1.) A feladat a reformkori gazdasági átalakulással kapcsolatos. Válaszoljon a kérdésekre a források segítségével! „Múlt héten megtekintők a gőzhajógyárat is […] E gyárban jelenleg öt gőzös van készülőben, s minden zeg-zugát izzadó munkások özönlik el. Szép és meglepő vala látni, mint tódult ki a műhelyek mindegyikéből a sűrű embertömeg, s mint gomolygott e gyárszigetből Budára át, midőn a reggelizési időt jelentő harangszó megcsendült.” (Pesti Divatlap, 1845) „I. § Aki törvény szerint kereskedhet, szabadon gyárt is állíthat fel, azaz oly intézetet, melyben ugyanazon iparkészítménynek előállításához szükséges minden részletmunkák egy fővezérlet alatt készíttetnek.” (A gyárak jogviszonyairól, 1840. 17. tc.)
a) Milyen üzemszervezeti forma jelenik meg a reformkorban a hazai iparban? …………………………………………………………………………………………...……… b) Mely településformában jellemző az ipar átalakulása? …………………………………………………………………………………………...……… c) Soroljon fel két tényezőt, melyek segítették a hazai ipar fejlődését a reformkorban! …………………………………………………………………………………………...……… d) Melyik társadalmi szervezet alakult a magyar ipar védelmére? …………………………………………………………………………………………...……… 2.) A feladat az ipari forradalomhoz kapcsolódik. Pótolja a források segítségével a feladat végén található szövegből hiányzó szavakat, kifejezéseket!
A gőzhajó felfedezése után a szárazföldi közlekedés forradalmát a ………………………. (a) jelentette. Az addigi postakocsikkal és szekerekkel történő szállításhoz képest jelentősen csökkent a ……………………….(b) és óriásira nőtt a …………………………………….(c) mennyisége. E két tényező azt eredményezte, hogy a szárazföldi szállítás jóval ……………………….(d) lett. Ezért érte meg egész Európát behálózni vasútvonalakkal. A vasútépítés aztán hatalmas megrendeléseket biztosított a ……………………….-nak(e). Ugrásszerűen nőtt a ………….f)- és ………..g)-termelés. Mindebben hagyományosan ……………………….(h) járt élen, de az 1830-as évektől dinamikusan zárkóztak fel a német területek. 3.) A feladat a XIX. század eszmeáramlataira vonatkozik. Nevezze meg a források alapján a XIX. század négy legfontosabb eszméjét (ideológiáját)! a) „Egy új kormány alakításának puszta gondolata elegendő ahhoz, hogy undort és félelmet váltson ki belőlünk. A Forradalom korában (az író az angol forradalomról beszél) azt akartuk, s ma is az a célunk, hogy mindazt, amink van, őseink örökségeként birtokoljuk. Nagy gondot fordítottunk arra, hogy ne oltsunk be örökségünk törzsébe semmilyen sarjat, amely nem felel meg az eredeti növény természetének…” (Edmund Burke) b) „A proletariátus arra használja majd fel politikai uralmát, hogy a burzsoáziától fokról fokra elragadjon minden tőkét, hogy az állam, azaz az uralkodó osztállyá szervezett proletariátus kezében centralizáljon minden termelési szerszámot és a lehető leggyorsabban fejlessze a termelőerők tömegét […]. Amikor majd a fejlődés folyamán az osztálykülönbségek eltűntek, és
minden termelés a társult egyének kezében összpontosult, akkor a közhatalom elveszti politikai jellegét…” (Karl Marx és Friedrich Engels) c) „Az egyén szabadságának tehát korlátozottnak kell lennie: nem lehet más emberek kárára. De ha másokat saját ügyeiben nem zavar valaki, egyszerűen csak saját meggyőződése és megítélése szerint cselekszik a rá tartozó dolgokban, ugyanazok az okok, amelyek indokolták, hogy a vélekedésnek szabadnak kell lennie, azt is indokolják, hogy az egyénnek megengedjék, hogy saját számlájára nézeteit zavartalanul átültesse a gyakorlatba.” (John Stuart Mill) d) „A népek nem egyik napról a másikra érlelik meg kultúrájuk legjavát: semmiféle idegen nyelv ezt ki nem kényszerítheti. A nemzeti talajon növekszik a kultúra legjobban, sőt mondhatnám, csak a nemzet öröklött és tovább öröklődő nyelvében tud fejlődni.” (Johann Gottfried Herder) a.) ………………………………………………… b.) ………………………………………………… c.) ………………………………………………… d.) ………………………………………………… 4.) A feladat Magyarország reformkori történetére vonatkozik. A szöveg alkotója tartalmi hibákat vétett. Keresse meg ismeretei alapján a hibás szövegelemeket! Írja a táblázatba a téves szavakat (állításokat) a javítással együtt! „Széchenyi István és Kossuth Lajos a magyarországi reformkor két kiváló politikusa volt. Magát a reformkort is Széchenyi 1817-ben megjelent Hitel című művének megjelenésétől szokták számítani. Széchenyi 1844-ben alapította meg a Védegyletet. A Védegylet azzal a céllal alakult, hogy a magyar honvédség kifejlődését segítse. Kossuth az 1840-es évek elején a Pesti Hírlap című újságban publikálta nézeteit. 1848-ban mindketten a Deák Ferenc vezette kormány miniszterei voltak.”
5.) A feladat az 1848–49-es polgári forradalommal kapcsolatos. Válaszoljon a kérdésekre a forrás felhasználásával! „4. § 1848-tól kezdve minden harmadik év eltelte után, a következő országgyűlés első évi ülésének megnyitását megelőző hat hét lefolyása alatt, országszerte új képviselőválasztás történik, midőn azok is, kik időközben választattak meg, csak új megválasztás által tarthatják meg képviselőhelyeiket, és pedig szintén egy országgyűlés három évi üléseire. 5. § Ő Felségének joga van az összejött évi ülést prolongálni, s berekeszteni, sőt az országgyűlést a három év eltelése előtt is feloszlatni, és ekkor új képviselőválasztást rendelni; de ez utolsó esetben az újabb országgyűlés összehívásáról akképpen rendelkezendik: hogy ez az elébbinek feloszlatásától számítandó három hónap alatt összeüljön.
6. § Az évi ülés az utolsó évrőli számadásnak, és következő évi költségvetésnek a ministerium által leendő előterjesztése, s az irántoki határozatnak meghozatala előtt be nem rekesztethetnek, sem az országgyűlés fel nem oszlathatik. 7. § Elnököt és egy másodelnököt a főrendi táblához, a tábla tagjaiból, Ő felsége nevez ki, de jegyzőit, szinte saját tagjai közül, titkos szavazás útján a tábla maga választja.” (1848-as törvények)
a) Nevezze meg azt a hatalmi ágat, amelynek működését az idézett részletek szabályozzák! …………………………………………….. b) Válasszon ki a felsorolásból 2 jelzőt, amelyek a leginkább jellemzik az 1848-as törvényekben szabályozott országgyűlést! Választását aláhúzással jelölje! Népképviseleti
rendi
kétkamarás
főrendi
c) Állapítsa meg, hogy mely esetben nem oszlathatta föl az országgyűlést az uralkodó! ............................................................................................................................................. d) Határozza meg, mikor fogadták el a fenti törvényeket (hó, nap)! 1848. ..................................................... 6.) A feladat az 1848-49-es magyar szabadságharccal kapcsolatos. Párosítsa a szövegrészleteket a táblázatban felsorolt helyszínekkel! Töltse ki az üres oszlopot! 1) „1-ör. Magyarország a vele törvényesen egyesült Erdéllyel és hozzátartozó minden részekkel és tartományokkal egyetemben szabad, önálló és független európai statusnak nyilváníttatik s ezen egész status területi egysége feloszthatatlannak s épsége sérthetetlennek kijelentetik. 2-or. A Habsburg-Lotharingiai-ház […] Magyarország, s vele egyesült Erdély és hozzá tartozó minden részek és tartományok feletti uralkodásból ezennel a nemzet nevében örökre kizáratik, kirekesztetik, a magyar koronához tartozó minden címnek használatától megfosztatik, s az ország területéről s minden polgári jogok élvezetétől számkivettetik.” (Függetlenségi Nyilatkozat) 2) „A lázadó csordákat, melyeket […] iszonyú mennyiségben találtam fel, szétvertem, és nagyrészt megsemmisítettem. […] Remélem, néhány nap alatt hatalmamba kerítem […] a pártütés fészkét.” (Windischgrätz jelentéséből) 3) „Jellasics ellenállás nélkül vonult előre […] seregével. […] Móga és a seregnél lévő császári tisztek továbbra is vonakodtak a nyílt csatától, s folytatták a visszavonulást […] ha támadás éri őket, védekeznek.” (Bertényi Iván-Gyapay Gábor) 4) „Görgey kezén mindössze 30 ezer kimerült, elégtelenül felszerelt ember maradt. […] Kossuth lemondott és a török határ felé menekült. […] A […] haditanács Görgey vezetése alatt elhatározta, hogy leteszi a fegyvert, de csakis az oroszok előtt.” (Kosáry Domokos)
7.) A térképvázlatok és ismeretei segítségével válaszoljon a szabadságharc hadtörténetéhez kapcsolódó kérdésekre!
a) Fogalmazza meg egy mondatban, hogy mi volt Bem hadjáratának stratégiai jelentősége 1848–1849 telén! ...................................................................................................................................................... b) Indokolja meg, hogy a szabadságharc szempontjából miért volt fontos Görgey 1849. februári felvidéki hadmozdulata! ...................................................................................................................................................... c) Figyelje meg a térképvázlaton, hogyan sikerült jelentős erőket bevetnie a magyar hadvezetésnek 1849. februárjában az osztrákokkal szemben!
...................................................................................................................................................... d) Nevezze meg, hogy a tavaszi hadjárat során milyen hadmozdulattal tett kísérletet kétszer is a honvédsereg az osztrák haderő megtörésére! ...................................................................................................................................................... Esszé: Vesse össze Széchenyi István és Kossuth Lajos gazdasági és társadalmi elképzeléseit! Fogalmazza meg a források és ismeretei felhasználásával a két politikus főbb céljait a társadalmi-gazdasági átalakulásról! Térjen ki a hasonlóságokra és a különbségekre! „Nevetséges vagy inkább szomorú dolognak kell e mondani, ha valaki nagy számú gulyája és telt gabonavermei mellett is koplal, vagy szinte éhen hal? Nevetséges vagy szomorú e, ha egy nagy birtokos, kinek kiterjedt termékeny szántóföldei, rétjei, erdei, szőlei stb. vannak, nem adózik, és az országnak szinte semmi terhét nem viseli, és kinek sok ingyen dolgozik – ha ily birtokos mondom annyira elszegényül, hogy véges adósságai miatt semminél kevesebbje marad? Már ez miért van így – és ennek úgy kell e lennie, vagy talán nem kellene; […] Ha egynek pénzre van szüksége, minden jószági mellett is ugyan kaphat-e törvényes kamatra elegendőt könnyen és tüstént? […] Hitel híja miatt csak felette nagy uzsorával kaphatott. Hány birtokost ismerek magam, ki mindig pénzben szűkölködik, és kinek kincse maga előtt mindig el van zárva? És ez földesuraink és földbirtokaink állapotjának vázrajza, és ebből látszik, hogy inkább mende-monda teszi Hitelünk létét vagy nemlétét, mint fekvő jószág, ház, marha, gabona, bor, sajt.”(Széchenyi István: Hitel) „4-szer: Jus proprietatis Ha pedig a nemtelen is bírhat ingatlant, kell neki teljes személyi s vagyonbeli bátorság, azaz 5-ször: törvény előtti egyformaság. És mert sikertelen a törvény, ha azt mindig csak egy felekezet magyarázza – 6-szor: törvényes pártvéd. Ezen utolsó két törvény azt vonja maga után, hogy 7-szer: a házipénztár s országgyűlési költségek a nemestül is idomzat szerint viseltessenek. Ezen törvények következésében új életre ébredend a hon… De mind e mellett a szorgalom hatalmasan nem léphet elő; s így félre kell vetni, mint káros akadályt 9-szer: a monopóliumokat, céheket, limitatiókat s egyéb ilyen intézeteket örökre. (Széchenyi István: Stádium) „Tavalyi jelentéseimben több úgynevezett Védegyletet említettem […] Kossuth […] minden figyelmét e tárgynak szentelte, és sikerült létrehoznia az Országos Védegyletnek nevezett szervezetet, amely most általános szóbeszéd tárgya. […] egy petíciót nyújtottak be az alsótáblának, melyben bejelentették, hogy a Védegylet megalakult az ország gyáriparának támogatására. […] Mikor valaki a Védegylet tagja lesz, aláírásával és becsületszavával megerősített fogadalmat tesz, hogy 1850. október 1-jéig nem vesz, rendel, hord vagy használ külföldi árucikkeket – és nem hagyja, hogy gyermekei, szolgái és a tőle függő személyek ilyeneket használjanak –, ha a környéken, ahol lakik, hasonló honi árucikk beszerezhető. (Korabeli levélrészlet) „[…] cél; szabadság s alkotmányos jog minden magyarnak; nemzeti jólét, mely a szabadság gyökeréből hajtson; közös teherviselés különbség nélkül, s az alkotmányos szabadság közös élvezete, azon organikus formák kifejtése és a népképviselet kellékeihez idomítás által, melynek köszönhetjük, hogy ’él magyar, áll Buda még’. […] Európa szerte csak a koldus adómentes, minálunk az úr.” (Kossuth Lajos)
1.)A reformkori gazdasági átalakulás a) gyár (0,5 pont) b) (szabad királyi) városok (0,5 pont) c) Pl.: kereskedés szabadsága, gyáralapítási szabadság, Védegylet létrejötte, infrastruktúra fejlesztése. (Elemenként 0,5 pont.) d) Védegylet (1 pont) 2.) Az ipari forradalom a) vasút(építés)/vasúti közlekedés vagy a gőzmozdony b) menetidő/utazási idő/szállítási idő c) (szállított) áru(k) vagy szállítmány vagy (szállított) termék(ek) (Konkrét termékek megnevezése nem elegendő.) d) olcsóbb/kifizetődőbb vagy gyorsabb vagy hatékonyabb e) nehézipar vagy vaskohászat, gépgyártás f) vas/vasérc g) szén; h) Anglia/Nagy-Britannia/Egyesült Királyság (Az f) és g) válaszok felcserélhetőek.) 3. Ideológiák a.) konzervativizmus vagy konzervatív ideológia/eszme b.) szocializmus vagy szocialista ideológia/eszme vagy kommunizmus vagy kommunista ideológia/eszme vagy marxizmus c.) liberalizmus vagy liberális ideológia/eszme vagy szabadelvűség d.) nacionalizmus vagy nacionalista ideológia/eszme vagy nemzeti eszme 4.)
5.) Polgári forradalom a) törvényhozás vagy országgyűlés b) népképviseleti (0,5 pont), kétkamarás c) ha nem fogadja el a (következő évi) költségvetést d) április 11. 6.)
7.) a) Pl. megvédte Debrecent/a kormányt vagy a Tiszántúlt, így biztosította a szabadságharc folytatásának lehetőségét. b) Pl. elterelte a támadást Debrecentől vagy a kormány székhelyétől, így biztosította a szabadságharc folytatásának lehetőségét. c) Egyesítették Görgey, Klapka és Damjanich hadseregét.
d) bekerítéssel vagy átkarolással
