1. Általános rendelkezések

I. SZABÁLYZATI RÉSZ

1. Általános rendelkezések 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:       

2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról

A Színi Károly Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Nyírpazony közoktatási intézmény szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján nevelőtestület 2012. november 30. napján fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a diákönkormányzat és a szülői szervezet. Jelen szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával lép hatályba, és ezzel az ezt megelőző szervezeti és működési szabályzat érvénytelenné válik. A szervezeti és működési szabályzat és az egyéb belső szabályzatok (igazgatói utasítások) előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező.

1.2. A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg:    

az alapító okirat a szervezeti és működési szabályzat a pedagógiai program a házirend

Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionál a tanév munkaterve

1

1.2.1. Az intézmény alapító okirata Lásd a mellékletben.

1.2.2. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:  az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,  az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,  a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,  az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá.

1.3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői Intézményünk a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Nyíregyházi Tankerületének fenntartása alatt áll. Működésünket a Nyírpazony Község Önkormányzata biztosítja. A pályázatokon nyert pénz célzott támogatás formájában nélkülözhetetlen lehetőség.

1.4. Az intézmény szervezeti rendszere, irányítása Az intézmény szervezete Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetőségét az igazgató, valamint az igazgatóhelyettes alkotja. Az intézmény felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az intézmény belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az igazgató munkáját az igazgatóhelyettes segíti. Az igazgatóhelyettes megbízását az igazgató adja. Igazgatóhelyettes csak az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet. Az igazgatóhelyettesi megbízás az igazgatói megbízás időtartamával megegyező határozott időre szól. Az igazgatóhelyettes munkáját munkaköri leírása, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzi. Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel az iskola igazgatóhelyettese helyettesíti. Az igazgatóság rendszeresen tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az igazgatóság megbeszéléseit az igazgató vezeti. 2

A vezetők bent tartózkodásának rendjét egy tanévre év elején az intézményvezető határozza meg. Az intézmény kibővített vezetősége Tagjai:  igazgató,  igazgatóhelyettes,  a szakmai munkaközösségek vezetői,  a közalkalmazotti tanács elnöke. Az intézmény kibővített vezetősége az intézményi élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület, rendszeresen tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. A kibővített vezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. A megbeszélésről írásban emlékeztető készülhet. Az intézmény dolgozói Az intézmény dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az intézmény igazgatója alkalmazza. Az intézmény dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. Az intézmény szervezeti egysége -Általános Iskola

2. Az intézmény közösségei, ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel 2.1. Közösségek 2.1.1. Az intézmény alkalmazottak (közalkalmazottak ) közössége Az intézményi alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az intézményi közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint intézményen belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (Mt, Kjt, és ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata és kollektív szerződése rögzíti. 2.1.2. A nevelők közössége A nevelőtestület A nevelőtestület tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott esetekben. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: 

tanévnyitó értekezlet,

3

  

tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, két alkalommal szakmai-nevelési értekezlet.

Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak harminc százaléka kéri, illetve ha az intézmény igazgatója vagy vezetősége ezt indokoltnak tartja. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint:  

nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van, a nevelőtestület döntéseit - ha erről magasabb jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik - nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

A nevelőtestület személyi kérdésekben - a nevelőtestület többségének kérésére - titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. A nevelők szakmai munkaközösségei Az intézményben az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: a) Kós Károly munkaközösség b) természettudományi munkaközösség A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakterületen belül:          

a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése, az intézményi nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése, egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése, pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, a záróvizsgák tételsorainak összeállítása, értékelése, a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása, a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, javaslattétel az intézmény igazgatója felé a munkaközösség-vezető személyére, segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez,

A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított egy évre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslatára az igazgató bízza meg.

4

Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az intézményi munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait a nevelőtestület választja vagy az igazgató bízza meg. 2.1.3. A szülők közösségei Az intézményben a szülőknek a közoktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, illetve kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezet működik. Az osztályok szülői szervezeteit (közösségeit) az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői szervezetei (közösségei) a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják:  elnök  elnökhelyettes Az osztályok szülői szervezetei (közösségei) kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. Az intézményi szülői szervezet (közösség) legmagasabb szintű döntéshozó szerve az intézmény szülői szervezet választmánya (SzMK). Az intézményi szülői szervezet (közösség) választmányának munkájában az osztály csoport szülői szervezetek (közösségek) elnökei, elnökhelyettesei vehetnek részt. Az intézményi szülői szervezet (közösség) elnöke közvetlenül az intézmény igazgatójával tart kapcsolatot. Az intézményi szülői szervezet (közösség) választmánya (vezetősége) akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az intézmény szülői szervezet (közösség) választmányát (vezetőségét) intézmény igazgatójának tanévenként legalább két alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. Az intézményi szülői szervezet (közösség) döntési, véleményezési, egyetértési jogai:  megválasztja saját tisztségviselőit,  kialakítja saját működési rendjét,  az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét,  képviseli a szülőket és a tanulókat a Nemzeti Köznevelési Törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében,  véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak,  véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. 2.1.4. A tanulók közösségei Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. 5

Az osztályközösség tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg:  különböző felelősök,  képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe,  egyéb megbízatások. A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákszervezeteket hozhatnak létre. Az iskolában működő diákköröket a házirend tartalmazza. A diákkörök tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. A tanulók, a tanulóközösségek és diákkörök érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. Javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét ki kell kérnie. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslat alapján- a nevelőtestület egyetértésével- az igazgató bízza meg. Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az intézményi SZMSZ és a házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. Az intézményi költségvetés biztosítja a diákönkormányzat működéséhez azokat a költségeket, amelyeket a diákönkormányzat minden tanév október 31-ig saját költségvetéseként megfelelő indoklással előterjeszt. Évente legalább egy alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, melyen az intézmény igazgatójának vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató a felelős.

2.2. Közösségek kapcsolattartása 2.2.1. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartása A vezetőség és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai:  a vezetőség ülései,  a kibővített vezetőség ülései,  a különböző értekezletek,  megbeszélések. A vezetőség az aktuális feladatokról a nevelőiben elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket.

6

A kibővített vezetőség tagjai kötelesek:  az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól,  az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az iskolavezetőség felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük illetve választott képviselőik útján közölhetik az intézmény vezetőségével és a szülői közösséggel. A nevelők és a tanulók A tanulókat tájékoztatja az intézmény egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról: 

az igazgató az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén, és a diákközgyűlésen (évente legalább egy alkalommal), a folyosón elhelyezett hirdetőtáblán, vagy körözvényen keresztül,



az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon vagy egyéb módon.

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatnia kell. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az intézmény vezetőségével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői közösséggel. A nevelők és a szülők A szülőket tájékoztatja az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról  

az igazgató a szülői munkaközösség választmányi ülésén, a folyosókon elhelyezett hirdető táblán keresztül, az alkalmanként vagy időközönként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül, az osztályfőnökök a szülői értekezleten, fogadó órákon, tájékoztató füzeten keresztül, egyéb alkalmanként tájékoztatják.

A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak:  családlátogatások,  szülői értekezletek,  fogadó órák,  nyílt napok,  írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben,  szükség szerint. A szülői értekezletek és fogadóórák időpontját az iskolai munkaterv évenként tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézmény igazgatóságával, nevelőtestületével vagy a szülői szervezettel. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról és házirendjéről az intézmény igazgatójától, valamint igazgatóhelyettesétől kérhetnek tájékoztatást.

7

Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg:     

az intézmény fenntartójánál, az iskola irattárában, az iskola nevelői szobájában, az iskola könyvtárában, az intézmény igazgatójánál.

2.2.2. Az intézmény vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai Az intézményi munka megfelelő szintű irányításának érdekében az intézmény igazgatóságának munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:  a fenntartóval  a helyi önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal,  Megyei Pedagógiai, Közművelődési Intézet és Továbbképző Központ  Egységes Pedagógiai Szakszolgálat A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. Az eredményes oktató és nevelő munka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a következő szervezetekkel:   

A Rétközi Iskolaszövetséggel, A helyi társadalmi egyesületekkel (Nők Klubja, Idősek klubja, Sportegyesület stb.), egyházakkal.

A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató vagy az igazgatóhelyettes a felelősek. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel a folyamatosan kapcsolatot tartó nevelőket az intézmény igazgatója bízza meg. A gyermekek egészségi állapotának megóvásáért az intézmény vezetősége rendszeres kapcsolatot tart fenn a gyermekorvossal, fogorvossal, védőnővel és ennek segítségével megszervezi a rendszeres egészségügyi vizsgálatokat. A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a körzeti gyermekjóléti szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató a felelős. A nevelők szakmai munkájának segítéséért, fejlesztéséért az intézményben működő szakmai munkaközösségek bekapcsolódnak a RISZ szakmai munkaközösségek munkájába. Az intézményben párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet.

3. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7 órától délután 18 óráig tartanak nyitva. Az intézmény igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épületek ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tarthatók. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes dolgozó, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus a felelős az intézmény működésének rendjéért, valamint ő

8

jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az igazgató vagy helyettese közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az intézményben tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8 óra és 14 óra között kell megszervezni. Az egésznapos oktatás 8 órától 1630 óráig tart. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 15, illetve 10 perc. (A szünetek időtartama a házirendben rögzített.) A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 1600 illetve 1530 óráig tart. Az iskolában reggel 730 órától nevelői ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben, vagy épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke, (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), írásos engedélyével hagyhatja el az intézmény épületét. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - az intézmény elhagyására az osztályfőnök vagy az igazgató, illetve az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. A tanórán kívüli foglalkozásokat 1400 órától 1700 óráig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 800 óra és 1600 óra között. Az intézmény a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az intézmény igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet hetente szerdai napon, 9 001200 óra között kell megszervezni. Az intézmény épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az intézmény helyiségeinek használói felelősek  az intézmény tulajdonának megóvásáért, védelméért,  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,  az intézmény szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az intézmény igazgatója adhat felmentést. Az intézmény épületeiben a dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az intézmény igazgatójától engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén). Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését az ügyeletes ellenőrzi. Az iskolába érkező külső személyeket az ügyeletes köteles nyilvántartani. (A belépő neve, a belépés célja, a belépés és a távozás ideje.) Az intézmény berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az intézmény helyiségeit elsősorban a hivatalos nyilvántartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez a foglalkozásokat, rendezvényeket nem

9

zavarja. Az intézmény helyiségeit használó külső igénybe vevők, az épületen belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak.

4. Az intézmény munkarendje 4.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása Az intézmény vezetője vagy helyettese közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el.

4. 2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézmény pedagógusai – a június hónap kivételével – heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógusok napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – általában maguk határozzák meg. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg.

4.3. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézményvezető tesz javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik.

4.4. Munkaköri leírásminták Munkakör: osztálytanító A munkakört ellátó neve: Munkáltatója: végzettsége: munkaterülete: munkaideje: heti 40 óra, kötelező óraszám: 22 óra A munkakör céljai: Az iskolai tantárgyak szakszerű és hatékony oktatása a tantárgyfelosztásban meghatározott rendben. Az iskolai pedagógiai program alapértékeinek képviselete a szakmai munkában. Alapvető felelősségek, feladatok: A pedagógus felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzi munkáját. Munkaköri kötelességeit az Köznevelési törvény, az iskola SZMSZ-a, Pedagógiai Programja és Munkaterve tartalmazzák.

10

Nevelő-oktató munkáját a nevelőtestület által kialakított egységes elvek alapján, a módszerek és a taneszközök szabad megválasztásával tervszerűen végzi. Megismeri a szaktárgyában rendelkezésre álló programokat és tankönyveket, s ezek közül az iskola pedagógiai koncepciója alapján a tanulók adottságaihoz igazítva választja ki a legmegfelelőbbet. A nevelési-oktatási intézményben a pedagógus munkakörben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező óraszámból, valamint a nevelő-oktató munkával, a tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A kötelező óraszámon belül végzett munka: a tanulókkal a tanítási órán, szakkörön, sportkörön, felzárkóztató foglalkozáson, tehetséggondozó foglalkozáson való közvetlen foglalkozás. -

-

-

-

-

-

-

-

-

Év elején a követelményeket és az előző évi mérések eredményét figyelembe vevő, a képességek fejlesztését célzó időtervet (tanmenetet) készít. Tanítási óráira és a tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, azokat szakszerűen és pontosan megtartja. Óráin gondot fordít a tanulók differenciált foglalkoztatására, egyéni fejlesztésüket optimális szintű, személyre szabott feladatokkal szolgálja. Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a tanulók teljesítményeit, eközben gondot fordít arra, hogy az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyban legyen. Az írásbeli dolgozatokat, felmérő és témazáró feladatlapokat legkésőbb 2 héten belül kijavítja és kijavíttatja. A dolgozatírás időpontját a tanulókkal előre közli, ennek kapcsán tanártársaival együtt biztosítja, hogy ugyanabban az osztályban egy napon kettőnél több témazáró dolgozatot ne írjanak. A félévi és az év végi zárás előtti utolsó témazáró, illetve iskolai dolgozatot legkésőbb egy héttel a jegyek lezárása előtt megíratja. A kötelező írásbeli házi feladatokat ellenőrzi, javítja vagy a tanulókkal javíttatja és velük együtt értékeli. Az iskolavezetés jóváhagyásával a hátrányos helyzetű, lassúbb tempóban haladó gyerekek számára felzárkóztató foglalkozásokat szervezhet tantárgyfelosztás szerint, vagy igény szerint alkalmanként. A szaktárgyában kimagasló teljesítmény és kreativitást mutató tanulókat az iskola lehetőségeinek kihasználásával hozzásegíti tehetségük kibontakoztatásához (helyi szakkör, tanulmányi versenyre való felkészítés, központi tehetséggondozó szakkör). Óráin optimálisan felhasználja az iskolában rendelkezésre álló szemléltető eszközöket. Gondoskodik a szaktárgyához tartozó szertári anyag megfelelő tárolásáról, megőrzéséről, a szertár rendjéről és öntevékenyen részt vállal a szemléltető eszköz állományának fejlesztésében. Az iskola pedagógiai programjában meghatározott – szaktárgyával kapcsolatos – szabadidős programok, versenyek megszervezésében aktív szerepet vállal. Az iskolavezetés megbízása alapján elláthat különböző pótlékokkal díjazott feladatokat (osztályfőnök, szakmai munkaközösség vezetője, diákönkormányzat vezetője) és felelősi tevékenységeket. A SZMSZ-ben meghatározott módon történő megbízással az éves munkatervben rögzített időpontban óraközi ügyeletet vállal, beosztható a napközis étkeztetés felügyeletére, szükség szerint – az iskolavezetés utasítására – helyettesítést végez. Elvégzi a pedagógus beosztásával kapcsolatos adminisztrációs munkát, pontosan vezeti az osztálynaplót, a tanulók érdemjegyeit beírja, vagy beíratja az ellenőrző könyvükbe, megírja javító- és a osztályozó vizsga jegyzőkönyveit. A pedagógus részt vesz az iskola szülői értekezletein. A szülőkkel való találkozási alkalmakkor tájékoztat a tantárgyi követelményekről, a tanulók előmeneteléről, megbeszéli velük a gyerekek fejlődésében felmerülő problémákat. A szaktanár, mint a nevelőtestület tagja köteles részt venni a testületi értekezleteken, megbeszéléseken, joga van véleményével a közös döntésekhez hozzájárulni. Jelen kell lennie minden iskolai szintű rendezvényen, ünnepségen. A szaktanár kötelessége szakmai és pedagógiai tudásának állandó gyarapítása, a szaktárgya körébe tartozó új tudományos eredmények megismerése és a szakmódszertani fejlesztések körében való tájékozódás. Megbízása alapján részt vesz a tanulók tanszerellátásában (tankönyvosztás), meghatározza és közli a szülőkkel a szaktárgyában használatos írószer és egyéb taneszköz szükségletet, tapasztalatai alapján javaslatot tesz a rászoruló tanulók tanszer segélyben való részesítésére. Munkájának megkezdése előtt 15 perccel köteles megjelenni az iskolában, illetőleg a foglalkozás helyén. Aktívan részt vesz szakmai munkaközössége foglalkozásain, ahol megosztja kollégáival önképzésben szerzett ismereteit, egyezteti velük a szaktárgyi értékelés helyi elveit. Részt vesz a helyi tantervek kidolgozásában, a munkaközösség vezető felkérésére továbbképzési célú előadást tart. Szaktárgya tanításával egy időben minden pedagógus kötelessége a tanulók személyiségének a nevelőtestülettel közösen kialakított pedagógiai koncepció mentén való fejlesztése, a pedagógiai programban rögzített iskolai

11

-

-

-

-

-

értékrend következetes képviselete. Figyelemmel kíséri a tanulók egyéni fejlődését, ennek előmozdítása érdekében együttműködik az osztályfőnökökkel és a vele egy osztályban tanító kollégákkal. Aktívan közreműködik az iskolai munka kialakításában és fejlesztésében. Alkotó módon részt vállal a nevelőtestület újszerű törekvéseiből, a közös vállalkozások, határozatok teljesítéséből. A folyamatos felzárkóztatás és a tehetséggondozás feladataiból, a gyermekvédelmi tevékenységből, az iskola komplex személyiség fejlesztési, nevelési feladataiból, valamint az iskolai élet demokratizmusának felelősségteljes fejlesztéséből. Folyamatosan törekszik megismerni és alkalmazni a pedagógia korszerű elméletét, gyarapítja és alkalmazza pszichológiai ismereteit. Részt vesz a szervezett továbbképzéseken. Tiszteletben tartja munkatársai és a tanulók emberi méltóságát és jogait. Lehetősége szerint felkészíti tanulóit tanulmányi versenyekre, részt vesz versenyek szervezésében, lebonyolításában. Munkájával hozzájárul a házi továbbképzések, nyílt napok és szakmai bemutatók eredményességéhez. Segíti a diákönkormányzat munkáját. Pedagógiai támogatást nyújt az iskolaszék és SZMK tevékenységéhez. Előkészíti és lebonyolítja az éves munkatervben, illetve a tanítási programban szereplő tanulmányi kirándulásokat. A tanítási óráit 45 percre tervezi és ezt gyakorlatban be is tartja, biztosítja a tanulók számára az óraközi szünetet. A tanítási órákon és egyéb iskolai foglalkozásokon biztosítja a munkához szükséges fegyelmet, rendet. Gondoskodik a tanterem tisztaságának megőrzéséről, a berendezési tárgyak épségének megóvásáról. Külön figyelmet fordít a tanulók beszédkultúrájának fejlesztésére. Megválasztja a tananyagot és az alkalmazott módszereket, melyeket tanmenet formájában rögzít. A pedagógusoknak minden tantárgyból helyesírási szempontból is javítani és javíttatni kell az írásbeli munkát. Saját tanulóját magántanítványként nem taníthatja. A nevelő köteles a tanulók tanórai munkáját, teljesítményét, magatartását és szorgalmát a követelmények szerint értékelni és elbírálni. Legjobb tudása szerint működjék együtt a szülők közösségével, ennek érdekében szükség szerint végezzen családlátogatást, az iskola működési terve szerint tartson szülői értekezleteket, fogadóórákat. A szülők kérésére adjon felvilágosítást a nevelés és oktatás kérdéseiről. A pedagógus előzetes terv szerint a megjelölt időközökben, a tanítási órák előtt és szüneteiben ügyeleti teendőket köteles ellátni. El kell látni a tanulók egészségügyi vizsgálatra való kíséretét. Amennyiben munkáját betegség vagy váratlanul felmerülő más ok miatt a megszabott időben nem tudja megkezdeni az iskola igazgatóját időben értesíteni kell. Távolmaradása esetén – a szakszerű helyettesítés érdekében – tanmenetét az értesítéssel egy időben az igazgató, vagy munkaközösség vezető rendelkezésére kell bocsátani a tanítási anyagok megjelölésével. Ha balesetet, károkozást, rendkívüli eseményt tapasztal az iskola területén, azt a körülmények és érintettek lehető legpontosabb leírásával azonnal jelentenie kell az igazgatónak, annak távollétében pedig az igazgató helyettesnek. Elkíséri tanítványait különböző, tervben szereplő versenyekre, vetélkedőkre, rendezvényekre. Aktívan részt vesz a munkaközösségek munkájában. A rábízott szakmai tárgyakért és szakmai anyagokért anyagi felelősséggel is tartozik. Az igazgatónak köteles bejelenteni a lakcímét, telefonszámát, lakcímének megváltozását és szabadsága idején tartózkodási helyét. Az iskolában és az iskolán kívül a humanista erkölcs normái szerint, példamutatóan él és tevékenykedik annak tudatában, hogy munkája és magatartása befolyásolja az iskola feladatainak megvalósítását. Fentieken túlmenően köteles elvégezni minden olyan feladatot, amellyel munkáltatója megbízza.

Munkakörülmények: - tanítási óráit és tanórán kívüli tevékenységeit a Színi Károly Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Nyírpazony területén végzi, ettől eltérni az iskolavezetéssel egyeztetett külön terv alapján lehet, - az iskola biztosítja a szükséges felszereléseket, szemléltető eszközöket, - munkáját, munkabeosztását az Szervezeti és Működési Szabályzatban, a Kollektív Szerződésben leírtak alapján, valamint a Köznevelési Törvényben foglaltak szerint az igazgató és az igazgatóhelyettes határozza meg, - a munkáltató határozza meg, továbbá, hogy a munkaidő le nem kötött részében melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, és melyek azok, amelyeket a nevelési-oktatási intézményen kívül lehet teljesítenie, a nevelési-oktatási intézményekben munkaidő-nyilvántartást kell vezetni, melynek tartalmaznia kell a tanítással le nem kötött munkaidő keretében ellátott feladatokat is.

12

A teljesítményértékelés módszere: az iskolavezetés óralátogatásai, a tanulók tudásának felmérését szolgáló vizsgálatok eredményei, vizsga- és versenyeredményei, évenként írásbeli vagy szóbeli beszámoló a munkaközösség vezető, illetve az iskolavezetés által megadott szempontok alapján. Nyírpazony, …………………………... …………………………………… igazgató Az intézmény munkarendjét, Pedagógiai programját és a törvényi előírásokat ismerem. A munkaköri leírásban foglaltakat magamra nézve kötelezőnek tekintem.

Nyírpazony, ……………………………. ………………………………. munkavállaló

13

Munkakör: szaktanár A munkakört ellátó neve: Munkáltatója: végzettsége: munkaterülete: munkaideje: heti 40 óra, kötelező óraszám: 22 óra A munkakör céljai: Az iskolai tantárgyak szakszerű és hatékony oktatása a tantárgyfelosztásban meghatározott rendben. Az iskolai pedagógiai program alapértékeinek képviselete a szakmai munkában. Alapvető felelősségek, feladatok: A pedagógus felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzi munkáját. Munkaköri kötelességeit a Köznevelési törvény, az iskola SZMSZ-a, Pedagógiai Programja és Munkaterve tartalmazzák. Nevelő-oktató munkáját a nevelőtestület által kialakított egységes elvek alapján, a módszerek és a taneszközök szabad megválasztásával tervszerűen végzi. Megismeri a szaktárgyában rendelkezésre álló programokat és tankönyveket, s ezek közül az iskola pedagógiai koncepciója alapján a tanulók adottságaihoz igazítva választja ki a legmegfelelőbbet. A nevelési-oktatási intézményben a pedagógus munkakörben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező óraszámból, valamint a nevelő-oktató munkával, a tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A kötelező óraszámon belül végzett munka: a tanulókkal a tanítási órán, szakkörön, sportkörön, felzárkóztató foglalkozáson, tehetséggondozó foglalkozáson való közvetlen foglalkozás. -

-

-

-

-

Év elején a követelményeket és az előző évi mérések eredményét figyelembe vevő, a képességek fejlesztését célzó időtervet (tanmenetet) készít. Tanítási óráira és a tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, azokat szakszerűen és pontosan megtartja. Óráin gondot fordít a tanulók differenciált foglalkoztatására, egyéni fejlesztésüket optimális szintű, személyre szabott feladatokkal szolgálja. Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a tanulók teljesítményeit, eközben gondot fordít arra, hogy az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyban legyen. Az írásbeli dolgozatokat, felmérő és témazáró feladatlapokat legkésőbb 2 héten belül kijavítja és kijavíttatja. A dolgozatírás időpontját a tanulókkal előre közli, ennek kapcsán tanártársaival együtt biztosítja, hogy ugyanabban az osztályban egy napon kettőnél több témazáró dolgozatot ne írjanak. A félévi és az év végi zárás előtti utolsó témazáró, illetve iskolai dolgozatot legkésőbb egy héttel a jegyek lezárása előtt megíratja. A kötelező írásbeli házi feladatokat ellenőrzi, javítja vagy a tanulókkal javíttatja és velük együtt értékeli. Az iskolavezetés jóváhagyásával a hátrányos helyzetű, lassúbb tempóban haladó gyerekek számára felzárkóztató foglalkozásokat szervezhet tantárgyfelosztás szerint, vagy igény szerint alkalmanként. A szaktárgyában kimagasló teljesítmény és kreativitást mutató tanulókat az iskola lehetőségeinek kihasználásával hozzásegíti tehetségük kibontakoztatásához (helyi szakkör, tanulmányi versenyre való felkészítés, központi tehetséggondozó szakkör). Óráin optimálisan felhasználja az iskolában rendelkezésre álló szemléltető eszközöket. Gondoskodik a szaktárgyához tartozó szertári anyag megfelelő tárolásáról, megőrzéséről, a szertár rendjéről és öntevékenyen részt vállal a szemléltető eszköz állományának fejlesztésében. Az iskola pedagógiai programjában meghatározott – szaktárgyával kapcsolatos – szabadidős programok, versenyek megszervezésében aktív szerepet vállal. Az iskolavezetés megbízása alapján elláthat különböző pótlékokkal díjazott feladatokat (osztályfőnök, szakmai munkaközösség vezetője, diákönkormányzat vezetője) és felelősi tevékenységeket. A SZMSZ-ben meghatározott módon történő megbízással az éves munkatervben rögzített időpontban óraközi ügyeletet vállal, beosztható a napközis étkeztetés felügyeletére, szükség szerint – az iskolavezetés utasítására – helyettesítést végez. Elvégzi a pedagógus beosztásával kapcsolatos adminisztrációs munkát, pontosan vezeti az osztálynaplót, a tanulók érdemjegyeit beírja, vagy beíratja az ellenőrző könyvükbe, megírja javító- és az osztályozó vizsga jegyzőkönyveit.

14

-

-

-

-

-

-

-

-

-

A pedagógus részt vesz az iskola szülői értekezletein. A szülőkkel való találkozási alkalmakkor tájékoztat a tantárgyi követelményekről, a tanulók előmeneteléről, megbeszéli velük a gyerekek fejlődésében felmerülő problémákat. A szaktanár, mint a nevelőtestület tagja köteles részt venni a testületi értekezleteken, megbeszéléseken, joga van véleményével a közös döntésekhez hozzájárulni. Jelen kell lennie minden iskolai szintű rendezvényen, ünnepségen. A szaktanár kötelessége szakmai és pedagógiai tudásának állandó gyarapítása, a szaktárgya körébe tartozó új tudományos eredmények megismerése és a szakmódszertani fejlesztések körében való tájékozódás. Megbízása alapján részt vesz a tanulók tanszerellátásában (tankönyvosztás), meghatározza és közli a szülőkkel a szaktárgyában használatos írószer és egyéb taneszköz szükségletet, tapasztalatai alapján javaslatot tesz a rászoruló tanulók tanszer segélyben való részesítésére. Munkájának megkezdése előtt 15 perccel köteles megjelenni az iskolában, illetőleg a foglalkozás helyén. Aktívan részt vesz szakmai munkaközössége foglalkozásain, ahol megosztja kollégáival önképzésben szerzett ismereteit, egyezteti velük a szaktárgyi értékelés helyi elveit. Részt vesz a helyi tantervek kidolgozásában, a munkaközösség vezető felkérésére továbbképzési célú előadást tart. Szaktárgya tanításával egy időben minden pedagógus kötelessége a tanulók személyiségének a nevelőtestülettel közösen kialakított pedagógiai koncepció mentén való fejlesztése, a pedagógiai programban rögzített iskolai értékrend következetes képviselete. Figyelemmel kíséri a tanulók egyéni fejlődését, ennek előmozdítása érdekében együttműködik az osztályfőnökökkel és a vele egy osztályban tanító kollégákkal. Aktívan közreműködik az iskolai munka kialakításában és fejlesztésében. Alkotó módon részt vállal a nevelőtestület újszerű törekvéseiből, a közös vállalkozások, határozatok teljesítéséből. A folyamatos felzárkóztatás és a tehetséggondozás feladataiból, a gyermekvédelmi tevékenységből, az iskola komplex személyiség fejlesztési, nevelési feladataiból, valamint az iskolai élet demokratizmusának felelősségteljes fejlesztéséből. Folyamatosan törekszik megismerni és alkalmazni a pedagógia korszerű elméletét, gyarapítja és alkalmazza pszichológiai ismereteit. Részt vesz a szervezett továbbképzéseken. Tiszteletben tartja munkatársai és a tanulók emberi méltóságát és jogait. Lehetősége szerint felkészíti tanulóit tanulmányi versenyekre, részt vesz versenyek szervezésében, lebonyolításában. Munkájával hozzájárul a házi továbbképzések, nyílt napok és szakmai bemutatók eredményességéhez. Segíti a diákönkormányzat munkáját. Pedagógiai támogatást nyújt az iskolaszék és SZMK tevékenységéhez. Előkészíti és lebonyolítja az éves munkatervben, illetve a tanítási programban szereplő tanulmányi kirándulásokat. A tanítási óráit 45 percre tervezi és ezt gyakorlatban be is tartja, biztosítja a tanulók számára az óraközi szünetet. A tanítási órákon és egyéb iskolai foglalkozásokon biztosítja a munkához szükséges fegyelmet, rendet. Gondoskodik a tanterem tisztaságának megőrzéséről, a berendezési tárgyak épségének megóvásáról. Külön figyelmet fordít a tanulók beszédkultúrájának fejlesztésére. Megválasztja a tananyagot és az alkalmazott módszereket, melyeket tanmenet formájában rögzít. A pedagógusoknak minden tantárgyból helyesírási szempontból is javítani és javíttatni kell az írásbeli munkát. Saját tanulóját magántanítványként nem taníthatja. A nevelő köteles a tanulók tanórai munkáját, teljesítményét, magatartását és szorgalmát a követelmények szerint értékelni és elbírálni. Legjobb tudása szerint működjék együtt a szülők közösségével, ennek érdekében szükség szerint végezzen családlátogatást, az iskola működési terve szerint tartson szülői értekezleteket, fogadóórákat. A szülők kérésére adjon felvilágosítást a nevelés és oktatás kérdéseiről. A pedagógus előzetes terv szerint a megjelölt időközökben, a tanítási órák előtt és szüneteiben ügyeleti teendőket köteles ellátni. El kell látni a tanulók egészségügyi vizsgálatra való kíséretét. Amennyiben munkáját betegség vagy váratlanul felmerülő más ok miatt a megszabott időben nem tudja megkezdeni az iskola igazgatóját időben értesíteni kell. Távolmaradása esetén – a szakszerű helyettesítés érdekében – tanmenetét az értesítéssel egy időben az igazgató, vagy munkaközösség vezető rendelkezésére kell bocsátani a tanítási anyagok megjelölésével. Ha balesetet, károkozást, rendkívüli eseményt tapasztal az iskola területén, azt a körülmények és érintettek lehető legpontosabb leírásával azonnal jelentenie kell az igazgatónak, annak távollétében pedig az igazgató helyettesnek. Elkíséri tanítványait különböző, tervben szereplő versenyekre, vetélkedőkre, rendezvényekre. Aktívan részt vesz a munkaközösségek munkájában. A rábízott szakmai tárgyakért és szakmai anyagokért anyagi felelősséggel is tartozik.

15

-

Az igazgatónak köteles bejelenteni a lakcímét, telefonszámát, lakcímének megváltozását és szabadsága idején tartózkodási helyét. Az iskolában és az iskolán kívül a humanista erkölcs normái szerint, példamutatóan él és tevékenykedik annak tudatában, hogy munkája és magatartása befolyásolja az iskola feladatainak megvalósítását. Fentieken túlmenően köteles elvégezni minden olyan feladatot, amellyel munkáltatója megbízza.

Munkakörülmények: - tanítási óráit és tanórán kívüli tevékenységeit a Színi Károly Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Nyírpazony területén végzi, ettől eltérni az iskolavezetéssel egyeztetett külön terv alapján lehet, - az iskola biztosítja a szükséges felszereléseket, szemléltető eszközöket, - munkáját, munkabeosztását a Szervezeti és Működési Szabályzatban, a Kollektív Szerződésben leírtak alapján, valamint a Köznevelési Törvényben foglaltak szerint az igazgató és az igazgatóhelyettes határozza meg, - a munkáltató határozza meg, továbbá, hogy a munkaidő le nem kötött részében melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, és melyek azok, amelyeket a nevelési-oktatási intézményen kívül lehet teljesítenie, a nevelési-oktatási intézményekben munkaidő-nyilvántartást kell vezetni, melynek tartalmaznia kell a tanítással le nem kötött munkaidő keretében ellátott feladatokat is. A teljesítményértékelés módszere: az iskolavezetés óralátogatásai, a tanulók tudásának felmérését szolgáló vizsgálatok eredményei, vizsga- és versenyeredményei, évenként írásbeli vagy szóbeli beszámoló a munkaközösség vezető, illetve az iskolavezetés által megadott szempontok alapján. Nyírpazony, ……………………………….... ……….……………………….. igazgató Az intézmény munkarendjét, Pedagógiai programját és a törvényi előírásokat ismerem. A munkaköri leírásban foglaltakat magamra nézve kötelezőnek tekintem. Nyírpazony, ………………………………...

…………………………………. munkavállaló

16

Munkakör: napközis tanító A munkakört ellátó neve: Munkáltatója: végzettsége: munkaterülete: munkaideje: heti 40 óra, kötelező óraszám: 22 óra A munkakör célja: A közoktatási törvényben előírtak alapján, a felügyeletre szoruló tanulók részére szervezett napközis foglalkozáson a tanítói feladatok ellátása. A napközis foglalkozást tartó tanító a munkaköri leírásában foglaltakat személyesen, illetve az utasításra jogosult munkaköröket betöltők iránymutatása alapján látja el.

Szakmai feladatok Általános szakmai feladatok A tanítói feladattal kapcsolatos általános szakmai feladatok A napközis foglalkozást tartó tanító rendelkezik a korszerű általános műveltséggel, idegennyelv-tudással, társadalmi érzékenységgel. Feladatellátása során tiszteletben tartja az egyetemes emberi és nemzeti értékeket, az erkölcsi normákat. Tevékenysége során érezhető az egyéni és közösségi felelősségérzete. Közösségi feladatokat vállal. Együttműködés a szülőkkel Munkája során együttműködik a szülőkkel a tanulók személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában. A szülők közösségével együttműködve végzi nevelő-oktató munkáját a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során. Feladatának ellátása során tiszteletben tartja a szülőnek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik. Az egyes jogok biztosítása Gondoskodik a tanulók Köznevelési törvényben foglalt jogainak biztosításáról. Gondoskodik a szülők jogainak biztosításáról. Megtartja az egyenlő bánásmód követelményét a tanulókkal kapcsolatos döntései, intézkedései meghozatalakor. Részletes szakmai feladatok A napközis foglalkozást tartó tanító alapfokú nevelési-oktatási feladatai - A napközis foglalkozás időtartama alatt a tanulókat a tanítási órákhoz igazodva neveli-oktatja. - A napközis foglalkozások alkalmával – különösen az irányított szabadfoglalkozások alatt – fogékonnyá teszi a tanulót a saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. - Tevékenysége során teret ad a tanuló játék- és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését, ennek érdekében a szabadfoglalkozások alkalmával ismerteti meg a tanulót minél több, kis, közepes és nagyobb csoportokban játszható játékkal (népi játékok, körjátékok stb.) - A napközis foglalkozások alkalmával a tanórákra való felkészüléshez megfelelően nyugalmas körülményeket biztosít. Szükség esetén a felkészüléshez szakmai segítséget nyújt, segíti a gyengébb képességű tanulók felkészülését. - A tanulókat tanórán tanító pedagógussal napi kapcsolatot tart fenn, a tanulókkal kapcsolatos elvárásaikat egymással egyeztetik. - Segíti a gyermekétkeztetési feladatok lebonyolítását, az ebédeltetést, valamint az uzsonnáztatást, ez idő alatt a tanulók felügyeletéről gondoskodik. - Gondoskodik arról, hogy az étkezések előtt a tanulók kezet mossanak, továbbá az étkezéskor megfelelő magatartást tanúsítsanak. - Kiemelt figyelmet fordít a napközis foglalkozások helyszínein a tanulóbalesetek megelőzésére. - A napközis foglalkozás végén a tanulók iskolából való távozását felügyeli.

17

-

A napközis foglalkozás alatt a tanulók felkészülését segíti, ismereteket közvetít, alapvető képességeket és alapkészségeket fejleszt. A tanuló kíváncsiságára és az érdeklődésére építve fejleszti a tanulók felelősségtudatát, a kitartás képességét. Mintákat ad az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozza a tanulási szokásokat. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, közreműködik a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában. Tevékenysége során ügyel arra, hogy - a tanulók fejlesztése a test és lékek szempontjából harmonikusan történjen, - a tanulók szocializációs folyamatait elősegítse, - megteremtse az elemi műveltségi alapok feltételrendszerét, - a tanulási stratégia a tanulókhoz legjobban igazodóan kerüljön megválasztásra.

A tanulók nevelésével kapcsolatos feladatok - A napközis tanító alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása: - napközis foglalkozás keretében gondoskodik a tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, - a napköziben az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetíti, - figyelembe veszi a napközis foglalkozások során a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, - segíti a tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, - segíti a hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz, - a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződik, - ha a gyermek, illetve a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megteszi, - közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, - közreműködik a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében, az ilyen körülmények kialakulásának megelőzésében, - a tanuló életkorának, fejlettségének figyelembe vételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekszik azok betartatására, - a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja, a szülőt figyelmezteti, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek, - a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ ad, - tevékenysége során a tanulók és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja, - a tanulók részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja. - Segíti a speciális ellátást igénylő tanuló beilleszkedését, külön figyelmet szentel neki. A pedagógiai programmal kapcsolatos feladatok - A nevelőtestület tagjaként részt vesz az intézmény pedagógiai programjának tervezésében, és értékelésében gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. - A pedagógiai program alapján az ismeret átadás, a nevelés módszereit megválasztja. - A helyi nevelési terv figyelembe vételével az alkalmazott segédleteket, eszközöket, ruházati és más felszereléseket kiválasztja. - Munkáját tervszerűen végzi, tanmenet alapján dolgozik. - Elvégzi a munkájával kapcsolatos közvetlen adminisztrációs feladatokat. Adminisztrációs és tájékoztatási feladatok - Vezeti a tanuló jelenlétével, hiányzásával kapcsolatos nyilvántartást. - Az intézményvezető utasítása alapján ellát egyes adminisztrációs, illetve ügyiratkezelési feladatokat. - Tájékoztatja az intézményvezetőt o ha a tanuló az iskolából több alkalommal igazolatlanul távol marad, o ha indokoltnak tartja valamely tanuló nevelési tanácsadáson, illetve szakértői és rehabilitációs bizottsági vizsgálaton való részvételét. - Haladéktalanul értesíti az intézményvezetőt arról, ha tanuló veszélyeztetettségét tapasztalja vagy gyanítja. (Javasolja a gyermekjóléti szolgálat értesítését.) - Együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, a családgondozóval az osztályába tartozó, illetve az általa tanított tanuló veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében. - Elkéri a gyógyult tanulótól az orvosi igazolást. - A napközben a betegség tüneteit mutató tanulót elkülöníti társaitól, s gondoskodik arról, hogy a tanuló szülei haladéktalanul értesítésre kerüljenek.

18

- Közreműködik a tanulók egészségügyi vizsgálatánál, segíti a védőnő és az orvos munkáját. Munkához szükséges ismeret megszerzése - A munkájához szükséges aktuális ismereteket megszerzi. - Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésen való részvétel útján gyarapítja (részt vesz legalább a hétévenkénti továbbképzésen). Informatikai eszközök használata - Munkájához kapcsolódóan az intézmény informatikai szabályzatában foglaltak betartásával alkalmazza az intézmény informatikai berendezéseit.

Felelős az átvett eszközökért. Nyírpazony,…………………………………….. ………………………………… igazgató

Az intézmény munkarendjét, Pedagógiai programját és a törvényi előírásokat ismerem. A munkaköri leírásban foglaltakat magamra nézve kötelezőnek tekintem. Nyírpazony, …………………………………..

…………………………………. munkavállaló

19

5. A tanórán kívüli foglalkozások Az intézményben a tanulók számára az alábbi - iskola által szervezett - tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek:  napközi otthon  egyéb tanórán kívüli foglalkozások:  szakkörök  énekkar  sportfoglalkozások  felzárkóztató foglalkoztatások  tehetségfejlesztő foglalkoztatások  továbbtanulásra előkészítő foglalkozások  művészeti csoportok foglalkozásai  DÖK rendezvények A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok:  

A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - az eltávozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyt adhat.

Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok:  A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés - a felzárkóztató foglalkozások kivételével - önkéntes. A jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól.  A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező.  A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell.  A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni.  A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal az iskola éves munkatervében meghatározott időpontban osztályaik számára tanulmányi kirándulást szerveznek. A kirándulás tervezett helyét, idejét a Kirándulási Szabályzatban rögzíteni kell. Az intézmény nevelői, illetve a tanulók szülei az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek. Az intézmény a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. Az intézmény az ezt igénylő tanulók számára étkezési lehetőséget (menzát) biztosít.

20

A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat 8. pontja tartalmazza. Az intézményben a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hités vallásoktatáson való részvétel a gyerekek számára önkéntes. Az intézmény a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.

6. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai:  biztosítsa az intézmény pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését,  segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát,  az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről,  szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók:  igazgató,  igazgatóhelyettes,  munkaközösség-vezetők. Az igazgató - az általa szükségesnek tartott esetekben - jogosult az intézmény pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során:  A pedagógusok munkafegyelme.  A foglalkozások, tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása.  A nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága.  A tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja.  A tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása.  A nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon.  Ezen belül különösen:  Előzetes felkészülés, tervezés.  A foglalkozás, tanítási óra felépítése és szervezése.  A foglalkozáson, tanítási órán alkalmazott módszerek.  A tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a foglalkozáson, tanítási órán.  Az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése. (Tantárgyi eredménymérések).  A tanórán kívüli nevelő munka, az osztályfőnöki munka eredményei, közösségformálás. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgatóhelyettes a felelős.

21

7. Az iskolai könyvtár működési rendje Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanuló számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. Az iskolai könyvtár vezetője rendszeres kapcsolatot tart fenn a környező iskolai könyvtárakkal, szolgáltató intézmények könyvtáraival, a megyei nyilvános könyvtárakkal. Az iskolai könyvtár működtetéséért, feladatainak ellátásáért a könyvtárvezető a felelős. A könyvtárvezető részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. Az iskolai könyvtár állományának gyarapítása a szervezeti és működési szabályzat mellékletében található gyűjtőköri szabályzat alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az intézmény dolgozói, a tanulók és azok csoportjai. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai:  tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól,  tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása,  könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása,  könyvtári dokumentumok kölcsönzése,  számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása (pl.: számítógép-használat, Internet elérés, stb.),  tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése. A könyvtár szolgáltatásait csak az az intézményi dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat a beiratkozott dolgozónak, vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtárvezető tudomására kell hoznia. A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtárvezető közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtárvezetővel egyeztetniük kell. Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) 4 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő két alkalommal meghosszabbítható. Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők:  kézikönyvek,  számítógépes szoftverek,  muzeális értékű dokumentumok.

22

A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtárvezető javaslata alapján az intézmény igazgatója határozza meg.

8. A napközis és a tanulószobai foglalkozásokra való felvétel elvei A napközi otthonba tanévenként előre kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését. A napközi otthonba, illetve a tanulószobára minden jelentkező tanulót fel kell venni a törvényben előírt létszám eléréséig. Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a közoktatási törvényben előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók:    

akiknek napközben otthoni felügyelete nem megoldott, és ezért felügyeletre szorulnak, akinek mindkét szülője dolgozik, akik állami gondozottak, akik rosszabb szociális körülmények között élnek.

9. A mindennapi testedzés formái Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező tanórai testnevelés órán, és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. A délutáni sportfoglalkozásokat a tömegsport keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. A délutáni tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy  őszi és tavaszi időszakban: a sportudvar, a tornaterem,  a téli időszakban: a tornaterem a testnevelő tanár, foglalkozást vezető nevelők felügyelete mellett a hét minden munkanapján (az órarendben rögzített időpontban) 14 óra és 17 óra között nyitva legyen. A tömegsport-foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai munkatervben vagy tantárgyfelosztásban kell meghatározni.

10. A tanulók mulasztásának igazolása Az iskolai tanuló tanítási óráról való távolmaradását az osztálynaplóba az órát tartó pedagógus köteles bejegyezni az óra megkezdését követően. Az iskolás tanuló havi mulasztásait az osztályfőnöknek a napló megfelelő rovatában a hónap elteltével összesíteni kell. A szülő előzetes kérése alapján az iskolai tanuló  az osztályfőnök engedélyével három napig terjedően,  az igazgató engedélyével három napot meghaladóan mulaszthat. Az iskolai tanuló előzetes engedélykérés nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. Amennyiben ez elmarad, az osztályfőnök kötelessége a mulasztás okának felderítése a mulasztás megkezdésétől számított három napon belül. 23

Amennyiben a felderítés során igazolatlan mulasztásra utaló jeleket észlel, köteles öt napon belül családlátogatáson meggyőződni a mulasztás okairól. Amennyiben a családlátogatás során a szülő nem tudja érdemben igazolni gyermeke mulasztását, úgy az igazolatlan mulasztásnak minősül. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb öt napon belül (betegség esetén orvosi bizonylattal) igazolhatja mulasztását. A szülő évente 3 napot igazolhat. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. Az igazolatlan mulasztásokkal kapcsolatos teendők ellátása az osztályfőnök feladata. A megtett intézkedéseket dátummal ellátva az osztálynapló jegyzet rovatában írásban kell rögzítenie.  Az iskolában az igazolatlanul mulasztott tanulót a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott iskolai büntetések megfelelő (általa még nem kapott) fokozatában kell részesíteni, és ezt a tájékoztató füzeten keresztül a szülő tudomására kell hozni.  Első ízben történt igazolatlan mulasztás esetén a szülőt az erre a célra rendszeresített nyomtatványon értesíteni kell az igazolatlan mulasztásról és annak következményeiről. Az értesítés kiküldésével egy időben az osztályfőnök köteles az érintett tanulónál családlátogatást végezni, ha az igazolatlan mulasztás óta nem történt meg.  Másodízben történt igazolatlan mulasztás esetében az osztályfőnök az igazolatlan mulasztás észlelésének napján köteles "Feljelentés igazolatlan iskolai mulasztás miatt" című nyomtatványt kitölteni és az intézmény igazgatójának leadni, valamint az iskola gyermekés ifjúságvédelmi felelősét értesíteni az ismételt igazolatlan mulasztásról.  A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős a nyíregyházi gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szüleit. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható. Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, késik, amit igazolnia kell. A késések ideje - a házirendben foglaltak szerint - összeadható. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás idejét, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról.

11. A tanulók jutalmazása, kedvezmények Azt a tanulót, aki képességeihez mérten  példamutató magatartást tanúsít, vagy  folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy  az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy  iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy  bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti.

11.1. Az iskolai jutalmazás formái 

Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:  szaktanári dicséret,  napközis nevelői dicséret,  osztályfőnöki dicséret,  igazgatói dicséret,  nevelőtestületi dicséret. A dicséretet a tanuló tájékoztató füzetébe be kell vezetni.  Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén:

24

 szaktárgyi teljesítményéért,  példamutató magatartásáért,  kiemelkedő szorgalomért,  példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell vezetni.  Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet vagy könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át.  Az iskolai szintű versenyek első helyezettjei oklevelet kapnak, melyet az iskola közössége előtt vehetnek át.  Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.  A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A felsorolt dicséretek, jutalmak adására az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott elvek alapján tehetnek javaslatot a közösség tagjai. A jutalmak odaítéléséről az erre jogosult nevelő (szaktanár, napközis nevelő, osztályfőnök, igazgató) dönt. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni, illetve az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni.

11.2. Versenyeken, nyílt napokon résztvevő tanulókat megillető kedvezmény 

Megyei versenyek döntője előtt - a verseny napjain kívül - két, országos versenyek előtt három tanítási napot fordíthat felkészülésre, ha a szaktanár és az igazgató ezt indokoltnak látja. Az igénybevétel módját és idejét a szaktanár határozza meg. A szaktanár tájékoztatja az osztályfőnököt a felkészítésre fordított napok számáról és dátumáról, valamint a verseny időtartamáról. A megyei és országos szervezésű versenyek iskolai fordulójára szabadnap nem jár, a kedvezményekre vonatkozóan a következő bekezdésben foglaltak tekintendők irányadónak.



Iskolai versenyen résztvevő tanuló két órával (120 perc), megyei versenyen résztvevő tanuló a szaktanára által meghatározott időpontban mehet el a tanítási órákról. A szaktanár köteles tájékoztatni az osztályfőnököt a versenyzők nevéről, és a hiányzás pontos idejéről.



Sportversenyekkel és egyéb esetekkel kapcsolatban - a szaktanár javaslatának meghallgatása után - az igazgató dönt. A döntést követően a szaktanár és az osztályfőnök az előzőekben leírt módon jár el.



A középfokú intézmények által szervezett nyílt napon egy tanuló legfeljebb két intézményben vehet részt. Ettől csak igen indokolt esetben lehet eltérni - az osztályfőnök javaslata s az igazgató döntése alapján. A nyílt napon való részvételt rögzíteni kell a naplóban, a középfokú intézmény igazolása alapján. Ezt a hiányzást is figyelembe kell venni az összesítésnél.

Az 1.-4. szakaszokban szabályozott esetekben az osztályfőnök - a hiányzást iskolaérdekből történő távollétnek minősíti a naplóban, és a tanítási napokról, órákról való távolmaradást minden esetben figyelembe veszi a hiányzások havi összesítésénél.

12. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések Azt a tanulót, aki  tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy  a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy  igazolatlanul mulaszt, vagy 25



bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni.

Az iskolai büntetések formái  szaktanári figyelmeztetés ,  napközis nevelői figyelmeztetés,  osztályfőnöki figyelmeztetés,  osztályfőnöki intés,  osztályfőnöki megrovás,  igazgatói figyelmeztetés,  igazgatói intés,  igazgatói megrovás,  tantestületi figyelmeztetés,  tantestületi intés,  tantestületi megrovás,  tantestületi szigorú megrovás,  meghatározott kedvezmények csökkentése vagy megvonása. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. A felsorolt büntetések kiszabására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A büntetés adásáról az erre jogosult nevelő, illetve a nevelőtestület dönt, a pedagógiai programban megfogalmazottak alapján. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni, valamint az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az intézmény igazgatója vagy a nevelőtestület dönt.

A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai 

A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg.



A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről való tudomásszerzést követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja.



A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről.



A legalább háromtagú vizsgáló bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. A bizottsági elnököt a tagok választják maguk közül.



A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a vizsgáló bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik.

26



A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a vizsgáló bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben.



A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének.



A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni.



A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de a fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.

A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét az intézmény igazgatója határozza meg.

13. A dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 30 méter sugarú területrészt és az iskola parkolóját is – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló1 törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse.

14. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az intézmény fenntartója megállapodást köt a helyi gyermekorvossal, fogorvossal, védőnővel. A megállapodásnak biztosítania kell  a gyermekorvos heti egy alkalommal történő rendelését az iskolában (tanévenként meghatározott időpontban),  a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: o fogászat (évente 2 alkalommal), o általános orvosi vizsgálat (évente 1 alkalommal), o gerincvizsgálat (évente 1 alkalommal). o a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát, o a tanulóknak a védőnő által végzett higiéniai-tisztasági szűrővizsgálatát évente több alkalommal (előzetes egyeztetés alapján).  A szűrővizsgálatok idejére az intézmény nevelői felügyeletet biztosít.

1

Az 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről.

27

15. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói- és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén (intézményi védő, óvó előírások) Az intézmény minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.

15.1. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan: 

Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartani az intézményi munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit.



Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat.



A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni.



Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: •



A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, a házirend balesetvédelmi előírásait, a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat,  a menekülés rendjét,  a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. • Tanulmányi kirándulások, túrák előtt. • Közhasznú munkavégzés megkezdése előtt. • A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra.   



A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket.



A fokozottan balesetveszélyes tanítási órák (testnevelés, fizika, kémia, technika, számítástechnika) baleset-megelőzési feladatait részletesen munkavédelmi szabályzat tartalmazza.



Az intézmény igazgatóhelyettese az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az iskola munkavédelmi szabályzata tartalmazza.

15.2. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén 

A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: 28

• • •

a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia, a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az intézmény igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. 

A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget.



Az intézményben történt mindenféle balesetet, sérülést az intézmény igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.



A tanulóbalesetekkel kapcsolatos intézményi feladatok a magasabb jogszabályok alapján: • •

• •

A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az intézmény őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az intézmény igény esetén biztosítja a szülői közösség és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában.

Az intézményi nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az intézményi munkavédelmi szabályzat szabályozza.

16. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az intézmény működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az intézmény tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül:  a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, stb.),  a tűz,  a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben bárkinek az intézmény épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására köteles azt azonnal közölni az intézmény igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel.  Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: igazgató, igazgatóhelyettes. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell a) a fenntartót, b) tűz esetén a tűzoltóságot, c) robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, d) személyi sérülés esetén a mentőket, e) egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az intézmény igazgatója szükségesnek tartja.

29

A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket 5 rövid csengetés háromszor megismételve, vagy szóbeli hangos utasítással értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. A csoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre:    

Az épületből mindenkinek távoznia kell, ezért az órát tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! A foglalkozás helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik gyerek az épületben. A tanulókat a terem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia!

Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg - felelős dolgozók kijelölésével - gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:  a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,  a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,  a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,  az elsősegélynyújtás megszervezéséről,  a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az intézmény igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:  a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,  a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,  az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről),  a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről,  az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,  az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell intézkedni a további biztonsági intézkedésekről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a "Tűzriadó terv" c. igazgatói utasítás tartalmazza.

30

A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az "Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére - Bombariadó terv" c. igazgatói utasítás tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az intézmény igazgatója a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni: • igazgatói irodában, • karbantartói műhelyekben.

17. A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei A tanulók részére biztosított szociális támogatások odaítéléséről (amennyiben erre az iskola jogosult) az iskola igazgatója, a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök véleményének kikérése után a nevelőtestület dönt. A szociális támogatások odaítélésénél - amennyiben erre az intézmény jogosult - előnyt élvez az a tanuló:  akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli,  akit az egyik szülő egyedül nevel,  akinél a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori legalacsonyabb munkabér negyven százalékát,  akinek magatartási és tanulmányi munkája megfelelő,  aki állami gondozott. A tankönyv vásárlásához biztosított állami támogatás szétosztásának módjáról és mértékéről évente a nevelőtestület dönt.

18. A tankönyvellátás rendje Az iskolai tankönyvellátást az intézményi tankönyvfelelős szervezi. Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell a felelős dolgozó nevét, aki az adott tanévben  elkészíti az iskolai tankönyvrendelést,  részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és a szülői közösség véleményének figyelembevételével a szakmai munkaközösségek (ahol nincs munkaközösség: a szaktanárok) választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket.

31

19. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 19.1. Az intézmény jelképei:    

Sál/nyakkendő: kék színű, rajta az embléma. Embléma: sárga címerpajzs, szélén körben kék sávban fehér felirat „Színi Károly MagyarAngol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Nyírpazony”, középen csőrében leveles ágat tartó madárka. Zászló: az egyik oldal sávosan kék és sárga színű, a másik oldalon kék alapon az intézményi embléma található. Logó: az intézmény emblémája, címe és elérhetőségi adatai.

Az intézményi névadó emlékének ápolása Minden évben tisztelgünk névadónk emléke előtt a Színi napok keretében.

19.2. Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények Iskolai:

                       

Tanévnyitó ünnepély, Aradi vértanúkra emlékezünk, Zenei világnap, Az 1956-os eseményekre, és a Magyar Köztársaság kikiáltásának évfordulójára emlékezünk, Idősek napja (műsorral köszöntjük községünk nyugdíjasait), Mikulás Iskolagyűlés, Karácsonyi műsor, koncert, Színházlátogatás, Jótékonysági bál, Farsangi mulatság, Költészet napja, Színi napok rendezvénysorozata, Március 15-ére emlékezünk, Műsoros est vagy Családi nap, Anyák napja, Környezetvédelmi napok (Föld napja, Madarak és fák napja), Sportnap, Mikulás Kupa, 12 órás foci és kosármérkőzés, Iskolai és osztálykirándulások, Nyolcadik évfolyam záróvizsgája, Állófogadás az iskolánknak hírnevet szerző tanulóknak és szüleiknek Ballagás, Tanévzáró ünnepély (könyvjutalmak, oklevelek átadása), Év végi kiállítás (a gyerekek munkájának bemutatása)

19.3. Kitüntetések a tanulók körében     

Kiváló tanuló Kiváló sportoló Kiváló diákművész Jó tanuló - jó sportoló - felterjesztő: szaktanár, diákönkormányzat - adományozó: igazgató Színi díszoklevél

32

- felterjesztő: szaktanár, diákönkormányzat - adományozó: nevelőtestület Az átadás a ballagáson és tanévzárón történik.

19.4. Iskolaújság, -rádió, faliújság   

A negyedévente megjelenő Színi Képek újságban rendszeresen tájékoztatjuk az olvasókat az iskolai eseményekről az érdekességek, aktualitások, rejtvények mellett. Az iskolarádió heti négyszeri alkalommal jelentkezik aktuális eseményekkel, zenével. A faliújságon az iskolai élettel kapcsolatos híreket, aktualitásokat, felhívásokat olvashatják a tanulók.

33

II.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a szülői szervezet és a diákönkormányzat egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. 2. A szervezeti és működési szabályzat módosítását kezdeményezheti: a. b. c. d. e.

a fenntartó, a nevelőtestület, az intézmény igazgatója, a szülői munkaközösség intézményi vezetősége, a diákönkormányzat iskolai vezetősége,

3. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, igazgatói utasítások tartalmazzák. Ezen szabályzatok, utasítások előírásait az intézmény igazgatója a szervezeti és működési szabályzat változtatása nélkül is módosíthatja. 4. A tájékoztatás, megismertetés rendje, nyilvánosságra hozatal Az SZMSZ rendelkezéseiről a szülőket, tanulókat képviselőik útján, a szervezett kapcsolattartási keretek között tájékoztatni kell. A szabályzat előírásaival az intézmény dolgozóit tantestületi, alkalmazotti értekezleten kell megismertetni. Hozzáférhetőség:  igazgatói szoba  tanári szoba  könyvtár  iskolai honlap A Szervezeti és Működési Szabályzat előírásairól, valamint az intézményi működés egyéb dokumentumairól – szóbeli vagy írásbeli kérelemre - további tájékoztatást kérhetnek az érintettek az iskola igazgatójától és/vagy igazgatóhelyettesétől a vezetői fogadóórákon vagy más, előzetesen egyeztetett időpontban.

Dr. Bárány János intézményvezető

34

Tartalom I. SZABÁLYZATI RÉSZ .............................................................................................................................................. 1 1. Általános rendelkezések............................................................................................................................................. 1 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja............................................................................. 1 1.2. A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai ..................................................................... 1 1.3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői ............................................................................................................ 2 1.4. Az intézmény szervezeti rendszere, irányítása ...................................................................................................... 2 2. Az intézmény közösségei, ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel .................................................................... 3 2.1. Közösségek ........................................................................................................................................................... 3 2.2. Közösségek kapcsolattartása ................................................................................................................................. 6 3. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje ....................................................................... 8 4. Az intézmény munkarendje .................................................................................................................................... 10 4.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása .......................................................................................... 10 4. 2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása .............................................................................................. 10 4.3. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje ......................................................................... 10 4.4. Munkaköri leírásminták ...................................................................................................................................... 10 5. A tanórán kívüli foglalkozások ............................................................................................................................... 20 6. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének rendje................................................................... 21 7. Az iskolai könyvtár működési rendje ..................................................................................................................... 22 8. A napközis és a tanulószobai foglalkozásokra való felvétel elvei ......................................................................... 23 9. A mindennapi testedzés formái ............................................................................................................................... 23 10. A tanulók mulasztásának igazolása ...................................................................................................................... 23 11. A tanulók jutalmazása, kedvezmények ................................................................................................................ 24 11.1. Az iskolai jutalmazás formái ............................................................................................................................. 24 11.2. Versenyeken, nyílt napokon résztvevő tanulókat megillető kedvezmény ......................................................... 25 12. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések ................................................................................................ 25 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai ....................................................................... 26 13. A dohányzással kapcsolatos előírások ................................................................................................................. 27 14. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása .................................................................................. 27 15. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói- és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén (intézményi védő, óvó előírások) .......................................................................................................... 28 15.1. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan: ................... 28 15.2. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén .......................................................................... 28 16. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők .................................................................................................... 29 17. A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei .......................................................................... 31 18. A tankönyvellátás rendje ....................................................................................................................................... 31 19. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ................................................................................ 32 19.1. Az intézmény jelképei: ...................................................................................................................................... 32 19.2. Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények .................................................................................................. 32 19.3. Kitüntetések a tanulók körében ......................................................................................................................... 32 19.4. Iskolaújság, -rádió, faliújság ............................................................................................................................. 33 II.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ............................................................................................................................ 34

35

SZÍNI KÁROLY MAGYAR-ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 4531 Nyírpazony Vasvári Pál u. 32. Telefon: 42/230-004 Fax: 42/230-407

E-mail: [email protected] ______________________________________________________________________

2013