1. A településtudomány fogalma, ágazatai, társadalomtudományai, kutatási feladatai: A településtudomány, az urbanisztika Az urbanisztika, az urbs – a ”Város” azaz: Róma, a főváros, (latin) szóból származik, így a polis - politika összefüggés megfelelője, azzal a különbséggel, hogy az utóbbi értelme már a település közügyeinek problémájától a nagyobb térségek ügyeire elvonatkoztatva, és általánosítva használatos. Az urbanisztika az emberi települések jellemző sajátosságainak leírásával, azok működésével illetve működtetésével, ezen belül a településszerkezet célszerű, kívánatos kialakításával, és a letelepedéshez szükséges infrastruktúra (közösségi célú létesítmények és intézmények) megvalósításával és üzemeltetésével foglalkozik. Az urbanisztika, az urbs – a ”Város” azaz: Róma, a főváros, (latin) szóból származik, így a polis - politika összefüggés megfelelője, azzal a különbséggel, hogy az utóbbi értelme már a település közügyeinek problémájától a nagyobb térségek ügyeire elvonatkoztatva, és általánosítva használatos. Az urbanisztikát mint tudományt szükségessé teszi a gazdaság-közigazgatás-településhálózat folyamatos változása. A településtudomány három ágazata: - területrendezés (1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről) - településrendezés (1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről) - településgazdálkodás A településtudomány három ágazata nem választható el egymástól, sem elméletben sem a gyakorlatban. A településben kibontakozó gazdasági folyamatok alakítják a település arculatát, mely visszahat a település szerepkörére a régión belül. Mindez visszahat a település gazdálkodására is. Ugyanakkor a régió infrastruktúrájának fejlesztése a települések gazdasági fejlesztését is generálja.Végül a településtervezés olyan kínálatot alakíthat ki, amely vonzó a befektetők számára és így a gazdasági fejlődésre is. INTERDISZCIPLINÁRIS jellegű céljánál és feladatánál fogva - műszaki –építészet ,közlekedés, közmű, mechanika, épületszerkezetek Társtudományai: - jogi -működési jogosultság - gazdasági (ökonómia) - PÉNZ - közgazdaság/elemzés - önkormányzat/elosztás - közlekedés, építőipar - társadalomtudományok - demográfia - népességszám, eloszlás, kor, nem - szociológia -társ. rétegek csoportok együttélése - pszichológia - lakosság tájékozódása, biztonsága a településen - szociálpszichológia- térbeli környezet hatása - természettudomány - bio, földrajz, vízrajz (felszín alatt, felett), időjárás sugárzás, környezeti, emberek által produkált hatás, geológia, tájanalízis (víz, talaj, levegő) A településtudomány feladata: elméleti, tudományos háttér a településrendezés számára Statikus elemzést követte a dinamikus (modellezett fejlődés) matematikai statisztikai elemeit felhasználva – PROGNOSZTIKA Kutatások: 1. alapkutatás - települési folyamatok rendezés, fejlesztés, tervezés,gazdálkodás ALAPTÖRTVÉNYEK 2. alkalmazott - konkrét, időszerű feladatra megoldást. MÓDSZERT keres 3. esettanulmány - speciális meghatározott különleges, régió vizsgálat HASZNOSÍTHATÓ KÖVETKEZTETÉS Tendencia: - kutatási skála bővül - kutatási programok időszerű feladatok - alkalmazott kutatások jelentősége - emberi környezetfejlesztés, használat előtérben (természeti és építészeti értékek védelme) - döntéshozatali eljárások változása - komplex elemzések - rekonstrukció, rehabilitáció jelentősége - ökológia (környezettan), ökonómia (gazdaság, gazdaságosság) 2. Település fogalma, a tér, a hely fogalma jellemzői: Fogalma:MTA Településtudományi Bizottságának meghatározása szerint „ A település embercsoport részére lakó- és munkahelyül szolgáló, valamint ezekkel valamilyen összefüggésben álló egyéb épületeknek, létesítményeknek és intézményeknek összefüggő területen elhelyezkedő együttese.”(Urbanisztikai Kézikönyv, szerk. Perényi Imre. ÉTK. Budapest, 1987) A hely fogalma A hely egyedi és megismételhetetlen, érzelmi kötődést jelent. A településekkel foglalkozó tudományágak: településföldrajz, településszociológia, településtörténet, település-gazdaságtan, stb. A település a táj, a népesség és a munka, (gazdaság) egymásra hatása következtében jön létre és formálódik. A 11 Geddes- diagrammok. ( P. Geddes: A Geddes diagrammok. In: Urbanisztika 1979. A Geddes - féle összefüggés szerint A hely - a népesség - és a gazdaság egymással kölcsönhatásban van. A Geddes féle összefüggést Glickson a tizedik jellemzővel, a közlekedéssel egészítette ki.) A hely, A legáltalánosabb térelem, az alapegység. A települések helyekből állnak, és maguk is helyekként jelennek meg. A hely egyedi jellegű, nem csak fizikai, hanem metafizikai jellemzői is vannak (Hamvas Béla: Öt géniusz). A helynek vannak táji és szellemi adottságai, egyaránt jellemezhetőek az ott élő emberek és az őket körülvevő környezet adottságaival. A hely szelleme: genius loci. Az emberek magatartását befolyásolja. Pl. Domb, szőlő, bor- vidámság. ”Tokaj”, ”Badacsony”. Puszta, szabadság ”Hortobágy”. Kisváros, kultúra, csend ”Sárospatak”.
1
Az egyes helyek egymással való kapcsolata, egymásra hatása. A települések funkcióinak elkülönülése. „Társadalmi munkamegosztás”. A tér, a tér tudománya A tér megjelenítése, a ”tér-kép” Mi befolyásolja az emberek térbeli eloszlását? Erre ad választ a magatartástudomány és a szociológia. Az emberi igények • Fiziológiai igények, • Biztonsággal kapcsolatos igények • Hovatartozás igényei • Megbecsüléssel kapcsolatos igények (társadalmi státusz) • Önmegvalósítás igényei • Esztétikai igények Minden élőlény, ha megjelenik valahol, igyekszik magának egy ”jó helyet” kiválasztani, ahol az alapvető fizikai szükségletei biztosítva vannak, és megfelelő biztonságban érezheti magát. A teret ösztönösen lehatárolja, és védelméről gondoskodik. Ez a számára kizárólagosan használt tér, a privát miliő meghatározó a közérzetére. Ha ez túlságosan kicsi, állandó feszültség, stresszhelyzet alakul ki benne, ami egyaránt torkollhat agresszivitásba, illetve depresszióba. Ha túlságosan nagy, a magány érzete hatalmasodik el rajta és a társadalomból kirekesztettnek érzi magát. 3. Településrendszer, településhálózat jellemzöi: Településrendszer Térbeli rendszer, a térbeli rendszerek Hagett féle modellje. • Mozgás (térbeli áramlások, migráció,) • Hálózatok (kommunikáció, közlekedés, infrastruktúra) • Csomópontok (a településhálózat) • Hierarchiák ( központi funkciók, alá-fölé rendeltség) • Regionális egységek. Komplex egységek. • Diffúzió (A sokirányú terjedés, növekedés, agglomerációk kialakulása). A településhálózat A térségek együttműködése, egymásra utaltsága. • Horizontális és vertikális kapcsolatok. • A központi hely fogalma. • A Vármegye. A járás. A közlekedés, a sebesség szerepe, mint a térbeli lehatárolódás eszköze. A gyalogos, a vízi a vasúti és az autópálya kapcsolatok. • A településhálózat térségi szerveződései. • Térségszerveződési modellek: Christaller féle alapmodell. • Terület, térség, régió. • Körzetek. Gazdasági körzetek, ellátási körzetek, vonzáskörzetek, • Az Európai Unió regionális felépítése. Az Európai Unió szervezetének alapja a Régiók Európája elv, ennek értelmében támogatási rendszerében az európai források odaítélésénél a regionális szervezetek előnyt élveznek Az EU tagállamok regionális felépítése a NUTS rendszeren alapul, amely a statisztikai területi egységek elnevezéséből képezett betűszó. Nomenclature des Unites Territorales Statistique. (nut = dió). A rendszer öt különböző szintet állapít meg: NUTS 1. Országos szint NUTS 2. Tervezési- statisztikai nagyrégió: több megye területére kiterjedő, a megyehatárokkal határolt egybefüggő tervezési, ill. statisztikai területi egység. NUTS 3. Megye NUTS 4. Kistérség NUTS 5. Település, Városkörnyék • A magyar térségfogalmak: A magyar gyakorlatban a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996 évi XXI. Törvény térségfogalmai érvényesülnek. Térség (Régió): különböző területi egységek összefoglaló elnevezése. Tervezési- statisztikai nagyrégió: több megye, (a Főváros) területére kiterjedő, a megyehatárokkal határolt egybefüggő tervezési, ill. statisztikai területi egység. Fejlesztési régió: egy vagy több megyére, vagy azok meghatározott területére kiterjedő, társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területi egység Kiemelt térség: egy vagy több megyére, a fővárosra, vagy azok meghatározott területére kiterjedő társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területi egység, amely egységes tervezéséhez fejlesztéséhez országos érdekek vagy fejlesztési célok fűződnek, (Bp.-i agglomeráció, üdülő terület, tájvédelmi körzet, határtérség, stb.) Városkörnyék, városközpontú kistérség (agglomeráció), a fejlesztések összehangolása érdekében kialakított önszerveződő területi egység. Kistérség. Települések között létező funkcionális kapcsolatok alapján behatárolható területi egység, a hajdani járások mai megfelelői, a települések önkéntes, a közös érdekeken alapuló szerveződései..
2
4. Települések osztályozása funkció szerint: - nem városi jellegű település -helyi lokális funkció, kis lakosság szám, egyszerű településszerkezet, mg. termelés, alacsony igazgatás, ELSŐDLEGES (alap) szükségletek, magános szállások egymás mellé telepítése (tanyák, szerek, falvak, községek) - város központi funkciók (általános városi központi hely) vagy speciális funkciók (régión túlnyúló) - gyógyászat, tudomány, nagy lakosság szám, bonyolult szerkezet, elsősorban ipari termelés magasfokú igények központi szerepkör- környezet ellátás. A városnak ősi vallási, közigazgatási és kereskedelmi szerepe van. 5. Települések osztályozása rendeltetés és morfológia szerint: - rendeltetés szerint: - lakó - állandó lakófunkció - üzemi - vmely ágazat + kiszolgálása - üdülő - állandó v. szezonális üdülés - különleges- egyetemi, tudományos Több rendeltetésnél - KOMPLEX település - morfológia szerint:
- magányos - tanya, erdész, gátőrház - csoportos - falu, város
9. Település fejlődése - fokok: Egyéb településre vonatkozó fogalmak és osztályozások Agglomeráció - egy v. több városi mag körül - község, város tömörülés - monocetrikus (egyközpont) - policentrikus (több központ) Metropolisz - elővárosok egyesítése a beszorult városmag(ok)kal Ennek TEHERMENTESÍTÉSE történhet a városmag körül - alvóvárosok - nincs munkahely - bolygóvárosok - van munkahely és szolgáltatás - szatellitvárosok - mesterséges, önálló de anyavároshoz kapcsolodó Konurbáció - központi mag körül de attól elszakadva település Megalopolisz - több település nagy területet lefed (összefolyó város) 10 A Geddes - féle összefüggés szerint A hely - a népesség - és a gazdaság egymással kölcsönhatásban van. Geddes szemléltető képe , a ” völgymetszet”, amely szerint a folyók mentén a forrástól a torkolatig haladva az egyes magassági zónákban különböző típusú településekkel találkozunk. • • • • • •
6. Települések osztályozása demográfia, foglalkozás demográfia és gazdaság szerint: - demográfia, foglalkozás demográfia szerint: - népesség nagysága - magasabb igények - foglalkoztatottság minősége - magasabb szintű foglalkoztatottság
A forrás vidékén él a bányász, (bányásztelepülés) alatta az erdész, ( a mérnök) aki segít neki és az építőanyagot adja a vadász, (háború) a pásztor, a füves legelők, állattenyésztés, a síkságon a földműves a torkolatnál a halász
-A települések a bennük folytatott domináló gazdasági vagy szolgáltató tevékenységek alapján is osztályozhatóak, így beszélhetünk, - mezőgazdasági – primer - ipari illetve bányásztelepülésekről – szekunder - szolgáltatás – tercier o idegenforgalmi vagy üdülőhelyekről, o egyetemi városokról, o kereskedelmi központokról automatizált - quaterner 7. Települések osztályozása jog ellátottság és nagyság szerint: - Jog és ellátottság szempontjából megkülönböztetjük a - Község (község és nagyközség) - Város - Megyei jogú város (50 ezer fő felett + meghatározott ellátási szintek) - Főváros - A települések nagyságát tekintve beszélhetünk: - törpefalvakról (50-nél kevesebb lakos) - aprófaluról (50-500 lakos) - faluról (1000-5000 lakos) - kisvárosról (10 000- 20 000 lakos) - középvárosról (30 000- 80 000 lakos) - nagyvárosról (100 000-200 000 lakos) 8. települések osztályozása etnikai összetétel és egyéb szempontok szerint: - Az etnikai összetétel szempontjából : Magyarországon ritkák a túlnyomó többségben, vagy tisztán nemzetiségi falvak, inkább egyes településrészekre jellemző az etnikai kisebbségek tömörülése. Ritka a teljesen etnikai kisebbségek által lakott település, azonban számos kisebb település lakosságának aránya változott meg az utóbbi évtizedekben. - német, (sváb) - szlovák, - horvát, - szerb (rác), - roma (cigány) településekről - Egyéb szempontok szerinti osztályozás is lehetséges, így például a település támogatása szempontjából a központi tervezés megkülönböztetett településeket, amelyek sorsára ez az osztályozás máig kihat. - Sorvadó tanya ill. falu (a fejlesztését tiltották) - Hanyatló falu (mellékfalu, a faluegyesítések vesztese) - Stagnáló falu (az infrastruktúra működését igen, a fejlesztését nem támogatták. - Fejlődő falu - Gyorsan fejlődő falu (városiasodó) - Város I. (szerényen támogatott) - Város II. (a fejlesztés prioritásai között szereplő)
3
11
Wien 1889
12. Mi a városodás és városiasodás: Városodás - mennyiségi - városlakó népesség számának, és arányának növekedése Városiasodás - minőségi - infrastruktúra, műszaki-kommunális intézményhálózat fejlődése 13. Településszerkezet fogalma, jellemzői részletesen: Fogalma: A település különböző funkcióinak térbeli elrendezése, a különböző szerepkörű területrészek elhelyezkedése, a közlekedési hálózat működőképes elemei között a természeti adottságokra figyelemmel. A területi elemeket hálózati elemek kötik össze. Település jellemzői: - szerkezete - rendszere - jellege - alaprajza - morfológiája (természeti adottságai) Szerkezetét befolyásolja: - területe - környezet - természeti elemei A településszerkezetét alakító tényezők: 1. Földrajzi jellemzők Alföldi, síkvidéki település, Dombtetőre épült falu (Tihany,) Domboldalon épült falu Hegyaljai településHegyoldalra felkúszó város (Esztergom, Pécs)Folyó menti, folyóparti település (Szeged, Baja)Kikötőváros (Genova, Völgyben épült településSzaggatott dombos, - völgyes terepen épült település, (Veszprém, Luxemburg) 2. Történelmi adottságok Római örökség, Középkori eredet,
4
A XVIII. század, az európai és magyarországi városfejlődés Az ipari korszak jellemző városai, a XIX. század A kertvárosi gondolat, és az athéni karta hatása A II. Világháború utáni új városok, ”szocialista iparosítás” magyarországi városai 3. Szociális szerkezet. A klasszikus városszerkezeti modellek • Centrális modell. (E. W. Burgess, 1925.) Chicago jellemzőiből dolgozta ki. • Szektor modell (H. Hoyt, 1939.) Az előző modell ellentmondásaiból indul ki, a távolság és az irányok figyelembe vételével. • Többközpontú városmodell (D. Harris, E. Ullman 1945.) Az etnikai differenciákat is figyelembe veszi. (R. Kolhaas!) A modellek a központi üzleti negyed és a gazdasági (kereskedelmi, ipari) a lakóterületek (luxus, középosztálybeli, illetve alacsony státuszú rétegek, etnikai enklávék) egymáshoz viszonyított térbeli elrendezését érzékeltetik. Budapest térbeli-társadalmi szerkezetének változásai 2. Ahol a város szerkezetét tudatosan alakították az övezeti rendszer alkalmazásával . 4. Az infrastruktúra • Közlekedés. A vízi utak, hidak, folyamszabályozás, kikötők. A vasút, közút, autópálya hálózat kiépülése, kapcsolata a településsel. Repülőterek, légibázisok • Közmű Vízi közmű: vízellátás, csatornázás, szennyvízkezelés Energiahálózatok. Elektromos, gáz, olaj, távhő. Távközlés 14. Jellemezze a településszerkezet területi és hálózati rendszereit: Településszerkezet mint rendszer - Területi rendszere - alapja a történeti fejlődés - igazgatási határ - más településtől választja el, ezen belül van - belterület - építésre alkalmas (lakó, üdülő, ipari, gazdasági közlekedés, zöldterület - külterület - mezőgazdasági, erdő, különleges (bánya, vízmeder, repülőtér, közmű szennyvíztisztító vízmű) - Hálózati rendszere Hálózat = vonalas elemek - HIERARCHIKUS Vonalas - közművek - közlekedés mindkettőre érvényes alaprajzi , magassági vonalvezetés, kereszmetszeti kailakítás, csomópontok 1. Közlekedés Közúthálózat - forgalmi jellegű - átmenő, főforgalmi, forgalmi, gyűjtőút - nem forgalmi jellegű - célforgalom, lakó, zsákutca, vegyes Hierarchikus rend: - bekötési és keresztezési pontok távolsága nő az útkategória növekedésével. - magassági vonalvezetés csökken az útkategória növekedésével Gyalogúthálózat - hagyományos - járda - elválasztott - közúttól független - vegyesforgalmú - szegélykő nélküli lakóutcák Tömegközlekedés rendszere - kötött pályás - villamos, troli, elővárosi gyors vasút, metro - szabad pályás - autóbusz útvonal lehet - magas - felszíni - földalatti - kéregvasút, mélyvasút 2. Közműhálózat Vízgazdálkodási Energia Távközlő Hálózat lehet : térszín alatt, felett - Vízgazdálkodási - Vízellátás - víznyerés, fővezeték, tápvezeték főnyomócső, gerincvezeték, elosztó, összekötő vezeték hálózat - ágas, összekapcsolt, körvezetékes Nyomás alatti - Csatornahálózat elválasztott vagy egyesített rendszerű - főgyűjtő, mellékgyűjtő, mellék-, bekötőcsatorna, Domborzattól függ - gravitációs - de lehet nyomás alatti is. - Energia - villamos - távvezeték, elosztóhálózat, térszín alatt, felett földkábel, vagy légvezeték hálózat - sugaras, - körvezetékes, - párhuzamos, - gázellátás, - nagynyomású nyomócső, (lakóterületen nem vezethető), 2
- kisnyomású elosztóhálózat, - hőenergia - forróvíz, - magas, - kéreg alatti védőcsatorna, - mélyvezetéső védőcsatorna, - Távközlő, - légvezetékes, - földalatti kábeles Térszín alatti közmű csak közterületen lehet - Közműalagút - Zöldterületi rendszer - egyenletesen oszlik közparkok, közkertek, fasorok, erdők, mg. területek - Közintézményhálózat - alap, közép, felsőfok. 15. jellemezze a településszerkezet alaprajzi és morfológiai rendszerét: - Alaprajzi rendszer Település szerkezet vízszintes vetülete Falusias - magányos - szórványtelepülés- több magános egyesítése tanya - csoportos - vonalas - tömbszerű - szabályos, szabálytalan - szalagtelkes - egyutcás - párhuzamos utcás - tömbszerű vár körül - fal Városias - csoportos:- gyűrűs-sugaras - nőtt városi típu - legyezőszerü - vonalas - nyílt városszerkezet,- sugaras halmaz tervezett város - szalagváros - nyílt rendszer - csápos rendszer, többközpontú - átmenő forgalom városon kívül elkerülhető - Morfológiai rendszere - helyének természeti, táji adottságai, domborzat, vízrajz, növénytakaró - település területének felhasználása, a vonalas hálózatok térbeli felosztása - beépítés jellege (magasság, tömörség) kiemelkedő létesítmények elhelyezése, alakja Tudatos várostervezéssel befolyásolható. Várossziluett - karakterisztikus (pl. Párizs , Eiffel torony) - domináló (pl. Szentendre templomtornyok)
- " --
16
17
18. Jellemezze a tel.ek organikus, történeti fejlődésének irányzatát kinek a nevéhez fűződik: A LEGFONTOSABBAK A TELEPÜLÉSFEJLŐDÉS TÖRTÉNETÉRŐL A települések a történelmi múltban spontán módon növekedtek. de már az antik városépítés olyan elvek alapján folyt, amelyek szem előtt tartották a célszerűség, a gazdaságosság, a szépség, a védhetőség, a tartósság, a kényelmesség és a higiénia elveit, s amelyeket a kor neves gondolkodói (pl. Arisztotelész, Platon, Vitruvius) fogalmaztak meg és a melyek némelyikét törvénybe is iktatták. Az olasz, majd a francia és a német reneszánsz építészek, hadmérnökök (Alberti, Scamozzi) terveit használták fel a barokk városok (Róma, Versailles, Párizs, Szentpétervár)Utópikus szocializmus XIX. századi társadalomkritikai, elméleti munkássága jövő településképeket ad. (Fourier falanszterei, Owen kommunái). A századforduló után az új urbanisztikai törekvései nyugaton az elmúlt század városépítésének kritikájából indult ki. Az egyik irányzat Ebenezer Howard Angliában 1902-ben "Garden Cities of Tomorrow, azaz a Holnap Kertvárosai könyvében javaslatot dolgozott ki olyan kertváros építésére, mely lehetővé teszi " a mozgalmas városi élet egyesítését a falusi környezet szép és kedvező környezetével". A települések nagyságát korlátozni kell, városalaprajz amely a városnagyság növekedését nem teszi lehetővé. Racionális városnagysága 30 000 lakos, kör alaprajz, 6 egyenlő szektorra osztva, mindegyikben 5 000 lakossal, melyek önállóak, alapfokú intézmények és pihenés vonatkozásában. (Így épült Letchworth, Welwyn Garden City, tervezője Unwin) A másik irányzat Clarence Arthur Perry 1923-ban "The Neighbourhood Unit" (dö nébörhud junit) c. munkájában azzal érvelt, hogy az alapvető szolgáltatásoknak a lakóházak közelében kell elhelyezkedniük. Ezt a területet "a család szomszédságának" nevezte.Meggyőződése volt, hogy a közösségi élet jól szervezett egységekben virágozni fog, mert a közös intézmények jó szomszédi
Csanádi G. Ladányi J., Budapest térbeli-társadalmi szerkezetének változásai. Akadémiai Kiadó, Bp. 1992
5
6
kapcsolatokat alakítanak. ki. A "szomszédsági egységek" elmélete öszötönzött arra, hogy a várost különböző nagyságú, hierarchikusan egymáshoz kapcsolódó szerkezeti egységekre kell osztani. Legfontosabb tartalmi eleme az általános iskola, kisméretű parkok és gyermekjátszóterek, alapfokú vásárlási lehetőségek és megfelelő lakókörnyezet. Technikai fejlődés, motorizáció elleni védekezés indította el az USA-ban New Jersey államban Radburn irányzatát 1924-28 között. Lényege három olyan egyenként 7500-10 000 lakosú lakókörzetet terveztek, melyek közlekedési rendszere a jármű- és gyalogosforgalom teljes szétválasztását valósította meg, zsákutcás feltárás révén., alul- és felüljárókkal Irányzatok még: Le Corbusier kertváros jelleg elutasítása, horizontális, fény felé növekedés, eldugult városcentrum tehermentesítése, laksűrűség növelése, közlekedési eszközök számának növelése más utcarendszerrel, zöldterület növelése Bauhaus-Walter Gropius sokemeletes épület, mely minden kollektív szolgáltatást nyújt Athéni Charta- 1933-ban a CIAM negyedik kongresszusán hozott törvényei a város funkcióira lakás, munka, üdülés, közlekedés, történeti emlékek megőrzése Doxiadis ekisztika 1963 Ecumenopolis a hatalmas, egybenövő település-agglomeráció település korlátlan fejlődése, nyílt, növekvő város koncepciója. Le Corbusier Chandigarh, Doxiadis Islamad, Kubitschek-Niemeyer-Costa Brazilia, Kenzo Tange tokiói rekonstrukció
21
19
22. Milyen további irányzatokat településfejlődés történetéből?
ismer
a
Technikai fejlődés, motorizáció elleni védekezés indította el az USA-ban New Jersey államban Radburn irányzatát 1924-28 között. Lényege három olyan egyenként 7500-10 000 lakosú lakókörzetet terveztek, melyek közlekedési rendszere a jármű- és gyalogosforgalom teljes szétválasztását valósította meg, zsákutcás feltárás révén., alul- és felüljárókkal Irányzatok még: Le Corbusier kertváros jelleg elutasítása, horizontális, fény felé növekedés, eldugult városcentrum tehermentesítése, laksűrűség növelése, közlekedési eszközök számának növelése más utcarendszerrel, zöldterület növelése Bauhaus-Walter Gropius sokemeletes épület, mely minden kollektív szolgáltatást nyújt Athéni Charta- 1933-ban a CIAM negyedik kongresszusán hozott törvényei a város funkcióira lakás, munka, üdülés, közlekedés, történeti emlékek megőrzése Doxiadis ekisztika 1963 Ecumenopolis a hatalmas, egybenövő település-agglomeráció település korlátlan fejlődése, nyílt, növekvő város koncepciója. Le Corbusier Chandigarh, Doxiadis Islamad, Kubitschek-Niemeyer-Costa Brazilia, Kenzo Tange tokiói rekonstrukció
20
7
8
23 25
24 26
9
10
28
30
29
31
32
11
12
33
34
36 37. Mely tényezők határozzák meg a települések karakterét? 35
A karakter szó a település egészének az érzékelhető megjelenési formáját jelenti. A karakterisztikus nem dicsérő jelző, nem esztétikai kategória. Pl. karakterisztikus az angol nyerstégla kétszintes családi ház, de a mai magyar falu sátortetős változata is. A település karakterét az alábbi tényezők határozzák meg. 1.Földrajzi és természeti adottságok. - domborzati viszonyok pl. dunátúli és az alföldi települések alapvetően eltérő alaprajza, úthálózata stb. - víz menti fekvés. - éghajlati viszonyok - szélhordta homok ellen íves utcákkal védték a belső kerteket (pl. Debrecenben), míg a hegyvidéken a lezúduló csapadékvíz ellen úgy védekeztek, hogy annak irányába a háznak minél kisebb felülete álljon. 2. Társadalmi szerkezet A természeti adottságok alapján alakul ki egy-egy térség primer foglalkozásiés életmód-beszerzési szerkezete - pl. mezőgazdasági, feldolgozó ipari, stb. Így alakult ki Debrecenben a kifelé tölcséresen szélesedő az állathajtást szolgáló utcák, a hatalmas vásártér. 3. Helyi építőanyag A település kialakulásának korai periódusában a helyi építőanyag döntően befolyásolta a karaktert. 4. Nemzetiség, hagyomány Korábban az építmények alapján meg lehet állapítani, hogy egy falu túlnyomóan magyar, sváb, szlovák vagy szerb. A városban inkább egy-egy nagyobb kultúrterület(országhatáron kívülről is) befolyásolja. 5. Belső arányok Jellemző a beépítettség és az üres tér viszonya, a gyalogos befogadható kép üzletek, portálok stb. 6. Növényzet Fasorok, erkélyládák 7. Üzletek, és tartozékai karaktert alakít ki a portál, de fontos a felirat és a szín is. 8. Kisarchitektúra A kereskedelem egy része kilép a városból kis árudákban, pavilonokban. 9. Mozgó tárgyak Járművek, tömegközlekedési eszközök, színe, formája stb. 10. Az emberek
13
14
Milyen emberek lakják A látványt variálja, a nap, a napszak, az évszak, az időjárás. Más szemszögből összefoglalva a település karakterét meghatározza: Sokféleség,szimmetria,harmónia,kontraszt,arányosság,fokozás,ritmustörvény,formatényezők hierarchiája, 38. 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről hatálya , ezen belül mi a településrendezés célja, feladata, eszközei? a törvényt az Országgyűlés 1997. július 15-én fogadta el. A törvény hatálya kiterjed az épített környezet alakítása és védelme körébe tartozóan: • a településrendezésre • településtervezésre • az épületek, műtárgyak és más építményfajták (építmények) építési előírásaira • az építészeti-műszaki tervezésre • az építmények kivitelezésére • az építési termékek, anyagok, szerkezetek, berendezések és módszerek minőségi követelményeire • az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítására, valamint az építészeti örökség védelmére • a települések zöldfelületeire • az fentiekben tárgyalt témakör kutatására, műszaki fejlesztésre, eredmények alkalmazására, és a ezekkel kapcsolatos feladatokra, hatáskörökre és hatósági jogkörökre • szabályok megállapítására, alkalmazásuk ellenőrzésére és érvényre juttatására (építésügy) A műemlékekre a 1997. évi LIV. tv. a Műemlékvédelemről vonatkozik A településrendezés célja: a települések terület-felhasználásának és infrastruktúra-hálózatának kialakítása, az építés helyi rendjének szabályozása, a környezet természeti, táji és épített értékeinek fejlesztése és védelme, továbbá az országos, a térségi, a települési és a jogos magánérdekek összhangjának megteremtése, a érdekütközések feloldásának biztosítása, az erőforrások kíméletes hasznosításának elősegítése feladata: település területének megfelelő felhasználása az ezzel kapcsolatos építkezést, ezek révén a kedvező településszerkezet és településkép kialakítása, továbbá a település működőképességét biztosító feladatok megvalósítása eszközei: településfejlesztési koncepció - önkormányzati határozattal jóváhagyva településszerkezeti terv - önkormányzati határozattal megállapítva, jóváhagyva, (településpolitikai feladat és nem elsősorban műszaki feladat, a mit és mikor kérdésre válaszol) helyi építési szabályzat és a szabályozási terv - településszerkezeti terv alapján rendelettel jóváhagyva A jelenlegi építésügyi törvény a településtervezés fogalmi körében az általános rendezési terv és a részletes rendezési tervhasználatát követeli meg. Ezzel szemben az új építésügyi törvény e tervfajtákat megszünteti és helyettük újakat vezet be. Eszerint a településrendezési terv településszerkezeti tervből és a szabályozási tervből és helyi építési szabályzatból áll. 39. Településszerkezeti terv fogalma ,jellemzése , jóváhagyás menete, jóváhagyása? Településszerkezeti terv Rajzi és szöveges munkarészekből áll. A település nagyságának megfelelő méretarányú térképen kell ábrázolni (M=1:10 000, M=1:8000, korábban terület-felhasználási és településszerkezeti terv) Meghatározza a beépített és a beépítésre szánt, ill. a beépítésre nem szánt területeket, a közterületeket, azok tagozódását, a védett, a védelemre tervezett és a védő területeket, a funkciójában megváltoztatásra ítélt területrészeket, a meglévő és a tervezett infrastruktúra-hálózatokat. Az egyes területeken belül feltünteti a terület felhasználását veszélyeztető, ill. arra kiható tényezőket, különösen az alábányászottságot, a szennyezettséget, az árvíz-, erózió és csúszásveszély, a természetes és a mesterséges üregeket, a közműves szennyvízelvezetéssel ellátatlan területet, továbbá minden olyan tényezőt, amely a terület felhasználását vagy beépítését befolyásolja. Az ÁRT-vel nem rendelkező önkormányzatoknak 5 év alatt el kell készíttetniük és 10 évenként felülvizsgálni a szomszédos településekkel össze kell hangolni.
• a közterületeket, azok tagozódását, • a védett, a védelemre tervezett és a védő területeket, • a funkciójában megváltoztatásra ítélt területrészeket, • a meglévő és a tervezett infrastruktúra-hálózatokat. Az egyes területeken belül feltünteti a terület felhasználását veszélyeztető, ill. arra kiható tényezőket, különösen az alábányászottságot, a szennyezettséget, az árvíz-, erózió és csúszásveszély, a természetes és a mesterséges üregeket, a közműves szennyvízelvezetéssel ellátatlan területet, továbbá minden olyan tényezőt, amely a terület felhasználását vagy beépítését befolyásolja. Jóváhagyandó munkarésze a település igazgatási területének felhasználását meghatározó terv és műszaki leírás, kötelező alátámasztó munkarésze a tájrendezési, környezetalakítási, közlekedési, közművesítési és hírközlési javaslat 40. A szabályozási terv fogalma, jellemzése, jóváhagyás menete ,jóváhagyása, mi az amivel mindig együtt kell alkalmazni? Szabályozási terv: az a településrendezési terv, amely a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket megállapító építési előírásokat térképen, rajz formájában ábrázolja. szabályozási terv, helyi szabályozási előírások A település területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket megállapító építési előírásokat térképen, rajzi formában ábrázol. A szabályozási terv (korábban az általános szabályozási és övezeti terv M=1:4000, M=1:2000, M=1:1000 )a település teljes igazgatási területére, vagy külön-külön annak egyes - legalább telektömb nagyságú - területrészeire készülhet. Szabályozási tervet kell készíteni minden esetben • az újonnan beépítésre vagy jelentős átépítésre kerülő (pl. rehabilitációs) területekre • a természeti adottság, a településszerkezet, az építés, az építészeti örökség vagy a rendeltetés szempontjából különös figyelmet igénylő (pl. kiemelt üdülőterület, gyógyhely) területekre • minden más esetben amikor azt az építés helyi rendjének biztosítása egyébként szükségessé teszi. A szabályozási tervnek a településszerkezeti tervvel összhangban kell lennie, eltérés esetén módosítás szükséges A tervet a szükséges vízszintes, magassági és egyéb adatokat tartalmazó földmérési térképen kell ábrázolni. Méretaránya olyan kell legyen, hogy megállapításai az egyes telkekre, építési területekre és közterületekre egyértelműek legyenek. A szabályozási tervnek és szabályozási előírásnak tartalmaznia kell • bel- és külterületek lehatárolását (belterületi határvonal) • a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területeket, illetőleg az azokon belüli egyes területrészek (övezetek) • az egyes területrészeken belül a közterületek és az egyéb területek elkülönítését, • a közterületek belül a különböző célokat szolgáló területek (közút, köztér, közpark) • a közterületnek nem minősülő területeken belül a telkek (egy helyrajzi számon nyilvántartásba vett földterület), építési telkek (beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított és köz- vagy magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető telek), építési területek (nyomvonal jellegű létesítmény részére) kialakítására és beépítésére vonatkozó előírásokat. • védett és védelemre tervezett valamint a védő területeket, továbbá építményeket • infrastruktúra szabályozást igénylő elemeit • sajátos jogintézmények alkalmazásával érintett területrészek lehatárolását A helyi építési szabályzat és a szabályozási terv A közterületek, egyéb területek lehatárolását, az övezeteket, ill. az építési övezeteket, ezek határvonalait, a helyi építési szabályzatban szabályozási tervben kell megállapítani. A helyi építési szabályzat, önkormányzati rendelet. A szabályozási terv jóváhagyandó munkarészét az illetékes földhivatal hitelesített záradékolt állami földmérési alaptérképen kell elkészíteni. Fővárosnál: építési keretszabályzat és szabályozási keretterv van. A településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat véleményezési eljárásában érdekelt államigazgatási szerveket be kell vonni. Állásfoglalásukat 45 napon belül tehetik meg. A helyi építési szabályzatot és a hozzá tartozó szabályozási tervet együtt kell alkalmazni 41. Helyi építési szabályzat fogalma, feladata, tartalma, jóváhagyása? A helyi építési szabályzat és a szabályozási terv A közterületek, egyéb területek lehatárolását, az övezeteket, ill. az építési övezeteket, ezek határvonalait, a helyi építési szabályzatban szabályozási tervben kell megállapítani. A helyi építési szabályzat, önkormányzati rendelet. A szabályozási terv jóváhagyandó munkarészét az illetékes földhivatal hitelesített záradékolt állami földmérési alaptérképen kell elkészíteni. Fővárosnál: építési keretszabályzat és szabályozási keretterv van. A településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat véleményezési eljárásában érdekelt államigazgatási szerveket be kell vonni. Állásfoglalásukat 45 napon belül tehetik meg. Helyi építési szabályzat: az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelően megállapító és biztosító települési önkormányzati rendelet.
A településszerkezeti tervben kell meghatározni • a beépített és a beépítésre szánt, ill. a beépítésre nem szánt területeket,
15
16
42. Mi a telek ,mi az építési telek ,és mi az építési terület fogalma? Telek: egy helyrajzi számon nyilvántartásba vett földterület Építési telek: beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított és köz- vagy magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető telek. Építési terület: olyan telek vagy telkek csoportja, amely a nyomvonal jellegű építmények elhelyezésére szolgál 43. Az OTÉK 253/1997. (XII.20.) korm. Rend. Miben különbözik az OÉSZtől? Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet a többször módosított Országos Építésügyi Szabályzat helyére lép az épített környezet alakításáról és védelméről szóló új törvény (a továbbiakban építési törvény) egyik végrehajtási rendeleteként. • a korábbi OÉSZ (miniszteri rendelet volt) az OTÉK kormányrendeleti szint • új fogalmi meghatározások (pl. terület-felhasználási egység - jellemző rendeltetés szerinti területegysége, amelyen jellemző településfunkció van, építési övezet - terület-felhasználási egységeken belüli egyes területrészeken a felhasználás és építés feltételeit és módját meghatározó besorolás, homlokzatmagasság nem csak az utcai homlokzatra vonatkozik, minden oldalra. • egységes településrendezési fogalmak és jelkulcsok az összehasonlíthatóság, megfigyelhetőség miatt • egyforma súllyal kezeli az összes terület-felhasználási egységet (nem csak kiemelten a lakó- és a üdülőterületet), területfelhasználási egységek köre bővül • nem tesz különbséget a melléképület és főépület között - (vállalkozások melléképületben nem működhetnek) viszont külön felsorolja a melléképítményeket amely nem számít bele a beépített alapterületbe. • bevezeti a környezetterhelhetőség fogalmát és paramétereit • az építési telkek egyedi- és tömbtelekként történő megkülönböztetését eltörli. (tömbtelek és úszótelek fogalmakat a telekalakításról szóló rendelet tartalmazza majd) • bevezeti az építési hely fogalmát - meghatározott elő-, oldal- és hátsókerti (vagy kötelező) építési vonalakkal körülhatárolt telekterület. Az új szabályozás szerint a telek beépítési módját az építési hely telken való elhelyezkedése határozza meg, s nem az épület. Az építési helyen belül az övezeti előírások szerinti megengedett beépítettség mértékéig (telek beépíthetősége < építési hely) épület kötelező építési vonal hiányában bárhova elhelyezhető lesz. • bevezeti az akadálymentes környezetet általános követelményként • az otthon céljára szolgáló épületek részletes helyiség előírásai megszűnnek. • meglévő építmények rendeltetés módosítása új előírás • új részletszabályok: - gáznemű égéstermék elvezetésének szerkezetei (kémény, füstcsatorna), - gázberendezés égéstermékének homlokzati kivezetési feltételei, - felvonó, mozgólépcső, mozgójárda, - helyiségek méretei kialakítása, - természetes, mesterséges szellőzés, - lépcsőház, szabadlépcső, - tisztálkodó helyiség és illemhely, - építmények önálló rendeltetési egységek általános előírásai, - lakás, Az OTÉK szerint a településrendezési eszközök a településrendezési tervek (településszerkezeti és szabályozási terv) illetőleg a helyi építési szabályzat. A területfelhasználási egységek területeit közterületekre és egyéb területekre továbbá azokat övezet-(ek)re, ill. építési övezetekbe kell sorolni. Az építési övezetre vonakozóan meg kell határozni • a szabályozási-, övezeti határvonalakat, • a kialakítható legkisebb telekterületméretet, • a beépítési módot az építési vonalakkal, • a beépítettség módot építési vonalakkal, • a beépítettség megengedett legnagyobb mértékét, • a legkisebb, legnagyobb építmény magasságot, • a közművesítettség mértékét, • a zölfelület legkisebb mértékét • a szennyezettségi értéket Az övezetekre, építési övezetekre vonatkozóan meg kell határozni a felhasználás kizárólagosságát, a helyi sajátosságok megőrzése, építészeti karakter jellemzőit • nyomvonal jellegű építmények és műtárgyak előírásait 44. Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek építési szempontból? Városok és községek igazgatási területét bel- és külterületbe kell sorolni. Építési szempontból az igazgatási területet - beépítésre szánt - beépítettsége legalább 10 % beépítésre nem szánt területbe - beépítettsége max 5 %. -lakó -közlekedési -vegyes -zöld -gazdasági -erdő -üdülő -mezőgazdasági -üdülő -egyéb terület
17
különleges terület Beépítésre szánt területek (3) Az igazgatási terület a) beépítésre szánt területeit az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint 1. lakó-, 1.1. nagyvárosias lakó-, 1.2. kisvárosias lakó-, 1.3. kertvárosias lakó-, 1.4. falusias lakó-, 2. vegyes-, 2.1. településközpont vegyes-, 2.2. központi vegyes-, 3. gazdasági-, 3.1. kereskedelmi, szolgáltató-, 3.2. ipari-, 4. üdülő-, 4.1. üdülőházas-, 4.2. hétvégiházas-, valamint 5. különleges-, b) beépítésre nem szánt területeit 1. közlekedési- és közműelhelyezési, hírközlési-, 2. zöld-, 3. erdő-, 3.1. védelmi erdő, 3.2. gazdasági erdő, 3.3. egészségügyi-szociális, turisztikai erdő, 3.4. oktatási-kutatási erdő, 4. mezőgazdasági-, illetőleg 5. egyéb területeként (területfelhasználási egységként) lehet megkülönböztetni. (4) A területfelhasználási egységekre vonatkozóan meg kell határozni a szintterület-sűrűség mértékét Lakóterület (nagyvárosias, kisvárosias, kertvárosias, falusias lakóterület) A lakóterületen általában elhelyezhetők: 1. lakóépület, 2. termelő kertgazdasági építmény, 3. a terület ellátását szolgáló üzleti kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó ép. 4. kézműipari építmény, 5. igazgatási, egyházi, művelődési és nevelési-oktatási, egészségügyi szociális épület, 6. sportépítmény 7. üzemanyagtöltő, 8. nem zavaró üzleti építmény a telek közterületi határvonala felé eső 10 m-es mélységű területrészén - árnyékszék, állattartó épület, álltakifutó, trágyatároló, komposztáló siló, valamint ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény nem helyezhető el. Nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
Beépítésre nem szánt területek Közlekedési terület országos közutak, a helyi önkormányzati közutak, a fő és gyűjtőutak, csomópontok, vasút, vízi,vasúti és légi közlekedés, közúti, vasúti, vízi és légi közlekedés, szállítási intézmények, határátkelők min. építési terület (szabályozási szélesség): • autópálya, autóút 60 m • I. rendű főút 40 m • II. rendű főút 30 m • gyűjtőút 22 m Helikopterállomás víz felett létesített, vagy más építmény tetején is elhelyezhető. Zöldterület A zöldterület a település belterületének beépítésre nem szánt állandóan növényzettel fedett, közhasználatú része (közpark, közkert) A közparkban elhelyezhetők: • pihenés, testedzés építményei • vendéglátás, idegenforgalom
18
• ismeretterjesztés építménye • terület fenntartásárhoz szükséges építmények Közparkban az épületek által elfoglat építési terület felső határértéke a közpark területének 0,02-a Erdőterület Elsődleges rendeltetés szerint: 1. gazdasági 2. védelmi 3. egészségügyi-szociális 4. oktatási-kutatási Elhelyezhetők a területen: • védelmi erdőben semmi • a 10 000 m2-t meghaladó területnagyságú telken 0,5 %-os beépítettséggel az gazdasági és oktatási-kutatási, 5 %-os beépítettséggel egészségügyi-szociális turisztikai erdő különleges rendeltetésének megfelelő (erdészház, vadászház tb.) Mezőgazdasági terület Mezőgazdasági területen növénytermesztés és állattenyésztés, termékfeldolgozás, tárolás, lakó és szállás építmények helyezhetők el. • 720 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad • 720-1500 m2 területnagyságu telken 3 %-os beépítettséggel egy gazdasági épület, és terepszint alatti építmény (pince) • az 1500 m2-t meghaladó területű telken építmény 3 %-os beépítettséggel A lakóépület szőlő, gyümölcsös- és kert művelési ág esetén 3000 m2, egyéb művelési ág esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhető el 1,5 % beépítettséggel Különálló lakóépület építménymagassága max. 7,5 m lehet. Vízgazdálkodási terület Vízmedrek, és vízgazdálkodási területek, bányászattal kapcsolatos üzemi építmények, telepek, szilárd és a folyékony nem veszélyes települési (kommunális és termelési terület), veszélyes hulladékok elhelyezésére terület. 45. Mit nevezünk építménynek, mi az építménymagasság, mi az építmények közti távolság? Építmény (az épület, műtárgy gyűjtőfogalma): a rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a talaj, a víz vagy az azok feletti légtér természetes állapotának tartós megváltoztatásával, beépítésével jön létre. Épület: olyan építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés céljából, a gáz, a folyadék és az egyéb ömlesztett anyag tárolására és szállítására szolgáló műszaki alkotások (műtárgyak) kivételével.
c) A III–V. tűzállósági fokozató (fa- vagy más éghető anyagú külső térelhatároló szerkezetű, falazatú, héjazatú) és legfeljebb 7,50 m építménymagasságú építményekkel legfeljebb 12 egymás melletti építési telek építhető be az a) pont előírásai szerint. Az ilyen építmánysorok szélső építményei között legláabb 16 m-es tűztávolságot kell kialakítani, amelyen belül azonban – az "A" és a "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények kivételével – az I–III. tűzállósági fokozatú (nem éghető anyagú külső térelhatároló szerkezetű, falazatú, héjazatú) építmény elhelyezhető. (3) Egy építési telken belül a "D"–"E" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények között tűztávolságot nem kell tartani, ha a tűzvédelemre vonatkozó általános érvényű hatósági előírások szerint ezeknek az építményeknek az alapterülete összesíthető és egy tűzszakaszba sorolható. (4) A fertőzésveszély, a szaghatás, a rovarfertőzés csökkentése érdekében az egyes építmények, illetőleg homlokzati nyílászáróik közötti legkisebb távolságot az egészségügyi szakhatóság eseti előírása alapján kell meghatározni. (5) Az állattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények építési telken való elhelyezésénél irányadó védőtávolságokat és más építési feltételeket – a közegészségügyi és az állategészségügyi, továbbá a környezetvédelmi követelmények meghatározásával – az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendeletben kell megállapítani. A helyi rendelet kiadásáig az említett követelményeket az egészségügyi szakhatóság eseti előírása alapján kell meghatározni. (6) Országos közút beépítésre nem szánt területen lévő szakasza mentén annak tengelyétől számított 50 m – autópálya, autóút esetén 100 m – távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el. (7) Országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától számított 50 m, továbbá a környezeti hatásvizsgálathoz kötött vasúti létesítmények esetében 100 m távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el. 37. § (1) Épületnek a szomszédos telekkel közös határvonalán vagy attól 3 m-en belül álló és a telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró homlokzati falában és a vízszintessel 30°-nál nagyobb szöget bezáró tetőfelületén nyílászárót, nyílást, szellőzőt – a szellőzőkürtő, a tetőkibúvó és a (4) bekezdésben említettek kivételével – létesíteni nem szabad. (2) A szomszédos telekkel közös határvonalon álló határfalban (tűzfalban) kiképzett légaknára kizárólag nem huzamos tartózkodás célját szolgáló és nem tűzveszélyes anyag tárolására igénybe vett mellékhelyiségek szellőzői vagy a helyiség alapterület legfeljebb 1/10-ed részének megfelelő nyílófelületű szellőzőablakai nyithatók, a szellőzésre vonatkozó általános előírások megtartásával és legalább 1,80 m-es mellvédmagassággal. (3) Az oldalhatáron álló beépítési módú telken az oldalhatáron álló épület esetén, annak eresze a terepcsatlakozás felett legalább 2 m magasságban és legfeljebb 0,5 m-re a szomszédos ingatlanra átnyúlhat a csapadékvíz saját telekre való visszavezetésével. (4) Az épületnek a telek oldalhatárán vagy attól 3 m-en belül álló és a telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró homlokzati falában és a vízszintessel 30°-nál nagyobb szöget bezáró tetőfelületén csak mellékhelyiségek, legalább 1,80 m-es mellvédmagasságú és helyiségenként legfeljebb 1 db 0,40 m2 nyíló felületű szellőzőablaka, szellőzőnyílása lehet. Az épület pinceszintjén és alagsori szintjén lévő helyiségeinek, tereinek nyílásai, nyílászárói, szellőzői a telek oldalhatárán vagy a telek oldalhatárától 1 m-en belül álló határfalán nem lehetnek
Építménymagasság ("H"): Az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építménykontúrvonalára állított függőleges síkra vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (FIL) eredő érték. Az építménymagasság megállapítása során: a) az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezete felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, b) az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani - a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével - mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra, vagy érintővonalra az építmény irányában legfeljebb 6 m magasságig emelkedő 45 fok alatt vont sík fölé emelkednek, ezen épületrészeknek az illető homlokzat felületi síkjára ugyancsak 45 fok alatt vont - az előzővel párhuzamos - síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával. c) a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzatfelületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kivűl kell hagyni, d) az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni. Az építmény egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani. Építmények közötti legkisebb távolság 36. § (1) Az "A", "B" és "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények között, továbbá az ezekkel szomszédos más rendeltetésű építmények egymással szembenálló oldalhomlokzatai közötti tűztávolságot a tűzvédelmi szakhatóság előírása alapján kell meghatározni. (2) A szomszédos telkeken az (1) bekezdésben nem említett ("D" és "E" tűzveszélyességi osztályba tartozó) építmények közötti legkisebb távolságot a következők szerint kell meghatározni. a) Az építmények homlokzatai közül a nagyobb építménymagasság mértékének megfelelő távolságot kell figyelembe venni, de ez az érték – a b) és a c) pontban, továbbá a (4) bekezdésben említett esetek kivételével – nem lehet kisebb – sem az építési telekre előírt (megengedett) legnagyobb építménymagasság mértékénél, – sem pedig 6 m-nél. A helyi építési szabályzat, ha a kialakult állapot indokolja, ettől eltérő mértéket is megállapíthat. b) Az I–III. tűzállósági fokozatú (nem éghető anyagú külső térelhatároló szerkezetű, falazatú, burkolatú, héjazatú) építmények nyílás nélküli tűzfalai bármilyen távolságra elhelyezhetők egymástól.
19
20
