,
" A MAGYAR SZENT KORONA KRÓNIKÁJA:
1^71
fölnyittatnak
ed
zárak
.h u
i M B M I t A l MAGYAB VILAG
eg
I r t a : BALOGH LÁSZLÓ
A főrendi ház és a képviselőház 1880. május 7én t a r t o t t ülésén a korona vizsgálatának napját május 9-én reggel tiz órára tűzi k i , s kijelöli a két ház küldöttségét is. (A főrendi házat a pannon halmi főapát, négy gróf, egy báró képviseli.) Az Akadémia által kiküldött tudományos bizottság elnöke a Corvinák egyik felkutatója, Ipolyi A r nold pap-történetiró, tagjai: Pulszky Ferenc, Henszlman Imre, Fraknói Vilmos és Pulszky Ká roly. A bizottság a korona és a koronázási jelvé nyek szabadkézrajzi, mértani, fényképi felvételé re a legszakavatottabb mestereket, Rauschner Lajos mintarajztanodai t a n á r t és Divald Károly
ek
on yv
tar
(I
.sk
-sz
A budapesti Akadémia archeológiai szakbizott sága 1880 tavaszán javaslatot terjeszt elő. A ja vaslat kifejti, hogy a magyar szent korona eddig megjelent leírásai és ábrái sem a valóságnak,.sem a "müarcheológiai tudomány mai állásának" nem felelnek meg, emiatt több fontos kérdést meg oldatlanul hagynak. Az Akadémia intézkedjék a halaszthatatlanul fontos müvizsgálat ügyében, eszközölje k i a vizsgálatot végző férfiaknak a "megkívántató" engedélyt. Az Akadémia teljes ülése ("méltányolván az előterjesztésnek ugy nemzeti, mint tudományos mütörténeti jelentősé gét") támogatja a javaslatot, s meglepően rövid idő alatt megszerzi az uralkodó és az országgyű lés hozzájárulását.
.h u ed
(1.)
-sz
eg
A vizsgálat — országos esemény. Május 9-én reggel a budai királyi palotában megjelenik a her cegprímás, a .miniszterelnök, a kormány, az ország zászlósurai, udvari méltóságok, " ő Felsége által meghatalmazott és személyét képviselő biztosok", a főrendi- és a képviselőház küldöttsége. Tiz.óra kor a korona és a koronázási jelvények szekré nyét a kijelölt terembe viszik, "hol a pecsétek a ládáról levétetvén, a zárak fölnyittatnak, s a Szent Korona a többi jelvényekkel kivétetett. Az ország prímása által felmutatott Szent Koronát a közelállók kegyeletes csókkal illették."
ek
on yv
tar
.sk
A küldöttségek távoztával a bizottság munká hoz lát. Rauscher rajzol, Divald fényképez, Pulszky Károly, a bizottság jegyzője, Peregrinyi J á nos parlamenti gyorsírónak tollba mondja a ko rona és a jelvények minden egyes alakjának, ido m á n a k leírását. A bizottságon kívül állandóan a teremben van az egyik koronaőr, báró Vay Mik lós, a koronaőrség két tisztje, az ajtó előtt, a fo lyosón ódon fegyverzetű, piros r u h á s koronaőrök diszőrsége áll. Déltájban félbeszakad a munka: az uralkodó: Fg^gS^^iS^f — családjával fonen rVfagyarországon tartózkodik — érkezik. "Ő császári es apostoli Királyi Felsége legmagasabb személyé ben is megjelenvén, főudvarmestere és főhadse géde kíséretében megtekinteni méltóztatott a munkálatot, hogy a Szent Koronát — úgymond — életében m é g egyszer láthassa."
u d .h
k-s
ze
ge
y
A bizottság hamarosan ismét pihenni kénysze rül : Elzuttal a huszonkét éves Rudolf trónörökös és népes kísérete ("József főherceg és neje őfelsé géik, Kóburg Fülöp királyi herceg fenséges nejé vel, Haynald Lajos bíbornak érsek, gróf Lónyai Menyhért, az Akadémia elnöke, több kitűnőség, miniszter és főúr, szakértők és akadémiai tagok") jön a koronát nézni. A bizottság estig, majd a pa lotából el sem távozva másnap estig dolgozik. Má jus 10-én este a koronát és a jelvényeket vissza helyezik a szekrénybe — a küldöttségek ismét fel vonulnak —, s ezzel a korona és a koronázási jel vények hivatalos és tudományos vizsgálata véget ért. (2.)
on yv ta
r.s
A lapok hetekig foglalkoznak az eseménnyel. A Vasárnapi Újság Deák Farkas akadémikus (szin tén tagja egy küldöttségnek) irását közli. Érdekes idézni a cikkből: milyennek látja a rr\ult századi ember a koronát? Deák leirja, hogy a teremben egy asztalon fekszik a kard, a jogar, az arany alma, az ablak mellett, piros bársonnyal bevont asztalkán pedig a korona. "Három aranypánt ké pezi a korona alkatrészeit. Az alsó pánt kerek abroncs, hat és fél centi széles, ez az ujabb rész, görög koronának is mondhatik, mert Dukas M i hály görög császár küldötte I . Gézának 1074-ben. A második és harmadik (keresztben e g y m á s r a hajló) öt centi széles pánt alkotja a korona fő ré szét: a második a homlok közepétől a fej hátulsó részéig, a harmadik a fej egyik oldalától (egyik fültől) a másikig hajlik, s a végük az alsó arany abroncshoz van szegezve. E felső rész római vagy latin koronának neveztetik, ezt küldte Szilveszter pápa I . István királyunknak a 10-ik század végén. A korona tetején van egy kis gombos kereszt, ugy látszik, ujabb mü, aranya is más szinü, mint a k á r
ek
c
t
.h u c
ek
on
yv
tar .
sk
-sz
eg
ed
a római, a k á r a görög koronáé . . . A görög rész szentképekkel és jókora drágakövekkel van éke sítve, mégpedig felváltva: egy kép, egy drágakő. A képek szines zománcozással vannak előállítva, kék, zöld, piros, testszin, fehér, fekete színekben, görög feliratokkal. A római rész is képekkel van diszitve rajta az idvezitő és nyolc apostol képe lát ható, latin feliratokkal." Deák felfigyelt arra, hogy a drágakövek fénye (gyémánt egy sincs a koronán) "meglankadt", az ametisztek, a nagy és kis gyöngyszemek "a sok évszázados elzárás és egyéb viszontagságok miatt elhalványultak. Azt is észreveszi, hogy István koronájának felső ré szének belsején töredezés nyomai látszanak. "Va jon nem volna-e jó kijavíttatni (megnitteltetni) most, amikor még minden nagyobb változás nél kül véghez lehetne vinni . . ." Majd ezt i r j a : " A történészek beszéljék el, miként kapta István a korona felső részét Szilveszter pápától, s miként Géza a másodikat a görögök császárjától, hogy miért alkottak a kettőből egyet, mily viszontag ságokon ment keresztül az annyi király fejét szen tesítő ereklye. A közjog tudósai mondják el, hogy a magyar korona "nem is tárgy, hanem személy'L Tiogy milyen viszonyban áll a királyokkal és a nemzettel. A szkeptikusok hadd hánytorgassák, hogy nem is arany, nem is korona, hogy kövei ha misak, hogy zománca csupán festés, hogy az egész csak a papok kreatúrája. Mi . . . csak azt ismé telhetjük, hogy a korona, mint műremek, közel ről és mindenféle nagyító üvegen tekintve is min denkit, laikusokat és szakembereiket egyaránt meglepett és elbájolt." (3.) \z Akadémia május 31-én hallgatja meg a bi zottság jelentését — a Fővárosi, Lapok tudósítása
o
f
.hu
ek on
yv ta
r.s k
-sz
eg ed
szerint — a tagok, közöttük Arany János jelen létében (a költőt egyébként nem hivták meg egyetlen küldöttségbe sem), de nem valaimi sok hallgató részvételével. A bizottság javasolja az Akadémiának: "ajándékozza meg a nemzetet és a müközönséget a nemzet megszentelt ereklyéje leírásának és színezett képeinek kiadásával". Az Akadémia ajándéka hat esztendőt késik: 1886ban jelenik meg Ipoly Arnold könyve: A magyar szent korona és a koronázási jelvények története és műleírása. "E korona — irja a szerző — oly; számos viszontagságokon ment át, minőket m á s keresztény korona egy sem é r t . " Sorozatunkban a korona "viszontagságairól" lesz szó. [Hl
