K Ö Z LE M É N Y EK
479
w ith th is view p o p u latio n policy is conceived now adays in a b ro a d e r sense; it includes n o t o n ly th e conscious a n d d irec t influencing of th e p o p u latio n processes b u t also all th e social a n d econom ic m easu res w hich exercise a n influence — even in an in d ire c t w a y — o ver th e c h a ra c te ristic s a n d processes of th e p o p u latio n . A p o p u latio n policy c a n n o t be a b s tra c te d fro m an econom ic a n d social policy as, it h a s to consider, th e fa cto rs w hich a ffe c t th e p o p u latio n changes, a n d also th e consequences arising from th e p o p u latio n changes. T he a u th o r p o in ts to the fa c t t h a t in these c o u n tries d e sp ite considerable differences in th e ir dem o g rap h ic c h ara cte ristics, as a re su lt of th e com m on a n d essential fe atu res of th e ir econom ic a n d social d ev elo p m en t sim ilar tendencies can be observed in th e field of fe rtility a n d m o rta lity . T h e unfolding decrease of fe rtility can be a ttr ib u te d to th e qu ick in d u stria liz a tio n , social re stra tific a tio n , in te n se social m o b ility , u rb a n iz a tio n , m ig ra tio n from villages to to w n s, increase of th e level of c u ltu re a n d s ta n d a rd of living a n d the desire to reach an even h igher sta n d a rd of living etc. F ro m am ong th e fa cto rs t h a t can be e v a lu a te d fro m th e p o in t of view of p o p u la ti on p olicy th e a u th o r deals firs t w ith th o se problem s of f e rtility w hich arise from full em p lo y m e n t a n d fem ale em ploym ent. T he tre n d of th e b irth ra te reflects a v e ry im p o rta n t rise in th e circu m stan ces of life w ich leads to a decrease of th e b irth ra te in th e s h o rt ru n . T h e sy ste m of fam ily allow ances is d e stin e d p a rtly to sto p th is decrease a n d to c o u n te r b alan ce th e diffe rences in th e circ u m stan c es of life of fam ilies due to fam ily grow th. T h e p a p e r also deals w ith th e p roblem of th e p ro h ib itio n of a b o rtio n s or w ith th e ir perm ission in h o sp itals w hich is considered a p o p u latio n p o litica l m esure b y m an y . T h e a u th o r calls a tte n tio n to th e experiences g ained in th is re sp ec t b y th e cou n tries of th e re g io n . U n d e r th e co n d itio n s of a free a b o rtio n sy stem a qu ick decline of fe rtility is possib le, th e p ro h ib itio n or prosecution of a b o rtio n s increases th e b irth ra te only tem p o rarily . P o p u la tio n policies should consider, firs t of all, th e econom ic a n d social fa cto rs effecting th e n u m b er of b irth s , b y th e a id of w hich fe rtility can be raised to th e desired level stead ily . T h e p o p u latio n policy dealing w ith m o rta lity is fu lly u n am b ig o u s: i t seeks to d e c rease m o rta lity . Also th e d ire c t fa cto rs arising from th e social a n d econom ic d e v elo p m en t exercise th e ir influence in th is direction. T h e p o p u latio n policy dealing w ith fe rtility can n o t neglect th e re q u ire m e n t of estab lish in g a h e a lth y age s tru c tu re ; i t h a s to reckon w ith th e e x p ected censequences of th e p ecu liar fe a tu re s of th e age stru c tu re . (P a p e r discussed a t th e G eneral P o p u la tio n Conference of th e In te rn a tio n a l U nion fo r th e S cientific S tu d y of P o p u la tio n , held in L ondon, S e p tem b e r 3 —11, 1969.)
AZ ABORTUSZOK D E M O G RÁFIAI V O N A T K O ZÁ SA I* DR. K L I N G E R A N D R Á S
1. Az egészségügyi és dem ográfiai irodalom ban jól ism ert tény, hogy a m űvi vetélés nagyon fontos szerepet játszik a családtervezésben. Az emberiség történetéb en a terhesség m űvi m egszakítására vezető m inden m ódszert m ár régóta ism ernek, de nagyon nehéz m eghatározni ezek gyakoriságát vagy a szü letésszabályozásban já ts z o tt szerepüket. 2. A jelenlegi abo rtu szg y ak o rlato t az egész világon csak hozzávetőlegesen ism erjük. Á ltaláb an a különböző országokat és régiókat abortusztörvényük szerint osztályozzuk. V an te h á t m egközelítő elképzelésünk a jogszabályokról a különböző országokban, de nem ism erjük a jelenlegi helyzetet. U gyanis — am in t azt jól tu d ju k — számos országban, ahol az a b o rtu szt a tö rvény tiltja , sok abortuszt h a jta n a k végre. Becslés szerint sok országban, ahol a m űvi v e té lést tiltjá k , a terhességeknek évente 30 —60 %-á t szakítják meg m űvi abor tusszal. Csak n éhány esetben viszik bíróság elé a nőket, az orvost vagy gyak rabban a nem szakképzett, laikus m agzatelh ajtó t. , *A Nemzetközi Népességtudományi Unió 1969. szeptember 3—11 között Londonban ta rto tt Általános Népesedési Konferenciáján m egvitatott dolgozat.
480
КÖ Z L E M Ě N Y E K
TÖRVÉNYHOZÁS
3. A világ országait az abo rtu szra vonatkozó jogszabályaik alapján három nagy csoportra o szth atju k : a) Országok, ahol tilos az abortusz — a K özel-K elet, D él-E urópa, néhány nyugat-európai és dél-am erikai ország, b) országok, ahol a m űvi vetélést egészségi okokból engedélyezik — Skandinávia, az E gyesült Á llamok néhány állam a és a Távol-K elet néhány országa, c) országok, ahol a m űvi vetélést szociális okokból engedélyezik — Jap án és a kelet-európai országok, v ala m in t legújabban az E gyesült K irály ság. Ezekben az országokban az ab o rtu szt általáb an engedélyezik a nő kérésére. 4. A m ásodik világháború elő tt m inden országban jogszabályok tilto ttá k a m űvi vetélést. A háború u tá n kétféle liberalizálódást észlelhettünk. Az egyi k et Ja p á n b a n , ahol 1948 óta engedélyezik a m űvi vetélést. Ugyanis ebben az évben elfogadták az E ugen etik ai Védelmi T örvényt, am ely m egengedte a m űvi terhességm egszakítást. E z t a tö rv é n y t azért hozták, hogy megelőzzék a túlnépesedést és hogy lehetővé tegyék az abortusz törvényes vég reh ajtását jobb körülm ények között, a számos illegális abortusz h elyett, am elyeket nagyon rossz körülm ények k ö zö tt h a jto tta k végre és ezért káros h a tá st gyakoroltak a nők egészségére. E törv én y bevezetésével és további rendszabályokkal a m űvi vetélés teljesen törvényessé v á lt Ja p á n b a n . 1952 és 1961 k ö zött a japán nők töm egesen éltek ezzel a lehetőséggel. 5. H asonló rendszab ály o k at fo g an ato sítottak az európai szocialista orszá gokban dem ográfiai és orvosi m egfontolások alapján. A m űvi vetélésre v o n a t kozó új jogszabályokat h oztak 1955 végén a Szovjetunióban és 1956-ban L en gyelországban, B ulgáriában, R om ániában és M agyarországon, 1957-ben Csehszlovákiában és 1960-ban Jugoszláviában. Mindezek a rendszabályok abból az alapelvből in d u ltak ki, hogy m inden nőnek jogában áll m eghatározni családja nagyság át és dönteni a nem k ív án t terhesség m egszakítása tek in tetéb en m űvi vetélés alkalm azásával. E rendszabályoknak is az volt a céljuk, hogy meg védjék a nők egészségét, m inthogy korábbi években számos törvénytelen ab o rtu sz t h a jto tta k végre, ami nemcsak az egészséget, hanem sok esetben az éle te t is v eszélyeztette: az új törvények szerint a m űvi vetéléseket csakis egészség ügyi intézetekben szabad v égrehajtani, a nő egészségi állapotának és a terhes ség id ő ta rta m á n a k m egállapítása után. 6. Ezek a törvények h atály b an v an nak Ja p á n b a n és a legtöbb kelet európai szocialista országban. Csupán R om ániában hozott az Állam T anács 1966-ban tö rv é n y t, am ely m eg tiltja a m űvi vetéléseket; pontosabban, am ely a m űvi a b o rtu sz t csak bizonyos egészségi okokból engedélyezi vagy akkor, h a a nő 45 évnél idősebb vagy ha 3-nál több gyerm eke van. Bulgária is m ódosította korábbi tö rv én yét, de sokkal kevésbé d rasztikusan m in t R om ánia. Az 1968-ban h atá ly b a lépett új tö rv én y szerint tilos a m űvi abortusz olyan nők esetében, akiknek nincs élő gyerm ekük, kom oly orvosi indikációk kivételével. Az egy- vagy kétgyerm ekes nőknek speciális bizottság tól kell engedélyt kapniok a m egszakításra egészségügyi, szociális vagy pénz ügyi okokból. A 45 éven felüli és a három , ill. többgyerm ekes nőknek nem kell ehhez a bizottsághoz folyam odniok. 7. A közelm últban új és liberálisabb tö rv é n y t hagytak jó v á N agy-B ritanniában. 1967 októberében tö rv é n y t fogadtak el, am ely törvényessé te tte a terhesség befejezését m űvi vetéléssel, ha k ét orvosnak az a vélem énye, hogy ,, a) a terhesség fen n tartása veszélyeztetné a terhes nő életét, illetve á rta l mas lenne a terhes nő vagy a családjában élő valam ely gyerm ek testi vagy szellemi egészségi állap o tára, még hozzá nagyobb m értékben, m in t hogyha a terhességet m egszakítanák; (b) fennáll az a h a tá ro z o tt veszély, hogy ha a gyerm ek m egszületne, olyan testi vagy elmebeli fogyatékosságai lennének, hogy hátrán y o s hely zetbe kerü ln e.” A h a tá ro z a t előírja to v áb b á, hogy „am ikor m eghatározzák, hogy veszély ben forog-e az egészség vagy sem, figyelem be kell venni a terhes nő környezetéi
K Ö Z LE M É N Y E K
481
m ind abban az időpontban, am ikor a gyerm ek m ajd m egszületik, m ind pedig később, am ennyire az előre sejth ető ” . Ez az új h a tá ro z a t — am ely 1968 áprilisában lé p ett h a tá ly b a — elfogadja a m űvi vetélést egészségügyi okokból, de szociális m egfontolások alapján is enge délyezi. 8. A fejlődésben levő országok közül csupán Tunisz fogadott el 1965-ben liberális ab o rtu sztö rv én y t, am ely m egengedi az ab o rtu szt, ha ezt kérik, abban az esetben, ha a nőnek m ár ö t vagy több élő gyerm eke van és, ha az anya egészségét a terhesség veszélyezteti. N éhány távol-keleti országban új tö rv é n y t dolgoznak ki, am ely valószínű leg engedélyezi m ajd az ab o rtu szt szociális okokból. Így Singaporeban, T a j van b a n és D él-K oreában új tö rv é n y ja v a sla to k at dolgoztak ki, am elyek enge délyeznék az abo rtu szt, főképpen olyan körülm ények között, am ikor a fogam zásgátlás nem já r t sikerrel. Indiában állam i bizottság javasolja a törvényes ab o rtu szt (a terhesség harm adik hónapjáig) eugenetikai indikációk alap ján nemi erőszak, elm ebaj, törvényes kor a la tti nemi közösülés esetén és „am ikor a terhesség fen n tartása kom olyan veszélyeztetné a terhes nő életét vagy erősen á rta n a testi vagy elme beli egészségi állap o tán ak a k á r a szülés előtt, szüléskor vagy a szülés u tá n ” . Bizonyos körülm ények k ö zö tt engedélyezhető lenne az abortusz, ha a fogam zás gátlás nem já r t sikerrel vagy, ha az egyik p a rtn e r v állalja a sebészi sterilizálást. A K ínai N épköztársaságban nem ism erjük a helyzetet, de világos, hogy m űvi v etélést alkalm aznak főként azért, m e rt a terhességm egszakítás új m ód szerét, a v ák uum -aspirációt K ínában ta lá ltá k fel és fogadták el általános hasz nálatra. 9. A többi országokban is m egpróbálják a korm ányok csökkenteni az enge délyezett m űvi vetélések szám át, de nem annyira jogszabályokkal — am elyek nem alkalm asak a megelőzésre és a legtöbb esetben nem k ív án t szüléseket vagy az egészségre ártalm as, törvén y telen terhességm egszakításokat eredm ényez nek —, m int inkább népesedéspolitikai intézkedésekkel. V alam ennyi ország ban az a tendencia észlelhető, hogy bővíteni k ív án ják a különböző gyerm ek intézm ények h áló zatát (bölcsődéket, illetve ó v odákat bocsátanak az ezekre rászoruló családok gyerm ekeinek rendelkezésére díjm entesen vagy m érsékelt áron), emelik a régebben alacsony szülési segélyt, m eghosszabbítják a dolgozó nő szülési szabadságát stb. M agyarországon például, a dolgozó nők a szülést követő 20. h ét végéig k ap n ak szülési szabadságot teljes fizetéssel (az 1962-ben h o zo tt rendelet értelm ében), míg régebben csupán 12 hetes szabadság já rt nekik, m ajd ezt az időszakot követően, egy 1967-ben h o zo tt rendelet értelm ében a nő jogosult ún. gyerm ekgondozási segélyt felvenni gyerm ekének három éves koráig, abb an az esetben, ha nem kíván dolgozni (a segély összege az átlagos keresetnek m integy egyharm ada, illetve egynegyede). E közvetlen rendszabá lyokon kívül a m űvi vetélések szám a megfelelően csökkenthető m odern szüle tésszabályozási m ódszerek terjesztésével. Á ltalánosan elfogadott tén y , hogy a fogam záskorlátozás haték o n y prog ram ja szükségtelenné és feleslegessé tenné a tö rv é n y e síte tt abortusz rendszerét. Amíg azonban nem vezetnek be h aték o n y fogam zásgátlási m ódszert, szám ít h a tu n k arra, hogy az a b o rtu sz t to v á b b ra is széles körűen alkalm azzák az egész világon. E zenkívül még h aték o n y születésszabályozási módszerek széles körű program ja esetén is to v áb b ra is szükség lesz ab o rtu szra akkor, ha a fogam zás gátlás csődöt m ond, ha nem i erőszak, vérfertőzés, bűnözés esete forog fenn, vagy ha az egészségi állap o t válságosra fordul, szociális vagy gazdasági problé m ák m erülnek fel a fogam zás után. 10. V alam ennyi országban, ahol az a b o rtu szt a törvény lehetővé teszi, az engedély számos feltételtől függ. A jogszabályok m in d en ü tt felsorolják azo k a t az egészségi okokat, am elyek alap ján a m űvi vetélést engedélyezik. V annak bizonyos egyéni és társad alm i indikációk is a terhesség befejezésére. Így pl. Ja p á n b a n engedélyezik az a b o rtu szt abban az esetben, ha az „a n y a egészségét a terhesség fe n n ta rtá sa v agy a szülés fizikai v agy gazdasági szem pontból erő sen m eg tá m a d h a tja ” . Csehszlovákiában olyan okokból, m in t a nő idős kora, felbom lott családi élet, gazdasági bizonytalanság, egyedülálló anya, engedélyez hető a m űvi vetélés. Más országokban az engedélyt általánosan határozzák
482
K Ö ZLE M É N Y EK
csak meg. Így M agyarországon akkor engedélyezik az ab o rtu szt, ha azt a „nő egyéni és családi körülm ényei” in d o k o lttá teszik. H asonlóképpen Lengyel országban a „nehéz társad alm i h ely zetet” , Jugoszláviában a „nehéz egyéni, családi vagy pénzügyi v iszonyokat” elfogadják okként az abortusz engedélye zésére. Más országokban elegendő, ha a nő kéri az abortuszt. Ezekben az orszá gokban különféle bizottság o k at a la k íto tta k a m űvi vetélések elbírálására. Így Ja p á n b a n a nőnek előbb „helyi bizo ttság ” -hoz k e llett folyam odnia engedélyért, 1952-től kezdve azonban teljes m értékben az orvoson m úlik, hogy elbírálja ennek törvényességét és döntsön a v ála sz tá st illetően. M agyarországon b izo tt ságokat a la k íto tta k a kérelm ek átvételére és a szükséges engedély m egadására. Az engedély kérése előtt a nők nőgyógyászati vizsgálaton m ennek keresztül, am elynek során m egállapítják terhességük id ő tartam á t. 11. A törv én y m egállapítja a terhességi időt is, am ely a la tt a m űvi vetélés engedélyezhető. E z t egyértelm űen m eghatározzák a jogszabályok, amelyek előírják, hogy a m űvi vetélés csak a terhesség első három hónapja (12 hét) a la tt h a jth a tó végre, u tá n a pedig csak akkor, ha kom oly m egfontolás után ezt a nő egészségi állapota feltétlenül k ívánja. M agyarországon kivételképpen engedélyezik a m űvi vetélést a 16 —20 éves leányoknak, ha a terhesség ideje nem több, m in t 18 hét. E gy 1964. évi reprezentatív felvétel szerint a m űvi a b o rtu szt kérő nők 38%-a a terhesség 4 —7. hetében, 57%-a a 8 —11. hetében és csupán 5%-a v o lt terhességének 12 —19. hetében. J a p á n b a n — ugyancsak 1964. évi adatok szerint — a m űvi vetélések 54% á t a terhesség harm adik hónap ján ak vége előtt és 40% -át a harm adik hónapban h a jto ttá k végre. 5% -ra a terhesség negyedik, illetve ötödik hónapjában kerü lt sor. Csehszlovákiában 1968-ban a m űvi abortuszok 13% -át a terhesség 4 —7., 68% -át 8 —11. és 9% -át 12. és to v áb b i hetekben h a jto ttá k végre. 12. Az abortusz legalizálásának alapelvéből kiindulva, a különböző orszá gokban eltérő rendszabályokat fo g an ato sítottak annak biztosítására, hogy az ab o rtu szo k at jó egészségügyi viszonyok k ö zött h ajtsák végre, és biztosítsák a közegészségügyet. A m agyar abortu sztörvény előírja, hogy a vetéléseket kórházak nőgyógyászati osztályain vagy szülőotthonokban kell végrehajtani. A m űvi vetéléseket tilos rendelőintézetekben végrehajtani, mivel ez nem bizto sítja az anya egészségét. Á ltaláb an a m ű té t u tán három napos kórházi kezelést ta rta n a k szükségesnek, de megfelelő körülm ények között az a b o rtá lt nőt a m á sodik napon elbocsátják, m e rt a kórházak túlzsúfoltak. Ja p á n b a n — az 1954. évi adatok szerint — az abortuszoknak m integy 5 0 % -át rendelőintézetekben h a jto ttá k végre (azaz anélkül, hogy a nő éjszakára a m ű té t helyén m arad t volna). U gyanakkor a h arm adik hónap u tá n végzett abortusz megköveteli, hogy legalább 1 éjszakát töltsenek kórházban. Lengyelországban — 1967. évi ad ato k szerint a m űvi abortuszok 75% -át h a jto ttá k végre kórházakban. R om á niában — az új rendelkezés elő tt — az abortuszok zöm ét rendelőintézetekben végezték. Jugoszláviában m ajd m inden m űvi ab o rtu szt kórházban h ajta n ak végre. 13. Izlandban, Svédországban és D ániában az 1930-as években m egtették az első lépéseket az abortusz liberalizálása tekintetében. A m ásodik világháború u tá n Svédország 1946-ban és 1960-ban, D ánia 1947-ben és 1956-ban, F innor szág 1950-ben és Norvégia 1960-ban to v ább liberalizálta abortusztörvényét, illetve új tö rv én y t hozott. H ab ár ezek a törvények nem teszik lehetővé a te r hesség m egszakítását rossz társadalm i v agy gazdasági viszonyok vagy nagy család esetén, az ab o rtu szt engedélyezik, ha veszélyeztetve van a terhes nő egészsége vagy bizonyos betegségek esetén. V alam ennyi országban, ahol ilyen tö rv é n y t hoztak, külön sorolják fel azokat az okokat, am elyek alapján az erre a célra alak u lt orvosi bizottság m eg ad h atja az engedélyt a terhesség befejezé sére. A specifikus betegségek, am elyek alapján az abortusz engedélyezhető, országonként eltérők, de az alapelv, hogy a terhesség akkor szakítható meg, h a az szükséges a nő életét vagy egészségét fenyegető súlyos veszély elhárítá sához. Term észetesen a jogszabályokat alkalm azó orvostól vagy orvosi b izo tt ságtól függ, hogy vajon csupán a jogszabályokban felsorolt „orvosi” indikáció k a t fogadja-e el v agy a „szociál-higiéniai” indikációkat (ezek jelentésének tá gabb alkalm azásával) is. A gyakorlat azonban azt m u ta lja , hogy a legtöbb országban a terhességeket szociális okokból illegálisan h a jtjá k végre és csupán
483
K Ö Z L E M É N Y E K
terá p iai ab o rtu szo k at végeznek engedéllyel, úgy értelm ezve, hogy ezek az abortuszok azt a célt szolgálják, hogy elhárítsanak m inden veszélyt, am ely a nő é le té t a terhesség vagy szülés m ia tt fenyegetné. Így például az A m erikai Jogtu d o m án y i Intézet által az ötvenes évek végén kidolgozott m odell abortu sztö rv én y (am elyet 1967 áprilisában Colorado Állam, m ajd négy to v áb b i állam elfogadott) k im ondja: terápiái abortuszok akkor engedélyezhetek, ha ,,az anya testi vagy elmeegészségi állapota veszélyben forog, vagy ha a terhesség nemi erőszakból vagy vérfertőzésből ered t” . Az új törvények többsége engedélyezi az ab o rtu szt abb an az esetben, ha fennáll annak valószínűsége, hogy a gyerm ek fogyatékosán születik, m int ahogyan ez rendszerint előfordul, ha az an y ának rubeolája v o lt a terhesség első három hónapjában . Még a „ te rá p iai” indikációk alapján engedélyezett abortuszok esetén is az okokat k é t nagy csoportra lehet felosztani. A legtöbb országban a testi betegség alapján engedélyezett abortuszok kisebb részt képviselnek. A diagnózis főképpen pszichiátriai jellegű. Term észetesen nehéz ennek okait alaposabb vizsgálat nélkül m eghatározni. E m eghatározás szélesebb körű értelm ezése azonban társad alm i vagy legalábbis társadalm i-egészségügyi okok hoz vezet, ugyanis a nő nagy családja vagy kedvezőtlen pénzügyi helyzete is pszichológiai okként n y ilv án u lh at meg a terhesség m egszakítása szem pont jából. GYAKORLAT
14. A m űvi vetélésekre vonatkozó törv én y ism erete nem ad képet arról, hogy milyen súlya v an a m űvi vetéléseknek a születésszabályozásban, azaz hogy hán y nő él ezzel az eszközzel. S tatisztikai ad ato k hiányában csupán hozzá vetőleges k épet k a p h a tu n k és ezt is inkább olyan országokra vonatkozóan, ahol a m űvi vetélést engedélyezik. Ezekben az országokban is csupán az abortusz legalizálását követő időszakra vonatkozóan állnak rendelkezésre adatok, de figyelem be kell venni, hogy ezt megelőzően is számos illegális ab o rtu szt h a j to tta k végre. K ülönféle becslések alapján az 1950-es évek elején az abortuszok szám a m integy 100 000 —300 000 v o lt Csehszlovákiában, 100 000 —150 000 M agyarországon és 250 000 —300 000 Lengyelországban. A legalizálást követő en 6 országról v an n ak adatain k . Ezek az adatok azt m u ta tjá k , hogy az ab o rtu szok száma bizonyos ideig növekedett, m ajd n éhány év m úlva — részben a népesedéspolitikai rendszabályok h a tá sá ra és részben a fogam zásgátlás elter-
t ív ( l ) 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968
................................. ................................. ................................ ................................ ................................ ................................ ................................ ................................ ................................ ................................ ................................ ................................ ................................ ................................
Japán 1170,1 1159,3 1122,3 1128,2 1098,9 1063,3 1035,3 985,4 955,1 878,7 843,2 808,4 748,4
---------------Cseh Bulgária szlovákia ci 30,9 37,5 45,6 54,8 68,8 76,7 83,3 91,5 96,5 101,4 98,2 85,2
2,1 3,1 7,3 61,4 79,1 88,3 94,3 89,8 70,5 70,7 79,6 90,3 96,4 99,9
Magyar ország
Lengyel ország
35,4 82,4 123,3 145,6 152,4 162,6 170,0 163,7 173,8 184,4 180,3 186,8 187,5 200,8
1,4 18,9 36,4 44,2 79,0 158,0 155,3 199,4 190,0 177,5 168,1 156,7 146,1 121,7
Jugoszlá via
54,5 76,7 104,7
150,0 210,9
484
K Ö Z LE M É N Y EK
jedésének eredm ényeképpen — stag n ált, néhány esetben pedig jelentősen csökkent. E z t az utóbbi ten d en ciát főképpen Ja p á n b a n észlelhetjük, ahol a m űvi vetélések szám a fokozatosan emelkedik évről évre egészen 1955-ig és akkor csökkenni kezdett. Az 1955. évi csúcsértékhez (1 170 000 eset) viszonyít va, 1965-ben 28% -os csökkenés k ö v etk ezett be. Érdekes a helyzet Csehszlo v ák iáb an , ahol jelentős csökkenés k ezd ő dött 1963-ban, 1965-től kezdve ez a szám ism ét növekedett és 1968-ban érte el csúcsértékét, 100 000 b ejelen tett esetet. M agyarországon is kisebb csökkenést észleltünk 1962-ben, m ajd 1964 és 1967 k ö zö tt az abortuszszám állandó m agas szinten m aradt, 1968-ra azonban újabb emelkedés kezdődött és a m űvi vetélések szám a elérte csúcs é rték ét (200 000 eset). Olyan országokban, ahol az abortusz nem teljesen legális, az engedélye z e tt m űvi vetélések szám a aránylag kicsi. Svédországban 1967-ben 10 000-nél kevesebbet, D ániában 6000-nél kevesebbet h a jto tta k végre. N agy-B ritanniáb an az új tö rv én y u tán i első években (1967. április — 1968. m árcius) 40 000 engedélyezett a b o rtu szt végeztek. A legújabb rendelkezésre álló ad ato k B ulgáriára vonatkozóan (1966) is ugyancsak m u ta tjá k az abortuszok viszonylag nagyfokú em elkedését (100 000 eset).1 A Lengyelországra vonatkozó legújabb ad ato k (1968) 122 000 m űvi v etélést m u tatn ak . A Szovjetunióra és R om ániára vonatkozóan nem állnak rendelkezésre hivatalos becslések. N éhány külföldi szerző azonban igen m agasra becsülte a m űvi vetélések szám át.2 R om ániára vonatkozóan az új tö rv é n y t — am ely m e g tilto tta a m űvi vetélést — megelőző időszakra Pressat és Tietze az 1967. évi születések növekedése alapján 1966-ban 460 000 —480 000-re becsülte a m űvi vetélések teljes szám át.3 E gy m ásik becslés azt m u ta tja , hogy a m űvi vetélések szám a 1958-ban (a liberalizálás u tá n egy évvel) 112 000-re és 1959ben 219 000-re em elkedett. _ 15. Az engedélyezett abortuszok értékm érője ezek aránya az élveszületések szám ához viszonyítva az a d o tt évben. Ez az index M agyarországon v o lt a legm agasabb: 1964-ben 140 m űvi vetélés ju to tt 100 élveszületésre. J a p á n ban 1957-ben érték el a m axim um ot (72 m űvi vetélés 100 élveszületésre); 1965ben csak 46, 1966-ban 60 v o lt.1 A többi országra vonatkozóan az arány viszony lag csak B ulgáriában nagy (1966 : 80), más országokban 23 és 54 között inga dozott. 16. Nehezebb akár m egközelítő a d a to k a t is kapni az abortuszok szám áról olyan országokban, ahol az ab o rtu szt tö rvény tiltja és ahol általános statisz tik ai ad ato k nem állnak rendelkezésünkre. A 3. táb láb an m egkíséreltük össze gyű jten i többé-kevésbé m egbízható becslések eredm ényeit néhány ország viszonylatában. Ezeknek az ad ato k n ak értelm ében számos országban — ahol elm életben az abortusz tilos v agy n éhány teráp iái esetre korlátozódik — a m űvi vetélések szám a nagyon m agas, úgyszintén a vetélések aránya is az élveszületések szám ához viszonyítva. Így pl., még ha el is fogadjuk az alacsonyabb becsült értékeket, a legtöbb országban, am elyekre vonatkozóan vannak a d a ta ink, az illegális abortuszok szám a m ajdnem ugyanakkora, m in t a születéseké. A m agasabb becslési értékek szerint a m űvi vetélések szám a 2 1/2-szer, sőt 3-szor akkora, m int az élveszületések száma (A usztria, Belgium, N ém et Szövetségi K öztársaság5, U ruguay), de valószínűleg az alacsonyabb adatokkal 1 Az új szigorító rendelkezések hatására a művi abortuszok száma csökkent és 196S-ban m ár csak 85 000-et ért el. 3 Mehlan a londoni konferencián elmondott hozzászólásában 6 millióra becsülte a Szovjet unióban végrehajtott művi vetélések számát. Más hozzászólók 8 milliós esetszámot becsültek. 3 A Scinteia 1968. október 27-i számának közlése szerint: ,,1965-ben Rom ániában 1 115 000 abortusz volt, azaz minden élveszületésre négy abortusz ju to tt” . 4 M uramatsu felszólalásában elmondotta, hogyha számba v ett esetek száma Japánban nem m utatja a művi vetélések tényleges előfordulását. Ú jabb kutatásai szerint a végrehajtott művi vetélések száma m integy három-négyszerese a számba vettnek. Így 1966-ban a 100 élveszületésre jutó művi vetélések száma 180—240 körül lehetett és — a maximumot jelentő — 1957. évben megközelíthette a 290—300-at is. 6 H armsen professzor hozzászólásában sokallotta a Német Szövetségi Köztársaságra v onat kozó becsléseket. Szerinte a nagyszámú művi abortusz csupán a második világháború utáni években fordult elő, de ezt követően nagymértékben csökkent. Jelenleg véleménye szerint csupán mintegy 50 művi vetélés ju t az NSZK-ban 100 élveszületésre.
485
Ország (1) A u s z t r i a .......................................................... B e lg i u m .......................................................... F in n o rszág ................................................... F r a n c ia o r s z á g .............................................. N é m e t D e m o k ratik u s K ö z tá rsa sá g . . . N é m e t Szövetségi K ö z tá rsa sá g ............ O la s z o rs z á g ................................................... E g y e s ü lt K irá ly ság ................................... A rg e n tin a ..................................................... C h i le ................................................................. K o lu m b ia ..................................................... U ru g u a y ........................................................ E g y e s ü lt Á llam ok ..................................... A u sz trá lia .....................................................
lízer (2) eset
100 élveszüle tésre (3)
2 0 0 - 300 2 0 0 - 400 40 4 0 0 - 1200 1 0 0 - 150 1 0 0 0 - 3000 6 5 0 - 900 1 0 0 - 200 500 1 0 0 - 200 150 150 3 0 0 - 2000 4080
1 5 0 -2 5 0 1 5 0 -3 0 0 40 5 0 -1 5 0 4 0 - 60 1 0 0 -3 0 0 7 0 -1 0 0 1 0 - 20 100 4 0 - 80 20 300 1 0 - 60 1 7 - 35
Горизонтальная графа: (1) Страны; (2) Тысяча; (3 на 100 живых рождений.
Heading: (1) Country; (2) in thousands; (3) per 100 live births.
rendelkező országokban is sokkal több esetre szám íth atunk (m inthogy kevéssé valószínű, hogy az E gyesült Á llam okban vagy az. E gyesült K irályságban csak 10 vagy akár 20 —60 m űvi vetélés ju t 100 élveszületésre, még akkor is, ha ezek ben az országokban a fogam zásgátlást nagyobb arányban alkalm azzák). 17. H a összegezni kív án n án k a különböző becsléseket, hogy m egállapít suk a m űvi vetélések szám át évente, ugyanazt az eredm ényt kapjuk, m in t az 1965. évű belgrádi Népesedési Világkonferencia résztvevői. E szerint évente a világon m integy 30 millió terhességet szakítanak meg, ami an nyit jelent.
486
K Ö Z L E M É N Y E K
hogy átlagosan m ajdnem m inden m ásodpercre ju t egy m űvi vetélés. M ehlan még m agasabbra becsülte a m űvi vetélések szám át, am ikor m egállapította, hogy évente m integy 40 millió abortusz m egy végbe a világon. H a ezt összeha sonlítjuk az élveszületések évi becsült szám ával (34%o-es születési ará n y szám nak megfelelő 115 millióval), úgy azt találjuk, hogy a világon általában 100 élveszületésre 26 (vagy esetleg 35) m űvi vetélés ju t. Mindezeknek a becslé seknek elfogadható v o ltá t csökkentik azonban, hogy a Szovjetunió abortusz helyzetére vonatkozó becslések igen bizonytalanok és sem m it sem tudunk arról, hogy h ány v etélést h a jta n a k végre a K ínai N épköztársaságban. Pedig e k é t ország a d a ta esetleg egyharm adával-felével m ódosíthatja az eddig elfo g a d o tt becsléseinket. H a úgy közelítjük meg azonban ezt a szám ot, hogy a világ országait abortuszrendszerük és gazdasági fejlettségük szerint csoportosítjuk, akkor korántsem k apunk egyöntetű képet. Míg olyan országokban, ahol az ab o rtu szt legalizálták, évente m integy 4 —6 millió ab o rtu szt h a jta n a k végre, addig kb. 25 m illióra teh ető az évente v é g re h a jto tt krim inális abortuszok szá ma. Az élveszületések szám ához viszonyítva, a legális abortuszrendszerrel rendelkező országokban az arán y ugyanaz, m int a gazdaságilag fejlett orszá gokban, ahol a m űvi vetéléseket illegálisan végzik (m inim um 54, m axim um 81 ju t száz élveszületésre). Term észetesen a fejlődésben levő országokban (ahol a születések száma még m indig nagyon magas) az abortuszoknak a szüle tésekhez v iszo n y íto tt arán y a sokkal kisebb (kb. 20); és a m űvi vetélések szám a is a népességszám hoz viszonyítva sokkal alacsonyabb, m int a fejlett országokban.
Legális abortusztörvénnyel nem rendelkező (2) rendelkező (1)
fejlett (3)
fejlődő (4)
Egész világ (6)
országok (5) 1. N épesség (m illió) ................... 2. Elveszületés (ezer) ................ 3. 1000 l a k o s r a ....................... 4. M ű v i vetélés 5. ezer ....................................... 3. 1000 l a k o s r a ....................... 6. 100 élveszületésre ............
D E M O G R Á F I A I
420 7 400 18
610 11 100 18
2 390 96 500 40
3 420 115 000 34
4 0 0 0 -6 0 0 0 1 0 -1 4 5 4 -8 1
6 0 0 0 -9 0 0 0 1 0 -1 5 5 4 -8 1
1 5 0 0 0 -2 0 0 0 0 6- 8 1 6 -2 1
30 000 9 26
K Ö V E T K E Z M É N Y E K
18. A m űvi ab ortusznak m int születéskorlátozási m ódszernek m ásik közelítését jelenti, ha olyan országokban, ahol a szabad abortuszok rendszerét v ezették be, vizsgáljuk, hogy m ilyen h a tá s t gyakorolt az abortuszok elterje dése a születésszám ra. Az 5. tá b la a z t m u ta tja , hogy valam ennyi országban,, ahol a m űvi vetélések törvényesek, az élveszületési arányszám jelentősen csökkent. Ez a tendencia folyam atos v o lt és csupán akkor szakadt meg, am ikor valam ely egyéb népesedéspolitikai intézkedéssel befolyásolták. Í gy pl. Csehszlovákiában 1963 —1964-ben és M agyarországon 1966-tól kezdve,
487
K Ö Z L E M É N Y E K
É v ( l) 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968
................ ................ ................ ................ ................ ................ ................ ................ ................ ................ ................ ................ ................ ................ ................ ................ ................ ................ ................ ................ ................
Japán 33,5 33,0 28,1 25,3 23,4 21,5 20,0 19,4 18,4 17,3 18,1 17,6 17,2 16,9 17,1 17,3 17,7 18,6 13,8 19,4
Magyar Lengyel Cseh Szovjet Bulgária szlovákia ország ország Románia unió 24,6 24,7 25,1 21,0 21,1 20,7 20,2 20,1 19,5 18,4 17,9 17,6 17,8 17,4 16,7 16,4 16,1 15,3 14,9 15,0 17,0
23,4 22,4 23,3 22,8 22,8 21,2 20,6 20,3 19,8 18,9 17,4 16,0 15,9 15,8 15,7 16,9 17,1 16,4 15,6 15,1 15,1
21,0 20,6 21,0 20,2 19,6 21,6 23,0 21,4 19,5 17,0 16,0 15,2 14,7 14,0 12,9 13,1 13,0 13,1 13,6 15,6 15,1
29,3 29,5 30,7 31,0 30,2 29,7 29,1 29,1 28,0 27,6 26,3 24,7 22,6 20,9 19,6 19,0 18,1 17,4 16,7 16,3 16,3
23,9 27,6 26,2 25,1 24,8 23,8 24,8 25,6 24,2 22,9 21,6 20,2 19,1 17,5 16,2 15,7 15,2 14,6 14,3 27,1 26,3
26,5 26,8 26,4 24,9 26,6 25,7 25,2 25,4 25,3 25,0 24,9 23,8 22,4 21,2 19,7 18,4 18,2 17,4 17,3
Jugosz lávia 28,1 30,0 30,2 27,0 29,7 28,4 28,5 26,8 25,9 23,7 24,0 23,3 23,5 22,7 21,9 21,4 20,8 20,9 20,2 19,5 18,9
Forrás: ENSZ kiadványok (Demographic Yearbook, Population and ViLal Statistics Report, Monthly Bulletin of Statistics)
Горизонтальная графа: (1) Годы. Heading: (1) Year.
különféle, szülési k edvet növelő intézkedés (családi pótlék emelése, szülési szabadság növelése, gyerm ekgondozási segély bevezetése) h atá sá ra a születé sek arányszám a n övekedett az abo rtu szra vonatkozó jogszabályok változása nélkül. Más a helyzet Ja p á n b a n , ahol az abortuszok szám ának csökkenésével párhuzam osan 1964-től kezdve a születésszám kisebb m értékben növekedett. R om ániában az abortuszok virtu ális e ltiltá sá t követően 1967-ben az élve születések szám a jelentősen em elkedett. 1967. h arm adik negyedévében a szüle tési arányszám elérte a 39-et, am i 2,7-szerese az előző év értékének, e nagy arányú növekedés u tá n a születési arán y lassan csökkenni k ezd ett és 1968. m á sodik negyedében elérte a 27-et, ami 30%-kal kevesebb az 1967. évi csúcs értéknél, de még így is 80% -kal tö b b , m in t k ét évvel azelőtt. Ez a z t bizonyítja, hogy csupán adm inisztratív intézkedéssel csak ideiglenes h a tá s t lehet gyako rolni a születési arányszám ra és hogy a nők nagyon gyorsan m egtalálják a m ó dot arra, hogy m egszakítsák nem k ív á n t terhességüket. Még mindig bizony ta la n azonban, hogy illegális a b o rtu szt vagy hagyom ányos fogam zásgátlási m ódszereket (főleg coitus in terru p tu s-t) alkalm aznak-e, te k in te tte l arra, hogy m odern fogam zásgátló eszközök nem állnak rendelkezésre. 19. Az abortuszvizsgálatok egyik legérdekesebb terü lete annak a k u ta tá s nak, hogy a vetélések milyen szerepet já tsz a n a k a születésszabályozásban. E z t m egvizsgálhatjuk a rendelkezésre álló m agyar és jap án becslések szerint. H a van n ak ad a ta in k arra vonatkozóan, hogy egy nő propagatív korban hán y szor esik teherbe és hogy h án y terhessége fejeződött be élveszületéssel és hány m űvi vetéléssel, m egkapjuk az abortuszoknak a k ív á n t szülésekhez viszonyított arán y át. Ez többféleképpen való síth ató meg. H a a nők teljes propagatív éle tü k folyam án (15 —49 év) ugyanolyan arán y b an szakítanák meg terhességüket, illetve szülnének, m int 1967-ben M agyarországon, akkor átlagosan két gyer m eket szülnének, 0,5 spontán abortuszuk és 2,6 m űvi abortuszuk lenne. Ez azt
488
K Ö Z LE M É N Y E K
jelen ti, hogy a m agyar nők átlagosan 5,1 esetben esnének teherbe, am elynek felét m űvi vetéléssel szak ítan ák meg. M ásképpen nézve a dolgot, ha a teljes term észetes term ékenységet — a propagatív időszak a la tt — 6,5-nek vesszük (am ire többféle tö rté n e ti és biológiai k u ta tá s alapján nagy valószínűséggel szám íthatunk), akkor a jelenlegi körülm ények között a lehetséges terhességek 1/5-ét különböző fogam zásgátló eszközökkel akadályoznák meg és 40% -a fejeződne be m űvi vetéléssel. Más szóval, a m űvi vetélés nagy szerepet játszik a születésszabályozásban: an nak legalább k éth arm ad át jelenti. Felm erülhet az a kérdés, hogy vajon ezt a jelentős súlyt az ab o rtusztörvény liberalizálása okozza-e. V élem ényünk szerint - és ezt a régebbi m agyar adatok is bizo n y ítják — ez k o rán t sincs így. A 6. tá b la ad atai ugyanis azt m u ta tjá k , hogy ti. Л m agyar nők becsült termékenységtörténete, 1850 — 1980 (100 nőre az egész termékenységi időszakban ) Оценка истории фертильности венгерских ж енщ ин, 1850— 1080 (на 100 ж енщ ин в весь период фертильности) Estimated F ertility History of the H ungarian W omen , IS 50— 1980 (Per 100 women during whole fertility period)
Termékenységi időszak (1)
1 8 5 0 - 1 8 7 0 ............. 1 8 7 0 -1 8 9 0 ............ 1 9 0 0 -1 9 2 0 ............ 1 9 2 0 -1 9 4 0 ............ 1910 —I 9 6 0 ........... I960 —1980 ............
SzületésSzülés szabályo (befejezett Spontán Terhessé Fogam zás össze Művi Mindösztermé- vetélés (3) vetélés (4) gek össze zásgátlás szesen (7) sen (művi vetélés és kenvség) sen (5) (6) fogamzás (2) gátlás) (8) . : . . . . .
500 500 400 300 250 200
50 50 50 50 50 50
30 00 120 200 230 200
640 010 570 550 530 510
10 40 80 100 120 110
050 650 650 050 050 650
40 100 200 300 350 400
a m últ század 70-es évei elő tt a nők tényleges term ékenysége m ajdnem elérte az akkori időszakra becsült teljes term ékenységet. U gyanakkor - különösen az első világ h áb o rú t követő évtizedekben — a szü letett gyerm ekek szám a jelentősen csökkent: így 1920 és 1940 k özött a m agyar nők teljes propagatív időszakuk a la tt átlagosan 3 gyerm eknek ad tak életet. Mivel ugyanerre az idő szakra a spontán abortuszok előfordulását a jelenlegi szintre te h etjü k és a védekezés valószínűleg kisebb m érvű volt, m int jelenleg, akkor átlagosan két abortusszal kell szám olnunk, am i a n n y it jelent, hogy a teherbeesések 30% -a fejeződött be m űvi vetéléssel és kevesebb m int 20% -a volt m egelőzhető véde kezéssel. Ez an n y it jelen t, hogy az abortu sztörvény liberalizálása előtt — am i k o r a joggyakorlat és törvényhozás kb. azonos volt, m int jelenleg a legtöbb n yugat-európai országban (vagyis a m űvi vetélés form álisan és törvényesen tilos volt) és am ellett jelentős szám ban végeztek illegális terhességm egszakí tá so k a t — a m űvi vetélések szám a alig volt alacsonyabb, m in t jelenleg. H a pedig a m űvi abortuszoknak a nem k ív á n t terhességekhez v iszonyított arán y át nézzük, azt kell m egállapítanunk, hogy a háború előtti időszakban a művi vetélés súlya azonos volt a jelenlegivel (2 : 1 arán y b an a védekezés hatásával szemben). J a p á n ra vonatkozóan M uram Atsu idézi A oki k u ta tá sa in a k eredmé nyeit, am elyek szerint 1955-ben — ha nem le tt volna semmiféle szervezett születéskorlátozás — a teherbeesések 45% -a fejeződött volna be szüléssel, 37% -a m űvi vetéléssel és csupán a fennm aradó 18% -ot g áto lták volna védeke zéssel. E szerint a családtervezésben a m űvi vetélések és a védekezés aránya
K ÖZ L EM É NY EK
489
30 : 70 v o lt, am i becslések szerint 1960-га 50 : 50-re, m ajd 1965-ге 70 : 30-ra m ódosult, a m űvi vetélések csökkenése és a védekezési m ódszerek jobb elter jedése következtében. M uram atsu azonban hozzászólásában elm ondotta, hogy ezek a feltételezések tú l optim isták és nem veszik figyelembe az eltitkolt v e té léseket. A valóságban szerinte. 1965-ben is még a m űvi vetélés és a védekezés arán y a a családtervezésben 50 : 50 volt. 20. H a általán o sítan i ak arju k az abortusz dem ográfiai szem pontjaira vonatkozó összefoglalást, a m űvi vetélésnek a születésszabályozásra gyakorolt h a tá sá t három időszakra o szth atju k fel: a) nincs születésszabályozás (sem abortusz, sem fogam zásgátlás), úgy, hogy a tényleges term ékenység közel azonos a term észetes term ékenységgel. Ez v o lt a helyzet a fe jle tt n y ugat-európai országokban a 19. század elejéig, Közép- és K elet-E u ró p áb an az első világháború kitöréséig és jelenleg is a leg több gazdaságilag fejlődésben levő országban, ahol a születési arányszám még m indig m agas és ä születésszabályozást egyáltalán nem vagy csak kis m értékben alkalm azzák, b) m egindul a születésszabályozás, de a fogam zásgátló eszközök hián y á ban ez több n y ire m űvi vetélésen alapul. E tek in tetb en nincs lényegbevágó különbség az a b o rtu sz t engedélyező és tiltó országok között, m ert az abortusz igen m agas szinten áll. Term észetesen ez m egm utatkozik a születésszám foko zatos csökkenésében és ennek h atása változik a ttó l függően, hogyan vezették be a születésszabályozási m ódszereket. E bben az időszakban van E urópa legtöbb gazdaságilag fejlett országa, v alam in t Ja p á n , néhány latin-am erikai ország, K an ad a és bizonyos m értékben az A m erikai E gyesült Államok is. M indez nem is tek in th ető ú jn ak , m ivel sok helyen m ár a k é t világháború közötti időszakban v agy m ár régebben is alkalm aztak fogam zásgátlást; c) a harm adik időszak, am ikor széles körben elterjed a fogam zásgátlás és ez képezi a születésszabályozásnak csaknem egyetlen eszközét. E bben az időszakban a nők annyi gyerm eket szülnek, am ennyit szükségesnek találn ak és m inden nem k ív á n t terhességet valam ely fejlett születésszabályozási m ód szerrel előznek meg. E bben az esetben a terhességek m egszakítására csak ele nyésző esetben v an szükség, az abortusz m ár nem uralkodó módszer. Ez a gyakorlat azonban csak a jövőben válik általánossá, m ost még csak nyom okban fordul elő, de m inden erőfeszítéssel arra kell törekednünk, hogy ez minél h am a rabb megvalósuljon. 21. Összefoglalva m egállap íth atju k , hogy a m űvi vetélések legalizálása jelentős m értékben befolyásolja az élveszületések szám át és ezért a családter vezés fontos eszköze. A m űvi vetélés azonban nem tek in th ető a születésszabá lyozás alkalm as és megfelelő eszközének, csak ideiglenes, kisegítő m ódszer nek, amíg a népesség nem fogad el megfelelő születéskorlátozó eszközöket. A jelenlegi körülm ények k ö zö tt te k in te tte l arra, hogy a fogam zásgátló m ód szerek még m indig prim itívek a legtöbb fejlett országban, a m űvi vetélést alkal m azzák a születésszabályozás egyik fő eszközeként. Egészségkárosító h a tása elegendő ok arra, hogy változtassu n k a jelenlegi helyzeten. Ez azonban nem v aló síth ató meg a m űvi v etélést tiltó adm in isztratív rendszabályokkal, hanem csakis a m odern fogam zásgátlási m ódszerekre vonatkozó ism eretek terjeszté sével, készletek rendelkezésre bocsátásával és a tényleges h asználatra való oktatással. Az egyes országok egészségügyi p o litik ája tudom ásul veszi ennek szükségességét úgy, hogy a nők inkább m egakadályozhassák, m in t m egsza kítsák a nem k ív á n t terhességet. I RODALOM The W orld Wide Problem of Abortion. Proceedings of the E ighth International Conference of the IP P F , Santiago, Chile, 8—15 April 1967. (London. IP P F ) 1967. 129—153. pp. M ehlan, K. H. cd.: Internationale Abortsituation, Abortbekämpfung, Antikonzeption. Lipcse. 1961. 280. p. Tietze, C.: The Demographic Significance of Legal Abortion in Eastern Europe. Demography, 1964. évi 1. sz. 119—126. p. Klinger A .: Abortion Programs. Fam ily Planning and Population Programs. (Chicago, 1966.) 465—476. p. 31 Demográfia
K Ö Z L E M É N Y E K K linger A .: Demographic Effects of Abortion Legislation in Some European Socialist Countries.
World Population Conference, 1965. Volume II. (New York, 1967.) 89—91. p.
Requena, M .: Condiciones Determinadas del Aborto Inducido. CELADE, Serie A, No. 61. (Santiago,
1967.) 18. p.
M u ram atsu , M. ed.: Ja p a n ’s Experience in Fam ily Planning — P ast and Present. (Tokvo, 1967.)
124. p. Harm ful Effects of Induced Abortion. Reports of Studies Conducted by the Family Planning Federation of Japán. (Tokyo, 1966.) 97. p. Abortion in Britain. Proceedings of a Conference held by the Fam ily Planning Association. London. 1966. 125. p. H offm eyer, N .: Physical Disease as Indication for Legal Abortion in Denmark. Preventive Medi cine and Family Planning. London, 1967. IPPF. 161—166. p. Srb, V . —Kučera , M .: Potratovost v Československu v letech 1958—1962. Demografie. 1963. évi 4. sz. 289—307. p. Frejka, T . — Koubek, J.: Abortions in Czechoslovakia. 50. p. (Unpublished) Popov, P .: The Abortions and B irths in Bulgaria. (Unpublished) Sadvokasova, E . A .: Nekotorüe Szocial’no-gigienicseszkie aszpektti izucsenija aborta. Szovelszkoe Zdravoohranenie. 1963. évi 3. sz. 46. p. Heer, D . M .: Abortion, Contraception and Population Policy in the Soviet Union. Demography. 1965. évi 2. sz. 531—539. p. M iltén yi K .: A művi vetélések demográfiai jelentősége. Demográfia. 1964. évi 3— 4. sz. 419—428. p. Szabady E . — K iinger A .: Az 1965—1966. évi termékenységi, családtervezési és születésszabályozási vizsgálat. Demográfia. 1966. évi 2. sz. 135—161. p. Szabady E.: Családtervezési tren d ek : a magyar vizsgálat. Demográfia. 1968. évi 3— 4. sz. 333—346. p. Progress Report on Liberalized Abortion. Time. 1968. nov. 15. 56. p. Engström , L.: Abortion as a Method of Population Control. Pakistan International Family Plan ning Conference. Dacca. 1969. 8. p. Tietze, C.: Legal Abortion in Industrialized Countries. Pakistan International Fam ily Planning Conference. Dacca. 1969. 38. p. Potts, M .: Induced Abortion: the Experience of other Nations. Pakistan International Fam ily Planning Conference. Dacca. 1969. 16. p. Hauser, P h. M .: Non Fam ily Planning Methods of Population Control. Pakistan International Fam ily Planning Conference. Dacca. 1969. Peel, J .—Potts, M .: Demographic Aspects of Abortion in Britain. IUSSP General Conference. London. 1969. 15. p. Tietze, C.: Demographic Aspects of Abortion in the United States. IUSSP General Conference. London. 1969. 10. p. Requena, M .: The Problem of Induced Abortion in L atin America. IUSSP General Conference, London. 1969. 19. p. M uram atsu, M .: The Demographic Aspects of Abortion in Japan. IUSSP General Conference. London. 1969. 7. p. Kucera, M .: The Abortion R ate in Czechoslovakia. Czechoslovak Population Problems. Prague. 1968. 40—54. p. M ehlan, K . H .: Changing Patterns of Abortion in the Socialist Countries of Europe. International Abortion Conference. H ot Sprigns. 1968. 12. p.
Д Е М О ГРА Ф И Ч Е С К И Е А С П Е К Т Ы АБО РТО В Резюме 1. В прошлом аборт играл очень важную роль в регулировании рож даемости, однако все его последствия было очень трудно определить. Страны мира можно отнести к трем категориям в зависимости от законного подхода по отношению к абортам. Некоторые страны разреш аю т аборт из-за социальных причин, к числу этих стран относится Япония и, начиная с 1955— 1960 гг., такж е некоторые европейские социалистические страны проводят более либеральное направление; в других странах, как, например, в скандинавских, некоторых англо-саксонских, ближневосточных и азиатских странах аборт является легальным только из-за гигиенических причин, однако в большинстве стран по сне время запрещ ен искусствен ный аборт. 2. В зависимости от легального подхода, практика искусственного аборта получила ш ирокое распространение. Согласно расчетам ежегодно 30— 40 млн. беременностей прекращ ается путем искусственного аборта в мире, что означает 26 искусственных абортов в расчете па 100 ж иворож дений. Это соотношение значительно выше в экономически развиты х странах независимо от легального подхода к абортам. Подобно этому, сокращение общей рождаемости наблюдается в странах, где доля абортов высока. Тем не менее указанны е цифры далеко не полностью охватывают все искусстаенные прекращ ения беременности, так как до сих пор осуществляются
K Ö Z L E M É N Y E K
491
многочисленные запрещенные аборты, не фигурирующие в официальных статистических данных. 3. Само собой разумеется, что аборт нельзя считать наилучшим сред ством ограничения рождаемости и он не может быть рекомендован в к а честве последнего. До тех пор, однако, пока не будет в распоряж ении эффективных и дешевых практических средств для регулирования рожде ний, аборт и в дальнейшем будет играть важную роль. Поэтому было бы правильным легализовать аборт к тому времени, когда уж е в более значи тельном количестве будут в распоряж ении другие методы. Гигиенические условия, при которых легальны е аборты проводятся безусловно более бла гоприятны нежели те, которые могут обеспечить лица, осуществляющие нелегальны й аборт. (Данное исследование было обсуждено на Общей демографической конференции М еждународного союза по изучению населения, состоявш ейся в Лондоне с 3 по 11 сентября 1969 года.)
D E M O G R A P H IC A S PE C T S O F A B O R T IO N S Sum m ary
1. In th e p a s t a b o rtio n p lay e d a v e ry im p o rta n t role in b irth co n tro l b u t i t is v e ry d iffic u lt to d e te rm in e all its im p a c ts ex actly . T h e c o u n tries of th e w orld can be classified in to 3 categories according to th e ir a b o rtio n legislation. T h ere are c o u n tries in w hich a b o r tio n is p e rm itte d for social reasons. Such c o u n tries are, for in stan c e, J a p a n and, since 1955 — 1960, som e E u ro p e a n socialist c o u n tries w hich h a v e a m ore lib e ral a ttitu d e ; in o th e r c o u n tries, as, for in stan c e, in th e S c a n d in a v ian cou n tries, in som e A nglo-Saxon c o u n tries a n d in som e c o u n tries of th e N e a r-E a s t a n d A sia a b o rtio n is p e rm itte d fo r h e a lth reasons o n ly ; in m o st cou n tries in d u ced a b o rtio n is still p ro h ib ite d . 2. In d u c ed a b o rtio n is w idely sp re ad all over th e w orld. On th e basis of c alcu latio n s 30 or 40 m illion p regnancies are in te rru p te d , y e a rly in th e w orld as a w hole w hich m ea n s, in o th e r w ords, t h a t 26 in d u ced a b o rtio n s can be reckoned w ith p e r 100 liv e b irth s. T his p ro p o rtio n is m u ch h igher in th e econom ically developed cou n tries, in d e p e n d e n tly of th e legal a ttitu d e to w a rd s a b o rtio n . S im ilarly, th e general decrease of b irth s can be observed in th o se c o u n tries w here th e p ro p o rtio n of a b o rtio n s is high. In sp ite of th is th ese figures do n o t give a t all a full p ic tu re of in d u ced a b o rtio n s because m a n y illegal a b o rtio n s are n o t covered b y official sta tistic s. 3. I t goes w ith o u t say in g t h a t a b o rtio n c a n n o t be reg ard ed as th e b e s t m ea n s of b ir th c o n tro l a n d c a n n o t be recom m ended as a desirable m eth o d . As long as th ere are no efficient a n d econom ical p ra c tic a l m eans available for th e pu rp o ses of b irth control, a b o rtio n co n tin u es to p la y a n im p o r ta n t role. I t w ould be rig h t, th ere fo re, to envisage th e leg alization of a b o rtio n s in th e p eriod in w hich o th e r m e th o d w ill be a v ailab le to a g re a te r e x te n t. T h e s a n ita ry c o nditions u n d e r w hich legal a b o rtio n s a re perform ed, are, u n d o u b t edly, b e tte r th a n th o se w hich th e „ a n g e lm a k e rs” can ensure. (P a p e r discussed a t th e G eneral P o p u la tio n C onference of th e In te rn a tio n a l U nion for th e S cientific S tu d y of P o p u la tio n , held in L on d o n , S e p tem b e r 3 -1 1 , 1969.)
31
