~
-
.
.
/-1\
_;.:....:.====-::-:.=-----------------~ . v ".•..•. . ~.... ,. ---~-.-
1"" I
ro '_'
i<,.::.:..~.L_I .. ..:.:...:.::.: .. '"' [-~"'?-,"''''·~T'J.l
,
w •••••• ~~::.:.:
'-----i' -.
ISZ e_
\,'"
" .... :, '" ,', f.:'
_
. I'"~:"~'l' 2006 -1Z-nil( O5 'Ii .~ ---',,:·~.~~n".".nA~YS,'C.t,k"" _" -1 ~ T~-tltB d dU' Fut- ~~tA"l../, 11"
S.3.~~~~~.::. ...
FÓl~:JSTFO~~2:ii:7.5567-·--"...
/
-.~lJ'-.-..--\-U t'l U ~,!
:;
'.:
"","'
'.
ne, ~.'
'~,,f t
~)".; ~~!
)'/oo~
['JIi
i ~i}é'::-:C';;:;l4 ~ f
A
-
I
"', {"o
7!
~in' ItU ,!,,_~i e"1.1~~IJO~· _O~~.R,I-rr~~ys~~~la-n
:' ..
tis!
~~Ji::~f9:~t~)J:B1~ságf:.~·hm ...; ;·:.;--.'c.,,:.
~~~)'i~~+()~··.·""""""""""""""""""."".!~:·~FJ:;·:: .:~- .:.1~'-'-"~--
l~
/;
A c~molLkülön-Aekerrr~orol:' feIPe:~:k (178 + 83 = 261 l~~~;~:;~~~~t~~' , , -. , . , , . - - ,c;._ ; -tÜ~tctések részvevoi a csatolt meghatalmazással igazolt és lentebb jegyzett jogi ~ képviselonk útján a Budapesti Rendor Fokapitányság (BRFK) (1139 Budapest, Teve u. 4/6.) alperes ellen a gyülekezési jogról szóló 1989. évi Ill. törvény 14. § (3) 2007 NOV. D 9 bek. alapján a 2006. október 23-án a Kossuth téri tüntetés jogellenes feloszlatása és az a miatt azt követo aznapi budapesti tüntetéssorozat feloszlatásainak jogellenességének megállapítása iránt
.
KERESETET
indítunk az alábbi indokaink alapján. Kérjük az összes budapesti, 2006. október 23-án történt jogellenes rendori feloszlatás jogellenességének megállapítását: a hajnali 2-3 óra körül a Kossuth téren bekövetkezett, a délután kb. 18-19 óra körüli, az Astoria Szálló-Kiskörút környékén bekövetkezett oszlatásig terjedoen. Mivel a per a bírói joggyakorlat szerint (EBH 2004/1162., ami a Gytv. 14. §-ának Indokolására épül) közigazgatási megállapítási perrol van szó, és nem a Pp. 123. §-ára alapított megállapítási perrol, ebbol következoen hatáskörrel és illetékességgel a t. Fovárosi Bíróság rendelkezik. Továbbá kérjük á közigazgatási pere.k esetén lehetséges módon a jogellenes tüntetésfeloszlatásból fakadóan a tüntetés-feloszlatás mint "nem határozati formában megjeleno szóbeli döntésen vagy más intézkedésen alapuló határozat" vonatkozásában annak hatályon kívül helyezését és "újabb határozat" meghozatalát a Polgári perrendtartás (Pp.) 339. § (1) bek. alapján. Ennek az intézkedés természeténél fogva nem lehet más módja, mint a Kossuth tér újból a tüntetés számára való megnyitása és az ott a tüntetoktol elvett személyes használati tárgyak orzési díj-mentes kiadása. A Pp. újabb szabályai alapján a keresetlevelet a BRFK -nál adjuk be a 15 napos határidon belül, azonban egyúttal praktikus (elore tájékoztatási) célból is a 1. Fovárosi Bíróságnak is, amit egyébként az új Pp-szabály megenged. A Pp. 330. § (1) bek. aj-ej pontokban foglaltaknak eleget tenni a per tárgyának a közigazgatási eljárásokhoz képesti atipikussága miatt a következoképpen tudunk: aj Mivel "nem határozati formában megjeleno szóbeli döntésen vagy más intézkedésen alapuló határozatok" -ról (EBH 2004/1162.) van szó, nem lehetséges "a felülvizsgálni kért határozatok számát" közölnünk. bJ A "határozatok"-ról való tudomásszerzés ott helyben akkor a különbözo helyszíneken személyesen történt október 23-án a nap folyamán, ebben a tudomásszerzésben segített minket az alperes BRFK gumibottal, kézzel, bakancsos lábbal való véresre veréssel, rugdosással, aszfalton, fóldön való lábnál fogva való húzással, fejre, nyakra való rátérdeléssel, könnygáz, gumi lövedék, tonfa, "vipera" (mint speciális ütoeszköz) alkalmazásával, kardlapozással. ej Csatoljuk ide jogi képviselonk pervitelre, peres képviseletre szóló ügyvédi meghatalmazásá1. A Pp. 121.§ (1) bek.j) pon~ában írt a Pp. 330. (1) bek. értelmében nem releváns. Ha betegség, baleset, forgalmi dugó, muszaki hiba, vagy egyéb vis maior miatt mi vagy jogi képviselonk a tárgyalásra elmenni nem tudnánk, arra az esetre óvatosságból, hogy a távolmaradás nemkívánatos perjogi következményei be ne álljanak, kérjük a tárgyalás távollétünkben történo megtartását. Az Illetéktörvény által adott illetékfeljegyzési jogunk miatt illetéket jelen beadványunkon nem rovunk le. Viszont pl. szakértoi bizonyítás szükségességének felmerülése esetén személyes költségmentességet fogunk kérni."
, 2
Mivel egy keresetlevél szükséges tartalmi kelléke a jogi képviseleti költség meghatározása is, azt - tekintettel a felperesek nagy számára és az- azzal járó teendok sokaságára - 2.610.000,- Ft + ÁFÁ-ban határozzuk meg jogfenntartással, és kérjük ennek megfizetésére kötelezni az alperesi BRFK -t jogi képviselonknek teljesítve. Egyúttal - tekintettel az ügy társadalmi jelentoségére - sürgos tárgyaláskituzést kérünk. Az ügyvédi meghatalmazások eredeti példányait csatoljuk, azonban vissza fogjuk kémi a per folyamán. Mint a sajtóból is és személyes tudomás alapján is sokak számára széles körben ismeretes, eleinte jogszeru bejelentetlen, majd bejelentett tüntetés zajlott a Kossuth téren 2006. szeptember 17-én estétol, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és kormánya lemondását, stb. követelve a véleménynyilvánítás és gyülekezés alkotmányos jogával élve (Alkotmány 61. § (1) bek., 62. § (1) bek.), arra hivatkozással, hogy az MSZPSZDSZ-Kormány hazugsággal, vagyis választási csalással tévesztette meg a választókat az ország gazdasági-pénzügyi helyzetét tekintve, ezért illegitim az a végrehajtó hatalom, mely az Országgyulés MSZP-SZDSZ által alkotott többsége újra hatalomba juttatott. A hazugság úgy derült ki, hogy nyilvánosságra került Gyurcsány Ferenc egy hónapokkal korábbi balatonoszödi beszédének hangfelvétele. Lentebb minden felperest egységesnek veszünk a "többesszám elso személy" nyelvtani használatával az esetek általános leírásánál, de késobb kívánjuk pontosítani - a felperesek nagy száma és a tényállástisztázáshoz rendelkezésre álló viszonylag rövid ido miatt - azt, hogy 2006. október 23-án melyik felperes a különbözo helyszínek közül melyiken vagy melyeken szenvedett el jogtalan oszlatást az alperesi BRFK részérol. Az eddigi információink alapján az alábbi, térben és idoben viszonylag jól elkülönítheto helyszínek és események zajlottak (az idobeli elkülönülés vagy úgy is megvalósuit, hogy kis távolságon belül több oszlatás is volt szünetekkel): 1.) Kossuth tér: Kb. hajnali fél 2 körül abejelentett és hetek óta tartó békés tüntetés akkor jelen lévo részvevoi tudták, hogy a szervezok olyan írásba (jegyzokönyvbe) is foglalt megállapodást kötöttek az alperesi BRFK-val, hogy 2 óra körül elkezdodik egy önkéntesen vállalt személy- és területellenorzés a várt magas rangú külfóldiek miatt és érdekében. Azonban az nem volt az akkor ott résztvevok elott nyilvánvaló, illetve részükrol vitatott volt, hogy egy olyan késobbi szóbeli egyezkedés is történt a foszervezo Takács András és a BRFK között, hogyasátrak gazdái sem maradhatnak bent a lekerítendo területen (a Rákóczi-szobortól keletre eso füves rész az aszfalt széléig), hanem csak 5 szervezo járja végig a lekerítendo területet a tuzszerészekkel. Azért nem bíztak egyes résztvevok a BRFK-ban, mert inkorrektségre számítottak korábbi tapasztalataikból (pl. nem engedik visszamenni, ha már kijöttek, a személyes dolgaik közé tesznek valamilyen kompromittáló tárgy at, vagyontárgyak eltunnek, stb.). Ezért néhányan, kb. 10-11 ember egykupacban maradt az ún. nagysátorban, békésen, kissé dideregve a· hidegtol, várva a tuzszerészek ténykedését. Már az gyanús volt, hogy úgy rakták fel villámgyorsan a kordont, hogy a szállítható wc-k ajtaját nem lehetett kinyitni, a tervezett belépteto kapunak és várható felszerelésének (pl. fémérzékelo kapu) nyoma sem volt. Tehát "kapásból" úgy zajlottak az események a BRFK részérol, hogy nem is akarták a szervezokkel kötött megállapodást betartani álláspontunk szerint "felsobb utasításra", nem törodve azzal, hogy ez közvetlen alkotmánysértés, egyéb alapveto szabadságjogokat szabályzó törvények megsértése. Az ún. füves területen igyekeztünk rendet tartani, a szemetet megfeleloen tárolni, stb. Ahol sátrak vannak, ott a sátorcövekek
2
/
3
I
I
I
(
,
leveréséhez balta kell (ez kempingezéshez szokás, mert a balta alkalmas kisebb ágak levágására is, és kalapálási funkcióra is). Ahol kempingezésszeruen hetek óta táboroznak, ahol foznek, ahol óránként akár 200 zsíroskenyeret kennek, ott szükségesek kések az étkezéshez. Ahol a hideg idojárásra is fel lehet, kell már készülni, ott szokványos a gázpalack, a tüzelo. Megjegyezzük, hogy találtak zokniba rakott faszenet: ez egyszeru és olcsó eszköz arra, hogy az orr elé tartva a gázmaszkot helyettesítse, vagyis szükség szerint a könnygáz ellen védjen (csak a fel fegyverkezés céljából tartott eszköz a tilalmazott, védoeszköz nem). Ahol autókat használnak, az autókhoz szoktak tartani csavarkulcsokat, és nem kis méretueket a nagy erohatások szükségessége (pl. keréklevétel) miatt. A talált fémgolyók pedig mintás felületuek voltak, ugyanis azok a Nyugat-Európában jól ismert és közkedvelt gurítós játék golyói voltak, amik ott tartása szintén természetesnek veendok a hosszú, kempingezés-szeru ottlét miatt. A rendori ígéret az volt, hogy 20-30 perces átvizsgálás után vissza lehet menni, pedig mint kiderült, nem is akarták ezt betartani, eleve a terület teljes megtisztítása volt az elozetes szándékuk a ráutaló magatartásuk miatt is. Úgyhogy nem mi szegtük meg a technikai jellegu megállapodást, hanem fordítva, és a mi szándékunk - hogy a sátrak gazdáiként egy-egy ember ott marad az átvizsgáláskor - ésszeru és kivitelezheto lett volna, míg a tér kiürítése és "muveleti területté" (amit csak a Honvédelmi törvény alkalmaz az értelmezo rendelkezései között, tehát a fogalomnak köze nincs a Rendorségi törvényhez, a gyülekezési jogok korlátozhatóságához, vagyis a polgári társadalmi viszonyokhoz) nyilvánítása nem jogszeru, alapveto alkotmányos és emberi szabadságjogokat sérto volt. Egyúttal cinikus is az egyik legjobban jogköveto magatartást tanúsítani köteles szervezet részérol. A magyar jogrendszerben nem lehet a tüntetésszervezok és a rendorség közötti, a tüntetéssel kapcsolatos technikai jellegu megállapodás megszegésének jogkövetkezménye a tüntetés feloszlatása, ilyen szankciót semmilyen jogszabály nem ismer. Tehát kb. 5-600 ember állt kint Alkotmány utca Kossuth téri torkolatánál ill. a Metrólejárónál. Fél 3 - 3 óra körül megkezdték a jogellenes ki szorítást. 2.) Reggel 7 - fél 8 körültol még kijjebb tolták a Kossuth tér köüli környezo utcákban a tömeget. A "muveleti terület" ezzel egyre bovült. Még a Nádor utcai egyik presszó ból is mindenkit kizavartak, pedig az nem is közterület (Ilyen, hogy egy presszóba behatoltak tömegoszlatás címén, elofordult késobb is a Filmmúzeum környékén, oda könnygázgránátot be is lottek a kirakat üvegét áttörve a rendoregyenruhások.) Sokak a Hazatérés református templomba menekültek be, ahonnan sokáig nem is engedték ki oket. Oszlatás volt még a Falk Miksa utcában is és a Nyugati pályaudvarnál is. 3.) Késobb a Bazilikánál békésen gyülekezok átmentek a Corvin-közbe, ahol az ünnepség rendben lezajlott. Mivel a hír az volt, hogy kb. 3-ig tartott a Kossuth téren az állami ünnepség, oda visszaigyekeztek sokan. Ott megdöbbenve tapasztalták, hogy nem engedik be oket. "Engedj be! Engedj be!" - skandálta az oda érkezo tömeg az Alkotmány utcában." Oda himnuszt énekelve mentek, békésen. Aztán minden átmenet, figyelmeztetés, felszólítás nélkül el kezdték verni, loni az ott lévoket, oda érkezetteket. •
3
I
/
/
4
4.) Az Alkotmány utcából kiszorított tömeg a Bajcsy-Zs. utcába került ki. Viszont ahogya rendoregyenruhások nyomták a tömeget a Deák tér irányába, az Rtv-t megszegve nem engedték ki a Bajcsy Zs. utcáról a tüntetoket a környezo mellékutcákba. Egyfajta "álló háború" -szeru állapot teremtodött, de az alperesi BRFK-nak felróhatóan. Voltak szünetek az alperesi aktivitá~ban. 5.) Deák tér: Itt rengeteg könnygázgránátot lottek ki a rendoregyenruhások a tömegre, tekintet nélkül arra, hogy felnott vagy gyerek, férfi vagy no. Itt egy viszonylag hosszú szünet volt. A rendorruhások oldalról kerítették be a tömeget, megintcsak meggátolva, hogy távozzanak, ezért a Bajcsy-Zs. utcai "tömegtolás" itt is folytatódott az Astoria felé. 6.) Astoria: itt lovasroham is volt 18h körül és mérhetetlen brutalitás. Itt készült az a híres Hírtv-s felvétel, hogy egy földön fekvo, már védekezésre képtelen, sot magatehetetlen ember. 3 irányba ment a tömeg: Erzsébet-híd, Kálvin tér, Blaha L. tér. A Síp utcában is volt oszlatás, könnygázgránát-lövés. Mivel a Kossuth téri helyszínt jogtalanul elvette a BRFK 23-án hajnalban, így nem maradt más, mint más helyszíneken való elore bejelentetlen gyülekezés és véleménynyilvánítás, így az összes többi aznapi gyülekezés törvényes spontán tüntetés. Vagyis mivel a tüntetésre okot adó esemény (a Kossuth téri gyülekezés jogellenes feloszlatása) és az arról való tudomásszerzés, vagyis a tüntetés aktuálissá válása között nem telhetett el 3 nap, így csakis bejelentetlen lehetett a többi. A bejelentetIen, de békés jellegu tüntetés pedig mindig jogszeru. A tüntetok alperesi BRFK részérol való provokál ása pedig nem szünteti meg a békés jelleget, mert jogtalanságra senki jogot nem alapíthat, vagyis a rendorségi 'provokálás (amibe beletartozó a fokozatosságot és arányosságot be nem tartó brutalitás is) mit joggal való aktív visszaélés szintén nem adhat jogalapot az oszlatásra. TanÚk vannak arra a sajtóban is megjelent a nyilatkozatuk, hogy rendoregyenruhások öltöztek át "tüntetokké", ne is akármilyenekké: elso vonalban lévo dobálózó, túl aktív résztvevokké. Politikai véleményünk nyomatékos kifejezésre juttatása céljából a Kossuth téren tüntettünk békésen, mert kimondhatatlanul gyalázatosnak és hazaárulónak tartjuk azt a fajta politizálást, mely arra vetemedik, hogy a saját népét semmibe véve hatalmi arroganciáját a Haza rombolására fordítsa, amikoris 2006. október 23-án hajnalban az alperesi BRFK durván megsértette az Alkotmányt, az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett nemzetközi Egyezményt, a Gyülekezési törvényt. Tehát a Kossuth térre kifejezetten politikai véleményünket kifejteni mentünk, és egyáltalán nem valamiféle jogellenes, pl. szabálysérto magatartást akartunk tanúsítani. Sem jogellenesen összegyult, sem jogellenes magatartást tanúsító nem voltunk sem mi, sem tüntetotársaink. A Kossuth téri tüntetés eleinte 2006. október 25-ig volt bejelentve, majd 2007. március 20-ig, melyet a BRFK korábban (az oszlatás elott) tudomásul vett. Az, oszlatás jóhiszemuen szerzett és gyakorolt alapjogokat sértett. A "felfegyverkezve" fogalmának, gyülekezési jogi szempontból elavult jogi szabályozását már most megoldhatja a t. Bíróság: ugyanis ai eszközök abból a helyzetbol természetszeruleg adódottan voltak a téren, hogy elhúzódott, több hetes tüntetésrol és sátoros "ottlakásról" van szó. A "felfegyverkezettség" fogalmát csak formálisan merítik ki pl. a balta, a fémgolyók, csavarkulcs, de mivel ezek célja nem a gyülekezés békésségének megszegése volt, acél mássága adja azt a helyes jogi értelmezést, hogy ezek nem minosíthetok "emberi élet kioltására alkalmas" tárgyaknak az adott helyzet összes körülményeinek mérlegelésekor. ]
I
4
I 1;
'·1
---------------
.•..
I
5
Ha a lefoglalt tárgyak némelyike objektíve alkalmas is az "emberi élet kioltására", akkor azt is a tüntetok mellett kell mérlegelni, hogya tüntetok maguk ajánlották fel az okt. 23-iki hajnali rendorségi átvizsgálásra ezeket azzal, hogy elozetesen úgy nyilatkoztak, hogy alávetik magukat az ellenorzésnek és ha "nemkívánatos" tárgyak vannak a tér tüntetok által elfoglalt részén, akkor azokat ideiglenesen - tekintettel a nemzetközi vendégekre - máshová tettük volna. Nem lehet elvárni, hogy valaki úgy sátorozzon, hogy nincs nála hetekig pl. kés. Csakis akkor lehet a rendorségrol szóló törvény (Rtv.) tömegoszlatásról szóló 59. § (1) bekezdése alapján tömegoszlatást végrehajtani ("tömeg" alatt a 1O fot meghaladó csoportosulást kell érteni az Rtv. értelmezo rendelkezéseket tartalmazó 97. § (1) bek. e) pontja értelmében), ha jogellenesen összegyult illetoleg jogellenes magatartást tanúsító tömeg a szétoszlatásra irányuló rendori felszólításnak nem tesz eleget. Az Alkotmány 62. § (1) bek. szerint: "A Magyar Köztársaság elismeri a békés gyülekezés jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását." Az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, a nemzetközi jogban úgynevezett Római Egyezményként is ismert "Az emberi jogok és alapveto szabadságok védelmérol szóló Egyezmény" (mely 1993.04.07-én lépett Magyarországon hatályba és melyet az 58/1998. (X. 2.) OGY határozat foglalt egységes szerkezetbe) a következoket írja a gyülekezés és egyesülés szabadságáról szóló ll. Cikkében: "Mindenkinek joga van a békés célú gyülekezés szabadságához." Ezzel a magyar jogrendszer részévé tette a törvény a Római Egyezményt, vagyis a hétköznapi bírói joggyakorlatban alkalmazandóvá. Az Egyezményt 1950-ben az Európa Tanács tagállamai írták alá és a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága. A gyülekezési jogról szóló 1989. évi Ill. törvény 2. § (1) bek. írja: "A gyülekezési jog gyakorlása keretében békés összejövetelek, felvonulások és tüntetések (a továbbiakban együtt: rendezvény) tarthatók, melyeken a résztvevok véleményüket szabadon kinyilváníthatják." Ezen három törvény, valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága eddigi joggyakorlata a számunkra azt a jogi álláspontot kristályosítja ki, hogya magyar jogrendszer háromszorosan, és nem is akármilyen szintu jogszabályokban (az egyik maga a jelenleg hatályos, de sokak által kritizált Alkotmány) kinyilvánítja, hogya gyülekezéshez foszabályként nem az elore bejelentettség, hanem a békés jelleg kell. A jelenlegi magyar jogrendszer védi az elore be nem jelentett rendezvényt (tüntetést) is, azzal a feltétellel, ha az békés. Tehát a békés tüntetés akkor is jogszeru, ha elore be nem jelentett. Azt, hogy mikor békés egy rendezvény, nem definiálják a három törvényben, azonban a jogelmélet és joggyakorlat e nélkül is tudja: akkor békés egy rendezvény, ha személy élete vagy testi épsége elleni. közvetlen fizikai fenyegetés, eroszak, vagy dolog elleni fizikai eroszak, rongálás nem valósul meg. Mivel egyiket sem valósítottuk meg sem mi, sem tüntetotársaink, vagyis békés volt a tüntetésünk, ezért az Rtv. 59. §-ában írt jogi követelmény, elofeltétel az oszlatás elofeltételeként nem valósult meg. Ebbol az a jogi következtetés vonható le, hogy sem jogellenesen összegyultnek, sem jogellenes magatartást tanúsítóknak nem minosültünk. Utóbbi akkor sem valósult meg, ha az alperesei rendorség rendorei a helyszínen felszólítottak bennünket és tüntetotársainkat a helyszín elhagyására. Ugyanis nem volt jogi indoka, jogalapja az alperesnek a helyszín elhagyására való felszólításra a fent idézett 3 törvény értelmében. 3 törvény védelme alatt álltunk és állunk.
5
1
/
6
Nyilvánvaló, hogy az elore bejelentés követelményének akkor lehet eleget enni, ha van rá ido, az a bizonyos 72 óra. Azonban esetünkben a Kossuth téri jogellenes feloszlatás idopont ja miatt a többi helyszínen aznap tartott spontán. tüntetést a 3 napos bejelentési törvényi határidon belül tudtuk megtenni, mert az fizikailag képtelenség, továbbá az elso oszlatást követo aznapi többi tüntetésre okot az elso oszlatás adott, aktualitást pedig az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója. Ha a Kossuth teret meghagyják a békés tüntetoknek, akkor nem történt volna más helyszíneken olyan eseménysorozat, ami történt aznap. A Kossuth tér "Kisszínpadja" és füves területe volt a leereszto szelep. Nem tudhattuk 3 nappal elore, hogy lesz egy olyan esemény, mely miatt tüntetni fogunk, tehát nem is lehetséges, hogy betartsuk abejelentési határidot. Itt van a foszabály alóli kivétel egyik klasszikus esete, mikor oly rövid ido van a tüntetés megszervezésére, hogy lehetetlen a határidot betartani. A spontán (azonnal keletkezo) tüntetést is védi a 3 törvény és az uniós jog és joggyakorlat! Ha nem védené, mindig tilos-jogellenes volna minden spontán tüntetés, s ennek tudomásul vétele nem várható el semmilyen demokratikus jogrendszerben éloktol. A Strasbourgban muködo Emberi Jogok Európai Bírósága a gyülekezés jogát szoros összefüggésben vizsgálja a véleménynyilvánítás jogával. Hiszen a gyülekezés célja nem a puszta fizikai együttlét, vagy valamilyen hétköznapi cél (születésnap-ünneplés, stb.), hanem kifejezetten a politikai vélemény közös kifejtése. Ezért a jogellenes oszlatással a véleménynyilvánítás alkotmányos és emberi joga is sérült. Ezért a jelen keresetlevéllel indított per eredménytelensége esetén a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához leszünk kénytelenek fordulni a Magyar Állam ellen. Csatoljuk ide a strasbourgi Bíróság 2006.09.04-én kelt levelét eredeti angol nyelven és nyersfordításban, melyet a 2002.12.01-iki Erzsébet téri tüntetés-oszlatással kapcsolatban küldött, felhívva a magyar Kormányt, hogy válaszoljon kérdéseire 2006. november 27-ig. A Magyar Államnak esetünkben is ugyanúgy felelnie kell a jogtalan tüntetés-oszlatásért, az alapveto emberi és alkotmányos jogok durva, szadista, szándékos és elore eltervelt megsértéséért, mint az Erzsébet téri tüntetés esetében. A rövid határido és nagy felpereslétszám miatt esetleg lemaradt meghatalmazásokat, aláírásokat pótlólag felhívás nélkül csatolni fogjuk. Budapest, 2006. november 7. Tisztelettel:
Gonda László és 260 tüntetotársa felperesek
-"-------'-". ./
j
Jogi képv.: §
P!:,~
0:'4. ügyvéd
.
§
Ugyvédi lajstromszám: 13061. 1093 Budapest, Boráros tér 3. IV/12. ~ Tel./fax/rögzíto: 2] 5-1933. §
6
