Regionális Gazdaságtan modul 2. témakör RÉGIÓK VERSENYKÉPESSÉGE A területi verseny és a versenyképesség fogalma, értelmezése
1) A területi verseny fogalmának kialakulása • Elmélete: a 1990-es évek közepétıl – globális folyamatok lokális hatásai révén • Két irányzat: – Európai Unió - top-down szemlélet: a versenyképesség a kormányzati intézkedésektıl függ – Amerikai - bottom-up szemlélet: a versenyképesség a vállalatok, iparágak, klaszterek tevékenységétıl függ Mindkét irányzat a tapasztalatokra alapoz, eltérésük oka: az állami berendezkedés és üzleti kultúra eltérései
1
A területi verseny értelmezése A piaci verseny fogalmának változása: mikro illetve makro tényezık szerepe (Forrás: Lengyel, 2003, 5. fejezet)
Az országok közti verseny Két nézet: 1. Tagadja (Krugman): verseny csak vállalatok közt van – – –
2.
Sikertelen országokat nem lehet megszüntetni Az országok közti kereskedelem nem zérus összegő (mindenki nyerhet egyszerre) Verseny nincs országok közt, csak rivalizálás státuszért, hatalomért
Elismeri (IMD): abszolút elınyök fontossága, az erıforrások szabad áramlása miatt verseny az országok közt – – – – –
Az országok kedvezı környezet nyújtásával versenyeznek Korábban: export és mőködı tıke vonzás; ma: hazai cégek szerepe is egyaránt fontos A munkaerı és tudás, társadalmi környezet (oktatás, információ) fontos – „agyakkal” versenyeznek A kormányzati aktív szerepvállalás – gazdaságon kívüli tényezık fejlesztésével Az országok versenyképessége: az ott mőködı vállalatok versenyelınyeinek felismerése és tudatos erısítése
2
A verseny alaptípusai (EU-felfogás) Típusok: • Élılények: élıhelyért, élelemért, fennmaradásért (nem gazd. szabályok szerint!)
•
Társadalmi csoportok: politikai befolyásért, hatalomért (nem gazd. szabályok szerint!)
•
Gazdasági egységek: gazdasági elınyökért Szintjei: 1. 2. 3.
Munkavállalók (egyének) versenye: munkahelyekért Vállalatok versenye: erıforrásért, piaci részesedésért, profitért Területi egységek versenye: a jólét és életszínvonal emeléséért
A területi verseny célja eltér a munkavállalók és vállalatok versenyétıl Eszköze: kedvezı üzleti környezet kialakítása – amelyben a vállalatok sikeresek
A területi verseny a gyakorlatban
Fogalma: Olyan folyamat, mely a területi egységek közt zajlik, célja a régióban/városban élık jólétének növelése, a helyi gazdaság fejlıdésének elısegítésével, melyet egyes csoportok a helyi politikákon keresztül más térségekkel versengve befolyásolnak explicit v. implicit módon. Szereplıi: városok, régiók - helyi csoportok, gazdasági és civil szféra, önkormányzat koordináló szerepe – – a versenyzık köre nehezen körvonalazható (pl agrárrégió nem versenyez ipari régióval!) – A verseny elsısorban városok (és érdekcsoportok) közt zajlik
Eszköze: gazdaságfejlesztési elképzelések, programok, Idıbeli jellege: dinamikus, folyamat Egyazon hierarchiaszinten álló szereplık közt folyik, hasonló funkciójú területegységek Nem zérus összegő – gyıztes-vesztes helyett akkor hatékony, ha nincs vesztes Nemcsak direkt, hanem implicit, indirekt módon is alakítják fejlesztések Stratégiai szemlélető – nyilvánosságra hozott elképzelésekkel A területfejlesztés három célja (hatékonyság, méltányosság, fenntartható körny.fejlıdés) közül a hatékonysághoz kapcsolódik - Európai és amerikai szemlélet rokonsága: a régió sikere a vállalatainak temelékenység-javulását idézi elı
3
Az üzleti környezet elemei Az üzleti környezet négyszöge (Lengyel, 2003) • Vállalkozási környezet (társadalmi szféra) • Technológia (reálszféra) • Üzleti támogatások (humán szféra) • Pénzügyi források (pénzügyi szféra)
Üzleti környezet: A vállalkozási környezet Hosszabb idı alatt változik csak, külsı adottság • Mőszaki kultúra (oktatás, vállalatok technikai felszereltsége, innovációs kultúra…) • Sikeres vállalkozói modellek (az üzleti teljesítmény társadalmi megbecsültsége, ambíció, minták) • Helyi infrastruktúra (mőszaki – közlekedés, energetika, informatika, elérhetıségi hálózatok) • Életminıség: regenerálódás, feltöltıdés, rekreáció és kultúra 8
4
Üzleti környezet: Technológia Technika, eszközök, módszerek, intézmények a hatékony termeléshez • Tudományos parkok – egyetemek, kutatóintézetek (infrastruktúrával!), innovatív cégek fejlesztési központjai • Kormányzati K+F alapok (pályázati források) • Vállalati K+F részlegek • Helyi cégek innovatív hálózatai, együttmőködései • Technológia transzfer ügynökségek 9
Üzleti környezet: Üzleti támogatások Humán erıforrás, alkalmazottak, menedzserek felkészítése, új ismeretek megszerzésének feltételei • Üzleti oktatási programok – közoktatási intézményekben • Iparági egyesületek: szaktudás és tapasztalatcsere • Inkubátorházak: induló vállalkozások segítése • Munkaerıképzı szervezetek: átképzések, továbbképzések vállalati v. közösségi forrásból • Mőszaki felsıoktatási intézmények • Vállalati hálózatok: informális együttőködés 10
5
Üzleti környezet: Pénzügyi források Finanszírozási problémák áthidalására (hitelfedezet, garancia, tranzakciós költségek problémáira) • Helyi pénzintézetek: jobb helyismeret, kisebb kockázat • Üzleti angyalok: magánszemélyek • Magán kockázati tıkealapok: bankok által túl kockázatosnak ítélt vállalkozásoknak • Kormányzati kockázati tıkealapok: a régió fejlıdése számára fontos kockázatos tevékenységekre 11
A területi verseny eredményei • Általános cél: a jólét növelése • Gyakorlatban konkrét cél: – – – –
Vállalati befektetések Népesség odavonzása Költségvetési források megszerzése Figyelemfelkeltı események
• A területi versenyben minden régió részt vesz, vagy tudatosan, vagy anélkül 12
6
2 ) A regionális versenyképesség gondolatának megjelenése az EU politikájában OK: 1970 után csatlakozók gyengébb fejlettsége Az Európai Területfejlesztési Perspektíva (ESDP, 1999) Célja (területfejlesztés hatékonysági céljai!): – Gazdasági és társadalmi kohézió – Természeti erıforrások és kulturális örökség megırzése – Az európai térség kiegyensúlyozottabb versenyképessége
• Fı megállapításai: erısödı verseny városok, régiók közt, térben egyenlıtlen fejlıdése • Három városcsoport: globális metropoliszok, nemzetközi nagyvárosok, nemzeti nagyvárosok. • Döntı a növekedési pólusok kapacitása 13
Az EU-beli régiók eltérı típusai a gyakorlatban • • •
Mérıszám: GDP/fı Regionális versenyképesség és kohézió mérıszáma is Régiók fejlettségét befolyásoló kulcstényezık: 1.
Régió rurális-urbánus jellege (100 fı alatti ill. 500 fı feletti népsőrőség) 2. Régió gazdasági szerkezete Urbánus régió: • Szolgáltató centrumokkal rendelkezı régió (szolg. foglalkozatottak aránya 75-80%) • Ipari régió (ipari foglalkoztatottak aránya 38-40 %) Rurális régió Rurális régiók versenyképességének segítése: LEADER Területi versenyképesség tényezıi (LEADER szerint) 1. Társadalmi versenyképesség 2. Környezeti versenyképesség 3. Gazdasági versenyképesség 4. Pozicionálás globális összefüggésekben
14
7
3 ) A MAGYAR RÉGIÓK, MEGYÉK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK ALAPMUTATÓI ÉS ALAPTÉNYEZİI Piramis modell: • GDP/ lakos: PPS ( = vásárlóerı paritáson) • Foglalkoztatottság • Munkatermelékenység • (globális integráció, nyitott gazdaság) Mutatók típusa: • Statikus mutatók (elért értékek) • Dinamikus mutatók (érték idıbeli változása) Legkisebb területi egység: NUTS 2, NUTS 3 • Megyék • Nagyvárosi agglomerációk, kistérségek: becslésekkel Cél: • Versenyképesség mérése • Versenyképesség javítása 15
Komplex versenyképességi értékelés • • • •
Statikus mutatók szerinti rangsor Dinamikus mutatók (növekedési ütem) szerinti rangsor Együtt: komplex sorrend Módszere - 35 mutató: – Alapkategóriák: • • • •
Jövedelmek Munkatermelékenység Foglalkoztatottság Globális integráltság, nyitottság
– Alaptényezık: • • • • •
•
K+F KKV-k Külföldi mőködı tıke beáramlás Infrastruktúra, humán tıke Intézmények, társadalmi tıke
Index számítás: – 0-10 skálára transzformálták az egyes mutatókat – Az egyes alapkategóriák (4 db) és alaptényezık ( 5 db) mutatóit átlagolták – Az alapkategóriák átlagértékeit 2-szeres, az alaptényezık átlagait 1-szeres súllyal számították - majd összeadták – A kapott értéket ismét 0-10 skálára transzformálták.
•
Statikus értékekbıl statikus mutató, dinamikusakból dinamikus mutató
16
8
Mutatók I. A versenyképesség alapkategóriái és mutatóik (a) Megyei jövedelmek 1. Az egy lakosra jutó területi GDP (2000-ben) és változása 1996-2000 között (PPS). 2. Az egy lakosra jutó személyi jövedelemadó-alapot képezı jövedelem (2000- ben) és változása 1996-2000 között (e.Ft). (b) Munkatermelékenység 3. Az egy foglalkoztatottra jutó területi GDP (2000-ben) és változása 1996-2000 között (PPS). 4. Az egy alkalmazottra jutó hozzáadott érték az iparban (2000-ben) és változása 1996-2000 között (eFt). 5. Az egy adózóra jutó személyi jövedelemadó-alap (2000-ben) és változása 1996-2000 között (eFt). (c) Foglalkoztatottság 6. A foglalkoztatottsági ráta (2000-ben) és változása 1996-2000 között. 7. A munkanélküliségi ráta (2000-ben) és változása 1996-2000 között. 8. A személyi jövedelemadót fizetık ezer lakosra jutó száma (2000-ben) és változása 1996-2000 között. (d) Globális integráltság (nyitottság) 9. Az egy lakosra jutó export (2000-ben) és változása 1998-2000 között (USD). 10. Az exportból a XV-XVIII. árucsoport részesedése (2000-ben) és változása 1998-2000 között. 11. A kereskedelmi integráltság ((export+import)/2*GDP) 2000-ben és változása 1998-2000 között. 12. A külföldi vendégéj szakák száma ezer lakosra számolva a kereskedelmi szálláshelyeken 2000-ben és változása 1996-2000 között. 17
Mutatók – folyt. II. A versenyképességet befolyásoló alaptényezık és mutatóik (e) Kutatás-fejlesztés, technológia, innovációs kapacitás 13. Kutatás-fejlesztéssel foglalkozók aránya (számított létszám) az alkalmazottakból (%‚ 2000). 14. Tudományos fokozattal rendelkezık ezer lakosra jutó száma (fı, 2000). 15. A kutató-fejlesztı helyek ráfordításai a GDP arányában (MFt, 2000). 16. Az egy lakosra jutó eszköz (gép, berendezés ésjármő) beruházás (MFt, 2000). (f) Kis- és középvállalkozások 17. Mőködı vállalkozások ezer lakosra jutó száma (db, 2000). 18. Mőködı kisvállalkozások (10-49 alkalmazott) ezer lakosra jutó száma (db,2000). 19. Jogi személyiségő vállalkozások ezer lakosra jutó száma (db, 2000). 20. Gazdasági társaságok aránya a mőködı gazdasági szervezetekbıl (%‚ 2000). (g) Kívülrıl jövı befektetések, külföldi mőködı tıke 21. Egy lakosra jutó befektetett külföldi tıke (MFt, 1999). 22. Külföldi érdekeltségő vállalkozások ezer lakosra jutó száma (db, 1999) 23. A külföldi érdekeltségő vállalkozások jegyzett tıkéjében a külföldi részesedés nagysága (MFt, 1999). 24. Egy lakosra jutó feldolgozóipari külföldi tıke (MFt, 1999).
18
9
Mutatók – folyt. 2 h) Infrastruktúra és humán tıke 25. Az öregedési index (%‚ 2000). 26. Korhatár alatti rokkantsági nyugdíjasok aránya a 40-59 éves korosztályhoz viszonyítva (%‚ 2000). 27. ISDN vonalak ezer lakosra jutó száma (db, 2000). 28. Egy km vízhálózatra jutó közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat (m, 2000). 29. Szállodai szállásférıhelyek ezer lakosra jutó száma (db, 2000). 30. A személygépkocsik ezer lakosra jutó száma (db, 2000) 31. Hálózati telefonvonalak és mobiltelefonok ezer lakosra jutó száma (db, 2001). (i) Intézmények és társadalmi tıke 32. A nonprofit szervezetek ezer lakosra jutó száma (db, 2000). 33. Az ipari parkokban dolgozók aránya az összes megyei aLkalmazottakhoz viszonyítva (%‚ 2000). 34. A felsıfokú intézményekben nappali tagozatos hallgatók ezer lakosra jutó száma a szülık lakóhelye szerint (fı, 2000). 35. A domain szerverek ezer lakosra jutó száma (db, 2001).
19
4) A régiók eltérı fejlettsége és fejlesztése • Eltérı fejlettségi szint, eltérı színvonal (munkaerı, innovációs szint, vállalati tıkeerı) • Eltérı specializálódás • » Eltérı fejlıdési lehetıségek, fejlıdési képesség – Elemei: • Gazdasági és társadalmi mutatók • Regionális gazdaságfejlesztési stratégiák Régiótípusonként eltérı: pl. top-down és bottom-up stratégiák aránya 20
10
Alulról szervezıdı regionális gazdaságfejlesztés • Kiindulás: a helyzet felmérése, teendık kijelölése • Jellemzıi: – Cél: a régióban élık jólétének növelése – Eszköz: a versenyképesség javítása (iparágak termelékenysége) – Alapja: innovációs képesség
Életszínvonal, életminıség
Versenyképesség (termelékenység)
Innovációs képesség
21
Három területi szint feladatai • Nemzeti (makroökonómiai) szint: versenytörvények, jogszabályok • Regionális szint: közjavak, üzleti környezet • Regionális klaszterek: az exportáló (traded) szektorban mőködı helyi húzóágazatok versenyelınyeinek megerısítése – azaz a saját versenypozíció javítása
22
11
Kompetitív regionális gazdaságfejlesztési stratégia
4 fázis, leíró
23
Modern iparági körzetek • • •
A helyben „beágyazódott” helyi bázisú iparágak megerısödése Iparági körzetek – létrejötte véletlen adottságok miatt – fejlıdése öngerjesztı Típusaik (Markusen) – –
Méret, elhelyezkedés, üzleti kapcsolatok alapján 4 +1 típus 1. 2. 3. 4. 5.
Marshall-féle Kerékagy és küllık Szatellit Hibrid Állami-alapítású iparági körzetek 24
12
25
Forrás: Lengyel, 2003 - Markusen (1999) és Coe (2001) alapján.
Marshall-féle iparági körzet • • • •
•
vállalati szerkezetét helyi tulajdonosok KKV-i alkotják, a támogató iparágak és a vásárlók (kereskedelmi cégek) nagy része körzeten belüli, a termékdifferenciálásból adódó elınyök a döntıek (nem a méretgazdaságosságból), a helyi kormányzatok erısen támogatják a „magiparágakat” (az iparági speciális infrastruktúra fejlesztése, oktatás, marketing, garanciaszövetkezet, a kockázat megosztása stb.), a körzeten belüli vállalkozások közötti bizalmi tıke (együttmőködési készség) erıs.
26
13
„Kerékagy és küllı” körzet (hub and spoke) • •
• • • •
•
egy vagy néhány helyi térségi bázisú nagyvállalat domináns szerepe, ezen nagyvállalatok közötti kooperáció alacsony, fıleg körzeten kívüli nagyvállalatokkal állnak kapcsolatban, a méretgazdaságosságot hasznosítják, a körzeten belül kiépült a vertikálisan integrált helyi beszállítók, KKV-k hálózata, a helyi pénzügyi és üzleti szolgáltatások a néhány nagyvállalat igényeihez igazodnak, a központi és helyi kormányzatok szerepe erıs az üzleti környezet (externhatások), az infrastruktúra alakításában, a helyi beszállítók és a külsı székhelyő nagyvállalatok között gyenge az együttmőködési készség. 27
Szatellit körzet • • • • • •
•
néhány, körzeten kívüli térségi bázissal rendelkezı nagyvállalat telephelyeinek dominanciája, ezek a cégek tömegtermelésre (méretgazdaságosságra) törekszenek, a nagyvállalatok körzeten belüli telephelyei között gyenge a kooperáció, a domináns nagyvállalatoknak a körzeten belüli KKV-kal minimális az együttmőködése, a lényegi üzleti döntések a körzeten kívül születnek, a helyi kormányzatok helyi adók elengedésével, az infrastruktúra fejlesztésével támogatják a nagyvállalatok telephelyeinek létrejöttét, nem jellemzı a vállalkozások közötti bizalmon alapuló 28 együttmőködés.
14
Hibrid: Marshall-i szatellit körzet • • • • • • • •
• •
• •
az üzleti szerkezetre a helyi tulajdonú KKV-k dominanciája jellemzı, alacsony vagy közepes erısségő a méretgazdaságosság szerepe, a körzeten belüli együttmőködés alapvetı fontosságú az itteni cégek versenyelınyeinél, az iparági körzet fejlesztését illetıen magas fokú az együttmőködés, a lényeges beruházási, fejlesztési döntéseket a körzeten kívül hozzák, a helyi tıke nem számottevı forrása a helyi fejlesztéseknek, nincs hosszú távú elkötelezettség sem a helyi cégek, sem a külsı befektetık között, a helyi munkaerıpiac viszonylag zárt (alacsony a kívülrıl jövı munkaerı aránya), a helyi munkaerı elkötelezett a körzet fejlesztésében (jobban, mint a külsı befektetık), a mőszaki és alkotó (kreatív) készség növekvı a körzeten belül, a körzet jövıbeni fejlıdésérıl szóló közösségi elképzelések kiforrottak és egyre inkább elfogadottak, mind a munkavállalók (lakosság), mind a helyi kormányzatok és intézményeik részérıl, minimális a körzet közvetlen szabályozása a helyi kormányzatok részérıl, 29 a hosszú távú fejlıdést a mobil külsı tıkétıl való függıség fenyegeti.
Állami-alapítású iparági körzetek (state-anchored districts) Jellemzıi: • egy vagy néhány nagy állami vállalat, kormányzati intézmény dominanciája (p1. hadiipar, egyetemek), • a helyi KKV-k és a nagyintézmények között rövid távú együttmőködések vannak, • a lényegi döntések körzeten kívül, döntıen a központi kormányzatnál és intézményeinél születnek, • a helyi kormányzat hatása csekély az intézmények mőködésére, • a körzeten belüli bizalmi együttmőködés gyenge. 30
15
A gazdaságfejlesztés két területi szintje • Régió, vagy megye szintje (fejlesztési tanácsok): helyi infrastruktúra, közintézmények • Helyi szint – az üzleti szféra bevonása a döntésekbe: a helyi gazdaság, vállalatok, üzleti környezet támogatása, helyi szereplık közti együttmőködéssel, közös rendezvényekkel – Nincsenek bevált receptek, helyben kell kitalálni! – A gazdaságfejlesztési elképzelések menedzselése – Dinamikus regionális hálüzatok koordináló szerepe: nálunk négy egyenrangú helyi partner: • Helyi önkormányzatok • Gazdasági önkormányzatok: kamarák vállalkozói szövetségek, szakmai testületek • Tudás-transzfer intézmények: felsıoktatás, szakképzés, átképzı intézmények • Fejlesztési ügynökségek: kormányzati vagy üzleti
• Magyarország: neofordista régiók, a fenti modell indokolt • Sajátos problémák: – Paternalizmus, decentralizáció hiánya – A vállalati szempontok, piacgazdasági szemlélet mellızése a fejlesztésekben – Helyi érdekek nem megfelelı képviselete, fel nem ismerése 31
5 ) A regionális érdekviszonyok tartalma • Hatalommegosztás vs területi fejlettség • Források területi áramlása: – Piaci törvények – Állami redisztribúció – Elınyök és hátrányok újratermelıdése – állam!
• Az érdekviszonyok megjelenésének egyik formája: területi közigazgatás és szervezetrendszer • De: nem teljes egybeesés, közigazgatási határok többnyire mesterségesek 32
16
A közigazgatás és az érdekcsoportok kapcsolata • Meghatározza: az érdekek mennyire függnek a közigazgatás aktivitásától – A területi/központi adminisztráció irányítja, finanszírozza – A területi közigazgatás közvetve befolyásolja – A területi közigazgatástól független (pl. piacgazdaságokban a versenyszféra)
• Alapvetı ellentétpár: centrum és periféria – A magrégiók szervezeti függıséget kényszerítenek a perifériára – Cél: ne hierarchikus igazgatási viszony, hanem egyenjogúság 33
A területi fejlıdés és az állami irányítás kapcsolata • Ahol erıs a függıség, ott a döntı az elosztásban elfoglalt pozíció – Expanzív régiók: nem igényelnek érdekvédelmet (érdekeik egybeesnek az állami gazd.pol. érdekeivel) – Depressziós, monostrukturális régiók: érdekvédelem szükségessége – Vidéki régiók(!): érdekeik ütköznek mindkét fenti régióval
• Konfliktusok kezelése: a hatalom decentralizációjával, hátrányos helyzető térségek kiemelt érdekvédelmével 34
17
Érdekérvényesítés és gazdaságpolitika •
A régiók érdekeire hat: – Területfejlesztési (regionális) politika – Általános v. ágazati gazdaságpolitika
• •
A direkt regionális politika hatása kisebb, mint az általános v. ágazati gazdaságpolitikáé Alapvetı probléma: a területi és ágazati szempontok összeegyeztetéséhez nincs koordináló mechanizmus – Ágazati gazdasági szakmai érdekcsoportok informális kapcsolatrendszere hatékonyabb, mint a területi érdekcsoportoké – Területi érdekcsoportokon belül is erıs rivalizálás
•
Regionális identitás gyengesége – Pl. Franciaország: Lotharingia, Bretagne – Erıs identitástudat: ha kulturális, etnikai, nyelvi csoportok területileg koncentráltan élnek (Wales, Katalónia) • Szeparatizmus helyett regionális identitástudat 35
6 ) A REGIONÁLIS FEJLİDÉS ELMÉLETEI A fejlıdéselméletek célja: • Gazdasági és társadalmi folyamatok magyarázata • A gazdaság- és társadalompolitika irányítása Gyakorlat megelızi az elméletet (centrumperiféria elm., függıségi elm.) Elmélet megelızi a gyakorlatot (polarizációs elmélet) 36
18
Elméleti irányzatok Két alapvetı irányzat: a konvergencia v. divergencia, a beavatkozások szükségessége és eredményessége 1. Az egyik szélsıség: a neoklasszikus iskola modellje, – –
2.
a piac elısegíti a regionális konvergenciát nincs szükség állami beavatkozásra a regionális egyenlıtlenségek mérséklésére.
A másik véglet: polarizációs elméletek, centrum-periféria –
3.
a piaci folyamatok és erık a területi különbségeket felerısítik és elmélyítik – hatékony állami beavatkozás szükséges az egyenlıtlenségek mérséklésére Köztes elméletek: – Szakaszos növekedés – A konvergencia lehetetlensége beavatkozás mellett is
EU- integráció: – –
a gazdasági, társadalmi és területi kohézió ösztönzése, politikai beavatkozás szükségessége, támogatások
37
Alapvetı elméleti irányzatok:
Neoklasszikus modell • A piac szerepe a döntı • A munkaerı és tıke a legnagyobb nyereség irányába vándorol • A termelési tényezık mobilitása idıvel a jövedelmi szintek kiegyenlítıdéséhez, a régiók konvergenciájához vezet Polarizációs elmélet • a régiók közti fejlıdési különbségek hosszú távon elmélyülnek • oka: a régiók belsı növekedési tényezıinek eltérései, a régiók közt kialakuló erıs függıség, és a nem tökéletes versenyfeltételek miatt Centrum-periféria elmélet • a tényleges kereskedelmi kapcsolatok a fejlıdı és a fejlett világ között az idıvel romlanak. • a fejlıdı országokra gyakorolt gazdasági, politikai, és társadalmi dominancia és a függıség határozza meg a fejlıdı országok helyzetét. • a kevésbé fejlett országok szerepe: nyersanyag és energia kitermelés, olcsó munkaerı forrás, saját megtakarításaik átadása Exportbázis-elmélet • a régió saját kapacitásaira helyezi a hangsúlyt • egy térség fejlıdése az exportra termelı ágazatok fejlıdésétıl függ – Bázistevékenység: alapvetıen exportra termel, a régión kívülrıl hoz jövedelmet – nem bázistevékenység: a régión belüli piacokat szolgálja ki
•
Az exportjövedelem a régión kívüli vállalatok számára is vonzerı
Mindez hosszú távon területi kiegyenlítıdéshez vezet
38
19
