Ü Qflvwr f"\' '-..-' "-~.. "E I 1*. TO DE 390 ÉVFOLYAM AZ ORSZÁGOS MAGYAR BANYASZATI ÉS KOHASZATI EGYESULET LAPJA BUDAPEST, 1988

Ü

'-.__ _.-'

Qflvwr

"-~.. "E

f"\'

I 1*.

TO DE

390

ÉVFOLYAM

AZ ORSZÁGOS MAGYAR BANYASZATI ÉS KOHASZATI EGYESULET LAPJA BUDAPEST, 1988. SZEPTEMBER HÓ

9

aıiııvıisııııı is ıııııııisıını ıııvım 23ÉÍ,'zÍ2Íf.Í.É ÉŠ,Í,ŠZ?zÍ.Íč“'ó"°“ 0 N

U 0 D E

a Műszaki és Természettudományi Együletelı Szövetsége tagjának lapja Szerkesztoség Budapest: VI., Anker köz 1. I. em. 105. 1061

ALAPITOTIA- ı=Ecı-ı ANTAL 1858-BAN

T°'°'°“* “M86

TARTALOM DR. SOHAJDA JÖZSEF: V. JA. KO1)TJÜKH: DR. DUDAS GYULA:

Egy gömbgrafitos öntöttvasat gyártó öntöde minőségbiztosítási rendszere. . . . 193 Az energiaráfordítás csökkentése öntöttvas és acélyıllamos olvasztasakor . . . 197 A Hadfield-acél öntvények belső feszültségeınek kıalakulasa . . . . . . . . . . . . . . . . 201 Műszaki és gazdasági hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 200, 213 Helyreigazítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 205 Az MTA és a MTESZ vezetőinek találkozója és közös nyilatkozata . . . . . . . . . 206 Beszámolók konferenciákról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207 Beszámoló tanulmányútról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 208 Egyesületi hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 209 Köszöntés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ._ . . . . . . . . . 209 Az Országos Magyar Bányászati és Kohászat-i Egyesület eınlékermeı . . . . . . . 210 A CIATF tevékenysége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 214 Könyvismertetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 215 A BKL Kohászat 1988. évi 9. számának tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _ . B/III

A szerkesztésért felelős: Kovács László. A szerkesztőség címe: 1061 Budapest VI., Anker köz 1. I. em. 105. Postacím: 1368 Budapest, Pf. 240. '-

Telefon: 427-386

Kiadja a Delta Szaklapkiadó és Műszaki Szolgáltató Leányvállalat, 1093 Budapest, Közraktár u. 4. Telefon: 175-200. Felelős kiadó: Budai Ferenc főigazgató Révai Nyomda Egri Gyáregysége, 3301 Eger, Vinoellériskola u. 3. Felelős vezető: Horváth Józsefné dr. igazgató Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivat-alnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál. (HELIR), 1900 Budapest XIII., Lehel u. 10/A _ közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Egyes szám ára: 17,_ Ft. Előfizetés negyedévre: 51,- Ft, fél évre: 102,- Ft, egész évre 204,- Ft. Megjelenik havonta. Külföldön terjeszti a Kultúra Könyv- és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat, 1389 Budapest, Pf. 149 és a Magyar Média, 1392 Budapest, Pf. 279 Hirdetések felvétele: Delta Szaklapkiadó és Műszaki Szolgáltató Leányvállalat Hirdetési Osztályán, 1139 Budapest, Népfürdő u. 21/B II. 10. Telefon: 732-427

| Index: 25155 | HU ıssN 0875-9504

| |

nıinmsınıı ts ııuııúsınıı ıııvuu

Szerkesztésért felelős: KOVÁCS LÁSZLÓ Szerkesztő: DR. KOVACS TIBOR

ONTODE

Szerkesztőbizottság : DR. BAKÓ KÁROLY, DR. HAVASI LÁSZLÓ, DR. LENGYEL KÁR`OLY, DR. NÁNDORI GYULA, PINTÉR ANDRÁS, DR. SÁNDOR JÓZSEF, DR. SZABÓ ZSOLT, DR. SZALAI GYULA, SZENDE GYÖRGY, DR. VÖRÖSNE, DR. FARAGÓ ELZA

AzonszÁGosMAeYARBÁNYÁszmm És:KoHÁszATtiEeYEsÜLET LAPJA 39. évfolyam

A rajzokat készítette: LOÓSZ JÓZSEFNÉ

_-.„

_

9. szám „_

_

1988. szeptember .

Egy gömbgrafitos öntöttvasat gyártó öntöde minőségbiztosítási rendszere DR..soHA.TıJAJózsm«`

' ETO: 669.l1l..225:62l.74:658.562

A nl I -~ I! r ~ I 1 r mmoseg Ícore, a. mmosegb-ez-tos-ttas 'rendszere es költsége-72. A csepeli 'vállalat m-al»n.őségbTlztosítcis-zl Tends.:e-Tének lciala-l.~ítás(.ı., az elért ered-mé-nyeÍ.`.. A Tefn,(lszeT to-8vi-bbfejlesztésének lehetőségei.

Hazai öntőiparunkban nem mennyiségi, hanem minőségi problémák jelentkeznek. Az egyes vállalatok nagyjából azonos minőségű öntvényeket állítanak elő, ezért a piaci versenyben csak az a vállalat marad talpon, amelyik egy adott minőségű öntvényt kisebb költséggel tud előállítani. A termékek tervezett és megvalósított minőségével, a minőséggel kapcsolatos információrendszerek helyzetével és kialakításával való foglalkozás az egyik legaktuálisabb feladat napjainkban. Az öntvények minőségével és megbízhatóságával szemben támasztott követelmények az egyre nehczebbé váló piacmegtartás és ugyanakkor a költségek csökkentésére irányuló törekvések az eddig szokásostól eltérő, frenclszerelvű minőségbiztosítást tesznek szükségessé az öntödékben. Ez lényegében a minőségbiztosító intézkedések olyan rendszer szerinti mégtervezését és funkcionálását jelenti, ami megteremti a harmóniát a minőségjavítás és a költségcsökkentés látszatra ellentétes követelményei között. Ez feltételezi a termelési folyamatba integrált számítógépet, amely a vizsgált nagyszámú paraméter statisztikai elemzését s a kapott érték ekn ek a kívánatossal való összehasonlítását végzi. A minőség mindig célra vonatkoztatott. Ha változik a cél vagy a követelmény, akkor változik a minőség is. Ezt legjobban a minőség köre fejezi É77 777

7

ˇ 7 77 7

77

77

7

7

7

7

7

7

7

-

77

7

77

Elhangzott a „Műszaki fejlesztés _ minőségi öntvényY ártás”címűszeıııináriuıııon 1 E g erben. DT. Sohajda József okl. kohóınérnök, osztályvezető, Csepel Művek Vas- és Acélöntöde

ki, amelynek alapformáját az 1. ábm mutatja. A minőség meghatározása a piacon történik, ezt a gyártó és a felhasználó a cél ismeretében közösen (lefiniálja. A gyártó a minőséget ennek alapján tervezi, ennek megfelelően gyárt és szállít. A termék akkor kerül ki ebből a minőségi körből, ha a felhasználási cél túlzott pontosságot követel, vagy hiányosság keletkezik. Ezt a minőség kritikája tárja fel, amelyet új minőség meghatározása követ, s ezzel a kör be is zárult. A minőségbiztosítás költségei a selejtköltségekből, a vizsgálatok és a selejt elhárításának költségeiből tevődnek össze (2. ábm).A 100 % azt jelenti, hogy minden elképzelhetőt megtettek a kifogástalan termék biztosítása érdekében. Minél tökéletesebb ez a tevékenység, annál kisebbek a selejtköltségek, viszont nagyobbak a megelőzés és elhárítás költségei. A vizsgálati költségek akkor alacsonyak, ha minél kevésbé törekszünk teljességre, illetve ha a nagy megelőzési költségek vizsgálatok nélkül is biztosítják a minőséget. Ebből következően mint azt a 2. ábra is mutatja _- a vizsgálati költség maximnmos görbe szerint változik, és a maximum a legtöbb esetben a három költségtényező összegének minimumával esik egybe. Ez jelenti az adott minőségi követelményeknek megfelelő gazdaságos gyártást. A minőségbiztosítási rendszerben ~ belső tagozódása szempontjából -- négy fő rész különböztethető meg: a minőség technikája, vizsgálata, elemzése és karbantartása. A minőségtechmlkafi részhez tartozik a minőség tervezése és szabályozása, a minőségvizsgálathoz a jósági vizsgálat, a méréstechníka és a különböző laboratóriumok. A minőség elemzéséhez tartozik az eljárások, segédletek, költségek elemzése, a szakmai képzés. A minőségbiztosítás folyamatának szervezése azt állapítja meg, hogy a t.-eı=ıııék gyártásának egyes fázi-

Bányászati és Kohászati Lapok - ÖNTÖDE 39. évfolyam, 1988. 9. szám

_

193

L-

~~i-L

"

[~vv“T

*“"”*"""7 7 5

v' '7 77

Meghatámzáfa 1

35ÜÜl ~ ,

.Í/ev .r_,

1 *

I

I

I

zz-z,...._.z _.--wv z

7

M/NŐJÉE

-

l

j

ÍŰÜÜÍ"

i ~

-

1

,

-

_

| _,_ı_,

'ˇ

l

_

l

|

Ul

J

.

;

Íê/E`/778 1

A Előd//ztáfa

_

_ _._ _ _ J_ t,_

j/frzítz/faja, feltifbirálatal

-___*

Í

_

1

HL,

TE/`vEzé.rEí_H 1

L:___

l

I

j

i

5

l

.fzá/Htáfa

|

` | Í

l

25Da-fýőf

»W

i962

9-sv

"`-inL. CD

~ e*

"Qb._

-t\

Š,T kr.

5+ És-Ch

"'-L..

IQD"-;ZiÜŠ3ÍJ

Bz`zÍ8f1ˇÉá_ra Éf_fJIF7_l

3.

ábra.

.-fl

_göm.bgrfrfeÍtO.9 1-«.f._s`fÍirıfı~éız_a/eÃ` ala-l."-ttI«i.sa (1. CSA/ l`“ˇ.×_'l--reál

g_f;rífr!-rí.s-ıiıırıÍ.`

1. ábra. A fmfi-nőséf körének alu/P O?-nı_«í/'a J

A vállalatnál az elmúlt évek ben jelentős termékszerkezet-váltás következett be: megnőtt- az önté-

szet-ileg bonyolultabb, ugyanakkor a felhasználó részéről fokozottan ellenőrzött járműipari öntvények részaránya, ezen belül is döntően a növelt és nagy szilárdságú öntvények mennyisége (3. ábra). A szerkezetváltás jellegéből adódóan alapvetően megváltoznak a minőségi követelmények. A természetes igénynövekedés mellett a hazai felhasználóknál meghatározó volt az a tény, hogy a termékek jelentős részét korábban tőkés importból szerezték be rendelői licenc vásárlásával, s a minőségi követelmények, az átvételi feltételek a korábbi szállítókhoz igazodt-ak.

Á mzˇnéfégbzˇztnffčáf z ' /fé!tfEgez` 4.

.feíeytj

/kúltfeg

A megelö Zé; húZzf.régEz`

Ká/-t_f-égek l/z'Z.rgŐ[fOÍ1` «/rú hegek

~

I U

_

A Í0/feleterfeg _ _ _

_ _

-

,

me/*fe/fe, Áz

“

-~

i 1

100 [Zã"73fl?2J `

2. ábra.

A minőségbiztosítás lcöLtségéne/f alalmlúsu. ri. gyártmány tölféletességétől f-'e`iggf'ima_

saiban a minőség biztosítása érdekében mit kell tenni. Ez kiterjed a gyártási folyamat tagolására -részmozzanatokra történő bontására --, az egyes fázisokban vizsgált paraméterek meghatározására, a vizsgálat módjára, a kapott eredmény feldolgozására, a fázisok közötti információáramlás útvonalának megtervezésérc a döntési folyamat kialakítására. E rövid, s a teljességre korántseın törekvő bevezetés után ismerkedjünk meg egy olyan - a fenti követelményeket szem előtt tartani igyekvő -minőségbizt-osítási rendszerrel, amelyet a Csepel Művek Vas- és Acélöntödében vezet-tünk be a gömbgrafitos öntvények előállítására. 194

l 4. ábra. Űsőposta a speÃ`t?`Ont.-éterpróbfík továbbítriisıcãz

Bányászati és Kohászati Lapok - ÖNTÖDE 39. évfolyam, 1988. 9. szám

A most- bemutatásra kerülő rendszer kidolgozásának elengedhetetlen feltétele volt a technikai háttér megteremtése. A OSMVA az elmúlt három évben közel 10 M Ft-ot fordított _ részben saját forrásból, részben tárcaközi programokhoz kapcsolódva - a minőségbiztosítás technikai feltételeinek kialakítására. Első lépésként a folyékony fém minősítésének,

0 (ibm

az öntöttvasak mechanikai, technológiai és metallográfiai vizsgálatának lehetősége teremtődött meg. Elértük, hogy a folyékony fémet a felhasználás előtt lehet ellenőrizni, s a kapott információk alapján a szükséges beavatkozást elvégezni. Néhány berendezés, amelyet a fenti célok elérésére telepítettek: digitális kijelzésű, vezeték nélküli darumérleg, a vegyi összetételt és a hőmérsékletet meghatározó Maxilab termikus elemző, csőpostával ellátott spektrométer (zl. ábra), Krautkrá Ener-gyártmányú ultrahangos berendezés a grafitalak gyorsminősítésére (5. ábra), mikroszkóp, szakítógép a szakítószilárdság és nyúlás meghatározására, személyi számítógépek az optimális betétösszetétel meghatározására, a selejtanalitika napra kész feldolgozására (6. ábra ˇ Az így megteremtett technikai, tárgyi feltételek szükségesek voltak ahhoz, hogy a villamos olvasztásban rejlő előnyöket a minőségi öntöttvasak előállítása során ki lehessen aknázni, illetve ez alapján vált lehetővé a rendszerszerű minőségbiztosítás kidolgozása (?ˇ. ábra Az ábrán folytonos vonal jelzi a gyártási folyamat előrehaladását, szaggatott vonal a folyamathoz tartozó információ áramlását. A folyamatban döntési és ellenőrzési pontok vannak beépítve, az ellenőrzési pontokııál meg van határozva az ellenőrzések gyakorisága, kiterjedése a vizsgált paraméterekre, kivitelezője és az információ to vábbításának módja.

4 gm ztalul. q8;o2smmf)sztes`e Íxrafut/name? ggmt manyzt ultra/umgos berendezflssel

abra ző emétyz s rımztegfp a selqt elem tsehez

.16

l

Á fzzuxfefzz Íz)

Q.. RÜ1” 5 U /

gk 1:I f Wfe *ˇ

*`

fagffefrztef

Man 0.50/`

Üaafzzfaf ____.. 7 ,.-_.__._.

|. .____7. _

Y

e/e tezef

ffze/U/1af

nba/U z

Rela/zvafczo

Z/zemı/ez

kt

ntef

Keze/ex

.

5 ~| Ura ter N t çD"|f/Ó'/feze/e'Í| |7ÉJzF

Álűgürf E/Zen.

-

F lv [7

Ü

kí! Em mgm/Ű r

*-'/

\\\\\

_

,

~ bıztztaf ,f « »z « bzzogyafa _ 1/eye/Jefvoflzef \ ph

Ü-Lu

Í`-'. "_""'_

&-"`s`_

\\"ı

l`*"`i_A""" "Y-'*

l__

fırfze ve *T

-

DODÉEŠJ

_____________________

tied? 'U [Metz/U 0)

77777777

,

L-_ _-._ _ ._

_ _ « Fozgamaí

,Á/75/age 2.:* UJ)

JZU.~f"J,D.f"Uba.rzef`zJ

Ö

Á paramétere/4 7.5 %-ára 0 “IT,L

_.*ffz.f"zt?e_'7/ie Ánftefyedő

. A,

e/Zene/*zef

/

[Ég/lÜiZ| 7

ábra

A

gOınbgmfztOs~

vasontvénycă

gyártásának minőségbiztosítási rendszere

Banyaszatı es Kohaszatı Lapok -~ ONTODE 39 evtolyam, 1988. 9. szám

195

A folyamat ----- mint azt a klasszikus minőségi kör bemutatásakor már érintettem _ az minőség meghatározásával, tervezésével indul. Ebben a részben alakítják ki a teljes gyártástechnológiát, itt határozzák meg a gyártáshoz szükséges anyagokat, ezek megfelelő minőségben történő beszerzését- a jogilag korrekt szállítási szerződések biztosítják. Szintén itt határozzák meg a beérkező idegen áruknak azokat a paramétereit, amelyeket a laboratóriumban vizsgálni kell. Ez az alapja a beérkező anyagok gyártásba engedésének. Ennek az alrendszernek a működése biztosítja azt-_. hogy a termék előállításához csak ellenőrzött, a technológiai előírásoknak megfelelő anyag kerül jön, s kisz űrjenek minden ettől eltérőt. A folyamat következő alrendszere _ szinkronban az minőség körével _ a termék előállítása. A forma- és magkészítés U és D ellenőrző pontjai a rendszeres időközönként végzett s a technológiai előírásoknak megfelelő paraméterekre kiterjedő homokvizsgálatokat jelzik, míg az .E pontban az összerakásra kerülő formák és magok épségét és szakszerű kikészítését ellenőrzik. A gyártás közben előforduló gyártóeszköz-meghibásodásról, illetve a szükségessé váló módosításokról információ jut a mintakészítő üzembe. Az eddigiekben ismertetett folyamatrészek bármilyen anyagminőségű öntvényt homokformában előállító öntöde minőségbiztosítási rendszerébe beépíthetők. A továbbiak már specifikusan a gömbgrafitos vasöntvények előállítására jellemzők. Az Olvasztás a kiadott technológiának megfelelő alapanyagok felhasználásával történik. Az előírt kémiai összetétel beállítását, a szükséges finomkorrekciókat a kemence mellé telepített Maxilab gyorselemző segítségével végzi az Olvasztás vezetője. A gyorselemzés alapján jónak minősített fémből csőposta segítségével próbát küld a spektrométer-laboratóriumba, ahol az öt alapelemre és a jellemző zavaró elemekre bevizsgálják a próbát, s a vizsgálat eredményét közlik az olvasztóművel. A grafitgömbösítő kezelést csak az előírt kémiai összetételű fémmel lehet elvégezni. Ezt a folyamatban az F döntési pont jelzi. Az öntést követően a gyártási és az ellenőrzési folyamat szinkronban folytatódik. Az ellenőrzési folyamat azokat a próbákat használja fel, amelyeket a leöntés befejezését követően vettek a maradék fémből. Az ellenőrzés kiterjed a kezelt fém kémiai összetételére (öt alapelem, maradék magnézium), továbbá a metallográfiai ellenőrzésre. Az ellenőrzés eredményéről tájékoztatást kap az olvasztómű, a metallurgiaí osztály, valamint az öntvénykikészítő üzem. A fenti információ az alapja _ az ürfitést és a szemcseszórást követően _ a H döntési pontnak. Itt kell azt eldönteni, hogy a gyártás melyik ágon haladjon tovább. Ha a vizsgálati eredmények alapján az anyagminőség az előírásoknak megfelel, akkor elkezdhető affinomfítás. Ha az anyagminőség az előírásoknak nem felel meg, de kőlcezeléssel javítható. akkor a megfelelő hőkezelési utasítás szerint eljárva, s annak minőségét ellenőrizve, elkezdhető az öntvénytisztítás. A tisztítással 196

egyidőben végzi a mecl1anil_
vég-

ellenőrzés a tisztítási fázison túljutott öntvények szcmrevételezése és a vizsgálat-i eredmények ismerete alapján dönt a készre jelentésről, illetve a műbizonylatolásról.

Ismét visszatérve a H döntési ponthoz: eddig azt a folyamatszakaszt vizsgáltuk, amelyben a gyorsminősítések eredménye pozitív. Abban az esetben, ha ez negatív azaz valamilyen oknál fogva a grafitgömbösítő kezelés nem sikerült _-. akkor a rendszer automatikusan letilt minden további munkafolyamatot, mivel az felesleges költséggel növelné a gyártást. Ez azt jelenti, hogy ilyen esetben a rossz kezelés adagszámát viselő öntvények a szemcseszórást követően a gyártási folyamatból kikerülnek, selejtté válnak, s visszakerülnek az input oldalra betétalkotóként. Erről az üzem vetés információt kap.

Az eddigiekben bemutatott rendszer szerint gyártjuk a Csepel Autógyár részére a nagy nyomáson (80_l80 bar) dolgozó kornıányműház-öntvé

nyeket, az MVG részére különféle futóműalkatrészeket, NSZK-exportra szerszámgépöntvényeket_ Az öntvények minősítése és bizonylatolása többnyire a DIN-szabványnak megfelelően történik. A bemutatott rendszer kialakításával nem tekintjük bejezettnek a minőségfejlesztést, annál inkább, mert megítélésünk szerint ez a leghatékonyabb költségcsökkentő tényező. A vállalati fejlesztések többségénél a közvetett vagy közvetlen cél a minőségjavítás. Mivel a tömör szerkezetű gömbgrafitos öntvények gyártásának feltétele a jól kialakított beömlő- és táplálórendszer, ennek optimálására a közeljövőben számítógépes technológiai tervezési rendszert alakítunk ki, ez a lapra szereléstől az öntvénydermedés szimulálásáig valamennyi technológiai fázist magába foglalja, s integrálható a már kialakított minőségbiztosítási rendszerbe. Összefoglalva megállapítható, hogy a minőséggel való foglalkozást az elmúlt időszakban a piaci viszonyok változása, a jobb, eredményesebb gazdálkodásra való törekvés kikényszerítette vállalatunkból. A megtett intézkedések eredményeként jelentkező minőségjavulás _ amely az elmúlt három évben esetenként a selejtnek kevesebb mint a felére történő csökkenését jelentette _ tudatosította bennünk, hogy ezen a területen óriási tartalékok vannak. A továbblépés, a tartós javulás a megelőző tevékenységek erősítésében rejlik.

IRODA LOM Íl: Az öntvénygyártás integrált ıııinőséglıiztosittisi rendszere. Prodinlbrm szemletaınılıntiny, 1987. 12: Shzea, D. P.: Sloan Management Rev., 1986. 3. sz. 33_46. Old.

[3] Easy, R. R.: Brit. Plast and Íliııbber, 1985. 6. sz. 29_3l. old. fél:) Back, I.: Der Sieadruck. 1985. 7. sz. 22---26. old. ˇ5ˇ Powers, I. I._Ra.O_. V. N.: Food Technology, 1985. 7 F ll. sz. 136--148. old.

Bányászati és Kohászat-i Lapok _ ÖNTÖDE 39. évfolyam, 1988. 9. szám

Az energiaráfordítás csökkentése öntöttvas és acél Villamos olvasztásakor V. JA. KONJUKI-I

ETO: 621 .745.0l2 Az energrlufelltasználás hatásfoka az 'ívkemencéknél és az tml-ul-ciós l^e-mencéknél. Az ener`gicıfelhaszná-lf_ís csöllentése ofrfigénes gcizégőlu alkalmazásá~ıfa.l és a betét elő-m_elegítéséı.=el. A keme-ncél-ből tá rozé gá :ok Iz őtartfıl :mí nal: ltasznosítása _

A kohászatban az acél gyártására, az öntészetben pedig az acél és öntöttvas olvasztására__az ívkemencéket és az indukciós kemencéketıegyre szélesebb körben alkalmazzák. A villamos kemencéknek a hagyományos olvasztóberendezésekkel _ a Siemens_Martin-kemencékkel és a kupolókkal _ szemben az egyik legfontosabb előnyük, hogy javul az olvasztott anyag minősége, és kedvezőbbek lesznek az ökológiai viszonyok. A Szovjetunióban 1970-től 1983-ig a villamos Olvasztás aránya a vasöntvények gyártásában 0,49-ről 17,2%-ra nőtt [1j. Hasonló helyzet alakult ki a vezető külföldi országokban is.

A villamos olvasztáskor a fém beolvasztására jelentős mennyiségű energia fordítódik, ennek költsége a fém önköltségének 20%-át is elérheti.

Elméletileg az acél hőtartalma (mintegy 10% salak figyelembevételével) 1650 OC-on 445 kWh /t, az öntöttvasé pedig 1450 °C-on 330 kWh/t. A tényleges eneirgiaráfordítás a veszteségek miatt ennél számottevően több. A [2] szerint az öntöttvas ívkemencés olvasztásának a termikus hatásfoka

0,75, a hálózati frekvenciás indukciós olvasztásé pedig 0,6. Az acél olvasztásának tényleges minimális energiaráfordítása 590, az öntöttvasé pedig 550 kWh/t. A primer energiaráfordítás viszont ennél nagyobb, mert figyelembe kell venni a Villamos erőművek és a távvezeték-hálózat veszteségeit is. Az egyezményes fűtőanyag mennyisége a Szovjetunióban 1 kWh villamos energia termelésére kb. 330 g, amiből következik, hogy a villamos erőművek hatásfoka kb. 0,37. A villamos energia távvezetékes továbbításának vesztesége l0_12 % [2]. Ha ezt 10%-nak vesszük, azt kapjuk, hogy a villamos kemencékhez a primer energiának megközelítően a 34% -a jut el. Végeredményben tehát a hőerőmű_villamos hálózat_kemence vonalon, a villamos kemencék hatásfokát is figyelembe véve, az energiafelhasználás hatásfoka az ívkemencéknél 0,255, az indukciós kemencéknél pedig 0,204.

A villamos olvasztókemencék energiaráfordításának csökkentésére, ill. teljesítményük növelésére

az egyik lehetőség a betét melegfltése az Olvasztás előtt vagy az Olvasztás folyamán tüzelőanyag elMegjeleııt a LitejjnoeProizvodsto l988. évi 2. száıııáııak l7_l9. oldalán. V. Ja. Kon_7`-u}._`lı., a ırıüsz. tud. kandidátusa, Szovjetunió

égetésével vagy másodlagos energiaforrások hasznosításával. Az erre a célra szolgáló módszerek három csoportra oszthatók: _ tüzelőanyag-oxigén égők alkalmazása közvetlenül az olvasztókemencében a betét melegítésére; _ a betét előmelegítése a kemencén kívül, tüzelőanyag elégetésével; _ a betét előmelegítése a kemencén kívül, az olvasztási hulladékhő hasznosításával. Az első két módszer a primer energiaforrások kihasználása szempontjából csak akkor tekinthető megalapozottnak, ha a tüzelőanyag hasznosításának hatásfoka az ívkemencéknél legalább 0,255, az indukciós kemencéknél pedig 0,204. A tüzelőanyag-oxigén égőket széles körűen alkalmazzák az ívkemencében végzett Olvasztás meggyorsítására. Az égők különböző beépítési módjait próbálták ki: hordozható égőket helyeztek el a kemence ajtónyílásában; rögzített, kihúzható és a hossztengelyük körül elfordítható és egyúttal kihúzható égőket szereltek a kemenceboltozatba; rögzített és kihúzható égőket építettek be a kemence oldalfalába. A legjobb eredményeket a fürdő felületével 15_20°-ot bezáró égőkkel érték el, amelyek az elektródok közötti hidegpontokra irányultak. A biztonságos üzemeltetés céljából az égőt bekapcsolása előtt és üzemeltetésének befejezése után nitrogénnel át kell fúvatni, és begyújtáskor a tüzelőanyag és oxigén mennyiségét fokozatosan kell növelni. Feltétlenül be kell építeni automatikus, távvezérelt begyújtókészülékeket, lángőröket és a tüzelőanyag vagy az oxidálóanyag kimaradásakor működésbe lépő biztonsági berendezéseket. Optimális üzemeltetési feltételek és a legjobb eredmények a tüzelőanyag-oxigén égők üzemi viszonyainak mikroszámítógépes vezérlésével érhetők el. 3 A tüzelőanyag-oxigén égők alkalmazásának gazdaságosságát a f-ü.slgázok hőmérséklete határozza meg, hiszen a többi hőveszteség gyakorlatilag nem változik. Az égők termikus hatásfokát a füstgázhőmérséklet függvényében az 1. ábra szemlélteti. Az 1 görbén jelölt pontok az égők hat-ásfokára a [3_7] forrásokban megadott értékeket jelölik. Az 1. ábra alapján látható, hogy az égő_villamos kemence rendszerben a tüzelőanyag hatásfoka minden esetben meghaladja a 0,255 értéket. A hőerőművek és a villamos távvezeték-hálózat hatásfokának a figyelembevételével a villamos energia fűtőanyaggal való helyettesítésének együtthatója 1,07_2,83-nak adódott, amiből az következik, hogy a tüzelőanyag-oxigén égők alkalınazásával 183 % -os primerenergia-megtakarítás is elérhető. Ha növeljük a tüzelőanyag-oxigén égők teljesítményét, a hatásfok is javul, de csak egy bizonyos határig, amely a füstgázelszívó és -tisztító rendszer

Bányászati és Kohászati Lapok -- ÖNTÖDE 39. évfolyam, 1988. 9. szám

197

telt adagolóedényekben nem nagy hőmérséklet-re <.

LJ1

'

1

(600 OC-ra)

% Š i

ı ıI

W _, __

`

li

__"

«

"<Š_ Haáaffo/f, Š

lF,

-77

„nıı

ÍTál)

- N. 2Ü____ ,lor

l

400

__

[U zíõf. _,

0

1

000

_.

f200

i500

l

-J

2000

Fúffgăz /rófméfuëi/fíeíe, “C 1.

(ibm-. A tiizzelőazıyag-Oxigén égők of.ZÁ`a.lma.:Lisfíf.+mÃ` h-atá-sfošzt (L ffãi-.stgáz hő-mc'T.s`é/.`Zete fáiggfvényébc-iz,

1 -- a tüzelőanyag éget-ésélıez oxigént lıasználuıık, 2 -- a tüzelőaııyag égetéséhcz levegőt használunk

kapaeitásától függ. Az égők célszerű üzemeltetési időt-artamát a betét felmelegedésének mértéke és a füstgázok hőmérséklete határozza meg. Ha például a földgázfogyasztás eléri a 13 m3/t értéket, az égők alkalmazása energetikai szempontból már nem előnyös. Az ívkemencékben a tüzelőanyag-oxigén égők alkalmazásának eredményei a következők: a beolvasztási villamosenergia-fogyasztás a folyamatintenzitásától függően 10-15 % -kal csökken, a beOlvasztás időtartama 10-50 % -kal rövidebb lesz, a fajlagos elektródfogyás 0,5-2 kg /t-val mérséklődik. Az indukciós kemencékben a betétet tüzelőanyag-oxigén égőkkel csak a beolvasztás kezdeti szakaszán hevítik, amikor a betét még kevéssé melegedett át. Erre a célra nagy intenzitású égőket kell alkalmazni, mert ebben az esetben a konvekciós hőátadás hatékonyabb, mint a hősugárzás. A legnagyobb hatást közvetve az eredményezi, hogy a felmelegedett betétdarabok fajlagos villamos ellenállásának növekedésével nő a beolvasztandó betét által felvett teljesítmény [6, 7]. A betétanyagot gyakran a ice-sm.erncén /cfífvfzltl melegítik elő tüzelőanyag elégetésével. Ennek sajátosságait a [8] részletesen összefoglalja. A legjobb eredményeket úgy érték el, hogy a betétet hőszige-

l

-fő

fiı.

-

Í

.

- ó

o

_- -.+-_-.J 3

az ívkemeneés, mind az indukciós olvasztóművekben előnyös. A 2. db-ra kilenc kísérleti adag átlagos

hatásfokát mutatja az idő függvényében. A vizsgált betét halomtömege 1 1,5 t /m3 volt, a betétet 900 OC kezdeti hőmérsékletű, földgáz elégetésével kapott égéstermékekkel melegítették 500 OC-os átlagos hőmérsékletig. Az adagolóedényben a betétréteg magasságának és átmérőjének aránya 1,2 volt. Az előmelegít-éskor keletkező füstgázok káros hatásának közömbösítésére fordítandó energia

figyelembevétele nélkül a hatásfok meghaladta az 75 % -ot (1 görbe). A szerves anyagokkal szennyezett betétanyagok előmelegítésekor szükségessé válik a füst-gázok tisztítása, ami a gázok utánégetésével érhető el, mégpedig 900 °C-t meghaladó hőmérsékleten. Ehhez 1000 m3 füstgázra vonatkoztatva kb. 30 m3 földgázt vagy azonos hőtartalmú egyéb tüzelőanyagot kell elégetni. A fajlagos tüzelőanyag-igény földgázra számítva kb. 20 mi*/t betét. Ha az utánégetés hőjét nem hasznosítjuk, akkor a hatásfok erősen visszaesik (2 görbe). Megoldást nyújthat a betét lcétlépcsős előmelegítése .` a betétet előbb szárítjuk, és eltávolítjuk róla az olajszennyezéseket, majd elégetjük a képződött gázokat, és a közben fejlődő hőt a második lépcsőben a betét továbbmelegítésére hasznosítjuk [9]. Ha a második lépcső után a füstgázokat visszajáratjuk a betét előzetes szárítására, a hatásfokot további 11-12 % -kal növelhetjük. A kétlépcsős

folyamat a hőenergia megtakarítása mellett lehetővé teszi, hogy elmaradjon a kemencékhez egyébként szükséges füstgáztisztító rendszer építése. Ilyen esetben ugyanis elegendők a szokásos szellőzőberendezések. A betétanyag oxidálódásának a megakadályozása céljából a hőát-adó gáz hőmérséklete ne haladja meg az 1000 OC-ot. Ez úgy érhető el, hogy a tüzelőanyagot légfelesleggel égetjük el, vagy a füstgázt visszakeringtetjük. Ha ennek a követelménynek eleget teszünk, a betét oxidálódása nem éri el a 0,1 %-ot. Mint a 3. ázbrá/n, látható, az elő-

Az Ukrán Tudományos Akadémia Gázipari lépcsős előmelegítés elvét megvalósító berendezéseket dolgozott ki. Ezeket jelenleg a Pinszkben lévő, automatikus kovácsoló-, sajtoló- és öntőberendezéseket gyártó vállalat állítja elő. Négyféle méretű berendezést hoztak létre, ezek a Szovjet-

"“""ö20

„ 40F"

Ida, mi/7

ó

"L 80

`

15127221 2. ábra. A kemencén Ãffifvíil tíizelőa.-nyag elégetésé-vel fzrčgzctt betét-előmelegfítés hatásfoka az 'idő ffitggiıényébcn 1 - a füstgáz közöınbösitésére használt energia figyelembevétele nélkül, 2 - a füstgáz-utánégető berendezés energiaráfordításával együtt

198

szolgáló

Kutatóintézete (Institut Gaza AN USSR) a két--

r

lı

8

erre

arányos az előmelegítési lıőmérséklettel.

/vfcztaf o 3

Az

va, a kemencék energiafogyasztásafcsökken, olvasztási teljesítménye pedig nő. A változás mértéke

fl

fííwi 3

-NC3

elő.

melegített betétet az olvasztókemeneékbe adagol-

QO - .-Jõ ı:ı"`~

melegítették

berendezések kevés helyet foglalnak el, és viszonylag könnyen beleilleszthetők a meglévő üzemek berendezéseinek sorába. Ha a folyamatot jól szervezik meg, a berendezés hatásfoka meghaladja az 50%-ot, vagyis energetikai szempontból mind

unióban gyártott összes indukciós

vasolvasztó

berendezéshez alkalmazhatók. A villamos olvasztókemencék lıőmórlegében jelentős hányadot tesznek ki a fíistgázzal távozó hfőfveszteségelc. Az ívkemencéknél például a 600-

Bányászati és Kohászati Lapok - ÖNTÖDE 39. évfolyam, 1988. 9. szám

í

Š 'Š

Í

*ıf

ıı

ıııı

l

YYD

4g . _- ~ ~ .z . to/rarítot /rlAEg r/vefigzú, 7/É

48 H

QJQ3

,\.3Í Q Q-`

------» --

lsÜz

QhC2:Elf

Ečometegzčéfz' /70 monrfffčet, “C

3. fihrrı. zl.: -Íl-lem(fm-fÍĂ`m7l

és rr: iÍmlml`ffiós Ã`enıE*.n.ı`-éĂ`ıir7i

( I? ) u betét elf'J-méh:g-ı'tč.s-évei elért 2:Ella--m.o.scnergirz-megtf:/.-fırı'tı.č8 rr: eZó'.-„elegı"té._s`-:Í hő-m.f_Íı`.s-éıl`Zr:t fiig_qı.`éıL_ı;ëbcı'L

1100 OC hőmérsékletű füstgázokkal távozó hő-

mennyiség eléri a 25% -ot [10j. A füstgáz C0-tartalma megközelítheti a 20 %-ot, portartalma 2-8 kg /t fém értéket, fűtőértéke pedig elérheti a 700 kJ /mi*-t. Ha a fürdőt oxigénnel fúvatják, a por-

tartalom 2-10-szeresére nő, a füstgáz hőmérséklete pedig 1300 °C körül lesz. Minden tonna olvasz-

tott acélra 150-350 mi* füstgáz jut. Kis fűtőértéke miatt- ez a füstgáz tüzelőanyagként nem hasznosítható, viszont mégiscsak jelentős szekunder energiatartalék rejlik benne. Ennek a hőmennyiségnek a hasznosítása a betét előmelegítésére minden esetben előnyös, hiszen enélkül általában veszendőbe megy. Jelenleg a füstgáz energiatartalmát az ívkemencéknél hasznosítják, az indukciós kemencéknél viszont nem. Az utóbbinak az az oka, hogy az

indukciós kemencékből távozó füstgázok az elszívási körülmények miatt levegővel erősen felhigul-

nak. A füstgázcíc hőy`énclc lzasznostíásáeal vagy 1000 OC-ot meghaladó hőmérsékletű, vagy alacsony hőfokú (300-400 OC-os) előmelegítést valósítanak meg. Nagy hőmérsékletű előmelegítést alkalmaz például a BBC-LBRUSA-rendszer [8], amelynél az ívkemence boltozatában kiképzett füstgázelvezető nyíláshoz forgókemence csatlakozik. A forgókemence kilépő végénél kiegészítő égőket szereltek fel, amelyekkel stabilizálják a kemence termikus üzeınmcnetét. Ennek a berendezésnck a segítségével a felhasznált villamos energia mennyisége és az acélhulladék beolvasztási időtartama 40 % -kal csökkenthető. Az eljárás lényeges hátránya, hogy aprít-ott betétanyag alkalmazását teszi szükségessé. A betétanyag összehegedése nem kerülhető el, és leégési veszteségek jelentkeznek. Ezek a hátrányok gátolják az eljárás szélesebb körű elterjedését.

Az SKF cég ikerkemencés rendszere [ll] két kemencetestből, vsereszabatos kemenceboltozatból (elektródokkal együtt), tüzelőanyag-oxigén égőkből füstgázadagoló rendszerből áll. Ez lehetővé teszi a villamos kemence olvasztási kapacitásának megduplázását fele mennyiségű fajlagos villamos energiával. Ezenkívül csökkennek a beruházási költségek, az olvasztóműnek kisebb a helyigénye,

mivel két kemencéhez csak egy villamos berendezés szükséges. A legnagyobb mértékben az NKK cég által kidolgozott módszer [l2] terjedt el a füstgáz hasznosítására. l982-ben Japánban ezt az eljárást 32 ívkemeneénél alkalmazták, amelyeknek abefogadóképessége 20 és 150 t között volt [l3]. Az NKK által kidolgozott berendezésben az acélhulladékot kamrába lıelyezett adagolóedényben melegítik fel. A füstgázokat a kemencéből először az utánégető kemencébe vezetik, majd orman 500-600 °C-os hőınérséklettel a betét melegítésére. Ha a betét olajjal szennyezett, vagy egyéb szerves anyagokat tartalmaz, a gázt újra utánégetésre vezetik, és csak ezután a gáztisztítóba. A berendezéshez tartalék előmelegítő kamra és az előmelegító kamrák mellett elvezető by-pass füstgázelvezető cső is tartozik (az utóbbit szükség esetén veszik igénybe). Ez a rendszer meglehetősen bonyolult, ami megnehezíti elhelyezését a meglévő olvasztóművekben. Kiszolgálásához nagy szívóhatású füstgázelszívók szükségesek, mivel 1500 Pa betétellenállás mellett az eredő áramlási ellenállása 3000 Pa-t i_s elér. Az NKK-berendezés termikus hatásfoka kb. 36 % , az elért villamosenergia-megtakarítás 40-50 k\Vh/t, az elektródmegtakarít-ás 0,2-0,9 kg/t, a kemence olvasztási teljesítménye 10% -kal növekszik. Egyidejűleg javulnak a gáztisztítás feltételei, mert az acélhulladék szeparáló hatása következtében a füstgáz portartalma egyharmad

résszel csökken. Az ívkemencék zajszintje 15--25 dB-lel mérséklődik. A Szovjetunióban az ívkemencék füstgázainak hőtartalmát sem a betétanyagok előmelegítésére, sem más célokra nem hasznosítják. Az öntészetben a leírt módszerek közül a legelőnyösebben az adagolóedényekben történő előmelegítést és a tüzelőanyag-oxigén égőket lehet alkalmazni. A betét előmelegítése adagolóedények-

ben, tüzelőanyag elégetésével az öntöttvas indukeiós olvasztásakor különösen jelentős, amikor a betétet folyékony fürdőbe adagoljuk. Ezzel a módszerrel ugyanis a villamos energia megtakarítása és az olvasztási teljesítmény növelése mellett egyúttal kizárjuk a folyékony vas kifröccsenésének a lehetőségét is, aminek nedves betét adagolásakor nagy a veszélye. A tüzelőanyag-oxigén égők alkalmazásának sok öntödében gátja az oxigén hiánya. A tüzelőanyag-oxigén égőkkel elérhető nagy megtakarítás saját oxigéngyártó állomások létesítését is indokolttá teszi. Javasoljuk ennek megfontolását az öntödei szakembereknek.

IRODALOM [1] Dibzror,

1.

A.:

A

vzısolvasztó

lJoı'0ml0zéSel{

és

technológiák lır-lyzete és fejlesztési perspektívái. Lit. Proizv., 1985. S. sz. 4~li. old. [2] ıS'?:.T“ıı.-ÃÍ.`h.L7n, V. S. ZhuÃ`0'n, L. F.: Lelıelıőségfëk az

öntödékben a villamosenergia-költségek csökkentésére. Lit. Proizv., 1983. ll. sz. l--3. old. [3] Ustjugofv, A. A il-Ír:-Tıı.cnıl'o, J u. Ifl.--Tuluevskij Ju..

.l`.--lfoze-nfeZ'd,

A.

llff.:

Nagy teljesítményű

Oxigénes gázégők alkalmazása 200 tonnás acélgyártó ívkemeııcében. Osvoenie novykh vysokomoslılıııyklı elılektropechejj. Moskva, 1982. 32_24. Oltl.

Bányászati és Kohászati Lapok - ONTODE 39. évfolyam, 1988. 9. szám

199

[4] Me8y`(rc, V. I.-KO-njal-h, V. Ja--Zuberefr, A. Gf--Ivasina, E. N.: Az ötvözött aeélhulladékok beolvasztásának meggyorsítása ívkemencében oxigénes gázégőkkel. Stal”, 1981. ll. sz. 16-18. old. [5] Kor-nfeZ”d, V. 1V.-KTI-rzlmer, D. I.: A villamos energia tüzelőanyagokkal való helyettesítésének célszerű mértéke az aeél ívkemencés olvasztá-sakor. Stal”, 1984. ll. sz. 34-37. old. [6] Tüzelőanyag-oxigén égők indııkeíós és ívkemmıcékhez. Stahl u. Eisen, 98 (1978) 16. sz. 849. olıl_ [7] Gross, G.: A tüzelőanyag-oxigén égők csökkentik az Olvasztás időtartamát az indukciós tégelykemencékben. Faclıber. Hüttenprax. Metallweiterverarb., 21 (1983) 9. sz. 638-641. old. [8] Asa-nfin, V. P.-Kony`uÃ`h., V. Ja-.-l\7-EÍA-Olaerıi-O, E. I.: Az energiafelhasználás csökkentésének és a káros szennyező léıatásoknak a. A.-.sökkentése t(~<,-lı-

nológiai mıjiclszereklcel a fe'-mek olvasztásakor. Kiev, Uk1'N11NTl, 1981. (ill. olıl. [9] KonjuÍ.`l2., l'. Ju- -.-lsfmzÍn., V. P.-.\'Š'eı`y_j:j,

V. P.-

--.J-m`che'n-Í.`o, G. 1).: Az iııılukoiós olvasztókemencék eınissziójának közömlıösítése. Lit. .l”roizv., 1985. 9. sz. 26-27.0111. [IO] Fukfmn-u.-to Juli'-2ÍO.` Eııergiaınegtakarítás az ívkemencékben. J. Álron St;-cel. lnst. Japan, 6'-4 (1978) 13. sz. 1968-1979. olıl. [I l] Hnmge Sten: Az ike1'l<eıı'ıcıı('-e két kerııeneét lıelyet-

tesít. Ny Teknik. 1978. 14. 24-25. old. l l2l l"o-restier, G.-l-"'eı`-vrıfvte, J.: A féınhullarlék előmelegítése villamos olvaszt.-áslıoz: az NKK-eljárás. Rev. Metallurgie, 80 (1983) 4. sz. 293-301. old.

[I3] .\'ˇzÍ(:ıl`eı.`icIz-, E. A.: A t-i`ızelőan_vagok energiá-jának hasznosítása az acélgy-'áı`tásban külföldön. Clıern. Met., 1984. 22.

23---39. olıl. 1*`or«.líl1ol-tn: (tr. Íxˇofrıíf.-s T-ı'.bo7`

Műszaki és gazdasági hírek Hegesztett koııstrukciő helyett göınbgrafit.os Met-lıaııite öntvény A hegesztett acélkonstrukciókat számos esetben lehet helyettesíteni az acéléhoz hasonló tulajdonságú gömb grafitos öntöttvassal. A ınűanyagfröeesöntő gépek alkatrészei esetében is már sok éve folytatják ezt a gyakorlatot. Az 1. ábrán látható kereszttartót, amelyet a boclıolti Fritz Hfuzlee-rshorn Eisengfiessereci GmbH (NSZK) öntött, a legutóbbi hannoveri vásáron ıııutatták be. Az SF40O minőségű gömbgrafitos Meehaııíte öntöttvasból készült öntvény tömege 237 kg, mérete 625)<475>(570 ınnı,

_

Darutalp gönılıgral`il.os MM-lıaııite öntöttvasból A 2. ábrán látható darutalp a da-ruoszlopot köti össze a szállítójárművel. Az ilyen darukat az erdőgazdaságokban használják rönkfák szállítására. Ugyanezt a darutalpat kétféle típusú daruba építik be, a nagyobbik emelőképessége 200 MN -m, a gém maximális kihajlása 7,946 m, 4 m kihajlásnál még további 4 t teher emelhető. A (larııtalp egyúttal az oszlop csapágya. A billentést végző, 250 bar nyoıııású lıiflraulika négy hengerét közvetlenül a talpra szerelil< lel, ezért a csatlakozó ı-észeliııelç nyoıııásıillóliımk

kell

leımiül<.

A

talp alsó

:3. ıibra. Gönıbgn-`ı:f:'ff„` .llrr>l'lmm`ı'c íJn!z';Hı`:lslıöI l.`ë.-zčil! darutalp

1. ábra. IlIe'ã(ınyagfz`öccsöntő _r;e'p gfiııı-bgrazfi.to.e 1118:-1„`mı'z'e f';n!fiíttra..shfí1 öntött kereszttartója

falvastagsága 12 és 90 nım között változik. A hátsó pofák, amelyek a szerszámtartóhoz csatlakoznak, nagy mechanikai igénybevételnek Vannak kitéve. Fontos még, hogy a nagy furatot hordozó rész teljesen tömör legyen, mivel ebben 8 mm átmérőjű, igen hosszú furatokat képeznek ki a Vízhűtés szánıára. A 250 N/mnı2 egyezményes folyáshatárú, 165 kN/mm2 rugalmassá-gi modulusú és 170 HB közepes ke-nıénységű Meehanite öntöttvas igen jól megnnınkálható. Meehanite Presseınitteilung

200

része tölti be az olajkiegyeıılítő tartály szerepét, ezért itt az öntvénynek olajáthatlannak kell lennie. A talpra ható fő igénybevétel azonban ıııechaníkus, a megadott maximális 200 MN -m nyomatékot üzem közben rövid idejű dinamikus terlıelések túlléphetik. Mivel a rlaruval télen is dolgoznak, az öntvénynekafagypont alatt is szívósnak kell lennie. A 290 kg-os,

100 mm hosszú,

000 mm széles, 10-25 mm fa.lvasta.gságú darutalpakat a heilbronní J. l-VeõÍ_7Jer &`Só`h.ne GmbH 8:00. KG (NSZK) öııti SF40O minőségű, göııılıgı'n-fit-os Meelıanite öntöttvasból. ML-elıanite Presseıııitteiluııg

K . IJ. Bányászati és Kohászati Lapok -»- ÖNTÖDE 39. évfolyam, 1988. 9. szám

A Hadfield-acél öntvények belső feszültségeinek kialakulása Dn.DUDÁseYULA l*l'l`(): liö9.l4l.25:539.4.0l4 A belső fesziiltsfšgelf Ãvlulcı/.`fz.ıZása az öntifefnyeirbevı., a repedések keletkezése. A Hadffield-acél dermedésekor fellépő méretı=áltOz.á80k szabad és gátolt zsugorodás esetén. A belső feszültségek csölfke-ntésének lehetőségei. -_

Bevezetés Az

erősen

ötvözött

acélok

sorában

kiemelt

jelentőségű a nagy magnántartalmú Hadfield-acél, amely kifejezetten öntészeti ötvözet, csak öntéssel alakítható. Ezért a kristályosodás közben lejátszódó folyamatok megismerése különösen indokolt.

Í

s

éfietv

,

0 52 mm

.f

"ë=°

Q

`

f

Qzí

I

Iz/

\ 142006

'" \

V -~

*-L-ha

. ;\:,__..

Q\__.

Íoz.L-

._ _.l

JO -/2

J

1

2

~

Š

l

.

-4.

72/gulárz

-l-L-

Íz:/0,mzf7

0

\

Í

f/.~28°c

xfi

Í

1

1

1

1. i,

.l

A

2

4

0

0

Í0

. l

1

1

1

...l

ÍZ

]0'Ő,Tm'f7

bí

H0.rfZz'PŐf?gÚ

--. Qf\`.) .Q

E

8×

I/

Él ms ,Š1

1

Š.1

,I

2. ábra. A hosszirá-n,yú. méret és (1. tágulási erő 'változása az a~u.8.:temÍte8 mang.«inacéZ lcristályosodásakor. Öntésı

T l 0

Š S'f'

j

0

f/aê ferfi- -

137/V /"“'\w_-

/

L

\

"'~\.

4,õ_81U12

1470 “C

Š

lñ

`}ı'~l"ı`

ı 488 l A

I

\`

_ ,

7`~\`

, Keflerztzrangú „

\ .

_

[dŐ,m[I7

“\

; '\

EPIYBÍŠÍÜ

1. ábra. Hossz- és Á`cT`c.s'ztıÍı-`(ín;r/'zi ım:"rctıf«iltoz(i.9 az rr-u.9zte-nites mangánacél kfristfi-lyoõ-of1ásal.`or. O-n.t(is1Í hó'mérséĂ`Zet 1410 °C (a) é.s146õ°C(b)[2]

A Hadfield-acél kristályosodása során is megfigyelhetjük a duzzadás-zsugorodás jelenségét [l, 2]. Az 1. ábra szemlélteti a Hadfield-acél méretváltozását a kristályosodáskor, nem gátolt körülméGyula okl.

kohómérnök,

Csepel Művek Vas- és Acélöntöde

hőnufrsé/.`Zet 1410 és 1465 OC' [2]

nyek között. Megállapítható, hogy az öntési hőmérséklet növekedésével a kristályosodást kísérő duzzadás növekszik.

00 jé 1} Éá /Ü/2 ki fõ

Dudás

Š 1/

ÍŐÜ, 777lf7

,I jñeflefztzflanyu ` ` l

Ű0

Dr.

_i;_._._i

ı

Hoıfzz/*anyu

__ 0,20 mm

Menet mmva/tozáf

„Q

5' Él

»kz

0' j ,I

z\

Q4

MEPEÉV

\

g

`

-._

mi

\

NEPO

mmE7/ÉOZEJ

\

QD.

0,5

_

Í4 70 06'

40 -

Hofmi mnyú fzz Š “Š Q

1

`.

almmtozcif,

480- Í 48 mm 440420 .

osztályvezető,

A 2. ábrán a hosszirányú méretváltozás és a tágulási erő változása látható az idő függvényében. A duzzadás és a tágulási erő az öntési hőmérséklet növekedésével jelentősen növekszik. Ez annak a következménye, hogy a jelentős túlhevítés- de a magasabb lıőmérsékleten indokolatlanul hosszú ideig tartó hőntartás is --kedvezőtlenül befolyásolja az acél öntési textúráját. A kis hőmérsékleten öntött acél textúráját az egyenlő tengelyű, globulitos szerkezet jellemzi, ennek kialakulását kisebb hosszirányú ınéretváltozás és tágulási erő kíserı. A Hadfield-acél egyik leggyakoribb hibáinak, a repedéseknek az okát a lehűlési sebesség különbözőségében is keresni kell. Az egyes öntvények falvastagságai általában különbözőek. A lehűlés egyenlőtlenségét még fokozza, hogy az öntvény belső részéinél a hőelvonás lényegesen kisebb, mint a külsőnél.

Bányászati és Kohászati Lapok -' ÖNTÖDE 39. évfolyam , 1988. 9. szám

-

201

Repedések

A belső feszültségek Az öntvényekben a szobahőmérséklctig történő lehűlés során belső feszültségek keletkeznek. Ezekre a feszültségekre jelleınző, hogy az öntvényen belül egyensúlyi állapotban vannak. A belső feszültségek keletkezésének oka lehet: ~ az öntvények egyes részeinek egyenetlen lehűlése, _- az öntvény vagy annak egyes részei a térfogatváltozásban akadályozva vannak az öntvény

konstru k ciója vagy a forma által, - különböző a térfogatváltozás az egyes szövetelemek dermedése vagy átalakulása alatt. A kristályosodás a darab felületén kezdődik, az öntvény és a forma érintkezési helyén. A 3.

ábrán megfigyelhetjük, hogy az öntvény felületi

fifc`z',z.EÍQJŐ I PEÍJZ /Tomeflfeírfete Jz;-ÉZJŐ çárz /home/are/flete

` Hó'1T7éfU`ë/«rZE>zf

Fefzúítıég Ferzú/ÍJE/ı

Idő 3. ábra. Feszü-Ztségcl: Í.`e'pződé8e az o`-ntmfíny szzíls-Ő és Ífo`ze'p8ő részénzek eltérő Ielıálésıl .sebessége miatt

részei gyorsabban hűlnek le, mint a belső részek, így hőmérséklet-különbségek jönnek létre. A belső és külső részek kapcsolatban vannak egymással,

ezért kölcsönösen akadályozzák egymást a méı`etváltozásban. A rugalmasság dönti el, hogy milyen feszültségállapot marad az öntvényben. Egytengelyes feszültségállapot esetén az ébredő feszültség .' °

A hziáegrepcdčsck a szolidusz-hőmérséklet alatti intervallumban keletkező öntvényhibák. Jelentő-

ségiik lényegesen kisebb, mint a melegrepedéseké. Az acélöntvények egyik legelterjedtebb öntési hibája a melegrepcáés, amely a dermedési lıőmér-

séklet-intervallumban keletkezik. A melegrepedésnél kristályközi anyagszétválásról van szó. Az anyagszilárdság ebben a hőmérséklet-tartományban csupán 5--10 N/mm2, a szobahőmérséklet-en lé vő szilárdsággal szemben igen csekély. A dermedést és a repedések keletkezését a k utatók [3--7] négy szakasszal jellemzik: I. szakasz. A likvidusz-hőmérséklet felett az anyag folyékony. Rzepedések nem jöhetnek létre. II. szakasz. Röviddel a likvidusz-hőmérséklet átlépése után kezdődik meg a kristályok kiválása. Repedés nem keletkezhet, mert a jelen lévő olvadék a szilárd kristályok közé szabadon áramolhat. III. szakasz. A likvidusz- és szolidusz-l1őmérséklet közötti tartományban fejlődik ki az az állapot, amelyben a kristályok többé nem egyedileg úsznak az olvadékban, hanem összefüggő hálózatot alkotnak. Ennek azonban csekély a szilárdsága. Amikor a folytonos szilárd állapotot elérjük, az anyagutánpótlás megszakad, és a kristályközi táplálás áll be. Ha ebben a szakaszban a zsugorodást akadályozzuk, a csekély anyagszilárdság miatt könnyen repedés keletkezhet, I V. szakasz. A szolidusz-hőmérséklet alatt az anyag folyásra hajlamos. Itt még az erőhatások könnyen kompenzálhatók képlékeny alakváltozással. Azok az erők, amelyek a nıelegrepedést létrehozzák, a zsugorodás akadályozásakor keletkeznek. Zsugorodási akadályok részben akkor jönnek létre, ha a konstrukcióból vagy a hűlési viszonyokból adódóan az egymással összekapcsolt önt-vényrészek különbözőképpen zsugorodnak, részint pedig akkor, ha a forma vagy a magok akadályozzák a zsugorodást. Fontos ismerni azt, hogy a zsugorodás akadályo-

zásának pillanatában mely öntvényrész található a dermedés III. szakaszában, mert itt -az erők keskeny kristályhidakon és ol vadékfilmeken adódnak át. Ez az öntvényrész az ún. melegpont (4. ál)-ra

o = E8,

ahol E arugalmasságimodulus, 8 a rclatívnyúlás. A lehűlés ideje alatt a .hőmérséklet-különbség

állandóan változik, így a termikus feszültségek állandó változásával is számolni kell. Az anyagjellemzők ugyancsak változnak. Térfogatváltozással járnak a kiválások átalakulások is, így a különböző folyamatok bonyolult feszültségállapotot idéznek elő. Visszamaradó feszültségek minden öntvényben jelen vannak. Az acélöntvényekben a nagyobb rugalmassági modulusnak megfelelően a belső feszültségek nagyobbak. Ezek elhúzódást és -ha az anyagszilárdságot túllépik -- repedéseket okozhatnak. 202

ő

6

Ő ../"\`j_

Mefegpnnt

ä~ -E

l. j.

ÉE

C21,

Ö)

Q

22 7633 4. ábra. Feszii.Itségko-ncerttfrrír-ló ff -m.elegpofn.-t-llfm, ft - a deı`ıı'ıc(lés kezıletekor, b - a. krist:'ıl3`osodás clőıelıaladtával, e - a szolidusz-hőmérséklet alatt

Bányászati és Kohászati Lapok -- ÖNTÖDE 39. évfolyam, 1988. 9. szám

Az a ábra közvetlenül az öntés utáni állapotot mutatja. A kristályok már megjelentek, minimális feszültség már mérhető, de a kristályok között az olvadék szabadon áramlik, repedés nem keletkezhet. A b ábrán megfigyelhető, hogy a dermedés előrehaladásával a melegpontban már nem áramolhat szabadon a maradék olvadék, hanem a dendritek határán vékony réteget képez, és itt már kismértékű húzóerő hatására könnyen bekövetkezhet a szakadás.A feszültség a kristályosodásnak ebben a szakaszában rendkívül ingadozóvá válik. A O ábra a szolidusz-hőmérséklet alatti állapotot mutatja. A fém szilárdsága nő, a képlékeny alakváltozás végbemehet anélkül, hogy melegrepedés keletkezne. A keletkezett repedés rendbe jöhet azáltal, hogy a maradék olvadék beáramlik az anyag szétválási tartományába. Itt adermedési front morfológiáján kívül az öntvény anyagának táplálhatósága jut szerephez. A képződött primer repedés tovább is növekedhet a bemet-szés hatása és a feszültségkoncentráció révén. A rendbe jött repedés utólag ismét fölszakadhat (másodlagos repedés), aminek az lehet az oka, hogy az ut-ánáramlott és megrepedt olvadék szilárdsága a dúsulások és zárványok miatt rosszabb. Részint az előzőekből, részint pedig az utóbbi

időszak számos publikáoiójából megállapítható, hogy az öntvényekben visszamaradó feszültségeket két tényező, az öntési hőmérséklet, valamint a forma merevsége által előidézett és az öntvénykonstrukcióból eredő gátolt zsugorodás jelentősen befolyásolja. A feszültségek keletkezésének, a keletkezés meclıanizmusának ismerete alapján tudunk csak a repedések kialakulása ellen műszaki

ıiıııııi

7

, Í

4

.

-

wv

_

_

__

1

_

_

iı

ˇ'Ez” .LE

__

!s._ ıšgã Í

_

-_DV

4

_

...._.__

.

|

\

_.

3

4

FE `78=T_i

5. ábra... ]lJ(ífrőrerıfl.s:cr az Á`mÍstá-lyosodcist kísérő 'méretzzıiltozfis meg/zfztcírozriscihoz 1 - forma, 2 - útjeladó, 3 - nıérökeret-. 4 - kvarcrúd, 5 - hőeleın, 6 - x-y író, 7 - mérőerősítő, 8 - yonalíró

tételt. Akémiai analízis (három mérés átlaga alapján) a következő volt: C=l,2 %, Si=0,-9 %, Mn= = 13,5 % ,S = 0,07 % , P = 0,1 % . Az öntést - a megválasztott öntési hőmérséklet elérése után -- kézi üsttel végezt-ük. A teljes lehűlés után ellenőrző vizsgálatot vége-ztünkfa kémiai összet-ételre, majd vizsgáltuk a makro- és mikroszövetet.

,__.._„._z_,-

__.__,-„__,_,

1

1

f" f

,jfff Qf'

J

A jelenségek igazolására kísérletsorozatot végeztünk. Azt kívántuk igazolni, hogy a mangánnal erősen ötvözött acél (Hadfield-acél) kristályosodásakor az önt-ési feszültségek egyértelműen összefüggnek a dermedési morfológiával, és az műszeres mérés segítségével, célszerűen kialakított próbat-esteken jól nyomon követhető.

I

I

il-“ˇ

intézkedéseket foganatosítani.

s-

--

-

í

A-------w _

_

_

_-

; * `?

_

-_~_

4- *_

L

_

.___

_-Aq_

_

_..___.-

í

/30

_„_-255

Q N

Í-

Q

725'

ez "`z-F z AS ~ l

Mérések A szabad duzzadás-zsugorodás méréséhez az 5. ábrán bemutatott mérőrendszert használtuk. Rúd alakú, 45 és 20 mm átmérőjű, 350 mm hosszú próbatesteketöntöttünk különböző minőségű (bentonitos, furános,magnezit-) homokból készült formákba, és a hossz- és keresztirányú méretváltozások at mértük. Az elmozdulásokat egy keret segítségével az induktív útjeladó továbbította. Az elmozdulásjeleket mérőerősítőn keresztül x y írókkal kirajzoltuk. Mindhárom formában mindhárom öntési hőmérséklet-tel (1460, 1500, 15-10°C) három mérést végeztünk, és ezek átlagával számoltunk. Az olvasztáshoz középfrekvenoiás, 50 kg befogadóképességű tégelyes indukciós kemencét használtunk, és az ún. át-olvasztásos módszerrel állítottuk elő a folyékony aoélt. A rendelkezésünkre álló visszatérő hulladékot megolvasztottuk, és ferroötvözetekkel állítottuk be a pontos össze-

Eıımn

Ó' . rifıru

Fcs.: ii {í.S`f3g2`fÍ(`s

5 _

.

__

Í

vmi*

*J

_

__j

Í ie! Í '.

.J/_

_

'

_

_

.

_

.

_

,

~

_

.

_

_

_

_

_

_

_

I

_

_

_ .

_` _

.

.I

H

_

_' _' _`

_

fl

"

I'

z/

/_

s Z

|_...ı....

_

_

4

I

2 _ _____

lífitll

7. ábra.. A grítoit :su gorodás mérésének elve 1 - forma, 2 - mérõóra, 3 - mérőkeret, 4 - kvarcrúd, 5 - álló beömlő

Bányászati és Kohászati Lapok - ÖNTÖDE 39. évfolyam, 1988. 9. szám

203

A gátolt duzzadást-zsugorodást a 6. ábra szerinti feszültségrácson a 7. ábrán látható berendezéssel mértük. Az üzemi mérésekhez mérőórákat, az ellenőrző mérésekhez a Nehézipari Műszaki Egyetem öntészeti tanszékén elektronikus útjeladókat használtunk . A gátolt duzzadás-zsugorodást a szabad duzzadás-zsugorodás vizsgálatával azonos módon, három különböző öntési hőmérsékleten, háromféle szilárdságú formában mértük. Az összehasonlíthatóságot ezzel a mód szerrel biztosítottuk. Az üzemi a laboratóriumi mérések adatait alkalmasan megválasztott program fölhasználásával, számítógép segítségével értékeltük. A duzzadás-zsugorodás jelleggörbéit is számítógépes program segítségével vettük fel. A hőmérséklet függvényében történő mérésektől eltekintettünk, a méretváltozásokat csak az idő függvényében mértük.

Értékelés Az öntvényben kialakuló feszültségek jól jellemezhetők a feszültségrácsban mérhető duzzadás-zsugorodással. Felvilágosítást kaptunk arra, hogy az öntvények feszültségállapota milyen módon változik szabad és gátolt zsugorodáskor. Szabad duzzadás-zsugorodás esetén a 45 és 20 mm átmérőjű, 350 mm hosszú próbatestek méretváltozását a 8. ábra szemlélteti különböző öntési hőmérsékleteken. A méretváltozás három szakaszát figyelhetjük meg. Az első szalcaszban, a formatöltéstől a kisebb átmérőjű rúd teljes megdermedéséig, mindkét

rúd azonos irányú elmozdulást

,Öfllëff ,U-zizzfzrefz zzzmzfiza

amerre/4 5 05

1

/

///

sza/fwz // .rzakafz :Q

-

-1-*

20 mm -.

_-

. . . . . . ..

M50

1

-- --

«.ı`zalfO.rzi

'M

-ıı-I-C

-

rzıgU.f`UdEi.r Q) 45m

45mm

{§4Ű

Š

j

Liza/fugg // „fzalfg/Jz

új

7-

0,7 íz

.

ZCZI

,

I

ıı/.x

O/ gi: X/ ı

`

\I

_

\ \

O

O ı

ı

ı

ı ı

/

Í

.-§/ ` J ı ı ı

\ Í

1 \

\ . _,__`

Harfrangú msmrri/ eztvc'_/ ro Š' Š Š? EP.. ÍCŠ fm __ *Š“Š J

Q4

.\ .P

./ˇ

/ \:......

9

`\ı

A

.

I/

.

`

“M

ı D D

""

`

i 2

\ A' F 3 \

H

Ír/0, mm

\

'. L I

'\

J _ 4

°-_

-

l 5

I

O'

'ıııiı

Í - í-

---- _----

_/ /

\

\_

\. _/

\ \_ f\

-

százas:

\-

1

O

\

\

J

2

\

_

Jaa; .-„zzz

Í

Hormfezflzretvcai/ÉnyuOZOJ

,/"

\

\. `

\

\\

-QDÉ`f„,c`~Š'„Éz~.,?{`ÉŠ..3 Ü``Šˇ`Š“

O

ı

\. ı „I al*-`-4

I

5

\,

_/

ff

Í

-ii

///_Jzalfafz _

./ \

I

I

_/_/

` ff/ _?

....... . .

.......

ÉŰŐ L :I

-_

20mm

Szabad

l

G6 j_ _

_

végez (duzzad).

A 45 mm átmérőjű rúd méretnövekedése meghaladja a 20 mm átmérőjűét. A másodfilc szallcaszban, a 20 mm átmérőjű rúd teljes megdermedésétől a 45 mm átmérőjű rúd dermedésének befejezéséig eltelt időben, a kisebb átmérőjű rúd már zsugorodik, a nagyobb átnıérőj ű pedig _- kisebb sebességgel -- tovább duzzad. Itt a két rúd méretváltozása ellentétes értelmű. A karmadfilc szakasz a vastagabb rúd megdermedésének befejezésével kezdődik, így a méret változás mindkét rúdnál azonos irányú. Ha a kísérleti próbatesteket egy rendszerré kapcsoljuk össze, feszültségrácsot kapunk és jó közelítéssel mérhetjük az öntvényben kialakuló feszültségek változását. A különböző falvastagságú részek lehűlési ideje és a teljes dermedés időszükséglete különböző. Ebből következően az öntvényben feszültségek maradnak vissza. A feszültségek kialakulását a 9. ábrán kísérhetjük figyelemmel. Az első szakaszban mind a 45, mind a 20 mm átmérőjű rúd duzzad. A 45 mm átmérőjű rúd teljes kristályosodásához lényegesen több időre van szükség, így ennek a görbéje a 20 mm átmérőjű rúd görbéje alatt halad. A második - több szempontból kritikus _ szakasz kezdetén a 20 mm átmérőjű rúd már zsugorodni kezd, a 45 mm átmérőjű rúd tovább duzzad. Tekintettel arra, hogy a két rúd egy rendszerbe van kapcsolva, a duzzadás és zsugorodás egymás hatását gátolja. Ezt a jelenséget a szabad és a

I I

\"

..'

~Ű4r>`

\

'

'

\\

\

O Í

-Q5`--

~0.õ zi

"W

\

\ `-

-

._

\ \

\.

`\

\

i"" ` i

.

\\

W

..',

\ " \

` _.

QŰ F

-87Í l

`\

ı

\ 'O

c

'

\\

\

\

`\

\

O

ı.

\_

\

LŐ. 7613]

Lã 76-9}

8. ábra. 1{ü.lr)'nbözŐ llőmersékleten öntött killönböző át' 17'!! P I ' f 1 r D ı meroyu manganacel rudak hosszzranyu. meretfva-ltozasa (1. clermedés közben

9. ábra. Különböző rÍ.lme'rŐjű, mu..-n.gfíımcël ruclak lz.ossz:zÍrLi-

204

ny-zi. méretvci-ltozása. sza-bad és gátolt 2-:sugorodás esetén. Az öntést hőmérsélclet 1540 OC, afor-ma fm/yaga magnezit

Bányászati és Kohászati Lapok -- ÖNTÖDE 39. évfolyam, 1988. 9. szám

gátolt duzzadás-zsugorodás görbéinek eltérése ér! aékelteti .

A 45 mm átmérőjű, gátolt rúd duzzadása jelentősen eltér a nem gátoltétól. Kezdetben a duzzadás nagyobb, ami azzal magyarázható, hogy a 20 mm átmérőjű rúd duzzadása növeli a 45 mm átmérőjű rúd duzzadását mindaddig, amíg a 20 mmes rúd duzzadása be nem fejeződik. A 20 mm átmérőjű rúd a 45 mm-es rúd duzzadásának hatására kisebb sebességgel zsugorodik gátolt zsugorodás esetén, tehát a görbe a szabad zsugorodás görbéje fölött halad. A 45 mm átmérőjű rúd duzzadási sebessége is csökken annak következtében, hogy a 20 mm-es rúd már zsugorodik. Ezt jól érzékelteti a görbének

az öntés utáni 40. és 70. másodperc közé eső szakasza. A második szakasz utolsó harmadában a vastag rúdban akkora erő ébred, hogy ez lesz meghatározó az egész feszültségrendszerre. A 20 mm átmérőjű rúd zsugorodási görbéje nagymértékben eltér a szabad zsugorodás görbéjétől. A jelenség a 45 mmes rúd teljes megdermedéséig megfigyelhető. A második szakasz attól válik kritikussá, hogy az egy rendszerbe kapcsolt, különböző átmérőjű és ezáltal különböző lehűlési idejű rudak méretváltozása ellentétes irányú. A harmadik szakaszban már mindkét rúdban befejeződött a kristályosodás, és a zsugorodás akadálytalanul folytatódik. A méretváltozás mindkét rúdban azonos irányú.

ható a szelvényrészek azonos időben történő kristályosodása, a minimális belső feszültvség keletkezése. A nagyméretű, lapszerű öntvényeknél célszerű a széleken erősítő peremet alkalmazni. A csomópontokat el kell kerülni. A két egymáshoz illeszkedő fal által képzett szögnek 45 OC-nál nagyobbnak kell lennie. Az anyaghalmazok elkerülhetők azáltal is, hogy két borda találkozását az alapfallal más-más helyen biztosítjuk. A melegrepedés veszélyének csökkentésére belső, illet ve külső hűtővasakat alkalmazhatunk . A feszültségek csökkentése szempontjából kedvező textúra kialakítása érdekében igen sokat tudunk tenni azáltal, hogy az acélgyártás során a hőntartást minimalizálhatjuk, és az öntési hőmérsékletet a lehető legalacsonyabb értéken tartjuk. A kedvező szövetszerkezet kialakítására megfelelő módszernek ígérkezik a Hadfield-acél modifikálása. TR 01)/\LO1\«I ˇ1: G ˇ2; Q 23* [élj Í5: [6:

A belső feszültségek csökkcııtésének lehetőségei Az öntvények belső feszültségei a lehűlési sebességek különbözősége miatt olyan nagy értékeket is elérhetnek, amikor már a repedések is megjelennek. Az öntvények belső feszültséget a selejtveszély elhárítása érdekében csökkenteni kell, amire az alábbi lehetőségek vannak. Az öntvényszerkesztéskor törekedni kell arra. hogy a falvastagság-különbségeket a minimálisra csökkentsük, ha lehet kerüljük el. Ezzel biztosít-

[7] [8:

Námlori G3/._Jónás P. .` Gicssereiteclınik, 3! (1985) 6. sz. 180-184. old. lyáfndor-i G'y.-Jó-m.`ís P.-Bollobús J._S::cgcflıI J.: Ontöde, 37' (1986) 11. sz. 241-246. old. Va--n Eeghem, J.-de Sy, A.: 32. nenız. öntőkongr., Varsó, 1965. 2. előadás. Weber, H.-Orths, K. : Schweiz. Arch. teclın. Wissensch., 37 (1971) 2. sz. 4_53. old. Smets, H.-Weels, l-V. _O-rths, K. : Gicssercí, techn. -wiss. Beilıefte, 19 (1967) 3. sz. 125 140. old. zS'a.'vej/ro, V. N.: Lit. Proizv. Deustch. 1961. 10. sz. 33--36. old. Pfrocho-rov, N. N.: Lit. Proizv. Deutsch.. 1962. 4. sz. 28--32. old. Karsay, S. I.: 45. ııcınz. öntőkongr.,Bp., 1978. 28. előadás.

Í9ÍLr1.pl-n, V. L.-S"w`lm--ll.`, A. D.--Slm.rprf`rıo'v, I. A.:

Lit.1“roizv. 1975. 2. sz. 26---28. old. [10] Vlasoe, V. I. Komolova, E. F.: Nagy nıaugántartalnıú acélöntvény. Masgiz, Moszkva, 1963. [1l: Lupin, V. L.--S'm`bní.Ã`, A. D. Slıarprmo-?`, I. A.: Lit. l'1`oizv., 1975. 2. sz. 26

28. Old.

[12] Bfurlcıkov, D. K.: Lit. Proizv., 1987. 6. old. [13: K'u.ch.arciÃ`, L. .` Giesserei, 74 (1987) 8. 273. old.

20-22. 268-

Helyreigazítás Lapunk múlt évi ll. számában közöltük az OMBKE alapszabályát, emlékérmeinek egységes adományozási szabályzatát, valamint az egyesület jelképeinek alakj ára, méreteire és készítésének módjára vonatkozó előírásokat. Ezekben a következő, értelenızavató lıibákat kell kijavítani. 1.§ (1) Az egyesület neve . . . . . . . . . . . . . . oroszul: Benrepcıcoe. . ., latin betűs átíráshan: _ . . Olıslılıestvo. 1.§ (5) . . . A körgyűrűn belül öntőíist, ezen a bányászjelvény. 6.§ (1) Az egyéni tag. .. küldött útján: képviselteti ınagát. . . _

l3.§ (3) c) a közgyűlés által xfáln-sztolft szenıélyok felınentését; 14.§ (3) Ír.) fegyelmi eljárás elrcndelése . . _ Az OMBKE ernlékérıııcínek egységes adoıııáııyozási szalaályzatát jóváhagyta az OMBKE elnöksége 1987. május 12-én. Az egyesület jelképcinek alakjára, méretcire, és készítésének módjára vonatkozó előírások 2.1. pontjának helyes szövege: 2.1. A pecsétnyomót fémből, kiálló betűkkel és álırával kell készíteni az 1. és 3. számú ábra cl1=12 méretsora szerint (d4=30). A betűk magassága 2,4 mm, típusa az 1. számú ábra szerint.

Bányászati és Kohászati Lapok - ÖNTÖDE 39. évfolyam, 1988. 9. Szám

205

Az MTA és a MTESZ vezetőinek találkozója és közös nyilatkozata A Magyar Tudományos Akadémia képviseletébeı_ı_ Berend T. Iván akadéınikus, az MTA elnöke és az MTESZ képviseletében dr. Tóth János főtitkár. valamint vezető munkatársaik 1988. nıárcius8-án akorábban kötött együttműködési megá.llapodás aktuális feladatait tekintették át. Megállapították, hogy az együttműködési megállapodás végrehajtásának eddigi tapasztalatai szerint a vállalt feladatok teljesítése rendben halad. A két szervezet és képviselői közt erősödött együttműködés, ıııegszilárdult a partneri viszony. Az 1988. március 8-i eszmecsere sok olyan gondolathoz, cselekvési. szándékhoz vezetett, aınel__vek érdemben lıozzá.-járulnak a tudományos-technikai haladás kibontakozásához. Az eszmecsere fő gondolatait, javaslatait az alábbi nyilatkozatban összegezték: A tudományos kutatás, a mûszaki fejlesztés a kibo-ntakozás meghatározó tényezője. Az elmúlt időszakban a gazdaságpolitika nem -ismerte fel kellő mértékben a tudományos kutatás, a műszaki fejlesztés, a felsőoktatás társadalmi, gazdasági fejlődésben betöltött meghatározó szerepét. Hamis elgondolások élnek a tu-dornányos kutatás, afelsőoktatás t-álfejlesztése tekintetében, ezért is fúj politikai gondolkodásmód, társadalmi és politikai értékitélet kialakitása szãlkséges. A tudományos potenciál további hanyatlása, a mfászcı-ki fejlődés lassulása esetén lemaradunk a szellemi versenyképesség területén, és az ország jövendő fejlődése is súlyos veszélybe ker-ül. Ugy látjuk, hogy -- amegtett intézkedések ellenére _ évek óta romlik a kutatás, afejlesztés és afelsőoktatás helyzete. -- Amig hazánk népessége 14,3 ez-reléke Európa népességének, addig a tudósok és mérnökök száma tekintetében az arány 9,9 ezrelék, a K -|- F' ráforrl-itá.saifnk részaránya pedig csak 17,6 ezrelék. A magyarországi kutatás-fejlesztés kedvezőtlen anyagi ellátottságát mutatja. hogy a K+F ráforditásokon belül a költségvetés csak 20%-k`-al részesedik, mig európai országok: többségében ez az arány -10% felett van. Aggasztó, hogy az állami költségvetése-n belil.-l a K -l- F költségvetési tám.ogatás 0,7%, mig 1% alatt európai ország hasonló mutatója -nem található, afejlett orszá goké pedig 4~6 %. -- Vállalati szférában- a -rövid tá-vá érdekek, a be-rvh.ázási lehetőségek szrikiilézse, a restrikció háttérbe szorltottcík a- kutatást, fejlesztést. -- A K -l-F ráforditáso-n beliizl az alapk`uta-tás részaránya 10% alá csökkent. _ Az OKK FT-ben előirányzott költségavtésifo-rrások _ l.:iilönö.s~e-n a beruh.ázás és devizaellátás területén -1986ˇ-ban és 1987-ben is elrna-ra-dtak az előirrí-nyzottól. -- A költségvetési kutatóhelyeken a gép-, mil.sze-rpark elavu-lása, a tudományos és műszaki könyvkia.dá-s és szakfolyóirat-ellátottság, a leromlott könyvtári és forma-tikai szolgáltatás ma már az' alapfeladatok végzését is korlátozza. -- A felsőoktatás kedvezőtlen ellátottsága mellett tarthatatlan a beiskolázottak alacsony száma is. A 18--24 éves korosztály magyarországi 14%-os továbbtanulási afánya kb. fele afejlett országok hasonló mutatójának. -- Evtizedek óta tart a szellemi munka társadalmi leértékelődése. Ezzel is magyarázható, hogy a fiatalok körében tovább csökken az értelmiségi pálya vonzereje. A

Szerkesztõség: Budapest VI., Anker köz 1. I. em. 105. Telefon: 427-386

f ta-tal zs`.:ak`em.be-rek pfi-lyáj-`u-k kezdetén halmozott gondokkal, anyagi problé-mákka.l szembesülnek. Nélkülözhetetlen a nyitottságuk, de tovább romló hazai feltételrendszer esetén _ a lulfölrli munkavállalás lehetősége mi-att is -- elveszfltl2.etj'ák kutatói-nk egy részét. Szilk`sége.s`nels tartjuk felhívni a figyelmet arra, hogy az tutlomá-n-yos kutatást és a m-`ászrzki fejlődést preferáló deklarációk és a reálfolyama-tok között évek óta ellentmondás tapasztalható. A stabilizációt és a kibontakozást nem szolgálja az a gyakorlat, amely -- a nemzetközi tenrlene-iá.kka.l ellentétesen - erőforrásokat von el a kutatástól és a felsőoktatástól. Erősite-ni kell a tudományos kutatás és műszaki fejlesztés pozieióit gazdasági, társadalmi fejlődésii.nkben. A szukségletekből kiindulva a képződő források növekvő részét indokolt a fejlesztésre átcsoportositrı-ni. A népgazdasági rfíforditásokon belül növelni kell a költségvetés ku.tatásra forditott arányát. A költségvetés a tudományos kutatás infrastru-ktfárájának fenntartását és fejlesztését, illetve a valódi, előremutató, a gazdasági-társadalmi fejlődés szempontjából fontos és szi-nvonalas kutatásokat támogassa. A _finanszirozás szempontjából elsőbbséget kapjanak azök a feladatok, amelyekben a fejlesztést' és realizálási háttér, a hazai szakmai erők maximális összefogása biztositva van-. Az intézményhálózat átalak`itfi-sáfval, a kutatóhelyek önállóságának növelésével összhangban, a szerény teljesitményt nyújtó intézetek támogatását csökkentve, növelni kell a Felsőoktatási Fejlesztési Alap az OTKA forrásait. A K + F' tevékenység reálértékének tartásához a mindenkori nemzeti jövedelem 3 %-ának e célra történő garantálását ta-rtj-uk fm..-inim-umnak, ezen bel-ül elkfü.-lönfítve 1%-ot a költségvetésből biztositva. A ked-vezőtle~n tendenciák megváltoztatását már ebben az évben meg kell kezdeni kiemelkedően fontos kutatási projektek pótlólagos támogatásával. I-ndokolt-nak tartjuk, hogy rt rn-ásza-k`i fejlesztést előreinozrl-`itó értelmiségi sza-kém-berel.`et nagy arányban foglalkoztató intéz-mé-nyeknél. válla-l(_ıtoknril az 1988. évi központi bérpolitikai intézkedéseknél e_(;ye-ne'-rték-il bá-fnásmódban része.<:-é.i.lje-`nel: mindazok az értelmiségiek, akik lényegesen elő-rnozr.l-itjfík: az innovációfolyarnatr.ít. Td-mzogatjuk a Közalkalmazottak Szakszervezetének kezrlemé-nyezését, a szakmai rétegződés szerinti tagozatok lét-rehozá-sát. .S'zulfségesnek tartjuk, hogy a- reá-lértelmiséget tömö-ritó' Mfászaki és Természettudo-máriyi Egyezsuletelf Szövetsége _ a SZOT-tal egyiittmr'lködve -- a. jövőben. még jobban éljen az érdekközvetitő, érdekfeltáró, érdekvédelmi funkciójával, és ehhez kapja meg rt más érdek-

l.~fép-v-i.s'elet-i szervekhez hasonló jo gosit-2*ányokat. Eró'si..ztj-iils az lld'T A és az MTESZ tudományos, szakmai kapcsolata--it azáltal is, hogy az ll/[TA megfúju-ló bizottsági hálózatába az ÍHTESZ tagokat delegfíl. Közösen megvizâgálju-k és értékfelýüık. az új adórendszer hatását a. tu-domá-nyos kutatásra és a -műszaki fejlesztésre, melynek alapján -_ egyes rendelkezések tekintetében -t`örvénymódositási javaslatot inditvtínyozunk a Kormányhoz és rx. Parlamenthez. A tanácskozás résztvevői szükségesnek tartották hasonló eszmecserék jövőbeni megismétlését. Az eszmecsere az együttműködési nıegállapodás fontos mozzanata volt, de egyben érdemi tett is a hazai K+F, a felsőoktatás eróziós folyamatának megállítására. Dr. Csaba József

Pestacímünk: ÖNTÖDE Szerkesztösége Budapest Postafiók 240. 1368

206

Bányászati és Kohászati Lapok - ÖNTODE 39. évfolyam, 1988. 9. szám

Beszámolók konferenciákról 32. osztrák öntöııa-pok Az Osztrák Öntő Szakemberek Egyesülete, a loobeni Egyetem öntészeti intézete és a Gyakorlati Ontészeti Kutatások Egyesülése 1988. április 14--16-én tartotta a 32. öntőnapokat Bécsben, a Szövetségi Iparkamara székházában. A rendezvényen tíz ország több mint 50 szakembere vett részt a következő országokból: Csehszlovákia, Hollandia, Jugoszlávia, Kína, Magyarország, az NDK, az NSZK, Norvégia, Svájc, Svédország és a Szovjetunió. Az osztrák egyesület közgyűlése 1988. április 14-én 8 órakor kezdődött, ahol d-r. F. Sfllg-at elnök beszámolt az elmúlt év egyesületi tevékenységéről. Udvözölte a vezetőség megjelent tagjait, a külföldi vendégeket, külön a ınagyar delegációt, mint a legrégibb baráti egyesület képviselőit. Az ünnepélyes megnyitó a Szövetségi Iparkamara Julius Raabról (1953--61 között szövetségi kancellár volt) elnevezett kongresszusi termében 9 órakor volt, alıol 250-nél több szakember gyűlt össze. A megnyitót az egyesület elnöke, dr. F. Sigut tartotta, amelyben üdvözölte a külföldi és hazai szakembereket. Ezt követték a szakmai előadások. I. szekció Elnök: dr. J. (Íz-zII.`eZ és dr. F. Sig-ut Möllrnann, E. (D): Az öntőiparjelenlegihelyzete az NSZK-ban és belátható fejlődése a következő években. Engels, G. (D): Az öntőipar más eljárásokkal és termékekkel való versenye. Pa-eg/na, H. (A)_l'l-fa-gn-er, K. (D): A minta és az önt vény ınéretkülönbségeinek törvényszeı űségej. Ambos, E.-Beier, H. Il-I.-Bähr, R. (NDK): Uj eljáı'á.s a fánctalanításlıoz, a honıoktalanításhoz és a beönılő- és táplálórendszer eltávolításálıoz. Lehetőségek a tisztítómunka lıumanizálására. Rfiege, W. (D): A nzıınıkalıı-ly kialakításıı. és szervezése. a tiszt-ítőınűh ely ben lıefolyásnlja az átfutási időt. II. 8zeÃ^efió (vasöntészet) Elnök: If. Ifrıselfma-mi és dr. U. Illrıhlnrz- .-4 lt.:ıÍıı,_r;er` Scharı-rschznidt, E. (D): Kiváló minőségű öntvényeli

sorozatgyártása elgázosodó mintával. Brfiifmzmzer, E. (D): Hibák és az azok elkr-ı'iiléf.-:éı e tett intézkedések bentonitos forınázókeverékek lıasználatakor. I1Š'llin_r;lm.us, W. (D): RED-~SET. Egy új. lıörııyezetlıaı`á.t, gázzal keményítő eljárás az eddigi tapasztalatok. Speeh-t-n.e-r, F. (CS): Precíziós öntési eljárás Csehszlovákia legnagyobb prfjcízíós öntödéjében. G'oebbel.S`, K. (D): Ontvények roncsolásnıeııtes vizsgálata-.

.

III. szeI.`c-:Zé (fénıöntészet, homok- és kokillaöııtés) Elnök: K. Dambaue-r és M. Zi-:mz-efr-ınarmí _ Ilorstlm.-mp, B. (D)-Grfiímess, II. (A): Uzemi tapasztalatok egy újonnan kifejlesztett, 3,5 tonnás váknumos, hálózati frekvenciás kemencével alumíniumötvözetek olvasztásakor és gáztalanításkor. Reitef, F. (A): Aluıníniumöntészeti szekunder ötvözetek. Attekintés a hulladékfeldolgozás állásáról. Hfu.-m-rner, R. (A): Számítógépes termikus analízis lıipo- és hipereutektikus Al-Si ötvözetek olvasztásának átfogó ellenőrzéséı e. Ifrázma-n, A._AS'pa.:ic, S.-HOT-z.2rıt, S. (YU): A fémes szennyezők hatása a kokillába öntött sárgaréz öntési viselkedésére. I V. szekció (nyomásos öntés) Elnök: H.-P. Maz/ez és H. ıS'mnzfmer Klezn, F. (D): Az öntési körülmények hatása a nyomásos öntvények mechanikai tulajdonságaira.

Czikel, J .-Schindelba-chez, G.-Snbrıth, G. (A): A fornıatöltő képesség vizsgálata nyomásos öntéskor. Sclme-Áder, IV.-Krause, W. (D): A nyomásos alunıíniuınöntvények optimálása a Vacular-eljá-rással. Ixˇle-in, F. (D): Az igen vékony falú nyomásos cinköntvények öntési feltételei. V. szekció

Elnök: dr. II. Pucynrı., és dr. J. Dficlztl Han-reich, H. (A): Az új terméköntvény és hatása. l?i'2ÍTn8pergeT, J. Pacyna, H. .` (A): A lemez- és a göınbgrafitos öntöttvas összetételének és szilárdságának matematikai statisztikai értékelése. Maunz, G.-Paeyna, H. (A): Az öntvény önköltségének szerkezete az osztrák és az NSZK-beli öntödékben. Ossberger, A. (A): Egy levegőexpanziós formázóberendezés tervezése és építése, valamint a gönıbgrafitos vasöntvényekkel szerzett üzemi tapasztalatok. Kfrajcfi, H. (A): Ausztı ia útja a nagy piacon.. Sponer, R. (A): Zárszó Közben lelıetőség nyílott szívélyes eszmecserékre is, különösen a házigazdá.kkal. DT. F. Sigfut .elnök hangsúlyozta, hogy az OMBKE öntészeti szakosztályával évtizedek óta töretlen az együttműködés, és jó a barátság. Megállapítottuk a ınúlt felidézése közben, hogy az osztrák egyesület küldöttsége az 1959-ben tartott első magyar öntőnapokon már részt vett, így a jövő évben emlékezhetünk meg kapcsolataink 30 éves jubileuınáról. Bízton remélhetjük, hogy a következő évtizedeket hasonló baráti szellemű kapcsolatok fogják jellemezni. A rendezvényt példásan előkészítették, lebonyolítását a szervezettség és a pontosság jellemezte. Ebben nagy szerepe volt dr. F. Sigut elnök mellett F. I)ecÃ`eT vezetőségi tagnak és dr. E. Nechtelberge-ı`neÃ~, az osztrák Öntészeti Intézet vezetőjének. I)-r. "Varga Fefrenc

Nõk, mııııka és száıııítõgépesítés -ııemzelközi koııfereııeia A konferencia a Mérnöknők Nemzetközi Szervezete, az Infornııiciófeldolgozási Szövetség, a holland Gazdasági, Szociális és Nevelésügyi Minisztérium, a holland Posta és Távközlési Szolgálat, Amszterdam Város Tanácsa és az Eszak-hollandiai Tartományi Tanács égisze alatt 1988. április 27--29-én került megrendezésre Aınszterdamban és Leuwenhorstban. A konferencia célja a tapasztalatesere elősegítése volt, hogy olyan stratégiák kifejlesztésére tegyék képessé a nőket, amelyekkel nagyobb befolyást gyakorolhatnak az új technológiák kialakítására, és hatással lehetnek a nők munkakörülményeire. A program foglalkozott azzal is, hogy a munkanélküli nőket miképpen lehetne foglalkoztatni a számítógépesítés területén. Akonferencián 27 országból mintegy 300-an vettek részt, Magyarországról dr. Nagy Katalin- (Munkaerőkutatási Intézet) és Itfiăzııs Károlyné (Csepel Művek Vas- és Acélöntöd e). A plenáris ülésen Clio Preszfelofu, a Wageningeni Belgazdasági Egyetem professzora elnökölt-. Az üdvözlő beszédet Saslfia ran Hoek, az Alida de Jong Iskola igazgatónője és Judith Gregory. a Kaliforniai Egyetem Kommunikációs Karának professzora tartotta. A konferencia következő napjain öt munkacsoportban folyt a tanácskozás. Az utolsó nap délután ján a kultúrprogram keretében. megtekintettük a Rijksmuseuınot és a Stedelijk Museumot. A záróülés 21 és 23 óra között volt-, amelyen - a tapasztalatcserék megvitatása, a munkacsoportokban végzett tevékenység értékelése után --baráti beszélgetés-

re került sor. A magyar delegáció ıneglıívást kapottajövőre Berlinben rendezendő nemzet.-közi konferenciára.

Bányászati és Kohászati Lapok - ÖNTÖDE 39. évfolyam, 1988. 9. szám

Mikus Károlyne'

207

Beszámoló tanulmányútról Elnökségi íamılıııáıı Az egyesiiletiink

Pf

=\

_m.

.-\ııszlı`i:ˇılıan

elnökségének és a szakosztıjlyıık

vezetőségének tagjaiból alakult esoport So[te'.s`.3 I sturi-n elnök vezetésével 1988. május 4. és 7. lu"ızött taınılmányutat tett Ausztriában. Május 4-én délután inıjlultnıık út-ııak aııtől;ıusszal. A körmendi Rába Szállóban éjszakáztunk, majd másnap továbbmentiiink Gráe felé. A Gleiıızılpe alatti, több

mint 8 km-es alagú.ton át érkeztünk első állomásunkra, Felső-Stájer központjába, Leobenbe. A szállás elfoglalása és az ebéd elfogyasztása után Antcm.. Ix'u-TI Ilflfrrmf-Tedd ny. bá.-nyatanáosos és dr. Pőeze f.«á8:ló, a \-'ˇOEST-Alpine anyagvizsgáló intézete ny. ıııuııkatársának ka-lauzolásával a stájer vesbányászat szívébe, E-isen-erzbe indultunk. Az ún. vaséroútaVordernbergi-patak völgyében vezet, mentében számos műszaki és művészeti emlékkel. Az 1226 m magas Präbiohl-hágó

után következő impozáns viaduktról már feltűnt a včjlgytalpból mintegy 800 méterre kiemelkedő Erzberg

(Erehegy) vörösesszürke kúpja a lıőval borított, 2000 nı köriili magas alpok koszor1'ıjában (J. ábra). z».z.-

-

.

r;:-`-' - ' ';:;.-'5`.,_._. -;-lg'-:~:;§:;:;:;:z:;:;:;:;:;:;;;:; A t- ' ' .-.-J -:.`/:«:-`-:-:-:-:-:-:-:I-ÍÉ`Š=`:=:=z:Šz:zëz=zfz:z: =z=z= :+. - -8* ".<` `-:T3-`-:-:-:-:-:-`-:-:-:-:-:-:-:-: .: Fia -z -:-:-E.-:sz-a;-:-:1:~:.:-:-:;:;:;:; .;.; `. _ .;.-.;.;._. z.;z

:IA I-=`-" `a`-.E:ë@5:3%zE:;:E:E:;:EıE:E:E:E:z:;-,'j: :-."'~§::3:-`^7:3:::-.' `:"-:lı-Él:i:7ff""`i:7` :Í:3:3:i:?:f:3;3:3:?:-. 'i "$":i' -.:- -`:§:!ii:I<:1`1:i:i:":3:'.-:?`1'7".l "i _. ~ ` -"~_~.;:;:-:;:` '-

iz .

-.>. M:.-.-.-.-.-.-.~.-.-.-.-.-.-. -.

..

4

.....

Visszafelé menet ıııegtekiııtettiik Vordernbergben

a

4. sz. l`aszenf~s ıíıagyolvasztól-, aınel_\_` vÍz.ike1'ékkel hajtott

`fúvógéppel

nıíiködött,

ezért

Íı'nr.daı,1eı`Í.`n.-el.:

nevezték.

A Vord("rnbergi-patak ıfnentén lıajdan 14 ilyen kis kohó

íizemelt. A kolıók noveınlıı-r és június között olvasztottak, amikor a patak vízl.ıozaı`ııa megfelelő volt. Az ipari műeııılékké n_vilvánítot-t és szép ıııúzeumnıá- berendezett nagyolvasztóban zi lıajdani nyeı`svasgyá.1-tás minden kelléke látlıató, a kéziszeı`szai.moktól kezdve az éroszállí-

tó csillékig. A tablók a kohó működését, tulajdonosaik (a R.adnıeisteı`ek) névsorát-, korabeli dokumentumokat szemléltetnek. A nagyolvasztó előtti főtéren avároslıázában, az 1668-ban készült kovácsoltvas kútban gyönyörködtünk. Másnap reggel röviden Leolwn nıwezetességeivel ismerkedtünk. Megtekintettük a szép főteret, a VOEST-Alpine modern kutatóintézetét, majd a Ilfontamıfmfvezsitätet (Bányászat-iés Kolıászzıt.-i Egyetem), amelyet dr. Gerhm~d Sperl egyetemi tanár, Leoben alpolgármestere mutatott be. Az egyetemet a múlt század utolsó harnıa-dá-ban alapították, amikor a selıueebányai akadénıiáról -_ a magya-r oktatási nyelv bevezetésével_a német ajkú hallgatók kiszorultak. Az egyetem -- amelynek 1800 hallgatója van -- bányászati, olaj bányászati, geológiai, kohászati, anyagtudoınányi és újabban műanyag-feldolgozási képesítést nyújt. Az oktatá.s tíz féléven át folyik, és diplomavédéssel zárul. A második diplomamunkával elnyerhető az egyetemi doktori cíın. Küldöttségünk tagjai a szakte-rület-i`ıl
Witzi üzeın leá-mrvállalat lel-t. A gyár a kohászat történetében 1negöi'ökítette nevét zı

korszakalkotó L.l..)-

(Linz-Donawitz-) eljárással.

I. ábra. Az 1165 -m nıagus Er.-:beı`y (É`z`cizc_f;_ıi) Atszállva a lniııyaiizenı aıılıólıııszálm, ıııı-gtokintettük

a külszíni fej tést. A vasércet itt nnira rőıııaiak is bányászták. A középkorban a környéken számos olvasztómű, lıámor létesült. János főherceg (II. Lipót fia), Stájer vezetője, a 19. sz. elején sokat tett a vasip-ar felvirágoztatása érdekében. 1847-ben megépült az ércszállít-ó vasút Vordernbergig, 1873-ban 1-lieflaiıig. A báııya ma a VOEST-Alpine tulajdona, jelenleg csak külszíni művelés folyik, .napi 40 ezer tonnát fejtenek ki, ennek kb. 17%-a az éro, főleg vaspát és ankerit. A 46, 12-28 m magas teraszról 9,6 mi*-es kanalú kotrókkal fejtik az éreet, és 77 tonnás tehergépkoesikkal szállít-já.k az ércelőkészítő műbe. Az utóbbiból csak a durva-törőt tekintettük ıneg, aınelynek teljesítménye 400-800 t/11. A bányában 1961.-ben még négyezren dolgoztak, nıa csak 560-an.

208

2. (ibm-. .-1 fíoiıfıeııflsi V OE.s'~'['-A Ipi ne r'ggn`l.: folgıa-ırf,f.ı.ms ö mán: ıˇi Hi-

,L A nagy vállal_at_n ak -~ az idő ri`ı\-'itlsége miatt _ esak tz l._l)-acélművét és fol_van_ıatos önt'-ő művét tudtuk meglekinteni. A két nagyolvaısztó közül jelenleg csak egy

működik, naponta 2000 t nyersva-sat gyártanak, amelye-t befúvással kéntelenítenek. A nyersvas 1500 tonnás keverőbe kerül. A nyersvasgyárt-ás csökkenése részben azzal függ össze, hogy még folynak a KVA hulladékolvasztási technológia kísérletei. A 60 tonnás konver-

Bányászati és Kolhászati Lapok - ÖNTÖDE 39. évfolyam, 1988. 9. szám

terek adagideje 25 perc, a karbontartalınat 0,03%-ra fúvatják le, 20 Ü/0 acéllıulladékka-l. (lolgoznak. Az ötvözést és a karbonizálást a- csapoláskor végzik. Az acélmíílıöz

két folyamatos öntőnıíí tartozik (Eb-rá). Az üzenıvitel és az ellenőrzés messzemenően automatizálva va.n. Az üzemlátogatást követően a donawitzi gyár ebédre látott vendégül bennünket a gyári szálloda éttermében, ahol Horst Láclr-ner üzemigazgató, egyben az Osztrák Vaskolıászok Egyesületének főtitkára köszöntötte küldöttségünket. Solt-(582 I.s`t'E`án elnök válaszában hang-

Az ebéd után felkere-kedti;`ınk, és a szép Semmeringen á.t Bécsbe utaztunk, ahol a következő nap délelőttje városnézéssel telt el. Kfıldöttségünk az esti órákban érkezett Budapestre. A tannlmányút megszervezéséért ezúton is köszönetünket fejezzük ki az osztrák kollégáknak és Töröl: Iflv-igyesvıelf, a társadalmi és rendezvénybizottság vezetőjének, valamint a Kőbányai. Könnyűfémmíí vezetőségének az autóbusz rendelkezésünkre bocsátásáért.

súlyozta, hogy az ()i\"[BKE-nek az osztriík egyesület-tel Íx'O'v(íc.5' Lász

jók a kapcsolatai, és ezt bővíteni kívánja.

Q""\III o\

Egyesületi hírek P

F7

Szakmai nap az Aııgjfalfíilıli Aeélíintő és Mintakészıto Vállalatııâl Az öntészeti Szakosztály környezetvé<`l_elıni munkabizottsága, acélöntő szakcsoportja és a MGE lıelyiszcrvezete közös rendezésében 1988. május ll-én az Angyalföldi Acélöntő és Mintakészítő Vállalatnál szakmai napot tartottak, amelynek középpontjában az öntödei környezetvédelem állt. Ugyanis a vállalatnál l987-ben üzembe helyeztek egy, az ívkemence és az 500 kg-os

középfrekvenciás indukciós kemence gázaínak elszívására és leválasztására készített, hazai tervezésű és kivitelezésű berendezést, amelynek ismertetése és megtekintése volt a szakmai nap fő célkitűzése. Ezenkívül az acélöntödei olvasztástechnológia számítógépes irányításának lehetőségeiről is tájékoztatást .kaptak a résztvevők. Arendezvényen ahelyi üzem és az ország más acélöntödéinek szakeınberein kívül az elszívóberendezés tervezői is részt vettek, összesen 32-en. Deák Attila, az Angyalföldi Acélöntő és Mintakészítő Vállalat igazgatója üdvözölte a gyár nevében a résztvevőket, majd rövid tájékoztatót adott a vállalat múltjáról és jelenlegi helyzetéről. Ezt követően Hozz.-áth. László az öntészeti szakosztály és a rendezők nevében üdvözölte a nıegjelr-nteket_, majd nıegkezdődtek az előadások. I Mrítlıé György okl. gépész1né1'nı"ık. a lli{.()GEPTRRV

főtervezője előadásában a telepített elszívó- és leválasztó berendezés kialakulásának előzményeit, a bel-endezés szerkezeti felépítését ismertette. Karancs ET-nőnek, a gyár műszaki igazgatólıelyettesének előadása a berendezés i.`ızen1elt.etésév`el kapcsolatos tapasztalatokról, az elért hatá.sl.'okról, a még meglévő

lıibákról és a további feladatokról szólt. Az előadást a külföldi útja miatt távol lévő szerző helyett Villányi Ist-rán műszaki osztályvezető olvasta fel. D'u(ı?..fii8 Béla gyártásfejlesztési osztályvezető korreferátnmában ismertette, hogy a kemenoék elszívó- és lev álasztóbcrendezése mellett az ürítőrácsok elszívása és a hozzá tartozó 30 000 m3/lı-ás nedves leválasztóberendezés is hozzájárult az acélöntöde légterének igen jelentős por mentesítés éh ez . Az előadásokat élénk eszmecsere követte, a kérdésekre a tervezők és a gyár szakemberei válaszoltak. Ezután dr. Szalai Gyula az acélöntödei olvasztástechnológía számítógépes irányításának lehetőségeiről tartott előadást. Az ezt követő véleménycserében elsősorban a számítógépes írányítás feltételeinek megteremtéséről volt szó.

ˇ

Az előadások után üzemlátogatásra került sor. A résztvevők meggyőződhettek arról, hogy a magyar tervezésű és kivitelezésű elszívó- és leválas-ztóberendezés elfogadlıatóan működik, és nagymértékben javítja az öntödén belül is a levegő tisztaságát. A szakmai nap legfőbb eredmén_ve, hogy bemutatta a résztvevőknek: viszonylag kis ráfordítással, hazai erőből is jelentős eredményeket lehet elérni az acélöntödék okozta légszennyezés csökkentésében. A berendezés lıatásfoka ugyan még javításra szorul, ezt a tervezett szűrőesere várhatóan megoldja. Ugyanakkor a berendezés létesítési költsége csak töredéke a tőkés importból beszerezhető vagy nagy tőkés importot tartalmazó hazai lıerendezésének. A résztvevők ösztönzést kaptak egyben az acélöntödei olvasztómíívek számítógépes irá.ııyításána.l< mcgtererntésére. HOrvcí.tÍı László

l

l

l

Ö

“l

Koszöntes »~ `

;í

lt.

Dr.EmŐ(l Gyula okl. fémkoll ómérnök, a műszaki tudomány kandidátusa, a Vasipari Kutató Intézet nyugalmazott előadója, egyesületünk tiszteleti tagja szeptember 25-én töltötte be 80. életévét. Kedves tagtársunknak további jó egészséget és még sok boldog születésnapot kívánunk.

Bányászati és Kohászati Lapok - ONTODE 39. évfolyam, 1988. 9. szám

l ~ i l

l

209

A7 Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesulet emlekermeı* (1.) A l`lˇ(ı.Ízlm>r Alrulár-emlélcrírem képoldalán. az arckép körül:

oRs,zAeos

.\ıAoYAR,

RÁ-

N YASZATÍ ÉS KOHASZATI .E G XíˇlflblÜ L Elf -:=.-Í VVA HLN ER

LA DA R EwıLı«1íı<EREı\ı , zzz

are alatt: 1920, hátoldalán, a le`véllAoszoı`ı'ı közötti régi báııyászés kolıászjelvéııyt köı`ülöle,lv(\z: Eli Y EÍSÍÍIJ ICT J É L ETÜ Nl( Tlfllfl EN I K,Il*JJTE".l_"fl.` Íl.`.l1il\-fˇ[*]K EN YSl*Š( 2 ÍGERT -:-:-, a jel vények alatt a liitiintetiett nevének begra Ví rozására szolgál ó téglalaj ı ala-|~. ı'ı tálnácslia

7)) A z. Zc-rlcóczy Srıimfzeemzlélf(íreın, képoldalán, az arckép körül, alul:, ORSZAGOS MA-

(WAR ı;ANYÁsZATi Es KoHÁsZATI EGYESÜLET, fõımz +z~ z. ZORKÓCZY sAMU EMLEKEREM 1888 hátoldalán, a levélkoszorú közöt-ti régi bán_vá.szkohászjelvényt

köríilölelvez -:-:- EGEYESÜLETI ÉLETÜNK ,TERÉN KIFEJTETT TEV.EKEN\ˇSÉ(}EÉRT , a jelvények alatt a kitüntetettncvének begravírozására szolgáló téglalap alakú tabláeska

c) A ill-iiĂ`oE:iny Sám~2ı.cl-enılákfírem. képoldalán a mérnöki munkát végző ifjú jelképe körül. felül:

M ı Kovi NY sÁM U EL E M L li:-

KÉNEK, alul: 1700-~l750, hátoldán, a stilizált tájban álló bán_va~

1,i.qzızı<<Ej,<>1
Az ()\ll“>lxF„ enılı lu ııncınf l„ (gy sr ges adomanyozası szabalx 7-ıtat lapunk ı'm'ılt évi ll. szrí.ı`ná|`ıan közöltí_il~:. Az ı ınıf k I.: pert technıkaı okokbol most tesszük közzé.

Bány ıszfıtı es Koh ıszatı Lapok - ÖNTÖDE 39. évfolyam, 1988. 9. szám

(Í) A Privi: A T2./(1l-(fınÍrÍĂ`rÍ;`(fm l<č|ı-ul(la,lá,ı1. az :1-r(=.I~:é|.ı ki`ıı^í8`ıl, 1`f+líij: (')R§S`Z.`~\(}(_)S MAGYARBA-

.\*=YÁsz4Tı

m \ñı«:sl`fL8ET,

T118 K OH ÁSz;»\'ı`ı

zzıuız

ı)r«:( ~ H

ANTAL EMLÉl(ÉRl*lNl. sw: :ı.ı-ı~Iaép ELIELÍÍ: IÉH33. :L lıá.tııl(l:'Ll:'L:E. :L báJıı_vá„sza,t-i és l<.z.ı}1á.s`T/.z1.ti mutivun`1n`I< körül: A lšAN\ˇA»\`7:'\'l`

ÉS ,§<()HÁ.sZAIı` TESEERT*

ı~`ı«:.n,ı«:.×`7„

R ) A l\ˇPf`p(>ly zl H,/(zÍ»mn[(ÍÁ`Ő:`(>ı2ı Ló] ı~ Olda»lá,ı1. az :u`(~l<é]ı köı`iil: 183? KERPPILY AN'l`AL 1907. }1á.t-Oldzıláıı. FL, bá,ı1_vá,8zj el \»` éııy alaitt : () RSZAG (Í)S M AQ YA R

RANYÁSZATI8 És KOHA.szA-

'FI

A

1*}(š\'l1ÍSÍ'ˇl„l*]"|`

.\1(ÍNlL.`\ˇ\ˇll

ZRÃ_(jm(m(/_2/

|"ÍZfııfıR-(*ınl{7/.`-

é-rem, l<Ó])Ol(lzL|á,n, az :1.ı`(fl<é|ı körül: 1821 ZSIGM(`)NÍ)Y \`ˇ|L» M OS 1888, }1ă,tOl(l:`Llá,n., E1. l)á,.ıı_\':'1..~;z-

jfzıvëny zzımz (8>ı{8ZÁ(:(>.×` MA(:\jAR ı>,ÁN\'ÁszAT1 11:8 K0 H ASZATI M,Cí\~”lLX\*ˇl.l

I
Bányúszııti és Kfıllıíszzıti Lapok - ÜNTODI 30 ufnlvam 1089 9 <7am

g) A Sóltz Vfilınos-emlčícérem kép(;ıl(lalá.n ,

az

arckép

körül :

1833 SOLTZ VILMOS 1901, hat~ oldalán, a baılyászjelvéıly alatt:

ORSZÁGOS MAGYAR RÁNYÁSZATI És KOHÁsZATı EGYESÜLET MCMLXV1 I

Íz) A Szmıil.:-iT(íl_2/i Zălcérem

Z8figı121z,O7ıd-evı'z,-

l~`.épO]dalá„n,

az

arckép

1<õz~u1, feıuız 1% .SZENTKIRÁLYI ZSIGMOND

+1, alul:

-z- 1804-

1870 -:+,l11á,tOlda|á,n körben, alul az 1892 és 1.972 közé fogottbaııyaszjelvéııııyelz ORSZÁGOS

MAGx8'AR. RÁNYÁSZATI 11:8 KOHÁSZ/\Tı E(f:YEsÜI,E*ı`

Í) A Í)f»bı`(2r`::(>T2,i

J[(Í.ı`fOn-r>mlčÃ`-

érem, képnldaláıı, az arckép köyül, felül: +9 DEBRECZENI MARTON

-:-E, alul:

ëfi- 1802-1851

ea-,

l1á,tOldal.á.n lšörben, alul az 1892

és 1972 közé fogott baııyászjelvénnyell: ORSZÁGOS MAGYAR

BÁN YASZATI És KOHÁSZATI EC YESÜLET

Banyas7atı es Kohaszatı Lapok -- ÖNTÖDE 39. évfolyam, 1988. 9. szám

j) A G/Lı`istoplL Tmmgott [)eliu.8-emlé/cérem, l<épold.alé„n, a közé-

pen

lévő

aláírás

körül, fe-

lül: (JHRÍSTOPH 'l`l{AUGOTT DELIUS alul: 1728-1779, llatoldalan körben, alul az 1892 1972 közé fogott bá,nyá.szjelvénn_§zel : ORSZÁGOS MAGSÍAR ÍJŠANYASZATI ES KOHSASZATI EGYESÜLET

1 1 1

/E) Az [( .-HSY) HA-0ıı1.[f?Á"éı`cııı egyik oldalan: P. BER.-THIER (l782~-

1861), K. L. BA\:'}§JR (1847--

1904), P. L. T. H l*]ÃR()LlLT (1803-1914) és CH. M. HALL (1863_191-ll) areképe, kétoldalt elhelyezett neve, a nevek alatt a születési l`1alá„lozá.si évszaınok, a masik oldalan a középen elhelyezett JCSOBA- és egyesületi

jelvény ha-uız, A oRszÁoos MAGYAR BANYASZATI Koı-[AszAT1 EoYEsÜLET

Műszaki és gazdasági hírek Új öııtvéııyiınpregnálõ szer

Igen kis karbon- és kéııt-aı`ta.lıııak pontos meglıatá.r0zá.sa Régebben a karbon- és kéntartalonı elemzésekor 10 pprn pontossággal ınegelégedtek, ma azonban már a ınegkívant pontosság nagysá-grendje a ppm tizedrésze. A ıS'tT`öhZe*in GmbH 3:00. új, szin`ıultá.n karbon-kén elemzőjének reprodukálóképessége kiváló. Igen kis karbonés kéntartalmak l`1atá.rozhatók meg nagy pontossággal. Az elemzési idő rövid (kb. 40 S), a készülék kezelése egyszerű, a vezérlés és az értékelés ınikroproeesszorral történik. A CS-ınat 650 típusú készülék ellenőrző termiııallal és ıııonitorral, nyomtatóval, kétpontos kalibrá.oi('ıval, eredınénykijelzővel, automatikus tisztító\'al és tégelyoserélővel, valamint egyéb, a munkát könnyítő egységgel van ellátva. Gíesserei-Praxis, 1988. 6. sz.

A langenfeldi Ing. Elf. 4-Malflcmer GmbH új, speciális

inıpregııálógyaııtat fejlesztett ki a finom és közepes pórusok tönıítésére. Az 1M 3000 jelű iınpregnálószer felületi feszültsége kicsi, így a vakuuın alatt gyorsan behatol az Önt-Vén_V pórusailıa. A gyaııt-a ınara-tlványa

az öntvény felületéről vízzel könnyen leıııosható. A gyanta 90 OC-os vízben 10 percen belül. ınogkeményedik. Az új gyantának vizzel va-ló emulgeallıatósága nemcsak

azért előnyös, mert- így az öı1t\féıı._yek az iınpregná.l.á.s lıt-an tiszták 1`na1'aclnak, lıanenı azértšis, mert ellioríillıo-

tők a lera-kó(;lá.sok az inıpregná-lóberenflezés szallítókosaraiban. Giesserei-Pı`a.xis, 1988. 7. sz.

Bányászati és Kohászati Lapok -- ÖNTÖDE 39. évfolyam, 1988. 9. szám

213.

A CIATF tevékenysége Düsseldoríbaıı taı`tjâk az 56. íiııl-észeti rilãgkeııgresszııst.

3.1. Do/.`u.mentri-(.`eIé, terırı.iıı.-olégiu., 'informrició

A Világ Öntöi 1989-ben Düsseldorfban fognak találkozni. A német Óntő__Szakemberek Egyesülete (VDG) büszke arra, hogy az Ontésteclınikai Egyesületek Nemzetközi Szövetsége (CIATF) ismét megbízta egy öntészeti világkongresszus megszervezésével. A kongresszus mottója: „Az öntészet jövője: -_ minőség - rugalmasság - termelékenység -- környezet.” Ezt fogjak megmutatni az előadások, a műszaki fórum és a poszter.ülésszak. A kongresszussal párlıuzaıııosan, május 20. és

Elnök: ill. Grumípierre (F), titkár: R. Brand (13).

Ő

9

/Ű

I/

/2/314

/5/5/7íőÍý'

,Z/éiörút Rajna: hajöút Mainz-l7ú.r.r.e1cz'0rf 1.

l/.2.

.

Erzambat 1

1

Man/fabizotäfcýgo/-r Uléfez

gi;//j_4R`ãlOE7ELj` R E Jzi mgf., _,g_,a

Š "`ca-.

22/7

A

3.2. Robotosfãtázs és autO'T`ncLtfZz(ilf.i..s- az čífnztőiparban Elnök: Ch. E. Fcmsel (USA)

1 az-

Á - Zaíega Naf

Ba/vkett

`*`ı "--31

vzzra/wap

2/

zélfíggfáűífäfišăi

Eýfly Mufzahz forum Def V:/mmezef Í az _ POJZÉE P - U/Eu" ' /A/Tlfoz zief 5 FA - Zatagataf Vammezef * J*

A PPÜČ-9* f' `

A

ll

20

Vaflomezef * *

Í wc Í_ç 1 Éez,

l(7*`-ŠŰŐ H

ä az z E6“Í

et Š” M": eadafe/f zˇvatfeta * *ˇ Daaafoh

T

j Í

-4~fõf@f«õfõf

_,

H

ez .siet

zvaáfetof*

zıff ffúfen meg/zfvettaknak

A ınunkabizot`tsá.g által az 1987. évi nemzetközi öntökongresszusra előkészített ıııíiszaki fórum, amelynek mottója „Az információ mint a gyártás tényezője” volt, eredményesen lezajlott-. A lıat előadást mintegy kétszázan hallgatták meg, és élénk vita alakult ki 'Prıffiy-na. professzor (A) irányításával. A munkabizottság -- a CÍÁATF elnökségének egyetértésével - tevékenységi körét kiterjesztette az öntészettörténetre is. A személyi számítógépek rohamos fejlődése miatt a tervezett szoftverbörzét ellıalasztották addig, amíg a számítógéprendszerek stabilizálódnak. Ajánlást állítottak össze a CIATF-kiadványok és a CIATF-tagországok folyóirataiııak szolgáltatására. Szorgalmazták a CIATF-szótár kiterjesztését az orosz nyelvre.

A munkabizottság az új-(lellıi nemzetközi öntökongresszuson ülésezett. Az elnökség úgy döntött, hogy az 1990. évi osakai öntészeti világkongresszuson a műszaki fórum témája a robotosítás lesz. Atémakört a speciális öntödei berendezésekkel bővítik. Ennek a műszaki fórumnak az anyagát - az 1985-ben megjelent, robotokkal foglalkozó könyv folytatásaként - ki fogják adni. 4. Környezetfıfédelcni az öntő-ip(.z.7`bu.ıL

zr Ar h'z'féf~.öhnEh iä í2 Z? ll

1. ábra. Az 56. öntfšszeti -viláf;l.TOTım`f:s8.:-us clõzcrfcs 1 1-rogrnm J'ft

26. között rendezik meg a GIFA 89-et. a 7. nemzetközi öntészeti kiállítást. A kongresszus előzetes programját az 1. ábra mutatja. A kongresszus előtt után tanulmány utakon lehet részt venni:

1\1õ.ju8ı4-17. A) Münclıen -- Rotlıenburg o.(.l.T.-----Nü.rnlıerg -Amberg -- Pegnitz _ \Vürzl_ıurg -- Kitzingen Offenbaclı -- Mainz (vasöntödék), B) München - Augsburg -- Stuttgart -~ Essliııgeıı ~~ Renıchingen _ Heidelberg - Maıınlıeim -- Maiıız (vasöntödék), G) München -- Staınberg - Müııclıerı ~ Ulm Siíssen - Stuttgart -- l\Iaı`kgrö_ı_ıingen -- Mainz (féınöntödék).

ıvızijus 24-27. D) Düsseldorf -- Meselfıede -- .Bad Lautorberg --- Zorge -Celle _ Soltau -- Hamburg (vas- és fémöntödék). E) Düsseldorf -_ Mülheim - Herzberg/Harz _ Goslaı' _Clausthal - Zellerfeld -- Hamburg (vas- és acélöntödék, műszaki egyetem).

K. L. A nemzetközi mıınkabizotl-sâgok beszáıııolója

Elnök: F. M. Shaw (GB) Az 1986. június 2-án Bernbent.-art-ott ülés óta a munkalıizottság nem jött össze, és jelentést sem tett közzé. .=`\ ııııınkabizotts-.ig reméli, hogy 1988-ban sor kerül egy iilésre, amelynek két témája lesz: öntödei baleseti stal`..isztil~:a és módszerek az öntvénytisztítás körülméııyeinı-=1~: javítására. Mindkét jelentést Svensson úr (S) dolgozza ki a munkabizottsági tagok információi alapjan. 6.1 . Öıı.L-:fényre/:: hr5'Ă`e.:clé8c llllııökz dr. J.-llí. ıS'eÍri.s.sIer (F), titkár: J. P. Chobaut (F) A ııııınkabizottság új ti'tká-ra J. P. Űhobaut.

A nıunkabizottság Uj-Delhiben, Olaszországban, |?oı~t:.ııgáliálDaı1 és Spaıı_volországban ülésezett. A háronı európai országban közvetlen kapcsolatot létesítettek az iparral. . l\-legerősítették, hogy a kvalifikált kohóınérnökök képzésének prioritást kell biztosítani. A képzést a ınunkabizottságnak támogatnia kell. A technikusok képzését országosan, üzemenként vagy az öntészeti egyesületek keretében kell megoldani. Szükségesnek látszik egy új munkabizottság vagy albizottság alakítása a görnbgrafitos vasöntvények bénites hőkezelésének tanulınányozására. 7.1. Lemczgraf-itos öntöttvas

l .5. Öntödei homokok e-izsgálaztil módszerei

Elnök: dr. W. llfíeis (D), titkár: dr. W. Stcmdke (D)

Elnök: dr. R.

Az 1987. május 11-én Leobenlıen tartott ülésen tíz országból 13 delegált vett részt. Az alábbi témákban

l-'Veis (D), titkár:

U. Kffzirtlzeyer (.ll_)).

A vizsgálati módszerek rneghatá.rozásához szükséges összehasonlító vizsgálatok a ınunkabizottság tagjainak bevonásával befejeződtek. A vizsgálati módszerek leírásának egyeztetése után egy második, zárójelentést készítenek, amely a következőirányelvekettartalmazza: -- a gázáteresztő képesség meghatározása, - a pH-érték meghatározása, --- a savfogyasztás meghatározása, -- a hajlítószilárdság vizsgálata szabványos kötőanyaggal.

A vegyi összetétel meglıatározására vonatkozó nemzeti előírásokat csatolják a jelentéshez. 214

terjesztettek be jelentéseket, amelyeket megvitatott a munkabizottság: _- éknyomó-szilárdság és vizsgálata, - az öntvény szilárdságának kiszámítása a vegyi összetételből és a Brinell-keménységlıől, - az ön vényszilárdság tűrésének szűkítése, - kiegészítő információk az öntöttvas tulajdonságairól.

Új témák többek között 8. következők: - alapvas olvasztása különböző anyagminőségekhez,

_ az öntöttvas roncsolásmentes vizsgálata.

Bányászati és Kohászatí Lapok - ÖNTÖDE 39. évfolyam, 1988. 9. szám

és német öntő szakemberek és laboratóriumok együtt-`

7.4. Ge'-mbg-mfitos öntöttvas Elnök: dr. A. Karanw-T«_L (PL) A munkabizottság utolsó ülésén, 1987. május 13-án, Leobenben különösen az alábbi kérdéseket vitatták meg: a gömbgrafitos öntöttvas lıegesztése, a nagy öntvények lemezgrafitos külső zónájának elkerülése, a salakzárványok elhárításának módjai, új ismeretek a bénites, gömbgrafitos öntöttvasról. Beszámoltak ezenkívül egy vizsgálatról, amely a gömbgrafit irányított elfajulásával foglalkozott abból a célból, hogy a lehető legnagyobb esillapítóképességet érjék el a meelianil-ıait ıılajcloııszigolc jelentős romlása nélkül. Megállapodtak abban, hogy a lıegesztésröl szóló zárójelentést még kiegészítik a külső, lemezgrafitos zónára vonatkozó ismeretekkel. A munkabizottság tagjai úgy vélik, hogy célszerű lenne a bénites, gömbgrafitos önt öttvasról szóló új publikációkat összefoglalni. A munkabizottság ezeket a kérdéseket következő ülésén, 1988. júniusában, Helsinkiben tárgyalja meg. 7.7. A repedés Ăfeletkezése és terjedése aee'Iönt'e`ıfiı.yeÃ`be-n Elnök: P. Detzez (F), titkár: R. Bocquet (F) Az elnök és a titkár az 1987-ben Touquet-ban tartott francia öntőnapokon - a munkabizottság nevében -egy irodalmi összefoglalást adott elő az acélöntvények kifáradásáról. Az előadás szövegét a munkabizottság minden tagja megkapta, publikálására Franciaországban sor kerül. A CIATF elnökségétől pénzügyi támogatást kértek egy részjelentés publikálásához, ez az utóbbi évek tapasztalatait gyűjti össze. Az Európai Gazdasági Közösség franciául beszélő mıınkaesoportja egy kutatási tervet javasolt a francia

ıııiiködésével, az EGK BRITE programja keretében. ,,A mikroheterogenitás hatása az acélöntvényre monoés multilaxiális fárasztó igénybevételkor” témáról az EGK még nem döntött. 7.8. ]ı"itĂ`aföZ(lfe"meĂ` aflffılmazásrz ('.`fm'e'.9ze1'--:Í öt'e'ö`.:eÍf:2.`lwz Elnök: L. Tao (CN), titkár: Liu Bmlcheng (CN)

A munkabizottság első jelentését 1987. októberében közzétette, s minden mıınkabizottsági tagnak és tagegyesületnek, Valamint a CIATF elnökségének elküldte. 1988. április 14-18-án Kínában nemzetközi szimpózium volt az öntészeti ötvözet-ek teclınológiájának

új eredményeiről, továbbá egy workshop a ritkaföldfémeknek az öntészeti ötvözetekhez való alkalmazásáról.

A munka második szakaszában, amelyröla prágai és pekingi ülésen döntöttek, feli'ılvizsgáljá.k a ritkaföldfémek öntészeti alkalmazásáról szóló összeállítást, majd zárójelentést készítenek. A munka folyamatban van. 8. I . RˇOm.pezit ö»ntfve'fn.ye/.`- és bere-nu.tOÃ: Elnök : W. Scıkwa (PL)

A munkabizottság lengyel nyelven jelentést készített a kompozit öntvényekkel elért legújabb eredményekről. Előkészítés alatt áll az in situ kompqzitokról szóló zárójelentés. Amennyiben a CIATF anyagi támogatást ad, a munka angol nyelven is megjelenhet. A közeljövőben befejeződik a formázóanyagok termofizikai tulajdonságaival foglalkozó munka. A zárójelentést 1988-ban el lehet készíteni. K. L.

Kényvismertetés Szántó Ferenc: A kolloiılkémía alapjai. GOnz]olzı.t, Bıızlapest, 198 7. 337. oldal. Kötve 65 Ft. Az elméleti öntészet, a forma- és magkészítési technológiák, a különféle öntészeti segédanyagok fejlesztésében számos tudományág eredményeit kell ismernünk felhasználnunk. A sokrétű, bonyolult jelenségek és folya-

5. A lıatárfelületi jelenségek és a diszperz rendszerek csoportosítása 6. A kolloid rendszerek áttekintése 7. A kolloid rendszerek szerepe és jelentősége Hcıtárfeliileti je?ense'gel.-

matok megértésében sok esetben a kolloidkéınia (kolloi-

I T. Fluid lıatárfelületek

dika) ismeretei nyújtanak eligazítást. Szántó Ferenc, a szegedi József Attila Tiıdonıáııyegyetem professzora a hazai kolloidika megalapít ójának, Buzágh Aladárnalc szentelte könyvét. A klasszikus elméletekre támaszkodva gyűjtötte össze egy kötetbe a kolloidika alapismereteit és számos modern all~`:alnıazási lehetőségét, ill. eredményét. A könyvnek mind tartalmában és felépítésében, mind pedig nyelvezetében nagy érdeme a könnyű értlıetőség, ami azért különösen fontos, mert bonyolult, ellentmondásos, sok tekintetben ma is vitatott kérdéseket tiszt-áz. A könyv négy részből épiil fel. A vázlatos tzırtsıloın-

l. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

jegyzék : A Ã`OZZO?Íd állapot

I. Bevezetés és alapfogalmak l. Bevezetés 2. A kolloidika kialakulásának rövid története. Klaszszikus alapfogalmak 3. A kolloid rendszerek definíciója. Inkolıerens és

koherens rendszerek 4. Kolloidtípusok. A kolloid rendszerek termoclinamikai

állandósága

A 11 at. árfelület fogalma Tiszta folyadékok felületi feszültsége A felületi feszültséggel kapcsolatos jelenségek Oldatok felületi ff-szült-sége Monomolekulár is hártyák folyadékfelületen A folyadék-folyadék határfelület ]<`olyadékok szétterülése folyadékok felszínén

Ill. Gázok és gőzök adszorpeiója szilárd testek felületén l. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Fizikai és kémiai adszorpcié Az adszorpciós egyensúly Az adszorpeiós hő Az adszorpeió állapotegyenletei Adszorpciós izotermaegyenletek Az adszorpeiés potenciál ˇ Az adszorpeiós hiszterézis és a kapilláriskondenzáció

IV. A szilárd-folyadék határfelület l. Bevezetés és áttekintés 2. Folyadékok szétterülése szilárd testek felszínén (kontakt nedvesedés)

3. Részecskék nedvesedése. A nedvességi (immerzíós) hő

Bányászati és Kohászati Lapok - ÖNTODE 39. évfolyam, 1988. 9. szám

215

4. A nedvesedést befolyásoló tényezők. Nedvesítőszerek 5. Adszorpeió nemelektrolit-oldatokból és elegyekből (elegyadszorpeió) 6. Adszorpeió elektrolitoldatokból (ionadszorpeió) 7. Az elektromos kettősréteg és az elektrokinetikai jelenségek 8. Ioncsere-adszorpció Inkohere-ns rendszerei.: V. A diszperz rendszerek általános jellemzése és állapotváltozásai 1. 2. 3. 4. 5. 6.

A diszperz rendszerek állapotjellemzői A diszperzitásfok jellemzése A részecskealak jellemzése. A részecskemorfológia A diszperz rendszerek térbeli eloszlása A kolloid rendszerek állapotváltozásairól. általában A kolloid rendszerek állandósága. A belső állapotváltozások 7. A külső állapotváltozások. Kolloid rendszerek előállításáról általában

VI. Aeroszolok, gázlioszolok (habok), emulziók 1. Aerodiszperz rendszerek. Aeroszolok 2. Gázdiszperziók és habok 3. Emulziók

Lakeev, A. S. : Formcobrazovanie v toclınom lit' e. ( FOTmakészités a precíziós öntészetben. ) Kiev, Naukova, Dum-

ka., 1986. 256 Oldal.

A monográfia az osztatlan kerámia héjformák készítésének sajátos megközelítésű elméleti megalapozását adja. A viaszmintát, a bevonatrétegeket és a kerámia

héjformát egységes rendszerként kezeli. A P. A. Rebinder által létrehozott fizikai-kémiai mechanika elmélete alapján aszerző a deformációs formakialakulás tanulmányozására számos mérési módszert fejlesztett ki. A forma kialakulása során végbemenő jelenségeket a mintakompozíció előkészítésétől kezdve a forma izzitásáig műveleti lépésként - funkcionális modellekként elemzi. Részletesen tárgyalja a héjforma szerkezetének és deformációs állapotának szabályozásával kapcsolatos törvényszerűségeket. A szerző és kollektívája új viaszminta- és bevonóiszap-összetételeket dolgozott ki, és optimálta a forınakészítési viszonyokat. Az elméleti munkák alapján progresszív technológiai folyamatokat és megoldásokat vezettek be. A könyvet a viaszok és bevonóiszapok reológiájával és a precíziós öntőformák készítésével kapcsolatos, rendkívíil bőséges (393 tétel) irodalomjegyzék zárja. K. T.

VII. Szolok és szuszpenziók

Önt.-véııyfellıaszııãlók kéziköııyvc. Szerkesztette Koăács

l. Bevezetés. Szolok és szuszponziók előállítása 2. Szolok állandóságának elméletei. A koagulflás kinea tikája 3. Az adhézié. A szuszpenziók állandósága 4. Szolok és szuszpenziók optikai saj átságai 5. Reológiai sajátságok

László. Kiadta az Országos Magyar Bányászati és Kohászati J<]gyesí'ılet öntészeti szakosztálya (1987). 153

VIII. Makromolekuláris oldatok 1. A makromolekula (polimer) fogalına

2. A lineáris makromolekula mérete és alakja 3. Makromolekulás oldatok termodinamikai tulajdon-

ságai 4. Polimerek frakeionálása és a molekulatömeg-eloszlás

meghatározása IX. Asszociáeiós kolloidok 1. Bevezetés. Az asszociációs kolloidok csoportosítása. A tenzidek felosztása 2. Az asszociációs kolloidok vizes oldatainak néhány

fontos fizikai-kémiai tulajdonsága 3. A kritikus micellaképződési koneentrációt befolyásoló tényezők 4. A hőmérséklet hatása a tenzidek oldhatóságára és a

rnicellaképződésre 5. Az asszociáció magyarázata 6. 7. 8. 9.

A ınicellák szerkezete és mérete A szolubilizáció (szolubilizál ás) Fázisegyensúlyok Gyakorlati alkalmazások KOherens rendszerei.:

°

X. Gélek és más kolıerens rendszerek 1. Bevezetés. A koherens rendszerek csoportosítása 2. A gélek állapotjelzői állapotváltozások

és

állapotváltozásai.

Belső

3. A retikuláris gélek szerkezete 4. Retikuláris gélek duzzadása és reológiai-mechanikai

tulajdonságai. Reológiai tulajdonságok 5. A halmazok és pórusos testek rendszerezése és szer-

kezete 6. Pórusos testek és halmazok permeabilitása 7. A halmazok szerkezete és reológiai tulajdonságai A könyvet az ajánlott irodalom jegyzéke és az el-

igazodást segítő név- és tárgymutató zárja. Hasznosságáról feltétlenül meggyőződve, a könyv tanulmányozását az oktatásban, a kutatásban és fejlesztéeében, valamint a termelésben dolgozó szakembe-

reknek egyaránt ajánljuk.

K . T.

216

oldal.

A szakosztályunk kiadásában megjelenő könyvsorozat legújabb kötete a gyártók és felhasználók kapcsolatát kívánja javítani. Segítséget ad a felhasználóknak alıhoz, hogy kiválaszthassák az adott célnak leginkább megfelelő anyagminőséget és konstrukciót. Vázolja azokat a formázási, kikészítési lehetőségeket, amelyekkel az öntvények használati értékét növelni lehet, s ezáltal a gépek és szerkezetek korszerűségét biztosítani lehet. A bevezető után a 2. fejezet a vas-, temper-, acélkönnyű- és nehézfém öntvények anyagait ismerteti. A szabványos anyagminőségek jellemzőin túlmenően foglalkozik az alapvető fémtani és metallurgiaí kérdésekkel, az öntészeti tulajdonságokkal és az öntvények felhasználásának irányelveivel. A harmadik fejezet az öntvényekkel szeınben támasztott kiviteli követelményeket foglalja össze (méret-

tűrés, forgácsolási ráhagyás, felületi minőség, belső anyagfolytonosság). Ismerteti a főbb öntvényhibákat és ezek okait, valamint a hibás öntvények javításának módjait. A negyedik fejezet tömören összefoglalja a formázásés öntésteelınológiákat. Táblázatok szemléltetik a formázó eljárás megválasztásá-nak szempontjait (sorozatnagyság, falvastagság, méretpontosság stb.). A következő fejezet áttekintést ad az öntvények hőkezelésének módjairél. Az öntvények szerkesztése a tárgyaa hatodik fejezetnek. Rámutat, hogy ezen a téren a szerkesztők és az öntőtechnológusok együttműködése elengedhetetlen. Számos ábra szemlélteti a formázhatóság, önthetőség, tisztíthatóság, forgácsolhatóság szempontjainak figyelembevételét. A fejezet végén rövid összefoglalás található a nyomásos öntvények szerkesztésének sajátossá.gairól. A hetedik fejezet az öntvények megrendelésével, átvételével kapcsolatos tudnivalókat tartalmazza. Kitér a gyártóeszköz-ellátás, a próbaöntés kérdéseire,

táblázatok mutatják a minták és magszekrények kiviteli osztályozását és festését. A könyv második része 60 hazai öntöde, öntödével rendelkező vállalat és szövetkezet főbb adatait foglalja össze (az öntött anyagminőségek, az Olvasztás módja, a gyártható öntvények tömeghatára, különleges szolgáltatások, vizsgálatí lehetőségek, valamint a jellegzetes öntvényfajták).

Bányászati és Kohászati Lapok - ÖNTÖDE 39. évfolyam, 1988. 9. szám

A BKL Kohászat 1988. évi 9. számának tartalma Vaskohászat MEZEI JŐZSEF:

A vaskohászat innovációjának műszaki gazdasági lehetőségei és korlátai . . . . . .

ANTAL EVA: , , RETI TAMAS: , , ZSAMBOKI LASZLŐ:

Az energiaoptimalizáló kemenoés (EOF-energy optimizing furnace) eljárás felváltja az SM-KORF acélgyártási technológiát . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fourier-analízis alkalmazása mikroszkópos részecskék alakjának számszerű jellemzésére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bányászati volt-e a Bányászati Akadémia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

BELEZNAYNÉ

Fémkohászat ,

_

HAJNAL JANOS:

Az alumíniumolvadék szállításának újabb formái öntödékben . . . . . . . . . . . . . . .

GLASER PÉTER:

A mikroelektronikai eszközökben használatos nagytisztaságú fémek és ötvözetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ˇ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Ara: 17,- Ft

COI.IEP}l'(AHPIE

INHALT

Illoxaűâa, Pi.: Cncreıua yrıpasııennfı Kaaecrsom B IIBXE IIHTBÍI `BblC0l(0l`lp0qH0i`0 Qyfyfla. . . .

. . . .

193

Sohajda, J.: Qııalitätssieheruııgssystem einer Sphärogufl herstellenden Gieflerei . . . . . . . . . . . . . . . . . .

llonfıme Kaqecrsa, cacrema vnpassenrısi Ka=ıecTsom H ero pacxoıısı. Cosııanıae cHcTeMsı vnpasnemıa KaqecTsoM Iıenenızcxoro JınTeiinoı`-o sasoııa H ııocTı«ırı~ıvTsıe pesvnbrarızı. Bo8mo>ı
Das Bereioh der Qualitát, das System und die Kosten der Qualitätssicherung. Die Entfaltung des Qualitátssicherungssystems des Csepeler

Komox, B. H.: Cnmlienıfıe 9Hepı`o3aTpaT rıpu su-

Konýukh, V. Ja.: Die Minderung des Energieverbrauclıes lıeiın elektrisehen Schmelzen von Gufleiseıı und Stahl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

l`lJIflBl{e llyfyfla H CTHJIH B l1yI`0BbIX H HHĂYKHHOHHI-:IX HE*-laX . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Ho3q)d)znneHTsı nonesnoro J1eı`zícTsˇı«ı§I ııvrossıx n nnııvxunonnbıx ne'-ıeifı. Cnmxenne eHepro8aTpaT sa cser npnmenem/is Tommnso-Kncnopoıınsıx ropenoK H rıoııorpesa umxrızı. I/lcrıonızsosanızıe Ten.rıorsı orxoıımıınx ns afıeKTponeseñ ra:-ıos. ,H3/ôaıu, 11.: Oõpaaosamıe snyrpenuux nanpmxesnü B craım Fagiqınnbna . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _ . Oõpasosanne Bnvrpennnx Hanpnmennñ H Tpemm: s oTm»ısKax. Plsmeneune pasmepos OTJIHEOK Ha cTaJın Faııqıznsııa E npouecce saTEepııeEaHns=ı npn csoõoıınoiá H 8aTpvıı;ı-ıeHHoı`»'ı vcaıııfe.

Werkes, die bereits erreichten Ergebnisse. Die Möglichkeiten der Weiterentwicklung der Ergebnisse. ` `

VVirkungsgrad des Energieverbrauches bei Lichtbogen- .und Induktionsöfen. Die.Minderung des Energieverbrauohes durch Anwendung von Sauerstoffbrennern und Vorwärrnung der Einsatzınaterialien. Die Nutzbarmachung des Wármegehaltes der Gase, die den Ofen verlassen.

Dudás, Gy.: Die Ausgestaltung der inneren Spannungen bei Manganhartstahlgulš . . . . . . . . . . . . . . . . . . Die Ausgestaltung der inneren Spannungen bei Gufistücken, die Entstehung der Risse. Die bei der Erstarrung des Manganhartstahles auftretende Mafiánderungen bei unbehinderter und behinderter Schwindung. Die Möglichkeiten der Minderung der inneren Spannungen. CONTENTS

Sohajda, J The quality assuraııee system of a foundry produeing spheroidal graphite east iron . . . . . _ . 193 The domain of quality, the system and the cost of quality assurance. The development of the quality assurance system of the enterprise in Csepel. The possibilities of the improvement of the system.

Kofnjukh, V. Ja.: The ıleereasing of energy expenditııre at the eleetrieal melting of east iron and steel 197 The efficiency of energy consumption of arc and induction furnaces. The decreasing of energy consumption by using Oxygen gas burners and preheating of the stock. The utilization of the heat content of the gases leaving the furnace.

Dudás, Gy.: The fornıatioıı of internal stresses in Hadfieldfs manganese steel eastings . . . . . . . . . . . . 201 The forınation of internal stresses in castings, the development- of craeks. The dimensional changes during the solidification of Hadfield's manganese steel in case of unhindered and hindered contraction. The possibilities of decreasing the int-ernal stresses.