Szakdolgozat. Fábián Ákos - 1 -

Szakdolgozat

Fábián Ákos 2009

-1-

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Külgazdasági vállalkozás szakirány

SVÉD GAZDASÁG ÉS VÁLLALATI KULTÚRA, MAGYAR KAPCSOLATOK

Budapest, 2009 -2-

Fábián Ákos

Tartalomjegyzék Bevezető

5. oldal

1.1 Miért választottam Svédországot? 1.2 Kérdések, feltevések 1.3 Módszerek

5. oldal 6. oldal 6. oldal

Tárgyalás

8. oldal

2. Minden, amit Svédországról tudni kell

8. oldal

2.1. Svédország földrajza 2.1.1. Regionalizmus 2.1.2. Regionális együttműködés – Øresund régió 2.2. Történelem 2.3. Politika, államigazgatás, közigazgatás 2.4. Környezetvédelem 2.5. Társadalom, vallás

8. oldal 9. oldal 10. oldal 12. oldal 14. oldal 16. oldal 17. oldal

3. Gazdaság

18. oldal

3.1. A svéd jóléti állam 3.2. A gazdasági fejlődés szakaszai 3.2.1. Stabilizáció korszaka (1932-1950-es évek közepe) 3.2.2. 1950-es évek közepétől az 1960-as évek közepéig 3.2.3. 1960-as évek közepétől az 1970-es évek elejéig 3.2.4. 1970-es évek elejétől 1990-ig 3.2.5. 1991-től napjainkig 3.3. A gazdaság szerkezete 3.3.1. Az ipar szerkezete 3.4. Svédország gazdasága napjainkban 3.5. Svédország külkereskedelme 3.5.1. Tőkeáramlás, statisztika 3.5.2. Kereskedelmi állásfoglalás 3.6. Adó- és pénzrendszer 3.6.1. Pénzrendszer – Korona vs. Euró 3.6.2. Adózás

18. oldal 20. oldal 20. oldal 20. oldal 20. oldal 21. oldal 22. oldal 22. oldal 23. oldal 24. oldal 26. oldal 28. oldal 29. oldal 30. oldal 30. oldal 34. oldal

4. Svéd-magyar kapcsolatok

35. oldal

4.1. Svéd-magyar kereskedelem 4.2. Befektetések 4.3. Magyar szempontból perspektívikus ágazatok, termékcsoportok 4.4. Magyar szempontból perspektívikus privatizációs, akvizíciós vagy zöldmezős tőkekihelyezési lehetőségek

36. oldal 37. oldal 39. oldal

-3-

40. oldal

5. Svéd vállalati környezet, üzleti kultúra

41. oldal

5.1. A svéd emberek 5.2. Szállítás, címkézés, hirdetés 5.3. Üzleti szokások 5.4. Meghívások, ajándékok 5.5. Szerződéskötési tanácsok 5.6. Befektetések 5.6.1. A befektetések jellemzői 5.6.2. Miért érdemes befektetni Svédországban? – 10 érv

42. oldal 42. oldal 44. oldal 46. oldal 47. oldal 48. oldal 48. oldal 49. oldal

6. Híres svéd multinacionális vállalatok és a környezetvédelem 51. oldal 6.1. Ericsson 6.1.1. A cég bemutatása 6.1.2. Környezettudatosság 6.2. Tetra Pak 6.2.1. A cég bemutatása 6.2.2. Mottó – „megőrzi, ami jó” 6.2.3. Környezetvédelem 6.3. Volvo 6.3.1. A cég rövid bemutatása 6.3.2. Környezetvédelem

51. oldal 51. oldal 53. oldal 54. oldal 54. oldal 54. oldal 55. oldal 56. oldal 56. oldal 56. oldal

7. Mélyinterjúk vállalati vezetőkkel

59. oldal

7.1. Kérdések 7.2. Egy svéd kisvállalkozás helyzete, válaszok és elemzés 7.3. Egy külföldi kisvállalkozás helyzete Svédországban

59. oldal 60. oldal 62. oldal

Befejezés

64. oldal

Ábrák és Táblázatok jegyzéke

67. oldal

A felhasznált irodalom jegyzéke

68. oldal

-4-

Bevezető A szakdolgozat fő célja, hogy bemutasson egy jól működő modellt a gazdaság területén. Éppen ezért választottam Svédországot, Európa egyik legfejlettebb, legsikeresebb államát, amely híres jóléti társadalmáról, adórendszeréről és számos vezető, multinacionális vállalatáról. Dolgozatomban részletesen elemzem a svéd gazdaság, vállalati környezet elemeit, a gyökerektől kiindulva. Ahhoz, hogy tisztán lássuk mi a siker kulcsa, meg kell vizsgálnunk az ország földrajzi adottságait, társadalmi, politikai berendezkedését, történelmi hátterét.

1.1 Miért választottam Svédországot? 2009 őszén adódott a lehetőség, s egy félévet a svédországi Växjö városában tanulhattam, mint Erasmus diák. A svédek gondolkodása bizonyos kérdésekben eltérő egy magyar vagy nyugat-európai emberétől. Számomra rendkívül vonzó a skandináv mentalitás, életfelfogás, így nem véletlen, hogy a hideg Észak-Európát választottam. Tanulmányaim során rengeteg tapasztalatot szereztem a svéd emberek gondolkodásáról, viselkedési normáiról, amit dolgozatomban igyekeztem felhasználni, hiteles információval ellátni az olvasót. Svédország talán a világ leginkább diszkriminációellenes állama, s ezzel a felfogással az élet minden területén találkozhatnak a kilátogatók. Számukra minden ember egyenlő, azonos jogokkal rendelkezik. Rengeteg a külföldi bevándorló, a világ minden pontjáról, akiknek sikerült integrálódni a társadalomba, hiszen Svédország rendkívül nyitott ebben a kérdésben. A svédek élharcosai a női egyenjogúságnak is, a világon itt a legmagasabb a nők részvételi aránya a parlamentben, s itt található legkisebb eltérés a bérek között. Sok vállalatnál megfigyelhetjük a törekvést, hogy a női vezetők aránya ne legyen sokkal alacsonyabb, ez egy olyan kérdés, amire különösen odafigyelnek. A svéd emberek kissé ridegnek tűnnek, s valóban távol áll tőlük a mediterrán temperamentum, de ha összebarátkozunk velük, akkor rendkívül kedvesek és segítőkészek. A svéd emberek számára rendkívül fontos az egyensúly megtalálása a karrier és a család között. Stresszmentes, egészséges életet élnek, szinte minden ember űz valamilyen szabadidős tevékenységet, sportol.

-5-

A környezetvédelem a legfontosabb témák egyike Svédországban. A természet megóvása itt minden ember számára elengedhetetlen, s jogosan büszkék gyönyörű zöld tájaikra, kék tavaikra. A svéd emberek gondolkodásmódja, tudatos hozzáállása a természeti kérdésekhez példaértékű minden nemzet számára. A svéd állam számos programot fejleszt ki arra, hogyan lehet enyhíteni a környezetre háruló terheket. Svédország élen jár az új technológiák kidolgozásában, s mára minden jelentős svéd nagyvállalat programja lett ez a kérdéskör.

1.2 Kérdések, feltevések: A dolgozat egyik célja, hogy feltárja azokat a tulajdonságokat, amik Svédországot a világ egyik legfejlettebb államává tették. Mitől sikeresek a svédek? Miért működik jól a svéd gazdaság? Annak ellenére, hogy környezetüket óvják, fejlett iparral rendelkeznek, s kereskedelmi tevékenységük is számottevő. Mindez miként valósul meg? Svédország

rendkívül

híres

toleráns

gondolkodásáról,

diszkriminációmentes,

mindenkire egyenlő, gyengéket, elesetteket segítő politikájáról. Mindez miként valósul meg az üzleti életben? Mi a helyzet a svéd vállalati környezetben? Vajon mennyire tud érvényesülni egy svéd kisvállalkozás a mindenhol jelen lévő multinacionális cégek gyűrűjében? A svéd kormány mennyire védi, segíti, illetve hátráltatja őket intézkedéseivel? Mik a tárgyalási szokások? Mi jellemzi a svédeket az üzleti világban?

1.3 Módszerek: Dolgozatom nagy része leíró jellegű, melyben ismertetem a svéd földrajzi, történelmi, szociális, közigazgatási, társadalmi, vallási helyzetet, valamint Svédország gazdaságát a 20. század elejétől napjainkig. Jelenleg hogy áll a svéd gazdaság? Milyen mutatókkal rendelkezik? Kikkel kereskednek? Mi jellemzi a svéd adórendszert, monetáris politikát? Ezután kitérek Svédország Magyarországgal fenntartott kapcsolatrendszerére, s hazánkra gyakorolt hatására, külkereskedelmi mérlegre. Ezt követően bemutatom a svéd vállalati környezet adottságait, üzleti, tárgyalási szokásokat, s hogy miért érdemes beruházni Svédországban, annak ellenére, hogy nem olcsó. Majd három híres svéd vállalkozás,

-6-

Ericsson, Tetra Pak és Volvo, ismertetésével megpróbálom alátámasztani, hogy a korábban említettek markánsan jelen vannak a cégek életében. Ezután dolgozatom kissé gyakorlatiasabb része következik, melyben kisvállalkozások vezetőivel készített mélyinterjúk segítségével elemzem a vállalatok helyzetét Svédországban. Remélem, hogy mindez felkeltette érdeklődését szakdolgozatom iránt, s nagy kedvvel olvassa munkám eredményét, sok érdekes, új, hasznos információt tud meg az általam rendkívül szimpatikusnak tartott skandináv felfogásról, gazdaságról, vállalatokról.

-7-

Tárgyalás 2. Minden, amit Svédországról tudni kell 2.1. Svédország földrajza: Ahhoz, hogy egy átfogó képet kapjunk Svédországról, szükség van az alapok megismerésére. Mint minden ország esetében, Svédországnál is jelentős hatással voltak a földrajzi, domborzati adottságok a gazdaság csapásvonalainak kialakulásában. Az éghajlat, természeti körülmények, az ásványanyag forrás nagy mértékben meghatározza, hogy egy adott állam a gazdaság mely területére specializálódhat. Természetesen egyéb tényezők, mint például társadalmi, szociális berendezkedés, történelem, hagyományok stb. is hatalmas befolyásoló erővel bírnak.

Svédország földrajzilag a Skandináv-félszigethez tartozó állam, nyugatról és északról Norvégia, keletről Finnország határolja, és tengeri határokat oszt délről Dániával. Az ország 450 000 km²-en terül el. A legnagyobb svéd sziget Gotland (fővárosa Visby), amely népszerű üdülési célpont. (A Balti-tenger másik nagy szigete Åland, amelynek hivatalos nyelve svéd, és lakosságát nagy részben svédek teszik ki, mégis Finnországhoz tartozik.). Svédország nyugati vidékein a Skandináv-hegység nevű magashegység fut végig, melynek legmagasabb pontja, amely Kiruna közelében található, a 2000 m feletti magasságú Kebnekaise.

Svédországot három nagy vidékre osztják, melyek 25 tájegységre (ún. landskap) bomlanak a következők szerint:

¾ Götaland

vidékének

tájegységei:

Skåne,

Blekinge,

Halland,

Småland,

Västergötland, Östergötland, Bohuslän, Dalsland, Öland, Gotland ¾ Svealand

vidékének

tájegységei:

Södermanland,

Närke,

Värmland,

Västmanland,Uppland, Dalarna ¾ Norrland

vidékének

tájegységei:

Gästrikland,

Hälsingland,

Härdejdalen,

Medelpad, Jämtland, Ångermanland, Västerbotten, Lappland, Norrbotten

-8-

Északi fekvése ellenére Svédország legnagyobb részén mérsékelt égöv uralkodik, a Golf-áramlat által hozott melegnek köszönhetően. Dél-Svédországban a lombhullató fák, míg északon a fenyők dominálnak. Svédország legészakibb, sarkkörön túlra nyúló részén az év téli szakaszában nem kel fel a nap, míg nyáron 24 órás napsütés jellemzi ezeket az északi vidékeket. Itt szubarktikus klíma, fátlan hegyek a jellemzőek. A januári középhőmérséklet 0 °C-tól (Skåne és a nyugati part) -16 °C-ig (egyes északnyugati völgyek) terjed. Júliusban +1618 °C az átlaghőmérséklet délen, míg a kopár hegyekben +10 °C alatt lehet. A legészakibb város Kiruna. A tél a tenger mérséklő hatására nem túl hideg (a januári középhőmérséklet: -1 és -4 C közötti), a nyár hűvös, de a parti sávban időnként fülledt is lehet (a júliusi középhőmérséklet 17-19 C) Az évi átlagos csapadék 600-800 mm, nyár végi, ősz eleji maximummal és tavaszi minimummal. A napfénytartam bőséges (évi 1800-2000 óra), a hótakarós napok száma 40-100. A vegetációs időszak hossza a legtöbb mérsékelt övi kultúrnövény termesztéséhez elegendő. Az ország nagy részét szubpoláris éghajlat jellemzi. Svédország északi részét a sarkköri tundra éghajlat jellemzi (hosszú, hideg tél, rövid nyár). A Skandináv-hegységtől keletre, a kontinentális éghajlatot mérsékeli a Balti-tenger (hűvös nyár, enyhe tél).

(http://hu.wikipedia.org/wiki/Sv%C3%A9dorsz%C3%A1g Wikipedia, 2009.

június 3. 15:12; Hargitai Miklós-Vizmathy Csilla: Svédország útikönyv és térkép, 2005., 21. p.)

2.1.1. Regionalizmus:

Svédország rendkívül hosszan terül el Európa északi részén. Ez azt eredményezi, hogy az állam sokszínű, a különböző földrajzi, éghajlati adottságok különböző iparágakra való specializációhoz, s ezáltal eltérő fejlettségi szinthez vezettek. A lakatlan Észak és a virágzó, nyüzsgő Dél. Láthatjuk tehát, hogy a regionális különbségek, s az ebből adódó hátrányok kiküszöbölése rendkívül nagy feladat a svéd kormány számára, ami szinte megoldhatatlan. Különböző programokkal próbálják a lakosságot az északi területek felé csábítani, amihez megfelelő ellátási rendszert is ki kell építeni. Az ország több mint a felét erdő borítja, további 16% magashegyi övezet, 11% láp és mocsár, 9% tó és folyó, 3% a városok, települések és utak területe. Ebből kifolyólag mezőgazdasági művelésre alkalmas rész rendkívül kevés, mindössze 8%-nyi szántóföldön folyik földművelés. A népsűrűség 21 fő/km2 és a lakosság 90 százaléka az ország legdélebbi

-9-

25-30 százalékán él, a terület 80%-a gyakorlatilag teljes mértékben lakatlan. Az északi térségek Európa utolsó érintetlen természeti tájai közé tartoznak. (Hargitai Miklós-Vizmathy Csilla: Svédország útikönyv és térkép, 2005., 21-22. p.)

2.1.2. Regionális együttműködés – Øresund régió Az Øresund régió egy regionális együttműködés, ami Dániában Sjælland, Lolland, Falster, Møn és Bornholm, Svédországban pedig Skåne megye területére terjed ki. A két országot a Koppenhága

és

Øresund híd, valamint a

Helsingør

Helsingborg

komp kapcsolja össze.

közötti

Malmö

közötti és

A régió 20 859 km²-es

területén

ember él, ami 171,3

fő/km²-es népsűrűséget

jelent. Ebből 2,4 millió

dán,

nemzetiségű.

működő 12 egyetemen

Az

itt

1,2

3,6 pedig

millió svéd

150 ezer hallgató tanul és 14 000 kutató dolgozik. Az Øresund régió elképzelése már korábban is létezett, de a térség közös fejlődésének az Øresund híd 2000. július 1-jei átadása adott nagy lendületet. (http://www.oresundsregionen.org/About.aspx , 2009.10.12. 9:21)

Ez Európa egyik legdinamikusabban fejlődő régiója, Svédország és Dánia együttes GDP-jének ¼-ét teszi ki a térség. Az EU-n belül a nemzeti határvonalak jelentősége egyre inkább csökken, s ez az együttműködés is egy kiváló példa a nemzetek közötti kapcsolatok fejlesztésére, a két ország jól kiegészíti egymást, az Øresund régió remekül tükrözi a modern kor filozófiáját. Ebben a térségben a vállalkozások bőséges választékával találkozunk, itt a legnagyobb a magasan képzett emberek aránya egész Észak-Európában, s ehhez társul még egy innovatív környezet, kiváló infrastruktúra, fejlett ipar és megfelelő felsőoktatási intézmények. A beruházásokat a jól kiépített közlekedési hálózat, forgalmas repterek, könnyű megközelíthetőség, átjárhatóság is serkenti. (http://www.oresundsregionen.org/About.aspx , 2009.10.12. 9:50)

A történelem során számos kereskedelmi kapcsolat jött létre Dánia és Dél-Svédország között. Tehát annak ellenére, hogy hivatalosan az „Øresund régió” kifejezés a híd - 10 -

megépítésével született meg, az ötlet, a közös térség gondolata sokkal idősebb. A régiót két nemzet alkotja, s ezért nincs egységes irányító testülete, de ugyanakkor a nemzeti kormányok több szinten együttműködnek, hogy a fogalom politikailag hozzáférhetővé váljon a lakosok számára. Jó példa erre az Øresund bizottság, amely magában foglalja a két ország politikusait, akik már 1993 óta keményen dolgoznak a közigazgatási határok lebontásán. Az Øresund Bizottság programja, fő célkitűzései a 2009-2010-es időszakra:

¾

Viták generálása, megfelelő jövőkép megformálása, s az ehhez szükséges stratégia kidolgozása.

A

cél,

hogy

az

Øresund

régiót

Európa

legvonzóbb,

legversenyképesebb, leghatékonyabb határ menti térségévé tegyék.

¾

Fejleszteni a munkaerőpiacot a régióban, közös piac kialakítása, a két ország kormányának

befolyásolása,

hogy

csökkentsék

a

jogi

korlátozásokat

a

vállalkozások, magánszemélyek számára. Cél az egyszerűsítés a munkavállalók, tanulók és befektetők érdekében.

¾

Infrastruktúra fejlesztése az emberek, áruk, szolgáltatások szabad mozgása érdekében. A hozzáférhetőség javítása, a mobilitás megkönnyítése.

¾

Az integráció előmozdítása az Øresund régión belül a nagyfokú állampolgári részvétel és kultúra segítségével. Sokféle kulturális intézmény, gazdag és változatos kulturális élet kialakítása a cél, hogy a két nemzet állampolgárait közelebb

hozzák

egymáshoz.

Ehhez

erősíteni

kívánja

a

szervezetek,

önkormányzatok, egyesületek szerepvállalását. (http://www.oresundskomiteen.dk/About--resundskomiteen/Tasks-and-areas-of-activity, 2009.10.12. 10:20 )

- 11 -

Az Öresund régió fejlődése:

Forrás: Statistics Denmark and Statistics Sweden

A régió jellegzetessége, hogy egyaránt megtaláljuk a nyüzsgő nagyvárosokat, a kulturális sokszínűséget, valamint a ragyogó természeti adottságokat (tengerparti strandok, erdők, hegyek, sík vidékek). Az éghajlat mérsékelt, többnyire kellemes. Az életszínvonal a régióban rendkívül magas, fejlett jóléti rendszer jellemzi, ami nagyon vonzó a vállalkozások, munkavállalók, diákok és turisták számára egyaránt.

2.2. Történelem:

Dél-Svédországban 12 ezer éve bizonyíthatóan folyamatos az emberi jelenlét: az első ismert emberlakta településnyomok i. e. 10 000 környékéről valók. A ma is sokfelé megtalálható emlékek alapján úgy tűnik, a következő 3-4000 évben a helyiek főként halászattal és vadászattal foglalkoztak, munkáikhoz egyszerű kőszerszámokat használtak. A bronzkorból, a vaskorból, a népvándorlás idejéről (i. sz. 400–500 körül) és a Vendelkorból (550–800, a korszak az Uppsalához közeli Vendel csónaksírjairól kapta a nevét) rengeteg lelet maradt fenn, a kisebb települések múzeumaiban sem számít ritkaságnak a több ezer évre visszamenően dokumentált helytörténet. Az első évezred utolsó évszázadaiban Svédország lakói már le voltak telepedve, és virágzó földműves-kultúrát teremtettek. Ez volt a gazdasági alapja a vikingkor (800–1050) hódításainak. A terjeszkedés főként keleti irányba haladt,

- 12 -

mindig vízi úton, és a célja nem csak a rablás volt, hanem elsősorban a kereskedelmi útvonalak biztosítása – ezt szolgálták az Oroszországban kiépített helyőrségek, illetve az ezekből kinövő, tiszavirág életű fejedelemségek. A vikingek voltak a kor kereskedő-császárai: eljutottak egészen a Fekete- és a Kaszpi-tengerig, kereskedtek a bizánci és az arab birodalommal, és üzleti érdekeiknek tűzzel-vassal igyekeztek érvényt szerezni. 1157-ben IX. Erik svéd uralkodó keresztes hadjárat során a Svéd Királysághoz csatolta Finnországot. 1397-ben létrejön a Kalmari Unió Norvégia, Dánia és Svédország részvételével. 1434-től parasztfelkelések zajlanak, 1435-ben megalakul a parlament, megromlik a kapcsolat az unióval. 1448-tól a svéd trónért véres harcok folynak. 1523-ban a Grafenfehde (nemesi felkelés) trónjától megfosztja II. Keresztélyt, és ugyanebben az évben hivatalosan is felbomlik a Kalmari Unió. 1523-ban I. Gusztáv megalapítja a Vasa-dinasztiát. Gusztav Vasa uralma alatt elveszik az egyház birtokait, elterjed a reformáció, Svédország örökletes monarchia lesz, és 1550-ben megalapítja Helsingforst (Helsinki). A Vasa-dinasztia alatt (1523-1654) Svédország nagyhatalommá válik, a harmincéves háború is területi gyarapodást hozott számára. A sikeres háborúk hátterében fellendült a gazdaság, új technikai eljárásokat kísérleteztek ki, manufaktúrák alakultak és jelentősen növekedett a kereskedelem is. 1809-ben IV. Gusztáv Adolfot államcsínnyel megfosztják trónjától, ettől kezdve az ország alkotmányos monarchia. Ebben az évben engedi át Finnországot az oroszoknak Svédország a fredrikshamni békében. 1810-ben egy francia marsallt választanak uralkodónak, aki a XIV. Károly nevet veszi fel, és megalapítja a máig uralkodó Bernadotte-házat. A napóleoni háborúk után Norvégia és Svédország perszonáluniót alkotott (1814-1905). (Hargitai MiklósVizmathy Csilla: Svédország útikönyv és térkép, 2005., 26-35. p.) Az ezt követő időszakban Svédország a semlegesség elvét vallja, nem vett részt a háborúkban. A jelenlegi uralkodó 1973-ban lépett trónra. 1992-ben Svédország az EFTA tagja lesz, 1995-ben pedig, Ausztriával és Finnországgal együtt, belép az Európai Unióba. (EU-25, 2006, http://www.hbmk.hu/eu25/sved/tortenelem.html, 2009.10.12. 13:20)

- 13 -

2.3. Politika, államigazgatás, közigazgatás:

Svédország parlamentáris, vagy alkotmányos monarchia. Államfője a király, XVI. Károly Gusztáv, akinek a feladata kizárólag protokolláris teendőkre korlátozódik. A miniszterelnök 2006. október 5. óta Fredrik Reinfeldt. A következő választások 2010. szeptember 19-én lesznek.

Svédországban általános választójoga van minden 18 éven felüli állampolgárnak. A svéd törvényhozó hatalom a parlament (Riksdag), amelyben a pártok az általános választások eredményeinek megfelelően jutnak mandátumokhoz. Az általános választásokat együtt tartják az önkormányzati választásokkal (kommunalvalet), amelyen svéd illetőségű külföldiek is részt vehetnek. A választások négyévente zajlanak, időpontjuk mindig szeptember harmadik vasárnapja. 1994 előtt háromévente voltak választások. A svéd parlamentben 349 képviselő kap helyet. A világon Svédországban a legmagasabb a női képviselők aránya, a 2006-os választásokkor 47 % volt, s a kormányban is 40%. Svédországban tehát a politikában is erősen jelen van az egyenjogúságért folytatott harc. A szociáldemokraták 2006-ra Svédországban is elveszítették 20. századi dominanciájukat, a többi nyugat-európai államhoz hasonlóan, s 12 év után nem ők, hanem a mérsékeltek, liberálisok, a centrumpárt és a kereszténydemokraták alakíthattak kormányt. A miniszterelnök pedig a mérsékelt Fredrik Reinfeldt lett. Svédország történelmében megfigyelhetünk erős politikai szerveződéseket, mozgalmakat, szakszervezeteket, melyek fontos szerepet töltenek be. Habár az utóbbi években csökkent a választásokon részt vettek aránya, azért még mindig 80%, ami nemzetközi viszonylatban kiemelkedően magasnak számít. A 20. században a svéd külpolitika fő jellemzője a semlegesség volt. Az EU tagság óta viszont egyre aktívabb szerepet vállal a politikában, főként a békefenntartás és a harmadik világ támogatása élvez prioritást. A svéd politikai palettán a következő pártok vannak jelen (a „Riksdag"-ba bekerülési feltétel a választásokon elért min. 4%):

- 14 -

Kormánypártok: •

Moderata Samlingspartiet (Mérsékelt Gyűjtőpárt): konzervatív párt – 97 mandátum

•

Folkpartiet Liberalerna (Liberális Néppárt): liberálisok – 28 mandátum

•

Centerpartiet (Centrumpárt): korábbi nevük Bondeförbundet (Parasztszövetség) – 29 mandátum

•

Kristdemokraterna (Kereszténydemokraták): – 24 mandátum

Ellenzék: •

Sveriges Socialdemokratiska Arbetarparti (Svéd Szociáldemokrata Munkáspárt): szociáldemokrata párt – 130 mandátum

•

Vänsterpartiet (Baloldali Párt): kommunisták – 22 mandátum

•

Miljöpartiet, de Gröna (Zöldek): 19 mandátum Svédország területe 21 megyére és 290 községre oszlik. A közszolgáltatások jelentős

részét a helyi és regionális szint nyújtja, ami ezeknek a szinteknek a széleskörű autonómiájával párosul, többek között adókivetési joguk van. Az önkormányzatok feladatai részben a helyi önkormányzatokról szóló törvényben, részben ágazati törvényekben (például szociális ellátásokról szóló törvény, tervezési és építési törvény, oktatási törvény, egészségügyi törvény) vannak lefektetve. Az önkormányzatok adót vethetnek ki feladataik finanszírozására. A helyi adók személyi jövedelemadó típusúak, és átlagos mértékük 30%, melyből 20% a községekhez, 10% a megyékhez kerül. Az ingatlanadók az állami költségvetésbe folynak be. Mivel a jövedelmi különbségek jelentősek az országban, az állam egy adókiegyenlítési rendszert alkalmaz, amely az adóbevételek és a kiadások függvényében újraosztja az önkormányzatok között a helyi adóbevételeket. Az adókon felül általános (lakosságszám alapú) és céltámogatásokat

nyújt

az

állam

az

önkormányzatoknak.

(http://hu.wikipedia.org/wiki/Sv%C3%A9dorsz%C3%A1g#T.C3.B6rv.C3.A9nyhoz.C3.A1s. 2C_v.C3.A9grehajt.C3.A1s.2C_igazs.C3.A1gszolg.C3.A1ltat.C3.A1s, 2009.11.04. 10:00)

- 15 -

2.4. Környezetvédelem: Svédország eltökélte, hogy olyan társadalmat hagy a következő nemzedékre, amelyben a leglényegesebb környezetvédelmi problémák már megoldottak. A legfontosabb környezetvédelemmel kapcsolatos szerződések a helsinki egyezmény, illetve az osloi és a párizsi egyezmény, amelyek a környező tengerek megóvására születtek. Egy fontos példa a Balti-tenger ügye, ahol a mezőgazdasági kibocsátások a tenger eutrofizációjához vezettek. A svéd kormány 2010-ig 500 millió svéd koronát (60 millió dollárt) különített el tengerpolitikára. Svédország tagja továbbá az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottságának. A fenntartható városi életmódra rengeteg példát szolgáltat az ország. Malmőben, a „nyugati kikötő” lakásépítési projektben részt vevő 1300 lakásban hulladékkezeléssel, megújuló energiával es fenntartható fejlődéssel kapcsolatos újítások szerepelnek. A fejlesztők olyan intézkedéseket is beépítettek, amelyek a biodiverzitást mozdítják elő. A dél-svédországi Växjőbe is folyamatosan érkeznek külföldi látogatók, akik az ottani fenntartható fejlődéssel, bioenergiával és erdőgazdálkodással kapcsolatos gyakorlatra kíváncsiak. A környezettudatos technológiák iparága egyre többet állít elő exportra, hiszen a svéd vállalatok rendszerszerű megoldást kínálnak például a hulladékkezelés vagy a megújuló energiák terén. „Zöld” adatok, érdekességek: ¾ A Svédországban fogyasztott összes energia egyharmada megújuló forrásból származik. ¾ A Svédországban használt fűtésnek körülbelül a fele távfűtés. ¾ 2008-ban a svédek 40%-a mondta, hogy vásárolt valamilyen fajta öko-feliratot viselő árucikket a megelőző egy hónap folyamán, szemben a 17%-os európai átlaggal. ¾ A háztartási hulladék 96%-át valamilyen anyag vagy energia formájában újrahasznosítják.

- 16 -

¾ Az ország déli részén, Lund közelében épül jelenleg Svédország első „pluszenergia háza”, amely több energiát termel, mint amennyit elhasznál, és a felesleget a nemzeti villamosvezeték-hálózatba adja le. ¾ A stockholmi egyezmény, amelynek célja a folyamatosan szennyező szerves anyagok előállításának és használatának fokozatos leállítása, jórészt svéd kezdeményezésre készült el. (http://www.sweden.se/eng/Home/Work-live/Government-politics/Facts/The-SwedishSystem-of-Government/, 2009.10.22. 14:15)

2.5. Társadalom, vallás: Svédországnak egy 2006. júliusi becslés szerint 9 016 596 lakosa van, akik közül kb. 16% 14 éven aluli, 65% 15 és 64 év körüli, a többiek ennél idősebbek. Svédország azon országok közé tartozik, ahol a legmagasabb a várható élettartam, átlagosan a teljes népesség körében ez 80,51 év. A népesség növekedési rátája 0,61%. Svédország három legnagyobb városa (nagyság szerint csökkenő sorrendben): Stockholm, Göteborg, Malmö. Ezek a városok európai mértékben azonban kicsinek számítanak, Stockholmnak, – a legnépesebb városnak – a lakosságszáma alig éri el a félmilliót. Érdekes adat a népesség eloszlásával kapcsolatban, hogy nagyrészt az ország déli területein koncentrálódik, így a hatalmas kiterjedésű északi területek népességsűrűsége meglehetősen csekély, amelynek gazdasági vonzata, hogy az EU keretein

belül

definiált

NUTS3

zónák

hatalmas

területre

terjednek

ki.

(Összehasonlításképpen: a magyarországi NUTS3 régiók három megyét foglalnak magukba, Lappföldön akár egész magyarországnyi területeket.)

Manapság Svédország bevándorlási célország, így jelentős számban képviselik magukat a kisebbségek között a régi jugoszláv területekről a háborúk elől menekültek, egyes arab országokból érkezett vendégmunkások, vagy menekültek, illetve törökök és görögök. A történelmi közelség és a szoros gazdasági kapcsolatok miatt természetesen nagy számban élnek Svédországban norvégok, dánok és finnek is, azonban ők nem feltétlenül a svéd állampolgárság keretein belül. Ebből következik, hogy az ország vallási összetétele rendkívül vegyes. Évről évre növekszik a vallásnélküliek száma, ami Európában Svédországban az

- 17 -

egyik legmagasabb. A 2005-ös Eurobarométer-felmérés szerint a svédek 23%-a vallja, hogy létezik Isten, 53% szerint léteznek szellemek vagy valamiféle földi erő és 23% gondolja úgy, hogy egyik sem létezik. Népesség alakulása Svédországban, 2008-2009: 2008

2009

Népesség az év végén (fő) 9,223,562 9,316,256 Születések száma halálozások száma

14,718

16,058

Születések száma

75,800

76,650

Halálozások száma

61,082

60,592

Bevándorlók száma

67,718

69,326

Kivándorlók száma

31,492

25,040

38,078

34,269

14,033

14,070

Házasságok száma Válások száma

Forrás: SCB (svéd statisztikai hivatal)

3. Gazdaság 3.1. A svéd jóléti állam: A jóléti állam hétköznapi megfogalmazásban lényegében annyit jelent, hogy az állam felelősséget vállal a polgárai elemi jólétéért. Svédország esetében ennek az alapja egy széleskörű társadalombiztosítási rendszer, forrása pedig – a már a bevezetőben is említett - a jövedelmeket világviszonylatban is túlzott mértékben megadóztató adórendszer. Vajon mitől jóléti egy állam, mire terjed ki a fogalom, s hogyan mérhető? Az állam struktúrájából vezethető le, hogy az állam jóléti-e vagy sem. Ha ugyanis az állam hétköznapi tevékenységének többsége a háztartások jóléti szükségleteinek kielégítésére irányul, akkor és csakis akkor beszélhetünk jólétről. (Therborn 19. Galiné Veres Emma Svédország gazdasága napjainkban, 2003)

- 18 -

Elméleti

megközelítésben

különbséget

teszünk

úgynevezett

reziduális

és

institúcionális jóléti állam között. Míg az előbbiben az állam csak a család vagy a piac kudarca esetén avatkozik be, az utóbbiban az állam elkötelezi magát a jólét mellett, és széleskörű az állam felelőssége, nemcsak néhány réteget érintő. (Titmuss 19. Galiné Veres Emma - Svédország gazdasága napjainkban, 2003) Olyan megközelítések is ismertek, ahol az ideálok, a mögöttes cél vizsgálata alapján szokás az államokat csoportosítani, úgymint liberális, konzervatív (korporativista), szociáldemokrata állam. Az utóbbi legtipikusabb példája Svédország, ahol 50 évig lényegében a hatalom a szociáldemokraták kezében volt és a politika formálásában kiemelkedő szerepe van a szakszervezeteknek. Ezt a politikai erőt szokás demokratikus szocializmusnak, szociál-liberalizmusnak avagy harmadik útnak nevezni. A magánvállalatok aránya nagyon hasonló az USA-éhoz, Svédországban a vállalatok több mint 90 %-a magántulajdon, 10 % alatti a szövetkezetei és az állami tulajdon. (így aztán nem meglepő, hogy majdnem minden 4.-ik svéd a Wallenbergeknél dolgozik.). Svédország alapvető gazdasági fejlődési folyamatainak az alábbi fő összetevőit lehet megkülönböztetni: -

Keynesi típusú, aktív költségvetési politika, Ahol a fogyasztás és nem a befektetés van ösztönözve.

-

erős, meghatározó magánszektor amint azt már az előbbiekben már leírtam az állam nem avatkozik be a piacba, pedig centralizált a döntéshozatal.. Így biztosítható leginkább a mikroökonómiai hatékonyság.

-

szolidáris bérpolitika célja a bérkülönbségek csökkentése.

-

aktív munkaerő-piaci politika teljes foglalkoztatottságra való törekvés

-

újfajta munkaügyi jogszabályok Az 1990-es évek elején vezették be a munkában való érdekeltség fokozására, ezzel egyidejűleg csökkentették a jóléti juttatásokat.

(Galiné Veres Emma - Svédország gazdasága napjainkban, 2003)

- 19 -

3.2. A gazdasági fejlődés szakaszai: 3.2.1. Stabilizáció korszaka (1932-1950-es évek közepe): Alapvetően erre az időszakra a stabilizációs politika gyakorlása jellemző, néhány jóléti intézkedés bevezetésével együtt. Az ezt megelőző időszakban a szociáldemokraták a recesszióért a piacgazdaság zabolátlanságát és azt a nézetet tették felelőssé, amely azt mondja ki, hogy csakis aszimmetrikus jövedelemelosztás vezethet a gazdasági növekedéshez. A Keynes-i gazdaságpolitika hangoztatása mellett azonban, mint koalíciós kormány

kompromisszumra

kényszerültek.

A

koalíció

intézkedései

sikeresnek

bizonyultak. Az eredmény a gazdaság teljesítőképességének növekedése, és a munkanélküliség csökkenése lett. A munkaadók elfogadták a szociális bérpolitika elvét, miszerint azonos munkáért azonos bérezés jár. Svédország a II. világháborúban tanúsított semlegessége egy stabil, kiegyensúlyozott gazdaságot eredményezett, ahol szinte majdnem teljesen sikerült megszüntetni a szegénységet.

3.2.2. 1950-es évek közepétől az 1960-as évek közepéig: Az 50-es évek közepétől az ipar nagy változásokon megy keresztül. A legnagyobb probléma a teljes foglalkoztatás fenntartása az üzemekben az infláció növekedése nélkül.1951-ben egy közgazdász Gosta Rehn ( Rehn-modell) dolgozott ki egy megoldást a problémára, és rájött hogy a Keynes-féle azonos munkáért azonos bért bérpolitika megvalósításához szükség van állami aktív munkaerő politikára, úgymint hanyatló iparágakban dolgozók átképzésére és mobilitásuk segélyekkel való elősegítésére. Ez a fajta politika az elkerülhetetlen strukturális változások terheit a munkásosztályról a társadalomra terheli. A Rehn-modell bevezeti a Keynes által javasolt lakossági megtakarításokat és befektetéseket.1959-ben az új nyugdíjrendszer elfogadásával elfogadják jövedelem alapú, inflációt követő, mindenkire kötelező érvényű kiegészítő nyugdíjat.

3.2.3. 1960-as évek közepétől az 1970-es évek elejéig: Új

fejezetet

hozott a

60-as

évek

közepe,

amikor

is

a

kiegyenlítettebb

jövedelemelosztást tűzték ki célul. Ekkor a szegényebb rászoruló családok támogatásait a munkaadók és a gazdagabb családok fedezték közvetve vagy közvetlenül. Erre az - 20 -

időszakra tehető a nők nagyarányú munkába állása. A 70-es évek elején a gazdasági növekedés kissé megtorpant ugyanakkor ez a jelenség az állami szektor növekedését, idő előtti nyugdíjazásokat és a z átképzési programokban résztvevők számának növekedését okozta. A gazdaság két részre szakadt verseny szektorra ( körülbelül a gazdaság 30 % tette ki. ) ahol a nemzetközi tendenciák voltak az irányadók és így alakultak az árak is és védett szektorra ahol a belföldi körülmények alakították az árakat. A Verseny szektorban a bérek nemzetközi béreknek feleltek meg míg a védett szektorban a versenyszektorhoz hasonló béreket kellett megállapítani a szolidaritás elve alapján.

3.2.4. 1970-es évek elejétől 1990-ig: A nemzetközi gazdasági válság, amelyet az olajárak 1973-ben bekövetkezett drámai emelkedése előzött meg, akárcsak máshol, Svédországban is fokozta a munkanélküliséget. Az ipar terjeszkedése, amely igen gyors mértékben ment végbe az ötvenes és hatvanas években, valamint a termelés gyors növekedése, az 1970-es évek elejére a svédországi életszínvonal tartós és lendületes emelkedésével járt. A hetvenes évek közepétől e színvonal javulási üteme lelassult, a nyolcvanas évek végére pedig teljesen megszűnt. A 70-es évek elejét a túlkínálat és a túlkínálat okozta jelentős gazdasági recesszió határozta meg Svédországban. A teljes foglalkoztatásra való törekvés többletköltségeit (bérköltségek) csak növekvő adókkal tudták biztosítani, viszont a növekvő hazai bérek miatt a svéd cégek többsége nehezen tudott versenyképes maradni a világpiacon. 1975 és 1985 között az állam bizonyos szempontok alapján kiválasztott hanyatlásban lévő iparágakat és ezekbe több mint 10 milliárd dollár támogatást invesztált, amely segítette mind a verseny képesség növelését mind a teljes foglalkoztatottság fenntartását. 1979-ben a svéd koronát drasztikusan leértékelték a hazai foglalkoztatottság fenntartása végett, és így az ipar is bővülni tudott. Viszont csökkentették az állami beavatkozásokat és a központi béralku rövid időn belül kudarcba fulladt. A szakszervezetek nem voltak képesek fölső szinteken megállapodni így vállalti szinten történő alkudozások felfelé nyomták a béreket. Noha a multinacionális cégek növekedése lehetővé tette volna a magasabb foglalkoztatást a túl magas bérköltség miatt azok inkább külföldön fektettek be. A nemzetközi kereskedelmi ciklusban 1983-ban és az azt követő években bekövetkezett fellendülés Svédország számára lehetővé tette, hogy állami költségvetését ismét egyensúlyba hozza, amit a kormány az állami szektor tömeges méretű kiterjesztésére használt fel. A termelés gyorsuló növekedése, amely korábban

- 21 -

jellemezte Svédország gazdasági fejlődését, az 1980-as években véget ért, s az évtized végére, majd a kilencvenes évek elejére utat engedett az ipari termelés csökkenésének és a külvilággal szembeni negatív fizetési mérlegnek. Az állami szektor nagyméretű terjeszkedése ugyanakkor súlyos követelményeket állított a gazdaság elé.

A

munkanélküliség gyors emelkedése a költségvetés további súlyos hiányával és az államadósság gyors felduzzadásával járt együtt.

3.2.5. 1991-től napjainkig: A koalíciós kormány kénytelen volt stabilizációs programokat bevezetni úgymint legmagasabb adókulcsok csökkentése és a közkiadások megkurtítása. (pl.: családi minimál jövedelem csökkentése, táppénz és a munkanélküli segély drasztikus csökkentése ) Hosszú távú célkitűzés az adók és a közkiadások jelentős csökkentése és a béralku megkönnyítése a túlzott mértékű infláció féken tartására. A béralku a kormány szerint csak a nagy cégeknél működhet, ahol az alku színhelye maga a cég. (Galiné Veres Emma - Svédország gazdasága napjainkban, 2003)

3.3. A gazdaság szerkezete: Sok évtizeden át a gyáripar terjeszkedését tükrözte annak gyorsan növekvő részaránya a GDP-n belül, mely több mint 30%-kal tetőzött az 50-es évek közepén. Azóta Svédországban, akárcsak az összes többi magasan iparosodott országban, a gyáripari szektor részaránya a GDP-n belül csökkent. Ehelyett a szolgáltatási szektor növelte fokozatosan a részesedését. Svédország sajátos, a többi országtól eltérő jellegzetessége az volt, hogy az igényesebb egészségügyi ellátás, az oktatási és gyermekgondozási rendszerek nagyobb hangsúlyt kaptak, s így nőtt az állami szektor jelentősége. Ebben rejlik a svéd üzleti szektor, az EU és az OECD átlagától elmaradó, viszonylag kisebb mérete, miközben az állami szektornak nagyobb a GDP-n belüli részesedése, mint az egyéb tekintetben összehasonlítható fejlett ipari országokban. 1992-re a gyáripar részesedése a GDP alig több mint 17%-ára esett vissza. Az utóbbi években e szektor újra magára talált, ahogy a svéd ipar exportsikereket ért el. 2002-ben a mezőgazdaság és az erdészet GDP-n belüli részaránya 1,5%, a gyáriparé 19%, a magán szolgáltatási szektoré (a 4%-ot kitevő építőipart is beleértve) 58%, a non-profit szervezeteké 2%, az állami szektoré pedig 19% volt. A foglalkoztatottak számát tekintve a - 22 -

szolgáltatási szektor jelentősége még ennél is nagyobb, többek között a részmunkaidőben dolgozók magas aránya miatt. Az export alakulása adja a gyáripar jelentőségének egy másik fontos mérőszámát. 2003-ban a svéd export értéke körülbelül 1 080 milliárd SEK körül alakult. Az áruexport több mint 825 milliárd SEK-et tett ki, az összkivitel 76%-át. A nagyarányú szolgáltatás-jellegű kivitel, mint pl. a hajón vagy egyéb módokon történő szállítási szolgáltatások is közvetlenül a gyáripari szektorhoz kapcsolódik. Ugyanakkor az iparvállalatok fontosabbak Svédország számára, mint ahogy azt a fenti számok sugallják. A szolgáltatási szektor tekintélyes része közvetlenül a gyáriparhoz kapcsolódik. Annak következtében, hogy a nagyobb vállalatokból kiszakadó szolgáltatási egységek önálló vállalatokká alakultak az elmúlt pár évtized során, sok szolgáltatást – mint pl. a marketinget, a fejlesztést, a számítógépes támogatást, a szállítást és takarítást – immár a formálisan is önálló szolgáltató vállalatok végzik. Sok esetben azonban ezek a vállalatok még mindig nagyobb ipari vállalatcsoportok részét képezik. A szolgáltató vállalatok másik nagy csoportja is közvetlenül függ a gyáripari szektortól, mivel az általuk nyújtott szolgáltatások az ipari termékeket körülvevő tágabb környezethez tartoznak. A közvetlenül a gyáripar által vezérelt GDP-n belüli és munkaerőpiaci hányad így összesen 35-40%-ra tehető. E szektor közvetett jelentősége

még

ennél

is

nagyobb.

(

A

Svéd

ipar,

2004,

http://www.studyinsweden.se/upload/Sweden_se/otherlanguages/factsheets/SI/Swedish_Indus try_AT124a.pdf, 2009.11.10. 20:00)

3.3.1. Az ipar szerkezete: A svéd gyáripari szektoron belül a gépipar az össztermelés több mint 55%-át adja. A gépi berendezések iparágaként ismert műszaki ágazat jelentősége relatív értelemben csökkent, míg a villamos berendezések ágazata gyorsan fejlődött. Ez a tendencia azonban 2001-ben és 2002-ben megfordult, amikor – a villamos berendezések ágazatához képest – a gépi berendezések iparága nőtt, ami elsősorban a távközlési ágazat visszaesésének volt betudható. A szállítóeszközök és a fémipari termékek szektorainak szerepe többé-kevésbé változatlan maradt az elmúlt években. A gépipart az erdőipari termékek ágazata követi (faipari termékek a bútor, a papírpép, a papír és a karton kivételével), a gyáripari termelés közel egyötödével. A vegyipar (különösen a gyógyszeripar) gyorsan fejlődött az elmúlt években, és jelenleg a gyáripar össztermelésének 12%-át adja. Az élelmiszer-feldolgozás a következő a sorban kb. 6%-kal, amelyet a vas és acélipar követ 5%-kal. A hajdan oly fontos iparágak, mint a

- 23 -

textilipar, a bányászat és a hajóépítés, jelentősége erősen visszaesett az elmúlt 30 évben. A magánszektorban a nagy- és kiskereskedelem, az ingatlangazdálkodás és az egycsaládos otthonokhoz kötődő szolgáltatások dominálnak, melyek mindegyike az összértékképzés mintegy negyedét teszi ki. A szállítás részaránya több mint 8%, a pénzügyi szolgáltatásoké 11%. Ugyanakkor a különböző típusú vállalatközi (B2B) szolgáltatások jelentik a legdinamikusabban

növekvő

szegmenst,

amely

napjainkra

a

szolgáltatási

szektor

összértékképzésének 18%-ára nőtt. Egy másik fejlődő, ám továbbra is kisméretű ágazat a zeneipar. Svédország az Egyesült Államok és Nagy-Britannia mellett a világ vezető zenei exportőre

egy

főre

számítva.

(A

Svéd

ipar,

2004,

http://www.studyinsweden.se/upload/Sweden_se/otherlanguages/factsheets/SI/Swedish_Indus try_AT124a.pdf, 2009.11.10. 21:00)

3.4. Svédország gazdasága napjainkban: A világgazdasági folyamatoktól erősen függő svéd gazdaság 2008-as teljesítményét is jelentősen lerontotta a nemzetközi pénzpiacokon, majd a világgazdasági szinten is jelentkező válság. A GDP éves szinten 0,2%-os csökkenés mutatott, amelynek hátterében az utolsó negyedév 4,8%-os bruttó hazai össztermék visszaesése áll. A GDP ilyen mértékű esésének hátterében több tényező mutatkozik. Elsősorban a fejlett országokban jelentkező keresletcsökkenés hatására jelentős visszaesést szenvedett el az export. E mellett az egyre inkább bizonytalanná váló munkaerőpiaci helyzet miatt csökkent a háztartások fogyasztása, a vállalkozások jelentős mértékben visszafogták befektetéseiket, illetve a termelés visszafogása mellett megnövekedett raktárkészleteiket igyekeztek csökkenteni. ((Kozlovszky Zoltán, Svédország, 2009.) A válság elsődleges kormányzati feladata a bankszektor stabilizálása, és a pénzintézetekbe vetett bizalom megőrzése volt. A központi bank (Riksbanken) számos formában is biztosította a kereskedelmi bankok működéséhez szükséges tőkét, amivel párhuzamosan több ízben is csökkentésre került a jegybanki alapkamat, ösztönözve ezzel a vállalatok részére történő hitelnyújtást. A bankközi hitelkamatláb az őszi megugrását követően 2009 elején mérséklődött, amely az egyik jele annak, hogy a pénzpiaci válság kevésbé akut, mint az elmúlt év utolsó negyedévében. A négy nagy svéd bank tőkeállományát megfelelőnek ítélik, jóllehet az eltérő mértékű kinnlevőségeik a kelet-európai és Balti

- 24 -

országokban milliárdos veszteségek kockázatát hordozzák. A kormányzati hitelgaranciavállalások sora ellenére is probléma, hogy a vállalatok, ezen belül is elsősorban a KKV szektor, nehezen jut a működéséhez szükséges hitelekhez. (Kozlovszky Zoltán, Svédország, 2009.) GDP és egyéb mutatók: 2006 Mrd EUR

A GDP értéke folyóáron

2007

2008

314,0 332,0 328,8

%

4,2

2,6

-0,2

ezer EUR/fő

34,5

36,3

35,7

Az infláció

%

1,4

2,2

3,4

Munkanélküliségi ráta

%

7,1

6,1

6,2

Mrd EUR

26,5

27,8

27,4

%

0,7

3,4

4,3

A GDP növekedése változatlan áron Az egy főre jutó GDP folyó áron

A folyó fizetési mérleg egyenlege A költségvetés egyenlege a GDP %-ában Forrás: SCB

(Statistiska

Centralbyrån

–

Központi

Statisztikai

Hivatal),

ESV

(Ekonomistyrningsverket – Gazdaságkutató- és Elemző Intézet), Kommerskollegium (National Board of Trade) A munkanélküliség jelentősen nőtt az év utolsó hónapjaiban, elsősorban a termelő ágazatokban bekövetkezett elbocsátások következtében. Éves szinten ugyan a növekedés csupán egy tized százalékpontos, de az év végi érték már 7,3%, amely több mint egy százalékponttal van az éves átlag felett. A válság első 5 hónapjában közel százezer ember veszítette el állását Svédországban. Az infláció éves átlaga viszonylag magas értéket (3,4%) mutat, annak ellenére, hogy a válság kibontakozásával lényeges csökkenés következett be. A visszaeső kereslet, a költségszintek kényszerű csökkentése, a lakáspiaci árcsökkenések mind inflációt csökkentő hatást fejtettek ki, míg az inflációra átmenetileg növelő hatással volt, hogy a gyengülő korona miatt egyes importtermékek, elsősorban élelmiszerek megdrágultak.

- 25 -

A dekonjunktúra ellenére az államháztartás pénzügyei szilárdak maradtak az év folyamán, az éves költségvetési többlet az Államadósságkezelő Központ (Riksgälden) tájékoztatása szerint 148 mrd SEK volt (kb. 15,6 mrd EUR). A jelentős többlet mögött egyfelől a pénzügyi kiadások csökkenése (államadóssági kamatok, táppénzkifizetések, stb.), másfelől a növekvő állami bevételek állnak. Kb. 77 mrd SEK-et tesznek ki az egyszeri pénzügyi vonatkozások, melyek a svéd cégekben meglévő állami tulajdon privatizációjából származnak. (Kozlovszky Zoltán, Svédország, 2009.)

3.5. Svédország külkereskedelme: Export és import, 2006-2008: 2006 Az export értéke

2007

2008

Mrd EUR 117,7 123,3 124,3

Az import értéke Mrd EUR 101,6 110,3 113,2 Forrás: SCB

(Statistiska

Centralbyrån

–

Központi

Statisztikai

Hivatal),

ESV

(Ekonomistyrningsverket – Gazdaságkutató- és Elemző Intézet), Kommerskollegium (National Board of Trade)

A svéd áruexport 2008-ban 1 195 mrd SEK volt, amely értékben 5%-os bővülést jelent. Ugyanekkor az import 6%-os növekedéssel, 1 084 mrd SEK-et ért el. A külkereskedelmi egyenleg így 111 mrd SEK-et tett ki, ez közel 7%-os csökkenés a 2007. évi 119 mrd SEK-es többlettel összehasonlítva. Az első háromnegyed év növekedését követően a negyedik negyedévben az export 7%-kal, az import 5%-kal csökkent. (Kozlovszky Zoltán, Svédország, 2009.) Az EU-27 országokba irányuló export 2,7 %-kal nőtt, miközben az innen származó import értéke 3,0%-kal. A svéd külkereskedelem szempontjából legnagyobb partnerország, Németország felé irányuló szállítások 1,0%-kal, míg az onnan származó behozatal 4,0%-kal növekedett 2008 folyamán. Az Oroszországból származó svéd import 51%-kal bővült 2008ban, ezzel Oroszország előrelépett a nyolcadik helyre a Svédországba exportáló vállalatok

- 26 -

rangsorában. A jelentős növekedés hátterében az orosz nyersolajszállítások közel duplájára emelkedése áll, ami az orosz export kb. 75%-át teszi ki. Svédország első tíz kereskedelmi partnere közül – Oroszország mellett - Norvégia (+10%), Dánia (+9%) és Franciaország (+7%) exportja növekedett a legnagyobb mértékben. Ezek mellett jelentősen növelte exportját Lengyelország (12. hely, +20%), Csehország (16., +16%) és Litvánia (25., +37%). Lengyelország és Litvánia esetében a feldolgozott kőolaj termékek kivitele nőtt kiugró mértékben. Svédország 13%-kal növelte kivitelét Ázsiába (Kínába +17%), míg az onnan származó importja 5%-kal bővült. Az USA-ba irányuló svéd export 9%-kal esett, az import 5%-kal nőtt. (Kozlovszky Zoltán, Svédország, 2009.) A svéd külkereskedelem szempontjából fontosabb termékcsoportokat tekintve megállapítható, hogy éves szinten legdinamikusabban a vasérc (+42,8%) és a petrolkémiai termékek (+49%) kivitele nőtt. Itt meg kell jegyeznünk, hogy a bővülés a nyersanyagárak évközi emelkedésének köszönhető, ugyanis a mennyiségeket vizsgálva már árnyaltabb a kép: a vasérc kivitele 6,7%-kal csökkent, a petrolkémiai termékek exportja pedig „csupán” 18,3%kal bővült. A faipari termékek kivitele közel azonos mennyiség mellett értékben 14,7%-kal csökkent. A válság legérzékenyebben a személyautók kivitelét érintette, amely 20,8%-kal esett (IV. n.év: -49%), míg a tehergépjárművek éves szinten 15,6%-kos növekedést tudtak produkálni (IV. n.év: -5,9%). Összességében a svéd iparban meghatározó gépek és szállítóeszközök kivitele minimális 0,5%-os növekedést hozott (IV. n.év: -17,1%). A svéd import vonatkozásában esett a fémipari termékek és ércek (-9,1%), a személyautók (-18,6%), a járműalkatrészek és részegységek (-5,2%) behozatala. A gépek és szállítóeszközök importja éves szinten 0,7%-kal csökkent (IV. n.év: -17,2%). Bővülést mutatott a szerves és szervetlen vegyipari termékek (+14,7%), a gyógyszeripari termékek (+11,5%),

a

feldolgozott

és

feldolgozatlan

olajipari

termékek

(értékben:

+38%,

mennyiségben: +8%) és az élelmiszer, ital, dohányipari termékcsoportok (+12,9%) importja. (Kozlovszky Zoltán, Svédország, 2009.)

- 27 -

3.5.1. Tőkeáramlás, statisztika: Működőtőke import-export, 2006-2008: 2006

2007

2008

Közvetlen külföldi működőtőke-import (flow)

Mrd EUR

19,2

16,1

27,7

Közvetlen működőtőke-export (flow)

Mrd EUR

16,5

27,6

27,6

Forrás: SCB

(Statistiska

Centralbyrån

–

Központi

Statisztikai

Hivatal),

ESV

(Ekonomistyrningsverket – Gazdaságkutató- és Elemző Intézet), Kommerskollegium (National Board of Trade)

A 2008. évi külföldi működőtőke beáramlás Svédországba mintegy 27,7 Mrd EUR-t tett ki, amely több mint 70 %-os növekedés az előző évhez képest. Ugyanakkor a külföldre irányuló svéd befektetések értéke közel változatlan maradt, 2008-ban is 27,6 Mrd EUR-t ért el. A legnagyobb befektető általában az USA, 2008-ban azonban a legtöbb beáramló töke három EU tagállamból érkezett: Franciaországból, Németországból és Luxemburgból, amelynek hátterében privatizációs és egyéb nagy volumenű vállalatfelvásárlások állnak. A francia Pernod Richards vette meg a korábban alkoholimportőri monopoljoggal rendelkező állami Vin & Sprit vállalatot, a Volkswagen AG pedig jelentős Scania AB részvénycsomagot szerzett. A külföldre irányuló svéd töke legnagyobb arányban Belgium és az USA irányába mozgott az év folyamán (2008). A svéd eredetű FDI állomány összetételére általában jellemző a termelő ágazatok, a bankszektor, a vegyipar és a gyógyszeripar dominanciája. (Kozlovszky Zoltán, Svédország, 2009.)

- 28 -

3.5.2. Kereskedelmi állásfoglalás: Svédország hagyományosan a nemzetközi szabadkereskedelem elkötelezett élharcosa, s ez természetesen jelentkezik a külkereskedelem engedélyezési rendszerében is. Jellemző módon, a világ számos országával kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodást kötött, s egy sor országnak teljes vámmentességet adtak. Svédország 1995. január 1-én lépett be az EU tagállamai közé, ettől az időponttól kezdve átvette az EU kereskedelempolitikájából fakadó közös külső vámszabályozást, így több korábbi kétoldalú kereskedelmi megállapodást fel kellett mondania vagy módosítania. Bár magukra nézve elfogadják a közösségi kereskedelempolitikai döntéseket, azok meghozatalánál azonban erőteljesen képviselik a szabadkereskedelmi elveiket. Általános szabályként elmondható, hogy bizonyos típusú import, illetve reexport esetén az áruk vám- és ÁFA mentesen hozhatók be az országba. Ezek közé tartoznak a bemutatókra érkező kiállítási tárgyak, berendezések, szerelési anyagok, a kötelező garanciális szolgáltatásokhoz szükséges anyagok és alkatrészek, egyes kutatásokhoz szükséges berendezések, stb. Ilyen természetű import esetén célszerű a helyi vámhatóság előzetes véleményének kikérése, hogy az áruk ténylegesen ebbe a körbe tartoznak-e bele, s forgalmi adómentességet élveznek-e. Az országba átmeneti időre behozott termékek (kiállítások, bemutatók anyagai, berendezései) könnyített vámkezelési eljárásban részesülhetnek a svédek által is elismert ATA Carnet okmány alkalmazásával. A legtöbb termék vámmentesen érkezik be Svédország területére, azonban vannak olyan termékkörök, amelyek külön szabályozás alá esnek vagy tekintetükben az általánostól eltérő behozatali (és forgalomba-hozatali) engedélyek szükségesek. Ezen termékek körébe tartoznak pl. a stratégiai termékek, fegyverek, gyógyszerek, mérgek, élőállatok és állati eredetű termékek, mezőgazdasági termékek, növények, bor- és szesztartalmú italok. A bor- és szeszesitalok svédországi behozatalát tekintve a monopoljogot az EU-hoz történt csatlakozásukkor fel kellett szabadítani, de ez nem vonatkozik a kiskereskedelmi értékesítésre, melyet kizárólagos joggal a Systembolaget AB állami tulajdonban lévő cég végez speciális hálózatán keresztül. Az élelmiszerüzletekben csak legfeljebb 3,5 % erősségű sörök (könnyű sör, „népi” sör) vagy borjellegű italok árusíthatók. Az ennél magasabb alkoholtartalmú italok csak a kijelölt üzletekben kaphatók. (Kozlovszky Zoltán, Svédország, 2009.)

- 29 -

3.6. Adó- és pénzrendszer 3.6.1. Pénzrendszer – Korona vs. Euró: A svéd korona (svédül svensk krona) Svédország jelenlegi hivatalos pénzneme, váltópénze az öre. A korona 1873-ban, a Skandináv Monetáris Unió létrehozásával lépett 1:1 arányban a korábbi svéd fizetőeszköz, a riksdaler riksmynt helyébe. A monetáris unió másik alapítója Dánia volt, majd 1875-ben csatlakozott Norvégia is. Az unió első világháborút követő felbomlása után a tagországok megtartották az addigi neveket az immár önálló valutáik számára. A svéd bankjegyek és érmék forgalombahozataláért a Sveriges Riksbank, a svéd nemzeti bank felel.

Az euróval szembeni fenntartások az EU-val szemben általában megfogalmazott ellenérvek és érzések, az eurószkepticizmus jelentős részét alkotják. Az euró bevezetésének általános sikere mellett időnként és helyenként jelentős negatív reakciókat is kiváltott a közvéleményben és szakmai, közgazdász-körökben egyaránt. Ezek az állásfoglalások sokféle tőről fakadtak. A külső ellenvélemények jelentősége volt a kisebb. Néhány – főleg amerikai – közgazdász úgy vélekedett, hogy az euró évek alatt össze fog omlani. A hivatalos amerikai kormányzati álláspont azonban üdvözölte a lépést, tekintet nélkül arra, hogy az euró már középtávon is jelentős konkurense a dollárnak, mint nemzetközi tartalék-valuta és globális elszámoló eszköz.

Az EU-n belüli ellenvélemények is több csoportra oszthatók. Az ellenérzések első és legjelentősebb kiváltó oka a maastrichti kritériumok bevezetése (és az ezzel járó gazdasági megszigorítások) miatti elégedetlenség, a hatalmon lévő kormányok népszerűség-vesztése emiatt, ami különösen Franciaországban volt jelentős. A másik igen elterjedt ellenérzés a nemzeti büszkeség csorbulásából, a saját pénz iránti nosztalgiából fakadt, például Németországban, Hollandiában. Ezekben a gazdaságilag jól teljesítő államokban a saját valuta a nemzeti büszkeség és a gazdasági biztonságérzet fontos eleme volt, amelynek elvesztése aggodalmakat keltett. Ugyanez a tényező Nagy-Britanniában eleve lehetetlenné tette az euró bevezetését, ezért azt közös megegyezéssel eleve el kellett halasztani bizonytalan időre, a hasonlóan különutas Dániával együtt. Svédországban is hasonló vélemények kerültek többségbe a közvéleményben, de a kormányzat bízott abban, hogy idővel meg tudja győzni a lakosságot az euró hasznáról, ezért aláírta szerződést. A 2003-as népszavazás azonban negatív eredménnyel zárult. (Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Eur%C3%B3, 2009.11.22. 14:00)

- 30 -

Több elemző szerint a stockholmi kormány fölöslegesen nehezítette a saját dolgát azzal, hogy népszavazáshoz kötötte a valutacserét, miközben ezt az eurózóna egyetlen országában sem tették meg. Svédország - az eurózónatag Ausztriával és Finnországgal együtt - 1995-ben, már az egységes európai valuta létrehozásáról rendelkező maastrichti szerződés 1993-as hatálybalépése után csatlakozott az EU-hoz. A szerződés 1991-es alkujakor az akkor már uniós tag Nagy-Britannia és Dánia kikötötték, hogy rájuk nem érvényes a közös pénz bevezetésének kötelezettsége, s ez a kikötés az uniós joganyag részévé vált. Svédország azonban már az euró bevezetését minden jövőbeni tagállam számára előíró alapszerződéshez csatlakozott, s csupán a - népszavazással jóváhagyott - csatlakozási szerződésének függelékéhez fűzött egy jogi értelemben érvénytelen, hazai fogyasztásra szóló politikai deklarációt arról, hogy a közös valuta bevezetéséről egy későbbi referendum határoz. 1998-ban, amikor közösségi döntés született arról, hogy a tagországok 1999-től rögzítik egymással szemben valutáik árfolyamát, 11 ország bizonyult alkalmasnak a feltételek teljesítésére, Görögország és Svédország nem, az utóbbi a valutastabilitási kritérium betartásának híján (Nagy-Britanniáról és Dániáról pedig értelemszerűen nem készült formális értékelés). Görögország menet közben ráhajtott, és még elérte a készpénzeuró 2002-es indulását, az Európai Bizottság által Svédországról kétévente kötelezően elkészítendő úgynevezett konvergenciajelentés azonban akkor is azt állapította meg, hogy a négy fő kritérium közül hármat - az infláció, a költségvetési deficit és az államadósság mértékét illetően kényelmesen belefért az előírásokba, a lebegő árfolyamú korona viszont erősebben ingadozott a megengedettnél. Elemzők szerint Brüsszelnek és Stockholmnak az utóbbi években kölcsönös érdeke volt, hogy valami „hibát” találjanak, s ez így lesz a jövőben is, különben jogi élére kellene állítani a politikailag kényes kérdést, hogy ha Svédország alkalmas az eurótagságra, akkor miért halasztgatja szerződéses kötelezettségének teljesítését. (Forrás: http://archivum.hvg.hu/article/200338Folosleges_gyakorlat.aspx, 2009.11.22. 15:00)

- 31 -

A svéd emberek véleményének alakulása az euróbevezetésről (barna=nem, sárga=igen, kék=nem tudja):

x (Forrás: http://www.scb.se/Pages/TableAndChart____89246.aspx) „A svédek elfelejtették, hogy, az EU-ba való 1995–ös belépésünk előtt a svéd gazdaság súlyos recesszióval és hatalmas költségvetési deficittel küzdött. A mai eredmények az azóta követett szigorú költségvetési és monetáris politikának köszönhetőek, és ha ezen az euró-ellenesek lazítani akarnak, akkor épp annak a jóléti államnak a forrásait veszélyeztetik, amit annyira féltenek a közös valutától”- nyilatkozta Stefan Ludgen 2003 szeptemberében, nem sokkal azután hogy a svédek népszavazással nemet mondtak az euró bevezetésére. A miniszterelnök Göran Persson egy sor gazdasági és politikai érvet sorakoztatott fel az euró bevezetése mellett. Azt nyilatkozta, hogy az euró zónából való kimaradás a befektetések külföldre vándorlását, magasabb kamatokat és növekvő munkanélküliséget okozhat. Jóslata beteljesülni látszott, amikor a Volvo bejelentette, hogy az új összeszerelő üzemét Belgiumban építi fel. A nemmel szavazók fő érve, az volt, hogy Svédország mintegy másfél százalékos gazdasági növekedésre számíthatott, míg a közös valutát használó EU-s országok átlagban ennek csak a felére. – Fontos megjegyezni, hogy az átlag mögött különböző nemzeti teljesítmények vannak, mint például Németország vagy éppen Görögország. – Az euró

- 32 -

bevezetését ellenzők igen nagy része az alacsonyabban képzettek, a fizikai munkások és az idősebbek, azaz a már az előzőkben említett magát meggyengíteni nem hagyó munkásosztály soraiból került ki. (Galiné Veres Emma - Svédország gazdasága napjainkban, 2003) A svéd korona TCW indexe:

(Forrás: http://www.klikkbank.hu/valsag/20090306-devizapiac-rekord-melysegben-asved-korona-es-a-torok-lira.html, 2009.11.22. 19:00) Igen eltérő helyzetű országok valutái zuhantak egyformán mostanában, a hol itt, hol ott össztüzet zúdító piaci spekuláció miatt, amelyet a pénzügyi-gazdasági világválságban sorjázó rossz hírek látnak el újabb és újabb munícióval. 2009 márciusában a svéd korona soha nem látott mélységbe gyengült az euróhoz képest (11,7755 euró). Ezt megelőzően a Moody's hitelminősítő úgy vélte, hogy a svéd bankvilág kilátása egészében negatív a rosszabbodó hazai és nemzetközi makrogazdasági kilátások miatt. Az ábrán a svéd korona TCW-indexe látható, ami mutatja a hazai valuta értékét 21 másik európai pénznemmel szemben. Az alap dátum (100) 1992. november 18., a magas index érték (például 2009 elején) azt mutatja, hogy a valuta gyenge.

- 33 -

3.6.2. Adózás: Dánia mellett Svédországban a legnagyobbak az adóterhek a világon. 2003-ban a GDP kb. 53%-kát tették ki. Nemzetközi összehasonlításban a svéd adórendszer sajátossága az alacsony jövedelmek után is felszámított magas jövedelemadó. Ennek a nagyon alacsony adómentes alapösszeg az oka, és az a tény, hogy a jövedelem határadókulcsa (az utolsó egység jövedelemre kivetett adókulcs) körülbelül 58%, amely nemzetközi összehasonlításban alacsony jövedelmi szinten „lép be”. A magas adók következtében gyakran hiányzott az ösztönzés a keményebb munkára. Mindeközben egyre inkább növekszik a veszélye annak, hogy az alacsony jövedelmű keresők egyfajta szegénységcsapda fogságába kerülnek az adók magas együttes marginális hatásai és a rászorultsági vizsgálat alapján kiutalt állami támogatások miatt. Éppen emiatt a legutóbbi kormányzati költségvetések adócsökkentéseket tartalmaztak, főképp az alacsonyabb jövedelmi sávokba tartozó keresők számára. A munkáltatói társadalombiztosítási járulékok 40%-kal növelik a bérek után fizetendő terheket. A kötelező rész a bérek után összesen mintegy 33%, míg a fennmaradó rész a munkavállalókkal kötött kollektív szerződésekben foglalt megállapodások eredménye. Svédországban az egyik legmagasabb az általános forgalmi adó (ÁFA) az OECD országok között. Svédországban a forgalmi adó általános mértéke 25 %. Csökkentett mértékű ÁFA-t vetnek ki az élelmiszerekre, egyes szállodai szolgáltatásokra (12 %). Az újságokra, magazinokra, személyszállításra, kulturális vagy sportesemények belépőire csak 6 %-os ÁFA érvényes. ÁFA mentesek a vényköteles gyógyszerek, az orvosi ellátás és pl. a lakásbérleti díjak. Az adókulcsok többségétől eltérően a vállalkozási nyereségadó viszonylag alacsony, a nyereség 28%-át teszi ki. Az osztalékból származó jövedelem és a vagyon után fizetett adók (korábban) azonban magasabbak, mint a legtöbb országban. A környezetvédelmi és energiaadók általában sokkal magasabbak Svédországban, mint a vele összevethető fejlett ipari országokban. ( A svéd ipar, 2004 http://www.studyinsweden.se/upload/Sweden_se/otherlanguages/factsheets/SI/Swedish_Indus try_AT124a.pdf, 2009. 11.22. 20:00 ) Svédország igen kifinomult adórendszerrel rendelkezik, az adófegyelem igen jó. A társasági adó mértéke 26,3% (2009. jan. 1.-töl), a személyi jövedelemadó jellemzően 25-50%

- 34 -

között van. Nagyon sok lehetőség van az adóalap-, illetve az adócsökkentésre. A jövedelemadót együtt kezelik más jogcímen befizetendő adókkal, ezekre külön szabályok vonatkoznak, mind adózás, mind kedvezmény szempontjából. Az egyéni vagy családi adózás is különböző helyzetet teremt. A jelenlegi svéd kormány több döntést hozott az adóterhek csökkentésére, bizonyos esetekben az adó eltörlésére. Ilyen például a vagyonadó vagy az ingatlanadó, melyet 2008. január 1-vel szüntettek meg, igaz ezt felváltotta egy a helyi önkormányzatok által kivetett ingatlanok után fizetett díj, amelynek mértéke kisebb az ingatlanadónál. (Kozlovszky Zoltán, Svédország, 2009.)

4. Svéd-magyar kapcsolatok:

A svéd –magyar külkereskedelem áruszerkezete (M EUR): KIVITEL 2007 Összesen Élelmiszer, ital, dohány

2008

764,9 739,0

BEHOZATAL

EGYENLEG

2007

2007

940,7

2008

648,7 -175,8

2008 90,3

35,0

34,2

10,7

15,2

24,3

19,0

Nyersanyagok

8,7

5,5

95,4

89,7

-86,7

-84,2

Energiahordozók

0,6

0,3

0,4

0,9

0,2

-0,6

132,4 132,4

247,8

253,4 -115,4 -121,0

Gépek, gépi berendezések 588,2 566,6

586,3

289,6

Feldolgozott termékek

Forrás: KSH

- 35 -

1,9

277,0

Értékváltozás és a forgalom megoszlása 2008-ban (%): INDEX (2008/2007)

MEGOSZLÁS

KIVITEL BEHOZATAL KIVITEL BEHOZATAL Összesen

96,6

69,0

100

100

Élelmiszer, ital, dohány

97,7

141,9

4.6

2.3

Nyersanyagok

63,2

94,4

0.7

13.8

Energiahordozók

52,7

198,2

0.0

0.1

100,1

102,0

17.9

39.1

96,1

49,3

76.7

44.6

Feldolgozott termékek Gépek, gépi berendezések Forrás: KSH

4.1. Svéd-magyar kereskedelem: A svéd statisztikai adatok alapján, a svéd behozatal tekintetében Magyarország - az előző évhez hasonlóan - Svédország 24. legfontosabb partnere volt. Versenytársaink közül e tekintetben Lengyelország (12.) és Csehország (16.) előz meg bennünket. A tendenciákat összevetve, míg a magyar export 6%-os növekedést mutatott, addig a lengyel 20%-kal, a cseh export pedig 16%-kal múlta felül az előző évit. Szlovákia 8%-kal, Románia 5%-kal növelte kivitelét. A svéd kivitel tekintetében jelentős, 41%-os visszaesés következett be, amelynek következtében Magyarország tizenkét helyet visszacsúszva, 2008-ban a 35. helyre került. A visszaesés nagyrészt a JAS Gripen gépek leszállításának 2007-es befejezéséhez köthető. Amennyiben a légijárművek tételsor torzító hatását nem vesszük figyelembe, 4%-os svéd export csökkenést mutatnak a számok. Az EU-27 országok között a svéd importot tekintve Magyarország a 15-ik, míg az exportban a 17-ik helyet foglalta el. Mindkét irányú forgalomban csak Lengyelország és Csehország előzte meg hazánkat a régiónk országai közül. (Kozlovszky Zoltán, Svédország, 2009.)

- 36 -

4.2. Befektetések: Működő tőke-befektetések 2003-2007 (M EUR):

Svéd működőtőke-befektetések Magyarországra Svéd működőtőke-állomány Magyarországon Magyar működőtőke-befektetések Svédországban Magyar működő tőke-állomány Svédországban

2003

2004

2005

2006

2007

113,5

182,3

287,9

104,6

271,4

502,4

690,7

680,1

752,1

585

0,2

0,4

-0,2

0,1

-0,2

-

-

-

-

0,1

Forrás: MNB Számos nagyvállalat Magyarországot tekinti regionális központjának (pl. az Electrolux, mely folyamatos tőkeemeléseket, új beruházásokat hajt végre), az Ericsson és az AstraZeneca Magyarországra hozta oktatási és K+F tevékenységének egy részét is. A svéd cégek elégedettek magyarországi vállalataik működésével, számos esetben ezek a konszernek legnyereségesebb egységei.

Becslések szerint az eddigi magyarországi svéd befektetések értéke összességében 1,31,4 milliárd euróra tehető. A legnagyobb 2006-2007 évi beruházási döntések: a legnagyobb svéd építőipari vállalat, a Skanska budapesti irodaingatlan beruházása (a Skanska 5 éven belül mintegy 300 millió eurót fektet be Magyarországon), a Tetra Pak 2006 eleje óta Budaörsön működő részlege kelet-közép európai regionális központtá nőtte ki magát. Az elmúlt év során a Scania is bővítette értékesítési és szervízhálózatát, Budapesten kívül Szegeden is új kereskedelmi központot hozott létre. A nagy svéd multinacionális cégek javarésze - nagyrészt termelő beruházások révén már a 90´-es évek elejére megtelepedett hazánkban. Őket több közepes vállalat követte, szintén gyártóegységek Magyarországra helyezésével, napjainkra pedig megjelentek a szolgáltató szektor vállalatai, többük vállalati felvásárlások útján. A nagyvállalatok számos kapacitásbővítő beruházást hajtottak végre az elmúlt időszakban, amely azt jelzi, hogy az

- 37 -

anyacégek elégedettek a magyarországi egységeik működésével, gazdálkodásuk továbbra is hozza az elvárt nyereséget. Becslések szerint a magyarországi svéd tőkebefektetési állomány összességében 1,3-1,4 milliárd euróra tehető. (Kozlovszky Zoltán, Svédország, 2009.) Az elmúlt évben kapacitásbővítő beruházásokról döntöttek vagy hajtottak végre olyan cégek, mint pl. a Swedwood, az Atlas Copco, az Ericsson új beruházásokról döntött a Volvo Trucks, a Skanska. A legnagyobb svéd befektetők Magyarországon: ABB Asea Brown Boveri

Energetikai gépgyártás

Akzo Nobel

Festékek, felületkezelő anyagok gyártása

Alfa Laval

Élelmiszeripari gépek gyártása

AstraZeneca

Gyógyszergyártás, K+F

Atlas Copco

Kompresszorok értékesítése és szervizelése

Electrolux

Háztartási gépek gyártás

Ericsson

Telekommunikáció

H&M

Ruházati áruházlánc

IKEA

Bútorgyártás és értékesítés

ITT-Flygt

Szivattyúk szervizelése

Lindab

Építőipari rendszerek gyártása

MTG Metro

Újságkiadás

Nolato

Ipari műanyaggyártás

Scania

Tehergépkocsi szerviz

Skanska

Építőipari kivitelezés, üzemeltetés, ingatlanfejlesztés

SKF

Golyóscsapágy-gyártás és forgalmazás

Stora Enso

Papíripari termékek gyártása és értékesítése

Swedwood

Bútorgyártás

Telia I.C.

Internet szolgáltatás

Tetra-Pak

Csomagolástechnika

Volvo

Tehergépkocsi és autóbusz szerviz

- 38 -

4.3. Magyar szempontból perspektívikus ágazatok, termékcsoportok: A svéd importpiacot, illetve a jelenlegi export struktúrát tekintve mindenképpen szükség lenne az állati és növényi termékek, illetve az élelmiszerek, italok terén előrelépnünk. Az élelmiszerek terén elsősorban a bio- és ökotermékek kivitelét lehetne növelni, erre lehetőséget adhat a magyar termelés bővülése, illetve a svéd fogyasztók ezirányú igényeinek növekedése. A termékcsoport további előnye, hogy a gazdasági válság miatt bekövetkezett ipari termelés visszaesés nem érinti. A svéd statisztikai adatok szerint - a magyar szempontból szóba jöhető - alábbi területeken bővült a svéd import 2008-ban:

-

állati és növényi termékek

-

élelmiszerek, ital, dohány,

-

vegyipari termékek,

-

bútorok, lakberendezési cikkek. Ezeken a területeken tehát van esély a svéd oldalról a magyar kivitel növelésére. A

svéd importpiac rendkívül nyitott, a svéd kereskedelempolitika hagyományosan a szabadkereskedelem mellett tör lándzsát, lehetőség szerint elkerül minden kereskedelmi korlátozást. A lehetőségeknek azonban ez csak az egyik oldala. Mindenképpen szólni kell arról is, hogy a svéd importpiac nyitottsága következtében jelentős verseny elé állítja az ide szállítani kívánó cégeket, ez pedig nem a könnyű érvényesülés irányába hat. Megfelelő ár/minőség aránnyal, a pontos szállításokkal sikeresek lehetnek. A svéd cégek rendszerint nagy fontosságot tulajdonítanak a megbízhatóságnak, régi bevált partnerektől – különösen nem némi vagy vélt árelőnyért – nem válnak meg. (Kozlovszky Zoltán, Svédország, 2009.)

- 39 -

4.4. Magyar szempontból perspektívikus privatizációs, akvizíciós vagy zöldmezős tőkekihelyezési lehetőségek: Svédországot általában vonzó országnak tartják a külföldi közvetlen tőkebefektetések tekintetében, különösen az elmúlt évtized alatt vált egyre több külföldi cég célpontjává. Az addig túlszabályozott befektetési környezetet egy rugalmasabb, egyszerűbb szabályozás váltotta fel, ami lökést adott a külföldi befektetéseknek. A svéd hatóságok olyan intézkedéseket hoztak, melyek egyértelműen a beáramló töke növelését hivatottak volt elősegíteni. Mindez markánsan az Európai Unióhoz történt csatlakozásukat követően rajzolódott ki. A külföldi tulajdonosi arány növekedésével a gazdaságban nagyobb versenyt és versenyképességet, valamint hatékonyság-növekedést értek el. Ennek következtében napjainkban az iparban foglalkoztatottak mintegy 25 %-a külföldi tulajdonban lévő cégeknél áll alkalmazásban. A svéd befektetési környezetet tekintve az átlagosnak mondható társasági adó (2009. január 1.-töl 26,3%), a megfelelően képzett munkaerő, az alacsony infláció, politikai stabilitás, az államháztartás helyzete, mind kedvező a külföldi befektetők szemében. Ezzel szemben negatív tényezőként jelentkezik a rendkívül magas személyi jövedelemadó, a szigorú és rugalmatlan munka-szabályok, a magas munkaerő költség, s az általában magas svéd költségszint. A külföldi tulajdon szabályozása teljesen liberalizált, a tulajdoni hányadot még a pénzügyi szektorban sem korlátozzák, jóllehet a külföldi bankok, biztosítók, stb. fiókvállalatainak alapítása engedélyezéshez kötött. Két területet ki kell emelni, ahol az állami monopólium még megmaradt, így tulajdonképpen

jelenleg

még

zárt

terület

a

külföldi

befektetők

számára:

a

gyógyszerforgalmazás, illetve az alkoholtartalmú italok kiskereskedelmi értékesítése. Hozzá kell tennünk, hogy az előbbi esetében az állami patika hálózat részbeni privatizációja és ezzel a piac megnyitása megkezdődött, és EU nyomásra előrevetítődik a monopolhelyzet feloldásának szükségessége az alkoholforgalmazás terén is. (Kozlovszky Zoltán, Svédország, 2009.)

- 40 -

A külföldi befektetések ösztönzése tekintetében Svédországban az alábbi ágazatok kerültek kiemelt helyre: ¾ Járműipar

¾ Környezetvédelem és megújuló energia

¾ ICT

¾ Life Sciences

¾ Csomagolástechnika

¾ Üzleti szolgáltatások

¾ Pénzügyi szolgáltatások

Fentiek alapján a jelzett ágazatokban működő magyar cégek számára adódik elsősorban lehetőség svédországi befektetésekre. Ki kell hangsúlyoznunk azonban, hogy a svéd gazdaságpolitika nem a közvetlen pénzügyi támogatásokra összpontosít (pl. adóelengedés) befektetés-ösztönző tevékenysége során, hanem közvetett módon, a kedvező befektetési és gazdálkodási környezet, a kiváló infrastruktúra biztosításával vonzza a külföldi befektetőket.

5. Svéd vállalati környezet, üzleti kultúra A Svédországban eltöltött félévem során sikerült megismerkedni a svéd szokásokkal, kultúrával, s az ottani emberek viselkedési normáival. Ezekből már rengeteg dologra lehet következtetni, hogy milyenek a svédek az üzleti életben, hogy állnak hozzá bizonyos

- 41 -

kérdésekhez, s miként reagálnak adott szituációkban. Erről egyébként rengeteg információt is találunk, amik bemutatják a svéd vállalatok jellemzőit, az üzletkötések menetét.

5.1. A svéd emberek: A svéd üzleti partnerek – de általában a svédekre is jellemző, hogy – megbízhatóak, fizetési kötelezettségeiket időben teljesítik. Késedelmes fizetések esetében a késedelmi kamat felszámítása általános módszer. A svéd üzleti életben a legáltalánosabb fizetési mód a 30 napos banki átutalással történő fizetés. Egyes esetekben előfordul a 15 napos határidővel történő átutalás, ritkábban a 90 napos. Az L/C (Letter of Credit) használata igen ritka. A bankgarancia – egyes esetektől eltekintve – sem mondható szokásosnak, hiszen költséges megoldás. Természetes, hogy nem ismert partner esetében nem árt, ha a kötelező kereskedői gondossággal járunk el, s a cégekről hitel- és pénzügyi információkat szerzünk be. A svéd piac igényes, de jól fizető piac, a minőség/ár arány igen fontos tényező mindazon cégek számára, amelyek a svéd piacra akarnak bejutni. Ez következik abból is, hogy a svéd importpiac teljesen nyitott, így elvben könnyű a bekerülés, de egyúttal nagy versenyre kell számítani. A svédek szeretik a megbízható partnereket, nem szokásuk a rövidtávú előnyök miatt addigi jó üzleti kapcsolataiktól megválni. Éppen a megbízhatóság miatt az első piaci lépéseknél szeretik előtérbe helyezni a közvetlen, személyes kapcsolatfelvételt. Terméktől és helyzettől függően szívesen utaznak a partner megismerése céljából akár külföldre is. A piacra jutáshoz – legalábbis a kezdeti időszakban – széles körben alkalmazott módszer az ügynöki vagy viszonteladói kapcsolat létesítése. Számos svéd cég rendelkezik központi beszerzéssel, s ezek az egységek gyakran külföldi, cégcsoport vagy régió szerinti megosztásban, központjaikban találhatók. Egyes áruházláncok – bár rendelkeznek központi beszerzési egységgel – az üzleteiknek szabad kezet adnak a raktárkészletek feltöltése és a nem alapszortiment beszerzése terén.

5.2. Szállítás, címkézés, hirdetés: Svédországban – különösen a napi kereskedelemben - a közúti fuvarozás a legfontosabb mód, a tengeri és a vasúti szállítások „ráhordó” jellegűek. Tekintettel az ország kiterjedésére, a légi szállítás is jelentős, pl. a postai küldemények esetében. A Magyarország-

- 42 -

Svédország közötti nemzetközi szállítmányozásban elsősorban a Masped-Schenker, a DSV (korábban DFDS) és a Waberer’s (volt Hungarocamion) cégek a meghatározóak, de egyre több kisebb szállítmányozó cég is megjelent a szállítási piacon, tevékenységüket az eddigi tapasztalatok szerint kielégítően végzik. A jelzett cégeknek Magyarországon irodáik, illetve közös cégeik vannak. A svédek általánosságban nem írnak elő speciális csomagolási eljárást, a szállítandó árunak meg kell felelnie a nemzetközi előírásoknak mind a szállítmány természetét, mind a környezetre gyakorolt hatását illetően. A veszélyes anyagok szállítására, azok jelzésére a nemzetközi előírások Svédországban is érvényesek (ARD). (Kozlovszky Zoltán, Svédország, 2009.) Svédország nem követeli meg az importtermékek esetén a származási címkézést, ugyanakkor tiltja a helytelen, nem valós feliratozást. A kiskereskedelmi forgalomban viszont az árun fel kell tüntetni a gyártó, csomagoló, az importőr nevét (címét), a termék nettó és bruttó súlyát, a tárolási jellemzőket, az összetevőket, valamint a javasolt fogyaszthatósági határidőt. Ez utóbbit a kiskereskedelmi egységek is szigorúan ellenőrzik, az üzletek a közeli határidős termékeket rendszerint leárazva árusítják, de lejárt határidejű terméket nem árusítanak. A címkéknek svéd nyelvűeknek kell lenniük, abban, hogy előírás szerinti korrekt adatok és megnevezések kerüljenek fel a termékekre, célszerű az importőrtől segítséget kérni. Speciális feliratozási és címkézési előírások vonatkoznak az élelmiszerekre, gyógyszerekre, vegyi anyagokra. (Kozlovszky Zoltán, Svédország, 2009.) A svéd kereskedelmi életben a hirdetések minden típusával találkozhatunk, mind az írott, mind az elektronikus médiákban. A legtöbb kiskereskedelmi üzletnek vagy láncnak is van nyomtatott hirdetési lapja, melyeket közvetlenül a fogyasztókhoz küldenek vagy szállíttatnak ki. A legfontosabbak napilapokban és egyéb újságokban megjelenő hirdetések, a „direct mail”a második legfontosabb média, ezt követik a televízió- és rádióhirdetések. A különféle

újságokban,

magazinokban

történő

megjelentetésre

meg

lehet

bízni

reklámügynökségeket, de lehetőség van közvetlenül is megkeresni az adott médiát, hirdetésünk közlésére.

- 43 -

5.3. Üzleti szokások: Tekintettel arra, hogy a svédek számára rendkívül fontos a külkereskedelem, a kereskedelmi, üzleti szokásaik alapvetően nem különböznek a nemzetközi normáktól, ugyanakkor van néhány olyan szokás vagy társadalmi viselkedési forma, amely eltér az általánosan megszokottaktól. A teljesség igénye nélkül néhány dologra célszerű odafigyelnünk, ha svéd partnerekkel alakítunk ki kapcsolatot: -

Svédországban általános a tegeződés, csak a Királyi Család kivétel ez alól. Részben erre is vezethető vissza, hogy az első találkozás után a partnert már általában a keresztnevén szólítják.

-

Az üzleti életben a pontosság alapvető, ha valami miatt néhány percet késnénk, telefonon adjunk időben jelzést a későbbi érkezésről. Ha netán valami nagyon fontos esemény jönne közbe, úgy már órákkal a találkozó előtt udvariasan jelezzük, hogy halaszthatatlan és kívülálló okok miatt csak később tudnánk érkezni, s felkínálni a lehetőséget a partnernek, hogy esetleg más időpontban kerüljön sor a találkozóra.

-

A svédektől üzleti tárgyalásokat kezdeményezni csak határozott témával lehet. A tárgyalások rendszerint udvariassági kérdésekkel kezdődnek, s rögvest fel is kínálják a kávét (teát) vagy az üdítőt. A kávéhoz rendszerint valamilyen aprósüteményt is adnak.

-

Gondoljunk arra is, hogy a partnernek sűrű a programja, ezért nem szokás a megbeszélés időpontja előtt néhány nappal kérni a találkozót. Arra is ügyelni kell, hogy a svédeknek sokkal több szabad- és ünnepnapjuk van, mint a magyaroknak, az egyes ünnepekhez sok esetben ún. ”kapcsolt nap” is jár. Ez igaz a hatóságoknál történő ügyintézések esetére is.

-

A svéd általános és üzleti mentalitás jelentősen különbözik a magyartól: a svéd rendszer a bizalmon alapul, éppen ezért nem nagyon értik a ”trükköket”, pl. az ”... és ha nem kérek számlát?...” típusú kérdéseket. A fizetési fegyelem jó, csak ritkán fordul elő reklamáció. Az általános fizetési mód a 30 napos átutalás, de esetenként a 15

- 44 -

napos is alkalmazható. A bankgarancia intézményével nem szívesen élnek költséges volta miatt – de ez adódik a ”bizalmi hozzáállásból” is. -

A tárgyalások alkalmával a partnerre mint leendő üzleti kapcsolatra tekintenek, nyilvánvalóan úgy állnak a kérdéshez, hogy a partner is üzletet kíván kötni, ennek megfelelően komoly szándékkal és színvonalas ajánlattal érkezik, ehhez a megfelelő háttérrel rendelkezik. Éppen ezért a bemutatkozás is rövid legyen, de célratörő! Nem kell a cég történelmét részletezni – még ha oly büszkék is lennénk rá, joggal – csak a legszükségesebb momentumokat kell megemlíteni. Az nem igazán különleges a szemükben, hogy ”saját erőből, hitel nélkül” vagy ”nincs az APEH-nél tartozásunk”, stb. De miért is lenne különleges, hiszen abból indulnak ki, hogy komoly partnerrel tárgyalnak.

-

Ha mindenképpen be akarjuk részletesebben mutatni a cég történetét, akkor ezt egy későbbi találkozás során tehetjük meg, de szóba hozhatjuk például egy lazább vacsora alkalmával is. A rendelkezésre álló időt inkább a konkrét üzletre fordítsuk. Különösen igaz ez olyan alkalmakra, amikor egymás utáni üzletemberi találkozókat szerveznek (matchmaking), s legfeljebb 30 perc áll rendelkezésünkre. Ne akarjuk elkápráztatni a svéd partnert a cég adataival 30 slide-on, inkább a termékünk vagy a kínált szolgáltatásunk bemutatására koncentráljunk.

-

Miként azt mi is elvárjuk, hallgassuk végig türelmesen és érdeklődéssel partnerünket, még akkor is, ha előre látjuk, mit szeretne! Ne vágjunk közbe, hogy ”ezt már ismerem”, vagy ”már tíz éve gyártjuk” esetleg ”ennél már sokkal jobbat tudunk ajánlani” – ráérünk ezt megtenni akkor, amikor a partnerünk elmondta azt, amit szükségesnek tartott közölni. Hangsúlyoznom kell, hogy a svédek csendes, közösségi emberek, nem szeretik a kivételezettséget, de a túlzott öndicséretet sem.

-

Az üzleti tárgyalás rendszerint lényegretörő, a végén ismét laza, udvarias. Ha az embernek egy negyedórás témája van, akkor is azzal kell számolni, hogy 1 óránál hamarabb nem fejeződik be a látogatás. Ennél kicsivel hosszabb, ha a cégnek üzeme is van, akkor az üzemlátogatás is velejárója lehet a találkozónak.

(Kozlovszky Zoltán, Svédország, 2009.)

- 45 -

5.4. Meghívások, ajándékok: A svéd üzletemberek ebédre is szívesen hívják meg partnerüket, ez lehet vendéglői, de a cég (esetleg több céggel közös) saját éttermében is. Az ebédhez italt nem szoktak inni (bor, tömény), így ne lepődjünk meg, hogy inkább csak vizet, tejet (igen!) vagy esetleg könnyű sört, azaz ”Lättöl-t” (2,8 %-os) isznak. Ez azért sem meglepő, mivel a szokásos üzletekben csak max. 3,5 %-os erősségű sört vagy cidert lehet vásárolni, a magasabb alkoholtartalmú italokat csak egy speciális üzletláncban árulják. Ebéd- vagy vacsora meghívások alkalmával szokás a „toast”, amely lehetőleg frappáns, de mindenképpen rövid legyen. Az italfogyasztáskor a koccintást igen komoly szertartásként kezelik, a poharakat ugyan nem koccintják össze, helyette a következő “ceremóniát” követik, melyet “skål”-ozásnak hívnak (szkól), s ősi svéd hagyomány. Lényege, hogy valaki hangosan „skål”-t mond, mosolyogva körbenéz, utána egy elképzelt mellény fentről számított második gombja környékére tekintenek, ezután isznak egy kortyot, majd ismét egymás szemeibe néznek, s csak ezután teszik vissza a poharaikat az asztalra. Van személyre szóló „skål” is, ilyenkor a partnert keresztnevén szólítják hangosan, s a folyamat innen már azonos. A személyes „skål”-t néhány percen belül illik viszonozni. A meghívást követően, de egy héten belül, illik felhívni a vendéglátót és csak röviden megköszönni a meghívást, ”Tack för senast” (tak för sénaszt) ”Köszönet a legutóbbiért” jelszóval indítva a beszélgetést. Különösen fontos ez, ha valamire visszatérést ígértünk a partnernek, de ha nem, akkor is lehetőséget ad a folyamatosságra, esetenként a korábban ígértekre is utalhatunk. A tárgyalások alkalmával lehet kisebb ajándékot adni, de a korábbi szinte „kötelező” jelleg már a múlté. Csakúgy, mint karácsonykor, már naptárakat sem nagyon küldenek, mintha kiment volna a divatból. Ugyanakkor, ha küld az ember, azt nagyon megköszönik. Az üzleti ajándék is átalakult, igényes kivitelű tollkészletet, ízléses kis “hungaricum”-ot és csak egy darabot javasolt adni. Így a saját igényességünket, megbízhatóságunkat és komolyságunkat is deklaráljuk egyben, másrészt a partner tényleg megtiszteltetésnek veszi. Ilyen lehet például egy ízlésesen csomagolt magyar minőségi bor, netán egy palack Tokaji Aszú. Pezsgő esetén vigyázzunk arra, hogy még hölgyek esetében is inkább szárazat ajándékozzunk, kínálás esetén lehet kérdezni, hogy édeset vagy szárazat kívánnak. Kisebb bonbonnier, váza, Magyarországot vagy egy régiót, várost bemutató könyv

- 46 -

is szép ajándék lehet. A modern technika következtében ajándékozhatunk ”pen drive-ot” is, melyre a cégünk prezentációját rögzíthetjük, de használhatja a partner a saját céljaira is. Megjegyzendő, hogy ha ilyet adnánk, az legalább 1 GB-os vagy nagyobb legyen (ma már elég olcsón lehet hozzájutni, s a cég logo-ját is fel lehet tüntetni rajta). (Kozlovszky Zoltán, Svédország, 2009.) Svédországban igen nagy kultusza van a lobogónak. A nemzeti lobogó, különféle változatokban és méretekben szinte kivétel nélkül fellelhetők a villák kertjeiben, az intézményekről és középületekről sem hiányoznak. A svéd cégek jelentős részénél három árboc is van a főbejárat előtt, egyiken a svéd lobogó, a másikra a cég saját zászlója kerül fel, míg a harmadikat a vendég/partner nemzeti lobogójának tartják fenn. Így ne csodálkozzunk, ha egy magyar cég látogatása esetén a magyar nemzeti zászló leng a zászlótartó rúdon. E gesztust azért illik észrevenni, s megköszönni a vendéglátóknak. (Kozlovszky Zoltán, Svédország, 2009.)

5.5. Szerződéskötési tanácsok: Mindenekelőtt ki kell hangsúlyozni azt, hogy a svédek megbízható üzleti partnerek, pontosan fizetnek. Talán kissé hosszabb időt vesz igénybe egy-egy megállapodás aláírása, mint más nemzeteknél, viszont ha megkötünk egy szerződést, utána „nyugodtan alhatunk”. Fel kell hívnunk viszont a figyelmet arra, hogy a „kereskedői elővigyázatosság” velük szemben is érvényes. Mindenképpen legyen írásos dokumentum az üzletről. Az alkalmazandó jog tekintetében valószínűleg nem kerülhető el a svéd jog kikötése. Szolgáljon erre például, hogy egy ingatlanbérlés esetén maga a bérleti szerződés egy általános nyomtatvány segítségével történik, amely ugyan két-nyelvű (svéd/angol), de felhívják a figyelmet arra, hogy ez nem minden esetben takarja pontosan ugyanazokat a terminusokat, így mindig a svéd nyelv és értelmezés a mértékadó. Arra viszont törekedjünk, hogy az írott szerződés mindig „harmadik” nyelven, legáltalánosabban angolul íródjon. Ez a tárgyalásokra is érvényes, még ha a svéd nyelvet ismerjük is, nem szabad előnybe hozni a partnert, hogy a saját nyelvén tárgyalunk. Magyar nyelvű szerződést viszont a svédektől ne várjunk el, célszerű a semleges harmadik nyelv, pl. az angol. A svéd gyakorlatban egyébként számtalan szerződés nyomtatványokon alapul, elkerülve így több jogi buktatót. Arra is ügyelni kell,

- 47 -

hogy ha mindkét üzleti félnek van közösségi (EU) adóazonosító száma, akkor a számlázás nettó áron történhet. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a magyar félnek ez költségmegtakarítással jár, hiszen az ÁFÁ-t Magyarországon önbevallással kell befizetni ilyen esetekben. (Kozlovszky Zoltán, Svédország, 2009.)

5.6. Befektetések 5.6.1. A befektetések jellemzői: Svédországot általában vonzó országnak tartják a külföldi közvetlen tőkebefektetések tekintetében, különösen az elmúlt évtized alatt vált egyre több külföldi cég célpontjává. Az addig túlszabályozott befektetési környezetet egy rugalmasabb, egyszerűbb szabályozás váltotta fel, ami lökést adott a külföldi befektetéseknek. A svéd hatóságok olyan intézkedéseket hoztak, melyek egyértelműen a beáramló töke növelését hivatottak volt elősegíteni. Mindez markánsan az Európai Unióhoz történt csatlakozásukat követően rajzolódott ki. A külföldi tulajdonosi arány növekedésével a gazdaságban nagyobb versenyt és versenyképességet, valamint hatékonyság-növekedést értek el. Ennek következtében napjainkban az iparban foglalkoztatottak mintegy 25 %-a külföldi tulajdonban lévő cégeknél áll alkalmazásban. A svéd befektetési környezetet tekintve az átlagosnak mondható társasági adó (2009. január 1.-töl 26,3%), a megfelelően képzett munkaerő, az alacsony infláció, politikai stabilitás, az államháztartás helyzete, mind kedvező a külföldi befektetők szemében. Ezzel szemben negatív tényezőként jelentkezik a rendkívül magas személyi jövedelemadó, a szigorú és rugalmatlan munka-szabályok, a magas munkaerő költség, s az általában magas svéd költségszint. A 2006-ban megválasztott, Mérsékelt Párt vezette kormánykoalíció még inkább gazdaság- és üzletorientált politikát hirdetett meg, mint szociáldemokrata elődje. A gazdasági versenyképesség növelése és a több munkahely teremtése érdekében adócsökkentéseket foganatosítottak, egyes adónemeket pedig eltöröltek. A külföldi tulajdon szabályozása teljesen liberalizált, a tulajdoni hányadot még a pénzügyi szektorban sem korlátozzák, jóllehet a külföldi bankok, biztosítók, stb. fiókvállalatainak alapítása engedélyezéshez kötött. Két területet ki kell emelnünk, ahol az állami monopólium még megmaradt, így tulajdonképpen

jelenleg

még

zárt

terület

- 48 -

a

külföldi

befektetők

számára:

a

gyógyszerforgalmazás, illetve az alkoholtartalmú italok kiskereskedelmi értékesítése. Hozzá kell tennünk, hogy az előbbi esetében az állami patika hálózat részbeni privatizációja és ezzel a piac megnyitása megkezdődött, és EU nyomásra előrevetítődik a monopolhelyzet feloldásának szükségessége az alkoholforgalmazás terén is. A svéd kormány is nyújt bizonyos támogatásokat a befektetések ösztönzése érdekében, de ezek túlnyomó része nem csak a külföldi, hanem a hazai befektetőkre is érvényesek. Az ösztönző rendszer nem közvetlen, azaz általában támogatják az új vállalkozások beindítását – munkahelyeket generálva ezzel – s nem a vissza nem térítendő pénzügyi támogatást preferálják. E helyett a regionális fejlesztési alapoktól, és a Svéd Gazdasági és Regionális Fejlesztési Hivataltól (Tillväxtverket) (korábban NUTEK) vehető fel kedvezményes hitel a vállalkozások beindításához. Egy sor regionális támogatási program is hozzájárul a befektetések ösztönzéséhez, ezek közé tartoznak az új munkahelyek létrehozásával kapcsolatos további kedvezmények, a gyér népesedésű északi területekre koncentrálódó regionális fejlesztési támogatások. A regionális beruházási kedvezmények mellett foglalkoztatási támogatások, szállítási támogatások (a messze északon fekvő térségek esetén) és vállalatfejlesztési kedvezmények is igénybe vehetők. Számos hazai regionális és európai alap (EU-s) mellett a svéd kormány kutatási és fejlesztési támogatási programjai is segítik a vállalkozói kedv erősítését. (Kozlovszky Zoltán, Svédország, 2009.)

5.6.2. Miért érdemes befektetni Svédországban? – 10 érv: 1, Innováció Svédország lenyűgöző múlttal rendelkezik, mint a világ vezető ellátója az innovatív megoldások és termékek terén, a legkülönfélébb ipari ágazatokban, globális szinten. A svéd kultúra nyitott az új ötletek és technológiák irányába. 2, Piac Aki Svédországban fektet be az nemcsak a virágzó hazai, skandináv piacokra nyer hozzáférést, hanem a világ legnagyobb szabadkereskedelmi piacára, az Európai Unióba is, amely 27 tagállamot foglal magába, 500 millió fogyasztóval. Az országot gyakran tekintik úttörőnek az új technológiák elfogadása és új fogyasztói trendek kialakítása terén. Számos

- 49 -

példa van arra, hogy cégek Svédországot használják saját termékeik, szolgáltatásaik tesztelésére. 3, Könnyű üzletkötés Svédország egy jól kiépített nemzetközi üzleti környezettel rendelkezik, amely rendkívül modern, nyitott és üzletbarát. Képzett szakemberek, egyszerűsített üzleti eljárások teszik könnyebbé a működést, az információk nyíltak, gyorsan hozzáférhetők és átláthatók, a vállalatalapítás szintén gyors és egyszerű. Híresek a minőségi helyi tanácsadók, üzleti partnerek. 4, Magas termelékenység Az alulról felfelé irányuló problémamegoldó megközelítés lenyűgöző eredményeket mutat

a

termelékenység

tekintetében.

Svédország

már

régóta

híres

a

magas

termelékenységről, a nagyvonalú munkajogi rendeletek, szabadságok ellenére. 5, Központi fekvés Svédország az észak-európai piaci műveletek gyakorlásának legfontosabb helyszíne. Ez az egyetlen ország, amely 24 órás terjesztést kínál az egész régióba, fejlett forgalmazási és információs infrastruktúra, logisztikai központok jellemzik. 6, Modern munkakörülmények Bővelkedik a magasan képzett munkaerőben, a nők részvételi aránya a munkaerőpiacon kiemelkedő, egy konszenzuson alapuló gazdasági szerkezetátalakítás figyelhető meg. Svédország egy kiváló platform a globalizált világ számára. Az európai átlaghoz képest kedvező demográfia, az idősek magas részvételi aránya, a munkahelyi oktatás, képzés, a hatóságok bevonása a döntéshozatalba mind-mind hozzájárul az innovációhoz, növekedéshez. 7, Kutatás és Fejlesztés Svédország tudományos tevékenysége világszínvonalú. A magas felsőoktatási befektetések, alapkutatás támogatása, szakképzett munkaerő létrehozása hozzájárult a vezető szerep kialakításhoz Európában. Az egyetemek és kutatóintézetek szoros kapcsolata, a magánszektor nagyfokú részvétele jellemzi, a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek nagy hányadát multinacionális cégek végzik, nem az állami szektor. - 50 -

8, Első osztályú infrastruktúra Svédország infrastruktúrája felülmúlja bármely más európai országét. Kiterjedt állami beruházások biztosítják a megfelelő országos úthálózat, vasútvonalak, vízi utak, kikötők, repterek kiépítését, fejlesztését. A kihívást jelentő időjárás (forró nyár, sarkvidéki hideg) elősegítette a minőségi és megbízható építőipar kialakítását, távközlés, szállítás színvonalának emelését, valamint növeli Svédország versenyképességét a nemzetközi piacokon az infrastrukturális projektekre. 9, Vonzó társasági adó Svédország az egyik legversenyképesebb terület Európában, ami a vállalatok adóztatását illeti, amit nemzetközi kutatások, felmérések is alátámasztanak. A svéd társasági adó emellett átlátható, és egyszerű az információk megközelítése. A széleskörű on-line szolgáltatások csökkentik a költségeket és a befektetett időt. 10, Életszínvonal Aki Svédországban él és dolgozik, az tagja lehet egy jól működő társadalomnak, egy dinamikus környezetben. Az egészségügyi ellátás, oktatás, lakhatási körülmények színvonala kiváló. Svédországban megtalálhatjuk a harmóniát a karrier és a családi élet között, a szabadidő és munka egyensúlyát, a svédek régóta híresek a környezetvédelem területén végzett közösségi munkáról, tudatos gondolkodásról, csökkentett levegő- és vízszennyezésről. (Forrás: http://www.isa.se/Global/Advantage-Sweden/10-reasons/, 2009.11.28. 9:00)

6. Híres svéd multinacionális vállalatok és a környezetvédelem 6.1. Ericsson 6.1.1. A cég bemutatása: Az Ericsson a világ vezető szállítója a távközlési hálózatüzemeltetők részére szánt technológia és szolgáltatások terén. A 2G és 3G mobiltechnológiák területén piacvezető Ericsson olyan kommunikációs szolgáltatásokat kínál, és olyan hálózatokat menedzsel, amelyek

összesen

több

mint

185

millió

előfizetőt

szolgálnak

ki.

A

vállalat

termékválasztékának része a mobil és vezetékes hálózati infrastruktúra, valamint

- 51 -

hálózatüzemeltetőknek, vállalatoknak és fejlesztőknek kínált szélessávú és multimédiás megoldások. A Sony Ericsson vegyes vállalat a fogyasztók számára funkciógazdag személyes mobileszközöket kínál. Az Ericsson az innováció, a technológia és a fenntartható üzleti megoldások révén egyre közelebb kerül a „kommunikáció mindenkinek” jövőképe megvalósításához. A 175 országban dolgozó több mint 70 ezer alkalmazott 2007-ben 27,9 milliárd dollár (189 milliárd svéd korona) bevételt termelt. Az 1876-ban alapított, stockholmi székhelyű Ericsson részvényeit a stockholmi és a NASDAQ értéktőzsdéken jegyzik.

Az első Budapesten alapított Ericsson-érdekeltség már 1911-ben bebizonyította, hogy az Ericsson védjegy magyar terméket is jelenthet. Igaz, az első magyar Ericsson-vállalat a harmincas évekre kivonult az országból. 1968-tól közel húsz éven keresztül több mint 1 millió vonalkapacitásnak megfelelő elektromechanikus cross-bar központot gyártott a BHG egy Ericsson-licencmegállapodás keretében, amelynek mintegy fele exportra került.

1991-ben új korszak kezdődött: létrejött az Ericsson magyarországi leányvállalata, az Ericsson Technika Kft. A rohamosan fejlődő vállalat a magyar távközlési piac meghatározó tényezőjévé vált. Alkalmazottainak száma mára több mint 1.000 főre növekedett. Az Ericsson Magyarország az ország egyik legnagyobb telekommunikációs és informatikai kutatással, szoftverfejlesztéssel foglalkozó vállalata. A magyarországi Ericsson tevékenységében példaértékű az oktatás–alapkutatás–alkalmazott kutatás–ipari megvalósítás láncolata. Az Ericsson Magyarország kutatási-fejlesztési részlege az Ericsson kutatási világhálózatának tagjaként működik. 550 fiatal, tehetséges mérnöknek, kutatónak és szoftverfejlesztőnek ad munkát, perspektívát és versenyképes jövedelmet. A tudás és a kompetencia együttes jelenléte arra ösztönözte az Ericsson Magyarországot, hogy szoros kapcsolatot alakítson ki egyetemekkel, oktatási központokkal. Az együttműködés részeként a vállalat mintegy 90 PhD diáknak ad kutatási munkát a telekommunikáció különböző területein. A hazai modern távközlési infrastruktúra alapjai az Ericsson szakembereinek jelentős részvételével jöttek létre. A munka ezzel nem fejeződött be. A fölhalmozott tudás és tapasztalat a Budapesten 2004-ben létrehozott ún. Globális Szolgáltató Központ keretében gyümölcsöztethető. A központ jelenlegi létszáma 250 fő. E szervezet a világ számos

- 52 -

országában vesz részt a távközlő rendszerek fejlesztésében, kiszolgálásában, projektek megvalósításában, tervezésében, szerelésében, tesztelésében és a rendszertámogatásban. (Az Ericsson cég magyar honlapja http://www.ericsson.com/hu/ericsson/company/index.shtml, 2009.11.30. 8:00)

6.1.2. Környezettudatosság: Az Ericsson Magyarország olyan kiváló környezeti teljesítményű termékek és szolgáltatások fejlesztésével, előállításával és értékesítésével járul hozzá a fenntartható fejlődéshez, amelyek megteremtik megrendelőik számára a lehetőséget, hogy saját üzleti tevékenységük során a lehető legalacsonyabb szinten tartsák a környezeti terhelést. Olyan szintű oktatásban részesítik alkalmazottaikat a környezeti kérdésekkel kapcsolatban, amely kellő alapot nyújt ahhoz, hogy a környezeti szemlélet mindennapi munkájuk szerves részévé, a folyamatos fejlődés és a környezeti teljesítmény javításának fő hajtóerejévé váljon. Törekszenek az életciklus-elemzés szemlélet elsajátítására annak érdekében, hogy a lényeges

környezeti

hatások

meghatározását,

valamint

folyamataik,

termékeik

és

szolgáltatásaik környezeti teljesítményét ilyen szemlélettel értékelhessék. Teljesítik a környezet védelmére vonatkozó jogi és egyéb előírásokat, külön gondot fordítanak munkavállalóik egészségének megőrzésére, különös tekintettel a meghatározó mértékben megjelenő számítógépes munkahelyekre. Környezetszempontú tervezési és beruházási eljárásokat használnak új, javított környezetvédelmi teljesítményű folyamataik, termékeik és szolgáltatásaik bevezetésére. Beszállítóik

kiválasztásánál

és

értékelésénél

figyelembe

veszik

környezeti

teljesítményüket és szorgalmazzák azok folyamatos javítását. Aktív kommunikációs munkával ismertetik meg termékeik környezeti hatásait és a környezetvédelmi tevékenységük eredményét

valamennyi

érintettel

a

vállalaton

belül

és

kívül

egyaránt.

Kiváló

környezetközpontú irányítási rendszert hoznak létre, fenntartják, és folyamatosan fejlesztik, megerősítve egyúttal piaci pozíciójukat is. ( http://www.ericsson.com/hu/ericsson/about/environment.shtml, 2009.11.30. 8:30)

- 53 -

6.2. Tetra Pak 6.2.1. A cég bemutatása: A Tetra Pak az 1950-es években Svédországban kezdte meg tevékenységét, mint az első folyékony tejet csomagoló vállalat. Azóta a világ egyik legnagyobb csomagolási rendszer szállítójává vált tej, gyümölcslé és gyümölcsital, illetve számos más élelmiszer területén. A svéd alapítású cég 1989-ben alapított Magyarországon vállalatot Tetra Pak Hungária Rt. néven. 1991-ben kezdte meg terjeszkedését a folyékony élelmiszerek feldolgozása, az üzemtervezés és a sajtfeldolgozó berendezések gyártása felé. Ma a Tetra Pak az egyetlen olyan nemzetközi nagyvállalat a világon, amely képes integrált feldolgozó-, csomagoló-, és elosztó gépsorokat és üzemi megoldásokat kínálni az élelmiszer-feldolgozásban. Ez azt jelenti, hogy a Tetra Pak vevői annak előnyét élvezhetik, hogy több termékre használható megoldásokat kaphatnak egyetlen forrásból, az ehhez szükséges gépi berendezésekkel együtt minden

munkafázisra.

(http://markets.tetrapak.com/hungary/content/frset_main.asp?,

2009.11.30. 10:00)

6.2.2. Mottó – „megőrzi, ami jó” Erőteljes mottó, amely nem csak a vevők felé hordoz üzenetet, hanem az értékesítési láncon keresztül is lehetővé teszi a Tetra Pak globális pozicionálását ez a kizárólagos mottó. A "megőrzi" azt jelenti, hogy megvédi, biztonságban tartja, védi és gondoskodik arról, ami benne van. Ez az aktív szó egyben jövőképük kiterjesztése is. A "jó" megfelelő minőséget, teljesértékűséget, jótékony hatást és kellemességet jelent, pozitív szó. Választási lehetőséget és biztonságot kínál a vevőknek. Mivel termékeiket túlnyomórészt megújuló és újrahasznosítható anyagokból készítik, meggyőződésük, hogy a környezet szempontjából is kedvező megoldásokat tudnak nyújtani az áruk csomagolásával összefüggő problémákra. Az évek során elért sikerek alapja az innováció és a kreatív termékfejlesztés, melynek célja az ügyfelek igényeinek kielégítése. Hűek a mottójukhoz, azaz „megőrzik, ami jó”, és ez nem csupán a csomagolóanyagaikba töltött termékekre igaz, hanem arra is, hogy honnan származnak és felhasználás után hová kerülnek a csomagolást alkotó anyagok. (http://markets.tetrapak.com/hungary/content/frset_main.asp?, 2009.11.30. 10:30)

- 54 -

6.2.3. Környezetvédelem: A Tetra Pak-nál azon dolgoznak, hogy a környezetre a lehető legkisebb kedvezőtlen hatást gyakorolják. Ez náluk azoknak az energia- és anyagáramoknak a csökkentését jelenti, amelyek hozzájárulhatnak a Földön kialakult egyensúlyi folyamatok megbontásához. Ennek érdekében igyekszenek a piaci körforgásból az elhasznált csomagolóanyagot visszanyerni, 1999-ben több, mint ezer tonnányi hulladék újrahasznosítását oldották meg a Dunapack Papíripari Vállalatnál. Itt egy foszlatógépben elválasztják a farostokat a polietilén- és alumíniumrétegektől. Az így visszanyert rostanyagból újra papír készül. Jelenleg fejlesztés alatt van az alumínium és polietilén komponensek újrahasznosításának kidolgozása. A Tetra Pak csomagolásainak környezeti hatásait világszerte vizsgálták életciklus elemzéseken keresztül, és a legújabb vizsgálatok alapján a hasonló funkciót ellátó csomagolóanyagokhoz képest kedvezőbbnek találták. Az energiahatékonyság a környezetvédelem egyik központi kérdése. Energiát takarítanak meg azzal is, hogy a Tetra Brik doboz 90 napig hűtés nélkül is megőrzi az áru frissességét, így a szállításhoz sem kellenek a többletenergiát fogyasztó hűtőkamionok. A csomagolások kis súlya és halmozhatósága folytán pedig minden teherautó jóval nagyobb mennyiségű árut képes elszállítani, mint más csomagolóanyagok esetében. Ez azt jelenti, hogy a Tetra Pak csomagolóanyagokba csomagolt termékek elosztásának járulékos környezeti hatásai is kedvezőek. A Tetra Pak alapelve, hogy a jó csomagolóanyag többet takarít meg, mint amennyibe kerül. Ez nem csak gazdasági értelemben, hanem társadalmi értelemben is igaz kell, hogy legyen. Ezért szállítóik számára is komoly környezetvédelmi előírásaik vannak. Ennek eredményképpen, a náluk felhasznált papírnak alacsony a klórtartalma, a polietilén nem tartalmaz adalékot, a nyomdafesték pedig nehéz fémeket. A Tetra Pak 2005-ben elindította következő, 5 évre szóló klímakímélő programját, melynek célja, hogy abszolút értékben 10%-kal csökkentse gyárai globális CO2 kibocsátását. Mindezt

zöldenergia

forrásként

történő

felhasználásával,

valamint

további

energiatakarékossági intézkedésekkel kívánja elérni. 2006-ban a Tetra Pak abszolút értékben 4

százalékkal

csökkentette

széndioxid-kibocsátását,

és

6,6

százalékkal

javította

energiahatékonyságát (egy előállított standard csomagolásra vetítve). A Tetra Pak szoros partneri kapcsolatra lépett a Természetvédelmi Világalappal (WWF®), belépve ezzel a WWF klímaváltozás elleni „Climate Savers” (azaz klíma megőrző) programját támogató 12 nagyvállalat közé. (http://markets.tetrapak.com/hungary/content/frset_main.asp?, 2009.11.30.)

- 55 -

Jövőkép: Céljuk, hogy az élelmiszereket biztonságossá és hozzáférhetővé tegyék mindenhol.

Küldetés: Partnereikkel együtt azon dolgoznak, hogy elismerten a legjobb minőségű feldolgozási és csomagolási megoldásokat kínálják ügyfeleik számára. Elkötelezték magukat az újítások, a fogyasztói igények kielégítése és a beszállítókkal való jó kapcsolat kialakítása mellett, hogy termékeiket bármikor, bárhol alkalmazni lehessen, ahol élelmiszerre van szükség. Meg vannak győződve az iparágazatban betöltött felelősségteljes vezető szerepükről, és arról, hogy jövedelmező termelés és növekedés csak a környezettel és a társadalommal való harmóniából származhat. (

Forrás:

http://markets.tetrapak.com/hungary/content/frset_main.asp?navid=182&,

2009.11.30. 10:00)

6.3. Volvo 6.3.1. A cég rövid bemutatása: A Volvo Car Corporation az autóipar egyik legmasszívabb márkája, világelső újítások hosszú és büszkeségre okot adó sorozatával. A vállalatot a svédországi Göteborgban alapította Gustaf Larson és Assar Gabrielsson. Az első autó 1927. április 14-én hagyta el a gyárat. A neve ÖV4 (Jakob) volt. 1999 óta a Volvo Car Corporation 100%-ban a Ford Motor Company tulajdonában áll. A „Volvo” név a Volvo Trademark Holding AB tulajdona, ennek közös tulajdonosa a Volvo Car Corporation és a vállalat korábbi tulajdonosa, az AB Volvo.

6.3.2. Környezetvédelem: A Volvo Cars „DRIVe – cél a zéró kibocsátás” stratégiája szerint olyan autók fejlesztését tűzte ki célként, amelyek egyáltalán nem bocsátanak ki a környezetre káros anyagokat és széndioxidot. A vállalat folyamatosan dolgozik e jövőkép elérésén. A Volvo 2009-ben például

hét

kiemelkedően

hatékony,

nagyon

alacsony

CO2-kibocsátású

dízelmotoros modellt mutatott be. A vállalat ambiciózus elektromosautó-projektje pedig

- 56 -

2012-re ígéri a hálózatról tölthető hibridjárművek megjelenését az utakon. Egy olyan időszakban, amikor az autóiparra talán minden eddiginél nagyobb nyomás nehezedik, a kimagasló kreativitás és a céltudatosság kombinációja segíti az egyre hatékonyabb autók kifejlesztését és a fosszilis tüzelőanyagok elkerülhetetlen kiváltását. Ez így van a Volvónál is. A vállalat továbbra is a fejlett zöld technológiák továbbfejlesztésére koncentrál. A Volvo a tervek szerint 2006 és 2014 között 15 milliárd svéd koronát fektet be kutatási és fejlesztési projektekbe,

amelyek

célja

az

autók

üzemanyag-fogyasztásának

és

károsanyag-

kibocsátásának csökkentése. „Már most számos kiemelkedően alacsony CO2-kibocsátású modellel rendelkezünk. A célunk, hogy 2020-ra a típusaink átlagos CO2-kibocsátása mindössze 90-100 gramm legyen kilométerenként, és ezzel környezetvédelmi szempontból piacvezetőkké váljunk. Az elektromos autók fejlesztése meghatározó lépés a CO2-kibocsátás jelentős csökkentéséhez vezető úton” – mondta Paul Gustavsson, a Volvo Cars elektromos hajtásláncok fejlesztéséért felelős részlegének vezetője. A Volvo már 1970 óta elkötelezett a környezetvédelem iránt, amit a termék teljes életciklusa alatt szem előtt tart – a tervezéstől a gyártáson, termelésen, használaton és szervizelésen át egészen az újrahasznosításig. A fő fejlesztési irány a hatékony energia- és erőforrás-kihasználás, a károsanyag-kibocsátás csökkentése és az antiallergén belterek kialakítása. 2008-ban mutatkozott be a DRIVe embléma, amely a Volvo Cars környezetbarátabb autók fejlesztése iránti elkötelezettségét jelzi. Az új embléma jól mutatja, hogy a vállalat eltökélt a fenntartható mobilitás és a zéró károsanyag-kibocsátás mellett, ugyanakkor a folyamatos fejlődés ígéretét is magában hordozza. „A Volvónál mi nem gondoljuk azt, hogy létezik egy egyértelmű, a fenntartható mobilitás irányába vezető út. Először is, a helyi előrejelzések a bioüzemanyagokkal és a használatukhoz szükséges infrastruktúrával kapcsolatban nagymértékben eltérnek. Másodszor, folyamatosan izgalmas, új technológiai eredmények születnek például az elektromos hajtások területén, amelyek átformálják az addigi erőviszonyokat” – fejtette ki Magnus Jonsson, a Volvo Cars kutatási és fejlesztési részlegének alelnöke. „Éppen ezért mi egy nyílt és proaktív megközelítést választottunk: egyszerre több lehetséges utat és technológiát is kipróbálunk annak érdekében, hogy

gyorsan

és

költséghatékonyan

a

piacra

juttathassuk

a

lehető

legkevésbé

környezetkárosító modelleket” – magyarázta Magnus Jonsson. A Volvo három fő irányt követ modelljei környezetbarátabbá tétele érdekében: a hatékonyság növelését, a megújuló forrásból származó üzemanyagok használatát és az

- 57 -

elektromos hajtásláncok alkalmazását. E három megközelítés az elkövetkező évtizedekben együtt fog létezni, és egymás közötti fontossági sorrendjük folyamatosan változik majd. A cél azonban közös: az üzemanyag-fogyasztás és a károsanyag-kibocsátás csökkentése a hatóságok, a vásárlók és a környezet által elvárt szintre. Rövid távon a hangsúly az olyan meglévő technológiai megoldások hatékonyságának növelésén van, amelyek számos, akár dízel-, akár benzinmotorral szerelt modellben használhatók. Ezzel párhuzamosan egyre jelentősebb mértékben kell használni a megújuló forrásokból származó üzemanyagokat, amint szélesebb körben elérhetővé válnak. A Volvo miközben folyamatosan fejleszti belsőégésű motorjai hatékonyságát, egyidejűleg olyan hálózatról tölthető hibrid járművek bemutatását is tervezi, amelyeket villanymotorok és gazdaságos működésű, akár második generációs bioüzemanyagokkal, például szintetikus gázolajjal üzemelő belsőégésű motorok közösen hajtanak. A következő lépést azok az autók jelentik majd egyes vásárlói rétegek számára, amelyeket kizárólag villanymotorok hajtanak, és szinte zéró CO2-kibocsátást tesznek lehetővé. A Volvo DRIVe modellcsaládjába kiemelkedően alacsony fogyasztású dízelmotoros modellek tartoznak, amelyeket először 2008. október elején ismerhetett meg a világ a párizsi nemzetközi autószalonon. A Volvo C30, S40 és V50 modellek különlegesen takarékos motorokkal szerelt változatai mutatkoztak be ekkor. A genfi autószalon 2009. márciusi megnyitójára a technológiát sikerült még tovább finomítani, és hozzáigazítani a vállalat nagyobb modelljeihez. A DRIVe modellek mindegyike kategóriája legjobbjának számít üzemanyag-fogyasztás és CO2-kibocsátás szempontjából. A Volvo Cars úgy gondolja, hogy rövid távon a teljes modellpaletta széndioxid-kibocsátását úgy lehet a leghatékonyabban csökkenteni, ha a benzin- és dízelmotorjai fogyasztását csökkenti. Ennek oka elsősorban az, hogy nagyobb megtakarítással jár, ha a nagy darabszámban eladott autók károsanyagkibocsátását sikerül egy kicsivel csökkenteni, mintha néhány kis darabszámú autóét nagymértékben. Az elkövetkező években minden modellhez elérhetőek lesznek a valóban nagyon

takarékos,

start/stop

technológiával

is

felszerelt

dízelmotorok.

(Forrás:

http://www.hirado.hu/Hirek/2009/10/07/05/Volvo_DRIVe__cel_a_zero_kibocsatas.aspx, 2009.11.30. 14:00)

Jövőkép: Nehéz erre válaszolni, ám a Volvo Car Corporation jövőképe, azaz a balesetmentes közlekedési környezet megvalósítása során a vállalat célkitűzése, hogy 2020-ra senki ne - 58 -

veszítse életét vagy sérüljön meg új Volvo modellekben. A közlekedésbiztonság területének egyik vezető vállalataként a Volvo nem nyugodhat bele abba, hogy emberek azért sérülnek vagy halnak meg, mert az egyik pontból a másik pontba szerettek volna eljutni. Az utóbbi években a biztonságról a megelőzésre irányult a figyelem, és továbbra is folyamatos a fejlődés. A Volvo legújabb modelljeiben működő új technológiák – például a Collision Warning with Auto Brake (ütközésre figyelmeztető rendszer automatikus fékezéssel) és a City Safety koccanásgátló rendszer – figyelmeztetik és segítik a vezetőt a nehéz közlekedési helyzetekben a baleset elkerülése vagy a következmények csökkentése érdekében. A vállalat statisztikái azt mutatják, hogy az egyre fejlettebb biztonsági megoldásoknak köszönhetően a súlyos sérülések számát az 1960-as évek óta körülbelül 50 százalékkal sikerült csökkenteni. (Forrás: http://www.volvocars.com/hu/top/community/heritage/pages/history.aspx?itemid=3, 2009.11.30. 16:00)

7. Mélyinterjúk vállalati vezetőkkel: Szakdolgozatom ezen részében szeretném bemutatni, hogy vélekednek különböző vállalatok vezető beosztású alkalmazottai a svéd vállalati környezetről. Milyen előnyökkel, illetve hátrányokkal jár? Mennyire könnyű a kis cégek helyzete? Mennyire van jelen diszkrimináció a svéd vállalati környezetben? Az interjúk alanyának egy svéd és egy német tulajdonban lévő kisvállalkozás vezetőjét kértem fel, akik készséggel segítettek, s őszintén kifejtették véleményüket. Először bemutatom a feltett kérdéseimet, amik nem teljesen egyeztek meg mindkét esetben, mivel két különböző nemzetiségű vállalat, az egyik hazai, a másik pedig külföldi környezetben tevékenykedik. Majd esszé formájában összefoglalom, valamint elemzem az azokra kapott válaszokat egyenként.

7.1. Kérdések: ¾ Mi a cég profilja? ¾ Mekkora a cég (alaptőke, éves forgalom, alkalmazottak száma)? ¾ Mikor alakult a vállalat? ¾ Hány éve terjeszkedik külföldre? Hány éve van jelen Svédországban? ¾ Miért épp Svédországba terjeszkedett a cég?

- 59 -

¾ Mi a véleménye a svéd vállalati rendszerről? ¾ Mennyiben tér el a svéd vállalati kultúra más országétól, s ez másfajta szervezeti struktúrát igényel-e? ¾ Mennyiben nehezíti/könnyíti meg a svéd kormány a külföldi, illetve hazai vállalatok helyzetét? ¾ Mi a véleménye a svéd adórendszerről s egyéb, vállalatokat érintő intézkedésekről? ¾ Kik az alkalmazottai? Mennyire sikerül nekik beilleszkedni a cég rendszerébe, struktúrájába? ¾ Kik a vállalat célcsoportjai? ¾ Mennyiben tér el a svéd vevői környezet a más országétól? ¾ Hol nagyobb a kereslete/forgalma a cégnek, otthon vagy Svédországban? ¾ Milyen típusú marketingtevékenységet folytat? ¾ Ez eltér-e a máshol megszokottól? ¾ Hol élesebb a konkurencia? Svédországban milyen eszközei vannak a vetélytárs legyőzésére? ¾ Mi a véleménye a svéd-német kapcsolatrendszerről a kereskedelemben?

7.2. Egy svéd kisvállalkozás helyzete, válaszok és elemzés: Első interjúm alanya rendkívül segítőkész volt, s megosztotta velem cége adatait, helyzetét, valamint saját véleményét. Egy svéd, barkácsárut forgalmazó kisvállalkozás vezetőjével sikerült egy kötetlen beszélgetést folytatnom, s az, hogy személyesen is ismertem, megkönnyítette helyzetemet. A cég profilja tehát, hogy barkácsárut, különböző kertészeti cikkeket, lakásfelújításhoz szükséges termékeket ad el Svédországban. A vállalkozást a ’90-es évek közepén alapították, s kevés alkalmazottja van, mindössze 12 embert foglalkoztat jelenleg. A vállalkozás éves nettó árbevétele 200 millió Forint körül mozog. Mivel kisvállalkozásról beszélünk, amely tulajdonképpen egy család kezében van, a külföldre való terjeszkedés gondolata egyelőre irreálisnak tűnik, de persze nem kizárható.

- 60 -

Interjúalanyomnak a svéd vállalati környezetről az a véleménye, hogy stabil, erős lábakon áll. Svédországban sokan vállalkoznak. Erős szervezetek vannak, melyek védik a jogaikat, s az állam is megpróbálja támogatni őket, különböző intézkedéseket hoznak az érdekükben. Ugyanakkor magasak a terhek is. Svédországban nem kevés adót kell fizetni az embereknek, vállalkozásoknak, magasak a bérleti díjak, s rendkívül drágák az egyéb költségek, beszerzésre fordított kiadások magasak. Az alkalmazottak egy része a tulajdonos családjából kerül ki, így nekik nem okoz gondot beilleszkedni a vállalat rendszerébe, de a többi dolgozó is könnyen megtanulta a cégen belüli szabályokat, feladatkörét, ami nem jár bonyodalmakkal, főleg, hogy mindenki egytől egyig svéd. A régebben itt dolgozók segítik az újakat, s egy kiváló csapatként tudnak együtt dolgozni, kiegészítik egymást, s a szabadságok sem okoznak problémát. A vállalat célcsoportját képezik az effajta eszközöket kereső kisvállalkozások, s normál magánszemélyek. Mint azt az interjúból megtudtam, Svédországban rendkívül erős a verseny, sok a konkurens vállalat, s külföldről is egyre több céggel kell megküzdeniük. A svéd állam a külföldről érkező beruházásokat is segíti, így nem részesülnek különleges bánásmódban a hazai vállalkozások, nem nagyon találkozni efféle diszkriminációval. Így a kisebb cégek helyzete elég nehéz a globális multikkal szemben, ezért specializálódniuk kell, csak bizonyos rétegekre számíthatnak, s csak szűk termékskálán mozoghatnak. Megpróbálnak sikeres marketing tevékenységet folytatni, újsághirdetések, szórólapok, internetes elérhetőség. Céljuk a megbízható üzleti tevékenység, hogy a vásárlók érezzék, s tapasztalják a szeretetet, magas minőséget, segítőkészséget. A konkurencia kiiktatására más módszerek nem nagyon vannak, mivel a törvény szigorúan tilt minden illegális, más cégekre sértő, bemocskoló, negatív színben feltüntető tevékenységet, amely magatartás egyébként is távol áll a svéd emberektől. Tehát az interjúból is kiderül, hogy a svéd vállalkozások helyzete sem könnyű, magas terhek nehezítik a helyzetüket, s így nehezebb felvenni a versenyt a hatalmas tőkével rendelkező multinacionális vállalatokkal, akik a svéd gazdaságban is jelentős erővel bírnak. Ennek ellenére nem reménytelen a helyzet, s egy kisvállalkozás is lehet sikeres, a svéd vevői piac stabil, az emberek megfelelő jövedelemmel rendelkeznek, így a fogyasztásuk is számottevő.

- 61 -

7.3. Egy külföldi kisvállalkozás helyzete Svédországban, válaszok és elemzés: Második interjúalanyom egy német középvállalkozás vezető beosztású alkalmazottja. A cég szállítmányozással foglalkozik, jelenleg 150 főt alkalmaznak, több irodával rendelkezik Németországban és Svédországban egyaránt. Az éves árbevétel kb. 50 millió euróra tehető. A vállalkozás a ’80-as évek végén alakult, s 10 éve van jelen Svédországban, az EU csatlakozás után terjeszkedtek. Hogy miért Svédországba? Egyrészt a nyilvánvaló közelség miatt, másrészt Svédország Skandinávia közepén terül el, s hatalmas piacot jelent a befektetők számára. Fizetőképes kereslet, stabil vevők, megbízók jellemzik. A német és svéd kultúra, mentalitás sok mindenben megegyezik, s ez is könnyítette a beilleszkedést, megtelepedést. Az interjúalanyom is felhívta a figyelmemet a fejlett infrastruktúrára, gazdasági, politikai berendeződésre, ami Svédországot évtizedek óta jellemzi. Svédország nyitott ország, az állam megpróbálja ösztönözni a külföldi cégek beáramlását, így teremtve újabb munkahelyet az állampolgárok számára. Megpróbálják könnyíteni a kis- és középvállalkozások hátrányos helyzetét, egyszerűsített adózás, átláthatóság, bürokratikus elemek kiiktatása fontos eszköze a sikernek. Ugyanakkor nem könnyű a külföldi cégek helyzete, szigorú előírások védik az alkalmazottakat, erős szakszervezetek igyekeznek jogaikat betarttatni. Fejlett szociális juttatások, magas bérek, magas költségek, bérleti díjak nehezítik a cégek helyzetét. De cserébe magasan képzett, nyelveket beszélő, megbízható munkaerőt kapnak. Az alkalmazottak nemzetisége egyébként vegyes a cégnél, így természetes, hogy előfordulnak ebből adódó problémák, félreértések, mivel esetleg más rendszerhez, eljáráshoz szoktak. Ezek azért koránt sem kiküszöbölhetetlen nehézségek, s ugyanakkor a vegyes összetétel (ami azért többségében svéd) teszi sokszínűvé a céget, kiszélesíti a látókört. A cég partnerei főként fuvaroztatni szándékozó vállalkozások, akikkel már sok éves kapcsolatban állnak, s célcsoportjukat is hasonló vállalatok képezik, de egyéb megbízásokat is vállalnak. Németországban a cég kiterjedtebb kapcsolatrendszerrel bír, nagyobb kapacitás áll ott rendelkezésére, s talán valamivel népszerűbb náluk ez az iparág, így nem meglepő, hogy forgalmuk nagy részét hazai környezetben bonyolítják, de természetesen a séd sem

- 62 -

elhanyagolható. Svédországban is éles a konkurencia, de a tisztességes versenyre törekszik a cég, költségek, kiadások leszorítására, a minőség állandó javítására, megbízhatóság, pontosság fenntartására. A svéd piac rendkívül modern, nagyjából hasonló marketing tevékenységet igényel, mint a német, a szabályok is hasonlóak. A svéd-német kereskedelmi kapcsolatok rendkívül jelentősek, Svédország számára elsőszámú partner Németország. A válság azonban Svédországot is mélyen érintette, munkahelyek szűntek meg, elbocsátások történtek, amit a nagyszámú bevándorlók is fokoznak. Csökkent ezáltal a fogyasztás, a kereslet a különböző termékek és szolgáltatások iránt, így a cégnek is ezekhez a körülményekhez kell alkalmazkodnia. A kiadásokat minimalizálták, s beruházásokat, terjeszkedéseket a közeljövőben nem terveznek. Ez az interjú is alátámasztotta a korábban leírtakat, Svédország nyitott a külgazdasági kapcsolatok fejlesztésére, s sok cégnek a magas árak ellenére csábító piac.

- 63 -

Befejezés Szakdolgozatom befejező részében szeretném összegezni a leírtakat. A dolgozat fő célja az volt, hogy bemutassa Svédország gazdasági helyzetét, hogy miként épül fel egy jóléti állam, valamint ismertettem a vállalati kultúrát, környezetet. A svédek az elmúlt évtizedek során felépítettek egy kiválóan működő egészségügyi, oktatási, gyermekgondozási szociális rendszert, ami nagyban hozzájárul a lakosság jólétéhez. Stresszmentes, egészséges életmódot folytatnak, környezetbarát módon gazdálkodnak. Saját természetük megvédése nagyon fontos feladat számukra, s ennek érdekében magas szinten folyik az innovatív módszerek kidolgozása, kutatás-fejlesztés. Dolgozatom elején ismertettem Svédország földrajzi adottságait, amiből már következtethetünk arra, hogy mely iparágakra specializálódhat. Rengeteg az erdő és tó, a lakosság nagy része a déli, melegebb éghajlattal rendelkező megyékben él. Délen található az Öresund régió, amely egy modern, határmenti együttműködés Svédország és Dánia között, s nagyban elősegíti a térség gazdaságának, kereskedelmének fellendítését, infrastruktúra kiépítését. Ezt követően bemutattam az ország történelmi hátterét, politikai, közigazgatási, társadalmi berendezkedését, környezettudatos felfogását, melyek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy egy sikeres államról beszélhetünk. Ezután részletesen leírtam, hogy épül fel a svéd gazdaság. Kezdve a 20. század elejétől, napjaink jelenlegi helyzetéig. Itt megtudhattuk, hogy Svédország gépipara, erdőgazdálkodása rendkívül fejlett, s modern kereskedelem politikát folytat, az áruk, szolgáltatások szabad áramlásának élharcosai. Éppen ezért az ország nagyban függ a világgazdasági eseményektől, így a válság őket sem kerülte el. Kisebb visszaesés tapasztalható a gazdaságban, nőtt a munkanélküliség, csökkent a fogyasztás, a személygépkocsik kivitele 20 %-kal visszaesett. A svéd korona ingadozása sem könnyíti meg az ország helyzetét, annak ellenére, hogy az eurószkepticizmus még mindig jelentős, elképzelhető hamarosan az egységes európai valuta bevezetése Svédországban is. A következő fejezetben kitértem a svéd-magyar kapcsolatokra. Magyarország 24. legfontosabb partnere Svédországnak, a magyar importban enyhe visszaesés tapasztalható. Magyarországi svéd befektetések rendkívül jelentősek, 1,3-1,4 milliárd euróra tehető, kezdve

- 64 -

a gyártó vállalatok megjelenésével a ’90-es években, majd mára betörtek a szolgáltató cégek is. A magyar beruházás Svédországban egyelőre irreálisnak tűnik, megfizethetetlen, s a távolság is negatív tényező. Arra azonban van mód, hogy növeljük kivitelünket bizonyos ágazatokban. Ezután bemutattam a svéd vállalati környezetet, kultúrát. Megtudhattuk mi jellemzi az üzletkötést, fizetési módszereket, tárgyalási szokásokat. Rengeteg hasznos információra, tanácsokra hívtam fel a figyelmet, amelyek betartása megnövelheti sikeres vállalkozásunk esélyét. Ezek főként a svéd hagyományokból, gondolkodásmódból adódnak. A kereskedelmi szokások mellett hangsúlyoztam a beruházások kiemelkedő szerepét Svédországban. Svédországot általában vonzó országnak tartják a külföldi közvetlen tőkebefektetések tekintetében, különösen az elmúlt évtized alatt vált egyre több külföldi cég célpontjává. Az addig túlszabályozott befektetési környezetet egy rugalmasabb, egyszerűbb szabályozás váltotta fel, ami lökést adott a külföldi befektetéseknek. A svéd hatóságok olyan intézkedéseket hoztak, melyek egyértelműen a beáramló tőke növelését hivatottak volt elősegíteni. Mindez markánsan az Európai Unióhoz történt csatlakozásukat követően rajzolódott ki. A külföldi tulajdonosi arány növekedésével a gazdaságban nagyobb versenyt és versenyképességet, valamint hatékonyság-növekedést értek el. Ennek következtében napjainkban az iparban foglalkoztatottak mintegy 25 %-a külföldi tulajdonban lévő cégeknél áll alkalmazásban. Svédországban könnyű a piacra jutás, de a verseny is hatalmas, így nem könnyű érvényesülni. A nagyszámú konkurencia viszont növeli a minél nagyobb minőséggel rendelkező termékek, szolgáltatások piacát. A svéd befektetési környezetet tekintve az átlagosnak mondható társasági adó (2009. január 1.-töl 26,3%), a megfelelően képzett munkaerő, az alacsony infláció, politikai stabilitás, az államháztartás helyzete, mind kedvező a külföldi befektetők szemében. Ezzel szemben negatív tényezőként jelentkezik a rendkívül magas személyi jövedelemadó, a szigorú és rugalmatlan munka-szabályok, a magas munkaerő költség, s az általában magas svéd költségszint. A gazdasági versenyképesség növelése és a több munkahely teremtése érdekében adócsökkentéseket foganatosítottak, egyes adónemeket pedig eltöröltek. A külföldi tulajdon szabályozása teljesen liberalizált, a tulajdoni hányadot még a pénzügyi szektorban sem korlátozzák.

- 65 -

A 6. fejezetben három híres svéd vállalat bemutatásán keresztül próbáltam alátámasztani a korábban említetteket. Az Ericsson, Volvo, Tetra Pak szorosan kötődik a svéd hagyományokhoz, környezettudatos, sikeres multinacionális vállalatok, melyek politikája megegyezik a skandináv felfogással. Ezt követően egy kis- és egy középvállalkozás vezetőjét kértem fel, válaszoljanak néhány, vállalati környezetet érintő kérdésemre. Segítségükkel elemeztem a vállalkozók helyzetét. Svédország egy rendkívül toleráns állam, minden fronton küzd a diszkrimináció ellen, az egyenjogúság élharcosai, gyengék segítői. Kutatásom során kiderült, hogy ez a gondolkodás a vállalati szférában is tökéletesen jelen van. A cégek nélkülözhetetlen programja a környezetvédelem, a világon náluk található a legkisebb eltérés a nők és férfiak fizetése között, s magas a női alkalmazottak aránya vezetői pozíciókban is. A svéd állam rengeteg pénzt szed be a lakosságtól, adó formájában, de cserébe modern infrastruktúrát épít ki, fejlett szolgáltatásokat nyújt, segíti a lakosságot. Az állam megpróbálja javítani a kis- és középvállalkozások helyzetét, mivel ez az egyik alapja a sikernek. Serkenti a beruházásokat, nagy mennyiségű külföldi tőke van jelen az országban, köszönhetően a rendkívül nyitott felfogásnak, melyek munkahelyet teremtenek. Tehát a vállalati környezetben is megfigyelhető a gyengébbek védelme, diszkrimináció ellenesség, környezetvédelem. A svédek az alapoktól építkeznek, rengeteg új módszert dolgoznak ki, támogatják a kutató munkát, oktatást, így a legtöbb ember magasan képzett, több nyelven beszél. Úgy gondolom ez a fejlett felfogás, mentalitás, az állam hatékony beavatkozó szerepe, politikai semlegességük, nyitott kereskedelmi tevékenységük, modern ipar és infrastruktúra mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy Svédország mára Európa egyik legfejlettebb, legsikeresebb állama.

- 66 -

Ábrák és Táblázatok jegyzéke

1. Øresund híd képe (10. oldal) 2. Az Øresund régió fejlődése diagram (12. oldal) 3. Népesség alakulása Svédországban, 2008-2009 táblázat (18. oldal) 4. GDP és egyéb mutatók táblázat (25. oldal) 5. Export és import, 2006-2008 táblázat (26. oldal) 6. Működőtőke import-export, 2006-2008 táblázat (28. oldal) 7. A svéd emberek véleményének alakulása az euróbevezetésről diagram (32. oldal) 8. A svéd korona TCW indexe diagram (33. oldal) 9. A svéd –magyar külkereskedelem áruszerkezete táblázat (35. oldal) 10. Értékváltozás és a forgalom megoszlása 2008-ban táblázat (36. oldal) 11. Működő tőke-befektetések 2003-2007 táblázat (37. oldal) 12. A legnagyobb svéd befektetők Magyarországon táblázat (38. oldal)

- 67 -

A felhasznált irodalom jegyzéke Szakirodalom: ¾ Könczei Gy. Svédország, avagy a jóléti modellállam példája, 1995. ¾ Hargitai Miklós-Vizmathy Csilla: Svédország útikönyv és térkép, 2005. ¾ Simon Ákos, Vass Péter: A bővülő Európai Unió, 2003. ¾ HVG szaklap ¾ Dominique Anxo and Harald Niklasson The Swedish model in turbulent times: Decline or renaissance? ¾ Emma Stenström: The renewal of the Swedish model ¾ Galiné Veres Emma - Svédország gazdasága napjainkban, 2003 ¾ Kozlovszky Zoltán, Svédország, 2009

Web: ¾ http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/SE/hu ¾ http://www.swedenhungary.com/?m1=main ¾ http://www.sweden.se/eng/Home/Quick-facts/Fact-sheets-about-Sweden/ ¾ http://www.scb.se/default____2154.aspx ¾ www.ksh.hu ¾ www.wikipedia.org ¾ http://www.konj.se/sidhuvud/inenglish/statistics/swedisheconomy/wagesprofitsandpri ces ¾ http://www.isa.se/Global/Advantage-Sweden/10-reasons/ ¾ http://www.oresundsregionen.org/About.aspx ¾ http://www.hunsor.se/se/svedorszagrol2.pdf ¾ http://www.ericsson.com/hu ¾ http://markets.tetrapak.com/hungary ¾ http://www.hirado.hu/Hirek/2009/10/07/05/Volvo_DRIVe__cel_a_zero_kibocsatas.as px ¾ http://www.volvocars.com/hu/top/community/heritage/pages/history.aspx?itemid=3

- 68 -