. Tekintettel arra, hogy az elhunyt a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazta, de jelenleg Ön az egyesített tevékenységre az átalányadózás szabályai szerint adózik, az 505. sorban, az adóalapba be nem számító bevételként nyilvántartott készletérték összegét is ki kell számítania az elhunyt vállalkozói személyi jövedelemadó adatai alapján, és szerepeltetnie kell. A készletek értékét az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint kell megállapítania és a saját készletértékével együtt kell számításba vennie. A bevallási időszakra vonatkozóan különadó, egészségügyi hozzájárulás kötelezettséget is számolni kell.
Ha 3-as a jelölés, Ön, az Ön által eredetileg alkalmazott vállalkozói személyi jövedelemadózás helyett, az elhunyt által alkalmazott átalányadó módszerét választotta az egyesített tevékenységre. Ebben az esetben a 0853-13-03, -04, -05 lapokon Önnek le kell vezetni és meg kell állapítani az egyesítés előtti saját vállalkozói jövedelmét. A 0853-13-03as lapon a bevallási időszak záró időpontja ebben az esetben is az elhalálozás napja. Az átalányadó levezetésére a 0853-13-06-os lap szolgál. A bevallási időszak kezdő napja – feltéve, hogy nem év közben kezdte meg tevékenységét az elhunyt vállalkozó – 2008.
240
január 1., míg záró napja, ha év közben Ön nem szünteti meg az egyesített a tevékenységét, 2008. december 31. Fontos! Az átalány feltételeinek az egyesített tevékenység esetén is meg kell felelni. Tekintettel arra, hogy az Ön a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazta, de jelenleg az egyesített tevékenységre az átalányadózás szabályai szerint adózik, az 505. sorban, az adóalapba be nem számító bevételként nyilvántartott készletérték összegét is ki kell számítania és szerepeltetnie kell. Ne felejtse el, hogy az elhunyt előző évi (0753-14-03as lap 444. sor) bevallásában feltüntetett összeget is figyelembe venni az 505. sor kitöltésénél. Az Ön készleteinek értékét az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint kellett megállapítania az elhalálozás napjára. Szintén szüksége van az elhunyt előző évi bevallására és irataira ahhoz, hogy meg tudja állapítani (ki tudja számítani) az átalányadózást megelőző időszakból fennmaradt összes elhatárolt veszteségből annak 20%-át, melyet az átalányozás időszaka alatt évente elszámoltnak kell tekintenie, és be kell írnia a saját elhatárolt vesztesége 20%-val együtt a 0853-13-04-es lap 468. sorába. A bevallási időszakra vonatkozóan különadó, egészségügyi hozzájárulás kötelezettséget is számolni kell. Ha a jelölés „4”-es, Ön, az Ön által eredetileg alkalmazott vállalkozói személyi jövedelemadózás módszerét választotta az egyesített tevékenységre. Ebben az esetben a 0853-13-03, -04, -05 lapokon Önnek le kell vezetni és meg kell állapítani a vállalkozói jövedelmet. A 0853-13-03-as lapon a bevallási időszak záró napja, ha Ön év közben nem szünteti meg a tevékenységét, 2008. december 31. Az elhunyt átalányadójának levezetésére a 0853-13-06-os lap szolgál. A bevallási időszak kezdő napja – feltéve, hogy nem év közben kezdte meg tevékenységét az elhunyt vállalkozó – 2008. január 1., míg záró időpontja, az elhalálozás napja. Fontos! A bevételei meghatározásakor legyen figyelemmel arra, hogy az elhunyt által nyilvántartott (0753-15-03-as lap 444. sorában szereplő) készletérték bevételnek minősül, melyet a 424. sorban, a „c” oszlopban szerepeltetnie kell.
Ha a jelölés „5”-ös, Ön, az Ön által eredetileg alkalmazott vállalkozói személyi jövedelemadózás helyett, az elhunyt adózási módszerét az egyszerűsített vállalkozói adózást választotta az egyesített tevékenységre. Ebben az esetben a 0853-13-03, -04, -05 lapokon Önnek le kell vezetni és meg kell állapítani az egyesítés előtti saját vállalkozói jövedelmét. A 0853-13-03-as lapon a bevallási időszak záró időpontja ebben az esetben is az elhalálozás napja. Fontos! Ne felejtse el, hogy az eva hatálya alá történő átlépéskor meglévő kintlévőségeit még a vállalkozói személyi jövedelemadózás szabályai szerint kell figyelembe vennie, azaz bevételnek kell tekintenie és a 0853-13-03-as lap 422. sorában szerepeltetnie kell minden olyan Önt, az egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel megillető ellenértéket, amelyről kiállított számla, egyszerűsített számla szerinti teljesítési időpontja megelőzi az eva alanyiság kezdő időpontját.
241
Az 505. sorban, az adóalapba be nem számító bevételként nyilvántartott készletérték összegét se felejtse el feltüntetni. Ezt a szabályt mindaddig alkalmaznia kell, ameddig az eva hatálya alá tartozik. A készletek értékét az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint kell megállapítania az elhalálozás napjára. Ha 6-os a jelölés, Ön, az Ön által eredetileg alkalmazott átalányadó módszerét választotta az egyesített tevékenységre is. Az átalányadó levezetésére a 0853-13-06-os lap szolgál. A bevallási időszak kezdő napja – feltéve, hogy Ön nem év közben kezdte meg tevékenységét – 2008. január 1., míg záró időpontja, ha Ön év közben nem szünteti meg a tevékenységét, 2008. december 31. Fontos! A bevallása kitöltésekor legyen figyelemmel arra, hogy az elhunyt által az eva hatálya alatt nyilvántartott (0753-15-03-as lap 444. sorában szereplő) készletértéket is szerepeltetnie kell az 505. sorban mindaddig, amíg az átalány hatálya alá tartozik. Ha 7-es a jelölés, akkor Ön az egyesített tevékenységre az Ön által alkalmazott adózási módot választotta. Ekkor a 0853-13-03, -04, -05 lapokon Önnek le kell vezetni és meg kell állapítani a vállalkozói jövedelmet. A 0853-13-03-as lapon a bevallási időszak záró napja, ha Ön év közben nem szünteti meg a tevékenységét, 2008. december 31. Az elhunyt egyszerűsített vállalkozói adóját az adóhatóság állapítja meg! Fontos! A bevallása kitöltésekor legyen figyelemmel arra, hogy az elhunyt által az eva hatálya alatt nyilvántartott (0753-15-03-as lap 444. sorában szereplő) készletértéket is szerepeltetnie kell a 422. sorban. Ha a jelölés 9-es vagy 10-es, akkor Ön az egyesített tevékenységre az Ön által alkalmazott egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adózási módot választotta. Ebben az esetben a bevallási időszak kezdő napja – feltéve, hogy az elhunyt nem év közben kezdte meg tevékenységét – 2008. január 1., míg záró időpontja, az elhalálozása napja lesz. Fontos! Ne felejtse el a bevallás 505. sorában kiszámítani és feltüntetni az elhunyt tevékenységével kapcsolatosan megállapított készletértéket is.
12. VÁLLALKOZÓI SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ MEGÁLLAPÍTÁSA A 0853-13-as lapokon a kétféle adózási módszer, csak a 0853-13-01 és 02-es lapon tett nyilatkozat szerint alkalmazható. A 0853-13-03-as lap kitöltése Mielőtt a bevallása kitöltéséhez hozzákezdene, kérjük, jelölje meg a bevallási időszakot az erre szolgáló helyen, mert e nélkül a bevallása hibás lesz! Bevételek208 208
Szja-törvény 17. §; 49/B. §; 49/B. § (1) bekezdés, 10. sz. melléklet
242
A 2008. évi adóalapba beszámító bevétel 421. sor: Ebben a sorban az egyéni vállalkozói tevékenységével kapcsolatosan az adóévben elért (kézhez vett vagy jóváírt) bevételét kell szerepeltetnie. Bevételnek minősülnek különösen az Szja. tv. 10. számú mellékletében meghatározottak. Támogatások elszámolása A támogatások kezelésével kapcsolatos átmeneti rendelkezések szerint a támogatással összefüggő adókötelezettséget a 2003. december 31-én hatályos rendelkezések szerint kapott támogatást valamely ok miatt részben vagy egészben vissza kell fizetnie, akkor azt a részt, amelyet a visszafizetendő összegből bevételként már elszámolt, a visszafizetés évében levonhatja a bevételéből. Az egységes területalapú (földalapú) és az egyéb jogcímen folyósított támogatás a személyi jövedelemadó törvény alkalmazásában nem tekinthető a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak. Az egységes területalapú támogatás209 összegét, a folyósítás évében kell bevételnek tekinteni. Amennyiben az egységes területalapú támogatást köteles lesz visszafizetni, a visszafizetés összegével annak az adóévnek a bevételét kell csökkentenie, amely évben a visszafizetés megtörtént. A támogatás címén folyósított összeg kezelését az is befolyásolja, hogy azt végleges támogatásként vagy visszafizetési kötelezettség mellett folyósították. Amennyiben jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján vissza nem térítendő támogatást kapott, a támogatás révén megszerzett bevételével szemben csak olyan kiadás alapján számolhat el költséget, amelynek a támogatás felhasználásával történő teljesítését a jogszabály, illetve a nemzetközi szerződés lehetővé teszi. Az előre folyósított támogatás összegéből az adóévben az az összeg minősül bevételnek, amely egyenlő a támogatás felhasználásával teljesített kiadás alapján az adóévben elszámolt költség(ek) – ideértve az értékcsökkenési leírást is – összegével. Amennyiben az előre folyósított támogatás összege költségnek nem minősülő kiadás fedezetére is szolgál, akkor a költségként el nem ismert kiadásokra (személyes vagy családi szükségletre) felhasznált támogatás összege az adóévben megszerzett bevételnek minősül. Abban az esetben, ha a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra 2008. január 1-je előtt előre folyósított, bevételként elszámolt támogatást köteles lesz egészben vagy részben visszafizetni, akkor a már elszámolt bevétel tekintetében az önellenőrzésre irányadó szabályok szerint kell eljárni, amennyiben a támogatás bevételként történő elszámolása a visszafizetés adóévét megelőzi. Ebben az esetben a visszafizetés miatti késedelmi kamat, késedelmi pótlék, vagy más hasonló jogkövetkezmény címén teljesített kiadás sem számolható el költségként. 2008. január 1-jét követően a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak csak az minősül, amelyet a magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett kap.210 209 210
Szja-törvény 3. § 28. pont Szja-törvény 3. § 42. pont
243
A jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján a cél szerinti felhasználás igazolásával egyidejűleg, vagy azt követően utólag, a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatást a jövedelem kiszámításánál nem kell bevételként figyelembe venni, ekkor azonban a támogatás cél szerinti felhasználásának megfelelően teljesített kiadás alapján sem számolható el költség, értékcsökkenési leírás. Amennyiben a támogatás csak részben nyújt fedezetet a kiadásra, a támogatás összegét meghaladó kiadás tekintetében költség, értékcsökkenési leírás elszámolható. Abban az esetben, ha Ön olyan 100 ezer – 2006. január 1-je előtti beszerzés esetén 50 ezer – Ft-nál magasabb egyedi értékű, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközt adott át ellenérték nélkül 2008-ban, melynek a beszerzési árát egy összegben költségként elszámolta és ez az átadás a beszerzés időpontját követő 1 éven belül történt, akkor a beszerzési értéket teljes egészében bevételként kell figyelembe vennie. Amennyiben az átadás a beszerzést követő 1 éven túl, de 2 éven belül történt, akkor a beszerzési érték 66%-át, ha 2 éven túl, de 3 éven belül történt, akkor a beszerzési érték 33%-át kell a bevételéhez hozzászámítania. A bevételét e címen nem kell megnövelnie 3 éven túli átadás esetén, vagy ha azt természetbeni juttatás címén nyújtotta. (Egyes tárgyi eszközök beszerzési árának egy összegben történő elszámolására csak akkor volt mód, ha azt korábban még nem vették használatba és az üzembe helyezésre kiemelt térségben, vállalkozói övezetben került sor, valamint akkor, ha a tárgyi eszköz beszerzési árának forrása bevételnek számító, kizárólag cél szerinti támogatásból történt, illetve 2006. január elsejét követően 250 főnél kevesebb alkalmazott foglalkoztatása esetén a tárgyi eszköz üzembe helyezésére a leghátrányosabb helyzetű 48 kistérség valamelyikében került sor.) Bevételnek minősül a kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszköz – ideértve a selejtezett tárgyi eszközt is –, nem anyagi javak, anyag, félkész termék értékesítésekor kapott ellenérték, illetőleg ezek szokásos piaci értéke, ha ez utóbbi a több, amennyiben azok beszerzési, előállítási költségét bármelyik évben költségként elszámolta vagy értékcsökkenési leírást számolt el. Ha olyan ingó vagyontárgyat, ingatlant, vagyoni értékű jogot idegenít el, amelyet nem kizárólag üzleti célból használt, akkor az ebből származó jövedelem adózására az ingó, az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Bevételnek minősül a kizárólag üzleti célt szolgáló, de az értékcsökkenési leírásból kizárt tárgyi eszközök, nem anyagi javak eladási ára is azzal, hogy ilyen esetben a nyilvántartásba vett beruházási költséget lehet figyelembe venni az értékesítéskor a költségek között. Bevételnek minősül minden olyan, az egyéni vállalkozói tevékenység keretében átruházott ingatlanból, vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, átruházott (véglegesen átengedett), megszüntetett ilyen jogból (a továbbiakban: ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából) származó ellenérték, amelyet az átruházásra tekintettel az egyéni vállalkozó megszerez; ilyennek minősül különösen az eladási ár, a cserében kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke, valamint az ingatlan, a vagyoni értékű jog gazdasági társaság vagy más cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként) történő szolgáltatása esetén, a vagyontárgynak a társasági szerződésben, más
244
hasonló okiratban meghatározott értéke211, megnövelve a 2007. december 31-ig hatályos előírások alkalmazásával lakásszerzési kedvezmény alapjaként érvényesített összeggel, ha egyébként ez a kötelezettség az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásából következik.212 Abban ez esetben, ha a 2008. évre bejelentkezett az eva hatálya alá és a kifizetőnek tett nyilatkozatában valamely bevételére az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást jogosulatlanul választotta, akkor e bevétele után a vállalkozói személyi jövedelemadó megállapítására vonatkozó szabályok szerint kell adóznia. Ezt az összeget a 0853-08-01-es lap 258. és/vagy a 0853-08-02-es lap 274. sor „b” oszlopából kell átírnia a 421. sorba. A táppénz213 címén folyósított összeg adózás szempontjából bérnek minősül (0853-A lap 4. sora). Az Flt214 alapján folyósított vállalkozói járadék összege, melyet az egyéb feltételek megléte eseték akkor folyósítanak, ha az álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább 365 nap időtartamig egyéni vállalkozóként folytatott tevékenységet, és e tevékenység folytatása alatt vállalkozói járulékfizetési kötelezettségének eleget tett, szintén bér jövedelemnek tekintendő. Nem bevétel a személygépkocsi értékesítésekor kapott ellenérték összege még akkor sem, ha az értékesítést megelőzően az a kisvállalkozói kedvezmény alapjául szolgált és megfizette utána a cégautó adót. Személygépkocsi értékesítése esetén az ingó értékesítésből származó jövedelem megállapítására vonatkozó szabályokat (162. sor) kell alkalmazni, amennyiben az ingó vagyontárgy átruházása nem minősül rendszeresen vagy üzletszerűen végzett gazdasági tevékenységnek. Átalakuló Amennyiben Ön a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá tér át, akkor bevételként kell figyelembe vennie az átalakulás napjával a végleges átalakulási vagyonmérlegében, a számviteli törvény előírásai szerint kimutatott pozitív összevont átértékelési különbözetet. Tevékenység megszüntetése A tevékenység megszüntetésekor bevételnek minősül: a költségek között elszámolt és megszűnéskor meglévő összes vásárolt és saját termelésű készlet (anyag, áru, félkész és késztermék) leltári értéke (a leltár szerinti értéket a Szja. tv. 5. sz. mellékletében foglaltak szerint kell megállapítani); a tárgyi eszközök – ideértve a tartalék alkatrészt és a gyártóeszközt is – leltári értéke, amennyiben azok beszerzési árát a költségei között egy összegben számolhatta el az alacsony bekerülési érték miatt; a gazdasági épület, az üzlet, a műhely, az iroda és az egyéb – kizárólag a jövedelemszerző tevékenységhez használt- ingatlan bérleti vagy használati jogáról való lemondás miatti ellenérték összege – akkor is, ha azt az egyéni vállalkozói 211
Szja-törvény 61. § (1) bekezdés Szja-törvény § (7) bekezdés 213 Szja-törvény 3. § 21. pont b és d alpont 214 1991. évi IV. tv. 44. § (1) bekezdés 212
245
tevékenység megszüntetésekor még nem kapta meg –, ha a használati jog, vagy a bérleti jog megszerzésére fordított kiadását a költségei között elszámolta. (Amennyiben ez az összeg a bevallás időpontjában még nem ismert, akkor a bérleti, a használati jog megszerzésére fordított kiadást kell további bevételnek tekinteni.) bevételnek kell tekinteni a tevékenység megszüntetése napjáig kiállított, az általános forgalmi adó törvényben meghatározott bizonylaton feltüntetett egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel - Önt megillető ellenértéket is.
Bevételt növelő tételek215 Eva hatálya alá történő átlépés miatt figyelembe vett további bevétel 422. sor216: Amennyiben 2008. december 20-áig első ízben jelentkezett be az eva hatálya alá, illetőleg akkor is, ha a 49/A. § (8) bekezdése alapján jelentkezett217 be az eva hatálya alá, bevételnek kell tekintenie minden olyan Önt egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel megillető ellenértéket, amelyről kiállított számla, egyszerűsített számla szerinti teljesítési időpont megelőzi az eva alanyiság első adóévét, illetőleg a 49/A. § (8) bekezdésében biztosított áttérésig kiállított számla, egyszerűsített számla szerinti bevételét. Foglalkoztatottak számának csökkenése miatt további bevétel 423. sor: Vállalkozói bevételnek minősül az egyéni vállalkozó által foglalkoztatottak adóévet megelőző adóévi átlagos állományi létszámának az adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát meghaladó érték és a megelőző adóév első napján érvényes havi minimálbér évesített összegének szorzataként meghatározott összeg 1,2-szerese, de legfeljebb a korábban érvényesített összes foglalkoztatási kedvezmény összegének, az egyéb feltételek megléte esetén 1,2-szerese. [49/B. § (5)] {Az adóévi átlagos állományi létszámot a munkavállalók által az adóévben, munkaviszonyban töltött naptári napok összegével, majd ezen összegnek az adóév napjainak (a tevékenységet megkezdő, illetőleg megszüntető egyéni vállalkozó esetében az adóévben fennálló tevékenység naptári napjainak számával történő elosztásával két tizedesre kerekítve kell meghatározni azzal, hogy a számításnál figyelmen kívül kell hagyni aa) azt a munkavállalót, aki az egyéni vállalkozónál történő alkalmazását megelőzően az egyéni vállalkozóval a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő más személynél munkaviszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban, továbbá személyesen közreműködő tagsági jogviszonyban végzett munkát, ab) a szülési szabadság, a gyermekgondozási ellátás miatti szabadság, a betegség miatti 30 napon túli keresőképtelenség, a büntetés-végrehajtás naptári napjainak számát; b) a havi minimálbér évesített összege: ba) a havi minimálbér tizenkétszerese, bb) a tevékenységét megkezdő, illetőleg megszüntető egyéni vállalkozó esetében a ba) szerinti összeg 365-öd része és az adóévben fennálló tevékenység naptári napjainak szorzata.} Átalányadózás hatálya alóli áttérés miatt további bevétel
215
Szja-törvény 49/B. § (4)-(5) bekezdés 2002. évi XLIII. tv. 17. § (1) bekezdés 217 Vállalkozói útmutató 11.2 pont 216
246
424. sor: Abban az esetben, ha a 2007. évben az egyéni vállalkozásból származó jövedelme megállapításakor átalányadózást alkalmazott, majd a 2008. évre áttért a vállalkozói jövedelem szerinti adózásra, akkor a bevételének részeként kell számításba venni, az adóalapot nem érintő bevételként nyilvántartott – a megszűnés szabályai szerint kiszámított – készlet leltári értékét is, amelyet az átalányadózásra való áttéréskor kellett kiszámítania (0753-13-03-as lap 444. sor). Bevételt növelő tételek összesen 425. sor: Ebben a sorban összegezze a 422-424. sorokba írt bevételt növelő összegeket.
Bevételt csökkentő tételek (kedvezmények)218 Ha Ön olyan családi gazdálkodó, akit egyéni vállalkozói igazolvány alapján vettek nyilvántartásba a családi gazdaság bejegyzésekor és csak őstermelői bevétele van, akkor egyéni vállalkozói bevétel hiányában a 426–428. és a 433. sorokat ne töltse ki. E sorok kedvezményeit az őstermelésből származó bevételéből vonja le. E kedvezmények összegét a családi gazdaság nem foglalkoztatottként közreműködő tagjaival nem oszthatja meg a jövedelemszámítás során. Szakképző iskolai tanuló után igénybe vehető kedvezmény219 426. sor: A szakképző iskolai tanulóval kötött – jogszabályban meghatározott – tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés esetén minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 24%-ával (16 560 Ft), ha a szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján végzi a gyakorlati képzést, minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 12%-ával (8 280 Ft) csökkentheti a bevételét. Megváltozott munkaképességű alkalmazott után igénybe vehető kedvezmény220 427. sor: A legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása esetén személyenként, havonta az ilyen alkalmazottnak fizetett bérrel, de legfeljebb a hónap első napján érvényes havi minimálbérrel (69 000 Ft) csökkentheti a bevételét. Foglalkoztatásra tekintettel levonható társadalombiztosítási járulék221 428. sor: A sikeres szakmai vizsgát tett és folyamatosan tovább foglalkoztatott volt szakképző iskolai tanuló, valamint a korábban munkanélküli222, továbbá a szabadulást követő 6 hónapon belül alkalmazott szabadságvesztésből szabaduló, illetve a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy alkalmazottként történő foglalkoztatása ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át e személyek után befizetett társadalombiztosítási járulék összegével a bevételét csökkentheti amellett, hogy ez az összeg költségként is (a 444. sorban) elszámolható.
218
Szja-törvény 49/B. § (6) bekezdés Szja-törvény 49/B. § (6) bekezdés a) pont 220 Szja-törvény 49/B. § (6) bekezdés a) pont 221 Szja-törvény 49/B. § (6) bekezdés b) pont 222 Szja-törvény 3. § 43. pont 219
247
A kedvezmény összegét a 428. sor „c” oszlopába írja be. E sor „b” oszlopába a „c” oszlop összegéből a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló és a szabadságvesztésből szabaduló személy foglalkoztatására tekintettel levonható összeget írja be. Foglalkoztatási kedvezmény, a létszámnövekedésre tekintettel223 429. sor: Az adóév első napján 5 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó a létszámnövekedésre tekintettel csökkentheti a bevételét az adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának az előző adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát meghaladó érték és az adóév első napján érvényes havi minimálbér évesített összegének szorzataként meghatározott összeggel, feltéve, hogy az adóév végén nincs köztartozása. A tevékenységét év közben kezdő egyéni vállalkozó esetében az adóévi átlagos állományi létszám és a tevékenység kezdő időpontjában érvényes havi minimálbér és az adóévi átlagos állományi létszám az irányadó. A megállapított összeg 10 és/vagy 16%-nyi adóval számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. Az alapkutatás, alkalmazotti kutatás, kísérleti fejlesztés kedvezménye224 430. sor: Csökkenthető a bevétel az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés225 folytatása érdekében felmerült kiadásból az adóévben költségként elszámolt összeggel, vagy – választás szerint – a kísérleti fejlesztésre fordított beruházási költség alapján állományba vett nem anyagi jószágra az adóévben elszámolt értékcsökkenési leírás összegével, feltéve, hogy az elszámolás nem támogatásból származó bevétellel szemben történt és a szolgáltatást nyújtó nyilatkozik arról, hogy a szolgáltatást nem belföldi illetőségű adózótól, külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől, vagy a szja-törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozótól megrendelt kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás igénybe vételével teljesítette. Az előzőek nem alkalmazhatók a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségű adózótól, külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől vagy más egyéni vállalkozótól közvetve vagy közvetlenül igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás ellenértéke alapján felmerült kiadások esetében. Az az egyéni vállalkozó aki felsőoktatási intézménnyel, a Magyar Tudományos Akadémiával, továbbá bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóintézettel, kutatóhellyel (ideértve az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államnak a megfelelő szervezetét is) írásban kötött szerződés alapján és közösen végzett alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést, az előzőekben meghatározott összeg háromszorosát (de legfeljebb 50 millió Ft-ot) veheti figyelembe, amelynek a 10 és/vagy 16%-os adókulccsal számított értéke, az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. Szabadalom,használati és formatervezési mintaoltalom kedvezménye226 223
Szja-törvény 49/B. § (6) bekezdés g) pont Szja-törvény 49/B. § (6) bekezdés c) pont 225 Szja-törvény 3. § 66-68. pont 226 Szja-törvény 49/B. § (6) bekezdés h) pont 224
248
431. sor: Az adóév utolsó napján 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó esetében csökkenti a bevételt a szabadalom, a használati- és formatervezési mintaoltalom magyarországi megszerzése és fenntartása érdekében felmerült kiadásból az adóévben költségként elszámolt összeg, amennyiben az nem minősül alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés elszámolt költségének. E sorba írt összeg 10 és/vagy 16%-os adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. Kisvállalkozói kedvezmény227 432. sor: Mielőtt ezt a sort kitöltené, töltse ki a 0853-13-07-es bevallási lap 512–521. sorait, valamint a 0853-13-05-ös lapot, és olvassa el az azokhoz fűzött magyarázatot! A kisvállalkozói kedvezmény nem lehet több a vállalkozói bevételnek (421. sor adata) a vállalkozói költséget (448. sor „c” oszlopának adata) meghaladó részénél.228 Ebbe a sorba az 521. sorban szereplő összeget kell átírnia. Átalakuló Aki a személyi jövedelemadó törvény hatálya alól átkerül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá, azt ez a kedvezmény is megilleti a jövedelem számításakor. E sor „c” és „d” oszlopában azonos összeg szerepel. Helyi iparűzési adó kedvezménye229 433. sor: Ha az adóév utolsó napján nincs az állami vagy az önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, a bevétel csökkenthető a helyi adókról szóló törvény rendelkezései szerint megfizetett helyi iparűzési adó címén az adóévben elszámolt vállalkozói költséggel. A fejlesztési tartalék összege után érvényesített kedvezmény230 434. sor: Csökkentheti a bevételét fejlesztési tartalék címén, az e sor „b” oszlopában tájékoztató adatként feltüntetett összeg, legfeljebb az adóévben megszerzett vállalkozói bevétel(ek) összegéből az adóévben elszámolt vállalkozói költségek összegét meghaladó rész 50%-a, de legfeljebb adóévenként 500 millió forint. Nem vehető figyelembe itt, a 49/B. § (21) bekezdése szerint nyilvántartott összeg. Ebbe a sorba, a 421. sor összegéből a 448. sor „c” oszlopába írt összeg levonása utáni rész 50%-a, de legfeljebb 500 millió Ft írható be. (Amennyiben a fejlesztési tartalék címén nyilvántartott összeget az adóévet követően tárgyi eszköz beszerzésére fordítja, akkor a beszerzési árnak azt a részét számolhatja el a költségei között értékcsökkenési leírás címén, amely a nyilvántartásból kivezetett összeget meghaladja.) Átalakuló – Tevékenységét megszüntető A fejlesztés tartalék címén nyilvántartott összeggel a bevallás kitöltésekor a „d” oszlopban, csak a társassági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá áttérő egyéni vállalkozó csökkentheti a bevételét. 227
Szja-törvény 49/B. § (6) bekezdés d) pont Szja-törvény 49/B. § (12) bekezdés 229 Szja-törvény 49/B. § (6) bekezdés e) pont 230 Szja-törvény 49/B. § (6) bekezdés f) pont 228
249
Bevételt csökkentő tételek (kedvezmények) összesen 435. sor: Ebben a sorban a bevételt csökkentő tételeket összesítse (a 426–434.) sorokba írt adatok együttes összege). Bevétel a növelő és csökkentő tételek (kedvezmények) levonása után 436. sor: Ebbe a sorba a bevételt növelő és csökkentő tételekkel módosított bevételét írja be (a 421. és 425. sorok együttes összegének a 435. sor összegét meghaladó része vagy nulla).
Költségek231 Amennyiben olyan termék vagy szolgáltatás ellenértéke alapján kíván költséget elszámolni, amelynek értékesítője, illetve nyújtója az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott bizonylat kiállítására kötelezett, akkor a kiadás igazolására kizárólag az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti bizonylat (ide nem értve a nyugtát) alkalmas. Egyébként a kiadás igazolására kizárólag az a bizonylat alkalmas, amely megfelel az Szja tv. 9. §-ában foglaltaknak és tartalmazza a költség összegének megállapításához szükséges valamennyi adatot (így például az eladó és a vevő nevét, címét, a kiadás megnevezését, összegét és pénznemét) is. Külön szabály vonatkozik a kezdő vállalkozóra. A tevékenység megkezdését megelőzően, 3 évvel korábban beszerzett és utóbb e tevékenység végzése során felhasznált anyag- és árukészlet beszerzésére fordított, korábban költségként még el nem számolt kiadások, valamint a tevékenység megkezdéséhez szükséges egyéb kiadások, a kezdés évében a költségek között elszámolhatók, valamint a legfeljebb három évvel korábban beszerzett tárgyi eszközök, nem anyagi javak esetében az értékcsökkenési leírás elszámolása megkezdhető. Többféle vállalkozói tevékenység esetén az elismert költségeket is együttesen kell elszámolni. Több önálló tevékenységhez használt tárgyi eszköz, nem anyagi javak esetében (pl. bérbeadás/egyéni vállalkozás, őstermelés/egyéni vállalkozás) választhat, hogy melyik tevékenységének bevételével szemben számolja el az érvényesíthető költségeket. A költségek (ide értve az értékcsökkenési leírást is a teljes leírásig) nem oszthatók meg a különböző tevékenységek bevételei között. Amennyiben az egyéni vállalkozói tevékenysége mellett mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytat (pl. családi gazdaságban), akkor – az őstermelői tevékenység során előállított azon termékek szokásos piaci értéke, amelyeket egyéni vállalkozóként értékesít (vállalkozói bevétel az ellenérték), a vállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazása esetén az egyéni vállalkozói tevékenység elismert költségének minősül; – egyéni vállalkozói és őstermelői tevékenység együttes folytatása esetén a két tevékenység folytatása érdekében felmerült költségeket elkülönítve kell nyilvántartania, ha a törvény
231
Szja-törvény 4. § (3) bekezdés; 4. és 11. sz. melléklet
250
másként nem rendelkezik – a mindkét tevékenységgel összefüggő (fel nem osztható) költségeket a bevételek arányában kell megosztani. A vállalkozói szerződés alapján elért bevétele után ekho-t fizető egyéni vállalkozó magánszemély a szja-törvény költség elszámolására vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel alkalmazhatja, hogy az adóévben felmerült vállalkozói költségeit (az értékcsökkenési leírást is ideértve) olyan arányban számolhatja el, amilyen arányt a vállalkozói bevétele és a jogszerűen figyelembe vett ekho-alap adóévi együttes összegében a vállalkozói bevétel képvisel. (Pl.: Az ekho-val adózott bevétel 5 millió; az egyéni vállalkozás bevétele 10 millió, akkor az egyéni vállalkozói bevétellel szemben elszámolható költségek aránya (10 m/15m) 67%.) A költségek között elszámolt, megfizetett cégautó adó összegét az egyéni vállalkozó a 0853-06-os lapon vallja be. Vállalkozói kivét 437. sor232: Ebben a sorban, a vállalkozói kivét összegét szerepeltesse. Vállalkozói kivét az egyéni vállalkozói tevékenység során személyes munkavégzés címén vállalkozói költségként elszámolt összeg. Ezt az összeget, valamint (az akár csak részben) a személyes vagy családi szükséglet kielégítését szolgáló kiadás alapján elszámolt minden olyan vállalkozói költséget, amelyet a vállalkozói költségek elszámolására vonatkozó rendelkezések nem nevesítenek jellemzően előforduló költségként, együttvéve kell a 0853-A bevallási lap 10. sorába is beírnia. Ha a vállalkozásához használt személygépkocsi után nem fizet cégautó adót, akkor vállalkozói kivétnek kell tekintenie, a költségek között elszámolt úthasználatra jogosító bérlet, jegy értékéből – a tételes elkülönítéssel megállapított – a magáncélú használatra jutó részt, vagy – tételes elkülönítés hiányában – az e címen elszámolt költség 50%-át. Vállalkozói kivét esetében a bevétel megszerzésének időpontja a költség elszámolásának a napja. Az adóévben felvett kivét összege után – a göngyölítésre vonatkozó szabályok alkalmazása mellett – negyedévente adóelőleget kellett fizetnie, melyről a negyedéves vállalkozói személyi jövedelem adóelőleg kötelezettségével együtt a 0853-C bevallási lap 60–63. soraiban kell számot adnia. Olyan esetben, ha Ön özvegyi vagy örökösi jogon vált 2008-ban egyéni vállalkozóvá, akkor a 437. sor „b” oszlopába az örökhagyó által felvett kivét összegét, a „c” oszlopba pedig az örökhagyó által felvett, és a saját kivét együttes összegét írja be. Ügyeljen arra, hogy a 0853-A bevallási lap 10. sorába csak azt az összeget írja be, amelyet Ön vett fel az egyéni vállalkozói tevékenység özvegyi, örökösi jogon való folytatása során. [A „c” oszlop összegéből vonja le a „b” oszlopba írt összeget és a maradéknak egyeznie kell a 0853-A bevallási lap 10. sorába írt összeggel.] Tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása 438. sor: A tárgyi eszközök után elszámolt értékcsökkenési leírás összegét írja ide. A leírási kulcsok jegyzékét és alkalmazásuk szabályait a vállalkozói útmutató mellékletében találja. Amennyiben az eva hatálya alól visszatér a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá, a visszatérés első napjával az eva törvény 17. §-ában foglaltak szerint részletes 232
Szja-törvény 16. § (4) bekezdés
251
vagyonleltárt kell készítenie minden olyan eszközéről, amelyet vállalkozói tevékenysége keretében fog használni. A részletes vagyonleltárban kimutatott beruházási költségnek azt a részét, melyet az eva adóalanyiságot megelőző adóév utolsó napjára – a szja-törvény szerinti nyilvántartás alapján – kimutatott beruházási költséget meghaladja, a szja-törvény alapján elszámoltnak kell tekinteni. Az evás időszak alatt megszerzett tárgyi eszközök, nem anyagi javak esetében az adóalanyként lezárt adóévre az szja-törvény szerint időarányosan jutó értékcsökkenési leírást elszámoltnak kell tekinteni. A továbbiakban értékcsökkenési leírás ezen tárgyi eszközök, nem anyagi javak esetében csak akkor számolható el, ha annak alapjául más által kiállított bizonylaton feltüntetett ellenérték – mint beruházási költség – szolgál. Az adóalanyként lezárt evás adóévben teljesített valamennyi – egyébként a szja-törvény szerint költségnek minősülő – kiadást (juttatást) elszámoltnak kell tekinteni. A nem kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú gép, berendezés, felszerelés, jármű – kivéve a személygépkocsit – esetén egy évben, a használatbavétel évében az értékcsökkenési leírás átalányban számolható el. Az átalány összege több ilyen eszköz használata mellett is legfeljebb az éves bevétel 1%-áig, ezen belül is az eszköz(ök) nyilvántartási értékének legfeljebb 50%-áig terjedhet. Ezen felül saját tulajdonú személygépkocsi esetében a használatbavétel évében az éves bevétel 1%-a, de legfeljebb egy személygépkocsi beszerzési árának 10%-a vehető figyelembe értékcsökkenési leírás címén (ha nem fizeti meg a személygépkocsi után a cégautó adót.) Amennyiben a támogatás összegét bevételként kell figyelembe vennie, akkor a támogatásból vásárolt kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszköz esetében a tárgyi eszköz beszerzési ára az üzembe helyezés évében a támogatás mértékéig egy összegben, a fennmaradó rész értékcsökkenési leírás útján számolható el azzal, hogy ilyen esetben is a teljes beszerzési ár az értékcsökkenési leírás alapja. Abban az esetben, ha a támogatás felhasználásával megszerzett tárgyi eszköz nem tekinthető kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszköznek, akkor a költségek között csak a támogatás összege számolható el értékcsökkenési leírás címén, ezen túlmenően nincs mód további értékcsökkenési leírás elszámolására. Nem anyagi javak értékcsökkenési leírása 439. sor: A nem anyagi javak után elszámolt értékcsökkenési leírás233 összegét írja, ebbe a sorba. Nem anyagi javak esetében értékcsökkenési leírás csak akkor számolható el, ha azok kizárólag üzemi célt szolgálnak. Az értékcsökkenési leírás alapja ebben az esetben is a beruházási költség. Évközi üzembe helyezés esetén a leírás összegét időarányosan kell megállapítani. Részletre történő vásárlás esetén a vállalkozói útmutató mellékletében található szabályokat kell alkalmaznia. Az értékcsökkenési leírás érdekében a nem anyagi javak beruházási költségét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben várhatóan az egyéni vállalkozói tevékenységhez használni fogja. A befejezett kísérleti fejlesztés aktivált értékét 5 év vagy ennél rövidebb idő alatt lehet leírni. Az elszámolási időszakot és az évenként értékcsökkenési leírásként elszámolható összeget (vagy meghatározásának módszerét) az eszköz használatbavétele időpontjában kell meghatározni és az egyedi részletező nyilvántartásban feljegyezni. 233
Szja-törvény 11. sz. melléklet II./1./b) pont
252
Tárgyi eszközök egy összegben elszámolt beszerzési ára 440. sor: Ebbe a sorba a tárgyi eszközök egy összegben elszámolt beszerzési árát írja be. A leghátrányosabb helyzetű kistérségben234 a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó a korábban még használatba nem vett műszaki gépek, berendezések és a – személygépkocsi kivételével – járművek között nyilvántartott tárgyi eszköznek az üzembe helyezés időpontjára megállapított beruházási költségét az üzembe helyezés adóévében jogosult egy összegben költségként elszámolni azzal, hogy az évközi üzembe helyezés miatt az időarányos elszámolásra nem kell figyelemmel lenni. Az értékcsökkenési leírásként így figyelembe vett összegnek 1%-a, jármű esetében a 3%-a csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, vagy döntése szerint a 1857/2006/EK rendeletben foglaltakkal összhangban vehető figyelembe. Ez utóbbival kapcsolatban a 0853-13-08-as lapok útmutatójához fűzött magyarázatban talál részletesebb tájékoztatást. 2007. november 25-étől kezdődően a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű 48 kistérség jegyzékét a 311/2007. (XI. 17.) Kormányrendelet 2. számú melléklete tartalmazza. Amennyiben a 100 000 Ft egyedi értéket meg nem haladó tárgyi eszköz, nem anyagi javak bekerülési értékét egy összegben számolja el, akkor ezt az összeget a 446. sorban szerepeltesse. Áru, anyag, göngyöleg beszerzési ára 441. sor: Ebbe a sorba az árubeszerzésre, anyagbeszerzésre, a göngyöleg beszerzésére (csökkentve a szállítónak visszaküldött betétdíjas göngyöleg ellenértékével), a szállításra fordított költségeit írja be. A belföldi telephelyének betudható, eladásra beszerzett áruk értékének összegét e sor „a/b” oszlopában kell értelemszerűen szerepeltetni. Ha a megszűnés szabályai szerint vezeti le a jövedelmét (vállalkozói útmutató 7. és 8. pontjai), akkor a belföldi telephelynek betudható összeget a „b” oszlopba írja be. A belföldi telephelynek betudható, eladásra beszerzett áruk értéke 442. sor: Ebbe a sorba a „c/d” oszlopba, jövedelem-(nyereség)-minimum számításához szükséges, belföldi telephelyének betudható, eladásra beszerzett áruk értékének összegét írja be. Figyeljen arra, hogy a 2008. évben eladásra beszerzett áruk értékébe beszámítható a 2008. évben eladásra beszerzett áru értéke akkor is, ha azok 2008. évben nem kerültek eladásra. Ugyanakkor jövedelem-(nyereség)-minimum számításánál a 2007. évben beszerzett áruk értéke akkor sem számítható be, ha az ellenérték kiegyenlítésére csak 2008. évben került sor. Eladott közvetített szolgáltatások értéke 443. sor: Ebben a sorban a „c/d” oszlopban az eladott közvetített szolgáltatások értékének összegét szerepeltesse. A belföldi telephelyének betudható, eladott közvetített szolgáltatások értékének összegét e sor „a/b” oszlopába írja be. Egy adott szolgáltatás akkor tekinthető közvetített szolgáltatásnak, ha annak nyújtásában Ön a saját nevében, de más javára jár el, tehát az adott szolgáltatásnak igénybevevője és nyújtója is egyben. Ilyen lehet 234
64/2004. (IV. 15.) Kormányrendelet. 3. számú melléklete szerinti kistérség esetén, mely a 311/2007. (XI. 17.) Kormányrendelet 2. sz. mellékletében nem szerepel, 2008. december 31-ig alkalmazható.
253
a szállítás, közüzemi díjak továbbszámlázása. Ugyanakkor az alvállalkozók bevonásával igénybe vett teljesítmények, azaz az alvállalkozói díjak, nem sorolhatók a közvetített szolgáltatások körébe. Ha a megszűnés szabályai szerint vezeti le a jövedelmét (vállalkozói útmutató 7. és 8. pontjai), akkor a belföldi telephelynek betudható összeget a „b” oszlopba írja be. Nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék címén elszámolt összeg 444. sor235: Az egyéni vállalkozó a költségként elszámolható, az adóévben megfizetett nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék összegét írja be e sorba. A vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban felvett hitelre, kölcsönre fizetett kamat összege 445. sor: Ez a sor tartalmazza a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatosan felvett hitelre, kölcsönre fizetett kamat összegét. A vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban felvett pénzintézeti hitelre (kölcsönre) kifizetett kamat (kivéve az a kamat, amely a tárgyi eszköz beszerzési árának részét képezi) költségként elszámolható. Az összevont adóalap adóját csökkenti az egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggésben 1993. december 31. és 1996. január 1. napja között a pénzintézettel kötött üzleti célú hitelszerződés alapján megfizetett kamat 25%-a. Ez a kedvezmény az 1996. január elseje és 1996. december 31-e között felvett hitel kamata után akkor illeti meg, ha azt beruházási és forgóeszköz finanszírozási célra vette fel. Az 1996. december 31-ét követően felvett hitel kamata után kedvezményt a 0853-01-es bevallási lap 85. sorában érvényesíthet. A 2008. évben felmerült, a 437-445. sorokban fel nem sorolt minden egyéb költség 446. sor: Ebbe a sorba a 437–445. sorokban fel nem sorolt, de az adóévben felmerült és költségként elismert kiadásainak együttes összegét írja be. Költség – többek között – az alkalmazott részére kifizetett bér, a megbízási díj, a munkaszerződés alapján járó – a munkáltatót kötelezően terhelő – juttatás, kifizetés, a munkaadói járulék, az alkalmazottak után kötelezően befizetett társadalombiztosítási járulék, a munkáltatói és kifizetői minőségében megfizetett egészségügyi hozzájárulás, az adóévben megfizetett a legfeljebb 100 000 Ft egyedi értékű tárgyi eszközökre, nem anyagi javakra fordított kiadás. (Olvassa el a 440. sorhoz tartozó útmutatót.) Amennyiben Ön olyan egyéni vállalkozó, akinek a családi gazdaságból és csak őstermelői tevékenységből származik bevétele, akkor a kötelezően fizetendő járulék összegét ne itt, hanem az őstermelésből származó jövedelme megállapításakor vegye figyelembe, amennyiben a tételes költségelszámolást választották. Költségei között számolhatja el a saját tulajdonában lévő, a bérelt vagy lízingelt személygépkocsi után befizetett cégautó adó összegét is azzal, hogy az adóévben a ténylegesen megfizetett összeget számolhatja el a költségei között. Ha a december havi cégautó adót 2009. január 1-je és 2009. január 12-e közötti időszakban fizette meg, akkor annak összegét a 2009. évi költségei között számolhatja el. Ezt az összeget, mint „kötelezettséget” a 0853-06-os lap 232. sorában december havi kötelezettségként kell szerepeltetnie. 235
Szja-törvény 49/B. § (10) bekezdés e) pont
254
Ha az új személygépkocsi beszerzésére tekintettel kisvállalkozói kedvezményt vett igénybe, akkor az adott személygépkocsi után a cégautó adót kötelező megfizetnie a kedvezmény érvényesítésének évét követő 4 évig. (Nem kell ezt a szabályt alkalmazni, ha a kisvállalkozói kedvezmény alapjául szolgáló személygépkocsit értékesítette, vagy elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás miatt át kellett sorolnia, illetve akkor sem, ha az eva hatálya alá átjelentkezett). Ne felejtse el, hogy a cégautó adó után, eho fizetési kötelezettsége keletkezik. Olvassa el a 0853-09-es laphoz írt tájékoztatót. A járművek költségelszámolása236 A járművek üzemeltetésével kapcsolatos költségelszámolás alapja az útnyilvántartás. A saját tulajdonú – ideértve a házastárs tulajdonában lévő járművet is – kizárólag üzemi célt szolgáló jármű üzemanyag-felhasználása, továbbá számlával (bizonylattal) történő igazolás alapján a jármű fenntartásának, javításának és felújításának költsége számolható el, valamint az adott jármű értékcsökkenési leírása az útmutató mellékletében ismertetett módon. Az üzemanyagár az üzemanyag-vásárlási számla szerint vagy a NAV által havonta közzétett áron vehető figyelembe. Az adóév során egy-egy negyedéven belül csak egyfajta módon – számla (számlák) alapján vagy a NAV által közzétett áron – számolhatta el az üzemanyagköltséget az adott járműre vonatkozó norma szerinti üzemanyag-mennyiség figyelembevételével. Amennyiben az üzemanyag beszerzés általános forgalmi adóját levonásba helyezte, az üzemanyag-felhasználás költségként való elszámolásánál nem alkalmazhatja a NAV által közzétett üzemanyagárakat. Az üzemanyagköltség elszámolásánál a 60/1992. (IV. 1.) Kormányrendeletben meghatározott fogyasztási normákat meghaladó üzemanyag-fogyasztás költsége nem számolható el. Saját tulajdonú személygépkocsi esetében a tételes költségelszámolás helyett az üzemi célból megtett utakra kilométerenként 9 Ft elszámolását is választhatja, amely az üzemanyagköltségen felül minden más költséget (így például a fenntartás, javítás, felújítás) magában foglal. Azokban a hónapokban, amikor a cégautó adót megfizette, a személygépkocsiját kizárólag üzemi célból használtnak tekintheti a költségelszámolás során, kivéve azt a futásteljesítményt, amelyre nézve az Ön munkáltatója kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás címén bevételnek nem számító költségtérítést és/vagy saját gépjárművel történő munkába járás címén költségtérítést fizetett. Az úthasználat díja is elszámolható a költségek között azzal, hogy ha nem fizetett cégautó adót, akkor e díjnak 50%-a, vagy részletes útnyilvántartás vezetése mellett a magáncélú utakra jutó arányos része a 437. sorban számolható el, a 9. sornál leírtak szerint. Részletes útnyilvántartás hiányában a norma szerinti üzemanyag-mennyiség megállapításánál korrekciós szorzók figyelembevételére – a téli üzemmód miatti további költségek kivételével – nincs mód. A téli üzemeltetés címén december 1-je és március 1-je közötti időszakra lehet további költséget elszámolni, amelynek mértéke a norma szerinti üzemanyag mennyiség 3%-a lehet.
236
Szja-törvény 11. sz. melléklet III. pont
255
Az alapnorma mellett alkalmazható korrekciós tényezőkkel összefüggésben fontos tudnia, hogy azonos útszakaszon csak egy szorzó vehető figyelembe, kivéve a téli üzemeltetés szorzóját, amely a jelzett naptári időszakban a teljes futásteljesítményre alkalmazható. Amennyiben a téli üzemeltetés szorzóját valamely más szorzóval együtt kell figyelembe venni, az alkalmazható szorzó meghatározása úgy történik, hogy a téli üzemeltetés szorzóját (az alapnorma 3%-a december 1-je és március 1-je közötti időszakban) a másik szorzóval össze kell adni, és az így kapott eredménnyel kell az alapnormát növelő értéket kiszámítani. Légkondicionáló berendezés üzemeltetése esetén a korrekciós szorzó az alapnorma 5%-a. Ez a szorzó a légkondicionálóval felszerelt gépkocsi június 1-je és szeptember 1-je közötti üzemeltetési időszakában alkalmazható azzal, hogy e korrekciós szorzó alkalmazása mellett más korrekciós szorzó nem vehető figyelembe. Amennyiben a cégautó adót nem fizette meg egész évre, akkor az üzemeltetéssel kapcsolatos költségeit az üzemi használat arányában számolhatja el, az értékcsökkenési leírást pedig olyan arányban, amilyen arányt azok a hónapok képviselnek az év egészében, amelyekre a cégautó adót megfizette. Az előzőekben ismertetett szabályok helyett a saját tulajdonában lévő személygépkocsi esetében – az üzemeltetett személygépkocsik számától függetlenül – havi 500 km utat számolhat el útnyilvántartás vezetése nélkül. E költségelszámolásnál is az adott járműre vonatkozó norma szerinti üzemanyag-mennyiséget veheti figyelembe a NAV által közzétett áron, vagy számla (számlák) szerinti áron, továbbá kilométerenként 9 Ft-ot számolhat el. Ezt a módszert a teljes adóévre, illetve az adóéven belül az egyéni vállalkozói tevékenység teljes időtartamában lehet alkalmazni. A nem saját tulajdonú, kizárólag üzemi célra használt jármű esetében elszámolható az üzemi használatra eső bérleti díj (ez alól kivételt képez a személygépkocsi bérleti díja, ahol a bérleti díj címén a költségként figyelembe vehető összeg több személygépkocsi esetében sem haladhatja meg a vállalkozói bevétel 1%-át). Abban az esetben, ha a személygépkocsi üzemeltetésére tekintettel a cégautó adót megfizeti, akkor a bérleti díj címén kifizetett összeg elszámolható költségként. Ezen felül elszámolható az üzemi használatra eső – üzemanyag-fogyasztás, – a számla szerinti egyéb költség, amennyiben azok a bérleti szerződés alapján a bérbevevőt terhelik. Járművezető gyakorlati szakoktató – akkor is, ha egyéni vállalkozás keretében gyakorolja tevékenységét – alkalmazhatja az oktatáshoz használt saját tulajdonban lévő jármű üzemeltetésének költségtérítéséről szóló módosított 124/1994. (IX.15.) Kormányrendeletben meghatározott költségátalányt is. Az oktatási órákon kívüli üzleti utakra az egyéni vállalkozókra vonatkozó általános szabályokat is alkalmazhatja. Ha a kormányrendelet szerinti költségátalányt alkalmazza, akkor a további üzleti célú utak arányának megállapításánál figyelembe kell venni azt a futásteljesítményt is, amelyet az oktatási órákra költségátalány keretében számolt el, de ez utóbbi futásteljesítményre költséget újból nem számolhat el. A 11.2 pont alatt leírt, egyesített tevékenység esetén, az egyesítés időpontjában kell megvizsgálni a gépjármű költségelszámolásának lehetőségét az előzőek értelemszerű alkalmazásával. Hivatali, üzleti utazás
256
Üzleti utazás esetén elszámolható az utazás, a szállás díja. Külföldre történő üzleti utazás esetén elszámolható napi 15 eurónak megfelelő Ft összeg, de a költségelszámolásnak feltétele, hogy az üzleti cél valós tartalmát bizonyítani kell. A nemzetközi árufuvarozásban, személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként történő részvétel esetén a napi 15 euró helyett napi 25 eurónak megfelelő Ft összeg számolható el azzal, hogy ebben az esetben nem számít elismert költségnek a szállásra fordított kiadás. Alkalmazottak esetében a hivatali, üzleti utazásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Olvassa el a 0853-as bevallás 2. és 3. sorához fűzött magyarázatot! Az államháztartás egyensúlyát javító különadó összege (a 0853-07-es lap) nem vehető figyelembe költségként. Az értékcsökkenési leírásból kizárt tárgyi eszköz, nem anyagi javak esetében a nyilvántartásba vett beruházási költség az értékesítéskor költségként elszámolható. Az 1997. január 1-je előtt kötött lízingszerződés alapján, lízingdíj címén kifizetett összegből a Szja törvény előírása alapján számolható el költség. A további elszámolható költségeket a szja-törvény 11. sz. melléklete tartalmazza. A 2008. évben felmerült összes költség 447. sor: Ennek a sornak a „c” („d”) oszlopába a 2008. évben felmerült – a 437–446. sorokba írt – költségei együttes összegét szerepeltesse. Amennyiben egyes bevételeire az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást jogszerűen választotta a 2008. évben, akkor a költségeit arányosítania kell. A 2008. évben elszámolható költség 448. sor: E sor „c” („d”) oszlopába az elismert költségeit írja be. Az idevonatkozó szabályok a költségek elszámolására vonatkozó általános tudnivalók között ismerhető meg.
A 0853-13-04-es lap kitöltése 2008. évi jövedelem 449. sor: Ebbe a sorba az egyéni vállalkozásból származó 2008. évi jövedelmét kell beírnia. A 436. sor „c/d” oszlopának összegéből vonja le a 448. sor „c/d” oszlopába írt összeget, és ha az pozitív, vagy nulla írja e sornak a „c/d” oszlopába. 2008. évi veszteség 450. sor: A vállalkozás 2008. évi vesztesége (a 448. sor „c/d” oszlopába írt összegnek a 436. sor „c/d” összegének levonása utáni rész.) Átalakuló Amennyiben a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá tér át, akkor ügyeljen arra, hogy a „jogutód” társas vállalkozásba csak a belföldi tevékenység eredményeképpen keletkezett veszteség összegét viheti tovább. Korábbi év(ek)ről áthozott veszteség címént levont összeg
257
451. sor: Ebben a sorban a korábbi év(ek)ről áthozott, elhatárolt veszteségének azt a részét szerepeltesse, amelyet a 2008. évi jövedelmével szemben érvényesít. E sorba legfeljebb a 449. sor összegét lehet beírni. Az előző év(ek) veszteségeit a korábbi adóbevallásainak megfelelő sorai tartalmazzák. A korábbi években elhatárolt veszteségek elszámolásánál a keletkezésük sorrendjét kell követni. A 2003. december 31-éig keletkezett, a vállalkozói jövedelemmel szemben még nem érvényesített elhatárolt veszteség a keletkezése időpontjában érvényes feltételek szerint számolható el. E szerint a 2003. december 31-éig a korlátlan és korlátozott időtartamra elhatárolható veszteség összege között különbséget kellett tenni, és amíg a korlátlan ideig elhatárolható veszteség összege nem fogyott el, addig a korlátozott ideig elhatárolható veszteség összegének elszámolására a jövedelemmel szemben nem volt mód. Amennyiben a családi gazdálkodónak vagy a családi gazdaság nem foglalkoztatottként közreműködő tagjának olyan vesztesége van, amely a családi gazdaság nyilvántartásba vétele előtti év(ek)ben keletkezett és azért nincs egyéni vállalkozásból származó bevétele, mert az őstermelésből származó jövedelem megállapítására vonatkozó szabályokat kell alkalmaznia, akkor az ilyen veszteség összegét az őstermelésből származó bevétellel szemben lehet érvényesíteni. Ha az egyéni vállalkozói tevékenységét özvegyi vagy örökösi jogon folytatja, akkor az örökhagyónál keletkezett veszteség összegét figyelembe veheti a vállalkozói adóalap megállapításánál. Abban az esetben, ha évközben a feltételek hiánya miatt kikerült az eva hatálya alól, akkor az adóalanyként lezárt adóévet figyelembe kell venni a megelőző időszakból fennmaradt elhatárolt veszteség érvényesítésének időtartama tekintetében. Ez azt jelenti, hogy abban az adóévben, amikor kikerül az eva hatálya alól, az elhatárolt veszteségből 20%-ot elszámoltnak kell tekinteni. Amennyiben a korábbi évek veszteségének elhatárolásához az adóhatóságtól kellett engedélyt kérnie, akkor a korábbi évek veszteségét csak akkor veheti figyelembe a jövedelemszámítás során, ha engedélyt kapott. Olvassa el a 0853-13-04-es laphoz tartozó útmutatónál, a 13. pont alatt, a veszteségelhatárolás szabályait. A 2008. évi vállalkozói adóalap 452. sor: 2008. évi vállalkozói adóalap (a 449. sor összegéből a 451. sorba írt összeg levonása utáni rész, vagy nulla). Nemzetközi szerződés szerint, a vállalkozói adóalap külföldön adóztatható része 453. sor: Amennyiben külföldön is rendelkezik telephellyel, akkor a jövedelmét módosíthatja a jövedelmének külföldön adóztatható részével, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik. Ebbe a sorba a 452. sor összegéből a vállalkozói adóalapnak azt a részét írja be, amely a nemzetközi szerződés alapján külföldön (is) adóztatható. A külföldi telephelynek betudható bevételeinek és költségének figyelembevételével – a magyar szabályok szerint – számolja ki a jövedelem külföldön adóztatható részét és ezt az összeget írja ebbe a sorba. Azokat a kiadásokat, vagy kedvezményeket, amelyek mindkét telephelynek betudhatók – a bevétel arányában – ossza meg!
258
Hasonlítási alap 454. sor: A hasonlítás alapjának meghatározása során a szja-törvény 49/B. § (1)-(5) bekezdéseiben meghatározott, a bevétel és a bevételt növelő tételek együttes összegéből kell a szja-törvény 4. és 11. számú mellékletében leírtak szerint meghatározott költségeket levonni (421 + 425 – 448). A fennmaradó rész, a hasonlítási alap.
Módosított vállalkozói adóalap 455. sor: Módosított vállalkozói adóalap (a 452. sor összegéből a 453. sorba írt összeg levonása utáni rész, vagy nulla). Abban az esetben, ha a külföldi tevékenysége veszteséges, ezt nem tudhatja be a hazai jövedelemébe. Feltétlenül olvassa el a 0853-13-01-es lap 409. sorához tartozó útmutatót! Az „a” oszlopban akkor jelöljön „X”-szet, ha a vállalkozói személyi jövedelemadót az e sorba írt vállalkozói adóalap után fizeti meg, azaz, ha a 0853-13-01-es lap 409. sorában az (1), (2), (3), vagy a (6)-os kódot választotta. Ne felejtse el az „a” oszlopot kitölteni! Ha a (6)-os kódot választotta, akkor a 0853-15-os lapot is ki kell töltenie, és be kell nyújtania a bevallásával együtt. Nem kell „X”-szet szerepeltetnie, ha a 0853-13-01-es lap 409. sorába a (4)-es vagy az (5)-ös kódot írta be. A sor „c/d” oszlopát akkor is ki kell tölteni, ha a vállalkozói személyi jövedelemadót a 456. sor alapján fizeti meg. A 2008. évre kiszámított jövedelem-(nyereség)-minimum 456. sor: A vállalkozói jövedelemadó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozónak a vállalkozói személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége kiszámítása előtt meg kell határoznia, a jövedelem-(nyereség)-minimumot. Feltétlenül olvassa el az útmutató 9. pontjában leírtakat! Ha a törvény előírása alapján jövedelem-(nyereség)-minimumot kell számítania (és a 0853-13-01-es lap 409. sorában a (4)-es vagy az (5)-ös kódot választotta), a jövedelem-(nyereség)-minimum összegét írja be ide. Amennyiben ezt tekinti a vállalkozói személyi jövedelemadó alapjának, úgy e sor „a” oszlopában jelölje „X”-szel, ha a vállalkozói személyi jövedelemadót a jövedelem(nyereség)-minimum után fizeti meg. A sor „c/d” oszlopát akkor is ki kell tölteni, ha a vállalkozói személyi jövedelemadót a 455. sor alapján fizeti meg, kivéve, ha nem kötelezett jövedelem-(nyereség)-minimumot számítására [azaz a 409. sorban (1), (2), (3) szerepel]. A döntésénél vegye figyelembe, hogy 2008-ban a 10%-os adókulcs akkor alkalmazható, ha 2007. évben legalább a jövedelem-nyereség-minimum után megfizette az adót, ha arra kötelezett volt. Ez azt jelenti, hogy a 2007. évi vállalkozói adóalapja a 2007. év második félévére megállapított jövedelem-(nyereség)-minimumot nem érte el. (Vállalkozói útmutató 9. és 10. pontja.) Átalakuló A személyi jövedelemadó hatálya alól áttérő egyéni vállalkozónak csak a 456. sor „c” oszlopában kell adatot feltüntetnie!
259
A vállalkozói személyi jövedelemadó237 A vállalkozói személyi jövedelemadó 457. sor: A módosított vállalkozói adóalap vagy a jövedelem-(nyereség)-minimum utáni adó összegét írja be ennek sornak a „c/d” oszlopába a 455. vagy 456. sorba írt összeg alapulvételével. Ennek a sornak a „b” oszlopába az adó összegének a 70%-át írja be. Az adó összege a 455. vagy 456. sor összegéből 50 millió Ft-ig 10%, 50 millió Ft felett 16%, feltéve, hogy a 10. pontnál leírtaknak megfelel és választja a lehetőséget! A 10%-os adómértékkel adózó vállalkozói adóalap 6%-a az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában – a 10. pontnál leírtak szerinti támogatásnak minősül. Választhatja az adó 16% mértékét, az adóalap egészére is. Ez a gyakorlatban pl. azt is jelenti, ha a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak nincs alkalmazottja, akkor csak a 16%-os adókulcs alkalmazására jogosult. Ha a 458. sor „b” oszlopában is van adat, akkor sem lehet az adó 10%. Áttérő! A személyi jövedelemadó hatálya alól áttérő egyéni vállalkozónak csak a 456. sor „c” oszlopában kell adatot feltüntetnie! Vállalkozói adókedvezmény 458. sor: Ennek a sornak a „c/d” oszlopába – az átmeneti rendelkezésekre is figyelemmel – a vállalkozói adókedvezményt írja be. Az adókedvezmény összege de minimis támogatásnak minősül. E sor „b” oszlopában a „c” oszlop összegéből a kisvállalkozói adókedvezmény összegét tüntesse fel. E kedvezményt azzal a korlátozással alkalmazhatja, hogy a vállalkozói személyi jövedelemadónak legalább a 30%-át meg kell fizetnie kisvállalkozói adókedvezmény érvényesítése esetén. Ez azt jelenti, hogy az adókedvezmény összege („c/d” oszlop adata) nem lehet több a 457. sor „b” oszlopába írt összegnél. A 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó 2000. december 31-ét követően megkötött hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett hitel kamata alapján adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény mértéke az adóévben megfizetett kamat 40%-a azzal, hogy az igénybe vett adókedvezmény összege adóévenként nem haladhatja meg a 6 000 000 Ft-ot. E kedvezmény összege az egyéni vállalkozó döntése szerint – vagy csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül. Nemzetközi szerződés hiányában a külföldi telephelynek betudható vállalkozói adóalap 459. sor: Amennyiben a külföldön is adózott jövedelme olyan országból származott, amellyel a kettős adóztatás elkerülésére nincs nemzetközi szerződésünk, akkor ebbe a sorba a külföldi telephelynek betudható vállalkozói adóalap összegét írja be. 237
Szja-törvény 49/B. §
260
A külföldön megfizetett adó 460. sor: Nemzetközi szerződés hiányában a vállalkozói adóalap utáni adót csökkenti a külföldi telephelynek betudható vállalkozói adóalap után a külföldön igazoltan megfizetett adó 90%-a, de legfeljebb erre az adóalapra az átlagos vállalkozói személyi jövedelemadó szerint kiszámított adó. Az átlagos vállalkozói személyi jövedelemadó szerinti adót úgy kell kiszámítani két tizedes jegyre kerekítve, hogy az adókedvezménnyel is csökkentett vállalkozói személyi jövedelemadót (457–458. sorok „c/d” oszlopainak különbségét) el kell osztani a vállalkozói adóalappal (452. sor adata). Az „a” oszlopba az átlagos vállalkozói személyi jövedelemadó kulcsot, a „c/d” oszlopba a korlátok figyelembevételével megállapított levonható adó összegét írja be. A 2003-2007. év(ek)ben érvényesített kisvállalkozói kedvezmény(ek) összege, vagy egy része után visszafizetendő adó 461. sor: Ebbe a sorba a 2003–2008. években érvényesített kisvállalkozói kedvezmény visszafizetendő adóját kell beírni. Olvassa el az 512–521. sorok kitöltéséhez fűzött tájékoztatót. A kedvezmény címén levont összeg kétszeresének 18, és/vagy 16%-át kell a visszafizetésnél számításba venni. A kisvállalkozói kedvezmény visszafizetésével kapcsolatos kötelezettség azt az egyéni vállalkozót is terheli, aki bejelentkezett az eva hatálya alá és az evás időszakban, illetve aki az átalányadó szabályai szerint állapítja meg az egyéni vállalkozásból származó jövedelmét és ezen időszakban következik be a kedvezmény visszafizetése alapjául szolgáló körülmény.
Átalakuló – Tevékenységét megszüntető Aki a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény vagy az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá kerül át, annak az áttérés miatt a szja-törvény hatálya alatt igénybevett kisvállalkozói kedvezményt nem kell visszafizetnie. Abban az esetben, ha a magánszemély egyéni vállalkozói jogállása – cselekvőképességének elvesztését vagy halálát kivéve – megszűnik, a kisvállalkozói kedvezmény egészét, illetőleg egy részét, a jogállás megszűnésének napjára előírt adókötelezettség megállapításakor kell figyelembe venni. Olvassa el a vállalkozói útmutató 16. és 17. pontját! A vállalkozói személyi jövedelemadó módosított összege 462. sor: Ebbe a sorba a vállalkozói személyi jövedelemadó módosított összegét kell beírnia. A 457. sor összegéből le kell vonni a 458. és a 460. sorok „c/d” oszlopaiba beírt összegeket, majd azt növelni kell a 461. sor „c/d” oszlopába írt adattal. A kisvállalkozói adókedvezmény késedelmi pótlékkal növelt visszafizetendő összege238 238
Szja-törvény 49/B. § (14) bekezdés
261
463. sor: Ebbe a sorba a hitelkamat alapján érvényesített kisvállalkozói adókedvezmény késedelmi pótlékkal növelt összegét írja be, amennyiben azt a tárgyi eszköz elidegenítése miatt vagy üzembe helyezés hiányában – kivéve, ha annak oka elháríthatatlan külső ok – vissza kell fizetnie. A kedvezmény visszafizetésére Ön akkor kötelezett, ha a hitelszerződés megkötésének évét követő 4 éven belül a beruházást nem helyezte üzembe – kivéve, ha annak oka elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás –, valamint akkor, ha a tárgyi eszközt az üzembe helyezésének adóévében vagy az azt követő három évben elidegenítette. Feltétlenül olvassa el a 16. pontnál leírtakat! A „b” oszlopba az adókedvezmény összegét, a „c/d” oszlopba a visszafizetendő adókedvezmény késedelmi pótlékkal növelt összegét írja be. A tevékenység megszüntetése esetén, a kisvállalkozói kedvezmény egészét vagy egy részét vissza kell fizetnie. A 2008. évi vállalkozói személyi jövedelemadó kötelezettség 464. sor: Ebben a sorban a 2008. évi vállalkozói személyi jövedelemadó kötelezettségét szerepeltesse, mely a 462. és a 463. sorok „c/d” oszlopaiba írt adatok együttes összege. 13. VESZTESÉGELHATÁROLÁS239 A tárgyévben elhatárolt veszteséget az egyéni vállalkozó bármely későbbi adóévben (de legkésőbb a tevékenység megszüntetésének adóévében) az egyéni vállalkozásból származó jövedelmével szemben – döntése szerinti megosztásban – elszámolhatja. A tárgyévi veszteség továbbviteléhez az adóhatóság engedélyét kell kérni abban az esetben, ha az a tevékenység kezdésének évét követő negyedik adóévben vagy később keletkezett és az egyéni vállalkozó bevétele nem érte el a vállalkozói jövedelem megállapításánál elszámolt költség 50%-át, vagy a vállalkozói tevékenysége alapján az egyéni vállalkozó a megelőző két adóévben is veszteséget határolt el. Az adóhatóság az engedélyt akkor adja meg, ha megállapítható, hogy az elhatárolt veszteség elháríthatatlan külső ok miatt keletkezett, vagy ha az egyéni vállalkozó a veszteség mérséklése érdekében a tőle elvárható módon mindent megtett, vagyis úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható. Az engedély iránti kérelmet az adóévre vonatkozó bevallás benyújtásával egyidejűleg (de nem ahhoz csatolva) kell benyújtani a telephely szerint illetékes adóhatósághoz. Ha az adóhatóság a benyújtott kérelmet az előírt határidőn belül (30 nap) nem utasítja el, akkor azt úgy kell tekinteni, mintha a veszteség elhatárolását engedélyezte volna. (A 30 napos határidő a hibátlan bevallás benyújtása esetén érvényes!) Azt a veszteséget, amely elhatárolásához adóhatósági engedélyt kellett kérni, a kérelem elmulasztását követően, önellenőrzés alapján az adóhatóság nem engedélyezheti. Az elhatárolt veszteség elszámolásánál a keletkezésük sorrendjét kell követni. Mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó veszteségelhatárolása Eltérő szabály vonatkozik arra az egyéni vállalkozóra, aki mezőgazdasági tevékenységet folytat és a jövedelmét az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint állapítja meg. 239
Szja-törvény 49/B. § (7) bekezdés
262
Esetében az adóévben elhatárolt veszteség összege – önellenőrzés keretében – az adóévet megelőző két évre visszamenőlegesen is elhatárolható oly módon, hogy a megelőző két év egyikében, vagy mindkettőben megszerzett mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelmét csökkenti választása szerinti mértékben – de a két évre együttesen is legfeljebb – az elhatárolt veszteség összegével. Egyéni vállalkozói jövedelméből csak a mezőgazdasági tevékenység arányában megállapított részre alkalmazhatja a visszamenőleges veszteségelhatárolást. A mezőgazdasági tevékenység arányát az ebből származó vállalkozói bevételnek az összes vállalkozói bevétellel való elosztásával kell megállapítani. A mezőgazdasági tevékenység meghatározásánál e tekintetben a Szja tv. 6. sz. melléklete az irányadó. Ne feledje, hogy a veszteség visszamenőleges elszámolására a 2006. és 2007. évi adóbevallásának önellenőrzéssel való helyesbítésével van lehetősége (ehhez a 2006. év vonatkozásában a 0735-ös nyomtatványt kell kitöltenie). Abban az esetben, ha ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozik a veszteség visszamenőleges elhatárolása, akkor az adóhatóságnál kezdeményezett eljárás keretében van módja e szabály érvényesítésére. Az adóhatóság ekkor határozatban állapítja meg a veszteségelhatárolás mértékét, az adó alapjának, illetve a fizetendő adónak az összegét. Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó a vállalkozói személyi jövedelemadó megállapítására vonatkozó szabályok helyett az átalányadózást vagy az evát választja, akkor az átalányadózás ideje, illetve az eva hatálya alatt a nyilvántartott veszteség összegéből 2020%-ot elszámoltnak kell tekinteni. Mezőgazdasági vállalkozók 2006-2007. évekre elhatárolt veszteségének összege 466. sor: Amennyiben Ön mezőgazdasági tevékenységet (is) folytató egyéni vállalkozó (de nem családi gazdaság keretében végzi ezt a tevékenységét) és 2008-ban e tevékenysége veszteséges (450. sor adata), úgy a 2008. évben keletkezett veszteség összegét visszamenőleg 2006. és a 2007. évekre is elszámolhatja, ha ezekben az években volt, e tevékenységéből adóköteles jövedelme. Ha az egyéni vállalkozásában nem csak mezőgazdasági tevékenységet folytat, akkor az összes egyéni vállalkozói jövedelméből csak a mezőgazdasági tevékenység arányában megállapított részre alkalmazhatja a visszamenőleges veszteségelhatárolást. A mezőgazdasági tevékenység arányát az ebből származó vállalkozói bevételnek az összes vállalkozói bevétellel való elosztásával kell megállapítani. A 2008. évi veszteség összegéből a 466. sor összegének levonása után meg maradt veszteség 467. sor: Ebbe a sorba a 450. sor összegét írja be, vagy ha ebből a 466. sorban is figyelembe vett valamennyit, akkor ide a fennmaradó rész kerülhet (a 450. sor összegének a 466. sor összegét meghaladó része). A korábbi év(ek)ről áthozott, még el nem számolt elhatárolható veszteség 468. sor: Ebben a sorban a korábbi évekről áthozott veszteségének azt az összegét kell szerepeltetnie, amelyet a 2008. évi jövedelmével szemben nem számolt el. A még el nem
263
számolt elhatárolható veszteséget a „c” oszlopba, ebből a tevékenység megszüntetésének időpontjáig elhatárolható veszteség összegét a „b” oszlopba írja be. Abban az esetben, ha tevékenységét 2008. évben szüntette meg, a tevékenység megszüntetése időpontjáig elhatárolható összeget a „b” és „d” oszlopban szerepeltesse. Amennyiben a korábbi években keletkezett veszteség elhatárolásához az adóhatóság engedélye kellett, akkor annak összegét csak akkor írhatja be e sorba, ha az adóhatóság az engedélyt megadta a veszteség továbbvitelére. Ha nem kért engedélyt, akkor a veszteség összegét nem veheti figyelembe e sor kitöltésénél. Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alóli kikerüléskor azt a veszteség összeget is vegye figyelembe ebben a sorban, melyet az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alatti időszakában (20%/év) elszámoltnak kell tekinteni. Az átalányadó szerinti adózás időszakában, az adóévben elszámoltnak kell tekinteni a nyilvántartásai szerinti, elhatárolható veszteség 20% mértékkel megállapított összegét. Az előzőek levonásával meghatározott összeget írja be e sorba. Nyilvántartott veszteség összege 469. sor: Ennek a sornak a „c/d” oszlopában a 467–468. sorok „c/d” oszlopaiba írt adatokat összesítse. E sor „b” oszlopába a 467. sor „c/d” és a 468. sor „b” oszlopába írt adatokat írja be összesítve. Amennyiben a vesztesége elhatárolásához az adóhatóságtól kellett engedélyt kérnie, de ezt nem tette meg, akkor a veszteségét nem veheti figyelembe a jövedelemszámítás során és ez a sor sem tartalmazhatja.
14. A VÁLLALKOZÓI OSZTALÉKALAP (OSZTALÉKALAPOK KÜLÖNBÖZETÉNEK) ÉS ADÓJÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA
240
A 0853-13-05-ös lap kitöltése Adózás utáni vállalkozói jövedelem 471. sor: E sor „c/d” oszlopába az adózás utáni vállalkozói jövedelmét írja be, amely a 455. és a 432. sorok „c/d” oszlopainak együttes összegének a 462. sor „c/d” oszlopába írt összeget meghaladó része, vagy nulla. A vállalkozói osztalékalapot az adózás utáni jövedelemből kiindulva kell kiszámítania azzal, hogy a módosított vállalkozói adóalapból kell kiindulnia akkor is a számítás során, ha a vállalkozói személyi jövedelemadót a jövedelem-(nyereség)-minimum után fizette meg. Átalakuló Aki a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá került át, annak a megszűnés szabályai szerint és a megszűnés szabályai lékül is le kell vezetnie a vállalkozói osztalékalap összegét.
240
Szja-törvény 49/C. §
264
Ebben a sorban mind a „c”, mind a „d” oszlopban az adózás utáni jövedelem számításánál a 462. sor „c” oszlopában szereplő vállalkozói személyi jövedelemadó összegét vegye figyelembe.
Adózás utáni vállalkozói jövedelmet növelő tételek241 Ellenszolgáltatás nélküli átruházás esetén, a tárgyi eszközök nettó értékéből, az adózás utáni jövedelmet csökkentő tételként figyelembe vett összeg arányos része 472. sor: Ha Ön a 2006. január elsejét követően üzembe helyezett tárgyi eszköz nettó értékével az akkori adózás utáni vállalkozói jövedelmét csökkentette és ezt a tárgyi eszközt 2008-ban ellenszolgáltatás nélkül átadta – és az átadás nem minősül természetbeni juttatásnak, ami után meg kellett fizetnie a személyi jövedelemadót –, akkor az akkori nettó érték meghatározott összegével növelnie kell az adózás utáni vállalkozói jövedelmét. Ez azt jelenti, hogy a levont összeget vagy annak meghatározott részét attól függően kell ebbe a sorba beírnia, hogy mikor történt a jövedelem csökkentése. Ha 2008-ban, akkor a teljes levonással, a 2007-ben történt levonás esetén az összeg 66%-ával, a 2006-ban levont összegnek pedig a 33%-ával kell most növelnie az adózás utáni jövedelmét. Megszűnt Akkor is ezt a szabályt kell alkalmaznia, ha az egyéni vállalkozói tevékenységét 2008. évben megszüntette. Tárgyi eszközök, nem anyagi javak üzembehelyezése esetén vagy határidőben történő üzembe helyezés hiányában a korábbi év(ek)ben beruházási költség címen levont összeg 473. sor: Amennyiben 2008-ban olyan tárgyi eszközt helyezett üzembe, amelynek a beruházási költségével a korábbi években részben vagy egészben az adózás utáni jövedelmét csökkentette, akkor ebbe a sorba írja be az üzembe helyezett tárgyi eszközre tekintettel beruházási költség címén ténylegesen levont összeget. Ha az adózás utáni jövedelem csökkentésének évét követő negyedik évben nem helyezi üzembe a tárgyi eszközt, nem anyagi javakat, akkor a beruházási és felújítási költség címén levont összeggel az adózás utáni jövedelmét a negyedik évben növelnie kell. Ültetvénytelepítés esetén a termőre fordulás évében kell az adózás utáni jövedelmét növelnie a beruházási költség címén levont összeggel. Ha a tárgyi eszköz üzembe helyezése a családi gazdasághoz tartozó tárgyi eszközként történt és a jövedelmét az őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítania, akkor a beruházási költség címén levont összeget nem kell adózás utáni jövedelmet növelő tételként figyelembe venni. Nem kell ezt a szabályt alkalmaznia akkor sem, ha bejelentkezett az eva hatálya alá és ezen időszak alatt került sor az üzembe helyezésre. Megszűnt és átalakuló A 2008. évben beszerzett, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz esetében, az üzembe helyezés időpontjától a beszerzési árnak az elszámolt értékcsökkenési leírást meghaladó részével az adózás utáni jövedelmét ugyan csökkentheti, de ezt az összeget itt növelő
241
Szja-törvény 49/C. §
265
tételként is figyelembe kell vennie a megszűnésre vonatkozó szabályok alkalmazása esetén a lap kitöltésekor.
Az adózás utáni vállalkozói jövedelmet növelő tételek összesen 474. sor: Ebben a sorban a 472–473. sorokba írt adatokat összesítse.
Adózás utáni vállalkozói jövedelmet csökkentő tételek242 Az adózás utáni vállalkozói jövedelmet és az azt növelő tételek együttes összegét legfeljebb annak összegéig lehet csökkenteni. Beruházási költség címén levont összeg 475. sor: Ebben a sorba a beruházási és felújítási költségnyilvántartásban szereplő, a 2008. évben felmerült beruházási költségét szerepeltetheti akkor, ha a saját tulajdonú, kizárólag üzemi célú tárgyi eszköz, nem anyagi dolog értékcsökkenési leírását üzembe helyezés hiányában még nem kezdte el a 2008. évben. Ha a tárgyi eszköz, nem anyagi dolog üzembe helyezése 2008-ban megtörtént, akkor annak költségét ebben a sorban hagyja figyelmen kívül! Ha évközben kikerült az eva törvény hatálya alól, akkor a beruházási költségnek azt a részét, amely az evás időszakban merült fel, nem veheti figyelembe az adózás utáni jövedelmet csökkentő tételek között. Kizárólag üzleti célt szolgáló, a 2008. évben értékcsökkenési leírás alá vont tárgyi eszközök, nem anyagi javak nettó értéke 476. sor: A 2008. évi adózás utáni vállalkozói jövedelmét csökkentheti a kizárólag üzemi célt szolgáló, saját tulajdonú tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékéből 2008-ban elszámolt értékcsökkenési leírást meghaladó összeggel, amennyiben az értékcsökkenési leírást a 2008. évben kezdte el. Az adózás utáni jövedelmet csökkenti annak a személygépkocsi beszerzési árának nettó értéke is, amelyre a kisvállalkozói kedvezményt érvényesítette. Más személygépkocsi továbbra sem tekinthető ebből a szempontból kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek, még akkor sem, ha a cégautó adót megfizette. Adórövidítéssel, egyéb jogszabálysértéssel összefüggő bírság, késedelmi pótlék 477. sor: Ebben a sorban az olyan adórövidítéssel, egyéb jogszabály megsértésével összefüggő bírság, késedelmi pótlék stb. összegét kell szerepeltetni, amelyet az egyéni vállalkozói tevékenységének gazdasági, pénzügyi ellenőrzése során feltárt szabálytalanságok következményeként fizetett meg. Adózás utáni vállalkozói jövedelmet csökkentő tételek összesen 478. sor: Az adózás utáni vállalkozói jövedelmet csökkentő tételeket összesítse (a 475–477. sorokba írt adatok együttes összege) ebben a sorban. Vállalkozói osztalékalap meghatározása243 242 243
Szja-törvény 49/C. § Szja-törvény 49/C. §
266
479. sor: Vállalkozói osztalékalap, a 471. és a 474. sorok együttes összegének a 478. sor összegét meghaladó része, vagy ha az utóbbi ugyanannyi vagy több, akkor nulla. Ezt az összeget kell beírnia a 0853-05-ös lap 180. sorának „a” oszlopába. (Ebben a sorban negatív szám nem szerepelhet.) A vállalkozói osztalékalap 25%-al adózó jövedelemrész adója 480. sor: Ennek a sornak a „c/d” oszlopba a 25%-os adót írja be. E sor kitöltésekor, a tevékenységet megszüntető vállalkozó a „d” oszlopba írhat adatot. Az átalakuló vállalkozó a „c” oszlopban szerepeltethet adatot.
Vállalkozói osztalékalapok különbözete A 483-485. sorba, kizárólag a társasági és osztalékadó hatálya alá áttérő vállalkozó írhat adatot 483. sor: Ennek a sornak a „d” oszlopába, a megszűnés szabályai nélkül (479. sor „c” oszlop) és azzal (479. sor „d” oszlop) is kiszámított vállalkozói osztalékalapok különbözetét írja be –, ha az pozitív összeg. Jogutód társaságba át nem adott eszközök értéke 484. sor: Ebbe a sorba akkor írjon adatot, ha a társasági és osztalékadó törvény hatálya alá történő áttérés miatt, a számviteli törvény rendelkezési szerint elkészített végleges vagyonmérleg és az azt alátámasztó vagyonleltár alapján megállapítható, hogy az átalakulás napjára elkészített végleges vagyonmérlegben feltüntetett összes eszköz nem került a jogutód társaság tulajdonába.
Vállalkozói osztalékalapot különbözete utáni adó 485. sor: Ebbe a sorba a jogutód társaságba át nem adott eszközök vagyonértékelés szerinti értékéből a jogutód társaságba át nem adott rész utáni adót állapítsa meg, mely a 484. sor „d” oszlop adatának a 25%-a, de legfeljebb a 483. sor „d” oszlop összegének a 25%-a.
Fejlesztési tartalék nem cél szerinti felhasználása miatt, még fizetendő adó késedelmi pótlékkal növelt összege244 486. sor: Ebbe a sorba a fejlesztési tartalék címén nyilvántartott összeg, nem célszerinti felhasználása miatt fizetendő vállalkozási személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó együttes összegének késedelmi pótlékkal növelt összegét írja be. E címen akkor van adófizetési kötelezettsége, ha a bevételét e címen 2008. január elsejét megelőzően csökkentette a lekötött összeggel és azt a 2008. évben a feloldást (nyilvántartásból történő kivezetést245) követően, nem beruházási cél szerint költötte el. Nem használható fel a fejlesztési tartalék adó és késedelmi pótlék fizetése nélkül olyan tárgyi eszköz beruházásként történő elszámolása címén, amelyre értékcsökkenési leírást elszámolni nem lehet, vagy amelyhez ingyenesen jutott. Amennyiben a (lekötött) 244 245
Szja-törvény 49/B. § (16) bekezdés 2008. évi …… tv. 249. § (9) bekezdés
267
nyilvántartott összeget annak célja szerint nem költötte el, akkor a feloldott rész után 16% vállalkozói személyi jövedelemadót, a feloldott rész vállalkozói személyi jövedelemadót meghaladó része után pedig 25% vállalkozói osztalékalap utáni adót kell fizetni. Az adót, a nyilvántartásból történő kivezetést követő 30 napon belül kell megfizetni késedelmi pótlékkal növelten. E sor „a” oszlopában az arra szolgáló mezőben töltse ki a nyilvántartott pénzösszeg kivezetésének időpontját, amennyiben a kivezetés nem a törvényben elismert cél miatt történt. A „b” oszlopba az adó alapjául szolgáló összeget, a „c” oszlopba pedig az adó, késedelmi pótlékkal növelt összegét írja be. Ha az egyéni vállalkozói tevékenységét megszüntette [ekkor az „a” oszlopba az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésének időpontját], vagy ha a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá történő áttérést megelőzően a nyilvántartott összeget kivezette, de azt annak célja szerint nem költötte el [ekkor az „a” oszlopba a nyilvántartásból történő kivezetésének időpontját írja be].
Vállalkozói személyi jövedelemadó és a vállalkozói osztalékalap (valamint az osztalékalapok különbözete) utáni adó együttes összege 487. sor: Ebben a sorban kell összesítenie a vállalkozói személyi jövedelemadó és a vállalkozói osztalékalap utáni adó, valamint a fejlesztési tartalék nem célszerinti feloldása miatt visszafizetendő adó késedelmi pótlékkal növelt összegét (a 464., a 480., 485. és 486. sorok „c/d” oszlopaiba beírt adatok). Az összesített adatokat a 0853-05-ös lap 180. sorának „e” oszlopába is be kell írnia.
15. AZ ÁTALÁNYADÓZÁSSAL ÉS ANNAK VÁLASZTÁSÁVAL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK A 2008. ÉVRE
A 0853-13-06-os lap kitöltése A személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett az átalányadózást akkor választhatja, ha az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőzően 2007-ben az egyéni vállalkozói bevétele a 8 millió Ftot246 nem haladta meg, és nem áll munkaviszonyban. Az az egyéni vállalkozó, akinek a vállalkozói igazolványában feltüntetett tevékenysége az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenység247, akkor választhatja az átalányadózást, ha az átalányadózást közvetlenül megelőzően 2007-ben vállalkozói bevétele a 40 millió Ft-ot nem haladta meg és nem áll munkaviszonyban. Az átalányadó választására és alkalmazására jogosító bevételi értékhatárok megemelkednek a bevételként figyelembe vett támogatások összegével.248 246
Szja-törvény 52. § (1) bekezdés a) pont 4/1997. (I. 22.) Kormányrendelet az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről 248 Szja-törvény 7. § (3) bekezdés: „Az átalányadózás ideje alatt kapott támogatások összegét a folyósítás évében bevételként kell figyelembe venni. A költségek fedezetére és fejlesztési célra előre folyósított támogatás összege nem része az egyéni vállalkozásból származó bevételnek, azt a bevallás 9. sorában lehet figyelembe venni.” 247
268
Átalányadózást csak az egyéni vállalkozói tevékenység egészére lehet választani. Ha egyéni vállalkozóként és mezőgazdasági őstermelőként is jogosult az átalányadózás választására, akkor külön-külön és egyidejűleg is választhatja a kétféle tevékenységére az átalányadózást. Ha Ön a 2008. évi bevallásában a 2009. évre az átalányadózást választja és az ezt követő adóévekben sem kíván ezen az adózási módon változtatni, akkor a választása a feltételek megléte esetén – a visszavonásig – érvényes, és nem kell újból nyilatkoznia. Bármely feltétel hiányában (pl. munkaviszonyt létesít) az adóév egészére a vállalkozói jövedelem szerinti adózásra kell áttérni. Ha átalányadózást választott, majd azt megszünteti, vagy az arra való jogosultsága megszűnik, ismételten átalányadózást – feltéve, hogy annak feltételei fennállnak – az átalányadózás megszűnése/megszüntetése évét követő legalább 4 adóév elteltével választhat.
A főállású és a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó eltérő költséghányad alkalmazásával állapíthatja meg az egyéni vállalkozásból származó bevételéből az átalányadó alapját. Az érvényesíthető költségátalányok a következők: A bármely tevékenységre vonatkozó, általánosan alkalmazható rendelkezés szerint az egyéni vállalkozásból származó bevétel 40%-a vonható le vélelmezett költséghányad címén az egyéni vállalkozásból származó jövedelem megállapításakor. Aki a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerint kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, az 25% vélelmezett költséghányadot érvényesíthet. Aki az adóév egészében kizárólag az Szja törvény 53. §-ának (3) bekezdésében vagy kizárólag a (3)-(4) bekezdésében felsorolt tevékenységet folytat, az a bevétel 80%-át, kiegészítő tevékenység folytatása esetén a bevétel 75%-át vonhatja le vélelmezett költséghányad címén. Aki ezeken kívüli tevékenységet is folytat, annak az egész bevételére a 40, illetőleg a 25%-os költséghányadot kell alkalmaznia. Aki az adóév egészében kizárólag az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységet folytat249 (kiskereskedő), az a bevétel 87%-át, ha kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, a bevétel 83%-át tekintheti vélelmezett költséghányadnak. Akinek az egyéni vállalkozói tevékenysége keretén belül a kormányrendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenysége külön-külön, vagy együttesen az adóév egészében kizárólag a továbbiakban felsorolt üzletek működtetésére terjed ki, annak a bevétel 93%-át, ha kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, akkor a bevétel 91%-át lehet vélelmezett költséghányadként figyelembe venni.
249
4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről
269
Az átmeneti rendelkezések szerint, a 2006. augusztus 31-éig hatályos besorolás szerinti üzletek üzemeltetése szerinti besorolás alapján, utoljára abban az adóévben alkalmazhatja (választhatja) az átalányadózást adózó, amely adóévben működési engedélyét az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerint módosították. Ezek az üzletek a 2006. augusztus 31-éig hatályos besorolás szerint a következők [szja tv. 53. §-ának (4) bekezdése]: üzletköri jelzőszám: élelmiszer jellegű áruház 111.; élelmiszer jellegű vegyes üzlet 113.; zöldség- és gyümölcsüzlet 121.; hús, húskészítmény, baromfiüzlet 122.; hal és halkészítmény üzlet 123.; kenyér- és pékáruüzlet 124.; gyógyhatású készítmények szaküzlete 129.; vegyi áruk üzlete 141.; festékek és lakkok üzlete 1362.; mezőgazdasági, méhészeti üzlet 1607. 2006. szeptember 1-jétől hatályos besorolás üzletköri jelzőszám: élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem 1111–1114.; zöldség- és gyümölcsüzlet 1210.; hús, húskészítmény, baromfiüzlet 1220.; hal és halkészítmény üzlet 1230.; kenyér- és pékáruüzlet 1240.; gyógyhatású készítmények szaküzlete 1290.; festékek és lakkok üzlete 1362.; vegyi áruk üzlete 1464.; mezőgazdasági, méhészeti üzlet 1607. 2008. évben, a következő besorolás alá tartozó üzletek üzemeltetése esetén is lehetőség van az átalányadó szabályai szerint adózni a 2008. január 1-jétől hatályos új besorolás szerint. Ennek feltétele, hogy az egyéni vállalkozó, a működési engedélyét az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerint kapta. Ezek az üzletek: Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem 1111–1112.; zöldség- és gyümölcsüzlet 1210.; hús, húsáruüzlet 1220.; halüzlet 1230.; kenyér- és pékáruüzlet 1240.; közérzetjavító és étrend-kiegészítő termékek szaküzlete 1290.; festékek és lakkok, vasáru, barkács és építési anyagok üzlete 1363.; egyéb iparcikk-üzlet 1750. Akinek a tevékenysége év közben oly módon változik, hogy a korábban alkalmazott költséghányad már nem illeti meg, annak a változás időpontjában az év első napjától visszamenőlegesen az összes bevételére vonatkozóan át kell térnie a tevékenységének megfelelő alacsonyabb költséghányad alkalmazására. Amennyiben az adóév egy részében kiegészítő tevékenységet folytatónak is minősül (év közben nyugdíjba megy), akkor az átalányadó alapját ebben az évben még a főfoglalkozású vállalkozókra vonatkozó „magasabb” költséghányad alkalmazásával állapíthatja meg. Abban az esetben, ha a 2007. évben az átalányadó szabályai szerint adózott és a 2008. évre az eva törvény szerinti adózást választotta, de a feltételek hiánya miatt év közben kikerült e törvény hatálya alól, akkor az átalányadót az evás adóévet követő négy adóévre nem választhatja. Ha az előzőekben ismertetett szabályok figyelembevételével a 2009. évre az átalányadózást kívánja választani, akkor a 0853-13-01-es lapon a III. táblában a 406. sorban ezt a döntését jelölje X-szel. Abban az esetben, ha a 2008. évben az átalányadó szabályai szerint adózott, de ezt az adózási módot a 2009. évre nem kívánja továbbra is fenntartani, akkor a 0853-13-01-es lap IV. pontjánál a 407. sorban kell nyilatkoznia erről.
270
Ha 2008. december 31-éig a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazta és a 2009. évre az átalányadózást választja, akkor – 2008. december 31-ét alapul véve, meg kell állapítania az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint a meglévő készletekkel kapcsolatos bevételét, amelyet a továbbiakban mindaddig adóalapot nem érintő bevételként kell nyilvántartania, amíg átalányadózást alkalmaz; – az átalányadózás évében felmerült összes költséget elszámoltnak kell tekinteni, beleértve a korábban és az átalányadózás időszakában beszerzett tárgyi eszközök beszerzési és előállítási értékének az átalányadózás időszakára jutó, a személyi jövedelemadó törvény szerint elszámolható értékcsökkenési leírását is; – nem vonatkozik ez a rendelkezés azon költségekre, fejlesztési kiadásokra, amelyek fedezetére jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján vissza nem térítendő támogatás folyósítása történt. Ennek az az oka, hogy e támogatások összege nem az átalányadó alapjába számít bele, hanem – amennyiben a támogatás összegét bevételként kezeli – önálló tevékenységből származó bevételként kell figyelembe venni a 0853-as bevallás 9. soránál, mellyel szemben a költségek elszámolhatók; – az átalányadózást megelőző időszakból fennmaradt összes elhatárolt veszteségből az átalányadózás időszakának minden évében 20-20%-ot elszámoltnak kell tekinteni.
Az átalányadó alapjának megállapítása és a fizetendő adó kiszámítása250 E lap kitöltése előtt feltétlenül írja be a bevallási időszak adatait az erre szolgáló helyre. Az átalányadó alapjába beszámító bevétel 491. sor: Ebbe a sorba az átalányadó alapjául szolgáló bevételt kell beírni. A bevételek számbavétele a 421. sorhoz fűzött tájékoztatás alapján, a támogatásokra vonatkozó eltérő szabályra is figyelemmel történhet. A támogatás összegéből az a rész, amelyet a költségei fedezetére, vagy fejlesztési célra kapott, nem minősül az egyéni vállalkozás bevételének, az adókötelezettséget az önálló tevékenységből származó jövedelem (9. sor) megállapítására irányadó rendelkezések szerint kell teljesíteni. A területalapú (földalapú) és az egyéb jogcímen folyósított támogatást bevételnek kell tekintenie, amennyiben Ön a mezőgazdasági tevékenységét egyéni vállalkozás keretében folytatja. A támogatás összege megemeli az átalányadózás alkalmazási feltételéül rendelt bevételi értékhatárt is. E sor „b” oszlopába a „c/d” oszlop összegéből a támogatás összegét kell beírni. Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozói tevékenységét évközben kezdte el vagy szünteti meg, akkor az átalányadó alkalmazási feltételéül megállapított bevételi értékhatárt időarányosan kell megállapítani. Része a bevételnek a földalapú és az egyéb jogcímen kapott támogatás összege is, ha ez utóbbit nem költségek fedezetére vagy nem fejlesztési célból folyósították. A számított jövedelem 250
Szja-törvény 55. §
271
492. sor: Ebbe a sorba az Önre vonatkozó költséghányaddal számított jövedelmét írja be, a 491. sorba írt adat figyelembevételével. A számított jövedelem utáni átalányadó 493. sor: Ebbe a sorba a számított jövedelme utáni átalányadó összegét írja be. Az adót, az általános útmutató mellékletében található adótábla felhasználásával határozza meg. Nemzetközi szerződés szerint mentesített jövedelem és adója 494. sor: Ebbe a sorba a kettős adózást kizáró egyezmény szerint mentesített, adóterhet nem viselő jövedelmét és annak adóját írja be. Ezt a sort akkor kell kitöltenie, ha külföldön is rendelkezik telephellyel. Ebben az esetben az átalányadó csökkenthető a külföldi telephelynek betudható, külföldön adóztatható bevétel alapján számított jövedelem adójával, feltéve, hogy nemzetközi szerződés a mentesítés módszerének alkalmazását írja elő. A jövedelmet úgy állapíthatja meg, hogy az egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel külföldről származó bevételéből az Önre vonatkozó költséghányadok alapulvételével számol, amelyet a „b” oszlopba kell beírnia. E sor „c/d” oszlopába az adóterhet nem viselő számított jövedelem utáni adó összegét írja be. A „b” oszlopba írt összeg adóját a 493. sor szerint számítsa ki. Nemzetközi szerződés hiányában, a külföldön is adóztatható jövedelem és a megfizetett adója 495. sor: Ha a külföldön is adózott jövedelme olyan országból származott, amellyel Magyarország a kettős adóztatás elkerülésére nem kötött nemzetközi szerződést, akkor a 493. sor összegét csökkenti a külföldön megfizetett adó (507. sor adata) 90%-a, de legfeljebb a külföldről származó bevétel számított jövedelme után az átlagos adókulcs szerint kiszámított adó. Az átlagos adókulcs az átalányadónak a számított jövedelem elosztásával kiszámított, két tizedesjegyre kerekített hányadosa. E sor „a” oszlopába az átlagos adókulcsot, a „b” oszlopba a külföldön is adóztatott számított jövedelmet, a „c/d” oszlopba az adó összegét írja be. Az egyéni vállalkozó átalányadója 496. sor: Ebbe a sorba a ténylegesen fizetendő átalányadó összegét írja be. A 493. sor összegéből vonja le a 494–495. sorok „c/d” oszlopába beírt összegeket és a számítás eredményeként kapott pozitív különbözetet, vagy nullát írjon ebbe a sorba. Ezt az összeget kell beírni a 0853-05-ös lap 179. „d” és „e” oszlopába.
Egyéb adatok Nyitókészlet leltári szerinti értéke 2008. január 1-jén 497. sor: Ebben a sorban a 2008. január 1-jén rendelkezésre álló – leltár szerinti – anyag, árukészlet, félkész és késztermék nyitó értékét kell szerepeltetni, egyezően a 2007. évi 0753-as bevallásban közölt zárókészlet összegével. Zárókészlet leltári szerinti értéke 2008. december 31-én 498. sor: A 2008. december 31-én felvett leltár szerinti – vásárolt és saját termelésű – anyag, árukészlet, félkész és késztermék értékét tartalmazza ez a sor.
272
Átalakuló – Tevékenységét megszüntető Ebben a sorban a tevékenység megszüntetésének napjával, vagy a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá történő áttérés időpontjában felvett leltár szerinti zárókészlet összegét kell szerepeltetnie áfa nélkül. Az alkalmazottak átlagos létszáma és a részükre kifizetett jövedelem 499. sor: Ebbe a sorba az év során foglalkoztatott alkalmazottak átlagos létszámát és a részükre kifizetett jövedelem bruttó összegét kell beírnia. (Az átlagos létszám úgy állapítható meg, hogy az összes foglalkoztatási hónap számát el kell osztani 12-vel). A számítás során a kerekítés szabályait is alkalmazni kell két tizedes jegyig. (Például, ha 3 fő alkalmazott összes foglalkoztatási ideje 20 hónap, akkor az átlagos létszám 20 : 12 = 1,66. Ez kerekítve 2. Ezt a számot a „b” oszlopba kell beírni.) A segítő családtagok átlagos létszáma és a részükre kifizetett jövedelem 500. sor: Ebbe a sorba a segítő családtagok átlagos létszámát és a részükre kifizetett jövedelem bruttó összegét írja be. Az átlagos létszámot a 499. sornál leírtak szerint állapítsa meg. A 2008. évi adóalapba beszámító bevételből, a 2008. évben folyósított támogatások bevételként figyelembe vett része 501. sor: Ebbe a sorba a 421. sor összegéből a 2008. évben folyósított területalapú támogatás, az egyéb jogcímen folyósított, valamint a költségek fedezetére és fejlesztési célra folyósított támogatás bevételként figyelembe vett részét írja be. Az 502–504. sorokat a választott adózási módtól függetlenül ki kell tölteni! A 2008. évben költségek fedezetére, fejlesztési célra előre folyósított támogatás összege 502. sor: Ennek a sornak a „c/d” oszlopába a 2008. évben költségek fedezetére és fejlesztési célra előre folyósított támogatás összegét írja be. A „b” oszlopba, a „c/d” oszlop összegéből a fel nem használt rész összegét írja be! A 2008. év január 1-jét megelőzően a költségek fedezetére, fejlesztési célra folyósított támogatás még fel nem használt összege 503. sor: Ebbe a sorba a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra 2008. január elsejét megelőzően folyósított támogatás összegének még fel nem használt részét kell beírni. E sorba jellemzően akkor kerülhet adat, amennyiben a támogatás összegét előre folyósították. A 2008. évben utólag folyósított támogatások összegéből bevételnek nem minősülő összeg 504. sor: Ebbe a sorba a 2008. évben utólag folyósított támogatás összegét írja be, amennyiben azt nem tekintette bevételnek. Ilyen esetben a támogatott cél szerinti kiadásának a támogatás összegével fedezett részét költségként nem veheti figyelembe. Adóalapba be nem számító bevételként nyilvántartott készletérték251 251
2002. évi XLIII. tv. 17. § (2); Szja-törvény 51. § (4) bekezdés
273
505. sor: Ha Ön korábban a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazta, de jelenleg az átalányadózás szabályai szerint adózik, akkor ebbe a sorba, az adóalapba be nem számító bevételként nyilvántartott készletérték összegét szerepeltesse. Ezt a szabályt kell alkalmaznia akkor is, ha 2008. december 20-áig bejelentkezett az eva hatálya alá. A készletek értékét az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint kellett megállapítania. Ezt a sort („d” oszlopot) nem töltheti ki a tevékenységét megszüntető egyéni vállalkozó. Leltárhiány, selejt, káresemény miatt megsemmisült készletek beszerzési ára 506. sor: Ebbe a sorba az adóév során elszámolt leltárhiány, selejt, káresemény miatt megsemmisült készlet beszerzési értékét írja be. Külföldön megfizetett adó 507. sor: Ebbe a sorba az egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel külföldön megfizetett adó 2008. évi összegét írja be. A külföldön megfizetett adót az MNB hivatalos, az adóév utolsó napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével kell Ft-ra átszámítani. Ha az adót olyan pénznemben állapították meg, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, akkor az MNB által az adóév utolsó napjára vonatkozóan közzétett, euróban megadott árfolyamot kell a Ft-ra történő átszámításhoz figyelembe venni. Nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely törvény, nemzetközi szerződés rendelkezése viszonosság vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár. Az egyéni vállalkozói tevékenységhez felhasznált vállalkozáson kívüli forrása 508. sor: Egyéb adatként, kérjük, hogy tüntesse fel azon összeget, melyet egyéni vállalkozói tevékenységéhez felhasznált, és amelynek forrása vállalkozáson kívüli. (Pl.: saját adózott pénze, magánkölcsön.) Fejlesztési tartalékként (a korábban lekötöttként kezelt) nyilvántartott összeg 509. sor : Itt tüntesse fel a fejlesztési tartalék nyilvántartott összegét. A korábban lekötött számlakövetelés összegét is vegye figyelembe! Az adókötelezettség teljesítése során 2009től kezdődően, a nyilvántartásba vétel kezdő évének a bevallás benyújtásának évét kell tekinteni. Megszűnő A tevékenységüket megszüntető egyéni vállalkozók ezt a sort nem tölthetik ki! A vállalkozói tevékenységgel kapcsolatban – kisvállalkozói adókedvezmény alapjául szolgáló – felvett hitelre, kölcsönre fizetett kamat összege 510. sor: Ebben a sorban – külön adatként is közölni kell – a költségek között, a 445. sorban elszámolt, a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatosan felvett hitelre, kölcsönre fizetett kamat összegéből azt a részt, melyet kisvállalkozási kedvezmény alapjaként vett figyelembe. A 10%-os adókulcs alkalmazása miatt megtakarított (nyilvántartásba vett) összege 511. sor: E sorban a szja-törvény 49/B. § (21) bekezdése alapján számított, 6% mértékű, megtakarított adó összegét kell szerepeltetni. Az alacsonyabb kulcs (10%) alkalmazására
274
többek között akkor van lehetősége, ha a bevallásában feltünteti a megtakarított adónak megfelelő összeget. Megszűnő A tevékenységüket megszüntető egyéni vállalkozók ezt a sort nem tölthetik ki!
16. A KISVÁLLALKOZÓI KEDVEZMÉNY RÉSZLETEZŐ ADATAI
Mielőtt a 512–521. sorok adatait kitölti, olvassa el a 0853-13-08-as lapok kitöltéséhez fűzött útmutatót a csekély összegű (de minimis) és más támogatásokra vonatkozó tudnivalókról is. E tudnivalók ismeretében tudja megállapítani (eldönteni), hogy Ön érvényesítheti-e, és ha igen, akkor mekkora összegben a kisvállalkozói kedvezményt.
A kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésének részletes szabályai252 Ha az egyéni vállalkozó 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat (vagy alkalmazott nélkül folytatja tevékenységét), akkor az egyéni vállalkozásból származó bevételét csökkentheti a kisvállalkozói kedvezmény címén elismert beruházások értékével, amely nem lehet több, mint a bevételek és az elismert költségek különbsége, de legfeljebb évi 30 000 000 Ft. A kisvállalkozói kedvezmény legfeljebb a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló, korábban üzembe nem helyezett, kizárólag üzemi célú egyes tárgyi eszközök, nem anyagi javak adóévi együttes beruházási költségének (ideértve az ilyen eszköz beszerzésére, előállítására fordított, az adóévben költségként elszámolt kiadást is), továbbá a vállalkozói tevékenységet közvetlenül szolgáló ingatlan adóévben felmerült, az értékcsökkenési leírás alapját növelő kiadásként elszámolt felújítási költségének együttes összege lehet. Beruházási költség nem vehető figyelembe, az e rendelkezés alkalmazásakor a hibás teljesítés miatt a jótállási időn belül cserébe kapott tárgyi eszköz, szellemi termék – ha a cserébe visszaadott tárgyi eszközre, szellemi termékre a kisvállalkozói kedvezményt érvényesítette –, valamint az üzemkörön kívüli ingatlan és ültetvény esetén. A tárgyi eszközök közül az ingatlan, valamint a leírási kulcsok jegyzéke és alkalmazási szabályai szerinti gép, berendezés, felszerelés, jármű, míg a nem anyagi javak közül a szellemi termék vehető figyelembe. A kisvállalkozói kedvezmény összege a tárgyévi bevételek és a tárgyévben elszámolható költségek különbsége alapján állapítható meg. A tárgyévben elszámolható költségek részét képezi a kisvállalkozói kedvezmény alapját képező, az üzembe helyezett tárgyi eszközök után elszámolt értékcsökkenési leírás összege is. A kedvezmény érvényesítésének a 30 000 000 Ft-os korláton belül további kettős korlátja van, ugyanis a kedvezmény összege nem lehet több a bevételek és a költségek különbségénél, és nem lehet több a kedvezmény alapjául szolgáló beruházási költség összegénél sem. E kiadások közé kell sorolni azokat a tárgyi eszközöket is, amelyek egyedi beszerzési ára 100 000 Ft alatt van. Beruházási költségnek a számla szerinti beszerzési árat kell tekinteni, függetlenül a vételár kiegyenlítésének módjától. Ez azt jelenti, ha a bevétel például 10 000 000 Ft, a költség 7 600 000 Ft és a tárgyi eszközök beszerzési ára 2 000 000 Ft, akkor kisvállalkozói 252
Szja-törvény 49/B. § (6) bekezdés d) pont, (12)-(14), (17) bekezdés
275
kedvezmény címén a 2 000 000 Ft levonható, mivel a beruházás költsége kevesebb a bevételek és a költségek (10 000 000 Ft – 7 600 000 Ft = 2 400 000 Ft) különbségénél. A példabeli esetben a jövedelem 400 000 Ft. [A példánknál maradva – egyéni vállalkozásból származó éves jövedelem megállapításakor –, ha az egyéni vállalkozónak a kisvállalkozói kedvezmény levonása után 400 000 Ft jövedelme marad és a korábbi évről áthozott vesztesége 100 000 Ft, akkor a vállalkozói adóalap 300 000 Ft, mely után az adó 10 és/vagy 16%. Ennek az adónak az összege csökkenthető tovább a kisvállalkozói adókedvezménnyel.] E kedvezmény alkalmazhatósága azt is jelenti, hogy az „első” tulajdonosok által megvalósuló beruházásokat kedvezményezi a törvény. A mások által korábban használatba vett üzlet, műhely, használt személygépkocsi vásárlására fordított kiadás nem képezi a kisvállalkozói kedvezmény alapját. A korábban még használatba nem vett fordulat teljesen új eszközt feltételez, amelynek értelemszerűen a külföldről behozott használt gépek, berendezések sem felelnek meg. A jármű abban az esetben szolgálja a tevékenységet közvetlenül, ha az a tevékenység tárgyául szolgál, vagy a tevékenység folytatásához szorosan kapcsolódik és – mindkét esetben – a vállalkozás azt a tevékenységéhez rendszeresen (nemcsak egy-egy esetben) használja, továbbá, ha a végzett tevékenység a jármű használata nélkül a szokásos módon nem folytatható. A vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló, kizárólag üzemi célú tárgyi eszköznek minősül a korábban még használatba nem vett személygépkocsi is. A személygépkocsik közül azok szolgálnak a kisvállalkozói kedvezmény szempontjából kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek, amelyek az egyéni vállalkozói tevékenység tárgyát képezik és amelyeket az egyéni vállalkozó sem személyes munkavégzéssel, sem személyes használattal összefüggésben nem üzemeltet. A személygépkocsi akkor képezi a vállalkozói tevékenység tárgyát, ha azt pl. bérbeadás céljából vásárolják. Ebből az is következik, hogy az autókereskedő esetében a személygépkocsik beszerzési ára nem képezheti a kedvezmény alapját, mivel az ebben az esetben árunak minősül. A szja-törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a kisvállalkozói kedvezmény a többi személygépkocsira is érvényesíthető, ennek azonban az a feltétele, hogy a cégautó adót a kedvezmény igénybevételét követően legalább négy éven át meg kell fizetni. Így például, ha a kiskereskedő egyéni vállalkozó új személygépkocsit vásárol 2008-ban és a kisvállalkozói kedvezményt igénybe veszi, ez egyben azt is jelenti, hogy a cégautó adót a kedvezmény érvényesítését követő 4 adóévben meg kell fizetnie. Amennyiben az egyéni vállalkozó kereskedelmi fuvarozás körébe tartozó tevékenységéhez teherszállító járművet (tehergépjárművet és vagy tehergépjármű-pótkocsit) vásárol, e beruházásra a kisvállalkozói kedvezményt nem érvényesítheti, mivel a csekély összegű (de minimis) támogatásokra vonatkozó 1998/2006/EK Rendelet szerint a kereskedelmi fuvarozás terén működő vállalkozások által megvásárolandó tehergépjárművek nem támogatandók. A telek vásárlására fordított összeg nem képezi a kisvállalkozói kedvezmény alapját! Amennyiben az egyéni vállalkozó új lakóingatlant vásárol bérbeadás céljából és az egyéni vállalkozói tevékenységei között az ingatlan hasznosítás szerepel, a beruházási érték a kisvállalkozói kedvezmény alapjául szolgálhat.
276
A kedvezmény alapjául szolgáló üzemkörön belüli ingatlanok körébe jellemzően az üzlethelyiség, a műhely, a raktár sorolható. Az üzemkörön kívüli ingatlanok253 beszerzési ára nem szolgál a kedvezmény alapjául. A kisvállalkozói kedvezmény végleges érvényesítésének általános – időhatárhoz kötött – korlátai vannak. Ha a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésének évét követő negyedik adóév utolsó napjáig a továbbiakban felsorolt esetek bármelyike bekövetkezik – az idevágó rendelkezések szerint elrendelt időpontban – az eszközhöz kapcsolódó kisvállalkozói kedvezmény címén levont összeg kétszeresének 18, 16 illetve 10%-át kell megfizetni vállalkozói személyi jövedelemadó címén. Amennyiben tehát: – az eszköz üzembe helyezésére négy éven belül nem kerül sor (kivéve, ha annak oka elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás), akkor a kisvállalkozói kedvezmény összegéből az eszközhöz kapcsolódó részt a kedvezmény érvényesítését követő negyedik adóévre vonatkozó adókötelezettségnél kell figyelembe venni; – az eszköz már az üzembe helyezéskor, használatba vételkor sem szolgált kizárólag üzemi célt, vagy nem közvetlenül a vállalkozási tevékenységet szolgálta, akkor a kisvállalkozói kedvezmény összegéből az eszközhöz kapcsolódó részt az üzembe helyezés évének adókötelezettségénél kell figyelembe venni; – az eszközt az üzembe helyezést követően, de 4 éven belül nem közvetlenül a vállalkozási tevékenységhez vagy nem kizárólag üzemi célúként használják, akkor a kisvállalkozói kedvezményből az eszközhöz kapcsolódó részt az „átsorolás” évében kell az adókötelezettség megállapításánál figyelembe venni. Nem kell ezt a szabályt alkalmazni, ha az eszköz átsorolása elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következménye. (Személygépkocsi esetében ez azt is jelenti, hogy a cégautó adó fizetési kötelezettsége is megszűnik az egyéni vállalkozónak, ha a roncsolódás miatt a járművet kivonják a forgalomból.) – az eszköz – akár az üzembe helyezése, használatba vétele előtt vagy utána, – de a kedvezmény igénybevételét követő négy éven belül – értékesítésre kerül (ideértve a természetbeni juttatás formájában történő átadást, az ellenszolgáltatás nélküli átadást, valamint a pénzügyi lízing keretében, részletfizetéssel, halasztott fizetéssel átvett eszköznek a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatti visszaadását), akkor a kisvállalkozói kedvezményből az eszközhöz kapcsolódó részt az értékesítés évében kell az adókötelezettség megállapításánál figyelembe venni. Az előző szabályok a következőket jelentik: – A kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésekor a részletező nyilvántartásban (pl. a tárgyi eszköz nyilvántartásban) meg kell jelölni, hogy melyek azok a tárgyi eszközök, szellemi termékek, amelyek tekintetében egy esetleges értékesítés, „átsorolás” eredményeképpen a kedvezmény kétszeres összegének adóját vissza kell fizetni. – A kedvezmény folyamatos beruházás esetén [pl. saját kivitelezésben megvalósuló beruházás esetén (üzlethelyiség építése, építtetése)] akkor is érvényesíthető, ha az több adóévben valósul meg. Ez azt is jelenti, ha három év alatt valósul meg a beruházás és a kisvállalkozói kedvezményt mindegyik évben érvényesíti, akkor pl. a hatodik évben történő értékesítés esetén az első két évben igénybevett kedvezmény összegét már nem kell
253
Szja-törvény 11. sz. melléklet II./1./aa) pont
277
visszafizetni, mivel a kedvezmény visszafizetési kötelezettséget a kedvezmény igénybevételének időpontjától kell vizsgálni. – A cégautó adó fizetési kötelezettségen az sem változtat, ha a következő adóévre az egyéni vállalkozó az átalányadózást választja. Mivel az átalányadózó elismert költséghányad szerint állapítja meg jövedelmét, a cégautó adó költségek közötti érvényesítésére nem lesz módja. Nem kell viszont a cégautó adót megfizetnie a kedvezmény érvényesítését követően annak az egyéni vállalkozónak, aki bejelentkezik az eva hatálya alá. Ha kikerül az eva hatálya alól 4 éven belül, akkor a hátralévő időszakban a cégautó adó fizetési kötelezettség fennáll. – Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó átalányadózást választ és értékesíti vagy átsorolja pl. azt az üzlethelyiséget 4 éven belül, amelyre kisvállalkozói kedvezményt vett igénybe, akkor az üzlethelyiséghez kapcsolódó kedvezmény összegének kétszeresét ebben az esetben is vissza kell fizetnie. Ilyen esetben tehát nem csak az átalányadózás szerinti adót kell megfizetnie, hanem meg kell fizetnie az üzlethelyiséghez kapcsolódó kisvállalkozói kedvezmény címén levont bevétel kétszeresének 18, 16, illetve 10%-át is vállalkozói személyi jövedelemadó címén. – Részletfizetéssel, halasztott fizetéssel, pénzügyi lízing keretében átvett eszköznek a teljes beszerzési ára képezi a kisvállalkozói kedvezmény alapját. – Ha a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz értékcsökkenési leírás alá vonható, ez még nem jelenti azt, hogy a kisvállalkozói kedvezmény alapjául is szolgál. Pl. a cukrász esetében a hűtőszekrény nélkülözhetetlen a tevékenység folytatásához, de egy könyveléssel foglalkozó egyéni vállalkozó esetében a tevékenység hűtőszekrény nélkül is folytatható.
A 0853-13-07-es lap kitöltése Az egyéni vállalkozói bevételnek a költségeket meghaladó része 512. sor: Ebben a sorban összesítse az egyéni vállalkozói bevételének az elismert költségeket meghaladó részét. (A 421. sor „c” oszlopának összegéből vonja le a 448. sor „c” oszlopába írt összeget.) Ha a bevételét a költségei meghaladják, akkor a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésére nincs mód, a 0853-13-07-es lap nem tölthető ki. Az egyéni vállalkozói tevékenységet közvetlenül szolgáló, kisvállalkozói kedvezmény alapjául szolgáló beruházások és azok bekerülési értének részletezése 513–518. sorok: Ezekben a sorokban szerepeltesse a kisvállalkozói kedvezmény alapjául szolgáló beruházásokra fordított kiadásait, ideértve a 100 000 Ft alatti egyedi értékű tárgyi eszközre, szellemi termékre fordított kiadásait is, ha az a kedvezmény alapjául szolgál. A beszerzési ár/beszerzési érték összesen 519. sor: Ebben a sorban összesítse az 513-518. sorokba írt adatokat. Kisvállalkozói kedvezmény címén, a bevételből levonható összeg 520. sor: Ebbe a sorba – a kisvállalkozói kedvezmény alapjául szolgáló összeget – legfeljebb 30 000 000 Ft-ot írhat, de a kedvezmény összege nem lehet több a beruházási költségnél (475. sor adata), és nem lehet több a bevételek és költségek különbségénél sem (512. sor adata).
278
Bevételt csökkentő tételek között ténylegesen figyelembe vett összeg 521. sor: Ebbe a sorba a csak a ténylegesen figyelembe vehető összeget írja be! Ezt kell a bevételt csökkentő tételek közé, a 432. sorba átírni.
17. ADATOK A CSEKÉLY ÖSSZEGŰ (DE MINIMIS) TÁMOGATÁSOKRÓL, VALAMINT AZ UN. CSOPORTMENTESSÉGI ÉS AZ ADÓRENDSZEREN KÍVÜLI TÁMOGATÁSOKRÓL (0853-13-08-AS BEVALLÁSI LAPOK)
A 0853-13-08-01-es lapon – 522–531. sorokban – kell feltüntetni az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában a csekély összegű, de minimis (a továbbiakban: de minimis) támogatásnak tekintett összegeket. A 0853-13-08-02-es lapon az 532-541. sorokban a csoportmentességi támogatásnak (továbbiakban: kis- és közép vállalkozások) támogatásának minősülő kedvezményeket. A 0853-13-08-03-as lapon az 542-551. sorokban a mezőgazdasági csoportmentességi (továbbiakban: mezőgazdasági kis- és közép vállalkozások) támogatásának minősülő kedvezményeket. A lapokon van lehetőség a közvetlen, (pénzbeli) adórendszeren kívüli támogatás összegének feltüntetésére is. Amennyiben Ön a 2008. évi bevallásában nem vesz/nem vehet igénybe a Szja. tv. szerinti (egyetlen jogcímen sem) támogatást, akkor ezt a táblát nem kell kitöltenie. Ebben az esetben a 0853-13-01-es lapon, a 410. sorban ezt jelölje be. 17.1 De minimis támogatások De minimis támogatások azok a csekély összegű támogatások, amelyeket jogszabály (pályázat) ilyenként nevesít. 2007. január 1-jétől de minimis támogatások az EK Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK (2006. december 15-i) bizottsági rendelet alapján nyújtható támogatások. A 2007. évtől kezdődően a de minimis támogatás254 feltételei a következők: De minimis lehet minden támogatás, ha azt jogszabály255, jogszabályon alapuló kiírás de minimisként nevesít. Csak az ún. transzparens támogatások esetén alkalmazható, azaz csak akkor, ha előre meghatározható a támogatás pontos összege (pl.: ilyen az adó, illetve adóalap kedvezmény). A de minimis támogatás bármely három adóévben, legfeljebb 200 000 eurónak megfelelő Ft- összeg lehet, kivéve a szállítási ágazatban, ahol bármely három adóévben legfeljebb 100 000 eurónak megfelelő Ft összeg lehet. Az érvényesíthető összes támogatási összeget az összes de minimis támogatás alapján kell meghatározni. 254
A Bizottság 1998/2006./EK-rendelete A szja-törvény egyéni vállalkozókkal kapcsolatos rendelkezési közül az állami támogatásokra irányadó rendelkezések alkalmazásában, a következők minősülnek de minimis támogatásnak: A 49/B. § (6) bekezdésének cb) pontja 2005. évtől [az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés]; d) pontja 2004. évtől [kisvállalkozói kedvezmény], összefüggésben a (9)- (10) bekezdéssel; g) pontja 2005. évtől [foglalkoztatási kedvezmény]; h) pontja 2005. évtől [szabadalom, a használati- és formatervezési mintaoltalom megszerzése, fenntartása]. A 49/B. § (10) bekezdése 2006. évtől [a 10%-os adómértékkel adózó vállalkozói adóalap 6%-a]. Ez nem azonos a 2008. január 1-jétől hatályos rendelkezés 6%-os kedvezménnyel. A szja-törvény 11. sz. melléklete II.2/pa) pont, 13. sz. melléklet 12. pont. 255
279
Azonos költséghez adott de minimis támogatást, más állami támogatásokkal kumuláltan kell figyelembe venni. A szabályozás szerint adóévekben kell a támogatás maximálisan igénybe vehető összegét meghatározni. A három adóév összeszámításának kiindulásánál mindig az aktuális adóév a harmadik év. A hároméves időszakot ún. gördülő módszerrel kell megállapítani, azaz mindig az aktuális adóévhez képest kell az előző két adóév de minimis támogatásait összeszámítani. (Például a 2008. évben a 2007. és 2006. évről benyújtott bevallás de minimis támogatásait kellett levonnia a 200 000 eurós határ összegből, hogy a 2008. évben érvényesíthető de minimis összegét megkapja. A 2008. évben érvényesíthető „keret” kiszámításakor a 2006. és 2007. évről benyújtott bevallás de minimis tábláit kell felhasználni.) A támogatástartalmat kell egybeszámítani, ezért a táblában több számításra van mód attól függően, hogy adóalapot érint vagy adókedvezményként lehet figyelembe venni a támogatást. Azonos költséghez egybe kell számítani a kapott állami támogatás és a de minimis összegét (kumuláció). Ez azt jelenti, hogy ha ilyen beruházáshoz akar az egyéni vállalkozó de minimis támogatást igénybe venni, akkor az állami támogatás és a de minimis összege együttesen nem haladhatja meg az adott régióra meghatározott támogatási intenzitást. [Azaz azt a %-ot, amely megmutatja, hogy egy adott egységnyi beruházáshoz maximum hány % támogatás vehető igénybe.] Az EK rendeletben említett regionális támogatási térképet a módosított 85/2004 (IV.19) Korm. rendelet 30. §-a tartalmazza.256 Ha az egyéni vállalkozó az Szja. tv. szerint kisvállalkozónak minősül, úgy 2007. január 1jétől a támogatás intenzitás 20 százalékponttal növelt értéke a régióra meghatározott mértéknek, kivéve, ha a kisvállalkozás a szállítási ágazatba tartozik vagy nagyberuházást valósít meg. (Például a kisvállalkozás Budapesten kíván a beszerzett gépéhez támogatást elszámolni, úgy az állami támogatás és a de minimis együtt, azaz a támogatási intenzitás (25+20) 45%. Figyelem! A Bizottság 1998/2006./EK-rendeletének hatálya eltér a korábbitól.257 Ez alapján a szállítási ágazatban működő vállalkozásokat, csak korlátozza a támogatások érvényesítését illetően (100 000 eurós maximum összeg, illetve nem vehető igénybe a kedvezmény a teherszállító járművek megvásárlására, ha a vállalkozás a kereskedelmi fuvarozás terén működik). A mezőgazdaság területén az új rendelet meghatározza a mezőgazdasági termékek feldolgozásának fogalmát. Függetlenül attól, hogy az alapanyag és a végtermék is szerepel 256
Magyarország esetében 2007. január 1-jétől a következő támogatás intenzitások érvényesek: Észak-Magyarország, Észak-alföld, Dél-alföld és Dél-Dunántúl esetében 50%; Közép-Dunántúl esetében 40%; Nyugat-Dunántúl és Pest megye esetében 30%; Budapest esetében 25%. 257 Nem terjed ki az új rendelet hatálya a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó halászathoz vagy akvakultúrához kapcsolódó tevékenységet végző vállalkozásoknak nyújtott támogatásokra; a Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatásra; a Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek feldolgozásában és forgalmazásában tevékenykedő vállalkozásoknak nyújtott támogatásra (ha a támogatás összege az elsődleges termelőtől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy ha a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ); az exporttal kapcsolatos tevékenységek támogatására (exportált mennyiséggel, értékesítési hálózat kialakításával és működésével, exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokkal közvetlenül kapcsolatos támogatások); az import áruk helyett hazai áru használatától függő támogatás; az 1460/2002/EK rendelet értelmében a szénágazatban tevékenységet folytató vállalkozásoknak nyújtott támogatásra; a kereskedelmi fuvarozás terén működő vállalkozások számára teherszállító járművek megvásárlására nyújtott támogatásra; nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott támogatásra.
280
az EK Szerződés I. számú mellékletében, ha az nem minősül mezőgazdasági termék elsődleges előállításának, nem vehető igénybe a de minimis támogatás. A halászatra külön de minimis támogatás alkalmazható, mely az 1860/2004-es rendelet (2005. január 1-jétől, 2008. december 31-éig hatályos). 17.2 KIS- ÉS KÖZEPES VÁLLALKOZÁSOK TÁMOGATÁSA258 Ez a támogatási forma, mely a beruházásokhoz kapcsolódik, az adórendszeren belül is érvényesíthető A támogatás mértéke (a támogatási intenzitás) a kisvállalkozásoknál legfeljebb 15%. A 2008. augusztus 29-től hatályos 800/2008/EK általános csoportmentességi rendelet lépett a 70/2001/EK csoportmentességi rendelet helyébe. Az adórendszer keretében (a bevallás benyújtásának 2009. évi napjával) igénybe vehető kedvezmények tekintetében az általános csoportmentességi rendelet tekintendő irányadónak. A közvetlen támogatások igénybe vétele esetén, az odaítélés napja dönti el, hogy a 800/2008/EK általános csoportmentességi rendelet vagy a 70/2001/EK csoportmentességi rendelet szabályai alkalmazandók. A közvetlen támogatás támogatástartalmát az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet, illetve a támogatás alapjául szolgáló jogszabály alapján kell meghatározni. A kis- és közepes vállalkozásokról szó EK rendelet esetében is igaz, hogy az adórendszeren belül érvényesített állami támogatás mellett adórendszeren kívüli támogatás is nyújtható a maximális támogatási intenzitás mellett. A rendelet alkalmazásában beruházás alatt azt a tárgyi eszközökbe és az immateriális javakba történő következő beruházást kell érteni. Olyan fizikai tárgyi eszközökbe történő beruházás, amely egy új létesítmény létrehozásával, egy meglévő létesítmény bővítésével, vagy egy meglévő létesítmény termékének vagy termelési folyamatának az alapvető megváltozását előidéző tevékenységgel függ össze. (Ez utóbbi esetében különösképpen az ésszerűsítés, diverzifikálás vagy korszerűsítés útján történik a változtatás.) Amennyiben a tárgyi eszközbe történő beruházás olyan létesítmény átvételének formájában történik, amely már bezárt vagy bezárt volna, ha nem vásárolják meg, akkor azt is tárgyi beruházásnak kell tekinteni. Az immateriális javakba történő beruházás körébe tarozik: a technológiaátadásba történő beruházás, a szabadalmi jogok, licencek, know-how vagy nem szabadalmaztatott műszaki ismeretek vásárlása. Az elszámolható költségek körébe tartoznak: 258
A Bizottság 70/2001 /EK-rendelete, 800/2008/EK-rendelete
281
az ingatlanok (telek, épület), a gépek, berendezések, felszerelések, a szállítási ágazatban a vasúti járművek, a technológia-beszerzés költségei (az immateriális javak beruházása esetén).
17.3 A MEZŐGAZDASÁGI KIS- ÉS KÖZEPES VÁLLALKOZÁSOK TÁMOGATÁSA259 A mezőgazdasági kis- és közepes vállalkozások támogatásáról szóló rendelet szerint a mezőgazdasági termékek elsődleges előállításával foglalkozó kis- és közepes vállalkozások vehetnek igénybe támogatást beruházásaikhoz. A támogatás három adóévben (gördülő számítás) legfeljebb 400 000 euro lehet, és a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a 40% mértéket. Ebből a szempontból a beruházásnak különösen a következő célok valamelyikét kell szolgálnia: a termelési költségek csökkentését, az előállítás javulását vagy átcsoportosítását, a minőség javítását, a természeti környezet megóvását és minőségének javítását vagy az állatjólét színvonalának javítását. Az elszámolható költségek közé a következők tartoznak: az ingatlanok építése, megszerzése vagy fejlesztése, a gépek, berendezések – ideértve a számítógépes szoftvereket is – vásárlása vagy lízingelése az adott eszköz piaci értékének erejéig, az olyan – nem építkezési célra szánt – föld vásárlása, amely a beruházás elszámolható költségének legfeljebb 10%-ába kerül. A rendelet meghatározza, mely célok nem kaphatnak támogatást. Így például a nem bővítést szolgáló beruházások, azaz a szinten tartást céljából történő beruházások nem kaphatnak támogatást. A rendelet biztosítja, hogy az adórendszeren belül érvényesített állami támogatás mellett – a maximális támogatási intenzitás keretein belül – adórendszeren kívüli támogatás is nyújtható. A támogatások megszerzésének időpontja: - adórendszeren kívüli (közvetlen) támogatás esetén: a támogatás igénybevételi jogának a kedvezményezettre ruházásának időpontja, azaz a támogatásról szóló döntést tartalmazó okirat kelte (a támogatás megítélése). – az adórendszeren belüli támogatások esetén: az adóbevallás benyújtásának a napját kell a de minimis támogatás megszerzési időpontjának tekinteni. A forintban megállapított támogatástartalom átszámítása euróra:
259
A Bizottság 1857/2006./EK-rendelete
282
– az adórendszeren kívüli (közvetlen) támogatás esetén: a forintérték az adott támogatás megítélése adóévében érvényes referencia rátával számított jelenértéken meghatározott összeg, amelyet a támogatási kérelem benyújtásának napját megelőző hónap utolsó napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett devizaárfolyamon kell euróra átszámítani, - az adórendszeren belüli támogatások esetén: az euróra történő átszámítás alapja az adóbevallással érintett üzleti év utolsó napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett devizaárfolyam.
A 0853-13-08-01 – 08-03-as lapok kitöltése Minden lapon, az oszlopok megnevezése sorban az adott lapon figyelembe vehető adórendszeren belüli (szja-törvény) jogcímet találja. Egy dátumhoz több adat is tartozhat, azaz egy sorban több oszlop adata is kitöltött lehet, kivéve a „j”-„k” oszlopok, mert ha ezek kitöltöttek, úgy a „d”-„e”, „f”-„g” és a „h”-„i” oszlopok üresen maradnak. Az egyes sorok kitöltésénél meghatározó az igénybevétel napja szerinti tételes időrendi felsorolás. Így az egy bevallási naphoz tartozó valamennyi Szja. tv. szerinti kedvezmény [a „d”-„k” oszlopok] egy sorban jelölendő. „a” oszlop: Valamennyi, 2008. évben igénybe vett támogatás időpontját fel kell tüntetni. Az igénybevétel napjaként a szja-törvény szerinti kedvezményeknél az adóbevallás benyújtásának a napját, míg a közvetlen, adórendszeren kívüli támogatások esetében a támogatásról szóló döntést tartalmazó okirat keltét (a támogatás megítélését) kell figyelembe venni. Ezt a táblát tehát abban az esetben kell kitöltenie, ha 2008. évben érvényesít támogatás(oka)t. Tekintettel a gördülő módszer alkalmazására, a 2006. (0653-13-E) és/vagy a 2007. évi bevallása (0753-15-05) adatait vegye figyelembe a 2008. évben érvényesíthető támogatás összegének kiszámításánál! Az adórendszeren kívüli, valamint az adórendszer keretében igénybe vett támogatások összege egy sorban (egymás mellett) nem szerepeltethető, kivéve azt a véletlenszerű esetet, ha a kettő igénybevételének a napja egybeesik, azaz a bevallás benyújtásának a napján kap az adózó adórendszeren kívüli támogatást is. „b” és „c” oszlopok: A 2008. évben kapott, közvetlen, adórendszeren kívüli támogatások – a jelen bevallás benyújtásának napjáig megítélt, igénybe vett, és a 2006. és/vagy 2007. évről benyújtott bevallásban nem szereplő – összegeit egyenként, a támogatás igénybevételének időpontja szerint, külön-külön sorokban a „c” oszlopban forintban, és euróban a „b” oszlopban kell szerepeltetni. „d” és „e” oszlopok: A szja-törvény szerinti, 2008. évi bevételt csökkentő tételek együttes összegének támogatástartalma megnevezésű oszlop-párban (euró/Ft) kell feltüntetni külön-külön sorokban a bevételt csökkentő tételek, 2008. adóévről benyújtott bevallásban szerepeltetett adatok együttes összegének 16%-át, vagy – a sávos adófizetési kötelezettség alkalmazása esetén – a 10/16%-át.
283
Az „e” oszlopban forintban, a „d” oszlopban az euróban meghatározott összegét. Ne felejtse el, az igénybevétel napjaként mindig a bevallás benyújtásának a napját kell megjelölni az „a” oszlopban. 0853-13-08-01-es lap de minimis támogatásnak minősülő bevételt csökkentő jogcímek és azok támogatás tartalma: „a” oszlop csökkentő jogcímek „e” oszlop 2008. adóévi bevallás benyújtásának napja Szja tv.49/B. § (6) bek. c, da, g, h, pontj a szerint számított összeg* x 16% Vagy *-ból az 50 M Ft-ig x 10% + 50 M Ft feletti rész x 16% 0853-08-02-es lap kis- és közepes vállalkozások támogatásának minősülő bevételt csökkentő jogcím „a” oszlop csökkentő jogcímek „e” oszlop 2008. adóévi bevallás benyújtásának napja Szja tv.49/B. § (6) bek. db pontja szerint számított összeg* x 16% 0853-08-03-as lap mezőgazdasági kis- és közepes vállalkozások támogatásának minősülő bevételt csökkentő jogcím „a” oszlop csökkentő jogcímek „e” oszlop 2008. adóévi bevallás benyújtásának napja Szja tv.49/B. § (6) bek. d pontja szerint számított összeg* x 16% „f” és „g” oszlopok: A szja-törvény szerinti kisvállalkozások adókedvezményének összege oszlop-párban, az adott lapnak megfelelően, (euró/forint) az az adózó tüntessen fel adatot, aki a Szja tv. 13. számú melléklete szerint a 2008. adóévről benyújtott bevallásban (amennyiben a szerződést 2003. december 31. után kötötték) igénybe vette a támogatásnak minősülő kis és közepes vállalkozások adókedvezményét. Az adókedvezmény(ek) összegét a „g” oszlopban forintban, és az euróban meghatározott összegét az „f” oszlopban kell szerepeltetni. „h” és „i” oszlopok: A szja-törvény 11. számú mellékletének II/2. (a 08-01-es lapon a pa, 08-02-es lapon pb, a 08-03-as lapon a p) pontja szerinti összeg megnevezésű oszlop-párban (euró/Ft) kell szerepeltetetni a hivatkozott törvényhely alapján, a 2008. adóévről benyújtott bevallásban az új tárgyi eszköznek a beszerzése adóévében 100%-os értékcsökkenésként figyelembe vett bekerülési érték 1%-át, illetve jármű esetén 3%-át. Ennek összegét az i) oszlopban forintban, és euróban a „h” oszlopban kell megadni. A meghatározott támogatástartalmat, ha a szja-törvény 11. sz. mellékletének II/2. a) pontja szerint de minimisként veszik számba a 08-01-es lapot töltse ki. Akik e jogcímen a kedvezményt a kis és közepes vállalkozások támogatásáról szóló egyezményben foglaltakkal összhangban veszik figyelembe, a 08-02-es lapon, akik a mezőgazdasági kis és közepes vállalkozások támogatásáról szóló egyezményben foglaltakkal összhangban veszik figyelembe a 08-03-as lapon töltsék ki ezt az oszloppárt.
284
„j” és „k” oszlopok: A szja-törvény 49/B. § (10) bekezdése szerinti összeg megnevezésű oszlop-párban szerepeltesse – a 2008. adóévről benyújtott bevallásban a 10/16%-os adófizetés választása esetén – a kedvezményes kulcs (a vállalkozói adóalapból 50 millió Ft-ig a 10%-os adókulcs) alkalmazása következtében kieső 6 százalék adó összegét (amely legfeljebb 3 millió Ft lehet). Mielőtt kitöltené ezt az oszlopot, feltétlenül olvassa el az útmutató 10. pontjánál leírtakat! Fontos! Ha a szja-törvény 49/B. § (10) bekezdése alapján élni kíván a kedvezménnyel, úgy figyeljen arra, hogy sem vállalkozói adókedvezményt, sem a kisvállalkozói kedvezményt, sem a kisvállalkozások adókedvezményét nem érvényesítheti!
18. A KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓNAK MINŐSÜLŐ EGYÉNI VÁLLALKOZÓT TERHELŐ JÁRULÉK Kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül az az egyéni vállalkozó, aki a vállalkozói tevékenységét saját jogú nyugdíjasként260 folytatja, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 2008. január 1-jétől havi 4 350 forint (napi 145 forint) összegű egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett. Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség fennállását nem befolyásolja, hogy a vállalkozónak van-e vállalkozói kivétje, illetve átalányadózóként elért bevétele. Az egyéni vállalkozó egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége: a vállalkozói igazolvány (engedély) átvétele napjától – az egyéni vállalkozó özvegye vagy örököse esetén az örökhagyó elhalálozása napját követő naptól – annak visszaadása, visszavonása, a foglalkoztatás gyakorlásának eltiltásáról szóló határozat jogerőre emelkedése napjáig, ügyvéd, egyéni szabadalmi ügyvivő esetében a kamarai tagság kezdete napjától annak megszűnése napjáig, európai közösségi jogász esetében a nyilvántartásba vétele napjától annak törlése napjáig, közjegyző, önálló bírósági végrehajtó esetén e szolgálat kezdete napjától annak megszűnése napjáig 261 tart . Az egyéni vállalkozó nem köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni azon időtartamra, amely alatt keresőképtelen, gyermekgondozási segélyben részesül, fogvatartott, vagy – ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként – kamarai tagságát szünetelteti262.
260
Tbj. 4. § f) pont Tbj. 37. § (3) bekezdés, Tbj. 10. § (1) bekezdés 262 Tbj. R. 9. § (2) bekezdés 261
285
Az egyéni vállalkozót emellett a 9,5%-os nyugdíjjárulék megfizetésének kötelezettsége is terheli. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó magán-nyugdíjpénztári tagsága esetén tagdíjat nem, csak 9,5% nyugdíjjárulékot fizet263. A nyugdíjjárulék alapja a vállalkozói kivét, illetve az átalányadó alapját képező jövedelem összege. A kiegészítő tevékenységet folytató - nem eva alany - egyéni vállalkozó az egészségügyi szolgáltatási járulékot és a nyugdíjjárulékot negyedévente, a negyedévet követő hó 12. napjáig fizeti meg264. A saját jogú nyugellátásban részesülő személy nyugellátását kérelemre minden, 2006. december 31-ét követően saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozóként kiegészítő tevékenysége 365 napja után, az általa ezen időszakban fizetendő nyugdíjjárulék alapja havi átlagos összegének 0,5 százalékával meg kell emelni265. A 0853-as bevallás 15-ös lapján a nyugdíjjárulék kötelezettség havi bontásban történő bevallása kizárólag az esetleges nyugdíjemeléshez szükséges adatszolgáltatás érdekében történik. A 0853-14-es lap kitöltése266 555. sor: Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege Ebben a sorban az egészségügyi szolgáltatási járulék összegét (2008. évben havi 4 350 forint, napi 145 forint)267 kell szerepeltetni. Számlaszám: 10032000-06056229 Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek számla 556. sor: A nyugdíjjárulék alapja A nyugdíjjárulék alapja az e tevékenységből származó vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem268. Ebben a sorban tüntesse fel a kiegészítő tevékenységének kezdő időpontját akkor, ha 2008ban év közben változott a Tbj. 4. § b) pontja szerinti jogállása. 557. sor: A nyugdíjjárulék összege (9,5%) Ebben a sorban a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak a járulékalapot képező jövedelme után fizetendő 9,5%-os mértékű nyugdíjjárulékot kell feltüntetnie. Számlaszám: 10032000-06056236 Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek számla
AZ SZJA TV. 49/B. § (8) BEKEZDÉS BA) PONTJA SZERINTI BEVALLÁST KIEGÉSZÍTŐ NYILATKOZAT A 0853-15-os lap kitöltése
263
Tbj. 19. § (2) bekezdés b) pontja Art. 2. sz. melléklet 5. C) b) pont 265 Tny. 22/A. § (1) bekezdés 266 Tbj. 19. § (2), (4) bekezdések; 37. § (1) bekezdés 267 Tbj. 19. § (4) bekezdés 268 Tbj. 37. § (1) bekezdés 264
286
Ezt a Nyilatkozatot köteles a bevallásához mellékelni az egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az Szja tv. 49/B. § (8) bekezdésében foglaltak alapján jövedelem-(nyereség)minimumot kellett számítania, de az Art. 91/A. § (1) bekezdése alapján nem a jövedelem(nyereség)-minimumot választotta a vállalkozói személyi jövedelemadó alapjának. Ebben az esetben a 0853-13-01-es lapon a 409. sorban a 6-os kód választásával ezt a szándékát jelölte. A Nyilatkozat 1-27. sorainak megfelelő adattartalom az egyéni vállalkozó 2008. évével, illetőleg a 2007. és 2006. adóéveivel összefüggésben töltendő ki. Az adatokat az egyéni vállalkozó adott adóévi nyilvántartásai felhasználásával kell kitölteni, ugyanakkor fontos, hogy az adatok ezer Ft-ra kerekítve szerepelnek a Nyilatkozatban. Az 1. sor kitöltésekor, ha a feltett kérdésre a válasz igen, úgy „1”-est, ha a válasz nem, úgy „2”-est kell az arra szolgáló négyzetbe beírni. Figyelem! A nyilatkozat minden rovatát ki kell tölteni! Amennyiben az érték nulla, akkor a „0”-át is be kell írni. A Nyilatkozatot az általános részben leírtak szerint, alá kell írnia.
NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL Melléklet az egyéni vállalkozók 0853-as bevallási útmutatójához A leírási kulcsok jegyzéke és alkalmazásuk szabályai269 a) Épületek Az épület jellege Hosszú élettartamú szerkezetből Közepes élettartamú szerkezetből Rövid élettartamú szerkezetből
Évi leírási kulcs % 2,0 3,0 6,0
A felsorolt csoportokon belül az épületek műszaki ismérvek szerinti besorolása: Csoport megnevezése Hosszú élettartamú szerkezet
Közepes élettartamú szerkezet 269
Felmenő (függőleges) Kitöltő (nem teherhordó) Vízszintes teherhordó teherhordó szerkezet szerkezet szerkezet* Beton-és vasbeton, égetett Tégla, blokk, panel, öntött Előregyártott és monolit tégla-, kő-, kohósalak és falazat, fémlemez, vasbeton acéltartók acélszerkezet üvegbeton és profilüveg közötti kitöltő elem, valamint boltozott födém Könnyűacél és egyéb Azbeszt, műanyag és Fagerendás (borított és fémszerkezet, gázszilikát egyéb függőfal sűrűgerendás), mátrai
Szja-törvény 11. sz. melléklet II/3. pont
287
szerkezet, bauxitbeton szerkezet, tufa- és salakblokk szerkezet, fűrészelt faszerkezet, vályogfal szigetelt alapokon Rövid élettartamú Szerfás és Deszkafal, lemezkeretbe szerkezet deszkaszerkezet, sajtolt lapfal vályogvert faszerkezet, ideiglenes téglafalazat *(közbenső és tetőfödém, illetve egyesített teherhordó térelhatároló tetőszerkezet)
födém, könnyű acélfödém, ill. egyesített acél tetőszerkezet könnyű kitöltő elemekkel Szerfás tapasztott és egyéb egyszerű falfödém
Az épület jellegét a három ismérv közül a rövidebb élettartamot jelentő alapján kell meghatározni. Az épületgépészet körébe tartozó gépek és berendezések értékcsökkenését az épülettől elkülönülve is el lehet számolni. Az épületbe beépített technológiai gépek és berendezések, az ezeket kiszolgáló vezetékek leírását az épülettől függetlenül, a gépeknél, illetve vezetékeknél megadott leírási kulcsok alapján kell megállapítani. b) Építmények Építménycsoportok Évi leírási kulcs % Ipari építmények 2,0 Mezőgazdasági építmények 3,0 ebből: önálló támrendszer 15,0 Melioráció 10,0 Mezőgazdasági tevékenységet végző egyéni vállalkozónál a bekötő és üzemi út 5,0 Közforgalmi vasutak és kiegészítő építményei, ideértve az iparvágányokat is 4,0 Egyéb vasúti építmények (elővárosi vasutak, közúti villamosvasutak, metróvasúti pálya stb.) 7,0 Vízi építmények 2,0 Hidak 4,0 Elektromos vezetékek, ideértve a távközlési hálózat vezetékeit is 8,0 Kőolaj- és földgázvezetékek, gázvezetékek 6,0 Gőz-, forró víz- és termálvízvezeték, földgáz távvezeték, termálkút 10,0 Közúti villamosvasúti és trolibusz munkavezetékek 25,0 Egyéb, minden más vezeték 3,0 Alagutak és földalatti építmények (a bányászati építmények kivételével) 1,0 Idegen (bérelt) ingatlanon végzett beruházás 6,0 Hulladéktároló 20,0 Kizárólag film- és videogyártást szolgáló építmény 15,0 Minden egyéb építmény (kivéve a hulladékhasznosító létesítményt) 2,0 Hulladékhasznosító létesítmény 15,0
288
Hulladéktároló: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény előírásának megfelelő tárolásra, ártalmatlanításra szolgáló épület, építmény; a hulladéktároló létesítése miatt igénybe vett földterületre értékcsökkenési leírást a hulladéktárolóval azonos leírási kulccsal kell számolni. Hulladékhasznosító létesítmény: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény előírásának megfelelő hasznosítás céljára szolgáló épület, építmény, ide nem értve a földterületet. Melioráció: szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, gyep és erdőművelési ágú, nem belterületen végrehajtott, a termőföld mezőgazdasági célú hasznosítását szolgáló, vízháztartásszabályozó építmény; talajjavítás legalább 6 éves tartamhatással, valamint a területrendezés építménye. c) Ültetvények Ültetvénycsoportok Alma, körte, birs, naspolya, cseresznye, meggy, szilva, szőlő, szőlőanyatelep, mandula, mogyoró Őszibarack, kajszi, köszméte, ribiszke, komló, gyümölcsanyatelep, fűztelep Spárga, málna, szeder Dió, gesztenye Egyéb ültetvény
Évi leírási kulcs% 6,0 10,0 15,0 4,0 5,0
d) Gépek, berendezések, felszerelések, járművek da) 33 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök: – a HR 8456-8465, 8479 vtsz.-okból a programvezérlésű, számvezérlésű gépek, berendezések; – a HR 8471, 8530, 8537 vtsz.-okból az irányítástechnikai és általános rendeltetésű számítástechnikai gépek, berendezések; – a HR 84. és 85. árucsoportból az ipari robotok; – a HR 9012, 9014-9017, 9024-9032 vtsz.-okból az átviteltechnikai, az ipari különleges vizsgálóműszerek és a komplex elven működő különleges mérő és vizsgáló berendezések; – a HR 8469, 8470, 8472, 9009 vtsz.-ok, valamint a HR 8443 5100 00 vtsz.-alszám; – a HR 8419 11 00 00, 8541 40 90 00 vtsz.-alszámok; – a HR 8402, 8403, 8416, 8417 vtsz.-okból a fluidágyas szénportüzelésű berendezések, valamint a mezőgazdasági és erdőgazdasági nedves melléktermékek elégetésével üzemelő hőfejlesztő berendezések; – a HR 8417 80 10 00 vtsz.-alszám, valamint a 8514 vtsz.-ból a hulladékmegsemmisítő, -feldolgozó, -hatástalanító és -hasznosító berendezések; – a HR 8421 21 vtsz.-alszámok; – a HR 8419, 8421 vtsz.-okból a szennyező anyag leválasztását, szűrését szolgáló berendezések; – a HR 8421 31 és a 8421 39 vtsz.-alszámok; – a HR 8419 20 00 00 vtsz.-alszám, továbbá a HR 9018-9022 vtsz.-okból az orvosi gyógyászati laboratóriumi eszközök. db) 20 %-os kulcs alá tartozó tárgyi eszközök:
289
–
a HR 8701 vtsz-ból a járművek, valamint a HR 8702-8705, valamint a HR 8710, 8711 vtsz-ok. dc) 14,5 %-os kulcs alá tartozó tárgyi eszközök: – Minden egyéb – a da)-db) pontban fel nem sorolt – tárgyi eszköz. e) Kortárs képzőművészeti alkotások A kortárs képzőművészeti alkotást 5 év vagy ennél hosszabb idő alatt lehet leírni. Értékcsökkenési leírást az üzembe helyezés napjától a kiselejtezés vagy elidegenítés (apportálás stb.) napjáig lehet elszámolni. Abban az esetben, ha az üzembe helyezés vagy az elidegenítés az adóévben évközben valósult meg, akkor az értékcsökkenési leírás összegét napi időarányosítással kell kiszámolni. Az üzembe helyezés napja a tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatba vételének napja. Ezt az időpontot a beruházási és felújítási költség nyilvántartásban, illetve a tárgyi eszközök nyilvántartásában is fel kell jegyezni. Az alábbiakban felsorolt tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásának meghatározása érdekében az eszközök beruházási költségét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben azt vállalkozói tevékenységéhez várhatóan használni fogja: – koncesszió keretében megvalósult tárgyi eszköz; – az ipari park közműnek minősülő (út, víz- és csatornaellátás, energiaellátás, távközlés célját szolgáló) tárgyi eszköze; – tenyészállat; – a kizárólag alapkutatáshoz, alkalmazott kutatáshoz, vagy kísérleti fejlesztéshez használt tárgyi eszköz; – a közúti személyszállításhoz használt autóbusz. Az előzőekben felsorolt tárgyi eszközök esetében az elszámolási időszakot és az értékcsökkenési leírásként évenként elszámolható összeget (vagy meghatározásának módszerét) az eszköz használatbavétele időpontjában kell meghatározni és az egyedi részletező nyilvántartásban rögzíteni. Ültetvények esetében az üzembe helyezés napja az a nap, amikor az ültetvény termőre fordul. Ültetvénynek az olyan építmény minősül, amelynek eredményeként a telepített növények legalább egy évnél hosszabb ideig talajhoz, helyhez kötötten a termesztés alapját képezik és egybefüggő területük eléri vagy meghaladja – szőlőültetvény esetén az 500 m2-t; – gyümölcsös ültetvény esetében az 500 m2-t, ha a gyümölcsbokor málna, egres, ribiszke, rikő, szeder, bodza; – 1500 m2-t, ha a gyümölcsfa alma, körte, birs, őszibarack, kajszibarack, meggy, cseresznye, szilva, dió, gesztenye, mandula, mogyoró. Értékcsökkenési leírás alá vonható a tenyészállatok beszerzésére fordított kiadás is. A tenyészállatok körébe tartoznak azok az álltatok, amelyek a tenyésztés, a tartás során leválasztható terméket (szaporulatot, más leválasztható terméket) termelnek, és ezen termékek értékesítése, vagy az egyéb (igateljesítmény, őrzési feladat, lovagoltatás)
290
hasznosítás biztosítja a tartási költségek megtérülését, függetlenül attól, hogy azok meddig szolgálják a vállalkozási (őstermelői) tevékenységet. A tenyészállat fogalmának meghatározásánál azonos módon kell eljárni az egyedi megjelölésű tenyészállat és a tenyész állomány esetén. (Nem egyedi megjelölésű pl. egy tenyésztésbe nem állított tojástermelő baromfiállomány.) Az üzembe helyezés napja tenyészállatok esetében nőivarú állatnál az a nap, amikor az első szaporulata megszületett, hímivarúnál az első termékenyítés, vagy az első spermalevétel napja. A csak a termékéért tartott állatoknál az üzembe helyezés napja a terméknyerés időpontjának kezdő napja (pl. a tojástermelés első napja). A tenyészállat beszerzési ára, valamint a tenyészállattal kapcsolatosan a tenyésztésbe állításig felmerült anyagkiadás és a mások által végzett munka igazolt összege tekintetében választhatja azt is, hogy azt a felmerülés évében költségként számolja el. A számlaadásra nem kötelezett (kompenzációs felárat választó) mezőgazdasági őstermelőtől történő tenyészállat vagy tenyészállat alapanyag vásárlása esetén az adásvételi szerződés, vagy a megállapodás az, amely bizonylatként ismerhető el. (Ilyen esetben a vásárlásra fordított összeg hitelt érdemlő bizonyítása az eladó mezőgazdasági őstermelői igazolványában lévő értékesítési betétlap bejegyzése alapján is elismerhető.) A tenyészállat bekerülési értéke mezőgazdasági őstermelő esetében akkor szolgálhat az értékcsökkenési leírás alapjául, ha az állat a Szja tv. 6. számú mellékletének II/A. pontjában felsorolt állatok körébe tartozik. Az értékcsökkenési leírás összegének megállapításához a tárgyi eszközökről nyilvántartást kell vezetni a Szja tv. 5. számú mellékletében megjelölt adattartalommal. Az értékcsökkenési leírás alapja a beruházási költség az üzembe helyezésig felmerült kiadások nyilvántartásba vétele alapján. Beruházási költségnek a tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében, az üzembe helyezés napjáig felmerült, költségként elismert és igazolt, a beruházási és felújítási költségnyilvántartásban feltüntetett kiadás minősül. Ezen belül beruházási költségnek a tárgyi eszközök esetében a beszerzési árat, saját előállítás esetén pedig az anyagköltséget és a mások által végzett munka számlával (számlákkal) igazolt összegét kell tekinteni. Épület, építmény beszerzési árának a szerződésben megjelölt összeg számít. A bányaművelésre, a hulladéktárolásra igénybe vett földterület, telek és a melioráció kivételével nem számolható el értékcsökkenési leírás a földterület, a telek, a telkesítés, az erdő, a képzőművészeti alkotás (kortárs képzőművészeti alkotás kivételével) beszerzési ára/előállítási költsége után. Amennyiben a tárgyi eszközhöz telek is tartozik, akkor a telek beszerzési költségét el kell különíteni. A tárgyi eszköz beszerzéséhez egyedileg kapcsolódó járulékos kiadás (szállítási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, valamint a beszerzéssel összefüggő közvetítői kiadások, a bizományi díj, a vám, az illeték, az adók – az áfa kivételével –, a hitel igénybevételével kapcsolatos kiadások, az üzembe helyezés napjáig felmerült kamat, biztosítás díja stb.) a beszerzési ár részét képezi. A felújítási költség akkor képezi az értékcsökkenési leírás alapját, ha azt nem számolta el egy összegben tárgyévi költségként. Ez utóbbi esetben az
291
értékcsökkenési leírás módosított alapját és a módosítás időpontját a tárgyi eszköznyilvántartásban is fel kell jegyezni. Az értékcsökkenési leírás alapjának számbavétele során a vonatkozó számlában (okmányban) szereplő és levonható áfa összegét figyelmen kívül kell hagyni. A le nem vonható áfa az értékcsökkenési leírás alapjába beszámít. Évközi beszerzés, elidegenítés esetén az értékcsökkenési leírás időarányosan számolható el. Példa: 2008. május 11-én üzembe helyezett jármű beszerzési ára 3 500 000 Ft volt. – a jármű esetében az éves leírási kulcs (20 %) alkalmazásával a teljes adóévre elszámolható összeg: 3 500 000 x 0,20 = 700 000 Ft – az időarányos elszámolás miatt figyelembe vehető napok száma (2008. május 11. – 2008. december 31. között) 235 nap – költségként figyelembe vehető: (700 000 x 235): 365 = 450 685 Ft. Ha a tárgyi eszköz értékcsökkenési leírásának elszámolását már 1997. év előtt kezdte meg, akkor annak elszámolását a megkezdett módszerrel folytatni kell a teljes elszámolásig. A 200 000 Ft egyedi beszerzési, előállítási értéket meg nem haladó, valamint a 33%-os norma alá besorolt tárgyi eszközök esetében az értékcsökkenési leírás mértékét Ön is meghatározhatja. Ekkor azonban a leírási évek számának legalább két adóévnek kell lennie azzal, hogy a leírás mértéke 50-50%. Ezt a szabályt a 2008. január 1-je után beszerzett tárgyi eszközök esetében kell alkalmazni. Ha 2008. március 7-én történt az üzembe helyezés és a tárgyi eszköz beszerzési ára 175 000 Ft, akkor 2008-ban és 2009-ben értékcsökkenési leírás címén, (175 000 x 0,5)= 87 500 Ft/év vehető figyelembe. Abban az esetben, ha a fentieknek megfelelő tárgyi eszköz értékcsökkenési leírását 2007. évben megkezdte, úgy az ilyen tárgyi eszközök esetében az értékcsökkenési leírás mértékét Ön meghatározhatta. (A leírási évek számának legalább két adóévnek kell lennie azzal, hogy évközi üzembe helyezés esetén az időarányosítást is alkalmazni kell.) Ha 2007-ben a leírás mértéke 90 %, 2008-ben pedig 10 % és a tárgyi eszköz beszerzési ára 150 000 Ft, akkor 2007. július 1-jei üzembe helyezés esetén értékcsökkenési leírás címén elszámolható összeg [(150 000 x 0,9/365) x 184] 68 055 Ft volt, 2007-ben pedig (150 000 – 68 055) 81 945 Ft. A HR 8471 vtsz. alá tartozó általános rendeltetésű számítástechnikai gépre, berendezésre, a 33 vagy a 14,5 %-os norma alá besorolt és korábban még használatba nem vett tárgyi eszközökre, a szellemi termékre, valamint a kísérleti fejlesztés aktivált értékére – értékhatártól függetlenül – 50 %- értékcsökkenési leírás érvényesíthető. Évközi üzembe helyezés esetén az időarányosítást ebben az esetben is alkalmazni kell. A kizárólag film- és videogyártást szolgáló gépek és berendezések esetében szintén 50 %értékcsökkenési leírás érvényesíthető. A tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, az élettartam növelésével kapcsolatban felmerült kiadás, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, felújítással
292
kapcsolatosan felmerült kiadás (felújítási költség) a felmerülés évében költségként elszámolható, de választható az értékcsökkenési leírás alapjának növelése is. Az egyéni vállalkozó az 1998. december 31-ig üzembe helyezett tárgyi eszközeire vonatkozóan változatlanul alkalmazhatja a 11. számú melléklet 1998. december 31. napján hatályos rendelkezéseiben meghatározott leírási kulcsokat. Tárgyi eszközök 1996. december 31-ét követően részletfizetéssel (ideértve az 1996. december 31-ét követően kötött lízingszerződést is) történő vásárlása esetén (ha a szerződés szerint az utolsó részlet törlesztésével, vagy azt követően egy meghatározott időtartamon belül tulajdonossá válik) a beszerzési ár egészére alkalmazható az értékcsökkenési leírás, függetlenül a vételár kiegyenlítésének módjától. A részletfizetéshez kapcsolódó kamat az üzembe helyezés időpontjától nem része a beszerzési árnak, a kifizetés évében költségként elszámolható. Bérelt ingatlanon végzett felújítás, átalakítás költségét annak felmerülése évében lehet elszámolni a költségek között, a bekerülési érték nagyságától függetlenül. A bérelt ingatlanon végzett beruházást akkor lehet értékcsökkentési leírás alá vonni, ha a beruházás a bérlő tulajdonába is kerül. Személygépkocsi beszerzési ára után értékcsökkenési leírás csak arra az időszakra vonatkozóan számolható el, amely hónapokra Ön megfizette a cégautó adót. Ha például a cégautó adót 5 hónapra fizette meg, akkor az éves értékcsökkenési leírás 5 hónapra jutó részét számolhatja el költségként. A leírás alapja a teljes beszerzési ár lehet. Kortárs képzőművészeti alkotásnak – a költségként való elszámolása szempontjából – azt az alkotást lehet tekinteni, amelynek alkotója a vásárlás évének első naptári napján élt. A tárgyi eszköz üzembe helyezésének időpontjában elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni az értékcsökkenési leírás alá vonható tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy előállítása érdekében teljesített beruházási kiadásnak megfelelően a fejlesztési tartalék alapjául szolgáló lekötött számlakövetelésből feloldott összeget.
Példatár Az adójóváírás számítása, a 0853-B lap 29. sora 1. Kiss József 2008-ban egyéni vállalkozó volt egész évben. A vállalkozói kivét összege 1 192 000 Ft, a vállalkozói osztalékalap pedig 120 000 Ft volt. Június 23-tól július 4-ig beteg volt. Erre az időre 38 000 Ft táppénzt kapott. Más jövedelme nem volt. A táppénz bérjövedelemnek minősül, és az összes bevallás alá eső jövedelme (25. sor) 1 350 000 Ft, azaz a 1 250 000 Ft-ot meghaladja ugyan, de a táppénz után az adójóváírást csökkentett összegben érvényesíthetne. A jogosultsági hónapok száma 2, mivel két hónapra illette meg a bérjövedelemnek minősülő táppénz. A számított adóból levonható összeg a 38 000 Ft 18%-a, vagyis 6 840 Ft lenne, mivel a bér 18%-a nem éri el a 2 hónapra levonható legfeljebb (2 x 11 340=) 22 680 Ft-ot. A jogosultsági határt (1 250 000 Ft-ot) a 25. sor jövedelme (38 000+1 192 000+120 000=1 350 000) meghaladja, így az 1 350 000 – 1 250 000 Ft különbözete, azaz 100 000 Ft 9%-ával (9000 Ft-al) csökkentenie kell az adójóváírás összegét. Ez azonban az jelenti, hogy adójóváírást adózó nem érvényesíthet.
293
A 2008. évi befizetendő vagy visszajáró különadó összegének kiszámítása a magánszemélyek és a vállalkozói személyi jövedelemadó szerinti adózást választó egyéni vállalkozók számára a 0853-07-es lap 1. Az egyéni vállalkozás bevétele a kapott támogatás nélkül 8 500 000 Ft, a vállalkozói költségek 5 300 000 Ft. A vállalkozó különadó alapja: 8 500 000-5 300 000= 3 200 000 Ft (242. sor „a” oszlop) A különadó összege (4%): 128 000 Ft (242. sor „d” oszlop) Év közben fizetett különadó előleg: 102 000 Ft (249. sor „c” oszlop) Még fizetendő (251. sor) adó: 26 000 Ft, ezt kell átírni a 75. sorba. 2. Az 1. példában szereplő egyéni vállalkozótól a kifizető önálló tevékenységéből származó jövedelméből – nyilatkozata alapján – 18 000 Ft különadó-előleget vont le (244. sor). A vállalkozói kivét és az önálló tevékenységből származó összevonás alá eső jövedelme azonban nem érte el a 7 137 000 Ft-ot, így visszaigényelhető különadója lenne. Tekintettel arra, hogy a 26 000 Ft (242. „d”) és a 18 000 Ft (244. „c”) különbözete +8 000 Ft, azaz több a fizetendő különadó összege, mint a visszaigényelhető, a 251. sorba 8 000 Ft-ot kell beírnia. Ezt az összeget kell a 75. sorban is feltüntetnie és megfizetnie. Példák a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjának megállapítására az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező családi gazdálkodó esetében Amennyiben a családi gazdálkodó egyéni vállalkozói igazolvány birtokában folytatja tevékenységét, az őstermelői tevékenysége tekintetében a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint kell adóznia, tételes egészségügyi hozzájárulás fizetésére azonban mint vállalkozó kötelezett, amelyet ezen a bevalláson nem tüntethet fel, azt a 0858as számú bevallásban kellett bevallania. A százalékos egészségügyi hozzájárulás alapjának meghatározásakor az elszámolt bevételéből annyi összeget, amennyit egyéni vállalkozóként járulékalapként figyelembe vett, olyan jövedelemként kell figyelembe venni, amelyet járulékfizetési kötelezettség terhel. Járulékalapként figyelembe vehető összeg minimuma havonta a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összege, amely 69 000 forint. 2008. január hónapra még a 2007. december hónapban érvényes 65 500 forint összegű minimálbérrel kell számolni. A minimum járulékalap 138 000 forint, illetve az Art. 17/A. §-ában foglalt bejelentés esetén a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér összege. 1. Az egyéni vállalkozói igazolvány csak őstermelői tevékenységet tartalmaz. A példában – bejelentés alapján – a minimálbér összegét tekintjük járulékalapnak: Az őstermelői jövedelem havi összege 40 000 forint (évi 480 000 forint), tehát nem éri el a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összegét. A járulékalap 2008. január hóra 65 500 forint, 2008. február 1-jétől havi 69 000 forint (évi 824 500 forint). Vállalkozóként a 0858-as bevallásban kötelezett a tételes egészségügyi hozzájárulás
294
megfizetésére. A százalékos egészségügyi hozzájárulás alapja az őstermelői jövedelem, amit csökkenteni kell a járulékalapot képező jövedelem összegével (480 000 – 824 500 forint). Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség nem keletkezik. Az egyéni vállalkozók nyilatkozatai, jövedelem/veszteség levezetése, a 0853-13-as lapok kitöltése Az egyéni vállalkozó nyilatkozatai I. 0853-13-01-es lap III. Az egyéni vállalkozó nyilatkozata az átalányadózás választásáról Ha az egyéni vállalkozásból származó bevétele 2008-ban 7 500 000 forint volt és 1 millió forint egységes területalapú/földalapú támogatást kapott, akkor az átalányadó alkalmazására, választására való jogosultsága a bevételi értékhatár szempontjából megmaradt (406. sor).
Az egyéni vállalkozásból származó jövedelem/veszteség kiszámítása a 0853-13-as lapok kitöltése 438. sor: Tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása 2008. január 10-én vásárolt és 2008. január 11-én üzembe helyezett tárgyi eszköz (berendezés) beszerzési ára 800 000 Ft volt. Adózó 2008. szeptember 30-áig az eva hatálya alá tartozott. Az értékcsökkenési leírás [(800 000 x 0,145)= 116 000 Ft] időarányos részét az evás időszakra elszámoltnak kell tekinteni, ennek összege (116 000 : 365 x 263)= 83 583 Ft, így a továbbiakban a részletes vagyonleltárban is kimutatott nettó értéket lehet értékcsökkenési leírás keretében elszámolni a teljes beszerzési ár (800 000 Ft) alapulvételével azzal, hogy a példabeli esetben 2008. október 1. és december 31. közötti időszakra is időarányosan lehet elszámolni a leírás összegét, mely a példa szerint (116 000 : 365 x 92)= 32 417 Ft. Járművek költségelszámolása Amennyiben az egész futásteljesítmény 25 000 km volt és a munkaviszony mellett egyéni vállalkozói tevékenységet is folytató adózó munkáltatója a kiküldetési rendelvény alapján és munkába járás címén 10 000 km után fizetett költségtérítést, akkor a cégautó adó egész évre történő megfizetése mellett 15 000 km üzleti célból megtett út költségét számolhatja el az egyéni vállalkozásból származó bevételével szemben. A példa szerinti futásteljesítménynél maradva, amennyiben nincs munkáltatója és a cégautó adót egész évben fizette, akkor a személygépkocsi üzemeltetésével kapcsolatos valamennyi költséget elszámolhatja részletes útnyilvántartás vezetése nélkül is. Ilyen esetben a kilométeróra állást kellett az év első és utolsó napjával (valamint a vállalkozói személyi jövedelemadó előleg megállapításakor) feljegyeznie, annak érdekében, hogy a norma szerinti üzemanyag-mennyiséget meg tudja állapítani. 425. sor: Az átalányadó alapjába beszámító bevétel Példa:
295
– a 2008. évben a vállalkozás bevétele a területalapú támogatás nélkül 7 600 000 Ft – 2008. évben folyósított és bevételek között is figyelembevett területalapú támogatás összege („b” oszlop adata) 800 000 Ft 2008. évi bevétel összesen („c” oszlop adata) 8 400 000 Ft A példabeli adózó átalányadózására való jogosultsága nem szűnik meg, esetében az átalányadózás feltételéül rendelt bevételi értékhatár a 8 400 000 Ft. AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓK NYILATKOZATA(I)
A 0853-13-01-ES LAP KITÖLTÉSE A lap kitöltése előtt a 0853-13-as lapoktól, a 0853-15-ös lapokig készített kitöltési útmutatóban foglalt általános tudnivalókat is olvassa el, melyekből megismerheti a támogatások kezelésével, az átalányadó választásával/megszüntetésével, a de minimis és egyéb közösségi támogatásokkal, a jövedelem-minimum megállapításával, az egyéni vállalkozás özvegyi jogon vagy örökösként történő folytatásával, az ehhez kapcsolódó adózási mód választásával kapcsolatos szabályokat.
I. Egyéni vállalkozó nyilatkozata a jövedelemszámítás módszeréről a 2008. évre Ezek a nyilatkozatai arra szolgálnak, hogy megkönnyítsék a bevalláskitöltő programok alkalmazását, valamint a bevallás feldolgozását. A 401. és 402. sorban van lehetősége arról nyilatkozni, hogy a 2008. évi egyéni vállalkozásából származó jövedelmét a vállalkozói személyi jövedelemadó vagy az átalányadózás szabályai szerint állapítja meg. Abban az esetben, ha az átalányadózás szerinti adózás szabályai szerint állapítja meg a jövedelmét és a 133/2007. (VI. 13.) kormányrendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenységet folytat, úgy a 403. sorban nyilatkozhat erről. Nyilatkozat esetén az erre szolgáló helyen X-szel jelölje választását. Ha a 412. sorban is szerepel adat, úgy a 401-402. sorban a 412. sor kitöltését is vegye figyelembe (ebben az esetben, mindkét jövedelemszámítási mód jelölhető). II. Az egyéni vállalkozó nyilatkozata az átalakulásról, tevékenysége megszüntetéséről Ezek a nyilatkozatai arra szolgálnak, hogy a bevallási időszakot megjelölhesse, illetve megkönnyítsék a bevalláskitöltő programok alkalmazását, valamint a bevallás feldolgozását. 404. sor: Ez a sor arra szolgál, hogy feltüntesse az egyéni vállalkozásának megszűnési időpontját. Ha a 2008. évben az egyéni vállalkozói tevékenységét megszüntette (és az adóév folyamán nem kezdett új egyéni vállalkozói tevékenységet) vagy vállalkozói igazolványát, vagy hatósági engedélyét jogerősen visszavonták, Önnek ezt a sort ki kell töltenie. 405. sor: Abban az esetben, ha Ön a személyi jövedelemadó törvény hatálya alól áttér a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá a 2008. évben, az átalakulás időpontját be kell írnia ebbe a sorba. Abban az esetben tehát, annak - aki a tevékenységének megszüntetése nélkül egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá vagy részvénytársasággá alakult át; - aki ügyvédi irodába lép át és ott folytatja tovább az ügyvédi tevékenységét;
296
-
aki végrehajtói irodába lép át és ott folytatja tovább végrehajtói tevékenységét; aki közjegyzői irodába lép át és ott folytatja tovább közjegyzői tevékenységét; aki szabadalmi ügyvivői irodába lép át és ott folytatja tovább ügyvivői tevékenységét; aki ügyvédi társulás tagjaként folytatja európai közösségi jogászi tevékenységét,
ezt a sort ki kell töltenie, mivel az egyéni vállalkozói jövedelem levezetésére az átalakulás miatt több esetben eltérő szabályt állapít meg az szja-törvény. III. Az egyéni vállalkozó nyilatkozata az átalányadó választásáról270 406. sor: Ha a 2009. adóévre az idevonatkozó feltételek megléte mellett átalányadózást választ, akkor az erre szolgáló négyzetbe beírt „X”-szel jelölje azt. IV. Az egyéni vállalkozó nyilatkozata az átalányadózás megszüntetéséről271 407. sor: Ha az egyéni vállalkozásból származó jövedelme után a 2009. adóévre nem az átalányadózást választja, akkor ezt az erre szolgáló négyzetben az „X” beírásával jelezze. Az átalányadózási mód megszüntetése esetén a következő négy évben ezt az adózási módot ismételten nem alkalmazhatja. Ha Ön 2008. december 20-áig bejelentkezett az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá és 2008-ban átalányadózó volt, akkor ezt a sort nem kell kitöltenie. V. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó bevallást pótló nyilatkozata az államháztartással felé fennálló egyéb kötelezettségéről 408. sor: Ha Ön kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és a 0801-es bevallást azért nem kell kitöltenie és beküldenie, mert az abban szereplő valamennyi adat nulla lenne, akkor az ebben a sorban lévő négyzetbe írjon „X”-et.
VI. Egyéni vállalkozó nyilatkozata a jövedelem minimum alkalmazásával kapcsolatosan Az idevonatkozó részletes szabályokat a 0853-13-as lap 9. pont alatti útmutatójából ismerheti meg. Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozói tevékenységére a vállalkozói személyi jövedelemadózás szabályait alkalmazza, ebben a sorban nyilatkoznia kell, kivéve, ha a 421. és 425. sorban nulla szerepel. 409. sor: Ebben a sorban a jövedelem-(nyereség)-minimum megállapításával kapcsolatos nyilatkozatát teheti meg, az arra szolgáló helyen. Amennyiben Ön 2008. évben egyéni vállalkozói tevékenységet folytatott, nyilatkoznia kell az adókötelezettsége megállapításakor a jövedelem-(nyereség)-minimum számítási kötelezettségéről. A (4), (5) és (6) szám szerinti választását csak az adatok ismeretében (a jövedelem levezése után) tudja jelölni (kötelezett-e a jövedelem-minimum szerinti adózásra vagy a nyilatkozattételre). E miatt a 13-03-tól kezdődő lapok kitöltése után töltse csak ki a nyilatkozatra vonatkozó részt.
270 271
1995. évi CXVII. törvény (Szja) 50. § (1); (3)-(8) bekezdések 1995. évi CXVII. törvény (Szja) 50. § (7) bekezdés
297
Az 1-6-ig terjedő jelölések alkalmazása: A jövedelem-minimum megállapítására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmaznom, mivel az egyéni vállalkozói tevékenységemet 2008. január 1-jét követően kezdtem, és a tevékenység megkezdését megelőző 36 hónapban nem voltam egyéni vállalkozó. 1 Nem tartozom az 1-essel jelölt adózók körébe, de a 2007. évben elemi kár sújtott.
2
Nem tartozom az 1-essel jelölt adózók körébe, de a 2008. évben elemi kár sújtott.
3
Jövedelem minimum szerinti adózásra nem vagyok kötelezett, mivel a Szja tv. 49/B. §ának (1)-(5) bekezdése szerinti bevételem a 4. és 11. számú melléklete szerint elszámolt költséget meghaladó része (jövedelem), azaz hasonlító adóalap eléri, az adóévben az Szja. tv. 49/B. § (23) bekezdése szerinti jövedelem- (nyereség-) minimumot. (E nyilatkozata megtételéhez segítségül szolgál a 0853-13-04es lap 454. sora.) 4 A Szja tv. 49/B §-ának (1)-(5) bekezdése szerinti bevételem a 4. és 11. számú melléklete szerint elszámolt költséget meghaladó része (jövedelem), azaz hasonlító adóalap nem éri el az adóévben az Szja. tv. 49/B § (23) bekezdése szerinti jövedelem- (nyereség-) minimumot és emiatt, a jövedelem minimum szerinti adózást választom. 5 A Szja tv. 49/B §- ának (1)-(5) bekezdése szerinti bevételem a 4. és 11. számú melléklete szerint elszámolt költséget meghaladó része (jövedelem), azaz a hasonlító adóalap nem éri el az adóévben az Szja. tv. 49/B § (23) bekezdése szerinti jövedelem-(nyereség)minimumot, de a jövedelem-(nyereség)-minimum szerinti adózás helyett, bevallást kiegészítő nyilatkozattételi jogommal élek a 0853-15-os lap kitöltésével. 6 VII. Egyéni vállalkozó nyilatkozata a támogatásokkal kapcsolatosan 410. sor: Jelölje „X”-szel, ha a jelen bevallásában nem vesz/nem vehet igénybe a csekély összegű (de minimis) támogatásokról, valamint az un. csoportmentességi és az adórendszeren kívüli támogatásokról szóló rendeletek alapján támogatást. (Olvassa el a 17. pontnál leírtakat, mielőtt ezt a sort kitöltené.) Ha a jelölést elmulasztja, a 0853-13-08-01, 02 és 03-as lapjait be kell nyújtania.
NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓK NYILATKOZATA(I)
A 0853-13-02-ES LAP KITÖLTÉSE
298
A lap kitöltése előtt a 0853-13-as lapoktól, a 0853-15-ös lapokig készített kitöltési útmutatóban foglalt általános tudnivalókat is olvassa el, melyekből megismerheti a támogatások kezelésével, az átalányadó választásával/megszüntetésével, a de minimis és egyéb közösségi támogatásokkal, a jövedelem-minimum megállapításával, az egyéni vállalkozás özvegyi jogon vagy örökösként történő folytatásával, az ehhez kapcsolódó adózási mód választásával kapcsolatos szabályokat.
VIII. Nyilatkozat az egyéni vállalkozás özvegyi jogon vagy örökösként történő folytatásáról, az adózási mód választásáról Abban az esetben, ha az elhunyt egyéni vállalkozó e tevékenységét az özvegye vagy örököse tovább folytatja, de eddig nem volt egyéni vállalkozó, a 411. sorban az erre szolgáló helyen jelölje 1-gyel. Erre akkor van lehetősége, ha a tevékenység folytatásának szándékát 90 napon belül bejelentette az adóhatóságnak272. A 2008. évtől kezdődően, megváltoztak az elhunyt egyéni vállalkozó e tevékenységének az özvegye vagy örököse által történő továbbfolytatásának adózási szabályai. A változás lényege, hogy amennyiben a tevékenységet továbbfolyató özvegy vagy örökös maga is egyéni vállalkozó, de az elhunyt által alkalmazott adózási módtól eltérő adózási mód szerint adózik, eldöntheti, hogy az egyesített tevékenységből származó jövedelem megállapítására a továbbiakban milyen adózási módot választ. Erre akkor van lehetősége, ha a tevékenység folytatásának szándékán túl, 90 napon belül bejelentette az adóhatóságnak a választott adózási módot273. Abban az esetben, ha Ön az elhunyt egyéni vállalkozó e tevékenységét, mint az özvegye vagy örököse tovább folytatja, de eddig is egyébként egyéni vállalkozói tevékenységet folytatott, valamint határidőn belül eleget tett a bejelentési kötelezettségének, a 411. sorban az erre szolgáló helyen 2-vel jelölje ezt a tényt. Abban az esetben, ha a 411. sorba 2-est írt, úgy most, a döntése szerinti, választott adózási módot a 412. sorban kell jelölnie a következőkben leírt lehetőségek figyelembe vételével. Sorsz 2 3 4 5 6 7 8 9 10
272 273
Egyesített tevékenység adózási módja átalányadó átalányadó vállalkozói szja eva átalányadó vállalkozói szja vállalkozói szja eva eva
Elhunyt tevékenység adózási módja vállalkozói szja átalányadó átalányadó eva eva eva vállalkozói szja vállalkozói szja átalányadó
1995. évi CXVII. törvény (Szja) 49/A. § (7) bekezdés 1995. évi CXVII. törvény (Szja) 49/A. § (8) bekezdés
Egyesített tevékenység előtti adózási módja átalányadó vállalkozói szja vállalkozói szja vállalkozói szja átalányadó vállalkozói szja átalányadó eva eva
299
Abban az esetben, ha azonos adózási mód szerint adózott az elhunyt egyéni vállalkozó, illetve a tevékenységet tovább folytató egyéni vállalkozó özvegy vagy örökös, a 412. sorba „1”-est kell beírni. Az egyesített tevékenységre értelemszerűen irányadóak az alkalmazott adózási módról a választott adózási módra történő áttérés esetére és az adózási mód alkalmazási feltételeire vonatkozó rendelkezések. Az egyéni vállalkozás egyesítésével összefüggő előírások alkalmazásáról a vállalkozói útmutató 11.2 pontjánál leírtaknál olvashat. Például „3”-ast, azaz átalányadózást Ön akkor választhatott az egyesített tevékenységre, ha nem állt munkaviszonyban, illetve a választás időpontjában az elhunyt és az Ön által addig elért bevétele nem haladta meg a 8 illetve a 40 millió forint időarányos részét. Abban az esetben, ha Ön az egyéni vállalkozó tevékenységének gyakorlása során már korábban is adózott az átalányadó szabályai szerint, vegye figyelembe, hogy csak akkor választhatta az egyesített tevékenységre ezt az adózási módot, ha az átalányadózás megszüntetése évét követően legalább négy adóév eltelt. Ez vonatkozik arra is, ha Ön a korábbi átalányadózás időszaka alatt megszűntette a tevékenységét, majd utóbb újból egyéni vállalkozóként folytatja tevékenységét. Ha például a jelölés „5”-ös, azaz Ön az egyesített tevékenységre az elhunyt egyéni vállalkozó által alkalmazott egyszerűsített vállalkozói adó alanyaként történő adózást akkor választhatta a vállalkozói személyi jövedelemadó helyett, ha megfelel annak a feltételnek, hogy az Ön korábbi eva alanyiságának megszűnés adóévét követő négy adóévre az adóalanyiság ismételten nem választható.
Egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésekor, a pénztárgépek elhelyezéséről 413-417. sor: Abban az esetben, ha Ön egyéni vállalkozóként rendelkezett pénztárgéppel, akkor nyilatkoznia kell arról – a megfelelő jelöléssel, - hogy az a tevékenysége megszűnését követően hová került. A következő számok felhasználására van lehetősége, ha szervíznek adta el, 1 szabadforgalomba bocsátotta, 2 megtartotta, 3 leselejtezte, 4 minden egyéb estben 5.
NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL
300
ÖNELLENŐRZÉS274 Ezek a bevallási lapok a 0853-as és 0853E számú bevallás és a munkáltatói adómegállapítás (08M29) helyesbítése eredményeként mutatkozó önellenőrzés bevallására, valamint a 085303-as lap módosítása következtében megállapított különbözetek elszámolására szolgál. A munkáltatói adómegállapítást (08M29) akkor korrigálhatja önellenőrzéssel275, ha a munkáltatóhoz adómegállapításra jogosító nyilatkozatot jogszerűen nem tehetett volna, vagy adókedvezményét az igazolás késedelmes benyújtása vagy annak elmaradása miatt a munkáltató nem vette figyelembe. Önellenőrzésnek csak az az adózói javítás (helyesbítés) minősül, amely során az adóalap, a járulékalap illetve az adó, a járulék összege változik. Önellenőrzés esetén e bevallási nyomtatvány 16-01-es és 16-02-es lapját kell csatolni a bevallás főlapjához. Ha az önellenőrzés mellett az egyéb adatokban is változások vannak, ne feledkezzék el az adatok javításáról sem! Ekkor is csak az önellenőrzést jelölje be a főlapon! Azaz, az erre szolgáló helyre írja be az önellenőrzéssel érintett bevallás számát! Ha az önellenőrzés eredményeként Önnek visszajáró összeg mutatkozik, úgy feltétlenül töltse ki a 0853-C lap (A) tábláját. Az önellenőrzéssel megállapított visszajáró összeget nem utaljuk ki közvetlenül, ezért kérjük a 0853-11-es lapját (átvezetési kérelmet) is töltse ki. Ha nem kíván más adónemre átvezetést kérni, a 11-es lap útmutatójában leírtak szerint kitöltött sor „h” oszlopába írja be a kiutalni kért teljes összeget.
A 0853-16-01-es lap kitöltése Önellenőrzés esetén az 1-22. sorokban ahol erre lehetőséget ad nyomtatvány, az eredetileg bevallott kötelezettség alapjának és a helyesbített kötelezettség alapjának különbségét, továbbá az eredeti kötelezettség összegének és a helyesbített kötelezettség különbségét kell feltüntetni. A tételes egészségügyi hozzájárulásnak (19. sor) nincs alapja, és nem értelmezhető az önellenőrzés során a járulékfizetési felső határt meghaladó, levont nyugdíjjárulék összegének (22. sor) alapja sem. A magán-nyugdíjpénztárat megillető tagdíj és tagdíj-kiegészítés vonatkozásában az adónemkódot is ki kell tölteni. Az adónem kódokat Az Ön részére kiállított M30-as igazoláson az Önre vonatkozó magánnyugdíjpénztár adóhatósági azonosító száma segítségével az útmutató 1. sz. mellékletében is, és a NAV honlapján (www.nav.gov.hu/szamlaszamok) is megtalálhatja. Ha az eredetileg benyújtott 0853-as bevallásában a helytelenül feltüntetett, például a 261-es magán-nyugdíjpénztári adónemkódot a 263-es adónemkódra kívánja javítani, a 0853-15-01es lapot a következőképpen töltse ki: 274 275
2003. évi XCII. törvény (Art.) 49-51. § Art. 49. § (6) bekezdés
301
A 14. és a 16. sorba beírja a jó 263-es adónemkódot, a 26. sorba pedig az ehhez az adónemkódhoz kapcsolódó önellenőrzési pótlék adónemkódját, a 462-t. A 15. és a 17. sorba kerül a 261-es (előzőleg helytelenül feltüntetett) adónemkód mínusz összeggel. Ha elírta a magánszemély a magán-nyugdíjpénztár adónemkódját, úgy külön eljárást igényel az adóhatóság részéről ennek a rendezése. Ha az összegben van a magánszemély javára mutatkozó különbözet, azt, nem kapja közvetlenül vissza, mert azt az adóhatóság ugyancsak külön eljárásban rendezi a magán-nyugdíjpénztárral, és kiutalásra csak akkor kerülhet sor, ha a magán-nyugdíjpénztár a magánszemély önellenőrzése során megállapított különbözetet visszautalja az adóhatóság számlájára. Abban az esetben, ha a 125-ös adónemkódon a 3. és a 22. sorokban egyidejűleg kötelezettség-csökkenést mutatott ki, amelyet más adónemre kíván átvezettetni, akkor a 0853-11-es lapot (átvezetési kérelmet) a következőképpen kell kitöltenie: Az „a” (adónem bizonylat sorszáma) oszlopba 3-as sorszámot kell beírni, a „d” (terhelendő összeg forintban) oszlopba a pedig 3. és a 22. sor adatát összevonva úgy kell beírni, hogy a 22. sor előjelét fordítottan kell figyelembe venni! Az önellenőrzési pótlék kiszámítása Az adózó javára mutatkozó adózói javítás (helyesbítés) esetén önellenőrzési pótlékot sem felszámítani, sem megfizetni nem kell. Az adózó terhére mutatkozó adózói javítás (helyesbítés) esetén az önellenőrzési pótlék alapja a kötelezettség növekedés összege. Az önellenőrzési pótlék megállapításához segítséget nyújt a NAV internetes honlapján (www.nav.gov.hu) található pótlékszámítási program. Figyelem! Az önellenőrzési pótlék alapjának számításánál a különbözeteket adónemenként (1., 2., 3., 8. sor, 14-17. sorok együttes összege, 18., 19., 20., 21., 22. sor) külön-külön kell figyelembe venni, mert a 0853-16-01-es lap soraiban szereplő negatív előjelű különbözet nem csökkenti a valamely más adónemben (adónemekben) feltárt kötelezettség növekedés összegét! Az önellenőrzési pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 365-öd része, illetve ugyanazon bevallás ugyanazon adatának ismételt önellenőrzése esetén annak másfélszerese. A százalékos mértéket 3 tizedesjegy pontossággal kell meghatározni. Az önellenőrzési pótlékot az eredeti bevallás benyújtására előírt határidőt követő első naptól az önellenőrzési lap benyújtása napjáig terjedő időszakra kell kiszámítani. Az önellenőrzési pótlékot a jegybanki alapkamat változásaihoz igazodva kell kiszámítani, azaz az önellenőrzéssel érintett időszakot ennek alapján időintervallumokra kell bontani. A NAV internetes honlapján ennek kiszámításához is segítséget talál. A megállapított önellenőrzési pótlék annak bevallásával egyidejűleg esedékes. Az adónként, illetve járulékonként (kivéve a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat és tagdíjkiegészítést) külön-külön kiszámított önellenőrzési pótlék összevont összegét a 25. sorba kell bejegyezni. Ez az összeg 215-ös adónemkód-megjelöléssel kerül előírásra az adózó folyószámláján. Tekintve, hogy az önellenőrzési pótlék is adónak minősül, így annak megállapítása során elkövetett tévedés ugyancsak az önellenőrzés szabályai szerint helyesbíthető ezen a bevalláson. Abban az esetben, ha az önellenőrzési pótlékot önellenőrzi a magánszemély, akkor csak az önellenőrzési pótlékot módosíthatja, más – a bevallásban
302
szereplő, egyéb kötelezettséget nem, de a bevallást teljesen ki kell töltenie. Kivétel természetesen az önellenőrzési melléklet, ahol csak az önellenőrzési pótlék összege mezőben lehet adat. Ha a korábbi önellenőrzési bevallásban feltüntetett önellenőrzési pótlék összege annak helyesbítése miatt csökken, akkor a negatív előjelet is fel kell tüntetni a 25. sor „c” oszlopában. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a magán-nyugdíjpénztárat megillető tagdíj és tagdíj kiegészítés különbözeteinek (a 14. és a 16. sorok) összegét az önellenőrzési pótlék alapjának számításánál a többi adónemtől külön kell figyelembe venni, és az ez alapján megállapított, a magán-nyugdíjpénztárat megillető önellenőrzési pótlékot a 26. sorban kell feltüntetni. A magán-nyugdíjpénztárat megillető önellenőrzési pótlék megállapítása során elkövetett tévedés ugyancsak az önellenőrzés szabályai szerint helyesbíthető ezen a bevalláson. Ebben az esetben kizárólag a 26. sorban szerepeltethető adat. Ha a korábbi önellenőrzési bevallásban feltüntetett önellenőrzési pótlék összege annak helyesbítése miatt csökken, akkor a negatív előjelet is fel kell tüntetni a 26. sor „c” oszlopában. Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert Ön az adóját az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenőrzése során hiánytalanul megfizette, a fizetendő önellenőrzési pótlék összegét az általános szabályok szerint kell meghatározni, de magánszemély esetében az 1 000 Ft-ot meg nem meghaladó összeget nem kell sem bevallani, sem megfizetni. Nem keletkezik önellenőrzési pótlék-fizetési kötelezettsége akkor sem, ha a bevallását azért kell önellenőriznie, mert a munkáltatótól, kifizetőtől hibás igazolást kapott, illetve, ha a bevallás kitöltéséhez szükséges igazolásokat a bevallás benyújtási határidejét követően – késve – kapta meg. Az adózó az önellenőrzéssel megállapított, helyesbített adóalap, adó, járulékalap, járulék bevallásával mentesül az adóbírság, mulasztási bírság alól, a helyesbített meg nem fizetett adó, járulék, továbbá az önellenőrzési pótlék megfizetésével az önellenőrzés időpontjáig esedékes késedelmi pótlék alól. A 0853-16-02-es lap kitöltése A 0853-03-as lap vagy a 0853E bevallása módosítása következtében megállapított különbözetek elszámolása A 0853-03-as lapot akkor töltheti ki módosításként, ha az adókedvezmények levonása után, az összevont adóalap adójának (35. sor „c” oszlop) összege a 0853-as, 0853E bevalláshoz és a 08M29-es munkáltatói adómegállapításhoz képest, egyébként változatlan, de a korábban tett rendelkező nyilatkozati adatain azért kíván változtatni, mert azokat nem a rendelkezésekkel kapcsolatos általános tudnivalókban foglalt (azaz a személyi jövedelemadóról szóló törvény) előírások szerint töltötte ki. Nem módosítható a korábbi rendelkezés akkor, ha Ön gazdasági döntését változtatná meg. Kérjük, hogy a 0853-03-as lapon vezesse le ismételten, a rendelkezés alapjául szolgáló kedvezmény összegeit. Ezt követően vegye elő az eredeti, rendelkezéseit tartalmazó
303
nyilatkozat lapját (0853-03, 0853E, 08M29). A 27. és 28. sor „c” oszlopába írja be az eredeti rendelkezéseit tartalmazó nyilatkozat 138. és 142. sorában szereplő összegeket. Abban az esetben, ha ismételt módosításként nyújtja be a 0853-03-as lapját, úgy ne felejtse el a bevallás főlapján ezt a tényt az erre szolgáló helyen (ismételt önellenőrzés) X-szel jelölni, és ilyenkor az utoljára benyújtott módosítás 27. és/vagy 28. sorának „d” oszlopaiban szereplő összeget kell „eredeti” adatnak tekinteni. A 27. és 28. sor „d” oszlopába, az eredetileg bevallott rendelkezés (138. és/vagy a 142. sor) és a helyesbített kötelezettség (138. és/vagy a 142. sor) különbségét másolja át. Abban az esetben, ha a módosított összegek nem érik el az eredeti adatok összegét, úgy a különbözet összegét a 27. és/vagy 28. sor „e” oszlopában tüntesse fel. A 27. és/vagy 28. sorok „e” oszlopainak összegét írja be a 29. sor „e” oszlopába. Ebben az esetben az Ön terhére mutatkozó (befizetendő) személyi jövedelemadó különbözet összegét (29. sor „e” oszlop) az önellenőrzés benyújtásával egyidejűleg, meg kell fizetnie. Előfordulhat, hogy a módosított összegek elérik, de nem haladják meg az eredeti adatok összegét, úgy nincs a 27. és/vagy 28. sor „c” és „d” oszlopainak kitöltésén túl további teendője. Abban az esetben, ha a módosított összegek meghaladják az eredeti adatok összegét, úgy a különbözet összegét a 27. és/vagy 28. sor „f” oszlopában tüntesse fel. Ezen összegeket fogja az adóhatóság az Ön által megjelölt (az eredeti bevallásában jogszerűen megjelölt) önkéntes kölcsönös biztosító pénztár bankszámlájára és/vagy befektetési szolgáltatónál vezetett nyugdíj-előtakarékossági pénzszámlájára átutalni. Fontos! A 0853-03-as lapon csak akkor jelöljön meg más önkéntes kölcsönös pénztárat (befektetési szolgáltatót) a 139., illetve a 143. sorban, ha korábban olyan számlát jelölt meg, amelyre a rendelkezése nem volt jogszerű! A 0853-08-02-es lap módosítása következtében megállapított különbözetek elszámolása Ezt a táblát kell akkor kitöltenie, ha az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti adózást választotta és átvállalta a kifizető helyett is az ekho szerinti közteher megfizetését, majd utóbb a 0853-08-02-es lapon, a 267-270. sorok bevallott kötelezettségében változás történt. Önellenőrzéssel nem korrigálható a jogosulatlan ekho választás miatti kötelezettség változás, azaz a 267. és 271. sor különbözete, és nem lehet önellenőrzéssel visszaigényelni a bevallott és megfizetett 15% ekho összegéből a nyugdíjjáruléknak megfelelő részt, ha minden más járulékalapot képező jövedelmét, valamint minden ekho alapot képező bevételét figyelembe véve – a nyugdíjjárulékot a Tbj. előírása szerint a járulékfizetési felsőhatárig megfizette, de ennek ellenére nem 11,1% mértékkel állapította meg az ekho kötelezettségét. (A túlvont nyugdíjjárulék összegét a 78. sorban van lehetőség rendezni.)
304
Kizárólag akkor élhet az önellenőrzés lehetőségével, ha jogszerűtlenül állapította meg az ekho mértékét, illetve magán-nyugdíjpénztári tagság esetén téves magán-nyugdíjpénztár adónemkódját jelölte meg bevallásában. Ennek korrigálása a 16-01-es lap 17-18. sorainál leírtak szerint történik. NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL A 0853-16-03-as lap kitöltése Nyilatkozat arról, hogy az önellenőrzés indoka alaptörvény-ellenes vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütköző jogszabály Ezt a lapot kell kitöltenie, ha az Art. 124/B. § figyelembevételével az önellenőrzés oka, hogy az adókötelezettséget megállapító jogszabály alaptörvény-ellenes, vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközik, feltéve, hogy az önellenőrzést 2006. július 17. után hajtotta végre. Ezt az „A” blokkban lévő 1. sorban kell jelölnie X-szel. A lapot csak a 0853-as bevallás részeként, a 0853-16-01-es és 0853-16-02-es lappal együtt (egyidejűleg) lehet benyújtani! Ha a lapot önállóan nyújtja be, azt az adóhatóság nem tudja figyelembe venni. A lap fejlécében az adózó azonosításához szükséges adatokat kell kitölteni. Ugyancsak itt jelölje a 0853-16-03-as lap sorszámát, mely minden esetben kitöltendő (kezdő sorszám: 01). A „B” blokkban lévő 2. sorban kell megadnia azt az adónem kódot (a 0853-16-01-es és vagy-16-02-es lap „b” oszlopa), a 3. sorban pedig az adónem nevét, melyben végrehajtott önellenőrzésének indoka alaptörvény-ellenes, vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütköző jogszabály. Ha több ilyen adónem van, úgy több 0853-16-03-as lapot kell benyújtania, és a lap fejlécében a lap megfelelő sorszámát jelölnie kell! A „C” blokkban lévő 1-20. sorokban az adózónak részleteznie kell, hogy melyik az az adókötelezettséget megállapító jogszabály, amellyel kapcsolatban önellenőrzését benyújtotta, továbbá milyen okból alaptörvény-ellenes, illetve az Európai Unió mely kötelező jogi aktusába ütközik és milyen okból, valamint ismeretei szerint az Alkotmánybíróság, vagy az Európai Közösségek Bírósága a kérdésben hozott-e már döntést, ha igen, közölje a döntés számát. A „C”blokk szabadon gépelhető részt tartalmaz, melyben az adózónak részletesen ki kell fejtenie az előzőekben leírtakat.
NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL
