3. TENYÉSZTÉSI SZABÁLYOK A Svájci Fehér Juhászkutyák tenyésztésénél kötelezően be kell tartani a jelen Tenyésztési Szabályzat szabályait. Minden tenyésztőnek és fedező kan tulajdonosnak valamint klubtagnak kötelessége a szabályok megismerése, betartása és betartatása. A szabályok és szabályzatok, melyek a BBS-KTK tenyésztési programjának részei minden Svájci Fehér Juhászkutya tenyésztőre és tulajdonosra kötelező érvényűek függetlenül attól, hogy tagjai-e a BBS-KTK Egyesületnek vagy sem. 3.1. Tenyésztésbe vétel feltételei 3.1.1 Minden Svájci Fehér Juhászkutyának, amelyet tenyésztésbe kívánnak venni, meg kell felelnie az FCI 347. sz. standard előírásainak, azaz részt kell vennie a BBS-KTK által szervezett tenyészvizsgán (tenyész-szemlén), és a tenyész-vizsga szabályzata alapján az egészségügyi eredményekkel együttesen meg kell felelnie a követelményeknek és előírásoknak. A tenyész-vizsgán részt nem vett illetve nem megfelelt kutyák utódai nem kerülnek be a Magyar Svájci Fehér Juhászkutya Törzskönyvbe és nem kapnak Származási lapot. Ezen kutyák utódai a Melléktörzskönyvi részbe kerülnek, Regisztrációs lapot kapnak és tovább nem tenyészthetőek. Tenyésztésbe csak olyan svájci fehér juhászkutyák állíthatók, akik: -
az elismert származási lappal rendelkeznek,
-
„tenyészthető” minősítést szereztek a BBS-KTK tenyész-szemléjén.
-
egészségügyi feltételeket teljesítették: HD minősítésük: A,B,C illetve ED minősítésük: 0,1
3.1.2 -
A tenyész-vizsgán való részvétel feltételei: A tenyész-vizsga napján a kanok és a szukák is legalább 12 hónaposak és egészségesek kell legyenek és érvényes oltásokkal kell rendelkezzen Import kutyákat a tenyész-vizsga előtt honosíttatni kell, azaz a Törzskönyvbe be kell vezetni Tüzelő szukák részt vehetnek a tenyész-vizsgán, de csak utolsóként lehet őket elbírálni és a vizsga alatt a többi kutyától kellő távolságban elzárva kell tartani Minden kutyának rendelkeznie kell HD és ED röntgen szűréssel, amelyet egy a Magyar Kisállatortopédiai Egyesület tagjaként feltüntetett állatorvossal ki kell értékeltetni. Az értékelés eredményét tartalmazó tanúsítvány másolatát a vizsgára jelentkezéskor csatolni kell és az eredeti tanúsítványt a tenyész-vizsgán be kell mutatni. A vizsgán csak HD A,B,C és ED 0,1 minősítésű kutyák vehetnek részt.
3.2. Tenyésztésre/pároztatásra vonatkozó előírások 3.2.1 A tenyésztésbe vétel alsó és a tenyésztésben tartás felső korhatárai A kan kutyákat legkorábban 15 hónaposan, a szükséges vizsgálatok elvégzése és a tenyész-vizsga teljesítése után lehet tenyésztésbe állítani, felső korhatár nincs. A szuka kutyát legkorábban 18 hónaposan, a szükséges vizsgálatok elvégzése és a tenyész-vizsga teljesítése után lehet tenyésztésbe állítani legkésőbb 8 éves koráig. Ezektől a korhatároktól eltérni csak a tenyésztésvezető engedélyével lehet. A korhatároknál a fedeztetés napja az irányadó.
20
3.2.2 A tenyészállatok minősítésére, életteljesítményére, pároztatásra vonatkozó előírások: Kanok: A Minősítési rendszer alapján három kategóriába sorolandók a svájci fehér juhászkutya tenyészkanok. A fedezőkanok listáját azok kategóriájával együtt minden évben nyilvánosságra kell hozni. Egy kan évente maximum 12 alkalommal fedezhet, de két fedezés között (különböző szukáknál) minimum 48 órának el kell telnie. Szukák: A Minősítési rendszer alapján szintén három kategóriába sorolhatók. Egy szukától élete folyamán maximálisan 5 alom születhet, amennyiben volt olyan alom, amelyben 3 vagy annál kevesebb utód született a tenyésztési vezető engedélyezheti a 6. almot. A pótlólagos alom engedélyezéséhez írásbeli kérelmet kell benyújtani a tenyésztési vezetőhöz. Utódszámra nincs ezen a kereten belül korlátozás, minden megszületett egészséges kölyök törzskönyvezhető és felnevelhető. Alomként számít minden szülés, függetlenül attól, hogy a kölyköket felnevelik-e vagy sem illetve ha elhullanak a megszületett kölykök. A mesterséges megtermékenyítésre vonatkozó szabályok az FCI „Nemzetközi Tenyésztési Szabályzatában” vannak szabályozva. 3.3. Két kölykezés közötti idő és almonként törzskönyvezhető utódok száma 3.3.1 Két fedeztetés között mindig ki kell hagyni egy tüzelést, amikor a szuka pihen. Egy szukától évente legfeljebb egy alom törzskönyvezhető. Két császármetszés után a szuka kutyát ki kell vonni a tenyésztésből. A törzskönyvezési hivatal bejegyzi a szuka származási lapjára és az állomány nyilvántartásba az ellési dátumot, az alomszámot, az alomhoz tartozó kölykök törzskönyvi számát és a tenyésztési idő lejáratát. 3.3.2 Almonként törzskönyvezhető utódok száma A BBS-KTK minden egészséges, életképes kiskutyát törzskönyvez, ha a szülők rendelkeznek az előírt törzskönyvezési minősítésekkel. Az állatvédelmi törvény nem engedélyezi az egészségesnek látszó utódok elpusztítását még akkor sem, ha olyan sokan vannak, hogy a szuka nem képes őket felnevelni. Ilyenkor dajka-kutya bevonása, vagy mesterséges felnevelés szükséges. 3.4 Speciális tenyésztési előírás A HD szűrés eredményétől függően a tenyész egyedek egymással a következő rendszerben pároztathatók: „mentes” = A = 1 pont „majdnem mentes” = B = 2 pont „enyhe” = C = 3 pont A párosításra szánt kannak és szukának összesen maximum 4 pontja lehet.
21
(Tehát pl. egy „enyhe” HD fokozatú szuka csak „mentes” kannal fedeztethető, így 3+1=4 pontjuk van összesen. Pl. két „majdnem mentes” egyed egymással pároztatható, mivel 2+2=4 pontjuk van összesen.) 3.5. A tenyésztésbe vehetőség bizonylata Azon egyedek, amelyek teljesítették a tenyésztésbe vétel szabályait, azaz megfeleltek a Tenyésztési Szabályzat és Tenyész-vizsga (teljesítményvizsgálati) szabályzat feltételeinek a tenyésztő kérvényezheti az BBS-KTK-tól a Tenyész-eb bizonyítványt (9. melléklet).A kérvényhez minden szükséges igazolást és dokumentumot a tenyésztőnek csatolni kell, melyet a BBS-KTK a kutya törzskönyvébe bejegyez. 3.6 A tenyész-vizsga és lebonyolítása A tenyész-vizsga a Svájci Fehér Juhászkutya FCI 347. sz fajtastandardja illetve a tenyész-vizsga szabályzat alapján végzett küllem és jellem bírálatokból áll. A küllem és jellem bírálatokat egy azon napon kell elvégezni. A tenyésztésből kizáró hibák: Súlyos és kizáró hibák Kvadratikus formák. Nem megfelelő ivarjelleg. Kettőnél több P1 fog hiánya (az M3-as fog nem számít) Lógó fül(ek), eldőlt fül(ek), megtört fül(ek) Erősen lejtős hátvonal (a mar és far magasság különbsége maximum 3 cm lehet) Kunkorodó farok, törött farok, hátvonal fölé emelt kampós farok Selymes, puha, gyapjas, göndörödő fedőszőr és hiányzó aljszőrzet A fülek tövének és a hátvonal fehértől eltérő erős elszíneződése. Agresszív vagy túlzottan félős viselkedés Idegrendszeri és magatartásbeli problémák Egy vagy mindkét szem barnától eltérő színe Entropium, Ectropium Előreharapás, hátraharapás, keresztharapás Teljes pigment hiány az orrtükrön, az ajkakon és a szemkontúron. Teljes pigment hiány a bőrön és a talppárnákon Albinizmus A kanoknál rejtett heréjűség vagy herehiány HD: D, E eredmény ED: 2 eredmény Tenyész-vizsgát a BBS-KTK minimum évente 2 alkalommal rendez, az igényeket felmérve további alkalmak is kiírhatóak. Minden tenyész-vizsgát a vizsga időpontja előtt 4 héttel hivatalos fórumokon (BBS-KTK honlapja és facebook oldala) ki kell hirdetni. A tenyész-vizsgára előzetes jelentkezés szükséges. Jelentkezés a jelentkezési lap kitöltésével, a származási lap és a HD, ED szűrési eredmények másolatának csatolásával és a nevezési díj befizetésével történik a vizsga időpontja előtt legalább 1 héttel. Az egyes tenyész-vizsgákon maximum 20 kutya bírálható el, amennyiben a jelentkezések száma meghaladja a 20 kutyát ki kell jelölni egy másik tenyész-vizsga időpontot is 4 héttel későbbre.
22
Azok a kutyák, amelyeken tenyésztési szempontokat érintő műtéteket hajtottak végre nem vehetnek részt tenyész-vizsgán és nem tenyészthetőek. A tenyész-vizsgára vonatkozó szabályokat a továbbiakban a tenyész-vizsga szabályzat taztalmazza. 3.7 Importkutyák és külföldön élő kutyákkal történő pároztatás szabályai 3.7.1 Importkutyák Magyarországon történő tenyésztésbevételük előtt minden import kannak és szukának ezen tenyésztési szabályzat előírásainak meg kell felelniük, és az Egyesület által rendezett tenyész-vizsgán le kell vizsgázniuk. A megfelelő külföldi ED és HD eredmények elfogadhatóak, ha az illető ország hivatalos kiértékelő szerve – amely az FCI normái alapján dolgozik – állította ki. Vemhesen importált szukák a várható alom előtt nem kell, hogy levizsgázzanak. Ebben az alomban született kölyköket bevezetik a törzskönyvbe, amennyiben a szülők FCI által elismert származási lappal rendelkeznek, és az érintett országban a tenyésztési előírásoknak megfeleltek. Az alommal kapcsolatban valamennyi egyéb szokásos előírás érvényes. (Alombejelentés, kontroll stb.) További tenyésztés előtt a szukának a jelen tenyésztési szabályoknak meg kell felelnie, ami azt jelenti, hogy eredményesen le kell tennie az előírt vizsgákat. 3.7.2 Külföldön élő kutyákkal történő pároztatás szabályai
Ha egy külföldön élő kannal tervez a Magyarországon élő szuka tulajdonosa pároztatást, meg kell győződnie arról, hogy a kan FCI által elismert származási lappal rendelkezik, ill. hogy az illető ország tenyésztési szabályainak megfelel. Ha olyan országban él a kan, ahol tenyészvizsga kötelező, azzal is rendelkeznie kell a kiválasztott kannak. A szukatulajdonosnak be kell szereznie: származási lap másolatot, HD/ED-bizonyítványt, esetenként tenyész-vizsga eredményt. A fedezési igazolással együtt (nyomtatvány) ezeket az Egyesülethez kell eljuttatni. Magyarországon „tenyésztésből kizárt”, jelenleg külföldön élõ kanokkal tilos pároztatni. Ha egy Magyarországon élő kan tulajdonosa tervez egy külföldi szukával pároztatni, akkor a kan tulajdonosának meg kell győződni róla, hogy a szuka FCI származási lappal rendelkezik. 3.8 A tenyészpartner tenyészalkalmasságának és a tenyésztési szabályzat szabályainak ellenőrzése és formai szabályok A fedeztetés előtt a tenyészállatok tulajdonosai kötelesek kölcsönösen meggyőződni arról, hogy a tenyésztési szabályzatban rögzített feltételeknek a párosításra szánt egyedek megfelelnek, hogy mind a kan, mind a szuka rendelkezik tenyésztési engedéllyel illetve tenyész-eb bizonyítvánnyal. A kantulajdonosnak kötelessége a fedeztetési jegy beszerzése és pároztatás utáni kitöltése, a fedeztetési jegyet mind a kan, mind a szuka tulajdonosának alá kell írnia. A kantulajdonosnak fedezési naplót kell vezetnie. Minden fedeztetést az egyesület fedeztetési jegyzőkönyvén kell bejelenteni. A fedeztetési jegyzőkönyvet a kan tulajdonosa a fedeztetés helyszínén a szuka tulajdonossal közösen, állítja ki (olvashatóan) és írja alá. A fedeztetési jegyzőkönyv 1 példánya a kan tulajdonosánál, 1 példánya a szuka tulajdonosánál marad. A harmadik példányt 15 napon belül kell a szuka tulajdonosnak az Egyesület tenyésztésvezetőjéhez részlegéhez eljuttatni. Formanyomtatvány: fedeztetési jegy ( 10.sz.melléklet) Ha egy szuka üresen maradt, azt a tenyésztésvezetővel közölni kell. 23
Egy szukát egy tüzelési ciklus alatt csak egy kannal lehet pároztatni. Ettől eltérő illetve vitás esetekben DNS vizsgálatot lehet kérni az apaság megállapítására, a szukatulajdonos költségére. A vizsgálati mintavételt csak állatorvos végezheti, aki a kutyák azonosításáért felel. A beérkezett fedeztetésre vonatkozó dokumentumok számítógépes nyilvántartásba kerülnek az egyesület központi nyilvántartásában. 3.9 Alombejelentés Az alombejelentőt a tenyésztőnek kell olvashatóan és hiánytalanul kitöltenie. Először a kanokat azután pedig a szukákat kell felsorolni. A tökéletesen kitöltött alombejelentőhöz csatolni kell a tenyésztő védett kennel név igazolásának a szuka, és a kan tenyész engedélyének vagy tenyész-eb bizonyítványának és származási lapjának mindkét oldali fénymásolatát. Továbbá a fedeztetési igazolást. Az alombejelentőt legkésőbb a kölykök 30 napos koráig kell az egyesülethez eljuttatni.. Ezen bizonylatok a származási lapok kiállításának bizonylatait képezik. Minden év december 31-én az aktuális évre vonatkozó alomnyilvántartás és ellésbejelentés bezárul. Alombejelentő: 11.sz.melléklet 3.10 Kennel nevek, kennel-névvédelem A kennel név a kutya családneve. Minden kennel névnek írott és kiejtett formában különböznie kell már védett kennel nevektől. Ezt a tenyésztők személyes használatra kapják, és az összes általa tenyésztett egyedet – fajtára való tekintet nélkül -, ezzel a családnévvel kell törzskönyveztetni. A kennel név nem átruházható, kivéve családtagok közötti örökösödést. A kennel név kiadást és levédést az FCI végzi. Ha a tenyész kutyák több személy tulajdonában vannak, akkor erről a tulajdonosok között írásos szerződést kell kötni, amelyből az egyes tulajdonosok, jogai és kötelességei világosan kitűnnek. Meg kell jelölni azt a tulajdonost, aki a tenyésztési szabályzat betartásáért felelős, és a nyomtatványokat aláírhatja. Ugyanígy meg kell jelölni egy személyt ezen célokra olyan kutyáknál, akik pl. egy cég tulajdonában vannak. 3.11 Adminisztráció 3.11.1 A tenyésztő adminisztrációs kötelességei -
Fedeztetés: a szuka tulajdonosának a fedezéstől számított 15 napon belül a fedeztetési jegy hármas példányát be kell küldenie az Egyesület részére Az alombejelentőt a tenyésztőnek (szuka tulajdonosa) kell olvashatóan és hiánytalanul kitöltenie. Először a kanokat azután pedig a szukákat kell felsorolni. A tökéletesen kitöltött alombejelentőhöz csatolni kell a tenyésztő védett kennel név igazolásának, a szuka, és a kan tenyész engedélyének vagy tenyész-eb bizonyítványának és származási lapjának mindkét oldali fénymásolatát, külföldi kanok esetében a HD/ED tanúsítványokat is. Továbbá a fedeztetési igazolás nála levő példányát. Az alombejelentőt legkésőbb a kölykök 30 napos koráig kell az egyesülethez eljuttatni. Ezen bizonylatok a származási lapok kiállításának bizonylatait képezik. Alombejelentő: 11. sz. melléklet
3.11.2 A törzskönyvezési vezető adminisztrációs kötelezettségei -
az Egyesület tenyészkönyvét vezetni 24
-
-
-
-
-
az újonnan tenyésztésbe vehető kanokkal bővíti az Egyesület honlapján is a fedező kanok listáját rendszer kölyöklistát vezet minden tenyésztéssel kapcsolatos dokumentumot gyűjt és vezet
a beérkezett alombejelentőt teljessége és helyessége tekintetében ellenőrzi; meggyőződik arról, hogy a szabályokban előírt alomellenőrzés és tenyészet ellenőrzés megtörtént, és pozitív eredménnyel zárult. Ezt az alombejelentőn aláírásával és pecsétjével igazolja. Az újonnan tenyész szemlézett, ill. az utólag tenyésztésből kizárt kutyákat a törzskönyvezésnek folyamatosan jelenteni kell. Ugyanígy a kölyköket, akiket a az alomellenőrzés alapján a törzskönyvön a „tenyésztésből kizárt” bejegyzéssel kell megjelölni. Az újonnan tenyésztésbe vett kutyáknál az Egyesület nyomtatványán a meglévő egyéb adatot közölni kell, hogy az utódnál megjelenjen. Egyéb adatok: HD-ED eredmény, marmagasság cm-ben, a tenyészszemle idején meglévő munka vizsga. Tenyészkutyáknál az elért munkavizsga-eredményeket, amiket az utódoknál meg akarnak jelentetni, a BBS KTK törzskönyvezésével folyamatosan közölni kell, ezeket a tulajdonosnak a megfelelő iratokkal bizonyítani is szükséges.
3.11.3 A tenyésztési vezető feladatai és adminisztrációs kötelezettségei -
a klub tenyészkönyvének vezetése; tenyésztési felügyelet; ezen szabályzat érvényre juttatása; tenyésztők és fedező kan-tulajdonosok számára tanácsadás és információ; tenyészszemlék szervezése és lebonyolítása; az alom- és tenyészellenõrzés szervezése, kivitelezése és ellenőrzése; az egyedi azonosítóval történő ellátás megszervezése; fellebbezések, egyéb problémák kezelése; az egyesület formanyomtatványainak kidolgozása; tenyészhigiéniai ajánlások és intézkedések kidolgozása, ill. szabályzatmódosítás; ajánlások a közgyűlésnek illetve az Egyesület vezetőségének.
3.12 Alom és tenyész ellenőrök Alom és tenyész ellenőrök elsősorban a BBS-KTK vezetőségi tagjai, a törzskönyvezési vezető, a tenyésztési vezető illetve mindazon személyek, akiket a BBS-KTK megfelelő szakmai tapasztalat alapján erre alkalmasnak tart megbízás alapján 3.13 Szankciók 3. pontban leírtak bármely feltételének be nem tartása esetén a kölykök csak a melléktörzskönyvi részbe jegyezhetőek be és regisztrációs lapot kapnak. 3.14 Egyéb rendelkezések A rendelkezések és jogkövetkezményeik vonatkoznak az összes magyarországi Svájci Fehér Juhászkutya tulajdonosra és tenyésztőre, függetlenül attól, hogy tagja-e a BBS-KTK-nak. A BBS-KTK elfogad minden MEOE-nál 2013. december 31.-ig megszerzett tenyésztési jogosultságot. 25
