Szob város Integrált Településfejlesztési Stratégia

Szob város Integrált Településfejlesztési Stratégia Megalapozó vizsgálat – Helyzetértékelés Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 „Közép-Magyarországi Operatív Program – Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban – Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása” című projekt keretében. 2015.05.

HitesyBartuczHollai Euroconsulting Kft. Cím: 1054 Budapest, Vértanúk tere 1, félemelet 7. Tel: +36-1-319-1790 Fax: +36-1-319-1381 E-mail: [email protected] Honlap: www.hbhe.hu

Pestterv Kft. Budapest VIII. Kőfaragó u. 9. IV. em. Tel: +36- 1-267-0508 Fax: + 36-1- 266-7561 E-mail: [email protected] http://www.pestterv.hu/

Felelős tervező

Makkai Krisztina Dr. Virág Tünde

PESTTERV Kft MTA KRTK RKI

Városépítészet

Varga Eszter Schuchmann Péter Károlyi János

Gazdaság

Dr. Koós Bálint Tóth Krisztina

MTA KRTK RKI MTA KRTK RKI

Társadalom

Dr. Virág Tünde Dr. Hamar Anna


Közművek

Zajovics András Dima András

Közlekedés

Rhorer Ádám

Zöldfelületek és Tájrendezés

Schindler-Kormos Eleonóra

PESTTERV Kft PESTTERV Kft PESTTERV Kft

PESTTERV Kft

Pest-Budapest Konzorcium

Szob Város Önkormányzata

HBHE – BFVT – HÉTFA – PESTTERV –

Integrált Településfejlesztési Stratégia

Pro Régió – Városkutatás

Megalapozó vizsgálat – Helyzetértékelés

Tartalomjegyzék 1.

1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ ............................................................................................................. 7 1.1.

Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok 7 1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata ....................................... 9 1.2.1. Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) .............................................. 9 1.2.2. Pest megye területfejlesztési koncepciója ....................................................................... 15 1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata ..................................................... 20 1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek - az adott település fejlesztését befolyásoló - vonatkozó megállapításai................................................................................... 26 1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása ................................................................. 26 1.5.1. A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai ......................................................................................................................................... 26 1.5.2. Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések .................................... 28 1.6. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata................................................ 28 1.6.1. A hatályban lévő településrendezési eszközök ................................................................ 28 1.6.2. A hatályos településszerkezeti terv fő elemei, megállapításai, megvalósult elemei ....... 29 1.7. A település társadalma .............................................................................................................. 32 1.7.1. Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség .......................................................................................................... 32 1.7.2. Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok ......................................... 41 1.7.3. Települési identitást erősítő tényezők.............................................................................. 42 1.8. A település humán infrastruktúrája ........................................................................................... 44 1.8.1. Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy stb.) ..................................................... 44 1.8.2. Esélyegyenlőség biztosítása .............................................................................................. 51 1.9. A település gazdasága ................................................................................................................ 55 1.9.1. A település gazdasági súlya, szerepköre........................................................................... 56 1.9.2. A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői................................................................. 60 1.9.3. A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, fejlesztési elképzelései ....... 62 1.9.4. A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők (elérhetőség, munkaerő képzettsége, K+F stb.) ............................................................................................................................. 63 1.9.5. Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) ........................................................................ 65 1.10. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere ........... 69 1.10.1. Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program .................................................... 69 1.10.2. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere .................... 72 1.10.3. Gazdaságfejlesztési tevékenység ...................................................................................... 74 1.10.4. Foglalkoztatáspolitika ....................................................................................................... 75 1.10.5. Lakás- és helyiséggazdálkodás .......................................................................................... 76 1.10.6. Intézményfenntartás ........................................................................................................ 76 1.10.7. Energiagazdálkodás .......................................................................................................... 77

3

PEST-BUDAPEST KONZORCIUM HBHE – BFVT – HÉTFA – PESTTERV – Pro Régió – Városkutatás

1.11. 1.12. 1.13. 1.14. 1.15. 1.15.1. 1.15.2. 1.15.3. 1.15.4. 1.15.5. 1.16. 1.17. 1.18. 1.19. 1.20. 2.

Integrált Településfejlesztési Stratégia Megalapozó vizsgálat – Helyzetértékelés

Településüzemeltetési szolgáltatások ....................................................................................... 78 A táji és természeti adottságok vizsgálata ................................................................................. 79 A zöldfelületi rendszer vizsgálata .............................................................................................. 83 Az épített környezet vizsgálata .................................................................................................. 85 Közlekedés ................................................................................................................................. 89 Hálózatok és hálózati kapcsolatok .................................................................................... 89 Közúti közlekedés ............................................................................................................. 89 Közösségi közlekedés ........................................................................................................ 89 Kerékpáros és gyalogos közlekedés .................................................................................. 90 Parkolás............................................................................................................................. 90 Közművesítés ............................................................................................................................. 90 Környezetvédelem (és településüzemeltetés) .......................................................................... 95 Katasztrófavédelem ................................................................................................................. 103 Ásványi nyersanyag lelőhely .................................................................................................... 105 Városi klíma ............................................................................................................................. 105

HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ.............................................................................................................. 107 2.1.

3.


A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése ............................................... 107

HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ ........................................................................................................... 110 3.1. A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis .......................................................... 110 3.1.1. A folyamatok értékelése ................................................................................................. 110 3.1.2. A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése......................................................................................................................... 112 3.1.3. A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata................................................................ 120 3.2. Problématérkép/értéktérkép .................................................................................................. 121 3.3. Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek ...................................................................... 122 3.3.1. Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése ............................................................................................................................... 122

4

Pest-Budapest Konzorcium


HBHE – BFVT – HÉTFA – PESTTERV –


Pro Régió – Városkutatás


Ábrajegyzék 1. ábra: A Nemzeti Fejlesztés 2030 koncepció célrendszere ............................................................................................ 10 2. ábra: Nemzeti prioritások és fejlesztési tématerületek ................................................................................................ 11 3. ábra: Szob Budapest vonzáskörzetében ....................................................................................................................... 13 4. ábra: Sikeres város kritériumai ..................................................................................................................................... 15 5. ábra: Pest megye Területfejlesztési koncepció átfogó, stratégiai és horizontális céljai ............................................... 16 6. ábra: Szob az OTrT szerkezeti tervében ........................................................................................................................ 21 7. ábra: Szob a PMTrT tervében ....................................................................................................................................... 23 8. ábra: A PMTrT korlátozó övezeteinek Szobot érintő lehatárolása ............................................................................... 25 9. ábra: Az IVS célrendszere (2008) .................................................................................................................................. 27 10. ábra Lakónépesség alakulása (2000-2013) ................................................................................................................. 33 11. ábra Állandó népességen belül a 0-14 évesek aránya ................................................................................................ 34 12. ábra Állandó népességen belül a 60-x évesek aránya (%) .......................................................................................... 35 13. ábra Öregségi mutató, (száz 0-14 évesre jutó 60-x éves) ........................................................................................... 36 14. ábra Vándorlási egyenleg alakulása ........................................................................................................................... 37 15. ábra Természetes fogyás ............................................................................................................................................ 38 16. ábra A cigány (romani, beás) etnikai kisebbséghez tartozó népesség aránya (%) - 2011 .......................................... 38 17. ábra Szob szegregátum áttekintő ............................................................................................................................... 42 18. ábra: Egy óvodai férőhelyre jutó óvodások száma (fő) ............................................................................................... 44 19. ábra: Egy óvodai férőhelyre jutó 3-5 évesek száma (fő) ............................................................................................. 45 20. ábra: Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) (fő) ....................................................... 46 21. ábra: Egy működő bölcsődei férőhelyre jutó bölcsődések száma (fő) ....................................................................... 48 22. ábra: Elingázók a foglalkoztattak arányában, 2011 .................................................................................................... 57 23. ábra: Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték (1000 Ft) ........................................................................................... 59 24. ábra: Szobi bányaüzem egy műholdfelvételen ........................................................................................................... 61 25. ábra: Vendégéjszakák száma ...................................................................................................................................... 62 26. ábra: Szob a Helsinki vasúti folyosó mentén .............................................................................................................. 64 27. ábra: A lakások átlagos négyzetméterárának változása Szobon és Pest megyében 2003 és 2013 között ................. 68 28. ábra: Az átlagos lakóingatlani négyzetméterárok Szob környékén ............................................................................ 68 29. ábra: A fajlagos védett természeti területi mutató alakulása..................................................................................... 82 30. ábra: Szob - a zöldfelületek nagysága (m2, 2010) ...................................................................................................... 83 31. ábra: Szob - az egy lakosra jutó zöldfelület nagysága (m2) ........................................................................................ 84 32. ábra: Az 1 főre jutó zöldterület alakulása (m2) .......................................................................................................... 84 33. ábra: Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba és Közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) ......................... 97 34. ábra: Közműolló alakulása Szobon ............................................................................................................................. 98 35. ábra: Az egy lakosra jutó, köz-csatornában elvezetett szennyvízmennyiség ............................................................. 98 36. ábra: Szennyvíztisztító művi kapacitás alakulása 2011-2013 ..................................................................................... 99 37. ábra: A hulladékgyűjtésbe bekapcsolt lakások aránya ............................................................................................. 102 38. ábra: Szelektív hulladékgyűjtés alakulása ................................................................................................................. 102 39. ábra: Szob szegregátum áttekintő (2011) ................................................................................................................. 122

5

PEST-BUDAPEST KONZORCIUM


HBHE – BFVT – HÉTFA – PESTTERV – Pro Régió – Városkutatás


Táblázatok jegyzéke 1. táblázat: A PMTrT Szob területét is érintő övezetei, és az övezeti érintettség területnagyság ................................... 25 2. táblázat: A település lakónépességének hosszabb távú trendjének vizsgálata ............................................................ 33 3. táblázat Nemzetiség, anyanyelv, vagy családban használt nyelv ................................................................................. 39 4. táblázat Családszerkezet alakulása (2011) .................................................................................................................... 39 5. táblázat Iskolai végzettség alakulása (2011) ................................................................................................................. 40 6. táblázat Gazdasági aktivitás alakulása (2011) ............................................................................................................... 40 7. táblázat Jövedelmi viszonyok (2011) ............................................................................................................................ 41 8. táblázat: Családsegítésben és gyermekjóléti szolgáltatások esetszáma és ellátott gyermekes családok száma ......... 49 9. táblázat: Segélyezési adatok - Szob .............................................................................................................................. 50 10. táblázat: A Közép-Magyarország régió gazdasági fejlettsége kelet-közép-európai összehasonlításban .................... 56 11. táblázat: Foglalkoztatási kapacitás alakulása .............................................................................................................. 57 12. táblázat: székhellyel bíró vállalkozások néhány fontosabb adata .............................................................................. 58 14. táblázat: Az egy főre jutó helyi iparűzési adó (HIPA) bevétel a 2000, 2005, 2010. évben .......................................... 59 15. táblázat: Helyi vállalkozások ágazati megoszlása 2012-ben ....................................................................................... 60 18. táblázat Foglalkozási rétegződés, 2012 ...................................................................................................................... 65 19. táblázat: Szabadalmi bejelentések száma................................................................................................................... 65 20. táblázat: Lakásállomány funkció és tulajdon szerinti megoszlása .............................................................................. 66 21. táblázat: A lakások korszerkezete ............................................................................................................................... 66 22. táblázat: A lakásállomány minőségi mutatói .............................................................................................................. 67 23. táblázat: Helyi iparűzési adó alakulása ....................................................................................................................... 69 24. táblázat: A helyi adók alakulása Szobon 2007-2013 ................................................................................................... 71 25. táblázat: Önkormányzati ingatlanértékesítés 2013-2014-2015, (millió Ft) ................................................................ 71 26. táblázat: Önkormányzat vagyonszerkezete (2015) ..................................................................................................... 72 27. táblázat: Önkormányzati, illetve önkormányzati társulás által megvalósított fejlesztések Szobon (2008-2014) ...... 73 28. táblázat: Engedélyezett létszám alakulása az önkormányzatnál és intézményeinél .................................................. 75 29. táblázat: Közfoglalkoztatási programok Szobon ......................................................................................................... 75 30. táblázat: Szobi intézmények energetikai korszerűsítésének becsült költségigénye ................................................... 78 31. táblázat: Földrészlet statisztika fekvésenként - Szob.................................................................................................. 80 32. táblázat: Földrészlet statisztika művelési áganként.................................................................................................... 80 33. táblázat: Duna-Ipoly Nemzeti Park által érintett települések ..................................................................................... 81 34. Táblázat Vízbázisok adatai .......................................................................................................................................... 91 35. Táblázat Vízellátó hálózat paraméterei ...................................................................................................................... 91 36. táblázat: Veszélyes hulladék képződése éves bontásban ......................................................................................... 101 37. táblázat: A veszélyes anyagok hulladékcsoportok szerinti bontása 1996-ban és 2003-ban: ................................... 102

6


1.

Szob Város Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Megalapozó vizsgálat – Helyzetértékelés

1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ

1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok Szob városa a Közép-Magyarországi Régióhoz tartozó település. Budapest, fővárosként, és a régió központjaként is a legnagyobb vonzáskörzettel rendelkezik, ellátja a legfontosabb országos, s ezáltal a régióhoz kapcsolódó feladatokat is. Szob ehhez mérten, s számos régiós településhez viszonyítva kis településnek számít, regionális szerepkörrel önállóan nem rendelkezik. A régiós és Pest megyei közigazgatási határok egybeesése miatt hasonlóan jellemezhető a település megyei szerepköre is. Szob térségi viszonyait alapvetően a földrajzi fekvése határozza meg. A város Pest megye legészakibb városi rangú települése, s perifériás helyzetben van mind megyei, mind járási helyzetét tekintve is. Szlovákiával közvetlenül határos, így bizonyos esetekben határon átnyúló vonatkozások, szerepek is érinthetik a települést. Városi rangját 2000-ben nyerte el, miután több mint 100 éven keresztül töltött be körzetközponti szerepet, először, mint a Hont vármegyei szalkai járás, később (1883-tól) mint a szobi járás székhelye. 1950-ben a járás Pest megyéhez került át. A trianoni határok meghúzásának következtében került periférikus helyzetbe, s központi jellegétől függetlenül funkcióhiányosan, elzárt határőr nagyközségként érte meg a várossá nyilvánítás napját, ahol az országos főút gyakorlatilag véget ér. A 12-es út Szob határában két alacsonyabb osztályú útra (1201: Ipoly mente, 12108: Márianosztrára vezető út) válik ketté. További közvetlen közúti és gyorsforgalmi kapcsolat nem érinti a várost. A város a Dunakanyar része, de az egyik leglátogatottabb magyar turisztikai desztináció hasznából egyáltalán nem részesedik, mivel a turistaforgalom a határok átjárhatósága körüli nehézségek miatt tradicionálisan a Duna jobb partján zajlik (Szentendre, Visegrád, Esztergom vonalon), a bal parton megjelenő turisták pedig leginkább Vácot szokták meglátogatni. Szob jelentős turisztikai látnivalók és szolgáltatások nélkül nem tudja megállásra késztetni a városon áthaladó igen kis számú turistát. A turizmus számára a határ menti térségek az elmúlt évtizedekben nem számítottak vonzó célterületnek, hiszen ezek a térségek általában gazdaságilag elmaradottabbak voltak, és a szoros határőrizet miatt a látogatók közérzete sem volt a legjobb. A város geopolitikai helyzetét ugyanakkor alapvetően befolyásolja a magyar és szlovák schengeni övezeti tagság. Jelentős integráló erejű város Balassagyarmatig nem található, nagyfokú az elvándorlás, alacsony a vállalkozói aktivitás, és a népsűrűség miatt nincs nagy tőkevonzó ereje sem a folyóvölgyi településeknek. Az erősen forráshiányos, elöregedő Ipoly-völgyben Szob város helyzete kétszeresen is problémás, mivel nemcsak az alig 3000-es város fejlődésének feltételeit kell biztosítania, hanem egy a folyóvölgyben hosszan elnyúló járás előrelépését, a szolgáltatások minőségének javítását is. A szobi járásba tartozó 17 település

7



mindegyike igen kis lélekszámú, több aprófalu is található itt, a vállalkozói aktivitás szintje a szomszédos váci kistérség felét sem éri el. Ezeknek a településeknek a központja Szob, egy háromezer főt számláló város. A települést mindazonáltal két nemzetközi folyosó is érinti. Egyrészt a IV-es számú vasúti korridor, másrészt a VII-es számú (Duna) Helsinki folyosó. A Duna jelenlétét a város korábban kiválóan hasznosította (összesen négy kikötő működött itt: egy személyhajó-kikötő, egy teherkikötő és két folyamőrkikötő; az utolsó kikötőket a nagymarosi vízlépcső építése kapcsán számolták fel), ma a folyammal való kapcsolata gyenge, esetleges. A város nagyon korán, 1850-ben kapott vasutat, a Budapest–Pozsony vasútvonal kiépítésekor. 1920 után a párkányi átrakodó állomás magyar oldali kiszolgáló létesítményei épültek itt ki (9 pár vágány). A meglévő, a 70-es években villamosított, kétvágányos 70. sz. vasúti fővonal a magyar hálózati térképen a méreténél jóval nagyobb súlyt ad a településnek. Szob fontos tömegközlekedési központ. A vasútvonalon naponta 23 vonatpár közlekedik Budapest viszonylatában. Az autóbusz forgalom jóvoltából Szob összesen 16 Pest megyei és 8 Nógrád megyei településsel áll kapcsolatban. A buszok közlekedése a vasúti forgalomhoz igazodik, így a város fontos átszállóhelyként a Börzsöny térségi települések foglalkoztatási problémáinak megoldásában is szerepet játszik. Szob a Börzsöny kapuja: a belföldi úticélok végállomása, ahonnan közvetlenül érhető el a börzsönyi rekreációs terület. A turisták azonban még nem fedezték fel Szob ezen adottságát. A város tagja az Ipoly Eurorégiónak és az Ister-Granum Eurorégiónak. Mindkét eurorégió magába foglalja az Ipoly alsó folyásának térségét, a folyó szlovákiai és magyarországi településeit, amelyeknek méreténél és funkcióellátottságánál fogva Szob alcentrum szerepű integráló települése. Az eurorégiókon belül Szob ennek a funkcióhiányos térségnek a természetes központjává válhat a határok megnyílása révén. A demográfiai mutatók a városban kedvezőtlenebbül alakulnak az országos és a megyei viszonylatokhoz mérve. A fiatalkorúak alacsony arányával jellemezhető térségen belül Szob jelentősen elöregedő településnek számít. A térségre kivándorlás, és a népesség természetes fogyásának tendenciája jellemző. A naponta ingázó (eljáró) foglalkoztatottak aránya a településen számottevő, és 2001 óta folyamatosan nőtt, 40,1 %-ról 60,6%-ra, mely a környező nagyobb városok, mint például Vác növekvő vonzerejét igazolják. A humán közszolgáltatások tekintetében Szob mellett még Verőce és Nagymaros játszik fontosabb szerepet a járás tekintetében, bölcsőde például csak Verőcén található. Kórház Szobon nem található, így az egészségügy területén csak alapszolgáltatásokkal látja el a környező, azonban sokszor kedvezőtlenebb ellátottsági viszonyokkal rendelkező kisebb falvak népességét. A járásban Nagymaros számlálja a legtöbb általános iskolai tanulót, melyet Szob és Verőce követ; azonban Szobon a más településről bejáró általános iskolai tanulók aránya magasabb a járási, a megyei járásközponti és az országos átlagnál is. Emellett a település oktatási szerepkörét erősíti a középfokú oktatás is, melyet a járásban egyedüli településként nyújt - a bejáró középiskolai tanulók aránya igen jelentős, 71%.

8



1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata 1.2.1. Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) A 2014-2020 közötti európai uniós fejlesztési időszakra való felkészülés idején (az elmúlt években) hazánkban alapvetően megváltoztak a terület- és településfejlesztés törvényi és szervezeti keretei. Az Országgyűlés 2014. január 3-án elfogadta a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról szóló határozatot, ezzel új irányt szabott az ország, a térségek és a települések fejlesztéséhez. Az Országgyűlés döntése alapján a „NEMZETI FEJLESZTÉS 2030” koncepcióban elfogadott alapelveket és stratégiai célkitűzéseket úgy a jogalkotásban, mint a szakpolitikai stratégia-és programalkotásban folyamatosan érvényre kell juttatni. Ebből következik, hogy a várostérségek (járások) és a járásközpont városok tervezésénél is érvényesíteni kell (az EU2020 Stratégiához is kapcsolódó, azzal összehangolt) célkitűzéseket. (Ezért indokolt – mintegy iránymutatásul - ezen országos célkitűzések számbavétele a 20142020 közötti időszakra szóló Integrált Településfejlesztési Stratégia megalapozó munkarészei között). A NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 koncepció a további tervezés során is figyelembe veendő - horizontális szempontként határozta meg: ●

a befogadás – a társadalmi felzárkózás támogatását,

●

az esélyegyenlőség megteremtését, a nemzetiségi identitás erősítését,

●

a fenntartható fejlődést– fenntartható növekedést,

●

az értékmegőrzést és az intelligens növekedést.

●

A fejlesztési források felhasználásának NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 koncepcióban rögzített alapelvei:

●

nemzeti fejlesztési célok és prioritások érvényesítése,

●

a közpénzfelhasználás a közhasznot eredményezzen,

●

partnerség és közösségi részvétel,

●

foglalkoztatáshoz való hozzájárulás,

●

a természeti erőforrások mennyiségi és minőségi megőrzése, a környezet állapotának és értékeinek megőrzése, javítása,

●

a megtermelt értékek hasznosulása a helyi közösség javára, kedvezményezettség,

●

a területfejlesztési szempontból kedvezményezett, ezen belül a leghátrányosabb helyzetű kistérségek és települések fejlesztésére rendelkezésre álló forrásokat meghatározott támogatási szabályok alapján indokolt felhasználni,

●

a területfejlesztési szempontból kedvezményezett, ezen belül a leghátrányosabb helyzetű kistérségekből és településekről benyújtott pályázatokat a pályázatok értékelése során a felzárkóztatás elősegítése érdekében indokoltelőnyben részesíteni 9



HBHE – BFVT – HÉTFA – PESTTERV – Pro Régió –


Városkutatás


A NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 koncepció a nemzeti jövőkép elérése érdekében négy hosszú távú, 2030-ig szóló átfogó fejlesztési célt jelölt ki (1. ábra). ●

értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés,

●

népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom,

●

természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme,

●

térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet.

1. ábra: A Nemzeti Fejlesztés 2030 koncepció célrendszere Forrás: Nemzeti Fejlesztés 2030

Az átfogó célok megvalósulása érdekében specifikus és területi célkitűzések kerültek meghatározásra: E célok a járásközponti városi ITS-ek számára is kirajzolják azokat a fejlesztési súlypontokat, amelyekre a középtávú fejlesztési feladatok épülhetnek. A szakpolitikában érvényesítendő specifikus célok:

10





Városkutatás


●

versenyképes, innovatív gazdaság,

●

gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság,

●

életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás,

●

kreatív tudástársadalom, piacképes készségek, K+F+I,

●

értéktudatos és szolidáris öngondoskodó társadalom,

●

jó állam, szolgáltató állam és biztonság,

●

stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, környezetünk védelme,

2. ábra: Nemzeti prioritások és fejlesztési tématerületek Forrás: Nemzeti Fejlesztés 20030

A város-vidék együttműködést érvényesítő várostérség fejlesztés NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 koncepcióban meghatározott szempontjai, amelyeknek érvényt kell szerezni a városi ITS-ek kidolgozása során: Teret kell nyerniük a várostérségi települések által közösen kialakított és megvalósított fejlesztéseknek, és csökkennie kell a települési szinten kiosztott és a pályázati úton elérhető fejlesztési közpénzek jelentőségének. 11



A városi fejlesztések is a térség egészének javát szolgálják, az erőforrások települések közötti funkcionális és harmonikus elosztásával. Mindez dedikált forráskereteken, térségi együttműködésben kialakított helyitérségi projektcsomagok vagy programok formájában nyilvánulhat meg, különösen az uniós fejlesztési források felhasználásakor A nagyobb városainkban – különösen a húszezer fő feletti városainkban– külön erőforrásokat kell fordítani a városi központok fejlesztését szolgáló sajátos akciókra is Ugyanakkor kialakítandók a vidékies települések sajátosságainak megfelelő fejlesztések is, és a kettőnek szinergiában kell lennie egymással. A várostérségek fejlesztéseit központilag orientálni kell, összhangban a kormányzati és megyei szintű fejlesztésekkel. Fontos, hogy e tárgykör sokszínű legyen, lehetőséget adva a komplex és integrált megközelítések alkalmazására, kiterjedve a települési infrastruktúrára, a közösségi és közúti közlekedésre, a gazdaságra és helyi gazdaságra, a foglalkoztatásra, a közszolgáltatásra, a társadalmi felzárkózásra, a tudatformálásra vagy akár a képzésekre. Minden területi alapú tematikus fejlesztés esetében törekedni kell arra, hogy a beavatkozás terei itt is egy vagy több várostérségből épüljenek fel (pl. a területpolitika vagy egyes ágazati politikák kiemelt térségei). Így válhat a fejlesztések területi „építőelemévé”e valós helyi szintű térszerveződés. Együtt-tervezés: nemcsak a közpénzekből megvalósuló térségi fejlesztésekben, de a települések gazdálkodásában és tervezésében (ld. terület- településrendezési- és településfejlesztési tervezés, helyi adópolitika) is a térségi, a várost és vonzáskörzetét szerves egységben kezelőszemléletet és gyakorlatot kell alkalmazni. Törekedni kell a természeti környezet értékeinek megőrzésére, a belső városi zöldfelületek és a várost övező ökológiailag értékes területek közti kapcsolatok erősítésére. Stratégiai várostérség-fejlesztés követelményei a NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 dokumentum szerint: Nemzeti szinten összehangolt, reális adottságokra alapozott, városgazdasági szempontokat is integráló várostérség fejlesztési, és különösen várostérségi gazdaságfejlesztési stratégiák kidolgozása és végrehajtása szükséges a nemzetgazdasági növekedés élénkítése érdekében Olyan városi jövőképek kialakítására van szükség, melyek egységes koordináció révén elősegítik, hogy a városok térségi és gazdasági szempontoknak is megfelelve integrált stratégiai szemléletet képviselhessenek, melyekben a térségalkotó, hasonló adottságokkal rendelkező települések egymás fejlesztési intézkedéseit nem kioltva, hanem összehangolt tervezésük és fejlesztéseik révén hatékonyabbés fenntarthatóbb rendszereket alakítanak ki, egyeztetve a helyi társadalom képviselőivel, a települést használó csoportok preferenciáival

Pest megye fejlesztési irányai a NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 koncepcióban: A gazdasági dinamizálása, több lábon álló gazdaságfejlesztés, egyszerre építve a feldolgozóipari- és agrártradíciókra, valamint az új iparágak, szolgáltatások fejlesztésére. Befektetés-ösztönzés, a tőkevonzó képesség javítása, az egyes térségek endogén erőforrásaira alapozva. A gazdasági húzótérségek innovációsés versenyképességének javítása, az M0-ás körgyűrű és a Ferihegyi Gazdasági Övezet logisztikai-vállalkozási 12





Városkutatás


zónáinak fejlesztése, a megye leszakadó térségeinek gazdasági felzárkóztatására kiemelten építve a KKV szektorra. Társadalmi megújulás, a közösségek és a bizalom erősítése, az együttműködések ösztönzése és intézményesítése, a családi értékek előtérbe helyezése, a lakosságának egészségi állapotának javítása, az oktatás intézményi- és tartalmi megújítása, kiemelt figyelmet fordítva a gazdaság igényeire. Területi ás társadalmi kohézió, az esélyegyenlőség javítása. A térszerkezet fejlesztése és kiegyensúlyozása, a metropolisz térség, benne Pest megye hálózatos térstruktúrájának kialakítása, a térség geostratégiai adottságainak jobb kihasználása, a belső közlekedési kapcsolatrendszer fejlesztése kiemelten az elővárosi közlekedés, valamint a térségi központok és vonzáskörzeteik tekintetében. Tervezett, koordinált térségfejlesztéssel, takarékos területhasználattal a metropolisz régió többi szereplőjével együttműködő, emellett vonzó, kiemelkedő környezeti feltételeket és életminőséget biztosító tér kialakítása.

3. ábra: Szob Budapest vonzáskörzetében Forrás: Nemzeti Fejlesztés 20030

Az országos fejlesztési dokumentum szerint Pest megye városainak mindegyike csatlakozhat a Budapest üzleti nagytérségének peremén található „belső gyűrű városai” fűzér egyes tagjai körül kialakuló markáns és specializált várostérségi gazdaságfejlesztéshez. Ez elengedhetetlen eleme annak, hogy a metropolisz térség valós gazdasági egységbe forrjon, hogy gazdasági fejlődése több központ köré szerveződjön és kiegyensúlyozottabb, összességében erőteljesebb legyen. Szob, illetve térsége tervezésénél indokolt érvényesíteni a NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 koncepció a vidéki térségek fenntartható fejlődésének biztosítására vonatkozó célkitűzéseit, melyek: 13



●

A táj, a természeti értékek és erőforrások védelme és fenntartható használata, az ökoszisztéma szolgáltatások megőrzése, a környezetminőség javítása.

●

Egészséges és biztonságos élelmiszer előállítás és –ellátás.

●

Megélhetés, kedvező életfeltételek és életminőség biztosítása a vidéki népesség számára.

Az átfogó vidékpolitika országos célkitűzései: ●

Város-vidék kapcsolatok megújítása a kölcsönös együttműködésre, előnyökre alapozva.

●

Vidéki települések, falvak, tanyák fejlesztése, gazdasági létalapjuk megerősítése.

●

Vidéki gazdaság, kiemelten az agrár- és élelmiszergazdaság helyi gazdaságfejlesztésbe illeszkedő fejlesztése, erősítése, foglalkoztatási szerepének növelése, a helyi gazdaságfejlesztése.

●

A vidéki munkaerő, különösen a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők megtartásának és megtelepedésének támogatása

Tekintettel Szob és térsége határmenti fekvésére, a város és térsége tervezésénél fontos szempont a határmenti térségekre vonatkozó célkitűzések érvényesítése: ●

a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, a Duna két oldala közti kapcsolat erősítése,

●

a munkaerő-piaci együttműködés fejlesztése,

●

a természetvédelmi célú együttműködés továbbfejlesztése,

●

a Duna menti kulturális útvonal, valamint a Limes útvonal megvalósulása.

Szob és térsége a NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 dokumentum szerint „hátrányos helyzetű kistérség” ezért fejlesztése tervezésénél indokolt figyelembe venni azokat az irányelveket, amelyeket az OFTK e térségek felzárkóztatása elősegítése érdekében megfogalmazott. Ezek: ●

A foglalkoztatás bővítése, a lakosság képzettségbeli szintjének emelése.

●

A térségközpontban elérhető szolgáltatások mennyiségi és minőségi fejlesztése, illetve méltányos elérhetőségének megteremtése.

●

A közlekedési, kommunális infrastruktúra biztosítása, fejlesztése az életminőség javítása és a foglalkoztathatóság érdekében.

●

Közösségépítés, a társadalmi kohézió erősítése, a térségek közösség megtartó erejének növelése. Az egészség- és környezettudatosság formálása a lakosság körében, az egészségügyi és szociális szolgáltatások fejlesztése.

●

A köznevelés komplex, integrált szemléletű fejlesztése a leszakadó térségek, társadalmi rétegek integrációjának segítésében.

●

A térségek lakossága számára a mobilitás lehetőségeinek megteremtése a munkahelyekkel jobban ellátott és kedvezőbb életkörülményeket biztosító helyszínekre.

14





Városkutatás


A NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 dokumentumban a „sikeres város” stratégiájának alapelemei iránymutatóak Szob Integrált Településfejlesztési Stratégiája kidolgozása során is.

4. ábra: Sikeres város kritériumai Forrás: Nemzeti Fejlesztés 20030

1.2.2. Pest megye területfejlesztési koncepciója Pest megye új, a Nemzeti Fejlesztés 2030 c. dokumentummal összhangban elkészült területfejlesztési koncepciója elfogadására az új országos fejlesztési koncepció jóváhagyását követően került sor. Az alábbiakban a Pest megyei területfejlesztési koncepció céljait tekintjük át, amelyek Szob ITS számára is keretül szolgálnak. Kiemelésre kerülnek a megyei koncepció azon elemei, amelyekhez Szob közvetlenül is kapcsolódhat. A megyei területfejlesztési koncepció tűzi le azokat a sarokpontokat, amelyek a megye városai, települései fejlesztési stratégiáinak kidolgozása során is figyelembe veendők. Szob ITS kidolgozásánál is meghatározandók azok a kapcsolódási pontok, amelyeken keresztül a városi stratégia összhangban lesz a magasabb rendű megyei fejlesztési dokumentumban kitűzött célokkal, és azok eléréséhez hozzájárul. Pest Megye Területfejlesztési Koncepciójának átfogó célkitűzései: ●

Társadalmi megújulás – testben és lélekben egészséges, önmaga sorsáért felelős egyén, együttműködés a közösségek, valamint az egyén és közösségek között

●

Gazdaság dinamizálása; az értékteremtő képesség növelése a térség adottságaira építve 15




●


Térszerkezet fejlesztése és kiegyensúlyozása; a lokális és makrotérségi érdekeket kiszolgálni tudó, fenntartható környezet

5. ábra: Pest megye Területfejlesztési koncepció átfogó, stratégiai és horizontális céljai Forrás: Pest megye Területfejlesztési Koncepciója

A célrendszer struktúrájának felépítése során három nagy átfogó célt határoz meg a koncepció, melyeken belül ágazati és területi stratégiai célok kerültek kitűzésre. A stratégiai célok teremtik meg a Programalkotás fázisának gerincét. A horizontális célok olyan jellegű kitűzések, melyeknek jellegüknél fogva szükséges valamennyi stratégiai célt áthatniuk, hatásuk nem korlátozódhat egyetlen szegmensre sem önállóan. Speciális stratégiai cél a Pest Megyei Duna Stratégia megvalósítása és a Homokhátság térségének komplex fejlesztése. A célkitűzés teljesítéséhez mindhárom átfogó célban rögzített kitűzésekből használni kell elemeket.

Pest megye fejlesztésének horizontális céljai A területi- és az ágazati stratégiai célok mellett a koncepció meghatároz néhány olyan horizontális célt is, amelyek folyamatos szem előtt tartása, és a bennük megfogalmazott célkitűzések megvalósítására történő folyamatos „odafigyelés” elengedhetetlenül szükséges. 16



Ezek a horizontális célok olyan értékválasztásbeli-, gazdasági-, környezeti- és szemléletbeli szempontokat jelenítenek meg, amelyeket a megye fejlesztéspolitikájában, a programozásban és majd a megvalósítások során is következetesen érvényre kell juttatni: ●

Területi kohézió

●

Társadalmi kohézió, szociális felzárkóztatás

●

Fenntarthatóság, klíma és energiapolitika

●

Partnerség, együttműködés

●

A térségi identitás és Pest megye profiljának erősítése

●

Hatékonyság

●

Értékmegőrzés, értékteremtés

Pest megye fejlesztésének stratégiai céljai Átfogó cél: társadalmi megújulás testben és lélekben egészséges, együttműködő egyén és közösségek ●

A szociális és közbiztonság megerősítése, a közösségek megújítása, a családi értékek előtérbe helyezése, „családbarát” megye, a társadalmi bizalom erősítése.

●

Az együttműködések intézményesítése a térségi szereplőkkel, intézményfejlesztése, menedzsment szervezetének felállítása.

●

Egészséges társadalom, a megye lakossága egészségi állapotának javítása, kiemelt hangsúlyt fektetve az egészséges életmódra és a prevencióra

●

Kreatív, tudásalapú társadalom, korszerű gyakorlati tudás biztosítása, az oktatás intézményrendszerének infrastrukturális és tartalmi megújítása, a kultúra, kulturális értékek megőrzése és fejlesztése, a térségi és helyi identitás erősítése

a

megye

belső

Átfogó cél: gazdaság dinamizálása az értékteremtő képesség növelése a térség adottságaira építve ●

A gazdaság teljesítményének, hatékonyságának és stabilitásának erősítése; több lábon álló gazdaság; a technológia és tudás intenzív, valamint a foglalkoztatást erősítő hagyományos ágazatok kiegyensúlyozott fejlesztése.

●

Gazdasági húzótérségeink innovációs teljesítményének, versenyképességének, exportjának növelése.

●

Makroregionális logisztikai funkciók és a rászervezhető értékteremtő képesség erősítése kiemelten az M0 mentén a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér térségében.

●

A fejlődésben elmaradott Szobi és Nagykátai illetve a lemaradó Aszódi, Ceglédi és Ráckevei térségek gazdasági-társadalmi felzárkóztatása 17



Átfogó cél: térszerkezet fejlesztése és kiegyensúlyozása a lokális- és makrotérségi érdekeket kiszolgálni tudó, fenntartható környezet ●

Pest megye térségének nemzetközi és országos multimodális közlekedési kapcsolatrendszerének fejlesztése a transzfer szerep ellátása és hálózatos térstruktúra kialakulása érdekében

●

A térség kohéziójának javítása érdekében a megye belső közlekedési kapcsolatrendszerének fejlesztése, kiemelten kezelve a térségközpontok és vonzáskörzetük közlekedését és az elővárosi közlekedést

●

Tervezett, koordinált térségfejlesztés, policentrikus települési struktúra, területhasználat, az épített és a környezet értékeinek megóvása és fejlesztése

●

Energiagazdálkodás, vízgazdálkodás, közműfejlesztés és környezetvédelem a térségek és települések fejlődésének szolgálatában

takarékos

Pest Megyei Duna Stratégia megvalósítása és a Homokhátság komplex fejlesztése ●

Pest Megyei Duna Stratégia megvalósítása

●

Homokhátság komplex fejlesztése

Szob elsősorban a Pest megyei területfejlesztési koncepció „Gazdaság dinamizálása” átfogó céljához kapcsolódik: Pest megye területfejlesztési koncepciója elemzi az agglomerációs övezet és az azon túli területek közti különbözőséget, kiemelve a legjellemzőbb hátrányokat. A népesség összetételének (korosztályok, képzettség, aktivitás) tekintetében kimutatható hátrányban van az Ipoly-mente, Aszód és Nagykáta kistérsége. Átlag alatti vállalkozássűrűség jellemzi a Szobi, Nagykátai, Ceglédi, Aszódi, Monori, Gyáli, Dabasi kistérségeket. Ezekben a kistérségekben magasabb a mezőgazdaság, ipar és építőipar aránya, alacsonyabb a szolgáltató szektor aránya. Mivel ezek a térségek Pest megyén belül nem megfelelő közlekedési kapcsolattal rendelkeznek, ezért elmaradtak a külföldi működő tőke beruházások is. A legkedvezőtlenebb közlekedési kapcsolatok az Ipoly mentét jellemzik. Cél, hogy javuljon a Pest megye térségében élő emberek számára a metropolisz- térség és azon belül a helyi gazdaság jelentette perspektíva, a munkával elérhető jövedelem és a szociális biztonság; a kereslet-kínálat összhangját, és a munka- erő piaci változásokra gyorsan, rugalmasan reagáló foglalkoztatási környezet alakuljon ki, új munkahelyek teremtésével bővüljön a foglalkoztatás és csökkenjen a munkanélküliség. Cél, hogy a metropolisztér nemzetközi csomóponti szerepének növekedése – a térség jelentős újjászervezése – jelentősen megújítsa a munkaerőpiacot; meg- alapozza a lehetőségét a munkahelyteremtésnek és a sokszínűbb foglalkoztatási lehetőségeknek, a munkajövedelmek fenntartható növekedésének, és különösen a társadalmi mobilitást, a kohéziót erősítő munkaerőpiacnak. 18



Pest megye koncepciója külön stratégiai célként határozta meg a fejlődésben elmaradott Szobi és Nagykátai illetve a lemaradó Aszódi, Ceglédi és Ráckevei térségek gazdasági-társadalmi felzárkóztatását. Pest megye fejlesztésének kiemelt célja a hátrányos helyzetű, leszakadó Szobi, és Nagykátai, valamint a fejlődésében elakadt Ceglédi, Aszódi és Ráckevei térségek gazdasági-társadalmi felzárkóztatása, új munkahelyek teremtése, a foglalkoztatás növelése. Térségi specializáció Pest megye hátrányos és leszakadó térségeiben keretében az Ipoly mente is szerepel az operatív célok sorában, amelyekhez Szob is tud kapcsolódni fejlesztési dokumentumain és ITS-én keresztül: Operatív célok ●

„A Börzsöny program”, mint komplex felzárkóztatási akció-csomag célkitűzéseinek megvalósítása együttműködve Nógrád megyével és a határon túli területekkel is.

●

A felértékelendő táji-, természeti potenciálok megőrzése és fejlesztése.

●

A határmenteségből adódó hátrányok felszámolása.

●

A tervezett Ipoly hidak megépítése, ezzel a térség zártságának oldása.

●

A térségi közösségi közlekedési kapcsolatok fejlesztését akadályozó adminisztratív korlátok lebontása, Esztergom és Párkány közösségi közlekedéssel való elérhetőségének biztosítása.

●

A határon átnyúló gazdasági kapcsolatok bővítése a foglalkoztatás növelése érdekében.

●

A táji potenciálok kihasználása a tájgazdálkodás lehetőségeire építve.

●

Az erdőgazdálkodásban lévő potenciálok fokozott kihasználása.

●

A bogyós gyümölcsök termesztési hagyományainak felélesztése és a termelésre épített feldolgozói vertikum összehangolt fejlesztése (a foglalkoztatottság és a megélhetés lehetőségeinek bővítése, a megtermelt jövedelem mind nagyobb arányának helyben tartása érdekében).

●

A térségi gazdaság megerősítése.

●

Szob térségi foglalkoztató központ szerepének erősítése.

Pest megye vidéki térségei fejlesztésében, de kiemelten a Szobi, és Nagykátai, Ceglédi, Aszódi és Ráckevei térségek fejlesztésében és felzárkóztatásában kiemelt jelentősége van a vidékfejlesztés országosan kidolgozott komplex eszköz- készlete összehangolt alkalmazásának. Szob térségi szerepköreit és a megyei központrendszerben betöltött szerepét a Pest megyei területfejlesztési koncepció az alábbiak szerint határozza meg: Városok és térségük együtt tervezése, a várostérségi tervezés meghonosítása Pest megyében: Az OFTK tervezetének megfogalmazása szerint a jövőben a várostérségek (a közigazgatási határokhoz kevésbé ragaszkodó), a valós gazdasági és társadalmi kapcsolatokat érvényre juttató „funkcionális

19



várostérségek” válnak a magyar területfejlesztési gyakorlat alapegységeivé. Pest megye fejlesztésének célja e vonatkozásban a fenntartható várostérségi fejlődés biztosítása a megye minden térségében. Pest megye központjai: ●

mikrotérségi központok: Mende-Sülysáp, Örkény, Szob-(Vámosmikola), Tápiószele, Tura.

1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata Szob város közigazgatási területét az alábbi területrendezési tervek érintik: ●

Országos Területrendezési Terv (OTrT)

●

Pest Megye Területrendezési Terv (PMTrT)

Az OTrT előírásait Szob területén alapvetően a PMTrT értelmezi, pontosítja tovább. Jelenleg azonban a 2014-es OTrT és a - még az új OTrT alapján nem módosított - PMTrT között átmenetileg eltérés van. A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terveknek az OTrT-vel való összhangba hozataláig a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az OTrT által kijelölt országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatokat az OTrT előírásainak alkalmazásával kell kijelölni. A megyei területrendezési tervben megállapított térségi területfelhasználási kategóriákon belül az OTrT előírásait kell alkalmazni. Bár ezek az előírások első sorban a településrendezési eszközökre vonatkoznak, azonban ezeket részben az ITS készítésekor is érdemes figyelembe venni. Emiatt a 2014-es OTrT és a PMTrT vonatkozó részeit is ismertetjük. A megyei területrendezési övezetek szabályozási tartalma Szob tervezésénél is figyelembe veendő. A terület alkalmassági korlátozások már az ITS készítése során is orientálnak az új fejlesztési célok és potenciális helyszínek meghatározásakor. Az OTrT és a PMTrT övezeti szabályainak és a területi lehatárolásoknak való tételes megfelelés azonban elsősorban nem a városfejlesztési stratégiai dokumentumok készítése, hanem a városrendezési tervezés során válik konkrét feladattá.

20





Városkutatás


6. ábra: Szob az OTrT szerkezeti tervében Forrás OTrT

Az OTrT Szob területét érintő szerkezeti elemei a következőek: ●

A település területének a települési térségen kívüli legnagyobb része a mezőgazdasági, kisebb része a vízgazdálkodási, vegyes területfelhasználású, illetve erdőgazdálkodási térségbe tartozik.

●

A 12 sz. főút

●

Budapest [VI. kerület, Nyugati pu.] – Szob – (Szlovákia), egyéb országos törzshálózati vasúti pálya

●

1.C: Pilismarót – Szob – Nagymaros – Verőce – Vác – Göd – Dunakeszi – Budapest, az országos kerékpárút-törzshálózat eleme

●

2.A: (Szlovákia) – Szob – Kemence – Balassagyarmat – Szécsény – Litke – Salgótarján – Cered – Ózd – Bánréve – Aggtelek – Jósvafő – Szalonna – Hidasnémeti – Gönc – (A 4. sz. Tiszamente kerékpárút Gönc és Sátoraljaújhely közötti szakasza) – Sátoraljaújhely – Pácin – Záhony – Zsurk – Lónya – Vásárosnamény – Tarpa – Szatmárcseke – Tiszacsécse – Tiszabecs – (Ukrajna) , az országos kerékpárút-törzshálózat eleme

Az OTrT Szob területét is érintő övezetei: ●

Országos ökológiai hálózat,

●

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület,

●

Jó termőhelyi adottságú szántóterület,

●

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület,

●

Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület,

21



●

Világörökségi és világörökségi várományos terület,

●

Országos vízminőség-védelmi terület,

●

Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területe.

Tekintettel arra, hogy a megyei terv kidolgozásának időszaka egybeesett a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvény módosításának előkészítésével, parlamenti megvitatásával és elfogadásával, lehetőség volt a két terv közötti összhang teljes körű megteremtésére. Mivel a Budapesti agglomeráció területe nem része Pest megye területrendezési terve területi hatályának, a tervet jóváhagyó megyei közgyűlési rendelet nem vonatkozik arra a területre, amelyben az Országgyűlés törvényben határozta meg a területrendezés szabályait. A megyei közgyűlési határozattal elfogadásra vonatkozó „területrendezési ajánlások” illetve a „területrendezési intézkedések” azonban úgy kerültek megfogalmazásra, hogy azok a megye egész közigazgatási területére vonatkozhatnak.

PEST MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERV CÉLJAI:

●

elősegíteni Pest megye térszerkezetének - az OTrT-ben 2008-ban történt változtatásokat is figyelembe vevő - további fejlesztését, a települések, településcsoportok számára a kedvező fejlődési perspektíva területi feltételeinek megteremtését,

●

biztosítani a Budapesti agglomeráció és Pest megye területrendezési tervi elhatározásainak összhangját,

●

elősegíteni a megye elmaradott és fejlettségben élen járó térségei között a térszerkezet fejlesztésével, valamint a térségi szabályozás alakításával a településközi kapcsolatok erősítését, az együttműködés elmélyítését,

●

biztosítani a területi adottságok és erőforrások hosszú távú hasznosítását és védelmét,

●

elősegíteni a megye településrendszerének kiegyensúlyozott fejlesztését, a térszerkezetben meglévő aránytalanságok kiegyenlítését, a meglévő központok erősítését, a településrendszer központjai számára kedvező működési feltételek valamint a megfelelő hozzáférhetőség biztosítását,

●

meghatározni a térségi terület-felhasználás rendszerének, optimális hosszú távú szerkezetét, elősegíteni a terület-felhasználási és környezethasználati konfliktusok feloldását,

●

meghatározni a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt elhelyezését, azok térbeli rendjét,

●

összehangoltan érvényesíteni az ökológiai, társadalmi elvek és értékeket,

●

a megye területén található ökológiailag értékes és a tájképvédelem szempontjából értékes területek megőrzésével biztosítani a táji, természeti és épített környezeti értékek védelmét,

●

a területrendezés sajátos eszközeivel elősegíteni a turizmus-, idegenforgalom fejlesztését, a lehetőségek mind szélesebb körének kihasználását lehetővé tevő területszerkezet kialakítását, 22





Városkutatás

●


a fejlesztések lehetséges helyszíneinek biztosítását.

A megyei területrendezési terve módosításánál figyelembevételre kerültek a települések által elfogadott településszerkezeti tervek, amelyek adott település fejlesztési céljainak figyelembevételével kerültek megfogalmazásra és elfogadásra. E települési területi jövőképek összességének az országos és térségi elemekkel való szintetizálása biztosítja, hogy a megyei területrendezési terv érvényesíti és szintetizálja az országos, a térségi és a helyi érdekeket. Pest megye területrendezési tervéről a Pest Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Pest Megye Területrendezési Tervéről szóló 5/2012. (V.10.) önkormányzati rendelete rendelkezik. A Területrendezési terv megyei szabályozási ajánlásairól a 19/2012. (04.27.) Kgyh határozat, a Területrendezési terv intézkedési javaslatairól a 20/2102. (04.27.) Kgyh határozat van hatályban. A rendelet célja, hogy meghatározza Pest megye egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszaki infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható térségfejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve természeti erőforrások védelmére, és fenntartható használatára.

7. ábra: Szob a PMTrT tervében Forrás: PMTrT

A megyei területrendezési terv - a készítésére vonatkozó tartalmi követelményeket rögzítő 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet előírásaival összhangban - térségi területfelhasználási kategóriákat alkalmaz. A településszerkezeti terv OTÉK szerinti kategóriáit összevontan, a megfelelő megyei területfelhasználási kategóriák részeként tartalmazza a PMTrT. Szob hatályos településszerkezeti tervében meghatározott 23



valamennyi - meglévő és tervezett - beépítésre szánt terület a települési térség részeként épült be a PMTrT szerkezeti tervébe. A gyorsforgalmi úthálózaton túl a PMTrT főút és mellékút kategóriákat alkalmaz. Szob belső úthálózatát a PMTrT teljes egészében nem tartalmazhatja. A megyei terv egy útkapcsolatot tartalmaz, amely Szob területét is érinti: ●

12. sz. főút: Vác (2.sz.főút) - Nagymaros - Szob

A várost érintő vasútvonalat tartalmazza a megyei terv az alábbiak szerint: ●

Budapest – Szob - (Szlovákia), a transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonal

A PMTrT egy vasúti törzshálózaton levő határátlépési pontot t is tartalmaz Szob területén. Ezen felül személyforgalmi kikötőt és a Szob-Pilismarót kompátkelőhelyet is feltünteti a megyei terv a településen.

Kerékpáros közlekedésben Szob területére vonatkozóan két országos kerékpárútvonalat határoz meg a PMTrT: ●

1.C Pilismarót-Szob-Nagymaros-Verıce-Vác-Göd-Dunakeszi-Budapest

●

Északkeleti határmente kerékpárút: 2.A (Szlovákia)-Szob-Kemence-Balassagyarmat-SzécsénySalgótarján-CeredÓzd-Bánréve-Aggtelek-Jósvafı-Szalonna-Hidasnémeti-Gönc-(A 4.sz. Tiszamente kerékpárút Gönc és Sátoraljaújhely közötti szakasza)-Sátoraljaújhely-Pácin-Záhony-Zsurk-LónyaVásárosnamény-Tarpa-Szatmárcseke-Tiszacsécse-Tiszabecs-(Ukrajna)

A PMTrT övezeti érintettségekkel kapcsolatban kiemeljük, hogy a MTv. (Az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCXXIX. törvény) az alábbi megyei övezeteket megszűntette, így ezeket nem kell alkalmazni: ●

3.4. sz. melléklet: Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete

●

3.5. sz. melléklet: Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete

●

3.5. sz. melléklet: Országos jelentőségű tájképvédelmi terület

●

3.6. sz. melléklet: Világörökség és világörökség-várományos terület övezete

●

3.7. sz. melléklet: Történeti települési terület övezete

●

3.8. sz. melléklet: Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete

●

3.9 sz. melléklet: Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe övezete

●

3.10. sz. melléklet: Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete

●

3.13. sz. melléklet: Rendszeresen vízeróziónak kitett terület övezete

●

3.14. sz. melléklet: Széleróziónak kitett terület övezete

24





Városkutatás


Övezet

hektár

Magterület

0,75

Ökológiai folyosó övezete

299,92

Pufferterület

626,43

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület

216,01

Földtani veszélyforrás területének övezete Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület

teljes ter. 152,73

1. táblázat: A PMTrT Szob területét is érintő övezetei, és az övezeti érintettség területnagyság Forrás: PMTrT

A település területét érintő különböző korlátozó övezetek és a hozzájuk kapcsolódó előírások meghatározzák, hogy a közigazgatási területen belül hol esik korlátozás alá az új beépítésre szánt területek kijelölése a településrendezési tervekben. Ez ugyan az ITS-t közvetlenül nem érinti, de a fejlesztési elképzelések térbeli meghatározásánál mindenképpen figyelembe érdemes venni.

8. ábra: A PMTrT korlátozó övezeteinek Szobot érintő lehatárolása Forrás: PMTrT

25





1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek - az adott település fejlesztését befolyásoló - vonatkozó megállapításai Szobbal szomszédos települések: Helemba-Szlovákia, Ipolydamásd, Márianosztra, Zebegény, Kóspallag Kismaros. Szob szomszédos települései közigazgatási határaik mentén konfliktust eredményező területfejlesztések nem történtek. A rendezési tervi egyeztetések során ellenvélemények nem fogalmazódtak meg Szob és a szomszédos települések fejlesztési szándékaival szemben. Szob közigazgatási határai mentén mezőgazdasági, erdőgazdasági és különleges bánya és rekreációs területek találhatók. A bánya terület Márianosztrával közös határon mindkét települést érintően üzemel. A Szob településen kijelölt különleges területfejlesztések nem valósultak meg. A Szob beépítésre szánt területet (belterületet) elkerülő tervezett nyomvonal a Zebegény-Ipolydamásd felé szintén nem valósult meg.

1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása 1.5.1. A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai Szob városfejlesztési Koncepciója 2007-ben készült. Készítése egy évvel előzte meg az IVS kidolgozását. A városfejlesztési koncepció tervezője megegyezik az IVS-t kidolgozó tervező csapattal. A városfejlesztési koncepciót az önkormányzat nem tudta rendelkezésünkre bocsátani, azonban ez nem jelent áthidalhatatlan problémát, mivel fenti előzményekre tekintettel feltételezhető, hogy a városfejlesztési koncepció jövőképe és céljai nem különböznek lényegében az IVS-ben megfogalmazottaktól.

Szob IVS-e 2008-ban készült. Máig ez a dokumentum a városfejlesztés alapdokumentuma a városban. Az IVS az alábbiak szerint határozza meg Szob jövőképét: Összességében a jövőkép egy funkcióit egy 3000-esnél jóval nagyobb lélekszámú kisváros színvonalán ellátni képes településsel számol középtávon is, amely ●

sikerrel integrálja az Alsó-Ipoly-völgy térségét mind a magyar, mind a szlovák oldalon,

●

a kibővült Dunakanyar szerves, látogatott idegenforgalmi alközpontja,

●

megtartja és fejleszti intézményeit, bővíti szolgáltatásainak körét,

●

lélekszámában gyarapodik,

●

de táji örökségét megőrzi,

26





Városkutatás

●


és a Dunával egykor volt szerves kapcsolatát rehabilitálja.

Szob egy vonzó külsejű, élettel teli kisvárosként a Börzsöny valódi kapujává válik, ahol nyaranta turisták tízezrei fordulnak meg, és töltenek el egyre több időt, az egyre bővülő idegenforgalmi kínálatnak köszönhetően. A városfejlesztés átfogó célja a település népességmegtartó erejének növelése. A népességét elveszítő település nem fejlődik, hanem hanyatlik. A népesség gyarapodása azt jelzi, hogy az adott település vonzó, munkahelyet, megélhetést és színvonalas szolgáltatásokat nyújt polgárainak. A népesség gyarapodása biztosítja, hogy ezeket az adottságait a város megőrizhesse. Úgy racionális Szob város népességmegtartó erejének bővítése, hogy ezáltal a város funkcióiban erősödjön, de természeti-táji öröksége ne sérüljön. Ennek megfelelően a stratégia átfogó céljai a következők: ●

a városi funkciók, a városi jelleg erősítése

●

a település versenyképességének növelése.

Az átfogó célokhoz kapcsolódó célrendszer:

9. ábra: Az IVS célrendszere (2008) Forrás: Szob IVS, 2008

A tematikus célokhoz városrészi célok nem kerültek meghatározásra. A város akcióterületet jelölt csak ki, és ahhoz tűzött ki fejlesztési célokat.

27





1.5.2. Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések Szob Város Önkormányzata és a fejlesztésben érdekelt gazdasági szereplők, vállalkozások között nincsenek jelenleg hatályos településfejlesztési ill. településrendezési szerződések.

1.6. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata 1.6.1. A hatályban lévő településrendezési eszközök (A hatályos Településszerkezeti és szabályozási tervek az önkormányzat weboldaláról ismertek)

Szob Város hatályos Településfejlesztési Koncepciója a 209/2007 (IX. 29) sz. határozattal jóváhagyva. Szob Város hatályos Településszerkezeti terve a 153/2004. (VII.20.) határozattal jóváhagyva. Részterületekre vonatkozó TSZT módosítások: TSZT módosítás 5 részterületre vonatkozóan 237/2008. (X.31.) sz. kt. határozat TSZT módosítás 6 részterületre vonatkozóan 2012. május. Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási terv: 36/2004 .(VII.21.) rendelettel elfogadott Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási terv. A Hész módosításai: 23/2008.(X.31.) rendelettel jóváhagyott HÉSZ egységes szerkezetben 5 részterületre vonatkozó módosítás 2012. május. Szob város hatályos településrendezési eszközeinek felülvizsgálata a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet alapján elkészítendő.

A hatályos településszerkezeti terv a településfejlesztés vonatkozásában az alábbi összegző megállapítások tehetők: 

Jelentős mennyiségű lakó és gazdasági célú területkijelölés található a településszerkezeti tervben, mely területek mindkét terület felhasználás esetén túlméretezettek a jelenlegi intézményi és infrastruktúra hálózat kiépítettsége mellett, de elegendő mozgásteret biztosítanak. a város

28



fejlődésére. A település fekvéséből és települési környezetéből adódóan fő fejlesztési iránynak nevesítendő a turisztikai, rekreációs célú területfejlesztés is, ami a hatályos tervben is megjelenik. Ezen belül: 

Lakóterületi ellátottság vonatkozásában megállapítható, hogy jelentős mennyiségű lakóterületi tartalékokkal rendelkezik, amely újabb területfejlesztési igényeket generálhat, úgy mint intézményi és infrastruktúra hálózat bővítés, kiépítés. Új lakó célú fejlesztési igény nem realizálható.



A gazdasági területfejlesztés céljára kijelölt területek várják fejlesztőiket. Ezeken a területeken az infrastruktúrafejlesztés is megvalósításra vár.



Turisztikai-rekreációs vonatkozású területfejlesztési szándékok a hatályos tervben megjelennek, de a területek művelési ágból való kivonása akadályokba ütközik. Ezen területek felülvizsgálatára szükség van.



Közlekedési szempontból a tervezett elkerülő út megépítésének a város átmenő forgalmának enyhítése szempontjából fontos szerepe lenne. Továbbá a hajóállomás kiépítése, felújítása tovább erősíthetné a közlekedési és turisztikai fejlesztési elképzeléseket.

1.6.2. A hatályos településszerkezeti terv fő elemei, megállapításai, megvalósult elemei (A munkarész az internetről elérhető településrendezési eszközök megállapításain alapulnak) Kivonat a 153/2004. (VII.20.) határozattal jóváhagyott településszerkezeti tervből

29



2004 évi TRT tervezett fejlesztési elemei

2004 évi TRT megvalósult fejlesztési elemei

A város közlekedési hálózatához szervesen kapcsolódna a vasútállomással integrált újraindítandó kisvasút.

A Szob-Márianosztra-Nagyirtás kisvasút turisztikai célú helyreállítása folyamatban van. A fejlesztés kiemelt projekt keretében történik.

A 12-es főút átkelési szakasza forgalmának kiváltására kijelöl a terv egy elkerülő út nyomvonalat. A terv kijelöli a Budapesttől induló, majdan Pozsonyig vezető, Gödtől Zebegényig meglévő kerékpárút szobi nyomvonalát, megteremtve az Ipolydamásd, Ipoly-völgyi falvak felé történő folytatást.

A fejlesztés nem valósult meg. Budapestről történő teljes kiépítésük, Ipoly-völgyi meghosszabbításuk jelenleg is folyik. A szobi fejlesztés megvalósult.

30





A dunai vízi út rehabilitálása hajóállomás, yacht kikötő építését célozza. Kisvárosias lakóterület összes tervezett területe 2.8ha, kb. 60 lakással közterület és telekalakítással: Érdy J. utca térségében 2.8ha-on, 5 építési telken

A fejlesztés nem valósult meg.

Kertvárosias lakóterület összes tervezett területe 30ha, kb.298lakással tömbfeltárással: Arany J. utcából, Tompa M. utcából, Préskerteknél, Vasút állomástól délre, belterületi telekalakítással: Arany J. és Diófa u. között, Rózsás alatt, Papláb dűlőnél összesen 12.8ha-on, GAZDASÁGI TERÜLET GKSZ – GIP - GMG Fejlesztés összesen: 6,89ha


2.4 KÜLÖNLEGES TERÜLET K Fejlesztés összesen: 21,35ha, Belterületen: 3,43ha Külterületen: 17,91ha


A fejlesztés nem valósult meg. (10 db építési telek és beépítés saját erőből történő infrastruktúra kiépítéssel megvalósult)

Részlegesen megvalósult fejlesztés A fejlesztés nem valósult meg.

2008 évi TRT tervezett fejlesztési elemei TSZT módosítás – a Dózsa György u. északi oldalára tervezett gazdasági területre ( 179/15, 927, 928 hrsz), TSZT módosítás a Duna mentén közlekedési területre (04/2 hrsz e.r., 02/8 hrsz e.r., 716 hrsz e.r.) TSZT módosítás az Ipoly keleti oldalán erdő és közlekedési területre (737/6 hrsz e.r.) TSZT módosítás – a Dózsa György u. déli oldalára tervezett településközpont vegyes területre (1065/1,2,3 hrsz), TSZT módosítás – A Homokdűlő utca gyűjtőúti besorolása 2012 évi TRT tervezett fejlesztési elemei

A fejlesztés nem valósult meg. A fejlesztés nem valósult meg. A fejlesztés nem valósult meg.


A fejlesztés nem valósult meg. 2012 évi TRT megvalósult fejlesztési elemei

1. Park utca déli része – tervezett kempingterület

A fejlesztés megvalósult.

2. „Csákhegyi Tematikus Park” (élmény-tanya, zarándokszállás, öko-skanzen) „Mária-út” zarándokút hálózat mentén

A fejlesztés megvalósult.

3. Arany János utca melletti CBA kereskedelmi létesítmény fejlesztése

SZT módosítást igényelt

4. Bányatelep utca melletti terület


5. Széchenyi-sétány– Folyami Régészeti és Hajózási Örökség Központ hrsz: 580/1, 580/2, 579, 592


6. Park u. tervezett kerékpárút

Nem valósult meg (1 km-es szakasz)

A városfejlesztési területek tényleges hasznosítása a fejlesztési területek többségénél nem valósultak, meg a fejlesztéseket a terv területi vonatkozásban biztosítja. 31





Városkutatás


A 2012 évi tervmódosítás keretében készült alátámasztó munkarészek igazolják a Pest Megye Közgyűlésének 21/2006. (IX.8.) Pm. sz. rendelete és a 2012 évi tervmódosítás közötti összhangot, valamint a 209/2007 (IX. 29) sz. határozattal jóváhagyott Szob Város Településfejlesztési Koncepciójával való összhangot. A településrendezési terv teljes felülvizsgálata szükséges a már elkészült részterületi módosításokkal egybeszerkesztve és a magasabb rendű jogszabályokkal való összhangigazolással együtt.

1.7. A település társadalma 1.7.1. Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség Szob település 2000-ben nyerte el a városi rangot. A korábbi járási székhely lélekszáma és kiterjedése miatt kevéssé városias jellegű településeink közé tartozik, az erősen funkcióhiányos Alsó-Ipoly mente rehabilitációs esélyeinek növelése érdekében kapott városi rangot. Lakónépességének száma az elmúlt évtizedekben szinte alig változott, az elmúlt negyven évben mindig háromezer fő körül mozgott. A népességszám jelentős mértékben csak 1990 és 2001 között változott, ám a jelentősnek tűnő 10%-os lakónépesség növekedés csak 219 főt takar. A lakónépesség számának állandósága jelentős mértékben különbözik a folyamatos csökkenéssel jellemezhető országos trendtől, illetve csak bizonyos időszakokban hasonló a Pest megyei járásszékhelyeken tapasztalhatóakhoz. Míg a Pest megyei járásszékhelyeken két időszakban, 1970 és 1980, illetve 1990 és 2001 között is jelentősebb népességszám növekedés tapasztalható, addig Szob esetében a népesség szám növekedése csak 1990 és 2001 között jellemző. Ugyanakkor az 1990 és 2001 közötti trend az ezredfordulót követően megfordul, és 2011-ben a város lakónépessége az 1990-es szintre csökken. Mindez nem figyelhető meg a Pest megyei járásszékhelyek tekintetében, melyek lakónépessége 2001 és 2011 között alapvetően stagnált. Összegezve azt mondhatjuk, hogy Szob a magyar városok között is egy nagyon alacsony lakónépességgel rendelkező kisváros, ahol a lakónépesség változása eltér mind az országos, mind a Pest megyei járásszékhelyeken tapasztalható trendektől. (2. táblázat)

Terület

1970

1980

1990

2001

2011

2863

2826

2746

2965

2794

Szob, változás (%)

-

98,7

97,2

108,0

94,2

Pest megye járási székhelyek (%)

-

116,6

98,8

110,8

109,3

Pest megye (%)

-

110,8

97,5

114,1

112,3

Magyarország (%)

-

104,0

96,9

98,3

97,4

Szob, fő

32





2. táblázat: A település lakónépességének hosszabb távú trendjének vizsgálata Forrás: KSH Népszámlálás 2011 alapján

A lakónépesség változásának részletesebb, évenkénti elemzéséből látható, hogy a lakónépesség növekedése nem korlátozódott az 1990 és 2001 közötti időszakra, annál hosszabb időtávot ölel fel. A lakónépesség növekedése 2004-2005-ig töretlen volt, ekkor a bűvös háromezres lakónépesség számot is átlépi, és csak 2006-tól kezd erőteljesen csökkenni a lakónépesség, amely napjainkban is tart. (10. ábra)

10. ábra Lakónépesség alakulása (2000-2013) Forrás: Lechner Nonprofit Kft

33





Városkutatás


11. ábra Állandó népességen belül a 0-14 évesek aránya Forrás: Lechner Nonprofit Kft

A lakónépesség számának alakulását fiatalok (0-14 évesek) az idősek (60-x évesek) aránya a lakónépességen belül, a természetes szaporodás és a vándorlási egyenleg (el és odavándorlások összege) együttesen magyarázza. Az alábbiakban e mutatók alapján tárjuk fel a lakónépesség csökkenésének legfontosabb demográfiai okait és következményeit. Az elmúlt mintegy másfél évtizedben, 2000 és 2013 között a fiatalok (0-14 évesek) arányának változásában Szob városában markáns trend figyelhető meg. Míg az ezredfordulón a városban fiatalok aránya közel megegyezett a Pest megyei járásközpontokban tapasztalhatóval és valamivel még magasabb is volt, mint az országos átlag, vagy amit a Szobi járás más településein tapasztalhattunk. A vizsgált időszakban a városban folyamatosan csökkent a fiatalkorúak aránya, ugyanakkor 2006-2007-től a trend felerősödését figyelhetjük meg, ettől kezdve a fiatalok aránya a városban erőteljesen csökken. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a fiatalok arányának erőteljes csökkenése időben egybe esik a lakónépesség számának csökkenésével is. Napjainkban, a városban a fiatalok aránya jelentősen alacsonyabb az országos és a Pest megyei járásszékhelyeken tapasztalható arányoknál. Jelenleg a fiatalok aránya a teljes lakónépességen belül 13,4%. A Szobi járás településein a fiatalok aránya a 20062007-es időszakban elkezdett növekedni, ami teljesen ellentétes, a Szobon tapasztalhatóval.

34





Városkutatás


12. ábra Állandó népességen belül a 60-x évesek aránya (%) Forrás: Lechner Nonprofit Kft

Az idősek (60-x évesek) lakónépességen belüli arányának változása nagyon hasonló a fiatalok lakónépességen belüli arányának változásával. Az ezredfordulón az idősek aránya a település lakónépességén belül szinte megegyezett a Pest megyei járásközpontok arányával és alacsonyabb volt, mind az országos, mind a Szobi járás településeinek átlagánál. Az ezredfordulót követően az idősek lakónépességen belüli aránya folyamatosan növekedett Szobon, majd 2008 után e növekedés látványossá vált. 2000 és 2013 között az idősek aránya a Szob város lakónépességén belül 6,5%-a növekedett, jelenleg a lakónépesség 23,6%-a, azaz majdnem minden negyedik szobi lakos hatvan év feletti. Ez az arány a Pest megyei járásközpontokban tapasztalhatónál magasabb, szinte teljesen azonos az országos arányokkal, de még mindig alacsonyabb, mint a várost kerül vevő Szobi járás településein. A fiatalok és az idősek lakónépességen belüli arányának változását összegzi az öregségi mutató, azaz 100 fiatalra jutó idős lakónépességen belüli arány változása. Az ezredfordulón még közel azonos számú fiatal és idős élt Szobon, amit az öregségi mutató 100,4 értéke mutat. Közel hasonló érték jellemezte a Pest megyei járásszékhelyeket, míg a magyarországi és a környező településeket tömörítő Szobi járás településein ennél kedvezőtlenebb arányokkal találkozhatunk, azaz az idősek száma meghaladta a fiatalokét. Az öregségi mutató változásában évekig nem történt jelentős változás, mind Szob városában, mind a többi település csoportban egyenletesen növekedett. A változásokat itt is 2007-2008 fordulójára tehetjük: ekkor Szob városában az öregségi mutató jelentősen növekedni kezdett, elszakadt a Pest megyei járásszékhelyeken tapasztalható demográfiai trendektől és erőteljesebben növekedett, mint az országos átlag. 2011-ben egy egyszeri jelentősebb növekedés után az öregségi mutató értéke már meghaladta az országos és a Szobi járás településein tapasztalható értékeket. 2013-ban Szobon az öregségi mutató értéke 175,7, azaz 100 fiatalra már majdnem kétszer annyi idős lakos jutott. Mindezzel

35





Városkutatás


párhuzamosan a Szobi járás településein megfordult a demográfiai trend és néhány éves stagnálás után 2013-ban csökkenni kezdett az öregségi index.

13. ábra Öregségi mutató, (száz 0-14 évesre jutó 60-x éves) Forrás: Lechner Nonprofit Kft

Összegezve Szob város lakónépességének demográfiai helyzetét megállapíthatjuk, hogy 2005 óta a lakónépesség száma folyamatosan csökken, amely együtt járt a város demográfiai szerkezetének átalakulásával. A fiatalok (0-14 évesek) számának és arányának folyamatos csökkenése, ezzel párhuzamosan az idősek (60-x évesek) számának és arányának folyamatos növekedése napjainkra egy csökkenő lakónépességű, jelentősen elöregedő város képét mutatja, amit az öregségi index minden vizsgált település csoportnál magasabb száma is jelez. Bár a társadalom elöregedése országosan jellemző tendencia, de annak mértéke lassabb, az öregségi mutató szám alacsonyabb, mint a Szobon tapasztalható. Ugyanakkor az elöregedés egyáltalán nem jellemző általában a Pest megyei járásszékhelyekre. Mindezzel párhuzamosan a környező, Szobi járás települései teljesen ellentétes demográfiai változáson mentek keresztül. Az ezredfordulón Szob városánál még jóval magasabb öregségi mutatóval rendelkező településcsoporton belül az elmúlt években a fiatalok aránya növekedni kezdett, míg az idősek aránya éveken keresztül stagnált, így az öregségi index napjainkban kedvezőbb, mint Szob városában.

36





Városkutatás


14. ábra Vándorlási egyenleg alakulása Forrás: Lechner Nonprofit Kft

A demográfiai szerkezet átalakulását a településre való beköltözések és elköltözések összege, azaz a vándorlási egyenleg, illetve a születések és halálozások okozta népesség szám változás, azaz a természetes szaporodás ill, fogyás magyarázza. Az ezredfordulót követően három évben, 2000-ben, 2004-ben és 2007-ben is erős pozitívumot mutatott a vándorlási egyenleg Szobon. 2006-ban volt egy jelentősebb elköltözési hullám, majd 2009-től négy éven keresztül minden évben jelentős negatívumot produkált a vándorlási egyenleg, azaz az utóbbi években tendenciózusan többen költöztek el a városból, mind ahányan oda költöztek. A 2008-ban készült IVS a demográfiai mutatók alapján a várost, mint a környező Ipoly menti településekről való beköltözések vonzó célpontját mutatja be, ami napjainkra jelentősen megváltozott. Fontos megjegyezni, hogy a vizsgált időszakban mind a Szobi járás települései, mind a Pest megyei járásszékhelyek pozitív vándorlási egyenleggel jellemezhetőek, azaz, mind a környező településekre, mind általában a Pest megyei járásszékhelyekre évente többen költöznek, mint onnan el. (14.ábra) A bemutatott demográfiai folyamatokkal egybecsengenek a természetes fogyást, azaz a születések és halálozások különbségét bemutató ábra is. (15. ábra) A vizsgált időszakban Szob városában mindig negatív volt a természetes szaporodás, azaz a városban az adott évben többen haláloztak el, mint ahány születés történt. Mindez a szobi járás településeire is általánosan jellemző, ahogy országosan is. Fontos megjegyeznünk, hogy a Pest megyei járásközpontok születési és halálozási adatai sokkal kiegyensúlyozottabbak, a vizsgált időszakban két évben is pozitív értéket mutattak.

37





Városkutatás


15. ábra Természetes fogyás Forrás: Lechner Nonprofit Kft

16. ábra A cigány (romani, beás) etnikai kisebbséghez tartozó népesség aránya (%) - 2011 Forrás: Lechner Nonprofit Kft

38





Városkutatás


Terület

Szob Pest megyei járási székhelyek Pest megye Magyarország

Cigány

Német

Román Szlovák

Orosz

3

24

5

9

0

5835

9610

2028

1864

735

20719

30176

5649

7463

1833

315583

185696

35641

35208

13337

3. táblázat Nemzetiség, anyanyelv, vagy családban használt nyelv Forrás: Népszámlálás, 2011

Szob városára nem jellemző az etnikai és nemzetiségi kisebbségek jelenléte (3. táblázat), a 2011-es népszámlálás szerint legtöbben (24 fő) német nemzetiségűnek vallotta magát. A roma népesség jelenléte egyáltalán nem jellemző a településen, a népszámlálás adatai szerint 3 fő vallotta magát e nemzetiséghez tartózónak. A roma népesség jelenléte a Szobi járás településeire általában nem jellemző, de négy településen (Vámosmikola, Letkés, Kóspallag és Márianosztra) az országosan tapasztalhatónál magasabb arányban vallották magukat roma népességhez tartozónak.

Egy szülő + Gyermek Gyermekes Családok gyermek(ek) nélküli családok száma típusú családok családok száma összesen száma összesen száma

Terület

Szob

162

557

203

760

Pest megyei járási székhelyek

23176

81545

36727

118272

Pest megye

61375

232334

104955

337289

536614

1777740

935640

2713380

Magyarország

4. táblázat Családszerkezet alakulása (2011) Forrás: Népszámlálás, 2011

Szob városában a 2011-es népszámlálás 760 családot regisztrált, ebből 203, a családok 27%-a gyermektelen, míg 557 család, az összes család 73%-a gyermekes család. A gyermekes családokon belül az olyan családok aránya, ahol egy szülő neveli gyermeket 162, azaz az összes család 21%-a, míg a gyermekes családok 29%-a. Ezek az arányok 1-2% eltéréssel szinte tökéletesen egyeznek az összes többi vizsgált település csoportban élő családok helyzetével.

39





Városkutatás


Legalább érettségizett a 18-x népesség arányában

Terület

Egyetemi, főiskolai Átlag iskolai évfolyam, oklevéllel rendelkezik a 25-x 7-x népre, 2011 népesség arányában

Szob

52,1

14,5

10,3


55,1

21,9

10,5

Pest megye

51,5

19,8

10,2

Magyarország

49,0

19,0

10,2

5. táblázat Iskolai végzettség alakulása (2011) Forrás: Lechner Nonprofit Kft

A városban élő felnőttek iskolai végzettségi adatait vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a legalább érettségivel rendelkezők aránya a Pest megyei járásszékhelyeken tapasztalhatótól kicsit elmarad, de magasabb, mint az országos átlag. Az alacsony iskolai végzettségűek arányát vizsgálva nagyon hasonló tendenciát figyelhetünk meg: minden település csoportban közel azonos arányokat találunk. Ugyanakkor a felsőfokú végzettséggel rendelkezőek arányában már lényeges eltéréseket tapasztalhatunk: Szobon a felsőfokú végzettségűek aránya 14,5%, ami 7,4%-al alacsonyabb, mint a Pest megyei járásszékhelyeken tapasztalható, de jelentősen elmarad a Pest megyei és az országos átlagoktól is. Összegezve azt mondhatjuk, hogy iskolai végzettség tekintetében az érettségi megszerzéséig minden település csoporthoz képest nagyon hasonló tendenciákat figyelhetünk meg Szobon, de a felsőfokú végzettséggel rendelkező aránya messze elmarad minden más település csoportban tapasztalhatótól. Foglalkoztatottak a 15Munkanélküli Foglalkoztatottak és 64 éves népesség munkanélküliek a 15ráta arányában 64 éves népesség arányában

Terület

Szob

11,0

63,4

56,4


10,7

68,3

61,0

Pest megye

11,1

67,5

60,0

Magyarország

12,6

64,8

56,6

6. táblázat Gazdasági aktivitás alakulása (2011) Forrás: Népszámlálás, 2011

Részben a felsőfokú végzettségűek alacsony aránya (például, mint látni fogjuk megfelelő végzettség híján a helyi középiskolában tanító tanárok döntő többsége más településről ingázik) illetve Szob határmenti, perifériális helyzete magyarázza, hogy a foglalkoztatottsági adatok kedvezőtlenebbek, mint Pest megyében és a Pest megyei járásszékhelyeken. A 15-64 éves népességen belül a foglalkoztatottak aránya 56,4%, ami 4,6%-al alacsonyabb a Pest megyei és 5,6%-al alacsonyabb a Pest megyei járásszékhelyeken tapasztalhatónál. Részben az alacsony iskolázottság, részben az elérhető munkahelyek minősége 40





Városkutatás


magyarázza, hogy az egy adózóra jutó havi átlag jövedelem Szobon alig haladja meg az országos átlagot és jóval – havi majdnem 15 ezer forinttal – alacsonyabb, mint a Pest megyei járásszékhelyeken. (6. táblázat) Összegezve azt mondhatjuk, hogy a Pest megyei járásszékhelyeken élőkhöz viszonyítva Szobon alacsonyabb iskolai végzettségű, képzetlenebb a lakónépesség, ami részben oka az alacsonyabb foglalkoztatottságnak és a foglalkoztatottak alacsonyabb jövedelmének.

Megnevezés

Egy adózóra jutó átlag havi jövedelem 2011

Országos érték arányában

Szob

129 776

103,3

Pm járási székhelyek

144 650

115,1

Magyarország

125 654

100,0

7. táblázat Jövedelmi viszonyok (2011) Forrás: NAV SZJA adatok 2011 alapján saját számítás

1.7.2. Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok A településen nincsenek jelentősebb szociális feszültségek, társadalmi konfliktusok. A városon belül nem található olyan település rész, ahol alacsony iskolai végzettségű, zömében munkajövedelmek nélküli háztartások koncentrálódnak. A térbeli kirekesztés, a szegregáció jelenléte nem jellemző a városon belül (Forrás: KSH adatközlés)

41





Városkutatás


17. ábra Szob szegregátum áttekintő Forrás: KSH adatszolgáltatás

1.7.3. Települési identitást erősítő tényezők A városban számos a településhez való kötődést, identitást elősegítő civil szervezet, baráti kör, sportegyesület működik. Egyik legfontosabb a város szimbolikus intézményéhez, az 1960-ban alapított a Börzsöny Múzeumhoz kötődik, amelynek napjainkban fenntartója a települési önkormányzat. A működéshez több mint egy évtizede nélkülözhetetlen segítséget nyújt a Börzsöny Múzeum Baráti Kör Közhasznú Egyesület. A Börzsöny Közérdekű Muzeális Gyűjteményben a mai Szobi járás területéről származó néprajzi, régészeti anyag került kiállításra, továbbá a Pest megyében itt található az egyetlen természettudományos kiállítás. Ennek szakmai hátterét a Magyar Természettudományi Múzeum muzeológusai biztosították. Jelentős az itt őrzött, de ki nem állított levéltári jellegű történeti anyag. A városban működő Danubius Táncegyüttes 1987-ben alakult, 1991-től egyesületi formában működik. Célja hogy, település és a szomszédos községek gyermekeinek, fiataljainak összefogása kulturális-művészeti vonalon, a néptánc, a népzene és a népi hagyományok iránti érdeklődés felkeltése s annak színvonalas művelése, regionális irányítása. Megalakulásunk óta a helyi Művelődési Ház támogatását élvezve használhatják próbáikhoz, fellépéseikhez a színháztermet. Az oktatás mellett szabadidős- és nyári programokat is szerveznek. Az egyesület tagsága 3 településen 12 csoportban közel 200 tagot számlál. Táncosaik az óvodáskorúaktól a húszon-túlikig vannak, sajnos azonban a teljes Csoportok irányításában régi táncosok segítkeznek, akik az eltelt idő során s az óta folyamatosan, önerőből képezik magukat. Számos 42



hazai és külföldi rendezvényen vesznek részt s több esetben sikereiket ismételt meghívással jutalmazták. (Évente utaznak Németországba az EUROTREFF Nemzetközi Fesztiválra; több alkalommal jártak Olaszországban, Franciaországban, Romániában, Ausztriában és Svédországban is.) Repertoárunkat a gyermekeknek szóló népi játékok, játékfűzések és egyes ünnepekhez kapcsolódó népszokások felelevenítése bővíti. Nyaranként néptánc tábort szerveznek, ahol minden jelentkező koncentráltabb tanulásban vehet részt a nyári szabadidős programok mellett. A közösen végzett tánctanulás, utazás, jelmez varrás, a kellékek gyarapodása mellett nagyon jó hatással van a tagok egymás közti kapcsolataira. (Forrás: www.szob.hu) A Dunakanyar Fúvós együttest 1978-ban Mayer József karnagy és felesége alapította a szobi Körzeti Zeneiskola növendékeiből. Kezdetben a zenekar repertoárja hagyományos fúvószenekari művekből állt: indulók, polkák, keringők, majd az évek folyamán a növendékek zenei fejlődésével párhuzamosan kiegészült klasszikus zenei átiratokkal, mai szerzők műveivel, könnyűzenei és jazz átiratokkal. A tagok létszáma 35 fő, valamennyien a zeneiskola egykori illetve jelenlegi növendékei. Megalakulása óta az együttes aktívan részt vállal a Dunakanyar kulturális életében hangversenyekkel, térzenékkel, ünnepségeken, rendezvényeken való közreműködéseivel. 2005-től a zenekar vezetője Ujvári Gábor fúvóstanár, az Egressy Béni Művészeti Iskola igazgatóhelyettese. Évről évre nagy érdeklődés kíséri szobi és nagymarosi farsangi koncerteket, és a nyári nemzetközi fúvósfesztivált, melyet 2000-ben indítottak útjára. A hagyományok ápolása, az élő zenének megszerettetése fontos feladat, melynek szép példája, hogy az együttes rendszeresen kíséri a helyi hagyományőrző és a szobi mazsorett tánccsoportokat. (Forrás: www.szob.hu) A Mazsorett csoport 1999 őszén alakult 12 alapító tag összefogásával. A lányok az alapokat néptáncos múltjuknak köszönhetik. Első bemutatkozás 2000 júniusában zajló városnapon történt, melyet 9 hónapos kemény felkészülés előzött meg. Ezek a lányok ma már főiskolát, egyetemet, egyéb iskolákat végzett felnőttek. Az első fellépést követően olyan népszerű lett településünkön ez a műfaj, hogy 2001-ben már 4 korcsoportban táncoltak a gyerekek. 2008-ban 51 fővel működik a Mazsorett Csoport, melyek között Márianosztrai diákok is vannak. (Forrás: www.szob.hu) A városban számos képzőművész él és alkot, mint Kapicz Margit, Micsei László és Szöllősy H. Eta festőművészek, Szabó Imre és Zimán Lajos szobrászok. Részben az ő közreműködésükkel jött létre a Szobi ifjúsági Grafikai Egylet 1998-ban, tagjainak életkora az óvodáskorútól a felnőtt korúig terjed. Célja a képzőművészeti oktatás, grafika, akvarell, tempera, pasztell, fafaragás, stb. technikák elsajátítatása, a képzőművészet megismertetése, megszerettetése. Amatőr művészeti mozgalomnak tekinti a csoport tevékenységét, de a tagok közül többen a szakirányú továbbtanulás irányában is elkötelezettek. Az egylet fennállásának ideje alatt több kiállítást is rendezett nemcsak helyben, hanem a régió és a megye számos településén. A csoportot vezető Micsei László festőművész szabadidejében, társadalmi munkában vezeti. A csoport az évek folyamán nagyon jó, egymásra figyelő, egymást segítő közösséggé alakult, s művészi színvonaluk is fokozatosan emelkedik, amit bizonyít az is, hogy számos helyre hívják őket kiállítani. (Forrás: www.szob.hu) A kulturális tevékenységeken túl a városban számos szabadidős és sport klub működik. Az elöregedő településen egyre fontosabb szerepe van a Nyugdíjas Klubnak és ez ezen belül működőd „Vidám Vándorok” Természetjáró és Baráti Körnek. A fiatalabbak a kerékpározás, kajakozás, labdarúgás, kick-boksz, sakk vagy tenisz sportklubokban találhatnak társaságra, vagy az unikálisnak számító postagalambászok egyesületében. (Forrás: www.szob.hu) 43





2010.április 30-án a városi önkormányzat kezdeményezésére 31 alapító tag mondta ki a Szob Város Polgárőr Egyesület megalakulását, mely bűnmegelőzési céllal létrejött civil szervezet. A Szob Város Polgárőr Egyesület tagjai önkéntes munkát végeznek, amiért fizetést nem kapnak. A szabadidőjük terhére, a város közbiztonsága érdekében látnak el szolgálatot a rendőrséggel közösen.

1.8. A település humán infrastruktúrája 1.8.1. Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy stb.) Közoktatás A helyi közoktatási intézményrendszerben az óvodai neveléstől az érettségiig van lehetőség helyben tanulásra, sőt a szobi közoktatási intézmények általában a környező települések tanulóinak is lehetőséget biztosítanak.

18. ábra: Egy óvodai férőhelyre jutó óvodások száma (fő) Forrás: TEIR

Az elmúlt évtizedben Szobon több óvodai férőhely volt, mint ahány óvodás: a mélypont 2003-ban és 2005ben volt, amikor csak 0,63-0,67 óvodás volt egy óvodai férőhelyen, de napjainkban is csak a férőhelyek 83%-a kihasznált az óvodákban. Mindez értékelhetjük pozitívan, hiszen minden óvodás korú gyermek számára van lehetőség óvodai nevelésre, ugyanakkor összevetve a demográfiai trendekkel, amely alapvetően egy elöregedő társadalom képét mutatja, mindez inkább utal túlzott kapacitásokra, amely hosszútávon az intézmény fenntarthatóságát is veszélyezteti. Fontos megjegyezni, hogy a környező, Szobi járás településein hasonló tendencia figyelhető meg, ezeken a településeken is több az óvodai férőhely,

44





mint az óvodás gyermek. Mindez teljesen ellentétes a Pest megyei járásközpontokban tapasztalhatóval, ahol az óvodai férőhelyek hiánya a jellemző. Hasonló tendencia figyelhető meg akkor is, ha nem a ténylegesen beíratott óvodások számát vetjük össze az óvodai férőhelyekkel, hanem az óvodai férőhelyeket a vonatkozó korcsoportra vetítjük. (10. ábra) Az egy óvodai férőhelyre jutó 3-5 éves korú gyermekek aránya 0,65, (de 2012-ben 0,54 volt!), azaz Szobon majdnem kétszer annyi óvodai férőhely van, mint ahány 3-5 éves korú gyermek.

19. ábra: Egy óvodai férőhelyre jutó 3-5 évesek száma (fő) Forrás: TEIR

45



20. ábra: Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) (fő) Forrás: TEIR

Szobon az általános iskolai oktatást a Fekete István Általános Iskola biztosítja, amely 2013 januárjától a KLIK fenntartásában működik, környező településeken több tagiskolája működik. (Bernecebaráti 141 tanuló, Kemence 32 tanuló, Vámosmikola 123 tanuló, Nagybörzsöny 20 tanuló, Letkés 121 tanuló, Márianosztra 29 tanuló, Kóspallag 13 tanuló) Így az általános iskolának a tagiskolákkal együtt mintegy 700 tanulója van (forrás: oktatas.hu), ebből Szobon tanul 247 fő. (TEIR) Az iskolai tanulóinak negyede, 2013-ban 27,9%-a más településről, többségében a környező települések csak alsó tagozatos osztályokat működtető tagiskoláiból érkezett. (TEIR) Az önkormányzat adatai szerint jelenleg a településen élő általános iskolás korú gyermekek összlétszáma 168 fő, más településről 60 fő érkezik az általános iskolába. Az általános iskolás korú gyerekek közül 68 hátrányos helyzetű, de csak 8 tanuló halmozottan hátrányos helyzetű. Az oktatási palettát színesíti a Kodály Zoltán Zeneiskola. A szobi Kodály Zoltán Alapfokú művészetoktatási Intézmény 1972. január 1-től kezdte meg önálló működését Körzeti Állami Zeneiskola néven. A 2007/2008as tanévben az oktatás a szobi anyaiskolán kívül a letkési és vámosmikolai telephelyein is elindult, ahol jelenleg is folyik zeneiskolai oktatás. A Kodály Zoltán Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2007. decemberében a művészeti iskolák országos minősítésén "Kiváló minősítésben" részesült. A gimnáziumi oktatás sem előzmény nélküli Szobon. Már 1963-ban elkezdődött, majd 1981-ben megszűnt, de 1993-ban újra indult egyházi keretek között, a Szent László Gimnázium és Diákotthon, a Missziós Társaság lazarista rend fenntartásában. Végleges elhelyezést 1998-ban nyertek, amikor is a fenntartó megvásárolta az általános iskola régi épületét. A gimnázium országos beiskolázású. A gimnázium mellett évekig működött kollégium, de az ott lakó tanulók alacsony száma miatt néhány éve megszüntették a kollégiumi ellátást. A tanulói létszám jelenleg 164 fős, akik négy évfolyamon egy, illetve 1999-től két osztályban tanulnak a rendelkezésre álló 10 tanteremben. A gimnázium 8000 kötetes könyvtárral és 46



modern számítógépparkkal rendelkezik. Az iskola specialitása a kántorképzés és az idegen nyelvek oktatása, amelyeket a jövőben tudománytörténeti és természettudományos képzéssel is szélesíteni szeretnének, annál is inkább, mert a lehetőségek adottak. A 18 fős, 90%-ban egyetemi diplomás tantestületből 15-en ingáznak. Az iskola tanulói rendszerint jó eredménnyel szerepelnek a különböző tanulmányi versenyeken, a továbbtanulási arány 60%-os. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel kötött megállapodás értelmében a gimnázium (egyházi) gyakorlóiskolává vált 1999. szeptember 1-től. (Forrás: szob.hu) Felsőfokú képzés a városban nincs.

Szociális és egészségügyi ellátás Szob Város Szakorvosi Rendelőintézete 1962-ben kezdte meg a működését, mint járási intézmény, hogy biztosítsa az Ipoly-menti és a Dunakanyar északi térsége 17 községének a járó beteg szakellátását. 1971-től ez a szobi székhelyű intézet Váci járási intézményként folytatta a működését. 1977-ben elveszítette szakmai és gazdasági önállóságát, így a felügyeletét ettől kezdve a Váci Járási Kórház és Intézményei látták el. Az önkormányzati törvény életbe lépését követően Szob Nagyközség Képviselő-testülete úgy határozott, hogy 1999. július 1-től az Intézet önállóan gazdálkodó intézményként folytassa működését. 2004. évben sor került az intézmény teljes nyílászáró cseréjére, majd azt követő évben a padozat és az oldalfalak csempézésére, valamint a mozgáskorlátozott mosdó kialakítására is. Kidolgozott hosszú távú egészségpolitikai célkitűzéseinkben - a szakellátások helyben történő igénybevételi lehetőségének kiterjesztését, a meglévők fejlesztését, a szakmai felszereltség javítását tűzték ki célul. Jelenleg önállóan gazdálkodó önkormányzati intézmény, 13 település, közel 13 ezer lakosának a járó beteg szakellátása a feladata. Az egészségügyi feladatokat 18 orvos, 10 szakdolgozó és 2 gazdasági dolgozó látja el A Mentőállomást 1964-ben adták át. Akkor még egy 24 órán át üzemelő látta el a mentőfeladatokat, és a telefonügyelet 16 órás volt. 1970-től megszűnt a bentlakásos telefonügyelet, s ezt a feladatot mind a mai napig a szolgálatban levő mentőápolók látják el. 1973-ban - mivel a magas hegyek sok helyen akadályozták a megfelelő rádióvételi lehetőséget- egy 30 m magas antennatorony épült. A Mentőállomás Kincstári tulajdonban van, az üzemeltetője az Országos Mentőszolgálat. Az 1989 utáni legfontosabb változások, hogy megkezdődött az állomás korszerűsítése, befejeződött a mentőautók cseréje és beindult a számítógépes adatfeldolgozás. Jelenleg három egységesen felszerelt mentőautó üzemel Szobon. Feladatuk az egyszerű betegszállítások, a mentőápolói szakkíséretet igénylő betegszállítások, valamint az orvosi beavatkozást nem igénylő esetfeladatok ellátása. A foglalkoztatottak száma 14 fő: 79%-uk szakképzett és nem szobi lakos, 71%-uk érettségizett. A Mentőállomás alapvetően hat (Szob, Ipolydamásd, Kóspallag, Letkés, Márianosztra, Zebegény) települést lát el, de a vámosmikolai egy kihelyezett mentőautó elfoglaltsága esetén az ellátási területe további hét településsel egészül ki. A háziorvosi praxisokon kívül fogorvosi és védőnői szolgálat is működik a városban. Nincs viszont gyermekorvosi rendelő. 2007 óta van lehetőség bölcsődei elhelyezésre a városban, a tíz férőhelyes bölcsődei csoport teljes kihasználtsággal működik.

47





Városkutatás


21. ábra: Egy működő bölcsődei férőhelyre jutó bölcsődések száma (fő) Forrás: TEIR

Szob 2004-től a Szobi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulásának tagja, mely alapján a Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal kötött megállapodás részeként végzik a családsegítés és a gyermekjóléti alapellátás szakfeladatok ellátását. A családsegítő szolgálat alaptevékenysége: ●

Komplex családgondozás,

●

Tanácsadások (szociális, életvezetési, mentálhigiénés, pszichológiai ),

●

Egyéni esetkezelés, csoportos, közösségi szociális munka,

●

A veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő és jelzőrendszer működtetése, ennek keretében a szociális és egészségügyi szolgáltatók, intézmények, az oktatási intézmények, a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogó felügyelői és jogi segítségnyújtó szolgálat, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak, magánszemélyek részvételének biztosítása a megelőzésben,

●

Pszichológiai szolgáltatás keretében a családon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő, mediációs programok és szolgáltatások,

●

Szociális információs szolgáltatás, melynek keretében biztosított a szociális ellátások hozzáférhetőségéről és az igénybevételükre vonatkozó szabályokról, így a szociális törvény, gyermekvédelmi törvény által biztosított ellátásokról, a családtámogatási ellátásokról, a társadalombiztosítási és foglalkoztatáshoz kapcsolódó ellátásokról, valamint a fogyatékossággal kapcsolatos ellátásokról való tájékoztatást biztosítja.

A gyermekjóléti szolgálat alaptevékenysége: 48





Városkutatás


●

A gyermeki jogokról és a gyermekek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése,

●

Családtervezési, pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése,

●

A szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása,

●

Szabadidős programok szervezés,

●

Hivatalos ügyek intézésének segítése,

●

Veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben,

●

A veszélyeztetettség megszüntetése érdekében szociális munkával a gyermek problémáinak rendezése, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozása,

●

A családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében,

●

Egészségügyi, szociális valamint hatósági beavatkozás kezdeményezése, javaslatkészítés a gyermek családból történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására,

●

A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a családból kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében családgondozás biztosítása a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához,

●

Utógondozó szociális munka biztosítása a gyermek családba történő visszahelyezéséhez,

●

Segíti az oktatási-nevelési intézmények gyermekvédelmi feladatait,

●

Felkérésre környezettanulmányt készít,

●

Folyamatosan figyelemmel veszélyeztetettségét,

●

Kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését.

●

Működteti az esetmegbeszélő TEAM-et.

kíséri

a

településen

élő

gyermekek

szociális

helyzetét,

2010

2011

2012

2013

2014

Családsegítés

276

294

203

355

425

Gyermekjólét

157

207

187

202

227

Ellátott gyermekes családok száma

80

115

83

109

113

8. táblázat: Családsegítésben és gyermekjóléti szolgáltatások esetszáma és ellátott gyermekes családok száma Forrás: Önkormányzati adatközlés

49





Városkutatás


A családsegítő szolgálat ügyfélszáma 2010 óta folyamatosan növekedik, az elmúlt öt évben mintegy 60%-al: 2010-ben még 276 esetük volt évente, míg 2014-ben már 425. Hasonlóképpen a gyerekjóléti szolgálat ügyfélszáma is növekedett az elmúlt években. Krízishelyzet esetén a családok átmeneti elhelyezését, ha szükséges a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, illetve a Járási Hivatal Gyámhatósága látja el. Szob városához 50 kilométeres körzetben a Gödöllői Tessedik Sámuel Anyaotthon van a legközelebb, és szinte az egyetlen közelben lévő anyaotthon. Az otthon célja: átmeneti gondozás keretében, elsősorban ellátási területünkről fogadni rászoruló családokat, akinek ez a segítség lehetővé teszi, hogy együtt maradjanak és gondjaikat szakemberek segítségével, közösen rendezzék. A gondozottak így elkerülhetik családjuk széthullását, gyermekeik gyermekvédelmi gondoskodásba kerülését, azt, hogy életükben szinte visszafordíthatatlan változások következzenek be. Az ellátási célcsoportot jelenleg elsősorban azok a halmozottan hátrányos helyzetű fiatal felnőtt anyák és gyermekeik jelentik, akik szociális vagy családi krízis, esetleg életvezetési problémák miatt, vagy védelmet keresve kerülnek az otthonba. A segélyezési adatokat bemutató táblázatból érzékelhető, hogy Szobon nincsenek jelentős szociális problémák. A lakosságszámhoz és a háztartások számához viszonyítva nem jelentős a lakásfenntartási támogatásra jogosultak és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben jogosultak száma és aránya. Pozitív, hogy az önkormányzat tud forrásokat biztosítani a nem kötelező, önkormányzati rendeletben szabályozott átmeneti segélyek és temetési segélyek finanszírozására, évente hozzávetőlegesen azonos összegből. (8. tábla)

2008 (fő)

2013 (fő)

2014 (fő)

Normatív és helyi lakásfenntartási támogatás

31

82

67

Adósságkezelési támogatás

0

0

0

Rendszeres szociális segély

0

3

0

106

108

93

97

162

120

14

6

5

43

10

19

156

17

4

nincs adat

9.100.000 kb.

8.971.280.

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Helyi átmeneti segély (önk. segély) Önkormányzati segély Temetési segély Foglalkoztatás helyettesítő támogatás (aktív korúak ell.) Közgyógyellátás (méltányos) Önkormányzat által segélyezésre fordított összeg

9. táblázat: Segélyezési adatok - Szob

50





Városkutatás


Forrás: Önkormányzati adatközlés

1.8.2. Esélyegyenlőség biztosítása Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Szob Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. A Helyi Esélyegyenlőségi programban megjelenő legfontosabb intézkedések összefoglalása: Az intézkedés megnevezése

Eesélyegyenlőségi probléma megnevezése

Az intézkedés célja

Bérlakások

Újra tanulok!

I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége Alacsony iskolai végzettségű A felnőtt lakosság és szakképzetlen felnőttek képzettségi színvonalának növelése, a felnőttképzésben résztvevők számának és arányának bővítése, illetve a felnőttek tanulási kedvének javítása,és a munkaadók szakképzett munkaerővel való jobb ellátása.

Duplájára nőtt az igénylők száma a jelenlévő lakásokat tekintve.

Megfelelő mennyiségű bérlakás fenntartása az önkormányzat részéről.

Illeszkedés

Az intézkedés tartalma

Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 7/2013. (III.27.) sz. önkormányzati rendelet. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény végrehajtásáról 45/2004.(X.1.) A Továbbtanulókat Támogató Alap létrehozásáról. 15/2004.(III.31.) A Közösségeket Támogató Alap létrehozása. Gazdasági program Településrendezési Terv

A felnőtt lakosság képzettségi színvonalának növelése, a felnőttképzésben résztvevők számának és arányának bővítése, illetve a felnőttek tanulási kedvének javítása,és a munkaadók szakképzett munkaerővel való jobb ellátása

II. A gyermekek esélyegyenlősége

51

Pályázatok útján bérlakások növelése lehetőségek szerint.





Gyermekeinkért!

Együtt-egymásért

Városkutatás


Az intézmények vezetőiből és munkatársaiból álló team a szülői közösségekkel, iskolai tanítókkal együttműködve dolgozza ki és szervezi meg a programokat. Nyári fejlesztő és szabadidős tevékenységeket szervez. Egészséges életmód és életvitel kialakítása érdekében drog prevenciós előadásokat, sportrendezvényeket szervez. Problémát jelent az egységes fogalomrendszer hiánya: a gyermekvédelem, az egészségügy a „veszélyeztetett gyermek” fogalmat használja, amelynek a megítélése számos szubjektív elemet takar és mást alkalmaznak köznevelési intézmények.

Baba-Mama Klub

III. A nők esélyegyenlősége A magányérzet, elidegenedés megelőzése végett szervezett programok kialakítása szakemberek bevonásával.

Gyermekek lemorzsolódásának megelőzése, szociális készségek és kompetenciák fejlesztése. Egészséges életmódra nevelés.

„Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia 11/2013. (IV.30.) sz. önkormányzati rendelete. A gyermekek pénzbeli és természetbeni támogatásáról 19/2010.(XI.3.) A gyermekvédelem helyi rendszeréről

Évente legalább egyszer a leírásnak megfelelő program kidolgozás, megvalósítása a bevonható szervezetekkel a gyermekek érdekeit figyelembe véve.

Az intézmények vezetőiből és munkatársaiból álló team együttműködve beszéli át és dolgozza ki a szükséges koncepciókat.

„Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia 19/2010.(XI.3.) A gyermekvédelem helyi rendszeréről.

Az intézmények vezetőiből és munkatársaiból álló team együttműködve beszéli át és dolgozza ki a szükséges koncepciókat. Megbeszélések szervezése Fogalom használat tisztázása, a feltárt problémák, a veszélyeztetettség csökkentése, jelzőrendszeri tagoknak jelzés.

A magányérzet, elidegenedés megelőzése végett szervezett programok kialakítása szakemberek bevonásával.

7/2013. (III.27.) sz. önkormányzati rendelet. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény végrehajtásáról 22/2012.(IX.11.) A Szociálpolitikai Kerekasztalról Településfejlesztési koncepció

Előadások szervezése kismamák, anyukák számára igény szerinti időpontokban. Gyerekprogramok szervezése. BabaMama Klub szakemberek védőnő, fejlesztő pedagógus, gyógytornászvezetésével, akár hetente.

52





Városkutatás


Nők a munkában!

Nincs atipikus (részmunkaidős) munkavállalási lehetőség. Nehéz a munkavállalás gyermekvállalás után.

Generációk együtt-egymásért

IV. Az idősek esélyegyenlősége A helyi idős klubok, óvodák, iskolák közötti társadalmi érintkezést szolgáló tevékenységek megszervezése.

Óvjuk egymást!

Magas az egyedül élő idősek aránya. Gyakran válnak áldozattá.

Bővíteni kell a gyermekvállalás miatt a munkaerőpiactól hosszabb időre távol maradó édesanyák részmunkaidős foglalkoztatását, képzését

R: Programokon való részvétel. Tanulás, munka (önéletrajz)

Bővíteni kell a gyermekvállalás miatt a munkaerőpiactól hosszabb időre távol maradó édesanyák részmunkaidős foglalkoztatását, képzését Információ nyújtás a lehetőségekről (helyi újság, weboldal, szórólap) Képzésen szervezése Elhelyezkedés, képesítés

Generációk közötti szakadék megszüntetése.

Köznevelésfejlesztési terv

Az idős, egyedül élők megfigyelhetőségének, segítésének megteremtése hogy ne válhassanak áldozattá. Jelzőrendszer felállítása.

Programokon való részvétel. Probléma esetén jelzés az illetékesek felé, jelzőrendszer kialakítása a mindennapokban (éves értékelés) Szociális Kerekasztal

Évente akár több alkalommal szervezett programok. Az idősebbek megtaníthatnák a fiatalokat különféle technikák elsajátítására míg a fiatalok bevezethetnék az idősebbeket a számítógép és az internet használatának rejtelmeibe. Programokon való részvétel. Probléma esetén jelzés az illetékesek felé, jelzőrendszer kialakítása a mindennapokban (éves értékelés) Szociális Kerekasztal

V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége

53





Városkutatás


Fogyatékkal élők foglalkoztatása

Adj esélyt!

Az akadálymentesítés a fogyatékkal élő emberek önálló életvitelének megkönnyítését, esélyegyenlőségét szolgálja a családban és a társadalomban.

A városra vonatkozóan nincs adatunk a fogyatékkal élők foglalkoztatására vonatkozóan, ezért szükségesnek tartjuk a kapcsolatot felvenni a fogyatékkal élő személyek érdekképviseletével foglalkozó szervezetekkel.

Legtöbben akadálymentesítéskor csak a mozgásszervi fogyatékosokra gondolnak – az ő csoportjukon belül is leginkább a kerekesszékkel közlekedőkre -, holott a „Design for All” (tervezés mindenkinek) elve alapján az épeken kívül minden fogyatékossági csoportra tekintettel kell lenni egy akadálymentes épület tervezésekor és kivitelezésekor. Törekednünk kell a minél jobban kiépített akadálymentesítésre városunkban. A fogyatékkal élők foglalkoztatására vonatkozóan adatok gyűjtése.

22/2012.(IX.11.) A Szociálpolitikai Kerekasztalról. Településfejlesztési koncepció

Meglévő épületek akadálymentesítése.

15/2004.(III.31.) A Közösségeket Támogató Alap létrehozása. 22/2012.(IX.11.) A Szociálpolitikai Kerekasztalról. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia

Igényfelmérés, adatfelmérés a foglalkoztatással kapcsolatban fogyatékkal élők körében.

Forrás: Szob HEP 2013

Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. 54





A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak. A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre, melynek tagjai: Szociális kerekasztal tagjai 

Szob Város Polgármestere, aki egyben a Kerekasztal elnöke, illetve az általa megbízott személy;



Szob Város Kulturális, Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottságának elnöke,;



Szob Város Önkormányzat Képviselő-testület Szociális és Egészségügyi Bizottságának elnöke;



„Gondoskodás Összefogással” Szociális Alapszolgáltatási és Szakosított Ellátásokat Biztosító Központ szobi vezetője;

 Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat intézményvezetője. Továbbá, Szob Város Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2012.(IX.11.) számú önkormányzati rendeletében foglalt tanácskozási joggal rendelkezők képviselői. 101 A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.

1.9. A település gazdasága A település fejlődését nagyban meghatározza a város és tágabb környezetének gazdasági teljesítőképessége. E tekintetben a Közép-Magyarországi régióban elhelyezkedő Szob helyzete sajátos, ugyanis Kelet-Közép-Európa egyik legfejlettebb régiójában helyezkedik el (10. táblázat), ahol az egy főre eső GDP az uniós átlagot is meghaladja. Szob ugyanakkor ennek a fejlett régiónak a perifériáján helyezkedik el – gazdasági mutatói alapján mind a város, mind pedig a járás kifejezetten kedvezőtlen helyzetűnek mondható, ám a régió fejlettsége miatt a közösségi fejlesztési források korlátozottan érhetőek el.

Helyezés 1

Ország

Régió

Szlovákia

Bratislavský kraj

GDP/fő* az EU-27 átlag százalékában, 2011 186

55





Városkutatás


2

Csehország

Praha

171

3

Románia

Bucuresti - Ilfov

122

4

Magyarország

Közép-Magyarország

110

5

Lengyelország

Mazowieckie

107

6

Szlovénia

Zahodna Slovenija

100

10. táblázat: A Közép-Magyarország régió gazdasági fejlettsége kelet-közép-európai összehasonlításban (Megjegyzés: vásárlóerő paritás alapján) Forrás: Eurostat, Gross domestic product (GDP) at current market prices by NUTS 2 regions

A Duna parti település gazdaságát hagyományosan két tényező határozta meg: a Duna, amely a vízi közlekedésben teremtett lehetőséget, illetve a Börzsöny, amely bányászható követ, illetve építési fát biztosított az itt élők számára. A XIX. század közepén ehhez még a vasúti közlekedés létrejötte is hozzájárult – hiszen a Duna bal partján kiépített vasútvonal Vác–Szob–Párkánynána–Pozsony útvonalon összeköttetést teremtett a monarchia két meghatározó városa, Budapest és Bécs között. Kiváló közlekedési kapcsolatai ellenére sem volt képes ugyanakkor Szob dinamikus népességnövekedésre – nem jöttek létre ugyanis olyan vonzó munkahelyek a településen, amely jelentősebb lakosságot vonzott volna Szobra. Az 1870-ben regisztrált 1456 fős lakosság 1910-re alig 1969 főre emelkedett, miközben ez volt az ország népességnövekedésének a meghatározó ideje. A visszafogott fejlődés hátterében ugyanakkor fontos szerepet játszott, hogy ebben a fontos városfejlődési korszakban Szob még nem bírt térségi, közigazgatási funkciókkal – csupán 2000-ben szerzett városi címet.

1.9.1. A település gazdasági súlya, szerepköre Szob város hagyományosan nem csupán saját lakossága, de az Ipoly mentén elhelyezkedő települések (Szobi járás) munkavállalói számára is munkahelyet biztosított. A legnagyobb foglalkoztató Szobi Szörp csődje, majd felszámolása megroppantotta a település gazdaságát. A helyben foglalkoztatottak száma közel felére zuhant 2001- és 2011 között. A szobi munkahelyek megszűnése egyrészt visszavetette a településre irányuló munkavégzéssel kapcsolatos ingázást, másrészt pedig a helyieket távoli munkavállalásra ösztönözte. A folyamat eredményeként Szob foglalkoztatási kapacitása drámaian lecsökkent – míg az ezredforduló táján a településen lévő munkahelyek és a helyben élő foglalkoztatottak aránya 93,6% volt, 2011-re ez alig 59,8%-ra zuhant. A folyamat eredményeként míg Szob az ezredforduló táján még kedvezőbb helyzetben volt, mint a Pest megyei járásközpont átlaga (79,4%), 2011-re ez a kedvező pozíció erodálódott, a járásközpontok javítani tudtak foglalkoztatási kapacitásukon (+1,4 százalékpont), Szob ellenben drámai veszteséget mutatott (-33,4 százalékpont).

Település neve

Szob Pest megyei járásközpontok

Helyben dolgozók száma Településről eljárók összesen száma

Településre beingázók száma

Foglalkoztatási kapacitás (%)

2001

2011

2001

2011

2001

2011

2001

2011

1 142

664

489

673

411

227

93,6

59,8

123 479

143 503

73 923

95 213

41 897

61 100

79,4

80,8

56





Városkutatás


Pest megye

281 999

344 815

235 865

309 295

101 240

157 857

67,7

69,5

Budapest

856 193

917 026

64 976

78 681

175 151

225 518

114,8

119,1

3 685 085

3 705 491

99,9

95,4

Magyarország

1 102 005 1 340 831 1 096 821 1 160 293

11. táblázat: Foglalkoztatási kapacitás alakulása Forrás. KSH, Népszámlálás, 2001, 2011

A helyi munkahelyek számának csökkenése a gazdaságilag aktív szobiakat a településen kívüli munkavállalásra ösztönözte, aminek eredményeként 2011-ben a foglalkoztatottak 60,6%-a elingázó volt. Ez a járás többi településéhez képest még akár kedvezőnek is mondható (22. ábra), hiszen a térség egészét sújtja a helyi foglalkoztatási lehetőségek hiánya, amit jelez, hogy még a nagyobb lélekszámú települések – Nagymaros (69,1%), Verőce (72,5%) – esetében is meghatározó az elingázás.

22. ábra: Elingázók a foglalkoztattak arányában, 2011 Forrás: Lechner Nonprofit Kft

A foglalkoztatási kapacitás elmúlt évtizedbeli erodálódása a meghatározó helyi nagyvállalat felszámolásához köthető – az alapvető probléma, hogy a helyét nem vette át sem egy másik nagyvállalat, sem pedig több kis és középvállalat. A Szobon székhellyel bíró vállalkozások adatai (12. táblázat) egyértelműen mutatják, hogy a helyi vállalkozások csekély tőkével, alapvetően hazai piacra alapozva működnek. Aligha meglepő, hogy ezek után befektetett eszközállományuk is rendkívül alacsonynak minősíthető – az országos érték 1/15-ét éri el csupán, ami a vállalkozások árbevételén is tükröződik.

57





Városkutatás


Megnevezés

Értékesítés nettó Befektetett Ezer lakosra Exportértékesítés Jegyzett tőke árbevétele egy eszközök értéke jutó társasági a nettó árbevétel egy társasági társasági adózóra egy társasági adózó, 2012 arányában (%), adózóra (ezer (ezer Ft), 2012 adózóra (ezer 2012 Ft), 2012 Ft), 2012

Szob

28 047

15 468

24,2

0,5

9 470

Pest megyei járásközpontok

106 509

48 150

49,7

29,4

18 687

Pest megye

151 991

82 542

47,0

35,1

32 297

Budapest

224 297

439 083

88,0

23,4

70 029

Magyarország

178 215

225 499

48,5

31,7

42 101

12. táblázat: székhellyel bíró vállalkozások néhány fontosabb adata Forrás: NAV adatszolgáltatás

A helyzetet tovább rontja, hogy a vállalkozások száma is alacsony, ezer lakosra jutó társasági adózók száma az országos érték felét sem éri el. A helyi vállalkozások méret szerinti megoszlását (13. táblázat) megvizsgálva, láthatóvá válik a kisváros gazdasági életének alapvető problémája –a közép- és nagyvállalati kör teljes hiánya. Szobon a kisvállalati szféra is fejletlennek mondható, hiszen csupán három vállalat létszáma haladta meg a 10 főt, 2012-ben. Megnevezés

Szob

Regisztrált 0 és 1-9 fő (%) 10-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250-499 társas ismeretlen (%) (%) (%) fő (%) vállalkozás fő (%) összesen, db

500 és több fő (%)

96

41,7

55,2

2,1

1,0

0,0

0,0

0,0

Pest megyei járásközp. átlaga

32 942

36,5

58,7

2,9

1,3

0,6

0,1

0,0

Pest megye

89 707

36,8

58,5

2,8

1,3

0,6

0,1

0,0

Budapest

242 854

41,9

53,0

2,9

1,4

0,7

0,1

0,1

Magyarország

600 413

36,4

57,7

3,3

1,7

0,8

0,1

0,1

13. táblázat: Méret szerinti megoszlás, 2012 Forrás: KSH Tstar, 2012

A fenti tényezők fényében ezek után aligha meglepő, hogy a helyi vállalkozások bruttó hozzáadott értékteremtő képessége messze elmarad nem csupán az országos átlagtól, de még a járási szinten számított mutató értékétől is (23. ábra).

58





Városkutatás


23. ábra: Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték (1000 Ft) Forrás: Lechner Nonprofit Kft

A gyenge – és időben romló – pozíciójú helyi gazdaság meghatározza a település önkormányzatának gazdasági mozgásterét is: a helyi gazdaság adóereje mind országos, mind pedig megyei összevetésben gyengének minősíthető. A helyi iparűzési adó egy főre jutó értéke is megerősíti a helyi gazdaság korlátozott erejére vonatkozó megállapításokat (14. táblázat). Miközben a helyi iparűzési adóból befolyó fajlagos érték (HIPA/fő) országosan egy évtized alatt közel a duplájára emelkedett (18,2–33,8 ezer Ft/fő), Szob esetében egy alacsonyabb bázisról (8,2) is csökkenést mutat (6,9 ezer Ft/fő).

HIPA ezer Ft/fő, 2000. év

Város Szob



8,2

9,2

6,9


15,2

28,5

33,9

Pest megye

14,4

29,5

38,8

Budapest

46,3

42,1

50,4

Magyarország

18,2

25,3

33,8

14. táblázat: Az egy főre jutó helyi iparűzési adó (HIPA) bevétel a 2000, 2005, 2010. évben Forrás: MÁK adatszolgáltatás

59





Városkutatás


1.9.2. A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői A település mérete, illetve a meghatározó nagyvállalat hiánya alapvetően meghatározza a helyben lévő vállalkozások ágazati struktúráját (15. táblázat), amelyben a kereskedelemben, vendéglátásban, szállításban, illetve talán meglepő módon az egészségügyi ellátásban tevékenykedő vállalkozások jelennek meg az országos átlagnál nagyobb mértékben. A képhez hozzá tartozik azonban az is, hogy olyan alacsony a városban a vállalkozások száma, hogy akár egyetlen mezőgazdasági vállalkozás alapítása, vagy éppen felszámolása is alapjaiban változtatja meg a struktúrát. Nemzetgazdasági ág

Szob


Pest megye

Budapest

Magyarország

A - Mezőgazdaság

2,08

1,19

1,49

0,44

2,30

B - Bányászat

0,00

0,05

0,10

0,06

0,11

C - Feldolgozóipar

9,38

8,53

8,52

5,91

8,01

D - Villamosenergia ellátás

1,04

0,17

0,12

0,17

0,21

E - Vízellátás

1,04

0,42

0,46

0,23

0,40

F - Építőipar

9,38

10,84

11,73

7,56

9,76

G - Kereskedelem

31,25

24,20

23,42

23,68

23,84

H - Szállítás, raktározás

6,25

4,07

4,30

2,49

3,35

I - Vendéglátás

8,33

4,12

4,16

4,32

4,94

J - Információ, kommunikáció

2,08

6,57

6,68

8,40

6,05

K - Pénzügy, biztosítás

3,13

2,54

2,34

2,20

2,36

L - Ingatlanügyletek

5,21

6,45

6,18

9,42

7,37

M - Szakmai tudományos, műszaki tevékenység

7,29

15,99

15,60

19,66

16,35

N - Adminisztratív és szolgáltatás támogató

6,25

5,85

6,20

6,82

5,76

O - Védelem, közigazgatás

0,00

0,02

0,03

0,03

0,03

P - Oktatás

0,00

1,98

1,83

1,91

1,86

Q - Egészségügyi, szociális ellátás

4,17

2,89

2,53

2,32

3,32

R - Művészet, szórakoztatás

0,00

1,98

2,15

2,34

2,03

S - Egyéb szolgáltatás

3,13

2,12

2,13

2,03

1,92

T+U Egyéb tevékenység

0,00

0,01

0,01

0,01

0,01

96

32 942

89 707

242 854

600 413

Regisztrált társas vállalkozások száma, db (100%)

15. táblázat: Helyi vállalkozások ágazati megoszlása 2012-ben Forrás: KSH Tstar 2012

Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy a székhely szerinti adatok részben félrevezetőek, a Szobon működő gazdasági egységek egy részének a székhelye más településen található, így arra vonatkozó adat nem jelenik meg a 15. táblázatban. Így történik ez a Colas Északkő Kft. Szobi bányaüzemének esetében is, hiszen a cég székhelye Tarcalon található, így az ország egyik legjelentősebb andezit-bányájára vonatkozó adatok

60





Városkutatás


24. ábra: Szobi bányaüzem egy műholdfelvételen Forrás: maps.google.hu

Hasonló a helyzet a város külterületén elhelyezkedő Felső–Majorral, az ott létrejött zarándokház – NapPorta– 2012-óta fogadja a turistákat, lelki gyakorlatra érkezőket, vagy éppen a Mária út zarándokait, ám az erre vonatkozó adatok budapesti székhelyen jelennek meg. A zarándokház adatai nem jelennek meg a vendégéjszakák számában sem (25. ábra), amely így 2013-ban például 0 értéket vesz fel a Lechner Nonprofit Kft adatszolgáltatása szerint, annak ellenére, hogy a NapPorta mellett az Ipolykapu Kemping is fogadja a turistákat.

61





Városkutatás


25. ábra: Vendégéjszakák száma Forrás: Lechner Nonprofit Kft

1.9.3. A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, fejlesztési elképzelései Ahogyan azt a 1.9.2 fejezetben áttekintettük Szob városára – a korábban oly meghatározó Szobi Szörp Rt felszámolása után – a rendkívül kisméretű, tőkeszegény vállalkozások jellemzőek, amelyek döntően helyben nyújtanak szolgáltatásokat. Mindezek ismeretében nem meglepő, hogy az elmúlt évek közösségi forrásból megvalósult fejlesztései sem a gazdasági szférához kötődnek, hanem döntően a település önkormányzatának beruházásaihoz kapcsolódnak, s csupán egyetlen vállalkozás – a budapesti székhelyű ABUDES Kft hajtott végre komolyabb fejlesztést a településen (a korábban már említett zarándokház, fogadó kialakításával). A vidékfejlesztési források (LEADER) bevonása révén ezen túlmenően 3 kisebb léptékű (2-7 millió forint) fejlesztés megvalósítására is sor került:  egy mezőgazdasági munkagép vásárlás;  egy vendéglátáshoz kötődő melegkonyha kialakítása;  illetőleg egy gumiszerelő műhely fejlesztése.

Pályázó neve

Igényelt támogatás millió Ft

Projekt forrásai összesen

Projekt címe

Projekt tervezett kezdete

Intézkedés

62





Városkutatás


ABUDES Korlátolt 26,4 Felelősségű Társaság

52,9

"Élmény tanya" Szobon

Szőke Istvánné

7,61

n.a.

Gumijavító műhely Szobon

2013

LEADER TK3

Sylygarden Kft

2,36

n.a.

Sylygarden Kft technológia fejlesztés új munkagép beszerzésével

2014

LEADER TK3

Ferryboat Kft

4,87

n.a.

Melegkonyha kialakítása a szobi révállomáson

2014

LEADER TK2

2012.01.01

KMOP-3.1. A turisztikai vonzerő fejlesztése

16. táblázat: Utóbbi évek támogatott fejlesztései Szobon Forrás: palyazat.gov.hu

A város több nagyívű fejlesztési elképzelésben is megjelent, ezek mindegyike a turizmushoz, vendéglátáshoz kötődik. Egy hazai befektetői csoport a vízkincsre alapozva kívánt fürdőt, strandot és ehhez kapcsolódó szálláshelyet kialakítani, de a végül tulajdoni problémák miatt nem valósult meg. Külföldi befektetők egy nagyvolumenű vendéglátóipari komplexumot kívántak létrehozni – ám a tervet végül finanszírozási problémák miatt feladták.

1.9.4. A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők (elérhetőség, munkaerő képzettsége, K+F stb.) Az egységes versenyképességi definíció szerint a város – illetve kisebb, nagyobb terület – versenyképessége azt jelenti, hogy, piaci versenyhelyzetben is tartósan magas foglalkoztatási rátát és jövedelmet képes lakói számára biztosítani az adott terület. A személyi jövedelemadó (NAV) adatok alapján (7. táblázat) Szob lakosai az országos szintnél némileg kedvezőbb jövedelmi helyzetben vannak, ugyanakkor a foglalkoztatási ráta időbeli alakulása kedvezőtlen helyzetről tanúskodik. 2001-ben az aktív korúak (15-64 évesek) 59 százaléka volt foglalkoztatott, messze meghaladva az országos 53%-ot, 2011-ez az érték 56,4 százalékra csökkent, miközben az országos átlag 57,9 százalékra emelkedett. Csupán ez a két mutató is jelzi, hogy Szob városának gazdasága komoly problémákkal szembesült, nem volt képes tartósan fenntartani kedvező helyzetét. A település és a térség meghatározó gazdasági vállalatának felszámolása rendkívül súlyosan érintette a települést – ugyanakkor az is elmondható, hogy a közvetve több száz család megélhetését biztosító vállalat felszámolása ellenére is, a mély foglalkoztatási válság kialakulását sikerült elkerülni. A helyben megszűnt munkahely kiváltására a gazdaságilag aktív szobiak nagyobb távolságban is munkát vállaltak (Vác, Budapest, Dunakeszi, Göd, Veresegyház) – illetve érzékelhetően megugrott a külföldön munkát vállalók száma. A település és a tágabb térség versenyképességi pozícióját alapvetően kedvező elhelyezkedése – azaz a fővárosi agglomeráció elérhetősége – határozza meg. Ez a legfőbb erőssége a térségnek, amelyet szerencsére több más versenyképességi tényező is kiegészít. Ilyen fontos elemnek tekinthető a jó megközelíthetőség (26. táblázat): a kiváló vasúti összeköttetés Váccal, Dunakeszivel, Budapesttel, amely alapvetően személyforgalmat bonyolít, segíti a munkavállalók, tanulók ingázását.

63





Városkutatás


26. ábra: Szob a Helsinki vasúti folyosó mentén Forrás: KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

Fontos versenyképességi elem a szobi munkavállalók kedvező képzettségi színvonala, amely az országos szintnél kedvezőbb helyzetet mutat a középfokú iskolai végzettségűek tekintetében – igaz, a diplomások tekintetében az országos szinttől elmarad a szobi mutató (17. táblázat).

Területi szint

Középfokú végzettségűek a 18-x népesség arányában (%)

Egyetemi, főiskolai végzettségűek a 25-x népesség arányában (%)

1990

2001

2011

1990

2001

2011

Szob

30,7

42,1

52,1

8,4

10,7

14,5


29,2

41,9

55,1

9,8

13,9

21,9

Pest megye

24,0

37,5

51,5

7,3

11,7

19,8

Budapest

45,1

58,7

69,9

19,0

23,8

34,1

Magyarország

29,2

38,2

49,0

10,1

12,6

19,0

17. táblázat: Képzettségi mutatók alakulása Forrás: KSH, Népszámlálás 1990, 2001, 2011

A középfokú iskolai végzettség tekintetében meglévő kedvező helyzet visszaköszön a foglalkozási struktúra adataiban is, hiszen a szobi munkavállalók leginkább a szolgáltatási ágazatokban illetve az „egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások” tekintetében felülreprezentáltak.

Foglalkozás (FEOR 1. jegy alapján) Fegyveres szervek foglalkozásai, %

Szob

Pest megye Budapest 1,1

0,7

Magyarország 0,5

64

0,8





Városkutatás


Gazdasági vezetők, törvényhozók, %

5,6

9,5

12,1

7,6

Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások, %

9,5

12,9

20

13

17,5

16,3

19,3

15,1

7

8,7

10,3

7,4

17,1

15,3

14,2

13,7

Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási jellegű foglalkozások, %

0,5

0,6

0,2

1

Ipari és építőipari foglalkozások, %

7,9

9,5

6,3

10,6

Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők, %

14,1

9,9

4,8

11,4

Szakképzettséget nem igénylő foglalkozások, %

19,8

16,5

12,5

19,3

Összesen, fő (100%)

100

100

100

100

Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások, % Irodai és ügyviteli jellegű foglalkozások, % Szolgáltatási jellegű foglalkozások, %

18. táblázat Foglalkozási rétegződés, 2012 Forrás: Forrás: Országos Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság adatszolgáltatása a járulékfizetőkről

Tekintve, hogy a város vállalkozásai jellemzően szolgáltatásban – helyi és térségi lakosok ellátásában tevékenykednek– aligha meglepő, hogy a településhez komoly kutatás-fejlesztési tevékenység nem kötődik – 2009 és 2012 közti négy éves periódusban egyetlen szabadalmi bejelentés sem érkezett a városban székhellyel bíró vállalkozásoktól.

Település

Szabadalmi bejelentés Megadott szabadalmi tízezer lakosra (2009bejelentés tízezer 2012) lakosra (2009-2012)

Szob

0,00

0,00

Pest megyei járásközpontok átlaga

2,87

0,49

Pest megye

3,27

0,37

Budapest

6,86

1,69

Magyarország

2,74

0,52

19. táblázat: Szabadalmi bejelentések száma Forrás TEIR

1.9.5. Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) A 2011-es KSH Népszámlálás adatai szerint Szobon 1087 db lakóingatlan található (20. táblázat). Ezek túlnyomó részben magánszemélyi tulajdonban vannak, mindössze 23 db tartozik az önkormányzat fennhatósága alá. Szobon a Pest megyei járásközpontokhoz képest nagyon kevés lakóingatlan található, ami a település méretéből következik. Az önkormányzati ingatlanok száma bár abszolút számban az egyik legalacsonyabb a járásközpontok között, de arányait tekintve a negyedik legmagasabb értékkel bír. 65





Városkutatás


A nem lakott lakások aránya a városban közel 7%, ami két százalékponttal alacsonyabb a Pest megyei járásközpontok átlagos értékénél, és abszolút értékben összesen csak 75 lakást jelent. Területi egység neve

Lakott lakás

Nem lakott lakás

Lakás és lakott üdülő együtt

Magánszemély tulajdona

Önkormányzati tulajdonú

1 012

75

1 087

991

23


154 701

15 158

170 644

166 405

2 045

Pest megye

428 776

42 119

473 448

463 643

4 116

Budapest

787 057

118 071

905 405

838 233

45 226

3 904 103

477 873

4 390 302

4 207 519

120 211

Szob

Magyarország

20. táblázat: Lakásállomány funkció és tulajdon szerinti megoszlása Forrás: KSH Népszámlálás 2011

A lakások korstruktúrája a többi járásközpont között egyértelműen a legkedvezőtlenebb (21. táblázat). Szobon az 1960 előtt épült lakások teszik ki a lakásállomány közel felét, és az ezredforduló óta épült új lakások aránya az 5%-ot sem éri el. Ezek az arányszámok a Pest megyei járásközpontok átlagát tekintve sorrendben 20%, illetve 18,5%. Ennek oka, hogy Szobot alig érintették a Budapesti agglomerációban napjainkban is zajló szuburbanizációs folyamatoknak, nem tapasztalhattunk a legtöbb Pest megyei járásközponthoz hasonló jelentős népességgyarapodást és természetesen ennek következtében a lakásépítések számának növekedését sem. A gazdasági recesszió pedig azt eredményezte, hogy az elmúlt 15 évbe több olyan év is volt, amikor egyetlen új lakás sem épült a városban. Területi egység neve

1960 előtt épült 1961-1980 között lakások aránya (%) épült lakások aránya (%)

1981-2000 között 2001 után épült épült lakások lakások aránya (%) aránya (%)

Szob

46,3

27,9

22,0

3,9


20,0

35,5

26,1

18,4

Pest megye

22,9

32,3

26,3

18,5

Budapest

41,0

30,2

17,3

11,6

Magyarország

32,4

36,2

21,7

9,7

21. táblázat: A lakások korszerkezete Forrás: KSH Népszámlálás 2011

A lakások kedvezőtlen korösszetétele azok minőségi mutatóira is kedvezőtlenül hatnak. Magas a száz lakóingatlanra jutó lakók száma, azonban a nagy (4, vagy annál több szobás) lakások aránya alacsonyabb, mint a többi járásközpontban, így ezekben a lakásokban magasabb a relatív zsúfoltság. Az országos átlaggal megegyező, de a Pest megyei járásközpontoknál jóval alacsonyabb a 100 lakásra jutó fürdőszobák száma, 106 db-os értékéből arra következtethetünk, hogy a településen nagyon alacsony a duplakomfortos lakások száma. Szintén kedvezőtlen, még a magyarországi átlagos értéket sem éri el az összkomfortos lakások aránya, a Pest megyei értékektől pedig jelentősen elmarad. A szobi lakások mindössze fele rendelkezik a komfort 66





Városkutatás


valamennyi összetevőjével, azaz legalább egy 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával, továbbá főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel és (a fürdő-, vagy külön helyiségben) vízöblítéses WC-vel, villannyal, melegvíz-ellátással, szennyvízelvezetéssel, központos fűtési móddal. A lakások közel 10%-a pedig a komfort nélküli illetve a szükséglakás kategóriába sorolható, ami azt jelenti, hogy vagy a villany, vagy a vezetékes víz nincs bekötve az érintett lakásba, illetve nincs benne a fürdőhelyiség vagy vízöblítéses WC (22. táblázat). Magasabb komfort nélküli lakás arányt csak a nagy külterületi népességgel bíró (Cegléd, Nagykőrös) járásközpontoknál találhatunk.

Területi egység neve

Száz lakott 4 és több 100 lakásra Összlakásra és szobás jutó fürdő- komfortos lakott üdülőre lakások szobák lakások jutó lakó aránya (%) száma aránya (%)

Komfortos lakások aránya (%)

FélKomfort nélküli, komfortos szükség és egyéb lakások lakások aránya aránya (%) (%)

Szob

252

22,4

106

52,5

35,5

3,7

8,3


245

27,6

115

67,5

26,0

2,5

3,9

Pest megye

253

30,1

116

66,0

26,3

2,8

4,9

Budapest

186

15,1

107

70,8

25,3

1,8

2,1

Magyarország

221

19,8

105

59,4

31,3

2,9

6,4

22. táblázat: A lakásállomány minőségi mutatói Forrás: KSH Népszámlálás 2011

Az ingatlanárak jellemzői Az ingatlanárakra vonatkozó adatok az ingatlannet.hu internetes oldalról származnak. Az oldal igyekszik az összes ingatlanközvetítő cég adatbázisát egyesíteni, valamint kiegészíteni azokat az egyedi hirdetésekkel, így statisztikáik meglehetősen időszerű és pontos képet mutatnak a vizsgált ingatlanárakról. A lakásárak átlagos értékeit igen sok tényező befolyásolja. Többek között meghatározó az ingatlan fajtája, nagysága, minőségi jellemzői, elhelyezkedése, környezete, annak megítélése. De egy ugyanolyan ingatlan is más-más értéket képvisel az ország különböző területein. Általánosan elmondható, hogy a Központi Régió, illetve a Nyugat-Dunántúli régió ingatlanárai magasabbak a többi régió ingatlanárainál. Szob ingatlanárainak átlagos négyzetméterára a jó helyzetű és magas értékekkel jellemezhető Pest megyéhez viszonyítva alacsony, és szinte valamennyi évben a Pest megyei átlagérték alatt maradt. 2009 előtt a szobi ingatlanok átlagos négyzetméterára csak kissé maradt alatta a Pest megyei értékeknek, de az ezt követő években a lakóingatlanok kereslete és ezzel együtt ára drasztikusan visszaesett és 2010-ben a Pest megyei átlagos négyzetméterár felét érte csak el (27. ábra). 2012-től azonban növekedett a szobi ingatlanok utáni kereslet, ami együtt járt az ingatlanárak növekedésével is. A megyéhez viszonyított alacsony ingatlanárai ellenére Szob szűkebb környezetéből kitűnik magas átlagáraival, amit a 28. ábra. is érzékeltet, hiszen környezetében szinte csak nagyságrendekkel alacsonyabb átlagos ingatlanárakkal jellemezhető településeket találunk.

67





Városkutatás


250000 200000 150000 100000 50000 0 2006

2007

2008

2009 Szob

2010

2011

2012

2013

Pest megye

27. ábra: A lakások átlagos négyzetméterárának változása Szobon és Pest megyében 2003 és 2013 között Forrás: ingatlannet.hu

28. ábra: Az átlagos lakóingatlani négyzetméterárok Szob környékén Forrás: ingatlannet.hu

68





Városkutatás


1.10. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere 1.10.1. Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Szob város önkormányzatának gazdálkodását kettős teher nehezíti: egyrészt egy kis lélekszámú, alacsony népsűrűséggel jellemezhető térség központi városaként egy relatíve kiterjedt közszolgáltató szférát kénytelen fenntartani, ugyanakkor a gazdasági háttere nem biztosítja ennek fenntartását. A helyi iparűzési adóból befolyó önkormányzati bevétel már 2000. évben is messze elmaradt (8 200 Ft/lakos) nem csupán a fővárosi (46300 Ft/fő) de az országos átlagtól (18 200 Ft/fő) is (23. táblázat). 2010-re a helyzet további drámai romlást mutat: miközben országosan a fajlagos mutató közel megduplázódott (18200-ról 33800 forint/főre) – Szob esetében, nominálisan (!!!) is csökkent a befizetett iparűzési adó (8200-ról 6900 forint/ főre). HIPA ezer Ft/fő, 2000. év

Város Szob



8,2

9,2

6,9


15,2

28,5

33,9

Pest megye

14,4

29,5

38,8

Budapest

46,3

42,1

50,4

Magyarország

18,2

25,3

33,8

23. táblázat: Helyi iparűzési adó alakulása Forrás: KSH Tstar adatbázis megfelelő évei

A rendkívül negatív tendencia hátterében a város és a térség meghatározó nagyvállalatának (Szobi Szörp Gyümölcsfeldolgozó Zrt.) 2008-as felszámolása húzódik meg, amely egy súlyos foglalkoztatási válság kialakulásához vezetett. A meghatározó nagyvállalat felszámolása a szociális problémák kiéleződéséhez, az önkormányzati kiadások megugrásához vezetett, miközben a bevételi oldalt (HIPA) drasztikusan lecsökkentette. A kettős teher Szobon tartósan fennmaradó működési hiány kialakulásához vezetett el, amelynek mértékét jól jelzi, hogy a működés finanszírozása érdekében ●

2011-ben 163 millió Ft,

●

2012-ben 145 millió Ft

hitel felvételére volt szükség. A város korlátozott hitelképessége, a kötelezettségek nyomasztó súlya jelentette kilátástalan helyzetből az önkormányzatok országos adósságrendezése (2012–2013) jelentett kiutat, amely révén Szob Város Önkormányzatától a magyar állam 2012. év végén az alábbi terheket (tőke és kamatrész együttese) vállalta át:

69





Városkutatás


●

önkormányzati működési hitelek kiváltását szolgáló svájci frank kötvényt – 957.157 svájci frank értékben;

●

a Főtér program II. ütemének megvalósításához felvett felhalmozási hitel – 78.117.311 forint értékben;

●

folyószámla-hitel – 45.794.591 forint értékben;

●

bérhitelt – 10.067.847 forint értékben;

●

egyéb működési hitel – 8.790.372 forint értékben.

Az önkormányzat gazdálkodása szempontjából az adósságrendezés mellett fontos változásnak tekinthető a helyi önkormányzatok feladatellátási kötelezettségének és a finanszírozás módjának megváltozása. Az önkormányzati rendszer átalakítása nyomán az államigazgatási feladat- és hatáskörök járási szintre kerültek, az oktatási intézmények pedig a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz kerültek. További változást jelent, hogy 2015. március 1-jétől az aktív korúak ellátása a települési önkormányzattól a járási hivatal hatáskörébe kerül. Ezzel összefüggésben az önkormányzat által nyújtott lakásfenntartási támogatás, méltányossági közgyógyellátás, méltányossági ápolási díj, óvodáztatási támogatás is megszűnt és átalakult az önkormányzati segély is. A finanszírozás tekintetében pedig a korábbi normatív alapú finanszírozást a feladatfinanszírozás váltotta fel. A települési önkormányzatok gazdálkodása számára tehát rendkívül dinamikusan átalakult a szabályozási környezet: megváltozott az ellátandó feladatok köre, módosult a finanszírozás módja, s némileg módosult a bevételi oldal is, hiszen az átengedett bevételek esetében is történt némi módosulás. Összességében a helyi (illetve helyben maradó) adók csökkenést mutatnak a vizsgált időszakban, melynek hátterében az alábbi tényezők húzódnak meg:

Év

●

A meghatározó nagyvállalat, a Szobi Szörp Zrt. felszámolása után is (!) tovább tart a befizetett helyi iparűzési adó csökkenése – amely a gazdasági válság negatív következményének tudható be;

●

2011-ben az önkormányzat bevételeinek növelés érdekében építményadó bevezetése mellett döntött – (29/2011.(XII. 14.) önkormányzati rendelet), de ez nem tudta ellensúlyozni, csak mérsékelni a HIPA bevétel zuhanásából eredő bevételkiesést;

●

2013-tól szabályozási változás miatt mérséklődött (40%) a gépjárműadó helyben maradó része, évente durván 8 millió forintos bevételkiesést jelentve;

●

2013-tól megszűnt az illetékbevételek átengedése, illetve az SZJA-nak nem maradt helyben maradó része;

●

Idegenforgalmi adóból minimális bevétel – 160 ezer Ft – képződött csak 2013-ban, de ez is pozitív irányú elmozdulás a korábbi évekhez képest, amikor ebből az adónemből az önkormányzatnak egyáltalán nem volt bevétele;

Gépjármű adó

Építmény adó

Telek-

Iparűzési

adó

adó

Idegenforgalmi adó

Talajterhelési díj

Pótlék

ezer forint

70

Összesen





Városkutatás


-

-

n.a

-

1 374

n.a.

n.a.

13 850

-

-

39 717

-

1 567

266

55 402

5 000

4 477

31 000 160 2 039 159 24. táblázat: A helyi adók alakulása Szobon 2007-2013

42 837

2007

n.a.

2010 2013

Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás

Az önkormányzat tehát 2011-ben építményadó bevezetése mellett döntött, ugyanakkor a lakosság korlátozott teherviselő képességére tekintettel telekadót nem vetett ki. Hozzá kell tenni, hogy az építményadó bevezetése fontos, de nem elégséges beavatkozást jelentett, hiszen ebben az évben 163 millió forint működési hitel felvételére kényszerült a település, miközben az építményadóból befolyó összeg 4 –4,5 millió forint körül alakul. Az építményadó 2011-es bevezetése óta több ízben is módosításra került a vonatkozó önkormányzati rendelet: ●

2011-ben 300 négyzetméter feletti része után 500 Ft/nm/év (29/2011.(XII. 14.) önkormányzati rendelet);

●

2014-től a 150 m2-t meghaladó hasznos alapterülete után 700,- Ft/m2/év.

●

2015-től 150 m2-t meghaladó hasznos alapterülete után 500,- Ft/m2/év.

A költségvetésében kialakult működési hiányt az önkormányzati vagyonelemeinek értékesítéséből befolyó összegekkel, illetve hitelfelvétel révén lehetett egyensúlyba hozni.

2013 2014 Telekértékesítés 4,659 2,681 Ingatlanértékesítés 6,105 14,771 25. táblázat: Önkormányzati ingatlanértékesítés 2013-2014-2015, (millió Ft)

2015 3,405 10,982

Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás

A település önkormányzatának vagyonelemeinek szerkezete kedvezőnek ítélhető: nagy a forgalomképes, illetve a korlátozottan forgalomképes vagyon aránya (26. táblázat). A vagyon összességében növekedést mutat a 2010 utáni időszakban, a pályázati forrásokból megvalósul fejlesztések, felújítások révén ugyanis a vagyonnövekedés mértéke meghaladta az ingatlan (és telek) értékesítésből eredő vagyonvesztés mértékét. Ingatlan

Az összes vagyonból

db száma

a vagyon részaránya

198

39,76%

13

2,61%

Vagyonelem megnevezése

Forgalomképtelen törzsvagyon intézmények, közterületek stb) Korlátozottan forgalomképes lakások, intézmények épületei)

(Polgármesteri

törzsvagyon

Hivatal,

(önkormányzati

Egyéb (forgalomképes vagyon, amely szabadon értékesíthető és287 megterhelhető: belterületi ingatlanok, külterületi szántó, erdő,

57,63%

71





szőlő stb) 26. táblázat: Önkormányzat vagyonszerkezete (2015) Forrás: Szob Város Önkormányzati Képviselő-testülete Gazdasági Program 2015-2019, 5.oldal

Az önkormányzati vagyonról a 9/2013. (III.27.) sz. önkormányzati rendelet szól, rögzítve az egyes vagyonelemek forgalomképesség szerinti besorolását (1. számú mellékletben a forgalomképtelen, 2 számú mellékletben a korlátozottan forgalomképest, illetve forgalomképes vagyonelemeket sorolva fel).

1.10.2. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Az önkormányzat fejlesztési tevékenysége számára a keretet az alábbi fejlesztési dokumentumok jelentették: ●

a 2007-ben elfogadott Településfejlesztési Koncepció,

●

a 2008-as Integrált Városfejlesztési Stratégia,

●

illetve a ciklusprogramok jelentik (bővebben lásd 1.10.3 alfejezet).

Az önkormányzat korlátozott önereje, illetőleg hitelfelvevő képessége folytán a 2008 utáni időszak fejlesztéseit a pályázati források elérhetősége, pontosabban a közösségi támogatási döntések határozták meg. Ebből adódóan az elmúlt évek fejlesztési az alábbi tematikus IVS fejlesztési célok megvalósítását szolgálták: ●

a Városias település – Településkép megújítása célt szolgálta a KMOP-5.2. Települési központok fejlesztése az identitást erősítő funkciók előtérbe helyezésével című pályázat, amely révén a településközpont, a hivatal, a templom környezet újult meg;

●

A Városias település – Szolgáltatásfejlesztés céljának megvalósítását szolgálták az alábbi önkormányzati projektek megvalósítása:

●

o

KMOP-2.3. A közösségi közlekedés működési feltételeinek javítása (P+R)

o

KMOP-4.5. Lakossághoz közeli szociális szolgáltatási infrastruktúra fejlesztése (Szociális és gyermekjólléti alapszolgáltatás)

o

KMOP-4.7. Elektronikus helyi közigazgatási infrastruktúra fejlesztése

Vidékfejlesztési források (LEADER TK3) révén sikerült több kisebb léptékű fejlesztést is megvalósítani Szobon, amelyek szintén hozzájárultak a Városias település – Szolgáltatásfejlesztés céljának megvalósításához: o

Biztonságtechnikai kamerarendszer kiépítése Szobon

o

Szobi sportcélú kiszolgáló épület felújítása

o

Szobi plébánia szabadidős terének fejlesztése

72





Városkutatás

●


A Versenyképes Város cél megvalósítása érdekében, amely az Innovációt és a Turizmus fejlesztését célozta, nem sikerült önkormányzati oldalról forrást bevonni – s vállalkozói oldalról is csupán egyetlen turisztikai fejlesztés („Élmény Tanya Szobon”) megvalósítására került sor.

Összességében tehát elmúlt években a város településfejlesztési tevékenysége – méreténél és kedvezőtlen költségvetési helyzete miatt – meglehetősen limitált volt (27. táblázat), legnagyobb összegű, jelentőségű fejlesztést a 2008-as Integrált Városfejlesztési Stratégián alapuló KMOP-5.2. pályázat (Települési központok fejlesztése az identitást erősítő funkciók előtérbe helyezésével) jelentette.

Pályázó neve

millió Ft

Projekt forrásai összesen


120,1

133,4

P+R parkoló kialakítása Szob városában

2008.12.01

KMOP-2.3. A közösségi közlekedés működési feltételeinek javítása

Szobi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása

49,4

54,9

Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások fejlesztése a Szobi kistérségben

2009.05.01

KMOP-4.5. Lakossághoz közeli szociális szolgáltatási infrastruktúra fejlesztése

610,0

Szob város integrált településfejlesztése

2009.11.01

KMOP-5.2. Települési központok fejlesztése az identitást erősítő funkciók előtérbe helyezésével

88,7

Szob város csapadékvíz-elvezető rendszerének fejlesztése

2011.03.15

KMOP-3.3. Környezetvédelmi szolgáltató rendszer fejlesztése

2014.05.01

KMOP-4.7. Elektronikus helyi közigazgatási infrastruktúra fejlesztése



Igényelt támogatás

500,0

79,8

Projekt címe

Projekt tervezett kezdete

Intézkedés

Szobi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása

23,5

23,5

Szobi Kistérségi Társulás és Szob Önkormányzat konzorciumának ASP-központhoz csatlakozási projektje

Szobért-Szobiakért Közalapítvány

4,94

n.a.

Biztonságtechnikai kamerarendszer kiépítése Szobon

2014

LEADER TK3

Szobért-Szobiakért Közalapítvány

5,86

n.a.

Szobi sportcélú kiszolgáló épület felújítása

2014

LEADER TK3

Római Katolikus Plébánia Szob

5,85

n.a.

Szobi plébánia szabadidős terének fejlesztése

2015

LEADER TK3

27. táblázat: Önkormányzati, illetve önkormányzati társulás által megvalósított fejlesztések Szobon (2008-2014) Forrás: palyazat.gov.hu

A KMOP-5.2. pályázatban vállalt feladatok elvégzésére a település létrehozta a Városfejlesztő Kft.-t. A társaság létrehozásakor az alapvető cél az volt, hogy a társaság intézze a Szob Város Integrált Településfejlesztésével kapcsolatos teendőket, illetőleg részben végrehajtsa a pályázathoz elkészült akcióterületi tervet és integrált városfejlesztési stratégiát. Annak ellenére, hogy a társaság működésére a gazdasági törvényben foglaltak az irányadók, 100%-osan önkormányzati tulajdonú, így az önkormányzat gazdasági helyzete szervesen befolyásolja a Kft. működését. A KMOP -5.2 projekt lezárultával, más jelentős

73



projekt hiányában, a szervezet funkcionálisan kiüresedett, az önkormányzat részéről a kapcsolódó feladatokat így a Hivatal Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Építéshatósági Irodája látja el. Az iroda tevékenysége során a képviselőtestület tagjaiból létrejött Településfejlesztési Bizottság (5 Fő) munkáját segíti. A Településfejlesztési Bizottság az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata (12/2014. (XI. 7. önk. rendelet) szerint az alábbi feladat és hatáskörrel rendelkezik: a) Az árvíz-, belvíz-, tűzvédelemmel összefüggő, katasztrófa elhárítási munkákra szóló felkészülés megszervezése, koordinálása; b) A vagyonvédelemmel összefüggő, esetleges lakossági kezdeményezések figyelemmel kísérése; c) A fentiekhez szükséges személyi és műszaki feltételek folyamatos figyelemmel kísérése; ezeknek biztosítására irányuló kezdeményezések megtétele; d) A település tárgyi, művi környezetének és esztétikai arculatának formálásában való kezdeményezés, közreműködés (fásítás, utcatakarítás, játszótér karbantartás stb.) e) A költségvetésben fejlesztési céllal meghatározott feladatok végrehajtásában való részvétel, továbbá a feladatok megfogalmazásánál kezdeményező szerep; f) A településfejlesztési stratégiák kimunkálása, úgymint infrastrukturális fejlesztés, távlati elképzelések, rendezési tervek, stb. készítésének kezdeményezése, koordinálása; g) A más településekkel, önkormányzatokkal való kapcsolattartás kezdeményezése, irányítása, a kulturális, oktatási sport és ifjúsági kapcsolatok kivételével; h) A település fejlesztésével összefüggő szakanyagok, lehetőségek felkutatása, képviselő-testület elő történő terjesztésre való előkészítés; i) Részt vesz a településrészi- városfórumok szervezésében, az ott elhangzott közérdekű javaslatok megvalósulását figyelemmel kíséri; j) Javaslatot tesz közterület elnevezésére, emléktáblák, műalkotások elhelyezésére; ●

1.10.3.

Gazdaságfejlesztési tevékenység

Az önkormányzat súlyos kényszerhelyzetbe került a helyi nagyvállalat válságával, majd pedig felszámolásával. A vállalat felszámolása, vagyonelemek értékesítése megadta az újrakezdés lehetőségét, de a 2008-as pénzügyi, majd világgazdasági válság meggátolta a gyümölcsfeldolgozó üzem újraindulását. Az önkormányzat látva, hogy piaci alapon nem indul újra az üzem, Értékteremtő közmunkaprogram keretein belül 2011-ben lekvárfőzést indított el a gyár üzemi konyhájában, amelyet a tulajdonos bérleti díj felszámítása nélkül tett lehetővé. Az elkészült termékek értékesítését segítette, hogy egy jelentős kiskereskedelmi láncon keresztül széles vevőkör számára vált elérhetővé, ugyanakkor az önkormányzat aggasztó pénzügyi helyzete, eladósodottsága megnehezítette a termelés előfinanszírozását. Alig néhány hónappal a termelés beindítását követően a képviselőtestület 2011 novemberében az önfeloszlatás mellett döntött, s ezzel az önkormányzat aktív munkahelyteremtő vállalkozása is ellehetetlenült. 2012-től a közfoglalkoztatási programok tekintetében a közvetlen piaci értékesítés helyett a közterületek, parkok ápolása, utak karbantartása, belvízelvezető árkok tisztítása került előtérbe.

74





Városkutatás


1.10.4.

Foglalkoztatáspolitika

Szob Városának önkormányzata a gyümölcsfeldolgozó nagyvállalat felszámolása után kétségtelenül a legnagyobb foglalkoztató lett a településen. Az általános iskola állami kézbe kerülésével ez a foglalkoztatási dominancia némileg mérséklődött, de a közfoglalkoztatási programok kiterjedése új, korábban elképzelhetetlen mértékűvé növelték a város foglalkoztatási szerepét. Az utóbbi három évben (28. táblázat) rendre 84-129 fő körül alakult a közfoglalkoztatottak száma a városban – aminek drámai súlyát az adja, hogy ez az összes szobi foglalkoztatott durván 8-9 százalékát jelenti. 2013

2014

2015

Polgármesteri Hivatal

19,5

20,5

17,5

Szob Város Önkormányzat

15,5

16,5

17

Szob Város Szakorvosi Rendelőintézete

15

15

12

Szobi József Attila Művelődési Ház és Szabadidő Központ

3

2

2

Szobi Érdy János Könyvtár és Információs Központ

2

2

2

Börzsöny Közérdekű Muzeális Gyűjtemény

4

4

2

Közfoglalkoztatott

129

116

84

Napsugár Bölcsőde és Óvoda

18

17

17

28. táblázat: Engedélyezett létszám alakulása az önkormányzatnál és intézményeinél Forrás: Önkormányzat költségvetési rendeletei, 2013, 2014, 2015

Az önkormányzat által szervezett közfoglalkoztatási programok jellemzően utak, árkok karbantartását (azaz településüzemeltetés jellegű feladatok) célozzák, de fontos elemet jelent a mezőgazdasági jellegű munka is, amely révén a helyi konyha ellátásához természetben járulnak hozzá (29. táblázat). A közfoglalkoztatás rendkívül fontos eszközt jelent Szob esetében a tartós munkanélküliség kezelésére, az érintettek munkaképességének fenntartásában, de az elérhető alacsony bér hosszabb távon súlyos szociális problémák kialakulásához vezethet el. Ezt csak az elsődleges munkaerőpiacra történő visszatérés biztosíthatja, így a fejlesztéspolitika homlokterében a munkahelyteremtés és az elhelyezkedési esélyek növelése (képzés, átképzés,továbbképzés,…) áll. Közfoglalkoztatásban

Jellemző foglalkoztatási területek,

résztvevők száma

tevékenységek

2011

110

2012

104

2013

91

2014

85

mezőgazdasági, tartósítás, lekvárfőzés, mezőgazd., közútfelújítás, mezőgazdasági utak rendbetétele, belvízelvezető árok tisztítás , képzés képzés, mezőgazdaság, önkormányzati tulajd. ingatlanok felújítása, belvízelvezető árok javítás mezőgazd., közterületek karbantartása, parkolóépítés, közutak javítása, képzés, árusító pavilonok gyártása

Év

29. táblázat: Közfoglalkoztatási programok Szobon Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás

75





Városkutatás

1.10.5.


Lakás- és helyiséggazdálkodás

Szob városának önkormányzata viszonylag jelentős önkormányzati lakásállománnyal rendelkezik, amelyet még önkormányzati helyiségek is kiegészítenek. A 2011-es Népszámlálás idején még 23 önkormányzati lakás volt, de ezen állomány tendenciózusan csökken. Az önkormányzat anyagi lehetőségeinek függvényében törekszik a lakásállomány felújítására, korszerűsítésére – 2014-ben is 3 millió forintot fordítottak ilyen célra. Az önkormányzati lakások bérletéről és elidegenítéséről szóló többször módosított önk. rendelet (33/2004 (VI.29) a lakás alapterülete és komfortfokozata alapján differenciált lakbért állapít meg. Ennek mértéke a 5/2011. (II.9) számú önkormányzati rendelet 29.§. alapján: ●

Összkomfortos

349 Ft/m2/hó

●

Komfortos

253 Ft/m2/hó

●

Félkomfortos

127 Ft/m2/hó

●

Komfort nélküli

64 Ft/m2/hó

Az önkormányzatnak fizetett lakbér évről évre 4 millió forint körül alakul, stabil kiszámítható bevételt jelent, ahogyan a helyiségbérletből származó 1,5 millió forint. Ez a bevétel elenyészőnek tűnik, de rá kell mutatni, hogy a lakbérből származó bevétel nagyságrendileg megfeleltethető az építményadóból befolyó bevétellel (4,48 millió Ft 2014-ben).

1.10.6.

Intézményfenntartás

Szob Város Önkormányzatának Képviselőtestülete irányítása alá tartozó költségvetési szervek az alábbiak: /teljes jogkörrel rendelkező, önállóan működő és gazdálkodó szervek: ●

Szobi Polgármesteri Hivatal

●

Szob Város Szakorvosi Rendelőintézet

/önállóan működő költségvetési szervek pedig az alábbiak szerint alakulnak: ●

Börzsöny Közérdekű Muzeális Gyűjtemény;

●

Napsugár Bölcsőde és Óvoda;

●

Érdy János Könyvtár és Információs Központ;

●

József Attila Művelődési Ház és Szabadidőközpont.

Szob városának intézményeinek fenntartása az alábbiak szerint biztosított: ●

Szabadidőközpont üzemeltetési szempontból közvetlenül az önkormányzathoz, irányítási szempontból pedig a Művelődési Házhoz tartozik. A Duna-parton elhelyezkedő intézményben 2 76



db teniszpálya, fedett tekepálya, csónakkikötő, csónakház és kemping található. A Szabadidőközpont területén található egy félkész sportcsarnok, amelynek hasznosítása az önkormányzat fejlesztési terveiben is komoly szerepet játszik. ●

A szobi sportpálya az önkormányzat fenntartásában áll. A 2 hektárnyi területen elhelyezkedő intézményben a Szobi Sc serdülő, ifjúsági, felnőtt és öregfiúk labdarúgó csapata tartja edzéseit és mérkőzéseit. A sportpályán 1 db futballpálya, 1 db kézilabda pálya, valamint a kiszolgáló építmények (öltöző, sportszer-raktár) kaptak helyet.

●

Érdy János Könyvtár és Információs Központ, bár körzeti feladatokat is ellát, egyedüli fenntartója a város önkormányzata;

●

Börzsöny Múzeum (múzeumi kiállítóhely) 2013-ig a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságához tartozott, a szabályozás változását követően a múzeum fenntartója Szob Város Önkormányzata lett. A Börzsöny Közérdekű Muzeális Gyűjtemény jövőbeni helyzete ugyanakkor bizonytalannak mondható, az intézmény vagyonkezelésére vonatkozóan ugyanis 2015. áprilisában kezdődtek meg a tárgyalások a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel.

●

József Attila Művelődési Ház fenntartója az önkormányzat. Az intézmény épületében 3 kisterem, egy előadótér és egy 250-300 férőhelyű színházterem (mozi) kapott helyet, az iroda és kiszolgáló helyiségek mellett.

●

Napsugár Bölcsőde és Óvoda 2013 januárjával ismét közvetlen önkormányzati fenntartásba került (2007-2013 közt az intézmény a Szobi kistérségi társulás fenntartásában működött).

●

Szob Város Szakorvosi Rendelőintézetének fenntartása – bár átadható lett volna az államnak – a város képviselőtestületének döntése alapján Szob Városának önkormányzatánál maradt. A rendelőintézet önállóan működik és gazdálkodik.

● 2013. év január 1-jétől a korábban önkormányzati fenntartású oktatási intézmények: ●

a Fekete István Általános Iskola és

●

a Kodály Zoltán Alapfokú Művészeti Iskola

a Klebersberg Intézményfenntartó Központ révén állami fenntartásba kerültek. A helyben működő gimnázium – Szent László Gimnázium és Kollégium – 1993-ban jött létre a Misszióstársaság (Lazaristák) Magyarországi Tartományának alapításával és fenntartásával, amely létrejötte óta egyházi fenntartásban működik.

1.10.7.

Energiagazdálkodás

A város intézményeinek energiahatékonysága napjaink színvonalától messze elmarad, sürgős beavatkozásra van szükség ezen a területen, hiszen sok esetben 3-6 évtizedes, elavult technológiát alkalmazó, drágán üzemeltethető megoldások biztosítják az önkormányzati intézmények fűtési, hűtési, világítási szükségletét. Az önkormányzat saját forrásból ezeket a problémákat megoldani nem képes, csak közösségi források bevonásával biztosítható a fejlesztésekhez szükséges forrás. 2014-es költségbecslés alapján (30. táblázat) az egyes szobi intézmények energia felhasználásának korszerűsítése 7,5 – 43 millió forintnyi ráfordítással

77





biztosítható és ezzel megújuló energiaforrással – geotermikus energiával – lehetne biztosítani az energiaellátást. Intézmény

Költség (Ft)

Gondozási Központ

7 500 000

Háziorvosi rendelők

16 200 000

Önkormányzat épülete

9 500 000

PMKH Szobi Járási Hivatala

9 500 000

Szob Város Szakorvosi Rendelőintézete

9 500 000

Szobi Fekete István Általános Iskola

43 000 000

Szobi József Attila Művelődési Ház

12 000 000

Szobi Kodály Zoltán Alapfokú Zeneiskola

37 500 000

Szobi Napsugár Óvoda

10 000 000

30. táblázat: Szobi intézmények energetikai korszerűsítésének becsült költségigénye Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás

Az önkormányzati intézmények energiafelhasználásának tervezett javítása jelentősen (65-80%) mérsékelné az energiafelhasználást, s ezzel csökkentve fenntartót terhelő anyagi terheket.

1.11. Településüzemeltetési szolgáltatások A 2011. évi CLXXXIX. törvény határozza meg az önkormányzatok feladat- és hatásköreit. Az önkormányzatok által helyben ellátandó feladatokról a 13. paragrafus rendelkezik – e körben jelenik meg a településüzemeltetés is, amelybe az alábbi feladatok tartoznak (a felsorolásban hozzárendelve a feladatot ellátó szervezet megjelölésével): köztemetők kialakítása és fenntartása – amelyet Szob Város önkormányzata, illetve a Maros Kft lát el.; a közvilágításról való gondoskodás az ELMŰ NYRT révén biztosított; kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítását a városban a Magyar Kémény Kft látja el; a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, a közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, illetve a gépjárművek parkolásának biztosítása – Szob Város önkormányzata és a Maros Kft révén biztosított. A fenti felsorolásból is látható, hogy a településüzemeltetési feladatok egy markáns szegmensét a nagymarosi székhelyű Maros Építőipari és Kommunális Kft biztosítja. A vállalkozás minden hónap utolsó csütörtökén ügyfélszolgálatot tart fenn a Szob, Szent Imre utca 12. szám alatt. Ez a vállalkozás a településüzemeltetési feladatokon túl hulladékgyűjtési, hulladékkezelési feladatok ellátást is végzi. Ezen túlmenően a vállalat temetkezési szolgáltatásokat is nyújt. A közutak és tartozékainak, de különösen a parkok fenntartásában a város közfoglalkoztatottai is szerepet játszanak.

78



1.12. A táji és természeti adottságok vizsgálata Az előzményi IVS (Ister-Granum Eurorégió Fejlesztési Ügynökség Kht. Esztergom 2008.) „Környezeti állapot/Környezetvédelem” c. (2.3.1.számú) alfejezetében ismerteti a város természeti, táj- és természetvédelmi, ökológiai és zöldfelületi adottságait, amelyeket jelen fejezetünk tárgyal. Emellett leírásra kerül egyes környezeti – környezetvédelmi szakterületek (felszíni és felszín alatti vizek, levegőtisztaság, hulladékgazdálkodás: szilárd és folyékony hulladékok) valamint a zöldterületek összefoglaló állapotjellemzése is, amelyet helyzetfeltáró munkarészünk 17. és 13. sz. fejezete tartalmaz. Az IVS kiemeli, hogy Szobon kiemelt szerepet kap a természeti környezet és kiemelkedőek a város természeti környezeti adottságai: a Szobi Duna-part, az Ipoly-torkolat és a Börzsöny hegyvidéki erdőterületei, a város belterületi zöldfelületei, parkjai. Az előzményi településrendezési dokumentáció természet – és tájhasználati vizsgálati alátámasztó munkarészeiben az alábbiak szerint foglalja össze a természetföldrajzi adottságokat, a Magyarországi kistájkataszter alapján: „Szob a Duna bal partján, a Dunakanyar nyugati kapujában, az Ipoly torkolatánál és a Börzsönyhegység délnyugati lábánál helyezkedik el. A Börzsönyből a falu felé tartó források vizeit a Damásdi, az Öregfalui- és a Bőszobi-patak gyűjti össze. A vulkáni tevékenység során létrejött, andezit anyagú hegyek által határolt medencét, a miocén korszak közepén tenger öntötte el, ami lajtamészkövet hagyott hátra. A Misaréti-patak völgyében barnaszén-réteget találtak. A Csák-hegyen a XIX. század közepe óta bányásszák a fekete, szürkésfehér színnel áttört piroxénandezit követ, … . A jégkorban vályog rakódott le a medencében, melyet a Duna kavicstakarója fedett be a teraszokon. A medence talaja a dombvidékekéhez hasonló barna, kissé lúgozott erdei talaj, mely a mélyebb részeken lösszel egészül ki. Az éghajlat kissé hegyvidéki, a csapadékmennyisége évi 600-800 mm. Az erdők növényzetét főként a kocsánytalan tölgy alkotja. …” A város kialakult tájszerkezetét alapvetően meghatározza Dunakanyari fekvése, felszíni változatosságának gazdagsága, az erre illeszkedő vízrajzi viszonyok és növényi borítottság, az élővilág, fent ismertetett folyómenti- és erdő területek által dominált tájhasználatok. Emellett megemlítendők a település mezőgazdasági termőhelyi adottságai is, amelyek szerepe az utóbbi évtizedekben fokozatosan csökken. A város igazgatási területének erdősültsége 20% feletti, amely mind országos mind térségi (megyei) összehasonlításban az átlagot közelíti. A domb- és hegyvidéki erdőterületen magas a beállt állományok, természetközeli erdőtársulások aránya, ezért ezek erdőgazdálkodási értéke és természetvédelmi értéke is kiemelkedő. Emellett vadgazdálkodási, vadászati szempontból is értékes az erdei és erdőszéli terület. Ezek az erdészeti adottságok jelentős fejlesztési potenciált hordoznak rekreációs, turisztikai és ökológia szempontból is. A település kialakult tájszerkezetét alkotó tájhasználati módok jellemzéséhez a statisztikák közül földhivatali nyilvántartási adatok használhatók fel. A „TAKARNET” adatbázis Szob forrásadatait és feldolgozott művelési ág megoszlási adatait tartalmazzák az alábbi 1., 2.sz. táblázatok:

79





Városkutatás

fekvés

Megalapozó vizsgálat – Helyzetértékelés egyéb önálló egyéb önálló épületek lakások száma száma

földrészletek száma

összes terület (ha.m2/%)

legkisebb legnagyobb földrészlet terület földrészlet terület (m2) (m2)

átlagos földrészlet terület (m2)

belterület

1486

20

110

179.6945/10,0

5

75012

1209

külterület

1437

1

0

1617.7765/90,0

33

1323562

11258

ÖSSZESEN

2923

21

110

1797.4710/100,0

legkisebb legnagyobb al-részlet alrészlet terület terület (m2) (m2) 1605 937820 325 1186 23,39% 447 226926 148 54777 11,22% 167 154381 133 4165 17,37%

átlagos alrészlet terület (m2) 56673 812

31. táblázat: Földrészlet statisztika fekvésenként - Szob Forrás: TAKARNET

művelési ág erdő fásított ter. E: gyep (L) gyep (R) Gyep (L+R): gyümölcsös szőlő Ült.: kert szántó MÖT TT kivett ÖSSZESEN

földrészletek száma 68 13 43 68 483 74

609

1632

alrészletek száma 74 13 420,4370 49 73 201,7268 494 74 312,2243 644 2573,3100 3741,0300 1644 1797.4710

összes alrészlet terület (ha,m2)

* /%/

419.3816 1.0554 154.8040 46.9228 306.3728 5.8515 0 440.5630

0% 24,51%

33

31593 6428 6202 791

184818

6841

1323562

2570

53,10% 76,49% 422.5199

23,51%

5 100,00%

32. táblázat: Földrészlet statisztika művelési áganként Forrás: TAKARNET

A nyilvántartott termőterületi (TT) / kivett területi arányban kiemelkedő a magas, több mint 75%-os termőterületi arány (ez a hogy a nagykiterjedésű külszíni kőbányák ellenére, a külterületi fekvés magas, 90%-os arányának köszönhető, és annak a körülménynek, hogy alacsony a beépített területi arány). A termőterületen belül körülbelül ~1/3 – 2/3 az erdőterületek és a mezőgazdasági területek (MÖT) aránya. Az erdősültség (E) kissé alacsonyabb a vonatkoztatási járási átlagnál, de meghaladja a megyeit. (Az erdőterületi adat nem egyezik az egyéb nyilvántartási és mért adatokkal.) A MÖT-en belül viszonylag egyenletes a fő művelési ágak, ágcsoportok megoszlása. A szántóérték a legmagasabb (közel 25%), de kisebb, mint a gyepek (R+L: több mint 11%) és az ültetvények (gyümölcsös + szőlő: több mint 17%) együttes területe (közel: 30%). Kert és nádas terület, valamint zártkerti fekvés nem szerepel a nyilvántartásban. Az átlagosnál nagyobb igazgatási terület fekvések szerinti megoszlásában külterületi arány (90%). A művelési ágak fenti táblázatba foglalt megoszlásából levonható következtetés, hogy a természetközeli növényzetet lehetővé tevő (erdő+gyep) művelési ág arány viszonylag kedvező, ~35%. A természeti állapotokhoz képest jelentősen átalakított felszínek aránya tehát közel az igazgatási terület 2/3-a, ezen belül 25% alatti a kivett területi arány. Ez utóbbi minősítésnél figyelembe kell venni, hogy a kivett területek legnagyobb hányadát képező beépített- és bánya-területek mellett ebben van a Duna meder is, amelynek 80





nagyrésze biológiailag aktív vízfelület és vízparti növényzet (külön nem nyilvántartott nádas, ártéri növényzet). Ez a körülmény ökológia szempontból kedvező irányban árnyalja a statisztikai adatokból levonható területhasználati következtetéséket. A táji adottságok predesztinálják a területet a táj- és természetvédelmi oltalom magas szinten való kiterjesztésére és biztosítására. A város igazgatási területének közel egytizede érintett ökológia hálózattal és országos szintű természeti védelemmel. Ezek közül területileg a legjelentősebb országos szintű védelem a város határán jóval túlterjedő Duna – Ipoly Nemzeti Park Börzsöny - Ipolymenti területegysége – amely egyben az országos ökológiai hálózat területe is. (Szobon elsődlegesen az Ipoly menti területek érintettek.) Az IVS „2.3.1.8 Természetvédelem” c. fejezete az alábbi tömör összefoglalást nyújtja: „A Duna mentén elnyúló Szob és annak a Börzsönyhöz tartozó környéke, amely a Duna-Ipoly Nemzeti Park része, a viszonylagos elzártság következtében igen gazdag természeti értékeket rejt. Mint a nemzeti parki területtel rendelkező kistérségek többségében, itt is jelentős az ún. Érzékeny Természeti Területek és a védett természeti területek aránya, ez utóbbi a Szobi kistérség esetében magas, 50% feletti. A védett természeti területek kapcsán kell kiemelni a Szob környékén, valamint a szobi kistérségben található erdők jelentőségét, melyek nélkülözhetetlenek a táj változatosságának és ökológiai egyensúlyának megőrzésében, valamint az emberi egészség védelmében. Ezek az erdők nagy kiterjedésben találhatók a kistérségben. Országos átlagban a szobi kistérségben az egyik legmagasabb (70% feletti) a védett természeti területen lévő erdők aránya, sőt a kistérség összes területének felét védett természeti területen lévő erdők alkotják.” A nyílt hozzáférésű természetvédelmi információs rendszer adatai szerint Szobot országos szintű egyedi védettség a Duna – Ipoly NP* részeként érinti. Név

Település

Védettségi szint

Szob (Balassagyarmat, Bernecebaráti, Borsosberény, Budakalász, Csobánka, Dejtár, Diósjenő, Dömös, Drégelypalánk, Dunabogdány, Esztergom, Göd, Hont, Ipolydamásd, Ipolyszög, Ipolytölgyes, Duna– Ipolyvece, Kemence, Kesztölc, Kismaros, Kisoroszi, Kóspallag, Leányfalu, Letkés, Márianosztra, Nagybörzsöny, Nagymaros, Ipoly NP Nagyoroszi, Nógrád, Patak, Perőcsény, Pilisborosjenő, Pilismarót, Pilisszántó, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Pilisszentlélek, Pócsmegyer, Pomáz, Szentendre, Szigetmonostor, , Szokolya, Sződ, Sződliget, Tahitótfalu, Vác, Vámosmikola, Visegrád, Zebegény)

országos jelentőségű, egyedi

Védelmi kategória

Nemzeti Park

33. táblázat: Duna-Ipoly Nemzeti Park által érintett települések Forrás: http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=pl&mode=search&...

Ezek mellett Szobon helyi védett terület és emlék nincs nyilvántartva. A településrendezési terv alátámasztó munkarészei tesznek javaslatot a helyi táji- és természeti védettségre, kilátásvédelem és egyéb indokok alapján. Ezek elrendelésére azonban nem került sor. A javasolt területek: - Duna-parti sétány (hrsz. 377/2; 596 ), - Kálvária-domb (hrsz.308/1; 308/2), - Deutsch-tó és környéke (hrsz. 02/8; 02/14; 02/15; 02/16; 02/20; 02/23; 04/2), - Kolibi (hrsz. 09/2; 09/8), 81





Városkutatás

-


Öreg szőlők kilátásvédelmi szempontból lehatárolható területe.

Ezek mellett a rendezési terv „védett természeti területként” (TT) említi és ábrázolja Rózsás hegy Ófalui patak melletti területét. Ezen lista felülvizsgálata javasolható az aktuális állapot és lehetőségek szerint, törekedve a helyi védelemre érdemes területek konkrét lehatárolására és a védettség biztosítására. A NP mintegy 70 ha-on érinti a város területét. A város területének természeti - ökológiai értékességéből következően az igazgatási terület jelentős hányadát lefedik az országos ökológiai hálózat övezetei, valamint Natura2000 védett területei is, - egymással és az egyéb védettségű területekkel (DINP, ex lege VTT) is jelentős átfedésben. A táji - természeti adottságok, a tájhasználat, tájszerkezet, a védett és védendő táji-, természeti értékek, területek részletes felsorolását illetve komplex leírását tartalmazzák a város településrendezési tervének tájrendezési, zöldfelületi és értékvédelmi alátámasztó munkarészei.

29. ábra: A fajlagos védett természeti területi mutató alakulása Forrás: Lechner Nonprofit Kft

A TeIR a fajlagos védett természeti területi mutatóra (m2/fő) nem közöl Szob városi adatot, járási adatként pedig 0-át jelez. Ezek nyilvánvaló statisztikai hibák, amelyek javítandók. (E fajlagos mutató helyett amúgy is több értelme lenne az abszolút területi adatoknak, és/vagy a területi %-os adatoknak.) Az egyéb táji – természeti tényezőkre, természetföldrajzi adottságokra (felszíni és felszín alatti vizek, földés talajtani adottságok, meteorológia, levegő, stb. ) vonatkozó vizsgálatokat a környezetvédelmi állapot jellemzésére vonatkozó fejezet (1.17.) tartalmazza. Az Önkormányzat a természeti értékek védelmét szolgáló helyi rendeletekkel nem rendelkezik.

82





1.13. A zöldfelületi rendszer vizsgálata Az IVS zöldterületek zöldfelületi leírásában megállapítja, hogy „Szobon a zöldfelületi-rendszernek fontos elemei a folyó-menti területek, melyek kapcsolata, illetve a város egyéb zöldfelületei tekintetében a hiányzó kapcsolatok megteremtése növelné a rendszer hatékonyságát. Szobon a zöldfelületi-rendszernek fontos elemei a folyó menti területek, melyek kapcsolata, illetve a város egyéb zöldfelületei tekintetében a hiányzó kapcsolatok megteremtése növelné a rendszer hatékonyságát.” A területi és ellátottsági mutatókat az IVS nem elemzi. Az egyéb előzmények közül a településrendezési terv tartalmaz részletesebb vizsgálatokat. A zöldfelületi és zöldfelületi ellátottsági területi mutatók a TeIR ITS készítést támogató adatbázis által hozzáférhető időszakában (2007 – 2010.) stagnáló tendenciát mutatnak. A zöldterületi és ellátottsági mutatók a 2006 – 2011. közti állapota az alábbi (a KSH/TEIR „REMEK” adatbázis alapján).

30. ábra: Szob - a zöldfelületek nagysága (m2, 2010)

A nyilvántartott érték a vizsgált időszakban nem, változott, a közel 3600 m 2–es zöldfelület meglehetősen alacsony érték egy járásszékhelyi rangú város estében, - a Pest megyei székhelytelepülések közül a legalacsonyabb érték.

83





Városkutatás


31. ábra: Szob - az egy lakosra jutó zöldfelület nagysága (m2) Forrás: Lechner Nonfprofit Kft

Az egy lakosra jutó zöldfelület nagysága (m2) /Adat vonatkozási éve: 2010./ A nyilvántartott zöldfelületi adatok nem biztos, hogy összevethetők egymással, mivel az ITS „intenzív zöldfelületi”adatot közöl, a TeIR az adatot nem minősíti. Ezzel a megszorítással kezelendők az alábbiak: a nyilvántartott zöldfelület 2010-ben 3595m2, az 1 főre jutó: 1,2m2. Ezt összevetve a többi Pest megyei járásszékhely adataival, megállapítható, hogy mind a területi, mind az ellátottsági mutatók a leggyengébbek közé tartoznak.

32. ábra: Az 1 főre jutó zöldterület alakulása (m2) Forrás: Lechner Nonfprofit Kft

84



Az 1 főre jutó zöldterület (m2) alakulása a vizsgált időszakban minimális emelkedést mutat (1,2 – 1,3m2/fő között). A városi adat minden évben mélyen a járási, megyei és országos mutatók alatt van. Az Önkormányzat a zöldfelület-gazdálkodást és a zöldfelületek védelmét szolgáló helyi rendeletekkel, zöldfelület-gazdálkodási, zöldterület fejlesztési tervvel nem rendelkezik.

1.14. Az épített környezet vizsgálata (A munkarész az internetről elérhető településrendezési eszközök megállapításain alapulnak)

Szob közigazgatási területét a Duna, az Ipolyvölgy és a Nyugati Börzsöny határolja. Ennek megfelelően É-i része a Börzsöny hegycsúcsai által szegélyezett előhegyi dombvidék, D-DNY-i területe a folyóvölgyeket kísérő síkvidék. A karakteres természetes határok – a folyók – egyedi településszerkezeti tagozódást eredményeztek, a belterület külpontos elhelyezkedését a közigazgatás területén a település É-i része külterület, D-i része belterület. A folyó mint település alakító és közlekedésformáló földrajzi adottság, partja mentén hosszan elnyúló települést, beépítést eredményezett. A település eredetileg értelemszerűen a folyópartokat hosszan kísérő beépített területe, fejlődése során lassan felkúszott a dombvidékre. A kialakult településformát még a vele párhuzamosan futó közlekedési nyomvonalak – a 12-es út, Budapest – Vác– Szob vasút – is hosszirányban tagolják. A hosszanti párhuzamos beépítés egyhangúságát a Dunába futó patakok, vízmosások oldják. Sajátos értékes közlekedési elem az erdei kisvasút, melynek újraindítása a tervek között szerepel. Közlekedési kapcsolatot biztosít a Börzsöny felé, merőlegesen kapcsolódva a meglévő közlekedési nyomvonalakra. Sajátos jellegzetessége a településnek a vízpart fekvés, közigazgatási határának jelentős része a Duna, Ipoly, Damásdi-patak. Az értékes lakóépületek védelme, a közintézmények megfelelő helyreállítása és környezetének kulturált kialakítása mellett fontos feladatként kezeli a terv a közterületek megfelelő színvonalú tervekkel támogatott minőségi kialakítását. A kertvárosias beépítés négy különböző alapvető típusa található a területen: -

az országos főutat kísérő, oromfalas, rossz állagú halmazos sűrű beépítettségű falumag,

-

a hagyományos oldalhatáron álló, váltakozó gerincű épületekkel beépített terület a település jelenlegi központjában,

-

a közép és nagytelkes újabban parcellázott területek,

-

a telepszerű beépítés.

A kisvárosias beépítés „kvázi telepszerű”. A spontán fejlődés elemei szinte az egész városban nyomon követhetők a foghíjbeépítéseknél, bővítéseknél, tetőtér beépítéseknél.

85



1.14.1. A területfelhasználás vizsgálata (A munkarész az internetről elérhető településrendezési eszközök megállapításain alapulnak)

Az ellátó létesítmények elszórtan találhatók, inkább a Duna-parti településrészen. A kereskedelmi szolgáltató intézmények helye, funkciója, kapacitása, minőségi állapota a piaci adottságoknak és lehetőségeknek megfelelően állandóan változik. A település fejlődése során a Dunával párhuzamosan, a templom körül megkezdődött a központképző elemek, intézmények sűrűsödése, s alakult ki lakóterületen a mai központi mag különösebb geometriai értelembe vett térszervezés nélkül. Annak ellenére, hogy a Polgármesteri Hivatal és a Duna között kialakult gyalogos zóna már ráutaló jelzés értékű, a „főtér”. ma is hiányzó eleme a városnak. Lakóterület: A település belterületének döntő része kertvárosias lakóterület, helyenként zárványokban megjelenik a kisvárosias beépítés. A városnak a kertvárosias jellegét a továbbiakban is szeretnénk megőrizni. A területfelhasználás mindkét esetben lehetővé teszi az ellátó funkciók elhelyezését is. A város számára a lakóterületfejlesztés keretei között az önkormányzati lakásépítés szerepel célként szükség és bérlakás céljára. A vegyes terület: mindkét eleme megjelenik, a településközpont vegyes területen az intézmények lakófunkcióval vegyesen, azt alapvetően nem zavaró módon nyerhetnek elhelyezést, a központi vegyes területnek elsődleges funkciója települési és térségi intézményellátás. A település Duna mellett hosszan elnyúló formája a központképző elemek sűrűsödésének szintén hosszanti terjedését eredményezte. Az Árpád utca a kulturálistengely, a belőle kiágazó területek az igazgatás, a kereskedelmi és egészségügyi szolgáltatás területe. A meglévő gazdasági intézmények általános jellemzője, hogy az általuk elfoglalt területek értékükön alul hasznosítottak, környezetüket zavarják. Egy részüket a táj rahabiltációja céljából más területre helyeztük, más részüket illesztettük a környezetéhez. Új területeket a város két szélén jelöltük ki, a térségből jövők számára könnyebb elérhetőség biztosítása céljából. Különleges területek általános jellemzője a nagy zöldfelület, valamint a helyi adottságok teremtette lehetőségekre épülő funkció. A különleges területek eltérő sajátságaik, illetve azonos jellegük szerint az alábbiak szerint tagozódnak: A temetők a Tompa Mihály utcában, az Arany János utcában, A sportpályája, rekreációs funkciójú létesítmények fejlesztésére kijelölt terület. Rekreációs területek a Duna és a Damásdipatak partján a sportpályák és a hozzájuk tartozó létesítmények, vízi-, lovasturizmus, pihenni vágyók, idegenforgalom, konferencia befogadó épületeinek elhelyezésére adja meg a lehetőséget. Célként jelentkezik a sport rekreációs célú funkciók egy területen történő fejlesztése is. A település területén Barnamezős fejlesztési területnek minősíthető a Kenyérgyár, a Betongyár aéa korlátozottan üzemelő Szobi gyár területe.

86



1.14.3. Önkormányzati tulajdon kataszter

Szob Város Képviselő-testülete a 9/2013.(III.27.) Kt.sz. határozatával jóváhagyta a „Szob Város Önkormányzata közép és hosszú távú Vagyongazdálkodási Tervét”. Az önkormányzat törzsvagyona között a korlátozottan forgalomképes és a forgalomképtelen vagyontárgyak szerepelnek. A rendelet forgalomképtelen vagyont, amely nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nem nevez meg. Forgalomképtelen vagyonelemek: (vízfolyás,közterület, árok, út, közút, saját használatú út, járda, iparvasút) Korlátozottan forgalomképes vagyonelemek: (beépítetlen terület, gyep, erdő, szántó, szőlő, gyümölcsös, udvar, lakóház, irodaház, orvosi rendelő, sportpálya, ipartelep, temető, játszótér, intézmény épületek) Az önkormányzat üzleti vagyona körébe a forgalomképes ingatlanok tatoznak: Közművek, intézmények, műemlékek, védett természeti területek, muzeális értékek, önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő vagyon, közüzemi tevékenységet ellátó egyszemélyes gazdasági társaságban, vagy közhasznú társaságban lévő önkormányzati részesedések, illetve mindazon vagyon, amit a képviselő-testület rendeletbe annak minősít. Összességében megállapítható, hogy a fejlesztési elképzelések számára Önkormányzati tulajdonban álló ingatlanok is hasznosíthatók, mind intézményi, mind a turisztikai-rekreációs és szolgáltató funkció bővítése, valamint gazdasági célú fejlesztések céljából is. Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatások

1.14.6. Az épített környezet értékei és konfliktusai (A 2004 évi terv alátámasztó munkarészein, a 2003 évi Kulturális Örökségvédelmi Hatástanulmányon, és a Kulturális Örökségvédelmi hivatal nyilvántartásán alapulnak)

A város területén a művi értékeket veszélyeztető tevékenységek,beavatkozások, konfliktusok nincsenek. A város arculata nem egységes, általában kertvárosias jellegű, ahol a városkarakter erősítése szükséges. A jelenlegi telek és épületállomány az alábbiakkal jellemezhető: -

Halmazos telekstruktúra, a löszfal vonalát, terepváltozásokat követő szabálytalan telkekkel, hagyományos oromfalas beépítéssel,utcára merőleges gerinccel.

-

Oldalhatáron állnak az oromfalas épületek, utcával párhuzamos gerincű, oldalhatáron álló lakóépületek,

-

Múlt század elejének telepszerű szociális lakásépítése,

-

a bányatelepen ikerházakkal,

-

a MÁV lakótelepen többszintes, többlakásos lakóépületekkel.

-

Közelmúlt kertes beépítése oldalhatáron álló, szabadonálló épületekkel,

-

Kisvárosias többlakásos telepszerűen megépített többszintes többfogatos lakótelep kezdemények.

87



ÉPÍTETT ÉRTÉKEK – ÉRTÉKVÉDELEM A település gazdag építészeti, utcai szobor, valamint településszerkezeti, városépítészeti emlékekben. A település épített értékeit az alábbiak szerint kategorizáltuk: Országos védelem alatt álló építmények (műemlékek), illetve azok műemléki környezete Helyi védelem alatt álló építmények Jelen Szabályozási Tervvel helyi védelemre javasolt további létesítmények Városképi védelemre javasolt területek ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK (MŰEMLÉKEK): Luczenbacher kastély törzsszám: 10018……………………………… Árpád utca hrsz: 379 Római katolikus templom törzsszám: 7346……………………… Szent László utca hrsz: 418 Nepomuki Szent János szobor törzsszám: 7346 Árpád utca hrsz: 41 HELYI VÉDETTSÉG Határ étterem épülete H-1 Rév utca hrsz: 626 Temetői sírkápolna, Czeczko-kerszt Tompa Mihály u. hrsz 718 Kálvária stációkkal Kálvária u. hrsz: 300/1 Krisztus szobor Szent László tér hrsz:417 A 2003 évben készült Kulturális Örökségvédelmi hatástanulmány a fenti Helyi védettségen kívül az alábbiakat javasolja helyi és városképi védelemre: A korábbi HÉSZ helyi védelem alá helyezett létesítményein kívül további védelem alá vonást javasol a KÖHT: Helyi védelemre javasolt épületek, szobrok - Gregersen-kastély HJ-1............................................................Köztársaság út 33. hrsz. 711/4 - Gregersen Duna-parti kastély HJ-2 ............................................................. Zilahy u. hrsz. 311 - Polgármesteri Hivatal HJ-3................................................................Szent Imre u. hrsz. 507/9 - Börzsöny Múzeum HJ-4 ................................................................... Szent László u. hrsz. 555 - Lakóépület HJ-5 ...................................................................................... Árpád u. 2. hrsz. 533 - Plébánia épülete HJ-6 ................................................................................. Árpád u. hrsz. 439 - Lakóépület HJ-7 ...............................................................................Szent Imre u. 9. hrsz. 545 - Idősek napköziotthona HJ-8 ........................................................................ Árpád u. hrsz. 575 - Kuha-tanya HJ-9.......................................................................................................hrsz. 18í/4 - Szent Orbán kápolna HJ-10 ........................................................... Tompa Mihály u. hrsz. 820 - Zsidó temető HJ-11 ...........................................................................Rózsa Ferenc u. hrsz. 17 - Szent László szobor HJsz-1 ............................................................ Szent László tér hrsz. 417 - Mindenki keresztje HJsz-3.............................................................. Tompa Mihály u. hrsz. 714 - Pelczéder kápolna HJsz-4..............................................................Köztársaság u. hrsz. 672/1 - Csodatévő kápolna HJsz-5................... Zebegényből Márianosztrára vezető országút mellett Városképi védelemre javasolt területek - Szent Imre utca V-1.............................................................................................hrsz. 499-506 - Szent Imre utca V-2.............................................................................................hrsz. 425-479

88



- Ady Endre utca V-3 ..........................................................................................hrsz. 429-731/1 - Préskert utcai bányatelep V-4............................................................................hrsz. 853/3-54 - Ady Endre u. Mátyás király u. térsége a térképen jelölt területen

1.15. Közlekedés 1.15.1.

Hálózatok és hálózati kapcsolatok

Szob közvetlen főúthálózati kapcsolata a 12. sz. főút, Váctól mintegy 20 perc alatt érhető el. A főút 2x1 sávos, forgalma 2500 Ej/nap, amelynek 15 %-a nehéz forgalom. A Duna déli oldalán húzódó 11. sz. főút a Szob – Basaharc réven át közelíthető meg, a révhez vezető út 12311 jelű országos közút. A Börzsönytől nyugatra fekvő, Ipoly menti települések közúti megközelítését biztosító 1201 jelű út Szobon csatlakozik a 12. sz. főúthoz. A településsel nyugat felől határos Szlovákia felé nincs közvetlen közúti kapcsolat csak a 1201 jelű útról Letkésnél van híd az Ipolyon. Az út forgalma 2020 E/nap. Szobtól közelíthető meg Márianosztra a 12108 jelű bekötő úton. A településnek jó a vasúti kapcsolata, a 70. sz. Budapest – Szob vasútvonal kétvágányú, villamosított nemzetközi vonal. A vonalon Vác 35 perc, Budapest 70 perc alatt érhető el. A Börzsönyi kisvasút Szob és Márianosztra között naponta 4 menettel bonyolít le forgalmat. A vonatok az igényekhez igazodva, 16 és 160 fő kapacitású szerelvényekkel közlekednek.

1.15.2.

Közúti közlekedés

A 12. számú főút a vasúttól északra a Mátyás király utca – Ady Endre utca – Bányatelep utca irányban halad végig. 2x1 sávos, csomópontjai megfelelően ki vannak építve. A főúttól a település központ megközelítését a 12127 jelű bekötő út biztosítja, a Dózsa György utca – Arany János utca - Árpád utca – Rév utca – Ipolyság út vonalán. Az út a vasútállomás alatt aluljárón halad át. A vasúti aluljárók részben csökkentett űrszelvényűek (pl. Ipolyság utcai egysávos) A Tompa Mihály utca a Márianosztra felé levő külterületek megközelítő útja, a városközpont felé szintén a vasútvonal alatt vezet át. A keleti területen a vasút alatti aluljárón halad át a Táncsics Mihály utca.

1.15.3.

Közösségi közlekedés

Vasúti közlekedés A 70. számú vasútvonal a településen két helyen bonyolítja le az utasforgalmat: Szob vasútállomás a központ, Szob alsó vasúti megálló a Keleti településrész kapcsolata. A vasútállomás infrastruktúrája korszerűtlen. A Márianosztra felé a Börzsönyi kisvasút végállomása a 70. sz. vonal állomásához kapcsolódik, járműtelepe a település nyugati határán van. 89



Közúti közösségi közlekedés A 12. sz. főúton közlekedik a Volánbusz 350. sz. Vác – Szob járata. A Szobon, a vasútállomás melletti autóbuszállomásról az Ipoly menti településeket a 332. és 355. számú járatok látják el, Márianosztra megközelítését a 350. és 354. számú járatok biztosítják. Vízi közlekedés A Szob – Basaharc rév mellett, a hajóállomást menetrendszerű hajóközlekedés nem érinti.

1.15.4.

Kerékpáros és gyalogos közlekedés

A kerékpáros közlekedés útvonala a Dunaparton a Széchenyi sétány. A gyalogos közlekedés főbb létesítményei a vasútvonal keresztezései: felüljáró vasútállomás fölött, illetve a közúti aluljárók menti járdák. Gyalogos tér: a központban a Szent László utca. A Köztársaság utca Szabadság téri torkolata is gyalogos felület.

1.15.5.

Parkolás

Jelentős kapacitású parkoló a 12. sz. főút és az Ipolyság út közötti területen, a vasútállomástól mintegy 200 méterre van. A település központjában közterületen megfelelő mennyiségű parkolási lehetőség van.

1.16. Közművesítés 1.16.1 Vízi-közművek 1.16.1.1 Vízellátás: SZOB város közműves vízellátását a DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. regionális rendszere biztosítja, mely egyben a hálózati rendszer tulajdonosa is. A város vízellátása 100%-osnak tekinthető. Vízminőség védelmi szempontból Szob a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet alapján kiadott „a felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról” szóló 7/2005. (III. 1.) KvVM rendelet értelmében fokozottan érzékeny minősítéssel rendelkezik és kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen lévő településnek számít. A szobi vízbázis 4 db ebből kettő partiszűrésű, 2 mélyfúrású kút. Normál üzemben a partiszűrésű kutakból történik a vízkitermelés, 1960 m3/d kapacitással. A teljes vízbázis 3000 m3 /nap vízhozam kiadására alkalmas A város jelenlegi átlagos vízfogyasztása 250 – 300 m3/d. A napi csúcsfogyasztás elérheti a 450 – 500 m3/d értéket. A regionális hálózat gerincvezetéke NÁ 250 mm-es. A tározókapacitás jelentősnek mondható, mivel az Érdi J. utcában 2x150+500 m3-es medencék épültek ki. A regionális rendszerről történik Ipolydamásd Letkés, Vámosmikola, Márianosztra települések vízellátása is. A városi hálózat fővezetékrendszere NÁ 200, NÁ 150 90





Városkutatás


mm-es, míg az elosztóhálózat NÁ 100 mm-es. A terepviszonyok miatt a regionális rendszer több nyomásövezettel üzemel. A városi hálózat, vízbázis és a tározók megfelelő többletkapacitásokkal rendelkeznek a beépítésfejlesztések közműigényeinek biztosítására.

Vízbázis neve

Üzemeltető

Státusza

Súlyponti koordináták

Védendő termelés 3

IpRVR Szobi

DMRV Zrt.

üzemelő

200 m /d

IpRVR Szob Hidegréti

DMRV Zrt.

üzemelő

3000 m /d

3

Y

X

636628 m

274702 m

635300 m

275050 m

34. Táblázat Vízbázisok adatai

A táblázatban szereplő vízbázisok a kormány rendelet alapján sérülékennyé lett nyilvánítva. Továbbá a 1-9 Közép-Duna domináns alegységhez tartozik. Év Megnevezés 2013.

2012. 84.500 m

77.500 m3

3 db

2 db

21,8 km

21,8 km

3

Háztartások számára szolgáltatott vízmennyiség Közkifolyók száma Közüzemi vízhálózat hossza

101.900 m

93.800 m3

951 db

925 db

3

Összes szolgáltatott vízmennyiség Közüzemi hálózatba bekapcsolt lakások száma

35. Táblázat Vízellátó hálózat paraméterei

A településen napjainkban a bekötött lakások aránya közel 100 %-os. Szob város vízellátó hálózata körvezetékes formában épült ki. Közmű-rekonstrukciók során korszerű KPE, göv csövekre kell átépíteni. Az új beépítéseknél a vízellátó hálózat a korszerűnek számító, előbbi időszakban KM-PVC, majd KPE csövekből épülnek.

1.16.1.2 Szennyvízcsatornázás, szennyvíztisztítás Szob város szennyvízcsatornázása és szennyvíztisztítása része a DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. regionális szennyvízelvezető rendszerének. A szobi szennyvíztisztító telep kiépített kapacitása 1300 m3/nap, 6500 LE (lakos-egyenérték). A legfrissebb adatok szerint a csatornán érkező szennyvíz mennyisége az elmúlt évben 286.981 m 3/év volt, a szippantott szennyvíz mennyisége 1065 m3/év. A szennyvíztisztító telep Szob, Márianosztra, Kóspallag, Ipolytölgyes, Letkés és Ipolydamásd települések szennyvizét fogadja. A telep bírságos volt, azaz a kibocsátott tisztított szennyvíz határértékei 2010 előtt időszakonként meghaladták a megengedett értékeket.

91



A regionális szennyvíztisztító-telepen 2010-ben rekonstrukciót hajtottak végre. A telep intenzifikálása megtörtént. A kibocsájtott tisztított szennyvizek minősége megfelel az érvényben lévő vízminőségi előírásoknak és jogszabályoknak. A városban a szennyvízcsatornahálózat nagyrészt gravitációs rendszerű. A főgyűjtő csatorna DN 300 mm-es KG-PVC, míg a gyűjtőhálózat DN 200 mm-es KG-PVC csőhálózatból épült ki. Szob szennyvíztisztító telepére egy gravitációs csatorna főgyűjtő, és egy nyomott csatorna érkezik be. A településen 4 db átemelő található. Mint már jeleztük a szobi kistérségi szennyvíztisztító telepe Szob szennyvízén kívül, fogadja még Kóspallag, Ipolydamásd és Márianosztra szennyvízét. A telep jelenlegi terhelése 5668 LE. A közüzemi szennyvízhálózat hossza: 20,1 km (2013. évi adat) A közüzemi hálózatba kapcsolt lakások száma: 793 db (2013. évi adat) Az elvezett összes szennyvízmennyisége: 83.100 m3/év (2013. évi adat) Tisztított szennyvízmennyisége: 320.000 m3/év. A tisztított szennyvíz befogadója a Duna. A bevezetés az 1705,12 fkm-nél történik, koordinátái Y= 637.264 m ; X= 274.251 m. A tisztított szennyvíz hatása a befogadóra elhanyagolható. A TESZIR adatbázisában a jelenlegi technológia: B típusú eleveniszapos technológiájú. Szennyvíztisztító telep védőtávolsága: 300 m Csapadékvíz elvezetés A város csapadék vízelvezetése főleg nyíltárkos rendszerű. Az új családi házas övezetben az elmúlt években korszerű, zárt rendszeres csapadékelvezetésű úthálózat épült ki. El kell készíteni a felszíni vízrendezési tervet. A felszíni vizeket a befogadóig el kell vezetni. A befogadó vízfolyás, befogadó képességét ellenőrizni kell és amennyiben nem megfelelő, a rendezését be kel tervezni. Amennyiben a befogadó vízfolyás a beépítésből származó többletvizek befogadására nem képes, a beépítésre kerülő területen belül meg kell oldani a többlet csapadékvíz időszakos tározását. A városban a csapadék-vízelvezetés tartozik továbbra is azon feladatok közé, melyet a burkolt utak kiépítésével egy időben, illetve a meglévő burkolt utak mentén, ahol nem került megvalósításra, meg kell oldani. A befogadó rendszert megfelelően kell karbantartani, illetve a nem megfelelő kapacitású szakaszokat korszerűsíteni célszerű.

1.6.2 Energia közművek 1.16.2.1 Villamosenergia-ellátás Nagyfeszültségű hálózatok Szob városát nagyfeszültségű távvezeték nem érinti. Középfeszültségű hálózatok A város villamos energia ellátása a váci 120/35 kV alállomásból kiinduló 35 kV-os középfeszültségű vezetékről történő leágazásról történik, a 35/20 kV-os alállomáson keresztül. A leágazás után a településen belül 20 kV-os légvezetékes hálózat került kialakításra.

92





Városkutatás


Szobon 17 db OTR transzformátor található. Kisfeszültségű hálózatok Szob város a villamosenergia-ellátása 100%-osnak tekinthető, még a külterületi ingatlanok is szinte teljes ellátásban részesülnek A város kisfeszültségű hálózata szinte teljes mértékben légvezetékes. Az utóbbi fejlesztési területeknél már földkábeles rendszer is alkalmazásra került. A város a villamos-energia felhasználását KSH adatai alapján az alábbi táblázat mutatja. Év Megnevezés 2012.

2013.

Háztartási villamos energia fogyasztók száma

1108 db

1097 db

Háztartások részére szolgáltatott mennyiség

2986 MWh

3019 MWh

1240 db

1233 db

8264 MWh

8186 MWh

18 km

17,7 km

Összes villamos energia fogyasztók száma Összes szolgáltatott energia mennyiség Kisfeszültségű összes légvezetékhossz

. A középfeszültségű hálózaton 16 transzformátor üzemel. A településen mind a kisfeszültségű, mind a középfeszültségű hálózat nagyrészt légvezetékes formában került kialakításra. Közvilágítás A város közvilágítási hálózata légvezetékes kialakítású. A közvilágítási hálózat fejlesztését a következő években korszerűsíteni szükséges.

1.16.2.2 Gázellátás A Szob gázvezeték-hálózatának kiépítésében meghatározó szerepe volt a Börzsönygáz Beruházó Kft.-nek, amelyet éppen Szob vezetésével alapított meg 1995-ben 40 település bevonásával. Az 1997 végéig tartót fejlesztési projekt eredményeként létrejött hálózat a TIGÁZ ZRt. tulajdonába került. A város ellátása 6/3 bar-os gázfogadókon és nyomásszabályozókon keresztül történt a középnyomású hálózat kiépítése. VácMárianosztrai a nagy-középnyomású 6 baros vezetékről gázfogadón keresztül. A gázfogadótól D160 PE 3 baron középnyomású gerincvezeték biztosítja a város gázellátását. A gerincvezetékről lecsatlakozó elosztó hálózat 3 baros nyomáson üzemel, D 90, illetve többségében D63 PE vezetékkel. A szobi rendszerről kerül ellátásra Ipolytölgyes gázellátása is. A város gázfelhasználását KSH adatai alapján az alábbi táblázat adtuk meg. Év Megnevezés 2012.

2013.

Háztartási gázfogyasztók száma

682 db

670 db

Háztartások részére szolgáltatott mennyiség

1086 m

3

1325 m3

93





Városkutatás


Összes gázfogyasztó száma

743 db

730 db

Össz gázvezeték hossz

30,2 km

30,2 km

1.6.3 Megújuló energia Biomassza A város megújuló energia felhasználásánál elsősorban biomassza felhasználás kerülhet szóba. A város területén jelentős kiterjedésben található erdők területek folytán. Geotermikus energia A geotermikus energia felhasználása a városi energiahálózatban még nem jelent meg.

1.16.4 Távbeszélő-hálózatok Vác város távbeszélő hálózati ellátását az INVITEL Szolgáltató Rt biztosítja. A váci fogyasztók 27-es hívószámon csatlakozhatnak az országos rendszerhez. A VÁCI Távközlési Központ kiinduló távközlési vezetékek a központi belterületen alépítményi és földkábeles hálózatokkal, míg a település többi részén földkábeles és kábeles kitáplálású, szigetelt légvezetékes hálózatokkal épültek ki. A távközlési légvezetékek vagy betongyámos faoszlopos, illetve a külső területeken a kisfeszültségű szabadvezeték hálózatok betonoszlopos tartószerkezetein kerültek elhelyezésre, az előfizetői csatlakozások ennek megfelelően föld- vagy légkábeles kivitelezéssel épültek ki. A távbeszélő hálózat a település nagy részén kiépült, az INVITEL Rt. térségben színvonalas szolgáltatást nyújt, igény esetén a távbeszélő hálózatokon keresztül vehető igénybe az Internet, e-mail, Telefax és az adatátviteli szolgáltatások, az alközpont és a hálózatok jelentős tartalék kapacitással rendelkeznek.

1.16.4.1 Mobil távközlés Szob város mobil távközlési ellátás szempontjából lefedettnek tekinthető. A városban valamennyi vezeték nélküli táv- és hírközlési szolgáltató (T-Mobile, Telenor, Vodafone) megfelelő vételi lehetőséget tud biztosítani.

1.16.4.2 Telekommunikáció A műsorszóró telekommunikációs adóállomások vételére egyedi, kisközösségi és nagyközösségi telekommunikációs hálózatok valósultak meg és épültek ki Szobon területén. A városban létesített kábeltelevíziós hálózatok, melyek a távközlési hálózatokkal együtt, velük azonos nyomvonalakon, alépítményekben és légkábeles tartószerkezeteken, illetve helyenként a kisfeszültségű szabadvezeték hálózatok tartóoszlopaira szerelten valósultak meg. Fenti rendszer lehetővé teszi előfizetői részére szinte valamennyi földi és műholdas sugárzású műsorszóró telekommunikációs adóállomás vételét, a választott programcsomagokkal kapcsolatos egyedi szerződésekben rögzítettek alapján.

94



1.17. Környezetvédelem (és településüzemeltetés) A környezetvédelem és alakítás fontosságát az IVS csak érintőlegesen fogalmazza meg, helyzetfeltáró munkarészében viszonylag kevés figyelmet fordít a témakör kifejtésére, a szakterületek (Levegő, Talaj, Víz, Hulladékgazdálkodás) általános összefoglalását tartalmazza, kevés adattal (kivéve a hulladékhelyzetet) és értékeléssel. Emellett jelentős hiányosság, hogy Szob jelenleg nem rendelkezik elfogadott települési környezetvédelmi programmal. Ezen hiányosság megszüntetése mielőbb szükséges, előkészítése már 2015. évben szükséges. Ennek előkészítése azonban még nem indult meg, ezért adataira nem támaszkodhat a vizsgálat. Szob város települési környezetvédelmi programmal és helyi környezetvédelmi adatbázissal, hulladékgazdálkodási és katasztrófa elhárítási tervvel nem rendelkezik. Környezetvédelmi tárgyú helyi rendeletei az alábbi témakörökre terjednek ki (az alaprendelet száma és címe után /az utolsó ismert módosítás évszámával): - Szob város környezetvédelméről szóló 25/2011. (XII. 1.) rendelet /2012. - Az állattartás szabályairól szóló 18/2007. (VIII. 29.) és a 11/2012. (V. 16.) rendeletekkel módosított 21/2004. (IV. 28.) rendelet /hatályon kívül helyezve - A települési szilárd hulladék összegyűjtéséről, elszállításáról és elhelyezéséről szóló többször módosított 28/2004. (V. 26.) rendelet /2013. - A települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról/2013 - A köztisztaság helyi szabályairól 18/2013. (XII. 21.) önkormányzati rendelet - A közterületek használatáról szóló 17/2008. (VII.2.) Kt. számú rendelet /2014 - A talajterhelési díjról szóló 11/2005. (V.18.) Kt. sz. rendelet /2014. Az IVS „2.3.1.1 Környezetvédelem” c. fejezetének bevezetője az alábbi helyzetelemzést tartalmazza, felhasználva a „Tiszta, egészséges Ipoly mentéért - Szennyezőforrás- felmérési és felszámolási program az Ipoly mente alsó folyásán, Zárókiadvány, Szerkesztõ: Kelemen Zoltán, Magosfa Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány - Vác, 2005” c. összefoglalót is: „A Szob várost és térségét érintő környezeti terhelések, szennyezőforrások egyik részletes feltérképezése 2005. évben történt az Ipoly-mente alsó folyásának környezeti vizsgálata során. / / A vizsgálat szerint Szob várost elsősorban potenciális ipari szennyeződésből és illegális hulladéklerakókból származó károk, kárveszélyek érintik. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Pest Megyei Intézete ugyanezen évben összeállított lista azokat a szobi kistérségben üzemelő cégeket sorolja fel, amelyek veszélyes vegyi anyagokat illetve készítményeket használnak. Ezek a létező és/vagy ma már a megszűnés határán álló cégek a kistérségben a következők voltak: Mono Ipolyfabric Kft. (Ipolytölgyes), Mágneses Erővonal Kft. (Kóspallag), Toroid-Tec Kft. (Letkés), Nosztra Kft. (Márianosztra), Börzsöny-Tech Kft. (Nagybörzsöny), Ballasz Alkatrész Kft. (Szob), Agro Határ Kft. (Szob), NÉ & PA Kft. (Szob), Ipolyvölgye MG Szövetkezet (Vámosmikola), Szobi Szörp Gyümölcsfeldolgozó Rt. (Szob), Bogica Agrivitál Bt. (Bernecebaráti). Valamennyi felsorolt üzem rendelkezik/rendelkezett érvényes telepengedéllyel és az engedélyezési eljárásnál a környezetvédelmi szakhatóság is közreműködött. A Tisztiorvosi Szolgálat szerint az üzemek közül a

95



legszennyezőbb, de határértéken belül maradó cég az ipolytölgyesi Mono Ipolyfabric Kft., amely jellemzően gépjárműjavítással, fényezéssel foglalkozik.” A környezetvédelmi szakterületek közül az IVS 2.3.1. fejezte a levegő, a víz, a talaj védelmével illetve a hulladékgazdálkodással foglalkozik részletesebben.

Szob talaj- és vízvédelmi helyzetének leírása Szob igazgatási területének Duna- és Ipolymenti része kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területi övezetbe tartozik. A Dunamenti terület fedetlen laza kavicsos öntésterület, jelentős vízkészlettel. A Börzsöny hegység főtömege vulkanikus kőzettömeg, területe talaj- és vízvédelmi szempontból nem fokozottan érzékeny terület. Természetes állóvíz, tó nincs a településen. A város hidrogeológiai adottságaiból következően sérülékenyek a helyi ivóvízbázisok, a felszín alatti vizek védelme kiemelt feladat, Szob területe a felszín alatti vizek védelme szempontjából a fokozottan érzékeny szennyeződési kategóriájába sorolt. A talajvíz szennyezésének legnagyobb forrása a kommunális szilárd és folyékony hulladék. A szennyvízkezelés helyzete az elmúlt években javult, de még nem teljeskörű. A vezetékes vízellátás csaknem teljeskörű és szennyvíz elevezetés is magas arányban van kiépítve, a belterületen a csatornahossz és csatornázottság folyamatosan nőtt. Az IVS „2.3.1.4 Víz” c. fejezete tömören foglakozik a Felszíni vizek, Felszín alatti vizek, Szennyvizek és a Talaj helyzetével, az alábbiak szerint: „Felszíni vizek A két folyó (Duna, Ipoly) torkolatánál épült város életében meghatározó szerepet játszanak a vizek. A felszíni vizek sokrétű szerepkörrel rendelkeznek, így rekreációs szerep, vízi sportok, turisztikai vonzerő, horgászat, belvíz és szennyvíz befogadása, öntözővíz és a város arculatának formálása. A vizeket terhelő szennyezőforrások az alábbi okokból keletkezhetnek: • a folyók esetében a felső szakaszokon történő szennyeződések; • szennyvízbevezetések; • kommunális és ipari, szilárd és folyékony hulladékok elégtelen kezelése; • szennyvizek szikkasztása; • a part menti területekről történő vegyszerbemosódás. Felszín alatti vizek Vízminőség védelmi szempontból Szob a felszín alatti vizek védelméről szóló … Kormányrendelet alapján kiadott „a felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról” szóló … KvVM rendelet értelmében fokozottan érzékeny minősítéssel rendelkezik és kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen lévő településnek számít. Szennyvíz A szobi szennyvíztisztító telep kiépített kapacitása 1300m3/nap. A legfrissebb adatok szerint a csatornán érkező szennyvíz mennyisége az elmúlt évben 286.981 m3/év volt, a szippantott szennyvíz mennyisége 1065 m3/év. A szennyvíztisztító telep Szob, Márianosztra, Kóspallag, Ipolytölgyes, Letkés és Ipolydamásd

96





Városkutatás


települések szennyvizét fogadja. A telep bírságos, azaz a kibocsátott tisztított szennyvíz határértékei időszakonként meghaladják a megengedett értékeket. … Talaj Mezőgazdasági művelés tekintetében, az OTrT szerint Szob körzetében nincsenek kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek. A rendelkezésre álló területeken az alacsonyabb kategóriájú szántók mellett elsősorban szőlő és gyümölcsös található. A kistérségben egyébként a mezőgazdasági művelés alatt álló területek aránya nem az országos tendencia miatt, hanem a több mint 70%-os erdőállomány miatt kisebb. A talajfajtákat minőségileg és mennyiségileg károsan befolyásoló tényező közül Szobon az alábbiak fordulnak elő: • a területek beépítése, nem megfelelő területhasználat révén; • az illegális vagy előírásoknak nem megfelelő, rosszul szigetelt helyen történő hulladéklerakás; • a gépjárművek, mezőgazdasági és egyéb gépek olajszennyezése; • egyes talajdegradációs folyamatok. A Közép- Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség adatai szerint 2005-ben Szobon a vasútállomás környékén volt jelentősebb talaj- és talajvízszennyezés, amely szennyezés valószínűleg illegális hulladéklerakásból, engedélynélküli vagonmosásból és felszín alatti szénhidrogéntartályokból származott. A szennyezés veszélyeztette a Szob- Hidegréti ivóvízbázist, ezért kármentesítési folyamat kezdődött, mely még 2005-ben befejeződött. A talajt korábban leginkább veszélyeztető veszélyes hulladékfajták (olajhulladékok és folyékony üzemanyagok hulladékai) 2003. évre nagymértékben csökkentek. Amennyiben az uniós előírásoknak maradéktalanul sikerül érvényt szerezni, a város talajszennyezésének mértéke már kezelhető keretek közé fog csökkenni.” A 2006 utáni időszak víz és szennyvízcsatorna ellátásának fejlődését az alábbi TeIR adatok jellemzik.

33. ábra: Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba és Közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) Forrás. Lechner Nonprofit Kft.

A fenti két mutató ellentétes tendenciát mutat: míg a vízellátás 100%-os szintje (2007- 2009.) 90% alá esett (2010-12.), a szennyvíz csatornázottság 61-ről 72%-ra emelkedett. A két adat és trend összevetéséből adódó közműolló (egy km vízvezeték-hálózatra jutó csatornahálózat/km) adat a települési környezeti 97





Városkutatás


állapot egyik legfontosabb jellemzője. Ennek értéke sajátosan - és nem a legkedvezőbben alakult az elmúlt időszakban: többéves stagnálás után (2009-ig) nőtt, majd a 2010-11-es csúcsot (1,01) követően visszaesett 0,92-es értékre 2012-ig. Ezt mutatja az alábbi második ábra. Az első ábra az azonos időszakban épített vízés szennyvíz vezetékhosszokat szemlélteti (km). A két közmű eltérő ütemben épült, a vezetékhossza 2009 – 10. között váltak azonos nagyságrendűvé.

34. ábra: Közműolló alakulása Szobon Forrás. Lechner Nonprofit Kft.

Az adatok nem mutatnak folyamatos trendet, a 0,92-os közműolló adat a megyei városi átlagnál magasabb szinten áll. Az adat kismértékű csatornázottsági hiányra (ellátatlanságra) hívja fel a figyelmet. Ennek mértéke a 72%-os bekötöttség alapján 28%. Mivel a vezetékes vízhálózatba kötött lakások aránya 87%, e két mutató alapján kedvezőbb közműolló különbözet számítható: a vezetékes vízellátásba kötött lakások 15%-a nem rendelkezik csatorna bekötéssel.

35. ábra: Az egy lakosra jutó, köz-csatornában elvezetett szennyvízmennyiség Forrás. Lechner Nonprofit Kft. 98





Városkutatás


Az egy lakosra jutó, köz-csatornában elvezetett szennyvízmennyiség a 2001. évi csúcshoz (~0,06) képest 2011-ig csökkent, a 0,025-ös mélypont után emelkedett a 2013-as 0,03-as értékre; a megyei és országos átlag alatt, a járási átlag fölött van. Talaj- és vízvédelmi szempontból is fontos a szennyvizek csak tisztított formában jussanak vissza a természeti közegekbe. A mutató nem egyértelműen fejezi ki az ennek való megfelelés mértékét, de a mintegy egy évtized alatt történt ~50%-os csökkenés nem a javulás irányába mutat.

36. ábra: Szennyvíztisztító művi kapacitás alakulása 2011-2013 Forrás. Lechner Nonprofit Kft.

A tervezett szennyvíztisztító művi kapacitás értéke (390 - 420m3/d) 2010.12.31. -2014.01.01. között enyhén emelkedő, a városi és mikrotérségi igényeknek megfelel. Az Önkormányzat a vizek és a talaj védelmét szolgáló, A települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról és a Talajterhelési díjról, valamint a Települési szilárd hulladék összegyűjtéséről, elszállításáról és elhelyezéséről szóló helyi rendeletekkel rendelkezik. Levegőtisztaság védelmi szempontból, hogy a Szobi járás az ország légszennyezettségi agglomerációkon kívüli területéhez tartozik. Kiemelkedő a város kedvező térségi természeti adottságaiból adódó jó levegőállapota, amely csak a közlekedési terheléssel leginkább érintett területeken (12-es főút) problémás. A kéndioxid és a szénmonoxid szennyezés alacsony szintjével szemben a gépjárműforgalom okozta nitrogéndioxid és szilárd anyag (szálló por) magasabb koncentrációja jellemző. A szennyezés koncentrációja a légszennyezettségi határértékek és a tűréshatár alá esik. Az IVS megállapításai szerint: „2.3.1.2 Levegő A levegő minőségét a szennyezések mennyisége és minősége, illetve a szennyezések terjedése határozza meg. Ez utóbbi befolyásolása a passzív védekezést, amelyben nagy szerepet játszhat a Szob környékén

99





található gazdag erdőállomány (lsd. a természetvédelmi résznél). Aktív védekezés során a szennyezés megakadályozása, illetve mértékének csökkentése a cél. A levegőtisztaság-védelemre a környezetvédelemről szóló 1995. évi LIII. törvény alapján, a … módosított 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet az irányadó, amely a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről rendelkezik. A zónabeosztásban Szob a 10. számú zóna részét képezi. A zónák a következők:

ZÓNÁK 1. Budapest … 10. Az egész ország területe

Légszennyező pontforrások Szob területén az egyes ipari jellegű vállalkozások telephelyein találhatók, de a határértékeket a közlekedés is befolyásolja. Ez utóbbi szennyezési forrás a zaj- és rezgésterhelésben is meghatározó szerepet játszik, mely terhelés napjainkban egyre jelentősebb tényezőként van hatással az emberi egészségre. Az illetékes környezetvédelmi felügyelőség 2003. évi adatai alapján a város legnagyobb és legjelentősebb légszennyezője a Szobi Szörp Gyümölcsfeldolgozó Rt., amely cég tekintetében jelenleg csődeljárás van folyamatban. A Szobhoz legközelebb található, mérőállomással felszerelt települések 2006. évi összesített légszennyezettségi indexe alapján Szob környékének levegő- szennyezettségi mutatói a következők. Település

Minősítés

Dorog

„szennyezett”

Esztergom

„jó”

Vác

„szennyezett”

A Szobot érintő légszennyezettség veszélyforrása jelenleg nem elsősorban maga a város, hanem a környezetében található szennyező zónák (Budapest zóna, illetve Tatabánya-Dorog zóna), mely zónák károsanyag kibocsátásának hatását leginkább a kistérség gazdag erdőállománya képes passzív módon enyhíteni.” A légszennyezés további forrásai a közlekedési zónák területén kívül a nem pormentesített utak és a korszerűtlen kommunális fűtés és időszakos szabadtéri égetés. A közelmúltban mért terheltségi állapothoz képest a város levegőtisztasági állapota javulást mutat. A levegőtisztasági állapotra vonatkozóan a TeIR adatbázis nem tartalmaz adatokat. A zajterhelésről az IVS nem tartalmaz adatokat, információkat, de a légszennyezési források analógiájára fő forrásként a közlekedés jelölhető meg. A forgalom okozta zajterhelés mellett az ipari zajterhelés kevésbé jelentős. Erre vonatkozóan a TeIR adatbázis sem tartalmaz adatokat. A közelmúltban mért terheltségi állapothoz képest a város zajvédelmi helyzete javulást mutat. Az Önkormányzat a levegőszennyezés és a zaj elleni védelmet szolgáló helyi rendeletekkel nem rendelkezik.

100





Városkutatás


A hulladékgazdálkodás témakörét az IVS 2.3.1.6 vizsgálta. Ebben Hulladékgazdálkodást illetően megállapítja, hogy: „… az EU csatlakozással kapcsolatos jogszabályi módosítások, új szemléletű engedélyezési eljárások, a helyszíni ellenőrzések iránti igény növekedése a hulladékgazdálkodási feladatok jelentős növekedését eredményezték Szob tekintetében is. Az uniós jogharmonizáció következtében 2001. január 1-jén lépett hatályba a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, melyben többek között nagy hangsúlyt kapott a hulladékkeletkezés megelőzése és hulladékszegény technológiák alkalmazása. Szobon a hulladék tekintetében az illegális hulladéklerakó helyek jelentik az elsődleges problémát, illetve a szennyezés forrását. A folyamat később sem állt meg: 2005-ben az Ipoly mente alsó folyásának környezeti vizsgálata során 10 db illegális hulladéklerakót azonosítottak, mely helyekről 80 m3 hulladékot szállítottak el. A kistérségben 2003-ban, az illetékes környezetvédelmi felügyelőség nyilvántartása szerint települési szinten az alábbi mennyiségű veszélyes hulladék keletkezett: Bernecebaráti 370 kg, Ipolytölgyes 207.596 kg, Kóspallag 28 kg, Letkés 1528 kg, Márianosztra 110.422 kg, Nagybörzsöny 6.100 kg, Szob 7.678 kg, Vámosmikola 202 kg. A városban veszélyes hulladék 1996-2003 között az alábbi mennyiségben termelődött:

Év

Veszélyes hulladék (kg)

1996

8 259

1997

1 174

1998

4 436

1999

183 783

2000

1 252 987

2001

3 393

2002

6 088

2003

1 590

36. táblázat: Veszélyes hulladék képződése éves bontásban Forrás: Környezetvédelmi felügyelőség nyilvántartása

Veszélyes hulladék (1996, kg)

Veszélyes hulladék (2003, kg)

05 - Kőolaj finomításából, földgáz tisztításából és kőszén pirolitikus kezeléséből származó hulladékok

560

1 001

13 - Olajhulladékok és folyékony üzemanyagok hulladékai (kivéve az étolajokat, valamint a 05, 12 és 19 fejezetekben felsorolt hulladékokat)

7 615

140

15 - Hulladékká vált csomagolóanyagok; közelebbről nem meghatározott abszorbensek, törlőkendők, szűrőanyagok és védőruházat

0

60

16 - A jegyzékben közelebbről nem meghatározott hulladékok

84

235

20 - Települési hulladékok (háztartási hulladékok és az ezekhez hasonló, kereskedelmi, ipari és intézményi hulladékok), beleértve az elkülönítetten gyűjtött hulladékokat is

0

154

Hulladék főcsoport

101





Városkutatás


összes

8 259

1 590

37. táblázat: A veszélyes anyagok hulladékcsoportok szerinti bontása 1996-ban és 2003-ban: Forrás: Környezetvédelmi felügyelőség nyilvántartása

A gazdasági változással és életmódváltással együtt a településen nagyságrendi arányban megjelent a háztartási hulladékok csoportja.” Szob kezdeményezte társulás létrehozását ”… a szelektív hulladékfeldolgozás létrehozására is. Az Észak – kelet Pest megyei Regionális Hulladékkezelő Társaság több mint 100 önkormányzat bevonásával tervezi megoldani ezt a feladatot.” A hulladékhelyzet frissebb adatai alapján a TeIR/KSH adatbázisra támaszkodva az alábbiak állapíthatók meg.

37. ábra: A hulladékgyűjtésbe bekapcsolt lakások aránya Forrás: Lechner Nonprofit Kft.

A hulladékgyűjtésbe bekapcsolt lakások aránya 82% fölött van és ezzel Szob mutatói meghaladják a járási átlagértéket, de nem éri el a megyei és országos átlagokat. A tendencia a stagnálási időszak (-2011-ig) után enyhén növekvő.

38. ábra: Szelektív hulladékgyűjtés alakulása Forrás: Lechner Nonprofit Kft.

102



A szelektív gyűjtés aránya igen alacsony szintű, a városra nem mutat mérhető értéket. A gyűjtésbe bekapcsolt lakások aránya ugyancsak a mért tartomány alá esik, pedig itt a megyei arány már meghaladta a 60%-ot. A járási arányok sem számszerűsíthetők, alacsony szintjük miatt. Szob mindkét mutató tekintetében a megyei és országos mutatók alatt volt 2012-ig. A város e kedvezőtlen tendencia megfordítására törekszik. Az Önkormányzat a hulladékgazdálkodást lés hulladékártalmatlanítást szolgáló, A települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról és a Talajterhelési díjról, valamint a Települési szilárd hulladék összegyűjtéséről, elszállításáról és elhelyezéséről szóló helyi rendeletekkel rendelkezik.

1.18. Katasztrófavédelem Építésföldtani korlátok, vízrajzi és egyéb veszélyeztetettség Az előzményi IVS a katasztrófavédelmi szakterületekkel nem foglalkozik, erre vonatkozó katasztrófavédelmi, polgári védelmi, ár- és belvízvédelmi, haváriaelemzési és elhárítási fejezetet nem tartalmaz, a város katasztrófavédelmi - veszély-elhárítási terve nem ismert. Ezeket a témaköröket az előzmények közül elsődlegesen a településrendezési terv (TRT) vizsgálati fejezetei tárgyalják: - építésföldtani adottságok: morfológiai adottságok, talajtulajdonságok (TRT természeti adottságokat leíró vizsgálati fejezetben) - vízrajzi adottságok: ár- és belvízvédelem (TRT fenti, és emellett a vízi közműves fejezetben) - egyéb veszélyeztető tényezők (rendkívüli környezetveszélyeztetés: TRT környezetvédelmi fej.) A város katasztrófavédelmi helyzetének összefoglalása az Eu-s irányelvekben meghatározott alábbi katasztrófa elhárítási és környezetbiztonsági irányelvek alapján: „A környezeti biztonság azon képességet … jelenti, hogy a környezeti erőforrások szűkössége és a környezeti károsodás elkerülésével képes a fejlődést biztosítani.” A környezetbiztonságot befolyásoló tényezők három csoportba sorolhatók:  

„Természeti eredetű károkozások (pl.: árvizek, földrengés) Műszaki eredetű károk (pl.: ipari baleset, havária)

 Társadalmi eredetű károkozások (pl.: háborúk, menekült áradat)” A fenti felsorolást alapul véve Szob fő környezeti kockázata a közlekedésben, illetve másodlagosan az ipari termelésben állapítható meg. A közlekedésen belül is elsősorban a veszélyes anyagok és áruk közúti és vasúti fuvarozása a fő veszélyeztető tényező. A 12. sz. főforgalmi út és a vasúti fővonal áthaladnak a város belterületén, így egy ottani havária közvetlenül érintené Szob nagyrészét. A főközlekedési nyomvonalak esetében a probléma azáltal lehet súlyosabb, hogy a városmorfológia következtében veszélyhelyzetben nem áll rendelkezésre elkerülő- illetve menekülő útvonal. A legjelentősebb ipari üzem a városban a kőfejtő, amely külterületen helyezkedik el, de szállítási és rakodási forgalma érinti a belterületet is. a belterületen lévő ipari üzemek egy része (pl. a szörpüzem) a lakóterület közelében fekszik, más ipari- és közüzemek (pl. a szennyvíztisztító telep) a lakóingatlanoktól távol helyezkednek. 103





Városkutatás


Az ipari üzemek területén tűz és robbanásveszélyes, valamint egyéb szempontból veszélyes tevékenységek nem folynak, az üzemek haváriatervei veszélyességi besorolásuknak megfelelő tartalommal állnak rendelkezésre. A Szob – Márianosztrai (Csák hegyi) külszíni kőbánya üzemek körül robbantás-biztonsági védőterület van kijelölve. Jelenleg a SEVESO II. irányelv, azaz a 18/2006. (I.26.) kormányrendelet hatálya alá tartozó veszélyes üzem nem működik Szobon, védőzóna nincs kijelölve. Katasztrófavédelmi, haváriaelemzési és elhárítási szempontból a fent hivatkozott TRT fejezetek valamennyi témakörrel foglalkoznak valamilyen szinten, kivéve a földrengés veszély megállapítását. Ezzel kiegészítendő a katasztrófavédelmi fejezet. A kiegészítést a http://www.seismology.hu/images/cikkek/seismicity/Magyarorszag honlapon közzétett nyílt információk alapján állítottuk össze: Szob a magyarországi viszonyrendszerben az enyhe - közepes veszélyeztetettségű, 2. zónában helyezkedik el. A zóna jellemző horizontális gyorsulási értékei (50 évre, 10%-os meghaladási valószínűséggel): PGA (m/s2): -1,0/-1,1 között; PGA(g): 0,10 körül (l.: az ábrán).

„A földrengések megfigyeléséhez, a földrengés-paraméterek pontos meghatározásához a földrengéshullámok műszeres regisztrálása szükséges, … a modern szeizmográfok képesek a talajnak akár 0.00001 mm-es elmozdulását is regisztrálni. Magyarországon jelenleg 20 szeizmológiai mérőállomás működik. Átlagos zaj- (talajnyugtalanság) viszonyokat feltételezve a hálózat észlelési küszöbe ML=1.5-2.0 magnitúdó körül van. Az ország középső részén valamivel alacsonyabb, a határok környékén kissé magasabb. Ez azt jelenti, hogy a lakosság által érzékelt valamennyi rengést a hálózat nagy valószínűséggel detektálja. …” A legközelebbi állomás Penc. (A legközelebbi szélessávú állomás – kissé távolabb – Budapest.) Alább a Penci állomás főbb adatait közöljük: A Penci állomás (PENC)* műszerezettsége és az üzemeltető szervezet: Állomás kód

Alapkőzet

Állomás típusa (1)

Érzékelő típusa (2)

Regisztrálás (3)

Szervezet (4)

PENC

homok/lösz

3C SP

CMG-40T

D-C

GR

*főbb jellemzői: szélessávú állomás, valósidejű adatátvitellel; jelmagyarázat: „(1) 3C - három komponenses szeizmométer; BB - széles sávú szeizmométer (2) STS-2 - Streckeisen széles sávú szeizmométer; (3) D - digitális regisztrálás; C - folyamatos regisztrálás (4) GGI - MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet” (Forrás: http://www.foldrenges.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=68&Itemid=8)

104



A fentieket összefoglalva – a hivatkozásokat is beleértve - megállapítható, hogy Szob katasztrófavédelmi szempontból nem tartozik a veszélyeztetett, illetve fokozottan veszélyeztetett kategóriába, a II. katasztrófavédelmi osztályba tartozik. A részletes katasztrófavédelmi és polgári védelmi előírásokat a város védelmi terve, valamit a jelentősebb intézmények és gazdasági egységek (üzemek) szabályzatai tartalmazzák. Az Önkormányzat a katasztrófa védelmet, veszélyelhárítást szolgáló helyi rendeletekkel nem rendelkezik.

1.19. Ásványi nyersanyag lelőhely Szob területe nem része Pest megye területrendezési terve „Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület” övezetének. A város területe ennek ellenére bővelkedik építőipari nyersanyagokban. Közülük a zúzottkő (andezit) érdemel említést, amelyet a város külterületén évtizedek óta bányásznak, elsősorban útalap és vasúti pálya alapozása céljára. A dunai hordalék lerakódások nyomán a térség kavicskészlete is számottevő. Szob és Márianosztra között helyezkedik el a vulkáni eredetű, lajtamészkővel borított Csák-hegy (379 m), melynek oldalában hosszú idő óta kőbánya működik. Az ország legnagyobb kőbányájában út- és vasútépítéshez alkalmas követ bányásznak. Szobon található a kőbánya zúzdája és kőosztályozója. SZOB - MÁRIANOSZTRAI KŐBÁNYA vonalat 1912-ben építették a márianosztrai kőbányában található andezit kőzet kiaknázására. A fűtőház és a kőzúzda Szobon létesült. A kitermelt követ nagy darabokban rakták a kisvasúti kocsikba. A válogatás, finom kőzúzalék készítése Szobon történt. Itt adták fel a kőszállítmányokat a MÁV szerelvényeire, és a DUNAPARTI-RAKODÓN uszályokra. A hajózás kezdettől jelentős volt, a bánya tulajdonosának hajózási érdekeltsége is lévén. A Csák-hegyi kőbányát a francia Colas SA szerezte meg 1996-ban, amikor az ALTERRE Kft.-n keresztül megvásárolta a csődbe ment Hamberger GmbH résztulajdonlásával működő Pestkő Kft.-től. Az itt kitermelt piroxénandezitet főként vasúti és közúti építkezéseken használják. Évente 600 000 tonna követ bányásznak ki. A korábban szintén jelentős foglalkoztatónál a korszerű gépek üzembe állítása okán mintegy 2/3-dal csökkent a munkavállalók száma. A cég jogelődje, az Észak-magyarországi Kőbánya Vállalat 1991. május 29-én Colas Északkő Bányászati Kft. néven csatlakozott a Colas csoporthoz. Tizenegy kőbányánk a Dunakanyartól az Északi-középhegység mentén helyezkedik el. A társaság termékeinek gyártása során a harmonizált EN szabványokat tekintik irányadónak és különböző felhasználási területeken értékesítik zúzottkő termékeiket.

1.20. Városi klíma A terület klimatikus adottságai közül legjelentősebb befolyásoló tényező a város táji fekvése, morfológiai adottságai és ezek klímaformáló, befolyásoló szerepe, pozitív hatásai: a Duna folyam, az Ipoly folyó és a hegyvidék találkozásából adódó változatos kitettségi viszonyai, a Dunamenti és az Ipolyvölgyi szélcsatornából, valamint a nagykiterjedésű hegyvidéki erdőterületről származó oxigéndús, tiszta, 105



frisslevegő és ennek állandó mozgása, a regionális és helyi szélviszonyok. E pozitív hatást lokálisan némileg lerontja a közlekedési folyosó (12.sz. főút és a vele párhuzamos vasúti fővonal) illetve a helyi ipari tevékenység légszennyező hatásai. Ezek közlekedési fejlesztéssel ( a TSZT-ben is jelzett északi elkerülőút, az ipolyvölgyi átkötés kiépítésével) forgalomszervezési és szabályozási eszközökkel és az ipari technológiák további korszerűsítésével mérsékelhetők. A regionális háttérszennyezés elsősorban a várostól az É– Ény-i, uralkodó szélirányba eső területekről származhat. Ezek szlovákiai területek, ahol jelentősebb ipari üzemek és egyéb légszennyező források nem jellemzőek. Ezek hatásai nem jelentősek. A további légszennyező forrásként figyelembe veendő deflációs felületek (külszíni bánya, anyagdepók, valamint szántott, tárcsázott mezőgazdasági területek, földutak), ezek csökkentése és növényzettel való minél nagyobb arányú lefedése a helyi klímát is javítja. A településen működő gazdasági és városüzemeltetési telephelyeknek (bányák, egyéb iparterületek, ipari, szolgáltató és mezőgazdasági üzemek, telephelyek, szennyvíztisztító telep) normál üzemmenet szerint nincs jelentős környezetszennyező, helyi klímát befolyásoló hatása, esetleges havária esetén fordulhat elő ideiglenesen a helyi légköri viszonyokat befolyásoló, beavatkozást igénylő szituáció. A területen meteorológiai megfigyelő állomás működik, konkrét helyi mérési adatok állnak rendelkezésre. A város klímaállapota összességében kedvezőnek minősíthető. Helyi szinten különbségek állapíthatók meg a különböző ökológiai adottságú városrészek klímajellemzői között: a sűrűbben beépített, magasabb burkolati aránnyal rendelkező, ipari és közlekedési zónákhoz közelebb fekvő és járműforgalommal erősebben terhelt területek és a lazábban beépített, kevésbé terhelt folyó- és erdőközeli perifériák között, ez utóbbiak javára. A jövőben a városi mikroklíma helyi javításához a terület zöldfelületi intenzitásának, biológiai aktivitásának növelésével lehet hozzájárulni. A fentieken túl fontos a belterületek zöldfelületi arányának és a városi területek biológiai aktivitásának növelése, az utcák, terek és telkek fásítása.

106


2.


HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ

2.1. A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése Szob település 2000-ben nyerte el a városi rangot. A korábbi járási székhely lélekszáma és kiterjedése miatt kevéssé városias jellegű településeink közé tartozik, az erősen funkcióhiányos Alsó-Ipoly mente rehabilitációs esélyeinek növelése érdekében kapott városi rangot. Lakónépességének száma az elmúlt évtizedekben szinte alig változott, az elmúlt negyven évben mindig háromezer fő körül mozgott. A várost az elöregedő társadalom és a helyi gazdaság válsága kihívások elé állítja, amely egyfelől az intézményrendszer további fejlesztését, a helyi igényekre szabását és a rövid-és középtávon jelentkező igények kielégítése felé orientálja, másfelől a meglévő belső erőforrások kihasználása (természeti értékek, vízi kapcsolat, termőterületek) új fejlesztési utakat nyithat meg. A város további fejlesztéseit azonban a meglévő hiányosságok, a belső, megújulási képességet növelő erőforrások részleges hiányai alapvetően meghatározzák. Ezek közül kiemelkedő fontosságú, hogy a városi népesség stagnál, illetve enyhén fogyatkozik, miközben a jelenlegi paraméterek mellett rövid és hosszabb távon is egy elöregedő társadalom képe rajzolódik ki. Ebből közvetlenül is fakadnak olyan problémák, amelyek a helyi intézményrendszer hiányosságaira, felkészületlenségére világítanak rá, mindenekelőtt az idősek ellátásának jövőben várhatóan fokozottabban jelentkező problémájára. Fontos, a helyi társadalom szocio-demográfiai és szocio-ökonómiai viszonyait meghatározó vonás a (relatív) képzetlenség - főként az, hogy a felsőfokú végzettségűek aránya az országos és megyei átlagnál is alacsonyabb. Ebből egyfelől az következik, hogy a felsőfokú végzettséggel betölthető álláshelyeket nem feltétlenül helyiek töltik be, miközben a városba vándorlás az utóbbi időszakban visszaesett. Szob erősségét és vonzerejét elsősorban az élhető kisvárosi lét, a természeti környezet és a főváros közelsége adja. A városközpont bár igen kis kiterjedésű, de itt a legfontosabb szolgáltatások egy igen szűk területen beül, gyalogosan is elérhetőek. Ez a sűrűség tovább növelhető, de már jelenleg is nagy előnye a városmagnak. A városközpontot erősítő tényező, hogy a bölcsődétől a gimnáziumig mindenféle nevelésioktatási intézmény elérhető. Ez egyrészt a központ élénkségét eredményezi, másrészt a pedagógiai intézmények sűrűsége a város megtartó erejéhez is hozzájárul, hiszen ezek jelenléte a szülők számára a gyermekek biztonságos, hosszú távú elhelyezését jelenti. A kedvező elhelyezkedésen túl a szolgáltatások elérhetőségét jelentősen javítja, hogy több intézményben is megtörtént az akadálymentesítés, így ezek a mozgáskorlátozottak számára is elérhetőek. Mindez nemcsak a színvonalas közszolgáltatás feltétele, hanem lehetővé teszi újabb társadalmi csoportoknak a közös térben történő megjelenését, állandó jelenlétét is. A belvárosban igen kicsi a forgalom, ezáltal a gyalogosok, kerékpárosok biztonságosabban használhatják. Ugyancsak fontos ebből a szempontból a közösségi téri funkciók ellátására kialakított Köztársaság tér. A város életminőséget tovább javítja, hogy nincsenek jelentősebb szociális és etnikai problémák a városban, ugyanakkor magas a civil szervezetek aránya és a helyi társadalom is aktív.

107



Az élhető kisvárosi élet másik oldalán funkcióhiányok jelentkeznek: ma Szobon nem minden üzleti és közszolgáltatás érhető el magas színvonalon. A városközpontot erősítené a pénzügyi, idegenforgalmi szolgáltatók szélesebb körű jelenléte, a munkába állást, álláskeresést elősegítő és az ügyintézést lehetővé tevő kirendeltség vagy egy szakképzési központ. A természeti értékek mellett a mezőgazdálkodás területi alapjai is adottak, miközben az erdősültség a táji adottságoknak megfelelő. Mindez azt jelenti, hogy az országos jelentőségű természetvédelmi területek, értékes élőhelyek fennmaradása és megőrzése mellett lehetőség van a természettel összhangban kialakított mezőgazdasági termelésre, amelyhez igen kedvező alapot teremt az egyébként nagy élőmunkaigényű kertészeti kultúrák (szőlő és gyümölcsös) jelenléte, magas aránya. Ennek felismerésével az elmúlt években az önkormányzat lehetőségei a közfoglalkoztatásban megnövekedtek. Szob jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik, melynek köszönhetően könnyen megközelíthető. A városközpont fontos tömegközlekedési centrum, ahol az Ipoly-völgyből és a Börzsönyből érkező autóbuszok végállomása található. Ez kulcsfontosságú a város térségi funkcióinak ellátása szempontjából, mivel a település intézményei a környékből is könnyen elérhetőek. Az előnyös közlekedési helyzetet fokozza, hogy Szob nemcsak átszállóhely, térségi szempontból fontos tömegközlekedési csomópont, hanem a közlekedésben megvalósuló intermodalitásnak köszönhetően változatok útvonalakon és többféle közlekedési eszközzel megközelíthető, a szerkezet-meghatározó vasútvonalak (közforgalmi vasút, erdei kisvasút, a gazdasági szempontból kiaknázható bányavasút) mellett többek között kerékpáron is. A főváros közelsége több szempontból is kihat város illetve szűkebb értelemben a városközpont fejlesztésére. Egyrészt növelheti a látogatottságot a könnyű, gyors megközelíthetőség miatt, másrészt az agglomerációba potenciálisan kiköltözők számára is biztosítania kell a magas színvonalú szolgáltatásokat, ami a városközpont további fejlesztését is előirányozhatja. Jelentős vonzerőt képviselnek a Dunakanyar természeti, történeti értékei valamint a folyóvizekben gazdag, Ipoly-torkolati fekvés, ami változatos táji környezetet, mozaikos tájszerkezetet jelent. A turizmus ezért egy fontos fejlesztési iránnyá válhat, melynek jelentőségét tovább növeli a térség egyedi turisztikai látványossága, a kisvasút. Ennek köszönhetően a városközpont forgalma jelentősen nőni fog, ezáltal az üzletek száma, a szolgáltatások színvonala is emelkedhet, és ez erősíti a városmag funkcióellátottságát. A funkcióhiányokat a turizmus lehetőségeire épülő fejlesztések is orvosolhatnák, azonban jelenleg a hiányos a turisztikai szolgáltató infrastruktúra: szükség lenne egy a turistákat orientáló térségi idegenforgalmi információs és szervező irodára, amely a vendégek itt tartásában (vendégéjszakák száma) játszhatna meghatározó szerepet. Ezzel szorosan összefüggő probléma a kereskedelmi és vendéglátó-ipari vállalkozások alacsony száma illetve a kevés a szállás- és vendéglátóhely. A városközpontban található fogadó létesítmények alacsony száma tulajdonképpen gyengíti a centrum kiszolgáló potenciálját. Ugyancsak alulfejlett a sport- és rekreációs infrastruktúra: a meglévő korszerűtlen létesítmények leromlott állapota gyengíti a városközpont vonzerejét, és a sport- és rekreációs igények kielégítetlensége közvetve hatással lehet a város népesség-megtartó erejére is. A természeti szépségek mellett a fontos helyi ásványi nyersanyag kitermelő hely a kőbánya. Fontos helyi természeti adottság a fenntartható helyi ivóvízbázis, amihez megfelelő szintű vízi közmű ellátottság párosul. A település vízellátó hálózatának kiépítettsége 100 %-os, a vízmű rendszer a távlati igényeket is biztosítani tudja. A szennyvízcsatorna hálózat jelentős része az utóbbi években épült ki, következésképpen 108



meghibásodásra, javításra nem kell számítani. A szennyvíztisztító-telep korszerűsítése megtörtént, és ennek köszönhetően a határérték túllépése megszűnt. A távközlési hálózat a vezetékes és vezeték nélküli hálózata a település teljes egészén ellátott, valamint a gáz-, és villamosenergia-ellátás is teljes körűnek tekinthető. A városban a szilárd és folyékony kommunális hulladékgyűjtés megfelelően megoldott, a szelektív hulladékgyűjtés aránya növekszik. A városban különleges intézkedést igénylő környezeti szennyezés illetve ártalom (élővilág-károsítás, talaj- és vízszennyezés, veszélyes hulladék illegális kezelése, stb.) nem ismert. A településszerkezetet figyelembe véve a vasútvonal elválasztó szerepe megnehezíti az egységes városkép és térszerkezet kialakítását, mivel az (jóllehet az átjárás biztosított) gyakorlatilag kettévágja a települést, és ez nehezíti az egységes, centrálisan szerveződő térszerkezet kialakulását. A legnagyobb kezelendő problémát a helyi gazdaság válsága jelenti: a munkahelyek fele eltűnt az utóbbi tíz évben, mikro és kisvállalatok maradtak csak helyben. A helyi vagy térségbeli gazdasági szereplők jobbára gyengék, forráshiányosak. A probléma volumene a demográfiai viszonyokból is kiolvasható: az ingázó életmód miatt kevésbé élénk központi terület, mivel a helyi munkahelyek hiánya miatt a lakosság jelentős része csak a reggeli és esti óráit tölti Szobon. Helyettük a turistáknak, vendégeknek kellene benépesíteni a városközpontot. Ehhez viszont komoly városmarketingre lenne szükség, miközben az alvóvárosi funkciók dominanciája új helyzetet teremthet. A kedvező megközelíthetőség ellenére a város közúti elérhetőség kedvezőtlen, miközben a településen érezhetőek a 12. sz. főút környezetterhelő (levegő-, zaj – rezgésterhelés) hatásai és az elkerülő szakasz hiánya. Emellett a földrajzi fekvésből adódó, határ menti elhelyezkedés hatásai is megmutatkoznak. Egyfelől a határ közelsége miatt a város látogatottsága alacsonyabb, mint amekkora természeti-táji adottságai alapján lehetne. Ez kihat a városközpont helyzetére is, miközben a gazdasági lehetőségeket is meghatározza, és egyfajta belső perifériális helyzetet teremt. A vízi kapcsolat a meglévő potenciálok ellenére gyenge. Bár a városközpontnak közvetlen kapcsolata van a Dunával, ez a kapcsolat nem befolyásolja meghatározó módon a központi terület életét, nem jelenik meg a központ funkciói (szállítás, szabadidő stb) között. Tehát ez a lehetőség nem igazán tematizálódott és nem kihasznált - hiányzik például a kikötői infrastruktúra. A városi zöldfelületi rendszer fő hiányossága, hogy kevés közterületi zöldfelület, a közpark, miközben ellátottsági problémák is jelentkeznek. Egyelőre hiányoznak vagy részlegesek a város környezeti és zöldfelületi fejlesztését megalapozó dokumentációk (koncepciók, tervek, programok, települési környezetvédelmi koncepció/program; zöldfelület - gazdálkodási és fejlesztési terv/program; stratégiai zajtérkép; stb.), így a városnak jelenleg nincs e kérdéskörben átgondolt és megvitatott elképzelése, fejlesztési víziója. A helyi szinten biztosított, fenntartható vízellátás gyenge pontja a vízbázis érzékenysége, sérülékenysége. Emellett a szennyvíz-csatornázottság nem teljes körű a városban (üdülőövezet), és a csapadékvíz-elvezetés is problémás több helyen: az árkok hiánya mellett a nyílt árokhálózatok átereszeinek keresztmetszete sok helyen nem megfelelő.

109


3.


HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ

3.1. A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis Szob lehetőségeit és mozgásterét a fent kifejtett belső erőforrások együttese, sajátos dinamikája határozza meg. A város vonzerejét az élhető kisvárosi lét, a kompakt, civil társulásokkal és szervezetek által is formált, a jelentős etnikai és szociális konfliktusoktól mentes társadalmi környezet adja. A természeti környezet vonzereje, mindenekelőtt a Dunakanyar, a folyóparti és hegyvidéki természeti értékek a turizmust helyi szinten kulcsfontosságú ágazattá tehetik, miközben a főváros közelsége komplex helyi-térségi fejlesztéseket és előnyös együttműködéseket generálhat.

3.1.1. A folyamatok értékelése A várost azonban az elöregedő társadalom és a helyi gazdaság válsága kihívások elé állítja, amely egyfelől az intézményrendszer további fejlesztését, a helyi igényekre szabását és a rövid-és középtávon jelentkező igények kielégítése felé orientálja, másfelől a meglévő belső erőforrások kihasználása (természeti értékek, vízi kapcsolat, termőterületek) új fejlesztési utakat nyithat meg. A demográfiai folyamatok értékelésénél a gyorsuló elöregedés valamint a főváros és Vác népesség-elszívó hatásának erősödése jelent problémát, veszélyt. A helyi gazdaság stagnálása és a munkahelyteremtő befektetések távol maradása konzerválja a jelenlegi helyzetet. Mindez a városi funkciók bővülése helyett egy sajátos funkció-szűkülést okozhat. Az alvóváros arculat kialakulása tovább fokozhatja egyfelől az ingázást, másfelől az elvándorlást, miközben az ingázó életmód azt is magában rejti, hogy a fogyasztás egy része potenciálisan átkerülhet az ingázás helyszínére, ami leépülő helyi szolgáltató, kereskedelmi szektort eredményezhet. A felvázolt folyamatok helyi szintű kézben tartásához elsősorban a helyi potenciálok, erőforrások kihasználása és az erre alapozott fejlesztések jelenthetnek megoldást. Ez egyfelől a térségi – közszolgáltatási funkciók megerősítését jelentené, illetve a turizmus és vendéglátás fejlesztését. Ehhez elengedhetetlen a közlekedési infrastruktúra további fejlesztése (kerékpárút, Ipoly-hidak, közútfejlesztés). A helyi gazdaság élénkítése egyrészt az önkormányzati területek hasznosításával illetve a Start programban a mezőgazdasági jelleg erősítésével valósulhat meg, amely elmozdulást jelentene a szociális gazdaság kiépülése felé (együttműködés gazdálkodókkal), másrészt további potenciál az élelmiszeripar újraélesztése. A térség és a városra is kedvezően hathat a Dunakanyar turisztikai és a dunai hajózás fejlesztése ugyanakkor, a nagyobb léptékű, tágabb térséget is érintő fejlesztő beruházások elmaradásával számos városközponti a fejlesztés értelmetlenné válhat vagy el is maradhat. Az átmenő forgalom erősödésével a város élhetőségének romlásával (környezeti terhelés megnövekedése) járhat, ami kihat a városközpont vonzerejére és a turizmus lehetőségeire is. A gépkocsiforgalom által keltett

110



környezetterhelés szűk közlekedési keresztmetszeteket eredményezhet és lokális környezeti túlterheltséget okozhat egyes útszakaszokon és csomópontoknál. A termőterületek további csökkenése és a beépítésre szánt területek terjeszkedése együttesen a biológiailag aktív felületek csökkenéséhez vezet, miközben a zöldfelület-gazdálkodás forráshiányának és a szakmai program hiányának negatív következményei már most is megmutatkoznak, legfőképp a fenntartási nehézségekben és a fejlesztések megalapozatlanságban. A közlekedési terhelésre egy elkerülő szakasz megépítése valamint a vízi közlekedés és szállításban rejlő lehetőségek kiaknázása jelenthet megoldást. A városi környezet minőségének javítását és a hulladék újrahasznosítási arányának növelését célzó EU támogatási prioritások kihasználásának lehetőségei, pályázati lehetőségek ugyancsak figyelemre érdemesek. A jövőképet és a fejlesztések lehetőségét, irányvonalait alapvetően a településhez külsődleges tényezők is meghatározzák. Ezek közül a legfontosabb a fővárosi agglomeráció további terjeszkedése. Az agglomeráció bővülése segíthet a fővárossal való kapcsolatok erősítésében, a kitelepülés ösztönzésében, ami közvetve a várost a szolgáltatások fejlesztésében sarkallhatja, de szerepe lehet a befektetői érdeklődés növekedésében is. Az agglomeráció további bővülése a kedvezőtlen demográfiai (elöregedés és elvándorlás) folyamatokat ellensúlyozhatja vagy lassíthatja. Ennek alapvető korlátja lehet Szob földrajzi elhelyezkedése, ugyanis a határ közelsége nem feltétlenül kedvez a gazdaság élénkítésének. Erre jelenhet választ a tervezett helembai közúti Ipoly-híd megépítése, amely Szobot új geopolitikai helyzetbe állítja, és egy határon átnyúló mikrotérség központjává teszi, ami erősítheti a városközpont funkcionális ellátottságát. A dunai hajózás tervezett nemzetközi és kormányszintű fejlesztésével javulhat Szob városközponti területeinek vonzereje is. Ugyancsak jelentős lehetőségeket körvonalaz a Dunakanyar komplex fejlesztésének elindulása. Már évtizedek óta áll az a stratégiai szintű fejlesztési munka, amelynek elindulása az egész kiemelt üdülőkörzetnek, így Szobnak is új lehetőségeket teremteni. A megélénkülő dunakanyari vendégforgalom szempontjából a szobi városközpont meghatározó szerepet játszhat kedvező közlekedése, megközelíthetősége révén. A kerékpárutak fejlesztése és összekapcsolása pozitív hatással lesz mind a helyi turizmusra, mind a szolgáltatások igénybevételére. A börzsönyi kisvasút teljes körű kiépítése is hozzájárul a térség és egyben Szob turisztikai fejlődéséhez, miközben a 12.sz. főúti elkerülő szakaszának megépítése és tájba illesztése úgy növelné a város élhetőségét és a megközelíthetőségét, hogy közben nem romlanának a turizmus lehetőségei. A helyi, belső erőforrások közül a táji, természeti környezet kiemelkedő jelentőségű, amely nemcsak a turizmus fejlesztéséhez jelent jó alapot, hanem a hagyományos kertgazdasági ágazatok fejlesztéséhez is, miközben ennek a helyi hagyományai is megvannak (a szőlő és gyümölcsös területek, kertészetileg hasznosított terület részarányának növelése) és a mezőgazdaság jelentős szerepet játszhat a foglalkoztatottság növelésében is. Az erdősültség növelése megoldást jelenthet a gyenge termőhelyi adottságú és kivett területeken. A város vonzerejét növelheti, hogy vannak a belterületi zöldfelületi rendszer fejlesztésére alkalmas tartalékterületek, ugyanakkor ezek feltárása és hasznosításához kidolgozott koncepciót igényel. A vízparti és hegyvidéki természeti adottságokon alapuló turizmus fejlesztési potenciálja mellett a természeti területek megóvásának, bemutatásának kedvező feltételei is jórészt adottak.

111



A településfejlesztés irányainak meghatározásánál érdemes figyelembe venni, hogy a városi csatornahálózat nehezen kezeli az egyre több nagyobb csapadékmennyiséget, az átereszek keresztmetszetei nem mindig képesek a nagyobb csapadékmennyiséget kezelni és az árkok állapota sem mindig megfelelő. Szob város közműellátása az elmúlt időszakban folyamatosan fejlődött és összközműves formában épült ki. A város vízellátása megoldottnak tekinthető, melyet a DMRV biztosít regionális rendszeren keresztül. A város vízmű-kútjai, a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny, ezen belül kiemelten érzékeny vízminőség védelmi területen fekvő település. A város településfejlesztése során figyelembe kell venni a fokozottan érzékeny, ezen belül kiemelten érzékeny vízminőség védelmi területeket. A víztározási kapacitás a távlati nagyobb vízigények biztosítására is alkalmas. A beépítés-fejlesztésekhez az azbeszt cement anyagú fővezetékek rekonstrukciójával kell számolni. A víz bázis, víztározás és vízminőség szempontjából továbbra is megfelelő mennyiségben és minőségben áll rendelkezésre. A városban a szennyvízcsatornázás szintén regionális kistérségi rendszerű. A szobi kistérségi szennyvíztisztító-telep korszerűsítése 2010-ben megtörtént, a kibocsájtott tisztított szennyvizek minősége megfelel az érvényben lévő vízminőségi előírásoknak és jogszabályoknak. A város szennyvízcsatornahálózata alapvetően gravitációs, elválasztott rendszerű, de a kistérség szennyvize nyomóvezetéken érkezik a telepre. A gravitációs szakaszok átmérője 200-300 mm-esek. A város zárt csapadékcsatorna-hálózat minimális, kertvárosi és városközponti részén is a csapadékvíz elvezetése nyílt árokrendszerrel történik. A településen egységes csapadékvíz-elvezető rendszert kell kialakítani. Az árokrendszereket fel kell, hogy váltsa a felszín-közeli zárt csapadékcsatornák, illetve a zárt szabványos mélyépítésű csapadékcsatornák.

3.1.2. A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése A városfejlesztési stratégia megalapozása tekintetében alapvető fontosságú, hogy rendszerezve, áttekinthető formában megjelenjenek azok a külső és belső tényezők, amelyek hatással lehetnek a városfejlesztés feltételrendszerére, amelyek befolyásolhatják: elősegíthetik, vagy akár korlátozhatják a beavatkozások sikerességét. E cél érdekében a főbb tematikus területekre – társadalom, gazdaság, közművek, épített környezet, természeti környezet – SWOT analízis készült.

ERŐSSÉGEK HELYI TÁRSADALOM ÉS KÖZSZÁLGATÁSOK Magas funkcióellátottság kis területen: a szobi belváros igen kis kiterjedésű, ahol a legfontosabb szolgáltatások igen szűk területen beül, sétálva is elérhetőek. Ez a sűrűség tovább növelhető, de már jelenleg is nagy előnye a városmagnak. 112



Háromszintű oktatási intézményrendszer: a városközpontot erősítő tényező, hogy a bölcsődétől s gimnáziumig minden nevelési-oktatási szint megtalálható itt. Ez egyrészt a központ élénkségét eredményezi, másrészt az oktatási feladatok sűrűségének köszönhetően a szülők számára a gyermek biztonságos, hosszú távú elhelyezését jelenti. Kompakt helyi társadalom – nincsenek jelentősebb szociális és etnikai problémák a városban. Magas a civil szervezetek aránya. Helyi társadalom nagyon aktív. Több intézményben akadálymentesítés megoldott: ezáltal az intézmények a mozgáskorlátozottak számára is elérhetőek, ami nemcsak a színvonalas közszolgáltatás feltétele, hanem újabb társadalmi csoportoknak a közös térben történő megjelenését, állandó jelenlétét is lehetővé teszi. Forgalomcsillapított belvárosi terület: a belvárosban igen kicsi a forgalom, ezáltal a gyalogosok, kerékpárosok biztonságosabban használhatják. Kiemelendő ebből a szempontból a közösségi téri funkciókra kialakított Köztársaság tér. HELYI GAZDASÁG A mezőgazdálkodás területi alapjai és az erdősültség a táji adottságoknak megfelelő Országos jelentőségű természetvédelmi területek, értékes élőhelyek fennmaradása és megőrzése, a természeti értékek fennmaradását, - a természet közeli területhasználatot lehetővé tevő művelési ágak összességének átlagot meghaladó aránya kedvező Kedvező a kertészeti kultúrák (szőlő + gyümölcsös művelési ágak) magas aránya Az elmúlt években az önkormányzat lehetőségei a közfoglalkoztatásban megnövekedtek, foglalkoztatási jelentősége megnövekedett. KÖZLEKEDÉS Jó közlekedési kapcsolatok, könnyű megközelíthetőség: a városközpont nagy erénye, hogy komoly tömegközlekedési centrum, ahol az Ipoly-völgyből és a Börzsönyből érkező autóbuszok végállomása található. A város térségi funkcióinak ellátása szempontjából kulcsfontosságú, hogy intézményei könnyen elérhetőek. Budapest közelsége: a főváros közelsége két módon is hathat a városközponti fejlesztésekre. Egyrészt a látogatottságot növelheti a könnyű, gyors megközelíthetőség, másrészt a potenciális kiköltözők számára biztosítani kell a magas színvonalú szolgáltatásokat, ami a városközpont további fejlesztését indukálja. Intermodalitás a közlekedésben: Szob átszállóhely, térségi szempontból fontos tömegközlekedési csomópont, ami az itt található közösségi intézmények jelentőségét növeli. A városközpont ezenkívül kerékpárúton is megközelíthető. Szerkezet-meghatározó vasútvonalak: közforgalmi vasút, erdei kisvasút, bányavasút Egyedi turisztikai látványosság: a kisvasút: a kisvasút révén a városközpont forgalma jelentősen nőni fog, ezáltal az üzletek száma, a szolgáltatások színvonala is megugrik, és ez erősíti a városmag funkcióellátottságát. TÁJI KÖRNYEZET

113



Duna menti, Dunakanyari fekvésből adódó tájképi értékek. Folyóvizekben gazdag, Dunakanyari - Börzsönylábi és Duna menti – Ipoly-torkolati fekvés, változatos táji környezet - mozaikos tájszerkezet. Helyi ásványi nyersanyag kitermelő hely, jó minőségű kőbánya. Fenntartható helyi ivóvízbázis, megfelelő szintű viziközmű ellátottság. A szilárd és folyékony kommunális hulladékgyűjtés megfelelően megoldott, a szelektív hulladékgyűjtés aránya növekvő tendenciájú. A városban különleges intézkedést igénylő környezeti szennyezés illetve ártalom (élővilág károsítás, talaj- és vízszennyezés, veszélyes hulladék illegális kezelése, stb.) nem ismert. KÖZMŰVEK Település vízellátó hálózat kiépítettsége 100 %-os, a vízmű rendszer a távlati igényeket is biztosítani tudja. Szennyvízcsatorna hálózat jelentős része az utóbbi években épült ki, meghibásodásra, javításra nem kell számítani. Szennyvíztisztító telep korszerűsítése megtörtént, határérték túllépése megszűnt. Távközlési hálózat a vezetékes és vezeték nélküli hálózata a település teljes egészén ellátott. Gáz-, és villamosenergia-ellátás 100%-os tekinthető.

GYENGESÉGEK HELYI TÁRSADALOM ÉS KÖZSZÁLGATÁSOK Városi népesség stagnál, enyhén fogy, elöregedő társadalom. Demográfiai szerkezet átalakulására nem reflektál az intézményrendszer (idősek ellátásának hiányosságai) Képzetlenség: - felsőfokú végzettségűek aránya az országos és megyei átlagnál alacsonyabb. A felsőfokú végzettséggel betölthető álláshelyeket nem feltétlenül helyiek töltik be. Funkcióhiányok: ma Szobon nem érhető el minden üzleti és közszolgáltatás magas színvonalon. A városközpontot erősítené a pénzügyi, idegenforgalmi szolgáltatók szélesebb körű jelenléte, a munkaügyek intézését lehetővé tevő kirendeltség, egy szakképzési központ stb. megléte. Hiányos turisztikai szolgáltató infrastruktúra: hiányzik a turistákat orientáló térségi idegenforgalmi információs és szervező iroda, amely a vendégek tartós itt-tartásában játszhatna meghatározó szerepet. A sport- és rekreációs infrastruktúra alulfejlett: a meglévő korszerűtlen létesítmények leromlott állapota gyengíti a városközpont forgalomvonzó erejét. Kereskedelmi és vendéglátó-ipari vállalkozások alacsony száma, kevés a szállás és vendéglátóhely: a városközpont szerepének ellátásához szükséges fogadó létesítmények alacsony száma gyengíti a centrum kiszolgáló potenciálját.

114



A vasútvonal elválasztó szerepe (településszerkezetileg): a vasútvonal gyakorlatilag kettévágja a települést az átjárás biztosítása ellenére, és ez nehezíti az egységes, centrálisan szerveződő térszerkezet kialakulását. Hiányzó vagy korszerűtlen közösségi terek: a városközpont agorális feladatainak ellátásában kulcsszerepe van azoknak a tereknek, ahol a polgárok találkozhatnak, ügyeiket intézhetik. A Köztársaság tér ilyen céllal került átalakításra, viszont onnan hiányoznak a közösségi funkciók, elsősorban lakóövezeti részről van szó, amely gyengíti a közösségi tér kialakulásának a valószínűségét. Regionális elhelyezkedése miatt korlátozott közösségi (EU) fejlesztési forrás. HELYI GAZDASÁG Helyi gazdaság válságban, munkahelyek fele eltűnt az utóbbi tíz évben, mikro és kisvállalatok maradtak csak helyben. A sok ingázó miatt kevésbé élénk központi terület: a helyi munkahelyek hiánya miatt a lakosság jelentős része csak a reggeli és esti óráit tölti Szobon. Helyettük a turistáknak, vendégeknek kellene benépesíteni a városközpontot. Ehhez komoly városmarketingre lenne szükség. Gazdasági szereplők gyengék, forráshiányosak. KÖZLEKEDÉS Közúti elérhetőség kedvezőtlen. Az 12.sz. főút jelentős települési környezetterhelő (levegő-, zaj – rezgés-) hatásai, az elkerülő szakasz hiánya. Határ menti lét hatásai érezhetőek: a határ közelsége miatt a város látogatottsága alacsonyabb, mint amekkora természeti-táji adottságai alapján lehetne. Ez kihat a városközpont helyzetére is. Vízi kapcsolat gyenge: a városközpontnak közvetlen kapcsolata van a Dunával, ugyanakkor ez a kapcsolat nem befolyásolja meghatározó módon a központi terület életét (a kapcsolat nem kellő mértékben tematizálódott, hiányzik a kikötői infrastruktúra). TÁJI KÖRNYEZET Városi zöldfelületi rendszer hiányosságai, kevés közterületi zöldfelület, közpark, ellátottsági problémák. A város környezeti és zöldfelületi fejlesztését megalapozó dokumentációk (koncepciók, tervek, programok) részleges hiánya (pl.: települési környezetvédelmi koncepció/program; zöldfelület - gazdálkodási és fejlesztési terv/program; stratégiai zajtérkép; stb.). KÖZMŰVEK Vízbázis érzékenysége, sérülékenysége. Szennyvíz-csatornázottság nem teljes körű /üdülő övezet/. Csapadékvíz-elvezetés sok helyen nem megoldott, árkok hiánya. Nyílt árokhálózatok átereszeinek keresztmetszete sok helyen nem megfelelő.

115



VESZÉLYEK HELYI TÁRSADALOM ÉS KÖZSZÁLGATÁSOK Gyorsuló és visszafordíthatatlan demográfiai folyamatok (elöregedés). A főváros és Vác elszívó hatása erősödik: ebben az esetben nemcsak az ingázás, hanem az elvándorlás erősödésével is számolhatunk. Ezáltal csökken a népességszám, a szolgáltatásokat igénybe vevő polgárok száma, másrészt gyengül a városközpont forgalma is. HELYI GAZDASÁG Befektetői érdektelenség konzerválja a jelenlegi helyzetet Alvóváros arculat kialakulása, ingázásra kényszerülő helyiek, leépülő helyi szolgáltató, kereskedelmi szektor KÖZLEKEDÉS A Dunakanyar és a dunai hajózás fejlesztése elmarad: a turisztikai háttér feltételek hiányában számos városközponti fejlesztés értelmetlenné válik vagy el is maradhat. Az átmenő forgalom erősödése: ha az átmenő forgalom újra erősödik, akkor a városban a létfeltételek romlásával számolhatunk, ami kihat a városközpont vonzerejére is. TÁJI KÖRNYEZET A termőterületek további csökkenése, a beépítésre szánt területek terjeszkedése: a biológiailag aktív felületek csökkenése. A zöldfelület-gazdálkodás forráshiányának és a szakmai program hiányának negatív következményei: fenntartási nehézségek, fejlesztési megalapozatlanság. Egyes szűk közlekedési keresztmetszetek, lokális környezeti túlterheltség egyes útszakaszokon és csomópontoknál. A nehezen nyomon követhető és felszámolható illegális hulladéklerakásból eredő problémák. KÖZMŰVEK Az egyre intenzívebb csapadékmennyiség az árkok hiánya valamint a meglévőek nem megfelelő, hiányos karbantartása miatt növekszik az elöntés veszély. A városi csatornahálózat nehezen kezeli a szélsőséges csapadékmennyiséget. Az átereszek nem megfelelő keresztmetszetei nagy intenzitású csapadék esetén a víz szelvényből történő kilépését okozhatja, veszélyeztetve ingatlanokat. Egyre gyakoribb árvizek.

LEHETŐSÉGEK HELYI TÁRSADALOM ÉS KÖZSZÁLGATÁSOK

116



A fővárosi agglomeráció további terjeszkedése: az agglomeráció bővülése segíthet a fővárossal való kapcsolatok erősítésében, a kitelepülés ösztönzésében, ezáltal a szolgáltatások fejlesztésében, valamint a befektetői érdeklődés növekedésében. A helembai közúti Ipoly-híd megépítése: a híd megépítése Szobot új geopolitikai helyzetbe állítja, egy határon átnyúló mikrotérség központjává teszi, ami erősítheti a városközpont funkcionális ellátottságát. A kerékpárutak fejlesztése és összekapcsolása pozitív hatással lesz mind a helyi turizmusra, mind a szolgáltatások igénybevételére. A Dunakanyar komplex fejlesztésének elindulása: a Dunakanyarban most már évtizedek óta áll a stratégiai szintű fejlesztési munka, amelynek elindulása nyilván az egész kiemelt üdülőkörzetnek, így Szobnak is segítséget jelentene. A megélénkülő dunakanyari vendégforgalom fogadása szempontjából a szobi városközpont meghatározó szerepet játszhat közlekedési funkciói révén. HELYI GAZDASÁG Közlekedés: kerékpárút, Ipoly-hidak; közútfejlesztés. Térségi – közszolgáltatási funkciók (szociális?) megerősödése. Turizmus, vendéglátás (Duna, kisvasút). Élelmiszeripar újraéledése. HELYI GAZDASÁG Önkormányzati területek hasznosítása. Start programban a mezőgazdasági jelleg erősödése, elmozdulás a szociális gazdaság kiépülése felé, együttműködés gazdálkodókkal. Élelmiszeripar újraéledése. KÖZLEKEDÉS Dunai vízi közlekedés fejlesztése. Az 12.sz. főúti elkerülő szakasz megépítésének lehetősége, tájbaillesztésének kedvező lehetőségei. A dunai hajózás fejlesztése: amennyiben a Dunán a hajózási feltételeket kormány- és nemzetközi szinten javítani fogják, Szob városközponti területeinek vonzereje is nőhet. Kerékpár utak építése/összekötése új lehetőségeket nyit a turizmusban. Börzsönyi kisvasút teljes körű kiépítése és működtetése hozzájárul a térség és egyben Szob turisztikai fejlődéséhez. TÁJI KÖRNYEZET A hagyományos kertgazdasági ágazatok, fejlesztésének jó területi alapjai és hagyományai (a szőlő és gyümölcsös területek, kertészetileg hasznosított terület részarányának növelése). Az erdősültség növelése az arra alkalmas gyenge termőhelyi adottságú és kivett területeken.

117



A belterületi zöldfelületi rendszer fejlesztésére alkalmas tartalékterületek megléte, feltárásának lehetőségei. A vízparti és hegyvidéki természeti adottságokon alapuló turisztikai formák fejlesztési potenciálja, a természeti területek megóvásának, bemutatásának kedvező feltételei A városi környezet minőségének javítását és a hulladék újrahasznosítási arányának növelését célzó EU támogatási prioritások kihasználásának lehetőségei, pályázati lehetőségek. KÖZMŰVEK Régi vízvezeték folyamatos rekonstrukciója. Szennyvízcsatorna kiépítettségét teljes körűvé tenni. Egységes csapadékvíz-elvezető rendszerkialakítása. Csapadékvíz-elvezetés folyamatos tervszerű kiépítése, zárt felszín-közeli csapadékcsatornák kiépítése. Növekvő elektromos energiaigény tudatformálással történő mérséklése. Megújuló energiák kiépítése, felhasználása elsősorban a közintézményekben. Közvilágítási hálózat korszerűsítése. A helyzetfeltáró munkarészek alapján a városba tapasztaltható gazdasági, társadalmi folyamatokat és ezek egymásra hatását az alábbi tábla szemlélteti:

A fenti elemzést az alábbi táblában összegezzük, amelyben kiemelve a legfontosabb jellemzőket: Erősségek Gyengeségek - magas funkcióellátottság kis területen - elöregedő népesség (stagnálás és fogyás) - háromszintű oktatási intézményrendszer - relatíve képzetlen városi társadalom - kompakt helyi társadalom funkcióhiányok - több intézmény akadálymentesített - hiányos turisztikai szolgáltató infrastruktúra - forgalomcsillapított belvárosi terület - a sport- és rekreációs infrastruktúra alulfejlett - országos jelentőségű természetvédelmi - kereskedelmi és vendéglátó-ipari vállalkozások területek, értékes élőhelyek alacsony száma, kevés a szállás és - a kertészeti kultúrák kedvező aránya vendéglátóhely jó közlekedési kapcsolatok, könnyű - a vasútvonal elválasztó szerepe a megközelíthetőség településszerkezetben - Budapest közelsége - hiányzó vagy korszerűtlen közösségi terek - intermodalitás a közlekedésben - a regionális elhelyezkedés miatt korlátozott - szerkezet-meghatározó vasútvonalak közösségi (EU) fejlesztési források elérhetősége - változatos (mozaikos) tájképi környezet, értékek - a helyi gazdaság válsága - helyi ásványi nyersanyag kitermelés – kőbánya - az ingázás negatív társas-társadalmi hatásai - fenntartható helyi ivóvízbázis - kedvezőtlen közúti megközelíthetőség település vízellátó hálózatának kiépítettsége - a 12 sz. főút környezetterhelése - a szennyvízcsatorna-hálózat újonnan kiépített, - kevés a zöldfelület, zöldterület meghibásodás nem várható - a város környezeti és zöldfelületi fejlesztését - korszerűsített szennyvíztisztító-telep megalapozó dokumentációk részleges hiánya - az egész településre kiterjedő vezetékes és - a vízbázis érzékenysége, sérülékenysége vezetés nélküli távközlési hálózat - a szennyvíz-csatorna hálózat kiépítettsége nem 118



- a gáz- és villamosenergia-ellátás 100%-osnak teljes körű - a csapadékvíz-elvezetés sok helyen nem tekinthető megoldott a nyílt árokhálózatok átereszeinek keresztmetszete több helyen nem megfelelő Lehetőségek Veszélyek - a fővárosi agglomeráció további terjeszkedése - az elöregedésre nem reflektáló helyi - helembai közúti Ipoly-híd megépítése intézményrendszer - a kerékpárutak fejlesztése és összekapcsolása - a főváros és Vác elszívó hatása erősödik - a Dunakanyar komplex fejlesztésének elindulása - a befektetői érdektelenség konzerválja a jelenlegi - térségi közszolgáltatási funkciók megerősödése helyzetet - turizmus, vendéglátás - alvóvárosi arculat kialakulása - az élelmiszeripar újraéledése - a Dunakanyar és a dunai hajózás fejlesztése - az önkormányzati területek hasznosítása elmarad - a Start programban a mezőgazdasági jelleg - az átmenő forgalom erősödése erősödése, - a termőterületek további csökkenése, a - a dunai vízi közlekedés fejlesztése beépítésre szánt területek terjeszkedése - Az 12 sz. főúti elkerülő szakasz megépítése, a zöldfelület-gazdálkodás forráshiánya, fejlesztési tájba illesztése megalapozatlansága - a börzsönyi kisvasút teljes körű kiépítése - egyes szűk közlekedési keresztmetszetek lokális - a kerékpárutak fejlesztése környezeti túlterheltsége - a hagyományos kertgazdasági ágazatok - az illegális hulladéklerakásból eredő problémák fejlesztésének jó területi alapjai - az árkok hiánya, hiányos karbantartása - erdősültség növelése - az átereszek nem megfelelő keresztmetszetei - a belterületi zöldfelületi rendszer fejlesztésére - egyre gyakoribb árvizek alkalmas tartalékterületek - a vízparti és hegyvidéki természeti adottságokon alapuló turisztikai formák fejlesztési potenciálja - városi környezet minőségének javítását és a hulladék újrahasznosítási arányának növelését célzó EU támogatási prioritások kihasználása - csapadékvíz-elvezetés folyamatos tervszerű kiépítése, zárt felszín-közeli csapadékcsatornák kiépítése - közvilágítási hálózat korszerűsítése megújuló energiaforrások felhasználása elsősorban a közintézményekben - a növekvő elektromos energiaigény mérséklése attitűdformálással.

119



3.1.3. A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata

120



3.2. Problématérkép/értéktérkép Szob városa számára a központi kérdést a köz és magánszolgáltatások elérhetősége, minősége, kapacitása jelenti, így a probléma és értéktérkép tekintetében ezen intézmények térképi megjelenítésére helyeztük a hangsúlyt. A városon belül a legfontosabb közszolgáltatások egymás közelében helyezkednek el, gyalogosan megközelíthetőek.

121





Városkutatás


3.3. Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek A KSH lehatárolása és az önkormányzati adatközlés, illetve helyi információk alapján a településen belül nem határolható le eltérő jellemzőkkel rendelkező településrész. A város térszerkezetileg és társadalmilag homogénnek tekinthető. A városon belül városrészi lehatárolás nem történt.

3.3.1. Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése A KSH elkészítette a település szegregátumainak, szegregációval veszélyeztetett területeinek térképét, melyet a szegregációs mutató vizsgálatára alapozott. A meghatározás szerint azon területek tekinthetők szegregátumnak, melyek esetében a legalább 50 főnek otthont adó lakótömbben a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja a 35%-ot. Szobon a térbeli-társadalmi rétegződés viszonylag kedvező képest fest, hiszen a településen nincs a fentiek szerint meghatározott szegregátum. (lásd 39. ábra: Szob szegregátum áttekintő (2011)) Emellett azonban vannak olyan kisebb területegységek, ahol a kedvezőtlen társadalmi-gazdasági helyzetű népesség koncentrálódik, ám számuk nem éri el az 50 főt, illetve a kritikus értéknél nagyobb szóródást mutatnak.

39. ábra: Szob szegregátum áttekintő (2011)

(forrás: KSH) Ilyen, szegregációval nem veszélyeztetett, azonban különös figyelmet érdemlő terület a Dózsa György út és Rigó utca által zárt területegység, illetve a Petőfi Sándor utca és a vasút által határolt terület. Az

122



önkormányzat, illetve a szociális ellátórendszer feladata, hogy ezen területrészekre különös figyelmet fordítson, és az esetleges későbbi szegregálódását megelőzze. A településen belül a Zilahy kastélyban található 14, évek óta felújításra szoruló szociális bérlakás. E bérlakás tömb, a magas lakásszámból következően könnyen válhat szociális veszélyeztetett területté. Ennek megelőzése érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a lakások felújítására, esetleges más hasznosítására. Ezt a tervezett szociális bérlakások építésekor is fontos figyelembe venni, hogy a lakások megfelelően integrált környezetben tudjanak üzemelni. Szob lakossága az elmúlt négy évtizedben 2800 és 3000 fő között változott. A városokhoz képest kiugróan alacsony népességű település várossá nyilvánítását a városhiányos (funkcióhiányos) térség fejlesztése indokolta. A lakónépesség növekedése leginkább 1980 és 2005-2006 között volt jelentős, ekkor majdnem 3000 főt számlált a település. Azóta a csökken az itt élők száma, amit egyfelől a természetes szaporodás/fogyás, másfelől a vándorlási egyenleg magyaráz. Az utóbbi 15 évben csökkent a 14 év alattiak aránya a helyi társadalmon belül, miközben a 60 év felettiek aránya nőtt. Mindkét trend 2006 és 2008 között erősödött leginkább, jelenleg a 60 év felettiek a lakónépesség 23,4%-át, míg a 14 év alattiak a 13,4%át adják. A népesség korösszetétele Pest megyei viszonylatban kedvezőtlennek mondható, az elöregedés (az öregségi mutató értéke 175,7) és a népességfogyás jellemző. Bár a vándorlási egyenleg a 2000-es években még többször is pozitív volt, így a 2008-ban készült Integrált Városfejlesztési Stratégiában a település mint jelentős környékbeli vonzáskörzettel rendelkező, beköltözésből profitáló településként jelent meg. Ám 2009-től megfordult a trend, és évről évre negatív vándorlási egyenleg figyelhető meg. A népességcsökkenést tehát nem csak a természetes fogyás, hanem az elvándorlás is gyorsítja. Ez a gyorsuló ütemű népességfogyás és az elvándorlás sajátos helyzetet teremt, hiszen mind a főváros környéki agglomerációra, mind Pest megyére általában a népességnövekedés jellemző. A város etnikai értelemben homogén, nem élnek itt jelentős számban etnikai vagy nemzetiségi kisebbséghez tartozók. Ez egyfelől csökkenti a potenciális társadalmi konfliktusok, érdekkülönbségek és az erősebben rétegzett társadalom esélyét, másfelől az etnikai-vallási-társadalmi heterogenitás olyan középtávon kiaknázható belső, társadalmi megújulást előmozdító hajtóerő lehet a fejlesztésekhez, amitől a város elesik. A település iskolázottsági szintje a középfokú szintig az országos átlagba simul, valamivel kedvezőbb is annál, de a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya elmarad a Pest megyei járási székhelyek átlagos értékeitől és az országos átlagtól is. A helyi társadalom kedvezőtlenebb képzettségi szintje szinte előre vetíti a város specifikus problémáit, amit a város földrajzi elhelyezkedése is fokoz. A humán erőforrások alacsonyabb szintje és a relatív perifériás elhelyezkedés együttesen magyarázza a foglalkoztatottsági szint a Pest megyei és a Pest megyei járási központokhoz viszonyított relatív alacsony értékét, amely összességében 4-6 százalékpontos lemaradást mutat. A foglalkoztatottak arányának alakulását azonban nemcsak a képzettségi szint, hanem a térbeli elhelyezkedés és az elérhető munkahelyek minősége, száma is magyarázza. Az egy adózóra jutó havi átlagjövedelem 12.000 Ft-tal marad el a Pest megyei átlagértéktől. Az életminőséget azonban nem kizárólag az átlagjövedelem határozza meg a zöld felület arányában és vonzó természeti környezet éppúgy növeli a város élhetőségét és fenntarthatóságát, mint a települési identitást, a helyi kötődést elősegítő tényezők. Ebben az egyik legelső kezdeményezést az 1960-ban alapított Börzsöny Múzeum, de jelentős helyi potenciált és kulturális tőkét jelent a városbeli képzőművészek tevékenysége és az ehhez kapcsolódó kezdeményezéseik. A Szobi Ifjúsági Grafikai Egylet 123



például nem csupán a művészeti nevelés és az önfejlesztés területén, hanem a közösségszervezésben is kiemelkedő szerepet játszik. Ugyancsak fontos a Danubius Táncegyüttes valamint a Dunakanyar Fúvósegyüttes színvonalas művészeti valamint közösség- és programszervező tevékenysége valamint az idősebb korosztály szabadidős tevékenységeit, közösségépítését segítő Nyugdíjas Klub. A város változatos szabadidős és sportolási lehetőséget nyújt a fiatalabbak számára is. A településen a humán közszolgáltatásokhoz való hozzáférés megoldott. Az egészségügyi alapellátást háziorvosi körzetek biztosítják, valamint védőnői és fogorvosi ellátás is működik, komoly hiányt jelent viszont a gyermekorvosi rendelő. A városban a bölcsődei férőhelyek (10 férőhelyes csoport) maximális kihasználtságú, viszont az óvodai férőhelyek kihasználtsága elmarad ettől. A 83%-os kihasználtság - miközben tagadhatatlan előnyt jelent a kisgyermekek nevelésében - a folyamatosan fogyó népesség a férőhelyek további csökkenő kihasználtságán keresztül és az intézmény fenntarthatóságát is veszélyeztetheti. Mindez ellentétes a Pest megyei, főként a főváros szűkebb agglomerációjához tartozó települések problémáival, ami gondos előkészítés, elemzés után akár egy rejtett előnnyé, erőforrásává is válhat a városnak, ha az képes a környékbeli településekről gyermekeket vonzani. Az elöregedés jelei azonban az általános iskolások számának csökkenéséről is leolvashatók, miközben az iskola tanulóinak kétharmada a városban él, tehát úgy tűnik, hogy az intézmény egyelőre nem rendelkezik jelentős, a környékre kisugárzó vonzerővel, de relatíve fontos szerephez jut. A helyi gimnáziumban azonban megfordul ez a trend: az országos beiskolázású intézményben a nem Szobról érkezők aránya eléri a 70%-ot, miközben mind a település megtartó erejére, mind a humán erőforrás kapacitására nézve árulkodó adat, hogy a tantestület túlnyomó többsége ingázik, tehát nem szobi lakos. A társadalmi helyzetfeltárás nem mutatott ki az intézményi szegregációra hajlamosító helyzeteket, ami az intézmények kis számából, másfelől a helyi társadalom sajátosságaiból is adódik. Miként a társadalmi helyzetfeltárás a népszámlálási adatokra alapozva kimutatta, a városban a népesség térbeli-társadalmi rétegződése nem rejti magában komoly társadalmi érdekkülönbségek vagy konfliktusok lehetőségét. Mindezt a Helyi Esélyegyenlőség Program helyzetelemzése is megerősíti. A város etnikainemzetiségi összetétele gyakorlatilag homogén, miközben a segélyezési adatok azt mutatják, hogy a településnek nem kell komoly szociális problémákkal vagy krízishelyzetekkel szembenéznie. A lakónépesség arányához viszonyítva nem jelentős sem a lakásfenntartási támogatásra jogosultak, sem a rendszeres

gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya. Ez viszont nagyobb mozgásteret ad a helyi önkormányzatnak arra, hogy más segítségnyújtási formákra könnyebben tudjon forrásokat átcsoportosítani és azokat célzottan felhasználni. Ugyanakkor fontos felfigyelni arra, hogy a családsegítő szolgálat ellátottjainak száma 2010 óta mintegy 60 százalékponttal emelkedett, csakúgy, mint a gyermekjóléti szolgálaté. A kiépített gyermekvédelmi jelzőrendszer (veszélyeztetettség és krízishelyzet) és a széles spektrumú segítségnyújtási formák (pszichológiai tanácsadás, szociális információs szolgáltatás, egyéni esetkezelés, tanácsadás, programszervezés, mediálás) mellett fokozott figyelmet követel a lakónépesség egyre gyorsuló elöregedése, ami már rövid távon is felveti az intézményi ellátottság és kapacitás-ellátottság kérdéseit. A bentlakásos intézményeken túl azonban szükség lehet az idősek fizikai, egészségügyi, mentális állapotához

124



mért változatos formájú segítségnyújtási formákra is, így a nappali ellátás esetleges bővítésére, a házi segítségnyújtás vagy egy idősekre szabott jelzőrendszer kiépítésére. Az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Kormányrendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel összhangban Szob Város Önkormányzata 2013-ban elkészítette Helyi Esélyegyenlőségi Programját. A program rögzíti a helyi esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat, kiemelten foglalkozva a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, különösen pedig a mélyszegénységben élők, romák, gyermekek, nők, idősek és fogyatékkal élők helyzetével, esélyegyenlőségének javításával. A terv számos konkrét javaslattal él a város közintézményei felé, melyekkel a helyi esélyegyenlőség további előmozdításáért tudnak tenni a helyi szabályozások, intézkedések és fejlesztési prioritások kitűzésekor. A mélyszegénységben és szegénységben élő népesség helyzetének javítása érdekében a Helyi Esélyegyenlőségi Program a helyi foglalkoztatási eszközök pályázatok útján történő bővítését tűzte ki célul. Emellett a szociális bérlakások hiánya jellemzi a várost, így új bérlakások építése, a régiek fenntartása huzamosabb ideje az önkormányzat céljai közé tartozik. Roma népesség nem található a városban, így a veszélyeztetett csoportok között való megjelenítésük a városban nem releváns. A gyermekek védelme érdekében egészséges életmódra nevelő programok mellett a gyermekvédelem és az egészségügy együttműködésével szükséges egy közös koncepció és fogalomrendszer kidolgozása. Az időskorú lakosság áldozattá válásának megelőzése, nemzedékek közötti kapcsolatok erősítése elsősorban különböző célzott programok megvalósításával lehetséges. A nők munkaerőpiacról való távolmaradását speciális képzési programokkal, és a részmunkaidős foglalkoztatásával tervezi az önkormányzat enyhíteni. Azon túl, hogy az önkormányzat a fogyatékkal élőkről foglalkoztatási adatainak bővítését tervezi, az esélyegyenlőség javításához a közintézmények további akadálymentesítése is hozzájárul.

125

Szob város Integrált Településfejlesztési Stratégia Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 „Közép-Magyarországi Operatív Program – Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban – Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása” című projekt keretében. 2015.05.





HitesyBartuczHollai Euroconsulting Kft. Cím: 1054 Budapest, Vértanúk tere 1, félemelet 7. Tel: +36-1-319-1790 Fax: +36-1-319-1381 E-mail: [email protected] Honlap: www.hbhe.hu Pestterv Kft. Budapest VIII. Kőfaragó u. 9. IV. em. Tel: +36- 1-267-0508 Fax: + 36-1- 266-7561 E-mail: [email protected] http://www.pestterv.hu/

Felelős tervező

Makkai Krisztina Dr. Virág Tünde

Városépítészet

Varga Eszter Schuchmann Péter Károlyi János

Gazdaság

Dr. Koós Bálint Tóth Krisztina


Társadalom

Dr. Virág Tünde Dr. Hamar Anna


Közművek

Zajovics András Dima András

Közlekedés

Rhorer Ádám

Zöldfelületek és Tájrendezés

Schindler-Kormos Eleonóra

2

PESTTERV Kft MTA KRTK RKI PESTTERV Kft PESTTERV Kft PESTTERV Kft

PESTTERV Kft





Tartalomjegyzék 1.

BEVEZETÉS ................................................................................................................................................ 6 Az ITS készítés háttere .............................................................................................................................. 6 ITS szerepe, feladata ................................................................................................................................. 7 Fejlesztéspolitikai háttér ........................................................................................................................... 7 Módszertan ............................................................................................................................................... 8 Partnerség ................................................................................................................................................. 9

2.

ELŐZMÉNYEK .......................................................................................................................................... 11 2.1.Megalapozó vizsgálat eredményei ........................................................................................................ 11 2.2.Területfejlesztési koncepció – jövőkép és átfogó célok ........................................................................ 12 2.3. IVS 2008 értékelése .............................................................................................................................. 14

3.

KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI ........................................................................................ 16 3.1 A stratégiai fejlesztési célok meghatározása......................................................................................... 16 3.2. A középtávú célok közötti összefüggések bemutatása ........................................................................ 21 3.3. Városrészi célok .................................................................................................................................... 22 3.4. Stratégiai célok megvalósításának külső feltételei .............................................................................. 22

4.

A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK ................................................................................... 26 4.1. Kulcsprojektek ...................................................................................................................................... 26 4.2. Egyéb fejlesztések ................................................................................................................................ 30 4.5. A településfejlesztési akciók összehangolt, vázlatos pénzügyi terve és Ütemezése ........................... 37

5.

ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM............................................................................................................. 39

6.

A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI ..................................................................................... 41 6.1 A stratégia külső összefüggései ............................................................................................................. 41 6.2.A stratégia belső összefüggései ............................................................................................................ 45

7.

A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI ............................................................. 47

8.

A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE ............................................................................. 51 8.1. A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek ......... 51 8.2. Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósításának szervezeti kereteinek meghatározása .. 53 8.3. Település közi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok ................................. 53 8.4. Monitoring rendszer kialakítása ........................................................................................................... 54 A monitoring rendszer feladata és módszertana.............................................................. 54 A hosszú távú célok teljesülését mérő javasolt eredmény és hatásindikátorok ............... 55 Az ITS projektjeinek megvalósulásának mérésére javasolt output indikátorok ............... 56

9.

MELLÉKLETEK .......................................................................................................................................... 58

3





Ábrajegyzék 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

ábra A településfejlesztési és -rendezési tervek rendszere ...................................................................................... 6 ábra Az átfogó célokhoz kapcsolódó célrendszer ................................................................................................... 20 ábra Projektek térképes megjelenítése .................................................................................................................. 36 ábra Szob város stratégiai céljai (összegző tábla) ................................................................................................... 42 ábra Stratégiai célok illeszkedése az OFTK céljaihoz ............................................................................................... 43 ábra Stratégia illeszkedése z NFFK céljaihoz ........................................................................................................... 44 Stratégiai célok és helyzetértékelés megállapításai közötti kapcsolat összefoglalása ............................................ 46

4





Rövidítések jegyzéke OTRT VEKOP IKOP KEHOP OFTK NFFK

Országos területrendezési terv Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program Országos fejlesztési és területfejlesztési koncepciót Nemzeti fenntartható fejlődési keretstratégia

5





1. BEVEZETÉS A 2020-ig szóló Integrált Településfejlesztési Stratégia célja – a SWOT analízisben azonosított erősségek megtartásával, a gyengeségek csökkentésével, a lehetőségek kihasználásával és a veszélyek elkerülésével a 2008-ben elfogadott Integrált Városfejlesztési Stratégiában megfogalmazott városfejlesztési célkitűzések aktualizálásával - olyan városfejlesztési stratégia és program megfogalmazása, amelynek célkitűzéseivel és javaslataival azonosulni tudnak a város lakói, illetve a gazdaság szereplői.

Az ITS készítés háttere Szob Város Önkormányzata 2014-ben döntést hozott arról, hogy a 314/2012.(XI.8.) kormányrendeletnek megfelelően kidolgozza a város középtávú Integrált Településfejlesztési Stratégiáját (ITS) a 2008-ban elkészített Integrált Városfejlesztési Stratégiájának (IVS) felülvizsgálatával. A Belügyminisztérium EU-s források igénybevételével a járásszékhelyek számára pénzügyi és szakmai támogatást nyújt a stratégiai tervezési feladatokhoz a „Fenntartható településfejlesztés a kis-, és középvárosokban – Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása ” című projekt keretében. Ennek eredményeként az ország összes járásszékhelyére egy időben, egymással párhuzamosan történik a korábbi IVS-ek felülvizsgálata, az Integrált Településfejlesztési Stratégiák (ITS) elkészítése a 314/2012. (XI.8) Kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően. A jogszabályi előírásokból, de a tervezési logikából is fakadóan az ITS egy átfogó tervezési rendszer egyik eleme. A rendszer alapelemeit és azok egymásra épülését az alábbi ábra foglalja össze A településfejlesztési és -rendezési tervek rendszere

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STATÉGIA SZABÁLYOZÁSI TERV MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNYOK Projektek, pályázatok

1.

ábra A településfejlesztési és -rendezési tervek rendszere

6





A stratégia elkészítését részletes helyzetfeltáró, helyzetelemző és helyzetértékelő munkarészekből álló megalapozó vizsgálat előzte meg. A Megalapozó vizsgálat számos tématerületet elemezve mutatja be a város térségi szerepkörét, társadalmi és gazdasági helyzetét, településrendezési háttérét, a stratégiaalkotás számára meghatározva a város legfőbb erősségeit, gyengeségeit, illetve a külső környezet városfejlesztési szempontból releváns jellemzőit. E munkafázis eredményeit külön dokumentumban összegeztük. A stratégiaalkotás a megalapozó vizsgálaton túl nagymértékben támaszkodott az egyéb releváns helyi koncepciókra és programokra. A vizsgálat tárgyát képezte a stratégiában megfogalmazott fejlesztések összhangja a hatályos Településszerkezeti Tervvel is. Mindezek mellett a stratégiaalkotás fontos bemenetét jelentette a tervezési folyamatot végigkísérő partnerség (szakmai konzultációk, munkacsoportülések, workshopok); a helyi társadalom, a gazdasági és civil szféra szereplői véleményének, elképzeléseinek megismerése.

ITS szerepe, feladata Az ITS középtávon (2014-2020 között) jelöli ki az elérendő fejlesztési célokat, valamint az azok integrált megvalósítását szolgáló beavatkozások körét és a megvalósítás eszközeit. Az ITS célja, hogy a stratégiai tervezés eszközeivel segítse elő az elkövetkező 6‐8 év városfejlesztési tevékenységeinek eredményességét. A hosszú távú településfejlesztési koncepció 15 éves időtávban jelöli ki a város átfogó fejlesztési célját és részcéljait. Ezekhez kapcsolódva, ezekkel összhangban, egyúttal a 2008-as IVS-re épülve kerültek megfogalmazásra az ITS középtávra (mintegy 7-8 éves időszak) szóló átfogó illetve tematikus céljai. Azok az elemek képezik az ITS céljainak tartalmát, melyek megvalósulása már középtávon reális. A tervezési munka, a stratégia akkor tekintető eredményesnek, ha hozzájárul ahhoz, hogy a város összességében a lehető legnagyobb mértékben használja ki fejlődési potenciálját a 2014–2020 közötti időszakban. Kialakítása oly módon történik, hogy azt a lehető legnagyobb mértékben tudják támogatni az EU Strukturális és Beruházási (ESB) alapjainak forrásai, így a kerület optimálisan képes kihasználni az EU 2014 – 20 közötti időszakának fejlesztési lehetőségeit. Az ITS akkor tudja betölteni szerepét, ha a fenti forrásszerzés mellett képes a város működésének különböző szereplői közti kommunikáció eszközévé válni, s így céljai és projektjei széles körű támogatást élveznek a város társadalmi és gazdasági szereplőinek körében. Hozzájárul ahhoz, hogy a városban folyó egyes fejlesztési tevékenységek – függetlenül azok finanszírozóitól illetve tulajdonosaitól ‐ egymással térben és időben összehangoltan valósuljanak meg, erősítve ezzel az egyes fejlesztési célú beavatkozások hatását. E stratégia a város középtávú fejlesztési irányait, célrendszerét, az ezek elérése érdekében tervezett beavatkozásokat, továbbá a megvalósítás és nyomonkövetés eszközeit és módszereit rögzíti. Legfontosabb célja, hogy stratégiai tervezés eszközeivel segítse elő a következő 7-8 év városfejlesztési tevékenységeinek eredményességét.

Fejlesztéspolitikai háttér A koncepció készítésénél az alábbi jogszabályok és dokumentumok kerültek elsősorban figyelembe vételre: 

Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (elfogadva az 1/2014 OGy. határozattal); 7







Országos Területrendezési Terv (OTrT) 2014. február 1-től hatályos módosítása;



A megyei területfejlesztési koncepció és program 2014-ben történt felülvizsgálata;



Az Integrált Településfejlesztési Stratégia tartalmi és egyes eljárásrendi elvárásait rögzítő 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet;



Útmutató a kis- és középvárosok számára az ITS 2014 – 2020 elkészítéséhez (BM);



Városfejlesztési Kézikönyv, Második, javított kiadás (NGM).

Európai Unió 2014-2020-as programozási időszakának támogatáspolitikai célkitűzései, és az azokhoz kapcsolódó uniós és hazai tervdokumentumok, jogszabályok: 

EU 2020 Stratégia, amelynek céljai: az energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások arányának növelése, CO2 kibocsátás csökkentése, foglakoztatás növelése, szegénység elleni küzdelem, társadalmi leszakadás megállítása, felzárkózás lehetősége.



az EU 2020 stratégiához igazodóan kidolgozásra és Brüsszel által is elfogadásra került a Partnerségi Megállapodás



a Partnerségi Megállapodásban foglaltak mentén kidolgozták a következő támogatási időszak Operatív Programjait

Módszertan Az integrált településfejlesztési stratégia a településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott környezeti, társadalmi, gazdasági célok megvalósítását szolgáló középtávú fejlesztési program. A rendelkezésre álló és bevonható források ismeretében határozza meg a koncepcióban megfogalmazott meghatározott célok megvalósítását szolgáló beavatkozásokat, programokat, a megvalósítás eszközeit, nyomon követését. A tervezés folyamatában (tervezés, kidolgozás, ellenőrzés, végrehajtás) kiemelten fontos szempont a partnerség és az együttműködés. A tervezési folyamat elindításakor az önkormányzat meghatározta: 

a partnerségi együttműködés céljait



tervezési folyamtok legfontosabb mérföldköveit,



a tervezési folyamatba bevonandók körét,



a partnerség szervezésének módját,



az egyeztetések módszereit, eszközeit, szervezeti keretét,



az egyeztetések folyamatát, módszerét, ütemezését,



a széles helyi nyilvánosságot biztosító eszközöket, eseményeket,



funkcionális várostérség i partnereket

A partnerségi tervben meghatározott szereplőkkel kezdődött meg az együttműködés, megalakult a tervezés szempontjából legfontosabb partneri szervezet, a Stratégiai Munkacsoport (SMCS). A munkacsoport tagjai a Szob város közéletének fontosabb szereplői, véleményformálói, a helyi civil és szakmai szervezetek, fontosabb intézmények vezetői. Az SMCS tagjainak feladata a tervezési munka segítése volt, a tagok speciális nézőpontja, helyismerete segítségével. Az SMCS a tervezés fontosabb fázisainál ülésezik, főleg a jövőképalkotás és a célok kialakítása során.

8





A közösen meghatározott erősségek, gyengesége, lehetőségek, veszélyek beazonosítását követően az okokozati összefüggések keresésével folytatódott a munka. A probléma hierarchia felállítása, kapcsolatok rendszerének értelmezése után rajzolódott ki a célrendszer váza, a fejlesztési irány. A jövőkép, célok meghatározásakor a partnerek által tett javaslatok is beépültek a célrendszerbe. A célok priorizálását a Stratégiai Munkacsoporttal együtt végeztük el.

Partnerség A partnerségi terv feladata, hogy meghatározza a partnerek körét, bevonásuk módját, a bevonás eszközeit és kialakítsa azt a szervezeti mechanizmust, melynek keretében a partnerségi együttműködés, a kétoldalú kommunikáció folyik az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) tervezési folyamatában. Az első fejezetben az önkormányzat megfogalmazza a kialakítandó partnerségi együttműködés fő célját, figyelembe véve a vonatkozó hazai és uniós jogszabályokat, illetve a kapcsolódó módszertani útmutatókat. Ezen dokumentumok határozzák meg a partnerségi együttműködésbe bevonandó szereplők körét és a bevonás módjához kapcsolódó elvárásokat, a partnerségi együttműködés szervezeti rendszerére vonatkozó elvárásokat/ajánlásokat. Hazai jogszabályi háttér A településfejlesztési koncepció és integrált településfejlesztési stratégia partnerségi egyeztetésének szabályait alapvetően a 314/2012 (XI.8) Kormányrendelet tartalmazza, mely meghatározza a 

a partnerségbe bevonandók körét, akikkel egyeztetni szükséges (28. par):



az egyeztetés és elfogadás jogszabályai a két tervtípusnak megfelelően (29. 30. és 31. par)



meghatározza az egyeztetés teljes eljárásának fázisait (36. par)

 

A szabályozás szerint a partnerségi egyeztetésbe szükséges bevonni az érintett az államigazgatási szerveket, az érintett területi és települési önkormányzatokat, érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezeteket, a vallási közösségeket és a lakosságot. A jogszabály a teljes eljárás szakaszaiként



az előzetes tájékoztatási,



a véleményezési,



a végső szakmai véleményezési,



és az elfogadási és hatálybaléptetési szakaszokat határozza meg.

Európai uniós irányelvek Az Európai Unió a partnerséget az Európai Strukturális és Beruházási Alapok felhasználásának tervezésében szintén alapvető fontosságúnak tartja. A vonatkozó dokumentumokban (Közös Rendelet (EU 1303/2013) 5., cikke és a kapcsolódó partnerségi kódex) kimondja, hogy a különféle szintű hatósági szereplőkön kívül be kell vonni a szociális és gazdasági partnereket, illetve a civil társadalmat képviselő szervezeteket, nem kormányzati szervezeteket, különösen melyek a környezeti fenntarthatósággal és a társadalmi befogadással foglalkoznak. A bevonás során biztosítani kell, hogy a partnerek időben megismerhessék, és könnyen hozzáférhessenek az információkhoz, illetve megfelelő idő álljon a rendelkezésükre a vélemények kialakítására. Továbbá meg kell teremteni annak a lehetőségét is, hogy aktívan hozzászólhassanak a formálódó fejlesztési elképzelésekhez. A terv kialakításakor figyelembe kell venni, hogy az együttműködésnek biztosítani kell az ITS által érintettek:

9







igényeinek, szükségleteinek, problémáinak feltárását



ötleteinek javaslatainak megismerését



sajátos fejlesztési érdekeik összehangolását



megnyerését és ösztönzését arra, hogy saját tevékenységeikkel, ill. fejlesztéseikkel segítsék az ITS megvalósulását



együttműködésének segítését és kölcsönös informálását egymás tevékenységéről,



valamint a fentiek beépítését az ITS-be.



A partnerségi együttműködés célja, hogy:



az együttműködésben résztvevő érintettek megismerhessék egymás problémáit, fejlesztési elképzeléseit, s kölcsönösen informálódjanak egymás tevékenységéről,



a konszenzuson alapuló elképzeléseik lehetőség szerint beépüljenek az ITS-be;



erősítsék az ITS megvalósítását saját tevékenységeikkel illetve fejlesztéseikkel.



az együttműködés során az egyes érdekcsoportok törekednek arra, hogy fejlesztési érdekeiket, elképzeléseiket összehangolják;

Szob Város településfejlesztési koncepciója, integrált településfejlesztési stratégiája és településrendezési eszközök elkészítésének, vagy azok módosításának a lakossággal, érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetekkel, egyházakkal történő véleményeztetése a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet és a partnerségi egyeztetés szabályai szerint történik.

10





2. ELŐZMÉNYEK 2.1.MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI Szob városa a Közép-Magyarországi Régióhoz tartozó település. Budapest, fővárosként, és a régió központjaként is a legnagyobb vonzáskörzettel rendelkezik, ellátja a legfontosabb országos, s ezáltal a régióhoz kapcsolódó feladatokat is. Szob ehhez mérten, s számos régiós településhez viszonyítva kis településnek számít, regionális szerepkörrel önállóan nem rendelkezik. A régiós és Pest megyei közigazgatási határok egybeesése miatt hasonlóan jellemezhető a település megyei szerepköre is. Szob térségi viszonyait alapvetően a földrajzi fekvése határozza meg. A város Pest megye legészakibb városi rangú települése, s perifériás helyzetben van mind megyei, mind járási helyzetét tekintve is. Szlovákiával közvetlenül határos, így bizonyos esetekben határon átnyúló vonatkozások, szerepek is érinthetik a települést. Városi rangját 2000-ben nyerte el, miután több mint 100 éven keresztül töltött be körzetközponti szerepet, először, mint a Hont vármegyei szalkai járás, később (1883-tól) mint a szobi járás székhelye. 1950-ben a járás Pest megyéhez került át. A trianoni határok meghúzásának következtében került periférikus helyzetbe, s központi jellegétől függetlenül funkcióhiányosan, elzárt határőr nagyközségként érte meg a várossá nyilvánítás napját, ahol az országos főút gyakorlatilag véget ér. A város a Dunakanyar része, de az egyik leglátogatottabb magyar turisztikai desztináció hasznából egyáltalán nem részesedik, mivel a turistaforgalom a határok átjárhatósága körüli nehézségek miatt tradicionálisan a Duna jobb partján zajlik (Szentendre, Visegrád, Esztergom vonalon), a bal parton megjelenő turisták pedig leginkább Vácot szokták meglátogatni. A turizmus számára a határ menti térségek az elmúlt évtizedekben nem számítottak vonzó célterületnek, hiszen ezek a térségek általában gazdaságilag elmaradottabbak voltak, és a szoros határőrizet miatt a látogatók közérzete sem volt a legjobb. A város geopolitikai helyzetét ugyanakkor alapvetően befolyásolja a magyar és szlovák schengeni övezeti tagság. Jelentős integráló erejű város Balassagyarmatig nem található, nagyfokú az elvándorlás, alacsony a vállalkozói aktivitás, és a népsűrűség miatt nincs nagy tőkevonzó ereje sem a folyóvölgyi településeknek. Az erősen forráshiányos, elöregedő Ipoly-völgyben Szob város helyzete kétszeresen is problémás, mivel nemcsak az alig 3000-es város fejlődésének feltételeit kell biztosítania, hanem egy a folyóvölgyben hosszan elnyúló járás előrelépését, a szolgáltatások minőségének javítását is. A szobi járásba tartozó 17 település mindegyike igen kis lélekszámú, több aprófalu is található itt, a vállalkozói aktivitás szintje a szomszédos váci kistérség felét sem éri el. Ezeknek a településeknek a központja Szob, egy háromezer főt számláló város. A települést mindazonáltal két nemzetközi folyosó is érinti. Egyrészt a IV-es számú vasúti korridor, másrészt a VII-es számú (Duna) Helsinki folyosó. A Duna jelenlétét a város korábban kiválóan hasznosította (összesen négy kikötő működött itt: egy személyhajó-kikötő, egy teherkikötő és két folyamőrkikötő; az utolsó kikötőket a nagymarosi vízlépcső építése kapcsán számolták fel), ma a folyammal való kapcsolata gyenge, esetleges. Szob fontos tömegközlekedési központ. A vasútvonalon naponta 23 vonatpár közlekedik Budapest viszonylatában. Az autóbusz forgalom jóvoltából Szob összesen 16 Pest megyei és 8 Nógrád megyei településsel áll kapcsolatban. A buszok közlekedése a vasúti forgalomhoz igazodik, így a város fontos

11





átszállóhelyként a Börzsöny térségi települések foglalkoztatási problémáinak megoldásában is szerepet játszik. Szob a Börzsöny kapuja: a belföldi úticélok végállomása, ahonnan közvetlenül érhető el a börzsönyi rekreációs terület. A turisták azonban még nem fedezték fel Szob ezen adottságát. A város tagja az Ipoly Eurorégiónak és az Ister-Granum Eurorégiónak. Mindkét eurorégió magába foglalja az Ipoly alsó folyásának térségét, a folyó szlovákiai és magyarországi településeit, amelyeknek méreténél és funkcióellátottságánál fogva Szob alcentrum szerepű integráló települése. Az eurorégiókon belül Szob ennek a funkcióhiányos térségnek a természetes központjává válhat a határok megnyílása révén. A demográfiai mutatók a városban kedvezőtlenebbül alakulnak az országos és a megyei viszonylatokhoz mérve. A fiatalkorúak alacsony arányával jellemezhető térségen belül Szob jelentősen elöregedő településnek számít. A humán közszolgáltatások tekintetében Szob mellett még Verőce és Nagymaros játszik fontosabb szerepet a járás tekintetében, bölcsőde például csak Verőcén található. Kórház Szobon nem található, így az egészségügy területén csak alapszolgáltatásokkal látja el a környező, azonban sokszor kedvezőtlenebb ellátottsági viszonyokkal rendelkező kisebb falvak népességét. A járásban Nagymaros számlálja a legtöbb általános iskolai tanulót, melyet Szob és Verőce követ; azonban Szobon a más településről bejáró általános iskolai tanulók aránya magasabb a járási, a megyei járásközponti és az országos átlagnál is. Emellett a település oktatási szerepkörét erősíti a középfokú oktatás is, melyet a járásban egyedüli településként nyújt.

2.2.TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ – JÖVŐKÉP ÉS ÁTFOGÓ CÉLOK Szob 2000-ben nyerte el a városi rangot, és azóta rengeteg lépést tett annak érdekében, hogy ennek a városi rangnak meg tudjon felelni. Ugyanakkor látni kell, hogy egy 3000 lakosú település számos városi funkciót méreténél fogva képtelen ellátni. A jövőkép felvázolásánál tekintetbe kellett vennünk a tervezési kereteket, a kistérség és Szob adottságait, és ezekhez igazítani az elérhető célokat. Szob a magyar főváros, Közép-Európa egyik legjelentősebb üzleti központjának agglomerációjához tartozik, annak északi peremvidékén helyezkedik el. Cél az ebből fakadó előnyök kihasználása. A megnyíló határok a várost új geopolitikai környezetbe helyezték, a határok megnyílásával a város fokozatosan felszámolja a korábbi határ mentiségből eredő hátrányait. A helembai híd átadásával a település a szlovákiai Párkánnyal együtt a Dunakanyar kiemelt turisztikai övezet szerves részévé válik, ahol jelentősen megnő az átmenő turistaforgalom. Ennek egyre jelentősebb részét képes megállítani látnivalóival, programjaival. A fővárossal meglévő közlekedési kapcsolatai tovább javulnak, mivel elkészült a 2/a autóút Budapest és Vác között, ezáltal a főváros autón is elérhetővé válik mintegy ¾ órás utazással. Az utazási idő rövidülésével a város és a főváros közötti kapcsolatok szorosabbá válnak. A megerősödött város értelemszerűen nagyobb hatékonysággal képes integrálni a ma még (a természetföldrajzi adottságoknál fogva is) kettészakított kistérséget, és ezáltal valódi kapuszerepet tölt be a Börzsöny és az Ipoly völgye irányában. Ezen kívül a kisváros integráló szerepet játszik a szlovákiai Ipoly-völgy tekintetében is, mivel a folyó mindkét partján hiányzik egy hasonló méretű és jelentőségű település. Az Ister-Granum Eurorégióban elindult folyamatok azt vetítik előre, hogy a kisváros az Ipoly alsó folyásának tekintetében képes lesz betölteni egyfajta alcentrum szerepet, szolgáltatásait a határ mindkét oldaláról igénybe tudják majd venni az itt élő polgárok. Ez egyben a városi-kistérségi intézmények fenntartásában is támogatást jelent Szobnak.

12





Az elmúlt évek fejlesztései révén Szob központja egyre belvárosiasabb külsőt kap, ahol a fontos városi funkciók, szolgáltatások mindegyike elérhető lett. A további fejlesztésekkel a parti sétány a kirándulók, kerékpárosok kedvelt célterülete lesz, a kisvasútnak és a hajóállomásnak köszönhetően ugrásszerűen megnő az ide látogató turisták száma, amely újabb turisztikai szolgáltatások alapját teremti meg. Nő a szállásadók száma, jachtkikötők létesülnek, kerékpárkölcsönzők és kerékpáros kávézók nyílnak, a nevezetességeket iránymutató táblarendszer jelzi, a közterek gondozottak, új padok, kandeláberek kerülnek kihelyezésre. A Köztársaság tértől a Városházán keresztül a hajóállomásig városi korzó épül ki, amely mentén üzletek, bankfiókok, éttermek, vendéglők sorakoznak. A Duna felől Szob a többi dunakanyari településhez hasonlóan élénk, a vízparttal szoros kapcsolatban álló város képét mutatja sétányával, megszaporodott kikötőivel, felújított csónakházával. A Börzsöny felől kisvasúttal érkezve a látogató egy vonzó, kisvárosias környezetbe érkezik, ahol rendezett közterületeket és felújított homlokzatú, egységes utcaképet biztosító házsorokat talál. A turisztikai szolgáltatások bővülésével a városközpontban hosszabb időt is el tud tölteni a színes kínálatból válogatva. A Dunakanyarból érkező látogató a Dunakanyarban megszokott, a vízhez szervesen kapcsolódó, turisztikai szolgáltatásait sikerrel kiajánló kisvárosba érkezik, amely méltó versenytársa Zebegénynek, Nagymarosnak, Verőcének. A város igen kedvező helyzetben van a szegregáció szempontjából. Átgondolt városfejlesztési politika mellett a slumosodás, szegregátumok kialakulása továbbra is elkerülhető. A határmentiség miatt a várost még nem fedezték fel a tömeges kitelepülők. Ennek köszönhető, hogy Szob külterületének szinte érintetlen táji környezete, a természeti adottságok vonzóbbak lehetnek, mint a sűrűn beépített dunakanyari hegyoldalak. Az itteni intézmények nemcsak az Ipoly-völgyből vonzanak ide pl. diákokat, hanem a Dunakanyar irányából is. A következő évtized során szükség lesz a helyi munkahelyek számának dinamikus bővítésére. Erre csak részben alkalmas a turizmus fejlesztése, mivel ez az ágazat hagyományosan kisebb munkaerőigénnyel működik, mint az ipar. Szob természeti-táji adottságai azonban kizárják, hogy jelentős iparfejlesztés valósuljon meg a környéken. Az erdőgazdaságra, a tradicionális gyümölcsfeldolgozásra, a házi kisiparra épülő gazdaságszerkezettel számolhatunk a harmadik évezred második évtizedének végére. Szob alapvetően turisztikai-kereskedelmi-szolgáltató jellegű település lesz, ezt az arculatát érdemes erősíteni. A következő évek fejlesztéseinek köszönhetően Szob 2020-ra magas színvonalon képes kiszolgálni a térség lakosságát. Az itteni iskola a környező községek integrálódásának köszönhetően stabilan fenntartható gyermeklétszámmal működik, és a vonzó szakmai programokkal esetlegesen más települések diákjait is ide csábítja. A város oktatási kínálatában különleges helyet tölt be a zeneiskola, amely nyári szakkurzusai révén a nemzetközi zenei kínálati térképre is felkerül. Szob az Ipoly-völgyi egészségügyi hálózat központja, ahol jól felszerelt szakrendelő intézet működik, a betegek mintegy 20–22 féle szakrendelés segítségével kezeltethetik magukat. 2020-ra Szob valódi városi funkciókat mutató településsé fejlődik, ahol a kereskedelmi szolgáltatások mellett a kulturális funkciók is tovább erősödnek. A megújult művelődési ház a térség kulturális életének szervező központja, színházi előadásaival, kisebb nyári fesztiváljaival, minőségi háttérszolgáltatásokat nyújtó konferenciái révén pedig az országos kínálatban is meg tud jelenni. Szob a kisvasút révén a téma magyarországi központjává válik, ahova nemzetközi szemináriumokat, szakértői találkozókat szerveznek. A nagyobb látogatottságnak köszönhetően kialakul a minőségi szálláshelyeknek és vendéglátásnak egyfajta kultúrája, ami tovább növeli a város tőke- és népességvonzó erejét.

13





Kedvelt hétvégi kirándulóhelyként a turisták számára az idegenforgalom teljes vertikumában képes szolgáltatásait értékesíteni, egyben ez a Börzsöny és a (magyar-szlovák) alsó Ipoly-völgy turisztikai kínálati rendszerének szervező központja, a desztinációs menedzsmentszervezet székhelye. A szociális szolgáltatórendszer tervezett átalakítása lehetővé teszi, hogy a város a kistérség szintjén is jövedelmező módon és magas színvonalon lássa el e téren feladatait. Ez egyben garanciát jelent arra nézve is, hogy a szegregáció továbbra is kis jelentőségű jelenség marad a kistérségben, Szobon belül pedig megakadályozható a kialakulása. Összességében a jövőkép egy funkcióit egy 3 000-esnél jóval nagyobb lélekszámú kisváros színvonalán ellátni képes településsel számol. Pest megye területfejlesztési elképzeléseiben az Ipoly mente is szerepel az operatív célok sorában, amelyekhez Szob is tud kapcsolódni fejlesztési dokumentumain és ITS-én keresztül. A Szob a következő legfontosabb megyei/térségi fejlesztési célokhoz tud kapcsolódni a következő időszakban: 

„A Börzsöny program”, mint komplex felzárkóztatási akció-csomag célkitűzéseinek megvalósítása együttműködve Nógrád megyével és a határon túli területekkel is.



A felértékelendő táji-, természeti potenciálok megőrzése és fejlesztése.



A határmenteségből adódó hátrányok felszámolása.



A tervezett Ipoly hidak megépítése, ezzel a térség zártságának oldása.



A térségi közösségi közlekedési kapcsolatok fejlesztését akadályozó adminisztratív korlátok lebontása, Esztergom és Párkány közösségi közlekedéssel való elérhetőségének biztosítása.



A határon átnyúló gazdasági kapcsolatok bővítése a foglalkoztatás növelése érdekében.



A táji potenciálok kihasználása a tájgazdálkodás lehetőségeire építve.



Az erdőgazdálkodásban lévő potenciálok fokozott kihasználása.



A bogyós gyümölcsök termesztési hagyományainak felélesztése és a termelésre épített feldolgozói vertikum összehangolt fejlesztése (a foglalkoztatottság és a megélhetés lehetőségeinek bővítése, a megtermelt jövedelem mind nagyobb arányának helyben tartása érdekében).



A térségi gazdaság megerősítése.



Szob térségi foglalkoztató központ szerepének erősítése.

A célok megvalósításán keresztül Szob városa • sikerrel integrálja az Alsó-Ipoly-völgy térségét mind a magyar, mind a szlovák oldalon, • a kibővült Dunakanyar szerves, látogatott idegenforgalmi alközpontjává válik • megtartja és fejleszti intézményeit, bővíti szolgáltatásainak körét, • és a Dunával egykor volt szerves kapcsolatát rehabilitálja.

2.3. IVS 2008 ÉRTÉKELÉSE A 2008-ban elkészített Integrált Városfejlesztési Stratégia kitűzött céljait a város önkormányzata a pályázati lehetőségek függvényében teljesítette. A pályázati/tervezési tevékenység az IVS-ben meghatározott célokkal összhangban valósult meg. Az elmúlt fejlesztési időszakban Szob város önkormányzata elsősorban a városi funkciók megerősítésére, az élhető kisvárosi településkép kialakítására koncentrált.

14





Szob az utóbbi időben látványosan fejlődik, s ez elsősorban a sikeres pályázatoknak köszönhető. Szob városa a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében 500 millió forint támogatást nyert városközpontjának rehabilitációjára. (KMOP-5.2.1/B-2F-2009-0001) A több mint 600 millió forint összköltségvetésű program során több építési beruházás valósult meg. A projekt keretében teljesen felújították a műemléki védelem alatt álló épületben levő polgármesteri hivatalt, valamint hat parkoló helyet is kialakítottak a hivatal mellett. Szomszédságában olyan parkot alakítottak ki, amelyben lehetőség van szabadtéri rendezvényekre, például arra, hogy a közeli házasságkötő terem helyett a fiatal párok a szabadban lévő pavilonban mondjanak igent egymásnak. Ezzel a megújult Szob városközpontjában a munkálatok után egy valódi közösségi tér jött létre. A városkép formálásában nagy jelentősége van az egyházi tulajdonban levő barokk műemlék templom és a plébánia épület homlokzati felújításának. Az akadálymentesített művelődési ház udvarát megnyitották, így az udvar vásártérré, közösségi térré alakult át. Itt rendezik meg a gyümölcsvásárokat, illetve a város életében fontos közösségi eseményeket. Létrehozták a Börzsöny Kapuja Turisztikai Információs Irodát, amely a művelődési ház egyik irodájába kapott helyet. A beruházás keretében felújították a Szent László teret, a Szent László utcát és az Iskola utcát is. A munkálatok során teljes közműcsere valósult meg, az elektromos kábeleket a föld alá vezették el. Az utcákban csökkentették a forgalmat, a környezetet növényekkel tették esztétikusabbá. A megépült kerékpárút szakasszal létrejött a kapcsolat a Duna menti EuroVelo és az Ipoly menti kerékpárút között. A vasútállomás szomszédságában elkészült egy kamerákkal védett, buszok, személyautók és kerékpárok tárolására is alkalmas P+R parkoló is. A teljesen megújuló, a hagyományos építési stílushoz visszanyúló, tartalmában azonban a XXI. századnak megfelelő tervek kivitelezője a Fehérép Kft, amely közbeszerzési pályázat útján nyerte el a megbízást. A város turisztikai szolgáltatásait bővíti a magánberuházásként megvalósult kemping és szálláshely kialakítása.

15





3. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI 3.1 A STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA A városfejlesztés átfogó célja a település népességmegtartó erejének növelése. A népesség gyarapodása azt jelzi, hogy az adott település vonzó, munkahelyet, megélhetést és színvonalas szolgáltatásokat nyújt polgárainak. A népesség gyarapodása biztosítja, hogy ezeket az adottságait a város megőrizhesse. Szob paradox módon éppen eddigi elzártságából kifolyólag kedvezőbb helyzetben van, mint sok más település, hiszen a természeti környezet állapota az elmaradt urbanizációs folyamatoknak köszönhetően még alkalmas egy egyensúlyi fejlesztésre. Az egész térségre jellemző alacsony népességszám megakadályozza, hogy komolyabb méretű, a környezetre nagyobb terhelést jelentő üzemek telepedjenek meg a térségben. Ugyanakkor a kis lélekszámú települések lehetőséget biztosítanak a megújuló energiaforrásokra épülő energiagazdálkodás innovatív eljárásainak meghonosítására, amely nem jár a környezetterhelés érezhető mértékű növekedésével. A környezetbarát turisztikai fejlesztések ugyanakkor javíthatnak a jelenlegi kedvezőtlen foglalkoztatási szerkezeten is, és népességstabilitásában megingott, elöregedő térségben megteremthetik a kitörési pontokat, az elmozdulás feltételeit. A fejlesztési stratégiának hangsúlyosan kell kezelnie a helyi energiák feltárására, a hálózati kapcsolatok létrehozására, mozgatására, valamint az ehhez szükséges infrastruktúra kialakítására irányuló kezdeményezéseket, projekteket. A stratégiai fejlesztési célok kialakításánál a fenti elveket vettük figyelembe. Szob város népességmegtartó képessége akkor erősödik, ha a város funkció, szolgáltatásai is bővülnek úgy, hogy közben a természeti-táji örökség sem sérül. Ennek megfelelően a stratégia átfogó céljai a következők: 1. a városi funkciók, a városi jelleg erősítése 2. a település versenyképességének növelése. Az átfogó célokhoz kapcsolódó célrendszert az alábbiak szerint írhatjuk le:

1. A VÁROSI FUNKCIÓK, VÁROSI JELLEG ERŐSÍTÉSE A városias jelleg erősítése a városi funkciók fejlesztését, valamint a városias településkép kialakítását tételezi fel. Ezáltal Szob arculata, megjelenése és szolgáltatásainak színvonala egyaránt javul. A város népességmegtartó erejének alakulására mindezen feltételek meghatározó befolyással bírnak: a magas színvonalú lakossági szolgáltatások (köz- és üzleti szolgáltatások egyaránt) éppúgy vonzzák a potenciális beköltözőket és befektetőket, mint a városkép általános javítását célzó projektek, amelyek révén a település valódi városias külsőt kap. 1.1 SZOLGÁLTATÁSFEJLESZTÉS ALPROGRAM - AZ IPOLY VÖLGY CENTRUMA Az alprogram célja, hogy a Szob által a kistérség, valamint a folyamatosan bővülő vonzáskörzet (a Dunakanyar és a szlovákiai Ipoly-völgy alsó folyása) számára minél szélesebb palettán és minél magasabb

16





színvonalon tudjon szolgáltatásokat nyújtani. Ennek érdekében fejleszteni szükséges az oktatási, a szociális és egészségügyi szolgáltatások színvonalát, bővíteni kell a kínálatot. 1.1.1 Térségi tudásközpont A helyi közoktatási intézményrendszerben az óvodai neveléstől az érettségiig van lehetőség helyben tanulásra, sőt a szobi közoktatási intézmények általában a környező települések tanulóinak is lehetőséget biztosítanak. A városi önkormányzat együttműködve KLIK-el, mint az általános iskola, illetve a Missziós Társaság lazarista renddel, mint a gimnázium fenntartójával törekszik az oktatás színvonalának, az ehhez kapcsolódó szolgáltatások minél szélesebb körű bővítésére. Az oktatási intézmények a környező községek integrálódásának köszönhetően stabilan fenntartható gyermeklétszámmal működnek, és a vonzó szakmai programokkal esetlegesen más települések diákjait is ide csábítják. A város oktatási kínálatában különleges helyet tölt be a zeneiskola, amely nyári szakkurzusai révén a nemzetközi zenei kínálati térképre is felkerül. 1.1.2 Térségi egészségközpont A kistérség települései számára ma is Szob jelenti a legközelebbi beavatkozási lehetőséget sürgős esetekben. A járóbeteg-szakellátás térségi központja is a Duna-parti település. A szakellátás térségközponti színvonalon történik. A kapacitásfejlesztés és egy nagyobb térségi integráció lehetővé teszi ezeknek a funkcióknak a bővítését, szélesítését, valamint a szolgáltatások minőségi fejlesztését. Amennyiben a város e téren erősíteni kívánja pozícióit, a következő években folyamatosan kiemelt támogatásban kell részesítenie az egészségügyi központot. 1.1.3 Térségi szociális ellátó központ Szob és a környező települések kedvezőtlen demográfiai összetételének alakulására eddig reflektált a térségi intézményrendszer. Ennek érdekében hiánypótló szolgáltatások bevezetése szükséges a térségi központban a szociális és idősellátás területén, elsősorban bentlakásos időskorúak intézménye, idősek nappali ellátása, házi segítségnyújtás és szociális étkeztetés területén. Kiemelten fontos a szociális alap és szakosított ellátás színvonalas megoldása és egyben a szociálisan rászoruló családok segítése. Az új intézmények egyben hozzájárulnának a városközpontban elhelyezkedő épület arculatának pozitív változásához, az intézményrendszer bővítése hozzájárulna a városi munkahelyteremtéshez. 1.2 TELEPÜLÉSKÉP MEGÚJÍTÁSA, HELYI IDENTITÁS ERŐSÍTÉSE ALPROGRAM Az alprogram célja Szob nagyközségi arculata helyett egy vonzó kisvárosias jelleg kialakítása. Az előző fejlesztési időszakban elindult, a városias jelleget erősítő fejlesztések (épület felújítások, térhasználat szabályozása) folytatásaképpen az egyik legfontosabb cél a városközpont és a Duna mentén elhelyezkedő sétány és szolgáltató központ összekapcsolása. 1.2.1 Kisvárosi korzó A Köztársaság tér felújításával, az ottani forgalomcsillapító megoldások alkalmazásával megkezdődött egy olyan közösségi tér kialakítása a belvárosban, amely a polgári létnek alapvető feltétele. A városközpontban, a Börzsöny Múzeum melletti lakóház tájházzá alakításával egyrészt növekedne a Börzsöny Múzeum turisztikai vonzereje, másrészt a tájházban megrendezésre kerülő hagyományőrző programok a városi identitást is erősítenék. A tájház elsősorban a városi civilek, hagyományőrző csoportoknak biztosítana teret és programlehetőséget, tágabb értelemben a város lakóinak közösségi terévé válhatna, ugyanakkor bővítené a turisztikai programkínálatot is.

17





1.2.2 Dunai város A városnak a településhálózatban elfoglalt helyzetét is meghatározza a Dunához való viszonya. Ma ez a viszony esetleges. Jóllehet a Duna-parti sétány nem mutat rendezetlen képet, a városnak a vízzel való aktív kapcsolatára utaló jelek hiányosak. Ezt a vízi városi jelleget erősíteni kell kikötők létesítésével, a csónakházak felújításával, kiemelésével, a kapcsolódó létesítmények (mólók) kihelyezésével. A kezdeményezés nemcsak a város látogatottságát emelné meg jelentősen, hanem egy újabb témával helyezné el Szobot egy tematikus térképen. Ennek érdekében szükséges a Duna parton olyan komplex turisztikai és szolgáltató központ kialakítása, amely hatékonyan szolgálja a helyiek, a szomszédos településeken élők és az idelátogató turisták rekreációs tevékenységét, kulturált szabadidő eltöltését. A várhatóan meginduló személyhajó-forgalom, valamint a tervezett jachtkikötő az evezősök mólóival egy egészen más, a vízre közvetlenebbül reflektáló város képét mutatják az erre utazó közönség számára. Ez a városias külső erősödését is jelenti egyben.

2. A TELEPÜLÉS VERSENYKÉPESSÉGÉNEK NÖVELÉSE. A népességmegtartó erő szempontjából meghatározó jelentőségű a munkahelyek megléte. A letelepedési, gyermekvállalási szándék nagyban függ a megélhetést biztosító körülmények meglététől és hiányától. Ma Szob alvó város: nagyon alacsony a helyben foglalkoztatottak aránya. Ezért a városfejlesztés célja az kell, hogy legyen, hogy minél kevesebben kényszerüljenek ingázásra, és minél több, a térségben élő ember találja meg munkahelyét a kistérségi központban. 2.1 HELYI GAZDASÁG FEJLESZTÉSE ALPROGRAM A rurális jellegű térségek szempontjából a kitörési pontot az egyedi megoldások keresése jelenti. A kistérség és Szob maga is halmozottan hátrányos vidéki terület. Ebből a helyzetből kitörni akkor van esélye, ha ezt a bizonyos egyedi, a helyi energiákra építő programot megtalálja. A szobi szörpüzem bezárásával és a kőkitermelés fokozottabb gépesítésével felszabaduló munkaerő Szobtól 30-50 km-re talál ma munkát. Ezeknek az embereknek a településen tartása nagy kihívás a város számára. A város mérete, közlekedési infrastruktúrája miatt nagyüzemek betelepedése nem várható. 2.1.1 Hagyományos gyümölcstermesztés és feldolgozóipar támogatása Ugyanakkor a bogyós gyümölcsök termesztésének nagy hagyománya van a térségben. Az élőmunka igényes kultúrák terjedésének támogatása nemcsak a helyi termeléshez, hanem az erre épülő feldolgozóipar újraélesztéséhez is hozzájárul. A jövőben ezért kiemelt fontosságú a termelésre épített feldolgozói vertikum összehangolt fejlesztése (a foglalkoztatottság és a megélhetés lehetőségeinek bővítése, a megtermelt jövedelem mind nagyobb arányának helyben tartása érdekében). 2.1.2 Helyi termékek piaca Ehhez kapcsolódóan a kitermelőket támogatni kell a helyi termékek piacra juttatásában. A termékek előállítása, csomagolása, promóciója, piacra juttatása egy összetett feladat, számos elemből épül fel. Koordinációját egy menedzsmentszervezetre bíznánk. Ez nemcsak a térségben biztosíthatna újra megélhetést több család számára, hanem a feldolgozó-elosztó funkciók újjáélesztése révén Szobnak is újra funkciót adna a téren. Az önkormányzatnak közfoglalkoztatásban betöltött szerepe vitathatatlan. A közfoglalkoztatás egyre nagyobb súlya miatt az önkormányzatnak érdemes – a vállalkozások érdekeit nem sértve – bekapcsolódnia a helyi termékek előállításába.

18





2.2 TURIZMUS FEJLESZTÉSE ALPROGRAM A Szobbal foglalkozó különböző tervezési dokumentumok mindegyike kiemeli a város kedvező adottságait a turizmus területén. Ezek az adottságok azonban ma még nagyon mérsékelten kihasználtak. A konkrét termékfejlesztésen kívül meg kell teremteni az itteni szolgáltatásokat értékesíteni képes intézményeket, hálózatokat, ki kell alakítani a turisztikai infrastruktúrát, és programszerűen fel kell fűzni a potenciális témaelemeket. 2.2.1 Térségi turizmus központja Szob turisztikai fejlesztésének alapja a térségi kínálat összehangolása. A város önmagában nem képes hosszabb időre itt tartani a vendégeket, és ez nem lesz másképp akkor sem, ha a kisvasút megkezdi működését. A város alkalmassá válik a Börzsöny kapuja szerepre azáltal, hogy a Börzsönyben és az Ipoly völgyében, annak mindkét partján meglévő turisztikai kínálat összehangolásában, a turisták irányításában meghatározó szerepet játszik. Ehhez egy professzionálisan működő, és a vállalkozói szféra komplex fejlesztését elvégezni képes menedzsment szervezetre, a desztinációt népszerűsítő megjelenítő anyagokra (kiadványok, logók, portál stb.), valamint egy egységes turisztikai információs rendszer kialakítására van szükség. A cél nyilvánvalóan az, hogy a turistát minél hosszabb időre a térségben, elsősorban Szobon tudjuk tartani. Ez a térségi szerepkör nélkül elképzelhetetlen. Ugyancsak ezen intézkedés keretében kell létrehozni (a menedzsment szervezet stratégiailag megalapozott koordinációja mellett) a turisztikai szolgáltatások térségi rendszerét (klaszter, natúrparkegyesület, témaút vagy más, lazább szövetség formájában): szállásadók és vendéglátók, információs és személyszállító vállalkozások, kerékpárkölcsönzők, szervizek stb. Az Ipoly völgyében tematikus utak kialakítása valósítható meg. A zöldutas és natúrparkos fejlesztések filozófiájához illeszkedve a tájbarát turisztikai formák (bakancsos turizmus, ökoturizmus, kerékpáros és lovasturizmus, vízi turizmus stb.) a preferáltak. Az ehhez szükséges infrastruktúra megteremtése az előző intézkedés feladata. 2.2.2 Helyi turizmus infrastrukturális feltételeinek megteremtése Ennek keretében kiemelt szerepe van a szálláshelyeknek, amelyekből Szobon ma igen kevés található. A program része kell, hogy legyen a különböző színvonalú (a kempingtől az I. osztályú szállodáig) szálláshelyek létrehozása a tartózkodási idő, ezáltal a fajlagos költés megnövelése érdekében. Kapcsolódva a Dunai város programhoz a közlekedési és hajózási infrastruktúra kialakítása.

19





2. ábra Az átfogó célokhoz kapcsolódó célrendszer

20





3.2. A KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK BEMUTATÁSA Szolgáltatásfejlesztés Térségi egészségközpont

Szolgáltatásfejlesztés Térségi tudásközpont Szolgáltatásfejlesztés Térségi egészségközpont Szolgáltatásfejlesztés Térségi szociális ellátó központ

X

Szolgáltatásfejlesztés Településkép Településkép Helyi gazdaság Helyi gazdaság Helyi turizmus Helyi turizmus Térségi szociális ellátó megújítása, helyi megújítása, helyi fejlesztése fejlesztése Helyi fejlesztése fejlesztése központ identitás identitás Gyümölcstermesz termékek piaca Térségi turizmus Infrastrukturális erősítése erősítése Dunai tés és feltételek Kisvárosi korzó város feldolgozóipar

X

XX

X

XX

X

X

X

X X

X

Településkép megújítása, helyi identitás erősítése Kisvárosi korzó

X XXX

XX

XX

XXX

Településkép megújítása, helyi identitás erősítése Dunai város

X

XXX

XX

Helyi gazdaság fejlesztése Gyümölcstermesztés és feldolgozóipar

XXX

XX

X

XXX

XX

Helyi gazdaság fejlesztése Helyi termékek piaca Helyi turizmus fejlesztése Térségi turizmus

X

XXX Jelmagyarázat: x -gyenge xx-közepes xxx-erős

21





3.3. VÁROSRÉSZI CÉLOK Az integrált városfejlesztési stratégiának egy háromszintű célrendszert kell kijelölnie: az átfogó (távlati) célok mellett középtávú és az egyes városrészekhez kapcsolódó konkrét fejlesztési célok megnevezése is feladat. Szob esetében városrészek elkülönítésére nem került sor, ezért a közvetlen célok esetében konkrét fejlesztési feladatok (intézkedések) jelennek meg.

3.4. STRATÉGIAI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK KÜLSŐ FELTÉTELEI Az alábbiakban azokat a szükséges beavatkozásokat, feltételeket foglaljuk össze, amelyek nem a városi önkormányzat, hanem a városfejlesztésben aktív szereplők kompetenciájába tartoznak, de a város által kitűzött középtávú célok megvalósításának sikerességét alapvetően meghatározzák (előfeltétel, szinergia, egymást kiegészítő fejlesztések, stb.)

1. középtávú cél: Szolgáltatásfejlesztés Térségi tudásközpont Szereplő

Beavatkozások

Kormány



Az EMMI és KLIK oktatásfejlesztési koncepciója 

Magánszektor

-

 Az oktatási intézmények támogatása szabadidős tevékenységek, sportkörök minél szélesebb körű biztosításával

Civil szektor



Szomszédos önkormányzatok (funkcionális várostérség szereplői)

Együttműködés a fenntartható oktatási infrastruktúra érdekében

2. középtávú cél: Szolgáltatásfejlesztés Térségi egészségközpont Szereplő

Beavatkozások 

Kormány Magánszektor



Szolgáltatásokhoz való hozzáférés erősítése a fejlesztési programokban Piaci alapon működő egészségügyi szolgáltatások integrációja 

Civil szektor Szomszédos önkormányzatok (funkcionális várostérség szereplői)



-

Együttműködés a fenntartható egészségügyi infrastruktúra érdekében

3. középtávú cél: Szolgáltatásfejlesztés Térségi szociális ellátó központ

22



HBHE – BFVT – HÉTFA – PESTTERV – Pro Régió – Városkutatás Szereplő

Beavatkozások 

Szolgáltatásokhoz való hozzáférés erősítése a fejlesztési programokban



Piaci alapon működő szociális szolgáltatások integrációja



Szociális intézmények külső támogatása a veszélyeztetett csoportok érdekében szerveződő civil szervezeteken keresztül

Kormány Magánszektor Civil szektor Szomszédos önkormányzatok (funkcionális várostérség szereplői)




Együttműködés a fenntartható szociális ellátás infrastruktúra érdekében

4. középtávú cél: Településkép megújítása, helyi identitás erősítése Kisvárosi korzó Szereplő

Beavatkozások 

Város rehabilitációs programok támogatása a fejlesztések között



Üzlethelyiségek, vendéglátó egységek arculata illeszkedik a város arculatához

Kormány Magánszektor



Civil szektor 


Helyi civil szervezetek aktív közreműködése

Együttműködés a városi arculat megteremtésében és megőrzésében

5. középtávú cél: Településkép megújítása, helyi identitás erősítése Dunai város Szereplő

Beavatkozások 

Kormány Magánszektor Civil szektor Szomszédos önkormányzatok (funkcionális várostérség szereplői)



Duna régió stratégia kiterjesztése, megvalósítása

Beruházások során fokozott figyelem a környezetvédelemre



Környezet tudatosság növelése a civil szervezeteken keresztül 

Együttműködés a Dunakanyar önkormányzatai között a beruházások és környezetvédelem tekintetében

6. középtávú cél: Helyi gazdaság fejlesztése Gyümölcstermesztés és feldolgozóipar Szereplő

Beavatkozások 

Kormány

23

Innovatív mintaprojektek indítása



HBHE – BFVT – HÉTFA – PESTTERV – Pro Régió – Városkutatás 

Főváros

Együttműködés fejlesztése a megyei és a járási iparkamarák között



Magánszektor Civil szektor


Város és vállalkozók közötti partnerségi kapcsolat javítása



Vállalkozók és a civil szektor közötti együttműködések javítása 


Gazdaságfejlesztési együttműködések a szomszédos önkormányzatok között

7. középtávú cél: Helyi gazdaság fejlesztése Helyi termékek piaca Szereplő

Beavatkozások 

Kormány 

Pest megye

Civil szektor

Együttműködés fejlesztése a megyei és a járási iparkamarák között



Magánszektor

Innovatív mintaprojektek indítása

Város és vállalkozók közötti partnerségi kapcsolat javítása



Vállalkozók és a civil szektor közötti együttműködések javítása 


Gazdaságfejlesztési együttműködések a szomszédos önkormányzatok között

8. középtávú cél: Helyi turizmus fejlesztése Térségi turizmus Szereplő

Beavatkozások 

Kormány Pest megye

Magyar Turizmus Zrt. országmarketing-tevékenységének fejlesztése



Pest megye újrapozicionálása Budapesthez képest a turisztikai palettán

Magánszektor



Megtérülő turisztikai jellegű beruházások



Turizmusba való befektetés növekedése 

Befogadó városi lakosság

Civil szektor



Turisztikai és kulturális szereplők megerősödése a civil szektorban




Együttműködés a Dunakanyar önkormányzatai között a turizmus fejlesztésében

9. középtávú cél: Helyi turizmus fejlesztése Infrastrukturális feltételek

24



HBHE – BFVT – HÉTFA – PESTTERV – Pro Régió – Városkutatás Szereplő

Beavatkozások 

Kormány Pest megye


Magyar Turizmus Zrt. országmarketing-tevékenységének fejlesztése



Pest megye újrapozicionálása Budapesthez képest a turisztikai palettán

Magánszektor



Megtérülő turisztikai jellegű beruházások



Turizmusba való befektetés növekedése 

Befogadó városi lakosság

Civil szektor



Turisztikai és kulturális szereplők megerősödése a civil szektorban




Együttműködés a Dunakanyar önkormányzatai között a turizmus fejlesztésében

25





4. A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK Az ITS, mint operatív jellegű stratégia, tartalmazza azon lényeges fejlesztési jellegű beavatkozásokat (projekteket, illetve programokat), amelyek a célok eléréséhez szükségesek. A projektek nemcsak beruházási típusúak lehetnek, hanem például foglalkoztatási, képzési, szemléletformáló jellegűek is. Az ITS az alábbi projekt típusokat különbözteti meg: ●

akcióterületi projektek

●

kulcsprojektek

●

hálózatos projektek

●

egyéb projektek

Akcióterületi projekteknek a térben és időben koncentrált, jellemzően komplex jellegű projekteket nevezzük. A térben való koncentráltság azt jelenti, hogy a beavatkozások egy jól meghatározható határvonallal körülvett területen belül történnek. Az időben való koncentráltság azt jelenti, hogy az akcióterületen belüli beavatkozások szintén egy jól meghatározott, de záros határidőn belül - legfeljebb néhány év alatt – megtörténnek. A komplex jelleg pedig azt jelenti, hogy az akcióterületen többféle, de egymással szorosan összehangolt beavatkozások valósulnak meg. Szob esetében városrészek elkülönítésére nem került sor, ezért a közvetlen célok esetében konkrét fejlesztési feladatok (intézkedések) jelennek meg. Ennek megfelelően Szobon nincs értelme külön akcióterületi projektek lehatárolásának, az egész város egy akcióterületnek tekinthető, ahol kulcsprojektek és pontszerű beavatkozások valósulnak meg.

4.1. KULCSPROJEKTEK A kulcsprojektek azok a tervbe vett fejlesztések, melyek alapvető feltételét képezik valamely (akár több) középtávú cél elérésének, tehát, ha a projekt nem valósul meg, valamelyik cél nem vagy csak kismértékben érhető el. Gyakran a kulcsprojekt (ami jellemezően nagyobb összegű projekt) megvalósulása előfeltétele egyéb tervezett fejlesztések megvalósulásának vagy azok hatásai érvényesülésének.

1. SPORT ÉS SZABADIDŐ KÖZPONT KIALAKÍTÁSA A DUNA PARTON Projekt célja

Közösségi terek, találkozóhelyek rendszerének fejlesztése, egészséges életvitel, rekreációs tevékenységek lehetőségének biztosítása, a helyben élők életminőségének javítása.

Projekt leírása

A Duna parton olyan komplex turisztikai és szolgáltató központ kialakítása, amely hatékonyan szolgálja a helyiek, a szomszédos településeken élők és az idelátogató turisták rekreációs tevékenységét, kulturált szabadidő eltöltését. A Duna-parti korzó és szabadidőközpont kialakításának elemei: (1) tanuszoda építése, (2) sportpálya felújítása, teniszpálya áthelyezése, (3) kajakos klubház bővítése és a mellette lévő csónakház felújítása, (4) sportcsarnok hasznosítása (5) közösségi tér kialakítása színpaddal, (6) játszótér és volt kresz-park szükség 26





szerinti áthelyezése, felújítása (7) sétány, közpark kialakítása (8) szabad strand kialakítása Területrendezési háttere:. Stratégiai illeszkedés

Rendezési – szabályozási terv módosítása nem szükséges. Településkép megújítása, helyi identitás erősítése Dunai város Helyi turizmus fejlesztése

Végrehajtásért felelős szervezet /projektgazda

települési önkormányzat

Partnerek:

helyi civil /sport/ szervezetek

Becsült költség:

350 millió forint

Finanszírozás:

VEKOP és saját forrás

Ütemezés:

2015-2017

Előkészítettség

A területen az előző fejlesztési időszakban megvalósult a kemping és szálláshely, előkészületben van a tanuszoda tervezése és folyamatban a közösségi tér kialakítása.

További előkészítés, projektfejlesztés (költség, felelős, tevékenységek, ütemezés)

A projektötlet részleteinek kidolgozásért a Polgármesteri Hivatal felel. A részletek kidolgozásával feltárandók a lehetséges kormányzati vagy saját források,

Indikatív output indikátorok

Megépült sport és szabadidő központ

Kockázatok és kezelésük

Fejlesztési támogatás nélkül a projekt nem megvalósítható. A projekt teljes megvalósításához és működtetéséhez szükséges magántőke beruházás elmaradása. Dunai árvizek veszélyeztetik a megvalósítást és a fenntartást.

amelyből a projekt megvalósítható.

2. TÁJHÁZ ÉS RENDEZVÉNYKÖZPONT KIALAKÍTÁSA Projekt célja

A városi identitás fejlesztése, turisztikai programok kialakítása

Projekt leírása

A városközpontban, a Börzsöny Múzeum melletti lakóház tájházzá alakításával egyrészt növekedne a Börzsöny Múzeum turisztikai vonzereje, másrészt a tájházban megrendezésre kerülő hagyományőrző programok a városi identitást is erősítenék. A tájház elsősorban a városi civilek, hagyományőrző csoportoknak biztosítana teret és programlehetőséget, tágabb értelemben a város lakóinak közösségi terévé válhatna, ugyanakkor bővítené a turisztikai programkínálatot is. A tájház udvarán kerülne kialakításra a helyi termékek piaca.

Területrendezési háttere:.

Rendezési – szabályozási terv módosítás nem szükséges.

Stratégiai illeszkedés

Településkép megújítása, helyi identitás erősítése Kisvárosi korzó Helyi gazdaság fejlesztése Gyümölcstermesztés és feldolgozóipar támogatása Helyi gazdaság fejlesztése Helyi termékek piaca

Végrehajtásért felelős szervezet Települési önkormányzat és a városban működő civilek, őstermelők. /projektgazda Partnerek:

Helyi hagyományőrző egyesületek, civilek, őstermelők, mezőgazdasági kisvállalkozások.

Becsült költség:

80 millió

Finanszírozás:

VEKOP

27





Ütemezés:

2016-2018

Előkészítettség:

A projekt ötlet kidolgozása folyamatban.


A projektötlet részleteinek kidolgozásért a Polgármesteri Hivatal felel. A részletek kidolgozásával feltárandók a lehetséges kormányzati vagy saját források, amelyből a projekt megvalósítható.


Megépült tájház.


Fejlesztési támogatás nélkül, az önkormányzat kizárólag saját forrásaira támaszkodva nem tudja megvalósítani a projektet.

3. TURISZTIKAI ATTRAKCIÓK, TELEPÜLÉSMARKETING Projekt célja

A településen és a környező településeken levő turisztikai látványosságok feltárása és bemutatása, hatékony településmarketing kialakítása

Projekt leírása

A városon és a környező településeken elszórtan számos olyan turisztikai látványosság szerepel (kálvária domb Szobon, környező települések látványosságai), amelyek feltárása és közös marketingje az egész börzsönyi térség turisztikai kínálatát fejlesztené. Ennek egyik kiemelt fejlesztése lehetne a Börzsöny kisvasút kiépítése a Szobi hajókikötőig. Egységes települési arculat megteremtése tájépítész tervei alapján. Középületek és azok környezetének rendezése, parkolók kiépítése, temetők környezetének rendezése és állapotának javítása. A turisztikai attrakciók térségi szervezése fontossá teszi a TDM szervezet kialakítását, a térség településeinek egysége településmarketing megfontolását

Területrendezési háttere:



Településkép megújítása, helyi identitás erősítése Kisvárosi korzó Településkép megújítása, helyi identitás erősítése Dunai város Helyi turizmus fejlesztése Térségi turizmus

Végrehajtásért felelős szervezet Szob város és a térség településeinek önkormányzata, turizmusban érdekelt /projektgazda vállalkozók. Partnerek:

Helyi civil szervezetek, turizmusban érdekelt vállalkozók.

Becsült költség:

300 millió forint

Finanszírozás:

VEKOP, IKOP, nemzetközi együttműködés

Ütemezés:

2016-2018

Előkészítettség:t



A projektötlet részleteinek kidolgozásért a Szob város Polgármesteri Hivatala és a környező települések polgármesterei felelősek. A részletek kidolgozásával feltárandók a lehetséges kormányzati vagy saját források, amelyből a projekt megvalósítható.


TDM szervezet létrehozása, egyes műemlék jellegű épületek felújítása, területének rendezése.


Fejlesztési támogatás nélkül, az önkormányzatok kizárólag saját forrásaikra támaszkodva nem tudja megvalósítani a projektet.

28





4. SZOCIÁLIS INTÉMÉNYRENDSZER FEJLESZTÉSE Projekt célja

Térségi szociális központ kialakítása

Projekt leírása

A szociális alap és szakosított ellátás színvonalas megoldása és egyben a szociálisan rászoruló családok segítése. A főtéren kialakult elhelyezkedő épület arculatának megváltoztatása. A város és a térség demográfiai folyamataira reflektálva a városban kialakításra kerülne egy bentlakásos időskorúak intézménye, idősek nappali ellátása, házi segítségnyújtás és szociális étkeztetés Az intézményrendszer bővítése hozzájárulna a városi munkahelyteremtéshez.




Szolgáltatásfejlesztés Térségi szociális ellátó központ Településkép megújítása, helyi identitás erősítése Kisvárosi korzó

Végrehajtásért felelős szervezet Települési önkormányzat. /projektgazda Partnerek:

Helyi civil szervezetek, elsősorban a nyugdíjas klubbok.

Becsült költség:

150 millió forint

Finanszírozás:

VEKOP, magántőke

Ütemezés:

2017-2021

Előkészítettség:t



A projektötlet részleteinek kidolgozásért a Polgármesteri Hivatal felel. A részletek kidolgozásával feltárandók a lehetséges kormányzati vagy saját


Megépült szociális ellátó központ, a szolgáltatás bővítés a térség lakói számára.



források, amelyből a projekt megvalósítható.

5. SZÁLLODA (ÉS YACTKIKÖTŐ) FEJLESZTÉS Projekt célja

A dunai turizmushoz kapcsolódó, luxusigényeket is kiszolgálni képes turisztikai kínálat megteremtése, gazdasági tevékenység fejlesztése.

Projekt leírása

A projekt alapvetően két, egymással összekapcsolódó elemből áll. Egyrészt a Zilahy-kastély hasznosításából, teljes rekonstrukciójából másrészt a tervezett beruházás közelében – igény esetén - egy yact-kikötő megvalósításának lehetőségéről. Jelenleg a Zilahy-kastélyban 14 szociális bérlakása van az önkormányzatnak. A beruházás-fejlesztéshez előzetesen-vagy a beruházással párhuzamosan szükséges szociális bérlakások építése illetve kialakítása, hogy itt megszűnő lakásokból a lakók integrált környezetbe költözhessenek.


Szabályozási terv módosítás igény alapján szükséges lehet


Településkép megújítása, helyi identitás erősítése Dunai város Helyi turizmus fejlesztése Térségi turizmus

Végrehajtásért felelős szervezet települési önkormányzat és vállalkozói befektető /projektgazda Partnerek:

nincs 29





Becsült költség:

500 millió forint

Finanszírozás:

magánbefektető

Ütemezés:

2019-2022




A projekt csak jelentős magánbefektető megjelenése esetén megvalósítható.


Szálloda és yactkikötő megépül.


A legnagyobb kockázat hogy a projekt megvalósítására nem jelentkezik megfelelő befektető.

4.2. EGYÉB FEJLESZTÉSEK A fentieken kívül vannak olyan fejlesztések, melyek egyetlen, pontszerű beavatkozást jelentenek, jellemzően a következő beavatkozás típusok tartoznak ide: ●

önálló épületek, építmények felújítása, korszerűsítése, energetikai fejlesztése,

●

közterület- és környezetrendezés a város egy-egy pontján,

●

új, önálló létesítmény elhelyezése a városszövetben,

●

hosszabb idő alatt (nem akciószerűen) megvalósítható fejlesztések (meglévő lakóterületek átépülése, ipari területek funkcióváltása, stb.)

1. CIVIL KÖZÖSSÉGI HÁZ LÉTREHOZÁSA Projekt célja

Civil kezdeményezek támogatása

Projekt leírása

A projekt alapvetően két elemből áll: egyrészt egy Civil Közösségi Ház létrehozásából, amely teret és lehetőséget biztosítana a városban működő civil szervezeteknek, elsősorban a nagyon aktív nyugdíjas klubnak. Másrészt a városi önkormányzat Civil Alap létrehozásán keresztül folyamatosan támogatja a helyi civil kezdeményezéseket.

Területrendezési háttere: .

Rendezési – szabályozási terv módosítás nem szükséges


Szolgáltatásfejlesztés Térségi tudásközpont Településkép megújítása, helyi identitás erősítése


Települési önkormányzat

Partnerek:

Helyi civil szervezetek

Becsült költség:

30 millió forint

Finanszírozás:

VEKOP

Ütemezés :

2016-2017 30



HBHE – BFVT – HÉTFA – PESTTERV – Pro Régió – Városkutatás Előkészítettség:



További előkészítés, projektfejlesztés A projektötlet részleteinek kidolgozásért a polgármesteri hivatal felel. A részletek kidolgozásával feltárandók a lehetséges kormányzati vagy saját források, amelyből (költség, felelős, tevékenységek, ütemezés) a projekt megvalósítható. Indikatív output indikátorok

A helyi civil élet erősödése, civil szervezetek aktivitása nő.



2. JÁTSZÓTEREK KIALAKÍTÁSA Projekt célja

A közterületek megújításának keretében játszóterek kialakítása

Projekt leírása

A város 6 játszóterének üzemeltetésével és biztonságos játszóeszközökkel való felszerelésével a város minden pontjáról biztonságos és kényelmes távolságban elérhetővé válnak a városi gyerekek számára a játszóterek.


Rendezési – szabályozási terv módosítása nem szükséges





Partnerek:


Becsült költség:

50 millió forint

Finanszírozás:

VEKOP

Ütemezés:

2016-2018




Játszóterek kialakítása.



3. SZAKORVOSI RENDELŐINTÉZET FEJLESZTÉSE Projekt célja

A város és a térség lakóinak egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférése

Projekt leírása

A kistérség települései számára a járóbeteg-szakellátás térségi központja Szob. A kapacitásfejlesztés és egy nagyobb térségi integráció lehetővé teszi a meglévő betegellátó funkciók bővítését, szélesítését, valamint a szolgáltatások minőségi fejlesztését.

31








Szolgáltatásfejlesztés Térségi egészségközpont



Partnerek:


Becsült költség:

60 millió forint

Finanszírozás

VEKOP, KEHOP

Ütemezés :

2018-2020

Előkészítettség

Egy korábbi bővítési terv alapján a fejlesztési terv újragondolása szükséges.


A projektötlet részleteinek kidolgozásért a polgármesteri hivatal felel. A részletek kidolgozásával feltárandók a lehetséges kormányzati vagy saját források, amelyből a projekt megvalósítható.


Játszóterek kialakítása.



4. KÖZIGAZGATÁS FEJLESZTÉSE Projekt célja

A város lakói számára elérhető, gyorsan és kényelmesen működtethető közigazgatási szolgáltatások megteremtése.

Projekt leírása

A város lakói számára elérhető, gyorsan és kényelmesen működtethető közigazgatási szolgáltatások megteremtéséhez szükséges a tárgyi feltételek korszerűsítése.




Szolgáltatásfejlesztés Térségi tudásközpont



Partnerek:

Nem szükséges

Becsült költség:

20 millió forint

Finanszírozás pályázat, önerő

VEKOP

Ütemezés : 2015-2020

2015-2017

Előkészítettség: ötlet



Közigazgatás megújulása


Fejlesztési támogatás nélkül, az önkormányzat kizárólag saját forrásaira

32





támaszkodva nem tudja megvalósítani a projektet.

5. POLGÁRMESTERI HIVATAL FEJLESZTÉSE Projekt célja

A fenntartható működtetés feltételeinek megteremtése a Polgármesteri Hivatalban.

Projekt leírása

A polgármesteri Hivatal épülete megújult, de a fenntartható működtetés, a külső és belső környezet összhangjának megteremtése érdekében szükséges a hivatal irodabútorainak, belső berendezéseinek cseréje.




Szolgáltatásfejlesztés Térségi tudásközpont



Partnerek:

Nem szükséges

Becsült költség:

40 millió forint

Finanszírozás

VEKOP, KEHOP

Ütemezés :

2016-2018






Közigazgatás megújulása



6. TURIZMUS FEJLESZTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ INFRASTRUKTÚRA (KERÉKPÁRÚT) KIALAKÍTÁSA Projekt célja

A kerékpárutak fejlesztésével a térségi turizmus fejlesztése

Projekt leírása

A Duna és az Ipoly mentén, határon átnyúló (Szlovákia) kerékpár turizmus fejlesztése, az EuroVelo6 nemzetközi kerékpárútról való le-, illetve rácsatlakozással. A projekt célcsoportja mindazon kerékpárosok (határmenti településeken lakók, illetve idelátogató kerékpáros turisták), akik kulturált és biztonságos körülmények között csodás természeti környezetben kívánnak kerékpározni. /I. szakasza a szobi rév és az Ipoly–híd között, II. szakasz a városból kivezető rész, a hídtól az Ipolydamásdi elágazásig. Az Ipolydamásdi elágazástól Vámosmikola felé jelenleg a közút a kijelölt kerékpáros út./


Rendezési – szabályozási terv módosítás részben szükséges, a városból kivezető „préskerti „ szakaszon


Helyi turizmus fejlesztése Térségi turizmus

33







Partnerek:

helyi civil szervezetek, térségi települések önkormányzatai

Becsült költség:

200 millió forint

Finanszírozás

IKOP, határon átnyúló együttműködések

Ütemezés :

2017-2020






Kerékpárutak kiépülése, térségi kerékpárturizmus fellendülése



7. TELEPÜLÉSI INFRASTRUKTÚRAFEJLESZTÉS Projekt célja

Belterületi utak pormentesítése, biztonságos közlekedés érdekében járdák építése

Projekt leírása

Meggyfa, Szabadifjúság, Somogyi, Bártfa, Csallóköz, Kiserdő utcák aszfaltozott felületzárása (szükség szerint felszíni csapadékvíz elvezető rendszer kiépítésével).


Rendezési – szabályozási terv módosítás nem szükséges


Településkép megújítása, helyi identitás erősítése Kisvárosi korzó Településkép megújítása, helyi identitás erősítése Dunai város


települési önkormányzat

Partnerek:

nem szükséges

Becsült költség:

200 millió forint

Finanszírozás pályázat

VEKOP

Ütemezés : 2015-2020

2017-2020


Meggyfa utcára folyamatban van a terv elkészülése, a többi utcára a jövőben készül el a projekt terv.




A városban minden út pormentes lesz.



34





8. TÉRSÉGI INFRASTRUKTÚRAFEJLESZTÉS Projekt célja

Csapadékvíz elvezető rendszer kiépítése és karbantartása

Projekt leírása

A táji és épített környezet megóvása érdekében a térség hat településén (Szob, Márianosztra, Kóspallag, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Letkés) csapadékvíz elvezető rendszer kiépítése és karbantartása. / I. ütemben a terv elkészítése, ennek legfontosabb eleme a külterületen kötelező csapadékvíz „vész” tározó, II. ütemben a szükséges karbantartási, felújítási munkák.


nincs




Szob város önkormányzata

Partnerek:

Érintett települések önkormányzatai

Becsült költség:

500 millió forint

Finanszírozás

KEHOP

Ütemezés :

2017-2020

Előkészítettség: ötlet





Csapadékvíz elvezető rendszer kiépülése



35




3.


ábra Projektek térképes megjelenítése

36





4.5. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓK ÖSSZEHANGOLT, VÁZLATOS PÉNZÜGYI TERVE ÉS ÜTEMEZÉSE Ütemezés 2015 Projekt/projektelem neve

II.

2016 I.

2017 II.

I.

2018 II.

K1: Sport és szabadidő központ kialakítása a Duna parton K2: Tájház és rendezvényközpont kialakítása K3: Turisztikai attrakciók, településmarketing K4: Szociális intézményrendszer fejlesztése K5: Szálloda (és Yactkikötő) fejlesztés F1: Civil közösségi ház létrehozása F2: Játszóterek kialakítása F3: Szakorvosi rendelőintézet fejlesztése F4: Közigazgatás fejlesztése F5: Polgármesteri hivatal fejlesztése F6: Turizmus fejlesztéshez kapcsolódó infrastruktúra (Kerékpárút) kialakítása F7: Települési infrastruktúrafejlesztés F8: Térségi infrastruktúrafejlesztés

37

I.

2019 II.

2020

2021

2022

2023





Finanszírozás (millió Ft) VEKOP

KEHOP

IKOP

Egyéb OP Egyéb EU forrás (transzna cionális)

Központi költségv etés

Saját forrás

Magántő ke

K1:Sport és szabadidő központ kialakítása a Duna parton

300

-

-

-

-

-

50

-

K2:Tájház és rendezvényközpont kialakítása

80

-

-

-

-

-

-

-

-

-

100

-

50

-

-

-

100

-

-

-

-

-

-

50

-

-

-

-

-

-

-

500

F1: Civil közösségi ház létrehozása

30

-

-

-

-

-

-

-

F2: Játszóterek kialakítása

60

F3: Szakorvosi rendelőintézet fejlesztése

40

20

-

-

-

-

-

-

F4: Közigazgatás fejlesztése

20

-

-

-

-

-

-

-

F5: Polgármesteri hivatal fejlesztése

20

20

-

-

-

-

-

-

-

-

100

-

100

-

-

-

200

-

-

-

-

-

-

-

-

500

-

-

-

-

-

-

Projekt/projektelem neve

K3:Turisztikai településmarketing

attrakciók,

K4: Szociális intézményrendszer fejlesztése K5: Szálloda (és Yactkikötő) fejlesztés

F6: Turizmus fejlesztéshez kapcsolódó infrastruktúra (Kerékpárút) kialakítása F7: Települési infrastruktúrafejlesztés F8: Térségi infrastruktúrafejlesztés

38





5. ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM A KSH elkészítette a település szegregátumainak, szegregációval veszélyeztetett területeinek térképét, melyet a szegregációs mutató vizsgálatára alapozott. Szobon a térbeli-társadalmi rétegződés viszonylag kedvező képest fest, hiszen a településen nincs a fentiek szerint meghatározott szegregátum. Emellett azonban vannak olyan kisebb területegységek, ahol a kedvezőtlen társadalmi-gazdasági helyzetű népesség koncentrálódik, ám számuk nem éri el az 50 főt, illetve a kritikus értéknél nagyobb szóródást mutatnak. A helyzetelemzés adataiból és az adatok értelmezéséből következik, hogy a település esetében cél a kialakulható szegregációs folyamatok elkerülése. A terv valójában egyfajta preventív antiszegregációs tevékenység alapját jelenti. Az antiszegregációs szemlélet és tevékenység a város működésének alapvető jellemzői közé tartozik. Az antiszegregációs terv prevenciós jellegű, és elsősorban azon rétegek helyzetének javítását célozza, amelyek esetében a társadalmi leszakadás és a szociális elszigetelődés lehetősége fennáll. Célja továbbá, hogy a város funkcióbővítési beruházásainak esetleges szegregáló hatását időben kiszűrje. Ennek érdekében szükséges, hogy a Családsegítő Szolgálat célzott szükségletfelmérést végezzen, és programot dolgozzon ki az átlagot meghaladó szociális terhelés enyhítésére, a szociális zárvány kialakulásának megelőzésére. Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Szob Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az idősek elszigetelődésének, társadalmi szegregációjának oldása A korstruktúra jelenlegi helyzetéből és a várható fejleményekből egyértelműen következik, hogy a városban élő idős emberek szegregációjának, társadalmi elszigetelődésének megelőzése és szociális szükségleteinek kielégítése céljából az alábbi feladatok végrehajtása mutatkozik szükségesnek. Az idősek segítését célzó helyi szociális védelmi rendszer megerősítése a területi ellátásban. Ez konkrétan a házi szociális gondozás tervszerű kiterjesztését jelenti, azzal a céllal, hogy minden gondozásra, kapcsolati rehabilitációra szoruló idős ember részesülhessen ebben az otthoni biztonságot erősítő szolgáltatásban. Ennek előfeltétele, hogy jöjjön létre a szociális információáramlás helyi rendszere, amely intézményesen és tervszerűen képes feltérképezni a szükségleteket, és közvetíteni az információt az ellátást biztosító szolgálathoz. A rendszer működtetését a városi idősek klubja keretei között célszerű ellátni. A klub biztosítaná a különböző szereplők – Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, védőnői szolgálat, háziorvosok, lelkészek, civil szervezetek képviselői, a Polgármesteri Hivatal– közötti koordinációt. Munkaerő-piaci esélyek A munkaerőpiactól való távolság jelenti az egyik legnagyobb veszélyt a családok anyagi helyzetének megrendülése, elszigetelődése, végső soron a szegregációs folyamatok elindulása szempontjából. Ezért a város saját lehetőségeire és a munkaerő-piaci szolgáltató szervezet kínálta lehetőségekre támaszkodva, elsősorban a közfoglalkoztatás rendszerén keresztül igyekszik enyhíteni a munkahelyek hiányából fakadó szociális feszültségek kialakulását. Kisgyermekesek, gyermeküket egyedül nevelők és nagycsaládosok A kisgyermekesek, a gyermeküket egyedül nevelők és a nagycsaládosok terheinek csökkentése és a közösségi kohézió erősítése érdekében szükségesnek mutatkozik, hogy a város közművelődési intézménye 39





és a szociális rendszer munkatársai, valamint a civil szervezetek összefogásával rendszeres családbarát programok és rendezvények működjenek. A közoktatási szegregáció elkerülését szolgáló intézkedések A helyzetelemzés alapján általános célkitűzésünk a közoktatási intézményben a további szegregációmentesség, valamint az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényre juttatása. Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán kívül az esélyteremtés, a támogató lépések, szolgáltatások széles körű megvalósítása a hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek hátrányainak kompenzálása és az egyenlőség előmozdítása érdekében az intézmények minden tevékenysége során. Így hangsúlyozottan törekszünk az esélyegyenlőség biztosítására. Horizontálisan érvényesítendő szempont a közoktatás-fejlesztésben az esélyegyenlőség és az egyenlő hozzáférés biztosításának elve. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítani minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés támogatása esetén a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási helyzetére a beruházásban, fejlesztésben. Kiemelten fontos az érintett intézmény oktatásszervezési gyakorlatának áttekintésével, illetve az intézmény tanulói összetételének összehasonlításával annak vizsgálata, hogy érvényesül-e a térségben a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. Fogyatékosok A fogyatékkal élők helyzetének, életminőségének javítása érdekében az önkormányzat külön intézkedési tervet dolgozott ki, amelyet Szob város közelmúltban elfogadott Esélyegyenlőségi tervében rögzített. A fogyatékkal élők sajátos igényei kielégítésére az egészségügyi intézmények még nem kellően felkészültek. A jövőben az épületekbe való akadálymentes bejutás biztosítása mellett fontos az épületen belüli közlekedés feltételeinek megteremtése. A szociális ellátórendszerrel, támogató szolgálatokkal együttműködve elő kell segíteni, hogy a fogyatékkal élők is részt vegyenek az egészségügyi szűrővizsgálatokon.

40





6. A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI 6.1 A STRATÉGIA KÜLSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI 2014. január 1-jével új uniós költségvetési időszak indult, ezzel egy időben új fejezet kezdődött Magyarországon az uniós források pályáztatása, kifizetése és felhasználása terén. A korábbi időszakhoz hasonló intenzitással kívánja a kormány lehívni, de még nagyobb hatékonysággal felhasználni a 2014-2020as időszakban is az ország számára rendelkezésre álló keretösszeget. A Széchenyi 2020 fejlesztéspolitikai program továbbra is Magyarország fejlődését és megújulást célozza meg. Az új fejlesztéspolitikai időszak kialakításakor a közös európai célkitűzést, irányelveket alapul véve határozták meg azokat a pontokat, amelyeket el kell érni ahhoz, hogy Európa globálisan, Magyarország pedig EU-s összehasonlításban versenyképes maradjon. A korábbi hét éves periódushoz képest – melynek a legfőbb célja a leszakadt régiók felzárkóztatása volt – a most induló ciklusban az EU más célkitűzéseket vállalt. Ezeket 11 pontban foglalta össze. Az összes tagállamnak a 11 tematikus célhoz kell igazítania saját fejlesztési terveit, így mind a 28 ország egy irányba fejlődik majd tovább: 1) A kutatás, technológia-fejlesztés és innováció erősítése. 2) Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának minőségének javítása. 3) A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági, a halászati és akvakultúra-ágazat versenyképességének javítása. 4) Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban. 5) Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat-megelőzés és –kezelés előmozdítása. 6) A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása. 7) A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban. 8) A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése. 9) A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem. 10) Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás. 11) Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás.

Az ITS a Nemzeti fejlesztés 2030 és az Országos Fejlesztési és területfejlesztési Koncepció tematikus célkitűzéseihez igazodva határozza meg lokálisan a hosszú- illetve középtávú célok eléréséhez szükséges beavatkozásokat.

Nemzeti Fejlesztés 2030, Országos Fejlesztési és területfejlesztési Koncepció (OFTK) Az Országgyűlés az 1/2014. (I.3.) határozatával elfogadta a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót (OFTK) hazánk társadalmi, gazdasági és területi fejlődése, valamint környezetminőségének javítása érdekében. Az OFTK egy hosszú távú jövőképet, valamint fejlesztéspolitikai célokat és elveket határoz meg, időtávja 2030-ig szól. A Koncepció a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozóan fejlesztési prioritásokat fogalmaz meg. Az alábbiakban ezeket vetettük össze Szob Integrált városfejlesztési stratégiájának stratégiai céljaival. Az OFTK által megfogalmazott nemzeti jövőkép szerint „Magyarország 2030-ban Kelet–Közép-Európa egyik vezető gazdasági és szellemi központja lesz, lakosságának biztonságos megélhetést biztosító, az erőforrások 41





fenntartható használatára épülő versenyképes gazdasággal, azzal összefüggésben gyarapodó népességgel, megerősödött közösségekkel, javuló életminőséggel és környezeti állapottal. A nemzeti jövőkép elérése érdekében az OFTK négy hosszú távú, 2030-ig szóló átfogó fejlesztési célt és ezek elérése érdekében tizenhárom specifikus célt, köztük hét szakpolitikai jellegű és hat területi célt fogalmaz meg. A specifikus célok nemzeti jelentőségű ágazati és területi tématerületeket ölelnek fel. Stratégiai célok rövidítése

Szob város stratégiai céljai Szolgáltatásfejlesztés Térségi tudásközpont

SC1

Szolgáltatásfejlesztés Térségi egészségközpont

SC2

Szolgáltatásfejlesztés Térségi szociális ellátó központ

SC3


SC4

Településkép megújítása, helyi identitás erősítése Dunai város Helyi gazdaság fejlesztése Gyümölcstermesztés és feldolgozóipar

SC5 SC6

Helyi gazdaság fejlesztése Helyi termékek piaca

SC7


SC8

Helyi turizmus fejlesztése Infrastrukturális feltételek

SC9

4.

ábra Szob város stratégiai céljai (összegző tábla)

OFTK Prioritásai

SZOB ITS célrendszeréhez illeszkedése SC1

Patrióta gazdaság, kis- és középvállalati bázison, nagyvállalati partnerségben Fordulat a teljes foglalkoztatottság és a tudástársadalom felé Útban az erőforrás- és energiahatékonyság illetve az energiafüggetlenség felé Népesedési és közösségi fordulat Területi integráció, térségi és helyi fejlesztések a helyi gazdaság bázisán OFTK Specifikus Céljai

SC2

SC3

SC4

SC5

X

SC6

SC7

SC8

X

X

X

X X

X

X

SC9

X X

X

X X

X

X

SZOB ITS célrendszeréhez illeszkedése SC1 SC2 SC3 SC4

X

Versenyképes, innovatív hálózati gazdaság Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság

SC5

SC6

X X

Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás, az élelmiszer-feldolgozóipar fejlesztése

X

42

X

SC8

X

X

SC9

X

X X

Kreatív tudástársadalom, piacképes készségek, K+F+I

SC7

X

X





Értéktudatos és szolidáris, öngondoskodó társadalom, roma-integráció

X

X

X

Jó állam, szolgáltató állam és biztonság

X

X

X

Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata és környezetünk védelme

X X

Az ország makro-regionális szerepének erősítése

X

X X

Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése

X

X

Összekapcsolt terek: az elérhetőség és mobilitás biztosítása 5.

X

X X

Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése

Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés elősegítése

X

X X

A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat

X

X X

ábra Stratégiai célok illeszkedése az OFTK céljaihoz

A Koncepció megfogalmaz területpolitikai irányokat is, mint például makroregionális térkapcsolatok feltárása, többközpontú fejlődés, természeti erőforrásainkat védő térszerkezet, Duna-térség fenntartható fejlesztése, melyekkel összhangban vannak Szob ITS specifikus céljai a makro-kapcsolati súlypontiság kihasználásával, a területfelhasználási hierarchia fejlesztésével. A Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció megyei bontásban határozza meg a fejlesztési irányokat. Pest megye az ország egyik legnépesebb és legnagyobb gazdasági teljesítményű megyéje. A Koncepció az alábbi fejlesztési irányokat határozza meg Pest megyére vonatkozóan:  gazdaság dinamizálása, befektetés-ösztönzés, innováció és versenyképesség javítása, KKV szektor támogatása  társadalmi megújulás, közösség és bizalom erősítése, családi értékek előtérbe helyezése, a lakosság egészségi állapotának javítása, az oktatás intézményi- és tartalmi megújítása, területi és társadalmi kohézió, esélyegyenlőség javítása  térszerkezet fejlesztése, metropolisz térség, belső közlekedési kapcsolatrendszer fejlesztése kiemelten az elővárosi közlekedés, valamint a térségi központok és vonzáskörzeteik tekintetében, vonzó, kiemelkedő környezeti feltételek és életminőséget biztosító tér kialakítása. Összességében megállapítható, hogy Szob ITS célrendszere és beavatkozási területei, prioritásai összhangban vannak az OFTK-ban rögzített prioritásokkal és fejlesztési irányokkal.

Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia Az Országgyűlés 2013. március 25-én elfogadta a 2012-2024 közötti időszakra szóló Keretstratégiát. A Stratégia célja, hogy hozzájáruljon a nemzeti egyetértés kialakulásához a fenntarthatóságról. „A fenntartható fejlődés az ember boldog és értelmes életvitelének előmozdítását és a közjó kiteljesédését célozza úgy, hogy az emberi tevékenységek a Föld környezeti eltartó-képessége szabta határokon belül

43





maradnak, és a gyarapítható, fejleszthető emberi, társadalmi és gazdasági erőforrások terén gondoskodunk ezek megfelelő mennyiségi és minőségi állapotának fenntartásáról, bővítéséről, illetve javításáról.” A Keretstratégia szerint biztosítani kell az emberi, társadalmi, természeti és gazdasági erőforrások fejlesztéseit. Ennek eszköze az egyéni, családi, vállalkozói, civil és kormányzati felelősség egyensúlyban tartása. ITS célrendszeréhez illeszkedése

NFFK stratégia céljainak rendszere

SC1 SC2 SC3 SC4 SC5 SC6 SC7 SC8 SC9

Emberi erőforrások: demográfia, egészség, tudás, társadalmi kohézió Társadalmi erőforrások: bizalom infrastruktúrájának erősítése, a munka társadalmi körülményei, családi értékek erősítése, múlt örökségének ápolása, kulturális fejlesztések Természeti erőforrások: biodiverzitás, megújuló természeti erőforrások, környezeti terhelések csökkentése, nem megújuló természeti erőforrások Gazdasági erőforrások: a vállalkozói tőke és az innováció erősítése, a foglalkoztatás bővítése, költségvetési politika, életpálya-finanszírozás 6.

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

ábra Stratégia illeszkedése z NFFK céljaihoz

Jelen ITS stratégiai céljai és az NFFK stratégiai céljainak rendszere közötti összhang biztosított.

44

X





6.2.A STRATÉGIA BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI A stratégiai célok és helyzetértékelés megállapításai közötti kapcsolat összefoglaló bemutatása a következő:

Erősségek /lehetőségek Gyengeségek /problémák Erősségek /lehetőségek

1.3. Térségi szociális ellátó központ

Erősségek /lehetőségek

3.2 Helyi termékek piaca

Gyengeségek /problémák

2.2 Dunai város

1.1. Térségi tudásközpont

1.2 Térségi egészségközpont

2.1 Kisvárosi korzó

3.1 Gyümölcstermesztés és feldolgozóipar

3. Helyi gazdaság fejlesztése

2. Településkép megújítása, helyi identitás erősítése

1.Szolgáltatásfejlesztés - az Ipoly völgy centruma

  

                             

magas funkcióellátottság kis területen háromszintű oktatási intézményrendszer kompakt helyi társadalom, nincsenek jelentősebb szociális és etnikai feszültségek térségi közszolgáltatási funkciók megerősödése a belterületi zöldfelületi rendszer fejlesztésére alkalmas tartalékterületek csapadékvíz-elvezetés folyamatos tervszerű kiépítése, zárt felszínközeli csapadékcsatornák kiépítése közvilágítási hálózat korszerűsítése megújuló energiaforrások felhasználása elsősorban a közintézményekben elöregedő népesség (stagnálás és fogyás) relatíve képzetlen városi társadalom funkcióhiányok az elöregedésre nem reflektáló helyi intézményrendszer a főváros és Vác elszívó hatása erősödik forgalomcsillapított belvárosi terület fenntartható helyi ivóvízbázis település vízellátó hálózatának kiépítettsége a szennyvízcsatorna-hálózat újonnan kiépített, meghibásodás nem várható korszerűsített szennyvíztisztító-telep az egész településre kiterjedő vezetékes és vezetés nélküli távközlési hálózat a gáz- és villamosenergia-ellátás 100%-osnak tekinthető a vasútvonal elválasztó szerepe a településszerkezetben hiányzó vagy korszerűtlen közösségi terek a 12 sz. főút környezetterhelése kevés a zöldfelület, zöldterület a csapadékvíz-elvezetés sok helyen nem megoldott a nyílt árokhálózatok átereszeinek keresztmetszete több helyen nem megfelelő a kertészeti kultúrák kedvező aránya az élelmiszeripar újraéledése jó közlekedési kapcsolatok, könnyű megközelíthetőség helembai közúti Ipoly-híd megépítése a dunai vízi közlekedés fejlesztése a hagyományos kertgazdasági ágazatok fejlesztésének jó területi alapjai erdősültség növelése

45



Gyengeségek /problémák


       

Erősségek /lehetőségek Gyengeségek /problémák

4.1 Térségi turizmus

4.2 Turizmus infrastrukturális feltételeinek fejlesztése

4. Turizmus fejlesztése



7.

             


a helyi gazdaság válsága az ingázás negatív társas-társadalmi hatásai kedvezőtlen közúti megközelíthetőség a befektetői érdektelenség konzerválja a jelenlegi helyzetet alvóvárosi arculat kialakulása a Dunakanyar és a dunai hajózás fejlesztése elmarad az átmenő forgalom erősödése a termőterületek további csökkenése, a beépítésre szánt területek terjeszkedése a zöldfelület-gazdálkodás forráshiánya, fejlesztési megalapozatlansága országos jelentőségű természetvédelmi területek jó közlekedési kapcsolatok, könnyű megközelíthetőség változatos (mozaikos) tájképi környezet, értékek helembai közúti Ipoly-híd megépítése a kerékpárutak fejlesztése és összekapcsolása a Dunakanyar komplex fejlesztésének elindulása a dunai vízi közlekedés fejlesztése a börzsönyi kisvasút teljes körű kiépítése a vízparti és hegyvidéki természeti adottságokon alapuló turisztikai formák fejlesztési potenciálja hiányos turisztikai szolgáltató infrastruktúra a sport- és rekreációs infrastruktúra alulfejlett kereskedelmi és vendéglátó-ipari vállalkozások alacsony száma, kevés a szállás és vendéglátóhely egyre gyakoribb árvizek az illegális hulladéklerakásból eredő problémák

Stratégiai célok és helyzetértékelés megállapításai közötti kapcsolat összefoglalása

46





7. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI A stratégia megvalósításának kockázatait három nagy csoportba soroltuk: előkészítéshez, végrehajtáshoz, valamint fenntartáshoz kapcsolódó kockázatok.

Előkészítési, tervezési kockázatok Engedélyeztetések, szabályozási terv-módosítás folyamatának csúszása Az építési beruházások megvalósításához építési engedély megszerzésére van szükség, amelynek beszerzése jelentős időráfordítást igényel. Az engedélyeztetés elhúzódása jelentősen késleltetheti a nagyobb beruházásokat. Össze kell állítani azon projektelemek listáját, amelyek engedély kötelesek. Valamennyi projekthez engedélyezési és megvalósítási ütemtervet kell készíteni, amelynek alapján a beruházás terv szerinti ütemezése biztosítottnak tekinthető. Közbeszerzési eljárások sikertelensége, elhúzódása A közbeszerzési eljárások jelentős mértékű elhúzódása különösen az építési beruházásokat érintheti érzékenyen. Az elhúzódó procedúra következtében felborulhat az előre eltervezett ütemezés, a kivitelezés ezáltal elcsúszhat. A kockázat nagyban csökkenthető azzal, hogy az önkormányzat közbeszerzési eljárásainak bírálati szempontjai közé beépít meghiúsulási valamint késedelmi kötbért. Szintén kockázat csökkentő tényező az ún. „feltételes közbeszerzési eljárás lefolytatása”. A közösségi támogatással megvalósuló beszerzések esetében, ugyanis a törvényi szabályozás lehetővé teszi a feltételes közbeszerzési eljárás lefolytatását. Ennek lényege, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívás közzététele időpontjában még nem rendelkezik az eljárás megindításához szükséges anyagi fedezettel, de támogatásra irányuló pályázatot nyújtott be, vagy fog benyújtani. Európai uniós forrásokhoz való hozzájutás sikertelensége A szűkösen rendelkezésre álló uniós pályázati források rákényszerítik az Önkormányzatokat a minél hatékonyabb pályázásra (a nyerési esélyek maximalizálására). A minőségi pályázatok elkészítése érdekében az Önkormányzat szükség esetén akár külső szakértőt is bevonhat a pályázat és a kapcsolódó dokumentumok elkészítésébe. Lakossági elégedetlenség a tervezett beruházásokkal szemben, különböző célcsoportok érdekellentétei A város esetében az egyik legfontosabb cél, hogy megvalósuló beruházások minél szélesebb társadalmi rétegek számára eredményezzenek életminőség-javulást. Ennek ellenére is a különböző célcsoportok között érdekellentétek keletkezhetnek. Megfelelő tájékoztatással, konzultációs lehetőséggel (lakossági fórumok, civil fórumok, vállalkozási fórumok, stb.) biztosítani lehet, hogy az esetlegesen adódó problémák, érdekellentétek már a beruházások megkezdésekor felszínre kerüljenek. Szob Város Önkormányzata az Integrált Településfejlesztési Stratégia készítése során, partnerségi tervében foglaltaknak megfelelően folyamatosan biztosította ezeket a lehetőségeket: a véleménynyilvánításba bevonta a város civil és vállalkozói rétegeit, valamint az egész lakosság számára lehetővé tette, hogy beleszólhassanak a városfejlesztési elképzeléseibe.

47





Az Önkormányzat a továbbiakban (stratégia végrehajtásának időszaka) is elkötelezett a széles körű partnerség iránt. Az elkészülő tervek és látványtervek minden szobi lakos számára hozzáférhetőek lesznek.

Végrehajtáshoz kapcsolódó kockázatok Menedzsment problémák Az alapvetően a polgármesteri hivatal munkatársaiból álló, a projekt menedzsment feladatokat ellátó szervezet kapacitás problémái nehezíthetik, esetlegesen el is lehetetlenítik a projektek zökkenőmentes megvalósítását. Ennek kivédése érdekében szükséges a projektek volumenéhez igazítani a projekt menedzsment kapacitásait, esetlegesen, a nagyobb projektek időtartamára új munkatársakat, külső szakértőket alkalmazni. Kivitelezések időbeli csúszása A tervezéshez hasonlóan a beruházás során is előfordulhatnak olyan nem várt nehézségek, melyek megnövelik a projektek megvalósítási idejét, illetve költségvetését. A kockázat bekövetkezte alapos tervezéssel jelentősen csökkenthető. Ennek érdekében kellő időben és megfelelő ütemezéssel meg kell kezdeni a tervdokumentációk kidolgozását. Ugyanakkor mind a költségvetés, mind az ütemezés tervezésénél számolni kell a legrosszabb verzióval is. A kockázat jelentősen csökkenthető a megfelelő kivitelezők kiválasztásával, garanciák beépítésével, kötbérezéssel. Lakossági elégedetlenség a kivitelezési munkálatok okozta kellemetlenségek miatt Az infrastrukturális beavatkozások mindegyike átmenetileg kellemetlenségeket (zaj- és légszennyezettség növekedése, közlekedési fennakadások stb.) okozhat a beruházások közvetlen környezetében lakóknak. Megfelelő kommunikáció és folyamatos tájékoztatás segítségével biztosítható, hogy az átmeneti fennakadásokat a helyi lakosok türelemmel viseljék. Kifizetéshez kapcsolódó problémák: az igényelt támogatási részletek átutalása időben csúszik Előfordulhat, hogy az igényelt támogatási részlet nem érkezik meg időben az Önkormányzat számlájára. A probléma kiküszöbölésének három fontos biztosítéka van:  Megfelelő projektmenedzsment struktúra kiépítése, településfejlesztésben jártas, jól felkészült szakértői állománnyal;  A projekt-előrehaladási jelentések, kifizetési kérelmek szakszerű elkészítése;  Folyamatos együttműködés az irányító hatósággal és közreműködő szervezettel. Környezeti kockázatok A város speciális elhelyezkedéséből adódóan az egyre gyakoribb árvizek nehezíthetik, vagy akár – amennyiben a projekt árvízveszélyes területen helyezkedik el - el is lehetetleníthetik a megvalósítást.

Fenntartáshoz kapcsolódó kockázatok Alultervezett fenntartási, üzemeltetési költségek Az új beruházások által létrehozandó kapacitások sok esetben együtt járnak megnövekedett üzemeltetési, fenntartási költségekkel. Az Önkormányzat már a projekttervezési időszakban hangsúlyt fektet a fenntartásához kapcsolódó költségek meghatározására, és szakértői becslésekre támaszkodik. Ezen intézkedések sem lehetnek azonban elegendőek, hogy minden kockázatot kizárjunk. Új jogszabályi

48





kötelezettségek valamint a gazdaság stagnálása vagy esetleges recessziója elindíthat olyan folyamatokat, amelyek megnövelhetik az üzemeltetési költségeket. Az indikátorok teljesítése nem lehetséges A 2014-2020-as VEKOP-hoz kapcsolódó indikátorok jelentős része csak súlyos erőfeszítések árán teljesíthető. Az indikátorértékek meghatározásában jelentős szerepe volt az Európai Unió Bizottságának. Várható, hogy az OP indikátorok teljesítése érdekében, már a kedvezményezettekkel szemben is nehezen teljesíthető feltételeket fog támasztani az irányító hatóság. Probléma kezelése: 

az Önkormányzat számára teljesíthetetlen indikátorok vállalását még a forrásokhoz való hozzájutás lehetősége sem legitimálja. A forrásvesztés / forrás visszafizetés elkerülése érdekében kizárólag olyan pályázati forrásokból megvalósuló projektek végrehajtásában vesz részt, ahol az indikátorok reálisak és teljesíthetőek;



minden projekt esetében teljesíthető indikátorok meghatározása;



rendszeres visszacsatolások a monitoring adatok alapján.

A megújított közterek állapota a gyakori rongálások miatt gyors ütemben romlik Vandalizmus, rongálás következtében előfordulhat, hogy a frissen felújított közterek gyors ütemben romlásnak indulnak. A probléma kiküszöbölése érdekében az önkormányzatnak a rendvédelmi szervekkel és bűnmegelőzési civil szervezetekkel folyamatos, hatékony együttműködésre kell törekednie. Kihasználatlan kapacitások A létrehozandó kapacitások (közterületek, parkok, közösségi terek, stb.) esetében kiemelt cél, hogy használatba vegyék azokat, élettel teljenek meg. Minden új beruházás során fennáll a veszélye annak, hogy nem sikerül aktivizálni a helyi lakosságot, civil és kulturális valamint gazdasági szereplőket a létrehozott kapacitások valamint új szolgáltatások igénybevételére.

49





Kockázatok tematikus értékelése és kezelése a stratégia megvalósítása során

környezeti

társadalmi

jogi

szervezeti háttér

pénzügyi, gazdasági

A kockázat jellege

Bekövetkezés valószínűsége

Hatás mértéke

Európai uniós forrásokhoz való hozzájutás sikertelensége

2

3

Kivitelezések időbeli csúszása, ütemezés elhúzódik, a projekt költségvetése megnő

2

2

Kifizetéshez kapcsolódó problémák: az igényelt támogatási részletek átutalása időben csúszik

2

2

Alultervezett fenntartási, üzemeltetési költségek

1

3

Projekt menedzsment leterheltsége, kapacitás problémák.

2

2

Engedélyeztetések, szabályozási tervmódosítás folyamatának csúszása

2

2

Közbeszerzési eljárások sikertelensége, elhúzódása

2

3

Az indikátorok teljesítése nem lehetséges

2

3

1

3

Valamennyi projekthez engedélyezési és megvalósítási ütemterv készül Az Önkormányzat a közbeszerzési eljárásainak bírálati szempontjai közé beépíti a meghiúsulási kötbért Feltételes közbeszerzési eljárás lefolytatása Csak olyan pályázatokban való részvétel, amelyek esetében a kiíró teljesíthető indikátorokat vár el Minden projekt esetében teljesíthető indikátorok meghatározása Megfelelő kommunikáció és folyamatos tájékoztatás

1

3

Megfelelő kommunikáció és folyamatos tájékoztatás.

2

2

Kihasználatlan kapacitások

2

3

A gyakori árvizek késleltetik vagy éppen meg is akadályozhatják több fejlesztési projekt megvalósíthatóságát.

2

2

Kockázat és hatásainak leírása

Lakossági elégedetlenség a tervezett beruházásokkal szemben Lakossági elégedetlenség a kivitelezési munkálatok okozta kellemetlenségek miatt A megújított közterek állapota a gyakori rongálások miatt gyors ütemben romlik

Jelmagyarázat: Kicsi 1 Közepes 2 Nagy 3

50

Kivédésére javasolt intézkedések Szükség esetén külső szakértő bevonása a pályázat és a kapcsolódó dokumentumok elkészítésébe Alapos tervezés A megfelelő kivitelezők kiválasztása Garanciák beépítése, kötbérezés Megfelelő projektmenedzsment struktúra kiépítése A projekt-előrehaladási jelentések, kifizetési kérelmek szakszerű elkészítése Üzemeltetési költségek szakértői becslése már a projekttervezés időszakában Megfelelő munkatársak, külső szakértők bevonása a projekt megvalósításába

A rendvédelmi szervekkel és bűnmegelőzési civil szervezetekkel folyamatos hatékony együttműködés Megfelelő kommunikáció a projekt teljes életciklusa során A helyi lakosság aktivizálása és bevonása a projekt előkészítésébe. Fejlesztések helyszíneinek átgondolása, speciális műszaki megoldások alkalmazása a megvalósítás során.





8. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE 8.1. A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ FEJLESZTÉSI ÉS NEM BERUHÁZÁSI JELLEGŰ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK Az alábbi, az önkormányzat által végzett tevékenységek nem közvetlenül fejlesztési jellegűek, de támogatják a stratégiai dokumentumokban vázolt fejlesztési elképzelések megvalósulását. Ezért fontosnak tartjuk néhány ilyen lehetséges tevékenység vázlatos bemutatását. Városmarketing Az Európai Unióhoz való csatlakozás és a nemzetközi regionális együttműködések erősödése egyre több területen érinti Szob város fejlődését, mely a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás nehéz feladata elé állítja a város vezetőit, és szervezeteit egyaránt. A csatlakozásból és együttműködésekből fakadó partnerségi kapcsolatok, közösen megvalósított projektek, illetve a régiók, s ezen belül a városok versenyének nemzetközivé válása szükségessé teszi Szobon is a városmarketing-stratégia kidolgozását és hatékony alkalmazását, növelve ez által a város versenyképességét. A gazdasági nehézségek áthidalása, a város gazdaságának nagyobb folyamatokba történő bekapcsolása is csak úgy lehetséges, ha a város vezetői ismerik a folyamatokat, és marketingeszköz-rendszert építenek ki az üzleti kapcsolatok felvételére. A városmarketing tehát egyfajta szemléletmód, városvezetői gyakorlat, amely a rendszer minden elemében érvényesül és összehangolja az egyes alrendszerek működését. E működése során a középpontban mindig a város áll, melynek céljai, eredményei kiterjeszthetők a kistérségre és régióra egyaránt. Az elkészülő városmarketing terv szoros összefüggésben áll a városfejlesztési tervvel, így pontos iránymutatást ad a további fejlesztési irányokhoz, projektekhez. Az elemzés adataiból intézkedési tervek vezethetők le, melyek később a gyakorlatban megvalósíthatók. Ezen intézkedések végrehajtásával elérhetővé válnak a városmarketing projekt hosszú távú eredményei. Szabályozó tevékenységek, eszközök A városi önkormányzat döntési jogkörénél fogva kialakítja:  Az önkormányzat településfejlesztési tevékenységét és intézményrendszerét  Gazdaságfejlesztési tevékenységét  Lakás- és helyiséggazdálkodást  Intézményfenntartást  Energiagazdálkodást A helyzetelemzésben leírt tevékenységek, mechanizmusokat az önkormányzat gazdaságfejlesztési kulcsprojektjéhez kapcsolódó koordinációs és marketing tevékenysége egészíti ki, amely a következő évek nem beruházási jellegű, de hangsúlyos területfejlesztési tevékenysége lesz. Emellett, a településfejlesztési döntések megvalósítását az alábbi intézményrendszerek biztosítják, segítik:  Az önkormányzat elővásárlási jogának gyakorlása területek kivásárlásakor  Az önkormányzat állami vagy állami vállalatok tulajdonában nem használt területek ingyenes átvétele a városfejlesztési célok megvalósítására  Helyi adó- illetékkedvezmények  Helyi vállalkozások támogatása

51





Gazdasági partnerség eszközei Az aktív városfejlesztési stratégia elsődleges eszköze az önkormányzat számára a tervezett beruházások végrehajtása a közszféra és a magánszféra együttműködésében. A köz- és a magánszféra együttműködésének formájára nincs kötelező, meghatározott szabály. A projekt nagyságától, komplexitásától és sajátosságaitól függően különböző szintjei valósulhatnak meg. Településfejlesztési Megállapodás/Településrendezési Szerződés A településrendezési szerződés lehetővé teszi, hogy egyes nagy beruházások esetén, amely a település területén zajlik le, a beruházó és a települési önkormányzat között olyan szerződés kötessen, amely mindkét fél számára előnyös és rögzített fejlesztési feladatokkal bír. A településrendezési szerződés lényege, hogy az önkormányzatok szabályozási tevékenységében a magántőke olyan módon vállal részt, hogy a településrendezés közhatalmi, önkormányzati feladatait részben a beruházni, fejleszteni szándékozó befektetők végzik el az Építési törvényben foglalt feltételek szerint. Ilyen módon az egyébként az önkormányzatokat – és egyébként az önkormányzati költségvetést – terhelő településrendezési feladatok előkészítését nem az önkormányzat, hanem az egyes érdekelt résztvevők végzik el. A településrendezési szerződés megkötésének lehetősége számottevő előnnyel járt mind a közszféra mind a magánszféra számára. Lehetővé válik, hogy az önkormányzatok tőke bevonásával rövidebb időn belül megalkothassák, átalakíthassák a vonatkozó szabályrendszert lehetővé teszi továbbá, hogy a várostervezéshez elengedhetetlenül szükséges és költséges szakértői vizsgálatok közpénzek igénybevétele nélkül elkészülhessenek. Másrészről viszont a településrendezési szerződés intézménye lehetőséget nyújt a beruházni kívánó fejlesztőknek, hogy kezdeményezhessék az ingatlanukra vonatkozó szabályozás megteremtését, illetve szükség esetén annak módosítását fejlesztési céljaik megvalósítása érdekében. Projekttársaság Egy cél megvalósítására, ahol szoros koordinációra és együttműködésre van szükség, javasolt projekttársaságot létrehozni a beruházást megvalósító – praktikusan a településrendezési szerződést megkötő – felek között. A projekttársaság feladata a fejlesztési programban szerepelő infrastrukturális projektelemek megvalósításának koordinálása, lebonyolítása. Hatáskörébe tartozik az infrastrukturális fejlesztési program kommunikálása, megismertetése az érintettekkel (befektetők, lakosság, közműszolgáltatók stb.), a fejlesztési program monitoringja és rendszeres tájékoztatás a program állásáról, valamint a szükséges településrendezési szerződések előkészítése. Projektfejlesztő társaság A projekttársaság kibővített változata ennél többet jelent, komplexebb beruházások előrehaladásának és megoldásának lehetőségét kínálja, különösen olyan területen, ahol az önkormányzat tulajdonnal és hiányos forráslehetőségekkel, a magánfejlesztő pedig tőkével (tulajdonnal és tőkével) venne részt egy fejlesztés megvalósításában. A projekttársaság aktív résztvevője a fejlesztési folyamatnak, a program koordinátora, szervezői és lebonyolítói feladatokat is ellát. Végzi az előkészítést, közreműködik a szerződések megkötésében, a

52





kivitelezők közbeszerzés útján történő kiválasztásában, valamint ellenőrzi és elszámoltatja a kivitelezőket, szállítókat. A projektfejlesztő társaság társasági szerződéssel hozható létre. A lakosság, illetve egyéb célcsoportok bevonása döntési, döntés-előkészítési, tájékoztatási folyamatokba A társadalmasítás lehetséges módjai: egyes helyi célcsoportok bevonásának intézményesítése a tervezés és végrehajtás során, illetve konzultációs fórumok, ellenőrző testületek létrehozása véleménynyilvánítási joggal; vállalkozói bemutatkozás, idegenforgalmi kiadvány bemutatása céljából hely biztosítása az önkormányzat honlapján.

8.2. AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI KERETEINEK MEGHATÁROZÁSA Az ITS megvalósítása során a döntéshozói szintet Szob Város Képviselő-testülete jelenti. Legfontosabb feladatuk:  

Az ITS megvalósításának nyomon követése, elvárt eredmények, hatások értékelése. Az operatív menedzsment szint tevékenységének stratégiai szintű felügyelete, céljainak meghatározása, eredményeinek értékelése, szükség esetén korrekció kezdeményezése. Szob jelenlegi városfejlesztési tevékenysége a Polgármesteri Hivatal keretein belül működik, az alábbi szervezeti egységek keretein belül: • Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Építéshatósági Iroda (építésügyi igazgatási, településrendezési, rendészeti, hatósági, jogalkalmazási, műszaki nyilvántartási ellenőrzési feladatok); • Pénzügyi Iroda (az önkormányzat intézményeinek gazdálkodói tevékenységén túl a jegyző irányításával, a jegyző és a polgármester hatáskörébe, feladatkörébe tartalmazó gazdasági, pénzügyi feladatok). Az integrált településfejlesztési stratégiából fakadó feladatok Szob innovatív és intenzív település rehabilitációs akcióit foglalják magukba, többek között az alábbi funkciók megjelenésével: 

új gazdasági, közösségi funkciók támogatása, illetve a meglévő funkciók megerősítése;



kulturális, épített örökségi, turisztikai értékek feltárása, erősítése;



vonzóbb városi környezet kialakítása, mely ösztönzi a további befektetéseket és a népesség gyarapodásához vezet;



integrált programmenedzsment.

8.3. TELEPÜLÉS KÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI, EGYÜTTMŰKÖDÉSI JAVASLATOK A szobi integrált településfejlesztési stratégia értelmét akkor nyeri el, ha azoknak a városi funkcióknak a megerősödését hozza, melyek által a település a körzetközponti szerepét továbbra is el tudja látni, illetve erősíteni tudja. A tervezett fejlesztések mind ezt a célt szolgálják. A fenti cél elérése érdekében a városvezetésnek együtt kell működnie a térség más településeivel, hiszen a szükséges funkciók éppen ebben a viszonyrendszerben kapnak értelmet. Szobnak hagyományosan jó kapcsolata van az Ipoly túlsó partján fekvő szlovákiai önkormányzatokkal. A regionális együttműködés keretén belül ezek a kapcsolatok tovább erősödhetnek.

53





A meglévő és formálódó intézményi formákat a fentiek alapján elégségesnek tartjuk a térségi kommunikáció, koordináció sikeréhez.

8.4. MONITORING RENDSZER KIALAKÍTÁSA A monitoring rendszer feladata és módszertana A megvalósuló fejlesztéseknek meg kell felelniük a társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatóság feltételeinek. A fenntarthatóság tehát itt több dimenzióban is alap követelmény: egyrészt a fejlesztések nem veszélyeztethetik az ökoszisztéma kényes egyensúlyát, másrészt a társadalomban meglévő egyenlőtlenségek csökkentésére kell irányulniuk, a kiegyenlítést kell célul kitűzniük. Végül: a fejlesztések nem érhetnek véget a konkrét beruházással, biztosítani kell a fennmaradásukat, a további működésüket. Ennek érdekében kell gondoskodni a stratégia monitoringjáról, a megvalósulás ellenőrzéséről. A monitoring rendszer egy folyamatos adatgyűjtésen alapuló ellenőrző tevékenység annak érdekében, hogy az Önkormányzat információkhoz jusson az adott tevékenységek – jelen esetben az integrált településfejlesztési stratégiában foglalt célkitűzések, és projektek megvalósításával – kapcsolatban, és szükség esetén, akár menet közben is befolyásolhassa azok alakulását. A monitoring lényege az információk folyamatos visszacsatolása, és beépítése az éppen aktuális elemek, projektek, programok végrehajtásába. A legáltalánosabb módszertan monitoringbizottság felállítását javasolja. Egy ilyen bizottság működtetése valószínűleg önkéntes alapon jöhet létre, és ez megkérdőjelezi a hosszú távú fenntarthatóságát. Ezért az ellenőrzési feladattal a mindenkori képviselő-testületet érdemes megbízni úgy, hogy az előrehaladási jelentést a városfejlesztési bizottság készíti el, és a testület vitatja meg. Az előrehaladási jelentés értelmét az ütemterv aktualizálása adja. Ezért annak felülvizsgálatát célszerű éves rendszerességgel elvégezni, a költségvetési rendelet elkészítésével párhuzamosan.

54





A hosszú távú célok teljesülését mérő javasolt eredmény és hatásindikátorok

Helyi gazdaság fejlesztése

Településkép megújítása, helyi identitás erősítése

Szolgáltatásfe jlesztés – az Ipoly völgy centruma

Hosszú távú célok

S1: Térségi tudásközpont S2: Térségi egészségközpont

Indikátor Pedagógiai munkát segítő tevékenységek kialakítása, részt veő tanulók száma Új szolgáltatások az egészségügyben

Indikátor típusa

Me.

Tervezett változás

Mérés módja

eredmény

db fő/év

nő

önkormányzat

eredmény

db

nő

önkormányzat

S3: Térségi szociális ellátó központ

Új szociális szolgáltatások, időskorúak számára bentlakásos férőhely

eredmény

db fő

nő

kedvezményezett

S4: Kisvárosi korzó

Új közösségi terek létrehozása, civil szervezetek támogatása

eredmény

db

nő

önkormányzat

S5: Dunai város

Ú közösségi, szolgáltató helyek kialakítása

eredmény

db

nő

önkormányzat

S6: Gyümölcstermesztés és feldolgozóipar támogatása

Vállalkozások támogatása

eredmény

db

nő

kedvezményezett

S7: Helyi termékek piaca

Működő piac

eredmény

fő/év

nő

kedvezményezett

hatás

látogatás/év

nő

önkormányzat

eredmény

km db

nő

önkormányzat

Turizmus fejlesztése

S8: Helyi természeti

adottságokra épülő új turisztikai attrakciók kidolgozása térségi szinten S9: Turizmus infrastrukturális feltételeinek megteremtése

Turisztikai attrakciók együttműködése

Kerékpárutak épülnek, szolgáltató helyek létesülnek

55





Az ITS projektjeinek megvalósulásának mérésére javasolt output indikátorok Projektek

K1. Sport és szabadidő központ kialakítása a Duna parton

K2. Tájház és rendezvényközpont kialakítása

K3. Turisztikai attrakciók, településmarketing

Output indikátor neve

Me.

Bázisértéke

Célérték

Adatforrás

Városfejlesztés: Városi területeken épített köz- vagy kereskedelmi épületek, közparkok

db

0

7

kedvezményezett

Városfejlesztés: Városi területeken épített vagy renovált középületek

db

0

1

önkormányzat

db

1

5

önkormányzat

Turisztikai együttműködések száma

K4. Szociális intézményrendszer fejlesztése


db

0

1

kedvezményezett

K5. Szálloda (és Yactkikötő) fejlesztés

Városfejlesztés: Városi területeken épített vagy renovált kereskedelmi épületek

db

0

1

kedvezményezett

F1. Civil közösségi ház létrehozása


db

0

1

önkormányzat

Városfejlesztés: Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek

db

0

6

önkormányzat


db

0

1

önkormányzat

Korszerű berendezések

db

0

5

önkormányzat

Korszerűen berendezett hivatal

db

0

1

önkormányzat

F2. Játszóterek kialakítása

F3. Szakorvosi rendelőintézet fejlesztése F4. Közigazgatás fejlesztése F5. Polgármesteri hivatal fejlesztése

56





F6. Turizmus fejlesztéshez kapcsolódó infrastruktúra (kerékpárút) kialakítása

Megépült kerékpárút hossza

km

0

20

önkormányzat

F7. Települési infrastruktúrafejlesztés

Az infrastruktúra fejlesztéssel érintett, újraépített és korszerűsített utak hossza

km

0

20

önkormányzat

Bel- és csapadék-vízvédelmi létesítmények hossza

km

0

60

önkormányzat

F8. Térségi infrastruktúrafejlesztés

57





9. MELLÉKLETEK

58

Szob város Integrált Településfejlesztési Stratégia

Recommend Documents