, FAX

BÁNYAI JÚLIA KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI, SZAKKÉPZŐ ISKOLA BAJA, KÖZTÁRSASÁG TÉR 1. 6500 TEL: 79/322-218, */ 322-344, FAX. 325-190 E-mail. [email protected]

KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS Érvényes: 2009. szeptember 1-től

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR

2009. Kollektív szerződés /továbbiakban KSZ/, amely létrejött egyrészről a Bányai Júlia Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola, (6500 Baja, Köztársaság tér 1., Képviselő: Virág Tibor igazgató), mint Munkáltató, másrészről a Pedagógusok Szakszervezetének iskolai Alapszervezete (6500 Baja, Köztársaság tér 1., Képviselő: Karagityné Süli Emese titkár), mint kollektív szerződés megkötésére önállóan az intézmény alkalmazotti közösségének jóváhagyásával jogosult Szakszervezet között az alábbi jogszabályok figyelembevételével: . 1.

A Munka Törvénykönyvről szóló 1992. évi XXII. tv. többszöri módosítása.

2.

Többször módosított Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. több módosítása.

3.

A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. tv végrehajtásáról a közoktatási intézményekben szóló 138/1992. (X. 8) Kormányrendelet. A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény (Kt.) A közoktatási törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet (ktvhr), A pedagógus továbbképzésről és pedagógus-szakvizsgáról szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet. Pedagógus továbbképzésről szóló 277/1997. (XII. 22.) Kormányrendelet A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. Törvény (SZJA). Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Törvény (Mv.), Egyéni védőeszköz használatról szóló 65/1999. (XII. 22.) EüM. Rendelet,

4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

és a további vonatkozó jogszabályok alapján, a mai napon az alábbi feltételekkel.

2

KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK: 1. A szerződés személyi hatálya: A KSZ hatálya kiterjed az Intézmény alkalmazásában álló valamennyi (kinevezett fő- és részfoglalkozású) alkalmazottakra, továbbá közalkalmazotti jogviszony keretén belül foglalkoztatottra, egyéb munkavégzésre, irányuló jogviszonyra, valamint kirendelést ellátó továbbképzésben résztvevő, szakmai gyakorlatot végző közalkalmazottra. 2. A szerződés időbeli hatálya: A kollektív szerződést a szerződő felek együttesen kötelesek a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumnak, a megkötést követő 30 napon belül nyilvántartásba vételre bejelenteni és a kapcsolódó adatszolgáltatást teljesíteni. A felek kötelesek továbbá bejelenteni, a kollektív szerződés módosítását, felmondását, hatályának megszűnését, valamint a hatályában bekövetkezett változásokat. 2.1. Jelen KSZ határozatlan időtartamra jött létre. Szabályait a helyébe lépő új KSZ rendelkezéseinek hatályba lépéséig kell alkalmazni. 2.2. A KSZ kihirdetése az Intézmény központi épületében a tanári szobában, jól látható helyen való kifüggesztéssel történik meg. 2.3. A kifüggesztés időpontja: a KSZ aláírását követő 3 napon belül. 2.4. A jelen KSZ szabályait, a kifüggesztést követő naptól kell alkalmazni. 3. A KSZ hatályának meghosszabbítására vonatkozó megállapodás 3.1. Munkáltató és a Szakszervezet rögzítik arra irányuló közös szándékukat, hogy minden tőlük elvárhatót megtesznek a jövőben a KSZ hatályban tartása érdekében, mindaddig, amíg a rendeltetését betölti, azaz amíg Munkáltató rendeltetésszerű működését, a szakszervezeti oldalon pedig az érdekvédelmi – érdek-képviseleti tevékenységet nem gátolja. 3.2. Ennek érdekében Szerződő Felek vállalják, hogy a fenti cél megvalósítása érdekében a KSZ felmondás és bármelyik fél által kezdeményezett módosítási javaslat esetén a kérdést elsősorban egyeztetés útján rendezik. 3.3. Szerződő Felek kölcsönösen együttműködnek a KSZ hatályosulása érdekében, azért, hogy a Munkáltató jövőbeni átszervezése, szervezeti változások esetén a KSZ szabályai a szervezeti változást követően hatályban maradjanak az új KSZ hatályba lépéséig. Felek minden tőlük elvárhatót megtesznek azért, hogy az átszervezési okmányokban a döntésre jogosult szervek és a Szakszervezet közös megállapodása keretében rendezhessék ezt a kérdést.

3

4. A KSZ módosítása 4.1. A KSZ-t módosítani kell, ha –

rendelkezései jogszabályba ütköznek,

–

jogszabályi változás miatt a rendelkezései jogellenessé válnak,

–

jogszabályi, illetve szükségessé teszik.

intézményi

szervezeti,

működési

változások

4.2. A KSZ módosítására javaslatot tehet – a Munkáltató, – a Szakszervezet, – a Közalkalmazotti Tanács. 4.3. A módosítási javaslat a Munkáltatóhoz és a Szakszervezethez is benyújtható. Az átvevő köteles a javaslatot a másik félnek haladéktalanul megküldeni. 4.4. A módosító javaslatokat érdemben kell elbírálni, és megválaszolni. Szerződő Felek vállalják, hogy a módosítási javaslatot közösen vizsgálják felül, arra vonatkozóan álláspontjukat kifejtik, és írásban rögzítik. 4.5. Munkáltató vállalja, hogy az érdekvédelmi szervezetek javaslataira álláspontját érdemben alátámasztva írásban válaszol, a javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül. 4.6. A módosítással kapcsolatos vitát a kollektív munkaügyi vitára irányadó jogszabályok szerint kell elbírálni. 4.7. A módosítások hatályba lépéséről – annak időpontjáról – minden esetben külön kell rendelkezni. A módosítási javaslatok előkészítésére, vitájára és aláírására, az ezekre irányadó általános szabályokat kell alkalmazni. 4.8. A felek megállapodnak abban, hogy a kollektív szerződést minden évben január 15ig felülvizsgálják és azt szükség szerint módosítják. A módosításra a szerződés megkötésénél aktuálisan érvényes jogszabályokat kell alkalmazni. 5. A Szerződés felmondásának szabályai: Jelen szerződést a szerződéskötésre jogosultak bármelyike, 3 hónapos felmondási idővel felmondhatja. Ez a jog azonban a megkötéstől számított 6 hónapon belül nem alkalmazható. 6. A szerződő felek megállapodnak, hogy csak a vonatkozó jogszabályoktól eltérő többletjogokat rögzítik a Kollektív Szerződésben.

4

Munkaügyi kapcsolatok A KSZ-t a munkáltató képviselője és a Pedagógus Szakszervezet helyi szervezete, mint reprezentatív szakszervezet köti. A szakszervezet jogosult:  A munkavállaló gazdasági és szociális érdekeinek védelmében éljen a törvényben biztosított jogokkal.  A munkavállalókat jogaikról és kötelességeikről tájékoztassa.  A munkavállaló tagjait a munkáltató és az állami szervek előtt képviselje.  A jogszabályok érvényesülését és a munkakörülményeket ellenőrizze.  Jogellenes munkáltatói intézkedés ellen (Munka Törvénykönyv 23. §. alapján) halasztó hatályú kifogásolási jogával éljen.  Tisztségviselőit munkajogi védelem védje.  Konzultációs joggal éljen. A munkáltató köteles:  a munkáltatókat és az állami szerveket terhelő tájékoztatási, együttműködési, informálási és indoklási kötelezettségének eleget tenni.  Az intézkedésének megtétele előtt tájékoztatni a szakszervezet munkahelyi képviselőjét, ha intézkedése a dolgozók nagyobb csoportját érinti. Intézményünkben a szerződés megkötésekor a közalkalmazottak nagyobb csoportjának kell tekinteni: – a közismereti tárgyakat oktató tanárokat, – a szakmai tárgyakat oktató tanárokat, – az iskolai szakoktatókat, – az ügyviteli és gazdasági dolgozókat és – a technikai dolgozókat.  A szakszervezeti tisztségviselők részére a munkaidő-kedvezményt biztosítani. A Munkáltató a szakszervezet munkáját segíti. II. Együttműködés a szakszervezetekkel 1. Együttműködés általános kérdései 1.1. A szakszervezet és az Intézményi vezetés együttműködését a törvényben biztosított jogosítványok figyelembevételével gyakorolják. A szakszervezet jogosítványai tájékozódási és tájékoztatási, képviseleti, ellenőrzési, egyetértési, véleményezési, egyeztetési, kifogásolási jog. 1.2. A szakszervezet joga, hogy az alkalmazottakat anyagi, szociális és kulturális, valamint élet- és munka körülményeiket érintő jogaikról és kötelezettségeikről tájékoztassa, továbbá a munkaügyi kapcsolatokat és munkaviszonyt érintő körben őket a munkáltatóval szemben képviselje.

5

2. A Munkáltató és a Szakszervezet együttműködése 2.1. A Munkáltató kinyilvánítja a Szakszervezettel való együttműködési szándékát, továbbá azt, hogy a Szakszervezet tevékenységét támogatja, működését elősegíti. 2.2. A Szakszervezet kijelenti, hogy a Munka Törvénykönyvében, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben és egyéb jogszabályokban biztosított jogosultságait a jogok társadalmi rendeltetésének megfelelően gyakorolja, azaz a közalkalmazottak érdekében kifejtett tevékenysége nem irányulhat a Munkáltató rendeltetésszerű működésének megzavarására, akadályozására, csakis a közalkalmazotti érdekek érvényesítésére. 2.3. A Munkáltató és a Szakszervezet vállalják, hogy folyamatosan tájékoztatják egymást azokról a tervezett intézkedéseikről, amelyek a másik fél tevékenységét érintik, illetve befolyásolják. (Kapcsolattartó: Heffner György KAT-elnök, szakszervezeti tag). 3. Az együttműködés tárgyi és szervezeti formái 3.1. A felek rendszeres együttműködése az alábbiakra terjed ki: – mindazokra az intézkedésekre, amelyek a felek helyzetét, jövőjét, a munkáltatói vagy a közalkalmazottak nagyobb csoportjának érdekekeit érintik (a döntés előtt 5 munkanappal előbb értesítse). Konzultációt kezdeményezhet: –

a költségvetési javaslat elkészítésével és végrehajtásával kapcsolatosan,

–

a gyakornokkal kapcsolatos munkáltató döntések meghozatala előtt,

–

a tantárgyfelosztás kialakításával kapcsolatban,

–

a nem pedagógusok munkarendjét illetően,

–

az önkormányzat által elrendelt létszámleépítés tekintetében,

–

az intézmény beiskolázási programjának megfogalmazásakor,

–

a sztrájkjog gyakorlása esetén.

–

a telefon, fax, fénymásoló, számítógépes berendezések tisztségviselők által történő, térítésmentes, takarékos használatánál.

A szakszervezet képviselője nem csak vitás kérdéseket, konfliktusok esetén kérhet tájékoztatást, hanem az iskola működésével kapcsolatban is. Írásban kért tájékoztatásra írásban kell a munkáltatónak válaszolnia kizárólagosan. 3.2. A munkáltatói oldal vállalja, hogy a gyors információk biztosítása érdekében a Szakszervezet képviselőit minden olyan ülésre, megbeszélésre, stb. meghívja, amelyek tárgya a közalkalmazottak élet- és munkakörülményeit érintő döntések előkészítése vagy meghozatala. A Szakszervezet képviselői – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az összejövetelen tanácskozási joggal vesznek részt.

6

3.3. A Szakszervezet vállalja, hogy a Munka tv-ben biztosított ellenőrzési jogokat – információ megszerzése érdekében – továbbá a kifogásolási jogot (a törvényben meghatározott záros határidőkre is figyelemmel), csak a Munkáltatóval történt egyeztetés eredménytelensége esetén gyakorolja. Biztosítja továbbá, hogy a Munkáltató képviselői ülésein, az általános jellegű kérdések vitáin – a döntéshozatalt kivéve – részt vehessenek. 4. A szakszervezeti tisztségviselők védelme 4.1.A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértése szükséges a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalók kirendeléséhez, a 15 munkanapot elérő kiküldetéséhez az MT. 150.§ (1) bekezdésén alapuló más munkáltatónál történő foglalkoztatásához az átirányításához, ha ez a munkavállaló más munkahelyre való beosztásával jár, továbbá munkaviszonyának a munkáltató által rendes felmondással történő megszűntetéséhez. Az ilyen tisztségviselővel szemben alkalmazandó rendkívüli felmondás előtt előzetesen ki kell kérni a megfelelő szakszervezeti szerv véleményét, illetve az MT. 109.§ szerinti jogkövetkezmény alkalmazásáról, valamint a változó munkahelyre alkalmazott tisztségviselő más munkahelyre való beosztásáról a megfelelő szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell. 4.2. Ez a védelem a tisztségviselőt megbízatásának idejére, illetve annak megszűnését követő egy évre illeti meg – feltéve, hogy a tisztséget legalább 6 hónapon át betöltötte. A szakszervezeti tisztségviselő munkaidő kedvezménye A munkáltató köteles a szakszervezet tisztségviselője számára munkaidőkedvezményt biztosítani. A szakszervezeti tisztségviselőt a taglétszámtól függő munkaidőkedvezmény illeti meg, melyet a kötelező óraszám arányos csökkentésével kell kiadni. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott tisztségviselők a munkaidőkedvezmény igénybevételét legalább 1 héttel előbb kötelesek közölni a munkáltatóval. A szakszervezet vezetője a tantárgyfelosztások elkészitése előtt igazolja a munkáltatónak a szakszervezeti taglétszámot és egyezteti a havi munkaidőkedvezmény mértékét, továbbá azt, hogy a kötelező óraszám csökkentést ki és milyen mértékben veszi igénybe. Ha a tagok száma 3 főnél többel nő, vagy csökken tanév közben, a szakszervezet a munkáltatóval ezt köteles közölni. A munkaidőkedvezmény mértékének változását az irásban tett bejelentés utáni hónaptól figyelembe kell venni. A szakszervezeti képzés, továbbképzés céljára a munkáltató rendkivüli fizetett szabadnapot biztosit, egy tanévben legfeljebb 5 napot. A munkaidő-kedvezmény mértéke valamennyi tisztségviselőt figyelembe véve összesen minden 3, a munkáltatóval munkaviszonyban álló szakszervezeti tag után havi 2 óra. Heti munkaidő-kedvezmény a kötelező óraszámra számolva: (Havi munkaidő-kedvezmény/4,33)*(kötelező óraszám/heti munkaidő)

7

A szakszervezeti továbbképzést szolgáló rendkívüli fizetett szabadság igénybevétele esetén a szakszervezet a munkáltatót legalább 30 nappal előbb értesíti. A kedvezmény mértékében a munkáltatóval való tárgyalás időtartama nem számít be. A munkaidő-kedvezmény felhasználásáról a szakszervezet dönt. A munkaidő-kedvezmény tartamára a tisztségviselőt távolléti díj illeti meg. 5. Sztrájkjog 5.1. Az 1989. évi VII. tv. alapján az alkalmazottakat és szociális érdekeik biztosítására – a törvényben meghatározott feltételek szerint – megilleti a sztrájk joga. 5.2. Az 1989. évi VII. tv. 1. § (4) bekezdése szerint a szakszervezeteket megilleti a szolidaritási sztrájk kezdeményezésének a joga. Szolidaritási sztrájk esetén a 2. § (1) bekezdés mellőzhető. Sztrájkra csak akkor kerülhet sor, ha az egyeztető tárgyalás hét napon belül nem vezet eredményre. A szakszervezetet, illetve bármely közalkalmazottat – a közalkalmazottak bármely csoportosulását megilleti a sztrájk szervezésének joga. A sztrájkjog gyakorlása szempontjából fontos, hogy nem csupán szakszervezet jogosult sztrájkot szervezni. A sztrájkban való részvétel a közalkalmazottak számára önkéntes, attól eltiltani, illetve arra kötelezni nem lehet őket. A sztrájkot előzetes egyeztetés előzi meg, ezért csak abban az esetben jogszerű, ha a. kizárólag helyi intézményi szintű meghirdetett sztrájk esetén - az előzetes egyeztetés 7 napon belül nem vezet eredményre, - az előzetes egyeztetés a sztrájkot kezdeményezőnek fel nem róható ok miatt meghiúsul. Egyetlen alkalommal az egyeztetés ideje alatt is lehet sztrájkot tartani, ennek időtartama max. 2 óra. b. országosan meghirdetett – nem a munkáltató hatáskörében álló sztrájkcél -, sztrájk esetén: - a helyi vagy az országos sztrájkbizottság értesítette a munkáltató képviselőjét a sztrájkhoz való kapcsolódáskor (ennek bejelentési határideje a sztrájk megkezdése előtti 3. munkanap) - tárgyalások kezdődnek a sztrájk előtt az intézményi még elégséges szolgáltatásokról. 6. Az esélyegyenlőségről és az esélyek biztosításáról 6.1. Lásd. Az iskola Esélyegyenlőségi szabályzatában foglaltakat. Ebben a pontban különös figyelmet fordítunk a képzési-, munkavédelmi, valamint a munkáltatónál rendszeresített, a foglalkoztatást érintő kérdésekre. Így megállapodunk abban, hogy munkahelyi balesetként minősítjük azt az esetet, ha az intézmény és telephelyei közötti útvonalon történik a dolgozót érő baleset. o „A” épület: 6500 Baja, Köztársaság tér 1. o „B” épület: 6500 Baja, Malom u. 15. o Cukrászkabinet: 6500 Baja, Vasvári P. u. 6.

8

o Ifjúsági Tábor 6500 Baja, Petőfi-sziget 5. o Raktár: 6500 Baja, Kolozsvár u. 3/A. III. A közalkalmazotti jogviszony 1. A közalkalmazotti jogviszony létesítése, módosítása 1.1. A közalkalmazotti jogviszony helyettesítés céljából vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására határozott időre történő kinevezéssel is létesíthető. 1.2. A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a közalkalmazott besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot, illetményét, továbbá munkakörét, a munkavégzés helyét, - és egyéb, a jogviszonyra vonatkozó egyezményt, kikötést, pl. változó munkahely. Továbbá a foglalkoztatás kezdő időpontját, gyakornoki idő kötelező kikötése esetén a gyakornoki idő tartamát, határozott idejű közalkalmazotti jogviszony esetén az alkalmazás jogszabályban meghatározott jogcímét. 1.3. Közalkalmazotti jogviszony létesítésének feltétele az előzetes munka-alkalmassági vizsgálat. 1.4. A munkaszerződéshez csatolni kell a munkaköri leírást, a pedagógusok munkaköri leírását az SZMSZ tartalmazza. 1.5. Az Intézmény a közalkalmazotti jogviszonyt csak közös megegyezéssel módosíthatja. KSZ a kinevezés és a jogviszony feltételeit az alkalmazott hátrányára nem módosíthatja. 1.6. Közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni

 a    

törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazott jogviszonyban eltöltött időt, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött időt, a szolgálati jogviszony időtartamát, továbbá a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, valamint a hivatásos nevelő szülői jogviszonyban töltött időt

1.7. A közalkalmazott fizetési fokozatának megállapításánál előzőeken túlmenően figyelembe kell venni  a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett,  az 1992. július 1-jét megelőzősen fennállt munkaviszony teljes időtartamát, továbbá

9

 a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatban, illetve a polgári szolgálatban eltöltött időt. 1.9. Ha a közalkalmazotti jogviszony megállapításakor azonos időtartamra több jogviszony vehető figyelembe, közülük erre az időre csak egy jogviszony számítható be. 2. A jognyilatkozatra vonatkozó szabályok A Munkáltatónak írásba kell foglalnia a következő fontosabb nyilatkozatokat (a Munka tv. 6. §-ában szereplő felhatalmazás alapján): – a munkakörbe nem tartozó munkavégzés elrendelését és díjazásának feltételeit (pl. belső helyettesítés), – a Munkáltatón belüli más munkahelyre beosztást, – az állandó munkahelyen kívüli és – a más munkáltatónál történő munkavégzés elrendelését, – a túlmunka és – a készenlét, ügyelet elrendelését, – a pihenőnapon és a munkaszüneti napon történő munkavégzés elrendelését, – minden olyan munkavégzés elrendelését, amelynek teljesítéséért a felek anyagi juttatásban állapodnak meg, vagy amelyért a Munkáltató rendkívüli díjazást, illetőleg juttatást ígér, – az utasítást, ha a közalkalmazott jogellenességre hívta fel a figyelmet, úgyszintén, hogy annak teljesítése kárt okozhat. Az utasítást írásba foglalásáig a közalkalmazott nem köteles teljesíteni, annak végrehajtását jogszerűen megtagadhatja, – valamennyi nyilatkozatot a közalkalmazott kérésére, – vagy a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály előírása alapján. Az írásba foglalás elmaradása vagy elmulasztása miatt a közalkalmazottat hátrány nem érheti. 3. A próbaidő A közalkalmazotti munkakörök esetében 90 napos próbaidőt kell kikötni. 4. Határozott idejű kinevezés helyettesítés esetén Határozott idejű közalkalmazotti jogviszony létesítése esetén, ha arra közalkalmazott helyettesítése, illetve ha nincs megfelelő képesítése okán kerül sor, a kinevezéskor meg kell határozni a foglalkoztatás várható időtartamát és azt a feltételt vagy időpontot, amelynek bekövetkezése esetén a közalkalmazotti jogviszony megszűnik.

10

5. Változó munkahely 5.1. A kinevezési okmányban meg kell határozni a munkavégzés helyét, ezen belül külön azt a tényt, hogy a közalkalmazottat a Munkáltató változó munkahelyű munkakörben foglalkoztatja. 5.2. Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a Munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyban állók a Munkáltató több telephelyén is foglalkoztathatóak. 5.3. A változó munkahelyre alkalmazott munkavállalót Intézményi átirányítás esetén a munkateljesítés helyén érvényes illetmény, illetménypótlék, és az egyéb juttatások illetik meg. Változó munkahelyre történik az alkalmazás az alábbi munkakörökben: – pedagógus – technikai dolgozó. A változó munkahelyre történő alkalmazás az Intézmény területére vonatkozik. 6. Pályázat A magasabb vezetői beosztás ellátására pályázatot kell kiírni. A beérkezett pályázatokat a szakszervezet és a Közalkalmazotti Tanács együttesen véleményezi. 7. A KSZ és a közalkalmazottak jogállása 7.1. A KSZ szabályai a közalkalmazottak kinevezési okmányában meghatározott feltételeket és juttatásokat a közalkalmazottak hátrányára nem érinthetik. 7.2. Ha a KSZ a kinevezési okmányban foglalt jogoknál, juttatásoknál és a feltételeket illetően kedvezőbb előírást tartalmaz, a Munkáltató köteles – a KSZ hatálybalépését követően 30 napon belül – kezdeményezni a kinevezési okmány ennek megfelelő módosítását. 8. Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása Ha az alkalmazott a kinevezési okmányán szereplő munkakörét ellátni egészségromlás miatt nem tudja, orvosi vélemény figyelembevételével a munkáltatói jogkört gyakorló vezető dönt a további foglalkoztatásáról, új munkahelyéről, munkaköréről és illetményéről. 9. Helyettesítés, más munkakör ellátása 9.1. Ha a közalkalmazott időlegesen (átmenetileg a Munka tv. 83.§-ában foglaltak szerint) az eredeti munkakörnél alacsonyabb besorolású munkakört lát el, vagy – időlegesen – munkakörébe nem tartozó feladatot teljesít (Munka tv. 105–106.§), ez a törvényben meghatározott feltételeken túlmenően, az eredeti munkaköréhez, iskolai végzettségéhez képest nem lehet aránytalanul eltérő, nem vezethet emberi méltósága sérelméhez, és nem járhat számára keresetveszteséggel. 9.2. A közalkalmazott, ha az eredeti munkaköre helyett átmenetileg más helyettesítését látja el, a helyettesítéssel ellátott munkakör alapján jogosult díjazásra. Ez nem lehet kevesebb az eredeti munkaköre szerint átlagkereseténél. A helyettesítés nem

11

eredményezi automatikusan a helyettesítéssel ellátott magasabb kategóriába történő átsorolást. 10. Átképzés 10.1. Ha a jogszabályok változása folytán a közalkalmazott az előző besoroláshoz képest alacsonyabb besorolásba kerül, számára az átképzés lehetőségét – ha erre mód van – a magasabb besorolás elérésének biztosítása érdekében javasolni, illetve biztosítani kell. Ha a dolgozó nem a munkaköréhez szükséges iskolába jár, akkor azt a munkáltatónak bejelenteni köteles. 10.2. Képzéssel, továbbképzéssel, illetőleg átképzéssel – ha ennek feltételei fennállnak – elő kell segíteni a közalkalmazottak előmenetelét. A továbbképzéssel kapcsolatos konkrét feltételeket a Munkáltató és a közalkalmazott esetenként külön szerződésben rögzítik. 11. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése Lásd Munka Törvénykönyve. 12. A felmentési védelem kiegészítése 12.1. A Kjt. 32. §-ában meghatározott védelem illeti meg azt a közalkalmazottat, aki a Munkáltatónál hosszú ideje (legalább 20 éve) dolgozik, munkájával és magatartásával a Munkáltató eredményes működését folyamatosan és értékelhetően szolgálta. A fentiek szerint minősítendő közalkalmazott jogviszonyát csak rendkívül indokolt esetben lehet felmondani. 12.2. A Munka tv. 90. § (2) bekezdésben előírt védelem (védett korúak védelme) tekintetében is alkalmazni kell a Kjt. 32.§ (2) bekezdésben előírt eljárást. 13. Mentesítés a munkavégzés alól A felmentési idő teljes tartamára mentesíteni kell a közalkalmazottat a munkavégzés alól, a közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetése esetén –

ha a közalkalmazott házastársa (élettársa) nem rendelkezik önálló, legalább az országosan kötelező legkisebb munkabérnek megfelelő jövedelemmel és legalább 3 eltartott gyermeke van,

–

ha a Munka Törvénykönyve 90. § (2) bekezdésében meghatározott felmondási védelem lejártát követően kerül sor,

–

ha megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták,

–

ha az önkormányzati képviselő létszámleépítés) következtében foglalkoztatására nincs lehetőség.

testület döntése (átszervezés, a közalkalmazott további

12

14. A felmentési idő és a végkielégítés szabályai – Kjt. 33 § (1) 14.1. Munkavégzés alól való mentesítés, felmentés esetén – a felmentési idő 60 nap, de a 8 hónapot nem haladhatja meg. A felmentés 4 év után 1 hónappal, 10 után 2 hónappal, 15 év után 3 hónappal, 20 év után 4 hónappal, 25 év után 6 hónappal meghosszabbodik. 14.2. A felmentési idő a felmentést közlő irat kézbesítését követő napon, vagy az abban rögzített későbbi időpontban kezdődik. 14.3. A közalkalmazotti jogviszony megszüntetése és megszűnése esetén a közalkalmazottnak az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni illetményét és minden járandóságát, továbbá ki kell adni a közalkalmazotti igazolást, valamint kérésére a minősítését és az egyéb igazolásokat. A közalkalmazott halála esetén a kifizetés az örökös részére történik, a hagyatékátadó végzés alapján. 14.4. A közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor a közalkalmazott részére a Magyar Államkincstár közalkalmazotti igazolást ad. A közalkalmazotti igazolásnak a Munkatörvénykönyvében foglaltakon túlmenően tartalmazni kell  a közalkalmazott munkakörét  a sor és tartalékos katonai, valamint a polgári szolgálat időtartamát  a 30 napot meghaladó keresőképtelenséggel járó betegség időtartamát  a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság időtartamát  a szülési szabadság időtartamát  a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének éveiben azon időt, amely alatt átlagkereset fizetésére került sor  a jubileumi jutalom kifizetését és időpontját  az emeltösszegű végkielégítésben való részesülést  a jogviszony megszűnésének módját, valamint a megszűntetés okát. 14.5. A közalkalmazotti jogviszony megszüntetése esetén a közalkalmazottal tisztázni kell a Munkáltatót megillető követeléseket, megfizetésük módját és határidejét. Ha ez nem lehetséges, a Munkáltató fizetési felszólítással vagy az általános kárfelelősségre vonatkozó jogszabályok szerint támaszthat követelést a közalkalmazottal szemben. 14.6. Munkáltatói felmentés esetén – a nem megfelelő munkavégzésre alapozott felmentés esetét kivéve – a tanulmányi szerződés alapján a közalkalmazottal szemben követelés nem támasztható. 14.7. Ha a közalkalmazottal a munkáltató egymást követően, több esetben létesít határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyt, a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával a közalkalmazott végkielégítésre jogosult – a határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyok együttes időtartama alapján – a határozatlan idejű jogviszonyok megszűntetésére előírt szabályok szerint.

13

14.8. A közalkalmazott végkielégítésének mértéke, ha a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő 3 év, 1 havi, ha 5 év, 2 havi, ha 8 év, 3 havi, ha 10 év, 4 havi, ha 13 év, 5 havi, ha 16 év, 6 havi, ha 20 év, 8 havi átlagkeresetének megfelelő összeg. 14.9. A közalkalmazotti jogviszony felmentés következtében történő megszűnése esetén nem jár végkielégítés, ha a közalkalmazott, legkésőbb jogviszonya megszűnése időpontjában a közalkalmazotti törvény 37/B.§-ában meghatározott szabályok szerint nyugdíjasnak minősül. 14.10. A végkielégítés közalkalmazotti törvény 37.§-ának (6) bekezdésben meghatározott mértéke négyhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a jogviszony az öregségi nyugdíjra, vagy a korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző 5 éven belül szűnik meg. A végkielégítés mértéke a közalkalmazottat megillető végkielégítés kétszeresének megfelelő összeg, ha a közalkalmazotti jogviszony rendkívüli lemondás folytán szűnt meg. Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés a közalkalmazottat, ha valamelyik jogcímen korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült. 15. Korengedményes nyugdíj 15.1. A munkáltató legfeljebb öt évvel az öregségi nyugdíjkorhatár (62-65 év) előtt álló alkalmazottjával megállapodhat – az érdekképviseleti szerv egyetértésével – a korengedményes nyugdíjazásról. 15.2. A nyugdíjazás jogszabályi feltételei, hogy a nő közalkalmazott legalább 25 évi, a férfi közalkalmazott legalább 30 évi igazolt szolgálati idővel rendelkezzék. A korengedményes nyugdíjazást mind az intézmény, mind az alkalmazott kezdeményezheti, ha a KSZ-ben meghatározott feltételekkel rendelkezik, és a döntésre jogosult fórum a korengedményes nyugdíjazása ügyében határozott. 15.3. A korengedményes nyugdíjazás feltételei:

 az a közalkalmazott, aki az intézménnyel legalább 10 éve áll munka-, illetőleg közalkalmazotti jogviszonyban,

 ha a munkahelyi vezető javasolja és az Intézmény vezetése a Közalkalmazotti Tanács egyetértésével a korengedményes nyugdíjazása ügyében döntött,

 előzetesen kell kérni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság véleményét is. 15.4. A pontos jogszabályi feltételekről ki kell kérni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság véleményét, mert a 15. pontban foglaltakat a hatályos jogszabály felülírhatja. IV. A munkavégzéssel kapcsolatos jogok és kötelezettségek szabályai 1. Általános rendelkezések 1.1. A KSZ-t kötő felek támogatják a munkáltatói és közalkalmazotti jogosultságok és kötelezettségek elsősorban megállapodás keretében történő megvalósulását és rendezését.

14

1.2. A munkáltatói jogokat a munkáltatói jogkör gyakorlója a közalkalmazottak emberi méltóságát és alkotmányos jogait szem előtt tartva köteles gyakorolni, továbbá köteles minden olyan tényt, körülményt vagy adatot közölni, amely a közalkalmazott munkahelyén belüli helyzetét közvetlenül érinti. 2. Munkavégzés szabályai 2.1. Az Intézmény valamennyi munkahelyén csak érvényes orvosi alkalmassági vizsgálattal szabad az alkalmazottat foglalkoztatni. 2.2. A közalkalmazott munkaköri feladatait a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályoknak, szakmai szokásoknak, valamint a munkáltató utasításainak megfelelően köteles ellátni. A közalkalmazott köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot, valamint a munkáltatóra, illetve a tevékenységre vonatkozó alapvető fontosságú információkat megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járna. A titoktartás nem terjed ki a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségre. A közalkalmazott munkahelyén kívül is köteles a munkaköréhez és beosztásához méltó magatartást tanúsítani. Köteles az elfogadott etikai kódex elvei szerint dolgozni. 2.3. A közalkalmazott köteles az előírt helyen és időben – munkára képes állapotban – megjelenni és munkaidejét munkában tölteni, illetőleg ez alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni. A munkára képes állapotot a munkahelyi vezető, illetőleg megbízottja köteles ellenőrizni, és ha a munkaképessége vitatható, a vezető köteles a szükséges intézkedést megtenni, illetve kezdeményezni. Amennyiben a munkaképtelen állapot megállapítható és az a közalkalmazottnak felróható, az esetben a munkavégzéstől el kell tiltani és fegyelmi eljárást kell kezdeményezni. 2.4. A munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés, a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, illetve az egyéb jogszabályok szerint foglalkoztatni. 2.5. A Munkáltató köteles biztosítani a közalkalmazott jogainak gyakorlásához és kötelezettségei teljesítéséhez szükséges feltételeket. 2.6. A Munkáltató köteles tőle elvárható módon biztosítani a munka biztonságos végzéséhez szükséges feltételeket. 2.7. A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles és jogosult a közalkalmazottat a munkavégzéshez szükséges információkkal ellátni, irányításáról gondoskodni, ennek keretében munkavégzését rendszeresen ellenőrizni, a szükséges iránymutatást

15

megadni, feladatait meghatározni, a beosztottakat a megfelelő munkavégzés érdekében utasítani. A közalkalmazott a munkát a munkáltató utasításai szerint köteles ellátni. Ha a közalkalmazott az utasítás teljesítésének jogszerű megtagadása következtében (ha annak végrehajtása jogszabályba, vagy munkaviszonyra való szabályba ütközik, vagy ha annak végrehajtása más személy életét, testi épségét, vagy egészségét súlyosan veszélyeztetné) nem végez munkát, a kieső időre távolléti díjra jogosult. 2.8. A Munkáltató köteles a közalkalmazottnak a jogszabályokban, a belső szabályzatokban, illetőleg a kinevezési okmányban meghatározott illetményt és pótlékait megfizetni Munka tv. 8.§ (2) bekezdés, valamint a 141.§ és 164.§ szabályaira is figyelemmel. 2.9. A közalkalmazottak munkaköri leírása, a munkakörébe tartozó feladatok, csak a munkáltató és a közalkalmazott közös megegyezésével módosítható. 2.10. A Munkáltató írásban, a Közalkalmazotti Tanács egyetértésével engedélyezheti (Munka tv. 107.§ f) pont), hogy a közalkalmazott indokolt esetben mentesüljön a munkavégzés alól. Az erre irányuló, a közalkalmazottal kötendő megállapodásban kell meghatározni, hogy ezt az időtartamot a közalkalmazott ledolgozza, vagy a kiesett időre távolléti díj illeti meg. 2.11. A Munka tv. 107.§-ában foglalt feltételeken felül a közalkalmazott mentesül a munkavégzés alól, közvetlen hozzátartozó halála esetén 2 munkanapig, indokolt esetben, a munkáltató engedélyével a temetésig, véradásonként fél munkanapig terjedően. A fenti esetben a távollét idejére a közalkalmazott részére távolléti díj jár. 2.12. A közalkalmazott jelenlétéről az Intézmény valamennyi dolgozójának, a pedagógus munkakört kivéve - naponkénti jelenléti ívet kell vezetni, mely tartalmazza:

 a közalkalmazott nevét és saját kezű aláírását (kézjegyét),  az érkezés és távozás tényleges időpontját,  az engedélyezett távollét kezdő és befejező időpontját. 2.13. A mindenkori szabvány szerinti jelenléti ívet a munkahelyi vezető köteles ellenőrizni, illetve ellenőriztetni az általa megbízott közalkalmazottal, valamint gondoskodni a 3 évig történő megőrzéséről. 2.14. A munkahelyi vezetőnek joga van különösen indokolt esetben 8 órát (1 munkanap) meg nem haladó időtartamra hivatalos távollétet engedélyezni. A távollét idejét a jelenléti íven fel kell tüntetni. 2.15. A közalkalmazott köteles haladéktalanul értesíteni a Munkáltatót, elsősorban közvetlen felettesét, illetve a Munkáltató bármely vezetőjét, ha a munkahelyen történő megjelenése akadályba ütközik.

16

2.16. A közalkalmazott köteles a munkahelyi vezető tudomására hozni, ha a Munkáltató működésével kapcsolatban olyan tényt, körülményt, eljárást észlel, amely a Munkáltatónak kárt okozhat, a közvetlen vezetőtől pedig utasítást kérhet az ezek elhárítására irányuló tevékenységet illetően. 2.17. A titoktartásra vonatkozó szabályokat a Munkáltató belső előírásai állapítják meg. 2.18. A közalkalmazott köteles a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező munkákat a kinevezése szerint munkaidején belül elvégezni. Ha ez munkaidőben nem teljesíthető, a túlmunkavégzésre vonatkozó szabályok szerint ellenérték illeti meg. A munkaidő heti 40 óra. 2.19 A pedagógus munkakörbe tartozó feladatok és a pedagógus kötelező óraszámába beszámítható feladatok: Közoktatásról szóló törvény 1 számú melléklet, 3. rész, II. fejezet, 6. pont, amely rendelkezik a munkarendre irányadó, a kéthavi időkeretről is, és amelyet a munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó szabályok tartalmaznak: A kötelező óraszámon kívüli tevékenységek az intézményünkben az alábbi csoportra bonthatóak: a. Kizárólag az intézményen belül ellátható feladatok: – szemléltető és kísérleti eszközök előkészítése tanítási órára, – a tanulók munkájának értékelése a tanórán, gyakorlati foglalkozáson, – hospitálás a tanítási órákon az órarendi lehetőségektől függően, – felkészítés és szervezés a tanulmányi és sportrendezvényekre, azokon való részvétel, - kíséret és felügyelet ellátása a kulturális-, a sport- és a tanulmányi rendezvényeken, vetélkedőkön, iskolán kívüli programokon, – továbbképzéseken, nyílt napokon, szakmai bemutatókon való aktív részvétel, bemutató órák tartása, – részvétel iskolai értekezleteken /tantestületi-, nevelési-, értékelő- szülői-/ és fogadóórákon részmunkaidősök, megbízásosok számára is, – részvétel a szakmai munkaközösségek munkájában, – a kiírt helyettesítések ellátása, – a tanulók felügyeletének ellátása, óraközi, folyosói és udvari ügyeletek ellátása, – osztályozó, különbözeti, felvételi, érettségi és egyéb vizsgák levezetése, illetve felügyelete, – az intézményi munkatervben szereplő tanulmányi kirándulások megszervezése, azokon részvétel, – kultúrált, alkalomhoz illő megjelenés és aktív részvétel az iskolai ünnepélyeken, rendezvényeken, – a tanítási munkával kapcsolatos kötelező adminisztratív teendők elvégzése: osztálynaplók, törzskönyvek vezetése, az értékelés beírása osztálynaplóba és a tanulók ellenőrzőjébe, – tanítás nélküli munkanapokon munkavégzés program, illetve beosztás szerint. – szertárrendezés, szakleltárok rendben tartása, évenkénti egyeztetése. b. Intézményen kívül is ellátható feladatok: – tanítási órákra való felkészülés, foglalkozási tervek készítése, tanmenet, óravázlat, segédanyagok készítése

17

– írásbeli dolgozatok, munkafüzetek, feladatlapok és egyéb tanulói munkák felülvizsgálata, elemzése, vizsgálata. – továbbképzéseken való részvétel, szakmai és pedagógusi ismeretek önálló fejlesztése. – pedagógus feladataihoz tartozó valamennyi adminisztrációs feladat ellátása, kivéve a napló, törzslap vezetését és gondozását. – tanulók kísérése, utaztatása. – konzultáció a szülőkkel, családlátogatás. – rendezvények, kulturális programok szervezése, irányítása. – szaktárgyi versenyekre való felkészítés, versenyek megrendezése. – sportnapok szervezése és irányítása. – osztályfőnök munkaköri kötelessége, az osztály kirándulásainak szervezése, lebonyolítása. c. Pedagógus munkakörben az alábbi, a nevelő-oktató munkával összefüggő pedagógiai feladatokat kell a kötelező óraszámba beszámítani: – tanórai foglalkozás, – szakkör, diákkör vezetése, – iskolai sportköri, tömegsport, mindennapos testnevelés foglalkozás, – énekkar vezetése, – differenciált képességfejlesztő foglalkozás – könyvtárosi feladatok és könyvtárhasználati órák – munkaközösség-vezetői feladatok – osztályfőnöki feladatok – osztálykiránduláson való részvétel – szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye – közalkalmazotti tanács tisztségviselő munkaidő-kedvezménye d. Megbízási szerződésbe foglalva, külön díjazásért ellátható feladatok: – helyettesítés, – rendes munkaidőn kívül eső ügyeleti tevékenység, – osztálykiránduláson való ügyelet és munkavégzés, – felzárkóztatás, – tanulmányi versenyre kísérésnek a rendes munkaidőn lévő része, – érettségi vizsgáztatás, szakmai vizsgáztatás, OKTV ügyelet – a felvételi dolgozatok javítása – tankönyv, jegyzet, munkafüzet, tesztlapok írása, szerkesztése, összeállítása, – a tantestület továbbképzését szolgáló előadás tartása, – az iskola számára különböző pályázatokon való részvétel szervezése, ügyintézése, – az óratervben nem szereplő szakmai programok szervezése, előkészítése, lebonyolítása. A díjazások mértékét az iskolavezetés az érdekvédelmi képviselettel (szakszervezet, közalkalmazotti tanács) egyetértésben, közösen kidolgozott alapelvek szerint állapítja meg esetenként. Azok a pedagógusok, illetve dolgozók, akik különböző pályázatokon az iskola számára támogatást nyernek, az elnyert összeg legfeljebb 5 %-nak megfelelő honoráriumot vehetnek fel vagy a munkáltató jutalmazáskor veszi figyelembe ezt a kiemelkedő munkavégzést.

18

A tanítási időkeretet csökkentő tényezők: A pedagógus kéthavi tanítási időkeretét csökkenteni kell minden olyan kieső tanítási nap után – a tanítási napon eredetileg tantárgyfelosztás szerint megtartandó órák számával -, amely: - a Mt. 151. §. (2) meghatározott távollét napjaira, - a keresőképtelenség időtartamára esik, - a Fenntartó vonatkozó szabályozása alapján. (84/2007. számú határozat) Részletezve lásd 3. számú melléklet. Szerződő felek külön kiemelik, hogy a munkavégzés alóli felmentés szabályait alkalmazzák, a jogszerűen sztrájkoló közalkalmazott esetében is, így a sztrájk napján meg nem tartott órája a tanítási időkeretét csökkenti. A munkáltató vállalja, hogy az engedélyezett továbbképzésben résztvevő pedagógust – amennyiben a távollét ideje munkanapra esik -, felmenti a munkavégzési kötelezettsége alól. 3. További jogviszony létesítése, összeférhetetlenség 3.1. A közalkalmazott nem létesíthet munkavégzésre irányuló jogviszonyt, ha az a közalkalmazotti jogviszony alapján munkakörével összeférhetetlen. a) A munkáltató a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottal munkaköri feladatai ellátására munkavégzésére irányuló további jogviszonyt nem létesíthet. b) Amennyiben a közalkalmazott munkaideje a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban – részben vagy egészben – azonos időtartamra esik, a munkavégzésre irányuló további jogviszony csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthető. c) A közalkalmazott a munkaidejét nem érintő munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését köteles a munkáltatójának előzetesen bejelenteni. Az előzetes bejelentési kötelezettség kiterjed továbbá: a gazdasági társaság tagjára, tulajdonosára, vezető tisztségviselőjére, vagy vállalkozóra akkor is, ha nem végez munkát, ha gazdasági elszámolási kapcsolatba kerül az intézettel, vagy annak tevékenységével hasonló tevékenységet folytat. d) Összeférhetetlen az a második vagy további köz-alkalmazotti jogviszony (illetőleg munkaviszony), ha a második vagy további jogviszony létesítés folytán a közalkalmazott hozzátartozójával alá- vagy fölérendeltségi helyzetbe kerülne. e) Nem lehet alkalmazni a munkáltató irányító, felettes vagy ellenőrző szerv alkalmazottját az irányított, felügyelet, ellenőrzött szervnél, illetőleg ha a közalkalmazott főállású munkáltatója a közalkalmazott másod- vagy mellékállású munkáltatójával olyan gazdasági vagy egyéb elszámolási kapcsolatban van, amelyre a közalkalmazottnak befolyása van. f)

A munkáltató az összeférhetetlenségről való tudomásszerzés után haladéktalanul köteles 15 napos határidő kitűzésével írásban felszólítani a közalkalmazottat az összeférhetetlenség megszüntetésére.

19

3.2. Az előzetes írásbeli hozzájárulást a munkáltatótól kell kérni és az engedélyt is a munkáltató adja meg. A közalkalmazotti munkaidőt nem érintő, munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését ugyancsak a munkáltató felé kell írásban bejelenteni. 4. A közalkalmazott képzésére és továbbtanulására irányadó szabályok 4.1. A közalkalmazott illetményének és költségeinek megtérítése mellett köteles a munkáltató által kijelölt tanfolyamon vagy továbbképzésen részt venni és az előírt vizsgákat letenni, kivéve, ha ez személyi vagy családi körülményeire tekintettel reá aránytalanul sérelmes. 4.2. A Munkáltató köteles biztosítani, hogy a közalkalmazott a munkavégzéshez szükséges ismereteket megszerezhesse. 4.3. A tanulmányi szerződések körében a kedvezmények mértéke a Munka tv. 110– 116.§-ban meghatározott mértéknél alacsonyabb nem lehet. 4.4. A tanulmányi szerződésben rögzíteni kell azt az időt, melynek a Munkáltatónál való letöltésére a közalkalmazott kötelezhető. Ezek a következők: – alapfokú tanfolyam esetén .1 év – középfokú tanfolyam esetén 2 év – felsőfokú tanfolyam, gimnázium, középiskola esetén 3 év – főiskola esetén 4 év – egyetem esetén .5 év 4.5. A Munkáltató határozott idejű, időszaki és részfoglalkozási szerződéssel jogviszonyban álló közalkalmazott beiskolázását anyagilag – költségtérítéssel – nem támogatja. 4.6. Tanulmányi szerződés megkötése a Közalkalmazotti Tanács egyetértése mellett, a munkáltató hatáskörébe tartozik. V. Munkaidő 1. Munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó szabályok: - munkaidő, munkaidőrend, munkaidőkeret meghatározása a következő szabályok szerint történt: Mt. 117 §. 117/A. § (2)-(3) bekezdés, 117/B.§ (1). (5) bekezdés, ll8121. §. Különösen: 118/A § (2)-(3) bekezdés: 119 §. (2) bekezdés, 120 § (2) bekezdés és (4) bekezdés. Jelen szerződésünkben kiemeljük a következőket: A heti törvényes munkaidő 40 óra, napi 30 perc fizetett ebédidővel. A rendes munkaidő intézményünkben hétfőtől péntekig tart. Kivételesen osztott munkarendben dolgoznak a takarítók. A pedagógusok munkarendjét a tantárgyfelosztás, a pedagógiai program és a munkáltató határozza meg. A pedagógus kizárólag a munkaköréhez tartozó feladatok

20

elvégzéséhez szükséges időtartamban köteles az intézményben tartózkodni. (Kjtvhr. 7. §). Rendkívüli munkavégzés: A túlmunka intézményünkben alkalmazott felső mértéke a törvényben rögzített évi 280 órában került megállapításra (Kjt. 55/A.§).( A túlmunka díjazására vonatkozó szabályok Kjvhr. 16. §.) . A rendkívüli munkavégzés, túlmunka csak kivételes esetben és írásban rendelhető el. A rendkívüli munkavégzés elrendelése nem veszélyeztetheti az érintett testi épségét, egészségét, illetőleg nem jelenthet, személyi, családi és egyéb körülményeire tekintettel aránytalan terhet. A készenlét azt jelenti, hogy a közalkalmazott, a teljes munkaidejét meghaladóan, a Munkáltató rendelkezésére áll, az általa megjelölt a munkavégzés helyére tekintettel elérhető helyen. Ha a közalkalmazott a készenléte alatt munkát is végez, az túlmunkának minősül. Ha a munkahelyen vagy máshol (nem lakáson) elrendelt készenlét alatt a közalkalmazott rendszerint munkát is köteles végezni, ez ügyeleti szolgálatnak minősül, és a közalkalmazott a készenlét díjazását meghaladó mértékű díjazásra jogosult. Készenlét akkor rendelhető el, ha előre nem látható veszélyhelyzetek, gépi hibák, energiaellátási zavarok, árufogadás, stb. a folyamatos működést, illetve a munkavégzést veszélyeztetik, de előfordulásuk gyakorisága, illetőleg a veszélyesség foka nem igényli a munkahelyen való rendszeres jelenlétet. A készenlét elrendelhető lakáson és munkahelyen, lehetőség szerint a közalkalmazottal történő megállapodás alapján. A rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés elrendelésére a munkáltatói jogkör gyakorlója az alábbiak szerint jogosult: – munkaszüneti és pihenőnapon a rendkívüli munkavégzést csak a munkáltató rendelheti el; – túlmunka és készenlét elrendelésére jogosultak: A szervezeti és működési szabályzatban meghatározott vezetői hatáskörök alapján erre felhatalmazott munkahelyi vezetők. 2. A szabadság kiadásának időpontja 2.1. A közalkalmazott előzetes meghallgatása után – a munkáltató határozza meg. A szabadság kiadásánál a közalkalmazott kívánságát és a munkahely érdekeit kell egyezteti. 2.2. Az alapszabadság egynegyedét – a közalkalmazotti jogviszony első három hónapját kivéve – a munkáltató a közalkalmazott kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. 2.3. A szabadságot a szabadság kezdete előtt (ha meghaladja az egy hetet) – az e célra rendszeresített nyomtatványon – 15 nappal kell kérni a munkahelyi vezetőtől. A szabadságot kettőnél több részletben csak a közalkalmazott kérésére lehet kiadni. 2.4. A munkahelyi vezetőnek minden év május 31-ig szabadságolási tervet kell készíteniük.

21

2.5. A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. A munkáltató fontos érdekében, vagy a munkavállaló betegsége esetén a tárgyévet követő január 31-ig, illetőleg az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül kell kiadni. A szabadság kiadásának időpontját a közalkalmazottal legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölni kell. Az időpontot a munkáltató csak rendkívül indokolt esetben változtathatja meg és a közalkalmazottnak e változással felmerült kárát, illetve költségeit köteles megtéríteni. 2.6. A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak szabadságát elsősorban a nyári szünetben kell kiadni. Ha a szabadság nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, téli vagy a tavaszi szünetben, a szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapokat a szorgalmi időben, illetve a nevelési év többi részében kell kiadni. 2.7. A munkáltató a közalkalmazott már megkezdett szabadságát kivételesen fontos érdekből megszakíthatja. Ebben az esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre, illetőleg a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be. A megszakítással összefüggő felmerült kárát, illetve költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. 2.8. A szabadság és a kötelezően járó munkaidő-kedvezmények a közalkalmazottat alanyi jogon illetik meg, arról érvényesen lemondani nem lehet. 2.9. A pedagógust a tárgyévi pótszabadsága idejéből kötelező munkavégzésre – legfeljebb tizenöt munkanapra – a következő esetekben lehet igénybe venni.

 továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés;  a nevelési- oktatási intézmény működési körébe tartozó nevelés, oktatás;  ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben, a szorgalmi időben, óvónő esetében – a június 1-jétől augusztus 31-ig tartó időszak kivételével – a nevelési évben adják ki. 2.10. Gyermeke születése esetén 5 munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát, melyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig kérésének megfelelő időpontban köteles a munkáltató kiadni. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár. Az előzőekben foglalt kedvezmény abban az esetben is megilleti az apát, ha gyermeke halva születik vagy meghal. Az előzőek alkalmazása során apa alatt a szülői felügyeleti jogot gyakorló vér szerinti vagy örökbe fogadó apát kell érteni. 3. A Munka Törvénykönyvéhez kapcsolódó jogszabályok 3.1. A munkavégzés alóli felmentés alábbi időtartamaira átlagkereset illeti meg a közalkalmazottat –

közvetlen hozzátartozó halála esetén .2 munkanapig, indokolt esetben igazgatói döntéssel a temetésig terjedően;

–

rendkívül fizetett szabadság idejére;

–

véradás utáni munkavégzés alóli mentesség idejére fél napig terjedően;

22

–

tanulmányi kötelezettség – tanulmányi szerződés esetén - miatti távollét idejére.

3.2. A Munkáltató, a közalkalmazott megbízása alapján, az illetményét vagy annak meghatározott hányadát a közalkalmazott számlájára utalja át. 4.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szabályaihoz kapcsolódó rendelkezések A közalkalmazottnak a Kjt. 65.§-ában meghatározott várakozási ideje – a (3) bek.ben kapott felhatalmazás – alapján: –

magasabb kitüntetésnél egy évvel csökken.

A csökkentés elbírálásáról Szerződő Felek közösen döntenek. VI. Az Illetménypótlékok 1. Alanyi jogon járó pótlék: 1.1. A pedagógus munkakörben foglalkoztatott illetménypótlékok, a pótlékalap %-ában:  osztályfőnöki pótlék 38 %

közalkalmazottakat

megillető

 diákönkormányzatot segítő pedagógus pótlék 12 %  munkaközösség-vezetői pótlék 12 %  számítástechnikai pótlék 36 % Az adható pótlék mértékét a költségvetési törvény határozza meg. Az anyagi ösztönzés egyéb formái: - illetménykiegészítés mértékét az intézményvezető határozza meg a szakszervezettel és a Közalkalmazotti tanáccsal egyeztetve. 2. Jutalom 2.1. A kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munkát végző közalkalmazottat a munkáltató jutalomban részesítheti. A jutalomosztásra a költségvetési lehetőségek függvényében, évente két alkalommal, pedagógusnapon és év végén kerül sor. A jutalmazásnál az igazgató felé ajánlott rangsor a következő: -

teljes munkaidőben foglalkoztatott, határozatlan rendelkező, az intézménynél dolgozó közalkalmazott,

idejű

kinevezéssel

-

teljes munkaidőben foglalkoztatott, határozott idejű kinevezéssel rendelkező közalkalmazott,

-

rendkívüli esetben részmunkaidőben vagy határozott idejű kinevezéssel rendelkező közalkalmazott,

-

rendkívüli esetben a megbízással dolgozók is jutalmazhatók.

A részesülők személyéről és a díj mértékéről a munkáltató mérlegelési jogkörében dönt, a Közalkalmazotti Tanács véleményének kikérésével.

23

Rendkívüli jutalomban részesíthető a nyugdíjkorhatárt elért azon dolgozó, aki nyugdíjazását saját maga kezdeményezi, illetőleg rokkantsági nyugdíjra vált jogosulttá. 2.2. A nyugdíjba vonuláskor a rendkívüli jutalom összege:

 Az Intézménynél eltöltött 20 évet meghaladó folyamatos munkaviszony után 2 havi illetmény.

 Az Intézménynél eltöltött 30 évet meghaladó folyamatos munkaviszony után 3 havi illetmény illeti meg. 2.3. A minőségi munkavégzésért járó elismerés szétosztásának szabályait az Oktatási Törvény illetve a Kollektív Szerződés tartalmazza, az ott felsorolt alapelvekkel egyetértve az elosztást a munkáltatóval egyeztetjük. 2.4. Amennyiben az intézmény megfelelő anyagiakkal rendelkezik, és a jogszabályok is megengedik, a dolgozók részére háromszori kisebb összegű ajándékutalvány, tárgyjutalom, elosztásának alapelvei a következők: - az egész évben, teljes munkaidőben foglalkoztatottak számára teljes, - a nem egész évben, részmunkaidőben foglalkoztatottak számára arányosan kiszámított mértékben jár a jutalmazás. 3. Leltárfelelősség 3.1. A közalkalmazottat a leltári tárgyakban bekövetkezett károkért teljes anyagi felelősség akkor terheli, ha a dolgot jegyzék vagy valamilyen elismervény alapján vette át, a pénztárost vagy értékkezelőt e nélkül is terheli a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében. 3.2. Teljes anyagi felelősség terheli:

 aki saját használatra munkaruhát vagy más kizárólagos használatra szolgáló felszerelési tárgyat leltárjegyzék alapján vesz át,

 aki szolgálati elhelyezésben részesül és intézeti bútort vagy egyéb felszerelési tárgyat vesz igénybe,

 aki beszerzési- vásárlási ellátmánnyal van ellátva (anyagbeszerző),  a gépkocsivezetőt a rábízott üzemanyag ellenértékért,  az adminisztratív munkakörben foglalkoztatottak a bélyegek és az ellátmány elszámolásáért. 4. Illetményfizetés Az illetmény kifizetésére a tárgyhót követő 3-án (amennyiben az munkanap,) kerül sor. A munkabér felvétele átutalási folyószámlán történik, a Magyar Államkincstár utalásával. 5. Kiemelkedő munkáért járó kereset-kiegészítés A közalkalmazottat a munkáltató – meghatározott munkateljesítmény elérésének, illetve átmenteti többletfeladatok (ide nem értve a helyettesítését) teljesítményének

24

ösztönzésére – meghatározott időre szóló, havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítésben részesítheti. 6. A továbbtanulók kedvezményei 6.1. Tanulmányi szerződés Az Intézmény szakember-szükségletének tervszerű biztosítása érdekében alkalmazottjával tanulmányi szerződést köthet, melynek részleteit egyénileg határozza meg. 6.2 Kötelező, az igazgató által elrendelt továbbképzésen résztvevők az alábbi juttatásokban részesülhetnek:

 szállásköltség,  havonta a továbbképzési naptári programban meghatározott alkalommal oda-vissza utazási költség,

 a továbbképző helyek önköltséges étkezést biztosítanak, ezért étkezési díj térítés vagy napidíj nem jár, a vizsga napján a közalkalmazott munkavégzési kötelezettség alóli felmentésre jogosult. VII. Szociális juttatások A szociális juttatások az intézmény alkalmazottait illetik meg az alábbiak szerint: 1. Munkahelyi étkeztetés Az Intézmény alkalmazottai az étkezést igénybe vehetik. Az étkezésért fizetendő díjat havonta előre kell fizetni. Az Intézmény minden dolgozója részére biztosítja a kedvezményes étkezés lehetőségét, ezért az étkezés pénzbeli megváltásával nem él. Munkahelyi étkezés esetén a dolgozók az áfá-val emelt nyersanyagköltséggel egyenlő térítési díjért vehetik igénybe az intézmény konyhájának étkezési szolgáltatását. Az intézmény nyugdíjas dolgozói - az intézmény vezetőjének engedélye alapján, az intézmény Szabályzata szerint – a fentiekkel megegyező módon vehetik igénybe az étkeztetést. A fenntartótól kapott keretszámot nem lépjük át. 2. Munkába járással kapcsolatos utazási kedvezmény 2.1.Az Intézmény a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló, távolsági közforgalmú közlekedési eszközzel munkába járó alkalmazottját /a hatályos költségvetés alapján/ az alábbi utazási költségtérítésben részesíti: a) a távolsági autóbusz menetrend szerinti járatain utazó dolgozó a bérletjegy költségének 80%-át térítjük, b) utazási költségtérítés, illetőleg újabb bérletjegy csak a lejárt bérlet – vagy menetjegyek – leadása ellenében adható. c.) Saját gépkocsi használatát, a munkavégzéssel összefüggésben az igazgató engedélyezheti.

25

2.2. Az utazási kedvezmény igénylésekor a gazdasági vezető ellenőrzi az állandó lakhelyet. 2.3. Szabadság, betegség egyéb távollét esetén csak a munkával töltött idővel arányos díjat téríti az intézmény. 3. Beiskolázási segély Ha a fenntartó erre összeget biztosít, a jogszabályban előírtak alapján, max. 15.000,- Ft összegben adómentes beiskolázási segély adható (utalvány formájában). Az igényelbírálás szempontjait a munkáltató a szakszervezettel egyezteti. 4. Intézményi gépjármú igénybevétele 4.1. Szolgálati célra intézményi dolgozónak a személygépkocsi használatát a gazdasági vezető vagy a munkáltató engedélyezi. 4.2. Mikrobuszt, személygépkocsit saját célra teljes költségtérítés ellenében a igazgató engedélyezi. Méltánylást érdemlő esetben költségkedvezmény adható. 5. Rendkívüli munkáltatói segély A költségvetési lehetőségek függvényében, kérelem alapján, indokolt esetben a Közalkalmazotti Tanács hozzájárulásával a munkáltató adhat (születés, haláleset, hosszantartó súlyos betegség, házasságkötés, stb.) 6. Illetmény előleg Írásbeli kérelemre, évente egy alkalommal, 6 havi, tárgyévi visszafizetési kötelezettséggel fizetési előleg adható. Az illetményelőleg legfeljebb 50 Eft lehet. A visszafizetés az illetményből való levonással történik. A költségvetésben meghatározott összegig adható. Amennyiben a munkáltatóhoz több fizetés-előleg kérő lap is érkezett, döntése előtt a KAT-elnökkel egyeztetni köteles. 7. Munkaruha-juttatás MT. 165 § (1) bekezdés Kjt. 79. §. értelmében, a munkaruha jegyzékét, munkaruha juttatásra jogosító munkaköröket, valamint a kihordási időt a jelen szerződés melléklete tartalmazza. A munkaruhák a juttatási idők leteltével a munkavállaló tulajdonába mennek át. Az 50/1999. (XI.3.) EüM rendelet értelmében és a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Törvény 88. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, minden olyan munkavállalót, aki szervezett munkavégzés keretében napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyőt használ (munkaköri leírás alapján), óránként 10 perc szünetet kell hogy kapjon. 8. Munkaeszköz pedagógusok számára A munkáltató a pedagógus közalkalmazottak, valamint irodai munkát végzők közössége részére - napi munkájuk hiánytalan ellátása érdekében - biztosítja az alábbiakat:  a tanításhoz szükséges tankönyvek, módszertani kézikönyvek, munkafüzetek 1-1 példányát,  jegyzetfüzet, tollat, ceruzát, kréta, tintapatron, tűzőgép, javítófesték,  a vizuáltábla használatához szükséges íróeszközt,  írólapokat, borítékot, irattartó dossziékat az ügyintézéshez,

26

A szükséges eszközöket évente egy alkalommal a tanév elején, legkésőbb szeptember 15-ig kell a pedagógusok rendelkezésére bocsátani. 9. Adó- és tb köteles ruhapénz A hatályos jogszabályok alapján, a szakszervezet véleménye figyelembevételével, a munkáltató hozzájárulásával, az intézményi megtakarítások terhére fizethető bizonyos összeg. 10. Továbbképzés Az engedélyezett továbbképzésben résztvevő munkavállaló intézményvezető engedélyével – az intézmény átvállalhatja.

költségeit

–

az

11. Kártérítési felelősség 11.1. A Munka tv. 173. (2) bek. és a Kjt. 82.§-a alapján a felek gondatlan károkozásnál a mindenkori minimálbér egyszeres összegében, illetve a szándékos károkozásnál a mindenkori minimálbér háromszoros összegében határozzák meg azt az összeghatárt, amelyet meg nem haladó mértékig a Munkáltató közvetlenül kártérítési határozattal kötelezheti a közalkalmazottat kártérítésre. 11.2. A felelősség megállapítása fegyelmi eljárás szabályai szerint történik, az eljárás megindítására pedig az elévülésre vonatkozó szabályok az irányadók. 11.3. A munkáltató kártérítési felelőssége a munkavállalónak okozott kárért: akkor keletkezik, ha a közalkalmazottat kár érte, és a kár a közalkalmazotti jogviszonyával okozati összefüggésben érte a közalkalmazottat. A munkavállaló kárigényét minden esetben károkozásról való tudomásszerzést követő 15 napon belül nyújthatja be az intézmény igazgatójának. 12. Munkáltatói jogok gyakorlása A munkáltatói jogok gyakorlói: – Virág Tibor igazgató - Rabiné Bor Csilla gazdaságvezető /átruházott jog a munkaköri leírás szerint. 13. Munkaügyi vita Munkaügyi jogvita A közalkalmazott, a szakszervezet, illetve a Közalkalmazotti Tanács a munkáltató jogszabályt sértő intézkedése vagy mulasztása ellen munkaügyi jogvitát kezdeményezhet. A munkaügyi jogvitában bíróság jár el. A felek a bírósági eljárás előtt egyeztetni kötelesek. Ha az egyeztetés a kezdeményezéstől számított 8 napon belül nem vezetett eredményre, 15 napon belül bírósághoz lehet fordulni.

27

VIII. Záró rendelkezések Hatálybaléptetés A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Kollektív Szerződés aláírásával lép hatályba. A Kollektív szerződést a munkáltató nevében az 1. számú vezető, a munkavállalók megbízásából a PSZ helyi szakszervezeti titkára megegyező véleményük kinyilvánításával írják alá. A Kollektív Szerződést kapják: - Virág Tibor igazgató - Rabiné Bor Csilla gazdasági vezető - Heffner György KAT-elnök - Pedagógus Szakszervezet Helyi szervezete Baja, 2009. szeptember 1.

....................................... munkáltató részéről

....................................... szakszervezet részéről

28

1. számú melléklet Pótlék Osztályfőnöki pótlék Munkaközösség-vezetői pótlék Diákmozgalmat segítő tanár pótléka Számítástechnikai pótlék Munkatársi pótlék Főmunkatársi pótlék Magasabb vezetői pótlék Vezető-helyettesi pótlék Tagozatvezetői pótlék

A pótlék a mindenkori pótlékalap %-a 38 12 12 36 25 75 100-500 100-250 Munkáltatói döntés alapján

B a j a, 2009. szeptember 1. Karagityné Süli Emese szakszervezeti titkár ............................................ igazgató

29

2. sz. melléklet SZABÁLYZAT A MUNKA-, VÉDŐRUHA, VALAMINT AZ EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ JUTTATÁSOKRÓL A Bányai Júlia Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola dolgozóinak munka, védőruha valamint egyéni védőeszköz juttatásáról A Szabályzat a kollektív szerződés mellékletét képezi. Munkaruha  Ha a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével, vagy elhasználódásával jár munkaruha, ha pedig a munka jellege megkívánja formaruha illeti meg a dolgozót.  A munkaruha díjtalan kiadásáról és nyilvántartások vezetéséről az intézmény vezetője gondoskodik.  A munkaruha kihordási ideje 18 hónap, ettől eltérő időtartam külön - munkakörhöz kapcsolódóan - határozandó meg.  A kihordási idő a tényleges vásárlás napján kezdődik, hosszabb idejű távollét (1 hónapot meghaladó) a kihordási időt meghosszabbítja.  Azonos munkakörben egyszerre több munkaruha is kiadható, azonban a kihordási időt munkaruhánként kell számolni.  A kihordási idő lejártával a munkaruha a dolgozó tulajdonába megy át.  A munkaruha helyett pénzbeni megváltás nem adható.  A dolgozó munkaviszonyának megszűnésekor a munkaruhát köteles megváltani. A megváltási ár az eltelt juttatási időnek megfelelő arányban csökkentett beszerzési ár.  Amennyiben a dolgozónak csak alkalmanként van szüksége munkaruhára, azt leltári felszerelésként kell tartani és szükséges időre kiadni.  Munkaruha vásárlásra biztosított összeg: A költségvetésben biztosított keret alapján. Amennyiben a dolgozó a biztosított összeget meghaladó értékű munkaruhát vásárol, a különbözetet saját maga fizeti. Védőruha, egyéni védőfelszerelés  Védőruha az egészségügyi ártalmak elhárítására, valamint egészségügyi érdekből adott ruha.  A védőöltözetnek nincs kihordási ideje, az elhasználódott meghibásodott védőeszközt, védőruhát a dolgozó kérésére le kell cserélni.  A védőöltözet tisztántartásáról, javításáról a dolgozó gondoskodik.  Védőöltözet és egyéni védőeszköz helyett pénzbeni megváltás nem adható.  A dolgozó munkaidő alatt - a munkától függően - köteles védőöltözetet és egyéni védőeszközt használni. Ennek elmulasztása fegyelmi vétséget képez.  A meghatározott védőeszközöket, egyéni védőfelszereléseket a védőöltözet juttatáson felül a munkáltató köteles biztosítani. B a j a, 2009. szeptember 1. Karagityné Süli Emese szakszervezeti titkár ............................................. igazgató

30

Munkaruha jegyzék Munkakör Takarító Konyhai dolgozó Karbantartó

A dolgozót megillető munkaruha színes köpeny fehér köpeny vagy ruha, fityula 2 részes munkaruha vagy színes köpeny

Kihordási idő 18 hónap 18 hónap 18 hónap 24 hónap

Védőeszközök jegyzéke Munkakör Szakács-konyhalány

Karbantartó Takarító

A dolgozót megillető védőeszköz fehér vízhatlan kötény, csúszásmentes cipő gumikesztyű Védőkesztyű cipő Gumikesztyű csúszásmentes cipő, köpeny

31

3. számú mellékelt: Baja Város Képviselő-testülete Oktatási Bizottságának 84/2007. számú határozata Baja Város Képviselő-testülete Oktatási Bizottsága a Baja Város Képviselő-testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályairól szóló 10/2007. (III.30.) rendelet 2. sz. melléklet (V.2.d) bekezdése szerint átruházott hatáskörben egyetért azzal, hogy a pedagógusok tanítási időkeretének megállapításánál a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény I. számú melléklet harmadik rész II.6. alapján az intézményvezető a Munka Törvénykönyve 31. §. (2) bekezdésében foglaltakon felül az önkormányzati fenntartású iskolákban a következő feladatok végrehajtása esetén elmaradt kötelező órákat ismerheti el a tanítási időkeret csökkentésénél: - a munkáltató által támogatott, a továbbképzés tervben szereplő továbbképzések, konferenciák, - a továbbképzési tervben nem szereplő továbbképzések konferenciák, melyeken való részvétel az adott intézmény számára a további munkához elengedhetetlenül szükséges, - az általános iskolai és középiskolai osztálykirándulásokon kísérő feladatot ellátó tanár(ok) (1 tanítási nap/tanév, 2 tanár/osztály) kötelező órái, - tanulmányi versenyeken (megyei, regionális, országos) kísérő feladatot ellátó tanár órái, - a megyei, regionális és országos diáksport bizottság által szervezett sport-, és diákolimpiai versenyeken kísérő feladatot ellátó tanár(ok) órái. A felsoroltaknál minden esetben az adott tanítási napra tervezett kötelező órákat lehet figyelembe venni. A felsorolt feladatokat munkaszervezéssel kell megoldani. Amely feladatok munkaszervezéssel nem oldhatók meg, és költségvetési vonzatuk van, azokat az intézményi költségvetés terhére kell megoldani. Felelős: az intézmények igazgatói Határidő: folyamatos

Nemes Gábor sk. az Oktatási Bizottság elnöke

32