1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése

TÁMOP–5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése

AZONOS TISZTELETTEL │ Az EBH TÁMOP–5.5.5/08/1 projekt zárókiadványa

2

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság a TÁMOP–5.5.5./080/1 projektjét az Európai Unió támogatásával és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósította meg

AZONOS TISZTELETTEL Egyenlő Bánásmód Hatóság TÁMOP–5.5.5/08/1-2008-0001 projekt 2009–2014 Zárókiadvány

EBH „A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése” TÁMOP–5.5.5 projekt, 2014

Budapest, 2014


AZONOS TISZTELETTEL „A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése” TÁMOP–5.5.5/08/1-2008-0001 projekt

ZÁRÓKIADVÁNY

A kötet szerzői: az EBH TÁMOP–5.5.5 projekt munkatársai Szerkesztés: Dr. Pánczél Márta projektvezető Kiadványkoordináció: Ágó Anna, Fris E. Kata

ISBN: 978-963-89774-8-9

© Egyenlő Bánásmód Hatóság, 2014

A hatóság a jogtudatosság fejlesztését szolgálja a projekt eredményeinek közzétételével. A zárókiadvány és az abban szereplő adatok, ábrák és összefüggések, valamint egyéb tartalmak felhasználásának joga az Egyenlő Bánásmód Hatóságot illeti. Minden további felhasználás, beleértve a nyilvánosság bármilyen formáját és területét, a hatóság engedélyéhez kötött. 4


Tartalomjegyzék Elnöki köszöntő 6 Projektvezetői összefoglaló 8 I. A megyei egyenlőbánásmód-referensi hálózat kialakítása 16 II. Az egyenlő bánásmód érvényesítése és a társadalmi érzékenység fejlesztése 22 – képzéssorozat III. A diszkriminációs mechanizmusok feltárása 30 – társadalomtudományi kutatások IV.

A hatósági kommunikáció eredményei a diszkrimináció megelőzésében – kampányok, rendezvények, kiadványok

35

Mellékletek: Azonos tisztelettel multimédiás DVD 1.

Társadalomtudományi kutatási kiadványok – Esélyegyenlőség a munka világában I–IV. – A közigazgatás és jogalkotás kirekesztő mechanizmusai I–II. – Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének elemzése 2010–2013 között – A kiadványok angol nyelvű összefoglalója

2.

Egyenlőség gyerekszemmel ifjúsági kiadvány

3. I DO CARE angol nyelvű ifjúsági kiadvány 4.

Engem érdekel hangoskönyv

5.

Egyenlő bánásmód – mindenkit megillet! oktatófilm

6.

Váltsd valóra! dizájnpályázat

7.

Azonos tisztelettel rövidfilmpályázat

8.

Mit kell tudni az EBH-ról? – általános tájékoztató: magyar, angol és nemzetiségi nyelveken

9. Hírlevél 10.

Azonos tisztelettel – az EBH TÁMOP–5.5.5/08/1 projekt angol–magyar nyelvű zárókiadványa

5


Elnöki köszöntő Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) TÁMOP–5.5.5. projektjének projektgazdájaként nagy örömmel és elégedettséggel ajánlom figyelmükbe a zárókiadványt, ami egy közel hatéves munkafolyamatot kíván modellezni, a kívülállók számára is lekövethetővé és értékelhetővé tenni. A diszkrimináció elleni küzdelem, a társadalmi szemléletformálás és a hatósági munka erősítése során az EBH alaptevékenysége és a projekt aktivitásai elválaszthatatlanul összekapcsolódtak, hiszen az Egyenlő Bánásmód Hatóság működésének tíz évéből hat évig munkálkodott a projektfeladatok megvalósításán, illetve a projekt nyújtotta lehetőségek kiaknázásán. Az alig négy éve létrejött, új, ismeretlen, kis létszámú, de széleskörű jogosítványokkal, országos hatáskörrel rendelkező antidiszkriminációs államigazgatási szervnek erősödésre, láthatóságra és elismertségre volt szüksége 2008-ban, amihez a projekt fejlesztései, kommunikációs és oktatási tevékenysége hozzá is segítette, évről évre, növekvő mértékben. A jogorvoslathoz való hozzáférés lehetőségét az egyenlő bánásmód sérelmének gyanúja esetén országosan és helyi szinten tette elérhetővé a vidéki referensi hálózat létrehozása 2009-ben, ami európai szinten is figyelemreméltó jó gyakorlat. A háromnapos akkreditált jogi és érzékenyítő képzés 2010-től közel kétezer résztvevő számára tette érthetőbbé, munkájában és a mindennapi életben használha-

6

tóvá az antidiszkriminációs fogalmakat és szabályokat, felismerhetővé a diszkrimináció különböző formáit. A projektelőrehaladás során a 2011 és 2012 években társadalomtudományi kutatásokra, workshopokra és tapasztalatátadó tanácskozásokra került sor, a folyamatos képzési tevékenység mellett. A projekt ötödik éve a kommunikáció, az országos kampány és a kiadványok éve volt, a 2014-es projektidőszak pedig a pályázatok és a projekteredmények megosztásának az éve lett. Szeretnék köszönetet mondani és elismerésemet kifejezni a projektet lebonyolító TÁMOP Programiroda vezetőjének és munkatársainak. Külön köszönet az EBH jogászainak, akik napi hatósági munkájuk mellett a projekt oktatási tevékenységében is komoly feladatot végeztek és a hatóság minden dolgozójának, aki a projekt végrehajtásában segítséget nyújtott. Tisztelt Olvasó! A beszámoló a 2009–2014 időszak minden olyan projekteseményét, adatát, produktumát és tárgyiasítható elemét tartalmazza, amelynek végrehajtása és létrehozása a projekt céljainak valóra válását szolgálta. Dr. Honecz Ágnes, elnök


Projektvezetői összefoglaló Előzmények Az Európai Tanács faji (2000/43/EK) és foglalkoztatási (2000/78/EK) irányelvei alapozták meg az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény megalkotását. A jogszabály hozta létre az Egyenlő Bánásmód Hatóságot, amely 2005 januárjától működik, 2012-től autonóm államigazgatási szervként. A hatóság általános antidiszkriminációs hatáskörében 20 védett tulajdonsággal (bőrszín, fogyatékosság, nem, kor, szexuális irányultság, családi állapot, egészségi állapot, anyaság, apaság, stb.) összefüggő hátrányos megkülönböztetés eseteiben végez jogalkalmazást a foglalkoztatás, magán- és közszolgáltatások törvényben meghatározott területein. A hatóság az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülésére vonatkozó első következtetéseiben, 2008ban állapította meg az emberi jogokkal, különösen az egyenlő bánásmód követelményével kapcsolatos jogtudatosság alacsony mértékét. Az Eurobarométer vizsgálatai is megerősítették, hogy a lakosság alig egyharmada ismeri a jogérvényesítés lehetőségeit (Discrimination int he European Union, January 2007). A működés első három éve azonban rámutatott arra is, hogy a hatóság léte, eljárásai és döntései hatással vannak a közgondolkodásra és a magánszférára egyaránt. Fontos tapasztalatot jelentett az Egyenlő Esélyek Évének (2007) képzéssorozata, mert meggyőzően bizonyította, hogy a diszkriminációs mechanizmusok megváltozását az egyenlő bánásmód követelményével kapcsolatos ismeretek széles körű beépülése és tudatosulása eredményezheti a társadalmi viszonyokban, a közszolgáltatások gyakorlatában és a különféle képzési rendszerek tartalmaiban egyaránt.

Az egyenlő bánásmód elvének általánossá válását célzott tevékenységgel lehet elősegíteni. A TÁMOP–5.5.5 projekt eszközeivel az EBH a védett tulajdonságú csoportok jogérvényesítő képességének fejlesztését, a diszkriminatív magatartások megelőzését és az emberi méltóság hatékony védelmét célozta. A hatóság filozófiája ügyfélbarát, amelynek fejlesztését a folyamatos hatékonyság- és elégedettségmérés mellett a transzparencia érdekében bevezetett számos más eszköz és alkalmazás szolgálja. A projektben végzett monitoring meggyőzően támasztotta alá, hogy a szolgáltatásnyújtás elérésének fejlesztése, a prevenciós célú közigazgatási intézményi kommunikáció, az egyenlő bánásmód témakörének köznevelési és felsőoktatási bevezetése nemcsak a közigazgatási szakpolitikák és szolgáltatások humánkapacitásának fejlesztésében megkerülhetetlen, hanem más módon nem helyettesíthető prevenciós hatásokkal jár a diszkriminációs jelenségek visszaszorításában és a jogkövető magatartások generálásában.

Az EBH a helyzetelemzésre stratégiai választ adott. Az európai uniós támogatású program kezdeményezésével a hatósági részvétel erősítését vállalta a diszkrimináció elleni küzdelemben. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság alapfeladatában a diszkrimináció megvalósulása után, a jogkövetkezmények alkalmazójaként jár el, a TÁMOP–5.5.5 projekt pedig prevenciós célú programjaival és azok nyilvánosságával a megelőzést szolgálta.

7


A projekt Az Egyenlő Bánásmód Hatóság pályázati programjának célja a prevenció. Alapja a hatósági eljárásokhoz rendelkezésre álló speciális szakismeret a diszkriminatív jelenségek és magatartások kezelésében, valamint a jogalkalmazás során szerzett tapasztalat. Eszközei a tudásmegosztás, az információátadás és az érzékenyítés, képzési, kutatási, kommunikációs és médiaprogramokkal, szakmai és civil partnerségekkel, intézményi kapacitásfejlesztéssel. A projekt első évében, 2009. szeptember 1-jétől kezdte meg működését az egyenlőbánásmód-referensi rendszer, amely a hatóság szolgáltatásait a fővárosi székhely mellett megyei és kistérségi/járási szinteken is elérhetővé tette. A fővárosi szolgáltatásnyújtás kiegészült, a referensek heti 4 órában 20 megyeszékhelyen, havonta egyszer más településeken tartanak ingyenes ügyfélfogadást. A 12 órás ügyfélfogadás időtartama havi 332 órára növekedett. A referensek fogadják a diszkrimináció áldozatait, tájékoztatják az ügyfeleket, szakmai, civil és médiapartnerségekben informálnak és tudatosítanak az egyenlő bánásmód követelményéről és a hatóság eljárásáról. A referensi ügyfélfogadás tapasztalatait rögzítő nyilvános adatbázis megyei szintű információkat közöl a diszkriminációs folyamatokról, a rendszer elérését és hatékonyságát folyamatos ügyfélelégedettség-mérés mutatja. A hatóság a projektben sajáttananyag-fejlesztésű, 80 tréningből álló akkreditált képzéssorozatot indított. A 30 órás jogi, ismeretátadó és érzékenyítő képzésben hatósági jogászok tanítottak, ugyancsak speciális tudással rendelkező érzékenyítő trénerekkel. A résztvevők körében végzett jogtudatosság és érzékenyítés mérésének eredményei alátámasztották a tananyag és a módszerek alkalmasságát a témakör felsőoktatási bevezetéséhez, ezért az EBH kezdeményezte és a projektben készített módszertani oktatófilmmel támogatja a témakör akkreditációját. A képzési program részeként 100 fős régiós workshopokon 9 alkalommal fogalmazhatták meg igényeiket a hatóság felé a régió társadalmának szereplői tudásátadás és tapasztalatcsere formájában. További 6 alkalommal egyetemeken tartottunk workshopot, hogy a fiatal generáció saját képzési környezetében találkozzon az egyenlő bánásmód témakörével. Félévente szervezett tapasztalatátadó tanácskozásainkon szakmai és civil partnerekkel a párbeszéd elsősorban a védett tulajdonságú csoportok diszkriminációs fenyegetettségét csökkentő jó gyakorla8

tok megosztására irányult. A projektben a hatóság egyik innovációja az a 7 társadalomtudományi kutatás volt, amelyből négy a munka világában érvényesülő diszkriminációt, kettő pedig a közigazgatás kirekesztő mechanizmusait vizsgálta önkormányzati szinten. 2010-ben közvéleménykutatási eszközökkel lakossági reprezentatív mintán a jogtudatosság és az érzékenység aktuális állapotait mértük, 2013 tavaszán pedig a változások nagyságát és irányait. A 2013-as kutatást megelőzően szerveztük meg azt a komplex kommunikációs eszközöket használó imázskampányt, amely koncentráltan és célzottan juttatta el az egyenlő bánásmód követelményéről szóló üzeneteket és a hatóságról szóló információkat a védett tulajdonságú csoportokhoz és társadalmi környezetükhöz. Ugyancsak 2013-ban váltak értékelhetővé a projekt képzési programjában résztvevők utókövetéses vizsgálatának eredményei arról, hogy a képzéseket követően két évvel mennyire tartják fontosnak, gyakorlatban hasznosítható tudást közvetítőnek és az attitűd tartományaiban stabil, pozitív irányú érzékenységváltozást generálónak a projekt 30 órás ismeretátadó és érzékenyítő képzéseit a résztvevők. 2013-as kutatásunk mérte az Egyenlő Bánásmód Hatóság projektben megvalósított céljainak eredményességét és az autonóm államigazgatási intézményi innovációk hatékonyságát is. A kutatások bebizonyították, hogy az EBH az alacsony ismeretségű, korlátozott elérésű kategóriából olyan ismert és elismert államigazgatási intézménnyé vált, amely nemcsak a diszkriminációs ügyek jogalkalmazói eljárásaiban megkerülhetetlen, hanem hatékonyan vesz részt a diszkriminációs jelenségek megelőzésében is. A projektben fejlesztett hatósági innovációk vizsgálatai megállapították, hogy a projekt kommunikációs eszközeivel generált szakpolitikai folyamatok társadalmi méretekben fejleszthetik a lakossági csoportok jogtudatosságát és a jogkövető magatartást az egyenlő bánásmód kötelezettségével kapcsolatosan. A közszolgáltatás elérésének a projektben megvalósított minőségfejlesztése pedig az igazgatási rendszerekhez kapcsolódó lakossági bizalmi index, és azzal együtt a társadalmi kohézió erősítésében jelentős.


A TÁMOP–5.5.5 projekt programjainak hatásvizsgálata megerősítette, hogy a hátrányos megkülönböztetés eseteiben a reparációt és a szankciót jogszerűen alkalmazó hatóság hatékony eszköze a prevencióban, a diszkrimináció megelőzésében a tényalapú autonóm intézményi kommunikáció. A projekt ötödik éve meggyőző kutatott adatokkal támasztotta alá az intézményi tapasztalatok mellett, hogy a programokon megosztott képzési, kutatási, információszolgáltatási tartalmakkal, az alkalmazott módszerekkel és használt kommunikációs eszközökkel a hatóság szakmai-intézményi stratégiájában helye van a prevenciónak a diszkrimináció csökkentése, az emberi méltóság védelme, a jogtudatosság fejlesztése és az egyenlő bánásmódnak megfelelő jogkövető magatartásmód általánossá válása érdekében. A projekt utolsó évében arra a fiatal korosztályra koncentráltunk, amely az iskolai szocializációjában ma még nem találkozik az egyenlő bánásmód követelményével, és nem szerezhet felsőfokú diplomát a témakörrel kapcsolatos tudástartalmakban. A képzőművészeti és novellapályázat nyertes alkotásaiból „Élőben a játszótérről” címmel ifjúsági kiadványt és „Engem érdekel” címmel 11 novellát tartalmazó hangoskönyvet jelentettünk meg. Szeptemberben két középiskolában próbáltuk ki a képzési program alkalmazását a köznevelés rendszerében. A 2014-ben meghirdetett „Váltsd valóra” dizájnpályázaton nyertes arculattervekkel legyártott használati tárgyakat fesztiválokon, rendezvényeken terjesztettük. A szintén 2014-es „Azonos tisztelettel” címmel meghirdetett rövidfilmpályázat alkotásait televízióban és rendezvényeinken vetítettük. Prevenciós programjainkkal korosztályos nagyrendezvényeken találkozhattak a fiatalok többek között a Romani Design divatbemutatóján, a Campus, a Strand, a SZIN, a Sziget, valamint Veszprémi Utcazenei Fesztiválokon. Prevenciós célokkal kapott új dizájnt az EBH honlap, fejlesztettük az akadálymentes elérés színvonalát, a hatóság szolgáltatásnyújtási tereinek vizuális arculatait. A program utolsó három hónapjában a projekt eredményeinek visszacsatolását céloztuk meg az EBH szolgáltatásnyújtási gyakorlatában az ismeretterjesztés új formáinak alkalmazásával. Dr. Pánczél Márta projektvezető

9


A TÁMOP–5.5.5/08/1 projekt eredményei Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) ismertségének változásai 2010–2013 (%) Médiakampány előtt

Médiakampány után

Hallott-e Ön az EBH-ról? (országos reprezentatív kutatás, 2010)

Hallott-e Ön az EBH-ról? (országos reprezentatív kutatás, 2013)

Ismeri-e az EBH 2012-es, új szlogenjét: „Egyenlő bánásmód – mindenkit megillet!”? (országos reprezentatív kutatás, 2013-as médiakampány után, %)

10


A bizalmi index emelkedése a képzések és a médiakampány hatására 2010–2013 (%) Médiakampány előtt

Médiakampány után

Ajánlaná-e az EBH-t ismerőseinek? (országos reprezentatív kutatás, 2010)

Ajánlaná-e az EBH-t ismerőseinek? (országos reprezentatív kutatás, 2013)

Jogtudatosság-változás, a jogorvoslati lehetőségek ismertsége a médiakampány, illetve a képzési program hatására, 2013 (%) Magyarországon létezik-e olyan törvény, amely tiltja a diszkriminációt? (országos reprezentatív kutatás, 2013)

Magyarországon létezik-e olyan törvény, amely tiltja a diszkriminációt? (a képzések résztvevőinek körében végzett jogtudatosság-vizsgálat, 2013)

11


A legitimációs index összehasonlítása: a médiakampány és a képzésen résztvevők hatásvizsgálata (%) Mennyire tartja fontosnak a diszkrimináció és az egyenlő bánásmód kérdését? (országos reprezentatív kutatás, 2013)

12

Mennyire tartja fontosnak a diszkrimináció és az egyenlő bánásmód kérdését? (a képzések résztvevőinek körében végzett kutatás, 2013)


A CSAPAT Dr. Pánczél Márta projektvezető Chripkóné Kosár Róza pénzügyi vezető Szabados Tímea szakmai vezető Ágó Anna kommunikációs és rendezvényszervező koordinátor Dr. Csókás Erna jogi koordinátor Fris E. Kata kommunikációs koordinátor Pánczél Orsolya képzési koordinátor Váradi Krisztina szakmai asszisztens Wéber Andrea kutatási koordinátor Répásiné Pethő Melinda projektvezető (2009–2010) Csekő Melinda kommunikációs és rendezvényszervező koordinátor (2009–2011) Takács Márta szakmai asszisztens (2009–2012)

Balról jobbra: Szabados Tímea, Wéber Andrea, Fris E. Kata, Dr. Pánczél Márta, Váradi Krisztina, Chripkóné Kosár Róza, Dr. Csókás Erna, Ágó Anna

13


A PROJEKT 5 ÉS FÉL ÉVÉBEN •

32 839 DM-levelet osztottunk meg

•

több mint 2526 címre továbbítottunk hírleveleket

•

létrehoztuk a megyei egyenlőbánásmód-referensi hálózatot

•

16 esetmegbeszélést szerveztünk a hatósági jogászok és a referensek részvételével

•

80 ismeretátadó és érzékenyítő tréninget tartottunk országszerte

•

16 alkalommal 100 fős workshopot szerveztünk országszerte, hatot egyetemeken

•

11 tapasztalatátadó tanácskozásunk fővárosi és vidéki helyszínein szakmai és civil partnerek vettek részt

•

62 eseményre vittük el az „Élőben a játszótérről” című vándorkiállításunkat

•

264 saját és partneri rendezvényen vettünk részt a tudásmegosztásban

•

további 94 rendezvényen résztvevőként képviseltük az EBH-t és a projektet

•

15 alkalommal nemzetközi rendezvényen vettünk részt

•

7 társadalomtudományi kutatást koordináltunk, további 16 alkalommal saját kutatást végeztünk

•

999 rádiós és 1764 televíziós megjelenés mellett 222 alkalommal készült interjú a projektben

•

lebonyolítottuk a „Fiatalok a diszkrimináció ellen” című képzőművészeti és novellapályázatot, a nyertes alkotásokból építettük fel az EBH kreatív arculatot

•

a pályázatra érkezett novellákból „Engem érdekel” címmel hangoskönyvet jelentettünk meg

•

megjelentettünk 7 kutatási tanulmányt

•

lebonyolítottuk „Váltsd valóra” címmel fiatalok használati tárgyaira tervezett kreatív arculatok versenyét

•

lebonyolítottuk az amatőr alkotóknak hirdetett „Azonos tisztelettel” című 5 perces rövidfilmpályázatot

•

3000-3000 példányban jelentettük meg az „Egyenlő bánásmód – mindenkit megillet!” módszertani oktatófilmet és az „Azonos tisztelettel” multimédiás DVD-t

•

készíttettünk és terjesztettünk 23 183 plakátot, 83 096 tematikus szórólapot és információs kiadványt, 400 óriásplakátot, 200 citylight plakátot, 5300 dossziét, 2500 jegyzettömböt

•

közel ezer alkalommal adtunk hírt az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és a jogorvoslat lehetőségéről

•

az egyenlő bánásmód követelményét és a diszkriminációmentesség elvét közvetítő programjainkkal a lakosság többsége találkozott a projekt időszakában

14


15


I. A megyei egyenlőbánásmód-referensi hálózat kialakítása Az Egyenlő Bánásmód Hatóság decentralizált egységek nélkül jött létre 2005-ben budapesti székhellyel. A projektben kialakított egyenlőbánásmód-referensi hálózat a hatósági szolgáltatások személyes elérését 2009 szeptemberétől megyei és kistérségi, majd járási szinteken is lehetővé tette. Az egyenlőbánásmód-referensek havi 332 órában tartanak ingyenes ügyfélfogadást, fogadják a diszkrimináció áldozatait és a hatóság szolgáltatásai, az egyenlő bánásmód követelménye, a diszkriminációmentesség előnyei iránt érdeklődőket. A diszkriminációs esetek feltárásához szükséges bizalmi légkör kialakítására is alkalmas félfogadási környezetben a tanácsadáson túl a referensek közreműködésével készítik el az ügyfelek a panaszbeadványaikat, és juttatják el a hatósághoz. A referensek feladata kettős, az ügyfélfogadások mellett partnerkapcsolatokon keresztül közreműködnek a tudásmegosztásban, a diszkriminációmentesség követelményének tudatosításában is. Fontos feladatuk az is, hogy szűrjék a lakossági bejelentéseket, és csak a diszkriminációt valószínűsítő eseteket juttassák el a hatósági jogalkalmazókhoz. A referensi hálózat a projekt hatékonyságát is méri a hálózatban regisztrált ügyfelek és a diszkriminációs esetek arányszámának változásaival. A 19 megyei egyenlőbánásmód-referenst szakmai és emberi szempontból is magas elvárások alapján pályázati eljárásban választotta ki a hatóság 222 jelentkező közül. Legtöbbjük többéves, hasonló területen szerzett tapasztalattal rendelkező ügyvéd. Munkájukat folyamatosan figyelemmel kíséri és értékeli a projektmenedzsment, illetve az EBH. A projekt első éveiben a megyeszékhelyek és a főváros esélyek házai (EH-k) fogadták be a szolgáltatásnyújtást, a hálózat azonban 2011-ben megszűnt. Az új szolgáltatásnyújtási helyszínek kialakításánál osztott ügyfélfogadásra törekedtünk, civil szervezetek székhelyén, kormányhivatalokban, valamint az újonnan alakult család, esélyteremtési és önkéntes házakban is rendszeresen tartanak ügyfélfogadást a referensek. A szolgáltatásnyújtás hároméves fenntartási időszaka 2013. július 1-jén kezdődött. Az EBH partnerségek kialakításával biztosítja a folyamatosságot, erősíti a hozzáférést.

16

2009. szeptember 1-jétől 2013. június 30-ig 7161 ügyfél fordult a referensi hálózathoz, 540 panaszbeadvány benyújtására, és 6621 egyéb ügyfél-regisztrációra (regisztrációs lap) került sor. 2009 utolsó negyedévében az ügyfelek száma 256 fő volt, 208 regisztrációs lap készült a hatóság hatáskörébe nem tartozó esetekről és 48 panaszbeadvány benyújtására került sor. 2010-ben 1331 ügyfél fordult a hálózathoz, 1182 regisztrált ügyfél hatósági hatáskörbe nem tartozó bejelentés tett és 149 panaszbeadvány készült. 2011-ben 1772 ügyfél 1647 regisztrációs, a hatóság előtt nem érvényesíthető esete mellett 125 panaszbeadvány készült. 2012-ben 2006 ügyfél kereste fel a referenseket, 1888 regisztrációs lappal és 118 panaszbeadvánnyal zárult az év. 2013. július 1-jén megkezdődött a szolgáltatás fenntartási időszaka, a feldolgozott adatok szerint az ügyfelek száma fokozatosan nő. Az adatsorokból egyértelműen nyomon követhető a szolgáltatásnyújtás iránti helyi igény, az ügyfélforgalom növekedésével szemben a panaszok számának csökkenése pedig a jogtudatosság folyamatos fejlődésére utal. Az elérési akadályok hatásával is számolva, a referensi hálózat éves szinten 1000-1500 olyan ügytől mentesíti a jogalkalmazást végző jogászokat, amelyekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatásra vonatkozó törvény szerinti ügyintézés a diszkriminációs eljárásoktól vonna el hatósági humánkapacitást. Az adatsorok alátámasztják a diszkrimináció felismerésében jellemző alacsony tudatosságot, és megerősítik, hogy a referensek előszűrése jelentős többlettehertől mentesíti a hatósági jogalkalmazást, és javítja a hatékonyságát. A megyénként eltérő ügyfélszám elsősorban az adott ügyfélfogadási hely ismertségére, a megyei egyenlőbánásmód-referens kommunikációjának és kapcsolati hálójának minőségére, a védett tulajdonságú csoportok érdekközvetítő civil szervezeteinek körülményeire és aktivitására, a közszolgáltatások helyi transzparenciájára vezethető vissza.


Az egyenlőbánásmód-hálózat ügyfélforgalmi adatai 2009. szeptember 1. – 2013. június 30. közötti időszakban

Az ügyfélforgalom változása éves bontásban 2009. szeptember 1. – 2013. június 30. közötti időszakban

17


Az ügyfélforgalom változása megyék szerint 2009. szeptember 1. – 2013. június 30. közötti időszakban

A referensi hálózatban benyújtott panaszok megoszlása a védett tulajdonságok alapján 2009. szeptember 1. – 2013. június 30. közötti időszakban

18


A referensi hálózatot folyamatosan, több szempontból – ügyfélforgalom adatai, adatszolgáltatás minősége, kommunikációs teljesítmény, ügyfélfogadási időpontok pontos betartása, a szolgáltatásnyújtás helyszíni körülményei – monitoroztuk. Az ábra adatai egyrészt a védett tulajdonságú csoportokban előforduló diszkriminációs esetek számosságát, valamint az adott csoport tudatosságát, jogtudatosságát tükrözik. Mélyebb elemzés a jogtudatosságot vizsgáló 2010-es és 2013-as kutatásunk tanulmányaiban olvasható a hatóság weboldalán. Panaszbejelentő lapok demográfiai adatai: ügyfél neme 2009. szeptember 1. – 2013. június 30. közötti időszakban

Panaszbejelentő lapok demográfiai adatai: ügyfél lakóhelye 2009. szeptember 1. – 2013. június 30. közötti időszakban

19


Panaszbejelentő lapok demográfiai adatai: ügyfél lakóhelye kistérségek szerint 2009. szeptember 1. – 2013. június 30. közötti időszakban

Panaszbejelentő lapok demográfiai adatai: kistérségi vagy járási ügyfélfogadáson történt-e a felvétel 2009. szeptember 1. – 2013. június 30. közötti időszakban

Az ügyfélfogadások, illetve a panaszosok lakóhelyének területi megoszlását mutató ábrák meggyőző adatsorokkal indokolják, hogy az ügyfélfogadások elérését a potenciális érintettek fizikai közelségében kell kialakítani, mert a hátrányos körülmény és háttér minden esetben együtt jár az alacsonyabb érdekérvényesítési képességgel és az immobilitással. A hatóság a projekt minden területén dokumentálta az eredményeket és mérte az ügyfelek elégedettségét. A minőségbiztosítás érdekében 2009. október 1-jétől végzett ügyfélelégedettség-mérés a referensek részére is visszajelzést adott a szolgáltatásnyújtás ügyfélszempontú értékeléséről. Az önkitöltős kérdőívet 2009. október 1-jétől 2013. június 30-ig 2733 ügyfél töltötte ki. Az ügyintézés színvonalát tízfokú skálán 9,53-ra értékelték ügyfeleink. 20


Az ügyfélelégedettség-mérés eredményei (átlag)

Milyen mértékben volt elégedett az alábbi tényezőkkel az ügyintézés során? (1 = teljes mértékben elégedetlen, 5 = teljes mértékben elégedett)

Az akadálymentesen elérhető szolgáltatásnyújtás valamennyi helyszínén gyermekjátszósarkot alakítottunk ki. A megyei egyenlőbánásmód-referensi hálózat rögzített adataiból készített elemzéseket esetmegbeszéléseken osztottuk meg a referensekkel, illetve visszacsatoltuk a szolgáltatásnyújtás folyamatába, valamint publikáltuk a projekt honlapján is. A hálózat ismertségét nagymértékben javította a köréje épített kommunikációs kampány. Az ügyfélszolgálatokat plakátokon népszerűsítettük, a referenseknek sajtótájékoztatókat szervezünk. Jelentős hatása volt 2013-ban az imázskampány (médiamegjelenések, óriásplakátok, citylight-plakátok, BKV-hirdetések) aktivitásainak is. A havi aktuális ügyfélfogadási időpontokat rendszeresen feltöltöttük az Egyenlő Bánásmód Hatóság honlapjára, és a rendezvényeink résztvevőit is (tapasztalatátadó megbeszélések, workshopok, sajtótájékoztatók) folyamatosan tájékoztattuk a megyei egyenlőbánásmód-referensi hálózat szolgáltatásnyújtásáról.

egységes eljárási szemlélet és gyakorlat kialakítását, a tapasztalatok és jogi álláspontok interaktív megvitatását. Összegezve a tapasztalatokat, a referensi szolgáltatásnyújtás hatékonyan tehermentesíti „előszűréssel” a hatósági jogalkalmazást, és információátadással növeli az ügyfélkörnyezet jogtudatosságát. Az ügyfélfogadás települési szintű elérése szintén növeli a jogtudatosságot és a veszélyeztetett csoportok jogérvényesítésének hatékonyságát. A projekttapasztalatok mellett a hálózat 3 éves fenntartási időszakának adatai (2013. július 1-jétől) alapozzák meg az intézmény stratégiai szintű álláspontját a referensi szolgáltatásnyújtás hatékonyságáról és beépítéséről az EBH decentralizációs struktúrájába.

A szolgáltatásnyújtás minőségének fejlesztése érdekében a hatósági jogászok és a referensek részvételével negyedévenként esetmegbeszéléseket tartottunk. A projekt jogi koordinátora sokszorosított anonimizált hatósági döntésekkel segítette a tudásmegosztást, a problémafelvetést, a különleges esetekre vonatkozó döntésekkel az 21


II. „Az egyenlő bánásmód érvényesítése és a társadalmi érzékenység fejlesztése” – képzéssorozat Az Egyenlő Bánásmód Hatóság sajáttananyag-fejlesztésű ismeretátadó és érzékenyítő tréningsorozatát azzal a szándékkal akkreditálta, hogy a tréningek résztvevőit a gyakorlatban is hasznosítható tudásátadással képezze az egyenlő bánásmód témakörében, és a hatósági felnőttképzés kontrolljaként szociológiai módszerekkel mérje e tudásmegosztás eredményét. A programban folyamatosan monitoroztuk, hogy a 80 tréning értékelésének visszacsatolásával továbbfejlesztett tananyag és a projektben készített módszertani oktatófilm alkalmas-e a témakör felsőoktatási bevezetéséhez, amellyel az egyenlő bánásmódhoz fűződő jog és kötelezettség szabályozott tartalmai a felsőoktatásban tanulók számára elérhetővé válhatnak. „Az egyenlő bánásmód érvényesítése és a társadalmi érzékenység fejlesztése” című képzéssorozat 2010 szeptemberétől 2014 márciusáig tartott. A hatósági jogalkalmazó munkatársak és gyakorlott érzékenyítő trénerek által fejlesztett tananyagon alapuló, 30 órás tréningsorozatban országszerte 1568 résztvevőből egy kivétellel mindenki sikeresen vizsgázott. 1553 tanúsítványt állítottunk ki, 14 fő igazolást kapott. A tanúsítvány a modulok megfelelő teljesítését, az igazolás a felnőttképzési szerződésnek megfelelő részvételt tanúsítja. A sorozat négy éve alatt csupán egy fő szerződése szűnt meg. A képzési program mindkét modulja – a 15 órás esélyegyenlőségi ismeretek és szemléletformáló érzékenyítő rész, valamint a 15 órás antidiszkriminációs jogi ismeretek és esetjog – a hatósági eljárásban vizsgált konkrét diszkriminációs ügyek elemzésére épít, s e tekintetben egyedi és speciális lehetőséget jelentett a képzési célok eredményes megvalósulásában. A képzésen részt vevők körében jogtudatosság-mérést végeztünk. A kutatás eredményei bizonyítják, hogy a sajáttananyag-fejlesztésű képzési program valós igényekre épített és reagált. Számos szakmacsoport szintű igényt regisztráltunk, különösen a helyi esélyegyenlőségi programokat készítő önkormányzati szférából, a közszolgáltatók, munkáltatók, közfoglalkoztatók, a rendészeti igazgatás, rendvédelem intézményeiből is. A projekt internetes oldalán hirdetett képzéssorozat hamar népszerűvé vált. Több helyszínen (Debrecen, Szeged, Győr, Miskolc, Nyíregyháza) a jelentkezők magas száma miatt több alkalommal tartottunk képzést, 22

néhány városban pedig (Győr, Miskolc, Budapest) egyegy alkalommal két tréningre is sor került. A tréningeket minden esetben akadálymentes környezetben tartottuk meg. A csoportdinamikát tudatosan úgy építettük fel, hogy a résztvevők általában együtt élő, dolgozó vagy egymással hatósági és egyéb szolgáltatási jogviszonyban álló olyan védett és nem védett tulajdonságú csoportokból érkezzenek, amelyek kommunikációs és egyéb akadályok miatt ismerethiányos és konfliktusos kapcsolatban álltak egymással. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság felnőttképzésének eredményességét, beleértve a tananyag tartalmait és a tudásmegosztás módszerét is, a képzés résztvevőinek vis�szajelzéseivel mértük. A tréningek minden résztvevője anonim kérdőívet töltött ki a képzés előtt és a képzés után, illetve statisztikai leválogatással a képzésen részt vevők közel harmada – a maradandó hatások méréséhez – a képzést követő maximum 2 évben is. A résztvevők körében végzett kutatás hipotézise az volt, hogy a képzési program az EBH egyéb társadalmi kommunikációjával együtt tartósan pozitív változást tud elérni az attitűdben az előítéletesség csökkentésével, valamint az antidiszkriminációs jogtudatosság fejlődésében is. A kérdőívet úgy állítottuk össze, hogy az összehasonlítható legyen a 2010-ben és 2013-ban végzett országos reprezentatív mintás kutatás adataival, mely az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság és érzékenység növekedését mérte. A kutatási eredmények összehasonlító elemzése mutatta meg, milyen eredményekkel járna az egyetemi és főiskolai végzettséggel rendelkezők antidiszkriminációs kultúrájában a témakör jogi ismereteinek és érzékenyítő tartalmainak felsőoktatási bevezetése. Az eredményeket alátámasztotta 6 egyetemi workshopunkhoz kapcsolódóan a felsőoktatási tanulók és oktatók körében végzett elektronikus kutatásunk is. A kutatási adatok szerint a képzés eredményeként jelentősen növekedett a résztvevők jártassága az esélyegyenlőségi ismeretekben és az esetjogban, képessé váltak a diszkrimináció különböző formáinak felismerésére és a jogérvényesítés megfelelő módjának megválasztására, valamint elsajátíthatták a közérdekű igényérvényesítéshez szükséges kompetenciákat.


A hatóság céljai között szerepelt a képzéseken a téma iránti szakmai és személyes elkötelezettség kialakítása és megerősítése is.

jogismerettel, egyharmaduk közepes jogismerettel rendelkezett, 10%-uk pedig nem rendelkezett alapvető jogismerettel.

A képzés hatására 8,8%-kal nőtt azok aránya, akik diszkrimináció esetén tájékozódnak és aktívan keresik a jogorvoslati lehetőségeket, továbbá jóval nagyobb arányban ismerik fel a védett tulajdonságokhoz kapcsolódó diszkriminációs helyzeteket, mint az országos minta képzésben részt nem vett válaszadói. Az életkor miatti hátrányos megkülönböztetés tudatosságának mértéke több mint háromszoros a képzések résztvevőinek körében az országos mintához képest, a női nemhez tartozás esetében pedig az arány négyszeres.

A képzés hatására az életkor, a fogyatékosság, a foglalkoztatás jellege miatt tapasztalt hátrányos megkülönböztetés felismerési képessége növekedett legjelentősebben, személyesen tapasztalt diszkrimináció esetén.

A képzés előtt a válaszadók 61%-a gondolta úgy, hogy nem érte a felsorolt 15 védett tulajdonsága miatt hátrányos megkülönböztetés a kérdezést megelőző 12 hónapban. Arányuk a képzést követően 49,7%-ra csökkent. A jogtudatosság 11,3%-kal növekedett, a látencia csökkent, tehát a képzés elvégezésének eredményeként nagyobb arányban és magabiztosabban ismerték fel hallgatóink a diszkriminációt.

A képzések célcsoportját a valamilyen védett tulajdonságuk miatt érintettek, másfelől a munkájuk vagy egyéb helyzetük miatt diszkriminációval sújtott emberekkel kapcsolatba kerülők alkották elsősorban. Utóbbi körbe tartoztak többek között az önkormányzatok és civil szervezetek munkatársai.

Nagyobb arányban ismerték fel védett tulajdonságaikat is a képzésekben részt vevők. Míg a képzésekre jelentkezők 67,4%-a nem jelölt meg egyetlenegy védett tulajdonságot sem a jogszabályban felsoroltak közül, a képzés elvégzését követően csupán a kérdezettek negyede nem jelölt meg ilyet. Szinte minden védett tulajdonság esetében nőtt az azt megjelölők aránya, külön kiemelve ezek közül az életkor, a nem, a családi állapot, az anyaság, az egészségi állapot, a vagyoni helyzet tulajdonságokat. A 30 órás tréning résztvevőiben tudatosabbá vált, hogy bizonyos személyiséghez tartozó lényegi tulajdonságok a diszkriminációval szemben védettek. A képzést követően a válaszadók egyharmada (32,4%) tartott attól, hogy a jövőben hátrányos megkülönböztetés áldozatává válhat. Közülük 57% nyilatkozott úgy, hogy eljárást indítását kezdeményezné a jövőben, ha diszkrimináció érné. A jogtudatosság átlagos szintje a képzés eredményeként 23,5%-kal növekedett. A jogismeretet kifejező összevont változó alapján a válaszadók 54%-a magas 23


Tanúja volt-e annak az elmúlt 12 hónapban, hogy valakit diszkrimináció ért a következő tulajdonságai miatt? (EBH antidiszkriminációs képzéssorozata, igen válaszok aránya, %)

Tanúja volt-e annak az elmúlt 12 hónapban, hogy valakit diszkrimináció ért a következő tulajdonságai miatt? (EBH országos kutatása, igen válaszok aránya, %)

24


Rendelkezik-e valamilyen védett tulajdonsággal?

(EBH antidiszkriminációs képzéssorozata, igen válaszok aránya, %)

Az elmúlt 12 hónapban érte-e Önt diszkrimináció az alábbi helyzetek valamelyikében?

(A képzés előtti és utáni jogtudatosság-mérés alapján az „igen” válaszok változásnak aránya, %)

25


A képzések fontos jellemzője volt, hogy az oktatók vegyes csoportokban – többfajta védett tulajdonsággal rendelkezők és azokkal nem rendelkezők között – alakítottak ki olyan biztonságos közeget, amely védett környezetben adott lehetőséget személyes tapasztalatok, saját élmények megélésére és megosztására, illetve az önismeret fejlesztésére. A visszajelzésekben a tapasztalatokat a gyakorlati életben jól hasznosíthatónak minősítették a résztvevők. A résztvevői visszajelzések azt is igazolták, hogy a képzés eredményességének fontos garanciája, ha azok fejlesztik a tananyagot, illetve tartják a tréningórákat, akik a hatósági jogalkalmazást végzik, valamint az esélyegyenlőségre is kiterjedő speciális tudással rendelkező tréner vezeti az érzékenyítőtréning-modult. Az EBH a képzések tapasztalataival folyamatosan fejlesztette a tréning tematikáját azért, hogy a projekt végén, a gyakorlatban is széles körben kipróbált tananyagot adjon át módszertani oktatófilm formájában a felsőoktatás és a felnőttképzés számára. A továbbképzések résztvevői közül 96,8 százalék nyilatkozott úgy, hogy újonnan szerzett ismeretei és élményei hozzájárultak a társadalmi érzékenységük fejlődéséhez.

tását, egyaránt hasznosítani tudja majd a munkájában és a különböző élethelyzetekben is. A résztvevők 46,2%-a a képzés után úgy érezte, a képzés hatására változott szakmai, illetve személyes hitvallása a mássággal kapcsolatosan. Állításaik szerint toleránsabbak, elfogadóbbak, nyitottabbak lettek, új szempontokat ismertek meg, hiedelmeiket felváltó, sztereotípiákat és előítéleteket felismerő tapasztalatokat szereztek. A tréninget a résztvevők többsége rendkívül eredményesnek és hasznosíthatónak minősítette, mivel az elméleti és gyakorlati ismeretek egymást erősítő módszerekkel nyújtották a saját élményű tapasztalatszerzés és a tudás fejlesztésének lehetőségét. A képzés hatására nőtt azok aránya is, akik egyetértenek az előnyben részesítés különböző formáival. A képzést elvégzettek körében a rehabilitációs járulék, mint pozitív diszkriminációs intézkedés támogatottságának mértéke változott leginkább (14%-os növekedés), ezt követte a női kvóta bevezetésének támogatása a képviselői helyeken (9,8%-os növekedés). A tanulásban akadályozott gyermekek integrált oktatásának támogatása esetében volt a legkisebb a változás 1,4% arányú növekedéssel.

A résztvevők 95,2 százaléka számolt be arról, hogy a tanultakat, az egyenlő bánásmód elvének érvényre jutta-

A képzésre jelentkezők munkahelyének/szervezetének megoszlása (Jelentkezési lapok alapján, %)

26


A képzésen szerzett ismeretek hozzájárulnak a társadalmi érzékenység fejlesztéséhez, mert… (Válaszok megoszlása a képzés után, %)

A képzésen szerzett ismeretek és személyes élmények hasznosíthatók-e a gyakorlati életben? (Válaszok megoszlása a képzés után, %)

27


A képzés hatása: a mássággal kapcsolatos pozitív változások megoszlásának aránya (A képzés követően a résztvevők körében, %)

A képzésen szerzett ismeretek és személyes élmények hasznosíthatók a gyakorlati életben, mert… (Válaszok megoszlási aránya a képzés után, %)

28


„Az egyenlő bánásmód érvényesítése és a társadalmi érzékenyítés fejlesztése” képzéssorozat, 2010. október – 2014. március

2010. 10. 22 – 2010. 12. 31.

2011

2012

Alkalom

Résztvevők létszáma

Átlagos létszám

Helyszínek

8

152

19 fő

Budapest

19 fő

Bátonyterenye Budapest/15 alkalom Eger Dombóvár Dunaújváros Kaposvár Kecskemét Kiskunfélegyháza Pécs Szolnok Veszprém

19 fő

Balatonfüred Békéscsaba Bonyhád Debrecen/2 alkalommal Gödöllő Pásztó Győr/3 alkalommal Nagyatád Hajdúszoboszló Hévíz Budapest Kazincbarcika Mátészalka Miskolc/2 alkalommal Nyíregyháza, Orosháza Tatabánya, Tiszafüred Tokaj Sopron Szécsény Szeged/2 alkalommal Székesfehérvár Szombathely Tolna Zalaszentgrót

25

31

465

601

12

250

22 fő

Budapest Debrecen Eger Hódmezővásárhely Miskolc Nyíregyháza Orosháza Pécs Sárvár Siófok Székesfehérvár/2 alkalommal

2014. 01. 01. – 03. 30.

4

99

24 fő

Budapest/3 alkalommal Győr

ÖSSZESEN

80

1567

19, 5 fő

2013

29


III. A diszkriminációs mechanizmusok feltárása – társadalomtudományi kutatások A projekt kutatásai és szakmai elemzései aktuális és szociológiai érvényességű pillanatfelvételt rögzítettek a diszkriminációs mechanizmusokról a projekt képzési és kommunikációs programjai mögé. A kutatási program a diszkriminációs mechanizmusok feltárására irányult, azok megismerése és megelőzése érdekében. A hatósághoz benyújtott panaszok szerint a leggyakoribb diszkrimináló közeg a munka világa és a közigazgatás, ezért e területek kirekesztő mechanizmusait több témakörben is vizsgáltuk. A TÁMOP–5.5.5 program hét kutatást bonyolított le kutatóintézetek bevonásával. A projekt munkatársai is végeztek további önálló kutatásokat, amelyek egyikében a képzéseken résztvevők jogtudatosságát mérték két hullámban. Az adatfelvétel lehetőséget teremtett a sajáttananyag-fejlesztésű tréningek eredményeként bekövetkezett jogtudatosság-változás mérésére a résztvevők képzés előtti és képzés utáni megkérdezésével. A kutatás kontrollcsoportja a magyar lakosság volt, a szintén két hullámban lekérdezett országos reprezentatív mintán keresztül. Ugyancsak a projekt munkatársai készítették azt az évenként ismételt ügyfélelégedettség-mérési sorozatot, amelyben a panaszbeadványok ügyfeleit kérdeztük a hatósági ügyintézéssel kapcsolatos tapasztalatokról, javaslatokról. A kutatás eredményeit visszacsatoltuk a hatósági jogalkalmazás területeire. 2011-ben publikáltuk az „Esélyegyenlőség a munka világában” kutatássorozat tanulmányait, amely négy területen vizsgálta a munkaerőpiac és a szolgáltatások (ide értve a közszolgáltatásokat is) hátrányos megkülönböztetést eredményező gyakorlatait és ok-okozati ös�szefüggéseit, különösen a nők, a romák és a fogyatékos emberek védett csoportjainak tapasztalatain keresztül. A TÁMOP–2.5.2-es programmal együttműködve közel 10 ezer fős munkavállalói és munkáltatói mintát ért el az adatfelvétel. Az „A férfiak és nők közötti jövedelemegyenlőtlenség és a nemi szegregáció a mai Magyarországon” 1 kutatás az azonos munkakörbe tartozó nők és férfiak közötti jöve-

delemkülönbséget vizsgálta. A mért adatok szerint az úgynevezett üvegplafon-jelenség, és a nemek szerinti szegregáció más tényezők hatásával kombinálódva jelentős női jövedelemhátrányt okoz. A legmagasabb keresetűek jövedelmi ötödében jellemző megkülönböztetés több mint 10 százalék átlagos jövedelemhátrányt okoz a női nemhez tartozás alapján. A 36–40 éves korosztályban az azonos társadalmi helyzetű, azonos beosztású nők mintegy 30 ezer forinttal kerestek kevesebbet a férfi munkavállalóknál, míg a pályakezdőknél hozzávetőlegesen 8 000 forintos volt a kutatás évében mért különbség. A „Munkáltatók munkavállalói kiválasztási gyakorlata a diszkrimináció tükrében” 2 című második vizsgálat eredményei szerint Magyarországon legjellemzőbb a nemi, illetve az életkor alapú munkáltatói diszkrimináció. Az is egyértelművé vált, hogy a munkaadók és a HR-esek gyakran nincsenek tudatában, hogy az állásinterjúkon a védett tulajdonságokkal összefüggő kérdéseik – legyenek azok családi állapottal vagy gyermekvállalással kapcsolatosak – gyakorta eredményeznek kirekesztést. A foglalkoztatók a közalkalmazotti, a civil, a köz- és kormánytisztviselői, valamint a versenyszférában is gyakran megkérdezik például a gyermekek számát. Elsősorban a versenyszférában teszik fel az egészségi állapotra vonatkozó kérdéseket, amely szintén a védett tulajdonságok közé tartozik. „Az esélyegyenlőségi terv hatásának vizsgálata” 3 című tanulmányunk bemutatja a foglalkoztatás terén azokat az ismerethiányokat, jó gyakorlatokat, véleményeket és előítéleteket, amelyek megerősítik az Egyenlő Bánásmód Hatóság szerepének tudatosítására irányuló törekvéseinket. A kutatás szerint a munkavállalók tudatosabbak, és elégedettebbek bizonyos szférákban, ha a munkáltató rendelkezik esélyegyenlőségi dokumentummal, továbbá ha megfelelő az információáramlás a szervezetnél. A terv többnyire törvényi kötelezettség vagy pályázati feltétel miatt jön létre, 2010-ben a versenyszféra 18 százalékában, a civileknél pedig 20 százalékban volt jellemző valamilyen írásos dokumentum. A szabályzatok létét az intézményeknél nagyban befolyásolja – a cég nagysága mellett – a vezetők attitűdje és társadalmi státusza is.

http://www.egyenlobanasmod.hu/tamop/data/TAMOP_EBH_1_szakertoi.pdf (Letöltve: 2014. június 10.) http://www.egyenlobanasmod.hu/tamop/data/2.2_kivalgyak_majus18.pdf (Letöltve: 2014. június 10.) 3 http://www.egyenlobanasmod.hu/tamop/data/eselyegyenlosegiterv_vegleges.pdf (Letöltve: 2014. június 10.) 1 2

30


„A munkáltatói attitűdök a védett tulajdonságú munkavállalók foglalkoztatásával összefüggésben” 4 című kutatás a védett tulajdonságú munkavállalók munkaerő-piaci és munkahelyi helyzetét, problémáit térképezte fel. A vizsgált csoportból legnagyobb arányban a kisgyermekesek és a nyugdíjasok jutottak álláshoz terhelhetőségük és lojalitásuk miatt. A kutatás látlelete szerint a roma munkavállalók 2010-ben származásuk miatt tízszeres hátránnyal indultak a munkaerőpiacon. A megkérdezett munkáltatók velük szemben a legkritikusabbak. Hátrányos helyzetükkel kapcsolatban a leggyakoribb magyarázatot nem a körülményekben, hanem a hozzáállásukban, önhibájukban keresték, míg a munkaerő-piaci sikereik magyarázatában az előbbiekkel ellentétes külső oktulajdonítási mechanizmus figyelhető meg. 2013-ban tettük közzé „A közigazgatás és jogalkotás kirekesztő mechanizmusainak feltárása önkormányzati szinten” kutatássorozat eredményeit tartalmazó tanulmányokat. A kutatások a települési önkormányzatok kapcsolatrendszerét, szolgáltatásnyújtását, illetve működését, valamint a lakossági tapasztalatokat elemezték a kirekesztést eredményező mechanizmusok feltárása érdekében. A kutatássorozat témáit több kutatói team együttműködésével két altémában vizsgáltuk. Az adatfelvétel 2012 novemberétől 2013 márciusáig zajlott. „A védett tulajdonságú csoportok hozzáférésének akadályai a közigazgatási döntéshozatalban” címmel írt tanulmány 5 komplex módszertani eszközökkel végzett empirikus kutatás adatainak az elemzéséből készült, amely a felnőtt lakosság védett tulajdonságú csoportjainak a közigazgatás különböző szintjeivel kapcsolatos személyes diszkriminációs tapasztalatait és véleményeit tárta fel. A lakossági omnibuszvizsgálat, a speciális mintákon végzett kérdőíves és a heterogén fókuszcsoportos adatfelvételek, a strukturált mélyinterjúk és életútinterjúk a kirekesztő mechanizmusok mintázatát és elterjedését rekonstruálták. A vizsgálat hiteles képet adott a védett tulajdonságú csoportok valóságosan észlelt akadályairól a közigazgatási szolgáltatások elérésében, és azokról a konkrét tapasztalatokról, amelyeket e csoportok

tagjai a helyi közigazgatás társadalmasításának minőségéről szereztek. Bemutatta a közigazgatási döntések, fejlesztések és programok egyéni, állampolgárokra gyakorolt hatását. A kutatás eredményei megerősítették azokat a nyugtalanító szociológiai következtetéseket, amelyekre korábban végzett, hasonló karakterű szociológiai és szociálpszichológiai kutatások is rávilágítottak. A magyar társadalomban 2013-ban is jelen van a magas szintű intolerancia mindennel szemben, ami a többség által elfogadott és mereven meghatározott normalitás mintáiba nem illik bele. Az elutasított kategória középpontjában elsősorban a roma csoport áll, a kutatás egyetlen speciális szociológiai változót sem azonosított a romacentrikusan észlelt másság elutasításáról. A diszkriminációs gyakorlat sajátossága, hogy sokkal inkább jelen van az érintett kisebbségi csoportok tudatában, mint a többséghez tartozók beszámolóiban, ami a tudattalan diszkriminációs magatartások gyakori jelenlétére utal. A fogyatékos emberek és az idősek mellőzése az egyenlő bánásmódra érdemesnek tekintettek csoportjából kisebb mértékű ugyan, mint a romáké, de a többségi konszenzus velük szemben is határozott, és erősen korrelál a romák dehumanizációjával. A hosszú várakozási idő, az udvariatlanság, a segítőkészség hiánya, a zaklatás főként a roma ügyfelek gyakori élménye, azonban nem ismeretlen a többséghez tartozók esetében sem, akiket a tisztességtelen bánásmód ugyanúgy gyötör, mint a kisebbséghez tartozókat. Az önkormányzatok körében végzett kutatás eredményei azonban azt bizonyítják, hogy az önkormányzati ügyintézők számára szervezett érzékenyítő programok a közszolgáltatás minőségében láthatóan pozitív hatásúak. A kutatássorozat másik témája, „A közigazgatás és jogalkotás kirekesztő mechanizmusainak feltárása önkormányzati szinten” 6 a települési önkormányzatok kapcsolatrendszerét, szolgáltatásnyújtásának elérését, illetve akadályozottságát, valamint döntéshozatali és működési rendszereit vizsgálta a kirekesztő mechanizmusok vonatkozásában.

http://www.egyenlobanasmod.hu/tamop/data/2.4_Vedett_tulajdonsagu_mvall.pdf (Letöltve: 2014. június 10.) A tanulmány elolvasható: http://www.egyenlobanasmod.hu/tamop/data/EBH_5_kiadvany_final_PRESS.pdf (Letöltve: 2014. június 10.) 6 http://www.egyenlobanasmod.hu/tamop/data/EBH_6_kiadvany_FINAL_press.pdf (Letöltve: 2014. június 10.) 4 5

31


A kutatási eredmények rámutattak a helyi együttműködési és döntéshozatali rendszer gyakorlatában azokra a tényezőkre, amelyek a védett tulajdonságú csoportokat érintő eljárásokban és szabályozásokban a diszkrimináció spontán és tudatos folyamatait eredményezik. A vizsgálat feltérképezte a védett lakossági csoportok társadalmi integrációjának akadályait, képet adott arról, hogy az esélyegyenlőségi cél megjelenik-e és milyen mértékben az önkormányzatok intézkedéseiben. A vizsgálat négy védett tulajdonságú csoport (nők, romák, fogyatékossággal élő emberek, 65 év felettiek) helyzetét célzottan is vizsgálta. A kutatásban megkérdezett önkormányzati válaszadók szerint a közszolgáltatásokban nincs hátrányos megkülönböztetés, roma származás miatt is csak 2% szerint fordulhat elő ilyen gyakorlat. A konkrét kérdésekre adott konkrét válaszok alapján azonban egyértelműen mérhető volt a romákkal szembeni diszkrimináció. Az önkormányzati válaszolók 22%-a szerint jellemző a településükön, hogy kisebb eséllyel kerülnek roma jelentkezők a foglalkoztatást segítő programokba. Három százalékuk nyilatkozta, hogy a rendelkezésükre álló eszközökkel igyekeznek a romák településre költözését megakadályozni. A feltárt diszkriminációs mechanizmusok mintázata szerint a védett tulajdonságú csoportok esélyegyenlőségének minősége kommunikációs kérdés. Az önkormányzati kirekesztés alapja az információ megosztásának vagy visszatartásának helyi bevett gyakorlata, amelyben az egyenlő bánásmód elve a lakosok helyi networkön belüli pozíciója szerint sérül. A megkülönböztetés leggyakoribb oka az önkormányzat munkatársaival, elsősorban a polgármesterrel fennálló személyes kapcsolat megléte vagy hiánya. Az információmegosztás bizalmi kérdés, fokmérője a lojalitás. A lakosok többsége bizalmatlansági deficittel küzd, az egyéni döntéshozatal professzionális ismeretek helyett helyi „szóbeszéd”-en nyugszik. A vizsgálat megállapította, hogy az önkormányzati szociális ügyintézők által fogadott ügyfélszám alapján 1 ügyfélre átlagosan 4,5 perc jut. A lakossági védett cso7

32

portok tagjai a helyi közigazgatást nagymértékben azonosítják az önkormányzat szociális osztályával, mert megélhetésük főként az önkormányzati döntéseken, a helyi forráselosztáson múlik. A kutatási tapasztalatok szerint általában jellemző a településeken a közösségi tervezés teljes hiánya. Az esélyegyenlőségi dokumentumok célkitűzéseit az önkormányzatok nem a forrásaikra, hanem bizonytalan kimenetelű pályázati támogatásokra tervezik. Egyes védett csoportok, különösen az LMBT-emberek és a hajléktalanok egyáltalán nem jelennek meg az esélyegyenlőségi tervezésben. A fogyatékos lakosság számáról hiányos adatok állnak rendelkezésre, az akadálymentesítésre fordított források azonban messze meghaladják egyéb védett csoportokra – különösen a romákra – fordított beruházások összegét. Az esélyegyenlőségi tervezésbe és a fejlesztések végrehajtásába elvétve vonták be a civileket és a nemzetiségi önkormányzatokat, a romák az intézkedéseknek nem aktorai, hanem tárgyai. A tudatosság és jogtudatosság jellemzően mért hiányának egyik általánosan tapasztalható következménye, hogy főleg a 10 ezer főnél kisebb települések roma és nem roma lakosai más-más közösségi tereket használnak, illetve a roma lakosok nem használ(hat)ják azokat. A fókuszcsoportokban nyilatkozók számos helyi oktatási és egészségügyi intézményi, illetve önkormányzati diszkriminációs esetről számoltak be, amelyeket azonban az alacsony jogtudatossági szint miatt nem tekintenek kirekesztőknek a megszólalók. A nagyobb települések előnyösebb helyzetét igazolja, hogy erőforrásaik miatt kidolgozottabb tervekkel rendelkeznek, és jobbak a pályázási lehetőségeik. A hatóság prevenciós törekvéseinek hatékonyságát igazolja, hogy a közigazgatási kutatásban a válaszadók 63 százaléka érzékelt változást az önkormányzati ügyintézők hozzáállásában a védett tulajdonsággal rendelkező csoportok tagjaival szemben azokon a helyeken, ahol az ügyintézők részt vettek ilyen jellegű képzési programokban.7

http://www.egyenlobanasmod.hu/tamop/data/EBH_5_kiadvany_final_PRESS.pdf; 71. oldal


A projekt hetedik kutatási témája „Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedése 2010– 2013 között” 8 volt. Az országos reprezentatív mintán végzett közvélemény-kutatás első hulláma 2010-ben („Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedése – fókuszban a romák, a fogyatékos és az LMBT-emberek”), a projekt indulásakor mérte a társadalmi tudatosság, jogtudatosság és érzékenység állapotait 9, míg a 2012–2013-ban felvett adatok a változásokat, közöttük a projekt szakmai programjainak hatását tárták fel. A második adatfelvételi hullámban 2012-ben nyolc fókuszcsoportos beszélgetést is tartottak vidéki és budapesti helyszíneken a kutatók nők, romák, fogyatékos és LMBT-emberek résztvételével. A toborzásban civil szervezetek segítették a kutatók munkáját. Előfeltevésünk az volt, hogy a magyar társadalomban újratermelődtek, növekedtek és elmélyültek a társadalmi konfliktusok, nemek közötti különbségek, a többségi-kisebbségi feszültségek, a munkaerő-piaci kiszolgáltatottság – különösen az aluliskolázottak és a hátrányos helyzetű településeken élők esetében –, és felerősödött az eltérő szexuális orientációjúakkal szembeni kirekesztés, stigmatizálás. A 2010-es adatok alapján megállapítható, hogy a fenti háttérváltozók mindegyike jelentős hatást gyakorol a személyek mindennapi tapasztalataira, és ezek a tapasztalatok egyúttal befolyásolják a lakosság világlátását, a társadalmi igazságosságról alkotott felfogást, a megkülönböztetéssel kapcsolatos véleményt, vagy éppen a hátrányokat kiegyenlíteni kívánó pozitív diszkriminációhoz való viszonyt. Az egyén felfogása – kutatásunk eredményei szerint – hatással van arra, hogy hogyan reagál, milyen viselkedési formákat alakít ki az őt érő, a közvetlen és a tágabb környezetéből, a társadalomból származó, az állampolgári egyenlőséget befolyásoló hatásokra vonatkozóan. A válaszadók saját helyzetének megértésében érzékelhetően fontos szerepet játszik, hogy milyen okokra, milyen feltételekre vezetik vissza a „más” csoportok hátrányos helyzetének kialakulását. A kutatásban beigazolódott, hogy a hátrányos helyzet kialakulásának okai mögött lá-

tens struktúra húzódik meg, amelyben a válaszadók egy része inkább személyes, más része viszont társadalmi okokkal magyarázza azt, miért kerül valaki hátrányos helyzetbe. Az iskolai végzettség, a lakóhely és a vagyoni helyzet befolyásolta a véleményeket: az előnyösebb helyzetűek hajlamosabbak a hátrányt elszenvedőket okolni sorsukért, míg azok, akik maguk is különböző hátrányokkal küzdenek, inkább elkerülhetetlen társadalmi okokat feltételeznek helyzetük alakulása mögött. A hátrányos helyzet magyarázatát azonban nemcsak a saját társadalmi pozíció, hanem a válaszoló értékrendje is befolyásolja. A hátrányos helyzettel kapcsolatos oktulajdonítás típusai azonban megosztották a mintát. Akik társadalmi okokat feltételeznek a hátrányos helyzet kialakulása hátterében, azok nagyobb valószínűséggel támogatják a pozitív diszkriminációt: tehát mindazok, akik maguk is nagyobb mértékben érintettek a különböző hátrányok előfordulásában (nők, alacsony iskolai végzettségűek, rosszabb anyagi viszonyok között élők), inkább mutatják a szociális érzékenység jegyeit, mint jobb helyzetben lévő társaik. A véleményekre nemcsak a válaszadó saját társadalmi helyzete, hanem a védett tulajdonságú csoportokkal a kapcsolattartás, ismeretség szintje is hatással van. Akik mindennapjaik során érintkeznek romákkal, fogyatékos emberekkel, vagy az LMBT-csoport tagjaival, elfogadóbbak a hátrányok csökkentését célzó intézkedésekkel kapcsolatban. A halmozott diszkrimináció – egy személyt több tulajdonsága miatt, vagy több területen ér megkülönböztetés – a kutatások szerint Magyarországon meghatározó jelenség. Miközben a reprezentatív minta több mint egyötöde kettő vagy több védett tulajdonság miatt szenvedett el diszkriminációt, a három almintában a halmozott diszkriminációt jellemzőbbnek és fokozódó mértékűnek találtuk a fogyatékossággal élő emberektől haladva az LMBT-embereken át a romák csoportjáig. Mindeközben a teljes lakosságot reprezentáló mintának mintegy fele úgy gondolja, hogy Magyarországon nem foglalkoznak eleget a diszkrimináció és az egyenlő bánásmód kérdésével.10

http://www.egyenlobanasmod.hu/tamop/data/EBH_7_kiadvany_Final_20130619.pdf (Letöltve: 2014. június 10.) http://www.egyenlobanasmod.hu/tamop/data/MTA_1hullam.pdf (Letöltve: 2014. június 10.) 10 Kutatási zárójelentés: Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének mértéke – fókuszban a nők, a romák, a fogyatékos és az LMBT-emberek; http://www.egyenlobanasmod.hu/tamop/data/MTA_1hullam.pdf (Letöltve: 2013. március 20.) 8 9

33


2010-ben az első, 2013 tavaszán a kutatás második hullámában az adatfelvétel célja a jogtudatosság növekedésének mérése és elemzése volt. A hátrányos megkülönböztetés témájának aktualitását és súlyát jelzi, hogy a felnőtt lakosság 84,8 százaléka fontosnak, illetve nagyon fontosnak tartotta a diszkrimináció és az egyenlő bánásmód kérdéskörét. 2010–2013 között növekedett az észlelt diszkriminációs esetek száma a lakosság körében, valamint valamennyi vizsgált védett tulajdonságú csoportban is, és nőtt a hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos jogtudatosság mértéke is, különösen a nők, illetve szignifikánsan a roma nők csoportjában. Nemzetközi ös�szehasonlításban a magyar válaszadók érzékenysége a hátrányos megkülönböztetéssel szemben alacsonyabb az EU tagországainak átlagánál. Az EBH saját kutatást is végzett a TÁMOP–5.5.5 projektben, az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének mértékét vizsgálta „Az egyenlő bánásmód érvényesítése és a társadalmi érzékenység fejlesztése” című akkreditált képzési programban részt vevők körében. A programban 2014. március 31-ig 80 képzést bonyolított le a hatóság. A képzések kezdetén minden résztvevő kitöltött egy kérdőívet, amelyet hónapokkal vagy évekkel később újra lekérdeztünk, hogy megállapíthassuk, vajon a képzések hatással voltak-e a résztvevők jogtudatosságának változásaira. Az adatok igazolták a kutatás hipotézisét. A résztvevők körében tartósan pozitív változást ér el a képzés, az EBH egyéb társadalmi kommunikációs és utánkövető tevékenységeivel, a résztvevők előítéletessége csökken, antidiszkriminációs jogtudatossága fejlődik. A képzés hatására a hátrányos helyzetbe kerülés okairól kialakított vélemények változtak legnagyobb mértékben a résztvevők között. Az országos minta adataihoz hasonlítva azt látjuk, hogy a tréningen részt vevők értékei szinte minden esetben növekedtek. A jelenség a hátrányosan megkülönböztetett emberekkel kapcsolatos érzékenység fejlődésére utal, kevésbé hibáztatják az embert és állítanak személyes okokat a megkülönböztetés mögé. A kutatás adatai azt mutatják, hogy minden változó esetében nőtt az egyetértés az előnyben részesítés különböző eseteinek támogatásában. A képzést elvégzettek körében nagyobb arányú volt a változás a második hullámban, mint az országos mintában, amit a képzés hatására bekövetkezett jelentősebb tudatosság és érzékenységváltozás magyaráz. 34

A kutatások eredményei bebizonyították, hogy a hatóság alapfeladatán túl, speciális ismereteinek és tapasztalatainak megosztásával az elmúlt években hatékonyan vett részt a diszkrimináció megelőzésében. A hatóságot és a törvényt 2010-ben a minta 31, 2013-ban 46 százaléka ismerte. Növekedett a hatósággal kapcsolatos lakossági bizalmi index, nőtt azok aránya, akik ajánlanák az EBH-t az ismerőseiknek (70,1%-ról 81,1%-ra). Növekedett a törvényt és a jogorvoslati lehetőségeket ismerők aránya és a hatóság legitimációs indexe: jogtudatosabban és többen tartják fontosnak a hatóság diszkrimináció elleni küzdelmét a képzések résztvevőinek körében, mint az országos mintában.


IV. A hatósági kommunikáció eredményei a diszkriminációs mechanizmusok megelőzésében – kampányok, rendezvények, kiadványok Bevezető

Tudásmegosztás és információátadás

A kommunikáció a projekt legfontosabb területe, amelyben az Egyenlő Bánásmód Hatóság komplex eszközöket használó innovációkkal arra vállalkozott, hogy koncentráltan és célzottan juttassa el az egyenlő bánásmód követelményéről szóló üzeneteket és a hatóságról szóló információkat a különböző védett tulajdonságú csoportokhoz és társadalmi környezetükhöz. A hatóság az egyenlő bánásmód elvének és az antidiszkriminációs szemlélet jelenlétének megerősítését a közszférában és a társadalomban a projekt célzott, több csatornán folyó intézményi kommunikációjával szolgálta.

Az EBH a projektben számos rendezvényt szervezett a hatékony szakmai kommunikáció és a célcsoportok szemléletformálása érdekében.

A kommunikációs célkitűzések között különösen fontos szerepük volt a diszkriminációval érintett csoportok ismeretszintjének növekedését célzó aktivitásoknak, hogy minél többen megismerjék a jogérvényesítés lehetőségeit, és gondoljanak rájuk időben, ha szükséges. Más típusú kommunikációs formákat igényelt a társadalom legszélesebb köreinek tudatosítása azzal a céllal, hogy általában ismertté váljanak a diszkrimináció lehetséges formái és típusai, a törvényben meghatározott 19 védett tulajdonság, valamint a diszkriminációt eredményező spontán mechanizmusok és az érzékenyítő kommunikációs tartalmak, amelyekkel pozitív irányban változtatható a társadalom attitűdje diszkriminációs kérdésekben. Kiemelt feladatként határozta meg a projekt kommunikációs terve a diszkrimináció elleni küzdelemben, a tájékoztatásban, információátadásban elért eredmények széles körű nyilvánosságát, a diszkriminációmentesség és az egyenlő bánásmód követelményének mainstreambe emelését, illetve annak kommunikációs támogatását. A projekt kereteiben végzett autonóm intézményi kommunikáció elemzése megállapította, hogy a prevenciós célú szakmai programok nyilvánossága a célzott, figyelemfelhívó, ismeretátadó és tudatosító kommunikációs kampányokkal, a projekt öt éve alatt kutatási adatokkal igazolható mértékű prevenciós hatásokat eredményezett.

Workshopok A projektben megvalósuló intézményi kommunikáció fontos terepe volt a workshopsorozat. A szakmai program célja a párbeszéd, a tudásátadás és a tapasztalatcsere volt. A workshopok legfontosabb aspektusa a visszacsatolás. Ezeken a szakmai eseményeken ismerte meg a hatóság a civil és a szakmai, valamint a médiapartnereinek diszkriminációval kapcsolatos tapasztalatait és a hatóság felé megfogalmazott igényeit, szükségleteit, javaslatait is. A hatóság koncentráltan közvetítette „Az egyenlő bánásmód érvényesítése és a társadalmi érzékenység fejlesztése” című innovatív oktatási programjának ismeretanyagát a rendezvényeken. A workshopokon a részvétel – minden esetben – ingyenes volt. A TÁMOP–5.5.5 projekt 2009 és 2013 között a szakmai és civil szféra széles körében hirdette egynapos rendezvényeit, a 2013–2014-es tanévben pedig az egyetemek és főiskolák hallgatóira fókuszált, hogy a felsőoktatásban tanulók, a jövő döntéshozói széles körben ismerkedjenek meg az egyenlő bánásmód követelményével, a hatósági tapasztalatokkal és a diszkriminációmentesség előnyeivel. A felsőoktatási intézmények bevonásának másik célja a figyelemfelhívás volt az egyenlő bánásmód követelményével kapcsolatos tudástartalom felsőoktatási akkreditációjának a lehetőségére az intézményekben. A hatóság egyetemi rendezvényeire „Egyenlő bánásmód – mindenkit megillet!” címmel került sor.

Az eredmények ismeretében különösen fontos, hogy a projektkommunikáció intenzíven célozta a helyes reflexióra még nem mindig képes, antidiszkriminációs tartalmakkal az iskolai szocializációs pályákon nem találkozó fiatal korosztályt. 35


A projektben szervezett EBH-workshopok Workshopok tematikák

36

2011. október 4

Szakszervezeti workshop – Budapest

2011. október 26

„Közigazgatás közösen” – Budapest

2011. november 23.

„Civilekkel közösen” – Kaposvár

2012. január 18.

„Közös terek – média mindenkinek ” – Budapest

2012. január 25.

„Civilekkel közösen” – Szeged

2012. március 28.

„Nélkülözhetetlen szerepvállalás – esélyteremtő igazgatás” – Nyíregyháza

2012. május 24.

„Sokszínűség és esélyteremtő munkaerőpiac” – Székesfehérvár

2012. szeptember 11.

„Befektetés a jövőbe – sokszínűségi stratégiák, esélyegyenlőség” – Győr

2013. február 7.

„Akadálymentesítés minden szinten – jogok és esélyegyenlőség” – Miskolc

2013. szeptember 25. – 2014. szeptember 18.

„Egyenlő bánásmód – mindenkit megillet!” egyetemi workshopok: Piliscsaba PPKE-BTK, Budapest (Semmelweis Egyetem), Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kara, Budapest (Corvinus Egyetem), Eger (Eszterházy Károly Főiskola), Debreceni Egyetem, Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar

WORKSHOP IDŐPONTJA

RÉSZTVEVŐK SZÁMA

HELYSZÍN

2011. október 4.

66 fő

Budapest

2011. október 26.

81 fő

Budapest

2011. november 23.

57 fő

Kaposvár

2012. január 18.

104 fő

Budapest

2012. január 25.

72 fő

Szeged

2012. március 28.

101 fő

Nyíregyháza

2012. május 24.

84 fő

Székesfehérvár


168 fő

Győr

2013. február 7.

98 fő

Miskolc


103 fő

Piliscsaba, Pázmány Péter Katolikus Egyetem

2013. október 28.

100 fő

Budapest, Semmelweis Egyetem

2013. november 5.

205 fő

Kaposvár, Kaposvári Egyetem

2014. február 24.

93 fő

Budapest, Corvinus Egyetem

2014. április 14.

121 fő

Eger, Eszterházy Károly Főiskola

2014. április 29.

162 fő

Debreceni Egyetem


100 fő

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar

ÖSSZESEN

1 715 fő

ÁTLAGOS RÉSZVÉTEL

114,33


Tapasztalatátadó tanácskozások A diszkriminációs panasznak nem tekinthető tájékoztatást kérő beadványok jelentős számaránya miatt a hatóság kiemelt figyelmet fordít az információszolgáltatásra, illetve folyamatosan építi a területi szervekkel rendelkező állami, önkormányzati és civil szervezetekkel, valamint a médiapartnerekkel kialakítható együttműködési lehetőségeket. 2010 októberétől 2014 szeptemberéig 11 alkalommal rendezett az EBH tapasztalatátadó tanácskozást.

A kedvező tapasztalatok miatt 2013 őszétől a már negyedévente szervezett eseménysorozat az egyik leghatékonyabb eszköz volt ahhoz, hogy az EBH a különböző védett tulajdonságú csoportok felé és felől egyaránt közvetítő funkciót ellátó szakmai és civil csoportok együttműködését professzionalizálja, a jogtudatosság fejlesztését és a tudatosan jogkövető magatartások generálását megalapozó információkat, valamint a hatósági tapasztalatokat megossza, és az igényeket megismerje. A szakmai eseménysorozatot a projekt 2013-tól vidéki helyszínekre is szervezte.

A projektben szervezett tapasztalatátadó tanácskozások

IDŐPONT 2010. október 25. 2010 – 2011

2012

2013

2014 ÖSSZESEN

RÉSZTVEVŐK SZÁMA

HELYSZÍN

34 fő

Budapest

2011. március 30

39 fő

Budapest

2011. november 8.

32 fő

Budapest

2012. május 8.

39 fő

Budapest

2012. november 15.

41 fő

Budapest

2013. május 28.

48 fő

Budapest

2013. október 17.

45 fő

Gyula

2013. december 12.

36 fő

Budapest

2014. január 30.

37 fő

Budapest

2014. március 27.

41 fő

Kecskemét


40 fő

Vác

11 ALKALOMMAL

427 FŐ

37


Az egyenlőbánásmód-referensek helyi kommunikációs aktivitásai Az Egyenlő Bánásmód Hatóság decentralizált egységek nélkül jött létre 2005-ben, budapesti székhellyel. A szolgáltatásnyújtás elérésének fejlesztése érdekében a TÁMOP–5.5.5 projektben kialakított egyenlőbánásmód-referensi hálózat a hatósági szolgáltatások személyes elérését 2009 szeptemberétől megyei és járási szinteken is lehetővé teszi. 2013. július 1-jétől az egyenlőbánásmód-referensi hálózat működésében 3 éves fenntartási időszak kezdődött, amelynek ügyfélfogadási és információszolgáltatási adatai a TÁMOP–5.5.5 projekt 4 évével együtt fontos tapasztalatokkal szolgálnak majd az Egyenlő Bánásmód Hatóság szolgáltatásnyújtásának decentralizált elérését biztosító innováció eredményességéről és fenntartásáról (I. fejezet). A megyei egyenlőbánásmód-referensek kommunikációs aktivitásának köszönhetően a hálózat ismertsége folyamatosan nőtt. A helyi rádiókban, televíziókban interjúk, PR-riportok, offline és online cikkek jelentek meg a hálózat működéséről, amelyek a helyi, ingyenes referensi ügyfélfogadásokat népszerűsítették. Az EBH kiadásában, a TÁMOP–5.5.5 uniós projektben megjelentetett 7 társadalomtudományi kutatás módszertani kiadványának 1-1 példányát, az „Egyenlő bánásmód – mindenkit megillet!” című módszertani oktatófilmet DVD-n és a Braille-írásos tájékoztató füzeteket 2013-ban a megyei egyenlőbánásmód-referensek juttatták el a megyei könyvtárakba és a megyében működő valamennyi oktatási intézmény könyvtárába is. A referensek a projekt időszaka alatt számos oktatási intézményben tartottak előadásokat az egyenlő bánásmód követelményéről, levetítették a módszertani oktatófilmet, illetve azok példányait további használatra átadták az intézményeknek.

38

Pályázatok A projekt prevenciós céljaihoz és a rendezvényekhez illeszkedett az a három pályázat, amelyek azt célozták, hogy a felnövő generációk érzékenyebbek és nyitottabbak legyenek az antidiszkriminációs elvekkel szemben. A pályázatokkal ráirányítottuk a fiatalok figyelmét az egyenlő bánásmód témakörére, hogy hatékonyan közvetítsék a fiatalok és a fiatal felnőttek felé a tolerancia, a diszkriminációmentesség elvének legfőbb üzeneteit, a jogkövető magatartás előnyeit. Fiatalok a diszrimináció ellen A projekt egyik legsikeresebb kommunikációs aktivitása a fiatalokat megszólító képzőművészeti és novellapályázat ifjúsági akciója volt. 2010. május 15-ig vártuk a pályaműveket azoktól az általános és középiskolás tanulóktól, akik kedvet éreztek magukban ahhoz, hogy megosszák velünk a diszkriminációval kapcsolatos tapasztalataikat, a hátrányos megkülönböztetésről megfogalmazott véleményüket, valamint azt, hogy mit jelent számukra az esélyegyenlőség. A díjazott művekből 2010 őszétől országos vándorkiállítás-sorozatot indítottunk „Élőben a játszótérről” címmel. A projektben összesen 70 alkalommal tekinthette meg a lakosság a 8 és 18 év közötti alkotók műveit. A vándorkiállítás-sorozat, amelynek erőssége volt a fiatal korosztály látásmódjának ötvöződése a művészet közvetítő erejével, folyamatosan diskurzusokat motivált a különféle közösségekben az egyenlő bánásmód témaköreiben. Az ifjúsági akció sikeréhez szervesen hozzájárult három önálló kiadvány is. Magyar és angol nyelven is megjelentettük az „Egyenlőség gyerekszemmel/I do care” című albumot, amely a nyertes novellákat és képzőművészeti alkotásokat tartalmazza. 2013-ban „Engem érdekel” címmel hangoskönyv formájában is kiadtuk a hatóság ifjúsági novellapályázatára benyújtott 11 nyertes művet, amely a hallgatókat a 14–18 éves korosztály szemszögén keresztül kalauzolja el a hátrányos megkülönböztetéssel, kirekesztéssel és elfogadással tarkított hétköznapokban. A kiadvány limitált példányszáma miatt a teljes tartalom az egyenlobanasmod.hu honlapon mindenki számára ingyenesen hozzáférhető, erre rádióspottal is felhívtuk a lakosság figyelmét. A hatóság a kommunikációjához kapcsolódó kreatív arculatokat is a nyertes pályamunkák felhasználásával készítette el. A 2013. évi országos médiakampányban is


az ifjúsági alkotások jelentek meg minden közterületi plakátfelületen, az offline és online hirdetésekben. 2011-ben Heves megyében az egri diákoknak, 2012-ben pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a mátészalkai tanulóknak hirdettünk meg képzőművészeti pályázatokat. Mindkét esemény ünnepélyes díjátadóval és kiállítással zárult. Váltsd valóra! – dizájnpályázat A hatóság 2013. december 20-i sajtótájékoztatóján „Váltsd valóra!” címmel dizájnpályázatot hirdetett azzal a céllal, hogy a pályázók kreatív alkotásaival ellátott használati tárgyak erősítsék az EBH arculatát és a tárgy-, a forma- és a vizuális kultúra eszközeivel támogassák a diszkriminációmentes szemléletmód megerősödését a fiatalok között és a mindennapokban. A pályázati felhívás széles körű megismerése érdekében 2013. december 20. és 2014. január 17-e között három országos rádióban játszottuk le a „Váltsd valóra!” rádióspotot. A dizájnpályázat díjátadó eseményére 2014. március 20-án Budapesten a Magyar Sajtóházban került sor. A szakmai zsűri a 49 beérkezett pályaműből 10 alkotó tervező munkáit választotta ki. A legjobbaknak ítélt munkákból időszakos önálló kiállítás nyílt a díjátadó helyszínén, 2014 nyarán pedig az anyagot vándorkiállítás keretében 6 rendezvényen mutattuk be. A nyertes pályaműveket a projekt megvalósította, sokszorosította és különböző rendezvényein népszerűsítette velük a hatóságot. Az emblémázott tárgyak gyártásával költséghatékony kommunikációs eszközök álltak a projekt rendelkezésére. A prevenció részeként korábbi rendezvényeinken az intézményi logót és szlogent használó, a hatósági tevékenységet népszerűsítő és ismertségét tovább növelő tárgyakat készíttettünk és osztottunk. A dizájnpályázat alkotásaival lehetővé vált új, kortársak által kortársaknak tervezett vizuális kreatívok bevonása a vizuális, eszközalapú kommunikációba. Az új arculatú eszközöket, mint társadalmi céllal megjelenő hirdetési felületeket használtuk a rendezvényeken. Az elérni kívánt célcsoporthoz és a prevencióhoz választott rendezvényi formához módszertanilag a kommunikációs eszközök és csatornák illeszkedtek leghatékonyabban. A nyári ifjúsági fesztiválok, valamint a regionális fesztiválok résztvevői között ingyenesen

terjesztett reklámhordozók (például logózott fényvis�szaverő pánt, hűtőmágnes, baseballsapka, vászontáska, tornazsák vagy póló) a tulajdonoson túl százas, illetve ezres nagyságrendben szólították meg a rendezvény, valamint a korosztály és a védett tulajdonságú csoportok tagjait. Azonos tisztelettel – rövidfilmpályázat 2014. március 5-én a hatóság „Azonos tisztelettel” címmel sajtótájékoztatón hirdette meg rövidfilmpályázatát olyan amatőr alkotók részére, akik nem a filmszakmában dolgoznak. A pályázat célja az „Egyenlő bánásmód – mindenkit megillet!” szlogen erősítése volt filmes eszközökkel, illetve az, hogy a művek ösztönözzenek a jogkövető magatartás kialakítására, és segítsék elő az egyenlő bánásmód követelményének megismerését, érvényesülését. A felhívás népszerűsítése érdekében 2014. január 27. és március 21. között három országos rádió sugározta az „Azonos tisztelettel” pályázat rádióspotját. A rövidfilmpályázat díjátadó eseményét 2014. június 4-én tartottuk meg a Budapest Music Centerben. A pályázatra 32 alkotás érkezett, amelyből a szakmai zsűri 10 alkotó munkáját javasolta levetítésre. A nyertes pályaműveket két videómegosztó portálon is közzétettük, továbbá honlapunkon is bárki számára elérhetőek. 2014 szeptemberében a 10 legjobb filmet négy különböző rendezvényünkön vetítettük le. Meghívásos logópályázat Az EBH az előzetes terveknek megfelelően az ifjúsági képzőművészeti és a fiatal felnőttek számára hirdetett dizájn- és rövidfilmpályázatok termékeit kommunikációs stratégiájában intézményi arculatváltásához is felhasználta, hogy prevenciós aktivitásaiban dinamikusabb, a diszkrimináció megelőzését is célzó formátumban és tartalommal, fiatalos arculattal forduljon a kortárs generációk felé. A 2014 nyarán a dizájnpályázat első három helyezettjének és különdíjasának hirdetett meghívásos logópályázat nyertes alkotása a mobil alkalmazás, a honlap új stílusát és az office box arculatát határozta meg.

39


„Élőben a játszótérről” vándorkiállítások 2010 – 2014 Dátum

Település

Helyszín

2010. 10. 21. – 11. 08.

Budapest, Csepel

Csepel Pláza

2010. 11. 11.–30.

Szentendre

Pest Megyei Könyvtár

2010. 12. 06.–10.

Esztergom

Féja Géza Közösségi Ház

2010

2011 2011. 01. 10.–14.

Oroszlány

Oroszlányi Művelődési Központ és Könyvtár

2011. 02. 01.–04.

Tatabánya

Puskin Művelődési Központ

2011. 03. 04.

Pécs

Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar

2011. 03. 05.–13.

Kecskemét

Vásárhelyi Pál Általános Iskola és Művészeti Alapiskola

2011. 03. 16.–19.

Kecskemét

Tóth László Általános Iskola

2011. 03. 23.–30.

Jászberény

Déryné Művelődési Központ

2011. 04. 19.–27.

Szolnok

Aba-Novák Kulturális Központ

2011. 05. 03.–05.

Tatabánya

Vértes Center

Esély napok országszerte, 2011. május–július 2011. 05. 07. – 06. 19

2011. 08. 12.–14.

Kaposvár (05. 07.), Miskolc (05. 13.), Szeged (05. 22.), Békéscsaba (05. 28.), Budapest (06. 05.), Szolnok (06. 10.), Esztergom (06. 11.), Szombathely (06. 17.), Nyíregyháza (06. 19.) Budapest

Sziget Fesztivál, Civil Sziget

2011. 09. 03.

Szolnok

X. Szolnoki Civil Kavalkád

2011. 10. 04.

Budapest

Hotel Astoria, EBH 1. workshop

2011. 10. 26.

Budapest


2011. 11. 04.–17.

Pécs

Pécsi Kulturális Központ Szivárvány Gyermekház

2011. 11. 08.

Budapest

Hotel Corvin, EBH tapasztalatátadó tanácskozás

2011. 11. 23.

Kaposvár

Együd Árpád Kulturális Központ, EBH 3. workshop

2011. 12. 08.

Budapest

Magyarság Háza, NHSZOSZ „HATYARIPE-MEGÉRTÉS” Program Zárókonferencia

2012

40

2012. 01. 18.

Budapest


2012. 01. 25. – 02. 11.

Szeged

IH Rendezvényközpont

2012. 02. 23. – 03. 13.

Pécs

Baranya Megyei Esélyegyenlőségi Iroda – Esélyek Háza

2012. 03. 27. – 04. 15.

Nyíregyháza

Nyír Pláza

2012. 04. 18. – 05. 11.

Debrecen

Debrecen Plaza

2012. 05. 08

Budapest


2012. 05. 24. – 06. 17.

Székesfehérvár

Türr István Képző és Kutató Intézet

2012. 06. 19. – 07. 11.

Miskolc

Miskolc Plaza

2012. 07. 12.– 31.

Veszprém

Balaton Plaza

2012. 08. 02.–05.

Bodajk

V. Ökopolitikai Nyári Egyetem

2012. 09. 11. – 11. 04.

Győr

Városi Művészeti Múzeum

2012. 09. 12

Elek

Pszichiátriai Betegek Otthona


2012. 10. 11.–13.

Mátészalka

Ramszesz Hotel, EBH antidiszkriminációs képzés

2012. 11. 12. – 12. 14.

Budapest

Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

2012. 11. 15

Budapest


2013 2013. 04. 20.–25.

Dunabogdány

Művelődési Ház

2013. 05. 14. – 06. 09.

Zalaegerszeg

Zala Plaza

2013. 05. 22. – 06. 30.

Mátészalka

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Gyermekvédelmi Központ – Mátészalka

2013. 05. 23. – 06. 05.

Debrecen

MH 5. Bocskai István Lövészdandár debreceni helyőrsége

2013. 08. 09.–10.

Budapest

Sziget Fesztivál, Civil Sziget

2013. 09. 01.

Szolnok

XI. Civil Kavalkád

2013. 09. 04.–05.

Nyíregyháza

Vidor Fesztivál

2013. 09. 25. – 2013. 10. 03.

Piliscsaba

Pázmány Péter Katolikus Egyetem

2013. 10. 04.–11.

Budapest

Földmérési és Távérzékelési Intézet

2013. 10. 16.–25.

Gyula

Postagaléria (Gyulai Főposta)

2013. 11. 05.

Kaposvár

Agóra – Együd Árpád Kulturális Központ, TKKI Esélyegyenlőségi workshop

2013. 11. 20.

Szécsény

Kubinyi Ferenc Múzeum, TKKI Esélyegyenlőségi workshop

2013. 12. 12.

Budapest


2014 2014. 01. 23. – 02. 16.

Békéscsaba

Csabagyöngye Kulturális Központ

2014. 01. 30.

Budapest

Hotel Astoria, EBH tapasztalatátadó tanácskozás

2014. 03. 27.

Kecskemét

Granada Konferencia Hotel, EBH tapasztalatátadó tanácskozás

2014. 04. 29.

Debrecen

Debreceni Egyetem, Informatikai Kar, EBH workshop – Egyetemi Esély Nap

2014. 05. 10.

Szolnok

Esély Nap 2014.

2014. 05. 14.–21.

Kecskemét

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala

2014. 07. 24.–26.

Debrecen

Campus Fesztivál, Debreceni Nagyerdő

2014. 07. 24.–26.

Veszprém

Veszprémi Utcazene Fesztivál

2014. 08. 13.–15.

Budapest

Sziget Fesztivál 2014, Civil Sziget

2014. 08. 21.–23.

Zamárdi

Strand Fesztivál

2014. 08. 27.–29.

Szeged

SZIN 2014 – Szegedi Ifjúsági Napok

2014. 09. 11.–17.

Vác

Madách Imre Művelődési Ház, EBH tapasztalatátadó tanácskozás

2014. 09. 18.

Miskolc

Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar EBH workshop

2014. 09. 26.

Budapest

Gellért Szálló, EBH TÁMOP–5.5.5 projektzáró konferencia

41


Online és offline projektkommunikáció Hírlevél A TÁMOP-projekt szerkesztésében kéthavonta jelent meg az EBH hírlevele, amely egy-egy főtéma köré szervezve interjúkkal, tudósításokkal, portrékkal és jogesetek feldolgozásával, olvasmányos stílusban és formátumban tájékoztatott a hatóság tevékenységeiről, valamint a projekt aktuális rendezvényeiről és eredményeiről. A projektben megjelent 23 hírlevél közel 2526 regisztrált érdeklődőhöz jutott el. Honlap és mobilapplikáció Az Egyenlő Bánásmód Hatóság rendszeresen tájékoztatja a közvéleményt az egyenlő bánásmód érvényesülésével kapcsolatos információkról. A TÁMOP–5.5.5 projektben használt komplex kommunikációs eszközökkel a szűkebb és a tágabb nyilvánosság is folyamatosan értesült a hatóság jogalkalmazó tevékenységéről és a projektben megvalósuló aktivitásokról. A képzésekkel, rendezvényekkel, kiadványokkal kapcsolatos információk folyamatosan nyomon követhetők voltak a www.egyenlobanasmod.hu/tamop aloldalon. Közismert tény, hogy az erős technikai érdeklődésű és használati igényű generációk jogtudatossága alacsony, annak ellenére, hogy ők lesznek a jövő munkavállalói és döntéshozói. Éppen ezért megszólításuk, a diszkrimináció felismerését segítő, és a jogérvényesítés lehetőségeiről szóló tájékoztatók közzététele az Y és Z generációk számára a XXI. század technikai kommunikációs csatornáival lehetséges és célravezető. 2014-ben ezért terveztünk új intézményi arculatot, és annak részeként a dizájnpályázat alkotásaival prevenciós céllal az ügyfélfogadási és hatósági szolgáltatásnyújtási terek új vizuális környezetét. A hatóság megújult digitális megjelenését, egy önálló alkalmazás fejlesztésével a mobilinformatika eszközrendszerével párhuzamosan készítettük elő. A szélesebb körű és hatékonyabb hatósági és jogérvényesítési feladatellátással összhangban, a társadalmi szemléletformálás erősítése érdekében alkalmas eszköz volt a hatóság információs eszközeinek fejlesztése a minél szélesebb körű hozzáférés, az EBH integritásfejlesztése és ezzel a lakossági bizalmi index erősítése érdekében is. Ezt szolgálta az új arculattal tervezett weboldal teljes körű akadálymentesítése és a bárhol használható mobilapplikáció. 42

A társadalmi szemléletformálás nem csak a hátrányosan megkülönböztetett célcsoportok tagjaira, az őket segítő, képviselő szervezetekre, hanem tágabb értelemben a társadalmi környezetre, a diszkriminatív magatartás potenciális gyakorlóira és általában az egész társadalomra kiterjedt a projektben. Fontosnak tartottuk, hogy a diszkriminációs ügyek a hatósági jogerős határozatok nagyobb nyilvánosságot kapjanak, elérhetőek legyenek a társadalom szelesebb rétegei számára a mobilapplikáció alkalmazásával is és a teljes körűen akadálymentesített honlapon. Elektronikus tájékoztatás – DM-levelekkel Az elektronikus kapcsolat számos elérést generált a projekt számára a civil partnereknél, illetve a sajtóban. A projekttevékenységekhez kapcsolódó DM-levelek, 2009–2014 2009–2010

3 060 db

2011

2 502 db

2012

9 021 db

2013

10 391 db

2014

7 865 db

ÖSSZESEN

32 839 címzett

Szórólapok, plakátok A hatóság és a projekt az információszolgáltatás során az egyenlő bánásmód követelményének, valamint a hatóság, az egyenlőbánásmód-referensi hálózat, a felnőttképzési tréningsorozat és a kutatási kiadványok népszerűsítése érdekében szórólapokat és plakátokat is használt, azokat a rendezvényein, a referensek közvetítésével, valamint a szakmai és civil partnerei útján országosan terjesztette. A projekt keretében a hatóság hét tematikus szórólapot készített az alábbi témákban: diszkrimináció a szolgáltatások és az oktatás területén, illetve a munka világában, továbbá a fogyatékos személyeket, a nőket, a romákat érintő diszkriminációról. A „Mit kell tudni az EBHról?” című ÉFOÉSZ-szal közösen kialakított, egyszerűsített információs kiadvány (angol–magyar nyelven), és a honlapon elérhető 13 magyarországi nemzetiség nyelvére lefordított, a hatóságról szóló általános tájékoztató további fontos információs eszközeink voltak.


A projektben készített egyéb információs anyagok Szórólapok, egyéb nyomdai kiadványok

83 096 db

Plakátok

23 183 db

ÖSSZESEN

106 279 db

Médiamegjelenések A hatóság sajtóközleményeit felhasználó híreket, egyéb tudósításokat és riportokat 81,81%-ban online felületeken olvashatták az érdeklődők, a televíziós és rádiós megjelenések aránya a projektben 9,09% volt, 9,1% pedig a nyomtatott sajtóban jelent meg. Az elérési sávok szerint a legtöbb megjelenés (53,5%) olyan médiumban volt, amely 10 ezer és 100 ezer közötti olvasót ért el. A 300 ezer feletti elérések aránya 14%-os volt, a legmagasabb, egymillió feletti sávban 8,5%-os megjelenést regisztráltunk. Projektidőszakban megjelentetett sajtóközlemények, 2010–2014

KIADOTT SAJTÓKÖZLEMÉNYEK

CÍMZETTEK SZÁMA

2010

7 db

1 532

2011

34 db

1 532

2012

27 db

2 992

2013

32 db

1 636

2014

15 db

3 085

ÖSSZESEN

120 db

10 250 CÍMZETT

Az EBH TÁMOP-projekt médiamegjelenései, 2009–2014

MÉDIAMEGJELENÉSEK TV

1 836 alkalom

Rádió

1 156 alkalom

Online

1 751 alkalom

Nyomtatott sajtó

626 alkalom ÖSSZESEN: 5639 ALKALOMMAL

43


Imázskampány A legjobb program, a legjobb szándékú intézkedés sem lehet hatékony, ha a célcsoportok nem tudnak róla. Nem ismerik céljait, a csatlakozás lehetőségét és módjait, nem értesülnek az üzenetekről, vagy nem értik meg azokat. Az EBH TÁMOP–5.5.5 projektjének intézkedései sem lehetnek igazán hatékonyak akkor, ha nem kíséri a programot megfelelő kommunikációs kampány. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság komplex kommunikációs eszközöket használó imázskampánya 2013. február 1-jétől április 24-ig tartott.

Az EBH országos médiakampánya A projekt céljait és eredményeit a különböző kommunikációs csatornák működtetése mellett a projekt előrehaladtával párhuzamosan egyre erősödő reklámtevékenység segített megismertetni. Ebből a szempontból a 2013-as év kiemelkedő időszak volt. Két hónapon keresztül tartott az a komplex kommunikációs eszközöket használó imázskampány, amely koncentráltan és célzottan juttatta el az egyenlő bánásmód követelményéről szóló üzeneteket és a hatóságról szóló információkat a különböző védett tulajdonságú csoportokhoz és társadalmi környezetükhöz. Az egyenlő bánásmód követelményével kapcsolatos tudatosságot és jogtudatosságot 2010-ben vizsgáló kutatás második hulláma 2013 tavaszán a kampány hatásait is mérte lakossági reprezentatív mintán. A kampány központi üzenetét – „Egyenlő Bánásmód – mindenkit megillet!” – széles körben juttatta el a hatóság a lakossághoz. A rádió- és tv-reklámok, offline, online, óriásplakát, citylight- és BKV-hirdetésekből álló kampány által az EBH ismertsége 30%-ról 46%-ra emelkedett. A médiakampány eredményei Televízió A 6 hetes tv-kampány során 676 db tv-spot megjelenését tervezte a hatóság. Annak érdekében, hogy a meglehetősen tág, 18–59 éves célcsoport minden szegmensét elérjük, széles csatornamixszet választottunk: RTL klub, TV2, M1, RTL3, Viasat3, Story4, AXN, Universal Channel, Comedy Central. Végül 739 alkalommal sugározták az Egyenlő Bánásmód Hatóság spotját a csatornák, azaz 9,32%-kal túlteljesült a kitűzött cél. A 18–59 évesek 84,2%-a látta az EBH hirdetését minimum egy 44

alkalommal a kampányban, 55,2% pedig legalább ötször találkozott a társadalmi célú reklámmal (TCR). A hatóság TCR-kampányán túl az EBH 5 perces „Egyenlő bánásmód – mindenkit megillet!” riportfilmje négyszer került adásba a TV2 csatornán különböző idősávokban, hogy minél többen találkozhassanak a hatóságról szóló információkkal. Magyarország legnézettebb reggeli műsorában, a Mokkában (TV2) szintén négy alkalommal volt vendég az Egyenlő Bánásmód Hatóság egy-egy képviselője. A szakemberekkel készült interjúk lényegesen hosszabbak voltak 2 percnél, így a tervezettnél is erősebb médiamegjelenést biztosítottak. Rádió A minél nagyon lefedettség biztosítása érdekében a rádiós megjelenéseknél is széles csatornamixszel tervezett a hatóság: Class FM, Kossuth Rádió, Petőfi Rádió, Info Rádió, Lánchíd Rádió, Juventus Rádió. A hat hetes kampányidőszakban összesen 354 alkalommal volt hallható az EBH hirdetése. A rádióspotok a terveknek megfelelő darabszámban, illetve idősávban kerültek lejátszásra. A Class FM, a Kossuth és a Petőfi Rádióval a 18–59 évesek 49%-át értük el. Az adók hallgatói átlagosan 10 alkalommal találkoztak az EBH felhívásával. Közterület 2013 februárjában és márciusában országos közterületi kampány is népszerűsítette az Egyenlő Bánásmód Hatóságot. Összesen 2531 db felületen találkozhatott a lakosság az EBH hirdetésével. Az óriásplakát és a citylight kampányban a következő hónapra nem értékesített felületeken továbbra is kinn maradhattak a hatóság kreatívja, így minden bizonnyal a tervezettnél több embert értünk el. A 18–59 évesek 61%-a látta az EBH különböző közterületi hirdetéseit országszerte, és a célcsoportból 1 303 000 személy volt olyan, akit legalább nyolcszor ért el ez a fajta reklám. Sajtó Az országos és megyei napilapokban, illetve különböző tematikájú, ezért a célcsoport minden szegmensét elérő hetilapokban megjelent hirdetésekkel a sajtókampány a 18–59 évesek mintegy felét érte el, akik átlagosan két alkalommal találkoztak az EBH felhívásaival a kampányidőszakban. A Pannon Lapok kiadó fekete-fehérben hozta le a hirdetést napilapjaiban, illetve egy lapból kimaradt az anyag. Kompenzációként újra megjelentették a reklámokat helyesen, így a kampány nem sérült, sőt 55-re emelkedett a sajtóhirdetések száma.


Offline média – EBH médiakampánya, 2013. február–március OFFLINE MÉDIA Magazinok

168 óra, Figyelő, Heti Válasz, HVG, Magyar Narancs, Vasárnap Reggel, Vasárnapi Blikk, Kiskegyed, Nők Lapja, Story, Színes RTV, TVR Hét

Megyei napilapok

24 Óra, Békés Megyei Hírlap, Délmagyarország+Délvilág, Észak-Magyarország, Fejér Megyei Hírlap + Dunaújvárosi Lap, Heves Megyei Hírlap, Kelet-Magyarország, Kisalföld, Napló, Nógrád Megyei Hírlap, Petőfi Népe, Somogyi Hírlap, Tolnai Népújság, Új Dunántúli Napló, Új Néplap, Vas Népe, Zalai Hírlap

Országos napilapok

Blikk, Bors, Metropol, Magyar Hírlap, Magyar Nemzet,Nemzeti Sport, Népszabadság, Népszava, Világgazdaság

Internet A 2013. február 11-én indult kampány imázsjellegű kommunikáció volt, a fix és megjelenésalapú (AV-alapú) megjelenések domináltak, amelyek népszerű, prémium weboldalakon (híroldalakon) kaptak helyet, így magas elérést generáltak, minőségi közegben (pl. Index és Origo nyitóoldal, HVG). Az elhelyezésben a nagyobb, látványosabb felületeket is preferáltuk (interstitial, full page layer, kapu), az általuk nyújtott vizuális hatás fokozása érdekében a kampányüzenetek eljuttatásában. A célcsoport elérését csomagmegjelenések erősítették: a fiatalokat célzó, szórakozás/szabadidő témájú Origo – Youth csomag és az üzleti döntéshozókat/magasabb státuszú célközönséget elérő HVG premium és Index csomag. Ezeken az oldalakon bannermixszel, azaz több banner rotált használatával futott a kampány. A felületek kivétel nélkül hozták vagy felülteljesítették a becsült és tervezett megjelenésszámokat. A kampány során (display+videó) összesen 17 474 346 kontaktus generálódott és 35 633 látogatás veztett a kampány landing oldalára. Mind a heti AV (megjelenések száma) mind a heti CT (kattintások száma) mutatók alakulása tekintetében a kampány első hete, azaz 2013. 8 hete volt a legkiemelkedőbb, ekkor futott a magas, 19 356 CT-számot generáló Startlap textlink is. 11

CTR-alapján11 (átkattintás) kiemelkedően teljesítettek a látványos, branding jellegű felületek, mint az Origo full page layer (0,91%), a TV2 pre-roll (0,98%), és természetesen az EbolaPlay single player (8,47%). A display megjelenések összesen 4 402 777 egyedi felhasználót értek el. A seach kampány használatával erősen felül teljesültek a becsült adatok. Több mint 36,7 millió megjelenés futott és 12 767 kattintás történt. A tervezett kattintás 304%-a realizálódott.

Az EBH vidéki médiakampánya A vidéki kampánnyal a hatóság célja az volt, hogy országszerte egyre többen ismerjék meg az egyenlő bánásmód követelményét és a jogérvényesítés lehetőségét a diszkrimináció elleni küzdelemben. Különösen fontosnak tartottuk, hogy az egyenlőbánásmód-referensi hálózat szolgáltatásnyújtásait a vidéki lakosság igénybe vegye. A hálózat népszerűsítése érdekében az országos médiakampány tapasztalatait felhasználva bonyolítottuk le 2013. november 1. és 30. között a helyi médiakampányt.

(Click-through Rate): a hirdetésre kattintások aránya: azaz az átkattintások száma osztva a megjelenések számával.

45


Az EBH vidéki médiakampánya 2013. november 1.–30.

HELYI MÉDIAKAMPÁNY

TV-spotok

Rádióspotok

46

944 alkalom

Csaba TV Debrecen VTV Fehérvári TV Gyöngyös TV Győr+ Hajdúszoboszló VTV Hajdúböszörmény VTV Kapos TV Kecskeméti TV Kölcsey TV Miskolc VTV Mohács TV Nyíregyházi VTV Ózd TV Paks TV Pécs TV Salgótarjáni VTV Szolnok TV Szombathelyi TV Tatabánya TV Trió TV Jászberény Tolnatáj TV Zalaegerszegi TV VTV Eger VTV Szeged Veszprém TV Zemplén TV

549 alkalom

Antritt Rádió Szekszárd Best Fm Csaba Rádió Fehérvár Rádió Friss Rádió Forrás Rádió Gong Rádió Helikon Rádió Kaposvár Most Rádió Méz Rádió Ozone FM Rádió M Rádió Eger Rádió Focus Rádió 88 Rádió 1 Pécs Sunshine Fm Aktív Rádió


A projekttevékenységek és azokkal kapcsolatos megjelenések eredményessége és hatása Az Egyenlő Bánásmód Hatóság a TÁMOP–5.5.5/08/1 projekt céljainak megvalósításához különféle szakmai programok és fejlesztések mellett folyamatosan generált médiamegjelenéseket, 2013-ban pedig átfogó, országos médiakampányt folytatott, amelyben médiajelenléte hangsúlyossá vált. A kommunikációs projekttevékenység összegzése, valamint az átfogó médiakampányt megelőző, a kampány alatti, és az azt követő időszak elemzése teszi mérhetővé a hatóság mint államigazgatási szolgáltató intézményi kommunikációjának prevenciós hatásait az egyenlő bánásmód követelményének témakörében, és ad követhető mintát az igazgatási intézményrendszer struktúrájában. A 2011. január 1. és a 2014. augusztus 31. közötti időszak elemzése rámutat arra, hogyan formálta az Egyenlő Bánásmód Hatóság médiaképét a projekt és a médiakampány. 2011-ben az Egyenlő Bánásmód Hatóságnak kevesebb mint 600 médiamegjelenése volt. 2012-ben, a projekt negyedik évében a vizsgálat már közel 900 találatot mutat, ami másfélszerese az egy évvel korábbi számszerű médiajelenlétnek. A tendencia ezt követően sem tört meg, közel 50%-kal haladta meg a 2013-as eredmény az előző évit, a növekedés hangsúlyosan az átfogó, országos médiakampánynak köszönhető. 2014 az eddigi tapasztalatok alapján a 2012-hez hasonló év lesz, 800-900 megjelenéssel, azaz a projekt hatása várhatóan intenzív kampány nélkül is fenntartható volument garantál a hatóság, valamint az egyenlő bánásmód témakör számára. Hasonló mintát követ az Egyenlő Bánásmód Hatóság médiaképe az országos – nagy elérésű – médiumok esetében is. A 2011-es kezdeti, kevesebb számú országos megjelenést 2012-ben szignifikánsan több hír követett, még több médiafogyasztó ember ismerhette meg a hatóságot és szolgáltatásait. A híradások száma 2013-ban az átfogó médiakampánnyal egy időben tetőzött, amit 2014-ben a kampány befejezését követően kissé csökkenő, de stabil volumenű mennyiség követett. A feldolgozott időszakban megjelent híreket alapvetően két nagy csoportba lehet osztani. Az első kategóriába sorolhatók a proaktív megjelenések, melyek az EBH projektjének eseménykommunikációjával, felhívásaival foglalkoznak. A másik nagy kategóriába tartoznak a

reaktív megjelenések, az „ügyek”, azaz azok a nagy médiavisszhangot kiváltó megjelenések, melyek vagy az Egyenlő Bánásmód Hatóságról, vagy az EBH valamelyik döntéséről tudósítanak. A két csoport aránya az időszak során folyamatosan váltakozott, elsősorban a második csoport alkalomszerű – de akkor tömeges – megjelenéseinek köszönhetően. A vizsgált időszak híradásainak összetételét elemezve megállapítható, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és a TÁMOP–5.5.5 projekt által koordinált kampányról az elemzett időintervallumban legtöbbször, az esetek 80%-ában, online felületeken jelentek meg hírek, ami napjaink médiahasználói trendjeivel egybevág. Blogokban a jelenlét az összes megjelenések számához képest elhanyagolható volt. Az online médiumokat számosság tekintetében a nyomtatott megjelenések követték, az összes tudósításnak több mint 15%-át elérték a print találatok. A rádiós és televíziós híradások együttesen a találatok 6%-át jelentették, amely szintén megfelel a médiatípusok felhasználási gyakorlatának. A jelzett arányok a kutatott időközben lényegében konstansak maradtak, jelentős eltolódás egyik médiacsoport irányába sem történt, és ez a közeljövőben nem is várható. A tudósítások hangneme a vizsgált időszakban túlnyomó többségében semleges volt, amelyekben a médiumok tényszerűen közölték az Egyenlő Bánásmód Hatósággal kapcsolatos információkat. Az EBH tevékenységét pozitív színben feltüntető megjelenések száma azonban közel négyszerese volt a negatív megjelenéseknek. Ezt a tényt azért fontos kihangsúlyozni, mert számos diszkrimináló médium is az elemzés tárgya volt, melyek folyamatosan támadják az Egyenlő Bánásmód Hatóság által védett, diszkriminációnak rendszeresen kitett csoportokat. Fontos eredmény, hogy a hatóság folyamatos proaktív intézményi kommunikációjával sikeresen ellensúlyozta ezeket a megjelenéseket. Összefoglalóan megállapítható, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság sikeresen tervezte és használta prevenciós programjában az intézményi kommunikáció eszközrendszerét, a hatóság tevékenységének, céljainak, eljárásának, a jogorvoslati lehetőségeknek, az emberi méltóság védelmére irányuló eljárásoknak az ismertsége mind a regionális, mind az országos médiumok esetében jelentősen megnövekedett és stabilan magas szinten maradt.

47


Kiadványok

Kutatási témák és kiadványok:

Kutatási kiadványok

„Esélyegyenlőség a munka világában” című kutatássorozat, 1-4 témakör

A TÁMOP-projekt kutatási programjában a hatóság a diszkriminációs mechanizmusok feltárását és azok bemutatását célozta. Az EBH a 2010–2013-ban zajló 7 diszkriminációval kapcsolatos társadalomtudományi kutatásának eredményeiből kutatási témánként 300 példányszámban jelentetett meg kiadványokat, amelyeket országos és megyei könyvtárakban, továbbá a felsőoktatási intézmények könyvtáraiban helyezett el, illetve civil és szakmai szervezetek részére továbbított. A kötetek a kutatási tanulmányok szakértői változatával és angol nyelvű összefoglalóval kiegészülve a hatóság honlapján mindenki számára elérhetőek. Az EBH a különböző rendezvények fogadódossziéiban e-mappában is megosztotta a kutatási eredményeket. A hatóság a projekt során folyamatosan tájékoztatta a workshopok, tapasztalatátadó konferenciák résztvevőit a kutatásairól, illetve a munkaerőpiac és a közigazgatás diszkrimináló mechanizmusairól, valamint az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság mértékének 2010–2013 közötti alakulásáról.

• A férfiak és nők közötti jövedelemegyenlőtlenség és a nemi szegregáció a mai Magyarországon • A munkáltatók munkavállalói kiválasztási gyakorlata a diszkrimináció tükrében • Az esélyegyenlőségi terv hatásának vizsgálata • Munkáltatói attitűdök a védett tulajdonságú munkavállalók foglalkoztatásával összefüggésben „A közigazgatás és jogalkotás kirekesztő mechanizmusai” kutatássorozat, 1-2 témakör • Védett tulajdonságú csoportok hozzáférésének akadályai a közigazgatási döntéshozatalban • A közigazgatás és jogalkotás kirekesztő mechanizmusainak feltárása önkormányzati szinten „Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének elemzése 2010–2013 között”

Az „Egyenlő bánásmód – mindenkit megillet!” című módszertani oktatófilmet 2013 júniusában jelentette meg a hatóság, amely az egyenlő bánásmód kötelezettségéhez kapcsolódó tudástartalom felsőoktatási bevezetéséhez készült a TÁMOP–5.5.5 projektben. A 15 perces film két jól elkülöníthető részből áll. Az első rész a hatóság eljárásáról és az egyenlő bánásmód követelményéről közvetít releváns információkat a diszkrimináció felismerése érdekében és a jogkövető, jogtudatos magatartás alkalmazását teszi lehetővé a nézők számára. A második rész gyakorlatorientált, a hatóság jogeseteinek feldolgozására épül. Közvetlenül alkalmazható tudást biztosít a mindennapi magatartásokhoz a jog- és érdekérvényesítésben egyaránt. Az EBH a hiánypótló módszertani anyag megjelentetésével az esetjog feldolgozására koncentráló oktatás bevezetését szorgalmazza a felsőoktatásban. A 3000 db DVD-t a hatóság szakmai rendezvényein és antidiszkriminációs képzésein terjeszti, továbbá folyamatosan bemutatja a védett tulajdonságú csoportokkal kapcsolatos szakmai rendezvényeken is. DVD-tok_265x185mm.indd 1

48

Egyenlő bánásmód - mindenkit megillet! Módszertani oktatófilm

Módszertani oktatófilm

Egyenlő bánásmód mindenkit megillet! Módszertani oktatófilm

TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése www.egyenlobanasmod.hu/tamop

13-06-03 1:38 PM


TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése



A férfiak és nők közötti jövedelemegyenlőtlenség és a nemi szegregáció a mai Magyarországon

Munkáltatói attitűdök a védett tulajdonságú munkavállalók foglalkoztatásával összefüggésben

Az esélyegyenlőségi terv hatásának vizsgálata


TÁMOP–5.5.5./08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése

TÁMOP–5.5.5./08/1 A közigazgatás és jogalkotás kirekesztő mechanizmusainak feltárása önkormányzati szinten

A munkáltatók munkavállalói kiválasztási gyakorlata a diszkrimináció tükrében

Védett tulajdonságú csoportok hozzáférésének akadályai a közigazgatási döntéshozatalban

A közigazgatás és jogalkotás kirekesztő mechanizmusainak feltárása önkormányzati szinten

TÁMOP–5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése

Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének elemzése 2010–2013 között

49


Hangoskönyv „Engem érdekel” címmel 2013 decemberében megjelent az a hangoskönyv, amely a „Fiatalok a diszkrimináció ellen” című ifjúsági novellapályázat 11 nyertes pályaművét tartalmazza. A szerzők 14–18 éves alkotók, akik az irodalom nyelvén fogalmazták meg a kirekesztéssel és elfogadással kapcsolatos élményeiket, gondolataikat. A hatóság kiadványával a fiatal korosztályt, a köznevelést és a pedagógusokat célozza. A 300 példányban megjelenő hangoskönyvet, amely mp3-formátumban a honlapon is bárki számára elérhető, az országos és a megyei könyvtárakban és a középfokú oktatási intézményekben terjeszti az EBH.

Angol és magyar nyelvű ifjúsági kiadvány Az „Egyenlőség gyerekszemmel” ifjúsági kiadvány 2012 tavaszán jelent meg. Az album a „Fiatalok a diszkrimináció ellen” című képzőművészeti pályázat legjobb alkotásait és novelláit tartalmazza nyomtatott formában. Az újrakiadással együtt összesen 650 könyvet terjesztettünk rendezvényeinken és partnereink körében. A kötet angol nyelvű „Engem érdekel/I do Care” verziója 2014-ben 300 példányban készült el.

Egyenlőség gyerekszemmel Egyenlőség gyerekszemmel | Az EBH ifjúsági akciójának információs kiadványa

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság ifjúsági akciójának információs kiadványa

1 EBH_Egyenloseg_gyerekszemmel_press_web.indd 1

50

2012.10.11. 15:06


Multimédiás DVD A projekt zárókiadványának mellékleteként készült az „Azonos tisztelettel” című DVD, amelyen a TÁMOP–5.5.5 projektben megjelent összes kiadvány megtalálható.

Prevenciós eszközök Rendezvényeinken 2500 logózott táskát, illetve 1500 pólót, 2000 db tollat, 1500 fényvisszaverő pántot és 1000 darab hűtőmágnest osztottunk szét a résztvevők százezres nagyságú célcsoportjának megszólításával. A reklámeszközök közül a reklámajándéknak kiemelkedően magas a pozitív elfogadottsága a lakosság körében. Mindezen túl a reklámajándék az egyetlen reklámozási módszer, amely valódi örömet szerez, és abban is egyetlen, hogy a rövid és hosszú távú reklámértéken túl hasznos, kézzelfogható anyagi értéket is ad a célközönségnek. Az új logót megjelenítő vizuális arculatú office box az EBH jogalkalmazói és egyéb szakmai kommunikációjában fejti ki a prevenciós hatását. A nyomdai termékek használatával az üzenet közvetlenül jut el a hatósággal kapcsolatban álló szervezetekhez, egyénekhez.

51

The Equal Treatment Authority implemented the TÁMOP–5.5.5/08/1 project with the cofunding of the European Union and the European Social Fund

WITH THE SAME REVERENCE EQUAL TREATMENT AUTHORITY TÁMOP–5.5.5/08/1-2008-0001 project FINAL PUBLICATION

ETA ‘Combating Discrimination – Shaping Societal Attitude and Strengthening the Work of the Authority’ TÁMOP–5.5.5 project, 2014

Budapest, 2014

WITH THE SAME REVERENCE ‘Combating Discrimination – Shaping Societal Attitude and Strengthening the Work of the Authority‘ TÁMOP–5.5.5/08/1-2008-0001 project

FINAL PUBLICATION

Authors: the co-workers of the ETA TÁMOP–5.5.5 project Editor: Dr. Márta Pánczél project leader Publication coordination: Anna Ágó, E. Kata Fris

ISBN: 978-963-89774-8-9

© Equal Treatment Authority, 2014

By publishing the results of the project the authority serves the improvement of rights awareness. The right to use the study containing these results, all the data, diagrams, connections and other contents belong to the Equal Treatment Authority. Any further usage, including any form and area of publicity, needs the permission of the authority.

WITH THE SAME REVERENCE │ Final publication of the ETA TÁMOP–5.5.5/08/1 project

Table of contents Presidential Greeting 56 The Project Leader’s Summary 57 I. Establishing the County Equal Treatment Officer network 66 II.

The implementation of equal treatment and the improvement of social awareness – a series of trainings

72

III.

The detection of discrimination mechanisms – sociological research

80

IV.

The results of official communication in the prevention of discrimination – campaigns, events, publications

85

Appendices: ‘With the Same Reverence’ multimedia DVD 1. Sociological research publications –‘Equal opportunities in the world of work’ research I–IV. –‘The exclusionary mechanisms of administration and legislation’ research I–II. –‘Analysis of the increase of rights awareness in connection with equal treatment in 2010–2013’ 2.

‘Equality through a child’s eye’ youth publication

3.

I DO CARE – a youth publication in English

4.

‘I do care’ audiobook

5.

‘Equal treatment – we all have the right to it!’ educational film

6.

‘Make it come true!’– design competition

7.

‘ With the Same Reverence’ – short film competition

8. ‘What do you need to know about the ETA?’ – general information: in Hungarian, in English and minority languages 9.

Newsletter

10.

With the same reverence – the final publication of the ETA’s TÁMOP–5.5.5/08/1-2008-0001 project

55


Presidential Greeting As the developer of the Equal Treatment Authority’s TÁMOP1–5.5.5 project, I recommend you this final publication with great pleasure and satisfaction. It is modelling an almost six-year workflow process and it wishes to make it traceable and perceptible for third parties as well.

2014 became the year of sharing the results of competitions and the project.

In the course of the combat against discrimination, shaping societal attitude and strengthening the work of the authority the basic activity of the ETA and the activities of the project have joined inseparably, since the ETA worked on the implementation of project tasks and on exploiting the opportunities that the project provided for six years out of ten.

Special thanks to the ETA lawyers, who made a considerable effort in the project’s educational activity next to their everyday regulatory activities; and to all the colleagues of the authority who contributed to the implementation of the project.

In 2008, the new, yet unknown anti-discrimination administrative body, which had been barely operating for four years and had a small number of employees but had a wide variety of capacities and nationwide sphere, needed strengthening, visibility and recognition; to which the developments and the communicational and educational activities of the project assisted year by year, increasingly.

This publication contains all the project events, project data, products and objectifiable elements from 20092014. Their implementation and creation served the realization of the project’s aims.

I would like to thank and express my recognitions to the head and the members of the TÁMOP Programme Office that transacted the project.

Dear Reader,

Dr. Ágnes Honecz president

The establishment of the county equal treatment officer network in 2009 made the possibility of legal remedy in the case of the violation of equal treatment available nationwide and locally as well, which is a remarkable practice, even at a European level. From 2010 on, the three-day accredited legal and sensitizing trainings made the anti-discrimination concepts and rules more understandable, in work and everyday life usable, and the different forms of discrimination more recognizable for nearly 2000 participants. In 2011 and 2012, as the project progressed, beside the continual trainings there were also sociological research, workshops and experience-sharing discussions. The project’s fifth year was the year of communication, nationwide campaign and publications; and

Hungary’s government assigned the objectives, directions and frameworks of the usage of development resources, which were allocated under the EU’s cohesion policies for the period 2007-2014, within the New Hungary Development Plan’s 7 Operational Programmes. The objectives of the ETA TÁMOP–5.5.5/08/1 project was supported by the Social Renewal Operational Programme (Társadalmi Megújulás Operatív Program – TÁMOP).

1

56


The Project Leader’s Summary Background The European Council Directive 2000/43/EC implementing the principle of equal treatment between persons irrespective of racial or ethnic origin and Directive 2000/78/EC establishing a general framework for equal treatment in employment and occupation were the basis of the creation of ACT CXXV of 2003 on Equal Treatment and Promotion of Equal Opportunities. This law established the Equal Treatment Authority, which operates since January 2005; and since 2012 as an independent administrative body. The Authority, in its general antidiscrimination scope, applies law in the case of discrimination in connection with 20 protected properties (colour, disability, sex, age, sexual orientation, family status, health, motherhood, fatherhood, etc.) in the statutory fields of employment, private and public services. The Authority diagnosed the low rate of rights awareness in connection with human rights, especially with the requirements of equal treatment in 2008, when it drew its first conclusions about the enforcement of equal treatment requirements. The Eurobarometer research also showed that only a third of the population was familiar with the possibility of law enforcement (Discrimination in the European Union, January 2007). However, the first three years of our operation showed that the existence, procedures and decisions of the authority had an enormous effect on public opinion and the private sector as well. The series of trainings within the European Year of Equal Opportunities for All (2007) meant an important experience because it proved convincingly that the widespread integration and apperception of equal treatment requirements may result in the change of discrimination mechanisms in social relations, in the practice of public services and in the content of different education systems as well.

The generalization of the principle of equal treatment can be facilitated with targeted activity. The ETA, with the tools of the TÁMOP–5.5.5 project, targeted protected groups’ enforcement capacity development, the prevention of discrimination and the effective protection of human dignity. The authority’s philosophy is customer-friendly; its development is served not only by the perpetual measuring of efficiency and customer satisfaction, but also by numerous other tools and applications in favour of transparency. The monitoring applied in the project convincingly confirmed that the development of services, the preventive administrative institutional communication and the introduction of the topic of equal treatment in public education and higher education are unavoidable in the development of the human capacity of administrative policies and services; moreover, it has an otherwise irreplaceable preventive effect in the suppression of discrimination and in the generation of law-abiding behaviours.

The ETA gave a strategic answer to the progress report. By the initiation of the European Union-supported programme it assumed the consolidation of an authority’s presence in the fight against discrimination. As its basic duty, the Equal Treatment Authority acts as the enforcer of sanctions in the case of discrimination, and the TÁMOP–5.5.5 project was a preventive project with its programmes and their publicity.

57


A project The aim of the Equal Treatment Authority’s tender programme is prevention. Its basis is the specialised expertise in the treatment of discriminative incidents and behaviours and the experience gained in law enforcement, which are both necessary in official procedures. Its tools are knowledge sharing, information transfer and sensitisation through training, research, communication and media programmes, professional and civil partnerships and institutional capacity-building. In the first year of the project, from 1st September 2009, the Equal Treatment Officer system came into operation. It made the services of the authority available at a county and subregional/district level as well, beside the Budapest head office. The provision of services in the capital were supplemented, the officers had 4 free office hours a week in 20 county seats and once a month in other settlements as well. The 12-hour office hour grew into 332 hours per month. The officers welcome the victims of discrimination, provide the customers with information, inform about and raise awareness on the requirements of equal treatment and the procedures of the authority at professional, civil and media partnerships. The public database, which records the experience of the officers’ hours, gives information about discrimination procedures at a county level; the access and effectiveness of the system is shown by continuous customer satisfaction surveys. The authority launched its own, accredited in-house 80-unit training within the project. In the 30-hour legal, educational and sensitizing training the teachers were legal experts along with sensitizing trainers with special knowledge. The results of the rights awareness and sensitizing survey conducted among the participants proved that the learning material and the methods are eligible for the introduction of the topic in higher education; therefore the ETA initiated and supported the accreditation of the topic with a methodological educational film. As part of the training programme there were 9 regional workshops, each with 100 participants. The members of the regional society could formulate their needs to the authority in the forms of knowledge transfer and exchange of experience. There were 6 other occasions when we held workshops at universities so that the young generation could meet the topic of equal treatment in their 58

own educational environment. Every 6 months, when we consulted our experiences with professional and civil partners, the discussion was primarily about sharing good practices that can reduce the discrimination threat of protected groups. In the project, among the authority’s innovations were those social science researches that targeted the discrimination in the world of work (four of them) and examined the exclusion mechanisms in public administration at a local government level (two of them). In 2010 we measured the actual state of rights awareness and sensitivity with public opinion research instruments on a representative sample; and in the spring of 2013 we measured the size and the direction of the changes. Before the 2013 research we launched our image campaign, which used complex communication instruments and transferred the messages about the requirements of equal treatment and the information about the authority to protected groups and their social environment in a concentrated and targeted way. In 2013 we conducted a follow-up survey two years after the trainings among the training participants and asked them whether they thought the 30-hour educational and sensitizing trainings of the project had been important, how much they could use their knowledge in practice and whether the trainings had generated a stabile and positive change in sensitivity within the domains of the attitude. This 2013 survey measured the efficiency of the Equal Treatment Authority’s implemented goals within the project and the effectiveness of the autonomous administrative institutional innovations. The survey showed that the ETA turned from a lessknown and limited-access category into a known and recognised administrative institution that is unavoidable in the judicial proceedings of discrimination cases and takes part effectively in preventing discrimination incidents. The research of the authority’s innovations within the project showed that the policy procedures which were generated with the project’s communicative tools might develop the residential groups’ rights awareness and compliance in connection with the responsibilities of equal treatment in social dimensions. The quality improvement of the availability of public services within the project was remarkable in the strengthening of


residential confidence indicators related to management systems and thus of social cohesion. The impact assessment of the TÁMOP–5.5.5 project’s programmes showed that in discrimination cases the authority that applies reparation and sanction legally can use evidence-based autonomous institutional communication as an effective tool in discrimination prevention. The project’s fifth year underpinned with convincing research data and institutional experience that with training, research and informative contents, with the applied methods and communicative tools, prevention has a place in the authority’s professional-institutional strategy so that discrimination can be diminished, human dignity protected, rights awareness improved on and law-abiding behaviour, which corresponds with equal treatment, can become widespread. In the project’s last year we concentrated on the young generation that does not encounter the requirements of equal treatment during school socialization and is not able to get a degree in this field of knowledge. From the winning works of the art and short story competition we issued a youth publication ‘Live from the Playground’) and an audiobook ‘I do care’ containing 11 short stories. In September we tried the application of our training programme in two public secondary schools. We made the winning designs of the 2014 design competition ‘Make it come true!’ come true and distributed the produced everyday objects in festivals and events. We screened the works of the 2014 short film competition ‘With the Same Reverence’ on television and at different events. Young people could see our prevention programmes at big events like the Romani Design fashion show, at CAMPUS, Savaria, SZIN, Sziget and other street festivals. The ETA website got a new design for preventive reasons; we improved the standard of barrier-free access and the visual profile of the authority’s service spaces. In the last three months of the programme we targeted the feedback of the project results within the practices of ETA services applying the new forms of dissemination. Dr. Márta Pánczél projekt leader

59


The results of the TÁMOP–5.5.5/08/1 project Changes in the popularity of the Equal Treatment Authority (ETA) 2010–2013 (%) Before the campaign Have you heard of the ETA? (nationwide representative survey, 2010 )

After the campaign Have you heard of the ETA? (nationwide representative survey, 2013)

Have you ever heard the slogan of the ETA ‘Equal treatment – we all have the right to it’? (nationwide representative survey, after the campaign – 2013, %)

60


Changes of the confidence indicators due to the trainings and the media campaign 2010–2013 (%) Before the campaign

After the campaign

Would you recommend the ETA to your acquaintances? (nationwide representative survey, 2010)

Would you recommend the ETA to your acquaintances? (nationwide representative survey, 2013)

Changes in rights awareness: the awareness of legal remedy as the effect of the campaign and the training programme, 2013 (%) Is there a law in Hungary that bans discrimination? (nationwide representative survey, 2013)

Is there a law in Hungary that bans discrimination? (rights awareness survey among training participants, 2013 after training, %)

61


The comparison of legitimacy index: the impact assessment of the campaign and the training participants (%) How important do you think the issues of discrimination and equal treatment are? (nationwide representative survey, 2013)

62

How important do you think the issues of discrimination and equal treatment are? (survey among training participants, 2013, %)


The team Dr. Márta Pánczél Project Leader Róza Chripkóné Kosár Financial Manager Tímea Szabados Professional Leader Anna Ágó Communications and Event Planning Coordinator Dr. Erna Csókás Legal Coordinator E. Kata Fris Communications Coordinator Orsolya Pánczél Training Coordinator Krisztina Váradi Professional Assistant Andrea Wéber Research Coordinator Melinda Répásiné Pethő Project Leader (2009–2010) Melinda Csekő Communications and Event Planning Coordinator (2009–2011) Márta Takács Professional Assistant (2009–2012)

Left to right: Tímea Szabados, Andrea Wéber, E. Kata Fris, Dr. Márta Pánczél, Krisztina Váradi, Róza Chripkóné Kosár, Dr. Erna Csókás, Anna Ágó

63


DURING THE PROJECT’S 5.5 YEARS •

we shared 32,839 DM letters

•

we delivered our newsletters to more than 2,526 addresses

•

we established the County Equal Treatment Officer network

•

we organised 16 case discussions involving official lawyers and the officers

•

we held 80 educational and sensitizing trainings across Hungary

•

we organised 16 workshops of 100 persons across Hungary, 6 of them at universities

•

professional and civil partners took part in our 11 experience-sharing discussions in Budapest and in the country

•

we took our travelling exhibition ‘Live from the playground’ to 62 events

•

we shared our knowledge at 264 events of our own and our partners

•

we represented the ETA and the project as participants at further 94 events

•

we took part in 15 international events

•

we coordinated 7 sociological researches and conducted an additional 16 surveys of our own

•

besides the 999 radio- and 1,764 television broadcasts there were 222 interviews in the project

•

we held an art and short story competition ‘Young people against discrimination’ and established the creative image of the ETA with the help of the winning works

•

we published an audiobook ‘I do care’ from the winning short stories

•

we published 7 research studies

•

we held the design competition ‘Make it come true!’ for the everyday objects of young people

•

we organised the ‘With the Same Reverence’ 5-minute short film competition for amateur applicants

•

we published the ‘Equal treatment – we all have the right to it!’ methodological educational film and the ‘With the Same Reverence’ multimedia DVD in 3000-3000 copies respectively

•

we made and distributed 23,183 posters, 83,096 thematic leaflets and information publications, 400 billboards, 200 citylight posters, 5,300 folders and 2,500 notebooks

•

we reported about the Equal Treatment Authority and the possibility of legal remedy almost 1,000 times

•

most of the population met our programmes, which delivered the requirement of equal treatment and the principle of non-discrimination, during the project

64


Az illusztrációk az EBH ifjúsági akciójának nyertes alkotásai.

Equal treatment – we all have the right to it! Az illusztrációk az EBH ifjúsági akciójának nyertes alkotásai.

65


I. Establishing the County Equal Treatment Officer network The Equal Treatment Authority was established without decentralized units in 2005 with its head office in Budapest. The equal treatment officer network, which was shaped within the project, made the personal access to the authority’s services available from 2009 on at county and subregional level, and later on also at a district level. The equal treatment officers have 332 free office hours a month; they welcome the victims of discrimination and all those who are interested in the authority’s services, the requirements of equal treatment and the advantages of non-discrimination. The office hour-environment, which is also ideal for establishing the climate of trust necessary for the detection of discrimination cases, makes it possible for clients - beyond consultancy - to write their complaints with the help of the officers and send them to the authority. The officers have a double role; beyond their office hours they take part in knowledge sharing through partner relations and they help interpret the requirements of non-discrimination. They also filter the residential notifications and only send the cases to the authority’s law enforcement staff that are likely to be discriminative. The officer network also measures the effectiveness of the project through the changes in the rate of registered clients and discrimination cases. The 19 county equal treatment officers were chosen carefully, based on high standards professionally and humanly as well by the authority from 222 applicants. Most of them were lawyers with years of experience in similar fields. The project management and the ETA continually monitor and assess their work. In the project’s first years the ‘Houses of Chance’ (Esélyek Házai) in county seats and the capital housed the services, however, the network finished in 2011. At the establishing of the new service points we were striving for divided office hours at the head offices of civil services, government offices and at newly-built family, opportunity-creating and volunteer houses. The three-year maintenance period of the services started on 1st July 2013. The ETA ensures continuity and strengthens access with forming partnerships.

66

In the period of 1st September 2009 - 30th June 2013 7,161 clients sought assistance from the officer network, there were 540 complaints and 6,621 other clients were registered (registration form). In the last quarter of 2009 there were 256 clients, 208 registration forms about cases out of the authority’s scope, and 48 complaints. In 2010 there were 1,331 clients; 1,182 registered clients made a notification out of the authority’s scope and there were 149 complaints. In 2011, with 1,772 clients’ 1,647 registered but not enforceable cases there were 125 complaints. In 2012 2,006 clients contacted the officers and the year ended with 1,888 registration forms and 118 complaints. On 1st July 2013 the maintenance period of the services began and according to processed data the number of clients has been increasing gradually. From the data series the local need for the services can be obviously traced and from the increase of clients and decrease of complaints it is clear that rights awareness is improving continually. Taking the access barriers into consideration, the officer network exempts lawyers from an annual 1,000-1,500 cases in which the administrative proceedings and the office work referring to services would distract human capacity from discrimination proceedings. The data series prove that there is low consciousness in recognising discrimination, and similarly to the previous table, they confirm that the pre-filtering of officers exempts the authority’s law enforcement from a remarkable overflow and improves its efficiency. The diverse customer number in different counties can be attributed to how well-known the venue of the office hours is; the quality of the county equal treatment officer’s communication and web of relations; the circumstances and activity of the protected groups’ NGOs and the local transparency of public services.


Client traffic data of the Equal Treatment Officer Network between 1st September 2009 and 30th June 2013

Changes in the client traffic per year between 1st September 2009 and 30th June 2013

67


Changes in the client traffic in different counties between 1st September 2009 and 30th June 2013

Distribution of complaints that arrived through the officers based on protected properties between 1st September 2009 and 30th June 2013

68


The officer network was monitored continually, from different aspects: customer traffic data, the quality of data retrieval, communication performance, keeping office hours and circumstances of service provision. The data of the table show the number of discrimination cases among protected groups and the consciousness and rights awareness of the given group. A deep analysis can be read about this in the study about our 2010 and 2013 research on the authority’s website.

Complaints demographic data: gender of complainant between 1st September 2009 and 30th June 2013

Complaints demographic data: residence of complainant between 1st September 2009 and 30th June 2013

69


Complaints demographic data: Complainant’s residence according to subregions between 1st September 2009 and 30th June 2013

Complaints demographic data: Was the complaint taken at a subregional or district hour? between 1st September 2009 and 30th June 2013

The office hours and the tables about the spatial distribution of the complainants’ habitations justify with convincing data series that the venues of office hours must be established in the physical vicinity of the potentially affected because the detrimental circumstance and the background always relates to lower advocacy capability and immobility. The authority documents the results in every area of the project and measures client satisfaction. In favour of quality assurance we started measuring client satisfaction on 1st October 2009 which gave feedback on the customer-centred assessment of the provision of services. The self-administered questionnaire was filled in by 2,733 clients from 1st October 2009 to 30th June 2013. The level of our services was rated 9.53 out of 10. 70


Results of the client satisfaction (average)

How satisfied were you with the following factors during the administrative procedures? (1 = absolutely dissatisfied, 5 = absolutely satisfied)

We shared the analysis of the county equal treatment officer network’s recorded data with the officers at caseloads, linked it back to the service process and published it on the project’s website. We made a children’s corner at every barrier free venue where our services are available. The communication campaign that was built around the network helped its popularity largely. The customer services were popularised on posters, the officers held press conferences. In 2013 our image campaign activities (media releases, billboards, citylight posters, and adverts on the public transport vehicles) had an enormous effect as well. The monthly actual office hours were always regularly uploaded on the Equal Treatment authority’s website and the participants of our events (experience-exchange meetings, workshops, press conferences) were continually informed about the services of the county equal treatment officer network.

interactive discussion of experiences and legal points of view with decisions referring to special cases. Summarizing the experiences, the officer service relieves the official law application effectively by ‘pre-filtering’ and increases the clients’ rights awareness by information exchange. The availability of the office hours at a settlement level also increases rights awareness and the effectiveness of the protected groups’ law enforcement. Beside the project experiences, the data of the network’s 3-year maintenance period (from 1st July 2013) give a basis for the institution’s strategic point of view about the effectiveness of the officer services and their installation into the decentralised structure of the ETA.

In favour of the improvement of the quality of our services we had quarterly conferences with official lawyers and officers. The project’s legal coordinator helped knowledge sharing, and problem-raising with multiplied anonymized official decisions; and the forming of a coherent procedural approach and practice and the 71


II. ‘The implementation of equal treatment and the improvement of social awareness‘ – a series of trainings The Equal Treatment Authority accredited its own inhouse educational and sensitizing training so that the training participants receive usable knowledge in the topic of equal treatment; and as a controller of official adult education it measured the results of knowledge sharing with sociological methods. We continually monitored whether the enhanced learning material, which was completed with the help of the feedback we got on the 80 trainings, and the methodological educational film we made within the project were eligible for the introduction of the topic in higher education, with which the regulated contents of law and liabilities connected to equal treatment would be available for those studying in higher education. The series of trainings ‘Validating equal treatment and developing social sensitivity’ lasted from September 2010 to March 2014. Within the 30-hour training, which is based on the material developed by official law enforcement colleagues and practiced sensitizing trainers, out of 1,568 participants only one failed. We drew up 1,553 certificates and 14 people got a confirmation. The certificate justifies the appropriate accomplishment of the modules, whereas the confirmation justifies participation in accordance with the learning contract. In the four years of the series only one contract was ceased. Both modules of the training programme – the 15-hour part about equal opportunities and the approach-forming sensitizing and the other 15-hour part about anti-discrimination law and case law – are built on the analysis of concrete discrimination cases examined in the official proceedings, and from this respect it meant a unique and special opportunity in the effective realization of training aims. We also conducted a rights awareness survey among the training participants. The results prove that our own in-house training programme was built on and reacted to real needs. We registered numerous job-related needs, especially from the local government sphere, where the local equal opportunities programmes are created, and from the institutions of public services, employers, public employment, and law enforcement administration. The training series advertised on the project’s website became popular overnight. In some cities (Debrecen, Szeged, Győr, Miskolc, Nyíregyháza) we held trainings multiple times due to the high num72

ber of applicants, and in some cities (Győr, Miskolc, Budapest) we held two trainings on one occasion. We held the trainings in barrier-free environment in every case. We built up the group dynamics consciously: the participants usually came from protected and non-protected groups, were living or working together or they were in official or other legal relationship with each other, and they had a knowledge-gapped and conflict relationship thanks to communication and other barriers. The efficiency of the Equal Treatment Authority’s adult training, including the content of the learning materials and the method of knowledge sharing, was measured with the feedback of the training participants. All training participants filled in an anonymous feedback form before and after the training; and with statistical sorting, almost one third of the participants also at most 2 years after the training as well – to measure permanent effects. The hypothesis of the survey which was conducted among participants was that the training programme, together with the ETA’s other social communication can reach a permanent positive change in attitudes by decreasing prejudices and in the improvement of antidiscrimination rights awareness. The feedback form was compiled so that it could be compared with the data of the 2010 and 2013 nationwide representative-sample research, which measured the increase in rights awareness and sensitivity in connection with equal treatment. The comparative analysis of the research results showed what effect it would have on the antidiscrimination culture of the university and college graduates if the topic’s law and sensitizing content were introduced in higher education. The results were underpinned by our electronic research among higher education students and teachers in connection with 6 of our workshops. According to research data, as a result of the training the participants’ routine in the field of equal opportunities and in case law increased largely, they became capable of recognising the different forms of discrimination and choosing the appropriate way of law enforcement and they could acquire the competences necessary for making claims of public interest. One of our aims was to form and strengthen a professional and personal commitment to the topic.


As a result of the training the number of those who, in the case of discrimination, inform and look for legal remedies increased by 8.8%, moreover, a higher proportion of them recognise discrimination cases connected to protected properties than those from the national sample who did not take part in the trainings. The rate of age discrimination awareness is more than threefold among the training participants compared to the national sample, while for example belonging to the female gender is of fourfold.

The target groups of the training were people who were affected because of their protected properties and those who were in connection with people affected by discrimination through their work or any other situation. The latter includes people who work at local governments and NGOs.

Before the training 61% of the respondents thought that they were not discriminated on the listed 15 protected properties in the previous 12 months. This rate decreased to 49.7% after the training. Rights awareness increased by 11.3%, the latency decreased; which means that as a result of the training our students recognised discrimination at a higher rate and more confidently. The training participants recognised their protected properties at a higher rate as well. 67.4% of the applicants did not indicate any protected property listed in the law; while after the training only 25% of the questioned did not indicate one. The rate of the number of indications increased almost with every protected property, especially age, gender, marital status, motherhood, health and financial status. The participants of the 30-hour training became more aware that some essential properties belonging to particular personalities are protected against discrimination. After the training a third (32.4%) of the respondents feared that they could be subjects of discrimination in the future. Among them 57% said that they would initiate proceedings in the future if they were subjected to discrimination. Due to the trainings the general level of rights awareness increased by 23.5%. Based on the aggregate variable reflecting legal knowledge, 54% of the respondents had a high level of knowledge, a third had a moderate level and 10% had no basic knowledge at all. Due to the training, the recognition of age, disability and employment status discrimination increased the most, in the case of personally experienced discrimination.

73


Have you witnessed in the last 12 months that someone was subject of discrimination because of the following properties? (ETA anti-discrimination trainings, proportion of ’yes’ answers, %)

Have you witnessed in the last 12 months that someone was subject of discrimination because of the following properties? (ETA nationwide research, proportion of ’yes’ answers, %)

74


Have you got a protected property?

(ETA anti-discrimination training participants, proportion of ’yes’ answers, %)

Have you experienced discrimination in the last 12 months in one of the following situations? (the proportion of the change of ‘yes’ answers based on the rights awareness measuring before and after the training, %)

75


The trainers could form a safe environment in mixed groups – among people with different protected properties and people without them. This enabled participants to relive and share their personal experiences and improve their self-knowledge in a protected environment. In their feedback the participants considered their experiences well-utilizable. The participants’ feedback also justified that it is an important guarantee of the training’s effectiveness if the materials are developed by and the trainings are held by those who apply the law; moreover, if the sensitization module is held by a trainer who has specialized knowledge about discrimination as well.

The majority of participants considered the training exceptionally successful and useful since the theoretical and practical materials provided the possibility of experiential learning and improving knowledge with methods that strengthened each other.

The ETA continually developed the training’s syllabus with training experience so that they could deliver a widely tried learning material in the form of a methodological educational film for higher education and adult training at the end of the project.

As a result of the training the rate of those who agree with the different forms of preference increased as well. Among those who completed the training, the rate of the support of rehabilitation contribution as a positive discrimination provision changed the most (14% increase); after that followed the support of introducing women’s quota among MPs (9.8% increase); however, the change was the least (1.4% increase) in the case of supporting the integrated education of children with learning disabilities.

96.8% of training participants said that their new knowledge and experience contributed to the improvement of their social sensitivity. 95.2% of the participants reported that they would be able to use what they had learnt during the training, and also the validation of the principle of equal treatment in their work and in other areas of life as well.

After the training 46.2% of the participants felt that their professional or personal philosophy of otherness had changed due to the training. They claimed to have become more tolerant, receptive and open; they accepted new points of view and gained experience that stopped their beliefs and recognised their stereotypes and prejudices.

The distribution of the workplace/organization of training applicants (based on registration forms, %)

76


The knowledge gained at the training contributes to the development of social sensitivity because … (distribution of answers after training, %)

Is the knowledge and personal experience gained during the training applicable in practice? (distribution of answers after training, %)

77


If yes, how did your professional and/or personal approach about being different change during the training? (distribution of answers after training, %)

The knowledge and personal experience gained during the training are applicable in practice because… (distribution of answers after training, %)

78


Venues of the ‘Validating equal treatment and developing social sensitivity’ training programme, September 2010 – March 2014

10.10.– 12. 31. 2010.

2011

2012

Occasion

Number of participants

Average number of participants

Venues

8

152

19

Budapest

19

Bátonyterenye Budapest/15 occasions Eger Dombóvár Dunaújváros Kaposvár Kecskemét Kiskunfélegyháza Pécs Szolnok Veszprém

19

Balatonfüred Békéscsaba Bonyhád Debrecen/2 occasions Gödöllő Pásztó Győr/3 occasions Nagyatád Hajdúszoboszló Hévíz Budapest Kazincbarcika Mátészalka Miskolc/2 occasions Nyíregyháza, Orosháza Tatabánya, Tiszafüred Tokaj Sopron Szécsény Szeged/2 occasions Székesfehérvár Szombathely Tolna Zalaszentgrót

25

31

465

601

12

250

22

Budapest Debrecen Eger Hódmezővásárhely Miskolc Nyíregyháza Orosháza Pécs Sárvár Siófok Székesfehérvár/2 occasions

2014

4

99

24

Budapest/3 occasions Győr

TOTAL

80

1567

19, 5

2013

79


III. The detection of discrimination mechanisms – sociological research The research and the professional analyses of the project recorded an actual and sociologically valid snapshot about the discrimination mechanisms behind the project’s educational and communicational programme. The research programme was aimed at the detection of discrimination mechanisms so that they can be recognised and prevented. According to the complaints the authority received the most discriminative atmosphere is the world of work and public administration, so we examined the exclusion mechanisms of these areas in multiple subjects. The TÁMOP–5.5.5 programme did seven researches with the help of different research institutes. The project members also did further independent researches; in one of them they measured the rights awareness of the training participants in two parts. Data recording enabled them to measure the change in rights awareness due to the in-house trainings by asking the participants before and after the training. The control group of the research was the Hungarian population through a representative sample queried in two parts as well. The project members also prepared an annual customer satisfaction survey, in which the complainants were asked about their experience in and suggestions about official administration. The results of the survey were tied back to official law enforcement.

bined with the effect of other factors cause a remarkable disadvantage for women in their income. The differentiation, which is typical in the upper income quintile, causes a more than 10% disadvantage in incomes on average based on belonging to the female gender. In the age group 36-40, women of the same social situation and status earned HUF 30,000 less a month than men, while with career-starters the difference was approximately HUF 8,000 in the year of the research. According to the results of the second research ‘The employers’ practices in employee selection in the light of discrimination’ 3 the most typical discriminations in Hungary are of gender and age. It is also obvious from the results that employers and HR managers are not aware that their questions at interviews in connection with protected properties – about marital status or maternity choices - often result in exclusion. Employers in the public servant, civil, public and government official and private sectors often ask about the number of children for example. Chiefly in the private sector they inquire about health status, which is also a protected property.

In 2011 we published the studies of the research series ‘Equal Opportunities in the World of Work‘, which examined the practices and cause-effect relations of the labour market and services (including public services as well) that cause discrimination in four areas; especially through the experiences of the protected groups of women, Roma and people with disabilities. In cooperation with the TÁMOP–2.5.2 programme, data recording reached an employee and employer sample of almost 10,000.

Our study ‘The examination of the equal opportunities scheme’s effect’ 4 introduces the lack of knowledge, good practices, opinions and prejudices in the field of employment. These all strengthen our intentions to raise awareness to the role of the Equal Treatment Authority. According to the research, employers are more conscious and more satisfied in particular spheres if the employee owns an equal opportunity document and if the information flow is appropriate at the organization. The schemes are usually created because of a statutory obligation or a tender criterion; in 2010, in 18% of the cases in the private sector and in 20% of the cases in the civil sector there was some kind of written document. Beside the size of the company, the attitude and the social status of the management also influences whether there are institution regulations or not.

The research ‘Equal pay for equal work’ 2 examined the differences in income of men and women doing to the same job. According to the measured data the so called glass ceiling phenomenon and gender segregation com-

The research ‘Employer attitudes in connection with hiring employees of protected properties’ 5 maps up the situation and problems of employees of protected properties in the labour market and in jobs. From the

http://www.egyenlobanasmod.hu/tamop/data/TAMOP_EBH_1_szakertoi.pdf (Downloaded: 10 June 2014) http://www.egyenlobanasmod.hu/tamop/data/2.2_kivalgyak_majus18.pdf (Downloaded: 10 June 2014) 4 http://www.egyenlobanasmod.hu/tamop/data/eselyegyenlosegiterv_vegleges.pdf (Downloaded: 10 June 2014) 5 http://www.egyenlobanasmod.hu/tamop/data/2.4_Vedett_tulajdonsagu_mvall.pdf (Downloaded: 10 June 2014) 2 3

80


examined group parents with minor children and pensioners obtained jobs in the highest proportion due to their load capacity and loyalty. According to the report, Roma employees had a tenfold disadvantage on the labour market because of their origins in 2010. The questioned employers were the most critical in connection with them. In connection with their underprivileged situation, most frequently they were not looking for an explanation in the circumstances, but in their attitudes and own fault; while they explained their labour market success with an opposite, external attribution mechanism. We published the studies containing the results of the research series ‘Detecting the exclusionary mechanisms of public administration and legislation at a local government level’ in 2013. The surveys analyzed the relations, services and operation of local governments and residential experience in favour of detecting mechanisms that cause exclusion. We examined the topics of the research series with the help of more research teams in two subcategories. The data collection lasted from November 2012 to March 2013. The study ‘The barriers of protected groups’ access in administrative decision-making’ 6 was made from the analysis of data of the empirical research made with complex methodological tools and it revealed the personal discrimination experiences and opinions of adult protected groups in connection with the different levels of public administration. The omnibus test, the special-sample questionnaires and heterogeneous focus group data recordings, the structural in-depth interviews and life story interviews reconstructed the patterns and spread of exclusionary mechanisms. The research gave a trustworthy picture about the barriers of protected groups in accessing administrative services and about the concrete experiences that these group members gained about the quality of local administration’s socialization. It showed the individual effect of administrative decisions, developments and programmes on citizens.

The results of the survey confirmed those worrying sociological conclusions that were already highlighted in earlier, similar sociological and socio-psychological surveys. In the Hungarian society, in 2013 still, there was a high level of intolerance to everything that does not fit the patterns of a rigidly defined normality which is accepted by the majority. In the focal point of the rejected category is the Roma group; the survey did not identify any single sociological variable about the rejection of Roma otherness. The specialty of the discrimination practice is that it is much more present in the minds of the affected minority groups than in the reports of the majority; which signals the frequent presence of subconscious discriminative behaviours. The omission of the disabled and the elderly from the group who deserve equal treatment is more rare than of the Roma, however, the majority consensus is definite towards them as well and strongly correlate with the dehumanization of the Roma. The long waiting times, impoliteness, the lack of helpfulness and harassment are frequent experience of the Roma, however, they are not unknown for the majority either who suffer from unfair treatment just as much as the minority does. The results of the research made among local governments prove that the sensitizing programmes for the municipal clerks have a positive effect on the quality of administration. The other topic of the research series, ‘Detecting the exclusionary mechanisms of public administration and legislation at a local government level’ 7 examined the relations of municipalities, the access of their services, how barrier-free they are and their decision-making and operating systems with regard to exclusionary mechanisms. The survey results highlighted the factors in the practices of the local cooperation and decision-making system which result in the spontaneous and conscious processes of procedures and regulations concerning protected groups. The survey mapped up the barriers of the social integration of protected groups and shed light on whether the equal opportunity aim appear in

The study can be read at http://www.egyenlobanasmod.hu/tamop/data/EBH_5_kiadvany_final_PRESS.pdf (Downloaded: 10 June 2014) http://www.egyenlobanasmod.hu/tamop/data/EBH_6_kiadvany_FINAL_press.pdf (Downloaded: 10 June 2014)

6 7

81


the provisions of local governments, and if yes, in what amount. The survey examined the situation of four protected groups (women, Roma, disabled, elderly – above 65) specifically. According to the answers given by the municipal clerks, there is no discrimination in public administration; only 2% say that it might happen due to Roma origins. However, based on the concrete answers given for concrete questions, the discrimination against the Roma was obviously measurable. According to 22% of the municipal respondents, Roma applicants have less chance to get into employment programmes. 3% said that they try and prevent the Roma from moving in to the settlement with all the tools that are available for them. According to the pattern of the detected discrimination mechanisms the quality of the protected groups’ equal opportunity is a communicational question. The basis of the municipal exclusion is the common practice of sharing or retaining information; the principle of equal treatment is compromised according to the residents’ place in the local network. The most common reason for differentiation is whether there is a personal connection with the colleagues in the local governments, mostly with the mayor, or not. Information sharing is confidential and is measured by loyalty. Most of the residents have a deficit of mistrust; personal decision-making is based on rumours instead of professional knowledge. The survey showed that 1 customer has 4.5 minutes to deal with their cases at local governments, based on the average number of customers received by municipal social administrators. The members of the residential protected groups largely identify local administration with the government social services because their livelihood depends mainly on municipal decisions and on local resource allocation. According to research experience the complete lack of social planning is typical in settlements. The objectives of equal opportunity documents are designed for uncertain tender sources rather than their own sources. Particular protected groups, especially the LGBT people

and homeless people are not included in equal opportunity planning. There is only incomplete data about the number of disabled residents; however, the resources spent on accessibility by far outweigh the sums spent on other protected groups – mainly the Roma. Civilians and ethnic governments were scarcely involved in equal opportunity planning and the implementation of developments, the Roma are not the actuators but the subjects of provisions. One of the generally noticeable consequences of the lack of awareness and rights awareness is that the Roma and non-Roma residents of settlements with a population of less than 10,000 use different community spaces; moreover, the Roma do not and cannot use them at all. The focus group talked about local educational-, institutional health service-connected and municipal discrimination cases which were not considered exclusionary because of the low rights awareness level. The more favourable situation of larger settlements is justified by their more elaborate plans and better tender possibilities due to their resources. The efficiency of the authority’s preventive pursuits is proven by the fact that 63% of the survey respondents noticed a change in the attitude of municipal clerks towards the members of protected groups in settlements where the clerks took part in training programmes.8 The seventh research topic of the authority was the ‘Increase in rights awareness connected to equal treatment between 2010-2013’9 . The first wave of the opinion poll on a national representative sample in 2010, at the beginning of the project (‘The Extent of Equal Treatment Awareness – With Special Focus on Women, Roma, People with Disabilities and LGBT People’), measured the state of social awareness, rights awareness and sensitivity,10 while the poll from 2012-2013 detected the changes, among them the effect of the project’s professional programme. In the second wave of the opinion poll, in 2012, the researchers lead eight focus group discussions in Budapest and in rural settlements with women, Roma, disabled and LGBT participants. NGOs helped researchers in recruitment.

http://www.egyenlobanasmod.hu/tamop/data/EBH_5_kiadvany_final_PRESS.pdf ; page 71 http://www.egyenlobanasmod.hu/tamop/data/EBH_7_kiadvany_Final_20130619.pdf (Downloaded: 10 June 2014) 10 http://www.egyenlobanasmod.hu/tamop/data/MTA_1hullam.pdf (Downloaded 10 June 2014) 8 9

82


Their presupposition was that in Hungarian society the social conflicts, the gender differences, the minority-majority conflicts and the vulnerability in the labour market – mostly affecting undereducated people and those who live in disadvantaged settlements - had been reproduced, had increased and deepened and the exclusion of people with a different sexual orientation and their stigmatization had strengthened. According to the 2010 data the so called background variables have an important effect on people’s everyday experiences, which also influence the population’s world views, the perception of social fairness, the opinion about differentiation and the attitude towards positive discrimination, which desires to balance drawbacks. According to our research, perception affects how people react on, and what kind of behaviours they form towards social factors from their immediate and broader environment that influence the equality of citizens. It plays a perceptibly important role in the understanding of respondents’ own situation what reasons and conditions they attribute to the formation of ‘different’ groups’ disadvantageous situation. The survey proved that behind the reasons of the formation of disadvantageous situations lay a latent structure, in which one group of the respondents thought there were personal; another group thought there were social reasons why someone fell into a disadvantageous situation. The level of education, the place of residence and the financial situation all influenced opinions: those with a more advantageous situation tend to blame those with a disadvantageous situation for their fate, however, those who suffer from disadvantages suppose unavoidable social reasons behind their own situation. Nevertheless, the explanation for the disadvantageous situation is influenced by the respondent’s social status and the values as well. The different types of reasons behind the disadvantageous situation divided the sample, though. Those who assume social reasons behind the disadvantageous situation, support positive discrimination with a greater probability; which means that all those who are affected by disadvantages to a greater extent (women, the low-educated, people

with poor financial conditions) are more likely to show the signs of social sensitivity than those who live under better circumstances. The opinions are not only influenced by the respondents’ own social statuses but also by the contact and levels of acquaintance with protected groups. Those who contact the Roma, disabled people or the members of the LGBT group every day are more tolerant with provisions that aim to lessen disadvantages. Multiple discrimination, which means that someone is discriminated because of more properties, is a determinant phenomenon in Hungary, according to research. While more than a fifth of the representative sample suffered from discrimination due to two or more protected properties, we found multiple discrimination more characteristic and increasing in the three sub-samples from disabled people through LGBT people to the Roma. Meanwhile, almost half of the sample representing the whole population thinks that discrimination and equal treatment is not sufficiently dealt with in Hungary.11 In the first wave in 2010 and in the second wave in 2013 the aim of the surveys was the measurement and analysis of the growth of rights awareness. The actuality and weight of the topic of discrimination is indicated by the fact that 84.8% of the adult population considered the issues of discrimination and equal treatment important and very important. In an international comparison, the Hungarian respondents’ sensitivity towards discrimination is lower than the EU countries’ average. In 2010-2013 the number of documented discrimination cases increased among the population and in all examined protected groups and rights awareness in connection with discrimination also increased, especially among women, more significantly among Roma women. The ETA did its own research within the TÁMOP–5.5.5 project; it examined the increase in rights awareness in connection with equal treatment among those who participated in the accredited training programme ‘Validating equal treatment and developing social sensitivity’.

11 Research Final Report: The Extent of Equal Treatment Awareness – With Special Focus on Women, Roma, People with Disabilities and LGBT People (Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének mértéke – fókuszban a nők, a romák, a fogyatékos és az LMBT-emberek); http://www.egyenlobanasmod.hu/tamop/data/MTA_1hullam.pdf (Downloaded 20 March 2013)

83


The authority did 80 trainings until 31st March 2013. At the beginning of the training every participant filled in a questionnaire, which they repeated after several months or years again so that we could determine whether the trainings had an effect on participants’ rights awareness. The results justified the research hypothesis that due to the training there was a permanent positive change in participants; their prejudices lessened and their anti-discrimination rights awareness improved with other social, communication and follow-up activities. As a result of the training, the opinions about the reasons for getting into a disadvantageous situation changed to the greatest extent among the participants. Compared with the national sample we can see that the values of the training participants increased in almost every case. The phenomenon implies the improvement in sensitivity towards discriminated people; the person itself is less blamed and there are less personal reasons behind the discrimination. The research data showed that in the case of every variable the agreement in the support of different cases of preference grew. The change was greater in the second wave among those who did the training than in the national sample; this was explained with the awareness and change in sensitivity due to the training. The research results proved that the authority, beyond its basic task, participated in the prevention of discrimination in the last couple of years effectively by sharing its special knowledge and experience. The authority and the law were known by 31% of the sample in 2010 and 46% in 2013. The residential confidence indicator related to the authority increased, the number of those who would recommend the authority to their acquaintances grew as well (from 70.1% to 81.1%). The proportion of those who knew the law and the legal remedies and the authority’s legitimacy indicator rose: those who participated in the trainings were more aware of their rights and more of them considered the activities of the authority and the fight against discrimination important than of the national sample.

84


IV. The results of official communication in the prevention of discrimination – campaigns, events, publications Introduction

Knowledge and information sharing

Communication was the most important area of the project, in which the Equal Treatment Authority ventured with innovations that use complex tools to convey the messages about the requirements of equal treatment and information about the authority in a concentrated and targeted way to different protected groups and their social environment. The authority helped strengthen the principle of equal treatment and the presence of an anti-discriminatory approach in the public sector and in society with the project’s targeted institutional communication on multiple channels.

Within the project, the ETA organized numerous professional events in favour of efficient professional communication and awareness-raising of the target groups.

Among the communication goals the activities which targeted the increase in the level of knowledge of discrimination-affected groups had an especially important role, so that more and more people could learn about the possibilities of law enforcement and think about them in time, if necessary. Raising the awareness of the widest range of the society needed completely different types of communication. The aim with this was to popularize the possible types and forms of discrimination, the 19 protected properties that are defined in the law, the spontaneous mechanisms that result discrimination and the sensitizing communicational contents, with which the social attitude can be changed in discrimination issues. The project’s communication plan defined the widespread publicity of the results attained in the fight against discrimination, notification and information-sharing, the raise of the requirements of equal treatment into the mainstream and its communicational support as priority tasks. The analysis of the project’s autonomous institutional communication found that the publicity of the preventive professional programmes together with the targeted, informative and awareness communication campaigns resulted justifiable preventive effects during the five years of the project.

Workshops In the project, the workshop-series were an important ground for institutional communication. The aims of the professional program were discussions, knowledge transfer and experience-sharing. The most important aspect of the workshops was feedback. At these professional events the authority could listen to the civil, professional and media partners’ experience connected to discrimination, and their demands, needs and suggestions towards the authority. The authority transmitted the material of its educational programme ‘Validating equal treatment and developing social sensitivity’ at events in a concentrated way. Participating in the workshops was free in every case. Between 2009 and 2013, the TÁMOP–5.5.5 project advertised its one-day events widely in professional and civil sectors; and in the 2013–2014 school year it focused on university and college students so that these students, as future decision-makers, could familiarize themselves with the requirements of equal treatment, the authority’s experience and the advantages of non-discrimination. Another reason for the involvement of higher education institutions was to raise the attention on the opportunity of accrediting the knowledge content about the requirements of equal treatment in these institutions. The title of the university event campaign was ‘Equal Treatment – we all have the right to it!’.

Knowing the results, it is particularly important that the project communication targeted the young generation, which is not yet capable of an appropriate reflection and which does not meet anti-discriminatory contents on the school socialization tracks, intensively. 85


ETA workshops organized within the project Workshop stations

86

4th October 2011

Trade union workshop – Budapest

26th October 2011

‘Public administration together’ – Budapest

23rd November 2011

‘Together with civilians’– Kaposvár

18th January 2012

‘Common spaces – media for everyone’ – Budapest

25th January 2012

‘Together with civilians’ – Szeged

28th March 2012

‘Indispensable involvement – opportunity-creating management’– Nyíregyháza

24th May 2012

‘Versatility and an opportunity-creating labour market’ - Székesfehérvár

11th September 2012

‘Investing in the future – versatility strategies, equal opportunities’– Győr

7th February 2013

‘Barrier-free at all levels – rights and equal opportunities’ – Miskolc

25th September 2013 – 18th September 2014

‘Equal Treatment – we all have the right to it!’ – university workshops: Piliscsaba PPKE-BTK, Budapest (Semmelweis University), University of Kaposvár, Faculty of Pedagogy, Budapest (Corvinus University), Eger (Eszterházy Károly College), University of Debrecen, University of Miskolc

TIME OF WORKSHOP

NUMBER OF PARTICIPANTS

VENUE

4 October 2011

66

Budapest

26 October 2011

81

Budapest

23 November 2011

57

Kaposvár

18 January 2012

104

Budapest

25 January 2012

72

Szeged

28 march 2012

101

Nyíregyháza

24 May 2012

84

Székesfehérvár

11 September 2012

168

Győr

7 February 2013

98

Miskolc

25 September 2013

103

Pázmány Péter Catholic University, Faculty of Humanities and Social Sciences, Piliscsaba

28 October 2013

100

Semmelweis University, Budapest

5 November 2013

205

University of Kaposvár, Faculty of Pedagogy, Kaposvár

24 February 2014

93

Corvinus University, Budapest

14 April 2014

121

Eszterházy Károly College, Eger

29 April 2014

162

University of Debrecen, Debrecen

18 September 2014

100

University of Miskolc, Faculty of Economics, Miskolc

TOTAL

1 715 personS

AVERAGE PARTICIPATION

114,33


Experience-sharing discussions Due to the remarkable number of submissions requesting information, which cannot be considered discrimination complaints, the authority gives special attention to the provision of information and it continually looks for and builds up cooperation opportunities with media partners, state- and municipal organizations and NGOs that have territorial bodies. Between October 2010 and September 2014 the ETA organised experience-sharing discussions 11 times.

Due to the favourable experience, from the autumn of 2013 on, these discussions were held every three months. This series of events was one of the most effective tools for the ETA to professionalize the cooperation of professional and civic groups which had a mediatory function from and towards the protected groups; to share the information that establishes the improvement of rights awareness and the generalization of consciously law-abiding behaviours, and the official experience; and to meet the needs. From 2013 on the project organized the professional events in the country as well.

Experience-sharing discussions within the project

TIME 25 October 2010 2010–2011

2012

2013

2014 TOTAL

NUMBER OF PARTICIPANTS

VENUE

34

Budapest

30 March 2011

39

Budapest

8 November 2011

32

Budapest

8 May 2012

39

Budapest

15 November 2012

41

Budapest

28 May 2013

48

Budapest

17 October 2013

45

Gyula

12 December 2013

36

Budapest

30 January 2014

37

Budapest

27 March 2014

41

Kecskemét

11 September 2014

40

Vác

11 OCCASIONS

427 PERSONS

87


The local communication activity of the equal treatment officers The Equal Treatment Authority was established without decentralized units in 2005 with its head office in Budapest. The equal treatment officer network, which was shaped within the project, made the personal access to the authority’s services available from 2009 on at county and subregional level, and later on also at a district level. On 1st July 2013 a three-year maintenance period started in the operation of the equal treatment officer network. Its office hour data and data from the provision of information together with the TÁMOP–5.5.5 project’s 4 years give essential information about the efficiency and maintenance of the innovation that provided the decentralised access of the Equal Treatment Authority’s services (Chapter I.). Thanks to the communication activity of the county equal treatment officers more and more people knew the network; there were interviews with the officers on local radio and television, PR reports, offline and online articles were published about their operation and the free service they provided. A copy of the methodological publication on the seven sociological studies, which were published within the TÁMOP–5.5.5 project by the ETA, a copy of the methodological educational film ‘Equal Treatment – We all have the right to it!’ on DVD and an information publication in Braille were delivered to county libraries and to all libraries in educational institutions in the counties by the equal treatment officers in 2013. During the project the officers held presentations in numerous educational institutions about the requirements of equal treatment, screened the educational film and provided further copies of it for the institutions.

Competitions The tree competitions, which aimed to make young generations more sensitive and open towards anti-discrimination principles, fit to the project’s preventive aims and to the events. With these competitions we raised the attention of young people on the topic of equal treatment so that they could mediate the main messages of tolerance and non-discrimination, and the advantages of law-abiding behaviour to young people and adolescents. ‘Young people against discrimination’ One of the most successful activities of the project was the art and short story competition for young people. The deadline was 15th May 2010 and we were expecting entries from elementary and secondary school students; we wanted them to share their experience and opinions about discrimination and what equal opportunities meant to them. In the autumn of 2010 we started a national travelling exhibition series with the title ‘Live from the playground’, on which we showed the prized works. During the project the audience could watch the exhibition from the works of young people aged 8-18 altogether 70 times. The travelling exhibition series, which combined the views of young people with the intermediary power of art, motivated discourses continually in different societies in the topic of equal treatment. Three independent publications strongly contributed to the success of the youth campaign as well. We published the album ‘I DO CARE/Egyenlőség gyerekszemmel’, which contains the winning short stories and works of art, in English and Hungarian too. In 2013 we published the 11 best short story entries for the authority’s short story competition as an audiobook, which guides listeners every day, which are full of discrimination, exclusion and acceptance, through the 14–18 year-olds’ eyes. Due to the limited number of copies, the whole content of the publication is available for free for everyone at egyenlobanasmod.hu. We raised awareness for this in radio spots as well. The authority created its creative image connected to its communication with the help of the winning entries. In the 2013 national media campaign the works of the children could be seen on public posters and in offline and

88


online advertisements. In 2011 we called for an art competition for students in Heves County, in Eger, and in 2012 in Szabolcs-Szatmár-Bereg County, in Mátészalka. Both events finished with a festive prize-giving ceremony and an exhibition. ‘Make it come true!’– design competition At the authority’s press conference on 20th December 2013 we called for the design competition ‘Make it come true!’. Our purpose with this was to strengthen the image of the ETA with the applicants’ works on everyday objects and support the strengthening of a non-discriminatory view with the tools of design, form and visual culture among young people in general. In order to popularise the competition we broadcasted the ‘Make it come true!’ radio spot in three big national radios between 20th December 2013 and 17th January 2014. The prize-giving ceremony took place on 20th March 2014 in Budapest, in the House of the Hungarian Press (Magyar Sajtóház). The professional judges chose the works of 10 designers among the 49. There was a temporary exhibition from the best design works on the venue of the prize-giving ceremony and we showcased the materials on a travelling exhibition in the summer of 2014 within 6 events. The winning works were realized, multiplied and the authority popularized itself with them on different events. With the production of the designed objects cost-efficient communication objects were available to the project. As a part of prevention, on previous events we used to produce and share objects with the logo and the slogan of the institution which popularized the activities and increased the reputation of the authority. The works of the design competition enabled the incorporation of new visual creatives, which were considered contemporary by contemporaries, in visual, asset-based communication. We used these new design objects as social-purpose advertising space at our events.

dreds and thousands of the members of the events, the age group and the protected groups beyond the owners. ‘With the Same Reverence’– short film competition The authority announced the short film competition ‘With the Same Reverence’ on 5th March 2014 for young amateur artists who do not work in the film industry. The aim of the competition was to strengthen the slogan ‘Equal Treatment – We all have the right to it!’ with tools of the film, moreover, to encourage everyone to form a law-abiding behaviour and to let the requirements of equal treatment prevail. In order to popularize the call, three national radio stations broadcasted the radio spot of ‘With the Same Reverence’ between 27th January and 21st March 2014. The prize-giving ceremony of the short film competition took place on 4th June 2014 in Budapest Music Centre. We received 32 entries from which the judges considered 10 films worth screening. The winning films were shared on two video-sharing sites and they are also available on our website for everyone. We screened the 10 best short films on four of our events in September 2014. Restricted logo competition According to previous plans, the ETA used the products of the children art- and adolescent design and short film competitions in its communication strategy to institutional redesign, so that it could turn to contemporary generations with more dynamic prevention activities, discrimination-preventing form and content and a youthful image. The restricted tendering called for a restricted logo competition for the applicants of the first 10 places of the design competition in the summer of 2014. The winning work contained the design of a mobile application, a new website and the office box.

Methodologically, the communication tools and channels fitted most effectively the form of events we had chosen for prevention and the targeted age group. The free advertising media (reflector straps, fridge magnets, baseball caps, canvas bags, gym sacks, T-shirts with logo) distributed among the participants of the summer youth festivals and regional festivals addressed hun89


‘ Live from the playground’ travelling exhibitions 2010-2014 Date

Settlement

Venue

21. 10. – 08. 11. 2010

Budapest, Csepel

11. 11. 2010 – 30. 11. 2010

Szentendre

Pest County Library (Pest Megyei Könyvtár)

06. 12. 2010 – 10. 12. 2010

Esztergom

Féja Géza Community House (Féja Géza Közösségi Ház)

2010 Csepel Pláza

2011 11. 01. 2011 – 14. 01. 2011

Oroszlány

Cultural Centre and Library of Oroszlány (Oroszlányi Művelődési Központ és Könyvtár)

01. 02. 2011 – 04. 02. 2011

Tatabánya

Puskin Cultural Centre (Puskin Művelődési Központ)

04. 03. 2011

Pécs

University of Pécs, Faculty of Law (Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar)

05. 03. 2011 – 13. 03. 2011

Kecskemét

Pál Vásárhelyi Elementary School and Arts Elementary School (Vásárhelyi Pál Általános Iskola és Művészeti Alapiskola)

16. 03. 2011 – 19. 03. 2011

Kecskemét

Tóth László Elementary School (Tóth László Ált. Iskola)

23. 03. 2011 – 30. 03. 2011

Jászberény

Déryné Cultural Centre (Déryné Művelődési Központ)

19. 04. 2011 – 27. 04. 2011

Szolnok

Aba-Novák Cultural centre (Aba-Novák Kulturális Központ)

03. 05. 2011 – 05. 05. 2011

Tatabánya

Vértes Center

Opportunity days across the country, May-July 2011 07. 05. 2011 – 19. 06

Kaposvár (07. 05), Miskolc (13. 05.), Szeged (22. 05.), Békéscsaba (28. 05.), Budapest (05. 06.), Szolnok (10. 06.), Esztergom (11. 06.), Szombathely (17. 06.), Nyíregyháza (19. 06.)

12. 08. – 14. 08. 2011

Budapest

Sziget Festival

03. 09. 2011

Szolnok

10. Civil Maelstrom in Szolnok (X. Szolnoki Civil Kavalkád)

04. 10. 2011

Budapest

Hotel Astoria, ETA 1. workshop

26. 10. 2011

Budapest


04. 11. – 17. 11. 2011

Pécs

Pécs Cultural Center Rainbow Children’s House (Pécsi Kulturális Központ Szivárvány Gyermekház)

08. 11. 2011

Budapest

Hotel Corvin, Experience-sharing discussion

23. 11. 2011

Kaposvár

Együd Árpád Kulturális Központ, Workshop

08. 12. 2011

Budapest

House of Magyars, ANHSH ‘HATYARIPE – UNDERSTANDING’ Programme Closing Conference (Magyarság Háza, NHSZOSZ „HATYARIPE-MEGÉRTÉS" Program Záró konferencia)

18. 01. 2012

Budapest


25. 01. – 11. 02. 2012

Szeged

IH Event Centre

23. 02. – 13. 03. 2012

Pécs

Baranya County Equal Opportunities Office – Opportunity House (Esélyek Háza)

27. 03. – 15. 04. 2012

Nyíregyháza

Nyír Pláza

18. 04. –11. 05. 2012

Debrecen

Debrecen Plaza

08. 05. 2012

Budapest


24. 05. – 17. 06. 2012

Székesfehérvár

Türr István Training and Research Institute (TKKI - Türr István Képző és Kutató Intézet)

24. 06. – 17. 06. 2012

Miskolc

Miskolc Plaza

2012

90


12. 07. – 31. 07. 2012

Veszprém

Balaton Plaza

02. 08. – 05.08.2012

Bodajk

5. Ecopolitical Summer Academy (V. Ökopolitikai Nyári Egyetem)

11. 09. – 04. 11. 2012

Győr

Városi Művészeti Múzeum

11. 09. 2012

Elek

Psychiatric Patients’ Home (Pszichiátriai Betegek Otthona)

11. 10. – 13. 10. 2012

Mátészalka

Hotel Ramszesz, Antidiscrimination training

12. 11. – 14. 12. 2012

Budapest

Office of the Commissioner for Fundamental Rights (Alapvető Jogok Biztosának Hivatala)

15. 11. 2012

Budapest

Hotel Corvin, Experience-sharing discussion 2013

20. 04. – 25. 04. 2013

Dunabogdány

Cultural centre

14. 05. – 09. 06. 2013

Zalaegerszeg

Zala Plaza

22. 05. – 30. 06. 2013

Mátészalka

Szabolcs-Szatmár-Bereg County Child Protection Centre – Mátészalka

23. 05. – 05. 06. 2013

Debrecen

MH 5. Bocskai István Infantry Brigade Debrecen Garrison (MH 5. Bocskai István Lövészdandár debreceni helyőrsége)

09. 08. – 10. 08. 2013

Budapest

Sziget Festival 2013

04. 09. – 05. 09. 2013

Nyíregyháza

Vidor Festival

25. 09. – 03. 10. 2013

Piliscsaba

Pázmány Péter Catholic University

04. 10. – 11. 10. 2013

Budapest

Institute of Geodesy, Cartography and Remote Sensing (Földmérési és Távérzékelési Intézet)

16. 10. – 25. 10. 2013

Gyula

Post Gallery, Main Post Office, Gyula (Postagaléria, Gyulai Főposta)

05. 11. 2013

Kaposvár

Agóra-Együd Árpád Cultural Centre, TKKI Equal Opportunities workshop

20. 11. 2013

Szécsény

Kubinyi Ferenc Museum, TKKI Equal Opportunities workshop

11. 12. 2013

Budapest


23. 01. – 16. 02. 2014

Békéscsaba

Csabagyöngye Cultural centre

30. 01. 2014

Budapest

Hotel Astoria, Experience-sharing discussion

27. 03. 2014

Kecskemét

Granada Conference Hotel, Experience-sharing discussion

29. 04. 2014

Debrecen

University of Debrecen, Faculty of Information Technology, Workshop – University Opportunity Day

11. 05. 2014

Szolnok

Opportunity Day 2014.

14. 05. – 21. 05. 2014

Kecskemét

Bács-Kiskun County Government Department, Social and Public Trust Office

24.-26. 07. 2014

Debrecen

Campus Festival, Debreceni Nagyerdő

24.-26. 07. 2014

Veszprém

Veszprémi Street Music Festival

13.–15. 08. 2014

Budapest

Sziget Festival 2014, ‘Civil Sziget’

21.–23. 08. 2014

Zamárdi

Strand Festival

27.–29. 08. 2014

Szeged

SZIN 2014 – Youth Days of Szeged (Szegedi Ifjúsági Napok)

11. 09. 2014

Vác

Madách Imre Cultural Centre, Experience-sharing discussion

18. 09. 2014

Miskolc

University of Miskolc, Faculty of Information Technology, Workshop

26. 09. 2014

Budapest

Hotel Gellért, ETA TÁMOP–5.5.5 project closing conference

2014

91


Online and offline project communication Newsletter The ETA newsletter appeared every second month in the edit of the TÁMOP-project. It informed in a readable style and form with interviews, reports, portraits and case processing around one main topic about the activities of the authority and the actual events and results of the project. The 23 published newsletters were sent out to 2,526 registered users in the project Website and mobile application The Equal Treatment Authority continuously informs the public about the predominance of equal treatment. With the complex communication tools applied in the TÁMOP–5.5.5 project the public was continuously informed about the authority’s law enforcement activity and all the activities realized in the project. All the information about the trainings, events and publications were always traceable at www.egyenlobanasmod.hu/tamop. It is a known fact that the rights awareness of the generations that have a strong technical interest and user need is low in spite of the fact that they are the employees and decision-makers of the future. That is why it is possible and effective to address the generations Y and Z with the technical communication channels of the 21st century, and inform them about the possibilities of law enforcement and how to recognise discrimination through these channels. That is why we designed a new institutional image; and with the help of its prevention design works also the visual environment of the customer service and official service spaces. The renewed digital image of the authority was prepared parallel with a separate mobile application, with the tools of mobile computing. In accordance with the broader and more effective official and law enforcement activities and in favour of strengthening the social views, the improvement of the authority’s information tools proved to be a useful device for a more widespread access, the integrity development of the ETA and thus the strengthening of the confidence indicators. The complete accessibility of the newly-designed website and the mobile application, which can be used anywhere, served this reason as well.

92

In the project, the shaping of societal attitude expanded not only to the members of discriminated target groups and the organizations that helped and represented them, but also to the broader social environment, the potentially discriminative people and generally, to the whole society. It was important for us to give a greater publicity to the discrimination cases and the official final decisions, and to make them available for the greater public through the mobile application and the fully accessible website. Electronic information – DM (direct marketing) letters Electronic connection generated a wide range of access for the project in the internet network. DM letters connected to project activities, 2009–2014 2009–2010

3 060 pieces

2011

2 502 pieces

2012

9 021 pieces

2013

9 021 pieces

2014

7 865 pieces

TOTAL

32 839 recipients

Leaflets, posters During the provision of information, the authority and the project used leaflets and posters in favour of the requirements of equal treatment and the popularization of the authority, the equal treatment officer network, the adult training series and the research publications. The authority distributed them at the events with the help of the officers and the professional and civil partners. Within the project the authority created seven topical leaflets in the following topics: discrimination in services, education and the world of work, and discrimination of the disabled, women and the Roma. The simplified publication ‘What do you need to know about the ETA?’ which was published together with the Hungarian Association for Persons with Intellectual Disability (Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége - ÉFOÉSZ) in Hungarian and in English, and the general information about the authority on our website, which was translated to the 13 minority languages in Hungary, were our further important information tools.


Other information materials produced during the project Leaflets, other printed publications

83,096 pieces

Posters

23,183 pieces

TOTAL

106,279 pieces

Media coverage 81.81% of the news, reports and interviews which used the press releases of the authority could be read online, 9.09% was the proportion of television and radio releases, and 9.1% was the proportion of print media appearances. Most of the appearances (53.5%) were in a medium where the number of readers is between 10,000 and 100,000. 14% was read by more than 300,000 people and the highest category, which is above 1 million readers, was reached by 8.5% of the appearances. Press releases published during the project period, 2010-2014

PUBLISHED PRESS RELEASES

NUMBER OF RECIPIENTS

2010

7 pieces

1,532

2011

34 pieces

1,532

2012

27 pieces

2,992

2013

32 pieces

1,636

2014

15 pieces

3,085

TOTAL

120 pieces

10,250 RECIPIENTS

Media coverage of the ETA TÁMOP project, 2009-2014

Media coverage TV

1,836 occasions

Radio

1,156 occasions

Online

1,751 occasions

Press

626 occasions TOTAL: 5,639 occasions

93


Image campaign The best programmes and the best-intentioned provisions cannot be effective if the target groups know nothing about them; they do not know about their aims, the possibility and the means of joining, they are not informed about the messages or they do not understand them. The provisions of the TÁMOP–5.5.5 project of the ETA could not have been effective either without an appropriate communication campaign. The Equal Treatment Authority’s image campaign, which used complex communication tools, lasted from 1st February to 24th April 2013.

The nationwide media campaign of the ETA As the project progressed, beside the different communication channels a strengthening advertising activity helped make the aims and results of the project well-known. From this respect 2013 was an outstanding year. The image campaign, which used complex communication tools, lasted for two months and it delivered the messages about the requirements of equal treatment and the information about the authority to different protected groups and their environment in a concentrated and targeted way. In the spring of 2013, the second wave of the 2010 survey, which examined the awareness and rights awareness in connection with the requirements of equal treatment, measured the effects of the campaign on a residential representative sample. The authority delivered the central message of the campaign ‘Equal treatment – we all have the right to it!’ widely to the people. With the help of the campaign containing radio and television, offline, online, billboard, citylight and public transport advertisements the rep utation of the authority rose from 30% to 46%. The results of the media campaign Television During the six-week television campaign the authority planned the appearance of 676 spots. We chose a wide range of TV channels so that we could reach every segment of the broad target age group (18-59): RTL klub, TV2, M1, RTL3, Viasat3, Story4, AXN, Universal Channel, and Comedy Central. In the end the spot of the 94

Equal Treatment Authority was broadcast 739 times, which means that the goal was outperformed by 9.32%. 84.2% of people between 18 and 59 saw the advert at least once during the campaign and 55.2% saw the public service advertising (PSA) at least five times. Beyond the PSA campaign, the 5-minute ETA film report ‘Equal treatment – we all have the right to it!’ was broadcast four times on the channel TV2 in different time bands, so that more and more people could see the information on the authority. In Hungary’s most widely viewed morning TV show, ‘Mokka’ (TV2), representatives of the Equal Treatment Authority were invited as guest four times. The interviews with the professionals were significantly longer than 2 minutes, which means that they provided a much stronger media appearance than of the planned. Radio In order to provide the widest coverage possible, the authority worked with a wide range of radio channels: Class FM, Kossuth Rádió, Petőfi Rádió, Info Rádió, Lánchíd Rádió and Juventus Rádió. During the sixweek campaign period the advertisement of the ETA could be heard 354 times. The radio spots were broadcast as many times as it was in the plans and in the appropriate time bands. We could reach 49% of the people aged 18-59 with the radio channels Class FM, Kossuth Rádió and Petőfi Rádió. The listeners of these radio channels heard the ETA spots ten times on average. Public places In February and March 2013 the Equal Treatment Authority was advertised with a national street campaign as well. People could see the ETA advertisements on 2531 platforms altogether. In the billboard and also in the citylight campaigns the creative works of the authority could stay on display for a longer time where the areas had not been sold before, thus we could definitely reach more people than we had planned. 61% of people aged 18-59 saw the different street advertisements of the ETA nationwide, and there were 1,303,000 people from the target group who saw these adverts at least eight times. . Press With the advertisements that appeared in national and county newspapers and in weekly papers of various themes, reaching every segment of the target group, the press campaign reached almost half of the people aged


18-59, who saw the advertisements of the ETA twiconaverage during the campaign period. The publisher ‘Pannon Lapok’ published the adverts in black and white in its papers and the material was omitted from one paper. As compensation, they published the adverts again, correctly, so the campaign was not affected, what is more, the number of press advertisements increased to 55. Offline media – ETA media campaign, February – March 2013 OFFLINE MEDIA Magazines

168 óra, Figyelő, Heti Válasz, HVG, Magyar Narancs, Vasárnap Reggel, Vasárnapi Blikk, Kiskegyed, Nők Lapja, Story, Színes RTV, TVR Hét

County newspapers

24 Óra, Békés Megyei Hírlap, Délmagyarország+Délvilág, Észak-Magyarország, Fejér Megyei Hírlap + Dunaújvárosi Lap, Heves Megyei Hírlap, Kelet-Magyarország, Kisalföld, Napló, Nógrád Megyei Hírlap, Petőfi Népe, Somogyi Hírlap, Tolnai Népújság, Új Dunántúli Napló, Új Néplap, Vas Népe, Zalai Hírlap

National newspapers

Blikk, Bors, Metropol, Magyar Hírlap, Magyar Nemzet,Nemzeti Sport, Népszabadság, Népszava, Világgazdaság

Internet The campaign which started on 11th February 2013 was image-like communication; fixed - and appearance-based aspects dominated, which appeared on popular premium websites (news portals) thus generating high availability in a quality medium (for example the home pages of Index, Origo and HVG). We also preferred bigger, more spectacular interfaces (interstitials, full page layers, gates) because of the enhanced visual effect they provided in the delivery of the campaign messages. Reaching the target group was strengthened by appearance packages: the Origo-Youth package targeted young people with its entertainment/free time theme, and the HVG premium and Index packages reached business decision makers and a higher rank target audience. On these sites the campaign ran with banner-mix, that is, with the rotation of multiple banners. All the media outlets used without exception met or exceeded the estimated and targeted display/broadcast numbers. The campaign (display+video) resulted in 17,474,346 contacts and led to 36,633 visits to the campaign’s landing page. Both the weekly AVs (number of visits) and the weekly CTs (number of clicks) show that the first week of the campaign, that is week 8 of 2013, provided the most outstanding numbers. This was also the time

when the textlink on the portal Startlap was operational, which yielded a fairly higher number of CTs, 19,356 in total. Based on the CTR12 (Click-through Rate) the most outstanding results were reached through the more spectacular, branding-type surfaces, such as for example the Origo full page layer (0.91%), the TV2 pre-roll (0.98%) and of course the EbolaPlay single player (8.47%). The display advertisements ended up reaching 4,402,777 unique users. The use of the search campaign resulted in a significantly improved performance as compared to the initial estimates. Ads were displayed over 36.7 million times and there were 12,676 clicks. The rate of clicks realised was 304% of the originally planned figure.

The county media campaign of the ETA The authority’s aim with the county media campaign was to popularize the requirements of equal treatment and the possibility of law enforcement in the fight against discrimination nationwide. We wanted to make sure that the county population relied on the services of the equal treatment officer network. In order to popularize the network we launched a local media campaign from 1st to 30th November 2013 using the experience gained in the nationwide campaign.

12 CTR (Click-through Rate) – The ratio of clicks on each advertisement: in other words the number of click-throughs divided by the number of ad publications.

95


The county media campaign of the ETA 1-30 November 2013

LOCAL MEDIA CAMPAIGN

TV spots

Radio spots

96

944 occasions

Csaba TV Debrecen VTV Fehérvári TV Gyöngyös TV Győr+ Hajdúszoboszló VTV Hajdúböszörmény VTV Kapos TV Kecskeméti TV Kölcsey TV Miskolc VTV Mohács TV Nyíregyházi VTV Ózd TV Paks TV Pécs TV Salgótarjáni VTV Szolnok TV Szombathelyi TV Tatabánya TV Trió TV Jászberény Tolnatáj TV Zalaegerszegi TV VTV Eger VTV Szeged Veszprém TV Zemplén TV

549 occasions

Antritt Rádió Szekszárd Best Fm Csaba Rádió Fehérvár Rádió Friss Rádió Forrás Rádió Gong Rádió Helikon Rádió Kaposvár Most Rádió Méz Rádió Ozone FM Rádió M Rádió Eger Rádió Focus Rádió 88 Rádió 1 Pécs Sunshine Fm Aktív Rádió


The project activities and the efficiency and impact of the media coverage connected to it The Equal Treatment Authority, beside the different professional programmes and developments, continually generated media coverage in order to accomplish the TÁMOP–5.5.5/08/1 project’s objectives. In 2013 the ETA led a comprehensive nationwide media campaign, in which its media presence became remarkable. The summary of the communication project activities and the analysis of the periods before, during and after the comprehensive media campaign make the preventive effects of the institutional communication of the authority, as an administrative service provider, within the requirements of equal treatment measurable and give a traceable pattern within the structure of the administrative institutions. The analysis of the period between 1st January 2011 and 31st August 2014 points out how the project and the media campaign formed the media image of the Equal Treatment Authority. In 2011 the Equal Treatment Authority had less than 600 media appearances. In 2012, the fourth year of the project, the survey shows almost 900 hits, which is one and a half times more than the media presence a year before. This tendency did not break; in 2013 the results exceeded the results of the previous year by 50%; this growth was due to the comprehensive nationwide media campaign. 2014 is expected to be a similar year to 2012, according to the experience so far, with 800-900 appearances. This means that the effect of the project ensures a sustainable volume for the authority and the topic of equal treatment even without an intensive campaign. The media image of the Equal Treatment Authority follows a similar pattern in the case of nationwide media of widespread access as well. The 2011, initial, low nationwide appearance was followed by a significantly higher one in 2012, more and more media consumer people became familiar with the authority and its services. The number of news items peaked together with the media campaign in 2013, which was followed by a little decreasing but stable volume amount in 2014, after the end of the campaign.

ond large group contains the reactive appearances, the ‘cases’, that is, those appearances which triggered great media coverage and which report about the Equal Treatment Authority or one of its decisions. The proportion of the two groups changed continually during the examined period, mostly due to the second group’s occasional but massive appearances. Analysing the composition of the news reports in the examined period we can state that the news about the Equal Treatment Authority and the campaign coordinated by the TÁMOP–5.5.5 project appeared on an online platform in most of the cases (80%), which matches the media user trends nowadays. In blogs the presence was negligible in comparison with the number of appearances. In number, the online media appearances were followed by printed appearances; more than 15% of all the hits were printed. Television and radio broadcasts together reached 6% of the hits, which also corresponds to the usage practices of media types. The indicated proportions remained constant in the examined period, there was no shift towards any of the media groups and no shift is predicted in the future either. The tone of the coverage was mostly neutral in the examined period, the media factually announced information about the Equal Treatment Authority. However, the number of appearances in which the ETA’s activities were put in positive light was fourfold of the negative appearances. This fact must be highlighted because numerous discriminative media, which continually attack the groups being discriminated and protected by the Equal Treatment Authority, were subject of the analysis. It is an important result that the authority, with its continuous proactive institutional communication successfully compensated these appearances. To sum up, we can conclude that the Equal Treatment Authority planned and used the tools of institutional communication in its preventive programme successfully; the awareness of the authority’s activities, aims, procedures, legal remedy opportunities and the procedures directing towards the protection of human dignity significantly grew and remained on a stabile high level in the case of both regional and nationwide media.

The news published in the processed period can be divided into two large groups. The first group contains the proactive appearances, which deal with the event communications and appeals of the ETA’s project. The sec97


Publications

Research topics and publications:

Research publications

‘Equal opportunities in the world of work’ research series, topics 1-4

The TÁMOP-project targeted the exploration and introduction of discrimination mechanisms in its research programme. The ETA published issues about the results of its 7 sociological researches in connection with discrimination from 2010-2013 in 300 copies per research topic; which it forwarded to national and county libraries, to libraries of educational institutions, to professional organizations and to NGOs. The issues, together with the expert versions of the research studies and English summaries are available for everyone on the website of the authority. The ETA shared the research results in the welcome folders of different events as e-folders as well. During the project the authority continuously informed the participants of workshops and experience-sharing conferences about the researches, the discriminatory mechanisms of the labour market and the public administration and about how the extent of equal treatment rights awareness developed between 2010 and 2013.

• Income inequality between men and women and gender segregation in Hungary today • The employee selection practices of employers in the light of discrimination • Examining the effect of the equal opportunities-plan • Employer attitudes in connection with hiring employees of protected properties ‘The exclusionary mechanisms of administration and legislation’ research series, topics 1-2 • The barriers of access of protected groups in administrative decision-making • Detecting the exclusionary mechanisms of administration and legislation at a local government level ‘Analysis of the increase of rights awareness in connection with equal treatment in 2010-2013’

The methodological educational film ‘Equal treatment – we all have the right to it!’ appeared in June 2013. It was made in the TÁMOP-project to introduce the knowledge content about the requirements of equal treatment in higher education. The 15-minute film consists of two clearly distinguishable parts. The first part gives relevant information about the procedures of the authority and the requirements of equal treatment so that people can recognise discrimination and it enables viewers to develop rights awareness. The second part is practice-oriented; it is based on the authority’s legal cases. It offers directly applicable knowledge to everyday behaviours in law enforcement and in asserting interests. By publishing this niche methodological material, the ETA supports the introduction of education that concentrates on the elaboration of case law in higher education. The authority distributes the 3,000 DVDs at professional events and antidiscrimination trainings and screens it at professional events connected to protected groups. DVD-tok_265x185mm.indd 1

98

Egyenlő bánásmód - mindenkit megillet! Módszertani oktatófilm

Methodological educational film

Egyenlő bánásmód mindenkit megillet! Módszertani oktatófilm

TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése www.egyenlobanasmod.hu/tamop

13-06-03 1:38 PM


99


Audiobook The audiobook ‘I do care’ was published in December 2013. It contains the 11 winning short stories of the ‘Young people against discrimination’ youth short story competition. The authors, aged 14-18, formulated their thoughts and experiences about exclusion and acceptance in a literary style. The authority targeted young people, public education and teachers with this publication. The audiobook was published in 300 copies and it was distributed in national and county libraries, in secondary education and it is also available as an MP3 file on the authority’s website.

Youth information booklet in Hungarian and English The ‘Equality with a child’s eye’ youth publication was published in spring 2012. The album contains the ‘Young people against discrimination’ art competition’s best works and short stories in a printed format. Together with the second edition 650 copies were published. The English version of the booklet ‘I DO CARE /Engem érdekel’ was published in 2014 in 300 copies.

Egyenlőség gyerekszemmel Egyenlőség gyerekszemmel | Az EBH ifjúsági akciójának információs kiadványa

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság ifjúsági akciójának információs kiadványa

1 EBH_Egyenloseg_gyerekszemmel_press_web.indd 1

100

2012.10.11. 15:06


Multimedia DVD The DVD ‘With the Same Reverence’ was made as an appendix to the final publication of the project. It contains all the available publications and the results of the youth activities of the TÁMOP project.

Preventive instruments On our events we distributed 2,500 bags, 1,500 T-shirts, 2,000 pens, 1,500 reflector straps and 1,000 fridge magnets with logo among the participants, thus reaching a target group of hundred thousand. The direct, visual advertising tools – that is, the gift items – delivered the message to the users directly, through a people to people connection. Furthermore, among the advertising tools the advertising gifts have a prominently high acceptance rate among people. Beyond all these, the advertising gift is the only advertising method that causes real happiness and it is also outstanding from the point of view that beside the short and long term advertising value it also provides concrete material value to the target audience. The visual profile office box, which displays the new logo, exerts its prevention effects in the law enforcement and professional communication of the ETA. With the help of the printed products the message could be delivered directly to the organizations and persons who were related to the authority.

101


102

AZONOS TISZTELETTEL – Az EBH „A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése” TÁMOP–5.5.5projekt zárókiadványa Felelős kiadó: Dr. Honecz Ágnes elnök 1013 Budapest, Krisztina krt. 39/B www.egyenlobanasmod.hu A kötet szerzői: az EBH TÁMOP–5.5.5 projekt munkatársai Szerkesztés: Dr. Pánczél Márta projektvezető Projektirányítás: Dr. Pánczél Márta projektvezető, Szabados Tímea szakmai vezető Angol fordítás: Sereg Viktória Szilvia Kiadványkoordináció: Ágó Anna, Fris E. Kata Címlap: Koczka Kristóf Grafikai tervezés és tördelés: Anderson Communications Kft. www.anderson.co.hu Grafikondesign: Wéber Andrea Korrektúra: Szatmári Réka Nyomdai kivitelezés: Pauker Holding Zrt. www.pauker.hu

2014 © Minden jog fenntartva

WITH THE SAME REVERENCE – Final publication of the ETA ‘Combating Discrimination – Shaping Societal Attitude and Strengthening the Work of the Authority’ TÁMOP–5.5.5/08/1-2008-0001 project Publisher: Dr. Ágnes Honecz president 39/B Krisztina körút, Budapest, 1013 www.egyenlobanasmod.hu Authors: the co-workers of the ETA TÁMOP–5.5.5 project Editor: Dr. Márta Pánczél project leader Project management: Dr. Márta Pánczél project leader, Tímea Szabados professional leader English translation: Viktória Szilvia Sereg Publication coordination: Anna Ágó, E. Kata Fris Cover: Kristóf Koczka Graphic design and pagination: Anderson Communications Kft. www.anderson.co.hu Graph design: Andrea Wéber Proofreading: Réka Szatmári Typographic design: Pauker Holding Zrt. www.pauker.hu

2014 © All rights reserved

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése

Recommend Documents