Villány Város Önkormányzatának 7/2003 (XII. 16.) számú rendelete a város Szabályozási Tervének jóváhagyásáról és Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról
A Város Képvisel testülete az épített környezet alakításáról és védelmér l szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés c.) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:
A rendelet hatálya 1. § (1) Jelen rendelet hatálya a város igazgatási területére terjed ki. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott területen területet felhasználni, építési telket, vagy területet kialakítani, a földrészleteken építési tevékenységet folytatni, rendeltetést megváltoztatni, ilyen célra hatósági engedélyt adni az Országos Településrendezési és Építési Követelményekr l szóló 253/1997 Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) el írásainak, valamint jelen szabályzatban foglaltaknak megfelel en szabad. (2) Jelen szabályzat az alábbi mellékletekkel együtt érvényes: 1. számú melléklet: Övezeti el írások összefoglaló táblázata 2. számú melléklet: A PÉCSÉPTERV STÚDIÓ dokumentációjának SZ-1 jel 1:10000 lépték , az SZ-2 és SZ-3 jel 1:2000 lépték , valamint az SZ-4 jel 1:1000 lépték szabályozási tervlapjai. 3. számú melléklet: Örökségvédelmi kataszter, amely tartalmazza az ismert régészeti lel helyek helyét és leírását, a védelemre kötelezett építmények jegyzékét és a védett elemek leírását. 4. számú melléklet: A fák lombkorona átmér je Fogalom meghatározás 2. § (1) Jelen szabályzat alkalmazása során az alább felsorolt kivételekkel az 1997. évi LXXVIII. törvény 2. §-ában, illetve az OTÉK 1. számú mellékletében meghatározott fogalomértelmezéseket kell használni. .
H á r o m s z i n t e s n ö v é n y á l l o m á n y : a gyepszint , a cserjeszint és fás növényzet együttes alkalmazása terület lehatárolás, vagy környezetvédelem céljára. S z i n t t e r ü l e t i m u t a t ó : a telken lév épületek összes szintterületének és a telek területének viszonyszáma. E számítás során nem kell figyelembe venni a tet tér 1,90 m-nél kisebb belmagasságú részét és a pinceszintet. H u l l a d é k u d v a r : a hulladékkezelés, elszállítás számára kialakított terület, ahová a lakosság a feleslegessé vált háztartási eszközeit, tárgyait szelektív módon elhelyezheti, ahonnan rendszeres id közönként elszállítják azokat. Az üzemeltet nek gondoskodni kell a környezetvédelmi és közegészségügyi el írások maradéktalan betartásáról. H o m l o k z a t m a g a s s á g : az építmény terepcsatlakozás feletti vetületének magassága, melynek számítása során figyelmen kívül kell hagyni -
-
a kémények, szell z kürt k, tet szerelvények magasságát, a vizsgált homlokzattól 12 m-nél hátrább lév építményrészeket, a vizsgált homlokzatfelület vízszintes összhosszának egyharmadát meg nem haladó összhosszúságú és legfelljebb 3 m magasságú építményrész magasságát, a magastet és oromfalainak 6 m-t meg nem haladó magasságú részét.
Z ö l d t e t : olyan lapostet , amely legalább 30 cm vastag földréteggel és növényzettel telepítve kerül kialakításra. K k i a l a k u l t á l l a p o t . Kialakult állapot azt jelenti, hogy a terület kialakult rendezettsége megfelel , új építés, vagy b vítés esetén a spontán módon kialakult szabályokat kell betartani, építési engedélyt az illeszkedés elvének figyelembevételével lehet kiadni. Amennyiben az alkalmazandó jellemz k nem magától értet d ek, azokat elvi engedély keretében kell meghatározni. Kialakult állapotra vonatkozó el írást kell használni az épületnek az övezeti el írásokban K betüvel meghatározott jellemz ivel kapcsolatban. A kialakult állapot figyelembe veend jellemz it az építési hatóság határozza meg a (városi, területi) f építész állásfoglalásának figyelembevételével. K o r l á t o z o t t h a s z n á l a t ú ú t : az, az út, amelyen a gépjárm közlekedés id ben, vagy célban korlátozva van.
A szabályozás elemei 3. § (1) A szabályozás elemei a település alakításában játszott szerepüknek megfelel en I., II., vagy III. rend ek lehetnek. (2) Az I. rend szabályozási elemek a település egésze szempontjából a legfontosabbak, ezért ezeket csak a településszerkezeti terv felülvizsgálatára és módosítására el írt eljárással lehet megváltoztatni. I. rend nek kell tekinteni azokat a közlekedé2
si elemeket, területfelhasználási módokat és területfelhasználási egység határokat, amelyek a településszerkezeti tervben jelölve vannak. (3) Településszerkezeti terv módosítása nélkül, szabályozási tervvel módosítható a területfelhasználási egység határa egy teleksáv mértékéig. (4) A II. rend szabályozási elemek egy-egy településrész szempontjából fontosak, ezeket csak a szabályozási terv módosítására el írt eljárással lehet megváltoztatni. II. rend nek kell tekinteni minden szabályozási elemet, amit a (2) és (5) bekezdés tételesen nem sorol fel. (5) A III. rend szabályozási elemek hatósági eljárásban, illetve önkormányzati rendeletben módosíthatók, pontosíthatók, kiegészíthet k a rendezési tervi célok megvalósítása érdekében. a) Hatósági eljárásban1 módosítható, vagy meghatározható - az illetékes szakhatóság hozzájárulásával a véd sáv és -terület, - telekalakítási terv2 alapján a hátsó telekhatáron haladó övezet-, építési övezet- és területfelhasználás-szabályozási vonal, valamint a területfelhasználási egységen belüli területet kiszolgáló út. b) Önkormányzati rendeletben módosítható, vagy meghatározható - a belterületi határ a beépítésre szánt területek fejlesztési ütemével összhangban, - a sajátos jogintézmények közül az el vásárlási jog, a helyi közút céljára történ lejegyzés, az útépítési és közm vesítési hozzájárulás és a településrendezési kötelezések, - szakvélemény alapján a helyi védelem területen, épületen és objektumon. Az építés engedélyezésének sajátos feltételei 4. § (1) Az elvi építési, építési engedély iránti kérelemhez csatolni kell az önkormányzati-, annak hiányában a területi f építész szakvéleményét. a) a 3. § (5) bekezdésben meghatározott telekalakítási tervhez, b) a 4. § (3) bekezdés szerint kétlépcs s engedélyezési eljárásra kötelezett területen a telekalakítási és elvi engedélyezési tervhez, c) a helyi értékvédelem alatt lév területet, vagy épületet érint engedélyezési tervhez, d) a Templom hegyen és a Jammerthal felletti csúcson a szabályozási terven jelölt építési helyen való építés esetén, 1 2
például elvi engedélyezési eljárás keretében 85/2000 (XI. 8.) FVM rendelet
3
e) valamint a Baross Gábor utca és Ady Endre fasor menti telkeket érint engedélyezési tervhez. (2) Az építési engedélyezési eljárásba szakhatóságként be kell vonni a területileg illetékes els fokú a) természetvédelmi hatóságot a szabályozási terven jelölt országos jelent ség természetvédelmi területeken belüli építkezés esetén, b) örökségvédelmi hatóságot - a jelen szabályzat mellékletében felsorolt nyilvántartott régészeti lel helyen belüli, - és a kijelölt m emléki környezeten belüli építkezés esetén, c) vízügyi igazgatóságot a szabályozási terven jelölt hidrogeológiai véd területen belüli építkezés esetén, d) geológiai szolgálatot -
a bányaudvar területén, vagy annak határához 10 m-nél közelebb lév ,
-
a 3,0 m-nél magasabb megtámasztatlan löszparthoz magasságának kétszeresénél közelebb lév építkezéseknél,
-
az 5,0 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építkezéseknél,
-
a 4,0 m-nél kisebb f tetakarással rendelkez pincék hatástávolságán belüli építkezéseknél,
-
a 4,0 m-nél kisebb f tetakarású pince építése esetén, ha hatástávolságában más építmény is van,
-
a 10 %-nál nagyobb lejt n 3,0 m-nél nagyobb földvastagságot érint tereprendezés esetén.
(3) Kétlépcs s építési engedélyezési eljárást kell lefolytatni jelen bekezdés a)-c) pontjaiban leírt esetekben a d)-g) pontokban leírt feltételekkel. a) A szabályozási tervben telekalakítási terv készítési kötelezettséggel terhelt területegységben az engedélyezés els lépcs jét a területegység egészére vonatkozó elvi- építési és telekalakítási engedély jelenti. b) A szabályozási tervben nem szerepl köz-vagy magánutat létesít telekalakítás esetén az engedélyezés els lépcs jét a telekalakítással, illetve az új úttal érintett telkekre vonatkozó telekalakítási és elvi építési engedély jelenti. c) A mez gazdasági területen létesül birtokközponton az engedélyezés els lépcs jét az egész birtoktest m ködtetéséhez szükséges teljes épületállományt és infrastruktúrát bemutató a beépítési követelményeket tisztázó elvi engedély jelenti. d) Az a), b) és c) esetben az elvi építési engedélyezési tervnek az építészetim szaki tervdokumentációk tartalmi követelményeir l szóló 45/1997. (XII. 4
29.) KTM rendelet 4. § (1) bekezdésében megfogalmazotton túl tartalmazni kell a közlekedési és közm területen elhelyezend közm veket, burkolatokat és növényzetet, valamint a teljes érintett terület felszíni vízelvezetéséhez szükséges durva tereprendezést. e) A kétlépcs s engedélyezésre kötelezett területen építési engedély csak érvényes elvi engedély birtokában adható ki. f) A kétlépcs s engedélyezési eljárásban meghatározott telekalakítási tervet, valamint az a), b) és c) esetekben szükséges elvi építési engedélyezési tervet TT1, vagy TT-2 jogosultsággal rendelkez tervez közrem ködésével lehet készíni. g) A kétlépcs s engedélyezési eljárás keretében kiadott telekalakítási és elvi építési engedély csak köz-, vagy magánutak által határolt telekcsoportra kiterjed en módosítható. h) Lakóterületen borászat Terület-használat rendszere 5. § (1) Az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt területen - az OTÉK szerint vezés , és jel terület-felhasználási egységek találhatók.
az alábbi megne-
B EÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET : LAKÓTERÜLETEK kisvárosias lakóterület kertvárosias lakóterület falusias lakóterület
Lk Lke Lf
VEGYES TERÜLETEK településközponti vegyes terület központi vegyes terület
Vt Vk
GAZDASÁGI TERÜLETEK kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület ipari gazdasági terület
Gksz Gi
KÜLÖNLEGES TERÜLETEK különleges temet terület különleges sportterület különleges hulladék elhelyezési terület különleges présházas terület
Kt Ks Kh Kp
5
B EÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET : KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK közúti közlekedési terület kötöttpályás közlekedési terület
KÖu Kök
ZÖLDTERÜLET
Z
ERD TERÜLETEK védelmi erd terület gazdasági erd terület egészségügyi, turisztikai erd terület
Ev Eg Ee
MEZ GAZDASÁGI TERÜLETEK kertes mez gazdasági terület általános mez gazdasági terület korlátozott mez gazdasági terület
Mke Má Mko
VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET
V
(2) A terület-felhasználási egységek területe amennyiben annak több felhasználási módú, vagy építési feltétel része van övezetekre, illetve építési övezetekre tagolódik. (3) Az övezetek, építési övezetek területe telkekre, építési telkekre és ezek megközelítését biztosító kiszolgáló köz-, illetve magánutakra bontható.
6
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Általános szabályok 6. § (1) A területfelhasználási egységeken belül - az értékvédelmi területek kivételével - telekalakítási engedélyezési eljárás keretében 150 m-t meg nem haladó hosszúságú kiszolgáló út alakítható ki a 4. § (3) bekezdésben leírt eljárás szerint. (2) A területen az adott építési övezetben megengedett funkciót nem zavaró közm létesítmények trafó, gáznyomás-szabályozó - számára önálló telek is kialakítható. E telkek és beépítésük paramétereit az építési hatóság az övezeti el írásoktól eltér en is megállapíthatja. (3) A meglév telek akkor is beépíthet , ha a telek területe és szélessége az építési övezetben megengedett helyett, csak a zárójelben szerepl értéket éri el. (4) Új telekcsoport kialakításakor, vagy meglév telekcsoport átosztásakor a 4.§ (5) bekezdésben leírt eljárás keretében az 1. számú mellékletben zárójelben szerepl telekméretek is létrehozhatók, illetve beépíthet k. (5) Az építési övezetre megengedett legnagyobb beépítettséget meghaladó meglév épületen építési engedély köteles munka csak a zárójelben meghatározott beépítési mértékig és csak a tömegén belül folytatható. (6) A telkek szabályozási tervben jelölt be nem építhet része, a telekalakítási terv készítési kötelezettséggel terhelt része, valamint a telek homlokvonalától 60 m-nél távolabb es része a beépítettség és a zöldfelületi arány számítása során nem vehet figyelembe. (7) A telkek beépítése során az el kert méretét környezetében meglév höz alkalmazkodóan, újonnan kialakított telekcsoportnál pedig a telekalakítási tervben meghatározottak szerint kell biztosítani. (8) A szintalatti beépítés nem haladhatja meg az adott építési övezetre megengedett beépítés kétszeresét. E számítás során a borospincét nem kell figyelembe venni. (9) Lakó és településközponti vegyes területen új épületet a teleknek a közterület felöli 60 méteres sávjában kell elhelyezni. (10) A beépítésre szánt területen az OTÉK 32. §-ában felsorolt építményeket kivéve építést engedélyezni csak a teljes közm kiépítése esetén szabad. (11) Zártsorú beépítés esetén az oldalhatárra épített épületszárnyat nyeregtet vel kell kialakítani. Ahol a szabályozási terven jelölt építési hely azt másként nem jelöli, az utcafronti építési hely szélessége a telek oldalhatárán nem haladhatja meg a 15,0 m-t.
7
(12) A hátsókert azokban az építési övezetekben építhet be, amelyekben a megengedett beépítés 60 %, vagy annál több. (13) A KÖu-1 övezetre nem nyitható gépkocsitároló. (14) A Baross Gábor utca Diófás tér és Rákóczi út közötti szakaszán a közterületi telekhatáron álló épületek földszintjének utcafronti részén nem helyezhet el lakás. (15) Bármely építési övezet telkén lakásonként legalább 20 m2 zöldfelületet kell biztosítani. L AKÓTERÜLETEK 7. § (1) A területek els sorban lakóépületek elhelyezésére szolgálnak, de elhelyezhet más az OTÉK vonatkozó paragrafusaiban megengedett funkciójú épület is az ott meghatározott feltételekkel az üzemanyagtölt állomás kivételével. (2) A területeken a lakás(ok) helyett kereskedelmi szálláshely is elhelyezhet az 1. számú mellékletben megengedett lakásszám mindegyike helyett 4 szobával. (3) Csoportos beépítéshez telekalakítás és építés engedélyezés csak az egységes megjelenést, a beépítés rendszerét, az épülettömegek fels korlátját, a benapozás és csapadékvíz elvezetési megoldásokat rögzít elvi engedély alapján történhet. (4) A területek építési övezetein az építési telkek kialakítása során alkalmazható legkisebb telekméreteket, azok el írt beépítési módját, legnagyobb beépítettségét és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a megengedhet legnagyobb építménymagasságot az 1. számú melléklet tartalmazza. V EGYES TERÜLETEK 8. § (1) A területeken az OTÉK-ban meghatározott funkciójú épületek helyezhet k el, de nem létesíthet , nem korszer síthet , nem b víthet raktározási, nagykereskedelmi és termelési célú épület - borászat kivételével valamint üzemanyagtölt állomás és gépjárm tároló a személygépjárm tároló kivételével. (2) A területek építési övezetein az építési telkek kialakítása során alkalmazható legkisebb telekméreteket, azok el írt beépítési módját, legnagyobb beépítettségét és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a megengedhet legnagyobb építménymagasságot az 1. számú melléklet tartalmazza. G AZDASÁGI TERÜLET 9. § (1) A területeken az OTÉK-ban meghatározott funkciójú létesítmények közül a jelent s mértékben zavaró hatásúak nem helyezhet k el, de elhelyezhet k mez gazdasági üzemi épületek. 8
(2) A területek övezetein az építési telkek kialakítása során alkalmazható legkisebb telekméreteket, azok el írt beépítési módját, a legnagyobb beépítettségét és legkisebb zöldfelületi arányát, továbbá a megengedhet legnagyobb építménymagasságot az 1. számú melléklet tartalmazza. K ÜLÖNLEGES TERÜLET 10. § Kt j e l
temet i terület
(1) Épület csak a temetést szolgáló funkcióval, legfeljebb 10 % beépítettséggel létesíthet . (2) A temet 50 m-es környezetében kegyeletet sért épület nem helyezhet el. Ks jel
sportterület
(3) A területen a sportolást és a használók ellátását szolgáló létesítmények helyezhet k el. (4) A területen épület legfeljebb 10 % beépítettséggel és 12,5 m építménymagassággal építhet . Kh jel
hulladék elhelyezési terület
(5) A területhez a városi szennyvíztelep és a tervezett hulladékudvar tartozik. (6) A területen csak a hulladékok elhelyezésére, ártalmatlanítására és hasznosítására szolgáló telephely, épület, vagy m tárgy létesíthet . Kp j e l
présházas terület
(7) A terület építési övezetei a történetileg kialakult présház együtteseket foglalják magukba. A beépítési jellegzetességük alapján -
a Kp-1 jel építési övezet az egyedi telkes, zártsorú, utcával párhuzamos gerinc ,
-
a Kp-2 jel építési övezet az egyedi telkes, fés s beépítés , utcára mer leges gerinc ,
-
a Kp-3 jel övezet a tömbtelkes, halmazos beépítés területeket foglalja magába.
(8) Az övezetekben az eredeti funkción kívül az épített környezethez illeszthet nagyságú vendéglátó, szálláshely szolgáltató és kereskedelmi funkciók helyezhet k el.
9
(9) Az egyedi telkes beépítéseknél a beépítettség nem haladhatja meg 75 %-ot. (10) A csak vizesblokkot, kiszolgáló helyiséget létesít épületb vítésre, amennyiben a b vítés területe nem haladja meg a 12,0 m2-t, nem vonatkozik a (9) bekezdésben leírt korlátozás.
Baross G. 45/b-67
Baross G. 68-74
Zrinyi M. 17-25
Zrinyi M. 27-35
Kopssuth-tlp 28-34 , 36-40
A Kp-1 övezetre vonatkozó szabályokat az alábbi táblázat tartalmazza
Baross G. 73-101
(11)
7,0
5,0
7,0
5,0
5,0
7,0
A védett présházak tömege és homlokzata a 3. számú melléklet szerint kezelend . Bels ben átalakíthatók, egymással a már összeépítettek funkcionálisan összekapcsolhatók, de az ajtós, vagy falnyílásos kapcsolat ellenére a terek különállóságának meg kell maradni. Az épületek hátul 2,0 m-es sávban b víthet k minimális belmagassággal, kiszolgáló helységek céljára oly módon, hogy a nyeregtet ezen az oldalon lefut, és ha elengedhetetlen vízcsendesít t kap. Két-két telek összevonható, ha a telek így létrejött utcafrontja nem éri el a 20,0 m.-t. Meglév telek b víthet hátrafelé a 601 hrsz telek déli határáig. Meglév telek b víthet hátrafelé a HÉSZ 3. § (5) a)ban a telekalakításra meghatározott eljárással. A telek növelését követ en az épület átriumos beépítéssel b víthet legfeljebb 75 %-os beépítettségig oly módon, hogy az utcával párhuzamos gerinc épületszárnyak zártsorúan összeépíthet k legyenek. A két párhuzamos szárnyat összeköt tag az egyik oldalhatárra ráépíthet , a másiktól legalább 3,0 m-re elhúzandó. Az új épületszárnyak szélessége nem haladhatja meg a jelölt méretet (m) Az új épületszárnyak gerincmagassága nem haladhatja meg az utcai épület gerincét Az új épületszárnyak gerincének takartnak kell maradni az utca túloldaláról 1,8 m magasságból nézve
10
(12) A Kp-2 jel övezetben az utcafrontra mer leges gerinc épületek hátrafelé b víthet k a meglév épület szélességében, amennyiben a tet síkok töretlenek maradnak, vagy utcától emelked területen 6,0 m-enként 1,0 m-t emelkedhetnek. (13) A Kp-3 jel övezetben építési helyet a meglév épületeken kívül csak a szabályozási tervben jelöltek biztosítanak.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZM TERÜLET 11. § (1) A közlekedési és közm terület a következ övezetekre oszlik: - országos f utak övezete (hálózati szerep mellékutak)
KÖu-1,
- országos mellékutak, belterületi f utak övezete
KÖu-2
- jelent s mez gazdasági utak övezete
KÖu-3,
- nagy parkolók övezete
KÖu-p
- önálló gyalogút, korlátozott használatú út övezete
KÖu-gy
- kötöttpályás közlekedés övezete
KÖk
(2) A KÖu-1 övezet útjáról a határos telkekre való gépkocsi bejárat kialakítása csak a szabályozási tervlapon jelölt helyen engedélyezhet . (3) Trafó, gáznyomás-szabályozó építménye a területen elhelyezhet . (4) Újonnan létesített kiszolgáló utak szélességének a következ táblázat szerinti értékeket kell érni.
Beépítésre szánt területen Beépítésre nem szánt területen
elválasztott
vegyeshasználatú
12,0
6,0 3,0
(5) A KÖk jel kötöttpályás közlekedési övezet területén telekosztás nem engedélyezhet , és csak a vasúti üzemmel összefügg épületek helyezhet k el.
11
Z ÖLDTERÜLET 12. § (1) A terület fásított és részben más növénnyel betelepített járm forgalom elöl elzárt közterület. (2) A területen belül a zöldfelületnek 75 %-ot, lombkorona fedettségnek 30 %-ot el kell érni. Épület legfeljebb 2 %-os beépítettséggel és 4,5 m építménymagassággal helyezhet el. (3) A területen telekosztás nem engedélyezhet . E RD TERÜLET 13. § (1) A területen lév erd k rendeltetésük szerint Eg jel gazdasági erd k, Ev jel védelmi erd k illetve Ee jel egészségügyi-, szociális-, sport-, turisztikai- és üdül erd k lehetnek. (2) Véderd ben és turisztikai erd ben tarvágás nem, csak szálalóvágás, vagy természetes felújítás engedélyezhet . (3) A 50 000 m2- t meghaladó nagyságú földrészleten az Ee jel területen az (1) bekezdésben meghatározott rendeltetésnek megfelel építmények helyezhet k el 3 %-os beépítettséggel, épületenként 500 m2-nél nem nagyobb beépített területtel és 7,5 m-nél kisebb építménymagassággal. (4) A (3) bekezdésben a beépíthet ség feltételeként megfogalmazott földrészlet területszámításánál figyelembe vehet k az egymástól csak út által elválasztott területek is. Az így kialakult telekcsoport figyelembevételével kiszámolható mérték beépítés létrehozható a csoportot alkotó földrészletek egyikén is, ha ott ezáltal a beépítés nem haladja meg az 5 %-ot, és ha a telekcsoport többi tagjára a tulajdonos érdekében építési tilalom kerül bejegyzésre. (5) A szabályozási tervben erd ként jelölt területen csak akkor lehet építést engedélyezni, ha azon már az erd telepítés megtörtént. M EZ GAZDASÁGI TERÜLET 14. § (1) A mez gazdasági területen belül az alábbi területfelhasználási egységek találhatók Má jel általános mez gazdasági terület Mko jel korlátozott használatú mez gazdasági terület Mke jel kertes mez gazdasági terület Me jel mez gazdasági véderd sáv terület
12
Má jel
általános mez gazdasági terület
(2) A területhez azok a mez gazdasági területek tartoznak, amelyeknél az alapfunkciót érdemben nem korlátozza a környezet- és tájvédelmi, vagy ökológiai érdekek. Mko jel
korlátozott használatú mez gazdasági terület
(3) A területhez azok a mez gazdasági területek tartoznak, amelyeknél az alapfunkció mellett a környezet- és tájvédelmi, valamint ökológiai érdekek is jelent s szerepet játszanak. (4) Az terület földrészletein a legeltetéses állattartást, valamint a pihenést, testedzést, tájékoztatást szolgáló, és a terület fenntartásához szükséges építmények és épületek helyezhet k el. (5) Az övezeten belül a m velési ág nem módosítható szántóra, sz l re, gyümölcsösre. Mke jel
kertes mez gazdasági terület
(6) A területen belül az alábbi övezetek kerületek kialakításra: Mke-sz jel sz l m velési övezet, Mke-p jel pincesor övezet és Mke-r rekreációs kiskert-gazdálkodási övezet (7) A területen az épületeket a 18. § (8) b), c) és g) pontok figyelembevételével kell építeni. (8) A kertes mez gazdasági területen lév egy birtokhoz tartozó területekb l sz l m velési birtoktest képezhet . A sz l m velési birtokközpont bármelyik kertes mez gazdasági övezet egy telkén az ott érvényes szabályok szerint létrehozható legfeljebb a teljes birtoktest teljes területének 1,5 %-át meg nem haladó beépítéssel. Ebben az esetben az építés engedélyezésével együtt a birtoktest többi területére építési korlátozást kell bejegyezni a tulajdonos érdekében. Me jel
mez gazdasági véderd sáv terület
(9) A nagy összefügg szántó területek védelmét, tagolását szolgáló erd sávot kell létesíteni a szabályozási terven jelölt helyeken és szélességben 3 szint növényzettel telepítve, a fa- és cserjefajok legalább 90 %-ában honos fajokkal. A területsávra beültetési kötelezettség vonatkozik. A mez gazdasági területek közös el írásai (12) A területen lakóépület csak birtokközpont részeként helyezhet el.
13
(13) Az I. és II. osztályú sz l területek m velési ága véve - nem változtatható.
a birtokközpont kialakítást ki-
(14) Az OTÉK által értelmezett mez gazdasági birtokközpont csak az Má jel területen helyezhet el. A birtokközpont beépített területe nem haladhatja meg a birtoktest területének 1,5 %-át. (15) Ma és Mko jel mez gazdasági területen építési helyet kialakítani, és azon épületet elhelyezni csak albetétben lehatárolt, m velésb l kivont telekrészen3, talajvédelmi szakhatósági vélemény birtokában lehet. (16) Az Ma és Mko jel övezetekben 10,0 m-nél keskenyebb el -, oldal- és hátsókert nem alakítható ki. (17) A területek földrészleteinek kialakítása során alkalmazható legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá a megengedhet legnagyobb építménymagasságot az 1. számú melléklet tartalmazza. V ÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET 15. § (1) A V-1 jel vízgazdálkodási övezet az állandó vízfolyások és állóvizek területét és partját foglalja magába. (2) A V-1 övezetben végzett minden telekalakítási és építési tevékenységhez a vízügyi hatóság engedélye szükséges. (3) Az állandó vízfolyások és állóvizek partjától (telekhatárától) számított 6,0 m szélességben karbantartás céljára szolgalmat kell biztosítani. (4) A V-2 jel vízgazdálkodási övezet azokat a helyi jelent ség közterületeket foglalja magába, amelyeknek f feladata a felszíni vízelvezetés.
3
Lásd még: tanyaudvar
14
ÉRTÉKVÉDELEM Táj és természetvédelem 16. § (1) A táji és természeti értékek országos és helyi jelent séggel bírhatnak. (2) A helyi jelent ség természetvédelmi területet érint engedélyezési eljárási szabályokat a 4. § tartalmazza. A régészeti lel helyek védelme 17. § (1) A régészeti védelem szempontjából háromféle terület különböztethet meg4: a) védetté nyilvánított lel hely területe,5 b) nyilvántartásba vett lel hely területe6 és c) régészeti érdek terület, ahol régészeti lelet el kerülése várható vagy feltételezhet . (2) Az illetékes els fokú Örökségvédelmi Hivatal az (1) bekezdésben felsorolt esetek közül az els ben engedélyez , a másodikban szakhatósági közrem köd . A harmadik esetben lelet spontán el kerülésekor bejelentés alapján a ment feltárást az illetékes múzeum végzi. (3) Az (1) bekezdésben megnevezett területeket a 3. számú melléklet tartalmazza Az építészeti örökség védelme 18. § (4) Az építészeti örökség értékei országos, vagy helyi jelent séggel bírhatnak. Az országos jelent séggel rendelkez ket - a m emlékeket - és az azokkal kapcsolatos el írásokat országos érvény rendeletek határozzák meg. (5) Az építészeti örökség helyi védelmének tárgyát7 azok az értékek képezik, amelyeket jelen szabályzat 3. számú melléklete, illetve az Önkormányzat rendelete településtörténeti, helyi építészeti, néprajzi, vagy termeléstörténeti értéke miatt védend nek min sít, továbbá amely országos védelemre nyert felterjesztést a védelemr l szóló határozat meghozataláig. (6) A helyi védelemnek két fajtája van: területi és egyedi. Az egyedi védelem kiterjedhet az építmény teljes küls megjelenésére (H1), vagy az építmény valamely részértékére (H2),
4
Lásd a 2001 évi LXIV törvényt 63. § (2) a) 6 63. § (4) a) 7 Lásd 66/1999 FVM rendeletet 5
15
(7) Az egyedi védelemre kötelezett építmények jegyzékét és a védend elemek leírását, illetve a javasolt módosítást a melléklet tartalmazza. (8) A szabályozási tervben jelölt helyi értékvédelmi területen az általános érvény szabályokon kívül még az alábbiakat kell betartani. a) Az új épületek, vagy épületb vítések helyét, tömegét és annak arányait az épület környezetében lév , hagyományosan kialakult fés s vagy hajlított beépítési formához kell igazítani, amit az engedélyezési tervben a második szomszédot is bemutató utcaképpel, vagy fotómontázzsal kell igazolni. b) Az épületeket magastet vel kell ellátni, a tet lejtésszögének 37-45 között kell megválasztani. A hajlított ház utcai szárnyát kivéve, az épület, épületszárny, illetve a ráépített tet szélessége nem haladhatja meg a 7,0 m-t, a gerincmagassága pedig a 8,0 m-t. c) Az épületek tet héjalásához égetett cserepet kell használni, a homlokzati kialakításuk telihézagolt nyerstéglával, vagy simított vakolattal történhet. d) A homlokzat színezését a területen lév védett épületekkel összhangban az els fokú építési hatóság döntése szerint kell elvégezni. e) Nem helyezhet el homlokzaton égéstermék kivezet , vagy mesterséges szell zés kültéri egysége. f) Nem létesíthet fém kémény g) Nem létesíthet a tet síkjából kiugró tet ablak. (9) A Dózsa György és Virágos utcákhoz kapcsolódó helyi értékvédelmi területen a (7) bekezdésben foglaltakon kívül még az alábbiakat is be kell tartani. d) A telkek utcafronti szélessége nem csökkenthet . e) 20 m-t meghaladó telekszélesség esetén, nem zavaró funkciójú épület, legfeljebb 3,0 m építménymagassággal a f épülettel szemben lév oldalhatár utcai részén elhelyezhet , illetve megtartható az els fokú t zrendészeti hatóság hozzájárulásával. f) A kialakult keresztcs rös, valamint hátsókerti beépítés a telek szélességét l függetlenül fenntartható, felújítható és tömegén belül korszer síthet . Ez a beépítési rend új építés esetén is létrehozható. g) Az utcai homlokzaton erkély vagy loggia nem létesíthet h) Kialakult állapot esetén az OTÉK 35. § szerinti oldalkert mérete 4,0 m-ig csökkenthet az els fokú t zrendészeti hatóság hozzájárulásával. (10) Védett építmény bontására a védettség megszüntetését követ en kerülhet sor (11) Az egyedi védelem alatt álló épület telkén és a helyi védelmi területen építési engedélyhez kötött az el tet , az épülethez rögzített napvéd tet , a 0,5 m2-t meghaladó terület reklám, a TV antenna, parabola antenna és a fényreklám létesítése.
16
KÖRNYEZETVÉDELEM Általános követelmények 19. § (1) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környez területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.8 (2) A beruházások megvalósítása, meglév tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellen rzése, a környezetvédelmi el írások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok el írása szerint.9 (3) Az új területek beépítésének el feltétele a közm vesítés, különösen a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezet hálózat kiépítése kötelez . (4) A csapadékvíz elvezetésér l vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az els fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni. (5) A vizek mez gazdasági eredet nitrátszennyezésének megel zése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az el írásokat és a jó mez gazdasági gyakorlat szabályait.10 (6) Új jelent s leveg terhelést okozó vagy b zös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni.11 (7) A település fejlesztése során el nyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes technológiákat. Környezetterhelési határértékek 20. § (1) Az új létesítmény kialakításánál, a meglév , illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti leveg tisztasági követelményeket és a leveg tisztaságvédelmi el írásokat, valamint határértékeket.12 8
Jóváhagyáskor: a követelményeket a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény tartalmazza 9 Jóváhagyáskor: a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg 10 Jóváhagyáskor: a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet és az 1. sz. melléklete szerint 11 Jóváhagyáskor: a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 6.§-a és 2. sz. melléklete szerint 12 Jóváhagyáskor: A leveg védelmével kapcsolatosan a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet és a végrehajtására kiadásra kerül jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyez pontforrások kibocsátási határértékeit a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV.19.) KöM, a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemen h teljesítmény tüzel berendezések légszennyez anyagainak technológiai kibocsátási határértékeir l a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik
17
(2) Él vízbe bocsátott szennyez anyag-tartalomra vonatkozó határértékeket be kell tartani.13 (3) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthet , illetve üzemeltethet , hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az el írt zajterhelési határértéket a zajtól védend területeken.14 (4) Meglév közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezés , vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelel beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelel tájolással, illetve m szaki intézkedésekkel kell biztosítani az el írt zajterhelési határértékek teljesülését.15 (5) Épületek zajtól védend helyiségeiben az épület rendeltetésszer használatát biztosító különböz technikai berendezésekt l és az épületen belül, vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységb l ered együttes zaj nem haladhatja meg az el írt határértékeket.16 Speciális eljárási szabályok 21. § (1)
Az egyes tevékenységek környezetet terhel kibocsátásainak megel zése érdekében a környezeti elemeket terhel kibocsátások, valamint a környezetre ható tényez k csökkentésére, illet leg megsz ntetésére irányuló, az elérhet legjobb technológián alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során állapítja meg a környezetvédelmi hatóság.17
(2)
A környezetre jelent s hatást gyakorló tevékenységek -re környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni a vonatkozó jogszabályok szerint, és környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni.18
(3)
A település a felszín alatti vizek min ségi védelmét szolgáló besorolás szerint A fokozottan érzékeny felszín alatti vízmin ségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek min ségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történ közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illet-
13
Jóváhagyáskor: a határértékeket a felszíni vizek min sége védelmének egyes szabályairól szóló 203/2001. (X.26.) Korm. rendelet alapján a használt és szennyvizek kibocsátási határértékeir l és alkalmazásuk szabályairól szóló 9/2002. (III.22.) KöM-KöViM együttes rendelet határozza meg 14 Jóváhagyáskor: a zajkibocsátásra vonatkozó zajterhelési határértéket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja. 15 Jóváhagyáskor: az érvényesítend zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza 16 Jóváhagyáskor: az érvényesítend zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza. 17 Jóváhagyáskor: az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások részletes szabályait a 193/2001. (X.19.) Korm. rendelet tartalmazza 18 Jóváhagyáskor: A környezetre jelent s hatást gyakorló tevékenységek körét a 20/2001. (II.14.) Kormányrendelet határozza meg. A környezeti hatásvizsgálat készítésének és a környezetvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatásának szabályait az 1995. évi LIII. törvény, illetve a 20/2001. (II.14.) Kormányrendelet tartalmazza
18
ve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint ján - történhet.19
engedély alap-
(4)
A parti sávok, vízjárta területek használatáról és hasznosításáról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint a szabályozási tervlapon szerepeltetett véd sáv fennmaradását biztosítani kell.20
(5)
Az álló vizek és vízfolyások partjától számított 50 m-es sávban külterületen - a halgazdálkodás céljait szolgáló építmények kivételével - épület nem helyezhet el és csak olyan mez gazdasági termelés folytatható, amelyb l káros anyag az él vízbe nem juthat.
(6)
Beruházások megvalósítása során a term földr l szóló jogszabályban foglaltaknak megfelel en kell eljárni.21
(7)
A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellen rzése alapján történhet a szakhatóságok el írásai szerint.22
(8)
A hulladékok elhelyezésér l - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmez nek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelel elhelyezésér l, ártalmatlanításáról.23 Állattartás 22. §
(1)
A település belterületén árutermel állattartás nem folytatható.
(2)
Az egyes építési övezetek és az önkormányzat állattartási rendeletében meghatározott állattartási övezetek összefüggését az alábbi táblázat tartalmazza. Építési övezet
Állattartási övezet
Lk, Vk, Vk, K
I.
Lke
II.
Lf
III.
Lf Virágosban
IV.
19
Jóváhagyáskor: a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történ közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezése a 33/2000. (III.17.) Kormányrendelet és a 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVMKHVM együttes rendelet határértékei betartása szerint történhet 20 Jóváhagyáskor: a vízügyi követelményeket a 46/1999. (III.18.) Kormányrendelet tartalmazza 21 Jóváhagyáskor: az 1994. évi LV. törvény 70.§-ának el írásai szerint 22 Jóváhagyáskor: a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg 23 Jóváhagyáskor: a hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, a 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet és a 102/1996. (VII.12). Korm.rendelet el írásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályba kerül jogszabályokat. A hulladékok jegyzékét a 10/2002. (III.26.) KöM rendelettel módosított 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza
19
Zöldfelületek 23. § (1) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani (2) A település zöldfelületeinek védelme érdekében belterületen - mellmagasságban mért - 15 cm törzsátmér t elér vagy meghaladó fa kivágása - a gyümölcsfák kivételével - kizárólag építési hatósági engedéllyel történhet. (3) Építési, közm - és útépítési munka engedélyezési tervéhez, amennyiben az meglev , legalább 15 cm törzsátmér j fát is érint, favédelmi tervet kell készíteni. (4) A növények telekhatártól való minimális telepítési távolsága: a.) sövény, cserje esetén: 1,0 méter b.) fa esetén: külterületen a fa teljes kifejletkor várható koronaátmér jének 2/3 része belterületen a fa teljes kifejletkor várható koronaátmér jének 1/3 része c.) er sen sarjadzó töv cserje esetén: 2,0 méter (5) Gyalogos, kerékpáros és gépkocsi közlekedési nyomvonalak mellett, valamint a településképileg értékes látványok irányában, legalább 2,20 m törzsmagasságú, lehet leg 2-szer iskolázott sorfa min ség faiskolai anyag telepíthet . (6) Fasoroknak az épületek utcai homlokzatától való telepítési távolsága a 20 éves korban várható lombkorona-átmér méretének legalább a 2/3-a. (7) Közlekedési utak burkolata mentén a fasort úgy kell telepíteni, hogy a 20 éves korban várható lombkorona az út rszelvényébe ne lógjon be. (8) 18 m közterület szélességet elér közutakon kétoldali fasort kell telepíteni. (9) A területen lév fák kivágásuk esetén pótlandók. A pótlási értéket a Radó-féle módszer alapján kell kiszámolni (10)
A telekre el írt zöldfelületnek legalább az 1/3-át egybefügg en kell kialakítani. Gépjárm vek elhelyezése 24. §
(1) Az építmények által keltett gépkocsi elhelyezési igényt az OTÉK szerint kell kiszámolni és a (2), (3) és (4) bekezdésben meghatározott esetek kivételével kielégítésüket az építmény telkén kell biztosítani. (2) A parkolási igény kielégítésére - a lakás és szállásfér hely által keltett igény kivételével az utak területe is figyelembe vehet , a tulajdonos hozzájárulásával. (3) A Baross Gábor utca Táncsics Mihály utca és Szent István utca közötti szakasza melletti teleksoron a kiszámolt igény legalább felét a lakás és szálláshelyb l keletkez igény kivételével - közösségi parkolóban kell kielégíteni. 20
(4) A rendelet szempontjából közösségi parkolónak min sül a közterületen létesül , valamint a nem közterületen lév abban az esetben, ha a telek közhasználat számára megnyitott lekerítetlen részén van. (5) A közösségi parkolóban létesített parkolófér hely a parkolási mérleg kiszámításánál 1,5-ös szorzóval vehet figyelembe Közm vesítés hírközlés 25. § (1) A beépítésre szánt területen az építés engedélyezés feltétele a teljes közm vesítettség. (2) Önálló távközlési antennatorony, széler m nem helyezhet k el nem, fejleszthet és nem korszer síthet belterületen, a szabályozási tervben jelölt helyi védelem alatt álló természeti, régészeti érdek területen és m emléki környezetben, valamint e területek 50 m-es környezetében. (3) Légvezeték és oszloptrafó nem helyezhet el, nem fejleszthet és nem korszer síthet , m emléki környezetben, helyi értékvédelmi területen, valamint a KÖu-2 övezet belterületi részében (4) Nagy- és középfeszültség elektromos vezeték beépítésre szánt területen, országos és helyi jelent ség természetvédelmi területen légvezetékként nem helyezhet el, nem fejleszthet , nem korszer síthet . (5) Gázvezeték, gázmér , vagy nyomásszabályozó az épületek utcai homlokzatán nem helyezhet k el. (6) Azokon a területeken, ahol a légvezeték építés megengedett Telekalakítás 26. § (1) Telekalakítás csak akkor engedélyezhet , ha az általa érintett minden telek és a rajta már meglév létesítmény a telekalakítás után is megfelel a rá vonatkozó övezeti el írásoknak. Belterület lehatárolása 27. § (1) A rendezési tervi célok megvalósítása érdekében a beépítésre szánt területek, a település fejl dése által megkívánt ütemben, belterületbe vonhatók.
21
Sajátos jogintézmények 28. § (1) A településkép javítása érdekében helyrehozatali kötelezettség rendelhet el a helyi értékvédelmi és a településképileg jelent s területen. (2) Településrendezési kötelezés: az építési telkeken lév utcai épület bontását követ 3 éven belül a telek beépítését meg kell kezdeni. (3) Beültetési kötelezettség vonatkozik a mez gazdasági véderd sávokra és az üzemi területek véderd sávjaira. Záró rendelkezés 29. § (1) A rendelet kihirdetését követ 30-ik napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépését követ en folyamatba tett ügyekben kell alkalmazni. Ezzel együtt hatályát veszti a 41/1988 (XI. 12.), az 5/1990 (V. 24.), a 6/1990 (V. 24.), és a 15/1990 (VIII. 18.) számú Önkormányzati rendelet.
Takáts Gyula polgármester
Kiss Sándorné dr. jegyz
22
