-m
A GÉPTEREM
A GÉPTEREM EGYETEMES KÉZIKÖNYV A BUDAPESTI GÉPMESTEREK ÉS NYOMÓK KÖRE MEGBÍZÁSÁBÓL SZERKESZTETTE
FUCHS ZSIGMOND
V IL Á G O S S Á G K Ö N Y V N Y O M D A R T . N Y O M Á S A - B U D A P E S T 1910
Á r a 10 k o ro n a
A BUDAPESTI G ÉPM ESTEREK
ÉS NY O M Ó K K Ö RE
T U L A JD O N A
ELŐSZÓ. K ét és félévi m u n k a ered m én y e fekszik előttünk. E gy em beröltőn át szerzett tap a sz ta la to k alap já n serén y en és g on d o san ö sszehordottuk m in d azt, am ire a g ép m estern ek szüksége van, s tettü k ezt azzal a kötelességtu d ással, am elylyel úgy sza k tá rsain k n ak , m int sza k m á n k n ak tartozunk. A B u dapesti G é p m e ste rek és N yom ók K öre huszonötödik közgyűlése W iesenberger V ilm os sz a k tá rsu n k in d ítv á n y ára egy egyetem es kézikönyv k ia d á sá t h a tá ro z ta el és azzal k ap c so lato san engem ért az a m egtisztelő m egbízatás, hogy a n n a k szerk esztését a közgyűlés reám bizta. Á téreztem e nem es és g enerációkra kiható fe la d atn ak sú ly át és egy p illan atra sem b ecsültem túl önerőm et, h an em az a tu d a t b áto ríto tt fel e nehéz és felelősségteljes m u n k a kivitelével, hogy szak társaim között oly m un k aerő k re szám íth attam , akik intencióm at átérezve, készséggel n y ú jtan ak segédkezet a n eh éz és felelősségteljes fe la d at m eg o ld ásáb an és keresztü l vitelében. N em csaló d tam . N éh án y lelkes szak társ az első pillanattól fogva m ellém állt és o sztály részt k ért a m unkából, m elylyel a szakm abeli tu d á st fejlesz teni és a fiatal sz a k tá rsa in k a t bizonyos tekintetben a tan u lásra serkenteni akarjuk. D e e nem es elh atáro zással m u n k atárs-szak társaim egyúttal azt az örök igazságot és azt a fenkölt elvet is vallották, hogy az egy szervezetben töm örült m u n k áso k a n api politika m ellett a szakm áról se feledkezzenek m eg és m inden, a szakfejlesztést célzó tö rekvést kellőleg m éltányolni és tám ogatni kell. E nem es tö rekvést k ö rünk b eléletében m ár régen felism erték, azért a „G ép terem “ k ia d á sá v a l k ö rünk örök időkre oly em léket em elt m ag án ak a n y o m d ásztársad alo m b an , m ely et elhom ályosítani nem lehet. ** * 5
A külföldi szakirodalom ban alig ak a d u n k oly könyvre, m ely az összes n y o m tatástech n ik ai kérd ések egyetem ét, érdem e szerint tárgyalva, m ag áb a foglalná. E gyes szaktechnikai k érd ések e t tárgyaló füzetek itt-ott k ö zkézen foro g n ak ugyan, de a legtöbb technikai k érd ések többé-kevésbé sikerült alap o sság g al a szak lap o k b an terjesztetnek. A
"G épterem “' szakirodalm unkban
és büszkén
m o n dhatjuk
a nagy
n y o m d ász-szakirodalom ban az első könyv, m ely egyetem es voltánál fogva m in d azt alap o sa n és bőven tárgyalva m ag áb a foglalja, am ire a g ép m es tern e k úgy a géptechnika, m int a nyo m tatástech n ik a gyakorlati szem p o n tjáb ól szüksége van. A z egyes technikai kérd ések tárg y alásán ál azt tarto ttu k szem előtt, hogy azok k ö nnyen áttekinthetők legyenek, úgy hogy a kev ésbé gyak o ro ltn ak is tám p o n t nyujtassék az egyes kérd ések m eg oldásánál.
* **
É s m időn m ost leteszem a tollat, h álatelt szívvel gondolok m indazokra, ak ik a „G é p te re m “ m eg alk o tásáb an résztvettek és nem csak konvencionális, han em
őszinte érzésből
fak ad ó
k ö szönetét
m ondok szak társaim
közül
B alázs K ároly, F altusz E de, lllyésy István, P ey er A ntal, R iczko S án d o r és Szeniczei M ihálynak, kik becses anyaggal szolgáltak, am ely a „ G ép tere m “ oldala.i között elszórva m indenkoron hirdetni fogja m u n k atárs-szak társaim n ak áldozatkészségét. E gyúttal elism eréssel adózom R ad n ai M ihály sza k társam n ak , ki elism ert sza k tu d á sáv al m inden tekintetben segítségem re volt a kézik önyv sajtó alá rendezésében. H a m ost e lelkes kis csoportból lllyésy István szak társam at, m int fő m u n k atársa t külön kiragadom , teszem azt kötelességérzetből azon jóleső érzéssel, hogy neki fáradságos m unkájáért, am elyet a „G ép tere m “ körül kifejtett,-elism erésem et teljes m érték b en kifejezzem . T ek in tse ezt a n éh án y elism erő szót, m int a legtöbbet, am it nyújtani tudtam . M uhits S án d o r tan ár ur vállalkozásunk fontosságát felism erve, készséggel járu lt h ozzá an n a k érték eseb b é tételéhez, am ennyiben a S zintan-fejezetet — eltérve a m ár m ajdnem m egszokott, d e m eg nem értett „tu d o m án y o s“ szem p o nttól — tisztán gyakorlati szem pontból dolgozta fel és m inden a gy ak o rlattól távol álló felesleges és nagy részben érthetetlen sallangot a tárg y elem ezéstől távol tartott. R eisser K ároly, a m ödlingi gép g y ár volt főm érnöke, m ost a „N eue F reie P re s s e “ igazgató-helyettese, a gyorssajtó felszerelését tárgyalta. A lap o sab b m u n k a e téren m ég n em igen látott nyom dafestéket, m ert b etek in tést enged a g y orssajtó legelrejtettebb zu gába is és m egvilágitja a gyorssajlónak leg 6
m ellékesebb ap ró részeit is. H a R eisser ur az eszm ét alulírottnak tulaj donítja is, az ért an n a k k eresztülvitele csakis az ö sza k tu d á sán ak és a m ödlingi g ép g y ár áldozatkészségének tu d h ató be. T ó th Im re ur, a G anz-féle gépgyár m érnöke, a légszesz- és ben zin m oto ro k at könnyen áttekinthetően, alap o s sza k tu d á ssal tárgyalta, továbbá ren d elk ezésü n k re bo csáto tta a G anz-féle villam osgyár igazgatója a villa m osságról és villam os m otorokról szóló fejezetet. R ó n a József ur, a m ödlingi gép g y ár m érnöke, a technikai kérd ések et ism ertette könyvünkben. M u n k atársaim m al és m indazokkal szem ben, akik m ásn em ű tá m o g a tá sukkal m u n k á n k a t m egkönnyítették, ez utón fejezem ki elism erésem et, de hogy n ek em szaktársaim m al szem ben m ennyire sikerült a vállalt k öteles séget teljesítenem , an n a k m egítélését a sza k tá rsak egyetem ére bizom , ak ik nek jó in d u latára apellál A SZERK ESZTŐ
A BETŰ ÉS PAPÍR RÖVID TÖRTÉNETE A BETŰ TÖRTÉNETE.
'
É v ezred ek m úllak el az em beriség történetében, m elyben bálv án y n y o m át látjuk a k ultura h alad á sán ak . P edig az ősanyag m ár rég kiforrottan állt, az em ber m ár rég m eg lép k ed te azt a hosszú lépcsősorozatot, m ely az állattól a gondolkodó em berig vezetett. É s a szellem i élet h ajn alh a sad ásán á l m ár ott állottak a kiváló egyéniségek, kiknek önm agukból sarjadzó tu d ásu k h atalm as lép é sekkel vihette v olna előbbre az em beriség ügyét. D e tu d ásu k k al elszigetelten kellett m arad n io k vagy n agyon szűk körben m ozoghattak, m ert hiányzott az eszköz, m ely által általán o síth atták volna tu d ásu k at, eszm éiket a m egörökítés révén átp lán tálh atták volna az utókorra. Innen v an az, hogy az egym ást követő nem zed ék ek során, újra és újra kellett éledni sok nagy eszm ének, m ig végre nem esitő és m űvelődést ter jesztő m u n k áját elvégezhette a köztudaton. A z ó k o r m űveltsége — n o h a csak kiváltságos egyénekről és kasztokról beszélh etü n k — egyes tu d o m án y ág ak b an m eglehetős fejlettséget m utat, am i ék esen bizonyit am ellett, hogy a tu d o m án y iránti szeretet az ókor n ép eib en is m egvolt. D e a lángelm ék m egnyilatkozásai csak futó v illám lás k én t cikázott át a tu d atlan ság sötét éjjelén; a tudósok és bölcselők tan ításai alig b efolyásolták az ókor erkölcseit és m űveltségét. N em ju th ato tt el a rokonlelkekhez a m egterm ékenyitő tu d o m án y s nem in sp irálh atta a továbbfejlesztésre és ujabb igazságok felk u tatására, m ig végre b elep te a feledés m oha. A rchim edes tu d o m án y án a k elhom ályositá sára elégséges volt egy róm ai k ato n a k ard ja ; S okrates bölcsességét elném í totta egy m éreggel telt p o h ár s nag y időknek kellett elm úlni addig, mig szűk h azája h atárain túl is eljutottak azok az igék, am ik et egykor hősi lélekkel h irdetett. Es h án y án lehetnek azok, kiknek tu d o m án y u k és böl csességük alig élték túl hirdetőiket. A nnyi nagy és szép eszm e kallódott el kellő m egörökités hiján, hogy igazán nem csoda, h a újra és újra kellett k ezdeni sok m indent, am it különben örökségképpen- v eh ettü n k volna át. M ár Kr. e. 4000 évvel ism erték az egyiptom iak a szellem i term ék ek m eg ö rökítésének m ódját, azaz az irástudom ányt. T ő lü k m a ra d ta k rá n k azon kőbe v ésett vag y p u h aa n y ag u agyaglapokba nyom ott s azután k iég etett hiero glif-\xksos ősrégi em lékek, m elyeken történeti és vallásos h a g y o m án y a ik at ö rö k itették m eg. E zen hieroglif Írásjelek a term észet köréből v ett alak o k és egyéb tárg y ak ábrázolásából állnak s m inden egyes képjel egy egész fogalm at jelent, ezért fogalom írásnak is nevezik. „ J e g y z e t.
A
tö r té n e lm i
f e je z e te k b e n
fo g la lta k h o z
s e g é d f o r r á s u l s z o lg á lta k :
a P a lla s
N agy
L e x ik o n a , F a u l m a n n : G e s c h ic h te d é r B u c h d r u c k e r k u n s t, K a rl B. L o r k : H a n d b u c h d é r G e s c h ic h te d é r B u c h d r u c k e r k u n s t, T h . G ö b e l : E r f in d u n g d é r S c h n e llp r e s s e , fe lta lá lá s a , K ö n ig : G e d e n k b u c h d é r F ir m a K ö n ig u n d B a u e r.
9
H a r a s z ti
J .:
A
nyom ógépek
i
A hieroglif irás tö kéletesbült fo rm ájának tartják a kínaiaknál m a is h asz n álatb an lévő szóirdst is, m elyben m inden szónak egy külön jele van. A kinai irásm üveltség elsajátitása ebből kifolyólag rendkívül nehéz, m ert a körülbelül 42.718 szóképből álló hivatalos abc, m elyből egy közepes m űvelt ségű k ín ain ak 3— 4000 szókép jelentőségét kell tudnia, m ár m ag a is sok időbe kerülő o d aa d ó tan u lm án y t igényel. É p p en ezért a nép széles rétegébe nem m eh etett át an n ak ism erete. A kinai k ultura évezredes stag n áció ján ak o k át főként Írásm ódjuk rendkivül kom plikált v o ltáb an kell keresni. Ez a nép, m ely ősi k u ltú ráján a k vívm ányai közé sorozza a p ap ír és a n y o m d ászat feltalálását is, m űvelődés tekintetében m ég m a sem sokkal áll előbb, m int egy p á r ezer évvel ezelőtt. H ogy a szóirás nem alkalm as közvetitője a m űvelődés általán o sításán ak , azt m ár a régi egyiptom iak is felism erték és az idők során a folytonos tökéletesbités és egyszerűsítés által a hieroglif Írásból lassan k én t kifejlesz tették a fonetikus vagy hangirást, m elynek kezdetleges form ája a szótagírás; fejlettebb form ája p edig a hangirás. Á £ A ^ ^ A,A A c\ a A szótagírásban ^ F 9 B &,B B /, b az egyes írásjelek “fi. ZP 5^5 Tf C <( C m in d enkor szótag o k at fejeznek ki, 1. á b r a . Ö s s z e h a s o n lító e g y ip to m i h ie ro g lif, fe n ic ia i, g ö rö g é s la tin irá s . m íg a hangirásb an a sza v ak at alkotó m inden egyes hangot külön-külön betű ábrázol. A hangirás általános h asz n álatb a csak a IX. század táján a fen iciaiak által jutott, akik körülbelül 22 írásjegyükkel n yelvüknek m inden sz a v á t le tu d ták irni. (1. ábra.) A z egyiptom i hieroglif Írásm ód teh át az összes irásnem ek ő sén e k tekinthető. Belőle differenciálódtak m indazok a betünem ek, am ik a m aiglan élő k u lturnépek között használatosak, am ennyiben Fenicián és G örögországon át eljutottak R ó m áb a és innen elterjedtek E u ró p a m inden részébe.
A PAPÍR TÖRTÉNETE
A betűk, m int a han g o k n ak és így a b eszéd n ek láth ató jelei, ekként a m űvelődésnek legfőbb alapfeltételei, fel lévén találva, általa lehetővé v ált a szellem i term é k ek n ek teljes tökéletességgel való m egörökítése. A zo n b an az irás an y a g án ak rendkivül gyér és tökéletlen volta, n e m külö n b en a kézi irás lassú, fárad ság o s és ebből kifolyólag igen költséges m u n k ája m ég m indig nagy ak a d ály a volt a szellem i term ék ek általánosabb terjedésének. A z egyiptom iak a papirus nevű sásféle n övény szá rán a k pu h a beléből igen alkalm as irásan y ag o t készítettek oly m ódon, hogy e növény szá rát zöld kérgétől m egfosztották, belét v ékony szeletekre vágva, egy nedves d eszk án egym ásm ellé ra k tá k s m ilium ragasztóval bekenték, aztán föléje k eresztbe ujabb sort raktak. V égre az egészet azon n ed v esen lehengerelték 10
vag y lep réselték, m iáltal m eglehetős szép sim a felületet nyert. A p ap iru s k észítésén ek ezen m ódját m ár Kr. e. 600 évvel ism erték. Ő sirodalm uk, m ely g az d ag ság á b an a vallásos és történeti iratokon kivül a tud o m án y több ág á t felöleli, n ag y részt e pap iru sk észitm én y ek en m a ra d t ránk. A p ap iru sb ó l készült irásan y ag o t csakis az egyiptom iak készítették és szü k ség letü k et a görögök és róm aiak, v alam int a szom szédos n ép ek is innen fedezték. D e m időn az egyiptom iak állam i eg y ed áru ság g á tették és k ivitelét azzal is korlátozták, az am úgy is gyér irásan y ag h iánya fokozottabb m érv b en érezh ető v é vált, m ely körülm ény h ató oka lelt egy ujabb irása n y ag n ak , a p erg am en feltalálásának. A p erg am en úgy szépség, m int tartó sság tekintetében jóval felülm últa a p ap iru st. F eltalálása körülbelül Kr. e. a II. szá zad b a n történt. A n y a g á t k isebb állati b őrök szolgáltatták, m elyeket Íráshoz alkalm as m ódon sim ára k észítettek ki. A p ap iru s u tán a perg am en volt az ókor legelterjedtebb irásan y ag a, m elyre ép p úgy, m int a p ap iru sra, festékkel vagy tintával irtak s az u tá n göm bölyű p álcá k ra tekerve, tokokban helyezték el és csak ritk áb b esetek b en v ág ták lap o k ra vagy kötötték könyvalakba. H a sz n á lta k m ég fa tá b lá k a t is irásanyagul, m elyekbe bev ésték vagy fes tették az Írásjeleket, to v áb b á viaszszal bev o n t fatáblákat, m elyekbe fa- vagy v asp á lc ák k al m élvitették az írásokat. A rongyból készült papirt a IX. század táján találták fel az arabok. D e n ém ely a d a t szerint az arab o k viszont a kinaiaktól tan u lták .el azt, ahol C se-L ün m iniszter Kr. e. 123 évvel gyapotból készítette az első papirt. A kin aiak tó l a tatárok, a tatároktól az arab o k tan u lták el, kik a k ö zé p k o rb an S p an y o lo rszág b a vitték. A legelső európai p ap irm alm o t H olbein állította fel R eg en sb u rg b an 1270-ben; M agyarországon B rassóban H o n ter János 1547-ben. A m esterséges p ap ír előállítására szolgáló an yag igen különböző: len ből, k en d erb ő l és gyapotból készült rongy, szalm a, gyékény, to v áb b á fenyő-, hars- vag y nyírfa. M indezen a n y a g o k at tisztára m egm osva, m egőrölve s vegyi szerek k el m egtisztítva, m egfőzik s bizonyos m ennyiségű enyv és m ás an y ag o k k al keverve p ép szerü an y ag g á változtatják, m ely folyékony alak ján ál fogva egy folyton m ozgó, sűrű, szitaszerü lem ezre folyik s vékony réteg b en elterül és hosszú szalag alak b an m egy tovább, m ig útközben két m elegített h en g er közé jut, m elyen áth alad v a, m eg szá rad és egyúttal sim a felületet nyer. E z a m ai p ap írg y á rtásn ak alapja, röviden jellem ezve. S zükségtelen azon m ély reh ató szerep re b ővebben rám utatni, am it a p ap ir az em beriség m űvelő d éstö rtén etéb en betö ltö tt és betölt. Elég utalni arra, hogy nélküle a szellem i életnek intenziv fellendülése nem is képzelhető. A betűn és pap iro n nyug szik az em beri k ultura s a kön y v n y o m d ászat az, m ely m egérzékiti és m eg eleveníti azt.
11
A KÖNYVNYOMDÁSZAT FELTALÁLÁSA GUTENBERG JÁNOS
H osszú, évezredes v ajú d ás u tán a kutató em beri elm e m eg találta a gond olatok közvetítésének h ath ató s eszközét a kön y v n y o m d ászatb an , m ely ép p úgy, m int a legtöbb k o rszak o t alkotó találm ány, lassan nőtte ki m ag át em brionális állapotából. A k ö n y v n y o m d ásza t egyike a legrégibb találm ányoknak, m ely általános érv én y re csakis az ujabb korban és eleinte csakis E u ró p á b an jutott. Ő sfo rm áit ott látjuk az ókori leleteken, a thebai sajtolt feliratú téglákon, m ely ek et ag y ag b a préselt, v ésett form ák segitségével állítottak elő. G azd ag ró m aiak elefán tcso n tb a vagy fém be v ésett összeállítható és szétszedhető áb écét ad ta k gyerm ekeiknek, hogy ezáltal is gyakoroltassák velük az olvasást és C iceró nak egy ilyen v ésett és összerakható ábécére vonatkozó leirása tö k életesen m ag áb a foglalja a b etű szed és alapeszm éjét. A m o zg ath ató b etű képekről való n yom tatás h asz n álatán a k első nyom ai K ín áb a v ezetn ek bennünket, ahol benszülött történészek feljegyzései szerint K risztus után 620— 907 körül m egtörtént a kön y v n y o m d ászat feltalálása, egy P ich ting nevű kovács által, aki állítólag agyagból készitette m ozgatható betűit, m elyeket kellő összeállítás u tán festékkel k ent m eg, m ely után n ed v es p a p írt tett rá ju k és kefével úgy veregette le, m int ahogy m an ap ság a k efelev o n ato k at készítjük. A k eresztes h a d já ra to k lezajlása u tán a XIII. század elejétől kezdve, m in d n ag y o b b len d ü letet v ett az irodalom , m elynek m űvelői ezidőben a ko lostorok b arátai voltak, kik a m indegyre fokozódó szükségletnek később m ár n em bírtak m egfelelni. Ez a nagyobbm érvü kereslet a m áso lásn ak ip arsz erű ű zését terem tette m eg és ezekből alak u lt ki a levél- és k á rty a festők céhe, kik közül ism ét k ü lönváltak a bélyegm etszők és levélnyom ók. A levélnyom ók in k áb b csak k ép es áb rázolásra szorítkoztak, am elylyel a k ív án t értelm et kifejezésre ju ttatn i ip ark o d tak . A szav ak k al való ism ertetés csak m ellékes volt. N em sokára azo n b an ez is gyakoribb lett, m ég pedig leginkább úgy, hogy az ábrázolt alak szájából szavak, sőt sorok voltak elvezetve. K ésőbb m ár k ép e k nélkül is n y o m tak kisebb terjedelm ű könyveket. N yom ólem ezül eleinte v ékony fé m táb lák at használtak, am elybe a betű k v ésése történt. E célra utóbb a k ö n n yebben kidolgozható falem ezt k ezdték használni, azo n b an az ered m én y a fában lévő rostok m iatt nem volt valam i kielégítő. A m o zg ath ató b etűkkel való kö n y v n y o m tatás elterjedése E u ró p áb an a X V . század m ásodik h a rm a d á b a esik. A feltaláló szem élye felől so k at v itatk o ztak . E gyes k u tató k M entei Jánost tartják a kön y v n y o m d ászat fel találó ján ak , ki 1447-ben S trassburgban polgárjogot nyert. D e valószinű bb, hogy M entei — m int h iv atásá ra nézve szépiró — , G utenberg alkalm azottja
volt s a b etű k rajzo lásáb an és véséséb en segédkezett. így közel áll a fel tevés, Hogy a n y o m d ászato t G utenbergtől sajátíto tta el. 1458-ban saját n y o m d ája volt S trassburgban. P fister A lb rech tét is em legetik a k ö n y v n y o m d ászat feltalálójaként, azo n b an u jabb szorgos k u tatáso k o d a eng ed n ek következtetni, hogy m iként M entei, úgy ő is G utenberg tan ítv án y a volt. T o v á b b á az olasz C astaldi P am filiót és a hollandi szárm azású C oster L au ren u s Jansoont is. D e az ism ert ad a to k nyom án m indent egybevetve csak arra a k övetkeztetésre lehet jutni, hogy a kön y v n y o m d ászat feltalálója nem leh etett m ás, m int G u ten b erg János. G u ten b erg János 1444-ben M ainzban, a „H of zum Ju n g en “-hez cim zett h áz áb an állította fel nyom tatóm űhelyét, m int azt az 1856-ban ott talált sajtó d arab k ák g y anítani engedik. 1450-ben szerződést kötött F ust vagy F au st János aranym űvessel, am ely nek értelm ében F ust János a d ta a p én z t a vállalathoz. E kkor n y o m ta első m üvét, a latin bibliát. A szerződés n éh án y esztendő m úlva felbom lott, m ert F u st túlságos követelésekkel állott elő s a dolog p erre került, m elynek az lett a vége, hogy G u ten b erg et k izárták a n y o m d a tulajdonjogából. F ust ekkor a gersheim i Schöffer P éterrel dolgozott to v áb b s n y o m dájából került ki 1457-ben a szépen nyom ott latin P salterium , zsoltárokkal és ü nnep- s v asá rn ap o k ra való karénekekkel. G u ten b erg m indazáltal H u m m er K onrád m ainzi tan ácso s segélyével ism ét felállított egy könyvnyom tató sajtót s ezen n y o m ta b ű nbocsátó leveleit, a 36 soros bibliát, egy 1460-ra szóló k alen d áriu m o t és a katolikont. A n y o m d a 1465-ig állott fenn. E bben az időben a m ár elöregedett G utenberg, A dolf nassaui érsek szolgálatába állott és székhelyére, E ltvillébe követte. H ogy G u tenberg m ikor é s , m ik ép p en kezdte m eg kísérleteit, a fen n m arad t h ag y o m ányok hián y o sság a m iatt eldönteni n em lehet. T a lá lm á n y á n a k lényege a különálló betű k öntéséből és a kézi sajtó feltalálásából áll. M ert előtte a levélnyom ók és form am etszők csak dörzsölő m ódszerrel csin álták m unkáikat. A festéket is jelen ték en y en m egjavította, am ennyiben az ő előtte haszn ált festék b arn ásszin ű volt. G u ten b erg találm án y a m ég a X V . század b an elterjedt E u ró p a szerte, am i élénken bizonyít am ellett, hogy m ily m élyen érzett kulturális sz ü k séglet volt a könyvnyom dászat. A k ö n y v n y o m d ászat által újjáéledt tud o m án y és m űvelődés lassan k é n t korlátlan ú r lett a polgárosult em beriségen. M indazok a nagy eszm ék, m ely ek n ek csirái az em beriség, ő störténetébe ny ú ln ak vissza, a k ö n y v n y o m d á szat által fejlődnek, lesznek nagygyá és általánossá, m ert a b etű k b en szá rn y at ölt a g ondolat és behatol az em beriség széles rétegébe, terjesztve a tudást, a felvilágosodást s az em beri lelket em berhez m éltó lélekké g y ú rja át. Igaz, hogy ez a m u n k ája nem m egy ép p en sim án. A történelem ta n ú s kodik róla, hogy a betűk, a k ultura b ajnokai és a k ö n y v n y o m d ászat m űvelői sokszor m ártírhalállal ad ó z ta k h iv atásu k n a k és a k egyetlen üldözések 13
é v század o k ra m eg ak aszto tták a szellem i életet előretörő útjában. V eszteglésre, vagyis inkább lassúbb h alad á sra k árh o ztatta a reakció a n y o m d ászat fejlődését és a m űvelődés terjedését, d e kiirtani nem tudta, m ert a ny o m tato tt b etű k b en m egrögzitett g ondolatok szívósak, m ondhatni örökéletüek. S zéth o rdják az eszm éket az em berek között és az eszm ék társu lása révén u jab b eszm ék és gondolatok v áln ak ki, ujabb felfedezések n y o m ára vezetnek. L u th er M árton, a reform áció m eginditója, a világ m ásodik m eg v áltó ján ak nev ezte a kö n y v n y o m d ászat feltalálóját, G utenberg Jánost, és b ár tu d a tá b a n v ag y u n k annak, hogy m inden szükségszerűen jö tt létre, m égis el kell ism ernünk, hogy aki az em beriség ezen nagy kulturszükségletét fedezte, v aló jáb an a világ m egváltója volt.
A KÉZI SAJTÓK TÖRTÉNETE ÉS FEJLŐDÉSE
M inden találm ány, m ely az em beriség általános érdekeit, a kultura h alad ását, a közjóiét fejlődését Van hivatva szolgálni, nem egy a m ától holnapig terjedő id ő tartam b an létesült, h an em szigorú k a p cso latb an a kor szellem i és gazdasági szükségleteivel, illetve an n a k fejlő d ésév el fejlődik p árh u zam o san azon eszköz is, m ely e szükségletek kielégitésére szolgál. E g yetlen találm ány sem tekinthető a véletlen m űvének, m in d en t a szü k séglet hozott felszínre. A k ö n y v n y o m d ászai is régesrég m élyen érzeti szü k séglet volt. H ogy általános érvényre m égis csak G u ten b erg szereplésével és csakis E u ró p áb an jutott, onnan m ag y arázh ató ki, hogy E u ró p a voll az a földrész, m elynek csaknem egész területén régen kifejlődtek az organizált p o lg áro sult társad alm ak , am i elengedhetetlen feltétele a k u ltu ra fejlődésének. M időn G utenberg János a kön y v n y o m d ászat feltalálását azzal tökéletesbitette, hogy elsőnek haszn ált egy darabból v ésett táb lák h ely ett ö ssze rak ható és széjjelszedhető, különálló betűket, m elyeket később öntés utján m egtöbbszörösitett, m unkáit az általa szerkesztett, a borprés alap szerk ezetéh ez hasonló fasajtókon nyom ta. A z e fajta fasajtók szolgáltak négy év század o n keresztül a n y o m d ászn ak egyedüli nyom óeszközéül a sokszorosítás kivitelénél. E négy évszázad alatt történtek ugyan ném i jav itáso k és m ódosítások, d e lényegében G utenbergtől kezdve a gyorssajtó feltalálásáig, te h á t 1450-től 1800-ig alig változott. E zen alig észrevehető változás, a különböző k o ro k b an és helyeken nyom ott könyveken nyondajelül ábrázolt fasajtókon leg in k áb b látható. N incs kizárv a az sem , hogy m aga G utenberg is többféle rosszabb, jobb alk o tásu sajtón dolgozott. E rre enged legalább azon p er következtetni, m ely et D ryzen örökösei (D ryzen A n d rá s G u ten b erg első társa) G utenberg ellen folytattak, m elyben többek közölt egy sajtói köv eteltek tőle vissza. E sajtó t egyik forrás szerint S asp ach K onrád strassburgi esztergályos és asztalos készítette és m eg is sem m isítette G utenberg felhívására. M ás forrás szerint pedig, m ielőtt S asp ach széjjelrom bolta volna, a sajtó eltűnt, ellopták. 14
*****
A zon nézet, hogy G utenberg többféle sajtón dolgozott, abból n y er m eg erősítést, hogy első m üve, a 36 soros biblia, nem oly tökéletes nyom ású, m int az állítólag később nyom ott, 42 soros biblia. A drezdai bibliográfiái m uzeum ban őrzik G utenberg állítólagos fasajtóját, m elyet H. K lem m szerkesztő és kiadó M ainzban a „H of zum Ju n g en “-hez
2. á b r a . G u te n b e r g J á n o s á llító la g o s f a s a jtó ja .
cím zett ház p in céjében — m ely tudvalévőén a G ensfleisch-G utenberg családé volt — tö rm elék k ént talált m eg. (2. ábra.) E sajtó kép éb ő l elképzelhető, hogy m inden lap n y o m ása csakis hosszabb eljárás u tán készülhetett el. P éld áu l m ag át a n y o m ási ad ó lap o t csak több csavarfordulattal tu d ták leereszteni, m íg az a n yom andó felületet é r t e ; haso n ló k ép p a visszaeresztésl is. M aga a nyom ás elve azo n b an m ár itt is az, hogy csak pillanatig tartson. E fasajtóknál m ég 1800-ban is a m a m ár csak em b lém án ak h aszn ált gom ba- vagy k ö rtealak u pam acscsal festék ezlék a form át. Ily fasajtón, két em bernek napi 12 órai m u n k áját véve 15
alapul, a m ai ötös ív legnagyobb p ap irn a g y ság m ellett, legfeljebb 2— 300 p é ld á n y t leh etett nyom ni. A fenti áb ra szerinti állitólagos G utenberg-sajtón m ég hiányzik a tégelyes rám a (tim pán), d e valószinü, hogy G u ten b erg is h aszn ált tégelyes rám ás sajtót, m ert az általa nyom ott 36 és 42 soros bibliák soregyene kifogástalan és az íveken a p u n k tu rák — m elyeket m ár G u ten b erg is h aszn ált — nyom ai látszanak, m elyeket rá m a nélküli sajtón alig leh etett volna alkalm azni. A z első lényeges jav ításo k érdem e H a a s V ilm os baseli betűöntőé, ki a fasajtó több részét kovácsolt vasból készitette. E javításokról m ás közelebbi ad a t nincs, m int a régi baseli n yom dászcéh 1772-ből fen m arad t jeg y ző könyve, m ely szerint H a a sn a k a ható ság — am ennyiben ez betű ö n tő és n em tan u lt ny o m d ász és igy n em tartozott a n yom dászcéhez — m eg tiltotta az általa felállított jav íto tt sajtón való dolgozást. A tényleges jav ításo k k o ra 1800-ban kezdődött. L ord S ta n h o p en ak L o n d o n b an sikerült hosszabb és fáradságos kísérletezések u tán W a lk e r n ev ű m echanikussal egyetem ben egy teljesen vasból álló sajtót szerkeszteni, m ely n ek előnye a gyorsabb és szebb nyom ás volt. E sajtón a form át a tégely a lá egyszerre lehetett tolni és az egész form át egy tégelykihuzásra m eg leh etett nyom ni. Ilyen sajtó n ak az ára, a régi fasajtóéhoz m érten, lén y eg esen alászállt és 550 forinttól 1200 forintig beszerezhető volt. T e h á t a fasajtó k iszorítására m ár ez is elegendő, h a egyéb előnyei nem is lettek volna oly szem beszökők. E sajtó életképességét az akkori nyom ók m égis k étség b e vonták. A n n y ira u ralk o d o tt rajtuk a m egszokottság h atalm a, a régi szerszám iránt való kegyeletes szeretet. M indam ellett ily S tanhope-W alkerféle sajtó egyes p é ld á n y a m ég m a is h asz n álatb an van, term észetesen m ár csak m in t lehuzógép. A S tanhope-W alker-féle sajtó u tán egy egészen uj és eredeti form ával lep te m eg a nyom dászvilágot 1810-ben egy C ym er nevű svájci szárm azású am erikai, kinek elm és szerkezetű sajtója, a „C olum bia p re s s“, 1818-ban k erü lt először E uró p áb a. B udapesten m ég m a is v an k ét p éld án y körülbelül h atv an év óla üzem ben. A z egyik a F ranklin-nyom da „S za b ad ság “ sajtója, m ásik az E gyetem i n y o m d a tulajdona. A k ö n y ö k h ajtásu sajtó egy m ásik fajtáját H a g ar new yorki nyom ó sze r k esztette és H ag ar-sajtó név a la lt hozta forgalom ba 1832-ben. E sajtó jellege a n y o m ótégelyt visszaem elő négy rugó volt, m ely a két oldalon oszlopon volt elhelyezve és a tégely szélein volt bekapcsolva. U tán a D engler zw eibrückeni g épépítő ép ített 1837-ben hasonló sajtót, azzal a különbséggel, hogy az egyszerű k ö nyökhajtás helyett négyszeres k ö n y ö k h ajtást v ett alkalm azásba. E sajtó n ak több p é ld án y a m ég m a is h asz n álatb an van. A vas kézi sajtók jav ításán a k k o rszak át L öser bécsi gépépitő fejezte be 1848-ban, a k étkönyökü ellenbalanszszal biró sajtóval. Ezen g ép et m ég m a is ugyan úgy épiti a K aiser-féle m ödlingi gépgyár. E kézi sajtó volna állítólag az összes kézi sajtók között a legjobb. T erm észetes, hogy ez állítás 16
ig azo lására leg illetékesebbek v o ln án ak azok, akik a n n a k idején a régi jó v ilág b an többféle kézi sajtó k m ellett gyötörték életüket. A n y o m ó g ép ek feltalálása körül feltétlen fontos szerep e v an a festékező hen g er fe lta lá lá sán ak is. A régi n yom ók a v assajtó k m ellett 1840 táján is sok h ely ü tt h asz n álták a kecskebőrrel bevont, lószőrrel kitöm ött £ pam acsot, d e azért m ár 1750 körül élt P ap iio n francia fam etsző foglalkozott a h e n gerrel való felhordás lehetőségével, d e ered m én y nélkül. A z eszm e elsőbb sége azo n b an az övé. U tá n a L ord S tan h o p e is foglalkozott a felhordás g y o rsab b á tételével, am i az általa feltalált vas kézi sajtóknál m ár szükség szerüké lett. K ísérletei szintén ered m én y telen ek m ara d tak , m íg végre F orster w eibridgei nyom ó látv a a fa zek a so k n ál szirup- és enyv k ev erék haszn álatát, m ag át a p am ac so t a k a rta enyv- és szirupkeverékkel leöntött d u rv a vitorla vászo n n al bevonni, am in ek m ár is jobb és g y o rsabb felhordás lett az eredm énye. V ég ü l F orster és H arild n yom ók együttesen k észitették az első festékező hen g ereket. E leinte term észetesen ezek n ek is m egvoltak a m ag u k ellenségei és a régi felh o rd ást részesítették elő n y b en , m iután ezekkel a p am ac so k k al egyes fősorokat jo b b an lehetett festékezni, a lén iák at gyengébben.
2 17
A G Y O R SSA JT Ó K FELTALÁLÁSÁRÓ L KÖNIG FRIGYES.
A fasajtók m ég általán o san el voltak terjedve, a vas kézi sajtó m ég n em szo ríth atta ki azo k at arról a helyről, m elyet oly sokáig elfoglalva birtak és m ég m indig foglalkoztak eg y esek a kézi sajtó tö k életesbitésén, m ikor az m ár úgy gazdaságilag, m int az akkori kor politikai és kulturális szükségletei m ellett a term elésre alk al m atla n n a k bizonyult. S okan foglalkoztak a vas kézi sajtó tökéletesbitésével, azzal a céllal, hogy a n y o m d ák term előképességét fokozzák, mi a fasajtóval szem b en a vasból k észült sajtó n ak többé-kevésbé sikerült is. D e v ég ered m én y b en az összes jav itás csak ideig-óráig volt elegendő. U jabb és jobb jav ítá so k ra volt szükség, m elyeknek előfeltételei m egvoltak a francia forra d alo m és a napoleoni k orszak által előidézett sza b ad ab b irán y n ak úgy a politika, m int a k u ltú ráb an való felülkerekedésében. Uj lapok és folyóiratok k eletk eztek, m ely ek n ek nagyobb p éld án y sz ám ait az egyszerű kézi sajtók elvégezni n em tudták. A k k o r először azon eszm ével foglalkoztak, hogy a kézi sajtó t gőzüzem re fogják átalakítani. Ez eszm e felvetője B reitkopf Im anuel vezetése alatt álló m a is létező B reitkopf és H ärtel leipzigi nyom da eg yik nyom ójától, König Frigyestől szárm azott, attól a férfiútól, ki ez esz m éből kiindulva, a későbbi gyorssajtó feltalálója lett. K önig Frigyes János G ottlob 1774 április 17-én E islebenben született földm ivelő szülőktől. G yerm ek év eit u g y an o tt tölté. G im názium ba jára ttá k , ahol m ár n ag y h ajlan d ó sá g o t és különös k ed v e t tan ú síto tt a m ag asab b szám tan iránt. H ogy ny o m d ász lett, az a rra vezethető, hogy anyai n ag y b á ty a — egy öreg agglegény — G reifsw aldban nyom d atu lajd o n o s volt, aki n y o m d áját h alála u tá n az unokaöccsére, K önigre a k a rta örök ség k ép p en hagyni. H ogy ez n em k ö v etk ezett be, an n a k tulajdonitható, hogy K önig nag y b áty ja k o rá b b an h alt el és a n y o m d a m ás kézre került. K önig F rigyes 1790-ben került a m ár fentebb is em lített B reitkopf és H ärteln y o m d á b a tanoncnak, hol csa k h am ar feltűnt neki a fasajtó kezdetleges és tö k életlen volta, m ár annál is inkább, m ert a n yom dász a francia forra d alo m által felrázott társa d alo m szellem i igényeinek alig volt k ép es m eg felelni a rozoga fapréssel. K öniget ez gon d o lk o d ásra serkentette. M eg g y ő ző d ése volt, hogy ujabb, jo b b és tökéletesebb eszköz kell, m ely főként a g y o rsaság által tűnjön ki. A n y o m d ásza to t egy időre elhagyva, a könyvk e resk ed é sn e k szentelte m ag át s tu dom ányos k ik ép zésére forditá szab ad idejét. E zidő a la tt is folyton a javított, illetve jav ítan d ó sajtó eszm éjével foglalkozott. A m en n y ire k im utatható, m ár 1802-ben szerkesztett oly sajtót, m ely ö n m ű k ö d ő en festékezte a form át és csak a be- és kirakás k ép ezte egy-egy em ber feladatát. Sok h á n y a tta tá s u tá n végül L o ndonban m eg találta tervei k eresztülvitelére azt az anyagi tám ogatót, am ire N ém et- és O ro sz o rszág b an h iáb a várt. 1807 m árcius h av á b an kötötte m eg a találm án y ra 18
KÖNIG FRIGYES A GYORSSAJTÓ FELTALÁLÓJA
vonatkozó szerző d ést Thomas Bensley londoni nyom d atu lajd o n o ssal, am i azonban m ég nem jelen tette csaló d ásain ak végét. T a lá lm á n y á n a k keresztü l vitelében n em so k ára az anyagi k iad áso k annyira szaporodtak, hogy a két társult kén y telen volt m ég k ét m ásik londoni nyom d atu lajd o n o st, Taylor Richard és Woodfall Georgot a v állalatb an anyagi részessé tenni. A W oodfall és T ay lo rral kötött m ásodik szerződés — m ely 1809 sz e p tem berében k elt — em líti először Bauer András Frigyest, m int üzletvezetőt. Bauer A n d rá s Frigyes em léke — am ennyiben a gyorssajtó fejlődésében neki, m int K önig benső b arátján ak , később ped ig üzlettársán ak , g ép ek fel találásáb an jelentős szerepe van, — m egérdem li a róla való rövid m eg em lékezést. B auer szü letett 1783 augusztus 18-án S tuttgartban, hol g im n á ziumi tan u lm án y ai befejezése u tán tan o n cn ak m en t egy ak k o rib an igen hires B aum ann nev ű optikus és m echanikushoz. F elszab a d u lása u tán n e m sokára a tübingeni egyetem re iratkozott, hol a m atem atik a és term észettu d o m án y n ak szen telte m agát. N éhánv évvel ezu tán tan u lm án y ai folytatása céljából L o n d o n b an találkozik K öniggel, kivel az u tá n egy egész életre szóló barátság o t kötött, m ely nagy befolyással volt n em csak m in d k ét férfiúra, de m agára a találm án y u k tökéletesbitésére is, m ert B auer hires m echanikus volt, ki sza k m á ját tökéletesen ism erte és nagy gyakorlati tap asz talatai voltak, K önig a d ta a gyorssajtó feltalálásához az eszm éket, m elyek B auer nélkül valószínűleg eszm ék m a ra d ta k volna. E gyesült m u n k álk o d ásu k n a k n em so k ára m egvolt a k ív án t és v árt ere d m énye. 1810 m árciusban vették találm án y u k ra az első sz a b a d a lm a t az első gyo rssajtó ra és 1811 áprilisban n y o m tatták vele az „A nual R eg ister“ H ívét 3000 p éld án y b an . K önig saját szavai szerint „egy könyvnek első része, m ely először lett gépen n y o m v a“. (3. ábra.) E gép nem volt m ég a m ai értelem ben v ett gyorssajtó, h an em inkább egy m ech an ik ailag üzem be v ett kézi sajtó. C ilinder h ely ett m ég tégelye volt, m ely önm ű k ö d ő en fel- és alá m ent, a felhordás azonban a p am ac s helyett bőrhengerrel történt, szintén m echanikai utón. A b ő rhengerek felett volt elhelyezve a festék tarló vályú, m elyből egy fel- és alájáró henger vette a festéket és a d ta to v ább egy dörzshengerre, ez viszonl a felhordó hengerekre. Bár a kész uj sajtó nagy h a la d á st jelen tett a kézi sajtóval szem ben, m ég m essze volt attól, hogy a feltaláló azt ideáljának, azaz tökéletesnek tarto tta volna. K ülönösen elégedetlen volt an n a k nyom ásm ennyiségével. T erm észetes, az uj gép n ek nagy vonzóereje volt és szám os láto g ató t hozott a vállalatn ak , igy többek között olyan egy én ek et is, kik K öniggel eg y idejűleg k ísérleteztek a gyorssajtó feltalálásán. E zek között volt N icholson angol feltaláló és gépgyáros, ki K önig sza b ad alm a előtt 17 évvel k ísérle tezett tökéletesebb, különösen a hengeres felhordásu sajtó feltalálásán, de m int ő m ag a m o n d á, „sehogysem ak a rt sik erü ln i“, „sem m i esetre sem fog sikerü ln i“, „m agam is m egpróbáltam 17 évvel ezelőtt, d e sehogysem m e n t“ . K önig találm án y a tökéletesbitésén fáradozva, e red m én y k ép p e n n éh á n y hét m úlva a h en g eres n yom ás eszm éjére jött. 2* 19
„A z íveket először m ag ára a nyom óhengerre fektetük és egy ehhez feltalált, önm ű k ö d ő en fel- és lecsav arodó rá m a tarto tta azt, m elyből végül a végnélküli szalagok alk alm az ása fejlődött.“ (4. ábra.) A n y o m ó h en g eres g ép re 1811 október h av á b an v ettek a társu ltak sza b a d alm at és a k ö v etkező év d ecem ber h av á b an k észült el az első ny o m ó h en g eres gép, m ely et B ensley n y o m d ájáb a n állitottak üzem be és 800 p é l d án y t n y om ott óránként. Mr. W alter, a T im es tulajdonosa, látv a azt, azonnal m eg ren d elt k ét d u p la g ép e t lap ja szám ára. (5. ábra.)
3. á b r a . K ö n ig e ls ő té g e ly n y o m á s u g y o r s s a jtó j a 1810-ből.
E zen túl a g ép ek építése m ár gyorsabb m enetben történt a külön erre a célra b eren d ez ett gépm űhelyben, úgy hogy 1814 novem ber 29-én ny o m ták először e k ét sajtón a T im est, m elyben a tulajdonos m aga, W a lte r — ki hires publicista volt — , egy hangulatos vezércikkben a d ta tu d tára a világnak ez esem ényt, tö b b ek között ezek et írván: „M ai n ap o n m egjelent szám első gy ak o rlati ered m én y e a n n a k a hosszú és fáradságos kísérleteknek, m elynek célja a n y o m d ásza t technikai m egváltoztatása, és való b an e találm án y olyan, m int am ilyen a n y o m d ásza t feltalálása ó ta m ég nem v o lt.“ N oha W a lte r m ag a állította ki K önig részére a feltaláló bizonyítványát, n o h a ő m aga kijelentette, hogy csak hosszabb m eggondolás u tán és üzleti érd ek ei m iatt v ette az első gépet, m égis — az igazság ellenére — m ég m a is so k an — d e csak A n g liáb an — őt tartják a gyorssajtó feltaláló ján ak . (6. ábra.) 1816 junius h av á b a n terjesztette b e K önig a jav íto tt és leirásban részle tezett szab ad alm i igényét, m elyből az első- és m áso d n y o m ásu g ép ek (Schön20
und W id erdruckm aschine) a d u p lag ép e k és a jav ito tt egyszerű g ép ek elvei tűnnek ki. A z első ko m p lett első- és m áso d n y o m ásu gép B ensley a n d Sohn nyom dájában állíttatott fel és ó rá n k én t 900— 1000 k ét oldalón m egnyom ott ivet készitett. K önig találm án y án a k elterjedésében m ih am ar ellenségekre talált, az egyik B ensley — a társ — szem élyében, kinek a gyorssajtó fe lta lá lá sáb an egyéb célja és érd ek e nem volt, m int az, hogy a feltalált gyorssajtó csakis szám ára készüljön, hogy azzal a többi nyo m d atu lajd o n o ssal szem ben v ersen y képesebb legyen. S őt m egtiltotta K önignek, illetve a társvállalkozóknak,
hogy m ás n y o m d a részére a jövőre g ép e t építsenek, m it an n ál k ö n n y eb ben tehetett, m ert a szavazati túlsúly a v állalatb an az övé volt. U gyanis a társulási szerződés értelm ében B ensley 6, K önig 4, W oodfall 3, T ay lo r 3 szavazattal ren d elkezett. W oodfall a társaság b ó l k ésőbb kilépvén, an n ak részjegyeit, illetve sza v aza ta it B ensley m egvásárolta, kin ek a 7 m ásik sz a v a zata ellen m ost m ár 9 volt s igy az ő a k a ra tá n a k kelleti volna feltétlenül érvényesülni, am i ellen term észetesen K önig felszólalt, m ely n ek ered m én y e ként m iham ar kom oly nézeteltérések m erültek fel. K ésőbb, m időn B ensley látván azt, hogy a gép jövője biztositva van, illetve hogy életképes, tu lajd o n jogával élve, m ás g épépitőkkel keresvén szövetséget, K öniget úgyszólván lehetetlenné tette a to v áb b m u n k álk o d ásb an m ár azáltal is, hogy a m ár b e gyakorolt m u n k ásait tőle oly g y árak b a hivatta, hol K önig ta lálm án y át szor galm asan u tán o zták , am i ellen K önig, d ac ára szab ad alm i tulajdonjogának, nem tehetett sem m it. H isz B ensleyé, a társé volt a v állalat n agyobbik fele, aki úgy tehetett, a hogy az sa já t érdekeinek legjobban m egfelelt, ez term é 21
szetesen abból állt, hogy a nyereségrészesedés kifizetése alól ak a rt legelőbb kibújni K öniggel szem ben. E z önző és becstelen eljárás K öniget a végsőig elkeseritette. E hhez járu lt m ég az is, hogy a nyom ók is állást foglaltak a „k en y érrab ló “ ellen, a gy o rssajtóban ellenséget és n em b aráto t látva, an n ak elterjed ését ko m o lyan veszélyeztették. E zek u tán K önignek k ét ut állt nyitva, az egyik az volt, hogy n em törődve az ak adályokkal, tovább is A n g liáb an m arad v a, B ensley és a többi szab adalom bitorló ellen p e rt indit — am i felette költséges volt ak k o rib an és kev és k ilátással is k ecsegtetett — , m ellette p ed ig tovább foglalkozik a gépépitéssel, vagy A n g lián ak m ih am aráb b h á ta t fordítva, visszatér N ém et o rszág b a s saját h az ája jav ára értékesiti találm ányát. E kettő között a
v álasztás felette neh ezére esett, d e szám itásb a véve a perköltséget, arra a m eg győződésre jutott, hogy célszerűbb visszatérni N ém etországba m in d en p eresk ed é s nélkül, m ert a per, illetve a n n a k esetleges ked v ező tlen eldőlte teljes anyagi ro m lását idézné elő s ak k o r oly szegényen lenne k é n y telen visszatérni, m int am ilyen szegényen — m inden a n y a g ia k nélkül — A n g liáb a jött. M ind e gondok k ö zep ette hű b a rá tn a k bizonyult B auer, kivel a b aráti viszony m indig szorosabb lett, n o h a B ensley intrikái és csáb ításai a z t a b arátság o t is szétdulni óhajtották, d e hasztalan. K önig 1817 augusztus 10-én elh ag y ta L ondont, hol táv o zá sa előtt B auerrel o lyform án kötött szerződést, hogy a jövő gyorssajtóépitési vállalatu k n ál K önig, m int a gép feltalálója, k éth arm ad , B auer eg y h arm ad n y erem én y részesed ést k ap az üzleti eredm ényből, a m űhely- és g y árb eren d ezés az o n b an közös tulajdon, birtok- és házszerzés esetén az csak K önig tu lajd o n a lesz. E szerződést K önig — m éltányolva B auer érd em eit — olyform án 22
BAUER A N D R Á S FRIGYES
v álto ztatta m eg öt év után, hogy teljesen egyenjoguvá tette B auert a válla latban. L o n d o n b an — K önig táv o zá sa u tán — tovább m ara d B auer, részben az o ttan vállalt k ö telezettség ek teljesítésére, részben, hogy B auer on n an az ú jo n n an b eren d ez en d ő gy áru k részére m egb ízásokat, illetve ren d elések et hozzon, am i az o n b an n em sikerült, m ert K önig találm án y án a k utánzói, m o st m ár v ersen y társa in a k sik erü lt K öniget a piacról kiszoritani, részben pedig, m int m in d en g ép iránt, az első évek gyorssajtóit is azzal a féle lem m el és b izalm atlan ság g al fo g ad ta a szakvilág, am ely félelem m el és bizalm atlansággal a közelm últban a szed ő g ép ek fogad tattak . E s bizony a gyorssajtó m ár rég haszn av eh ető , kulturális és g azd aság i szü k ség szerű
ségnek bizonyult, m időn egyesek an n a k jövőjét tag ad tá k s gúnyosan fogad ták terjedését s a hagy o m án y h o z hiven fapréssel „n y o m tak “ vagy a vas kézi sajtóban látták a tech n ik a non plus ultráját. K önig N ém eto rszágba való visszatérésével k ezd ő d ö tt a tu lajd o n k ép p en i gyorssajtóépités k orszaka, m ert a londoni g ép e k n em v oltak egyebek, m in t kisérleti gépek, hely eseb b en a találm án y ércbe dolgozott kísérletei. A n g liáb ó l való táv o zása u tá n az angol gépg y áro so k m inden tartózkodás n élk ü l u tán o zták találm án y át, m i az ipar, a k ultura és a n y o m d ászat fejlő d ése szem pontjából hasznos volt ugyan, d e az akkori és m ég a m ai világ felfogás m ellett is igaztalan és m éltatlan eljárásn ak nevezhető. * ** N ém eto rszág b an igen n eh ezen m en t a gépépités, m i egyrészt a k ez d et leges b eren d ezés, m ásrészt az iskolázott m u n k áso k h iányára, d e legfőképp m a g u k n a k a gyáros és feltalálóknak an y ag iak b an való szegénységére v ez et hető vissza. 23
Jó szerencsére a b ajor ko rm án y segitségére sietett a m eg szo ru ltak n ak azzal, hogy egy régebbi időből szárm azó, az állam tu lajd o n át k épező k lastro m ot en g ed ett át a lehető legkedvezőbb feltételek m ellett az a la p í tan d ó g y ár részére, h o n n an csak 1823-ban indult ki az első gyorssajtó a berlini H a u d e és S pener-féle ny o m d a részére, te h á t az első N ém etországban k észü lt gép ép itéséh ez közel öt év kellett. H ogy m ennyire világraszóló volt a gyorssajtó feltalálása, azt m á r o nnét is m egitélhetjük, hogy a k ö n y v n y o m tatás feltalálása ó ta a gyorssajtó feltalálásáig n ag y o n szűk h atáro k között fejlődött és az az ó ta elm últ 80 rövid esztendő ala tt tö b bet haladt, többet fejlődött, m int 400 évi fe ltalálásán ak ideje alatt. M ert a gyorssajtó volt az az eszköz, m ely az em beriségnek a szellem i term é k ek et h o zzáférhetőbbé tette és fokozta az igényeket a szellem i szü k ségletek iránt. K önig F rigyes neve a történelem é.
I
24
