1. A SZAKDOLGOZAT MEGÍRÁSÁNAK CÉLJA

1

BGF PSZFK ZALAEGERSZEGI INTÉZETE ÚTMUTATÁS ÉS KÖVETELMÉNYEK SZAKDOLGOZAT MEGÍRÁSÁHOZ Kereskedelmi Szakmenedzser Szak végzős hallgatói számára A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő, önálló munkán alapuló dolgozat, amely a hallgató alapos tárgyi és gyakorlati ismereteit bizonyítja. A főiskolai képesítési követelmények alapján készült tanterv előírása szerint a hallgatónak szakdolgozatot kell készítenie. A szakdolgozat-készítés folyamata a képzés része, amelynek végeredménye a megírás céljaként megjelölt téma kidolgozása. A szakdolgozat elkészítése, benyújtása és elfogadása a szakvizsgára bocsátás feltétele.

1. A SZAKDOLGOZAT MEGÍRÁSÁNAK CÉLJA A hallgatók a szakdolgozat elkészítésével arról tesznek bizonyságot, hogy képesek mind elméleti mind gyakorlati ismereteiket egy téma írásos kidolgozásában hasznosítani, annak szakirodalmát feldolgozni és szintetizálni, továbbá önálló szakmai véleményt alkotni. A dolgozat megírásához a tárgyi tudáson kívül szükség van bizonyos szintű íráskészségre is, amely a magyar nyelvhelyességi szabályok betartását, helyes mondatszerkesztést, világos, közérthető stílust és a szaknyelv pontos használatát feltételezi. Mivel a szakdolgozat egyben a szakvizsga részét is képezi, ezért a hallgató szakdolgozata győzze meg a záróvizsga bizottságot arról, hogy főiskolai tanulmányai ideje alatt megszerzett ismereteit magas színvonalon, alkotó módon tudja felhasználni.

2

2. TÉMAVÁLASZTÁS A hallgató a szakdolgozat témáját kiválaszthatja az intézet által megadott és javasolt témakörökből, de lehetőség van egyéni téma megjelölésére is, amelyet előzetesen a témában érdekelt tanárral egyeztetni kell. A választott téma mindenképpen legyen a képzés

során

szerzett

ismeretekre

szabott.

Mivel

a

témajavaslatok

nem

szakdolgozatcímek, ezért a megadott témajegyzékből kiválasztott témát is fontos a hallgató személyes érdeklődési területének megfelelően változtatni. Az adott téma kidolgozásában a hallgató munkáját szaktanár (konzulens) felügyeli, tehát a témaválasztást követően a hallgatók vegyék fel a kapcsolatot a konzulens tanárral, és kérjék a szakdolgozat elkészítéséhez szükséges útmutatásokat. A konzulens tanárral legalább három alkalommal értekezni kell a dolgozat elkészítésének folyamatában, melynek időpontjait írásban rögzíteni kell. (l. Konzultációs lap)

3. A SZAKDOLGOZAT SZERKEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI A szakdolgozattal szemben támasztott alapvető követelmények a következők: 3.1. Címoldal A szakdolgozat címe megszabja, hogy miről szól a dolgozat. 3.2. Tartalomjegyzék A szakdolgozat fejezeteinek, alfejezeteinek címét tartalmazza, decimális (arab számozású) beosztást követve. 3.3. Bevezetés •

Témaválasztás indoklása: a téma időszerűségének, a kiválasztásban közrejátszó személyes motivációnak ismertetése (1-2 oldal terjedelemben).

3 •

Problémafelvetés: azoknak a kérdéseknek, problémáknak a felvetése, amelyek szempontjából a hallgató a következő fejezetekben (a dolgozat érdemi részében) vizsgálni fogja a választott témakört.

•

Célkitűzés rögzítése, esetleges előfeltevés (hipotézis) felvázolása.

Ezeket a pontokat a „Bevezetés” alatt nem önálló alfejezeti pontokként tárgyaljuk! 3.4. Irodalmi áttekintés, történeti rész Szükséges, hogy a hallgatónak legyen átfogó ismerete a témához kapcsolódó irodalomról. Ez a fejezet bemutatja és egyben rendszerezi az adott témára vonatkozó eddigi ismereteket, kiemelve a megoldott és megoldatlan problémákat, továbbá az ettől eltérő véleményeket. 3.5. Ezután következik a szakdolgozat érdemi része. Ez állhat az alábbi, különálló fejezetekből, illetve a téma kifejtésének logikája által megszabott, más tagolású egységekből. Ez utóbbi esetben is szükséges, hogy az alábbi elemek részét képezzék a dolgozatnak: 3.5.1. A vizsgálatok anyaga és módszerei Vizsgálat tárgyát képező objektumok, tárgyak, személyek, stb. általános jellemzése, leírása. Az adatgyűjtésnél és az értékelésnél felhasznált módszerek bemutatása. A hallgató legyen tisztában azzal, hogy a kiválasztott témához miért az adott módszert (pl. kérdőív, interjú, stb.) kívánja alkalmazni. 3.5.2. Vizsgálati eredmények Ez a fejezet tartalmazza a vizsgálati, kutatási eredményeket, adatokat: táblázatok, ábrák, grafikonok, képek és szöveg formájában. Tartalmazza továbbá az összegyűjtött adatok rendszerezését, összehasonlítását, a felfedezett összefüggéseket. 3.5.3. Vizsgálati eredmények értékelése, következtetések levonása, javaslattétel Ebben a fejezetben a hallgatónak rá kell világítania arra, hogy a kapott eredmények hogyan illeszkednek be a meglevő ismeretekbe. Szükséges, hogy magyarázatot adjon a tapasztalt eltérésekre. Tegyen javaslatot további vizsgálatokra, a téma továbbfejlesztésére, gyakorlati hasznára.

4

3.6. Összefoglalás Röviden leírja a vizsgálat célját, a vizsgálati anyagot és módszert (visszautal rájuk), a legfontosabb eredményeket, következtetéseket, utal a javaslatokra. A szakdolgozat összefoglalása semmilyen új megállapítást nem tartalmazhat! 3.7. Irodalomjegyzék (vagy Bibliográfia vagy Felhasznált irodalom) Azoknak a műveknek a teljes listája, melyeket a szerző munkája elkészítéséhez felhasznált, igénybe vett. Azokat a műveket is tartalmazza, melyek nem kerülnek idézésre a szövegben. Amennyiben nincs külön referencia lista, akkor a bibliográfia a referenciákat is tartalmazza. A bibliográfia csak azokat a műveket tartalmazhatja, melyeket a szerző saját véleményének kialakításában fontosnak ítélt meg. Irodalomként elsősorban szakkönyvek, szakmai folyóiratok cikkei, a szakmához kapcsolódó folyóiratok, jogszabályok, konferencia-anyagok, személyes közlés jöhet számításba. Az interneten hozzáférhető irodalom és a napilapok adott cikkeinek felhasználása előtt kérje ki konzulense véleményét. A szakdolgozat elkészítéséhez felhasznált irodalmi művek között saját főiskolai és más felsőoktatási intézmény által kiadott és használt jegyzet, tankönyv csak indokolt esetben szerepeljen. A hallgató kérje ki erről konzulense véleményét. 3.8. Melléklet Nem feltétlenül szükséges része a dolgozatnak. Terjedelmesebb (fél oldalnál nagyobb) táblázatok esetleg képek (pl. plakátok) közlése itt történik, amelyet a törzsszövegrészben emiatt nem tudtunk elhelyezni. Csak olyasmi jelenjen itt meg, amire a szövegben van utalás (pl. ebben a formában: „ld. a II. sz. mellékletben”). Természetesen a szakdolgozat szöveges részében is elhelyezhetők kisebb képek, ábrák szakszerű hivatkozással (ld. jelen szabályzat 5.2.3. pontja), amennyiben az adott helyen ezzel kapcsolatban értekezik a hallgató. Ezen a területen is javasoljuk, hogy a hallgató vegye figyelembe konzulense véleményét.

5

4. A SZAKDOLGOZATTAL SZEMBEN TÁMASZTOTT FORMAI KÖVETELMÉNYEK

A szakdolgozat szövegét számítógéppel kell elkészíteni, a címeket középre zárva, míg a dolgozat szövegét sorkizárva (így minden sor azonos hosszúságú lesz). Az elkészült szakdolgozatot két példányban az előírt határidőig le kell adni az erre kijelölt helyen. A szakdolgozat oldalszámozása arab számokkal a szakdolgozat első oldalaként szereplő tartalomjegyzéktől kezdve folyamatos (ez azt jelenti, hogy a címlapon nem szerepelhet oldalszám). Az oldalszám a lap tetejére, középre kerüljön. 4.1. A dolgozat formátuma Sortávolság: 1,5 Margók: felső: 2,5 cm, alsó: 2,5 cm, jobb oldal: 2,5 cm, illetve bal oldal: 4,0 cm. Betűnagyság: 12 Betűtípus: Times New Roman (CE) Terjedelem: Szakmenedzser szakon pedig: 30-40 oldal. 4.2. A felhasznált források (irodalom) idézése A felhasznált irodalom bibliográfiai adatainak közlése minden esetben követelmény, nemcsak az olvasó tájékoztatása, hanem a hallgató állításainak alátámasztása szempontjából is. Minden idézés lényege, hogy korrekt és pontosan visszaellenőrizhető legyen! Plagizálás (ollózás, irodalmi lopás): az a cselekedet, amikor mások ötleteit, felfedezéseit, megállapításait, mint sajátunkat tüntetjük fel. 4.2.1. Szó szerinti idézés Amennyiben a szakdolgozatban valamely műből röviden, szó szerint idézünk, idézőjellel illesztjük a dolgozat szövegébe, akkor a forrás adatait közvetlenül az idézet befejezése után a szöveg között [szögletes zárójelben] vagy lábjegyzetben közöljük ebben a formában: [Kollarik (1995) p. 58.]. Tehát a szerző vezetékneve, zárójelben a mű kiadásának éve, ezután az oldalszám/ok, ahonnan származik az idézet. Amennyiben ennek a szerzőnek ebből az évből több művét használtuk fel, akkor az évszám mögötti zárójelben a, b, c, stb. jelölést alkalmazva különböztetjük meg azokat egymástól (akárcsak hátul a Felhasznált irodalomban).

6 Ha az átvett szöveg hosszabb terjedelmű, vagyis annak gondolatmenetét megtörné, nehezen követhetővé tenné, akkor azt utalással, a „Jegyzetek” című részbe célszerű írni a „Felhasznált irodalom” című rész előtt. Természetesen ebben az esetben is meg kell adni az előzőekben ismertetett adatokat, különös tekintettel az oldalszám/ok/ra! Ha az idézett szövegből kihagyunk, azt zárójelbe tett három ponttal (…) jelölni kell. A kihagyás természetesen nem változtathatja meg az idézett szöveg jelentését! 4.2.2. Tartalmi idézés Ha egy szerző gondolatait saját szavainkkal foglaljuk össze, akkor is meg kell adni a forrásul szolgáló írás adatait. Ez történhet a szövegen belül, a bekezdés után zárójelben a név, évszám - előadásra hivatkozás esetén annak helye illetve témája megjelölésével. Pl.: (Bikics, 2000). Másik lehetőség, hogy a szövegben jegyzetszámot alkalmazunk, és az előző pontban leírt „Jegyzetek” című fejezetben adjuk meg a nevet, címet, de ekkor nem kell megadni az oldalszámot. 4.2.3. Ábrák, táblázatok, diagramok hivatkozása Mind a Mellékletben, mind a szövegben szereplő mindenfajta ábrának, fényképnek, diagramnak, táblázatnak stb. meg kell adni a pontos forráshelyét. Az adott ábra, táblázat, diagram alatt (folyamatosan adott) sorszámmal, megnevezéssel, forrásmegjelöléssel (szerző vezetékneve, kiadás éve, oldalszám) történik. Pl.: Aktivitásés élménypotenciál

Csúcspont SHOW

Első csúcspont Nemzeti est, Beach Party, stb.

Búcsúest Utazás

Pihenés, kiscsoportos programok

Játék, vetélkedő mozgalmas programok Ismerkedési est Első este, Welcome party Érkezés, stressz

Kapcsolatteremtési fázis

1

2

3

Csúcspont és lecsengés fázisa

Élmény fázis

4

5

6

7

Napok

1. ábra: Különböző esti animációs programok szervezése a heti ritmus alapján /Forrás: Pusztai– Váczy (2002) p. 15./

Amennyiben saját készítésű fotót, ábrát helyezünk el az anyagban, annak forrását „Saját felvétel” címmel jelöljük meg, zárójelben a készítés dátumával. Hallgató

általi

felmérésből

származó

adatokból

készített

kimutatások

(oszlopdiagram, kördiagram, stb.) forrás-megjelölése: „Saját feldolgozás” vagy „Saját kutatás”, szintén zárójelben a készítés dátumával (vagy időintervallumával). Cégtől kapott adatok alapján saját készítésű diagram forrás-megjelölése: „…… cég adatai alapján készített saját kimutatás”.

7 4.2.4. Másodlagos források Olyan hivatkozást jelent, amikor egy szerző más szerző művéből idéz munkájában, és a szakdolgozó ezt az idézett szöveget idézi bele a szakdolgozatába. Ebben az esetben célszerű az eredeti forrásban utána nézni, és azt idézni, arra hivatkozni. Ha mégis a másodlagos forrást kell használni, mindkét/mindegyik szerző nevét fel kell tüntetni. 4.2.5. Könyvek szakszerű hivatkozása a „Felhasznált irodalomban” A dolgozat megírása során felhasznált könyvek hivatkozásának kötelező elemei: • a szerző vezetékneve, keresztnevének kezdőbetűi /több szerző esetén a harmadik név után stb. jelölést használunk, vagy így írjuk ki: „et al.”/ - ha a szerző neve nincs pontosan megjelölve/megadva, de szerepel egy szervezet neve, akkor a szervezet nevét kell használni, például: (Mintel, 1999). Ha nem lehet beazonosítani a szerzőt, két megoldás lehetséges: vagy az „Ism.” (Ismeretlen) formulát lehet használni, de még jobb, ha az „Sz.n.” (Szerző nélkül) verziót írjuk le (a név helyett). • zárójelben a kiadás éve, • a könyv címe A mű címét és a szerző nevét a címoldal alapján kell megadni, nem a könyvborítóról!

• a kiadás helye, a kiadó (vagy közreadó) neve - A kiadásra vonatkozó részletes adatok (kiadó neve, kiadás helye, kiadás éve) általában a címoldal hátlapján találhatóak. Előfordul, hogy több évet is megadnak. Ebben az esetben a „szerkesztés” vagy rövidítve „szerk.” (angolul „edition” vagy „edn”) kell megkeresni, és az ehhez tartozó évet kell használni. Amennyiben a könyv nem tartalmazza ezeket az adatokat, hivatkozásnál az „é.n.” azaz „év nélkül” (angolul „n.d.” vagyis „no date”, jelentése: nincs kiadási év); és/vagy „k.n.” azaz „kiadó nélkül” (angolul „n.p.” azaz „no place”) rövidítéseket kell használni. • több kötetes mű esetén a kötet száma, • a kiadás sorszáma (amennyiben van), • amennyiben a könyvnek csak egy adott részét használtuk fel a szakdolgozathoz, akkor a hivatkozásnál a konkrét oldalakat is megadjuk –tól –ig (az oldalszámot latinosan „p.”-vel jelöljük, angol nyelvű irodalom esetén „pp.”-vel, magyarosan pedig „o.”-val is írhatjuk vagy „p.”-vel is).

8

Három vagy több szerző esetén: a szerkesztőt adjuk meg. Például: Csapó K. és Török L. (szerk., 2007): Tisztelet a Gundeleknek. Gundel emlékkönyv. Budapesti Gazdasági Főiskola, Budapest.

4.2.6. Vállalati irodalom esetén: A következő adatokat kell megadni: a vállalat neve, a kiadmány címe és kiadási éve, a vállalat címe, az előbbiekben megadott formával egyezően. 4.2.7. Újság- vagy folyóirat-cikkek esetén: • a szerző vezetékneve, a szerző keresztnevének kezdőbetű(i) - ha a szerző neve nincs pontosan megjelölve/megadva, akkor a könyvek hivatkozásánál az erre vonatkozó követelmények a mérvadóak itt is. • a cikk címe, • a folyóirat címe, száma, • a folyóirat oldalszáma(i), ahol a cikket közölték. • Amennyiben az oldalszámozás évenkénti, akkor a kettőspont előtti szám az évfolyamot, az utána lévő pedig az oldalszámot jelenti. • Amennyiben az oldalszámozás számonkénti, akkor a kettőspont előtti tört szám számlálója az évfolyamot, nevezője az évfolyamon belüli számot (ha nem a hónappal van kiírva), az utána lévő pedig az oldalszámot jelenti. Külföldi folyóiratokból, könyvekből az eredeti nyelven kell hivatkozni, a magyar nyelvű hivatkozással megegyező módon (de angol kifejezésekkel: „ed.”, „pp.”, stb.). 4.2.8. Személyes kommunikáció (mint levelezés, beszélgetés, interjú) esetén: Az egyik leggyakrabban alkalmazott adatgyűjtési módszer a kommunikáció, mely során nagyon sok információt kapnak a kutatók, szakdolgozatot és disszertációt írók. Ennél a kutatási módszernél is meg vannak a hivatkozás bevált adatai, melyek a következők, és az alábbi sorrendet kell betartani: Szerző/beszél(get)ő – a kommunikáció éve – a kommunikáció típusa (dőlt betűkkel) – hónap és nap. 4.2.9. Elektronikus források esetén:

9 Az elektronikus források ma a legnépszerűbbek és a legtöbbet használtak a különböző írásbeli feladatoknál. Használatukhoz elektronikus eszközökre van szükség. Ide tartoznak: www címek, komputeres adatbázisok, magnó- és videoszalagok, lézer diszkek és számítógépes programok. Az elektronikus forrásoknál általában a következő adatokat kell a referenciában megadni az alábbi sorrendben: Szerző – cím (on-line) – forrás (dőlt betűkkel) – az elektronikus média típusa – hozzáférés/elérhetőség (pontos URL cím) és a használat dátuma. (URL = Uniform Resource Locator = oldal címe az interneten.) Mindig a keresés során – végeredményként - elért oldal címét kell megadni, nem elég ha csak az van megadva, hogy http://travel.com, hanem a pontos cím például: http://travel.com.travel.co.uk/training/training:index.html. Az elérés dátuma azért fontos, mert az adatok időnként módosításra kerülnek, és egy későbbi keresésénél már nem biztos, hogy azonosak. 4.2.10. Internetes forrás Internetes forrásnál meg kell adni a következő adatokat az alábbi sorrendben: Szerző(k) – a publikáció éve – a tanulmány címe [on-line] – közzétevő intézmény – közzététel helye – URL – a hozzáférés dátuma – oldalszám (ha rendelkezésre áll). 4.2.11.Film, videofelvétel vagy TV adás Film, videofelvétel és TV adás esetében meg kell adni a következő adatokat az alábbi sorrendben: A film, videofelvétel, TV adás címe – a gyártás éve – anyag meghatározása – társszerző (lehetőleg a rendező) – a produkció részletei – gyártó – gyártás helye.

10

4.3. Mellékletek: A „Mellékletek” befűzött anyagainak azonosítása 1-től kezdve folyamatosan római számmal történjen. A szövegben el nem helyezett anyagokat közöljük itt, amelyre a szöveg közben hivatkozunk. Például: „Lásd a II. számú mellékletben.” Mindig készítsünk egy külön címlapot „Mellékletek” felirattal a könnyebb tájékozódás végett. 4.4. Tartalomjegyzék A „Tartalomjegyzék” terjedelme 1-2 oldal. Az itt feltüntetett címeknek meg kell egyeznie a tanulmány szövegében található címekkel. Arab sorszámmal kell ellátni a fejezeteket, decimális rendszerben.

5. A szakdolgozat leadása 5.1. A szakdolgozat két külön példánya: A dolgozat első (eredeti) példányát fekete műbőrkötésben fogadja el a Tanszék és a könyvtár. A második példány vagy az elsővel megegyező, vagy spirálkötésben készüljön. Nem lehet más kötési módot (vagy színt) használni! A borítólapon (az eredeti, fekete műbőrben kötött példányra) a dolgozat címét nem kell feltüntetni, de a dolgozat belső első lapján a dolgozat címének szerepelnie kell. A szakdolgozat első /belső/ oldalán szerepeljen: - fent baloldalon a főiskola neve - középen a dolgozat címe - lent baloldalon a főiskolai konzulens tanár neve és beosztása, - lent jobb oldalon a hallgató neve és státusza - középen lent a dolgozat készítésének éve. 5.2. A szakdolgozat szövegszerkesztési előírásai: A dolgozatot csak Word6.0 és Excel5.0 (Win3.1, Office95), Word7.0 és Excel7.0 (Office 97), vagy Word 2000 és Excel 2002 (Office 2000), vagy Word 2002 és Excel 2002 (Office XP), vagy Word 2003 és Excel 2003 (Office 2003) formátumban, 1-1 fájlban (1 Word és 1 Excel fájl) lehet leadni CD-lemezen.

11 Nem adható le a fájl újabb Microsoft programokban (pl. Office 2007, Windows Vista) vagy nem Microsoft Office programmal szerkesztett verzióban. A fájl neve SZAKDOLG.DOC és SZAKDOLG.XLS kell, hogy legyen. A leadott lemez(ek) címkéje a következőket tartalmazza: • név • tagozat • szak • évfolyam • a címkén maradjon hely egy azonosítónak is, amit a HÍR iroda munkatársa ad meg. • A lemezen csak a szakdolgozat lehet rajta, vírusmentesen. 5.3. A szakdolgozat informatikai leadása: A dolgozatot két példányban kell a HÍR irodában ( szakmenedzser szakon: a Liget utca I. em. 115-ben,) bemutatni, és természetesen a lemezt is vinni kell, amire lementettük az anyagot; A szakdolgozat maximális mérete kicsomagolva 30 MB lehet. A lemezen csak a szakdolgozat lehet rajta, az összes melléklettel és vírusmentesen. (Szakmenedzser szakon a Liget utcai HÍR iroda munkatársa adja a további felvilágosítást).

5.4. A szakdolgozat bírálatra való eljuttatása: A dolgozat eredeti példányát a hallgató – a konzulens szaktanár által kijelölt – opponenshez (ettől eltérő rendelkezés hiányában) személyesen viszi el az „Opponensi felkérő levél” kíséretében a konzulenssel egyeztetett helyszínre. A MÁSODIK PÉLDÁNYT A KONZULENS TANÁR KAPJA MEG, AKINEK – az opponenshez hasonlóan – FELADATA, HOGY A KÉSZ DOLGOZATOT ELBÍRÁLJA! Jó munkát, sikeres védést kívánunk! Budapest, 2008. október Kereskedelmi Intézeti Tanszék