1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Csabrendek Község Önkéntes Tűzoltó és Polgárőr Egyesülete Közhasznú Szervezet 8474 Csabrendek, Árpád u. 4. Tel: 06 – 87 / 553 – 033 E-mail: [email protected]

ALAPSZABÁLY

Csabrendek Község Önkéntes Tűzoltó és Polgárőr Egyesülete Közgyűlése a Tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. Törvény, (a továbbiakban Tvt.) 33.§. (1) bekezdésében foglaltak alapján - a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. Törvény (a továbbiakban: Ptv.) – az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény (továbbiakban: Ectv.) továbbá a Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. törvény, (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseire figyelemmel – az alábbi alapszabályt alkotja. 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.)Az egyesület neve: Csabrendek Község Önkéntes Tűzoltó és Polgárőr Egyesülete Rövidített elnevezés: Önkéntes Tűzoltó és Polgárőr Egyesület Betűszóval való megjelölés: ÖTPE 2.) Az egyesület székhelye (levelezési cím): 8474 Csabrendek, Árpád u. 4. 3.) Az egyesület elektronikus levélcíme: [email protected] 4.) Az ÖTPE működési területe: Egyesület székhelye szerinti önkormányzat illetékességi területe. Az ÖTPE a Hivatásos Tűzoltó Parancsnoksággal, valamint a rendőrséggel, illetve más állami szervekkel kötött külön megállapodásban vállalhatja, hogy kivételes esetben – az együttműködő szervezet kérésére - tevékenységi területén kívül is végez tűzoltási, műszaki mentési és közbiztonsági tevékenységet. 5.) Alapítás éve: 1890 6.)Jogállása: Önálló jogi személy. Önkéntes, nyílt, önkormányzati elven alapuló egyesület, amely működését a 2013. évi V. tv. „Polgári Törvénykönyv”, a 2011.-évi CLXXV az „ Egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról” szóló törvény és ezen alapszabály alapján fejti ki. Az egyesület az Országos Polgárőr Szövetségnek, a Veszprém Megyei Polgárőrségek szövetségének és a Veszprém Megyei Tűzoltó Szövetségnek tagja.

7.) Az egyesület bélyegzője: a.) Körbélyegző Közepén Csabrendek Község Címere A bélyegző felirata a külső köríven: Önkéntes Tűzoltó és Polgárőr Egyesület Csabrendek A bélyegző felirata a belső köríven: Közhasznú Szervezet b.) Hosszúkás bélyegző A bélyegző felirata: Csabrendek Község Önkéntes Tűzoltó és Polgárőr Egyesülete Közhasznú Szervezet 8474 Csabrendek Árpád u. 4. 8.) Logója:

9.) Az ÖTPE célja: A Tvt. 33.§. (1-3) bekezdésre figyelemmel: A székhely településen tűzmegelőzési, valamint tűzoltási és műszaki mentési feladatok ellátásában közreműködés, illetve szaktevékenysége során a tűzmegelőzés körében tájékoztatja a lakosságot az időszerű tűzvédelmi feladatokról, a lakosság részére tűzvédelemmel kapcsolatos más információs tevékenység végzése. A Ptv. 3.§. (1) bekezdésére figyelemmel: Alapfeladatként a helyi közrend és közbiztonság védelme, valamint a bűnmegelőzésben való közreműködés érdekében közterületi járőrszolgálat, figyelőszolgálat, a közúti baleset helyszínén, valamint bölcsőde, óvoda, általános iskola közvetlen közelében jelzőőri tevékenység ellátása. Az ÖTPE a Ptv. Preambulumában meghatározott közfeladatokhoz (közbiztonság, közrend fenntartása állami feladathoz), valamint a Tvt.-ben meghatározott feladatokhoz (tűzmegelőzés, tűzoltás és, műszaki mentés állami feladat ) kapcsolódóan – az Ectv. 34.§. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – közhasznú tevékenységként folytatja a Ptv. 3.§.(1) bekezdésében és a Tvt. 33.§. (1-4) bekezdésében rögzített feladatainak teljesítését. a.) Nyilvántartott tagsággal rendelkezik. (Ptk. 3:63.§.(1)bekezdés) b.) Nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból. (Ectv. 34.§.(1) bekezdés a.) pont. c.) Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. (Ptk. 3:63.§. (3.) bekezdés) Gazdasági, vállalkozási tevékenységet csak közhasznú- vagy a létesítő okiratban meghatározott, egyéb céljainak megvalósítása érdekében, a közhasznú célok megvalósítását nem veszélyeztetve végez. (Ectv. 34.§. (1) bekezdés b.) pont). d.) Gazdálkodás során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratban (Alapszabály) meghatározott közhasznú tevékenységre fordítja. (Ectv. 34.§.(1) bekezdés c.) pont). 2

e.) Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel, tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat. (Ptk. 3:63.§. (4.) bekezdés) f.) Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete és működése pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. (Ectv. 34.§.(1)bekezdés d.)pont és Ptv.2.§.(2)bekezdés). g.) A Ptv.-ben illetve a Tvt.-ben meghatározott együttműködés során közreműködik meghatározott állami, illetve önkormányzati feladatok ellátásában. (Ptv.6.§.(1)(2)bekezdés, Tvt.33/E. §. (1)bekezdés) h.) A közfeladatok ellátásával kapcsolatos adatai közérdekűek, tevékenységének, gazdálkodásának legfontosabb adatait az Ectv. 30.§.(1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően nyilvánosságra hozza az ÖTPE hivatalos honlapján. (www.csabrendekitpe.hu) i.) Képviseli tagjai közös érdekeit a területi állami szervek, a helyi önkormányzat, valamint más civil szervezetek előtt, összehangolja tagjai tevékenységét, együttműködik működési területén az illetékes állami szervekkel, a helyi önkormányzattal a tűzoltói tevékenység és a polgárőri szolgálat feltételeinek fejlesztése érdekében. 10.) Az ÖTPE polgárőri feladatai: a.)

Szervezi a polgárőr tagokat a járőrszolgálat ellátására.

b.)

Biztosítja a szolgálat végzéséhez szükséges eszközöket.

c.)

Biztosítja tagjai számára a képzési lehetőségeket.

d.) Kapcsolatot tart, együttműködési megállapodást köt és együttműködik a területi rendőri szervvel. e.)

Együttműködik az Országos- és a Megyei Polgárőr Szövetséggel és annak iránymutatásai szerint jár el.

f.)

Feladata a társadalmi bűnmegelőzés kereteinek kiszélesítése, a lakosság és a bűnüldöző szervek közötti bizalom, együttműködés erősítése.

g.) Az ifjúságot bűnmegelőzési ismeretekre oktatja. h.)

Együttműködik más helyi civil szervezetekkel közbiztonság terén.

i.)

Fejleszti felszereltségét és technikai eszközeit.

11.) Az ÖTPE tűzvédelmi feladatai: a.)

Szervezi a tűzoltó tagokat a tűzoltási és mentési beavatkozásokra.

b.)

Biztosítja tagjai számára a riasztás és a kárhelyre vonulás feltételeit.

c.)

Karban- és készenléti állapotban tartja a saját és a rábízott eszközöket.

d.)

Biztosítja tagjai számára a képzési lehetőségeket.

e.)

Együttműködési megállapodást köt a területileg illetékes állami tűzoltósággal.

f.)

Együttműködik a területileg illetékes önkormányzati tűzoltósággal.

g.)

Az állami és önkormányzati tűzoltóságokkal közös gyakorlatokon vesz részt.

h.)

Kapcsolatot tart és együttműködik a Magyar- és a Megyei Tűzoltószövetséggel és a helyi Önkormányzattal. 3

i.)

Az ifjúságot tűzvédelmi ismeretekre oktatja.

j.)

Együttműködik más helyi civil szervezetekkel tűzvédelem terén.

k.)

Fejleszti felszereltségét és technikai eszközeit.

l.)

Ápolja hagyományait és azzal részt vesz a település kultúrájának megőrzésében.

m.)

Helyi tűzoltóversenyt szervez önkéntes tűzoltó egyesületek felnőtt, ifjúsági és gyermek csapatai számára.

n.)

Kapcsolatot tart határon túli tűzoltó szervezettel.

12.) Az egyesület kiegészítő feladatként közreműködik: a.) A katasztrófákra történő felkészülés, és a helyreállítás, újjáépítés feladataiban, valamint a polgári védelmi szervezetek tevékenységében, továbbá a környezet veszélyeztetésének, károsításának megelőzésében és elhárításában, következményei felszámolásában. b.) Balesetmegelőzési, az áldozatvédelmi, a közlekedésbiztonsági, állat, környezet és természetvédelmi tevékenység támogatásában a lakosság és az önkormányzat közötti kapcsolat erősítésében. c.) Az otthonában élő fogyatékos és időskorú személyek védelmében karitatív tevékenység végzésében. d.) Közterületen közbiztonsági, bűnmegelőzési, valamint bűnüldözési célból elhelyezett képfelvevő által rögzített felvételek megfigyelésében. e.) Rendezvények helyszínének biztosításában. f.) A Rendőrségről szóló törvény alapján a megyei rendőr főkapitányság és a polgárőr szervezet működési területén illetékes helyi önkormányzat által létrehozott bűnmegelőzési és közbiztonsági, valamint baleset megelőzési bizottság munkájában. g.) Önálló, valamint közös feladat, vagy szolgálatellátás útján az együttműködő szervek szakmai tevékenységének segítésében. h.) A körözött tárgyak, személyek és holttestek azonosításában és felkutatásában. i.) Az egyesület együttműködhet a Ptv. 6.§.(1) bekezdésében szereplő szervezetekkel. Az egyesület polgárőr alapfeladatának és kiegészítő feladatainak megkezdésére és végzésére a Ptv. 4.§. (1)-(2)-(3) bekezdés, valamint a tűzoltó szaktevékenység végzésére a Ttv. 33./E.§. rendelkezései az irányadóak. A polgárőr a 11.§.(1) bekezdése szerint, a 3. § (1) és (2) bekezdésben meghatározott alap- és kiegészítő feladatokat kizárólag polgárőr igazolvány birtokában láthatja el. A polgárőri szolgálatellátás szabályaira a Ptv. 14.§.(1)- (2) és (3) bekezdésében meghatározottak az irányadók. A szolgálatellátás során a Ptv. 15.§. , 16.§., 17.§., 18.§., 19.§., 20.§., 21.§. és a 22.§. előírásai szerint kell eljárni és azokat maradéktalanul be kell tartani. 2. AZ ÖTPE SZERVEZETE 1.) Az ÖTPE szervei: a.) A közgyűlés b.) Az elnökség

4

3. TAGSÁGI VISZONY KELETKEZÉSE 1.) A tagsági viszony keletkezése: a.) Az Egyesület tagja lehet az a magyar állampolgár, aki 18. életévét betöltötte, cselekvőképes, büntetlen előéletű, (melyről a Ptk. 6:7.§ szerint írásbeli jognyilatkozatot tesz), elfogadja, és magára nézve kötelező érvényűnek tekinti az Egyesület célkitűzéseit, alapszabályát, kötelezettséget vállal az egyesületi tagdíj megfizetésére és nyilatkozatával önként vállalja a polgárőri szolgálat ellátását, illetve a tűzvédelmi feladatok végzését Ptv.10.§.(3), és a Ttv. 33/A.(1)-(2) bekezdés szerint. A tagfelvétel kérelem alapján történik. A felvételt kérő akkor válik az Egyesület tagjává, ha az elnökség a tagok sorába felvette. Az egyesület polgárőr tagjait az Országos Polgárőr Szövetség, a tűzoltó tagjait az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság igazolvánnyal látja el. b.) Az Egyesületnek pártoló tagja lehet az a magyar állampolgár, aki az Egyesület Alapszabályát elfogadta és segíti a célkitűzések megvalósítását. A pártoló tag nem teljes jogú tagja az Egyesületnek. c.) Tiszteletbeli taggá választható az a külföldi állampolgár, aki szakmai tevékenységével az Egyesület külföldi kapcsolatainak ápolásában jelentős érdemeket szerzett. A tiszteletbeli tag nem teljes jogú tagja az Egyesületnek. d.) Az Egyesület gyermek (10-14), vagy ifjúsági (14-18 életévig) szakkörének tagja lehet az a magyar állampolgár, aki felvételét kéri és tevékenyen részt vesz az Egyesületen belül a szakkör tevékenységében. Gyermek felvételéhez előzetes szülői és iskolai hozzájárulás szükséges. A gyermek, illetőleg ifjúsági tűzoltó felvétele felett – a szakkör vezetőjének javaslatára – az elnökség dönt. A gyermek- és ifjúsági tűzoltók az Egyesületnek nyilvántartott nem teljes jogú tagjai. e.) A tagfelvételt elutasító elnökségi döntés ellen fellebbezésnek helye nincs. 4. AZ ÖTPE TAGSÁG NYILVÁNTARTÁSA 1.) Az ÖTPE tagnyilvántartásában az alábbi adatok rögzítése történik: a.) Az egyesületi tag neve, b.) lakcíme, c.) születési helye, ideje, d.) anyja neve, e.) iskolai végzettsége, f.) szakképzettsége, g.) vezetői engedély kategóriája, h.) adószáma, TAJ száma, i.) telefonszáma. 2.) A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak. 3.) A tag a nyilvántartott adataiban bekövetkezett változást, a hatálybalépés napjától számított 15 napon belül köteles az ÖTPE részére bejelenteni. 5

5. A TAGSÁGI VISZONY MEGSZŰNÉSE 1.) A tagsági viszony megszűnik (Ptk. 3:68. §.alapján) a.) a tag kilépésével, b.) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával, c.) a tag kizárásával, d.) a tag halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével. 2.) Az egyesületi tagság feltételekhez kötött, ezért ha a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek akkor az egyesület a tagsági viszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. 3.) A tag tagsági viszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indoklás nélkül megszüntetheti.

6. AZ ÖTPE TAGJAINAK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI

1.) A tagok jogai: a) A tag jogosult az egyesület tevékenységében részt venni, a közgyűlésen megjelenni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni. b) Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve ha az alapszabály különleges jogállású tagságot határoz meg. c) Részt vehet az Egyesület Elnökségének megválasztásában, illetve tisztségviselőnek megválasztható. d) Részt vehet az egyesület által meghirdetett rendezvényeken. e) Betekinthet a közgyűlési, elnökségi ülések jegyzőkönyveibe, azokról saját költségén másolatot készíthet. f) Az egyesület bármely szervének jogsértő határozata ellen – tudomására jutástól számított 30 napon belül - bírósági eljárást kezdeményezhet. g) Részesülhet az egyesület tagjai részére biztosított kedvezményekben és juttatásokban, amelyeket jogszabályok, vagy önkormányzati rendeletek biztosítanak. h) Jogosult küldöttgyűlési képviselővé választása esetén a Veszprém Megyei Polgárőrségek Szövetsége küldöttgyűlésén részt venni és ott az egyesületet képviselni mandátumának megszűnéséig.

6

i) Viselheti az önként vállalt feladatának megfelelő polgárőr, illetve tűzoltó egyenruhát, formaruhát, beosztásjelzést és jelvényt, valamint a részére adományozott kitüntetést. j) Az egyesület nem teljes jogú tagjai a közgyűléseken csak tanácskozási joggal rendelkeznek, és nem vehetnek részt az egyesület vezető szerveinek megválasztásában és azokba nem választhatók. k) A tag jogait csak személyesen gyakorolhatja. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők. l) A tagok – a tagdíjfizetésen túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. 2.) A tagok kötelességei: a.) Az egyesület tagja köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére. b.) Köteles a közgyűlés és az elnökség határozatait betartani. c.) Köteles fizetni a közgyűlés által megállapított tagdíjat. d.) Köteles a birtokolt egyesületi vagyontárgyakat a jó gazda gondosságával megóvni, e vagyontárgyakért a birtoklás, használat idejére felelősséggel tartozik. e.) Köteles az egyesület és a megyei szövetségek által szervezett képzéseken, oktatásokon részt venni. f.) A szervezet tagjaként eljárva köteles példamutató, fegyelmezett magatartást tanúsítani, és a törvényesség szellemében tevékenykedni. g.) Az egyesület tagjai népszerűsítsék a tűzvédelem, a közbiztonság és az egyesület céljait, feladatait. h.) Köteles haladéktalanul jelezni az egyesület felé, ha vele szemben szabálysértési vagy büntetőeljárás indult. Polgárőrök esetén a Ptv. 12.§. (4) bekezdése alapján az egyesület e tényről haladéktalanul tájékoztatja, a Veszprém Megyei Polgárőrségek Szövetségén keresztül az Országos Polgárőr Szövetséget, amely beszerzi az eljáró hatóság nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az eljárás jogerős befejezéséig indokoltnak tartjae a polgárőr igazolványának bevonását. i.) Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

7

7. JOGSZABÁLYT, ALAPSZABÁLYT VAGY AZ EGYESÜLETI HATÁROZATOT SÉRTŐ, VAGY AZ EGYESÜLET CÉLJÁVAL ÖSSZEEGYEZTETHETETLEN TAGI MAGATARTÁS ESETÉN ALKALMAZHATÓ JOGKÖVETKEZMÉNYEK ÉS A TAGGAL SZEMBENI ELJÁRÁS SZABÁLYAI

1.) A jogszabályt az alapszabályt, vagy az egyesületi határozatot sértő vagy az egyesület céljával összeegyeztethetetlen tagi magatartás miatt jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárást az elnök, vagy a titkár javaslatára a közgyűlés rendeli el. 2.) A jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárásban az érintett egyesületi tagot az egyesület elnöke, vagy az egyesület titkára, vagy a közgyűlés által e feladatra kijelölt más személy (továbbiakban vizsgáló) jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja. 3.) A vizsgáló jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja továbbá azokat a személyeket is, akik az ügyre tartozó bizonyítandó tényekről tudomásul bírnak. A vizsgáló okiratokat szerez be, tisztázza a tényállást és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján harminc napon belül elkészíti a közgyűléshez címzett határozati javaslatát. 4.) A határozati javaslat elkészítésétől számított tizenöt napon belül az elnök vagy a titkár köteles összehívni a közgyűlést. A közgyűlés megtárgyalja a vizsgáló által jogkövetkezmény alkalmazása tárgyában hozott határozati javaslatot. 5.) A vizsgálat adatainak ismeretében bármely egyesületi tag indítványozhatja a határozati javaslat módosítását, illetve a módosított tartalmú határozati javaslat elfogadását. 6.) Az összehívott közgyűlés a megvitatott, illetve módosított határozati javaslatról az ügy megtárgyalását követően nyomban határoz. 7.) A közgyűlés az egyesületi taggal szemben hátrányos jogkövetkezményként figyelmeztetést az egyesület, valamely rendezvényétől illetve rendezvényeitől legfeljebb egy év időtartamra eltiltást alkalmazhatja. 8.) Jogkövetkezmény alkalmazásáról rendelkező közgyűlési határozatban fel kell tüntetni a jogorvoslati jogra vonatkozó tájékoztatást. A jogkövetkezmény alkalmazásáról rendelkező közgyűlési határozatot meg kell indokolni. A határozatot a taggal írásban közölni kell. 9.) A hátrányos jogkövetkezménnyel sújtott tag az egyesület székhelye szerint illetékes törvényszéktől kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát. 10.) Az egyesület az OPSZ szolgálati és etikai szabályzatát elfogadja, annak előírásait az egyesület polgárőr tagjai magukra nézve kötelezőnek tekintenek. 11.) A polgárőr szolgálat ellátásával összefüggő szolgálati és etikai szabályszegés esetén panasznak van helye. Az eljárás rendjéről a Ptv. 24.§.-a rendelkezik.

8

8. A TAG KIZÁRÁSA

1.) A tagnak jogszabályt az egyesület alapszabályát, vagy közgyűlési határozatát súlyosan, vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely egyesületi tag, vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. 2.) A tag kizárására irányuló kezdeményezést az elnökséghez kell bejelenteni. A bejelentett kezdeményezést az elnök, vagy az elnök akadályoztatása esetén a titkár terjeszti a közgyűlés elé. A kizárásra irányuló eljárás megindítását a közgyűlés határozattal rendeli el. A kizárás elrendelésére irányuló eljárásban a személyek meghallgatására a tényállás tisztázására, a jegyzőkönyv felvételére, a határozati javaslat előterjesztésére, megtárgyalására és a határozathozatalra az alapszabály 7.pont 2.) - 6.) pontjában foglaltak az irányadók. 3.) A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indoklással kell ellátni, az indoklásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A határozatot a taggal írásban közölni kell. 4.) A kizárásról rendelkező határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye. A kizárt tag az egyesület székhelye szerint illetékes törvényszéktől kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát. 9. AZ EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSE

1.) Az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés, amelyet a tagok összessége alkot. A közgyűlésen tanácskozási joggal meghívás esetén részt vehetnek az illetékes állami szervek, szövetségek, az önkormányzat, a tűzoltó-, polgárőr- valamint helyi civil- és gazdálkodó szervezetek képviselői.

10. A KÖZGYŰLÉS HATÁSKÖRE

1.) A közgyűlés hatáskörébe tartozik: a.) Az alapszabály módosítása. b.) Az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása. c.) Vezető tisztségviselők megválasztása, visszahívása. d.) A jelölő- és választási bizottság elnökének és tagjainak megválasztása és visszahívása. e.) A Veszprém Megyei Polgárőrségek Szövetsége közgyűlésére közgyűlési képviselő választása. 9

f.) Az előző évre vonatkozó szakmai beszámolók elfogadása. g.) Az elnökség éves beszámolójának elfogadása. h.) Az éves költségvetés elfogadása. i.) Az éves pénzügyi beszámoló és mérleg elfogadása. j.) A tagdíjfizetés elveinek és a tagdíj mértékének megállapítása. k.) Az egyesület tagjának kizárása. l.) Az olyan szerződések megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, vagy ezek hozzátartozójával köt. m.) A jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők, vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés. n.) Végelszámoló kijelölése. o.) Bármely olyan kérdés, amelyben a döntést a közgyűlés magához vonja.

11. A KÖZGYŰLÉS ÖSSZEHÍVÁSA

1.) A közgyűlést össze kell hívni: a.) Évente legalább egy alkalommal, legkésőbb az adózás rendje szerinti, beszámolási (mérlegbeadási) határidő hónapjának utolsó napjáig. b.) Az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi. c.) Az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni. d.) Az egyesület céljainak elérése veszélybe került. e.) A bíróság elrendeli (Ectv.11.§.(3) bekezdés b.) pont. f.) A törvényességi ellenőrzést gyakorló ügyészség, a törvényes működés helyreállítása érdekében kezdeményezi. g.) Négy évenként tisztújítás céljából legkésőbb a tárgyév ötödik hónapjának utolsó napjáig (Ectv.37.§.(2) bekezdés a.) pont. 2.) A b.), c.), és d.) pontok alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszűntetése érdekében intézkedést tenni, vagy az egyesület megszűntetéséről gondoskodni. 3.) A tisztújító és az éves közgyűlés összevontan is megtartható.

10

4.) A közgyűlés, illetve a tisztújító közgyűlés összehívását az egyesület elnöke, illetve az őt, tartós távollétében helyettesítő nem tagadhatja meg, időpontját nem odázhatja el. 5.) A közgyűlést írásban kézbesített meghívóban kell összehívni. A meghívónak tartalmaznia kell az egyesület nevét, székhelyét, az ülés idejének és helyszínének megjelölését, valamint az ülés napirendjét. 6.) A közgyűlésre szóló meghívót a kitűzött időpont előtt legalább 8 (nyolc), a rendkívüli közgyűlését legalább 5 (öt) nappal kézhez vehetően kell kiküldeni, illetőleg kézbesíteni. 7.) A meghívókat elektronikus úton is lehet kézbesíteni.

12. A KÖZGYŰLÉS ELNÖKE, A JEGYZŐKÖNYVVEZETŐ, A HITELESÍTŐK ÉS A KÖZGYŰLÉS NYILVÁNOSSÁGA

1.) A közgyűlés levezetésének elnöke az egyesület elnöke, vagy az általa felkért elnökségi tag. 2.) A közgyűlés jegyzőkönyvvezetője az egyesület titkára, vagy a levezető elnök javaslatára, a közgyűlés által, a jelenlévők közül megválasztott személy. 3.) A jegyzőkönyv hitelesítők a levezető elnök javaslatára a közgyűlés által, a jelenlévő tagok közül megválasztott legalább két személy. 4.) Az egyesület közgyűlése nyilvános. Az egyesület közgyűlésének nyilvánossága jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. (Ectv.37.§.(1) bekezdés.

13. A KÖZGYŰLÉS HATÁROZATKÉPESSÉGE, A HATÁROZATHOZATAL RENDJE, A HATÁROZATOK NYILVÁNTARTÁSA

1.) A közgyűlés: a.) Határozatképes, ha szavazati joggal rendelkező egyesületi tagok több mint a fele jelen van, és ezt a jelenléti íven sajátkezű aláírásukkal igazolják. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. b.) Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. c.) A tisztségviselőket titkos szavazással választja meg.

11

d.) Minden egyéb kérdésben nyílt szavazással dönt, kivéve, ha az ügy jellegére és jelentőségére tekintettel a levezető elnök titkos szavazást rendel el, illetőleg azt, a jelenlévő egyesületi tagok közül legalább 20 fő indítványozza. 2.) A közgyűlés határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Titkos szavazás esetén, a határozatképesség tekintetében valamennyi, arra jogosultaktól származó, személyenként egy leadott szavazatot számításba kell venni. A határozathozatal szempontjából az érvénytelen szavazatokat figyelmen kívül kell hagyni. 3.) Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. 4.) Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. 5.) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a.) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít, vagy másfajta előnyben részesít. b.) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni, c.) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani, d.) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja, vagy alapítója. e.) aki a döntésben érdekelt, más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll, f.) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. 6.) Határozatképtelenség miatt 15 (tizenöt) napon belül megismételt, újabb közgyűlés, a jelenlévő

szavazati joggal rendelkező

egyesületi tagok számára tekintet

nélkül

határozatképes, feltéve, ha a megismételt közgyűlést azonos napirenddel hívják össze, és a szavazati joggal rendelkező egyesületi tagokat előzetesen írásban figyelmeztették a távolmaradás ilyen következményeire. 7.) A közgyűlésről minden esetben hangfelvétel készül, és erről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza: a.) A megjelent, és szavazati joggal rendelkező tagok számát és névsorát (jelenléti ív) b.) A napirend szerint tárgyalt kérdések rövid összefoglalását. c.) Az elfogadott határozatok pontos szövegét, az évszámmal tört számot is feltüntetve, valamint d.) A leadott szavazatok számát és ezek arányát („igen”, „nem”,”tartózkodás” szerint). e.) Az ülésen elhangzottak lényegét, a hozzászóló tagok nevének feltüntetésével. A megtárgyalt dokumentumokat a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. 12

8.) A jegyzőkönyvet az elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá, a legalább kettő, megválasztott jegyzőkönyv hitelesítő kézjegyével hitelesíti. A jegyzőkönyvbe az írásbeli felvételt és hitelesítést követően bármely egyesületi tag betekinthet, illetőleg a határozatokról másolatot (jegyzőkönyv kivonatot) kérhet. 9.) A közgyűlési határozatról az egyesület titkára nyilvántartást vezet, amelybe – kérésre – bármely tag betekinthet. Az egyesület működését illetően közérdekű, valamint beszámolóira vonatkozó határozatok nyilvánosságára az alapszabály 9.) pontjának g.) alpontja és az Ectv.30.§.(1)bekezdés az irányadó. 10.) A közgyűlés alapszabályszerű lebonyolításáért a levezető elnök felel, aki a közgyűlés rendjét jogosult és köteles fenntartani. E hatáskörében eljárva: a.) megnyitja a közgyűlést, szünetet rendel el, b.) megállapítja a határozatképességet, c.) ismerteti a napirendet, d.) az előadók, előterjesztők, hozzászólók részére megadja, és szükség szerint megvonja a szót. e.) összegzi, megfogalmazza és szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat, f.) megállapítja a szavazás eredményét, kimondja a határozatokat, g.) berekeszti a közgyűlést. 11.) A levezető elnök a közgyűlés rendjének fenntartása érdekében: a.) korlátozhatja a hozzászólásokat, kérdések számát és a hozzászólások időtartamát. b.) Megállapíthatja a hozzászólások sorrendjét. c.) Az egyesület tekintélyét és a közgyűlés rendjét sértő magatartást tanúsító személyt rendre utasíthatja. d.) Ismételt rendzavarás esetén felfüggesztheti az ülés, illetőleg azt, aki a közgyűlés rendjét figyelmeztetés ellenére ismételten megzavarja, határozott időre, vagy véglegesen kiutasíthatja a közgyűlésről.

14. AZ EGYESÜLET BIZOTTSÁGAI 1.) Az egyesület bizottságai: a.) jelölő és választási bizottság. 2.) A közgyűlés meghatározott feladatok ellátására más bizottságokat is létrehozhat.

13

15. AZ EGYESÜLET JELÖLŐ- ÉS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁGA 1.) A jelölő- és a választási bizottság elnökét és tagjait három-három fő, az egyesület elnöke javaslata alapján a közgyűlés választja meg. (Alapszabály 10. pont 1.bekezdés d.) alpont.) 2.) A jelölő- és a választási bizottság elnökévé és tagjává csak egyesületi tag választható meg. A jelölő és a választási bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. 3.) A jelölő bizottság javaslatot tesz az egyesület elnökének, titkárának, tűzoltó parancsnokának, polgárőr parancsnokának, gazdasági felelősének, elnökségi tagjainak megválasztására. 4.) A választási bizottság feladatkörébe tartozik a szavazásszervezési és technikai lebonyolítása, a szavazatok számlálása, a választás eredményének kihirdetése.

16. AZ EGYESÜLET ELNÖKSÉGE 1.) Az egyesület ügyvezetését az elnökség látja el. Az egyesület vezető tisztségviselői az elnökség tagjai. 2.) Az elnökség tizenegy tagból áll. Az egyesület elnökét és további tagjait a közgyűlés választja meg. 3.) Az elnökség tagjai: a.) Elnök b.) titkár, c.) tűzoltóparancsnok, d.) polgárőrparancsnok, e.) gazdasági felelős, f.) 6 fő elnökségi tag. 4.) A vezető tisztségviselőket az egyesület tagjai közül kell megválasztani. Az Elnökség tagjaira a Jelölőbizottság tesz javaslatot a tagság véleményének megismerését követően. A tisztségviselők megválasztásáról és visszahívásáról a Közgyűlés szótöbbséggel határoz. 5.) Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

14

17. A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐKKEL SZEMBENI KÖVETELMÉNYEK ÉS KIZÁRÓ OKOK 1.) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. 2.) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. 3. Nem lehet vezető tisztségviselő az, aki bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. 4.) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt, az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselő nem lehet. 5.) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezetői tisztségviselői tevékenységtől.

18. AZ ELNÖKSÉG ÜGYVEZETÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATAI ÉS AZ ELNÖKSÉGRE VONATKOZÓ EGYÉB SZABÁLYOK

1.) Az ügyvezetés feladatkörébe tartozik: a.) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala, b.) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése, c.) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése, d.) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása, e.) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának előkészítése, f.) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése, g.) az összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása, h.) részvétel a közgyűlésen, és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre, i.) a tag felvételéről való döntés, j.) a tagság nyilvántartása, k.) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése, 15

l.) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése, m.) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a Ptk.-ban előírt intézkedések megtétele, n.) együttműködési megállapodások jóváhagyása, felmondása, o.) munka- és szakértői bizottságok létrehozása, visszahívása, p.) a Közgyűlés döntéseinek érvényesítése, q.) pályázatok kiírása, elbírálása, r.) javaslat Egyesületi tag elismerésre, felterjesztésre. 2.) Az Ectv. 37.§. (3)bekezdése alapján felhatalmazást kap az Egyesület Elnöksége, hogy a közhasznú szervezet működésével kapcsolatban, belső szabályzatban rendelkezzen a.) olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a döntésre jogosult szerv döntésének tartalma, időpontja, hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható, b.) a döntéseknek az érintettekkel való közlési, illetve nyilvánosságra hozatali módjáról, c.) a közhasznú szervezet működésével kapcsolatban keletkezett iratokba való betekintés rendjéről, d.) valamint a közhasznú szervezet működésének, szolgáltatása igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról. 3.) Az Elnökség határozatképes, ha legalább hat tagja jelen van. Az üléseit általában féléves gyakorisággal tartja. 4.) Az elnökség határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza. 5.) A vezető tisztségviselők megbízatása a megválasztásuk napjától számított négy év időtartamra szól. 6.) Az Elnökség indokolt esetben az Egyesület elnökének kezdeményezésére úgynevezett távszavazással (e-mail, telefon) is hozhat határozatot, amelyből a titkár jegyzőkönyvet készít.

19. A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK FELELŐSSÉGE 1.) A vezető tisztségviselők az ügyvezetési tevékenységük során a jogi személynek okozott károkért, a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben.

16

2.) Az egyesület jogutód megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt –a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül- az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni. 3.) Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, - végelszámolással történő megszűnés esetét kivévea hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe.

20. A VEZETŐ TISZTSÉGVISESLŐI MEGBÍZÁS MEGSZŰNÉSE 1.) Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízás: a.) határozott idejű megbízás esetén,a megbízás időtartamának lejártával, b.) megszüntető feltételhez kötött megbízás esetén a feltétel bekövetkezésével, c.) visszahívással, d.) lemondással, e.) a vezető tisztségviselő halálával, jogutód nélküli megszűnésével, f.) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával, g.) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró, vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. 2.) Az egyesület tagjai a vezető tisztségviselőt bármikor indoklás nélkül visszahívhatják. 3.) A vezető tisztségviselő megbízásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik tisztségviselőjéhez, vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. 4.) Ha az egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított 60. napon válik hatályossá.

17

21. AZ ELNÖKSÉG MUNKABIZOTTSÁGAI 1.) Az Elnökség saját tagjai az Egyesület tagjai, valamint külső szakértő bevonásával határozott időtartamú vagy állandó, szakértő vagy egyéb munkabizottságokat hozhat létre és szüntethet meg. A munkabizottságok az Elnökség tanácsadó testületei. A munkabizottságok legalább három, legfeljebb kilenc tagból állnak. A munkabizottságokat a vezetőség kijelölt tagja felügyeli. 2.) Az Elnökség funkcionális, illetve szakmai munkabizottságai: a.) Gazdasági és Pénzügyi Ellenőrzési Bizottság, b.) Oktatási Bizottság, c.) Környezetvédelmi Bizottság, d.) Ifjúsági-, Sport és Karitatív Bizottság, e.) Közbiztonsági-, Közlekedésbiztonsági Bizottság. 3.) Az Elnökségi munkabizottság feladatkörébe tartozik: a.) ügyrendjük elkészítése, b.) szakterületükön folytatott tevékenység megszervezése, végzése, c.) szakanyagok kidolgozása, d.) közreműködés

a

vezető

testületek

és

a

vezető

tisztségviselők

döntéseinek

előkészítésében, a végrehajtás figyelemmel kísérésében, segítésébe.

22. AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE, JEGYZÉSE 1.) Az Egyesület törvényes képviseletét a vezető tisztségviselők közül az elnök látja el. 2.) Az elnök képviseleti jogát önállóan gyakorolja. 3.) Az egyesület jegyzése úgy történik, hogy az egyesület nevéhez az elnök önállóan csatolja névaláírását a hitelesített aláírási címpéldány szerint. 4.) Az egyesület aktuális vezető tisztségviselője, elnöke: Név: Mezei József Születési hely, idő: Tapolca, 1957.09.25. Anyja születési neve: Tóth Erzsébet Lakcím: 8474 Csabrendek Hegyalja u. 5.

18

23. AZ ELNÖK ÜGYVEZETÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATAI 1.) Közvetlen hatáskörébe tartozik: a.) a Közgyűlés és az Elnökség döntéseivel összefüggő eseti célfeladatok meghatározása, b.) háromszázezer forintig terjedő kifizetések jóváhagyása, c.) a „Polgárőr érdemkereszt” arany, ezüst, bronz fokozata, elismerő oklevélre történő felterjesztés a VMPSZ elnökéhez, d.) Gróf Széchenyi Ödön emlékplakett-re és Veszprém Megye Tűzvédelméért arany, ezüst, bronz fokozatú elismerésre tűzoltó egyesületi tag felterjesztése, e.) kimutatás készítése a Önkormányzat részére a helyi adókedvezmény megállapítására. f.) megbízási díjak megállapítása, g.) külső szolgáltatások igénybevétele, h.) szerződések, megállapodások aláírása, i.) Elnökség összehívása, j.) tűzoltóversenyre csapatok meghívása. 2.) Az Egyesület elnökének munkáját a működési, szervezeti, külső kapcsolati, együttműködési kérdésekben a titkár és a két parancsnok segíti. A titkár és a két parancsnok az SZMSZ-ben és az Egyesület elnöke által közvetlenül meghatározottak szerint az Egyesület elnöke mellett és annak helyettesítése során az Egyesület képviselőjeként jár el. 3.) A parancsnokok feladata a szakmai munka felügyelete, együttműködő partnerekkel való kapcsolattartás, stb. melyet az SZMSZ részletesen szab meg. 4.) Az Egyesület tisztségviselői megbízatásukért, tevékenységükért semmiféle díjazásban nem részesülnek, azonban az Egyesület éves költségvetésének megfelelően indokolt mértékű költségtérítésre jogosultak.

24. A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK HELYETTESÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI 1.) Az Egyesület elnökének a tisztségét megillető teljes hatáskörrel tartós, előre látható 30 napot meghaladó akadályoztatása esetén a tűzoltóparancsnok helyettesíti. Teljes hatáskörben történő helyettesítés rendjéről az Egyesület elnöke írásban, ennek hiányában elnökségi határozatban rendelkezik. A helyettesítő a helyettesítés időtartama alatt a megtett vagy megtenni elmulasztott intézkedéseiért jogilag és anyagilag egy személyben felelős.

19

2.) Az Egyesület titkárát és a parancsnokokat bármilyen a hatáskörébe és ügykörébe tartozó feladat tekintetében megbízhatja és meghatalmazhatja képviseletével vagy munka ellátásával. A megbízást/meghatalmazást az érintett írásban is kérheti.

25. ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK 1.) A Közgyűlés és az Elnökség határozatának meghozatalában nem vehet részt az a személy, aki: a.) a kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b.) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt (Ectv. 38.§.(1) bekezdés). 2.) Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás (Ectv. 38.§.(2)bekezdés). 3.) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet, így az Egyesület tisztségviselője sem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig-, a.) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó és vámhatóságnál nyilvántartott adó és vámtartozását nem egyenlítette ki, b.) amellyel szemben az adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, c.) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletzárás intézkedést alkalmazott, vagy d.) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte (Ectv.39.§.(1)bekezdés). 4.) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles az Egyesületet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. (Ectv. 39.§.(1)-(2) bekezdés). 5.) A vezető tisztségviselő (elnök, titkár, parancsnokok, gazdasági felelős), az Elnökség nem vezető tisztségviselő tagja (elnökségi tagok), a munkabizottság (a Jelölő és Választási Bizottság, az Elnökség által létrehozott munkabizottságok) elnöke és tagja haladéktalanul köteles az Egyesület elnökének bejelenteni, ha vele szemben a arra illetékes hatóság büntetőeljárást indít.

20

6.) A bejelentő a büntetőeljárás alatt a tisztségéből fakadó feladatait nem láthatja el. Ezen tiltó rendelkezés alól az Egyesület elnöke kisebb súlyú vétség esetén felmentést adhat. Az e pontban foglaltak alkalmazása szempontjából kisebb súlyú vétségnek kell tekinteni a szándékos vagy gondatlanságból elkövetett vétséget, vagy a két évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett, szándékosan elkövetett vétséget. Ha a bejelentő büntetőjogi felelősségét (terhére rótt bűncselekmény elkövetését) a bíróság jogerősen megállapította, akkor a bejelentő személyével kapcsolatos eljárásban alkalmazni kell a Ptv. 10.§.(3) bekezdés c.) pontjában foglaltakat. 7.) A szolgálati szabályszegéssel összefüggésben megindított büntetőeljárás nem akadályozza a belső vizsgálat elrendelését és lefolytatását.

26. KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS ÉS UTALVÁNYOZÁS AZ EGYESÜLET NEVÉBEN 1.) Az Egyesület nevében, a terhére kötelezettségvállalást jelentő bármilyen alakiságú és tartalmú szerződést, illetve jognyilatkozatot – ide értve különösen a bankszámla feletti rendelkezést is – az elnök önállóan ír alá, az elnök által írásban meghatalmazott más vezető tisztségviselő közül bármelyik kettő – az alábbi pontban foglaltak kivételével – együttesen írják alá. 2.) Az Egyesület nevében, a terhére kötelezettségvállalást jelentő bármilyen alakiságú és tartalmú szerződést, illetve jognyilatkozat alapján, valamint a vezető testületek határozatának végrehajtása körében utalványozási jogot gyakorolnak. a.) elnök önállóan 300000,- (háromszázezer) forintig b.) az elnök és titkár, vagy parancsnokok egyike együttesen 300000,- (háromszázezer) forint felett

27. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

1.)

Az Egyesület rendelkezésre álló vagyoni eszközökkel, a Közgyűlés által elfogadott

költségvetés, az Ectv.továbbá a hatályos pénzügyi és számviteli jogszabályok rendelkezései szerint gazdálkodik.

21

28. AZ EGYESÜLET VAGYONA, BEVÉTELEI 1.) Az Egyesület vagyona lehet: a.) készpénz (folyószámlán elhelyezett összeg), b.) értékpapír (kötvény, letéti jegy, stb.) c.) ingó- és ingatlan vagyon. 2.) Az Egyesület bevételei, különösen: a.) a tagoktól, az államháztartás alrendszereitől, vagy más adományozótól, az Egyesület közhasznú céljaira, vagy működési költségeinek fedezetére kapott támogatás illetve adomány. b.) Az Önkormányzat által juttatott támogatás. c.) A közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel. d.) Tagdíj, e.) Rendezvények bevételei, f.) Meghatározott célokra eszközölt gyűjtések bevételei, g.) Egyéb bevételek.

29. AZ EGYESÜLET BEVÉTELEINEK FELHASZNÁLÁSA, NYILVÁNTARTÁSA 1.) Az Egyesület gazdálkodó (vállalkozási) tevékenysége nyomán létrejövő nyereség kizárólag az Alapszabályban meghatározott célok, feladatok teljesítésére használható fel. 2.) Az Egyesületnek, mint közhasznú szervezetnek a cél szerinti tevékenységből, illetve a vállalkozási tevékenységből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani. A közhasznú szervezet nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

30. AZ EGYESÜLET KÖLTSÉGEI 1.) Az Egyesület költségei: a.) közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek (ráfordítások, kiadások). b.) Egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült költségek (ráfordítások, kiadások). c.) Vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek (ráfordítások, kiadások). 22

d.) Közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.

31. BESZÁMOLÁSI SZABÁLYOK 1.) Az Egyesület közhasznú beszámolója az Ectv.-ben a számvitelről szóló törvényben, valamint a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011.(XII.30.) Korm.rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. 2.) A közhasznú beszámoló (közhasznúsági melléklet) elfogadása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A Közgyűlés által elfogadott közhasznú beszámolót minden év május hónapjának utolsó napjáig az Egyesület hivatalos honlapján (www.csabrendekitpe.hu) hozza nyilvánosságra. 3.) Az Egyesület éves beszámolójába és közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet.

32. EGYÉB, A GAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK 1.) Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. 2.) Az Egyesület saját vagyontárgyait szerződéses keretek között használatra a tagok részére átadhatja.

33. TAGDÍJ 1.) A mindenkori éves tagdíj mértékét az Egyesület rendes Közgyűlése állapítja meg. 2.) A tagdíjat a tag köteles a tárgyév december 31-ig az Egyesület számlájára egy összegben befizetni.

23

34. AZ EGYESÜLET AZ ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS MEGYEI SZERVEI, AZ AJKAI HIVATÁSOS TŰZOLTÓPARANCSNOKSÁG, AZ ORSZÁGOS ÉS VESZPRÉM MEGYEI TŰZOLTÓ ÉS POLGÁRŐR SZÖVETSÉGEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE 1.) Az egyesület elfogadja, hogy az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Veszprém Megyei szervei valamint a Veszprém Megyei Polgárőrségek Szövetsége és szükség esetén az Országos Polgárőr Szövetség közvetlenül szakfelügyeleti és ellenőrzési jogot gyakoroljon működése során. 2.) Az egyesület kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatók felé a nyújtott támogatásról a szerződésben előírt módon határidőre elszámol. 3.) Az egyesületet 1 fő küldött képviseli a Veszprém Megyei Polgárőrségek Szövetsége küldöttgyűlésén. A küldött minden esetben az egyesület elnöke. Akadályoztatása esetén a Megyei Szövetség küldöttgyűlésén az általa meghatalmazott személy vesz részt. A küldött mandátuma 4 év, illetve az egyesület tisztségviselő választásáig szól. A küldött mandátumának megszűnési eseteit a Veszprém Megyei Polgárőrségek Szövetsége alapszabálya határozza meg. 4.) Az egyesület minden év február 15-ig jelentést terjeszt fel a Veszprém Megyei Polgárőrségek Szövetsége részére az egyesület éves polgárőr munkájáról.

35. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE 1.) Az egyesület más jogi személyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét. 2.) Az Egyesület jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül szűnik meg, ha a.) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoz meg; vagy b.) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

24

36. RENDELKEZÉS A FENNMARADÓ VAGYONRÓL 1.) Az egyesület jogutód nélküli megszűnés esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont csak az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek adhatja át. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont amennyiben a megszűnő egyesület a fennmaradó vagyont olyan közhasznú szervezetnek kívánja juttatni, aki azt nem szerezheti, meg vagy nem fogadja el.

37. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1.) Az Alapszabályban nem részletezett kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, az Egyesülési jogról a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény, a Tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. Törvény, a Polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. Törvény valamint az OPSZ szabályzatai, a hatályos pénzügyi- számviteli- vagyonkezelési jogszabályok rendelkezései az irányadók. 2.) Az Egyesület – alapszabályi keretek között – saját működési rendjét és szabályait Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározhatja. 3.) Jelen alapszabály Csabrendek Község Önkéntes Tűzoltó és Polgárőr Egyesülete Közgyűlése a 2012. május 11-én 7/2012. ÖTPE számú határozattal elfogadott Alapszabályának a 2014. május 28-án és 2014. szeptember 26-án megtartott közgyűlésen megszavazott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabálya.

25

Záradék: Alulírott Mezei József, mint a Csabrendek Község Önkéntes Tűzoltó és Polgárőr Egyesületének elnöke, képviselője igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat módosítások alapján hatályos tartalmának. Az egységes szerkezetű okirat elkészítésére a létesítő okirat dőlt formátummal jelölt pontjainak változása adott okot.

Csabrendek, 2014. szeptember 26.

…………………………. Mezei József Egyesület elnöke

……………………..

…………………….

Turcsi Imréné titkár

Németh Andrea hitelesítő

26

……………………… Vágner Gábor hitelesítő