!HU000007117T2! (19)
HU
(11) Lajstromszám:
E 007 117
(13)
T2
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal
EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA A61B 17/072
(21) Magyar ügyszám: E 06 255206 (22) A bejelentés napja: 2006. 10. 10. (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP 20060255206 (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP 1774916 A1 2007. 04. 18. (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP 1774916 B1 2009. 02. 25.
(51) Int. Cl.:
(30) Elsõbbségi adatok: 163243 2005. 10. 11.
(73) Jogosult: ETHICON ENDO-SURGERY, INC., Cincinnati, Ohio 45242 (US)
US
(72) Feltalálók: Ortiz, Mark S., Milford, OH 45150 (US); Stokes, Michael, Cincinnati, OH 45244 (US)
(54)
(2006.01)
(74) Képviselõ: Erdély Péter, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest
Sebészeti tûzõgép a beavatkozóelemhez kapcsolódó támasztékkal
(57) Kivonat
HU 007 117 T2
A találmány szerinti sebészeti eszköz általában sebészeti tûzõgép és/vagy olló, amely egy beavatkozóelemhez kapcsolódó támasztékkal van ellátva. Az eszköz tartalmaz egy elülsõ beavatkozóelemet (20), amelynek van egy, legalább egy kapcsot tartalmazó tárral ellátott karja (24) és egy ellentartó része (22), amely csuklósan csatlakozik a tárral ellátott karhoz (24), és alkalmas a legalább egy kapocs hatékony deformálására, ahol a beavatkozóelemhez (20) csatlakozó és két helyzet között billenthetõ támasszal (30)
van ellátva, ahol az egyik, proximális helyzetben a tárral ellátott kar (24) és az ellentartó rész (22) egymáshoz képest billenthetõ, a másik, disztális helyzetben pedig a támasz (30) kapcsolódik a beavatkozóelemhez (20), legalább annak középsõ részénél, azért, hogy megakadályozza az ellentartó résznek (22) a tárral ellátott karhoz (24) képest történõ elhajlását, amikor a legalább egy kapocs kimozdul a tárral ellátott karból (24) és az ellentartó részhez szorítva deformálódik.
1. ábra A leírás terjedelme 14 oldal (ezen belül 7 lap ábra) Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 1995. évi XXXIII. törvény 84/H. §-a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.
1
HU 007 117 T2
A találmány tárgya Jelen találmány általánosságban egy sebészeti eszközre, közelebbrõl egy sebészeti tûzõgépre és/vagy ollóra vonatkozik, amely egy beavatkozóelemhez kapcsolódó támasztékkal van ellátva. A technika állása Az endoszkópos és laparoszkópos sebészeti eszközöket gyakran elõnyben részesítik a hagyományos nyitott sebészeti eszközökkel szemben, amióta a természetes kivezetõnyílások (endoszkopikus) vagy a kisebb bemetszések (laparoszkópos) használata az operációt követõ felépülési idõ rövidüléséhez és a bekövetkezõ komplikációk csökkenéséhez vezetett. Ennek következtében jelentõsen fejlõdött a disztális beavatkozóelemek kívánt mûtéti helyen való pontos elhelyezésére alkalmas endoszkópos és laparoszkópos sebészeti eszközök választéka. Ezek a disztális beavatkozóelemek számtalan úton kapcsolódhatnak a szövetekhez, hogy diagnosztikus vagy gyógyászati hatást érjenek el (lehetnek például ollók, csíptetõk, vágók, tûzõk, rögzítõk, feltárók, gyógyszer- vagy géntovábbítók vagy energia¹, például ultrahang¹, RF¹ vagy lézergenerátorok stb.). Jellemzõen az endoszkópos és a laparoszkópos sebészeti tûzõgépek kapcsolószerkezete, a beavatkozóelem úgy van kialakítva, hogy egy kanülön keresztülvezetve megfelelõen pozicionálva legyen a szövetek összekapcsolásához. A beavatkozóelem rendelkezik egy kapcsot tartalmazó tárral ellátott karral és egy alsó ellentartó résszel, amely forgathatóan kapcsolódik a tárral ellátott karhoz. A tárral ellátott kar és az ellentartó rész úgy mûködnek, mint külön befogópofák, hogy zárják és összetartsák az összetûzendõ szöveteket. A felhasználás során a kapcsok kimozdulnak a tárból, keresztülhatolnak a szöveteken és az ellentartó részhez szorítva deformálódnak, így zárt kapocsként összetartják a szöveteket. Az EP 1400206 sz. dokumentum szövetmanipuláló sebészeti eszközt ismertet. Az eszköz tartalmaz egy hosszú, kinyúló disztális és proximális végekkel ellátott tengelyt, és el van látva egy hosszított beavatkozóelemmel, amelynek proximális vége a tengely disztális végéhez kapcsolódik, disztális vége pedig kinyúlik abból. A beavatkozóelem elsõ és második szemben fekvõ pofákkal van ellátva, amelyek egymáshoz képest elmozdíthatók egy nyitott helyzetbe, amikor is egymástól eltávolodnak, és egy zárt helyzetbe, amikor is szoros közelségbe kerülnek egymással. A pofák legalább egyike el van látva egy kinyújtható elemmel, amely választható mértékben megnöveli a pofa hossztengelyre merõleges méretét, és ezzel fokozza a beavatkozóelem merevségét. Amikor egy tûzõgép egyidejûleg használ kapcsokat lineáris elrendezésben, az ellentartó rész deformálódása léphet fel. Arról van szó, hogy az az erõ, amely ahhoz szükséges, hogy a kapcsokat az ellentartó rész viszonylag hosszú alátámasztatlan részére lehessen préselni jelentõs nyomatékot hoz létre az ellentartó rész disztális végében, és ez lehajláshoz vezet. Ez vi-
2
szont a kapcsok hibás alakítását eredményezheti, különösen a viszonylag hosszú beavatkozóelemeknél. Mivel az endoszkópos és laparoszkópos sebészeti eszközök bevezetése kisméretû természetes kivezetõ5 nyílások vagy kisebb bemetszések felhasználásával történik, a beavatkozóelem vastagsága, illetve külsõ átmérõje szükségszerûen korlátozott. Még rendkívül merev anyagok (például titán vagy acél) alkalmazásakor is érzékelhetõ az ellentartó rész kihajlása a hasz10 nálat során. Ennek megfelelõen tehát igény van jobb kialakítású eszközökre, amelyek tûzésre vagy/és vágásra használhatók. 15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 2
A találmány rövid ismertetése A jelen találmány szerinti megoldás, amely tartalmaz egy támasztóelemet egy, az 1. igénypontban leírt sebészeti tûzõgép és/vagy vágó ellentartó részéhez. A megoldás célszerû kiviteli alakjait az aligénypontok ismertetik. Egy célszerû kiviteli alaknál a készülék tartalmaz egy elülsõ beavatkozóelemet, amelynek van egy, legalább egy kapcsot tartalmazó tárral ellátott karja és egy ellentartó része, amely csuklósan csatlakozik a tárral ellátott karhoz, és alkalmas a legalább egy kapocs hatékony deformálására, a beavatkozóelemhez csatlakozó és két helyzet között billenthetõ támasszal van ellátva, ahol az egyik, proximális helyzetben a tárral ellátott kar és az ellentartó rész egymáshoz képest billenthetõ, a másik, disztális helyzetben pedig a támasz kapcsolódik a beavatkozóelemhez, legalább annak középsõ részénél, azért, hogy megakadályozza az ellentartó résznek a tárral ellátott karhoz képest történõ elhajlását, amikor a legalább egy kapocs kimozdul a tárral ellátott karból és az ellentartó részhez szorítva deformálódik. Egy másik kiviteli alaknál a tárral ellátott kar kapcsokat tárol egy vagy több lineáris sorban. A beavatkozóelem és a támasz – további kiviteli alakoknál – 16 mm¹nél kisebb átmérõjû, amikor a támasz behajtott állapotban van, hogy bevezethetõ legyen egy kanül kisméretû nyílásába. A támasz is többféle módon alakítható ki, de egy célszerû kiviteli alaknál olyan, hogy az ellentartó részt a csuklóponttól kifelé, disztális irányban érinti. A támasz az ellentartó részhez elcsúsztathatóan kapcsolódhat és elmozdítható két helyzet között, ahol az egyik, proximális helyzetben az ellentartó rész a csuklópont körül billenthetõ, a másik, disztális helyzetben pedig a támasz megakadályozza az ellentartó résznek a csuklópont körül történõ billentését. Az egyik példában a támasz el lehet látva két, egymáshoz csuklósan kapcsolódó csatlakozóelemmel, amelyek közül az egyik elcsúsztatható az ellentartó részen. A támasz tartalmazhat olyan disztális csatlakozóelemet, amely elcsúsztathatóan kapcsolódik az ellentartó részhez, valamint egy proximális csatlakozóelemet, amely egyik végénél csuklósan csatlakozik a disztális csatlakozóelemhez, másik végénél pedig egy hosszított tengelyhez, amely proximálisan nyúlik ki a tárral ellátott karból, továbbá egy középsõ csatlakozóelemet, amely egyik végénél csuklósan kap-
1
HU 007 117 T2
csolódik a hosszított tengelyhez, másik, szemközti végénél pedig csuklósan kapcsolódik a disztális csatlakozóelemhez és a proximális csatlakozóelemhez. Egy másik kiviteli alaknál a támasz kialakítható egy hüvelyként, amely elmozdítható két helyzet között, ahol az egyik helyzetben a tárral ellátott kar és az ellentartó rész egymáshoz képest billenthetõ, a másik helyzetben pedig az ellentartó résznek a tárral ellátott karhoz képest történõ billentése reteszelve van. További kiviteli alakoknál az eszköz tartalmazhat egy ütközõt, amely a támasznak a disztális irányban történõ elmozdulását határolja. Így például az ellentartó rész el lehet látva legalább egy hosszirányú hasítékkal, amely befogadja a támaszon kialakított csapot, és lehetõvé teszi annak mozgását. A hasíték célszerûen véget ér lényegében az ellentartó rész közepénél, hogy a támasz disztális irányban történõ elmozdulását határolja. A rajzok rövid ismertetése A találmány további részleteit kiviteli példákon, rajz segítségével mutatjuk be. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti tûzõgép egy célszerû kiviteli alakjának oldalnézete, a 2A. ábra az 1. ábrán bemutatott tûzõgép beavatkozóelemének perspektivikus rajza, a támasz egy kiviteli alakjával, ahol a támasz összecsukott állapotban, az ellentartó rész pedig a tárral ellátott kartól eltávolított helyzetben van, a 2B. ábra a 2A. ábrán bemutatott beavatkozóelem perspektivikus rajza, ahol a támasz összecsukott állapotban, az ellentartó rész pedig a tárral ellátott karra felfekvõ helyzetben van, a 2C. ábra a 2A. ábrán bemutatott beavatkozóelem perspektivikus rajza, ahol a támasz félig nyitott állapotban van az ellentartó részhez képest, a 2D. ábra a 2A. ábrán bemutatott beavatkozóelem perspektivikus rajza, ahol a támasz teljesen nyitott állapotban van az ellentartó rész lehajlásának megakadályozására, a 3A. ábra a tûzõgép beavatkozóelemének egy másik kiviteli alakja, perspektivikus ábrázolásban, ahol az ellentartó rész csuklósan kapcsolódik a tárral ellátott karhoz, és egy támasztóhüvely proximális helyzetben van, hogy lehetõvé tegye az ellentartó résznek a tárral ellátott karhoz képest történõ kibillenését, a 3B. ábra a 3A. ábrán bemutatott beavatkozóelem perspektivikus rajza, ahol az ellentartó rész csuklósan záródik a tárral ellátott karhoz, és a támasztóhüvely disztális helyzetben van, hogy megakadályozza az ellentartó résznek kihajlását és a 3C. ábra a 3A. ábrán bemutatott tûzõgép nyelének perspektivikus rajza, a támasztóhüvely disztális és proximális helyzet között történõ elmozdítására szolgáló szerkezettel.
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 3
2
A találmány részletes leírása A sebészeti vágó- és/vagy tûzõgépek el vannak látva egy olyan beavatkozóelemmel, amely kapcsokat tûz szövetekbe, és amelynek valamilyen támasztóeleme van, hogy megakadályozza a beavatkozóelem kihajlását. Gyakorlatilag a beavatkozóelem egy tárral ellátott karból és egy, ahhoz csuklósan kapcsolódó ellentartó részbõl áll, ahol a tárral ellátott karban kapcsok vannak és az ellentartó rész a tárral ellátott karból kijövõ kapcsokat deformálja. A támasz a beavatkozóelemhez lehet csatlakoztatva és két helyzet között billenthetõ, ahol az elsõ, összecsukott helyzetben a tárral ellátott kar és az ellentartó rész egymáshoz képest billenthetõ, a második, kiterjesztett helyzetben pedig a támasz kapcsolódik az ellentartó részhez, hogy megakadályozza az elhajlását, amikor legalább egy kapocs kimozdul a tárral ellátott karból és az ellentartó részhez szorítva deformálódik. A támasz különösen hasznos lineáris sebészeti vágó- és/vagy tûzõgépeknél, amelyek beavatkozóeleme viszonylag hosszú, hogy egy vagy több sorban tudjon egymást követõen kapcsokat elhelyezni, amikor is a támasz akadályozza meg, hogy az ellentartó rész proximális vége kihajoljon a kapocssor kialakítása alatt. Egy sebészeti tûzõgép beavatkozóelemének hossza például elérheti akár a 60–90 mm¹t is. A támasz igen praktikus endoszkópos és laparoszkópos beavatkozásoknál is, mivel összecsukható, és így lehetõvé teszi, hogy a beavatkozóelem a támasszal együtt bevezethetõ legyen természetes testnyílásokon, például a torkon, vagy kisméretû járatokon, például kanülökön vagy egyéb kisméretû nyílásokon át. A találmány szerinti beavatkozóelem és támasz legnagyobb külsõ átmérõje célszerûen kisebb, mint 16 mm, ha a támasz összecsukott állapotban van, és így bevezethetõ 16 mm, vagy akár annál kisebb átmérõjû járatokba. A szakember számára nyilvánvaló, hogy a támasz alkalmazható mindenféle rögzítõszerkezetnél, és hogy a példaként bemutatott tûzõgép csupán illusztrációként szolgál. Az 1. ábrán látható példakénti kiviteli alak egy sebészeti 10 tûzõgép, amely 30 támasszal van ellátva, az ellentartó rész lehajlásának korlátozására vagy megakadályozására. Látható, hogy a 10 tûzõgép rendelkezik egy 14 fogantyúval, amelybõl hosszú 12 tengely nyúlik ki. A 12 tengely 12a proximális és 12b disztális végekkel van ellátva. A 12 tengely egy részét 13 burkolat veszi körül. A 12 tengely 12b disztális végén egy 20 beavatkozóelem, jelen esetben egy tûzõszerkezet van kialakítva. A 20 beavatkozóelem két, egymással szemben fekvõ kart, egy tárral ellátott 24 kart és egy 22 ellentartó részként kialakított kart tartalmaz. Ezek proximális végeiken 26 csuklópontban vannak egymáshoz képest billenthetõen összekapcsolva oly módon, hogy szövetrészeket tudjanak maguk közé befogadni. A tárral ellátott 24 kar tárában kapcsok vannak úgy elhelyezve, hogy kivezetve a szöveteken áthatoljanak, és a 22 ellentartó részként kialakított karon olyan mélyedések vannak, amelyek alkalmasak arra, hogy a kivezetett kapcsokat megfelelõen deformálják. A 10 tûzõgép tartalmaz egy vagy több, a 20 beavatkozóelem-
1
HU 007 117 T2
hez csatlakozó és azt mûködtetõ kioldóelemet is, például az 1. ábrán látható 14a elsõ kioldóelemet, amely a 14 fogantyúhoz kapcsolódik, és a 20 beavatkozóelem karjait nyitja vagy zárja. A 14 fogantyú el van látva egy 14b második kioldóelemmel is, amely billenthetõen kapcsolódik hozzá, és a kapcsokat tartalmazó tár mûködtetésére szolgál, hogy a szövetek összetûzése megtörténjék. Ugyanez a kioldóelem alkalmas lehet arra is, hogy egy pengét mozgasson a beavatkozóelem disztális végén, keresztül a táron, hogy az összetûzött szöveteket el lehessen vágni. Jóllehet az ábrán csak a 14a elsõ és 14b második kioldóelem van feltüntetve, alkalmazni lehet ezek helyett vagy ezek mellett további kioldómechanizmusokat, például forgatható gombokat, emelõket, csúszógombokat stb. a 20 beavatkozóelem mûködtetésére. A szakember számára nyilvánvaló, hogy alkalmazható számtalan egyéb változat is, olyanok, amelyeket a jelen leírás nem tartalmaz. Tartalmazhat például az eszköz a 12 tengely és a 20 beavatkozóelem között olyan csuklópontot, amely lehetõvé teszi a 20 beavatkozóelem forgását a 12 tengelyhez képest. Kioldók vagy egyéb mechanizmusok lehetnek a fogantyún is a 20 beavatkozóelem forgatására. A 30 támasz kialakítása részletesen látható a 2A–2D. ábrákon. Itt a 30 támasz egy mozgásátvivõ mechanizmus láncként van kialakítva a 12 tengely és a 22 ellentartó rész között. A 30 támasz elemeit egy 32 proximális kapcsolóelem, egy 34 disztális kapcsolóelem és egy 36 középsõ kapcsolóelem alkotja. Ezek csuklósan kapcsolódnak egymáshoz, és elmozdíthatók a 12 tengelyhez és a 20 beavatkozóelemhez képest. A 32 proximális kapcsolóelem 32a proximális vége (2D. ábra) a 12 tengely egyik részéhez csuklósan és elcsúsztathatóan kapcsolódik, 32b disztális vége pedig csuklósan kapcsolódik a 34 disztális kapcsolóelem 34a proximális végéhez. A 34 disztális kapcsolóelem a 32 proximális kapcsolóelem 32b disztális végétõl nyúlik ki, és 34b disztális vége csuklósan és elcsúsztathatóan kapcsolódik a 22 ellentartó részhez. A 32 proximális kapcsolóelem 32a proximális vége és a 12b tengely, valamint a 34 disztális kapcsolóelem 34b disztális vége és a 22 ellentartó rész közötti csuklós és elcsúsztatható kapcsolat sokféle módon kialakítható. A 32 proximális kapcsolóelem például egy csúszóelem, például a 2D. ábrán látható 50 csúszórúd segítségével kapcsolódhat a 12 tengelyhez, és a 32 proximális kapcsolóelem ehhez képest lehet csuklósan ágyazva. A 34 disztális kapcsolóelemen lehet például egy olyan csap, amely az ellentartó részben kialakított 22c horonyban siklik oly módon, hogy megengedi a 34 disztális kapcsolóelem billenõmozgását a 22 ellentartó részhez képest. A 30 támasz – ahogy azt a fentiekben leírtuk – tartalmazhat egy 36 középsõ kapcsolóelemet is. A 2C. és 2D. ábrákon jól látható, hogy ez a 36 középsõ kapcsolóelem egyik 36a végénél csuklósan kapcsolódik a 32 proximális kapcsolóelem 32b disztális végéhez és a 34 disztális kapcsolóelem 34a proximális végéhez úgy, hogy mindhárom 32, 34 és 36 kapcsolóelem csuklósan kapcsolódik egymáshoz a 30 támasz középsõ részénél. A 36 középsõ kapcsolóelem 36b másik vége
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 4
2
egy 36c rögzített forgáspontnál kapcsolódik a 12 tengelyhez, mégpedig úgy, hogy a 36 középsõ kapcsolóelem nem tud elcsúszni a 12 tengelyhez képest. A használat során a 32, 34 és 36 kapcsolóelemek közötti viszony lehetõvé teszi, hogy a 30 támasz elmozduljon egy proximális, összecsukott állapotból egy disztális, felnyitott állapotba, ahol a proximális helyzetben a 22 ellentartó rész kibillenhet a 24 tárral ellátott karhoz képest, a disztális helyzetben pedig a 30 támasz mûködésbe lép és megakadályozza vagy lehatárolja a 22 ellentartó rész kibillenését, amikor egy vagy több kapocs a 24 tárral ellátott karból kitolódik és a 22 ellentartó részre préselõdve deformálódik. A proximális helyzetet a 2A. és 2B. ábrák mutatják, ahol látható, hogy a 32, 34 és 36 kapcsolóelemek gyakorlatilag tengelyirányban ráfekszenek a 20 beavatkozóelemre úgy, hogy a hosszított 12 tengely, a 20 beavatkozóelem és a 30 támasz legnagyobb külsõ átmérõje lényegében azonos egy jelentõs hosszban, ami lehetõvé teszi, hogy a 10 eszköz disztális vége bevezethetõ legyen egy kisméretû nyílásba, amelynek átmérõje 16 mm, vagy annál kisebb. A 32 proximális kapcsolóelem ekkor proximális irányban teljesen visszahúzott helyzetbe kerül, például egy, a fogantyún elhelyezett kioldómechanizmus, vagy hasonló szerkezet által mûködtetve, ahogyan azt a késõbbiekben részletesen ismertetjük. A 34 disztális kapcsolóelem is proximális irányban hátrahúzott helyzetben van, amikor is a 34 disztális kapcsolóelem 34b disztális vége a 22 ellentartó részhez képest közel szélsõ proximális helyzetet foglal el. A 32 proximális kapcsolóelem proximális irányban történõ visszahúzása (a 2A. és 2B. ábrán nem látható) 36 középsõ kapcsolóelem 26a elsõ végét is kibillenti proximális irányba, oly módon, hogy a 36 középsõ kapcsolóelemet befogadja egy, a 12 tengelyen kialakított nyílás. Ebben a helyzetben a 22 ellentartó rész szabadon nyílhat és záródhat a 24 tárral ellátott karhoz képest. A 2A. ábrán a 22 ellentartó rész látható nyitott helyzetben, készen a szövetek befogadására, a 2B. ábra pedig összezárt helyzetben mutatja a 22 ellentartó részt, amikor a közrefogott szövetek összekapcsozhatók. A 22 ellentartó rész összezárására a 2B. ábrán látható külön zárómechanizmus alkalmazható, de használható adott esetben maga a 30 támasz is a 22 ellentartó rész összezárására, amikor a 30 támasz disztális, kihúzott állapotban van. A 2C. és 2D. ábrákon a 30 támasz disztális végállásban látható. A 32 proximális kapcsolóelem elõremozdult helyzetben van, a 20 beavatkozóelemhez képest disztális helyzetben, például a fogantyún lévõ kioldóvagy egyéb mechanizmus mûködtetése következtében, ahogy ezt a késõbbiekben részletesen ismertetjük. A 32 proximális kapcsolóelem disztális helyzetbe történõ elmozdulása következtében a 36 középsõ kapcsolóelem 36a elsõ vége a 12 tengely és a 36 középsõ kapcsolóelem 36b második vége között rögzített 36c forgáspont körül kibillen. Amint a 36 középsõ kapcsolóelem 36a elsõ vége eltávolodik a 12 tengelytõl, és elfordul a 36c forgáspont körül, a 34 disztális kapcsolóelem 34a proximális vége elmozdul a 12 tengelyrõl, elfordul
1
HU 007 117 T2
ahhoz képest, és a 34 disztális kapcsolóelem 34b disztális vége disztális irányban elcsúszik a 22 ellentartó részben kialakított 22c horonyban. Amikor a 34 disztális kapcsolóelem eléri a disztális végállását, a 32 proximális kapcsolóelemre kifejtett erõhatás nem tudja tovább tolni a 34 disztális kapcsolóelemet, hanem lefelé nyomja és rászorítja azt a 22 ellentartó részre, hogy megakadályozza vagy lehatárolja a 22 ellentartó rész kibillenését, amikor egy vagy több kapocs a 24 tárral ellátott karból kitolódik és a 22 ellentartó részre préselõdik. Jóllehet a 30 támasz a 22 ellentartó rész bármelyik szakaszához csatlakozhat, egy célszerû kiviteli alakja szerint lényegében a 22 ellentartó rész középsõ részéhez van csatlakoztatva. Ez a kialakítás biztosíthatja, hogy a 34 disztális kapcsolóelem olyan, lefelé ható erõt adjon át a 22 ellentartó résznek, amelynek hatására az zárt állapotba kerül. A 22 ellentartó rész középsõ részéhez történõ csatlakozás megoldható például egy olyan ütközõ felhasználásával, amely határolja a 30 támasznak a 22 ellentartó részhez képest végzett disztális irányú elmozdulását. A 2C. és 2D. ábrákon bemutatott kiviteli alaknál a 22 ellentartó részben kialakított 22c horony 22d végpontja mûködik ütközõelemként, mivel a 22c horony a 22 ellentartó rész disztális végéhez közel végzõdik. Ennek megfelelõen a 22d végpont megakadályozza, hogy a 34 disztális kapcsolóelem túlcsússzon a 22c horony disztális végpontján, és így kényszeríti a 34 disztális kapcsolóelemet arra, hogy kapcsolódjék a 22 ellentartó rész középsõ részéhez. A horony végpontja is állítható, ha egy szabályozható helyzetû ütközõcsappal van ellátva. A horonyban több helyzet állítható be, ahová az ütközõcsap beilleszthetõ, és így az ütközõcsap helyzete határozza meg, hogy a disztális kapcsolóelem meddig mozoghat az ellentartó rész disztális vége felé, mielõtt megakadna. A szakember számára nyilvánvaló, hogy számtalan egyéb megoldás létezik az ütközõ kialakítására, vagy egyéb megoldások létrehozására a támasz disztális elmozdulásának behatárolására. Ahogy azt már korábban is említettük, számos megoldás ismert a 30 támasz mozgatására is a proximális és disztális helyzet között. Egy lehetséges kiviteli alaknál például a proximális kapcsolóelem csuklósan csatlakoztatható egy 50 tolórúdhoz (lásd a 2D. ábrát), amely a 12 tengelyen nyúlik keresztül és a 32 proximális kapcsolóelemet mozgatja a 12 tengelyhez képest úgy, hogy az kinyúlik és visszahúzódik, és ezáltal a 30 támaszt is proximális és disztális helyzet között mozgatja. Az 50 tolórudat valamilyen, a fogantyún elrendezett emelõ¹, kioldó- vagy egyéb mechanizmus mozgathatja. A szakember számára az is nyilvánvaló, hogy a támasz mozgása és/vagy a tárral ellátott kar billentése egyidejûleg is vagy egymástól függetlenül megoldható, és független attól is, hogy mikor történik kapcsok kivetése a tárral ellátott karból. A támasz kialakítható sokféle alakban is, amelyek mind arra szolgálnak, hogy megakadályozzák az eszköz ellentartó részének kihajlását. Egy másik, a 3A–3C. ábrákon látható kiviteli alaknál a támasz egy hüvely, amely a beavatkozóelemhez képest elmozdítható egy elsõ és
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
2
egy második helyzet között. Látható, hogy itt is a 300 tûzõgép tartalmaz egy 310 tengelyt, amely disztális végénél beavatkozóelemmel van ellátva, és ugyancsak megtalálható a 320 ellentartó rész, valamint az ahhoz csuklósan kapcsolódó 330 tárral ellátott kar. A 340 hüvely elcsúsztathatóan van elrendezve a 310 tengely házán belül, és (a 3A. ábrán látható) hátrahúzott, proximális, valamint (a 3B. ábrán látható) elõretolt, disztális helyzet között mozgatható. A 340 hüvely kialakítható sokféle alakban és méretben, lehet lényegében csõ alakú (amint az a 3A. és 3B. ábrákon látható), de lehet hosszúkás félkör keresztmetszetû is. Ha a 340 hüvely a 3A. ábrán látható proximális helyzetben van, akkor a 320 ellentartó részhez képest maximálisan hátra van húzva, és így lehetõvé teszi, hogy a 320 ellentartó rész a 330 tárral ellátott karhoz képest elforduljon. Ha a 340 hüvely elõretolt, disztális helyzetben van, akkor a 350 forgásponthoz képest disztális irányban rácsúszik a 320 ellentartó részre és korlátozza vagy megakadályozza a 320 ellentartó résznek a 330 tárral ellátott karhoz képest történõ elfordulását. Ennek megfelelõen, amikor kapcsozás történik, a 340 hüvely korlátozza vagy megakadályozza a 320 ellentartó rész kihajlását. A 2A–2D. ábrákon bemutatott kiviteli alaknál a 340 hüvely mozgatása sokféleképpen megoldható. Az egyik lehetséges kialakítás látható a 3C. ábrán, ahol a 300 tûzõgép 370 fogantyúján egy olyan 360 csúszka van, amely összeköttetésben van a 340 hüvely proximális végével. A 360 csúszka proximális és disztális irányba történõ elmozdításával így a 340 hüvely is proximális és disztális irányba mozdítható el. A szakember számára nyilvánvaló, hogy a hüvely számos egyéb formában is kialakítható, és az sem szükséges, hogy hátrahúzott és elõretolt helyzet között legyen mozgatható. Lehetséges például, hogy a hüvely elfordítható kialakítású és egyik állásában a tárral ellátott kar mellett van, és ekkor az ellentartó rész vagy a tárral ellátott kar kibillenhet, másik állásában viszont az ellentartó rész mellett helyezkedik el, amikor is korlátozza vagy megakadályozza az ellentartó rész kihajlását. A szakember számára az is nyilvánvaló, hogy a fent leírtak és bemutatottak alapján a találmány egyéb kiviteli alakjai is megvalósíthatók és egyéb elõnyök is biztosíthatók. Ennek megfelelõen a találmány nem korlátozódik pusztán a fent leírt és bemutatott kiviteli alakokra, hanem kiterjed minden, a csatolt igénypontok által meghatározott oltalmi körbe tartozó megoldásra.
SZABADALMI IGÉNYPONTOK
1. Sebészeti tûzõgép (10), amely tartalmaz: egy elülsõ beavatkozóelemet (20), amelynek van egy, legalább egy kapcsot tartalmazó tárral ellátott kar55 ja (24) és egy ellentartó része (22), amely csuklósan csatlakozik a tárral ellátott karhoz (24), és alkalmas a legalább egy kapocs hatékony deformálására, azzal jellemezve, hogy a beavatkozóelemhez (20) csatlakozó és két hely60 zet között billenthetõ támasszal (30) van ellátva, ahol 5
1
HU 007 117 T2
az egyik, proximális helyzetben a tárral ellátott kar (24) és az ellentartó rész (22) egymáshoz képest billenthetõ, a másik, disztális helyzetben pedig a támasz (30) kapcsolódik a beavatkozóelemhez (20), legalább annak középsõ részénél, azért, hogy megakadályozza az ellentartó résznek (22) a tárral ellátott karhoz (24) képest történõ elhajlását, amikor a legalább egy kapocs kimozdul a tárral ellátott karból (24) és az ellentartó részhez szorítva deformálódik. 2. Az 1. igénypont szerinti sebészeti tûzõgép (10), azzal jellemezve, hogy a támasz (30) axiális irányban kapcsolódik a beavatkozóelemhez (20), amikor proximális helyzetben van, és lényegében keresztirányban helyezkedik el a beavatkozóelemhez (20) képest, amikor disztális helyzetben van. 3. Az 1. igénypont szerinti sebészeti tûzõgép (10), azzal jellemezve, hogy a támasznak (30) az ellentartó részhez (22) elcsúsztathatóan kapcsolódó kapcsolóeleme (34) van. 4. A 3. igénypont szerinti sebészeti tûzõgép (10), azzal jellemezve, hogy a kapcsolóelemnek (34) van egy proximális kapcsolóeleme (32), amely csuklósan csatlakozik egy hosszított tengelyhez (12), amely tengely a beavatkozóelembõl (20) proximális irányban nyúlik ki és egy disztális kapcsolóeleme (34), amely csuklósan csatlakozik a proximális kapcsolóelemhez (32) és az ellentartó rész (22) szemközti végéhez.
5
10
15
20
25
6
2
5. A 4. igénypont szerinti sebészeti tûzõgép (10), azzal jellemezve, hogy a disztális kapcsolóelem (34) egy, a tárral ellátott kar (24) és az ellentartó rész (22) közötti csuklóponthoz képest (26) disztálisan csatlakozik az ellentartó részhez (22). 6. Az 1. igénypont szerinti sebészeti tûzõgép (300), azzal jellemezve, hogy a támasz (340) elcsúsztatható az ellentartó rész (320) hosszának legalább egy része mentén. 7. Az 1. igénypont szerinti sebészeti tûzõgép (10), azzal jellemezve, hogy tartalmaz egy olyan mûködtetõelemet, amely a beavatkozóelem (20) végéhez kapcsolódik, és alkalmas arra, hogy rászorítsa az ellentartó részt (22) a tárral ellátott karra (24). 8. Az 1. igénypont szerinti sebészeti tûzõgép (10), azzal jellemezve, hogy a támasz (30) alkalmas arra, hogy rászorítsa az ellentartó részt (22) a tárral ellátott karra (24). 9. Az 1. igénypont szerinti sebészeti tûzõgép (10), azzal jellemezve, hogy az ellentartó rész proximális vége a tárral ellátott karhoz (24) egy csuklópontnál (26) csatlakozik, és a támasz (30) elmozdítható két helyzet között, ahol az egyik, proximális helyzetben az ellentartó rész (22) a csuklópont (26) körül billenthetõ, a másik, disztális helyzetben pedig a támasz (30) megakadályozza az ellentartó résznek (22) a csuklópont körül történõ billentését.
HU 007 117 T2 Int. Cl.: A61B 17/072
7
HU 007 117 T2 Int. Cl.: A61B 17/072
8
HU 007 117 T2 Int. Cl.: A61B 17/072
9
HU 007 117 T2 Int. Cl.: A61B 17/072
10
HU 007 117 T2 Int. Cl.: A61B 17/072
11
HU 007 117 T2 Int. Cl.: A61B 17/072
12
HU 007 117 T2 Int. Cl.: A61B 17/072
13
Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Szabó Richárd osztályvezetõ Windor Bt., Budapest
