太极单刀 Tàijí Dān Dāo Tàijí Dān Dāo ______________________________________________________________ 1 Általános jellemzők__________________________________________________________ 2 A szablya korai története ________________________________________________________ 2 Yuan- /1271 – 1368/, Ming- /1368 – 1644/ Qing-dinasztia /1644 – 1911/ __________________ 3 A közelmúlt története.___________________________________________________________ 5
Dāndāo ___________________________________________________________________ 6 Chén Shì Tàijí Dān Dāo Sānsdhíèr Shì _________________________________________ 7 Chén Shì Xīnyì Hùnyuán Tàijí Dān Dāo Sānshíliù Shì _____________________________ 8 Chén Shì Xīnyì Hùnyuán Tàijí Dān Dāo Sānshíbā Shì ____________________________ 17 A Taiji Dao gyakorlata ______________________________________________________ 26 I. Az egykezes szablya technikái és felépítése. ____________________________________ 26 A Taiji Dāo fejlődése. _______________________________________________________ 28 II. A Taiji Dāo készségek jellemzői. ____________________________________________ 29 III. A Taiji Dāo különleges készségei. __________________________________________ 30 1/1. A szablya feje /Dāotóu/. _____________________________________________________ 32 1/2. A szablya éle /Dāorèn/. _____________________________________________________ 32 1/3. A szablya háta /Dāobèi/. ____________________________________________________ 34 1/4. A szablya lapja /Dāomiàn/. __________________________________________________ 34 1/5. A szablya gyökere /Dāogēn/. _________________________________________________ 35 II. A kéz őr /Hùshǒu/. __________________________________________________________ 35 III. A szablya markolatgomb /Dāohuán/. __________________________________________ 35
IV. Hogyan gyakoroljuk a Taiji Dāo-t? _________________________________________ 36
1
A „Dāo”, egy egyélű kínai kard, amit elsősorban hasításra, darabolásra használtak. Sokféle változatának jelentős hányada hajlított, széles pengéjű, ezért nevezhetjük szablyának. Kínában a „Dāo”, a négy jelentős fegyver egyikeként ismert, a hosszú bot /Gùn/, a lándzsa /Qiāng/ és a kard /Jiàn/ mellett. A „Dāo” voltaképpen egy hétköznapi kifejezés, melyet minden egyélű vágó, vagy szeletelő eszközre használnak, jelentése: kés. Amikor csak egy fegyvert használ a gyakorló, „Dāndāo”-nak /„Egy kés” 单刀/ nevezik. A név szintén megjelenik hasonló típusú hosszú fegyvereknél, mint a „hosszú pengéjű kétkezes kard” /„Pōdāo” 朴 刀 /, vagy a „Guāndāo” /官刀/, mert ezek szintén egyélű fegyverek.
Általános jellemzők Noha a „Dāo”-nak sokféle változata alakult ki az évszázadok folyamán, a legtöbb változat, a „Ming” korszak és a modern idők között alakult ki. A számos változat ellenére, több közös jellemzőben megegyeznek. A szablya pengéje egyélű és mérsékelten ívelt, habár előfordul, hogy egy rövid szakaszon a hát része is élezett a hegyénél. A kissé hajlított penge lehetővé teszi a hatékony tolást, vagy lökést a használat során. A szablya-markolat kissé elhajlik a pengével ellentétes irányba, mivel ez lehetővé teszi a hatékonyabb kezelést a szúró és vágó mozdulatokban. A markolat fából készül és előfordul, hogy egy zsinórral áttekerik a stabilabb fogás érdekében. A zsinór, a markolat végén lelóg, de a modern szablyahasználatban, ezt a kiegészítőt már kendő /sál/ helyettesíti. Az „őr” általában korong alakú, gyakran tölcséres formájú, hogy megakadályozza az esővíz bejutását a hüvelybe és megakadályozza, hogy a vér rácsöpögjön a fogantyúra, megnehezítve ezzel a fogást. A Taiji Dāo, egyedülálló „S” alakú kézvédővel rendelkezik, ami a gyakorló csuklóját védi és elfogja az ellenfél fegyverét. Elvétve előfordul, hogy az „őr” kialakítása olyan, mint a kínai egyenes kardé /Jiàn/. Ugyancsak az alapfegyverhez tartozó változat, a „Bāguàdāo” /八卦刀/ és a „Pōdāo”. A szablya korai története A legkorábbi szablya, kínai bronzkorból, a Shang-dinasztia /ie.1600 – 1046/ idejéből származik, amely a „Zhíbèidāo”-ként /直背刀/ - egyenes-hátú kés - vált ismertté. Ahogy a neve is mutatja, ezek egyenes, vagy enyhén ívelt egy-pengéjű fegyverek voltak. Eredetileg ezek a fegyverek bronzból készültek, de később, amikor a Hadakozó Fejedelmek időszakában /ie.475 – 221/ a kohászati ismeretek révén a vas széntartalmát is növelni tudták, acélból gyártották a pengéket. A feltételezések szerint léteztek vas kardok ebben az időben, de nem maradtak fenn. Eredetileg kevésbé gyakori katonai fegyver volt, mint a „Jiàn”. A „Dāo” viszont nagy fölényre tett szert ereje és viszonylagos könnyű használata miatt, ezért a Handinasztia /206 – 220/ alatt népszerűvé vált a lovasság körében. Úgy tartották, hogy egy hét gyakorlás szükséges a „Dāo” jártasságának eléréséhez, egy hónap alatt lehet megszerezni a „Qiāng” jártasságát és egy év kell, hogy a „Jiàn” szakértője legyen valaki. Nem sokkal ezután a gyalogság körében rendszeresített „Jiàn”-t elkezdték lecserélni a „Dāo”-ra. A Tang-dinasztia alatt /618 – 907/, a szablyát exportálták Koreába és Japánba, amely mindkét nemzet kardkovácsolására befolyást gyakorolt. A japán 1„Chokutó” vagy a népszerű misztikus 2„Ninjato” pengéi, a Tang korszak szablyáira emlékeztetnek.
1 2
Japán egyenes pengéjű kard. Standard japán harci kard, vagy katana.
2
A Song-dinasztia alatt /960 – 1279/, a gyalogsági szablya egyik formája, a „Shoudāo” volt. Míg egyes illusztrációk egyenes kardként mutatják be, a 11. századi Song katonai enciklopédiában Wujing Zongyao, hajlított pengével írja le ezt a fegyvert. Esetleg hatással lehettek a közép-ázsiai sztyeppei törzsek, akik a Song-dinasztia alatt Kína egyes részein hódító hadjáratokat folytattak. Szintén a Songdinasztiából ered a szablya-szerű „Dàdāo”, a hosszú két-kezes 3„Zhǎnmǎdāo” /斩马刀/ és a hosszú nyelű, ugyancsak két-kezű „Buzhandāo” /步战刀/.
1. ábra: Zhǎnmǎdāo
Yuan- /1271 – 1368/, Ming- /1368 – 1644/ Qing-dinasztia /1644 – 1911/ A 13. században Kína Mongol inváziójával, megalakult a Yuan-dinasztia és a kínai kardtervezésre nagyobb hatással bírt a hajlított pusztai szablya. Ezt a típust már a 8. századtól használták a Türk, a Tunguz és egyéb pusztai népek Közép-Ázsiában. Nagyon kedvelt és támogatott fegyver volt a Mongol arisztokráciában. Hatékonysága a lovas hadviselésben és népszerűsége az egész Mongol birodalom katonái között, tartós hatásúnak bizonyult. Kínában a Mongol befolyás sokáig tartott és miután összeomlott, a kard népszerűsége csak fokozódott a Ming- és 4Qing-dinasztiákon keresztül és továbbfejlődve előmozdította további új pengék kialakulását is. A nagyobb görbületű penge népszerűvé vált és ezeknek az új fegyvereknek a közös besorolása a „Pèi Dāo”. Közben középső Ming időszakban, ez a modern új fegyver, teljes mértékben helyettesíti a katonai felszerelésben a „Jiàn”-t. A „Pèi Dāo” négy fő típusa: 1. Yànmáo Dāo /雁毛 刀/ szó szerint: „Liba-toll szablya”. Ez a Ming-dinasztiától, a Qingdinasztia közepéig /1368 - 1800/ használt szabvány fegyver. A pengéje egyenes, kivéve a végső szakaszt, ami a hegyétől körülbelül az ¼ részéig, a rázkódó pontig enyhén ívelt.
A rázkódó pont az a része a fegyvernek, ahol átveszi az erőt a penge kemény részéből egy kis rezgéssel. Ez a kapcsolat közvetíti pengén a legtöbb energiát, hogy kemény csapást mérjen a célra. Ez lehetővé teszi a szúró támadásokat, kezelése hasonló a „Jiàn” használatához, de közben mégis megőrzi a „Dāo” jellegzetességeit és erejét a vágásban,
3 4
Ló daraboló szablya. A Qing-dinasztia, maga is egy sztyeppei nép, a Mandzsuk leszármazottja.
3
hasításban. A 18. század végére ez a fegyver elvesztette népszerűségét a katonai és harcművészeti körökben. A Yànmáo Dāo szinte mindig egyenes markolattal készült, bár a Ming művészi alkotásokban lefelé ívelt markolattal ábrázolták. A Qing uralom utolsó évszázada alatt, sokkal uralkodóbbá vált az íves markolat, mint az egyenes. 2. Liǔyè Dāo /柳叶刀/ szó szerint: „Fűz levél szablya”. A Ming- és Qing- dinasztiában használták lovas és gyalogsági katonai fegyverként. Eredetileg sok kínai harcművészeti iskola edzett ezzel a fegyverrel.
Jellemzője a fegyvernek, hogy a penge teljes hosszában egy mérsékelt ív mutatkozik. Ez csökkenti a szúrás hatékonyságát – bár ez még mindig meglehetősen hatékony -, de jelentősen megnöveli a vágások és hasítások erejét. Súlya 2 -3 kg és hossza 36 – 39 cm. 3. Piàn Dāo / 片刀 / szó szerint: „Metsző szablya”. Egy mélyen ívelt szablya, ami előnyt jelentett a hasító és vágó technikákban. Ez a fegyverhasználat a hadviselésben nagy hasonlóságot mutatott a 5 handzsáros harchoz. Egy meglehetősen ritka fegyver volt és általában pajzzsal együtt használták. 4. Niúwěi Dāo /牛尾刀/ szó szerint: „Ökörfark szablya”. Egy nehéz pengéjű fegyver, jellegzetesen kiöblösödő csúccsal. Ez a kínai szablya a mai kungfu filmek régi formájú, korhű fegyvere. Az első feljegyzés a 19. század elején /a Qing-dinasztia második felében/ kizárólag polgári fegyverként említi. Nem létezik feljegyzés arról, hogy csapatoknak ki lett adva, továbbá nem jelenik meg a hivatalos fegyverek listájában sem. A filmekben és a modern irodalomban való megjelenése, így gyakran korszerűtlen, idejétmúlt. A „Dāo” négy jelentős fajtája mellett, a „Duǎn Dāo”-t, vagy rövid Dāo-t is használták. Mivel ez egy tömör fegyver, általában olyan formájú, mint a Liǔyè Dāo. A „Dàdāo” állandó használatban volt és a 5
A handzsár, ívelt pengéjű, a hegye felé szélesedő kard.
4
2. ábra: Duǎn Dāo
Ming-dinasztia alatt a nagyméretű két-kezes „Chángdāo”-t és a „Zhǎnmǎdāo”-t használták az északi sztyeppék lovassága ellen és a délkeleti part kalózai ellen. Ezeket az utóbbi fegyvereket továbbra is használták a Qing-dinasztia alatt. A Qing-dinasztia alatt feltűnő fegyverek, úgymint a „Nándāo” /南刀/, régiónként változott az 3. ábra: Chángdāo elnevezésében, vagy az alakjában. Több bizonytalan hírű változat is megjelent, mint például a „kilenc gyűrűs pallos”. Ez utóbbi valószínűleg kitalált eszköz, melyet inkább utcai demonstrációkra és színházi előadásokra használtak fel, nem pedig valódi fegyverként. A kínai lándzsát és szablyát / Liǔyè Dāo és Yànmáo Dāo/ általában gyalogsági tartozékként bocsájtották ki, mivel a kínai egyenes kard /Jiàn/ hatékony alkalmazása nagyobb mennyiségű kiképzést igényelt. A kor művészei gyakran ábrázolták festményeiken, amint a szablyát tisztviselők és a gyalogság viselte. A Yuan-dinasztia után, a perzsa, indiai és a törökök szablyák hatására, megjelenik néhány esztétikai sajátosság a kínai „Dāo”-n is. Ezek bonyolult faragásokat, díszítéseket tartalmaztak a fegyvertokon, markolaton és a pengén. Valamint megjelentek a penge lapjának hosszában végigfutó barázdák. Ezeket a hornyokat gyakran nevezik „vér hornyoknak”, vagy „vércsatornáknak”, bár céljukat tekintve elsősorban nem a vér elvezetése volt a célja. Inkább azt a célt szolgálta, hogy könnyítsen a pengén, hogy a penge kevesebb anyaggal ugyan azt az erőt és hatékonyságot érje el. A közelmúlt története. A Qing-dinasztiából való pengék közül néhány továbbra is fennmaradt és ezek leszármazottait is használták a 20. század katonai akcióiban. A „Dàdāo”-t, japán támadók ellen használta néhány kínai nemzetőr-egység, a második kínaijapán háborúban, mint ahogy a „Miáodāo”-t, a „Chángdāo” leszármazottját. A „Miáo” jelentése: csíra, vagy ivadék. Feltehetően arra utalva, hogy egy korábbi hasonló fegyver újabb változatáról van szó. Ezeket a pallosokat, a kínai hadsereg és a hazafias ellenálló csoportok használták a 4. ábra: Miáodāo japán megszálló erők tervezett támadásai folyamán, mivel gyakran lőfegyverek hiányában voltak. A legtöbb kínai harcművészeti iskola, egy hatékony kondicionáló eszközt és egy sokoldalú fegyvert látva benne, még mindig alapos tréninget folytatott a szablyával. A szablya önvédelmi technikái átvihető több, a modern világban használt hasonló méretű tárgyra, mint például a bot, a baseballütő, vagy a krikett ütő. Vannak olyan iskolák, ahol „Shuāngdāo” /双 刀/ formagyakorlatokat és harcot tanítanak. Ez páros szablyát jelent, vagyis mind a két kézben egy-egy szablyával gyakorolnak. A kardnak, a megfelelő hosszáról szóló előírások alapján, kézben fogva, a markolattól a szemöldökig kell érnie a hegyének, illetve néhány iskolában a váll vonaláig. Vannak lényegesen nagyobb változatai a szablyának a gyakorlásban, amelyet néhány Baguazhang és Taijiquan iskolákban használnak.
5
Dāndāo A Chen stílusú Taiji Dāndāo gyakorlata, egyike a Taiji rövidfegyveres gyakorlatainak. Eredetileg 13 jártasságot tanított a gyakorlatban, ezért is nevezik „13 szablyának”. 1930-tól 1938-ig, Chen Zhaopei, a híres Taijiquan mester, a Chen család 18. generációs leszármazottja, hozzáadott kilenc lépést az eredeti gyakorlathoz Nanjingban. Úgyhogy ez a Taiji szablyagyakorlat lett népszerű Chenjiagou faluban. A gyakorlatban 13 féle kardtechnikára helyezi a hangsúlyt, melyek a következők:
1. Gǔn 滚(滾) /gurul, gördül;/ 2. Gé 格 /korlátoz, akadályoz;/ 3. Zhā 扎 /szúr, beleszúr; belefúródik, belemerül;/ 4. Lán 拦(攔) /feltart, megállít, akadályoz;/ 5. Pī 劈 /hasít, hasogat;/ 6. Kǎn 砍 /vág, hasít, hasogat;/ 7. Liāo 撩 /felhúz, felemel;/ 8. Jié 截 /levág, elvág, megszakít;/ 9. Chán 缠(纏) /összekötöz, összeteker, felteker;/ 10. Dǒu 抖 /megráz, leráz, rázkódik;/ 11. Jià 架 /keret, szerkezet, állvány, polc(ozat); megtámaszt, felállít, létesít; támogat;/ 12. Mǒ 抹 /ken;/ 13. Tiǎo 挑 /felemel;/
A gyakorlat visszatükrözi a Chen stílusú egykezes szablya jellemzőit, melyben harmonikus rendben egyesül a keménység a lágysággal és a gyors a lassúval. Kitér, folyton változik, nyugodttá válik majd fürge lesz és ugrik. Az elemek egy spirális mozdulattal kapcsolódnak egymáshoz, hogy semlegesítse az erőt. A lendülete azonban megmarad, „mint ahogy egy erőszakos vad tigris nekivág a Hua hegynek”. A szablya gyakorlata fokozza a „kirobbanó erő” fejlődését. Ez egy rövid fegyver, de úgy lehet használni, mint a hosszú fegyvert. Amikor gyakorlod az egykezes szablyát, akkor a kéz, a szem, a test és a láb használata jól kövesse egymást a mozgásban. Az erő maradjon sértetlen, a kardtechnika pontos, a gyakorlat tiszta és a mozgások alkalmazkodjanak az alapelvekhez. A Taiji szablya gyakorlásának követelménye, hogy nagy lendülettel kiterjedt mozdulattal vágj, forogj és használd a csavarodó erőt. Ezek mind olyan mozdulatok, amelyek kihasználják a test tömegének lendületét, ezért a gyakorlás ehhez igazodik. Létezik egy mondás a gyakorlók között: „Mikor gyakorolsz az egykezes szablyával, figyelj a kézre. Mikor gyakorolsz a páros szablyával, figyelj a lábra.” Így a gyakorlat során nagy segítség lesz, ha figyelemmel kíséred, ahogy a kéz vezeti a szablyát. A jobb kéz tartja a szablyát, a bal kéz tenyértartásban kileng és követi, támogatja a szablya technikák változásait. A bal tenyér időnként lefelé lendül, hogy segítse felemelkedni a fegyvert, néha a szablya hátát támasztja, hogy segítse jobbra, vagy balra fordulni és néha a fej fölé tolja, hogy védje a fejet. Van, hogy előre szúr a fegyver és a bal tenyér hátra tart. Figyelj arra, hogy a bal tenyér és a test jól koordinálva működjön együtt. A Chen stílusú Taiji egykezes szablya gyakorlatában szükség van az alapjártasságokra, hogy képes legyen kibocsájtani az erőt a testből a fegyverbe, majd visszatérjen a „Dāntián”-hez. Miután a gyakorlat magas szintre jutott, a test átadja mozgási energiáját a szablyának, viszont a szablya segíti a testet a forgó mozgásokban.
6
Chén Shì Tàijí Dān Dāo Sānsdhíèr Shì I. http://www.youtube.com/watch?v=e4ld2HZ8rSY 1. 单刀起式 Dāndāo Qǐ shì. Szablya kezdőforma. 2. 护 心 刀 Hù xīn dāo. Szívet védő szablya. 3. 青龙 出水 Qīnglóng chūshuǐ. Az Azúr Sárkány kiemelkedik a vízből. II. 4. 风卷 残花 Fēngjuǎn cánhuā. A szél elfújja a virágfoszlányokat. 5. 白云 盖顶 Báiyún gàidǐng. Fehér felhő borítja a hegycsúcsot. 6. 黑虎 搜山 Hēihǔ sōushān. A Fekete Párduc kutatja a hegyet. 7. 苏 秦 背剑 Sū Qín bèijiàn. Sū Qín a hátán viszi a kardját. 8. 金鸡 独立 Jīnjī dúlì. Az „Arany Kakas” egy lábra áll. III. 9. 迎锋滚闭 Yíngfēng gǔnbǐ. A penge megfordul és forogva lezár. 10. 腰 斩白蛇 Yāo zhǎn báishé. Félbevágni a Fehér Kígyót. 11. 日套 三 环 Rì tào sān huán. Három gyűrű körülveszi a Napot. IV. 12. 拨 云 望 日 Bō yún wàng rì. Széthúzni a felhőket és nézni a Napot. 13. 左拔 草 寻 蛇 Zuǒ bá cǎo xún shé. A füvet kitépve kígyót keresni balra. 14. 右 拔 草 寻 蛇 Yòu bá cǎo xún shé. A füvet kitépve kígyót keresni jobbra. 15. 青龙 出水 Qīnglóng chūshuǐ. Az Azúr Sárkány kiemelkedik a vízből. 16. 风卷 残花 Fēngjuǎn cánhuā. A szél elfújja a virágfoszlányokat. V. 17. 雁 别 金翅 Yàn bié jīnchì. A vadlúd széttárja arany szárnyait. 18. 夜 叉 探 海 Yè chā tànhǎi. Éjszaka kutatni a tenger fenekét. 19. 左 翻身 砍劈 Zuǒ fān shēn kǎn pǐ. Megfordulva vágni és hasítani balra. 20. 右 翻身 砍劈 Yòu fān shēn kǎn pǐ. Megfordulva vágni és hasítani jobbra. 21. 白蛇 吐信 Bái shé tǔxìn. A fehér kígyó kiölti a nyelvét. 22. 怀 中 抱 月 Huái zhōng bào yuè. Magunkhoz ölelni a holdat.
7
23. 收式 Shōu shì. Záró forma. 陈式 心意 混元 太极 单刀 三 十六式
Chén Shì Xīnyì Hùnyuán Tàijí Dān Dāo Sānshíliù Shì /Han Kuiyuan mester tanítása alapján./ Mikor a kezdőpozícióban, kezedben tartod a szablyát, a szablya védőlapja a tenyér „szívében” helyezkedjen el. A hüvelykujj a védőlapon, a gyűrűs- és kisujj alatta, a mutató- és középsőujj a markolaton legyen. Mindkét kar, természetes tartásban a test mellett legyen (wújí).
1. 起 式 震 脚 Qǐ shì zhèn jiǎo. Kezdő forma és „menydörgő” láb.
2. 护 心 刀 Hù xīn dāo. Szívet védő szablya.
3. 青龙 出水 Qīnglóng chūshuǐ. Az Azúr Sárkány kiemelkedik a vízből.
8
4. 风卷 残云 Fēngjuǎn cányún. A szél elfújja a felhőfoszlányokat.
5. 白云 盖顶 Báiyún gàidǐng. Fehér felhő borítja a hegycsúcsot.
6. 黑虎 搜山 Hēihǔ sōushān. A Fekete Párduc kutatja a hegyet.
7. 苏 秦 背剑 Sū Qín bèijiàn. Sū Qín a hátán viszi a kardját.
9
8. 金鸡 独立 Jīnjī dúlì. Az „Arany Kakas” egy lábra áll.
9. 迎风 斩草 Yíngfēng zhǎncǎo. A széllel szemben levágni a füvet.
10. 腰 斩白蛇 Yāo zhǎn báishé. Félbevágni a Fehér Kígyót.
11. 日套 三 环 Rì tào sān huán. Három gyűrű körülveszi a Napot.
10
12. 拨 云 望 日 Bō yún wàng rì. Eloszlatni a felhőket és látni a Napot.
13. 左右 拔 草 寻 蛇 Zuǒyòu bá cǎo xún shé. A füvet kitépve kígyót keresni /balra és jobbra /.
14. 青龙 出水 Qīnglóng chūshuǐ. Az Azúr Sárkány kiemelkedik a vízből.
15. 风卷 残云 Fēngjuǎn cányún. A szél elfújja a felhőfoszlányokat.
11
16. 金燕 别 金翅 Jīnyàn bié jīn chì. Az Aranyfecske búcsút int.
17. 夜 叉 探 海 Yè chā tànhǎi. Éjszaka kutatni a tenger fenekét.
18. 翻 身 砍 Fān shēn kǎn. Megfordulni és hasítani.
19. 回 身 再砍 Huí shēn zàikǎn. Visszafordulni és ismét hasítani.
12
20. 黄龙 三 搅水 Huánglóng sān jiǎo shuǐ. A „Sárga Sárkány” háromszor megkeveri a vizet.
21. 双 震 脚 Shuāng zhèn jiǎo. Dupla „menydörgő” láb.
22. 玉女 穿梭 Yùnǚ chuānsuō. A „jáde lány” a vetélővel dolgozik.
23. 腰 斩白蛇 Yāo zhǎn báishé. Félbevágni a Fehér Kígyót.
13
24. 野 战 八方 式 Yě zhàn bāfāng shì. A csatamezőn harcolni „nyolcas” alakzatban.
25. 连环 刀 Liánhuán dāo. Folyamatosan körző szablya.
26. 撩 阳刀 Liáo yáng dāo. Felemelkedő szablya.
27. 护 心 刀 Hù xīn dāo. Szívet védő szablya.
14
28. 白蛇 吐信 Bái shé tǔxìn. A fehér kígyó kiölti a nyelvét.
29. 独立 式 Dúlì shì. Egy lábon álló alakzat
30. 披身 斜挂 Pī shēn xiéguà. Ferdén lezárni és védeni a testet.
31. 横扫 千 军 Héngsǎo qiān jūn. Ferdén elseperni ezer sereget.
15
32. 指南针开合势 Zhǐnán zhēn. Délfelé mutatni a tűvel, majd /kāihé shì/ nyitó és záró forma.
33. 夜 叉 探 海 Yè chā tànhǎi. Éjszaka kutatni a tenger fenekét.
34. 白猿 献 果 Báiyuán xiàn guǒ. A „Fehér Majom” felajánlja a gyümölcsöt.
35. 怀 中 抱 月 Huái zhōng bào yuè. Magunkhoz ölelni a holdat.
16
36. 收式 Shōu shì. Záró forma. 还原 Huányuán. Visszatérni az eredethez.
陈式 心意 混元 太极单刀 三十八 式
Chén Shì Xīnyì Hùnyuán Tàijí Dān Dāo Sānshíbā Shì /Feng Zhiqiang mester gyakorlata./ http://www.youtube.com/watch?v=Q5eyM77wBeQ http://www.youtube.com/watch?v=pes0y7ZfyLE
1. 起 式 震 脚 Qǐ shì zhèn jiǎo. Kezdő forma és „menydörgő” láb.
17
2. 护 心 刀 Hù xīn dāo. Szívet védő szablya.
3. 青龙 出水 Qīnglóng chūshuǐ. Az Azúr Sárkány kiemelkedik a vízből.
4. 风卷 残云 Fēngjuǎn cányún. A szél elfújja a felhőfoszlányokat.
5. 白云 盖顶 Báiyún gàidǐng. Fehér felhő borítja a hegycsúcsot.
6. 黑虎 搜山 Hēihǔ sōushān. A Fekete Párduc kutatja a hegyet.
18
7. 苏 秦 背剑 Sū Qín bèijiàn. Sū Qín a hátán viszi a kardját.
8. 金鸡 独立 Jīnjī dúlì. Az „Arany Kakas” egy lábra áll.
9. 迎风 斩草 Yíngfēng zhǎncǎo. A széllel szemben levágni a füvet.
10. 腰 斩白蛇 Yāo zhǎn báishé. Félbevágni a Fehér Kígyót.
11. 日套 三 环 Rì tào sān huán. Három gyűrű körülveszi a Napot.
19
12. 拨 云 望 日 Bō yún wàng rì. Széthúzni a felhőket és nézni a Napot.
13. 左右 拔 草 寻 蛇 Zuǒyòu bá cǎo xún shé. A füvet kitépve kígyót keresni /balra és jobbra/.
14. 青龙 出水 Qīnglóng chūshuǐ. Az Azúr Sárkány kiemelkedik a vízből.
15. 风卷 残云 Fēngjuǎn cányún. A szél elfújja a felhőfoszlányokat.
16. 力 劈 华 山 Lì pīhuá shān. Erővel széthasítani a ragyogó hegyet.
20
17. 大 雁 别 金翅 Dà yàn bié jīnchì. A nagy Vadlúd széttárja arany szárnyait.
18. 夜 叉 探 海 Yè chā tànhǎi. Éjszaka kutatni a tenger fenekét.
19. 翻 身 砍 Fān shēn kǎn. Megfordulni és hasítani.
20. 回 身 再砍 Huí shēn zàikǎn. Visszafordulni és ismét hasítani.
21
21. 黄龙 三 搅 水 Huánglóng sān jiǎo shuǐ. A „Sárga Sárkány” háromszor megkeveri a vizet.
22. 双 震 脚 Shuāng zhèn jiǎo. Dupla „menydörgő” láb.
23. 玉女 穿梭 Yùnǚ chuānsuō. A „jáde lány” a vetélővel dolgozik.
=>>
24. 腰 斩白蛇 Yāo zhǎn báishé. Félbevágni a Fehér Kígyót.
=>> =>>
22
25. 野 战 八方 式 Yě zhàn bāfāng shì. A csatamezőn harcolni „nyolcas” alakzatban.
26. 连环 刀 Liánhuán dāo. Folyamatosan körző szablya.
27. 前后 撩 阴 刀 Qiánhòu liāo yīn dāo. Egyidejűleg felemelni a szablyát.
28. 护 心 刀 Hù xīn dāo. Szívet védő szablya.
29. 白鹤 亮翅 Báihè liàngchì. A Fehér Daru fényes szárnya.
23
穿心 掌 Chuānxīn zhǎng. Szíven áthatoló tenyér.
30. 反 背 刀 Fǎn bēi dāo. Megfordítani a szablyát.
31. 独立 式 Dúlì shì. Egy lábon álló alakzat.
32. 披身 斜挂 Pī shēn xiéguà. Ferdén lezárni és védeni a testet.
=>>
24
=>>
33. 横扫 千 军 Héngsǎo qiān jūn. Ferdén elseperni ezer sereget.
34. 指南针开合势 Zhǐnán zhēn. Délfelé mutatni a tűvel, majd /kāihé shì/ nyitó és záró forma.
35. 夜 叉 探 海 Yè chā tànhǎi. Éjszaka kutatni a tenger fenekét.
36. 白猿 献 果 Báiyuán xiàn guǒ. A „Fehér Majom” felajánlja a gyümölcsöt.
25
37. 怀 中 抱 月 Huái zhōng bào yuè. Magunkhoz ölelni a holdat.
38. 收式 Shōu shì. Záró forma. 还原 Huányuán. Visszatérni az eredethez.
陈式 太极 单刀 三 十六式
A Taiji Dao gyakorlata /Zhang Yun/ A cikk leírja az alapvető elveket, készségeket és a Taiji Dao tréning módszerét. Elmagyarázza a Taiji Dao jellemzőit, bemutatja a szablya különleges alakját, a technikákat, amelyek használják a fegyver különböző részeit, az edző és harci készséggyakorlatok alkalmazását. /Ez a cikk megjelent Vol. 32, 3. pont, június 2008 Tai Chi magazin./ I. Az egykezes szablya technikái és felépítése. Mielőtt a fegyver részletes felépítését tárgyaljuk, a szablya három fő részét kell megkülönböztetnünk. 1. A szablya /6刀 Dāo/, 2. a szablya hüvelye /刀7窍(竅) Dāoqiào/, 3. és a selyemkendő8 刀8彩(綵) Dāocǎi/. 6 7
刀/kés;/ 窍(竅) /nyílás, üreg;/
26
Az egykezes szablyát négy alapvető rész alkotja: 1. A szablya pengéje /刀9体(體) Dāotí/, 2. a kéz őr /10护手 Hùshǒu/, 3. a szablyamarkolat /刀柄 Dāobǐng/, 4. és a szablya markolatgomb /刀11环(環) Dāohuán/. 1. A szabja pengéje /Dāotí/. A Taiji szablya pengéjét vizsgálva elmondhatjuk, hogy általában több mint 90 cm hosszú és 4 - 5 cm széles. Viszont itt meg kell jegyeznem, hogy a mi szablya gyakorlataink során, az általunk használt szablya típusa, inkább a már fentebb bemutatott ökörfark szablyának /Niúwěi Dāo/ egy könnyített pengéjű változata. /5. ábra/
5. ábra: Taiji Dāo, vagy Dāndāo
A szablya pengéje három részre osztható és mindegyik részhez különböző készségeket kell társítani. 1/1. A szablya feje /刀12头(頭) Dāotóu/. 5. ábra A szablya feje a penge csúcsánál kezdődik és 15 – 30 cm-ig terjed. A csúcs /刀13尖 Dāojiān/, különbözik minden más szablyától abban, hogy ez kétélű. A felső élének neve Shàngrèn /上刃/ és a hossza változó lehet, igazodva a gyakorló jártasságához. Az alsó él neve Qiánrèn / 前 刃 / és hossza a szablya fejének hosszával megegyezik. Mivel a felső éle miatt a fegyver kinézete hasonlít az egyenes kardra, 14Dānbèi Jiàn néven is említik. 1/2. A szablya teste /刀身 Dāoshēn/, a kard középső része. A szablya felső élétől terjedő hátoldali részt nevezzük Dāobèi-nek, a szablya hátának. A Dāobèi, ellentétben a Shàngrèn-el, nincs kiélezve. A Zhōngrèn, a középső éle a szablyának, amely folytatása a Qiánrèn-nek és ez a rész is ki van élezve. A penge lapos oldala a Dāomiàn, vagyis a szablya oldala. A szablya mindkét oldalán található egy, vagy két barázda, amelynek elsődleges célja a penge könnyítését szolgálta, de a penge ennek ellenére megőrizte a rugalmasságát és hatékonyságát. Másodlagos célja a vér
8
彩(綵) /színes selyem;/ 体(體) /test;/ 10 护 /véd, óv, támogat;/ 11 环(環) /gyűrű, hurok, láncszem;/ 12 头(頭) /fej; tető, csúcs;/ 13 尖 / hegy(e vminek), csúcs;/ 14 Megerősített, vagy egyszerű hátú kard. 9
27
elvezetése, kivezetése, mikor a penge behatol a testbe. Ezért ezt a csatornát nevezik „vér horony”-nak, vagy kínai nevén Xuècáo-nak. 1/3. A szablya gyökere /刀根 Dāogēn/. A szablya gyökere, a Dāoshēn alatt található. Ez 10 – 15 cm hosszú szakasz és a penge legerősebb része. Ez a kézhez legközelebbi része a pengének és kissé tompa élű. Ebből adódóan kemény hárításokra használható. 2. A kéz őr /Hùshǒu/. A Taiji Dāo, egyedülálló „S” alakú kézvédővel rendelkezik. Különleges formája lehetővé teszi, hogy a harcban ne csak a kéz védelmének szerepét töltse be, hanem csapdaként is szolgáljon az ellenfél fegyvere számára. A többi szablyatípusoknál a kéz őr általában korong alakú, gyakran tölcséres formájú, hogy megakadályozza az esővíz bejutását a hüvelybe és megakadályozza, hogy a vér rácsöpögjön a fogantyúra, megnehezítve ezzel a fogást. 3. A szablya markolata /Dāobǐng/. A markolatot említik még 15Dāobā-ként is. A fogantyú hossza 25 – 30 cm között változik, ami hosszabb, mint más egy kezes szablya markolata. Ezért a Taiji Dāo-t két kézzel is lehet kezelni. 4. A szablya markolatgomb /Dāohuán/. Egy markolatgomb átmérője általában 7,5 cm. A markolatgomb formája több mint 2000 évre tekint vissza és a gyakorlatban sok készséget épít a benne rejlő lehetőségekre. A Taiji Dāo fejlődése. Ha a Taiji Dāo-t összehasonlítsuk a többi Dāo-val, a leg szembetűnőbb különbség, hogy hosszabb és vékonyabb, mint többi Dāo. A Taiji Dāo teljes hossza meghaladhatja a 130 cm-t is. Ennek a szablyának hosszú története van. A régészeti leletekből tudjuk, hogy már a Handinasztia /206 – 220/ alatt is használatban volt. Körülbelül ebben az időszakban kezdtek a japánok bejönni Kínába és megpróbáltak mindent elsajátítani a fegyverről. Elkezdték importálni Japánba és a szamuráj kultúrában kialakították a saját szamuráj kardjukat. Azonban a Song-dinasztia /960 – 1279/ után ez a szablya fokozatosan kegyvesztetté vált és a széles pengéjű szablyák vették át a helyét. A Ming-dinasztia /1368 – 1644/ idején Qi Jiguang Tábornok széles kőrben tanulmányozta a japán és kínai fegyverek jellemzőit és használatát, majd újratervezte és bevezette a kínai hadseregbe ezt a fajta hosszú vékony szablyát. Így
15
扒 /megkapaszkodik, megfog;/
28
ismét népszerűvé vált ez a fajta fegyver Kínában. Később sok harcművész kutatta a szablya készségeit és változtatta meg az alakját, hogy létrehozza a saját különleges fegyvereit. A Taiji csoportokban ezt a kardot tovább módosították és fejlesztették. Ma már nem világos, hogy ki és mikor kezdeményezte ezt, de azt tudjuk, hogy a pekingi Taiji csoport használja a tizenkilencedik század vége körül. Ma, leginkább a Yang és Wu stílusú csoportok gyakorolnak vele. Célszerű megérteni a Taiji Dāo kialakítását, mert nagyon fontos alapképességek épültek a szabja alakjára. Mivel a Taiji Dāo ennyire különleges, nem volt könnyű hozzájutni. Ezért a gyakorlóknak egyedi megrendeléssel kellett megkeresni néhány igen ügyes kardkovácsot, mert ennek a szablyának túl sok speciális követelménynek kellett megfelelnie. Másrészt, mivel ennek a típusú szablyának a piaca nem volt nagy, a legtöbb kardkovács nem készítette, vagy nem ismerte az elkészítés módját. Mivel régi időkben nagyon kevés kardkovács tudta elkészíteni, az eredmény az volt, hogy az ára is túl magas lett. Ezekből az okokból kifolyólag sokan csak egyszerűbb, más típusú szablyával fejlesztették a Taiji Dāo képességeket. De ez gyakran túl sok zavart és félreértést teremtett. A szablya különleges felépítéséből fakadó speciális készségeket nem gyakorolták, sőt mára már el is veszett. Ha nem találsz egy hiteles Taiji Dāo-t a gyakorláshoz a széles pengéjű szablya helyett, akkor tartsd szem előtt a különbségeket a különböző típusú fegyverek között. II. A Taiji Dāo készségek jellemzői. A Taiji szablyának különleges készségei vannak, melyeket a Taiji-ban fejlesztettek ki. A legjobb módja a gyakorlásban a megértésnek, ha egy Taiji szablyát használunk, a különleges alakja miatt. 1. Ez a szablya minden alapvető készséget tartalmaz. Egy fegyver általános jellemzői megmutatják a készségeit. Tehát vannak a szablyának olyan alapvető készségei, amelyek közösek minden stílusban. A szablyát többnyire vágásra használják, így alapvető jártasságai a kǎn, pǐ, duó stb.. A Taiji szablya tehát az összes ilyen alapkészséggel rendelkezik és mivel a Taiji Dāo is tartja magát az általános Taijiquán alapelvekhez, a kifinomult jártasságokat magába foglalja és hangsúlyozza őket. Ilyen a: jié, dǎi, mǒ stb. és ezek inkább az ügyességre építenek mint az erőre. 2. Ez a fegyver hosszú markolattal rendelkezik, ezért sok kétkezes jártasságot is tartalmaz. Általában az egykezes szablyák rövidebbek és könnyebbek, így azok készség-elemei gyorsabbak és változékonyabbak, viszont sokszor nem elég erőteljesek. A kétkezes kard hosszabb és nehezebb, ezért a készségei is erősebbek, viszont korlátozottabb a mozgékonysága. Hogy a hiányosságokat ellensúlyozzák, a változékony, kifinomult jártasságokat a Taiji Dāo-ban egy kézzel alkalmazzák, de ha nagyobb teljesítmény szükséges két kézzel használják a mozdulatot. A gyakorlatok nagy részében a szablyát egy kézzel kezelik, és csak akkor használják mindkét kezet, ha szükséges. Így a speciális jártasságokat váltakozva használja egy, vagy két kézzel. A gyakorlás idejében legtöbbször egy kézzel használja a fegyvert és a másik kéz nem is érinti a fogantyút, de helyette megtartja a gyűrű alakú markolatgombot. Mivel a kétkezes ismeretek rejtve maradtak, nem adták tovább, így feledésbe merültek, mert a gyakorlók csak az egykezes jártasságokat gyakorolták és ez sok zavart okozhat. A markolat és a markolatgomb helyett az üres kéz más módon is tudja támogatni a szablya munkáját. A mondás szerint: „mikor gyakorolsz az egykezes szablyával, figyeld a kezed”. Ez azt jelenti,
29
hogy figyelj az üres kéz mozgásaira, mert az koordinálja a szablya mozdulatait. Ez alapján fel lehet mérni a gyakorló képzettségének szintjét is. A szablya gyakorlatában nagyon fontos, hogy mikor és hogyan használod a másik kezet. Ezen a ponton nagyon figyelni kell a Taiji gyakorlónak, különösen akkor, ha hagyományos szablyával igyekszik fejleszteni a Taiji szablya képességeket. 3. Mivel ezt a fegyvert Taiji gyakorlók használják, így minden készségnek a Taijiquán alapelveket kell követnie. A Taijiquán nagyon különleges harcművészet így a módszerei és a gyakorlatai jelentősen különböznek egyéb harcművészetek képzéseitől. A szablya gyakorlatainak, a Taijiquán alapelveit kell követnie. Meg kell érteni, hogyan kell alkalmazni a Yīn és a Yáng elveit a gyakorlatban. Különböző edzésmódszereket alkalmaz, hogy megváltoztassa a gyakorlók képességeit és képesek legyenek ellazítani, „táplálni” a testüket, elérni egy finomabb érzékenységet, hogy birtokolni tudja a Taiji különleges képességeit, mint például; a 16zhān, 17nián, 18lián és 19suí. Ezek által végül elérhet olyan speciális célokat, hogy be tudja csalogatni az ellenfelet, hogy ellopja az erejét, 204 liǎng erőbefektetéssel meg tud mozdítani 8000 jīn-t”, vagy kölcsön veszi az ellenfél erejét, hogy visszafordítva rá, legyőzze. Tehát a Taiji Dāo minden mozdulatában követni kell ezeket az elveket, mert e nélkül nincsen érdemi különbség a Taiji Dāo készségek és más szablya készségek között. III. A Taiji Dāo különleges készségei. Alapvetően a Taiji Dāo készségek két fő részből állnak. Az egyik része a szablya készségei, amely megtanítja, hogyan kell használni a fegyvert. A másik rész a test jártasságai, amely magába foglalja az üres kéz készségeket, a lépéseket és pozíciókat, a lábhasználat és testhasználat módszereit. Ezek a jártasságok arról szólnak, hogy hogyan lehet felépíteni a szablya készségeket, és hogyan támogatjuk, koordináljuk a fegyvert az egész testtel. Bizonyos esetekben, azok a készségek, amik a szablya eltérő részeit használják, hasonló az elnevezésük, mert az elvek, melyek alapjául szolgálnak, ugyan az, vagy nagyon hasonló. Fontos érteni és felismerni azokat a speciális tényezőket, amik megkülönböztetik ezeket a készségeket. 1. Szablya készségek. A Taiji Dāo sok szablya jártasságot tartalmaz. Ezek közül néhány általános készség, néhányat csak speciális esetekben tudnak alkalmazni és néhányat különleges fegyverek elleni védekezésre terveztek. A szablya különböző részeit más-más készségekre használják. A Taiji Dāo készségeinek összefoglaló felsorolása: 1. Dāotóu készségek: Cì 刺 /szúr, döf; leszúr;/ Zhā 扎 /szúr, beleszúr; belefúródik, belemerül;/ Diǎn 点(點) /rámutat;/ 16
沾/kapcsolatba kerül vmivel, megérint;/ 黏 /ragacsos;/ 18 连(連) / összeköt, csatlakoztat, összeér, összefügg; egymást érve, egymás után;/ 19 随(隨) /követ;/ 20 1 liǎng = 16 g. 16 liǎng = 1 jīn = 256 g. 17
30
Bèng 崩 /összeomlik, összedől;/ Huá 划(劃) /karcol;/ Liāo 撩 /felhúz, felemel;/ Tiǎo 挑 /felemel;/ Huō 豁 /szakadás, repedés, nyiladék;/ 2. Dāorèn készségek: Pī 劈 /hasít, hasogat;/ Kǎn 砍 /vág, hasít, hasogat;/ Duò 剁 /vág, szeletel;/ Zhǎn 斩(斬) /vág, levág;/ Mǒ 抹 /ken;/ Xiāo 削 /hámoz;/ Jiǎn 剪 /vág, nyír;/ Huá 滑 /csúszós, síkos;/ Sǎo 扫(掃) /seper;/ Lán 拦(攔) /feltart, megállít, akadályoz;/ Jié 截 /levág, elvág, megszakít;/ Jià 架 /keret, szerkezet, állvány, polc(ozat); megtámaszt, felállít, létesít; támogat;/ Yún 云(雲) /felhő;/ 3. Dāobèi készségek: Shān 扇 /legyez;/ Kē 磕 /koccant, koppant, nekiüt;/ Dài 带(帶) /öv, szalag;/ Lǚ 履 /elvezetés;/ Zá 砸 /döngöl, püföl;/
4. Dāomiàn készségek: Lán 拦(攔) /feltart, megállít, akadályoz;/ Gé 格 /korlátoz, akadályoz;/ Yā 压(壓) /nyom, lenyom, leszorít;/ Quān 圈 /kör, karika;/ Chán 缠(纏) /összekötöz, összeteker, felteker;/ Jiǎo 搅(攪) /megkever; összekever; zavart kelt; zavar;/ Gǔn 滚(滾) /gurul, gördül;/ 5. Dāogēn készségek: Kē 磕 /koccant, koppant, nekiüt;/ Yā 压(壓) /nyom, lenyom, leszorít;/ 6. Hùshǒu készségek: Dǎng 挡(擋) /akadályoz, feltart;/ Ná 拿 /megragad, elvesz, elragad;/ 7. Dāohuán készségek: Tuī 推 /tol, lök;/ Lā 拉 /húz, von, vonszol, vontat;/ Tí 提 /kézben visz; felemel;/ Yā 压(壓) /nyom, lenyom, leszorít;/ Yǎo 舀 /kanállal kimer, kikanalaz;/
31
6. ábra: Alapjártasságok listája.
1/1. A szablya feje /Dāotóu/. A szablya feje 15 – 30 cm hosszú és magába foglalja a csúcsot, az él felső és elülső részét. A csúcs készségei a legfontosabb jártasságok. Mivel a csúcsrész kétélű, ezzel a résszel gyakorolt jártasságok nem követelnek keménységet és nagy erőt. Ezek gyakran könnyű, gyors és változékony technikák. Összehasonlítva más hagyományos szablyákkal, nem követeli meg a csukló megfordítását, mert a csúcs kétélű. Ennek eredményeként a Taiji Dāo készségek hatékonyabbak, mint más hagyományos szablyáké. A legfontosabb Dāotóu készségek a 21Cì és a 22Zhā. A Cì, egy olyan szúró mozdulat, amikor a fegyver hegye egyenesen előre mozog, egy viszonylag távoli cél irányába. Bár sok Dāotóu készség nem kemény és erős, a Cì, egy kivételt képez, mivel a mozdulat ereje hasonló egy lándzsa szúrásához. A Zhā, egy olyan szúró jártasság, amikor a fegyver hegye egyenesen előre lendül egy közeli célra. A Zhā hatékonysága jobban függ a váratlanságon és a sebességen, mint ez erőn. A két jártasság nagyon hasonló és csak az alkalmazás optimális távolságában különböznek egymástól. Nincsen egyértelmű megkülönböztetése annak, hogy mi az a távolság, ami elválasztja a két technikát egymástól és a szakemberek sem foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Úgy vélik, hogy amikor az egész kar részt vesz a mozdulatban, az Cì, és amikor csak az alkar játszik szerepet, az Zhā. A 23 Diǎn, egy pontszerű lefelé irányuló gyors szúrás az ellenfél testére. A 24 Bèng, gyors felfelé haladó szúrás, pont ellentéte a Diǎn mozdulatnak. Ezek a technikák általában rövid, gyors, csuklóból végrehajtott mozdulatok, ezért nem képviselnek nagy erőt. A 25Huá arra használja a fegyver hegyét, hogy karcoljon egy egyenes vágást a cél felületén. Ez egy gyors, de nem különösebben erős mozdulat. A 26Liāo, egy olyan emelkedő vágás, ami lehet erőteljes, vagy lágy. A fegyver lendül előre felfelé és egy ívelt vágás a célja, melyben bármelyik élét lehet használni. A 27Tiǎo és a 28Huō technikájában egyesül egy szúrás és egy felfelé vágó mozdulat. A Tiǎo, szúró emelkedő vágás. Fontos, hogy a szúrás és a vágás egyetlen mozdulatban legyen összekapcsolva. A Huō technikában a fegyver hegyét bele kell szúrni a célba, azután egy gyors mozdulattal felfelé hasítva kihúzni. A szúrást és a hasítást egy sima mozdulatban kell ötvözni. 1/2. A szablya éle /Dāorèn/. A szablya éle a leggyakrabban használt rész. A Dāorèn, a Taiji Dāo középső része, de néha az elülső élét is hozzáveszik. A szablya éle a csúcsnál a legélesebb és a markolat közelében a
21
刺 /szúr, döf; leszúr;/ 扎 /szúr, beleszúr; belefúródik, belemerül;/ 23 点(點) /rámutat;/ 24 崩 /összeomlik, összedől;/ 25 划(劃) /karcol;/ 26 撩 /felhúz, felemel;/ 27 挑 /felemel;/ 28 豁 /szakadás, repedés, nyiladék;/ 22
32
legkevésbé éles. A legtöbb él-jártasság, a hasítással és a vágással kapcsolatos technikák. Néhány készség, amit a Dāorèn használ: 29
Pī, 30Kǎn, 31Duò és 32Zhǎn a legfontosabb hasító jártasságok a szablya élével. A Pī, egy olyan erőteljes hasítás lefelé, ami az egész kart használja. A Kǎn, egy erőteljes jártasság, ami hasonló a Pī-hez, csak az alkarból nyeri az erőt és egy fentről lefelé haladó átlós vágás. A Duò azt jelenti, hogy levágni, szeletelni valamiből egy kis darabot. Ez egy olyan aprító jártasság, amit rövid távolságokban használtak és egy gyors, erőteljes csuklómozdulattal hajtottak végre. A Zhǎn, egy olyan vízszintes vágás, amely az egész élét keresztülviszi a célon. A mozdulat lehet nagy, vagy kisívű, gyors, vagy erős. A legfőbb vágó készségek megkülönböztetése relatív, mert sok alkalmazásban ezek a jártasságok keverednek egymással. A 33Mǒ, 34Xiāo, 35Jiǎn,36Huá és 37Sǎo, a leggyakoribb vágási készségek a szablya élével. A Mǒ, technikánál először hozzáér a penge a cél felületéhez, utána ejt egy vágást a felületen. A Xiāo, egy szeletelő vagy könnyű aprító jártasság, ami egy merítő mozdulatot alkalmaz. A Jiǎn, egy nagyon gyors ollózó mozgás, amiben a szablya éle a cél ellenében mozog, mintha le akarna vágni egy darabot belőle. A Huá, olyan csúszó- vágó készség, amit hosszú fegyverek ellen alkalmaznak, ha nem tudják közvetlenül elérni az ellenfél testét. Az első fázisban először az ellenfél fegyverét érinti a szablya, majd azon végigcsúszva indul a cél felé, ami általában a fegyvert fogó kezet jelenti. A Sǎo, egy nagy köríves söprő mozdulat a test körül, amelyet védekező, vagy támadó készségként lehet alkalmazni. A 38Lán, 39Jié és 40Jià, védekező, hárító jártasságok. A Lán, hárító készség, amely bármilyen irányból képes elindulni. A szablya élével távol tartja és akadályozza az ellenfél fegyverét. Ezt a jártasságot gyakran egy fából készült bot, vagy lándzsa ellen alkalmazták, mert a Lán, egy csapást mér az ellenfél fegyverére. Általában nem tanácsos arra használni, hogy eltorlaszoljon egy nehéz, vagy kemény fegyvert. Nemcsak azért, mert a közvetlen blokkolás károsítja a szablyát, hanem mert sérti azt a Taijiquán alapelvet is, ami arra figyelmeztet, hogy közvetlenül erőt erővel szemben nem alkalmazunk. A Jié, egy keresztező blokk, az ellenfél fegyverének a közepére, vagy karjára. Ez egy nagyon gyakori készség, mert eltorlaszolni az ellenfél fegyverének elülső részét, többnyire nehéz, vagy lehetetlen különösen mikor a támadása erős és a fegyver is nehéz. A Jià, felfelé védekezik, erős és gyors mozdulat, általában mindkét kéz használatát igényli. Ez akkor jellemző, ha két fegyver összeütközik annak ellenére, hogy erőt alkalmazni erővel szemben, ütközik a Taiji alapelvével, ezért a Jià ritkán alkalmazott jártasság, de néha elkerülhetetlen.
29
劈 /hasít, hasogat;/ 砍 /vág, hasít, hasogat;/ 31 剁 /vág, szeletel;/ 32 斩(斬) /vág, levág;/ 33 抹 /ken;/ 34 削 /hámoz;/ 35 剪 /vág, nyír;/ 36 滑 /csúszós, síkos;/ 37 扫(掃) /seper;/ 38 拦(攔) /feltart, megállít, akadályoz;/ 39 截 /levág, elvág, megszakít;/ 40 架 /keret, szerkezet, állvány, polc(ozat); megtámaszt, felállít, létesít; támogat;/ 30
33
A 41 Yún olyan, mint a sűrűn gomolygó viharfelhők. Ebben a készségben a szablyával számtalan véletlenszerű és irányú kőr bontakozik ki. Ezek a körök magukba foglalnak mindenféle változást, ezért bármelyik pillanatban váratlanul lehet indítani támadást, vagy védekezést. Sürgős, vagy veszélyes helyzetekben alkalmazzák ezt a jártasságot. 1/3. A szablya háta /Dāobèi/. A szablya háta vastag és erős. Ebből kifolyólag gyakran használják kemény hárításokhoz, vagy ütésekhez az ellenfélre, vagy fegyverére. Továbbá, ha a szablya élét használják, az üres kezet, vagy a kart rá tehetik a szablya hátára, extra erőt biztosítva a technikához. Néhány készség, ami a Dāobèi-t használja: A 42 Shān és a 43 Kē, védekező jártasságok. A Shān azt jelenti, hogy egy nagy ívű átlós mozdulattal üsd el a támadó fegyvert, mintha legyeznél. Ebben a mozdulatban a szablya hátával ütnek egy erőteljes mozdulattal az ellenfél fegyverére. A Kē, a Shān kisebb és gyorsabb változata. Egy hirtelen mozdulat, amit akkor alkalmaznak, ha az ellenfél közelebb van. A 44 Dài és 45 Lǚ védekező képességek. Ennél a képességnél arra kell használni a szablya hátát, hogy felvegye a kapcsolatot a támadó fegyverrel és bekapcsolódva annak mozgásába, folytatva annak mozgását elvezeti azt. Ez lehetővé teszi azt, hogy átvegyük az irányítást az ellenfél fegyvere felett. Ez a technika sokkal könnyebben használható, ha az ellenfél határozottan egyoldalúan használja az erejét. A Lǚ, egy olyan elvezető készség, amely úgy működik, mint a Dài, azzal a különbséggel, hogy az elvezetés második fázisában megváltoztatja az erő irányát. Ezt könnyebb alkalmazni, mikor a támadás gyors és erőteljes. A 46 Zá, egy eltorlaszoló készség. Ennél a mozdulatnál, a pengét megfordítják, hogy a szablya háta nézzen a föld felé és így sújtanak le vele az ellenfél fegyverére. A mozdulat olyan, mint egy kalapácsütés. A mozdulat lehet kicsi és gyors, vagy nagy és erőteljes. 1/4. A szablya lapja /Dāomiàn/. A penge lapját, vagy oldalát olyan blokkokra használják, amik könnyű és lágy megoldást igényelnek. Tipikus alkalmazásai, a tapadás, ragadás, kapcsolódás és követés. A Dāomiàn-t nagyon gyakran használják a Taiji Dāo-ban, mert az alkalmazási gyakorlata követi a Taijiquán módszereit. Néhány készség, ami a Dāomiàn-t használja: A 47Lán, 48Gé és a 49 Yā, a penge lapos oldalát használja a lágy hárításokhoz. A Lán-ban lágyan kapcsolódik az ellenfél fegyveréhez oldalról és utána félre löki a támadó fegyvert. A Gé, a Lán-hoz hasonlóan teremt kapcsolatot a támadó fegyverével oldalról, majd a puha hárítással egyidejűleg arra törekszik, hogy közelebb kerüljön az ellenfeléhez. A Yā 41
云(雲) /felhő;/ 扇 /legyez;/ 43 磕 /koccant, koppant, nekiüt;/ 44 带(帶) /öv, szalag;/ 45 履 /elvezetés;/ 46 砸 /döngöl, püföl;/ 47 拦(攔) /feltart, megállít, akadályoz;/ 48 格 /korlátoz, akadályoz;/ 49 压(壓) /nyom, lenyom, leszorít;/ 42
34
mozdulatban felveszi a kapcsolatot az ellenfél fegyverével, majd átveszi az irányítást fölötte és a föld felé nyomja azt. A 50 Quān, 51 Chán, 52 Jiǎo és a 53 Gǔn, technikákban a szablya lapját használja arra, hogy felvegye a kapcsolatot az ellenfél fegyverével, körkörös vagy spirális mozdulatokkal megváltoztassa annak irányát, miközben folyamatos kapcsolatot tart fenn. 1/5. A szablya gyökere /Dāogēn/. A penge gyökere a szablya legerősebb része és mivel ez a kézhez legközelebbi rész, azt erőteljes blokkolásokra is használhatják. Miközben a Dāogēn-t használják, az üres kezet a hátoldalra támasztva irányítják és támogatják erővel. Néhány készség, ami a Dāogēn-t használja: A 54 Kē, egy megütő védekező készség, amely kicsi, gyors és erőteljes mozdulat. Olyan esetben alkalmazzák, mikor az ellenfél fegyvere már túl közel van. A mozdulattal át lehet venni az irányítást és meg lehet rongálni az ellenfél kardjának az élét. A 55 Yā, arra használja a penge gyökerét, hogy lefelé irányítva nyomja le az ellenfél fegyverét és átvegye az irányítást fölötte. A Dāogēn nyújtja a legerősebb felületet az ilyen elvezetésekhez. az üres kezet arra kell használni, hogy erősítse a lefelé való nyomást és az irányítást. II. A kéz őr /Hùshǒu/. Egy kard őrét mindig arra tervezik, hogy védje a kezet, ami tartja a fegyvert. A Taiji Dāo kézvédője azért egyedi, mert nemcsak a kezet védi, hanem lehetőséget nyújt abban is, hogy az ellenfél fegyverét csapdába ejtse. Néhány készség, ami a Hùshǒu-t használja: A 56Dǎng arra használja az őrt, hogy eltorlaszolja egy olyan könnyű fegyver útját, mint a Jiàn. Ha az ellenfél egy nehézfegyverrel támad, a Dǎng alkalmazása kockázatos és általában nem hatékony. A 57Ná szándéka, hogy elfogjon valamit és átvegye az irányítást. Itt az őrt arra használják, hogy elfogja az ellenfél fegyverét és egy csavaró mozdulattal elvegye a fegyvert, vagy átvegye az irányítást. III. A szablya markolatgomb /Dāohuán/. A gyűrűt a Taiji Dāo végén megragadhatja és kezelheti az üres kéz, hogy támogassa a szablyát fogó kezet. Bár ilyenkor mindkét kezet használják, a gyűrűt használó készségek mégis különböznek a kétkezes fogásra kialakított markolatú fegyverekétől. Általában a 50
圈 /kör, karika;/ 缠(纏) /összekötöz, összeteker, felteker;/ 52 搅(攪) /megkever; összekever; zavart kelt; zavar;/ 53 滚(滾) /gurul, gördül;/ 54 磕 /koccant, koppant, nekiüt;/ 55 压(壓) /nyom, lenyom, leszorít;/ 56 挡(擋) /akadályoz, feltart;/ 57 拿 /megragad, elvesz, elragad;/ 51
35
kétkezes fogással kezelt fegyver, többlet erőt biztosít a gyorsaság és mozgékonyság kárára. A gyűrű használata viszont kevesebb erőt ad a fegyver technikáihoz, viszont fürgébb és jobb irányítást tesz lehetővé. Szemben a kétkezes fogással kezelt fegyver nagy erőteljes mozgásaival, a gyűrűkészségekben kicsi, gyors mozgásokat közvetít a gyűrűt fogó hátsó kéz, miközben a markolatot fogó első kéz, viszonylag nyugodt marad. Összehasonlítva azt mondhatjuk, hogy a Taiji Dāo egy kézben fogva és a gyűrűnél irányítva nagyobb teljesítményt nyújt, fürgébb és gyorsabb más hagyományos kétkezes kardokkal szemben. Összességében mind a kéttípusú kardhasználatnak vannak előnyei és hátrányai egymással szemben… Néhány készség, ami használja a gyűrűt: 58
Tuī: A szúrásnál arra használja a gyűrűt az üres kéz, hogy a tenyerével tolja előre a szablyát, nagyobb erőt biztosítva a szúráshoz. 59 Lā: A Tuī ellentétes mozdulata. A gyűrűt megfogva két – három ujjal húz. 60 Tí: A szablyát fogó kéz viszonylag nyugodt marad és forgáspontja lesz a mozdulatnak. Az üres kéz a gyűrűt fogva megemeli a szablya végét, így lefelé mozdítva a penge csúcsát. 61 Yā: Ez a Tí-vel ellentétesen működő mozdulat, a penge csúcsát felfelé fogja mozdítani. 62 Yǎo: Ez egy kör – körös mozdulat. A markolatot fogó kéz itt is forgáspontként működik. A gyűrűbe akasztott hátsó kéz ujjai a test előtt kör – körösen mozgatják a szablyát, lehetővé téve, hogy a fegyver csúcsa nagyobb spirális köröket írjon le. Különféle Taiji Dāo készségeket használnak arra, hogy védekezzenek több különböző típusú fegyver ellen. A szablya különböző részeinek használata széles tartományban változhat az ellenfél fegyverétől függően. Ráadásul mikor a szablyának valamelyik részével egy készséget használ, az érzékelés miatt, közben megváltozhat az alkalmazott technika, a szituációtól függően. Ezek bonyolult dolgok, éppen ezért nem szabad korlátozni a gyakorlást a szablyára. Más fegyvereket is bele kell venni a kutatásba, hogy még jobban megértsük az alkalmazásokat. IV. Hogyan gyakoroljuk a Taiji Dāo-t? A Taiji Dāo alapja, a helyes Taijiquán gyakorlat. Anélkül, hogy elsajátítaná valaki a Taijiquán készségeit, nem értheti meg a Taiji Dāo készségeit sem. Számos lépés van a Taiji Dāo gyakorlásában: 4/1. Alapvető ügyességi gyakorlat. Az emberek legtöbbször azt mondják, hogy a fegyver, csupán a kar kiterjesztése. Ezért mielőtt hozzáfognánk gyakorolni valamilyen fegyveres készséget, meg kellene a gyakorlatban szerezni számos alapképességet, hogy nagyon kényelmesen érezzük magunkat, miközben egy fegyvert tartunk. A párban alkalmazott körző gyakorlatok, egy általános képzési módszer az ügyesség fejlesztésére.
58
推 /tol, lök;/ 拉 /húz, von, vonszol, vontat;/ 60 提 /kézben visz; felemel;/ 61 压(壓) /nyom, lenyom, leszorít;/ 62 舀 /kanállal kimer, kikanalaz;/ 59
36
4/2. Készségek és gyakorlás. Az alkalmazásokban valamennyi Taiji Dāo készséget egyenként, külön ki kell gyakorolni. Újra és újra ismételni kell minden egyes gyakorlatot, mert csak így lehet elsajátítani. Csak több ezer ismétlés után érthetünk meg egy készséget. Egy dolgot azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni. Amikor nagyszámú ismétléssel gyakorlunk, könnyen problémát okozhat, hogy túl mechanikussá válik a mozgásunk, mert közben elveszítjük az összpontosítást a belső munkára. 4/3. Harci gyakorlatok. Ha el akarjuk sajátítani a formagyakorlat alkalmazásait, akkor sok harci gyakorlatot kell végeznünk. A harci gyakorlatok elsajátításához több fontos lépcsőn keresztül juthatunk el: Először is ki kell javítani a formagyakorlatban már gyakorolt készségeket. Minden jártasságot nagyon lassan kell gyakorolni és meg kell győződni róla, hogy korrekt a végrehajtás. A gyakorlás következő fázisában ki kell fejleszteni a távolság és az időzítés érzékelésének a képességét. A partnerrel való gyakorlás során, végül kialakul egy valódi küzdelmi gyakorlat. Nagyon fontos, hogy minden készség alkalmazása kemény legyen és a valódi harcot tükrözze vissza. Ez az utolsó lépés sok mentális tréninget tartalmaz, mert megtanítja, hogyan lehet veszélyes helyzetekben az elme tiszta, nyugodt, koncentrált, türelmes és bátor. Óvatosnak kell lenni a gyakorlás során, mert a harci gyakorlatok nagyon veszélyesek. Hosszú ideig kell a szóló gyakorlatokkal edzeni, hogy mesteri irányítást szerezzünk a fegyver felett. Amikor már biztonságos a fegyver kezelése, a mester egyértelmű és szigorú utasításait betartva lehet elkezdeni a páros harci gyakorlást. Tulajdonképpen a Taiji Dāo-t csak profi harcművészek használták, és alkalmazták magas szintű harcművészeti készségeit. Mint minden más magas szintű készség elsajátítása, hosszú kemény gyakorlást igényelt, amivel egy átlagos gyakorló nem tudott megbirkózni. Ilyen okok miatt alkalmazták más körülmények között, mint a szabványos, sokkal egyszerűbb, közönséges Dāo-t és Dāo készségeket, amiket általában a csatatéren használtak.
37
