TARTALOM 1.
A Szo¨vetse´g rendeltete´se e´s alapveto˝ biztonsa´gi feladatai
2
2.
A transzatlanti partnerse´g le´nyege
6
3.
A ve´delmi ke´pesse´gek ero˝sı´te´se
9
4.
A NATO ero˝inek megva´ltozott szerepe
12
5.
A biztonsa´g kiterjeszte´se a partnerse´gen keresztu¨l
16
6.
A Szo¨vetse´g megnyita´sa u´j tagok elo˝tt
20
7.
´ j kapcsolatok kialakı´ta´sa Oroszorsza´ggal U
22
8.
Megku¨lo¨nbo¨ztetett partnerse´g Ukrajna´val
26
9.
Pa´rbesze´d a mediterra´n orsza´gokkal
28
10.
Be´kefenntarta´s e´s va´lsa´gkezele´s
30
11.
Reaga´la´s polga´ri vesze´lyhelyzetekre
34
12.
Tudoma´nyos e´s ko¨rnyezetve´delmi egyu¨ttmu˝ko¨de´s
36
13.
A NATO mu˝ko¨de´se
40
14.
Va´ltoza´s e´s folyamatossa´g
44
1
A Szo¨vetse´g rendeltete´se e´s alapveto˝ biztonsa´gi feladatai
´ szak-atlanti Szo¨vetse´g alapveto˝ rendeltete´se, Az E hogy az ENSZ Alapokma´ nya´ nak megfelelo˝ en ve´delmezze euro´pai e´s e´szak-amerikai tagjainak szabadsa´ga´t e´s biztonsa´ga´t. Ennek ele´re´se´nek e´rdeke´ben a Szo¨vetse´g, a tagorsza´gokat e´rinto˝ biztonsa´ gi kihı´va´ sok terme´ szete´ to˝ l fu¨ ggo˝ en haszna´lja fel politikai befolya´sa´t vagy katonai ke´ pesse´ geit. A strate´ giai ko¨ rnyezet megva´ ltoza´sa´val ugyancsak a´talakula´son ment keresztu¨l a Szo¨vetse´g reaga´la´sa a biztonsa´gi kihı´va´sokra. A NATO tova´bbra is fenntartja a az euro´- atlanti te´rse´gben a stabilita´st, e´s olyan fejlo˝de´sen megy keresztu¨l, amely leheto˝ve´ teszi, hogy hagyoma´nyos felelo˝sse´gi teru¨lete´n kı´vu¨l olyan u´j fenyegete´sekkel szemben is felle´phessen, mint a terrorizmus e´s ma´s biztonsa´gi kihı´va´sok. Az E´ szak-atlanti Szerzo˝de´s Szervezete (NATO) egyike azon kulcsfontossa´ gu´ struktu´ ra´ knak, amelyeken keresztu¨l a taga´llamok megvalo´sı´tja´k biztonsa´gi ce´lkitu˝ze´seiket. Korma´nyko¨zi szervezetro˝l van szo´, amelyben a tagok mego˝rzik teljes szuverenita´sukat e´s fu¨ggetlense´gu¨ket, illetve olyan fo´rumro´l, amelyben a tagorsza´gok ko¨zo¨s konzulta´cio´t ko¨veto˝en do¨ntenek a biztonsa´gukat e´rinto˝ ke´rde´sekben. A NATO struktu´ra´i elo˝segı´tik a folyamatos konzulta´cio´t, egyeztete´st e´s egyu¨ttmu˝ko¨de´st a tagok ko¨zo¨tt a biztonsa´g politikai, gazdasa´gi e´s egye´b vetu¨leteiben, valamint az egyu¨ttmu˝ko¨de´st olyan nem katonai teru¨ leteken, mint a tudoma´ ny, az informatika, ko¨rnyezetve´delem e´s a katasztro´fa-elha´rı´ta´s. A NATO 12 alapı´to´ja´t – Belgiumot, Kanada´t, Da´nia´t, Franciaorsza´got, Izlandot, Olaszorsza´got, Luxemburgot, Hollandia´t, Norve´gia´t, Portuga´lia´t, az Egyesu¨lt Kira´lysa´got e´s az Egyesu¨lt A´llamokat – az o¨t bo˝vı´te´si ko¨r sora´n Go¨ro¨gorsza´g e´s To¨ro¨korsza´g (1952), Ne´metorsza´g (1955), Spanyolorsza´g (1982), a Cseh Ko¨ zta´ rsasa´ g, Magyarorsza´ g e´ s Lengyelorsza´ g (1999) ko¨vette e´s a leguto´bbi bo˝vı´te´si fordulo´ban csatlakozott hozza´ juk Bulga´ ria, E´ sztorsza´ g, Lettorsza´ g, Litva´ nia, Roma´ nia, Szlova´ kia e´ s Szlove´nia is (2004).
Kollektı´v ve´delem A Szo¨vetse´g mu˝ko¨de´se´nek alapelve, hogy az egyes tagorsza´ gok biztonsa´ ga valamennyi taga´ llam biztonsa´ ga´ to´ l fu¨ gg. Ha valamelyiku¨ k
2
>1
biztonsa´ga´t fenyegete´s e´ri, az egyben mindenkit e´rint. A NATO alapı´to´ okirata, a Washingtoni Szerzo˝ de´ s ala´´ı ra´ sa´ val minden tagorsza´ g ko¨telezettse´get va´llal arra, hogy egyara´nt osztozik a kocka´zatokban e´s feladatokban e´s a kollektı´v ve´delemhez fu˝zo˝do˝ elo˝nyo¨kben. Ez egyben azt is jelenti, hogy imma´ron ko¨zo¨sen teszik azt, amit az egyes orsza´gok a ve´delmi terveze´s e´s az elo˝ke´szu¨letek egyes teru¨leteivel kapcsolatban addig egyedu¨l ve´geztek. A hadero˝k sza´ma´ra a hate´kony ko¨zo¨s gyakorlatoza´ shoz e´ s munka´ hoz biztosı´tott eszko¨zo¨k ko¨ltse´geit is ko¨zo¨sen viselik a tagok. Minden egyes orsza´g mego˝rzi fu¨ggetlense´ge´t e´s do¨nte´shozatali szabadsa´ga´t, ugyanakkor a ko¨zo¨s terveze´ snek e´ s az ero˝ forra´ sok megoszta´ sa´ nak ko¨szo¨nheto˝en a biztonsa´gnak sokkal magasabb foka´t e´lvezhetik, mint amilyet egyedu¨l tudtak volna ele´rni, ami tova´bbra is alapja´t ke´pezi a NATO-n belu¨li biztonsa´gi egyu¨ttmu˝ko¨de´snek.
A transzatlanti kapcsolat A washingtoni szerzo˝de´s ala´´ıra´sa 1949-ben minden modernkori elo˝zme´nyt ne´lku¨lo¨zo¨tt; nemcsak, hogy cso¨ kkentette a ku¨ lso˝ agresszio´ kocka´ zata´ t, de fokozatosan ko¨zelebb is hozott olyan nagy euro´pai orsza´gokat, amelyek kora´bban to¨bbszo¨r ha´boru´ztak egyma´s ellen, biztosı´tva azt, hogy a ko¨ztu¨k to¨bbe´ ne a´lljon fenn a katonai konfliktus vesze´lye. Ezek az orsza´ gok ezentu´ l egyma´ sra ta´ maszkodtak e´ s osztoztak egyma´ s biztonsa´ ga´ ban, e´ s jo´ le´ tu¨ k no¨vele´se e´rdeke´ben sza´mos egye´b teru¨leten is hate´konyan tudtak egyu¨ttmu˝ko¨dni. De a washingtoni szerzo˝de´s jelento˝se´ge me´g ezen is tu´lmutatott. Biztonsa´ gi partnerse´ get teremtett a Szo¨ vetse´ g euro´pai tagjai e´s az Egyesu¨lt A´ llamok, valamint Kanada ko¨zo¨tt e´s eza´ltal le´trehozta az Euro´pa e´s E´szak-Amerika ko¨zo¨tti a´llando´ transzatlanti kapcsolatot.
A NATO a´talakula´sa A Szo¨vetse´g 1949. e´vi le´trehoza´sakor a Szovjetunio´t tartotta´k a Nyugat-Euro´pa szabadsa´ga´t e´s fu¨ggetlense´ge´t vesze´lyezteto˝ elso˝dleges te´nyezo˝nek. A kommunista ideolo´gia, politikai ce´ljai e´s mo´dszerei, valamint katonai ke´pesse´gei - ba´rmi is volt a Szovjetunio´ valo´di ce´lja - azt jelentette´k, hogy
euro´ -atlanti biztonsa´ got megero˝ sı´to˝ leghate´ konyabb eszko¨zt. Ma´ra a NATO sokkal to¨bb, mint egy egyszeru˝ ve´delmi szo¨vetse´g. Kezet nyu´jtott kora´bbi ellenfeleinek e´s most azon dolgozik, hogy szerte az euro´-atlanti te´rse´gben e´pı´tse e´s mego˝rizze a be´ke´t e´s biztonsa´got. Ennek e´rdeke´ben a Szo¨vetse´g egyre to¨bb feladatot va´llal, valamint rugalmas, innovatı´v e´s pragmatikus va´laszokat keres az elkeru¨ lhetetlenu¨ l bonyolult ke´ rde´ sek megolda´ sa´ ra. Ennek folyamata´ban tova´bbi megero˝sı´te´st nyert a NATO ko¨zponti szerepe az euro´-atlanti te´rse´g biztonsa´ga´nak garanta´la´sa´ban e´s u´jabb partnerorsza´gok ke´rte´k felve´telu¨ket a Szo¨vetse´gbe. Ha´rom ko¨ze´p-kelet euro´pai orsza´g – a Cseh Ko¨zta´rsasa´g, Magyarorsza´g e´s Lengyelorsza´g – ma´r 1999-ben ele´rte ezt a ce´lt , mı´g tova´bbi he´t orsza´g Bulga´ ria, E´ sztorsza´ g, Lettorsza´ g, Litva´ nia, Roma´nia, Szlova´kia e´s Szlove´nia – 2004-ben va´lt a NATO tagja´va´. egyetlen nyugati orsza´g korma´nyzata sem engedhette meg maga´nak, hogy figyelmen kı´vu¨l hagyja a konfliktus leheto˝ se´ ge´ t. Ennek eredme´ nyeke´ nt, 1949-to˝ l az 1980-as e´ vek ve´ ge´ ig – a hidegha´boru´ke´nt ismert ido˝szakban – a Szo¨vetse´g fo˝ feladata az volt, hogy megfelelo˝ katonai ke´ pesse´ geket biztosı´tva megve´ dje tagjait ba´rmilyen, a Szovjetunio´ e´s a Varso´i Szerzo˝de´s re´sze´ro˝l e´rkezo˝ agresszio´ ellen. Az ez ido˝ alatt, a NATO a´ltal a tagok sza´ma´ra biztosı´tott stabilita´s hozza´segı´tette Nyugat-Euro´pa ege´sze´t ahhoz, hogy a ma´sodik vila´gha´boru´t ko¨veto˝en u´jra megteremtse a jo´le´tet, hogy a gazdasa´g fejlo˝de´se sza´ma´ra le´tfontossa´gu´ bizalom e´s kisza´mı´thato´sa´g le´gko¨re uralkodje´k. A NATO-tagorsza´gok a´ltal elfogadott politika a va´ ltozo´ strate´ giai ko¨ rnyezetnek megfelelo˝ en folyamatos fejlo˝ de´ sen ment keresztu¨ l. A hidegha´boru´ ve´ge o´ta a Szo¨vetse´g politika´ja e´s struktu´ra´i alapveto˝ va´ltoza´son mentek keresztu¨l, amelyek tu¨kro¨zte´k az euro´pai politikai e´s katonai ko¨rnyezetben ve´gbement teme´rdek va´ltoza´st e´s az u´jonnan felmeru¨lt biztonsa´gi fenyegete´seket. Ezen tu´lmeno˝en a ve´delem felfoga´sa sze´lesebb e´rtelmet nyert, amely imma´ ron maga´ ban foglalja a pa´ rbesze´ det e´ s gyakorlati egyu¨ ttmu˝ ko¨ de´ st a Szo¨vetse´ghez nem tartozo´ orsza´gokkal, mint az
A NATO elmu´lt e´vtizedbe´li a´talakula´sa´t to¨bb jo¨vo˝be la´to´ kezdeme´nyeze´s jellemezte, mely konkre´t, rendkı´vu¨l praktikus va´laszt nyu´jtott az u´j biztonsa´gi kihı´va´ sokra e´ s a hidegha´ boru´ uta´ ni ido˝ szak leheto˝se´geire. Ezek ko¨ze´ tartozik a Partnerse´g a Be´ke´e´rt kezdeme´nyeze´s, az Oroszorsza´ggal e´s Ukrajna´ val le´ tesu¨ lt ku¨ lo¨ nleges kapcsolatok, a mediterra´n orsza´gokkal folytatott pa´rbesze´d, az aspira´ ns orsza´ gok ta´ mogata´ sa´ ra a NATOsztenderdek ele´re´se e´rdeke´ben le´trehozott Tagsa´gi Akcio´terv, az Euro´pai Unio´val, az EBESZ-szel e´s az ENSZ-szel folytatott e´rdemi egyu¨ttmu˝ko¨de´s. A NATO aktı´van foglalkozik a kialakulo´ biztonsa´gi kihı´va´sokkal, e´s vezeto˝ szerepet to¨lt be a Balka´non folyo´ va´lsa´gkezelo˝ mu˝veletekben, valamint ke´szen a´ll arra, hogy , ahol e´s amikor szu¨kse´ges, az euroatlanti te´rse´gen tu´l is felle´pjen a terrorizmus e´s ma´s fenyegete´sek ellen. Ezen felu¨l a NATO tova´bb fejleszti e´s igazı´tja ki ke´pesse´geit, hogy ke´pes legyen u´jabb ku¨ldete´sek felva´llala´sa´ra. Ennek e´rdeke´ben a 2002. novemberi pra´gai csu´cstala´lkozo´n ha´rom kulcsfontossa´gu´ kezdeme´nyeze´st indı´tott u´tja´ra: le´trehozta a NATO Reaga´lo´ Ero˝ket, hata´rozott a parancsnoki struktu´ra reformja´ro´l e´s u´tja´ra indı´totta a Pra´gai Ke´pesse´gek Ko¨telezettse´gva´llala´st, melyek ce´lja a hia´nyossa´gok kiku¨szo¨bo¨le´se az egyes orsza´gok egye´ni va´llala´sain e´s
3
egyu¨ ttmu˝ ko¨ de´ sen alapulo´ kezdeme´ nyeze´ sein keresztu¨l.
Alapveto˝ biztonsa´gi feladatok A Szo¨ vetse´ g Strate´ giai Koncepcio´ ja, amely a szervezet ce´lkitu˝ze´seinek e´s alapveto˝ biztonsa´gi feladatainak hivatalos meghata´roza´sa, u´tmutata´ssal szolga´l a megfogalmazott ce´lok e´s feladatok ele´re´se e´ rdeke´ ben alkalmazhato´ politikai e´ s katonai eszko¨zo¨kre vonatkozo´an. A dokumentum elso˝ ´ızben, 1991-ben to¨ rte´ nt nyilva´ nossa´ gra hozatalakor egye´ rtelmu˝ szakı´ta´ st jelentett a mu´ lttal. A hidegha´boru´ sora´n a hasonlo´an e´rze´keny strate´giaiterveze´si dokumentumok e´rtheto˝ mo´don titkosak voltak. A NATO jelenleg e´rve´nyben le´vo˝, 1999-ben kiadott Strate´ giai Koncepcio´ ja a Szo¨ vetse´ get e´ rinto˝ biztonsa´gi fenyegete´st „to¨bb ira´nybo´l e´rkezo˝nek e´s nehezen elo˝re jelezheto˝nek” mino˝sı´ti, e´s a Szo¨vetse´g alapveto˝ biztonsa´ gi feladatait a ko¨ vetkezo˝ kben hata´rozza meg: • a stabilita´s alapjainak biztosı´ta´sa az Euro´-atlanti te´rse´gben; • biztonsa´ggal kapcsolatos konzulta´cio´s fo´rumke´nt szolga´la´s; • ba´ rmely NATO tagorsza´ got e´ rinto˝ fenyegeto˝ agresszio´ elleni elrettente´s, illetve ve´delem; • hozza´ja´rula´s a hate´kony konfliktus megelo˝ze´shez e´s aktı´v re´szve´tel a va´lsa´gkezele´sben; valamint • a mine´l sze´lesebb ko¨ru˝ partnerse´g, egyu¨ttmu˝ko¨de´s e´s pa´rbesze´d elo˝mozdı´ta´sa az Euro´-atlanti te´rse´g to¨bbi orsza´ga´val. Felme´rve az elo˝re la´thato´ biztonsa´gi kihı´va´sokat e´s kocka´zatokat, az 1999. e´vi Strate´giai Koncepcio´ arra a mega´llapı´ta´sra jutott, hogy a strate´giai ko¨rnyezet a´ltala´ban tova´bbra is pozitı´v ira´nyban fog va´ltozni, e´s hogy a Szo¨vetse´g – a to¨bbi szervezettel egyetemben – a hidegha´boru´ befejeze´se´t ko¨veto˝en, le´tfontossa´gu´ szerepet ja´tszott az euro´-atlanti biztonsa´g megero˝sı´te´se´ben.
4
Annak ellene´re azonban, hogy a hagyoma´nyos ha´boru´ vesze´lye Euro´pa´ban ma´ra gyakorlatilag eltu˝nt, a Szo¨vetse´g tagjai e´s ma´s, az euro´-atlanti te´rse´gbe tartozo´ orsza´gok ma´s fajta kocka´zatokkal e´s bizonytalansa´gi te´nyezo˝kkel tala´lja´k magukat szemben, melyek ko¨ zo¨ tt szerepel az etnikai konfliktus, az emberi jogok megse´rte´se, a politikai e´ s gazdasa´ gi instabilita´ s. Ezen tu´ lmeno˝ en a nuklea´ris, biolo´giai e´s vegyi fegyverek, valamint ce´ lba juttato´ eszko¨ zeik elterjede´ se ad okot aggodalomra, a technolo´gia sze´les ko¨ru˝ elterjede´se pedig oda vezethet, hogy a potencia´lis ellenfe´l is ko¨nnyebben fe´rhet hozza´ magas fejlettse´gi foku´ katonai ke´pesse´gekhez. Ezen tu´lmeno˝en, a Szo¨vetse´g biztonsa´ga tekintettel kell, hogy legyen a globa´lis ko¨rnyezetre, hiszen olyan sze´ lesebb ko¨ ru˝ kocka´ zatok fenyegetnek. mint a terrorcselekme´ nyek, a szabota´zs, a szervezett bu˝no¨ze´s e´s a le´tfontossa´gu´ ero˝forra´sok uta´npo´tla´sa´nak a megzavara´sa. Az 1999. e´vi Strate´giai Koncepcio´ kiada´sa o´ta eltelt ido˝ ben, e´ s az Egyesu¨ lt A´ llamok ellen 2001. szeptembere´ ben elko¨ vetett terrorta´ mada´ sok fe´nye´ben, a terrorizmus fenyegete´se´t e´s a kudarcot vallott a´llamok a´ltal ke´pviselt kocka´zatot alapjaiban kellett felu¨lvizsga´lni.
Az 5. cikk elso˝ alkalmaza´sa Az 5. cikk a washingtoni szerzo˝de´s, a NATO alapı´to´ okirata´nak magva, melynek e´rtelme´ben ba´rmely szo¨vetse´ges elleni fegyveres ta´mada´st u´gy kell tekinteni, mint ha az o¨sszes szo¨vetse´gest ta´madta´k volna meg. Az 5. cikk alkalmaza´sa esete´n az egyes szo¨vetse´gesek, a to¨bbi tagorsza´ggal konzulta´lva do¨ntik el, hogy hogyan tudnak a leghate´konyabb mo´ don hozza´ ja´ rulni az e´ szak-atlanti te´ rse´ g biztonsa´g helyrea´llı´ta´sa´hoz e´s fenntarta´sa´hoz, belee´ rtve a katonai ero˝ alkalmaza´ sa´ nak a leheto˝se´ge´t is. Az 5. cikket elso˝ alkalommal 2001. szeptember 12-e´n le´ptette´k e´letbe, egy nappal az Egyesu¨lt A´llamok ellen szeptember 11-e´n elko¨vetett terrorta´mada´ sokat ko¨ veto˝ en. A do¨ nte´ s kezdetben ideiglenes maradt mindaddig, mı´g el nem do˝lt, hogy a ta´mada´sokat ku¨lfo¨ldro˝l szervezte´k. Ez 2001. okto´ber 2-a´n nyert ve´gso˝ bizonysa´got, amikor az Egyesu¨ lt A´ llamok hato´ sa´ gai az E´ szak-atlanti Tana´ cs elo˝ tt bemutatta´ k a nyomozati eredme´nyeket, melyek szerint a ta´mada´soke´rt az al-Kaida terrorha´lo´zat volt felelo˝s.
inte´ zkede´ s megte´ tele´ ro˝ l do¨ nto¨ tt. Ezek ko¨ ze´ tartozott a hı´rszerze´sek ko¨zo¨tti informa´cio´csere e´s egyu¨ttmu˝ko¨de´s fokoza´sa, felte´tel ne´lku¨li a´trepu¨le´si e´s kiko¨to˝ valamint repu¨lo˝te´r haszna´lati engede´lyek az USA, valamint a szo¨vetse´gesek sza´ma´ra a terrorizmus elleni mu˝veletek sora´n, a NATO a´llando´ tengere´szeti ero˝inek felvonula´sa a Fo¨ldko¨zi-tenger keleti re´sze´n, valamint a NATO korai le´gi elo˝rejelzo˝ e´ s figyelmezteto˝ repu¨ lo˝ ge´ peinek (AWACS) telepı´te´se az Egyesu¨lt A´llamok le´gtere´be. Ezen tu´ lmeno˝ en, az egyes szo¨ vetse´ gesek az USA ke´re´se´re, ereju¨k e´s ke´pesse´geik szerint ja´rulnak hozza´ a ko¨zo¨s ero˝feszı´te´shez. A segı´tse´gnyu´jta´s ko¨re´be tartozik a katonai ta´mogata´s is, valamint a terrorista szervezetek beve´teleit korla´tozo´ jogi e´s pe´nzu¨gyi inte´zkede´sek.
Okto´ber 4-e´n a szo¨vetse´gesek to¨bb, az USA vezette terrorizmus elleni kampa´nyt ta´mogato´
5
A transzatlanti partnerse´g le´nyege
A NATO szerepe a tagok biztonsa´ga´nak garanta´la´sa´ban, e´s a biztonsa´g e´s stabilita´s kiterjeszte´se e´rdeke´ben va´llalt u´j feladatok az euro´pai e´s e´szakamerikai szo¨vetse´gesek ko¨zo¨tt hosszu´ ideje fenna´llo´ partnerse´gen alapulnak. A ma´sodik vila´gha´boru´ pusztı´ta´sa´nak eredme´nyeke´nt az euro´pai orsza´gok biztonsa´guk szavatola´sa´ban nagyme´rte´kben voltak ke´nytelenek az Egyesu¨lt A´llamokra e´s Kanada´ra ta´maszkodni. Az e´szak-amerikai szo¨vetse´ges nagy le´tsza´mu´ hadero˝t a´lloma´soztatott Euro´pa teru¨lete´n. Ezek az ero˝k a Szo¨vetse´g fenna´lla´sa´nak kezdeteito˝l fogva le´ tfontossa´ gu´ szerepet ja´ tszottak Euro´ pa biztonsa´ga´nak szavatola´sa´ban – ez a szerep ma is a transzatlanti biztonsa´ g alapja, e´ s a Szo¨ vetse´ g elengedhetetlenu¨l fontos alappille´re. Az Euro´pa´ban a´lloma´sozo´ e´szak-amerikai katona´k sza´ma az e´vek sora´n folyamatosan cso¨kkent. Az Euro´pa ve´delme´t szolga´lo´ ero˝k zo¨me´t ma´r hosszu´ e´vek o´ta az euro´pai szo¨vetse´gesek biztosı´tja´k. So˝t, a legto¨bb NATO-vezette be´kefenntarto´ misszio´t a Balka´non az euro´pai szo¨vetse´gesek katona´i teszik ki, jelento˝s me´rte´kben megero˝sı´tve a partner e´s egye´b nem-NATO-tagorsza´gok katona´ival. Mindennek ellene´re az Egyesu¨lt A´llamok tova´bbra is ara´nytalanul sok terhet va´llal a Szo¨vetse´g biztonsa´ ga´ nak biztosı´ta´ sa´ bo´ l, e´ s a Szo¨ vetse´ gi teve´kenyse´ge´e´rt valo´ felelo˝sse´g va´llala´sa´bo´l, ami az Egyesu¨lt A´llamok e´s a to¨bbi szo¨vetse´ges katonai ke´pesse´gei ko¨zo¨tti egyensu´ly hia´nya´ra vezetheto˝ vissza. Kihaszna´lva a hidegha´boru´ uta´ni e´vek be´ke´je´t a 90- es e´vek eleje´n, az euro´pai szo¨vetse´gesek e´s
6
>2
Kanada nem eszko¨zo¨lte azokat a beruha´za´sokat, amelyek szu¨kse´gesek lettek volna a hadseregnek az u´j kihı´va´sokra valo´ felke´szı´te´se´hez. ´Igy o˝k to¨bb fontos teru¨leten, mint pe´lda´ul a hadero˝k gyors bevete´se´t szolga´lo´ le´gi sza´llı´ta´s, a mu˝holdas kommunika´cio´ e´s egye´b fejlett technolo´giai ke´rde´sekben tova´bbra is az Egyesu¨lt A´llamokto´l fu¨ggenek. Az euro´pai ve´delmi ke´pesse´gek hia´nyossa´gaira elo˝szo¨r az 1990-es e´vek eleje´n, a balka´ni konfliktus kapcsa´n deru¨lt fe´ny, amikor is kideru¨lt, hogy az euro´pai orsza´gok nem voltak abban a helyzetben, hogy az Egyesu¨lt A´llamok segı´tse´ge ne´lku¨l megakada´lyozza´k a konfliktus tova´bbterjede´se´t. A 90-es e´vek ve´ge fele´ a NATO e´s az EU ku¨lo¨n-ku¨lo¨n kezdett ve´delmi ke´pesse´geinek megero˝sı´te´se´be. 1999-ben azta´n a ke´t szervezet mega´llapodott a strate´giai partnerse´g le´trehoza´sa´ban.
Balka´ni tanulsa´gok Amikor Bosznia-Hercegovina az 1990-es e´vek eleje´n polga´rha´boru´ba sodro´dott, az Euro´pai Unio´ megfigyelo˝ket ku¨ldo¨tt azzal a ce´llal, hogy az ENSZ hata´rozatainak ve´grehajta´sa´t elleno˝rizze´k, azonban sem politikai manda´tummal, sem pedig a szu¨kse´ges katonai ero˝vel nem rendelkeztek ahhoz, hogy enne´l to¨bbet tehessenek. Az ENSZ ugyan telepı´tett ero˝ket de ezek inka´bb be´kefenntarta´sra e´s nem a szu¨kse´ges be´keteremte´si feladatokra voltak alkalmasak – ´ıgy azta´ n hamarosan kideru¨ lt, hogy csak az ero˝ alkalmaza´sa vethet ve´get a harcoknak. A Szo¨vetse´g eleinte vonakodott a re´szve´telto˝l, hiszen akkoriban
me´g nem elemezte´k a hadero˝k a NATO hagyoma´nyos felelo˝sse´gi teru¨lete´n kı´vu¨l to¨rte´no˝ bevete´se´nek a ko¨vetkezme´nyeit. A helyzet azonban tova´bb romlott e´s a NATO 1992 e´s 1995 ko¨zo¨tt egyre nagyobb me´rte´kben vett re´szt az ENSZ- hata´rozatok e´s -szankcio´k elleno˝rze´se´nek katonai biztosı´ta´sa´ban. Ve´gu¨l, amikor 1995-ben ala´´ırta´k az USA a´ltal ko¨zvetı´tett be´ kemega´ llapoda´ st, egy 60.000 katona´ t sza´mla´lo´ NATO- vezette hadero˝ keru¨lt fela´llı´ta´sra, benne egy 20,000 fo˝t sza´mla´lo´ amerikai kontingens, amely elo˝segı´tette a mega´llapoda´sban foglaltak ve´grehajta´sa´t. Ne´gy e´vvel ke´so˝bb, amikor Koszovo´ban eszkala´lo´dott az ero˝szak e´s me´lyu¨lt a humanita´rius va´lsa´g, megint a NATO, mint ege´sz cselekedett, to¨bb, a ta´rgyala´sos megolda´st szolga´lo´ kı´se´rlet kudarca´t ko¨veto˝en, A va´lsa´g megero˝sı´tette az euro´pai ve´delmi ke´pesse´gekben ma´r kora´bban felta´rt hia´nyossa´gok le´te´t. A le´gi kampa´ny sora´n a legto¨bb bevete´st amerikai repu¨ lo˝ k hajtotta´ k ve´ gre, e´ s amikor a koszovo´i be´kefenntarto´ ero˝k bevete´se´re keru¨lt sor, to¨bb ho´napba tellett, mire e hadero˝ ele´rte a teljes le´tsza´mot. Jelen a pillanatban Euro´ pa nem rendelkezik a boszniai e´s a koszovo´i konfliktusnak ve´get veto˝ho¨z hasonlo´ katonai mu˝velet indı´ta´sa´hoz e´s fenntarta´sa´hoz szu¨kse´ges ero˝forra´sokkal. Ugyanakkor az Euro´pai Unio´ komoly le´pe´seket tett ke´pesse´geinek megero˝sı´te´se e´rdeke´ben e´s kidolgozta az EU-NATO egyu¨ ttmu˝ ko¨ de´ st szolga´ lo´ kereteket (la´sd ala´bb). Ez leheto˝ve´ teszi a NATO sza´ma´ra, hogy az EU-nak a´tadja a volt Jugoszla´v Macedo´n Tagko¨zta´rsasa´gban* vezetett misszio´ja´t, ahol az orsza´ g elno¨ ke´ nek ke´ re´ se´ re 2001 o´ ta a´ lloma´ soznak NATO-ero˝ k a va´ lsa´ g leku¨ zde´ se e´rdeke´ben (la´sd a 10. fejezetet). 2003 ma´rciusa´ban, a NATO ero˝forra´sokra ta´maszkodva, az Euro´pai Unio´ elindı´totta a Concordia-hadmu˝veletet, hogy a´tvegye a NATO szerepe´t, amely fontos terveze´si e´s logisz-
tikai ta´mogata´st nyu´jt az EU-vezette ero˝k sza´ma´ra. Ezen tu´lmeno˝en a NATO e´s az EU a Nyugat-Balka´nra vonatkozo´ ko¨ zo¨ s strate´ giai megko¨ zelı´te´ sro˝ l a´llapodott, e´s jelenleg is folyik az egyeztete´s a Bosznia-Hercegovina biztonsa´ga´e´rt valo´ felelo˝sse´g Euro´pai Unio´ a´ltali, a NATO ta´mogata´ssal to¨rte´no˝, 2004 ve´ge´re tervezett a´tve´tele´nek opcio´iro´l.
Az euro´pai ke´pesse´gek megero˝sı´te´se Kezdetben a Balka´ non szerzett tapasztalatok o¨szto¨ke´lte´k az euro´pai orsza´gokat a cselekve´sre. Az Euro´pai Unio´ felgyorsı´totta az Euro´pai Biztonsa´gi e´s Ve´delempolitika kialakı´ta´sa´t ce´lzo´ ero˝feszı´te´seit, melyekhez ta´rsulnak majd a szu¨kse´ges va´lsa´gkezelo˝ ke´ pesse´ gek. Kezdetben ve´ delmi e´ s biztonsa´ gi ke´rde´sekben az Euro´pai Unio´ neve´ben egy ku¨lo¨n szervezet, a Nyugat-Euro´pai Unio´ (NYEU) ja´rt el.1 Az 1999 decembere´ben, Helsinkiben rendezett csu´cstala´lkozo´n az Euro´pai Unio´ viszont u´gy do¨nto¨tt, hogy a jo¨vo˝ben fejleszti saja´t biztonsa´gi e´s ve´delmi szerepe´t, illetve hozza´ la´ t az ehhez szu¨ kse´ ges struktu´ ra kie´pı´te´se´hez. Elfogadta´k az Unio´ azon ce´lkitu˝ze´se´t (Headline Goal), hogy legke´so˝bb 2003-ra ke´pes legyen egy legfeljebb 60,000 katona´t sza´mla´lo´ gyors reaga´la´su´ ero˝t legala´bb e´ves ido˝tartamra bevetni, e´s azt fenntartani. A saja´t maga re´sze´ro˝l a Szo¨vetse´g va´llalta, hogy az euro´pai pille´rt egy hate´kony Euro´pai Biztonsa´gi e´s Ve´ delmi Identita´ s kifejleszte´ se´ vel ero˝ sı´ti. Ezen kezdeme´nyeze´s ce´lja az volt, hogy az Euro´pai Unio´t ta´ mogassa azon ero˝ feszı´te´ se´ ben, hogy hiteles biztonsa´gi szerepet teremtsen maga´nak, miko¨zben hozza´ja´rul egy ero˝sebb e´s kiegyensu´lyozottabb transzatlanti kapcsolat kialakı´ta´sa´hoz azzal, hogy biztosı´tja az euro´pai szo¨vetse´gesek sza´ma´ra a hate´ konyabb e´ s koherensebb hozza´ ja´ rula´ s leheto˝ se´ ge´ t a Szo¨ vetse´ g ku¨ ldete´ seihez e´ s teve´kenyse´ge´hez. Ennek e´rdeke´ben az 1990-es e´ vekben a NATO elindı´totta azt a folyamatot, amelynek az volt a ce´lja, hogy hiteles euro´pai va´lsa´g-
1 ¨ nve´delemro˝l szo´lo´ A Nyugat-euro´pai Unio´: Az 1948-as Gazdasa´gi, Szocia´lis e´s Kultu´ra´lis Egyu¨ttmu˝ko¨de´sro˝l e´s a Kollektı´v O Bru¨sszeli Szerzo˝de´s e´rtelme´ben hozta´k le´tre az ala´´ıro´ orsza´gok: Belgium, Franciaorsza´g, Luxemburg, Hollandia e´s az Egyesu¨lt Kira´lysa´g. Ke´so˝bb csatlakozott Ne´metorsza´g, Go¨ro¨gorsza´g, Olaszorsza´g, Portuga´lia e´s Spanyolorsza´g. A va´lsa´gkezele´ssel e´s humanita´rius szerepva´llala´ssal kapcsolatos feladatokat a Helsinkiben 1999-ben tartott EU-csu´csot ko¨veto˝en az Euro´pai Unio´ vette a´t. A Bru¨sszeli Szerzo˝de´sben va´llalt, a kollektı´v ve´delemmel kapcsolatos ko¨telezettse´gva´llala´sok nem va´ltoztak e´s azokat a megmaradt NYEU Titka´rsa´g elleno˝rzi.
7
kezele´si ke´pesse´g jo¨jjo¨n le´tre a NATO-n belu¨l ma´r megle´vo˝ katonai eszko¨zo¨k e´s ke´pesse´gek szu¨kse´gtelen duplika´cio´ja ne´lku¨l. E folyamat ko¨zponti ke´rde´se volt az „ku¨lo¨n bevetheto˝, de nem ku¨lo¨na´llo´” ero˝k elve, ami leheto˝ve´ teszi a NATO eszko¨zo¨k e´s ke´pesse´gek felhaszna´la´sa´t lehetse´ges, NYEU-vezette va´lsa´gkezelo˝ mu˝veletekben. Felismerve, hogy az Euro´pai Unio´nak sza´nde´ka´ban a´ll saja´t joga´n is biztonsa´gi te´nyezo˝ve´ va´lni, a NATO 1999 a´prilisa´ban, Washingtonban u¨le´sezo˝ vezeto˝i kijelentette´k, hogy ke´szen a´llnak arra, hogy kidolgozza´k e´s elfogadja´k azon megolda´sokat, melyek segı´tse´ ge´ vel a NATO katonai eszko¨ zeinek e´ s ke´pesse´geinek meghata´rozo´ elemeit EU-vezette mu˝veletek ce´ljaira a´tadja´k, olyan va´lsa´ghelyzetek esete´n, amelyekben a NATO, mint ege´sz, nem sza´ nde´ kozik katonailag szerepet va´ llalni. A Helsinkiben elfogadott EU do¨nte´seket ko¨veto˝en a NATO ko¨zvetlen ta´rgyala´sokat e´s egyeztete´seket kezdett az EU-val a ke´t szervezet ko¨zo¨tti egyu¨ttmu˝ko¨de´sro˝l. Az egyu¨ttmu˝ko¨de´s u´j forma´i keru¨ltek kidolgoza´sra. A NATO e´s az Euro´pai Unio´ ko¨zo¨s nyilatkozatot adta ki 2002 decembere´ ben az alakulo´ strate´ giai partnerse´gro˝l e´s 2003 ma´rciusa´ban to¨bb dokumentumot fogadtak el a va´lsa´gkezele´sben valo´ egyu¨ttmu˝ko¨de´sro˝l, belee´rtve – a „Berlin Plusz” csomagke´nt ismert – mega´ llapoda´ st a NATO-eszko¨ zo¨ k e´ s ke´pesse´gek EU-mu˝veletekben valo´ felhaszna´la´sa´ro´l, amely tartalommal to¨lto¨tte ki a strate´giai partnerse´get e´s megnyitotta az utat az o¨sszehangolt felle´pe´s elo˝tt. Az a´llando´ o¨sszeko¨ttete´s rendszere megko¨nnyı´ti a mu˝ veleti szintu˝ szorosabb egyu¨ ttmu˝ ko¨ de´ s e´ s konzulta´cio´ kialakı´ta´sa´t. Megegyeze´s szu¨letett arro´l is, hogy EU-sejt jo¨n le´tre a NATO Monsban mu˝ko¨do˝ Szo¨vetse´ges Euro´pai Hadero˝k Fo˝parancsnoksa´ga´n (SHAPE), a NATO pedig ke´pviseletet le´tesı´t az EU Katonai To¨rzse mellett. A NATO e´s az Euro´pai Unio´ mega´llapoda´st ko¨to¨tt a ke´t szervezet szempontja´bo´l ko¨zo¨s ke´pesse´g ko¨vetelme´ nyek fejleszte´ se´ nek egyse´ gesse´ ge´ t, a´ ttekintheto˝ se´ ge´ t e´ s ko¨ lcso¨ no¨ sen egyma´ st megero˝ sı´to˝ volta´ t biztosı´to´ le´ pe´ sekro˝ l is. 2003 ma´jusa´ban keru¨lt sor a NATO-EU Ko¨zo¨s Ke´pesse´gi Csoport tala´lkozo´ja´ra. A Szo¨vetse´g ke´pesse´geit megero˝sı´teni hivatott kezdeme´nyeze´seknek (la´sd a
8
3. fejezetet) egybehangzo´aknak kell lenniu¨k az Euro´pai Unio´ Ke´pesse´gi Akcio´terve´ben foglaltakkal, illetve a ke´pesse´gi ce´lkitu˝ze´sekben (Headline Goal) megfogalmazottakkal, e´s el kell, hogy vezessenek a euro´pai szo¨vetse´gesek ke´pesse´geinek re´go´ta va´rt fejlo˝de´se´hez a kulcsfontossa´gu´ teru¨leteken. A Szo¨vetse´g tova´bbra is az az eszko¨z, amelynek segı´tse´ge´vel a NATO valamennyi taga´llama szavatolja a kollektı´v biztonsa´got. Va´ltozatlanul az euro´-atlanti biztonsa´ g sarokko¨ ve´ t ke´ pezi e´ s o˝ rzi manda´ tuma´ t, illetve ke´ pesse´ geit va´ lsa´ gkezelo˝ , be´kekike´nyszerı´to˝ e´s be´kefenntarto´ feladatok ve´grehajta´ sa´ ra ira´ nyulo´ an. Az EU-NATO biztonsa´ gi egyu¨ttmu˝ko¨de´s ce´lja a va´lsa´g- e´s konfliktuskezele´s szu¨kse´ge esete´n rendelkeze´sre a´llo´ leheto˝se´gek no¨vele´se, miko¨zben elkeru¨li a duplika´cio´t. Ez ero˝sı´ti az euro´pai katonai ke´pesse´geket, annak e´rdeke´ben, hogy a jo¨vo˝beni EU-vezette mu˝veleteket u´gy is lehessen tervezni, hogy a Szo¨vetse´g ege´sze azokban nem vesz re´szt.
>3
A ve´delmi ke´pesse´gek ero˝sı´te´se
A Szo¨ vetse´ gesek o¨ sszehangolt ero˝ feszı´te´ seket tesznek ve´delmi ke´pesse´geik ero˝sı´te´se´re, hogy biztos´ıtsa´k: a NATO ke´pes olyan hadero˝ket hadba a´llı´tani, amelyek ke´ pesek gyorsan eljutni ba´ rhova, ahol szu¨kse´g van ra´juk, a ta´volban e´s hosszu´ ido˝n keresztu¨l ke´pesek teve´kenykedni, e´s a leheto˝ leggyorsabban e´s leghate´konyabban ele´rni ce´lkitu˝ze´seiket, miko¨zben minima´lisra cso¨kkentik a nem harcolo´ feleknek nem sza´nde´kosan okozott ka´rokat. Megfelelo˝ katonai ke´pesse´gek fenntarta´sa e´s az egye´rtelmu˝ felke´szu¨ltse´g a ko¨zo¨s cselekve´sre tova´bbra is ko¨zponti jelento˝se´gu˝ marad napjaink biztonsa´gi ko¨rnyezete´ben. Olyan va´ lsa´ gok esete´ n, amelyek a Szo¨ vetse´ g tagjainak a biztonsa´ga´t fenyegethetik, a NATO-ero˝k ke´pesnek kell, hogy legyenek arra, hogy kiege´szı´tse´k e´s ala´ta´massza´k a politikai inte´zkede´seket, e´s hogy hozza´ja´ruljanak az ilyen va´lsa´gok kezele´se´hez e´s azok be´ke´s megolda´sa´hoz. A ke´pesse´gek javı´ta´sa´ra valo´ to¨rekve´st akkor kezdeme´nyezte´k, amikor 1999 a´prilisa´ban a Szo¨vetse´g Washingtonban u¨le´sezo˝ vezeto˝i megfogalmazta´k jo¨vo˝ke´pu¨ket a XXI. sza´zad Szo¨vetse´ge´ro˝l: nagyobb, sokoldalu´bb ke´pesse´gekkel rendelkezo˝ e´s rugalmasabb, elko¨telezett a kollektı´v ve´delem ira´nt e´s ke´pes u´j ku¨ldete´sek va´llala´sa´ra, belee´rtve a konfliktus megelo˝ze´shez valo´ hozza´ja´rula´st e´s a va´lsa´gkezele´si e´ s va´ lsa´ greaga´ la´ si mu˝ veleteket. Elindı´totta´ k a Ve´delmi Ke´pesse´gek Kezdeme´nyeze´st (DCI), hogy javı´tsa´k a NATO ve´delmi ke´pesse´geit a kulcsfontossa´gu´ teru¨leteken. A ko¨vetkezo˝ ha´rom e´v sora´n a DCI halada´st e´rt el ne´ ha´ ny teru¨ leten, jelesu¨ l azokon, amelyekhez kevesebb ero˝ forra´ sra volt szu¨ kse´ g. A kritikus ke´pesse´gek tere´n azonban tova´bbra is maradtak hia´ nyossa´ gok, a ve´ grehajta´ s pedig lassu´ volt. Ido˝ko¨zben az alkalmazkoda´s e´s moderniza´la´s szu¨kse´gesse´ge is fokozo´dott az olyan vesze´lyek miatt, amelyek az u´j e´s aszimmetrikus fenyegete´sekbo˝l fakadnak, azaz az olyan ellenfelek a´ltal elo˝ide´zett fenyegete´sekbo˝l, akik a modern ta´rsadalmak e´s a katonailag felso˝bbrendu˝ hatalmak gyengese´geinek kiakna´za´sa´ra to¨rekednek, gyakran nem hagyoma´nyos eszko¨zo¨k, ´ıgy ku¨lo¨no¨sen a terrorizmus ko¨nyo¨rtelen alkalmaza´sa´val. Az Egyesu¨lt A´llamok elleni 2001. szeptemberi terrorta´mada´sok e´lesen ra´vila´gı´tottak a terrorizmusto´l kiindulo´ fenyegete´sre. Az ezt ko¨veto˝ USA a´ltal vezetett beavatkoza´s Afganiszta´nban pedig ra´mutatott a Szo¨vetse´gesek ke´pesse´geiben tova´bbra is fenna´llo´ hia´nyossa´gokra.
Eze´rt a 2002. novemberi pra´gai csu´cstala´lkozo´n a Szo¨vetse´ges vezeto˝k elko¨telezte´k magukat egy fo´kusza´ltabb megko¨zelı´te´s mellett a NATO katonai ke´pesse´geit ero˝sı´te´se e´rdeke´ben, egy olyan inte´zkede´scsomag re´szeke´nt, amelyek a terrorizmusellenes ku¨ldete´seket is belee´rtve a Szo¨vetse´g ku¨ldete´seinek teljes spektruma´ ban kı´va´ nja fokozni a jo¨ vo˝ beli mu˝ veletek hate´ konysa´ ga´ t. Elfogadtak egy, a Szo¨vetse´g ve´delmi ke´pesse´geinek javı´ta´sa´t ce´lzo´ ha´rom- re´tu˝ megko¨zelı´te´st: egy u´j ke´pesse´gi kezdeme´nyeze´st, a Pra´gai Ke´pesse´gek Ko¨telezettse´gva´llala´st, egy NATO Reaga´lo´ Ero˝t, e´s egy e´sszeru˝sı´tett vezete´si struktu´ra´t. Az u´j fenyegete´sek megva´laszola´ sa´ ra pedig egy sor ve´ delmi kezdeme´ nyeze´ st indı´tottak u´tjukra. A szo¨ vetse´ ges egyu¨ ttmu˝ ko¨ de´ si e´ s kritikus ke´pesse´gek fejleszte´se leheto˝ve´ teszi az euro´pai szo¨vetse´gek sza´ma´ra, hogy az euro´pai ve´delmi ke´ pesse´ gek hia´ nyossa´ gainak orvosla´ sa re´ ve´ n, ero˝sebben e´s o¨sszefogottabb mo´don ja´ruljanak hozza´ a NATO ku¨ldete´seihez. Az ilyen fejleszte´seknek ko¨lcso¨no¨sen ero˝sı´teniu¨k kell egyma´st az Euro´pai Unio´ azon ero˝feszı´te´seivel, hogy katonai ke´pesse´geket fejlesszen ki e´s hogy megvalo´sı´tsa bevetheto˝ , alakulat me´ retu˝ , gyors reaga´ la´ su´ hadereje´nek le´trehoza´sa´ra vonatkozo´ (Headline Goal) ce´lkitu˝ze´se´t.
Pra´gai Ke´pesse´gek Ko¨telezettse´gva´llala´s A DCI olyan ke´pesse´geket ce´lzott meg, amelyekre a Szo¨vetse´g ege´sze to¨rekedett, de amelyek nem ja´rtak egyu¨tt orsza´gspecifikus ko¨telezettse´gva´llala´sokkal. Azonban a Pra´gai Ke´pesse´gek Ko¨telezettse´gva´llala´s szerint az egyes szo¨vetse´gesek hata´rozott e´s nyilva´nos fogadalmakat tettek a kulcsfontossa´ gu´ katonai ke´pesse´gek meghata´rozott mino˝se´gi fejleszte´se´re, a teljesı´te´sre meghata´rozott menetrendekkel e´s a ve´grehajta´s magas szintu˝ felu¨gyelete´vel egyetemben. A kulcsfontossa´ gu´ ke´ pesse´ gi teru¨ letek ko¨ zo¨ tt szerepel a strate´giai le´gi e´s tengeri sza´llı´ta´s, a le´gi uta´nto¨lte´s, a bevetheto˝ harci ta´mogato´ e´s kiszolga´lo´ egyse´gek; vezete´s, ira´nyı´ta´s e´s kommunika´cio´; levego˝ -fo¨ ld megfigyele´ s e´ s ce´ lbefoga´ s; harci hate´ konysa´ g, belee´ rtve a precı´zio´ s ira´ nyı´tott lo¨vede´keket e´s az ellense´ges le´gve´delem elnyoma´sa´t; valamint a vegyi, biolo´giai, radiolo´giai e´s nuklea´ris ve´delmi ke´pesse´geket.
9
A ve´delmi ke´pesse´gek ero˝sı´te´se sok szo¨vetse´ges ko¨ltse´gvete´se´ben szu¨kse´gesse´ teszi a priorita´sok u´ jrae´ rte´ kele´ se´ t, pe´ lda´ ul a hadero˝ k szintje´ nek cso¨kkente´se e´s az ero˝forra´soknak a felszerele´s moderniza´la´sa ira´nya´ban to¨rte´no˝ a´tcsoportosı´ta´sa re´ve´n. Azonban sok esetben az okosabb ko¨ltekeze´s nem lesz ele´gse´ges, e´s tova´bbi pe´nzu¨gyi forra´sokra is szu¨kse´g lehet. A ve´delmi ke´pesse´gek hia´nyossa´gaival kapcsolatos ko¨ltse´ghate´kony megolda´soknak, pe´lda´ul a katonai ke´pesse´gek ko¨zo¨s haszna´lata´nak, a szerepko¨ri specializa´lo´da´s fokoza´sa´nak, a felszerele´sek ko¨zo¨s beszerze´se´nek, valamint a ko¨zo¨s e´s to¨ bbnemzetise´ gu˝ finanszı´roza´ snak a felta´ ra´ sa folyamatban van. Megvalo´ sı´ta´ suk uta´ n a Pra´ gai Ke´ pesse´ g Ko¨ telezettse´ gva´ llala´ sok legala´ bb ne´ gyszerese´ re emelik a nehe´ z sza´ llı´to´ repu¨ lo˝ ge´ pek sza´ ma´ t Euro´pa´ban, e´s az ero˝forra´sok o¨sszefoga´sa´val, az Euro´pai Szo¨vetse´gesek le´gi u´jrafelto¨lte´si kapacita´ sukat is jo´ cska´ n meg fogja´ k no¨ velni. A nem USA-gya´ rtma´ nyu´ , le´ gi ce´ lbajuttata´ su´ precı´zio´ s ira´nyı´tott lo¨vede´kek ke´szlete´nek 2007-re 40 %-al kell no¨vekednie.
NATO Reaga´lo´ Ero˝ A NATO Reaga´lo´ Ero˝ csu´cstechnolo´gia´val felszerelt, rugalmas, gyorsan bevetheto˝, egyu¨ttmu˝ko¨ de´ sre ke´ pes e´ s fenntarthato´ hadero˝ t fog biztosı´tani, amelyben szerepelnek sza´razfo¨ldi, tengeri e´s le´gi o¨sszetevo˝k, melyek ke´pesek ve´grehajtani a Szo¨vetse´g ku¨ldete´seinek teljes tartoma´nya´t. Ennek a magas ke´szenle´ti foku´ hadero˝nek a kialakı´ta´sa egyu´ttal kataliza´torke´nt is szolga´l majd a Szo¨ vetse´ g katonai ke´ pesse´ geinek fejleszte´se e´s a szo¨vetse´ges katonai ke´pesse´gek interoperabilita´ sa sza´ ma´ ra, hogy biztosı´tani lehessen a va´ltozo´ biztonsa´gi kihı´va´soknak valo´ megfelele´st szolga´lo´ a´talakı´ta´s folyamatossa´ga´t. A 2003. ju´liusi elso˝ hadero˝-genera´la´si konferencia´t ko¨veto˝en 2003. okto´bere´ben egy prototı´pus hadero˝ jo¨tt le´tre. Az elso˝ mu˝veleti ke´pesse´g va´rhato´an 2004.
10
okto´ bere´ re a´ ll ke´ szen, a hadero˝ pedig 2006. okto´bere´re lesz teljesen mu˝ko¨do˝ke´pes. Addigra le´tsza´ma ko¨ru¨lbelu¨l 21000 fo˝t tesz majd ki, e´s modern saja´t repu¨lo˝ge´pekkel, hajo´kkal, katonai ja´rmu˝vekkel, harcta´mogata´ssal e´s kiszolga´la´ssal, logisztika´val, kommunika´cio´val e´s hı´rszerze´ssel fog rendelkezni. Ke´pes lesz o¨t napon belu¨l va´lsa´go¨vezetbe telepu¨lni e´s o¨nmaga´t 30 napig fenntartani.
´ j vezete´si struktu´ra U A Szo¨vetse´g vezeto˝i Pra´ga´ban jo´va´hagyta´k egy karcsu´bb, hate´konyabb, hata´sosabb e´s bevetheto˝bb, ke´t strate´giai – egy mu˝veleti e´s egy ma´sik funkciona´lis – parancsnoksa´ gon alapulo´ katonai vezete´ si struktu´ ra ko¨ rvonalait. Az u´ j vezete´ si struktu´ ra re´ szleteit 2003. ju´ niusa´ ban ve´ glegesı´tette´ k. Ez tu¨kro¨zi a kisebb, rugalmasabb e´s gyorsan bevetheto˝, a NATO u´j ku¨ldete´seinek jobban megfelelo˝ hadero˝k ira´nti ige´nyt. A parancsnoksa´gok sza´ma´t 20-ro´l 11- re cso¨kkentette´k, e´s feladataikat u´jra meghata´rozta´k. Az o¨ sszes hadmu˝ veleti parancsoksa´ g imma´ r a Belgiumban mu˝ko¨do˝ Euro´pai Szo¨vetse´ges Fo˝parancsnoksa´g (SHAPE) Szo¨vetse´ges Vezete´si Mu˝veletek parancsnoksa´ga ala´ tartozik. Ezt ke´t o¨sszhadero˝nemi parancsnoksa´g ta´mogatja, e´s ke´pes sza´razfo¨ldi parancsnoksa´ got genera´ lni a To¨ bbnemzetise´ gu˝ ¨ sszhadero˝nemi Harci Ko¨tele´k (CJTF) sza´ma´ra, e´s O egy robusztus, de korla´tozottabb a´llando´ o¨sszhadero˝nemi parancsnoksa´got, amelybo˝l egy tengeri CJTF-parancsnoksa´ g alakı´thato´ ki. A CJTF-ek rugalmas vezete´si struktu´ra´k, amelyek leheto˝ve´ teszik a katonai parancsnokok sza´ma´ra, hogy egy adott katonai mu˝veleti meghata´rozott ige´nyeinek kiele´gı´te´se´hez to¨bb orsza´g a´ltal biztosı´tott szolga´ltata´sokat vegyenek ige´nybe. Egy u´ j Szo¨ vetse´ ges A´ talakı´ta´ si Parancsnoksa´g felu¨gyeli a NATO ke´pesse´geinek folyamatos a´talak´ıta´sa´t e´s mozdı´tja elo˝ hadero˝inek egyu¨ttmu˝ko¨de´si ke´pesse´ge´t. A kora´bbi Atlanti Parancsnoksa´got felva´lto´ az u´j parancsnoksa´g az Egyesu¨lt A´llamok Virginia a´llama´ban tala´lhato´ Norfolkban mu˝ko¨dik, de
jelen van Euro´pa´ban is. Nyilva´nvalo´ elo˝nyo¨kkel ja´r az ´ talakı´ta´se´rt felelo˝s Szo¨vetse´ges a te´ny, hogy az A Fo˝parancsnok egyu´ttal az USA hadero˝i va´ltoz¨ sszhatata´sa´nak mozgato´erejeke´nt mu˝ko¨do˝ USA O dero˝nemi Parancsnoksa´g Parancsnoka is egyben. Az ACT kulcsfontossa´gu´ szerepet ja´tszik az u´j NATO Reaga´lo´ Ero˝ ke´pesse´geinek adapta´la´sa e´s doktrı´na´ja´nak kifejleszte´se tere´n.
Ku¨zdelem az u´j fenyegete´sek ellen Pra´ ga´ ban sza´ mos kezdeme´ nyeze´ s szu¨ letett a Szo¨vetse´gnek a terrorizmussal e´s ma´s u´j biztonsa´gi kihı´va´ sokkal szembeni felle´ pe´ ssel kapcsolatos ke´pesse´gei fokoza´sa e´rdeke´ben. Ta´mogata´st kapott egy, a terrorizmus elleni ve´ delmet szolga´ lo´ koncepcio´ . Egyu¨ ttmu˝ ko¨ de´ st kezdeme´ nyeztek a partnerorsza´ gokkal egy hı´rszerze´ si informa´ cio´ k csere´je´re e´s polga´ri lakossa´gok elleni lehetse´ges vegyi, biolo´giai vagy radiolo´giai ta´mada´sok elleni polga´ri felke´szu¨ltse´g javı´ta´sa´ra, illetve azok ko¨vetkezme´nyei kezele´se´nek elo˝segı´te´se´re ira´nyulo´ Terrorizmus-ellenes Cselekve´si Terv forma´ja´ban. A Szo¨vetse´g nuklea´ris, biolo´giai e´s vegyi fegyverek elleni ke´pesse´geinek ero˝sı´te´se´re o¨t kezdeme´nyeze´s szu¨letett. Ezek egy bevetheto˝ analitikai laborato´rium-
prototı´pus, egy eseme´nyre reaga´lo´ csoport, egy ilyen fegyverek elleni ve´delmet szolga´lo´ virtua´lis kiva´lo´sa´gi ko¨zpont, egy biolo´giai e´s vegyi ve´delmet szolga´lo´ NATO hato´anyag ke´szlet e´s egy betegse´geket figyelo˝ rendszer megteremte´se´re vonatkoznak. Ezen kı´vu¨l egy NATO rake´tave´delmi megvalo´sı´thato´sa´gi tanulma´ny vizsga´lja a Szo¨vetse´g teru¨lete´nek, hadero˝inek e´s ne´pesse´geinek ve´delme´re ira´nyulo´ leheto˝ se´ geket a rake´ ta- fenyegete´ sek teljes ta´ rha´ za´ val szemben. A cyber-ta´ mada´ sok elleni ve´delmi ke´pesse´gek ero˝sı´te´se szinte´n folyamatban van. 2003. december 1-e´n u´j to¨bbnemzetise´gu˝ Vegyi, Biolo´giai, Radiolo´giai e´s Nuklea´ris (CBRN) Ve´delmi Za´szlo´alj e´rte el kezdeti hadmu˝veleti ke´szu¨ltse´ge´t. A Cseh Ko¨zta´rsasa´g e´szaki re´sze´n, Liberecben elhelyezkedo˝ ba´ zissal mu˝ ko¨ do˝ za´ szlo´ aljnak 2004. ju´liusa´ban kell ele´rnie a NATO-mu˝veletek ve´grehajta´ sa´ hoz szu¨ kse´ ges ve´ gleges mu˝ veleti ke´pesse´get. Indı´ta´sakor 13 orsza´g vett re´szt a za´szlo´alj megalakı´ta´sa´ban: Belgium, Kanada, a Cseh Ko¨zta´rsasa´g, Magyarorsza´g, Olaszorsza´g, Norve´gia, Lengyelorsza´g, Portuga´lia, Roma´nia, Spanyolorsza´g, To¨ro¨korsza´g, az Egyesu¨lt Kira´lysa´g e´s az Egyesu¨lt A´llamok.
11
A NATO ero˝inek megva´ltozott szerepe
A NATO alapı´ta´sa o´ta a Szo¨vetse´g hadero˝inek alapveto˝ szerepe a taga´llamok biztonsa´ga´nak e´s teru¨leti se´rthetetlense´ge´nek garanta´la´sa. A biztonsa´g elrettente´ssel e´s ko¨zo¨s ve´delemmel to¨rte´no˝ szavatola´sa´nak feladata tova´bbra is alapveto˝ feladat marad, de a hidegha´boru´ ve´ge o´ta a NATO-hadero˝k szerepe e´s szervezete jelento˝s va´ltoza´sokon ment keresztu¨l annak e´rdeke´ben, hogy alkalmazkodni tudjanak az a´talakulo´ biztonsa´gi ko¨rnyezethez e´s ta´mogathassa´k a partnerorsza´gokkal valo´ katonai egyu¨ttmu˝ko¨de´st. A hidegha´boru´ alatt a NATO ve´delmi terveze´se elso˝sorban a Szovjetunio´ e´s a Varso´i Szerzo˝de´s lehetse´ges agresszio´ja elleni ve´delemhez szu¨kse´ges ke´pesse´gek fenntarta´sa´val foglalkozott. A Berlini Fal leomla´sa uta´n ne´ha´nyan azt sugallta´k, hogy to¨bbe´ nincs szu¨kse´g a NATO-ra. Azonban az euro´-atlanti biztonsa´g, haba´r keve´sbe´ konfronta´cio´s jellegu˝, o¨sszetettebbe´ is va´lt e´s sok u´j kihı´va´s jelentkezett Euro´pa´n kı´vu¨lro˝l, belee´rtve a lator a´llamokat, a to¨ megpusztı´to´ fegyverek e´ s azok ce´ lbajuttato´ eszko¨zeinek terjede´se´t, valamint a terrorizmust. Ezen u´j biztonsa´gi agenda az 1990-es e´vek eleje´n va´lt egye´ rtelmu˝ ve´ a balka´ ni etnikai konfliktusokkal, amelyek sora´n ve´gu¨l a NATO hadero˝kho¨z fordultak, hogy azok be´keta´mogato´ e´s va´lsa´gkezelo˝ szerepet to¨ltsenek be. A ko¨zelmu´ltban a 2001. szeptemberi terrorta´mada´sok e´s a ta´mada´soke´rt felelo˝s terrorista csoport, az al-Kaida felsza´mola´sa´ra ira´nyulo´, ezt ko¨veto˝ afganiszta´ni hadmu˝veletek fokozta´k a terrorizmus, a lator a´llamok e´s a to¨megpusztı´to´ fegyverek terjede´se a´ltali fenyegete´s miatti aggodalmakat. A NATO-hadero˝k jelenleg is hozza´ ja´ rulnak a terrorizmus elleni ve´delemhez, e´s sze´lesebb szerepko¨rt to¨ltenek be nemzetko¨zi be´keta´mogato´ mu˝veletekben, amelyek sora´n a to¨rte´nelemben elo˝szo¨r le´p ki a NATO az euro´-atlanti te´rse´gbo˝l. ´Igy, haba´r a fenyegete´sek, amelyekkel napjainkban a Szo¨vetse´g szembesu¨l keve´sbe´ apokaliptikusak, mint a hidegha´boru´ alatt, me´gis nagyon is valo´sak, su¨rgeto˝ek e´s gyakran kisza´mı´thatatlanok.
A NATO hagyoma´nyos ero˝i A hidegha´boru´ ve´ge o´ta a hagyoma´nyos ero˝k teljes me´rete le´nyegesen cso¨kkent: a taga´llamok a´ltal a Szo¨vetse´g rendelkeze´se´re bocsa´tott sza´razfo¨ldi
12
>4
hadero˝ket 35 sza´zale´kkal cso¨kkentette´k, a nagyobb hadihajo´k sza´ma to¨bb mint 30 sza´zale´kkal, a le´giero˝ harci sza´zadainak sza´ma pedig nagyja´bo´l 40 %-kal lett kisebb az 1990-es e´vek kezdete o´ta. A legto¨bb hadero˝t ma´r nem tartja´k magas foku´ ke´szu¨ltse´gben, szervezetu¨ket pedig a´talakı´totta´k, hogy nagyobb hangsu´lyt kapjon a rugalmassa´g e´s mozge´konysa´g, e´s hogy alkalmassa´ tegye´k o˝ket u´j be´keta´mogato´ e´s va´lsa´gkezelo˝ szerepek beto¨lte´se´re, valamint arra, hogy hate´konyan mu˝ko¨djenek egyu¨tt a nem NATOtagorsza´gok hadero˝ivel. ¨ sszhadero˝ nemi Harci A To¨ bbnemzetise´ gu˝ O Ko¨ tele´ kek (CJTF-ek) katonai koncepcio´ ja´ nak bevezete´se lehet az egyik pe´lda arra, hogy az u´j ko¨ ru¨ lme´ nyek mike´ nt vezettek va´ ltoza´ sokhoz a Szo¨vetse´g katonai ero˝i szerveze´se´nek mo´dja´ban. Ez a koncepcio´ rugalmas struktu´ra´t biztosı´t, amely leheto˝ve´ teszi, hogy a katonai parancsnokok egy adott katonai mu˝velet saja´tos ige´nyeinek kiele´gı´te´ se´ hez to¨ bb orsza´ g szolga´ ltata´ sait vegye´ k ige´nybe. Megko¨nnyı´ti a nem NATO-tagorsza´gok integra´la´sa´t is a NATO a´ltal vezetett be´keta´mogato´ mu˝veletekbe, e´s leheto˝ve´ teszi az EU a´ltal vezetett, NATO eszko¨ zo¨ ket e´ s ke´ pesse´ geket haszna´ lo´ esetleges katonai mu˝veleteket. A NATO u´j va´lsa´gkezelo˝ e´s be´keta´mogato´ szerepe (re´szletesebb leı´ra´sukat a 10. fejezet tartalmazza) egyre nagyobb jelento˝se´gre tettek szert az 1990-es e´vek ko¨zepe´to˝l. 1992 e´s 1995 ko¨zo¨tt a NATOhadero˝k az Egyesu¨lt Nemzeteket ta´mogatva re´szt vettek a boszniai ha´boru´ban, e´s segı´tse´get nyu´jtottak az adriai te´rse´gben az ENSZ-szankcio´k e´rve´nyes´ıte´se´hez, Bosznia e´s Hercegovina felett pedig a repu¨ le´ si tilalmi zo´ na´ nak a felu¨ gyelete´ hez e´ s kike´ nyszerı´te´ se´ hez, tova´ bba´ ko¨ zvetlen le´ gi ta´mogata´s biztosı´tottak a terepen levo˝ ENSZ Ve´delmi Ero˝ re´sze´re. Az 1995. augusztusa´ban e´s szeptembere´ben Szarajevo´ ostroma´nak megto¨re´se´re indı´tott le´gi csapa´sok segı´tettek megva´ltoztatni az ero˝egyensu´lyt e´s biztosı´tani a be´ke´s rendeze´st. A NATO ezt ko¨ veto˝ en egy ENSZ-manda´ tummal rendelkezo˝ , to¨bbnemzetise´gu˝ hadero˝t telepı´tett 1995. decembere´ben a be´kemega´llapoda´s katonai vonatkoza´sainak ve´grehajta´sa ce´lja´val. 1999. tavasza´n tova´bb ero˝so¨do¨tt a NATO va´lsa´gkezelo˝ szerepe, amikor a Szo¨vetse´gesek le´gi hadmu˝-
veletet indı´tottak a jugoszla´v rezsim ellen, hogy kike´nyszerı´tse´k a Koszovo´ban tapasztalt politikai e´s etnikai elnyoma´s beszu¨ntete´se´re ira´nyulo´ nemzetko¨zi ko¨vetele´sek teljesı´te´se´t. Ekkor egy nagy me´retu˝, NATO a´ ltal vezetett to¨ bbnemzetise´ gu˝ hadero˝ t vetettek be a stabilita´s helyrea´llı´ta´sa´nak elo˝seg´ıte´se´re. Ke´t e´vvel ke´so˝bb, 2001. eleje´n a NATO az u´j demokratikus jugoszla´v korma´nnyal egyu¨ttmu˝ko¨dve va´lsa´gmegelo˝ze´sben vett re´szt De´l-Szerbia´ban, egy nagy alba´n etnikumu´ ne´pesse´g a´ltal lakott teru¨leten. Ugyanennek az e´vnek egy ke´so˝bbi szakasza´ban a NATO az Euro´pai Unio´val egyu¨tt preventı´v diploma´ciai teve´kenyse´get folytatott annak e´rdeke´ben, hogy egy be´ketervre vonatkozo´ ta´rgyala´sok o¨szto¨nze´se´vel elkeru¨lje a polga´rha´boru´ kito¨re´se´t a volt Jugoszla´v Macedo´n Tagko¨zta´rsasa´gban*. A nya´r folyama´n egy kis le´tsza´mu´ NATO-hadero˝t telepi´tettek a helyszı´nre a la´zado´k be´ke´s lefegyverze´se´re e´s a nemzetko¨zi megfigyelo˝k biztonsa´ga´nak szavatola´sa´ra, a stabilita´s pedig hamarosan helyrea´llt. A balka´ni mu˝veletek leheto˝ve´ tette´k a NATO-hadero˝k sza´ma´ra, hogy sza´mottevo˝ tapasztalatra tegyenek szert a be´ keta´ mogato´ e´ s va´ lsa´ gkezelo˝ mu˝veletekben, valamint az olyan to¨bbnemzetise´gu˝ koalı´cio´k vezete´se tere´n, amelyekben nem NATO tagorsza´gok is re´szt vesznek. Eza´ltal a NATO felbecsu¨ lhetetlen e´ rte´ ku˝ eszko¨ ze´ ve´ va´ lik napjaink biztonsa´gi ko¨rnyezete´nek. A szeptember 11-i terrorta´mada´sok o´ta egyre fokozo´dik az ige´ny arra, hogy a Szo¨ vetse´ g hozza´ ja´ ruljon a biztonsa´ g megteremte´se´hez a hagyoma´nyos euro´-atlanti teru¨leten kı´vu¨li instabilita´si o¨vezetekben. Afganiszta´nban a Szo¨vetse´g 2003. augusztusa´ban va´llalta, hogy a hosszu´ ido˝ o´ta polga´rha´boru´ su´jtotta e´s terrorista´knak menede´ket nyu´jto´ kudarcot vallott
a´ llam stabiliza´ la´ sa´ nak elo˝ segı´te´ se e´ rdeke´ ben, a´tveszi a Nemzetko¨zi Biztonsa´gi Segı´tse´gnyu´jta´si Hadero˝ (ISAF) vezete´se´t. A NATO kora´bban jelento˝s tervezo˝ szerepet ja´tszott azoknak a Szo¨vetse´geseknek a ta´mogata´sa´ra, amelyek vezeto˝ szerepet va´ llaltak az ISAF-ben. A fokozott NATO szerepva´llala´s biztosı´tja a folytonossa´got e´s elha´rı´tja azt a proble´ma´t, hogy hathavonta u´j nemzeteket kellett keresni a ku¨ldete´s vezete´se´re. A NATO-a´lloma´ny az ISAF za´szlaja alatt teve´kenykedik, e´s tova´bb dolgozik az ENSZ-megbı´zata´s keretein belu¨l, amelyet 2003. okto´bere´ben kiterjesztettek, hogy leheto˝ve´ tegye a fo˝va´ros, Kabul hata´rain kı´vu¨li mu˝veleteket is. A NATO bekapcsolo´da´sa az afganiszta´ni mu˝veletbe a Szo¨vetse´g elso˝ ku¨ldete´se az euro´- atlanti te´rse´gen tu´l. Tu¨kro¨zo˝dik benne a Szo¨vetse´g ku¨lu¨gyminisztereinek 2002. ma´jusi u¨le´se´n hozott nagy jelento˝se´gu˝ hata´rozata, amely szerint a „NATO-nak ke´pesnek kell lennie olyan hadero˝k felvonultata´sa´ra, amelyek gyorsan eljuthatnak ba´rhova, ahol szu¨kse´g van ra´juk, e´s ke´pesek mu˝veleteiket nagy ta´volsa´gban e´s hosszu´ ido˝n keresztu¨l is fenntartani.” Ezen kı´vu¨l, az USA a´ltal Szaddam Husszein rezsimje ellen vezetett beavatkoza´ st ko¨ veto˝ en a NATO va´ llalta, hogy hadero˝-genera´la´ssal, logisztika´val, kommunika´cio´val e´ s hı´rszerze´ ssel ta´ mogatja a lengyel vezete´ su˝ to¨bbnemzetise´gu˝ hadoszta´lyt Irak ko¨ze´pso˝ re´sze´n. A szervezet arra is ke´sz, hogy hasonlo´ ta´mogata´st kı´na´ljon fel ma´s szo¨vetse´geseknek is, amennyiben ezt ke´rik. A szeptember 11-e uta´ni biztonsa´gi ko¨rnyezetben sor keru¨ lt a tengeri hadero˝ u´ j fenyegete´ sek elleni klasszikus felhaszna´la´sa´ra. 2001. okto´bere o´ta az Active Endeavour hadmu˝velet kerete´ben NATOhadihajo´ k ja´ ro˝ ro¨ znek a Fo¨ ldko¨ zi-tenger keleti re´ sze´ ben, e´ s felu¨ gyelik a hajo´ za´ st a terrorista
13
teve´kenyse´gto˝l valo´ elrettente´s, illetve annak megakada´lyoza´sa e´rdeke´ben. A ku¨ldete´st azo´ta kibo˝vı´tette´k, hogy – felke´re´s esete´n – kiterjedjen nem katonai hajo´k kı´se´rete´re a Gibralta´ri-szoroson a´t, valamint a gyanu´s hajo´k rendszeres a´tvizsga´la´sa´ra. A terrorizmusto´l valo´ elrettente´sen tu´l e haditengere´szeti mu˝velet ne´ha´ny va´ratlan elo˝nnyel is ja´rt e´s la´thato´ hata´st gyakorolt a fo¨ldko¨zi-tengeri te´rse´g biztonsa´ga´ra e´s stabilita´sa´ra, ami viszont jo´ te´ konyan hat a kereskedelmi e´ s gazdasa´gi teve´kenyse´gre.
A NATO nuklea´ris ero˝i A NATO nuklea´ris fegyverekkel kapcsolatos politika´ja egyike azoknak a katonapolitikai teru¨ leteknek, amelyeken radika´lis va´ltoza´sok to¨rte´ntek az elmu´lt e´vtizedben. A hidegha´boru´ alatt a NATO nuklea´ris ero˝i ko¨zponti szerepet ja´tszottak a Szo¨vetse´g strate´gia´ ja´ ban. Ezen hadero˝ k jelento˝ s sza´ ma e´ s a szo¨vetse´ges korma´nyok kinyilva´nı´tott hajlando´sa´ga fenntarta´ sukra e´ s alkalmaza´ suk me´ rlegele´ se´ re sza´nde´k szerint a elrettente´s ce´lja´t szolga´lta – nem csak a nuklea´ ris fegyverek ma´ s a´ llamok a´ ltali alkalmaza´ sa´ val szemben, hanem az agresszio´ ba´rmely ma´s forma´ja´to´l valo´ ve´gso˝ elrettente´ske´nt is. Az 1950-es e´vek ko¨zepe´n az u´gynevezett „to¨meges megtorla´s” politika´ja´ban azon a fajta elrettente´sen volt a hangsu´ly, amely szerint a NATO ba´rmely tagjai elleni agresszio´ra, a rendelkeze´se´re a´llo´ valamennyi eszko¨ zzel va´ laszolna, kifejezetten belee´ rtve a
14
nuklea´ris fegyvereket is. 1967-ben bevezette´k a „rugalmas va´ laszada´ s” strate´ gia´ ja´ t, amely agresszio´to´l valo´ elrettente´st u´gy sza´nde´kozott ele´rni, hogy ke´tse´get e´bresztett a potencia´lis agresszorban a NATO reaga´ la´ sa´ nak – hagyoma´ nyos vagy nuklea´ris – jellege´t illeto˝en. A hidegha´boru´ ve´ge´ig ez maradt a NATO strate´gia´ja. A nuklea´ris fegyverek szerepe sokkal korla´tozottabb a Szo¨vetse´g jelenlegi strate´gia´ja´ban. A NATO ha´rom nuklea´ris hatalma – az Egyesu¨lt A´llamok, az Egyesu¨lt Kira´ lysa´ g e´ s Franciaorsza´ g – egyara´ nt nagyme´rte´kben cso¨kkentette fegyvereik sza´ma´t. Bizonyos esetben ez aka´r 80 sza´zale´kos cso¨kkente´st is jelentett. Azok az esheto˝se´gek, amelyek ko¨zo¨tt ezeknek a fegyvereknek az alkalmaza´sa´t esetleg fontolo´ ra lehetne venni, bevallottan rendkı´vu¨ l ta´voliak, e´s ezek a fegyverek to¨bbe´ nem ira´nyulnak egyetlen orsza´g vagy meghata´rozott fenyegete´s ellen sem. A fennmarado´ nuklea´ris ero˝k alapveto˝ ce´lja politikai: a be´ke mego´va´sa e´s ke´nyszer alkalmaza´sa´nak megakada´ lyoza´ sa aza´ ltal, hogy a NATO elleni agresszio´ kocka´zata´t kisza´mı´thatatlanna´ e´s elfogadhatatlanna´ teszik. A hagyoma´nyos, nem nuklea´ris ke´pesse´gekkel egyu¨tt bizonytalansa´got teremtenek ba´rmely orsza´g sza´ma´ra, amely netala´n fontolo´ra venne´, hogy a Szo¨vetse´g elleni nuklea´ris, biolo´giai vagy vegyi fegyverekkel to¨rte´no˝ fenyegete´s re´ve´n jusson politikai vagy katonai elo˝nyho¨z.
Ugyanakkor a NATO-szo¨vetse´gesek hosszu´ ta´von elko¨telezettek a nuklea´ris fegyverek elleno˝rze´se, a leszerele´s e´s a nuklea´ris fegyverek terjede´se´nek megelo˝ ze´ se ira´ nt, e´ s a NATO ta´ mogatja a nuklea´ris fegyverek ko¨ru¨ltekinto˝ e´s fokozatos cso¨kkente´se´re ira´nyulo´ ero˝feszı´te´seket, valamint
azokat az ero˝feszı´te´seket, amelyek a to¨megpusztı´to´ fegyverek (WMD) terjede´se´nek korla´toza´ sa´ ra ira´ nyulnak. A NATO-ban egy WMD-Ko¨zpontot hoztak le´tre, hogy ezen a te´ren azonosı´tsa´k a ko¨vetelme´nyeket e´s kicsere´lje´k az informa´cio´kat.
NATO-hadero˝k A NATO-hadero˝k kifejeze´s fe´lrevezeto˝ lehet. A NATO nem rendelkezik a´llando´ hadsereggel. Ehelyett a taga´llam ko¨telezettse´geket va´llalnak arra vonatkozo´an, hogy milyen tı´pusu´ e´s le´tsza´mu´ hadero˝ ket bocsa´ tanak a Szo¨ vetse´ g rendelkeze´se´re a va´llalt feladatok vagy mu˝veletek ve´ grehajta´ sa´ hoz. Ezek a hadero˝ k nemzeti elleno˝rze´s alatt maradnak, amı´g szu¨kse´g nincs ra´juk, e´s csak ilyenkor keru¨lnek a NATO-parancsnokok felelo˝sse´gi ko¨re´be. A NATO te´nylegesen cseke´ly le´tsza´mu´ a´llando´ katonai ero˝vel rendelkezik. A Szo¨vetse´g integra´lt katonai struktu´ra´ja´t a ku¨lo¨nbo¨zo˝ to¨bbnemzetise´gu˝ parancsnoksa´ gokon dolgozo´ kis le´ tsza´ mu´ integra´ lt a´ lloma´ ny alkotja. Ne´ ha´ ny operatı´v hadero˝, mint pe´lda´ul a NATO Le´gi Korai Elo˝rejelzo˝ Hadereje a´ llando´ le´ tesı´tme´ nyeket tart fenn kommunika´cio´s vagy le´gve´delmi e´s megfigyele´si ce´ lokra. Ezen kı´vu¨ l ne´ ha´ ny szo¨ vetse´ ges
haditengere´ szete a´ ltal biztosı´tott kis sza´ mu´ hajo´ bo´ l e´ s szeme´ lyzetbo˝ l a´ llo´ a´ llando´ haditengere´szeti ero˝k le´teznek, amelyek rota´cio´s alapon keru¨lnek telepı´te´sre. Haba´ r a NATO nem rendelkezik a´ llando´ hadsereggel, ke´pes mozgo´sı´tani a 26 szo¨vetse´ges hadero˝it. Integra´lt to¨bbnemzetise´gu˝ struktu´ra´ja a to¨rte´nelemben eddig me´g soha nem tapasztalt szintu˝ egyu¨ttmu˝ko¨de´si ke´pesse´get eredme´nyezett olyan hadero˝k ko¨zo¨tt, amelyeket ko¨zo¨s szabva´nyok e´ s elja´ ra´ sok szerint egyu¨ ttes teve´ kenyse´ gre szereltek fel e´ s ke´ peztek ki. Eza´ ltal, e´ s a to¨bbnemzetise´gu˝ va´lsa´gkezelo˝ e´s be´kefenntarto´ mu˝ veletek vezete´ se tere´ n szerzett to¨ bbe´ ves tapasztalatok re´ve´n, a NATO felbecsu¨lhetetlen e´ rte´ ku˝ eszko¨ zze´ va´ lt napjaink biztonsa´ gi ko¨rnyezete´ben, amelyben az u´j fenyegete´sek elha´r´ıta´sa´hoz o¨sszehangolt nemzetko¨zi inte´zkede´sre van szu¨kse´g.
15
A biztonsa´g kiterjeszte´se a partnerse´gen keresztu¨l
A Szo¨vetse´g a hidegha´boru´ uta´n kialakult strate´giai helyzethez a biztonsa´g sze´lesebb ko¨ru˝ meghata´roza´sa´nak elfogada´sa e´s egy sze´les ko¨ru˝ partnerse´gi e´s egyu¨ttmu˝ko¨de´si strate´gia´nak az euro´-atlanti te´rse´g ege´sze´t e´rinto˝ bevezete´se re´ve´n alkalmazkodott, amelyet imma´r a NATO egy alapveto˝ biztonsa´gi feladata´nak tekintenek. A folyamatot 1990- ben indı´totta´k u´tja´ra, amikor a Szo¨vetse´g vezeto˝i bara´ti kezet nyu´jtottak a hajdani kelet- nyugat va´laszto´vonalon a´tnyu´lva, aza´ltal, hogy Ko¨ze´p- e´s KeletEuro´ pa orsza´ gaival, valamint a volt szovjetko¨zta´rsasa´gokkal valo´ u´j egyu¨ttmu˝ko¨de´si kapcsolatra tettek javaslatot. Ez ke´szı´tette elo˝ az E´szak-atlanti Egyu¨ttmu˝ko¨de´si Tana´cs (NACC) 1991. decembere´ben to¨rte´no˝ le´trehoza´ sa´ t a ko¨ lcso¨ no¨ s bizalom e´ pı´te´ se´ t ce´ lzo´ konzulta´cio´ fo´rumake´nt. Ne´ha´ny e´vvel ke´so˝bb a partnerse´gi folyamatban jelento˝s elo˝rele´pe´s to¨rte´nt a Be´kepartnerse´g (PfP) – egy jelento˝s, a NATO e´s az egyes partnerek ko¨ zo¨ tti gyakorlati ke´ toldalu´ egyu¨ttmu˝ko¨de´sre ira´nyulo´ program – 1994. e´vi elindı´ta´sa´val. Ma a NATO e´s a partnerorsza´gok rendszeresen konzulta´lnak biztonsa´gi e´s ve´delemmel kapcsolatos ke´rde´sekro˝l az Euro´-atlanti Partnerse´gi Tana´csban (EAPC), amely 1997-ben va´ltotta fel a NACC-t. A NATO e´s a partnerorsza´gok hadero˝i gyakran le´pnek kapcsolatba egyma´ssal e´s ve´geznek ko¨zo¨s gyakorlatokat, katona´ik pedig egyma´s mellett keru¨lnek bevete´sre a NATO a´ltal vezetett balka´ni be´kefenntarto´ mu˝veletekben. Inte´zkede´seket hoztak a pra´gai csu´cstala´lkozo´n, 2002. novembere´ben a NATO e´ s a Partnerek ko¨ zo¨ tti egyu¨ ttmu˝ ko¨ de´ s ero˝sı´te´se e´s annak e´rdeke´ben, hogy a partnerse´g kerete´ben zajlo´ teve´kenyse´gek jobban o¨sszpontos´ıtsanak a XXI. sza´zad biztonsa´gi kihı´va´sainak megolda´sa´ra.
A Be´kepartnerse´g Az elmu´ lt tı´z e´ v egyik legfigyelemreme´ lto´ bb nemzetko¨zi vı´vma´nya a biztonsa´g tere´n a Be´kepartnerse´g (PfP) program. 1994-es meghirdete´se o´ta a Partnerse´ ghez to¨ rte´ no˝ csatlakoza´ sra szo´ lo´ meghı´va´st 30 orsza´g fogadta el: Alba´nia, Ausztria, Azerbajdzsa´ n, Bulga´ ria, a Cseh Ko¨ zta´ rsasa´ g, E´sztorsza´g, Fehe´roroszorsza´g, Finnorsza´g, Gru´zia,
16
>5
Horva´torsza´g, ´Irorsza´g, Kazahszta´n, a Kirgiz Ko¨zta´rsasa´ g, Lettorsza´ g, Litva´ nia, Lengyelorsza´ g, Magyarorsza´g, Moldova, Roma´nia, Oroszorsza´g, ¨ rme´nyorsza´g, Szlova´kia, Szlove´nia, Sve´dorsza´g, O Sva´jc, a volt Jugoszla´v Macedo´n Tagko¨zta´rsasa´g*, ¨ zbegTa´dzsikiszta´n, Tu¨rkmeniszta´n, Ukrajna e´s U iszta´n. Ko¨zu¨lu¨k tı´z orsza´g – a Cseh Ko¨zta´rsasa´g, Magyarorsza´g e´s Lengyelorsza´g 1999-ben, mı´g Bulga´ria, E´sztorsza´g, Lettorsza´g, Litva´nia, Roma´nia, Szlova´kia e´s Szlove´nia 2004-ben - ma´ra ma´r szo¨vetse´gesse´ va´ltak. Bosznia e´ s Hercegovina, valamint Szerbia e´ s Montenegro´ szinte´n kinyilva´nı´totta o´haja´t, hogy csatlakozhasson a Be´kepartnerse´ghez e´s az Euro´atlanti Partnerse´gi Tana´cshoz. A NATO o¨ro¨mmel va´rja, hogy ezt a ke´t orsza´got is u¨dvo¨zo¨lhesse a Partnerse´gben, miuta´n teljesı´tette´k a Szo¨vetse´g a´ltal ta´masztott felte´teleket, belee´rtve a marade´ktalan egyu¨ttmu˝ko¨de´st a volt Jugoszla´via´val foglalkozo´ Nemzetko¨zi Bu¨nteto˝ To¨rve´nysze´kkel, ku¨lo¨no¨sen azoknak a szeme´lyeknek az elfoga´sa e´s a´tada´sa e´rdeke´ben, akik ellen a To¨rve´nysze´k ha´boru´s bu˝no¨k elko¨vete´se miatt va´dat emelt. A gyakorlati egyu¨ ttmu˝ ko¨ de´ s e´ s a maga´ nak a Szo¨vetse´gnek az alapja´t alkoto´ demokratikus elvek ira´nti elko¨telezettse´g alapja´n a Be´kepartnerse´g ce´lja a stabilita´s no¨vele´se, a be´ke´t e´ro˝ elleni fenyegete´sek cso¨kkente´se e´s ero˝sebb biztonsa´gi kapcsolatok kie´pı´te´se az egyes partnerorsza´gok e´s a NATO, valamint ma´s partnerorsza´gok ko¨zo¨tt. A PfP-program le´nyege az egyes partnerorsza´gok e´s a NATO ko¨ zo¨ tt kialakulo´ , egyedi ige´ nyekhez igazı´tott e´s az egyes re´sztvevo˝ korma´nyok a´ltal megva´lasztott szinten e´s u¨temben ko¨zo¨sen megvalo´sı´tott partnerse´g. A Be´kepartnerse´g forma´lis alapja a Keretdokumentum. Ez hata´rozza meg a saja´tos ko¨telezettse´gva´ llala´ sokat az egyes partnerorsza´ gokra vonatkozo´an, e´s maga´ba foglalja a szo¨vetse´gesek azon ko¨telezettse´gva´llala´sa´t, hogy konzulta´lnak minden olyan partnerrel, amely teru¨leti se´rthetetlense´ge´re, politikai fu¨ggetlense´ge´re vagy biztonsa´ ga´ ra ira´ nyulo´ ko¨ zvetlen fenyegete´ st e´ szlel. Mindegyik partner sza´mos messze hato´ politikai ko¨ telezettse´ gva´ llala´ st tesz a demokratikus ta´rsadalmak mego˝rze´se, a nemzetko¨zi jog elveinek
fenntarta´sa, az ENSZ Alapokma´nya az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, a Helsinki Za´ ro´ okma´ ny 2 e´ s a nemzetko¨ zi leszerele´ si e´ s fegyverzetkorla´ toza´ si mega´ llapoda´ sok szerinti ko¨ telezettse´ gek teljesı´te´ se, a ma´ s a´ llamokkal szembeni ero˝vel valo´ fenyegete´sto˝l, illetve annak alkalmaza´sa´to´l valo´ tarto´zkoda´s, a le´tezo˝ hata´rok tiszteletben tarta´sa e´s a vita´k be´ke´s u´ton to¨rte´no˝ rendeze´ se e´ rdeke´ ben. Meghata´ rozott ko¨telezettse´gva´llala´sokra is sor keru¨l a nemzeti ve´delmi terveze´s e´s ko¨ltse´gvete´s a´tla´thato´sa´ga´nak ta´mogata´sa´ra, a fegyveres ero˝k feletti demokratikus elleno˝rze´s le´trehoza´sa´ra, e´s be´kefenntarto´ e´s humanita´rius mu˝veletekben a NATO-val egyu¨ttes cselekve´ sre valo´ ke´ pesse´ g kifejleszte´ se´ re vonatkozo´an. A NATO e´s minden egyes partnerorsza´g ko¨zo¨sen dolgoz ki e´s fogad el egy u´n. Egyedi Partnerse´gi Programot. A teve´kenyse´gek sze´les ko¨ru˝ va´laszte´ka´bo´l ke´t e´ves programokat – a Partnerse´gi Munkaprogramot – dolgoznak ki az egyes orsza´gok saja´tos e´rdekei e´s szu¨kse´gletei szerint. Az egyu¨ttmu˝ko¨de´s, amely ku¨lo¨no¨sen a ve´delemmel kapcsolatos munka´ra o¨sszpontosı´t, kiterjed a gyakorlati egyu¨ttmu˝ko¨de´sre is, amely jo´ forma´ n a NATO teve´ kenyse´ ge´ nek valamennyi teru¨lete´t e´rinti. A Munkaprogram to¨bb mint hu´sz teru¨leten kı´na´l teve´kenyse´geket, a ve´delmi politika´to´l e´s terveze´sto˝l, a polga´ri-katonai kapcsolatokto´l, az oktata´sto´l e´s ke´pze´sto˝l kezdve a le´gve´delemig, a kommunika´cio´s e´s informa´cio´s rendszerekig, a va´ lsa´ gkezele´ sig e´ s a polga´ ri vesze´ lyhelyzeti terveze´sig. Annak e´rdeke´ben, hogy a partner hadero˝k jobban egyu¨tt tudjanak mu˝ko¨dni a NATO katonai ero˝ivel a be´ kefenntarto´ mu˝ veletek kerete´ ben, egy PfP Terveze´si e´s Felu¨lvizsga´lati Folyamat sora´n sor keru¨ l az egyu¨ ttmu˝ ko¨ de´ si ke´ pesse´ gre vagy a ke´pesse´gbeli ko¨vetelme´nyekre vonatkozo´ ira´nymutata´s megfogalmaza´sa´ra is. Ennek a mecha-
nizmus a NATO saja´ t hadero˝ terveze´ si rendszere´nek modellje´t ko¨veti, e´s a partnerek sza´ma´ra va´laszthato´ jelleggel kı´na´lja´k fel. Minden egyes re´sztvevo˝ orsza´ggal terveze´si ce´lokat, illetve Partnerse´gi Ce´lokat egyeztetnek, e´s sze´les ko¨ru˝ felu¨lvizsga´latokkal me´rik az elo˝rehalada´st. Ez a folyamat jelento˝s me´rte´kben hozza´ja´rult a partnerorsza´gok szoros egyu¨ttmu˝ko¨de´se´hez a balka´ni be´kefenntarto´ mu˝veletekben. Az e´vek sora´n a Be´kepartnerse´g teve´kenyse´ge´nek operatı´v jellege e´ s a partnerorsza´ gok bekapcsolo´da´sa a PfP do¨nte´shozatala´ba e´s terveze´se´be mino˝ se´ gi tova´ bbfejleszte´ sen ment keresztu¨ l. Bevezete´ sre keru¨ lt egy Mu˝ veleti Ke´ pesse´ gi Koncepcio´ , a szorosabb e´ s o¨ sszpontosı´tottabb katonai egyu¨ttmu˝ko¨de´s kifejleszte´se e´rdeke´ben, amelynek ce´lja a to¨bbnemzetise´gu˝ hadero˝k katonai hate´konysa´ga´nak javı´ta´sa. Ezen kı´vu¨l egy PolitikaiKatonai Keret keru¨lt kidolgoza´sra a partnerorsza´gokkal valo´ konzulta´cio´ ero˝sı´te´se´re olyan eszkala´lo´do´va´lsa´gok sora´n, amelyek be´kefenntarto´ csapatok felvonultata´sa´t tehetik szu¨kse´gesse´, valamint annak e´ rdeke´ ben, hogy ma´ r egy kora´ bbi sta´ diumban bevonja´k o˝ket a hadmu˝veleti terv e´s a hadero˝-genera´la´si folyamat megvitata´sa´ba. A partnerorsza´ goknak a Partnerse´ g napi munka´ja´ba valo´ e´rdemibb bevona´sa e´rdeke´ben to¨bb NATO-parancsnoksa´gon le´trehozta´k a PfP Veze´rkari Elemeket, amelyek a´lloma´nya´t a partnerorsza´gok tisztjei alkotja´k. Ezen kı´vu¨l a Szo¨vetse´gesek Euro´pai Fo˝parancsnoksa´ga´n (SHAPE), a belgiumi Monsban, egy Partnerse´gi Koordina´cio´s Sejt segı´ti a PfP-ke´pze´s e´s - gyakorlatok koordina´la´sa´t e´s egy Nemzetko¨zi Koordina´cio´s Ko¨zpont gondoskodik az eligazı´ta´si e´s terveze´si leheto˝se´gek biztosı´ta´sa´ro´l minden olyan nem NATO-tagorsza´g sza´ma´ra, amely csapatokkal ja´rul hozza´ a NATO a´ltal vezetett balka´ni e´s afganiszta´ni be´kefenntarto´ mu˝veletekhez.
2 Helsinki Za´ro´okma´ny: az 1975-ben, az akkori Euro´pai Biztonsa´gi e´s Egyu¨ttmu˝ko¨de´si Konferencia (CSCE) a´ltal elfogadott okma´ny, amely meghata´rozza a nemzetko¨zi magatarta´s norma´it, bizalomero˝sı´to˝ inte´zkede´seket vezet a Kelet e´s a Nyugat ko¨zo¨tt, ta´mogatja az emberi jogok tiszteletben tarta´sa´t e´s o¨szto¨nzi a gazdasa´gi, kultura´lis, tudoma´nyos e´s mu˝szaki egyu¨ttmu˝ko¨de´st.
17
Az Euro´-atlanti Partnerse´gi Tana´cs Az Euro´-atlanti Partnerse´gi Tana´cs (EAPC) egy rendszeres pa´rbesze´dre e´s politikai e´s biztonsa´ggal kapcsolatos ke´rde´sekro˝l szo´lo´ konzulta´cio´ra szolga´lo´ multilatera´lis fo´rum kerete´ben hozza o¨ssze a NATOtaga´llamokat e´s a partnereket, jelenleg o¨sszesen 46 orsza´got. A Tana´cs egyu´ttal a NATO e´s a Be´kepartnerse´gben re´sztvevo˝ orsza´gok ko¨zo¨tt kialakı´tott egyes ke´toldalu´ kapcsolatok politikai kerete´u¨l is szolga´l. Az EAPC le´trehoza´sa´ro´l szo´lo´ do¨nte´s 1997-ben azt az o´ hajt tu¨ kro¨ zte, hogy tu´ lle´ pjenek az NACC eredme´nyein, e´s hogy egy olyan biztonsa´gi fo´rumot hozzanak le´tre, amely megfelel a partnerekkel a Be´kepartnerse´g kerete´ben e´s a Bosznia´ban e´s Hercegovina´ban folyo´ be´kefenntarto´ mu˝velet o¨sszefu¨gge´se´ben kialakulo´ egyre kifinomultabb kapcsolatoknak, mely uto´bbi esete´ben 14 partnerorsza´g telepı´tett csapatokat 1996-ban, hogy szo¨vetse´gbeli ta´rsaik mellett teljesı´tsenek szolga´latot. Az EAPC le´trehoza´sa kiege´szı´tette azokat az ezzel egyido˝ben tett le´pe´seket, amelyek a partnerse´gi teve´kenyse´gek teljes tartoma´nya´ban a partnerorsza´goknak a do¨nte´shozatalba e´s terveze´sbe to¨rte´no˝ fokozott bevona´sa´val a Be´kepartnerse´g szerepe´t voltak hivatottak ero˝sı´teni. Az EAPC-ben az aktua´lis politikai e´s biztonsa´ggal kapcsolatos ke´rde´sekro˝l folyo´ ro¨vid ta´vu´ konzulta´cio´kon kı´vu¨l egy ke´te´ves EAPC Akcio´terv hosszu´ ta´vu´ konzulta´cio´t e´s egyu¨ttmu˝ko¨de´st is elo˝ira´nyoz egy sor teru¨leten. Ide tartoznak, to¨bbek ko¨zo¨tt, a va´lsa´gkezelo˝ e´s be´keta´mogato´ mu˝veletek, a regiona´lis ke´rde´sek, a fegyverzetelleno˝rze´s e´s a to¨megpusztı´to´ fegyverek terjede´se´vel kapcsolatos ke´rde´sek, a nemzetko¨zi terrorizmus, az olyan ve´delmi ke´rde´sek, mint a terveze´s, a ko¨ltse´gvete´s, a politika e´s strate´gia, a polga´ri vesze´lyhelyzeti terveze´s e´s a katasztro´fa´kra valo´ felke´szu¨ltse´g, a fegyverzeti egyu¨ttmu˝ko¨de´s, a nuklea´ris biztonsa´g, a le´giforgalmi ira´nyı´ta´s polga´rikatonai koordina´la´sa e´s a tudoma´nyos egyu¨ttmu˝ko¨de´s. Az EAPC havonta u¨le´sezik nagyko¨veti szinten, e´vente pedig ku¨lu¨gy- e´s ve´delmi miniszteri e´s ve´delmi fo˝no¨ki szinten, illetve esetenke´nt csu´cstala´lkozo´i
18
szinten. 2005-to˝l e´vente magas szintu˝, o¨na´llo´ u¨le´s foglalkozik majd az euro´-atlanti ko¨zo¨sse´g sza´ma´ra fontos politikai ke´rde´sekkel. A legto¨bb partnerorsza´g diploma´ciai misszio´kat hozott le´tre a NATO bru¨sszeli parancsnoksa´ga´n, ami megko¨nnyı´ti a rendszeres kommunika´cio´t, e´s leheto˝ve´ teszi, hogy konzulta´cio´kra keru¨ljo¨n sor valaha´nyszor csak szu¨kse´ges. A NATO e´s a partnerorsza´gok nagyko¨vetei pe´lda´ul rendkı´vu¨l ro¨vid ido˝n belu¨l u¨le´st tarthattak szeptember 12-e´n, ko¨zvetlenu¨l az Egyesu¨lt A´llamok elleni 2001. szeptemberi terrorta´ mada´ sok uta´ n. Az E´ szakAmerika´ to´ l e´ s Euro´ pa´ to´ l kezdve Ko¨ ze´ p-A´ zsia´ ig terjedo˝ teru¨leteket ke´pviselo˝ EAPC-tagok a´ltal azon a napon kinyilva´nı´tott szolidarita´s e´s az egyu¨ttmu˝ko¨de´s, amely azo´ta is megnyilva´nul az USA a´ltal a nemzetko¨zi terrorizmus ellen vezetett hadja´ratban, azt mutatja, hogy mike´ nt hintette´ k el a NATO partnerse´gi kezdeme´nyeze´sei a valo´di euro´- atlanti biztonsa´gi kultu´ra magvait.
szerint egyedileg alakı´tsa ki segı´tse´ gnyu´ jta´ sa´ t azoknak a partnerorsza´goknak, amelyek belfo¨ldi reformokhoz struktura´ltabb ta´mogata´st ke´rtek. A pra´gai csu´cstala´lkozo´n ele´rt elo˝rele´pe´sre e´pı´tve a NATO ko¨vetkezo˝ 2004. e´vi isztambuli csu´cstala´lkozo´ja´ra ma´r kello˝ ido˝ben javaslatokat dolgoznak ki, hogy a Be´kepartnerse´get me´g inka´bb a kulcsfontossa´gu´ tematikus ke´rde´sek e´s az egyes partnerek ige´nyeinek e´s ke´pesse´geinek kezele´se´hez, a katonai a´talakı´ta´st e´s egyu¨ttmu˝ko¨de´si ke´pesse´get o¨szto¨nzo˝ ve´delmi reform elo˝mozdı´ta´sa´hoz, e´s a regiona´lis egyu¨ttmu˝ko¨de´s e´s ko¨lcso¨no¨s ta´mogata´s fokoza´sa´hoz igazı´tsa´k.
A Partnerse´g Pra´ga uta´n Az ero˝knek a terrorizmus fenyegete´se elleni egyes´ıte´se´re ira´nyulo´ ko¨zo¨s elto¨ke´ltse´g konkre´t kifejeze´st nyert a pra´gai csu´cstala´lkozo´n, egy Terrorizmus elleni Partnerse´gi Akcio´terv elindı´ta´sa forma´ja´ban. Inte´zkede´seket hoztak a NATO e´s a partnerorsza´gok ko¨zo¨tti egyu¨ttmu˝ko¨de´s javı´ta´sa´ra is. Az EAPC e´s a Be´kepartnerse´g a´tfogo´ felu¨lvizsga´lata a Partnerekkel valo´ politikai pa´rbesze´d ero˝sı´te´se´t e´s a re´szve´telu¨kkel folyo´ teve´kenyse´gek terveze´se´ben, lefolytata´sa´ban e´s felu¨gyelete´ben valo´ re´szve´telu¨k tova´bbi fokoza´sa´t aja´nlotta. Ezen kı´vu¨l egy u´j egyu¨ttmu˝ko¨de´si mechanizmust is bevezettek: az Egye´ni Partnerse´gi Akcio´tervet, amely egy teve´ kenyse´ gi menu¨ bo˝ l valo´ va´ laszta´ s helyett leheto˝ ve´ teszi a Szo¨ vetse´ g sza´ma´ra, hogy a saja´tos ige´nyek e´s ko¨ru¨lme´nyek
19
A Szo¨vetse´g megnyita´sa u´j tagok elo˝tt
A NATO tagsa´g nyitva a´ll minden euro´pai orsza´g elo˝tt. A Washingtoni Szerzo˝de´s 10. cikkelye leheto˝ve´ teszi, hogy csatlakoza´sra felke´rje´k „ba´rmelyik euro´pai a´ llamot, amely ke´ pes arra, hogy elo˝ segı´tse a Szerzo˝de´s elveinek tova´bbfejleszte´se´t e´s hozza´ja´ruljon az e´szak-atlanti te´rse´g biztonsa´ga´hoz”. A NATO 12 alapı´to´ tagja ma´ra 26-ra ege´szu¨lt ki a bo˝vı´te´s o¨t fordulo´ja uta´n. A NATO ajtaja tova´bbra is nyitva a´ll a bo˝vı´te´s leguto´ bbi ko¨ re uta´ n, amelynek sora´ n Bulga´ ria, E´sztorsza´g, Lettorsza´g, Litva´nia, Roma´nia, Szlova´kia e´s Szlove´nia csatlakozott 2004-ben. Tova´bbi ha´rom, tagsa´gra to¨rekvo˝ orsza´g, Alba´nia, Horva´torsza´g e´s a volt Jugoszla´v Macedo´n Tagko¨zta´rsasa´g* is abban reme´nykedik, hogy a jo¨vo˝ben felke´rik a csatlakoza´sra. A bo˝vı´te´s mindegyik fordulo´ja´nak az volt a ce´lja, hogy kiterjessze az euro´-atlanti biztonsa´got, e´s no¨velje a NATO ereje´t, kohe´zio´ja´t e´s e´letke´pesse´ge´t, e´s nem ira´nyult egyetlen harmadik orsza´g biztonsa´gi e´rdekei ellen sem. A bo˝vı´te´s minden fordulo´ja segı´tett tova´bb terjeszteni a biztonsa´got e´s stabilita´st Euro´pa´ban, e´s begyo´gyı´tani egy kontinens sebeit, amelyet a XX. sza´zad elso˝ fele´ben ke´t ha´boru´ su´jtott, e´s amelyet ezuta´n negyven e´ven keresztu¨l egy Vasfu¨ggo¨ny re´ ve´ n osztottak kette´ . 1952-ben felve´ telt nyert Go¨ ro¨ gorsza´ g e´ s To¨ ro¨ korsza´ g, 1955-ben pedig, mindo¨ssze tı´z e´vvel a II. vila´gha´boru´ ve´ge uta´n, a Ne´ met Szo¨ vetse´ gi Ko¨ zta´ rsasa´ g is csatlakozott, aminek re´ve´n az orsza´g szila´rdan a Nyugat re´sze´ve´ va´lt e´s megteremto˝dtek a felte´telek a ke´so˝bbi ne´met u´jraegyesı´te´s sza´ma´ra. A politikai ko¨ro¨kben lezajlott heves vita´k uta´n 1982-ben Spanyolorsza´g is csatlakozott, haba´r 1998-ig kı´vu¨l maradt a Szo¨vetse´g integra´lt katonai szervezete´n. Az 1997. e´vi madridi csu´cstala´lkozo´n hozott do¨nte´s, miszerint a Cseh Ko¨ zta´ rsasa´ g, Magyarorsza´ g e´ s Lengyelorsza´ g meghı´va´st kapott a NATO-hoz valo´ csatlakoza´sro´l szo´lo´ ta´rgyala´sok megkezde´se´re, jelento˝s le´pe´s volt a hidegha´ boru´ okozta megosztottsa´ g megszu¨ntete´se´nek ira´nya´ban, aza´ltal, hogy megnyitotta az utat a volt varso´i szerzo˝de´sbeli ellenfelek sza´ma´ra a Szo¨vetse´ghez valo´ csatlakoza´shoz.
A hidegha´boru´ uta´ni bo˝vı´te´s A bo˝vı´te´s elso˝ hidegha´boru´t ko¨veto˝ fordulo´ja nem elo˝re eldo¨nto¨tt u¨gy volt, e´s a do¨nte´shez az o¨sszes addigi tagorsza´g egyhangu´ egyete´rte´se´re volt
20
>6
szu¨kse´g. Kiemelkedo˝ szempont volt a Szo¨vetse´g azon ke´pesse´ge´nek mego˝rze´se, hogy konszenzuson alapulo´ do¨nte´seket tudjon hozni, e´s annak biztosı´ta´sa, hogy a bo˝vı´te´se ero˝sı´tse az euro´pai biztonsa´got. Egy, 1994-ben megrendelt e´s egy e´vvel ke´so˝bb megjelentetett tanulma´ny a NATO bo˝ vı´te´ se´ ro˝ l mega´ llapı´totta, hogy az u´ j tagok felve´tele, valamint a bo˝vı´te´s politikai, katonai e´s gazdasa´gai hata´sai elo˝mozdı´tja´k a Szo¨vetse´g alapveto˝ ce´ lja´ t, a biztonsa´ g fokoza´ sa e´ s a stabilita´s kiterjeszte´se´t az euro´-atlanti te´rse´g ege´sze´ben. A Szo¨vetse´g e´s Oroszorsza´g, Ukrajna e´s ma´s partnerorsza´gok ko¨zo¨tti kapcsolatok fejleszte´se´vel pa´rhuzamosan ez a folyamat Euro´pa ege´sze´nek e´rdekeit szolga´lna´. Az ezzel a hidegha´ boru´ uta´ ni elso˝ bo˝ vı´te´ si fordulo´val foglalkozo´ fontolgata´sok sora´n kulcsfontossa´gu´ ke´rde´s volt az, hogy mike´nt lehetne va´ltoztatni Oroszorsza´ g szemle´ lete´ n, amely a Szo¨vetse´get az orosz e´rdekekre ne´zve ellense´ges katonai blokknak tekintette. A szo¨ vetse´ gesek egyete´rtettek abban, hogy Oroszorsza´g hozza´ja´rula´sa fontos az euro´pai stabilita´s e´s biztonsa´g szempontja´bo´l, e´s tudoma´sul vette´k, hogy meg kell va´laszolni a bo˝vı´te´si folyamattal kapcsolatos orosz aggodalmakat. Mindazona´ltal tiszteletben kellett tartani az o¨sszes euro´pai a´llam joga´t arra, hogy saja´t maga va´laszthassa ki a biztonsa´got szolga´lo´ kereteket, s hogy nemzetko¨zi szervezetekhez tartozhasson, mike´nt a Szo¨vetse´g tagjainak azon joga´t is, hogy o¨na´llo´ do¨nte´seket hozhassanak. A madridi csu´cstala´lkozo´n a csatlakoza´si meghi´va´sok elku¨lde´se elo˝tt a NATO arra to¨rekedett, hogy az 1997-es Alapı´to´ Okma´nnyal (la´sd a 7. fejezetet) szila´rdı´tsa meg e´s inte´zme´nyesı´tse pa´rbesze´de´t Oroszorsza´ ggal, e´ s megero˝ sı´tette azon elko¨ telezettse´ ge´ t, hogy nem a´ llı´t hadrendbe nuklea´ris fegyvereket, e´s nem a´lloma´soztat ku¨lfo¨ldi csapatokat az u´j tagok teru¨lete´n. A NATO bo˝vı´te´se´ro˝l ke´szu¨lt tanulma´ny aja´nla´sai alapja´n e´s az e´rdekelt partnerorsza´gokkal folytatott egye´ni intenzı´v egye´ni pa´rbesze´det e´s a Szo¨vetse´gesek ko¨zo¨tti konzulta´cio´kat ko¨veto˝en a Cseh Ko¨ zta´ rsasa´ g, Magyarorsza´ g e´ s Lengyelorsza´ g 1997-ben meghı´va´st kapott a csatlakoza´si ta´rgyala´sok megkezde´se´re, e´s 1999. ma´rcius 12-e´n hivatalosan is a Szo¨vetse´g tagja lett.
Sza´mos orsza´g sza´ma´ra csalo´da´st jelentett, hogy nem keru¨lt be a hidegha´boru´ uta´ni bo˝vı´te´s elso˝ fordulo´ja´ba. A NATO-taga´llamok azonban hangsu´lyozta´k, hogy a Szo¨vetse´g a jo¨vo˝ben is nyitva a´ll u´jabb, csatlakozni kı´va´ no´ orsza´ gok elo˝ tt. Az 1999. a´ prilisi washingtoni csu´cstala´lkozo´n a Szo¨vetse´gesek egy Tagsa´gi Akcio´tervet (MAP) indı´tottak u´tja´ra, hogy segı´tse´k a tagjelo¨lt orsza´gokat a jo¨vo˝beli Szo¨vetse´gbeli tagsa´gra valo´ felke´szu¨le´sben (la´sd a dobozt). A MAP eredeti re´sztvevo˝i ko¨zu¨l heten, ne´v szerint Bulga´ria, E´sztorsza´g, Lettorsza´g, Litva´nia, Roma´nia, Szlova´kia e´s Szlove´nia, a 2002. novemberi pra´gai csu´cstala´lkozo´n kaptak meghı´va´st a csatlakoza´si ta´rgyala´sok megkezde´se´re. A he´t orsza´ggal folytatott sze´les ko¨ru˝ konzulta´cio´s sorozatot ko¨ veto˝ en a Szo¨ vetse´ gesek 2003. ma´rciusa´ban ala´´ırta´k a he´t meghı´vott csatlakoza´si jegyzo˝ko¨nyveit. Miuta´n az o¨sszes taga´llam ratifika´lta
Tagsa´gi Akcio´terv Az 1999-ben elindı´tott, e´s a hidegha´boru´ uta´ni bo˝vı´te´s elso˝ fordulo´ja´nak tapasztalatain alapulo´ Tagsa´gi Akcio´terv (MAP) segı´tse´get nyu´jt a Szo¨vetse´ghez csatlakozni o´hajto´ orsza´goknak a NATOtagsa´gra valo´ felke´szu¨le´sben. Ebben a tervezetben elindı´ta´sa o´ta kilenc orsza´g – Alba´nia, Bulga´ria, E´ sztorsza´ g, Lettorsza´ g, Litva´ nia, Roma´ nia, Szlova´kia, Szlove´nia e´s a volt Jugoszla´v Macedo´n Tagko¨zta´rsasa´g* – vett re´szt. Horva´torsza´g 2002. ma´jusa´ban ko¨vette o˝ket. Ezen orsza´gok ko¨zu¨l he´t 2004-ben NATO-tagga´ va´lt. A NATO-tagga´ va´la´shoz az aspira´ns orsza´goknak tanu´bizonysa´got kell tenniu¨k arro´l, hogy mu˝ko¨do˝ demokratikus politikai rendszerrel e´s piacgazdasa´ ggal rendelkeznek, tiszteletben tartja´ k a nemzeti kisebbse´gekhez tartozo´ szeme´lyeket az EBESZ elo˝´ıra´sainak megfelelo˝en, rendezik o¨sszes, me´g megoldatlan vita´jukat szomsze´djaikkal e´s a´ltala´nossa´gban ko¨telezettse´get va´llalnak a vita´k be´ ke´ s rendeze´ se´ re, ke´ pesek e´ s hajlando´ k katonailag hozza´ ja´ rulni a Szo¨ vetse´ ghez e´ s biztosı´tja´ k a to¨ bbi taga´ llam hadero˝ ivel valo´ egyu¨ttmu˝ko¨de´s ke´pesse´ge´t, valamint a polga´ri-katonai kapcsolatok megfelelo˝ mu˝ ko¨ de´ se´ t, a demokratikus elva´ra´sokkal o¨sszhangban.
ezeket a jegyzo˝ko¨nyveket, saja´t nemzeti e´s parlamenta´ris elja´ra´sai szerint, a he´t meghı´vott orsza´g 2004. ma´rcius 29-e´n csatlakozott a NATO alapı´to´ okirata´hoz. Az u´j szo¨vetse´gesekto˝l a csatlakoza´s elo˝tt e´s uta´n egyara´nt elva´rja´k, hogy tova´bbi elo˝rehalada´st e´rjenek el a fontos a´talakı´ta´si ko¨telezettse´gva´llala´sok, ku¨lo¨no¨sen a ve´delem teru¨lete´n. A NATO a hidegha´boru´ uta´ni bo˝vı´te´snek e ma´sodik fordulo´ja uta´n is fenntartja a nyitott ajto´ politika´ja´t. Ha´rom tova´bbi, a MAP-ben re´sztvevo˝ orsza´got – Alba´ nia´ t, Horva´ torsza´ got, e´ s a volt Jugoszla´ v Macedo´n Tagko¨zta´rsasa´got* – is arra ba´torı´tott, hogy folytassa´k saja´t reform-ero˝feszı´te´seiket, ku¨lo¨no¨sen a ve´delem e´s a biztonsa´g tere´n. Horva´torsza´g esete´ ben a volt Jugoszla´ via´ val foglalkozo´ Nemzetko¨zi Bu¨nteto˝ To¨rve´nysze´kkel valo´ marade´ktalan egyu¨ttmu˝ko¨de´s is kulcsfontossa´gu´ szerepet kap majd.
Az MAP-ban valo´ re´szve´tel nem garanta´lja a jo¨vo˝beli tagsa´got. Leheto˝ve´ teszi azonban az o¨sszes e´rintett orsza´g sza´ma´ra, hogy felke´szu¨le´su¨ket a tervben meghata´rozott ce´lokra e´s priorita´ sokra o¨ sszpontosı´tsa´ k, e´ s hogy szake´ rto˝ i segı´tse´get e´s e´rte´kele´st kapjanak a NATO-to´l. Ez kiterjed a tagsa´g o¨sszes vonatkoza´sa´ra, belee´rtve a politikai, gazdasa´gi, ve´delmi, ero˝forra´sokkal, informa´cio´kkal, biztonsa´ggal kapcsolatos e´s jogi ko¨vetelme´nyeket is. Minden re´sztvevo˝ orsza´g az MAP-nek azokat az elemeit va´lasztja ki, amelyek a legjobban felelnek meg szu¨kse´gleteinek, e´s meghata´rozza a saja´t ce´lkitu˝ze´seit e´s u¨temterveit. Maga a Be´kepartnerse´gben, e´s ku¨lo¨no¨sen a PfP Terveze´si e´s Felu¨lvizsga´lati Folyamatban valo´ re´szve´tel szerves re´ sze a folyamatnak, mivel a jelo¨ lt orsza´ gok sza´ma´ra leheto˝ve´ teszi, hogy olyan hadero˝ket e´s hadero˝ szerkezeteket fejlesszenek ki, amelyek jobban egyu¨ tt tudnak mu˝ ko¨ dni a Szo¨ vetse´ g hadero˝ ivel. A szo¨ vetse´ gesekkel rendszeres felu¨lvizsga´lati u¨le´sekre keru¨l sor az elo˝rehalada´s a´ttekinte´se e´s megfelelo˝ tana´csok e´s visszajelze´sek biztosı´ta´sa e´rdeke´ben. A MAP ve´grehajta´sa´t az E´ szak-atlanti Tana´cs folyamatosan tekinti a´t.
21
U u j kapcsolatok kialakı´ta´sa Oroszorsza´ggal
A NATO az 1990-es e´vek eleje o´ta e´pı´t kapcsolatokat e´s fejleszti az egyu¨ttmu˝ko¨de´st Oroszorsza´ggal. A NATO-tagorsza´ gok e´ s Oroszorsza´ g ko¨ zo¨ tti egyu¨ ttmu˝ ko¨ de´ s logika´ ja egye´ rtelmu˝ : a ko¨ zo¨ s biztonsa´gi kihı´va´sokat a legjobban egyu¨ttmu˝ko¨de´s u´tja´n lehet kezelni, Oroszorsza´g re´szve´tele pedig kulcsfontossa´gu´ ba´rmely a´tfogo´ hidegha´boru´ uta´ni euro´pai biztonsa´gi rendszerben. A 2001. szeptemberi terrorta´mada´sok uta´n, amelyek megero˝sı´tette´k a ko¨zo¨s fenyegete´sekre adott o¨sszehangolt va´laszinte´zkede´sek ira´nti ige´nyt, a NATOOroszorsza´g partnerse´g u´j lendu¨letet e´s tartalmat kapott a 2002. ma´jusi ro´mai csu´cstala´lkozo´n. Ezen u´j NATO-Oroszorsza´g Tana´cs (NRC) jo¨tt le´tre, amely a NATO-szo¨ vetse´ geseket e´ s Oroszorsza´ got egyenrangu´ partnerekke´ nt fogja o¨ ssze, hogy a „hu´ szak” szintje´ n azonosı´tsa´ k e´ s keresse´ k a leheto˝se´geket a ko¨zo¨s cselekve´sre. Az egyu¨ttmu˝ko¨de´st jelenleg is tova´bb fokozza´k a ko¨lcso¨no¨s e´rdeklo˝de´sre e´s e´rintettse´gre sza´mot tarto´ legfontosabb teru¨leteken. A partnerse´g elme´lyı´te´se´ro˝l szo´lo´ do¨nte´s bizonyı´tja a NATO-tagorsza´ gok e´ s Oroszorsza´ g ko¨ zo¨ s elto¨ke´ltse´ge´t arra, hogy egyma´ssal szorosabban egyu¨ttmu˝ko¨dve dolgozzanak az euro´-atlanti te´rse´g tarto´s e´s teljes be´ke´je le´trehoza´sa´nak ko¨zo¨s ce´lja´e´rt, amelyet elo˝szo¨r a NATO e´s Oroszorsza´g ko¨zo¨tti kapcsolat alapja´t ke´pezo˝ 1997.e´vi, a NATO e´s Oroszorsza´ g ko¨ zo¨ tti Ko¨ lcso¨ no¨ s Kapcsolatro´ l, Egyu¨ttmu˝ko¨de´sro˝l e´s Biztonsa´gro´l szo´lo´ Alapı´to´ Okiratban nyilva´nı´tottak ki.
A kapcsolatok fejleszte´se Oroszorsza´g 1991-ben alapı´to´ tagja volt az E´szak-atlanti Egyu¨ttmu˝ko¨de´si Tana´csnak, 1994-ben pedig csatlakozott a Be´kepartnerse´ghez. Az orosz be´kefenntarto´k 1996-to´l 2003. nyara´n to¨rte´nt visszavona´sukig egyu¨ tt teve´ kenykedtek NATO-partnereikkel a Balka´non (la´sd a dobozt a 25. oldalon). A NATO e´s Oroszorsza´g ko¨zo¨tt ero˝s e´s tarto´s partnerse´g alapja´t azonban a Pa´rizsban 1997. ma´jus 27-e´n ala´´ırt Alapi´to´ Okirat biztosı´totta. Ez vezetett a Ko¨zo¨s A´ llando´ Tana´cs (PJC), mint a ko¨zo¨s biztonsa´gi ke´rde´sekro˝l szo´lo´ rendszeres konzulta´cio´ fo´ruma le´trehoza´sa´hoz e´s egy konzulta´cio´s e´s egyu¨ttmu˝ko¨de´si program kidolgoza´sa´hoz.
22
>7
Az elko¨vetkezo˝ o¨t e´vben jelento˝s elo˝rehalada´s to¨rte´nt a ko¨lcso¨no¨s bizalome´pı´te´s e´s a te´ves ne´zetek pa´ rbesze´ d u´ tja´ n to¨ rte´ no˝ felsza´ mola´ sa tere´ n. 1999-ben, a koszovo´i le´gi hadja´rat miatti ne´zetelte´re´sek ellene´re, amely a PJC u¨le´seinek egy e´ven a´t tarto´ megszakada´ sa´ hoz vezetett, sza´ mos teve´kenyse´g, ´ıgy a boszniai-hercegovinai be´kefenntarto´ mu˝veletet, fennakada´s ne´lku¨l folytato´dott tova´bb. Me´ gis, az Alapı´to´ Okma´ nyban kinyilva´ nı´tott ambı´cio´kat soka nem sikeru¨lt teljes me´rte´kben megvalo´ sı´tani a PJC kerete´ ben. A „NATO+1” fele´pı´te´s azt jelentette, hogy a NATO egyeztetett szo¨vetse´gi a´lla´sponttal u¨lt le a ta´rgyalo´asztalhoz, e´s a NATO e´s Oroszorsza´g to¨bbe´-keve´sbe´ ke´toldalu´ jelleggel csere´lt informa´cio´kat e´s folytatott konzulta´cio´kat, ami nehe´zkesnek bizonyult, amikor eljo¨tt az ideje, hogy tu´lle´pjenek az egyeztete´seken, e´s le´ nyegibb egyu¨ ttmu˝ ko¨ de´ ssel pro´ ba´ lkozzanak. Eze´rt, amikor a szeptember 11-i terrorta´mada´sok uta´n su¨rgo˝s ige´ny ta´madt az o¨sszehangolt cselekve´ sre, a nemzetko¨ zi terrorizmus e´ s ma´ s u´ j biztonsa´gi fenyegete´sek kezele´se´hez, a Szo¨vetse´gesek e´s Oroszorsza´g gyorsan megragadta´k az alkalmat, hogy az egyu¨ ttmu˝ ko¨ de´ snek az egyenrangu´ partnerek szintje´n to¨rte´no˝ elo˝mozdı´ta´sa´hoz a NATO-Oroszorsza´g Tana´cs megalapı´ta´sa´val magasabb szintre emelje´k kapcsolatukat (la´sd a dobozt). Az egyu¨ ttmu˝ ko¨ de´ s megko¨ nnyı´te´ se e´ rdeke´ ben Oroszorsza´g 1998-ban misszio´t akkredita´lt a NATO mellett. Azo´ta az u´j NATO bemutata´sa e´s a NATOOroszorsza´g partnerse´g elo˝nyeinek elfogadtata´sa ce´lja´bo´l egy NATO Ta´je´koztata´si Iroda´t megnyita´sa´ra is sor keru¨lt Moszkva´ban. Ugyanott egy NATO ¨ sszeko¨to˝ Iroda le´trehoza´sa´ra is sor keru¨lt, Katonai O amely segı´tse´ get nyu´ jt a gyakorlati katonai egyu¨ttmu˝ko¨de´s a´tla´thato´sa´ga´nak e´s fejleszte´se´nek javı´ta´sa´hoz.
Az egyu¨ttmu˝ko¨de´s elme´lyı´te´se Az NRC egy produktı´v konzulta´cio´s, konszenzuse´pı´to˝, egyu¨ttmu˝ko¨de´si, ko¨zo¨s do¨nte´shozatali e´s ko¨zo¨s cselekve´si mechanizmussa´ fejlo˝dik. Ma´r le´teze´se´nek elso˝ 18 ho´napja´ban politikai konzulta´cio´kra keru¨lt sor az Afganiszta´nban, Szerbia- Montene-
gro´ban, valamint Bosznia-Hercegovina´ban fenna´llo´ helyzetro˝l, a gyakorlati egyu¨ttmu˝ko¨de´s pedig egy sor teru¨leten hozott konkre´t hasznot. Az NRC sza´mos terrorizmussal, to¨megpusztı´to´ fegyverek terjede´se´vel, be´kefenntarta´ssal, hadsz´ı nte´ ri rake´ tave´ delemmel, le´ gte´ r-ira´ nyı´ta´ si egyu¨ttmu˝ko¨de´ssel, polga´ri vesze´lyhelyzetekkel, ve´ delmi reformmal, tudoma´ nyos egyu¨ ttmu˝ ko¨de´ssel e´s a modern ta´rsadalom kihı´va´saival foglalkozo´ munkacsoportot e´s bizottsa´got hozott le´tre. Szake´rto˝ket bı´ztak meg az egye´b teru¨letek sze´les tartoma´nya´ban indı´tott egyes projektek tova´bbvitele´vel. Alig mu´lik el nap valamilyen szintu˝ NRC-u¨le´s ne´lku¨l, ami eddig me´g nem tapasztalt intenzita´su´ e´rintkeze´st e´s informa´lis konzulta´cio´t eredme´nyez. A terrorizmus e´s az u´j biztonsa´gi fenyegete´sek elleni ku¨zdelem az egyu¨ttmu˝ko¨de´s olyan kulcsfontossa´gu´ teru¨letei, amelyek a megero˝so¨do¨tt NATOOroszorsza´ g viszony ke´ zzelfoghato´ eredme´nyeinek egy re´sze´t is produka´lja´k. Ko¨zo¨s e´rte´kele´seket dolgoznak ki az euro´-atlanti te´rse´get e´ro˝ specifikus terrorfenyegete´sekre vonatkozo´an, e´ s ezeket folyamatosan felu¨ l is vizsga´ lja´ k, miko¨zben folyamatban van a katonasa´g a´ltal a terrorizmus elleni harcban beto¨ lto¨ tt szerep felme´re´se is. Intenzı´vebbe´ va´lt a nuklea´ris, biolo´giai e´s vegyi fegyverek, valamint a ballisztikus rake´tatechnolo´gia terjede´se elleni egyu¨ttmu˝ko¨de´s is: ko¨zo¨s e´rte´kele´s ke´szu¨l a to¨megpusztı´to´ fegyverek terjede´se´nek globa´lis trendjeiro˝l, a hadszı´nte´ri rake´tave´delem tere´n folyo´ egyu¨ttmu˝ko¨de´s pedig az egyre pontosabb ballisztikus rake´ta´k fokozo´do´ ele´rheto˝se´ge a´ltal ke´pviselt elo˝zme´nyek ne´lku¨li vesze´llyel foglalkozik. Az u´n. Kooperatı´v Le´gte´r Kezdeme´nyeze´s a le´gi forgalom ira´nyı´ta´sa´ban e´s a le´gi megfigyele´sben valo´ egyu¨ttmu˝ko¨de´s elo˝mozd´ı ta´ sa´ ra to¨ rekszik, ami fokozni fogja a le´ gi biztonsa´got e´s az a´tla´thato´sa´got, e´s segı´ti a polga´ri le´gi ja´rmu˝vel terrorista ce´lokra to¨rte´no˝ potencia´lis felhaszna´ la´ sa´ ban megtestesu¨ lo˝ fenyegete´ sek elha´rı´ta´sa´t.
A NATO-Oroszorsza´g Tana´cs A 2002. e´vi Ro´mai Nyilatkozat, amely az 1997. e´vi Alapı´to´ Okma´ny ce´lkitu˝ze´seire e´s elveire e´pu¨l a konzulta´cio´, konszenzus-e´pı´te´s, egyu¨ttmu˝ko¨de´s, ko¨zo¨s do¨nte´shozatal e´s ko¨zo¨s cselekve´s mechanizmusake´ nt le´ trehozott NATO-Oroszorsza´g Tana´cs (NRC), amelyben az egyes szo¨ vetse´ gesek e´ s Oroszorsza´ g egyenrangu´ partnerekke´nt dolgoznak a ko¨zo¨s e´rdeklo˝de´sre sza´mot tarto´ euro´-atlanti biztonsa´gi ke´rde´sek sze´les spektruma´ban. A biztonsa´gi ke´rde´sekkel kapcsolatos folyamatos politikai pa´ rbesze´ d leheto˝ ve´ teszi a kialakulo´ proble´ ma´ k korai azonosı´ta´sa´t, a ko¨zo¨s mo´dszerek meghata´roza´sa´t e´s szu¨kse´g szerint a ko¨zo¨s inte´zkede´sek ve´grehajta´sa´t. A PJC-t felva´lto´ u´j Tana´cs a konszenzusos elve alapja´n mu˝ko¨dik. Elno¨ki tiszte´t a NATO fo˝titka´ra to¨lti be. Legala´bb havonta tart nagyko¨veti e´s katonai ke´pviselo˝i szintu˝ u¨le´seket, e´vente ke´tszer ku¨lu¨gy- e´s ve´delmi miniszteri, valamint veze´rkari fo˝no¨ki szintu˝ u¨le´seket, eseti jelleggel pedig csu´ cstala´ lkozo´ kat. Fontos u´ jı´ta´ s az NRC Elo˝ke´szı´to˝ Bizottsa´g, amely havonta legala´bb ke´tszer u¨le´sezik a nagyko¨veti megbesze´le´sek elo˝ke´szı´te´se´re e´s az o¨sszes szake´rto˝ a´ltal az NRC ve´dno¨kse´ge alatt folytatott teve´kenyse´gek elleno˝rze´se´re. Az NRC kerete´ben folyo´ munka kiterjed az Alapi´to´ Okiratban azonosı´tott o¨sszes ko¨lcso¨no¨s e´rdeklo˝de´sre sza´mot tarto´ teru¨letre. Az egyu¨ttmu˝ko¨de´st sza´ mos kulcsfontossa´ gu´ teru¨ leten tova´ bb ero˝sı´tik, ezek ko¨zo¨tt szerepel a terrorizmus elleni harc, a va´lsa´gkezele´s, a to¨megpusztı´to´ fegyverek terjede´se´nek megakada´lyoza´sa, a fegyverzetelleno˝ rze´ s e´ s a bizalome´ pı´to˝ inte´ zkede´ sek, a hadszı´nte´ri rake´tave´delem, a logisztika, a ve´delmi reform e´s a polga´ri vesze´lyhelyzetek. Az NRC napirendje a tagok ko¨lcso¨no¨s hozza´ja´rula´sa esete´n u´j teru¨letekkel is ege´szı´theto˝ ki.
23
A katonai egyu¨ttmu˝ko¨de´s egyik kulcsfontossa´gu´ ce´lkitu˝ze´se az egyu¨ttmu˝ko¨de´si ke´pesse´g javı´ta´sa, mivel a modern katonasa´g ke´pesnek kell lennie a to¨bbnemzetise´gu˝ vezete´si e´s hadero˝ struktu´ra´kban valo´ mu˝ko¨de´sre, amikor felke´re´st kap arra, hogy be´ keta´ mogato´ e´ s va´ lsa´ gkezelo˝ mu˝ veletekben mu˝ko¨djo¨n egyu¨tt. Az NRC kerete´ben folyamatban van egy jelento˝s gyakorlati e´s ke´pze´si program megvalo´sı´ta´sa is. A logisztika, ´ı gy a berendeze´ sek e´ s elja´ ra´ sok egyu¨ttmu˝ko¨de´si ke´pesse´ge´nek tesztele´se olyan teru¨leteken, mint a le´gi sza´llı´ta´s e´s a levego˝ben to¨rte´no˝ u´jrafelto¨lte´s, ke´pezi a teve´kenyse´gek ma´sik fo´kusza´t. A tengeri kutata´s e´s mente´s teru¨lete´n to¨rte´no˝ intenzı´vebb egyu¨ttmu˝ko¨de´st a Kurszk orosz atom-tengeralattja´ro´ 2000. augusztusi elsu¨llyede´se e´s 118 fo˝s lege´nyse´ge´nek elveszte´se uta´n kezdeme´ nyezte´ k. A tengeralattja´ ro´ k lege´ nyse´ ge´ nek meneku¨le´se´ro˝l e´s mente´se´ro˝l szo´lo´ keretmega´llapoda´s ala´´ıra´sa´ra 2003. februa´rja´ban keru¨lt sor a NATO e´s Oroszorsza´g ko¨zo¨tt.
24
A ve´delmi reform egy ma´sik ko¨zo¨s e´rdekeltse´ggel bı´ro´ teru¨let. Oroszorsza´gnak e´s a NATO orsza´goknak olyan fegyveres ero˝kre van szu¨kse´ge, amelyek me´ rete, kike´ pze´ se e´ s felszereltse´ ge megfelelo˝ ahhoz, hogy megbirko´zzon a XXI. sza´zad fenyegete´seinek teljes ta´rha´za´val. Haba´r a katonai reformra nincs terv, Oroszorsza´ g sza´ ma´ ra hasznosak lehetnek a NATO-tagorsza´gok tapasztalatai, amelyek ko¨zu¨l sokan az elmu´lt e´vtizedben vezette be me´lyrehato´ reformokat, hogy fegyveres ero˝iket napjaink ko¨vetelme´nyeihez igazı´tsa´k. A 2002. okto´ beri kezdeti o¨ tletbo¨ rze´ t ko¨ veto˝ en megkezdo˝do¨tt az egyu¨ttmu˝ko¨de´s a ve´delmi reform ku¨lo¨nbo¨zo˝ vonatkoza´sai, u´gymint a huma´n e´s pe´nzu¨gyi ero˝forra´sok, a makrogazdasa´gi, pe´nzu¨gyi e´s ta´rsadalmi ke´rde´sek kezele´se, e´ppu´gy, mint a hadero˝ terveze´ se´ e´ . A 2002. ju´ liusa´ ban, Moszkva´ban le´trehozott, a nyuga´lloma´nyu´ orosz katonai szeme´lyzet a´tke´pze´se´re ira´nyulo´ sikeres ko¨ zo¨ s projekt-teve´ kenyse´ gei jelenleg is a kiterjeszte´s sta´diuma´ban vannak. Ezen kı´vu¨l a
NATO Ve´delmi Kolle´giuma ke´t o¨szto¨ndı´jat hozott le´tre 2003-ban orosz tudo´sok sza´ma´ra a ve´delmi reformmal foglalkozo´ kutata´s ta´mogata´sa´ra. Oroszorsza´g e´s a NATO 1996. o´ta mu˝ko¨dik egyu¨tt ko¨ zo¨ s cselekve´ si ke´ pesse´ gek kifejleszte´ se e´rdeke´ben a polga´ri vesze´lyhelyzetekre, u´gymint fo¨ldrenge´sekre e´s a´rada´sokra valo´ va´laszada´s tere´n, e´s koordina´lja a katasztro´fa´k beko¨vetkeze´su¨k elo˝tti e´szlele´se´t e´s megelo˝ze´se´t. Egy orosz javaslat eredme´ nyeke´ nt keru¨ lt sor az Euro´ -atlanti Katasztro´fa Reaga´la´si Koordina´cio´s Ko¨zpont 1998. e´vi le´trehoza´sa´ra (la´sd a dobozt a 35. oldalon). Ku¨lo¨nfe´le, gyakran ma´s partnerorsza´gokbo´l e´rkezo˝ re´sztvevo˝k bevona´sa´val folyo´ katasztro´fa-elha´rı´to´ gyakorlatok, szemina´ riumok segı´tik a polga´ rikatonai egyu¨ ttmu˝ ko¨ de´ s fejleszte´ se´ t. Az NRC kerete´ ben az ezen a teru¨ leten folyo´ munka kezdetben az egyu¨ ttmu˝ ko¨ de´ si ke´ pesse´ g e´ s elja´ra´sok javı´ta´sa´ra, e´s az informa´cio´k e´s tapasztalatok csere´je´re o¨sszpontosı´t. Az 1998-ben indı´tott tudoma´nyos e´s technolo´giai egyu¨ ttmu˝ ko¨ de´ s Oroszorsza´ ggal ha´ rom, Oroszorsza´g sza´ma´ra ku¨lo¨no¨sen e´rdekes teru¨letre o¨ sszpontosı´tott: a plazmafizika´ ra, a no¨ ve´ nyi biotechnolo´gia´ra e´s a terme´szeti e´s ipari katasztro´fa´k elo˝rejelze´se´re e´s megelo˝ze´se´re. Az NRC Tudoma´nyos Bizottsa´ga kerete´ben azonban az egyu¨ttmu˝ko¨de´s u´j fo´kusza a polga´ri tudoma´ny alkalmaza´sa a terrorizmus e´s az u´j fenyegete´sek elleni ve´delemre vonatkozo´an, pe´lda´ul a robbano´ anyagok felderı´te´ se´ ben vagy a terrorizmus ta´ rsadalmi e´ s pszicholo´ giai hata´ sa´ nak vizsga´ lata´ ban. A polga´ ri e´ s katonai teve´ kenyse´ gekbo˝ l fakado´ ko¨ rnyezetve´ delmi proble´ma´k az egyu¨ttmu˝ko¨de´s tova´bbi teru¨lete´t alkotja´ k, a Modern Ta´ rsadalom Kihı´va´ saival foglalkozo´ Bizottsa´g kerete´ben, amelyet az NRC ala´ rendelve 2003-ban hoztak le´tre.
Be´kefenntarta´s To¨bb mint he´t e´ven a´t (amı´g 2003. nyara´n vissza nem vonta´k o˝ket az SFOR-bo´l e´s KFOR- bo´l), Oroszorsza´ g ja´ rult hozza´ a legnagyobb nem-NATO-kontingenssel az ENSZ felhatalmaza´ssal rendelkezo˝, NATO a´ltal vezetett balka´ni be´kefenntarto´ ero˝kho¨z. Az orosz katona´k NATO- e´s partnerorsza´ gokbeli ta´ rsaikkal egyu¨ tt teve´kenykedve ta´mogatta´k a nemzetko¨zi ko¨zo¨sse´g ero˝feszı´te´seit a re´gio´ tarto´s biztonsa´ga´nak e´s stabilita´sa´nak megteremte´se e´rdeke´ben. Az orosz be´kefenntarto´kat elo˝szo¨r Bosznia-Hercegovina´ba telepı´tette´k 1996. janua´rja´ban, ahol az e´szaki szektorban egy to¨bbnemzetise´gu˝ danda´rhoz tartoztak, amely nagy kiterjede´su˝ teru¨lete´rt felelt, napi o˝rja´ratokat, biztonsa´gi elleno˝rze´seket ve´gzett, segı´tse´get nyu´jtott az u´jja´e´pı´te´sben e´s humanita´rius megbı´zata´sokat teljesı´tett, azaz pe´lda´ul segı´tette a meneku¨ltek e´s otthonuk elhagya´sa´ra ke´nyszerı´tett szeme´lyek hazate´re´se´t.
NATO-kontingenssel egyu¨tt, tova´bba´ orvosi le´tesı´tme´nyeket e´s szolga´latokat mu˝ko¨dtettek Kosovo Polje´ben. A NATO e´ s Oroszorsza´ g ko¨ zo¨ tti szoros egyu¨ttmu˝ko¨de´s a Balka´non kritikus jelento˝se´ggel bı´rt a kapcsolatok javı´ta´ sa e´ s az orosz e´ s Szo¨vetse´ges katonasa´gok ko¨zo¨tti bizalom megteremte´se tere´n. Az ´ıgy nyert ko¨lcso¨no¨s bizalomnak szila´rd alapke´nt kell szolga´lnia a katona´k ko¨zo¨tti egyu¨ttmu˝ko¨de´s tova´bbi kibo˝vı´te´se´hez. Ezen felu¨l, az NRC kerete´ben mega´llapoda´s szu¨letett a ko¨zo¨s be´kefenntarto´ mu˝veletek a´ltala´nos koncepcio´ja´ro´l, amely ko¨zo¨s mo´dszereket dolgoz ki, megteremti a konzulta´cio´, a terveze´s e´s do¨nte´shozatal kerete´t egy kialakulo´ va´lsa´g sora´n, e´s meghata´rozza a ko¨zo¨s ke´pze´ssel e´s gyakorlatokkal kapcsolatos ke´rde´seket.
Oroszorsza´g le´tfontossa´gu´ diploma´ciai szerepet ja´tszott a koszovo´i konfliktus leza´ra´sa´nak biztosı´ta´sa´ban, a NATO 1999. e´vi le´gi hadja´rata´val kapcsolatos ve´leme´nyku¨lo¨nbse´gek ellene´re is. Csapatai, amelyek eredetileg 1999. ju´niusa´ban vonultak fel, visszavona´ sukig szerves re´ sze´ t ke´ pezte´ k a Koszovo´ Hadero˝nek, e´s a tartoma´ny keleti, e´szaki e´ s de´ li szektoraiban, to¨ bbnemzetise´ gu˝ danda´rokban teve´kenykedtek a biztonsa´g fenntarta´sa´e´rt, ko¨zo¨s felelo˝sse´gi ko¨rben mu˝ko¨dtette´k a pristinai repu¨lo˝teret egy, a le´gi sza´llı´ta´se´rt felelo˝s
25
Megku¨lo¨nbo¨ztetett partnerse´g Ukrajna´val
A NATO kapcsolata Ukrajna´ val elismeri egy fu¨ ggetlen, stabil e´ s demokratikus Ukrajna fontossa´ga´t, e´s az orsza´gnak azt a kinyilva´nı´tott sza´nde´ka´t, hogy fokozza integra´cio´ja´t az euro´pai e´s euro´-atlanti struktu´ra´kba. Mindezt a Megku¨lo¨nbo¨ztetett Partnerse´gro˝l szo´lo´ 1997. e´vi Charta´ban nyilva´nı´totta´k ki, amely a NATO-val valo´, euro´-atlanti biztonsa´gi ke´rde´sekkel kapcsolatos konzulta´cio´k forma´lis alapja´t ke´pezi, e´s amely az egyu¨ttmu˝ko¨de´si teve´kenyse´gek ira´nyı´ta´sa´ra megalapı´totta a NATOUkrajna Bizottsa´got (NUC). A NATO e´s Ukrajna kapcsolatai az 1991-es e´vre nyu´lnak vissza, amikor Ukrajna csatlakozott az E´ szak-atlanti Egyu¨ ttmu˝ ko¨ de´ si Tana´ cshoz, ko¨zvetlenu¨l azuta´n, hogy a Szovjetunio´ felbomla´sa´val elnyerte fu¨ ggetlense´ ge´ t. Az orsza´ g euro´ -atlanti integra´cio´ra valo´ to¨rekve´se ke´so˝bb 1994-ben is megnyilva´ nult, amikor az Fu¨ ggetlen A´ llamok Ko¨zo¨sse´ge´bo˝l elso˝ke´nt csatlakozott a Be´kepartnerse´ghez. Ukrajna elko¨telezettse´ge´t az euro´-atlanti biztonsa´ghoz valo´ hozza´ja´rula´s ira´nt azo´ta a be´kefenntarto´ e´s va´lsa´gkezelo˝ mu˝veletek sora´n a NATO-nak e´s Szo¨vetse´geseinek nyu´jtott ta´mogata´s is igazolta. Az egyu¨ ttmu˝ ko¨ de´ s megko¨ nnyı´te´ se´ re Ukrajna 1997-ben NATO-misszio´t hozott le´tre e´s ugyanebben az e´vben egy NATO Ta´je´koztata´si e´s Dokumenta´cio´s Ko¨zpont fela´llı´ta´sa´ra keru¨lt sor, hogy segı´tse az u´j NATO bemutata´sa´t e´s a NATO e´s Ukrajna ko¨zo¨tti partnerse´g elo˝nyeinek propaga´la´sa´t. 1999-ben egy ¨ sszeko¨ to˝ Iroda is nyı´lt Kijevben, hogy NATO O ta´mogassa Ukrajna ve´delmi reform ero˝feszı´te´seit e´s re´szve´tele´t a Be´kepartnerse´gben. 2002. novembere´ben Pra´ga´ban le´pe´seket tettek a NATO-Ukrajna kapcsolat jelento˝s elme´lyı´te´se´re e´s kisze´lesı´te´se´re, a NATO-Ukrajna Akcio´terv (la´sd a dobozt) elfogada´sa re´ve´n.
Biztonsa´gi egyu¨ttmu˝ko¨de´s A NATO e´s Ukrajna aktı´van mu˝ko¨dik egyu¨tt az euro´atlanti teru¨ let biztonsa´ ga´ nak e´ s stabilita´ sa´ nak fenntarta´sa´ban. A Balka´non Ukrajna az e´vek sora´n egy gyalogsa´gi za´szlo´aljjal, egy ge´pesı´tett gyalogsa´gi za´szlo´aljjal e´s egy helikopteres sza´zaddal ja´rult hozza´ a NATO a´ltal vezetett be´kefenntarto´ hadero˝ho¨z Bosznia-Hercegovina´ ban, a Koszovo´ ban folyo´ mu˝velethez felvonultatott ero˝kben pedig egy helikopter-sza´zad szerepelt, valamint egy jelento˝s hozza´-
26
>8
ja´rula´s a ko¨zo¨s lengyel-ukra´n za´szlo´aljhoz. Az orsza´g elto¨ke´ltse´ge´t a nemzetko¨zi stabilita´shoz valo´ hozza´ja´rula´sra az is tanu´sı´totta, hogy Ukrajna engede´lyezi a teru¨lete feletti a´trepu¨le´st az Afganiszta´nban, a Nemzetko¨zi Biztonsa´gi Segı´tse´gnyu´jta´si Hadero˝ (ISAF) re´szeke´nt felvonult koalı´cio´s ero˝k sza´ma´ra, amelyben az egyes Szo¨vetse´gesek to¨ltik be a vezeto˝ szerepet, e´s amelyben a NATO 2003. augusztusa´ban a´tvette a parancsnoksa´got. Ukrajna ezen kı´vu¨l 1800 katona´t vonultatott fel az Irakban teve´kenykedo˝, sza´ mos NATO- e´ s partnerorsza´ gbo´ l e´ rkezett be´ kefenntarto´ kbo´ l a´ llo´ nemzetko¨ zi stabiliza´ cio´ s hadero˝ egyik szektora´ ban a´ lloma´ sozo´ lengyel vezete´su˝ to¨bbnemzetise´gu˝ hadero˝ re´szeke´nt.
A reform ta´mogata´sa A NATO e´s az egyes szo¨vetse´gesek tana´csada´ssal e´s gyakorlati segı´tse´gnyu´jta´ssal ta´mogatja´k Ukrajna ero˝feszı´te´seit a NATO-Ukrajna Akcio´tervben e´s a kapcsolo´do´ E´ves Ce´lkitu˝ze´si Tervekben meghata´rozott ambicio´ zus reformterv megvalo´ sı´ta´ sa e´rdeke´ben. Ba´r me´g sok a teendo˝, sikeru¨lt elo˝rehalada´st ele´rni. A jogalkoto´i kezdeme´nyeze´sek segı´tik kialakı´tani a politikai, gazdasa´gi e´s ve´delmi reform alapjait, e´s sza´mos korma´nyzati szervezetet hoztak le´tre a reform-ero˝feszı´te´sek ve´grehajta´sa´nak e´s koordina´la´sa´nak elleno˝rze´se´re. A legnagyobb priorita´st a ve´delmi reform e´lvezi – egy olyan teru¨let, amelyen Ukrajna a NATO-tagorsza´gok tapasztalataira e´s szake´rtelme´re e´pı´thet. A jelenlegi ukra´n priorita´sok ko¨zo¨tt szerepel egy u´j biztonsa´gi koncepcio´ e´s katonai doktrı´na kidolgoza´sa e´s egy a´tfogo´ ve´delmi felu¨lvizsga´lat elve´gze´se. A NATO e´s Ukrajna egyu¨ttmu˝ko¨de´se a fegyveres ero˝k demokratikus e´s polga´ri elleno˝rze´se´re e´s a NATO-ero˝kkel valo´ egyu¨ttmu˝ko¨de´si ke´pesse´g javı´ta´sa´ra o¨sszpontosı´t, valamint arra, hogy Ukrajna´t segı´tse a szovjet ido˝kbo˝l o¨ro¨ko¨lt nagy, vı´zfeju˝, rosszul felszerelt hadero˝ struktu´ra´ja´nak kisebb, modern e´s hate´konyabb hadero˝ve´ to¨rte´no˝ a´talakı´ta´sa´ban, amely ke´pes megfelelni az orsza´ g biztonsa´ gi ige´ nyeinek, valamint aktı´van hozza´ja´rulni az euro´pai stabilita´shoz e´s biztonsa´ghoz. Egy Ve´delmi Reformmal foglalkozo´ Ko¨zo¨s Munkacsoport (JWGDR) ko¨nnyı´ti meg a konzulta´cio´s e´s a gyakorlati egyu¨ttmu˝ko¨de´st olyan ke´rde´sekben, mint a ve´delmi ko¨ltse´gvete´s e´s terveze´s, a katonasa´g me´rete´nek cso¨kkente´se e´s a´talakı´ta´sa, az a´tte´re´s a
sorozott hadero˝kro˝l az o¨nke´ntes hadero˝kre, e´s a polga´ri-katonai kapcsolatok. A NATO ezen kı´vu¨l ta´mogatja a fo˝tisztek ke´pze´se´t a ve´delmi a´talakı´ta´si folyamat ta´mogata´sa e´rdeke´ben e´s segı´ti az a´tke´pze´si programok szerveze´se´t, hogy megko¨nnyı´tse a leszerelt ukra´n katonai szeme´lyzet polga´ri e´letre valo´ a´ta´lla´sa´t. Az Ukrajna´val foglalkozo´ Katonai Bizottsa´g kiege´szı´ti a JWGDR munka´ja´t aza´ltal, hogy ku¨lo¨nfe´le katonai teru¨leteken rendelkeze´sre bocsa´tja szake´rtelme´t, amellyel ta´mogatja az egyu¨ttmu˝ko¨de´st Ukrajna´val a NATO/Ukrajna Katonai Munkaterv alapja´n. Az egyes Szo¨vetse´gesek segı´tse´gnyu´jta´sa Ukrajna felhalmozott fo¨lo¨sleges e´s elavult sza´razfo¨ldi akna´inak biztonsa´gos megsemmisı´te´se´hez egy PfP-alapon keresztu¨l to¨rte´nik. Ukrajna´nak az egyu¨ttmu˝ko¨de´si ke´pesse´g javı´ta´sa´ra ira´ nyulo´ to¨ rekve´ se a Be´ kepartnerse´ gben valo´ re´szve´telnek is haszna´t la´tja. A PfP Terveze´si e´s Felu¨lvizsga´lati Folyamat a ve´delmi terveze´s ce´ljaihoz azonosı´tja a kulcsfontossa´gu´ ko¨vetelme´nyeket, e´s a PfP-teve´kenyse´gek e´s katonai gyakorlatok sze´les ko¨re leheto˝ve´ teszi az ukra´n katonai szeme´lyzet sza´ma´ra, hogy gyakorlati tapasztalatokat szerezzen a NATO-hadero˝kkel valo´ egyu¨ttmu˝ko¨de´s tere´n.
Sze´lesebb ko¨ru˝ egyu¨ttmu˝ko¨de´s A polga´ri vesze´lyhelyzeti terveze´s e´s katasztro´fa´kra valo´ felke´szu¨ltse´g ko¨zvetlen gyakorlati elo˝nyo¨kkel ja´r Ukrajna sza´ma´ra. Kulcsfontossa´gu´ hangsu´lyt kapott, hogy Ukrajna, amelynek nyugati partja´n gyakoriak a su´lyos a´rada´sok, segı´tse´get kapjon az ilyen vesze´lyhelyzetekre valo´ jobb felke´szu¨le´shez e´s ahhoz, hogy hate´konyabban kezelje ezek ko¨vetkezme´nyeit. A PfP-gyakorlatok, belee´rtve az Ukrajna Ka´rpa´tokon tu´li re´gio´ja´ban 2000. szeptembere´ben tartott gyakorlatot is, segı´tik a katasztro´ fa-mentesı´te´ si elja´ ra´ sok tesztele´se´t. Ezen kı´vu¨l a NATO-tagorsza´gok e´s ma´s partnerek segı´tse´ get nyu´ jtottak Ukrajna´ nak az 1995-o¨s, 1998-as e´s 2001-es su´lyos a´rada´sok uta´n. Ukrajna´val a tudoma´nyos egyu¨ttmu˝ko¨de´s 1991-ben kezdo˝ do¨ tt. Azo´ ta Ukrajna re´ szve´ tele a NATO tudoma´ nyos programjaiban csak Oroszorsza´ g mo¨go¨tt marad el. Az egyu¨ttmu˝ko¨de´s fokoza´sa´ra a Tudoma´nyos e´s Ko¨rnyezetve´delmi Egyu¨ttmu˝ko¨de´si Ko¨zo¨s Munkacsoport ira´nyı´ta´sa alatt keru¨lt sor. A
tudoma´nynak a terrorizmus e´s az u´j fenyegete´sek elleni ve´delemre valo´ alkalmaza´sa´n kı´vu¨l, a NATO tudoma´nyos programja´nak u´j ira´nya´val o¨sszhangban, Ukrajna jelenlegi tudoma´ nyos e´ s technolo´ giai egyu¨ttmu˝ko¨de´si priorita´sai ko¨zo¨tt szerepelnek az informa´cio´s technolo´gia´k, a sejtbiolo´gia e´s a biotechnolo´gia, az u´j anyagok e´s a terme´szeti ero˝forra´sok e´sszeru˝ felhaszna´la´sa.
NATO-Ukrajna Akcio´terv A NATO-Ukrajna Akcio´terv az 1997-es Charta´ra e´pı´t, amely tova´bbra is a kapcsolatok alapja´t ke´pezi. Strate´giai keretet biztosı´t a politikai, gazdasa´ gi e´ s ve´ delmi ke´ rde´ sekro˝ l szo´ lo´ konzulta´ cio´ k intenzı´vebbe´ te´ tele´ hez, e´ s meghata´rozza Ukrajna strate´giai ce´lkitu˝ze´seit e´s priorita´sait az euro´-atlanti biztonsa´gi struktu´ra´kba valo´ teljes integra´cio´ fele´ vezeto˝ u´ton. Felsorolja azokat az elfogadott elveket e´s ce´lkitu˝ze´seket, amelyek a´ tfogja´ k a politikai e´ s gazdasa´ gi ke´ rde´ seket, informa´ cio´ kkal kapcsolatos ke´rde´seket, a ve´delmi e´s katonai ke´rde´seket, e´s az informa´cio´ve´delmi e´s biztonsa´gi, valamint jogi ke´rde´seket. A NATO-tagorsza´ gok segı´tse´ gnyu´ jta´ ssal e´ s tana´csokkal ta´mogatja´k a reformokat. Azonban a megvalo´sı´ta´s terhe elso˝sorban Ukrajna´ra ha´rul, amelyet ma´ r most is su¨ rgetnek, hogy a demokra´cia, a joga´llamisa´g, az emberi jogok e´s a piacgazdasa´g megero˝sı´te´se e´rdeke´ben hata´rozott u¨temben haladjon elo˝re a reformfolyamattal. Ku¨lo¨no¨s odafigyele´sre van szu¨kse´g a ve´delmi e´s biztonsa´gi a´gazatok messze hato´ a´talakı´ta´sa´nak ve´ghezvitele´hez. Az E´ves Ce´lkitu˝ze´si Tervek, belee´rtve a specifikus ukra´n inte´zkede´seket, valamint a ko¨zo¨s NATO-ukra´n inte´zkede´seket, is ta´mogatja´k az Akcio´tervben meghata´rozott ce´lkitu˝ze´sek megvalo´sı´ta´sa´t. Az e´rte´kelo˝ u¨le´seket e´vente ke´tszer tartja´k, az elo˝rehalada´st e´rte´kelo˝ jelente´sek ke´szı´te´se´re pedig e´vente egyszer keru¨l sor.
27
Pa´rbesze´d a mediterra´n orsza´gokkal
A NATO de´l-euro´pai tagjai ko¨zu¨l to¨bben hata´rosak a Fo¨ ldko¨ zi-tengerrel. A fo¨ ldko¨ zi-tengeri te´ rse´ g biztonsa´ga e´s stabilita´sa eze´rt kiemelt fontossa´gu´ a Szo¨vetse´g sza´ma´ra. Valo´ban, Euro´pa ege´sze´nek biztonsa´ga szorosan kapcsolo´dik a mediterra´n re´gio´ biztonsa´ga´hoz e´s stabilita´sa´hoz. Mindeze´rt 1995-ben a NATO u´j pa´rbesze´det kezdett a fo¨ldko¨zi-tengeri re´gio´ de´li re´sze´nek hat orsza´ga´val, ne´v szerint Egyiptommal, Izraellel, Jorda´nia´val, Maurita´nia´val, Marokko´val e´s Tune´zia´val. Alge´ria 2000. februa´rja´ban va´lt a pa´rbesze´d re´sztvevo˝je´ve´. A Mediterra´ n Pa´ rbesze´ d, amely szerves re´ sze a Szo¨vetse´g a´ltal a biztonsa´g ele´re´se e´rdeke´ben ko¨vetett kooperatı´v megko¨zelı´te´snek ce´lul tu˝zi ki a re´gio´ biztonsa´ga´hoz e´s stabilita´sa´hoz valo´ hozza´ja´ rula´ st, a jobb ko¨ lcso¨ no¨ s mege´ rte´ st e´ s a Pa´rbesze´dben re´sztvevo˝ orsza´gokban a NATO-val kapcsolatban kialakult te´ves ne´zetek helyesbı´te´se´t. A Pa´rbesze´d kiege´szı´t ma´s kapcsolo´do´, de elku¨lo¨nu¨lo˝ nemzetko¨zi kezdeme´nyeze´seket, u´gymint az Euro´pa Unio´ e´s az Euro´pai Biztonsa´gi e´s Egyu¨ttmu˝ko¨de´s Szervezet a´ltal indı´tottakat.
Politikai pa´rbesze´d e´s gyakorlati egyu¨ttmu˝ko¨de´s A Pa´rbesze´d politikai dialo´gust e´s a re´sztvevo˝ orsza´gokkal valo´ gyakorlati egyu¨ttmu˝ko¨de´st ira´nyoz elo˝. Minden mediterra´n partnernek ugyanazt az alapot kı´na´ lja fel az eszmecsere´ re e´ s a ko¨ zo¨ s teve´kenyse´gre, de a re´szve´tel szintje orsza´gonke´nt va´ltozik, annak o´haja szerint.
28
A politikai pa´rbesze´d rendszeres nagyko¨veti szintu˝ ke´ toldalu´ politikai megbesze´ le´ sekbo˝ l a´ ll. Ezek leheto˝se´get biztosı´tanak arra, hogy a mediterra´n te´rse´g biztonsa´ga szempontja´bo´l le´nyeges ke´rde´sek ege´sz
>9
sora´ro´l, valamint a Pa´rbesze´d jo¨vo˝beli alakula´sa´ro´l csere´ ljenek ve´ leme´ nyt. Az E´ szak-atlanti Tana´ cs to¨bboldalu´ u¨le´seket tart a Pa´rbesze´d he´t orsza´ga´val, hogy ta´je´koztata´st nyu´jtson a NATO teve´kenyse´geiro˝l, e´s hogy kicsere´lje´k ne´zeteiket a ta´rgyhoz tartozo´ eseme´nyekro˝l. Ezeket az u¨le´seket gyakran a NATO egyes miniszteri e´s csu´cstala´lkozo´i uta´n tartja´k, vagy akkor, ha ku¨lo¨nleges ko¨ru¨lme´nyek ado´dnak. 2001. okto´ ber 23-a´ n pe´ lda´ ul tala´ lkozo´ ra keru¨ lt sor a mediterra´n partnerekkel a NATO a´ltal a szeptember 11-i terrorta´mada´sokra adott va´lasszal kapcsolatban. A gyakorlati egyu¨ttmu˝ko¨de´s szerveze´se egy e´ves munkaprogramon keresztu¨l to¨rte´nik. Ez tartalmazza a Pa´rbesze´d orsza´gaibo´l e´rkezo˝ hivatalos szeme´lyek meghı´va´ sa´ t arra, hogy vegyenek re´ szt a ne´metorsza´gi Oberammergau-ban levo˝ NATO Iskola e´s az Olaszorsza´gban, Ro´ma´ban mu˝ko¨do˝ NATO Ve´delmi Kolle´gium tanfolyamain. Ezek a tanfolyamok be´ kefenntarta´ ssal kapcsolatos ke´ rde´ sekkel, fegyverzetelleno˝rze´ssel, a to¨megpusztı´to´ fegyverek terjede´se elleni ero˝feszı´te´sekkel, ko¨rnyezetve´delemmel, a polga´ri ve´szhelyzetekben to¨rte´no˝ polga´rikatonai egyu¨ttmu˝ko¨de´ssel, e´s az euro´pai biztonsa´gi egyu¨ttmu˝ko¨de´ssel foglalkoznak. Az egye´ b teve´ kenyse´ gek ko¨ zo¨ tt szerepelnek a Pa´rbesze´d orsza´gai vezeto˝ ve´leme´nyforma´lo´inak, akade´mikusainak, u´jsa´gı´ro´inak e´s orsza´ggyu˝le´si ke´pviselo˝inek a NATO-na´l tett la´togata´sai. Ezen kı´vu¨l a Pa´rbesze´d a NATO tudoma´nyos programja re´ve´n ta´mogatja a tudoma´nyos egyu¨ttmu˝ko¨de´st. 2000. o´ta to¨bb mint 800 tudo´s vett re´szt a Pa´rbesze´d orsza´gaibo´ l a NATO a´ ltal szponzora´ lt tudoma´ nyos teve´kenyse´gekben. A program katonai dimenzio´ja´nak to¨bb mu˝ko¨de´si vonatkoza´sa biztosı´t leheto˝se´geket a Pa´rbesze´d
orsza´gaibo´l e´rkezo˝ tisztviselo˝knek arra, hogy megfigyelo˝ke´nt vegyenek re´szt PfP-gyakorlatokon, re´szt vegyenek a Strate´ giai Parancsnoksa´ gok a´ ltal szervezett szemina´riumokon e´s mu˝helyekben, e´s felkeresse´k a NATO katonai parancsnoksa´ga´t. Ezen kı´vu¨l a NATO A´llando´ Haditengere´szeti Ero˝i a Fo¨ldko¨zi-tengeren megla´togatja´k a Pa´rbesze´d orsza´gainak kiko¨to˝it. 2002-ben a Pa´rbesze´d orsza´gaibo´l a to¨bb mint 50 ku¨lo¨nbo¨zo˝, a NATO a´ltal kı´na´lt katonai program kerete´ben szervezett teve´kenyse´gben 300 hivatalos szeme´ly vett re´szt. A mediterra´n partnerek ko¨zu¨l ha´rom – Egyiptom, Jorda´nia e´s Marokko´ – a mu´ltban ma´r re´szt vett a NATO a´ltal vezetett balka´ni be´kefenntarto´ misszio´kban. 2002. ma´jusa´ban ma´r csak marokko´i katona´k szolga´ltak az SFOR-ban e´s a KFOR-ban.
Egy kibontakozo´ folyamat A Pa´rbesze´d a re´szve´tel e´s a tartalom tekintete´ben progresszı´v folyamat. Ez a rugalmassa´g leheto˝ve´ teszi, hogy tartalmi kerete fejlo˝djo¨n, a Pa´rbesze´dben re´szt vevo˝ partnerek sza´ma pedig ido˝vel no¨vekedjen. Az e´vek sora´n a politika megbesze´le´sek gyakoribba´ e´s intenzı´vebbe´ va´ltak. A gyakorlati dimenzio´ jelento˝sen bo˝vu¨lt a Pa´rbesze´d megkezde´se o´ta e´s jelenleg a´tfogja azoknak a teve´kenyse´geknek a to¨bbse´ge´t, amelyekben ma´s partner orsza´gok re´szt vesznek. A Mediterra´n Egyu¨ttmu˝ko¨de´si Csoport 1997-ben to¨rte´no˝ le´trehoza´sa u´j e´s dinamikusabb ira´nyba terelte a Pa´rbesze´det. A csoport olyan fo´rumot biztosı´t, amelyben a NATO taga´ llamok e´ s a Pa´ rbesze´ dben re´ sztvevo˝ orsza´ gok kicsere´ lhetik ne´zeteiket a mediterra´n te´rse´g biztonsa´gi helyzete´ro˝l e´s a Pa´rbesze´d tova´bbi alakula´sa´ro´l. Az 1999. e´vi washingtoni csu´cstala´lkozo´n tova´bbi le´pe´sekre keru¨lt sor annak e´rdeke´ben, hogy egyara´nt tova´bb ero˝si´tse´k
a Pa´rbesze´dnek a politikai e´s gyakorlati dimenzio´it, fokozva a leheto˝ se´ geket az egyu¨ ttmu˝ ko¨ de´ s ero˝sı´te´se´re azokon a teru¨leteken, amelyeken a NATO hozza´adott e´rte´ket nyu´jthat, ku¨lo¨no¨sen a katonai e´s ma´s olyan teru¨leteken, amelyek ira´nt a Pa´rbesze´d orsza´gai kinyilva´nı´totta´k e´rdeklo˝de´su¨ket. Szeptember 11-e uta´n a NATO e´s a Pa´rbesze´d orsza´gai gyakrabban tala´lkoztak, hogy egyenke´nt e´s csoportosan konzulta´ ljanak az E´ szak-atlanti Tana´ccsal. 2002. novembere´ben, a pra´gai csu´cstala´lkozo´n bejelentette´k a kezdeme´nyeze´s tova´bbfejleszte´ se´ t. A Szo¨ vetse´ g vezeto˝ i inte´ zkede´ scsomagot fogadtak el a Pa´rbesze´d politikai e´s gyakorlati dimenzio´inak no¨vele´se´re, a Szo¨vetse´g egyik priorita´sa´va´ te´ve ennek a kapcsolatnak az ero˝sı´te´se´t e´s elme´lyı´te´se´t. Ezek ko¨zo¨tt az inte´zkede´sek ko¨zo¨tt szerepelt a konzulta´ cio´ s folyamat rendszeresebbe´ e´ s hate´konyabba´ te´tele, a fo´kusza´ltabb teve´kenyse´gek beazonosı´ta´sa e´s egy testreszabottabb megko¨zelı´te´s alkalmaza´sa az egyu¨ttmu˝ko¨de´sr vonatkozo´an. Az egyu¨ ttmu˝ ko¨ de´ s addigi teru¨ leteinek elme´ lyı´te´ se mellett u´jakat is javasoltak. Ezek ko¨zo¨tt szerepelnek ku¨lo¨nleges mo´don kiva´lasztott teve´kenyse´gek a Pa´rbesze´d orsza´gai azon ke´pesse´ge´nek fokoza´sa´ra, hogy hozza´ tudjanak ja´rulni a NATO a´ltal vezetett, nem 5. cikk szerinti va´lsa´ghelyzeti va´laszada´si mu˝veletekhez, a ve´delmi reformhoz e´s ve´delemgazdasa´ghoz, a terrorizmusro´l e´s a hata´rok biztonsa´ga´ro´l szo´ lo´ konzulta´ cio´ khoz, valamint a katasztro´ fa´ k kezele´se´hez. Ezeknek az inte´zkede´seknek a ve´grehajta´sa segı´t a´talakı´tani a NATO e´s a Pa´rbesze´d orsza´gai ko¨zo¨tti kapcsolat terme´szete´t. Ezen kı´vu¨l a kidolgoza´s alatt vannak a Mediterra´n Pa´rbesze´d ambı´cio´zusabb e´s hate´konyabb kereteinek kidolgoza´sa´ra vonatkozo´ opcio´k azzal a ce´llal, hogy azokat a NATO ko¨vetkezo˝, 2004.e´vi isztambuli csu´cstala´lkozo´ja´n fontolo´ra lehessen venni.
29
Be´kefenntarta´s e´s va´lsa´gkezele´s
A NATO a´ talakı´ta´ sa´ nak egyik legjelento˝ sebb vonatkoza´sa az euro´-atlanti teru¨leten e´s azon tu´l ve´gzett be´keta´mogato´ e´s va´lsa´gkezelo˝ mu˝veletek va´llala´sa´ra vonatkozo´ do¨nte´s volt. A Balka´non, ahol a NATO elo˝szo¨r ko¨telezte el maga´t 1995-ben, az instabilita´s e´s a konfliktus ko¨zvetlen kihı´va´st jelentett tagjai biztonsa´gi e´rdekei, valamint a sze´lesebb e´rtelemben vett euro´pai be´ke e´s stabilita´s sza´ma´ra. Leguto´bbi, az Afganiszta´ nban folyo´ be´ kefenntarta´ s ira´ nti ko¨telezettse´gva´llala´sa´val a Szo¨vetse´g bizonyı´totta, hogy felke´szu¨lt a hagyoma´nyos felelo˝sse´gi teru¨lete´n kı´vu¨li biztonsa´gi kihı´va´sok megva´laszola´sa´ra is.
amelyek re´szt vesznek a nemzetko¨zi ko¨zo¨sse´g ero˝feszı´te´seiben, az orsza´g tarto´s be´ke´je´nek megteremte´se e´rdeke´ben. A be´kefenntarto´ csapatok segı´tik a meneku¨ltek e´s kitelepı´tett szeme´lyek visszate´re´se´t otthonaikba, e´s hozza´ja´rulnak a boszniai katonai ero˝k reformja´hoz. Ezen felu¨l az SFOR aktı´v szerepet ja´ tszik a va´ d ala´ helyezett ha´ boru´ s bu˝ no¨ so¨ k elfoga´sa´ban e´s a ha´gai volt Jugoszla´via´val foglalkozo´ Nemzetko¨zi Bu¨nteto˝ To¨rve´nysze´knek to¨rte´no˝ a´tada´sa´ban.
Ezen felu¨l a NATO re´szve´tele az ilyen mu˝veletekben fokozott kapcsolattarta´ st e´s egyu¨ttmu˝ko¨de´s tett szu¨kse´gesse´ a NATO-tagsa´ggal nem rendelkezo˝, csapatokat ku¨ ldo˝ orsza´ gokkal, valamint ma´ s szervezetekkel. Ez pe´ldake´nt szolga´l arra, hogy ma milyen biztonsa´gi egyu¨ttmu˝ko¨de´sre van szu¨kse´g, amikor kulcsfontossa´gu´ a szoros munkakapcsolat a nemzetko¨zi e´s nem korma´nyzati szervezetekkel e´s a NATO-tagsa´ggal nem rendelkezo˝ orsza´gokkal, pl. a Be´kepartnerse´gben re´szt vevo˝kkel.
Ahogy javult a biztonsa´gi helyzet, a csapatok sza´ma´t fokozatosan cso¨ kkentette´ k. 2004. tavasza´ ra az SFOR mintegy 7,000 katona´bo´l a´llt, ami jelento˝s cso¨kkene´s az IFOR kerete´ben felvonult 60,000 fo˝ho¨z ke´pest – ebben a Bosznia e´s Hercegovina a´ltal az o¨nfenntarto´ be´ke ira´nya´ban ele´rt elo˝rehalada´s tu¨kro¨zo˝dik. Az SFOR jo¨vo˝beli me´rete´re e´s szerkezete´re vonatkozo´ leheto˝se´gek e´rte´kele´se folyamatban van, belee´rtve a mu˝velet lehetse´ges befejeze´se´t is 2004. ve´ge´re, egy esetleg EU a´ltal vezetett hadero˝re valo´ a´tte´re´s mellett, haba´r a NATO ezek uta´n is fenntartja majd jelenle´te´t az orsza´gban.
Bosznia e´s Hercegovina
Koszovo´
Az 1992. e´ s 1995. ko¨ zo¨ tti boszniai ha´ boru´ befejeze´ se´ re ira´ nyulo´ ENSZ-ero˝ feszı´te´ sek ta´mogata´sa´t ko¨veto˝en (la´sd me´g a 4. fejezetet) a NATO egy ENSZ-manda´ tummal rendelkezo˝ to¨bbnemzetise´gu˝ Ve´grehajto´ Ero˝t (IFOR) telepı´tett Bosznia-Hercegovina´ ba, hat nappal a Daytoni Be´keegyezme´ny 1995. december 14-i ala´´ıra´sa uta´n, hogy ve´ grehajtsa a be´ kemega´ llapoda´ s katonai vonatkoza´sait. Ku¨ldete´se az volt, hogy biztosı´tsa az ellense´geskede´s befejeze´se´t, hogy elva´lassza a ha´boru´ su´jtotta orsza´g u´jonnan le´trehozott entita´sainak, a Bosznia e´s Hercegovina-i Fo¨dera´cio´ e´s a Republika Srpska (Szerb Ko¨zta´rsasa´g) a fegyveres ero˝it, valamint hogy teru¨leteket adjon a´t a ke´t entita´s ko¨zo¨tt. Az IFOR egy e´ven belu¨l befejezte feladata´t e´s ´ıgy azt egy kisebb, Stabiliza´cio´s Ero˝ (SFOR) va´ltotta fel 1996. decembere´ben.
1998. sora´n a tu´lnyomo´re´szt alba´n etnikum a´ltal lakott Koszovo´ jugoszla´v tartoma´nyban zajlo´ nyı´lt konfliktus to¨bb mint 300.000 embert ke´nyszerı´tett arra, hogy elmeneku¨ljo¨n otthona´bo´l. Belgra´d figyelmen kı´vu¨l hagyta a szerb ero˝k visszavona´sa´ra e´s az ero˝szak beszu¨ntete´se´re, valamint a meneku¨ltek visszate´re´se´nek leheto˝ve´ te´tele´re ira´nyulo´ egyu¨ttmu˝ko¨de´sre vonatkozo´ isme´telt nemzetko¨zi ko¨vetele´seket. Amikor a NATO 1998. okto´ bere´ ben le´ gicsapa´ sokkal fenyegetett, Szlobodan Milosevics jugoszla´v elno¨k beleegyezett a ko¨vetele´sek teljesı´te´se´be, a le´gita´mada´sokat pedig lefu´jta´k. Az Euro´pai Biztonsa´gi e´s Egyu¨ttmu˝ko¨de´si Szervezet (EBESZ) megfigyelo˝ket ku¨ldo¨tt a tartoma´nyba, mı´g a NATO le´gi megfigyele´st ve´gzett e´s katonai harci ko¨tele´ket vonultatott fel a volt Jugoszla´v Macedo´n Tagko¨zta´rsasa´gban*, ke´szen arra, hogy evakua´lja az EBESZ megfigyelo˝ket, amennyiben a konfliktus kiu´ jula´ sa kocka´ zatot jelentene sza´mukra.
Az ellense´geskede´s u´jbo´li kirobbanta´sa´to´l valo´ elrettente´sen e´s egy olyan le´gko¨r elo˝segı´te´se´n kı´vu¨l, amelyben a be´kefolyamat elo˝rehaladhat, az SFOR ku¨ldete´se´t u´gy bo˝vı´tette´k ki, hogy az kiterjedjen azoknak a polga´ri szervezeteknek a ta´mogata´sa´ra is,
30
> 10
1999. eleje´n az ero˝szak u´jra fella´ngolt. A szerb ero˝k fokozta´k mu˝veleteiket. A konfliktus megolda´sa´t ce´lzo´ intenzı´v e´s o¨sszehangolt nemzetko¨zi diploma´ciai
ero˝feszı´te´sek kudarcot vallottak; az EBESZ megfigyelo˝i misszio´ ma´rciusban kivonult. Ne´ha´ny nappal az EBESZ kivonula´sa uta´n, ve´gso˝ megolda´ske´nt szo¨ vetse´ ges le´ gi hadja´ rat indult a Jugoszla´ v Szo¨vetse´gi Ko¨zta´rsasa´gban levo˝ ce´lpontok ellen. A le´gi csapa´soknak 78 napon a´t kellett folytato´dniuk ahhoz, hogy ra´ke´nyszerı´tse´k a Milosevics-rezsimet az elnyoma´s megszu¨ntete´se´re e´s a nemzetko¨zi ko¨zo¨sse´g ko¨vetele´seinek elfogada´sa´ra. A NATO o¨sszetartott, e´s arra to¨rekedett, hogy csak a rezsimre e´s katonai ce´lpontokra me´rjen csapa´sokat, e´s hogy minima´lisra cso¨kkentse a polga´ri a´ldozatok sza´ma´t. Ugyanakkor a Szo¨ vetse´ g hadero˝ i segı´tettek a meneku¨ lt-va´ lsa´ g enyhı´te´ se´ ben, a szomsze´ dos Alba´nia´ban e´s a volt Jugoszla´v Macedo´n Tagko¨zta´rsasa´ gban*, ahol az alba´ n etnikumhoz tartozo´ meneku¨ltek legnagyobb sza´ma ele´rte a 445.000-et, illetve a 330.000-et. Ezen kı´vu¨l u´gy ve´lik, mintegy 400.000 embert ke´nyszerı´tettek otthona elhagya´sa´ra Koszovo´n belu¨l.
jelento˝ s sza´ mu´ ke´ zifegyvert gyu˝ jto¨ tt o¨ ssze e´ s semmisı´tett meg, e´s segı´tett a Koszovo´i Ve´dero˝ (Kosovo Protection Corps), egy helyi polga´ri-vesze´lyhelyzeti hadero˝ kie´pı´te´se´ben, amely az UNMIK fennhato´sa´ga alatt e´s a KFOR napi felu¨gyelete mellett mu˝ko¨dik. A KFOR-csapatok a koszovo´i hata´rokon is o˝rja´ratoznak, lege´nyse´ggel la´tja´k el a hata´ra´tkelo˝helyeket e´s o˝rzik a kulcsfontossa´gu´ helyszı´neket. Jelento˝s e´lo˝ero˝t ko¨t le azoknak a szerb lakosoknak a ve´delme, akik visszate´rtek a tartoma´nyba.
A NATO e´ s a jugoszla´ v parancsnokok ko¨ zo¨ tti Katonai-Technikai Mega´llapoda´s megko¨te´se uta´n egy NATO-vezette Koszovo´ Hadero˝ (KFOR) vonult fel a tartoma´nyban, ENSZ- megbı´zata´s alapja´n. Ku¨ldete´se az volt, hogy megakada´lyozza az ellense´geskede´ s kiu´ jula´ sa´ t, biztonsa´ gos ko¨ rnyezetet teremtsen e´s lefegyverezze a Koszovo´i Felszabadı´to´ Hadsereget, valamint hogy ta´mogassa a nemzetko¨zi humanita´rius ero˝feszı´te´st e´s a ENSZ Ideiglenes Koszovo´i Igazgata´si Misszio´ja´nak (UNMIK) munka´ja´t.
De´l-Szerbia
Ereje telje´ ben a KFOR kezdeti felvonula´ sakor mintegy 43.000 katona´bo´l a´llt. A fokozatos csapatcso¨kkente´sek a fele´ne´l is kisebbre cso¨kkentette´k ezt a sza´mot. 2003. ju´niusa´ban a KFOR a legto¨bb NATOtaga´llambo´l, 15 partnerorsza´gbo´l e´s ha´rom egye´b orsza´gbo´l, ne´v szerint Argentı´na´bo´l, Marokko´bo´l e´s ´ j-Ze´landro´l e´rkezett katona´kbo´l a´llt. U
Az UNMIK-el szorosan egyu¨ttmu˝ko¨dve a KFOR segı´t egy biztonsa´ gos ko¨ rnyezet megteremte´ se´ ben, amelyben minden a´llampolga´r etnikai sza´rmaza´sa´to´l fu¨ ggetlenu¨ l be´ ke´ ben e´ lhet, e´ s amelyben a demokra´cia gyarapoda´sa´t nemzetko¨zi segı´tse´ggel elo˝ lehet mozdı´tani. Ez nehe´z e´s hosszu´ ta´vu´ feladat lesz. De a polga´ri u´jja´e´pı´te´s ma´r folyamatban van, e´s a biztonsa´got e´s a norma´lis e´letet bizonyos me´rte´kig helyrea´llı´totta´k a helyi lakosok sza´ma´ra.
2001. eleje´n a NATO, az Euro´pai Unio´ e´s az EBESZ o¨sszehangolt konfliktus-megelo˝zo˝ strate´gia´t alkalmazott, hogy be´ke´s megolda´st tala´ljon egy fegyveres konfliktusra De´l- Szerbia´ban, amely a re´gio´ stabilita´sa´t fenyegette. A visza´ly 2000. ve´ge fele´ to¨rt ki a Presevo-vo¨ lgyben, ahol nagy le´ tsza´ mu´ alba´ n nemzetise´ gu˝ ko¨ zo¨ sse´ g maradt ko¨ zvetlen szerb uralom alatt, megfelelo˝ politikai e´s szocia´lis jogok ne´lku¨l. Ko¨nnyu˝ fegyverzetu˝ etnikai alba´n harcosok egy sor ta´mada´st inte´ztek a szerb biztonsa´gi ero˝k ¨ vezetben – egy o¨t kilome´ter ellen a Fo¨ldi Biztonsa´gi O sze´les, a Jugoszla´v Hadsereg sza´ma´ra tiltott u¨tko¨zo˝ zo´na´ban a Koszovo´ e´s Szerbia ko¨zo¨tti belso˝ hata´r mente´n - amelyet a NATO a´ltal vezetett Koszovo´ Hadero˝ felu¨ gyelt a Szo¨ vetse´ g e´ s a Jugoszla´ v Hadsereg ko¨zo¨tti Katonai-Technikai Mega´llapoda´s felte´telei szerint.
A Koszovo´i Felszabadı´ta´si Hadsereg leszerele´sre vonatkozo´ ko¨telezettse´gva´llala´sa´t ko¨veto˝en a KFOR
31
A gyorsan terebe´lyesedo˝ konfliktus su´lyos, Koszovo´ sza´ma´ra azonnali ko¨vetkezme´nyekkel ja´ro´ biztonsa´gi kocka´ zatot jelentett. Politikai megolda´ sra volt szu¨kse´g ahhoz, hogy egyara´nt garanta´lni lehessen az etnikai alba´nok nagyobb jogait De´l-Szerbia´ban e´s fenntartani a Jugoszla´v Szo¨vetse´gi Ko¨zta´rsasa´g teru¨leti integrita´sa´t e´s szuverenita´sa´t.
32
keze´ n levo˝ , to¨ bbnyire alba´ n falvakban akartak telepı´teni, e´ s segı´tett a 2002. augusztusa´ ban megtartott helyhato´sa´gi va´laszta´sok megszerveze´ se´ ben, hogy biztosı´tani lehessen az etnikai csoportok tisztesse´gesebb e´s egyenlo˝bb ke´pviselete´t.
A volt Jugoszla´v Macedo´n Tagko¨zta´rsasa´g*
2001. tavasza´n egy sor magas szintu˝ kapcsolatfelve´tel eredme´nyeke´nt, amelyekre a NATO e´s az u´j jugoszla´v korma´ny ko¨zo¨tt Belgra´dban keru¨lt sor ,a ¨ vezet NATO beleegyezett a Sza´razfo¨ldi Biztonsa´gi O fokozatos cso¨kkente´se´be, hogy a jugoszla´v hadsereg u´jra a´tvehesse az elleno˝rze´st a teru¨let felett. Csere´be a belgra´di korma´nynak sza´mos bizalomero˝sı´to˝ inte´zkede´st kellett bevezetnie, amelyek ve´gu¨l meggyo˝zte´k az alba´n nemzetise´gu˝ harcosokat, hogy ma´jusban tegye´k le a fegyvert. Egy NATO-csapat egy EUke´pviselo˝ kı´se´rete´ben segı´tett a tu˝zszu¨netro˝l szo´lo´ ta´rgyala´sokna´l e´s a szerb hato´sa´gok e´s az alba´n etnikumu´ fegyveres csoportok ko¨zo¨tti ko¨zvetlen kommunika´cio´s csatorna´k le´trehoza´sa´na´l.
A NATO-ero˝ k 2001-to˝ l kezdve egye´ rtelmu˝ en meghata´rozott va´lsa´gkezele´si ku¨ldete´seket va´llaltak a volt Jugoszla´v Macedo´n Tagko¨zta´rsasa´gban* az ottani korma´nyzat felke´re´se´re. 2001. tavasza´n belso˝ nyugtalansa´g ta´madt, mivel felfegyverzett alba´n nemzetise´gu˝ csoportok kihı´va´st inte´ztek a hato´sa´gok ellen. A NATO elı´te´lte a fegyveres ta´mada´sokat e´s szigorı´totta az elleno˝rze´st a koszovo´i hata´r mente´n, miko¨zben arra o¨szto¨ke´lte a korma´nyt, hogy hajtson ve´gre alkotma´nyos reformokat az alba´n nemzetise´gu˝ lakosok se´relmeinek orvosla´sa´ra – ebben kulcsfontossa´gu´ szerepet ja´tszott a NATO-fo˝titka´r.
Inte´zkede´sek sze´les ko¨re´t fogadta´k el az alba´n nemzetise´ gu˝ lakosoknak a re´ gio´ politikai e´ s ko¨zigazgata´si struktu´ra´iba valo´ gyors integra´lo´da´sa´nak e´s a meneku¨ltek hazate´re´se´nek megko¨nnyı´te´ se e´ rdeke´ ben. A nemzetko¨ zi ko¨ zo¨ sse´ g felu¨gyelte e´s segı´tette a ve´grehajta´st. Az EBESZ egy programot hozott le´tre egy to¨bb-etnikumu´ rendo˝ri ero˝ ke´pze´se e´rdeke´ben, amelyet a kora´bban la´zado´k
Ju´ niusban a NATO az alba´ n nemzetise´ gu˝ u´gynevezett Nemzeti Felszabadı´ta´si Hadserege leszerele´se´hez valo´ segı´tse´gnyu´jta´si ira´nti hivatalos felke´re´st fogadott el azzal a felte´tellel, hogy tu˝zszu¨net e´letbe le´ptete´se´re, valamint egy be´keterv elfogada´sa´ra keru¨l sor. Augusztusban ma´r mu˝ko¨do¨tt egy keret-mega´llapoda´s, amely megnyitotta az utat a NATO sza´ma´ra, hogy egy 30 napos ku¨ldete´sre
felvonultasson 3500 katona´ t a fegyveres alba´n nemzetise´gu˝ csoportok lefegyverze´se´re. Szeptember ve´ge´n, ennek a ku¨ldete´snek a folytata´sake´nt, felke´rte´k a NATO-t, hogy az orsza´gban egy kis me´retu˝ hadero˝t ha´trahagyva ja´ruljon hozza´ az EUe´s EBESZ- megfigyelo˝k ve´delme´hez, akik a keretmega´llapoda´s ve´grehajta´sa´t felu¨gyelte´k. Mintegy 700 NATO katona felvonultata´sa´ra keru¨lt sor, hogy egy kis me´retu˝ NATO-csapatkontingenshez csatlakozva, amely ma´ r a KFOR ko¨ zlekede´ si e´ s logisztikai u´tvonalak biztosı´ta´sa´ra az orsza´gban a´lloma´sozott, re´szt vegyenek ebben a mu˝veletben. Ez a NATOmu˝velet 2003. ma´rciusa´ban e´rt ve´get, amikor a ku¨ldete´s felelo˝sse´ge´t a´tadta´k az Euro´pai Unio´nak, azoknak az EU-NATO mega´llapoda´soknak ko¨szo¨nheto˝en, amelyek leheto˝ve´ tette´k NATO katonai eszko¨zo¨k e´s ke´pesse´gek felhaszna´la´sa´t EU a´ltal vezetett mu˝veletekhez (la´sd a 2. fejezetet). 2003. december 15-to˝l, a helyzet stabiliza´la´sa sora´n ele´rt sikernek ko¨szo¨nheto˝en, az EU a´ltal vezetett katonai mu˝velet ve´get e´rt e´s azt egy EU- rendo˝ri mu˝velet va´ltotta fel.
Ezuta´n az ISAF II-t To¨ro¨korsza´g, az ISAF III-t pedig Ne´metorsza´g e´s Hollandia ko¨zo¨sen vezette. Az eredeti felhatalmaza´s az ISAF mu˝ko¨de´se´t Kabulra e´s a ko¨rnyezo˝ teru¨letekre korla´tozta, azonban 2003. okto´bere´ben az ENSZ Biztonsa´gi Tana´csa´nak hata´rozata engede´ lyezte a mu˝ veletek kiterjeszte´ se´ t Kabulon kı´vu¨lre is. A NATO va´llalta, hogy ku¨ldete´se´t sze´lesebb teru¨letre terjeszti ki Afganiszta´non belu¨l, ku¨lo¨no¨sen Kabulon kı´vu¨li ideiglenes felvonula´sok re´ve´n e´s egy jelento˝s sza´mu´, a re´gio´ stabiliza´la´sa´ban segı´to˝ Tartoma´nyi ´ jja´e´pı´te´si Csapat (PRT) katonai vezete´se´nek a´tva´lU lala´ sa´ val. A ne´ metek a´ ltal vezetett PRT-nek Kunduzban nyu´jtott ta´mogata´ssal kezdve az ISAF fokozatosan kibo˝vı´tette szerepva´llala´sa´t ma´s PRT-k ta´ mogata´ sa´ ra is. Afganiszta´ nban sok su´ lyos kihı´va´ ssal ke´ nytelenek szembene´ zni, ahogy a nemzetko¨zi ko¨zo¨sse´g segı´ti az afga´nokat orsza´guk u´jja´e´pı´te´se´ben. A NATO elko¨telezte maga´t arra, hogy mindaddig Afganiszta´nban marad, amı´g ott szu¨kse´g van ra´. A NATO afganiszta´ni szerepva´llala´sa´nak a´tfogo´ strate´gia´ja´t ma´s nemzetko¨zi szervezetekkel e´s az Afga´ n A´ tmeneti Hato´ sa´ ggal ko¨ zvetlenu¨ l konzulta´lva a NATO ko¨vetkezo˝ 2004. e´vi isztambuli csu´cstala´lkozo´ja´ig kello˝ ido˝ben kell kidolgozni.
Afganiszta´n 2003. augusztusa´ ban a NATO a´ tva´ llalta a Nemzetko¨zi Biztonsa´gi Segı´tse´gnyu´jta´si Hadero˝ (ISAF) IV. felelo˝sse´ge´t Afganiszta´nban, amelynek szerepe a segı´tse´ gnyu´ jta´ s az Afga´ n A´ tmeneti Hato´sa´gnak egy biztonsa´gos ko¨rnyezet megteremte´se´hez, Kabul e´s a ko¨rnyezo˝ teru¨let lakosai sza´ma´ra. Az orsza´g jelenleg megpro´ba´l maga´hoz te´rni ke´t e´vtizednyi polga´rha´boru´bo´l e´s leguto´bb a ta´libok pusztı´to´ uralma´bo´l, akik terrorista´knak adtak menede´ket. Az ISAF egy ENSZ-felhatalmaza´ssal rendelkezo˝ nemzetko¨zi hadero˝, amelyet 2001. ve´ge´n a´llı´tottak fel. Az elso˝ ku¨ldete´st az Egyesu¨lt Kira´lysa´g vezette e´s ma´s orsza´gokbo´l e´rkezo˝ ero˝ket is maga´ban foglalt, melyek to¨bbse´ge NATO-tagorsza´gokbo´l e´rkezett.
33
Reaga´la´s polga´ri vesze´lyhelyzetekre
> 11
Minden orsza´g felelo˝s annak biztosı´ta´sa´e´rt, hogy nemzeti szintu˝ tervekkel rendelkezzen az olyan ve´ szhelyzetek kezele´ se´ re, mint a vegyi vagy me´ rgezo˝ anyagok kio¨ mle´ se´ vel ja´ ro´ balesetek, lavina´k, a´rada´sok, fo¨ldrenge´sek vagy terrorta´mada´ sok ko¨ vetkezme´ nyeinek kezele´ se. De a katasztro´fa´k, legyenek aka´r ember a´ltal elo˝ide´zett, vagy terme´ szetes eseme´ nyek, nem tartja´ k tiszteletben a nemzetko¨zi hata´rokat, ´ıgy elengedhetetlen a nemzetko¨ zi szintu˝ egyu¨ ttmu˝ ko¨ de´ s e´ s terveze´s. A NATO-tagorsza´gok ko¨zo¨tt ma´r sok e´ve folyik az egyu¨ttmu˝ko¨de´s a polga´ri vesze´lyhelyzeti terveze´s tere´n. Uto´bb ezt az egyu¨ttmu˝ko¨de´st kiterjesztette´k a Partner orsza´gokra is. Jeleno˝s elo˝rehalada´st sikeru¨lt ele´rni azon a mo´dszer tere´n, amellyel az euro´-atlanti teru¨leten felle´po˝ polga´ri vesze´lyhelyzetek kezele´se´re az ero˝forra´sokat szervezik.
Egyeztete´s a NATO-n belu¨l A katasztro´ fa´ kra valo´ hate´ kony reaga´ la´ s szu¨kse´gesse´ teszi a sza´llı´ta´si eszko¨zo¨k, orvosi ero˝forra´sok, kommunika´cio´s, katasztro´fahelyzeti reaga´la´si ke´pesse´gek e´s ma´s polga´ri ero˝forra´sok koordina´la´sa´t. A NATO le´tfontossa´gu´ szerepet ja´tszott a terveze´s tagorsza´gok ko¨zo¨tti harmoniza´la´ sa´ ban, e´ s biztosı´totta, hogy a tervek haszna´lhato´k lesznek, amikor szu¨kse´g lesz ra´juk, valamint meggyo˝zo˝do¨tt arro´l, hogy rendelkeze´sre a´llnak azok az ero˝forra´sok, amelyekre a tervek e´pı´tenek. A NATO-n belu¨l az ezen a teru¨leten folyo´ terveze´s koordina´la´sa´ra haszna´lt mechanizmus egy sor mu˝szaki tervezo˝ csoportbo´l e´s bizottsa´gbo´l a´ll, amelyek a Vezeto˝i Szintu˝ Polga´ri Vesze´lyhelyzeti Tervezo˝ Bizottsa´ g a´ ltala´ nos ira´ nyı´ta´ sa alatt dolgoznak. Ezekben a testu¨letekben rendszeresen tala´lkoznak a nemzeti korma´nyok, az ipar e´s a katonasa´g szake´rto˝i, hogy koordina´lja´k a terveze´st az euro´pai sza´razfo¨ldi felszı´ni sza´llı´ta´s, a tengeri hajo´ za´ s, a polga´ ri repu¨ le´ s, az e´ lelmeze´ s e´ s mezo˝gazdasa´g, az ipari termele´s e´s ella´ta´s, a postau¨gy e´s ta´vko¨zle´s, az orvosi ke´rde´sek, a polga´ri ve´delem, e´s a nyersolajtermele´s e´s - ella´ta´s tere´n.
34
Sze´lesebb ko¨ru˝ egyu¨ttmu˝ko¨de´s Ma a NATO tapasztalatai, valamint szake´rtelme a polga´ ri vesze´ lyhelyzeti terveze´ sben sze´ lesebb ko¨rben hozza´fe´rheto˝ e´s ugyanakkor ta´maszkodik az Euro´-atlanti Partnerse´gi Tana´csban re´sztvevo˝ ma´s orsza´gok tuda´sa´ra e´s ke´pesse´geire is. A NATOpartnerorsza´gok egyre fokozo´do´ me´rte´kben, aktı´van kapcsolo´dnak be a tervezo˝ testu¨letek e´s bizottsa´gok munka´ja sora´n az egyu¨ttmu˝ko¨de´s konkre´t forma´iba, e´s 1998-ban le´trehozta´k az Euro´-atlanti Katasztro´fahelyzeti Reaga´la´s Koordina´cio´s Ko¨zpontot (la´sd a dobozt). A polga´ri vesze´lyhelyzeti terveze´s a partnerorsza´gokkal fenntartott a´ ltala´ nos egyu¨ ttmu˝ ko¨ de´ si programoknak is fontos re´sze´t ke´pezi, e´s imma´r a Be´ kepartnerse´ g teve´ kenyse´ gei sora´ ban a legnagyobb nem-katonai o¨sszetevo˝nek sza´mı´t. Ezek ko¨zo¨tt a teve´kenyse´gek ko¨zo¨tt szerepelnek szemina´riumok, mu˝helyek, gyakorlatok e´s tanfolyamok, amelyek ku¨lo¨nbo¨zo˝ helyi, regiona´lis e´s nemzeti korma´nyzati szintekro˝l hozza´k o¨ssze a polga´ri e´s katonai szeme´lyzetet. Ma´s nemzetko¨zi szervezetek, ¨ gyek O ¨ sszehangomint az ENSZ Humanita´rius U la´sa´val foglalkozo´ Hivatala e´s az ENSZ Meneku¨ltu¨gyi Fo˝ megbı´zottja, a Nemzetko¨ zi Atomenergia U¨ gyno¨ kse´ g e´ s az Euro´ pai Unio´ szinte´ n fontos re´ sztvevo˝ k, e´ ppu´ gy, mint a nem-korma´ nyzati sege´lyszervezetek. A 2001. szeptember 11-i eseme´nyek tudatosı´totta´k az egyu¨ttmu˝ko¨de´s su¨rgo˝sse´ge´t a polga´ri lakossa´g ellen vegyi, biolo´giai, radiolo´giai vagy nuklea´ris (CBRN) fegyverekkel elko¨vetett lehetse´ges terrorta´-
mada´ sokra valo´ felke´ szu¨ le´ s tere´ n. A 2002.novemberi pra´gai csu´cstala´lkozo´n elfogadott Terrorizmus elleni Partnerse´gi Akcio´terv is o¨szto¨nzi az ezzel kapcsolatos informa´cio´k megoszta´sa´t e´s a polga´ri vesze´lyhelyzeti terveze´sben valo´ re´szve´telt, a kocka´zatok e´rte´kele´se e´s a polga´ri lakossa´gnak a terrorizmussal e´ s to¨ megpusztı´to´ fegyverekkel szembeni sebezheto˝ se´ ge´ nek cso¨ kkente´ se e´rdeke´ben. A NATO e´s partnerorsza´gai a nemzeti ke´pesse´gek olyan ta´rha´za´n dolgoznak, amelyek
ele´rheto˝k lenne´nek egy ilyen ta´mada´s esete´n. Ezen kı´vu¨l egy Polga´ri Vesze´lyhelyzeti Terveze´si Akcio´tervro˝l is mega´llapodtak, hogy segı´tse´k a nemzeti hato´ sa´ gokat a vegyi, biolo´ giai, radiolo´ giai e´ s nuklea´ ris (CBRN-) fegyverekkel elko¨ vetett lehetse´ges terrorta´mada´sokra valo´ polga´ri felke´szu¨ ltse´ g javı´ta´ sa´ ban. Szinte´ n kezdo˝ dtek megbesze´le´sek a NATO e´s az Euro´pai Unio´ szerepeiro˝l e´s ke´pesse´geiro˝l a polga´ri vesze´lyhelyzeti terveze´s tere´n.
Euro´-atlanti katasztro´fareaga´la´si ke´pesse´g Az o¨sszehangoltabb euro´-atlanti katasztro´fahelyzeti reaga´ la´ si ke´ pesse´ gi ira´ nti ige´ ny eredme´nyeke´nt, orosz kezdeme´nyeze´sre a NATOko¨zpontban 1999. ju´niusa´ban le´trejo¨tt egy Euro´-atlanti Katasztro´ fahelyzeti Reaga´ la´ s Koordina´ lo´ Ko¨zpont (EADRCC). A Ko¨zpont az NATO- e´s partnerorsza´ gok ko¨ zo¨ tti informa´ cio´ -megoszta´ s fo´kuszpontjake´nt mu˝ko¨dik e´s o¨sszehangolja a NATO e´s a partnerorsza´gok ko¨zo¨tt az euro´-atlanti te´rse´gben beko¨vetkezo˝ katasztro´fa´kra adott va´laszokat. Ezen kı´vu¨l jelento˝s polga´ri vesze´lyhelyzeti gyakorlatokat is szervez, amelyek sora´n szimula´lt terme´szeti e´s ember a´ltal elo˝ide´zett katasztro´fahelyzetekre adott va´laszokat gyakorolnak. Az EADRCC a koszovo´i meneku¨lt-va´lsa´g sora´n hozza´ ja´ rult a humanita´ rius sege´ lynyu´ jto´ mu˝ veletekhez e´ s e´ rte´ kes munka´ t ve´ gzett az Ukrajna´ ban, Roma´ nia´ ban, Magyarorsza´ gon, Alba´ nia´ ban e´ s a Cseh Ko¨ zta´ rsasa´ gban beko¨vetkezett su´lyos a´rada´sokkal, az 1999-es to¨ ro¨ korsza´ gi fo¨ ldrenge´ ssel, a volt Jugoszla´ v Macedo´n Tagko¨zta´rsasa´gban* e´s Portuga´lia´ban kito¨ rt erdo˝ tu¨ zekkel, e´ s az Ukrajna´ ban e´ s Moldova´ban du´lo´ sze´lso˝se´ges ido˝ja´ra´ssal kapcsolatban.
A Ko¨zpont szorosan egyu¨ttmu˝ko¨dik azokkal az ENSZ-u¨gyno¨kse´gekkel, amelyek vezeto˝ szerepet to¨ltenek be a nemzetko¨zi katasztro´fa´kra valo´ reaga´¨ gyeket la´sban – azaz az ENSZ Humanita´rius U ¨ O sszehangolo´ Hivatala´ val e´ s a Meneku¨ ltu¨ gyi Fo˝megbı´zott Hivatala´val – e´s ma´s szervezetekkel. Az orsza´gokat arra o¨szto¨nzik, hogy ke´toldalu´ e´s to¨bboldalu´ egyezme´nyeket dolgozzanak ki az olyan ke´rde´sek kezele´se´re, mint a vı´zumrendelkeze´sek, hata´ra´tle´pe´ssel kapcsolatos inte´zkede´sek, tranzitmega´ llapoda´ sok, va´ mkezele´ s e´ s szeme´ lyek joga´lla´sa. Az ilyen inte´zkede´sek elkeru¨lik a bu¨rokratikus ke´slekede´st a sege´lynyu´jta´si eszko¨zo¨knek e´s csapatoknak a katasztro´ fa te´ nyleges helye´ re to¨rte´no˝ eljuttata´sa sora´n. Inte´ zkede´ seket hoztak egy nemzeti elemek egyu¨ttese´bo˝l a´llo´ Euro´-atlanti Katasztro´fahelyzeti Reaga´ lo´ Egyse´ ggel kapcsolatban is, amelyet szu¨kse´g szerint hoznak le´tre e´s ku¨ldenek ki a ve´szhelyzet helyszı´ne´re.
35
Tudoma´nyos e´s ko¨rnyezetve´delmi egyu¨ttmu˝ko¨de´s
Ke´t o¨na´llo´ NATO-program kerete´ben tudo´sok e´s szake´rto˝k rendszeresen tala´lkoznak, hogy ko¨zo¨s e´rdeklo˝de´sre sza´mot tarto´ proble´ma´kon dolgozzanak – ez a NATO Tudoma´nyos Bizottsa´ga´nak (CCMS) polga´ ri tudoma´ nyos programja e´ s a Modern Ta´ rsadalom Kihı´va´ saival foglalkozo´ Bizottsa´ g ko¨ rnyezetve´ delmi e´ s ta´ rsadalmi programja. E ha´lo´zatok egyu¨ttmu˝ko¨de´s eredme´nyeke´nt jo¨ttek le´tre, a tudo´sok ko¨zo¨tt kialakult hagyoma´nynak e´s a tudoma´ nyos elo˝ rehalada´ s ko¨ vetelme´ nye´ nek megfelelo˝ en, e´ s politikai ce´ lt is teljesı´tenek a ku¨lo¨nbo¨zo˝ kultu´ra´ju´ e´s hagyoma´nyu´ ko¨zo¨sse´gek ko¨zo¨tti mege´rte´s e´s bizalom e´pı´te´se´vel. A tudoma´nyos programot, amely to¨bb mint 45 e´ve mu˝ ko¨ dik, a ko¨ zelmu´ ltban a´ tszervezte´ k, hogy kiza´ro´lag az elso˝bbse´get e´lvezo˝ kutata´si te´ma´kra o¨sszpontosı´tson, a terrorizmus elleni ve´dekeze´s e´s a biztonsa´ ggal szembeni egye´ b fenyegete´ sek elha´rı´ta´sa tere´n. A Szo¨vetse´gnek az u´j fenyegete´sek elha´ rı´ta´ sa´ ra ira´ nyulo´ u´ j kezdeme´ nyeze´ seivel o¨sszhangban a NATO polga´ri tudoma´nyos programja jelenleg ta´mogata´sa´t e teru¨letek te´ma´ira o¨sszpontosı´tja. Hogy tu¨kro¨zze ezeket a me´lyrehato´ va´ltoza´sokat, a programnak u´j nevet va´lasztottak, amely jelenleg a NATO „Biztonsa´g a Tudoma´ny a´ltal” programja ne´ven ismert. A CCMS a ko¨rnyezet e´s a ta´rsadalom proble´maival foglalkozik oly mo´don, hogy a nemzeti u¨gyno¨kse´geket o¨sszefogva kı´se´rleti tanulma´nyokat ve´gez ezeken a teru¨leteken. A Bizottsa´g nemre´g sza´mos
36
> 12
biztonsa´ggal kapcsolatos kulcsfontossa´gu´ ce´lkitu˝ze´st hata´ rozott meg, hogy ira´ nymutata´ st biztosı´tson jo¨ vo˝ beli munka´ ja´ hoz. A program fokozza az egyu¨ttmu˝ko¨de´st a NATO e´s a partnerorsza´gok ko¨zo¨tt a ko¨zo¨s aggodalomra okot ado´ proble´ma´k megolda´sa´ban. A NATO- e´s a partnerorsza´gok tudo´sai e´s szake´rto˝i ko¨ zo¨ tti alapveto˝ egyu¨ ttmu˝ ko¨ de´ si teru¨ letek elo˝mozdı´ta´sa mellett mindke´t bizottsa´g ku¨lo¨nleges kezdeme´nyeze´sekkel o¨szto¨nzi a fokozott egyu¨ttmu˝ko¨de´st a tudoma´nyos e´s ko¨rnyezetve´delmi ko¨zo¨sse´gekkel Oroszorsza´gban, Ukrajna´ban e´s a Mediterra´n Pa´rbesze´d orsza´gaiban.
Tudoma´nnyal a biztonsa´ge´rt, stabilita´se´rt e´s szolidarita´se´rt A NATO Tudoma´nyos Programja´nak eredete az 1950-es e´vekre nyu´lik vissza, amikor a tudoma´ny e´s a technolo´gia tere´n to¨rte´no˝ halada´st nagy jelento˝ se´ gu˝ nek ´ı te´ lte´ k az atlanti ko¨ zo¨ sse´ gi jo¨ vo˝ je szempontja´ bo´ l. Eze´ rt le´ trejo¨ tt egy program a tudoma´nyos egyu¨ttmu˝ko¨de´s ta´mogata´sa´ra, e´s az elko¨vetkezo˝ 40 e´vben ta´mogata´st e´lvezett a NATOtagorsza´gok tudo´sai ko¨zo¨tt egyu¨ttmu˝ko¨de´st, amely magas me´ rce´ t eredme´ nyezett a tudoma´ nyos ige´nyesse´g sza´ma´ra. Az 1990-es e´vek eleje´to˝l a hidegha´boru´ ve´ge´ig a program fokozatosan megnyı´lt a NATO- tagsa´ggal nem rendelkezo˝ orsza´gok elo˝tt is, mı´gnem 1999-ben
Virtua´lis Selyemu´t A NATO Tudoma´nyos Programja a´ltal szponzora´ lando´ legnagyobb e´ s legambicio´ zusabb projektet 2001. okto´bere´ben indı´totta´k u´tja´ra. A projekt, amelyet Virtua´lis Selyemu´tnak hı´vnak – utalva a Nagy Selyemu´tra, amely re´gen Euro´pa´t ko¨to¨tte o¨ssze a Ta´vol-Kelettel, elo˝mozdı´tva az a´ ruk, valamint az ismeretek e´ s gondolatok csere´je´t – sza´mı´to´ge´pes ha´lo´zati e´s Internet-hozza´ fe´ re´ st biztosı´tott a De´ l-Kauka´ zus e´ s Ko¨ze´p-A´zsia nyolc orsza´ga´ban az akade´miai e´s tudoma´nyos ko¨zo¨sse´geknek.
teljesen a´talakı´totta´k, hogy ta´mogassa a NATOtagorsza´ gok e´ s a partnerorsza´ gok, illetve a Mediterra´ n Pa´ rbesze´ dben re´ sztvevo˝ orsza´ gok tudo´ sainak egyu¨ ttmu˝ ko¨ de´ se´ t. Az egye´ rtelmu˝ hangsu´ly a halada´s e´s be´ke ta´mogata´sa´n volt, az ezekben a kora´bban elku¨lo¨nu¨lo˝ ko¨zo¨sse´gekben dolgozo´ tudo´sok ko¨zo¨tti kapcsolatok megteremte´se re´ve´n. 2004-to˝ l tova´ bbi le´ nyeges va´ ltoza´ s to¨ rte´ nt a programban a terrorizmus u´j fenyegete´se, valamint a modern vila´ g biztonsa´ ga ellen ira´ nyulo´ egye´ b fenyegete´sek ko¨vetkezte´ben. A jo¨vo˝ben a program csak a „Terrorizmus elleni ve´dekeze´s” e´s a „Biztonsa´ggal szembeni egye´b fenyegete´sek elha´rı´ta´sa” teru¨ lete´ hez tartozo´ te´ ma´ kban folyo´ elso˝ bbse´ gi kutata´sban valo´ egyu¨ttmu˝ko¨de´shez nyu´jt ta´mogata´st. Az u´j, „Biztonsa´g a Tudoma´ny A´ltal” cı´mu˝ program ce´lja, hogy a tudoma´nynak a proble´mamegolda´sban to¨rte´no˝ alkalmaza´sa´val hozza´ja´ruljon a nemzetek ko¨zo¨tti biztonsa´ghoz, stabilita´shoz e´s szolidarita´shoz. Ennek a ce´lnak az ele´re´se´re szolga´lo´ eszko¨zke´nt alkalmazza´k az egyu¨ttmu˝ko¨de´st, valamint a ha´lo´zate´s kapacita´se´pı´te´st.
¨ rme´nyorsza´g, Azerbajdzsa´n, Gru´zia, KazahO szta´ n, a Kirgiz Ko¨ zta´ rsasa´ g, Ta´ dzsikiszta´ n, ¨ zbegiszta´n az euro´pai InterTu¨rkmeniszta´n e´s U net-are´na pereme´n helyezkedik el e´s fejlettse´gi szintju¨ k olyan, hogy nem engedhetik meg maguknak a ko¨zeljo¨vo˝ben a sza´loptikai csatlakoza´sokat. E NATO Projekt re´ve´n, imma´r a legmodernebb ko¨ ltse´ g-hate´ kony mu˝ holdas technolo´ gia kapcsolja o¨ ssze a re´ sztvevo˝ orsza´ gok tudoma´nyos e´s akade´miai ko¨zo¨sse´geit az Internettel, egy ko¨zo¨s mu˝holdas csatorna´n a´t. A NATO ta´mogata´s finanszı´rozza a mu˝holdas sa´vsze´lesse´get e´s a kilenc mu˝holdvevo˝ antenna felszerele´ se´ t – nyolc kisebbet a ne´ metorsza´ gi Hamburgban elhelyezett, euro´pai ko¨zpontke´nt mu˝ko¨do˝ nagy antenna´hoz csatlakozo´ orsza´gokban. Ma´s ta´rs-szponzorok eszko¨zo¨kkel is ja´rulnak hozza´ a projekthez. 2003-ban do¨nte´st hoztak arro´l, hogy a Virtua´lis Selyemu´t ha´lo´zatot egy kabuli mu˝holdas fo¨ldi a´lloma´s fela´llı´ta´sa´val kiterjesztik Afganiszta´nig.
Ku¨lo¨nbo¨zo˝ o¨szto¨ndı´jakat kı´na´lnak a NATO- e´s partnerorsza´gokban, valamint a Mediterra´n Pa´rbesze´dben gyakorlati teve´kenyse´get ve´gzo˝ tudo´sok sza´ma´ra a kiemelt figyelmet e´lvezo˝ kutata´si teru¨leteken valo´ ¨ szto¨ndı´jakat kı´na´lnak a egyu¨ttmu˝ko¨de´s ce´lja´val. O partnerorsza´goknak az alapveto˝ sza´mı´to´ge´p-ha´lo´zati
37
infrastruktu´ ra e´rdeke´ben.
megteremte´ se´ nek
elo˝ segı´te´ se
A polga´ri tudoma´ny a nemzetko¨zi pa´rbesze´d felette´bb hate´ kony eszko¨ ze´ nek bizonyult, ko¨ szo¨ nheto˝ en egyetemes jellege´nek e´s azon ke´pesse´ge´nek, hogy u´j e´s rendkı´vu¨l hate´kony nemzetko¨zi ha´lo´zatokat hoz le´tre. Az ezen tudoma´nyos ha´lo´zatokban testet o¨lto˝ tehetse´g felhaszna´lhato´ a Szo¨vetse´get u´jonnan e´ro˝ fenyegete´sek kezele´se´re is. A tudoma´ny egyszerre eszko¨ze a kritikus fontossa´gu´ ke´rde´sekre to¨rte´no˝ va´lasz kerese´se´nek e´s a nemzetek ko¨zo¨tti sza´lak kie´pı´te´se´nek.
A modern ta´rsadalom kihı´va´sainak kezele´se A Modern Ta´ rsadalmak Kihı´va´ saival foglalkozo´ Bizottsa´ got, a CCMS-t 1969-ben hozta´ k le´ tre, va´laszul a ko¨rnyezetve´delmi ke´rde´sekkel kapcsolatos aggodalmakra. A Bizottsa´ g ku¨ lo¨ nbo¨ zo˝ nemzeti u¨gyno¨kse´gek szake´rto˝i sza´ma´ra biztosı´t fo´rumot a ta´ rsadalmi e´ s ko¨ rnyezeti u¨ gyek technikai, tudoma´nyos e´s politikai vonatkoza´saival kapcsolatos ismeretek e´s tapasztalatok megoszta´sa´hoz, mind polga´ri, mind katonai te´ren. A Bizottsa´g ve´dno¨kse´ge alatt elindı´tott projektek ta´mogatja´k a ko¨rnyezetet e´s e´letmino˝se´get e´rinto˝ proble´ ma´ k, u´ gymint a zajszennyeze´ s, va´ rosi proble´ ma´ k, energia-, huma´ n ege´ szse´ gu¨ gyi e´ s ve´ delemmel kapcsolatos ko¨ rnyezeti proble´ ma´ k megolda´ sa´ ban valo´ egyu¨ ttmu˝ ko¨ de´ st. Ez uto´ bbi
38
szfe´ra´ban a jellemzo˝ vizsga´lati teru¨letekhez tartoznak az olyan ke´rde´sek, mint a kora´bban katonai ce´lokra haszna´lt fo¨ldteru¨letek u´jrahasznosı´ta´sa, a szennyezo˝ de´ s elta´ volı´ta´ si mo´ dszerek, e´ s a ko¨ rnyezet biztonsa´ga, pe´lda´ul az olajvezete´kekkel kapcsolatban. A Bizottsa´g decentraliza´lt alapon mu˝ko¨dik, e´s olyan teve´kenyse´geket fog a´t, mint a kı´se´rleti tanulma´nyok, projektek, mu˝helyek e´s szemina´riumok, melyek mindegyike´t nemzeti szinten finanszı´rozza´k. Egy vagy to¨bb nemzet vezeto˝ szerepet to¨lt be e´s felelo˝sse´get va´llal a munka terveze´se´e´rt e´s o¨sszehangola´sa´e´rt. Az elmu´lt e´vekben a Bizottsa´g munka´ja´t kibo˝vı´tette´k, hogy a partnerorsza´gok sza´ma´ra a ku¨lo¨no¨sen e´rdekes te´ma´kkal foglalkozo´ mu˝helyekre e´s u´j tanulma´nyokra is kiterjedjen. A Bizottsa´g jo¨vo˝beli munka´ja´val kapcsolatos ira´nymutata´ske´nt sza´mos kulcsfontossa´gu´ ce´lkitu˝ze´st is meghata´rozott, amelyek a ko¨vetkezo˝k: a katonai teve´kenyse´gek ko¨rnyezeti hata´sa´nak cso¨kkente´se, regiona´ lis tanulma´ nyok ke´ szı´te´ se, belee´ rtve a hata´ron a´tnyu´lo´ teve´kenyse´geket is, az ero˝forra´sok szu˝ko¨sse´ge´vel kapcsolatos konfliktusok megelo˝ze´se, az olyan, ko¨rnyezettel e´s ta´rsadalommal kapcsolatos kialakulo´ kocka´ zatok megolda´ sa, amelyek gazdasa´ gi, kultura´ lis e´ s politikai instabilita´ st okozhatnak, e´s a biztonsa´ggal szembeni nem hagyoma´nyos fenyegete´sek kezele´se.
Az o¨sszekapcsolt ta´rsadalom se´ru¨le´kenyse´ge Napjaink ta´rsadalma se´ru¨le´kenyebb, mint re´gen, a minden szinten tapasztalhato´ egyre fokozo´do´ o¨sszekapcsoltsa´g miatt. Egy nyitottabb globa´lis ko¨zo¨sse´g, bonyolultabb technolo´giai rendszerek, a fokozott fu¨ggo˝se´g az elektronikus informatikai e´s kommunika´cio´s rendszerekto˝l, az o¨sszefono´dott e´ lelmiszer-termelo˝ e´ s ella´ to´ rendszerek, az o¨ sszekapcsolt e´ s egyre su˝ ru˝ bb ko¨ zlekede´ si rendszerek – mind a se´ru¨le´kenyse´g u´j e´s va´ltozo´ megnyilva´nula´sainak ta´ptalajai. A ta´vko¨zle´s vagy az a´ramella´ta´s hosszabb ideig tarto´ kiese´se su´lyos ´ s 2001.szeptember 11. uta´n, a zavart okozhat. E nem hagyoma´nyos terrorfenyegete´sek, pe´lda´ul biolo´giai ta´mada´sok vagy kibernetikus hadvisele´si miatt aggodalmak is napvila´got la´ttak.
o¨sszetett, egyma´sto´l fu¨ggo˝, a modern ta´rsadalom mu˝ ko¨ de´ se szempontja´ bo´ l le´ tfontossa´ gu´ rendszerek se´ ru¨ le´ kenyse´ ge´ nek cso¨ kkente´ se´ re ira´ nyulo´ nagyobb nemzetko¨ zi egyu¨ ttmu˝ ko¨ de´ s teru¨leteit. Norve´gia vezeto˝ szerepet va´llalt ebben projektben, amelybe bekapcsolo´dott Da´nia, Gru´zia, Magyarorsza´g, Litva´nia, Moldova, Lengyelorsza´g, Roma´ nia, Sve´ dorsza´ g, Sva´ jc, To¨ ro¨ korsza´ g, Ukrajna, az Egyesu¨lt Kira´lysa´g e´s az Egyesu¨lt A´llamok.
A biztonsa´g fenntarta´sa e´s a ta´rsadalom ve´delme a kihı´va´ sok sze´ les ska´ la´ ja ellen sok teru¨ leten szu¨ kse´ gesse´ teszi a ku¨ lo¨ nbo¨ zo˝ u¨ gyno¨ kse´ gek ko¨ zo¨ tti egyu¨ ttmu˝ ko¨ de´ st e´ s egyeztete´ st, mind nemzeti, mind nemzetko¨zi szinten. Ez la´thato´ volt az USA a´ ltal vezetett terrorizmus-ellenes hadja´ratban, amely nem csak katonai egyu¨ttmu˝ko¨de´st, hanem diploma´ciai, pe´nzu¨gyi, gazdasa´gi, hı´rszerze´si, va´mu¨gyi e´s rendo˝ri egyu¨ttmu˝ko¨de´st is eredme´nyezett. 2001. ma´ rciusa´ ban egy ro¨ vid ta´ vu´ projektet indı´tottak a CCMS ve´dno¨kse´ge alatt, hogy felu¨lvizsga´lja´k az a´ltala´nos kihı´va´sokat e´s azonosı´tsa´k az
39
A NATO mu˝ko¨de´se
A NATO nem egy nemzetek fo¨lo¨tti, hanem egy korma´nyok ko¨zo¨tti szervezet. Fu¨ggetlen, szuvere´n a´llamok szo¨vetse´ge, amelyek a ko¨zo¨s biztonsa´g e´s a ko¨zo¨s e´rte´kek ve´delme e´rdeke´ben fogtak o¨ssze. A do¨nte´sek konszenzus alapja´n hozza´k.
meghozando´ inte´zkede´sekre vonatkozo´ konszenzus kialakı´ta´sa ce´lja´bo´l, vagy konzulta´cio´kat, amelyek ce´lja, hogy a taga´llamok sza´ma´ra leheto˝ve´ tegye´k a ko¨ zo¨ s hata´ rozatokkal vagy ko¨ zo¨ s cselekve´ ssel kapcsolatos megegyeze´st.
A konzulta´cio´s megko¨nnyı´te´se´re minden tagorsza´g a´llando´ ku¨ldo¨ttse´ggel ke´pviselteti maga´t a NATO politikai ko¨zpontja´ban, Bru¨sszelben, amelynek egy, a ku¨ldo¨ttse´get vezeto˝ A´llando´ Ke´pviselo˝ e´s egy Katonai Ke´pviselo˝ a tagja. Mindegyiku¨ket polga´ri e´s katonai tana´csado´i testu¨let ta´mogatja, akik a ku¨lo¨nbo¨zo˝ NATO- bizottsa´gokban ke´pviselik orsza´gukat.
A konzulta´cio´s folyamat sohasem szakad meg. Mivel a taga´llamok ke´pviselo˝i ugyanabban a bru¨sszeli ko¨zpontban vannak elhelyezve, a szo¨vetse´gesek ko¨zo¨tti konzulta´cio´ra ba´rmelyiku¨k ke´re´se´re, vagy a NATO fo˝titka´ra´nak kezdeme´nyeze´se´re ro¨vid ido˝n belu¨l sor keru¨lhet. A konzulta´cio´s ge´pezet biztosı´tja, hogy a´llando´ pa´rbesze´d zajlik e´s sza´mos alkalom ado´dik a proble´ma´k megbesze´le´se´re e´s kifejte´se´re.
A NATO-n belu¨ l o¨ na´ llo´ polga´ ri e´ s katonai szervezeteket hoztak le´tre a Szo¨vetse´g munka´ja politikai e´s katonai dimenzio´inak kezele´se´re. Mindke´t szervezet az E´szak-atlanti Tana´csot, a NATO legmagasabb szintu˝ do¨nte´shozo´ testu¨lete´t ta´mogatja.
Konszenzus e´s egyete´rte´s A Szo¨vetse´g a ve´delmi e´s biztonsa´gi ke´rde´sekkel kapcsolatos gyakorlati, ko¨lcso¨no¨s egyu¨ttmu˝ko¨de´s ira´nti ko¨zo¨s elko¨telezettse´gen alapul. A NATO-ban nincsenek szavaza´si elja´ra´sok e´s a hata´rozatokat konszenzus u´tja´n, vagy egyhangu´lag hozza´k. Ez azt jelenti, hogy a politikai konzulta´cio´ le´tfontossa´gu´ re´sze a do¨nte´shozatali folyamatnak. Minden NATOtestu¨let a taga´llamok ke´pviselo˝ibo˝l a´ll, akiknek az a szerepe, hogy ke´pviselje´k orsza´guk a´lla´spontja´t szo¨vetse´geseik elo˝tt, e´s jelente´st tegyenek saja´t korma´nyuknak a to¨bbi Szo¨vetse´ges a´lla´spontja´ro´l. Ba´r a NATO-ban a politikai konzulta´cio´s le´nyeges o¨sszetevo˝je a va´lsa´gkezele´snek e´s eze´rt gyakran kapcsolo´dik a feszu¨lt e´s bonyolult ido˝szakokhoz, ugyanakkor e´ppen ennyire he´tko¨znapi teve´kenyse´g is, amely leheto˝ve´ teszi a taga´llamok sza´ma´ra, hogy felta´rja´k a megegyeze´s ele´re´se´nek hata´rait, e´s hogy megfogalmazza´ k a hosszu´ ta´ vu´ politika´ kat. A konzulta´cio´nak sokfe´le forma´ja van. Jelentheti az informa´cio´k e´s ve´leme´nyek egyszeru˝ megoszta´sa´t e´s csere´je´t, a korma´nyok a´ltal hozott inte´zkede´sek vagy do¨nte´sek ko¨zle´se´t, korma´nyzati inte´zkede´sekre vagy do¨nte´sekre vonatkozo´ elo˝zetes figyelmeztete´st e´s leheto˝se´g biztosı´ta´sa´t ma´sok sza´ma´ra, hogy ezeket ve´leme´nyezze´k vagy ta´mogassa´k, megbesze´le´seket az elfogadni kı´va´nt politika´ra vagy az egy ido˝ben
40
> 13
Ne´ ha a taga´ llamok u´ gy tala´ lja´ k, hogy teljesen egyete´rtenek egyma´ssal e´s a hata´rozatok meghozatal nem jelent semmilyen proble´ma´t. Ne´ha to¨bbse´gi a´lla´spont alakul ki, de egy vagy to¨bb orsza´g elte´ro˝ ve´leme´nyt ke´pvisel, amely esetben ero˝feszı´te´seket tesznek a ve´leme´nyku¨lo¨nbse´g cso¨kkente´se´re, e´s ha szu¨kse´ges, kompromisszum ele´re´se´re. Egyetlen tagorsza´got sem ke´nyszerı´tenek arra, hogy akarata ellene´ re inte´ zkedjen vagy hozzon do¨ nte´ seket. A´ ltala´ nossa´ gban azonban a kompromisszum szelleme e´ s a ko¨ zo¨ s e´ rdekek e´ s ce´ lok tudata biztosı´tja, hogy a ve´leme´nyku¨lo¨nbse´gek ellene´re a´ltala´ban megtala´lja´k megegyeze´shez szu¨kse´ges ko¨zo¨s alapokat. Meghozataluk uta´n a Szo¨vetse´g hata´ rozatai az o¨ sszes re´ sztvevo˝ orsza´ g ko¨ zo¨ s do¨nte´se´t ke´pviselik.
A NATO polga´ri szervezete A legfontosabb do¨nte´shozo´ testu¨let az E´szak-atlanti Tana´cs. Ez a testu¨let, amely az o¨sszes NATO do¨nte´se´rt felel, az egyetlen olyan testu¨let, amelyet az E´ szak-atlanti Szerzo˝de´s hozott le´tre. A Tana´cs mindenekelo˝tt politikai fo´rum, amelyben az o¨sszes tagorsza´g ke´pviselo˝i o¨sszeu¨lnek, hogy megvitassa´k a politikai e´ s mu˝ ko¨ de´ si ke´ rde´ seket. A Tana´ cs ku¨lo¨nbo¨zo˝ szinteken u¨le´sezik, a´ltala´ban hetente legala´bb egyszer az o¨sszes taga´llam nagyko¨veteinek re´szve´tele´vel, e´s e´vente ke´tszer a ku¨lu¨gy- e´s ve´delmi miniszterek szintje´n, illetve alkalmanke´nt a´llam- vagy korma´nyfo˝i szinten. Ba´rmilyen szinten is u¨le´sezik, hata´rozatai ugyanolyan hordero˝vel bı´rnak, e´s az egyes korma´nyok ne´zeteit tu¨kro¨zik. Ko¨zo¨nse´ges esetben ko¨zo¨s e´rdekeltse´gben tartozo´ vagy ko¨zo¨s
do¨nte´seket ige´nylo˝ u¨gyek megvitata´sa´ra u¨l o¨ssze, de nincs korla´toza´s a Tana´cs a´ltal megvitathato´ te´ma´k tekintete´ben. A Ve´delmi Tervezo˝ Bizottsa´g foglalkozik a ve´delmi u¨gyek e´s a ko¨zo¨s ve´delmi terveze´ssel kapcsolatos te´ma´k to¨bbse´ge´vel. Ira´nymutata´st nyu´jt a NATO katonai hato´ sa´ gai sza´ ma´ ra, e´ s ugyanolyan hata´ sko¨ rrel rendelkezik, mint a Tana´ cs az illete´kesse´ge´be tartozo´ u¨gyekben. A Tana´cshoz hasonlo´an rendszerint nagyko¨veti szinten u¨le´sezik, de legala´bb e´vente ke´tszer ve´delmi miniszteri szintu˝ u¨le´st tart. A ve´delmi miniszterek ezen kı´vu¨l rendszeresen u¨le´seznek a Nuklea´ris Tervezo˝ Csoport kerete´ben, amely a Szo¨vetse´g nuklea´ris politika´ja´t felu¨gyeli e´s megvitatja a nuklea´ris ero˝kkel kapcsolatos meghata´rozott politikai ke´rde´sek sze´les ko¨re´t, e´ s az olyan a´ ltala´ nosabb proble´ ma´ kat, mint a nuklea´ris fegyverzet elleno˝rze´s e´s az ilyen fegyverek terjede´se. Franciaorsza´g, amely nem re´sze a NATO integra´lt katonai szervezete´nek, sem a Ve´delmi Tervezo˝ Bizottsa´gban, sem a Nuklea´ris Tervezo˝ Csoportban nem vesz re´szt. A Tana´cs e´s a Ve´delmi Tervezo˝ Bizottsa´g ala´ sok ala´rendelt bizottsa´g tartozik, amelyek a specia´lis politikai vonatkoza´sokat ta´rgyalnak, e´s aja´nla´sokat fogalmaznak meg a ve´gso˝ do¨nte´sekre vonatkozo´an. Minden taga´llam ke´pviselteti maga´t valamennyi ilyen bizottsa´ gban. Pe´ lda´ ke´ nt emlı´theto˝ a Politikai Bizottsa´g, amely rendszeresen, ku¨lo¨nbo¨zo˝ vezeto˝i szinten u¨le´sezik, hogy tana´csokat adjon a Tana´csnak a fontosabb napi politikai ke´rde´sekro˝l, amelyek kihata´ssal vannak a Szo¨vetse´g politika´ja´ra. Egy ma´sik pe´lda a Ve´delmi Felu¨lvizsga´lati Bizottsa´g, amely azoknak a katonai ero˝knek a szintje´n hozott do¨ nte´ sekhez vezeto˝ konzulta´ cio´ s folyamatot elleno˝ rzi, amelyeket a taga´ llamok a ko¨ vetkezo˝ terveze´ si ido˝ szakban a NATO integra´lt katonai szervezete rendelkeze´se´re bocsa´tanak. A NATO Infrastruktura´ lis Bizottsa´ ga vizsga´ lja meg a NATO-ero˝k a´ltali haszna´latra sza´nt le´tesı´tme´nyek ko¨zo¨s finanszı´roza´sa´ra vonatkozo´ javaslatokat. A Gazdasa´gi Bizottsa´g a biztonsa´gi politika´ra ko¨zvetlen hata´st gyakorolo´ gazdasa´gi fejleme´nyekre o¨sszpontosı´t. A Ko¨ ltse´ gvete´ si Bizottsa´ gok javaslatokat nyu´jtanak be a Tana´cshoz a polga´ri e´s katonai ko¨ ltse´ gvete´ sek kezele´ se´ re, amelyekhez minden nemzet hozza´ja´rul.
A Szo¨ vetse´ g teve´ kenyse´ geinek teljes spektruma´ban konzulta´cio´k folynak. Egy Nemzeti Fegyverzeti Igazgato´i Konferencia u¨l o¨ssze rendszeresen, hogy fontolo´ra vegye a NATO- ero˝k felszerele´se fejleszte´se´nek e´s beszerze´se´nek politikai, gazdasa´ gi e´ s mu˝ szaki vonatkoza´ sait. A ta´ je´ koztata´ s tere´ n a Nyilva´ nos Diploma´ ciai Bizottsa´g a NATO-val e´s a NATO politika´ja´val kapcsolatos tuda´s e´s ismeretek fejleszte´se´t ce´lzo´ teve´kenyse´gekre o¨sszpontosı´t a NATO- e´s a partnerorsza´gokban egyara´nt. A Szo¨vetse´g tudoma´nyos teve´kenyse´geivel e´s ko¨rnyezetve´delmi programjaival kapcsolatos ke´ rde´ seket a Tudoma´ nyos Bizottsa´g e´s a Modern Ta´rsadalom Kihı´va´saival foglalkozo´ Bizottsa´g ta´rgyalja. Ma´s bizottsa´gok e´s csoportok, mint pe´lda´ul a Be´kepartnerse´g Politikaikatonai Ira´nyı´to´ Bizottsa´ga a partnerorsza´gokkal valo´ egyu¨ttmu˝ko¨de´s fejleszte´se´t e´s elleno˝rze´se´t segı´ti. A Szo¨vetse´g azon teve´kenyse´geit, amelyekben partnerorsza´gok is re´szt vesznek, u´gymint a be´kefenntarta´st vagy a PfP-programot, az e´rintett korma´nyokkal vitatja´k meg. A megfelelo˝ fo´rumokon, pe´lda´ul az Euro´-atlanti Partnerse´gi Tana´csban, a NATOOroszorsza´ g Tana´ csban e´ s a NATO-Ukrajna Bizottsa´ gban konzulta´ cio´ kra keru¨ l sor. Hasonlo´ke´ppen a Mediterra´n Pa´rbesze´d teve´kenyse´geit a Mediterra´n Egyu¨ttmu˝ko¨de´si Csoportban re´sztvevo˝ orsza´ gokkal vitatja´ k meg. A NATO alapveto˝ fontossa´ got tulajdonı´t e testu¨ letek folyamatos mu˝ko¨de´se´nek. Hasznos fo´rumokke´nt mu˝ko¨dnek, ku¨lo¨no¨sen va´lsa´gok ideje´n, ahol a ne´zetelte´re´seket meg lehet besze´lni, e´s ki lehet csere´lni a ne´zeteket.
A NATO katonai szervezete A NATO katonai szervezete´t a Katonai Bizottsa´g elleno˝ rzi, amely a legmagasabb szintu˝ katonai ´ szak-atlanti hato´sa´g a Szo¨vetse´gben, de amely az E Tana´ cs politikai fennhato´ sa´ ga alatt marad. A Bizottsa´g katonai tana´csokkal la´tja el a Szo¨vetse´get.
41
Legmagasabb szintje´n a veze´rkari fo˝no¨ko¨ket hı´vja o¨ssze, de napi jelleggel a taga´llamokat katonai ke´pviselo˝ik ke´pviselik. A Katonai Bizottsa´g ira´nymutata´ssal is szolga´l a NATO strate´giai parancsnokai sza´ma´ra. Ke´t ilyen parancsnok van, jelesu¨l a Szo¨vetse´ges Euro´pai Hadero˝k Fo˝parancsnoka (SACEUR), akinek parancsnoksa´ ga – a Szo¨ vetse´ ges Euro´ pai Hadero˝ k Fo˝parancsnoksa´ga (SHAPE) – a belgiumi Mons-ban mu˝ko¨dik, e´s a Szo¨vetse´ges A´talakı´ta´si Fo˝parancsnok (SACT), akinek sze´khelye az Egyesu¨lt A´ llamok Virginia a´llama´ban, Norfolkban van. A SACEUR vezeti a Szo¨ vetse´ ges Hadmu˝ veleti Parancsnoksa´got, amely azokat a katonai ero˝ket ira´ nyı´tja, amelyeknek a NATO re´ sze´ re to¨ rte´ no˝ rendelkeze´sre bocsa´ta´sa´t a taga´llamok va´llalta´k. Eze´ rt o˝ a felelo˝ s minden NATO-mu˝ velete´ rt, fu¨ggetlenu¨l azok helyszı´ne´to˝l, e´s az USA Euro´pai Parancsnoksa´ ga´ nak Parancsnokake´ nt ketto˝ s beoszta´sa van. A SACT funkciona´lis szerepet to¨lt be. A Szo¨vetse´ges A´talakı´ta´si Parancsnoksa´g vezeto˝jeke´nt az o˝ felelo˝ sse´ ge az Szo¨ vetse´ g hadero˝ i e´ s ke´ pesse´ gei folyamatos a´ talakı´ta´ sa´ nak elo˝ mozdı´ta´ sa e´ s ¨ sszhadero˝nemi Parancsnokelleno˝rze´se. Az USA O sa´ga´nak Parancsnokake´nt o˝ is ketto˝s beoszta´st to¨lt be. A ke´t parancsnok felelo˝sse´geinek megoszta´sa kora´bban fo¨ldrajzi alapon to¨rte´nt, amelynek sora´n a SACEUR vezette a NATO-mu˝veleteit Euro´pa´ban, mı´g az Atlanti-o´cea´non folyo´ mu˝veleteke´rt pedig a Szo¨vetse´ges Atlanti Fo˝parancsnok (SACLANT) felelt. A katonai vezete´si struktu´ra e´sszeru˝sı´te´se´t a Pra´ gai Csu´ cstala´ lkozo´ n 2002. novembere´ ben javasolta´ k e´ s hagyta´ k jo´ va´ . Mindez a NATO elko¨telezettse´ge´t tu¨kro¨zte a hagyoma´nyos felelo˝sse´gi teru¨lete´n belu¨l e´s kı´vu¨l ve´gzett va´lsa´gkezelo˝, be´ keta´ mogato´ e´ s humanita´ rius feladatokhoz szu¨kse´ges ke´pesse´gek kifejleszte´se e´s a hadero˝k felke´szu¨ltse´ge´nek fenntarta´sa ira´nt. Ezt ege´szı´tette ki a NATO Reaga´lo´ Ero˝ le´trehoza´sa e´s a Pra´gai Ke´pesse´gi Ko¨telezettse´gva´llala´s elindı´ta´sa (la´sd a 3. fejezetet).
42
A NATO Parlamenti Ko¨zgyu˝le´se A Szo¨vetse´g egy korma´nyko¨zi szervezet, amelyben minden tagsa´ggal rendelkezo˝ korma´ny felelo˝s a saja´t parlamentje´vel szemben. Eze´rt fontos a demokratikusan va´lasztott parlamenti ke´pviselo˝k a´ltal a Szo¨vetse´g ce´ljaihoz biztosı´tott ta´mogata´s. A NATO Parlamenti Ko¨zgyu˝le´se a NATO-tagorsza´gok parlamentjei ko¨zo¨tti fo´rum, amelyben euro´pai e´s e´szakamerikai to¨ rve´ nyhozo´ k tala´ lkoznak, hogy megvitassa´k a ko¨zo¨s e´rdeklo˝de´sre e´s aggodalomra sza´mot tarto´ ke´rde´seket. A Ko¨zgyu˝le´s teljesen fu¨ggetlen a NATO-to´l, de olyan kapcsolatot jelent a nemzeti parlamentek e´s a Szo¨vetse´g ko¨zo¨tt, amely arra o¨szto¨nzi a korma´nyokat, hogy a nemzeti jogszaba´lyok alakı´ta´sa sora´n figyelembe vegye´ k a Szo¨ vetse´ g szempontjait. A´llando´ emle´kezteto˝u¨l is szolga´l arra ne´zve, hogy a NATO-n belu¨l meghozott korma´nyok ko¨zo¨tti hata´rozatok ve´ gso˝ soron a nemzeti demokratikus folyamatok a´ltal politikai ta´mogata´sto´l fu¨ggnek. A NATO Parlamenti Ko¨zgyu˝le´se´nek ezen kı´vu¨l kiterjedt kapcsolatai vannak a partnerorsza´ gok parlamentjeivel, amelyek ke´pviselo˝ket ku¨ldenek, hogy re´szt vegyenek a megbesze´le´sekben e´s az u¨gyek me´rlegele´se´ben.
A NATO-fo˝titka´r szerepe A fo˝ titka´ r ta´ mogatja e´ s ira´ nyı´tja a Szo¨ vetse´ g ege´ sze´ ben a konzulta´ cio´ s e´ s do¨ nte´ shozatali ˜ az E´szak-atlanti Tana´cs e´s ma´s vezeto˝ folyamatot. O bizottsa´gok elno¨ke, e´s jelento˝s befolya´sa van a do¨ nte´ shozatali folyamatra. Javaslatot tehet a megbesze´le´sek ta´rgya´ra e´s fu¨ggetlen e´s pa´rtatlan elno¨kke´nt, pozı´cio´ja´t felhaszna´lhatja arra, hogy a megbesze´le´seket a Szo¨vetse´g ege´sze´nek e´rdeke´ben
a NATO neve´ben, amilyen me´rte´kbe erre taga´llamok korma´nyai ebbe beleegyeznek.
a konszenzus ira´nya´ba terelje. A fo˝titka´rnak azonban nincs jogko¨ re arra, hogy o¨ nmaga´ ban politikai do¨nte´seket hozzon e´s csak olyan me´rte´ben ja´rhat el
˜ to¨lti be a Szo¨vetse´g legfo˝bb szo´vivo˝je´nek szerepe´t O is, e´ s vezeti a Nemzetko¨ zi Titka´ rsa´ got, amely ku¨ lo¨ nbo¨ zo˝ bizottsa´ gi szinteken a taga´ llamok munka´ja´t ta´mogatja.
Ki fizeti a NATO-t? A NATO ko¨ltse´gvete´se´hez valo´ hozza´ja´rula´sokat elfogadott ko¨ltse´g-megoszta´si ke´pletek alapja´n sza´mı´tja´k ki e´s ezek csupa´n egy cseke´ly ha´nyada´t ke´pviselik a NATO-tagorsza´gok teljes ve´delmi ko¨ltse´gvete´se´nek. A ko¨zo¨sen finanszı´rozott ko¨ltse´gvete´seket o¨na´llo´ polga´ ri e´ s katonai ko¨ ltse´ gvete´ seken e´ s egy biztonsa´gi beruha´za´si programon keresztu¨l kezelik. • A Polga´ri Ko¨ltse´gvete´s fedezi a NATO-ko¨zpont Nemzetko¨zi Titka´rsa´ga mu˝ko¨de´si ko¨ltse´geit, a polga´ ri programokat e´ s teve´ kenyse´ geket, valamint az olyan inte´ zme´ nyek le´ tesı´te´ si, u¨zemeltete´si e´s fenntarta´si ko¨ltse´geit, mint a bizottsa´ gok e´ s munkacsoportok u¨ le´ seihez haszna´lt konferenciaszolga´ltata´sok. • A Katonai Ko¨ltse´gvete´s fedezi az integra´lt katonai struktu´ra u¨zemeltete´si e´s fenntarta´si ko¨ltse´geit, belee´rtve a Katonai Bizottsa´got, a Nemzetko¨zi Katonai To¨rzset e´s a kapcsolo´do´ u¨gyno¨kse´geket, a ke´t Strate´giai Parancsnoksa´got, e´s a hozza´juk tartozo´ vezete´si, ira´nyı´ta´si e´s informa´cio´s rendszereket, kutata´si, fejleszte´si, beszerze´si e´s logisz-
tikai u¨gyno¨kse´geket, valamint a NATO Korai Le´gi Elo˝rejelzo˝ Hadereje´t. • A Biztonsa´gi Beruha´za´si program finanszı´rozza azokat a le´tesı´tme´nyeket e´s inte´zme´nyeket, amelyekre a NATO-nak az egyes taga´llamok a´ltal saja´t biztonsa´gi ce´ljaikra le´trehozottakon tu´l szu¨kse´ge van, pe´lda´ul kommunika´cio´s e´s informa´cio´s rendszereket, radarokat, katonai parancsnoksa´gokat, repu¨lo˝tereket, cso˝vezete´keket, rakta´rakat, kiko¨to˝ket e´s fo¨ldi ra´dio´-naviga´cio´s berendeze´seket. Ezeket a ko¨ltse´gvete´seket Polga´ri e´s Katonai Ko¨ltse´gvete´si Bizottsa´gok, e´s egy Infrastruktura´lis Bizottsa´g is felu¨gyeli, amely a ko¨zo¨sen finanszı´rozott, NATO-hadero˝ket ta´mogato´ le´tesı´tme´nyek finanszı´roza´ sa´ e´ rt felel. Egy Vezeto˝ Ero˝ forra´ s Testu¨let elleno˝rzi a katonai ko¨zo¨s finanszı´roza´s politika´ja´t. Minden tagorsza´g ke´pviselteti maga´t ezekben a testu¨letekben. Minden NATO-ko¨ltse´gvete´st ku¨lso˝ elleno˝rze´seknek is ala´vetnek.
43
Va´ltoza´s e´s folyamatossa´g
A NATO napjainkban rendkı´vu¨l ku¨lo¨nbo¨zik atto´l az inte´zme´nyto˝l, amelyet 1949-ben hoztak le´tre. Mind a szervezet e´s a vila´g oly mo´don fejlo˝do¨tt tova´bb, amelyre a Szo¨vetse´g alapı´to´i aligha gondolhattak. Nagyon ku¨lo¨nbo¨zik atto´l a szervezetto˝l is, amely Nyugat-Euro´pa´t ve´dte ne´gy e´vtizeden keresztu¨l a hidegha´boru´ alatt, de me´g atto´l a szervezetto˝l is, amely felu¨ gyelte Euro´ pa hidegha´ boru´ uta´ ni a´ talakula´ sa´ t az 1990-es e´ vekben. Ne´ ha´ ny e´ v leforga´sa alatt ke´tse´gtelenu¨l u´jra a´talakul majd, ahogy o¨ sszehangolt va´ laszokat dolgoz ki azokra a biztonsa´gi kihı´va´sokra, amelyekkel taga´llamai a XXI. sza´zad eleje´n szembesu¨lnek. Valo´ban, ahogy a strate´ giai ko¨ rnyezet va´ ltozik, a NATO-nak valo´szı´nu˝leg egyre gyorsabban kell majd fejlo˝dnie, hogy megfeleljen a taga´ llamaival szembeni u´ j fenyegete´ seknek. Azonban az egyu¨ ttmu˝ ko¨ de´ s alapveto˝ elvei a Szo¨vetse´gen belu¨l, azaz a ko¨zo¨s e´ rte´ kek e´ s e´ rdekek hu˝ ek maradnak alapı´to´ szerzo˝de´se´nek elveihez. Az Egyesu¨lt A´llamok elleni 2001. szeptember 11-i ta´mada´sok e´s az 5. cikknek a to¨rte´nelem sora´n elo˝szo¨r beko¨vetkezett e´letbe le´ptete´se uta´n a NATO az alapokig hato´an u´jravizsga´lja saja´t mu˝ko¨de´se´nek mo´dja´t annak e´rdeke´ben, hogy va´laszt adjon a terrorizmus a´ltal ke´pviselt fenyegete´sre. Ma´r a terrorta´mada´sok elo˝tt is a Szo¨vetse´g elko¨telezte maga´t egy rendkı´vu¨l intenzı´v teve´kenyse´gi program mellett, ha´rom va´lsa´gkezele´si mu˝veletet folytatott a volt Jugoszla´via teru¨lete´n, elo˝ke´szı´tette a terepet az u´j tagok felve´tele´hez e´s egyre me´lyu¨lo˝ partnerse´get alakı´tott ki orsza´gokkal e´s szervezetekkel az euro´-atlanti teru¨leten e´ppu´gy, mint a nagyvila´gban. Ma, ahogy a biztonsa´g garanta´la´sa´nak feladata egyre
44
> 14
bonyolultabba´ va´ lik, a NATO tu´ l sok teru¨ leten teve´kenykedik ahhoz, hogy egyetlen jelmondatta´ vagy hangsorra´ reduka´lo´djon.
A holnap NATO-ja Ahogy a Szo¨vetse´g tova´bb bo˝vu¨l, a NATO-nak egyre to¨bb ko¨zo¨sen cselekedni pro´ba´lo´ orsza´g e´rdekeit kell o¨sszeegyeztetnie. Ugyanakkor a stabilita´si o¨vezet Euro´pa´n belu¨l valo´szı´nu˝leg no¨vekedni fog e´s azzal egyu¨tt a gazdasa´gi felvira´gza´s kila´ta´sai is. Valo´ban, ahogy a Szo¨vetse´g szorosabb kapcsolatokat e´pı´t Oroszorsza´ggal, Ukrajna´val e´s ma´s euro´pai orsza´gokkal, Euro´pa maga mo¨go¨tt hagyja megosztott mu´ltja´t e´s egyre inka´bb stabil kontinensse´ va´lik. Ezeket a pozitı´v trendeket gondosan a´polni kell. Haba´ r va´ ltozik azoknak a fenyegete´ seknek a terme´szete, amelyekkel a taga´llamok szembesu¨lnek, e´s va´ltozik annak a mo´dja, ahogy a NATO megszervezi o¨nmaga´t, hogy ezekre reaga´ljon, a Szo¨vetse´g alapjai mindig is ugyanazok maradnak. A NATO transz- atlanti politikai-katonai keretet biztosı´t a biztonsa´gi kihı´va´sok kezele´se´hez. A Szo¨vetse´g o¨sszeko¨ti Euro´pa´t e´s E´szak-Amerika´t, e´s egyensu´lyt teremt a nemzeti e´rdekek sokasa´ga´ban. Ezen kı´vu¨l, ahogy a NATO egy ko¨zo¨s ve´delmi pajzsbo´l egy sze´lesebb e´rtelemben vett biztonsa´g-menezselo˝ szervezette´ fejlo˝dik, legala´bb annyira ke´pviseli az olyan e´rte´kek ko¨zo¨sse´ge´t, mint a demokra´cia e´s az emberi jogok, mint amennyire az e´ rdekek ko¨zo¨sse´ge´t.
NATO / OTAN Public Diplomacy Division / Division Diplomatie publique 1110 Brussels / Bruxelles Belgium / Belgique Web site : www.nato.int Site Web : www.otan.nato.int E-mail / Courriel :
[email protected]
NATOTRAHUN0604
