1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

KAZINCBARCIKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 47/2014(X.3) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉRTÉKEINEK HELYI VÉDELMÉRŐL Kazincbarcika Város Önkormányzata az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontja alapján, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57.§ (3) bekezdésében, az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII.13.) FVM rendeletben kapott felhatalmazás alapján – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§ (1) bekezdés b) pontjában, valamint 57. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva – a következőket rendeli el:

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § E rendelet célja Kazincbarcika Város építészeti, városképi értékeinek védelme és igényes alakításának elősegítése. További kiemelt cél hogy az egyes építési engedélyhez kötött, valamint építéshatósági engedélyhez nem kötött, de településképi eljárások lefolytatását igénylő építési munkákkal kapcsolatban a helyi adottságok figyelembevételével a városképi illeszkedés követelményeinek érvényesítése, valamint a helyi védelemmel ellátott épületek értékmegőrző, értékmegújító rekonstrukciójának támogatása biztosított legyen. 2. § (1) E rendelet hatálya Kazincbarcika Város Önkormányzata közigazgatási területére terjed ki. (2) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed az építészeti örökség mindazon elemére, amely nem áll egyéb (országos) védelem alatt, és amelyet Kazincbarcika Város Önkormányzat Képviselő-testülete védetté nyilvánít, vagy védetté nyilvánított. (3) E rendelet személyi hatálya kiterjed továbbá minden természetes és jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki Kazincbarcika Város közigazgatási területén helyi értékvédelemmel védett létesítmény tulajdonosa, használója, vagy bérlője. 3. § (1) Kazincbarcika Város Önkormányzatának feladata a helyi védelem alá helyezhető építészeti örökség a) felkutatása, számbavétele, forráskutatása, dokumentálása és a közvéleménnyel való megismertetése, b) a védett értékek fennmaradásának, helyreállításának, karbantartásának és hasznosításának elősegítése, az értékek károsodásának megelőzése, elhárítása, c) a műemlék- és a helyi építészeti örökség védelme egymásra épülő kapcsolatának biztosítása, d) az általános környezetkultúra, építészeti kultúra szemléletformáló terjesztésének és az erre való nevelésének támogatása e) a védett értékek károsodásának megelőzése, elhárítása, illetve helyreállítása, a bekövetkezett károsodás csökkentése vagy megszüntetése, újjáépítése. 1

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat Kazincbarcika Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Városüzemeltetési és Városfejlesztési Osztálya koordinálja a városi főépítész irányításával. 4. § (1) A településfejlesztésben a településrendezési tervek elkészítésekor a helyi védelem követelményeit az épített környezet egészének alakítása és védelme, a műemlékvédelem és az arányos városfejlesztés érdekében e rendelet célkitűzésével összhangban kell érvényesíteni. (2) A helyi területi védelemmel érintett területeken belül és a helyi egyedi védelem alá tartozó épületeken mindennemű építési tevékenység (akár építési engedély, bejelentés, településképi vélemény vagy településképi bejelentés köteles a tevékenység, akár nem) csak a városi főépítész hozzájárulásával kezdhető el. 5. § E rendelet alkalmazásában: 1. A Városképi jelentőségű útvonalak, közterületek Olyan területi védelmet jelentenek, amely a város azon útvonalaira és közterületeire terjed ki, ahol az egyes épületek építmények városképi megjelenéséhez a városi arculat szempontjából kiemelt városi érdek fűződik. 2. Városkép jelentőségű területek Olyan területi védelem, amely az épített környezet egyes összefüggő részeire terjed ki, és a megjelenésével a településrész és a környezete arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak. 3. A Városközpont területe Olyan területi védelem, amely az épített környezet egyes összefüggő részeire, valamint az ahhoz kapcsolódó térre, utcára, utcaszakaszra terjed ki, és a megjelenésével a településrész és a környezete arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak. 4. A Helyi értékvédelmi területek Olyan területi védelem, amely az épített környezet egyes összefüggő részére, valamint az ahhoz kapcsolódó térre, utcára, utcaszakaszra terjed ki, és a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságát dokumentálja, vagy ahol a településrész és a környezete arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak. 5. Helyi egyedi építészeti értékvédelemmel védett épületek: E rendelet alapján védetté nyilvánított helyi jelentőséggel bíró épületek, épületegyüttesek. 6. Védett épületek, építmények, művészeti alkotások: Azok az épületek, épületrészek, műtárgyak, berendezési tárgyak, közterületi létesítmények, közterületi műalkotások, amelyek történelmi, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari, mérnöki szempontból a hagyományos településkép megőrzése szempontjából jelentős alkotások, ideértve a hozzájuk tartozó kiegészítő külső és belső díszítő elemeket, amelyeket a rendelet védetté nyilvánított. 7. Védett érték károsodása: Minden olyan beavatkozás, ami a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, építészeti karakterének részleges vagy teljes előnytelen megváltoztatását, általános értékcsökkenését eredményezi. 8. Hirdető berendezés: a) Cégtábla: Kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátáscélját szolgáló helyiség, helyiségegyüttes nevét és az ott folyó tevékenységet feltüntető tábla b) Cégér: Valamely mesterséges jelvényként használt, rendszerint a rendeltetési egység bejárata közelében kifüggesztett tárgy, vagy címerszerű ábra, mely a falsíkra merőlegesen kerül elhelyezésre. Cégérnek minősül az az üzlethelyiségnél nem 2

a falsíkra merőleges tábla is, mely csak ugyanazokat az információkat tartalmazza, amely cégtáblán kerülhet elhelyezésre. c) Címtábla: Intézmény, vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla d) Hirdetőoszlop: Plakátok, hirdetések céljára szolgáló kör, sokszög vagy egyéb alaprajzú építmény 9. Reklámhordozók: a) Hirdetőtábla: Hirdetmények, közlemények elhelyezésére szolgáló közterületről látható építmény. b) Egyedi címfestett tábla: Olyan rögzített egyedi méretű, állandó tartalmú hirdető berendezés, mely a gazdasági, kereskedelmi szolgáltató tevékenységet végzők tevékenységéről, telephelyéről, megközelíthetőségéről ad információt. c) Citylight: (világító reklám): Változó tartalmú hirdetések elhelyezésére alkalmas, egy, vagy többoldalú világító hirdető-berendezés, vagy felirat. d) Óriásplakát: Változó tartalmú, általában kereskedelmi vagy reklám célokat szolgáló hirdetések elhelyezésére alkalmas hirdető eszköz, melynek mérete meghaladja az 1,5 métert. 10. Transzparens: Építményre kifeszített, vagy építmények között átfeszített reklámhordozó, mely általában textil jellegű anyagból készül. 11. Falfestés, reklámgrafika, reklámmozaik: A reklámozás célját is szolgáló bármely építési technológiával festéssel, vagy azzal rokon technológiával készített reklámcélú felület, grafikai mű.

2. A HELYI VÉDELEM FAJTÁI 6. § Városképi jelentőségű útvonalak, közterületek: (1) A Városképi jelentőségű útvonalak, közterületek az épített környezet olyan összefüggő részére, a város azon útvonalaira és közterületeire terjed ki, ahol az egyes épületek, építmények városképi megjelenéséhez a városi arculat szempontjából kiemelt városi érdek fűződik. (2) A városképi jelentőségű útvonalak, közterületek helyi területi védelem alá vont elemeinek felsorolását, valamint a városképi jelentőségű útvonalak, közterületek helyi területi védelem alá vont elemeinek térképvázlatát az 1. melléklet tartalmazza. 7. § Városkép jelentőségű területek (1)

A városkép jelentőségű területek olyan területi védelemmel ellátott területek, amelyek az épített környezet egyes összefüggő részeire terjednek ki, és a megjelenésükkel a településrész és a környezete arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak.

(2)

A városkép jelentőségű területek területi védelem alá vont elemeinek felsorolását, valamint a városképi jelentőségű területek helyi területi védelem alá vont elemeinek térképvázlatát a 2. melléklet tartalmazza. 8. § A Városközpont területe

(1)

A városközpont területe olyan területi védelemmel ellátott terület, amely az épített környezet egyes összefüggő részeire, valamint az ahhoz kapcsolódó térre, utcára, utcaszakaszra terjed ki, és a megjelenésével a településrész és a környezete arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak.

(3)

A városközpont területe helyi területi védelem alá vont elemeinek térképvázlatát a 3. 3

melléklet tartalmazza.

4

9. § Helyi értékvédelmi területek (1)

(2)

(3)

A helyi értékvédelmi terület olyan területi védelem, amely az épített környezet egyes összefüggő részeire, valamint az ahhoz kapcsolódó térre, utcára, utcaszakaszra terjed ki, és a megjelenésével a településrész és a környezete arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak A helyi értékvédelmi területi védelem magába foglalja a településszerkezet, a településkép elemeit, formáit, a jellegzetes építési anyagokat, a terület meghatározó színvilágát, valamint kiterjed a városképi jelentőségű közterületek felületeire is, magába foglalja továbbá az utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, a jellegzetes építési vonal védelmét is. A helyi értékvédelmi terület helyi területi védelem alá vont elemeinek térképvázlatát a 4. melléklet tartalmazza. 10. § Helyi egyedi építészeti értékvédelemmel védett épületek

(1)

(2)

A helyi egyedi építészeti védelem olyan épületre, építményre, az építmény egészére vagy részeire és annak földrészletére, továbbá az épületen lévő műalkotásokra, szobrokra, emléktáblákra, domborművekre, és egyéb építészeti elemekre terjedhet ki, amelyeknek településtörténeti, településképi értékük van. A helyi egyedi építészeti védelem elemeit vont elemeinek felsorolását és térképvázlatát a 5. melléklet tartalmazza.

3. A HELYI VÉDETTÉ NYILVÁNÍTÁSSAL, VAGY ANNAK MEGSZÜNTETÉSÉVEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS 11.

§

(1) A helyi védetté nyilvánítással, vagy annak megszüntetésével kapcsolatos eljárás hivatalból, vagy – a védelem alá helyezés, illetve a védelem megszüntetése iránti – írásbeli kérelem alapján indulhat. (2) A helyi építészeti értékek egyedi védelme és az egyes területi védelem fajták védetté nyilvánításának kérelméhez csatolni kell az alábbi dokumentumokat: a) a védendő értékek megnevezését, szükség esetén körülhatárolását, térképi ábrázolással, b) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész), c) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (irodalom, fotók), d) a kezdeményezés indokolását, e) a védendő érték fotódokumentációját, f) a kezdeményező nevét és címét g) az előzetes értékvizsgálatot 12.

§

(1) Helyi védettség megszüntetése akkor kezdeményezhető, ha a védettséget alátámasztó indokok már nem állnak fenn. Az értékvizsgálati eljárást a benyújtott dokumentumok alapján le kell folytatni. (2) A kérelmet Kazincbarcika város polgármesteréhez kell benyújtani. 13.

§

(1) Az előzetes értékvizsgálat elkészíttetéséről a Képviselő-testület gondoskodik, de ennek költségeit esetenként a kérelmezőre átháríthatja. 5

(2) Az előkészítéshez beszerezhető még az érintett ingatlan-tulajdonosok, az érintett helyi szakmai, társadalmi szervek együttes álláspontja is. 14.

§

(1) A védetté nyilvánítással kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 30 napra közzé kell tenni. (2) A közzététel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését a településen biztosítani kell. A kezdeményezéssel kapcsolatosan 30 napon belül írásos észrevételt lehet tenni. 15.

§

(1) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell. (2) A helyi egyedi védelemre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kézbesíteni kell. Amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, úgy az értesítésük a helyben szokásos módon is történhet. (3) A használó értesítése a tulajdonos útján történik.

4. A VÉDETT ÉRTÉKEK NYILVÁNTARTÁSA MEGJELÖLÉSE, FENNTARTÁSA, HASZNOSÍTÁSA 16. § A védett értékek nyilvántartása (1) A helyi egyedi építészeti értékvédelemmel kapcsolatos eljárásban született döntésnek az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről vagy törléséről a jegyző gondoskodik, bejegyzés esetén a következő szöveggel: „Kazincbarcika város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2013. (X.15) önkormányzati rendelete alapján helyi védelem alá vont érték.” (2) A késedelmes bejegyzés, vagy annak esetleges elmaradása azonban a védettség hatályát nem érinti. (3) A helyi védettség alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni, mely a városi főépítész feladata. (4) A nyilvántartást közzé kell tenni az önkormányzat honlapján, abba bárki betekinthet. 17. § A védett értékek fenntartása, hasznosítása (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos alapvető kötelessége. (2) A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem. (3) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani. (4) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy e használatot – a hatályos jogszabályok keretei között – az illetékes építésügyi hatóság korlátozza, illetve megtiltja. 6

18. § A védett értékek megjelölése (1) A helyi védelem alatt álló védett építészeti értéket egységes táblával lehet megjelölni. A tábla szövege: „Kazincbarcika Város Önkormányzata védetté nyilvánította” „évszám”. (2) A tábla elhelyezéséről – esetleges pótlásáról – a polgármester, vagy az általa megbízott szervezet gondoskodik. 19. § A védett értékek fenntartása, hasznosítása (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos alapvető kötelessége. (2) A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem. (3) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani. (4) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy e használatot – a hatályos jogszabályok keretei között – az illetékes építésügyi hatóság korlátozza, illetve megtiltja.

5. A VÉDETT ÉRTÉK FENNTARTÁSÁNAK TÁMOGATÁSA 20. § A védett helyi értékek fenntartásának támogatása (1) A helyi védelem alatt álló érték fenntartási kötelezettségének (szokásos jókarbantartási munkálatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben felmerülő munkálatok) teljesítéséhez az önkormányzat pénzbeli támogatást nyújthat a tulajdonos részére, amennyiben azt a tulajdonos a munkavégzés előtt kéri. (2) A támogatás vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtható, melynek igénylése kizárólag pályázat útján lehetséges. A pályázati felhívás mintát az 7. melléklet, a pályázathoz benyújtandó kérelem-mintát a 8. melléklet tartalmazza. (3) Támogatásért csak a helyi védelem alá vont érték tulajdonosa folyamodhat és annak elnyerésére is csak ő jogosult, azonban a támogatást az esetleges bérlőre, vagy használóra átruházhatja. Az átruházás szándékát már a kérelemben jelezni kell. (4) A támogatási kérelmek benyújtásának határideje: a) Általános esetben: legkésőbb a naptári évet megelőző év szeptember hó 30. napjáig lehet benyújtani a Képviselő-testület Gazdasági, Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottságához (a továbbiakban: Bizottság). A határidő elmulasztása jogvesztő. b) Rendkívüli esetben: a naptári év aktuális negyedévének utolsó napjáig c) Rendkívüli esetnek minősül az a kérelem, melyet a Bizottság a városi főépítész javaslatára annak nyilvánít, valamint amihez kiemelt városérdek fűződik. (5) A támogatási kérelemhez csatolni kell az alábbiakat: 7

a) az ingatlan tulajdoni lapjának 30 napnál nem régebbi hiteles másolatát; b) építési engedélyhez kötött munka esetén az építési engedélyezési tervdokumentációt és a jogerős építési engedélyt; c) építési engedélyhez nem kötött munka esetén az építési engedélyezési tervdokumentációnak megfelelő tartalmú és terveket, az elvégezendő munka leírását; valamint a településképi véleményt, illetve a településképi bejelentési eljárásban kiadott igazolást d) minimum 5 darab fénykép-dokumentációt az építmény állapotáról, és/vagy a felújítandó homlokzatokról; e) a felújítás költségeit tartalmazó részletes költségvetést, elkülönítve azzal a többletköltség-igénnyel, mely a homlokzati díszek és egyéb homlokzati elemek eredeti formában történő helyreállítása, díszesebb kapuzatok, oromzatok, lábazatok, stb. miatt szükséges; f) a megpályázott pénzösszeg megjelölését, felhasználásának tervezett módját és a munka elkészülésének határidejét; g) a pályázó költségvállalási nyilatkozatát arról, hogy a támogatás elnyerése esetén a kapott összeget a pályázati feltételek szerint használja fel, illetve kire ruházza át. h) Társasház esetén a közgyűlés hozzájárulását tartalmazó határozatot. (6) Az önkormányzati támogatás a védett érték megóvása, állagának megőrzése érdekében végzett munkák költségének legfeljebb 50 %-áig, maximum homlokzati elemenként 200 000 Ft-ig terjedhet. Teljes épületrész felújítása esetében egyedi támogatási összeg is megállapítható. Az ingatlanra eső Önkormányzati támogatás mértékét - az önkormányzati költségvetés keretei között – a Bizottság állapítja meg. A Bizottság a benyújtott pályázat 20. § (5) bekezdés e) pontjában meghatározott melléklet kapcsán jogosult annak ár-érték szerinti ellenőrzésére, esetleges felülvizsgálatára, azzal kapcsolatban új ajánlat bekérésére. (7) A támogatás módját, mértékét, igénybevételének feltételeit a Bizottság határozza meg, amelyről a nyertes pályázók és az Önkormányzat támogatási szerződést kötnek. A szerződés tartalmazza legalább a megítélt támogatás folyósításának módját, a felhasználás feltételeit, az elszámolás határidejét és az ellenőrzés szabályait. (8) A támogatás kifizetésére az elvégzett munkáról szóló eredeti számlák, és fényképek becsatolását követően kerülhet sor. Az elkészült munkát követő kifizetés előtt az Önkormányzat szakértő bevonását is kezdeményezheti, annak megállapításához, hogy a munka minősége megfelel-e a támogatásban megfogalmazott követelményeknek és műszaki tartalomnak. (9) Az önkormányzati támogatással felújított épület védettsége nem törölhető a támogatást követő 15 éven belül. (10) Az önkormányzati támogatással megvalósított homlokzati elemeket az alábbi időtartamú fenntartási kötelezettségek terhelik: Állandó homlokzati elemek: 10 év Ideiglenes homlokzati elemek: legalább5 év, illetőleg az adott érdekkör fennállásának időtartamáig. 21. § A védett helyi értékek fenntartásának támogatását kizáró vagy csökkentő okok Nem adható támogatás olyan pályázónak, aki nem tudja igazolni, hogy az önkormányzati támogatáson felüli pénzügyi forrása rendelkezésére áll. (2) Nem adható támogatás a pályázat benyújtását megelőzően elkezdett építési és építés-előkészítő munkákhoz. (1)

8

(3) Nem adható támogatás azon épületre, mely 15 éven belül már támogatás nyert és a támogatási szerződésben megfogalmazott együttműködési kötelezettségének nem tett eleget. 22. § A támogatási összeg felhasználásának garanciái (1)

(2)

Amennyiben a támogatást nem a pályázatban megjelölt feladatokra, nem a megfelelő minőségben használják fel, úgy a támogatásban részesülő a támogatás összegét köteles egy összegben visszafizetni a támogatás nyújtó részére. Az (1) bekezdésben megjelölt visszafizetési kötelezettség időarányosan terheli azt a támogatásban részesülőt, aki a 20. § (10) bekezdésében megjelölt fenntartási kötelezettségének nem tesz eleget.

6. ÉPÍTÉSI ENGEDÉLLYEL VAGY TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNNYEL ÉS TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSSEL VÉGEZHETŐ MUNKÁK ÉS TEVÉKENYSÉGEK 23. (1)

(2)

§

A településképi eljárások során az építési engedély kiadásához adandó igazolás kiadását a városi főépítész szakmai véleményét figyelembe véve a polgármester megtagadhatja, vagy feltételekhez kötheti, ha a tervezett építési munka: a) egyedi védettség esetén az épület, építmény tömegének, homlokzatának, tetőzetének, homlokzati tagozatainak, díszítőelemeinek, burkolatának, tetőfelépítményeinek, kéményeinek, nyílászáró szerkezeteinek, valamint egyéb épülettartozékainak megváltoztatásával, eltávolításával vagy elbontásával jár; b) a környezetbe nem illő építéstechnológia, homlokzatkiképzés, felületképzés és színezés alkalmazását tervezi, és a védett érték megőrzését veszélyeztetné, jellegét hátrányosan megváltoztatná, vagy értékcsökkenését eredményezné. A védett helyi értéket vagy területi védelemmel érintett épületet érintő építési munka esetén a településképi eljárás során a városi főépítész szakmai állásfoglalása alapján a polgármester a Helyi Építési Szabályzattal összhangban meghatározhatja: a) az épület tetőfedésének anyagát, b) előírhatja a homlokzat kialakításának módját és színezését, a felhasználható anyagok körét, c) korlátozhatja az építmények falán reklám felfestését vagy reklámhordozó elhelyezését, d) a portálok kialakítását e) megtilthatja az építmények közterületről látható megjelenését kedvezőtlenül befolyásoló utólagos beépítéseket, gépészeti berendezések, antennák, légvezetékek, árnyékolók alkalmazását. f) bővítmény esetén annak az építési helyen belüli elhelyezését

7. A HELYI TERÜLETI VÉDELEMMEL ÉRINTETT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSAI 24.

§

A városképi jelentőségű területek általános előírásai (1)

A városképi jelentőségű helyi területi védelemmel érintett lakótelepek és védett utcaképek esetében mindennemű építési tevékenységéhez településképi eljárást kell lefolytatni. 9

A városképi jelentőségű helyi területi védelemmel érintett lakótelepek rekonstrukciója során városképi szempontból az épület megjelenésére nagyobb hangsúlyt kell fektetni különös tekintettel a folyamatban lévő és várható energetikai korszerűsítés kapcsán. (3) A homlokzatformálás eszközei lehetnek a burkolás és a színezés, valamint az erkélyek, loggiák korlátainak cseréje, előtetők, redőnyök építése, amik szintén befolyásolják a homlokzat megjelenését. (3) A lakótelepek megújításában lényeges szempont a nagy felületű épülettömegek tagolása, melyet színezéssel célszerű mozgalmassá tenni. (4) A lakótelepi épületek színezésénél az összhangra kell törekedni, a világos pasztell-színek kapjanak hangsúlyt egy-egy helyen a középszínek keveredésével. (2)

25. § A városképi jelentőségű területek sajátos előírásai A helyi területi védelemmel érintett területek, így a városkép jelentőségű területek, a városközpont területe, a helyi értékvédelmi területekkel kapcsolatos építési előírások: (1) Az épületekhez kapcsolódó teljes vagy részleges felújításához a településképi véleményt be kell szerezni. (2) A meglévő lakótelepekre, és településközponti övezetekre vonatkozó általános építészeti szabályozás: a) A beépítési mód kialakult, részben szabadon álló, részben típusépületek szekcióiból összeállított, részben keretes vagy keretes beépítésű, mely a határoló utcák felé viszonylag zártan jelenik meg, védett tömbbelsőket közrefogva. b) A megengedett legnagyobb beépítettség mértékét a kialakult állapotok szerint kell figyelembe venni az alábbi eltérésekkel: ba) A lakóövezeten a kialakult építési helyen belül a szekciók alapterülete maximum 20%-kal növelhető egységes épületrekonstrukció esetében, melynek célja a homlokzat rekonstrukció, a liftelhelyezés, bejárati előterek és hozzájuk tartozó kiszolgáló funkciók elhelyezésének elősegítése. bb) Spontán, egyedi esetekben bővítés nem engedélyezhető, csak legalább egy szekcióra vonatkozóan. c) Az épületek meglévő homlokzatmagassága csak a tetőtér beépítésnél megengedett mértékben, legfeljebb 1,2 méter magassággal növelhető. Emeletráépítés nem engedélyezhető. d) Magas tető építése egységes, teljes épületegyüttest magába foglaló módon történhet. Önálló álló tetőablak nem építhető, helyette a homlokzattal egybeépített, a homlokzatszélesség 1/3 részét meg nem haladó tetőfelépítmény létesíthető, melynek magassága nem haladhatja meg az emeletmagasság mértékét. e) Egyedileg védett épületeken magas tető, vagy emeletráépítés csak akkor engedélyezhető, ha erre a Városi Műszaki és Építészeti Tervtanács bevonásával kiadott településképi vélemény kerül beszerzésre. f) Magas tető ráépítés esetén garzonlakás nem építhető. A tetőtereket az alattuk lévő szintekkel egybe lehet kapcsolni. g) Tetőtér beépítés esetén szekciónként maximum 2 önálló rendeltetési egység építhető. h) A lakóépületekben a lakások eltérő használata az érvényes jogszabályok szerint lehetséges. Nem helyezhető el azonban vendéglátó funkció és termelő jellegű gazdasági funkció. i) A homlokzatok átalakítása, rekonstrukciója a városközpont és a Belváros, valamint a városképi jelentőségű lakótelepek helyi védett területeinek esetében csak egységes módon egy időben történhet egy épületen belül. 10

j)

Kivételt képez a városközpont és a Belváros helyi védett területe, ahol a földszint egységes rekonstrukciója időben elkülönülhet a teljes épület rekonstrukciótól. k) Az átalakítások során az illeszkedés szabályainak, illetve az értékvédelmi, településképi védelmi szabályozásnak megfelelően kell eljárni. l) Az illeszkedés esetében településképi eljárást kell elfolytatni. m) A védett területeken belül az egyes üzletek homlokzati megjelenítését és reklámjainak elhelyezését egy épületen belül egységesíteni szükséges a földszint fölötti övpárkány kialakításával az eredeti homlokzati elemekhez illeszkedő módon n) Az egyes épületek földszintjét megközelítő lépcsők elhelyezhetőek, azonban ezek helyzetét és kialakításának módját településképi eljárásban kell tisztázni, illetve a megjelenésnél az illeszkedés szabályainak alkalmazásával az eredeti épület építészeti adottságaihoz, vagy a közterületeken egységesen alkalmazott típus megoldáshoz kell igazodni. (3) Az önkormányzat külön rendeletben a helyreállítási kötelezettséget kötelezési eljárás keretein belül az egyes épületekre elrendelheti. (4) A területen belül önálló pavilon, sem könnyűszerkezetes, sem szilárd építőanyagokkal épített nem helyezhető el. Üzletek, egyéb létesítmények elhelyezését csak a településképi eljárás lefolytatását követően lehet elvégezni. (5) Az egyes helyi építészeti védelemmel nem védett meglévő lakó,- és egyéb funkciójú épületeken az erkélyek, loggiák beépítése csak akkor engedélyezhető, ha az egy épületen, vagy épületszekción belül egységes megjelenésű, és megvalósítása egy időben történik, vagy teljes homlokzatrekonstrukció keretén belül valósul meg, tervezett, rendezett formában. Ezekben az esetekben nem kötelező minden erkélyt beépíteni, de a rendezett formát fenn kell tartani. (6) A védett területeken belül elhelyezkedő épületen, építményen csak a látványt nem zavaró módon helyezhető el antenna, hírközlési egység illetve gépészeti berendezés, klíma szerkezet. (7) Amennyiben más műszaki megoldás nincs, a védett területen belül lévő épületen, építményen legfeljebb egy távközlési berendezés (antenna, műholdvevő) helyezhető el. (8) Az egyes helyi építészeti védelemmel védett meglévő lakó,- és egyéb funkciójú épületeken az erkélyek, loggiák utólagos beépítése nem engedélyezhető. Az önkormányzat külön rendeletben a helyreállítási kötelezettséget kötelezési eljárás keretein belül az egyes épületekre elrendelheti. 26. § Közművek elhelyezése (1)

A védett területeken a közművek elhelyezése a) Helyi értékvédelmi területeken belül közművek építése és rekonstrukciója csak föld alatt lehetséges, a Belváros helyi védett területein kívül lévő védett területek esetében a kialakult állapot azonban fenntartható. A közmű-rekonstrukcióhoz a településképi eljárást le kell folytatni. b) A Városközpont területén belül a közművek építése és rekonstrukciója lehetőleg föld alatt történjen, a kialakult állapot azonban fenntartható. A közmű-rekonstrukcióhoz a településképi eljárást le kell folytatni. c) Városképi jelentőségű útvonalak, közterületek, esetében, melyek nem érintik a Belváros, vagy a Városközpont helyi védett területeit a közművek rekonstrukciójához a településképi eljárást le kell folytatni. 27. § A közterületek rekonstrukciója

(1)

A közterületek rekonstrukciója az alábbi szempontok figyelembe vételével valósulhat meg: 11

(2)

(3)

A Belváros a városközpont és egyes helyi területi védelemmel érintett közterületek csak közterület alakítási terv szerint valósíthatóak meg, magasabb rendű jogszabályban és a Helyi Építési Szabályzatban megadottak szerint. A közterületi terv készítésének szempontjai: a) Csak a környezetbe illő, stílusban nem idegen hagyományőrző elemek és építmények helyezhetőek el. b) A védett területeken az utcai díszburkolatok anyaga kis, közepes, vagy nagyelemes burkolókő legyen. c) Kis-elemes beton anyagú burkolatok közül csak olyan alkalmazható, mely a kis-kocka kő vagy nagy-kocka kő jellegéhez hasonlít, lehetőleg szürke, antracit vagy homok színben. Eltérő színek is alkalmazhatóak korlátozott mértékben, a településképi eljárások során történő jóváhagyással. d) A burkolt felületek kialakításában kombinált burkolatfelületek is megjelenhetnek (aszfalt, beton, kis-elemes, nagy-elemes beton) abban az esetben, ha a burkolati tervhez a településképi eljárás során a polgármester a hozzájárulását adja. e) Az utcához, utcaképhez, tömbbelsők belső tereihez tartozó minden utcabútort, mikroarchitektúra elemet azok elhelyezése előtt településképi eljárás során kell kiválasztani az alábbi szempontok alapján: ea) A mikroarchitektúra elemei és az utcabútorok egy tárgy-együttest alkossanak, vagy típus utcabútor család alkalmazásával vagy egyedi tervezésű, iparművészeti minőségű, időtálló kivitelű legyen. Minősített, zsűrizett típustervek és gyártmányok is alkalmazhatóak. eb) A védett területeken nem engedélyezhető a stíluskeveredés, az épített környezethez és a terek, közterületek karakteréhez nem illő tárgyak elhelyezése. ec) A védett közterületekre került tárgy önmagában is a tér, közterület karakteréhez illeszkedő legyen, összhangban legyen a mikroarchitektúra elemeivel és a többi tárggyal. ed) A közterületre kihelyezett tárgy-együttes, utcabútor család terveinek része kell , hogy legyen az egyes épületekre elhelyezett feliratok, reklámhordozók arculatterve is.

28. § A védett közterületeken megjelenő reklámhordozók, hirdető berendezések elhelyezése

(1)

(2)

A védett közterületeken megjelenő reklámhordozók, hirdető berendezések elhelyezése az alábbi szempontok figyelembe vételével történhet: Általános előírások: a) Az egyes cégek arculattervébe tartozó reklámok, feliratok, emblémák elhelyezésekor különös körültekintéssel kell eljárni és esetenként egyedi megoldások kell alkalmazni. (Egyedi rögzítő szerkezetek, méretkorlátozások). b) A reklámok és feliratok elhelyezésénél alapelvként szolgáljon az üzleti szempontnak és az esztétikai szempontoknak az egyensúlya. c) Óriásplakát a helyi területi értékvédelmi területen belül nem helyezhető el. d) A közterületi és homlokzatra szerelt cégtáblák, cégérek, címtáblák, reklámhordozók, hirdető felületek, felirati mezők, világító emblémák csak a környezetbe illeszkedő módon valósíthatóak meg, melyhez minden esetben be kell szerezni a településképi véleményt. Közterülethez kapcsolódó hirdető berendezések és reklámhordozók: a) Transzparensek csak térségi, városi jelentőségű rendezvények időszakában, ideiglenes jelleggel helyezhetőek el, legfeljebb az adott rendezvény lebonyolítását 45 nappal megelőző időszakban, a rendezvény befejezéséig. b) Megállító tábla az épület utcai homlokzatán lévő rendeltetési egységek számának 12

megfelelően helyezhető el, rendeltetési egységenként legfeljebb egy darab. c) A közterületre kihelyezett megállító táblák elhelyezéséhez közterület foglalási engedélyt kell kérni., melyért közterület használati díj szedhető. d) A megállító táblák méretei nem haladhatják meg az alábbi méreteket: szélessége szerkezettel együtt 1,1 méter, a tábla szélessége legfeljebb 0,90 méter, magassága szerkezettel együtt 1,5 méter a tábla magassága legfeljebb 1,5 méter e) A megállító tábláknál alkalmazható anyaghasználat:, fa szerkezet, vagy kovácsoltvas jellegű fém szerkezet, fém szerkezet. f) Az egyes megállító tábláknak egy közterület szakaszon azonos jellegűnek kell lenniük, eltérések csak a megállító tábla díszítésében, pártázatában, talpazatában lehetségesek. g) A közterületek használatával összefüggő önkormányzati rendelet azonos típusú megállító tábla vagy gyártmány használatát is elrendelheti egyes védett közterületek esetében, illetve gyártmányokat is értékesíthet a városüzemeltetési szervezet. h) Az egyes üzletekhez, egyéb rendeltetési egységekhez nem kötődő hirdető berendezések és reklámhordozók csak egymástól legalább 10 méter távolságra helyezhetők el. 29. § Épületekhez kapcsolódó hirdető berendezések és reklámhordozók Épületekhez kapcsolódó hirdető berendezések és reklámhordozó berendezések elhelyezése az alábbi szempontok figyelembe vételével történhet: (1)

(2)

(3)

Általános előírások: a) Az épületekhez kapcsolódó hirdető berendezések és reklámhordozó berendezések elhelyezéséhez a településképi véleményt be kell szerezni. b) Nem engedélyezhetők nagy, függőleges (világító) reklámfeliratok, melyek méretei az 1,0 méter szélességet és a 3 méteres magasságot meghaladják sem az épület homlokzatára konzolosan elhelyezve, sem az épület homlokzati síkjában. c) Falfestés, reklámgrafika, reklámmozaik, a helyi területi értékvédelmi területen belül teljes épületfelületen, nem alkalmazható sem homlokzaton, sem tetőfelületen, sem teljes portál felületen, kivéve a (2) bekezdésben felsorolt eseteket. d) A falfestések alkalmazásakor, méretük meghatározásakor az épületarányok figyelembe vételével kell dönteni, és a reklámok mindenkori építésjogi szabályozása szerint kell eljárni. e) A fölsorolt reklámhordozók a homlokzat, vagy portálfelület egyharmad részét nem haladhatják meg. f) Falfestés, reklámgrafika, reklámmozaik falfestés szerű alkalmazása esetén tervet, színezési tervet kell készíteni a reklámhordozókról, melyek felülete nem haladhatja meg a felület egyharmad részét és épülettagozatokba nem nyúlhat bele. g) Portálok üvegfelületén elhelyezhető reklámfólia szintén nem haladhatja meg a felület egyharmad részét. Reklám célú, vagy művészeti alkotásként alkalmazott falfestés, reklámgrafika, reklámmozaik, a helyi területi értékvédelmi területen belül teljes épületfelületen csak akkor alkalmazható, ha azt az erre kijelölt művészeti zsűri és a településképi eljárás szerint jóváhagyásra került. Az egyes épületekre vonatkozó előírások: a) Az egyes üzletekhez, rendeltetési egységekhez kapcsolódó hirdető berendezések és reklámhordozó berendezések elhelyezéséhez a településképi véleményt be kell szerezni. b) Egy épületen belül csak a rendeltetési egységek számának megfelelő cégtábla, cégér, címtábla, reklámhordozó helyezhető el, rendeltetési egységenként, fajtánként egy-egy darab. 13

(4)

(5) (6)

c) Az egy épületen elhelyezni kívánt hirdető berendezések megjelenését össze kell hangolni, mind méreteik, mind megjelenésük tekintetében. Figyelemmel kell lenni az épület homlokzatok architektúrájára és homlokzati arányrendszerére is. d) A cégérek méretei nem haladhatják meg az alábbi méreteket: szélessége szerkezettel együtt 1,5 méter, a tábla szélessége legfeljebb 0,80 méter, magassága szerkezettel együtt 1,5 méter a tábla magassága legfeljebb 0,8 méter. e) A cégéreknél alkalmazható anyaghasználat: kovácsoltvas jellegű fémszerkezet, fekete színben. f) Az egyes cégéreknek, tábláknak egy épületen, vagy közterület szakaszon azonos jellegűnek kell lenniük, különös tekintettel a rögzítő elemekre, azok formájára, eltérések csak a cégér díszítésében, a reklámhordozó részének, feliratának kialakításában, lehetségesek. g) Hirdető berendezés, cég-és reklámfelirat homlokzati elembe, tagozatba nem takarhat bele. h) Hirdető berendezés rögzítő szerkezete homlokzati elembe, tagozatba nem helyezhető el. Hirdető berendezések és reklámhordozók anyaghasználata illeszkedjen az épület megjelenéséhez és arányrendszeréhez, illetve a közterületi elemek esetében a közterületen megjelenő utcabútor családhoz. Egy közterület szakaszon a reklámhordozók anyaghasználata illeszkedjék egymáshoz. A cégérek tartószerkezete fekete színű kovácsoltvas, vagy más igényes anyag legyen, a cégérmező anyaghasználata szabadon választható. A saját arculattervvel rendelkező cégek csak úgy használhatják az arculattervüknek megfelelő anyagokat, ha a teljes utcai homlokzatszakaszon illeszkedő módon jelenik meg minden rendeltetési egység anyaghasználata.

8. A HELYI ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKVÉDELEMMEL ÉRINTETT ÉPÜLETEK HASZNOSÍTÁSÁRA, FENNTARTÁSÁRA, ÁTALAKÍTÁSÁRA, BŐVÍTÉSÉRE ÉS BONTÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 30. (1)

(2)

(3)

(4) (5)

(6)

§

A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílásrendet és a nyílások arányrendszerét, osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat és a homlokzat egységes színezését. A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt, a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani. A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen. Helyi védett épületen tetőtér beépítés, vagy emeletráépítés csak akkor alkalmazható, ha ezt az illeszkedés szabályai lehetővé teszik, és ha a homlokzati értékek megőrizhetőek. A védett épület átalakítása, bővítése feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak az új épületbe történő beépítését, visszaállítását vagy megőrzését a településképi eljárás lefolytatása során a városi főépítész véleményére alapozva a polgármester előírhatja. Védett épület bontására csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság esetén kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás 14

(7)

(8)

műszaki eszközökkel nem állítható helyre. A védett épület bontására csak a védettség megszüntetését követően kerülhet sor. A védett épületen, építményen semmilyen gépészeti berendezés, tetőfelépítmény, égéstermék-kivezető, klíma berendezés, és egyéb szerkezet közterületről is látható egysége és kivezetése a környezetébe nem illeszkedő, esetleg zavaró módon nem helyezhető el. A védett épületen, építményen csak a látványt nem zavaró antenna, hírközlési egység helyezhető el. Amennyiben más műszaki megoldás nincs, a védett épületen, építményen legfeljebb egy távközlési berendezés (antenna, műholdvevő) helyezhető el. A védett épületen/építményen klíma- vagy légtechnikai berendezés, új parapet fűtőberendezés egysége, látható módon semmilyen vezeték utcai homlokzaton nem helyezhető el.

31. § A védett épületek településképi véleményezéséhez szükséges kiegészítő dokumentumok (1)

(2)

(1)

A helyi építészeti értékvédelemmel védett épületeket érintő munkák engedélyezése iránti kérelemhez csatolni kell a hatályos jogszabályokban előírt tervdokumentációt, valamint a településképi véleményt vagy a településképi bejelentésről szóló igazolást. A településképi véleményezési eljárás során a helyi építészeti értékvédelemmel védett objektumok esetében a városi főépítész az állásfoglalása kiadásához bekérheti az alábbi műszaki dokumentumokat. a) a védett helyi érték beavatkozással érintett részének előzetes vizsgálatának dokumentációját, b) az anyaghasználatra és az építési technológiára vonatkozó részletes műszaki ismertetést, c) homlokzati színtervet (az adott homlokzati anyagokhoz illeszkedő színkód megjelölésével) d) a munkák által érintett védett helyi értékek és a környezet adott állapotának színes fénykép dokumentációját. 32. § A védett épületek értékeinek megőrzése A védett építmények eredeti külső megjelenését, ezen belül a) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, részletképzését, valamint ezek rész- és befoglaló méreteit, b) eredeti anyaghatását egészében és részleteiben, c) az eredeti színezését, vagy ha ez nem ismert, a védett építmény jellegének és környezetének megfelelő színezést, d) eredeti épülettartozékait és felszereléseit e) az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni, illetve helyreállítani.

9. A HELYI VÉDELEMI TERÜLETEK ÉS EGYEDI ÉRTÉKEK ÉPÍTÉSI ANYAGHASZNÁLATA ÉS EGYÉB SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI 33. § Építési anyaghasználat (1) (2)

Lábazatképzés esetén kő, műkő, tégla vagy egyéb igényes lábazatképző anyag, a fém kivételével. Falfelületek esetében vakolt, vagy falburkolattal ellátott (tégla, mészhomok tégla, kőburkolat, vagy ezek kombinációja, plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel, a helyi építési hagyományok szerint. Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit 15

jellegű homlokzatburkolat, mázas kerámiaburkolat (csempe), függönyfalszerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet. (3) Helyi védelem alatt álló utcai épület homlokzatokat egységes homlokzati felületképzéssel, színezéssel kell ellátni, függetlenül attól hány üzlet működik az épületen belül. (4) Tető esetében cserép, pala, eternit pala, kivételes esetben fém, az eredeti tetőfedő anyagként alkalmazott rézlemez, horgany, cink. Nem alkalmazható hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez. (5) Kivételes esetben alkalmazható cink tetőfedés, ha meglévő állapot ezt alátámasztja, illetve megjelenése a védett utcakép és közterület harmóniáját nem zavarja meg. A tetőfedés technikája lehet hagyományos, álló korcos fémlemezfedés, antracit vagy sötétbarna színben, matt felületképzéssel. (6) A homlokzati nyílászárók anyaghasználata tükrözze az épület építési korának anyaghasználatát. (7) Az védett épületek kiemelt nyílászárói, úgymint bejárati ajtói, portáljai fa anyagból készüljenek. (8) A nem kiemelt nyílászárók is fa anyagból készüljenek, azonban a településképi eljárás során ettől eltérő műszaki megoldások alkalmazására is sor kerülhet, akkor ha megjelenésük a fa anyaghasználatot tükrözi, vagy megjelenésük az eredeti nyílástárók megjelenését tükrözik. (9) A portálok anyaghasználata fa szerkezetű legyen, vagy a fa anyaghasználatot tükrözze. Igényes porszórt alumínium portálszerkezetek megjelenhetnek, de csak akkor, ha egy épületen belül minden utcai portál azonos megjelenésű. (10) Védett épületekhez kapcsolódó kovácsoltvas elemeket meg kell őrizni és fekete színnel kell ellátni. 34.

§

Homlokzati arányrendszer és építészeti térarányok, utcaképek védelme (1)

(2) (3) (4) (5)

(6)

(7)

(8)

A homlokzaton, vagy a tetőfelületen önálló, álló tetőablak nem építhető. Helyette a homlokzat 1/3 részét meg nem haladó mértékben, a homlokzat részeként megjelenő homlokzati hangsúlyt adó tetőfelépítmény megjelenhet akár megszakított, akár végigfutó tetőpárkánnyal. Fekvő tetőablak mind egyedileg, mind sorolva elhelyezhető. A helyi védelem alatt álló területeken az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg. A nyílás és falfelületek aránya a védett épületekhez és védett értékekhez hasonló arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenjen meg, portálok esetében a földszinten is. A helyi védelem alatt álló területeken a meglévő épületek párkánymagasságához szükséges igazodni. A szabályozási terven megadott megengedett építménymagasságtól eltérni csak 1,0 méterrel lehet. A meglévő kortörténeti dokumentumok alapján az egyes épületek eredeti homlokzat kialakítása legalább jellegében, anyaghasználatában, tetőfelépítményeiben rekonstruálandó. Oldalhatáron álló és oldalhatáron álló – zárt-sorú beépítésű övezetekben összetett tetőidomú magas tető építendő utcára merőleges jelleggel, az utcaképen belüli jellegnek megfelelően vagy oromfalasan, vagy teljes kontyolással. A hajlított (L alakú) beépítések esetében a tetőforma a zárt-sorú beépítéseknél megadott szempontok szerint épülhet. Hézagosan zárt-sorú beépítés esetén a szomszédos telek felé tetőkontyolást kell alkalmazni. Az oldalszárnyak esetében a szomszédos telek felé nyeregtetőt kell alkalmazni. Nem jelenhet meg teljes szintű tűzfal. 16

10.A HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ SZOBOR MŰALKOTÁSOKRA VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK 35. (1)

(2) (3) (4) (5)

§

Helyi védelem alatt álló szobor, szoborcsoport, emlékmű nem védett elemeinek esetleges cseréje, illetve hiányzó elemeinek pótlása során a védett elemeket a) a tömeghatás, b) a teljes magasság, c) a posztamens és a szobor magassági aránya, d) az anyaghasználat szempontjából mértékadónak kell tekinteni. A szobrok, emlékművek, és egyéb védett köztárgyak javítását szakszerűen kell elvégezni, az eredeti állapot megtartása mellett. A műalkotások környezetét a közterületi tervek előírásainál megadott szabályok szerint kell rendezni. A helyi védett műalkotások jegyzékét a rendelet melléklete tartalmazza. A Helyi védelem alatt álló műalkotások jegyzékét és védelem alá vont elemeinek térképvázlatát a 6. melléklet tartalmazza.

11.ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK (1) (2)

36. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a helyi védelem alatt álló építészeti értékek fenntartásának támogatásáról szóló 40/2014. (VII.24.)önkormányzati rendelet hatályát veszti.

Kazincbarcika 2014.október 3 Szitka Péter polgármester

Dr. Szuromi Krisztina jegyző

A kihirdetés napja: 2014. októbe.. Dr. Szuromi Krisztina jegyző

17

1. MELLÉKLET Az épített környezet értékeinek önkormányzati rendelethez

helyi

védelméről

szóló………./2014.(…..)

VÁROSKÉPI JELENTŐSÉGŰ ÚTVONALAK, KÖZTERÜLETEK

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24.

26. számú országos főútvonal keleti bevezető szakasza Hadak útja Ózdi út Budai Nagy Antal utca Vasút utca Kossuth Lajos utca Jószerencsét út Alsóvárosi körút (A Hadak útjától az Attila útig) Attila út Egressy út Mátyás király út Lini István tér Építők útja Május 1. út Tavasz köz keleti szakasza Hámán Kató út Szent Erzsébet sétány, Liget utca Lini István tér, Paál László utca meglévő és tervezett szakasza Pollack Mihály út Herbolyai út Gábor Áron utca Tardonai út Irinyi út Bólyai tér

18

19

2. MELLÉKLET Az épített környezet értékeinek önkormányzati rendelethez

helyi

védelméről

szóló………./2014.(…..)

VÁROSKÉP JELENTŐSÉGŰ TERÜLETEK 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Készenléti lakótelep és BC főbejárat környezete, Irinyi út Új Kazinczi lakótelep I. Patak utcai lakótelep és környezete, Új Kazinczi lakótelep II. Mikszáth úti lakótelep Új Kazinczi lakótelep III. Csokonai úti lakótelep Móricz-Radnóti téri lakótelep Tavasz úti lakótelep és Kazincbarcikai Kórház Mátyás király út keleti oldal lakótelep és környezete Derkovits téri lakótelep és környezete Lini István téri alközpont Herbolya, Régi telep városközpont és Mini vadon tavak és környezete Csónakázó tó és környezete Pincés terület Városi köztemető Kiserőmű lakótelep

20

21

22

23

24

25

3. MELLÉKLET Az épített környezet értékeinek önkormányzati rendelethez

helyi

védelméről

szóló………./2014.(…..)

VÁROSKÖZPONT TERÜLETE Jószerencsét út, Mátyás király út, Herbolyai út, Paál L. utca és tervezett folytatása, Tardonai út, Május 1. út

26

4. MELLÉKLET Az épített környezet értékeinek önkormányzati rendelethez

helyi

védelméről

szóló………./2014.(…..)

HELYI ÉRTÉKVÉDELMI TERÜLETEK A VÁROSKÖZPONT HELYI VÉDETT TERÜLETE Határoló utcák szerinti leírás: Jószerencsét utca, Egressy Béni út, Keleti gyűjtőút, Lini István tér, Május 1. út, Szabó Ervin utca, Építők útja

27

SAJÓKAZINC KOSSUTH UTCA ÉS KÖRNYEZETE Az érintett helyrajzi számok 2108, 2109/5, 2110/1, 2110/2, 2110/3, 2110/4, 2111, 2112, 2113, 2114, 2115, 2116/1, 2116/2, 2116/3, 2116/4, 2116/5, 2116/6, 2117, 2118, 2119, 2120, 2121, 2122/2, 2123, 2124, 2125, 2126, 2127/2, 2128, 2129, 2130, 2131/1, 2131/2, 2132, 2133/1, 2133/2, 2134/1, 2134/2, 2135/1, 2135/2, 2136, 2137, 2138, 2139, 2140/1, 2141, 2142, 2143, 2144, 2145, 2146/1, 2146/2, 2147, 2148, 2149/1, 2149/2, 2149/3, 2149/4, 2149/5, 2149/6, 2150, 2151, 2152, 2153, 2154, 2155, 2156, 2157/1, 2157/2, 2158, 2159, 2161, 2162, 2163, 2260/1, 2260/2, 2260/3, 2260/4, 2260/5, 2260/6, 2264, 2265, 2266/2, 2267, 2268, 2305, 2309/1, 2309/2, 2310, 2311, 2312, 2313, 2314, 2315, 2316, 2317, 2318, 2319, 2320, 2321, 2322, 2323/1, 2369, 2370, 2371, 2372, 2373/1, 2373/2, 2374, 2375, 2376/1, 2376/2, 2377, 2378/2, 2378/3, 2378/4, 2378/5, 2379, 2380/1, 2380/2, 2380/3, 2381, 2382, 2383, 2384/1, 2384/2, 2384/3, 2384/4, 2384/5, 2385, 2386, 2387, 2388/1, 2388/2, 2389/1, 2389/2

28

FELSŐ-BARCIKA RÉGI FALUKÖZPONT Az érintett helyrajzi számok 1878, 1879, 1881, 1882, 1884/1, 1885, 1886, 1888, 1889, 1892, 1893/1, 1894, 1896/1, 1896/2, 1897, 1898/1, 1899, 1900, 1901, 1902, 1903, 1904, 1905, 1906, 1907/1, 1907/2, 1910/2, 1910/3, 1910/4, 1911, 1912, 1913, 1914, 1915, 1916, 1918, 1919, 1920, 1921, 1922, 1923, 1924, 1925, 1926, 1927, 1928, 1929, 1930, 1931, 1932, 1933, 1934, 1935, 1936, 1937, 1938

29

5. MELLÉKLET Az épített környezet értékeinek önkormányzati rendelethez

helyi

védelméről

szóló………./2014.(…..)

HELYI EGYEDI ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKVÉDELEMMEL VÉDETT ÉPÜLETEK HELYI ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKVÉDELEMMEL ÉRINTETT ÉPÜLETEK JEGYZÉKE HELYRAJZI SZÁM 1916 1898/1 1933

UTCANÉV BUDAI NAGY ANTAL UTCA BUDAI NAGY ANTAL UTCA BUDAI NAGY ANTAL UTCA

1132/13 1132/5 1132/19 1096 1480

BUDAI NAGY ANTAL UTCA BUDAI NAGY ANTAL UTCA MÁJUS 1. UTCA MÓRICZ ZSIGMOND TÉR SZENT ERZSÉBET SÉTÁNY FŐ TÉR FŐ TÉR JÓSZERENCSÉT ÚT JÓSZERENCSÉT ÚT

2456 1136/3 1136/25 1136/21 1136/1 1136/9 1136/6 1136/5 1136/8 1136/19 1138/4 1138/8 1138/3 975/3 975/2 977 976 1138/1 1138/10 1138/6 1136/27

JÓSZERENCSÉT ÚT SZABÓ ERVIN UTCA ÉPÍTŐK ÚTJA MÁJUS 1. UTCA IFJÚMUNKÁS TÉR IFJÚMUNKÁS TÉR MÁJUS 1. UTCA MÁJUS 1. UTCA MÁJUS 1. UTCA MÁJUS 1. UTCA MÁJUS 1. UTCA MÁJUS 1. UTCA MÁJUS 1. UTCA MÁJUS 1. UTCA MÁJUS 1. UTCA ÉPÍTŐK ÚTJA HÁMÁN KATÓ UTCA ÉPÍTŐK ÚTJA BÉKE TÉR BÉKE TÉR BÉKE TÉR

1932 1905 1134/8 1394/47

HÁZSZÁM

LEÍRÁS

35

LAKÓÉPÜLET

48

LAKÓÉPÜLET

63

LAKÓÉPÜLET-ASTRA VILL KFT

41

BARCIKA-FELSŐ REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG TEMPLOMA

19 56

LAKÓÉPÜLET KÓRHÁZ

9

GÖRÖG KATOLIKUS TEMPLOM

1 4 5 2 1/A

RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM POLGÁRMESTERI HIVATAL EGRESSY BÉNI MŰVELŐDÉSI HÁZ SZALÉZI SZENT FERENC GIMNÁZIUM VOLT ÁLTALÁNOS ISKOLA RAVATALOZÓ TEMETŐI KISZOLGÁLÓ ÉPÜLETEK LAKÓÉPÜLET LAKÓÉPÜLET LAKÓÉPÜLET LAKÓÉPÜLET LAKÓÉPÜLET LAKÓÉPÜLET LAKÓÉPÜLET LAKÓÉPÜLET LAKÓÉPÜLET LAKÓÉPÜLET LAKÓÉPÜLET LAKÓÉPÜLET LAKÓÉPÜLET ORVOSI RENDELŐ ÉPÍTŐK ÚTI ÓVODA I. SZ. IDŐSEK KLUBJA LAKÓÉPÜLET LAKÓÉPÜLET LAKÓÉPÜLET LAKÓÉPÜLET

2-8 36-46 50-54 14-16 10-12 44-48 38-42 32-36 26-30 20-24 14-18 8-12 2-6 2 2 1 4-14 2-6 8-12 14-18

30

1136/23 1136/13 1136/11 81/1 60 1136/15 1136/9

ÉPÍTŐK ÚTJA IFJÚMUNKÁS TÉR IFJÚMUNKÁS TÉR ILLYÉS GYULA ÚT ILLYÉS GYULA ÚT ÉPÍTŐK ÚTJA IFJÚMUNKÁS TÉR

16-24 2-4 6-8

26-34 10-12

LAKÓÉPÜLET LAKÓÉPÜLET LAKÓÉPÜLET KÖZÖSSÉGI ÉPÜLET KÖZÖSSÉGI ÉPÜLET LAKÓÉPÜLET LAKÓÉPÜLET

978/1

LINI ISTVÁN TÉR

1

IRINYI JÁNOS REFORMÁTUS SZAKKÖZÉPISKOLA

626/6 626/14

LINI ISTVÁN TÉR LINI ISTVÁN TÉR

3 4

KODÁLY ZOLTÁN ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA SPORTCSARNOK

576/1 1111/23 1111/24 1111/41

1132/11

HERBOLYAI ÚT EGRESSY BÉNI ÚT EGRESSY BÉNI ÚT EGRESSY BÉNI ÚT JÓKAI TÉR JÓKAI TÉR EGRESSY BÉNI ÚT SZABADSÁG TÉR SZABADSÁG TÉR EGRESSY BÉNI ÚT EGRESSY BÉNI TÉR EGRESSY BÉNI ÚT EGRESSY BÉNI TÉR EGRESSY BÉNI TÉR EGRESSY BÉNI ÚT EGRESSY BÉNI ÚT RÁKÓCZI TÉR RÁKÓCZI TÉR EGRESSY BÉNI ÚT SÁGVÁRI TÉR SÁGVÁRI TÉR SÁGVÁRI TÉR EGRESSY BÉNI ÚT LIGET UTCA FŐ TÉR

1-3 2-6 8-12 14-20 2-8 1-7 22-28 2-8 1-7 28-32 2-4 34-38 1-3 5 1-7 9-19 1-7 2-6 21-25 1 3-7 2 33-37 1 1

1128/2 1128/12 1128/6 1128/8 1128/10 1128/14 1129/23 1129/21 1129/13

RÁKÓCZI TÉR ÉPÍTŐK ÚTJA ÉPÍTŐK ÚTJA ÉPÍTŐK ÚTJA ÉPÍTŐK ÚTJA ÉPÍTŐK ÚTJA ÉPÍTŐK ÚTJA ÉPÍTŐK ÚTJA ÉPÍTŐK ÚTJA

9 1 3 5 7 9 11-19 21-29 31-39

1111/37

1111/26

1111/36 1111/45 1128/4 1128/3 1129/8

1129/10 1129/11

VOLT JÓKAI MÓR GIMNÁZIUM, SZAKKÉPZŐ IKSOLA ÉS KOLLÉGIUM LAKÓÉPÜLET LAKÓÉPÜLET LAKÓÉPÜLET LAKÓÉPÜLET LAKÓÉPÜLET LAKÓÉPÜLET LAKÓÉPÜLET LAKÓÉPÜLET LAKÓÉPÜLET LAKÓÉPÜLET LAKÓÉPÜLET LAKÓÉPÜLET KÖZÖSSÉGI ÉPÜLET, VOLT MOZI LAKÓÉPÜLET LAKÓÉPÜLET LAKÓÉPÜLET LAKÓÉPÜLET LAKÓÉPÜLET LAKÓÉPÜLET LAKÓÉPÜLET LAKÓÉPÜLET LAKÓÉPÜLET LAKÓÉPÜLET 1-ES POSTA MEZEY ISTVÁN MŰVELŐDÉSI KÖZPONT LAKÓÉPÜLET LAKÓÉPÜLET LAKÓÉPÜLET LAKÓÉPÜLET LAKÓÉPÜLET LAKÓÉPÜLET LAKÓÉPÜLET LAKÓÉPÜLET 31

1873 2137 2139 3952 3923 2595/2

TÁNCSICS MIHÁLY UTCA KOSSUTH LAJOS UTCA KOSSUTH LAJOS UTCA

14 18

BÓLYAI TÉR BÓLYAI TÉR

1 1

KÖZÖSSÉGI ÉPÜLET LAKÓÉPÜLET LAKÓÉPÜLET BORSODCHEM FŐBEJÁRATI ÉPÜLET ÉS ÉTTEREM RAKTÁRÉPÜLET VOLT LÉGÓPINCE

32

HELYI EGYEDI ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKVÉDELEMMEL VÉDETT ÉPÜLETEK 33

6. MELLÉKLET Az épített környezet értékeinek helyi védelméről szóló………./2014.(X.3) önkormányzati rendelethez HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ MŰALKOTÁSOK Alkotó neve

Alkotás címe

Anyaga

Év

Andrási Kurta János 2. Antal Károly 3. Azbej Sándor 4. Balázs József Róbert 5. Balczó Edit. 6. Búza Barna 7. Cs. Kovács László 8. Csekovszki Árpád 9. Csekovszki Árpád 10- Daróczi Mihály 12 13. Gulyás Gyula 14. Gulyás Gyula 15. Győri Dezső 16. Halmágyi István

Kiáltás

bronz

1967

Építők útja

Jókai Mór 4 oszlop Dimitrovgrád címere

mészkő sgrafittó kőcserép

1966 1961 1972

Jókai tér Szénosztályozó. ebédlő Kőrösi Csoma Sándor park

Szüreti mulatság Kuruc lovas Golyózó fiúk Sejtek világa Daktiloszkópia Tavasz, nyár, ősz

1959 1960 1966 1969 1974 1955

BC Rt. ebédlő Rákóczi tér Május 1. út Városi Kórház Városi Kórház Egressy B. u.

1986 1988 1969

Móricz Zs. tér Radnóti M. tér Völgy park ÉRV Rt.

17. 18. 19. 20. 21.

Diána őzzel Kristályképződmény Surányi Endre Csontkompozíció Dimitrov mellszobor

ker. falkép bronz alu. ötvözet ker. falkép ker. falkép terrakotta dombormű bronz, kő bronz, kő bronz mészkő (kútszobor.) bronz beton bronz kerámia bronz

1960 1966 1998 1969 1974

bronz ivókút sgrafittó terrakotta balkon dísz kerámia bronz

1966 1961 1955

Völgy park Bólyai tér Surányi E. Iskola Városi Kórház Kőrösi Csoma Sándor park Bólyai tér Irinyi Úti Óvoda Egressy B. u.

1.

Huszár Imre Illés Gyula Józsa Lajos Keresi Györgyi Konrád Sándor

Móricz Zs. portré Radnóti M. portré Borjút terelő fiú Fésülködő nő

22. Lajos József 23. Ludmány Ottó 24. Madarassy Walter

Kisfiú Játszó gyerekek Szüretelők I., II.

25. Majoros Hédi 26. Makrisz Agamemnon 27. Martsa István

Falikép Fáradt orvos

Hely

1966

Elbontva, raktáron Városi Kórház

1955

Egressy B. u.

28. Melocco Miklós 29. Mezey István 30. Mezey István

terrakotta balkon dísz Derkovits bronz Hild emlékoszlop krómacél Egressy emlékoszlop kő-vas

1989 1984 1994

31. Mezey István 32. Mikus Sándor.

Múzsák Kévekötő

1998 1955

33. Mikus Sándor

Munka után

1955

Egressy B. u.

34. Moreau Luis Auguste 35. Nagy István

La triumphe

olaj-vászon terrakotta. domborműmű terrakotta. domborműmű bronz

Derkovits tér Fő tér Alsóbarcikai Református templom Művelődési Központ Egressy B. u

1970

Polgármesteri. Hivatal.

Játszó mackók

kő

1966

Május 1. út

Almaszüret

34

Egressy B. portré Nyilazó lovasok Szüret (szökők.) Táncospár Arabeszk Kecskés kút Kecskés lány János Az élet fája A halott filozófiája A kör bezárul Munkácsy Mihály Sportlovas Ülő lány Színház

kő fali ker. kő bronz bronz bronz kút bronz dombormű dombormű dombormű bronz bronz bronz samott

1974

50. Somogyi József 51. Soproni Stockert Károly 52. Szanyi Péter 53. Szűcs Gábor

Anyaság Játszó gidák

bronz bronz

1963 1963

’56-os emlékmű Unikornis

öntött vas acél, fa

2005 2013

54. Szűcs Gábor 55. Varga Miklós 56. Illés Gyula

Sárkány Gém család Építészeti architektúra Kazincbarcika címere Szovjet hősi emlékmű Bányász emlékmű

acél, fa bronz dombormű

2014 1968

Fő tér Jószerencsét út körforgalom Fő tér Építők u. orvosi rendelő Kórház homlokzat

kő

1976

Jubileumi park

beton

1958

Szabadság tér

bronz

2005

Fő tér

Ismeretlen katona – kereszt I. világháborús emlékmű I. világháborús emlékmű Magyar Kereszt

márvány

Városi temető

kő

Alsóbarcikai Református templom Felsőbarcikai Református templom Csónakázó tó

36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49.

Nagy István János Németh József Ohmann Béla Olcsai Kiss Zoltán Olivier Bonnin Osváth Mária Osváth Mária Panádi Kiss János Panádi Kiss János Panádi Kiss János Pátzay Pál Pátzay Pál Puskás Éva Shaffer Bernadett

57. Sallai András 58. 59. Borsodi Ferenc, Bartók Tibor, Papp László 60. 61. 62. 63. Gérard Chamayou (Félix)

1957 1957 2009 1957 1957 1959 1959 1959 1965 1965

kő

1931

vas

2012

Műv. Központ BC Rt. Sárvári tér Egressy B. tér Egressy út Gyermek Úti Ó. Egressy út Városi temető Városi temető Városi temető Munkácsy tér Építők útja Egressy Béni Művelődési. Központ Építők útja Építők úti óvoda

35

HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ MŰALKOTÁSOK

36

7. MELLÉKLET Az épített környezet értékeinek önkormányzati rendelethez

helyi

védelméről

szóló………./2014.(…..)

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS-MINTA P Á LY Á Z AT I F E L H Í V Á S Kazincbarcika város Önkormányzatának Képviselő-testülete a ……./2014(VII.24) önkormányzati rendelet alapján pályázatot hirdet a helyi építészeti értékek felújításának/helyreállításának anyagi támogatásra. A támogatás célja a helyi védett épületek, építmények, épületrészek és szobrok megfelelő színvonalú felújításához és építészeti megjelenésének kialakításához való, közérdekből történő önkormányzati hozzájárulás biztosítása. Pályázati előírások: (1) Pályázati feltételek:

– Csak a védelem alá helyezett, és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett ingatlanok esetében lehet pályázni.(Az ingatlan nyilvántartásba történő bevezetés türelmi ideje 2015.december 31.) – Pályázhat olyan természetes személy, gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, valamint a polgári jog szabályai szerint egyéb jogalanyisággal rendelkező, akinek/amelynek a helyi védett érték (épület, épületrész, szobor) a tulajdonában van. – A pályázathoz egy ’PÁLYÁZATI KÉRELEM’ című formanyomtatványt kell kitölteni, mely az Önkormányzat hivatalos honlapjáról letölthető – A pályázati kérelem elérhetőségének helye: Kazincbarcika város honlapja, ezen belül a Településrendezés főkönyvtár, ezen belül az épített környezet értékeinek helyi védelméről szóló …../2014. (X.3.) önkormányzati rendelet 8. melléklete – A pályázati kérelmet Kazincbarcika város Önkormányzat címére, azon belül a Képviselő-testület Gazdasági, Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottságához kell benyújtani – A formailag, vagy tartalmilag nem megfelelő pályázati kérelmek hiánypótlására lehetőség van. A hiánypótlásra a hiánypótlási felhívástól számított 15 napon belül van lehetőség. Ezen lehetőség elmulasztása a hiánypótlási határidő lejártával a kérelem elutasítását vonhatja maga után. – A meghirdetett határidőn túl érkezett kérelmek elutasításra kerülnek. – Egy épület egy elemére újabb támogatás csak a 15 éves együttműködési szerződés lejárta után adható. Az érintett épület újabb homlokzati elemeire adható újabb támogatás az együttműködési szerződés megújításával. – A pályázó nem a felújítási munkára, hanem az értékmegőrzés miatti, helyi értékhez méltó helyreállítás többletköltségének finanszírozására kaphat támogatást. – A Bizottság az adott költségvetési évre vonatkozóan kiemelt támogatási célokat határozhat meg.

(2) A pályázat tartalmi követelményei: – A pályázó (tulajdonos) és az építmény/emlékmű adatai (név, lakcím, elérhetőség, 37

építmény/emlékmű elhelyezkedése, megnevezése, az érintett ingatlan helyrajzi száma). – Mellékletek: a) az ingatlan tulajdoni lapjának 30 napnál nem régebbi hiteles másolata; b) építési engedélyhez kötött munka esetén az építési engedélyezési tervdokumentáció és a jogerős építési engedély; c) építési engedélyhez nem kötött munka esetén az építési engedélyezési tervdokumentációnak megfelelő tartalmú tervek, és az elvégezendő munka leírása; d) A településképi vélemény, vagy a településképi bejelentés igazolása e) fénykép dokumentáció az építmény állapotáról, és/vagy a felújítandó homlokzatokról. f) a felújítás költségeit tartalmazó részletes költségvetés, elkülönítve azzal a többletköltség-igénnyel, mely a homlokzati díszek eredeti formában történő helyreállítása, (pl. díszesebb kapuzatok, oromzatok, lábazatok, stb.) miatt szükséges; g) a megpályázott pénzösszeg megjelölése, felhasználásának tervezett módja és a munka elkészülésének határideje; h) a pályázó költségvállalási nyilatkozata arról, hogy a támogatás elnyerése esetén a kapott összeget a pályázati feltételek szerint használja fel. i) Társasház esetén a tulajdonostársak, illetőleg a közös képviselő hozzájáruló nyilatkozata. A pályázat benyújtásának határideje: Általános esetben: a naptári évet megelőző év szeptember hó 30. Rendkívüli esetben: a naptári év aktuális negyedévének utolsó napjáig A pályázatokat a városi főépítész és a Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület bírálja el és dönt a támogatás mértékéről, elsősorban műszaki és városképi indokok alapján. A pályázat befogadásáról a pályázó a benyújtás határidejét követő 30 napon belül, a döntésről további 30 napon belül értesítést kap.

Dátum:………………………

………………………………………….. városi főépítész Kazincbarcika Polgármesteri Hivatal

38

8. MELLÉKLET Az épített környezet értékeinek önkormányzati rendelethez

helyi

védelméről

szóló………./2014.(…..)

PÁLYÁZATI KÉRELEM P Á LY Á Z AT I K É R E L E M

a Kazincbarcika város Önkormányzatának……./2014 (………..) önkormányzati rendelete alapján meghirdetett helyi építészeti értékek felújításának, helyreállításának anyagi támogatásra benyújtandó pályázathoz 1. Pályázó (magánszemély, gazdasági szereplő, társasházkezelő) adatai: Név:

Cím: Levelezési cím: 2. A megpályázott felújítandó épület/építmény/emlékmű adatai: Cím:

Kazincbarcika,………………...……..út/utca/tér,……...házszám,……emelet … ………ajtó……..helyrajzi szám 3. A támogatás megszerzésének célja: Az elvégezni kívánt felújítási munkálatok rövid leírása

,

Az épület / építmény / emlékmű jelen állapotának rövid építészeti bemutatása az és az elvégezni kívánt munka indoklása

4. Megvalósítás A kivitelezés kezdésének tervezett időpontja: A kivitelezés befejezésének tervezett időpontja: A tervezett munka megvalósításához szükséges teljes bruttó összeg: Az igényelt támogatás bruttó összege: Kazincbarcika, 201...,.hó,……nap

……………….év,………………………….hó,………………… ……….nap ……………….év,………………………….hó,………………… ……….nap ………………………………………………Ft

………………………………………………Ft ……………………………………….. Pályázó aláírása

39

40