1 Ὀψὲ δὲ σαββάτων τῇ ἐπιφωσκούσῃ εἰς μίαν σαββάτων ἦλθεν Μαριὰμ ἡ Μαγδαληνὴ καὶ ἡ ἄλλη Μαρία θεωρῆσαι τὸν τάφον

Steinbach József: Igazság és élet, Húsvét 1, Máté 28, 1-10 IGAZSÁG ÉS ÉLET, MÁTÉ 28,1-10, HÚSVÉT 1., 2016.03.27. GÖRÖG SZÖVEG

1 Ὀψὲ δὲ σαββάτων τῇ ἐπιφωσκούσῃ εἰς μίαν σαββάτων ἦλθεν Μαριὰμ ἡ Μαγδαληνὴ καὶ ἡ ἄλλη Μαρία θεωρῆσαι τὸν τάφον. 2 καὶ ἰδοὺ σεισμὸς ἐγένετο μέγας· ἄγγελος γὰρ κυρίου καταβὰς ἐξ οὐρανοῦ καὶ προσελθὼν ἀπεκύλισεν τὸν λίθον καὶ ἐκάθητο ἐπάνω αὐτοῦ. 3 ἦν δὲ ἡ εἰδέα αὐτοῦ ὡς ἀστραπὴ καὶ τὸ ἔνδυμα αὐτοῦ λευκὸν ὡς χιών. 4 ἀπὸ δὲ τοῦ φόβου αὐτοῦ ἐσείσθησαν οἱ τηροῦντες καὶ ἐγενήθησαν ὡς νεκροί. 5 Ἀποκριθεὶς δὲ ὁ ἄγγελος εἶπεν ταῖς γυναιξίν· μὴ φοβεῖσθε ὑμεῖς, οἶδα γὰρ ὅτι Ἰησοῦν τὸν ἐσταυρωμένον ζητεῖτε· 6 οὐκ ἔστιν ὧδε, ἠγέρθη γὰρ καθὼς εἶπεν· δεῦτε ἴδετε τὸν τόπον ὅπου ἔκειτο. 7 καὶ ταχὺ πορευθεῖσαι εἴπατε τοῖς μαθηταῖς αὐτοῦ ὅτι ἠγέρθη ἀπὸ τῶν νεκρῶν, καὶ ἰδοὺ προάγει ὑμᾶς εἰς τὴν Γαλιλαίαν, ἐκεῖ αὐτὸν ὄψεσθε· ἰδοὺ εἶπον ὑμῖν. 8 Καὶ ἀπελθοῦσαι ταχὺ ἀπὸ τοῦ μνημείου μετὰ φόβου καὶ χαρᾶς μεγάλης ἔδραμον ἀπαγγεῖλαι τοῖς μαθηταῖς αὐτοῦ. 9 καὶ ἰδοὺ Ἰησοῦς ὑπήντησεν αὐταῖς λέγων· χαίρετε. αἱ δὲ προσελθοῦσαι ἐκράτησαν αὐτοῦ τοὺς πόδας καὶ προσεκύνησαν αὐτῷ. 10 τότε λέγει αὐταῖς ὁ Ἰησοῦς· μὴ φοβεῖσθε· ὑπάγετε ἀπαγγείλατε τοῖς ἀδελφοῖς μου ἵνα ἀπέλθωσιν εἰς τὴν Γαλιλαίαν, κἀκεῖ με ὄψονται. REVIDEÁLT KÁROLI BIBLIA szombat végén pedig, a hét első napjára virradólag, kiméne Mária Magdaléna és a másik Mária, hogy megnézzék a sírt. 1A

2 És ímé nagy földindulás lőn; mert az Úrnak angyala leszállván a mennyből, és oda menvén, elhengeríté a követ a sír szájáról, és reá üle arra. 3

A tekintete pedig olyan volt, mint a villámlás, és a ruhája fehér, mint a hó.

4

Az őrizők pedig tőle való féltökben megrettenének, és olyanokká lőnek mint a holtak.

5 Az angyal pedig megszólalván, monda az asszonyoknak: Ti ne féljetek; mert tudom, hogy a megfeszített Jézust keresitek.

1. oldal

Steinbach József: Igazság és élet, Húsvét 1, Máté 28, 1-10 6 Nincsen itt, mert feltámadott, a mint megmondotta volt. Jertek, lássátok a helyet, a hol feküdt vala az Úr.

És menjetek gyorsan és mondjátok meg az ő tanítványainak, hogy feltámadott a halálból; és ímé előttetek megy Galileába; ott meglátjátok őt, ímé megmondottam néktek. 7

8 És gyorsan eltávozván a sírtól félelemmel és nagy örömmel, futnak vala, hogy megmondják az ő tanítványainak.

Mikor pedig mennek vala, hogy megmondják az ő tanítványainak, ímé szembe jöve ő velök Jézus, mondván: Legyetek üdvözölve! Azok pedig hozzá járulván, megragadák az ő lábait, és leborulának előtte. 9

10 Akkor monda nékik Jézus: Ne féljetek; menjetek el, mondjátok meg az én atyámfiainak, hogy menjenek Galileába, és ott meglátnak engem.

ÚJ FORDÍTÁSÚ BIBLIA (1975) 1 Szombat elmúltával, a hét első napjának hajnalán, elment a magdalai Mária és a másik Mária, hogy megnézzék a sírt.

És íme, nagy földrengés volt, az Úr angyala leszállt a mennyből, odament, elhengerítette a követ, és leült rá. 2

3

Tekintete olyan volt, mint a villámlás, és ruhája fehér, mint a hó.

4 Az

őrök a tőle való félelem miatt megrettentek, és szinte holtra váltak.

5 Az asszonyokat pedig így szólította meg az angyal: „Ti ne féljetek! Mert tudom, hogy a megfeszített Jézust keresitek. 6 Nincsen itt, mert feltámadt, amint megmondta. Jöjjetek, nézzétek meg azt a helyet, ahol feküdt.

És menjetek el gyorsan, mondjátok meg a tanítványainak, hogy feltámadt a halottak közül, és előttetek megy Galileába: ott meglátjátok őt. Íme, megmondtam nektek!” 7

8 Az asszonyok gyorsan eltávoztak a sírtól, félelemmel és nagy örömmel futottak, hogy megvigyék a hírt tanítványainak.

És íme, Jézus szembejött velük, és ezt mondta: „Legyetek üdvözölve!” Ők pedig odamentek hozzá, megragadták a lábát, és leborultak előtte. 9

10 Ekkor Jézus így szólt hozzájuk: „Ne féljetek: menjetek el, adjátok hírül atyámfiainak, hogy menjenek Galileába, és ott meglátnak engem.”

ÚJ FORDÍTÁSÚ REVIDEÁLT BIBLIA (2014) 1 Szombat elmúltával, a hét első napjának hajnalán, elment a magdalai Mária és a másik Mária, hogy megnézzék a sírt. 2 És íme, nagy földrengés támadt, mert az Úr angyala leszállt a mennyből, és odalépve elhengerítette a követ, és leült rá. 3 Tekintete olyan volt, mint a villámlás, és ruhája fehér, mint a hó. 4 Az őrök a tőle való félelem miatt megrettentek, és szinte holtra váltak.

2. oldal

Steinbach József: Igazság és élet, Húsvét 1, Máté 28, 1-10 5 Az asszonyokat pedig így szólította meg az angyal: Ti ne féljetek! Mert tudom, hogy a megfeszített Jézust keresitek. 6 Nincsen itt, mert feltámadt, amint megmondta. Jöjjetek, nézzétek meg azt a helyet, ahol feküdt. 7 És menjetek el gyorsan, mondjátok meg a tanítványainak, hogy feltámadt a halottak közül, és előttetek megy Galileába: ott meglátjátok őt. Íme, megmondtam nektek. 8 Az asszonyok gyorsan eltávoztak a sírtól, félelemmel és nagy örömmel futottak, hogy megvigyék a hírt tanítványainak. 9 És íme, Jézus szembejött velük, és ezt mondta: Legyetek üdvözölve! Ők pedig odamentek hozzá, megragadták a lábát, és leborultak előtte. 10 Ekkor Jézus így szólt hozzájuk: Ne féljetek! Menjetek el, adjátok hírül testvéreimnek, hogy menjenek Galileába, és ott meglátnak engem.

3. oldal

Steinbach József: Igazság és élet, Húsvét 1, Máté 28, 1-10 I. – AMIT A TEXTUSRÓL TUDNI KELL

1 Ὀψὲ δὲ σαββάτων τῇ ἐπιφωσκούσῃ εἰς μίαν σαββάτων ἦλθεν Μαριὰμ ἡ Μαγδαληνὴ καὶ ἡ ἄλλη Μαρία θεωρῆσαι τὸν τάφον. A hét első napjának hajnalán, a szombat elmúltával ajándékozta nekünk Isten a húsvéti örömhírt. Ennek teológiai jelentősége van. Alapvető fordulatra utal ez a tény. Az ószövetségi törvény szerint hat napon át dolgozunk, teljesítünk, s aztán jön a megérdemelt nyugalom, a hetedik nap. Jézus Krisztus feltámadása után egészen más szemlélet érvényesül, amely Isten mindeneket megelőző kegyelmére utal, és amit éppen Jézus Krisztus feltámadásában jelentett ki nekünk; nevezetesen, hogy először találkozunk Isten kegyelmével, már a hét első napjának hajnalán, és aztán egész héten ebből a kegyelemből fogunk élni. Az emberi teljesítményről átkerül a hangsúly az Isten kegyelmére. Máté evangéliuma, Márkhoz képest csak két asszonyt említ, akik kora reggel, amikor már világos volt, nem azért mennek a sírbolthoz, hogy megkenjék Jézus testét, hanem csak azért, hogy megnézzék a sírt.

2 καὶ ἰδοὺ σεισμὸς ἐγένετο μέγας· ἄγγελος γὰρ κυρίου καταβὰς ἐξ οὐρανοῦ καὶ προσελθὼν ἀπεκύλισεν τὸν λίθον καὶ ἐκάθητο ἐπάνω αὐτοῦ. Máté leírásában a legfontosabb elem az, hogy úgy tűnhet, hogy a feltámadást magát, mint az asszonyok szeme láttára lefolyó eseményt beszélné el: nagy földrengés lett: az Úr angyala leszállt a mennyből, elhengerítette a követ, leült rá. Ez azonban „csak” a már megtörtént feltámadás kinyilvánítása.

3 ἦν δὲ ἡ εἰδέα αὐτοῦ ὡς ἀστραπὴ καὶ τὸ ἔνδυμα αὐτοῦ λευκὸν ὡς χιών. Ez a vers az Úr angyalát írja le, akinek tekintete villámló, és ruhája fehér, mint a hó.

4 ἀπὸ δὲ τοῦ φόβου αὐτοῦ ἐσείσθησαν οἱ τηροῦντες καὶ ἐγενήθησαν ὡς νεκροί. Az őrök az angyaltól való félelem miatt annyira megrémültek, hogy szinte holtra váltak, vagyis valószínű, hogy elájultak. Pedig ezeket a sírt őrző római katonákat azért rendelték oda, hogy pecsételjék le, és őrizzék a sírt, de erejük elégtelennek bizonyult az angyali követ megérkezésekor. Az asszonyok is megijedtek, de nem lett úrrá rajtuk a félelem, hanem egyre inkább a húsvéti öröm kerítette őket hatalmába. Nem az emberi erő és hatalom, hanem az Isten cselekvése, hatalma és kegyelme itt a „főszereplő”, miközben világossá lesz az is, hogy nem mindenkié a hit. Isten cselekvő jelenléte „szétválaszt” (Jelenések 2,12-17), és halálosan félelmetes, vagy üdvözítően örömteli.

4. oldal

Steinbach József: Igazság és élet, Húsvét 1, Máté 28, 1-10

5 Ἀποκριθεὶς δὲ ὁ ἄγγελος εἶπεν ταῖς γυναιξίν· μὴ φοβεῖσθε ὑμεῖς, οἶδα γὰρ ὅτι Ἰησοῦν τὸν ἐσταυρωμένον ζητεῖτε Az ötödik verstől kezdődik az angyal igehirdetése, amelynek elemei: bátorítás, a megfeszített Jézus Krisztus feltámadásának meghirdetése, az ígéretek szerint, az üres sír bemutatása, valamint az asszonyok küldetése. A katonák ugyan féltek, de az angyaloknak külön üzenete volt az asszonyok felé. Ezért őket az angyal bíztatja, hogy ne féljenek, mert számukra a megfeszített Jézust illetően fontos üzenete van, miszerint a feltámadás hírének befogadása veszi el a félelmeket. Itt is tetten érhető az a tény, hogy a feltámadás örömhíre nem mindenkié.

6 οὐκ ἔστιν ὧδε, ἠγέρθη γὰρ καθὼς εἶπεν· δεῦτε ἴδετε τὸν τόπον ὅπου ἔκειτο. A hatodik vers az angyal igehirdetésének, s egyben a szakasznak csúcspontja. Hiszen azóta is ez minden keresztyén igehirdetés szíve: Jézus nincs itt a sírban, mert feltámadt. Az angyal igehirdetés hangsúlyozza, hogy ebben Isten ígérete és Jézus Krisztus ígérete teljesedett be, hiszen Ő feltámadott, ahogy ezt megmondta (16,21; 17,23; 20,19). Az angyali igehirdetés erre bizonyítékot ad, megmutatva azt a helyet, ahol Jézus teste feküdt, és most nincs ott. Tudjuk azonban, hogy soha nem a látható bizonyítékok győznek meg az evangélium örömhíréről, hanem csakis Isten Szentlelke, gondoljunk csak Tamás történetére (János 20,24-29).

7 καὶ ταχὺ πορευθεῖσαι εἴπατε τοῖς μαθηταῖς αὐτοῦ ὅτι ἠγέρθη ἀπὸ τῶν νεκρῶν, καὶ ἰδοὺ προάγει ὑμᾶς εἰς τὴν Γαλιλαίαν, ἐκεῖ αὐτὸν ὄψεσθε· ἰδοὺ εἶπον ὑμῖν. Az angyal igehirdetésének zárómondata feladatot ad a két asszonynak, amely minden húsvéti keresztyén feladata, miszerint menjenek el, gyorsan, és mondják tovább az örömhírt. Ezt az örömhírt először Jézus tanítványainak kell elmondani, hiszen először Isten népének kell felébredni ahhoz, hogy az örömhírt tovább tudja adni. Az örömhír tartalma pedig így hangzik: Jézus feltámadt a halálból, előttetek megy (Galileába), meglátjátok Őt, minden beteljesedett úgy, ahogy azt Ő megmondta.

8 Καὶ ἀπελθοῦσαι ταχὺ ἀπὸ τοῦ μνημείου μετὰ φόβου καὶ χαρᾶς μεγάλης ἔδραμον ἀπαγγεῖλαι τοῖς μαθηταῖς αὐτοῦ. A két asszony gyorsan, futva eltávozott a sírtól, vissza az életbe, hogy a feltámadás örömhírének szolgálatával áthassák a még síró világot. Az asszonyok tehát engedelmeskedtek az angyal parancsának. Félelemmel és nagy örömmel futottak, vagyis az ő életükben a félelmet egyre inkább felváltotta a húsvéti öröm. Nagyon fontos, hogy mire a tanítványokhoz, illetve az evangélium címzettjeihez érnek, már csak az öröm látszódjék rajtuk. 5. oldal

Steinbach József: Igazság és élet, Húsvét 1, Máté 28, 1-10

9 καὶ ἰδοὺ Ἰησοῦς ὑπήντησεν αὐταῖς λέγων· χαίρετε. αἱ δὲ προσελθοῦσαι ἐκράτησαν αὐτοῦ τοὺς πόδας καὶ προσεκύνησαν αὐτῷ. Miközben az asszonyok útban voltak, hogy elmondják a tanítványoknak az örömhírt, a feltámadott Jézus szembejött velük, és üdvözölte őket. Ekkor a két asszony odament a feltámadott Jézushoz, leborultak előtte, megragadták lábát. Ez a jelenet is bizonyítja, hogy a feltámadott, megdicsőült test is konkrét, látható, megérinthető valóság, noha nem úr rajta többé a halál. Nekünk is ezt a testet ígérte a mi Urunk. A feltámadott Jézus Krisztus megjelenésének sakramentális jelentősége van, az angyalok és a feltámadott Úr igehirdetése, a hallható Ige mellett, jelen van a látható Ige is.

10 τότε λέγει αὐταῖς ὁ Ἰησοῦς· μὴ φοβεῖσθε· ὑπάγετε ἀπαγγείλατε τοῖς ἀδελφοῖς μου ἵνα ἀπέλθωσιν εἰς τὴν Γαλιλαίαν, κἀκεῖ με ὄψονται. A feltámadott Jézus is megszólította az asszonyokat. A feltámadott Jézus Krisztus igehirdetése az angyali igehirdetést még tömörebben összefoglalta, megerősítette A feltámadott Jézus Krisztus igehirdetésének lényege: ne féljetek, menjetek el, adjátok hírül a tanítványoknak, hogy menjenek Galileába, és ott megjelenik mindnyájuknak. Máté beszámolójában kiemelkedő helyet kap a galileai szolgálat, ezért nem meglepő, hogy a feltámadott Jézus ott találkozik tanítványaival, hiszen mindnyájan Galileából valók voltak.1

1

Exegetikai megjegyzések segédanyaga: Rienecker, Fritz, Das Evangélium des Matthäus, Wuppertaler Studienbibel, Wuppertal, 1979, 371-374.o. - Grundmann, Walter, Das Evangelium nach Matthäus, Theologischer Handkommentar zum Neuen Testament, Berlin, 1986, 567-571.o.

6. oldal

Steinbach József: Igazság és élet, Húsvét 1, Máté 28, 1-10 II. A PERIKÓPA MEGÉRTÉSE - TEOLÓGIAI ÖSSZEFÜGGÉSEK FELTÁRÁSA

    

A perikópa szakaszolása: 1. vers: idő, hely, személyek, tevékenység meghatározása. 2-4. versek: az Úr angyalának megjelenése, leírása, aki elhengeríti a sír szájáról a követ, és leül rá, az őrök megrémülése közben. 5-7. versek: itt kezdődik az angyal igehirdetése, amelynek elemei bátorítás, a megfeszített Jézus Krisztus feltámadásának meghirdetése, az ígéretek szerint, az üres sír bemutatása, valamint az asszonyok küldetése. 8. vers: a két asszony engedelmesen viszi az örömhírt a tanítványoknak. 9-10. versek: a feltámadott Jézus megjelenése, megragadása, és a feltámadott Jézus igehirdetése.2

A húsvéti üzenet két tényből áll, az üres sír tényéből, és a feltámadott Jézus Krisztus megjelenéséből, amelyhez kapcsolódik egy harmadik, a tanítványok életének megváltozása, Máté evangéliumában mindhárom konkrétan jelen van, amelyre eleve felépíthető egy igehirdetés.3 Teológiai szempontból fontos elemek még az alábbiak, amelyek formálhatják és igei reformátori mederben tarthatják az igehirdetést:  Isten mindent megelőző kegyelme (1),  Isten hatalma a halál és a természeti erők, valamint a láthatatlan világ és az angyalok felett is (2-3),  az ember jogos félelme a hatalmas Isten előtt (4-5),  az angyali igehirdetés, mint Isten szava, amely rámutat a lényegre, a feltámadott Jézus Krisztusra, miközben bátorít és szolgálatra küld el (5-7),  Isten ígéreteinek beteljesedése (7),  az üres sír ténye (6),  a feltámadott Jézus Krisztus megjelenése (9-10),  a feltámadott Jézus Krisztus igehirdetése (10),  a feltámadott test, és az örök élet konkrétsága (9). A húsvéti igehirdetés kapcsán elengedhetetlen húsvét „klasszikus” homiletikumának4 ismerete, amelyet az alábbiakban csak utalásszerűen foglalok össze. A húsvéti igehirdetés három alapelve a húsvéti hittudat erősítése, a húsvéti hittudat tisztogatása, és a húsvéti gyülekezet ösztönzése. - A húsvéti hittudat erősítése a feltámadás csodájának kihirdetése által lehetséges, tehát hibás homiletikai megoldás a feltámadás csodájának magyarázgatása, vagy bármiféle apológia; hanem egyszerűen a húsvéti tény, az örömhír meghirdetésére van szükség. A húsvéti hittudatot erősíthetjük a hitvallások felől is, ugyanis a húsvéti örömhír az egy szent egyetemes egyház bizonyságtétele. Természetesen, a gyülekezet húsvéti hittudatát a személyes bizonyságtétel is elvégzi. - A húsvéti hittudat tisztogatására is szükség van, hiszen 2

Általánosan használt magyar nyelvű irodalom: Biblia magyarázó jegyzetekkel, Kálvin Kiadó, Budapest, 1996. Jubileumi Kommentár, Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, Budapest, 1967. Kálvin János, Evangéliumi harmónia, IV., Budapest, 1942. – Ravasz László, Az Újszövetség magyarázata I., Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, Budapest, 1991. - Szabó Andor, Lábam előtt mécses a Te Igéd III., Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, Budapest, 1988. – Victor János, Máté evangéliuma, Csendes percek, Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, Budapest, 1972. 3 Molnár Miklós, Feltámadott, Húsvét homiletikuma, in.: Hirdesd az Igét, Református Sajtóosztály, Budapest, 1980., 367. oldaltól. 4 Boross Géza, Homiletika, Pápa, 2015., 156. oldaltól.

7. oldal

Steinbach József: Igazság és élet, Húsvét 1, Máté 28, 1-10 ki nem mondott kételyek, és a húsvét kapcsán megbújó félreértések folyamatosan tévútra vihetik legfontosabb hittartalmunkat (test feltámadása, lélek halhatatlansága). - A húsvéti gyülekezet ösztönzése szintén a húsvéti igehirdetés alapvető motívuma: a feltámadás örömhíre örvendezésre, vigasztalásra, reménységre, szolgáló életre ébreszti fel a gyülekezetet. Magyar nyelven a húsvét homiletikumával kapcsolatban még ma is kiválóan használható értekezés Joó Sándor munkája, amely a húsvéti evangélium perfektumáról, praesenséről és futurumáról szól.5 - A húsvéti evangélium perfektuma szerint vonatkozásában a történeti apológia tévút, mert álhitet és nem hitet támaszt, hiszen azt hangsúlyozza, ami volt, és nem azt, ami van; tehát bizonyítás helyett bizonyságtételre van szükség, hiszen a húsvéti evangélium szétfeszíti a történelem kereteit. Ugyanilyen tévút a történeti apológia mellett az analógia is, amely egy érzéki tapasztalattal próbálja szemléltetni a feltámadás csodáját (báb és lepke). A feltámadás csodája azonban páratlan esemény, amely semmihez sem hasonlítható. Itt olyan téren és időn túli történésről van szó, amely egészen új, csoda, Isten cselekvése, amely a téren és időn innenivel nem szemléltethető. A húsvéti evangélium elszellemiesítése is a hibás megoldások közé tartozik, hiszen itt nem valamiféle magasabb rendű eszme és igazság leképezéséről van szó, hanem valóságos történésről: hangsúlyozni kell, hogy Jézus Krisztus valóban feltámadott, és valóban testben támadott fel. - Ezért a húsvéti evangélium perfektuma helyett a húsvéti evangélium praesensére kell koncentrálnunk, miszerint Jézus Krisztus él, Igéje és Lelke által ma is itt van közöttünk, Ővele ma is lehet találkozni. - A húsvéti evangélium jelene vezet el a húsvéti evangélium futurumáig, amely számos olyan teológiai kérdést vet fel, amelyeknek tisztázása a rendszeres teológia tárgykörébe tartozik, de amelyeknek tisztázása nélkül nem lehet helyesen húsvéti igehirdetést mondani. Ezek a témák, csak felsorolásszerűen: Jézus Krisztus visszajövetele, a halál teológiája, a halottak feltámadása, a lélek halhatatlansága, a test feltámadása, a köztes lét, a viszontlátás reménysége, ítélet és kárhozat kérdése, új ég és új föld.

5

Joó Sándor, A húsvét homiletikuma, Debrecen, 1942.

8. oldal

Steinbach József: Igazság és élet, Húsvét 1, Máté 28, 1-10 III. GYÜLEKEZETSZERŰ PRÉDIKÁCIÓVÁZLAT Cím: AZ ÉRTÜNK CSELEKVŐ, ERŐS ISTEN (A prédikáció vázlata a külön fejezetben felsorolt szemléltető anyagokkal együtt használható igazán) Az igehirdetés Isten cselekvésére, hatalmára helyezi a hangsúlyt, amit megmutatott a feltámadott Jézus Krisztusban. Isten ereje világot teremt, fenntart és igazgat, és minden nyomorúságot legyőzve újjáteremt. Ennek Isten újjáteremtő, halált legyőző erejének bizonysága a húsvéti evangélium. AZ ERŐS ISTEN FELTÁMASZTOTTA JÉZUS KRISZTUST Azt olvastuk az Igében, hogy vasárnap hajnalban két asszony kiment ahhoz a sírhoz, amelyikbe péntek délután elhelyezték az Úr Jézus Krisztus holttestét. Ezek az asszonyok azonban nem szemtanúi a feltámadásnak, hanem ők csak a mennyei követ szavai szerint az üres sírt láthatják. Tehát nem az történt, hogy ezek az asszonyok látták, hogyan támad fel Jézus, és aztán ezt elmondták a tanítványoknak. Ők nem láttak semmit. Jézus már előbb feltámadt. Emberi szemek előtt rejtett módon, minden emberi elképzelést meghaladóan Isten mindenható ereje által Ő már feltámadt. Jézus Krisztus tehát észrevétlenül és feltartóztathatatlanul támadt fel. Nem volt senki, aki megfigyelhette volna ezt a csodát, mint ahogy Isten nagy tetteinek sincs tanúja. A teremtésnek sem volt szemtanúja. Senki nem tudta megakadályozni, hogy Isten megvalósítsa a maga terveit. Istennek az ereje támasztotta fel Őt a halálból, amely itt az evangéliumi leírásban mozgásba hozta a láthatatlan világot és a természet erőit is. Ezzel az isteni erővel áll szemben az ember erőtlensége, nyomorúsága, halandósága, amely a mai igeszakaszunkban is számos helyen elénk tárul: az asszonyok szándéka, ahogy a halott Jézus sírját keresik (1), majd félelmük, amelyet csak lassan győz le a húsvéti öröm (8), nem is beszélve az őrök halálra vált félelméről. Kettejük között az a különbség, hogy az egyik belehal a félelembe, a másik életén pedig nem a félelem, hanem végül a reménység lesz úrrá, amely szolgáló élettel ad értelmet a földi napoknak. Az erőtlenség kifejezése az is, ahogy sem az asszonyok, sem a tanítványok nem emlékeznek vissza Jézus Krisztus szavaira. Az ember erőtlensége leginkább a hitetlenségében gyökeredzik. Márk evangéliuma erre sokkal direktebben utal, mint Máté (Márk 16,10). AZ ERŐS ISTEN KIJELENTETTE NEKÜNK A HÚSVÉTI EVANGÉLIUMOT Isten hatalmasan cselekszik értünk, és ezt a cselekvését számunkra érthető módon kijelentette nekünk Igéjében, hogy mindenre rádöbbenhessünk, és azt hittel elfogadhassuk. Isten értünk való cselekvése mindent megelőz. Erre egyértelműen utal Máté evangéliumának húsvéti leírása, mindjárt az elején, az időpont megjelölésénél. A hét első napjának hajnalán, a szombat elmúltával ajándékozta nekünk Isten a húsvéti örömhírt. Ennek teológiai jelentősége van. Alapvető fordulatra utal ez a tény. Az ószövetségi törvény szerint hat napon át dolgozunk, teljesítünk, s aztán jön a megérdemelt nyugalom, a hetedik nap. Jézus Krisztus feltámadása után egészen más szemlélet érvényesül, amely Isten mindeneket megelőző kegyelmére utal, és amit éppen Jézus Krisztus feltámadásában jelentett ki nekünk; nevezetesen, hogy először találkozunk Isten kegyelmével, már a hét első napjának hajnalán, 9. oldal

Steinbach József: Igazság és élet, Húsvét 1, Máté 28, 1-10 és aztán egész héten ebből a kegyelemből fogunk élni. Az emberi teljesítményről átkerül a hangsúly az Isten kegyelmére. Isten értünk való cselekvése mindent megelőz, de Isten ezt a cselekvését Igéjében, érthető módon kijelenti nekünk, hogy erre felfigyeljünk, és Isten szavát megragadva kimeneküljünk a halálos áradatból. Máté evangéliumának húsvéti leírásában két igehirdetés is olvasható, egyrészt az angyal igehirdetése az asszonyokhoz, a Szentlélek által pedig hozzánk (5-7); másrészt pedig Jézus Krisztus igehirdetése (10), amely az angyalok igehirdetésének összefoglalása; mindkettő pedig valójában Isten szava, amely az Ő Jézus Krisztusban újjáteremtő erejét közli felénk. Az ötödik verstől kezdődik az angyal igehirdetése, amelynek elemei bátorítás, a megfeszített Jézus Krisztus feltámadásának meghirdetése, az ígéretek szerint, az üres sír bemutatása, valamint az asszonyok küldetése. A feltámadott Jézus is megszólította az asszonyokat, és az angyali igehirdetést még tömörebben összefoglalta, megerősítette: ne féljetek, menjetek el, adjátok hírül a tanítványoknak, hogy menjenek Galileába, és ott megjelenik mindnyájuknak. Isten cselekvéséhez és hirdetett Igéjéhez kapcsolódik a látható Ige, a sákramentum. Lám, most is megterítettük az Úr szent asztalát. Máté evangéliumában a feltámadott Jézus Krisztus megjelenésének sákramentumra utaló jellege van, hiszen, ahogy az asszonyok leborultak a Feltámadott előtt, és megragadták a feltámadott Úr lábát, megbizonyosodva a feltámadás valóságáról, az ígéretek beteljesedéséről; ugyanígy mi is amilyen valóságosan megfogjuk a kenyeret, lenyeljük, és amilyen valóságosan megfogjuk a kelyhet, és megisszuk a korty bort, ugyanilyen valóságosak Isten beteljesedett ígéretei. Az úrvacsora sákramentuma ugyanis a feltámadott Jézus Krisztussal és egymással való közösségünk megújítását, a bűnbocsánat és az örök élet bizonyosságát jelentik. Isten ereje Igéje és Lelke által ma is közénk küldi a feltámadott Jézus Krisztust. Isten tehát Jézus Krisztusban hatalmasan cselekedett érettünk, legyőzte a halált, ezt Igéjében kijelentette nekünk. Azóta is minden igehirdetés és keresztyén bizonyságtétel valójában a feltámadott Jézus Krisztusról, és ennek nyomán az örök életről, és az üdvösségről szóló bizonyságtétel, miközben ez az örök élet és üdvösség, hit által, átjárja földi életünk minden percét. Minden vasárnapi istentisztelet is valójában húsvéti istentisztelet. AZ ERŐS ISTEN ELKÜLD BENNÜNKET AZ Ő SZOLGÁLATÁRA Végezetül, a húsvéti örömhír, a feltámadás és az örökélet bizonyossága mindig kihat erre a világra, földi életünkre, és elküld bennünket az Úr Jézus Krisztus követésére, és az Ő ügyének szolgálatára ebben a világban. Tehát nemcsak elmúlnak a félelmek, és azok örömre változnak, hanem közben az ember, Istennek népe kimozdul a holtpontról, és viszi az örömhírt másoknak. Figyeljük meg, hogy először azokat kell erősíteni, akik már Jézuséi, a tanítványokat. Nagyon fontos szolgálat ez: a keresztyén egyházon belül elsősorban egymást kell erősítenünk, egymás hite által kell épülnünk, hogy aztán alkalmasak legyünk a kifelé való szolgálatra. Nagy baj, ha mi pedig inkább gyengítjük egymást. Szolgálatunknak soha nem az eredményére kell figyelnünk, hanem csak arra, hogy ne féljünk, menjünk, adjuk hírül atyánkfiainak, hogy ők is megláthatják életük számos eseményében és élethelyzetében, a saját Galileájuk színterén a feltámadott Urat (10).

10. oldal

Steinbach József: Igazság és élet, Húsvét 1, Máté 28, 1-10 IV. PÉLDÁK, KÉPEK, SZEMELVÉNYEK, AKTUÁLIS TÖRTÉNETEK A feltámadott Jézus Krisztusban értünk cselekvő Isten legyőzi a halál erőit. Szemléltető anyagok a halál erőivel kapcsolatban, amelyet csak Isten hatalma és ereje képes legyőzni. Földi életünk minden területét áthatják a halál erői. Ez nemcsak azt jelenti, hogy az idő előrehaladtával testünk megavul, lelkünk elárvul, idegrendszerünk kimerül, s egyszer csak kimúlunk ebből a világból; hanem a halál erői könyörtelenül ott munkálkodnak az emberi kapcsolatok mindenféle színterén, gondolva itt az elfáradt házasságokra, a szétesett családokra, az egymásnak feszülő munkatársi kapcsolatokra, a romló hangulatú közéletre, és bizony gondolva az egyházban, a krisztusi emberek között tapasztalható sok-sok nyomorúságra, elkeserítő kicsinyességre. A halál erői mutatkoznak meg abban is, hogy sok a beteg ember, nemcsak testileg, hanem még inkább mentálisan, sőt sok a kegyességében beteg ember. A halál erői áthatják életünk minden területét, ahogy Illyés Gyula, „Egy mondat a zsarnokságról” című verse kifejezi azt, hogy a zsarnokság ott van a hitvesi csókban, úgy mint abban, ahogy a kocsi megáll a kapualjban; noha ő a politikai értelemben vett zsarnokságra gondolt, de ez még inkább igaz a halál zsarnokságára. Dsida Jenő, Misztrál együttes által megzenésített verse („A sötétség verse”) szemlélteti mindezt: ha kockacukrot mártunk a kávéba, „a sűrű lé mily biztosan, mily sunyi-resten szivárog, kúszik fölfelé a kristálytiszta kockatestben”. Ilyenek a halál erői az életünkben. Ezt a tapasztalatot foglalták össze a filozófusok. Nem elsősorban a görögök, hiszen Szókratész szép halálról beszél, s Platón szerint a filozófia a halál tanulása, hiszen a halálban a lélek megszabadul a test börtönéből. Augustinus és Heidegger azonban már másként értelmezték a halált. Heidegger szerint az ember megszületésével halála is készülőben van, ezért az ember soha nem él igazán. Az élet változékonysága a halál felé sodorja az embert, amely az első pillanattól kezdve könyörtelenül körülveszi az ember életét. Heidegger ennek nyomán azt hangsúlyozta, hogy a földi lét, az ittlét (a „Dasein”) nem más, mint halál felé való lét. A saját halálunkról való tudás miatt zuhan ránk a gond, és a szorongás érzése. A protestáns teológusok pedig igeszerűen és konkrétan szólnak a halál erőinek hatalmáról. „A halál fullánkja a bűn, a bűn ereje pedig a törvény” (56), mondja Pál apostol. Bonhoeffer szerint mindez abból fakad, hogy az ember elszakadt „Eredetétől”, az élő Istentől, ezért az ember halálban van. Nincs szép halál, és jó halál, hiszen a halál ellenség, mert az életet rabolja el. Barth elmegy odáig, hogy az ember teljes haláláról beszél: ha az ember meghal, ott az embernek teljesen vége van, teste és lelke meghal. (Természetesen itt a halál az élet, és nem a lét ellentéte.) Az erős Isten értünk való cselekvése, a Jézus Krisztusban adatott diadal. „Ámde Krisztus feltámadott a halálból, első zsengeként a halottak közül.”(20) Krisztus az első zsenge, akiben Isten halált legyőző hatalmát megmutatta; az első, de nem az egyetlen, követni fogják Őt a benne hívők. A Szentírás egyértelmű bizonyságtétele azonban, hogy az élet diadala Krisztusban adatik az ember számára. Ahogy az aszófői Téltemető virág mindössze néhány négyzetkilométeren virágzik, és utána mintha zsineggel húzták volna meg a határvonalat, nem található azon túl egyetlen tő sem, noha, az aszófői erdő még messze folytatódik a távolban. Ezt a folyamatosságot igeszakaszunkban a félelem és öröm jelenléte fejezi ki (8): nő az öröm és csökken a félelem.

11. oldal

Steinbach József: Igazság és élet, Húsvét 1, Máté 28, 1-10 Ezért ez a diadal valójában teljes diadal. Elsöprő, visszafordíthatatlan győzelem a legyőzhetetlen felett. Krisztus legyőzte a halált egyszer s mindenkorra. Tudni kell azonban, hogy ez a teljes diadal fokozatosan lesz a miénk. Ahogy Krisztust megismertük, a halál erői egyre inkább csökkennek bennünk, az élet erői pedig növekednek bennünk. Míg végül a halálban nem az történik, amit testi szemeink látnak, tudniillik, hogy a halál elnyeli az életet, hanem pont fordítva, az élet nyeli el a halált. Jézus Krisztus feltámadása óta ez a halál definíciója a hívő ember számára. Olyan ez a folyamat, mint a homokóra két kis tégelye, az egyikből peregnek alá a homokszemek a másikba, itt fogy, ott nő a homokszemek száma. A halálerők csökkennek, a krisztusi életerők nőnek a hívő emberben: „Ádámban mindnyájan meghaltak, úgy a Krisztusban mindnyájan életre keltek.” (22) Ez a keresztyén etika lényege is, meghalni és feltámadni Krisztussal.

12. oldal

Steinbach József: Igazság és élet, Húsvét 1, Máté 28, 1-10 V. TOVÁBBI SZEMPONTOK AZ ISTENTISZTELET ALAKÍTÁSÁHOZ (KB. ½ A4 OLDAL) Lekció: Zsoltárok 16., teljes egészében, mint olyan ígéret, amelyben az élő Isten megtartó kegyelméről van szó (1), az egyetlenről, aki az örök jóval ajándékoz meg bennünket (2-4), aki népének osztályrésze, hordozója (5), öröksége (6) és támasza (7-8). A 16. zsoltár kifejezi azt a biztonságot és örömöt, amit az örökkévaló Isten, népe tagjainak, azok testének és lelkének adhat (9), még a halálon túl is (10-11). Az Újszövetség, ezt a zsoltárt Jézus Krisztus feltámadására és az övéinek feltámadására alkalmazta. Péter pünkösdi igehirdetése, ezzel a hermeneutikával, húsvéti értelmet ad a 16. zsoltárnak: „De Őt az Isten, miután feloldotta a halál fájdalmait, feltámasztotta a halál, mivel lehetetlen volt, hogy a halál fogva tartsa Őt. Mert ezt mondja róla Dávid”, és itt következik a 16. zsoltár idézete, és húsvéti értelmezése, nemcsak Jézus Krisztusra, hanem szentjeire is vonatkoztatva azt (Cselekedetek 2,24-36). Húsvét első napján, az ünneppel kapcsolatban, az igehirdetésben utaljunk rá, hogy valójában minden vasárnapi istentisztelet húsvéti istentisztelet, hiszen az első keresztyének Jézus Krisztus feltámadását ünnepelve gyülekezetek egybe, és törték meg a kenyeret. A keresztyén üzenet a feltámadott Jézus Krisztus evangéliuma, a bűnök bocsánata, a test feltámadása és az örök élet. Az igehirdetésben, húsvét első napján, figyeljünk arra, hogy az utána következő úrvacsorához, mint a hirdetett Ige után, a látható Igéhez, megérkezzen a prédikáció, arra rámutasson, „rávezessen”. Húsvétkor, az ünnep teológiai tartalma miatt konkrét lehetőségünk van arra, hogy az úrvacsoráról szóló tanítást, minden erőltetés nélkül hangsúlyozzuk, hiszen az úrvacsora sákramentuma, Kálvin tanítása szerint, az élő, feltámadott Jézus Krisztussal és egymással való közösségünk megújítását, a bűnbocsánat és az örök élet bizonyosságát jelentik. Énekjavaslatok, a húsvét első napjának „klasszikus énekei”, igenis vállaljuk fel, tradáljuk tovább ezeket az énekeket, eleink énekes hitvallásait, az úrvacsorai énekekkel együtt. Az új éneknek is helye van persze, de az Úrnap délelőtti, ünnepi első napi istentiszteleteken a klasszikus énekeinket részesítsük előnyben. A hagyományos énekeskönyvünk (1948) számozása szerint: 348,1 (135. zsoltár dallamára), „Örvendezzetek egek…”, 347,1-3 (35. zsoltár dallamára), „Jézus, ki a sírban valál”, úrvacsorára készülő ének 223,1 „Istenem, én nagy bűnös ember”, úrvacsorai közösség alatt: 458-466. Záróénekként a friss, örvendező éneket javasoljuk: 356,1-5, „Felvirradt áldott, szép napunk”. A húsvét első napi istentiszteleten az úgynevezett úrvacsorás istentisztelet liturgiáját javasoljuk, amely az istentisztelet szerves részévé teszi az úrvacsorai közösséget, kérve azokat, és akik nem kívánnak úrvacsorázni, hogy imádságukkal, éneklésükkel támogassák az úrvacsorázókat, és maradjanak az istentisztelet végéig jelen a gyülekezetben. Ez a szempont teológiailag is helyesebb, mint az istentisztelet úrvacsorával elnevezésből következő liturgia meghatározása. Az úrvacsorás istentisztelet esetében az igehirdetés egyben mindig úrvacsorára felkészítő beszéd is. Ennek javasolt menete a következő: főének, ülőének, előfohász, lekció, imádság, igehirdetés előtti ének, textus, prédikáció, úrvacsorára készülő ének, úrvacsorai liturgia, úrvacsorai közösség, úrvacsora lezárása, záróimádság, Úri imádság, hirdetések, záróének, áldás. Kidolgozott előimádság.6 – Istenünk, dicsőítünk téged azért, hogy hatalmadat és igazmondásodat egyaránt megmutattad Jézus feltámasztásában. Köszönjük, hogy a te Szented 6

Cseri Kálmán, Máté 28,1-10 alapján mondott igehirdetés előtt elhangzott imádság, 2006.04.16.

13. oldal

Steinbach József: Igazság és élet, Húsvét 1, Máté 28, 1-10 nem láthatott rothadást. Áldunk azért, hogy a húsvét csodájával hitelesítetted mindazt, amit a mi Urunk, Jézus Krisztus nekünk tanított és érettünk tett. – Magasztalunk téged, Jézus Krisztus, hogy igaz, amit önmagadról mondtál, hogy te vagy az első és az utolsó, az alfa és az ómega, aki meghaltál, de élsz, és uralkodsz örökkön örökké. Így akarunk dicsőíteni most téged, és így szeretnénk magunkat őszintén megalázni előtted. – Könyörgünk hozzád, add bizonyságát most nekünk ezen az istentiszteleten is annak, hogy élsz! Te magad szólj hozzánk, tedd az igét meggyőzővé, tedd a szívünket fogékonnyá! Áraszd ki ránk Lelkedet, hogy Ő győzzön meg arról minket, hogy micsoda az igazság, és részeltess minket a te feltámadásod ajándékaiban! – Könyörülj rajtunk, hogy tudjuk tartani a hitünk kezét, és te rakd tele az üres kezünket. Olyan sok minden nélkül szűkölködünk, Urunk. Köszönjük, hogy a te feltámadásod mérhetetlen sok áldást jelent a benned hívőknek. – Így áldj meg minket most gazdagon! Könyörülj, hogy ne üres fecsegésnek tűnjék nekünk a feltámadásodról szóló örömhír, hanem változtassa meg az egész gondolkodásunkat, életünket. A te nagy kegyelmed szerint így beszélj velünk és cselekedj bennünk! – Ámen. Az utóimádság az úrvacsorai közösség után hangzik el az alábbi gondolatokkal: hálaadás húsvét örömhíréért, a hirdetett és a látható Igéből kapott ajándékokért, könyörgés azért, hogy a feltámadás hite és öröme a hétköznapokba is elkísérjen bennünket, közbenjáró könyörgés Isten népéért, gyülekezetünkért, rászorulókért. Balatonalmádi, 2015. október 12. Steinbach József

14. oldal