-SZOB VÁROS- TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

-SZOB VÁROS-

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

2004. JÚLIUS

Pomsár és Társai Építész Iroda Kft. 1065 Budapest, Nagymező utca 25. T/F: 06 1 331 8494 e-mail: [email protected]

SZOB – TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

1

SZOB * TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

Megbízó: Kóspallag Község Önkormányzata mint Gesztor 2625 Kóspallag, Deák Ferenc u. 1. Megbízott: Pomsár és Társai Építész Iroda Kft. 1065 Budapest, Nagymező u. 25. Tervezők: Településtervezés: Tapolczai Tiborné Tarján Mária Építészmérnök, településrendezési szakmérnök É-1 01-2184, TT-1 01-2184/01 Hambek Zoltán építészmérnök É-2 01-4201/02 Majoros Gyöngyvér településmérnök Örökségvédelmi hatástanulmány: Dr. Virágos Gábor régész 2.2.2/3687/01. Sz-54/2001.(NKÖM) Tájrendezés: Sebők Ágnes K-2 13-1014 Táj- és kertépítészmérnök Környezetalakítás: Dudás Judit környezetgazdálkodási agrármérnök Kovács Tibor okl. környezetgazdálkodási agrármérnök PTB 0002324 Makovényi Anna környezetgazdálkodási agrármérnök Közlekedés: Jámbor Lászl ó MK 13-10203 Közművek: Romhányi Gábor VCS 2-1/01-6018 – KMT Landia Kft. Ügyvezetők: .................................. Tapolczai Tiborné .................................. Városy Péter

2004. JÚLIUS

2


2004. JÚLIUS

3


Tartalomjegyzék CIMLAP ELŐLAP TARTALOMJEGYZÉK I. ELŐZMÉNYEK 1. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV SZEREPE ÉS FELÉPÍTÉSE 2. KIINDULÓ ADATOK 3. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV CÉLJA 4. A TELEPÜLÉS ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE 4.1 TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 4.2 FÖLDRAJZI VISZONYOK, TERMÉSZETI KÖRNYEZET 4.3 TÉRSÉGI ÖSSZEFÜGGÉSEK, KÖZIGAZGATÁS II. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA 1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK 1.1 KISTÉRSÉGI SZEREPKÖR 1.2 TELEPÜLÉSSZERKEZET 1.3 NÉPESSÉGNÖVEKEDÉS 1.4 HUMÁN INFRASTRUKTURA 1.5 ÉPÍTETT KÖRNYEZET 1.6 ZÖLDFELÜLETI RENDSZER 1.7 KÖRNYEZETVÉDELEM 1.8 KÖZLEKEDÉS 1.9 KÖZMŰELLÁTÁS 2. A TERÜLETFEJLESZTÉS ELEMEINEK RÉSZLETES LEÍRÁSA 2.1 LAKÓTERÜLET 2.2 VEGYES TERÜLET 2.3 GAZDASÁGI TERÜLET 2.4 KÜLÖNLEGES TERÜLET 2.5 ZÖLDTERÜLET 2.6 ERDŐTERÜLET 2.7 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET 2.8 KÖZLEKEDÉSI TERÜLET 2.9 KÖZMŰTERÜLET 2.10 VÍZGAZDÁLKODÁS TERÜLETE Mellékletek: 1. Tervlapok TSZT Településszerkezeti Terv III.

1:10000

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ

1. TÉRSÉGI KITEKINTÉS – A TELEPÜLÉS HELYZETE KÖRNYEZETÉHEZ KÉPEST 2. A TELEPÜLÉS TÁRSADALMI JELLEMZŐI 2.1 HUMÁN ERŐFORRÁSOK 2.2 HUMÁN INFRASTRUKTÚRA 3. TÉRSZERKEZET 2004. JÚLIUS

4


4. TELEPÜLÉSSZERKEZET – TERÜLETHASZNÁLAT 4.1 A KÖZIGAZGATÁSI TERÜLET TAGOZŐDÁSA MŰVELÉSI ÁGAK SZERINT 4.2 KÜLTERÜLET 4.3 BELTERÜLET 5. ARCULAT – TELEKSTRUKTURA – ÉPÜLETÁLLOMÁNY 6. ÉPÍTETT ÉRTÉKEK – ÉRTÉKVÉDELEM 6.1 ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK 6.2 HELYI VÉDETTSÉG 6.3 JAVASLAT HELYI VÉDETTSÉGRE 6.4 RÉGÉSZET 7. KÖRNYEZETALAKÍTÁS 7.1 TÁJI ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET 7.2 ZÖLDFELÜLETI RENDSZER 7.3 KÖRNYEZETVÉDELEM 8. KÖZLEKEDÉS 8.1 HELYZETFELTÁRÁS 8.2 HELYZETELEMZÉS 8.3 KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI JAVASLATOK 9. KÖZMŰELLÁTÁS 9.1 JELENLEGI ÁLLAPOT 9.2 TERVEZETT ÁLLAPOT 10. ANALÍZIS

Mellékletek 1. Tervlapok T-1 Környezetállapot (kistérség) T-2 Környezetalakítás, tájrendezés - javaslat K-1 Közlekedési kapcsolatok Kö-1 Közművek - vízellátás, csatornázás (kistérség) Kö-2 Közművek – energiaellátás, hírközlés (kistérség) Kv-1 Közművek – vízellátás (település) Kcs-1 Közművek – csatornázás (település) Kg-1 Közművek – gázellátás (település) Ke-1 Közművek – elektromos ellátás (település) Kvcs-2 Közművek – vízellátás, csatornázás Kge-2 Közművek – gázellátás, elektromos ellátás

1:20000 1:20000 1:20000 1:20000 1:20000 1:20000 1:20000 1:20000

2004. JÚLIUS


5

I. ELŐZMÉNYEK 5 település – Ipolydamásd, Márianosztra, Kóspallag, Letkés, Szob (korábbi infrastrukturális fejlesztésekben tapasztalt sikeres együttműködés folytatásaként) – saját pénzeszközeinek a Pest Megyei Területfejlesztési Tanács TFC pályázatán elnyert támogatása kiegészítésével szándékozik elkészíttetni a területükre vonatkozó településrendezési eszközöket. Kóspallag Község Önkormányzata mint Gesztor 2002. második felében meghirdetett ajánlatkérő felhívásán Irodánk elnyerte a munka elkészítésének lehetőségét. A tervezés folyamatának szakaszolása Jelen dokumentáció – az Önkormányzattal közösen megalkotott és határozattal elfogadott koncepcióra épülő – az Étv. 10-11. §-ában, valamint az OTÉK 3. és 4. §-ában előírt tartalommal készült településszerkezeti tervet tartalmazza, kitérve a táj, környezetvédelem, közlekedés és infrastrukturális hálózat térségi összefüggéseire. A határozattal megállapított Településszerkezeti Terv képezi alapját a Helyi Építési Szabályzatnak és Szabályozási Tervnek

1. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV SZEREPE ÉS FELÉPÍTÉSE A módosított 1997. évi LXXVIII. tv. az épített környezet alakításáról és védelméről (Étv.) részletesen szabályozza - többek között – a helyi önkormányzatok építésügyi feladatait (Étv. 6. §) Ugyanez a törvény határozza meg a településrendezés eszközeit (Étv. 7. § (3) bek.), azok feladatát. A településrendezés három egymásra épülő eszköze a Településfejlesztési Koncepció (önkormányzati határozat), a Településszerkezeti Terv (önkormányzati határozat) a Szabályozási Terv(ek), Helyi Építési Szabályzat(ok) (önkormányzati rendelet). A Településszerkezeti Terv kidolgozását közvetlenül követi a kül- és belterületi Szabályozási Terv és a Helyi Építési Szabályzat megalkotása. Alátámasztó munkarészeik - a jogszabályok nyújtotta kereteken belül - azonosak. A Településszerkezeti Terv (TSZT) 1:10000 méretarányban készül, színes, fekete-fehér feldolgozásban. A Szabályozási Terv (SZT) 1:2000 méretarányú, fekete-fehér feldolgozásba. Az Örökségvédelmi Hatástanulmány – melyet külön füzet tartalmaz - komplex értékfeltárásként, a történelmi, régészeti, az épített értékek mellett a városszerkezeti, táji természeti értékekre is kiterjed. A településrendezési eszközöket, annak tartalmi és formai követelményeit, a jóváhagyási eljárás menetét és annak szereplőit az Étv-ben és az OTÉK-ban (253/1997. (XII.20.) kormányrendelet „Az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről”) pontosan szabályozza a jogszabály alkotója. A jóváhagyási eljárásban nem elhanyagolható a szerepe a közvetlen térségnek, a szomszédos önkormányzatoknak, valamint a nagyobb területi egységnek, a megyei önkormányzatnak. A véleményalkotásban érdekeltek között első helyen a lakosságot kell megneveznünk, hiszen az ő érdekükben készül a terv, sőt képviseletükön keresztül végső soron ők készítik azt. Az egyeztetés további szereplői az államigazgatási szervek, a szomszédos önkormányzatok, a gazdasági, kulturális és civil élet jelentős szervezetei, képviselői. 2004. JÚLIUS

6


2. KIINDULÓ ADATOK Kiinduló adatszolgáltatásként a Polgármesteri Hivatal a tervező rendelkezésére bocsátotta a következő dokumentumokat, részben egyéb forrásból azokat beszereztük. Szob és körzete ( Szob, Ipolydamásd, Márianosztra ) ÁRT - 1988 PESTTERV készítette a nagymarosi vízlépcső határainak érvényesítése céljából. Az elkészült tervek azonban a vízlépcsőrendszer megvalósításának meghiúsulása, valamint az önkormányzati rendszer kialakulásában bekövetkezett kedvező változások következtében már nem kerültek jóváhagyásra. Szob ÁRT felülvizsgálat és program - 1993 A KTM anyagi és szakmai támogatásával a KÖRKÉP Környezetvédelmi Komplex Építőipari Tervező Vállalkozó Kft. generáltervezésével és közreműködésével a PESTTERV készítette SZOB Nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése - 1999 A kistérségi stratégiai program - 2ooo Pest megye Statisztikai évkönyv - 2001 Megyei Kézikönyv - 2oo2 Településfejlesztési Koncepció – 105/2003. (IV.29.) Kt.sz. határozat 2003. évi XXVI. Tv. Az Országos Területrendezési Tervről Jelen Településszerkezeti Terv a fenti dokumentumok tartalmára épít. A terv elkészítését a település múltját, földrajzi, társadalmi, gazdasági adottságait feltáró tanulmány, az egész közigazgatási területre kiterjedő szemle, a jelenlegi állapotot leíró adatok megismerése, s egy kérdőíves közvélemény kutatás előzte meg. Meggyőződésünk szerint egy fejlesztés csak akkor lehet sikeres, ha az érintett közösségekből indul, s valós igényeket tartalmazó alapra épül. Ezért eszközöket szeretünk volna adni a helyi résztvevőknek ahhoz, hogy igényeiket felismerjék és képviselni tudják. Ennek jegyében a munkát egy kölcsönös bemutatkozó, adottságokat, szándékokat, lehetőségeket feltáró közmeghallgatás indította, ahol a kitett alaptérképeken gyűltek a településen élők problémái. (Az előzetesen kiosztott kérdőívek sajnos nem tudták betölteni szerepüket az értékelhető válaszok gyér száma miatt) A Polgármesterrel és az Önkormányzat képviselőivel folytatott konzultáción ismertté vált a település fejlődési tendenciája, és a jövőképpel kapcsolatos elképzelés. A jelentősebb helybeli, valamint a településen érdekelt tulajdonosokkal, vállalkozókkal, befektetőkkel szintén egyeztettük a fejlesztési szándékaikat. A helyszíni szakági vizsgálatok során – bejárva a település teljes közigazgatási területét – törekedtünk a lakosság életvitelének, szokásainak, múltjának, vágyainak minél teljesebb megismerésére, a táj értékeinek, használatának, sebeinek felkutatására, az épített környezet megismerésére, térségi szerepének feltárására. Az adottságok, előnyök, hátrányok megismerésével feltárt lehetőségek és a szándékok összevetése adta a fejlesztési koncepció gerincét.

7

2004. JÚLIUS

7


Országos Szerkezeti Terv részlete

Felszíni vizek vízminőségvédelmi vízgyűjtő területének övezete

3. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV CÉLJA Általában minden településrendezésnek és településfejlesztésnek általános és fő célja az itt élők életminőségének javítása. Szívesen és boldogan éljenek itt a lakosok, bele tudjanak avatkozni sorsuk alakításába és partnerként tudjanak csatlakozni a makró-ökonómiai változásokhoz. Cél, hogy a vidék által nyújtott előnyök megőrzése mellett minél magasabb komfort legyen elérhető szem előtt tartva a fenntartható fejlődés szempontjait. A község erőforrásainak felélése, pazarlása helyett az erőforrások megújítása, gazdagítása, stabilizálása a cél. Ennek érdekében jogi és műszaki eszközökkel támogatja a kedvező lehetőségek kibontakozását, gátolja és határt szab a környezetre, emberre hátrányos folyamatoknak, az erőforrások korlátlan felélésének, segíti a problémák megoldását. A településrendezési tervek jelentik sok esetben az egyetlen eszközt az Önkormányzat kezében, mellyel vezetni, irányítani szabályozni, szankcionálni tud a jelenből a megfogalmazott jövő érdekében. Ezért a terv integrálja a működés, vezetés, fejlesztés feltételeit, ugyanakkor az ellenőrzés dokumentuma. Évekre határozza meg az életminőséget az igazi alapértékek megjelölésével. Jelen terv célja, hogy hozzásegítse Szobot ahhoz, hogy a térséget szervező központként a Kistérség és a Börzsöny kapujává váljon. Közlekedési potenciálja megálló-, átszállóhelyet jelent a látogatók számára, szórakozási, kellemes időtöltési lehetőséget nyújtva számukra, megadva a szükséges háttérszolgáltatásokat, intézményellátást. Foglalkozási lehetőségeit bővítse a város és térség lakói számára, a vidék specialitását jelentő terményekre épülő alternatív-, és hagyományos feldolgozó központként, kiépített vállalkozási, foglalkoztatási zónával.

2004. JÚLIUS

8


4. A TELEPÜLÉS ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE 4.1 TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A honfoglalás idején jelentős magyar csoport telepedett le a jelenlegi Szob település határában, több településnyom is fennmaradt. 1280-ban íródott Árpád-kori oklevélben említik először, így ezen évszám tekinthető a község megalakulása évének. Kézai Simon krónikája szerint a honfoglaló magyarok részben az itteni réven keltek át a Dunán. 1268-ban a szobi nemesek birtoka volt. Később a damásdi királyi vár birtokrésze, a XVl. század elejéig. I. Lajos király Szob, Helemba és Letkés conditionariusait kiemelte az ispánok és más bírák joghatósága alól. 1355-ben a három falu hajósainak vámmentességet biztosított a Dunán Pozsonytól Szalánkeménig. 1371-ben a budaiakat megillető jogokat és kiváltságokat kaptak a szobiak. 1382-ben I. Lajos a nosztrai pálosoknak adta a szobi vám jövedelmét, amely a középkor végéig őket illette. II. Lajos király a damásdi várat tartozékaival (Szob, Letkés, Tölgyes és Helemba) együtt elzálogosította, majd 1523-ban az esztergomi káptalan és a Bakócz Tamás érsek által építtetett Szűz Mária-kápolna kapta meg. A falu túlélte a török megszállást, de a megfogyatkozott lakosság pótlására a káptalan Nyitra melletti birtokairól szlovákokat telepített be. 1775-1778 között építették fel a falu Szent László Templomát, barokk stílusban. A XVIII. században telepedett ide a németalföldi eredetű Luczenbachercsalád, akik később jelentős szerepet játszottak a település fejlődésében. Az ország iparosításában elért kiváló eredményeikért nemességgel jutalmazták a család kiemelkedő tagját, Luczenbacher Pált 1878-ban. E család oldalági szülötte Luczenbacher János, aki 1848-ban magyarosította a nevét Érdy Jánosra. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának, szerkesztette a Tudománytárt, a Magyar Nemzeti Múzeumban dolgozott és számos értekezés és régészeti feltárás szerepel érdemei között. A Duna-parton áll kastélyuk, amely először földszintes kúria volt, majd a XX. század elején Alpár Ignác tervei alapján átépítették emeletes barokk, klasszicista barokk stílusban. 1931-től 1950-ig a lazarista rend tulajdonában volt a kastély, majd nevelőotthon lett belőle. 1994-től újra a teljes épület a lazarista rend Szent László Gimnáziumáé. A község dinamikus fejlődését előmozdította 1847-ben az Ipolyhíd, 1850-ben a Vác – Párkány – Nána vasútvonal kiépítése, mely munkáknál jeleskedett a Norvégiából betelepült Gregersen-család. 1883-1885 között Szobon lakott a Kodály-család, a családfő volt a vasútállomás főnöke. A két világháború közötti időszakban a gazdasági fejlődés lelassult, de ekkor élte Szob kulturális fénykorát. A II. világháborúban a hidat, vasutat, a községet lerombolták, a település sebeinek gyógyítása, a gazdaság újjászervezése, a társadalmi élet beindítása már szocialista társadalmi keretek között indult meg. Az 1990-es rendszerváltás a gazdasági, társadalmi, kulturális struktúrákat megváltoztatta, s olyan fejlődési lehetőséget teremtett, hogy a település várossá nyilvánítása megtörténhetett, s új fénykorát élve visszaszerezhette korábbi központi pozícióját. A Börzsöny történetének régészeti leleteit, élővilágát és néprajzát a Börzsöny Múzeum mutatja be. A vidék régészeti kutatómunkáját és a feltárásokat Horváth Adolf János kezdte meg az 1930-as években. A Múzeum megalapítása Laczus Géza nevéhez fűződik.

2004. JÚLIUS


9

4.2 FÖLDRAJZI VISZONYOK, TERMÉSZETI KÖRNYEZET Szob Pest megye északnyugati részén, a szlovák határ mellett, a Duna bal partján, a Dunakanyar nyugati kapujában, az Ipoly torkolatánál és a Börzsöny-hegység délnyugati lábánál helyezkedik el. A Börzsönyből a falu felé tartó források vizeit a Damásdi-, az Öregfalui- és a Bőszobi-patak gyűjti össze. A vulkáni tevékenység során létrejött, andezit anyagú hegyek által határolt medencét, a miocén korszak közepén tenger öntötte el, lajtamészkövet hátrahagyva. A Misaréti-patak völgyében barnaszén-réteget találtak. A Csák-hegyen a XIX. század közepe óta bányásszák a fekete, szürkésfehér színnel áttört piroxénandezit követ, melyet utcai kövezetek készítéséhez használnak. A jégkorban vályog rakódott le a medencében, melyet a Duna kavicstakarója fedett be a teraszokon. A medence talaja a dombvidékekéhez hasonló barna, kissé lúgozott erdei talaj, mely a mélyebb részeken lösszel egészül ki. Az éghajlat kissé hegyvidéki, a csapadék mennyisége évi 600-800 mm. Az erdők növényzetét főként a kocsánytalan tölgy alkotja. A medencében szántóföldeket, a hegyoldalakon szőlőt, málnásokat és gyümölcsösöket találunk. Állatvilágában meghatározó a szarvas, az őz, a vaddisznó, a róka, a nyest, a réti és a királysas, a karvaly, a vándorsólyom, a szalamandra.

4.3 TÉRSÉGI ÖSSZEFÜGGÉSEK, KÖZIGAZGATÁS Szob az Árpád-kortól a trianoni diktátumig Hont vármegyéhez tartozott, majd Nógrád megyéhez és 1950-tõl pedig Pest megye része lett. MÚLT Szob az egykori Hont, Nógrád-Hont, Bars-Hont vármegyékben elfoglalt központi helyzete, és dinamikus gazdasági fejlődése miatt már a kiegyezés után az Ipolyszalkai Járás székhelye lett, majd Hont vármegye 1883-as átszervezése után 31 községgel kialakult a Szobi Járás. Az I. világháború óta országhatár és megyehatár menti település. Ezen kedvezőtlen periférikus fekvésből származó hátrányokat enyhítette az a közigazgatási szerepkör, melyet a kedvező közlekedésföldraji helyzete miatt tölthetett be. 1950-től Pest megye Szobi járásának székhelyeként (mint járási székhely), 1966-tól Ipolydamásd, majd 1978-tól Márianosztra társközségeként, 1991-től 1996 végéig körjegyzőségi székhelyként fejlett településsé vált, térségi központként működött, a váci körzet középfokú ellátás biztosító társközpontjaként. A település néhány egészségügyi és oktatási intézménye kiszolgálja Vác középfokú vonzáskörzetének lakosságát, az itt hiányzó intézmények szolgáltatásait a környező települések lakossága Vácott veheti igénybe. Szob 1970 óta nagyközség, 2000-ben várossá nyilvánították. JELEN A település mindig is a Börzsöny – vidéki települések centrumaként funkcionált, aminek vonzáskörzetébe 13 település kb. 13000 lakosa tartozik, és ahová még ma is mintegy 600-an ingáznak a környékről, s a kirándulónépesség eléri az 500 főt. Közigazgatási szerepköre számottevően hozzájárult intézményi hálózatának kiépítéséhez is. Szob számos társulásnak tagja. A térségben kialakult szerepköre, valamint annak a felismerése, hogy a megoldandó feladatok közös kezelése, kormány, illetve nemzetközi szervezetek által történő támogatása hatékonyabb eszköz a célok eléréséhez, feladatokra orientált települések közötti együttműködések kialakulását eredményezte.

2004. JÚLIUS

10


(Dunakanyar Charta - Ipolymenti Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása – Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálati Társulás - Ipoly Unió - Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Vasutas Települések Szövetsége - Ister Granum Határmenti Kistérségi Társulás) Az együttműködési lehetőségek legszélesebb skáláját fogja össze, és a térség legnagyobb területét fedi le az 1996 dec. 6-án Vámosmikola központtal megalakult – 13 települést (Bernecebaráti, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Kemence, Kóspallag, Letkés, Márianosztra, Nagybörzsöny, Perőcsény, Szob, Tésa, Vámosmikola, Zebegény) összefogó - Ipolymenti Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása. Felismervén, hogy a kistérségben élők életkörülményeinek javítása csak a természeti, táji gazdasági adottságokhoz igazodó, tér- és tájhasználati szempontokat figyelembe vevő tudatosan végrehajtott vidék- és agrárstruktúra valamint idegenforgalmi fejlesztés keretében biztosítható kielégítő mértékben, a kistérségi önkormányzatok közösen hosszú távú fejlesztési program megvalósítását határozták el 1996ban. A kistérség mindmáig érintetlenül megmaradt természeti adottságai az idegenforgalom (vízi, hegyi, öko turizmus), továbbá az extenziv mezőgazdálkodás illetve a gyümölcstermesztés, állattenyésztés termékeire ( bogyós, csonthéjas gyümölcsök, őshonos állatfajok) épülő feldolgozóipar számára kedvezőek. Kistérségi célkitűzések: Ipolymenti környezeti és természeti értékek védelmére vonatkozó feladatok összehangolása, fejlesztési és stratégiai programok kezdeményezése és kidolgozása, térségi stratégiai és fejlesztési programok képviselete az országos és regionális fejlesztési tanácsokban, kormányzati és megyei programokban, térség fejlődése érdekében kapcsolatteremtés a magánszféra és közszféra között, koordináló szerepkör betöltése az Önkormányzatok és más társadalmi, civil szervezetek között a területfejlesztési célkitűzések megvalósítása során, információs rendszer kialakítása az önkormányzatok között. A célok megvalósítása érdekében készült tervelőzmények: Ipolymente térségre vonatkozó KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM (Quo Vadis Consulting Kft, 1998) Vidékfejlesztrési stratégia és operatív terv (2000-2001) LEADER + kisérleti vidékfejlesztési programterv Térségi gázberuházás Térségi telefon beruházás Térségi csatornatervek (1996-2001) Nagymaros vízlépcső építése kapcsán minden településre készült rendezési terv (Érvényességük a betöltött 10 év miatt lejárt) Ipolymente Kistérség Területfejlesztési Társulása igazgatási és területfejlesztés intézményei szempontjából Közép Magyarországi Régió, azon belül Pest megye része 40398ha területen. Jelenleg földrajzi elhelyezkedése szempontjából a budapesti agglomeráción kívül fekszik, tágabb értelemben a Dunakanyar térség része, de az úniós csatlakozás után a szlovákiai térséggel közös új térségként fog szerepelni, visszaállítva a trianoni beavatkozás után kialakult kétoldali periférikus helyzetű területek gazdasági, kulturális, igazgatási egységét. Az új központi szerepkör betöltésére Párkány, Ipolyság mellett Szob is aspirál. Cél: „Ipoly ne válasszon el két államot, hanem kössön össze két nemzetet” – gazdaság, kereskedelem és kultúra terén A fenti területen belül a tervkészítésben együttműködő Szobi Kistérség az Ipolymenti Kistérség területének kb. ötöde, 8909ha-t fed le.

2004. JÚLIUS


11

Összefoglalva Szob jelenleg Közép-Magyarországi tervezési-statisztikai régióhoz Pest megyéhez, Szobi statisztikai kistérséghez, Ipolymente Kistérség Területfejlesztési Társulásához tartozik Területi közigazgatási felügyeletét ellátja a Pest megyei Közigazgatási Hivatal. Kistérségi kód: 4308 Településazonosító törzsszám: 24916 Közigazgatási terület: 2007 ha Belterület: 187 ha Lélekszám: 2960 fő JÖVŐ A 2000-ben várossá nyilvánított település jelenleg nem csak lakosságának, hanem vonzáskörzetét alkotó települések népességének is magasabb szintű ellátását biztosítja, de a minőségi színvonal emelésére irányuló törekvés mellett távlati célja a határ két oldalán lévő települések kapcsolatának fejlesztése, valamint az idegenforgalmi térségi szerepkör felvállalása. Az Ipolymenti Önkormányzatok Településfejlesztési Társulása koncepciójában, programjában az alábbiak szerint fogalmazta meg Szob város jövőképét: „Szob legyen a térséget szervező település, a Kistérség és Börzsöny kapuja. Közlekedési potenciáljait hasznosítva megálló-, átszállóhelyet jelent a térség látogatói számára, szórakozási, kellemes időtöltési lehetőségeket nyújtva számukra, megadva a szükséges háttér-szolgáltatásokat, intézmény ellátást. Foglalkoztatási lehetőséget nyújt a térség lakói számára, a térség specialitását jelentő bogyós gyümölcs termelésére épülő alternatív és hagyományos feldolgozó központként, kiépített vállalkozási és foglalkoztatási zónával.”

2004. JÚLIUS

12


2004. JÚLIUS


13

II. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA 1.

ÁLTALÁNOS ELVEK ÉS KÖVETELMÉNYEK

A településszerkezeti tervben az országos követelményeknek és a helyi sajátosságoknak figyelembevételével helyezkednek el az egyes települési funkciók. Általános szinten az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Tv. 8.§-a rögzíti a település működési feltételeit biztosító településrendezési követelményeket, helyi települési szinten a Szob Város Képviselő-testületének 105/2003.(IV.29.) Kt. sz. határozattal elfogadott Településfejlesztési Koncepciója tartalmazza a településszerkezeti terv kidolgozása során figyelembe veendő követelményeket. Több fejlesztési variáció kimunkálása után a Képviselő-testület 137/2003.(VI.16.) Kt. sz határozatában rögzítették a véglegesen feldolgozandó Településszerkezeti Terv tartalmát. Általános alapelvként Szob város legfontosabb érdekeinek szem előtt tartását fogalmazza meg a terv, melyek: - kistérségi vezető szerepkör megőrzése, - a lélekszám, a lakosságmegtartó képesség növelése, új lakóterület kijelölésével, munkahely biztosításával, új munkahely teremtésével, elsődlegesen a tercier szektorban, - a hagyományok megőrzése, történelmileg kialakult telekstruktúra és utcaképek, épületkarakterek tiszteletben tartása, - az idegenforgalom növelése az ökoturizmus, bakancsosturizmus, víziturizmus támogatásával, munkahelyteremtő, idegenforgalmat regeneráló és a helyi lakosság életminőségét javító rekreációs területek kijelölése, - a táji és környezeti értékek megtartása mellett.

1.1 KISTÉRSÉGI SZEREPKÖR A város kistérségi szerepének – kulturális, oktatási, foglalkoztatási, turisztikai-idegenforgalmi, adminisztratív központi jellegének - erősítése érdekében - az átmenő forgalom zavaró hatásának csökkentésével együtt a közlekedési kapcsolatok javítása, - az intézményi háttér kiépítése, fejlesztése a cél. A Pozsony – Budapest vasútvonal melletti vasúti város határjellege megszűnik, szomszédsági kapcsolatai, és térségi vezető szerepköre erősödik a geopolitikai egységet képviselő magyar-szlovák területen. A kapcsolatok intezívebbé tétele céljából a szobi Ipolyhídon a vasúti forgalom mellett visszaállítják a gyalogosforgalmat, a néhány kilométerre épülő damásdi hídon pedig a közúti forgalom bonyolódik.

1.2 TELEPÜLÉSSZERKEZET A településszerkezet alakításánál elsődleges szempont - a táj és épített környezet védelme: 2004. JÚLIUS

14


a Dunára, Ipolyra néző még beépítetlen domboldalak, völgy-oldalak természetes állapotának megtartásával, a település és táji környezete között a természetes és közvetlen kapcsolat helyreállításával, - a város komplex fejlődéséhez szükséges új szerkezeti elemeknek a kialakult környezetbe történő szerves beillesztése: új vállalkozási területek kijelölése, a hagyományos mezőgazdasági kert és gyümölcskultúra védelme, továbbfejlesztése, a rekreáció, hegyi-, vízi-, lovasturizmus feltételeinek javítása, kirándulóközpontok, erdei fogadóközpontok, szállásférőhelyek, kilátóhelyek, vendéglátóhelyek rendszerének, minőségi választékának bővítése.

1.3 NÉPESSÉGNÖVEKEDÉS A településen a fiatal népesség megtartása, a betelepülők számának növelése, valamint az elöregedési folyamat megállítása a cél, ennek érdekében a jelenlegi lakáskínálatot, a foglalkoztatási lehetőségek választékát bővíti a terv.

1.4 HUMÁN INFRASTRUKTURA LAKÁSKÍNÁLAT A lakóterületeken fontos szempontként kezeli a terv a táj- és építészeti értékvédelem szigorú feltételeinek betartása mellett a hagyományos települési és beépítési szerkezet megőrzését, valamint a megváltozott életmódbeli igényeknek az összehangolását, a lakókörnyezet választékának bővítését, a település egyedi és kedvező táji adottságait kihasználó lakáskínálat területi biztosítását, új lakóterületek kijelölését. FOGLALKOZTATÁS A kis és középvállalkozások fejlődésének, illetve letelepedésének elősegítése érdekében új gazdasági területeket jelöltünk ki, elsődlegesen a már hasonló funkcióval működő területek bővítésével, az értékes táji-környezeti adottságok tiszteletben tartása mellett. Az új gazdasági területek egyaránt szolgálják a városban meglévő, korlátai miatt nem fejleszthető elsősorban helyi kisvállalkozások, valamint a térség foglalkoztatását egyaránt elősegítő új vállalkozások letelepedését.

IDEGENFORGALOM A fejlesztés az adottságok jobb kihasználásával, a tájrombolás egyidejű megszüntetésével történik. A tervezésnél elsődleges szempont volt a Duna-parti területek megfelelő hasznosítása, a vízi és erdei turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése, a település adott pontjaiból feltáruló látvány, mint

2004. JÚLIUS


15

idegenforgalmi vonzerő kihasználása és védelme, a kulturális és rendezvényturizmus intézményi és szolgáltatási hátterének megteremtése a mennyiségi és minőségi választék egyidejű bővítése.

INTÉZMÉNYHÁLÓZAT A városi, térségi ellátás bővítését célozza az önkormányzat ellátási feladatkörébe tartozó szolgáltatások mennyiségének, minőségének növelése az óvodai nevelés, iskolai oktatás területi adottságainak javításával, szociális intézmények helyzetének javításával. Szintén az intézményhálózat bővítését eredményezi, bár indirekt módon az önkormányzat megfelelő hatékony területgazdálkodásával, támogatásával kialakított rekreációs és sportterület.

1.5 ÉPÍTETT KÖRNYEZET Az országos védettség mellett szükséges a helyi védelem rendszerének kialakítása, az építési jellegű szabályozás mellett a gazdasági ösztönző rendszer feltételeinek megteremtésével. Fontos feladat a tájkép és településkép , a településszerkezet, valamint az építészeti hagyományok sokszínűségének megőrzése. Ez csak a területi és egyedi védelem összehangolásával lehetséges. Az értékes lakóépületek védelme, a közintézmények megfelelő helyreállítása és környezetének kulturált kialakítása mellett fontos feladatként kezeli e terv a közterületek megfelelő színvonalú tervekkel támogatott minőségi kialakítását.

1.6 ZÖLDFELÜLETI RENDSZER A zöldfelületi rendszer (amelynek fő elemei a parkok, fasorok, Duna-parti sétány, ligetes vízmosások, kertek) kialakult területét nem növeltük, megőrzését, funkcionális szerepének megfelelő minőségi fejlesztését tekintettük fő célnak: - a beépített területek és a különleges táji környezet közötti szerves kapcsolat megteremtésével mind a Duna, mind a hegyvidék felé, - településszerkezetet tagoló szerepük erősítésével, - pozitív környezetvédelmi hatásukkal a talajerózió, csúszás elleni védelem, légszennyezés, pormegkötés, zajvédelem, helyi klímaszabályozás területén, - a rekreációs, pihenési, szabadidő eltöltési funkciók fogadásának helyszíneiként . MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK Rendezésüknél az alábbi szempontokat vettük figyelembe: megakadályozni a kertes mezőgazdasági területek spontán üdülősödését, tájkép- és természetvédelmi szempontok figyelembevételével meghatároztuk a hagyományos haszonkerti gazdálkodás és minőségi gyümölcstermesztés területeit, az általános mezőgazdasági jellemzően szántóföldi növénytermesztés területeinek kijelölése után a terület építési hagyományaihoz alkalmazkodó szabályozással a műveléshez feltétlenül szükséges beépítést engedélyeztük,

2004. JÚLIUS

16


táji és környezetvédelmi szempontból legkritikusabb helyeken (erdőszéleken, Duna-parton, Ipolyparton,hidrogeológiai védőterületen) korlátozott használatú mezőgazdasági területeket jelöltünk ki, ahol épületek nem helyezhetők el, és a művelési ágakat, módokat a tájképi-környezetvédelmi szempontoknak határozzák meg. ERDŐTERÜLETEK A szobi erdők nem a Duna-Ipoly Nemzeti Park részei, és a környező településekhez képest kisebb a területfelhasználási súlyuk, szerepük mégis többoldalú: a belterület közeli, a vízmosások, vízpartok, meredek hegyoldalak erdei általában védelmi erdők, szerepük erózió elleni védelem, a település északi határában található erdők funkciója inkább gazdasági, a fa- és vadgazdálkodásban betöltött szerepük miatt, de egyben fontos szinterei a turizmusnak, a szabadidő eltöltésének és a rekreációnak.

1.7 KÖRNYEZETVÉDELEM A város környezetállapota kiváló, elsődleges cél ennek a megőrzése. Ennek érdekében az alábbiakra tér ki a TSZT: a felszín és felszín alatti vizek minőségét védi (szennyvízcsatornára történő rákötés, ivóvízbázis védelme a kijelölt hidrogeológiai védőidomon belüli előírások betartása, a vízmosások, vízelvezető árkok szennyvízmentesítése, ezáltal a Duna mint befogadó védelme. levegőtisztaság-védelem ( Ipoly és Damásdi-patak szomszédságának kiemelt védelme, ipari, szolgáltató tevékenység szabályozása, a városon átmenő nehézgépjármű-forgalom korlátozása) zaj elleni védelem ( közúti és vasúti közlekedés káros zajhatásának csökkentése) bűz elleni védelem ( a szennyvíztisztító és lakóterület között erdőtelepítés) illegális hulladék-elhelyezés felszámolása (Zilahy-tanya) erózió és talajmozgás elleni védelem a meredek domboldalakon, útbevágásoknál, löszfalnál nagyarányú növénytelepítéssel.

1.8 KÖZLEKEDÉS Szob közlekedéshálózatát, annak ellenére, hogy Duna-parti város, az átvezető 12sz. főút átkelési szakasza és Budapest – Vác - Szob vasútvonal határozza meg. Távlati terv a vízi közlekedés szerepének hangsúlyozása. A település a vasúti közlekedés előnyeit fokozottan kihasználja, a kapcsolódó létesítményeket fejleszti mindkét megállónál. (autóparkoló és kerékpártároló, kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó létesítmények) Egyedi színfoltként jelentkezik a településen a régen ipari célokat szolgáló, de ma már elsődlegesen a turizmus céljait szolgáló kisvasút, melynek vasútállomással integrált végállomása meghatározó közlekedési csomóponttá alakul. A közúti közlekedés neuralgikus pontja a 12-es főút átkelő szakasza, melyet a belterület tehermentesítése céljából elkerülő úttal vált ki a terv. Annak megépüléséig kezeli a terv a forgalom csillapítását. (körforgalom, sebességkorlátozás)

2004. JÚLIUS


17

1.9 KÖZMŰELLÁTÁS Elsődleges feladat a Duna-Ipoly vízbázis vízminőség védelme, melynek érdekében a hidrogeológiai védőidomot kijelöltük, melyen belül vonatkozó rendelkezéseket be kell tartani. A szennyvízcsatorna hálózat mentén lévő fogyasztókat a szabályozással kötelezzük a rákötésre. A vízmosások megkötését, rendezését a területrendezés során figyelembe vettük. A szennyvízkezelő bővítési területét kijelöltük a térségi többletfunkciók ellátása miatt, megfelelő védőterületet meghatároztuk a lakóterület felé.

2.

A TERÜLETFEJLESZTÉS ELEMEINEK RÉSZLETES LEÍRÁSA

A település közigazgatási területének tagolására vonatkozó elhatározásoknál az OTÉK- ban használt területfelhasználási egységeket alkalmazzuk. Megkülönböztetjük a jelenlegi használatot a továbbfejlesztésre javasolt területeket, valamint a funkciójukban lényeges változtatásra tervezett fejlesztési területeket.

2.1 LAKÓTERÜLET A település belterületének döntő része kertvárosias lakóterület, helyenként zárványokban megjelenik a kisvárosias beépítés. A városnak a kertvárosias jellegét a továbbiakban is szeretnénk megőrízni. A területfelhasználás mindkét esetben lehetővé teszi az ellátó funkciók elhelyezését is. A kertvárosias beépítés négy különböző alapvető típusa található a területen: az országos főutat kísérő, oromfalas, rossz állagú halmazos sűrű beépítettségű falumag, a hagyományos oldalhatáron álló, váltakozó gerincű épületekkel beépített terület a település jelenlegi központjában, a közép és nagytelkes újabban parcellázott területek, a telepszerű beépítés. A kisvárosias beépítés „kvázi telepszerű”. A spontás fejlődés elemei szinte az egész városban nyomon követhetők a foghíjbeépítéseknél, bővítéseknél, tetőtérbeépítéseknél. A terv lakóterület fejlesztések esetében kis mértékben tömbfeltárásokkal, nagyobb területen új telealakítással, illetve belterületbe vonással egybekötött telekalakítással számol. Az ütemezési sorrend megegyezik a felsorolással, először a belterület szabad építési lehetőségeit kell kihasználni, csak ezen lehetőségek megszűnése után indokolt a termőföld más célú hasznosítása. A terven kijelöltük a távlati fejlesztés céljára szánt lakóterületet is, melyet a tényleges fejlesztésig a jelenlegi művelési ágnak (mezőgazdasági művelés) megfelelően lehet hasznosítani. Szabályozási elvként határozzuk meg a beépítés sűrűségének a külterület felé történő csökkentését. Általában a tömbfeltárás telkei kisebbek, az újonnan alakított telkek 1000m2 felettiek. A jelenkező igényeket felmérve, a városképi értékek őrzését szem előtt tartva a terv a városmagban az előírásoknál kisebb telkek esetében nem kívánja az építési lehetőséget korlátozni. A lakóterületeken megengedett legnagyobb színtterületsűrűség: Lk kisvárosias lakóterület 0,6 Lke halmazos kertvárosias 0,25-0,35 Közüzemi közművesítettség: teljes Kisvárosias lakóterület összes tervezett területe 2.8ha, kb. 60 lakással közterület és telekalakítással: Érdy J. utca térségében 2.8ha-on, 5 építési telken Kertvárosias lakóterület összes tervezett területe 30ha , kb.298lakással tömbfeltárással: Arany J. utcából , Tompa M. utcából, Préskerteknél , Vasút állomástól délre, belterületi telekalakítással: Arany J. és Diófa u. között, Rózsás alatt, Papláb dűlőnél összesen 12.8ha-on,

2004. JÚLIUS

18


belterületbe vonással: Hosszúföldeknél, Giribin, Hosszúföldek és Rózsás alatt, Papláb dűlőnél összesen 19.5ha-on. Az így kialakult telekszám ~ 298, összesen 298 lakással Az ütemezést a fejlesztési lehetőségek (terület előkészítés, pénzügyi feltételek, ….) pillanatnyi helyzet fogja meghatározni, de elsődleges szempont a belterületi szabad területek beépítése, csak utána kerülhet sor a belterületi határ változtatására, a mezőgazdasági célú területek üzemmódjának megváltoztatására.

2.2 VEGYES TERÜLET A vegyes terület mindkét eleme megjelenik, a településközpont vegyes területen az intézmények lakófunkcióval vegyesen, azt alapvetően nem zavaró módon nyerhetnek elhelyezést, a központi vegyes területnek elsődleges funkciója települési és térségi intézményellátás. A település Duna mellett hosszan elnyúló formája a központképző elemek sűrűsödésének szintén hosszanti terjedését eredményezte. A jelenlegi állapot követésével alakítottuk át a lakóterületet vegyes területté, az Árpád utcát, a Köztársaság teret végigkísérve, csatlakozásuknál a Szabadság térrel, illetve arra merőlegesen elhelyezkedő Szent László, Arany János és Ipolyság utcák mentén. Az Árpád utca a kulturálistengely, a belőle kiágazó területek az igazgatás, a kereskedelmi és egészségügyi szolgáltatás területe. Ezen a területen – szabad építési terület nem lévén - a szabályozási eszközök igénybevételével két módon szeretnénk a városközponti területként üzemelő főutcát létrehozni: a beépítés intenzitásának növelésével, a közterületek igényes fejlesztésével, zöldfelület mennyiségi növelésével, a meglévő hagyományokhoz alkalmazkodva. A megengedett legnagyobb színtterületsűrűség: Vt településközpont vegyes terület 0,6 Vk központi vegyes terület 0,6 Közüzemi közművesítettség: teljes

2.3 GAZDASÁGI TERÜLET

GKSZ – GIP - GMG

Fejlesztés összesen: 6,89ha Belterületen: 1,61ha Külterületen: 5,29ha A meglévő gazdasági intézmények általános jellemzője, hogy az általuk elfoglalt területek értékükön alul hasznosítottak, környezetüket zavarják. Egy részüket a táj rahabiltációja céljából más területre helyeztük, más részüket illesztettük a környezetéhez. Új területeket a város két szélén jelöltük ki, a térségből jövők számára könnyebb elérhetőség biztosítása céljából. Belterületen: A belterület súlypontjában fennmarad a Szobi Szörp Rt. telephelye, melynek környezetkárosító hatása nincs a szomszédos lakóterületre, de nagyméretű épületkubusainak látványa rontja az utcaképet, településképet és tájképet. Itt rehabilitáló eszközként a zöldfelület telepítését alkalmazzuk, ültetési kötelezettséggel. Meglévő megmaradó terület az Ipoly mentén a kőátrakodó és néhány kisebb cég telephelye. Itt feltétlenül szükséges a környezetvédelmi előírások meghatározásával, technológiai fejlesztésekkel és területen belüli védelmi zöldfelületek kialakításával a környezet minőségét védeni.

2004. JÚLIUS


19

Új a tervvel kialakított terület a település két bejáratánál szintén lakóterületek szomszédságában. Itt a védelmet külön telepített védő erdősávok biztosítják. Új lakóterületek kiszolgálására is jelöltünk ki kereskedelmi szolgáltató területeket. Külterületen: Az egykori tsz major annak ellenére hogy a lakóterületektől távol, az elkerülő út és Márianosztrára vezető út kereszteződésénél található, csakis környezetbarát kereskedelmi, szolgáltató létesítmények befogadására alkalmas. A beépítés intenzitását nem emeljük a lakóterületi előírások fölé, továbbá a beültetési kötelezettség előírásával kívánjuk a környezetvédelmet biztosítani. Ebben az övezetben - beépítési lehetőség nélkül - biztosítjuk a nagy gépjárművek parkolását, tárolását. Mezőgazdasági üzemi területként megmarad a jelenleg is üzemelő és elhagyott de fejleszthető családi gazdaságok területe, ahol őshonos állatfajok főként extenzív tenyésztésével foglalkoznak. A megengedett legnagyobb színtterületsűrűség: lakosságot kiszolgáló gazdasági terület 0,6 valamennyi további gazdasági terület 0,5 Közüzemi közművesítettség: teljes

2.4 KÜLÖNLEGES TERÜLET K Fejlesztés összesen: Belterületen: Külterületen:

21,35ha 3,43ha 17,91ha

A különleges területek általános jellemzője a nagy zöldfelület, valamint a helyi adottságok teremtette lehetőségekre épülő funkció. A különleges területek eltérő sajátságaik, illetve azonos jellegük szerint az alábbiak szerint tagozódnak: Belterületen: A temetők a Tompa Mihály utcában, az Arany János utcában, melyek közül az utóbbi számára a fejlesztési terület is biztosított, a Rózsa Ferenc utcában a zsidó kegyeleti park, valamint a Kálvária, melynek létesítményei és térségei minőségi fejlesztést igényelnek. A Sport utca sportpályájánál a komfortfokozat bővítését tűzi ki célul a szabályozás, a terület feltöltése után új pályák építésével, szociális létesítmények elhelyezésével. A Duna-parti sétányhoz kapcsolódóan a régi tornacsarnok térségében szintén sor kerülhet új sportfunkciójú létesítmények elhelyezésére. A Sport utca és Park utca közötti terület rekreációs funkciójú létesítmények fejlesztésére kijelölt terület. A Dunaparton a Zilahy utca végén idegenforgalmi választékbővítésként a meglévő és védelemre javasolt, jelenleg alulhasznosított épület és térsége jelenik meg fontos elemként, kiegészülve a vízi sportolási lehetőségekkel, kikötési lehetőség biztosításával. A település északi legmagasabb pontján található vízgazdálkodási területet szintén véderdő veszi körül. Külterületen: Rekreációs területek a Duna és a Damásdi-patak partján a sportpályák és a hozzájuk tartozó létesítmények, vízi-, lovasturizmus, pihenni vágyók, idegenforgalom, konferencia befogadó épületeinek elhelyezésére adja meg a lehetőséget. Mindkét terület természetvédelem alatt áll, a szabályozással a használat lehetőségének és környezet megőrzésének egészséges kompromisszumát kívánjuk megteremteni. A Damásdi-patak mellett a Malomvölgyben a hazai mezőgazdaság, építészet tematikus bemutatása valósul meg, kulturált szálláshely, szolgáltató, vendéglátó létesítmények kíséretében.

2004. JÚLIUS

20


Szintén rekreációs célú fejlesztési lehetőség számára kijelölt terület a zebegényi üdülőterülettel szomszédos patak-völgy, elsődlegesen kemping, motel, fürdő létesítményekkel. A bányák üzemelnek, de folyamatos rekultivációval kell az üzemeltetőnek a tájseb eredeti állapotát visszaállítani. A rehabilitáció más idegenforgalmi akcióterület kialakításával párhuzamosan is történhet (szobrászműhely, szoborpark, geológiai bemutatóhely, szabadtéri színpad)

2.5 ZÖLDTERÜLET

Z

A zöldterületek – közparkok ( meglévő 5000m2 terület 8 játszótér között oszlik meg) - szerepe nő a településen, jelentősége egyre fontosabbá válik az idegenforgalom fejlődésével. A terv a zöldterület mennyiségét növeli, meglévő belterületen 0.2ha, külterület belterületbe vonásával 0.35ha területtel. A településkarakter fontos színfoltjai az utcák teresedéseiben elhelyezkedő kis zöldfelületek. Folyamatos fejlesztés alatt álló, településképet meghatározó elem a Duna-parti sétány, a települési zöldfolyosók kiinduló eleme, mely kelet felé terjeszkedve nagykiterjedésű parkban végződik. A közterek új színfoltjaként jelenik meg a Köztársaság utcában és Szabadság téren kialakuló szoborpark. Külterületen a Duna-Ipoly Nemzeti Park területeit zöldfelületként kívánjuk kezelni. A terv a Nemzeti Park határán módosítani kíván, az ipari és gazdasági területeket a tényleges hasznosítás miatt nem tartja célszerűnek a Nemzeti Park területének tekinteni.

2.6 ERDŐTERÜLET

EG - EV

A település közigazgatási területének - a térség erdősültségre nem jellemző módon - csak kis részét foglalják el az erdők, melyek döntő többsége gazdasági erdő. Ezek fontos színterei a természetjáró turizmusnak, a fagazdálkodásnak. Újabb véderdő telepítését javasoljuk a Hosszúföldeken kialakított lakóterület és a közút, valamint a lakóterület szennyvíztisztító és lakóterület, gazdasági terület között.

2.7 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET

MÁ – MÁK – MK

Az általános mezőgazdasági terület jellemzően az árutermelő szántóföldi gazdálkodás területe nem kizárva a szőlő-, gyümölcs-, zöldségkultúrákat. A korlátozott használatú mezőgazdasági területeket, melyek a természet, a környezet és a vizek védelmét szolgálják, újonnan jelöli ki a terv. Az erdők közötti gyepes területeket, a tájképileg védendő főként gyepes területeket, a Duna-part hidrogeológiai szempontból védendő és árvíz által is veszélyeztetett sávjait soroljuk ide. Kétféle kertes mezőgazdasági terület közötti különbség a beépítési lehetőség, illetve annak korlátozása.

2.8 KÖZLEKEDÉSI TERÜLET KÖU - KÖV A 12 sz. Vác-Szob másodrendű főút és a vele párhuzamosan vezető Budapest – Vác – Szob vasútvonal K-NY irányban vezet át a településen. Ebből kiágazó utak a közigazgatási területén a 1201sz. Ipolydamásdra, 12108sz. Márinosztrára vezető utak.

2004. JÚLIUS


21

A 12 sz. út átkelési szakasza - Bányatelep, Ady Endre, Mátyás király utcák – a város fő gyűjtőútja, ebből ágaznak ki a Duna és a hegy felé az alábbi gyüjtőutak: Ipolyság u. – Árpád u. – Arany János u. valamint a Tompa Mihály u. – Névtelen u. – Rózsa Ferenc u. Szobon a vasútnak két utasforgalmi létesítménye van, egy pályaudvar és egy vasúti megálló. A közúti és vasúti közlekedés mellett a települést a Duna jobb partjával állandó kompközlekedés köti össze. Közlekedés tervezett elemei: A vasúti létesítmények változatlanul maradnak, minőségi fejlesztés szükséges. Visszaállítják az Ipoly feletti vasúti hídon az egykori gyalogos forgalmat. Az állomás és megállóhely közvetlen közelében autó és kerékpártárolóról gondoskodni kell a kombinált eszközhasználat érdekében. A város közlekedési hálózatához szervesen kapcsolódna a vasútállomással integrált újraindítandó kisvasút. A kiválasztott helyszín kiváló kapcsolatokkal rendelkezik a vasúti pályaudvar és a komp felé. A 12-es főút átkelési szakasza forgalmának kiváltására kijelöl a terv egy elkerülő út nyomvonalat. Megépüléséig az eredeti útvonalon a forgalomcsillapítást meg kell oldani. A gyűjtőút hálózatot további elemek egészítik ki, melyek az újonnan épülő lakóterületeket kötik be a város vérkeringésébe. Az új utcákat az OTÉK elő-írásai szerint alakítja ki a terv. A közlekedési hálózat fejlesztésének elengedhetetlen eleme már csak a térségi központi szerep, valamint az idegenforgalmi fejlesztés céljából egy korszerű autóbusz pályaudvar, megfelelő vasúti kapcsolattal. A közterületi parkolóhelyek számát bővítjük. Busz, teherautó parkoló kialakítására helyet jelölünk ki a gazdasági övezetben. A terv kijelöli a Budapesttől induló, majdan Pozsonyig vezető, Gödtől Zebegényig meglévő kerékpárút szobi nyomvonalát, megteremtve az Ipolydamásd, Ipoly-völgyi falvak felé történő folytatást. A dunai víziút rehabilitálása hajóállomás, yachtkikötő építését célozza.

2.9 KÖZMŰTERÜLETEK A város közműellátása kiépült, a rákötések mennyiségének növelése a cél. A fejlesztések a helyi ellátóhálózatról általában megoldhatók. Regionális jelentőségű a Szob – Hidegréti Vizmű, melynek két kútja 5 települést lát el. Az ivóvízbázis sérülékeny, védelméről kidolgozandó előírások alapján gondoskodni kell. A térségi településhez kapcsolódó fejlesztésekből származó 550 m3/nap többlet szennyvizek fogadására a helyi szennyvíztisztító nem alkalmas. Ebből következik, hogy mindennemű fejlesztés előfeltétele a szobi szennyvíztisztító mennyiségi (min. 1000 m3/nap) és minőségi bővítése. Bárminemű fejlesztési elképzelést megelőzően a fejlesztések ütemezésének ismeretében mind az érintett települési, mind pedig a végátemelőt felül kell vizsgálni és szükség esetén gépcserével a megnövekedett szennyvízmennyiség szállítására alkalmassá kell tenni.

2.10 VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET A vízgazdálkodással kapcsolatos területek a településen a vízmedrek (Duna, Ipoly, Damásdi patak – Deutsch tó) továbbá a vízmű és vízbeszerzési területek (Hidegrét – vízbázis, vízkutak) A vízpartok hasznosítására a partokon különleges területeket jelöl ki a terv

2004. JÚLIUS

22


2004. JÚLIUS


23

2004. JÚLIUS

24


2004. JÚLIUS

25


II. SZOB TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE - ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ 1. TÉRSÉGI KITEKINTÉS – A TELEPÜLÉS HELYZETE KÖRNYEZETÉHEZ KÉPEST Szob település Terület – km2: Lélekszám – fő: Laksűrűség – fő/km2: Élveszületés - 1000 lakosra: Halálozás - 1000 lakosra: Természetes sz.ill.f. - fő: Vándorlási különbözet - 1000 lakosra: Lakás szám: 100 lakásra jutó lakos-szám: Vezetékes gázt fogyasztó háztartások %: Vízhálózatba kapcsolt háztartások%: Csatornahálózatba kapcsolt háztartások %: Távbeszélő fővonal db: 1000 lakosra: Kiskereskedelmi üzlet db: 1000 lakosra: Ebből: élelmiszer Vendéglátóhely db: Kereskedelmi szállásférőhely db 1000 lakosra: Magánszállásférőhelyek db: 1000 lakosra Személygépkocsi db: 1000 lakosra: Működő vállalkozások db: 1000 lakosra: Ebből: egyéni vállalkozás Óvodai férőhely: Óvodások száma: 100 óvodai fh-re beírt gyermek Ált. iskolai tanteremszám: Általános iskolai pedagógus: Ált. iskolai tanulólétszám: 1000 lakosra: Ált. iskolai osztályszám: Közép iskolai tanulólétszám: 1000 lakosra: Közép iskolai osztályszám:

20.07 2960 15,53 9,5 12,2 -2,7 -0,7 1085 273 45,7 ( 496 db) 97,7 (1060 db) 29,6 ( 32 db) 850 287 43 14,5 7 20 530 179 158 53 111 120 100 83 16 31 290 98 16 192 64 8

Szobi kistérség

Pest megye

403,98 13080 42 9,4 17,4 -6 15,6 5215 251 38,1 88,7 13,4

6 394 1 089 478 170 10.3 11.4 - 1.1 14.7 396 545 275 78,8 89,8 38,0

302 137 10 49 68 710 55 253 19

313 15 011 14 3 334 4 871 9 867 9 3 284 3

170 617 47 421

270 88 954 82 49 407

78

107

94

94

15

23

2004. JÚLIUS


26

Könyvtáregység: Orvosok száma: Egy háziorvosra, gyermekorvosra jutó lakos: Gyógyszertár db:

43600 2 1048 1

1189 3

1666 197

2. A TELEPÜLÉS TÁRSADALMI JELLEMZŐI 2.1 HUMÁN ERŐFORRÁSOK LAKOSSÁG Népesség Az első hivatalos népszámlálás óta szerény ingadozással ugyan, de egyenletesen emelkedve Szob lakossága szinte megduplázódott. Ez arról tanúskodik, hogy népességmegtartó képessége stabilan alakult az idők folyamán, s abban a települést, illetve az országot érintő kedvezőtlen események, és a „rendszerek változása” sem tudott markáns változást előidézni. Az ideiglenesen jelenlévők száma viszonylag mindig magas volt, ami hátrányosan hatott a lokális közösség fejlődésére, az összetartozás tudatának erősödésére, hisz számukra Szob csak „átmeneti állomást” jelentett. Az idegenek kevésbé érdekeltek a helyi közösségbe való beilleszkedésbe, illetve a település életében való aktív részvételben, ami bizonyos mértékben determinálja a társadalom viselkedését, tudatát. A betelepülők kétharmada az Ipoly-völgyi falvak jobb életkörülményeket kereső lakói, egyharmada közeli nagyobb városok szuburbanizációs hatásának eredményeként idetelepültek. A lakosság 1.4%-a él külterületen (vasúti őrházak, Kuha-tanya, Új-tanya, Malomkert, Malomvölgy) A település népességének időbeli alakulása (1990. évi népszámlálás, 1999-es Önkormányzati adatok, 2oo2-es Megyei Kézikönyv alapján) 1990 1998 1999 2000 Állandó népesség 2743 2781 Lakónépesség 2746 2863 2875 Jelenlévő népesség 3539 o-14 évesek 662 571 15-39 évesek 963 1005 4o-59 évesek 671 820 6o-x évesek 45o 465 iskolát nem végeztek o.6% 0.3% 8 osztályt végeztek a 15 évnél idősebb korosztályból 84.7% 89.6% középiskolát végeztek a 18 évnél idősebb korosztályból 3o,7% 32,6% felsőfokú végzettségűek a 25 évnél idősebb korosztályból 8.4% 9.5%

2001 2969

A táblázat adataiból leolvasható, hogy az elöregedés mértéke Szobon is fokozódott, ennek ellenére a népesség korstruktúrája még mindig kedvezőnek mondható, mert a legfiatalabb korcsoport aránya még mindig meghaladja a legidősebbekét. A nemek összetételében a nők aránya ha kis mértékben is, de növekszik.

2004. JÚLIUS


27

Szob lakosságának iskolai végzettségi mutatói is meghaladják az országos átlagot, és a tendencia további javulásra enged következtetni. Nő az iskolázottabb és jobban képzett szakemberek száma, és a fiatalok egyre magasabb iskolai képesítéssel rendelkeznek. Szobon jelenleg nincsenek nemzetiségiek, kisebbségek. A lakosság döntően római katolikus, a reformátusok hányada elenyésző. Foglalkoztatottság A rendszerváltozás óta a népesség gazdasági aktivitása módosult, nőtt az inaktív keresőknek, a nyugdíjasoknak a száma, fogyott viszont az eltartottak száma. Korában az aktív keresők az iparban, a közlekedésben, illetve egyéb tercier ágazatokban dolgoztak, a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma alacsony volt. Később a foglalkoztatásban némi eltolódás ment végbe a tercier szektor javára, amely az utolsó évtizedben még csak erősödött, napjainkban az aktív keresők döntő hányada ebből az ágazatból él. Szob iparosodásától kezdve releváns szerepet játszott a helyi és környező települések lakosságának a foglalkoztatottságában, hiszen a rendelkezésre álló munkahelyek száma elérte a település lakosságszámát. A beingázók száma mindig többszöröse volt az elingázóéknak. A foglalkoztatócentrum szerepben a rendszerváltozás sem hozott gyökeres változást. Jelenleg a Szobra ingázók száma kb.6oo A rendszerváltozással megjelent a munkanélküliség is. Kezdetben a munkanélküliek száma hirtelen szökött fel, majd csökkent. A munkanélküliségi ráta 5% körül van. A munkanélküliek egy részét az Önkormányzat foglalkoztatja közhasznú munkásként terek, parkok, közterületek gondozásában, kommunális feladatok ellátásában. Emelkedett a jövedelempótló ellátásban részesülő tartósan munka nélkül lévők száma. A kialakult állapot nem igényel speciális és azonnali intézkedést, de hosszú távon mindenképpen elengedhetetlen a munkahelyteremtés lehetőségét keresni, és az erre irányuló kezdeményezéseket támogatni. Társadalmi rétegződés A rendszerváltozás a lakosság életkörülményeiben meglévő különbségek éleződését, és a társadalmi struktúra differenciálódását eredményezte. A lokális társadalom alsó rétegét főként az alacsonyabb iskolázottságúak, a munkanélküliek, a nyugdíjasok, a tulajdon nélküliek alkotják, a szűkebb jobb helyzetbe kerülőkhöz zömmel a diplomások, a vezető beosztásúak, a vállalkozók, a tulajdonnal rendelkezők sorolhatók. E kettő között helyezkedik el a ma még viszonylag széles középréteg. Sorsuk változása a helyi társadalom további tagozódását vetíti előre, s melyet az önkormányzat okos társadalompolitikával egészséges módon befolyásolhat. CÉL A település koncepciója egyértelmű célként jelöli meg a település lakónépességének 15 éven belül 4ooo főre növelését. A népesség változásának összetett folyamatában a fiatal népesség jelenléte, a természetes szaporulat és pozitív vándorlási különbözet egymást erősítő módon hat egymásra. A település jövője szempontjából a népesség társadalmi-gazdaságirétegződés is meghatározó jelentőséggel bír. Az általános népességnövekedési folyamaton belül egyidejűleg kell törekedni a fiatal népesség megtartására, valamint a letelepülők minél magasabb társadalmi-gazdasági státuszú összetételére. Fenti célok elérésének egyaránt fontos eszköze és egyben feltétele a megfelelő lakáskínálat, foglalkoztatási lehetőség és intézményi háttér megteremtése az alábbiak szerint: lakhatási lehetőség megteremtése terület kijelölésével, előkészítésével

2004. JÚLIUS

28


-

a középréteg pozíciójának megerősítése iskoláztatással, a helyben történő foglalkoztatottság mértékének növelése munkahelyteremtéssel közvetlen, illetve közvetett önkormányzati kezdeményezéssel többek között a város fenntartható fejlődését szolgáló foglalkoztatási ágazatok megkeresésével, vállalkozói területek kijelölésével, munkaerőképzéssel, kisvállalkozók támogatásával, vállalkozói tőke területre vonzásával. Szob szűkös területi lehetőségeit és páratlan táji adottságait tekintve, a területfelhasználás során különös hangsúlyt kell helyezni a megfelelő területgazdálkodásra, a területi és minőségi kínálat előtérbe helyezésére.

2.2 HUMÁN INFRASTRUKTURA Szob intézményhálózatának fejlődése párhuzamos volt a gazdasági fellendüléssel, alapvetően két időszakra esik, a XIX. század második felére, illetve az 196o-7o-es évekre. A járásszékhelyi szerepkör elvesztésével a kialakult intézményhálózat fejlesztése, karbantartása háttérbe szorult, miközben továbbra is ellátta a környező településeket. A rendszerváltozás után nagy nehézségek árán nem csak megőrízte a település és térsége lakosságának ellátásában betöltött kimagasló szerepét, hanem meg is erősítette azt. Oktatási intézmények jellemző adatai Óvoda 128 fő A XIX. sz-ban alapított óvodát 1948-ig az irgalmas nővérek üzemeltették. 2oo2-ben fejeződött be a bővítése, felújítása. Egyéb tevékenységei: tartás-javító torna, angol nyelvoktatás Fekete István Általános Iskola 285 fő Alapítása a XIX szd-ban Lucyenbacher Pál nevéhez fűződik. Többször bővítették. Névadója Fekete István író. Egyéb tevékenységei: élelmiszeripari szakmunkásképzés, esti gimnázium Kodály Zoltán Körzeti Zeneiskola 356 fő Fontos térségi szerepkört tölt be. Terveik: hangversenyterem kialakítása, népzene tanszak beindítása Szent László Gimnázium 140 fő A Pázmány Péter Katolikus Egyetem gyakorlóiskolája. Missziós társaság, lazarista rend működteti. 8 000 kötetes könyvtárral és modern számítógépparkkal rendelkezik Specialitásai: kátorképzés, idegen nyelvek oktatása, tudománytörténeti és természettudományos képzés Érdy János Könyvtár és Információs Központ 30 000 kötet + 37 féle folyóirat A térség legjobb könyvtára. Specialitása: mesemondó verseny rendezése, nyári tábor szervezése, „Ötórai tea” útibeszámolókkal Börzsöny Múzeum Helytörténeti múzeum, időszakos kiállításokkal Szabadidőközpont, sportpályák A Duna-parti sétányhoz csatlakozva helyezkedik el sportcsarnokkal, kondicionálóteremmel, csónakházzal, kikötővel, kempinggel szabadtéri sportpályákkal.

2004. JÚLIUS


29

Oktatási intézmények a jelenlegi állapotukban az igényeket kielégítik, de a célként kitűzött térségi szerepkör erősítése, valamint a népesség növelése, valamint az ellátás minőségének javítása miatt miatt, szükséges a bővítés. Uszoda hiányt pótolni kell.. Egészségügyi intézmények Szakorvos RendelőIntézet Két telephelyen található, 17 féle szakrendeléssel. A kistérséget is ellátja. Önkormányzat célja a két telephely összevonása Mentőállomás 3 mentőautóval Körzeti Orvosi Rendelő 2 háziorvossal látja el a települést Gyógyszertár A megújult Gondviselés Patikát egy vállalkozó üzemelteti, állandó készenléti ügyelettel Gondozási Központ Teljesen önkormányzati forrásból üzemelő épület, 1oo%-os kihasználtsággal. Alapellátásal, szakellátásal, házi segítségnyújtással, szociális étkeztetéssel. Igazgatási és rendészeti szervek településen üzemelő intézményei Polgármesteri Hivatal 2o fővel Szobi Rrendőrörs 19 fővel Önkéntes Tűzoltóegyesület 14 taggal 1db tűzoltókocsival Szob Posta Határforgalmi Kirendeltség Vámhivatal Szob

3. TÉRSZERKEZET Szob a Dunakanyar üdülőkörzet - jelenlegi állapotában és a határmenti fekvése miatt - perifériális jellegű települése. Közigazgatási területét a Duna, az Ipolyvölgy és a Nyugati Börzsöny határolja. Ennek megfelelően É-i része a Börzsöny hegycsúcsai által szegélyezett előhegyi dombvidék, D-DNY-i területe a folyóvölgyeket kísérő síkvidék. A karakteres természetes határok – a folyók – egyedi településszerkezeti tagozódást eredményeztek, a belterület külpontos elhelyezkedését a közigazgatás területén a település É-i része külterület, D-i része belterület. A folyó mint település alakító és közlekedésformáló földrajzi adottság, partja mentén hosszan elnyúló települést, beépítést eredményezett. A település eredetileg értelemszerűen a folyópartokat hosszan kísérő beépített területe, fejlődése során lassan felkúszott a dombvidékre. A kialakult településformát még a vele párhuzamosan futó közlekedési nyomvonalak – a 12-es út, Budapest – Vác – Szob vasút – is hosszirányban tagolják. A hosszanti párhuzamos beépítés egyhangúságát a Dunába futó patakok, vízmosások oldják. Sajátos értékes közlekedési elem az erdei kisvasút, melynek újraindítása a tervek között szerepel. Közlekedési kapcsolatot biztosít a Börzsöny felé, merőlegesen kapcsolódva a meglévő közlekedési nyomvonalakra. Sajátos jellegzetessége a településnek a vízpart fekvés, közigazgatási határának jelentős része a Duna, Ipoly, Damásdi-patak.

2004. JÚLIUS


30

4. TELEPÜLÉSSZERKEZET – TERÜLETHASZNÁLAT 4.1 A KÖZIGAZGATÁSI TERÜLET TAGOZÓDÁSA MŰVELÉSI ÁGAK SZERINT(HA) szántó kert gyümölcsös szőlő gyep Mezőgazdasági terület erdő Termőterület kivett Összesen

Belterület 10,4 59,7 90,1 70,1 109,8 179,9

Művelési ág Szántó-terület Terület (hektárra kerekítve) 186,04 Aranykorona-érték/ 17,03

Külterület 683,8 85,0 6,2 188,1 963,1 417,9 1381,0 446,4 1827,4

Összesen 694,1 59,7 85,0 6,2 188,1 1033,1 417,9 1451,1 556,2 2007,2

Gyümölcsös-terület 24,72 31,95

Szőlő-terület 22,57 26,29

4.2 KÜLTERÜLET A táji adottságoknak megfelelően alakult a terület használat: összességében magas az erdő- és gyepterületek aránya (bár a térséghez viszonyítottan alacsonyabb, de a megyei átlagot bőven meghaladó erdősültséggel), a morfológiai viszonyokból adódóan a gyengébb termőképességű területeket elfoglaló szántók területe nagyobb, a jobb termőhelyekre települő ültetvények, kerthasznosítás aránya kisebb. MEZŐGAZDASÁG Bár a Szobi kistérség a bogyós gyümölcs termelési körzet része, az utóbbi években a bogyós gyümölcsösök telepítése és termesztése visszaszorulóban van. A felvásárlási árak nagyon nyomottak, termelni vagy saját szükségletre, vagy megrendelésre érdemes . A szántóföldi növénytermesztés (búza, tritikálé, rozs) csak foltokban jelenik meg a területen, árutermelő mezőgazdaságra csak a legjobb minőségű területeken számíthatunk. Az árutermelő területek nagy részét ültetvények (barack, meggy, mandula) foglalják el, ami a kistérségi fejlesztéseknek is megfelelő, a térségre jellemző tájhasználat. A gyepterületek hasznosítása nem kellően megoldott, csak a Csákhegyi tanyánál legeltetnek kecskéket. A kisüzemi, kertgazdasági tevékenység területei mind bel- és külterületen megtalálhatók a belterülethez kapcsolódó kisebb és az attól távolabbi nagyobb tömbben (Rózsás-hegy alatti dűlő) Ezek nagyrészt műveltek, néhol felhagyottak. A külterületen a volt TSZ központ telephelyén ( Márianosztrára vezető út mellett), valamint kisebb majorokban, tanyákon ( Kuha-tanya, Csák-hegyi tanya) folyik mezőgazdasági üzemi gazdálkodás.

2004. JÚLIUS

31


Használt földterület Gazdaságok száma: 91 Ebből egyéni gazdaság: 90 Művelési ág Szántó-terület Terület (hektárra kerekítve) 186,04 Aranykorona-érték/ 17,03

Gyümölcsös-terület 24,72 31,95

Szőlő-terület 22,57 26,29

Földhasználók száma: mezőgazdasági 82 erdőhasználó 12 Állatállomány Állattartó gazdaságok száma: Állatfajta szarvasmarha Tartógazdaság 2 száma Állatállomány 11 összesen

sertés 22

ló 2

juh 2

baromfi 40

52

3

154

1513

ERDŐ A közigazgatási terület 20%-a 405ha üzemtervezett erdő. Ennek megoszlása: 275ha gazdasági célú; 115ha védelmi célú. Természetvédelmi rendeltetésű erdő nincs a területen. Az erdőterület nagysága a 60-as, 70-es években növekedett, a 90-es években – a tulajdonosi szerkezetváltást követően – csökkent. BÁNYA Szob közigazgatási területén több kőbánya található, ahol a környezetterhelési előírások meghatározandók, illetve a művelési ág megszűnése után a terület rekultiválását elő kell írni. KÖZÜZEMI BERENDEZÉSEK, TELEPHELYEK Szintén külterületen található néhány közüzemi hasznosítású telep, vonalas energiaellátó távvezeték: szennyvíztisztító telep, szennyvízátemelő, gáznyomás szabályozó, transzformátor, víztározó, nyomásfokozó, hulladéklerakó, dögkút, 16 és 3 báros gázvezeték, elektromos távvezeték, Illetve környezetvédelmi hasznosítású terület: dögkút, hulladéklerakó (Zilahy-tanya)

4.3 BELTERÜLET A belterület hosszan elnyúló formáját a Duna partvonala, a települést átszelő „1201”-es főútvonal valamint a Budapest – Szob – Sturovó vasútvonal alakították, környezetminőségét negatív irányba folyamatosan befolyásolják a hosszanti közlekedési útvonalak, illetve a magas rehabilitációs terheket jelentő Gabcsikovo-Nagymaros vízlépcső felhagyott előmunkálatai. Elmaradt Szob egész belterületét kísérő parti védmű, kipusztították a Széchényi-sétány és az ötlyukú híd között a múlt század végén ültetett növényállományt, az Ipoly-torkolat ártéri fűzesét, felszámolták a település vízparti szabad strandját, a homokos föveny biztosította vízparti életet.

2004. JÚLIUS


32

A partvédőmű kiépítésének elmaradását folyamatos önkormányzati erőfeszítésekkel hosszú kitartó munkával pótolják, a Duna-parti településekhez méltó szabadidős hasznosítású zöldterület kialakításával. A védelem hiánya szab gátat a Hidegréti fejlesztéseknek is. Szobot a párhuzamosan haladó településeket összekötő főútvonal és a vasút hosszanti irányban kettészeli, a két településrész között három vasúti aluljáró biztosítja a kapcsolatot. A Duna–parti terület a régebben kialakult városrész, ahol a fejlesztést – figyelembe véve a természeti területek védelmét, a védősávok által történő területlehatárolást, valamint az árvízvédelmet - a már beépített területek sűrűségének növelése jelentheti. A jelenleg is fejlődő, É felé a dombokra kúszva továbbfejleszthető később kialakult városterületet a szomszédos Márianosztrára vezető út két részre osztja. LAKÓTERÜLETEK Az elfogadott településfejlesztési koncepció egyértelmű célként tűzi ki a település népességének növelését. A növekedést a helyi halálozási és születési arányszám megváltoztatásával, a nagyvárosokból kivonulni szándékozó középrétegek, az egykori kitelepítettek és lezármazottaik, külföldről hazatelepülők betelepülésének előmozdításával, fiatalok itthontartásával kívánja elérni. Az új lakóterületek kijelölésének főbb szempontjai az alábbiak: nagy építési telkek, egyedi beépítések, tájba illeszkedő építészeti megoldások, kertvárosias területen maximum másfél szint építési magasság, a kertkultúra követelményeinek érvényesülése, elsősorban a meglévő infrastruktúra felhasználása. JELENLEGI ÁLLAPOT Szobra korábban és jelenleg általában a családiházas beépítés a jellemző. Időközben jelentkezett igény a többlakásos társasházak építésére. Lakások számának alakulása Lakásszám Fő/lakás mutatószám

1980 911 3,09

1990 1049 2,65

2000 1085 2,72

A lakások számának növekedésével összhangban folyamatosan csökken a fő/ lakás mutató, mely csökkenés azonban a település elöregedésének és a családok elaprózódásának kedvezőtlen folyamatát tükrözi. Meglévő lakóterületek jellemző kategóriái a városban - a település régi halmazos beépítésű magja az oszágos főút mellett, a löszfal alatt, ahol természetszerűleg régi, kis alapterületű oromfalas épületek esetében a legnagyobb az igény a felújításra, bővítésre, komfortfokozat növelésre, - a hagyományos falusias jellegű beépítés a Duna-part és a település főútját alkotó 12sz. országos főút között , amit a foghíjbeépítés, tetőtérbeépítés, generációs másodlakás bővítés a jelemez - új kertvárosias jellegű beépítés a város keleti és északi bővülése területén, ahol főként tetőtérbeépítéses új családi házak épültek - kisvárosias beépítés többszintes társasházakkal, - a huszadik szd. első harmadában épült telepszerű beépítésű szociális lakások (Bányatelep, MÁV épületek)

2004. JÚLIUS


33

JAVASLAT A lakóterületek kijelölése és alakítása során alapvető szempontként kell figyelembe venni az alábbi összetevőket: a hagyományos lakóterületek rehabilitációs igénye, melynek során a hagyományos településszerkezet megtartása mellett jelentős többletlakás építésére, illetve lakáskorszerűsítésre van igény és lehetőség, új lakóterületek általában nagytelkes, kertes jellegű beépítésűek, a szociális lakásépítés számára kijelölt területeken többlakásos intenzív beépítéssel építhetők lakások, az új lakásépítés elsődlegesen a belterület szabad területeit és lehetőségeit vegye igénybe, csak további igények esetében történjen külterület bevonással telekalakítás, az új lakóterületek kialakítása jelentős terület-előkészítést igényel, a szükséges kiszolgáló intézmények elsősorban gyermekintézmények jelenlegi adottságai lehetőséget adjanak az intézményi háttér megteremtésére A lakásépítés lehetséges területei A város széleskörű választékot nyújt a lakások nagysága és lakókörnyezete tekintetében. A település jelenlegi szerkezete döntően a kertvárosias életmód megélésére nyújt alkalmas környezetet, nagy lakásokkal, a szigetszerűen található kisvárosias beépítés, telepszerű beépítés, hagyományos beépítés területén találhatóak a kisebb lakások. Az összefüggő új lakóterületek kiválasztásakor, illetve az új területek beépítési módjának meghatározásakor elsősorban a minőségi lakókörnyezet, valamint a kialakult településrészeken nem megélhető, attól eltérő életmódra alkalmas lakókörnyezet széles választékának létrehozására kell törekedni – a Dunára egyedülálló panorámát nyújtó villaszerű építésmóddal, gazdálkodásra alkalmas lakótelkekkel, társasház építésére, telepszerű beépítésre alkalmas területekkel a lakóközösségek számára. Minden esetben elsődleges szempont a táj és természeti környezet messzemenő tiszteletben tartása, az értékek megőrzése és fenntartása .Beruházók gazdasági szempontjai miatt nem engedhető meg az egyes területek ingatlan-érték csökkentése. Új lakóterületek A szerkezeti terv az alábbi összefüggő, új lakóterületi fejlesztési területeket rögzíti: A város belterülete döntően kertvárosias lakóterület, mely jelleget általában a továbbiakban is szeretnénk megtartani. A fejlesztési területeket részben tömbfeltárással, részben belterületbevonással alakítottuk ki. Kertvárosias beépítés összes tervezett területe 30ha tömbfeltárással: Arany J. utcából , Tompa M. utcából, Préskerteknél , Vasút állomástól délre, belterületi telekalakítással: Arany J. és Diófa u. között, Rózsás alatt, Papláb dűlőnél belterületbe vonással: Hosszúföldeknél, Giribin, Hosszúföldek és Rózsás alatt, Papláb dűlőnél Az így kialakult telekszám ~ 298, összesen 298 lakással A tömbfeltárásokban kisebb telkek alakítására van lehetőség, a belterületbe vont területeken – a település beépítettségének a külterület felé csökkenő intenzitását követve – nagyobb területű telkek kialakítását javasoljuk. Kisvárosias beépítés összes tervezett területe 2,8ha közterület és telekalakítással: Érdy J. utca térségében Az így kialakult telekszám ~ 5, összesen 60 lakással A szociális lakásépítésre a Nyár utca és Érdy János utca térségében lesz lehetőség. 2004. JÚLIUS

34


Az ütemezést a fejlesztési lehetőségek (területelőkészítés, pénzügyi feltételek, ….) pillanatnyi helyzete fogja meghatározni. A szerkezeti tervben a növekedés deklarált céljának elérése érdekében a megfelelő lakóterületek kijelölésével egyidejűleg szükséges az intézményi és foglalkoztatási háttér megteremtéséhez szükséges területek biztosítása a településen. Mindezeket a feltételeket ugyanakkor a település szűkös területi lehetőségeinek figyelembevételével, valamint a település egyedi tájképi értékeinek megörzésével, esetenként helyreállításával egyidejüleg kell megoldani. A fentiek figyelembevételével elhelyezhető többletnépesség következő10 évben 3,0fő/család létszámot feltételezve 1470 fő, azaz a település lélekszáma 50%-al nő. A többletnépesség ellátását szolgáló intézmények közül a területigényes gyermekintézményeknél jelentkező többletigény kimutatása az elsődleges. Az alábbi adatok igazolják a többletigény kielégíthetőségét: Jelenlegi létszám – helyiségszám Tervezett létszám - helységigény Óvoda 120fő 7 foglalkoztató +60fő + 4 foglalkoztató Iskola 268fő 12 tanterem +135 fő +5 tanterem Mindkét intézmény akkora tartalékterülettel rendelkezik, hogy megoldható a meglévő területen belül a fejlesztés. Az óvodánál bővítik a jelenlegi épületet, a játszókert is rendelkezésre áll a Polgármesteri Hivatal hátsó kertjének rendezésével, az iskolánál az új tantermek elhelyezését a meglévő épület tetőterében tervezik. TELEPÜLÉSKÖZPONT, KÖZPONTI TERÜLETEK Szob a térségben változatlanul Vác középfokú társközpontjaként végzi a környező települések és saját lakosságának egészségügyi, kereskedelmi, oktatási és közigazgatási és ellátását. Az ellátó létesítmények elszórtan találhatók, inkább a Duna-parti településrészen. A kereskedelmi szolgáltató intézmények helye, funkciója, kapacitása, minőségi állapota a piaci adottságoknak és lehetőségeknek megfelelően állandóan változik. A település fejlődése során a Dunával párhuzamosan, a templom körül megkezdődött a központképző elemek, intézmények sűrűsödése, s alakult ki lakóterületen a mai központi mag különösebb geometriai értelembe vett térszervezés nélkül. Annak ellenére, hogy a Polgármesteri Hivatal és a Duna között kialakult gyalogos zóna már ráutaló jelzés értékű, a „főtér” ma is hiányzó eleme a városnak. JAVASLAT Figyelembe véve a spontán intézménysűrűsödést, valamint a belterület kialakult formáját, a központ a jelenlegi lakóterületen valószínűleg egy elnyúló hosszanti zónát fog képezni, teresedésekkel, melyeket azonos funkciójú intézmények határolnának. Igy a kereskedelmi-vendéglátó, kulturális-igazgatási, egészségügyi-kereskedelmi csomópontokat egy hosszanti vegyeshasználatú tengely fűzné egybe. Valószínű nem áll rendelkezésre annyi pénzeszköz, hogy az összes rászoruló épület megújulhatna, de ha az utcák, terek felújítása azt üzeni, hogy a belső városrészben érdemes élni, vállalkozni, fejleszteni, azt érdemes meglátogatni, akkor az épületek magánforrásokból is megújulnak. A központképzés első lépése egy közterületi program, melynek elemei a közterületektől a közterekig, az értékőrzéstől az értékteremtésig terjedő széles skálán mozoghatnak. A meglévő ellátó hálózat fejlesztésével kapcsolatos igények: Az oktatási intézmények két helyszínén is jelentkezik minőségi és mennyiségi bővítési szándék (Árpád utca, Iskola utca) Komp-kikötő térségét a hely szellemének és funkciójának megfelelő igényszintűre kell fejleszteni Kereskedelmi ellátást ki kell egészíteni egy piaccal. 2004. JÚLIUS


35

Idegenforgalmi, vendéglátó funkciók minőségi, mennyiségi választékbővítése gyorsítaná a városias központi térképzést GAZDASÁGI TERÜLETEK Ipar Szob gazdasági fejlődésében két intenzív időszak különíthető el: a múlt század közepe, és az 196o-7o terjedő időszak. Ekkor gyors iparosodás ment végbe, melynek eredményeképpen a lokális gazdaságot oly sokáig uraló mezőgazdaság háttérbe szorul, és számos ipari üzem jön létre. Az előbbi korszakból a Kőbánya, az utóbbiból a Gyümölcsfeldolgozó üzemel ma is. A helyi és térségi foglalkoztatottságban illetve a gazdasági életben mindvégig kiemelkedő helyet foglalt el a vasút. A rendszerváltozás az iparban is nagy változásokat hozott, bár a helyi ágazati összetétel nem módosult: továbbra is maradt a bányászat, gépipar, sütőipar, üdítőitalgyártás. A cégek szervezeti struktúrája változatos: ipari telephely, vállalati központ, önállósodott melléküzemágak, új alapítású vállalkozások. Tulajdonosok: magyar állam, hazai és külföldi befektetők. A változások velejárója a termelés korszerűsítése, modernizálása, profiltisztítás, térkapcsolatok átrendeződése, munkaerő-állomány racionalizálása, létszámleépítés. Ez azonban nem veszélyeztette a térségi foglalkoztatási centrum jellegét. 1999-ben a Szobon működő 125 vállalkozásból 23 társasvállalkozás, 1o2 magánvállalkozás. Jelentősebb gazdasági egységek: Szobi Szörp Rt. (gyümölcsfeldolgozás) – PESTKŐ Kft. Szobi Üzem (kőbányászat) – AGRO-HATÁR Kft. (építőanyaggyártás) – Ballast Kft. (híradástechnikai alkatrészek, transzformátorok gyártása) – Éva Baker Kft. (pékség) – Ferryboat Kft. (kompátkelő üzemeltetése) Magánvállalkozók közül sokan a munkanélküliség elől menekülő kényszervállalkozók. A magánvállalkozók a munkanélküliség csökkentésében nem vesznek részt, főként családtagokat alkalmaznak. Elsődlegesen a helyi lakosság szükségleteit elégítik ki. A gazdasági területek jelenlegi térbeli rendszere: A telephelyek a település két szélén, illetve a közepén találhatók, nagy részük a táji környezetet, illetve a településképet zavarja. A Duna-Ipoly Nemzeti Park szomszédságában elhelyezkedő iparterületek környezetterhelését csökkenteni kell, a szennyező saját területén kialakítandó pufferzónával. A Duna menti és vasúttól délre elhelyezkedő iparterületek értékén alul hasznosítják a természeti táji környezet adottságait, ezért itt a területhasználat megváltoztatását kell célul tűzni. A település súlypontjában található Szobi Szörp telephelye csarnokaival rátelepszik a környezetére, településkép romboló hatását növényzet telepítésével kell oldani. CÉL A városban a hagyományosan komplex gazdasági szerkezet helyreállítása érdekében az idegenforgalom-turizmus és a mezőgazdaság-kertkultúra fejlődésének támogatása mellett újra kell teremteni a környezetbarát termelő és szolgáltató gazdasági tevékenység területeit. Elsődleges cél a magas műszaki és technikai színvonalon működő, környezetkímélő technológiát alkalmazó, kis és középvállalkozások fejlődésének, illetve a letelepülésének segítése. A termelő és szolgáltató gazdasági tevékenység területi rendszerét a szolgáltatást igénybevevők körének, a tevékenység jellegének és a környezetterhelés nagyságrendjének együttes figyelembevételével differenciált módon kell kialakítani.

2004. JÚLIUS


36

A környezetüket nem terhelő, elsősorban lakossági szolgáltatást nyújtó kisvállalkozások a lakóterületen belül is helyet kaphatnak. A központi vegyes területeken a kereskedelmi és szolgáltató tevékenység mellett, a termelő tevékenység – elsősorban a már ilyen jelleggel kialakult területrészeken átmenetileg fenntartható. A jelentősebb forgalmat vonzó kis és középvállalkozások, elsősorban az újonnan kijelölt gazdasági területeken kell, hogy helyet kapjanak. Új gazdasági területek A településszerkezeti terv a meglévő és megmaradó ipari területek mellett két új gazdasági terület kijelölését tartalmazza a területen, belterületen 1,6ha; külterületen 5,3ha összesen 6,8ha-on A belterület keleti szélén gazdasági terület kijelölésével elsősorban helyi jelentőségű kisvállalkozások letelepedésére ad lehetőséget, lakóterületek között, természetesen védő erdősávval elválasztva. A Damásdra vezető út mellett kialakítandó gazdasági terület elsősorban kistérségű jelentőségű, a térségi termékeket feldolgozó és raktározó jellegű kis- és középvállalkozások megtelepedését szolgálja. -

Mezőgazdaság Az agrárszektor jelentősége a rendszerváltozás után háttérbe szorult. Szobon 63oha földet osztottak szét, többnyire helyi lakosoknak. A földeket kevesen művelik, mert általában kicsik a parcellák, ezért sokan bérbeadják. Jelentősebb gazdasági egységek: Eurotrust Consult Kft. Szobi Üzeme (gyümölcstermesztés, biogazdálkodás) – Biotárs Szövetkezet (kenyérgabona, takarmánynövény termesztés) A településre jellemző hagyományos gyümölcstermesztés mára visszaszorulóban van. Korábban a térségben a bogyós gyümölcs termesztés, illetve a csonthájasok termesztése volt nagyarányú, mely az alacsony felvásárlási árak és a magas termesztési költségek következtében egyre csökken. Szobon még megtalálható egy barackos és egy meggyes terület, melyeken „szedd magad” akciók keretében értékesítik a gyümölcsöt, illetve a préskertek környékén még folyik a bogyósgyümölcsök termesztése, mely azonban egyre inkább saját fogyasztásra történik. A külterületi földek kis részén termesztenek szántóföldi növényeket inkább kisüzemi jelleggel. Jelentősebb gazdasági egységek: Eurotrust Consult Kft. Szobi Üzeme (gyümölcstermesztés, biogazdálkodás) – Biotárs Szövetkezet (kenyérgabona, takarmánynövény termesztés) Az állattenyésztés nem jellemző a településen, csak a háztáji állattartás, illetve a Csákhegyi-tanyán tartanak 4o kecskét saját felhasználásra. JAVASLAT A meglévő gazdálkodási formák támogatása szükséges. A támogatás nem feltétlenül anyagi támogatást jelent. Biztosítani kell a piacképes termelésműszaki és szellemi infrastruktúráját: hűtőházak, tanácsadói hálózat, szakmai felkészítő programok Szobon működik a falugazdász hivatala, amely az Ipoly-völgye és a Dunakanyar néhány településének agrárium szervezését koordinálja. Célszerű reklámozni a tevékenységét, hogy segítségével minél többen hozzáférhessenek a kisvállalkozói pályázati lehetőségekhez, vidékfejlesztési támogatásokhoz, gazdász továbbképző tanfolyamokhoz. További lehetőséget jelent az ökológiai termelés irányába történő elmozdulás, melyet a természetvédelmi területek közelsége is indokol. így a termőterületek, amelyeket nem kezelnek kemikáliákkal egyben a védett területek pufferzónájaként is működhetnek, ezért állami forrásból támogatásra is számíthatnak.

2004. JÚLIUS


37

A termőterületek jó feltételeinek megőrzése, illetve javítása céljából javasolható a táblák szélének fásítása, cserjesávok kialakítása, mely egyben ökológiai folyosóként is szolgálna. A környék gyér állattenyésztése miatt kevés szervestrágya keletkezik. A szervestrágyára való átállás azonban fontos a területen – részben környezetbarát volta miatt, részben a lejtős területek eróziós kárainak csökkentése miatt. Pótlólagos megoldásként javasolható a zöldtrágyázás és a szerves hulladékokból komposzt készítése. Tercier szektor Kereskedelem, szolgáltatás Szob olyan kereskedelmi infrastruktúrával rendelkezik, amely a Börzsöny falvainak ellátására is alkalmas. A magánvállalkozásban lévő kiskereskedői egységek száma folyamatosan nő, típusuk, nagyságuk változó, felszereltségük jó, és üzemeltetésük szakirányú képesítéssel rendelkező munkaerővel történik. Szakjelleg szerinti összetételük változatos, a piac igényeinek megfelelően alakult ki. A rendszerváltással a város térségi ellátó pozíciója mind kereskedelemben, mind szolgáltatásban csak erősödött. A szolgáltatások köre bővült, színvonala emelkedett. A régi hagyományos kisipari szolgáltatások mellett számos újfajta is megjelent. Szob a kereskedelem szervezésében is kistérségi szerepet tölt be, a Hangya Szövetkezet „folytatásaként” l1962-ben megalakított Szobi ÁFÉSZ működésével. A Szobi ÁFÉSZ boltjai az IpolyCoop tagjaként számos kedvezményben részesülnek. JAVASLAT A kialakult kereskedelmi hálózatot védeni kell a nemzetközi áruházláncoktól, erősíteni kell a kistérségi szerepkörüket, pozíciójukat. Szorgalmazni kell közös megállapodások kötésével a térség termékeinek forgalmazását. Egy többfunkciós alkalmi piac helyét meg kell keresni és ki kell jelölni a településen Gondot kell fordítani az üzletek külső megjelenésére, a kirakatok, eladótér modernizálására, esztétikussá tételére. Önkormányzati pályáztatással mozgalmat lehetne indítani a megfelelő cím eléréséért Idegenforgalom, vendéglátás Az egykori Szobon az országhatártól távol eső csendes községben, a Duna és Ipoly partján, egy ugrásra a fővárostól, nagy hagyománya volt az üdülésnek, nyaralásnak. Tulajdonképpen ezt a szerepkörét veszítette el az 1945 után kialakult periférikus fekvésnek, a határok átjárhatatlanságának, az erőműépítési szándék következményeként. Jelenleg az üdülés, az idegenforgalom még alárendelt szerepet játszik a település gazdasági életében, a természeti, táji adottságok kiaknázatlanok. JAVASLAT A településen és környezetében található táji, természeti és építészeti értékek védelme, megmentése, felújítása és fejlesztése a település vonzerejét emeli. Ezen örökségek megmentése és a város fejlesztésének érdekében történő felhasználása a lakosság életfeltételein javít, munkahelyet biztos, illetve hozzájárul az épített és tágabb lakókörnyezet kultúrált kialakításához.

2004. JÚLIUS

38


Bővíteni kell a szabadidő eltöltési lehetőségének, programoknak, tereiknek választékát, törekedni kell az idényjelleg megszüntetésére .A már beindult malomkerti fejlesztés mellett további akcióterületeket jelöl ki a terv 3.4 ha belterületen, 17,9ha külterületen: a Duna parton, a Deusch-tó térségében, Zebegény határában, a sportpálya és a Duna között. A szabadidő eltöltés választékát bővíti a vízisportok, a lovasturizmus, a kerékpározás, bakancsosturizmus, séta lehetőség, útvonalainak, kiszolgáló és céllétesítményeinek megteremtése. Az akcióterületekkel párhuzamosan a háttér intézményhálózat – szállás, vendéglátás különböző kategóriájú intézményei – is kialakítandók: a kisebb-nagyobb panziók, fogadók építése, meglévő épületek átalakítása támogatandó, valamint szálláshelyek számának növekedését a családi házaknál kialakított vendégszobák, és a különböző témákban szervezett táboroztatások megvalósítását lehetővé tevő tábor-, és kempinghelyek létesítendők.

5. ARCULAT - TELEKSTRUKTÚRA – ÉPÜLETÁLLOMÁNY A város arculata nem egységes, általában kertvárosias jellegű, ahol a városkarakter erősítése szükséges. A jelenlegi telek és épületállomány az alábbiakkal jellemezhető: Halmazos telekstruktúra, a löszfal vonalát, terepváltozásokat követő szabálytalan telkekkel, hagyományos oromfalas beépítéssel, Utcára merőleges gerinccel, oldalhatáron állnak az oromfalas épületek, Utcával párhuzamos gerincű, oldalhatáron álló lakóépületek, Múlt század elejének telepszerű szociális lakásépítése, a bányatelepen ikerházakkal, a MÁV lakótelepen többszintes, többlakásos lakóépületekkel, Közelmúlt kertes beépítése oldalhatáron álló, szabadonálló épületekkel, Kisvárosias többlakásos telepszerűen megépített többszintes többfogatos lakótelep kezdemények JAVASLAT A fejlesztéseknél két karakterformáló elemet tartunk lényegesnek: a kertvárosias jelleg erősítését a tömbfeltárások esetében közepes, a belterület szélén, külterületi fejlesztéseknél nagyobb építési telkek alakításával, a már kialakult telepszerű beépítés környékén, illetve vasút mellett intenzívebb beépítés kijelölésével, valamint a „belvárosi” lakóterület beépítettségének növelésével városközpont kialakítása.

6. ÉPÍTETT ÉRTÉKEK – ÉRTÉKVÉDELEM A település gazdag építészeti, utcai szobor, valamint településszerkezeti, városépítészeti emlékekben. A település épített értékeit az alábbiak szerint kategorizáltuk: Országos védelem alatt álló építmények (műemlékek), illetve azok műemléki környezete Helyi védelem alatt álló építmények Jelen Szabályozási Tervvel helyi védelemre javasolt további létesítmények Városképi védelemre javasolt területek

2004. JÚLIUS

39


6.1 ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK (MŰEMLÉKEK): Luczenbacher kastély törzsszám: 10018……………………………… Árpád utca hrsz: 379 Római katolikus templomtörzsszám: 7346……………………… Szent László utca hrsz: 418 Nepomuki Szent János szobor törzsszám: 7346 Árpád utca hrsz: 41 MŰEMLÉKI KÖRNYEZET: A három létesítmény számára azok szomszédsága miatt egységes összefüggő műemléki környezetet jelöltünk ki az alábbiak szerint – hrsz: 381

– hrsz: 382

– hrsz: 421

– hrsz: 422

– hrsz: 423

– hrsz: 424

– hrsz: 426

– hrsz: 427

– hrsz: 428

– hrsz: 436

– hrsz: 438

– hrsz: 439

– hrsz: 440

– hrsz: 441

– hrsz: 442

– hrsz: 443

– hrsz: 444

– hrsz: 445

– hrsz: 446

– hrsz: 447

– hrsz: 448

– hrsz: 449

– hrsz: 450

– hrsz:

– hrsz: 451

– hrsz: 452

– hrsz: 453

– hrsz: 454

– hrsz: 554

– hrsz: 555

– hrsz: 556

– hrsz: 557

– hrsz: 558

– hrsz: 559

– hrsz: 560

– hrsz: 561

– hrsz: 562

– hrsz: 563/1

– hrsz: 563/2

– hrsz: 569

– hrsz: 570

– hrsz: 571

– hrsz: 572

– hrsz: 573

– hrsz:

– hrsz: 378

– hrsz: 380

– hrsz: 416

– hrsz: 437

– hrsz: 498

2004. JÚLIUS

40


2004. JÚLIUS

41


6.2 HELYI VÉDETTSÉG Határ étterem épülete H-1 Temetői sírkápolna, Czeczko-kerszt Kálvária stációkkal Krisztus szobor

Rév utca hrsz: 626 Tompa Mihály u. hrsz 718 Kálvária u. hrsz: 300/1 Szent László tér hrsz:417

6.3 JAVASLAT HELYI VÉDELEMRE A korábbi HÉSZ-ben már elfogadott helyi védelem alá helyezett létesítményein kívül további védelem alá vonást javasol a terv. A javaslatot a HÉSZ melléklete tartalmazza. Az épített értékek védeleméhez elengedhetetlenül hozzátartozik bővítés és felújítás hagyományőrző megvalósítása, új építés arculathoz illő kialakítása Szorgalmazni kell az elhanyagolt épületek, valamint a romos pincék felújítását, külső megjelenésükben főleg a hagyományőrzésre, belső kialakításukban a korszerűsítésre kell törekedni. Az elhagyott épületeket mielőbb értékesíteni kell. Nem szokványos de Szob város által alkalmazott védelmi kategória a funkcionális védelem, mellyel épületek használati módjának megváltoztatását kívánják megakadályozni.

6.4 RÉGÉSZET A Dunakanyarban, az Ipoly torkolatánál az első folyami teraszon 110-220m magasan megtelepült falu határa a Déli-Börzsöny dombvidék jellegű tájegységhez tartozik. É-i szélén emelkedik a 375m magas Csák-hegy andazittömbje. A Kerek-hegy, Ruzsási-hegy és Köves-hegy 238-255m-es magasságot ér el. A hegyek alatti dombokat többnyire löszös, helyenként köves és kavicsos takaró borítja. A hegység vízeit a D-i irányba folyó Damásdi-, Öregfalui- és Bőszobi- (Medresz-) patak gyűjti össze. Az Ipoly és Duna közötti alacsony területen rét, a dombokon szántóföldek, szőlők, málnások és gyümölcsösök, a meredek lejtőkön és a magasabb fekvésű helyeken tölgyesek és újabban telepített vadlegelők vannak. 6.4.1 ÉRTÉKFELMÉRÉS a.) régészetileg védett területek A település közigazgatási területén nincs külön rendeletben védetté nyilvánított lelőhely. b.) nyilvántartott régészeti lelőhely és környezete A község közigazgatási területe szinte a történelem teljes időszakán át lakott volt. Jelenleg az alábbi korú lelőhelyekről van ismeretünk: - Őskori (azon belül nem meghatározható korú) települések - Paleolit telepek - Paleolit szórványleletek - Neolit (újkőkori) telepek - Neolit sírok - Rézkori telepek - Rézkori sírok - Rézkori szórványlelet 2004. JÚLIUS


42

-

Bronzkori és késő bronzkori telepek Bronzkori temetők Kora-vaskori telepek Kora-vaskori szórthamvas temető Kelta (LT) telepek Kelta (LT) kemence Kelta temetők Római kikötőerőd (?) és bizonytalan jellegű leletek Népvándorlás kori (azon belül nem meghatározható korú) telepek Kvád telepek Honfoglalás kori sírok és temetők Honfoglalás kori telepek Árpád-kori telepek Árpád-kori templomok és temetők Későközépkori telepek Későközépkori kincslelet Későközépkori malom csontvázas (nem meghatározható korú) sírok és temetők

A község külterületének a régészeti területekkel érintett részei javarészt gyeppel, valamint kerttel, gyümölcsössel, néhány esetben erdővel és szántóval fedettek. Ugyanakkor szinte a belterület teljes egésze lelőhelyekkel fedett, ezek nagyobb része azonban már beépített. Régészeti szempontból alapvetően fontos, hogy minden lelőhelyet érintő munkálat esetében, továbbá minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül elő, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell.

2004. JÚLIUS


43

7. KÖRNYEZETALAKÍTÁS 7.1 TÁJI ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET A település az Észak-Magyarországi - középhegység nagytájba tartozik, azon belül viszont eltérő közép illetve kistájba. A település Dunához közel eső része a Visegrádi-hegység középtájba, azon belül a Visegrádi-Dunakanyar kistájba tartozik, míg igazgatási területének többi része a Börzsöny középtájba és a Börzsönyi-peremvidék kistájba sorolható. ÁLATÁNOS ISMERTETÉS Visegrádi kistáj Domborzati adatok: A terület egy része közepes magasságú, enyhén tagolt síkság, másik része völgytalp. Tszf-i magassága 107-220 m között változik. Földtani adottságok: A kistáj alapja harmadidőszaki homokkő és andezittufa. A felszíni, ill. felszín közeli üledékek kb. 20 %-a lösz, lejtőlösz ill. folyóvízi üledék. A medencét a miocén korszak közepén tenger öntötte el, ami lajtamészkövet hagyott hátra. A jégkorban vályog rakódott le a medencében, amit a Duna kavicstakarója fedett be a teraszokon. Ezzel magyarázható, hogy az összességében savanyú területen néhol előfordulnak meszes foltok. Talajok: A talajtakarót egyrészt nyers öntések és vályog és agyag mechanikai összetételű és közepes vízvezető képességű barnaföldek képviselik. Éghajlat: Mérsékelten hűvös – mérsékelten száraz. Az évi középhőmérséklet 9,5-10,0 ºC közötti, a nyári félévé 16,0-16,5 ºC között van. Az évi csapadékösszeg 600-650 mm között várható, a tenyészidőszak csapadéka 340-350 mm. Az uralkodó szélirány ÉNy-i és átlagos szélsebessége 3 m/s körüli. Vízrajz: A kistájat a Duna Esztergom-Vác közötti főmedre uralja. Árvizei márciusban és júniusban, míg kisvizei ősszel és télen a leggyakoribbak. Növényzet és állatvilág: A kistáj területe a Magyar, vagy Pannóniai flóratartományon (Pannonicum) belüli Dunántúli-középhegység flóravidékébe (Bakonyicum) tartozó Visegradense flórajárásba sorolható. A potenciális növénytakaró ártéri keményfa ligeterdő (Fraxino pannonicea-Quercetum roboris), foltszerű előfordulásban elegyes lomberdő (Corno-Quercum pubescenti-petraea, OrnoQuercetum pubescentis, Querceto petraea-Carpinetum) társulások. Nagymaros térségében szelídgesztenye (Castanea sativa) ligetek találhatók. A Dunakanyarban áttörő víz a felgyorsult folyással, kavicsos aljzattal ritka, endemikus csigafajok élőhelye. Előfordul az aktuálisan veszélyeztetett bödöncsiga (Theodoxus transversalis) és rajzos csiga (Theodoxus danubialis) is. A halfauna legértékesebb tagja a petényi márna (Barbus barbus). Sajátos táji adottságok: A terület tájesztétikai adottságai kiválóak, környezeti állapota jó. A Duna itt kanyarog a két hegység között és mind a Duna felől a hegyekre, mind a hegyekről a Dunakanyarra szép látvány nyílik. Börzsöny peremvidék Domborzati adatok: A kistáj a Börzsöny paleovulkánja gyűrűszerűen elhelyezkedő oldallejtőit foglalja magába. Az abszolút magasság 120 és 661 m közötti. Az 500 m feletti felszíneken kőtengerek, krioplanációs lépcsők tagolják a domborzatot, az alsóbb szinteken a hegylábi lépcsők, hegylábfelszínek erősen felszabdaltak, ma is erősen erózióveszélyesek. Földtani adottságok: A vulkáni tevékenység során andezit hegyek jöttek létre. A kistáj felszínének több mint 2/3-át vulkáni anyagok (főként miocén andezittufa és agglomerátum) fedik.

2004. JÚLIUS

44


Talajok: A Duna felé néző domboldalakon nyirkon képződött, vályog mechanikai összetételű, agyagbemosódásos barna erdőtalajok borítják, míg az Ipoly-völgyet kísérő dombvonulaton agyagos vályog mechanikai összetételű, gyengén erodált barnaföldek képződtek. Éghajlat: Mérsékelten hűvös – mérsékelten nedves éghajlatú kistáj. Az évi középhőmérséklet 8,5-9,5 ºC, a vegetációs időszaké 15,0-16,0 ºC. Az évi csapadék a peremhegység szélein kevéssel 600 mm fölötti, a magasabb részeken 750 mm. A vegetációs időszakra ebből 360-400 mm esik. A leggyakoribb szélirány az ÉNy-i, az átlagos szélsebesség a szélvédett völgyekben 2 m/s körüli, a tetőkön 3-4 m/s. Vízrajz: A vízfolyások vízhozama erősen függ az évi csapadéktól és a vízgyűjtő felépítésétől. A vízfolyások általában jól bevágódott mederben futnak még a peremeken is. Növényzet és állatvilág: A peremhegység D-i területei a Magyar, vagy Pannóniai flóratartományon (Pannonicum) belüli Dunántúli-középhegység flóravidékébe (Bakonyicum) tartozó a Visegradense flórajáráshoz tartozik. Az erdészeti hasznosítású területeken elsődlegesen a keménylombos fajok (kocsánytalan (Quercus petraea), molyhos tölgy (Q. pubescens), csertölgy (Q. cerris), gyertyán (Carpinus betulus) dominálnak. Ezen kívül szelídgesztenyék (Castanea sativa)) fordulnak elő, amelyek talán a római kori kultúra maradványainak tekinthetők. A cserjék között gyakori a bérci rózsa (Rosa pendulina) és a gyöngyvessző (Spirea media). A madarak közül költ többek között a fokozottan védett parlagi sas (Aquila heliaca), kerecsensólyom (Falco cherrug), vízirigó (Cinclus cinclus) és a fehérhátú harkály. A barlangok, felhagyott bányajáratok ritka denevérek élőhelyei. TÁJHASZNÁLAT A két tájegység domborzati, vízrajzi és talajadottságainak megfelelően a táj használata és ebből adódóan szerkezete is eltérést mutat a Visegrádi és Börzsöny peremvidék kistájon. Az előbbi kistájba esik a város teljes területe, a szántó és a bogyós gyümölcsös területek túlnyomó többsége is. A Börzsöny peremvidék kistáj tájhasználata sokkal összetettebb, területein főleg rét-legelők és erdő művelési ág található, de a gyümölcsösök és a kiskertek egyes részei ide tartozik. Az erdő területek majdnem felét kárpótlásként kiutalták, ami egyedülálló az egész térségben, így sok területről nem lehet pontosan tudni, hogy mire is használják. Funkcióját tekintve egynegyede védelmi funkciójú, mivel gyenge minőségű a talaj, vagy túlságosan meredek és erózióveszélyes. A gazdasági területeken kocsányos- és cser tölgyet termelnek ki. A gyepterületek nagy része rét-legelőként kiválóan hasznosítható, és legelőre alapozott állattartást enged feltételezni. Régen a gödi Tsz-hez tartozott ez a terület és birkát tartottak rajta, ami teljesen megfelelt a természeti adottságoknak. Szinte az egész északi részen ezt a művelési ágat részesítik előnyben. Néhány éve még Márianosztráról hajtottak ide húsmarhákat legelni, ma már csak a Csákhegyen foglalkoznak kecskék legeltetésével. A bogyós-gyümölcsöst inkább kiskertekben 0,1- 0,2 ha-on termesztik. Ezt a kertségekben teszik, a Matyóka gyümölcsösében, ahol a szőlőket teljesen felváltották a bogyós gyümölcsűek és helyenként a bodzák, mandulások. A préskerten és a település északi szakaszán kívül a málna és ribiszke ültetvények jelentek meg, a vasút és a Szobra érkező út közötti keskeny sávon is. A gyümölcsösök területaránya a gyepek után a legnagyobb Szobon. Jó termőhelyi adottságokat kihasználva két hatalmas területen is ültetvényeket telepítettek. Legnagyobb arányban őszibarackot és meggyet. Az új telepítések a Hosszú földek fölött, a másik, ennél nagyobb kiterjedésű ültetvény a Paplábnál van, az Öregfalvi-pataktól indulva, magába foglalva az előző évekből megmaradt őszibarackost is Damásd felé. A szántók egy része parlagon van, ami nem meglepő, ugyanis a kárpótlás során olyan kis parcellákra osztották fel a területet, hogy nem éri meg rajta gazdálkodni, és kellő gépparkkal sem rendelkeznek a tulajdonosok. A terület bérlésével nem igen próbálkoznak, a sok tulajdonos miatt. A kis területen termesztett tritikálé, rozs és búza, az évjárathatásnak jelentősen ki van téve. Aszálykor akár 30-40%-os ráfizetést is eredményezhet. A takarmánynövények termesztésére megfelelnek a helyi adottságok, de csak abban az esetben, ha a környék állatállományát látják el vele – mint például

2004. JÚLIUS


45

Csákhegyen, ahol a kecskék számára kis területen takarmánynövényeket termesztenek -, mivel a szállítási költségek hozzászámításával nem lennének versenyképesek. A Bőszobi patak mellett végigvezető út mentén tanyák és gazdasági épületek találhatóak. Az egyik ilyen a Kuha tanya, ahol 4 fő lakik állandó jelleggel, falusi turizmusból élnek meg, melynek keretében szállást és ellátást nyújtanak, miközben a háztáji állatok közül mindegyik fellelhető a gazdasági udvarban. Szintén ezen az úton közelíthető meg további két épületegyüttes. Az egyik elhagyott állapotban van, míg a másikat időszakosan használják. A település igazgatási területén a 069-es földút mellett további gazdasági épületek találhatóak. A Dunamenti Tsz épületei – bár rossz állapotban vannak - használják, a közelben lévő gyümölcs ültetvények műveléséhez szükséges géppark tárolására. A település legtávolabbi épületegysége, a Csákhegyi tanya üzemel. Itt csak nyáron laknak, ahol 40 kecskét saját felhasználásra tartanak kötetlen legelő tartásban. Mindkét út elég rossz állapotban van. JAVASLAT A tájrendezési javaslat célja a város történelmi tájszerkezetének védelme és a fenntartható fejlődés biztosítása. A földhasználat elvének megfelelően meg kell tartani és védeni a Börzsöny természeti és táji értékeit, az ehhez kapcsolódó erdőket, réteket és legelőket. Itt is a biológiai sokféleség és az extenzív gazdálkodás egyensúlyának megteremtése a feladat. A város zöldfelületi rendszerének és rekreációs területeinek fejlesztése érdekében az Ipoly torkolatánál – Hidegréten- természetes élőhely kialakítása indokolt, a jelenlegi betongyár helyén. Ez egyrészt a helyi lakosoknak nyújtana kikapcsolódási lehetőséget, másrészt komoly esztétikai és tájvédelmi értékekkel ruházza fel a területet. Ligetes fásítás, gyepterületek kialakítása javasolható. A tájba illő honos fajok használatával a terület beilleszthető az ökológiai hálózatba. A településrendezés eszközeivel is biztosítani kell a már meglévő majorok és gazdasági épületek fejleszthetőségét. Ez azonban mezőgazdasági területként lehetetlen, hiszen az OTÉK mezőgazdasági területen legfeljebb 3%-os beépítést tesz lehetővé. Mivel a majorok és gazdasági épületegyüttesek beépítettsége a 3% körül jár, illetve azt többnyire meghaladta, ezért további fejlesztésük csak úgy lehetséges, ha a beépítésre szánt területként, mint gazdasági területeket szabályozzuk. Ez lehetőséget ad akár 30%-os beépítésre is. Elsősorban a már meglévő majorok és tanyák fejlesztését javasoljuk, és ezáltal biztosítjuk számukra a fejlődési lehetőséget. Malomkertben, ami beépítésre szánt területek közé sorolható, gazdasági övezetet célszerű kialakítani, a már meglévő gazdasági épületek mellé. Logisztikai, raktározási, és kisüzemi gazdasági funkcióval. A tájvédelmi övezet mezőgazdasági területeit a sajátos mezőgazdasági használat a beépítettségi intenzitás és a tájvédelem érdekében a településrendezési tervekben - általános - korlátozott - kertes funkciójú mezőgazdasági területfelhasználási egységekbe kell sorolni. A kedvező termőhelyi adottságú területeken az árutermelő mezőgazdaság megtartása indokolt. Általános mezőgazdasági területként szabályozandó. Ez jellemzően Szobon nagyobb részt az ültetvények, kisebb részt szántóföldi növénytermesztés területei. A településrendezés eszközeivel biztosítani lehet és kell a gazdaságos birtokméret kialakítását, egy-egy család eltartását, illetve a termőföldek további elaprózódásának megakadályozását. Célszerű ebben a területfelhasználási egységben, a legkisebb telek 1,0 ha nagyságú lehet. A gazdasági épületekkel és lakóépülettel beépíthető telek területe legalább 10 ha ill. 5 ha intenzív kertészeti kultúra esetén. A 20 ha-nál nagyobb egybefüggő táblákat gyepsávok, fasorok és egyéb élőhelyként is funkcionáló ökológiai folyosókkal kell kisebb egységekre tagolni. A természetvédelmi, tájszerkezeti szempontból értékes rétek, legelők épületmentességét és összefüggő természeti területeit biztosíthatjuk, ha a legelők korlátozott funkciójú területként 2004. JÚLIUS

46


szabályozzuk. Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület olyan, a táj- és természetvédelmi, tájkarakter-védelmi, vízminőség-védelmi és városképvédelmi szempontból érzékeny területek, építmény csak akkor alakítható ki, ha a táji-természeti értékeket nem károsítják. Legfeljebb természeti érdekből a legelők fenntartását szolgáló hagyományos legeltetéses állattartás épületeinek kialakítása indokolt. Erre a célra elsősorban a meglévő gazdasági épületeket, istállókat kell igénybe venni. Fontos kritérium, hogy a korlátozott mezőgazdasági területeken a vegyszerhasználatot mérsékeljük. Az Öregfalvi-pataktól keletre eső területek, melyek erdők közé ékelődtek be, korlátozott mezőgazdasági övezetbe sorolandók. Hosszútávú fejlesztésekben a Malomvölgy felett húzódó barackost korlátozott mezőgazdasági területként célszerű hasznosítani, miután a gyümölcsös kiöregedett, és felszámolásra kerül. Az állattenyésztés majorokban történő koncentrációjával a legelők korlátozott funkciójú területekként való szabályozásával biztosíthatóak, az összefüggő természeti területek. A természetvédelmi területek mellett 100 méteres pufferzóna kialakítása indokolt. Itt nem lehet elhelyezni épületet, és intenzív mezőgazdaságot alkalmazása is elvetendő. A Csákhegy alatti területen az erdőtől 50-méteres pufferzóna kialakítása javasolható, itt a korlátozott mezőgazdálkodás feltételei adottak, épület elhelyezés viszont nem lehetséges. A tájszerkezet meghatározó elemei a volt zártkertek, szőlőskertek. Szobon Matyóka gyümölcsösének nevezik azt a területet, ahol nagy kiterjedésű gyümölcs- és kertgazdálkodás folyik. Sajátos használata mellett, sajátosan alakult a telekszerkezete is. A 12. sz. főút mentén, a város keleti kapujában szintén kiskertek találhatóak. A területeknek továbbra is a pihenést és a szőlőgyümölcstermesztést kell szolgálnia, így kertes mezőgazdasági övezetbe sorolhatóak. Az egységes tájkép és beépítés megtartása fontos feladat. A Préskertek (bogyós gyümölcs és szőlő is található itt) feletti rész jelenleg beépítésre nem szánt terület, aminek belterületbe vonása célszerű, hiszen a préskert tetején már kiépített közművek találhatóak.

7.2 ZÖLDFELÜLETI RENDSZER ÁLTALÁNOS ISMERTETÉS Szob külterületi zöldfelületekkel jól ellátott, ezek megoszlása igen diverz, találhatók itt szántók, gyümölcsösök, legelők, gyepes területek, árterek és nagy területen, elsősorban a hegyoldalakon erdők. A külterület egy része a Duna-Ipoly Nemzeti Park védett területe, ahol a tájra jellemző őshonos növényés hozzá kapcsolódó állatvilág él. Erdőterületek Szob területének 20 %-t borítják (több mint 400 hektár), ugyanakkor ennek kevesebb, mint fele tartozik természetvédelmi területek közé, de ez a településnek így is 9-10 százalékát teszi ki. Funkciójuk szerint gazdasági és védelmi erdők. Növényállományát tekintve főleg tölgyesekből és gyertyánokból állnak. Folyamatos növényborítás jellemző rájuk, védelmi tájesztétikai és rekreációs funkciója felbecsülhetetlen. Nagy kiterjedésű összefüggő erdő a Márianoszta felé vezető út keleti oldalán található, a Kerekhegyen és a Csákhegyen. Jelentős méretű, nem mindig összefüggő erdős terület fut végig a Bőszobi patak mindkét oldalán, amit néhol rétek, legelők tarkítanak. Az Öreg-patak bal partján ökológiai és tájvédelmi szempontból egyaránt értékes ligeterdők sorakoznak. A rétek-legelők az erdős területek közé ékelődtek be, vagy az erdőrészleteket kísérik végig. Ez ökológiai és zöldfelületi szempontból kívánatos, hiszen puffer zónaként funkcionálnak, és folyamatos fedettséget biztosítanak a területnek, így csökkentve az erózió által okozható károkat. A felhagyott szántók is ezeken a területeken találhatóak.

2004. JÚLIUS


47

A művelt szántók, melyek főleg a Hosszú földeken és a Préskertek fölött húzódnak, zöldfelületi borítottsága nem folyamatos (gabonafélék: tritikálé, búza, rozs), viszont ezeken a területeken a szint emelkedés is minimális, így erózióveszélyről nem beszélhetünk. A gyümölcsösök – meggyesek, barackosok, mandula ültetvények – nem biztosítanak teljes zöldfelületi borítást, de az ültetvények közötti másodvetések és gyepek kiegészítik a hiányosságokat. A volt zártkertek a tájszerkezet meghatározó részei, zöldfelület borításuk szintén nem teljes. A nyaraló jellegű gazdasági épületek bizonyítják, hogy a szőlő-, gyümölcstermesztés, kertgazdálkodás mellett a pihenés is egyre nagyobb szerepet kap Matyóka gyümölcsösében. A települési zöldterületek mennyisége és állapota kevésbé jó: a közcélú zöldfelületek nem felelnek meg tökéletesen funkciójuknak, az utak menti fasorok sokszor foghíjasak, máshol teljesen hiányoznak. A település utcáin helyenként hiányos gesztenye, nyár, és a lakosok által telepített gyümölcsfa sor látható. A Duna-part adottságait nem használják ki kellő mértékben, mely nemcsak zöldfelületi, de táj- és környezetvédelmi szempontból is jelentős és kiemelten kezelendő lenne. A település közhasználatú zöldterülete 5000m2 A település egyes pontjainak tájképi értéke jelentős, részben a Duna, részben a hegység látványa miatt. FEJLESZTÉSI JAVASLAT A zöldterületek - közparkok - szerepe nő a településen, jelentősége egyre fontosabbá válik az idegenforgalom fejlődésével. A település külterületén meg kell őrizni a nagy zöldfelületi arányt a zöldfelületek minőségét azonban javítani kell. Erdő telepítése ökológiai szempontból indokolt az Öregfalvi-patak jobb partján. A felhagyott szántók mielőbbi átminősítése indokolt rétté illetve legelőkké. A csonthéjas gyümölcs ültetvények nem biztosítanak teljes zöldfelületi borítást, de ezt a sorok közötti másodvetések és gyepek borításával minimalizálhatjuk. Takarónövények felhasználásakor a gyümölcstermelő növények sorközében gyepet vagy zöldtrágyanövényt (káposztarepce, mustár) ajánlunk. A talajtömörödés és a vízelfolyás mérsékeltebb, erózió és defláció ellen is megvédik a gyümölcsöst. A külterületi utak, dűlőutak mellett fasorok ültetendők, honos fafajokkal vagy gyümölcsfákkal. A hiányos fasorokat pótolni kell. A táblák elválasztása és osztása szükséges rét- vagy bokros fás sávokkal. A vízfolyások partjának természetközeli kialakítás szükséges. A fenti vonalas, folyosó típusú zöldterületek a természetvédelmi területekhez kapcsolódóan az ökológiai hálózat alapját alkothatják. A legelő- és parlagterületeken az évi két tisztítókaszálás, a ruderáliák rendben tartása lényeges. Így a káros, illetve allergén gyomok terjedése megállítható. A csákhegyi bánya tájsebét a bánya bezárása, vagy áttelepülése után rendezni kell. A rekultivációról tájrendezési tervet kell készíteni, melyet engedélyeztetni kell, a munkálatok csak ezután kezdhetők el. A rekultivácós célként ez esetben a természetes növénytakaró visszaállítását kell megnevezni. A tájrendezés során feltöltésként csak inert anyag használható, tekintettel a terület szennyeződésérzékenységére. A zöldterületek közt kiemelt jelentőségűek a természetvédelmi területek, illetve a folyók parti sávjai. Ezek fejlesztése szükséges, úgy hogy állapotuk javuljon, felhasználásuk alkalmas legyen idegenforgalmi, rekreációs funkció ellátására is. A külterületek egy része a Nemzeti Park védett területeinek pufferterületeként kell szolgáljon, lehatárolásuk és területhasználatuk speciális szabályozása kiemelkedő fontossággal bír. A védett területek ezen kívül összekötendők ökológiai hálózatként vonalas és pontszerű elemekkel. Ennek érdekében természetszerűen kialakított egységes zöldfelületi rendszer megvalósítása, mind bel-, mind külterületen szükséges.

2004. JÚLIUS

48


A lakó- és intézményi övezetben biztosítani kell az utak melletti fasor és alatta sövény, vagy ahol ez nem lehetséges, önálló cserjesor kialakítását. Különös figyelmet kell fordítani a faluközpont fásítására. A fásításhoz honos fajokat vagy gyümölcsfákat kell használni. Az üzemi területek körül védelmi célú, háromszintes zöldsáv létrehozása javasolt a telekhatáron belül. A telepítés során ebben az esetben is a honos fajok alakalmázását kell előtérbe helyezni. A Duna-part a település kiemelt tájképi értéke, vonzó zöldfelületté alakítása lényeges, kialakítható itt sétány, bicikliút, játszótér, mindez természetközeli zöldterületbe ágyazva, ahol szigorúan csak honos és a vízparti környezethez illeszkedő fajok használata megengedett. A Duna-part fejlesztéséhez kapcsolódik a Hidegrét rehabilitációja. A Hidegrét egyik felét természetközeli zöldfelületté, vízparti élőhellyé, a horgásztó felőli oldalát tájba illő pihenőövezetté kell alakítani. A tó partjának 50%-át természetközelien, nádasfoltokkal, árnyékoló növényzettel kell kialakítani, mely a jó vízminőség kialakításában segít. A tavon a beetetéses horgászat tilos, mellyel az eutrofizáció veszélye csökkenthető és haltelepítésre csak honos halfajok használhatóak. A meglévő erdőket, melyek nem honos, vagy tájidegen fajokból állnak, fokozatosan fel kell váltani honos, tájba illő fafajokból álló erdőkkel. A telepítések során elegyes erdő létrehozása javasolt. Erdő telepítése ökológiai szempontból indokolt az Öreg-patak jobb partján. A felhagyott szántók mielőbbi átminősítése indokolt rétté illetve legelőkké. A csonthéjas gyümölcs ültetvények nem biztosítanak teljes zöldfelületi borítást, de ezt a sorok közötti másodvetések és gyepek borításával minimalizálhatjuk. A tájképileg értékes területeken zavaró látványú épület nem helyezhető el, a gazdasági területeken is javasolt a környékre jellemző építési forma megtartása. Értékes élőhelynek számít az Ipoly torkolata és a környező ligetes parti sáv, melyet helyi védelemre javasolható. Egyes belterületi utak melletti homokfalak további illegális bontását, a homok felhasználását meg kell akadályozni. Ezeket a falak, mint potenciálisan értékes élőhelyek, védelemre érdemesek. Külterületen a Duna-Ipoly Nemzeti Park területeit zöldfelületként kívánjuk kezelni. A terv a Nemzeti Park határán módosítani kíván, az ipari és gazdasági területeket a tényleges hasznosítás miatt nem tartja célszerűnek a Nemzeti Park területének tekinteni.Jelenleg a Nemzeti Park nyilvántartásában szereplő telkek közül a belterületi telkek (hrsz. 716 egy része, 737/1, 737/3) használata: vasúti és gazdasági terület, ipari épületekkel, technológiai berendezésekkel, mely használat nem indokolja a természeti védettséget.

7.3 KÖRNYEZETVÉDELEM ÁLTALÁNOS ISMERTETÉS Szob környezeti állapota kedvező. A községre elsősorban a mezőgazdasági tevékenység jellemző. A mezőgazdasági tevékenységen belül a rét-, legelőgazdálkodás, és gyümölcstermesztés dominál, állattenyésztés csak háztáji formában található. A település közigazgatási területén folyó zavaró tevékenységek: A településen ipari tevékenységet folytat a Szobi Szörp Rt., mely a lakóövezetbe ékelődött. Környezeti hatásai közül a szennyvízkibocsátás és a szállítás okozta forgalom növekedés okozhat problémát. A szennyvizeket előtisztítás után a közcsatornába vezetik, mely végül a Szobi Szennyvíztisztítóba kerül, a hulladékpogácsákat Vácra szállítják. Az üzem teherportájának elhelyezése és kialakítása lehetővé teszi, hogy a teherforgalom a lakókat a lehető legkevésbé zavarja. A lakott területektől távolabb helyezkedik el a Hidegrét, ahol jelenleg betonüzem működik. Az üzem okozta légszennyezés – elsősorban por -, a folyó közelsége miatt a vízszennyezés kockázata, illetve a tevékenység által indikált forgalom okozta zaj- és légszennyezés környezeti konfliktust jelent. Környezeti problémát okoz még a Csákhegyi kőbánya, melyet a Colas Kő Kft. üzemeltet. Itt robbantással termelik ki a követ, ami elsősorban Márianosztrán okoz jelentősebb zaj- és rezgésterhelést, ugyanis a bánya Szob külterületén a településtől távol, Márianosztra határán települt. A 2004. JÚLIUS


49

kő szállítása 40 tonnás tehergépkocsikkal történik Szobon keresztül. A kocsikat gyakran túlterhelik, 4243 tonnát is felraknak egyszerre és a kocsik a belterületi sebességhatárokat rendszerint nem tartják be. Ennek következtében szennyezik az utakat, illetve komoly zaj- és rezgésterhelést okoznak. Fentieken kívül gazdasági tevékenységként elsősorban a szolgáltatás jelenik meg, melynek környezeti hatása nem jelentős. Az egykori sütőipari üzem telephelyén asztalosüzem működik, melynek kapacitása kicsi, ennek ellenére tűrt állapotként üzemel a telepen. Környezeti kockázatot jelentett még a 03-as gazdasági vasúti vágány melletti olajos talajszennyezés, melyre bírságot rótt ki a környezetvédelmi hatóság. A kármentesítés befejeződött. A Zilahy-tanya illegális szennyvíz- és hulladékelhelyezésének ügye lezárult, be kell zárni. Itt 1985 óta helyeztek el szennyvizet, illetve a szörpgyárból szennyvíziszapot engedély nélkül. A környezetvédelmi felügyelőség környezeti hatásvizsgálat elkészítésére adott ki kötelezést, mely alapján meghatározható a kármentesítés menete és legkedvezőbb formája. A hatásvizsgálat és a hozzá kötődő intézkedések elkészültek, végrehajtandók. Talaj, talajvíz állapot A településre jellemző ipari termelés potenciális szennyezőforrást jelent. A Szobi Szörp Rt. szennyvíze rendezett körülmények között elvezetésre és tisztításra kerül. A betonüzem azonban nagyon közel van a Duna- és az Ipoly összefolyásához, melyek szennyezésre érzékenyek, ez az üzem ráadásul rendezetlen körülmények között működik. Az intenzív növénytermesztés a talajvesztésre részben egyébként is érzékeny talajok állapotát rontotta, így az erózió és defláció komoly veszélyt jelent. A korábban jellemző műtrágya- és vegyszerhasználat azonban az utóbbi évtizedekben visszaesett, így az ebből eredő szennyezés elhanyagolható. A Zilahy-tanya szennyezése a közeli, jelenleg nem használt kút, illetve az Öregfalvi-patak vízminőségét veszélyezteti. A település csatornázása és szennyvizének tisztítása megoldott. A Szobon működő szennyvíztisztító több környező település szennyvizét fogadja. A tisztított szennyvíz befogadója a Duna. A szennyvíztisztító fejlesztését tervezik. A település felszíni szennyeződésérzékenységi besorolása “A”, kiemelten érzékeny. Szob település az Észak-magyarországi középhegység részét alkotó Visegrádi-hegység, az Északmagyarországi-medencék és a Börzsöny-hegység találkozásánál, közvetlenül a Duna mentén, a Visegrádi-Dunakanyar kistájon helyezkedik el. A vízbázis kútjai közül kettő a Duna és az Ipoly folyók találkozásánál elterülő kavicsteraszon, a hullámtéren egymástól 100m-re találhatóak. A vízműkutak 5 település ( Szob, Márianosztra, Ipolydamásd, Letkés, Ipolytölgyes összesen 5139 lakosát látják el ivóvízzel. A vízműkutak által kitermelt víz un. Parti szűrésű víz, ami azt jelenti, hogy a Duna áramló víze átszűrődik a partot képező kavicsteraszon, a mélyben tárolódik és megtisztul, majd a vízműkutakon és vízvezeték rendszeren át eljut a fogyasztókhoz. A szobi ivóvízbázis sok más magyarországi vízbázishoz hasonlóan sérülékeny környezetű. A sérülékenység azt jelenti, hogy a felszín alatti víztartó képződményt, amelyből a vizet kitermelik nem fedi olyan kőzet, amely visszatartaná a felszínről beszivárgó szennyező anyagokat, melyek lehetnek a különféle ipari, mezőgazdasági tevékenységek okozta elszennyezések, házi szennyvízszikkasztók, rosszul kivitelezett magánkutak, felhagyott kutakba vezetett szennyvizek. A leggyakrabban előforduló szennyezőanyagok: a nitrátok, a foszfátok, szerves anyagok, illó és nem illó szénhidrogének ( kerozin, benzin, gázolaj, benzol) tixikus fémek és vegyületeik, rádioaktív anyagok. A jelenlegi vízminőség megfelel a követelményeknek, hosszútávú megőrzése céljából lépéseket kell tenni. Légszennyezettség A területen az ipari eredetű légszennyezés nem jellemző. Egyedül a betonüzem porszennyezése okoz jelentősebb kibocsátást. 2004. JÚLIUS

50


A lakóterületen korábban téli időszakban a lakossági fűtés okozott légszennyezést, elsősorban CO és SOx szennyezést, mára azonban ez visszaszorult, ugyanis a település nagy részén a gázfűtés jellemző. A településen keresztülmenő út személyautó forgalma nem jelentős, ez nem okoz számottevő légszennyezést. Problémát a teherforgalom okoz, melyet a bánya, a betonüzem, illetve kisebb mértékben a szörpüzem indukál. A településen immisziómérő állomás nem található, így pontos adatok nem állnak rendelkezésünkre a légszennyezettségre vonatkozóan. Felszíni vizek A településen a Duna és az Ipoly folyam, valamint több kisebb patak, illetve számos csatorna halad. A kisvízfolyások nagy része csak időszakos vízfolyás, így medrük gyomos csak néhány helyen látható a vízben és a part mentén valódi vízi-, vízparti vegetáció. A vízfolyások vízminősége jónak mondható, sem ipari szennyezés, sem szennyvíz nem veszélyezteti állapotukat. Kivétel ez alól az Öregfalvi-patak Zilahy-tanya melletti szakasza, melyet a szennyvízelhelyezés veszélyeztet. Szob folyóinak partja részben természetes kialakítású, vízi és vízparti növényzettel benőtt, részben kiépített – ez utóbbi elsősorban a Duna medrére jellemző. Hulladék A szemét elszállításáról, mint közszolgáltatásról a település területén az önkormányzat gondoskodik hetenkénti gyakorisággal. A településen keletkező kommunális hulladékot a Márianosztrán lévő lerakóba szállítják rendszeresen, azonban a település területén, elsősorban külterületen találhatóak kisebb illegális szemétlerakások is. Mezőgazdasági hulladék minimálisan keletkezik az állattartásból, azonban a trágya a földeken kerül hasznosításra. Zaj A településen zajjal járó ipari termelés nincsen, az átmenő személyforgalom sem jelentős. Zajproblémát a teherforgalom okoz, mely a bánya és a betonüzem, illetve kisebb mértékben a szörpüzem szállításából származik JAVASLAT ÁLTALÁBAN Valamennyi területfelhasználás, építés, beavatkozás tervezése és kivitelezése során a környezetvédelmi előírásokat be kell tartani. A környezethasználat során a legkisebb mértékű igénybevételt kell választani, meg kell előzni a környezetszennyezést, illetve a meglévő ártalmakat meg kell szüntetni. A lakóterületi fejlesztések közt előnyben kell részesíteni a lakóépületek közé beékelődött üres telkek felhasználását, melyeken gyakran mezőgazdálkodás folyik. A rossz állapotú lakóterületek rehabilitása is prefenciát kell, hogy kapjon a zöldterületek, mezőgazdasági területek beépítése helyett. A település gazdasági fejlesztése során az ipari fejlesztés helyett a szolgáltatások - raktározás, vendéglátás, stb. - fejlesztése indokolt. Különösen javasolható a szép táj és a természet közelségét kihasználó falusi- és ökoturizmus, valamint a Dunára alapozott vízi sportturizmus fejlesztése. A település jó környezeti állapotának megőrzése így lehetséges, mely illeszkedik a kiemelt értéket képviselő természetvédelmi területek és a Duna, Ipoly folyók védelmének érdekeihez. Talaj, talajvíz védelem A Zilahy-tanya szennyvíz- és szennyvíziszap illegális elhelyezésének területét kármentesíteni kell. Ehhez hatástanulmány elkészítése szükséges, melynek tartalmaznia kell a szennyezett talaj- és talajvíz területi lehatárolását, az állapotvizsgálatot, illetve a kármentesítés tervezett menetét. Ezután a kármentesítést a környezetvédelmi felügyelőség által jóváhagyott kármentesítési terv alapján kell

2004. JÚLIUS


51

elvégezni. A Zilahy-tanya problémáját csak az önkormányzat és a környezetvédelmi felügyelőség együttes és hatékony fellépése oldhatja meg. Feltehetően a kármentesítés költségeinek fedezete nem áll a tulajdonos rendelkezésére, ezért az önkormányzat anyagi és pályázati források elnyeréséhez nyújtott szakmai segítsége szükséges. A Hidegrétre települt betonüzem kitelepítését tervezi az önkormányzat. A tervezett fejlesztési lehetőségek közt csak zöldfelületi jellegűek szerepelnek, mely a terület környezeti érzékenységének megfelel. A tevékenység megszüntetése után, a fejlesztés előtt a terület szennyezettségét meg kell vizsgálni és amennyiben intézkedési határérték feletti szennyezés mutatható ki a területen, úgy azt jóváhagyott kármentesítési terv alapján mentesíteni kell. A növénytermesztésben használt kemikáliák mennyiségének utóbbi időben történt csökkenése, a talaj és a felszínalatti vizek – valamint közvetetten a felszíni vizek – minőségét javította. Emellett azonban javasolható, hogy a termelés során elsősorban környezetkímélő növényvédő szereket illetve a műtrágya helyett szerves trágyát és talajjavító anyagokat alkalmazzanak. A természetvédelmi területek, és a szennyezésre fokozottan érzékeny vízfolyások közelsége miatt a biológiai vagy integrált mezőgazdasági termelésre való átállás támogatása javasolható. A település szennyvízelvezetése- és kezelése megoldott, törekedni kell azonban arra, hogy a rákötés teljes legyen nem csak bel-, de külterületen is. Ez elsősorban az üdülőterületek esetében lényeges. A település teljes területén tilos a szennyvizek szikkasztása. A szörpüzem szennyvízminőségét, az előkezelés után, csatornába vezetés előtt folyamatosan ellenőrizni kell. Ennek a hatályos jogszabályok által előírt határértékeket teljesíteni kell. Az ipari és gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató övezetben a burkolt felületekről elfolyó csapadékvíz minőségét ellenőrizni kell. Szükség esetén a befogadóba vezetés előtt olaj- és hordalékfogó műtárgyat kell létesíteni. Javasolt a parkolók gyephézagos burkolattal való ellátása. A talajvesztés – erózió és defláció – ellen jó megoldás a nagy táblák kisebbekre bontása és elválasztása mezővédő erdő- és cserjesávokkal, melyek egyben a táblák mikroklímáját is javítják és ökológiai folyosóként is szolgálnak. Ebből a megfontolásból a dűlőutak fásítása is célszerű. Az erózió, defláció elleni védelem érdekében a mező- és kertgazdasági művelés során környezetkímélő gazdálkodást kell folytatni, és a termőföld minél nagyobb arányú és minél állandóbb növényfedettségét biztosítani kell. Az eróziónak leginkább kitett meredek lejtős területeken a rét- vagy erdőgazdálkodás előnyben részesítendő más használati módokkal szemben. Ezen kívül más ökotechnikai és földművelési módszerek is használhatók, pl. a lejtőirányú művelés helyett a szintvonalas. Egyes belterületi utak melletti homokfalak további illegális bontását, a homok felhasználását meg kell akadályozni. Ezek a falak, mint potenciálisan értékes élőhelyek, védelemre érdemesek. A vízműkutak védelme érdekében elsődleges feladat a talajszennyeződés, a talajvízszennyeződés megszüntetése, ezért szükséges a vízbázis védőterületének kijelölése. Az elsődleges fontosságú belső védőterület a kutat minimum 10m sugarú körben körülvevő terület melyet egy jóval nagyobb külső védőterület vesz körül. A vízműkúttól még messzebbre eső területeken hidrogeológiai "A", "B", "C" védőövezetet kell kijelölni, ahol a belső övezettől kifelé haladva a korlátozások fokozatosan enyhülnek. Ezt a hosszútávú, előregondolkodó folyamatot indítja be Szob Város Önkormányzata és a KözépDuna-völgyi Vízügyi Igazgatóság között a sérülékeny hidrogeológiai környezetben elhelyezkedő "Szob - Hidegréti Vízmű vízbázisának alapállapot-felmérésére, és biztonságba helyezésének tervezésére létrejött együttműködési megállapodás annak érdekében, hogy az Önkormányzat a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvényben megfogalmazott egészséges ivóvízellátási alapfeladatát maradéktalanul teljesíteni tudja.

2004. JÚLIUS

52


Levegőtisztaság-védelem A településen a kibocsátási határértékek megállapításánál és ezek betartásánál figyelembe kell venni a település hatályos rendeletekben megállapított védelmi kategóriáját is. A levegő tisztaságának védelme érdekében az üzemi, gazdasági területek köré intenzív, többszintűen kialakított zöldsáv telepítendő. A lakóterületeken és azok közelében jelentős kibocsátást és bűzt okozó létesítmény nem telepíthető. A jelenleg – lakóterületektől távol eső bűzforrás, a szennyvíztisztító, a következő évek folyamán fejlesztésre kerül, melynek során a tisztítót lefedik. Ennek során az 1000 m-es védőterület 150 m-re fog csökkenni. A forgalom okozta, nem jelentős, de zavaró hatású légszennyezés és az utak porszennyezése ellen a lakóépületek és az utak közé többszintű növénysáv telepítendő, mely a szennyezés nagy részét felfogja – és zajvédő hatása is jelentős. Felszíni vizek védelme A felszíni vizekbe szennyvíz vagy szennyezett csapadékvíz nem vezethető. Javasolható a vízfolyások, csatornák medrének folyamatos karbantartása, a gyomosodás megszüntetése. A mederkialakítás során a csapadékvíz-elvezető csatornák esetében sem indokolt a burkolás, mederrendezés során kizárólag mérnökbiológiai módszereket lehet használni, meg kell őrizni a medrek természetes állapotát, mely a víz mennyiségi s minőségi védelme szempontjából lényeges. Szükség esetén hordalékfogók létesítéséről is gondoskodni kell. A folyópartok és vízfolyások parti sávját minden esetben vízvédelmi területként, külterületen természetközeli zöldterületként, belterületen természetközeli rekreációs területként kell fenntartani. Javasolható a part mentén vízparti fafajok telepítése, melyek árnyékoló hatásukkal javítják a víz minőségét, csökkentik az eutrofizáció veszélyét, ezen kívül a parti növényzet a mélyenfekvő, elöntésveszélyes területeken aktív biológiai drenázsként funkcionálnak. Hulladékkezelés A település területén keletkező szilárd és folyékony hulladékok kizárólag engedélyezett lerakón helyezhetők el. Az illegális hulladékelhelyezéseket fel kell számolni és a további lerakást meg kell akadályozni – pl. többfelé elhelyezett konténerekkel. A kommunális hulladék jelenlegi befogadója, a márianosztrai lerakó hamarosan betelik. Tervek születtek egy regionális lerakó megépítésére a Galga mentén. Azonban egyelőre biztos döntés még nincs. Az ipari és szolgáltató létesítményekben folytatott tevékenységek során keletkező veszélyes hulladékot a 98/2001. Kormányrendelet előírásainak megfelelően kell tárolni, kezelni, elszállítani és elhelyezni. A gazdaságban és a háztartásokban keletkező nem veszélyes szerves hulladékot lehetőség szerint fel kell használni talajjavításra komposztként és trágyaként. Az önkormányzat Hulladékgazdálkodási tervében programot dolgozhat ki a szelektív hulladékgyűjtés megvalósítására. Zajvédelem A település belterületén a teherforgalomból származó forgalom csökkentendő. Ez a betonüzem megszüntetésével mindenképpen csökkeni fog, de ezután is problémát fog okozni a szörpüzem, illetve a bánya teherforgalma okozta zaj- és rezgésterhelés. Elsődleges intézkedésként javasolható a forgalmi szabályok szigorú betartatása, forgalomtechnikai eszközök alkalmazása és zöldsáv telepítése a házak és az út közé. Hosszú távon mindenképp a teher- és átmenő forgalom kitiltása, vagy elterelése jelentené a megoldást. A bánya felé kiépült rossz állapotú, használaton kívüli iparvágány helyreállítása és használatbavétele és a Szobot elkerülő közút létesítése javasolható.

2004. JÚLIUS

53


8. KÖZLEKEDÉS 8.1 HELYZETFELTÁRÁS Szob Önkormányzata, a településfejlesztési koncepciójában nagy időtávra szóló, elvi jelentőségű döntést hozott a város elérhetőségének fejlesztését illetően. Tette ezt annak tudatában, hogy a világméretűvé bővült termelés és kereskedelem együttműködő, avagy egymással versengő résztvevőinek elhelyezkedése és viszonya a térben lényegesen megváltozik. A nemzetközi vállalatok azt az országot, régiót, kistérséget vagy várost gazdagítják telephelyükkel, amelyek kedvező elérhetőségükkel fokozzák a cég versenyképességét. A település közlekedés-földrajzi helyzete a trianoni határok megvonása után rendkívül korlátozottá vált. Az Ipoly-völgy Magyarországon maradt 9 települése számára fokozatosan kistérség-központi szerepkörre tett szert, Váccal és a fővárossal való kapcsolattartás kiemelkedő jelentőségű forgalmi kapujává vált. Az értékük és jelentőségükhöz képest alulhasznosított nemzetközi forgalmat lebonyolító közlekedési folyosók (Budapest – Pozsony – Bécs vasútvonal, 12sz. főútvonal, Duna) számos, a város fejlődésének dinamikáját fokozó tartalékkal rendelkeznek. KÖZLEKEDÉSI ADATOK A település lélekszáma: Személygépjármű: Tehergépjármű: Motorkerékpár:

2900 fő 508 db 47 db 12 db

Pótkocsi: 3 db Sátras utánfutó: 2 db Egyéb jármű: 45 db Közhasználatú parkolók száma: 58 db

A MÁV Rt. Budapestre munkanapokon 23, hétvégén 21 vonatpárt közlekedtet. A naponta közlekedő 18 vonatpár közül 4 Párkányig közlekedik. Szob határállomás lévén, a nemzetközi vonatok is megállnak itt. Az utasforgalom az elmúlt 20 évben csökkent, 1980.-ban 13,5 millió, 1990.-ben 10,1 millió és 1997.-ben 7,8 millió utast számoltak meg. Teherpályaudvara jelentős szállítási kapacitással rendelkezik. Az elszállított árú mennyisége a személyforgalomnál is nagyobb mértékben csökkent. A közúti közösségi közlekedés – melyet a VOLÁNBUSZ Rt. bonyolít le – 15 Pest megyei és 3 Nógrád megyei település utasait szállítja Szobra és vissza. A kapcsolatokat a mellékelt ábra jól érzékelteti. Vámosmikola és Márianosztra felé óránként, indulnak a járatok napközben a vasúti járatokhoz csatlakozva. A várost több állami közút is érinti. Átszeli a 12 jelű főútvonal, a révvel köti össze a 12311 jelű bekötőút, az Árpád utca is a PEMÁK Kht. kezelésében lévő állami út, és a Tompa Mihály utca folytatásaként Márianosztrára vezető út is állami tulajdonban van. A 12108 és a 12107 jelű állami utak a város külterületét nyugatról illetve keletről érintve nyújtanak közúti kapcsolatot Márianosztra községgel. Az önkormányzat tulajdonában lévő közutak szélességének mérete igen változó, a néhol csak 6 méter széles Homokdűlőtől a térszerűen 36 méterre kiszélesedő Köztársaság útig terjed. Az utóbbi két évtizedben parcellázott városnegyedekben viszont szabályos, 12 – 14 méter széles utcákon közlekedhetnek. A vízi közlekedést jelenleg csak a dunai révátkelés jelenti a szobiaknak, mivel a hajóállomást – személy és teher – a vízlépcső építésének előmunkálatai miatt elbontották. A komp télen-nyáron üzemel, forgalma nem csökken.

2004. JÚLIUS

54


KÖZÚ TI KÖZLEKEDÉS A motorizáció robbanásszerű fejlődése nem kerülte el Szob városát sem. A közlekedési igény közutakon lebonyolódó részének egyre nagyobb hányadában használnak az emberek belsőégésű motorral hajtott járművet, hozzáteszem, hogy sajnos, utalva e járművek jelentős környezetszennyező hatására. A múltban használt két közlekedési eszköz a kézikocsi és a fogatos kocsi vagy szekér kihalóban van, habár mindkettővel találkozni lehet még a városban. Ezek pótlására szolgál egyrészt a kerékpár, amit sokszor maguk mellett tolva kisebb terhek szállítására is használnak a szobiak, másrészt a különböző gépjárművekhez – legtöbbször személygépjárműhöz, vagy mikrobuszhoz, esetleg erőgéphez – kapcsolt kétkerekű (egytengelyes) utánfutó jött divatba Szobon is a különböző termények, áruk, de még építőanyag szállításra is. A közúti közlekedés eszközei: A gyalogos közlekedés megmaradt a faluban, de mértéke a motorizációval arányosan csökkent, ami káros jelenség, hiszen az ember egészséges életviteléhez ugyanolyan fontos a mozgás, mint az alvással együttes pihenés. A gyalogos közlekedés megmaradt a városban, de a mértéke a motorizációval fordított arányban csökkent. Ez káros jelenség, hiszen az ember egészséges életviteléhez ugyanolyan fontos a mozgás, mint az alvással együttes pihenés. Ennek egyik oka, hogy a falu településszerkezetében több olyan hosszú – több száz méteres – utca van, melyek nincsenek összekötve keskeny közökkel melyek, lerövidítik az utat a lakóház és a cél között. A gyalogos vasúti felüljárót alig használják a szobiak, mivel a hozzávezető gyalog- és kerékpárutak nincsenek kiépítve A közelmúltban megszervezett helyi autóbusz 1. ábra Gyalogos felüljáró járatok viszont nagy könnyebbséget jelentenek a terhet cipelő embernek a céljuk eléréséhez, főleg a város szélén lakók részére. A kerékpáros közlekedést kissé nehezíti a város terepadottsága, a meredek, hegyre felfutó utcák, kivéve a Duna folyammal párhuzamos utcákat. A kerékpározók rájöttek arra, hogy akkor is megéri kerékpárra ülni, ha csak az út egyik felét teheti meg a nyeregben ülve, a másik részén maga mellet tolja a járművet. Mind a gyalog, mind a kerékpáron közlekedőkre, a város több pontján balesetveszélyt jelent a gépjárműforgalom elkülönítésének hiánya. Kétségtelen – számadatok nélkül is – hogy a közúti közlekedésben a legnagyobb teret a személygépjármű hódította el Szobon is. A személygépjármű-forgalomban jelentős arányt képvisel a 12 jelű főút átmenő forgalma, továbbá számolni kell a helybeli kereskedők, vállalkozók munkájukhoz fűződő közlekedésével, áruszállításával a város belső úthálózatán. A tehergépjármű forgalom kis- és nagyjárművekre osztható. A kis tehergépjárművek üzembeállítása legtöbb esetben csökkenti a környezet szennyezést, mert vegyes használatuknál fogva tulajdonosuk – többnyire valamilyen vállalkozó – egy úttal bonyolítja le a személy és teherszállítási igényét. A nagy tehergépjárművek (1 tonna feletti teherbírású) településen belüli forgalma elenyésző, ám az átmenő forgalom jelentős terhet ró a városra. A helyi autóbusz közlekedés jól igazodik az igényekhez. Naponta délelőtt és délután is 3-3 járat megy körbe, a település legforgalmasabb pontjaira- és visszaszállítva a munkába, iskolába, vagy bevásárolni 2004. JÚLIUS


55

illetve más céllal utazókat. A menetrendet lásd a következő oldalon. A terhet cipelő idős embereknek nagy könnyebbséget jelent a helyi autóbuszjárat, s előszeretettel használják a hosszan elnyúlt település munkába járó lakói és iskolába járó diákjai. Térségi közúti kapcsolatok A távolsági közlekedési igényüket a személygépkocsival nem rendelkező helybeliek autóbusszal elégíthetik ki a vasúti kapcsolattal nem rendelkező települések irányában. Az autóbusz közlekedésről – mint a közúti közlekedés egyetlen közcélú eszközéről – azt lehet mondani, hogy helyközi viszonylatban elég gyakori és rugalmasan igazodik a vonatok érkezési és indulási időpontjához. A pályaudvar a vasútállomás közvetlen közelében van, ennél fogva az átszállás viszonylag gyors és kényelmes, tehát a jelenlegi igényeket kielégíti. A pályaudvarról a következő járatok indulnak és érkeznek: Márianosztra – Szob 7,5 km. (2087): A járatok száma munkanapokon 18 pár, hétvégén 9 pár. Menetidő 15 perc. Gyakorisága átlagosan óránkénti, de a csúcsidőben félóránként is közlekedik járat. Az első járat reggel 4 35-kor indul, az utolsó, pedig este 22 20 kor érkezik Szobra. Útvonala Szobon: Arany János u.Árpád u.-Ipolysági u.-Bányatelep u.-12108 jelű 2.ábra Autóbuszvégállomás út. Hét megállója van: SZTK, Általános iskola, Gyógyszertár, Vasút állomás, Préskert, Márianosztra elágazás, Petyerák tanya. Az első három megállót a 18 járat közül, csak 4 járat érinti. Vác–Kóspallag–Márianosztra–Szob 38,1 km. (2080): A járatok száma munkanapokon 6 pár, melyek közül kettő a város helyi közlekedésében is részt vesz. Menetidő 1 óra 20 perc. Gyakorisága 2-4 óra, vagyis a munkába járást szolgálja ki. A városban ugyanazokon a megállóhelyeken áll meg, mint az előző járat. Szob–Vámosmikola–Parassapuszta oh,–Drégelypalánk 32,8 km. (2090): A járatok száma munkanapokon 19, hétvégén 12 pár. Menetidő 1 óra 40 perc. Az első járat hétköznapokon 5 40-kor indul Drégelypalánk felé, az utolsó járat Szob vasútállomásról 22 55-kor indul Vámosmikolára, míg az ellenkező irányból – Vámosmikola felől – az első járat 4 34-kor, az utolsó pedig 21 34-kor érkezik Szob vasútállomásra. A járatok általában óránként közlekednek, kivéve a csúcsforgalmi időszakot, amikor félórás időközben is indul autóbusz. A kisforgalmú napszakban viszont egy-egy járat kimarad az órás ritmusból, pl. délelőtt 9 55 után csak 11 55-kor indul autóbuszjárat Szobról. A VOLÁNBUSZ Közlekedési Részvénytársaság itt közlekedő járatai közepesen kihasználtak. Az eszközállomány tervszerű, megelőző karbantartásáról a Rt. Váci üzeme gondoskodik. Az utaslétszám kis mértékben nő, de mértéke nem teszi lehetővé a járművek közeljövőbeli lecserélését új buszokra. A Rt. Forgalomfejlesztési szakosztálya rendszeres forgalomszámlálás útján figyelemmel kíséri a járatok kihasználtságát, és az így nyert információk alapján változtatja évenként (dec. 15.-én) a menetrendet. Közúti közlekedés pályái A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. 34. § (1) bek. szerint: „ A közút kezelője köteles gondoskodni arról, hogy a közút biztonságos közlekedésre alkalmas, közvetlen környezete esztétikus és kultúrált legyen.” A közút kezelője a 33. § (1) bek. szerint „ a helyi közutak tekintetében a helyi önkormányzat”. A helyi önkormányzatok és szerveik feladat – és hatásköréről szóló 1991. évi XX tv. 92. § (10) bek. kimondja: „ A közút kezelőjén – a helyi közutak tekintetében – a helyi önkormányzat képviselőtestületét kell érteni.” Ennélfogva a helyi közúti közlekedés pályáival kiemelten kell foglalkozni a településszerkezeti terv elkészítése és jóváhagyása során. A helyi közlekedési pályák kiépítése, 2004. JÚLIUS

56


fenntartása, üzemeltetése ugyanis nem csupán a tervezés szintjén, hanem a megvalósítás során is az önkormányzat saját költségvetéséből finanszírozandó feladata. Szob régi – több mint fél évszázados – beépítésű része jellegzetes egyutcás település volt a vasút és a Duna között. Az országút a mai Dózsa György, Arany János, Árpád és Ipolysági utcák vonalán működött. Az 1960.-as években került a 12 jelű főút a jelenlegi nyomvonalára, a Mátyás király, Ady Endre és Bányatelep utcákra. E vonaltól északra fekvő terület úthálózata az utóbbi 40 évben alakult ki a fokozatos beépítési igényt követő, szabályozott módon. Az úthálózat hierarchiája ennek a történelmi folyamatnak felel meg. A régi főút gyűjtőútként funkcionál, az új főút vezeti át a forgalmat és gyűjti össze az immár ismét beépített főúton túli településrész rácsatlakozó utcáinak forgalmát A közúti közlekedés pályáinak hálózata (vonalvezetés, szabályozási szélesség) a városon belüli közlekedési igények kielégítésére nem mindenütt felel meg mivel a vasúti műtárgyak átersztő képessége. (űrszelvény) szűk, továbbá a főút átmenő gépjármű forgalma egyre inkább elviselhetetlen méreteket ölt. A gyalogosforgalom levezetését utcánként kell meghatározni és kijelölni a kizárólag gyalog és kerékpárral használható átjárókat, lépcsőket, közöket. A közúti közlekedés pályáinak (jármű- és gyalogosforgalom) kiépítettsége 90-92 %-os. Belterületi út: 16km Ebből burkol: 14km Kiépített belterületi járdák területe: 161.000m2 Utak, terek területe: 552.000m2

3. ábra Ipolysági utcai vasúti aluljáró

4. ábra Az Arany János utcai vasúti aluljáró

Szobon még nem okoz súlyos gondot az egyre nagyobb parkolási igény. A lakóterületek telkein ez nagyrészt megoldott a hagyományos módon, de itt is szaporodik a közúton való parkolás, mely egyre gyakrabban zavarja a közlekedőket. Időszakonként jelentkező probléma az intézmények, üzletek, szolgáltatók előtti parkolás, ami csak tiltó táblák elhelyezésével nem oldható fel. Jelenleg meglévő jelentős közhasználatú parkolóhelyek: Polgármesteri Hivatal előtt: 6 db Templomnál: 12 db Művelődési háznál: 8 db Vasútállomásnál: 15 db SZTK-nál 12 db Révnél: 5 db

2004. JÚLIUS

57


5. ábra Parkoló a vasúti felvételi épület előtt.

7. ábra Parkoló az orvosi rendelő előtt

6. ábra Parkoló a vasútállomásnál

8. ábra. Parkoló Szob Alsó vasúti megállónál

A távolsági közúti közlekedés a 12 jelű, majd a 2/A jelű állami közutakon déli és keleti irányba az M3 autópályán biztosított. A Hont-Ipolyság közötti Ipoly-híd – kis kerülővel – megfelelő kapcsolatot nyújt északi irányba, a térség szerves részét képező Zólyom, Besztercebánya felé. A várostól nyugatra eső Érsekújvár, Pozsony, Bécs felé azonban az Ipoly folyó elzárja az elérhetőség útját közúton. VASÚTI KÖZLEKEDÉS A motorizáció térhódítása óta egyre csökkent azok száma, akik igénybe veszik e közlekedési ágat, hiszen az átszállás sok idővel és kényelmetlenséggel jár. Szob vasútállomása a Budapest-Pozsony vasútvonalon fekszik, mely 1850-ben épült ki és 1970-es években korszerűsítették villanyvontatásra. A MÁV különböző vidám, egészséges és nosztalgikus programokkal is igyekszik visszahódítani a múltban (motorizáció elterjedése előtt) kizárólag vasúton közlekedők tömegét. Ennek nem csak a kirándulók és nyugdíjasok körében van eredménye, a naponta munkába és iskolába járók közül is sokan veszik igénybe. A villanyvontatású vasúti közlekedés környezetbarát tulajdonságnál fogva az eddiginél is nagyobb propagandát érdemel a közlekedők szimpátiájának elnyerése érdekében. Szob-alsó vasúti megállóhely kiépítése és üzembe helyezése óta a vasút elvileg helyi közlekedésre is használható Szobon. A két megálló között ugyan, csak 1 km. a távolság. A gyakorlatban azonban ezt a lehetőséget a Szobiak nem használják ki, mert a lakóhelyek, illetve a közlekedési célok, viszonylag távol esnek a vasúttól.

2004. JÚLIUS


58

A Szob és Márianosztra között 10 éve üzemen kívül helyezett erdei vasutat az érdekelt önkormányzatok, vállalkozók, civil szervezetek állami segítséggel tervezik felújítani. LÉGI KÖZLEKEDÉS Szobon is van igény – ha nem is sok – a légi közlekedésre. Ferihegy, Magyarország nemzetközi repülőtere Budapesten át közelíthető meg. Aki Szobról a repülőtérre kíván utazni ma még személygépjárművel közlekedik, mivel közcélú közlekedési eszközzel az utazási idő több mint 3 óra a Budapesten való átközlekedés miatt. Az önkormányzat tervezi beépítésre szánt területén különleges terület-felhasználási egység kialakítását idegenforgalmi rendeltetéssel. Ilyen létesítmény megvalósítása és használata szükségessé teszi a város és a nemzetközi repülőtér közötti utazási idő további csökkentését helikopter légi közlekedési eszközzel. Bármikor előfordulhat olyan gyors orvosi beavatkozás igénye a faluban, mely szintén légi közlekedési eszközzel elégíthető ki. Ma nincs erre alkalmas leszállóhely kijelölve a város közigazgatási területén. Megvalósítására – a hely kijelölésére – aktuális időpont és alkalmas fórum a településszerkezeti terv elkészítése és jóváhagyása. VÍZI KÖZLEKEDÉS Szob 1993.-ban készült rendezési terve nem csak hajóállomást, hanem jacht kikötőt, motorcsónak és vízisí klub létesítését is tartalmazta. Máig ezek közül nem valósult meg egyik sem. A kirándulóhajók így nem állnak meg Szobon, pedig nagy igény van rá az egész Ipoly völgyből. A város számára a vízi közlekedést tehát a Szob-Pilismarót közötti dunai révátkelés jelenti. A szobi kőbányában fejtett ásvány vízi úton szállítása szintén megoldatlan.

8.2 HELYZETELEMZÉS Fenti vizsgálat alapján megállapítható, hogy a közlekedésnek Szob térségében is vannak gyenge pontjai, melyek, felszámolására kell törekedni, és vannak erősségek, melyek a fejlesztés megvalósításának feltételeit javítják. Fontos, hogy ismerjük ezeket, mert egymáshoz viszonyított arányuk – adott erőforrás-keretek között – meghatározza a fejlesztések nagyságrendjét és időhorizontját, továbbá segítségül szolgálhat az erőforrások előteremtésében. Viszont ha nem ismerjük a segítő és fékező körülményeket, nem adhatunk helyes választ a mit, mennyit, hová, és hogyan kérdésekre. HÁTRÁNYOS KÖRÜLMÉNYEK A KÖZLEKEDÉSRE NÉZVE • • • •

A település közigazgatási területe részben a Duna-Ipoly Nemzeti Park tájvédelmi körzetben fekszik, ezért egy a belterületet elkerülő közút megvalósítása a természetvédelmi érdekeket is sértheti. Kedvezőtlen a település beépítésre szánt területének szerkezete, mert az átmenő főútra összpontosul mind a távolsági, mind a helyi közúti közlekedés, és a vasút is hosszirányba szeli át a várost. Az urbanizációs nyomás és a közúti közlekedés ellenhatása. Ha nem sikerül több munkahelyet teremteni a településen, akkor fokozódni fog a már jelenleg is óriási terhet jelentő napi ingázás a távoli munkahelyekre. A város két folyó – a Duna és az Ipoly – szögletében települt, s mivel egyiken sem ível át közúti híd, ennél fogva a közúti távolsági közlekedés a környező tér 270°-os – vagyis ¾ – részében akadályozva van.

2004. JÚLIUS

59


• • •

A vízi közlekedés a város életében nem jut elég szerephez, a település elvesztette folyami kikötőit, hiányzik egy Ipoly-híd, amelynek fontos szerepe lenne a szomszédsági térségek közötti gazdasági, társadalmi vérkeringés kialakításában, valamint a turizmus fellendítésében. A MÁV Rt. által itt üzemeltetett szerelvények nagy része elavult, ezért az utazás igen kényelmetlen. (Télen hideg, vagy túlfűtött kocsik, használhatatlan WC-k egész évben, takarítás, szeméttartó nincs, stb.) Balesetveszélyes csomópontok, aluljárók, lépcsők a város több pontján.

KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS ERŐSSÉGEI • • • • •

Közúti, vasúti és vízi megközelítési lehetőség rendelkezésre áll A helyi társadalom fejlődése elindult egy olyan irányba, ahol egyre több tagjának tud helyben munkát, megélhetést biztosítani, csökkentve a napi ingázás időrabló, idegrendszert károsító hatását. A közúti és járdahálózat viszonylag magas arányú kiépítettsége. Távolsági közúti közlekedésben előnyt jelent az Esztergomi Mária-Valéria híd múlt évi újjáépítése és átadása, igaz a letkési határátkelés jelentős kerülővel jár. A közlekedési pályák építéséhez megfelelő kő a közelben bányászható.

Veszélyek •

A város beépítésre szánt területének tovább nyújtása olyan mértékű helyváltoztatási igényeket generál, melyek ellehetetlenítik a gyalog közlekedést és növelik a járműforgalom mértékét. Ez utóbbi zaj és légszennyezésével, valamint újabb parkoló igényével jelentős mértékben terheli a belvárost. A virágágyak helyén burkolt parkolók fognak épülni.

Lehetőségek • A településen áthaladó közúti forgalom részére a beépítésre szánt területet elkerülő és egyben rövidebb útvonalat biztosító nyomvonal jelölhető ki.

8.3 KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI JAVASLATOK Az Ipoly-menti települések elérhetősége az egész kistérség versenyhelyzetét befolyásolja. Növeli e hatásnak a súlyát az a földrajzi adottság, hogy jelenleg egy országhatár mentén fekszenek e települések, ahol a fejlődés alapvető feltétele az országhatáron átívelő térségi együttműködés megteremtése és az ehhez szükséges közlekedési háló kiépítése. Bizonyíték erre, hogy amióta Letkés és Szalka között megnyílt az országhatár, azóta mindkét település rendkívül dinamikusan fejlődik a térség többi településéhez képest. Pest megye Területrendezési Tervében (egyeztetési anyag) alapvető célként szerepel az elérhetőség javítása, a hiányzó szerkezeti kapcsolatok pótlása, és új közlekedési nyomvonaljavaslatok kidolgozása. Ez a gondolat természetesen levetíthető egy település belső elérhetőségi adottságára is. A közlekedés fejlesztésének legfontosabb célja tehát településen belül is a helyváltoztatási célok elérhetőségének megteremtése a helyi társadalom különböző rétegeinek megfelelő közlekedési eszközökkel és azokhoz igazított közlekedési pályákon. Nem szabad megfeledkeznünk azonban arról, hogy a közlekedési hálózat egyúttal olyan szerkezetalakító erő, amely vonzza a terület felhasználás elemeit, például az ipartelepítést, logisztikát, de a lakóparkokat vagy a szabadidő központokat is. A közlekedés a településfejlesztési koncepcióban meghatározott alapvető értékek megőrzését, kiteljesítését szolgálja.

2004. JÚLIUS

60


E fejezetben – a vizsgálat eredményének összegzéseként – közlekedési ágazatokra bontva a „mit kell tenni” kérdésen kívül, a „hol és hogyan” kérdésekre kell válaszolunk. (Dőlt betűvel idézzük a koncepció azon feladatait, amelyek a település szerkezetére is hatással vannak) KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS Gyalogos közlekedés elősegítése érdekében „A hosszú utcák derekán, a zsákutcák végén, és máshol is közöket kell nyitni, melyek lerövidítik az utat a lakás és a cél – a templom, üzlet, iskola, polgármesteri hivatal, stb. – között..” A településfejlesztési koncepcióban fentiek szerint meghatározott feladatnak eleget téve, a településszerkezeti és a szabályozási tervben kijelöltük azokat a közlekedési területeket, ahol a gyalogosforgalmat a többi közlekedési eszközzel szemben előnybe részesítve kell a burkolatokat, az utcabútorokat, a környezetvédelmi berendezéseket és a forgalmi szabályokat is tervezni és megvalósítani. Ilyen útvonalak elsősorban a központi-vegyes területen lesznek. Ezek az Árpád utca, Köztársaság utca, Szent László utca, Arany János utca. Azokat az utcákat is ide soroljuk, melyek szélességi mérete nem éri el a szabványos 12 métert, s ezért vegyeshasználatú burkolat kiépítését javasoljuk. Ilyen a Petőfi Sándor, a Homokdűlő, a József Attila, a Duna, a Szabadság, a Zalka Máté, a Rigó, a Zichy Lajos utcák, a Csalló köz és a Préskert egész közterülete. A Tompa Mihály utcai vasúti aluljáróból (szélesség 3,80 m.)a gépjármű forgalmat ki kell tiltani, abban csak gyalogos és kerékpáros közlekedés engedhető meg. A két szomszédos aluljáró (Ipolysági u. és Arany János u.) egymástól 520 méterre van. Ezt a távolságot a gépjárműforgalom részére nem kell közbülső átjáróval csökkenteni, hiszen ez a méret alig több mint a gyalogos forgalom átvezetésének gyakoriságára előírt 500 méter. A Tompa Mihály utca járműforgalmát a Petőfi Sándor utcán – azt egyirányúsítva – lehet átvezetni a kétnyílású aluljáróhoz. Az Arany János utcai aluljáróban a gyalogos és kerékpáros forgalmat el kell különíteni a gépjárművek forgalmától. A 2 x 5,0 méter széles aluljáró átalakításának módját lásd a mellékelt szelvény ábrát. A Meggyfa utca délnyugati vége és az Arany János utca Mátyás király úti csatlakozását olyan lépcsővel kell összekötni, melyen a babakocsi is tolható. A Giribi városnegyed és a központ közötti gyalogosforgalmat a Kálvária és Duna utca közötti ugyanilyen lépcső kiépítésével kell a legrövidebb úton biztosítani. A vasút feletti gyalogos felüljárót, a rávezető gyalog- és kerékpárutak kiépítésével használhatóvá kell tenni. 9. ábra Tompa Mihály utcai vasúti aluljáró Kerékpáros közlekedés fejlesztése érdekében: A Budapesttől induló Gödtől Zebegényig meglévő kerékpárút összekapcsolása eddig a településen kiépült hálózattal, másrészt Ipolydamásd felé történő folytatása, az Ipoly-völgyi falvakkal a további kapcsolat kialakítása Kerékpározásra alkalmas utakat kell kijelölni, a gépjárműforgalomtól elkülönítetten, szükség esetén, a gyalogjárdán.”

2004. JÚLIUS


61

A településen áthaladó nemzetközi kerékpárút nyomvonalát az eddig elkészült és jóváhagyott terveknek megfelelően a szerkezeti terven feltüntettük. Ezen az úton érhetik el a kerékpározók az Ipoly-völgyi falvakat is. Márianosztra felé a tervezett hajóállomástól kiindulva egy új kerékpárút nyomvonalát is kijelöltük a Tompa Mihály utcán indítva. Az erdei kerékpárutakra mintakeresztszelvényt is csatolunk. A város központi részén a kerékpárforgalom balesetmentes elvezetését a gépjárművekre előírt 30 km/órás sebességkorlátozással kell biztosítani. A közúti közlekedés pályáinak fejlesztése A 12 jelű állami közutat a település beépítésre szánt területén kívül kell vezetni tehermentesítő kerülőútként a szennyvíztisztító teleptől az Ipolydamásd – Márianosztra útelágazásig Szorgalmazni kell a 12 jelű állami közút átvezetését az Ipolyon, biztosítva a térség nyugati szomszédsági kapcsolatait, illetve Esztergom felé történő nyitását. Az egyéni és közösségi közlekedés optimális arányának megteremtése érdekében szolgáltatásokkal ellátott parkolóhelyeket kell kialakítani a vasúti megállóknál.(P+R) A továbbiakban is szállításból élő vállalkozók teherautóinak a beépített területen kívül - célszerűen a gazdasági területen - az új 12 jelű úthoz közel kell, őrzött parkolót kijelölni, hogy feleslegesen ne közlekedjenek és parkoljanak a településen. A településszerkezeti terv a 12 jelű főút új – a belterületet elkerülő – nyomvonalát bemutatja, meghatározva a város kapcsolatát biztosító szintbeli és külön-szintű csomópontokat. A bemutatott nyomvonalvezetéssel a PEMÁK Kht. képviselője Tomka Péter és az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság képviselője Simon Attila egyetértett. Az elkerülő út kiépítése nem szerepel az Állam 2030.ig szóló fejlesztési tervében. Megépítésére tehát egyéb, például a határterületek összekötését támogató EU.-s keretből kell jelen terv jóváhagyása után fedezetet igényelni. Az új nyomvonal a Dunával, illetve a vasútvonallal párhuzamosan közvetlen összeköttetést biztosítana Párkánnyal és Esztergommal, kiváltva az egyébként igen sürgető Duna-híd megépítését. Ezáltal elkerülhető lenne Ipolydamásd és Letkés terhelése a főút átmenő forgalmával, és biztosítva lenne Szob közúti kapcsolata nyugat felé Pozsonyon át Bécsig, vagy tovább. Az elkerülő út védőtávolsága 100 – 100 méter (Lásd a mintakeresztszelvényt.). Ezt a kapcsolatot az Ipolydamásdon megépülő híd biztosítani képes lesz. A város Duna és vasútvonal közötti területének gépjármű forgalmát a terv időtávlatán belül az 1 számú mellékleten bejelölt Ipolysági, Árpád, Arany János utcák, mint gyűjtőút képes levezetni. A vasútvonaltól északra fekvő, fejlesztésre kijelölt területek gépjármű forgalmának levezetésére új gyűjtőutat jelöltünk ki a Tompa Mihály, Temető mögötti névtelen, Nyár, Rózsa Ferenc utcák, majd a vízmosás nyomvonalán. Az út megépítése előtt a Tompa Mihály utca Ady Endre úti torkolatánál két ingatlant ki kell sajátítani. (Ez által az itt lévő helyi védettségre javasolt kiskápolna ismét közterületre kerül.) A Rózsa Ferenc utca és a Mátyás király út közötti vízmosást zárt szelvényű csapadékcsatornává át kell építeni. A szükséges közösségi parkolóhelyeket a két vasúti megállónál – P+R rendszerben – továbbá a hajóállomásnál, sportpályánál, temetőnél és teherautók részére a város kapujánál kijelöltük: - Vasútállomásnál: 50 db. - Vasúti megállónál: 30 db - Hajóállomásnál: 10 db. - Sportpályánál: 20 db. - Temetőnél: 20 db - Teherautók részére jelenleg a vasút rakodóterületén, az elkerülő út megépülte után pedig, a Tompa Mihály utca folytatását képező út és az új 12 jelű főút keresztezésénél. Tömegközlekedés fejlesztése „- Amennyiben a VOLÁNBUSZ Rt. nem képes a közúti közösségi közlekedés igényeit 2004. JÚLIUS


62

korszerűen (pontosan, gyorsan és kényelmesen) kielégíteni, úgy magánvállalkozókat kell e szolgáltatás ellátására felkérni.” A Budapesti Közlekedési Szövetség hatósugarát az illetékes minisztérium 100-120 kilométeresre tervezi. Létrejöttével a közúti közösségi közlekedés struktúráját úgy kell átalakítani, hogy ott, ahol vasúti közlekedés van, az autóbuszok csak a keresztirányú területfeltárást, a vasút állomásaira és megállóhelyeire való ráhordást biztosítsa. Szobon ez lényegében már ma is így van. A VOLÁNBUSZ az utazókat Szob, Drégelypalánk, Kismaros és Vác vasútállomásokra szállítja. A járatok sűrítésére a településrendezési terv természetesen nem ad megoldást, hiszen az gazdasági kérdés elsősorban. A buszpályaudvar bővítéssel egybekötött korszerűsítése a terv időtávlatán belül nem időszerű, de azon túl elkerülhetetlen. A helyi tömegközlekedést a Polgármesteri Hivatal magán vállalkozóval üzemelteti. A járatok gyakoriságát az évenként megújítandó szerződésben az igényekhez igazítja. A megállók helyét az utazóközönség már megszokta, elosztása igazodik az utazási igényekhez, ezért változtatását nem javasoljuk. A közutak tervezési osztályba sorolása: (ÚT 2-1.201: 2001 Közutak tervezése szerint) Külterületen: 12 jelű főút: K. IV. B 12108 jelű mellékút, mint összekötő út: K. V. B. 12107 és a 12109 jelű mellékutak K. VIII. B. 1201 mellékút, mint összekötő út: K. V. B. Kerékpárutak: K. IX. Gyalogutak: K. X. Helyi gazdasági utak: K. VIII. C. (30) Belterületen: 12 jelű főút: 1201 jelű mellékút: 12109 és a 12311jelű mellékút: Ipolysági, Szt. Imre, Dózsa György, Mátyás király, Ady Endre, Bányatelep utcák, mint gyűjtő utak: Kiszolgáló utak Kerékpárutak Gyalogutak:

B. IV. c. B. B. V. c. D. B. V. c. C. B. V. c. C. B. VI. d. B. B. IX. B. X.

VASÚTI KÖZLEKEDÉS Vasúti közlekedésfejlesztési javaslatok: A korszerűen felújított vasútállomás mellett gépkocsi parkoló, illetve kerékpár megőrző létesítését szorgalmazza és támogassa anyagilag is az önkormányzat. Szob – Márianosztra – Nagyirtáspuszta között az erdei vasút felújítása kiemelten fontos érdeke az önkormányzatnak A településrendezési terv a vasúti megállók mellett a parkolók részére szükséges területet biztosítja. A Szob-Márianosztra-Nagybörzsöny erdei kisvasút felújítása megkezdődött. Nagybörzsöny és Nagyirtáspuszta között a pálya felújítása után 2002.-ben a forgalom elindult. Szob közigazgatási területén a településszerkezeti terv a megállóhelyeket kijelölte. A város közlekedési hálózatához szervesen kapcsolódna a kisvasút, Az utasok így a hajóállomást egy városnéző sétával egybekötve érnék el.

2004. JÚLIUS


63

A vasúttal közlekedők kedvezményeit, avagy a MÁV támogatását az önkormányzatoknak is érdemes kiegészíteni, a környezetük védelmére fordítandó keretből. Az ilyen kedvezmények és támogatások a vasúti közlekedés további korszerűsítését, a szükséges kiegészítő létesítmények – kultúrált várakozóhely, kerékpár–gépjármű parkoló, vendéglátás, stb. – megvalósítását is szolgálják. Kiváló lehetőség a gyors és kultúrált közlekedésre, hogy több nemzetközi vonat belföldi utazásra is igénybe vehető. LÉGI KÖZLEKEDÉS Légi közlekedés fejlesztését segítő feladatok: „- Helikopter leszállóhelyet kell kijelölni a városban lehetőleg centrális elhelyezéssel.” A helikopter leszállóhelyet a 12 jelű főút elkerülő szakaszának és a Tompa Mihály utcától Márianosztrára vezető állami út kereszteződésénél jelöltük ki. Innen a város központja és bármelyik negyede gyorsan elérhető. Úgyszintén jól elérhető ettől a ponttól a szerkezeti tervben kijelölt fejlesztési területek is, ami a fejlesztések megvalósulása szempontjából nem közömbös. Amíg az elkerülő út nem valósul meg, addig a sportpályán lesz a helikopterek leszállóhelye. VÍZI KÖZLEKEDÉS „- A kikötő megépítésével be kell kapcsolni a várost és környékét is az Esztergom-Budapest közötti kirándulóhajó forgalomba. - Vizsgálni kell a nemzetközi szárnyashajó kikötésének igényét. - Ugyancsak vizsgálni kell a város és környéke mezőgazdasági terményei vízi szállításának lehetőségét.” A rendezési terv szervesen illeszti a kikötők helyét a település szerkezetébe, kapcsolatot teremtve a szobi polgárok részére a kiránduló hajójáratokkal és a nemzetközi szárnyashajó járatokkal egyaránt. A város Duna-partján csónak és jacht kikötő részére is jelöltünk ki területet. Teherhajó kikötő létesítése nagy volumenű beavatkozás a természetbe, ezért ennek vizsgálatával csak akkor érdemes foglalkozni, ha egy vállalkozó – pl. a kőbánya – részéről ez konkrét igényként felmerül. Erre a célra az Ipoly torkolatát tartjuk a legalkalmasabb területnek.

2004. JÚLIUS

64


9. KÖZMŰELLÁTÁS 9.1 JELENLEGI ÁLLAPOT A település kiépített közműhálózattal, úgymint vízvezeték szennyvízcsatorna gázvezeték villamos energiahírközlő hálózattal rendelkezik. VÍZELLÁTÁS A vízellátó rendszer a DMRV RT szolgáltatási területére esik. Üzemeltetői adatközlés szerint a teljes település 2001. évi vízfogyasztása 151294 m3/év, a maximális havi fogyasztásból 12500 m3 volt. A település és egyben a térség vízbázisát a Szobon lévő kutakból nyert víz jelenti. A 4 db termelő kút közül 2 db 12 m mély parti szűrésű kút. A Kossuth Lajos utcai Φ133-241 mm átmérőjű, 108 m talpmélységű, míg a iskola melletti Φ133-214 mm átmérőjű, 42 m talpmélységű. E két utóbbi kút jelenleg csak rendkívüli üzemelési helyzetben működik. A kutak együttes teljesítménye 3320 m3/nap. A kitermelt víz minőségi szempontból (fertőtlenítés után) közvetlen felhasználásra alkalmas, további kezelést nem igényel. A kútgyűjtő vezeték fogyasztói vezetékként is működik a kisebb nyomású zóna részére. A magasabb nyomású zóna ellátása az Ady Endre utcai nyomásfokozó gépházon és 800 m3es tározón keresztül történik. Ez a nyomásfokozó az induló pontja az Ipolydamásdot, Letkést, valamint Márianosztrát ellátó távvezetéknek is. A szobi vízellátó rendszer tározóinak összes kapacitása 1300m3. SZENNYVÍZCSATORNÁZÁS Hasonlóan a vízellátáshoz, a szennyvízelvezetés is a DMRV RT feladatkörébe tartozik. A településen belül a keletkező kommunális eredetű szennyvizek gyűjtése gravitációsan történik, de a topográfiai adottságok miatt 3 db közbenső átemelő alkalmazása is szükséges. A település központjában lévő átemelő végátemelőként üzemel. Nem csak a településen keletkezett szennyvizeket, de a térségből érkező szennyvizeket is fogadja, illetve továbbítja a szennyvíztisztító telepre. A szennyvíztisztító kapacitása 1300 m3/nap. Két tisztítási fokozattal (mechanikai és biológiai) rendelkezik. A tisztított vizek befogadója a Duna. CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS Zárt rendszerű csapadékvíz csatorna hálózat a településen nem üzemel. A keletkező csapadékvizek részben az utcákban kialakított árkokba, részben a természetes mélyvonalakba, vízfolyásokba kerülnek. GÁZELLÁTÁS A vezetékes földgázt a MOL-GÁZ Kft biztosítja a Vác-Márianosztra külterületi gázelosztó vezetékről D160 PE vezetéken 3 bar nyomáson.) Az elosztó hálózat 3 baros nyomáson üzemel, többségében D63 PE vezetékkel. A fogyasztók egyedi nyomásszabályozón keresztül vételezik a földgázt. A Szobra érkező gáz távvezeték látja el Ipolytölgyest is.

2004. JÚLIUS


65

VILLAMOS ENERGIA ELLÁTÁS A Fővárosi Elektromos Művek RT szolgáltatja a villamos energiát 20 kV-os feszültségszinten. A SzobNagymaros állomásból kiágazó középfeszültségű hálózat légvezetékes kialakítású. A térségben található a Nagymaros-Nagybörzsönyi vezeték is, melynek feszültségszintje 35 kV. Ez a vezeték a település ellátásában nem vesz részt. A térségben nagyfeszültségű rendszer nem üzemel. A településen belül 16 db 20/0,4 kV-os OTR, (azonosító számuk: 2208, 2212,.2206, 2196, 2192, 2842, 9932, 9931, 2186, 9929, 2194, 2198, 3514, 2204, 9933, 9934 ) valamint 1 db EHTR (9935). transzformátor biztosítja a fogyasztók ellátását Az ellátó hálózat légvezetékes kialakítású. Rövid 20kV-os földkábel található a Szabadság utcában. HÍRKÖZLŐ HÁLÓZAT A térség vezetékes távközlési szolgáltatója az INVITEL Távközlési Szolgáltató Rt. Szob a 27 számú váci primer körzethez tartozik. Szob önálló DLU központtal rendelkezik, kapcsolódva a váci főközponthoz, illetve az országos és nemzetközi hálózatokhoz. Vácot és Szobot optikai kábel kapcsolja össze.

A település belső, előfizetői hálózata 2 elosztós vezetékes hálózat, részben alépítményben halad, de jellemző a légvezetékes kiépítés is. Üzemeltetői tájékoztatás szerint a rendszer szabad tartalékokkal rendelkezik. Két üzemen kívüli antenna található a területen: az Árpád út és Szent Imre út között a 538/6hrsz-ú telken 179/1 hrsz-ú közúton Mobil szolgáltatók létesítményeiről információnk nincs.

9.2 TERVEZETT ÁLLAPOT VÍZELLÁTÁS A településre vonatkozó fejlesztési elképzelések –előzetes számítások szerint- a jelenlegi fogyasztáson felül 660 m3/nap többlet vízigényt jelentenek. Ennek biztosítása alapvetően vízbázis függő. Mint a korábbiakban már említettük, a térség vízbázisát a szobi kutak alkotják. A kutak maximális napi teljesítménye 3220 m3. A vízbázis által kiszolgált települések jelenlegi és távlati vízigényeit figyelembe véve, ugyan a kutak leterhelése 82%-ig fokozódik a pillanatnyi 40 %-al szemben, de még rendelkezik olyan kapacitás többlettel, mely alapján a fejlesztésből származó többlet igények biztonsággal kielégíthetők. A szobi nyomásfokozó kapacitását a teljes térség fejlesztése megvalósulási ütemének, mértékének megfelelően felül kell vizsgálni, és szükség esetén bővítéssel, gépcserével alkalmassá kell tenni a megnövekedett feladatok ellátására. A belterülethez kapcsolódó fogyasztói bővítés a meglévő települési ellátó hálózaton, keresztül megvalósítható. Külterületen az ellátást a regionális vezetékről történő új lecsatlakozásokon keresztül kell biztosítani. A területen belül körvezetékes hálózat kialakítására kell törekedni a minimálisan 200 mként szükséges földfeletti tűzcsapok telepítésével Minimális vezetékméret D110. A biztonsággal kiszolgálható oltóvíz mennyiség 900 l/p. Ennél nagyobb igény esetén az elláthatóságot egyedileg kell vizsgálni, és egyedi megoldást (tározás) alkalmazni. SZENNYVÍZCSATORNÁZÁS Hasonlóan a vízellátáshoz, a regionális rendszer terhelhetősége, kapacitása az alapvető kérdés. A térségi települések közelmúltban megvalósult csatorna beruházásai következtében (vízfogyasztásból számított értékek alapján), a szennyvíztelep gyakorlatilag kiterheltnek tekinthető. A fejlesztésekből 2004. JÚLIUS

66


származó további, számottevő szennyvízmennyiség fogadására nem vehető igénybe. Fentiekből következik, hogy mindennemű fejlesztés előfeltétele a szobi szennyvíztisztító mennyiségi (min. 1000 m3/nap) és minőségi bővítése. A tisztítómű bővítését követően kerülhet sor bárminemű fejlesztési elképzelés megvalósítására. A fejlesztések ütemezésének ismeretében mind az érintett települési, mind pedig a végátemelőt felül kell vizsgálni és szükség esetén gépcserével a megnövekedett szennyvízmennyiség szállítására alkalmassá kell tenni. A településhez kapcsolódó fejlesztésekből származó 550 m3/nap többlet szennyvizek fogadására a települési rendszer – az előbbi kitétellel - alkalmas. Az új területeken, a jelenlegihez hasonlóan elsősorban gravitációs gyűjtés és szükség esetén helyi átemelő javasolható. Rövidebb – néhány ingatlant érintő szakaszon - helyi beemelő egységgel, nyomás alatti elvezetés is megoldást jelent. CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS A vízelvezető rendszer kiépítése, illetve rendbe tétele elengedhetetlen. Nyílt árkos csapadékvíz elvezetés javasolható, melynek befogadója a Duna lehet. Élővízi bevezetés előtt homok és hordalékfogó műtárgy beépítése szükséges. GÁZELLÁTÁS A településfejlesztésekből származó becsült gázigény növekménye 2000 m3/ó. Bázis oldalról, távvezetéki oldalról ez az igény kielégíthető, de mint a vízellátás esetében már írtuk, a gázellátásnál is a térségi igények összegzését követően a gázfogadó állomások felülvizsgálata és szükség esetén bővítése elengedhetetlen. A fejlesztési területek ellátását településen belül a jelenlegi hálózathoz kapcsolva lehet megoldani. Külterületen az Ipolydamásdot ellátó, illetve a Zebegény felé kiépített távvezetékről létesítendő lecsatlakozáson keresztül kell a fogyasztókat a gázellátásba bekapcsolni. Az ellátás az érintett vezeték nyomásértékétől függően 4, illetve 3 báron történhet fogyasztónkénti nyomáscsökkentőn keresztül. VILLAMOS ENERGIA ELLÁTÁS Az ellátási háttér biztosított. A 20 kV-os távvezetékről lecsatlakozva új transzformátorok telepítésével a fejlesztési igények kielégíthetők. A településkép szempontjából javasolható az ellátó hálózat térszín alatti kiépítése. A közvilágítás vezérlése belterületen a jelenleg üzemelő rendszerhez kapcsolódik. Külterületen egyedileg kell megoldani, de a térségben szokásos műszaki megoldást választva. A megvilágítási értékeket az utak besorolásának megfelelően kell meghatározni. HÍRKÖZLÉS A telefon (telekommunikációs) hálózat elhelyezésére, kiépítésére a lehetőségek adottak. A fejlesztés műszaki-gazdasági feltételeinek meghatározása a konkrét igények ismeretében a szolgáltató mérlegelési jogkörébe tartozik. A vezetékes távközlés vonatkozásában a jelzett szabad kapacitás –bár ennek kihasználhatósága függ a térség egyéb fejlesztési igényétől is- részlegesen fedezheti a településen jelentkező új előfizetői igényeket. A korábbi évek tapasztalata alapján a mobil szolgáltatók megjelenésével a távközlési ellátás arányai jelentősen módosultak, és változnak ma is, így szinte megbecsülhetetlen a vezetékes távközléssel szemben távlatban fellépő igény. A konkrét igények ismeretében a területileg illetékes szolgáltatónak kell megvizsgálnia az új igények ellátásának műszaki-gazdasági feltételeit. A fejlesztési területeken létesítendő távbeszélő hálózat kiépítésére elsődlegesen a térszín alatti elrendezés javasolható. Ennek lehetősége a tervezett utca keresztmetszetekben biztosított, számukra a fektetéshez és üzemeltetéshez szükséges sávszélesség rendelkezésre áll.

2004. JÚLIUS


67

A mobil szolgáltatás területén várhatóan rövidesen jelentkezik, illetve elterjed a 2400 MHz-en történő forgalmazás, ami az antennák telepítési sűrűségét hozza magával. Ez egyben azt is jelenti, hogy Szobon belül is szükségessé válik a –nem torony jellegű- relatíve kis magasságú antennák telepítése a megfelelő lefedettség biztosítása érdekében. Az ellátás minőségének javítása. vagy technológiai igények miatt külterületen biztosítható a mobil szolgáltatók tornyainak, településen belül az alacsonyabb antennáknak a vonatkozó 2003. évi C. törvény, illetve 5/2003 IHM és 12/2003 BM rendelet szerinti, azzal összhangban lévő elhelyezése.

2004. JÚLIUS


68

2. SWOT ANALÍZIS (STRENGTHS, WEAKNESSES, OPPORTUNITIES, THREATS = ERŐSSÉGEK, GYENGESÉGEK, LEHETŐSÉGEK, VESZÉLYEK) A TELEPÜLÉSEN FOLYTATOTT MEGBESZÉLÉSEK, VISSZAKAPOTT KÉRDŐÍVEK ALAPJÁN. Erősségek

Gyengeségek

Lehetőségek

Veszélyek

- Érintetlen változatos táji környezet: Börzsöny közelsége, Duna-part, Ipoly, Damásdi patak, Deusch-tó, - természeti területek, DunaIpoly Nemzeti Park területei - kilátás a Kálvária-dombról. a bánya térségéról - kertvárosias jelleg gazdag építészeti és régészeti örökség, még megújítható, feléleszthető városképi hagyományok - alapvető infrastruktúra rendelkezésre áll - jó közbiztonság - közlekedési kapcsolatok - a Dunakanyar és Budapest viszonylagos közelsége fejlesztési területek rendelkezésre állnak

- közterületek állapota - belterületi utak állapota - illegális hulladéklerakó - dögkút - szolgáltatások hiány - központ hiánya értékes, természeti állapotukba visszaállítható területek ipari hasznosítása, - környezetkárosító közúti forgalom zöldterületek elhanyagoltsága

- belterületbe vonások - utcanyitások, tömbfeltárás - zöldterületi hálózat bővítése - kisvasút rehabilitása - turistautak - gyerektábor - vendégfogadás - halastó halászat, - vadászat - lovasturizmus - fiatalodás - növekvő népesség - kistérségi együttműködés (gyümölcsfeldolgozás, zöldségfelvásárlás, tárolás, lakossági ellátás, kultúra, oktatás, egészségügy) elkerülőút építése - a határ jelképessé válásával helyreállhatnak az Ipolyvölgy természetes i kapcsolatai - térségi központi szerepkör növekedése

- ipartelepítés - kőbánya forgalma belterület terjeszkedése

túlzó

2004. JÚLIUS

-SZOB VÁROS- TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

Recommend Documents