1 2

kórház

A Magyar Kórházszövetség hivatalos lapja

2014/1–2.

Tartalom Kórház-hírek 2 Kórházügyeink Aktuális 4 Kihívások és esélyek 6

Szakmai anomáliák a sürgősségi ellátásban

8

Szerkezetkész a SE központi betegellátó épülete

10 „Lejárt annak az ideje, amikor mindent egymagában akar az ember létrehozni!” 13 „Ne kopogjon!” – Az orvosi és szervezeti kommunikáció jelentősége 15 Új osztályvezető a Honvédkórházban 16 A város nélkül nem megy 18 Szerveltávolítás vagy embolizáció? 20 Gerinces.hu 23 Finanszírozási változások 2014-ben 25 Lazább szabályok – szakmai aggályok 27 A megelőzhető rákbetegség a figyelem középpontjában

4 29 Tizenegy év az OVSZ élén 31 Változás a fertőzések jelentésében 33 Csökkenőben a szív- és érrendszeri megbetegedések halálozási aránya Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 34 A Zsenge utcai Nappali Szanatórium kálváriája Paragrafus 37 Hatósági nyilvántartásba vétel alapján történő egészségügyi szolgáltatásnyújtás Gyógyszer 39 Innovatív gyógyszerek kerültek a támogatott terápiák körébe 44 Tervezhetőbb a jövő, nőtt a kiszámíthatóság INFORMATIKA 40 Egyensúly Harkányban KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA 42 Harminc új CT-laborra lenne szükség

27

Kórházi vizit 47 Csökkent a váci adósságteher

A szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Rácz Jenő

Tisztelt Olvasóink!

Tagok: Dr. Svébis Mihály, Dr. Antal Gabriella Torda Júlia Főszerkesztő: Dr. Szepesi András Felelős szerkesztő: Bene Zsolt Szerkesztőségi ügyvivő: Szlovákné Bandula Ilona Lapmenedzser: Zöldi Péter

A

Kórház elnevezésű lap a magyar kórházügy szereplőinek fóruma, információs bázisa, továbbképzésének segítője, összetartozásuk egyik markáns megjelenési formája. A Magyar Kórházszövetség hivatalos lapjának megújulása jól illeszkedik szervezeti céljainkhoz, közösségformáló szándékainkhoz és erőfeszítéseinkhez, hogy segítsük a kórházügy fejlődését, hozzájárulva az ágazat belső működési törvényszerűségeinek megismertetéséhez a dön­téshozók és a közvélemény körében. A tisztújító kongresszus után döntött a Kórházszövetség Elnöksége a megújult külsőt követő tartalmi korszerűsítésről. Új szerkesztőbizottság és új tanácsadó testület állt fel (és jelent meg az impresszumon), majd kezdett együttműködni a lap fejlesztése érdekében. A tavaly tavasszal kezdődött arculati megújítás nyomán lapunk mára híven tükrözi nemcsak a legújabb tipográfiai trendeket, hanem a nyomtatottmagazin-világ értelmes változásait is, hasznosítva egyúttal az olvasók és az ágazati partnerek véleményeit. A cikkek között több lett a saját hír, jól felépített interjúk, portréábrázolások és összefoglalók kaptak helyet, egyértelműen elkülönítve a partnereink által közölt és támogatott információtól. A színes felületek, a tipográfia és a szakmai tartalom egymást kiegészítő és erősítő korszerűsítése lényeges, és egyáltalán nem öncélú folyamat: a szerkesztőkkel közös célunk a pontosabb tájékozódás segítése az információk szinte kezelhetetlen özönében és az írott anyagok befogadásának könnyítése, sőt, élvezeti értékük növelése. Az elmúlt évben a lap hasábjain követhető volt az az intenzív munka, amit az Elnökség a kórházak fennmaradása, gazdasági helyzetük javítása érdekében kifejtett. A Kórházszövetség Elnöksége szakmai feladatmegosztásban állapodott meg a tagok

Rovatvezetők Jogi rovat: Dr. Kőszegfalvi Edit Intenzív terápia: Dr. Fülesdi Béla Gyógyszer: Fekete Tibor Minőségbiztosítás: Dr. Kullmann Lajos Menedzsment: Dr. Boncz Imre Nemzetközi sajtó: Kövesi Ervin Tanácsadó testület Dr. Velkey György, Dr. Csidei Irén, Dr. Ficzere Andrea, Prof. dr. Gál János, Dr. Rudner Ervin, Dr. Sásdi Antal, Dr. Szabó Géza, Dr. Tóth Gábor, Hegedűs Iván, Mészáros Magdolna, Zsarnay István, Dr. Fülöp Rudolf, Dr. Nagy Anikó

között, ami már tükröződni kezd a lap tartalmi részletkérdéseiben is. A nehézségek mellett örömmel olvashattuk, láthattuk, hogy az Új Széchenyi Terv keretében számos intézetünk, kórházunk csodálatosan megújult, rengeteg korszerű épülettel, orvostechnikai berendezéssel és technológiával gyarapodott. Sok helyen megújult a rettenetesen elmaradott infrastruktúra, javult a betegeink kényelme és higiénés biztonsága. Van tehát minek örülni, a gondjaink közepette is. Ezeknek a kedvező folyamatoknak és eseményeknek igyekezett a lap hű krónikása és bemutató fóruma is lenni. Bízom benne, hogy az interjúk és a változatos tartalom, a képek és a színes felületek keltette magazinos külső valóban élménnyé teszi a lap forgatását. Most Önökön a sor, Tisztelt Olvasók, szeressék és várják továbbra is a lapot, amelynek munkatársai, támogatói, tanácsadó testületének és szerkesztőbizottságának tagjai a Kongresszus alatt akár folyosókon „elkapva” is kíváncsiak az Önök visszajelzéseire, építő kritikáira. Dr. Velkey György

kórház

A M a g y a r K ó r h á z s z ö v e t s é g h i vata l o s l a pj a

Kiadja: Magyar Kórházszövetség Felelős kiadó: Dr. Velkey György elnök Lapmenedzsment: Weborvos.hu 2009 Kft. Kiadó és szerkesztőség: 1113 Budapest, Ibrahim u. 19. Telefon: (1) 214-5118, (1) 214-5159 Fax: (1) 214-9715 E-mail: [email protected] Internet: www.korhazszovetseg.hu A Kórház szaklap előző lapszámai a www.weborvos.hu portálon tekinthetők meg. A tartalomban szereplő Cserháti Péter kép forrása: Botár Gergely (kormany.hu) A támogatott oldalakat n jelöli. Nyomdai munkák: Mega Kft. Felelős vezető: Gáti Tamás ügyvezető igazgató A Kórház utcai terjesztésre nem kerül, terjeszti a Feibra Kft. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Üzleti és Logisztikai Központja (ÜLK) Hírlap Üzletág. Előfizethető közvetlenül a postai kézbesítőknél, az ország bármely postáján, vagy Budapesten a Hírlap Területi Képviseleteken (postacím: 1900 Budapest, e-mail: [email protected], zöld szám: 06-80/644-444), továbbá előfizethető átutalással a Magyar Posta Zrt. Üzleti és Logisztikai Központ 11991102-02102799 számú bankszámlára is. További információ: Magyar Kórházszövetség(1) 214-5159 ISSN 0230-3868 Tisztelt Olvasók! A posta esetleges hibás terjesztése miatti kellemetlenségekért elnézést kérünk. Kérjük, amennyiben valamelyik lapszámot nem kapja meg, jelezze ezt kiadónk felé a következő elérhetőségek valamelyikén, és a hiányt azonnal pótoljuk. Telefon: (1)214-5159, fax: (1)214-9715, e-mail: [email protected] Szaklapunk 2013. év I. félévében átlagosan 4310 példányban jelent meg.

Kórházügyeink Kormányfővel avattak a kanizsai kórházban A nagykanizsai kórházi fejlesztések avatásán mások mellett jelen volt Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár, Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár, valamint Török Krisztina, a GYEMSZI főigazgatója. A kormány biztos alapokra helyezte az egészségügyi rendszert, a kórházak adóssága negyedével csökkent, és 300 milliárd forintos fejlesztési program zajlik az ágazatban – jelentette ki Orbán Viktor Nagykanizsán. A miniszterelnök a Kanizsai Dorottya Kórház két fejlesztési programjának zárásaként tartott avatón azt mondta: 2010-ben úgy gondolta, négy év elteltével az lehet a legjobb hír, hogy egyetlen kórház sem dőlt be, de ennél többre futotta Magyarország erejéből. „A magyar egészségügyi rendszert biztos alapokra helyeztük”. A kórházak adósságát a négy évvel ezelőtti 120 milliárd forintról a negyedével sikerült csökkenteni, közel 400 program keretében 300 milliárd forintot meghaladó fejlesztés zajlik az ágazatban, és sikerült megfordítani a trendet, így a 2009-es szint alá szorult az egészségügyi dolgozók elvándorlása – sorolta az eredményeket a kormányfő. Hozzátette: 22 új mentőállomás épült és 60 megújult, illetve 200 új mentőautót állítottak szolgálatba, az egészségügyet érintő bérrendezés jóvoltából pedig „mintegy 100 ezer orvos és ápoló helyzetét sikerült megkönnyíteni”. A béremeléshez és fejlesztésekhez szükséges forrásokat nem máshonnan vonták el, hanem leginkább a népegészségügyi termékadóból befolyt összegből teremtették elő – hívta fel a figyelmet. Orbán Viktor felidézte, hogy a négy évvel ezelőtti kormányváltáskor nemcsak a magyar gazdaság talpra állítását vállalták, hanem „az összeomlás szélére sodródott magyar egészségügy” megmentését is. „Magyarország újraiparosításának programja pehelysúlyú mérkőzés volt ahhoz képest, amivel az egészségügy újjászervezése közben szembe kellett néznünk” – fogalmazott. A nagykanizsai kórház mintegy 3,5 milliárd forintos újonnan épült sürgősségi osztályának és infrastruktúrafejlesztési programjának avatása kapcsán arra is emlékeztetett, hogy az intézményben ilyen átfogó rekonstrukció több mint 20 éve nem volt. A mostani fejlesztés eredményeként „a kor techno-

2

Kórház-Hírek

lógiai színvonalának megfelelő, optimálisan kihasználható, költséghatékonyan és fenntartható módon működtethető egészségügyi intézmény jött létre” – jelentette ki a kormányfő. Utalt ugyanakkor arra is, hogy további fejlesztések is folyamatban vannak, a nagykanizsai mentőállomást is részlegesen felújították, illetve egy új mentőautót is szolgálatba állítottak. Konszolidálták a kórház működését, a dolgozók bérfejlesztésére pedig közel félmilliárd forintot fordítottak tavaly és tavalyelőtt. A miniszterelnök kiemelte: a 2008-as, vizitdíj és kórházi napidíj elleni népszavazáson „közösen mondtunk nemet arra, hogy a magyar egészségügyi rendszerből üzletet csináljanak”, pedig 2007-ben „már ott sündörögtek a kormány mögött a befektetőknek álcázott spekulánsok”, akik kész tervekkel rendelkeztek a magyar egészségügy teljes privatizációjáról. Belegondolni is rossz, mi történt volna, „ha az egészségügy az extraprofitot kergető spekulánsok kezébe kerül, éppen csak egy évvel a válság kirobbanása előtt” – mondta. Úgy fogalmazott, hogy a közműcégek privatizációjakor az új tulajdonosok „annyit kértek tőlünk, amennyit nem szégyelltek”, és ugyanez történt volna az egészségügyben is. „Úgy tekintettek a társadalombiztosítást egyébként becsülettel megfizető magyarokra, mint akik csak potyautasok a rendszerben, és arra akartak kényszeríteni minket, hogy vegyünk jegyet oda, ahol egyébként bérletes helyünk van” – mondta Orbán Viktor. (MTI) Nem hagyják magukra a kórházakat – Csökkent az egészségügyi adósságállomány, egyetlen intézmény sem dőlt be, és a jövőben sem fog. Visszautasítunk minden rémhírt, és határozottan cáfoljuk a sajtó valótlan állítását, miszerint több kórház fizetésképtelenné válhat – így reagált az egészségügyi államtitkárság, miután ilyen információk a jelentek meg a Népszabadságban. A Magyar Hírlap Online megkérdezte a Borsod megyei kórház főigazgatóját is, mivel a miskolci intézmény is szerepel a Népszabadság „toplistáján”. Csiba Gábor úgy fogalmazott, évek óta jelennek meg rémhírek arról, hogy több kórház a csőd szélén áll, és nem sok kell ahhoz, hogy összeomoljon a gazdálkodásuk, ám eddig ilyesmi nem fordult elő.

Mint mondta, tény, hogy a miskolci kórház az év végi konszolidációból kimaradt, és van lejárt tartozása, ám annak mértéke az intézmény éves huszonhétmilliárdos költségvetéséhez képest nem számottevő, és az országos átlaghoz képest sem kiugró. Csiba Gábor szerint az államosítás egyik előnye, hogy a kormány eddig sem hagyta és ezután sem hagyja magára a kórházakat, azaz a főigazgató szerint a jelenlegi helyzet átmeneti. (Népszabadság, Magyar Hírlap Online) Stabil és kiszámítható a vásárhelyi és a makói kórház gazdálkodása Stabil az egy éve integráltan működő kórházi intézmény gazdálkodása – jelentette ki dr. Kallai Árpád, a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ Hódmezővásárhely-Makó főigazgatója, hozzátéve, hogy a szállítói tartozások bőven a kezelhető tartományban vannak, nemhogy csődhelyzet szóba kerülhetne a két integrált egészségügyi intézmény esetében. Az integráció előtt az akkori fenntartó, a Csongrád Megyei Önkormányzat félmilliárd forint fenntartói kölcsönt folyósított, hogy az intézmény akkor talpon maradhasson, fedezni tudja a működéséhez szükséges költségeket. Ez a kölcsön a könyvelésben továbbra is szerepel, azonban egészen más elbírálás alá esik, mint a szállítói tartozások. A főigazgató rámutatott: a szállítók felé fennálló tartozás mértéke – amelybe a gyógyszer-, mosodai, élelmiszer- és más további beszállítók tartoznak – az 5-600 millió forint között vannak, amely nem éri el a kórház éves költségvetésének tíz százalékát sem, ez kezelhető szinten van. Kallai Árpád hozzátette, hogy Makó Város Önkormányzata, valamint a kormány segítségét kéri a félmilliárdos kölcsön rendezéséhez. (PROMENAD.HU) Elindul a Nemzeti Szívinfarktus Regiszter Negyedévente be kell jelentenie a kezelőorvosoknak a szívinfarktussal kapcsolatos megbetegedéseket a Nemzeti Szívinfarktus Regiszter részére. Az első adatszolgáltatást április 15-éig kell teljesíteni – áll Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter új rendeletében, amely a Magyar Közlöny hétfői számában jelent meg. A szívinfarktussal kapcsolatos megbetegedések bejelentésének és nyilvántartásának rendjéről KÓRHÁZ 2014/1–2.

Zöldmezős beruházással Székes­ fehér­ váron épít gyógyszergyárat és kutatásfejlesztési labort a dél-koreai Wooshin Medics. Sikeresen zárult a kivitelező kiválasz­ tására kiírt közbeszerzési eljárás az „Infrastruktúrafejlesztés a várpalotai­ kórházban” elnevezésű projekt építé­ si beruházására. Az ötszázmillió fo­ rint költségvetésű fejlesztés munkála­ tai 2013 novemberében megkezdődtek. A kórház „B” épületének korszerűsítése jelenleg 25%-os kivitelezés készültségű.

szóló rendelet szerint a betegség diagnózisát felállító, kezelését végző orvos, továbbá a szövettani vizsgálatot, boncolást végző vagy azt véleményező orvos továbbítja a meghatározott adatokat a szívinfarktusregiszterbe, elektronikus rendszeren keresztül. Az adatszolgáltatás valamennyi egészségügyi szolgáltatónál diagnosztizált vagy ellátott heveny szívinfarktusra kiterjed. Az adatokat naptári negyedévente kell megküldeni a szívinfarktus-regiszter részére, először április 15-éig. A nyilvántartásba vétel után egy évvel az orvosnak újabb adatokat kell továbbítania a regiszterbe. Ugyanazon beteg több, egymástól független infarktusos megbetegedését külön-külön kell jelenteni. Ha egy regiszterbe felvett betegnél mégsem igazolódott az infarktus, akkor a nyilvántartásból törölni kell valamennyi rá vonatkozó adatot. A tárca rendelete szerint a szívinfarktusregiszter az infarktusos megbetegedések megoszlásáról félévente tájékoztatja az Országos Tisztifőorvosi Hivatalt, valamint a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetet. A Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet által működtetett szívinfarktus-regiszter az adatgyűjtésről évente jelentést tesz közzé. (MTI)

Az országban elsőként a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézetben lehet majd a sebészeti csúcstechno­ lógia egyik legmodernebb eszközével urológiai beavatkozásokat elvégezni. Ez év őszén elkezdődhet a dombóvá­ ri Szent Lukács kórház „A” szárnyá­ nak rekonstrukciója. Az 1,88 milliárd forintos projekt keretében az Európai Regionális Fejlesztési Alap százszáza­ lékos támogatásával a kórházi szárny épületét teljes egészében korszerűsítik. Rövidesen lezárul a csornai Margit Kór­ ház új szárnyának kivitelezésére kiírt köz­ beszerzési eljárás, tavasszal az alapkövet is leteszik. A tervek szerint 2015-re elké­ szül a járóbeteg-ellátó központ. Az intéz­ ményt 1,3 milliárd forintból fejlesztik.

MIR: megújul a mentésirányítás 2014-től Magyarországon is európai színvonalú, modern és jóval hatékonyabban működő mentésirányítási rendszer (MIR) szolgálja ki az ellátásra szorulókat, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) által 2013-ban kiírt tender ugyanis május végén zárul. A kiírást – a kilenc jelentkező közül – az Enterprise Group és a Tigra Kft. közösen, konzorciumban nyerte meg; az új MIR a tervek szerint június elején lép működésbe. A MIR fejlesztése kapcsán két fő célt tűzött ki az OMSZ: a jelenlegi 15 percen belüli kiérkezési arány 79,80%-ról 86,80%-ra emelkedjen, valamint az eddigi 70%-ról 80%-ra növekedjen a megfelelő egység riasztási aránya is. Ez utóbbi azt jelenti, hogy minden hívásnál az a mentő indul el a hívás helyszínére, mely az adott esethez szükséges minden eszközzel rendelkezik. Ehhez egy olyan komplex támogatórendszerre van szükség, mellyel a munkatársak munkakörülményei jelentős mértékben javulhatnak, munkáju-

Elkezdődött, és várhatóan májusban befejeződik a Tolna megyei Balassa János Kórház 3,6 milliárd forintos be­ ruházással elkészült új épületszárnyá­ nak használatba vétele. Uniós és állami forrásból több mint félmilliárd forintból fejlesztik az egri Markhot Ferenc kórház járóbeteg-ellá­ tását, valamint az intézmény mezőkö­ vesdi belgyógyászati tömbjét. A harmadik Energia­hatékony­sá­gi Kivá­ ló­ sági Pályázat keretében elsőként és eddig egyedülálló­ként az ország egész­ ségügyi szek­torában, a Sza­bolcs-Szat­ már-Bereg Megyei Kór­házak és Egyetemi Oktatókórház is „Ener­gia­tuda­tos Vál­la­ lat” díjat kapott.

kat magasabb színvonalon végezhetik, valamint amellyel a szervezet megfelelhet az európai normatíváknak és a 21. század követelményeinek is. Jelenleg Magyarországon 260 mentőállomás működik, az ezeken lévő mentőegységeket 20 mentésirányítási csoport, és egy válságkezelő központ szakállománya vezényli. A közel 200 mentésirányítási munkahelyen lévő többmonitoros munkaállomás az esetek elektronikus rögzítésén felül oxiológiai (sürgősségi ellátási) protokollban, navigációban és grafikus térkép-megjelenítésben, valamint erőforrástervezésben is segíti a mentésirányító állomány munkáját. A MIR projekt során közel 1000 mentőautót szerelnek fel intelligens fedélzeti terminállal, melyen megjelennek a mentésirányítási rendszerrel rögzített hívások adatai: a bejelentő neve, elérhetősége, az eset adatai, a navigációhoz szükséges cím, térképi adatok, koordináták. Az intelligens fedélzeti terminálnak köszönhetően a mentő elindulhat a helyszínre a pontos adatok ismerete nélkül is, hiszen útközben, elektronikus formában megkapják a szükséges információkat az esetről, ezzel pedig csökken a kiérkezéshez szükséges idő. A júniustól működésbe lépő új MIR nem csupán a prehospitális sürgősségi ellátás minőségét javítja majd jelentősen, hanem biztosítja az esélyegyenlőséget is az ellátásra szoruló állampolgárok számára a helytől és időtől független, magas szakmai színvonalon nyújtott szolgáltatásokon keresztül, hiszen azokon a helyeken is garantált lesz az időben történő kiérkezés, ahol a mentőhálózat kevésbé fejlett, vagy az útviszonyok nem megfelelőek, esetleg nagy távolságokat kell áthidalni. (weborvos.hu)

2014. január 31-ig megvalósult Szervkivételi riadó: . . . . . . . . . . . . . . 20 Veseátültetés: . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 Májátültetés: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 Szívátültetés: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 Kombinált vese- és hasnyálmirigy-átültetés: . . . . . . . . . . . . . . . . 2 Bécsben tüdőtranszplantáción átesett magyar recipiens: . . . . . . . . . . 1

Kórház-Hírek

3

„A klinikus szkepszisétől a főigazgatói ügyeletig” – dr. Cserháti Péterrel a helyettes államtitkárságról, miniszteri biztosságról és főigazgatóságról beszélgettünk.

Kihívások és esélyek – Főigazgató úr, hogyan lesz egy jól képzett, gyakorló orvosból szakpolitikus, majd intézményvezető? – Az evangélikus egyházban végzett karitatív munka részeként egy olyan projektet bíztak rám, amelyhez kellettek menedzsmentismeretek. Ezért kezdtem el járni a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjába és ismertem meg Szócska Miklóst, akinek korábban, az egyetemen anatómiai gyakorlatvezetője voltam. A klinikusi szkepszist hamar legyőzte annak megtapasztalása, hogy a megszokottan rigid, hierarchikus közeg helyett az EMK-ban akár a megyei kórházak főigazgatóival is lehetett egészségpolitikáról vitatkozni. Így kapcsolódhattam be abba a csapatba, ami bizonyos fajta együttgondolkodást képviselt, és amikor a kormányváltás biztossá vált és a NEFMI megalakulásakor közülünk többen államtitkárok lettek, rám „jutott” a helyettes államtitkári tisztség. – Jogászi, közigazgatási és vezetői tapasztalat nélkül lett helyettes államtitkár, mégis jelentős eredményeket ért el. Mi a titok? – Az OBSI-ban nagyon keményen szervezett intézményben nőttem fel, és szinte halála percéig Manninger Jenő professzor úrral dolgoztam együtt. Ez volt az igazi iskola és tapasztalat. A karitatív munkában előképzettséget szereztem a projektmenedzsmentben, hiszen négy alapítványban is vezető voltam. – Miért ért mégis véget a helyettes államtitkári munka? – Egyrészt előtérbe került az alapellátás fejlesztése, másrészt a politikai típusú látásmódnak is erősödnie kellett, ezért kézenfekvő volt, hogy helyettem Beneda Attila korábbi kabinetfőnök kerüljön a helyettes államtitkári tisztségbe. Jómagam a miniszteri biztosi poszton a szakmapolitikai feladatokat tovább tudtam vinni. De viszonylag hamar, a helyettes államtitkári időszak félidejében kiderült számomra, hogy alapvetően gyógyító orvos vagyok, ezért egyre erősebb volt a gyógyító munka hiánya, a szakterület vonzása is.

4

AKTUÁLIS

– Ennek köszönhető, hogy most éppen az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI) főigazgatói irodájában, éppen ügyeletben beszélgetünk? – Pontosan. Áthelyezéssel lettem az OORI főigazgatója, ám azt is mérlegeltem, hogy az EMMI apparátusából történő kiválásom az ágazat közigazgatási helyzetét ronthatná, ezért 2013. november 1. és 2014. április 30. között vállaltam a miniszteri biztosi megbízatást. Az OORI-ban az első naptól számos megoldandó feladat várt rám, többek között az évek alatt előkészített „kómacentrum” beindítása. Mivel korábbi hazai tapasztalatok e téren nincsenek, úgy döntöttem, hogy magam is vállalok ügyeleteket, ezzel segítve az első hónapok problémáinak közvetlen észlelését és megoldását. – Mi az, amiben helyettes államtitkári funk­ ciójában a leginkább csalódott? – A legtöbb izgalmat a tárca fejlesztéspolitikai feladataival való birkózás okozott és okoz. Jelenleg egymás mellett zajlik a 2007-2013-as ciklus legnagyobb infrastruktúra-projektjeinek sikeres célba juttatása, ugyanakkor a 2014–2020 közötti uniós fejlesztések előkészítése is. Forrásvesztés nélkül kell befejezni számos jelentős beruházást, olyanokat, amelyek nagyobb részéről már a kormányváltás előtt döntés született, és akkor még többnyire önkormányzatok voltak a kedvezményezettjei. Ugyanakkor az állandó operatív terhelés mellett több idő kellene a módszeres tervezésre, mert már most készülnünk kell pl. a Ratkó-korosztályok nyugdíjba vonulásával összefüggő növekvő szolgáltatási és finanszírozási kihívásokra, vagy a felépített korszerű infrastruktúra fenntarthatóságának megalapozására. Ezekkel nap mint nap szembesülök az OORI három éve befejezett új épületében (pl. légkondicionálás többletköltségei a klímaváltozás mellett, a humánerőforrás megtartása az elöregedés és a migrációs szívás ellenében stb.). A mindehhez szükséges számos előterjesztés és jogszabályelőkészítés felügyelete mellett nem jut idő az ágazati vezető szakemberekkel való emberi kommunikációra, a problémák megvitatására, az eredmények megélésé-

re és bemutatására, így megnő az „elmagányosodás” veszélye. Ez különösen a ciklus első éveiben, a Széll Kálmán-terv vagy a struktúraátalakítás előkészítése miatt folytatott nagyon sok egyeztetés időszakához képest szomorú. – Segít majd a következő időszak stratégiájának kialakításában? – Az elmúlt négy év olyan inputokkal töltött el, amiket ha nem akarnék használni, az engem is minősítene. Ha a jövőben igényt tartanak a tanácsadói típusú munkámra, szívesen segítek. Ugyanakkor nem az az érdekes, hogy velem vagy velünk mi lesz, hanem az, hogy az ágazat évek óta most van először abban a helyzetben, hogy viszonylag nagyobb törés nélkül indulhasson meg újabb 4 év során a komoly változásokat hozó döntések utáni helyzet konszolidációja, finomhangolása. Ez igen jelentős, és ki tudja mikor visszatérő esély. – Hogyan értékeli, a kormányt képviselték az egészségügyben, vagy az egészségügyben a kormányt? – Úgy fogalmaznék, hogy a Szócska Miklós államtitkár úrral és más munkatársakkal kialakult munkamegosztás az, ami hozta a megfelelő eredményt. Jól meghatározott volt az államtitkár stratégiai-kommu­ nikációs-politikai előkészítő feladata, az enyém pedig a szakmai nyilvánosság előtt zajló háttérmunka volt. A helyettes államtitkár mind az öt nagy főosztálynál megoldja a felmerülő problémákat és koordinál közöttük, illetve a szakma és a közigazgatás szereplői felé. A traumatológia ilyen szempontból hasonlóan izgalmas szakma: a problémákat meg kell oldani, nem lehet elkenni, mert annak a betegre nézve súlyos következményei lehetnek. – Miért éppen az OORI főigazgatói székébe került? – Közjogilag az EMMI-ből áthelyeztek az OORI főigazgatójának, kormánytisztviselőből újra közalkalmazottá váltam, azaz a három hónap lemondási idő igénybevétele nélkül azonnal dolgozhattam tovább. Viszont így nem pályázattal kinevezett, hanem megbízott főigazgató vagyok, ezért már ki is írKÓRHÁZ 2014/1–2.

ták a pályázatot, a döntés májusban várható. Egyébként az OBSI-ban töltött 20 év után hármat már itt dolgoztam, és most is úgy éreztem, hogy ez az az ágazati terület, ahol a legtöbbet tudom a jövőben tenni. – Milyen stratégiával vágott neki az OORI irányításának? – Az OORI nem cél, hanem eszköz a hazai rehabilitáció fejlesztésében. A magyar egészségügy bajainak egyik súlyos része, hogy ezt a területet rendszeresen félreértelmezik, hol az elfekvővel, hol meg éppen a wellness-szel azonosítva azt. A magyar közgazdasági és biztosítási világban nincs motivációja a valódi rehabilitációnak, ami összefügg az adómorál és a járulékfizetés ismert okokból fennálló minőségével. Egyszerűbben fogalmazva, amikor a korábbi, részben be nem vallott jövedelemből számított néhány ezer forint rokkantnyugdíj áll szemben pl. a gerincvelősérültet felállító 1,5 millió forintos speciális kerekesszékkel, nincs közgazdasági hajtóerő. A magyar rehabilitáció ezért bőven rászorul a szakmapolitikai támogatásra. Ennek különböző szintjei vannak. A társadalmi környezeten, az adófizetési morálon egyedül nem tudunk segíteni, makrokörnyezeti szempontokról van szó. Az már más kérdés, hogy a balesetbiztosítás felépítése sokat javítana a helyzeten. Ugyanekkora gond a foglalkozásegészségügyben az akadálymentesség hazai minősége mellett a biztonságos munkavégzés megoldása. – Minek az eszköze lehet az OORI? – Az OORI eszköz arra, hogy e folyamat élén, mint országos intézet, módszertani és szakmai szempontból szervezze a rehabilitáció hálózatát. Jó pár évig nem lesz könnyű ez a harc, mert amíg a társadalmi környezet nem változik, csak a „saját hajánál fogva” tudja a rehabilitáció fenntartani magát. Az önmagáért beszél, hogy 10 ezer ágyával a területnek jelenleg egyetlen tanszéke van a Debreceni Egyetemen, és az előadásait az angol nyelvű évfolyamok hallgatói magyar társaiknál négyszer gyakrabban választják... – A rehabilitáció az egészségügy keresztútja? – Ez az az a hely, ahol eldől az, hogy a primer módon elkezdett gyógyításból mi lesz. Ehhez képest nagyon alulértékelt terület, tehát ha a társadalmi összérdek részeként én a rehabilitációért tudok küzdeni, az nekem bőven elégséges lesz az elkövetkezendő éveimre. – Hogyan képzeli el a következő éveket egy olyan gyakorló szakember, aki megjárta az egészségügyi igazgatás csúcsát? KÓRHÁZ 2014/1–2.

– Józan közegben nem reménytelen az, hogy a következő évek valós igényeivel tudjunk foglalkozni. Az egészségügynek megvan az esélye arra, hogy a GINOP programban kutatás-fejlesztési erejével, innovatív képességével, szekunder hatásaival komoly forrásokat találjon. A KEHOP-ban nagy jelentőségűek a lehetséges egészségügyi energetikai beruhá-

Dr. Cserháti Péter

zások. Ezeket eddig nem használtuk ki megfelelő mértékben, ezért a következő hét évben itt is szerves fejlődésre lenne szükség. Az elöregedés felgyorsulása ki fogja kényszeríteni a szociális ágazattal közös határterületi, szak- és alapellátási kapacitások növelését (intézményi vagy otthoni ápolás), ezzel összefüggésben az intézményi struktúrák és finanszírozás átgondolását. Utóbbi a progresszivitás szempontjából is izgalmas terület lehet, elérve azt, hogy a „jól fizető” HBCS-vel – egyébként otthon is – kezelhető betegek helyett a valódi többletterhet ismerjük el és finanszírozzuk. Emellett sokkal több erőt kell fordítani az állami kézbevétel során a figyelem hátterébe szorult járóbeteg-szak-

ellátásra (progresszivitás, területi ellátás, egynapos-nappali-kúraszerű tevékenység stb.) Izgalmas az a kérdés, hogy mit kezdünk a migrációs helyzettel, mert ez krónikus probléma marad, megfejelve azzal, hogy a Ratkó-korszak az orvosi generációkat is érinti. Amilyen sikereket el tudtunk érni ezen a fronton, azokat nagy erővel, rend-

Fotó: Botár Gergely (kormany.hu)

szerbe építve folytatni kell. Ami pedig talán az elmúlt évek legnagyobb eredménye volt: a politikai erőt is kihasználva olyan lépéseket valósítottunk meg, amelyek korábban elképzelhetetlenek lettek volna. Például tudtunk lépni a dohányzás, a közétkeztetés, a transzzsírsavfogyasztás területén, és a lakosságban elkezdtük tudatosítani, hogy az egészsége 80 százalékáért ő felelős. Ezen az úton tovább kell menni, illetve koncentrálni kell a szűrésekre, mert az egyéni, családi, ágazati és társadalmi többletterhek csak így csökkenthetők vagy előzhetők meg. Ha ezek az irányok megmaradnak és erősödnek, a fenntarthatóság megvalósulhat. Dr. Szepesi András, Zöldi Péter AKTUÁLIS

5

Tavaly december elején jelent meg az a miniszteri rendelet (EMMI 73/2013) amely többek között tartalmazza a szakmánként részletezett új minimumfeltételeket, módosítja egy korábbi jogszabály rendelkezéseit, amelyek az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésének bizonyos szervezési tényezőiről rendelkeznek. A jelenlegi rendelet előírásainak két pontjáról a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság (MSOTKE) állásfoglalást fogalmazott meg, majd ezt lapunk kérésére további információkkal egészítette ki.

Szakmai anomáliák a sürgősségi ellátásban A

2013. december 13-án hatályba léptetett miniszteri rendelet megjelenését követően a MSOTKE elnöksége állásfoglalást tett közzé, amelynek bevezetőjében többek között leszögezik: a magyar jogrend hierarchiáját tekintve egy miniszteri rendelet nem lehet magasabb rendű, mint az alaptörvényben foglaltak, vagyis a rendelet szövege nem tartalmazhat azzal ellentétes rendelkezéseket. A jelenleg érvényben lévő alaptörvény XX. cikke így rendelkezik: „Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország… az egészségügyi ellátás megszervezésével,… segíti elő.” Ezt a célt szolgálta az 1997-es egészségügyi törvény, amely meghatározta a lakosság egészségét befolyásoló feltétel- és eszközrendszer mibenlétét, meghatározta az egészségügyi ellátórendszerben résztvevők feladatait, kijelölte a szolgáltatások általános szakmai feltételeit és garantálta azok színvonalának a megőrzését. Továbbá garanciát kínált az egészségügyi szolgáltatásokhoz való esélyegyenlőségre, elismerte az alapvető orvosi etikai normákon alapuló emberi jogok gyakorlásának az érvényesíthetőségét, illetve harmonizálta a köz- és az egyéni érdekeket. Alapvető minőségügyi meghatározásként jelölte meg, hogy a gyógyító tevékenység minősége csak egy adott feltételrendszer alapján értékelhető. Prehospitális betegválogatók A jelenlegi miniszteri rendelet így fogalmaz: „Speciális sürgősségi centrumot egy-egy régió ellátására az egyetemek, egyes országos intézetek, illetve speciális kórházi osztállyal rendelkező egészségügyi szolgáltatók az alábbi szakterületeken működtetnek: idegsebészet a progresszivitás második és harmadik, neurológia és stroke a progresszivitás első, második és harmadik szintjén.” Állásfoglalásában a MSOTKE elnöksége ab-

6

AKTUÁLIS

béli reményét fejezte ki, hogy az új szabályozás kizárólag a finanszírozási szempontokra koncentrál, és nem kelt anomáliákat az ellátórendszer működésében. Ellenkező esetben a rendeletben megjelölt szakterületek (idegsebészeti, neurológiai/stroke) akut szintű sürgősségi részének az általános sürgősségi ellátás rendszeréből való kiemelése a gyakorlatban számos alapvető működési problémát generálhat az ellátásban. Mint például: a tervezett szakmaspecifikus (rendkívül korlátozott diagnosztikai felszereléssel rendelkező) sürgősségi fogadóhelyek jelentős visszalépést jelentenének a jelenleg működő és folyamatosan fejlődő kórházi sürgősségi ellátórendszerhez képest, amolyan prehospitális betegválogatóként működnének. Ráadásul ezzel akkora teher kerülne a mentőszolgálatra, amelynek mind szakmailag, mind feltételrendszere tekintetében képtelen volna megfelelni. A rendeletben megjelölt szakterületeknél módosításra kerültek a szakmai minimumfeltételek, ugyanakkor az abban megjelölt tevékenységeknek és ellátási formának (sürgősségi centrum) nem nevesítették és nem szabályozták a feltételrendszerét. Aminek egyenes következménye, hogy ebben az esetben is a többiekével megegyező feltételrendszer alkalmazandó. Ugyan­akkor ez a monospecifikus rendszer az előírt szakmai háttér, a betegek szolgáltatáshoz való elérhetőségének figyelembevétele és a megfelelő szervezeti feltételek hiányában nem felelhet meg a szakmai elvárásoknak. Továbbá: „Rendszerszinten a tünetegyüttesek alapszintű menedzselésére, a betegek korai és hatékony állapotstabilizálására az érintett szakmák képzési rendszere nem biztosít készséget. Ezeken a helyeken a kapcsolódó bizonytalan differenciáldiagnosztikai készség, a széleskörű definitív ellátás hiánya az „aspecifikus” betegek tömegének kritikus idő­veszteséget jelent. A primer ellátásként ilyen „centrumba” kerülő aspecifikus

betegek kényszerű szekunder transzportja a beteg és az ellátórendszer szintjén is veszélyeztető” – fejti ki álláspontját az elnökség. A rendeletben fellelhető ellentmondások és hiányosságok korrekciójaként a következőket javasolják: a jogszabály szövegének a pontosítását, az akut jellegű betegutak precíz meghatározását, az országos szinten működő specifikus centrumok finanszírozásának felülvizsgálatát. A betegek biztonsága és az optimális erőforrás-felhasználás érdekében az akut jellegű esetek kórházi sürgősségi osztályon való fogadását. A rendelet szakmai minimumfeltételeket módosító passzusa az állásfoglalás szerint szintén visszalépést jelent a 2012 előtti szabályozáshoz képest. Érvényes ez a megállapítás elsősorban a személyi feltételek változtatása tekintetében, mert a korábban előírtakhoz képest akár 15-25 százalékkal kevesebb orvosi, ápolói, adminisztratív dolgozói létszámot is elegendőnek nyilvánít az ellátás működtetéséhez. Ez a tény pedig önmagában is súlyos működési zavarok forrása lehet, így szakmailag hibásnak minősíthető. A rendelet olyan feltételt szab meg, amelyet számításokkal nem támasztottak alá, a szakmai szervezetekkel erről nem egyeztettek, noha ez súlyosan veszélyezteti mind a beteg, mind a szolgáltatók oldaláról az ellátás minőségét, vagyis szakmailag elfogadhatatlan. A hatástanulmányok, szakmai számítások elvégzését a MSOTKE már az 1/2012es miniszteri rendelet megjelenésekor is hiányolta. Ezek nélkül a számítások nélkül nem határozható meg a betegek ellátásának biztonságát garantáló feltételrendszer, és nem határozható meg, hogy hány szolgáltató működtetésére van szükség a hazai egészségügyi rendszerben. Ezek az elemzések mutathatnának rá a rendszerben fennálló tényleges hiányosságokra, és megmutathatnák a fejlesztés a képzés optimális irányát. Továbbá azok adataira KÓRHÁZ 2014/1–2.

lehetne­alapozni a valós igényeknek megfelelő humánpolitikát, és azok ismeretében lehetne elvégezni az ellátórendszer valóban költséghatékony, és a szolgáltatás magasabb minőségét szolgáló struktúraátalakítását. A számítások megmutatnák, hogy miként lehetne optimalizálni az erőforrásokat, és segítséget nyújtanának a betegek valódi esélyegyenlőségének a megteremtéséhez. Krízishelyzetet faragtak a jogszabályhoz Mind „szakmai, mind intézménymenedzse­ lési szempontból hibás az a gyakorlat, amely egy krízishelyzetben, annak menedzse­lése helyett, a jogszabályi környezetet próbálja a krízis állapothoz illeszteni” – állapítja meg az állásfoglalás. A kialakult helyzet hatékony korrekciója érdekében az egyesület vezetősége javasolja a szükséges felmérések és elemzések elvégzését, és az azok alapján végzett számítások eredményeinek a figyelembe vételét. A felelős szakmai vélemények alapján, a betegek biztonságát garantáló feltételrendszer kialakítását. Továbbá a sürgősségi ellátás alapvető elvárásainak rendszerszintű, a valós gyakorlatban is alkalmazott érvényesítését. A döntéshozók figyelmébe ajánlják továbbá, hogy a sürgősségi orvostan, mint az orvoslás önálló szakága eleve magában foglalja a korszerű ellátási szemléletet, ami alkalmas az akut jellegű esetek problémamentes ellátására és a szükségszerű, hatékony szervezeti átalakítás irányának a meghatározására. „A szakterület képviselőiként tudomásul vesszük azt is, ha a politika nem ezt a szemléletet, nem ezt az utat választja.” Ám azt gazdasági szempontból pazarlásként, egyfajta pótcselekvésként értékelik. Csakúgy, mint minden olyan szabályozást, amely a „sürgősségi” jelzővel nem az orvostant, hanem a mögöttes politikai szándékokat mutatja meg. Kérdést intéztünk dr. Berényi Tamáshoz, a MSOTKE elnökéhez: decemberi állásfoglalásuk közzététele óta arra kaptak-e valamilyen választ az EMMI-től? Ha igen, mi volt annak a tartalma, vajon december óta történt-e érdemi, szakmai egyeztetés? Az egyesület vezetőségének eredeti álláspontjához kiegészítésként az elnök a következőket tette hozzá: „Az elmúlt időben a sürgősségi szakma ismételten hangot adott aggodalmának, illetve tiltakozásának bizonyos kormányzati intézkedésekkel kapcsolatban. Ezek között az aggodalmak között nagyon eltérő horderejű kérdések szerepeltek. A MSOTKE 2013. decemberi állásfoglalásába ezek közül több bekerült. Nagyon fontosnak tartjuk a humán erőforrások kérdését, mely a sürgősségi osztályok jövőbeli működését meghaKÓRHÁZ 2014/1–2.

tározó tényező. Ugyanakkor azt gondoljuk, hogy e kérdésben egy alku folyik a sürgősségi szakma és az egészségügyi kormányzat között, melyet részünkről nem tekintünk lezártnak, ezért a tárgyalások állásáról most nem nyilatkozhatunk. Más kérdés a „sürgősségi szakma fellazítása”, amelyet alapvető stratégiai kérdésnek tekintünk, és az erről alkotott véleményünket minden fórumon, minden alkalommal szívesen kifejtjük. A kivétel nem erősíti a szabályt A sürgősségi medicina szakmai meggyőződésünk szerint egy speciális betegellátási rendszer, mely optimális esetben az egész országra kiterjedő hálózatként működik, prehospitális és kórházi szakaszai pedig egységesek, harmonikusan illeszkednek. Mint ellátási filozófia, szemléletében alkalmas az akut jellegű ellátási rendszer strukturálására, fejlesztésére. A rendszer a lehető legtöbb beteg számára biztosítja állapotának gyors megítélését, és azt, hogy a helyzet diktálta tempóval a problémának megfelelő életmentő vagy egészségmegőrző kezelésben részesüljön. A rendszer ugyanakkor a társadalom felé a források igazságos és gazdaságos elosztását kínálja. Ez az ellátási forma – hatékonyan és hasznosan – csak rendszerszinten és csak egységesen, szisztematikusan működhet. Az ellátási rend hatálya alóli valódi kivételek jól értelmezhetőek, fontos elemük az időfüggő terápia mellett a jellegzetes, úgyszólván automatikusan értelmezhető prezentáció, és egy olyan speciális eszközökhöz, illetve orvosi tudáshoz kötött ellátás, mely drámaian javítja a gyógyulás, illetve a túlélés esélyét. Klasszikus példa az egyértelmű EKGjelekkel járó, ST-elevációs szívinfarktus, mellyel a beteget közvetlenül a szívkaté­ teres laboratóriumba szállítja a mentő. Félreértés ne essék, ekkor is működik a sürgősségi tevékenység a felismerés, a triage, a szükséges állapotstabilizálás szintjén, de az teljes egészében prehospitálisan történik. A sürgősségi ellátás fellazítására irányuló kísérletek rendszerint azonos gondolatmenetet követnek. Minden orvosi szakterület fel tud mutatni olyan állapotokat, hangsúlyosan kórképeket, ahol a specialisták által végzett időfüggő beavatkozások szerepe vitathatatlanul hasznos, az adott beteg érdekét szolgálja. Erre alapozva igényelnek az adott szakmák a valódi kivételekhez hasonlóan „saját, szakmaspecifikus sürgősségi ellátást”. Szemben az előbb említett, jól definiálható kivételekkel, ezekre a helyzetekre a következők valamelyike, vagy éppen mindegyike érvényes:

1. Nem egyértelmű a prezentáció. A betegség természetét, illetve annak súlyosságát fel kell mérni. Adott prezentációval a betegek sokkal nagyobb köre meghatározható, mint azok, akik végül igénylik a speciális szakma beavatkozását. Ebbe a nagyobb körbe, más súlyos állapotú, ugyancsak speciális korai ellátást igénylő betegek is belekerülnek – a felismerés, az adekvát stabilizálás és az allokáció nem rendszerszintű, a jelzett betegút pedig, időveszteséget jelent. 2. Az adott probléma időfüggése kevésbé szoros, mint a valódi kivételeknél. A jól működő SBO-rendszeren való áthaladás nem késlelteti a definitív ellátást. 3. Egy adott probléma megoldása nem szükségszerűen egy lépésben történik. Az állapotstabilizálási fázis nem szükségképpen kötődik a specialista ellátókhoz. (Emlékeznünk kell arra, hogy az állapotstabilizálás időben nem elkülönülő tevékenység, az állapotfelméréssel, a felismeréssel egyszerre zajlik). A fentiek alapján érthető, hogy a sürgősségi rendszerbe illeszkedő, illetve, az az alól kivételt nyerő állapotok jegyzéke nincs kőbe vésve, bármikor felmerülhet egy olyan új terápia, mely időfüggő jellege, speciális ellátó helyhez való kötődése, illetve a beavatkozás által biztosított haszon alapján bekerül ebbe a körbe. Nyilvánvalónak kell lennie annak is, hogy a kivételezett út mindig egy állapothoz, és nem egy szakmához rendelődik. Érdemes azt is végiggondolni, hogy a speciális, („bypassutat élvező”) ellátás ugyancsak feltételezi az ellátóhelyek egyfajta hálózatát. Emlékezzünk, időfüggő ellátásokról van szó! Utóbbi gondolatmenet jelzi a sürgősség szemlélet-strukturáló jellegét, melynek az ellátórendszer szervezésében, a beteghez rendelten kellene érvényesülnie. A fentiek alapján elutasítjuk a sürgősségi medicina fogalmának, alapelveinek a fellazítását. Nagyon fontosnak tartjuk az orvosi szakmák közti párbeszédet, hiszen a sürgősségi medicina hangsúlyosan interdiszciplináris, integratív ágazat. Alakítanunk kell a sürgősségi medicináról kialakult laikus közvéleményt, tisztáznunk kell a szakma valódi szerepét! Az orvosi ellátással kapcsolatos irreális, irracionális közelvárásokat óvatosan, de módszeresen vissza kell nyesegetnünk! Ezen elvárások populista meglovagolása, a teljesíthetetlen remények szítása ellentétes az orvosi gondolkodással” – adott hangot véleményüknek a társaság vezetősége nevében Berényi Tamás elnök. Lóránth Ida AKTUÁLIS

7

A fejlesztéssel az ország egyik legmodernebb kórháza jön létre.

Szerkezetkész a SE központi betegellátó épülete Sz

erkezetkész a Semmelweis Egyetem központi betegellátó épülete, a Klinikák metrómegállónál található, mintegy húszezer négyzetméteres épületnek elkészült mind a nyolc szintje, tetején helikopter-leszállóhellyel. A Korányi projekt bokrétaünnepségén Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere elmondta, a 21. századi infrastruktúrát biztosító fejlesztés 13 milliárd forintból valósul meg. Az összeget hazai és uniós forrás biztosítja. Beszélt arról, hogy a Semmelweis Egyetem jelentőségéhez nem méltó az az infrastruktúra, amellyel jelenleg rendelkezik. A projektnek köszönhetően egy új infrastruktúrával új esélyt kap a betegellátás, a felsőoktatás és a kutatás hármasa – mondta Balog Zoltán. Közölte, előre kell lépni abban, hogy a járó- és a fekvőbeteg-ellátás viszonylatában az előbbi javára billenjen a mérleg. A Korányi projekt ezt is ígéri – tette hozzá. Kijelentette: 400 projekt 300 milliárd forintos beruházása méltó válasz azoknak, „akik a magyar egészségügy válságáról beszélnek”. Szél Ágoston, az egyetem rektora kijelentette: a fejlesztésnek köszönhetően az ország

egyik legmodernebb kórháza jön létre. A diagnosztikához közelebb kerül a terápia, amely lehetővé teszi a még gyorsabb és hatékonyabb kezelést.
A tervek szerint az év végén, vagy a jövő év elején megindulhat a betegellátás az új központi betegellátó épületben. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár szerint a fejlesztés hatalmas lépés az egyetemnek, a diagnosztikai eszközöknek és az új körülményeknek köszönhetően jó lesz az orvosoknak és a diákoknak is. Az egyetem a fejlesztéssel a 21. századba érkezik – jegyezte meg. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára beszélt arról, a felelősségét érezve a kormány döntött arról, hogy a 2014-2020 uniós ciklusban az egészségügyi fejlesztéseket és a közcélú beruházásokat mentesíti a pályáztatás alól. Emlékeztetett az épület alapkövét egy évvel ezelőtt tették le. Bognár Árpád, a Swietelsky Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója a kivitelező SH Konzorcium képviseletében kijelentette: az új épület a meglévő szakmai színvonalhoz biz-

A keresztény szellemiségű gyógyítás napja A Betegápoló Irgalmasrend jelenleg Magyarországon Budán, Pécsett, Vácon tart fenn kórházat. Március 8-án a Betegápoló Irgalmasrend alapítója, Istenes Szent János ünnepén tartják a keresztény szellemiségű gyógyítás napját világszerte. Ezen a napon emlékeznek meg az újkori betegápolás előfutáráról is. Az irgalmasrendiek MTI-hez eljuttatott közleménye emlékeztet Kozma Imre korábbi szavaira, miszerint „van-e nagyobb lehetősége a szegénynek, a betegnek az irgalmasok ajándékánál, akik Istenes Szent János példájára irgalmas szeretettel szolgálnak? Szeretettel, amely kiszolgáltatja magát, irgalommal, amely védettséget is garantál?” Az irgalmasrendet Spanyolországban alapították, 1571-ben kapott pápai elismerést. V. Sixtus pápa laikus szerzetesrenddé nyilvánította a közösséget. Öt kontinensen, 51 országban 236 szerzetesközösséggel működik, és több mint ezer irgalmasrendi testvér tartozik hozzájuk. Csaknem 300 gyógyító-ápoló intézményben, 40 ezer munkatárssal és majdnem nyolcezer önkéntes segítővel állnak a betegek és a szegények szolgálatában.

8

AKTUÁLIS

tosít majd megfelelő infrastrukturális hátteret. Szólt arról, hogy a projekt keretében végzett épületfelújítások során komoly építészeti problémákkal találkoztak, példaként az alapozást és a homlokzatot említette. Az új központi betegellátó épületben egyebek mellett helyet kap egy 24 órás szolgáltatást nyújtó központi röntgendiagnosztika és központi laboratórium, valamint létrejön az ország legnagyobb intenzív ellátó centruma. Az épület egybeépül a II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikával, azzal egységes homlokzatot kap. A fejlesztés keretében átjárórendszer is létrejön a szomszédos klinikákkal. A projekt keretében tart a nőgyógyászati klinika és a Radiológiai Klinika épületének átalakítása is. A kivitelezéssel párhuzamosan az egyetem eredményes közbeszerzési eljárást folytatott le orvostechnikai eszközök beszerzésére. A szerződések sikeres megkötésével több mint 2 milliárd forint összértékben helyezhetnek majd üzembe a kor elvárásainak megfelelő berendezéseket. (MTI, Semmelweis Egyetem)

A Betegápoló Irgalmasrend jelenleg Magyarországon Budán, Pécsett, Vácon tart fenn kórházat, ezenkívül működteti az érdi Szent József Otthont, valamint a pilisvörösvári Szent Erzsébet Otthont. Magyarországon az intézményesített gyógyítás úttörői az irgalmasrendi szerzetesek voltak, 1650-ben alapították első kórházukat Szepesváralján. Néhány évtized múlva a történelmi Magyarország területén nyolc rendházuk és ispotályuk működött, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásáig pedig 13 kórházuk volt. 1950-ben államosították kórházaikat, 1990-ben pedig újrakezdték munkájukat. A Betegápoló Irgalmasrend kórházai mint közfeladatot ellátó intézmények az egészségpénztárral kötött szerződés értelmében az elvégzett munkáért kapják a pénzt, állami támogatást azonban ezenkívül soha nem kaptak, a polgárok felajánlásai tettek lehetővé számos fejlesztést. A rendalapító 1495-ben született Portugáliában. Csak 44 évesen tért meg, ennek azonban olyan jelei voltak, amelyek elmeháborodottságra utaltak, ezért tébolydába vitették. A kezelést – amely főként ütlegelésből állt – csodával határos módon túlélte, gyógyultnak nyilvánították, ekkor érlelődött meg benne az elhatározás, hogy kórházat nyit. (MTI)

KÓRHÁZ 2014/1–2.

Bizonyára számos kórházigazgató kap köszönőlevelet a betegektől. A Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet főigazgatója, dr. Bodnár Attila is rendszeresen kap ilyet az egykori és jelenlegi betegektől vagy azok hozzátartozóitól. Ezekben a levelekben – hol hosszabban, hol rövidebben – mondanak köszönetet az őket ápoló nővéreknek, orvosoknak és az intézet személyzetének. A nemrégiben érkezett köszönőlevél komoly hangot üt meg, mégis nagyon közvetlen. Úgy éreztük, érdemes teljes terjedelmében közreadnunk.

KÓRHÁZ 2014/1–2.

AKTUÁLIS

9

Prof. dr. Szél Ágostontól a Semmelweis Egyetem jövőképe felől érdeklődtünk, sorra véve a gyógyító, a kutató és az oktató tevékenységet. A tervek mellett kíváncsiak voltunk arra is, hivatalát tekintve mi foglalkoztatja leginkább az egyetem rektorát.

„Lejárt annak az ideje, amikor mindent egymagában akar az ember létrehozni!”

10

– Milyen aktuális kérdés, probléma vagy terv foglalkoztatja a Semmelweis Egyetem rektorát jelenleg a legintenzívebben? – A közelmúltban, ha nem is hivatalosan, de felmerült egy állítólagos jogalkotói szándék az egyetemek és a klinikák szétválasztására vonatkozóan, amire reagálva az Egyetemi Klinikák Szövetsége nevében – melynek jelenleg az elnöke vagyok – állásfoglalást adtunk közre. Meggyőződésünk ugyanis, hogy az oktatás, a gyógyítás és a kutatás hármas egysége szétválaszthatatlan. Az országban négy orvosképzéssel foglalkozó egyetem működik, és ezek az intézetek az oktatás, a gyógyítás és a kutatás terén egyaránt olyan értéket képviselnek, amelyek megőrzése nemcsak a felsőoktatásnak és az egészségügyi ágazatnak, hanem egy egész országnak elemi érdeke. Nem látjuk, hogy milyen haszon származhatna ennek az egységnek a megbontásából.

ményekben ez el is várható –, ha az itt gyógyító orvosok és professzorok a lehető legközelebb állnak tudományáguk legújabb kutatásaihoz. Orvosaink többsége egyben kutató is, hiszen a modern diagnosztikai

– Az előnyöket ellenben részletezné rektor úr? – A legfontosabb gondolatok egyike, hogy az említett három aktivitás valójában egy egységes tevékenység három dimenziója, amelyek párhuzamosan jelennek meg egymás mellett, és egységet alkotnak elméletben és gyakorlatban, szervezeti és egyéni szinten egyaránt. Az utóbbival kezdve, egy adott orvos akár egyidejűleg is végezheti e három tevékenységet: a betegágy mellett dolgozva lehet, hogy éppen egy leendő tudományos közleményéhez szerez dokumentálható adatokat, míg a gyógyító tevékenység során egyben oktatja is a mellette álló PhD-hallgatót vagy rezidenst. A három tevékenység tehát egymással szinergiában létezik. Az oktatás alapja a kutatómunka, éppen attól vagyunk egyetem, hogy nem „könyvből tanítjuk” hallgatóinkat, hanem saját kutatásaink ismeretanyaga is beépül a képzésbe, a betegellátás pedig akkor végezhető a legmagasabb szinten – ahogyan az egyetemi klinikákon, mint a progresszivitás csúcsán álló intéz-

Prof. dr. Szél Ágoston

AKTUÁLIS

és terápiás eljárások validálása, hasznosulásának elemzése a klinikai gyakorlatban történik. A klinikákról már nincs hová továbbküldeni a betegeket, tehát ha itt nem a legjobbak teljesítenek szolgálatot, akkor megakad az egészségügyi ellátás. Az egyetem a tudomány fellegvára, a beteg pedig joggal várhatja el, hogy az egyetemi klinikákon a legmagasabb szintű ellátást kapja. Oktató tevékenységünk ráadásul több nyelven zajlik, tehát a mi oktatóink – egyben betegeink orvosai –, a hazai mellett a nemzetközi eredményekkel is tisztában vannak saját szakterületükön. Így már talán mindenki számára érthető, hogy sem az orvosokat nem volna jó választás elé állítani: „gyógyíts vagy oktass és kutass!”, de intézményi szinten, vezetői oldalról is drámai veszteség lenne ezen tevékenységek széttördelése. Ebben az esetben az oktatási struktúra önmagában is darabokra szakadna.

– Ezt hogy érti, rektor úr? – Ha megvalósulna a klinikák állítólagos leválasztása, az orvostanhallgatók az egyetemen sajátítanák el az alaptantárgyakat, a klinikai tantárgyakkal azonban már a leválasztott klinikákon vagy oktatókórházakban ismerkednének meg. Összességében, a Mária Terézia kora óta fennálló és ragyogóan működő rendszert megváltoztatni átgondolt tervek nélkül hazárdjáték lenne. Rektorként általában üdvözlöm az újító szándékokat, de azt nem, hogy elrontsuk, ami kiválóan működik. Véleményemet nem csupán az észérvekre, de külföldi tapasztalatokra is alapozom. Nemrég szerveztünk egy nagy nemzetközi konferenciát, melynek keretében volt lehetőségünk erről a kérdésről más országok szakértőivel is beszélgetni. Valamennyien „egységpártiak” voltak. Azokban az országokban, ahol megkísérelték az orvosegyetemeken zajló oktatást, gyógyítást és kutatást szétválasztani, rájöttek, hogy rosszul döntöttek, és ma már ismét megpróbálják visszarendezni ezt az egységet. Végül nem lehet figyelmen kívül hagyni a financiális tényezőt sem. Egyik legsikeresebb tevékenységünk az angol és német nyelven zajló oktatás, anyagi szempontból is. A külföldi hallgatók tandíja elengedhetetlen része gazdálkodásunknak. Az egység felbomlása után nem jönnének hozzánk, ami az anyagi mellett komoly presztízsveszteséget is jelentene. Nem véletlenül híres messze földön a Semmelweis Egyetem, hanem többek között azért, mert külföldi hallgatóink tanulmányaik végeztével hazatérve viszik magukkal jó hírünket. A külföldi képzés továbbá lehetőséget ad oktatóinknak és magyar hallgatóinknak is a magasabb szintű tudás elérésére, hiszen nem csak a magyar tankönyvek képezik a tananyag alapját. Mindezek miatt bármire készek vagyunk, hogy megtartsuk Egyetemünkön a hármas egységet, és ez a törekvésünk társegyetemeink egyetértését is bírja. KÓRHÁZ 2014/1–2.

– Melyek a Semmelweis Egyetem vezetőségének legfontosabb tervei? – Az oktatásra vonatkozó tervekkel kezdem, mert elsősorban ez az a pillér, amitől egyetem az egyetem. Számos tervvel rendelkezünk nemcsak az orvosképzésre vonatkozóan, hanem a természet- és társadalomtudományok határterületi tudományágait érintő kérdésekben is. Az Egészségügyi Közszolgálati Karon oktatóink nem közvetlenül a betegellátás orvosszakmai témakörével foglalkoznak, hanem az orvosláshoz nélkülözhetetlen társadalomtudományi ismereteket adnak át. Ide tartozik a nagy népszerűségnek örvendő menedzserképző szak, valamint számos határterületi téma is, mint pl. a lelkigondozó és mentálhigiéné szak, vagy éppen az egészségügyi ügyvitelszervező szak. Az orvosi tananyag mellett lehetővé tesszük hallgatóink számára, hogy olyan tudás birtokába jussanak, amely segíti őket az empatikus betegellátás megvalósításában, vagy éppen egy egészségügyi intézmény vezetésében. Ez a kar 2010-ben alakult, és jelenleg is folyamatosan fejlődik a képzési kínálata (pl. a magatartástudományi ismeretek, amelyek a jövőben akár a kar kínálatát is gazdagíthatják). Erőteljesen törekszünk továbbá arra, hogy más egyetemekkel és kórházakkal, hazaiakkal és külföldiekkel egyaránt, kibővítsük az intézményközi munkákat. Ennek a törekvésnek az eredménye pl., hogy a már említett ügyvitelszervező szakirányt a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetemmel közösen szervezzük. A kutatás területén is nagyon fontosnak tarjuk az együttműködéseket, ennek megfelelően több mint 60 ország számtalan laboratóriumával ápolunk szervezeti egység szintű vagy egyetemi szintű kapcsolatot, számos intézettel együttműködési megállapodással pecsételve meg a közös munkát. Nem múlik el olyan hónap, hogy ne érkezne hozzánk a világ valamely szegletéből egyetemi küldöttség, és mi magunk is rendszeresen külföldre látogatunk, keresve, hogy miként tudunk tanulni egymástól, és különböző ügyekben együttműködni. – A betegellátás területén milyen nemzetközi együttműködésre irányuló célokat fogalmaztak meg? – Fontos célunk a határon átívelő betegellátás megvalósítása. A rendszerváltás óta eltelt idő rövidsége miatt még nem tudunk hatalmas eredményeket felmutatni e téren, de egyértelműen hasznosítani szeretnénk lehetőségeinket és tapasztalatainkat, a magyar betegek mellett a szomszédos országok pácienseinek érdekében is. Az oktatásban talán köztudott, hogy szintén igen KÓRHÁZ 2014/1–2.

jelentős nemzetközi kapcsolati hálózattal és ismeretséggel rendelkezünk – hallgatóink közel negyede külföldi, és több mint 60 országból érkeznek hozzánk tanulni. – Van-e a hármas egységet átfogó, egyben átívelő tervük? – Valóban létezik egy negyedik dimenzió is, amely a három pillért egyformán érinti – az a típusú innováció, amely a nemrég átadott Innovációs Központunkban jelenik meg. Az oktatásban, a kutatásban és a gyógyításban egyaránt jelen van az újra való törekvés, az innovációs szemlélet. Az éppen kiépült Innovációs Központunkban egyesítettük az eddig egymástól különállóan működő, pályázati, szabadalmi és innovációs tevékenységeket végző egységeket, így ezeket a tevékenységeket most már közös ernyő alatt, a megfelelő szakemberek bevonásával végezzük. Fontos kitörési pontnak tekintjük az iparral való kapcsolat kiszélesítését, kezdve a képalkotó diagnosztikai fejlesztések alkalmazásától más korszerű terápiákig és műszerekig. Célunk az ún. core facility-k számának növelése, mely a nagy értékű műszerek központi elhelyezését és üzemeltetését jelenti, hiszen egy kis laboratóriumban nem lehet mindaz együtt, ami a legkorszerűbb betegellátáshoz szükséges. Emellett ésszerű is, hogy ezek az eszközök és módszerek az ellátás csúcsán összpontosuljanak, ahol több ember – lehetőleg minden igazán rászoruló beteg – gyógyulhat általuk. Innovációs centrumunk munkatársai szerepet vállalnak az Egyetem bevételeinek növelésében, ami nem könnyű, de fontos feladat. Itt figyelik kollégáink a pályázati lehetőségeket és szaktudásuk segítségével el is követnek mindent annak érdekében, hogy elnyerjük az Egyetem számára alkalmas le-

hetőségeket. Terveink között szerepel, hogy az Egészségügyi Közszolgálati Kar menedzserképző szakiránya adjon a kutatásfejlesztés-innováció területén felhasználható menedzser-ismereteket is, amelyek révén az egyetem oktatói, kutatói minél sikeresebben tudnak pályázni. Szintén ebbe a körbe tartozik az oktatás teljesen új, elektronikus (on-line) megközelítése – vagyis az e-learning és a MOOCS (massive online open courses) kurzusok indítása, amelyek nem szökkentek még teljesen szárba, de terveink szerint lassan elterjedt képzési módszerré válnak majd a Semmelweis Egyetemen. Le kell győznünk még néhány akadályt, hiszen pl. komoly infrastrukturális hátteret igényel. Nehézséget jelent még, hogy az én korosztályom már kissé távol érzi magát az ilyen, nem hagyományos típusú tananyagok kezelésétől. Ne feledjük el, hogy az e-learningben nem csak előállítani, de előadni és számon kérni is elektronikus úton kell a tananyagot. Ugyanakkor érdemes megtenni ezeket az erőfeszítéseket, hiszen mindez többek között a távoktatás lehetőségeit adja meg, fellendítheti a világ egyetemei közötti interakciót. Ezért külön egységünk foglalkozik az online oktatások és tananyagok fejlesztésével. Szem előtt kell ugyanakkor tartani azt is, hogy az orvosi egyetemen szükséges tudás bizonyos részeit nem lehet ilyen módon átadni, gondoljunk csak pl. a gyakorlati képzésre. Valamennyi karunk intenzíven foglalkozik a rendszeres curriculum-fejlesztéssel, amely természetesen nemcsak oktatástechnikai, hanem folyamatos tartalmi modernizációt is jelent. Meg kell említeni még az egészségügy humánerőforrás-gondjait enyhítő, egyre bővülő OKJ szakdolgozói képzéseket. Büszkék vagyunk rendkívül sikeres

Gyakorlati oktatás a Szkill- és Szimulációs Központban

Fotó: Semmelweis Egyetem (attekovacs.com)

AKTUÁLIS

11

tehetséggondozói programjainkra (KerpelFrónius, Korányi Frigyes Szakkollégium stb.), amelyek oktatói-kutatói utánpótlásunkat is biztosítják. – Milyen egyéb innováció képzelhető el az orvosképzésben 2014-ben? – Néhány éve kezdtünk egy ún. szkilllaboratóriumot fejleszteni, melynek lényege, hogy orvostanhallgatóink élethű bábukon gyakorolhatnak be olyan tevékenységeket, amelyeket nem lenne szerencsés mindjárt a betegen elvégezni. Hogy csak egy egészen egyszerű példát mondjak: életük első injekcióját nem rögtön a páciens testébe kell szúrniuk. A labor azonban ennél is többet nyújt, a valósághoz megszólalásig hasonló szituációkat teremtünk (pl. újraélesztés, gégemetszés). Az oktató a helyszínen végignézheti, és számítógépes segítséggel rögzítheti is a hallgató által elvégzett tevékenységet, majd részletesen kielemezheti a tapasztalatokat, a hallgató pedig addig gyakorolhatja az adott módszert, míg rutint nem szerez. Bizonyos tevékenységekre vonatkozóan előírjuk, hogy mennyi gyakorlatot igényel a szimulációs környezetben, egyébként pedig annyit gyakorolnak diákjaink, amennyit csak akarnak. A Szkill- és Szimulációs Központot tavaly télen adtuk át, és rendkívül népszerűvé vált, ami részben annak is köszönhető, hogy a rendszeres szimulációs oktatást Magyarországon elsőként mi vittük be a medikusképzés hivatalos tananyagába – minden szinten, több évfolyamon. – Megemlítene néhány kiemelkedő tervet a betegellátásra vonatkozóan? – Magyarország első orvosképzéssel foglalkozó intézménye vagyunk, azonban nem áll rendelkezésünkre a teljes klinikai paletta. A kínálatot természetesen folyamatosan bővíteni szeretnénk. Ebben a tekintetben legforróbb témánk a tüdőtranszplantáció bevezetése. Ez nem mindennapi rutin beavatkozás, mivel csak kis esetszámmal végezhető, ám a Semmelweis Egyetem szakmailag készen áll a feladatra, a Pulmonológiai Klinikánk pedig már eddig is nagy tapasztalatra tett szert az utógondozás terén. A jelenlegi tervek szerint több telephelyen működő tüdő-transzplantációs centrumunkat az Országos Onkológiai Intézettel közösen hozzuk létre. Eddig csak Bécsben volt lehetőség ilyen beavatkozást igénybe venni, de a nagy mellkasműtétekhez szükséges know-how nálunk is elérhető, hiszen számos külföldi tapasztalattal rendelkező professzor dolgozik nálunk, a Centrum vezetésére pedig a jelenleg Bécsben operáló magyar pro-

12

AKTUÁLIS

fesszor kollégát sikerült megnyerni. Maga a transzplantáció mindig is sikeres terület volt, melynek az Eurotransplanthoz való csatlakozásunk is külön nyomatékot adott, most pedig új dimenziók nyílhatnak meg a hazai ellátásban. A Korányi projekt keretében traumatológiai, sürgősségi és remélhetőleg idegsebészeti ellátással is bővül kínálati palettánk. További tervünk egy onkoterápiás tanszék létrehozása, amely a betegellátás és az egységes szemléletű, átfogó oktatás, képzés szempontjából is fontos lenne. Kevesen tudják, hogy a Semmelweis Egyetem klinikái együttesen Magyarországon az egyik legnagyobb számú onkológiai beteget ellátó intézménynek számítanak. Az onkológiai szervezeti egység létrehozása mellett szól a tudomány iránya is, hiszen a daganatkutatásnak számos molekuláris és genetikai vonatkozása van, amelyek szintén sokszor függetlenek az adott szervtől, szervrendszertől. Mindezt szintén az Országos Intézettel együttműködésben kívánjuk megvalósítani. Számos további fővárosi és országos intézménnyel szándékozunk egyre több együttműködési megállapodást kötni. Annak az ideje, hogy mindent egymagában akar az ember létrehozni, lejárt. Szinergiákat kihasználó fejlesztésekre van szükség és igény. – Mennyire tartja korszerűnek az Egyetem épületállományát? – Tartalmi fejlesztés szempontjából előrébb járunk, mint az épületek vonatkozásában. Jelenleg mintegy 40 telephelyen működünk, de ha nem kizárólag a betegellátást vesszük számba, akkor százas nagyságrendű épületállomány tartozik hozzánk. Sajnálatos, hogy nincs egyetemi kampuszunk – ahogyan például debreceni vagy brüsszeli kollégáinknak. Medikusként magam is villamoson töltöttem a fél életemet, és ez mára csak annyiban változott, hogy a villamost részben felváltotta a metró. Arra nem látok esélyt, hogy saját hivatali időm alatt felépüljön a Semmelweis Egyetem mindent egybefogó kampusza, de ahol lehet, ott kampusz-szerű oktatási területeket igyekszünk létrehozni. Ilyen a már mintegy hat éve átadott Elméleti Orvostudományi Központ (EOK), amelynek közvetlen közelében található a Morfológiai Tömb és a Külső Klinikai Tömb is. Szeretnénk, ha a közeljövőben az EOK mellett egy új, hasonló funkciót ellátó központ alakulna ki, amely befogadná a Nagyvárad téri Elméleti Tömbünk intézeteit. A Nagyvárad tér toronyépülete pedig megújulása után új funkciót kaphatna, nemzetközi kollégium, oktatási és hallgatói központ jöhetne itt létre. Magyar hallgatóink számára a Lenhossék utcai kol-

légiumi épület befejezéséhez a költségvetéstől várunk támogatást. Végül meg kell említenem az elmúlt évtizedek legnagyobb beruházását, a Korányi-projektet, amely az Új Széchenyi Terv legnagyobb egészségügyi beruházása. Az Üllői úton található Külső Klinikai Tömb területén egy új, 7-szintes Központi Betegellátó Épület épül helikopter-leszállópályával, központi diagnosztikával, modern fizioterápiás részleggel és a többi klinikai épülettel összekötő folyosóval. Az új épület közös homlokzatot kap a II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikával, amely a beruházás keretében ugyancsak megújul. A Korányi-projekt révén rövidebbé válnak a betegutak, összességében pedig hatékonyabbá válik az ellátásokhoz való hozzáférés. – Hogyan áll az Egyetem a rangsorok tekintetében? – A hazai felsőoktatási rangsorokon rendszeresen elkelő helyen végeznek a karaink, az Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) az összes felsőoktatási intézmény 161 kara között idén a második legjobb lett, míg a hazai orvosi karok versenyében az első helyen végzett a HVG rangsorában, de a többi karunk is előkelő helyet szerzett a képzésterületi rangsorokban. A kutatóegyetemi cím elnyerése is egy rangsorolás eredménye. Nemzetközi összehasonlításban sem állunk rosszul. A Times Higher Education új rangsorában, amely a feltörekvő gazdaságú és a BRICS államok 100 legjobb felsőoktatási intézményét listázza, az előkelő 60. helyet foglalja el az egyetemünk. A QS World University Rankings Life Sciences & Medicine kategóriában a 346. helyet szereztük meg a világranglistában. A döntően az akadémiai teljesítményt értékelő University Ranking by Academic Performance (URAP) az 532, helyre sorolta a Semmelweis Egyetemet, a SCIMAGOlistájában pedig a második legjobb magyar (összesítésben a 701.) felsőoktatási intézmény lettünk. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy ezek a rangsorok nem kizárólagosan kutatási, oktatási és publikációs tevékenységünket figyelik, hanem olyan szempontok is számítanak, mint pl. a honlapunk átláthatósága, frissülési gyakorisága, a hallgatói eredmények átlaga, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Egyre inkább megismerve a világrangsorok teljes szempontrendszerét, sokat dolgozunk azért, hogy legközelebb a Semmelweis Egyetem az összesített világrangsorokban még előkelőbb helyet érjen el. Hiszem, hogy ez így is lesz! Radnai Anna KÓRHÁZ 2014/1–2.

Dr. Pilling János, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet Kommunikáció Részlegének vezetője a GYEMSZI felkérésére 2014 januárjában előadásokat tartott kórházvezetőknek az orvosi és a szervezeti kommunikáció jelentőségéről, módszereiről. A program a továbbiakban a klinikai munkát végző orvosok számára szervezett tréningekkel folytatódik.

„Ne kopogjon!” – Az orvosi és szervezeti kommunikáció jelentősége – Mi ez a program, hogyan érte Önt a felkérés, és milyen jelentőséget tulajdonít a lehetőségnek? – 2014 első félévében a GYEMSZI egy orvosi kommunikációs programot indított, melynek célja az orvos-beteg kapcsolat javítása, a kórházak ellen irányuló perek számának csökkentése. A program azokon a vizsgálatokkal is megerősített gyakorlati tapasztalatokon alapul, melyek szerint a legtöbb esetben kommunikációs okokra vezethető vissza az egészségügyi dolgozók és az intézmények elleni feljelentés. A kommunikációs problémák hátterében sokféle ok lehet, néha a páciens pl. úgy érzi, hogy nem hallgatták meg, vagy nem kapott elegendő információt a betegségéről, vagy az ellátással kapcsolatos panaszait félresöpörték. Az ilyen típusú problémák kommunikációs eszközökkel megelőzhetőek lennének. A GYEMSZI programjának részeként első körben a budapesti és a Pest megyei kórházi vezetők vettek részt előadásokon, amelyek a rendszerszintű beavatkozást igénylő témakörökkel foglalkoztak. A kórházvezetőknek szóló előadások után februárban és márciusban tréningeket tartunk klinikai munkát végző orvosoknak – jelenleg a budapesti és a Pest megyei szülész-nőgyógyászok, sebészek és traumatológusok számára, mert a perekben ezek az orvoscsoportok érintettek a leggyakrabban. Míg az előadások a rendszerszintű megközelítésre fókuszáltak, addig a tréningek a klinikusok saját kommunikációjának fejlesztését célozzák. – Mondana egy példát a rendszerszintű beavatkozás lehetőségeire? – Az egészségügyi dolgozók sajnos egyre gyakrabban találkoznak indulatos, vagy akár agresszív betegekkel – a média is rendszeresen ad hírt ilyen eseményekről. Fontos pl., hogy egy a kórház rendelkezzen olyan protokollal, ami az ilyen helyzetek megelőzésére és kezelésére vonatkozik. Amennyiben ez a protokoll gyakorlattá is válik, akkor az intézmény dolgozói egyrészt több ismerettel rendelkezKÓRHÁZ 2014/1–2.

nek arról, hogy mit tegyenek feszült helyzetekben, másrészt, ha a hatályos és jogszerű protokollnak megfelelően járnak el, ez egyfajta jogi védelmet is jelenthet számukra. – Milyen egyéb olyan kommunikációt javító feladatok adódhatnak egy kórházban, amelyek bevezetése a menedzsmenten múlik? – Két területet emelnék ki illusztrációként. Az egyik az előző témakör, az agresszív cselekmények megelőzése, a másik az orvosi hibák, tévedések lehetőségének csökkentése. Vizsgálatok szerint csupán megelőző intézkedések bevezetésével akár 70-80%-kal csökkenthetőek a különböző agresszív cse-

Dr. Pilling János

lekmények az egészségügyi intézményekben. Számos módszer segíti ezt. Érdemes pl. felmérni egy adott intézményben, hogy melyek azok a problémák, amelyek miatt a páciensek időnként feszülten vagy indulatosan viselkednek. Ehhez ajánlott összehívni egy fókuszcsoportot, vagyis minden területről behívni ott dolgozó embereket – portást, biztonsági őrt, ápolót, orvost stb. –, hogy el tudják mondani saját tapasztalataikat. Hadd illusztráljam egy történettel, hogy miért ér-

demes minden terület képviselőinek a tapasztalatait megismerni! Egy alkalommal meghívtak előadást tartani – éppen az agresszió megelőzésének témakörében – egy járóbeteg-ellátó intézménybe. Amikor megérkeztem a megadott címre, csodálkozva láttam, hogy ott egy non stop közért működik. Végül néhány házzal arrébb megtaláltam a rendelőintézetet. Az intézetvezetőnek elmeséltem mindezt, aki erre legyintett és azt mondta: „Ó, ne is mondd, a földhivatal ros�szul jegyezte be, de hát mit csináljunk, ez a hivatalos címünk.” Amikor a hibás címmel kapcsolatos tapasztalatomat előadás közben megosztottam az ott dolgozó szakemberekkel is, teljes értetlenség volt a válasz. „A mi címünk valóban az, amit magának mondtak!” „Nem” – válaszoltam – „Menjenek ki az utcára és nézzék meg a bejárat fölötti házszámot!” Ebben az intézetben minden nap rossz címet mondanak az ott dolgozó orvosok és asszisztensek betegek százainak, anélkül hogy erről tudomásuk lett volna. Magával a valós problémával legfeljebb a portás szembesült, az orvosoknak, nővéreknek a betegek ezt már nem mondják el – ők szemmel láthatólag nem is tudtak róla. Egy másik példa: a rendelők ajtaján leggyakrabban egyetlen felirat található, olyasmi, hogy „Ne kopogjon!” vagy „Kérjük, kopogtatással ne zavarja a gyógyító munkát!” A páciensek pedig éppen csak azt nem tudják, hogy akkor most mit csináljanak – őket ide küldték, be kellene menniük, de mi fog majd történni, hogyan és mikor juthatnak majd be? A bejutási sorrend gyakran nem szabályozott, aki erőszakosabb, az hamarabb bejut… Ilyen és ehhez hasonló problémák miatt nagyon sok páciensnek pattanásig feszültek az idegei, mire végre bejutnak az orvoshoz. A fókuszcsoport összehívásával egy kórházvezető kiderítheti, hogy az általa irányított intézményben milyen tényezők növelhetik a betegek feszültségét, és lépéseket tehet ezek kezelése érdekében. A bemutatott szempontok csupán példák voltak, valójában hosszan lehetne arról beszélni, hogy AKTUÁLIS

13

milyen szervezeti beavatkozásokkal lehetne csökkenteni egy adott intézményben az agresszivitást, feszültséget, indulatokat. Az orvosok ellen induló perek kérdésére térve: egy vizsgálatban mintegy 3000 súlyos, tehát halállal vagy komoly egészségkárosodással járó orvosi hibának keresték az úgynevezett gyökérokait, és az derült ki, hogy az esetek 70%-ban a végzetes hibák hátterében azonosíthatóak voltak kommunikációs problémák. A teameken belüli kommunikáció javításával tehát hatékonyan lehetne csökkenteni az orvosi műhibák előfordulási gyakoriságát, és ezáltal a kórházak elleni perek számát. Egy példa: gyakori, hogy egy adott feladat elvégzését illetően a team valamennyi szereplője azt hiszi, hogy kollégája vagy beosztottja már elvégezte azt, miközben senki nem csinálta meg az adott tevékenységet. A felelősség gyakran elvész a sok dolgozó között. Erre találták ki az ellenőrző listákat. A légi közlekedésben már régóta használják ezt az eszközt, hiszen a pilótáknak is annyi mindenre kell figyelniük annak érdekében, hogy biztonságban legyen a repülőgépük, hogy emberileg valójában már lehetetlen ennyi mindent fejben tartani. A repülőgép-balesetek számát jelentősen sikerült az ellenőrzőlisták segítségével csökkenteni. Ugyanígy egy egészségügyi dolgozónak is rengeteg mindent kell fejben tartania egy-egy beavatkozás – pl. egy műtét – biztonságossága érdekében. A WHO 2008-ban bevezette azt a sebészeti ellenőrző listát, amelynek használatát egy multicentrikus vizsgálatban 8 országban vizsgálták, és azt tapasztalták, hogy a módszer alkalmazásának köszönhetően a műtéti szövődmények gyakorisága 30%-kal, a műtéti halálozások előfordulási gyakorisága pedig átlagosan 50%-kal csökkent a részt vevő intézményekben! Bár ezek fantasztikus eredmények, az egyszerű és olcsó műtéti ellenőrzőlisták használatát mindmáig számos tényező nehezíti – az egészségügy hierarchikus rendszerében a használata gyakran ütközik ellenállásba. Pedig az ellenőrzőlistákkal kapcsolatos tapasztalatok azt mutatják, hogy viszonylag egyszerű módszerekkel emberek sokaságának lehetne akár az életét is megmenteni. –  Hozzáférhetőek ezek a kommunikációs módszerek – melyek közül példákat említett – teljes körűen és írásban a kórházvezetők számára? – Az orvosi kommunikáció ma már kötelező tantárgy az orvosi egyetemen, tankönyvének éppen magam vagyok a szerkesztője. Létezik tehát magyar nyelven már olyan szakirodalom, amelyben számos információ hozzáférhető ebben a témában. Az interjúban említett, szervezeti

14

AKTUÁLIS

kommunikációt érintő módszerek azonban ilyen részletességgel nem szerepelnek a tankönyvben, ez ugyanis egy meglehetősen új terület Magyarországon. A GYEMSZI képzéséhez azonban készítettünk egy rövid, 20 oldalas oktató füzetet, amelyben gyakorlati javaslatokat foglaltunk össze az orvosok számára a betegek elégedettségének javításához és a nehéz kommunikációs helyzetek kezeléséhez. – A jelen magyarországi egészségügyi ellátásban a szakemberhiánnyal, a várólistákkal és a mindenki számára ismeretes problémákkal együtt a páciensek gyakran érezhetik úgy, hogy csorbát szenved az ellátásuk vagy nem kapják meg azt a szintű gondoskodást, amelyet a tőlünk nyugatra fekvő országokban a betegek megkapnak a kórházakban. Ki lehet-e ezeket az érzéseket küszöbölni, enyhíteni lehet-e ezeket a nehézségeket a kommunikáció eszközeivel? – Természetesen számos problémát – pl. a várólisták kérdését – nem lehet megoldani kommunikációs módszerekkel. Azon viszont bizonyos esetekben segíthetünk, ha a páciens úgy érzi, hogy ő nem a megfelelő ellátást kapta. A betegeknek ez a benyomása ugyanis általában nem szakmai érveken alapul. Egy laikus páciens nem tudja megítélni, hogy orvosszakmai szempontból milyen minőségű ellátást kapott, azt azonban, hogy az orvos hogyan bánik vele, meg tudja ítélni, és leginkább ennek alapján alkot véleményt az ellátásáról, az orvosáról, a kórházról vagy akár a magyar egészségügyről. Ennek következtében ha javul az orvosok kommunikációja, az javíthatja a betegek elégedettségét is. Számos vizsgálat igazolta, hogy már rövid távú kommunikációs képzések is jelentős változást idéztek elő a betegek elégedettségében és együttműködési készségében. – A páciensek együttműködése pedig befolyásolja gyógyulásukat is. – Igen, a vizsgálatok ma már számos orvosi kommunikációs módszer hatékonyságát igazolták a legkülönbözőbb betegcsoportok (magas vérnyomásos betegek, cukorbetegek, asztmások stb.) esetében. Mindemellett a kommunikáció sem csodaszer. A betegek együttműködési hiányának hátterében ugyanis számos tényező áll, az orvosi kommunikáció csak egy a sok közül. Ugyanakkor érdemes erre nagy figyelmet fordítani, mert a terápiás együttműködést meghatározó többi tényező egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben befolyásolható. Ilyen egyéb tényezők, pl., hogy a páciens szenved-e akut tünetektől, vagy hogy a gyógyszer, amit szednie kell, milyen mellékhatásokkal rendelkezik, men�nyi időn át kell szedni stb.

– Igényel-e plusz energiaráfordítást, esetleg időt az, hogy az orvos vagy az egészségügyi szakdolgozó megfelelően kommunikáljon a beteggel? – Közkeletű hiedelem, hogy a megfelelő kommunikáció sok időt igényel, a kérdéssel kapcsolatos tapasztalatok és vizsgálatok azonban ennek éppen az ellenkezőjét mutatják. A jó kommunikáció időtakarékos. Két példát említenék. Az egyik az empátia kérdésköre – sokan mondják ugyanis, hogy erre már végképp nincs idő. Egy vizsgálat szerint azonban azon orvosok, akik empatikusabban reagálnak betegeik problémáira, hamarabb végeznek egy-egy vizittel, mint azok a kollégáik, akik elzárkóznak az ilyen kommunikáció elől. A videofelvételeken, amelyeken rögzítették az orvos-beteg találkozókat, nyomon követhető, hogy miért van ez így. Ha a beteg tett egy olyan megjegyzést, amelyre empatikus visszajelzést várt, és azt meg is kapta, akkor gyorsan továbbléphettek a megbeszélendő kérdések sorában. Amennyiben azonban nem kapott ilyen visszajelzést, leragadt az adott ponton, és újra-meg újra megkísérelte érzékeltetni orvosával a probléma súlyát, újabb és újabb példákat felhozva pl. arra, hogy elviselhetetlennek érzi a fájdalmat, ami kínozza. Azok az orvosok, akik erre pl. így reagáltak: „Megértem, hogy ez nagyon rossz lehet – nézzük, mit tehetünk, hogy csökkentsük ezt a súlyos fájdalmat” hamarabb végeztek a vizittel, mint azok a kollégáik, akik egyre ingerültebben próbáltak gátat szabni a fájdalmat bizonyító példák sorának. Egy másik példa: ha az orvos arról szeretné meggyőzni páciensét, hogy változtasson az életmódján, pl. szokjon le a dohányzásról, akkor a legtöbben kiselőadásba bocsátkoznak a cigaretta káros hatásaival kapcsolatban. Ez hosszú idő vesz igénybe, és a hatásossága is erősen kérdéses, hiszen a legtöbb beteg nagyon jól tudja, hogy a dohányzás káros az egészségére. Ellenben ha az orvos a motivációs interjú szemlélete szerint jár el, vagyis megpróbálja kideríteni, hogy a páciense miért lenne motivált a dohányzás abbahagyásában, akkor már csak az a feladata, hogy ebben a saját, belső motivációban megerősítse őt. Az első kérdés tehát: „Gondolt-e már arra, hogy leszokjon a dohányzásról?” és ha a páciens válasza igenlő, a második kérdés: „Miért szeretne leszokni?” Így a kommunikáció hatékonyabb lehet, és még az orvos-beteg találkozó is rövidebb ideig tart. Mindezeken túl még számos egyéb példát és vizsgálati eredményt is fel lehet hozni annak a bizonyítására, hogy jól kommunikálni rövidebb ideig tart, mint rosszul kommunikálni. Radnai Anna KÓRHÁZ 2014/1–2.

Szilveszterkor, Újév hajnalán lépett be először új osztályának ajtaján az ország egyik legnagyobb egészségügyi intézménye, a Honvédkórház január 1-jével kinevezett főorvosa. Dr. Zacher Gábor, akit egy ország toxikológiai szakemberként ismer, ugyanis itt, a sürgősségi osztályon akarta köszönteni az új évet, és egyúttal jövőbeni kollégáit. Az azóta eltelt három hétben az új osztályvezető alig volt otthon, és nem aludt sokat, mert mint mondja, egy ekkora rendszert, mint a Honvédkórház, át kell látni.

Új osztályvezető a Honvédkórházban – Könnyű volt a döntés, hogy otthagyja a Péterfy toxikológiai osztályát, amit sokak szerint ön tett szakmailag jól működő, országos centrummá? – Egy ilyen kérdésre csak nem lehet a választ. Persze, hogy nem egyszerű eljönni egy olyan helyről, ahol 16 évet dolgozott az ember, ahol a munkába beletette szívét, lelkét, tudását, ahol sokáig egy csapat tagja volt. Ahol az eredmények közül sok mindenre valóban büszke vagyok. Viszont a másik oldalon ott volt az a tény, hogy én a Honvédkórházban nőttem fel, itt voltam műtőssegéd az egyetem alatt, itt dolgoztam szakorvosjelöltként, itt kezdtem a pályát. Olyan kollégákkal dolgozhattam együtt itt, akiknek nagyon sokat köszönhetek. Sajnos már nem mindegyikkel találkozhatok újra. De visszatérve, tehát, amikor megkerestek, egy ilyen felkérésre nem lehetett nemet mondani. Egyébként a feleségem emlékeztetett: amikor ’97ben a Honvédkórházból átmentem a Péterfybe, azt mondtam, egyszer még biztosan visszajövök ide.

– Nem ijesztő ez egy kicsit? – Nem, mert mint egy A4-es munka­alko­ ho­lista, én is szeretem a kihívásokat. Ehhez kitűnő szövetségeseim is vannak, ugyanis

sulttá teheti az orvosokat, ápolókat. Nem fenyeget itt ez a veszély? – Nem taposómalomként élem ezt meg, inkább folyamatos háborúként. És bár valóban nagyon sok a beteg, hiszem, hogy mindegyikre külön oda lehet figyelni. Úgy látom, hogy a csapatom is olyan orvosokból áll, akik így gondolják. – És a betegek is tudomásul veszik, hogy a sürgősségi osztályon, lehet, hogy akár 2-3 órát is várniuk kell? – Hát igen, olykor nehéz megértetni a betegekkel, hogy a súlyosabb eseteket előbb látjuk el, még akkor is, ha később érkeztek. Sokan a háziorvosi rendelés meghosszabbításaként fogják fel a sürgősségi ellátást. Múltkor egy középkorú férfi azt mondta, este a villamoson jutott eszébe, hogy leszáll és bejön az osztályra. Elmagyarázta, hogy már régóta fáj a dereka, de nem jut el vele a háziorvosához, mert a munkaideje tovább tart, mint a rendelés. Természetesen nekünk ezeket az eseteket is el kell látni, de az ilyen pácienseknek meg kell értenie, nem biztos, hogy időrendben kerülnek sorra.

– Nem kis változást jelenthet ez az Dr. Zacher Gábor Fotó: Thaler (Wikipedia commons) új feladat. A toxikológiai osztály, bár kétségtelenül nagyot fejlődött az ön vezetése alatt, a Honvéd sür– Nem töltött még sok időt az új gősségi centrumával össze se hasonlíthanagyon-nagyon jó a csapat. A kollégáim helyen, de talán már van elképzelése arról, tó. Érzékeltetné, hogy mekkora a különbnagyon okosak, tehetségesek, harapósak. hogy mit szeretne meghagyni, vagy esetleg ség a korábbi és a mostani osztálya között, Ráadásul itt, a Honvédkórházban olyan változtatni? például az esetszámban? XXI. századi körülmények között dolgoz– Valóban nagyon rövid volt még az idő. – A Péterfy toxikológiáján naponta úgy 25hatunk, ami bárhol a világon felvállalhaEz egy kétezer ágyas intézmény, egyelő30 esetet láttunk el, a Honvédkórházban tó. Biztos vagyok benne, hogy ha fűrésszel re fel kell mérni mik az elvárások velünk általában ennek a négyszeresére kell felkivágnák ezt a sürgősségi osztályt, és leszemben, de azt is, hogy mit várunk mi el készülni, de az eltelt három hét alatt is tennék New Yorkban, Los Angelesben vagy a többiektől. Én szeretem megkérdezni a volt olyan nap, amikor 150 új beteg fordult Londonban, senkinek nem tűnne fel, hogy kollégáimat is, tehát mielőtt bármit válmeg az osztályon. Ráadásul rettentő sokez nem a helyi kórház osztálya. Emellett toztatnék, meg fogom ezt tenni. Egy célom féle eset kerül hozzánk az ujjtöréstől kezdóriási képzési potenciál is van itt, legyen azért van: szeretném áthozni a Péterfyből ve az égési sérüléseken át a stroke-ig. Több szó továbbképzésekről vagy akár nővérkura toxikológiai centrumot. Itt lenne ugyanmint egymillió ember sürgősségi ellátásázusokról. is a helye, hiszen ez egy abszolút mintaoszért felelünk, de az osztály nagyságát mutály, és a Honvédkórházban minden adott. tatja a létszám is: 41 orvos dolgozik itt, és – A rengeteg beteg, a nagy forgalom sok heösszesen 140-en vagyunk. lyen taposómalommá teheti az ellátást, fáBernáth Bea KÓRHÁZ 2014/1–2.

AKTUÁLIS

15

Dr. Stankovics Évával, a hatvani Albert Schweitzer Kórház főigazgatójával beszélgettünk.

A város nélkül nem megy – Főigazgató asszony, milyen a kórház és a város viszonya a kórház nézőpontjából? – Abszolút támogató az együttműködés, ennek köszönhetően nem sokat érzünk abból, hogy fenntartóváltás történt. Hiszen a fenntartó GYEMSZI mellett napi munkakapcsolatban állunk a városi önkormányzattal. Szabó Zsolt polgármester úrral rendszeresen beszélünk telefonon, elég gyakran találkozunk személyesen, és úgy érezzük, munkánkhoz minden támogatást megad. Mostanában éppen a kiemelt fejlesztéseinkkel foglalkozunk, például a lezárult járóbeteg-rehabilitációs központtal, a folyamatban lévő TIOP 2.2.6. fejlesztési projekttel, illetve az éppen elbírálás alatt lévő homlokzati szigeteléses KEOP-pályázattal. Amikor úgy érezzük, az adott pillanatban valamilyen segítség, nyomaték kell, hogy az állami gépezet kicsit olajozottabban működjön, az önkormányzat és a polgármester saját lobbierejével segíti a kórházat.

– A homlokzat felújítása a központi műtőblokk új épületének fejlesztésével párhuzamosan is végezhető, így a két beruházás nem fogja egymást zavarni. A kórház infrastruktúrájában rendelkezésre áll egy terület, ahol kúraszerű ellátás zajlik, ahová be lehet majd költöztetni egy egész osz-

– Hogyan jött a homlokzati felújításos felajánlás? – Intézményünknek jelentős meg­­takarítást jelentene az ener­ gia­költségekben, és esztétikai élményben is sokat nyújtana, ha homlokzatunkat felújítanánk. A hőszigeteltséggel akár 25–40 százalékos energiamegtakarítást Dr. Stankovics Éva is el lehetne érni. A KEOPpályázat elbírálása még folyamatban van, ezért polgármester úr, addig is, amíg elbírálják a pályázatot, tály betegeit. Ha a homlokzati szigetelés 200 millió forintnyi támogatást ajánlott fel és nyílászárócsere úgy valósul meg, hogy az intézménynek, hogy a déli oldal homlokközben folyamatos a betegellátás is, nagyzatának felújítását el tudjuk kezdeni, nyíjából egy év alatt újul meg teljesen a homlászárócserével és homlokzati szigeteléslokzat. Így van esélyünk arra, hogy 2015 sel. Reméljük, hogy mire a munka elindul, a őszén, amikor átadják a műtőblokkot, telKEOP-fejlesztést is elbírálják, az adminisztjesen elkészüljön a kórház. ráció utoléri magát, és teljessé válik a homlokzati felújítási projekt. – És aztán mihez kezdenek? Hogyan fejlődnek tovább? – Mikorra fog teljesen megújulni a hatva– Az épület felújítása után is van mit tenni kórház? nünk. A GYEMSZI felmérését követően a

16

AKTUÁLIS

hatvani kórház is bekerült az informatikai háttér megújításáról és fejlesztéséről szóló pályázat kedvezményezetti körébe, a 2014–2020-as évre vonatkozó fejlesztési tervünkben pedig a komfortosítás szerepel kitűzött célul. Az új műtőblokk építésével felszabadulnak területek, és lehetségesnek tartjuk, hogy gyönyörű, két-három ágyas, vizesblokkal ellátott kórtermeket alakítsunk ki. – Vannak jelenleg is VIP-kór­ termeik? – Legnagyobb támogatók a Samsung Electronics Magyar Zrt. A cégnek tőlünk 15 km-re, Jászfényszarun van gyára. Mi segítjük őket helyszíni és kórházi szűrővizsgálatokkal, kimegyünk hozzájuk sport- és egészségnapokra, és túl azon, hogy eddig minden évben kétszer különböző műszaki cikkeket, tévéket, monitorokat kaptunk milliós nagyságrendben, tavaly a szülészet-nőgyógyászati osztályon Samsung családi szobát alakítottunk ki. Január elején, a hivatalos átadón a cég elnökének annyira megtetszett a kialakított helyiség és a környezet, hogy bejelentette, támogatják minden évben a különböző osztályokon egy-egy hasonló VIP-szoba kialakítását. – A rehabilitációs szakellátás és a műtőblokkfejlesztés mellett jelentős előrelépés az is, hogy kiszervezett képalkotó diagnosztikájukat visszaszervezték. –  A műtőblokk fejlesztésébe belefért a képalkotó diagnosztika is, ezért egyik első lépésünk volt a radiológiai ellátás visszaszervezése. A TIOP 2.2.6. pályázat keretein belül egy 16 szeletes CT, egy átvilágító, egy felvételező röntgen és egy ultrahang kerül beszerzésre. Végre egymáshoz közel, a földszinten alakítjuk ki a diagnosztikai egységet. A külső szolgáltatóval a szerződés lejárt, teljesen egyértelmű volt, hogy a kórház folytatja tovább az ellátást. A szakdolgozói közösség kiváló, nagyon jó és erős csapat dolgozik nálunk, akik gyorsan visszailleszKÓRHÁZ 2014/1–2.

kedtek a kórház szervezetébe. A radiológus beosztás elkészítéséhez teleradiológiai segítséget veszünk igénybe, főként a CT ügyeleti ellátásában. Amikor egy sürgős CT-leletet 60 percen belül visszakapunk a távleletező cégtől, egy nem sürgőset pedig másnap, amikor egy röntgenleletet 15 percen belül küldenek vissza, botorság lenne ezt a szolgáltatást nem igénybe venni. Folyamatosan egyeztetünk a traumatológusokkal is, hogy jelent-e nekik problémát a teleradiológia használata. A visszajelzések azt mutatják, hogy a teleradiológiában sokszor gyorsabban megkapják a leletet, mint a helyben dolgozó munkatárstól. Ez sajnos korábban is így működött, mert a sokszor három területen egyedül dolgozó radiológus nagymértékben le volt terhelve. – Miért szereti az Albert Schweitzer Kórházat az önkormányzat, a cégek, a lakosok? – A Bosch után a kórház a második legnagyobb munkáltató a városban. Amikor több vezetőtársammal Hatvanba jöttem, az volt a célunk, hogy a korábbi Hospinvestes időszak után a dolgozók és a lakosság hitét visszahozzuk és feltámasszuk. Pár hónapos működés után rájöttünk arra, hogy alapvető szemléletváltást kell eszközölnünk: a napi erőfeszítésen túl a külvilág számára is meg kell mutatnunk magunkat. Hiába végzünk valamit jól, ha azt nem tudjuk megmutatni és eladni, az olyan, mintha lakatlan szigeten végeznénk tevékenységünket. Szerencsére, mind az önkormányzat, mind a Samsung, mind a lakosok felismerték ezt. Például a Samsung rájött arra, hogy mi alkotni akarunk, és ehhez ők is társultak. Ők az európai viszonyokhoz képest is szigorú szabályok szerint működő, bürokratikus vállalat. Amikor látták, hogy mi nem csak azt várjuk, hogy támogassanak, hanem folyamatosan teszünk is az együttműködésért, megnyíltak. Ha látják, hogy egy kórház is ugyanúgy odateszi magát, és teljesíti a nagyvállalat által elvárt követelményeket, kiváló együttműködés alakulhat ki. – Ugyanez vonatkozik a várossal való együtt­ működésre is? – Ha a hatvani lakosok látják, hogy aktív az intézmény, látják, hogy fejlődni akarunk, szívesen áll be mögénk az önkormányzat és a polgármester úr is. Ha lazítanánk, siránkoznánk, és várnánk a csodára, valószínűleg kevésbé sorakoznának mögöttünk fel a támogatók. Ráadásul ez igaz a napi működésre, a beszerzésekre és az uniós fejlesztésekre. Másképp állnak hozzá az intézményhez, ha kezdeményezők vagyunk, ha látják, hogy a jövőt velünk tudják megvalósítani. Zöldi Péter KÓRHÁZ 2014/1–2.

A kórház és az önkormányzat együttműködéséről Szabó Zsoltot, Hatvan város polgármesterét kérdeztük. – Polgármester úr, mennyire fontos Önöknek a hatvani Albert Schweitzer Kórház? – Speciális felelősséget érzek a kórház iránt, mert ha nekünk, hatvaniaknak nem fontos a hatvani kórház, akkor kinek lenne az? Én úgy kezelem a helyzetet, hogy Hatvan nem adta át a kórházát. Mi építettük, mi működtettük. Amióta az eszemet tudom, ez a kórház itt állt. 1968-ban adták át, híres-neves vezető orvosok kerültek ki innen, országosan elismert szakmai munkát végez. Papíron persze van törvény, papíron a GYEMSZI a tulajdonos, de ahol száz kórházat kezelnek egyben, nem érzik ennek a súlyát. Muszáj, hogy segítsem a kórház működését, leginkább a Hatvanban és a környéken élők miatt. – Milyen szerepet játszik a régió betegellátásában az intézmény? – Hatvan logisztikai centrumban található, sok vasútvonal és főútvonal találkozik nálunk, ezért központi szerepet játszunk a sürgősségi ellátásban. 208 ezer lakost látunk el, valamint a főutakról érkező sérülteket. Gyorsnak, precíznek és pontosnak kell lennie a kórháznak, és együtt kell dolgozni a budapesti kórházakkal. Földrajzi helyzetünk eredményeként nálunk nincs orvoshiány, egyrészt a jó fekvés miatt, másrészt azért, mert ha azt látják az orvosok, hogy jól működik a kórház, szívesen jönnek ide dolgozni. Ráadásul a város ad az ide érkező orvosoknak szolgálati lakást. Hiszek abban, hogy ha megépül a TIOP pályázatból a műtőblokk és a kiegészítő elemek, megvesszük azokat a gépeket, amiket jelenleg bérlünk, például új CT-berendezésünk lesz, sok budapesti orvos is bennünket fog választani. – Milyen a kapcsolata a kórház veze­ tőivel? Szabó Zsolt – Nagyon fontos a jó menedzsment. Ha egy jó menedzser vezet egy kórházat, jó viszonyt ápol a helyi vezetőkkel, ha harmonikus a kapcsolat, és értjük egymás nyelvét, könnyebb előrelépni és alkotni. Mi sem lennénk en�nyire sikeresek, ha nem Stankovics Éva irányítaná a kórházat. – Miért ajánlottak fel az év elején 200 millió forintot az intézmény homlokzatának részletes felújítására? – Elegünk lett a várakozásból. A hatvani kórház belülről kiváló, de ha látja kívülről, elszörnyülködik. A KEOP-programban jelentős energiaracionalizálási források találhatóak, mi is beadtuk a pályázatot, ráadásul az előkészítésre adtunk 10 millió forintot. Amikor meghallottuk azt, hogy összesen három kórház kapott pénzt hasonló fejlesztésre, és mi nem, más megoldásokon is elgondolkodtunk. Az energiamegtakarítási kooperációs, azaz ESCO-finanszírozás azonban csak 17 év alatt térült volna meg, évente 30-35 milliót tudtunk volna megtakarítani. De szépül és fejlődik a város, hamarosan megnyílik a Grassalkovich-Kastélyban a Széchenyi Zsigmond Kárpátmedencei Magyar Vadászati Múzeum. Ezért ajánlott fel a város 200 millió forintot a homlokzat déli oldalának rekonstrukciójára, bízva abban, hogy a maradék 350 millió forintot a GYEMSZI és az Egészségügyi Államtitkárság, mint fenntartó hozzáteszi. Így 2015 végére teljes mértékben megújulhat a kórház. Lakosaink kényelmét azzal szeretnénk még jobbá tenni, hogy a kórházzal egyeztetve több mint 200 új parkolóhelyet hozunk létre a környéken.

AKTUÁLIS

17

A méhen belüli jóindulatú daganatok a szülőképes korú nőknek körülbelül az egyharmadát érintik, egyötödük kezelésre szorul. A hagyományos eljárás a szervet műtéti úton eltávolította, ami egyrészt a beteg számára szövődményi kockázatokkal járt, hetekre távol tartotta a munkájától, másrészt sokaknak lelki traumát is jelentett maga a tény, hogy a továbbiakban már nem szülhetnek gyereket. A Semmelweis Egyetem Radiológiai és Onkoterápiás klinikáján új, a beteg számára kíméletes, intervenciós radiológiai módszert alkalmaznak a jóindulatú daganatok okozta panaszok gyógyítására. Ennek előnyeiről, elismertségéről beszélgettünk a klinika igazgatójával Bérczi Viktor professzorral.

Szerveltávolítás vagy embolizáció? – A jóindulatú méhdaganatok kialakulásának okaira az orvostudomány sokáig nem adott konkrét választ. Az újabb kutatások eredményei közelebb kerültek a megoldáshoz? – Tekintettel arra, hogy az emberi testben előforduló jóindulatú daganatok korántsem okoznak annyi gondot, mint a vég nélkül szaporodó, áttéteket képző rosszindulatú társaik, az orvostudományi kutatások is inkább az utóbbiakra koncentrálnak. Ebből az következik, hogy a jóindulatú daganatok, így a méhen belül megjelenő miómák keletkezésének okairól is csak korlátozott mértékben állnak információk rendelkezésre, ám ennek ellenére valószínűsíthető, hogy azok megjelenésében is több tényező (örökletes, hormonális, környezeti) játszhat szerepet. A kutatások többsége az előfordulás gyakoriságára, illetve a jóindulatú daganatok okozta panaszok csökkentésére, a betegre nézve minél kisebb kockázatot jelentő eljárások kifejlesztésére koncentrál. A hazai adatok szerint a szülőképes korú, 30–50 éves nők egyharmadának lehet miómája, ami nem azt jelenti, hogy a daganat mindegyiküknél panaszokat okozna. Sokan életük végéig panaszmentesek maradnak úgy, hogy nem is tudtak a méhükben lévő jóindulatú daganatról. A miómával élő nőknek körülbelül az egyötödénél jelentkeznek az enyhébb vagy súlyosabb panaszok. – A mióma okozta panaszokkal orvoshoz forduló nőknek régebben méheltávolítást javasoltak a nőgyógyászok. Ez a radikális beavatkozás sokakat elrettentett. – Valóban, évtizedeken keresztül ez a műtét volt az egyetlen megoldás az észlelt anomáliák megszüntetésére. A hagyományos műtét számos kockázattal járt, hosszú volt a beteg kórházi ápolásának, illetve lábadozásának időszaka. Hetekre, szövődmény esetén olykor hónapokra is betegállományba került, vagyis távol volt a munkájától, ami nem csak a betegnek, hanem az egészségbiztosítónak is jelentős többletkiadásokat okozott. Nem beszélve a méheltávolításon átesett nőt sújtó lelki teherről és arról a fontos tényről, hogy a

18

AKTUÁLIS

műtét következtében többé már nem vállalhatott gyereket. A göbeltávolító műtét is lehetséges alternatíva, ez kevésbé megterhelő a beteg számára, viszont a mióma ilyen műtét után kiújulhat. – Mi a lényege az önök által alkalmazott minimálisan invazív eljárásnak? A módszer hazai fejlesztésű, vagy külföldről érkezett a magyar egészségügybe? – Az első mióma-embolizációt 1995-ben francia orvosok végezték, onnan terjedt el világszerte ez az eljárás. Magyarországon 2001-ben, három betegen a szegedi egyetemen végeztek először ilyen beavatkozást. A mióma-embolizáció 7–8 évvel ezelőtt kezdett szélesebb körben nálunk is elterjedni. Azóta a Pécsi Tudományegyetem Radiológiai Klinikáján és itt, a Semmelweis Egyetem Radiológiai és Onkoterápiás klinikáján összesen több mint ezer beteg panaszait csökkentettük vagy szüntettük meg ezzel az eljárással. Pécsett körülbelül 6-700 pácienst, nálunk 350 főnél többet kezeltünk. Napjainkban kisebb beteglétszámmal, de már több centrumban is végeznek mióma-embolizációt. Az eljárás lényege, hogy 1,5 mm-es katéter segítségével a méhet ellátó artériákba fél mm átmérőjű mikro-szemcséket juttatunk, amelyek elrekesztik a kisartériákat, így a mióma vérellátottsága erősen csökken. „Táplálék” híján a szövetek elhalnak, a daganat zsugorodni kezd. A beavatkozást követően a páciensek több mint 80 százalékánál megszűnnek vagy jelentősen csökkennek a tünetek. Az összezsugorodott miómát, ha a kezelt beteg panaszmentes, nem kell eltávolítani. – Vajon mi az akadálya annak, hogy a radikális szerveltávolító műtét helyét a magyar egészségügyben is átvegye az új, sokkal kíméletesebb eljárás? – Az okát többségében csak találgatni lehet, részben tájékozatlanság, részben a tradicionális eljárásokhoz való ragaszkodás lehet az eredője. Noha óriási a mióma-embolizációról szóló nemzetközi szakirodalom, az eljárás

legújabb eredményeit a nemzetközi kongresszusokon részt vevő szakemberek folyamatosan megtárgyalják, továbbá a megfelelő információk célcsoporthoz való eljuttatása érdekében Magyarországon is szerveztünk tájékoztató előadásokat, illetve magyar nyelvű szakcikkeket is írtunk. A betegek többsége ennek ellenére interneten való keresgélés alapján talál meg, a betegek kis hányadát viszont nőgyógyászok küldik. – Külföldön mi a gyakorlat: még mindig több tradicionális méheltávolítást végeznek és csupán alternatívaként, szóba jöhető eseti eljárásként tekintenek az embolizációra? – Országonként változó az arány. Auszt­riá­ban például kevés mióma-emboli­zá­ciót hajtanak végre. Németországban, Francia­ országban, Nagy-Britanniában viszont nagyobb az aránya e kíméletes beavatkozásoknak. – Lehet esetleg anyagi akadálya a módszer elterjedésének? Milyen klinikai felszereltség, berendezések szükségesek az embolizációs műtétek végrehajtásához? – Alapfeltétel az angiográfiás laboratórium. Az eljárásnál használt készülék körülbelül 150–200 millió forintba kerül, ami önmagában, egyszeri beruházásként az embolizációt végző intézmény számára a legnagyobb kiadási tétel. Ezen persze rengeteg különféle, egyéb terápiás beavatkozást is lehet végezni, pl. katéteres tágítás alsó végtagi érszűkület esetén ezzel amputációt lehet megelőzni; bármely artérián vagy vénán lévő szűkület katéteres tágítása, stentbeültetés, dialízisfisztula-tágítás, embolizáció artériás vérzés esetén (traumát, rosszindulatú daganat műtétet követően), portbeültetés, a sort hosszan lehetne folytatni. A mióma embolizáció ennek csupán kis hányada. A beavatkozáshoz használt eszközök sem olcsók. Vannak olyanok, amelyeknek az ára nem haladja meg a 10 ezer forintot, de például egyetlen mikro-katéter körülbelül 100 ezer forintba kerül, ezt szerencsére ritkán kell használnunk. Az említett számok tükrében feltétlen megjegyzendő­ : KÓRHÁZ 2014/1–2.

bár eszközigényei miatt viszonylag drága lehet az embolizációs eljárás, ám az egyszeri, nagyobb összegű beruházás viszonylag rövid idő alatt megtérül azzal, hogy a beteg maximum egy hét után ismét munkába állhat, nem kell számolni a gyakran fellépő szövődmények kezelésének a költségeivel, továbbá a megműtött nők nem veszítik el a szülőképességüket. Egyszóval az egyszeri tőkebefektetés költségei hamar megtérülnek, ezzel az eljárás nemcsak az egyénnek, a társadalomnak, de az egészségbiztosítónak is hasznot hoz. – A női lakosság körében gyakori méh miómán kívül az ember testében számos másfajta jóindulatú daganat is keletkezhet, a belső szerveken, a csontrendszeren. Ezekre az esetekre is alkalmazható az embolizációs eljárás? – Az intervenciós radiológiai módszerek, az embolizáció másfajta jóindulatú, és esetenként rosszindulatú daganatok (máj, vese, tüdő stb.) kezelésére is alkalmazható. A testben lévő jóindulatú daganatok többsége egészen addig, ameddig nem okoz panaszokat, nem igényel semmilyen ellátást. A haemangioma esetében olykor kivételt teszünk. Egy szakmai team javaslata alapján a kritikus méretre megnőtt, vagy kritikus helyen lévő daganatokat kezeljük, legalábbis zsugorodásra késztetjük, illetve a további növekedést akadályozzuk. Megemlíteném még az országban kizárólag egyetemünkön, az Ortopédiai Klinikával közösen végzett, CT-vezérelt terápiás eljárást is, a jóindulatú csontdaganatok (osteoid osteoma) speciális eseteiben hőkezeléssel (radiofrekvenciás abláció) történő kezelését. Ezek a csontelváltozások a betegeknek komoly fájdalmakat okoznak. Hagyományos módon azok csak hosszú lábadozási időt követelő ortopédiai műtéttel lennének eltávolíthatók, műtét nélkül pedig a betegnek hónapokon, esetleg éveken át (bizonyos kockázatokat magában hordozó) gyógyszert kellene szednie. A jóindulatú csontdaganathoz apró furatot ejtünk, majd a szöveteket felmelegítjük 60–70 Celsius-fokra. Ennek hatására elhal a daganatos csontszövet. A beteg néhány napon belül járóképes lesz, egy hét múlva pedig már munkába állhat. – Az eddig felsoroltakon kívül egyéb, viszonylag új, intervenciós radiológiai beavatkozásokat is végeznek? – A lakosság körében rendkívül gyakori, különösen a diabéteszes betegeknél, az alsó végtagon jelentkező érszűkület. Hagyományosan e betegség súlyos stádiumában az orvostudomány végső megoldásként az alsóvégtagamputációt alkalmazta. Vannak esetek, amikor az érszűkületes beteg állapotán valóban csupán a hagyományos érsebészeti műtét javíthat, sokaknál helyette rendelkezésre állKÓRHÁZ 2014/1–2.

keit egyaránt szolgálná, hiszen jóval több lehetne az altatással, sebészi metszéssel nem járó, rövid kórházi tartózkodással és rövid táppénzes idővel járó gyógyító eljárás.

Prof. dr. Bérczi Viktor

na az intervenciós radiológiai beavatkozás. Különösen igaz ez azokra a betegekre, akiknél az érszűkület az alsó lábszárban, a térd alatti artériáknál keletkezett, amelyek szűk átmérőjüknél, finom szerkezetüknél fogva alkalmatlanok a hagyományos eljárások alkalmazására, a mintegy 1,5 mm átmérőjű eszközeinkkel viszont elérhetők, és ballon-katéter segítségével kitágíthatók. – A világ számos országában, azokban a kórházakban, klinikákon, ahol intervenciós radiológiát is alkalmaznak, ez a szakma önálló ágykapacitással is rendelkezik. Nálunk ezen a területen mi a helyzet? – Magyarországon tudomásom szerint sajnos jelenleg sehol nem áll rendelkezésre az intervenciós radiológusoknak saját ágy. A pécsi klinikán és nálunk legalább átmenetileg volt erre lehetőség. A szakma fejlődése és elterjedése szempontjából létkérdés, hogy ne függjünk más osztálytól a terápia elvégzésében. Jelenleg a beavatkozások nagy részét csak fekvőbeteg-ágyról lehet az OEP-nek lejelenteni. Ezért harcolunk, beleértve a Szakmai Kollégium vezetőit is, hogy ez megváltozzon. Úgy érezzük, ez a beteg és a társadalom érde-

– Klinikájukon, gondolom, tudományos kutatásokat is végeznek. Azoknak mi a fő iránya? – A tudományos munkába intenzíven bevonjuk a fiatalokat is. Rég született annyi nemzetközi szintű (ún. impakt fakotoros) közlemény a klinikánkon, mint az elmúlt néhány évben. Emellett persze számos TDK-előadás és szakdolgozat is elkészült már. Kiemelném az ikerkutatásokat, a vese diagnosztikai eljárásainak újdonságait bemutató közleményeinket, valamint az intervenciós radiológiai kutatásainkat. A mióma-embolizáción átesett betegekről is pontos regisztert vezetünk, és a betegeket éveken át utánkövetjük. Eredményeinket európai konferenciákon tartott előadásokon tesszük közzé. A jóindulatú csontdaganattal műtött betegeinknél az esetszám a 70-et meghaladta, ez nemzetközi összehasonlításban is szép eredmény. Közös kutatást végzünk egyetemünk I. sz. Sebészeti Klinikájával is. Velük is végzünk nemzetközi szintű kutatást, amelynek tárgya a májrák sebészi kezelési stratégiáját meghatározó CT-volumetria eredményeinek elemzése. Itt a hagyományos, morfológiai elemzést kombináljuk a funkcionális eredményeket is mutató, nukleáris medicinában alkalmazott technikával is. Vizsgáljuk, hogy a mágneses rezonancia (MR) vizsgálat eredményei alapján mekkora biztonsággal lehet meghatározni az embolizáció hatékonyságát. Klinikánk – bár munkánkhoz nagy szükség volna rá – sajnos nem rendelkezik saját MR készülékkel. Az összes egyetemi klinikának mindössze két készülékkel kell beérnie, holott a megbízható minőségű betegellátás megvalósításán kívül a kutatásokhoz is nagy szükségünk lenne a berendezésre. Lóránth Ida

Pályakép Dr. Bérczi Viktor egyetemi tanár, az MTA doktora, a med. habil. címet a Semmelweis Egyetemtől kapta. A Semmelweis Egyetem Radiológiai és Onkoterápiás Klinika igazgatója 2008 óta. A végzés utáni években vascularis élettani kutatásokat végzett Monos Emil professzor mellett, ebből 3,5 évet töltött az USA-ban. Tizenhárom évig az – akkori nevén – Érsebészeti Klinikán (Városmajori Klinika) dolgozott Hüttl Kálmán professzor mellett, ebből két évet töltött Angliában (Sheffield), intervenciós radiológiai központban. Fő területe a vascularis intervenciós radiológia. E témában rendszeresen meghívott előadó az Európai Radiológiai Kongresszusokon (ECR), illetve az Európai Intervenciós Radiológiai kongresszusokon. Az Európai Cardiovascularis és Intervenciós Radiológiai Társaság (CIRSE) által szervezett Európai Intervenciós Radiológiai Szakvizsga Bizottság (EBIR) egyetlen magyar tagja.

AKTUÁLIS

19

Dr. Varga Péter Pállal, az Országos Gerincgyógyászati Központ főigazgató-főorvosával készített interjúnk egyik aktualitása, hogy 20 éve kezdődött meg az egykori Honvéd Tiszti Kórház épületében a gerincgyógyászati szakellátás.

Gerinces.hu – Hogyan alakult az Országos Gerinc­gyó­ gyászati Központ első két évtizede? – 1993 őszétől született meg az a döntés, hogy az innen kivonuló Honvéd egészségügy helyett a Semmelweis Egyetem intézményei, elsősorban az Ortopéd Klinika költözik ide. Akkor az általam vezetett Gerincgyógyászati Osztálynak volt a legszűkebb kapacitása az Ortopéd Klinikán belül. Akkor úgy döntött az akkori igazgató, Vízkelety professzor, hogy az osztályomban induljon meg a fokozatos áttelepülés. Át is vonultunk ide – 20 évvel ezelőtt –, a probléma csak az volt, hogy időközben megakadt az MH központi épület építése, így eltelt talán több is, mint 10 év, hogy ez az épület ott állt befejezetlenül. Ez alatt az idő alatt „szimbiózis” alakult ki, mert akkor több osztály nem tudott átköltözni, ide, ahol én, mint „vendégosztály” működtem a honvéd egészségügyi struktúrában. Ahogy aztán a honvéd egészségügyi struktúra leépült, úgy szép lassan egyre nagyobb teret kaptam a Gerincgyógyászati Központ fejlesztéséhez. Amikor a „honvédesek” átköltöztek az új kórházba, azóta gyakorlatilag az egész épületet használjuk. Az Ortopéd Klinikáról 14-en jöttünk ide, jelenleg pedig több mint négyszázan dolgozunk. Ebből összességében kilencven körül van az alkalmazott főállású orvosok száma, és körülbelül hatvan a részállásúaké, akik valamilyen szerződéssel csatlakoznak hozzánk, továbbá huszonhat gerincsebészünk és huszonkét pszichológusunk van. Tehát ez egy nagyszámú, hallatlanul specializált orvoscsoport. A mérföldkő a 2004es év volt. Mint ismert, 2002-ben indult el egy úgynevezett funkcionális privatizációs elképzelés, aminek az lett volna a lényege, hogy a mi munkacsoportunk átveszi ennek az intézménynek a gazdasági menedzselését is, ami aztán megakadt, de 2004-re aztán mégis megérett, és anélkül, hogy tulajdont vettünk volna át, üzemeltetjük ezt a Gerincsebészeti Központot. Nekem közben voltak más feladataim a Budai Egészségügyi Központ Kft.-ben, ami egy járóbeteg-rendelő. Akkor annak az anyagi erejére támaszkodva végeztük el a privatizációt. Beraktunk több mint egymilli-

20

AKTUÁLIS

árd forintot, és az elmúlt években rendbe hoztuk ezt a lepusztult állapotban lévő épületet. Az épület állami tulajdon, tehát bérleti díjat fizetünk, de folyamatosan felújítjuk, nagy részével már végeztünk, egy emelet van hátra. Kiépítettünk egy hightech műtő-hátteret, létrehoztunk egy erős kutatási facilitást. Tehát túl azon a pénzen, amit beleraktunk, rengeteg know-how, technológia áramlott ide a világból, amit a különféle világcégek és szervezetek hoztak kutatási célokra. Összegezve: erős húsz év van mögöttünk. A legszebb eredmény az, hogy megalakult ez a fantasztikus munkacsoport, amely nemzetközi rangú társasággá nőtte ki magát. Hosszan tudnám sorolni azok nevét, akik nálunk dolgoznak, és jól cseng a nevük a világban. Eszük ágában sincs elmenni, hiszen itt lenni komoly rangnak számít. – Végigkövettem a fejlődést. Eleinte a dege­neratív gerincbetegségek körül folyt a munka, aztán megjelent a daganatellátás, az egyre nehezebb esetek, a gyerekek, a szkoliózis-problémák. – Ma a modern gerincgyógyászat minden részét műveljük. A gerincbetegségek közül, a központi idegrendszerhez tartozó gerincvelői betegségekkel, vagy inkább úgy fogalmaznék, hogy a gerincvelői patológiák kivételével mindennel foglalkozunk. Van két nagyon kiemelt terület, az egyik a daganat, amelynek kezelésében a világ vezető intézetei közé tartozunk. A másik pedig az időskori gerincelváltozások kérdése, amiben szintén a topon vagyunk. Az intézetünkben kidolgozott metodikák, módszertani kérdések szerte a világban elfogadottak. Zömében ez a két témakör az, amiben minket – munkatársaimat és jómagamat is – hívnak a világban. Közben létrehoztunk egy magas színvonalú deformitás sebészetet. A degeneratív sebészetben abszolút naprakészek vagyunk. Ma már a társadalombiztosítás finanszírozza ezek legszélesebb spektrumát is. Persze meg kellett vívnunk azokat a harcokat, melyek az aktuális vezetéstől függően hol elkeseredett küzdelmek voltak, hol pedig egyenrangú partnerek tárgyalásai. Végül

azonban ezek a dolgok meghozták a gyümölcsüket. Furcsa módon, de mégiscsak a magáncégként való működésünk hozta meg a legnagyobb áttörést a gerincsebészet közfinanszírozásában. Nálunk a közfinanszírozó, az OEP meg tudja vizsgálni, hogy mi mennyibe kerül, mert itt abszolút valós adatokat tudnak gyűjteni az ellátás költségeiről. Hozzá kell tennem, hogy az ellátásunk nemzetközi színvonalú, nem (a közfinanszírozóról sugallt) „szegényházi”. – Ami itt történik az Országos Gerinc­sebé­ szeti Központban, az standard lehetne az állami intézményekben is. – Voltaképpen sohasem akartam, akarok példaképként, mintául szolgálni. Inkább a tapasztalat terjesztése lenne a fontos, hiszen itt kialakult egyfajta tapasztalat, amelyből húsz éves stabilitás és erős jövőkép született. – Két évtizede egy csapat viszi véghez ezt a történetet, amelyhez mások is csatlakoztak. – Egy állami kórházban a vezetés széke egyáltalán nem olyan biztos, mint itt nálunk. Ügyvezető igazgatónk, dr. Papik Kornél – aki orvos, közgazdász, orvos-menedzser egy személyben – magasan képzett intézményvezető, aki ráadásul a közfinanszírozott tevékenység mellett egy erős (magán) járó- és fekvőbeteg-ellátási oldalt is futtat, továbbá vállalati egészségügyi kapcsolatrendszert is működtet. (A cég egyik lába a vállalati egészségügyi kapcsolatok rendszere.) Dr. Papik Kornél egyedülálló praxisú ember a magyar egészségügyi társadalomban, munkáját erős tulajdonosi támogató háttérrel végzi. A maga 40 évével, és még annál is fiatalabb korosztályú csapatával egy roppant progresszív erejét képviselik a hazai egészségügynek. Ezek az emberek a nemzetközi mezőnyben tanulnak, a nemzetközi metodikákat alkalmazzák. – Dr. Papik Kornél a Semmelweis Egye­te­ men menedzserképző iskolájában is tanít. – Igen, valóban. Publikál, továbbképzések és különféle konferenciák előadója, tehát kétségkívül egy rendkívül komoly személyiség. KÓRHÁZ 2014/1–2.

– Rendszeresen rendeznek Magyarországon (dominánsan nemzetközi részvétellel) konferenciát, továbbképző tanfolyamokat. – Ez egy multidiszciplináris intézet. Volta­ kép­pen minden szakterületen, ami a gerinc­ gyógyászatban érintett, ott jelen vagyunk, idehaza és nemzetközi szinten is. Akár a neu­ ro­radiológiáról, akár a gyógytornáról mint önálló szakterületről beszélünk, a nemzetközi kongresszusokon rendszeresen részt vesznek a kollégáink. A pszichológus munkacsoport élén dr. Császár Noémi áll, aki nem csak a hazai, de nemzetközi nagyágyúja is a fájdalomkutatásnak. Tavaly ősszel Notthinghamben, az egyesített brit továbbképzési struktúra egyhetes időtartama alatt kilenc előadásunk hangzott el. Hozzá kell tegyem, hogy a hét külföldi előadó közül – akik között volt houstoni amerikai, francia, német előadó is – ketten képviseltük Magyarországot, dr. Császár Noémi és jómagam. Úgy gondolom, hogy nemzetközi súlyunkat ez is jól demonstrálja.

megóvásban. Ha gyerekkorban nem tudjuk megkedveltetni a sportot, akkor felnőttkorban már nem valószínű, hogy sikerül. – A városi életmód térfoglalásával, a fizikai munka lecsökkenésével nincs más út. – A sport azonban nemcsak az egészségmegőrzés része kell legyen, hanem maga is lehet életöröm forrása, ha csak nézőként élvezzük is. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) megújult vezetése annak idején felkért, hogy az utánpótlás-koncepciót próbáljuk tovább gazdagítani. Így kerültem az MLSZ-be, amelynek elnökétől igen nagy támogatást kapok. A magyar futballutánpótlásban az akadémiákon, il-

– Mindehhez kapcsolódik az év vége jelentős rendezvénye. – Hagyománnyá vált, hogy minden év novemberében nemzetközi konferenciát rendezünk, amelynek fő témája a daganatsebészet, illetve az időskori gerincelváltozások kérdése. Ezt a bolognai Rizzoli Ortopédiai Intézettel közösen tartjuk. Velük rengeteg nemzetközi projekt kapcsol össze. Idén lesz a 20 éves nagy jubileumi konferencia, ahová a világ minden részéről érkeznek előadók. – Az ortopédia, a gerincgyógyászat számára rendkívül fontos segítő Dr. Varga Péter Pál szakterület a gyógytorna. Önöknél ez is megbecsült terület. – Természetesen. Annak idején Gardi Zsu­ letve a klubokban ma már egyértelműen zsával, a magyar gyógytorna legnagyobb beértek e munka első gyümölcsei. Sikerült személyiségével – aki a Magyar Gerinc hatékony, magasan képzett központi munTársaság megalapításánál is jelen volt – kacsoportot kialakítani, remek emberekkel együtt kezdtük el ezt a fajta multi­disz­ álltunk össze (orvosok, edzők, gyógytornáciplináris megközelítést. A magyar gyógy­ szok, testnevelő tanárok stb.) Nagyra betornászok képzettsége abszolút nemzetközi. csülöm a közreműködésüket. Ez év végén, Tehát a gyógytornász önálló tagja a teama negyedik éve tartó folyamat eredményenek, egy roppant kreatív szakember. Jóval ként elkészül egy általános ajánlásunk, nagyobb személyes és szakmai szabadságot mely alapján a futball-utánpótlásban kikellene kapniuk a mindennapokban, mint alakított mozgáskultúra-gyakorlatot oramilyen ma adott. Ők nemcsak a napi gyószágosan át lehet majd ültetni iskolákba, gyításban, de a kutatásban is magas színvoamatőr egyesületekbe is. nalon vesznek részt. Egyébként prevenciós igazgatónkkal, dr. Somhegyi Annamáriával – A szakmájából látni, hogy az elégtelen 1992 óta erősen harcolunk a sport és a testgyerekkori mozgás, a sport hiánya mennyi kultúra megbecsüléséért, a „mindennapi problémával jár – például a gerincen. testnevelésért”. (Ezt a kifejezést is mi kre– Dr. Somhegyi Annamáriának, a Gerinc­ áltuk.) A sport nagyon fontos az egészségsebészeti Központ prevenciós igazgatójának KÓRHÁZ 2014/1–2.

kiemelt feladata, hogy a társadalom figyelmét ráirányítsa erre a kérdéskörre különféle társadalmi szervezetek, a diákszövetség és a testnevelőképzésben való részvétel által. Magánintézetként a társadalmi felelősségvállalás jegyében forrásokat biztosítunk erre. – Gerincgyógyászati portált is indítottak. – Szintén a társadalmi felelősségvállalás jegyében döntöttünk úgy, hogy pénzt költünk a gerinces.hu portálra. Ez is tiszta primer, prevenciós tevékenység, ami letisztult tudományos információkat közvetít a magyar érdeklődő nagyközönség – nem csak a gerincbetegek – felé is, a tudományos kutatásoktól a prevención át a különféle kezelésig. Most, amikor a kontrollálatlan információk tömege önti el a gyanútlan, laikus internetezőt, ez egy tiszta forrás. Valamennyi mondata „evidence based”, tehát tudományos alapossággal kontrollált, általunk ellenőrzött. Emellett szegmentáltan is adunk információt: foglalkozunk e honlapon orvosképzéssel, elkezdtük az e-learninget, az internetalapú képzéseket a szakorvosképzésben, a doktori iskolák PhDhallgatói pedig a fiatal rezidensek, szakorvosok felé állandó továbbképző fórumot futtatnak. Nagy reményeink vannak az e-learninggel kapcsolatban a háziorvosoktól kezdve a gyógytornászokon keresztül az ortopéd vagy idegsebész szakorvosok továbbképzés területén. Nemzetközi szervezeteken keresztül ezt már több éve csináljuk, de úgy gondolom, hogy a magyar nyelvű projektekre is nagy szükség van. Szintén e gondolat jegyében döntöttünk további lépésekről a szűkebben vett gerincgyógyászati szakma magyar nyelvű informálásáról is. Idén májusban jelenik meg az első gerincközpontú intézeti újságunk, ami egy negyedéves kiadvány lesz, melyet ingyenesen juttatunk el azon szakmák képviselőihez, akik a gerinccel foglalkoznak. A szakma aktuális nemzetközi kérdéseit, a saját, illetve a nemzetközi szakirodalom szemelvényeit, az intézményünkben folyó aktivitásokat tárjuk a szűkebb szakmai közösség elé. – Úgy tűnik tehát, hogy nem zárkóznak be a saját kis „elefántcsonttornyukba”. – Egyáltalán nem! Folyamatosan analizáljuk, hogy mi vesz körül bennünket, és hogyan. Örömmel mondom, hogy széles körben akceptált intézet vagyunk, tehát rengetegen jönnek hozzánk nem gerincgyógyászati szervezetek tagjai is (orvosok és nem AKTUÁLIS

21

22

orvosok)­, akik tárgyalnak és beszélgetnek velünk. Ez a fajta szellemiközpont-szerep a „kulcsfigura”. Amikor az ember a saját környezetét, a magyar társadalmi környezetet analizálja, akkor óhatatlanul azt is megfogalmazza, hogy melyek a kívánatos utak, merre kellene továbblépnünk a jelenlegi, biztosan nem a legjobb állapotból. Van egy társadalombiztosítási örökségünk, gondoljunk csak arra, hogy ez milyen régóta fennálló struktúra! Ha nem nyúlunk vissza messzebbre, csak a két világháború közé, akkor is azt látjuk, hogy a magyar biztosítási rendszerek mennyire magasan fejlettek voltak már abban az időben is. A 90-es évek elején, amikor megtörtént az átállás a társadalombiztosítási új struktúrákra, akkor egy nagy ívű, modern közfinanszírozási szervezet alapjai jöttek létre. Ami nagyon sajnálatos, hogy később ez a rendszer elkezdett torzulni, de ez már nem magának a rendszernek a hibája volt, hanem azoké, akik úgy bántak vele, ahogy. Sajnos, a társadalombiztosítás a politika játékszerévé vált. A jelenlegi magyar egészségügy helyzete egyértelműen a magyar politika felelőssége. Senki ne mondja nekem azt, hogy a magyar orvos a felelős ezért! Mi megtesszük a dolgunkat, kezeljük, megoperáljuk, meggyógyítjuk a betegeket. Tegyék a dolgukat, a politikusok is ugyanígy: hozzanak létre munkánk színvonalához méltó társadalmi és gazdasági környezetet! Gondoljunk a magyar háziorvosra, aki a magyar társadalom minden bajával, szociális, gazdasági problémákkal betegenként szembesülve végzi s mindennapi munkáját. Közülünk elsősorban ezeknek a kollégáknak kell szembenéznie a súlyos társadalmi és gazdasági gondok közvetlen következményeivel (bizonyos elmaradott magyar vidékeken ráadásul rettenetes körülmények között), ami számukra a mindennapokban is heroikus küzdelem. Nyugodtan mondhatom (és ezt széles körben hirdetem is), hogy korunk hőse a magyar háziorvos.

extra anyagi terhekkel is szembesül. Tehát nem csak a méltatlan környezet és a hivatástudatából adódó lelki, szakmai és egyéb terhek, hanem a gazdasági terhek is sújtják. Arról nem is beszélve, hogy mennyire irracionális dolog az, hogy pont azokra az emberekre nem koncentrál a változó egészségügyi rendszer, akik az alapkövei az egész struktúrának! A rendszer bomlása ott kezdődött, hogy elengedik a háziorvosok kezét. A háziorvos nincs pozícionálva, hat-, tízmilliárdos könyöradományokkal nem is lesz. Már többször elmondtam, hogy nagyon szeretnék felvilágosult, széles látókörű, jól képzett, nyugodt, anyagi biztonságban dolgozó háziorvosok között élni.

– Meg kellene őrizni a magyar háziorvosi rendszer speciális jellegét. – A magyar háziorvosi rendszer szakmai-elvi alapjai, a megfogalmazott népegészségügyi feladat komplexitása egyedülálló. Az öntudatos és jól képzett, hivatástudattal dolgozó magyar háziorvos olyan hungarikum lehetne, aki napi munkájában valósítja meg mindazt, amit a modern egészségügyi ellátás alapjainak tekint az egész világ. De ez a kolléga ma idehaza a társadalomtól (és annak vezetőitől) nemhogy nem kapja meg azt a megbecsülést, ami járna neki, de azzal, hogy praxisjogot kellett vásárolnia, még

– Ez mutatja azt, hogy ez már régen nem egy egyszemélyes intézmény. Meghozza az eredményeket, ha valaki iskolát teremt, majd a szereplők személyes kreativitása összeadódik. – 2014-ben nagy ugrásunk a külföldi orvosok egyéni képzésének felfuttatása lesz. Rengeteg külföldi orvos jön hozzánk, évről évre több kollégát fogadhatunk hos�szabb-rövidebb ideig tartó képzésekre. Törekvéseim szerint egy időben optimálisan négy külföldi tartózkodhat nálunk. Van, aki három hétre jön, van, aki egy évre. Az egyik leglátványosabb dolog a Török Gerincsebész

AKTUÁLIS

– A társadalom is érzékeli ezt a sokirányú aktivitást, nem véletlenül honorálták a munkáját. A Magyar Érdemrend Tisztikeresztje (polgári tagozat) kitüntetést vehette át 2013. augusztus 20-án. Ennek sokan örültek, mert úgy éreztek, hogy olyan orvos kap egy magas kormánykitüntetést, aki ezt szakmailag és közéleti szempontból is megszolgálta. – Megtiszteltetés. Nem hajtottam rá, de jó érzéssel tölt el, hogy szakmám szinte valamennyi jelentős kitüntetését megkaptam itthon és külföldön. (Korábban megkaptam a Batthyány-Strattmann László-díjat is). Persze a kitüntetést adják és nem kapják, a kitüntetettek névsora inkább mindig az adományozót jellemzi. Persze azért jó érzés. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy személyemen keresztül az elismerés a „műhelyé”, amit képviselek. Tavaly megkaptuk egyébként a nemzetközi szervezetünk képzési és oktatási díját, a Budai Egészségközpont nemzetközileg Superbrand-díjazott lett – a mai világban mindkettő komoly elismerés. A honlapunk pedig az Év Honlapja lett. Nagyon sok mindent tudnék felsorolni, hogy mi mindent kaptunk. A kollégáim közül többen kaptak olyan kitüntetést – sokezres létszámú kongresszusokon –, ami a világszervezet legjobb előadásaiért jár.

Társaság hat hónapos ösztöndíja török idegsebész vagy ortopédsebész szakorvosoknak. A kollégák három hónapot Bolognában, három hónapot nálunk töltenek, modern daganatsebészeti technikákat tanulni. – Egy évvel ezelőtt Ön is tele volt panas�szal, a várólistákkal kapcsolatban, a TVK és egyéb kapacitásszűkítések miatt. Mintha az év végén változott volna a helyzet ezen a területen. – Valóban így van. A tavalyi év egészében erről szólt, hogy vizsgáltuk ezt a kérdést, a kontrollingadatokat – együtt dolgoztunk az OEP-pel. Rendkívül kreatívan álltak ehhez: kiszámolták azt a kapacitást, amelynek biztosításával a várólisták „újratermelődése” is megakadályozható lehet. Ez a gerincsebészet területén egy olyan lépést eredményezett, hogy nem egy fix pénzös�szeget adtak a várólisták csökkentésére, hanem azt mondták, a Gerincközpont kapacitását ennyivel kell megváltoztatni ahhoz, hogy ne legyen várólista. Megemelték a kapacitásokat, ágyszámot növeltek, ami régi problémánk volt, hiszen szűkös ágys­z­ám­ kapacitással rendelkeztünk. Ebben a szakmában gyakorlatilag minden idős embert a gerincműtétet követően legalább egy napra intenzív ágyra kell fektetni, nem is beszélve nagy intrathorakális vagy komplex daganatrezekciókról, rekonstrukciókról, deformitás-korrekciókról. Tehát a várólista legfontosabb eleme nálunk az intenzív kapacitás szűkössége volt. Ehhez jött egy 25– 30%-os TVK-emelés, ami szintén nagyon fontos volt. – Korábban bizonyos műtétek rettentően alulfinanszírozottak voltak. A gyerek­ szkoliózist említette példaként. – Ezt az OEP úgy oldotta meg – ahogy már az előbb említettem –, hogy ténylegesen átvizsgálták intézetünk műtéti kont­ rollingadatait. Ennek alapján két magas finanszírozású, egyedi, nagy léptékű beavat­ kozási fokozatot alakítottak ki. Ezt besorolták annak a rendeletnek a hatáskörébe, amely a szívtranszplantációkat, egyes onkológiai és egyéb eljárásokat, speciális beavatkozásokat tartalmazza. Fontos megemlíteni, hogy nem csak a mi intézetünk, hanem három vidéki egyetem is megkapta e műtétek finanszírozásának a lehetőségét. Az egyetemek szakmai törekvései e területen mostantól kezdve nem lesznek finanszírozási gáttal akadályozva. Ezzel jól jártak a gerincbetegek, a szakma és az egészségbiztosító is, hiszen nem kell a betegeket külföldre küldeni. Dr. Szepesi András, Bene Zsolt KÓRHÁZ 2014/1–2.

Többletforrás nélkül, de TVK-mentessé váltak egyes ellátások, megkezdődik uniós forrásból a HBCS karbantartása, a tavaly megspórolt pénzeket pedig idén már elkezdték szétosztani az ellátók között, így például visszaállították a járóbeteg-ellátásban a degressziót.

Finanszírozási változások 2014-ben A

2014. január elsején életbe lépett finanszírozási változások 18,2 milliárd forint szétosztásáról rendelkeznek. A keretből idén ötmilliárd forint jut arra, hogy az uniós fejlesztések lezárulásával a befogadott ellátásokra legyen pénz. Az év közben felmerülő esetleges finanszírozási feszültségek enyhítésére pedig 100 millió forintot oszthat szét a miniszter.

Havi jelentési kötelezettség Az idei TVK-k megállapítása során, éves szinten 9,7 milliárd forintnak megfelelő súlyszám-többletet kaptak a kórházak. Az új intézményi TVK-mennyiségek meghatározása során a GYEMSZI a feladatarányos TVK-ra való fokozatos áttérés érdekében ezzel újabb lépést tett. A GYEMSZI szerint ma 80 százalékban feladatarányosan van elosztva a TVK a kórházak döntő részében, de van olyan kórház, ahol ez a mérték eléri a 90 százalékot, sőt meg is haladja. A HBCS revíziója uniós forrásból az idén megkezdődhet, ezért jövőre már használható rendszerrel számol a GYEMSZI. Hogy az ár-érték arány megfelelő legyen, ahhoz plusz forrás is kellene, ám pusztán a díjemelés újabb gondokat vetne fel, ugyanis nem oldja meg például a vatta-HBCS-k problémáját. Megoldásként elképzelhető a progresszivitási szintnek megfelelő szorzók alkalmazása, de egyelőre csak formálódik a koncepció. Eddig nem szabályozták, de januártól lehetőség van arra, hogy „lefelé” módosítsák egy-egy szolgáltató finanszírozását, vagyis a kórházak el is veszíthetik egy-egy ellátásban a magasabb finanszírozást biztosító szorzójukat, ami értelemszerűen forráscsökkenéssel jár számukra. Szintén újdonság, hogy idén a közfinanszírozott egészségügyi szakellátók kötelezettség-állományukról – a korábbi negyedéves gyakoriság helyett – immár havonta kötelesek adatot szolgáltatni az OEP részére. TVK-mentes ellátások Bővült a TVK-mentes ellátások köre, ugyanis több súlyos, életveszélyes betegség ellátásában oldották fel a limitált teljesítményt januártól. Ugyanakkor a lista bővítése nem járt KÓRHÁZ 2014/1–2.

együtt a források növelésével: a keret lényegében ugyanannyi maradt idén, mint amen�nyit tavaly fordítottak a betegcsoportok ellátására, azaz hatmilliárd forinttal számol az egészségügyért felelős államtitkárság. Azok a „pénzek” kerültek ebbe a keretbe, amelyeket az ellátást végző intézmények tavalyi jelentései alapján a kórházaktól elvontak, hogy a központi kasszába „helyezzék”, s innen fedezzék az ellátási igényeket. 2014 januárjától felkerült a listára a kiterjedt égéssebészeti ellátás, a gyomorés bélvérzéses esetek ellátása, az 1500 gramm alatt született csecsemők ellátása, a szívtranszplantáció előtti kivizsgálás, az akut leukémiában szenvedő gyermekek ellátása. A lista két éve is módosult: 2012 nyarán a vérzéses stroke betegek invazív kezelését is TVK-mentessé tették. A járóbeteg-szakellátásban a népegészségügyi program keretében végzett mammográfiás szűrés és a nőgyógyászati citológiai szűrővizsgálat, az újszülöttkori öröklődő anyagcsere-betegségek szűrése szintén TVKmentes, a vastagbélszűrés során kiszűrt betegek kórházi kezeléséhez többletforrás áll rendelkezésre uniós forrásból, amely így „kvázi” szintén TVK-mentesnek tekinthető. Új HBCS-k Az aktív fekvőbeteg-szakellátásban – progresszivitási szintenként emelkedő mértékben – éves szinten összességében egymilliárd forinttal megemelték sürgősségi ellátások havi fix díját.

Kialakították a tüdőtranszplantáció és a szívátültetés hazai díjtételeit: 20-16 millió forint/eset. Ha a tüdőtranszplantációt itthon végeznék, akkor a szaktárca becslései szerint beavatkozásonként hatmillió forintot tudna spórolni az E. Alap. A képzett szakemberek megvannak, ők jelenleg Bécsben műtenek, tehát már csak a helyet kellene kiválasztani és kialakítani, a beavatkozásokhoz szükséges forrásokat pedig átcsoportosítani. A nagy értékű gerincsebészeti- és idegsebészeti eljárások számára új HBCS-ket alakítottak ki, ezek lehetővé teszik, hogy hazánkban is megfelelő finanszírozás mellett lehessen elvégezni ezeket a speciális felkészültséget igénylő beavatkozásokat (OGK, SDR műtétek). Lehetővé válik az intenzív osztályon végzett dialízis finanszírozása (új, kiegészítő HBCS). A nagyobb testsúlyú (2499 g feletti) újszülöttek esetében is elérhetővé válik a surfactant kezelés (tüdő­éretlenség+légzészavar). A Kawasaki-szindrómában szenvedő gyermekek számára is elérhetővé válik a tételes finanszírozású IVIG-terápia. Az akut gasztrointesztinális vérzések kezelésének TVK alóli mentesítése érdekében a jelenleg alkalmazott HBCS-t három HBCS-re bontották. Kialakítottak két új HBCS-t, amelynek a finanszírozási díja a lencseműtétek esetében a műlencse beültetését fedezi a műlencse árának térítése nélkül.

Többletkapacitást kapnak januártól Közzétette az OEP a honlapján a 337/2008-as kormányrendelet alapján befogadott többletkapacitásokat. A közlemény egészségügyi szolgáltatókra bontva tartalmazza a befogadott többletkapacitás megjelölését, mértékét, valamint a finanszírozási szerződés megkötésének tervezett időpontját és időtartamát. A befogadott többletkapacitásokra a szolgáltatók legkorábban ez év január elsejétől köthetik meg a finanszírozási szerződést, határozatlan időre. A lista szerint összesen tizenegy állami kórház és két gazdasági társasági formában működő szolgáltató többletkapacitási igényét fogadta be az OEP.

AKTUÁLIS

23

A VATS (video-asszisztált thora­kosz­kópos) eljárások finanszírozását módosították. Lehetővé vált külön finanszírozási kódokon lejelenteni a colorectalis és az urológiai laparoszkópos eljárásokat. A cadaver donor vércsoport és virológiai vizsgálat díjtételét módosították: 55 000 forintról 81 300 Ft-ra (Eurotransplant csatlakozás miatt fontos). Elérhetővé vált a trastuzumab tételes elszámolás alá eső gyógyszer a „Korai emlőkarcinómában szenvedő, HER2-pozitív betegek kezelésére javallt neoadjuváns kemoterápiával kombinálva, amelyet adju­váns Herceptinkezelés követ, lokálisan elő­re­haladott betegség (beleértve gyulladásos betegséget is), vagy 2 centiméternél nagyobb átmérőjű tumor” esetében. Befogadtak egy új – tételes elszámolás alá eső – hatóanyagot tartalmazó gyógyszert: az Eyela az „Időskori neovaszkuláris (nedves típusú) maculadegeneratio (AMD) kezelésére” indikációban alkalmazható. A Miskolci Semmelweis Ignác Egész­ség­ ügyi Központ és Egyetemi Oktató­ kór­ ház­ ban elérhetővé vált a haematológiai betegek kezelésében alkalmazott nelarabin és a klofarabine tételes elszámolás alá eső haematológiai gyógyszer. Visszaállt a degresszió a járóbeteg-ellátásban A járóbeteg-szakellátás évi 1,6 milliárd forintot kapott, ugyanis egészségpolitikai szempontból indokolttá vált a területen a deg­ ressziós sávok illetve mértékek visszaállítása a korábbi szintre. Mint ismeretes, a degresszív elszámolási lehetőséget 2011-ben vezették be újra a szakellátást nyújtó szolgáltatóknak, ám 2013-ban szűkítették a lehetőséget, amely miatt csökkenő bevételekkel kellett számolniuk az ellátóknak. Mint utóbb a szaktárcánál is elismerték, nem volt igazán szerencsés lépés, különösen nem a járóbeteg-ellátásban, így visszaállították a rendszert.

Évente beszámolnak a humánerőforrás helyzetéről A Magyar Közlöny 2014./3. számában jelent meg az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoringrendszer (HMR) működésének részletes szabályairól szóló rendelet, amely tartalmazza a jelentési kötelezettséget, annak módját, s amely azt is rögzíti, hogy az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalnak (EEKH) milyen időközönként kell adatot szolgáltatniuk az erre kötelezett szervezeteknek elektronikus úton. Jelentést kell tenniük többek között az alapellátást végzőknek, fenntartóként a GYEMSZI-nek, az egyetemeknek, az OEP-nek. Az EEKH évente egy alkalommal, a tárgyévet követő év április 30-áig éves beszámolót készít a HMR adatainak elemzése és értékelése alapján az ágazati humánerőforrás helyzetéről. A beszámolót úgy kell ös�szeállítania, hogy az adatsorok és elemzések évről évre összehasonlíthatóak legyenek. A beszámolót – a szakminiszter jóváhagyása után – az EEKH a honlapján közzéteszi. Az EEKH-nál március 15-én ér véget az adatfrissítési kampány: az önvalidálásért az orvosok 20, az egészségügyi dolgozók öt kreditpontot kapnak.

A többletteljesítményt az Országos Egész­ ségbiztosítási Pénztár 100 és 110 százalék között 30 százalékos, 110 és 120 százalék között 20 százalékos finanszírozással számolja el. A járóbeteg-szakellátást végző szolgáltatók a 2013. novemberi teljesítményük után kapott 2014. január havi finanszírozásuk alkalmával érzékelhették először a degressziós sáv és mérték visszaállításának hatását, tájékoztatta lapunkat az egészségügyi államtitkárság. (A fekvőbeteg-ellátásban ugyanakkor nem állították vissza a korábbi degressziós elszámolást.) Megemelték a neurofiziológiai vizsgálatok és a nukleáris medicina kiemelt beavatkozásainak finanszírozását, ami régi igénye a szakmabelieknek. Szélesebb körben alkalmazhatják az időskori macula­degeneratio kezelését, vagyis az indikáción túli alkalmazás lehető­ ségét teremtették meg. A Rehabilitációs Szakigazgatási Szervek alapfeladatai változása miatt új tevékenységi kódokat vezetnek be, illetve a már meglévő kódokat módosítják. Új krónikus szorzó-

Újratermelődő adósság: ki a felelős? Az adósságkonszolidációban a tüneti kezelés, vagyis a pénzosztás felváltása csak próbálkozás, igazán hathatós lépés ez irányban még nem történt Ivády Vilmos, a GYEMSZI főtanácsadója, az SE volt gazdasági főigazgatója szerint, aki az Önkormányzati Egészségügyi Napok január eleji rendezvényén elemezte az adósságkonszolidációt. Véleménye szerint fontos lenne az intézményi menedzsment külső értékelése, a felelősség vizsgálata, ugyanis a vezetésnek körülbelül 30-50 százalékos szerepe van az adósság újratermelésében. Ugyanakkor 50-70 százalékban a finanszírozás okolható: a kormányzat nem követi a feladatellátás növekvő költségeit, pontatlanul allokálja a forrásokat. A feladat és a finanszírozás rendezetlen, a struktúra és a finanszírozás diszkrepanciája figyelhető meg.

24

AKTUÁLIS

kat alakítottak ki (pszichiátriai rehabilitáció, pszichoterápia, természeti gyógytényezők felhasználásával végzett krónikus ellátás). Az 50 év feletti, tüdőtranszplantációra váró betegek számára – a tüdő­transz­plan­tációs bizottság támogató javaslata esetén – lehetővé válik a PET/CT-vizs­gálat, így a betegek felkerülhetnek a tüdő­transz­plantációs várólistára. Újraszámolták a kábítószerről leszoktatást segítő egyik gyógyszer (suboxone) finanszírozási díjtételét. A „transztelefonikus EKG” járóbeteg-szakellátási OENO-t megbontották három különálló eljárásra (akut-posztoperatív-elektív). A 40060 OENO kódú mellkas-szűrővizsgálat pontértéke 574-ről 1100 pontra módosul. Indul a szívinfarktus-regiszter A jogszabályi változásoknak köszönhetően megteremtődött az intermedier care, az intézeti és otthoni tartós gépi lélegeztetést igénylő betegek krónikus ellátásának finanszírozási lehetősége. A krónikus szorzót 2013. július 6-ától megemelték 1,8-ról 3,8-ra. Az elmúlt év végi módosítás az otthoni tartós gépi lélegeztetés finanszírozásának lehetőségét teremtette meg azáltal, hogy az ellátás megjelölését kiegészítették az „intézeti és otthoni” jelzővel – a szorzó változatlanul 3,8-as. A korai fejlesztést végző intézmények ös�szesen több mint 65 millió forint többletfinanszírozást biztosító ellátást nyújthatnak a betegeknek (TÁMOP 6.1.4.). A vastagbélszűrési program során kiszűrt betegek kezelését 132 millió forintos finanszírozási keret elkülönítése garantálja (TÁMOP 6.1.3.). Folytatódik a regiszterek felállítása: a szívinfarktus-regiszter idén indul. Sándor Judit KÓRHÁZ 2014/1–2.

A parlament december közepén jóváhagyta azt a salátatörvényt, amely számos pontban módosította, illetve kiegészítette az 1997-es egészségügyi alaptörvényt. E jogszabály egyik módosító indítványának tartalma miatt mind a szakmai szervezetek mind a Magyar Orvosi Kamara kinyilvánította nemtetszését. A szóban forgó módosítás a kínai orvoslás hazai gyakorlásának eddigi szabályain kíván lazítani.

Lazább szabályok – szakmai aggályok A

parlament egészségügyi bizottságának elnöke Kovács József, továbbá két képviselőtársa (Bene Ildikó és Hollósi Antal Gábor) módosító indítványában a következőket fogalmazta meg: „A hagyományos kínai orvoslás területén legalább ötéves, felsőoktatási képzést követően megszerzett oklevéllel rendelkező személy részére a kormányrendeletben meghatározott hatóság a szakképzettségének megfelelő tevékenységre, meghatározott időtartamra és helyszínre (munkahelyre) szóló tevékenységre jogosító engedélyt adhat ki. A tevékenységre jogosító engedély kiadásának feltétele, hogy a kérelmező hitelt érdemlő módon igazolja, hogy a korábbi, rendszeresen végzett egészségügyi tevékenységének helye szerinti utolsó, ennek hiányában az állampolgársága szerint illetékes állam jogszabályai alapján nem áll az egészségügyi tevékenység gyakorlását kizáró, vagy korlátozó intézkedés, büntetés, vagy büntetőjogi intézkedés hatálya alatt, és megfelel a tevékenység végzéséhez előírt egészségügyi alkalmassági feltételeknek. Az engedélyezett egészségügyi tevékenység végzéséhez a szakképesítést igazoló bizonyítvány vagy oklevél tényleges elismerése nem szükséges. A kormányrendeletben meghatározott hatóság az engedélyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a kérelmező természetes személyazonosító adatait, oklevelének számát és az engedély tartalmát.” Javaslatuk indoklásaként a beterjesztők a következőket fogalmazták meg: „Magyarországon felsőoktatási képzés keretében nem lehet a hagyományos kínai gyógymódokat elsajátítani. Hazai képzés hiányában a külföldön szerzett oklevél sem ismerhető el, így a hagyományos kínai gyógymódokat végző szakemberek nem végezhetik önállóan tevékenységüket. Indokolt megteremteni annak a lehetőségét, hogy egyedi mérlegelés után a nagy szakmai tapasztalattal rendelkező hagyományos kínai orvosok is – szabályozott körülmények között – gyakorolhassák hivatásukat.” Meglehetősen furcsa a három, KÓRHÁZ 2014/1–2.

módosítást beterjesztő orvos tájékozatlansága. Rosszízű parlamenti pletykák szerint a jelenlegi módosítás beterjesztői csupán a nevüket adták az indítványhoz, annak valódi eredője a kormány „keleti nyitás” politikájában keresendő. Magyarországon ugyanis már 1986 óta létezik hagyományos kínai orvosképzés. Legelőbb azt a fővárosban, az Orvostovábbképző Intézetben oktatták, később kiterjesztették a Szegedi Tudományegyetemre is, hét éve pedig a PTE orvostudományi karán szerezhetik meg az érdeklődő szakorvosok a hagyományos kínai orvoslás ismereteit és szakmai záróvizsgáját. A Semmelweis Egyetem főiskolai karán három évvel ezelőtt ötéves kurzus indult a harbini egyetem kihelyezett tagozataként. Az oktatásban résztvevők egyéves kínai gyakorlaton vesznek részt, hogy helyben sajátítsák el a gyakorlati tudnivalókat. A végső szót az ETT mondja ki A fogalmak tisztázása érdekében érdemes megemlíteni, hogy a hagyományos kínai orvoslás részei többek között: az akupunktúra, a különféle gyógynövénykúrák és étrendterápiák, masszázs és mozgásterápiák stb. A korábbi szigorú szabályozás szerint a kínai orvoslás számos ágát kizárólag hagyományos (európai) orvosi diplomával, posztgraduális képzést követően gyakorolhatják a magyar egészségügyben. Ezek például: az akupunktúra, a tibeti gyógyászat, az ayurveda, az antropozófikus orvoslás, a manuális medicina a hagyományos kínai orvoslás. A mozgásterápia, a reflexológia és a keleti masszázsok gyakorlásához is megfelelő színvonalú szakképesítést követelt a korábbi jogszabály. Magyarországon napjainkban körülbelül három és félezer szakember rendelkezik a komplementer medicina gyakorlására jogosító, kizárólag egyetem által adható szakmai vizsgával. A magyar egészségügyben egyébként Európában elsőként szabályozták törvényben az alternatív gyógymódok gyakorlásának és ellenőrzésének a feltételeit, a köznyelvben csak természet-

gyógyászati törvényként emlegetett jogszabályban. Az 1997-es keltezésű törvény többek között rendelkezett a tevékenységhez szükséges szakmai minimumfeltételekről és a folyamatos ellenőrzésről. A törvénymódosítás parlamenti végszavazása előtt (feltehetően a szakma tiltakozása miatt) ismételt módosítás került a jóváhagyandó jogszabályba. Eszerint az engedélyek kiadására vonatkozóan javaslattétellel a jogalkotók az Egészségügyi Tudományos Tanácsot bízzák meg, ezzel átruházva a döntés és az esetleges következmények teljes felelősségét erre a grémiumra. A végleges, megszavazott jogszabály szerint Magyarországon hagyományos kínai gyógyászatot folytathat az a személy, aki (feltehetően bárhol a világon) legalább ötéves felsőoktatási képzésben vett részt, és annak tényét valamilyen oklevéllel tudja bizonyítani. Magyarországi tevékenykedésének érdekében ennek a dokumentumnak, továbbá egy szakhatósági ajánlásnak a birtokában fordulhat kérvénnyel az ETT bizottságához, amely majd kiadhatja, vagy megtagadhatja az engedélyt. Legalábbis erre az értelmezésre lehet következtetni a jelenleg hatályos jogszabály meglehetősen kusza és zavaros szövegezéséből, ami így szól: „ A hagyományos kínai gyógyászat területén, legalább ötéves, felsőoktatási képzést követően megszerzett oklevéllel rendelkező személy részére kérelmére a kormányrendeletben meghatározott hatóság – az Egészségügyi Tudományos Tanács bizottságának az oklevél szerinti szakképesítésnek a kérelemben foglalt egészségügyi tevékenység végzése szempontjából való megfelelősége kérdésében kiadott szakhatósági állásfoglalása alapján – miniszteri rendeletben foglaltak szerint, a szakképzettségének megfelelő tevékenységre, meghatározott időtartamra szóló tevékenységre jogosító engedélyt adhat ki. A tevékenységre jogosító engedély kiadásának feltétele, hogy a kérelmező hitelt érdemlő módon igazolja, hogy a korábbi, rendszeresen végzett egészségügyi tevékenységének helye szerinti utolsó­, ennek­ AKTUÁLIS

25

hiányában az állampolgársága szerint illetékes állam jogszabályai alapján nem áll az egészségügyi tevékenység gyakorlását kizáró vagy korlátozó intézkedés, büntetés vagy büntetőjogi intézkedés hatálya alatt, és megfelel a tevékenység végzéséhez előírt egészségügyi alkalmassági feltételeknek”. A rendelet egyéb más (pl. orvosi) diplomás gyógyító tevékenységgel ellentétben, a hagyományos kínai gyógyászatot művelő, külföldről érkezőknél nem szabja feltételként a szakképesítésük, diplomájuk honosítását, azt anélkül is elismertnek tekinti (lásd: „Az engedélyezett egészségügyi tevékenység végzéséhez a szakképesítést igazoló bizonyítvány vagy oklevél tényleges elismerése nem szükséges.”). Betegbiztonsági és minőségbiztosítási aggályok A Magyar Orvosi Kamara még a módosítások parlamenti végszavazása előtt állásfoglalást tett közzé, amelyben megfogalmazta az említett jogszabály tartalmával kapcsolatos aggályait. Többek között leírták: a hagyományos kínai orvoslás, mint alternatíva a magyar egészségügyben már hosszú évek óta elismert és gyakorolt módszer. Működése szabályozott és szigorúan kontrollált. A művelői tevékenységükhöz hatósági engedélyekkel rendelkeznek. A hagyományos kínai orvoslás iránt érdeklődő magyar orvosok megismerhetik, elsajátíthatják annak módszereit, és azokat megfelelő ellenőrzés mellett beépíthetik a napi gyógyító gyakorlatukba. Ezt a tevékenységet a MOK is elismeri. A jelenleg hatályba léptetett törvénymódosítás „olyan tereket nyitna meg, melyekkel kapcsolatban számos megválaszolatlan szakmai kérdéssel szembesültünk” – véli állásfoglalásában a kamara. Az okok között említi a kínai és az európai orvosképzés között fennálló lényeges különbségeket. A kínai felsőoktatásokban szerzett diploma az esetek jelentős részében nem azonos a hagyományos értelemben vett orvosi végzettséggel. Ebből következik, hogy az ilyen diplomák itthoni elismertetése előtt komoly szakmai elemzéseket kellene végezni. A kamara tudomása szerint sem a szakmai szervezetekkel, sem a diplomák elismerésére feljogosító intézményekkel, az orvosi egyetemekkel, a szakmai kollégiumokkal nem egyeztettek a jogalkotók, ami a későbbiekben minőségbiztosítási, illetve betegbiztonsági problémákat is felvethet. A jogszabály többek között arról sem rendelkezik, hogy a magyar nyelv megfelelő minőségű ismeretéhez kösse az engedélyezést, holott a megfelelő minőségű or-

26

AKTUÁLIS

vos-beteg kommunikáció elengedhetetlen a gyógyító tevékenységhez. Erre a problémára egy tolmács feltételezett jelenléte sem adhat megoldást, mert etikai kérdéseket vet fel. Magyarország, mint az Európai Unió tagja kötelezett a direktívák elfogadására és betartására. A diplomák és egyéb végzettségek tekintetében az uniós direktíva kifejezetten megköveteli a kölcsönös elismertetést, tehát a jogszabály „szakképesítést igazoló bizonyítvány vagy oklevél tényleges elismerése nem szükséges” kitétele uniós jogba ütközik. Állásfoglalása végén a MOK képviselői kérték a végszavazás elhalasztását és az abban foglaltak alapos mérlegelését. A jelek szerint mindhiába. Jogellenes jogszabály? A fentebb részletezettekből világosan kiderül, hogy a Magyarországon jelenleg praktizáló, komplementer gyógyászati módszereket alkalmazó személyek jelentős részénél kötelezően előírt az orvosi végzettség, illetve az alternatív gyógyítási módszer gyakorlására jogosító egyetemi záróvizsga és ÁNTSZ engedély, vagy bizonyos esetekben az alapos tudásra, szakirányú képzésre épülő képzettség. Feltételezhető, hogy ez a jövőben is így marad. Ezzel szemben a decemberi törvénymódosítás ugyanezt, vagyis a tradicionális orvosi diplomát nem követeli meg a külföldről érkező, hagyományos kínai gyógyítást gyakorlóktól. Teljesen egyértelmű tény, hogy annak a személynek, aki valahol a világban (pl. Kínában) elvégzett egy ötéves, valamilyen gyógyító tevékenységet oktató képzést, a szaktudása korántsem lehet egyenlő a Magyarországon (vagy más, tradicionális orvosi egyetemen) elvégzett szakmai tudással. Azzal pedig, hogy az újonnan érkezők ilyen, fellazított feltételekkel is engedélyt kaphatnak a magyarországi praktizálásra, a jogszabály alkotói (megszavazói), illetve későbbiekben az engedélyek kiadói (kényszerből) alapjaiban sértik meg egyrészt a többszöri módosítás után jelenleg is érvényben lévő 2003. évi CXXV. hazai törvényt amely „az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáró1” szól, másrészt áthágják az uniós esélyegyenlőségi jogokat is. A hazai esélyegyenlőségi törvény hátrányos megkülönböztetésként ezt határozza meg: „8.§16. Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt okok miatt kedvezőtlenebb bánásmódban részesül, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. 9.§18.

Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely a 8.§-ban meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne” – rendelkezik a törvény. Konfuciusz Intézet Pécsett is A hagyományos kínai orvoslás, illetve általában a kínai orvosképzés mibenlétéről érdeklődtünk dr. Hegyi Gabriellától, az orvos-szakmai kollégium komplementermedicina-tagozatának elnökétől, aki Kínában maga is évek óta tanít kinevezett egyetemi tanárként a Hebei United Universityn. Így Magyarországon jelenleg valószínűleg ő a leginkább kompetens a kínai orvosképzés bemutatására. Mint megtudtuk tőle, Kínában jelenleg párhuzamosan kétféle orvosképzés működik: a tradicionális értelemben vett nyugati orvoslás, és a hagyományos kínai orvoslás ismereteit tanító oktatás. Előbbit öt évben, utóbbit némely intézménybenöt évben, máshol 4 évben osztott képzésként sajátítják el a hallgatók. Utóbbi oktatási metódus az orvosképzésben nálunk nem létezik: alap BsC + ráépített Master fokozatban. A hagyományos kínai orvoslást tanulók az alapképzés után Master-képzésen is részt vehetnek, illetve tanulmányaik végeztével PhD vizsgát is tehetnek. Elismert tény, hogy a hagyományos kínai orvosok teljes képzési ideje alatt a tananyag, az oktatás alatt elsajátítható ismeretek alapjaiban különböznek a nyugati orvosképzéstől. Noha a hallgatók ebben a képzési formában is tanulnak egészségtudományi ismereteket (anatómiát, élettant, kórélettant stb.) ám azt lényegesen kisebb óraszámban, mint a nyugati medikusok. Az oktatás erőteljesen a keleti gyógymódok (akupunktúra, különféle masszázs- és gyógynövény-terápiák stb.) elsajátítására koncentrál. Míg a nyugati orvoslást tanulókat 150-200 órában oktatják egy-egy klinikai tárgyra, addig a kínai orvoslást hallgatók ezt 30-60 órában sajátíthatják el. Ezzel az intenzitással behatóan, még az európai főiskolai ismeretek szintjén sem sajátíthatók el az ismeretek. Európában (mint ahogyan eddig Magyarországon is), szinte minden országban orvosi diplomához és szakirányú posztgraduális képzéshez kötik a komplementer medicina gyakorlásának engedélyezését. Az 1997-es, KÓRHÁZ 2014/1–2.

komplementer medicinák hazai gyakorlását szabályozó jogszabály valamikor nagyon szigorúan rendelkezett a praktizálás feltételeiről, továbbá a rendszeres kontroll mibenlétéről, de azóta fellazult a gyakorlat. Pillanatnyilag Magyarországon szinte teljesen ellenőrizetlenül működnek az alternatív medicinát gyakorlók, hiszen nincs országos szakfelügyelői hálózat, amely ezt a feladatot elláthatná. A kínai orvoslásnak, a hagyományos gyógyító módszerek mellett helye lehet a magyar egészségügyben, de annak eldöntése, hogy ki, milyen ismeretek alapján lesz majd alkalmas az itteni praktizálásra, az ETT bizottságának a feladata lesz.

A kínai külpolitika évek óta azt szorgalmazza, hogy a technika, a tudomány, a kultúra területén tért nyerjen a világban. Ennek érdekében világszerte megalapították, a ma már több mint ezer városban működő Konfuciusz Intézeteket. Magyarországon, Budapesten, Szegeden és Miskolcon működik már ilyen intézmény, amelyek legfőbb célja a kínai nyelv, a kultúra, és tudomány-technika népszerűsítése és terjesztése, illetve eredményeik hazai meghonosítása. Várható, hogy a közeljövőben a Pécsi Tudományegyetemen is megnyílik egy intézet, amelynek fő feladata a hagyományos kínai orvoslás oktatása mellett többek között gyógyító eredménye-

inek a tudományos vizsgálata, a tradicionális európai orvoslás eredményeivel való összehasonlítása, illetve a szakemberek továbbképzése lesz. A kínai szakmai kapcsolatoknak Pécsett már húsz éves hagyománya van, közös projektekben (NKTH és TeT) vesznek részt, mindkét országban szakmai kurzusokat, gyakorlati továbbképzéseket és Sino-Magyar orvosi kongresszusokat szerveznek a másik fél orvosainak. Ilyen kongresszust, napjainkig hat alkalommal tartottak. A pécsi intézmény megalapításáról folyó kétoldalú tárgyalások már előrehaladott állapotban vannak. Lóránth Ida

Január utolsó előtti hetében tartotta Európa a Méhnyakrák Megelőzés Hetét. A Mályvavirág Alapítvány jóvoltából idén Budapesten is rendezvénysorozattal hívták fel az elhivatott szervezők a figyelmet erre a betegségre. Az esemény beharangozójaként tartott sajtótájékoztatón dr. Béres Zsuzsanna, a Budai Oltóközpont vezetője vett részt szakértőként. Őt kérdeztük a betegségről és az azt övező tudásanyagról.

A megelőzhető rákbetegség a figyelem középpontjában – Miért tartják kiemelten fontosnak a méh­ nyakrák ellen folytatott küzdelmet? – Azért gondolom, hogy az összes daganatos betegségen belül kiemelt figyelmet érdemes fordítani a méhnyakrák megelőzésére, mert egy olyan betegségről van szó, amely lassan már csaknem egy évtizede védőoltással megelőzhető lenne. A rendszeres szűrővizsgálat, illetve a vakcináció egy optimális megoldás lehetne a nők számára, hogy ne lehessenek áldozatai a betegségnek. – Az oltás bevezetése óta még mindig sok áldozatot követel ez a betegség? – A hölgyek esetében ez a második leggyakoribb halálok az emlőrák után, ami azt jelenti, hogy amennyiben sikerülne a prevenció terén átütő sikereket elérni, markánsan átírható lenne a mortalitási, morbiditási statisztika. – Annak ellenére, hogy társadalmi szinten nem használjuk ki kellő mértékben, szinte természetesnek vesszük az oltás lehetőségét, pedig, gondolom, az orvostudomány KÓRHÁZ 2014/1–2.

számára óriási eredmény volt, hogy egy daganatos betegség ellen sikerült védőoltást fejleszteni. – Hosszú volt az út a biztonságos és hatékony oltóanyag felfedezéséig, hiszen csaknem 20 évvel ezelőtt még újszerű volt a gondolat is, hogy a nők második leggyakoribb halálokában egy vírusnak jut a főszerep. Az ötlet Harald zur Hausen német orvos fejében fogalmazódott meg a hetvenes években, aki töretlenül hitt hipotézisében. Kitartását siker koronázta. 1983-ban, biopsziával nyert daganatos sejtekben sikerült kimutatnia a vírust, ez volt a HPV 16, majd 1984-ben detektálta a HPV 18-t. A méhnyakrákok 70%-ában ez a két törzs jelen van, amit a 45-ös és 31-es követ a sorban. Amennyiben evvel a két típussal szélesítjük a sort, akkor gyakorlatilag az esetek 80%-ában elmondható, hogy tudjuk az okot. A zseniális gondolatot a szakma Stockholmban 2008-ban orvosi Nobeldíjjal honorálta. – A HP-vírus számos egyéb betegséget is okozhat, a vírust férfiak is hordozzák. Ter­

ve­zik-e ennek megfelelően az oltás indikációs körének kibővítését? – Ma már tudjuk, hogy egy komplex problémával állunk szemben, csaknem 100 humán HPV-törzs vált ismertté azóta, ezek patogenitása eltérő. A HPV 6,11 törzsek tehetőek felelőssé a nemi szemölcsök kialakulásáért. A fej-nyak, perianalis terület, szeméremtest, hüvelyrák, péniszrákok jelentős részében is szerepe van a vírusnak. A következő évtizedekben a HPV-oltások indikációs területe minden bizonnyal bővülni fog, ennek első lépése volt az Amerikai Gyermekgyógyász Akadémia javaslata a fiúk oltására. A vírushordozás mérséklésével egyértelműen csökkenthető a megbetegedések száma. Érdekesség, persze nem meglepő egy amerikai reprezentatív felmérés eredménye: az egészségesnek gondolt 14–69 éves korosztály szájüregi öblítő folyadékában közel 7%-ban van jelen HPV-törzs. (1%-ban a magas kockázatú HPV 16 jelenléte volt igazolt) – Miért pont a méhnyakon okoz ilyen gyakran rákos elváltozást a HP-vírus? Segíthet-e a vakcina már kialakult méhnyakrák esetén is? AKTUÁLIS

27

– A HP-vírusra az intenzíven osztódó sejtek fogékonyabbak, ez igaz a méhnyak területére ahol a laphám és a hengerhám találkozik. A HPV korai régiójának génjei (E6, E7) integrálódnak a gazdasejt DNS-ébe, (onkogének). Ezen gének által kódolt onkoproteinek a hámsejtek szupresszorgénjeihez kötődve (p53, pRb) befolyásolják a sejtosztódást, ez a sejt rákos átalakulását fogja eredményezni. A malignitás kialakulásának kockázata közvetlen összefüggésben áll a cervicalis intraepiteliáris (CIN) diszplázia mértékével. A betegségnek szövettanilag több fokozata ismert, CIN I, amely enyhe diszpláziát jelent, látható a koilocitózis (üregképződés a sejtekben, mely a szaporodó vírus jelenlétét mutatja), majd ez lassan átmehet CIN II-be (közepes diszplázia), illetve CIN III esetében (carcinoma in situ) súlyos diszplázia látható, a sejtek közel kétharmada már érintett. Amennyiben ezt követően kialakul az invazív méhnyakrák, a hámréteg teljesen elveszíti rendezettségét. Ha a folyamat a basalmembránon is túlterjed, akkor

a vér- és nyirokrendszerbe is kerülnek daganatsejtek (metasztázisképzés). A vakcinák képesek a CIN II laesiónál megállítani a progressziót. A CIN III állapot egy- két éven belül tud csak kialakulni, tehát egy relatíve hosszú folyamatról van szó, amit ha idejében detektálunk, a beteg megmenthető lenne. Az, hogy egy fertőzésből lesz-e perszisztáló fertőzés, és abból kialakul-e egy rosszindulatú folyamat, pontosan nem megjósolható, de minél inkább előrehaladott a folyamat (több diszpláziás sejt), annál kisebb az esély a gyógyulásra, nő a rák kialakulásának valószínűsége. – Melyek a vírusfertőzés legfontosabb rizikófaktorai? – A dohányzás, a fogamzásgátló hosszantartó szedése, a promiszkuitás, a túl fiatalon kezdett nemi élet. A nők közel 80%-a élete során fertőződik a vírussal, és hasonló az az arány amikor a szervezet megbirkózik a vírussal, és nem alakul ki a progresszív fertőzés. A leggyakoribb szexuális úton terjedő betegség, és az óvszer hasz-

Új rendszer az endoszkópia területén Új, a vizsgálatot elősegítő kiegészí­tő rendszert vezetnek be az epeúti endosz­kópiák területén, Magyar­országon elsők között a Jósa András Oktatókórházban. Az új eljárást Nyu­ gat-Európa szerte már széles körben sikerrel alkalmazzák a szakemberek. A kezelés során a kőeltávolítás, a szűkületek áthidalása, az elzáródása, a sárgaság megoldása nemcsak az orvosnak egyszerűbb, hanem a beteg számára is kevesebb megterheléssel jár. Az új rendszert bevezető cég első lépésben öt endoszkópos centrumot jelölt ki az új módszert kipróbálására és beindítására. A centrumok kiválasztása a gyógyító intézetekben végzett epeúti endoszkópiák számától, a vizsgálatok jellegétől és minőségétől függ, a nyíregyházi kórház pedig az élen jár az endoszkópiás beavatkozásokban. A vizsgálattal összefüggő tréning január végén indult el a kórház I. Belgyógyászati Osztályán.

Új epeúti endoszkópia rendszer – betegnek is, orvosnak is jobb

nálata sem jelent tökéletes védelmet, hiszen a bőr-bőr kontaktus is elegendő lehet a kórokozó akvirálásához. A betegség leginkább a 40-60 év közötti, aktív lakosságot érinti.(2004–2010 között a Nemzeti Rákregiszter adatai szerint ebben a korosztályban 3725 nő volt érintett). – Mi a WHO és a nálunk fejlettebb európai országok álláspontja, mennyire tartják prioritásnak a méhnyakrák elleni küzdelmet? – A WHO javasolja az országoknak a méh­ nyakrák elleni oltás felvételét a Nem­zeti Immunizációs Programba, primer prevenciós eszközként. A szűrőprogramokat is folytatni kell paralel a maximális eredményesség eléréséhez. Európa legtöbb országában 11-12 évesen javasolják a védőoltás felvételét, és számos országban az idősebb korosztály is úgynevezett felzárkóztató programban részese lehet a vakcinációnak finanszírozott keretek között. (26 év is lehet ennek a határa.) Nagyon jó hír, hogy az idei évtől a mostani hatodikosok már az állam által finanszírozott módon megkapják az oltási sort. Az oltás beadásának legoptimálisabb ideje a nemi élet megkezdése előtt van, és a legoptimálisabb védelem ekkor alakítható ki. Az idő múlásával az immunrendszer a természetes öregedés következtében már alacsonyabb ellenanyag szintekkel képes csak reagálni az oltóanyagra. Ez nem azt jelenti, hogy később már nem érdemes a védőoltást beadatni. Az egy évnél frissebb nőgyógyászati vizsgálat feltétele a vakcinációnak. – Magyarországon mi a helyzet? – Magyarországon évente közel 1000 esetet diagnosztizálnak, és csaknem 400 körüli a betegségben elveszített nők száma. Nálunk a nemzeti szűrőprogram nem hozott jelentős esetszám-mérséklődést, nem lett sikertörténet. A nők részvétele az ingyenes szűrővizsgálatokon nagyon alacsony. A világon minden második percben meghal egy nő ebben a mai tudásunk szerint megelőzhető betegségben. Magyarországon eddig (2013 végéig) 124 ezer nő részesült védőoltásban méhnyakrák ellen. A 12–18 év közötti lányok 28%-a oltott, ez jónak mondható. – Gondolja, hogy csatlakozásunk az Euró­ pai Méhnyakrák Megelőzési Héthez segíthet a rossz arányok kijavításában? – Úgy gondolom, a kellően strukturált ismeretek nagy segítséget nyújthatnak a megelőzésben és az egészségtudatos magatartás kialakításában. Radnai Anna

28

AKTUÁLIS

KÓRHÁZ 2014/1–2.

Dr. Miskovits Eszterrel, az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) leköszönt főigazgatójával a regionális intézményrendszer irányításában eltöltött évtizedéről beszélgettünk.

Tizenegy év az OVSZ élén – A régi egészségszervezők gyűjtötték ös�vagy a finanszírozás a hibás, mert olyan títen. Megjelentek például bizonyos műtősze, hogy a nyári „uborkaszezonban” elsőpusú „gyógyszerről” van szó, ami nem veasztal melletti vérvisszanyerési (cell saver) sorban a következő három téma szotechnikák. kott megjelenni: a gyógyszer, a vér – Igen, valóban, ezeknek azonban és a mentők benzinje – mint hiány. ma még nincs jelentős hatásuk a Általában mögöttük valami más baj mi területünkre, mert olyan drága van, finanszírozási, szervezési proba cell saver szerelék, hogy a kórháléma. Jó pár éve már nem, vagy kezak kizárólag akkor használják, ha vesebbet hallunk a vérről. Sikerült az indokolt (amikor például a bevalahonnan valahová eljutni, pedig teg a Jehova Tanúi felekezet tagja, a sem a társadalmi, sem a gazdasáezért elutasítja a vértranszfúziót). gi környezet nem volt előnyös a téríUgyanakkor a sebészeti technikák tésmentes véradás számára. finomodása következtében, a ko– A vérkészlet talán egyenletesebb rábban jelentős vérigénnyel jávolt a nyár során, de mennyiségró műtétek ma már sokkal alacsore nem volt több. Nem voltak nagy nyabb vérfelhasználást igényelnek. – egy-két hetes – hiányok, negatív Csak egyetlen példát említek: a csúcsok. Néhány akciós véradással nagy, motoros szívműtétek (bypass) ki lehetett húzni július közepéig, aujelentős hányadát leváltották a gusztus elejétől aztán megint csak sztentbeültetések. A májsebészet nehezebb időszak érkezett. Ahogy szintén jelentősen csökkentette a emlékszem, mind a tizenegy év sovérigényét, mégpedig olyan mértékrán a július közepétől augusztus köben, hogy amikor az OVSZ-hez kezepéig tartó időszak mindig kritikus rültem, egy májtranszplantációhoz volt a számunkra. Talán a kommuni20–30 egység vért használtak fel, káció volt más egy kicsit: jó volt az jelenleg 10 egység alatt megoldják újságírókkal való kapcsolatunk, és a többnyire. Finomodott a technika, Dr. Miskovits Eszter kórházakkal történő együttműködés egyre jobb készülékekkel, ultrahanis többnyire zökkenőmentes volt. Az gos vágókkal rendelkeznek. intézményekben meg lehetett beszélni a felelős vezetőkkel, hogy a tervezett hető meg, és nem is egy beszállító kérdé– Létezik olyan megoldás is, ahol a programűtétek egy részét hozzák előbbre, illetse. Megértették. mozott beteg saját magának adhat vért. ve halasszák későbbi időpontra. A megfe– Ezt hívják autotranszfúziónak. Ebben látlelő programozáshoz előjegyzési listákat – Az elmúlt évtizedben számos olyan techjuk a legnagyobb tartalékot. Akkor működkértünk tőlük. Vannak intézmények, amenikai fejlődés érte el az egészségügyet, ami het jól, ha az orvos nyilvántartja a betegelyekkel kiválóan lehet kooperálni, mert a véradással összefüggésben javít a helyzeket, hogy kit, mikorra rendelt be, vagyis még előre leadják az igényüket – ilyen például a Gerincgyógyászati Központ, és most már az Érsebészeti Klinika is. Az Országos Pályakép Kardiológiai Intézettel is remek összhangban dolgoztunk. Ezen nagy intézmények A Budapesti Orvostudományi Egyetem elvégzése után az Orvostovábbképző Intézet IV. vezetői vették maguknak a fáradságot, Belgyógyászati Klinikáján tesz 1978-ban belgyógyászatból szakvizsgát. Ezt követően hogy konzultációkat tartsanak a vérellátás 1979-től a László Kórházban folytatja munkáját, ahol infektológiából, majd trópusi beokán (hogyan használják, mit tudunk adni, tegségekből szerzett szakképesítést. Tíz évig a kórház – újonnan alakult – immunológiai mi lenne a célszerű stb.). Ennek érdekében részlegén dolgozott, HIV-fertőzött betegekkel. Rövid, két éves kitérő után, amit az ÁNTSZ rengeteget leveleztünk, cikkeket írtunk és Fővárosi Intézetében tölt, és ezalatt a SE Menedzserképző Központban egészségügyi meelőadásokat tartottunk. Azt hiszem, sikenedzseri diplomát szerzett, 1999-től főigazgató-helyettesként, majd 2003-tól főigazgarült egyfajta tudatformálást elérnünk. tóként irányítja az Országos Vérellátó Szolgálatot. 2013. december 30-ával nyugdíjba A vérhiány más jellegű, mint a gyógyszervonult a szervezet éléről. hiány, mert ez az emberekhez, a véradókhoz van kötve. Hiány esetén nem az állam KÓRHÁZ 2014/1–2.

AKTUÁLIS

29

előrelátóbban, tudatosabban tervez a beavatkozások előtti időszakkal. Ugyanezen kategóriába tartozik az is, amikor a leendő vérigényt előre kiváltják megelőző vas, folsav terápiával, rendezve evvel az anémiát. Elsősorban a várólistákon lévő ortopédiai betegek esetében jön ez szóba. – Mennyiben sikeres a hozzátartozók egy adott műtét előtti szervezett véradása? – Ezt irányított véradásnak hívjuk, és inkább egyfajta szükségmegoldásnak tekintjük. Ugyanis az a buktatója, hogy számos véradóról ilyenkor derül ki, hogy nem teljesen egészséges, vagy legalábbis nem alkalmas a véradásra. Sokkal jobb a helyzet a kivizsgált, standard donorcsapat esetében. – Mi az, ami még technikai oldalról a vérkészlet a biztosítását segíti? –  Ma már Nyugat-Európában a mas�szív transzfúzióknál, legyen az baleseti ellátás, vagy bármi olyan vérzés, ami jelentős mennyiségű vérpótlást igényel, először erősen elgondolkodnak azon, hogy mennyi vörösvérsejt adása szükséges feltétlenül? Krisztalloidot, vérpótló készítményt, és csak annyi vörösvérsejtet adnak, amennyi az oxigénszállításhoz elengedhetetlen. Ezzel párhuzamosan pedig az alvadási faktorokat forszírozzák. Trombocitát mindenképpen, ami nálunk azért még nem annyira első vonalbeli – adják ugyan, de masszív transzfúziók során is inkább harmadik lehetőségként élnek vele. Nem adják a faktorokat, tehát külön a fibrinogént, külön a VII-es faktort, prothrombin komplexet stb. – nálunk az orvosok elsőként még mindig inkább a vérhez „nyúlnak”. Nem arról van szó, hogy a szakemberek nem olvasnak szakirodalmat, és minderről nem tudnának, hanem ennek főként szervezési és financiális okai vannak. Kívánatos lenne, ha a jövőben az előbb említett külföldi gyakorlat gyökeret eresztene, mert akkor jobban lehetne gazdálkodni a vérkészlettel. Amennyiben megnézzük a KSH-adatokat, hogyan alakul az elkövetkezendő időkben Magyarország korfája, akkor kiderül, hogy nagyon sok idős ember lesz – 25%-kal fog emelkedni a 60 éven felüliek száma –, míg várhatóan 16%-kal csökken a 16 éven aluliak száma. Akik tehát belenőnek a véradó korosztályba, nem lesznek elegendően, akik viszont rászorulnak, azok száma extrém mértékben nőni fog. Főként, ha ehhez azt is hozzá vesszük, hogy emelkedik, illetve stagnál az onkológiai betegek száma. A daganatkezelés pedig egy vérigényes szakma, mert a rákbetegek a kemoterápiákat követően általában, illetve a végstádiumban feltétlenül transzfúzióra szorulnak.

30

AKTUÁLIS

– Eddigi tapasztalatai szerint az elkövetkező évtizedekben miként lehet biztosítani a vérellátást? – Nehéz jövőt jósolok ennek a szakmának. Ha a véradás szükségességét most nem kezdjük el társadalmi szinten hirdetni és oktatni – ami már évekkel ezelőtt a vágyam volt – akkor egyre nehezebb lesz az elérése. Nem hiszek abban, hogy valamit az óvodától kezdve kell oktatni – de még csak nem is az általános iskolában, hanem egy gimnazista réteget kellene megcélozni, hiszen ők azok, akik nem felejtik el, amikor betöltik a 18. életévüket, hogy rövidebb-hosszabb ideig – nem elvárás, hogy mindenkiből százszoros véradó legyen –, de négy-öt évig lépjenek be, és vegyenek részt a véradásban. Az egészségüknek nem árt, és a nyújtott segítség nem kerül pénzbe. Az az érzés, hogy másokon tudnak segíteni, egy olyan össztársadalmi hangulatot alakítana ki, amelyre Magyarországnak mindenképpen szüksége lenne. Ez az individualista – azt nem mondom, hogy hedonista, mert a nagy szegénység miatt ez nem minden rétegre egyformán jellemző – kialakult egy olyan rosszul szocializált fiatal réteg, amelyre ráférne mindez. Általában az a tapasztalat, hogy nem a „legjobban élő” rétegből származik a véradók legnagyobb tábora. Nem nő évről évre a fiatalok aránya a véradásban, hanem stagnál. Első véradóként 50-60 ezer fiatalt sikerült megnyerni az elmúlt években, szinte minden évben, de közülük kevesen maradnak meg a rendszerben. Akciós véradásokat rendezünk például a nagyobb könnyűzenei fesztiválok alkalmával. A Szigeten már egyre több a külföldi résztvevő, ezért az kevésbé alkalmas számunkra, inkább a Volt Fesztiválon jelentünk meg. Amit viszont mi magunk szervezünk, az a Retró Véradás szeptemberben, ahol jellemzően családok jelennek meg. Így is jelenik meg a köztudatban, mint családi véradó nap, ahol tudatosan megajándékoztuk a gyerekeket is, hogy nekik is legyen egyfajta kötődésük. Ott lehet a gyermek a szülő mellett, s látja, ahogy leveszik a vért, így életében először találkozik ezzel az eseménnyel. Tavalyi új kezdeményezésünk – s idén másodízben is megrendezzük – a júniusi Vitál Véradás, ahol az egészséges életmód került a fókuszba. A nyár eleji eseményen sportoló-vendégeket fogadtunk, és gyümölcsökkel, természetes gyümölcslevekkel várjuk véradóink. – Milyen állapotban vette át a véradó szolgálat szervezetét? – Már 1996-ban felmerült az OVSz cent­ra­ lizációja, amelyet aztán Mikola István főigazgató 1999-ben véghezvitt. Idekerülésemkor még komoly problémát jelentett az inf-

rastruktúra. A megyei kórházak részeként működő osztályok Területi Vérellátók lettek, és kialakítottunk a funkcionális követelmények mentén egy-egy Regionális Vérellátó Központot. Ma már a vér feldolgozása automatizált, ami drága, így csak összevontan, nagy központokban, azonos minőségi előírások mentén szabad végezni. Amikor a donortól leveszik a vért, nem lehet kézi módszerekkel (centrifugával) háromfelé választani a vért, majd utána az elemekkel továbbdolgozni (tisztítani stb.), hanem ehhez ipari rendszer szükséges. Evvel tulajdonképpen eleget tettünk az európai uniós direktívák előírásainak, a magas minőségi követelményeknek. Nem térünk el bármely Európa nyugati felén lévő vérellátástól, sőt büszkén mutogatjuk. – A központosítást követően bizonyára jobban átláthatóvá vált a vérkészlet. – Most egyetlen országos központi készlet van, és abból történik az osztás. Ennek a hátterét egy nagyon komoly informatikai rendszer biztosítja, amely 2004 és 2008 között épült ki. Sokáig ellentét volt vidék és főváros között, ugyanis az igazi vérhiány mindig Budapesten van, hiszen az aktív ellátás negyven százaléka itt van, a lakosságnak pedig csak a 20%-a. Vidéken nem volt probléma, mert egyrészt a vidéki ember véradó hajlandósága jobb, mint a nagyvárosokban lakóké – nem csak nálunk, hanem egész Európában –, másrészt a vérigény vidéken kevesebb. A legnehezebben megoldható probléma a tudatformálás volt. A gondolkodásra „az én (kór)házam az én váram” gondolattal jellemezhető. Vagyis, ha az egyik vidéki város kórházából „kiszakadt” az osztály, és abból egy „OVSz” vérellátó központ lett, melynek az irányítása Pesten van, akkor nem kizárólag egy vidék-főváros ellentét volt érezhető, hanem mivel a kórházi kötődés megmaradt – hiszen ugyanazok az emberek dolgoztak tovább, akik korábban kórházi fennhatóságban voltak – ezért úgy álltak hozzá, hogy a (volt) igazgatójuknak igyekeztek mindent megadni. Amíg nem volt központi informatikai rendszer, addig nem lehetett rálátni, hová adták a vért. Ezért mondtam akkoriban, hogy vidéken szívesebben lennék beteg, mint Budapesten, mert ott mindig minden mennyiségben kapnék vért, kritikátlanul. Ma ez nem így van. A legfőbb pozitívum, hogy ebben a kérdésben megváltozott a régióvezetők hozzáállása. Kemény és hosszú munka volt, de ma már ők OVSzesek, és elmondják a kórházigazgatóknak, hogyan kell a vérrel jól gazdálkodni. Miért adnak két egységet az igényelt három helyett azzal, hogy tessék ennyivel megopeKÓRHÁZ 2014/1–2.

rálni. Az OVSz vezetői, de a dolgozók is egy, a szervezethez, a feladathoz lojális, összeforrt csapat lett, remélem ez a jövőben is így marad. – Ezt hívják transzfuziológiai konzíliumnak. Nem úgy működik, mint régen, amikor a professzor úr elkiáltotta magát, hogy azonnal hozzanak hat egység vért, mert van egy súlyos májbetegünk. – Valóban, mert ez nem a közért. – Vannak bizonyos betegségek, ahol a vér, illetve annak valamilyen alkotórésze gyógyító anyag. Hol tart ma a vérterápia? – Különösen nagy lépés volt a szerológiában is a transzplantációk megjelenése, elterjedése. Sok a csontvelőbeteg – hiszen az végső soron a vérképző rendszer betegsége –, és sajnos rengeteg a daganatos beteg – itt számos különböző eltérés, egyedi megjelenés van. Egyes esetekben szerológiában is segítségünkre lennének a molekulár-biológiai módszerek, Az őssejttranszplantációval a recipiensben teljesen

új vérképzés jelenik meg. Ezt sikerült genetikailag igazolni – ennek is itt, nálunk van a háttere, ahol vizsgáljuk és megállapítjuk, hogy a transzplantációt követően kinek a vérképzése indul be: az eredeti recipiensé vagy a donoré. – Milyen gondolatokkal, érzésekkel távozik a vérellátó szolgálat éléről? – Az egészségügyben dolgozni – annak bármely szintjén –, az egy nagyon kemény szolgálat. Sajnálom, hogy időközben már erre a területre is benyomult a politika. Az egészségügynek a természete, hogy működésének zavaraival válaszoljon a politika beleszólásaiba. Nem ez a küldetése. A nemzetközi élettől való elszakadás a vérellátás területén nagyon meglátszik. Ez minden országban egy stratégiai ágazat, és ennek a megjelenítése is fontos. A magunk szintjén megtartottuk a kapcsolatot az Európai Unióval, napi kommunikáció zajlik. Van egy olyan platform, ahol minden vérellátó „beszélget” egymással az interneten; ha a gyártással, a donormozga-

lommal, egy új fertőzéssel kapcsolatban valami gond merül fel, igyekszünk segíteni egymásnak. Az unióban rengeteg forrást szánnak a vérellátásra, az egészségügy előtérében van, és feladataihoz mérten súlya van. Idehaza viszont a kormányzatok nem ennek megfelelően kezelik az OVSz-t, és nem használtuk ki az unió nyújtotta lehetőségeket eléggé. – Hogyhogy ilyen hirtelen szánta el magát a távozásra? – Nem volt ez annyira hirtelen, hiszen júliusban bejelentettem, szeptemberben pedig írásban is beadtam a nyugdíjazási kérelmemet. December 21-ére írták ki a pályázatot az új főigazgató számára. – Ki lesz az utódja? – Nincs tudomásom arról, hogy megszületett-e már döntés, vagy eredménytelenné nyilvánították volna a pályázatot (az interjú január 27-én készült – a szerk.). Dr. Szepesi András, Bene Zsolt

Módosult az eredetileg az 1997-es egészségügyi alaptörvényben rögzített, majd az évek folyamán többször is változtatott jogszabály, amely a fertőző betegségek egészségügyi szolgáltatók által történő bejelentésének rendjét szabályozza. A Balog Zoltán miniszter nevével fémjelzett rendelet február 1-jén lépett hatályba.

Változás a fertőzések jelentésében Az

idei év első egészségügyi tárgyú miniszteri rendelete (1/2014) nemcsak a fertőző betegségek kötelező bejelentésének rendjét, hanem az azzal kapcsolatban kezelt személyes betegadatok kezelésének és védelmének a mikéntjét is újraszabályozza. Eszerint rendelkezik többek között arról, hogy a különféle járványok megelőzése, illetve a hathatós és megfelelő járványügyi intézkedések időben való megtétele érdekében az egészségügyi szolgáltatók a fertőzött beteg diagnosztizálását követően maximum 24 órán belül kötelesek az esetet a lakóhely szerint illetékes egészségügyi államigazgatási szervnek jelenteni. Jelentésében nemcsak a fertőzés tényét kell közölnie, hanem köteles (az erre a célra rendszeresített nyomtatványon) részletes adatszolgáltatásra. Például az esetleges szövődményekről, a beteg tartós szervi elváltozásairól, illetve KÓRHÁZ 2014/1–2.

a fertőzés következtében beálló halálesetről, vagy a gyógyulás tényéről. Bizonyos betegségek adatai (HIV/AIDS, némely szexuális úton terjedő fertőzés) személyazonosító adatok nélkül, surveillance-célból gyűjtendők, és így továbbítandók az államigazgatási szervhez. A betegeket közvetlenül ellátó egészségügyi szolgáltatókon kívül a miniszteri rendelet mellékleteiben felsorolt fertőzéseknél, mérgezéseket okozó kórokozók detektálásánál, a fertőzött mintákat észlelő mikrobiológiai laboratóriumokra is érvényes a 24 órán belüli jelentési kötelezettség. Szigorodik a jelentési kötelezettség A fenti, anonim adatszolgáltatást igénylő, kivételes eseteket pedig az ÁNTSZ elektronikus járványügyi felügyeleti rendszerének igénybevételével kötelesek bejelenteni. A mikrobiológiai labor a beteg személyazo-

nosító adataival együtt köteles jelenteni például a következő fertőzéseket: Bacillus anthracis, Borrelia recurrentis, Clostridium botulinum, Ebola-, himlő-, kanyaróvírus, Legionella pneumophyla fertőzés, mumpsz, nyugat-nílusi láz, polió, rubeola, szalmonella, SARS, koronavírus, sárgaláz stb. A kötelezettség nemcsak a kórokozók diagnosztizálására értendő, hanem arra is, hogy a labor részletezze: milyen vizsgálatokat végeztek a kórokozó azonosítása érdekében, annak mi lett az eredménye, és (ha van ilyen) mely eljárásokkal nem sikerült igazolni a fertőzés, illetve a fertőzéses eredetű mérgezés tényét. Az új jogszabály szerint az intézményeknek jelentési kötelezettsége áll fenn az Enterobacter skazakii, illetve minden olyan baktérium esetében, amelyeknél a minta vizsgálatát végző laboratórium legalább egy, antibiotikum-rezisztencia vizsgálati­ AKTUÁLIS

31

eredményt produkált már. A beteget ellátó intézmény a megyei/fővárosi népegészségügyi szervnek köteles haladéktalanul, a beteg személyazonosító adataival együtt jelenteni a Clostridium difficile, vagy valamely multirezisztens kórokozó által klinikailag és a laborvizsgálatok eredményei alapján fennálló fertőzést, illetve a véráramfertőzést. Továbbá feltüntetni a kezelés kimenetelét: a beteg kórházból való távozásának, illetve az esetleg bekövetkező halálának az időpontját. Utóbbi két tényező jelentési határideje tizennégy munkanap. A gyógyult beteg intézményből való távozásának bejelentése a kezelőorvos, a páciens elhalálozása pedig a halál beálltát megállapító orvos feladata. Az Országos Mentőszolgálat (vagy a mentést, betegszállítást végző egyéb szervezetek) tagjai az ÁNTSZ elektronikus járványügyi felügyeleti rendszerének kötelesek jelenteni, ha munkájuk során olyan helyszínre érkeznek, ahol fennáll a fertőző megbetegedés gyanúja. Jelentésükben részletezniük kell az esemény helyét, körülményeit, a betegnél tapasztalt jellemző tüneteket, a környezetében tartózkodó veszélyeztetettek számát továbbá azt, hogy a helyszínen észleltek alapján fennáll-e a csoportos, halmozottan jelentkező járványhelyzet gyanúja.

A járványügyi jelentést fogadó egészségügyi államigazgatási szerv annak beérkezését követő első munkanapon elemzi és véleményezi a tartalmát. Amennyiben állatról emberre terjedő fertőzést regisztrálnak, illetve felmerül annak a gyanúja, a helyben illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szervet is értesíteni kell. Az adatszolgáltató intézményeknek azt is közölniük kell, ha az eredeti jelentésükben szereplő adatok tévesek, hiányosak voltak, vagy egy adott betegnél a fertőzés gyanúja végül nem volt igazolható, illetve téves volt az első diagnózis. Sürgősséggel jelentendő esetek A jogszabályban alapeseteként megjelölt 24 órás jelentési kötelezettség bizonyos fertőzéseknél 12 órára módosul. Sürgős jelentést igényel például: az antrax fertőzés, a botulizmus, a kolera, a diftéria, a sárgaláz, a meningokokkusz, a legionellózis, a veszettség, a humán madárinfluenza, a pestis, a SARS, a hastífusz stb. kórokozóinak a fertőzése, illetve annak a gyanúja. A betegellátó intézménynek haladéktalanul jelentenie kell, „a telephelye szerint illetékes egészségügyi államigazgatási szervnek, ha egy jelentendő fertőző betegség, illetve bármely, egészségügyi ellátással ös�szefüggő fertőzés halmozottan vagy jár-

Samsung Családi Szoba nyílt a hatvani Albert Schweitzer Kórház szülészeti osztályán A Samsung a hatvani Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézettel együttműködve családi szobát hozott létre a szülészeti osztályon. A Samsung Családi Szoba olyan egyágyas pihenő, ahol a kismama a szülést követően a legkorszerűbb, minden igényt kielégítő Samsung termékekkel felszerelt helyen pihenheti ki a szülés fáradalmait. A Samsung 2012 tavasza óta működik együtt a hatvani kórházzal, a Családi Szoba ötlete pedig 2013 novemberében született meg. A 3,5 millió forintból megvalósuló projekt keretében egy kórtermet alakítottak át egyágyas pihenővé. A kismamák kényelme érdekében külön bejáratú fürdő és konyhasarok is helyet kapott a kórház higiéniai előírásainak maximálisan megfelelő, új burkolattal, tapétával és bútorokkal is felszerelt szobában. Mivel a szobában kinyitható kanapé is várja a kismamát és a többi látogató, így akár az apuka is ott tud aludni. A szobát minden igényt kielégítő Samsung elektronikai berendezésekkel (TV, hűtő, mikró, légkondicionáló) látták el. „Vállalatunk elkötelezett a magyar egészségügy támogatása, fejlesztése iránt, ezért – a régióban egyedülálló módon először – családi szoba létrehozásával segítette a hatvani kórházat. Mindez egyrészről vonzóbbá teszi a kismamák és családjaik részére a szülészeti osztályt, másrészről passzív jövedelemhez juttatja azt. A Samsung pedig az egészségügy támogatása mellett a munkavállalóinak is kedvez, hiszen megtéríti a szoba igénybevételének teljes költségét, ezzel pedig egy plusz egészségügyi hozzájárulást nyújt” – mondta el a Samsung Családi Szoba hivatalos átadóján Kyu Jin Lee, a jászfényszarui Samsung gyár elnöke. A Samsung Családi Szoba már nyitva áll a kismamák előtt. A jászfényszarui Samsung gyár dolgozói ingyenesen vehetik igénybe annak szolgáltatásait. Mások számára a szoba napi használati díja 10 000 Ft.

32

AKTUÁLIS

ványosan fordul elő, valamint ha bármely egyéb fertőző betegség szokatlanul súlyos formában vagy meghatározott időszakban és meghatározott területen a megszokottnál lényegesen nagyobb gyakorisággal fordul elő”– rendelkezik a jogalkotó. Az intézményektől/szolgáltatóktól beérkező jelentéseket a beküldőn kívül nyilvántartják: a járási népegészségügyi intézet, a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv, az Országos Epidemiológiai Központ. A bejelentett fertőző eseteket, azok diagnózisát és laborleleteit, valamint a betegek személyes adatait a területileg ille­tékes járási ÁNTSZ járványügyi nyilvántartásában őrzik, a törvényben előírt időtartamig. Az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) regisztrálja és összegyűjti, megőrzi az országos adatokat. Az adatbázis rögzítésére szolgáló szoftver archiválása során úgy kell eljárni, hogy az információk 1991ig visszamenőleg kezelhetőek legyenek a teljes adatbázisban. „A járványokra vonatkozó adatokat az egészségügyi szolgáltató által infekciókontroll tevékenységgel megbízott személy, a járási népegészségügyi intézet, illetve a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv az ÁNTSZ által működtetett elektronikus járványügyi felügyeleti rendszerbe rögzíti, és folyamatosan karbantartja. A járvány kivizsgálását végző infekciókontroll-személyzet, a járási népegészségügyi intézet, vagy a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv az előzetes írásos jelentésnek az ÁNTSZ elektronikus járványügyi felügyeleti rendszerébe történő rögzítésével tájékoztatja az illetékes megyei népegészségügyi szakigazgatási szervet, az OEK-et és az Országos Tisztifőorvosi Hivatalt” írja elő a miniszteri rendelet. A nemzetközi járványok adatait az OEK, mint az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Köz­ pont­ tal folyamatos kapcsolatot tartó intézmény tartja nyilván, és teljesíti az erre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségeket. A rendelet melléklete felsorolja azokat a kórokozókat, amelyeknél a gyanú ellenére a laboratóriumi vizsgálat nem igazolta a mintában való jelenlétüket. Ezekben az esetekben jelentendők: a gyanú tárgyát képező kórokozó, illetve a feltételezett fertőzésben érintett páciens személyazonosító adatai. Ezek: a Bacillus anthracis, a Bordetella pertussis, Borrelia recurrentis, a Clostridium botulinum, a Corynebacterium diphtheriae, az Ebola- és himlővírusok. Továbbá a humán madárinfluenza kórokozója, a kanyaró, a mumpsz, a lepra bacilli, a legionella baktérium stb. Lóránth Ida KÓRHÁZ 2014/1–2.

Az utóbbi időben bevezetett modern módszereknek és folyamatos alkalmazásaiknak köszönhetően – az országos adatokhoz hasonlóan – megyénkben is felére csökkent a szív- és érrendszeri megbetegedések között vezető halálokként számon tartott akut szívizominfarktusos betegek halálozási aránya.

Csökkenőben a szív- és érrendszeri megbetegedések halálozási aránya Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

A Jósa András Oktatókórházban 2006 óta végzik a koszorúérbetegek katéteres kezelését

A

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kór­ házak és Egyetemi Oktatókórház Jósa András Oktatókórházának Kardiológiai Osz­ tá­lyán 2006 óta végzik a szakemberek a koszorúérbetegek szívkatéteres kezelését. Ezzel egy időben az osztályon elkezdődött a szívritmus-szabályozó készülékek beültetése is, amelyre a kórházhoz legközelebb korábban csak Debrecenben volt lehetőség. Az újítások, fejlesztések eredményeként mára már minden igényt kielégítő, modern felszereltségű katéteres labor a hozzá tartozó 12 ágyas kardiológiai őrzővel várja a szívés érrendszeri megbetegedésekkel küzdő betegeket a hét minden napján, 24 órában. Az elmúlt év adatait tekintve összesen 256 mesterséges szívingerlő készülék beültetésére került sor, 727 akut szívinfarktusos beteg részesült katéteres kezelésben és 1560 diagnosztikus szívkatéterezés történt a Jósa András Oktatókórházban; a katéteres műtétek több mint fele terápiás beavatkozással járt. Az elmúlt év végén, az országban még kevés helyen végzett, új eljárást vezettek be a kórház Kardiológiai KÓRHÁZ 2014/1–2.

Osztályán, a gyógyszeresen nem megfelelően kezelhető magasvérnyomásos betegek kezelésére – a veseartériák falában lévő idegszálak rádiófrekvenciás ablációját.

Ma Magyarországon évente mintegy 60-70 ezer, egy nagyobb város lakosságának megfelelő embertársunk veszíti el az életét a különböző kardiovaszkuláris megbetegedések miatt, amelyek kialakulásáért leginkább a dohányzás, a mértéktelen alkoholfogyasztás, az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód okolható. A rizikófaktorok karbantartásával (füstmentes életmód, legalább napi 30 perc mozgás, bőséges zöldség, gyümölcsfogyasztás, korlátozott só- és cukorbevitel) valamint a szűrővizsgálatokon való rendszeres részvétellel a betegség megelőzhető és szinten tartható. A kórház Kardiovaszkuláris Centrumában működő rizikó-szakrendelésen mindenkit várnak, akinek valamelyik kockázati tényező szerepet játszik az életében, illetve akiknek a családjában már többször előfordult szívés érrendszeri megbetegedés, és ezáltal nagyobb kockázatnak vannak kitéve.

Tavaly 1560 diagnosztikus szívkatéterezés történt az intézményben

AKTUÁLIS

33

Bár már az egyiptomi papiruszokon is szó esik az elme betegségeiről, a pszichiátria mégis nagyon fiatal tudomány. Néhol tisztelték, néhol kinevették őket. Egyes kultúrákban varázserőt tulajdonítottak nekik, máshol máglyán végezték. A szokatlan egyéneket, a rendellenes viselkedést a különböző korok közösségei különbözőképpen bírálták el.

A Zsenge utcai Nappali Szanatórium1 kálváriája „Aki lelki igazságokat keres, úgy halad, mint kincses földben a bányász: lépésről lé­ pésre dolgozva egy-egy szemernyi aranyért. Néha napokig nem is talál, de néha szinte magától, egy pillanat alatt, ragyogva omlik eléje.” – (Gárdonyi Géza).

A

pszichiátriai betegek társadalmi megítélése, ha nem is „ókori mintán” ma is a legnagyobb mértékben szorul átgondolásra. Talán a medicina többi ágához hasonlítva, a pszichiátria a legérzékenyebb a változásokra. Minden demokráciának fontos fokmérője, hogy az adott társadalom hogyan gondoskodik polgárairól, milyen jogokat biztosít csoportjainak. Egy társadalom annyit ér, ahogyan bánik az elesettjeivel… Vannak dolgok, amit muszáj elmondani, még akkor is, ha tabu témának számítanak, s akkor is, ha az idők során ok nélkül valókká válnak. Van, amit nem lehet későbbre halasztani, mert lehet, hogy nem lesz „legközelebb”… „Ki vagyunk osztva. Megvan helyzetünk. Mit tehetnénk a szabály ellenében?! Mint mozdulatlan csillagok az égen, Változhatatlan rajzunk, jellemünk.” (József Attila: Osztás után) „Nincs olyan elkötelezett, magas képzettségű orvos, akit tapasztalatai ne győztek volna meg arról, hogy valamennyi betegség a lélekben gyökerezik. A tudattalan mélyrétegeibe gyűrve névtelen sérülések gubbasztanak eltakart arccal. A testben csak tünetekben mutatkoznak meg, sajátos gén- és jellemalkat szerint, mindig egyedi módon. (…) Az anyagi szervezet mögött pszichikai irányító erők állnak. Az ember felépítése nem végződik a fizikai testnél, fölötte magasabb áramok működnek...” (Szepes Mária: A lélek anatómiája). Akár egy „szimbolikus jajdulás”, úgy világlik át a költő soraiban a tehetetlenségérzés. Lám mily csodálatos a költészet! József Attila versei abban is segítenek, hogy a lélek gyötrelmét megértsük. A fájdalmat átérezzük. Mi a kiszolgáltatottság? Valamivel

34

AKTUÁLIS

szemben való védtelenség, egy hatalmasabb erő, vagy érdek érvényesülése a „kisebbek”, a „gyengébbek” rovására… Nincsen olyan ember a földkerekségben, aki ne kívánna biztonságban élni. Ez nemcsak az ember testi, anyagi, egzisztenciális, erkölcsi biztonságára vonatkozik, hanem – és ez a legfontosabb – a személyének, azaz a valódi lényének biztonságára is. A szeretet, a törődés iránti vágy egyetemes. Ha ezek a szükségek nincsenek betöltve, hiányérzet támad, a lélek nem kapja meg azt a „táplálékot”, ami életben tarthatná. Ha pedig a hiányérzet állandósul, bár nem következik be azonnali eltávozás, mégis felérhet az, akár a halál figyelmeztető leheletével is… A betegség nem válogat. De kinek jutna eszébe elítélni valakit azért, mert kanyarót, himlőt kap, esetleg más súlyos, krónikus betegségben szenved? Paroxat, Prozac, Depral…, mind gyógyító tabletták. Mégis, ha egyik másik netán piros színű is, talán a legkeserűbb pirulák ezek. Egyes becslések szerint ma Magyarországon, minden negyedik ember pszichiátriai problémával küzd. Azoknak a családoknak, ahol mentális beteget ápolnak, nehéz kérdésekkel kell szembenézniük. Mint a „lakonikus” betegségek általában, a pszichiátriai problémák is komoly terhet jelentenek a családnak, a barátoknak és persze leginkább a szenvedőnek. Mindezeken felül a pszichiátriai betegségekhez kapcsolódó tévhitek és előítéletek még jobban megnehezítik az életüket. Mit tehetnek a betegeket gondozó családok, hogy megkönnyítsék közös életüket? Nagy segítséget jelenthet számukra a nappali szanatóriumi ellátás.2 Hogyan zajlik egy ilyen jellegű intézményben az élet? Mire számíthatnak az ide betérők? Ebbe Gabi nővér (Hegedűs Gabriella), a Zsenge utcai Pszichiátriai Nappali Szanatórium kedves dolgozója ad betekintést: „Egymást segítik, nem mi vagyunk a legnagyobb segítség. Ők tudják a legjobban átérezni egymás problémáit. Hatvan beteg van jelenleg gondozás alatt, azonban a férőhely, a befogadóképesség vé-

ges, naponta jóval kevesebben jelenhetnek csak meg. Csoportfoglalkozásaink vannak, szeretik a betegek a kézműves dolgokat, hímzés, kötés, horgolás kedvelt foglalatosságuk. Ha kevés is az anyagi eszköz, igyekszünk tartalmas programokat szervezni. Voltunk a Tájházban, az Erzsébet-ligetben, kiállításokon. Bejárjuk a szép környéket. Sokaknak ez az egyetlen társasági forrásuk. Otthon egyedül vannak. Mit csinálnak ott? Fekszenek az ágyban, gyakran a fűtetlen lakásban. A fűtésgondjaikat is megoldja az ittlét. Van, akinek ez az egyetlen napi programja, hogy ide eljön. Itt él, itt van kivel beszélgetnie. Falon kívül is találkoznak. Barátságok szövődnek. Együtt intézik ügyes-bajos dolgaikat. Sorsközösség, átérzés, együttérzés, sorolja a kulcsszavakat. Ami összetartja őket.” Mielőtt itt tovább lépnénk, kanyarodjuk vissza egy kicsit az időben, s idézzük fel Zsigmond Tündének (a kerület újságjában, 2010-ben megjelentetett) írását, amelyben Dr. Kerékjártó György – a Baross Gábor utcai pszichiátriai szakrendelő vezető főorvosa, egyben a Péterfy Sándor utcai Kórház és Rendelőintézet nappali szanatóriumának osztályvezető főorvosa – elmondása alapján bontakozik ki a Zsenge utcai intézmény története. „A mátyásföldi csendes kertvárosi övezetben meghúzódó intézmény immár a 25. évéhez érkezett. A nappali szanatóriumokat első ízben, az 1930-as években a gazdaságossági szempont hívta életre, a társadalom relatív szegénysége és a pszichiátriai férőhelyek hiányossága. A nappali szanatóriumok megalapításánál vezető szempont volt annak megértése és elfogadása, hogy a betegek jelentős része vonakodóan vagy elutasítóan viselkedik a hagyományos pszichiátriai osztályon való kezeléssel szemben. A Zsenge utcai intézményt dr. László Mária, a Péterfy utcai kórház főorvosa hozta létre 1985-ben. Az önkormányzattól bérelt ingatlan, amely egy kertes, családi ház jellegű épület, annak idején 20–30 bejáró beteggel kezdte működését. Kerékjártó főorvos úr húsz éve KÓRHÁZ 2014/1–2.

igazgatja a nappali szanatóriumot, ahová többségében súlyos skizofrén betegek látogatnak el nap mint nap, hogy a terápián kívül közösségi életet élhessenek, szeretetben és törődésben részesüljenek. Már a falakon díszlő rajzokra és festményekre mutat: a hagyományos gyógyításon kívül a szanatóriumban már régóta eredményesen alkalmazzuk a művészetterápiát is. Betegeink közül akad olyan is, aki alkotásaival neves kiállításokon is részt vett. S hozzáfűzi: „Sajnos az évforduló örömébe üröm is vegyül. A gazdasági helyzet miatt ugyanis már egy ideje nincs betöltve pszichológusi állásunk. Ez mindenképpen kihat a munkánkra, amelyet inkább hivatásnak neveznék, hiszen négy gondozónő kollégámmal együtt nekünk nem csupán a betegek kezelése, gyógyítása a feladatunk. Az itt folyó közösségi élet sokak számára a hiányzó családi életet is pótolja. A szanatóriumban dolgozók és a bejáró betegek szerint a Zsenge utcai ház ’lakóival’ együtt beépült a kerületbe. Jó viszonyt sikerült kialakítani a szomszédokkal, és a tágabb környezet is elfogadónak bizonyult.” Gárdonyi a gondolatait mintha egyenesen ide szánta volna. A lélek gyógyítóinak munkája valóban olyan, akár az „aranyásóé”: a „tudattalan mélyrétegeiben” lelki igazságokat keresve, a névtelen sérülések útvesztőiből kiutat mutatva, a szemernyi aranyért lépésről lépésre dolgozva – kincset tár fel, hatalmas türelemmel, empátiával… Az orvosi hivatás az elesettek segítéséről szól és nem profittermelésről. A pszichiátria3 az idegrendszer és az egész ember lelki-szellemi betegségeit kutatja és gyógyítja. A pszichiátria az orvostudományok közül az egyetlen, amely az emberrel, mint egésszel foglalkozik. A modern terápiában az „egész” ember vesz részt, hiszen a „materiális léten túli dimenzió” is hozzátartozik az emberhez. A XVI. kerületi Fórum Újság egy korábbi számában találtam rá az elszomorító olvasói levélre. Már az első mondata is szíven ütött: „Sajnálattal hallom, hogy az intézet (ld. pszichiátriai betegek Nappali Szanatóriuma Bp. 1165. Zsenge u. 33.) bezárását fontolgatják. Már bebizonyosodott, hogy az évekkel ezelőtt bezárt OPNI milyen felelősséget hárított a kerületek megfelelő intézményeire. Saját példámat tudom csak pár sorban vázolni: 28 éve gondnokolom beteg húgomat. Nagyon nagy segítség, hogy biztonságban, szakszerű orvosi, nővéri felügyelet alatt tudhatom a nap pár órájában. (…) Magányosan, kettesben élünk, én 69 évesen nem tudom, meddig bírom még a gondozását, ellátását /a napi meleg finom ebéd is nagy segítség/. (…) KÓRHÁZ 2014/1–2.

Remélem, nem szándékoznak az intézmény bezárásával még növelni az utcán bolyongó pszichiátriai betegek számát. Tisztelet és köszönet az ilyen betegekkel foglalkozó orvosoknak és nővéreknek.” Derült égből a villámcsapás, a fennálló helyzetben a gondozottak közösen, a maguk erejéből próbáltak zöldágra vergődni, s megvédeni az otthonukat. Az összes létező illetékes hivatalnak, intézménynek (Péterfy Sándor utcai Kórház, pszichiátriai érdekképviselet, Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőségés Szervezetfejlesztési Intézet, Egészségügyi Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatóság) aláírásaikkal ellátva elküldték tiltakozó levelüket. A XVI. kerületi Polgármesteri

Lélekgyógyító csendélet

Hivatalba pedig személyesen vitték be petíciójukat. Visszajelzés nem érkezett. A telefonon való érdeklődésre (éppen, hogy nem a betegek a rémhírterjesztők), „rémhírekkel nem foglalkozunk…” – volt a reagálás. (Megjegyzés. A XVI. Kerület Kertvárosi Egészségügyi Szolgálatának alapítója a XVI. Kerületi Önkormányzat, és az /01/01/2012. 04. 27/0311. iktatószám alatti/ alapító okirat módosítás szerint, a Szolgálat telephelye között szerepel a Zsenge u. 33. szám, azaz a nappali szanatórium épülete is. Ehhez képest /a tények tükrében/ még inkább elképesztő, hogy egy hivatalban ilyen semmibe vevő, megalázó, pökhendi válasz egy életbevágó fontos ügyben elhangozhatott). Nem az lenne egy település vezetőinek, törvényhozóinak – a képviselőknek – a dolga, hogy polgárait felkarolja? A megnyugtató, tisztességes tájékoztatást részükre megadja? Az intézményeit megóvja? A szanatóri-

umból a betegek az ombudsmant is megkeresték. A helyzetet felmérendő a hivatalos személyek ugyan kiérkeztek, de a napjainkig már több hónapja tartó hercehurca eredményképpen csupán egyetlen konkrétumot tudtak meg: 2013. december 31-ig a döntésnek meg kell születnie. Várakozni a legnehezebb. Valamikor de­ cember első napjaiban jártam a Zsenge utcában, és ma, az év utolsó napján kaptam meg tőlük az értesítést: „Azóta az ombudsman telefonált, tájékoztatott minket a döntésről – ne aggódjanak nem szűnnek meg…” Konkrétan ez mit jelent? „Megnyugtató elvileg, hogy megmarad az intézet, ha másképpen is. Ha ki is nyit, más felállásban működhet tovább. Most a legfontosabb, hogy együttműködjünk, hogy a betegeink azonos ellátása meglegyen…” – bár nyugodtan számol be a fejleményekről, Gabi nővér hangjából kiolvasom, hogy a gondozottakért men�nyire dúl a lelkében az aggodalom. „A betegeknek fontos érzés, hogy együtt maradjanak, úgy ahogyan eddig. (Meg­jegy­ zés: mint ismeretes a kórházak területi ellátási kötelezettsége megváltozott, a XVI. kerület már nem a Péterfy Sándor utcai kórházhoz tartozik). A Péterfy a XVI. kerületet elláthatja, de nincs rá kötelezettsége. A kórházon belül tavaszig biztos megmarad a szanatórium működése, új vezetéssel. A fizetés, az ebéd még innen jön. Kerepestarcsának nem kell az intézmény. Kerékjártó főorvos úr megbízási szerződése a Péterfyvel lejárt 2013. de­ cember 31-én, nem hosszabbították meg. A XIV. kerületből jön új orvos kolléga. Csak én és egy adminisztrátor marad, a többiek váltanak, hogy milyen jellegű betegellátás zajlik majd ez még kérdőjeles….” A pszichiátriai gondozás nagyon komoly bizalmi viszonyt feltételez orvos és beteg, gondozó és gondozott között, amely kialakulása (a betegség természetéből adódóan) a legtöbbször csak hosszú évek kitartó munkájának eredményeként jöhet létre. Kerületünk nappali szanatóriuma az emberi kapcsolatok, és a csoportban való viselkedés (több mint két évtizedes) műhelyeként (óriási tapasztalattal) számos olyan programot indított el, amely a kapcsolatok építését serkentette, s bővítette a kapcsolati kultúrát és készségeket, az önérvényesítést és a csoportos együttműködést. Továbbgörgetve az eseményeket láthatjuk azt is, hogy a történések folyamata inkorrekt módon valósult meg. Sajnos a döntéshozók körében az emberi faktor (megint) nem úgy került előtérbe, ahogyan az erkölcsileg megfelelt volna. Egy jól működő „szimbiózist”, ezt az összetartozást szétzilálni a legnagyobb felelőtlenség lenne. Damoklész kardja ott lebeg… A Zsenge utcában a bizonytalanság még egyáltalán AKTUÁLIS

35

nem oldódott fel, hiszen a szanatórium nyitva tartása (a betegek petíciója nyomán megtörtént ideiglenes megállapodás szerint) csak tavaszig lett garantálva. „Akár egy halom hasított fa, hever egymáson a világ, szorítja, nyomja, összefogja egyik dolog a másikát s így mindegyik determinált.” (József Attila: Eszmélet) Olyan korban élünk, amelyet sok szempontból a széthullás és (csak remélni lehet) talán az újraépítkezés jellemez. „Az igazság (a teljesítési kötelesség a konvergenciaprogramban) egy kis stigma segítséggel: ha spórolni kell, akkor kezdjük a bolondokkal.” (Prof. dr. Füredi János, egyetemi tanár, az MTA doktora). „Jogállamban a pénz a fegyver” – (József Attila). Egészségügyről akkor lehetett még egyáltalán beszélni, amikor a beteg állt a gyógyítás középpontjában, és nem a finanszírozás. Az egészségügyi átalakítás során a pszichiátriára nézve csak kedvezőtlen döntések születtek, s ezek tovább nehezítik a betegek és a szakemberek helyzetét. Nem a pszichiátria, hanem az ellátórendszer van válságban. Már az előző rendszerben is napirenden volt az egészségügy átszervezése. Akkoriban is már „két lábon álló” egészségügyet terveztek, az egyik „láb” a családorvosi hálózat, a másik a kórházak lettek volna. Nem volt nehéz észrevenni, hogy ebből a rendszerből kifelejtették az ideggondozókat. A napról napra változó rendeletözön, az átszervezésekről szóló (ál- és rém-) hírek sem erősítik meg egyetlen intézmény stabilitását sem. A paragrafusok ellentmondásában keletkezett vákuum tovább erősíti azt az állapotot, amely okán egy adott intézmény fennmaradása veszélybe kerülhet. „Az egészség feltételezi a mentális egészséget. A mentális betegségek valósak, diagnosztizálhatóak, gyakoriak és univerzálisak. A mentális zavarok prevenciója és kezelése is lehetséges és kivitelezhető. A mentális egészség problémái nem oldhatóak meg a mentális egészségvédelmet és a mentális zavarok kezelését egyaránt érintő világos nemzeti stratégia nélkül. – (Benedetto Saraceno / WHO/ – Felhívás az Egészség Világnapja alkalmából 2001, részlet). És már 2012 kora tavaszán, a Zala Megyei Kórház pszichiátriáján megrendezett program vezérfonalául választott mondatában hangzott el: „A WHO előrejelzése szerint 2020-ra a pszichiátriai kórképek betegítik meg a legtöbb embert a világon. Az ellátórendszernek hazánkban is fel kell készülnie erre.” A nyomasztó érzés továbbra is ott motoszkál bennem. Belenyugodhatunk-e emberhez méltatlan helyzetekbe? Van-e a hata-

36

AKTUÁLIS

lomnak lelkiismerete? A fogyatékos emberek (pszichiátriai betegek) korszerű, méltó életkörülményeinek megteremtése, önrendelkezésük tiszteletben tartása mindannyiunk ügye. Ahogyan egy sokszínű, minden tagját tiszteletben tartó közösség megalkotása is, amelyben ugyanolyan helyet kaphatnak a fogyatékos emberek: nem mint páciensek vagy intézménylakók, hanem mint teljes jogú állampolgárok és a közösség megbecsült tagjai. „Mit tehetnénk a szabály ellenében?!” Jajdul és kérdez egyszerre József Attila. A kiszolgáltatottakat még kiszolgáltatottabbá tenni, a legelesettebbeket a létükben akár csak egyetlen pillanatig is bizonytalanságban tartani (embereket tárgyaknak, sakkfigura báboknak tekinteni) a legnagyobb vétek… Mégis úgy hiszem, hogy a „lélek igazságait keresve egyetlen szemernyi, lépésről lépésre megszerzett arany” sem vész majd kárba... Győz a szív bölcsessége. A „hatalmasak” nem teszik meg, amit tenni „készültek”. S nem pecsételődik meg a Zsenge utcai Nappali Szanatórium és betegeinek a sorsa. Másképpen nem lehet. Hinnünk kell, hogy minden ember értékeket hordoz, és közös feladatunk ezek kiteljesedésében támogatni. A szív és a paragrafusok ellentmondásában a szívünkre kell hallgatnunk. Borka Elly Források 1. Pszichiátriai Nappali Szanatórium, 1165, Budapest, Zsenge utca 33. sz. 2. A nappali kórház „átmeneti intézmény” az osztályos és az ambuláns ellátás kö­ zött. A nappali szanatóriumi ellátás olyan személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatás a tizennyolcadik élet­ évüket betöltött fekvőbeteg-gyógyinté­ zeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek részére, amely az öntevékeny­ ségre, az önsegítésre épül. Lehetővé te­ szi a beteg fokozatos, lépcsőzetes reha­ bilitációját, a pszichiátriai kontroll mind indirektebb formáinak alkalmazását, a mind önállóbb életvitel gyakorlását. A napi 6-12 órás ellátást nyújtó intéz­ mény kórházi szintű gyógykezelést bizto­ sít kórházi ágy nélkül, a beteg naponta, otthonából történő bejárásával, amely új, és a társadalmi előítéletekkel átszőtt pszichiátriai intézményrendszertől tá­ volodó megoldási formát kínál a szak­ embereknek és betegeknek egyaránt. Az igénybevétel formája: önkéntes, az ellá­ tott kérelmére történik. 3. A pszichiátria a lelki betegségek tudo­ mánya (a görög psziché = lélek/szellem és az iatrosz = az orvos szavak össze­ tétele), az orvostudomány egy speciá­

lis ága (elmegyógyászat), de ugyanezt a szót használjuk a lelki betegségek keze­ lésének gyakorlatára is (például a pszi­ chiátriai jelzős szerkezetben). Jegyzetek a. Budapest XVI. kerületében a pszichiát­ riai betegek számára nappali ellátást a Péterfy Sándor Utcai Kórház Nappali Szanatóriuma nyújt a XVI. kerületi Önkormányzat és Szakrendelője támo­ gatásával, a Szakrendelővel való szer­ ződéskötés alapján. Az Önkormányzat a Szakrendelőt 2003-ban vette át a Péterfy Sándor Utcai Kórháztól. A Nappali Szanatórium átvételére e kkor azért nem került sor, mert annak fi­ nanszírozása a homogén betegségcso­ portok (HBCS) alapján történik, ami nem illeszthető be a járóbeteg-ellátás rendszerébe. b. A Budapest Főváros XVI. kerületi­ Önkormányzat Képviselő Testülete a XVI. kerület Kertvárosi Egészségügyi Szolgálata számára kiadja (a vonatko­ zó rendeletek tartalmi követelményei és az egészségügyi törvény előírásainak megfelelő) alapító okiratot. A költség­ vetési szerv neve: XVI. Kerület Kertvárosi Egészségügyi Szolgálata. Telephelyei (között): 1165 Budapest, Zsenge u. 33. Záradék: Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete 353/2007. (VI. 13.) Kt. – határozat­ tal hagyta jóvá a XVI. Kerület Kertvárosi Egészségügyi Szolgálata alapító okira­ tát, amelyet a 39/2008. (I. 23.) Kt., a 255/2009. (V. 26.) Kt., a 188/2010. (IV. 14.) Kt., a 394/2011. (X. 26.) Kt. – határozati­ val, valamint a 75/2012. (II. 15) Kt. – ha­ tározatával módosított. Az Alapító Okirat módosításának hatálybalépése: 2012. március 1. Kelt, Budapest, 2012. febru­ ár 20. Aláírás: Kovács Péter Polgármester, az alapító Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat Képviseletében. Iktatószám: 1/01/2012. 04. 27/0311. c. A szociális törvény újabb módosításai sze­ rint kötelező minden 20 ezer lakos fölötti településen a pszichiátriai és szenvedély­ betegségben szenvedők nappali klubjai­ nak megnyitása. Az egészségügyről szóló törvény szerint: „Az egészségügyi ellátá­ sok rendszere az eltérő egészségi állapotú egyének differenciált ellátását szolgáló, a munkamegosztás és a fokozatosság elvén alapuló intézményrendszerre épül, amely­ ben az egyén egészségi állapotának ös�­ szes jellemzője együttesen határozza meg a szükséges ellátási szintet. (…) A prog­ resszív ellátás elve az egészségügyi ellátás valamennyi szintjén érvényesül. KÓRHÁZ 2014/1–2.

2014. január 1-jétől módosult az egészségügyi, illetve az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló törvény, és ehhez kapcsolódóan a működési engedélyezési eljárás és az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának feltételeiről szóló kormányrendelet. Ezek a módosítások többek között szabályozzák a hatósági bejelentés alapján történő egészségügyi szolgáltatás gyakorlására vonatkozó feltételeket (2013. évi CCXLIV. törvény, 520/2013. (XII.30.) Kormányrendelet).

Hatósági nyilvántartásba vétel alapján történő egészségügyi szolgáltatásnyújtás Cs

upán bejelentés alapján történő hatósági nyilvántartásba vételhez köti az egészségügyi tevékenység végzését az új szabályozás Egyes egészségügyi szolgáltatók számára. Azaz az egészségügyi szolgáltatás végzésében személyesen közreműködőknek nem kell működési engedélyt kérni, hanem hatósági nyilvántartásba vétel alapján folytatható az egészségügyi tevékenység, így a korábbi működési engedélyezési eljárást kiváltja ez az úgymond regisztrációs eljárás. A hatósági bejelentés alapján történő egészségügyi tevékenység végzésével kapcsolatosan meghatározásra került, hogy mely, a jogállási törvényben (2003. évi LXXXIV.) nevesített jogviszonyokban kerülhet sor az egészségügyi tevékenység végzésére. Ezek a nevesített jogviszonyok: az egyéni egészségügyi vállalkozás, a társas vállalkozás, illetőleg egyéni cég tagjaként történő tevékenység ellátása, és kizárólag olyan munkaviszony keretében történő személyes közreműködés, amikor az alkalmazottat a közreműködő veszi igénybe a közreműködői szerződés alapján felvállalt egészségügyi tevékenység végzésével összefüggésben. Azaz a személyes közreműködés úgy is biztosítható, hogy a közreműködő egészségügyi szolgáltató munkaviszonyban alkalmaz egészségügyi dolgozókat, tehát nem csupán egyéni cég tagjaként, egészségügyi vállalkozóként, társas vállalkozás tagjaként biztosítható a személyes egészségügyi tevékenység ellátása, hanem alkalmazottal is. Fontos azonban, hogy a közreműködő alkalmazottai, mivel munkaviszonyban állnak, nem minősülnek további közreműködőnek, és kizárta a jogalkotó azt is, hogy a személyi feltételeket munkaerő-kölcsönzéssel biztosítsa a közreműködő. Szükséges megjegyeznünk azonban, hogy a közreműködő egészségügyi szolgáltató a személyes feladatellátásnak szabadfoglalkozású jogviszony létesítésével nem tud eleget tenKÓRHÁZ 2014/1–2.

ni, hiszen a nevesített jogviszonyok körében ezt nem találjuk meg, azaz a személyes közreműködő a személyi feltételrendszert teljesítheti egészségügyi dolgozó alkalmazásával, de szabadfoglalkozású jogviszony létesítésével nem. Közreműködő és személyes közreműködő egészségügyi szolgáltató Nagyon fontos, hogy 2014. január 1-től különbséget kell tenni a közreműködő és a személyes közreműködő fogalma között. A megkülönböztetés lényege, hogy a személyesen közreműködőnek kizárólag hatósági nyilvántartásba vétel szükséges az egészségügyi tevékenység megkezdéséhez, szemben a közreműködővel, aki változatlanul működési engedély mellett folytathatja az egészségügyi tevékenységet. A módosított működési engedély és az egészségügyi szolgáltatások általános feltételeiről szóló 1996/2003. (VII.15.) Kor­ mány­rendelet a fogalom-meghatározások körében nevesíti, hogy ki minősül közreműködőnek, illetve személyes közreműködőnek. A két fogalomban azonos, hogy a közreműködő a közreműködést igénybe vevő szolgáltató tevékenységében vesz részt a közreműködőt igénybe vevő nevében. A különbség az, hogy a közreműködő a személyi és tárgyi feltételeket egyaránt maga biztosítja, természetesen változatlanul fennáll a tárgyi feltételeknél, hogy azt akár saját tulajdonában vagy használatában lévő eszközökkel is biztosíthatja. Ezzel szemben 2014. 01. 01-től azok a közreműködők, akik kizárólag a személyi feltételeket biztosítják a közreműködői szerződés alapján, és a tárgyi feltételeket a közreműködőt igénybe vevő egészségügyi szolgáltató biztosítja, személyes közreműködőnek minősülnek a kormányrendelet alapján. Ezen személyes közreműködő a bejelentése alapján hatósági nyilvántartásba vételt követően kezdheti meg az egészségügyi te-

vékenységet, esetében nem kell működési engedély. Azaz bővült a működési engedély nélküli egészségügyi szolgáltatást végző szervezet, személyi kör, ugyanakkor nagyon fontos, hogy a személyes közreműködés feltétele az egészségügyi államigazgatási szerv részére történő bejelentés alapján történő hatósági nyilvántartásba vétel. Ezen hatósági nyilvántartásba vétel érdekében a bejelentést első alkalommal 2014. július 1-ig kell megtenni azon közreműködőknek, akik az új jogszabályi előírások alapján személyes közreműködőknek minősülnek. A határidőben megtett bejelentéseket követően 2014. december 31-ig az államigazgatási szerv gondoskodni fog a személyes közreműködőknek a közreműködői működési engedélyük visszavonásáról, vagy ha nem csupán személyes közreműködésre, hanem a klasszikus közreműködői szerződésre is vonatkozik, akkor módosítják a működési engedélyt, illetőleg ezen időtartamig történik meg a hatósági nyilvántartásba vétele a személyes közreműködő egészségügyi szolgáltatónak. Azon közreműködő, aki szerződése alapján kizárólag a személyi feltételrendszert biztosítja, és 2014. július 1-ig nem tesz eleget a bejelentési kötelezettségének, attól a korábban kiadott közreműködői működési engedélyt visszavonják 2014. december 31-ével, így 2014. december 31-e után nem lesz lehetősége egészségügyi szolgáltatás végzésére, hiszen ennek a feltétele a bejelentés, amelyet azonban elmulasztott. A hatósági nyilvántartásba vétel érdekében a bejelentést magának a személyes közreműködőnek kell megtennie. Ha több szervezeti egységben is végez az egészségügyi szolgáltatónál tevékenységet, akkor valamennyi szervezeti egység tekintetében terheli a bejelentési kötelezettség. A kormányrendelet részletesen tartalmazza, hogy magának a bejelentésnek mit kell tartalmaznia, és arra vonatkozóan­is PAragrafus

37

szabályokat­találunk, hogy milyen feltételeket kell tartalmaznia a személyes közreműködésre vonatkozó szerződésnek. Ahhoz, hogy a bejelentés alapján a személyes közreműködő hatósági nyilvántartásba vétele megtörténjen, szükséges magát a személyes közreműködésről szóló szerződést is becsatolni. Fontos megjegyezni, hogy a személyes közreműködő és a személyes közreműködés nem ugyanaz a fogalom. A kormányrendelet elkülöníti a két fogalmat, hiszen maga a személyes közreműködés az Egészségügyi törvény 181/A. §-a alapján a hatósági nyilvántartásba vétel alapján történő egészségügyi szolgáltatás nyújtása, ezzel szemben a személyes közreműködő az az egészségügyi szolgáltató, amely kizárólag személyi feltételeket biztosítja az egészségügyi szolgáltatás nyújtása során. Azaz a személyes közreműködés fogalma tágabb, bekerült a közreműködő által, azaz munkaviszonyban foglalkoztatott egészségügyi dolgozó is, aki személyes közreműködésével valósítja meg az egészségügyi tevékenység ellátását. Személyes közreműködői szerződés Az egészségügyi szolgáltatónak át kell tekintenie a módosított kormányrendeletben szabályozott személyes közreműködői szerződésre vonatkozó feltételrendszert, ugyanis az ott nevesített kérdéseket rendezni szükséges a felek között megkötött szerződésben. A teljesség igénye nélkül néhány fontosabb szerződéses feltételrendszert emelnénk ki. Az egyik a felelősségbiztosítás kérdése. Az egészségügyi szolgáltatónak főszabály szerint rendeznie kell a felelősségbiztosítás kérdését, a személyes közreműködő vonatkozásában lehetőség van arra, hogy a közreműködőt igénybe vevő egészségügyi szolgáltató ne követelje meg a felelősségbiztosítási szerződés meglétét. Ebben az esetben a személyes közreműködőnek nem kell felelősségbiztosítási szerződést kötnie, az egészségügyi szolgáltató felelősségbiztosításának a hatálya fog kiterjedni rá. Ez pedig azt jelenti, hogy a közreműködőt megbízó egészségügyi szolgáltatónak a felelősségbiztosítási szerződés megkötésekor annak a hatályát ki kell terjesztenie a személyes közreműködőre is. Ha a személyes közreműködői szerződésben rögzítésre kerül, hogy szükséges felelősségbiztosítási szerződés megkötése, célszerű a kártérítési limiteket is rögzíteni. Magában a szerződésben kell részletezni a felelősségvállalásra vonatkozó szabályokat is, így többek között azt, hogy károkozás esetén a kárigény rendezése miként történik, peren kívüli egyezség megköté-

38

PAragrafus

sénél a személyes közreműködő részvétele hogyan valósul meg. Fontos, hogy szabályozni kell a szerződésszegés esetén történő további egészségügyi ellátás kérdését, a felmondás szabályait, továbbá felmondása esetén a folyamatos egészségügyi ellátás biztosításának a módját. Külön ki kell emelni, hogy mivel a személyes közreműködés esetén az egészségügyi tevékenység végzéséhez szükséges tárgyi feltételeket kizárólag a személyes közreműködőt igénybe vevő egészségügyi szolgáltatónak kell biztosítani, így ezt a kérdést kötelező módon rendezni kell a szerződésben. Eszerint a szerződésnek tartalmazni kell egy olyan kötelezettségvállalást, amelyben az egészségügyi szolgáltató magára vállalja, hogy a személyes közreműködő által ellátott egészségügyi tevékenység végzéséhez szükséges tárgyi feltételeket biztosítja a szerződés hatályának fennállása alatt. Fontos kiemelni, hogy amennyiben a személyes közreműködő nevében az egészségügyi szolgáltatást végző személyek egyidejűleg többfajta jogviszonyban is végeznek egészségügyi tevékenységet, akkor nem elegendő csupán a nevüket, működési nyilvántartásban való azonosítójukat, a tevékenység végzésének időtartamát, módját, a jogviszonyukat megnevezni, hanem szükséges az általuk végzett egészségügyi tevékenység mértékére vonatkozó nyilatkozatukat is csatolni. Azaz a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a különböző jogviszonyokban végzett egészségügyi tevékenység mértéke nem haladja meg a napi 12 órát, és 6 havi átlagban a heti 60 órát. A szabadfoglalkozású jogviszony hatósági nyilvántartásba vétele A 2014. január 1-jétől hatályba lépő szabályok a szabadfoglalkozású jogviszony keretében tevékenységet ellátók vonatkozásában is bejelentés alapú hatósági nyilvántartásba vételt írnak elő. A hatósági nyilvántartás a szabadfoglalkozású jogviszonyban állók vonatkozásában nevesíti, hogy milyen adatokat tartalmaz ezen hatósági nyilvántartás, így a cég vagy a természetes személyek azonosítóit, az általuk ellátott szakmákat, azaz kód szerint az ellátási formát, a szabadfoglalkozású jogviszonyban álló egészségügyi szolgáltató azonosítását, és a járóbeteg-szakellátásban a heti rendelésben szabadfoglalkozású jogviszony keretében foglalkoztatottak heti rendelési idejét, napi bontásban. Szükséges megjegyezni, hogy a 2003. évi LXXXIV. azaz, a jogállási törvény módosítására nem került sor, így a szabadfoglalkozású jogviszonyra vonatkozó szabályok

sem módosultak, ugyanakkor a szabadfoglalkozású jogviszonyban állók hatósági nyilvántartásba vétele az Egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény módosítása alapján kötelező előírás. A törvény indokolása külön is kiemeli, hogy figyelemmel arra, hogy a szabadfoglalkozású jogviszony keretében egészségügyi tevékenységet végzők működési engedély nélkül látják el a feladatot, így jelenleg sem a számuk, sem az egészségügyi tevékenység végzésének a helye nem ismert. Az egészségügyi ágazat számára azonban fontos információ, hogy tudjanak ezen szabadfoglalkozású jogviszonyban állókról, ezért írták elő az esetükben is a bejelentési kötelezettséget. Hatósági nyilvántartásba vétel A személyes közreműködőnek, illetve a szabadfoglalkozású jogviszonyban állónak saját magának kell a hatósági nyilvántartásba vétel végett a bejelentést megtennie az egészségügyi államigazgatási szervnél. Nagyon fontos, hogy amennyiben a bejelentett adatok vonatkozásában változás következik be, akkor 8 napos határidő áll rendelkezésre az érintettnek, hogy a változást bejelentse az egészségügyi államigazgatási szervnek, amely a változás hatósági nyilvántartásba való átvezetésről értesíteni fogja a bejelentő személyt vagy szervezetet. Az első bejelentést, mint azt korábban is már leírtuk, 2014. július 1-ig kell megtenni. Ugyanakkor, ha a közreműködőt vagy a szabadfoglalkozású jogviszonyban állót foglalkoztató egészségügyi szolgáltató működési engedélye ezen időpont előtt módosításra kerül, a működési engedély módosításával érintett szervezeti egységben közreműködőként, illetőleg szabadfoglalkozású jogviszonyban állóknak a bejelentését is meg kell tennie. Azaz, a személyes közreműködő vagy a szabadfoglalkozású jogviszonyban foglalkoztatottak tekintetében főszabály szerint a bejelentés 2014. július 1-ig kell, hogy megtörténjen, de a fenti esetben a megbízó működési engedély módosításával egy időben, illetve azt megelőzően kell megtenni a bejelentést. Ezen bejelentés alapján a hatósági nyilvántartásba vételre, illetőleg a korábbi működési engedély visszavonására a 2014. december 31-i időpontot megelőzően kerül sor. Jól látható, hogy a fenti szabályok ismeretében egyszerűsödött a személyes közreműködők tekintetében a nyilvántartási szabályozás. A jövőben nem lesz szükség külön működési engedélyezési eljárásra, esetükben elegendő lesz a hatóság nyilvántartásba vételt kezdeményezniük­ , KÓRHÁZ 2014/1–2.

és ezt követően már az egészségügyi szolgáltató tevékenység megvalósulhat. Ter­ mészetesen azon közreműködők esetében, ahol nem csak személyi feltételrendszer biztosítására kerül sor, változatlanul a működési engedély meglétét követően kezdhető meg az egészségügyi tevékenység. Ugyanakkor a szabadfoglalkozású jogvi-

szonyban állók tekintetében megjelenik egy új adminisztrációs kötelezettség a hatósági nyilvántartásba vétellel. Fontos e körben még utalnunk arra, hogy az egészségügyi dolgozókra vonatkozóan a foglalkoztatót terhelő nyilvántartási adatközlésben is jelentős módosításra kerül sor: a munkáltatóknak is 2014.

július 1-ig kell a módosított adatközlési tevékenységnek eleget tenni, melynek részleteit szintén a 2013. CCXLIV. törvény tartalmazza, az egészségügyi hatóság és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény módosításával összefüggésben. Dr. Kőszegfalvi Edit

Tizenhárom innovatív gyógyszert fogadott be az Országos Egészségbiztosítási Pénztár február elsejétől a 2014./11. számú Magyar Közlönyben megjelent „Törzskönyvezett gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának szempontjairól és a befogadás vagy a támogatás megváltoztatásáról szóló 32/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet” módosítása szerint. Az alábbiakban röviden bemutatjuk a 70–100 százalékos támogatással befogadott gyógyszereket az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének segítségével, valamint az OEP tájékoztatása alapján.

Innovatív gyógyszerek kerültek a támogatott terápiák körébe Az

Adenuric filmtabletta krónikus köszvény (hyperurikaemia) kezelésére szolgáló új készítmény, amely azoknak a betegeknek jelenthet nagy segítséget, akiknek egyetlen korábbi kezelési alternatíva sem vált be. Az új gyógyszer nem csak hatékonyabb, de vesebetegek is szedhetik, illetve az eddigi gyógyszerre allergiás betegek is alkalmazhatják. A vesedaganat kezelésére szolgál három készítmény, a Votrient, Afinitor és az Inlyta filmtabletta. A készítmények között vannak olyan szerek, amelyek a veserák második vonalbeli kezelésében adhatóak azoknak az áttéttel rendelkező pácienseknek, akiknek daganata a célzott kezelés ellenére tovább növekszik. Napi egyszeri tablettás adagolásuk több hónapig gátolhatja a daganat további növekedését. A pitvarfibrilláló betegek stroke megelőzésére szolgál a Pradaxa kemény kapszula, a Xarelto és az Eliquis filmtabletta. Éves szinten 5000–15 000 betegnek számos előnyt biztosítanak a hagyományos kezeléshez képest, ugyanis amellett, hogy szájon át adhatóak, hatékonyabbak, és feleslegessé teszik a korábbi rendszeres vérvételt, kevesebb mellékhatással (vérzéssel) járnak, biztonságosabbak. A Strattera kemény kapszula a figyelem­ hiányos hiperaktivitási zavarban (ADHD) szenvedő betegeket segíti, évente 680– KÓRHÁZ 2014/1–2.

1700-en érintettek a betegségben. Ez az első és egyetlen jóváhagyott nem stimuláns gyógyszer, napi egyszeri adagolással 24 órán keresztül csökkenti mind a figyelemhiány, mind a hiperaktivitás/impulzivitás tüneteit. A sclerosis multiplex kezelésében a nagyon aktív relapszáló-remittálló betegek terápiájában hoz változást a Gilenya kemény kapszula, amely az első orális, nagy hatású, a szklerózis multiplex terápiáját új módon megközelítő és kedvezőbb mellékhatású gyógyszer.

Bővült a gyógyszerkincs

A Procoralan filmtabletta a szívelégtelenség indikációban befogadott készít­ mény. A klinikai vizsgálatok során kimagasló hatásosságot értek el, ugyanis negyedével csökkenti a szívelégtelenség és az infarktus általi halál, valamint a betegségből fakadó kórházi kezelések számát. A XGEVA denoszumab nevű fehérjét (monoklonális ellenanyagot) tartalmaz, amely a csontot is érintő daganatos betegség okozta csontpusztulás lassításával fejti ki hatását. A Tasignát egy leukémia-típus kezelésére használják: felnőtt betegeknek javasolják, újonnan diagnosztizált, Philadelphia kromoszóma-pozitív, krónikus myeloid leu­ kémia (CML) krónikus fázisában. Az OEP tájékoztatása szerint az alábbi gyógyszerek nem kerültek kihirdetésre, azaz elutasították a befogadásukat vagy a gyártó visszavonta a kérelmet: – Daxas filmtabletta (COPD-betegeknek gyulladáscsökkentő), Instanyl oldatos orrspray (az áttöréses fájdalom kezelésére javasolt krónikus daganatos megbetegedésben szenvedő, és már opioid kezelés alatt álló felnőttek esetében) – Palexias retard tabletta (az opioidok csoportjához tartozó erős fájdalom­ csillapító). Sándor Judit Gyógyszer

39

Dr. Péter Ivánnal, a Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház főigazgatójával beszélgettünk.

Egyensúly Harkányban – Főigazgató úr, milyen stratégiával vágott neki egy évvel ezelőtt a Harkányi Gyógyfürdőkórház vezetésének? – Ismert tény volt előttem, hogy a Zsig­ mondy Vilmos Harkányi Gyógy­ fürdő­ kór­ ház a maga 345 ágyas kapacitásával hazánk egyik legnagyobb rehabilitációs intézménye. Egyrészt, bőrgyógyászként szakmai kihívást jelent a pikkelysömör-terápiá­ban megtalálni a gyógyvíz szerepét. Másrészt, az elmúlt évtizedekben több kórház és klinikai működtetésében játszottam szerepet, így elég tapasztalatom gyűlt össze, hogy egy intézmény vezetőjeként javítsak hatékonyságán. A Harkányi Gyógyfürdőkórház kapcsán kommunikált gazdasági sikertörténetet nem támasztották alá az általam tapasztalt adatok. E sikertörténet alapja ugyanis egy 1,8 milliárd forintos, euró alapú hitel volt. Ahhoz képest, hogy rehabilitációs intézményről van szó, amelynek bevételeit és kiadásait nagyon pontosan tudjuk kalkulálni, hosszú évek óta veszteséges volt a működés, amely azonnali korrekcióra szorult, tekintettel arra, hogy 2013 áprilisától el kellett kezdeni az 1,8 milliárd forintos hitel törlesztését. – Milyen lehetőség van a gyors beavatkozásra? – Korábbi egészségügyi tapasztalataim azt mutatják, a kórházvezetők három stratégiai irányt fogalmaznak meg, ha válságba kerül az intézmény. Az első verzió szerint megpróbálják hárítani a hibákat és felülről próbálnak többletforrásra szert tenni. A második verzió szerint bizonyos látszatszerű változtatásokat vezetnek be, de a rendszert alapvetően nem változtatják meg, és csúsznak tovább a lejtőn, azt remélve, hogy az állam majd egyszer besegít. A harmadik verzió szerint – én ezt követtem – radikális lépéseket tesznek a működési költségek és kiadások területén, hogy már rövidtávon is jelentős megtakarításokat tudjanak elérni. Lépéseink következtében fél év alatt már 41 millió forint megtakarítást értünk el csak az anyagjellegű kiadásokban. – Hogyan növeli a belső hatékonyságot az informatika? – Tevékenységem első időszakában átvilágítottam az informatikai rendszereket is. A nálunk működő rendszerek nem teljesen a mi igényeinkre voltak specializálva, illetve igé-

40

INFORMATIKA

struktúrát, melynek középpontjában a betegirányítási rendszernek kell állnia. Hiszen ez egy gyógyfürdőkórház lelke. A kezelés során ugyanis olyan menetrendet kell adni a betegnek, amely szakmai szempontból ideális, szolgáltatásaink terhelésének, az orvosoknak és a kezelő személyzetnek is megfelel.

Dr. Péter Iván

Pályakép Dr. Péter Iván 1992-ben végzett a Pécsi Orvostudományi Egyetemen általános orvosként. 1997-ben szakvizsgázott bőrgyógyászatból. Később MBA diplomát és jogi szakokleveles orvosi másoddiplomát szerez. Végzése óta – kisebb megszakításokkal – a pécsi Bőrgyógyászati Klinika munkatársa. Több egészségügyi vállalkozást, főként bőrgyógyászattal, klinikai kutatásokkal, pályázati- és marketing tevékenységgel foglalkozó cégeket működtetett, az egészségügy teljes vertikumát szakorvosként és vezetőként ismeri. 2013. március 14-én nevezték ki a Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház főigazgatójának. Angolul beszél. Fele­ sége közgazdász, egy hat éves gyermekük van. Szabadidejében jellemzően labda­sportokat játszik.

nyeink túlnőtték lehetőségeinket. Az intézmény a FŐNIX-Pro-DIVAS integrált medikai és PACS rendszert használja, amely optimális megoldás egy ekkora intézmény számára, viszont az előjegyzési és erőforrás-allokációs program egyedi fejlesztés, amely interfészeken keresztül kapcsolódik a medikai rendszerünkhöz, nem beszélve arról, hogy fenntartása plusz költséget is ró az intézményre. Ezért újra kellett gondolnunk az informatikai

– Miért ennyire fontos a betegirányítás? – A rehabilitációs ellátásban alapvető jelentőségű, hogy a betegutakat megfelelő módon tisztázzuk, a kihasználtság minden területen optimális legyen, és a masszőrök, elektroterapeuták, gyógytornászok és orvosok is pontosan tudják tervezni tevékenységeiket. Egy professzionális betegirányító rendszer hozzásegíthet bennünket a minél nagyobb kihasználtság eléréséhez, amellett, hogy a betegek kezelési élménye is a lehető legjobb lehet. Egy ilyen rendszernek a fizető betegellátásban is nagy jelentősége van, kezelnie kell a térítéses betegeket, de szeretniük kell azoknak a recepciósoknak és diszpécsereknek is, akik először találkoznak a beteggel – hiszen az ő jókedvük és profizmusuk is nagymértékben növeli a szolgáltatási színvonalat. Ilyen rendszer még nem nagyon működik az országban, ezért kiírtunk rá egy közbeszerzési eljárást, amely a napokban zárul. – Mennyire népszerű a harkányi gyógyvíz? – A harkányi gyógyvízzel nemcsak hazai, hanem külföldi betegeket is kezelünk. A harkányi víz országosan ismert, de amint elhagyjuk az országhatárokat, nem ismerik eléggé a gyógyfürdőkórházat. Kétségkívül hátrány számunkra, hogy szinte teljesen új alapokra kellett helyezni a marketing munkát, tekintettel arra, hogy 2012-ben összesen 34 külföldi betegünk volt. Ehhez képest a jelenleg folyó beruházás keretében uniós és kormányzati támogatásból épülő, legalább háromcsillagos ellátást biztosító új kórházi szállodai szárnyunknak 2014 nyarától 90 ágyon kellene, több mint 80 százalékos telitettséggel üzemelnie. Jogos a félelem, hogy ez nehézségeket fog okozni, de ez is kihívás. Most az a legfontosabb feladatunk, hogy olyan műszaki megoldásokat valósítsunk meg, amelyek idevonzzák a gyógyulni vágyókat. Nagyon aktív marketingmunkára van szükség. n Zöldi Péter KÓRHÁZ 2014/1–2.

László Imrével, a Siemens Egészségügyi Szektor igazgatójával az idei év lehetőségeiről beszélgettünk.

Évente 8 új CT-laborra lenne szükség – Hogyan alakult az elmúlt év? – Első körben célszerű az elmúlt négy-öt évet áttekintenünk. Bennünket is elért a nemzetközi pénzügyi válság szele, az egészségügy átszervezése, az uniós finanszírozású projektekben tapasztalható nehézségek és elhúzódások. Ez azt eredményezte, hogy a piac legalább három éven keresztül viszony-

sen megvalósított, március végén felavatásra kerülő, korszerű, európai színvonalú MR-technológiára épülő molekuláris kutatóközpont kiépítése a legnagyobb idei projektünk. E központ telepítése és elindulása 2014-ben is nagy feladat számunkra. Emellett sikeresek voltunk a TIOPpályázatokban is. Érdemes kiemelni a

László Imre

lag alacsony szinten stagnált. Arra használtuk fel ezt az időszakot, hogy átgondoltuk működésünket. Számtalan folyamatot racionalizáltunk, egy új értékesítési modellt valósítottunk meg, egy tágabb értékesítési hálózatot építettünk ki. Megerősítettük belső CRM-rendszerünket, és felkészültünk arra az időszakra, amikor a piac ismét fellendül. A tavalyi év végre már több tekintetben sikeresnek mondható. Piaci részesedésünket növeltük, árbevételünk 20%-kal, új berendezés rendelésállományunk egyharmadával nőtt. A piac jelentős mértékben bővült, és a nagyobb piacon nagyobb piaci részesedést értünk el. Ez a lendület az idei évben is ki fog tartani. – Melyek a legnagyobb sikereik? – Mind nagyságrendjét, mind jelentőségét tekintve a Kaposvári Egyetemmel közö-

42

KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA

miskolci megyei kórház Csillagpont beruházásában megvalósult fejlesztést, amelynek keretében 64 szeletes CT-t, 3 Tesla térerejű MR-t, angiográfot, röntgengépeket és ultrahangokat szállítottunk. Szintén a tavalyi évhez kapcsolódik a debreceni Kenézy Kórház hasonló beruházása, ahol a korábban telepített 1,5T MR-berendezés mellé sikerült értékesítenünk egy 64 szeletes CT-készüléket és röntgenkészüléket is, amelyeket idén tavasszal adunk át. Szintén uniós pályázat volt Hódmezővásárhely, Szentes és Arad közös fejlesztése. Ennek külön érdekessége volt, hogy a román oldalon is a Siemens nyert, és jelentős mammográfiai fejlesztések valósultak meg. Erre azért vagyunk különösen büszkék, mert ez a vállalkozás az Egészséges Vásárhely Program keretében példa értékűnek számít, új alapokra helyezheti az emlőszűrést.

Szintén kiemelendők a Varian céggel kötött stratégiai megállapodásunk első sikerei: a miskolci megyei kórházban közös projektben valósult meg a brachyterápiás ellátás, illetve az elmúlt évek legjelentősebb sugárterápiás beruházása: a veszprémi új centrum fejlesztése, amelyhez az eszközöket a Varian és a Siemens fogja szállítani. De azt sem szabad elfeledni, hogy a Diagnosticum Zrt.-vel együttműködésben a Siemens már öt éve aktív szereplő a magyar labordiagnosztikai ellátásban is. – Ezek szerint sikeres üzleti éven vannak túl, a kilátások is pozitívak, de ugyan ilyen optimistán látja a képalkotó diagnosztika és azon belül a CT diagnosztika magyarországi helyzetét is? – Sokat fejlődött a vizsgálatokhoz való hozzáférés és a diagnosztika színvonala az utóbbi évek fejlesztései hatására, de még messze vagyunk az optimális szinttől. Objektív módon ebben a tekintetben az EU24 országok átlaga lehet a mérvadó. És amennyiben az egymillió lakosra jutó EU24-átlagot szeretnénk elérni, több mint 200 CT-berendezésre lenne szükség Magyarországon, szemben a jelenlegi kb. 80-nal. Ez persze kissé túlzó lenne. Magyarország gazdasági lehetőségeit figyelembe véve a Visegrádi Négyek országaiban jellemző készülék-számot tűzhetjük ki célul. Így a szükséges gépcserék megvalósulása mellett évente 6–8, a következő öt évben nagyjából 40 új CT-laborra lenne szükség. Most van itt az ideje annak, hogy a 2000es évek elején vásárolt, mára elavult CTberendezéseket lecserélése mellett, az olyan városi kórházakban is elérhetővé válhasson a CT-diagnosztika, ahonnan eddig sokat kellett utaztatni a betegeket. Most van lehetőség arra, hogy a vizsgálatok előjegyzési ideje rugalmasabban alakuljon. Ma mindenesetre annyi látszik, hogy a CT-vizsgálatok eloszlása országszerte egyenlőtlen. – Milyen szintű készülékekkel lehet ezt a fejlesztést megvalósítani? Szakmai szempontból hová kellene 16 szeletesnél nagyobb CT-berendezésnek kerülnie? – Megítélésem szerint a 16 szeletes CTkészülékek lehetnek a rendszer építőkövei. A 64 szeletes vagy nagyobb berendezéseknek nagy forgalmú traumatológiai ellátásKÓRHÁZ 2014/1–2.

ban, ahol gyors és viszonylag teljes körű vizsgálatok merülnek fel, valamint a kardiológiai diagnosztikában van létjogosultsága. A következő években szükséges fejlesztés nem valósulhat meg másképp, mint jól körülírt és szakmailag megalapozott koncepció mentén. A diagnosztikai igényekhez kell szabni nem csak a készülékek számát, hanem felszereltségét is. Elsősorban azért, mert a CT-berendezések piaca rendkívüli mértékben differenciálódott. Léteznek kardiológiai célkészülékek, traumatológiai fókuszú berendezések, CT-szimulátorok az onkológiai ellátáshoz, illetve általános célú berendezések is. A legújabb fejlesztések az alacsony sugárdózis mellett már az alacsony energiafelvételre, gyors üzembe helyezésre és a szervizköltségek minimalizálására is koncentrálnak. Mindent ös�szevetve egy olyan szakmai és finanszírozási fejlesztési koncepcióra van szükség, amely összegyűjti az igényeket és koordinálja a fejlesztéseket. A városi kórházakba kiválóan megfelelnek a 16 szeletes alapkészülékek. Ez persze azt is jelenti, hogy a 16 szeletesnél kisebb berendezéseket le kell cserélni. A 16 szeletes CT-k kategóriájában található az összes gyártó legtöbb típusa. Minden gyártó ide összpontosítja fejlesztéseit, ennek eredményeként ezek a géptípusok jól bevált és világszerte nagy számban működő eszközök, de a fejlesztés még mindig gőzerővel folyik. Egyremásra jelennek meg a legújabb technológiai fejlesztéseket magukban foglaló, korszerű, alacsony dózissal dolgozó, hatékony berendezések. Termékskálánkban ma a Perspective 16 CT-berendezés a legjobb ajánlat, és a márciusi ECR Kongresszuson jelent meg a legújabb Scope 16 modell, amely az üzemeltetési költségek minimaKÓRHÁZ 2014/1–2.

lizálására koncentrál – a kiváló minőségű képalkotás megtartása mellett. – Milyen szerepet játszik életükben az ultrahang-diagnosztika? – Az ultrahang, számosságát tekintve, a diagnosztikán belül messze a legnagyobb piac, emellett a legdinamikusabban fejlődő terület is. A Siemens ezért, hasonlóan a többi nagy gyártóhoz, már jó ideje felismerte a piac jelentőségét, és konzekvensen megtette a siker felé vezető lépéseket. Még sosem volt ilyen erős a Siemens ultrahang-termékskálája, mint most. Minden területen tudunk optimális megoldást kínálni, a radiológiától a kardiológián át a hordozható eszközökig. Olyan technológiák jelentek meg, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak, például a vezeték nélküli vizsgálófejek. E lépések másik vonulata az értékesítési lánc újragondolása volt, első körben külön divízióvá szervezte a cég az üzletágat, és 2013 januárjától a disztribútor SIEMAC Kft. a Siemens közvetlen parterévé vált, így még rövidebb reakcióidővel és szorosabb együttműködésben dolgozunk. – Merre halad a Siemens a nemzetközi környezetben? – Proaktív módon követjük a piaci trendeket. Általánosabban az a cél, hogy hatékonyabban és gazdaságosabban jussunk pontosabb diagnózishoz, az invazivitás és sugárterhelés minimalizálásával. A filozófia nem változott: nagyon jól látszik az a tagozódás, hogy a Siemens megoldások három, jól elkülöníthető csoportra fókuszálnak: a „prime” típusú csúcskategóriás, legújabb technológiai megoldásokat tartalmazó rendszerek mellett a „fusion” te-

rület, amelyben megjelennek a legmodernebb fejlesztések, de a költséghatékony működésre és üzemeltetésére fókuszálva. A „select” terület feladata pedig az egyes modalitásokat világszerte hozzáférhetővé tenni a lehető legköltséghatékonyabb módon, minél szélesebb kör számára. A fejlesztések és a portfólió fejlődése nagyon jól megfigyelhető, és ezzel párhuzamosan zajlik. A fejlesztésekben kiemelt szerepet játszik a fenntarthatóság is: 2005 óta gyártunk olyan MR-berendezéseket, amelyek héliumfogyasztás nélkül tudnak működni, és ezért koncentrálunk egyre inkább a kompakt kivitelű, energiahatékony berendezések fejlesztésére. – Milyen kihívásokkal találkoznak manapság? – A magyar radiológia jelenlegi kihívásait jól ismerjük. Mi nem tudjuk megoldani a bér-, a demográfiai vagy a szervezési problémákat, viszont abban segítünk, hogy létrejöjjenek azok a centrumok, amelyek egy fiatal radiológusnak szakmailag vonzóak lehetnek. Több olyan jelentős magyar központ van Siemens technológiával felszerelve, ahol valódi szakmai műhelyek jöttek létre, ahol jó dolgozni, és korszerű eszközök, előremutató technológia áll rendelkezésre. Egyáltalán nem vagyok arról meggyőződve, hogy a magyar radiológusok azért mennek el külföldre, mert ott többet lehet keresni. Mi abban tudunk segíteni, hogy minél szélesebb körben álljon rendelkezésre a legmodernebb technológia, ezzel javuljon a rendszer hatékonysága és a képalkotó diagnosztikában megvalósult befektetések az ellátórendszer szempontjából minél hamarabb megtérüljenek. n Zöldi Péter KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA

43

Az Egis gyógyszergyár a nemzetgazdaság nagy múltú, világszínvonalú, a honi gyógyszeripar egyik meghatározó vállalata. A cég magyar tudásra és szakértelemre alapozva vált az utóbbi több mint száz esztendő alatt hatvanfős vállalkozásból Magyarország 28. legnagyobb munkáltatójává.

Tervezhetőbb a jövő, nőtt a kiszámíthatóság Az

Egis a tradicionális magyar gyógyszergyárak közül egyedülálló módon, alapítása óta csak hazánkban folytat értékteremtő tevékenységet, szinte a teljes nyereségét magyarországi kutatás-fejlesztésbe, termelési és egyéb beruházásokba forgatja vissza. A dr. Hodász István vezérigazgató irányítása alatt álló vállalat sikert sikerre halmoz, tavalyi centenáriumi évében pedig a biológiai terápiákkal bővítve portfólióját Európa első biohasonló monoklonális antitest gyógyszerét hozta forgalomba.

alkalmazzuk. Az érdeklődő orvosok, gyógyszerészek virtuálisan járhatják körbe gyártóüzemeinket. Szemléletesen illusztráljuk a gyógyszer előállításának legkülönbö-

– Hogyan tekintenek vissza a 2013-as esztendőre? – Számunkra a tavalyi több szempontból is különleges év volt. A legfontosabbnak a vállalatunk alapításának centenáriumi ünneplését tartjuk, hiszen a rangos esemény köszöntéseként megannyi rendezvényt szerveztünk. – Úgy tudom, sok egyéb között az Egis Tudományos és Technológiai Központot is megnyitották. Erről a beruházásról mit lehet tudni? – Például azt, hogy ebben a 21. századi tech­ no­lógiákkal felszerelt épületben kapott helyet az alapító Balla Sándor gyógyszerész irodája. Az eredeti bútoraival berendezett teremmel is tisztelegni kívántunk az emléke előtt. Balla Sándor száz évvel ezelőtti munkásságával egy regionális szinten is meghatározó gyógyszergyár alapjait tette le, majd a szintén gyógyszerész fiával mintegy három évtizeden át vezette a vállalatot, elindítva a gyógyszergyár exporttevékenységét, majd a gyártás mellett az önállóan végzett, rövid időn belül kiemelkedő eredményekre vezető kutatás-fejlesztést is. – Amellett, hogy megemlékeznek a múltról, a jelenüket és a jövőjüket is látványosan illusztrálják… – Így igaz, különleges, interaktív megoldásokkal mutatjuk be az Egis hatóanyag- és gyógyszergyártói, valamint kutatás-fejlesztési tevékenységét. Az ismeretterjesztéshez a technika legmodernebb vívmányait

44

Gyógyszer

Dr. Hodász István

zőbb folyamatait, a hatóanyaggyártástól a késztermékgyártáson át a csomagolásig. Ezenkívül a kutatás-fejlesztés rejtelmeibe is beavatjuk az érdeklődőket, látványos videókkal és érintőképernyőre fejlesztett interaktív alkalmazásokkal bemutatva a generikus gyógyszerfejlesztés teljes folyamatát. Mindezek mellett a gyógyszerkutatás történetét is igyekeztünk feldolgozni, animációkkal és képgalériával illusztrálva, hogyan fejlődött az idők során a gyógyszerkutatás, és ebben milyen szerepet vállaltak a magyar tudósok. Végül, de nem utolsó sorban a biotechnológia tudományos fejlődésébe is betekintést nyújtunk. – Az elmondottak mellett a 2013-as év azért is volt érdekes az Egis számára, mert többéves kutatás-fejlesztési, infrastrukturális beruházás végére „tehettek pontot”.

– Tavaly decemberben Szijjártó Péter államtitkárral közösen avattuk fel az új Ha­ tó­anyagtechnológiai Kutatás-Fej­lesz­tési Köz­pon­tunkat. A 4,6 milliárd forintos beruházás keretében hatóanyag­ fejlesztési kapacitásainkat újítottuk meg. Ez egy különleges esemény volt, hiszen ezzel egy több mint 11 milliárd forintos K+F infrastrukturális beruházás-sorozat végére értünk, amelynek során az Egis hatóanyagés készítményfejlesztési infrastruktúrája és környezete teljes körűen megújult, kapacitásaink jelentősen bővültek. A székhelyünkön létesült Hatóanyagtechnológiai K+F Központ mellett a 16. kerületi telephelyünket is új K+F épületekkel bővítettük: Orbán Viktor miniszterelnökkel 2012ben adtuk át a készítményfejlesztésünknek helyet adó, 7 milliárd forintos beruházás keretében létesült új Gyógyszertechnológiai Fejlesztő és Kísérleti Üzemünket, valamint az Analitikai Fejlesztési Laborépületünket. Körmendi gyáregységünk ugyancsak egy önálló Analitikai Fejlesztési Laborató­rium­mal bővült 2012-ben, amellyel lehetővé vált galenusi készítményeink integrált fejlesztése. A beruházások eredményeként ma már mindhárom gyáregységünkben önálló K+F központ működik, amelyekben a legmodernebb technológiákat igénylő készítmények fejlesztését végzik munkatársaink. – Említene erre egy példát? – Ilyen új infrastrukturális beruházás volt az alacsony dózisban magas biológiai aktivitással rendelkező, úgynevezett nagy potenciálú hatóanyagok (hpAPI) fejlesztését lehetővé tevő K+F Központunk, amelyben pl. bizonyos onkológiai gyógyszereket fejleszthetünk. Hozzátenném, hogy a magas hozzáadott értékű termékek fejlesztése hagyományosan meghatározó szerepet játszik kutatás-fejlesztési tevékenységünkben. Az elmúlt években számos olyan gyógyszerrel léptünk piacra, melyek két olyan gyógyszer hatóanyagát tartalmazzák kombináltan, vagyis egy tablettában, amelyeket a betegeknek külön kellett szedniük. Ezen fejlesztésekkel javítottuk a beteg compliance-t, hozzájárulva a terápia sikeréhez. KÓRHÁZ 2014/1–2.

– A kutatás stratégiai partnerük, a Servier gyógyszergyár életében is fontos szerepet játszik… – Valamennyi, a Servier által gyártott gyógyszer saját kutatásuk eredménye. A magántulajdonban lévő vezető francia gyógyszervállalat forgalmának 25 százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre, a világ 19 pontján működő kutatási központjában csaknem 3000en dolgoznak mintegy 80 kutatás-fejlesztési projekten. Ehhez tudni kell, hogy a világ 10 legnagyobb gyógyszergyára forgalmának átlagosan 14 százalékát költi K+F-re. A kezdetektől kiemelkedő kutatói munka nyomán világszerte több mint 27 ezer szabadalmi bejelentést tett a cég. – Visszatérve a 2013-as év eredményeire, ne felejtsük el azt sem, hogy az Egis 2013-ban generikus gyógyszercégként Európában elsőként hozott forgalomba biohasonló mono­ klonális antitestet. – Ez különlegesség, hiszen ezidáig egyetlen generikus gyógyszergyár sem volt képes olyan komplexitású nagymolekula, mint egy monoklonális antitest biohasonlóként való törzskönyvezésére. A törzskönyvi engedélyt tavaly szeptemberben kaptuk meg az Európai Gyógyszerügynökségtől, majd elsőként Csehországban hoztuk forgalomba a készítményt, decemberben. Ez valóban mérföldkő a generikus iparág történetében. Biohasonló portfóliónk létrehozásával ugyanaz a stratégiai célunk, mint a generikus gyógyszereink fejlesztésével: olyan terápiás lehetőségeket kínálni, amelyek az originális készítménynél kedvezőbb áron nyújtanak alternatívát a finanszírozónak, ebben az esetben a biológiai terápiák szélesebb körű hozzáférését lehetővé téve a rászoruló betegek számára. – Publicitást sokat kapott, magyarázatot azonban keveset, hogy az Egis miért vonult ki a tőzsdéről. A lépés valamilyen negatív folyamat része? – Dehogy! Az igaz, hogy 20 esztendő után a 2013-as volt az utolsó tőzsdei évünk, december 6-án hagytuk el az értéktőzsdét. Miután tavaly szeptemberben az addigi többségi tulajdonosunk, a Servier önkéntes nyilvános vételi ajánlatot tett az általa nem birtokolt részvényekre, és ez a részvényfelvásárlási folyamat néhány hónappal később sikerrel lezárult, így az Egisnek egyetlen tulajdonosa lett. – Beszélne egy kicsit a Servier és az Egis viszonyáról? – A Servier 1995 végén vásárolta meg az akkor már a budapesti értéktőzsdén jegyzett Egis részvényeinek 51 százalékát, ezzel vállalatunk KÓRHÁZ 2014/1–2.

többségi tulajdonosává vált. Gyakorlatilag az állam által korábban két pénzügyi befektetőnek értékesített részesedést vette meg a francia gyógyszercég. A részvények fennmaradó 49 százaléka – amelynek közel 5 százalékát még az állam birtokolta – továbbra is a Budapesti Értéktőzsdén forgott, vagyis ezt a 49 százalékot bárki megvásárolhatta volna. Egyébként a Budapesti Értéktőzsdén a MOL, az OTP, a Telekom és Richter után az ötödik legnagyobb tőzsdei cég voltunk. Miután a részvények 100 százaléka egy kézbe került, okafogyottá vált, hogy a cég továbbra is a Budapesti Értéktőzsdén maradjon. – Miért volt jó a Servier-nek egy ilyen tranzakció? – Mivel leányvállalataik közül egyik sem tőzsdei cég, ezért véleményük szerint nem indokolta semmi, hogy az Egis ott maradjon. – Változott-e valami azzal, hogy a Servier az Egis kizárólagos tulajdonosa lett? – Bár a tulajdoni arány változott, de facto sem a működésünkben, sem a tevékenységünkben nem történt változás. Az Egis továbbra is önálló identitással, stratégiával

Egis Magyarországon kutat és fejleszt, hazánkban van minden termelőegysége, a vezetőség és munkatársaink is magyarok. Itt foglalkoztatunk több mint 3000 embert, és nem utolsó sorban itt adózunk. Ugyanúgy működünk, mint eddig. – Az utóbbi években több gyógyszercégnél is történt átszervezés, „karcsúsítás”, létszámleépítés. Önöknél történt hasonló a humánerőforrás terén? – Összességében bővültünk. Bizonyos területeken kevesebb, másutt ugyanakkor több emberre volt szükségünk. Másként fogalmazva, az Egisben dolgozók létszáma nőtt, mégpedig alapvetően magasabban kvalifikált munkaerővel lettünk gazdagabbak. – Még mindig az elmúlt évnél maradva, mi volt az, amire időben fel tudtak készülni, illetve mi az, ami váratlanul érte Önöket? – A vaklicit nyomán a magyarországi forgalmunk a korábbiakhoz képest 8 százalékkal csökkent. Ezt a kiesést nagyon nagy erőfeszítésünkbe került pótolni. Az exportra koncentrálunk, ezen a téren szerencsére folyamatosan bővülünk, így összességében növekedni tudtunk.

Kormányzati elismerés az Egis százesztendős szakértelméért

rendelkezik, Budapestről irányítjuk külföldi leányvállalatainkat. Mit jelent ez az önállóság? A világ 19 országában Egis néven vagyunk jelen, hazai bázisunkról több mint 60 országba exportáljuk termékeinket, amely aktivitás mára forgalmunk 80 százalékát teszi ki. Azt gondolom, hogy elsősorban nem a tulajdonosi szerkezet dönti el, hogy egy cégre magyarként tekintünk-e vagy sem, hanem az hogy a tevékenységét hol és milyen munkatársak segítségével végzi. Az

– Mi indokolta a kormánnyal kötött stratégiai együttműködésüket, amelyet tavaly decemberben írt alá Szijjártó Péter államtitkárral? – A megállapodás mindkét fél számára a kiszámíthatóság miatt előnyös. Úgy gondolom, a kormánynak is fontos tudnia, hogy az Egis folyamatos beruházásokat végez Magyarországon, emellett erősíti export­tevé­ kenységét, fenntartjuk regionális szinten is kiemelkedő mértékű kutatás-fejlesztési­ Gyógyszer

45

ráfordításainkat, és stabil foglalkoztatónak számítunk. Mindehhez számunkra nagyon fontos, hogy a kormány olyan intézkedéseket hozzon, amelyek a hazai gyógyszergyártás versenyképességét nem veszélyeztetik. Továbbá az is fontos, hogy a kutatás-fejlesztési ráfordításaink függvényében a befizetett különadókat visszaigényelhessük. A stratégiai együttműködési megállapodás megkötésével lehetővé vált vállalatunk folytonos kooperációja a kormánnyal. Ezzel tervezhetőbb a jövő, nőtt a kiszámíthatóság. Külön öröm volt számunkra az, hogy a megállapodást az orvosok is pozitívan fogadták, hiszen a betegeik érdekében nekik is fontos a kiszámíthatóság. És még valamit hozzátennék: nem csupán számunkra fontos, hanem egyúttal a kormány érdeke is, hogy az Egis tevékenységében a magyar beszállítók aránya tovább emelkedjen, hiszen ez még nagyobb hozzájárulást jelent a magyar gazdaság teljesítményéhez. Gondoljon csak bele! A Hatóanyagtechnológiai KutatásFejlesztési Központunkhoz kapcsolódó beruházásunk esetén már 70 százalék volt a magyar beszállítók aránya. Ebbe a körbe a magyarországi székhelyű cégek tartoznak, amelyek beruházásunkat kivitelezték, illetve akiktől a szolgáltatásokat megrendeltük. Mindennek elsősorban az a jelentősége, hogy az Egis által beruházásokra fordított pénz Magyarországon marad, hiszen itt költjük el. – Az Egis mellett a Richter, a Teva és a Sanofi is stratégiai együttműködést kötött. Nos, akik a biztonságos jövőből kimaradtak, azok nem akartak ilyen jellegű elkötelezettséget a cégüknek, vagy nincs olyan termelő, kutató kapacitásuk, hogy a kormánynak külön érdeke lett volna szerződést kötnie velük? – Véleményem szerint a kormány elsősorban a magyar nemzetgazdaságra nagy be-

Stratégiai megállapodást kötöttek decemberben

folyást gyakorló cégekkel kötött megállapodást, és mind a négy nagy gyógyszergyár ilyen. A Századvég Gazdaságkutató Intézet számítása szerint a magyar gazdaság bruttó hozzáadott értékének 5 százalékát ez a négy vállalat adja.

ti, hogy a saját erőből való fejlődés immár kevésnek ígérkezik, ezért a további növekedésünkben más vállalatok, termékek felvásárlása fontos szerepet fog játszani. A legnagyobb változás ebben várható az előző évszázadunkhoz képest.

– Hogyan tekintenek a 2014-es évre? – Feltétlenül tervezhetőbbé teszi az idei évünket az, hogy a különadóval szembe tudjuk állítani a kutatás-fejlesztésre fordított kiadásainkat. A korábbi évekhez hasonlóan idén is több mint 12 milliárd forintot tervezünk erre a célra költeni, elsősorban a generikus hatóanyag- és készítményfejlesztésünkre összpontosítva e célú kiadásainkat. Emellett jelentős ráfordításokat szánunk exporttevékenységünk erősítésére.

– Ilyesmi korábban csak érintőlegesen történt? – Gyakorlatilag nem volt ilyen a vállalat százéves történetében. 1950 és 1952 között az állam csatolt öt kisebb vállalatot az Egishez, választásról akkor szó sem lehetett. Az elmúlt évtizedekben az organikus fejlődéshez elegendő növekedési potenciállal rendelkeztünk, vagyis a vállalat fejlődését biztosító növekedési ütemet biztosítani tudtuk. Csakhogy mára ez kevés lett, ezért tovább kell lépnünk. Többek között Oroszországban és olyan más kelet-európai országokban kívánunk bővülni, ahol hagyományosan jelen vagyunk. n

– További terveik? – Az elmúlt száz évben a vállalat alapvetően organikusan fejlődött. A következő száz évben az extenzív fejlődés irányába kell elmozdulnunk. Ez a gyakorlatban azt jelen-

Krasznai Éva

Daganatműtét kamerával Másfél centiméteres metszéseken keresztül, videokamera és speciális eszközök segítségével is el tudják már távolítani a tüdődaganatokat a Bács-Kiskun Megyei Kórházban. A lehető legkisebb műtéti beavatkozással járó „kulcslyuk”, vagy hivatalos elnevezéssel, minimálisan invazív sebészeti módszereket az 1990-es évektől hazánkban is alkalmazzák a mellkassebészetben. A videóval asszisztált torakoszkópos technikát (video assisted thoracoscopic surgery, VATS) a kecskeméti megyei kórházban 1996-ban vezették be, ebben nagy része volt dr. Kovács Károlynak, az általános sebészeti osztály mellkassebész főorvosának. Kezdetben egyszerűbb műtéteknél, például légmell kezelésénél vagy szövettani mintavétel céljából dolgoztak a kamerás eljárással – mondta a szakember, hozzátéve azt is, a sokéves tapasztalatok és az osztály felkészültsége nyomán viszont tavaly decembertől már akkor is használhatják, ha a műtétet rosszindulatú daganatos tüdőbetegség miatt kell elvégezni, amelynek során esetleg el kell távolítani az egyik tüdőt vagy tüdőlebenyt. Az ország 13 mellkassebészeti részlegéből a kecskemétivel együtt összesen hétben végeznek hasonló műtéteket. Kecskeméten eddig hat esetben alkalmazták sikerrel a VATS-technikát ilyen okok miatt. A műtétnél nagy a szerepe az aneszteziológusoknak is, mert azt a tüdőt, amelynél a beavatkozást végzik, az altatóorvos nem lélegeztetheti. Így az érintett oldali tüdő összeesik, kisebb térfogatúvá válik. A sebészek 2-3 darab, egy-másfél centiméter nagyságú bemetszésen keresztül végzik el az operációt, a tüdőrész vagy daganat eltávolítását. (baon.hu)

46

Gyógyszer

KÓRHÁZ 2014/1–2.

A több mint ötszázágyas kapacitással rendelkező, körülbelül 200 ezer lakost ellátó váci Jávorszky Ödön kórház az utóbbi években jelentős adósságot halmozott fel. Az intézmény gazdasági gondjainak a megoldását a döntéshozók Sámoly György főigazgatóra bízták. Vele beszélgettünk az adósság lefaragásának a lehetőségeiről, a kórház rekonstrukciójáról, a jövő kilátásairól.

Csökkent a váci adósságteher – Többszöri átütemezés, költségmódosítás után tavaly áprilisra elkészült a kórház nagy rekonstrukciója, amelynek értéke erre az időpontra elérte, vagy meg is haladta a kétmilliárd forintot. Ez a nagy átalakítás, a modernizálás mennyiben változtatta meg az intézmény működését, hogyan javított az ellátás minőségén? – A kórház 2009-ben nyert egy uniós projekten, amely négy lépcsőben megvalósuló, nagy rekonstrukciós munka negyedik fázisát finanszírozta. A felújítási munkák végső költsége 2,2 milliárd forint volt. A pályázati forrás jelentős részét a kórház építkezésre fordította, de jutott pénz a GYEMSZI támogatásával, a rekonstrukcióhoz kapcsolódó eszközbeszerzésre is, 267 millió forint értékben. A projekt építészeti része 2012. május 1-jére, a kórház állami kezelésbe vételének idejére már elkészült. Jómagam 2012. augusztus elsején kerültem a kórház élére. Tekintettel arra, hogy ekkorra már tekintélyes mértékű, 3,5 milliárd forintos adósság halmozódott fel az intézmény gazdálkodásában, gazdasági válságmenedzserként nyertem el a kórházvezetői státuszt. Ennek értelmében az első feladatom az volt, hogy – a kórház működőképességének megtartása mellett – ezt az iszonyú mértékű adósságállományt a lehetőségekhez képest csökkentsem, illetve befejezzem a kórház-rekonstrukciót. Tavaly áprilisban megtörtént az új épületrészek átadása, ezzel az 1970-ben épített kórház teljes egészében megújult, kivéve a járóbeteg-szakrendelőt. Az épületmodernizálásnak köszönhetően javult a szolgáltatás színvonala, kisebb ágylétszámú kórtermek kialakítására is sor kerülhetett, és ezzel egyidejűleg a kórtermek komfortosítása is megvalósult. Az emeletráépítéssel pedig bővült a korszerű betegellátásra használható tér. Büszkék vagyunk rá, hogy a váci kórház, legalábbis az ingatlanok minősége tekintetében, maximálisan megállja a helyét a 21. századi, modern intézmények között. – A rekonstrukcióból kimaradt, nagy forgalmú járóbeteg-részleget milyen forrásból tudják majd felújítani? KÓRHÁZ 2014/1–2.

az intézet további fejlesztési forrásokhoz juthat.

Sámoly György

– Uniós pályázati forrás sajnos már nem igényelhető, mert a 2014-20-as periódusban nincsenek ilyen célt szolgáló projektek. Bár tudomásom szerint ebben az időszakban az EMMI-nek is jut majd uniós pályázati forrás, ám annak előirányzott mértéke nagyon korlátozott lesz. A keret mindössze körülbelül 460 milliárd forint, amiből az egészségügynek a tárca többi ágazata mellett bizonyára csupán a töredéke juthat. Vagyis, a járóbeteg-rendelők korszerűsítését feltehetően más forrásokból kellene megoldanunk. A minisztérium egészségügyi államtitkársága minden hazai kórházzal elkészíttette a 2014-2020ig terjedő időszakra vonatkozó fejlesztési tervét. Reményeink szerint ennek alapján

– Tavaly, év végén az eladósodott kórházak több mint harminc milliárd forintot kaptak a költségvetésből, hogy ebből rendezzék a lejárt tartozásaiknak legalább egy bizonyos részét. Önöknek erre a célra mennyi jutott? – Közel 1,4 milliárd forintot kaptunk adósságrendezés címén a korábbi években keletkezett adósságállomány rendezésére. Az eredetileg 3,5 milliárdos tartozásunkból több mint egymilliárd forint banki tartozás volt. A hitelt folyósító bank felé a mi kórházunkon kívül több más intézménynek is volt tetemes tartozása. Ezek rendezésére külön kormányrendelet született, és ennek segítségével sikerült több adós intézménnyel közösen egy kedvező megállapodást kötni a bankkal, a feléjük fennálló tartozásunk végleges rendezése érdekében. Intézetünk ezen a címen 883 millió forintos támogatásban részesült. A központi segítségnek köszönhetően összességében elmondható, hogy a 2013. október 31-i lejárt szállítói állományunk 2,4 milliárd forintról 200 millió forintra csökkent. Mára azt mondhatjuk, hogy a nem könyvelési tételekkel együtt körülbelül 1 milliárd forint az adósságunk. – Egy kórház gazdálkodásában egymilliárdos lejárt tartozás is komoly terhet jelent, amit önök az új, 2014-es gazdasági évben kénytelenek lesznek tovább görgetni maguk előtt. Hogyan kezelhető ekkora adósságteher amellett, hogy a napi kiadásaikat

Pályakép Sámoly György 1981-ben végezett az NME-n rendszerszervezőként. Az utóbbi 15 évben válságkezeléssel foglalkozott. Legutóbbi munkái: Gönc városa és a Heves megyei Önkormányzat pénzügyi gondnoki feladatainak ellátása volt. 2012. augusztus 1-től vezeti a Jávorszky Ödön Kórházat. Jelenleg a Semmelweis Egyetem menedzserképzőjének MSc-hallgatója.

Kórházi vizit

47

is finanszírozniuk­kell, mégpedig a folyamatosan növekvő költségek mellett ugyanakkora keretből, mint ezt tavaly tették? – A 2012. évi XXXVIII. törvényben többek között az is szerepel, hogy az önkormányzatoktól állami kezelésbe átvett kórházak kötelezettségeit is átvállalja az új működtető. Ebből az feltételezhető, hogy az állam talál majd valamilyen megoldást az adósságok kiegyenlítésére. Arra, hogy ez milyen módon, formában történik majd, egyelőre még nem ismerjük a választ. Úgy gondolom, hogy az év végi segítség is (igaz, egy év késéssel) ezt a célt szolgálta. – A 31 milliárdos év végi pluszfinanszírozás fejében a főhatóság takarékosabb működtetést kért az eladósodott kórházaktól. A takarékosabb működés a gyakorlatban legtöbbször létszámcsökkentést, költséglefaragást jelent. 2006-óta számtalan ilyen intézkedés volt már. Volt még miből létszámot csökkenteniük, vagy költségeket megtakarítaniuk? – A 3,5 milliárdos adósság terhe minket már korábban rákényszerített ezekre a lépésekre. Már a kórházak állami kezelésbe vételekor bekerültünk abba a hetes országos listába, amelyben azok az intézmények szerepeltek, amelyek adósságainak rendezése végett, a GYEMSZI válságkezelő bizottságot állított fel. Átvilágították a kritikus helyzetben lévő intézmények működését, és kórházunkkal is elkészíttették a válságkezelési tervet. Ennek értelmében menedzsmentünk vállalta, hogy megújítja az orvosszakmai tevékenységet, a hatékonyabb ellátás érdekében pedig, szükség szerint, létszámot csoportosítunk át. Továbbá áttekintjük az érvényben lévő szerződéseinket. Ennek eredményeként azokból sokat felmondtunk, és kedvezőbb kondíciókat kínáló szolgáltatóra váltottunk. Többek között ezeknek az intézkedéseknek is köszönhető, hogy jelenleg valamelyest kedvezőbb a kórház gazdasági helyzete, mint 2012-ben, a válságkezelés kezdetekor volt. A kórházi dolgozók közel 700 fős létszámát hozzávetőlegesen tizedével csökkentettük. A feladatnak megfelelően a rendelkezésünkre álló munkaerőforrást átcsoportosítottuk. Vannak persze olyan szakterületek is, amelyeknél létszámbővítésre lenne szükségünk. – Gondolom az országosan ismert hiányszakmák munkaerő-létszámát kellene önöknél is bővíteni. – A gyermekosztályon, a sebészeten, a traumatológián és a járóbeteg-szakrendelé-

48

Kórházi vizit

sen, a bőrgyógyászaton és reumatológián lenne legsürgősebben szükség új szakemberek felvételére. – Megjelentek a legújabb szakmai minimumfeltételek. Azok, egyes orvosszakmai szervezetek szerint, bizonyos szakmákban a korábbiakhoz képest 15–25 százalékkal kisebb szolgáltatói létszámot írnak elő, ami veszélyeztetheti a betegellátás minőségét. A váci kórházban tapasztaltak ilyen hatást? – A kórház orvosaitól nem kaptam erről visszajelzést. A szakmai minimumfeltételek betartása eleve komoly feladatot jelent, hiszen azokat úgy kell teljesítenünk, hogy közben a takarékossági követelményeknek is meg kell felelnünk. Vezérelvünk, hogy erőnk és lehetőségeink szerint elsősorban a ránk bízott, 200 ezer fős populáció megfelelő színvonalú egészségügyi ellátását teljesítjük, a gazdasági szempontokat ennek függvényében kell, hogy előtérbe helyezzük. – Tavaly, a szolgáltatások központi területi elosztásakor egyes kórházaknál rosszul határozták meg a betegutakat: némely településről bizonyos szakmák betegeit olykor az ország másik felébe irányították. Vác térségében tapasztalt ilyen anomáliákat? – Némi zavar csupán a pszichiátriai betegek beutalásánál mutatkozott. Ebben a szakmában háromszázötvenezer fős ellátandó lakosságot rendeltek a kórházunkhoz. Az ellátási terület Vác és vonzáskörzetétől Hatvanig, Gyöngyösig terjed. Intézetünk jelenleg is ebben a szakmában a finanszírozási szintünktől magasabb kategóriának megfelelő szakmai ellátásai szintet biztosít. Ennek megfelelően szeretnénk, és jelenleg is folyamatban van az ellátási feladat és terület módosítási kérelme. – Válságmenedzserként, vagyis első sorban gazdasági szakemberként önnek hogyan sikerült beilleszkednie a kórház orvosi hierarchiájába? – Ha egy kórház gazdálkodását óriási adósság nyomasztja, és ezek a gondok gátolják a mindennapi gyógyító munkát, akkor a szakmai-hierarchikus kérdések általában háttérbe szorulnak, és mindenki azt várja, hogy mielőbb megoldódjanak a problémák. Nálunk, a váci kórházban is ez történt. Jelenleg mindenki végzi a maga feladatát, a szakmai munkát az intézmény orvosigazgatója felügyeli, jómagam pedig a gazdasági területre koncentrálok. Igyekszem jó kapcsolatot ápolni az orvosokkal, az egészségügyi személyzettel, és lehetőség szerint elkerülni a szakmai ügyekben való megnyilvánulást.

Ennek köszönhetően a kapcsolatunk jónak mondható, kerüljük a feszültségeket, minden területen a kompromisszumos megoldásra törekszünk. Külön próbálom segíteni a kiemelkedő és egyedi jódizotópos szolgáltatásunkat, illetve ennek tervezett fejlesztését. – Az Európai Unió 2010-ben hirdette meg a határokon átnyúló gyógyítás programját. Vác, mint a szlovák határhoz közeli város, részt vesz ebben? Érkeznek önökhöz külföldi betegek? – Régebben, pár évvel ezelőtt működtek a szlovákiai kapcsolataink, ám ezek többségét a gazdasági világválság elsodorta. A kórház jelenlegi menedzsmentje arra törekszik, hogy felújítsa ezeket a kapcsolatokat. Annál is inkább, mert intézményünk 522 ágyas kapacitása, a rendelkezésre álló kubatúra lehetőséget kínál erre a forrásszerzési módra is. Pillanatnyilag a beszűkült mozgástér és a TVK-korlátok miatt számos problémát kellene még megoldanunk a kapcsolatok újraélesztése érdekében. Intenzíven keressük a megvalósítási lehetőségeket csakúgy, mint az időskori ellátás területén a finanszírozásba még beleférő, de újszerű, és a kor igényeinek megfelelő ellátás biztosításának a megvalósításában. – Jelenleg a korábban elmondottak alapján javulófélben van a kórház gazdasági állapota, ám éppen a még meglévő adósságok miatt, az egyensúly ingatagnak látszik. Ennek fényében ön hogyan látja a kórház jövőjét? – A lakosság egészségügyi ellátása állami feladat, a kórházak állami működtetésben vannak, vagyis különböző forrás-átcsoportosítások révén az államnak kell majd megoldást keresnie a problémákra. Ennek következtében a kórházak adósságai is feltételezhetően előbb-utóbb kiegyenlítésre kerülnek. A demográfiai trendek ismeretében már ma is pontosan látszik, hogy például nálunk, a váci kórházban a jövőben hogyan alakulnak majd a feladataink. Térségünkben egyaránt jellemző a magas születésszám, a sok fiatal család és az elöregedő népesség. Így fejlesztenünk kell a szülészeti és a gyermekosztályt, valamint az idősellátásban részt vevő osztályokat egyaránt. Ehhez természetesen többletfinanszírozásra is szükségünk van. Ha ezt nem kapnánk meg, akkor kizárólag a saját (jelenleg is szűkös) bevételi forrásainkra támaszkodhatnánk, ami kétségessé tenné a betegellátás minőségének megtartását. Lóránth Ida KÓRHÁZ 2014/1–2.