NGM – MMV egyeztetés
Vázlat 10 percben:
1. A magyar gazdaság talpra állása, a foglalkoztatás jelentős növelése, a szociális helyzet javulása, összességében az ország jövője alapjaiban függ a magyar mikró, kis- és közepes vállalkozások helyzetétől. Orbán Viktor miniszterelnök úr évértékelő beszédében szorgalmazta, hogy a termelő munkát rehabilitálni kell, vissza kell helyezni jogaiba, a spekuláción alapuló vállalkozásokat pedig háttérbe kell szorítani. Lássuk, hogy áll ma a helyzet egy jellemzően termelő munkát végző iparág, az építőipar esetében: o Az évek során kialakult torz struktúra, az alvállalkozói láncok eredményeképpen az alvállalkozói lánc alján lévő, érdemi munkát elvégző, fizikai munkavállalókat foglalkoztató vállalkozások szinte száz százaléka tragikus, csőd közeli állapotban van. (Felmérés tapasztalatai) o Jelen állapotukban, segítség híján a meglévő munkahelyeket sem tudják fenntartani, nem tudják kivenni a részüket a gazdaság felpörgetésében. o Az elmúlt évek gazdasági ámokfutását jó állapotban átvészelő fővállalkozások saját kivitelezői állománnyal nem, vagy csak kis számban rendelkeznek. Ezt a kedvező állapotot jellemzően az irreálisan alacsonyan tartott alvállalkozói árak és ezzel együtt az elvégzett munka árának részleges, vagy teljes visszatartása tette lehetővé számukra. o Ezek a fővállalkozó cégek tapasztalataink szerint nem akarnak jelentős létszámbővítést végrehajtani, számukra sokkal költséghatékonyabb és
jövedelmezőbb, ha a munkát a lehető legalacsonyabb áron, alvállalkozókkal végeztetik.
2. Összefoglalva: Az értékteremtő, foglalkoztató mikró, kis- és közepes vállalkozások tömeges ellehetetlenülésével a magyar gazdaság megtartó, kreatív, önálló boldogulásra kész ereje szűnhet meg, szociális válságba sodorva azokat, akik munkavállalói tömegek foglalkoztatására lennének alkalmasak. A magyar társadalmat, túl a gazdaság leépülése miatt elszenvedett veszteségeken, övön aluli ütésként érte a lakosság deviza adósságba csalogatása, később a bankszektor etikátlan, uzsora profitra törekvő, emberi szempontokat figyelmen kívül hagyó működése folytán elindult hitelbedőlési hullám. Az egzisztenciális válságba került emberek egyetlen esélye, ha nagyon rövid időn belül számottevő mértékben jönnek létre munkahelyek az ország elmaradottabb régióiban is, ez által lehetőségük lesz stabilizálni a helyzetüket. Erre a leggyorsabban azokban a szektorokban van esély, melyek a vállalkozás működtetése szempontjából nem beruházás igényesek, élőmunka igényük nagy, és további ágazatoknak biztosítanak megrendeléseket, mint például az építőipar és a mezőgazdaság. Azonban, amennyiben rövid időn belül nem normalizálják a vállalkozói környezetet, ezek a kétkezi munkát végző vállalkozások képtelenek lesznek megfelelni a kihívásnak, így a szociális feszültség jelentősen nőhet és kérdésessé válhat a hazai gazdaság növekvő pályára állása. Mindez beláthatatlan következményekkel járhat az ország és a magyar társadalom számára.
Javaslataink:
1. Az elmúlt évek gazdasági ámokfutását elszenvedő vállalkozók mára már nagyon türelmetlenül várják, hogy a kormány tegye egyértelművé: morális és erkölcsi
szempontból egyértelmű, éles határvonal választja el az előző kabinet, illetve az Orbán kormány vállalkozásokkal kapcsolatos gazdaságpolitikáját. Jogos igényük, hogy - a társadalmi igazságosságot figyelembe véve, - a kisvállalkozók kárára elkövetett bűncselekményeket hasonlóképpen szankcionálják, mint ahogy politikus bűnözők állami tulajdon elleni visszaéléseit. o Tegyék lehetővé, hogy kintlévőségeikkel kapcsolatban a kárt szenvedett vállalkozások bejelentést tehessenek ( a jogi út járhatatlan ) o Miniszterelnöki biztos, vagy bizottság kinevezése a lánctartozást gerjesztő gazdasági bűnözők leleplezésére. (Ld. mint Sukoró, Bábolna, MÁV, BKV, stb. ügyek, úgy Hajdúbét, Megyeri híd, 43.út, Corvin sétány projekt, stb.), melyről a közvélemény is értesüljön. Részletesen:
http://www.mmv09.hu/news.php?extend.31.1
o Az elszenvedett veszteségekért erkölcsi elégtétel és anyagi jóvátétel illeti meg az önhibájukon kívül rossz helyzetbe került vállalkozásokat. Az erkölcsi elégtételt az jelentené, ha a kormány gazdaságpolitikusai a médiában, parlamentben egyértelműen állást foglalnának azokban a nagy sajtóvisszhangot kiváltó ügyekben, ahol alvállalkozások tömegei maradtak kifizetés nélkül, ami a csődbe ment vállalkozások, megszűnő munkahelyek folytán felbecsülhetetlen egyéni és társadalmi károkat, tragédiákat okozott. o Az anyagi jóvátételt az önhibán kívüli csőd állapotába került vállalkozások konszolidálása jelentené.
Részletesen:http://www.mmv09.hu/news.php?extend.15.1 http://www.mmv09.hu/news.php?extend.8.1, Európai Unió, Kisvállalkozói Törvény, II. pont
2. Az ágazaton belül a legalsó szinteket is beleértve a legszélesebb körű folyamatos egyeztetés, véleménycsere alapvető fontosságú. Tapasztalataink alapján a jellemzően alvállalkozói státuszban működő, mikró- és kisvállalkozások szempontjai megfelelő érdekképviselet híján nem, vagy csak érintőlegesen tudnak megjelenni az ágazat működését célzó intézkedésekben, és bár a magyar gazdaság fellendítése ügyében folyamatos hivatkozások tárgyai, mégsem tudnak érdemben hatást gyakorolni a jövőjüket és ezáltal az ország jövőjét befolyásoló történésekre. 3. Javasoljuk, hogy a mikró vállalkozásokat speciális helyzetük, érdekérvényesítési problémáik miatt külön kategóriaként kezeljék, hiszen sem a támogatások, hitelezésük mértéke, sem a gazdasági versenyben elfoglalt helyük szerint nincsenek egy súlycsoportban a kis- és közepes méretű vállalkozásokkal és többnyire őket érinti magánvagyonuk elvesztésével is a lánctartozás, valamint érdekképviseletük megoldatlansága miatt a teljes kiszolgáltatottság. Emiatt kiszorulnak mindazokból a lehetőségekből, melyeket a kormány a hazai vállalkozások helyzetbe hozása céljából szándékozik megnyitni. Az Európai Unió Kisvállalkozói Törvénye is külön foglalkozik a „kicsik” helyzetbe hozásával, hiszen célzott segítség, inkubáció hatására az életképes vállalkozások gyorsan fenntartható növekedési pályára állhatnak, ezáltal stabil, minőségi munkahelyek létrehozása válik lehetővé. (K.V.T. III. pont) 4. Foglalkoztatás ügye: .
A munkafolyamat elvégzésének szintjén kell rögzíteni a rezsióradíj még elfogadható legkisebb összegét. . Ezzel egy időben kívánatos bevezetni a tisztességtelen ár fogalmát is. . Először ki kell jelölni a fehér utat a vállalkozások számára és utána büntetni azokat, amelyek normális körülmények között is a mellék ösvényeket keresik. . Ezt megközelíthetjük úgy is, hogy a fenntartható módon működőképes vállalkozói struktúrát alulról kell felépíteni, tehát ahol a munkát elvégzik, foglalkoztatnak, ott kell először a körülményeket szabályzókkal, segítséggel, ellenőrzésekkel
biztosítani, a pénzügyi forrásokat oda kell átcsoportosítani, hogy a hatóságok, adóhivatal elvárásainak a vállalkozások megfelelhessenek! 5. Az építőipar speciális problémáihoz: . Az ágazat a rendszerváltás óta gyakorlatilag gazdátlan, a különböző szakterületek, a működést szabályozó felügyeletek, szakhatóságok a minisztériumok, államtitkárságok között szétszórva működnek. A jelenlegi helyzetben is ezt látjuk, holott az ágazat mérete, szerepe a gazdaság beindításában átfogó, minden területre rálátó, a problémákat komplexen és rapid módon kezelő állami felügyeletet kíván. Ezért javasoljuk olyan tárcák közötti stratégiai munkacsoport létrehozását és folyamatos működtetését, mely képes feltérképezni az ágazatban zajló negatív folyamatokat. Feladata lehetne az egészséges, minden piaci szereplő számára megfelelő, fenntartható vállalkozó struktúra újraépítését elősegíteni, a kiszolgáltatott alvállalkozók működési körülményeit normalizálni. Ha elfogadják a javaslatunkat, kérjük, hogy a munkacsoport munkájában részt vehessünk, mivel a vállalkozások e csoportját a hivatalosan működő érdekképviseletek, kamarák egyáltalán nem képviselik, szempontjaik még az össztársadalmi érdek szintjén sem jelennek meg a tevékenységüket alapvetően befolyásoló egyeztetéseken, az intézkedések, rendeletek, törvények előkészítésekor. (A jelenlegi helyzetért egyértelmű felelősséggel tartoznak azok a szakmai érdekképviseletek, melyek nem emelték fel a szavukat a kiszolgáltatott vállalkozások szisztematikus kifosztásakor és semmilyen segítséget nem nyújtottak a hozzájuk fordulóknak.)
***
Háttéranyag az egyeztetéshez
Nyilatkozatok a magyar mikró, kis- és közepes vállalkozások helyzetéről, a rájuk váró feladatokról, a foglalkoztatás növelésével és a gazdaság beindításával kapcsolatban
1. A megválaszolandó kérdés úgy hangzik: hogyan tudjuk a magyar gazdaságot a magyar emberek szolgálatába állítani. Az én válaszom a következő: rehabilitálni kell, vissza kell helyezni jogaiba a termelést. Ma a termelésnek Magyarországon nincs becsülete. Nem a termelés számít, hanem az, hogyan tudnak üzletelni a termelésről szóló papírokkal.” .” Orbán Viktor évértékelő beszéde 2010. február 5-én, részlet
2. „Nincs semmi rendkívüli abban, hogy azok, akik munkahelyeket teremtenek, másoknak munkát adnak, sokat kereshetnek. Sőt, ez így van rendjén. De azok, akik a munkahelyek és a jólét tönkretételével teszik ugyanezt, erkölcsileg védhetetlenek. Ezért nem zárhatjuk ki gondolataink közül a társadalmi hasznosságot, a személyes érdemet és az igazságosságot.” Orbán Viktor évértékelő beszéde 2010. február 5én, részlet
3. „Az elmúlt időszak gazdaságpolitikája súlyosbította a hazai kkv-k helyzetét. A jelen kormány programjában a munkahelyek számának növelése elsődleges cél, és ebben
e vállalkozásokra meghatározó és alapvető feladat vár. "Ehhez olyan helyzetet kell teremteni, hogy a hazai kis- és középvállalkozók tíz év alatt képesek legyenek a jelenlegi létszám többszörösét foglalkoztatni" - hangsúlyozta FónagyJános. Felhívta a figyelmet arra, hogy képtelen helyzet az ma Magyarországon, hogy közel tíz millió
embert 1,8 millió adófizetőnek kellene eltartania. Ezért a kormány legfőbb célja a foglalkoztatás bővítését, amihez viszont állami eszközökkel csak a környezetet lehet megteremteni. "Magyarországot belátható időn belül a régió legversenyképesebb gazdaságú országává kell tenni" - mondta Fónagy János. Ezt a kkv szektor helyzetbe hozásával kívánják elérni, amin keresztül dinamizálják az egész magyar gazdaságot”. Heti Válasz és a Magyarok a piacon Klub által Budapesten rendezett konferencia, 2010. 10. 28.
4. „Fellegi Tamás elmondta: a kormány eltökélt szándéka, hogy kiszámítható gazdasági környezet kialakításával segítse és erősítse a kis- és középvállalkozásokat, amelyeknek kiemelt szerepük van a munkahelyteremtésben. Ezt támasztja alá az is, hogy a kkv szektor foglalkoztatja a hazai munkavállalók közel 70 százalékát, miközben az összes árbevétel 37 százalék adja”. MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ és az Európai Unió Bizottsága által szervezett konferencia, 2010. 10. 28.
5. „A körbetartozás nemcsak az üzleti bizalmat, a fizetési fegyelmet és a gazdasági környezet kiszámíthatóságát rombolja szét, de gyakran igazságtalanul nehéz likviditási helyzetbe hozza a vállalkozásokat, különösen a kisvállalkozókat. A körbetartozás sajátossága, hogy mindig a végén csattan az ostor, a legerősebben mindig a tartozási lánc végén álló kisvállalkozásokat sújtja. Számukra egy-egy
késedelmes számlakiegyenlítés, vagy ki nem fizetett munka akár a vállalkozás végét is jelentheti.”
„Az okok sokrétűek. A vállalatok egy részénél szerepet játszik ebben az előrelátó üzleti magatartás, a vevők leinformálásának, vagy a várható üzleti kockázatok piaci alapú biztosításának hiánya. Ugyancsak szerepe van annak a ténynek is, hogy a fővállalkozók – az erős verseny miatt – gyakran irreális alacsony árért vállalják el a munkákat, és a végén a legkisebb és leggyengébb alvállalkozónak csak késve, vagy egyáltalán nem fizetnek.”
„Mivel a körbetartozás javarészt az államtól indul ki, így a megoldás kulcsa is nála van. Az első és a legfontosabb lépés, hogy a vétlen kisvállalkozásokat ne sújtsa áfa teherrel olyan munkavégzés után, amire a vevő nem teljesítette fizetési kötelezettségét. Hasonlóképpen fontos garancia, hogy az állam minden esetben és azonnal teljesítse a kifizetéseket.” Gazdasági konzultáció, 2005., ÚSZT 2010
Megjegyzés: A lánctartozással kapcsolatos okfejtést az Új Széchenyi Tervbe szinte változtatás nélkül átemelték. A két dokumentum születése közötti öt évben a gazdaságot gúzsba kötő, a gazdasági szereplőket demoralizáló, értékteremtő vállalatok tömegeit csődbe juttató fedezet nélküli megrendelések, csalások száma meghatványozódott, ezáltal felbecsülhetetlen gazdasági, társadalmi károkat okozott, családi tragédiák tömegeinek kiváltója volt. Véleményünk szerint nem lehet a fővállalkozókat védve, megengedően, az erős versennyel magyarázni ezt az Európai Unióban párját ritkító gyakorlatot, melynek következményeit az érdemi munkát elvégző, fizikai munkát végző dolgozókat foglalkoztató alvállalkozónak úgy kell elviselnie, hogy attól az államtól, mely elvárja, hogy az adót, járulékot határidőre, pontosan megfizesse,
elmaradt járandóságai ügyében semmilyen segítségre nem számíthat!
6. A 2011. január 15-én induló Új Széchenyi Terv legfontosabb célja a foglalkoztatás dinamikus bővítése, tíz év alatt pedig egymillió új és adózó munkahely létrehozása.
„A foglalkoztatás dinamikus bővítése azt jelenti, hogy az államnak a vállalkozásokat kell olyan helyzetbe hoznia, hogy egyre több embernek tudjanak munkát adni. A versenyképesség növelésében a támogatások mellett döntő szerepe van a gazdaságpolitika eszközeinek, a szabályozási környezet és az adórendszer alakításának is. A közfoglalkoztatás támogatásának fenntartása helyett az új kormány a vállalkozások munkahelyteremtését kívánja támogatni. Ennek egyik
kulcskérdése Czomba Sándor szerint, hogy négy évig ne változzanak az adó- és járulékszabályok, amelyeknek a gazdaság kifehérítését is szolgálniuk kell”. Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye.
7. „ Az a közösség erős, ahol az élet menetének folyamatos megújulásán dolgozó vállalkozók tisztességesek és elszántak. Ennek az egyik feltétele az, hogy tisztességtelenül ne lehessen érvényesülni. A másik feltétel pedig az, hogy a vállalkozással elérhető siker reális és vonzó alternatíva legyen a tetterős emberek számára”.
„A jó vállalkozáspolitika célja, hogy a vállalkozások értékteremtő törekvéseit támogassa, és hogy a vállalkozások törekvéseit összhangba hozza a közjóval. A nemzeti együttműködés kormányának, illetve az államapparátus egészének arra kell törekednie, hogy a tisztességes vállalkozás vonzó és megbecsült tevékenység legyen, a mások kárára hasznot kereső tevékenység pedig minél inkább ellehetetlenüljön. Ennek érdekében a vállalkozáspolitika három fő pillére a vállalkozásbarát államműködés kialakítása, a vállalkozás tisztességének erősítése, és az állam és a vállalkozások közötti együttműködés kialakítása.” ÚSZT 2010
Helyzetértékelés az érdemi munkát végző, foglalkoztató cégek szempontjából
Közismert, a média által is sokszor említett adat, hogy a magyar mikró, kis és közepes vállalkozások a foglalkoztatás több mint 70 százalékáért felelnek. Talán kevésbé ismert információ, hogy e vállalkozások több mint 90 százaléka tíz főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató mikró vállalkozás, jelentős részük önfoglalkoztató, vagy családi vállalkozást működtető iparos. Sokan a munkanélküliség elől menekülve, kényszervállalkozóként kezdték tevékenységüket, és a kezdeti buktatókon túllépve, az évek során virágzó vállalkozásokat építettek fel önerejükből. Aztán nagyjából 2005-től kezdődően az éppen hogy szárba szökkent, a foglalkoztatás és az értékteremtő munka terén még jelentős fejlődési potenciállal rendelkező mikró és kisvállalkozásokat sorra térdeltette le a GyurcsányBajnai éra vállalkozás ellenes gazdaságpolitikája, függetlenül attól, hogy egyébként addigi működésük, referenciáik alapján normális vállalkozói környezetben biztosan sikeres, társadalmilag megbecsült vállalatokká válhattak volna. A vállalkozások ma sem a "hulljon a férgese!" Jelszó alapján mennek csődbe, egyértelmű tendencia, hogy a lánctartozástól sújtott, illetve a forgalom és a jövedelmezőség visszaesése miatt hiteleit fizetni nem tudó, vagy pályázati kötelezettségeinek eleget tenni nem tudó, de becsületes, érdemi munkát végző, foglalkoztatás terheit viselő vállalkozások szűnnek meg végleg, míg a cégbűvészek és feketén dolgozók tovább virulnak. Így a vállalkozói társadalom nem tisztul, hanem hígul. Kérdés, hogy milyen vállalkozásokkal szeretné a kormány a gazdaság szekerét elindítani és kiktől várják a foglalkoztatás bővítését? Az értékteremtő, foglalkoztató mikró, kis- és közepes vállalkozások tömeges ellehetetlenülésével a magyar gazdaság megtartó, kreatív, önálló boldogulásra kész ereje szűnhet meg, szociális válságba sodorva azokat, akik munkavállalói tömegek foglalkoztatására lennének alkalmasak.
Az előző, szocialista-liberális kabinet a magyar társadalom ellen elkövetett egyik legnagyobb bűne, hogy a magyar gazdaság működésének színterein követendő normává tette a szabadrablást, szabad kezet adva kedvezményezettjeiknek, elnézte, sőt bátorította az értékteremtő, foglalkoztató, ámde méretük, gyengébb érdekérvényesítő képességük miatt kiszolgáltatott hazai vállalkozások tönkretételét, ezáltal erkölcsi és morális züllésbe taszították a magyar gazdaságot.
Véleményünk szerint túl az emberi szempontokon, a nemzetgazdaság érdekeit tekintve is luxus, ha az Orbán kabinet lemond azokról a vállalkozókról, akik képességüktől, eddigi teljesítményüktől függetlenül az elmúlt nyolc év egyértelmű vesztesei, akik nem külföldön
keresték a boldogulást, hanem a lehetetlen vállalkozói viszonyok között is itthon próbáltak helytállni, foglalkoztatni, adót, járulékot fizettek akkor is, amikor kintlévőségeik behajtásában semmilyen segítséget nem kaptak. Meggyőződésünk szerint az a vállalkozó, aki a lánctartozás áldozataként nem hagyta cserben üzleti partnereit és saját vagyonára jelzáloghitelt vett fel azért, hogy beszállítóit, alvállalkozóit, dolgozóit kifizesse, a közterheket kiegyenlítse, erkölcsi és morális szempontból jelesre vizsgázott, szemben azokkal, akik gazdasági stabilitásukat alvállalkozóik, beszállítóik ki nem fizetésének köszönhetik. Sajnálatos, és tűrhetetlen, hogy ezért a becsületes vállalkozó sok esetben családja utcára kerülésével, visszafordíthatatlan egzisztenciális ellehetetlenüléssel fizet. Meggyőződésünk, hogy amennyiben ezek a cégek lehetőséget kapnának a túlélésre, befolyó jövedelmeik nagy részét gazdasági partnereik felé fennálló tartozásaik kifizetésére fordítanák, így a lánctartozás is jelentősen csökkenhetne. Segítség híján a bedőlő cégek maguk alá temetik kintlévőségeiket és tartozásaikat is, így a nem fizetők megszabadulnak kötelezettségeiktől és újabb társaságok kerülnek nehéz helyzetbe.
Egyetértünk és üdvözöljük a kormány elhatározását, hogy a hazai mikró, kis- és közepes vállalkozásokra támaszkodva tervezi a foglalkoztatás jelentős növelését, illetve a gazdaság motorjának beindítását. Azon túl, hogy ez a cél egyezik a magyar vállalkozások jövőre vonatkozó elképzeléseivel is, az ország talpra állásának is feltétele és így kétségtelenül össztársadalmi érdek. Azonban az erkölcsi és morális szempontokat figyelembe véve, a társadalmi igazságosságot szem előtt tartva nem hagyható figyelmen kívül, hogy a jelenlegi magyar vállalkozói struktúra milyen előzetes folyamatok eredménye. Ha a kormány részéről felkínált partnerség, a forrásokhoz, megrendelésekhez való hozzáférés kizárólag megfelelő gazdasági, pénzügyi mutatókkal rendelkező cégek számára lesz elérhető és az elmúlt nyolc év során útszélre szorított vállalkozások önhibán kívüli veszteségeit nem ismerik el, nem
kapnak erkölcsi elégtételt és segítséget vállalkozásuk konszolidálására, újraépítésére, akkor kétséges, hogy a tervezett munkahelyek létre jönnek-e, a gazdaság képes lesz-e felvenni a megfelelő fordulatot.
Tekintettel arra, hogy az MMV alapítói építőipari vállalkozók, így javaslatainkat, véleményünket is az ebben az ágazatban tapasztaltak alapján tesszük. Szeretnénk megjegyezni, hogy a többi ágazatot képviselő vállalkozótárstól is hasonló információkat kapunk cégeik működési problémáival kapcsolatban.
A javaslatok rövid kifejtése:
A tisztességes üzleti magatartás normává tételére, a további visszaélések megakadályozására, az elkövetett visszaélések szankcionálására
1. Az egyik legfontosabb és legsürgetőbb feladat az ágazatban zajló negatív folyamatok teljes körű átvilágítása, hiszen amennyiben nem tárják fel a valós helyzetet, nincs pontos diagnózis, még a legjobb szándékkal sem biztos, hogy az építőipar talpra állításához a megfelelő döntések fognak megszületni. Miniszterelnöki biztos, vagy bizottság kinevezése a lánctartozást gerjesztő gazdasági
bűnözők leleplezésére. (Ld. mint Sukoró, Bábolna, MÁV, BKV, stb. ügyek, úgy Hajdúbét, Megyeri híd, 43.út, Corvin sétány projekt, stb.) Javasoljuk, hogy a médiában közismert, fentebb már említett ügyeken kívül terjedjen ki a vizsgálat a nyilvánosság elé nem került, egyéb esetekre is, hiszen tapasztalataink szerint az ágazat mélyen fertőzött a korrupciós és kisebb-nagyobb gazdasági bűncselekmények által. Javasoljuk, hogy tegyék lehetővé a károsult vállalkozók számára, hogy lánctartozásos ügyeikkel kapcsolatban bejelentést tehessenek! http://www.mmv09.hu/news.php?item.31.1 2. Az ágazaton belül a legalsó szinteket is beleértve a legszélesebb körű folyamatos egyeztetés, véleménycsere alapvető fontosságú. Tapasztalataink
alapján a jellemzően alvállalkozói státuszban működő, mikró- és kisvállalkozások szempontjai megfelelő érdekképviselet híján nem, vagy csak érintőlegesen tudnak megjelenni az ágazat működését célzó intézkedésekben, és bár a magyar gazdaság fellendítése ügyében folyamatos hivatkozások tárgyai, mégsem tudnak érdemben hatást gyakorolni a jövőjüket befolyásoló történésekre. Javasoljuk „információs csatorna” létrehozását, melyen keresztül a legalsó szintről is eljuthatnak a vélemények, tapasztalatok, javaslatok a gazdaságpolitikusokhoz, illetve a vállalkozások is első kézből értesülhetnek a kabinet tevékenységüket érintő elképzeléseiről. 3. Javasoljuk állami követeléskezelő vállalat létrehozását, amely befogadná a vállalkozások befagyott kintlévőségeit és élve az állami monopóliumok adta lehetőségekkel be tudná hajtani a követeléseket. Bizonyos, hogy a tartozások egy része már semmilyen eszközzel nem fizettethető meg, azonban vannak olyan követelések, melyek erősebb, állami nyomásgyakorlással realizálhatók lennének. Ez a bevétel akár megalapozhatná az önhibájukon kívül csődhelyzetbe jutott vállalkozások konszolidációját, melynek eredményeképpen talpra tudnának állni a most kilátástalan helyzetben lévő cégek is, így ők is részt tudnának vállalni a gazdaság beindításában, új munkahelyek teremtésében, illetve a meglévő alkalmazottakat sem kellene utcára tenni. 4. A magyar mikró- és kisvállalkozásokat elszenvedett veszteségeikért erkölcsi és anyagi kárpótlás illetné meg, hasonlóképpen, mint ahogy a 2006. október 26.-i brutális rendőrakció károsultjai méltán kárpótlást kapnak szenvedéseikért. Nem szeretnénk egyelőség jelet tenni az ő fizikai bántalmazásuk, illetve a magyar vállalkozások szisztematikus tönkretétele között, de a Gyurcsány-Bajnai kormányok jogalkotó és végrehajtó hatalma által a magyar vállalkozások elleni hadviselésnek is megszámolhatatlan áldozata van, egészen a kilátástalanságba sodort családok szétesésétől az infarktusokig, öngyilkosságokig. (mint pl. a Hajdú BÉT, a
Zalabaromfi, a Megyeri híd, az útépítések, lakópark építések áldozatai és a többi névtelen, kifizetetlen vállalkozó!) 5. Javasoljuk olyan gazdasági rendőrségi csoport létrehozását, mely kifejezetten a lánctartozással kapcsolatos ügyek szakszerű, gyors felgöngyölítését kapná feladatául. Ezzel együtt fontos a rendőrségi, illetve bírósági ítélkezés jelentős felgyorsítása ezekben a gazdasági bűncselekményekben, hiszen az évekig elhúzódó perek alatt a bűnös cégeket felszámolják, a kárvallott vállalkozás, pedig tönkremegy. Ha valaki pénzügyi fedezet nélkül rendel meg szolgáltatást, ne legyen kérdéses a rosszhiszeműsége! Abban az esetben, ha egy szerződés teljesülését követően a megrendelő minőségi kifogásra hivatkozik, és nem fizet, kötelezze a törvény őt a kártérítési per megindítására. A vitatott összeget helyezze el a bíróság letéti számlájára, és ne kérhessen használatba vételi engedélyt az épületre! (sok esetben a vállalkozó teljesítését osztályosnak minősítik, de a tovább értékesítés első osztályú árban folytatódik! Legyen érdeke a megrendelőnek is az egyezség!) 6. A kommunikáció területén is fontosnak tartjuk, hogy határozott jelzést kapjanak a kormány részéről a más kifizetetlen munkáján gazdagodni vágyó megrendelők, hogy a polgári kormány nem tűri el a munkát elvégző és a foglalkoztatás terheit viselő vállalkozások szisztematikus kifosztását. 7. Az adóhatóságtól toleranciát kérünk azon vállalkozások számára, melyek kintlévőségeik miatt nem tudják időre teljesíteni kötelezettségeiket. A magyar kis- és közepes vállalkozások szeretnék, ha partnerként és nem potenciális adócsalóként kezelné őket az APEH. 8. Kizárólag adminisztratív eszközökkel nem lehet helyreállítani az ágazat szereplői közötti bizalmat, illetve lehetetlen normalizálni a működést, fehéríteni a gazdaságot. Ahhoz, hogy bármely cég fenntartható módon tudjon működni, szükséges a munkafolyamat elvégzésének szintjén rögzíteni a rezsióradíj még elfogadható legkisebb összegét, amelyből az összes elvárt foglalkoztatási, illetve működési
költség kitermelhető, és megfelelő mértékű haszon is maradhat fejlesztésre, likviditás
erősítésére. Így az alvállalkozói láncok is csökkenni fognak, hiszen lényegesen kevesebb hasznot tudnak lefölözni azok cégek, amelyek eddig háboríthatatlanul gazdagodhattak az irreálisan alacsonyan tartott alvállalkozói díjakon. Ezzel egy időben kívánatos bevezetni a tisztességtelen ár fogalmát is, és szankcionálni azt a fővállalkozót, amely fél áron akar első osztályú munkát végeztetni, de azt az alvállalkozót is, aki azért tud a tisztességes ár alatt vállalkozni, mert feketén foglalkoztat, vagy számla nélkül végez munkát. 9. Véleményünk szerint először ki kell jelölni a fehér utat a vállalkozások számára és utána büntetni azokat, amelyek normális körülmények között is a mellék ösvényeket keresik. Ezt megközelíthetjük úgy is, hogy a fenntartható módon működőképes vállalkozói struktúrát alulról kell felépíteni, tehát ahol a munkát elvégzik, foglalkoztatnak, ott kell először a körülményeket szabályzókkal, segítséggel, ellenőrzésekkel biztosítani, a pénzügyi forrásokat oda kell átcsoportosítani, hogy a hatóságok, adóhivatal elvárásainak a vállalkozások megfelelhessenek. 10. Az építőipari hatóságok vizsgálataik során kapjanak megbízást arra, hogy ellenőrizhessék a közösségi erőforrásokból megvalósuló projektek esetén, hogy; - A megrendelő biztosítja-e az alvállalkozó számára a munkavégzés körülményeit, - A vállalkozói szerződésben rögzített vállalási ár nem irreálisan alacsony-e, - Az alvállalkozói láncban nincs-e közbeiktatva olyan gazdasági szereplő, mely érdemi munkát nem végez, de akadályozhatja, hogy a pénzügyi forrás a teljes kivitelezői láncon átfolyjon, és a munkát valóban elvégző alvállalkozók is megkapják az elvégzett munka árát, - Illetve, hogy a fővállalkozó kifizette-e az elvégzett munkát a számlán rögzített határidőig?
Ha úgy tapasztalják, hogy a megrendelő visszaél erőfölényével, akkor adjanak segítséget a teljesíthetetlen szerződéses feltételek közé szorított alvállalkozónak, illetve járjanak el a fővállalkozóval szemben. Szükség esetén akár rendelhessék el a munkavégzés leállítását is, addig, amíg a vizsgálatok folytatódnak. Lehetővé kell tenni, hogy az alvállalkozók már a kivitelezési folyamat alatt jelezhessék az ellenőrzési jogkörrel megbízott hatóság felé a panaszaikat, mely gyorsított eljárásban vizsgálhassa és szankcionálhassa a visszaéléseket. Természetesen, amennyiben az alvállalkozó részéről történik szabályszegés, vagy nem megfelelő minőségű munkavégzés, úgy vele szemben is a megfelelő eljárást kell alkalmazni.
11. Cégalapítás esetében javasoljuk vizsgálni, hogy az adott személy vezetett-e olyan céget, amely nem fizette meg tartozásait az üzleti partnereinek. A Társasági Törvény értelmében két évig nem alapíthatnak ezek a személyek ugyanazon cégvezetői struktúrával vállalatot, azonban a helyi közösségekben sokszor köztudott, hogy más családtag, vagy az üzletbe névleg bevont személy ügyvezetésével ugyanaz a kör, ugyanazzal a tisztességtelen üzleti magatartással alakul újjá, akár sokadszor és teszi tönkre maga körül az üzlettársakat. Amennyiben ezen újjáalakult cég ellen bármilyen visszaélés gyanúja felmerül, és bizonyítható, hogy olyan személyek állnak a háttérben, akik közreműködtek már gazdasági partnereik tönkretételében, jelentős, visszatartó erejű börtönbüntetéssel szankcionálja a hatóság, hasonlóképpen, mint ahogy a visszaeső bűnözőket a „három csapás törvénye” a legmagasabb kiszabható büntetéssel sújtja!
Segítségnyújtás az önhibájukon kívül csődbe jutott vállalkozások számára
1. Konszolidációs hivatal felállítása – erről részletesebb anyag a http://www.mmv09.hu/news.php?extend.8.1 hivatkozás alatt található. Kiegészítenénk annyival, hogy véleményünk szerint a konszolidáció tárgya, a vállalkozó, mint értékteremtő ember kell, hogy legyen. Tehát nem az a
kizárólagos cél, hogy a konszolidálandó társaságnál mindenáron az eredeti állapotot állítsuk helyre, - hiszen sok esetben ez nem, vagy csak aránytalanul nagy ráfordítással lenne elérhető - hanem reménytelen csődhelyzetben a vállalkozót kell abba a helyzetbe hozni, hogy újra építhesse a céget és a lehető legrövidebb időn belül újra foglalkoztathasson, dolgozhasson. (Ld. EU-s Kisvállalkozási Törvény, Második esély c. pont) Amikor mérlegre kerülnek a pro és kontra érvek a vállalkozások konszolidálásával kapcsolatban, kérjük, vegyék figyelembe azt is, hogy a jelentős cégvagyonnal nem rendelkező mikró- és kisvállalkozások önhibán kívüli csődhelyzete az esetek jelentős részében érinti a vállalkozást vezetők magánvagyonát is, ezáltal lehetetlenné válik az önerőből való talpra állás. 2. Azonnali megoldásokra, válságkezelésre van szükség ahhoz, hogy a tömeges csőd és az azzal járó, a gazdaság minden területére kiható tragédiák elkerülhetőek legyenek. Ez a válságkezelés azonban kizárólag az erkölcsi és morális alap helyreállításával történhet, melynek sarkalatos pontja, hogy a kiszámlázott, de a megrendelő által ki nem egyenlített számla után ÁFÁ-t, adót behajtani a károsult vállalkozón igazságtalan és erkölcstelen. Amennyiben ebben a kérdésben a kormány, illetve a vállalkozások között konszenzus van, nem mehetünk el szó nélkül azon vállalkozások tragédiái mellett sem, akik az elmúlt nyolc évben többszörösen is áldozataivá váltak ennek az erkölcstelen gyakorlatnak, hiszen finanszírozták azt a beruházást, melynek nem kapták meg az ellenértékét, majd még ezen felül az APEH behajtotta rajtuk a kifizetetlen munka adóterheit. 3. Hasonlóképpen, mint ahogy az adósságaikat törleszteni képtelen családok esetén kilakoltatási, árverezési tilalmat hirdetett a kormány, moratóriumot kell hirdetni azon cégek csődeljárási ügyeiben, ahol kizárólag a kintlévőségek okozzák a társaság csődhelyzetét azonban a cég előélete, referenciái, foglalkoztatási mutatói alapján életképes. 4. Kérjük, hogy teremtsenek lehetőséget a forgalom visszaesése, rosszabb
gazdasági adatok miatt felmondott, vagy kintlévőség miatt problémássá vált vállalkozói hitelek kiváltására, kedvezőbb kamatozású, illetve hosszabb futamidejű feltételek biztosításával, hiszen az a cél, hogy a vállalkozások eleget tudjanak tenni kötelezettségeiknek. Legyen lehetőség a törlesztő részletek felfüggesztését kérni meghatározott időtartamig, illetve a már felmondott hitelek miatti krízishelyzet megoldására is azonnali lépéseket kell tenni, hogy talpon lehessen tartani azokat a vállalkozásokat, melyek egyébként a foglalkoztatás terén képesek lennének helyt állni. 5. A kisvállalkozások érdekképviseletének ügyét a legmagasabb szintre kell emelni, hogy az elmúlt években a rossz vállalkozói környezet okozta versenyhátrányt, elszenvedett veszteségeket ellensúlyozni lehessen a normális gazdasági viszonyok beálltáig. Kisvállalkozói biztos kinevezéséről Orbán Viktor miniszterelnök úr is szót ejtett a választások előtt, ezt a mikró és kisvállalkozók minden bizonnyal egyöntetűen támogatnák. 6. Javasoljuk, hogy a mikró- és kisvállalkozásokat speciális helyzetük, érdekérvényesítési problémáik miatt külön kategóriaként kezeljék, hiszen sem a támogatások, hitelezésük mértéke, sem a gazdasági versenyben elfoglalt helyük szerint nincsenek egy súlycsoportban a közepes méretű vállalkozásokkal és többnyire őket érinti magánvagyonuk elvesztésével is a lánctartozás, valamint érdekképviseletük megoldatlansága miatt a teljes kiszolgáltatottság. Az Európai Unió Kisvállalkozói Törvénye is külön foglalkozik a „kicsik” helyzetbe hozásával, hiszen célzott segítség, inkubáció hatására az életképes vállalkozások gyorsan fenntartható növekedési pályára állhatnak, ezáltal stabil, minőségi munkahelyek létrehozása válik lehetővé.
Javaslatok, melyek az építőiparon kívül, más ágazatok vállalkozásainak helyzetét is javítanák
1. A közbeszerzésen induló ajánlattevők minősítésénél alapvető fontosságúnak tartjuk, hogy ne kizárólag pénzügyi, illetve gazdálkodási mutatókat vegyenek alapul, de vizsgálandó legyen az induló cég tisztességes, vagy tisztességtelen piaci magatartása is. Természetesen az alvállalkozónak az az érdeke, hogy erős gazdasági mutatókkal rendelkező, stabil fővállalkozók kínáljanak neki munkát, de legalább ennyire fontos, hogy korrekt, az európai normáknak megfelelő gazdasági partneri viszony legyen a felek között és az erősebb gazdasági szereplő ne attól legyen pénzügyileg erős, hogy mondvacsinált okokkal nem fizette ki alvállalkozóit! 2. Közbeszerzési eljárásoknál, pályázatoknál a foglalkoztató cégeket előnyben kell részesíteni a fizikai állománnyal nem rendelkező projekt cégekkel szemben, illetve az Európai Unió Kisvállalkozói Törvényét alapul véve, az eddigi diszkriminációt ellensúlyozva, előnyt kell biztosítani a kicsiknek a közbeszerzésnél azon munkák esetében, melyeket képességeiknél, lehetőségeiknél fogva meg tudnak oldani. Kérjük felülvizsgálni, hogy a közbeszerzések milyen árszinten kerülnek kiírásra, ugyanis tapasztalataink szerint sok esetben az irreálisan alacsony vállalási ár nem tartalmazhatja az előírt műszaki tartalmat, illetve a szabályszerű foglalkoztatás költségeit. 3. Tapasztalataink szerint az erősebb gazdasági partnernek kiszolgáltatott mikró és kisvállalkozások érdekképviselete nem megoldott, az ellenük elkövetett visszaélések ügyében hasztalan fordulnak bármely érdekképviselethez. A Kamarai Törvény módosításával a meglévő érdekképviseleti szervezeteket kellene olyan módon újjá szervezni, hogy a szakmai, etikai bizottságokba a mikró és kisvállalkozások érdekképviselete is delegálva legyen, természetesen a megfelelő felhatalmazásokkal. Ezek a bizottságok kapjanak jogkört arra, hogy a hozzájuk forduló vállalkozások panaszait kivizsgálva, - akár megrendelői, akár kivitelezői
oldalról – gazdasági bűncselekmény, visszaélés gyanúja esetén a gazdasági rendőrséghez fordulhassanak, képviselhessék a panaszos érdekeit és után követhessék az eljárási folyamatot. Itt szeretnénk megjegyezni, hogy véleményünk szerint a magyar vállalkozások tragikus állapota, a lánctartozások elburjánzása ügyében kiemelt felelősség terheli azokat az „érdekképviseleti” szervezeteket, melyek most a kötelező kamarai tagságért lobbiznak, hiszen az elmúlt évek során semmit sem tettek a kiszolgáltatott vállalkozások védelmében! 4. Kérjük eltörölni a „céges haláladót”! Amennyiben a cégvezető meghal, örökösei a cég vagyonára kivetett illetéket 30 napon belül kötelesek megfizetni, ellenkező esetben a céget felszámolják. A lehetetlen vállalkozási viszonyok és a társadalmi fejlődés helyzete miatt jelenleg még kevés tradicionális családi vállalkozás működik hazánkban. Már csak ezért sem szabad engedni, hogy tömegesen szűnjenek meg olyan kis cégek, ahol a gyerekek is belenőttek a feladatokba és a második generáció vehetné át a stafétabotot. 5. A garanciális visszatartások intézményének megszüntetését kérjük, hiszen a hatályos jogszabályok szerint a kötelező szavatosság vállalása kötelezi a vállalkozásokat arra, hogy garanciális problémák esetén jót álljanak. Úgy látjuk, hogy az eredeti szándékon túlterjeszkedve ma a megrendelők arra használják a „jól teljesítési garanciák” lehetőségét, hogy a kialkudott vállalási árat tovább csökkentsék 5-10%-kal, hiszen mire beváltásra kerülne a visszatartott összeg, a megrendelő cég eltűnik, felszámolják. 6. A gazdasági bűnözés Európai Unió tagállamai között párját ritkító mértékű elszaporodása nem történhetett volna meg, ha nem állnának a tisztességtelen szándékú társaságok mögött a jogi útvesztőkben, kiskapuk keresésében jártas ügyvédek, sőt, sok esetben „sztár ügyvédek”, akik busás haszonért elsimítják ügyfeleik zűrös ügyeit. Szeretnénk felvetni azt a kérdést, hogy az Ügyvédi Kamarának vajon nincs-e felelőssége abban, hogy egyes gátlástalan tagjai
esküjüknek ellentmondva, a társadalmi érdekkel nyíltan szembemenve
közreműködnek abban, hogy tisztességes magyar vállalkozások kerüljenek felszámolás alá, a céget működtető vállalkozók pedig egzisztenciális válságba?
Az építőipari termelés beindítása
Az építőipart a lehető legrövidebb időn belül munkához kell juttatni, mert az ágazat kisvállalkozásai az utolsó utáni órában vannak. A jellemzően szezonális munkát végző építőipari kisvállalkozások megrendelés híján nem fogják túlélni az előttünk lévő hónapokat, így nem lehetnek majd részesei a jövőre elinduló, átfogó felújítási és energetikai programoknak.
1. Javasoljuk átfogó programok indítását a vidéki településeken, de a nagyvárosokban is az elhanyagolt középületek felújítására. Számba kell venni a funkció nélkül álló ipari épületeket, laktanyákat, elhagyott, de állami, önkormányzati kézbe vehető házakat, lakásokat is és alkalmassá kell tenni őket arra, hogy a hitelbedőlések miatt fedél nélkül maradt családoknak, vagy más rászorulóknak átmeneti otthonává válhassanak. 2. A hátrányos helyzetű térségekben a lehető leghamarabb jelentős járulékkedvezményt kell adni a vállalkozónak, ha helyi munkaerőt alkalmaz. Meggondolandó a foglalkoztatás jelentős növelése érdekében a foglalkoztatottak után fizetendő adók és járulékok teljes vagy részbeni megszüntetése időlegesen ezeken az elmaradott területeken.
3. Az építőipari tevékenység ÁFA terhének csökkentése jelentősen növelhetné a megrendelések számát. A magánszektorban a 25%-os ÁFA teher a fekete foglalkoztatást és számla nélküli munkavégzést gerjeszti. 4. Az eu-s projekteken lehetőség van a beruházás finanszírozásának megkönnyítésére 40% előleget lehívni. Ez az előleg szinte sohasem jelent meg azon a szinten, ahol a munkát végül is elvégezték és finanszírozták. Mivel az érdemi munkát elvégző, foglalkoztató vállalkozások az elmúlt években elvesztették likviditási képességüket és eladósodtak, nem képesek finanszírozni önerőből. Tegyék lehetővé, követendővé, hogy a munka megkezdésekor előleget kaphassanak, hiszen még jobb helyzetben sem lehet elvárni, hogy az építési piac leggyengébb szereplői hónapokon keresztül önerőből állják az adott munkára eső anyag és foglalkoztatási költségeket! (Nálunk sokkal jobb gazdasági helyzetben lévő országokban is evidens, hogy a munkára előleget adnak, illetve az anyagköltséget az anyag leszállítása után kifizetik. 5. A néhány éve bevezetésre került fordított ÁFA fizetési kötelezettség rendkívül hátrányosan érinti azokat a kisebb cégeket, amelyek anyagosan vállalnak munkát, hiszen az anyag ÁFÁ-ját finanszíroznia kell addig, amíg az adóhatóság a költség többletet vissza nem utalja. Javasoljuk a fordított ÁFA eltörlését, mert a megalkotásakor hivatkozott cél mögött inkorrekt szándék húzódik meg; az ÁFA visszafizetését az Adóhatóság kénye-kedve szerint húzza, nagyobb összeg esetén szinte mindig ellenőrzéssel köti össze, így a vállalkozásokat sok esetben megoldhatatlan likviditási helyzetbe kényszeríti. (A hivatkozott cél szerint a ki nem fizetett számlák ÁFA tartamát nem terhelték ily módon az alvállalkozókra, azonban a finanszírozási problémák miatt lehetetlenné tették az anyagos megrendelések elvállalását. Sok esetben ez a fennálló, meghatározott forgalomhoz kötött hitel, pályázat fenntartását lehetetlenné tette, ami cégek tömegeit juttatta csődbe.)
6. Kérjük lehetőség szerint minél előbb felülvizsgálni a jelenleg is futó „panel hőszigetelési és fűtéskorszerűsítési ” program körülményeit! Általános tapasztalat, hogy 2009. őszén elvégzett munkák nincsenek még kifizetve az állami egyharmad beragadása miatt. Mivel társadalmi, energetikai szempontból óriási jelentősége van annak, hogy ezeket a munkálatokat milyen minőségben, a tűzrendészeti, illetve technológiai szabályokat maximálisan betartva végzik-e el, így
nem mellékes az, hogy a kialakult körülmények között aggályos lehet a minőségi munkavégzés, illetve a tisztességes foglalkoztatás. 7. Az építőipari szakmák regisztrációjával kapcsolatban felülvizsgálatot kérünk, ugyanis a regisztráció során ellentmondásos, hogy bizonyos szakmai tevékenységeket milyen végzettséggel rendelkező munkavállalók végezhetnek. Március elején levélben fordultunk a Munkaügyi Miniszterhez, konkrétan a homlokzati hőszigetelő munka szabályozása ügyében. A benyújtott levél, illetve az előző kormány szakállamtitkárának válasza – amely számunkra egyáltalán nem megnyugtató és nem ad választ a kérdésfelvetésre – az alábbi hivatkozás alatt érhető el: http://www.mmv09.hu/page.php?21 8. Az előzetes információk alapján a bérlakás programot csak 2012-től indítaná el a kabinet. A problémát abban látjuk, hogy mire egy országos, több ezer bérlakás építését célzó program elindul, a most kilátástalan helyzetben lévők tovább csúsznak a teljes egzisztenciális csőd felé. Véleményünk szerint az önkormányzatokkal együttműködve, kisebb településeken minél előbb elő kellene készíteni olyan programokat, melyek segítségével a hitelbedőlés miatt kilátástalan helyzetbe került családok lakhatását viszonylag alacsony anyagi ráfordítással lehetne megoldani, ezáltal a helyi építőipari mikró és kiscégeket is munkához lehetne juttatni. Ld. http://www.mmv09.hu/request.php?21 14. oldal.
Szeretnénk figyelmükbe ajánlani a tápszentmiklósi polgármester „iskolamentési akcióját”, melyet a szükséghelyzet inspirált. A hátrányból erényt kovácsoló polgármester akciója olyan jól sikerült, hogy a gondolat megszületésétől máig 54 gyermekkel gyarapodott a helyi közösség, a faluban dolgozó iparosok munkához jutottak, hiszen a lakásokat fel kellett újítani, a nyolclakásos társasházat fel kellett építeni, az óvodát bővíteni kellett a megnövekedett gyermeklétszám miatt és a
közeljövőben az iskola is bővítésre vár. Miért ne tehetné meg egy borsodi, zalai, vagy somogyi település is, hogy néhány lakatlan ingatlant felújítva családokat fogad be, majd bérlakásépítésbe kezd, ezáltal nő a gyermeklétszám, biztosított lesz az oktatási intézmények működése, visszatér az élet az elnéptelenedő településeken. Ahhoz azonban, hogy a helyi kezdeményezésnek országosan is mérhető társadalmi hatása legyen, szükséges, hogy a kormányzat részéről megerősítést, erkölcsi támogatást, és országos programként való meghirdetését kezdeményezzék a döntési helyzetben lévő gazdaságpolitikusok.
Határozott meggyőződésünk, hogy az ország érdeke olyan hazai vállalkozásokra alapozni a gazdaságát, melyek a tisztességes üzleti magatartást evidenciának tekintik, és olyan vállalkozókra, akik, ha egymás szemébe néznek és kezet adnak egy megállapodásra, nem fordul meg a fejükben, hogy a másikat becsapják, hogy nagyobb haszonra tehessenek szert. Meggyőződésünk, hogy sok, hasonlóképpen gondolkozó vállalkozótársunk mára pont a becsületessége miatt jutott kilátástalan helyzetbe. Társadalmi érdek, hogy fennmaradjanak azok a magyar vállalkozások, melyek bebizonyították, hogy normális vállalkozói környezetben értékes, minőségi munkahelyeket tudnak teremteni és fenntartani és ezzel hozzájárulhatnak a szociális helyzet javításához. Kármentés csak azonnali cselekvéssel lehet, ezért párbeszédet, egyeztetést, eszmecserét sürgetünk az értékteremtő, foglalkoztatás terheit viselő, tönkretett magyar vállalkozások talpra állítása érdekében.
Győr, 2010. 11. 02.
Tisztelettel
Bene Irén, Mészárosné Győrvári Bella, Mészáros Attila, Bandi Attila MMV társalapítók
Kapcsolat: +36 20 366 4865
[email protected] www.mmv09.hu
1. Melléklet
Helyzetértékelések, javaslatok – ahogy a vállalkozótársak látják
Megváltozott munkaképességűek vállalkozása
Greskó Zsuzsanna (Bpest,1955.07.19)
1997-ben történt súlyos betegségem után, 1998 év óta rokkantnyugdíjas vagyok. Főiskolai végzettséggel tanító, fejlesztő pedagógusként dolgoztam Székesfehérváron 16 évig, de a rokkantnyugdíjazásom előtt összesen 26 éves folyamatos közalkalmazotti munkaviszonnyal rendelkeztem (ebből 23 évet Székesfehérváron, 3 évet a fóti Gyermekvárosban dolgoztam).
Részleges gyógyulásom után munkát kerestem 4-6 órás alkalmazásban, de csak gyári munkára vettek volna fel - szalag mellé - amelyet nem tudtam vállalni.
Székesfehérváron a Munkaügyi Központban számítógépes tanfolyami képzésre és angol nyelvoktatásra kaptam támogatást, amelyet elvégeztem. Sajnos elhelyezkedni ekkor sem tudtam sehol.
Ekkor kezdtem el saját szakmai területemen belül keresni a lehetőségeket, és az Alapozó Terápiák Alapítványnál Bpesten elkezdtem tanulni az Alapítvány által kifejlesztett mozgásterápiát, amelynek elvégzéséhez részleges támogatást is kaptam tőlük a helyzetemre való tekintettel.
Ez a terápia - alapozó és készségfejlesztő terápia- a gyermekek idegrendszerének érését elősegítő, az idegrendszer működését megalapozó, fejlesztő terápia. Ismert tény, hogy egyre több olyan gyerek van, akiknél a beszéd vagy mozgásfejlődés, vagy egyik sem indul meg időben, ill. nem megy végbe hibátlanul. Olvasási/írás zavarral küzdenek az iskolában, vagy egy részüknél figyelemzavar és túlmozgásosság okozza a tanulási zavart.
Ha ezeknél a gyerekeknél - az ember fejlődésében alapvető mozgásokkal - még egyszer beindítjuk az idegrendszer érési folyamatát, akkor a mozgás – beszéd olvasási/írásbeli hiányosságaik kifejezetten gyógyulnak és eredményesebb fejlettségi állapot érhető el.
Kifejezetten jó eredményekkel végzik ezt a terápiát országos szinten is a végzett szakemberek óvodás és iskoláskorú gyermekek körében.
Mivel a korom és a rokkantnyugdíjas helyzetem miatt mindenhol elutasítottak, ezután sem tudtam elhelyezkedni sehol.
Ekkor döntöttem el, hogy a nyugdíj mellett vállalkozóként fogok dolgozni, hogy ezzel hivatalossá tegyem a tevékenységemet, valamint számlaképes legyek. 2002. óta vállalkozóként végzem ezt a fejlesztő mozgásterápiát 5-10 éves korú gyerekekkel Székesfehérváron.
A foglalkozásokhoz szükséges eszközök beszerzéséhez, a csoportos foglalkozáshoz szükséges helyiség elég magas bérleti díjának kifizetéséhez semmilyen kedvezményt nem tudtam és jelenleg sem tudok igénybe venni.
Minden évben kötelező szakmai továbbképzésen veszek részt az Alapozó Terápiák Alapítványnál, amelynek szintén meghatározott díja van.
Nagyon fontos, hiánypótló, teljes értékű fejlesztő munkát végzek a gyermekek körében (amelyre kifejezetten igény van) már 8 éve, de mivel ezt rokkantnyugdíjas vállalkozóként végzem, kifejezetten és folyamatosan hátrányos helyzetben vagyok kénytelen dolgozni és élni, gazdasági és szociális vonatkozásban egyaránt.
A munkám végzéséhez személyi kölcsönt vettem fel. A tavalyi évben nem tudtam megfelelően és rendszeresen törleszteni az adósságomat, ezért ún. BAR- listára kerültem. Elváltként és egyedülálló rokkantnyugdíjasként sajnos nagyon korlátozottak a lehetőségeim.
Nem tudom, hogy miért nem részesülhetnek a megváltozott munkaképességű emberek vállalkozóként valamilyen kedvezőbb elbírálásban?
Szeretném, hogy ha a megváltozott munkaképességű emberek vállalkozóként is
- részesülhetnének bizonyos pénzügyi kedvezményekben
- pályázhatnának kedvező pénzügyi támogatásra, pl. eszközbeszerzésre, kedvezőbb
helyiség bérlethez,
- pályázati lehetőségeik és ismereteik lehetnének (pl. tanfolyamok)
- kedvezményes vállalkozást segítő, fejlesztő ismeterekhez juthatnának tanfolyamokon, amelyeket meg is tudnak fizetni.
Kifejezetten örülnék, ha lennének egyáltalán bizonyos lehetőségek megváltozott munkaképességű vállalkozók számára is, munkájuk támogatására.
Székesfehérvár, 2010. október 26.
Greskó Zsuzsanna
Tanító,
Fejlesztő pedagógus,
Mozgásfejlesztő terapeuta
Az egyeztetéshez javaslat:
Az egyes szakmák, szakterületek és kamarák által ajánlott: minimál óradíj garantálása.
A mai gyakorlat szerint: adj árajánlatot, a megrendelők vég nélkül csökkenthetik az egyes szakmák, szakterületek rezsi óradíjait... vég nélkül.
Minden területre kidolgozott minimál óradíjak garantálhatnák, hogy előbb-utóbb egy, EU közeli jövedelemszint tudjon kialakulni.
Sok sikert az egyeztetéshez: Juhász János
A felhívására válaszolva ismertetném, hogy milyen akadályokba botlott cégünk a működése során. Összesen 4 témára térnék ki, a lehető legnagyobb tömörséggel.13 éve vagyunk a piacon, Interneten keresztüli szállásközvetítéssel foglalkozunk (www.szallasmania.hu).
1. téma: EU Pályázatok
2007-ben beadtunk és megnyertünk egy GOP-os pályázatot. A beruházás kezdő időpontjaként 2008.január 1. volt megjelölve. A szerződést a beruházás kezdete után kb. 7 hónappal sikerült többszöri levélváltás után megkötni a Mag Zrt-vel. Addig az alvállalkozókkal sem tudtuk megkötni a szerződéseket, mivel a beruházás megvalósítása a pályázat elnyerésétől függött. A több hónapos késedelem miatt az alvállalkozók más munkákat vállaltak el, ezért a szerződésben vállalt eredeti határidőig nem sikerült a beruházást befejezni, többször is határidő hosszabbítást kellett kérnünk, csak nagy nehezen sikerült a végső határidőig befejezni a beruházást. A Mag Zrt-vel való 2 éves kapcsolattartás során egyedül a feltételek nélkül igényelhető 40% előleg igénylése ment könnyen. A későbbi elszámolások során azt tapasztaltuk, hogy rengeteg nyomtatványt kellett kitöltenünk és elsőre nem fogadták el egyik elszámolásunkat sem (pedig elvileg csupa felsőfokú végzettségű munkatárs dolgozik a cégünknél, tehát nem lehet azt mondani, hogy gyenge szellemi képességeink miatt nem voltunk képesek jól kitölteni a nyomtatványokat). A projekt lezárását követően 8 hónapba telt, mire sikerült a támogatás utolsó - elég jelentős - részéhez hozzájutnunk. Többszöri hiánypótlást kértek (kb. 4x). Kérdésemre, hogy miért nem egyszerre kérték, azt válaszolták, hogy az egyes hiánypótlásokat különböző szervezeti egységeik kérték. A végén tartottak egy helyszíni ellenőrzést is, ahol olyan dolgokat kértek, amelyre nem lett volna joguk. Pl. egy olyan belső utasításban előírtak megvalósítását kérték számon rajtunk, amely a
Mag Zrt. vagy az NFU weboldalán jelent meg 2009.november közepén jelent meg, miközben a beruházást 2008-ban indítottuk és 2009.december közepén fejeztük be. Visszamenőleges hatállyal hogyan lehet kötelezettséget előírni? Ráadásul az említett belső irányelv nem is tartalmazta azt a követelményt, amelyet a helyszíni vizsgálatot tartók kértek (technikai dologról van szó, ezért nem mennék bele a részletek ismertetésébe). Amikor ezzel kapcsolatos álláspontunkat elmondtuk, közölték, hogy márpedig ha kifogást emelünk az ő megállapításaik ellen, akkor számítsunk rá, hogy még több hónapot fog csúszni a támogatás utolsó részletének kifizetése. A beruházásra elnyert támogatási összeg valamivel 8 millió Ft fölött volt, a teljes beruházási érték 50%-a. Egy ilyen kis beruházással kapcsolatosan több kilónyi papírt kellett legyártanunk a Mag Zrt. felé, hogy a beruházás megvalósulását elfogadják. A pályázat adminisztrációjával kapcsolatos többletmunka, valamint a pályázatíró cég számára kifizetett pályázatírási és sikerdíj (kb. 1 mió Ft) felemésztette a pályázaton nyert támogatás jelentős részét. Jobb lenne, ha inkább nem lennének pályázatok, viszont a cégeknél képződő nyereséget meghagynák, hogy azokból finanszírozhassák a vállalkozások a beruházásaikat. Ez így azért is
igazságosabb lenne, mert ha egy vállalkozás nyereséget termel, akkor valószínűleg okosabb a beruházási politikája.
2. téma: Nyomtatványok az állami ügyintézésben
Amit általánosságban kifogásolok az állami ügyintézéssel kapcsolatosan:
- Ha bármilyen hivatalos dokumentumot be kell nyújtani egy állami szervnek, a cégünknek minden adatát fel kell a dokumentumon tüntetni (cég rövid neve, hosszú neve, címe, bankszámlaszáma, cégvezető neve, telefon és faxszáma, stb.). Miért? Ha jól tudom, akkor a cégnévnek egymagában, de az adószámmal együtt biztosan, egyértelműen azonosítania kell egy céget. A többi adatot - amelyekre egyébként legtöbbször semmi szüksége a hatóságnak - pedig egyszer kérjék be és a központi adatbázisból nézzék ki, ha szükségük van rá.
3. téma: Felszámolások
Nevetségesnek tartom a felszámolási eljárások menetét. Ha egy cég ellen felszámolási eljárást indítanak és a bíróság felszólítására kiegyenlíti a tartozását, akkor az egyedüli költség, amit elveszíthet, az 5.000 Ft illeték és a bíró által megítélt ügyvédi munkadíj. Ez nem riasztja el a cégeket attól, hogy csak a felszámolási eljárás megindítását követően egyenlítsék ki a számláikat. Ráadásul a felszámolást elindító cégnek a felszámolás elindításakor be kell fizetnie 50.000 Ft illetéket és 25.000 Ft közzétételi díjat, amely viszont elriasztja a cégeket attól, hogy felszámolási eljárást merjenek indítani a tartozó cégekkel szemben. Ráadásul az illetéket és a közzétételi díjat - ha az adós a bíróság felszólítására fizet - csak hosszú hónapok elteltével - külön kérvényre - utalják vissza a hatóságok a felszámolást elindító
cégnek. Az 50.000 Ft illetékből 5.000 Ft-ot a tartozó cégnek kell kifizetnie a felszámolást indító cégnek. Ha nem fizeti ki, akkor az csak újabb felszámolási eljárás keretében hajtható be.
4.téma: Állami adatbázis a tisztességes cégekről
Hiányolok egy olyan naprakész állami adatbázist, amelyben szerepel, hogy melyik cégtől szabad befogadni számlát.
Üdvözlettel
Lakatos Péter
HUNVENTOR Kft.
A gyógyszertári vállalkozások számára szükséges döntések Fontossági sorrendben:
1. A gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban a gyógyszerészek tulajdonának el kell érni az 51%-ot, a személyi jogos gyógyszerésznek a
25%-ot. Indoklás: lásd EU bíróság határozat az etikus modell mellett
2. A legkisebb gyógyszertári kiskereskedelmi árrésnek minimum 6%-nak kell lenni, a mostani 850 Ft helyett. Indoklás: Elfogadhatatlan, hogy bizonyos gyógyszerek eladásakor a banki 2%-os kártyahasználati díj több mint 850 Ft. Az sem igazságos, ha pl. egy Viagra kártyás fizetésekor a banknak nagyobb a haszna (kártyahasználati díja), mint a patikai árrés tömeg. Más kereskedelmi formában az sem fordulhat elő, hogy a nagyker árrés tömege (gyógyszer kereskedelemben 6 %) nagyobb, mint a kiskereskedő árrés tömege.
3. A gyógyszertárban minden termékre elfogadható legyen az Egészségpénztár kártyahasználata. Indoklás: A Gyógyszertár Eü intézmény és a termékek (áru) az egészség helyreállítását, és a betegség megelőzését hivatott szolgálni. Ha az állam nem rendezi a gyógyszertárak árrés tömegét, akkor legalább valamilyen szinten adjon lehetőséget a fizetőképes vásárlóréteg kialakulásának. Az egyéb termékek 25% ÁFA befizetése a költségvetést segíti.
4. A profilrendelet bővítése. Indoklás: Mivel cél a betegség megelőzés, az egészség megőrzés a gyógyítás mellett a doktori címmel elismert gyógyszerészi tudásnak teret kell adni a termékbővítés során. Itt elsősorban élelmiszerekre, bio élelmiszerekre,
étrend kiegészítőkre gondolok. Ugyanakkor, ha a kormány nem ad megfelelő árrés tömeget a támogatott gyógyszerekre, akkor mint vállalkozás igényt tart az „egyéb” termékek forgalmazására is. Nem ezek az „egyéb” (gondolok itt pl. általában más kereskedelmi vállalkozásokban is a kasszák elé helyezett termékekre) termékek fogják a gyógyszertárakat nyereségessé tenni, de mint vállalkozás igényli ezt a lehetőséget is.
5. Kötelező Kamarai tagság Indoklás: Így lehet etikai szabályokat betartatni illetve az előző pontokban kért profilbővítés és egészségpénztári „cikktörzs” koordinálását a szakmai kontroll alá lehet venni.
6. I. Gyógyszertárat ne lehessen bevásárló központokban (Auchan, TESCO, Interspar, Cora, Árkád, Plázák stb.) működtetni. II. Minden 5000 lakosra lehessen gyógyszertárat működtetni. Indoklás: A gyógyszertár eü intézmény, azaz ne legyen piaci verseny a gyógyszer eladása. Ha csak 5000 lakost akar ellátni egy gyógyszertár, akkor az ilyen gyógyszertár bevásárló központban nem rentábilis. Bevásárló központban (magas bérleti díj, rezsi díj) csak 20-30 000 lakos ellátásával lehet gazdaságosan működni. Ez meg ellentmond az eü intézményi jellegnek. Szakmai párhuzammal élve, hiába a világ legjobb diagnosztája egy háziorvos, akkor sem képes 2000-nél több beteget ellátni havonta. Ez fizikai képtelenség. Tehát gyógyszertárban is a bizonyos betegszám felett nem egészségügyi intézményként, hanem elsősorban „kiskereskedelmi
nagyüzemként” működik. A gyógyszertárak részéről viszont ez azt jelentené, hogy ha egy patika
havi 5000 TAJ illetve évi 12 000 TAJ szám feletti forgalmat bonyolít, akkor a kamarának kell kezdeményezni a közelében megnyíló gyógyszertártat!
7. 100 000 lakosonként 1 gyógyszertár eltérhessen az évi 12 000 TAJ feletti forgalomtól, de neki vállalni kell a 24 órás nyitva tartást minimum 6 fő gyógyszerésszel.
8. Minden gyógyszernek (OEP által támogatottnak és a támogatás nélkülinek is) minden gyógyszertárban egyforma áron kell lennie. Indoklás: A patika liberalizációs törvény elvárása, hogy a versenyben olcsóbb legyen a gyógyszer ára, az elbukott. A piaci verseny arra korlátozódik, ki mennyire tudja becsapni a vásárlót, hogy engedményt ad a gyógyszer árából. A liberalizáció egy dologban hozott a vásárló részére könnyebbséget: Az újonnan nyitó gyógyszertáraknak kötelező volt heti 60 órás nyitva tartást vállalni. Az igaz, hogy minden patikában azóta akciók vannak, azaz egyes termékeket egy bizonyos időintervallumban olcsóbban árulnak, de a gyógyszerek átlagárrése, átlagára növekedett. Egy konkrét példa: B…ZOK 50 gyógyszer eredeti degresszív árrése 22% volt. A gyártó a maximális árat 35%-ban határozta meg (amíg érvényben volt a maximált ár). Egyes gyógyszertárak reklámozták a 30%-kal számolt árukat. Nálam kezdettől fogva, reklám nélkül 29%-os árréssel lett a fogyasztói ár beállítva. Gyakorlatomból kiindulva (betegek visszaigazolása szerint az egyik legolcsóbb gyógyszertár vagyok) a degresszív árrés legmagasabb kulcsa 26%
volt. Most a szabad árképzésnél (a szabadon változtatható árú termékeknél) az átlag árrés lassan a 30% fölé emelkedik (a bruttó patikai árrés kb. 16 %), azaz a maximum 850 Ft-tól, ami akár 1-2 % volt /pl. Pur… 200 E 5x 103 700 Ft a 850 Ft-os ár– bankkártyás fizetésnél csak a bank több mint 2000 Ft-ot elvisz – az ára a gyógyszerésztől függ, ami akár 110 000 Ft is lehet ami csak 6%, de 6 000 Ft!/ elmegy a 40% -ig. Az úgymond piaci verseny előrehelyezése, illetve a gazdasági vezetés 50% feletti tulajdonrésze olyan vállalkozásokban szükséges, ahol a vásárló megtévesztésének a közgazdasági figyelése fontosabb tényező, mint az erkölcsös, becsületes szakmai munka. Az ilyen jellegű vállalkozásban elengedhetetlen a nem szakmai többségi tulajdon. Az internetről szabadon letölthető elektronikus bevallásokból egy céget hoznék példaként. Szirt ……kft.kb. 60 gyógyszertárat üzemeltet. Biztosan tud olyan akciókat kialkudni a gyártóval, forgalmazóval, hogy időszakonként az átlag árnál tud olcsóbban árulni egy-egy terméket, illetve egy –egy receptre tud úgymond 100-100 Ft kedvezményt adni, de bruttó értékben a betegek biztosan drágábban vásárolják meg a gyógyszert, mert ezen patikák bérleti díja, rezsi költsége magasabb az átlagnál, illetve tulajdonosaik kivonják a nyereséget illetve hatalmas a tartozásuk. Pl. az említett cégnek az egyik nagykereskedő felé több mint 3,4 Milliárd forint „kölcsöne” van (Nem árutartozása-kölcsöne!!!). Egy biztos az 5000 lakos ellátására létrejött egészségügyi intézmény jellegű 51%-100%-os magyar magángyógyszerész tulajdonú gyógyszertár nem tud versenyezni ekkora gazdasági vállalkozással. Kérdés ez a beteg és az állami egészségügyi ellátás érdeke /érdekes módon a versenyhivatal egyik
szakértője is a Pilula trend c. újság egyik kérdésére válaszolt úgy, hogy a nagy betegszámot ellátó patikák indokolatlan bevételre tesznek szert, mert a nem támogatott gyógyszerek mellett a támogatott körbe tartozó gyógyszerekből is arányosan többet értékesítenek, ami nem kívánatos!
Azt írtam, hogy fontossági sorrendben, de igazából ennek a 8 pontnak mindnek meg kellene valósulnia. A 6/I. pontban szereplő kitiltás a bevásárló központokból (alkotmányossági szempontból az 1. és 6/I. pontot a már működtetett patikákra 2017.január 1-től az újonnan létesülőkre 2011. január 1-től) esetleg kimaradhat, de ha az 1. pont az „etikus modell” és Eü. Intézményi alapokból, a „speciális áru” miatti piac korlátozottságból vezethető le, akkor ebből a koncepcióból a 6/I. pont és a 8. pont is logikusan következik. A szakma a piaci korlátozottság miatt viszont vállalja, hogy egy vállalkozás bizonyos méretnél nem lesz nagyobb! A versenynek nem az eladott dobozszámban illetve árrés tömeg bevételben kell megnyilvánulnia, hanem a nyújtott nyitva tartásban (pl. 7-20) illetve a jövőt jelentő gyógyszerészi gondozásban (alternatív gyógymódok /homeopátia, bach virágterápia, Schüssler sók stb./, fizikoterápia, mágnes terápia, fitoterápia, masszázs, pszichoterápia stb.), azaz a szolgáltatás minőségi és mennyiségi változásában kell megnyilvánulnia. A gyógyszertárban nem több doboz terméket kell elsősorban eladni, hanem több időt kell a pácienssel foglalkozni. Ezek viszont a gyógyszertár eü. Intézményi jellegét növelné, azaz alátámasztja, hogy egy gyógyszertár a 3-4000 fős törzsvásárlói közönségét lássa el. Dr. Kenéz Zsolt Kristály Gyógyszertár
Győr Körtér u. 80. www.kmkristaly.hu 20-9164812
[email protected] [email protected]
A kormány 7,5 milliárd forint támogatást ígért az Audinak 1000 új munkahely létrehozásához.
Ez munkahelyenként 7,5millió forint /fő támogatás.
Ma Magyarországon az Opten céginformációs szolgáltató adataiból kiderül, hogy 350.ezer mikró és kis vállalkozás működik.
Amennyiben a kormány megfelelő támogatással, járulékkönnyítéssel tudná támogatni a hazai mikró vállalkozásokat, és ezek a vállalkozások mindegyike csak egy plusz főt tudna foglalkoztatni, ez egy csapásra 350 ezer új munkahelyet teremthetne!
Több szempontból is fontos lenne ez a segítség.
- A mikró vállalkozások többsége a rendszerváltást követően kényszer vállalkozóként kezdte, és maradt vállalkozói státuszban.
Tette ezt, azért mert a magyar kreatív elme ezt lehetővé teszi, illetve az elmúlt húsz évben egyik kormánynak sem sikerült annyi új minőségi munkahelyet teremteni, hogy ebből a kényszer vállalkozói státuszból kikerülhessen az, aki akar.
- Sajnos az elmúlt nyolc év szocialista ámokfutása addig sorvasztotta ezt az egyébként is tőkeszegény réteget, hogy sokan az elmúlt években a vállalkozásuk ingó ingatlan vagyonát, eszköztárát voltak kénytelenek felélni, megenni! Ma már az Ő munkahelyeik is veszélybe kerültek, csak az ilyen eseti problémák se a médiát se a politikát nem érdekli!
Pedig a kreatív tenni akarás az megmaradt ezekben az EMBEREKBEN, és ez kell és lehet, hogy legyen az ország kilábalásának egyetlen alappillére!
ITT és MOST dől el, hogy ezekből az emberekből munkáltatók vagy segélyezettek lesznek.
Ha lehet egy átértelmezett Orbán Viktor idézettel zárom gondolataimat:
Minden vállalkozó vegyen maga mellé még egy embert!
"Mindenki hozzon magával még egy embert!"
Bandi Attila ügyvezető
Bandi-Bau-Team Kft.
Tisztelt MMV!
Szívesen adom nevem, címem, ha tudják használni.
De egyszerűsítsük a bemutatkozást. Minden megtekinthető a honlapomon: www.emma-apart.hu -n. A témához kapcsolatosan. Kb. 12 éve vagyok kézimunka készítő egyéni vállalkozó. Azóta gyakorlatilag egyetlen egyszer sem sikerült megkeresnem a havi járulékaimat. Miért? Vagy dolgozom, vagy járom az országot és a vásárokat. A kettő együtt nem igazán megy. Saját termékeimet árusítom, nincs bedolgozóm. A rendezvények helypénze sok esetben számomra kifizethetetlen. Kivéve az MSZ vásárokat. Idén már anyagot se tudtam igazán venni, szerencsére sok anyagot kapok ismerősöktől, ismeretlenektől. Tehát ha minden hét végén megyek vásárra, és ha nagyon jól megy, tudnék keresni 10-12 ezer Ft-ot. Az egy hónapban ugye 40-50 ezer Ft. A járulékaim ennél egy kicsit többek. De pl. elmegyek egy hétre, és mindennap keresek ennyit, akkor megvan a havi járulékom, de akkor mikor dolgozok? És akkor még szerencsém volt, hogy volt a termékeimre kereslet. Idén 11 nap Kapolcs után egy hét itthonlét után mentem Bösztörpusztára. Ez alatt
bőven megkerestem a havi járulékom, de ez egy évben egy alkalom. Ezen kívül, még ami a legfontosabb, nincsenek magyar textilüzemek. De van méregdrága amerikai, német, japán stb. anyag. Miért nem lehet a bevételek alapján járulékot fizetni? Sajnos nincs igazán fizetőképes kereslet, így egyelőre "raktárra" varrok.
Azt hiszem, sokan vagyunk ezzel így számomra az lenne a legfontosabb, hogy ne hiába dolgozzak.
Üdvözlettel Erdélyi Péterné Emma
Sertéshizlalásra alakítottam Kft-t, de az állam nemzetellenes hozzáállásának köszönhetően durván ráfizetéses lett ( pedig csak néhány miniszteri rendelettel olyan szabályokat lehetett volna hozni, ami nem engedte volna be a lengyelektől a 180 Ft-os sertést, mert ott kapott 140 Ft támogatást a paraszt, itt meg nem így nem lehet megélni sem nem hogy versenyezni! Próbálna, valaki Dániába sertést vinni 20milliót hizlalnak 8 millióan. 3 hónap karantén, ha oda akar vinni valaki. Nálunk ezt nem lehet? Közben elkezdtük a kertépítést, amit főágazatnak megtartottuk oda vettük a hiteles gépeket, autókat 5-20 embert foglalkoztattunk.11évi működés után néhány rossz döntésnek köszönhetően kénytelen voltam eladni a cégemet. A rossz döntések a svájci frank alapú hiteles autók vásárlása volt segített még a végkifejletben a gazdasági válság, aminek következtében kevesebb munkára sokkal több költség rakódott. Nagyjából ennyi történet. Örülök, ha változik valami a jelen vezetés által, bár sok változást nem mernek tenni!
1.)A szent korona tanon alapuló történelmi alkotmány visszaállítása a jelenlegi IDEIGLENES toldozott Sztálini alkotmány helyet, ami rendet tenne egy csomó
kérdéses ügyben! 2.) A Mercedes kapott 1 munkahely után 25 mill. támogatást, én ennyiből 5-öt biztonsággal, hosszútávon tudtam volna létrehozni a nyereséget itt költöttem volna el ide forgattam volna vissza a Merci gyár tulajai is itt fogják? Hol kap ma egy magyar vállalkozó hasonló segítséget
3.) Az uniónak megfelelni akarásunk miatt, 3-szorosan túllihegve szigorúan be akarnak velünk tartani mindent, amit a német vagy osztrák vállalkozó nem is tud, hogy létezik ilyen szabály, megnehezítve a magyar kisvállalkozások életét.(HACCP, stb.) 20m2-es üzletből 10-et ezek az előírások vesznek el mennyivel könnyebb ezt megcsinálni a multinak!? 4.)Hitelhez nem jut, mert a nyomorultnak a tudásán, bátorságán kívül nincs más fedezete! Hogyan versenyezzen egy olyan multival szemben, akinek minden felszerelése meg van a legmodernebb technológiákkal rendelkezik és még az állami alkalmazottak is nekik segítenek?
5.)Ha hitelhez jut, mert a szülei házát felajánlja fedezetnek, amit keres, befizeti a bankoknak, akik a svájci frank alapú, most már látjuk, mennyire olcsó hitelen keresztül sokszoros haszonnal nyúlják le a vállalkozókat is! Amire még az állam megtámogatja szegény bankokat, akik látjuk milyen milliárdos nyereséggel zárnak az után, hogy márvány palotáikat leírták költségként! 6.) A Széchenyi hitel jó lett volna, de ott is a megújítás annyiba került, hogy többszörösét kifizettük, mint a kamattámogatás, amit kaptunk. Megint a bank járt jól! 7.)A járulékokat, ha lehetne csökkenteni az jó lenne, valószínűleg akkor is befolyna ennyi pénz. 8.) A multi, aki a beszállítók pénzén építi a vállalkozását, saját tőkét minimálisat felhasználva, éveken át adómentesen hordja ki a pénzünket. Mikor lejár a mentessége akkor meg szépen lelép új kedvezményezettnek adva át a terepet. Ebben mi a magyar nemzet haszna? 9.) Józan paraszti ésszel a magyar nemzet érdekeit előtérbe helyezve kellene a döntéseket hozni! Mikor magyar "államférfi" tulajdonában lévő szlovák, cseh sertéstelepről kerül be az országba az a sertés, amire felveszi, az ottani támogatást itt feldolgozva újra felveszi, közben lenyomva az itteni árakat, addig nincs miről beszélni, a vezetőinknek kellene példát mutatni, de ne offshort cégeken keresztüli pénzkimentésben! Tisztelettel! Sziládi László, Kiskunhalas
Én ún. mikro vállalkozó vagyok: feleségem textiljátékokat készít, én fából játékot, ékszert, hangszert. Mellette mindketten dolgozunk főállasában a gyógypedagógia területén. A Heves Megyei Népművészeti Egyesület tagjai vagyunk. Egy közeli ismerős bőrműves hölggyel összefogunk, olykor s együtt rakjuk ki áruinkat a különböző vásárokon, rendezvényeken. Természetesen számlát és nyugtát adunk
külön a bőrmunkákra, külön a miénkre. Hol ő árulja a miénket is, hol mi az övét is. Kölcsönös segítség egymásnak, plusz a helypénz is megoszlik így. Nemrég megtudtam, hogy ezt így nem lehet, s azóta írunk megbízási szerződést, mintha fiktív napi bért fizetnénk a másiknak. Arról is tájékoztatott az APEH, hogyha nem haladja meg a minimálbér harmadrészét az így szerzett jövedelem, akkor nem kell előre aznap internetes formában bejelenteni, elég utólag. Márpedig nem haladja meg, mert havi egy-két alkalomról van szó.
Kérdésem és kérésem, hogy lehetne-e egy olyan gazdasági együttműködés irányába elmozdulni törvényesen, hogy amikor az emberek segítenek egymásnak (pl. kaláka), azt az állam nem igyekezne megadóztatni, ezzel a szabad emberi szerveződéseket, kapcsolatokat megterhelni, félelemmel megtölteni.
Kérem, ha jónak látják, képviseljék ezt az ügyet az Önök által említett fórumon.
Köszönöm a figyelmüket.
Tisztelettel: Erdélyi László
A magyar vállalkozások helyzetéről szerzett tapasztalatok;
Javaslatok a Kormány számára, a helyzet javítására
A KÁLMÁN Bt. innovációs szolgáltatások nyújtásával és minőségirányítási auditálással foglalkozik. Mindkét tevékenység cégek folyamatos helyszíni felmérésével jár, technológiai, K+F, és beszállítói területen.
15 év alatt 100 városban 600 céget (főleg kisvállalkozást) mértünk fel! A „terepen” szereztük a következő tapasztalatainkat.
Kis- és középvállalkozások (kkv-k)
. Helyes lenne, ha a magyar tulajdonú cégek érezhető előnyöket élveznének saját hazájukban. Nehezen viselik, hogy egy nagy, tőkeerős multinacionális cégnek az idetelepülése feltételéül szabott adókedvezmények következtében pl. kevesebb iparűzési
adót kell fizetnie, mint egy amúgy is gyenge, tőkehiányos magyar kkv-nek. . Magyarországon kevesen dolgoznak, de azok sokat . kevesen fizetnek adót, de azok sokat. . Nem ott áll rendelkezésre a szakképzett munkaerő, ahol szükség lenne rá. A munkaerő viszont nem költözik a munka után; a magyar munkaerő nem mobil. Mindenki ragaszkodik a házához/lakásához, nem divat a bérlakás. A házat/lakást azonban az ország fejletlenebb részein csak nyomott áron lehet eladni, azért viszont a fejlettebb részeken – ahol munka is van – messze nem lehet hasonló méretű házat/lakást venni. . Esélytelennek tartják magukat a magyar tulajdonú vállalkozások az európai uniós pályázatokon. A cégek számára a legnagyobb problémát az önerő hiánya okozza . Hiányzik a magyar kis és középvállalkozások közötti összefogás, együttműködés. E nélkül pedig nincs érdekérvényesítő képességük, lobbi erejük a multikkal szemben.
Jogbiztonság (hiánya)
. Ha egy vevő nem fizeti ki az árut (munkát), az sokszor akkor sem hozható (bontható) vissza, ha a szerződésben benne van, hogy addig az eladó tulajdonát képezi. A vevőnek ugyanis elég csak annyit tennie, hogy nem engedi be az eladó munkatársait, mondván, hogy akkor magánlaksértést követnek el. .
Ha az eladó részletfizetést enged a vevőnek, akkor előfordul, hogy a vevő kifizeti pl. a három részlet közül az elsőt, a másik kettőt azonban már nem. Ilyenkor az eladó többnyire bottal ütheti a másik két részlet nyomát, évekbe telne, amíg a bíróság behajtaná neki. Addig pedig a vevő simán csődbe viheti a céget, s eltűnhet a kifizetetlen áruval. Miközben másnap ugyanő, ugyanott, ugyanolyan céget indít, kissé más névvel, amelynek jogilag „természetesen” már semmi köze az előző céghez....Ezt kellene megakadályoznia a Kormánynak.
A Kormány feladatai:
. Radikális adócsökkentés, az egész gazdaság kifehérítése céljából
. Offenzív gazdaságpolitika . A vállalkozások nemzetközi piacra való kijutásának elősegítése . A vállalkozások igényeit figyelembe vevő oktatási rendszer . Hosszú távú kiszámíthatóság
Budapest, 2010. november 02. Kálmán János
KÁLMÁN Bt.
www.kalmanbt.hu
Egyéni vállalkozói tevékenységemet 2005. évben kezdtem, tevékenységemet 2-3 alkalmazottal folytatom. Néhány esettől eltekintve alvállalkozóként dolgozom. Ebből következően a számlák kiegyenlítésére sajnos szinte kivétel nélkül késve, időnként több hónapos késéssel kerül sor, amely nagyban megnehezíti a következő munkák finanszírozását. A legnagyobb problémát mégis az jelenti számomra, hogy az eltelt 5 év alatt már három olyan eset fordult elő, amikor a fővállalkozó nem fizette ki az elvégzett munka ellenértékét, vagy annak csak egy részéhez jutottam hozzá, ezáltal 4-5 millió forint
kintlévőségem keletkezett, ami után az ÁFA-t meg kell fizetnem akkor is, ha én nem kapom meg a pénzt.
A hivatalos és törvényes út betartása – a többszöri fizetési felszólítás, inkasszó benyújtása, bírósági eljárásban a döntés meghozatala, illetve a bírósági végzés ellenére történő nem fizetés esetén a végrehajtási eljárás, a felszámolási eljárás, esetleg a magánvagyon perlése – éveket vesz igénybe, aminek költségét és az ügyvédi költséget nekem vállalkozónak kell megfizetnem. A hosszú és kacifántos utat bejárva sajnos a végén nem járok eredménnyel, mert a felszámoló biztos csak a meg nem térülési nyilatkozatot adja ki, a pénzemhez pedig nem jutok hozzá. A bíróság meghozza a döntést, a fővállalkozó viszont nem teljesít.
Nagyon sajnálatos, hogy a fővállalkozók is már olyan nyomott ajánlati áron pályáznak, hogy abból nem valósítható meg a beruházás, amit ők már előre tudnak, és egyértelműen arra játszanak, hogy az alvállalkozót majd nem fizetik ki, hogy nekik meglegyen a pénzük.
Szabályozni tartom szükségesnek
2. A pályázatok kiírása során kerüljön meghatározásra az a minimális bekerülési költség, amely alatt árajánlatot nem fogadnak el. Ezzel biztosítani lehetne azt, hogy a beruházás jó minőségű anyagok beépítésével és szakszerűen valósuljon meg, és a vállalkozások is megkapják az elvégzett munka és felhasznált anyagok ellenértékét. 3. A körbetartozás elkerülése érdekében kötelezni kellene a fővállalkozókat – különösen a közbeszerzéses munkák esetében – a részszámlák befogadására és kiegyenlítésére ugyanúgy, mint ahogyan az a végszámla kiegyenlítésénél már szabályozva van. A fővállalkozó részszámlája is csak akkor kerüljön kiegyenlítésre, ha becsatolja azt az igazolást, hogy az alvállalkozót kifizette. 4. A vállalkozói díj ki nem egyenlítése esetén a hosszú és macerás törvényes, bírósági
eljárás lerövidítése elengedhetetlen. A bíróság ne csak kötelezze fővállalkozót a vállalkozói díj kiegyenlítésére, hanem azt egy bírósági letéti számlára kelljen neki befizetni, és amennyiben nem teszi, automatikusan induljon meg a végrehajtási, illetve a felszámolási eljárás. Ezek költségét pedig terheljék rá a nem fizetőre. Amennyiben a bíróságnak sem fizet, akkor pedig legyen lehetőség az elzárásra, börtönbüntetésre.
5. Álláspontom szerint ezekkel az intézkedésekkel, és a szükséges jogszabályi módosításokkal elejét lehetne venni a körbetartozásoknak, és nem mennének csődbe a kisvállalkozások, nem kerülne veszélybe a hosszú évek munkájával megszerzett lakóingatlanuk, mert ha nem tudja fizetni a járulékot, az adót, akkor elviszik a házat a feje fölül.
***
Örömmel olvastam a könyvelőm által küldött körlevelét, amelyben kéri, hogy jelezzük azokat a problémákat, amelyek megoldásáról hamarosan egyeztetést folytatnak az Nemzetgazdasági Minisztérium munkatársaival. A mellékletben röviden összefoglaltam azokat a nehézségeket, amelyek vállalkozásom folytatását, munkámat nagyban megnehezítették és nehezítik mind a mai napig, és a megoldás reményében javaslataimat is megfogalmaztam. Bízom benne, hogy tárgyalásaik eredményre vezetnek. Kérem, tolmácsolják a tárgyaló szakpolitikusok felé, hogy sürgős megoldásra van szükség az általam vázolt probléma megoldásában, mert sajnos mára már oda jutottam, hogy minden tartalékot feléltem, és veszélybe került a saját magánvagyonom is a körbetartozás problémájának megoldatlansága miatt. Sok sikert kívánok. Holló Endre
20 éve csinálom a kerékpár vállalkozást, de eddig nem sikerült sikeresnek lenni. Mindent egyedül csináltam, mert nem tudtam az alkalmazottakkal bánni, inkább én végeztem el a munkát, ha úgy adódott. Mindenki nem lehet legkiválóbb a vállalkozásában, és hogy miért nem én vagyok az első erre tudni kell a választ. Sok oka van. A befolyásoló tényezőket két
csoportra lehet bontani, tőlem függő és tőlem függetlenekre. Az is biztos, hogy az állam ezt a vállalkozói kérdést talán egyszerűen ráhagyja az emberekre – munkanélküli lettél?- indíts egy vállalkozást - ezeknek a szerencsétleneknek már nem kell munkahelyet biztosítani, gyönyörűen javítják a statisztikát. El lehet fogadni, hogy egyesek becsületesen meggazdagodtak, sok minden passzolt nekik a tehetség, a környezet. Például, hogy a vállalkozások nagy része alacsony színvonalú, ez az ország szintjének a leképezése, kapcsolatban van erősen a rendszerváltással ez pedig a hazaárulással. Talpra állítani a magyarokat, ez a feladat. Ellene hat a hatalmas un " államadóság szolgálat " a likvidált magyar termelés produktumai helyett idegen áruk - jelenség. Úgyhogy nehéz lesz a felemelkedés. Talán Orbán Viktor jó irányba fordítja a szekeret, Isten segítsen minket. A vállalkozások számára is nagy jelentőséggel bírnak az ismeretek, az internet is ilyen, de ezt az un kitekintést a gazdaságra-világgazdaságra támogatnia kell az államnak.
Harangi Sándor
Álmos vezér kerékpár, Győr
Véleményem szerint az egyik legnagyobb probléma hogy nem működik elvárható módon a jogszolgáltatás (az állam egyik szolgáltató tevékenysége) a gazdasági szereplők állampolgárok számára. Ebből következően ma már köztudott módon a felelősségre vonás alá vont alperesek gyakorlatilag nem érhetők utol, évekig taktikázhatnak, különböző technikákkal, mindezt természetesen ügyvédi segítséggel támogatással tudják gyakorolni. Azt látjuk, hogy a bírók, bíróságok felkészületlensége miatt akarva akaratlanul, még elő is segítik a csalók bűnözők elleni fellépés sikertelenségét. A bíróságok működése lassú, nagy sok esetben nem hozzáértő. A nemzetközi perekben, főként idegen jog szerinti pervitelben a bíróságok felkészültsége, sőt még a Rendészeti és Igazságügy minisztérium felkészültsége is elégtelen. Minden jogvitában, - melyek elszenvedői pl. felperesként Magyar vállalkozások - a megfelelő elvárható időintervallum belüli jogerős döntés megszületése reménytelen, a jelenlegi helyzetben kijelenthetjük erre semmi esély. A kérdés az, a Magyar állam, az adófizető vállalkozások és személyek számára tudja-e, akarja-e, az elvárható időn belül a jogszolgáltatást garantálni. Az eddigi személyes tapasztalatom alapján az elvárható színvonalú jogszolgáltatást az állam nem tudja garantálni az állampolgárok, ill. a Magyar nemzeti vállalkozások számára. Ez azt jelenti, hogy bárki, aki egy jogvitában érvényesíteni szeretné, mint pl. felperes igazát, ill. belátható időn belül elvárja a jogvita lezárását, annak számára ez reménytelen, NEM LEHETSÉGES. Maga a jogvita rendezése bíróság igénybevételével nagyon sok pénzbe kerül, előre befizetni az illetékeket, előre fizetni az ügyvédeket, szakértőket, fordításokat stb. egy nemzetközi perben akár 50 millió Ft-os szintet is elérhetnek a perköltségek 6-7 év alatt a per folyamatában. A jogszolgáltatást elváró felperes számára nagyon nagy anyagi terhekkel jár a jogvita végig vitele, és reménye sincs annak jogerős befejezésére, 6-10 év alatt. Mint ahogy említettem az alperes ez idő alatt megszűnik, könyveibe nem vezeti be a jogvita alapján előrelátható követeléseket, erre nincs kötelezettsége, és simán eltűnik, addigra amíg a jogvita befejeződik. Erkölcstelennek és képmutatónak tartom a bíróságok viselkedését, működését, állandó hivatkozásokkal a sok munkára, leterheltségre stb. Amíg a bíróságok nem érdekeltek sem erkölcsileg sem
anyagilag abban hogy egy jogvita max. 3 év alatt lezáruljon, és nem érdekeltek abban, hogy az alperes vagyonát szabályozott körülmények között zár alá vegyék, addig változás nem lesz. Ma, ha egy vállalkozás jogvitába keveredik, és bíróság igénybevételével akarja megoldani problémáját, nincs esélye. Gyakorlatilag egy lehetséges alternatíva áll a becsapott kirabolt vállalkozások számára maga az ÖKÖLJOG. Teljesen reménytelennek látom a helyzetet, és ma, aki felperesként jogszolgáltatást vesz igénybe és megfizeti ennek költségeit, a legnagyobb valószínűséggel csak növeli amúgy is meglévő veszteségeit, s még nagyobb adósságspirálba kerül, mint korábban. A Magyar kis és középvállalkozások ma a teljesen nyitott nemzetközi piaci viszonyok mellett kell, hogy kifejtsék tevékenységüket, a szabad verseny feltételei között kell, hogy működjenek a legtöbb esetben sokkal jobb feltételek között működő versenytársakkal szemben ( pl. az Euro övezetben, sokkal kisebb bankkamattal, sokkal kisebb adóterhekkel, és árfolyam kockázat nélkül működő osztrák vagy akár Szlovák vállalkozások) nem beszélve a monopol helyzetben lévő tőkeerős kontinentális és globális vállalkozásokról. Érdemes lenne megvizsgálni, a Magyarországra bejövő uniós forrásokból mekkora részarány jut el a Magyar nemzeti kis és középvállalatokhoz. Azt gondolom, az eredmény meglepő lenne. A támogatások legnagyobb részt a kis és középvállalati szférában is legnagyobb részben a külföldi tulajdonú tőkeerős anyavállalattal rendelkező kis-középvállalkozásokhoz jutnak el, gyakorlatilag a támogatások visszaáramlanak a feladóhoz, a támogatást nyújtó államok adófizetőihez áttételes formában. A fenti gazdasági környezetben tevékenykedő, egyértelműen hátrányos helyzetben lévő kisközépvállalatok teljesen kitett helyzetben nyelvtudással, szorgalmukkal, egzisztenciájuk teljes kockáztatásával, mindemellett foglalkoztatással vállalják a versenyt, nincs más alternatíva számukra, - a mókuskerékből nincs kiszállás, ha van az egzisztenciába kerül - és még azt a minimális támogatottságot sem kapják a saját államuktól, mely alapján legalább hazájukban jogbiztonságban lehetnének. A mai kis-középvállalatok tulajdonosai és családtagjaik mind szakmailag, mind szorgalomban, mind felelősségvállalásban kiállják a próbát, a nemzetközi piacon nap, mint nap meg kell, hogy feleljenek, helyt kell, hogy
álljanak, életben kell, hogy maradjanak. Felvetődik a kérdés, milyen versenyfeltételeknek 25
kell, hogy megfeleljen ma egy átlagos bíró vagy bíróság Magyarországon? Attól tartok semmilyen versenyhelyzetnek nincs kitéve, nem hatékony, nem hozzáértő, nem ismer nyelveket, nem ismeri, a nemzetközi jogot stb. Természetesen vannak kivételek, én a tömeget képviselő átlagról beszélek. Hol a bíró kockázata, a rossz minőségű munkavégzése kapcsán? Hol érdekelt ma abban egy bíró, hogy hatékonyan gyorsan és szekértelemmel vigye a rá bízott jogügyleteket, és a számára bizalmat adó peres feleket tisztességesen gyorsan kiszolgálja? Hol érhető tetten a bíró felelőssége? Ma Magyarországon a bíróságok lassúak, körülményesek, a szakértelem és esetenként a nyelvtudás hiánya miatt bizonytalanok, nem mernek döntéseket hozni megfelelő időben stb. Ha az állam más szerveit nézzük, bármilyen probléma adódik, pl. nem fizetik ki a vállalkozó számláját, s ezért adófizetési késedelembe esik, az adóhivatal nem az okokat vizsgálja, nem a jogszerű követeléseket vizsgálja, hanem behajtja a vállalkozások elmaradásait tűzön-vízen át. Ez természetesen helyes dolog általában, de nem azokban az esetekben, amikor bizonyíthatóan nem vétkes az adófizető. Ha összehangolt lenne a két állami szerv, bíróságok és adóhivatal működése, ezek az esetek eleve kikerülhetők lennének. Az állam rosszul szervezi tevékenységét, a jelenlegi helyzetben működésével nemhogy megakadályozná a körbetartozásokat, és a jogszerűtlenül működő vállalkozások további működését, inkább elősegíti azt. Úgy gondolom, az állam volt az elmúlt időszakban is a gazdaság gyenge láncszeme, minden fő baj eredendően ebből származik. Mit lehet tenni? Felvetődik a kérdés. Jól és szervezetten kell működtetni az államot, annak szolgáltató szervezeteit, melyek amúgy sem szívességből és ingyen végzik néha arrogáns módon tevékenységüket, hanem az adófizetők pénzéből. 43
További részletekkel nem szeretnék most foglalkozni ebben a levélben, amúgy kész vagyok kifejteni álláspontom bármilyen fórumon.
Pohárnok Pál
2. melléklet
Az Európai Unió Kisvállalkozói Törvénye
I. Olyan környezetet kell teremteni, amelyben a vállalkozók és a családi vállalkozások boldogulhatnak, és amely díjazza a vállalkozói készséget.
II. Biztosítani kell azt, hogy a csődbe jutott becsületes vállalkozók gyorsan megkapják a lehetőséget az újrakezdéshez.
III. A „Gondolkozz előbb kicsiben!” elvnek megfelelő szabályokat kell alkotni.
IV. A közigazgatási rendszereknek meg kell felelniük a kkv-k szükségleteinek.
V. A szakpolitikai eszköztárat hozzá kell igazítani a kkv-k szükségleteihez: meg kell könnyíteni a kkv-k részvételét a közbeszerzési eljárásokban, és jobban ki kell használni a kkv-k állami támogatásának lehetőségeit.
VI. Meg kell könnyíteni a kkv-k finanszírozáshoz jutását, továbbá olyan jogi és üzleti
környezetet kell teremteni, amely támogatja a kereskedelmi tranzakciókhoz kapcsolódó fizetések időben történő teljesülését.
VII. Segíteni kell a kkv-kat abban, hogy nagyobb mértékben élvezhessék az egységes piac nyújtotta előnyöket.
VIII. Elő kell segíteni a kkv-k szaktudásának fejlesztését és az innováció valamennyi formáját.
IX. Lehetővé kell tenni a kkv-k számára, hogy a környezetvédelmi kihívásokat üzleti lehetőségekké alakítsák.
X. Ösztönözni és támogatni kell a kkv-kat, hogy részesüljenek a növekvő piacok előnyeiből.