-A- B É K É S I
ÁGOST. H ITY EV. EGYHÁZMEGYÉTŐL FENTARTOTT S IGAZGATOTT
SlÄB'iÄBl Á'OISSOiü
ÉVI JELENÍTSE máé 1fit1^ 1 *. ,
jÁ Ő Z Z É T E S Z I
t
^ .r r ^ r ^ r
i s t v
a
i t
igazgató.
X IO M A T O T T A
„ A Z A ltV A S I L’J s A O “
KÜX V V.N VO.MD.Í jA liA N SZAK VASON
-A. B É K É S I
ÁGOST. HITV. EV. EGYHÁZMEGYÉTŐL FENTARTOTT S IGAZGATOTT
SMETASIFÖISEOM
ÉVI JELENTÉSE 1877;8-ról.
JvŐ Z ZÉ T ESZ I
igazgató.
NYOMATOTT A „SZAKVASI Ú JSÁ G " KÖNYVNYOMDÁJÁBAN
SZARVASON.
A.) É R T E K E Z É S . A a földrajz
D
A L É
tanításához
K
a középiskolákban.
őgymnasiumi értesítőnk 1876-ki évfolyamában ,,A föld rajz fontossága“ cziraü tanulmányomban kimutatni tö rekedtem a többi között különösen azt, bogy a földrajz mily jelentékeny f e j l e s z t ő j e az ifjúság szellemi ere jének, hogy nevelészeti tekintetben rendkívül fontos ö n á l l ó tudomány, bogy ép azért újabb időben irodalma élénkül, ápolására társulatok keletkeznek, fejlesztésére tudományos utazások rendeztetnek, az egyetemeknél számára külön tan székek szerveztetnek.1) Úgy hiszem a földrajz ilyen életerős fejlődésével szemben nem állhat fenn már többé az ág. evang. egyetemes egyházi gyűlés által 1869-ben megállapított tan tervnek a földrajzra vonatkozó azon beosztása, mely szerint e tudomány anyagja kétfelé választva részint a történelem, részint a természettudományokhoz van csatolva és előveendő anyaga (talán csak is az I. és IV. osztályt kivéve) a ter mészettudomány mellett mostoha szűkkeblíiséggel kijelölve. Nekünk e tárgy fontosságának érzetében a földrajzi mint önálló tudományt rendszeresen minden osztályba kell beosz tanunk, mint azt már az állami középtanodai tanterv is tette. A milyen mostoha eljárást tapasztalunk tantervűnkben a föld rajz beosztásánál, ép oly futólag, mondhatnám felületesen bánik el e tantárgygyal a „Magyarhoni evangélikus gymna sium ok szervezése„ is. melyet I87ü:hen derék veteránunk ') L. Idézett prograram 13. és köv. 11.
1*
4 Vandrák AnHrás eperjesi tanár állított össze. Míg ezen, inás tekintetben gondosan és szakavatottan szerkesztett dolgozat, a többi tantárgyak tanitásmódjával, mint például a történe lemmel,') kimerítően foglalkozik, azalatt a földrajzra alig juttat egy pár általános megjegyzést. Az algymnasiumi föld rajz, mondja a szervezet, mint önálló tantárgy tanitassék, mert ámbár nem lehet kétségbe vonni, hogy a földrajz a történelemmel szoros érintkezésben áll, de a tapasztalás mu tatja. hogy mikor a két tantárgy együttesen taníttatott, az algymnasiumi tanuló földrajzi ismerete a IV. osztály végez tével is rendesen igen csekély és zavart volt, mivel külön és alaposan nem tárgy altatott. A földrajzi ismeretek szük ségét pedig folytatólag indokolja ,,a népek és államok gyor sított. és megközelített közlekedése fontos szerepével.“ A ta nítás módjára nézve általánosan csak annyi van mondva, hogy az „mindvégig szemléltető vagy nézletes legyen“ s ehhez tellurium, lunarium, kidomborított földgömb, faliabro szok szükségesek. Folytatólag pár megjegyzés van téve a térképek használatáról, hogy azok alapján a magyarázott s szemléltetett tárgyak, teljes, tiszta, határozott mintegy szel lemileg photographirozott képe alakuljon,“ s ki van emelve a térképek rajzoltatásának, mint házi dolgozatnak, előnye is. Végül ajánlva van néhány tan- és kézikönyv, falitábla és kéziatlasz. A felgymnasiumi tanítást illetőleg a nevezett szer vezet bevallja, hogy a földrajz a ..történelem és statisztika óráihoz van kötve, s igy csak alkalmilag, per tangentem miveltetik.“ ,,Még is a történelem tanára — úgymond — igen helyesen fog cselekedni, ha kivált a nevezetesb kultu rális népek történelmének előadása előtt, alapvetésül az illeiő tartomány föld- és természetrajzi képét adja rövid de jellemzetes voTiásokban. “ Itt is befejezésül ajánltatik egynéhány térkép és folyóirat.3) Azon eljárás következtében, hogy a földrajzi tantárgy két tantárgyhoz csatoltatok mellékletül, a természettudományok rovata alatt is találunk egy pár meg jegyzést. A 111. osztálynál a természeti földrajznál, hogy az „uj tudomány leend legtöbb tanodáinkban,“ hogy ,,termé■’) L. Magyarhoni evang. gymn. szervezésű 5 0 - 56. 11. 3)
U. o 4 8 - 50 11.
5 szótőnél fogva realistikus tantárgy s leginkább a z é m 1é k e z e t és orientatio dolga.“ hogy részei: ,,a geistika, hydroistika, meteorologia, a termények földrajzi előtüntetése, az anthropologiai ős ethnographiai földrajz.“ A tanmenet és módról — folytatja tovább — itt leginkább jól szerkesztett kézikönyv határoz, a tanár l á s s a , mikép érvényesíti legjobban.“ A felgyrnnasiumi természettudományok sorában előjövő földrajzi anyagra nézve semmi különös megjegyzés nincs téve, álta lában az egész csoportra nézve megjegyeztetik csak ennyi: ,,hogy a tanulók necsak ismeretanyagban, hanem a világ magasabb, szélesebb és mélyebb szemlélésében, továbbá a természet törvényeinek teljes megértésében s e téreni önmű ködő vizsgálódásában gyarapodjanak. Itt ,,a részletesb tigyelmeztetés s utasítás valóban felesleges.“*) Ezekből világosan látjuk, hogy e szervezési munkálatban a földrajz valóban mostoha kezelésben részesült. Nem mondom, hogy egyes jó figyelmeztetés, útmutatás no foglaltatnék benne, de az oly általánosan van oda vetve, hogy a ki nem ismeri közelebb ről, az általa a földrajztanítás módjára nézve tájékozást nem nyerhet, s a kp ismeri, annak e figyelmeztetésre szüksége nincs. Lubrich Ágost neveléstudománya, mely megjelenésé ben a mi gymnasiumi tantervűnket egy évvel megelőzte,6) a földrajz tanmódját a gymnasiumban. tekintetbe véve a mű terjedelmét, szinte csak igen röviden tárgyalja. Osztja azt a vé leményt. hogy a földrajzi az alsó középtanodai osztályokban a természetrajz tanításával köthetni össze, s hogy a felső osztályokban a történelemhez kell azt csatolni. A tanmódot illetőleg keveset mond. Még leghatározottabban utasít ott, hol az alsó osztályok földrajzi tananyagának kezelésénél kimondja, hogy a tanmenet itt már majd mindig elemző s a szabado sabb térképrajzolás is érdemel n é mi figyelmet. Ha azt akarjuk elérni, hogy a földrajz az legyen, a mi nek lennie kell, a szellemi erőt hathatósan fejlesztő önálló tudománynak, akkor szakitnunk kell a régi felfogással, a közép tanodák minden osztályain át ki kell vívnunk számára a többi tudományok mellett, az őt megillető helyet. A reál is kolákat rendező ministrialis tanterv már az új irányban indult *;L. Magyar honi evang. gymn. szervezése 64 és 65 II. *) Megjelent Pozsonyban 1868. Négy kötetben.
6 midőn a 8 osztály mindenikébe a földrajz önálló tudomány nak vétetik s annak tanítására minden osztályban hetenkinfi két óra jelöltetik ki. Hisszük, hogy szakavatott és szorgalmas ügybuzgó tanárok kezeiben ott a tanításnak kitűnő sikere lesz, s meg fog szűnni az a gyakran hallott panasz, hogy a középtanodát végzett ifjak legtöbbje még hazája földraj zában is alig tudja magát tájékozni, annál kevésbé ismeri a föld akár természeti akár politikai viszonyait annak határán túl. Reméljük, hogy ha ág. hitv. ev. gymnásiumi tantervűnk revisió alá kerül, — pedig annak véleményem szerint mennél előbb meg kell történnie — a többi tudományok között a földrajz is elfogja foglalni méltó helyét gymnásiumainkban. A földrajzi tananyagnak minő beosztását tartanám legczélszerübbnek, arról tüzetesebben szólni, fentartom magamnak más alkalomra, jelenleg rövid vázlatban kívánom bemutatni a földrajz tanításánál használatos tanmódokat; s azok közül kiemelni akarok egyet, mely véleményem szerint a középtanodák középosztályaiban (IV. V. VI.) legczélszerűbben és legsikeresebben al kai m a zh a tó. A földrajz tanitásánál eddig h á r o m m ó d o t külön böztetnek m eg: az e 1em z ő t (analiticus,) az ö s s z e k ö t ő t (syntetikus) s a s z e r k e s z t ő t (eonstructiv.) Az elemző tanalak6) vagy tanmód szerint a tanulás kiindulási pontja a föld, mint égi test, erre következik a föld önmagára nézve, a száraznak és viznék elosztása a földfelületen, végre jön nek az egyes földrészek, és pedig előbb azokról általános áttekintés és erre az egyes országok fekvése, nagysága, határai, hegyei, vizei, égalja, terményei, ipara, kereskedelme, miveltsége, lakói, államszerkezete, s befejezésül a felosztás a nevezetesebb helyekkel. Ezen tanitásmód nevezhető a ré gebbi tanitásmódnak. eszerint van a legtöbb földrajzi tankönyv szerkesztv'e. E szerint az elemző tanmenet anyagja 3 fő csoporba foglalható össze. 1.) Területtan, (tereptan, topica), 2.) A föld természetének tana (physikai földrajz), 3.) Az ember uralmának tana (ethnographia és politikai földrajz, vagy ethnographiai és statistikai rész.)7) Az összekötő mód szerint a tanítás sohasem indul ki az fi) A német tantérfiak kőit tő mivelöi : Guts-Muts és Bergbaus. 7) Főleg Guts-Muts és Roon A. systemája szerint.
7 általánosból, hanem mindig valami részletesből, t. i. a tanuló környékéből, s abból mint középpontból vezet a földrajzi tu domány összes ismeretkörére. Így tehát ezen tanitásmód az elemzőnek épen ellenléte. Az összekötő tanmenet a közeli, a közvetlenül szemlélhetőből indul ki a távolabbira, a csak képben szemlélhetőre, arra a mit csak képzelnünk kell. Megismeri e szerint a tanuló legelőbb saját községét, nyer tájékozást a megyében, melyhez községe tartozik, úgy nyer folytatólag oktatást a szomszéd megyékről, a hazáról, arról a földrészről, melyben hazája fekszik s igy tovább fel egész odáig, a honnan az elemző tanmenet szerint kiindultunk, a földnek, mint égi testnek ismertetéséig. Hogy itt is a topfkai, physikai és ethnographiai — statistikai ismeretek szerint csoportosul az anyag az magától érthető/) Hitter mondja: A legtermészetesebb földrajzi tanitás mód az, mely a különnemű földrajzi tárgyakat mintegy egésszé egyesíteni tudja Ez pe dig az, mely a gyermeket a valóságban tájékoztatja, s rá irányozza tekintetét a helyre, hol él. Legyen az város vagy falu, hegy vagy völgy, hol a gyermek az első földrajzi is mereteket a természetben szerezte — és nem a szobában, nem a földképeken — az egyre megy. Ezen elemi tanitás mód a tudomány minden követelményeit egyesit! és azért az egyedüli. Itt tanulja a gyermek az országot minden viszo nyaiban ismerni, s tanulja a nyert képbeli minden országok földképeit érteni.9) A földnek azon helye, hol az ember szü letett, többnyire tevékenységének a szintere is élethossziglan. Ha most már az embernek kötelessége környezetének, hogy benne helyes tevékenységet fejtsen ki, viszonyait áttekinteni, s nem méltó hozzá, hogy azokról ne legyen felvilágosítva, akkor bizonyos, hogy a földre vonatkozó minden ismeretek közt minden tanulóra nézve a leglényegesebb és legnélkülözhetlenebb ismerete azon helynek, melyen él, s azon polgári, egyházi, állami- viszonyoknak, melyek reá hatnak, a melyek ben s a melyekre egykor neki is tevékenységét kifejtenie kell. Ebből következik, hogy a földrajzi oktatásnál a legkö zelebbi környezetet s azt a területet, melyen a tanulónak *) A német tanférfiak közt fö képviselői az összekötő módnak Bormaim és Dieaterweg. 9) Gnts-Muts Bibliothek 207. 1.
8 rendeltetése \*n élnie, az első hely illeti meg, hogy a leg közelebbin kell kezdeni s lassankint a távolabbira haladni. A földrajzi oktatás első tartalma a legközelebbi környékből fog vétetni.10) A gyakorlati kivitelben ngy az elemző mint az összekötő tanmódnál a tanításnak kettős feladata v a n : elébb az ismeretek közlése s utóbb azok begyakorlása, a siker csak akkor biztos, ha a tanító e kettős feladatát megfejteni képes és elég szorgalmat fejt ki. A s z e r k e s z t ő tanmenet lényegét tekintve a két elébbi módnak sajátos összekapcsolása. Itt nem lényeges az, honnan indul ki a tanítás, az általánosról a részletesre vagy a rész letesről az általánosra, hanem az, hogy a gyermek a tanító vezetése mellett rajzolva, jegyezve a földnek vagy egy or szágnak, vidéknek jellemzetes képét szerkeszsze, s oly ügyes ségre vigye, hogy benne a kép oly eleven legyen, hogy azt mindenkor ügyes, biztos vonásokban előtüntetni képes legyen. Ez a legújabb módszer. Tulajdonképi alapítója egy svéd tanár Agren Svén. Módszerének czélja: A földrajzi is meretek számára nyerni biztos alapot, a föld és ország vi szonyainak földképrajzolás által nyert szilárd begyakorlásá ban, hogy az bensőleg élénken a tanuló lelke előtt álljon s ha kívántatik általa újra szerkesztve lehessen. A tanulók kezükbe vesznek földgömbhálózatokat s azokon a tanár út mutatása mellett megjegyeznek egyes pontokat, összekapcsol ják ezeket vonalakkal, az ekképpen nyert vízszintes tagosulási képet javítják, igazítják, mig az a valóságnak (a meny nyiben a valóság ily kismérvű képen elérhető) legjobban megfelel. Agren szerint a gyermek mindig több és több p o s i t i ó t jegyez meg magának s végre a földről vagy az egyes országokról oly biztos képet nyer, hogy azt mathematikai fok-meghatározások szerint is helyes rajzban képes emlékezetéből előteremteni. De épen a positiók szigorú kö vetelése teszi Agren rendszerét majdnem kivihetetlenné. Egyszerűbb Kapp Frigyes módszere, ki a mathematikai fok hálózat helyett egyszerű négyzethálózatot használ a positiók begyakorlására. Ez könnyebb ugyan, de még mindig igen hosszadalmas. Mind a két módszer erős megtámadásoknak 10) Diesterwég.
9 lett kitéve, s okkal.1') Castein Ph. tovább halad, s a geographiai helyzetek begyakorlásánál felhasznál, hogy az emlé kezetet s a kézügyességet gvámolitsa, minden egyszerű mér tani alakokat, háromszögök-, négyszögök-, köröket sth. a szi gorú pontosságra nem törekszik s a főbb vonások megbíz hatóságára nézve e módon is őzéit ér. Nem is követeli épen a lerajzolást, de a kész földképen keresteti fel a helyeket, és szerkeszti az alakokat, melyeket az emlékezetnek meg őriznie kell. Lohse inég többet enged és tovább megy. elhagyja a mértani alakokat is, és a területek szerkesztéséhez alapul a f o l y ó v i z e k irányát, kanyarulatait tehát a folyóhálozatot veszi s azon szerkeszti tovább a földrajzi viszonyokat. 0 be gyakoroltatja igy például egyenként Portugáliát, Spanyolor szágot s igy tovább az európai többi országokat, s midőn ezekkel készen van, eonstruálja egész Európát. Ha már most nézzük a három földrajzi tan mód közül melyik, hol alkalmazható legsikeresebben, látni fogjuk azt, hogy az összekötő tanmód leginkább van helyén az elemi iskoláknál (népiskoláknál). A népiskolák számára kiadott ministerialis tanterv csakugyan azt fogadja alapul s e módszer szerint osztja be a tananyagot mind a hat osztályon keresz tül.12) A polgári iskolák számára kiadott ministerialis tanterv az ellemző módot fogadja el. habár a tanítás Magyarország ismertetéséből, tehát a legközelebbiból indul ki, de azt,, mint egészet veszi s igy halad a részletekre.13) A reál 'iskolák ok tatásának terve, melynek földrajzi anyagja az alsóib három osztályban teljesen egyezik a polgári fiú iskolák számára ki jelölt tananyaggal, szinte elemző módon kívánja a lanilást kezelni, mint az első osztálynál világosan ki is van fejezve : „analytikus modorban“. Most már azt kell megvizsgálnunk, hol alkalmazható legsikeresebben a szerkesztő tanitásmód? Úgy vagyok meggyőződve, sőt közel húsz éves tapasztalatom is megerősít benne, hogy a rajzoltató szerkesztő tanmód, és ") Agrenét R o o n, Kappét K l ó d é n támadta meg 12) Tanterv a népiskolák számára. Budapest 1877. 2d 24.11. ls) Tanterv a polgári iskolák számára. Budapest 1851. 9 és 24. 1.1.
10 pedig azon szabadabb alakjában,'4) hol a szerkesztés alap jául a fokhálózatok segélyül vétele mellett főleg a folyók vízhálózata szolgál, leginkább ott van helyén, hol a tanulót hazája részletesebb ismeretére kell vezetni, tehát az uj tan tervek szerint a népiskoláknál a VI-ik. a polgári iskoláknál a IV-ik, a mi gvmnásiumi tantervűnk szerint szinte a IV-ik, s a reál iskolai tanterv szerint a Vl-ik osztályban. Megkí sértem a tanitásmódnak alkalmazását egy pár vonásban le írni. A tanuló kezébe tankönyvül nyújtsuk hazánknak jól szer kesztett tankönyvét.15) A tanításhoz fali abroszul a BerghausGönczy Europa és Magyarország földképét használjuk. Ma ga a tanmenet a következő rendben foly. Tájékozás az osztrák-magyar monarchia fekvése és ha táraira nézve. A monarchia nagysága és népessége. A két állam viszonya. (Tankönyvem 1 —3 §) — Magyarország al katrészei és nagysága (38. §.) — A hegységek áttekintése. (40 §). — Északnyugoti, Északkeleti és Erdélyi Kárpátok áttekintése. (41., 50 és 52. §§ első pontjai.) — Az Alpok hegy rendszeréhez tartozó hegységek (00. § első pontja.) Síkok át tekintése (66. és 67. §§ első pontjai.) Magyarország folyó és álló vizeinek áttekintése. (70. §.) — A magyar királyi birodalom országainak áttekintése. Magyar Királyság. (88. §.) Horvátország (95. §.) Dalmátország (96. §.) — Mindezek fali földabrosz mellett begyakoroltatnak s nyujták az általános tájékozást, hogy ez alapon hozzá fog hassunk a szerkesztő módon az egyes vidékek földrajzának tanításához. A kiindulás leghelyesebb, ha azon megye vidé kéről történik, hol a tanoda van, s a hová való illetőségű a tanulók legnag}’obb része. Annak végeztével vétetik elő a Dunántúli kerület a következő vidékek szerint : 1. Rába-Lajta vidéke. 2. Balaton vidéke. 3. Dunamelléke. A Dunáninneni ke rület : 4. Vág-Nyitra. 5. Garan-Ipoly vidéke. 6. Duna melléke. Tiszáninneni kerület: 7. Hernád-Sajó. 8. Bodrog vidéke. u) Lóhs 0 methodusa. Autodidaxis utján e tanítás módra jutottam én is, mie lőtt Lobséét ismertem volna 15,) Tanítványaim e czélra az általam szerkesztett tankönyvet használják, czime : Mihálfi József Magyarország és Ausztria Földrajza főtekintettel a termé szeti viszonyokra. Budaptsst, 1876.‘‘ Második kiadás 1878.
11 9. Tisza melléke. Tiszántúli kerület: 10 Felső-Fisza és Sza-. mos vidéke. 11. Közép-Tisza melléke. 12. Körösök vidéke. 1ü. Alsó-Maros vidéke. 14. Temes-köze. Király hágóntuü ke rület: lő. Szamos, 16. Maros. 17. Aluta vidéke.— Magyarország 5 kerületében tárgyalt ezen 17 vidék után jő 18. Fiume. 19. Dráva-Száva köze. 20. Száva-Adria köze. Álinden egyes vidék vagy környék tárgyalásánál azon vidéknek vizei, hegyei, közlekedési vonalai, megyéi, nevezetesebb városok és faluk fekvése, a tanár által a táblán l e r a j z o l t a t n a k s a tanulók azt megfigyelik s utána rajzolják. Később egyes vidékeket feladványul önállóan a fali-földkép segítségével előleges utasítás és tankönyviekben kijelölt tananyag alapján magok is szerkesztik. Hogyan kelljen az ebképen az egyes vidék körül csoportosított tananyag kezelésénél eljárni, arra nézve például álljon itt: A Körös folyók vidékének leírása."') Békésrn egyétől keletre Erdély'7) határán emelkedik a Bi har hegység. Ezen hegység forrásai s nyűgöt felé nyíló völgyeiben összegyűlő csapadék vizek (eső, hó) táplálják azokat a folyókat, melyek a Hármas-Körös medrébe g y ü l e k e z n e k s abból a Tiszába ömlőnek. E folyók közt van három Körös s igv e folyók egész környéke, mely a Bihar hegység gerinczótől a Körös folyó torkolatáig térjed, találóan K ö r ö s f o 1y o k v i d é k é n e k nevezhető. Ezen vidéken terjed Bihar, Arad és Békés megye (Aradmegyének egy része ugyan a Maros parton fekszik, azonban a megye területének legnagyobb része a Körös vi dékére esik, és azért róla szólni itt van helyén.) A vidék területe 209.2 négyszög miriamétOr, lakosainak száma az egy milliót meghaladja (1.083.988.) Tehát nagyságát tekintve jóval nagyobb, mint az Alsó-Austriai főherczegség. I8) Egyik másik vidék természeti alkatát s művelődés-történelmi fontosságát tekintve alkalmasabbnak látszott volna a bemutatásra, de azon körülmény, hogy ezen évkönyv olvasóinak legnagyobb része épen ezen vidéket vallja szükebb érte lemben vett hazájának, döntött a Körös vidékének javára. ” ) Nem tartom helyesnek azok túlzását, kik nehogy az unio-törvény ellen láttassanak véteni, a hangzatos geographiai neveket kerülik, s például Buda mi.it geographiai fogalom helyett a főváros jobboldali részéről s Erdély helyett, erdélyrészi hazáról beszélnek. Erdély marad Erdélynek úgymint pl. az Alföld Alföldnek, anélkü I, hogy használata által az összes egyhaza mint államnak egységét sértenék.
12 A B i h 3*r hegység a Keleti kárpátok egyik lánczolatának, a magyar-erdélyi határlánczo'atnak középső tagja. A lánczolatnak déli tagja Maroson alól a Dunáig a Bánsági hegység. Ejszaki tagja a Sebes-Körös felett a Szamosig a Réz és Meszes hegység. A Bihar fő hegytömegéhez úgy az Alföld, mint az erdélyi F e l f ö l d f e l é több hegyláncz és hegycsoport csatlakozik. A Körös vidékeinek alakulásánál főleg hármat kell kiemelnünk : a Hegyes-Droesa hegylánczolatot a Maros és Fehér-Körös között, a Mórna-Kodru lánczolatot a Fehér- és Fekete-Körös között, s a Yárad-ponori hegységet a Fekete- és Sebes-Körös között. A Körösök vi dékéhez tartozik még a Sebes-Körös felett a Rézhegység is. A Bihar hegység 7 —9 miriaméternyi18) hosszúságban Magyarország és Erdély határán a Fehér- és Sebes-Körös közt terjed el. A hegység déli része keskenyebb és alacso nyabb, az északi rész szélesebb és magasabb; ezt két hegy-hosszában vágó völgy a Sebes és Jád (azt jelenti: pokol) völgyei szelik. A Bihar hegység északi részében egyetlen járható nyereg sincs, délre is csak lóháton szállít ják a terheket. A Fekete-Körös völgyét a Fehér-Körös völ gyével egyetlen kocsiút kapcsolja össze, ez a Nagy-Gyalui hágó (Gyalu Maré) mely 621 m. magas. A hegység legdé libb csúcsa a Gajna mely 1485 m magasságban gyönyörű tájképet tár fel a reá felfáradónak.19) Többi nevezetesebb csú csai : a Kis- és Nagy-Kukurbéta. Bihar, Bricsiej. A NagyKukurbéta alatt még 40 év előtt is leányvásárt tartott a vidéki román nép. A Bihar hegység leghatalmasabb hegye a tágas, lapos s mégis 1850 m magas V 1 e g y á s z a , neve a nép nyelvén papnőt jelent. A Bihar hegységen sok bar lang fordul elő. Ilyen : a M e z i á d i barlang, egy kilométert meghaladó hosszal, szép szabályos kapuval, felső emelettel, szép cseppkövekkel. Az o n c s é s z a i barlang sok ősvilági (medve, hiéna, görény stb.) csonttal, mit a vidék babonás népe ördög csonljainak tart. A J é g b a r l a n g s több más. Páratlan a maga nemében Rézbánya mellett egy nagyszerű 18) A távolságoknak kilometer helyett miriaméterekben való kifejezését azért tartom helyesebbnek mert ezek ami magyar mérföldünkhöz közel állanak nagy ságukat nézve 19) Egy ilyen kirándulás emlékére lön felállítva rajta a Ferencz-József-gúla-
13 sziklaalkotmány, mely 28 m magas és 12 ni széles bájos kapuivezelet képez, P e s s e r e a k o s z i u 1 u j-nak nevezik. A D r o c s a-H e g y e s hegység a legbájosabb és leg jobb bortermő hegyekkel végződik Világos és Radna vidékén. Itt terem a hires ménesi és magyaráti. Maga a hegység nem magas, csak (130 m középmagasságu, többnyire ren geteg lombfa erdő fedi. kúpjai a 800 m magasságot meghaladják, ezek közt a Drócsa 838. a Hegyes 800 m magasságú. Egészen elszigetelten a hullámos síkságból emelkedik a Mokra hegy (384 m.) Legnagyobb völgye a ménesi völgy. A hegy ségen át egy csinált ut sem vezet. A Fehér- és Fekete-Körös között nyúló M ó m a-K o d r u hegységet szinte őserdők fedik. A Mórna hegy a nagy-gyalui hágótól nyugatra. Bihar, Arad és a beszüntetett Zaránd me gyék határszögletén emelkedik 8 és fél száz méternyire. Ettől észak-nyugat felé a Pleszhegy. a hegység legmagasabb pontja 1115 m. A hegység délnyugati oldalához csatlakozik a merőben tölgyesből álló roppant L u n k a erdő. Neveze tességei a K a m p a n e s z k a beszakadási barlang, az oszt rák-magyar birodalom egyik legnevezetesebb szikla örvénye s a k a 1u g y e r i váltó forrás.20) A Bihar hegység éjszaki felén nyugatnak a Fekete- és Sebes-Körös között Nagy-Várad felé nyúlik a P o n o r N a g y v á r a d i hegycsoport 400—80Ö m magas hegy ágazatokkal. Legnevezetesebb csúcsa a M o g u r a . A Rézhegység aránylag széles, de alacsony (alig 630 méternyi,) derekát bükk fa erdő fedi (fenyő nincs), oldalai menedékesek s felvannak szántva vagy gyepesek. Egyik déli nyúlványán van a regényes K i r á l y h á g ó , melynek legma gasabb pontja 588 m. Mindezen hegységek nyugati vég nyúlványai lőszhátakban (sárga föld) bocsátkoznak le a nagy magyar Alföldnek azon síksága felé. mely annak leglapálvosabb része, s melyet Békés-Csanádi síknak nevezünk. Ez csakugyan olyan, mint a viz tükre, csak a rajta nagy számban előforduló Ku n h a l mo k nyújtanak a tájnak némi változatosságot, melyek leginkább elhagyott medrek szélein emelkednek a környező “) Dagadó vagy időközi forrás, mely kifolyásában kimért szüneteket tart.
14
sík fölé. 5 —6,C legmagasabbak 9 — 10 méternyire. Magának a síknak tengerszin feletti közepes magassága 95— 100 m. Ezen síkságnak' nagy része sokat szenvedett egykor az ár vizektől. Ez képezte a S á r r é t e t is azt az ingoványos, lápos területet, mely Bihar és Békés megyék között termé szetes határt vetett, de mely újabban okszerű csatornázások s o-átolások következtében sokat veszített területéből. A Maros és Sebes-Körös közötti terület-gyakori kitódulásek színhelye volt. A régi agyagpalák csak egy két helyütt maradtak a felszínen. A Bihar hegység déli részében a csil lám és agyagpala nagy vastagságban mutatkoznak. Ezt mind két oldalon triaszféle homokkő és különféle konglomerátok szegélyezik. Ezekhez jegőczös mészkövek és dolomitok csat lakoznak. Vannak felsikok (Batrina és Petroszi,) melyek karsztféle jellemű triaszféle mészkőből alakultak s sivárságukban a Karasztot is felülmúlják. A hegység derekán egyes gránit és zőld-kőtrachit tömegek tódulnak keresztül. Maga a Ylenvásza kvarczos és szarutünlés trachitból áll. Bév és Sonkolyosnál'agyagbányák vannak, melyekben a legjobb tűzálló agyagot vájják; ezt nem csak a szomszéd Szatmár, Arad s a távolabb eső Nógrád megvékbe, hanem még Bukovina és Gfalicziába is szállítják. Révben métermázsája két forint. A Plesz hegy réteges porfirtömeg. A nagy magyar medencze Békés-csanádi síkján az ősemlősök csontjait magában fog laló negyedkori lerakodás felett homok, sárga agyag és televénv találtatik. A homok legalsó réteg, vastagsága tetemes, néhol a felületre jut, rendesen az agyag és fekete föld fedik. Kavicsot seholsem találni. A sárga agyag keverék részei iszap finomságú agyag, kevés homok, s annyi mész, hogy e földnemet az agyagos márga név több helyen megilleti. Az Alföldön rendesen a sárga agyagból készítik a téglát és a cserepet s ez a sok mész miatt nem igen jó. A felső réteg a televény 0.3—2 méternyi. Főalkatrésze a korhany (humus.) s ez fekete. Benne sok helyütt találni márgagömböket (tojásos föld) és vasgömböcskéket, az úgynevezett b á b ó r c z e t . Ez azon termékeny réteg, mely az Alföldet oly áldott termékeny vidékké teszi. De megjegyezzük, hogy gyakran szenved az aszálytól. Egyes rétegek sókat is tartalmaznak s azért for dulnak elő keserű vizek, minő például a c s a b a c s ü d i .
15 Sok helyütt v a k s z i k találtatik, különféle alami terméketlen foltokat képezve. A Sárrétjét sok helyen még hozzáférhetlen 1—2 m. vastagságú túr fatelepek borítják, ez volt Ma gyarország legnagyobb mocsárvidéke, mely 17 négyszög M. m. területet borított. Ezekben adtuk a Körösök emelkedési (hegyrajzi) és földtani viszonyait, a tanuló tartozik a hegyek irányát, azon az egjes megnevezett pontokat, a mint azt magyarázat köz ben a tanár a táblán lerajzolta, lemásolni s otthon ezen rajz, kézi földképe, tankönyve és a hallott magyarázat alapján a Bihar hegység vidékének csinos földképet lerajzolni. Ezen alapon folytatólag elővesszük a vidék vízrajzi viszonyait. A Hármas-Körös vízrendszeréhez a Fehér-, Fekete- és Sebes-Körös, a Berettyó, az Ér és Hortobágy tartoznak. A F e h é r - K ö r ö s Hunyadmegyében ered a Bihar hegy ség délkeleti szárnyán, s azon völgybe folyik tova s táplál kozik, mely a Hegyes-Drocsa és a Móma-Kodru hegyvona lai közt nyílik az Alföld felé. Jobboldali vizei közt megem lítjük a Menyházai (Monyásza) patakot, baloldalon a Bökönyi (Butyén) patakot s a Csigér folyócskát, ez utóbbi a ménesi völgy ben képződik. A Fehér-Körös eredetileg Békés mellett egyesült a Fekete-Körössel, most egy csatorna által feljebb a Szanazugnál van bevezetve. A Fekete-Körösnek három fő forráspataka van a bihari, rézbányái és petroszi csermelyek. A bihari csermely a Kukurbétán fakad tetemes 1264 m, magasságban, a rézbányái patak egy barlangból fakad a Gorlata völgyben, a petroszi viz két csermely egyesülése. A folyó, melynek felső folyását ragadó, örvénylő sebesség jellemzi, a Móma-Kodru és Ponorváradi hegység közt nyíló völgyben siet az Alföld felé, melyet midőn elért, a szabályozás előtt elömlött és számos mellék ágra és érre oszlott. A víznek csak tizedrésze folyt a me derben, kilencztizedrésze a fokokon és ereken ömlött szét. Ilyen szakadékok: a Gyepes-, Köles-, Pósa-erek. Legjelentősebb jobboldali mellékvizei a Hollód és Gyepes, baloldalon a Tőz. Az egyesült Fehér- és Fekete-Körös K e t t ő s - k ö r ö s n e k neveztetik s ez Gyoma felett egyesül a Sebes-Körössel. A Sebes-Körös szinte három forrás-folyó, a hunyadi,
16 Sebes és Jád pitakok egyesüléséből támad. A Hunyadi patak Kolos megyében ered Körös-fő környékén kiszivárgó sok forrásból. A Sebesnek egyik forrása Botyészán 1705, a másik a Bricsiejen 1685 m. magasságban fakadnak.31) A harmadik a Jád a Pojenej hegy nyugati oldalán ered, s ez a SebesKörösnek leghosszabb forrás-folyója. Maga a Sebes-Körös, miután Királyhágónál egy regé nyes hegyhasadókon áttört volna, azon a völgyön, mely a Ponor-váradi és a Rézhegység között nyílik siet az Alföld felé s Nagy-Váradnál azt eléri. Itt szakad ki Berettyó felé a Kis-Körös. Innen már lassúbb folyással és nagyobb ka nyarulatokkal hömpölyög tovább, szétágazik s ismét egyesül, mígnem végre egészen szétömlik s a Komádi Sárrétet al kotja, mely a Berettyó Sárrétjével kapcsolatban van. Mellék vizei közt megemlítjük a nagyváradi fürdők (Püspök és Félix fürdők) forrásaiból fakadó Pecze vizét, mely azonnal főforrása felett csolnakázható folyócska, s itt sohasem fagy be. A forrás vize 34° R. meleg, benne egy tropicus növény a l o t o s n y m p h e a díszük, kerek nagy zöld levelei a vizen úsznak, s azok közül emelkednek fel a gyönyörű viaszsárga fehér virágok húsos szirmaikkal. Mióta a B e r e t t y ó szabályozva van, azóta a SebesKörösnek legjelentősebb jobboldali mellékvize. Ered Szilágymegyében a Rézhegység keleti oldalán T ú s z a nevű erdőben. Az előtt a Sárrétjében terült szét s több szakadéka volt, ilyen a Ké k - Ká l l ó ér. Vízrendszeréhez tartozott a Horto bágy is, mely a Tisza moesáraiból támadt, s azokból táp lálkozott s vele egyesültek a Ka d a r e s és K ö s e l y ka nyargós pusztai érvizek is. A szabályozás előtt mind együtt a Berettyó mederben a Hármas-Körösbe ömlöttek Szarvas felett. 21) Ugyancsak a Bricsiejen ered a Hév Szamosnak is egy forrása. E körűi méi y a következő szép népmondának lett szülő oka: Egy tündér gyermekei, egy fiú és egy leány BricUej csúcsa alatti gyepen mulattak, virágokat szedve. Ekkor a két gyermek anyjának valamelyik ellensége rémítő fergeteget támaszta, a gyer mekek elszakadtak s többé m ‘g sem találhatták egymást. Keservükben halálig sír tak.Könnyeik özönéből az anya ama két forrást teremtő. S mikép a gyermekek ellen kező irányban keresve egymást elvesztek, úgy a két forrás is ellenkező irányban folyik le, két különböző folyónak tartva, melyek csak hosszas bolyongás után találkoznak a „Szőke Tisza“ ölében. Budapesti Szemle 52. fűz. 298. lap. Ugyanott azon vidéket jellemző több monda is van.
17 % A H á r m a s - K ö r ö s , a Bihar hegyvidéke minden vizei nek levezető medre, a Kettős*- és Sebes-Körös összefolyásá ból Gyóina felelt támad. Az egyes Körösöknek a hegyek közt nagy esősök van, a Hármas-Körös Magyarország minden folyói közt Jeglassubb folyással bir, miriarnéterenkinti esése csak 0.2 m a mi annál feltűnőbb, hogy forrásainak tenger feletti magassága oly jelentékeny (1383 —1616 m) hogy honunk folyói közt csak a Vág. Aranyos és Szamos erednek ma gosabban. A Hármas-Körösnek egykori szakadékai: a Ve bér , Kő r o g y és Ku r c z a , mely utóbbi a Mágóes érrel közleke dik. Maga a főfolyó Fehér-Körös forrásaitól számított 56 miriaméiernyi útja után Csongráddal szemközt a Tiszába öm lik. A forások távola a torkolattal 18—20 Mm. A Körös folyók felső folyása sebes, Műtőterenként 30—40 méter, mert a Bihar hegység az Alföld felé meredek lejtővel bir, az alsó folyás a sik Alföldön rendkívül lassú, s ez okozza hajlandóságát az áradásokhoz. A mint előbb a hegység viszonyait a hegyek főirányá nak lerajzolásával szemléltettük, méginkább kell azt tennünk itt a folyók rendszerének begyakorlásánál. Ezen alapon a vidék ismertetésében tovább haladva elővesszük az égalji viszonyokat. A Körösök vidéke nagyjából az éjszaki szélesség 4.6°—47*j,
18 é nyugoti oldalai melegebbek, mint a keletiek. Ugyancsak ab ból magyarázható meg az. hogy az Alföld egyik részén az éjszaki (kis módosulással éjszaknvugoti és éjszakkeleti,) má sik részén keleti vagy déli és délkeleti szelek uralkodnak. A szeleknek a hőmérsékletre való befolyását vizsgálva tapasz taljuk, hogy ha a sarkvidéki légáramlás télben uralkodik, akkor derült napok s nagy hidegek vannak, ha pedig nyá ron uralkodnak, nagy forróság és szárazság a következménye. Viszont, ha az egyenlítői légfolyam télen uralkodik, akkor a tél enyhe és többnyire nedves, ha pedig nyáron uralkodik, hűvös és szintén nedves időjárásunk van. A szelek erejét tekintve, nálunk a legtöbb és legerősebb viharok nyugat ról szoktak beállani. s általában a szelek tavaszszal legerő sebbek. őszszel leggyengébbek. Az év d65 napjából 265 sze les s 100 szélcsendes napot szoktunk számítani, viharos na punk van egyre másra évenkint 80. Esőmennyiség tekintetében épen a Békés-csanádi sik a legszegényebb az egész osztrák magyar birodalomban. A monarchia nyugoti tartományaiban az évi esőzések átlagos magossága 180—260 cm. nálunk a hegyvidékeken is alig 10<) cm. a rónaságon pedig alig 40 cm. Megjegyezzük, hogy a Biharhegység vidékére külön égalji megfigyeléseink nem igen vannak s igy csak ál talános megjegyzésekkel kellett beérnünk. — Ezek után to\ ább haladva vizsgáljuk meg a növényzeti és állattani viszonyokat. A Körösök vidéke növényzeti tekintetben két vidékhez tartozik: a Bihar hegység a keleti Kárpátok hegyvidékének, s a Békés-csanádi sik az Alföld növényzet-övéhez tartozik. A keleti Kárpátok vidékének növényzete leginkább tükrözted vissza hazánk növényéletét, s épen a leggazdagabb virágsző nyeggel a Bihar havasi és hegyi rétjei vannak fedve. A ter mékeny Alföld növényélete a fajok számát tekintve szegény, de a gabna-, dinnye- és dohánytermesztésre nagyon alkal mas. Helyenkint szőlőt is miveinek. A növények legtöbbje egy-nvári, az erdei fák nehezen honosainak. Legközönsé gesebb erdei fa a kocsányos tölgy. Újabb időben az ákáczok (álakácz) honosultak meg s a fátlan vidéken is diszlenek. Hazánk területén találtató növényfajok száma megüti a 32uü-at, ennél Németország 1000 fajjal gazdagabb, de Orosz-
19 I ország 350 fajjal szegényebb. Szarvas környékén eddig csak 500 vadon termő növény-faj ismeretes.”) Hazánk állat tani viszonyai még nincsenek kellőleg kikutatva, eddig 04 emlős, 308 madár, 40 és egynéhány hüllő s 70 hal-faj is meretes. A Körösben leginkább tenyészik a potyka, csuka, harcsa, s kisebb mennyiségben süllő és kecsege. A Sárrét vizimadaraink kedves tartózkodási helyük. A hegy- és vízrajzi s az égalji viszonyok — vélemé nyem szerint — leglényegesebb részei valamely hely földrajzi ismeretének, mert ezek képezik azt az alapot, melyen vala mely népnek társadalmi élete alakul, tehát termelése, ipara, kereskedelmi és szellemi műveltsége kifejiik.23) Ezen fejlő désnek bizonyos időben felfogott állapotával s magának a fejlődésnek törvényeivel tüzetesebben már a statisztika foglal kozik. A földrajznak ezek csak annyiban és csak odáig ké pezik anyagját, a mennyiben és a meddig visszahatásképen a föld felszíne alakulására befolytak. Befejezésül röviden tárgyaljuk a Körösök vidékének ezen viszonyait is. Hazánk kizárólag gabnatermelő ország. A mezőgazdaság szolgáltatja legnagyobbrészt az ország népei nek az élelmet és kereskedelmünknek a legtöbb árúczikket. Legjobb szántóföldjeink az Alföldön vannak s itt legfontosabb a többi gabona-nem (ros, árpa. zab, tengeri, köles) mellett különösen a búza, s a Békés-csanádi síkon épen a legkitűnőbb — aczélos búza — terem. Termelik továbbá a kendert (a len el van hanyagolva) ropezét és dohányt. Szinte jelentékeny ezen vidéknek állattenyésztése is, a Békés-csanádi gőbölyökből kerül a kereskedelembe a legszebb nagy — czimeres — szarvasmarha-faj. A nemesebb alpesi fajok az alföldi aszályoságaljt nem igen bírják ki, (korcs már inkább sikerül), a hegyi vidék népe pedig jobban szereti aprófaju „riskáját“ melynek te jelőképességét dicséri. A lónemesitést előmozdítja a mezőhegyesi állami ménes. Ajuhtenyésztésben hazánkat Európában az as) L. Koren J. Szarvas viránya, szarvasi értesítő lSTé-rfil. 21) Jode Peschei O.
echte
Erdbeschreibung ist Naturbeschreibung der Erdräume
2*
20
é első hely illeti, s a 15 millió darabból, mennyit statisztikánk említ, tetemes rész (1 millió) e vidék szikesein legei legin kább hasznosítva ekkép azokat a nagyierjedelmü területeket, melyek a miveléssel még mindég daczolnak. Sertés tenyész tésben hizlalásra legalkalmasabb fajnak tartatik a kisjenei nádor-fajta, kevésbé kedvelt az inkább makkoltalásra való szalontai. A Biharhegységnek lejtői kevésbé vannak jól mi vel ve, rengeteg lombfaerdei sincsenek ipari czélokra felhasz nálva. Tüzelőfát böviben nyújtanak (Lunka, Erdőhát) az Al földnek is, hová a Körösökön a viz folyásával könnyen le sz;) hitható hajókon, kasokban vagy ruezalápon. A csúcsai kolos-megyei lakos faragott vékony fenyő tutajával még a Hármas-Körösre is leusztat. Mig az Alföld gyümölcsben szűkölködik, itt terem sok dió. mogyoró, szilva. Hires a sikulai alma. A vidéknek van bányászata is. Rézbányán, arany, ezüst, réz és ólom, Vaskohón vas termeltetik. A FeketeKörös homokjában aranyat mosnak. Ipar tekintetében újabb időben vehető észre nagyobb lendület, eddig az nagyon kezdetleges volt. A hegyi nép fa edényeit kisfajta lován — mokány — messze le az Alföldre el hordja. A legélénkebb iparnak középpontja Nagy-Várad és Arad. Utána következnek Gyula, Csaba, Szarvas. A közle kedést előmozdítja a Hármas-Körös mely egész hosszában 25 Minen hajózható, s a vasutak melyeknek csomópontjai Nagy-Várad, Arad és Csaba. A vidéket épen a legterméke nyebb részén metszi délkeleti irányban két vonalban Arad és Várad felé a tiszai, ezt derékszög alatt metszi Csabán és Nagy-Váradon az alföldfiumei vasút. Nagy-Váradon csatlakozik hozzájok a Sebes-Körös völgyén haladó keleti, s Aradon az első erdélyi, arad-temesvári és arad-borosjenei vonal. Müutak az Alföldön hiányzanak, a hegyek közt már gyakrabban találkozunk velők, csak hogy itt hibájuk az, hogy többnyire a vasúttal párhuzamban futnak, (sebes-körösvölgyi, maros völgyi mű út.) A Körösök vidékének alföldi részeit egészben véve ma gyar népfaj lakja, csalt kivételesen van itt-ott egy más népfaju sziget (tót, német) a hegyvidék pedig románok (oláhok) ál' hI van lakva, hol ismét magyar faj csak a völgyek hosz-
szabim kissebb szigetekben (Mező-Telegd, El<Éd, Nagy-Báród, Belényes) képezi azt a lánczot, mely által az erdélyi ma gyarság az alföldivel lazán összefügg. (Bánfi-Hunyad, Kalotaság.) Vallás tekintetben a magyarság nagyobb része pro testáns, különösen helv. hitv., kisebb része róm. kath., az oláhság nagyobb része gör. keleti, kisebb gör. katholikus. Az Alföld népét inkább izmos mint szálas alkat, edzettség, egyszerű életmód mellett, férfiasság, nyílt modor, higgadt vérmérséklet, kifejlettebb gondolkodás jellemzik.24) Ennek el lenében a Bihar hegység népe a románság a miveltségnek rendkívül alacsony fokán áll. Jellemzi nagy mértéke a babonaságnak.25) Megrontás, varázslás s ennek gyógyszere, a ráolvasás még mindig hívőkre találnak. Halottakat árral, karóval ke resztül szúrni, hogy kisérteni ki ne járjanak, gyakori eset. Vallásossága böjtölésből áll. 365 napból 200 napot bőjtöl az egyházi rendelés szerint, s még százat szegénysége miatt. A miveltség fokát leghívebben tükrözted vissza az írniolvasni tudók száma. Ebben nagy különbség van az Alföld s a Bihar népe között. Békésben csak 34°|o, már Biharban 59, Aradban 79 s a zarándi részen 95°|„ az irni-olvasni nem tudók száma. A városok közt Szarvas 28°|„, Békés 32, NagyVárad 33, Arad 50, Gyula öß’jo irni-olvasni nem tudót tüntet nek fel. A vidéknek tanintézetei közt első helyen kiemelendők: a váradi kir. jogakadémia; továbbá: ugyancsak Nagy-Váradon vannak rom. lcath. és gör. keleti hitvallású semináriumok. Teljes főgymnásiuma van: Nagy-Várad, Belényes, Arad és Szarvasnak; reáliskolái: Várad és Aradnak, kisebb gymnásium a: Békés, Szalonta, Csaba, Derecskének, vinczellér-iskolája Diószegnek. Közigazgatási tekintetben a Körösök vidékén három megye te rü l: Bihar, Arad és Békés. (Csongrád és JászNagy-Kún-Szolnok megyéknek csak csekély területe érinti a Hármas-Köröst torkolata vidékén, ezek a Közép-Tisza vidékéhez tartoznak s igy itt nem szolunk róluk.) ! ‘) L. Dorner J. A magyar Alföld. Szarvasi Programm, 1850. 51 1. ss) Márki Sándor. Feketo Körös és vidéke.
22 B i h a r m e g y e terül a Fekete és Sebes-Körös felső vi dékén s az Alföld azon szegélyén, mely a nagyváradi hegyek, a Rézhegység alja s a Sárrétje között fekszik. (A Sebes-Kö rös forrásvidéke, Bánfi-Hunyad s a Kalotaszeg, a királyhágón túl terülvén Kolosrnegyéhez tartozik.) A megye 20 járásra oszlik s azok mind a járások főhelyeitől neveztetnek. Leg nevezetesebb helyei: Nagy-Várad szép fekvésű szabadkirályi város közel 30 ezer lakossal. Fekszik a Sebes-Körös völgye torkolatán a folyó mindkét partján. Erdélynek az anya Ma gyarország felé a magyar erdélyi határlánczolaton négy közle kedési vonala van : a vas-kapu, Maros völgye, Sebes-Körös völgye s a Szamos völgye. E négy közlekedési vonalnak megfelelőleg Magyarországon négy élénk \ árosnak kellett támadnia, s ezek Temesvár, Arad, Nagy-Várad és Szatmár-Németi. De ugyan annyinak kellene megfelelőleg Erdélyben is előfordulni, azon ban csak hármat találunk: Gyula-Fehérvár, Kolozsvár és Deós városokat; oka, hogy, a vaskapu szorosba nyíló erdélyi völgy, a Strigy völgye, háttérben erős hegységgel lévén borítva, a Maros völgye felé hajlik s abba szakad. Nagy-Várad fon tosságát tehát annak köszöni, hogy a völgy, melynek torko latában épült, a háttérben járható úttal bir s ez a Király hágó. E völgy hosszában fekszenek Mező-Telegd, Élesd, NagyBárod és Feketó. A Fekete-Körös völgyének legnevezetesebb helye B e l é n y e s , inkább regényes mint élénk, mert Vaskoh és Rézbánya felé a nagy gvaliii hágón csak a Fehér-Körös völgyébe van közlekedése, Erdélytől egészen el van zárva. Kevésbé zártjellegü a Berettyó és Én melléke, hol Bihar, Mar gittá, Székelyhid, Diószeg fekszenek. Egészen alföldi városok már Nagy-Szalonta. Sarkad, melyek eredetileg élővizek mellé ez a Gyepes, az a Köles Körös-szakadékok mellé épültek, a szabályozás azonban ezen élővizektől megfosztotta őket. Fürdő helyek: Nagy-Várad, Tenke. Megjegyezzük, hogy Biharmegye területén igen sok történelmi nevezetességű hely fordul elő, ilyenek: B é 1 a v á r romjai Belényes felett, S z e n t J ó b a Berettyónál, K ö r ö s s z e g a Sebes-Körösnél stb. E megye szülöttei: Kazinczy F. érsemlényi, Arany J. szalontai.Az uj területi beosztás előtt, mikor még Debreczen is ide tartozott, e megye volt hazánkban legnagyobb, jelenleg 109 négyszög miriaméter területű s igy Bács 110 és
23 Pest 115 négyszög miriaméternyi területükkel előtte állanak. Lakosainak száma kevés híja 1„ millió (499 ezer.) Ar a d megye terül a Fehér-Körös völgye vidékén (a forrás vidéket kivéve, mely a beszüntetett Zarándból H u nyadija kebeleztetett) s az előtte terülő alföldi síkon a FeketeKöröstől a Marosig, nagyjából azon vonalig, hol a Maros egyik szakadéka a Száraz-ér kigvódzik. E megyéhez tar tozik a Hogyes-Drocsa hegység déli lejtője is a Marosig. Van L2 járása, A megye főhelye A r a d a Marosparton fek szik. ott, hol már a Fehér-Körös völgyének a vidéke teljesen kinyílt az Alföld felé. Az Alföld egyik legélénkebb helye, azzá kellett lennie, mert a Marosnak Erdély legnagyobb fo lyójának közlekedési vonalán épült. E völgyben fekszenek még : Eadna, Tót-Várad, Soborsin s Arad alatt Pécska. A Fehér-Körös mellett Halmágy, Boros-Sebes, Boros-Jenő és Zaránd fekszenek. A Fekete-Körösnél van N.-Zerind. Fürdő helye: Menyháza (Monyásza.) Történelmi nevezetességű he lyei: Sólymos, Erdőhegy, Világos. Nagysága Ü4 négyszög miriaméter. Magyarország 2803 Mm. nagyságú s 65 me gyére van osztva, ha a megyék egyformák volnának egy-egy megyére esnék 43 négyszög Mm. Arad tehát a nagyobb me gyék közé tartozik. Lakói száma nem egészen egy harm ad millió (322 ezer.) B é k é s megye a Sárrét vonalától az egyesülő Körösök s a Hármas-Körös vidékén, a Berettyó régi medrének s a Száraz érnek vonalai közt nyűgöt felé nem egész a Körös torkolatáig terül, mert itt van a Zagyva torkolata körül kikerekitett Jász-Nagv-kún-Szolnok, s a Körös és Maros torkola tai közt elterülő Csongrád megyék érintkezési vonala. Van 7 járása. Közigazgatásilag főhelye Gyula, a megye délkeleti szélén az egyes Fehér-Körös mellett, mely a szabályozót következtében az eliszaposodásra van kárhoztatva. A kettős körösnél Békés, oldalt M.-Berénv a Hármasnál Gyoma és Szarvas fekszenek. A folyótól távolabb egy ásott csatorna mellett a vasút csomónál fekszik Csaba a megye legnépesebb helye (30 ezer lakossal,) az osztrák-magyar birodalomban legnépesebb evang. egyházzal. A Sárrét vidékén fekszik Fü zes-Gyarmat és Szeghalom. A pusztai kanyargós Száraz-ér
24 mellett Tót-Kurfilós. s innen éjszakra a síkon Orosháza Szé kács J. születésűéivé. A megye közepén a dalokban is meg énekelt Kondoros pusztai község. Békésmegye községei is ál talán véve igen népesek. Legnépesebb Csaba 30 e. 1. Utána következik Békés és Szarvas 22—22 e. 1. Gyula a székhely 18, Orosháza 14, Berény 11, Gyoma 10, Endrőd közel 9, T.-Komlós közel 8, Szeghalom 7, Vésztő, Szent-András, Öcsöd, és Körös-Ladánv 6—6 ezer lelket számlálnak. A megye te rülete 35 négyszög Mm., tehát a középnagyságú megyék közé tartozik. Népessége 212 ezer lélek. A szerkesztő tanítási mód szerint ekképen kezelt föld rajzi anyag alapján minő rajza támad a tárgyalt vidéknek, arra nézve mutatványul szolgáljon a földkép-vázlat, melyet a következő lapon közleni jónak láttam. Valamint maga a Körösök vidékének ezen leírása nem akar önálló monographia lenni, csak egy vidék leírásának példáját szolgál tatja akképen, a mint azt a középtanoda IV-ik osztályában elővenni czélszerünek találom, úgy az itt közölt rajz sem lép fel magasabb kartographiai igénnyel, — vázlat az csupán, mely a tárgyat szemlél hetővé teszi s igy a földrajzi viszo nyok tökéletesebb felfogását megkönnyíti.26) Szólanom kellett volna még a földrajznak azon kezelés módjáról, melyet a legújabb időben mindenfelé hangoz tatnak az összehasonlító módszerről. Ki kellett volna emel nem e tudomány tulajdonképi alapitója Peschel Oszkár ér demeit, s méltányolnom Reclus Illést, a nagy mestert, ki nek „La térré“ czimű műve korszakot alkotó jelenség. E szándék kivitele azonban túlvezetne ezen évkönyv körén, s azért annak teljesítése elmarad jövőre. IIVElliálfy J ó z s e f .
S6) Rajtomnak itt közlött másolata „czinkograpbia“ uj találmány által lett töbszörösitve, nem tökéletes az azonban annyiban, hogy általa egynéhány név, különösen a hegységekben, elmosódott.
B) KÖZLEMÉNYEK AZ
és
KIMUTATÁSOK
IG A Z G A T Ó S Á G T Ó L . — ■
I.
Adatok az iskola történetéhez. ^ ' z lH77,-iki tanév feljegyzést érdemlő külöuösb események és váltó r a zások nélkül folyt le. A tanárkai- kedvezőbb egészségi viszonyok közt és e részben nem bénitott erővel fáradozott paedagogiai nagy felada tának megoldásán, igyekezve névszerint a tantervben foglalt minden kö vetelménynek eleget tenni. Az oktatást szept. 3-án reggel mind a nyolc osztályai megnyitottukA bekeblezett ifjúság száma 468, s igy 11-gyei több a tavalyinál. A számnövekvés a felsőbb osztályokra esik.- A mondott összegből ismétlő van 23, A nyilvános tanulók száma 445, a magántanulóké 23; esik pedig a 23 magántanulóból a 2 legalsó osztályra 14, inig a többi 6-ra összevéve csak 9, névszerint VII-ik és VIII-ra csak egy-egy, — kétes alapon jelent, kezűknek tér nem nyittatván. Az évnyitási napon már, betegséggel vagy más komoly akadállyal kimentett néhány hullámzónak kivételével, szinte az összes ifjúság jelen volt. Az algymnásiumi osztályok egy részénél ugyan nem csekély küzdelmébe került az ott működőknek a szorgalmat kellő fokon tartani; annál nagyobb elismerés illeti /meg majdnem kivétlenttl a felgymuásiumi tanulóság fegyelmesen munkás szellemét, melyre az osztályfők mesteri vezetése mellett, bizonyos mérvig emelő hatással le hettek saját jó jellemük konkrét képe által, az ifjúságnak mintegy éleit képezve, többen a felsőbb osztályok '— főkint VlJI-nak — növendékei kö zül. Fegyelmi tekintetben szigorúbb eljárások szüksége sűrűbben csakis az
28 algymnílsiutnban merült fel. A nagyobb ifjaknál a szeretet óvó és intő szava általán keresztül hatott, kivételt csupán csak nehány becsukatási és 2 eltanácsolási eset képezvén, — utóbbiak egyike (V.) a Il-ik félév elején, másika (VII.) csak pár héttel az év bezárta előtt. Az ifjúság egész ségi állapota elég kedvező volt. Erőszakos vagy huzamos betegség esetei alig mutatkoztak, és betegen hazamenni csakis két ifjú kényszerült, mind kettő tavasszal a I V-bői (egyik a derék Svábv Ödön,*) egy a tanodán kívül szemét ért véletlen baleset, másik az áldott jó Czinkota János, tüdőkór miatt.) Ha ugyan a gymnásiumi nevelés terén a fegyelmi vezetéknek osz tályok szerinti fokozatban mindinkább tágulnia lazulnia kell az eszes Önha tározás elve javára, és az oktatásnak mindinkább önoktatásba átmennie: úgy ifjúságunknál, főkint a nagyobbnál, szabad lesz méltatva rámutatnunk az e g y l e t i é l e t bizonyos jelenségeire, melyekben, illő korlátok közt, ön képzési, önfejlesztési törekvés nyilatkozik. Ilyenek főkint az ö n ké p z ő-, dal-, és t o r n a e g y l e t e k . (Talán szükségtelen említeném, hogy ezek ben is, mint magában főgymnásiumunkban, a mivelési nyelv kizárólag a magyar.) Az általán kötelező torna-órákon kívül O l á h M i k l ó s ur szakértő vezetése alatt az úgy név. d í s z t ó m á t „ d í s z t or n á s z s z á z a d “ czimen 118 ifjú örveudé, mely katonás mozdulatokkal, ügyessegés erő-mutatványokkal koronkint nyilvános előadásokban, így különösön a tanév zártával, tetszést és néhány jutalmat is aratott a közönségtől. A dalegylet, „ t a n u l ó i d a 1 k a r“ czimen, 3—4 heti órában B e n k a Pá 1 művészi vezetése alatt lelkesen gyakorlódon be 20 szemeltebb dal 4 hangú előadásába, e forrásból merítve magának szépérzéke gyarapodá sát és tisztább szivgvönyört. Jellemző, bogy a 108 ifjú, ki év elején e címen összeállóit volt, választván magának önrendezésre tiszteket, ezidén sikeresen bevágta az egyébkor annyira zavarólag hatott mulasztások — és elmaradások szokását, s mind a 108 tag még tanév zártával is szépen együtt működött hangversenyében, nyerve a müveit közönség figyelméből virágokat, nagys. O s z t r o l u c z k y G e y z a ur jóvoltából pedig 10 ju talmat, fegy- és szorgalom méltatásául. — Az ö n k é p z ő k ö r állott 73 rendes és 45 hallgató tagból, ezidén is vidor versenyben folytatva szokott stil- és szavalati gyakorlódásait. Az olvasás, melyre ez önképzésben támasz kodnak, az egy oldaluan mulattató vagy éppen szórasztó és ernyesztő irodal mi termékektől tulnyomólag olyanok felé fordult, hol az utile és dulce egvesitvék. Nyilvános ülést a főgymnásium dísztermében március 15-én, tekin tettel a nap jelentőségére, majd megint, figyelemmel az ekkor itt gyülésező "■) Feltartva vizsgálatra megjelenhetésót.
29 patronátusra, május 22-én tartottunk, hol is a fellépett ifjaknak nagyobbára sikerült a/ igyekezet feltüntetett helyes irányával szinte általános elismerést aratniuk. Csak az igazságnak adózom, midőn kijelentem, hogy az önképzői cselekvőség ideálisabb lendülete leginkább egyes deiék ifjakra viendő vissza; s az érzületes beszéddel kisért ezüst-babérkoszorú, melyet az önképzőköri ifjúság búcsúzéra nyújtott elnökjének, magának az ezt nyújtó ifjúságnak koszoruzza érzületét. R é s z l e t e s e b b v i z s g á l a t o k tartattak osztályonkint a közvizsgálat előtti 8 napon, a szűk időkeretben végezhetés czéljábol mégjun. • elején ismétlőt alakjában előlegezhetvén azok a vallástanból (felekezetek szerint,) ugyszinte a két alsóbb osztályban a természetrajzból és németnyelvtani elemekből. Ä n y i 1 vá n o s v i z s g á l a t o n , jun. 19-én, szü lők és patronátus előtt az évi főbb eredvényeknek m. e. csúcspontok sze rinti áttekintése nyujtaték. Az éi-ettségi Írásbeli vizsgálat még május de rekán végeztetvén, a szóbelire kitüzettek jun. 20 és következő napjai. Évzártával a VIII-ik osztályban jelen lévén 49 nyilvános és egy magán növendék, ezek közül bocsáttatok érettségeire 46 nyiiv. és 1 magán, üszszesen 47 növ., tanitóképesitőre 3. — A vizsgálatok eredményét lásd alább a zárközleményben. Ö s z t ö n d i j t és j u t a l m a t kaptak összesen 72-en még pedig ösztöndijt 17-eu*,) pénzjutalmat 55-en; azon felül egy leendő theolcgus nagymélt. Zsedényi Ede úrtól 25 kir. aranyt. K ö n y v t á r u n k gyarapodott összesen 400 kötettel, inu zeu m u n k 17 physikai készülékkel, s egy Tiiius Pius áldozártól való szép növény gyűjteménnyel (lásdalább részletesben,) — amaz Mihálfi könyvtárőr, emez Chován muzeumőr szorgalma mellett. T a n o d á n k a n y a g i a 1a p j á h o z, illetőleg jövedelmének eme léséhez (nem számítva itt az állandósult évi szuplicatiót) a d o m á n y o kk a l j á r u l t a k : nagyméltóságu Z s e d é n y i E d e b. t. tanácsos s egyházegyetemi felügyelő 25 királyi aranyt adományozott ezévi jutalmul VIII. osztályunk ág. h. ev. theólogiára szándékozó legjobb növendékének; tek. P ar t y F e r e n c z békésm. főpénztárnok ur tiz forintnyi évi juta lomhoz tett alapítványt; a s z a r v a s i j ó t é k o n y n ő e g y l e t ala pítványt tett, mely szerint éveukint 2 szarvasi ifjúnak cgy-eg.v, összesen két arany osztandó jutalmul; B e n e d i k t . y A n d o r kiskőrösi ügy*> Betudva 4 olyat, moly külső alapítványból nyeretett, u. m Szerviiszky-, 1 végörségi és két Jettim-dijt.
30 véd űr, mint iskolánk egykori tanulója, az építkezésre 10 fitot ajándéko zott. A s í a i v a s i tkpénztár kegyadománya 50 ft. Befolyt mindössze 27 arany, és 70 fit. Az 1876, 7-iki tanévben a t a n o d d n a k j ö v e d e l m e volt 27092 fit., k i a d á s a : 26514 fit.. — Az 1877y6-iki mérleg ettől eltérni, illetőleg kedvezőbbnek mutatkozni főkint annyiban fog, liogv az o r o s h á z i n eni es e g y h á z é v i t a r t o z á s a f e l e t t még ötödfel ezer forint öszszegű régi tartozását tömegben törlesztette le.
II.
Tiszti személyzet A) Patronátus. Gyakorolja ezt a békési ágostai hitv. evang. egyház megye, ez idő szerint tek. Kemény Mihály felügyelő és ntű Sárkány János esperes úrral az élén, támogatva egv tanácsai, mely számos tekintélyes papi, világi és tanodái férfiakból van alakítva. B) Igazgató. Jelen s köv. 1 évre Tatar István. A tanítóképzőre nézve igazgató Beuka Gyula. C) Pénz- és gazdaságügyi vezetők. A számvizsgáló bizottság elnöke Koller Gábor; pénztárnok és ephorus Dlhány i Zsigmond; gazdasági gondnok Mikolay János. Mindezekre nézve az utalványozói tisztet ntű esperes ur viszi. D) Tanerők és gyüjteményörök. a) R e n d e s g y m n á s i u m i t a n á r o k :
1) B e n k a Gy u l a , a praeparandia igazgatója s a YII-ik osztály ve zetője, előadta VII. és VIII-ban a bölcs, előtant, VII-ben a magyart, a praeparandiában a nevelés-tanitástant, zeneelméletet s gyakorlatot, éne ket, I. és II-ban a szab. k. rajzot. Heti óraszáma 21. 2) D 1h á n y i Z s i g m o n d, Il-ik osztály vezetője, — tanított I-ben magyart, II-ban latint, I. és II-ban mennyiségtant, földrajzot és történel met. Heti óraszáma 22. 3) Cho v á n Ká r o l y , a VIII. oszt. vezetője, tanított a VIII-ban phvsikát és magyar irodalmat s irályt. IY-ben természet- és mennyiség tant, Ill-.k és Y-ben természetrajzot- és tant. Heti óraszáma 19— 18. 4) K i c s k a D á n i e l tanított VIII-ban vallástant s németet,
31 VII. VITI-ban latin, irályt, VI-ban vallástant, latint, praeparandiában kátét, szlávof, zenét. Heti óraszáma 19—20. 5) K o r é n l i t v á n a IV-ik oszt. vezetője,. tanított IV-ben vallástant, magyart, latint, németet, szlávot; Vl-ban növény- és állattant. Heti óraszáma 19. G) L á n y i G u s z t á v tanított V. VI. VII-ben hellént és val lástant, V-ben rajzot. Heti óraszáma 2 0 —19. 7) M i h á 1 fi J ó z s e f a Vl-ik oszt. vezetője, tanított VIII. VI IV- ben történelmet, IV-ben földrajzot is. a Vl-ban magyart és németet, III-ik és IV-ikben rajzot. Heti óraszáma 22. 8) M o r a v c s i k G é z a , az V-ik osztály vezetője, tanított V- ben magyart, németet s történelmet, Il-ik és Ill-ban magyart, Vl-ban németet. Heti óraszáma 18. 9) S z e m i á u D á n i e l az I. oszt. vezetője, tanított az I-ben latint. I. és TI-ban vallástant, németet és természetrajzot. Heti óraszáma 20. 10) S z e m i á n D é n e s a III. oszt. vezetője, tanított a V-ben latint; a IV-ben vallástant, latint és németet. Heti óraszáma 17 11) S z e n d y G y ö r g y tanított mathesist a 4 f e 1 s ő o s z t á l y b a n, németet, természettani földrajzt és történelmet a VII-ben. Heti óraszáma 19. 12) T a t a y l s t v á n igazgató, tanított VII. és VlII-ban latint, utóbbiban görögöt is. Heti óraszáma 15—16. b) M e l l é k t a n á r o k : 1) V a l l á s t a u r a : t. G u b i e z a I s t v á n róni. kath. és S c h i f f A d o l f izr. katecheta. 2) T e s t g y a k o r l á s r a : O l á h M i k l ó s okleveles tor natanár. Heti óraszáma 20 (nem számítva disztornát.) 3) M ű é n e . k r e és z e n é r e f i e n k a P á l műének- és Chováu Zsigmond zene-tanár. 4) S z ő p i r á s T a /*: Dankó Samu és Molnár János tanítóje löltek. Heti óraszám 3. A működött t a n e r ő k ö s s z e g e : 19. c) T a n s z e r i g y ű j t e m é n y e k őrei a tanárkaiból, a múzeumé Chován Károly, a könyv- és régiségtáré Mihálfi József, a zeneiskoláé Benka Gyula, a tornai eszközöké oláh Miklós, a rajzgyüjteményé Lányi Gusztáv.
32 III.
Előadott tan tárg y ak vázlata. a) T 7 " a , l l á s t a n . . I oszt. hetenk. 2 óra: ó-szöv. biblia tört., P á l f y J ó z s e f nyomán elbeszélve kér. erkölcstan alapjául. — L. káté előrésze emlézve, szintúgy megfelelő szentirási helyek s egyházi dalok egy szemelvénye. Gyakorlás az egyh. éneklésben. Tanár : Szemián Dániel. II. oszt. hetenk. 2 óra: ujszöv. bibliai történetek P á l f y J ó z s e f szerint elbeszélve, hit- és erkölcstan alapjául; kiegészítve a kiskáté foly tatásával és bevégzésével. Ének. Tanár: Szemián Dániel. III. oszt. hetenk. 2 óra: a kér. egyház történelme jelentékenyebb mozzanataiban és alakjaiban vázolva H a a n L. egyháztört. könyvecskéje nyomán. Az éneklés folytatva. Tanár : Szemián Dénes. [V. oszt. hetenk. 2 óra: kér. hit- és erkölcstan, S z é k á c s ká t é j a nyomán. Az egyházi éneklés gyakorolva. Tanár: Koren István. V. oszt. hetenk. 2 óra: ó-szövets. bevezetés, Z s a r u a y nyomán. Ének gyakori. Tanár: Lányi. VI. oszt hét. 2 óra: újszövetség bevezetés, Z s a r n a y nyomán. Egyh. Ének. Tanár: Lányi. VII. oszt. hetenk. 2 óra: egyetem esés hazai prot. egyháztört. a P á lfy -féle tanf. szerint. Egyh. ének. Tanár: Lányi. Vili. oszt. hetenk. 2— 1 óra: kér. hit • és erkölcstan, Z s i l i n s z k y M. tanfonala szerint. Egvházi énekek. Tanár : Kieska. Jegyzet: Más vallásuak illető hittanáraiktól tanitattak magában a tanodában, a nekik felsőbbjeiktől eléírt vezérfonalak szerint. h)
nip-el^, iráil3r„ irodalom ..
I. oszt. hét. 3 óra: T o r k o s L á s z l ó m a g y a r n y e l v t a n a nyomán: beszédrészek ismerete, szóképzés, szóragozás: hetenkénti két Írásbeli feladvány; D l h á n y i o l v a s ó k ö n y v é b ő l 31 olvasmány fejtegetve és emlézve, 22 olvasva. Tanár: Dlhányi. IT. oszt. hét. 3 óra : t. k. T o r k o s L á s z 1 ó nyelvtana és I) 1 n á n y i Z s i g m o n d o l v a s ó k ö n y v e . Elővétetett a mondattan leginkább gyakorlati alapon, a mondatrészek és mondatok alkalmazásának és szabá lyainak az olvasmányokból való elvonása s az igy nyert ismeretek rend szerbe való foglalása a tankönyv nyomán. Stilgyakorlatokul a mondattan gyakorlására otthoni és iskolai dolgozatok, leírások a közvetlen tapaszta
latból s elbeszélések a történelem tárgyalt részéből Szakaszok „Toldi“-ból emlézve és fejtegetve. Tanár: Moravcsik. III. oszt. hét. 3 óra : k. k. K á r m áh o l v a s ó k ö n y v e II. Rész. A fejtegetett olvasmányok alapján tárgyaltatott a szóképzés ; helyes és helytelen képzések. A körmondattan; ennek megfelőleg a mondattan átismételve. A tárgyalt költeményeken a magyar hangsúlyos vers és a rim elemei ismertetve. Stilgvakorlatul otthoni és iskolai dolgozatok a körmondatok gyakorlására; leírások, elbeszélések; költeményeknek prózába áttétele, gyermek levelek s fontosabb (Ígyiratok. Tanár: Moravcsik. IV. oszt. hét. 3 óra: a stilta.ii gyakorlatilag. A dolgozatok nemei: körmondatok, levelek, leirások, elbeszélések, értekezések. Az olvasókönyv K á r m á n M ó r t ó l III. rész. Olvastattak az I-ső könyv elejétől végig, a másodikból „Daliás idők“ költemény, figyelmeztetve mindenütt a kö tetlen és kötött beszéd sajátságaira, a körmondatok és versek nemeire, a trópusokra és figurákra. Az l-ső könyvből részletek szabadon elmon dattak és stilgyakorlatokul kivonattak, a „Daliás idők“, a „Kar-ének“ és III-ik Indaliból három kisebb költemény emléztettek. Tanár : Koren. V. oszt. hét. 3 óra: k. k. ' T o r k o s L á s z l ó k ö l t é s z e t t a n a és o l v a s ó k ö n y v e. A költői fajok osztályozása; az epi kai költészet különösen. Az epikai jellem és szerkezet feltüntetve a nagy nemzeti népepopeiák tartalmának és előadásának tárgyalása, — különö sen Arany „Buda halála“ és Vörösmarty „Cserhaloinja“ részletes fejte getése által. A kisebb fajok és különbsége megfelelő olvasmányokon összehasonlitólag szemléltetve s ebből lényegé elvonva. A gyakorlati utón nyert formai ismeretek egybefoglalására: a költői alak elmélete: compositió és technika. A stilgyakorlatok a tárgyalt, anyag gondolata köréből in dultak ki, számuk: 19. Tanár: Moravcsik. VI. oszt. bet. 3 óra: T o r k o s kézi könyvei nyomán előadva a lyrai költészet, úgyszintén a történeti és bölcsészeti próza főbb fajai kapcsolatban megfelelő mintamüvek olvasásával s otthoni és tano dái dolgozásokkal, melyeknek száma: 27. Tanár: Mihálfi. VII. oszt. hét. 3 óra: az első félévben a drámai költészet elmélete Z s i l i n s z k y M i h á l y költészet- és szónoklattani kézi könyve szerint N é v y L á s z l ó és S z i g l i g e t i E d e hasontárgyu müveinek figyelembe vételével. A tárgy gyakorlati feldolgoztatásánál a hazai s világirodalmi kitünőbb színmüvek részben olvastattak, kivonatoztattak s kísérlet tétetett drámai művek tervezésére s egyes részletek kidolgozására czélzólag. A második félévben a szónoklattal! vétetvén elő
3
a kézikönyv példatárából minta-müvek olvastattak, elem eztelek s nehánya emléztetett. A szónoklás elméletével kapcsolatban irányoztatott az irályzás, a mint azt az irály-feladványok részletes jegyzéke mutatja. Tanár : Ben ka. VIII. oszt. hét. az első félévb. 3, a másodikban 2 óra: a magyar nemzeti irodadaiom története a N é v y L á s z l ő-féle tankönyv sze rint; otthoni és zárdoigozatok nem szerint csaknem kizárólag érteke zések, elmélkedések, beszédek; a dolgozatok tárgya az osztály tananya gának eszme köréből vétetett. Tanár : Chován. c) Z L a t i n . I. oszt. hét. 6 óra : S c h u l t z K. szerint első félévben a név szók ragozása, szavak emlézése s mondatokká fűzése; Il-ik félévben a rendes cselekvő-, szenvedő-, álszeavedő-igék ragozása, szavak emlézése, 30 fordítási gyakorlat S c h u 1 t z - K i s L a j o s g y a k o r i ó k ö n y v é b ő 1. Tanár : Szemián Dáuiel. II. oszt. hét. 6 óra : rendhagyó igék és nevek ragozása megfelelő fordítási gyakorlatokkal magyarból latinra számszerűit 56, fejtegetve s emlézve 16 latin szövegű mese és természetrajzi leírás. Tauf, mint az első osztályban. Tanár: Dlhánvi III. oszt. hét. 6 óra: S c h u l t z-K i s mondattanának 32. fej. 38-ig kizárólag s 39. fej. 42-ig lett végezve, a többi fejezetek főbb vonásaik ban csak gyakorlatilag ismertettek; a tanult szabályok a gyakorlókönyvi példák forditgatása által lettek tökéletesben elsajátítva ; Szarvas G. tir. prosaicumának I. könyve s II. k. 13. fejezete lett fejtegetés és magyarra fordítás után emlézve. Tanár: Szemián Dénes. IV. oszt. hét. 6 óra: a latin alak- és mondattan ismétlése, az gya korlatilag, ez elméletileg is ; prosodia elemei S c h u l t z-K i s nyomán; S z a r v a s G á b o r tir. prosaicumából III. könyv; H o r v á t h Z s i g m. tir. poeticumából az első könyv utolsó négy lapot kivéve egészen, a 2-ikból 17 mese, a 3-ikból Philemon és Baucis. Tanár: Koron. V. oszt. bet. 6 óra: C. Jul. Caesar beli. gall. I. k. s ennek 29. feje zete azaz a helveták ellen folytatott hadjárat emlézve is. A Veres-féle Ovidból 6 hosszabb müszakasz, öszvesen 789 verssor: Keserveiből, Naptárá ból és Átváltozásaiból fejtegetve, fordítva s emlézve. A S c h u l t z * K o l m á r S v á b y-f é 1 e gyakorlatok I. részéből 28 szakasz otthon' egy pár a tanodában fordittatött. Tanár: Szemián Dénes.
VI. oszt. hét 6 óra: Cicero Catilina elleni első beszéde egészen és a ne gyedikből hét. fejezet fordittatott, einlékeltetett, hét. 2 órában. Virgil Aen. I. 675 hexameter ford, einlékeltetett, két órában. K a i m ár S v á b y -féle fordítási gyakorlatokból 80 latinra fordittatott a tanár folytonos jelenléte és utasítása mellett hét. 2 órában. Tanár : Kicska. VII. oszt. hét. 6 óra: Virgil. Aeneiséből a II. és lV-ik ének (némely kihagyásokkal.) Cicero pro Milone. Emlékelések. Bevezetések. Hetenk. 1 dolgozat: Tanár*) Tatay. VIII. oszt. hét. 6 —5 óra. Horátiusból 28 óda, 1 epód., 2 satirn, 1 levél s az ars poetica. Tacitus Annaleséből ,'ío cap. Bevezetések. Em lékelések. Hetenk. otth. és isk. dolgozások.**) Tanár: Tatay. d) Görög. V. oszt. hét. 4 óra: a C u r t i u s-H a b e r e r n-féle nyelvtant végezve a fit végzettl igék második osztályáig, olvasási gyakorlatokkal a SchenklKis-féle elemi olv. k. szerint. Tanár: Lányi. VI. oszt. hét. 4 óra : C u r t i u s-H a h e r e r n nyomán végezve a fit végzett! és rendhagyó igék, az e szakaszoknak megfelelő gyakorlatok kal. Cu r t i u s-H a b e r e r n nyomán a hellén mondattan kapcsolatban megfelelő példák keresésével, készítésével. Olvasmányok H o r v á t h Zs.féle Xenophon Anabasisáből, névszerint,; készületek a háborúhoz, a király elleni hadjárat, a kunaxai csata, Kyrosz jelleme fordítva és elemezve nyelv- és mondattanilag. Tanár : Lányi. VII. oszt. hét. 4 óra: a II o r v á t h Z s.-féle Xenophon nyomán a Kyropaediából Kyrosz származása, az ifjúság neveltetése a Perzsáknál, az első vadászat; Szókratész nevezetességeiből Szókratész védelme fordítva és mondattanilag elemezve. A hellén ősi versmérték ismertetése után Homér Iliasából az I. és VII. ének fordítva, elemezve, magyarázva, a Hochegger kiadás szerint. Tanár: Lányi. VIII. oszt. hét. 4 óin : Tlato Apalogiája Horváth Zs. kiadása szerint. Homér Iliasából a VI. és XXII-ik ének. Bevezetések. Tanár: Tatay.
*) A heti stilórát rendesen Kieska D. tanár vezette. **) A stilórában szives volt közreműködni Kicska tanár.
36 e) H S T é-n aet. t. oszt. hét. 2 óra: B a 11 a g i K. g y a k o r ]. n. n y e l v t a n szerint gyakori As, olvasás, irás és ragozásban, szavak és mondatok emlézése, Tanár: Szemián Dániel. II. oszt. bet. 3 óra: Ballagi K. nyomán az alaktan ehez folytatva az olvasás és mondatok készletének gyűjtése, — könnyebb számszerűit 33 gyakorlat magyarból németre fordítva s 4 fejtegetett leírás emlózve. Tanár: Szemián Dániel. III. oszt. hét. 3 óra: B a l l a g i K. nyelvtana az igehatározók, kötő- és indulatszók kivételével, kisérve fordítási gyakorlatokkal ma gyarból németre; olvasó könyvéből 16 drb fejteget tetett, fordittatott s emlékeltetett. Német mondatok szerkesztésében gyakoroltattak a növen dékek. Tanár: Szemián Dénes. IV. oszt. hét. 3 óra: az alak- és mondattan B a l l a g i nyelvtana és olvasókönyve nyomán. Az olvasókönyv 95. cikkéig olvastatott és emléztetett; magyarmondatok fordittattak németre. Tanár: Korén. V. oszt. bet. 3 óra: k. k. D r. H e i n r i c h G u s z t á v Tanés olvasókönyve I. Rész a költészet lényege, fajai; az epikai költészet különösen, megfelelő olvasmányok fejtegetésével s részben emlékelésével. Az olvasmányok tárgyalása közben a nyelv-és verstan folytonosan ismétel, getve. Stilgyakorlatul: kissebb elb 'szélések, mesék, nagvobb d dgozatok, Nibelungok a Rolan-éuek és a Parcival tartalmának tárgyalása alapján Tanár: Moravcsik. VI. oszt. hét. 3 óra: k k. P. T ö r ö k Á r p á d o l v a s ó k ö n y v e és Schiller „Teli“-je. Olvasmányok alapján a német irodalom virágzása kora. Részletesebben: Klopstock, Lessing, Schiller. Fejtegeti etett és né mely részben emlékeltetett „W. Teli,“ a megfelelő történeti és aesthetikai előismeretek alapvetésével. A stilgyakoilatok az olvasmányok alapján; különösen— „Teli“ jellemeit, compositióját és viszonyát a krónikához ille tőleg. Tanár: Moravcsik. VII. oszt. hét. 3 óra: az osztály két órában a P o n o r y Th-fóle német kézikönyv Il-ik kötetéből fordított magyarra, egy órában pedig a tanulók kezén lévő könyvekből magyarból németre. Havonkintkét otthoui dolgozat. Tanár : Szendy. V ili. oszt. hét. 3 —2 óra: Iphigenie auf Tauris fordítva, fejtegetve s a rávonatkozó T h e w r e w k-féle magyarázatok németre fordítva s a né met irodalomtörténet vázolva. Egyéb fordítási gyakorlatok és önálló német
dolgozatok, ugyszinte gyakorlások, az olvasott német szavaikkal való reprodukásában. Tanár : Kicska.
szövegnek saját
f) U r’old.ia.jsz é s tö r té n e le m . I. oszt. hét. 3 óra: B a t i z f a l v i földrajzi könyve nyomán : a csillagászati és természettani földrajz alapvonalai; az öt óceánok és világrészek topikai földrajza. Tanár: Dlhányi. II. oszt. hét. 4 óra: első félévben Európa, Ázsia, Amerika földrajza Batizfalvi szerint; második félévben életrajzok az Ó-kor történelemből Z s i 1 i n s z k y M i h á 1 y tankönyve szerint. Tanár: Dlhányi. III. oszt. hét. 3 óra: egyetemes történelem a púnháborutól kezdve jelen századig, Z s i l i n s z k y ó l e t i r a t i v á z l a t a i szerint. Tanár: Mihálfi. IV. oszt. hét. 3 óra: az év első felében Magyarország földrajza tőtekintettel a természeti viszonyokra M i h á l f i le. k. szerint, földkép rajzolásokkal; a második félévben Magyarország története k. k. I) i é r ti e r Z s i l i n s z k y . Tanár: Móravésik. V. oszt. hét. 3 óra: k. k. S z i l á g y i S á n d o r Világtörté nelme I. Rész. Az őskor népei. A görög és római világ Augusztus halá láig. A történeti és államfejlődés egybefüggésben a vallási, művészetbeli és irodalmi fejlődéssel. Tanár: Moravcsik. VI. oszt. bet. 3 óra: Ó-kor történelmének bejezése s a római régi ségtan, majd középkor történelme a IV-ik századig. Tankönyv: S z i 1 ág y i Ó- és középkora s kiegészítésül az előadó tanár füzetei. Tanár : Mihálfi. VH. oszt. hét. 3 óra: újkor történelme a júliusi forradalomig bezá rólag, tekintettel a miveltségre s irodalomra. Tankönyv : S z i l á g y i uj-kora. Tanár: Szendy. VIII. oszt. hét. 3 óra: Magyarország történelme főtekintettel az alkotmányosság fejlődésére, H o r v a t h M. középtanodai k. könyve szerint s a magyar-osztrák birodalom vázlatos statisztikája az előadó tanár füzetei szerint. Tanár: Mihálfi. g) M e n n y i s é g ' t a n . I. oszt. hét. 3 óra: a négy főrriUvelet közönséges és tizedes tör tekkel, métermértek ismertetése: vonal, szög, egyközüek, háromszög. Tanár : Dlhányi. II. oszt. hét. 3 óra: viszonyok, arányok, hármas szabály, olasz szabály, métermőrték, pénzisme: egyközények térszámitása, ábrák át alakítása és részekre osztása, arányos vonalak. Tanár: Dlhányi.
38 III. oszt. hét. 3 óra: M o c ;i i k-S z á s z a 1 g y m n. s z á m t a n a (II. rész) szerint összetett viszonyok, s arányok, vegyitési sza bály, lánczszabály s összetett kaniatszámolás. — M o c u i k S z a b ó k v m é r t a n i n é z l e t t a n a (II. rész) szerint a vonalak arányossága, a háromszögek hasonlósága; — a körvonal s annak terület kiszámítása. Tanár: Mihálfi. IV. oszt. hét. 3 óra : számtan M o c n i k-S z á s z tankönyve szerint az ellentett mennyiségek, az algebrai mennyiségek, alapműveletek egy- és többtagú algebrai képletekkel, törtek, hatvány és gyökérmenynyiségek, egyenletek; mértan M o c n i k-S z a b ó k y tankönyve sze rint vonalok, lapok a térben, testszögek, testalakok, felület és térfogatszámitás. Tanár: Chován. V. oszt. hét. 4 óra: M a u r i e z R e z s ő általános számtana sz. alsó műveletek, a számok elmélete, az arányok és arányiatok; A r án y i B é l a m é r t a n a nyomán sikmértan. Tanár: Szendy. VI. oszt. hét. 3 óra: az elébbi tanfolyamban végzettek kapcsolólag ismételtettek ; —- folytatvást elővétettek : algebrából hatványok, gyökök tekintettel a tizedes rendszerre logarithmusok, végszerütlen s képzetes számok, — I fokú egyenletek 1, 2, 3 ösmeretlennel; — mértauból há romszögtan a síkban, a derékszögű háromszögek megfejtéséig bezárólag, — tömörmértan egészen. Vezérfonalak mint V-ben. Tanár: Szendy. VII. oszt hét. 3 óra: u. a. taufoualak sz. az egyenletek ismétlése, aztán II. fokú egyenletek 1 és a könnyebb esetek 2 ismeretlennel, oly felső fokú egyenletek melyek II. fokú egyenletre vihetők vis,sza számtani mértani haladváuyok s ezeknek alkalmazása a kamat kamatjának és já radékának kiszámítására, egybevetéstan és Newton kéttagú tantétele; tömörmértan befejezése, algebrának alkalmazása a mértanra és elemezési mértan a síkon. Tanár: Szendy. VIII. oszt. hét. 2 óra : ismétlések. h) T e r m é s z e t t a n . III. oszt. II. félévben hét. 2 óra: kísérleti természettan G r e g u s s G y u l a tankönyve szerint, az általános tulajdonok a részecs-erők ha tásai, vegytan és hőtan. Tanár: Chován. IV. oszt. hét. 3 óra: kísérleti természettan u. a. t. k. szerint a szi lárd, csepegős és légnemű testek egyensúlya és mozgása, a hang- és fénytan, á delojesség es villanyosság. Tanár! Chován.
89 V. oszt. I. félévben hét. 2 óra : vegytan F e h é r I p o l y fclgymn. tank. szerint kísérletekkel. Tanár: Chován. VIII. oszt. hét. 6 óra: természettan mennyiségtani alapon Dr. A b t A n t a l pótfüzete szerint, a tankönyv vezérlő gondolatának szigorú szemmeltartásával. A mennyire a« idő, hely és a physikai tér engedé kí sérletek is tétettek a már eddig tanultak felelevenítése czéljából. Tanár: Ohováu. i) T e r m é s z e t r a j z . I. oszt. hét 3 óra: D o r n e r szerint állattan (emlősök és rovarok.) Tanár: Szennán Dániel. II. oszt. bet. 3 óra; D o r n e r szerint az állattan befejezése, aztán növénytan. Tanár Szemián Dániel. III. oszt. I. félévben hét. 3 óra: ásványtan D o r n e r J ó z s e f kisebb tankönyve szerint, a tankönyvben leirt ásványok bemutatva, lénye ges tulajdonaik megfigyeltetve s ez alapon tárgyalva az alak s a feltűnő s lényeges physikai tulajdonok. Tanár: Chován. V. oszt. II. félévben bet. 2 óra: ásványtan K r i s c h J á n o s tankönyve szerint; az ásvány szervetlen anyagának megjelenése az erő hatása alatt, a részletes ásványtan ismert okoknál fogva egyedül a gyűj teményre szorítkozva. Tanár: Chován. VI. oszt. I. félévben hét. 3 óra : állattan P a p J á n o s tankönyve szerint. Az általános részben czél, az embernek mint állati szervezetnek megismerése, és annyi boncztani és élettani előismeret megszerzése, amennyi a részletes állattanban a nagy lánczolat felismerésére szükséges. — II. félévben hét. 3 óra: M i h a 1 k a n ö v*é n y t a n a szerint a növény tan. Tanár: Koren. j) B ö l c s é s z e t i előtan.. VII. oszt. hét. 2 óra: gondolkodástan B e c k - Gr e g ü s s kézi könyve szerint, a fejtegetéseknél újabb kútfők tekintetbe véve. A tantárgy gyakorlati feldolgoztatásánál az elmélettel kapcsolatban logikai példák önálló szerkesztése, bírálata követeltetett, sőt irály művek készítésénél is alkalom nyujtatott arra, hogy a tanulók öntevőleg felhasználják az értei mezésre, felosztásra, bizonyításra, czáfolatra czélzó elméleti ismereteiket. Tanár: Benka.
40 VIII. oszt. lief. 2 óra : tapasztalati lélektan szintén Be ck-G r e g u s s vezérfonala szerint, a fejtegetéseknél R o s e n k r a n z , L o t z e, E s s e r műveinek felhasználásával bővíttetvén a kézikönyv vázlatos rövidsége. Az ismétléseknél alkalom nyittatott lélektani tapasztalatok és kérdések vi tázó tisztázására. 'I anár: Benka. # k) n ^ Z é r t a x i i s z , Í r . r a j z . I. oszt. hét. 2 óra : a szabadkézi rajzolás, a népiskolai rajztanitás előzménye nélktllöztetvén, az elemi tanítás körére szorítkozott. Alapfo galmak magyarázatánál S c h r o e d e r K á r o l y vezérfonala használ tatott, utóbb a rajzfeladváuyoknál Z i e h r e r Gé z a műve. Az idomok szerkesztésénél szemmértékre s kézügyességre lévén súly fektetve segéd eszközök fokhálózott s pontozott papiros használata mellőztetett, hogy annál inkább a tanuló tudatos öntevékenysége fokoztassék. Tanár: Benka. II. oszt. hét. 2 óra: szabadkézi rajzolás mértani alapon. Egyszerű díszítmények Z i e h r e r , Me i c h e l t utóbb B i l o r d e a u x mintagyüjteméuyei után. A rajzolatoknál előbb a pontos szerkesztés, utóbb az ízléses és változatos kidolgozás voltak irányzók. Tanár: Benka. III. oszt. hét. 2 óra: M e i c h e l t és B i l o r d e a u x mintái nyo mán, egyszerit ékítmények, árnyékolással és anélkül. Egyszerű táj képek s színek haszálata egyszerű ékítményeknél. Tanár: Mihálti. IV. oszt. hét. 2 óra: Távlati rajzelem ei; egyenesek, szögek, szabá lyos testek fővonalai sodronyminták után rajzolása. Ékítmények gypszminták után. Színek használata. Tanár: Miliálfi. V. oszt. bet. 2 óra: diszitményi alakok rajzolása irőnnal, tussal; továbbá egyes mértani testek s különféle mértani compinátiók egy-, kéthárom-, s több szinneli kifestése; végre könnyebb építészeti alaprajzok tussal és két színnel kidolgozva S c h r o e d er, B i l o r d e a u x , Sand mann és M e i c h e l t után. Tanár: Lányi.
1) S z é p írá s . I. oszt. hét. 2 óra: Tanári útmutatás nyomán tanította egy tanító ságra készülő nagyobb ifjú. II. Oszt. hét. I óra: Mint az elsőben.
41 m) T o r n á s z a t . Megállapított szakszerű tanterv alapján a tori ászatra az öszves ifjúságot, még pedig, két népes osztálynak ketté osztása mellett, összesen 10 csapatban, esapatonkint két-két heti órában, mi a tanárra nézve busz heti órát eredményez, kötelezően tanította Oláh Miklós tornatanár. Május közepe óta a tornatanitás helyibe az usznitanitás lépett. Ezenkívül egy felgymnásiumi s egy algymnásiumi szemeltebb önkéntes csapat heti egyegy órában a disztornászásban nyert ingyen tanítást, melynek eredvényeit a tanár 2 Ízben, s főkiut a közvizsgálat kapcsolatában mutatá fel a közönség elismerő méltatásával. A tornatanár ügyelete alatt áll mint a főgymnásiumnak e szakot illető tulajdona egy tornacsarnok s egy úszó iskola, mindkettő megfelelően felszerelve. n)
1) S z a k i r á n y o s
Iszötelezőlj:.
e l ő k é s z í t é s t a n í t ó s á g ra.
Benka Gyula kópzőintézeti igazgató vezetése alatt Maga Benka a) a s e m i n a r i s t á k részire előadá a k a t e c h e t i k á t mint a népiskolai vallás-tanitás módszertanát S c h i m k ó V i l m o s és P á 1f y J ó z s e f „kérdező-tanának“ átdolgozott vezérfonala alapján; utóbb az i s ko 1a-i s m é t Kormaim „©djitlfunbe" czimű művének átdolgozott vezérfonala mellett heti 4 órában. Az iskola-isme kiegészítéséül a neve lés- és tanitás történeti kifejlése rövidletben előadatott K is Á r o n „nevelés- és oktatás története“ nyomán. Az elmélettel kapcsolatban az ügyesebb növendékek részint az algymnásium osztályaiban alkalmaztat tak mellék-tantárgyakban segédekül, részint a helyi népiskolákat utasí tás szerint látogatni kötéleztettek s ottani észleleteikről és alkalmazta tásukról iskola-látogatási naplók s tanítási tervrajzok alakjában számolni tartozván; továbbá b) vezette a seminaristák zenetanitását zongorán s a tanév vége felé orgonán heti 4 órában. Az elméleti magyarázatoknál Á b r á n y i K o r n ól zene-elmélete és Lo b e „öszlmngzattaua“ szolgáltak alapul. Gyakorlati ügyesitésnél G e r t i n i gyakorlatai, S c h ü t z e és R i t t e r orgona-is kolája használtattak, valamint a képző-tanárnak egyházi énekek orgo
42 nára való egyszerűbb feltevései. Az egyházi énekek előbb a tanintézet zongoráin begyakoroltatván, utóbb — a helybeli egyház szives engedélyé vel — a templom orgonáján is játszattak. c) az összes tanitő-képző osztályaival együtt heti 2 órában az ének lésben való ügyesitést T h i l l N á n d o r vezérfonala nyomán. Utóbb a gyakorlati alkalinázás végett szokottabb egyházi melódiák egy s több hangú éneklése vétetett elő. K i e s k a D á n i e l tanár pedig előadta a kezdőknek a kátét és szláv nyelvet 2 órában; egyházi zenét 5 órában.
2) Tót nyelvtan. Az illető III. és IV-beli növendékeknek hét. 2 órában a Vzorkák-féle vezérfonal szerint, előadta Korén István. o) i k r e m , l ^ ö t e l e z ő l s . 1) A z ö n k é p z ő i gyakorlások magyar műdolgozásban, bírálásban és szavalásban ez idén is egész szerénységgel folytattalak, e végből T a t a y I s t v á n igazgató tanár elnöklése alatt hetenként egv-egy ülés tartatván, még pedig kettő nyilvánosan a díszteremben, érdeklődő nrivelt közönség bevonásával. A kör ezévi munkás tagjainak (VIII. és VII. oszt.) száma 73, a lmlgató tagoké (V. és VI. oszt.) 45, összesen 118. Titkár és alelnök P u k á n s z k y B é l a VIII., jegyző B r a u n A d o l f VIII., Zsengeszerkesztő S z t űr a S z i l á r d , főkönyvtárőr Ha v i á r G y ű l a V ili, pénztárnok K o c s i s J 'ó zse f VII., levél s alkönyvtáron F e j é r M i kl ó s VII, ellenőr Á c h i m Z s i g a Vtl. o. tanuló. Az önképzői könyvtár ezévi gyarapodása ki lesz alább mutatva a könyvtári gyarapodás cime alatt. 2) A m ű é n e k l é s t hetenkinti 4 órában d a l k a r címen 108 tanuló tanulta, B en ka P á l műének-tanár vezetése alatt. A dalkar isko lai ünnepélyek alkalmából többször hallatá magát, évzártával pedig hangverseny alakjában nvujta az ifjuságkedvelő közönségnek műélve zetet. 3) A f r a n c z i a n y e l v e t egy kis csapatnak 20 frtnyi dij mellett S z e n d i tanár adá elő. 4) A r a j z o l á s i a n, szakszerűbb ügyességet, megalapítani óhajtó számszerűn 25 ifjú javára, hetenkinti 3 magánórában szeiéuy díjért L á u y i tanár tanitá.
43 5) Z e n e t a n i t á s b a n , a zongoraiskolai 8 zongora használatával, — az ingyenes praeparaudistákon kívül — rérzesült 20 frtnyi évi dij mellett 16 ifjú, heteakinti 4 órán át B en ka G y u l a és Dl h á n y i Z s i g m o n d tanárok vezetése alatt. Közreműködött a zenetanitásban C h o v á n Z s i g m o n d egvh. karigazgató is. 6) A d i s z t o r n á s z s z á z a d o t , két csapatban, heti egyegy órában, vezette Oláh Miklós. Tagok száma 118, év végével. (Lásdfennebb m. alatt.)
IV.
Magyar dolgozati feladványok. IV. oszt. Stiívezetö Koren tan ár. 1) Tudositólevél a szülékhez. 2. Körmondatok. 3. Elmélkedés az em ber nagysága fölött a „Karének“ cimü olvasókönyvi cikk nyomán. 4. Viszszaemlékezés egy szünidőm alatti nevezetes eseményemre (Elbeszélés.) 5. Körmondatok. 6. Egy szarvasi nászünnep leírása. 7. Öunyadi jellemzete Czuczor költeménye nyomán. 8. Levél N. N. barátomhoz. 9. Felelet a le vélre. 10. Körmondatok. 11. A „Szibinyáni Jánk“ czimű költemény prózá ban. 12. Levél egy tanulótárshoz. 13. Az utolsó farsang leírása. 1 t. A „Két Mikes“ czimtl költemény prózában. 15. Az éhség hatalmas munkatanitó (Értekezés.) 16. Kérőlevél. 17. Körmondatok. 18. A gyalogutazás előnyei (Értekezés.) Szorgalmasabban dolgoztak: Nánási Imre, Weisz Samu, Laehata János, Schulmeister Márton, Büth Pili, Blau Jenő, Ladies László. V. oszt. Stiívezetö Moravcsik. 1) A szünidők alatt. (Leirás.) — 2. A persa Kyros-monda összeha sonlítva a római Romulus-Remus-mondával. (Értekezés.) — 3 A boldog ság tényezői (Értekezés. A költészettani ismeretek alapvetéséül.) — 4- A Ramszenit-monda (Elbeszélés, vonatkozással az aegyptomiak erkölcseire és szokásaira.) — 5. Álmos Ungban (verskisérlet a magyar mondakörből a hexameter gyakorlására.) — 6. A „Ramessión,“ tekiutettel az 'aegypto miak művészetére. (Leirás.) — 7. Lykurgus és Sólón (Jellemrajz Plutarchos előadása nyomán.) — 8. Kodros halála (Verskisérlet az ötös iambus
44 gyakorlására.) — 9. Buda halálának hősei (Jellemrajz.) — 10. Csaba mondája (verskisérlet a hun mondakörből az alexandria gyakorlására.) 11. Keveháza. Arany költeménye fejtegetve s összehasonlítva a kézai elő adásával.) — 12. Buda halálának episódjai (Az episód elméletének szem léltetésére.) — 13. Bars vára (verskisérlet a. hét-magyar mondaköréből, a hangsúlyos vers gyakorlására.) 14. Cserhalom (Vörösmarty kis eposának fejtegetése az epikai előadás szempontjából s egybevetve Márk barát elő adásával.) — 15. A Zrinyiász tartalma. — 16. Lehel kürtje (Verskisérlet a magyar mondakörből az alliteráteo gyakorlására.) — 17. Herennins tanácsa (történeti értekezés.) — 18. Polykrates gyűrűje. (Schiller balladája alapeszméjének s balladai jellemének fejtegetése összehasonlítva Herodot előadásával.) — 19. Caesar halála (Értekezés.) Szorgalmasabban dolgoztak •• Safáry János, Kemény Árpád, Grimm Zsigmond, Strba János, Neuberger Márk, Ileik Márk, Vágfy Béla, Frankó Béla, Kemény Zoltán, Dedinszky Sándor.
VI. oszt. Stilvezetö Mihálfi ta n á r. 1. Mitől őrizkedjék a tanuló, ki tanulás végett hazulról eltávozott? Értekezés. 2. A törökökhöz. Ódakisérlet. 3. Nagy Konstantin. Élet és jellem rajz. 4. Sajó. Elégia. 5. A jó tanuló. Szatíra.'6. Honfidal. 7. Hymnus. Kí sérlet. 8. Festina lente. Értekezés. 9. Zrínyi dala Kölcseytől. Magyarázat. 10. A római „jó császárok“ jellemzése. 11. Minő előnyökkel bir a tenger parti tartomány a szárazföldi felett? Elmélkedés. 12. Várna. Elégia. 13Az emberi nem fejlődése. Mivelődés történelmi rajz. 14. Kard és toll. Párbeszéd. 15. Halogatás rossz szokás. Elmélkedés. 16. Búcsú szülőföl demtől. Dal. 17. Mit értünk valódi műveltség alatt? Elmélkedés. 18. Egy nagyobb olvasmánynak kivonata. 19. Egy város leirása. 20. A keresztes háborúk következményei. Elmélkedés. 21. Az ököljog, a Hanza-szövetség s a titkos törvényszékek. Történelmi rajz. 22. Egy értekezés több adott themából választva. 23. „Puszta.“ Szómagyarázat. 24. Tavasz. Költői leírás. 25. Nyári est az Alföldön. Költői leírás. 26. Teli Vilmos. Jel lemraj/. Schiller drámája alapján. 271 A földrajz tanításának módjai. Mód szertani értekezés. Szorgalmasan dolgoztak: Bikádi Antal, Dedinszky Béla, Kvacsala János, Mikus János, Mocskónyi József, Rapesák Lajos, Varga Pál, Vitéz Géza, Zuberec.z Pál.
45 VII. oszt. Stilvezeíö Benka tan ár. 1) Zárvány-munkák voltak a tanév alatt : a) Gondolataim az őszi sétán (csolnakázáskor.) b) Hogyan bünteti magát a rendetlen? (Értekezési mii tervezete.) c) Miért tartjuk a hábo rút átkos csapásnak ? d) Minő okok miatt óhajtunk sokat és sokfelé utazni? e) Miért sajnálatra méltó ember az elhízott? f) Miféle előnyöket kell magában egyesituie annak, ki szónokká lenni óhajt ? (Támaszkodva a szónoklattal! bevezetésére tartozó fejtegetésekre.) g) Logice különböztetendők: társ, pajtás, czinkos, czimbora és barát, h) A féltudós szeren csétlen sőt veszedelmes ember. (Szónoki bizonyításhoz anyaggyűjtés.) i) Miért tartozunk óvni s ápolva fejleszteni érzékszerveinket ? (Szónoki bizonyításra előmunkálat, kivált ellenvetések czáfolgatása) j.) Ajánlható-e tanulónak a dohányzás ? (Vitatkozás alakjában.) k) Nagy csapás lenne Szarvas községére, ha a Köröst elvesztené. (Szónoki bizonyítás okok fel sorolása által.) 2) Otthoni munkálatra feladattak : a) A veréb. (Természetrajzi ólénkebb leírásra.) b) Minő előnyökre számíthat, ki miveltebb élő nyelveket tud? c) Miért tartjuk az emlékező erőt nagy becsűnek ? d) A vásár. (Etnographia s társadalmi jellemzés.) e) Hogyan kell olvasni költői remekeket? f) A hajózás. (Párbeszéd alak jában kidolgozva.) g) Minő tanulmányokkal tartozik foglalkozni az, ki a drámai költészetet mivelni akarja? (Iskolai magyarázatok alapgondola tainak alkalmazása.) h) A hírlapirodalomról. (Párbeszédes alakban.) i) Lear király első felvonásának kivonatozása s szereplő személyének jellem zése. j) Minő okoknál fogva tekintjük az olvasást a mivelődés hatalmas eszközének? k) Schiller czimű balladájának dramatizálása. 1) Miért tornázzunk ? (Torna ünnepélyi megnyitó beszéd.) in) Ho' gyau ünnepelte a szarvasi gymnas. ifjúság 1848. mart. 15-dikéneK harmiuczadik évfordulóját ? (Levél alakjában bírálata szavalókról.) n) Be csüljük meg jeleseink emlékét ! (kitűnő ember (Eötvös, Vajda Péter, Széchényi, Petőfi) emlékszobrának leleplezésére vonatkozó szónoklat.) o) Búsulni vagy örülni vau-e inkább okunk amiatt, hogy előre senki sem tud hatja, mivé lesz ? p) A történelem a legjobb oktató. (Cicero-féle chria alakjában.)
Vili. oszt. S tilv ezető Chován tanár. 1. Az irály kellékei. 2. A valódi műveltség az öufigyelmezés képes ségében áll. 3. Mik valónak életem pályájának megválasztására késztető tényezők? 4. Vannak-e bizonyítékaink, hogy nemzetünk európai életének első századaiban méltán kiváló helyet foglalhatott Európa népei közt. 5. A közép-magyar nyelv sajátságai. 6. Honttius I. Lib. epist. II-dik le velének fordítása az eredetinek verses alakjában. G. Ismereteink gyara pításában melyik a nagyobb akadály a vakság-e vagy a siketség ? 8. Tanul jon lemondani, ki az emberiség nagy érdekeinek kíván szolgálni. 9. Nam semper in civitate,quibus opes nulláé sünt, borús invident, malosextollunt, vetera odere nova exoptant, odiosuarum rerum mutari omnia student, túrba atque seditionibus sine cura aíuntur, quoniam egestos facile habetur sinedamno. 10. A küzdelem növeli erőnket. 11. A nap mint az erő forrása. 12. Kisfaludy Károly irodalmi hatása. 13. Mire int a költő Jóslatában. 14. A babért csak az hordja biztosan halántékai körül, ki emelt fővel megy végig az életen. 15. A ki munkára képesnek neveltetett a földi ja vak legbiztosabbikát bírja. Szorgalmasan dolgoztak: Balog István, Haviár Gyula, Nagy Elemér, Pukánszky Béla, Sztura Szilárd, Toldy József.
V.
I.
2 |
3
6
»
II.
6 • 6
3 3 3
III.
1 2
IV.
2
3 3 3
V.
2
3
6
3
VI. VII.
2
3
6
2
3
6
VIII. Összesen :
1
j 14
1
tfi — XV *2 % s l 3 4
»—c3t 3 3
I
p
*
3 3
35 ’S r— 5 i^ S3
5Ü c3
Torna
! Terin. tud. I
j élőmet
Latin
Magyar
Osztály
Vallástan ______
•
Gymnasiumi kötelező heti órák átnézete [tanulókra nézve.]
m i
2
—
He t i órák összege i
i
2 . 2
co3 'C >■*>( S3 C/J
2 2 2
2
28
1 —
28 26 27 26
3
3
2
. —. :
3
—
2
2
—
2
2 2
— ‘
3
3 3 3
3 3
—
—
2
—
3
3
3
3 2
I
-
2
1
—
3
5
2
24
47
22
3 25
3 2
6
23
24
2 2 4
10
i
-
2
__
16
3
25 26 26 212
Jegyzet. A tanulókra osztályonkint eső heti óraszámok mérsékeltebbeknek mutatkoznak, ha megfi gyeljük, hogy azokból minden osztálynál két-két óra a toruára jut. Az alsóbb osztályok számai a kötelező sz. k. rajz által is tóditvák.
48 VI.
Taneszközök gyarapodása. a) Könyvtári gyarapodás. i. V á s á rla t u t j á n : K o b erstein . D eutsche N a tio n a llite ra tu r. — T h ew rew k . N é m e t ta n - és olvasó k önyv. —- K ő n e k . A sta tisz tik a elm élete. — F le g le r. M ag y a r tö rté n e tirá s tö rté n e te . — K o llerffy , M ag y aro rszág h e ly sé g n é v tá ra . — P esch e i. A b h a n d lu n g e n . H á tse k A m ag y ar k o ro n a o rsz ág ain ak té rk é p e . — H ein rich . L eseb u ch és N ém et olvasó k ö n y v . — K árm án. M a g y a r o lv a só k ö n y v . — R eclu sU le. Die E rd e . — G ladstone. H om er u n d sein Z eit a lte r. GönczyB erg h au s, M a g y a ro rsz á g térk ép e. — Jam in. T erm é szettan . (B efeje z é s .)— B áto rfi L. Jen ő ; A n to n ia ; M irz a ; A női fe g y v e r ; szinm üvek. A ten g erész küzdelm e. — K ö ltem én y e i. S o n e ttje i. — Jen v ay . A n a g y ra v á g y á s á tk a . — M akaulay A n g lia tö rtén e te . (Befejezés.) — Mommsen. A ró m a ia k tö rtén ete. — D unker. Ó -k o r tö rtén e te . (Befejezés.) — T odd. P a rlia m e n ti k o rm án y ren d sze r A n g liáb an . (Befejezés.) — N isard . A franczia irod. tö rté n e te . C o rrara a b ü n tető jog p ro g ram m ja. — P a u le r. A dalékok. — H u n falv y . Ú ti kalan d o k . — K is s József. K ö ltem én y ek . — M a g y a r n é p k ö l tési gyüjtém ény. — H ö lg y e k la n tja Zilahitól. — Á g a i. P orzó tárc za lev elei. — B eöthy'. K álo szd y B éla. — K riz a . V ad ró zsák . — A ra n y J. B a lla d á i. — A ra n y L. E re d e ti népm esék. — M erényi Dun a m e llé k i; Sajó völg y i ; E re d e ti népm esék. — V a jd a . K ölcsey élete. — E lio t. M iddlem arch. — Sm iles. A jellem . — Dóczy. A c s ó k ; — N em zeti szinház k ö n y v tára . — R á k o s i. Színm üvek. — Szász, kiseb b m ű fo rd ítások. — Kem ény'. Z ord id ő ; A ra jo n g ó k ; özvegy és leánya. G y ő ry V . C erv an tes, Don Q u ix o te. — B ardócz. F e lfe d e z é se k és találm án y o k . — Sám i. D é l-afrik a i utazáso k . — B eöthy. B író M árto n . — T ó th E d e M üvei. — Szana. C sokonay életrajza. S m iles. T a k a ré kosság. —- B a lla g i K . és K irá ly P . A m ag y ar b iro d alo m leírá sa . — E attm an n -M ü ller. T a té in . G ra m m a tik ; L eseb u ch ; G riech. G ram m a tik . — B udenz. M ag y ar-u g o r szótár. —• H o rv á th M. A kereszty énség első százada. —- G rü n v a ld . A felv id ék . — H a ta la . M aham m ed élete és tana. — S alam on. K ise b b tö rté n e ti dolgozatai. — J ó k a i M. A z
49 é le t k o m é d iá s a i; E g ész az éjszaki p ó lu s ig ; E g y em ber a k i m in d en t tu d ; A debreczeni lu n a tik u s ; S zép M ik h á l; E g y az Isten ; É s m ég is m ozog a föld; E nyém , tied, ö v é ; A n év tele n vár. — N a g y p a p o k életrajza. — D ü h rin g . L o g ik und W issen sc h aftsth eo rie. — D am on ovszky. B ölcsészet tö rtén e te . — S trah alm . S ta tis t. Tafel. — E z e k hez já ru lta k n a g y o b b m ílvek f o ly ta té k a i: K irc h m a n n . P h ilo so p h isch e B ib lio th ek . — O ldenbourg. D ie N a tu r K rä fte . — G eschichte d e r W issen sc h aften in D jutsland. — G o ttsch all. D e r neue P lu ta rc h . — A K is fa lu d y -tá rs a sá g É v lap jai. — R a n k e . S ő n em tlich e W e rk e . — B ied erm an n . S ta a te n g e sc h ic h te d e r n e ü e s te n Z eit. — Behm . G e o g ra p h isch es Jah rb u ch . — J á r ta k a k ö v etk ez ő fo ly ó ira to k : R évész. F igyelm ező. — B a lla g j. P ro t. lap. — K á rm á n . T an ü g y . — P etö fi-társa sá g lapja. — S z a r vas. N y elv ő r. —- A bafi. F ig y e lő . — G yulai. B u d a p e s ti Szem le. — H irsc h feld er. G y m n asial-W esen . — P eterm an n . M>tth eilu n g en . —: K ie p e rt. G lo b u s.— K á n itz . N ö v é n y ta n i lapok. •— K is s C salád és iskola. — K öpesdí. K r itik a i Szem le. Ö sszesen: 225 k ö te t, 2. A ján d é k u tjá n : A m a g y a r tu d o m án y o s ak a d é m iá tó l: A lm a nach. É rtesítő . É v k ö n y v . N y e lv tu d . tá rs. term . tö rt. m enny, bölcs, r é gész. értek ezések és közlem ények. M onum . H u n g . E rd é ly i ország y ü l. E m l.-T ö rt. T ár. A rch iv . R ákocz. N y e lv e m lé k tá r. K a lc h b ren n e r. Icones — Ja k a b . A le v é ltá ra k ró l. — K n au z. A k o rta n — K och. A d u n ai tra c h y t csoport. M a g y a r h e ly e s írá s .— Ile lm á r. Bonfinius. — G y ö rg y . Á rsz ab ály o k . — B álin t. N y e lv tan u lm án y o k . — C sanády. M ust és bor. Ö sszesen : 42 k ö tet. T ek . C hován K á ro ly ta n á r ú r t ó l : U n g a rn s g u tes R ech t, — M, B él. Comp. H u n g a rie g eo g r. — G ru n e rt. T h e o rie d e r achrom atischen o b jective, — S zily -P aszlav szk y , T erm . tu d . közlöny. — O vidii M etam o rp h . — E le m e n ta hist, n a tu rá lis. — S e v e rin i. F und. hist. civ. T esch ed ik . E rk lä ru n g . Ö sszesen: 12 k ö te t. N t. N eu m an n K á ro ly é rd e m ü lt lelk ész ú r t ó l : D iesterw eg . W e g w e ise r. — C orn. N epos. — M a g y a r-n y e lv rendszere. — B olem ann, R h e to rik a . Ö sszesen 6 kötet. T ek . B a ra b á s N o rb e rt e llen ő r u r V íz a k n á n : D ebreczeni M á r ton. A kiovi csata. — V as J. E rd é ly a ró m a ia k a la tt. Ö sszesen : 2 k ö te t. T ek . D r. H a a s Som a ü gyvéd, U r: V écsey. R ó m ai c sa lá d ijo g , N t. H a an L ajos lelkész ni. tu d . ak . ta g u r D ü re r A lb e rt. 1 k ö te t,
4
50 N t. P e e z G y u la lelkész u r : M ag d a P. Az em b ern ek e re d e ti form ájáról, 1837. évi szarv.-fögym n. p ro g ram m á. 1 füzet. T. B e n e V ilm o s tan ító u r : P ro g ra m m á i833-ról. 1 füzet. „ F r a n k lin “ társu lat, A ig n e r, K ó k a i, M au rer (K a ssá n ,) Z ilahy E g g e n b e rg e r, G rim m és H o ro v icz u ra k m eg k ü ld ték ta n k ö n y v k ia d v á n y a ik a t, összesen 17 k ö tet. N t. V e r b tc z y István u r : s a já t k ö lté sz e tta n a . 1 kötet. B é k é sm e g y e i m iv elö d és-tö rtén elm i t á r s u l a t : Évkönyvvé. 1 k ö tet. A B u d a p e s ti k eresk ed elm i és I p a r - k a m a r a : Je le n té se 1 k ö tet. T ek . K u n s z t Ján o s ur: N ö v é n y ta n i la p o k 3 száma. 1 füzet. T. B ra u n Z sigm ond ta n á rje lö lt u r : Szem ere. La Q uestion H ongroise. 1 k ö te t. R eisz A lb e r t ta n u ló : B ubik. E lm élk ed ése k . — G rim m Z sigm ond tani W ilh e lm i E m é sz ti E w aldi. E m b le m a ta sacra. — F ra n k ó Is tv á n ta n u ló : C zakó. E eona. — K ohn J a k a b tan. Iffland. E rb th eil. Ö ssze sen : 4 k ö te t. É vi é r te s ítő k e t m eg k ü ld ték a k ö v etk ez ő fő g y m n a siu m o k : bajai, d eb recz en i, egri, feh értem p lo m i, h alasi, hód-m ező-vásárhelyi, jászb erén y i, ig ló i, kassai, lőcsei, k e c sk e m é ti reform , és k e g y e sr., n ag y k ő rö si, n ag y szeb en i, n a g y v á ra d i, p e s ti evang., rozsnyói, p áp ai, pozsonyi k a th .. pozsonyi evang., selm eczi, soproni, so p ro n i k ath ., szab ad k ai, szé k ely -u d v arh ely i, z o m b o ri: — a következő n a g y - és alg y m n asiu m o k : aszódi, b ártfai, b é k é si, b.-csabai, b eszterczeb án y ai, bonyhádi, csu rg ó i, debreczeni k a th ., gyöngyösi, g y u la fe h é rv á ri, k isszebeni, m árm a ro s-szig eti, k isú jsz állási, kard ezag i, ku n szen tm ik ló si, m unkácsi, n y íre g y h á z i, n ag y szalo n tai, sajó-göm öri, szakolezai, szam osujvári, ta ta i, trszten ai, u jv erb á szi ; — a következő r e á lta n o d á k : arad i m agán, b u d a p e sti II., V I., és V I I I . k erü le ti, kassai, körm öcbányai, n a g y k á lló i, pécsi, p an cso v ai, székesfehérvári, tem esv á ri, Jág ics és L a h n e n ev e lő -in té zetek ; so p ro n i evang. és kath., sá ro sp a ta k i és m odori tan itóképzöintézetelc ; F á.bry felsőbb leán y n ev elő -in tézete ; lőcsei fe lső b b leán y isk o la ; k a s s a i g azd aság i ta n in té z e t; b u d a p esti á lla to rv o s i ta n in té z e t; d eb re c z e n i fő isk o la ; kir. József-m üegyetem ; k o lo z s v á ri tu d om ány-egyetem . — 83 füzet. — A z a já n d é ko k ö sszege: i75 k ö te t. A z i87H|7-ik i ta n é v végén v o lt összesen : 8g84 kötet. E z idei g y a ra p o d á s b e le é rtv e az é rte s ítő k e t is, 4oo k ö te t. A f ő g y m n a s i u m i k ö n y v t á r á ll te h á t 9881 k ö te tb ő l.
IL, K im u ta tá s az ö n k é p z ö k ö r i k ö n y v t á r g y a ra p o d á sá ról és összes létszám áról H a v i á r G y u l a önk. kö ri k ö n y tá rö r közlése szerin t. A z i87Uj7-ik i tan év b en a k ö n y v tá rb a n létező m üvek szám a v o lt 299 mű, 45i k ö tetb en . E szám az 1877|,-ik i tan é v b e n g y a ra p o d o tt a köv etk ező m ü v e k k e l: A gai.^Porzó tá rc z a le v e li 2 k. S h a k e sp a re m üvei. 18 k. G y ő ri-C erv an tes. D án Q u ijo tte. 4 k. V ajda. K ö lc se y élete. Jó k ai. S zép M ikhal. 3 k. A ra n y -G y u lai. N é p k ö ltési gyűjt. 2 k. Jó k ai. E g y az Isten. N é v te le n v ár. A ra n y em ber. E le t kom édiásai. F e k e te g y ém án to k . É s m égis mozog a föld. 27 k. M erényi. N é p m e sék. A ra n y . N épm esék. T óth költem ényei. R á k o s i színm üvei. 2 le. A n tig o n e. O edipus. A jó hazafiak. A z uj em berek. Iskarioth. K riz a . V ad ró zsák . Z ichy — M aculay. A n g lia tö rté n e te . 2 k. H unfalvi. V a d á s z a tik a la n d o k . Sám i. D élafrik ai u t — G rü n v a ld . F elvidék. N a g y p a p ok életrajza. V illási G yüm ölcstenyésztés tan a. Já ru lv á n a ta v a ly i 299 mü — 45i k ö teth ez ezévi e y a ra p o d m á n y u l 28 mű k ö te tb e n , az ö n k ép zö k ö ri k ö n y v tá r létszám a az 1877!sik i tan év z á r tá v a l: 327 mü, 520 k ö tetb en .
b)
A régiségtár gyarapodása. (Mihálfi közlése szerint.)
F ő tis z t. G oldis Ján o s u r a já n d é k á b ó l: 7 db. magy. forr. b a n k jegy. A ta n u ló ifjak ajándékából : N eum ann Jen ő V III. oszt. 1 db. réz, R eisz A lb e r t V i l i . oszt. 1 db. ezüst, R o sen b au m A . VI. oszt. 2 db. réz, R o ttm a n n M ik sa V I. oszt. 2 db. aran y , A b elesz A d o lf V I. oszt. 1 db. tö rö k b a n k -je g y , P o llá k Som a IV . oszt. 3 db. ezüst különféle ré g i és újabb pénz ju to tt ré g isé g tá ru n k b a .
c)
A pilisikai tár gyarapodása.
Chován Károly muzeumőr gondozása mellett s közlése szerint: A z i877;„-iki tanévben v á sá rla t u tjá n sz e re z te tte k : 1. E g y B u n sen -féle n a g y telep . (20 elem :) 2. R ie sz -fé le osztó készülék, 3. G a lv an o p lasztik u s készülék. 4. V illan y -fén y sebességének k im u ta tá s á ra szolgáló szerk ezet. 5. V izbontó. (H offm ann sze rin t:) 6. A m p e re -fé le készü lék ö t a la k k a l és ro h a m v á lto z ta tó v al. 7. R itc h ie fénym érője, 4*
8. F én y v issz av e rő d ési- és 9. F é n y tö ré s i készülék. 10. K oczka u ra n ü v egből. 11. E n d ió m eter. 12. R é z g o ly ó és k arik a . i3. K rj^ophor. i4. B orszeszlám pa. i5. H om ok-fürdő. 16. C sőszoritó. 17. Ü veg h e n g e re k , üveg* és k an csu k csqvek. íg y az ö n á lló b b készülékek összes szám a a ta v a ly i 106-hoz szá m ítv a az idei g y a r a p o d á s t i s : 119, (a i4. i5. 16. és 17. a la ttia k a t ö n á lló k u l nem tekintve.)
d) A természetrajzi gyűjtem ény gyarapodása. (Közli Chován.) N. S. T i t i u s P i u s áldozár szép és érték es a já n d é k á b ó l: a G ry p to g a m o k 23 tá b láb ó l álló g y ű jtem én y e, 201 példánnyal, ez e n k í vül 11 k is e b b ü v e g tá b la , egy-egy m oszat-példánnyal. Az igen szép g y ű jte m é n y é rt a le lk e s tudós áld o zá r u rn á k nyilvános k ö szönetünk !
Az 1877!s-ra bekeblezett tanulók névsora. co N év
S zü lő - é s lalsó liely
[ Jegyzet
I K»_________________________________ ] I. Osztály. (Osztályfő
Szemián Dániel) ág. ev. Szarvas Békésm. Bankó Pál r. katli. K.-Szentmártou Jász-N.-Kuu-Szolnokm. Barua Péter ág. ev. Szarvas Békésm. Behán Soma ág. ev. szil. Makó Csanádm. lh. Szarvas Békésm. Benczúr István mózes v. Gyoma Békésm. j Berger Izidor ág. ev. Bittlingmajer András mózes v. Feketehegy Bácsin. Szarvas Békésm. Braun Mór ág. ev. Czinkoczki György ág. ev. Petrovácz Bácsin. Ismétlő Bankó Soma ág. ev. Nagylak Csanádm. Dedinszki Endre r. kath. Kondoros Békésm. Dérczy Ferenc [mózes v. Szarvas „ Deutsch Károly r. kath. Batonya Csanádm. Magánt. Fail Zoltán r. kath. Orosháza Békésm. Magánt. Foltinyi Ignác r. kath. Szarvas „ Franko György mózes v. M.-Berény „ Füchszl Frigyes mózes v. Szarvas „ Glnsner Adolf r. kath. Gremsperger György mózes v. Csorba Jász-N.-Kun-Szolnokm. Szarvas Békésm. Haas Leo r. kath. szh. N.-Pél Arad,lh. P.-Pó J.-N.-K.-Szolnm. Habinay Sándor mózes v. Szarvas Békésm. Hanák Adolf r. kath. szh. Sz.-András, lh. P.-Sz.-Toruya Békésm.! Hevézy András mózes v. Szentandrás békésm. Hoffer Simon ág, ev. ; Szemlak Áradni. Magánt. Istvánfy Béla r. kath. | szh. M.-Kovánsháza Csanád, lh. Szarvas Bm. Jakabfy Géza ág. ev. Szarvas Békésm. Kalmár Dániel ág. ev. Maglód Pest-Pil. Zs. K.-Kunm. Kemény Gyula ág. ev. I Szarvas Békésm. Köpenyes Pál ág. ev. j szh. K.-Kör. P.-Fii. Zs K.-Kunm. lh. Szarvas Bm Kis Elek (* Ág. ev. r r ágostai liitv. evang., helv. ev. — helvét hitvallású evang.
54
N é v
Klaniczay János Klein Henrik Kölni Ignác K. Kovács Imre Kovács István Kovács Lajos Kórody Ferenc Krsnyák Soma Lugyela Márton Ledniczky István Liska János Lukács J. Caesar Lungu Péter Maginyecz János Medvegv Mihály Melis János Melis Mihály Nagy József Német István Nikolaevics Szofrón Nikolaevics Valérián Opauszki Pál Palyó György Pap János Pap Mihály Pauker Miksa Piltz Endre Piliz Márton Pollák Béla Pollák Gvula Iiol kó Jenő Rozenberg Henrik Ruzsicska György Sári dór Nándor Sinkovicz Jenő Sons István Spät Béla Steiner Soma Stern Izidor Sváby Etele Szklenka Soma
-cg cö
S z ü l ő - é s l a l z ó l i .e l 3 7 -
ág. ev. szh. R.-Szomhat Göm. lb. T-Derzs J.-N.-K. Szid. mózes v. Déva-Vánva Jász-N.-Kuu-Szolnokm. mózes v. Szarvas Békésm. helv. ev. Szentandrás Békésm. ág. ev. szh. Lajos-Tanya Csan. Ih. L.-Szénás Bm. helv. ev. Körös-Ladány Békésm. helv. ev. Gyoma „ ág. ev. Szarvas „ ág. ev. 55 5) r. kath. szh. Szóin. 1h. K. Sz.-Márton J.-ÍT -K.-Szolnm. ág. ev. Szarvas Békésm. ág. ev. Szemlak Aradm. gör. kel. Vranyecz Krassóm. ág. ev. Szarvas Békésm. ág. ev. 55 5) ág. ev. 5) » ág. ev. 55 55 helv. ev. szh. Doboz 111. Vésztő Békésm. r. kath. Szarvas Békésm. gör. kel. ; Liget Teinesm. gör. kel. | 55 55 ' ág. ev. Szarvas Békésm. ág. ev. 55 55 „ gör. kel. Vésztő r. kath. Batonya Csanádm. mózes v. Fegyvernek Jász-N-K.-Szolnokm. ág. ev. Mező-Berén y Békésm. ág. ev. 51 5) „ mózes v. Szarvas „ mózes v. Öcsöd ág. ev. szh. Csaba Bm. 111. M.-Kovácsháza Csanm. mózes v. Szarvas Békésm. ág. ev. 5? 55 helv. ev. Gyoma „ „ ág. ev. Szarvas helv. ev. Öcsöd „ mózes v. Szarvas „ mózes v. Szeghalom Békésm. mózes v. Déva-Ványa Jász-N.-Kún-Szolnokm. r kath. szh. K.-Lad. Bm. l.D.-Ványa J.-N.-K.-Bzoinm. ág. ev. Szarvas Békésm.
Jegyzet
Magánt. Ismétlő Évk. kil.
Ma gánt.
Magánt.
Magánt.
Ismétlő
Magánt.
•>t>
N év Vitális Károly Weinberger Dezső Weisz Henrik VVeisz Mór Weisz Pál Wohlstein Károly Zih Géza Zlinszky Béla Összeg 78
1
S z ü lő —é s laJkcóEiely
Jegyzet
ág. ev. szh. Csákó lh. Fás Békésm. mózes v. Szarvas Békésm. mózes v. mózes v. Szentandrás Békésm. mézes v. Szarvas „ mózes v. helv. ev. Szentandrás „ r. kath. szli. Halásztelek 111. Kondoros Békésm. ff
ff
ff
ff
J
11. O s z t á l y . (Osztályfő Dlhnyi.) Ammer Nándor Becsey Sándor Berner Dávid Bozóky Ede Bozóky Lajos Brázsa Kornél Csíny Gyula Dauda János Dedinszky István Deák Ferenc Diamant Samu Dragomir Sándor Engländer Sándor Emészt János Fábián Dezső Fáhriczy Samu Fülop Adolf Gaál Samu Goldstein Antal Greif Miksa Grimm Mór Grosz Miksa Hacker Samu Hanacsek Béla Harsányi Dezső Helebrant Lajos
r. kath. szh. Orosháza 111. Szarvas Békésm. helv. ev. szli.Szarvas Bin. 111.Királyság Csongrádi!). Ismétlő mózes v. Szarvas Békésm. r. kath. K.-Szentinárton Jász-N-Kún-Szolnokm. r. kath. gör. kel. Mácsa Áradni. Magánt. 1r. kath. Kis-Jenő „ I ág. ev. Szarvas Békésm. I ág. ev. Nagylak Csanádm. r. kath. ISzarvas Békésm. mózes v. szli. Gyoma, 111. Endrőd Békésm. gör. kel. jjám Kiassóm. mózes v. Öcsöd Békésm. ág. ev. [Szarvas .. helv. ev. M.-Berény „ Ismétlő ág. ev. [Szarvas „ mózes v [Gyulavári „ ág. ev. jSzarvas „ 'mózes v. Szentandrás Békésül. mózes v. Déva-Ványa Jász-N.-Kűn-Szolnokm. mózes v. Gyoma Békésm. mózes v. Szeghalom ,, mózes v Öcsöd r. kath. |Szh. Gyula, lh. Szarvas Békésm. ág. ev. Orosháza Bekésni. ,, ág. ev. Szarvas n
’f
n
5(5
N o V
I 4a —:
S z n ö .1 6
.
é s la ls : c lie l3 7 -
jegyzet
_________ ____________________________________________ I_____ I Hranyiczky Vilmos r. kath. Szarvas Békásm. r. kath. K.-Szentmártoii Jász-N.-K.-Szolnm. Huszár József ág. ev. Fibis Temesm. Jeszenszky Pál ludv. ev. *Szarvas Rémésm. Kocsis Imre mézes v. 1Szentandrás „ K/lm Mór ág. ev. Ó-Béba Torontálm. Koiossy Kálmán ág. ev. N.-Becskerek Torontálm. Kovács Lajos r. kath. ISzarvas Békésm. Kölbel György ág. ev. i Kugyela Pál ág. ev. | T.-Földvár J.-N.-K.-Szolnokm. Lapu Gábor gör. keLSimánd Áradni. Leukucza János gór. kel.1szh. Szilha Brassóm, lh. Pét román Teirír Maiicsu Aurél Mihálfi József ág. ev. Szarvas Békésm. ág. ev. RittJberg Temesm. Molitórisz Károly 1 ág. ev. Szarvas Békésm. Mótyan Vilmos dielv. ev. K.-I.adány „ Nánásy Géza Nikolaevics Miklós gör. kel. 1 igét Temesm. Oszfroluczky Miklós ág. ev. Nemes-Podiágy Terencsénm. helv. ev. T.-Földvár Jász-N.-Kuu-Szolnokm. Pautó Zsigmond ág. ev. Petyus Antal 5) » r> m lz es v.1 Szentandrás Békésm. Poliák Jakab Rapcsák József r. kath. Orosháza „ r. kath. Csorvás „ Reck Géza Remekházi Ödön r. kath. Kis-Jenő Áradni. mézes v. Szarvas Békésm. Rozenberg Izidor Roszmann Viktor r. kath. Butyin Temesm, mézes V, Szarvas Békésm. Schilf Flllöp mézes v. Szentandrás „ Schueer Mór Schweighoffer Lamb. r. kath. Orosháza „ r. kath. Endrőd Szabó József „ ág. ev. Szarvas Szalay János „ Székács István ág. ev. P.-Szenttornya Békésm. ág. ev. Székács Pál )! » ág. ev. Szarvas Sziráczky Gyula » ág. ev. Szrnka István helv. ev. Tabajdi József r. kath. ;Szerh-Csanádm. Tötösy Kálmán Összeg: 63
Évk. kil.
Magánt.
Magánt. Ismétlő Magánt.
Magánt. Magánt.
N
III.
é
v
V allás
57
S z -ü lő -
é s
la ls io lie ly
je g y zet
O sz tá ly .
(Osztályfő Szemián Dénes.)
Bácsy György Bakav Pál Bélteky Sándor Benczúr Jenő Biró Benedek Boros Mihály Csiszár János Desszáu P. Szevér Deutsch Dezső Deutsch Emil Dimitreszku Imre Fabrici György Feigl Károly Fekete János Fernbach János Frank Béla Frank Lajos Frankó Dezső Gabányi Elemér Garav Endre Gelegonya Ferenc Glásner Jakab Glück Jakab Göttche Károly Grosz Kálmán Grosz Mór Herrstein Gyula Jakabfy Ferenc Jánosi Ferenc Jausz Sándor Jedlicska Jenő Kern Lajos Kocziszky l\Iátyás Kóhn József Kóhn Sándor Korosv Sándor Kovács Imre
lielv. ev. Gvoma Békésm. ág. ev. Szarvas „ gör. kel. Silingyia Áradni. ág. ev. Szarvas Békésm. helv. ev. Gvoma Békésm. ág. ev. Szarvas „ r. kath. gör. kath. szh. Otlaka, lh. Gy.-Varsáiul Áradni. mózes v. Szarvas Békésm. rnózes v. Budapest főváros. gör. kel. ; Készinc Temesm. ág. ev. ' Szarvas Békésm. r. kath. Fehértemplon Temesm. helv. ev. szh. N.-Kőrös Pestin. lh. Szarvas Békésm. r. kath. szh. Temesvár, lh. Orcyfalva Temesm. mózes v. T -Földvár Jász-N.-Kun-Szoluokm. mózes v. » n » ág ev. szh. Szarvas Békésm. lh. Kökényes Nögm. ág. ev. Szarvas Békésm. ág. ev. Petrovácz Báesm. ág. ev. Orosháza Békésm. mózes v. Szarvas „ mézes v. T.-Roff Jász-N.-Kún-Szolnokm. ág. ev. Cservenka Bácsin. mózes v. Szeghalom Békésm. mézes v. Szarvas „ ág. ev. Kulpin Bácsm. r. kath. szh. Arad Áradni, lh. Szarvas Békésm gör. kel. Gvoma Békésm. ág. ev. Szeghegy Bácsm. r. kath. szh. Orosháza Bin. lh. Valkán Torontálm. ág. ev. Feketehegy Bácsm. ág. ev. B.-Csaba Békésm. mézes v. Szarvas „ mózes v. Öcsöd „ ág. ev. szli. Járek Bácsm. lh. O.-Pazua Szerémség. helv. ev. szil. l.ajostanya Csongrádui. lh. L.-Szénás Mm.
Ismétlő
JI. f.kil.
II. f. kil.
Ismétlő
V allás
58
N ő v
Kuczkay Zoltán Kugyela János Lederer József Lengyel Gynla Lisser Adoif Lyalyuska György Melis István Melis Soma Micsátek János Mouspart Andor Muszkán Döme Pálka János Panajoth Miksa Podani Pál Reck Dezső Ruttkay Kálmán Salac Dezső Sárkány Elek Schöiiborn Géza Soós Kálmán Spaet Henrik Staudt Péter Székács Pál Szokolay Pál Tóth Géza Un gár Manó Váradv István Winternitz Adolf Vodicska Ferenc Weidiuger Ferenc Weinberger Ede Weinberger Izidor Weisz Adolf Zih Kálmán Zvarinyi Lajos Összeg: 72
•
r. kath. ág. ev. mózes v. helv. ev. mózes v. ág. ev. ág. ev. ág. ev. ág. ev. r. kath. gör kel. ág. ev. r. kath. ág. ev. r. kath. ág. ev. r. kath. ág. ev. r. kath. helv. ev. mózes v. ág. ev. ág. ev. ág. ev. helv. ev. mózes' v. helv. ev. r. kath. r. kath. ág. ev. mózes v. mózes v. mózes v. helv. ev. ág. ev.
S z ü lő - é s ls ú s ó lie ly
Szarvas Békésm.
»
»
II. f. kil.
szh. Félogyh. Pestm. lh. Csongrád. Csongrádm- Évk. kil.
Szarvas Békésm. szh. Jászberény, lh. Szarvas Békésm. Szarvas Békésm. » » Iviszács Bácsin. szh. Besenys/.eg J.-N.-K.-Szm. lh. Csákó Bm.
Székudvar Áradni. Szarvas Békésm. Lippa Temesm. Szarvas Békésm. szh. Gvula, lh. Csorvás Békésm. szh. Ecser, lh. Irsa Pestm, Szarvas Békésm. Kis-Kőrös Pestm. Csákóvá Temesm. Öcsöd Békésm. Szarvas „ szh.Vinkovcze Szláv. lh. Járek Bácsin. Orosháza Békésm. Tót-Kómlós „ T.-Szentmiklós Jász N.-Kún-Szolnokm. szh.M.-Túr J.-N.-K.-Szolm. lh. Szarvas Bm. Királyság Csongrádm. szh. Sztepanau Morvaorsz. lh. Szarvas Bm.
Ismétlő Mn o’íl.n t.
Ismétlő
Ismétlő Ismétlő
Ismétlő
szh. Alsó-Homoród Szatm. lh. Gyoma Békésm
Gyoma Békésm. Szarvas „ szh. Szarvas lh. Orosháza Békésm. szh. Öcsöd Békésm. lh. D.-Vártja J.-N.-K -Szlm. szh. Sas J.-N.-K.-Szlm. lh. Szentandrás Békésm. Ismétlő
szh. Csornád Pestm. lh. Szarvas Békésm.
IV . O sz lá ly . (Osztályfő Koren) Barajevácz János Bárándy István
Jegyzet
gör. kel. Csukics Krassóm. r. kath. szh. Varsánd lh. Szakálas Jász-N.-K-Szolnm.
Vallás
N é v
Jegyzet
Szülő- és lalsóliely I
Baumer Géza Bezzeg Sámuel Biró János Blaskó Ferenc Blau Jenő Blum László Boldizsár Béla Búth Pál Gzinkota János Czukor Sándor Diel Nándor Eisler Géza Fiuály Sámuel Gallé Zoltán Gáthy Imre Glásner Zsiga Hamel Nándor Häusler Sándor Házi Samu Horváth Zoltán Jeszenszky Dezső Káeser Zsiga Kalmár Bálint Kicska Dániel Klein Mór Kovács Mihály Kovácsik Gábor Krajner Péter Kutlik Dániel Lachata János Ladies László Mótvan János Nagy Jenő Nagy Sándor Nánásy Imre Pálka György Papp István Papp István Pauker Bertalan Pollák Sámuel Roszmanu János
mózes v. T.-Fö!dvár Jász-N.-Kún-Szolnokm. ág. ev. Berény Békésm. helv. ev. Gyoina „ ág. ev. Öcsöd „ mózes v. Monor Pest-Pil. Zs. K.-Künm. mózes v. Nagy-Kürti Jász-N.-Kún-Szolnokm. helv. ev. Öcsöd Békésm. ág. ev. Alberti Pest-Pil. Zs. K.-Kúnm. Betegen ág. ev. Komlós Békésm. haza m. mózes v. szil. Szentes Hí. Szt.-Miklós Jász-N.-K.-Szolnui. ág. ev. Zsombolya Torontálm. mózes Tísza-Roff Jász-N.-Kún-Szolnokm. mózes v. Szentandrás Békésm. ág. ev. Zombor Bácsm. helv. ev. szh. T.-Vezseny 111. Öcsöd Békésm. mózes v. Szarvas Békésm. ág. ev. Feketehegy Bácsm. mózes v. Nagylak Csanádm. helv. ev. Gyoma Békésm. ág. ev. Nagv-Tószeg Torontálm. ág. ev. N.-Szentmiklós „ mózes v. Szarvas Békésm. r. katli. Etulrőd „ ág. ev. Szarvas „ mózes v. szh. Szarvas lh. Csonoplya Bácsm. ág. ev. Csaba Békésm. ág. ev. Szarvas „ r. katli. ág. ev. szil. Bánhegyes, lh. Kaszaper Csanádm. ág. ev. Komlós Békésm. „ ág. ev. Gyula „ ág. ev. Szarvas ág. ev. Komlós „ helv. ev. Tarcsa „ helv. ev. szh. M.-Berény, lh. K.-Ladány Békésm. ág. ev. Szarvas Békésm. helv. ev. Öcsöd ,, gör. kel. Vésztő „ mózes v. Fegyvernek Jász.-N.-Küii-Szolnokm. Ismétlő mózes Endrőd Békésm. Magánt. r katli. Butyiu Temesm. V . 1
55
V.
55
N é v
V a llá s
60
S z ü lő - é s la ls ó lie ly
Sárkány János ág. ev. Schiff Kálmán mózes v. Schreiber Vilmos mózes v. Schulmeister Márton mózes v. mózes v. Steiner Zsigmoud Sváby Ödön r. kath. helv. ev. Szabó Géza Szarka Lajos r. kath. ág. ev. Szendy Árpád Sztaricskay Kálmán ág. ev. Tóth Pál ág. ev. Tötösy Árpád r. kath. Trébics Miksa mózes v. Urszin Ferenc gör. kel. Weinberger Mór mózes v. Weisz Emil mózes v. Weisz Sámuel mózes v. Weiszbrun Ede mózes v. Werner László r. kath. Zűsz Sámuel mózes v. Összeg: 63.
Kis-Kőrös Pest-Pil. Zs. K.-Kúnm. szh. Hunfalva Szepesin, lh. Szarvas Bm. Etidrőd Békésm. Szarvas ., szh. Budapest, lh. Pilis Pestm. Kéthalom Jász-N.-Kúu-Szolnokm. Nagy-Halmágy Aradm. Szarvas Békésm.
Jegyzet
Ismétlő Magánt.
Szerb-Csanád Osanádm. Szarvas Békésm. Kurta-Kér Aradm. Szarvas Békésm.
Ismétlő
Szentandrás„ szh. Déva-Vánva, lh. Ternova Aradm. szh. Rozsnyó Gömörm. lh. Kamrás Aradm. Szarvas Békésm. Ismétlő
Y . O sz tá ly .
(Osztályfő M o r a v c s i k) Apatóczky Kálmán Bácsy István Baumer Gyula Berndt Lajos Boros Gyula Csiky Mihály Dedínszky Sándor Ecsedy Jenő Elefánt József Erős Gyula Fábrv Pál Fernbach József Frankó Béla Gálik István Gazsó Pál
r. kath. helv. ev. mézes v. r. kath. ág. ev. r. kath. ág. ev. helv. ev. ág. ev. ág. ev. ág. ev. r. kath. ág. ev. ág. ev. ág. ev.
Évk. K.-Szentmárton Jász-N.-Kún-Szolnokm. elküld. Gyoma Békésm. T -Földvár Jász-N.-Kdn Szolnokm. Csaba Békésm. Szarvas „ Kis-Jenő Aradm. Magánt. szh. Makó Osanádm. lh. Szarvas Békésm. Gyulavári Békésm. Czegled Pest-Pil. Zs. K-Kiinm. Járek P»ácsm. szh. Temesvár lh. Orczyfalva Temesm. szh. Szarvas Hm. lh. Kökényes Nógrádm. Czibakháza Jász-N-Kun-Szoluokm. Szarvas Békésm.
1
Vallás
Gl
S z ü l ő - é s la l3 :5 T ie l3 r
Jegyzet
1
N é v
Goldis János Grimm Zsigmond Ha.y Jakab Izbéky Dezső Kemény Árpád Kemény Zoltán Korosy László Kovách Ágost Kovách Géza K. Kovács Ferenc Kovács János Köles Sándor Mamberger Manó Masznyik Dániel Misley Béla Mocsáry Pál Mocskónvi Gyula Neuberger Márk Novák Gyula Orbán Árpád Pollák Henrik Povázsay Endre Iteik Márk Réthy Dezső Rohoska János Safáry János Sailer Dénes Strba János Szabó Ferenc Szlávy Elemér Szlovák Gyula Sztehló Kálmán Török Andor Trnovszky Samu Vágfy Béla Weinrich Béla Wildmann Lajos Wolf Vilmos Összeg: 53
Magánt. r. hath. Székudvar Áradni. mézes v. Gvoma Békésm. mózes v. Fegyvernek J.-N.-Kún-Szoluokm. lielv. ev. Öcsöd Békésm. ág. ev. !Makó Csanádm. ág. ev. .Csaba Békésm. ág. ev. » ti ág, ev. szh. T.-Aradácz lh. N.-Kikinda Torontm. ág. ev. r. kath. Czibakháza Jász-N-Kún-Szolnokm. ág. ev. Szarvas Békésm. helv. ev. T.-Földvár Jász-N-Kún Szolnokm. mózes v. szh. Déva Hunyadm. 111. Csaba Békésm. ág. ev. T.-Földvár Jász-N-Kún Szolnokm. helv. ev. Gyula Békésm. helv. ev. szh. Bánhalom. lh. Kákát J-K.-Szolmn. ág. ev. T.-Szele Pest Pil. Zs. K.-Kúnm. mózes v. szh. Kúuhegy. J.-K.-Szlm. lh. Szarvas Bm. ág. ev. szh. Szarvas, lb. Bánfalva Békésm. r. kath. szh. Koros p Barra, lh. P. Martfű J.-N.-K.-Szm. Ismétlő mózes v. Szarvas Békésm. ág. ev. 11 11 mózes v. Makó Csanádm. ág. ev. Szarvas Békésm. ág. ev. Kis-Kőrős Pest-Pil. Zs. K-Kúnm. ág. ev. 11 » 11 ág. ev. Csaba Békésm. ág. ev. T.-Komlós „ helv. ev. Szentes Csongrádm. r. kath. Zombor Bácsm. ág. ev. Szarvas Békésm. ág. ev. szil. Makó 111. Batonya Csanádm. r. kath. Makó Csanádm ág. ev. Szarvas Békésm. ág. ev. szh. Gyón lh. SápPest-Pil Zs. K.-Kunm. ág. ev. szh. N.-Sz.-Miklós Toront. Ih.Csanád Csín. mózes v. D.-Ványa Jász-N.-Kún-Szolnokm. mózes v. Mező-Berény Békésm.
«
N é
v
Vallás
62
S z v ilc - é s
la .ls : ó iie l3 r
jegyzet
V I . O s z tá ly .
(Osztályfő Mihálfi.) Abelesz Adolf mózes v. Balassa István ág. ev. Bartholomeidesz K. ág. ev. Beck Emil ág. ev. Bikádi Antal ág. ev. Brüller Ede mózes v. Dedinszky Béla ág ev. Dobosfi Ferenc r. kath. Fischl Samu mózes v. Frankó István r. kath. Galle Dániel ág. ev. Horváth János r. kath. Jeszenszky Ignác ág ev. Klaar Fülöp ág. ev. Kohn Jakab mózes v. Kondacs Pál ág. ev. Krnttschnitt Antal ág. ev. Kvacsala János ág. ev. Lázár Sándor r kath. Marsai Gusztáv ág. ev. Mikus János ág. ev. Mladin Péter gör. kel. Mocskónyi József ág. ev. Nájmann Béla r. kath. Neumann László mózes v. Oppenheimer József mózes v. Plachi Dániel ág. ev. Plavecz Gyula ág. ev. Rapcsák Lajos r. kath. Rosenbaum Adolf mózes v. Rottmann Miksa mózes v. Roxin György gör. kel. Staub Lajos ág. ev. Steiner Jakab mózes v. Szelecsényi Zsig. helv. ev. Gr. Überacker Fridó r. kath. Varga Pál ág. ev.
szb. Tószeg Toront. 111. Makó Csanádm. szil. Edéién v Borsodul. Ih. Budapest Nagvlak Csanádm. Uj-Verbász Bácsin. Orosháza Békésm. Szarvas „ Makó Csanádm. SzarvasBékésm.
Ismétlő
szh. Kecskemét Pestm. lh. Zombor Bácsin. szh. Kúnlialma p. Ih Czibakli izaJ -N.-K.-Szlui.
Fibis Temesm. Uj-Verbász Bácsm. Déva-Ványa Jász-N.-Kún-Szolnokm. Szarvas Békésm. Cservenka Bácsm. Petrovácz „ szh. Gyula lh. Szarvas Békésm. Petrovácz Bácsm. Nagylak Csanádm. Mácsa Aradra. szh. Irsa lh. Ujszász P.-Pilis Zs. K.-Kúnm. Gyula Békésm. Szentes Csongrádira Csaba Békésm. Újfalu Bácsm. Szarvas Békésm. Orosháza „ szh. Szajol 111. T. Szentmiklós J.-N.-K.-Szlnm.
Békés Békésm. live Biharra. Uj-Verbász Bácsm.
Magánt
szh Tápió-Sáp 111. Péteri P.-Píl. Zs. K.-Kiinm.
szh. Áporka lh. Alberti
„
„
szh. Klebing Bajorország lh. Csabacsüd Bm. Magánt
Makó Csanádm.
N
p
v
Vitéz Géza Weisz Ede Weisz Kálmán Zuberecz Pál Összeg: 41
Vallás
fi 3
Sziülő- é s la.l^óln.el^
jegyzet
Orosháza Békósm. „ mózes v. Szarvas mózes v, Szentandrás „ ág. ev. Szarvas „
V ÍT. O sztá ly . (Osztályfő Benka.) Áchim Zsigmond Bemer Mór Bottos Győző Breitner Dávid Csernyeezky József Deutsch Lajos Deutsch Miksa Engisch Frigyes Esztergálj' Mihály Fejér Miklós Friedmann Adolf Ftlchsl Zsigmond Grimm Ármin Grósz Miksa Grűn Zsigmond Guttmann Armin Hoitsy László Bovszky Ödön K'ein Béla Kocsis József Langhofer Ágoston Lapu Bertalan Lányi Gusztáv Lányi Pál Leukucza István Lij>pe MóiLux Kálmán Maudl Jakab Meszlényi Béla Nagy Mihály Orgován Gyula
ág. ev. Csaba Békésm. mózes v. Szarvas „ Evk. kil. lielv. ev. Déva-Ványa Jász-N.-Kún-Szolnokm. {mózes v. Szarvas Békésm. ág. ev. mózes v. mózes v. szh. Orosháza Ih. P. Kengyel J.-N -K.-Szolnra. ág. ev. Uj-Verbász Bácsin. ág. ev. szh.Dány lh. Isaszeg P.-Pil. Zs. K-Kúnm ág. ev. Mező-Tiir Jász-N.-Kún-Szólnokm. mózes v. Szarvas Békésm. mózes v. M.-Berény „ mózes v. Szarvas „ mózes v. Déva-Ványa Jász-N.-Kún-Szolnokm. mózes v. Szarvas Békésm. mézes v. | ág. ev. ] P.-Dányos Pest-Pil. Zs. K.-Kúnm. ág. ev. I Makó Csanádtn. mézes v. Szarvas Békésm. lielv. ev. ág. ev. szh. Kiszács Bácsin, lh. Ó-Pazua Szeráinség. ág. ev. T.-Földvár Jász-N.-Kún-Szolnokm. ág. ev. Szarvas Békésm. ág. ev. gör. kel. Simáiul Áradni. mézes v. K.-Tarcsa Békésm. mózes v. Szarvas „ mézes v. , r. kath. Ó.-Arad Aradm. Magánt. helv. ev. Mező-Túr Jász-N.-Kún-Szolnokm. ág. ev. szh. Apatelek Aradm. lh. Szarvas Békésm. 11
11
11
N é y
Pap Bálint Petyovan Endre Podani Lajos Pollák Zsigmond Popovics Miklós Radu Aurél Rózenfeld Antal Rózenfeld Ármin Rosenthal József Róth Béla Schneer Miksa Schreiber Géza Schvarz Béla Takács Sándor Tóth Albert AVeisz Samu AVeiszbrunn Ignác Összeg: 48.
Vallás
64
helv. ev. ág. ev. ág. ev. mózes v. gör. kel. gór. kel. mózes v. mózes v. mózes v. ág. ev. mózes v. mózes v. mózes v. ág. ev. helv. ev. mózes. v. mózes v.
!
Jegyzet
S z ö .1 0 - é s la ő t e ó lis ly
K.-Tarcsa Békesm. Szarvas Békésm. n
Év végén eltáv.
ii
szh. BerzácskaSzörénym. lh. Yojvodinoz Temm. szh. Petromány Temm. lh. Macedónia Torontmí szh. Verbócz Nyitram. lh Szarvas Békésm.
11 V 11 11 szh. M.-Túr J.-N-.K.-Szlm.lh. Endréd Bm. O-Verbász Bácsm. Mező-Túr Jász-N.-Kún Szolnokul. 11 11 11 * •1 11 11 szh. Csik-Tarcsa lh. Tápió-Sz. Márton Pestm.
T.-Szentmiklós Jász-N.-Kún Szolnokm. Szarvas Békésm. szh.D.-Vá. J.-N.-K.-Szlm, lh. Ternova Áradni
VIII. Osztály. (Osztályfő Ciiován.) ■ Bácska y Vilmos Balog István Bleuer Lajos Boros Béla Braun Adolf Brózik Gusztáv Chován Zsiga Gálán János Csató Sándor Dankó Samu Deutsch Samu Fejér László Frankó János Gremsperger József Haviár Gyula Havrán László Jánosy Sándor Jedlicska Béla
mózes v. ! Szarvas Békésm. helv. ev. szh. Xóthalom Aradm. lh Doboz Békésm. mózes v. Mező-Túr Jász-N-Kún-Szolnokm. ág. ev. Szarvas Békésm. mózes v. il 11 ág. ev. M.-Berény „ ,, ág. ev. Szarvas gör. kel. Yojtek Temesm. magánt. helv. ev. Szentes Csongrádm. ág. ev. Szarvas Békésm. mózes v. szh. VágujhelyNyitram. Ih. Szarvas Békm. r. kath. szh. K.-Ladán v 111. Csákó p. Békésm. ág. ev. Szarvas Békésm. r. kath. szh. T.-Szentmiklós lh. Bartap. J.-N.-K -Szolnm. ág. ev. Szarvas Békésm. „ ág. ev. Csaba „ gör. kel. Gyoma ág. ev. szh. Martfű J.-N.-K.-Szlm. lh.Valkány Trtm.
N í v i
Vallás
65
S z ü l ő - é s la,ls:ó±i.el37-
Jegyzet
ág. ev. Kis-Kőrös Pest-Pil. Zs. K.-Kúnm. {emónv Kálmán ág. ev. {is Kálmán mózes v. szh. Rózsahegy 111. Tepla Liptóm. íohn Lipót lielv. ev. szil Radafalva Vasm. lh Szarvas Békésm. íoncz Zsiga Ismétlő ág. ev. Csaba Békésm. vorosy Albert helv. ev. szh. Bánhalom. p. lh. Kákát J.-N.-K.-Szlm. doc sáry Géza docskónyi József ág ev. Szarvas Békésm. ág. ev. Jnluár János {agy Elemér ág. ev. Komlós Békésm. {agy Lajos helv. ev. Doboz „ mózes v. Mező-Túr Jász-N.-Kún-Szolnokm. {eufeld Samu íeumaun Jenő ág. ev. Fzh. F.-Varsánd lh. Ó Arad Aradm. )pauszky János ág. ev. Szarvas Békésm. )ppenkeimer Ferenc mózes v. Csaba „ ’etz Gusztáv ág. ev. M.-Berény „ ’ukánszky Béla ág. pv. Orosháza „ iasovszky Adolf mózes v. Szarvas ., tehák Ferenc r. kath. szh. Csóka lh. M.-Ittebe Torontálm. i.eisz Albert mózes v. Csaba Békésm. lafáry Kálmán ág. ev. Kis-Kőrös Pest-Pil. Zs. K.-Kúnm. ailer Vilmos ág. ev. Csaba Békésm. imkó Gyula ág. ev. Bánk Nógrádm. zabó Gábor ág. ev. . Gyoma Békésm. ág. ev. Csaba „ zeberénvi Lajos trilich Antal r. kath. szh. N.-Militics lh. Gákova Bácsm. gór. kel. Tágét Temesm. ztura Szilárd ág. ev. szh. S. Sz.-Lőrincz lh. Tengőd Tolnám. 'atay László erényi Aba r. kath. Gyula, Békésm. ág. ev. Pilis, Pest-Pil. Zs. K.-Kúnm. oldy József ág. ev. szh. Szirák Nógrádm. lh. Aszód Pestm. 'alentinvi Jenő Volfmann Dávid mózes v. szh. Szeghalom Bin. lh. M.-Túr J.-N.-K.Szlm. ág. ev. Csaba Békésm. silinszkv Endre
Összeg: 50.
A 8 osztály összes népessége 468.
5
66
nemzetiségre
vallásra
-i— 'O >
-4—
=3 vc3 ©
I.
70
8 78
1
69
8 77
74
—
II.
57
6 63
1
56
6 62
60
—
III.
71
1 72
4
67
1 68
65
2
IV.
61
2 63
1
60
2
60
1 1—
V.
51
2
53
1
50
2 52 . 51
VI.
39
2
41
39
2 41
39
2
VII.
47
1 48
45
1 46
44
1
VIII.
49
1 50
49
1 50
50
Összesen 445
23468
10 435
23 458
443
—
2 —
© bb 'C Ő
helv. h. ev.
>
szerb
magyar
, i
:C
összesen
SJ cc co
tanév zár -
\
r->
'S O
j
to
magán
©
É v zártával je le n volt 4 5 8 , u. m. nyilvános
a
magán
nyilvános
Osztály
1
Év elején jelen volt 468 , u. m.
Év közben eltávozott nyilv. tan. 10 u. m.
vili. A tunuló ifjúság átnézete
62
1 31
6 14
—
2 22
5 16
—
1 27
8 12
2
21
8 8
1 28
7 8
20
1 7
15
4
1
27
5
t.
6 3 6 191
44
71
—
—
—
—
1
—
—
—
F
67
különféle viszonyai szerint ta v a i j e l e n v o l t 4 5 8 t a n u l ó k ö z ü l vallásra
korra uézve cr.
1 £ Cw :C bß
, rX
:!
> cn
—
4 22
—
5 14
‘> o —
32 24
V e
9
1
3 25 14 11
6
8
s
— —
—
g
< d
p
ce
—
■c
D>
CD
CD
CD
cn
o
2
7
3
CD
O r—i N ez? :0
(D
NJ
C T)
3
7
—
2
2
11
—
1
1
1—
—
3 10
6 — —
—
3 10 4
14
—
7
7
—
5 18
2
20
—
6
6
—
2
— —
5 19 27 11
3 22
— —
1 3 2 0 2 3 10 5 i
—
i
—
__
9
— — — —
6 18 17
6 4
1
1 17
3 20
—
2
11
— — — —
1 1 9 14 13
3
1 7
4
11
7 21 11
7
6 5 4
9
6 9 15
2 15 33
6 12 6
18
10 11 21
3 23 —
i
é
16
1 4 —
d
10 11 1 2 1 3 1 4 1 5 1 6 1 7 1 8 19 1 1 ; s több !
'O £
adomá nyozva
alunm euinban élelm ezve
3
10
í 24 127
— — — — — — — —
—
— — —
3 1 ljö3 00 74 60 51
49 43 44 2 5
8 6 i2 4 lll0
1 1
11 11
1 8
17
55
9
72
5*
Ö8
TX.
A lum neum *) D lb án y i e p h o ru s a d a ta i nyom án. A b e irt 160 alum nus közül é v z á rtá ig m ara d t 157, k ik közül i) 45 írtjá v a l teljes-fizető volt +7 2) olcsón élelm ezett, m ég p ed ig 29 fo rin tjá v a l 42 3o 25 5 i5 „ i3 „ 9 24 3) egészen in g y e n e s A lum nusok, b e te g s é g ese té n , in g y en o rv o so ltatn ak . A z alum neum i ifjúságot m eg v en d é g elték a h ely b en ta r ta to tt esp eresség i g y ű lés tag jai.
Az esti k o n v ik tu sb an , 34 frtn y i évi dij fizetése v e tte k é v z á rtá ig 56-an.
m e lle tt, részt
Jegyzet. A kitüntetett fizetési osztályzatok jövőre is igy maradnak.
*) Nem lehetne-e magyarul élelmezönek elnevezni ?
69 X.
A tanoda ezévi jótevői s j ótétem ényesei. A) ^ . d o m á n y c z t a k : a) A íré it, fdő m ag y arh o n i
ev.
e g y h á z e g y e t e m
a
Z elen ay -féle a lap ítv án y b ó l ezév re is osztott a tan o d án a k 62 fr to t és 5o k rt. b) N a g y m é ltó sá g u temi ból
Zsedényi
f ő f e l ü g y e l ő álló
ur
j u t a l m a t
ez
Ede
évre
e g y h á z e g y e
tű zö tt
25 a r a n y
V III-ik osztály u n k oly á. h. ev. p a p
v a g y ta n itó fi növ endékének, ki m a g y a r v ag y n ém etb iro d alm i á.
h.
ev. th eo lo g iai ta n k a rn á l p ap i p á ly á ra készülendönek v allja m ag át és é v z á rtá v a l V II- és V III-ik o sz tá ly u n k ta n á rk a rá tó l oly an u l a ján ltatik
a su p erin ten d e n s u rn á k ju talm a zásra, m int k i e rre az ille té k e s
tá rs a k k ö zt leg érdem esebb. c) T . M e d v e e z k y J ó z s e f u r az alum neum nak 24 frto t és 83 k r. d) A s z a r v a s i
t a k a r é k p é n z t á r
t. ig a z g a tó sá g a
a ta n o d á n a k ajánd. 5o frto t. e) A la p itv á n y o z o tt 100 frtn y i tő k e bizto sítása m ellett P a r t y F e r e n c z frtn y i
b é k é s m e g y e i
f ő p é n z t á r n o k u r
e g y 10
P a r ty F e re n c ju ta lm a t oly szarvasi szü letésű algym nasium i
jó ta n u ló n k szám ára, k i a m a g y a r n y elv e lsa já títá sá b a n legszebb si k e r t m u ta t. E jutalom m ár ezidén fo ly ó v á le tt. A nem es a la p itv á n y zó nak a f. év i máj. 22-én S zarv aso n ta r to tt esp eresség i k o n v en tb ö l is köszönet szav aztato tt. f) A s z a r v a s i hozzánk, m ég p ed ig k o m á n d y
j ó t é k o n y
S á r k á n y
S á n d o r n é
n ő e g y l e t szintén te tt á t
J á n o s n é m ásodelnök, P o-
p é n z tá rn o k és M i h á 1 fi J ó z s e f
t i tk á r alá írá ssa l, e g y a la p itó -le v e le t, m ely szerint m ár jelen é v et is b e tu d v a , é v e n k én t egy-egy, összesen k é t kir- aran y b ó l álló nőegy-
70 leti ju talo m
osztandó k é t
sz a rv a si
születésű
jó
ifjúnak,
ki a
m ag y ar irály o z ásb an k itűnik. g)
Az
ép ítk ez ésre
k .-k ö r ö s i ü g y v é d h)
a ján d é k o zo tt B e n e d i k t i
A n d o r
u r i o frto t.
P r i b e l s z k y
A n d r á s
é s j a n u r i k
P á l n é
szarvasi la k o so k a tan o d ára a já n d é k o z ta k öt-öt frto t. i) N a g y s.
O s z t r o l u c z k y
m es p á rtfo g ó ja , azonfelül hogy
Geyza
ur, fő isk o lán k n e
ifjú sá g u n k a t és ta n á rk a ru n k a t a
zár vizsgál á to k a la tt 4 napi je le n lé tte l és m indenre k ite rje d ő figyelem mel aján d é k o zta m eg, ez alk alo m m al jövő i879/9-ik i ta n é v re szólólag u jfent le te tt ju ta lm a k ra 5o frto t, m ely összeg k a m a tra h ely eztetik : M ely k ü lö n féle tételek , a m e n n y ire u g y a n különnem űségük m ellett ö sszead h ató k , jelen ten e k b e v é te li összegül 217 frto t s 33 k rt, m eg 27 a r a n y a t.
Jegyzet. Hangverseny/a dalkar javára ajándékozott O s z t r o l u c z k y G. ur 10, S i p 0 s S 0 m a ur 2 frtot. B)
J ó té te m á n y e s e in k
é s I s ii t t i n t e t e t t j e i r r l r .
a) Alumneumi jótétem ényes v o lt összesen no, t a n d i j m e n t 25. b) Gsztöndijt élvezők : 1. K ü l s ő
a 1 a p i t v á n y o k b ó 1 S zerv ü szk y -d ijas
S zilárd V III. oszt., végőrdijas L a n g h o ffer A u g u szt V II
S ztu ra
oszt., Je t-
tim d ijaso k P e tz G usztáv V II I. és D edinszky B éla V I. oszt. 2. P r o t e s t á n s
a u t o n o m k ö r i
a l a p í t v á n y a
inkból. T e le k i R o th G yula,
V a le n tin y i
Jo h anna-dijasok 8-an : P u k á n sz k y B éla,
H a v iá r
Jenő, N agy E lem ér, T o ld y József V III:, E szter-
g á ly M ih ály , Á ch im Zsiga, F e jé r M iklós. V II: oszt. 42 írtjá v a l, — Összesen 336 frt. B ey s c h l a g
T ö l t é s s y
S a m u -d ijas Je d lic sk a B éla,
I s t v á n-dijas (2Ő
frt.) S a fá ry K á lm án V III. o.
V III. o. (4o frt.) N é m e t
7L U rs z in y i B oczkó
A n d o r-d ijas (2 $ frt.) B alo g D á n i e 1-dijasok (2 1
írtjá v a l)
Istv á n 2-e n
V III. o.
: Ilovszky
Ödön és E ngisch F rig y e s V II. o. n., — összesen 48 írt. c) Jutalmazottak. aa)
Is k o lai
jutalmak.
(E cim a lá fo g lalu n k k ise b b
ö sztö n d ijak at is.) B á n y a k e r ü l e t i K á lm án ,
S im kó
G y u la
díjasok:
V III.,
K iss K á lm án n , K em én y
T akács S ándor, C serneczky J ó z s e fi
R o th B éla V II., M o csk ó n y i József, V itéz Géza,
V a rg a P ál. K v a -
csala Ján o s VI., és L a c h a ta János IV -ed évesek, i4-töl
8
írtig te rje d ő
részletek b en , io5 f r tn y i összegből. H a v i á r
D á n i e l-jutalm as- (i4
A s z a r v a s i fe s tő k V o z á r i k
P á l
frt) B oros B éla V III. o.
frt) ju talm á t n y e r te Z uberecz P á l VI. o.
(8
(8
frt) csabai
ju ta lm á t
n y e rte K e m é n y
(8
frt) rajz ju ta lm á t n y e rte L án y i G usz
Z o ltán V. o. Z s i l i n s z k y
M.
táv V II. o. D e b r e c e n i
E n d r e
(5 frt)
stilju ta lm á t
n y e rte S tr b a
Ján o s V I. o. Székács
p ü s p ö k
(5 l| 2 frt)
ju ta lm á t n y e rte S zokolay
P á l III. o. P a r t y
F e r e n c
frt) sza rv asi
(1 0
ju ta lm á t n y e rte
M elis
Is tv á n III. o . G ró f B alza A m á lia -fé le egy-egy a ra n y t k a p ta k h a t a n : S ailer V ilm o s, N agy S áfá ry Já n o s, R e ik sek, — összesen S z a r v a s i
6
Lajos, V III., — K em én y
M árk, V., s K ic s k a Dani IV -ed é v e
db. m. kir. aran y .
n ö e g y l e t i
E n d re s R é th y Dezső Danes
B é l a
eg y -eg y
a r a n y t : P o v ázsay
V -öd év esek , — összesen
ő
e x l j á n a k
a ra n y .
p ap fit és leendő theo-
lo g u st illető 25 a r a n y a az é re ttsé g i v iz sg á la t L ajo s
2
ezüst k é tfrto sá t V á g fy B éla V -öd éves.
Z s e d é n y i E d e b e r é n y i
Á rp id ,
V lII-a d
z á rtáv al S z e-
évesnek Íté lte te tt, illetőleg en n ek
72 nem es
v isszalép té v el
Fdő
S u p e r i n t e n d e n s nyi
J e n é n e k
D r.
S z e b e r é n y i
ur á l t a l
G u s z t á v
a szintén jeles V a l e n t i -
( V ili.) n y u jtato tt.
bb.) Egyleti jutalm ak. I.) O s z t r o l u c z k y k a t
k a p ta k
kánszky
(k io sztv a
B éla
m án (V II.)
a
G e y z a - f é l e é n e k -j u t a 1 m ahan g v ersen y en ) H a v iá r G y u la és P u -
(V III.) 9-9 irto t, N ag y E lem ér (V III.) és L u x K á l
6 -6
ir to t, O pauszky Ján o s (VIII.) Ilovszky Ó don (VII.)
B au m er G yula, E cse d y Jen ő (V.) S z a rk a
Lajos, S c h u lm e iste r Már
to n (IV.) 3-3 irto t. Ö sszesen 5o irto t.
Jegyzet: enuyivé 33 írtból 17 frt dalegyleti bírságpénzből szaporittatott. II.) T o r n a j u t a l m a k a t
k a p t a k , adom ányzók s z e rin t:
O s z t r o l u c z k y 6 -an
G e y z a-f é l e
: általán o s ü g y e ssé g é rt, T a ta y L ászló (VIII.)
(VII.) 4 frt, B ik á d y
A n ta l (V I.) 3 frt,
j u t a l m a t frt, A chim Zsiga
6
E au m er G y u la
(V.)
F ra n k B éla (III.) 3 f r t ; u g rá s i v ersen y ért ugyanez 3 frt, Ö sszesen M ű k e d v e l ő k d ijak u l : A b elesz
A d o lf (V I)
ju ta lm á t 6
6 -an
frto t, L u x
M árton (I.)
1
fr t 5o k r t és H aas Leo (I.) Sipos
Soma
1
frt,
21 frt.
k ü lö n féle v ersen y
(V II.) 6 frt,
K á lm án
Salacz Dezső (III.) 4 frto t, ism ét Lux K á lm án
2
(VII.)
6
frto t, P iltz
frto t. Összesen 24 f r t 5o k r.
ü r e g y- e g y
d a r a b
ezüst
f o r i n t o s v e rse n y ju ta lm á t k a p tá k 3 -a n : T ö ttö sy K á lm á n (II.) A belesz A d o lf (VI.) B a u m e r G é zr (IV.) Ö sszesen 3 ezüst fo rin t. G a j d á c s ta lm á t k a p tá k : R e c k
P á l u r e g y -eg y d a ra b ezüst fo rin to s ju
Dezső (III.)
k o rlá to n való
ü g y e ssé g é rt, és
Szokolay P á l (III.) elö to rn ászi szorgalom ért. Összesen k é t ezüst frt.
Jegyzet: a tornászdijak kiosztattak a disztornászi vizsgálat zár tával nyilvánosan.
73 C) J A x t a l n a s t l c 137a/o -re. A fennebbi B. b. 2. és c. szerin t siumi
ö s z t ö n d i j a k
és
ezidén
j u t a l m a k
o szto tt
g y m n á-
á lla n d ó sítv a lévén,
a Z sedényi-féle 25 a ra n y k iv é te lé v e l, jövőre is osztandók. D a 1 k a r i j u t a l m a k u l
p e d ig
az
1 8 7 ®|9-ik i
ta n é v zá rtá v a l ki fog osz
ta tn i a jelen k im u ta tá s A . i. p o n tja a la tt je le n te tt 5o, ille tő le g k a m a t ta l 54 f r t
m elyet O s z t r o l u c z k y
G e y zau r
az ig azg ató ság kezéhez f. évi jun. 20. lé te tt.
hasonló célra
74
XL
Zárközlemények. i) V lII-ik o sztály u n k 46 n y ilv . s i m agán, összesen 47 növen d ék é v el
a
s z ó b e l i
é r e t t s é g i
p e r in te n d e d u r v ez etése a la tt,
tö b b
v i z s g á l a t
fdő S u
n ag y tud o m án y u és szig o rú
vizsg áló férfiú közrem űködése m elle tt szabályszerűen m eg ta rta tv á n , k ö v etk ező ö rv e n d e te s ered v én n y el v é g z ő d ö tt: a
v iz sg á lt 47 közül k a p ta k
B á c s k a y
k i t ű n ő
Vilmos, B a l o g
István,
Hav iár Gyula, J e d l i c s k a Petz
Gusztáv,
renc, S a i l e r Szilárd,
Béla, N a g y
P u k á n s z k y József,
Dávid;
V a l e n t i n n y i
Béla, D e u t s c h
Kis
N a g y L a j o s ,
K álm án,
Samu, F e j é r László,
Ferenc, S a f á r y
K á l
G y u l a ; — j ó t 8-an ; e l é g s é g e s t
12-en ;
N e u f e l d
egész é v re 1.
A z ak a d ém iak ép e sn ek
Íté lt
negyvenhat
h i t t u d o m á n y i
2 dics.) t a n á r k é p z ő i r e szira
Jenő,
11-en: B l e u e r N eu
v i s s z a v e t t e t e t t v a llo tta m a g á t
közül
lép en d ő n ek
p á ly á ra 7 (köztük 2 k itű n ő ,
5 (köztük k itű n ő 4, dics. 1.,) j o g á
9 (tö b b n y ire kitűnő) o r v o s t u d o m á n y i r a
tü k 3 kit.,
Fe
Samu,
O p p e n h e i m e r
mán, S i m k ó
Elem ér
R e h á k
— d i c s é r e t e s t
Lajos, B o r o s man Jenő,
Béla,
i5-en:
Adolf,
Vilmos, S z e b e r é n y i Lajos, Sztura
T o l d y
W o lfm a n n
osztály zato t B r a u n
4 dics.,)
e r d é s z i r e 2,
g az d a s á g t a n i r a
10 (köz
m é r n ö k s z a k i r a /■*,
8, t a n í t ó k é p z ő i r e 1.
75 A
4 7 -én
k ív ü l v o lt
m ég az o sz tá ly b a n 3 ifjú, ki az é re ttsé g i
v izsg ála t m ellőztével t a n i t ó k é p e s i t ö v izsg ála tra k észü lt s je le n t meg. M ind a három k é p e s itte te tt. H e ly én látom m ég az
é r e t t s é g i
v i z s g á l a t
zár-
j e 1 e n t é r ii 1 felem líteni, h o g y : h a an n a k a m e g h ird e te tt v izs g á la ti ered m én y m ár m agában v év e e leg e n d ő v o lt la to t
kölcsönözni,
ezt az elnöklő S u p e rin te n d e n s
egy ö n su g alta önzéstelen szép té n y e
em elt a ty a i
hangu szivének
fo k o z ta m ég em eltebbé. M eg
h ird e té s u tá n u g y an is fdő dr. S z e b e ré n y i G usztáv
S u p e rin te n d e n s
u r k ezéb e v éve a Zsedényi E d e-féle 25 a ra n y a t, (m elyről
lásd
fen-
nenb) e d ijt nem fiának S zeberényi L a jo sn a k , m int a k in e k azt az érd em tá rg y la g o s m érlegelése ny o m án az ille tő tan á ro k e g y h a n g ú lag m e g íté lté k vo lt, hanem in d o k o lv án a leg g y p n g éd eb b en fiának is élén k en k ifeje zett óhajával, az érd em so r sze rin t következő s a n y a g ila g rá s z o ru lta b b s elő ttü n k szin te k e d v e s
ifjúnak,
V a 1 e n t i-
n y i J e n ő n e k , n y ú jto tta á t m e g ille tő jutalm ul, fa k asztv a ú g y a ju talm a zo ttn ak . m in t m inden tá rs a in a k szem éből k ö n n y e k e t, é k e seb b en szó ló k at a leg ékesebb szav ak n ál. 2. A t a n d i j s m ás ezzel eg y n em ű dijak m ennyisége m ara d az ed d ig i. N é v s z e rin t: a v o ltak ép i t a n d i j, k ev és p atro n átu s-fiak n ak , k ik le sz á llíto tt tan p én zt fizetnek, k iv ételév e l, e g é s z i4 frt, — m ely re
év r e
nézve szab ály o s az e l ő r e , — v a g y le g a lá b b
félévi elő re fizeté s ; r a j z p é n z n a p é n z (á lta lá n kötelező)
(I—V -ig) 2 frt, t o r
3 fr t, t a n s z e r p é n z
u tó b b i 3-féle cim m ind e g é s z
1 fr t 20 k r.
é v r e szóló s e l ő r e v a l ó fize
téssel. — O lcsó s m egbizhatóbb t a n u l ó i s z á l l á s o k
irá n t
n e tá n tájék o z ta tn i ó hajtó k fo rd u lja n a k D l h á n y i Z s i g m o n d alum neum i e p h o r u s h o z . 3) Az i878/»-iki t a n é v r e n d b e n
fog
d ö k re nézve
szabályszerű
d ő d n e k
m e g n y i t á s a
tö rtén n i : a b e i r a t á s o k
a u g . 3i-én, é s
f e l v é t i
az I-b e
lép en -
v i z s g á l a t o k
kez
z á r ó d n a k
3 -án ; — a j a v í t ó-v i z s g á l a t o k
k ö v e t k e z ő i dő s
s z e p t e m b e r h ó
osztály o n k in t s z e p t. 2-án
76 d. e. 8 és io ó ra közt lesznek ta rta n d ó k azokkal, k ik n e k ily v iz s g á la ti
k ed v ezm ény é v z á rtá v a l e n g e d é ly e z te te tt; a z
megindittatik re g g e li 8 ó rak o r.
o k t a t á s
m inden o sztálly al s z e p t e m b e r h ó
4-én
Jegyzet. A f e l v é t i v i z s g á l a t vonatkozik leginkább oly fiukra, kik az elemi oktatás köréből először lépendők gymnasiumba, a mennyiben ezeknél a felől, ha vannak- e már az I-ső osztályi feladat győzhetése, illetőleg ez osztályba haszonnal és nem kárral járhatásuk fokáig fejlesztve, bizonyítványból ugyan legtöbbször nem, rendesen csakis egy rövides próbatét által lehet és kell, még pedig előlegesen meggyőződést nyernünk, oly lelkiismeretes követelmény, mely tudva levő, itt nem taglalandó, tényszerű szükségben bírja alapját.
jJa v i t a n d ó k
:
17. lap felőlről 9-ik sor Veber helyett: Yeker.
„ „ 13-ik „ torkolattal „ torkolattól. 19. „ alulról 5-ik „ aszályosságaljt helyett: aszályos égaljt. „
