Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2013. (VIII.15.) )Ör.sz. önkormányzati rendelet az önkormányzati tulajdonban álló lakások és helyiségek bérletének, elidegenítésének szabályairól Kaba Város Önkormányzata a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló, módosított 1993. évi LXXVIII. törvény 3. §. (1)-(2), 4.§. (3), 5.§. (3), 9.§. (1), 10.§. (2), 12.§.(5), 13.§. (1)-(2), 15.§., 17.§. (2), 18.§. (1), 19.§, 20.§. (3), 21.§.(6), 23.§. (3), 27.§. (2), 31.§. (2), 33.§. (3), 34.§.(1)-(6), 35.§. (2), 36.§.(2), 42.§.(2), 54.§. (1)-(3), 58.§. (2)-(3), 68.§. (2), 80.§. (1)-(2), 84.§.(1)-(2), 91/A.§. 18. pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Általános rendelkezések 1. §. (1) A rendelet hatálya kiterjed a város közigazgatási területén lévő valamennyi önkormányzati tulajdonban álló lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre. Az 1.sz. mellékletben felsorolt lakások szociális önkormányzati lakásként hasznosíthatók. (2) E rendelet hatálya alá tartozó vagyon hasznosítását a „Városgazdálkodás Kaba” Nonprofit Kft. koordinálja. (3) A koordináció keretében: - nyilvántartást vezet a rendelet hatálya alá tartozó ingatlanokról; - bérlő kijelölés alapján megköti a bérleti szerződést, amelyekről nyilvántartást vezet; - évente legalább egy alkalommal ellenőrzi a rendeltetésszerű használatot; - minden év november 15-ig kimutatást készít a bérlakások és helyiségek fenntartásának költségeiről; A lakbértartozásokról, azok mértékéről beszámol a képviselő-testületnek - minden év november 15-ig javaslatot tesz a képviselő-testületnek a költségelven meghatározott lakbér mértékére ; - beszedi a bérleti díjakat; - elvégzi a jogszabályból következő karbantartási, felújítási munkákat. (4) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv és a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény előírásai az irányadóak. 2. §. (1) Önkormányzati lakások esetében a bérlőkijelölés joga a képviselő-testületet illeti meg. (2) Az önkormányzat a település érdekében közfeladat ellátásában közreműködő szervezettel megállapodást köthet, hogy az önkormányzat lakást biztosít a Kabán dolgozó munkavállalója részére. Ebben az esetben a bérlő személyére a településen közfeladatot ellátó szerv tesz javaslatot a döntéshozó felé. (3) A bérlőkijelöléskor figyelembe veendő szempontok: a.) igénylő a településen lakik-e; b.) a településen van-e az állandó munkahelye; c.) valamely önkormányzati intézménynél van-e foglalkoztatva; d.) rendelkezik-e saját ingatlantulajdonnal.
(4) Szociális alapon jogosult önkormányzati bérlakásra az a kérelmező, akinek családjában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülélő esetén a másfélszeresét, és nem rendelkezik vagyonnal. (5) A (4) bekezdés tekintetében: a.) család: a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók; b.) egyedülélő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik; c.) vagyon: az a hasznosítható ingatlan, jármű – kivéve a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott – továbbá vagyoni értékű jog, amelynek külön-külön számított forgalmi értéke, illetve összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a húszszorosát, vagy együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a hetvenszeresét meghaladja. (6) Az önkormányzat az általa fenntartott intézményben dolgozó munkavállaló részére önkormányzati bérlakást biztosíthat. (7) Önkormányzati lakás határozott időtartamra adható bérbe. A bérleti jogviszony a bérlő kérelmére újra megköthető. A határozott idő maximum 5 év lehet. (8) A lakásbérleti szerződés meghosszabbítása iránti kérelemhez mellékelni kell a közüzemi szolgáltatók igazolását arról, hogy nincs kérelmezőnek díjtartozása. 3.§. Bérlőtársi szerződés megkötésének feltétele: - a bérlőkijelölés időpontjában bérlő házas, és házastársával közösen kérik a bérlőtársi jogviszony létrejöttét; - a bérlő a bérleti jogviszony időtartama alatt köt házasságot, és házastársával közösen kérik a bérlőtársi jogviszony létrejöttét; - élettársak közösen kérik a bérlőkijelölést. 2. A felek jogai és kötelességei 4.§. (1) A bérbeadó a lakást a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérlőnek átadni. (2) Ha lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, köteles előzetesen költségvetést készíteni és azt a bérbeadónak jóváhagyásra írásban benyújtani. A munkálatokat csak a jóváhagyást követően kezdheti meg. (3) Ebben az esetben a felmerült költségeket a lakbérbe beszámíthatják. A bérbeszámítás ideje alatt bérlő az egyébként fizetendő lakbér 40 %-át köteles megfizetni. A bérbeszámítás maximum a számlával igazolt szükséges bekerülési költség megtérüléséig tart. Azt, hogy a bérlő hány hónapra mentesül a teljes összegű lakbérfizetési kötelezettség alól, a bérleti szerződésben kell meghatározni. (4) Amennyiben a bérlő bérleti joga a bérbeszámítás lejárta előtt szűnik meg, úgy jogosult a még le nem lakott költsége megtérítésére a szerződés megszűnésének napján.
5. §. A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartással kapcsolatos költségei a bérlőt, a rendeltetésszerű használat mellett szükségessé váló pótlással vagy cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terheli. 6.§. (1) A bérbeadó a bérlő előzetes kérelme alapján írásban hozzájárulhat, hogy a bérlő saját költségén a lakást átalakítsa, korszerűsítse. (2) Ha az átalakításhoz, korszerűsítéshez építésügyi hatósági engedély szükséges, azt a bérlő köteles beszerezni. 7. §. A szerződés megszűnésekor a bérlő a lakást és berendezéseit rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles visszaadni. 8.§. Bérlő a lakásba más személyt – házastársa, kiskorú gyermeke, befogadott gyermekének gyermeke, szülője kivételével a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával fogadhat be. 3. Lakásbérleti jogviszony megszűnése 9. §. (1) A szerződés megszűnik, ha a) a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntetik; b) a lakás megsemmisül; c) az arra jogosult felmond; d) a bérlő meghal e) a bérlő a lakást elcseréli; f) a bérlőt Magyarország területéről kiutasították; g) a bérlő lakásbérleti jogviszonyát a bíróság megszünteti; h) a bérlő lakásbérleti jogviszonya hatósági határozat folytán megszűnik. (2) A bérlő a bérleti szerződés megszűnése után csak akkor tarthat igényt elhelyezésre, ha a lakásba költözés előtt határozatlan időre bérbe adott lakást bocsátott az önkormányzat rendelkezésére, és a bérleti szerződés az (1) bekezdés b.) pontja szerint szűnik meg, vagy az (5) bekezdésben meghatározott esetben a két év lejárta előtt. (3) Bérlőtársi jogviszony hiányában a bérlő házastársa a házasság jogerős felbontása után az önkormányzattal szemben elhelyezésre, térítésre nem tarthat igényt, elhelyezéséről saját maga, vagy a bérlő köteles gondoskodni. (4) Pénzbeli térítés a bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén illeti meg a bérlőt, feltéve, ha a lakásbérleti jogviszony létrejöttekor lakás használatbavételi díjat fizetett. A pénzbeli térítés mértéke a kifizetéskor a lakásra megállapított bérleti díj tizenkétszerese. (5) A bérlő halála esetén a halála bekövetkezéséig vele jogszerűen együttlakó személlyel határozott idejű, két évre szóló bérleti szerződés köthető. (6) Azon bérlő, akinek határozott időre vagy feltétel bekövetkezésére kötött bérleti szerződése nem neki felróható okból szűnik meg, az önkormányzat tulajdonában lévő üresen álló azonos komfort fokozatú cserelakásra jogosult. Amennyiben jogosult a cserelakást nem fogadja el, vagy nincs részére felajánlható cserelakás, három havi lakbérnek megfelelő pénzbeli térítés illeti meg.
(7)Határozatlan időre szóló bérleti szerződés bérbeadó általi felmondása esetén cserelakás felajánlása helyett a bérlő részére egyszeri pénzbeli térítés állapítható meg, melynek mértéke kifizetés esedékességekor a lakásra megállapított havi bérleti díj tizennyolcszorosa. (8) Ha bérlő a szociális intézménybe utaláskor lakásbérleti jogviszonyáról lemondott, a szociális intézményből történő elbocsátását követően e rendeletben foglalt feltételeknek való megfelelés esetén jogosult önkormányzati lakásra. 4. Az albérlet 10.§. (1) A bérlő – határozott időre bérbe adott lakás kivételével - a lakás egy részét bérbeadó hozzájárulásával adhatja albérletbe. Hozzájárulás akkor adható, ha nincs számára felajánlható kisebb alapterületű, azonos komfort fokozatú önkormányzati cserelakás. (2) Az albérleti szerződést írásba kell foglalni 5. A lakbér, lakbértámogatás és használati díj 11. §. A lakbér mértékét a képviselő-testület határozza meg, amelyet a rendelet 2.sz.melléklete tartalmaz. 12. §.(1) A szociális bérlakás bérlőjét kérelmére lakbértámogatás illeti meg a mindenkor hatályos, a rászorulók részére nyújtható pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet alapján, amennyiben a lakásfenntartási támogatás jogosultsági feltételei fennállnak. (2) A lakbértámogatás mértéke a havi lakbér fele. A bérlő a lakbért a támogatás összegével csökkentve köteles megfizetni. 13. §. (1) Ha a lakásbérleti jogviszony megszűnik és a lakást jogcím nélkül tovább használják, a használó használati díjat köteles fizetni. A használati díj a használat kezdetén a lakásra megállapított havi lakbérrel azonos. (2) A használati díj a használat kezdetétől számított két hónaptól a tizenkettedik hónap végéig a havi lakbér 125 %-ára, 13-24. hónapban 150 %-ára, a 25. hónaptól 200 %ára emelendő. 6. A helyiségbérlet szabályai 14.§.(1) A nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozóan a bérlőkijelölés jogát a Települési és Mezőgazdasági Bizottság gyakorolja. (2) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek esetében határozatlan idejű szerződés is köthető. (3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túl a helyiségek bérletére, a felek jogaira és kötelezettségeire a lakásbérlet szabályait kell alkalmazni a 15-16. §-ban foglalt eltérések figyelembe vételével. 15. §. A hasznosításra kiírt pályáztatás során Kaba Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendelet szabályait kell alkalmazni. 16. §. A helyiség bérleti jogának átruházása, cseréje csak a bérbeadó előzetes hozzájárulásával lehetséges.
7. A lakások valamint helyiségek elidegenítésének szabályai 17. §. (1) A lakás forgalmi értékét független értékbecslővel üres lakásra kell megállapítani. (2) A törvény szerint jogosult vásárlása esetén a vételár a forgalmi érték 85 %-a. A szerződés megkötésekor a vételár 20 %-át kell egy összegben megfizetni. 18.§.(1) A vételár fennmaradó részét 15 év alatt kell megfizetni havi egyenlő részletekben. (2) Ha a vevő a vételárat a szerződés megkötésekor egy összegben fizeti meg, részére a 17. §. (2) bekezdésben meghatározott vételár 20 % feletti részéből 16 % engedmény jár. (3) Ha a vevő a vételárhátralékot a megállapított időtartamnál korábban fizeti meg, úgy ahány évvel korábban teljesít, annyiszor 1 % engedményt kell részére biztosítani a még fennálló vételár hátralékból. 19.§.(1) A vételár hátralék összegére a részletfizetés első öt éve kamatmentes. A hatodik évtől a vevő kamatot köteles fizetni, melynek mértéke a mindenkor érvényben lévő jegybanki alapkamat. (2) A törvény szerint elővásárlási joggal nem érintett lakások vételára a forgalmi értékkel azonos, melyet a szerződés megkötésekor egy összegben kell megfizetni. 20. §. A helyiségek vételára a helyi forgalmi érték, melyet egy összegben kell megfizetni, kivéve a törvény alapján elővásárlási joggal érintett helyiséget. Ez esetben a szerződés aláírásával egyidejűleg a vételár felét kell megfizetni, a fennmaradó hátralékot pedig 6 hónap alatt havi egyenlő részletekben. 21. §.(1) A rendelet alapján elidegenített lakásokra és helyiségekre elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan nyilvántartásba bejegyeztetni a vételár hátralék erejéig. (2) Elidegenítési tilalom alól felmentés csak akkor adható, ha a vevő a teljes vételárat kiegyenlítette. Terhelési tilalom alóli felmentés akkor adható, ha a lakás korszerűsítését, felújítását, közművesítését vállalják illetve kérik és a vevő részletfizetési kötelezettségét időben teljesíti. 22. §.(1) Az elidegenítésre kerülő lakásokat és helyiségeket a képviselő-testület jelöli ki külön határozatban a Pénzügyi-, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság javaslata alapján. A kijelölést a lakás bérlője is kérheti, ha nem áll fenn törvényi kizáró feltétel. (2) A testület által történt kijelölés esetén az elővásárlási joggal rendelkezőt az ajánlatban tájékoztatni kell a lakás vételáráról, a műszaki állapotról, a fizetési feltételekről, valamint arról, hogy a törvény szerinti jogosult vételi szándékáról 90 napon belül nyilatkozni köteles. (3) Ha a törvény szerinti jogosult az előző bekezdés szerinti határidőben vételi szándékáról nem nyilatkozik, úgy a testület az ajánlati kötöttség alól mentesül, a lakást a törvény előírása szerint más számára is értékesítheti. 23.§. Az önkormányzati lakások és helyiségek bérletével, illetőleg elidegenítésével kapcsolatban az érintett állampolgárok adatszolgáltatási kötelezettsége kiterjed nevükre, születési helyükre és idejükre, anyjuk nevére, lakcímükre, munkahelyükre. 24. §. (1) Az önkormányzat képviselő-testületének az elidegenítésből származó bevételét lakóépületei felújítására, korszerűsítésére, karbantartására és új lakás építésére – beleértve a bérlőkkel szemben fennálló tartozásait is – kell fordítania.
(2) A bevételeket és kiadásokat a mindenkori költségvetés keretén belül kell tervezni. (3) A lakás és helyiség e rendelet szerint történő elidegenítéséből származó bevételből le kell vonni: a.) az épület elidegenítésének előkészítésére, b.) a földrészlet megosztására, c.) forgalmi érték megállapítására, d.) az elidegenítés lebonyolítására fordított költségeket. 8. Záró rendelkezések 25.§. (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2013. szeptember 1. napján lép hatályba. (2) E rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 26.§. E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzati tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletének, elidegenítésének szabályairól szóló 3/2013.(I.30 .) Ör.sz. rendelet. Kaba, 2013. augusztus 15. dr. Csabai Zsolt jegyző
Szegi Emma polgármester
A rendeletet kihirdettem:2013. augusztus 16. dr. Csabai Zsolt jegyző
1.melléklet a 19/2013.(VIII.15.) Ör.sz. rendelethez Szociális önkormányzati bérlakások Rákóczi u. 107. alatt lévő lakások
2.melléklet a 19/2013.(VIII.15.) Ör.sz. önkormányzati rendelethez A havi lakbér mértéke a 2. §. (2), (4) és esetében: összkomfortos lakás esetén: komfortos lakás esetén: félkomfortos lakás esetén: komfort nélküli lakás esetén: A havi lakbér mértéke a nem 2. §. (2), részére bérbe adott lakás esetében: összkomfortos lakás esetén: komfortos lakás esetén: félkomfortos lakás esetén: komfort nélküli lakás esetén:
(6) bekezdésére tekintettel bérbe adott lakás bruttó bruttó bruttó bruttó
506.- Ft/m2 396.- Ft/m2 248- Ft/m2 140.- Ft/m2
(4) és (6) bekezdés hatálya alá tartozó bérlő bruttó bruttó bruttó bruttó
759.- Ft/m2 594.- Ft/m2 372- Ft/m2 210.- Ft/m2
3.melléklet 19/2013.(VIII.15.) Ör.sz. önkormányzati rendelethez Elismert lakásigény mértéke az együttlakó személyek számától függően 1 - 2 személy esetén: 1 – 3 lakószoba 3 személy esetén: 1,5 – 3,5 lakószoba 4 személy esetén: 2 – 4 lakószoba 5 személy esetén: 3 - 4,5 lakószoba 6 személy esetén: 3,5 – 5 lakószoba 7 személy esetén: 4 –5,5 lakószoba 8 személy esetén: 4,5 – 5,5 lakószoba 8-nál több személy esetén: minimum 5,5 lakószoba
