>>> Új sorozat, II. ( V.) évfolyam >>> 48. szám >>> december 1 7. >>> Megjelenik szerdánként. >>>>>>>>>>> oldal >>> ára: 1,5 l e j >>>

CM YB

>>> Új sorozat, II. (V.) évfolyam >>> 48. szám >>> 2010. december 1–7. >>> Megjelenik szerdánként . >>>>>>>>>>> 16 + 8 oldal >>> ára: 1,5 l e j >>>

1 esztendeje, hogy újra a médiapiacon!

>>>

A tartalomból

Maros

megyei

hetilap

<<<

>>>>>>>>>>>>>>>>>>

Sport

A Rubik-kocka szerelmesei

Beszélgetés a marosvásárhelyi Ferencztestvérekkel, a 13 éves Andrással és 10 éves Dániellel, a sokféle Rubik-kocka kirakásának országos bajnokaival. Kissé elgondolkozva léptem be a Ferencz-család házának kapuján, hiszen erről a sportágként nyilvántartott, agytornának szükséges, szellemi felkészültséget követelő hobbiról még nem volt alkalmam írni. A két ügyes, barátságos bolyais diák perceken belül beavatott a Rubik-kocka varázslatos világába. >>> 15. oldal

Társadalom

Alapvető emberi jogaink sérülnek

„Vannak elképzeléseim az RMDSZ megújítására!” “Mindig elfogadtam a másságot, az eltérő véleményt. Úgy gondolom, jó eséllyel és előítéletektől mentesen tudnék leülni és egyeztetni az RMDSZ-en belüli és az azon kívüli szervezetekkel, politikusokkal, hogy jó irányba toljuk az erdélyi magyarság szekerét. Nagyobb önállóságot és fontosabb szerepet biztosítanék a helyi és regionális érdekek megjelenítőinek.” >>> 5. oldal >>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>

Csorbul azzal a többségi nemzet joga, ha a kisebbség is érvényesíti jogait? Kevesebb lesz egy közintézmény a kétnyelvűség által? Ha törvény szentesíti anyanyelv-használati jogunk, miért nem élünk/élhetünk mégsem vele? Kik és hogyan képviselik ebben érdekeinket? A törvény értelmében Marosvásárhely közintézményeinek neveit magyar nyelven is fel kell tüntetni. A teljesség igénye nélkül azt vizsgáltuk, mindez mennyiben valósult meg a majdnem tíz év alatt, a 2001es törvény életbe lépése óta mely intézmények „tanultak meg” magyarul.

Zöldek

Kultúra

>>> 6. oldal

Újra dilemma előtt az RMDSZ

Valóban a Téka baglya tudja az igazat?

Két héten belül érvénybe léphet az oktatási törvény – derült ki a november 27-i Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának (TEKT) ülésén. „Jelen pillanatban az oktatási törvény elfogadása a legfontosabb, és ettől függ a további kormányzásunk.

November 16-án fejeződött be a Teleki–Bolyai Könyvtár több mint kétszázötvenezer könyvet számláló állományának felleltározása, aminek következtében hivatalosan megerősítetté vált a hír: a könyvállományban jelentős hiányok mutatkoznak. A román sajtó a főkönyvtárost nevezi meg a kötetek eltűnésében szerepet játszó események egyik kulcsfigurájaként, Spielmann Mihály viszont lejáratási szándékot feltételez a rágalmazások mögött.

>>> 7. oldal

>>> 3. oldal

>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>

Lapunk előfizethető Maros megye összes postahivatalában (katalógusszám: 15429). CM YB

2. oldal

>> Naptár

december 1–7.

Ajánló

Névnapok

Kár kihagyni Színház A Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata december 2-án, csütörtökön fél 8 órától Kiss Csaba A dög című darabot játssza a színház kistermében.

A Philothea Klub idén is megrendezi a Karácsonyi vásárt. Erre az alkalomra azon kézművesek jelentkezhetnek, akik karácsonyi díszekkel és egyéb ajándéktárgyakkal, alkotásokkal szeretnék megörvendeztetni a közönséget. Jelentkezési határidő: december 3. Hangverseny Csütörtökön, a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia hangversenyén Mihail Agafiţă vezényel, zongorán közreműködik Demény Balázs. Műsoron: Adrian Pop – Három zenekari darab, Bartók Béla – 3. Zongoraverseny, F. Schubert

– 8. h-moll „Befejezetlen” Szimfónia. Szombaton , december 4-én este 7 órától a marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermében divatbemutatóval egybekötött jótékonysági hangverseny lesz Fashion and Art címmel a Szent Erzsébet Gyermekotthon (Pál atya árvái) támogatására. A belépés ingyenes.

igényeknek megfelelő előadásokat lásson a nagyérdemű. Meghívottak: Csapó György, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatója, Kárp György gazdasági igazgató, Kövesdy István művészeti vezető, Sebestyén Aba, a Yorick Stúdió vezetője. A rendezvényen jelen lesznek a társulat tagjai is.

A színház közönsége, a közönség színháza

Baricz Lajos könyvbemutatója

E címmel szervez kerekasztal-beszélgetést a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete csütörtökön 18 órától a Kultúrpalota kistermében. A találkozón azokra a kérdésekre keresik a választ, hogy miért csökkent a közönség érdeklődése a színház iránt, milyen műsorpolitikát kellene alkalmazni ahhoz, hogy az

Csütörtökön 18 órától a marosszentgyörgyi római katolikus plébánia tanácstermében sort kerül Baricz Lajos költő-plébános Betlehemi éjszakában című verses, és Különös karácsony című – karácsonyi történeteket tartalmazó – köteteinek bemutatására.

Központosított ügyelet (Rendőrség, Tűzoltóság, SMURD, Csendőrség, Mentőállomás) Rendőrség Rendőrség: (megyei) ügyeletes rendőr Rendőrség: (városi) ügyeletes rendőr Rendőrség: útlevélosztály Rendőrség: személyazonossági iratok osztálya Rendőrség: közlekedés, járműbejegyzés Csendőrség Tűzoltók Mentők SMURD (betegekkel kapcsolatos információk) Megyei kórház Sürgősségi szolgálat gyermekeknek Felnőtt sürgősségi szolgálat Carit-San Sürgősségi fogászat Családi erőszak áldozatai Antidrog Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal

Főszerkesztő: Szentgyörgyi László Főmunkatársak: Ferencz Zsombor Sebestyén Péter Munkatárs: Czimbalmos Ferenc-Attila Szerkesztők: Balogh Erzsébet [email protected] Fodor Tekla [email protected] Vass Gyopár [email protected] Olvasószerkesztő: Nagy Annamária Tördelőszerkesztő: Szegedi Attila

a 7 képe :

>> A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! >> Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. >> Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza!

Telefon: 0265-250.994 E-mail: [email protected] Honlap: www. kozpont.ro

Bika:A következő napokban sokkal merészebb lesz, mint ahogy az öntől megszokott. Bár örül az újonnan felfedezett bátorságának, nem árt némi óvatosság. Horoszkópja szerint, ha rögtön kimondja, amit gondol, könnyen megsértheti szeretteit. Ikrek: A kockázatvállalás a sikerre való törekvés szükséges velejárója. Ikrekként ezen a héten annak reményében, hogy jelentős anyagi előnyökhöz jut, hajlandó lesz kockáztatni. Munkatársai és családtagjai nagyon féltik ettől a lépéstől, így könnyen parázs viták alakulhatnak ki közöttük. Rák: A szokásosnál is rapszodikusabb lehet a hangulata, senkihez sem szeretne alkalmazkodni. Kedvesétől elvárja, hogy beszámoljon mindenről, ami vele történik, míg ön nem teszi ugyanezt. Pedig a horoszkópja szerint most különösen fontos volna, hogy kicsit jobban odafigyeljen kapcsolatuk érzékeny egyensúlyára.

112 955, 0265-202.305 0265-202.300 0265-202.312 0265-218.366 0265-202.525 0265-202.597 956 981 961, 0265-215.131 0265-210.110 0265-212.111 0265-210.177 0265-215.131 0265-266.249, 0265-269.172 0265-261.351 983 934 0265-268.330

Szűz: Rendkívüli hatások gondoskodnak egy kellemes és egyben feledhetetlen hétről. A csillagok állása optimális utazáshoz és új kapcsolatok kialakításához. Ha teheti, a következő napokban keresse fel egy rég nem látott rokonát vagy barátját – jót tesz majd, ha kimozdul otthonról. Mérleg: Rengeteg energiája lesz a következő napokban, aminek hatására számtalan dologgal szeretne egyszerre foglalkozni. Azonban az ön által végzett munkákon könnyen eluralkodhat egyfajta költői összevisszaság. Skorpió: Sokkal több önben a logika és a materializmus, mint amennyit a hétköznapok során kamatoztat. Bár mélyről jövő spirituális energiái sokszor megkönnyítik az életét, nem árt néha a gyakorlati dolgokra is koncentrálnia. Nyilas:Úgy tűnik, szakmai sikerei a magánéletében is szerencsét hoznak. Nem csupán karrierjében várhatóak pozitív fejlemények, de kedvesével végre elindulnak azon az úton, melyen érzése szerint már nagyon régen el kellett volna. Bak: Ha a Bak jegyében született, a héten kicsit zárkózottan viselkedhet – amit többen fel is rónak önnek. Senkivel sincs kedve beszélgetni, ha teheti, ki sem mozdul otthonról. Bár a helyzet elsőre aggasztónak tűnik, nem szükséges, hogy problémát csináljon magának belőle. Vízöntő: Elsősorban magányra vágyik, és abban bízik, hogy sikerül önmagával tisztáznia néhány dolgot. Ha reményei beigazolódnak, ezen a héten már jóval kiegyensúlyozottabb lehet, mint az elmúlt hónapban. Halak:Talán kimerülőben van gazdag ötlettára, vagy egyszerűen megunta az örökös – és egyre kilátástalanabbnak tűnő – civódást. Akárhogy is, valami arra ösztönzi, hogy a héten békét kössön ellenfeleivel.

Írjon nekünk! Fotó: Czimbalmos Ferenc

Lapunk előfizethető Maros megye összes postahivatalában (katalógusszám: 15429 ), vagy a szerkesztőség Rózsák tere 16. szám alatti székhelyén .

Kos:Baráti társaságban és üzleti tárgyalásokon egyaránt remekül kamatoztathatja rábeszélő készségét ezen a héten. Megtalálja mindazokat az embereket, akiknek a segítsége nélkülözhetetlen céljai megvalósítása során.

Oroszlán: Független természete ellenére a következő napokban nagyon jó lesz a csapatmunkákban. Elsősorban a munkatársait nyűgözi le talpraesettségével, rugalmasságával, illetve azzal, hogy ha szükséges, igenis félre tudja tenni a saját érdekeit.

Hasznos telefonszámok Alapítási év: 2006. Megjelenik szerdánként. Kiadó: Medical Publicity Kft.

Elza, Oszkár, Ede, Arnold, Blanka, Bianka Melinda, Vivien, Aranka, Dénes, Aurél, Olívia, Ferenc, Lúciusz, Berény, Atala, Atália, Borbála, Barbara, Péter, Mór, Emerita, Vilma, Ábel, Csanád, Csaba, Bács, Ciklámen, Miklós, Nikolett, Miksa, Mikolt, Gyopárka Ambrus, Ányos, Agatón, Amaranta

Horoszkóp

December 4-én, szombaton este 7 órától Jaroslav Hasek–Spiró György Svejk című művét tekinthetik meg a színház nagytermében.

Karácsonyi vásár

December 1. December 2. December 3. December 4. December 5. December 6. December 7.

Véleményeit, észrevételeit postai úton a Rózsák tere 16. szám alá, illetve elektronikus levélben a [email protected] címre várjuk!

Társadalom << 3. oldal

december 1–7.

Alapvető emberi jogaink sérülnek Csorbul azzal a többségi nemzet joga, ha a kisebbség is érvényesíti jogait? Kevesebb lesz egy közintézmény a kétnyelvűség által? Ha törvény szentesíti anyanyelv-használati jogunk, miért nem élünk/élhetünk mégsem vele? Kik és hogyan képviselik ebben érdekeinket? A törvény értelmében Marosvásárhely közintézményeinek neveit magyar nyelven is fel kell tüntetni. A teljesség igénye nélkül azt vizsgáltuk, mindez mennyiben valósult meg a majdnem tíz év alatt, a 2001-es törvény életbe lépése óta mely intézmények „tanultak meg” magyarul. A helyi közigazgatásról szóló 215/2001-es törvény 19. cikkelye kimondja, azokban a területi-közigazgatási egységekben, amelyekben a lakosság több mint 20 százaléka valamely nemzeti kisebbséghez tartozik, a helyi közigazgatási hatóságoknak, alárendelt közintézményeiknek, valamint a dekoncentrált közszolgálatoknak biztosítaniuk kell az anyanyelv használatát is. Ennek ellenére ezen jogaink legalapvetőbb megnyilvánulása, az intézménynevek magyar nyelven történő kifüggesztése is igen nehézkesen történik, és az évek óta húzódó táblacsere eredményeképp még mindig több intézmény csak román nyelvű cégért visel.

Mely épületek nem ismerik a magyar nyelvet? Városi körsétánk alatt a legfontosabb városi és megyei közintézményeken, valamint a központi közigazgatás megyei képviseletein kerestük a magyar nyelvű táblákat. Mind a polgármesteri hivatal, mint a megyeháza épületére, ez utóbbira igaz, nem kis huzavona árán, kétnyelvű táblákra cserélték a régieket. További előrelépést jelent, hogy bár még év elején több, a megyei tanács fennhatósága alá tartozó intézményen csupán az állam hivatalos nyelvén feliratoztak, talán a civil nyomás hatására, mára magyar nyelven is megjelenik az intézmény hivatalos megnevezése. Így mára a megyei őrzővédő szolgálat, valamint a lakosság-nyilvántartó hivatal is pótolta az eddigi hiányosságot. A megyei könyvtár kapuján immár háromnyelvű tábla igazítja el az arra járókat, viszont az egyes szakrészlegek, mint a műszaki és a gyerekkönyvtár, még mindig nem kaptak magyarul is „beszélő” cégért. Ez utóbbit azzal indokolják, hogy a Kultúrpalotára, mint műemléképületre, csakis szakemberekkel konzultálva függeszthető ki bármilyen új elem. Ezen felül szúrópróbaszerű körutunk eredménye azt mutatja, még mindig nem ismeri, még feliratozás szintjén sem, a magyar nyelvet a törvényszék, a levéltár, a kataszteri hivatal, a rendőrség, a munkaügyi felügyelőség, a munkaerő-elosztó ügynökség de még a pénzügyi igazgatóság sem. Ez utóbbi annál inkább is elgondolkodtató, mivel az intézmény élén október elsejétől magyar igazgató áll.

Mindenki másként érti? Munkánk során kiindulópontként a törvény tisztázására törekedtünk, melyhez szakember és megyei elöljárók segítségét kértük. Mint kiderült, nem

csak a közemberek, de sok esetben az illetékesek sincsenek tisztában a törvényben foglaltakkal. Kérdésünkre, hogy mely intézmények kötelezhetők a jogszabály értelmében a kettős nyelvhasználatra, egymásnak ellentmondó válaszokkal vagy vállvonogatással feleltek. Kerekes Károly parlamenti képviselőt, Bárczi Győző alispánt, Szabó Árpádot, a megyei tanács alelnökét többek között arról kérdeztük, hogy a dekoncentrált intézményekre vonatkozik-e a 215-ös törvény. Kerekes Károly azt nyilatkozta, a központi közigazgatáshoz tartozó kihelyezett intézményekre ez a jogszabály nem vonatkozik, csupán a helyi és megyei alárendelt intézményeket érinti. Ezzel szemben Bárczi Győző alispán úgy tájékoztatott, ezek a hivatalok is kötelesek magyar nyelven is feltüntetni az intézménynevet, melyet a prefektúra feladata koordinálni, viszont ez nagymértékben függ az adott hivatal vezetőjétől is. Mint elmondta, ők több ízben is, eleget téve kötelességüknek, felszólították az összes intézmény vezetőjét, hogy a törvény értelmében cseréljék le az egynyelvű táblát, viszont gyakran pénzhiányra hivatkozva, egyes vezetők kitérnek a törvény hatálya alól. Szabó Árpád RMDSZképviselőként és a megyei tanács alelnökeként azt nyilatkozta, nem ismeri részletekbe menően a törvény egyes alpontjait. Bár az ő hatáskörükbe tartozik ezeket felügyelni, nem tudta megmondani, pontosan mely intézményekre vonatkozik a 2001től hatályos törvény.

A politikai lobbi hiányában a civil szféra harcol A fenti nyilatkozatok kuszasága egy tényre nyíltan rávilágít: képviselőink olyannyira próbálják érdekeinket érvényesíteni, hogy nem ismerik alapvető anyanyelvhasználati jogainkat sem. Ilyenképp azon civilek, akik valóban tenni szeretnének az ügy előmenetele érdekében, még nagyobb erőfeszítéssel lobbiznak az egyes intézmények vezetőinél. A Civil Elkötelezettség Mozgalom egyik célkitűzése a kétnyelvűség megvalósulása, ezen belül a közintézményekben való anyanyelvhasználat is, melynek legalapvetőbb megnyilvánulása a két nyelven kifüggesztett névtábla.„A 215-ös törvény szerint a rendőrség és a közpénzügyi igazgatóság bizonyos intézményein kívül az összes állami intézmény kétnyelvű felirattal kell rendelkezzen, ez persze a minimum, ezen felül mindenféle tájékoztatásnak kétnyelvűnek kellene lennie. Ezzel szemben, ha az általunk folytatott felmérés eredményeit nézzük, azt kell mondanom, hogy a közigazgatási törvény és a kisebbségi és regionális nyelvek chartája nagyon kis mértékben érvényesül, hiszen az nem kétnyelvűség, hogy kirakunk egy kétnyelvű homlokzati táblát, noha még ez sem valósul meg minden esetben” – nyilatkozta Szigeti Enikő, a CEMO elnöke. A megyei tanács az elmúlt években felgyorsította a kétnyelvű táblák kifüggesztésének folyamatát, ami nagymértékben a civil szervezet munkája eredményeként könyvelhető el. A CEMO mind a mai napig tárgyalásokat folytat a megyei elöljárókkal, de az egyes intézmények vezetőivel külön-külön is. Azonban, amint az elnök is fogalmazott, ez még mindig csak a külcsín, hiszen a mindennapi gyakorlat nagyon sok hiányosságra mutat rá. Szigeti Enikő arra is felhívta a figyelmet, az a tény, hogy a nemzetközi nyelvi jogi konferenciákon Románia pozitív példaként van bemutatva, arra enged következtetni, hogy a szabad anyanyelvhasználatban jelentkező akadályok még mindig nincsenek feltárva. Az elszenvedő fél nem jelenti az észlelt visszásságokat, hiszen sok esetben nem is ismeri saját jogait.

Balogh Erzsébet

Noi suntem români Félreértés ne essék, nem ment el az eszem: nem mi, hanem ők. Sajnos(?) nem tudom végig az erdélyi hazafiak eme csodás himnuszát, a gúgölbe meg nem ütök be ilyesmit, de az elejét vágom, ahogy vélhetően mindenki: „Noi suntem români, noi suntem români, noi suntem aici pe veci stăpâni!”. Az első sort elintézhetjük tréfásan annyival, hogy mi ezzel speciel nem dicsekednénk, a másodikkal viszont már erősen vitatkoznék, lévén hogy a „vecie” örökkévalóságot jelent, a „pe veci” pedig azt, hogy örökre, amit úgy is lehet értelmezni, hogy öröktől fogva. A jelenlegi határok között elterülő Románia létrejöttével az a fő bajaim egyike, hogy úgy állítják be, mintha az ő érdemük volna (egységes népakarat, nemzeti érzések, olthatatlan egyesülési vágy és egyéb baromságok), miközben valójában csupáncsak arról vagyon szó, hogy az első globálcsihi-puhit követően a nagyhatalmak (saját és csakis a saját érdekeiket tartva szem előtt) egy kicsit újrarajzolták Európa térképét. Ennyi, és nem több. Azt viszont el kell ismerni, hogy a békekonferencián Brătianu, a román küldöttség vezetője ügyesen használta ki és fordította a javukra a szövetségesek bizonytalanságait és belső ellentéteit, de hát azt mindig is tudtuk, hogy smekkerkedésben verhetetlenek. Ámde minden ügyeskedés, cselezés meg furmányosság egy kalappal se ért volna, ha a francia vezérkar nem Romániát tippeli ki, mint védőbástyát a bolsevik terjeszkedés ellen. Ugyanis említett vezérkarban nem idióták ültek, ennek igazolásaként álljon itt egy mondat bizonyos Berthelot tábornoknak a hadügyminiszterhez küldött leveléből: „Ha megadjuk a románoknak azokat az elégtételeket, amelyeket kérnek, s ha betartjuk ígéreteinket, Romániával egy több mint tizenöt millió lakosú valóságos francia gyarmatra teszünk szert, ahol fejleszteni tudjuk kereskedelmünket és iparunkat, s úgy érezhetjük magunkat, mintha otthon volnánk.” A történelmi tények sajátságos elferdítése mellett a kettősmércézés sem áll távol a két dicső hadvezér, Traian és Decebal mindmáig érthetetlenül fogant fiainak és lányainak kései leszármazottaitól. Gondoljunk például arra, hogy bennünket előszeretettel horthystáznak (ez a szitokszó még a gengszterváltás előtt is hivatalosan megengedett volt), arról viszont nagyvonalúan megfeledkeznek, hogy öt röpke évig ők is a németek oldalán „harcoltak” a második világháborúban, amíg hátat nem fordítottak nekik, amit viszont a németek nem felejtettek el, és nem is fognak soha. Meg aztán van egy lepkeszellentésnyi különbség Horthy és Antonescu között, hogy – helyszűke miatt – csak egy csekélységet említsünk: előbbi több tízezer budapesti zsidót mentett meg a deportálástól, amíg Antonescu és pribékjei csak Jászvásáron és környékén gitteltek ki majdnem ugyanenynyit. Végezetül még egy érdekesség: a kisebbségekről szóló, 1919. december 9-én Párizsban aláírt és mindmáig érvényben lévő szerződés értelmében „Románia kötelezettséget vállal arra, hogy a más népekhez tartozóknak ugyanazon polgári és politikai jogokat biztosítja, mint amelyeket a román állampolgárok élveznek, és tiszteletben tartja nyelvüket és vallásukat.” A többi már történelem…

Molnár Tibor

4. oldal >> Hír és hírháttér

december 1–7.

Újra dilemma előtt az RMDSZ

Egy jogállam nemzeti ünnepe avagy: szabad országban mindenki azt csinál, amit szabad Fölösleges lelkiismeret-furdalást éreznie annak, aki nem tud felhőtlenül ünnepelni december elsején, Románia nemzeti ünnepén. Mivel mi többnyire a magyar nemzethez tartozónak valljuk magunkat, joggal állíthatjuk, hogy ez az ünnep nem a miénk. Természetesen kell tisztelnünk, de nem kell megünnepelnünk. A „hórázáshoz” mindenkinek megvan a joga, de senki nem kényszerítheti ránk a december elsejei önfeledt ünneplést. Ugyanakkor el kell ismernünk, hogy a magyar nyelv is a segítségünkre van ebben a helyzetfelismerésben, mivel tisztán különbséget tesz az állampolgárság és a nemzet fogalma között (és ugyanúgy, különválasztja a szerelmet és a szeretetet). Emiatt, idegenek előtt gyakran magyarázkodásra szorulunk, amikor a romániai magyar (és erdélyi) identitásunkról vallunk. Az erdélyi magyarságnak volt alkalma megszokni, hogy már nem a második világháborús megszállás alóli felszabadulás a nagy nemzeti ünnep (augusztus 23.), hanem éppen Erdély Romániával való egyesítése (december 1.). Tudomásom szerint általában csendben, otthoni pihenéssel vagy családibaráti kirándulással tölti mindenki ezt az ünnepet. Mostanáig nem mozdultak meg számottevő román tömegek ezen a napon, amihez nagymértékben hozzájárult az is, hogy nem túl szerencsés időpont erre a december. A dermesztő hideg elszánt ellensége a túlfűtött román nemzeti érzelmek utcai kinyilvánításának. Most, 2010-ben mégis úgy látszik, hogy a vásárhelyi távfűtés csődbemenetelével párhuzamosan egyeseknél a nemzeti érzelmek forrósodtak fel olyannyira, hogy úgy gondolják, ki kell vonulniuk az utcára, a december eleji fagyban lehűsölni. Nekünk, magyaroknak nincs más dolgunk, mint az, hogy ne válaszoljunk semmiféle provokációra. Ne feledjük el, hogy ma már nem 1990-et írunk, nem ma kezdtük el a demokráciát megtanulni! Egyesek a javainkat szeretnék megszerezni, mások a jogainkat elvenni. Mit tehetnénk mást, mint hagyjuk, tombolják ki magukat, adják le a fölösleges gigakalóriáikat. Vigyázzunk, ne álljunk ennek a mocskos és zajos csőcseléknek az útjába, hadd, ne mi legyünk a provokatív csoport naiv közegellenállása! Majd szépen hazamegy minden tüntető, és ott folytatja másnap az életét, ahol abbahagyta, a mindennapok örömével és bánatával. Ezenkívül, az erre illetékesek, alkalmazzák a 21. századi módszereket a primitív tömegek lefegyverzéséhez. Szerezzünk bizonyítékokat és készítsünk rejtett kamerás felvételeket (ma már szinte mindenkinél található fényképezőgépes telefon), amelyek alapján majd elítélik, megbüntetik és megleckéztetik a rendbontókat és a törvényszegőket. Most, a nemzeti ünnepen, vagy akár az elsőligás focimeccsen. Álljunk ki a demokrácia mellett! Többet ésszel, mint erővel!

Ferencz Zsombor

Előfizetési akció! A Központ hetilap a következő előfizetési csomagokat ajánlja kedves olvasóinak: Előfizetés: 1 hónapra .................... 4.8 RON 3 hónapra .................... 13 RON 6 hónapra .................... 25 RON 12 hónapra ................... 50 RON Hívjon telefonon és ügynökünk házhoz megy. Részletek a 16. oldalon.

Két héten belül érvénybe léphet az oktatási törvény – derült ki a november 27-i Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának (TEKT) ülésén. „Jelen pillanatban az oktatási törvény elfogadása a legfontosabb, és ettől függ a további kormányzásunk.

A kérdés az, hogy tudunk-e tovább menni a kormányban és a koalícióban, ha az oktatási törvény – ami mind kisebbségi jogi szempontból, mind általában véve egy fontos reformtörvény – dugába dőlt. Az én személyes véleményem az, hogy nem” – fogalmazott Markó Béla, az RMDSZ jelenlegi elnöke. Mint mondta, ők nem fenyegetőznek a kilépéssel, mindössze mindent megtesznek annak érdekében, hogy az oktatási törvény elfogadása megtörténjen. A TEKT-en az elnök úgy fogalmazott, furcsállja a magyar kormány és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közötti

együttműködési megállapodást, ugyanis ők harcoltak, hogy létrejöjjön az összefogás az EMNT-vel, ami bár rövid ideig, de működött és meghozta a maga eredményeit: „Úgy gondolom, már azt furcsállnom kellett volna, amikor az EMNT bejelentette, hogy pártot szeretne bejegyezni, és utána Magyarországon is voltak ezzel egyetértő megnyilatkozások. Szerintem az erdélyi magyarságnak megvan a politikai érdekvédelmi szervezete, az RMDSZ” – magyarázta Markó. Újságírói kérdésre, hogy Markó mikor dönti el, hogy harcba száll-e az elnöki tisztségért, elmondta, erre csak december 11-én

derül fény: „Ekkor lesz a Szövetségi Képviselők Tanácsának ülése, és mivel ekkor hozunk meg bizonyos hátralevő szervezési döntéseket a februári kongresszussal kapcsolatosan, ott nyilatkozom erről is. Nem mintha ez lenne az egyedüli lehetőség, vagy mintha én nagy feneket akarnék ennek keríteni, de úgy gondolom, akkorra kell tudniuk a szövetségi képviselő tagoknak is, hogy az RMDSZ elnöke akarja-e tovább jelöltetni magát vagy sem” – összegzett.

F. T.

Roráté A középkori latin Mária-misék jellegzetes kezdőszavai – „Rorate coeli de super”, magyarosan „Harmatozzatok ti egek, onnan felülről, és ti felhők hullassátok az Igazat” (Izajás 45, 8) – már gyermekkoromtól mélyen belevésődtek a lelkembe. Még járni is alig tudtam, amikor szüleim a nyakukban, felváltva vittek a hajnali roráté-misékre. Korán kellett kelni, de a kivilágítatlan utcák, a még alvó falu havas frissessége, a hidegben nyikorgó cipőtalpak, aztán a fényárban úszó templom, az evangélium alatt megszólaló harang és csengő, a mise végi székely, archaikus dallamú Úrangyala valósággal elvarázsolt minket: kicsiket és nagyokat. Valami sejtelmes borzongás, kíváncsisággal elegyedett csodálat lett úrrá bennünk. Mintha kitapinthatóan éreztük volna, hogy megnyílt az ég, hogy nem csak havat küldött, hanem egy kissé a mennyország ajtaján is bepillanthattunk. A hideg, és egyre sötétebb éjszakákba a hajnali gyertyafény már egy kis világosságot, lélekmeleget is belopott. A gyulafehérvári kisszemináriumi és főiskolai évek alatt advent első vasárnapjának hajnala újból és újból előhozta bennünk ezt a földöntúli vágyakozást és várakozást. Ezeken a hajnalokon a kispapok kórusa sorra látogatta a növendékek és a tanárok lakását, megállt az ablaka alatt és rázendített a csodálatos rorátéra, négy szólamban, majd apránként az ablakokban meggyúltak a gyertyák, és mindenki felébredve köszöntötte az adventet. Fekete István novelláját a Ghymes együttes és

Rudolf Péter „fogta meg” úgy, hogy felnőtt fejjel akárhányszor hallgatom, nem tudom megállni elérzékenyülés nélkül.

Más-lap Mi teszi a rorátét mássá, mint a többi, egész évi reggelek, reggeli liturgiák? Mért van az, hogy a karácsonyvárás időszakában valami elemi erővel törnek fel belőlünk az őszinte, tiszta vágyak a jóság, a szeretet, ez elfogadottság után? Talán azért, mert mi magunktól nem vagyunk képesek az újjászületésre, mi magunkat nem tudjuk kihúzni a slamasztikából. Hisz „mindent könnyebb elrontani, mint megjavítani, könynyebb pusztítani, mint alkotni, könnyebb rombolni, mint építeni. A gyógyszereknél hatékonyabbak a mérgek, az ezerjófűnél a gyilkos galóca, könnyebb összezavarni, mint elrendezni, könnyebb süllyedni, mint emelkedni” (Buji Frenc). Az adventi mennyhasító hajnalok, a karácsonyi készület elcsendesítő percei azonban tudtul adják a jó hírt: a Megváltó személyesen, hozzánk jön. Nem pusztán a fizetésemelést vagy a csomagot várjuk, nem egy másik kormánynak vagy valutaalap-segélynek kell megérkeznie, hanem magának Jézusnak. Aki már eljött kétezer évvel ezelőtt, de minduntalan kopogtat. A prófétákat nem lehet egy napon emlegetni korunk szélhámos nostradamusaival, kártyavető javasasszonyaival

vagy horoszkópkészítőivel. A megtestesült Ige eljött, a teremtés elindult az Alfától az Omega felé: Isten országa elkezdődött. Pilinszkyvel azt is mondhatnánk, arra vágyakozunk, ami megtörtént, és arra emlékezünk, ami be fog következni…, „meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk.” Ha egy nem várt ismerős, egy kellemetlen vendég jelenti be érkezését, kedvesen visszatartjuk, kikapcsoljuk a mobilt: ’nem vagyunk elérhetők’! De ha olyan látogatónk ígérkezik, akit rég várunk, minden tennivalónkat úgy rendezzük, hogy mire jön, otthon legyünk. Samuel Becket Godotra várva című drámájában a két főszereplő arról beszélget, mi lesz, ha Godot eljön. Egyikük, Vladimir pedig ezt mondja: „Ha eljön, akkor mi meg vagyunk mentve!” Ha Isten eljött – és most is eljön –, akkor mi meg vagyunk mentve. Eljön, csak éppen legyünk otthon. Ezt akár adventi prioritásnak is fel lehetne fogni. Hogy Isten kerüljön életünkben az első helyre. Harmatozzatok! Az égi harmat már elhozta az idei december havát. Karácsonyig épp elég időnk van, hogy elinduljunk befelé… Feléje. Ha feltörnek hamisítatlan, igazi vágyaink, hagyjuk, hogy vezessenek. Akkor beszédes lesz a csend, a dizájn mögött igazi értékekre lelünk. Tiszták, hamvasan frissek, áttetszően csillogók leszünk, mint az első hó, mint a betlehemi Gyermek.

Sebestyén Péter

december 1–7.

Hír és hírháttér << 5. oldal

„Vannak elképzeléseim az RMDSZ megújítására!” Imterjú Eckstein-Kovács Péter szenátorral

“

“Mindig elfogadtam a másságot, az eltérő véleményt. Úgy gondolom, jó eséllyel és előítéletektől mentesen tudnék leülni és egyeztetni az RMDSZ-en belüli és az azon kívüli szervezetekkel, politikusokkal, hogy jó irányba toljuk az erdélyi magyarság szekerét.”

– Szenátor úr, ön nemrég bejelentette, a februári tisztújító kongresszuson versenybe száll az RMDSZ elnöki tisztségéért. Mi késztette erre a lépésre?

– Hogyan képzelné el az együttműködést Tőkés Lászlóval és a jelenlegi EMNT-vel, illetve az ő bábáskodása mellett esetleg megalakuló új párttal?

– A megkeresések, felkérések sokasága, valamint az a tény, hogy vannak elképzeléseim az RMDSZ megújítására nézve, amelyik amúgy nincs könnyű helyzetben.

– Nagyon remélem, hogy az EMNT nem fog a pártszerű működés útjára lépni. A pártok óhatatlanul egymásnak feszülnek, mindent felülíró céljuk a szavazatszerzés. A mi esetünkben egy hármas szereplés az országos választásokon biztos kudarcot jelentene, és még nem is varrhatnánk más nyakába. Egy politikai célokat is követő szervezettel, mint amilyen az EMNT vagy a SZNT, az együttműködés kívánatos és véleményem szerint lehetséges is, a megfogalmazott célok nem antagonisztikusak.

– Ön szerint mi indokolná a váltást az RMDSZ élén? Személy szerint mit kifogásol a leginkább a szervezet működésében és lát-e esélyt a megújulásra? – Markó Béla tisztelője vagyok, mind emberi, mind politikusi minőségében. Ugyanakkor úgy vélem, hogy egy vezetői pozíció túl hosszú ideig tartó betöltése káros hatással lehet egy szervezet életére. A fásultság, az elidegenedés vitathatatlan jelei mutatkoznak mind a szervezetben, mind azzal szemben. Ugyanakkor emberek százezrei azonosultak az RMDSZ-szel az idők folyamán és ez egy hihetetlenül értékes tőke, amit nem szabad elveszíteni. Vissza kell állítani a szervezet ernyő-jellegét, össze kell egyeztetni a nagypolitika kihívásait az emberek valós igényeivel. – Nemrég azt nyilatkozta, kicsit újat, kicsit mást tudna felmutatni, és képes lenne további „hozzáadott értékeket” bevinni a szervezetbe. Melyek lennének ezek? – Mindig elfogadtam a másságot, az eltérő véleményt. Úgy gondolom, jó eséllyel és előítéletektől mentesen tudnék leülni és egyeztetni az RMDSZ-en belüli és az azon kívüli szervezetekkel, politikusokkal, hogy jó irányba toljuk az erdélyi magyarság szekerét. Nagyobb önállóságot és fontosabb szerepet biztosítanék a helyi és regionális érdekek megjelenítőinek. Mindannyian egy-egy sajátos helyzetben levő közösségben élünk, az országos politikának el kell fogadnia és segítenie a helybéliek által megfogalmazott célokat.

– Hát az MPP-vel, illetve az SZNT-vel? – Az MPP más kérdés, de a dialógusnak, véleményem szerint, ott is helye van. – Köztudomású, ön a román államelnök kisebbségi ügyekben illetékes tanácsosa. A híresztelések szerint legfőbb támogatója maga Traian Bãsescu – és az ellenőrzése alatt álló titkosszolgálatok –, s attól tartanak, ha elnyeri az elnöki tisztséget, teljesen kiszolgáltatja az RMDSZ-t a PDL-nek… – A híresztelések ez esetben finoman szólva rosszindulatúak. Sok mindennel próbáltak az idők folyamán hírbe hozni, három dologgal viszont sose az elmúlt húsz esztendőben: a régi pártállammal és a titkosszolgálatokkal való kapcsolatokat illetően, valamint korrupciós ügyekkel kapcsolatosan. Elnöki (kisebbségi) tanácsosi beosztásomat az RMDSZ támogatásával szereztem meg. Nem konzultáltam az államelnökkel jelölésemet illetően. Ha van romániai párt, amelyikkel kapcsolatot ápolok, az a PNL, lévén köztudottak szabadelvű nézőpontjaim. Az RMDSZ-ben, ha lehet, legfőképpen azt becsülöm, hogy nem volt sem romániai, sem magyarországi párt utánfutója, hűbérese. Ez

egy olyan érték, amihez nagyon ragaszkodom. – Győzelme esetén miként alakítaná az RMDSZ kapcsolatait a magyarországi kormányerőkkel? Nem gondolja, hogy liberális politikusként – a Szabadelvű Kör elnökeként szoros kapcsolatokat ápolt a magyar törvényhozásból csúfosan kibukott SZDSZ-es politikusokkal – nehéz lesz majd szót érteni a Fidesz–KDNP-vel? – Nem törekedni jó kapcsolatokra a nagy legitimitással bíró magyarországi kormánypártokkal, több mint bűn, hiba volna. Elnökként nyilván egy nagy és sokszínű közösséget kell képviselni, ebben a helyzetben politikai, vagy ideológiai szimpátia-megnyilvánulásoknak nincs helye. Sok ismerősöm, sőt barátom van Fideszpolitikusok között, nem hiszem, hogy a szabadelvű elveim akadályát képeznék  egy normális kapcsolatnak. Ha jól emlékszem, annak idején a Fidesz is liberális pártként indult, igaz, az régen volt. – Markó Béla a legutóbbi SZKT-n ismételten kijelentette: ő továbbra is „belépéspárti”... Hasonlóan nyilatkozott nemrég Frunda György is, de ugyanígy vélekednek az RMDSZ-ben nagyon sokan…Vannak azonban olyanok is, akik a kormányból való kilépést sürgetik. Ön miként látja a kilépni vagy bennmaradni dilemmáját? – Eddig minden közvélemény-kutatás azt mutatta, hogy az erdélyi magyarok támogatják az RMDSZ kormányzati jelenlétét. Most úgy tűnik, változott a helyzet. Amennyiben a kormányzati szerep azt eredményezheti, hogy a következő választásokon nem kerülünk be a parlamentbe, úgy ki kell lépni. Jelenlétünk a parlamentben olyan fontos cél, hogy az mindent felülír.

Sz. L. 

Morgó

Változások előtt Úgy látszik, hamarosan komoly változások történnek majd az erdélyi magyar politikai életben, a meglévők mellé hamarosan új aktor társul, a régiek pedig alkalmazkodni készülnek/ kényszerülnek az új helyzethez. Vegyük sorra: a hét végén Székelyudvarhelyen szándékszik zászlót bontani az EMNT-re épülő Tőkés-párt. Az előkészületek gőzerővel folynak, az egykori püspök, jelenleg EP-alelnök teljes tekintélyét, kapcsolati tőkéjét mozgósítva igyekszik megteremteni a pártalapításhoz szükséges anyagi és egyéb feltételeket. Ehhez, úgy látszik, sikerült megszereznie a jelenlegi magyar kormányzó erők igen tekintélyes hányadát, a Demokrácia Központoknak általa kijárt, az állampolgárság megszerzésével kapcsolatos feladat mellé pedig komoly anyagi támogatás is társul – amire, tudjuk, elengedhetetlenül szükség lesz a pártalapításhoz. Tőkés László, felismerve jelenlegi ellentmondásos és fenntarthatatlan helyzetét – az RMDSZ jelöltlistáján, annak színeiben jutott EP-mandátumhoz, miközben a Köcsög utcában nem kimondottan barátságosan kezelt Fideszben látja politikai jövőjének garanciáját –, az előremenekülést választotta. A pártalapítás, a jelenlegi törvényes feltételek mellett, nem könnyű feladat, de megoldható. A kérdés: mi következik majd azután? Tőkés és csapata előtt két lehetséges út áll: 1. vagy rendezi kapcsolatait az RMDSZ-szel, s a 2012-es helyhatósági választásokon újra a már lejáratott egységretorikát alkalmazva, együtt indulva próbálja megvetni lábát a politikai porondon, 2. vagy pedig kibékül Szász Jenővel és az MPPvel, s közösen dolgoznak majd az erdélyi magyar jobboldal konszolidálásán. Esetleg megpróbálja kiütni Szászt, felmorzsolni a pártot, s így egyedüli szereplőként maradni a jobboldalon. Hogy melyiket választja, előbb-utóbb kiderül. Mozgalmas tél elé néz az RMDSZ is, hisz a februári tisztújító kongresszuson, ha újra indulna Markó az elnöki tisztségért, lesz legalább egy kihívója. Pillanatnyilag úgy fest, csak annak a jelöltnek lehet valós esélye a győzelemre, aki megszerzi Markó támogatását. Bennfentesek szerint a Markó által preferált személy nem más, mint Kelemen Hunor. Mivel a hivatalban lévő elnök még nem nyilatkozott afelől, hogy vállalna-e újabb mandátumot, a többiek taktikusan hallgatnak. Nem úgy Eckstein-Kovács Péter, aki a minap bejelentette, versenybe száll a tisztségért. Bár a liberalizmusnak nincs sok híve az erdélyiek körében, a román államelnök tanácsosának bizonyára megvannak a jelentős és befolyásos támogatói mind az RMDSZ-ben, mind azon kívül. Az már most kijelenthető, a sajtóban emlegetett esetleges jelöltekhez képest – Kelemen Hunor, Frunda György, Borbély László, Tamás Sándor – talán egyedül neki lehetne esélye Markóval szemben. Az viszont egyáltalán nem garantált – nem forgatná fel az RMDSZ-t, nyilatkozta a Duna tévének –, hogy ő lenne az a személy, aki levezényelné az elkerülhetetlenül szükségesnek tűnő radikális változásokat, amelyek nélkül az RMDSZ nem állítható meg a lejtőn. Mert az mindenki előtt világos: lejtőn van az RMDSZ, s minél tovább marad a kormányban, vállalja a népszerűtlen gazdasági döntések ódiumát – amelyek szükségszerűsége, elkerülhetetlensége is vitatható –, annál biztosabban sodródik az egykori magyarországi kormányzó pártokéhoz – MSZP, SZDSZ – hasonlatos bukás felé.

Szentgyörgyi László

6. oldal >> Zöldek

december 1–7.

Civil elképzelések Marosvásárhely fejlődéséről Már-már megszoktuk, hogy a városatyák évente meglepnek jobb esetben egy, de akár két-három városfejlesztési tervezettel, amelyek sokszor az abszurditás határait súrolják, és nem kell zseninek lenni ahhoz, hogy felszínre kerüljön a terv valódi célja. Annak érdekében, hogy a városlakók is ki tudják fejezni észrevételeiket városunk fejlődésével kapcsolatosan, a Civitas Nostra Egyesület, a Sajtófigyelő Ügynökséggel együttműködve november 25-én kerekasztal-beszélgetésre invitálta Vásárhely lakóit, ahol Miheţ Florina Daniela városi főépítész, valamint dr. Kentelki Endre, a Sapientia Egyetem oktatója tartottak előadást, majd kérdésekre válaszoltak.

Erőss Zsolt – Rehab-expedíció 2010 2010. november 22–december 3. között ismét Erdélybe látogat Erőss Zsolt hegymászó, aki ezúttal az idei, Magyarok a világ nyolcezresein elnevezésű expedíciósorozat keretében szervezett Cho-Oyu-expedícióról fog vetítéssel egybekötött bemutatót tartani. A vásárhelyi előadásra december 1-jén kerül sor, a Bod Péter Diakóniai Központban (Erdő utca 7B. szám), délután 6 órai kezdettel.

Tervből és optimizmusból nincs hiány Az előadást Miheţ Florina Daniela, a polgármesteri hivatal főépítésze nyitotta meg, mégpedig Marosvásárhelyről, mint digitális városról beszélve. A tervek szerint a szóban forgó projekt és a www.digitalmures.com weboldal december 9-én startol, mely többek között lehetővé teszi az online ügyintézést. „Ezen kívül szintén eme projekt segítségével részletesen megvizsgálhatóvá válnak városunk közlekedési, környezetvédelmi, gazdasági problémái, ezáltal sokkal egyszerűbben és gyorsabban orvosolhatóak lesznek azok” – taglalta a főépítész. Szó esett a megyei kórházat és a Jeddi utat összekötő út tervezetéről és kivitelezéséről is. Mint azt Miheţ Florina megerősítette, a projekt számos hercehurca után sem került a végső fázisba, ezért az EU-tól kapott pénzösszegből 52 utcát újítanak fel. A Rózsák terére tervezett mélygarázsokkal kapcsolatban kijelentette, ezek jelenthetik az egyetlen megoldást a parkolóhelyek megsokszorozódását illetően – legalábbis a főépítész véleménye szerint. Megtudtuk, már csak a környezetvédelmi jóváhagyás várat magára, és máris a helyi tanács

elé terjeszthetik az erre vonatkozó határozattervezetet. A mélygarázsok egyik, és talán egyetlen (szerk. megj.) előnyét a mostani parkolóhelyek felszámolása jelentené, amellyel megoldódna a kerékpárutak helyzete is – bizonygatta Miheţ.

Botanikus kertet Vásárhelynek Az est második előadója, dr. Kentelki Endre, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kertészmérnöki tanszékének oktatója volt, aki kívülállóként, de azért némi szaktudással szemléli Marosvásárhely növényzetét. Jelentős problémaként beszélt a tájépítész mérnökök hiányáról, ugyanis Romániában mindössze néhány éve képeznek tájépítészeket, és az oktatás csak román nyelven folyik: „Bár uniós szabályzatban szerepel, hogy 2010-től kezdődően minden polgármesteri hivatalban szakosodott tájépítészmérnököt kellene alkalmazzanak, szinte kivétel nélkül mind építészmérnökök végzik ezt a munkát. Egy tájépítész konkrét növénytani és tervezési ismerettel rendelkezik, az ökológián, a hagyományon keresztül próbálja megközelíteni egy helynek a tájrendezését” – magyarázta Kentelki. Hozzátette, reményei

szerint 2011 őszétől kezdődőn a vásárhelyi Sapientián magyar nyelven képeznek majd tájépítészeket. „A kertészmérnöki kar mindent megtett annak érdekében, hogy ősztől beinduljon ez a képzési ág” – mondta bizakodva. Elsősorban a város lakóinak nevelése szempontjából látja szükségét egy botanikus kert létrehozásának Kentelki Endre. „Alkalmas terület, valamint a szükséges szakemberek is megvannak ennek megvalósításához. A Sapientia környékén, az erdő közelében meglenne a terület, és ezután a növényállomány megvásárlásán, beszerzésén kellene gondolkodni. Úgy gondolom, Marosvásárhely megérdemel egy botanikus kertet, egy olyan kiválasztott központot, ahol többet nyújtunk a látogatóknak, mint amit egy erdőben látni lehet” – számolt be terveiről Kentelki. Tényként állapította meg, hogy sajnálatos módon az emberek hajlamosak csak és kizárólag épületekbe fektetni, és mire elérkeznének a projekt végére, a kis, vagy akár nagy kert létrehozásához mindig elfogy a pénz, így egyedül a környezet szenved hátrányt.

Fodor Tekla

Szépül a Maros-völgye A Maros Vízgyűjtő Medencéjének Ügykezelősége az elkövetkezendőkben nagyobb hangsúlyt fektet vízmeder-szabályozásra, gátjavításra a Maros folyó mentén. 2011-től összesen 11 megyében lesznek felújítások, a beruházás összege több száz milliárd lej körül mozog. Maros megyében négy felújítási munkálatot hajtanak végre, a Maroson, valamint a Kis-Küküllőn. „Jelen pillanatban a projekt előkészítésén dolgozunk, ami akár három hétig is elhúzódhat. Ezt követően a műszaki tervek kerülnek bemutatásra, és végül megtartjuk a licitet a kivitelezésre. Fontos, hogy ezt még idén megszervezzük, hiszen ily módon a nyertes cégek felkészülhetnek és jövőre el is kezdhetik a javításokat” – mondta el lapunknak Teodor Giurgea, a Maros Vízgyűjtő Medencéje Ügykezelőségének vezérigazgatója. Mint kiderült, a projektek akár négy-öt évig is elhúzódhatnak, de előfordulhat, hogy

mindössze egy-két évre van szükség azok kivitelezésére. Közel két hónapja kezdődtek el a javítási munkálatok a marosvásárhelyi 1-es számú gátnál, melynek jelenlegi feladata, hogy megfelelő vízszintet biztosítson a víztisztító állomásnak. „December 6-án fejezzük be a munkálatokat, négy nappal korábban a tervezett időpontnál. A gát felújítása szükségszerű volt, a befektetés pedig 10 milliárd régi lejt igényelt. A tervek szerint a közeljövőben további gátak is felújításra kerülnek” – tette hozzá Giurgea. F. T.

Kultúra <<

december 1–7.

7. oldal

Valóban a Téka baglya tudja az igazat? November 16-án fejeződött be a Teleki–Bolyai Könyvtár több mint kétszázötvenezer könyvet számláló állományának felleltározása, aminek következtében hivatalosan megerősítetté vált a hír: a könyvállományban jelentős hiányok mutatkoznak. A román sajtó a főkönyvtárost nevezi meg a kötetek eltűnésében szerepet játszó események egyik kulcsfigurájaként, Spielmann Mihály viszont lejáratási szándékot feltételez a rágalmazások mögött. „Volt már erre példa” – mondta Spielmann, aki szerint a könyvtár működése közben óhatatlanul keletkeznek hiányok. A hiány kreálását pedig éppenséggel egy Teleki kezdte, a gernyeszegi Teleki Károly, aki az 1930-as évek derekán eladott néhány igen értékes könyvet a kuratórium tudta nélkül. Néhány évtizedre rá, 1974-ben az Állami Levéltár vitt el kéziratokat és dokumentumokat, amelyek a mai napig nem kerültek vissza a Téka tulajdonába.

Leltárt rendelt el, állítja a főkönyvtáros, látva, hogy hiányzik néhány könyv, amelyet az olvasók, ő maga vagy a könyvtári alkalmazottak kértek ki a raktárból. Ekkor saját hatáskörében úgy döntött, hogy a könyveket megkeresik, ha pedig nem találják meg, elrendeli – és el is rendelte – a leltár ellenőrzését. A könyvek jegyzékének ellenőrzése húszévenkénti feladata egy könyvtárnak, a Tékában az utolsó leltározás 1988–90 között történt. Spielmann kitért arra is, hogy a leltározás azért olyan hosszadalmas, mert az összes könyvet egyenként kell kézbe venni, ellenőrizni a jelzeteket, időnként az állapotukat is meg kell vizsgálni. A legutóbbi leltárt a kisszámú személyzet és az épület restaurálása, szerelési munkálatai is akadályoztatták, ami viszont nem mentség arra, hogy a könyvtárból 16–20. századi könyvek tűntek el a használat során, szögezte le Spielmann.

A könyvek 2007-ben még megvoltak, és amikor a 16–17. századi könyvek katalógusát állította össze a könyvtár számára, akkor ezek a mára eltűnt példányok is jártak a kezében, mondta Spielmann. Az elsőszámú gyanúsított egy Magyarországon élő magyar állampolgár, aki Dobos Ferenc néven mutatkozott be a Tékában és aki más romániai könyvtárakban is próbálkozott könyvlopással. Nagyváradról elzavarták, Segesváron a rendőrség elkapta, azonnal feljelentést tettek ellene, összeál-

Monica Avram, a Megyei Könyvtár igazgatója

lítottak egy vádiratot, majd futni hagyták. Monica Avram, a Megyei Könyvtár igazgatója megkeresésünkre elmondta, hogy a rendőrség és a könyvtár együttműködése 2008-ban kezdődött el, amikor gyanússá vált a hírhedt Dobos név, akiről ki is derült, hogy látogatta a Téka olvasótermét. A könyvlopás korábban azért nem volt ekkora mértékben lehetséges, hívja fel a figyelmet Spielmann, mert ’89 decembere előtt csak speciális megbízólevéllel lehetett a könyvtárban kutatni. Ezzel szemben ma bárki bemehet és könyvet kölcsönözhet az olvasóteremben. „Tudjuk, hogy trükkös tolvajok jártak nálunk és olyan módszereket használtak, amelyek ismeretlenek előttünk, de úgy tűnik, eredményesek voltak. Igaz, mi nem tolvajfogásra vagyunk kiképezve” – tette hozzá.

tárosnak peres ügyei vannak azokkal az „urakkal”, akiket évek óta rendszeresen csipked jegyzeteiben. Jó ürügy a vád a könyvtár ellehetetlenítésére vagy legalábbis működésének jelentős csökkentésére, jellegének megváltoztatására, autonómiájának megszűntetésére. A Téka a Megyei Könyvtár részeként független, saját forrásokkal is rendelkezik, sőt egy erre a célra kigondolt alapítvány is szerveződött, mely a könyvtár hatékony működését hivatott előmozdítani.

A Cuvântul liber

amiből kiderült, hogy néhány száz könyv hiányzik, tájékoztatott a Maros Megyei Könyvtár igazgatónője, de az ügyben folyó nyomozás miatt nem adhatott pontos számot. Sajnálatosnak tartja, hogy a hiányzó könyvek száma akkorára rúgott, hogy egy belső ankét nem mutatkozott elegendőnek, ezért a rendőrség bevonásával remélik, hogy az ügyben válaszok születnek. A hiányzó könyvek értékére a Téka főkönyvtárosa nem tudott pontos adatokkal szolgálni, a könyvek értékét nem lehet megállapítani, ugyanis nem történt meg felbecsülésük. A ’80-as évek végén Elena Ceauşescu eldöntötte, hogy a felvett külföldi kölcsönökért a kezességet a Romániában található régi, értékes könyvek fogják jelenteni. Ekkor Bukarest a Tékának is kiküldött valamiféle árkatalógust, és eszerint kellett volna felleltározni a könyvállományt, mely munkálatok időközben befulladtak, mert az ország megtérítette a kölcsönt.

napilap október 22-én jelentetett meg egy kommentárt Ioan Dalban tollából, mely Spielmann értékelése szerint egy „feljelentéssel egyenlő újságcikk”. Úgy vélekedik, hogy mivel nem történt semmi, ezért újabb kísérlettel próbálkoztak a lejáratására. Ezért egy hétre rá, újabb újságcikk jelent meg levél formájában, amely az „örök Spielmannt” már az episztola elején úgy idézi meg, mint a könyvtárból a román érdeklődést kitiltó személyt. A levél a továbbiakban sem nélkülözi a költői nyelvet, a Tékát támogató Megyei Tanács a patrónus szerepében jelenik meg, amely intézmény a szerző szerint annyi pénzt pumpál a Tékába, hogy utóbbi lassan a világ egyetlen hétcsillagos szállodájával, a Burj al Arab pompájával vetekedhet. „A kiváló intellektuel és jóbarátja, Dobos Ferenc” – a levél írója szerint – valamilyen, csak általuk ismert szelekciót végezve, a kiválasztott könyveket Nyugatra exportálták Magyarországon keresztül. A költői túlzások végigvonulnak a levél stílusán, majd Dan Apostol mágikus-misztikus hangnemben rekeszti be levelét, miszerint a főkönyvtáros ravaszságairól ebben a Bermuda-háromszögben csak a Téka-bagoly tudna igazat mondani.

A botrányt kavaró román sajtó

A titokzatos Dan Apostol

nem a könyvtárat, hanem Spielmannt akarja támadni, ugyanis a publicistaként is ismert főkönyv-

Megkérdeztük a Megyei Könyvtár igazgatóját, hogy mennyire tartja hitelesnek a levelet. Monica

Véglegesített a leltár,

Spielmann Mihály Avram válasza az volt, hogy nem ítélkezhet semmilyen szín alatt, mert az azt jelentené, hogy érvek nélkül spekulálna. Azt állítja, ő sem ismeri a levél szerzőjét, nem volt vele semmilyen kapcsolata, nem tud semmit mondani. Az mindenképp kitűnik, hogy a magát Dan Apostolnak nevező figura nagyon rámenős és jól informált, sok részletet ismertet. Spielmann szerint a Dan Apostol egy jól megválasztott álnév, és úgy gondolja, hogy a Cuvântul liber főszerkesztője tudja, hogy kinek a tollából származik. A főkönyvtáros úgy véli, valószínűleg az illető egy marosvásárhelyi személy, aki ért a könyvtárak belső működéséhez, viszont Dan Apostol nevű olvasója a Tékának soha nem volt. A levél mögött cinkosként vagy tettestársként a főszerkesztőt sejti. Arról is gondoskodtak a „szervezők”, hogy a kérdésben érintett intézmények körlevélben is megkapják a fent idézett levelet, kivéve az érdekelteket. Így került el Dan Apostol levele a Kultúrminisztériumba, a Megyei Könyvtárba, a Prefektúrára és a rendőrségre.

Vass Gyopár

CM YB

június 9–15. december 1–7.

>> Reklám 8. oldal >> Reklám

Ez ITT az ÖN reklámjának EURÓPAI SZABVÁNYOKNAK MEGFELELŐ a helye! ŐRZŐ-VÉDŐ SZOLGÁLTATÁSOK * Rádió-, GSM- és telefonvonalon való követési diszpécserszolgálat * * GPRS- és GPSműholdkövetési diszpécserszolgálat* Reklámozzon a Központ hetilapban! * Videó- és TV- felügyelő rendszerek* Bővebb információkért forduljon * Értékszállítás, testőrség*

hozzánk a 0265-250.994-es telefonBSG SECURITY Kft. Marosvásárhely, Szabadság utca 31. szám számon vagy a /[email protected] tel/fax: 0265-311477 0265-218103 Mobil: 0745.655225 / 0722.998009 e-mail címen!

Maros megyei hetilap

– Török fürdő – Hammam – Római fürdő – Aromárium – Növényi hidromasszázs (lábmasszázs) – Skót zuhanyozók – 2 finn szauna – száraz szauna – Szaunázás utáni teljes merülési medence – Édes vízű medence (26 m hosszú, 12 m széles, 1,6–2 m mély) – 2 jakuzzi – Hidromasszázs medence gyerekeknek – Sós vízű medence (Báznáról hozott vízzel) – Sóbarlang – Pakisztánból, a Himalája hegységből hozott só – Sós szauna – Pihenőövezet – Masszázs – Fitneszterem – 100 darab nyugágy

relax szolárium Marosvásárhely, Rózsák tere, 16. szám Nyitvatartás hétfő - péntek : 10 - 21 szombat: 10 - 17

Belépődíj: 35 lej/nap (kivéve a sóbarlangot és a fitnesztermet) 60 lej/nap (minden szolgáltatás)

Tel. 0365-410.415 vagy 0265-252.388 www.PresidentHotel.ro

Gyógyszerek (ingyenes és ártámogatott receptek) Bőrgyógyászatilag tesztelt hipoallergén kozmetikumok (Avene, Ducray, Vichy, Elancyl) Gyógyászati kellékek Nyitvatartási idő: Naponta 8.00 - 22.00

Egészséget! Cím: Rózsák tere 16. szám Ghe. Marinescu utca 60. szám Tel./Fax: 0265-260.103 CM YB

CM YB

Reklám <<

december 1–7.

9. oldal

Ők megalkották, mi közvetítjük. Keleti Könyvudvar Marosszentgyörgy Sudului utca 7.

Kobak Könyvesbolt 1848 sétány, 19.

TKK Könyvesbolt Rózsák tere 16.

Könyvek mindenkinek.

CARIT-SAN Poliklinika a következő orvosi szakellátással áll az Önök rendelkezésére: Belgyógyászat - hematológia - szív- érgyógyászat tüdőgyógyászat - endokrinológia - ideggyógyászat idegsebészet - felnőtt- gyerekpszichiátria - echográfia sebészet - ortopédia - fül-orr-gégészet - szemészet, ortoptika nőgyógyászat - gyerekgyógyászat - urológia - fogászat felnőtt és gyerek általános orvosi rendelés grippe elleni védőoltás - immunológia - munkaegészségtan általános laborvizsgálatok - parazitológia - EKG - háziorvosi ellátás - hepatitis elleni védőoltás (A és B) HCV - HBS Ag-szűrés - hajtási jogosítványokhoz szükséges orvosi vizsgálatok - fizioterápia, beszűrés és reumatológia vércsoport megállapítás - AIDS-szűrés Lyme kór (Borella IgN/IgG) - családtervezés

Marosvásárhely, Bartók Béla utca 10. Tel : 0265-266249, 0265-269172, 0265-269140

CM YB

10. oldal >> Figyelő

december 1–7.

Akkora a baj, hogy most tényleg mindenkire szükség van

A Népesedési Kerekasztal újabb javaslatokat fogalmazott meg Több javaslatot is kidolgozott a Népesedési Kerekasztal annak ösztönzésére, hogy a felsőoktatásban részt vevő nőknek könnyebb legyen a gyermekvállalás. Kopp Mária professzor asszony a javaslatok között említette, hogy a gyermeket váró párok számára elsősorban a lakhatási feltételeket kellene biztosítani. Mint ismert, néhány hónapja a lélektaninak tartott tízmilliós határ alá esett a magyarok lélekszáma. A Népesedési Kerekasztal szerint az államnak kötelessége támogatni a gyerekbarát felsőoktatási intézményeket, ezzel is elősegítve a gyermekvállalást. Kopp Mária egyetemi tanár, a kerekasztal vezetője a szervezet csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: több javaslatot dolgoztak ki annak ösztönzésére, hogy a főiskolára, egyetemre járó nők már tanulmányaik alatt vállaljanak gyereket. E javaslatok között említette, hogy a gyermeket váró párok számára elsősorban a lakhatási feltételeket kellene biztosítani. Az elképzelések szerint a meglévő kollégiumokban kisebb családi apartmanokat lehetne kialakítani. Ezzel kapcsolatban a kutató megjegyezte, meg kellene fontolni bérlakások építését uniós forrásból. Úgy látják, a felsőoktatási intézményekben vagy azok közelében az ott tanulók gyermekeinek – a családi napközik mintájára – bölcsődéket, óvodákat lehetne nyitni. Ezeken kívül rugalmas óra- és vizsgarend kialakítását is szorgalmazza a kerekasztal. Kopp Mária megemlítette, hogy célegyenesbe érkezett a családbarát munkahely, felsőoktatási intézmény és

Kopp Mária

önkormányzat cím megerősítésére folytatott tárgyalássorozat az adott minisztériumi vezetőkkel. Szeretnék, ha a jövőben ez az elismerő cím komoly anyagi előnyökkel járna. Gyakorlatilag az a„kérés”az egyetemek felé, hogy segítsenek a fiataloknak abban, hogy tudjanak és merjenek gyermeket vállalni – mondta az MNO-nak a fentiekhez hozzátéve Kopp Mária. Hangsúlyozta, hogy szükség van nagyon olcsó bérlakásokra, amelyek nagyon nagy segítséget jelenthetnek a gyermekes pároknak. Újra kiemelte a rugalmas órarend kialakításának fontosságát. A professzor asszony elmondta azt is: szeretnék elérni azt, hogy aki gyermekvállalás mellett szeretne másoddiplomához jutni, ingyenesen tehesse meg azt. Morvainé Bajai Zsuzsanna, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) képviseletében elmondta: meg kellene fontolni azt is, hogy a családi pótlék járjon

azok után is, akik ugyan betöltötték a 20. életévüket, de szakmát tanulnak, vagy felsőfokú szakképzésben vesznek részt. A NOE úgy véli, át kellene gondolni a kreditszámítást azoknál, akik kisgyermekkel vágnak neki felsőfokú tanulmányaiknak. A szervezet elképzelése szerint kevesebb plusztárggyal is megkaphatná a megfelelő kreditpontot az, aki gyermeket nevel.

Lejtmenet Mint ismert, az októberben publikált augusztusi adatok szerint a lélektaninak nevezett tízmillió alá esett a magyarok lélekszáma. Tehát január és augusztus között a népesség száma 9 millió 999 ezer fő volt. A lejtmenetnek nincs vége, hiszen a legfrissebb adatok a további fogyásról tanúskodnak. Kopp Mária lapunknak adott interjújában azt is megemlítette, hogy a magasabb végzettségű – érettségizett, egyetemet, főiskolát végzett – rétegekben nem születnek meg a kívánt és tervezett gyerekek. Lippai Roland

Kövér: A kisebbség kultúráját az eltűnés veszélye fenyegeti

Parlamenti konferencia a toleranciáról és a kisebbségi kultúrák értékeinek integrálásáról A 2011 első félévében esedékes magyar uniós elnökség egyik kiemelt célja a kulturális sokféleség előmozdítása lesz. Az Európa örökölt kulturális sokszínűségének megőrzéséről szóló konferencián Kövér László házelnök, Andrulla Vasziliu, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, többnyelvűségért, sportért, médiáért és iúságért felelős biztosa, Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár, valamint Győri Enikő EU-ügyekért felelős államtitkár a feladatokról, a célkitűzésekről és a megvalósítási lehetőségekről tárgyalt a Parlamentben. A kulturális sokszínűségből előnyt kell kovácsolni – jelentették ki egybehangzóan a résztvevők.

A kisebbségek kultúráját az eltűnés veszélye fenyegeti A kulturális sokszínűség megőrzése minden európai polgár érdeke – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Kiemelte: leginkább az eltűnés, az elszigetelődés veszélye, és az uniós tagállamokban is előfordul, hogy korlátozzák a kisebbségek anyanyelvhasználatát, nem biztosítják a kisebbségi kultúra elsajátításának lehetőségét„az óvodától az egyetemig”. A házelnök szerint erősíteni kell a kulturális cserekapcsolatokat, különösen a fiatalok körében. Igen fontos lenne például, hogy a többségi népcsoporthoz tartozó diákok is elsajátíthassák a kisebbségi nyelveket, megismerhessék a kisebbségi kultúrákat az iskolákban – tette hozzá.

A kulturális sokszínűség semmiképpen sem hátrány, sokkal inkább előny A kulturális sokszínűség semmiképpen sem hátrány, sokkal inkább előny Európa számára, biztos alap, amelyre építhet – mondta Andrulla Vasziliu, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, többnyelvűségért, sportért, médiáért és iúságért felelős biztosa. „Európa kultúráinak, nyelveinek mozaikja az egyik legdrágább kincs” – vélte. Hangsúlyozta: a kreativitás és innováció vezérelte Európa mellett a nyitott, befogadó közösségek megteremtése a legfontosabb cél, az alapító szerződés szerint is támogatni kell a közös kulturális örökséget, amely a kulturálisan gazdag, nyitott Európa. A biztos emlékeztetett: az idei a szegénység, a társadalmi kirekesztettség elleni harc éve az EU-ban, ennek kapcsán a romakér-

désre kitérve úgy vélekedett, a tagállamoknak együtt kell cselekedniük, egységesen kell fellépniük a kérdésben, párbeszédet kell kezdeményezni és le kell küzdeni a sztereotípiákat.

A kisebbségi kultúrák elfojtása felerősíti az ellentéteket Egy adott kultúra kizárólagossá tétele nem oldja fel az ellentéteket, hanem felerősíti őket, ezért az egyetlen megoldás a kulturális pluralizmus, a különböző kultúrák egymás mellett élése – mondta Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár. Hozzátette: nem lehet figyelmen kívül hagyni a helyi sajátosságokat, előnyt kell

kovácsolni a sokszínűségből. Úgy fogalmazott: a tolerancia semmiképpen sem passzív, hanem aktív magatartás, a másik fél megismerése, amelynek révén az én sosem„végleges és lezárt”. Általában előítéletekkel viseltetnek az emberek a „más, a nem ismert, az idegennek, ijesztőnek tűnővel” szemben, ezeket csak a megértés és a megismerés „oldhatja bizalommá” – hangoztatta. A kulturális sokszínűség megerősítése nem„üres frázis”, hanem a hétköznapi életet, Európa és a világ történelmét meghatározó tényező – mondta, hozzátéve: a 2011 első félévében esedékes magyar uniós elnökség egyik kiemelt célja is a kulturális sokféleség előmozdítása lesz.

A kulturális sokszínűség Európa sajátos erőforrása Győri Enikő EU-ügyekért felelős államtitkár elmondta: az európai politikai

diskurzust jelenleg a gazdasági kérdések, a pénzügyi válság uralják, a magyar elnökségi programba is beleszólnak az aktuális gazdasági kérdések. Az államtitkár szerint az Európai Unió sokféle definíciója közül az a leghelyesebb, ha értékközösségnek nevezik, a szerződésekben rendre megjelenik a kulturális sokszínűség tiszteletben tartása. Mint kiemelte: a spanyol–belga–magyar uniós elnökségi trió egyik fontos célja, hogy tartalommal töltse meg a kulturális sokszínűséget, amelyet egy „sajátos európai erőforrásnak” tekint – fogalmazott. Hangsúlyozta: „rajtunk múlik”, hogy a kultúra a szembenállás és elzárkózás vagy a kölcsönös megértés és tisztelet eszközévé válik-e. Ha uniós forrásból fel lehet újítani egy templomot, akkor ebből a keretből meg lehetne menteni azt a nyelvet is, amelyen odabenn imádkoznak – mondta az államtitkár.

História <<

december 1–7.

11. oldal

Marosvásárhely és Maros megye 1956-ban (6.) Marosvásárhelyi írók, értelmiségiek gyűlése 1956. október 24-én (III.) E sorok írója tudatában van annak, hogy már-már a lehetetlenre vállalkozik, amikor egy rövid újságcikkben próbálja összegezni mindazt, ami 1956. október 23-a és november 4-e között az akkori Marosvásárhelyen, illetve a ma Maros megyének nevezett kisrégióban történt. Éppen ezért csupán a legfontosabb, az olvasók által talán kevésbé ismert történésekre szorítkozom. Az 1956-os magyar forradalom valóban a határokon átívelő nemzeti összefogás legfelemelőbb példája volt, hiszen minden magyar – függetlenül attól, hogy éppen a világ mely részében és társadalmában élt, a másik helyett is hajlandó volt cselekedni, tenni. Ez volt az a világtörténelmi jelentőségű nóvum, amelyre addig alig volt példa az emberiség históriájában.

Stefano Bottoni lényegretörően fogalmazott: Hajdu Győző, az Igaz Szó főszerkesztője megemlítette ugyan „az események itt vannak, folyik a vér Pesten, statárium van, amit nem vontak vissza. Menekül a süllyedő hajóról a póc(egér)”, de ekkor alakította ki azt az álláspontját, vagyis – akárcsak az 1956ot követő évtizedekben – következetesen szembehelyezkedett a magyar nemzeti érdekekkel: „Nagyon őszintén azt szeretném elmondani, ami bennem napok óta és 5 óra óta, mióta a rádió mellett vagyunk örökérvényűen kialakult magamban: ha valaki párttag és kommunista, akkor elsődlegesen, ha párton kívüli, akkor másodlagosan, de lelkiismerete előtt elsődlegesen meg kell választani a módszereket, amelyeket mi leninista módszereknek mondunk, és amelyek nem az ellenforradalom harci eszközei.”2 A vita során Sütő András – aki akkor az Igaz Szó főszerkesztő-helyettese is – a gyűlés egész időtartama idején szembehelyezkedett Hajdu Győzővel, és az idősebb marosvásárhelyi írók nevében kijelentette: megtagadja a magyar forradalom azonnali elítélését: „Nem értünk mindnyájan egyet Hajdu Győző elvtárssal. Teljes tisztelettel hallgattam a magyarországi eseményekkel kapcsolatos fejtegetését, amely a személyes véleménye. Én megvárom a Pártbizottság értékelését az eseményekről. Véleményem, hogy komolyan fogja kianalizálni és ebben marxista értékelés lesz, tekintetbe véve a magyar történelem utóbbi esztendőit és sajátos esemé-

nyét, amelyet még nem tudtam értékelni, azért nem csatlakozom Hajdu tanulmányához, amely kifejtette az események indító okait. Ezzel szemben megmondom a véleményemet a PB-értékelés után, és ha szükséges, revideálni fogom a nézeteimet.”3 Akkor, amikor a legfelsőbb román párt- és államvezetés a magyar forradalomról a sajtóban semmilyen állásfoglalást nem közölt, mindenképpen fontos momentum, hogy három marosvásárhelyi író, Sütő András, Gálfalvi Zsolt és Nagy Pál 1956. október 24-én nem ítélte el a magyar forradalmat. Hadd idézzük Nagy Pált: „Nem értek egyet Hajdu Győzővel, ami a harci módszereket illeti. De egyetértek azzal a békésen induló tüntetéssel, amely a magyar munkásosztály, a magyar iúság jogos követeléseit tette szóvá, és egyetértek azzal az akcióval, amellyel a magyar írók a magyar nemzet létérdekeit hozták szóvá. Rossz szolgálatot tettek volna, ha elhallgatták volna, mi a szívükön feküdt.”4 Mindezek ellenére Kovács György, akinek áldatlan szerepére még többször visszatérünk, azt javasolta, hogy egy három személyből álló bizottságot válasszanak, akik megszövegezik a „határozott kiállást az ellenforradalmi bandákkal szemben a magyar proletáriátus és pártja mellett”. Hajdu Zoltán, aki a következő napokban teljes mellszélességgel a szervezkedési kísérletek elleni romániai retorzió egyik támogatójává vált, attól sem riadt vissza, hogy az állambiztonság embereinek marosvásár-

2 ANDJM, fond 1134, dosar 142/1956., 150–151. oldal. 3 Ugyanott, 153. oldal. 4 Ugyanott, 153. oldal.

helyiekről jelentsen. Az 1956. október 26-i, a Magyar Autonóm Tartományról összeállított hangulatjelentésben olvasható: „Ma Hajdu Zoltán író arról tájékoztatott bennünket, hogy az egyik autóbuszon egy vasutas így nyilvánított véleményt: Jobb megdögölni, mint éhen halni.” Ezzel a kijelentésével a jelenlévő utasok közül senki sem szállt szembe.”5 1956. október 25-ről 26-ra virradó éjszaka a gyulakuti hőerőmű udvarán ledöntötték Sztálin szobrát. Az információt megerősítette visszaemlékezésében Veress Sándor, akit gyulakuti könyvelőként, a Titkos Forradalmi Szervezet elsőrendű vádlottjaként 1957. szeptember 7-én a marosvásárhelyi tárgyaláson a Kolozsvári Katonai Törvényszék 20 év börtönbüntetésre ítélt. A Sztálin-szobor gyulakuti ledöntése óriási fegyvertény volt. A marosvásárhelyi, dr. Bernády György polgármestersége idején épült Városháza elől 1962 márciusában – a Magyar Autonóm Tartomány Maros– Magyar Autonóm Tartománnyá való átalakítása után alig egy esztendővel – egyetlen éjszaka leforgása alatt a legnagyobb titokban eltávolították azt a Sztálin-szobrot, amelyet a tartomány 1955. december 21-én emelt a „generalisszimusz”, „a népek tanítója” tiszteletére, emlékére. Az RMP KV titkos rendelete alapján az egész országban eltávolították a Sztálin-szobrokat, és levették a szovjet utcaneveket és cégtáblákat is.6 Gyulakuta hat évvel előzte meg a tartományi székhelyet a Sztálin-szobor eltá-

5 Corneliu Mihai Lungu – Mihai Retegan: 1956 – Explozia. Percepţii române, iugoslave şi sovietice asupra evenimentelor din Polonia şi Ungaria. Editura Univers

volításában. Az 1956. október 29-i „hangulatjelentésben” olvasható: a kibédi Dózsa Mihály, volt jegyző egy csoport állampolgár előtt kijelentette: „Most készítsék elő a szekereket, amelyeken a kommunistákat az MNK-beli eseményekhez szállítják.” Simon János gödemesterházi munkás azt a rémhírt terjesztette: „Marosvásárhelyen is ugyanaz a dolog kezdődött, mint Magyarországon.” Marosvásárhely rajonban az ellenséges elemek köveket dobáltak a rajoni instruktor után.7 Marosvásárhely legfontosabb felsőoktatási egysége az Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet volt. Az Egyetemről később hatodéves korában, 1959. június 29-én kizárt dr. Nagy Lajos rétyi (Háromszék megye) körorvos így emlékezett vissza az 1956 őszén történtekre: „1956 ősze: Én negyedéves voltam. Magyarországon – de nálunk is – szinte forrott a levegő.” Az orvostanhallgatók egy ártalmatlannak tűnő IMSZ-választáson – ahol Dali Sándort, 1968-ban elindított sepsiszentgyörgyi Megyei Tükör alapító főszerkesztőjét megerősítették „függetlenített titkári tisztségében” – kemény követeléseket fogalmaztak meg: „…az alaphangot az udvarhelyi VI. éves eminens tanuló, Toró Árpád ütötte le elsőként felszólalva. Már a megszólítás is eltért az addig megszokott „Kedves elvtársak”-tól, hiszen úgy kezdte, hogy „Kedves barátaim”… kéri az ott maradtakat, hogy addig ne nyugodjanak, amíg nem teszik vissza a vár oldalán meglévő

Enciclopeic, Bucureşti, 1996, 86. oldal. 6 Stefano Bottoni: Sztálin a székelyeknél. Im, 424. oldal. 7 Lungu – Retegan: im, 129–130. oldal.

talapzatra Körösi Csoma Sándor szobrát, amíg a volt Református Kollégium homlokzatáról le nem veszik Rángecz József „munkásmozgalmi harcos” nevét, s helyére nem kerül a világon ismert Bolyai név. Arra vigyázzatok – mondotta – , hogy tegyétek rendbe a gyommal benőtt Bolyaiak sírját, hogy lássa a világ, kik vagyunk, és mit keresünk ezen a fölön. „Végezetül arra kérlek titeket, hogy minden időben és minden körülmények között maradjon meg mindenki annak, aminek az anyja szülte: embernek s magyarnak.”8 László Ildikó a trianoni döntés igazságtalanságáról beszélt, Kiss András azt sérelmezte, hogy a magyar diákoknak miért kell tanulniuk Ion Păun Pincio „életművét”, amikor a román diákok semmit sem tudnak még Petőfi Sándorról, Ady Endréről sem. Nagy Lajos az ételek minőségét kifogásolta a diákmenzán, ahol hetente háromszor is puliszkát adnak, a híg feketekávé lötty, a vegyes íz ehetetlen. „Közben – írja dr. Nagy Lajos – Magyarországon felpörögtek az események. Kezdődött október 6-ával, amikor újratemették Rajk Lászlót és társait. Én az Apollóban hallgattam a temetésen elhangzott beszédeket. (…) Mi, a diákok ezeket az eseményeket a nemrég kapott főtéri klubban hallgattuk. (Érdekes módon az említett diákválasztás után, szinte napokon belül lett klubunk és rádiónk.) A hallgatók között – amint utólag kiderült – voltak igazán szurkolók, és besúgók is szép számban. Voltak, akik magánházaknál hallgatták a rádiót, mint a harmadéveseknek egy csoportja Csernik Zoliéknál, de ezek sem voltak jobb helyzetben, mert már itt is volt, nem is egy, hanem több „beépített tégla”, ahogy az majd évek múlva kiderült.”9

8 Ugyanott, 84. oldal. 9 Ugyanott, 87. oldal.

Tófalvi Zoltán

12. oldal >> Az utca hangja

december 1–7.

Véleményem szerint... A helyi közigazgatásról szóló 215/2001-es törvény 19. cikkelye kimondja, azokban a területi-közigazgatási egységekben, ahol a lakosság több mint 20 százaléka valamely nemzeti kisebbséghez tartozik, a helyi közigazgatási hatóságoknak alárendelt közintézményeknek, valamint a dekoncentrált közszolgálatoknak biztosítaniuk kell az anyanyelv használatát is. Ön él-e ezzel a jogával? Milyen tapasztalatai vannak ilyen téren? Flesch Norbert, egyetemista

Ha bemegyek egy hivatalba, két nyelven köszönök, és a válasz függvényében – ha egyáltalán köszönnek –, olyan nyelven folytatom a beszélgetést. Hogy letennék-e egy kérvényt magyarul, csak mert megtehetem? Őszintén még nem próbáltam, szerintem mindenképp románul fogalmaznám. De helyesnek tartom, hogy meg van adva a lehetőség az anyanyelvhasználatra, azok számára, akiknek nehézséget jelent a román nyelven való kommunikáció. Ugyancsak helyesnek tartom, hogy ezáltal több magyar anyanyelvű juthat olyan pozícióhoz, ahova eddig nehezebben.

Szomorú Ildikó, orvostanhallgató

Zillmann Zoltán, turisztikai ügynök

megvannak az előnyei is, ugyanis azon személyek, akiknek problémát jelent a román nyelv használata, könnyebben ki tudják fejezni magukat, és ezáltal nem születnek félreértések. Mindenképp hasznosnak és szükségesnek tartom eme lehetőséget. Hallottam, hogy például a törvényszéken lehet élni ezzel a joggal, ahol bizony sok esetben jól fog magyarul megszólalni, sőt egyesek kifejezetten rá vannak utalva, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel.

Eddig nem kellett túl sokszor ügyeket intéznem, de véleményem szerint, ha magyarul szeretnél eljárni, csak a saját dolgod nehezíted meg. Például ha szükségem van valamiféle igazolásra, papírra és ha az illetékes nem tud magyarul, akkor elméletileg elmegy és keres egy magyarul beszélőt. De ameddig ez megtörténik, többször ki kell állnom a sort, és előfordulhat, hogy a magyarul beszélő alkalmazott nem jártas az adott témában. Ezenkívül nem várhatjuk el senkitől, hogy egyik helyről a másikra szaladgáljon. Természetes, bírósági tárgyaláson jobb szeretnék magyarul beszélni, mert sokkal jobban ki tudom fejezni magam és érveim, de apró ügyintézéseknél célravezetőbb és gyorsabb a román nyelv használata.

Szigyártó Adrienn, humánerőforrás-menedzser

Balogh Levente, designer

Az igazság az, hogy nem túl gyakran akad intéznivalóm közintézményekben, amikor azonban mégis, eszembe sem jutna magyarul megszólalni, mert azt szoktam meg, hogy hivatalos helyeken románul kell beszélnem. Az azonban nem egyszer előfordult, hogy az ott dolgozó, látván nevem a személyi igazolványban, magyarul szólalt meg.

Egy vásárhelyi polgár, nyugdíjas

Közintézményekben reflexből románul kezdem a mondókámat, hacsak nem látok magyar nevet a kitűzőn, de persze sokszor még ez sem garancia a magyar nyelv ismeretére. Irodánknak nemrégiben a fogyasztóvédelemmel volt dolga. A főnököm, annak ellenére, hogy itt született, Magyarországon nőtt fel, és nemrég költözött vissza Erdélybe, még nem beszéli annyira jól az ország nyelvét, ezért esélye sem lett volna megértetni magát a románajkú fogyasztóvédelmis felügyelővel, ha nem tolmácsolunk nekik. Szóval szépen hangzik egy ilyen törvény, de alkalmazni is kellene, mert amitől ő vállat vont, hogy elnézést, nem beszélek magyarul, attól még a probléma nem oldódott meg, vagyis a végén csak nekünk, három magyarnak kellett románul gondolkozni.

Kátai Zoltán, tanár Talán mert nem volt ilyen természetű tapasztalatom, ezért nem is él bennem elevenen semmiféle élmény. Ha románul szólnak hozzám egy közintézményben, én is románul válaszolok vissza. Tehát különösebben nem ragaszkodom ehhez a joghoz, hiszen román nyelven is el tudom intézni, amit szeretnék. De természetesen ennek

Volt alkalmam olyan helyen dolgozni, ahol én voltam az a személy, aki az idősebbeknek fordítottam, hogy pontosan mit, hol lehet elintézni, esetleg a formanyomtatványokat hogyan kell kitölteni. Mindenképp jó dolognak tartom, hogy a közintézményekben kerül egy-két magyarul beszélő alkalmazott is, akik szívesen segítenek a rászorulókon. Én személy szerint sokkal inkább a román szakszavakat ismerem, így egyszerűbbnek tűnik románul beszélni és intézkedni.

Én élnék szívesen eme jogommal, de hiába az egész, ha én magyarul megszólalok, ők pedig románul válaszolnak. Amennyi idő alatt találnának számomra egy fordítót, aki kisegít a bajból, addig nehézkésen bár, de jómagam is elintézem ügyesbajos dolgaim. Az igazság az, hogy elég ritkán megyek közintézményekbe, viszont annál gyakrabban járok boltokba, ahol ugyanezzel a problémával találkozom. Még ha tudnak, sem szólalnak meg magyarul, fiatal lánykák letegeznek, semmi tiszteletet nem tanúsítanak az idősek iránt. Felháborító! Persze, mi már jól tudunk románul, de jólesne, ha a magyar emberek használnák az anyanyelvüket.

Egyebek <<

december 1–7.

13. oldal

Jubileumi gálaest Marosvásárhelyen

„A barátság oka egyedül a barátság maga” A Marosvásárhely–Zalaegerszeg Baráti Kör Egyesület és a Marosvásárhely–Kecskemét Baráti Kör Egyesület szervezésében a baráti társaságok megalakulásának 10 éves évfordulója alkalmából gálaestet tartottak. Ezt megelőzően kiállítás nyílt a Kultúrpalota előcsarnokában Egy évtized emlékei képekben címmel. A rangos eseményre szombaton este a Kultúrpalota nagytermében került sor. Nemcsak a baráti társaságok vásárhelyi, illetve magyarországi tagjai tettek eleget a szervezők meghívásának, hanem szépszámú érdeklődő, zene- és verskedvelő közönség is helyet foglalt a szeceszsziós stílusú teremben. – Kettős jubileumi ünnepségünk a barátságról szól – köszöntötte a jelenlevőket Nagy István műsorvezető, aláhúzva: az elmúlt évtized alatt rendszerek, politikai erők változtak, de a baráti kapcsolatok megmaradtak, tovább mélyültek. A három várost mindvégig olyan szoros baráti kapcsolat fűzte össze, amit hivatalosan nem lehetett volna megvalósítani.

Trabantos turistából egyesületi elnök A tíz évvel ezelőtt két ember viszonyára épült barátság később már városokat kötött össze – vezette fel a házigazda a Kecskeméttel való kapcsolat kialakulásának történetét. Kerényi György, a Kecskemét–Marosvásárhely Baráti Társaság elnöke 35 éve járt először városunkban trabantos turistaként. Elmondása szerint annyira megtetszett neki a település, hogy utána többször visszatért. 1989 decemberében Kecskemét főterén gyűjtést szerveztek, s néhány autónyi rakománynyal érkeztek Vásárhelyre. 1997 tavaszán Fodor Imre irodájában hivatalosan is megpecsételték az akkorra már jól működő városközi kapcsolatot. „A baráti társaságok elmúlt tíz éve egy kisebb kamaszkor, ami mára őszinte érzelmi, lelki, szellemi kapcsolattá mélyült”, fogalmazott az elnök.

115 dokumentált esemény

Fotó: Kucsera Jenő

– A baráttá választott városok közötti együttműködések, utalok itt a magyarországi, törökországi, nagy-britanniai, németországi, moldáviai kapcsolatokra, mind 1996–2000 között indultak, Fodor Imre polgármestersége idején – tudtuk meg Csegzi Sándor, a Marosvásárhely–Kecskemét Baráti Társaság elnöke felszólalásából. A dokumentumokban megörökített 115 esemény gazdag tevékenységről tanúskodik, művelődési vonalon iskolák közötti csereprogramokat, alkotótáborokat szerveztek, gazdasági vonalon a Ma-

rosvásárhelyi Napok főtéri gazdasági vására kecskeméti mintára és támogatással indult, de ennek a kapcsolatnak köszönhető a Kárpát-medencei Vállalkozók Fórumának életre hozása, államtitkári és államelnöki látogatások fogadása. Majd Wass Albert-idézettel zárta mondandóját:„A barátság oka nem lehet véletlen, sem az egymásra utaltság. Még kevésbé az azonos világnézeti beállítottság vagy politikai célkitűzés. A barátság oka egyedül a barátság maga.”

A sporttól a Barátság kapujáig – A testvérvárosi kapcsolat hivatalosan 1996. október 22-én jött létre, a szerződést dr. Gyimesi Endre, Zalaegerszeg polgármestere és Orbán Dezső, Marosvásárhely akkori alpolgármestere írták alá. De a két város közötti kapcsolat az 1980as évekre nyúlik vissza, és sportkapcsolattal kezdődött – emlékezett a kezdetekre Cseh Gábor, a Marosvásárhely–Zalaegerszeg Baráti Kör Egyesület elnöke. A jól működő testvérvárosi kapcsolat mellett 2000 januárjában létrejött a MA–ZA B.K.E. civil szervezet is. Amelynek révén gördülékenyebbé vált a közintézmények (megyei múzeumok, könyvtárak, tűzoltóságok, megyei és városi rendőrségek, sportigazgatóságok, labdarúgó-szövetségek, bíróságok és törvényszékek, közszállítási vállalatok, turisztikai információs irodák) közötti együttműködés. Kulturális téren is élénk kapcsolat alakult ki, több zalaegerszegi művész mutatkozhatott be városunkban, s ismer-

hették meg a vásárhelyi képző-, orgonaművészeket, fotósokat, zenészeket, színészeket a zalaiak. Az elnök aláhúzta az iskolák és óvodák közötti élő kapcsolatok fontosságát is. Talán a sportkapcsolatok a legszámottevőbbek: iúsági, serdülő és felnőtt labdarúgóink évente találkoznak különböző tornákon, női tekecsapatunk már ötödjére hódította el a Göcsej-kupát. A barátságnak tárgyi bizonyítékai is vannak: a Béke-téren a vásárhelyi RMDSZ állíttatott kopjafát; a Vizsla-parkban a Barátság kapuját; míg Wass Albert születésének 100. évfordulója alkalmából a Dózsa-parkban Wass-mellszobrot avattak. Zalaegerszegnek három Pro Urbe-kitüntetettje van: Józsi György, a Zala megyei Labdarúgó-szövetség elnöke, aki a két város közötti kapcsolat alapkövét letette, dr. Gyimesi Endre és dr. Hóbor Erzsébet, volt helyettes államtitkár, a ZA–MA Baráti Társaság örökös tiszteletbeli elnöke. Három vásárhelyi részesült kitüntetésben: Kolcsár Sándor unitárius esperes, Cseh Gábor, míg tavaly Csegzi Sándor alpolgármester Zalaegerszegért Díjat vehetett át. Pintér János, a ZA-MA Baráti Társaság elnöke dr. Hóbor Erzsébet levelét olvasta fel, majd a szervezők emléklapokat adtak át az egyesületek tagjainak. Az est fénypontjaként Kilyén Ilka és Riţiu Krisztina népdalokat, Buta Árpád Attila, Boros Emese, Szabó Levente, Trozner Kincső közismert operettslágereket adott elő, míg Szabó Előd és Tóth Katalin könnyűzenével, Szőcs Dániel és Egressy Melinda, a Dans Art csoport táncosai fellépésükkel szórakoztatta a közönséget.

élet-módi

amelyben sok kicsi sokra megy A sok politikai és egyéb izgalmasságok mellett (ilyenekre gondolok: ki pályázik az RMDSZ-elnökségre?, lesz-e atomháború?, vagy éppenséggel az a dilemma, hogy kik gondolják rosszul vagy jól – a magyarságon belül! – a Nemzeti Színházban való román ünneplést? stb.), nos, mindezek mellett be kell látnunk, hogy azért az élet halad a maga jól kitaposott ösvényén. És ahogyan az életünk, úgy folyik a rendszer élete is, amelynek akarva-akaratlanul részesei vagyunk. Én most a maxi-taxikról szeretnék írni. Amelyeknél kiábrándítóbb közszállítási eszközt el sem tudok képzelni, de biztos vagyok benne, hogy ebben az élményben mi, vásárhelyiek, kollektíve részesülünk. Ezen járművek vezetői hasonulnak masináik undokságához. (Sajnos minden alkalommal, amikor maxi-taxira ülök, tudnék írni egy jegyzetet arról, ahogyan kormányosaik viselkednek.) Láttam már olyat, hogy a magát felszuszakoló férfinak guggolnia kellett, és amikor fékezett a sofőr, az utas a kezével a földön egyensúlyozott (gyakorlatilag négykézláb állt az ember). Nem akarom felsorolni azt, hogy hányszor viselkednek idős emberekkel méltatlanul, vagy hogy a minap meg sem állt az egyik istenadta, mert az út közepén állt meg, én pedig naivul vártam, hogy majd lekanyarodik a buszmegállónak kijelölt helyre is. (Néha ilyen naiv tudok lenni.) És az a szemtelenség, ahogyan nem adnak jegyet (tisztelet a nagyon kevés kivételnek), minden de minden esetben bosszantó. Én sajnos konformizálódtam ehhez a balkáni életmódhoz, és eleinte szemet hunytam afelett, hogy következetesen soha nem kapok jegyet a pénzemért. (Mindig arra gondolok, hogy azért ezek az emberek nem Rolex órákat és luxusszabászatban varrt nyakkendőket fogunk vásárolni az én egy lej akárvalamennyimből.) De rövid fejszámolást végezve, ha egy sofőr naponta húsz embert csap be azzal, hogy nem ad jegyet, az számára havi 600 lej sima, adómentes zsebpénzt jelent. (S amikor húszat írok, nagyvonalú vagyok.) Zb (azért is) hős a szememben, mert ő egy időben állandó kapcsolatban volt a helyi közszállítási vállalattal, ugyanis rendszeresen hívogatta azt, amikor a busznak jönnie kellett volna, de nem jött. Tőle tanultam meg a jegykérés stratégiáját. Ugye, felszállunk a maxi-taxira. Elő van készítve, vagy éppen akkor vakarjuk elő a (most már) egy lej nyolcvan baninkat. Adjuk a pénzt, és elmarad az az első gesztus, amellyel érezni, hogy a pénzért cserébe jegyet fogunk kapni. De sebaj! Még körülbelül két-három másodpercnyi időt kell állnunk a sofőr mellett élő lelkiismeretté meredve, amíg az végül nyúlós szájjal, de azért csak a jegytömb után nyúl és szakajt abból nekünk egyet. Persze aztán a savanyú a szőlő alapon még azt sem átallják megkérdezni ilyenkor, hogy „adjak még?”, de mi ilyenkor udvariasan jelezzük, hogy nekünk csak annyi jegyre van szükségünk, amennyiért pénzt adtunk. Úgy tűnik, az alvilági maxitaxis-banda az olyan „esetekre” mint mi, újabb balkáni bravúrt talált ki: (szerintem valahonnan) beszereztek régi, lejárt egy lej ötven banis jegytömböket, és azt osztogatják – persze nagyon visszafogottan –, csak akkor, ha kérjük, hogy azért a klientúra ne szokjon nagyon hozzá. Szerintem nem csak a maxisok a hibásak, hanem az a rendszer, amely ilyen kényszermegoldásokra készteti tégláit, no meg mi, utasok is, hiszen tegye szívére a kezét az, aki nem szokott még hozzá ahhoz, hogy nem kap jegyet. Sajnos Balkániában az az evidens, ha a fizetés után szó és jegy nélkül távozik a kliens, nem pedig az, hogy a sofőr a tranzakció legtermészetesebb mozdulataként a jegy után nyúl. Úgyhogy az ügy bonyolult. Én mégis szívből remélem, hogy az adventi időszakban még a maxi-taxi sofőrök is egy fokkal emberségesebbek lesznek velünk. (S még azt is remélem, hogy ez az írás eljut hozzájuk is.)

(vassgyopi) Nagy Annamária

14. oldal >> Kávé mellé

december 1–7.

Készíts adventi koszorút! Az adventi időszak egyik legmeghatározóbb tárgya az adventi koszorú, amin az első gyertya november 28-án, vasárnap került meggyújtásra. Történt mindez azon családoknál, akik idejében elkészítették, avagy megvásárolták a koszorút. Aggodalomra nincsen ok, a lemaradás pillanatok alatt behozható, és december 5-én egyszerre két gyertya világíthat meleg otthonunkban. Első lépésként tervezd meg, hova szeretnéd elhelyezni a koszorút: konyhába, nappaliba, hálóba, és e szerint válaszd ki a színeket, melyekkel dolgozni fogsz. Ha sosem remekeltél kézimunkaórán, akkor szerezz be a hobbiboltból egy egyszerű, sima koszorút, viszont ha végig jeles voltál, fenyőfaágakból te magad készítsd azt el. A gyengébbek kedvéért megsúgjuk, hogy a legegyszerűbb puha alapú koszorún dolgozni, hiszen így könnyedén, akár gombostűvel is beszurkálhatod az apró díszeket. Második feladat az alap befedése, mely történhet szalagok segítségével, de felhasználhatsz növényeket, magvakat, fűszereket, gyöngyöket stb. Nem feledkezhetsz meg a gyertyákról

sem, melyek általában 10–15 centiméter hosszúak, de hasonlóan jól mutat az igazán magasan égő gyertya is. Nem kötelező az egyforma szín, a negyedik lehet a többitől eltérő. Koszorúd stílustól függően gyöngyökkel, szalagokkal, apró dísztárgyakkal, tobozokkal, mesefigurákkal, műhóval díszítheted, de mindig vigyázz arra, hogy ne legyen túlzsúfolt, mert akkor a végeredmény giccses lesz. Ne feledd: a kevesebb néha több. A tökéletes adventi koszorú elkészítése nem más, mint a kreativitás és fantázia ötvözése. Inkább értékelendő egy általad, családod által készített mű, mint egy, a boltból vásárolt darab. F. T.

Rusztikus adventi koszorú Hozzávalók: ragasztó, szalma- vagy vesszőalap, színes termések (hecserli stb.), apró lila, bordó, piros, narancssárga, barna díszek, 4 fehér gyertya, dió, mogyoró, gesztenye. A koszorúalapot ízlésesen, szimmetrikusan, ám nem túl zsúfoltan díszítsd. Vigyázz arra, hogy mindent megfelelően rögzíts, hogy három hét múlva se potyogjanak le róla díszeid. Ízlés szerint helyezd el a gyertyákat, majd következhet a diók, mogyorók és gesztenyék helyének megtalálása.

A szépségszakma is beszáll a karácsonyi angyalkodásba Karácsony táján segélyszervezetek részéről a világ legtermészetesebb dolgaként megsokasodnak az ajándékozások, segítésigyűjtési akciók az erre rászorulók irányába. Ehhez a segítési szándékhoz csatlakozott, a megszokottól eltérő módon, a Beauty Parlor szépségszalon.

A szépségszalon december 4én, szombaton este hét órától a Fashion&Art. Jótékonysági rendezvény EGY LÉLEKÉRT nevű eseményre készül, tudtuk meg Bordás László tulajdonostól. A rendezvény megszervezésének háttérindítéka a gyermekjogvédelmi igazgatóság

Esőben nem megy? Kétségtelen, a társadalmi interakciók aranybányájától fosztja meg önmagát, aki nem közlekedik városi tömegközlekedési eszközökön. De megkockáztatom, talán nem is érti igazán a város működését, aki nem jár nap mint nap busszal. A sárga gyufásdoboz tagadhatatlanul a legújabb hírek, a legnagyobb szenzációk, mérhetetlen tragédiák és a nagy találkozások egyik legfontosabb színhelye. Sőt igen nevelő hatású: nagymértékben hozzájárul a toleranciaszint növeléséhez, mi több, kitolja a szaglómirigyek által maximálisan befogadható bűzmennyiség határértékét is. Ezen komplex szolgáltatásokhoz pedig remek marketingfogással alakítanak ki hosszú távú fogyasztókat: ingyen buszbérletet a népnek! Így már kisiskolás kortól belénk nevelhető az eddig általam nyugati hiperkényelmességnek titulált jelenség, miszerint egy megállónyi távolságra is autóbuszra szállunk. Jómagam is ezen csapda áldozataként két évi ingyenes buszozás után találkoztam a keserű valósággal, a buszozásnak bizony ára van. Amint a pénztárcám egylejes állományának kopása mutatja, nem is kicsi! És bár nincs nagyszerűbb hely a társas kapcsolatok – gyakran szándékos, de sokszor önkéntelen – megfigyelésére, ha már valami anyagi áldozatot követel, az ember akaratlanul is érzékenyebb kezd lenni az apró (!) kellemetlenségekre, és automatikusan átértékeli közlekedési szokásait. Rájön például, hogy a gyaloglás, amit az utóbbi két évben elfelejtett, tulajdonképpen igen hasznos, ilyenkor legalább van idő a saját gondolataival foglalkozni. És lassan, de nagyon tudatosan, kezd visszaszokni az egykor

sokat gyakorolt fizikai aktivitáshoz. De vannak kivételes esetek, mikor a kétévi berögződés úrrá lesz az agy által kontrollált újra elsajátítandó szokáson, és elhiteti, hogy a Tudor végétől a főtérig (félórányi gyors séta) busszal hamarabb ott van. Így kritikus esetekben (értsd: szinte minden alkalommal, ha előre megbeszélt időre kell beérnie) inkább buszt vár, hogy el ne késsen. Egy másik speciális ürügy pedig, és azt hiszem ebben minden nőtársam osztozik, az új cipőt nem tehetjük tönkre az esőben. Szétázik, és vethetjük ezt is a nagy rakás használhatatlanhoz. Mindezeket elkerülendő tehát, mégiscsak a tömegközlekedés áldásos szolgáltatására hagyatkozik, kifizeti a majdnem két perec árányi buszjegyet, és realizálhatja (mint említettem, fizetség ellenében rögtön érzékenyebbek leszünk), hogy a buszvárás, noha a főtérre három járat is indul, déli fél kettőkor 15 percbe kerül, így a várakozással és az utazással eltöltött összidő semmivel nem kevesebb, csupán drágább, a gyaloglásnál. Emellett részese lehet egy ebéd gyanánt elfogyasztott lángos sültolaj bűzének, melyet éppen a háta mögött (és valamiféle csoda folytán nem a hátán) fogyasztanak, majd megpróbálhat önnön fizikai valóságától szabadulva valamiképp leszállni a buszról, ha nem is az előre eltervezett helyen, legalább a következő megállóban. De azt hiszem, megtaláltam a megoldást! Na, nem, a legújabb bőrcipőmet nem áldozhatom fel az őszi esőzés oltárán, de gyönyörű színes-pöttyös gumicsizmát láttam minap egy kirakatban!

Balogh Erzsébet

napi, fejenkénti 8,30 lej összegű élelemutalványa az árva gyerekeknek, „ez a tény motivált arra, hogy az estet jótékonysági rendezvénnyé avassuk”, mondta el a fodrász tulajdonos, aki a Pál atya munkásságát ismerve egyből a Szent Erzsébet Egyesület gondozásában levő gyerekekre gondolt. Az estet a divat és művészet jelszavak szervezik egybe,„a divatot is művészi szempontból próbáltuk megközelíteni mindenféle területen, mind a ruhák, mind a frizurák és smink szintjén”. A segítő szándékú közönség színes programban részesülhet: a műsor elején maguk a gyerekek is fellépnek és rövid műsorral köszönik meg a résztvevők jelenlétét és adakozását. Ezen kívül a közönség megtekintheti Ciurciu Csilla divatbemutatóját. A nagyváradi származású divattervező elismert művész, aki-

nek munkássága nemcsak belföldön, de külföldön is ismert és ez alkalommal is igazán különleges ruhadarabokkal fog szerepelni, tudtuk meg a főszervezőtől. A modellek a Beauty Parlor frizuráit és sminkjeit viselik majd; „fodrászként engem a múlt századeleji Art Deco irányzat inspirált, különleges, elvont frizurákat mutatok majd be. Annak ellenére, hogy az Art Decoban inkább a rövidre nyírt haj érvényesült, én hosszú hajkreációkkal jelentkezek, ezért hatalmas frizurákra kell számítani, amelyeknek inkább a dekorációs stílusa nevezhető Art Deconak. Külön ki szeretném emelni, hogy a frizurák természetes hajból készülnek, csak néhány helyen alkalmazunk póthajat.” A műsor folyamán a vásárhelyieknek ismerős Molnár Tünde orgonaművész is fellép. A belépés díjtalan, ellenben

tombolavásárlás formájában lehetőség nyílik az adakozásra. Az est során közel 2000 lej értékben sorsolnak majd ki nyereményeket és ezen kívül a gyerekek is készítenek ajándékokat a résztvevőknek. Természetesen nemcsak tombolát lehet vásárolni, hanem adományokkal is lehet segíteni az alapítványt. Az adománygyűjtés lebonyolításában a Rotaract csapat, a Rotary iúsági szervezete is részt vállal. A főszervező elmondta, tavaly is volt ehhez hasonló rendezvényük, amely a Private Trend Show nevet viselte és amelyen 400 résztvevő vett részt. A tavalyi nem jótékonysági, hanem meghívásos alapú rendezvény volt, amelyen a szépségszalon csupán be szerettett volna mutatkozni. Látva a tavalyi érdeklődést, idén az ötlet segítő szándékkal párosult. Vass Gyopár

Főzőcske

Adventi sütemények Mákos golyó

Fahéjas korong

Hozzávalók: 1 csomag vaníliás cukor, 50 dkg sütőmargarin, 20 dkg porcukor, 2 tojás, 2 narancs héja, 60 dkg liszt, 20 dkg mák, lekvár.

Hozzávalók: 30 dkg liszt, 1 csomag sütőpor, 20 dkg sütőmargarin, 1 tojás, 2 dkg étcsokoládé, 12 dkg cukor, 1 kiskanál őrölt fahéj;bevonáshoz: 10 dkg étcsokoládé. Elkészítés: A lisztet a sütőporral, a cukorral, a tojással, az őrölt fahéjjal, a reszelt csokoládéval és az olvasztott (de nem forró) margarinnal omlós tésztává gyúrjuk. Lisztezett deszkán kisujjnyi vastagságúra nyújtjuk, majd pogácsaszaggatóval kiszúrjuk. A korongokat sütőpapírral bélelt tepsibe helyezzük, és előmelegített sütőben közepes lángon kb. 10 perc alatt aranybarnára sütjük. A sütőből kivéve a korongokat gőz felett megolvasztott étcsokoládéba mártjuk. Ha a csoki megdermedt, máris kínálhatjuk.

Elkészítés: Összekeverjük a margarint a vaníliás cukorral, a porcukorral, a tojással és a narancshéjjal. Egy másik tálba összekeverjük a lisztet a mákkal, majd a vajas masszához hozzáadjuk. Öszszegyűrjük, majd egy órára a hűtőbe tesszük pihentetni. Ezután dió nagyságú golyókat formálunk, a közepükbe egy fakanál végével lyukat készítünk, amit megtömünk lekvárral. Egy tepsit kibélelünk sütőpapírral, ráhelyezzük a golyókat, és 160 fokon 15 perc alatt készre sütjük.

Sport <<

december 1–7. Elszánt szülők tehetséges gyerekei (2)

Labdarúgás, A-osztály

A Rubik-kocka szerelmesei Beszélgetés a marosvásárhelyi Ferencz-testvérekkel, a 13 éves Andrással és 10 éves Dániellel, a sokféle Rubik-kocka kirakásának országos bajnokaival Kissé elgondolkozva léptem be a Ferencz-család házának kapuján, hiszen erről a sportágként nyilvántartott, agytornának szükséges, szellemi felkészültséget követelő hobbiról még nem volt alkalmam írni. A két ügyes, barátságos bolyais diák perceken belül beavatott a Rubik-kocka varázslatos világába. – 2010 februárjában egy kétlejes, egyszerű 3x3-as Rubik-kocka került a kezembe, amit rövid idő alatt sikerült kirakjak. Majd idővel, a bonyolultabb fajtáit is igyekeztünk beszerezni, amik által becseppentem e furcsa, de annál érdekesebb szellemi világ labirintusába – kezdte a beszélgetést a nagyobbik Ferencz-fivér, András. Jelenleg nagyon sok formája létezik a kockának, ilyen például a hagyományosabb 2x2-es, 3x3-as, 4x4-es, 5x5-ös, 6x6-os, sőt 7x7-es formája, ami azt jelenti, hogy minden oldalon 2, 3, 4, 5 és így tovább lapocskát kell vízszintesen és függőlegesen kirakni. Továbbá létezik a Rubik-kígyó, a Megaminx, Pyraminx, a Rubik-óra, Bábel-tornya, Snake, a Rubik dominó, a Rubik 360-gömb, a Földgömb, a Square-1 stb. Nagy részét nekünk is sikerült beszerezni, amin sokat gyakorolunk. Igaz, mindegyiknek megvan a technikája, amit bizonyos web-oldalakról, fórumokról tanultunk meg. Beszélgetésünk közben a két fiú szemet kápráztató gyorsasággal, másodpercek, percek alatt rakták ki a különböző Rubik-kockák oldalait. Majd Dániel folytatta a csevegést. – Én március óta foglalkozom a Rubik-kockával. A legkönnyebb 2x2-es kocka világbajnoka mindössze 1 másodperc alatt, 0,98 tizedmásodperc alatt teszi ki az oldalakat. A Megaminx világbajnoka egy magyar fiú, Bodor Bálint, míg a Pyraminx világbajnoka is magyar, Bereczki Brúnó. Magyar illetőségű találta fel a Rubik-kockát, ezért is van annyira elterjedve Magyarországon. Sőt, nemegyszer szerveztek Európa- és világbajnokságot ott. – Hogyan zajlik le egy ilyen verseny? – Itt sajnos nincs korcsoport, ezért mindenki egy kategóriában versenyez. Az időt, akár a sakkban, egy érintős, elektronikus óra segítségével mérik, amely fogantyúját a versenyző kettős te-

15. oldal

nyérrel megragadja, a kigyúló zöld gomb után elereszti, majd kirakja a kocka oldalait, aztán gyorsan újra megfogja a fogantyúkat, amely között az óra kimutatja az elért eredményt – magyarázta Dániel. – Eddig ti milyen eredményeket értetek el?– kérdeztem Andrástól. – Jelenleg a Master magic-ben, ami abból áll, hogy az öt olimpiai kört kell kirakni négyzet oldalú kirakós során, az egyszeri és média kategóriában is első vagyok az országban. Itt Dani jelenleg visszaesett a 3. helyre. A Pyraminx-ben első voltam, a Rubik-órában is elsők közt vagyok. A lábujjakkal való 3x3-as kocka kirakásban a 185. vagyok a világon. Az igazság az, hogy szinte minden fajta Rubikkocka kirakási módszerében az országban a legjobbak között vagyunk nyilvántartva, jelen vagyunk bizonyos nemzetközi Rubik-kocka web-oldalakon is, tarjuk a kapcsolatot különböző versenyzőkkel, akik tanácsokkal, utasításokkal, algoritmusokkal, forgatások tanulásával látnak el bennünket, így autodidakta módon tökéletesítjük magunkat. Eddig egy román és egy magyar nagy nemzetközi versenyen vettünk részt, ami egyben tapasztalatcsere is volt számunkra. Igaz, még sokat kell edzünk, hogy jobb eredményeket érjünk el, ami arra jogosíthat fel, hogy eljussunk Európa- és világbajnokságra is. Reméljük, addig Marosvásárhelyen is több szimpatizánsa lesz ennek a sport-

ágnak, s majd így egy egyesületet is sikerül létrehozni, hisz még senkit sem ismerünk Marosvásárhelyen, aki ennek a hobbinak, sportágnak hódolna – összegzett András. – Ti mikor edztek, hisz gondolom, a tanulás elég sok időt lefoglal? – Valóban, szeretünk tanulni, mi több, mindkettőnk kedvenc tantárgya a matematika. Tanulás közben szüneteket tartunk, és percekig néhányszor kirakunk több fajta kockát, ami nekünk szellemi pihenést jelent. Ahogy a felnőttek munka közben cigi-szünetet tartanak, mi tanulás közben Rubikkockák kirakásával pihenünk… – A kockakirakás mellett van-e más hobbitok? – Bátyám jár a Gyermekek Házába hajó-, autóés repülőmodellezni, amellett karáté-órákat vesz. Én kosárlabdázom a Gladius magánegyesületnél, sőt szeretem a Diaboló zsonglőr-játékot is űzni. – Végezetül Zsombort, a gyerekek édesapját kérem, mondja el lapunknak, mennyire is költséges ez a sportág, amelyben szülőkként készségesen támogatják gyerekeiket? – Első pillanattól örvendtünk feleségemmel, amikor megláttuk, hogy mi a hobbijuk és elhatároztuk, támogatjuk fiainkat. A versenyekre saját költségen jutunk el. Támogatjuk őket, hisz látjuk, hogy remekül is tanulnak, áldott, jó gyermekek és nem utolsó sorban ők a szemünk fénye…

Jó mérkőzésen, pontosztozkodás Már az ötödik percben Astafei bal oldali beadása során a jó ütemben érkező Vagner gólt szerzett az ötös vonaláról, megszerezve a vezetést. 0–1. Négy perc múlva Fl. Dan lövésébe Unguruşan ugrott bele, majd az ellentámadás során Niculescu lövése tévesztett célt. A 18. percben Machado elől mentett Caparco, majd a 24. percben újra a vendégek olasz származású hálóőre védte Machado 22 méteres lövését. A 28. percben a kolozsvári U legtapasztaltabb játékosa, a Dinamónál karriert befutott Cl. Niculescu mesterien végezte el a mintegy 24 méteres szabadrúgást, melynek során a labda a vinkliben kötött ki. 1–1. A második játékrészben is a hazaiak kezdtek jobban, de a marosvásárhelyiek ellentámadásai is veszélyeseknek tűntek. Az 58. percben Bostina beadását öklözte szögletre Caparco, majd a 62. percben egy ellentámadás során a FCM játékmestere, Issa Ba emelt a kapu fölé mintegy 7–8 méterről. A 65. percben újra Machado elől kifutva mentett Caparco, a 82 percben újra ő elvetődve védte Cl. Niculescu 18 méteres kapáslövését. A 92. percben a mérkőzés legjobbja, Caparco kapuja felett suhant el Cl. Niculescu 35 méteres szabadrúgása. Jó ütemű, ellentámadásokkal teli, látványos futballt játszott Sabău legénysége az őszi idény utolsó mérkőzésén, ahol az egyetlen pontnak nagy jelentősége lehet a tavaszi idény során. A FCM öt győzelmet aratott, négy döntetlent ért el és nyolcszor vesztett mérkőzést az őszi idény során, melyek közül mind az öt győzelmet és három döntetlent Sabău eddigi edzősködése során ért el. Ebből is kitűnik Sabău érdeme, akinek szakmai tapasztalatára nagy szükség lesz a tavasszal is, mindamellett, hogy hírként röppent fel a központi sajtóban, hogy Sabăut a CFR is edzőjének szeretné tudni. Ugyanakkor fontos lesz a tavasz folyamán több gólt rúgni, ugyanis a statisztikák eddigi kimutatása szerint a csapat gólkirályai nem másak, mind Fl. Dan, Stere és Cr. L. Munteanu 3–3 góllal, közülük pedig egyik sem csatár. Ami őket illeti, összesen mindössze három gólt értek el a 18-ból, ami nagyon kevés. Ennél kevesebb gólt csak az Urziceni (11), a Brassó (15), a Pandurii (16) és a Gloria (17) rúgott. Ami a nézői átlagot illeti, a FCM az előkelő 6. helyen van, 6000 nézői átlaggal, ez a stadion kapacitásának a 75%-át jelenti. A Román Labdarúgó-szövetség határozata szerint a tavaszi szezon első két mérkőzését is decemberben játsszák le, ezzel megkönnyítve a válogatott tavaszi programját. Így a FCM a 18. forduló keretén belül december 3-án idegenben, a Brassó ellen lép pályára, amely mérkőzést a Digi Tv 18.45-kor élőben közvetít, majd december 11-én hazai pályán a Vaslui-t fogadja.

A Rubik-kocka története A Rubik-kocka (másként Bűvös-kocka) mechanikus, egyéni logikai játék. A kocka oldalai különféle színűek és elforgathatók a lap középpontja körül. A forgatás során a szomszédos oldalak színe megváltozik. A rendszertelen forgatással az oldalak színösszeállítása összekeverhető. Összesen 43.252.003.274.489.856.000-féle (azaz negyvenháromtrillió-kétszázötvenkettőbilliárd-hárombillió-kettőszázhetvennégymilliárdnégyszáznyolcvankilencmillió-nyolcsszázötvenhatezer) (kb. 4,3·1019) eltérő állás hozható létre. A játék célja, hogy egy előzetesen összekevert kockából forgatással visszaállítsuk az eredeti, rendezett színösszeállítást, vagyis minden oldalon azonos színű lapocskák legyenek.

1980. január 10-én Rubik Ernő aláírja az Ideal toy Co-val a névhasználatról szóló szerződést, melyben jelképesen 1 dollárért megengedi, hogy a cég az ő nevével árusítsa a kockát. Innentől beszélhetünk Rubik-kockáról. Rubik Ernő 1975-ben igényelte a kocka szabadalmaztatását, de csak 1977-ben kapta ezt meg. Még ennek az évnek a végén megjelentek Magyarországon az első Rubik-kockák, és ezzel a játék önálló életre kelt… 1980-ban csak Magyarországon hozzávetőleg egymillió darabot vettek (minden tizedik ember). Ezzel párhuzamosan indult a külföldi terjesztése is, az amerikai Ideal Toy játékcégen keresztül. Nagyon rövid idő alatt népszerűvé vált az egész világon, és még ma is népszerű.

Ha az ember minden másodpercben fordít egyet a kockán, és ezt a nap 24 órájában csinálja, akkor (feltéve, hogy nem jut olyan álláshoz, amit már egyszer kipróbált) 1.371.512.026.715 évre van szüksége az összes lehetséges állás kipróbálásához. Amennyiben nem hagyományos kockával játszunk, hanem olyannal, amelyeknek a középkockáin is olyan jelölés van, ami egyféle végleges helyzetet garantál (szuper 3×3×3 Rubik-kocka), akkor a variációk száma megszorzandó 642 = 4096-tal ( százhetvenhéttrilliárd-százhatvantrilliókétszázötbilliárd-négyszáztizenkétbillió-háromszáztízmilliárd-négyszázötven millió-százhetvenhatezer).

Három évtizedes együttműködés A Marosvásárhely–Zalaegerszeg Baráti Társaság 10 éves évfordulójára szervezett ünnepséget követően, a Kultúrpalota Tükörtermében Józsi Györgyöt, a Társaság egyik alapító tagját, a Zala megyei Labdarúgó-szövetség elnökét a két város sportkapcsolatáról kérdeztük. – Mint köztudott, a sporton keresztül kezdődött a két város baráti kapcsolata, ugyanis én Cseh Gábort, a MA–ZA elnökét nagyon rég ismerem, hiszen nagybátyám, a hajdani A-osztályos marosvásárhelyi kitűnő labdarúgó, Józsi Dezső nevelt fia. Mivel Cseh

Gabi annak idején neves román labdarúgóbíró volt, én meg a nyolcvanas években a Zala megyei Labdarúgó-szövetség alelnöke, már akkor kölcsönösen segítettük a két város sportéletét. 1984ben az akkori Elektromaros tekézői jöttek ki

Zalaegerszegre felkészítőre, majd 1987-ben a hajdani A-osztályos ASA-t segítettem eljönni egy kispályás tornára. Az évek során több alkalommal, több sportágban volt kölcsönös baráti kapcsolat a két város sportéletében, ami 2000-ben, a MA–ZA Baráti

Társaság létrejötte után még intenzívebbé vált. Azóta több alkalommal vettek részt játékvezetők tapasztalatcserén, ahol sok mérkőzést is vezettek. Remélem, ez a kapcsolat a sport terén is töretlen, mi több, ezután hangsúlyozottabb lesz.

Az oldalt szerkeszti: Czimbalmos Ferenc-Attila

CM YB

16. oldal >> Szórakozás

december 1–7. Viccek

Könyvajánló

Schmidt Mária: Politikailag inkorrekt Politikailag inkorrektül beszélni ma azt jelenti: megpróbálni leírni a valóságot. Bár a marxizmus legtöbb hittétele és próféciája nem vált valóra, Európában és Magyarországon még mindig sokan osztályharcban vagy az egyéni minőséget kilúgozó egalitárius szellemben gondolkodnak. A zsákutca, ahová ezek a hittételek vezettek, pompásan látható, vonzerejük mégis töretlen. Schmidt Mária

történészként, a magyar és nemzetközi közéletre és a politikára fogékony, arra reflektáló gondolkodóként válaszokat keres. Értelmezési horizontja túlmutat a Kárpát-medencén, otthonosan mozog Európa vagy a tengerentúl szakirodalmában. Kritikus, kvalitás-érzékeny és mindenkor életigenlő gondolkodása üdítő kivétel a magyar értelmezők táborában.

Ünnep a családban

R E JT V É N Y Az apa tanácskozik a tizennyolc éves lányával: – Holnap lesz a mama születésnapja. Mit veszel neki? – Nehéz ügy – mondja a kislány. – … (folyt. a rejtvény vízsz. 1es, valamint függ. 31-es számú soraiban) Vízszintes: 1. A kislány válaszának első része (zárt betűk: M, D, V). 14. Több személy szellemi küzdelmének tárgya. 15. Nagy gyümölcs. 16. Szemmel ver. 17. Kettős betű. 19. A múlt idő egyik jele. 20. Könnyű fém. 21. Saját kezűleg, röviden. 23. Mister. 24. Száz kilogramm. 26. Lám. 27. A baskír főváros. 29. Román telepes község elöljárója volt Erdélyben. 30. Föld alatti manó. 31. Idős bácsika. 32. Gyom. 33.Olaszország egyik nagyvárosa, Toscana régió székhelye. 35. Fábri Zoltán 1977-es filmje. 38. Próbababa. 39. Lóg a

vége! 40. A belek élősködője. 43. Eres! 45.Személyemre. 46. Argentin futballcsillag volt. 48.Magas katonai rang. 51. Mely személyek? 52. Az öröklődő tulajdonságokat hordozó kromoszóma-részecske. 53. Német tagadás. 54.Észak-afrikai állam. 56. Lelkész. 57. Én, latinul. 58. Jól megnadrágol. 59.Spanyol határozott névelő. 60.Monte Cristo börtönszigete. 62. Kicsinyítő képző. 63. Rangjelző szócska. 64. Arrafele! 65. Nagyon szeret. 67. Savanyított (pl. uborka). 70. Sikeresen védekezik. Függőleges: 1. Romlott a zsír. 2. A többes szám első személy. 3. Attila becézése. 4. A Föld belsejének izzó anyaga. 5. A túlsó partra sikerül jutnia. 6. Tekint. 7. Ammán kapuja! 8.

R E JT V É N Y

Hatalmas főzőedény. 9. Népiesen juttat. 10.Női név. 11.Magyar Nemzeti Tanács. 12.Izomkötő szalag. 13. Detektív. 18. Páncélszekrény. 22. Sporttrófea. 24. Középnehéz elemi részecskék gyűjtőneve. 25. Oroszország nagykiterjedésű területe. 26. A Duna nagy osztrák mellékfolyója. 28. Phileas … – Verne-hős (80 nap alatt a Föld körül). 29. Barna cukrásztermék. 30.Nyomorultul elpusztul. 31. A kislány szavainak befejező része (zárt betűk: I, M, É). 32. Becstelen, aljas. 34. Tetejére helyez. 36. A Naurui Köztársaság fővárosa. 37. Kambodzsai, német és máltai autójelek. 41. Indiai aszkéta. 42. Román költő, Ady ismerőse (Octavian). 44. Nitt. 47. Valamely nem-

zetre jellemző. 49. … de Janeiro. 50.Visnuval és Brahmával együtt alkotja a hindu háromságot. 55. Volt vármegye a Magyar Királyság kárpátaljai részén. 56.Még sokkal inkább. 58. Nagy mesemondónk személyneve. 59.Magasba lendít. 61.Ötven százaléka. 63. Névelős varróeszköz. 65. Római számok, összegük: 1051. 66. Koppenhága lakója. 68. A közelebbi. 69.Tartalmatlan sors! 71.Alá. 72. Néma Léna! A helyes megfejtést következő számunkban közöljük! Eltökélt szándékc. rejtvényünk helyes megfejtése: – Mert a mai lehetetlen világban még anyósnak sem érdemes lenni!

– Maguk ott lent a gödörben azok a skót turisták, akik három napja tűntek el? – Igen, a jégen csúszva ide lezuhantunk! – Most már nyugodjanak meg, itt a Vöröskereszt! – Menjenek tovább, mi nem adakozunk! A cég igazgatója behívja az újonnan felvett munkatársat: – Már megbocsásson, de ön az önéletrajzában azt állította, hogy öt év szakmai gyakorlata van, viszont most a tudomásomra jutott, hogy ez az első munkahelye! – Elnézést főnök, de az álláshirdetésben azt írták, jó képzelőerővel rendelkező alkalmazottat keresnek… Két vadász beszélget az erdőben: – Amikor megcélzom a nyulat, az máris írhatja a végrendeletét! A tisztáson hirtelen feltűnik egy tapsifüles. A hencegő vadász előkapja a puskáját, rálő, de a nyúl elszalad. Mire a másik epésen megjegyzi: – Úgy látom, szalad a közjegyzőhöz. Székely fiú javítja a zsindelyt a tetőn, megcsúszik, kiabál erősen lefelé: – Idesapám! Fogjon meg! Leesek! – No! Oszt nincs elég hely? Az egérke elmegy a moziba, de pechje van: az előtte lévő ülésen pontegy elefánt ül. Szegény egérke hajol jobbra, hajol balra, sehol se látsemmit. Feldühödik, két sorral előbbre ül, pontosan az elefánt elé. Elhelyezkedik, aztán hátrafordul, és kárörvendően azt mondja az elefántnak: – Na, most már ágaskodjon maga! Kovácsot megszólítja a szomszédja a folyosón: – Mondja, Kovács úr, miért engedi zongorázni az anyósát? Se tehetsége, se hallása, egyszerűen kibírhatatlan, hogy minden nap órákon át játszik. – Én tudom, de addig legalább nem főz.

Ez ITT az ÖN reklámjának a helye! Reklámozzon a Központ hetilapban! Bővebb információkért forduljon hozzánk a 0265-250.994-es telefonszámon vagy a [email protected] e-mail címen!

Játsszon velünk! Megfejtését küldje el a Rózsák tere 16. szám alá hétfőig. A helyes megfejtők között a Kobak könyvesbolt jóvoltából hetente könyvjutalmat sorsolunk ki.

Múlt heti nyertesünk:

Bakó Sándor Nyereményét szerkesztőségünkben a Rózsák tere 16. szám alatt veheti át két héten belül, naponta 9–13 óra között.

48.

Név:_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

___________

Maros megyei hetilap

Előfizetési akció!

Maros megyei hetilap

___________ Megfejtés:_ _ _ _ _ _ _ _ _ ______________ ______________ ______________ _________

Nyerőszelvény

Cím:_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

A Központ a következő előfizetési csomagokat ajánlja kedves olvasóinak:

Előfizetés magánszemélyeknek

Előfizetés jogi személyeknek

Töltse ki a szelvényt, és küldje el a szerkesztőség címére / Marosvásárhely, Rózsák tere 16. szám / vagy hívjon telefonon / 0265-250.994 / és ügynökünk házhoz megy.

CM YB

Előfizetés: 1 hónapra .................... 4.8 RON 3 hónapra .................... 13 RON 6 hónapra .................... 25 RON 12 hónapra ................... 50 RON Hívjon telefonon és ügynökünk házhoz megy. Lapunk előfizethető Maros megye összes postahivatalában (katalógusszám: 15429 ).