-3Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/2003. (XII. 5.) Kgy. rendelete Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról (egységes szerkezetben a 27/2004. (IV. 19.) Kgy. rendelettel, a 62/2004.(XII.7.) Kgy. rendelettel, a 8/2005. (II. 28.) Kgy. rendelettel, a 23/2005. (IV. 14.) Kgy. rendelettel a 28/2005. (VI. 28.) Kgy. rendelettel, az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelettel, a 10/2006. (V. 15.) Kgy. rendelettel, a 30/2006. (VII. 25.) Kgy. rendelettel, az 51/2006. (XII. 08.) Kgy. rendelettel, a 30/2007. (IX. 19.) Kgy. rendelettel, a 65/2007. (XII.20.) Kgy. rendelettel, a 36/2008. (XI. 12.) Kgy. rendelettel és a 41/2008. (XII. 17.) Kgy. rendelettel) Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban Étv.) 13. § (1) bekezdése, a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. tv. 44/A § (2) bekezdése, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (továbbiakban OTÉK) szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 2. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról (továbbiakban SZÉSZ) az alábbi rendeletet alkotja: I. fejezet ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Szeged Megyei Jogú Város (a továbbiakban: a város) közigazgatási területére. (2) A város közigazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, továbbá építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni a jelen rendelet 1. sz. mellékletében lehatárolt, -
az 1. jelű területen a jelen rendelet és annak 2.-23. mellékletét képező zóna tervek és szabályozási tervlap, a 2. jelű területen a jelen rendelet és annak IV. fejezete szerinti sajátos előírásai és 2-23. sz. mellékletét képező zóna tervek és szabályozási tervlap, a 3. jelű területeken a jelen rendelet és annak 17. és 18. sz. valamint 23. sz. mellékletét képező zóna tervek és szabályozási tervlap, valamint a részletes szabályozási tervek szabályozási elemei, ill. előírásai szerint szabad,
2. § (1) A szabályozási terv, valamint a jelen rendelet szabályozási előírásai I. és II. rendű kötelező, valamint irányadó elemeket egyaránt tartalmaznak. (2) 1 I. rendű kötelező szabályozási elemek - a zóna határok és a zóna előírások (SZÉSZ II. fejezete), kivéve az építési zónák betűjelén és első két számkódján túli előírások, - az I. rendű közterületek, - az általános közlekedési zónán (az I. rendű közlekedési célú közterületen) belül a szabályozási tervlapon jelölt szabályozási elemek (úttengelyek, szabályozási szélességek, zöldsáv stb.). 2 (3) II. rendű kötelező szabályozási elemek a (2) és (4) bekezdésben nem említett szabályozási elemek. 1 2
Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 1. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 1. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től.
-4(4) Az irányadó szabályozási elemek - a szabályozási tervlapon változtatási tilalommal jelölt területen belüli szabályozási vonalak - és a tervezett telekhatárok. (5) Az I. rendű, általános szabályozási elemek módosítására csak a településszerkezeti terv felülvizsgálata és módosítása keretében kerülhet sor. A II. rendű, részletes szabályozási elemek módosítása belterületen legalább a tömb egészére, külterületen az érintett területen a felhasználási egységre kiterjedő részletes szabályozási terv készítésével, vagy meglévő részletes rendezési terv módosításával történhet meg. Az irányadó szabályozási elemek betartása ajánlott. A részletes szabályozási terv készítésére kijelölt területre eső I. rendű szabályozási elemektől történő kisebb mértékű eltérést (pontosítást) a részletes szabályozási terv készítése során indokolni kell. II. fejezet ZÓNA (TERÜLETI) ELŐÍRÁSOK 3. § A város területén a szabályozási terv: a) rendeltetési (területfelhasználási), b) építési (a beépítésre szánt területek építési előírásait rögzítő), c) környezetvédelmi, d) értékvédelmi, e) tilalmi és korlátozási, zónákat jelöl ki. a) Rendeltetési (területfelhasználási) zónák 4. §3 (1)A szabályozási terv a város közigazgatási területén - beépítésre szánt területet, - tervezett beépítésre szánt területet, - beépítésre nem szánt területet jelöl ki. (2)4A tervezett beépítésre szánt területek beépíthetőségének feltétele a teljes közművesítettség kiépülése. Ahol a teljes közműből egyedül a szennyvízcsatorna nem épült ki, új épület építésére, a meglévő átalakítására, bővítésére, rendeltetésének megváltoztatására – amennyiben az többletszennyvíz kibocsátásával jár – építéshatósági engedély akkor adható, ha a szennyvízcsatorna kiépült vagy a jogszabályban meghatározott hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyével alternatív szennyvízgyűjtési és –tisztítási technológiával telken belül megoldható a gyűjtés, tisztítás és újrahasznosítás. Ez utóbbi esetben azonban a szennyvízcsatorna elkészülte után az arra történő rákötés – a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően - kötelező. a) ha az érintett ingatlanon keletkező szennyvíz elvezetését biztosító szennyvízcsatorna hálózat építési munkái megkezdődtek, építésügyi hatósági engedély kiadható, de a használatbavételi engedély a rákötés tényleges megtörténte után adható ki. A felszíni vizek (csapadékvíz) elvezetésére a nyíltárkos megoldás is elfogadható. b) az a) pontban előírt kötelezettségek teljesüléséig a jelenlegi kiskert területeken csak a 29. §, egyéb területeken csak a 32. § előírásai szerint szabad építési engedélyt kiadni. (3)5A belterületbe vonás feltételeit a Szeged MJV Önkormányzata és a kérelmező közötti településrendezési szerződés állapítja meg. A belterületi határ módosításának kezdeményezéséről a Közgyűlés önálló határozattal dönt. 3 4 5
Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 2. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. Módosította a 41/2008. (XII.17.) ) Kgy. rendelet 1. §-a, hatályos 2009. II. 01-től Kiegészítette a 41/2008. (XII.17.) ) Kgy. rendelet 1. §-a, hatályos 2009. II. 01-től
-55. § (1) A szabályozási terv a város közigazgatási területén - a beépítésre szánt területen a) lakó: (L) b) vegyes: (V) c) gazdasági: (G) d) üdülő: (Ü) e) különleges: (K) - a beépítésre nem szánt területen a) közlekedési és közmű: (Kö) b) zöld: (Z) c) erdő: (E) d) mezőgazdasági: (M) e) vízgazdálkodási (VG)6 zónákat határol le. (2) Részletes szabályozási terv a zónákat – a SZÉSZ keretei között – tovább tagolhatja. A tagolás II. rendű szabályozási elemnek minősül. Beépítésre szánt területek LAKÓ ZÓNÁK (L) 6. § Nagyvárosias (nagy laksűrűségű) lakózóna (Ln) (1) A terület jellemzően sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2) A területen az OTÉK 11. § (2)-(4) bekezdésekben foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el. (3) A területen csak 1-es és 5-ös karakterű építési zónák jelölhetők ki. 7. § Kisvárosias (közepes laksűrűségű) lakózóna (Lk) (1)7 A terület jellemzően sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál. A nem utcavonalon építendő további épületek összes nettó szintterülete épületenként nem haladhatja meg a 400 m2-t, kivétel ez alól a 78. § és 84. § hatálya alá tartozó területek. (2) A területen az OTÉK 12. § (2)-(4) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el. (3) A területen csak 2-es, 3-as és 5-ös karakterű építési zónák jelölhetők ki.8 8. §9 Kertvárosias (alacsony laksűrűségű) lakózóna (Lke) 10 (1) A terület jellemzően laza beépítésű, összefüggő nagy kertes lakóépületek elhelyezésére szolgál. Építési telkenként a rendeltetési egységek száma maximum négy lehet. Egy épület nettó összes szintterülete legfeljebb 400 m2 lehet. (2) A területen az OTÉK 13. § (2)-(4) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el. 6 7 8 9 1
0
Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 3. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. Módosította a 30/2007. (IX. 19.) Kgy. rendelet 2. §-a, hatályos 2007. XI. 01-től. Módosította az 51/2006. (XII. 08.) Kgy. rendelet 1.§-a, hatályos 2007. I. 01-től. Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 5. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. Módosította a 41/2008. (XII.17.) Kgy. rendelet 2. §-a, hatályos2009. II. 01.-től.
-6(3) Nem helyezhető el üzemanyagtöltő állomás. (4) Nem helyezhető el zajos, bűzös tevékenységet befogadó építmény, még akkor sem, ha az a helyi lakosság alapellátását szolgálja. (5) A területen hulladékudvar kialakítható. - A területen csak 3-as, 4-es, és 5-ös karakterű építési zónák jelölhetők ki. VEGYES ZÓNÁK (V) 9. § Településközpont vegyes zóna (Vt) (1) A terület jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. (2) A területen az OTÉK 16. § (2)-(4) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el. (3) A területen 4-es karakterű építési zóna nem jelölhető ki. 10. § Központi vegyes zóna (Vk) (1) A terület jellemzően több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági épületek elhelyezésére szolgál. (2)11A területen az OTÉK 17. § (2)-(4) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el. A zóna területén az épületekben kialakítható összes lakószint-terület nem lépheti túl az összes szintterület 75%-át. GAZDASÁGI ZÓNÁK (G) 11. § Kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági zóna (Gksz) (1) A terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célokat szolgáló telephelyek befogadására kijelölt terület. (2) A területen az OTÉK 19. § (2)-(3) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el. 12. § Zavaró hatású ipari zóna (Gip) (1) A terület elsősorban környezetét erősen zavaró gazdasági célú ipari telephelyek, valamint védőtávolságot igénylő mezőgazdasági majorok elhelyezésére szolgál. (2) A területen az OTÉK 20. § (3) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el. (3) A területen nem jelölhetők ki 1. (belvárosi) 2. (polgárvárosi) karakterű építési zónák. 13. § Egyéb ipari zóna (Ge) (1) A terület elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodási telephelyek, kereskedelmi, szolgáltatási épületek, továbbá védőtávolságot nem igénylő mezőgazdasági majorok elhelyezésére szolgál.
1
1
Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 4. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től.
-7(2) A területen az OTÉK 20. § (4)-(5) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el; továbbá 10 000 m2 épület-szintterületet meg nem haladó kereskedelmi és szolgáltató épületek, valamint épületnek minősülő közlekedési építmények, ha azok nem közlekedési területen belül kerülnek elhelyezésre. ÜDÜLŐ ZÓNÁK (Ü)
(1) (2) (3)
(4) (5) (6)
(1) (2)
(3) (4) (5)
14. § Üdülőházas zóna (Üü) A terület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál. A területen az OTÉK 22. § (1)-(2) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el. A területen a) olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület üdülési rendeltetését nem zavarják és az üdülési használatot szolgálják, b) nem helyezhetők el az üdülési rendeltetést zavaró közösségi szórakoztató, kulturális építmények, c) csak olyan parkolók és garázsok alakíthatók ki, amelyek az OTÉK 23. § (5) bekezdésében foglalt előírásoknak megfelelnek. A területen állattartó épület nem helyezhető el, kivéve ha az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik. A területen hulladékudvar kialakítható. A területen nem jelölhetők ki 1-es karakterű építési zónák. 15. § Hétvégi házas zóna (Üh) A terület legfeljebb két üdülőegységet magába foglaló üdülőépületek elhelyezésére szolgál. A területen a) olyan épületek is elhelyezhetők, amelyek a terület üdülési rendeltetését nem zavarják és az üdülési használatot szolgálják, b) nem helyezhetők el az üdülési rendeltetést zavaró közösségi szórakoztató, kulturális építmények, c) csak olyan parkolók és garázsok alakíthatók ki, amelyek az OTÉK 23. § (5) bekezdésében foglalt előírásoknak megfelelnek. A területen állattartó épület nem helyezhető el, kivéve ha az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik. A területen hulladékudvar kialakítható. A területen nem jelölhetők ki 1-es, 2-es karakterű építési zónák. KÜLÖNLEGES ZÓNÁK (K)
16. § Különleges kereskedelmi célú zóna (Kke) (1) A területen elsősorban a 10 000 m2 hasznos bruttó szintterületet (a hasznos bruttó területbe a gépkocsi tároló szintterületek nem tartoznak bele) meghaladó bevásárlóközpontok és nagykiterjedésű kereskedelmi célú létesítmények, vásárok, kiállítások, kongresszusi létesítmények helyezhetők el. (2) A területen az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhetők a) a különleges funkciót hordozó épületeken belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, továbbá b) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek.
-8(3)12 A területen az (1) bekezdésben meghatározott építmény elhelyezését engedélyezni csak környezeti hatásvizsgálat alapján szabad. A területen nem jelölhetők ki 3-as és 4-es karakterű építési zónák . 17. § Különleges intézményi zóna (Ki) (1) A terület különleges célokat szolgáló intézmények elhelyezésére szolgál. (2) A területen csak a szabályozási tervlapon megnevezett funkciójú intézmények és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el. 18. § Bányászati zóna (Kb) (1) A terület a nyersanyaglelőhelyek (bányák) telkeinek, építményeinek zónája. (2) A területen csak a bányászattal kapcsolatos üzemi építmények helyezhetők el. 19. § Honvédelmi zóna (Kho) (1) A terület a honvédség számára kizárólagosan igénybe vett területeket foglalja magába. (2)13 A területen csak honvédelmi célokat szolgáló építmények helyezhetők el. (3)14 20. § Hulladék elhelyezésére szolgáló zóna (Kh) A területen a hulladékok elhelyezésére szolgáló telephelyek, építmények létesíthetők. 21. § Különleges közlekedési zóna (Kkö) (1) A terület csak a szabályozási tervlapon megnevezett közlekedési célokra vehető igénybe. (2) A zónába csak az épületnek minősülő közlekedési építmények (pl. parkolóház, autóbuszpályaudvar stb.) területei, illetve repülőterek, nagy kapacitású közterületi parkolók tartoznak. 22. § Városüzemeltetési célokat szolgáló kertészet zónája (Kk) (1) A terület városüzemeltetési célokat szolgáló kertészet számára fenntartott terület. (2) A területen csak városüzemeltetési kertészettel kapcsolatos építmények helyezhetők el. (3) A területen a tulajdonos, a használó és a személyzet számára kivételesen telepíthetők lakások is. Beépítésre nem szánt területek KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰ ZÓNÁK (KÖ) 23. § Általános közlekedési és közműzóna (Köu) (1) A vasúti és légi közlekedést kivéve közlekedés céljára kijelölt terület. (2) A területen a közforgalmú vasutak, a légi közlekedés építményeit kivéve az OTÉK 26. § (1) és (3) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el. (3) Az utak elhelyezéséhez szükséges építési területek szélességét az OTÉK 26. § (2) bekezdése szabályozza. 1
2
1
3
1
4
Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 6. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 7. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. Hatályon kívül helyezte a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 7. §-a, hatályát veszti 2004. XII. 15-től.
-9(4)15 Az elhelyezhető épületek által elfoglalt terület a közlekedési és közműterület 2%-át, az épületek építménymagassága a 4,5 m-t nem haladhatja meg. (5) A szabályozási szélesség 25%-át aktív zöldfelületként kell kialakítani. 24. § Vasúti közlekedési és közműzóna (KÖk) (1) A területen a közforgalmú vasutak és azok működéséhez kapcsolódó - OTÉK 26. § (3) bekezdésében felsorolt - építmények helyezhetők el. 16 (2) Az elhelyezhető épületek által elfoglalt vasúti közlekedési és közműterület a telekterület 2%-át, az épületek építménymagassága a 4,5 m-t nem haladhatja meg. KÖZPARK ZÓNA (Z) 25. § Közparkok céljára kijelölt zóna terület min. 75%-át zöldterülettel, ill. vízfelülettel fedetten kell kialakítani, amennyiben részletes szabályozási terv ettől eltérően nem rendelkezik. A közparkon belül felszíni víztározók, dísztavak létesíthetők. A területen az OTÉK 27. § (4) bekezdésében felsorolt épületek helyezhetők el. A területen az OTÉK 27. § (1)-(3) valamint (5) bekezdés előírásait kell alkalmazni. Az elhelyezhető épületek magassága legfeljebb 4,5 m lehet. A zónában terepszint alatti garázsok elhelyezhetők a közpark terület legfeljebb 20%-n. Gazdasági területfelhasználási egységen belül a -szabályozási terven jelölt helyen- II. rendű nem közlekedési célú közterületeken, a terület 50%-án fásított parkolók is elhelyezhetők. ERDŐ ZÓNA
(1) (2) (3) (4) (5) (6)
26. § Védelmi rendeltetésű erdőzóna (Ev) A terület elsődlegesen védelmi (környezet-védelmi, ill. természetvédelmi) rendeltetésű célokat szolgál. A területen épület nem helyezhető el, kivéve ha az a szénhidrogén kitermeléshez szükséges telken kerül elhelyezésre. A területen hulladékudvar kialakítható. A terület belterületen a közhasználat elől nem zárható el.
(1) (2) (3) (4)
27. § Egészségügyi-szociális-turisztikai rendeltetésű erdőzóna(Ee) (1) A terület elsődlegesen a közcélú egészségügyi-szociális-turisztikai rendeltetésű erdőhasználat céljára szolgál. (2) A 100 000 m2-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 5%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. A beépített területekhez legfeljebb 2-szer nagyobb közhasználat elől elzárt terület tartozhat. Az így igénybe vett telekrészen kívüli területek a közhasználat elől nem zárhatók el. 17 (3) Az épületek építménymagassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t, kivéve a kilátó építményeket, melyek magasságát és elhelyezését egyedileg az adottságok figyelembevételével kell az Önkormányzati Tervtanács állásfoglalásának ismeretében az építési hatóságnak meghatároznia. (4) A területen hulladékudvar kialakítható.
1
5
16 1
7
Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 8. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 9. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 10. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től.
-1028. § Gazdasági rendeltetésű erdőzóna (Eg) (1) A zónába a 26.§ és a 27.§-ban szereplő zónákba nem sorolható erdők tartoznak. (2) A 100 000 m2-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. (3) Az épületek építménymagassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t. MEZŐGAZDASÁGI ZÓNÁK (M) 29. § Mezőgazdasági kiskert zóna (Mk)18 (1) A területbe a volt zártkertek és zártkert jellegű (szőlő-gyümölcsös) területek tartoznak. (2)19A területbe eső telkeken a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos, a területen élők alapellátását szolgáló, továbbá a 33. §-ban felsorolt építmények helyezhetők el. (3) A telken építményt elhelyezni csak az alábbi telekterület nagyság esetén szabad: a) 720-1500 m2 telekterület esetén egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény, b)20 1500 m2-t meghaladó telekterület esetén egynél több db, legfeljebb három gazdasági épület és terepszint alatti építmény, c) az OTÉK 29. § (4) bekezdése szerint szőlő, gyümölcs és kertművelési ág esetén 3000 m 2-t, egyéb művelési ág esetén 6000 m2-t meghaladó telekterület esetén lakóépület építése is engedélyezhető. (4) A telek beépítettsége nem haladhatja meg a 3%-ot. Önálló lakóépülettel a telekterület legfeljebb 1,5%-a építhető be, de a teleknagyságtól függetlenül az állattartó épület által elfoglalt telekterület nem haladhatja meg a 10 m2-t. (5) A telken elhelyezendő építmény a) szabadon állóan b) legalább 5,0 m előkert biztosításával c) legfeljebb 3,5 m építménymagassággal d) kontyolás nélküli magas tetővel telepíthető. (6) A területen hulladékudvar kialakítható. 30. § Mezőgazdasági kis tanyás zóna (Má2)21 (1) A területbe a jellemzően kis tanyás jellegű területek tartoznak. (2)22A területre eső telkeken a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos, a területen élők alapellátását szolgáló, továbbá a 33. §-ban felsorolt építmények helyezhetők el. (3) A telken új építményt elhelyezni csak az alábbi telekterület nagyság esetén szabad: a) 3000 m2-t meghaladó telekterület esetén gazdasági épület; b) 6000 m2-t meghaladó telek esetén gazdasági épület és lakóépület egyaránt elhelyezhető. 23 (4) A telek beépítettsége – a 34. §-ban előírt telepítéseket kivéve – nem haladhatja meg a 3%-ot. Önálló lakóépülettel a telekterület legfeljebb 1,5%-a építhető be, de ez esetben is csak elvi építési engedély alapján haladhatja meg a beépített terület az 500 m2-t.
1
8
1
9
2
0
2
1
2
2
2
3
Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 11. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 11. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 11. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 12. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 12. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 12. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től.
-11(5) A telken elhelyezhető építmény a) szabadon állóan, b) legalább 5,0 m előkert biztosításával, c)24 önálló lakóépület esetén legfeljebb 4,5 m építménymagassággal és magas tetővel, d)25 egyéb építmények esetén legfeljebb 7,5 m magassággal és magas tetővel telepíthető. (6) Egy-egy telken újonnan kialakítható tanyaudvar területe (lakóépület, gazdasági építmények és a hozzátartozó udvar által elfoglalt terület) a) nem lehet nagyobb mint 6000 m2 b) utólag sem alakítható át önálló telekké, ha a megosztás következtében újonnan kialakuló telek a - legfeljebb 3%-os - beépítettség előírásainak nem felel meg, c) nem lehet nagyobb, mint a telek 50%-a. (7) Egy telken csak egy tanyaudvar alakítható ki. (8) A területen hulladékudvar kialakítható. 31. § Mezőgazdasági nagy tanyás zóna (Má1)26 A területbe a jellemzően nagy tanyás jellegű területek tartoznak. A területre eső telkeken a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos, a területen élők alapellátását szolgáló, továbbá a jelen rendelet 33.§-ában felsorolt építmények helyezhetők el. A telken építményt - gazdasági építményt, lakóépületet egyaránt - elhelyezni csak 20000 m2-t meghaladó telekterület esetén szabad. A telek beépítettsége nem haladhatja meg mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos építmények esetében a 3%-ot. Önálló lakóépülettel a telekterület legfeljebb 1,5%-a építhető be, de ez esetben is csak részletes szabályozási terv alapján haladhatja meg a beépített terület az 500 m2-t. A telken elhelyezhető építmény a) szabadon állóan, b) legalább 5,0 m előkert biztosításával, c)27 önálló lakóépület esetén legfeljebb 4,5 m építménymagassággal és magas tetővel, d)28 egyéb építmények esetén legfeljebb 7,5 m építménymagassággal és magas tetővel telepíthető. Egy-egy telken újonnan kialakítható tanyaudvar területe (lakóépület, gazdasági építmények és a hozzátartozó udvar által elfoglalt terület a) nem lehet nagyobb, mint 6000 m2 , b) utólag sem alakítható át önálló telekké. Egy telken csak egy tanyaudvar alakítható ki. A területen hulladékudvar kialakítható.
(1) (2) (3) (4)
(5)
(6)
(7) (8)
32. § Korlátozott használatú mezőgazdasági zóna (Mko ) (1) A területbe a nem beépíthető mezőgazdasági területek tartoznak. (2)29A területen a teleknagyságtól függetlenül az OTÉK 32. §-ában és a 33. §-ban felsoroltakat és 3,5 m gerincmagasságot meg nem haladó növényházat (üvegházat), fóliasátrat kivéve építmények nem helyezhetők el.
2
4
2
5
2
6
2
7
2
8
2
9
Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 12. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 12. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 13. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 13. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 13. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 14. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től.
-12(3) A területre eső telkeken a dűlőutakkal határos telekhatárok mentén termőhelyi adottságoknak megfelelő fásítást (növény-védelmet nem igénylő, egysoros haszon, ill. díszfák, fafajoktól függően 5-10 m-enként ültetve) kell - a jelen rendelet hatálybalépését követő 2 éven belül megvalósítani az önkormányzat által elkészített zöldövezeti terv alapján. (4) A zónába eső 20 000 m²-t meghaladó birtoktesteken 1%-os beépítettséggel a rideg állattartáshoz kapcsolódó építmények – juhhodály, szárnyék, fedett szénatároló, víztározó, trágyatároló stb. elhelyezhetők. A gazdasági épületen belül az állatgondozók számára szükséges szociális és állategészségügyi helyiségek kialakíthatók. Az épületeket tájba illő kialakítással és anyagokkal, maximum 4,5 m-es építménymagassággal lehet megvalósítani. Az egyes épületek bruttó beépített területe nem haladhatja meg a 200 m²-t. (5) 30Az övezetben a gyep (rét, legelő), a nádas, a mocsár, a vízállásos ingatlan-nyilvántartási besorolású telkek művelési ága nem változtatható meg. 33. § (1) Valamennyi mezőgazdasági és erdőzónában kialakítható szénhidrogén kitermeléshez szükséges telek, ill. valamennyi mezőgazdasági zónában kialakítható gyorsforgalmi út építéséhez anyagnyerő bányatelek, ha annak területe nem haladja meg a 10000 m 2-t. A 10000 m2-t meghaladó telkek csak különleges bányászati zónában(18. §) alakíthatók ki. (2) A nyersanyag-kitermeléshez kialakított telkeken a) csak a bányászattal kapcsolatos üzemi építmények helyezhetők el, b) az építmények által elfoglalt terület a telekterület 5%-át, és az épület(ek) építménymagassága - a fúróberendezések építményét kivéve - a 7,5 m-t nem haladhatja meg. (3) A felhagyott szénhidrogén kitermelés ill. anyagnyerő telkén a bányászatot felváltó területhasználat és építés csak a zóna egészére kiterjedő táj-rehabilitációs és tájrendezési terv alapján -a bányaengedély jogosultjának a rekultivációra vonatkozó kötelezettsége szerintvégrehajtott rehabilitáció után engedélyezhető. (4)31A kiskertes zónát kivéve valamennyi mezőgazdasági zónában kialakíthatók az OTÉK 29. § (5)(8) bekezdése alapján birtokközpontok.. 34. §32 (1) Valamennyi mezőgazdasági és erdőzónában a meglévő tanyaépületek, ill. idegenforgalmi célokat szolgáló épületek - függetlenül a teleknagyságtól - átalakíthatók, korszerűsíthetők, felújíthatók, ill. a 11/1999.(III. 19.) Kgy. rendelet (SZÉSZ) hatálybalépését követően (1999.július 01-től) csak egy alkalommal, legfeljebb 40 m2-rel bővíthetők. Az épületek bruttó beépített területe összességében azonban így sem haladhatja meg a 180 m²-t. A kivett terület nagysága bővítés esetén sem növelhető. (2) Valamennyi mezőgazdasági zónában részletesebb szabályozási terv alapján telepíthető szélerőmű, ill. szélerőmű-park, ha a telepítést környezeti és örökségvédelmi hatásvizsgálat igazolta. A részletesebb szabályozási tervben kell meghatározni a beépítettség mértékét és az építménymagasságot. A beépítettség mértéke azonban nem érheti el a 10%-ot. 33
VÍZGAZDÁLKODÁSI ZÓNA (VG) 35. § (1) A területbe - a folyóvizek (folyók, állandó és időszakos vízfolyások), medre és parti sávja, - a természetes (holtágak), mesterséges tavak és tározók medrei, továbbá a folyóvizek vízügyi célokra hasznosított elhagyott medrei, állóvizek medre és parti sávja, 3
0
3
1
3
2
3
3
Kiegészítette az 51/2006. (XII. 08.) Kgy. rendelet 2. §-a, hatályos 2007. I. 01-től. Kiegészítette a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 15. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 16. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 5. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től.
-13- a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja, - a vízbeszerzési területek, és védő területeik, - a védvonalak területei, hullámterek, vízjárta valamint fakadó vizek által veszélyeztetett területek tartoznak. (2) A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet. (3) A területen elhelyezhető építmény által elfoglalt terület a telekterület 0,1%-át, és az építmény magassága a 3,5 m-t nem haladhatja meg. 34 (4) Hullámtérben az építmény előírt magasságát a mértékadó árvízszinttől kell számítani, de ez esetben sem érheti el a magasság a terepszinttől mért 6,0 m-t. b) Építési zónák Építési zónákra vonatkozó általános előírások 36. § (1)35Az építési zóna előírásokhoz tartozó 1-3. sz. táblázatot a 30. sz. melléklet tartalmazza. Sajátos előírások az 1-3. sz. táblázatban megadott számszerű előírásokat bővíthetik, ill. módosíthatják. (2)36A szabályozási tervlapon jelölt, csak részletesebb szabályozási terv (RSZTK) alapján beépíthető tömbbelsőkkel érintett telkeken a zóna előírásokat a jelölt tömbbelsőkre eső telekrészek figyelmen kívül hagyásával kell alkalmazni. A 40,0 m-t nem meghaladó mélységű telkeken melléképület a hátsókert területén, a tervezett hátsó telekhatáron is elhelyezhető. (3) A lakó- és üdülőtelkek terepszint alatti építményeinek alapterülete a telekre vonatkozó beépítési % szerint számított értéknek legfeljebb kétszerese lehet. (4) Az egyes építési zónákban az egyedi telek beépítésének előírt mértéke (beépítési %) a) lakóépület elhelyezése esetén 75%-nál, b) üdülőépület elhelyezése esetében szabadonálló és oldalhatáron álló beépítésnél 20%-nál, zártsorú beépítésnél 50%-nál több nem lehet, függetlenül attól, hogy az építési zóna előírás ennél többet megenged. A beépítettség mértéke azonban nem haladhatja meg a zónákra előírt értéket. (5)37A megengedett beépítettség mértéke és az előírt zöldterületi fedettség összesített értéke az 1-8 kódszám esetén állandó, azaz 85% (6)38A többszintes növényállomány telepítésével a legkisebb zöldfelület követelmény értéke csökkenthető az OTÉK 25.§-a alapján. Ez esetben a használatba vételi engedély csak a telepítést követően adható ki. Közlekedési felület (parkoló, út) gyepes burkolata nem vehető figyelembe a zöldfelületi követelmények teljesítése során. 39 (7) Az egyes zónákban előírt legnagyobb építmény magasság - részletesebb szabályozási terv ettől eltérő előírásának hiányában - az épület egyik homlokzatánál sem léphető túl. (8)40 a) Az építési telken elhelyezendő építmény bármely része, ill. hirdető berendezése az épület járdaszintjétől mért 3,0 m magasság felett közterület fölé legfeljebb 1,5 m-re és a közterület szabályozási szélességének legfeljebb 1/20 mértékéig nyúlhat be, ha a benyúlás a közterületen lévő növényzetet nem károsítja és ha szabályozási terv másként nem intézkedik. 3,0 m magasság alatti benyúlás esetén az OTÉK 40. § (1) bek. a), b) pontjainak előírásait kell alkalmazni.
3
4
3
5
3
6
3
7
3
8
3
9
4
0
Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 17. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. Módosította a 30/2007. (IX. 19.) Kgy. rendelet 3. §-a, hatályos 2007. XI. 01-től. Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 18. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. Kiegészítette az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 6. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 6. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 6. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 18. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től.
-14b) A közterület fölé nyúló építményrész az építmény közterületi homlokzathosszának legfeljebb 3/5 részét foglalhatja el. c) Közterület fölé nyúló építménykiugrás legalább 14 m közterületi szabályozási szélesség esetén engedélyezhető. d)41Az a) - c) pontok alatti előírások a legfeljebb 60 cm kilógású ereszpárkányra nem vonatkoznak. e)42 (9)43a) A gazdasági reklám és a szabadtéri reklámhordozó fogalmát a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény előírása szerint kell alkalmazni. b) Közterületről látható épülethomlokzaton, építményfelületen és közterületről látható magánterületen (pl. előkertben) alkalmazott mindenfajta új reklám-, cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési-, vagy reklámcélú építmény, cégér, cégfelirat és üzlet megnevezés létesítése, festése, felszerelése – a saját telephelyen végzett saját tevékenység 1 db 1 m2-es felületnagyságot nem meghaladó reklámozását kivéve – nem engedélyezett. A meglévő, építési engedéllyel rendelkező reklámberendezések átalakíthatók, felújíthatók, de nem bővíthetők. Az 1000 m2-nél nagyobb összes nettó szintterületű építménynél telken belül a közterületről látható mindenfajta reklám, hirdetés létesítését, festését, felszerelését a hatályos jogszabályban előírt tervtanáccsal véleményeztetni kell. c) Közterületen a 2 m2-t meghaladó reklám-, cég-, címtáblát vagy fényreklámot, hirdetési-, vagy reklámcélú építményt, cégért, cégfeliratot és üzlet megnevezést csak Szeged MJV Önkormányzata tulajdonosi hozzájárulásával, az érintett közút kezelőjének hozzájárulásával és a közterületre készült reklám szabályozás zóna tervlapja alapján lehet elhelyezni. „A reklám szabályozás zóna tervlapja” a SZÉSZ 35. számú mellékletét képezi. d) Közterületen a 2 m2-t nem meghaladó reklám-, cég-, címtáblát vagy fényreklámot, hirdetési, vagy reklámcélú építményt, cégért, cégfeliratot és üzlet megnevezést csak Szeged MJV Önkormányzata tulajdonosi hozzájárulásával lehet elhelyezni. Azon közterületek (bevezető utak, körutak, stb.) esetében, amelyet „A reklám szabályozás zóna tervlapja” ábrázol és ahol a Szegedi Városkép Kft. által telepített egységes információs táblák találhatók, a 2 m2-t nem meghaladó reklám csak az információs táblákon helyezhető el. Szeged város azon területein, melyekre közterület rendezési terv készül (5. sz. főút bevezető szakasz), ott a reklámhordozók telepítésénél a tervben meghatározottak szerint kell eljárni. (10)44 Az előkert mérete az Önkormányzati Tervtanács (a továbbiakban ÖTt) állásfoglalásának ismeretében kivételesen módosítható, ha azt jelentős értékű növényállomány védelme vagy egyéb műszaki körülmény indokolja. (11)45A nem közterületen elhelyezett transzformátorállomások esetében a telek beépítettségének számításánál csak a transzformátorállomás 20 m2-t meghaladó beépített területét kell figyelembe venni, de a transzformátorállomás által elfoglalt teljes terület beszámításával adódó beépítés mértéke nem lépheti túl az OTÉK 25.§ előírásait. 46 (12) A nem közterületen elhelyezett transzformátorállomások telepítése építési helyen kívül csak az Önkormányzati Tervtanács egyetértő állásfoglalása alapján engedélyezhető. (13)47Az 1, 2 karakterű építési övezet saroktelkeinek beépítésénél – a településképi hangsúly megteremtése érdekében - az övezetre előírt megengedett építménymagasság legfeljebb 0,5 mrel akkor növelhető, ha ez nem jár együtt a nettó szintterület növekedésével és a tervezett megoldást az Önkormányzati Tervtanács véleményezte. 4
1
4
2
4
3
4
4
4
5
4
6
4
7
Kiegészítette az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 6. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. Hatályon kívül helyezte az 1/2007. (II. 23.) Kgy. rendelet 1. §-a, hatályos 2007. II. 23-tól. Módosította a 41/2008. (XII.17.) Kgy. rendelet 3. § (1) bekezdése, hatályos 2009. II. 01-től. Módosította a 41/2008. (XII. 17.) Kgy. rendelet 3. § (1) bekezdése, hatályos 2009. II. 01-től. Módosította a 41/2008. (XII. 17.) Kgy. rendelet 3. § (1) bekezdése, hatályos 2009. II. 01-től. Módosította a 41/2008. (XII. 17.) Kgy. rendelet 3. § (1) bekezdése, hatályos 2009. II. 01-től. Kiegészítette a 30/2007. (IX. 19.) Kgy. rendelet 3. §-a, hatályos 2007. XI. 01-től.
-15(14)48 Amennyiben egy telek több építési zónába, vagy zónába tartozik, úgy a zónaelőírásokat az adott telekrészenként kell alkalmazni. Ebben az esetben a telekrészeket – telekalakítás nélkül is – önálló telekként kell kezelni. 37. § (1) Az 1 - 3-as karakterű építési zónákba eső telkeken49 a)50zártsorú beépítési mód esetén az épület mélysége a telek utcavonalára merőlegesen mért 14,00 méternél nagyobb nem lehet. Ez a korlátozás nem vonatkozik az épületnek a telek beépítettségébe be nem számító terepszint alatti építményrészére. b)51az épület mélységén túl az épülettel összefüggő középszárny megépítése az épület megengedett maximális mélység-vonalának a telek két oldalhatárát metsző pontjaitól a telek belső része felé húzott szögfelező vonalakon belül lehetséges. Az építmény közterület vagy telekbelső fölé benyúló építményrésze az építmény vagy kerületének meghosszabbított vonala ingatlan oldalhatárát metsző pontjából húzott szögfelező vonalakon belül lehet. 52 c) a második önálló nem melléképület építése valamint meglévő bővítése csak akkor engedélyezhető, ha az építési vonalon álló meglévő vagy tervezett épület építménymagassága egyidejűleg eléri legalább a zónára előírt alsó értéket. 53 d) zártsorú beépítési mód esetén, ha részletesebb szabályozási terv vagy sajátos előírás másként nem rendelkezik, a telek belső részén- nem az építési vonalon álló további főépülettervezett épület(ek) telepítésének feltételeit és követelményeit elvi engedélyezési eljárás során kell tisztázni. (2)54A 3-as, 4-es karakterű építési zónákban, ha az építési helyen az épület nem zártsorúan helyezkedik el, akkor az épület utcai építési vonalra merőlegesen mért vetületi hossza - ha részletesebb szabályozási terv eltérően nem rendelkezik - legfeljebb 30 m lehet. Saroktelek esetén azt, hogy a vetületi hosszra vonatkozó előírást melyik utca felől kell figyelembe venni, részletesebb szabályozási terv, illetőleg ennek hiányában a kialakult állapot határozza meg. A meghatározott vetületi méreteken túl erkély sem nyúlhat. (3)55 Az építési engedélykérelemhez benyújtott terveken ábrázolni kell a meglévő utcai fasorokat és zöldfelületeket, lombkorona nagyság feltüntetésével. Az építési engedélykérelemhez benyújtandó elrendezési terven ábrázolni kell a tervezett építmény használatával kapcsolatos tervezett közterületi változásokat, fakivágást. Fa kivágása csak fakivágási engedély alapján végezhető. (4) Az 1.-3. karakterű építési zónákban az építési engedély kérelméhez - a tervezett építmény környezeti illeszkedésének igazolásához - a szomszédos épületek, a környező utcaszakaszok fotóját csatolni kell. (Közbenső utcaszakaszon 2-2 szomszédos ingatlanra, saroktelek esetében 3-3 szomszédos ingatlanra kiterjedően.) (5)56A nem kialakult (1-es) szabályozási kategóriába sorolt építési zónában- zártsorú beépítés esténaz épület utcai építménymagasságát utcaképi vizsgálat alapján kell meghatározni, ha a meglévő szomszédos épület(ek) építménymagassága meghaladja a zónára megállapított értéket. A magasságkülönbség áthidalásának módját és feltételeit elvi engedélyezési eljárás során kell meghatározni, az ÖTt állásfoglalásának ismeretében. 57 (6) Épület tetőterében – (1-es belvárosi) karakterű építési zónába eső meglévő épületeket kivéve – egy önálló építményszint létesíthető. Több építményszint létesítésének feltételeit és követelményeit előzetesen elvi építési engedélyezési eljárás során kell tisztázni és 4
8
4
9
5
0
5
1
5
2
5
3
5
4
5
5
5
6
5
7
Kiegészítette a 41/2008. (XII. 17.) Kgy. rendelet 3. § (2) bekezdése, hatályos 2009. II. 01-től. Kiegészítette az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 7. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 7. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. Módosította a 30/2007. (IX. 19.) Kgy. rendelet 4. §-a, hatályos 2007. XI. 01-től. Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 7. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 7. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 19. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 7. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 7. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. Módosította a 8/2005. (II. 28.) Kgy. rendelet 2. §-a, hatályos 2005. II. 28-tól.
-16meghatározni. (7)58Ha az építési telek gazdasági övezetbe tartozik, a zöldfelületi fedettség követelmény értéke 5%kal csökkenthető. A zöldfelület azonban- egyszintes növényállomány telepítése esetén- nem lehet kevesebb az OTÉK 25. §-ban előírt alsó értéknél. (8)59A zöldterületi fedettség 60%-át fásítással kell megvalósítani azokon a telkeken, melyek építési övezet kódjelében a beépítettség ( ) jellel megkülönböztetett. (9)60Többlakásos lakóépületek esetében a homlokzati nyílások, nyílászárók osztásrendjének megváltoztatása csak az egész homlokzatra kiterjedően hajtható végre. Egyedi csere esetén a nyílásméretekkel és a nyílászárók osztásával igazodni kell a homlokzat egészénél kialakult nyílásméretekhez és osztásrendhez. 38. § (1)61Az I. rendű közterületről kisgarázs közvetlenül nem, gépkocsi behajtó egy nyitható. A II. rendű közterületről legfeljebb egy kisgarázs vagy gépkocsi behajtó nyitható. Az utóbbi előírástól – az Önkormányzati Tervtanács véleményével – akkor lehet eltérni, ha előzetes vizsgálattal igazolják, hogy a közterületi gépkocsi bejárók létesítése érdekében nem csökken a zöldterület és a sorfák, illetve a növényzet telepítését az építéssel egyidejűleg elvégzik. 62 (2) Az építmények közötti legkisebb telepítési távolság meghatározásakor a közvetlen természetes megvilágítás feltételeinek teljesülnie kell. Kialakult állapot esetén az építmények közötti legkisebb telepítési távolság 4,0 m-ig csökkenthető az I-III. tűzállósági fokozatú „D-E” tűzveszélyességi osztályba sorolt építményeknél, ha az egymást átfedő, szemben fekvő homlokzatok magassága 5,0 m-nél nem nagyobb és a nyílások legalább az egyik homlokzaton az OTÉK 37. § (4) bekezdése szerinti méreteknél nem nagyobbak. (3) Ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik, az építési telken kialakítandó oldal- és hátsókert legkisebb szélességét, ill. mélységét az OTÉK 35., 36. §-ai előírásainak megfelelően kell meghatározni. (4)63Ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik, és a szükséges védőtávolságok is megtarthatók, kialakult telekhasználat és beépítés esetén valamennyi melléképület és melléképítmény a szomszédos telekkel közös határvonalon (a hátsó kert területén) is elhelyezhető. 64 (5) Közcélú parkoló létesítésére kijelölt ingatlanon a gépjárműtároló funkción kívüli egyéb önálló rendeltetési egység(ek) járműveinek elhelyezését is telken belül kell megoldani az OTÉK 42. §a és a 4. sz. melléklete alapján számított mértékben a közcélú parkolószámon felül. (6) Melléképületek legfeljebb 3,5 m építménymagassággal, a főépülethez igazodó tetőformával és magas- tető esetén legfeljebb 5,0 m gerincmagassággal épülhetnek. (7)65Gazdasági és lakó rendeltetési zóna közös határán a gazdasági zóna területén 1,8-2,5 m magas tömör kerítés létesítendő, a gazdasági zónába sorolt telek tulajdonosának kötelezettségeként. A kötelezettség teljesítése a használatbavételi engedély feltétele.
5
8
5
9
6
0
6
1
6
2
6
3
6
4
6
5
Kiegészítette az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 7. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. Kiegészítette az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 7. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. Kiegészítette az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 7. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. Módosította a 30/2007. (IX. 19.) Kgy. rendelet 5. §-a, hatályos 2007. XI. 01-től. Módosította a 30/2007. (IX. 19.) Kgy. rendelet 5. §-a, hatályos 2007. XI. 01-től. Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 20. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. Módosította a 30/2007. (IX. 19.) Kgy. rendelet 5. §-a, hatályos 2007. XI. 01-től. Módosította a 30/2007. (IX. 19.) Kgy. rendelet 5. §-a, hatályos 2007. XI. 01-től.
-17Az egyes építési zónák részletes előírásai 39. § (1) A szabályozási terv a város közigazgatási területén - 1-es (belvárosi) - 2-es (polgárvárosi) - 3-as (kisvárosi) - 4-es (kertvárosi) - 5-ös (egyéb) karakterű építési zónákat határol le. (2) Építési zónákat csak beépítésre szánt területen szabad kijelölni. 40. § (1) A 39. § (1) bekezdésben felsorolt zónákon belül kijelölt még nem, vagy jellemzően nem beépített vagy átalakításra szánt nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt (továbbiakban nem kialakult) területeken az építési telkek kialakításának szabályait, a beépítési módot, az építménymagasságot, a zöldfelületek mértékét a zóna tervek által megjelölt zónák előírásait az 1.-3. sz. táblázat határozza meg. 66 (2) Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének mindenkor hatályos, az Önkormányzati Tervtanács létrehozásáról, működésének rendjéről és a véleményezésre benyújtandó tervek köréről szóló rendeletben meghatározott témakörökben építési engedélyek kiadásakor az Önkormányzati Tervtanács állásfoglalását figyelembe kell venni. (3)67Ha a telek jelenlegi jellemzői az (1) bekezdésben rögzített építési előírásoknak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, az alább felsorolt szabályok szerint lehet építési munkát, ill. telekalakítást végezni. a)68 Ha a telek jelenlegi beépítése, illetve az építmény kialakítása és egyéb e rendeletben szabályozott műszaki paraméterei nem felelnek meg az építési előírásoknak, a meglévő épület felújítható de sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhető, kivéve a tetőtér-beépítést, mely esetben az építménymagasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhető. Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az (1) bekezdés szerinti előírásokat kell alkalmazni. b) Ha a telek jelenlegi telekméretei nem felelnek meg az építési előírásoknak, a telekméretek - a szabályozási tervlapon jelölt közterületi határrendezést kivéve – tovább nem csökkenthetők, és a telek beépíthető, ha a vonatkozó egyéb országos és építési előírások betarthatók. c)69 Ha a telek jelenlegi épület elhelyezése valamint a telek közterület felől kialakult építési vonala nem felel meg az építési előírásoknak és az előírás szerinti beépítési mód nem érvényesíthető, attól eltérő beépítési mód is alkalmazható, ha az a kialakult állapothoz illeszkedik és a telekre vonatkozó egyéb építési előírások megtarthatók. d) Ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az építési előírásokban előírt értéket, a meglévő építmények csak úgy bővíthetők, ha azok magassága nem növekszik, és a telekre vonatkozó egyéb építési előírások betarthatók. Ha a meglévő építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a vonatkozó építmény magassági előírásokat kell érvényesíteni. e) Ha a telken a meglévő épület elhelyezkedése nem felel meg az előkertre vonatkozó előírásoknak, az épület bővítésekor az építési hatóság engedélyezheti a meglévő előkerti állapot fenntartását.
6
6
6
7
6
8
6
9
Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 9. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 21. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 9. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. Módosította a 41/2008. (XII. 17.) Kgy. rendelet 4. §-a, hatályos 2009. II. 01-től.
-1841. § (1) Az építési zónákon belül kijelölt, már kialakult és átalakításra nem szánt kialakult szabályozási kategóriába sorolt (továbbiakban kialakult) területeken: a)70a beépítési módot, az előkert szükségességét és mértékét, az építési hely területét, a hátsókert mértékét és a telek beépítésének feltételeit részletesebb szabályozási terv hiányában a szomszédos telkeken kialakult adottságok és az egyéb országos érvényű előírások megtartásával az 1/A sz. táblázatban rögzített keretek között kell meghatározni, hogy illeszkedjenek a kialakult beépítési módhoz; 71 b) a legkisebb telekterületet, amely még beépíthető, az adottságok függvényében, az országos előírások megtartásával kell meghatározni az 1. sz. táblázat keretei között. c)72saroktelek esetén telekalakításnál az 1. sz. táblázat szerinti minimális telekterületet kell betartani, a telekmélység és szélesség azonban az Önkormányzati Tervtanács véleménye alapján lehet eltérő. 1-es (belvárosi) KARAKTERŰ ÉPÍTÉSI ZÓNÁK 42. § (1) A zónába a jellemzően 1. (belvárosi) karakterű területek tartoznak. (2) A zónák területén a)73 újonnan az utcavonalon legalább 6,0 m és legfeljebb 20,0 m építménymagasságú épületek helyezhetők el. A nem közterület felől építendő földszintesnél ill. 3,5 m építménymagasságnál magasabb további főépület csak szabadon állóan helyezhető el, és építménymagassága a telekre előírt alsó értéket, ill. a 6,0 m-t nem haladhatja meg. A további épületek térfogata egyenként nem haladhatja meg a közterület felőli épület térfogatát. A második épület csak akkor létesíthető, ha az építési telek területe legalább másfélszerese az építési zónában előírt legkisebb telekterületnek. További épületek csak akkor létesíthetők, ha az építési telek területe legalább kétszerese az építési zónában előírt legkisebb telekterületnek. A közterület felől zártsorú beépítésű telkek esetében a tervezett második és további szabadonálló épületnél az oldalkert mérete legalább 4,5 m legyen. b) az építményeket zártsorú, kialakult területen ezen kívül szabadonálló és körülépített udvaros, kivételesen vegyes (telepszerű) beépítési módhoz tartozó építési helyen belül szabad elhelyezni c)74 ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik, - nem kialakult területbe sorolt építési telkeken előkert újonnan nem létesíthető, a közterület felőli tervezett építmény utcára néző homlokvonala csak a szabályozási vonalon helyezhető el; - kialakult területekbe sorolt építési telkeken az előkert létesítésének szabályait a 41. § (1) bekezdés a) pontja határozza meg. d)75a közterületi homlokvonalon álló tervezett építmény utcára néző, szállásjellegű helyiségeinek padlószint-magassága – ha a sajátos előírás másként nem rendelkezik legalább 3 m legyen és a földszint utca felőli oldalán újonnan csak közösségi, kereskedelmi, szolgáltató funkció helyezhető el. e) A jelen rendelet szempontjából az építmény utcai homlokvonala akkor helyezkedik el az utcai telekhatáron, ha az utcai homlokvonal legalább 2/3 hossza érintkezik az utcai telekhatárral. 7
0
7
1
7
2
7
3
7
4
7
5
Módosította az 51/2006. (XII. 08.) Kgy. rendelet 4. §-a, hatályos 2007. I. 01-től. Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 10. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. Kiegészítette a 30/2007. (IX. 19.) Kgy. rendelet 6. §-a, hatályos 2007. XI. 01-től. Módosította a 30/2007. (IX. 19.) Kgy. rendelet 7. §-a, hatályos 2007. XI. 01-től. Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 11. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 11. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től.
-19(3) A telek beépítésének feltétele a teljes közművesítettség kiépülése. (4) A telek beépítési módját, a beépítettség mértékét, az elhelyezhető építmények magasságát, a telek legkisebb méreteit az 1.-3. sz. táblázat tartalmazza. (5)76Az OTÉK 1. sz. mellékletének 54. pontjában felsorolt melléképítmények közül nem helyezhetők el: önálló hulladéktartály-tároló, háztartási célú kemence, húsfüstölő, zöldségverem, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztett anyagtároló, szélkerék. 2-es (polgárvárosi) KARAKTERŰ ÉPÍTÉSI ZÓNÁK 43. § (1) A zónákba a jellemzően 2. (polgárvárosi) karakterű területek tartoznak. (2) A zónák területén a)77 újonnan az utcavonalon legalább 4,5 m és legfeljebb 12,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el. A nem közterület felől építendő földszintesnél ill. 3,5 m építménymagasságnál magasabb további főépület csak szabadonállóan helyezhető el, és építménymagassága a zónára előírt alsó értéket, ill. a 6,0 m-t nem haladhatja meg. A további épületek térfogata egyenként nem haladhatja meg az utcavonalra néző épület térfogatát. A második épület csak akkor létesíthető, ha az építési telek területe legalább másfélszerese az építési zónában előírt legkisebb telekterületnek. További épületek csak akkor létesíthetők, ha az építési telek területe legalább kétszerese az építési zónában előírt legkisebb telekterületnek. A közterület felől zártsorú beépítésű telkek esetében a tervezett második és további szabadonálló épületnél az oldalkert mérete legalább 4,5 m legyen. b)78 zártsorú, a környezeti adottságok által indokolt esetben kivételesen szabadonálló vagy oldalhatáron álló beépítési módhoz tartozó építési helyen belül telepített építmények állhatnak, az utcavonalon magas tetős, az utcavonallal párhuzamos tetőgerinccel; c) a b) alattiak szerint telepített építmények esetén utcavonalon tömör téglakerítés létesítendő (gépkocsi-behajtó és személybejárat biztosításával). d) ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik, - nem kialakult területekbe sorolt telkeken előkert újonnan nem létesíthető, - kialakult területekbe sorolt telkeken az előkert létesítésének szabályait a 41. § (1) bekezdés a) pontja határozza meg. e)79 (3) A telek beépítésének feltétele a teljes közművesítettség kiépülése. (4) A telkek beépítési módját, a beépítettség mértékét, az elhelyezhető építmények magasságát, a telek legkisebb méreteit az 1.-3. sz. táblázat tartalmazza. (5)80Az OTÉK 1. sz. mellékletének 54. pontjában felsorolt melléképítmények közül nem helyezhető el: önálló hulladéktartály-tároló, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztett anyagtároló, szélkerék.
7
6
7
7
7
8
7
9
8
0
Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 11. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. Módosította a 30/2007. (IX. 19.) Kgy. rendelet 7. §-a, hatályos 2007. XI. 01-től. Módosította a 41/2008. (XII. 17.) Kgy. rendelet 5. §-a, hatályos 2009. II. 01-től. Hatályon kívül helyezte a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 24. §-a, hatályát veszti 2004. XII. 15-től. Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 12. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től.
-203-as (kisvárosi) KARAKTERŰ ÉPÍTÉSI ZÓNÁK 44. § (1) A zónákba jellemzően a 3. (kisvárosi) karakterű területek tartoznak. (2) A zónák területén a)81 újonnan az utcavonalon legalább 3,5 m és legfeljebb 7,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el. A nem közterület felől építendő további főépület építménymagassága legfeljebb az előírt alsó érték, ill. 4,5 m lehet. A további épületek térfogata egyenként nem haladhatja meg a közterület felőli épület térfogatát. A második épület csak akkor létesíthető, ha az építési telek területe legalább másfélszerese az építési zónában előírt legkisebb telekterületnek. További épületek csak akkor létesíthetők, ha az építési telek területe legalább kétszerese az építési zónában előírt legkisebb telekterületnek. A közterület felől zártsorú beépítésű telkek esetében a tervezett második és további szabadonálló épületnél az oldalkert mérete legalább 4,5 m legyen. b) magas tetős, zártsorú, vagy oldalhatáros - kivételesen szabadonálló - beépítési módhoz tartozó, építési helyen belül telepített építmények helyezhetők el; c) ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik - nem kialakult területek építési telkein előkert újonnan nem létesíthető, - kialakult területek építési telkein az előkert létesítésének szabályait a 41. § (1) bekezdés a) pontja határozza meg. d) A jelen rendelet szempontjából az építmény utcai homlokvonala akkor helyezkedik el az utcai telekhatáron, ha az utcai homlokvonal legalább 2/3 hossza érintkezik az utcai telekhatárral. Beépítésre nem kerülő telekrész utcavonalán tömör téglakerítés létesítendő (gépkocsi behajtó és személybejárat biztosításával). (3) A telek beépítésének feltétele a részleges közművesítettség kiépülése. (4) A telek beépítési módját, a beépítettség mértékét, az elhelyezhető építmények magasságát, a telek legkisebb méreteit az 1-3. sz. táblázat tartalmazza. (5)82Az OTÉK 1. sz. mellékletének 54. pontjában felsorolt melléképítmények közül nem helyezhető el: háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, állatkifutó, trágyatároló, siló, ömlesztett anyagtároló, szélkerék - kivéve, ha az állatok tartásáról szóló hatályos helyi Kgy. rendelet másként nem rendelkezik. 4-es (kertvárosi) KARAKTERŰ ÉPÍTÉSI ZÓNÁK 45. § (1) A zónákba jellemzően a 4. (kertvárosi) karakterű területek tartoznak. (2) A zónák területén a)83 újonnan az előkert építési határvonalán legalább 3,5 m és legfeljebb 6,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el. További főépület mindaddig nem engedélyezhető, míg a közterület felől elhelyezett épület magassága az építési zónára előírt alsó értéket nem éri el. A nem közterület felől építendő további főépület építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet. A további épületek térfogata egyenként nem haladhatja meg a közterület felőli épület térfogatát. A második épület csak akkor létesíthető, ha az építési telek területe legalább másfélszerese az építési zónában előírt legkisebb telekterületnek. További épületek csak akkor létesíthetők, ha az építési telek területe legalább kétszerese az építési zónában előírt legkisebb telekterületnek. A tervezett második és további szabadonálló épületnél az oldalkert mérete legalább 4,5 m legyen. 8
1
8
2
8
3
Módosította a 30/2007. (IX. 19.) Kgy. rendelet 7. §-a, hatályos 2007. XI. 01-től. Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 13. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. Módosította és kiegészítette a 30/2007. (IX. 19.) Kgy. rendelet 8. §-a, hatályos 2007. XI. 01-től.
-21b) szabadonálló, ikres, oldalhatáron álló, kivételesen zártsorú beépítési módhoz tartozó építési helyen belül telepített építmények helyezhetők el, c) az építményeket ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik - nem kialakult területbe sorolt építési telkein 5,0 m előkert meghagyásával kell telepíteni, - kialakult területek építési telkein az előkert létesítésének szabályait a 41. § (1) bekezdés a) pontja határozza meg. d)84az előkerttel érintkező ikres, oldalhatáron álló, kivételesen zártsorú beépítési módhoz tartozó építési hely határa egyben kötelező építési vonal. 85 e) építési helyen belül épületet elhelyezni, az előkert mérettől eltérni az Önkormányzati Tervtanács véleményével lehet, ennek feltétele az előkert kötelező fásítása. (3)86A kivételesen zártsorú építési helyen belül zártsorúan épített épület csak a közterület felőli építési vonalon helyezhető el. A zártsorúan telepített épület elhelyezhetőségét a szomszédos telkekre is kiterjedő vizsgálattal kell igazolni. (4) A telek beépítésének feltétele legalább a részleges közművesítettség kiépülése. (5) A telek beépítési módját, a beépítettség mértékét, az elhelyezhető építmények magasságát, a telek legkisebb méreteit az 1-3. sz. táblázat tartalmazza. (6)87 Közterület határán csak áttört kerítés létesíthető, kivéve a kialakult szabályozási kategóriába tartozó területeket, ahol az adottságok figyelembevételével ettől eltérő megoldás is engedélyezhető. (7)88Az OTÉK 1. sz. mellékletének 54. pontjában felsorolt melléképítmények közül nem helyezhető el: állatkifutó, trágyatároló, siló, ömlesztett anyagtároló - kivéve, ha az állatok tartásáról szóló hatályos helyi Kgy. rendelet másként nem rendelkezik. 5-ös (egyéb) KARAKTERŰ ÉPÍTÉSI ZÓNÁK 46.§ (1) A zónákba az előzőekbe nem besorolható - általában telepszerűen beépített, ill. beépülő legalább 1100 m2 teleknagyságú telkeket magába foglaló területek - tartoznak. (2) A telek beépítésének feltétele a teljes közművesítettség kiépülése. (3) A zónák területén építési telket kialakítani, azokon új építményt elhelyezni az 1-3. sz. táblázat alapján szabad azzal az eltéréssel, hogy építménymagassági előírásnál csak a felső értéket kell alkalmazni. A táblázat előírásait lakótelepek esetén a szabályozási tervlapon lehatárolt telektömbökre kell értelmezni, mely telektömbbe a lakóépületekhez használat szempontjából tartozó közkertek és parkoló felületek tartoznak. (4)89A zónákba eső lakótelepeken úszótelek határait túllépő építést, illetve a szintterület növelését, új telek kialakítását engedélyezni csak részletes szabályozási terv alapján szabad. (5)90A zónák területén a 4000 m2-t meghaladó telkeken (meglévő lakótelepi telektömböket kivéve) az egységes megjelenés biztosítása érdekében új építmény(ek) építését, meglévő épületek térfogatának növelésével járó bővítést engedélyezni csak az előzetes elvi építési engedélyhez mellékelt beépítési terv alapján szabad (6)91Az OTÉK 1. sz. mellékletének 54. pontjában felsorolt melléképítmények közül nem helyezhetők el: háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, állatkifutó, trágyatároló, siló, ömlesztett anyagtároló, szélkerék. 8
4
8
5
8
6
8
7
8
8
8
9
9
0
9
1
Módosította a 30/2007. (IX. 19.) Kgy. rendelet 9. §-a, hatályos 2007. XI. 01-től. Kiegészítette a 30/2007. (IX. 19.) Kgy. rendelet 9. §-a, hatályos 2007. XI. 01-től. Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 14. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 14. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 14. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 15. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. Módosította a 30/2007. (IX. 19.) Kgy. rendelet 10. §-a, hatályos 2007. XI. 01-től. Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 15. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től.
-22c)92 Környezetvédelmi zónák 47.§ (1) A szabályozási terv a város közigazgatási területén az alábbi környezetvédelmi zónákat jelöli: - a zaj elleni védelmi - a levegőtisztaság-védelmi zónák. (2) A felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000.(III.17.) Korm. rendelet 2/1. melléklete a területek szennyeződés érzékenység szerinti besorolását tartalmazza, melyet a jóváhagyásra kerülő új, vagy módosított településrendezési tervekben fel kell tüntetni. ZAJ ELLENI VÉDELEM ZÓNÁI 48. § (1) A város igazgatási területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek által kibocsátott zajterhelés mértéke nem haladja meg a telek határán a jelen rendelettel előírt környezetvédelmi zónákra vonatkozó határértékeket. (2) A zóna előírások megtartásáról az építési engedély kérelemben a kérelmezőnek nyilatkoznia kell. (3) A zaj elleni védelmi zónák körébe a következők tartoznak: a) az érzékeny b) az átlagos érzékenységű I. c) az átlagos érzékenységű II. d) a nem érzékeny e) a zajvédelmi szempontból egyéb zónák. (4) A (3) bekezdés a) - e) pontjaiban megjelölt zónákban az üzemi létesítményekben folytatott tevékenységből származó zaj megengedett A- hangnyomás szintjei: Megengedett egyenértékű A-hangnyomás-szint Zóna neve Laeq, dB nappal 6-22 óráig éjjel 22-6 óráig Érzékeny 40 35 Átlagos érzékenységű I. 45 40 Átlagos érzékenységű II. 50 45 nem érzékeny 55 50 zajvédelmi szempontból egyéb 60 55 zónába eső (5)93A (3) bekezdés a)-e) pontjaiban megjelölt zónákban az építési munkától származó zaj megengedett egyenértékű A- hangnyomás szintjei: Megengedett egyenértékű A-hangnyomás-szint Zóna neve Laeq, dB nappal 6-22 óráig éjjel 22-6 óráig Érzékeny 45 40 Átlagos érzékenységű I. 50 45 Átlagos érzékenységű II. 55 50 Nem érzékeny 60 55
9
2
9
3
Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 28. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 29. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től.
-23LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELMI ZÓNÁK 49. § (1) A SZÉSZ szempontjából kiemelten védett zónába az országos hatáskörben elrendelt kiemelten védett terület és annak védőterülete, valamint a kiemelten védendő terület és annak védőterülete tartozik. A kiemelten védett zónában: a) csak olyan építmények építhetők, ill. üzemeltethetők és csak olyan tevékenységek folytathatók, amelyek légszennyező anyag kibocsátása nem haladja meg az országos hatáskörben kiemelten védett kategóriára vonatkozó határértéket, b) energiafelhasználás céljára csak kismértékben légszennyező energia (villamos, gázenergia, távfűtés, napenergia stb.) engedhető meg. (2) A védett I/A kategóriába sorolt területek a zónában: a) a védett I. kategóriára vonatkozó országos előírás megtartásának kötelezettségén túlmenően csak olyan épület, építmény építhető, amelyben a tervezett tevékenység a telek határán mérhető, technológiai eredetű szennyezést nem okoz, b) az építési engedélykérelemhez nyilatkozatot kell mellékelnie az a) pontban előírtak megtartásáról, c) az építési hatóság esetenként előírhatja, hogy az építési engedélykérelemhez technológiai leírást és a követelményekhez történő illeszkedést bizonyító környezetvédelmi szakvéleményt kell mellékelni. (3)94A védett I/B kategóriába sorolt területen a védett I. kategóriára a légszennyezési határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékéről szóló 14/2001.(V.9.) Köm-EüM-FVM együttes rendeletben, ill. a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001.(II.14.) Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. A védett II. kategóriába sorolt területeken technológiai eredetű szennyezés is megengedhető, a védett II. levegőtisztaság-védelmi kategóriára vonatkozó országos határértékek betartása mellett. d) Értékvédelmi zónák 50. § A szabályozási terv a város közigazgatási területén az alábbi értékvédelmi zónákat jelöli: − települési értékvédelmi − táj- és természetvédelmi zónákat. TELEPÜLÉSI ÉRTÉKVÉDELMI ZÓNÁK 51.§ (1)95Az országos területi védelmi zónába a műemléki jelentőségű terület és a műemléki környezet tartozik. (2)96A helyi egyedi és területi védelem alatt álló építményekre vonatkozó előírásokat Szeged Megyei Jogú Város helyi építészeti örökségének védelméről szóló rendelete határozza meg. (3)97A helyi védett közparkokban terepszint alatti garázsok nem helyezhetők el. (4)98A helyi régészeti jelentőségű zóna területén építést megelőzően kötelező a régészeti feltárás. A terület-előkészítő tereprendezési, út- valamint közmű építési munkák megkezdését legalább két 9
4
9
5
9
6
9
7
9
8
Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 30. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. Módosította a 41/2008. (XII. 17.) Kgy. rendelet 6. §-a, hatályos 2009. II. 01-től. Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 16. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. Kiegészítette a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 31. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 31. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től.
-24héttel korábban be kell jelenteni a területileg illetékes múzeumnak. Építés alatt építési és mélyépítési megfigyelést kell végezni leletmentés, esetleg műszaki megoldások módosítása céljából. TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI ÖVEZETEK99 52. § (1) Az országos védelem alatt álló táj- és természetvédelmi területeken, kunhalmok telkén, Natura 2000 hálózat területén, ökológiai folyosó területén, valamint a természetvédelmi területeken bármilyen gazdasági tevékenység folytatása, építmények elhelyezése csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával történhet.100 101 (2) Az országos védelem alatt álló táj- és természetvédelmi területek védőövezetében művelési ágváltoztatás, építmények elhelyezése csak a természetvédelmi hatóság véleményének figyelembevételével történhet a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. alapján. (3) A helyi védelem alatt álló területek, értékek az alábbiak: - helyi jelentőségű természetvédelmi övezet, - helyi jelentőségű védett természeti érték, - helyi védelem alatt álló fasor, - helyi védettségű közterület és intézményterület helyileg védett zöldfelülete.102 (4) Tájvédelmi szempontból értékes területek és értékek: - ökológiai folyosó, - tájképi szempontból értékes terület, - egyedi tájérték.103 (5) A (3) bekezdésben felsorolt területek előírásait Szeged Megyei Jogú Város helyi jelentőségű természeti területeinek és emlékeinek védelméről szóló rendelete határozza meg.104 (6) Az ökológiai folyosók területén beépítésre szánt területek kijelölése és a természetes folyamatosságot megbontó létesítmény elhelyezése nem engedélyezhető. A természetes folyamatosság megtartását az építési engedélyezési eljárás során környezetvédelmi alátámasztó munkarészben kell igazolni.105 (7) A tájképi szempontból értékes övezet által érintett területeken mezőgazdasági kistanyás zóna (Má2) előírásait a következő eltérésekkel kell alkalmazni: A telken elhelyezhető építmény: - önálló lakóépület esetén legfeljebb 4,00 m építménymagassággal és magas tetővel - egyéb építmények esetén legfeljebb 3,50 m magassággal (technológiával igazolt esetben ettől el lehet térni) és magas tetővel telepíthető. - Az épületek tömegformálása és anyaghasználata illeszkedjen a terület történeti hagyományaihoz.106 (8) A telekalakítás, az építés és a használat során kiemelt figyelmet kell fordítani az egyedi tájértékek megőrzésére.107
9
9
1
00
1
01
1
02
1
03
1
04
1
05
1
06
1
07
Módosította az 51/2006. (XII. 08.) Kgy. rendelet 5. §-a, hatályos 2007. I. 01-től. Módosította az 51/2006. (XII. 08.) Kgy. rendelet 5. §-a, hatályos 2007. I. 01-től. Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 32. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. Módosította az 51/2006. (XII. 08.) Kgy. rendelet 5. §-a, hatályos 2007. I. 01-től. Módosította az 51/2006. (XII. 08.) Kgy. rendelet 5. §-a, hatályos 2007. I. 01-től. Kiegészítette az 51/2006. (XII. 08.) Kgy. rendelet 5. §-a, hatályos 2007. I. 01-től. Kiegészítette az 51/2006. (XII. 08.) Kgy. rendelet 5. §-a, hatályos 2007. I. 01-től. Kiegészítette az 51/2006. (XII. 08.) Kgy. rendelet 5. §-a, hatályos 2007. I. 01-től. Kiegészítette az 51/2006. (XII. 08.) Kgy. rendelet 5. §-a, hatályos 2007. I. 01-től.
-25e) Tilalmi és korlátozási zónák 53. § A szabályozási terv a város területén építési és telekmegosztási tilalmi és építési munkát korlátozó zónákat jelöl. a)108Tilalmi zónák: - közcélú, - változtatási, - hulladék-lerakótelep tilalmi terület. b)109Korlátozási zónák : - a bűzös, fertőzés-veszélyes telephely védőterületének, - a vasút védőterületének, - közmű védőterületének - a közút védőterületének, - repülőtér zajgátló, - a bánya telkének, - hulladék-lerakótelep, - a temető védőterületének, - árvízvédelmi, - a tömbfeltárás, - az elővásárlás, - a védőfásítás (beültetési kötelezettség), - beépítési kötelezettség, - átmeneti korlátozás, - telekalakítási korlátozás, - helyrehozatali kötelezettség korlátozási zónája. TILALMI ZÓNÁK 54.§ (1) A közcélú tilalmi zónába eső telkek a tervezett közcélú felhasználás megvalósítása érdekében 1999. 07.01.-től számított legfeljebb 10 évig építési és telekalakítási tilalom alatt állnak. 110 (2) A változtatási tilalmi zónába tartozó ingatlanok 2005.12.15-től számított 3 évig, vagy a részletes szabályozási terv jóváhagyásáig változtatási tilalom alatt állnak. (3)111A hulladék-lerakótelep tilalmi zónájában épületet elhelyezni nem szabad. A tilalom a hulladéktelep megszűnése után is érvényben marad. KORLÁTOZÁSI ZÓNÁK 55.§ (1)112A bűzös, fertőzés-veszélyes telephely védőterületének zónájában szállásjellegű, pihenési célú, intézményi, továbbá élelmiszer-feldolgozás és élelmiszer-raktározás céljait szolgáló építmény, valamint üzemi méretű állattartó telep létesítése csak a környezetvédelmi szakhatóság hozzájárulásával engedélyezhető.
1
08
1
09
1 1 1
Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 33. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 33. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. 10 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 17. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 11 Kiegészítette a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 34. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. 12 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 18. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től.
-26(2)113A vasút védőterületének zónájában – a szabályozási tervlapon jelölt részén – a vasút védőterülete miatt építmény csak az OTÉK 36. § (7) bekezdésében valamint a vasútról szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény-ben előírtak figyelembevételével helyezhető el. (3)114A közmű védőterületének korlátozási zónájában a telkek szabályozási tervlapon jelölt részén építmény – közmű védőtávolsága miatt – közmű üzemeltető nyilatkozata alapján helyezhető el. 115 (4) A közút védőterületének korlátozási zónájában – a telkek szabályozási tervlapon jelölt részén – országos közút védőtávolsága miatt – építmény csak az OTÉK 36. § (6) bekezdésében valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 42. §-ában előírt feltételek szerint helyezhető el. (5)116A bányatelkek zónájában a telkeken építményt elhelyezni csak a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 39. §-ában meghatározott rendelkezések szerint szabad. (6) A repülőtér zajgátló védőzónájában a 176/1997. (X. 11.) Kormányrendelet előírásai betartandók. (7)117A hulladék-lerakótelep védőterületére eső telekrészeken épületet elhelyezni nem szabad. A korlátozás a hulladéktelep megszűnése után is érvényben marad. (8)118A tömbfeltárás korlátozási zónájában a telkek szabályozási terven jelölt korlátozás alá vont része csak a tömb egészére kiterjedő részletes szabályozási terv előírásai szerint építhető be, kivéve a telekrész használatához szükséges melléképület és építmény építését, melyre a korlátozás nem vonatkozik. Ez esetben is e terület beépítettsége nem haladhatja meg az építési zónára eső előírt érték 50%-át. 56. § (1) Új vagy újra megnyitott temető, temetkezési emlékhely telkén belül legalább 30 m széles, fásított védőterületet kell kialakítani. A temető védőterületének korlátozási zónájában – a temető – szabályozási tervlapon jelölt terület részén – csak hamvasztásos, kolumbáriumos temetkezési mód engedélyezhető. (2) Az árvíz, ill. belvízvédelmi korlátozási zónában a telkeknek a szabályozási tervlapon jelölt részén – árvízvédelmi intézkedések biztosítása érdekében – épület elhelyezése, illetve fásítás telepítése nem engedélyezhető. (3)119Az elővásárlási korlátozás zónájában a telkeken közcélú intézmények létesítésének biztosítására az önkormányzat elővásárlási jogot tart fenn. (4)120A védőfásítási (beültetési) kötelezettség zónájában a telkeken a szabályozási tervlapon jelölt védőfásításokat el kell végezni Használatba vételi engedélyt csak a telepítések megvalósítását követően szabad kiadni. a) A védőfásítás legalább két fasor telepítését jelenti. b)121Amennyiben az adottságok az a) pont szerinti fasor telepítését nem, vagy csak részben teszik lehetővé, úgy a kötelezettség módosítását a tulajdonos kezdeményezésére az építési hatóság az ÖTt állásfoglalásának ismeretében engedélyezheti. c) Amennyiben a telepítés által elfoglalt terület a telek 15%-át meghaladja, a külön önkormányzati rendeletben meghatározott mértékben a tulajdonost költségtérítés illeti meg. d)122A szabályozási tervlapon jelölt védőfásítás a zöldterületi fedettség számításánál figyelembe vehető.
1
13
1
14
1 1 1 1 1 1 1 1
Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 35. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. Módosította a 8/2005. (II. 28.) Kgy. rendelet 5. §-a, hatályos 2005. II. 28-tól. 15 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 35. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. 16 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 35. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. 17 Kiegészítette a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 35. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. 18 Kiegészítette a 8/2005. (II. 28.) Kgy. rendelet 5. §-a, hatályos 2005. II. 28-tól. 19 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 36. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. 20 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 19. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 21 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 19. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 22 Kiegészítette az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 19. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től.
-27(5)123A beépítési és felújítási kötelezettség zónájában az építési előírások szerinti épületek építését 2 éven belül meg kell kezdeni és 4 éven belül be kell fejezni. Szeged MJV Önkormányzata a rendelet 24. számú mellékletben meghatározott ingatlanokra rendeli el a kötelezettséget. (6)124Átmeneti korlátozási zónában távlati területfelhasználási változás megvalósíthatósága érdekében újonnan lakóépület nem építhető. 125 (7) Telekalakítási korlátozási zónában telkek határát rendezni, ill. új telket alakítani csak a szabályozási tervlapon jelölt korlátozási zóna egészére jóváhagyott részletesebb szabályozási terv alapján szabad. 126 (8) A helyrehozatali kötelezettség zónájába eső épületek helyrehozatalát a 24. sz. melléklet erre vonatkozó táblázatában megjelölt időpontig be kell fejezni. (9)127Az Étv. 30/A. § alapján kötött településrendezési szerződéssel érintett ingatlanokra építéshatósági engedély a településrendezési szerződésben előírt kötelezettségek teljesítése figyelembevételével adható. III. fejezet EGYÉB ELŐÍRÁSOK Közlekedési létesítmények 57.§ (1) A közutak és közterületek számára a szabályozási tervlapon meghatározott építési területet kell biztosítani. (2) A szabályozási szélességen belül csak a közút létesítményei és berendezései, közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető. Egyéb létesítmények az OTÉK 39. §-a és a mindenkor hatályos Szeged Megyei Jogú Város közterület-használat engedélyezéséről szóló önkormányzati rendelet előírásai alapján helyezhetők el. 128 (3) A közlekedési célú közterületeken az OTÉK 39. § előírásának betartása mellett pavilonok elhelyezhetők. (4)129A 10 gépkocsi- férőhelyet meghaladó kapacitású újonnan létesítendő parkoló felületet fásítani kell. A fásítás mértéke haladja meg a legalább 1 fa/3 parkolóhely mértéket. A zöldterületi fedettség mértékébe a parkoló felülete számításba vehető, ha parkolóhelyenként legalább egy fa telepítésére kerül sor a telek területén belül. 130 (5) Részletesebb szabályozási terv a (2) és (4) bekezdésben előírtakat szigoríthatja. Közművek általános előírásai 58.§ (1)131A közüzemi közműhálózatok és közműlétesítmények, így - a vízellátás, - a szennyvízelvezetés, - a csapadékvíz-elvezetés, - a földgázellátás, - a hírközlés, - a villamosenergia-ellátás és - a távhőellátás, 1
23
1
24
1 1 1 1 1 1 1
Módosította a 41/2008. (XII. 17.) Kgy. rendelet 7. §-a, hatályos 2009. II. 01-től. Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 36. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. 25 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 36. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. 26 Módosította a 65/2007. (XII. 20.) Kgy. rendelet 1. §-a, hatályos 2007. XII. 20-tól. 27 Kiegészítette a 30/2007. (IX. 19.) Kgy. rendelet 11. §-a, hatályos 2007. XI. 01-től. 28 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 20. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 29 Kiegészítette az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 20. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 30 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 20. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 31 Módosította az 51/2006. (XII. 08.) Kgy. rendelet 6. §-a, hatályos 2007. I. 01-től.
-28létesítményeit közterületen, magánútként nyilvántartott ingatlanon a burkolat alatt, a közmű üzemeltető telkén belül a fáktól, fasortól számított 1,5 m-en túl kell elhelyezni. Külterületen közüzemi közműhálózatok és közműlétesítmények bármely rendeltetésű övezetben engedélyezhetők - amennyiben természetvédelmi érdekeket nem sértenek. Az elhelyezésnél az MSZ 7487/2 szabványt, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani. Az előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, tulajdonos hozzájárulásával engedélyezhető. Erdő vagy természetvédelmi terület esetén az illetékes hatóság hozzájárulása szükséges. 132 (2) Közlekedési célú közterület zöldfelülete alatt, felett új közművezeték nem létesíthető. (3)133Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről és a meglevő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell. 134 (4) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt bármely közmű építését a távlati közműelhelyezés lehetőségét biztosítva kell megvalósítani. 135 (5) Meglévő közművek szükség esetén közparkok területén is felújíthatók. A helyreállításhoz kertépítészeti munkarészt kell készíttetni. (6)136Közművek és ingatlanok építéskor, felújításakor a kikerülő bontott anyagokat (pl. aszfalt, törmelék, stb.) a közterület kezelője által kiadott kezelői hozzájárulásban megjelölt helyekre lehet csak szállítani és elhelyezni. (7)137Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a városképi megjelenítésre, a környezetvédelmi (zaj, rezgés, szag) és az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni. (8)138A feleslegessé vált közműveket és létesítményeit a közmű üzemeltetője köteles eltávolítani. (9)139A közművek védőtávolságát az építési engedélyezési eljárás során az érintett szakhatóságokkal történő egyeztetés alapján pontosítani kell. (10)140A kivágott, ill. károsodott fák értékét szerződésben kell meghatározni. Közművek ágazatonkénti előírásai VÍZELLÁTÁS 59.§ (1) A védőtávolságon belül építmény elhelyezése nem engedélyezhető. (2)141Külterületen lakás, kereskedelmi, vendéglátási célú szállásjellegű új épület építése vagy meglévő épület felsorolt célra történő átalakítása csak a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvíz-ellátás megléte esetén engedélyezhető. (3) A termál kutak védőtávolsága 10 m.
1
32
1
33
1 1 1 1 1 1 1 1
Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 38. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 38. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. 34 Módosította a 8/2005. (II. 28.) Kgy. rendelet 6. §-a, hatályos 2005. II. 28-tól. 35 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 38. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. 36 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 38. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. 37 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 38. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. 38 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 38. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. 39 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 38. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. 40 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 21. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 41 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 22. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től.
-29VÍZELVEZETÉS 60. § (1) A központi szennyvíztisztító telep védőtávolsága 500 m. (2) Élővízfolyásba az iparterületekről ipari eredetű szennyvíz csak a hatóságok által előírt, megfelelő kezelés után engedhető be. (3)142Az alternatív (egyedi) szennyvízkezelést saját telken belül, ÉME vagy CE engedéllyel rendelkező kisberendezés alkalmazásával kell megoldani. 143 (4) Az egyedi szennyvíztisztító berendezések engedélyezéséhez szaktervező által készített tervdokumentáció szükséges. A tervdokumentációhoz talajmechanikai szakvéleményt kell mellékelni, melyben igazolni kell, hogy a kiválasztott kisberendezés az adott területen meglévő talajvíz viszonyok mellett üzemeltethető. 144 (5) A talajban lévő szikkasztó mezőben történő elhelyezés feltétele, hogy a talajmechanikai szakvélemény alapján a terület alkalmas legyen a szikkasztásra. (6)145A szennyvíz elszikkasztását szolgáló létesítmény akkor engedélyezhető, ha - a szikkasztásra a talaj alkalmas; a talajvíz-háztartást kedvezőtlenül nem befolyásolja; a talajt, a talajvizet, egyéb felszín alatti vizet vagy más befogadót károsan nem szennyez, és elszíneződéssel nem veszélyeztet; valamint - a szennyvíz elhelyezése vízgazdálkodási, közegészségügyi, környezetvédelmi vagy egyéb érdeket nem sért, és megfelel az építmények kialakítására és elhelyezésére vonatkozó jogszabályoknak. ÁRVÍZ-, BELVÍZVÉDELEM 61. §146 (1) A vízoldali töltéslábtól mért 60 m-es, illetve a mentett oldali töltéslábtól számított 110 m-es korlátozási zóna előírásai: a) Ezen a területen az Országos Vízgazdálkodási Szabályzat kiadásáról szóló 4/1981. (IV. 4.) OVH rendelkezés 123. §-a az irányadó. b) A vízoldali töltéslábtól 60 m-en belül, a mentett oldali töltéslábtól 110 m-en belül anyagnyerő helyek csak a feladat ellátására jogosult szerv hozzájárulása alapján nyithatók. c) A mentett oldali 110 m-es sávon belül a fedőréteget megbontó építési árkok, munkagödrök, medencék és tározók stb. csak részletes talajmechanikai adatok és szivárgáshidraulikai számítások birtokában létesülhetnek. d) A terhelés oldalról a folyó legnagyobb vízszintjét kell figyelembe venni. (Szeged belterületének vonatkozásában ez a 2006. április 21-én a Szegedi Állami Vízmércén regisztrált 1009 cm-es vízállás, ami 83,79 mBf abszolút szintnek felel meg) e) Építés esetén gondoskodni kell arról, hogy a munkagödör megfelelő földanyaggal kerüljön visszatöltésre, abba törmelék ne kerüljön. f) Drénezés esetén módot kell adni az összegyülekező víz mennyiségének és minőségének megfigyelésére. g) A terepszint alatti építményeket annak figyelembe vételével kell kialakítani, hogy káros vízbetörés és szivárgás ne történjen. h) Árvíz alatt tilos a vizet kiszivattyúzni. i) Az építés megkezdését és befejezését úgy kell ütemezni, hogy a fedőréteg időszakos megbontása sem okozzon árvízveszélyt, védekezés időszakában az építtető saját költségen köteles a védelemvezető utasítására a szükséges biztonság megteremtő intézkedéseket megtenni. 1
42
1
43
1 1 1
Kiegészítette a 41/2008. (XII. 17.) Kgy. rendelet 8. §-a, hatályos 2009. II. 01-től. Kiegészítette a 41/2008. (XII. 17.) Kgy. rendelet 8. §-a, hatályos 2009. II. 01-től. 44 Kiegészítette a 41/2008. (XII. 17.) Kgy. rendelet 8. §-a, hatályos 2009. II. 01-től. 45 Kiegészítette a 41/2008. (XII. 17.) Kgy. rendelet 8. §-a, hatályos 2009. II. 01-től. 46 Módosította és kiegészítette a 30/2007. (IX. 19.) Kgy. rendelet 12. §-a, hatályos 2007. XI. 01-től.
-30j) A felszíni vizek elvezetése a belterületi vízrendezés keretén belül valósul meg. (2) Fakadóvizes sáv: a) Ezen a területen a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet előírásai az irányadók. b) A fakadóvizes sávban a területet úgy kell kialakítani, hogy a töltés lábtól a víz elvezethető legyen. Ennek érdekében a sávban végzett tereprendezési (feltöltési) munkákat engedélyeztetni kell – a töltéstől kifelé lejtő egyenletes tereprendezést kell kialakítani. A tereprendezésnek összhangban kell lenni a betorkoló utcák geometriájával és a kiépített csapadékvíz elvezető hálózattal. c) Fakadóvizes sávban olyan alapozási mód fogadható el, amely a talaj szerkezetét csak a legszükségesebb mértékben bontja meg, illetve nem igényel munkagödör vagy árok visszatöltést, ilyenek a sekélyalapozási módok: síkalap, lemezalap, sávalap. d) A természetes felszín alatti helyiségek és műtárgyak - pince, mélygarázs, medence - kialakítása nem engedélyezhető. Ezek az építmények a természetes felszín feletti feltöltésekben az általános tereprendezési előírásokat betartva valósíthatók meg. e) Az építmények lábazatát – biztonsággal – terepszint fölé kell emelni. Ennek mértéke tapasztalati értékeken alapul, melyet az eddigi fakadóvíz megjelenés és a kialakított felszíni vízelvezető rendszer határoz meg. f) A töltéslábnál kialakított zárt szivárgó rendszerek a töltés állékonyságát növelik, annak tartozékaként vannak jelen. Kedvező hatásuk a fakadóvizekre az építmények szempontjából nem vehető figyelembe. g) Fakadóvizes területen szikkasztás, trágyagyűjtés, veszélyes anyag tárolása nem valósítható meg. (3) Az árvízvédelmi töltés lábaitól mért 10 m-es védősávok: a) A 10 m-es töltésláb melletti víz-és mentett oldali sávra a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII.6.) Korm. rendelet előírásai az irányadók, továbbá a védősávra érvényesek az (1) és (2) bekezdésben foglaltak. b) A víz- és mentett oldali 10-10 m-es sáv a gáttest része, a védelmi tevékenység elsődleges szinttere. A védősávokon építési tilalom van érvényben és itt gyepművelés tartandó fenn. c) A Régi vasúti híd – Bertalan híd között (Tisza bp. 8+560 – 10+207 tkm szelvényig) és a Bertalan híd – Marostői u. (Vastorony) között (Tisza bp. 10+207 – 11+020 tkm szelvényig) a rézsűs felület és a beépítés vonala előtt 10 m-es vízszintes gyepesített sáv biztosítandó. A töltés felöli telekhatárra zárt, fal jellegű kerítés nem építhető. d) A meglévő, tűrt közművek fejlesztésekor a védelmi szempontok elsődlegességét kell biztosítani. e) A 10 m-es sávban történő tereprendezés az árvízvédelmi töltésépítés szabályainak maradéktalan betartása mellett végezhető. (4) Az árvízvédelmi töltések: a) Az árvízvédelmi töltésen építési tilalom van érvényben. b) A már kialakult a fentiektől eltérő helyzetekben építések a gáttest legszükségesebb megbontásával (humuszolás, sekély alapozások elvégzése) végezhetők. A közművek és egyéb építmények elhelyezése csak kihizlalásban, feltöltésben valósítható meg. Az építkezések munkafázisai a már meglévő árvízvédelmi biztonságot nem gyengíthetik. c) A gáttestet érintő tereprendezések az árvízvédelmi töltés építés műszaki előírásainak megfelelően az ott előírt anyagokból történhetnek. d) Az építkezések kisvízi időszakban végezhetők, árvíz alatt a szükséges helyreállítási munkákat az építtető köteles a védelemvezető utasításai szerint saját költségén elvégezni.
-31e) Az árvízvédelmi töltést nyomvonalas létesítménnyel keresztezni csak a 9004/1982. (Közl. Ért. 16.) KPM-IPM számú együttes közleménye alapján, illetve annak betartásával és az Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság engedélyével lehet. (5) Az árvízvédelmi töltésen és 10 m-es védősávjában történő közlekedés: a) Az árvízvédelmi töltés és 10 m-es védősávja nem közterület és nem közút. b) A töltésen történő közlekedés elsődlegesen az árvízvédelmi fenntartási, üzemeltetési és védekezési feladatok ellátását biztosítja. c) A hullámtér megközelítése a töltéshez csatlakozó utak folytatásában, keresztező rampákon történhet. d) Az árvízvédelmi töltésről és 10 m-es védősávjáról építési telek nem közelíthető meg. e) A kialakult helyzetet tekintve a belterületi szakaszon a töltés közlekedésre történő igénybevétele az önkormányzat és a vízkárelhárításért felelős szervezet közös megállapodása alapján történhet. (6) Hullámtér: (a folyók, vízfolyások partvonala és az árvédelmi fővédvonal közötti terület) a) A hullámtérre vonatkozóan a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet előírásai az irányadók. b) A hullámtér a nagyvízi lefolyás területe, érdességének csökkentése, az árhullámok levonulásának segítése miatt szükséges a szegedi szűkületben az erdők tisztántartása, gyérítése, ligetes kialakítása (lásd. Partfürdő, Lapos). c) A parti és töltés előtéri sávokban építési tilalom van érvényben. d) Árvíz esetén a hullámtéri építmények megközelítésére nincs mód. e) A hullámtérbe eső különleges intézményi és üdülőövezetekben új épület csak teljes közművesítés (víz, villany, közüzemi csatorna) kiépítése esetén engedélyezhető. Az út, közmű és egyéb kommunális létesítmények csak építési engedély alapján egységesen építhetők ki. f) A hullámtéri épületek építménymagassága a mértékadó árvízszinttől mért 4,50 m. g) A beépítés mértékadó vízszintjeként a 2006. évi LNV (legnagyobb vízállás) veendő figyelembe (Szegedi Állami vízmércén észlelt 1009 cm-es vízállás). (7) Másodrendű védvonalak: a) Szeged város árvízvédelmi rendszeréhez az alábbi másodrendű árvízvédelmi töltések tartoznak: - Körtöltés - Kamaratöltés - Béketelepi lokalizációs töltés - Paphalmi töltés b) A Szegedi öblözetben az elöntési szint: 83,05 mBf (8) Az építések és beavatkozások engedélyeztetése: A vízoldali töltéslábtól mért 60 m-es, illetve a mentett oldali töltéslábtól számított 110 m-es korlátozási zónát, a fakadóvizes sávot, az árvízvédelmi töltés lábaitól mért 10 m-es védősávot, az árvízvédelmi töltéseket, a hullámteret és a másodrendű védvonalakat érintő építéseket és beavatkozásokat az árvízvédekezés szakmai irányításáért felelős szervezet (ATIKÖVIZIG) hozzájárulásának birtokában a vízügyi hatósággal (ATIKTVF) és az építési hatósággal engedélyeztetni szükséges. (9) A szabályozási terven jelölt belvíz csatornák két oldalán 6-6 m-es parti sávot beépítés-mentesen kell megtartani. (10) A fakadóvizes területek zóna tervlapját a 29. sz. melléklet tartalmazza.
-32VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁS 62. § (1)147A védősávon belül építmény elhelyezése részletes szabályozási terv hiányában a szakhatóságok és közmű üzemeltetők (közegészségügyi, vízügyi hatóság, közműszolgáltató) hozzájárulásával engedélyezhető. (2)148Városképvédelmi szempontból a villamos - közép- és kisfeszültségű és közvilágítási – hálózatokat a jelen rendelet 51. §-ában felsorolt települési értékvédelmi övezeteken belül, valamint új építésű területeken csak földbe fektetve kell építeni. (3) Azokon a területeken, ahol a hálózatok föld felett vezethetők, a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra. FÖLDGÁZELLÁTÁS, SZÉNHIDROGÉN KITERMELÉS 63. § (1) Gázelosztó vezetékek védőtávolságai A vezeték nyomásfokozata Névleges átm. mm
Védőtávolságok (m)
I. kategóri- II.kategóriájú épületájú épülettől től Kisnyomású tetszőleges 3 (2) 2 (1) Középnyomású legfeljebb 90 4 (3) 3 (2) 90 felett 5 (3) 4 (3) Nagyközépnyomású legfeljebb 90 7 (5) 5 (3) 90 felett 9 (5) 7 (4) I. és II. kategóriát: az MSZ 70-18-83 2.2 pontja szerint kell használni
vasúttól
villamosvágánytól
2 (1) 3 (1) 4 (2) 4 (2) 5 (2)
2 (1) 2 (1) 3 (1) 3 (1) 3 (1)
(2)149Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az építmények utcai homlokzatára esztétikai okokból nem helyezhetők el. A berendezéseket telkek előkertjében (a kerítésbe építve), udvarán vagy az épület alárendeltebb homlokzatára kell szerelni. (3) A biztonsági sávon, ill. védőterületen belül épület, építmény elhelyezése nem engedélyezhető. (4) Olajkút 30 m-es dőlés távolságon belül létesítmény nem helyezhető el. TÁVHŐELLÁTÁS 64. § (1) A meglevő föld feletti távhő vezetékeket a szükséges rekonstrukció során föld alá kell áthelyezni. (2) Új távhő vezetéket csak föld alatt szabad elhelyezni.
1
47
1
48
1
Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 24. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. Módosította a 8/2005. (II. 28.) Kgy. rendelet 7. §-a, hatályos 2005. II. 28-tól. 49 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 40. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től.
-33HÍRKÖZLÉS 65. §150 A hírközlési hálózatokat azokon a területeken, ahol bármely közműszolgáltató szabad kapacitású alépítménnyel rendelkezik, alépítményben kell elhelyezni, ahol a távközlési hálózatok föld felett vezethetők, a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékeket közös oszlopsorra kell vezetni. Városképvédelmi szempontból távközlési hálózatokat jelen rendelet 51. §-ában a felsorolt települési értékvédelmi övezeteken belül valamint új építésű területeken földbe fektetve vagy alépítménybe helyezve szabad létesíteni. Zöldfelületek 66. § (1)151A Tisza-part természetes, ártéri ökológiai folyosó. A Tisza vízmedrének területén belül és a vízmedrével érintkező földrészleteken örökzöldet telepíteni nem szabad. (2)152Az építési telken belüli beépítetlen területek gondozásáról, gyomtalanításáról, a meglévő növényállomány védelméről, valamint a közforgalom számára megnyitott magánterületek növénytelepítéséről és gondozásáról a tulajdonos(ok) köteles(ek) gondoskodni. (3) A tervezett épületek alaprajzi kialakításánál alkalmazkodni kell a meglévő és tervezett utcai sorfákhoz. Hiányos fasor esetén a pótlás lehetőségét biztosítani kell. 153 (4) A közparkba, erdőterületbe sorolt záportározók, vízfelületek rendezéséhez előzetesen a vízügyi hatóság állásfoglalását be kell szerezni mely tisztázza a vízfelület határait, valamint a csatlakozó területek funkcióját. (5)154A közterületeken, ill. korlátozott használatú közterületen minden kivágott, ill. megsemmisült a) fát 1,0 m magasságában mért törzskerülettel azonos összkerületű fával vagy fákkal pótolni kell, b) 1 db cserje helyett legalább 2 db cserjét kell ültetni. Ha a pótlásra valamilyen okból nincs lehetőség a kivágott fa értékének meghatározását szerződésben kell rögzíteni. (6)155Közhasználatú, ill. korlátozott közhasználatú zöldterületen olyan munkát végezni, mely a növényzetben kárt okoz, engedély nélkül csak halasztást nem tűrő esetekben szabad. (7)156A nem közterületi telken csak olyan növényzet telepíthető, amely a szomszédos építmények, kerítések karbantartását nem akadályozza, ill. állagát nem rontja. 157 (8) Kisvárosias ill. kertvárosias lakóterületen az utcai zöldsávok gondozásáról az ingatlan tulajdonosai kötelesek gondoskodni. (9)158A telek tulajdonosa a telke előtti közterületi zöldsávban a) a meglévő egyöntetű utcai fasorban idegen fafajt nem ültethet, b)159sövény, ill. fa csak akkor ültethető, ha az a közutakra érvényes előírásokat nem sérti, c)160helyi védelem alá eső zöldfelületeken növényt telepíteni csak a mindenkor hatályos helyi építészeti örökség védelméről szóló rendeletben foglaltak szerint szabad.
1
50
1
51
1 1 1 1 1 1 1 1 1
Módosította az 51/2006. (XII. 08.) Kgy. rendelet 7. §-a, hatályos 2007. I. 01-től. Módosította az 51/2006. (XII. 08.) Kgy. rendelet 8. §-a, hatályos 2007. I. 01-től. 52 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 42. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. 53 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 25. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 54 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 25. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 55 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 25. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 56 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 25. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 57 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 25. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 58 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 25. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 59 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 25. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 60 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 25. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től.
-34Általános környezetvédelmi előírások 67. § (1) A város igazgatási területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek zaj, rezgés és légszennyezőanyag-kibocsátása nem haladja meg a telek területe szerinti - a jelen rendelettel előírt környezetvédelmi zónára vonatkozó kibocsátási határértékeket. (2) A város területén csak olyan tevékenység engedélyezhető, amelynél a keletkező hulladék elszállítása, felhasználása, ill. ártalmatlanítása biztosított. (3) A város területén állattartás céljára szolgáló építmény elhelyezése csak az állatok tartásáról szóló hatályos helyi Kgy. rendelet, a jelen rendelet előírásai és a vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások együttes figyelembevételével engedélyezhető. (4) A város igazgatási területén csak olyan állattartó telepet szabad üzemeltetni, ahol a keletkező trágya kezelése, ártalmatlanítása megoldott. 161 (5) Kommunális szilárd és folyékony hulladék gyűjtése és elhelyezése csak a vonatkozó rendeletben szabályozott és a vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások együttes figyelembevételével engedélyezhető. 162 (6) Veszélyes hulladék az üzemek, intézmények területén csak zárt rendszerben, átmeneti jelleggel, a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások betartásával gyűjthető. (7) Dögkút - amennyiben nem hulladék elhelyezésre szolgáló zónába kerül, - mezőgazdasági vagy erdőövezetben, a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások mellett elhelyezhető, ha 1000 m-es védőtávolsága más rendeltetési zóna felhasználását nem zavarja. 68. § (1) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok, védőgátak folyamatos karbantartásáról, tisztításáról a kezelő, üzemeltető köteles gondoskodni. (2) A talaj és a felszíni, ill. felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni. (3)163Külterületen a telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, trágya, kommunális hulladék és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti gyűjtésről és az engedéllyel rendelkező kezelőnek való átadásáról (4) Élővízfolyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba szennyvizet vagy állattartás hulladékait tartalmazó vizet még előtisztítás után, vagy tisztítottan sem szabad bevezetni. A meglévő szennyvízbekötéseket a jelen rendelet hatályba lépését követő egy éven belül meg kell szüntetni. 164 (5) A talaj- és talajvíz védelme érdekében kommunális szennyvíz belterületen csak közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethető. Külterületen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, két aknás szennyvízderítés és szikkasztás megengedhető, a vízügyi hatóság és a környezetvédelmi hatóság hozzájárulását követően. A közcsatornába vezetett szennyvizek minőségének meg kell felelnie a „felszíni vizek minősége védelmének szabályairól” és „a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól” szóló, mindenkor hatályos rendeleteknek. A szennyvíz elhelyezés módját a talaj és talajvízviszonyok részletes vizsgálata alapján egyedileg kell eldönteni. A termőföld védelme érdekében a 250 m2-t meghaladó alapterületű építményre vonatkozó építési tevékenységet megelőzően a termőtalaj felső 20-30 cm-es rétegét a telken belül deponálni kell.
1
61
1
62
1 1
Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 26. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 26. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 63 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 27. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 64 Módosította a 41/2008. (XII. 17.) Kgy. rendelet 9. §-a, hatályos 2009. II. 01-től.
-35(6)165Az építési engedélyezési eljárás során az engedélyt kérőnek hitelt érdemlő módon igazolnia kell, hogy – amennyiben a telek előtti közterület közcsatornával ellátott – az ingatlan közcsatornára rákötött, vagy ha még nem, a közcsatorna üzemeltetőjével érvényes megállapodása van a rákötésre. (46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet.) (7) Az építési törmeléket, valamint a kikerülő földfelesleget a kommunális hulladéktól elkülönítve kell deponálni. (8)166Szeged a felszín alatti vizek és a földtani közeg védelme érdekében a III. prioritási kategóriába került besorolásra. A besorolásból adódóan szennyeződés érzékenységi szempontból az „A” „Fokozottan érzékeny terület”-ek közé tartozik. Szeged a hatályos jogszabályok szerint érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen fekszik. 69. § (1) A kiskert-zónákban a Holt-Tisza-ágak partjától mért 20-20 m védőtávolságon belül építés nem engedélyezhető. 167 (2) A Holt Maros partjától (telek határától) mért 10-10 m védőtávolságon belül építés nem engedélyezhető. (3) Az (1)-(2) bekezdésekben nem említett területeken az élővizek partjától számított 50 m védőtávolságon belül gazdasági építmény és lakóépület nem építhető. IV. Fejezet A VÁROS EGY-EGY RÉSZÉRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK a)168 1.
SZEGED ALSÓVÁROS VÁROSRÉSZRE (Al) VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK
70. §169 (1)170A sajátos előírások hatálya Alsó-nyomás sor – Szent Antal utca – Tisza L. utca – Dobó utca – Hattyas sor – Ballagitó sor – Szentmihályteleki utca által körbezárt (a szabályozási tervlapon körülhatárolt) területre terjed ki. (2) Az (1) bekezdésben körülhatárolt területen a) a zártsorú-általános beépítési mód szerinti építési helyen belül újonnan vagy bővítéssel kialakítandó épületek csak zártsorúan vagy félzártsorúan helyezhetők el, b) a félzártsorúan elhelyezett épületek esetében az utcavonalon tömör kerítést kell létesíteni. A kerítés magassága legalább 1,8 és legfeljebb 2,5 m lehet, c)171
1
65
1
66
1 1 1 1 1
Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 43. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 27. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 67 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 43. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. 68 Hatályon kívül helyezte a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 45. §-a, hatályát veszti 2004. XII. 15-től. 69 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 46. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. 70 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 28. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 71 Hatályon kívül helyezte az 51/2006. (XII. 08.) Kgy. rendelet 16. §-a, hatályos 2007. I. 01-től.
-362.172 SZEGED, FELSŐ TISZA-PART- ETELKA SOR- TANPÁLYA- KÖRTÖLTÉS ÁLTAL HATÁROLT TERÜLETRE (F) VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK 71.§173 A sajátos előírások hatálya a Szeged, Felső Tisza-part- Etelka sor- tanpálya- Körtöltés által határolt területre terjed ki. A rendelet hatálya alá tartozó területen a szabályozási tervlap az alábbi sajátos építési övezeteket jelöl: a) Vk 51299X (F) b) Gksz 512553 (F) c) Ki 500014 (F) d) Ki 500947 (F) e) Ge 500067 (F) A Vk 51299X (F) jelű építési övezet telkein: A SZÉSZ 1-3. sz. táblázatok előírásai szerint helyezhetők el építmények, kivéve az építménymagasságot. Az épületek építménymagassága – a Felső Tisza- parti építési vonalon elhelyezendő építmény kivételével - max. 12,5 m. A Felső Tisza- parti építési vonalon elhelyezendő építmény esetében az építménymagasság max. 30,0 m, ezen érték az épület építménymagasságába beszámítandó épületrész esetén sem léphető túl. A Gksz 512553 (F) jelű építési övezetben a SZÉSZ 1-3. sz. táblázatok előírásain túlmenően: Építés csak – a meglévő épület bővítéseként – szabadonálló beépítési módhoz tartozó építési helyen belül történhet. A Ki 500947 (F) jelű építési övezetben a SZÉSZ 1-3. sz. táblázatok előírásain túlmenően: a) a városi uszoda telkének telekhatárain max. 3 m magas tömör vagy áttört kerítés létesíthető, mely karakterében igazodik az uszodához; b) a meglévő sportcsarnoknál kialakult hátsókert mélysége 6,0 m; c) a szabályozási tervlapon jelölt építési helyen kívül elhelyezhető az uszoda és a sportterület rendeltetésszerű működéséhez, üzemeltetéséhez szükséges egyéb építmény (jegypénztár, beléptető, lelátó, műtárgy, technológiai berendezés stb.); d) a c) pontban foglalt rendeltetésszerű működéshez, üzemeltetéshez szükséges építmény körébe nem sorolható a kereskedelmi (büfé, lángosos stb.) funkció, ezen objektumok az uszoda épületében helyezhetőek el; e) a tervezett létesítmény épületének tervét építészeti tervpályázaton kell kiválasztani. A Ge 500067 (F) jelű építési övezetben a SZÉSZ 1-3. sz. táblázatok előírásain túlmenően: Az elektromos alállomás terveit településképi követelményeknek megfelelő építészeti kialakítás érdekében véleményezésre be kell nyújtani az Önkormányzati Tervtanácshoz. Az 1000 férőhelyes sportstadion időszakosan jelentkező parkolási igényének kielégítésére lehetővé kell tenni a telken belüli gépkocsi-elhelyezést. A Vk és Gksz építési övezetek közterületi telekhatárán kerítés nem építhető, a Ki és Ge jelű építési övezetek telekhatárain legfeljebb 3,0 méter magas kerítés létesíthető. A kerítések igazodjanak az uszoda épületére kiírt építészeti tervpályázatra elkészített és elfogadott kerítés tervéhez. A hatályos területen a zöldfelületekkel kapcsolatosan az alábbi sajátos előírásokat kell érvényesíteni: a) A szabályozási terven jelölt fákat meg kell őrizni. b) A 10 gépkocsi- férőhelyet meghaladó kapacitású újonnan létesítendő parkoló felületet legalább 1fa/4 parkolóhely mértékben fásítani kell. c) A sportcsarnok és a tervezett uszoda kiszolgálásához szükséges - a füves futballpálya mellett - kialakítandó parkolófelületet vízáteresztő műanyag gyeprács burkolattal kell kialakítani.
(1) (2)
(3)
(4) (5)
(6) (7) (8)
(9)
1
72
1
73
Módosította a 36/2008. (XI. 12.) Kgy. rendelet 1. § (1) bekezdése, hatályos 2008. XI. 12-től. Módosította és kiegészítette a 36/2008. (XI. 12.) Kgy. rendelet 1. § (2) bekezdése, hatályos 2008. XI. 12-től.
-37d) A tervezési terület északi részén elhelyezkedő erdőfolt faállománya megőrzendő. Elöregedés esetén a faállomány felújítása szárazságtűrő, honos fafajok alkalmazásával szükséges. e) A teljes hatályos tervezési területre és a csatlakozó közterületekre egységes kertépítészeti terv készítendő, mely az engedélyes terveken felül tartalmazzon fakivágási, favédelmi és kezelési tervet is. 3.
SZEGED-ÚJRÓKUS FRANCIAHÖGY II. ÜTEM – GÖMÖRI UTCA, MAKKOSERDŐ SOR, KÖRTÖLTÉS UTCA, BÁLINT SÁNDOR UTCA ÁLTAL HATÁROLT, VALAMINT A KUKORICA UTCÁTÓL MÉRT 40,0 MÉTERRE MEGHÚZOTT ELVI HATÁRVONAL KÖZÉ ESŐ, TOVÁBBÁ A 16280 ÉS 16273/1 HRSZ.-Ú TERÜLETRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK
72. § (1)174A sajátos előírások hatálya a szabályozási tervlapon körülhatárolt területre terjed ki. (2) a) A telkek kialakításának feltétele, hogy: 1. Az érintett telektömb területének rendezett terepszintje az egyengetés és humuszfeltöltés után mindenütt érje el a legközelebb fekvő meglévő burkolt út (Makkoserdő sor, Gömöri út, Körtöltés utca vagy a Bálint Sándor utca) burkolatának koronaszint-magasságát, s azt legfeljebb 0,5 méterrel haladja meg, 2. A szabályozási terv szerinti közterületek lejegyzésre kerüljenek, 3. A telkek burkolt úthálózaton megközelíthetők legyenek, 4. A teljes közmű- és energiaelosztó-hálózatra való telkenkénti rácsatlakozás lehetősége biztosítva legyen. b) Épület létesítésének engedélyezési tervéhez az építtetőnek csatolnia kell az adott telekre vonatkozó részletes talajmechanikai szakvéleményt. 1. A meglévő erdőterület közparkká történő átminősítésekor gondoskodni kell a szabályozási terven jelölt tervezett telekhatár kialakításáról is. 2. A 16203/3 helyrajzi számú földrészleten azok a tervezett telkek, amelyek egész területükkel a földrészlet határain belül maradnak, a (2) bekezdés a) pontjában előírt telekalakítási feltételek teljesülése esetén kialakíthatók és beépíthetők. 3. Azok a tervezett telkek, amelyek a 16203/3 helyrajzi számú telken tervezett új lakóutcáról nyílnak, de területük átnyúlik a 16203/4 helyrajzi számú földrészletre is, csak a két érintett ingatlanrész egyesítése után a (2) bekezdés a) pontjában előírt telekalakítási feltételek teljesülése esetén alakíthatók ki és építhetők be. 4. A 16204 helyrajzi számú földrészlet É-i részére eső tervezett telek a területére eső meglévő épületek bontását követően kialakítható és beépíthető. 5. A 16204 és a 16203/2 továbbá a 16203/2 és a 16203/4 helyrajzi számú szomszédos ingatlanok területét egyaránt érintő egy-egy tervezett telek csak a két érintett ingatlanrész egyesítése után a tervezett telek területére eső meglévő épületek bontását követően a (2) bekezdés a) pontjában előírt telekalakítási feltételek teljesülése esetén alakíthatók ki és építhetők be. (3)175Rendelet hatálya alá tartozó területen a szabályozási tervlap az alábbi: - Lk 21T565 (U) - Lk 21T564 (U) - Lk 21T364 (U) - Vt 21T784 (U) - Vt 21T665 (U) jelű sajátos építési övezeteket jelöli ki.
1
74
1
75
Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 30. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 48. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től.
-38(4) A (3) bekezdésben felsorolt övezeti jelek alkalmazásánál a kötelező beépítési módot meghatározó “T” jelzés “Telkenként a szabályozási tervlapon megszabott beépítési mód”-ot jelent. (5)176Kizárólag gépjármű tároló építése céljából az előírt zöldfelületi fedettség terhére a 40%-os beépítettség 5%-kal megnövelhető. (6) Az (5) bekezdés szerinti épületeket a hátsó telekhatárra, vagy a szomszédos telekkel közösen kialakított hátsó megközelítés esetén attól legfeljebb 3m-re kell építeni, a legfeljebb 7 m mélységű és teljes telekszélességű építési helyen belül. (7) A szabályozási tervlapon “Kismagasságú épület elhelyezésére igénybe vehető telekrész”-ként megjelölt területek olyan építési helynek minősülnek, ahol legfeljebb 4,5 méter építménymagasságú, elsősorban gépjárműtároló, illetve egyéb, a lakásokat kiszolgáló épület létesíthető. (8)177Az épületek utcai homlokzatán legfeljebb egy garázskapu, vagy gépjármű áthajtó létesíthető. (9)178A hulladékgyűjtő edények (kukák) saját telken (pl. a kerítésbe épített, zárható fülkében) vagy épületen belüli kulturált elhelyezését az építési engedélyezés keretében meg kell oldani és a használatbavétel feltételéül kell szabni. (10)179A területen az alábbi zöldfelületekkel kapcsolatos sajátos előírásokat kell érvényesíteni: a) A 16280 hrsz.-ú telken tervezett közpark erdőművelésből való kivonás után kertészeti kiviteli terv alapján alakítandó ki, figyelembe véve a meglévő faállomány védelmét, aminek érdekében csak a legszükségesebb rekonstrukciós és felújítási feladatokhoz kapcsolódó vágások engedélyezhetők. b) A közparkká történő átminősítésig erdőterv szerinti művelést kell folytatni a területen. c) A tervezett közpark területe nem keríthető le. d) A közpark területén épület nem helyezhető el. 180 (11) A területen az alábbi közlekedéssel és közművekkel kapcsolatos sajátos előírásokat kell érvényesíteni: a) A területen áthaladó øNA 300 és 400 vízvezetékek nyomvonala mentén 4,5-4,5 méter kétoldali védősávot kell biztosítani, amelyen belül épület, kerítés, illetve – a megfelelő távolságban elhelyezett közművek építményei kivételével – egyéb építmény nem telepíthető. b) Az út- és közműépítést úgy kell végrehajtani, hogy legalább egyoldali, honos, tűrőképes, előnevelt fasor telepíthető legyen. c) Legalább 5 méter széles gyepsáv és kétoldali fasorral kísért díszburkolatú, díszvilágítású gyalogút, továbbá önálló kerékpárút létesítendő a volt Rókusi temető (hrsz.: 16202) Makkoserdő sori és Körtöltés utcai határvonala mentén. d) A szabályozási tervlapon “közcélú parkoló” bejegyzéssel megkülönböztetett területen kiselemes lapburkolattal ellátott, legalább 4 gépkocsiállás/1 fa sűrűséggel fásított parkolót kell kialakítani. e) A Makkoserdő sor, a Gömöri út, a Kereszttöltés utca és a Bálint Sándor utca gépjárműforgalmának biztosítására kétoldali lejtésű, legalább 6,0 méter széles, szegéllyel ellátott aszfaltbeton útburkolat létesítendő, közvetlen csapadékvíz-elvezetésükről víznyelők megfelelő gyakoriságú elhelyezésével gondoskodni kell. f) Az e) pontban nem említett utcáin legalább 4,5 méter széles útburkolat építendő, a csapadékvíz elvezetése a keresztszelvény egyirányú lejtésével is megoldható, folyóka és víznyelők megfelelő kialakítása mellett.
1
76
1
77
1 1 1
Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 30. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 30. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 78 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 48. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. 79 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 48. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. 80 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 48. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től.
-394.
SZEGED-TÁPÉ HORGONY UTCA, MADARÁSZ UTCA ÉS ÁRVÁCSKA UTCA KÖZÖTTI BEÉPÍTETLEN TERÜLETRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK
73. § (1)181A sajátos előírások hatálya a szabályozási tervlapon körülhatárolt területre terjed ki. (2)182A lakótelkek kialakításának feltétele, hogy a lakóterület rendezett terepszintje legalább 79,3 m Balti szint feletti legyen. (3)183Épület létesítésének engedélyezési tervéhez az építtetőnek csatolnia kell az adott telekre vonatkozó részletes talajmechanikai szakvéleményt. (4) Az építési övezetekben a SZÉSZ 1-3. táblázat szerinti előírásokon túlmenően: a) üzemanyagtöltő és egyéb nem kézműipari gazdasági építmény nem helyezhető el; b) az épületek fő tömegét 35°-45° hajlású magastetővel kell lefedni; c) a magastetők cserépfedésűek legyenek; d) a földszinti padlószint legalább 45 cm-rel magasabb legyen a telek homlokvonala előtti járdaszintnél; e) pince nem létesíthető. (5) A telek homlokvonalán sövény-kerítés ültetendő, vagy sövénnyel kísért, legfeljebb 2,0 méter magasságú, faoszlopok közé feszített drótháló-kerítés illetve áttört fakerítés építendő. (6) Az előkerteket díszkertként kell kialakítani és fenntartani. Az előkert mérete egyazon tömboldalon a tervtől eltérő méretű lehet, de min. 5 méter. 184 (7) A területen az alábbi zöldfelületekkel kapcsolatos sajátos előírást kell érvényesíteni: A közpark területén vendéglátó egység nem helyezhető el. (8) A közlekedésre fenntartott közterületeken építmény nem helyezhető el. (9) A területen az alábbi környezetvédelemmel és természetvédelemmel kapcsolatos sajátos előírásokat kell érvényesíteni: a) A városi szennyvízcsatorna-hálózatba a telkeket lehetőség szerint be kell kötni, amíg ez nem oldható meg, addig vízzáró kivitelű szennyvíz-tárolóba gyűjtendő és a szennyvíztisztítótelepre szállítandó a keletkező szennyvíz. b) A szennyvizeket tilos a csapadékvíz-elvezető árkokba juttatni. c) Az élővilág védelme érdekében megtartandó és az illegális hulladéklerakás ellen védendő a 17615/2 hrsz.-ú telek náddal borított vizes élőhelye. 5.
SZEGED-TÁPÉ PIACTÉR ÉS KÖRNYÉKE SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI (Tp)
74. § (1)185A sajátos előírások hatálya a szabályozási tervlapon körülhatárolt területre terjed ki. (2) A területen a szabályozási tervlap az alábbi, a jelen rendeletnek megfelelő és jelen rendelet előírásaival kiegészített építési övezeteket jelöl ki: - Vk 512569 (Tp) - Vk 511892 (Tp) (3) A Vk 512569 (Tp) jelű építési övezetben a jelen rendeletnek 1-3 táblázatainak előírásain túl: a)186az építményeknek a telek utcavonalon mért szélességének min. 50%-át el kell foglalniuk; az előkertet úgy kell kialakítani, hogy az újonnan elhelyezett építmények az előkert által meghatározott építési vonal legalább 50%-át érintsék. b) a közterületek felől tömör kerítés nem építhető.
1
81
1
82
1 1 1 1
Módosította az 53/2005 (XI. 17.) Kgy. rendelet 31. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 31. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 83 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 49. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. 84 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 31. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 85 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 32. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 86 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 32. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től.
-40(4) A Vk 511892 (Tp) jelű építési övezetben a jelen rendelet 1-3 táblázatok előírásain túl: a) az építménymagasság max. 4,5 m lehet. A hangsúlyos épületrész homlokzatmagassága max. 6 m lehet, ennek homlokzati vetülethossza nem lehet több az épület hosszának 1/5-énél; b)187az épületeknek a telek utcavonalon mért szélességének min. 80%-át el kell foglalniuk; c) a zóna területén kerítés nem építhető. (5) A szabályozási tervlapon kijelölt rendezvényterületet kiselemes térburkolattal kell ellátni, továbbá: a) a terület egy az üzemeltető által kijelölt részén helyi piac működhet mobil árusító asztalokkal és sátortetővel; b)188a terület Budai Nagy Antal utca felőli végén 80 m-es, +0,5 m-rel megemelt szintű alkalmi színpadterületet lehet kialakítani. (6) A szabályozási tervlapon kijelölt közparkterületen épület nem helyezhető el, továbbá: a) a közpark területén áthaladó gyalogutak, sétányok és egyéb építmények max. 30%-ot foglalhatnak el; b) a közpark építési engedély alapján valósulhat meg; c) a Takarékszövetkezet melletti parkmezőben az óvodás korosztály részére fából készült játszószerek elhelyezhetők; d) a Budai Nagy Antal, Csobánka utca és a Búcsú sor mellett építendő parkolóhelyeket fásítani kell 4 parkolóhelyenként min. 1 db előnevelt fával. (7)189A Budai Nagy Antal utca városrészeket összekötő főútvonal. Felületi tagolásánál a jelen rendelet 25. sz. mellékletében jelölt I. sz. mintakeresztszelvényt kell irányadónak tekinteni, továbbá: a) az utak területén az úttartozékokon kívül semmilyen építmény nem helyezhető el; b) a főútvonal mellett merőleges vagy szöget bezáró parkolóhelyek nem alakíthatók ki; c) a főútvonal szélességét a szabályozási terven jelölt módon kell biztosítani; d)190 a Csobánka utca, Búcsú sor lakóút, szabályozási szélességüket és vízszintes tagolásukat a II., III., IV. mintakeresztszelvényeknek megfelelően kell kialakítani. ( 25. sz. melléklet) (8) A csapadékvíz biztonságos elvezetése érdekében a szabályozási lapon jelölt út koronamagassághoz igazítva kell a telkek tereprendezését elvégezni. 6.
SZEGED, INDÓHÁZ TÉR – SZIVÁRVÁNY U. – BOLDOGASSZONY SGT. – BEM TÁBORNOK U. – BORBÁS U. ÁLTAL HATÁROLT TERÜLETRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK
75. § (1)191A sajátos előírások hatálya az Indóház tér – Szivárvány u. – Boldogasszony sgt. – Bem tábornok u. – Borbás u. által körbezárt (a szabályozási tervlapon körülhatárolt) területre terjed ki. (2)192A területen az alábbi sajátos városépítészeti előírásokat kell érvényesíteni: a) a város egyik legfőbb “Érkezési Kapuja”-ként kezelendő az Indóház tér ÉNy-i térfala, valamint a Szent Ferenc utca mindkét oldala a Boldogasszony sgt. és az Indóház tér között; b) az a) pontban meghatározott szakaszok átépülése kiemelt figyelmet és különleges elbírálást igényel;
1
87
1
88
1 1 1 1
Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 32. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 50. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. 89 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 32. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 90 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 32. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 91 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 33. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 92 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 51. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től.
-41c) a szabályozási tervlapon jelzett beépítési vonal sarokátfordítások mértéke – az egyes tömboldalak beépítési vonalainak metszéspontjától számítva – a következő kell, hogy legyen: - a Boldogasszony sgt. 58. sz. saroktelken a meglévő beépítési vonal szerint - a Szent Ferenc utca – Indóház tér saroktelkein: min. 10-10 m, max. 12-12 m - egyéb helyeken: min. 3-3 m, max. 5-5 m. d) Az a) pontban meghatározott szakaszokra vonatkozó szabályozások (a megmaradó épületek kivételével) a következők: - árkádpillérek mélységi mérete min. 51 cm lehet - árkádnyílás szélessége min. 2 m, max. 3 m - árkádnyílás szemöldökmagassága min. 2,8 m, max. 3,1 m - árkádnyílás vállmagassága min. 2,5 m, max. 2,7 m - az árkádsor jellemző mélységi mérete egységesen 3 m, mely funkcionálisan indokolt helyen (pl. bejárati hangsúly) növelhető, de ennek szélességi mérete nem haladhatja meg a homlokzati hossz felét. Azokon a szakaszokon, ahol szabályozási tervlap nem írja elő árkád létesítését, ott bejárati és/vagy portál nyílások, párkányzat, homlokzati felületek, stb. hasonló paraméterekkel létesítendők; e) valamennyi utcára néző épület magastetővel építendő. A tető hajlásszöge az utcai oldalon min. 35° max. 45° lehet. Azonos utcaszakaszokon az egyes tetősíkok csak azonos hajlásszöggel építhetők; f) a közterületen semmiféle árusító, információs stb. pavilon, telefonfülke nem telepíthető; g) az a) pontban megjelölt térfalakon minden felirat és hirdető-berendezés engedélyköteles. E térfal földszintjén az utca felől csak közösségi célú bejárat nyitható; 193 h) a területen az udvari homlokzatmagasság nem lehet magasabb az utcai homlokzatmagasságnál; i)194az a) pontban megjelölt térfalakon, illetve az ahhoz kapcsolódó közterületen folytatott építési tevékenységet meghatározó terveket az ÖTt-vel egyeztetni kell; j)195a féltetős jelleggel kialakított melléképület tűzfala a szomszéd felől maximum 4 m magasságú lehet; 196 k) a beépítési vonalon túlnyúlóan a közterület légterét szűkítő földszint feletti épületkiugrás nem létesíthető, kivéve az Indóház tér tömboldalain – irányadó beépítési vonallal – megjelölt városképi hangsúlyt. Az épületkiugrás mélysége maximum 1,0 m, hosszmérete maximum a telekszélesség egyharmada lehet. (3)197A területen az alábbi kertépítészeti sajátos előírásokat kell érvényesíteni: a) a szabályozási tervlapon jelölt értékes növények megtartandók; b) a faállomány pótlására, a meglévő fafajok használhatók fel, előnevelt fákkal. A tervezett fasorok telepítéséhez kis lombkoronájú (5-6 m átmérőjű) fafajok alkalmazandók; c) a térburkolaton, hagyományos járdaburkolaton a meglévő és tervezett fák törzse körül min. 1,5 m oldalú (átmérőjű) egységes, igényes kialakítású növénykazettát kell létesíteni; d) a szabályozási tervlapon jelölt gyalogos térburkolat kiselemes kivitelben, egységes elemtípussal alakítandó ki. A jelölt minimális terület bővíthető, de ez esetben is azonos típusú elemeket kell alkalmazni; e) a villamos, autóbusz és kerékpár nyomvonalak gyalogos térburkolaton átvezetett forgalmi sávjában eltérő színű, ill. alakú burkoló elemeket kell alkalmazni; 198 f) 1
93
1
94
1 1 1 1
Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 33. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 33. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 95 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 33. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 96 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 33. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 97 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 51. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. 98 Hatályon kívül helyezte az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 33. §-a, hatályát veszti 2005. XII. 15-től.
-42(4)199A területen az alábbi közlekedéssel kapcsolatos sajátos előírásokat kell érvényesíteni: a) a területen csak olyan funkció telepíthető, amelynek legfeljebb kis tehergépjármű megközelítési igénye van; b) a térburkolatot teherbíró burkolatalappal kell kivitelezni; c)200az Indóház tér felől a Galamb utcai és a Gőz utcai saroktelkeken kapubejáró építése nem engedélyezhető. 201 (5) A területen az alábbi energia-, vízi- és távközlési közmű létesítményekkel kapcsolatos sajátos előírásokat kell érvényesíteni: a) közterületről látható közműlétesítmény, illetve berendezés csak egyedi, igényes kialakítással, vagy teljesen eltakarva létesíthető; 202 b) (6)203A területen az alábbi környezetvédelemmel kapcsolatos sajátos előírásokat kell érvényesíteni: a) telken belüli szennyvíz gyűjtés és tárolás átmenetileg sem engedélyezhető; b)204 A Szent Ferenc utcában és az Indóház téren a szemétgyűjtő edények tárolását egyes telkeken belül kell biztosítani; c)205 7.
A SZEGED, RÉGIPOSTA ÚT – 16516 HRSZ. – 16517 HRSZ. – 16518 HRSZ. – 16515 HRSZ. – 16511 HRSZ. – 16507 HRSZ. SINTÉR TÓ ÉNY-I, NYI-I TELEKHATÁRA – CSERJE SOR – METRO ÁRUHÁZ MELLETTI TERVEZETT FORGALMI ÚT ÉS A MEGLÉVŐ BELTERÜLETI HATÁR ÁLTAL HATÁROLT TERÜLETRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK
76. § (1) A sajátos előírások hatálya a szabályozási tervlapon körülhatárolt területre terjed ki. (2)207A lakó és vegyes építési zónában elhelyezett épületek tetőidoma magastetős, 30°-45° hajlásszögű. 208 (3) Közterülettel határos kerítés magassága max. 1,80 m legyen. (4)209A Zkp jelű közparkok területén a pihenő, játszó és sportolási funkciókhoz tartozó berendezési tárgyak és a tervezett közműlétesítmények helyezhetők el. A közparkok területén építési telek nem alakítható ki. 210 (5) A ZP jelű pihenésre fenntartott területen az (5) pontban meghatározottakon túl a pihenő funkcióhoz kapcsolódó intézmények is telepíthetők, a terület max. 2%-os beépítettségi határáig. Az elhelyezett épületek magastetősek, max. 4,50 m építménymagasságúak legyenek. 211 (6) A Zv jelű területen kertészeti kiviteli terv alapján védőzöldet (fát, bokrot) kell telepíteni. Épület nem létesíthető. (7)212A Lencsés tó megtartandó és a Csurgalékvíz Hűtőtó egy része megszüntetendő, területüket tereprendezési terv szerint fel kell tölteni. (8)213A villamos energia-ellátás és távközlés vezetékeit földbe helyezett kábelekkel kell kiépíteni. 206
1
99
2
00
2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2
Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 51. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 33. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 01 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 51. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. 02 Hatályon kívül helyezte az 53/2005 (XI. 17.) Kgy. rendelet 33. §-a, hatályát veszti 2005. XII. 15-től. 03 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 51. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. 04 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 33. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 05 Hatályon kívül helyezte az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 33. §-a, hatályát veszti 2005. XII. 15-től. 06 Módosította az 53/2005 (XI. 17.) Kgy. rendelet 34. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 07 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 52. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. 08 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 52. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. 09 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 52. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. 10 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 52. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. 11 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 52. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. 12 Módosította az 51/2006. (XII. 08.) Kgy. rendelet 10. §-a, hatályos 2007. I. 01-től. 13 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 52. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től.
-43(9)214Üzemi területek, utak, nyitott anyagtárolók pormentesen tartásáról az érintett terület kezelője köteles gondoskodni. 215 (10) A por- és egyéb légszennyezés mérséklése érdekében az építési területek beépítésével párhuzamosan az utakat szilárd burkolattal kell ellátni és az utak mentén legalább egy oldalon fasort kell telepíteni. 216 (11) A pollenszennyező növényeket rendszeresen el kell távolítani, az ilyen fákat fokozatosan le kell cserélni. Új fasorok, védőzöldek telepítésénél allergiakeltő fajok nem alkalmazhatók. (12)217A területen lévő ingatlanok használatából keletkező hulladékot ingatlanon belül kell gyűjteni. A hulladékgyűjtő edényt az ingatlan határán belül kell elhelyezni, tartósan közterületen tárolni csak hatósági engedéllyel szabad. (13)218Gazdasági területre eső építési zónákban élelmiszer előállításával vagy tárolásával foglalkozó üzemi épület csak a nagyüzemi állattartás megszűnte után, csak előírt védőtávolság biztosításával és véleményezésre, észrevételre jogosult szervek (környezetvédelmi hatóság, közegészségügyi hatóság stb.) eseti elbírálása alapján telepíthető. 8.
AZ ÁRVIZEKTŐL VESZÉLYEZTETETT VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK
BEÉPÍTÉSRE
SZÁNT
TERÜLETEKRE
77. § (1) A szabályozási tervlapon körülhatárolt területre terjed ki a sajátos előírások hatálya. (2)219A területen árvízveszély miatt állandó emberi tartózkodásra alkalmas épületek újonnan nem építhetők, a meglévő épületek ilyen célra nem alakíthatók át. A létesítményeket használni csak a tulajdonosok felelősségével szabad. (3)220Nem huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiséget magába foglaló épületek újonnan csak akkor építhetők, ill. meglévő építmények, létesítmények csak akkor alakíthatók át, ha azok használata során keletkezett szennyvizeket az árvizektől nem mentesített területekről biztonságosan el lehet vezetni. (4) Rekreációs célokat szolgáló és árvizekkel nem veszélyeztetett szárazföldre kihelyezett hajók a területen elhelyezhetők. (5)221Rekreációs célú épületek legalsó szintjét az eddig mért legnagyobb vízállás felett, legalább 30 cm-rel kell kialakítani. 9.
SZEGED BELVÁROS KIS ÉS NAGYKÖRÚT KÖZÖTTI TERÜLETRE (B) VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK
78. § (1) A sajátos előírások hatálya Szeged belterületén, a Tisza Lajos körút páratlan oldala – Felső Tisza-part – Római körút – Brüsszeli körút – Berlini körút – Párizsi körút – Londoni körút – Mars tér – Moszkvai körút – Bécsi körút páratlan oldala – Oldal utcának az árvízvédelmi töltésig való meghosszabbítása által körbezárt (szabályozási tervlapon körülhatárolt) területre terjed ki. 222
2
14
2
15
2 2 2 2 2 2 2
Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 52. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 52. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. 16 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 52. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. 17 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 34. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től 18 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 34. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 19 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 35. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 20 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 35. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 21 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 35. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 22 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 36. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től.
-44(2)223 Az (1) bekezdésben körülhatárolt területen a szabályozási tervlap az alábbi zónákban jelöl ki sajátos építési övezeteket: Ln nagyvárosias (nagy laksűrűségű) lakózóna Lk kisvárosias (közepes laksűrűségű) lakózóna Vt településközponti vegyes zóna Vk központi vegyes zóna. (3)224A szabályozási tervlapon jelölt építési zónákban a SZÉSZ 1-3. táblázatban foglalt kódok szerinti építési előírásokat kell alkalmazni. A zártsorú beépítési mód sajátos előírásait a SZÉSZ fogalommagyarázata részletezi. (4)225Az 1-es és 2-es karakterű építési zónákban: a) a kialakult városképhez való illeszkedés igazolására a szabályozási tervlapon jelölt utcaszakaszokon az építési engedélyhez utcaképet kell mellékelni; b) az utcavonalra újonnan épülő épületeknek gépjármű-közlekedésre alkalmas kapuja csak egy lehet (garázs vagy átjáró); c) az épületeket általában a környezethez illeszkedő magastetővel kell lefedni, az ettől eltérő lefedést legalább a két szomszédos épületre kiterjedő utcaképpel kell igazolni; d) a szabályozási tervlapon jelölt magastető-ráépítést csak az épület homlokzatának teljes körű felújításával egy időben lehet végrehajtani; e)226kialakult telekhasználat és beépítés esetén - a szükséges védőtávolságok megtartásával további épület a hátsó telekhatáron (a hátsókert területén) is elhelyezhető, de az építménymagasság legfeljebb 4,5 m, a gerincmagasság legfeljebb 10,0 m lehet. A szomszédos telken álló, meglévő épülethez történő szakszerű csatlakozás kialakítása, illetve az egységes építészeti megjelenés érdekében a gerincmagasság mértéke – elvi építési engedély alapján – növelhető. 227 (5) A Vk 5153X6 (B) jelű építési övezetben az 1-3. táblázat kódok szerint rögzített előírásait kell alkalmazni, kivéve a beépítettségre vonatkozó megkötést. A zónában a telkek beépítettsége nem haladhatja meg a 80%-ot. 228 (6) Az 5-ös karakterű építési zónában: a) nem kialakult területeken építési munkát végezni csak előzetes elvi építési engedély alapján kiadott építési engedély szerint szabad; b) a telektömb területe – amennyiben a rajta lévő épület és a közművek lehetővé teszik – előzetes elvi telekalakítási engedély után telkesíthető; c) 229a tömbbelsőkbe tervezett – Gksz rendeltetési zónába sorolt – területeken építést engedélyezni csak előzetes elvi építési engedély után szabad. Az elvi engedélyhez M = 1:500 helyszínrajzot is kell csatolni, amely a terület meglévő és tervezett magassági adatait, út- és közmű ellátását, a környezethez való viszonyát is ábrázolja. 230 (7) A Tábor u. - Mikszáth K. u. - Mérey u. - által határolt tömbben (a 3065 hrsz. ingatlan) a Vk 115198 jelű építési övezetben és a Tisza L. krt., Zászló u. sarkán a 3494. hrsz. ingatlan esetében a 37. § (1) bekezdés a) pont előírását nem kell alkalmazni.
2
23
2
24
2 2 2 2 2 2
Módosította a 41/2008. (XII. 17.) Kgy. rendelet 10. §-a, hatályos 2009. II. 01-től. Módosította a 41/2008. (XII. 17.) Kgy. rendelet 10. §-a, hatályos 2009. II. 01-től. 25 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 36. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 26 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 36. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 27 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 36. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 28 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 36. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 29 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 54. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. 30 Módosította a 30/2006. (VII.25.) Kgy. rendelet 1. §-a, hatályos 2006. VII. 25-től.
-45(8) I. rendű közlekedési célú közterületeken a 23. § (1)-(3) bekezdés előírásain túlmenően a) a területek tagolását a mintakeresztszelvények figyelembevételével kell kialakítani; b) árusító bódé, mamut-reklám ideiglenes jelleggel sem helyezhető el; c) 231Garázsbejáratok az útról nem nyithatók; d) a területet tagoló zöldfelületek, fasorok csak a közlekedés biztonságának figyelembe vételével alakíthatók ki; e) kerékpáros és gyalogos utakat a forgalmi területtől zöldsávval vagy egyéb biztonságos módon el kell választani; f) 232a nagyobb átszállóhelyeken esővédő tető engedélyezhető az ÖTt állásfoglalásának ismeretében, szélfogó fala csak átlátszó lehet. (9) II. rendű közlekedési célú közterületeken a) 233 ha a szabályozási tervlap csillapított ill. vegyes használatú út tengelyét jelöli 1. a gyalogos, kerékpáros és gépjárműforgalom számára azonos jogokat kell biztosítani; 2. a gyalogos, kerékpáros és gépjárműforgalmat elegendő a burkolatok eltérő anyagával vagy színével elválasztani; 3. 234árusító pavilon, állandó és mobil hirdető berendezés nem helyezhető el. 4. A telkek közúti kapcsolata a (8) c) pontja szerint alakítható ki. b) ha a szabályozási tervlap gyalogos útként jelöli: 1. elsősorban a gyalogos, megfelelő elválasztással a kerékpáros forgalom számára kell kialakítani; 235 2. max. 2%-án árusító pavilon, hirdető berendezés állandó jelleggel is elhelyezhető, az ÖTt által meghatározott építési helyen; 3. a burkolatokat a gépjárművek célforgalmára, illetve a megkülönböztetett jelzést használó járművek közlekedésére alkalmas módon kell megvalósítani. (10) Közparkok területén a 25. § előírásai helyett az alábbi megkötéseket kell megtartani: a) ha a szabályozási tervlap Z1-el jelöli: 1. elsősorban a közpark előírásokban játszó-pihenő funkciót szolgáljon; 2. min. 75%-át növényzettel kell borítani; 3. max. 2%-án állandó jellegű árusító pavilon, esőbeálló elhelyezhető; 4. a játszóeszközöket korosztályonként elkülönítve kell elhelyezni; 5. a berendezéssel ellátott területek egyszerű, áttört vagyonvédelmi kerítéssel bekeríthetők. b) ha a szabályozási tervlap Z.2-vel jelöli: 1. elsősorban gyalogos közlekedő funkciót szolgáljon; 2. max. 50%-a elemes burkolattal borítható; 3. építmények elhelyezése a 25. § (4)-(5) bekezdés szerint engedélyezhető; 4. 236 c) ha a szabályozási tervlap Z3-al jelöli: 1. elsősorban dísztér funkciót szolgáljon; 2. min. 50%-át növényzettel kell borítani; 3. árusító pavilon, reklám berendezés állandó jelleggel nem helyezhető el. d) ha a szabályozási tervlap Z4-el jelöli: 1. min. 50%-át növényzettel kell borítani; 2. 2%-án állandó jellegű árusító pavilon, reklám- ill. hirdető berendezés elhelyezhetők; 3. a különböző funkciók térbeli elválasztásáról gondoskodni kell (játszótér, pihenőhely, közlekedés stb.).
2
31
2
32
2 2 2 2
Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 36. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 36. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 33 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 36. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 34 Módosította a 30/2007. (IX. 19.) Kgy. rendelet 13. §-a, hatályos 2007. XI. 01-től. 35 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 36. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 36 Hatályon kívül helyezte az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 36. §-a, hatályát veszti 2005. XII. 15-től.
-46e)237terepszint alatti garázsok nem helyezhetők el. (11) Közművekre vonatkozó az 58-65. § előírásain túlmenően az alábbi sajátos előírásokat is meg kell tartani: a) a közműlétesítmények számára a mintakeresztszelvényekben meghatározott területeket biztosítani kell; b) vízmű-kútcsoport számára kell fenntartani a Boldogasszony sugárút – Batthyány u. – Szentháromság u. – Vitéz utca által bezárt tömbbelső (3563 hrsz.-ú ingatlan) Ge övezetbe sorolt területét, valamint a 20306/1 hrsz.-ú telek (Tisza-pályaudvar) északi végéből 60,00 m hosszú területet. (12) A műemléki jelentőségű terület védőterületére vonatkozó sajátos előírások: a) 238Sajátos engedélyezési szabály: A területen csak építési, illetve bontási engedély birtokában végezhető – az országos érvényű jogszabályokban foglaltakon túl – minden olyan (az építésügyi hatósági engedélyezés körébe tartozó) építési-, fenntartási munka, amely az épületek külső homlokzatának megjelenését érinti, függetlenül az építmény(-rész) vagy épület-felszerelés méreteitől, beleértve az épület-felszerelések és az építmény(-részek) színezését is. b) Épületek felújítása, átalakítása: 1. Védett épületek felújítása során – az 5. pontban foglalt kivételekkel – azok külső megjelenését az eredeti állapot szerint kell helyreállítani. 2. Védett homlokzat felújítása során portálokat minden esetben egységesen kell kialakítani, ha van a homlokzaton eredeti portál, azt felújítva meg kell tartani és a többi portált is e szerint kell elkészíteni; 2.1 a befalazott portál mellvéd-részeket akkor is ki kell bontani, ha egyelőre csak ablakként van szükség a portálokra; 2.2 a homlokzat eredeti tagozatait helyre kell állítani; 2.3 a homlokzat eltávolított elemeit lehetőség szerint pótolni kell, az elvi engedélyezési eljárás során szükséges tisztázni, hogy mely (költséges) elemek pótlásától lehet eltekinteni; 2.4 az eredetiekkel azonos, vagy (szakhatósági hozzájárulás esetén) hasonló homlokzati anyagokat, szerkezeteket kell alkalmazni; 239 2.5 3. A 2. pontban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni az esetben is, ha a felújítás – a hatóság hozzájárulásával – csak a homlokzat egy részére terjed ki. 4. A rendeltetési zóna előírásoknak nem megfelelő felhasználású épület tartószerkezetét lényegesen érintő (pl. födémcserés) átalakítása, felújítása csak megfelelő rendeltetésváltozás esetén engedélyezhető. Ezt az előírást az emeleti szintekre nem kell érvényesíteni. 5. A szakhatóság hozzájárulása esetén megengedhető – elsősorban helyi védelem esetében – a védett homlokzaton olyan átalakítás, ami a homlokzat jellegétől nem idegen módon a földszint közforgalmú használatát teszi lehetővé, illetve az ilyen használat feltételeit javítja. 6. Az épület térfogatán belüli nem hasznosított, vagy alárendelt célra használt helyiségek rendeltetés-változása e rendelet alkalmazása szempontjából bővítésnek minősül; ilyen munkák esetében a c) pont 1-7. alpontok előírásait kell alkalmazni.
2
37
2
38
2
Kiegészítette a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 54. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 36. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 39 Hatályon kívül helyezte az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 36. §-a, hatályét veszti 2005. XII. 15-től.
-47c) Épületek bővítése: 1. Az épületek bővítése csak az építési zóna előírások betartásán túl a következő bekezdésekben foglalt feltételek fennállása, illetve követelmények betartása esetén engedhető meg. 2. A rendeltetési zóna előírásoknak nem megfelelő földszinti rendeltetési egység az épület térfogatán belül sem bővíthető. 3. Meglévő térfogaton belüli bővítési munkának minősül a pince (alagsor) szint rendeltetés-változása, amely 3.1 elsősorban a felette lévő rendeltetési egység bővítésére használható fel, épületen belüli lépcső kialakításával; 3.2 önálló rendeltetési egységként az épületen belülről indított lépcsővel megközelítve engedhető meg. 4. Kivételesen megengedhető vendéglátó rendeltetési egység közterületi pincelejáróval történő megközelítése: 4.1 meglévő rendeltetési egység (homlokzati) felújítása esetén; továbbá 4.2 a homlokzathoz építészetileg törésmentesen illeszkedő elrendezéssel (pl. szimmetrikus homlokzaton szimmetrikusan elhelyezett elemekkel) és formálással, de ez esetben sem külső lépcsős (“angol aknás”) megoldással. Szimmetrikus homlokzatú épület egyik felén lévő vendéglátó egység ilyen feltárása esetén megengedhető a másik oldalon más rendeltetési egység kialakítása is. 5. Védett homlokzat esetében földszinti rendeltetési egység meglévő térfogaton belüli olyan bővítésekor, amely a homlokzat lehatárolható egységére (pl. két rizalit közötti szakaszára) terjed ki, meg kell követelni a homlokzatszakasz helyreállítását is. 6. Kellő belmagasságú földszinten galériaszint kialakítása (a szintterületi korlátokon belül) akkor engedhető meg, ha az nem jár a meglévő homlokzati nyílások megosztásával és nem tesz szükségessé homlokzati nyílásáttörést. Utóbbi nem védett homlokzaton is csak akkor engedhető meg, ha a szakhatósági állásfoglalás szerint harmonikusan illeszkedik a meglévő nyílásrendszerbe. 7. Kivételesen megengedhető a szabályozási tervben meghatározott helyeken egyes épületek függőleges bővítése, de csak abban az esetben, ha annak tervezett megoldása az Önkormányzati Tervtanács véleményezése és a szakhatóság állásfoglalása szerint nem sérti a védett épület jellegét, de harmonikusan illeszkedik ahhoz. (13) Építési tilalmak és korlátozások sajátos előírásai a) 240Azon az építményen, amelynek beépítési módja és/vagy építménymagassága +/- 3,00 mrel eltér az építési övezetre meghatározott építménymagasságtól, építési engedélyt csak az életveszély elhárításra, állagmegóvásra, ill. egy alkalommal max. 25 m2 bővítésre adható. b) 241A tömbbelsők feltárása érdekében az önkormányzat részleges építési korlátozást rendel el az alábbi egész vagy részingatlanokra: -Gogol u. 32. sz. beépítetlen ingatlan bal oldali 8,00 m széles területére (hrsz.:3300/2); - Jósika u. 20. sz. ingatlan 6,00 m széles oldalkertjére (hrsz.: 3206); - Batthyány u. 13. sz. ingatlanra (hrsz.: 3560). c) 242A Szegedi Tudományegyetem fejlesztése és a városszerkezetbe illesztése érdekében a Vitéz u. 24. sz. (hrsz.: 3467), a 22. sz. (hrsz.: 3466) ingatlanokat köztér számára kell fenntartani, melynek érdekében az önkormányzat építési tilalmat rendel el . d) 243Az Ady téri egyetemi épület előtti bejárati tér – közterület – kialakítása érdekében a Petőfi Sándor sugárút 28. sz. ingatlan (hrsz.: 3480) a 30. sz. felőli 7,00 m széles sávjára az önkormányzat építési tilalmat rendel el.
2
40
2
41
2 2
Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 36. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 36. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 42 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 36. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 43 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 36. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től.
-4810. SZEGED, ALGYŐI ÚT – ÉSZAKI KAPU ÉS KÖRNYÉKÉRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK (A) 79. § (1) A sajátos előírások hatálya a szabályozási tervlapon körülhatárolt területre terjed ki. (2)244Az (1) bekezdésben körülhatárolt területen a szabályozási terv a Gksz 512X64 (A) jelű sajátos építési övezetet jelöli. (3)245A Gksz 512X64 (A) jelű építési övezetben az 1-3. sz. táblázat kódok szerint rögzített előírásait kell alkalmazni, kivéve a teleknagyságra vonatkozó megkötést. A legkisebb megengedhető újonnan kialakítható teleknagyság 3000 m2. (4) A közművekre vonatkozó 58-65. § előírásain túlmenő sajátos előírások: a) A telkeken áthaladó, meglévő közművek – 20 kV-os elektromos vezetékek, termálvezeték, kőolajvezeték – üzemeltetőivel a telekalakítás előtt a terület tulajdonosainak az üzemeltetésre vonatkozóan megállapodást kell kötni. b) A területen áthaladó 20 kV-os elektromos vezetékek áthelyezéséhez a terv közterületet biztosít, az áthelyezésről az érdekelteknek kell gondoskodni. c) 246A közműveket a jelen rendelet 25. sz. mellékletben szereplő mintakeresztszelvényeken jelölt helyeken kell megépíteni. d) A biztonságos csapadékvíz-elvezetés érdekében a szabályozási terven jelölt útkorona szinteket tartani kell. (5) A zöldfelületekre vonatkozó a 25. § és 66. § előírásain túlmenő sajátos előírások: a)247A Bástya sor É-i oldalán tervezett lakótelek hátsó telekhatárához csatlakozó ingatlanokon 10 m széles, cserjeszinttel is rendelkező védőfásítást kell kialakítani. b)248Használatbavételi engedély csak akkor adható ki, ha az előírt fásítás megtörtént. (6) Az (1) bekezdésben körülhatárolt területen valamennyi közművesítés és ezzel kapcsolatosan felmerülő minden költség – beleértve a jelenlegi hálózatra való csatlakozást is – az érintett ingatlanok tulajdonosait terheli. 11. SZEGED, MAKKOSHÁZI KÖRÚT – CSONGRÁDI SUGÁRÚT – ORTUTAY UTCA ÉS KÖRNYÉKÉRE (M) VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK (1) (2) (3)
(4) (5)
80. § A sajátos előírások hatálya Szeged, Makkosházi körút – Csongrádi sugárút – Ortutay utca – meglévő lakóterület déli határvonala által körülzárt (a szabályozási tervlapon körülhatárolt) területre terjed ki. 250 A szabályozási tervlap az (1) pontban körülhatárolt területen Gksz 51286X (M) jelű sajátos építési övezetet jelöl. 251 A Gksz 51286X (M) jelű építési övezetben az 1-3. táblázat kódok szerint rögzített előírásait kell alkalmazni, kivéve az építménymagasságra vonatkozó megkötést. Az újonnan elhelyezhető épület, vagy bővítéssel kialakított épület építménymagassága legfeljebb 7,0 m és legalább 4,5 m lehet. A szabályozási tervlapon jelölt “A” jelű telken felépítendő épületre használatbavételi engedély csak akkor adható, ha a szabályozási tervlapon jelölt növénytelepítés, csapadékvíz-elvezetés megtörtént. A telken épülő parkolók sem zárhatók el a közhasználat elől. 249
2
44
2
45
2 2 2 2 2 2
Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 55. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. Módosította a 8/2005. (II. 28.) Kgy. rendelet 9. §-a, hatályos 2005. II. 28-tól. 46 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 37. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től 47 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 37. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 48 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 37. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 49 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 38. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 50 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 56. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. 51 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 56. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től.
-49(6) Kerítés nem létesíthető. (7) Az “A” jelű telken az épületet úgy kell kialakítani, hogy az a Csongrádi sugárút és a Makkosházi körút csomópontja felé építészeti hangsúlyt kapjon. (8) A szabályozási tervlapon jelölt értékes lombos fák helyét a parkolók létesítésénél figyelembe kell venni. 252 (9) A Csongrádi sugárút 81. szám melletti kocsifordulónál az N 150/km és a DN 150/km PVC vízvezetékeket közterületre át kell helyezni, melynek költségeit az “A” jelű telek tulajdonosának kell viselnie. 12. SZEGED, METRO ÁRUHÁZ ÉS KÖRNYÉKE SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI 81. § (1)A sajátos előírások hatálya a szabályozási tervlapon körülhatárolt területre terjed ki. (2)253Az építési telkek közterület felőli homlokvonalán és az oldalhatárok előkerti szakaszán tömör kerítés nem építhető. (3)254A záportározót befogadó közpark áttört biztonsági kerítéssel bekeríthető. 13. SZEGED, HATTYAS SOR – MÁGLYA SOR – VASÚTTERÜLET ÉS KÖRNYÉKE (H) SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI 82. § A sajátos előírások hatálya Szeged Hattyas sor – Máglya sor – vasútterület – Borbás u. Topolya sor – Dobó u. által körbezárt (a szabályozási tervlapon körülhatárolt) területre terjed ki. (2) 256A Ki 5119X0 H jelű építési övezetben az 1-3. táblázat kódok szerint rögzített előírásait kell alkalmazni, kivéve a beépítésre vonatkozó előírást. a) A telek beépítettsége legfeljebb 15% lehet. b) A telek legalább 30%-át zöldfelületként kell kialakítani. c) 257 (1)
255
14. SZEGED, ÖTHALOM KERTVÁROSI LAKÓTERÜLET (Ö) SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI 83.§ (1) A sajátos előírások hatálya a szabályozási tervlapon körülhatárolt területre terjed ki. (2) Az (1) bekezdésben lehatárolt területen 1000 m2-nél kisebb építési telken csak egy lakóépület helyezhető el. 15. TÖRTÉNETI BELVÁROSRA VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK 84. § (1) 258 A sajátos előírások hatálya Szeged, Tisza Lajos körút páratlan oldala – bele nem értve annak páratlan oldali ingatlanait – és a Tisza folyó által határolt (szabályozási tervlapon körülhatárolt) területre terjed ki
2
52
2
53
2 2 2 2 2
Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 38. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 39. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 54 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 39. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 55 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 40. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 56 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 40. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 57 Hatályon kívül helyezte az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 40. §-a, hatályát veszti 2005. XII. 15-től. 58 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 41. § (2) bekezdése, hatályos 2005. XII. 15-től.
-50(2) A SZÉSZ általános előírásai mellett az alábbi sajátos általános előírásokat is meg kell tartani: a) A történeti belváros beépített szintterületének növelése, illetve meglévő épületterület használati módjának megváltoztatása csak akkor engedélyezhető, ha 1. az ezzel járó környezetterhelés-növekedést a környezet minőségét javító építési-, fenntartási munkák egyidejű elvégzése ellensúlyozza, továbbá 2. a hasznosított szintterület-növekedés a jelen előírásokban meghatározott mennyiségi és geometriai korlátok között marad. b) 259 A környezet minőségét javító építési munkának tekinthető: 1. a műemléki vagy helyi védelem alatt álló építészeti érték eredeti (illetve azt megközelítő) állapotának helyreállítása; 2. a szabályozási tervben, illetve helyi értékvédelmi rendeletben egyedileg meghatározott, az épített környezet harmonikus hatását rontó tényező kiküszöbölése; 3. a beépített telekterület csökkentése (szintterület növelése esetén is); 4. a telek beépítetlen területén a burkolt felületek csökkentése és kert kialakítása, ideértve a tűzfalak felületén kúszónövények telepítését is. c) 260A b) pont szerint elvégzendő munkák mértékének és jellegének eseti meghatározására az elvi engedélyezési, ill. szakhatósági véleményezési eljárás során az engedélyező, illetve állásfoglalást kiadó hatóság jogosult. (3) A SZÉSZ 2. § előírásai mellett az alábbi sajátos szabályozási elemekre vonatkozó előírásokat is alkalmazni kell: a) 261 A 25. sz. mellékletben szereplő irányadó közterületi mintakeresztmetszetek egyes elemeinek kismértékű (az elrendezés lényegét nem érintő) megváltoztatása indokolt esetben a közterületi rekonstrukció tervezése során a szabályozási terv és előírások kötelező elemeivel összhangban a b), c), d) pontok szerinti előzetes elvi engedélyezési eljárás során lehetséges. b) 262 Csak építési, illetve bontási engedély birtokában végezhető az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló jogszabályban „az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységek”-en túl minden olyan építési-fenntartási munka, amely az épületek közterület felől látható homlokzatát érinti (beleértve az épületek homlokzatburkolatainak építését és bontását, valamint a homlokzatok eredeti színezésének megváltoztatását, a homlokzaton épületfelszerelések, reklámok, cég- és címtáblák felszerelését is) továbbá valamennyi építmény, illetőleg építménynek nem minősülő, de az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló rendelet hatálya alá tartozó egyéb berendezések (többek között reklámcélú eszközök, szobrok és egyéb berendezési tárgyak) létesítése függetlenül attól, hogy közterületen vagy nem közterületen kerülnek elhelyezésre. c)263 A b) pontban foglalt rendelkezés szempontjából nem minősül építési engedélyhez kötött építési munkának az időszakosan (legfeljebb egy idegenforgalmi szezonra) elhelyezett, építménynek nem minősülő egyéb berendezési tárgyak és köztárgyak (utcabútorok, vendéglátó előkertek, egy rendezvényt időszakosan kiszolgáló és reklámozó építmények, illetőleg eszközök) közterületen, mind pedig a szabályozási terv szerint korlátlan, vagy korlátozott közforgalom által érintett nem közterületeken történő elhelyezése. Ezen esetekben elegendő a közterület-használati engedélyezési eljárás lefolytatása, amelyre irányuló kérelemhez azonban csatolni kell az Önkormányzati Tervtanács állásfoglalását is. 2
59
2
60
2 2 2
Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 41. § (1) bekezdése, hatályos 2005. XII. 15-től. Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 41. § (1) és (2) bekezdése, hatályos 2005. XII. 15-től. 61 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 41. § (2) bekezdése, hatályos 2005. XII. 15-től. 62 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 41. § (2) bekezdése, hatályos 2005. XII. 15-től. 63 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 58. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től.
-51d)264 Park, kert, fasor, zöldsáv építése-telepítése, illetőleg rekonstrukciója, továbbá 15 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fák, idős cserjék kivágása csak a fák védelméről szóló 21/1970. (VI.21.) Korm. rendelet alapján történhet. e)265Az építésügyi hatósági engedélyezés körébe nem tartozó munkák esetében a szakhatóságként eljáró építési hatóság - a szabályozási tervlap és előírások alapján, továbbá - a műemléki szakhatóság állásfoglalását is figyelembe véve adja meg a szakhatósági hozzájárulást. Az építésügyi szakhatósági állásfoglalás megadására vonatkozó megkereséshez a kérelmezőnek mellékelnie kell a műemléki szakhatóság állásfoglalását is. f)266 A jelen rendeletben előírt követelményektől eltérő építés esetén fennmaradási engedély nem adható. (4) Az (1) bekezdésben lehatárolt területen a szabályozási tervlap a SZÉSZ 5. §-a szerinti rendeltetési zónákat tagolja. a) a településközponti vegyes zónát 1. kereskedelmi (VtK) 2.267felsőoktatási-kulturális-vallási (VtF) 3. belvárosi lakó (VtL) b)268 a központi vegyes zónát 1. Vkb 2. Vki c)269 a közparkokat 1. pihenőparkokra (Zp) 2. játszó-pihenőparkokra (Zj) 3. a tagolt közterek növényzettel borított felületeire (Zt) (5) A településközponti vegyes kereskedelmi zónában (VtK) a)270az épületek földszintjén (csatlakozó alagsori, illetve galéria szintjén) elsősorban kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó létesítmények helyezhetők el; általánosságban olyan létesítmények, amelyek közterület (korlátozott, vagy korlátlan) közhasználatú nem közterület) felőli homlokzatán használati igény a rendeltetésszerűen betekintésre vagy árubemutatásra szolgáló portál; b)271kivételesen elhelyezhető az épületek földszintjén más jellegű létesítmény is, ha az épület földszintje nem portálos kialakítású és eredetileg sem volt ilyen, továbbá ha az ablak mellvédek kibontása műemléki, vagy helyi értékvédelmi érdekeket sértene, vagy ha az épület földszinti padlószintjének magassága a jellemző rendeltetésnek megfelelő felhasználást nem teszi lehetővé; 272 c) az épületek emeleti szintjein újonnan csak lakások vagy irodák alakíthatók ki, a meglévő lakások más rendeltetésűvé nem alakíthatók át, kivéve közcélú funkciók elhelyezése esetén; d)273önálló termelő gazdasági tevékenység kivételesen sem folytatható.
2
64
2
65
2 2 2 2 2 2 2 2
Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 58. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 41. § (1) és (2) bekezdése, hatályos 2005. XII. 15-től. 66 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 41. § (1) bekezdése, hatályos 2005. XII. 15-től. 67 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 58. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. 68 Kiegészítette a 41/2008. (XII.17.) Kgy. rendelet 11. §-a, hatályos 2009. II. 01-től. 69 Módosította a 41/2008. (XII.17.) Kgy. rendelet 11. §-a, hatályos 2009. II. 01-től. 70 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 41. § (1) bekezdése, hatályos 2005. XII. 15-től. 71 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 41. § (1) bekezdése, hatályos 2005. XII. 15-től. 72 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 41. § (1) bekezdése, hatályos 2005. XII. 15-től. 73 Módosította az 53/2005 (XI. 17.) Kgy. rendelet 41. § (1) bekezdése, hatályos 2005. XII. 15-től.
-52(6)274Településközponti vegyes felsőoktatási-kulturális-vallási zónában (VtF) a)275a kialakult jellemző rendeltetésnek megfelelő felsőoktatási (és ehhez kapcsolódó egészségügyi), tudományos és kulturális, valamint egyházi létesítmények megtartásán túlmenően: a meglévő épületterületek esetleges rendeltetésváltozása elsődlegesen a jellemző rendeltetésnek megfelelően történhet; b) az épületek földszintjének (alagsorának, galéria szintjének) kereskedelmi – szolgáltató – vendéglátó rendeltetése is jellemző rendeltetésnek minősül, ha az a terület fő rendeltetésű intézményeit igénybe vevőket is kiszolgálja; c)276a szabályozási tervlapon VtF jellel megkülönböztetett területrészek megnevezett intézményi használatát meg kell tartani. d) önálló termelő gazdasági tevékenység nem folytatható. (7)277Településközponti belvárosi lakózónában (VtL) a) a kialakult jellemző rendeltetés szerint lakások, továbbá oktatási és gyermeknevelési létesítmények helyezhetők el; b) lakó rendeltetésű magasföldszinti épületterület más rendeltetésűvé alakítása csak az I. rendű közterületekkel határos épületekben engedhető meg. Az emeleti épületszintek lakó rendeltetését nem szabad megváltoztatni; c) az épület földszintjén meglévő üzleteket nagy (100 m2-t meghaladó) alapterületű üzletekké (szolgáltató rendeltetési egységekké) nem szabad összevonni, ilyen rendeltetési egységeket új építéssel sem szabad létrehozni; d) önálló termelő gazdasági tevékenység nem folytatható. (8) A központi vegyes zónában (Vkb és Vki) a 10. § előírásain túlmenően a) a Vkb jelű zónában az I. rendű közterületek felé nyíló épületterületeken csak olyan kereskedelmi-vendéglátó-szolgáltató egységek helyezhetők el, melyek használati igénye az árubemutatásra szolgáló portál, ill. betekintésre szolgáló kereskedelmi tér; b) a Vki zónában a szabályozási tervlapon megjelölt rendeltetést meg kell tartani, de a földszinti közterületi homlokzat mögött korlátozás nélkül is kialakíthatók kereskedelmivendéglátó-szolgáltató egységek. (9)278Általános közlekedési és közmű zónában a jelen rendelet 23.§-ban előírtakon túl: a szabályozási terven meghatározott helyeken árusító-szolgáltató pavilonok, emlékművek és egyéb plasztikai elemek elhelyezhetők. (10) Vegyes forgalmú II. rendű közterületeken a gyalogos forgalomnak alárendelt gépjárműforgalom és gépjármű parkolás engedélyezhető. (11) A gyalogos forgalmi I., ill. II. rendű közterületeken a gépjármű célforgalom csak az esetben engedélyezhető, ha az a gyalogos forgalmat nem zavarja. Gépjárműparkolás nem engedhető meg. A “z” jelölésű közterületek a közlekedésen kívül, pihenésre is szolgálnak. (12) A szabályozási tervlapon átmeneti rendeltetési zóna jellel “N”-el is megjelölt közterületeken a (végleges) rendeltetéstől eltérően a Belvárosi híd járműforgalmának legfeljebb a tömegközlekedési és megkülönböztetett járművekre korlátozásáig átmenő járműforgalom lebonyolítása is megengedett. (13) A közpark zónákban a jelen rendelet 25.§ előírásai helyett, az alábbi előírásokat kell megtartani: a) A történeti Belváros zöld zónáiban épület nem helyezhető el. b) A szabályozási tervlapon Zp jellel megjelölt pihenő parkok területén belül a növényzettel nem borított felületeken csak a pihenést szolgáló melléképítmények, sétautak és pihenő padok, szobrok, ivókutak, szökőkutak helyezhetők el. 2
74
2
75
2 2 2
Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 58. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. Módosította az 53/2005 (XI. 17.) Kgy. rendelet 41. § (2) bekezdése, hatályos 2005. XII. 15-től. 76 Módosította az 53/2005 (XI. 17.) Kgy. rendelet 41. § (2) bekezdése, hatályos 2005. XII. 15-től. 77 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 58. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. 78 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 41. § (2) bekezdése, hatályos 2005. XII. 15-től.
-53c) A szabályozási tervlapon Zj jellel megjelölt játszó és pihenő parkok területén gyermekjátszóteret kell kialakítani, emellett a b) pontban felsorolt építmények is elhelyezhetők. d) A szabályozási tervlapon Zt jellel megjelölt parktükröket növényzettel borítva kell kialakítani, a területükön emellett csak szobor, emlékmű, (szökő)kút helyezhető el. e) A szabályozási tervlapon megjelölt park (parktükör) területeket a terv szerinti határokkal kell fenntartani illetve kialakítani; területükön a megszüntetendőként megjelölt építmények jelen formájukban nem tarthatók fenn. f) A szabályozási tervlapon teljes rekonstrukcióra szoruló közparkként megjelölt területek rekonstrukcióját azok teljes összefüggő terére kiterjedően egységesen kell megtervezni, szakaszolást csak a kivitelezésben szabad megengedni. 279 g) A parkok rekonstrukciója során biztosítani kell a szabályozási tervlapon jelölt gyalogos térkapcsolatokat. i) 280 (14) Az építési zónákra vonatkozó általános előírásoknál a jelen rendelet 36-38. § előírásai helyett az alábbi előírásokat kell megtartani. a)281A beépítés követelményeit 1. egyedi telek esetén általában annak tulajdoni lapon nyilvántartott területére, 2. ha az egyedi telek (annak egy része) és a szabályozási vonal között más számon nyilvántartott földrészlet van, azok összegzett területére, 3. 282 4. 283 284 b) Lakásokat nem tartalmazó épület telkén beépítetlen telekterületnek minősül a fényáteresztő tetővel fedett (udvar) területe, ha kizárólag közlekedésre és pihenésre szolgál. 285 c) Ha a szabályozási tervlap beépítésre szánt területen kötelező telekhatárt jelöl, akkor az azzal határolt telkek csak a telekalakítás után építhetők be, illetve beépített területük csak ez esetben növelhető. d) A közterület felőli építménymagasságot, mind a megengedhető vertikális épületbővítés, mind a foghíjbeépítés esetében az érintett térfal harmonikus hatása érdekében az adottságok mérlegelésével az építési engedélyezést megelőző előzetes elvi engedélyezési eljárás során kell meghatározni. A közterület felőli építménymagasság általában a tömbbelső felé sem léphető túl, kivéve ha azt az ott meglévő csatlakozó épületek magassága indokolja. e)286Az egyes létesítményekhez előírás szerint létesítendő gépkocsi parkolóhelyek közül elhelyezhető mennyiségű parkolóhelyet új épület építése esetén terepszint alatt kell a telken létesíteni. f)287Az X jellel megjelölt építési zónák esetében a megengedett építménymagasságot a környezethez való illeszkedés céljából elvi engedélyezési eljárás során kell tisztázni. (15)288Az 1-es (belvárosi) karakterű építési zónákban a 42.§ előírásain túl az alábbi előírásokat is alkalmazni kell. a) A belvárosi karakter jellemzőit meg kell tartani. A zónába eső, de eltérő karakterrel beépített telkek beépítési jellegét. - az azokon végzett, a fenntartás mértékét meghaladó mértékű építési munkák, és - a közterületek és tömbtelek területek rekonstrukciója 2
79
2
80
2 2 2 2 2 2 2 2
Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 41. § (1) bekezdése, hatályos 2005. XII. 15-től. Hatályon kívül helyezte az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 41. § (1) bekezdése, hatályát veszti 2005. XII. 15-től. 81 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 58. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. 82 Hatályon kívül helyezte az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 41. § (1) bekezdése, hatályát veszti 2005. XII. 15-től. 83 Hatályon kívül helyezte az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 41. § (1) bekezdése, hatályát veszti 2005. XII. 15-től. 84 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 41. § (2) bekezdése, hatályos 2005. XII. 15-től. 85 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 41. § (2) bekezdése, hatályos 2005. XII. 15-től. 86 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 41. § (1) bekezdése, hatályos 2005. XII. 15-től. 87 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 41. § (1) és (2) bekezdése, hatályos 2005. XII. 15-től. 88 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 58. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től.
-54során a belvárosi karakterhez kell közelíteni. b)289A zártsorú körülépített beépítés e területen alkalmazandó telekbeépítési előírásait a (16) bekezdés (a)- k) pontjai tartalmazzák. c)290 Egyes zártsorúan körülépített épületek kialakult előkertjeit a (16) bekezdés l) pontja szerint előkertként meg kell tartani. d) Meglévő szabadonálló beépítés esetén a kialakult elő- (oldal-, hátsó) –kertek mélysége nem csökkenthető épületbővítés során akkor sem, ha a szabályozási terv nem jelöl építési vonalat, ill. építési helyet. e)291Amennyiben a szabályozási tervlap az egyedi telkek között korlátozott közforgalmú kapcsolat biztosítását írja elő, a kapcsolat helyén átjárást kell biztosítani. (16) A zártsorú körülépített beépítési mód sajátos előírásai a)292Zártsorú körülépített beépítési mód alkalmazása esetén – a telek méretétől függően – az utcai szárny mélysége a telek utcai homlokvonalára merőlegesen mérve max 14,0 m, oldalszárny szélessége a telekhatárra merőlegesen mérve max 7,0 m, de a két oldalszárny együttes szélessége nem haladhatja meg a telekszélesség 50%-át. A hátsó épületszárny mélysége a hátsó telekhatárra merőlegesen mérve max 7,0 m, de az utcai és a hátsó szárny együttes mélysége nem haladhatja meg a telek mélységének 40 %-át ,de nem jelölhető ki építési hely 1. a telek egyik oldalhatára mentén, ha a telek szélessége kisebb 18,00 m-nél; 2. a telek hátsó telekhatára teljes hosszán, ha a telek mélysége kisebb 23,00 m-nél. b) A telekhatárokra merőleges beépítési mélység, illetve szélesség a legalább 20 m széles, illetve legalább 30,00 m mély telkeknél megnövelhető. Ez esetben az udvar bármely irányban mért mérete nem lehet kisebb, mint a telek ugyanazon irányban mért teljes méretének 40 %-a. 293 c) Oktatási épület esetében a közterület felőli épület(-szárny) közterületre merőleges épületmélységre vonatkozó korlátozást nem kell figyelembe venni. d) Oktatási, gyermeknevelési létesítménnyel közös telekhatáron oldalszárny akkor sem építhető, ha ezt egyébként a telek méretei lehetővé tennék. e) Ha védelem alatt álló épület bővítése valamely épületszárny meghosszabbításával történik, a bővítmény építési helye általában a meglévő épületszárnnyal azonos szélességű lehet; de ha az 6,00 m-nél keskenyebb, ezt a korlátozást nem kell figyelembe venni. f) Országos és helyi védelem alatt álló, oldalkerttel bíró épület beépítési módját sem szabad megváltoztatni; az oldalkert felőli oldalhatárt a szomszédos telken sem szabad beépíteni. g) A zártsorú körülépített beépítési mód építési helye nem tölthető ki teljesen sem épületbővítés, sem foghíjbeépítés esetén, ha 1. ilyen módon műemléki, vagy helyi védelem alatt álló megtartandó homlokzat kerülne elfalazásra; 2. a műemléki hatóság a teljes körülépítés ellen más okból kifogást emel; 3. ilyen módon a telek beépítettsége az övezeti előírás szerinti mértéket túllépné; 4. ennek következtében a szomszédos telken álló meglévő épület közös telekhatáron nyitott, a közös telekhatárra merőlegesen mérve 10,0 m-nél keskenyebb udvara válna zárttá. h) Új épület építése (foghíjbeépítés) esetén a zártsorú körülépített beépítésben a telek homlokvonalát (homlokvonalait) teljes hosszán, egy ütemben kell beépíteni. i) A körülépített udvaros építési helyen belül különböző magasságú épületrészek is kialakíthatók:
2
89
2
90
2 2 2
Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 41. § (2) bekezdése, hatályos 2005. XII. 15-től. Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 41. § (2) bekezdése, hatályos 2005. XII. 15-től. 91 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 41. § (2) bekezdése, hatályos 2005. XII. 15-től. 92 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 41. § (2) bekezdése, hatályos 2005. XII. 15-től. 93 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 41. § (2) bekezdése, hatályos 2005. XII. 15-től.
-551. a közterület felől előírt, illetve ahhoz közeli homlokzatmagasságú épületrész elsősorban a telek homlokvonalán és a szomszédos telkek beépített oldalhatárain építhető; 2. lakásoknak is helyet adó szomszédos telek beépítetlen telekhatárához csatlakozó épületszárny tűzfal magassága 10,00 m-nél nagyobb nem lehet. j) A zártsorú körülépített beépítési mód alkalmazása esetén sem új építéssel, sem épületbővítéssel nem léphető túl a 2,5, saroktelken 3,0 hasznosított nettó épület szintterület/telekterület beépítettségi mérték. k)294Amennyiben a zártsorú körülépített beépítésű zónában egy, a jelen előírásoknak nem megfelelő beépítésű telken olyan átalakítás történik, ami a földszinti beépített terület legalább 1/3-át érintő bontással jár, a beépítés átalakítását jelen előírásoknak megfelelően kell elvégezni. 295 l) Amennyiben körülépített udvaros épület egy vagy több oldalához előkert csatlakozik, azt előkertként kell megtartani. (17) Az 5-ös (egyéb) karakterű építési zónákban a 46. § előírásain túl az alábbi előírásokat is alkalmazni kell. a) A szabályozási tervlapon “5” (egyéb) karakterbe tartozó területen - sem a fő rendeltetésű helyiségek (épületenként összesítve értelmezett) meglévő szintterülete; - sem a területek meglévő beépítettsége nem növelhető az f) pontban előírtak kivételével. b) Tömbtelkes-úszótelkes beépítés esetén az úszótelket építési helynek kell tekinteni. c)296Ha a szabályozási tervlap a korábban kialakított tömbtelket irányadó szabályozási vonalakkal - telek-jellegű lakókertre és - közterület jellegű sétányokra tagolja, a szabad területek rekonstrukciója során az így meghatározott területeket kertészeti eszközökkel (pl. korlát és élő sövény) vizuálisan el kell választani egymástól. d)297Ahol kialakult közhasználatú út magánterületen halad, legkésőbb a közterület rekonstrukciója során a köz- és magán területeket a szabályozási tervlap szerint el kell választani egymástól. e) Ha szabályozási vonal kialakítása épület átalakításához kötődik, azt legkésőbb az épület átalakításakor ki kell alakítani. f) 298 (18)299Az épületek bővítésének sajátos előírásai a) Az épületek bővítése csak az építési zóna előírások betartásán túl a következő bekezdésekben foglalt feltételek fennállása illetve követelmények betartása esetén engedhető meg, figyelembe véve a (2) bekezdés a-c) pontok előírásait is. b) A rendeltetési zóna előírásoknak nem megfelelő földszinti rendeltetési egység az épület térfogatán belül sem bővíthető. c) Meglévő térfogaton belüli bővítési munkának minősül a pince (alagsor) szint rendeltetésváltozása, amely 1. elsősorban a felette lévő rendeltetési egység bővítésére használható fel, épületen belüli lépcső kialakításával, 2. önálló rendeltetési egységként az épületen belülről indított lépcsővel megközelítve engedhető meg.
2
94
2
95
2 2 2 2
Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 41. § (1) bekezdése, hatályos 2005. XII. 15-től. Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 41. § (1) bekezdése, hatályos 2005. XII. 15-től. 96 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 58. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. 97 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 58. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. 98 Hatályon kívül helyezte az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 41. § (1) bekezdése, hatályát veszti 2005. XII. 15-től. 99 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 41. § (1) bekezdése, hatályos 2005. XII. 15-től.
-56d) Kivételesen megengedhető vendéglátó rendeltetési egység közterületi pincelejáróval történő megközelítése: 1. meglévő rendeltetési egység (homlokzati) felújítása esetén, továbbá 2.300a homlokzathoz építészetileg törésmentesen illeszkedő elrendezéssel (pl. szimmetrikus homlokzaton szimmetrikusan elhelyezett elemekkel) és formálással, de ez esetben sem külső lépcsős (“angol aknás”) megoldással. 3.301 szimmetrikus homlokzatú épület egyik felén lévő vendéglátó egység ilyen feltárása esetén megengedhető a másik oldalon más rendeltetési egység kialakítása is. 302 e) Kellő belmagasságú földszinten galériaszint kialakítása (a szintterületi korlátokon belül) akkor engedhető meg, ha az nem jár meglévő homlokzati nyílások megosztásával és nem tesz szükségessé homlokzati nyílástörést. Utóbbi nem védett homlokzaton is csak akkor engedhető meg, ha a szakhatósági állásfoglalás szerint harmonikusan illeszkedik a meglévő nyílásrendszerbe. f)303Tetőtér beépítés – védett épületek esetén a vonatkozó önkormányzati rendelet betartásával – csak kivételes esetben engedhető meg 1. 304az általános érvényű előírások szerint ez nem jár gépjármű parkoló igény növekedéssel; 2. földszinten (magasföldszinten) megszűnő lakás(ok) pótlására szolgál, az eredetinél legfeljebb 30%-kal nagyobb és nem több lakással; 3. 305 h) 306 (19) 307Udvarokra, kertekre vonatkozó sajátos előírások a)308 Amennyiben a szabályozási terv előírja valamely udvar korlátozott közhasználatának biztosítását, annak tárgyi feltételeit úgy kell meghatározni, hogy az időben is korlátozott közforgalom szüneteltetése idején az udvar az ott lakók kizárólagos használatú területe lehessen. Ennek megfelelően: 1. a nem közhasználatú időszakra a telek határai lezárhatóak legyenek; 2. az udvar felszíni kialakítása feleljen meg a kettős rendeltetésnek. b) 309 A kertként kialakított telekterületeket kertként kell fenntartani, a kert felületet a burkolt felületek javára csökkenteni nem szabad. 310 c) Szabályozási terven külön megjelölt (mKt, mZp) tömbön belüli területek kialakításánál, jelen rendelet hasonló besorolású közterületeire vonatkozó előírásai alkalmazandók. (20)311Utcák és sétányok sajátos előírásai a) 312 Az utcákat és sétányokat a 25. sz. mellékletben szereplő irányadó mintakeresztmetszetek figyelembe vételével kell kiépíteni. b) A szabályozási tervlapon megjelölt a (12) bekezdés szerinti átmeneti forgalmi rendeltetésű közterületeken nem végezhető olyan építési munka, aminek következtében a járműforgalom nagysága a számára kedvezőbb feltételek hatására megnövekedhet, így pl. nem növelhető a forgalmi, illetve leálló sávok száma, szélessége.
3
00
3
01
3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3
Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 41. § (2) bekezdése, hatályos 2005. XII. 15-től. Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 41. § (2) bekezdése, hatályos 2005. XII. 15-től. 02 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 41. § (1) bekezdése, hatályos 2005. XII. 15-től. 03 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 41. § (1) bekezdése, hatályos 2005. XII. 15-től. 04 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 41. § (2) bekezdése, hatályos 2005. XII. 15-től. 05 Hatályon kívül helyezte az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 41. § (1) bekezdése, hatályát veszti 2005. XII. 15-től. 06 Hatályon kívül helyezte az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 41. § (1) bekezdése, hatályát veszti 2005. XII. 15-től. 07 Módosította az 53/200.5 (XI. 17.) Kgy. rendelet 41. § (1) bekezdése, hatályos 2005. XII. 15-től. 08 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 41. § (1) és (2) bekezdése, hatályos 2005. XII. 15-től. 09 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 41. § (1) bekezdése, hatályos 2005. XII. 15-től. 10 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 41. § (1) bekezdése, hatályos 2005. XII. 15-től. 11 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 41. § (1) bekezdése, hatályos 2005. XII. 15-től. 12 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 41. § (2) bekezdése, hatályos 2005. XII. 15-től.
-57c) A közterületi fasorok rekonstrukcióját 1. általában utakkal lehatárolt egységként; 2. egy utcában azonos fajtájú fák telepítésével kell végrehajtani; a védett fasorok esetében a fajta jelleg rekonstrukció esetén is védett. d) A fasorok rekonstrukciója, ritkítása esetén a védett épületek jellegzetes pontjait (főbejárat, hangsúlyos egyéb homlokzati tengely) figyelembe kell venni, azok elé fa nem telepíthető. e)313Közterületi árusítóhelyek, pavilonok csak a szabályozási terven megjelölt helyeken telepíthetők, köztárgyak a helyi építészeti örökség védelméről szóló rendeletben megengedett kialakítású hirdető berendezések csak az utca keresztmetszeteken megjelölt berendezési sávokban helyezhetők el. f) A szabályozási terven megjelölt rálátás sávján belül építmény nem helyezhető el, fasor újra nem telepíthető. (21)314 Közterekre vonatkozó sajátos előírások a) Az egységes terű köztereket (KtE) egységes illetve az eredeti tagolás szerinti burkolattal kell fenntartani; ezen tereken az időszakos rendezvényeket kiszolgáló állandó építményeket nem szabad építeni, illetve ilyen célú időszakos építmények elhelyezése érdekében a tér felszínét sem szabad megváltoztatni. b) A több napos időszakos rendezvények érdekében elhelyezni kívánt építmények felállítása, illetőleg a közterület használati engedély kiadása előtt a (3) d), e) pontja szerinti hozzájárulást meg kell szerezni. c) A tagolt terű közterek (KtT) rekonstrukciója, illetve helyreállítása során meg kell őrizni, helyre kell állítani azok eredeti sajátos jellegzetességeit: 1. az utcahálózat törésmentes, szerves átvezetését a tagolt felszínen háló, illetve csillag elrendezéssel; 2. a meghatározó épületekre utak rávezetését; 3. a tagolás tiszta artikulációját a park tükrök finom, de határozott lehatárolásával. d) A köztér rekonstrukció koncepciójának kidolgozása és elvi engedélyezése során figyelembe kell venni a történeti Belváros teljes területének szerkezeti hierarchiáját és az arányosság követelményeit is. e) Tagolt terű közterekben (KtT) a parktükröket növényzet és esetenként szobor elhelyezésére kell fenntartani; a közművek és a tartózkodás köztárgyait csak a tagolt tér utca vagy sétány jellegű burkolt felületén szabad elhelyezni. f) Köztér (KtE, KtT) rekonstrukciója esetén a tervezés előkészítő fázisában vizsgálni kell a terepszint alatti gépkocsi tárolóhelyek kialakításának lehetőségét. (22)315 Közmű létesítmények elhelyezésének sajátos előírásai a) A meglévő - villamos közép- és kisfeszültségű, - közvilágítás, - távközlési, - távhőellátási - vezetékek közül a föld felettieket a szükséges rekonstrukció során föld alá kell helyezni, föld feletti vezetékek újonnan nem létesíthetők. b)316A közművek és a közlekedés föld feletti berendezései a 25. sz. mellékletben lévő keresztmetszeteken feltüntetett sávokban, illetve ilyenek hiányában országos érvényű előírások szerint helyezhetők el.
3
13
3
14
3 3
Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 58. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 41. § (1) bekezdése, hatályos 2005. XII. 15-től. 15 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 41. § (1) bekezdése, hatályos 2005. XII. 15-től. 16 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 41. § (2) bekezdése, hatályos 2005. XII. 15-től.
-58(23)317 Értékvédelemmel kapcsolatos sajátos előírások a) Az épülethomlokzatokon lévő fecskefészkeket meg kell őrizni, a madarak ott tartózkodása idején homlokzati munkát csak fokozott gondossággal szabad végezni. Ún. fecskepelenka kihelyezése a mindenkori tulajdonos feladata. 318 b) c) 319 Helyrajzi számonkénti előírások. 1.
3
17
3
18
3
Jelen bekezdés előírásai a mellékelt átnézeti rajzzal együtt érvényesek A toldalékot teljes felújítás esetén el kell bontani (4038 hrsz.). 2. Az építési hely tornaterem létesítésére használható fel. A tornaterem épület magassága a 4037 hrsz. épület magasságához illeszkedjen (4031 hrsz.). 3. A tornaterem építésének ellentételeként minden melléképületet el kell bontani. 4. Móra park rekonstrukciója során az eklektikus jelleget kell megőrizni. Meg kell tartani a tengelyes és derékszögű kompozíciós rendszert. A szobrokat összekötő tengelyt, valamint a – más formában is kialakítható – medencét a múzeum épület tengelyében meg kell tartani. A park kompozíció jelentős módosítása esetén a főtengelyre szervezett elemeket – ellentétben a jelenlegi vízmedencével – az épülethez hasonlóan a tengelyre merőleges tendenciával kell formálni és ki kell küszöbölni a főtengely és a hídrámpa kellemetlen együtthatását. 5. A múzeum bővítése érdekében a terület terepszint alatt beépíthető. A tetőt növényzettel beültetett módon kell kialakítani, a végleges terepszint nem haladhatja meg a múzeum épülethez ÉK-ről csatlakozó terepszintet. 6. A múzeum előtti utat a Vár utca szerves folytatásaként kell kialakítani; a Vár utcát annak teljes szélességében kell a Stefánián átvezetni (4035/3 hrsz.). 7. A templom előterében a járda szinten egységes gyalogos térfelületet kell kiképezni (4022 hrsz.). 8. A meglévő homlokzati nyílások és az alagsori bejáratok miatt a 4013 hrsz. telken csak telekalakítás után engedhető meg építés. 9. A 4013 hrsz. telek beépítését úgy kell kialakítani, hogy a Horváth Mihály utca vetülete a térfalon beépített legyen. Az utca tengelyében olyan homlokzati elem szükséges, ami (pl. toronyszerű) formálásánál fogva alkalmas a Stefánia felé haladó tengely töréspontjának megjelenítésére. 10 A 4007/1 hrsz. “úszótelekhez” csatlakozó telekhatárt (4007/2 hrsz. telket) a szabályozási vonalakon erőteljes épített kerítéssel vagy annak jelzésére alkalmas oszlopsorral úgy kell lehatárolni, hogy térfal hatását tudja kelteni. 11. A 4008-4012 hrsz. telkek beépítése kialakult; sem a beépítés kubatúrája, sem a lakások száma nem növelhető. 12. A 4016-4021 hrsz. tömb egészének beépítése kialakult; sem a beépítés kubatúrája, sem a lakások száma nem növelhető (4016-4020). 13. Rendeltetésváltozás esetén a toldalék elbontandó az eredeti homlokzat helyreállításával (4021 hrsz.) (4016-4020). 14. A kialakult kert (3999/5 hrsz.) megóvásának és fenntartásának garanciája esetén az irányadó telekhatárok figyelembe vételével újra telkesíthető terület. 15. A 3999/5 hrsz. területen a (“16” jelű) garázstelek alakítása függvényében akár egy, akár két telekként újra telkesíthető a terület. 16. Fokozatosan átalakítandó (3999/5 hrsz.) garázstelek, amelytől fokozatosan olyan magánutat kell kialakítani, ami a kapubehajtó nélküli épületek telkének megközelítését biztosítja. 17. A 3999/5 hrsz. garázstelek azon része, amelyet a 4004 hrsz. telken álló épület felújítása során ahhoz a telekhez lehet csatolni az esetben, ha a területen álló sorgarázsok pótlása az épület magasföldszintjén, illetve annál alacsonyabb síkon kialakított járható zöld tető alatt megtörténik. 18. A 3999-3995 hrsz. tömb beépített kubatúrája nem növelhető; a lakások száma sem. (3995-6, 3998-99) 19. A 3997 hrsz. területen a terasz kialakítása során a megfelelő rálátást biztosítani kell a főhomlokzatra (3995-6, 3998-99). 20. A (4032 hrsz.) gyalogos használatú térburkolaton biztosítani kell a Színház épületére a megfelelő rálátást; a felületen gépkocsi lehajtó nem létesíthető. 21. A 3989 és 4032 útkereszteződés felszínét úgy kell kialakítani, hogy a Vörösmarty utca valamint a Stefánia illetve Várkert közti gyalogos forgalom elsőbbsége szintben is biztosított legyen. 22. A 3962 hrsz. telken építési hely elsősorban tornaterem építésére használható fel, de az utcavonalon álló traktusban csak (földszinten) közforgalmú és (emeleten) tornatermi öltöző helyiségek létesíthetők. Az
Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 41. § (1) bekezdése, hatályos 2005. XII. 15-től. Hatályon kívül helyezte a 41/2008. (XII. 17.) Kgy. rendelet 18. §-a, hatályát veszti 2009. II. 01-től. 19 Hatályon kívül helyezte az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 41. § (1) bekezdése, hatályát veszti 2005. XII. 15-től.
utcai traktus önállóan is megépíthető az emelet más oktatási jellegű átmeneti hasznosításával. Az építési hely csak a tervlapon megjelölt bontandó mellék- és toldaléképületek egyidejű bontása esetén tölthető ki.
-5923. 62 hrsz. telek csak a telekhatár rendezés után építhető be. 24. A 3956/4 hrsz. foghíj csak a telekalakítás után építhető be. 25. A Színház technikai helyiségei bővítése esetén beépíthető terület (3954 hrsz.). 26. Beépíthető vagy kapuépítménnyel lehatárolandó épületköz (3956 hrsz.). 27. Teljes szélességében helyreállítandó kapualj (3949 hrsz.). 28. Egységes térhatású udvar kialakítható (3848 eredeti hrsz.). 29. Épület felújítás esetén a 3951 hrsz. épületsarok tetőszintje a szomszédos két saroképülettel összhangban alakítandó ki, figyelembe véve a körút túlsó oldaláról kialakuló képet. 30. A 3944 hrsz. telken olyan udvar rendezés szükséges, amelynek során a melléképületek bontásával együtt a telekrendezést is végre kell hajtani. Az udvart úgy kell kialakítani, hogy a 3941 hrsz. udvarral időszakosan összekapcsolható legyen. 31. A 4039 hrsz. “Anna kút”-i részén komplex térrehabilitáció szükséges, amelynek során a gyalogos térbővületeken álló pavilonokat el kell távolítani, illetve azokat a 3940 hrsz. épület földszintjére áthelyezni. A homlokzat, illetve a Fekete Sas utca tengelyeinek metsződésében megfelelő léptékű (kb. 8,0 m magas), városképi szerepet betölteni képes plasztikai elem (szobor stb.) elhelyezése indokolt lehet. A kút közvetlen környezetét határoló körön kívül a rehabilitáció során minden egyéb elem helyét felül kell vizsgálni. A tömegközlekedési várakozás berendezésein (padok, tájékoztató táblák) kívül a térbővületen egyéb berendezés léte nem indokolt. 32. A Zsótér ház 3939 hrsz. előtere (az épület többi három oldalát kísérő járdával együtt) egységes gyalogos használatú előtérként alakítandó ki. Az út (parkoló) test és a Városháza homlokvonalának meghosszabbítása közti, a főbejárati mezőbe vezető és a sarokrizalitok előtti felületeket burkolt felületként megtartva az épület főtengelyére szimmetrikus előkert kompozíció is kialakítható, de csak alacsony növényzettel. 33. A 3928 hrsz. telek beépítetlen területét továbbra is kertként kell fenntartani. A kerítés csak annak eredeti formájában újítható fel. 34. A 3980-3986 hrsz. tömb beépítése tovább nem sűríthető, a megjelölt mellék-, toldaléképületeket felújítás esetén el kell bontani. 35. A 3987 hrsz. utca rekonstrukciója esetén az utca nyugati szakaszának vizuális átvezetését biztosítani kell; ennek érdekében indokolt a növényzettel fedett felületek felülvizsgálata (É-i oldalon bővítése, D-i oldalon megszüntetése). 36. A (4032 és 4033 hrsz.) Stefánia felületét kiemelt szegély nélkül indokolt kialakítani. A tagolt zöldsávokban a palotasor látványát nem zavaró alacsony növényzet telepíthető. A zöldsávot a palotasor homlokzati tagolásával összhangban kell kialakítani: az épületek főtengelyei egyúttal a zöldsáv megszakításának tengelyei is kell, hogy legyenek. 37. A vegyes forgalmú Vár utcát annak teljes szélességében kell a Stefánián átvezetni (4032-4033). 38. A 3967/1 hrsz. épület beépítetlen udvara az esetben használható fel közforgalmú rendeltetési egységek megközelítését biztosító üzletudvarként, ha egységes térhatású udvar hozható létre. Az udvar átlátszó fedéssel lefedhető. 39. A toldaléképítmények elbontása esetén a 3969 hrsz. udvar körbezárható, az “a” jelű favázas épület emeleti szinten újra felépíthető. 40. A Városháza és a Belváros gyalogos főtengelye közti valóságos térbeli kapcsolatot újra kell teremteni az egész 3939 hrsz. Széchenyi tér-komplexum összefüggéseiben is értékelve. 41. Az eredetileg 3923 hrsz. közforgalmú átjárást biztosító kertként kialakítandó terület. Károlyi utcai lehatárolásaként a MÁV Igazgatóság eredeti kerítéséhez hasonló hatású, de a környezethez igazodó formálású kerítés építése szükséges. 42. A 3924 hrsz. kettős telek épületbővítésekkel két szabályos zárt udvar köré szervezett beépítésűvé tehető a 3925 hrsz. telek egy részének a telekhez csatolása esetén. 43. A 3925 hrsz. udvart a DNy-i sáv esetleges beépítésétől eltekintve kertként kell fenntartani. A DNy-i sáv beépítésével egyidejűleg a kert szükséges mértékű felújítását és a telekrendezésnek megfelelően szükséges átalakítását is el kell végezni. Az egykori fogadó épület tűzfalát takaró épületszárny csak a csatlakozó lakások átalakításával együtt építhető meg. 44.320A 3974-3975 hrsz. épületek teljes felújítása esetén a toldaléképület nem tartható meg, továbbá helyre kell állítani az eredeti telekhatárt. 45. A villamospálya rekonstrukciója esetén helyre kell állítani a 3973 hrsz. posta épület előtti, az attól északra lévő szakaszokkal azonos szélességű előteret a villamospálya sugarak szűkítése árán is (3939 hrsz.). 46. A 3976 hrsz. utca felszín a Stefániához hasonlóan tagolható, az épületek homlokzati tagolását (kapuk, rizalittengelyek jelzése) is hasonlóan kell megjeleníteni; viszont az úttest és a járdák szintbeli elválasztását indokolt fenntartani. 47. A 3921 hrsz. földszintes épületen – a lakóépület csatlakozás figyelembe vételével – indokolt lenne 3
20
Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 41. § (3) bekezdése, hatályos 2005. XII. 15-től.
emelet ráépítése az utcai traktusban.
-60-
-
48. Akár a földszintes épület 3921/2 hrsz. telekre néző nyílásai befalazása árán is a legközelebbi átalakítás alkalmával – korrigálni kell a jelenlegi irracionális telekhatárt. 49. Az úttest valóban elengedhetetlenül szükséges szélességűre szűkítése árán növelni kell a járdák szélességét (3920 hrsz.). 50. A 3854 hrsz. Deák Ferenc utca ezen szakaszát a V. Hugó – Oroszlán utcák közti szakasszal azonos módon kell kialakítani, de a fasorokat az épülettengelyben (kb. 10 m-en) meg kell szakítani. 51. A 3885 hrsz. épület tűzfalát takaró 3883 – 3884 hrsz. épületszárny építése megengedett, de csak egy ütemben. 52. 3849 hrsz. épület felújítása esetén az udvarbeépítést lehetőleg el kell bontani, de ha valamilyen (nem gazdasági) okból ez nem lehetséges, annak átalakításával biztosítani kell a kapualj (nem jelképes) természetes megvilágítását, tetejét zöld tetőként kell kialakítani. 53. Épület-bővítési igény esetén indokolt a 3838-59 hrsz. földszintes kazánházon emelet(ek) ráépítése. 54. A telekhatárokat a 3803 hrsz. lakóépület és a 3802 hrsz. iskola között úgy kell rendezni, hogy biztosított legyen az iskola saját területen történő megközelítése és a 3802/1 és /2 hrsz. telkek egyesítése, továbbá az iskola és a lakóépület teljes szeparálása. 55. Bővítési igény esetén a 3802/1 hrsz. iskola udvar a meglévővel harmonizáló új épületszárnnyal zárttá tehető. Az épületszárnyat a lakóépület felé átlátás és tűzátterjedés szempontjából zárt (nem feltétlenül tömör) homlokzattal kell kiképezni, de egyúttal biztosítani kell a 3802/2 hrsz. bővítmény bevilágítását, továbbá épület alatt a Béla utca felőli gazdasági bejáratot. 56. A Béla utca felőli 3803 hrsz. épületköz (a Tisza felőli homlokzat megfelelő kialakításával) teljes egészében is az iskola területéhez csatolható. 57. A tervlapon lehatárolt közterületet a 3806 hrsz. terület rekonstrukciója során úgy kell kialakítani, hogy annak térbeli formálása érzékletesen megjelenítse a Tömörkény utca és az Oroszlán utca térbeli városszerkezeti összefüggését. A kialakításnak érzékeltetni kell azt, hogy ez az egykor összefüggő utca nyílegyenesen vezetett a Tiszához. A sétány – utca határait alacsony korláttal és élősövénnyel is szükséges érzékeltetni; a közvilágítást térformálásra is igénybe kell venni. 58. A 3818/4 hrsz. épület földszintjének teljes felújítása esetén az átjárót ki kell bővíteni északi irányban olyan mértékig, hogy valóságosan tudja érzékeltetni az Oroszlán és Tömörkény utcák térbeli összefüggését. 59. A lakóépületekhez tartozó 3806 hrsz. közös telken létesíthető pavilonok a közterület bővítésének tekintendők; kialakításuk elsődleges célja a Béla utca térhatásának erősítése kell, hogy legyen. 60. A 3819 hrsz. telek kerítését a hatósági elrendelés szabályai szerint kell létesíteni; célja az Oskola utca utcaszerű hatásának erősítése. 61. A Klauzál tér – Tisza kapcsolatot a 3820 hrsz. Roosevelt tér déli félutcájának park felőli oldalán vezetett gyalogos útvonallal egyenes tengelyként meg kell teremteni. 62. A Béla utca folytatását a parkot rendeltetés szerint is kettéosztó sétányként kell a 3820 hrsz. parkban kiképezni. A sétány térbeli megfogalmazását úgy kell megoldani, hogy egyértelműsítse a Dóm tér – Móra park térkapcsolatot. 63. A 3820 hrsz. közpark rekonstrukciója során a térbeli elrendezést a Tiszára merőleges tengelyre szimmetrikusan kell megfogalmazni; ezen a tengelyen kell biztosítani a rendeltetés szerint kettéosztott park térbeli egységének megjelenését. A Juhász Gyula szobor elhelyezését és környezetalakítását ebben az összefüggésben is felül kell vizsgálni. 64. A megjelölt közterületet a Béla utcát térbeli megjelenésében is a Dóm tér irányában folytató sétányként kell kialakítani a 3806 és 3810 hrsz. területekből. A területet jellemzően burkolt felülettel kell kialakítani, növényzettel borított felületek az É-i szakasz tengelyében, illetve a déli szakaszon a pincehomlokzatok előtt alakíthatók ki. A sétányt alacsony korláttal, élősövénnyel – ahol ez nem megoldhatatlan – el kell választani a közparktól, illetve telektől. 65. A területet a lakóházhoz tartozó telek-szerűen kell kialakítani a 3806 hrsz. tömbtelek rekonstrukció során. Ennek megfelelően a meglévő, de a rekonstrukció után csak a Béla utcáról megközelíthető út felhasználásával itt parkolók is kialakíthatók. 66. A 3800 hrsz. közterület rekonstrukciója során a közutat meg kell szüntetni, helyét jellemzően növényzettel fedetten kell kialakítani. A felület K-i sarkában levő szobor helyét és környezatalakítását az egész parkfelület kialakításának összefüggésében kell értékelni. A park területét a hagyományosra emlékeztető alacsony korláttal el kell választani az utca (sétány) felhasználású közterületektől. 67. A 3812 hrsz. kialakult épített parkelemeket meg kell tartani, de egyértelmű határvonalat kell megállapítani a templomkert és a park között; a park határvonalát épített jelzéssel kell megjeleníteni. 68. A 3800, 3812 és 3813 hrsz. telkeket érintő megfelelő területcserékkel szabályos templomkertet kell kialakítani, amelynek kerítését legalább a Somogyi és Révai utcák felől helyre kell állítani. 69. A Nádor és Bajza utcák foghíjas szakaszait tömör kerítéssel kell lezárnia a 3838 és 3825/1 hrsz. telkeknél. 70. Amint a Bajza utca a Somogyi utcáig legalább egyirányú gépjármű szervizforgalom lebonyolítására alkalmassá válik, a 3834 hrsz. területet a lakóházakhoz kell csatolni.
71. A (14/11) bekezdés szerinti rendeltetésváltozás esetén a Nádor utca felől zárt beépítést kell kialakítani. 72. A 3866, -67 és 3872 hrsz. szűk udvarainak kellemetlen térhatását a felújítás során javítani kell; a zárt udvarokban a tűzfalakat kúszónövénnyel kell befuttatni.
-6173. A 3868 hrsz. épület tűzfalának letakarása indokolt kellő magasságú épületszárnnyal a 3870 hrsz. telken. 74. A szabadon maradó 3867, -68, -72 hrsz. épületek tűzfalait kúszónövénnyel kell befuttatni a 3870 hrsz. telken. 75. Zárt (3888 hrsz.) udvar kialakítása esetén azt egységes párkánymagassággal kell megvalósítani az udvar felől. A meglévő három platánfát az udvaron meg kell őrizni. Az udvar új térfalait úgy kell megformálni, hogy legalább a térhatás egységes legyen. Az “a” jelzésű szakaszon – amennyiben a 3892 hrsz. épület tűzfalán vágott ablak nem szüntethető meg – az udvar felé zárt, délre nyíló teraszt kell kialakítani. 76. A 3891/1 hrsz. telek maradékterületnek tekinthető része az esetben építhető be, ha az udvarbeépítés teteje kertszerű kialakítású – eltekintve az üvegfedéssel kialakítandó közlekedőktől. A tetőkert szintje nem lehet magasabban meglévő épület I. emeleti padlószintjénél. 77. A 3793-3799 hrsz. telektömbökben az épületek bővítése nem engedhető meg. 78. Az eredetileg 3878 hrsz. telken olyan beépítést kell létrehozni, amely ugyan markánsan elkülönül a 3875 hrsz. telektől, de harmonikus térsorral biztosítja a Kölcsey és Somogyi utcák közti átjárást. A 3879 hrsz. épület megnyitott tűzfalának látványát minél erőteljesebben ki kell zárni az udvar látványából; az “a” jelű területet – ha nem lehet földszintes üzletszárnyat ide építeni, kertként kell kialakítani. 79. A lebontott melléképületek helyén indokolt egy harmonikusan illeszkedő új épületszárnnyal az eredetileg 3877 hrsz. telek végét lezárni. 80. Az eredetileg 3877 hrsz. udvar lefedése indokolt, a tető alatt kereskedelmi hasznosítással, az utcai pincelejárók egyidejű felszámolásával. 81. A megjelölt területet a 3095 hrsz. körút térbővületeként egységes gyalogos területként kell kialakítani. A 3908 hrsz. épület szimmetrikus homlokzatának tengelyére komponáltan mobil berendezés elhelyezhető, de a térfelszín megbontása nem engedhető meg. 82. Az eredetileg 3901/1 hrsz. udvar közforgalmú megnyitása csak az után indokolt, ha a 3902 hrsz. telek tűzfalainak takarása egységes, a saroképülettel szerves egységet alkotó épületszárnnyal történik. 83. A 3729 hrsz. Klinika terület az árkád belső homlokzata vonalában a Dóm tér eredeti acél kapurácsaival harmonizáló acél szerkezettel lezárható. 84. Az esetleges épületbővítések – beleértve minden épületszerkezetet – a tervlapon jelölt határt nem léphetik túl (3729 hrsz.). 85. Esetleges bővítés – a beépíthetőségi korlátokon belül – csak a belső udvar felé megengedett (3729 hrsz.). 86. A 3729 hrsz. Klinika kertben fokozatosan helyre kell állítani annak eredeti szerkezetét. 87. Új épületszárny a megjelölt helyen építhető, a meglévő Dóm térre merőleges épületszárnnyal analóg módon kialakítva (3729 hrsz.). 88. A 3738 hrsz. Aradi vértanúk tere rekonstrukciója során alapjaiban a téri együttes felépítése után kialakított térbeli rendet kell helyreállítani, de gyalogos térként, kiemelt útszegélyek nélkül. Biztosítani kell a Hősök kapujában összemetsződő három utca térbeli megjelenését. Az alapjaiban helyreállítandó állapottól a jobb térkapcsolatok kialakítása érdekében indokolt eltérés (pl. a volt piarista gimnázium főbejáratának kinyitása a tér centruma felé) megengedhető, de ez nem vezethet az eredeti parktükrök túlzott feldarabolásához. A parktükröket teljes egészükben növényzettel borított felülettel kell kialakítani és hagyományos módon letakarni; viszont az eredeti korlátforma rekonstruálása nem követelmény. A gyalogos térberendezés (kandeláberek, padok stb.) csak a burkolt felületeken helyezhetők el, azok középső sávjának szabadon hagyásával. 89. A 3738 hrsz. Aradi vértanúk illetve a 3728/2 hrsz. Rerrich Béla terek egymástól való elhatárolását építészeti igényű kapuzattal kell megoldani. Az irányadó szabályozási vonal – egyúttal a kapuzat helye – meghatározása során egyrészt határozott formát kell adni az Aradi vértanúk tere lehatárolásának, másrészt megfelelő módon kell csatlakozni a 3728/1 hrsz. épülethez. 90. A 3721/1 hrsz. épület nagyjából az egykori Árpád utca – Pécsi utca sarokháza formáját alkotva igény esetén bővíthető, az elképzelt pozíciónak megfelelő megformálással. 91. A 3734 hrsz. templom eredeti előlépcsőjét lehetőség esetén helyre kell állítani. 92. A 3735 hrsz. szélső sávjainak úttest funkciója megszűnése után homogén, a süllyesztett tér mintázott burkolata keretéül szolgáló kiskockakő burkolat építendő az Apáthy utca vonaláig. 93. A lebontott 3737/3 hrsz. telek tégla kerítését eredeti formájában vissza kell állítani. 94. A 3781/2 hrsz. építési hely – vagy legalább annak közterületi homlokzata és a passzázs sávja – csak egy ütemben építhető be. 95. A 3781/1 könyvtár épület tehergépjármű kiszolgálását biztosítani kell. 96. Funkcióváltás esetén a 3783 hrsz. épület homlokzatait a szomszédos épületekkel jobban harmonizálóvá kell tenni. 97. A 3780 hrsz. Apáthy utcát teljes szélességében helyre kell állítani. Ha a konzolos épületvég alatt megmarad a WC-funkció, annak bejáratát sokkal diszkrétebben kell elhelyezni. 98. A 3763 hrsz.-on nyilvántartott területet a 3762 hrsz. épület előkertjeként kell rekonstruálni. Szükséges az eredetihez jellegében (nem feltétlenül formájában) hasonló jellegű korláttal való lehatárolás a
szabályozási vonalon. 99. A Kárász utcát az eredeti állapottal analóg módon kell átvezetni a 3761 hrsz. Dugonics téren, de csökkentett mérettel és kizárólag gyalogos forgalommal. A park lehatárolását a 3763 hrsz. előkertéhez hasonló módon kell megoldani. A szökőkút az ábrázolt csökkentett területtel meghagyható.
-62100.A Dóm tornyai vonalában gyalogos – kerékpáros használatú úttal kell biztosítani a tornyok látványvédelmét a 3784/1 hrsz. területen. 101.A parkolók megszüntetése után az egykori reáliskola-kert végét a 3763 hrsz. előkerttel azonos módon kontúrozva helyre kell állítani a 3784/1 hrsz. területen. 102.A Gyógyszerész Kar bővítéséig a 3769-70 hrsz. épület utcai homlokzatát eredeti formájában meg kell őrizni, indokolt lehet az új épületbe komponálása is. 103.A 3765 hrsz. épületköz csak az épület Ény-i oldalszárnya legalább részbeni (cselédlépcső) lebontása esetén építhető be. 104.A 3784 hrsz. Árpád téren hagyományossá vált vásárok számára biztosítandó terület a közterületi rekonstrukció után. 105.A Sulkovszky házat és az eredeti térfalat jelző homlokzatot vagy áttört közterületi építményt meg kell építeni a közterületi rekonstrukcióval egyidejűleg. 106.Biztosítani kell a gyalogos forgalom elsőbbségét a forgalmi csomóponton való gyalogos és kerékpáros átvezetésnél is. 107.A közterületi építményt úgy kell megformálni, hogy a Jókai utcából érkezőnek egyértelműen jelezze a gyalogos főtengely irányváltását. 108.A Jókai utca tengelyétől kissé balra szükséges a gyalogos főtengely hajlásának már az Aradi vértanúk téri villamos megállóból látható jelzése megfelelő tömeg-motívummal (pl. az ország-zászló színvonalasabb újra formálása, Pallas Athéné szobor).
16.SZEGED KÁLLAY LIGET KÖRNYÉKE (K) SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI 85. § (1)321A sajátos előírások hatálya a szabályozási tervlapon körülhatárolt ingatlanokra terjed ki. (2) A közutak és a közművesítés (beleértve a jelenlegi hálózatra való rácsatlakozást és az esetleges közműáthelyezéseket is) kiépítésének valamennyi költsége az érintett ingatlanok tulajdonosait terheli. (3) „Lke” jelű kertvárosias lakózóna sajátos előírásai a) Egy telken csak egy lakóépület helyezhető el. A telkeken különálló melléképület nem építhető. b)322 A zónára előírt minimális teleknagyságot 50%-kal meghaladó méretű telkeken egy további rendeltetési egységet tartalmazó épület különállóan is elhelyezhető. c) Az utcavonalon és az oldalhatárokon az utcavonaltól mért 3,00 méterig tömör kerítés nem létesíthető. Az utcavonalon építendő kerítés 45 cm-es tömör lábazattal, tégla vagy beton pillérek között áttört fém, vagy fa betétes lehet. Magassága a járdaszinttől: 1,60-1,80 méter. d) Az építési engedélytervekhez részletes talajmechanikai szakvéleményt kell készíteni. Ebben kell előírni a talajvíz agresszivitás elleni védekezés módját is. (4) A szabályozási tervlapon jelölt 41516X(K) sajátos építési zónában a)323a SZÉSZ 1-3. táblázatának megfelelő kódszámok szerinti előírásokat kell alkalmazni, kivéve az épületmagasságra vonatkozókat. Az épületek megengedett építménymagassága legfeljebb 6,0 m, de a lakást tartalmazó épületrész utcai homlokzatmagassága legfeljebb 6,5 m, a garázs épületrészé legfeljebb 3,5 m lehet. b) a tetőforma csak a szomszédos épületekkel azonos, vagy közel azonos (38-45º) dőlésszögű nyeregtető lehet. A tetőfedés anyaga nem lehet bitumenes zsindely. c) az egyes telkeken az épületeket úgy kell elhelyezni, hogy lakó épületrész lakóépülethez, garázsrész garázshoz csatlakozzon tűzfallal elválasztva. d) az előkert mélysége 1. lakóépület rész előtt 5,0 m 2. garázsépület rész előtt legalább 6,0 m és legfeljebb 7,0 m legyen.
3
21
3
22
3
Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 42. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 42. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 23 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 42. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től.
-63e) közbenső teleknél az utcavonalon, ill. az előkertben kerítés nem létesíthető. 1. A szabályozási tervlapon jelölt csillapított forgalom számára kijelölt utcákon 4,5 m-es burkolat-szélességeket kell kialakítani. 2.324 A közlekedési területeket a jelen rendelet 25. sz. melléklete szerinti útminta keresztszelvényeknek megfelelően kell kialakítani. 325 (5) A szabályozási tervlapon jelölt 41585X(K) sajátos építési zónában a) a SZÉSZ 1-3. táblázatának megfelelő kódszámok szerinti előírásokat kell alkalmazni, kivéve az épületmagasságra vonatkozókat. Az épületek megengedett építménymagassága legfeljebb 7,5 m, a garázs épületrészé legfeljebb 3,5 m lehet; b) az előkert mélysége 10,0 m; c) 326 327 (6) Sajátos közmű előírások: a) A szennyvízcsatorna-hálózatának kiépítése és a biztonságos csapadékvíz-elvezetés érdekében a szabályozási tervlapon jelölt út koronaszinteket be kell tartani. b) A csapadékvizeket betonburkolatú nyíltárkos módon kell elvezetni. (7) 328A közpark sajátos előírása: A szabályozási tervlapon jelölt telken belüli fásítási területen a meglévő értékes fákat meg kell tartani. (8) 329 A környezetvédelem sajátos előírásai: a)330Szeged, Kertészet – 4740KK számú termál kút eltömedékelését csak a vízügyi hatóság jogerős vízjogi engedélyének birtokában lehet elkezdeni. b) Háztartási hulladékgyűjtők közterületen nem tárolhatók. c) Zajt, ill. rezgést előidéző új üzemi létesítmény, berendezés, technológia nem telepíthető. 17. SZEGED REPÜLŐTÉR ÉS KÖRNYÉKE (RT) SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI 86. § (1) A sajátos előírások hatálya Szeged repülőtér és környékének a szabályozási tervlapon jelölt területére terjed ki, amelynek határa: Nyugaton: - a 02075/16 hrsz.-ú terület keleti határa és annak dél felé meghosszabbított nyomvonala, - a meglévő és tervezett közigazgatási határ, - a 0387 és a 0385 hrsz.-ú terület nyugati határa. Északon: - a 0385 hrsz.-ú terület északi határa, - a 02027 hrsz.-ú terület nyugati határa, - a 02023/2 hrsz.-ú területen húzódó árok, - a tervezett elkerülő út keleti határa, - az 55. sz. Bajai út északi határa, - a 02010/11 és 02010/45 hrsz.-ú telkek nyugati határa, valamint ezek vonala által meghatározott temetőhatár, - a 02005 hrsz.-ú földút.
3
24
3
25
3 3 3 3 3
Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 42. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. Módosította a 10/2006. (V. 15.) Kgy. rendelet 3. §-a, hatályos 2006. V. 15-tól. 26 Hatályon kívül helyezte az 53/2005 (XI. 17.) Kgy. rendelet 42. §-a, hatályát veszti 2005. XII. 15-től. 27 Kiegészítette a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 59. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. 28 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 42. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 29 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 59. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. 30 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 42. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től.
-64Keleten: − Budapest – Szeged vasútvonal nyugati határa, − jelenlegi temető határa, − Budapest – Szeged vasútvonal keleti határa, − a Röszke – Szeged vasútvonal déli határa, − Kecskés telep nyugati – belterületi határa. Délen: − a Terehalmi út északi határa (a 22407/2 hrzs.-ú ingatlanig), − az 5. sz. Röszke – Szabadkai út déli határa,a 02087 hrsz.-ú földút keleti határa, − a szabályozási terven a 02088/20 és 2088/21 hrsz.-ú területek délkeleti határától 16 m, illetve a 02088/14, 15, 16 hrsz.-ú területek délkeleti határától 16 m szélességben leszabályozott tervezett út határa a 02090/1 hrsz.-ú területig − az 5. sz. Röszke – Szabadkai út délkeleti határa. (2) 511X1X (RT) jelű építési zóna telkein a) a SZÉSZ 1-3. sz. táblázatának előírásait kell alkalmazni, kivéve a teleknagyságot és építménymagasságot, b) Teleknagyság min. mértéke: 100 ha. c) Építménymagasság: max. 15,00 m, kivéve az irányítótornyot, melynek max. építménymagassága 45,00 m lehet. d) Az építési engedélyezési tervhez részletes talajmechanikai szakvélemény csatolása szükséges. e) Tömör kerítés nem építhető. (3) Egyéb sajátos előírások a)331A szabályozási tervlapon jelölt „Városkapu” területén – az egységes építészeti megjelenés és a biztonságos közlekedés biztosítására építést engedélyezni csak az Önkormányzati Tervtanács (ÖTt) által elfogadásra javasolt olyan építési engedélyterv alapján lehetséges, amelyben bizonyított az egységes építészeti koncepció megvalósulása, valamint a külön szintű gyalogos átközlekedés kizárólagossága. b)332Az ÖTt-hez benyújtandó építészeti-műszaki tervdokumentációhoz tanulmányterv készítése is szükséges. A városkapu területére készítendő tanulmánytervben a SZÉSZ 46. § (5) bekezdésében rögzítetteken kívül meg kell határozni az épületek pontos helyét, karakterét, hangsúlyos pontjait, megközelítésének fő irányait, a külön szintű gyalogos átközlekedés kizárólagosságának megoldását, anyaghasználatot, közhasználatú területek (burkolatok, köztárgyak, zöldfelületek, világító és hirdető berendezések) kialakítását. c) A tervezési területen biológiailag aktív felületet igénybe venni csak a levélfelület-index egyenértékkel jellemzett biológiai aktivitásérték visszapótlása mellett lehet. A visszapótlást biztosító növénytelepítések mennyiségét, fajtáját, helyét az építési engedélyezési terv részeként kell meghatározni. Teljesülése a használatba vételi engedély megadásának előfeltétele. d) A biológiai aktivitásérték helyreállításánál az alábbi levélfelület-index érték azonosságok érvényesítendők: 1 egységnyi erdőterület (levélfelület-index:10) megszüntetésével járó levélfelület-csökkenés: - 1,7 egységnyi gyep - 1,4 egységnyi szántó beerdősítésével, 1 egységnyi ligetes terület (levélfelület-index: 8) igénybevételével járó levélfelület-csökkenés: - 1,3 egységnyi gyep - 1,1 egységnyi szántó beerdősítésével, 1 egységnyi gyepes terület (levélfelület-index: 4) felszámolásával járó levélfelület-csökkenés: - 0,7 egységnyi gyep -0,5 egységnyi szántó beerdősítésével, 3
31
3
32
Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 43. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 43. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től.
-651 egységnyi szántó (levélfelület-index: 3) igénybevételével járó levélfelület-csökkenés: - 0,5 egységnyi gyep - 0,4 egységnyi szántó beerdősítésével pótolandó. e) A közlekedési és közműzóna területén: - közútjain 30 t összsúlyú tűzoltójárművek elhaladásának lehetőségét biztosítani kell, - teljes vagy részleges kiépítésével egyidejűleg a szabályozási terven „kötelező fasor”-ral jelölt szakaszokon egységes fásítás létesítendő. f) Közpark zóna területein a SZÉSZ előírásain túl a 80% aktív felület (zöldfelület) biztosítandó, amelynek min. 50%-a OTÉK 25. §-a alapján számított háromszintes növényállománnyal telepítendő be. g) A védelmi rendeltetésű erdőzóna területén a SZÉSZ előírásain túl: - közhasználat elől nem zárható el terület, - területen csak a természetvédelmet és vízgazdálkodást, valamint a másodlagos rendeltetést szolgáló létesítmények (feltáró utak, ismertető, eligazító táblák, pihenést, játékot és sportot szolgáló berendezések) helyezhetők el, - a tározótó menti területein hulladékudvar nem létesíthető. h) A Különleges mezőgazdasági zóna területein a SZÉSZ előírásain túlmenően - csak környezetkímélő gazdálkodás folytatható, - művelési ágváltozás csak extenzív irányban engedélyezhető. i) Vízgazdálkodási zóna területén a SZÉSZ előírásain túlmenően - csak a vízgazdálkodással és a természetvédelemmel kapcsolatos, épületnek nem minősülő építmények, műtárgyak, valamint az evezősversennyel kapcsolatos – ideiglenes – létesítmények helyezhetők el, - min. 80% biológiailag aktív felület biztosítandó. j) A Bajai út bevezető – a szabályozási tervben jelölt – szakaszán, építmények elhelyezésénél, növénytelepítésnél a Maty éri víztározóra való rálátás biztosítandó. k) A művelési ág váltás, a teljes közműkiépítés a gerincvezetékhez való rácsatlakozásig és a közutak kiépítésének valamennyi költsége az érintett terület tulajdonosait terheli. l) A régészeti lelőhelyek védelme érdekében a terület előkészítő tereprendezési és az út-, valamint a közmű építési munkák megkezdését legalább két héttel korábban be kell jelenteni a területileg illetékes múzeumnak, hogy az esetleges régészeti leletmentési feladatokról tudomást szerezzenek a szakemberek. 18. SZEGED, NAGYSZILLÉRI DOMB ELŐÍRÁSOK
(N) TERÜLETÉRE VONATKOZÓ SAJÁTOS
87. § (1)333A sajátos előírások hatálya a szabályozási tervlapon körülhatárolt területre terjed ki. (2) Beépítésre szánt területek általános előírásai a) A telkek beépítésének előfeltétele: - a telekkel érintett teljes utcahossz – szabályozási tervlapon jelölt – szabályozás szerinti határrendezése, - az OTÉK 8. § (2) bekezdése szerinti teljes közművesítettség. b)334Az 1000 m2-nél kisebb építési telken a telek megengedett beépítettsége csak egy épület elhelyezésével használható ki, melyben csak két önálló rendeltetési egység engedélyezhető. c) Az épületeket csak részletes talajmechanikai szakvélemény alapján lehet építeni. d) Telkenként csak egy gépjármű-közlekedésre alkalmas bejárat nyitható. e)335Az építési előírásokban rögzített zöldfelületi fedettség teljesülése a használatbavételi engedély megadásának előfeltétele. 3
33
3
34
3
Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 44. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 44. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 35 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 60. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től.
-66(3) 336A szabályozási tervlap a területen az alábbi, sajátos építési övezeteket jelöli ki: Lke 413542 (N) Lk 315X73 (N) Vt 312886 (N) (4) Az Lke 413542 (N) jelű építési övezet telkein a SZÉSZ 1-3. sz. táblázatának előírásain túl további előírás 1. kötelező az utcavonalra merőleges gerincű legfeljebb 45º-os hajlásszögű magas tető létesítése. 2. tömör kerítés nem létesíthető. (5) Az Lk 315X73 (N) jelű építési övezet telkein - a SZÉSZ 1-3. sz. táblázatának előírásait kell alkalmazni, kivéve a teleknagyságot, - újonnan kialakítható teleknagyság mérete 250 m2, - csak az utcavonallal párhuzamos gerincű legfeljebb 45º-os hajlásszögű magas tetős épület építhető, - az utcafront be nem épített szakaszain tömör kerítés építendő. (6)337A Vt 312886 (N) jelű építési övezet telkén a SZÉSZ 1-3. sz. táblázatának előírásain túl további előírás: - színvonalas építészeti megjelenés biztosítására építést engedélyezni csak az önkormányzati tervtanács által javasolt építési engedélyezési terv alapján lehetséges, - kerítés nem építhető. (7) Egyéb sajátos előírások a) A tervezési területen belüli teljes közműkiépítés a gerincvezetékhez való rácsatlakozásig és a közutak kiépítésének valamennyi költsége az érintett terület tulajdonosait terheli. b)338A régészeti lelőhelyek védelme érdekében a terület előkészítő tereprendezési és az út-, valamint a közmű építési munkák megkezdését legalább két héttel korábban be kell jelenteni a területileg illetékes múzeumnak, hogy az esetleges régészeti leletmentési feladatokról tudomást szerezzenek. 19.
SZEGED – KISKUNDOROZSMA NAGYBANI PIAC ÉS KÖRNYÉKE (KP) SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI
88. § (1)339A sajátos előírások hatálya a szabályozási tervlapon körülhatárolt területre terjed ki. (2)340A szabályozási tervlap az alábbi sajátos építési övezeteket jelöli: Gksz 511924 (KP) Gksz 511964 (KP) Kkö 511914 (KP) (3)341A Kkö 511914 (KP) jelű különleges közlekedési rendeltetésű építési övezet gépjármű parkolók elhelyezésére szolgál. Az építési övezeten belül az alábbi sajátos előírásokat kell megtartani: 4 parkolóhely után 1 db nagyméretű lombos fát kell telepíteni, melybe nem számítandó bele a telekhatár kötelező védőfásítása. (4)342A Gksz 511924 (KP1) építési övezet piac elhelyezésére szolgál. Az építési övezeten belül az alábbi sajátos előírásokat kell alkalmazni: a) A terület zöldfelületi fedettsége 10%-ig csökkenthető. b) A piac területén építmény csak a szabályozási tervlapon jelölt építési helyeken helyezhető el. 3
36
3
37
3 3 3 3 3
Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 60. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. Módosította az 53/2005 (XI. 17.) Kgy. rendelet 44. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 38 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 60. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. 39 Módosította az 53/2005 (XI. 17.) Kgy. rendelet 45. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 40 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 61. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. 41 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 61. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. 42 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 61. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től.
-67c) A gyalogos főbejáratnál jelölt építési helyen csak közösségi, adminisztrációs, szociális, a piac ellátását szolgáló funkció telepíthető. d) A közterülettel határos építési helyeken elhelyezendő épületeket a csatlakozó kerítésekkel együtt – anyaghasználat és formai kialakítás összehangolásával – kell megtervezni és kialakítani. e) Az építési helyek telekhatárra eső vonalán csak tégla, illetve faanyagú, vagy ezek kombinációjával tervezett épület, ill. kerítés létesíthető. f) Az utcával határos épületek és a kerítésfal anyaga natúr tégla vagy vakolt felület, illetve fa lehet. g) 343 A kerítést kívülről örökzöld felfutó növényzettel (pl. borostyán) kell takarni. h) 344 A jelenlegi sportpályát érintő beruházások a sporttevékenység akadályoztatása nélkül, az új sportlétesítmény használatbavételi engedélyének kiadását követően kezdődhetnek el. (5)345A Gksz 511964 (KP) építési övezeten belül az alábbi sajátos előírásokat kell alkalmazni: a) Az építési helyet az OTÉK szerinti oldal- és hátsókert, valamint 10,00 méter előkert és a magasfeszültségű vezeték védőtávolsága jelöli ki. b) A teleknek minden 200 m2-e után legalább 1 db nagyméretű lombos fát kell telepíteni. (6)346 Egyéb sajátos előírások a) A nagybani piac területén lévő védett kőkeresztet a Kettőshatári és Negyvennyolcas út csomópontjában kiépülő körforgalom súlypontjába kell áthelyezni. b) A telken új épület építésének feltétele a telekkel érintett utcaszakasz – szabályozási tervlapon jelölt – közterületi határ-rendezése; a szabályozási terven jelölt – az érintett telkek megközelítését biztosító – közúti csatlakozások (csomópontok) és a – nagybani piac esetében – telken belüli várakozósávok kiépítése; valamint a felszíni vízelvezetés megoldása. c) Épületek engedélyezési tervéhez részletes talajmechanikai szakvéleményt kell csatolni. d) Az A-C tűzveszélyességi osztályú építmények közötti tűztávolságot az első fokú tűzvédelmi szakhatóság szakvéleménye alapján a tűzvédelmi hatóság állapítja meg. e) A szabályozási tervlapon jelölt „telken belüli védőfásítás” megnevezésű vonalon legalább 8,00 méter széles és három lombkorona szintű (fa-, cserje-, gyepszintű) ültetvényt kell létesíteni. 347 f) A telken belüli kötelező fásítást legalább egy nagy lombkoronájú, környezettűrő fasor ültetésével kell biztosítani. A fasor faegyedeinek helyét az aszfaltozott terület bontásával (2X2 m-es négyzet vagy 2 m átmérőjű kör alakban) kell biztosítani. A fákat 6 m-ként kell ültetni, a fákat faveremráccsal szükséges védeni. g)348 A villamos vezeték alatti fásítás esetén csak olyan gyümölcs vagy egyéb fa telepíthető, illetve akkor hagyható meg, ha a véglegesen kifejlett állapotában a fa vagy növényzet esetében, - 1-35 kV névleges feszültség között 2 méternél, - kisfeszültségnél 1,25 m-nél jobban annak legkedvezőtlenebb helyzetében sem közelítheti meg az áramvezetőt. h) Az előírt növényzettelepítésekről a tulajdonos (építtető) a használatba vételi engedély benyújtásáig köteles gondoskodni. i) Szennyvíz-szikkasztó akna a területen újonnan nem létesíthető.
3
43
3
44
3 3 3 3
Kiegészítette a 30/2007. (IX. 19.) Kgy. rendelet 14. §-a, hatályos 2007. XI. 01-től. Módosította a 30/2007. (IX. 19.) Kgy. rendelet 14. §-a, hatályos 2007. XI. 01-től. 45 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 61. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. 46 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 61. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. 47 Módosította a 30/2007. (IX. 19.) Kgy. rendelet 15. §-a, hatályos 2007. XI. 01-től. 48 Módosította a 30/2007. (IX. 19.) Kgy. rendelet 15. §-a, hatályos 2007. XI. 01-től.
-68j) A csapadékvíz elvezetés zárt befogadó hiányában nyílt árokrendszerrel oldandó meg. A csapadékvizeket hulladék és iszapfogó műtárgyon átvezetve a Kettőshatári út és a Negyvennyolcas utca mentén lévő nyílt vízelvezető árokba kell bejuttatni. A vízelvezetéshez felhasznált út menti árkokat a többletvíz mennyiség figyelembevételével kell méretezni és átépíteni. A befogadó „átkötő” csatornát alkalmassá kell tenni a tervezési terület felszíni vizeinek befogadására. k) A hulladékgyűjtő tartályok csak telken belül, vizuálisan takarva helyezhetők el. A hulladéktartályok rendszeres ürítéséről (nyári hónapokban minimum 2 naponta) és tisztításáról gondoskodni kell. A piac üzemeltetéséből származó esetleges környezetszennyezés megszüntetéséről a piac üzemeltetője köteles gondoskodni. l) A helyhez kötött zajforrások (például friss zöldség-gyümölcs raktározásra szolgáló hűtőház) telepítése előtt minden esetben igazolni kell, hogy a zajforrás üzemelése közben sehol sem okoz a meglévő zajterheléshez további járulékot. m) A felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet 2/1 mellékletének IV/b ábrája szerint a terület szennyeződésérzékenységi besorolása A – fokozottan érzékeny terület. A Korm. rendelet 2/1 melléklet I/b ábrája szerint a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló prioritási sorrend szerinti besorolása C2 – kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségű terület. 20.
SZEGED, HOLT-MAROS – DERKOVITS FASOR – KOVÁCS UTCA ÁLTAL HATÁROLT TERÜLETRE, VALAMINT TOROCKÓI UTCA – FŐ FASOR – HOLT-MAROS ÁLTAL HATÁROLT TERÜLETRE (HM) VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK
89. § (1) A rendelet hatálya a szabályozási tervlapon körülhatárolt ingatlanokra terjed ki. (2)350Rendeltetési zónák sajátos előírásai Az Lke (k) jelű zónában telkenként legfeljebb két rendeltetési egységet szabad elhelyezni. E rendeltetési egységek lakó vagy korlátozott ügyfélforgalmú szolgáltató, ill. iroda rendeltetési egység lehet (pl. ügyvédi iroda, orvosi rendelő stb.). (3) A kialakult szabályozási kategóriába tartozó építési zónák sajátos előírásai. A szabályozási tervlap a 400050(HM) jelű építési zónát jelöli. a)351Ha egy telken – a b) pont szerinti kivételtől eltekintve – több beépítési mód is alkalmazható lenne, akkor: - ha az építési hely szélessége a 7,00 métert és azt meghaladó méret esetén a szabadonálló, - ha ennél keskenyebb, az ikerházas beépítési módot kell alkalmazni. b) A nem beépített telekkel szomszédos telek zártsorú, vagy oromfalas oldalhatáron álló beépítésű, és e beépítés hosszú távon is fennmaradónak tekinthető, az új épületet egyik oldalán ahhoz zártsorúan csatlakozva, ellentétes oldalán oldalkerttel kell elhelyezni. Ezen előírást szabadonálló épület bővítése esetén is megfelelően alkalmazni kell. c) Nyúlványos telek kialakítása esetén a meglévő épület beépítési módjának meghatározása szempontjából a teleknyúlvány oldalkertnek tekinthető. d) A nem beépített telek szomszédságában különböző mélységű előkertek alakultak ki, az építési vonalat úgy kell meghatározni, hogy az ne legyen közelebb a kisebb mélységű előkerthez tartozó épületéhez, mint a nagyobb mélységűéhez. 349
3
49
3
50
3
Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 46. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 62. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. 51 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 62. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től.
-69(4)352A nem kialakult szabályozási kategóriába tartozó építési zónák sajátos előírásai. A szabályozási tervlap - az Lke(k) 412553 (HM) - az Lke 412753 (HM) - az Lke 412653 (HM) építési zónákat jelöli ki. a) Azokon a telkeken, ahol a szabályozási tervlap épületsarok elhelyezésére vonatkozó építési vonalat határoz meg, az épületet a telek nem közterületi határával párhuzamosan kell elhelyezni. b) Új épületek alapozását az általános érvényű előíráson túlmenően minden esetben talajmechanikai szakvélemény alapján kell megtervezni és ennek tényét az építési engedély kérelemhez mellékelt tervdokumentációban igazolni kell. c) A szabadonállóan elhelyezett épületek közterületre merőleges hosszára vonatkozó korlátozást nem kell alkalmazni akkor, ha a SZÉSZ értelmezése szerint melléképületnek minősülő szabadonállóan elhelyezett építményt nyaktag jelleggel kialakított épületrész köti össze a főépülettel. d)353Ahol a szabályozási terv épületsarok helyét meghatározó építési vonalat jelöl, az épületek tömegét a) oromfalas formában, a 40 és 45º közti szimmetrikus tetőhajlású oromfalas tömeg legfeljebb 10,00 méter szélességgel való kialakításával, 354 b) 10,00 méternél szélesebb épület esetében olyan összetett épülettömegként, amely az a) pont szerint kialakított fő épülettömeg(ek)ből és az ahhoz (azokhoz) képest legalább 3,00 méterrel hátrébb húzott, de teljes homlokzatukkal az építési helyen belül maradó melléktömeg(ek)ből áll. (5)Építési zónák sajátos általános előírásai a) Nyúlványos telkek kialakíthatók. b) A közterülettel közvetlen nem határos telkek magánútról is megközelíthetők. A magánutat úgy kell kialakítani, hogy az egyes telkek személygépkocsival biztonságosan megközelíthetők és az út alatt a közös közműbekötések elhelyezhetők legyenek. A magánút telekszélessége legalább 4,0 m legyen. c) A több építési zónába tartozó telkek megosztás nélkül is – a beépítésre vonatkozó előírások betartásával, egy összefüggő építési helyen belül – megkötés nélküli számú épülettel beépíthetők, de új főépület elsőként – ha a terv ilyet tartalmaz – csak a szabályozási terven meghatározott építési vonalon építhető. d) Melléképületek a telkek közös határán is elhelyezhetők tömbösített formában. e)355 (6)Egyéb sajátos előírások a)356A II. rendű közlekedési célú közterületen gépjármű-parkoló nem létesíthető. b)357A közlekedési célú közterületek főbb jellemzőit a 25. sz. mellékletben található közterület keresztszelvényeinek megfelelően kell kialakítani. c) A közparkban és az azzal szomszédos közterületen új légvezeték nem létesíthető. d) A közutak és a közművesítés (beleértve a jelenlegi hálózatra való rácsatlakozást és az esetleges közműáthelyezéseket is) kiépítésének valamennyi költsége az érintett ingatlanok tulajdonosait terheli. A területtel kapcsolatos valamennyi költség a terület tulajdonosait terheli.
3
52
3
53
3 3 3 3
Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 62. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 46. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 54 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 46. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 55 Hatályon kívül helyezte a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 62. §-a, hatályát veszti 2004. XII. 15-től. 56 42Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 46. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 57 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 46. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től.
-70e) A villamos fogyasztómérőket az utcai épület homlokzatába süllyesztett, ill. kerítésbe épített mérőszekrényben kell elhelyezni. f) A Torockói utcai hálózat megerősítésével a szabadvezetéket kötegelt légkábelre kell cserélni a fasor védelme érdekében. g) Nem lakó rendeltetési egység csak a „kialakult” besorolású építési zónában engedélyezhető. h) Az építési engedélyezési eljárás során az engedélyezésben részt vevő érdekelt hatóság a SZÉSZ előírása szerinti – a létesítményben tervezett tevékenység zajszintjére vonatkozó – nyilatkozat igazolására szolgáló szakvélemény benyújtását is előírhatja. i) Vízügyi szennyeződésérzékenység szempontjából a terület a „B” (érzékeny” kategóriába tartozik; az ide vonatkozó, „a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról” szóló 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet előírásait ennek megfelelően kell alkalmazni. j) A Holt-Marosba csak a közüzemi hálózatból származó tisztított csapadékvizet szabad bevezetni. 21.SZEGED, SZABADKAI ÚT 24009/2 HRSZ.-Ú TERÜLET – VOLT ZALKA LAKTANYA – ÉS A HATÁROLÓ KÖZTERÜLETEKRE (SZ) VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK 90. § (1)358A rendelet hatálya a szabályozási tervlapon körülhatárolt ingatlanokra terjed ki. (2)359A szabályozási tervlap az alábbi sajátos építési övezeteket jelöli - Lke 412553 (SZ) - Lke 413352 (SZ) - Lk 3151XY(SZ) - Lk 3153XY(SZ) - Gksz 51267Z (SZ) (3) Az Lke 412553 (SZ) jelű és az Lke 413352 (SZ) jelű építési övezetekben a) egy telken csak egy lakóépület helyezhető el. Különálló melléképület nem engedélyezhető, b) a telkeken a fő- és kiszolgáló létesítmények a szabályozási tervlapon feltüntetett építési vonalon, annak legalább 50%-át igénybe véve az építési helyen belül helyezhetők el. 360 (4) Az Lk 3151XY (SZ) jelű építési övezetben a) zártsorú beépítési móddal lakóépületek, sorgarázsok helyezhetők el, b) az egyes telkeken az épületeket úgy kell elhelyezni, hogy lakóépületrész lakóépülethez, garázsrész garázshoz csatlakozzon, tűzfallal elválasztva. A csatlakozó épületrészek tetősíkjának dőlésszöge azonos legyen, c) a lakóépületrész utcai homlokzatmagassága max. 6,50 m, a garázsrészé max. 3,50 m lehet, d) az előkert mélysége a lakóépületrésznél 5,0 m, a garázsrésznél min. 6,0 max. 7,0 m, e) a garázs- és parkolótelken a beépítés mértéke max. 75%, az építménymagasság max. 3,50 m lehet. 361 f) a zártsorúan elhelyezett épületek csak a szomszédos épületekkel azonos, vagy közel azonos (38-42º) dőlésszögű nyeregtetővel fedhetők le. A tetőfedés anyaga lemez vagy bitumenes zsindely (tegola) nem lehet. 362 (5) Az Lk 3153XY (SZ) építési övezetben a) az előkertek mérete meglévő fasorok megtartásával 3,0-8,0 m között változhat a szabályozási tervlapon jelölt módon. Az épületek utcai homlokzathosszának min. 1/3 része az építési vonalon kell legyen, 2/3 része + 1,0-1,5 m között változó módon attól eltérhet;
3
58
3
59
3 3 3
Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 47. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 63. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. 60 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 63. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. 61 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 63. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. 62 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 63. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től.
-71b) a beépítés mértéke a garázstelkek kivételével 40%, saroktelken 60%, garázstelkeken max. 75% lehet; 363 c) a lakó- és szolgáltató – kereskedelmi épületek építménymagassága, zártsorúan elhelyezett épületeknél nem lehet több 7,50 m-nél. Ezen építménymagassági érték az épület egyik homlokzatán sem léphető túl. A sorgarázsok építménymagassága max. 3,50 m lehet; d) a lakóépületeket és a garázsokat nyeregtetővel kell fedni, amelynek dőlésszöge lakóépületeknél 30-40º között, sorgarázsnál 15-30º között változhat. Egy garázssoron belül csak azonos hajlású tető alkalmazható. 364 (6) A Gksz 51267Z (SZ) jelű építési övezetben a) az épületek szabadonállóan helyezhetők el 5,0 m-es elő-, 6,0 m-es oldal- és hátsó kertekkel. Meglévő, megmaradó épület esetében az előkert mérete az adottságoktól függő; b) a telkek beépítésének mértéke max. 50%, az építménymagasság 3,5-7,5 m között változhat. (7)365Egyéb sajátos előírások a)366A közlekedési célú közterületeket, ill. közforgalom számára megnyitott magánutakat a jelen rendelet 25. sz. mellékletében bemutatott út mintakeresztszelvények szerint kell kialakítani. b)367A közművezetékek számára szükséges, a jelen rendelet 25. sz. melléklet szerinti keresztszelvényeken jelölt védőtávolságok betartása. c) A terület biztonságos elektromos energiaellátása érdekében a 3 db transzformátor állomás részére kijelölt helyet, továbbá a 10 kV-os tápkábel keresztszelvényeken feltüntetett nyomvonalát a védőtávolsággal együtt fent kell tartani. d) A közpark övezetben 1. pihenőpark, játszótér és burkolt labdapálya alakítható ki, fedett esőbeálló, árusító pavilon, képzőművészeti alkotás helyezhető el; 2. a területet legalább 70%-ban növényzettel, illetve vízfelülettel fedetten kell kialakítani; 3. a beépítettség mértéke max. 5% lehet; 4.368a jelen rendelet 25. sz. melléklet szerinti keresztszelvényekben a meglévő és a tervezett fasorok számára biztosított védőtávolságot, illetve ültetési helyet meg kell tartani. e) A tervezési terület külső közműcsatlakozásainak, azok vezetékeinek, illetve egyéb, a terület kiszolgálására szolgáló berendezéseinek, valamint a meglévő önkormányzati úthálózathoz kapcsolódó közutak kiépítésének valamennyi költsége az érintett terület ingatlantulajdonosát terheli. f) A közlekedési és közmű területek önálló helyrajzi számmal magánútként is kialakíthatók, de azokon az akadálytalan közforgalmat ez esetben is biztosítani kell és a közlekedési felületek karbantartását egységes kezelő szervezetnek kell végeznie. 22. SZEGED, SÁNDORFALVI ÚT – VASÚTVONAL – KÖRTÖLTÉS KÖZÖTTI TERÜLET (S) SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI 91. § (1) A sajátos előírások hatálya a szabályozási tervlapon körülhatárolt telkekre terjed ki. (2)370 A Gksz 512874 (S) építési övezetben az alábbi sajátos előírásokat kell megtartani: a) A 46. § (6) bekezdés előírásait nem kell alkalmazni, ha 1. az építési vonalra illeszkedik a tervezett épület, 2. a telek területe nem nagyobb 20 000 m2-nél. 369
3
63
3
64
3 3 3 3 3 3
Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 47. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 63. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. 65 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 63. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. 66 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 47. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 67 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 47. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 68 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 47. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 69 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 48. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 70 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 64. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től.
-72b) Az oldalkert legalább 5,0 m, az előkert azokon a helyeken ahol a szabályozási tervlap nem rögzíti 5,0 m. c) A telek beépített területe és a burkolt felülete együttesen legfeljebb 67% lehet. d) Az építési zóna magassági előírását a SZÉSZ 3. sz. táblázata szerint kell alkalmazni, kivéve: 1. ha a tervezett épület a szabályozási tervlapon rögzített tervezett nagyfeszültségű vezeték védőterületére esik – ez esetben az épület bármely része 7,0 m-nél magasabb nem lehet; 2. ha az épületben alkalmazott technológia eltérő épületmagasságot igényel és a telek területe meghaladja a 10 000 m2-t az építménymagasság ez esetben sem haladhatja meg a 9,0 m-t. e) A zöldfelületi fedettség legalább 33% legyen. A gyephézagos burkolat a zöldfelület számításánál zöldfelületként nem vehető figyelembe. (3)371A közlekedési célú területek önálló helyrajzi számmal magánútként is kialakíthatók, de azokon az akadálytalan közforgalmat ez esetben is biztosítani kell és a közlekedési felületek karbantartását egységes kezelő szervezetnek kell végeznie. (4)372A szabályozási tervlapon jelölt „Evk” jelű zóna közterület, amelynek területén földbe fektetett közmű vezetéket, nagyfeszültségű elektromos légvezetékeket, ezen felül a terület legfeljebb 30%-án kiszolgáló utat és gépkocsi parkolót szabad elhelyezni és fenntartani. A zónát a jelen rendelet 25. sz. mellékletében lévő vonatkozó út mintakeresztszelvények figyelembe vételével kell kialakítani. (5) A felszín szennyeződésérzékenysége szempontjából a terület a „C” kategóriába tartozik; az ide vonatkozó (a jelenleg hatályos 33/2000. (III. 17.) Korm. számú) rendelet előírásait ennek megfelelően kell alkalmazni. (6) Külön eljárás keretén belül kell kijelölni a tervezési területről kikerülő és szomszédos mély fekvésű terület feltöltésére alkalmas talajok központi hulladéklerakó helytől eltérő elhelyezését. Ezeket a talajokat elsősorban a területtel határos mély fekvésű területrészek feltöltésére kell felhasználni. (7)373A csapadékvíz tározóba kizárólag csapadékvizet szabad vezetni. A csapadékvíz elvezető rendszerbe szennyvizet még tisztítva sem szabad vezetni, a csapadékvíz befogadóba csak a Gksz rendeltetési zóna csapadékvizei vezethetők. Építési telek szennyezett burkolt felületéről csak előtisztítás után vezethető a csapadékvíz a hálózatba. 23. SZEGED, HOSSZÚ UTCA KÖRNYÉKÉRE (HK) VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK (1) (2)
92. §374 A sajátos előírások hatálya a szabályozási tervlapon körülhatárolt területre terjed ki. A belterületbe vonás, a belterületbe vonás miatti földvédelmi járulék, valamint a közutak és a közművesítés (beleértve a jelenlegi hálózatra való rácsatlakozást és az esetleges közműáthelyezéseket is) kiépítésének valamennyi költsége az érintett külterületi ingatlanok tulajdonosait terheli. A szabályozási tervlap az alábbi sajátos építési övezeteket jelöli - Gksz 512965 (HK) - Lke 41255X (HK) A Gksz 512965 (HK) jelű sajátos építési övezetben a SZÉSZ 1-3. táblázat mellett további előírás, hogy a közterületek felől tömör kerítés nem építhető. A Lke 41255X (HK) sajátos jelű építési övezetben a SZÉSZ 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve az építménymagasságra vonatkozó előírást. Az építménymagasság 4,506,00 méter között változhat. További előírás, hogy a telkek közterületek felőli homlokvonalán és az oldalhatárok előkerti szakaszán tömör kerítés nem építhető.
375
(3) (4) (5)
3
71
3
72
3 3 3
Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 64. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 48. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 73 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 64. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. 74 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 65. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. 75 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 49. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től.
-73(6) Egyéb sajátos előírások a)376A szabályozási tervlapon jelölt 1600 m2 területű közkerten csak játszótéri berendezések és max. 30 m2 alapterületű esőbeálló helyezhető el. 377 b) A közlekedési területek főbb jellemzőit a jelen rendelet 25.sz. melléklet mintakeresztszelvényeinek megfelelően kell kialakítani. 378 c) A biztonságos csapadékvíz-elvezetés érdekében a szabályozási terven jelölt útkoronaszinteket tartani kell. d)379A csapadékvíz elvezető árkot burkolt fenekű nyílt árokként kell kialakítani. e)380A 6 bar-os gázvezeték nyomvonalát a közterületek kitűzési tervének készítésével egy időben 50,00 méterenkénti kutatóárkokkal pontosítani kell. f)381A területen áthaladó 6 bar-os gázvezeték tengelyétől családi házas lakóterületen mindkét irányban 7,15–7,15 méter, a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezet mentén 9,15–9,15 méter védőtávolságot kell betartani a mindenkori üzemeltető érdekkörében. g)382A középfeszültségű elektromos légvezetékek tengelyétől mindkét irányban 3,50–3,50 méter építési korlátozás alá esik. A vezetékek alatt az MSZ 151/1 és /5 lapjai szerint a villamosmű biztonsági övezetéről szóló 11/1984. (VIII. 22.) IpM rendelet előírásainak betartásával parkolóhelyek kialakíthatók, alacsony növésű fák, cserjék telepíthetők. 24. SZEGED, DÉLÉP IPARTELEP ÉS KÖRNYÉKÉRE (D) VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK 93. § (1)383A sajátos előírások hatálya a szabályozási tervlapon körülhatárolt területre terjed ki. (2) A szabályozási tervlap az alábbi sajátos építési övezeteket jelöli ki: - Ge 51187X (D) - Ge 51197X (D) - Ge 51199X (D) (3) A (2) bekezdésben felsorolt építési övezetek sajátos előírásai a)384A (2) bekezdésben felsorolt építési övezetekben a SZÉSZ 1-3. táblázat előírásait kell alkalmazni, kivéve az épületek építménymagasságára vonatkozó előírásokat. Az épületek építménymagassága legfeljebb 15,0 m lehet. b) További előírások 1. Az oldal- és hátsókertek mérete mindenütt min. 6,0 m. A 6,0 m-es homlokzatmagasságot meghaladó építmények mellett minimum a homlokzatmagasságnak megfelelő oldal- és hátsókert méretet kell betartani. Az előkert méretét a szabályozási tervlap tünteti fel: általában 10 m. A hosszú távon is megmaradó épületek esetében ez adottságoktól függő. 2. A telkek közterületek felőli homlokvonalán és az oldalhatárok előkerti szakaszán tömör kerítés nem építhető. A telken belüli tulajdoni határok csak áttört kerítéssel választhatók el. (4) Egyéb sajátos előírások a) A szabályozási tervlapon jelölt 5. sorszámú magán út területet közművezetékek számára kell fenntartani. b) A 16886 hrsz.-ú Tejipari útnál végződő iparvágány számára 10 m széles magán út területet kell biztosítani. 3
76
3
77
3 3 3 3 3 3 3
Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 49. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 49. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 78 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 49. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 79 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 49. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 80 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 49. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 81 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 49. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 82 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 49. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 83 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 50. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 84 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 50. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től.
-74c) A 20 és 35 kV-os légvezetékek mentén a vezetéktengelytől 3,5-3,5 m védőtávolságot biztosítani kell. d) A 6 bar-os gázvezetékek mentén 7,5-7,5 m-es biztonsági sávot beépítetlenül szabadon kell hagyni. e) A tömbön belül haladó, több telket is ellátó, társasági tulajdonban lévő kommunális vezetékeket felújításuk, építésük során a közlekedési területekre kell kihelyezni. f) Az átmenetileg telken belül maradó, több telket is kiszolgáló vezetékek nyomvonalát a karbantartás, hibaelhárítás érdekében szabadon kell hagyni. g) Telekterületen haladó elektromos kábelcsatorna, valamint a két transzformátorállomást összekötő kábel hosszabb távon is a helyén marad. h) A nagyobb – 20 gépkocsi férőhelyet meghaladó – parkoló felületeket 6 parkolóhely/1 db előnevelt, nagy lombkoronájú fával kell beültetni. 25.385 SZEGED, VÁSÁRHELYI PÁL U. – KOSSUTH L. SGT. – TERÉZ U. – PULCZ U. ÁLTAL HATÁROLT TERÜLETRE (RU) – RUHAGYÁRI TÖMBRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK (1) (2) (3)
(4)
3
85
3
86
3 3 3
94. §386 A sajátos előírások hatálya Szeged belterületén a Vásárhelyi Pál u. – Kossuth L. sgt. – Teréz u. – Pulcz u. által határolt területre (ún. Ruhagyári tömb) terjed ki. A szabályozási tervlapon feltüntetett irányadó telekhatároktól való eltérés a SZÉSZ, az országos érvényű rendelkezések, valamint jelen rendelet előírásainak betartásával engedélyezhető. Építési övezetekre vonatkozó általános előírások a) Az (1) bekezdésben körülhatárolt területen a Terv az alábbi építési övezeteket jelöli ki: Ge 502069 (RU) b) A szabályozási tervlapon bontandóként jelölt épületek hasznosítása csak ideiglenes jellegű lehet, azokon építésügyi hatósági engedélyköteles beavatkozás a bontás kivételével nem végezhető. c) Bontást követően új épület csak a szabályozási tervlapon jelölt építési helyen belül helyezhető el. d)387A belső telekhatárok mentén tömör kerítés nem létesíthető. Ge502069 (RU) jelű építési övezetben a SZÉSZ 1-3. táblázatának előírásai mellett az alábbi sajátos előírásokat is meg kell tartani. a) Az övezetben újabb gyermeknevelési-oktatási intézmény nem helyezhető el. A jelenleg működő intézményt bővíteni nem lehet. b) Az újonnan építhető épületek építménymagasságának megállapításánál mértékadó épületként a víztorony (4. sz.) nem vehető figyelembe. c) Az épületek építési vonallal párhuzamos homlokzatai közül, az ahhoz közelebbinek min. 60%-ban az építési vonalra kell kerülni. d) Az 1. és 2. sz. épületek között az oldalkertek mérete a két épület közötti merőleges távolság felével egyezhet meg. 388 e) A szabályozási tervlapon jelölt területen parkolólemez létesíthető, max. 3,0 m építménymagassággal. f) 389
Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 66. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 66. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. 87 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 51. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 88 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 51. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 89 Hatályon kívül helyezte az 53/2005 (XI. 17.) Kgy. rendelet 51. §-a, hatályát veszti 2005. XII. 15-től.
-75(5) Egyéb előírások a) A Kossuth L. sgt. déli oldalán – a jelenlegi M5-ös főközlekedési út bevezető átkelési szakaszának 168+350 km szelvényében – egy új kapubejáró létesíthető, melyet kizárólag jobbra kis ívben történő kanyarodással vehetnek a járművek igénybe. b) A Teréz utcai sarokkapu gépjárműforgalmát meg kell szüntetni. c) Az új bejáratok, kapuk kialakítása során megszűnő közterületi parkolókat pótolni kell a kapu kialakításában érdekelteknek. d) A területen villamos légvezeték nem építhető. e) A város zöldfelületi rendszerének részét képező elemeket – intézménykeretek, zöldsávok, fasorok – a tervezési területen a terv szerint kell megtartani, illetve kialakítani. f) A szabályozási tervben jelölt értékes, idős faállomány védendő. g)390Környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenység a területen nem engedélyezhető. h)391A teljes tervezési területen a kialakult és tervezett beépítés, valamint a talajvíz és a talaj védelme érdekében szennyvíz szikkasztás még átmenetileg sem engedélyezhető. A területen elhelyezhető épületre használatbavételi engedély csak akkor adható, ha a közcsatornára történő rákötés már megvalósult. i)392A helyi egyedi védelemben részesített kerítésszakaszon új kapu legfeljebb egy téglapillér bontásával alakítható ki. 26.393SZEGED KIEMELT ELŐÍRÁSOK
GAZDASÁGI
ÖVEZETRE
(G)
VONATKOZÓ
SAJÁTOS
95. §394 (1) A sajátos előírások hatálya a szabályozási tervlapon körülhatárolt területre terjed ki. (2)396A szabályozási tervlap az alábbi sajátos építési zónákat jelöli: 500056 (G), 512X77 (G), 512X57 (G), 512Y5X (G), 512965 (G), 512945 (G), 511X7X (G). (3) Az 500056 (G) jelű kialakult építési zóna telkein: a) a SZÉSZ 1-3. sz. táblázatának előírásait kell alkalmazni, b) a kialakítandó előkert: 10,0 m, c) a biztosítandó min. zöldfelület: 50%, amelynek 50%-a az OTÉK alapján számított háromszintes növényállománnyal telepítendő be. (4) Az 512X77 (G) jelű építési övezet telkein: a) a SZÉSZ 1-3. sz. táblázatának előírásait kell alkalmazni, kivéve a teleknagyságot, amelynek minimális mérete X = 1,0 ha, b) a kialakítandó előkert: 10,0 m, c) a biztosítandó min. zöldfelület: 20%, amelynek 50%-a az OTÉK alapján számított háromszintes növényállománnyal telepítendő be. (5) Az 512X57 (G) jelű építési övezet telkein: a) a SZÉSZ 1-3. sz. táblázatának előírásait kell alkalmazni, kivéve a teleknagyságot, valamint a legkisebb zöldfelület értékét, 395
3
90
3
91
3 3 3 3 3
Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 51. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 51. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 92 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 51. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 93 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 67. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. 94 Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 67. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. 95 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 52. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 96 Módosította a 10/2006. (V. 15.) Kgy. rendelet 4. §-a, hatályos 2006. V. 15-től.
-76b) teleknagyság minimális mérete X = 1,0 ha, c) a kialakítandó előkert: 20,0 m, d) a biztosítandó min. zöldfelület: 40%, amelynek 70%-a az OTÉK alapján számított háromszintes növényállománnyal telepítendő be. (6) Az 512Y5X (G) jelű építési övezet telkein: a) a SZÉSZ 1-3. sz. táblázatának előírásait kell alkalmazni, kivéve a teleknagyságot, amelynek minimális mérete Y = 2 ha, valamint az előírt építménymagasságot, amelynek mértéke: X = 12,5-20,0 m, b) a kialakítandó előkert: 20,0 m, c) a biztosítandó min. zöldfelület: 50%, amelynek 50%-a az OTÉK alapján számított háromszintes növényállománnyal telepítendő be. (7) Az 512965 (G) jelű építési övezet telkein: a) a SZÉSZ 1-3. sz. táblázatának előírásait kell alkalmazni, továbbá b) a kialakítandó előkert: 10,0 m, c) a biztosítandó min. zöldfelület: 40%, amelynek 70%-a az OTÉK alapján számított háromszintes növényállománnyal telepítendő be. (8) Az 512945 (G) jelű építési övezet telkein: a) a SZÉSZ 1-3. sz. táblázatának előírásait kell alkalmazni, kivéve a legkisebb zöldfelület értéket, b) a kialakítandó előkert: 10,0 m, c) a biztosítandó min. zöldfelület: 40%, amelynek 50%-a az OTÉK alapján számított háromszintes növényállománnyal telepítendő be. (9)397Az 511X7X(G) jelű építési övezet telkein: a) a SZÉSZ 1-3. sz. táblázatának előírásait kell alkalmazni, kivéve a teleknagyságot, valamint a legkisebb zöldfelület értéket, b)398teleknagyság minimális mérete X = 1,0 ha, c)399a kialakítandó előkert: 8,0 m, d) a biztosítandó min. zöldfelület: 20%, amely az OTÉK szerint számított háromszintes növényállománnyal telepítendő be e)400egnagyobb építménymagasság 20,0 m. (10) Egyéb sajátos előírások a) Az építési engedélyhez részletes talajmechanikai szakvélemény csatolása szükséges. b)401A szabályozási tervlapon jelölt „Városkapu” területén – az egységes építészeti megjelenés biztosítására – építést engedélyezni csak az Önkormányzati Tervtanács (ÖTt) által elfogadásra javasolt építési engedélyterv alapján lehetséges, amelyben bizonyított az egységes építészeti koncepció megvalósulása. Az ÖTt-hez benyújtandó tervdokumentációt tanulmánytervvel kell alátámasztani. c) A szabályozási tervlapon jelölt „telkeken belüli kötelező védőfásítást” a telekhatár mentén legalább 8,0 m széles, három fasort magába foglaló háromszintű ültetvényként kell kialakítani. d) Az építési zóna előírásokban rögzített növénybeültetések teljesülése a használatba vételi engedély megadásának előfeltétele kell legyen. 402 e) A meglévő növényállomány megóvása érdekében az előírt zöldterületi fedettség mértékét a meglévő növényállomány megtartásával kell teljesíteni, amennyiben ez nem elegendő, növénytelepítés szükséges.
3
97
3
98
3 4 4 4
Módosította a 10/2006. (V. 15.) Kgy. rendelet 4. §-a, hatályos 2006. V. 15-től. Módosította a 30/2007. (IX. 19.) Kgy. rendelet 16. §-a, hatályos 2007. XI. 01-től. 99 Módosította a 30/2007. (IX. 19.) Kgy. rendelet 16. §-a, hatályos 2007. XI. 01-től. 00 Kiegészítette a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 67. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. 01 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 52. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 02 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 52. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től
-77f) A közutak szabályozási terven „kötelezően kialakítandó zöldsáv, fasor”-ként jelölt szakaszain legalább 1,50 m szélességű háromszintes (fa-, cserje- és gyepszint) növényzettel betelepített zöldsáv létesítendő. g) A zöldterületeken az OTÉK 27. §-ban felsorolt, épületnek nem minősülő építmények helyezhetők el, hogy a zöldterületek rendeltetésszerű használatát ne korlátozzák - a zöldterületek max. 15%-át foglalhatják el víztározóként is szolgáló vízfelületek; - a zöldterületek max. 15%-át foglalhatják el „holt” felületek (utak, burkolatok). h) A szabályozási terven jelölt talajszennyezettséggel érintett terület beépítése során a szennyezettség határát beméréssel pontosítani, illetve a szennyezettség lokalizálását, vagy megszüntetését biztosítani kell. i) A szabályozási terven „Átmeneti területhasználat”-ként jelölt működő aszfaltkeverő telep területén a jelenlegi funkció ideiglenes jelleggel fenntartható. A tevékenység befejezése után a terület rekultiválandó és a szabályozási terv rendelkezései szerint hasznosítható. A rekultivációról – a terület szennyezettségének felméréséről, a szennyezés megszüntetéséről, a terület helyreállításáról – a terület jelenlegi használója köteles gondoskodni. j) A 0416 hrsz.-ú területen – a beruházások megkezdése előtt a meglévő meliorációs berendezéseket (talajcsövezés) fel kell mérni és a tervezett állapotnak megfelelően kell átépíteni. k) A tervezési területen belüli teljes közműkiépítés a gerincvezetékhez való rácsatlakozásig, és a közút kiépítésének költségei az érintett ingatlanok mindenkori tulajdonosait terhelik. 27. SZEGED, SZABADKAI ÚT – MÓRAVÁROSI KRT. – KATONA UTCA – CSEREPES SOR ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET (CS) SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI 96. §403 (1) A sajátos előírások hatálya Szeged Szabadkai út – Móravárosi krt. – Katona utca – Cserepes sor által határolt területre terjed ki. (2) A szabályozási tervlap a Vk 5118X3(Cs) jelű sajátos építési övezetet jelöli. A zónában a SZÉSZ 1-3. sz. táblázat előírásait kell alkalmazni – kivéve a beépítettséget. A beépítettség nem haladhatja meg a 75%-ot és a zöldfelületi fedettség nem lehet kevesebb mint 10%. A növényzettel fedett területbe nem számítható be a fásított parkoló. (3) Az (1) bekezdésben körülhatárolt tömb régészeti érdekű terület. E területen bármely, a talaj megbontásával járó munka tervezése során a tervezett munkákat a kulturális örökségvédelmi szakhatósággal egyeztetni kell és a munkák hatósági engedélyezése során a hatóság szakhatósági engedélyét is be kell szerezni. Engedélyét a szakhatóság a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerinti megelőző feltárás elvégzéséhez kötheti. 404 (4) A gépkocsi parkolókat az OTÉK 42. § (7) bekezdésben foglalt előírások szerint kell kialakítani; a fásítást előnevelt fákkal új várakozóhelyek építése esetén a parkoló építéssel együtt el kell végezni. Amennyiben a parkolóhely-sorokban nem osztható ki egyenletesen a legfeljebb 4 férőhelyenként egy db fa, akkor a telken belüli gépkocsi férőhelyek száma összesíthető, de ez esetben legfeljebb 3 férőhelyenként kell egy fát telepíteni a lehetőségektől függő kiosztással. 405 (5) A Móravárosi körút és a Katona utca folytatásában kialakított út csatlakozásánál a szabályozási tervlap szerint közterülethez csatolandó területet közút javára le kell jegyezni. (6)406A Móravárosi krt. és a telekhatárok közötti zöldsáv csapadékvíz elvezetésének megoldására szikkasztó árkot kell létesíteni. A Katona utca külső szakaszán a meglévő csapadékvíz szikkasztó árok teljes felújítása szükséges.
4
03
4
04
4 4
Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 68. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 53. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 05 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 53. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 06 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 53. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től.
-78(7)407A szabályozási terv területén új létesítmények elektromos energiaellátását a Szabadkai úti 10 kV-os kábelről betáplált új transzformátor állomással kell biztosítani. 28. SZEGED, LONDONI KRT. BAKAY NÁNDOR UTCA – DR. BOROSS JÓZSEF UTCA – RIGÓ UTCA KÖZÖTTI TERÜLET (L) SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI 97. §408 (1) A sajátos előírások hatálya a szabályozási tervlapon körülhatárolt területre terjed ki. (2) A szabályozási tervlap a Vk5000X0 (L) jelű sajátos építési övezetet jelöli. a) A zónában úszótelkek kialakíthatók, a szabályozási tervlapon jelölt építmények, építményrészek elbontását követően. A beépítettség mértéke az úszótelkeken 100%-os lehet. b) A zónába eső telkeken belül kerítés nem létesíthető. c) A meglévő építmények átalakítása, bővítése, ill. rendeltetésének megváltoztatása esetén az eredetihez képest többletként jelentkező, el nem helyezhető gépjármű tárolási, parkolási igényt a hatályos önkormányzati rendeletben foglaltak szerint meg kell váltani. d) Az építési övezetben az épületek földszintjén újonnan lakások nem helyezhetők el. (3) Egyéb sajátos előírások a) A Londoni körút és a Bakay Nándor utca mentén a falak és a födémek ajánlott léghanggátlási száma a lakó funkciójú épületek esetében legalább 50 dB, a nyílászárók ajánlott léghanggátlási száma legalább 35 dB. Az éjszakai használat nélküli intézmények esetében legalább 40, illetve 30 dB. Funkcióváltás esetében különleges zajvédelmet igénylő létesítménynél a zajvédelmet egyedi akusztikai tervezéssel kell biztosítani. b)410A védett és védelemre javasolt fasorok tengelyétől 2,0-2,0 m-re közművezetékek nem fektethetők, mélyépítési munka nem végezhető. 411 c) Parkolóház építésének feltétele a Bakay Nándor utca – dr. Boross József utcai kereszteződés átépítése. 409
29. SZEGED – SZENTMIHÁLY KAPISZTRÁN UTCA – EGYENLŐSÉG UTCA – SPORTPÁLYA UTCA – PONTY UTCA MIKES KELEMEN UTCA – SZÉRŰSKERT UTCA KÖZÖTT FEKVŐ TERÜLETEK SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI 98. §412 A sajátos előírások hatálya Szeged – Szentmihály városrész Kapisztrán utca – Egyenlőség utca – Sportpálya utca – Ponty utca – Mikes Kelemen utca – Szérűskert utca közötti területére terjed ki. A szabályozási tervlapon körülhatárolt sajátos előírások területén feltüntetett szabályozási elemek kötelezőek, kivéve a tervezett telekhatár, a tervezett utcanyitás, ill. utcanyomvonalmeghosszabbítás, valamint a javasolt területcsere jele. Telekfelosztással létrehozott új telek közterületi kapcsolataként magánút akkor vehető figyelembe, ha az út szélességi mérete eléri a 8,0 métert, kivéve a meglévő zsákutca végén nyíló telket feltáró útszakaszt, amelynek szélessége minimum 6,0 méter. Az (1) bekezdésben lehatárolt területen a) süllyedésre illetve süllyedés-különbségre érzékeny szerkezet (pl. vasbeton koszorú nélküli alapozás és födém) nem építhető, b) kitermelt talaj padozat alá nem építhető be.
(1) (2) (3) (4)
4
07
4
08
4 4 4 4
Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 53. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. Módosította a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 68. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. 09 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 54. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 10 Módosította az 51/2006. (XII. 08.) Kgy. rendelet 11. §-a, hatályos 2007. I. 01-től. 11 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 54. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 12 Kiegészítette a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 69. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től.
-79(5) A szabályozási tervlapon „szabadon hagyandó közmű szolgalmi sáv” beírással és a jelmagyarázat szerinti jelöléssel megkülönböztetett területen a telektulajdonos(ok)nak tűrniük kell nyílt csapadékcsatorna építését és szabályszerű működését. A sávon belül fa nem telepíthető, építmény csak a csapadékvizek levezetése céljából létesíthető. (6) Az építési hely (2) bekezdés szerinti figyelembe vétele nem mentesít az általános érvényű (tűzvédelmi, vagyonvédelmi, egészségvédelmi stb.) előírások betartása alól. (7) Az épület(ek)et határoló falat legalább 3,0 méter hosszú szakaszával a szabályozási tervlapon bejelölt építési vonalon kell elhelyezni. (8) Telekalakítás (telekmegosztás, telekegyesítés, telekhatár rendezés) során a keletkező telek építési helyét az eredeti telekre illetve telkekre a szabályozási tervlapon bejegyzett elő-, hátsó-, és oldalkert méretek határozzák meg. (9) Szomszédos telekkel közös határvonalon, vagy attól 3,00 m-en belül álló épülethomlokzat magassága legfeljebb 3,50 méter legyen, az építménymagasság zóna előírásának változatlanul hagyása mellett. (10) a) Gépjárművel 8,0 méternél keskenyebb zsákutcáról megközelített telken új épület létesítése vagy a beépítettséget növelő épületbővítés akkor engedélyezhető, ha a zsákutca felőli kerítésnek a telek belseje felé való áthelyezésével legalább 18,00 m2 telekterület a telekhez tartozó, de a közterülettől el nem választott és a közforgalom elől el nem zárható gépjármű kitérő-, illetve beállóhelyként hasznosul. b) A kitérő, illetve beállóhely utcavonalra merőlegesen mért szélességi mérete legalább 2,0 méter legyen. (11)413Az (1) bekezdés szerinti gépjármű kitérő-, illetve beállóhely területén építmény nem helyezhető el. (12)414Közterülettel határos kerítésmagassága legfeljebb 1,8 m legyen. (13)415Előkert mentén zárt kerítés nem létesíthető. (14)4166,0 méternél keskenyebb utcákban a közterület teljes szélességében pormentes vegyes használatú (út- és járda-) burkolat biztosítandó, a csapadékvíz vápában (burkolatban lévő kismélységű folyókában) való levezetésével. (15)417Az egyes utcák földmunkával járó közműépítési munkái során biztosítani kell a létesítési engedéllyel rendelkező további közműnyomvonalak helyét. 30. MULTI ÉS INTERREGIONÁLIS LOGISZTIKAI CSOMÓPONT TERÜLETÉRE (L-CS) VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK 99. §418 (1) A sajátos előírások hatálya a szabályozási tervlapon körülhatárolt területre terjed ki. (2) A területet Kkö 5117X6 (L-CS) sajátos építési övezetbe kell sorolni. Az építési övezetben a) a SZÉSZ 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve a zöldfelületi fedettség mértékét, b) a zöldfelületi fedettség nem lehet kevesebb mint 10%. c) 420 építmény a Bakay N. utca felől előkert nélkül, a közterületi telekhatáron is elhelyezhető. 419
4
13
4
14
4 4 4 4 4 4
Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 55. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 55. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 15 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 55. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 16 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 55. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 17 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 55. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 18 Kiegészítette a 62/2004. (XII. 7.) Kgy. rendelet 69. §-a, hatályos 2004. XII. 15-től. 19 Módosította az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 56. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. 20 Kiegészítette a 30/2007. (IX. 19.) Kgy. rendelet 17. §-a, hatályos 2007. XI. 01-től.
-8031. SZEGED MÁTYÁS TÉR ÉS KÖRNYEZETÉRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK (MT) 100. §421 (1) A sajátos előírások hatálya a szabályozási tervlapon körülhatárolt területre terjed ki. (2) A szabályozási tervlapon feltüntetett „tervezett fa irányadó helye”, „irányadó parkrendezés (sétautak, díszburkolatok)”, „irányadó útburkolat-korrekció”, „irányadó szoborhely” jelének betartása nem kötelező, engedélyes illetve kiviteli tervek készítésekor el lehet tőlük térni. (3) Nem kötelezően betartandó, irányadó szabályozási elemeknek tekintendők a jelen rendelet 26. számú mellékletében (parkrendezési terv, növénylista) szereplő szakági javaslatok, melyektől el lehet térni a következők szerint: a) A 26. sz. mellékletben szereplő parkrendezési terv növénykiültetési rendje, sétaútjai, burkolatai terepalakítási javaslatai K1 besorolású táj- és kertépítészmérnök vezető tervező által készített engedélyes vagy kiviteli terv alapján pontosíthatók. Útkorrekciói, parkoló elhelyezése kerékpárút vezetése, új gyalogosátkelő helye a tervezett elrendezés szerint valósítandó meg, a kialakítási mód kisebb pontosításai a részletesebb tervezés során megengedettek. b) A 26. sz. mellékletben szereplő út-mintakeresztszelvények a részletesebb út- és közműtervezés, építés során kisebb méretbeli pontosításokkal betartandók. (4) A szabályozási terven „T” jellel megkülönböztetett beépítési mód a SZÉSZ egyik kategóriájával sem azonosítható, alkalmazása a (10) bekezdésben meghatározottak szerint történhet. (5) Épület engedélyezési tervéhez csatolni kell: a) utcaképi fotót, legalább az adott és a közvetlenül szomszédos telkekre kiterjedően, b) a telek közterületi kerítésének állapotrajzát, illetve átépítés vagy átalakítás esetén a legalább M=1:50 méretarányú engedélyes tervét. (6) A Mátyás téri házszámozású telkeken a) minden reklámelhelyezés engedélyköteles, b) az 1 m2-nél nagyobb felületű reklámtábla vagy -berendezés engedélyes terve a helyi önkormányzati tervtanácsra véleményezésre benyújtandó, c) reklám csak az épületben létesített funkcióhoz kapcsolódó lehet, és műanyagból nem készülhet. (7) A tervezési területen nyúlványos telek nem létesíthető. (8) Telekmegosztással vagy telekhatár- korrekcióval létesülő telkek mindegyike legalább 12,0 m átlagszélességű és utcafrontú legyen. (9) Lakóterületen telekösszevonással legfeljebb 40,0 m átlagszélességű és utcafrontú telek keletkezhet. (10) Épületek a szabályozási terven pontos méretekkel telkenként kijelölt építési helyen belül helyezendők el. A szabályozási terven: a) „övezetre vonatkozó »H« építménymagasságú építési hely határa” jellel ábrázolt építési határvonalon belül az adott övezetre megszabott építménymagasságú épület helyezhető el. b) „max. 4,0 m építménymagasságú építési hely határa” jellel ábrázolt építési határvonalon belül legfeljebb 4,0 m építménymagasságú és 6,0 méternél nem nagyobb gerincmagasságú épületszárny vagy különálló épület helyezhető el. (11) A teleknek az építési hellyel érintkező közterületi határvonal-szakaszára legalább 50 %-ban ráépítendő(k) az épület(ek). (12) A 22,0 m-nél szélesebb utcafrontú telken, a közterületi határral végig fedésben lévő építési határvonal esetén a beépítés legalább 4,5 m-es szakaszon beljebb léptetendő , vagy legalább 6,0 m-es szakaszon megszakítandó. A beléptetés mértéke nem lehet kevesebb az utcavonaltól mért 6,0 m-nél.
4
21
Kiegészítette az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 57. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től.
-81(13) A telek kötelező építési vonallal megjelölt oldalhatárára az épület határoló fala teljes hosszával ráépítendő, az oldalhatárhoz csatlakozó közterületi telekhatárának 4,5 m hosszú szakasza pedig kötelezően beépítendő megszakítás és beléptetés nélkül. (14) Az építési hely közterülettel szomszédos határvonalának a beépítetlen szakaszán 2,50 m-től 4,0 m-ig terjedő magasságú zárt téglakerítés építendő, a kapuk tömör deszkázattal alakítandók ki, követve az Alsóvároson hagyományos építési módot. (15) Amely telken a szabályozási terv nem határoz meg kötelező építési vonalat, ott a meglévő épület elhelyezési módja alkalmazandó új építés esetén is, vagy elvi építési engedélyterv alapján a helyi önkormányzati tervtanács véleményét kikérve állapítandó meg az adottságokhoz jobban illeszkedő épület elhelyezés. (16) Telekhatár rendezés során a keletkező telkek építési helyét az új határvonalakhoz képest az eredeti telkekre a szabályozási terven bejegyzett kertméretekkel kell meghatározni. (17) Telekmegosztás illetve telekegyesítés esetén az eredeti „H” építménymagasságú építési hely határa érvényes marad, a 4,0 m építménymagasságú építési hely határa a szabályozási tervtől eltérően elvi építési engedélyezési eljárás során állapítandó meg a telepítési és a tűztávolságra vonatkozó általános szabályok alkalmazásával. (18) A telkek közterületi határán csak egy (saroktelek esetén egy-egy) db olyan bejárat nyitható, amely gépjármű-közlekedésre alkalmas. (19) Mátyás téri házszámozású épület közterülettel határos épülethomlokzata a) csak fából készült, vagy faanyaggal burkolt nyílászárókkal építhető; b) vakolt, az Alsóvároson hagyományos -az ÖTt állásfoglalásának ismeretében, a kulturális örökségvédelmi hatóság által elfogadott- színárnyalatú, festett falfelülettel vagy fagyálló vörös téglaburkolattal készüljön; c) szürke műkő, vagy fagyálló vörös tégla lábazatot kapjon. (20)Mátyás téri házszámú a) új épület, vagy épületbővítés szimmetrikus szögű 38-42o magastetővel, hagyományos vöröscserép fedéssel létesítendő, b) épület közterületre néző tetőterének megvilágítására csak tetősíkban fekvő ablak engedélyezhető. (21) A telkek (12) bekezdés szerinti kerttel megszakított utcai beépítésének engedélyezésekor előírandó egy előnevelt fa kiültetése a két utcai épület között; a fajtamegválasztáshoz irányadó érvénnyel figyelembe veendő a 26. számú mellékletben szereplő növénylista. (22)Az építési engedélyezési határozatban engedélyezett épület(ek) használatba vételének feltétele a (21) bekezdés szerinti fa kiültetése. (23)A szabályozási terv szerinti „nem közlekedési célú közterület”-en a) meglévő, megszüntetendő útkapcsolatokon felújítás nem végezhető, parkolóállás nem létesíthető, b) szoborelhelyezés az ÖTt és a kulturális örökségvédelmi hatóság által egyaránt elfogadott helyen és módon megengedett, c) a zöldfelület rendezését a jelen rendelet 26. számú mellékletében szereplő növénylistából kell megtervezni és kivitelezni. (24)A 26. sz. mellékletben szereplő parkrendezési tervben a Borbás utca folytatásában tervezett gyalogos átkelőhely a rálátási háromszög biztosíthatóságának esetében kötelező érvénnyel kialakítandó. Ha a részletesebb tervezés során kiderül, hogy a tervezett helyen az átkelőhely nem valósítható meg szabályszerűen, akkor az útburkolatnak a meglévő fasoroktól való kismértékű elhúzása engedélyezhető a „nem közlekedési célú közterület” rovására, vagy – ha az átkelőhely így sem hozható létre – a gyalogosok biztonságos átközlekedése érdekében gyalogosvédő sziget építendő. (25)Minden, a terepszintből kiemelkedő közmű műtárgy elhelyezését egyeztetni kell a kulturális örökségvédelmi hatósággal.
-82(26)A területen az Alsóvárosi Búcsú idejére ideiglenesen kegytárgyárusító bódék szabadtéri egyházi rendezvény idejére ideiglenesen széksorok, emelvény és egyéb a rendezvény lebonyolításához szükséges berendezések helyezhetők ki. (27)A területen lévő VHTR-20/630 kVA transzformátorállomás megszüntetendő, felújítása, korszerűsítése, átépítése helyben nem engedélyezhető. Áthelyezésének javasolt helyszínét a szabályozási tervlap tartalmazza. 32. SZEGED, MŰJÉGPÁLYA ÉS KÖRNYÉKE SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI 101.§422 A rendelet hatálya a szabályozási tervlapon körülhatárolt területre, valamint az azokkal határos közterületi kapcsolatokra terjed ki. A telkek közterület felőli határvonalán csak áttört kerítés létesíthető. Jelen rendelet 27. sz. mellékletben szereplő keresztszelvények tagolása és a közművek elhelyezése irányadó szabályozási elem. Köv - vasúti zóna sajátos előírásai: A szabályozási terven jelölt méretekkel kialakított vasúti zóna területén a városi villamos vasúti hálózat részeként kihúzóvágány épülhet, a villamos forduló üzemeltetéséhez szükséges összes al- és felépítménnyel. A terület határán biztonsági védőkorlát, vagy kerítés építhető. Köm - közlekedési és közmű rendeltetésű, közforgalom számára megnyitott magánút zóna a központi vegyes és a gazdasági - szolgáltató - kereskedelmi zóna területén kialakított telkek közlekedési és közműkiszolgálását biztosítja. A zóna területén az 27. sz. melléklet szerinti keresztszelvénynek megfelelően parkolóhelyek, valamint közművek helyezhetők el. A magánút területén elhelyezett parkolók az eredeti telken meglévő létesítmény parkolóigényébe beszámítandók. További telekalakítások esetén a parkolóhelyek számításánál a járműelhelyezési kötelezettség pénzbeni megváltásáról, a parkolóalap képzéséről és felhasználásáról szóló rendelet szerint kell eljárni. Köü - időszakos használatú üzemi magánút rendeltetésű zóna előírásai: A Szabadkai úthoz csatlakozóan kialakult üzemi út a IV. sz. Vízmű és védőerdő zóna kiszolgálására időszakosan, kizárólag üzemi forgalomra vehető igénybe. Az üzemi út használata a gyalogos és a közúti forgalmat nem akadályozhatja. A tervezési terület külső közműcsatlakozásainak, azok vezetékeinek, illetve egyéb, a terület kiszolgálására szolgáló berendezéseinek, valamint a meglévő önkormányzati úthálózati kapcsolatok kiépítésének valamennyi költsége az érintett terület ingatlantulajdonosát terheli. A villamos forduló építésével egy időben a Szabadkai út D-i oldalán lévő fasort a végállomás és a Horgosi út között a hiányzó fákkal ki kell egészíteni.
(1) (2) (3) (4)
(5)
(6)
(7)
33. KERESZTTÖLTÉS UTCA - TÁPAI UTCA - MOLNÁR UTCA - CSABA UTCA ÁLTAL HATÁROLT TÖMBRE (KT) VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK 102.§423 (1) A sajátos előírások hatálya a szabályozási tervlapon körülhatárolt területre terjed ki. (2) Az Ln- 5.0.0.0.6.0 (KT) jelű sajátos építési övezet előírásai: a) A szabályozási tervlap szerinti építési helyen újonnan épülő, vagy bővítéssel keletkező létesítmény részére a meglévő úszótelek határok módosíthatók, illetve újak kialakíthatók. b) Az új épület és a meglévő panelház között a földszinten min. 2,0 m széles átjárót kell kihagyni. c) A szabályozással érintett területen meglévő legnagyobb építménymagasság max. 1,5 m-rel növelhető. 4
22
4
23
Kiegészítette az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 57. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. Kiegészítette az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 57. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től.
-83d) A sávházak a tetőtér hasznosítása nélkül is lefedhetők 15-30° közötti hajlásszögű nyeregtetővel. e) A sávházak tetőtér hasznosítása esetén a meglévő építménymagasságot max. 2,5 m-rel meg lehet emelni. A tető hajlásszöge 15-30° között változhat. f) Az összeépült sávházakat zártsorú beépítésűnek kell tekinteni. (3) A Ge- 5.0.0.0.6.0. (KT)jelű építési övezet előírásai: a) A kialakult zóna városüzemeltetési létesítmények elhelyezésére szolgál. b) A távfűtőmű telkét a szabályozási terv szerint kell alakítani. c) A telekhatárok mentén csak áttört kerítés létesíthető. d) A létesítmények működtetéséhez szükséges személy- és tehergépjárműveket telken belül kell elhelyezni. 424 e) A zóna területén lévő telek/telkek felületének 40%-át kertépítészeti terv alapján parkosítani kell. (4) A Z(KT) jelű övezet előírása: A zónába kerülő sport-, illetve játék létesítményeket, valamint a terület parkosítását kertészeti kiviteli tervek alapján kell megvalósítani. (5) A közlekedésre, parkolásra és közművekre vonatkozó sajátos előírások: a) A tömbön belül jelölt úthálózat és parkolóhelyek a lakótömb részei, irányadó elemek. b) A tömb határain kívüli, ahhoz kapcsolódó közterületeken elhelyezett - tervezett, vagy meglévő - parkolóhelyek 50%-a vehető figyelembe a tömb parkolási mérlegében. c) A járdaszintet +15,0 m-rel meghaladó használati szint esetén az épületeket túlnyomású vízvezetékről kell ellátni. Távfűtő vezetékek fölé kerülő út,- vagy parkolóhely esetén azok megerősítéséről az építtetőnek gondoskodni kell. 34. SZEGED, ARADI VÉRTANÚK TERE - DÓM TÉR - SOMOGYI UTCA- KORÁNYI FASOR - TISZA LAJOS KÖRÚT (AV) KÖZTI TERÜLET SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI 103.§425 A sajátos előírások hatálya a szabályozási tervlapon körülhatárolt területre terjed ki. A rendelet 84.§ előírásain túl a jelen szakasz rendelkezései is betartandók. A közforgalom számára bármilyen formában igénybe vehető építési telkeken a növényzettel fedett felületek egységes kialakítását a városi főépítésszel egyeztetett kertépítészeti terv alapján történő kivitelezéssel is biztosítani kell. Az épületek és építmények használatba vételének feltétele környezetük kertépítészeti kialakításának ezen tervek alapján történő helyreállítása. Az mZp-2(AV) övezettel közvetlenül határos képzetes telek beépítésének feltétele a beépítés következtében megszűnő növényzettel fedett területtel egyenértékű új többszintes növényzettel fedett terület kialakítása a 3729 helyrajzi számú telken belül. Az új beépítés használatba vételének feltétele ezen új növényzettel fedett terület (2) bekezdésben foglaltak szerinti kialakítása is. Az (1) bekezdésben meghatározott terület régészeti érdekű terület; e területen bármely, a talaj megbontásával járó munka tervezése során a tervezett munkákat a kulturális örökségvédelmi szakhatósággal egyeztetni kell és a munkák hatósági engedélyezése során a hatóság szakhatósági engedélyét is be kell szerezni. A szakhatóság az engedélyét a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerinti megelőző feltárás elvégzéséhez kötheti. A „VtF”(AV) jelű településközponti vegyes zónában csak a jelenlegi rendeltetés tartható fent. Az épületeket a szabályozási terven rögzített szabályozási vonalak, képzetes szabályozási vonalak, illetve övezet határok közt kialakított építési telken, illetőleg telekrészeken a szabályozási terven megadott építési helyen belül kell elhelyezni. Az építési helyen kívüli meglévő építmények sem vízszintes, sem függőleges irányban nem bővíthetők.
(1) (2)
(3)
(4)
(5) (6)
4
24
4
25
Módosította az 51/2006. (XII. 08.) Kgy. rendelet 12. §-a, hatályos 2007. I. 01-től. Kiegészítette az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 57. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től.
-84(7) Épületeket összekötő 3,0 méternél nem szélesebb híd vetülete az építési helyen kívülre is eshet, vetületét a beépített területbe nem kell beszámítani. (8) A szabályozási terv szerint telken belül elkülönített ‚mV’(AV) jelű közlekedési és közmű terület felett a képzetes szabályozási vonalakkal lehatárolt telekrészeken álló épületeket összekötő legfeljebb 3,0 m széles híd a közúti űrszelvény biztosításával építhető. (9) A képzetes szabályozási vonallal lehatárolt telekrészek egyedi telekkel, továbbá közterülettel közös határa mentén az elő-, oldal és hátsó kertekre vonatkozó általános érvényű előírásokat be kell tartani, a nem közterülettel illetőleg egyedi telekkel közös határ mellett az elő-, oldal és hátsó kert méretét a szabályozási terv határozza meg. (10)Ahol a szabályozási terv építési vonalat is megad, az épületek építési vonal felőli oldalának legalább kétharmadát a vonalra kell illeszteni, illetőleg a meglévő épületek kontúrját azon kell fenntartani. (11)Közmű berendezés a telekhatártól legalább 3,0 méterre építési helyen kívül is telepíthető. (12)Az építési telkek és a képzetes szabályozási vonalakkal elkülönített telekrészek területének legalább 10 %-át növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani. (13)A gépkocsi parkolókat telken belül is az OTÉK 42. § (7) bekezdésben foglalt előírások szerint kell kialakítani, de a VtF(AV) építési zónákban 10-nél több férőhelyes parkoló egység egy helyen csak épületen belül alakítható ki. (14)Az építési telken belül (ideértve az mV(AV) jelű közlekedési és közmű területeket is) kialakított gépkocsi parkolókat és utakat pormentes burkolattal kell kialakítani. A burkolat anyagának megválasztásánál a nyári hősugárzást is figyelembe kell venni. (15)Az ingatlanok tulajdonosai a telken lévő burkolt és növényzettel borított felületek szakszerű karbantartásáról kötelesek gondoskodni. (16)A szabályozási terv területén épületet és közmű igényes építményt csak teljes közművesítés biztosítása esetén szabad építeni, melyek kiépítése az ingatlan tulajdonosát terheli. (17)A vezetékeken kívül közmű létesítmények továbbá egyéb, általában közterületeken elhelyezett építmények (pl. pavilonok) - az engedélyezési eljárás fajtájától függetlenül - csak az örökségvédelmi szakhatóság kikötései szerint létesíthetők, mely előírhatja a terv önkormányzati tervtanácson való bemutatását is. (18)A sajátos előírások alkalmazása szempontjából képzetes telek a szabályozási terven az egyedi építési telken belül képzetes szabályozási vonallal körülhatárolt telekrész. A képzetes telken álló épületek - megengedett legnagyobb beépített területének meghatározása során a képzetes telek nagyságát, - beépítési módja és telken való elhelyezése esetén pedig a képzetes telekhatárokat kell figyelembe venni. 35. SZEGED, VOLT GYEVI TEMETŐ ÉS HATÁROLÓ KÖZTERÜLETEK SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI (GY) 104.§426 (1) A sajátos előírások hatálya a szabályozási tervlapon körülhatárolt területekre terjed ki. (2) Az Ln - 1.1.5.7.6.X. (GY) és az Lk - 2.1.5.7.6.6. (GY) építési övezetek általános előírásai: a) A telkeken több épületegység is elhelyezhető önálló lépcsőházzal, de az építési engedélyt egy - egy telekre együtt kell megkérni. b) A zóna területén melléképület nem létesíthető. Az OTÉK 1. sz. melléklet 54. pontjában felsorolt melléképítmények közül nem helyezhetők el az i; j; k; l; alpontokban jelzettek.
4
26
Kiegészítette az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 57. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től.
-85-
(3)
(4)
(5) (6)
(7)
c) A zártsorú építési hely mélysége 17,0 m, az épületek mélysége azonban nem haladhatja meg a 14,0 m-t, ez alól kivételek a terepszint alatti létesítmények. A főépülettől dilatációs hézaggal elválasztott előtetőt, előlépcsőt a 14,0 m-es épületmélységnél nem kell figyelembe venni. Udvari épületszárny nem építhető. d) Az épületek és épületrészek, közmű építmények, valamint a hulladékgyűjtő edények részére tároló építmények az utcai telekhatár és az attól 3,0 m-re jelölt lehetséges építési vonal közötti területen helyezhetők el. A telekhatár és az épület között szabadon maradt területet parkosítani, vagy burkolni kell. e) A telkek beépítetlen utcavonalán jelzésszerű - max. 60 cm magas - tömör kerítés építhető. A tömbbelsőben telekhatáron csak áttört kerítés létesíthető, max. 2,50 m magasságig. Az Ln – 1.1.5.7.6.X. (GY) jelű építési övezet részletes előírásai: a) A telkeken a legnagyobb építménymagasság 19,0 m. Az egyes épületrészek homlokzatmagassága 12,5 m-nél kevesebb és 20,0 m-nél több nem lehet. A szintváltások közötti magasságkülönbség max. 3,0 m lehet. b) Az épületek lapos tetővel is létesíthetők. Nyeregtető esetén annak hajlásszöge + 15,00 m építménymagasság felett 20° és 30° közötti, + 15,00 m alatt max. 40° lehet. c) A zóna területén a magánút területét csillapított forgalom számára a 28. sz. mellékletben lévő keresztszelvények szerinti tagolással kell kialakítani. d) A közutak folytatásaként kialakítandó magánutakon is biztosítani kell a tömbök körbejárását, tilos fizikai eszközökkel elzárni a közterülettől. Az Lk - 2.1.5.7.6.5. (GY) jelű építési övezet részletes előírásai: a) A telkeken az építménymagasság a 12,5 m-t nem haladhatja meg. Az egyes épületrészek homlokzatmagassága 10,0 - 13,5 m között változhat, de a szintváltások közötti magasságkülönbség 3,0 m-nél több nem lehet. b) Az épületek lapos tetővel is lefedhetők. Nyeregtető esetén annak hajlásszöge 20° és 40° közötti lehet. A Kkö - különleges közlekedési zóna a meglévő sorgarázsok területe, új garázsok nem építhetők. A Köu/3 jelű általános közlekedési és közmű zóna részletes előírásai: a) A zóna területét csillapított forgalom számára a 28. sz. mellékletben lévő keresztszelvények szerinti tagolással kell kialakítani. A zóna területén a nem lakáscélú helyiségekhez szükséges gépjármű-férőhelyek - a járműelhelyezési kötelezettség pénzbeni megváltásáról, a parkolóalap képzéséről és felhasználásáról szóló rendeletben foglaltak szerint - a beépítési tervben kiosztott parkolóhelyek figyelembevételével biztosíthatók, melyek meglétét az egyes telkekre vonatkozóan építési engedélykérelemben igazolni szükséges. A felhasznált parkolóhelyek a lakótömbökkel egy ütemben építendők, kialakításuk a használatbavételi engedély kiadásának feltétele. A fel nem használt, és meg nem épített parkoló helyet füvesíteni kell. b) A zóna egyes elemei - gyalogjárda, parkoló, kocsiút, fásítás, zöldfelületek - kiemelt szegélyek nélkül is elhelyezhetők a csapadékvíz biztonságos elvezetéséhez szükséges lejtésekkel. c) A gyalogjárda, kocsiút, parkolók burkolásánál a funkciókat feltűnő szín- vagy elemméret váltással kell elkülöníteni. d) 4 parkolóhelyenként min. 1,20 m széles tükörben 1 db előnevelt fát kell elültetni. e) A szabályozási tervlapon jelölt II/A tömbrész József Attila sugárút felőli épületei előtt megépülő parkolóhelyek után számított fákat a Kze zónában kell elültetni. f) A terület biztonságos elektromos energiaellátása érdekében a zóna területén jelölt 3 db transzformátor helye más célra nem vehető igénybe. g) A zóna területén esőbeálló, vízfelület továbbá képzőművészeti alkotás elhelyezhető. Z jelű közpark rendeltetésű zöldzóna részletes előírásai: a) A zóna területén kertészeti kiviteli tervek alapján játszóteret kell kialakítani. b) A terület legalább 60%-a növényzettel fedett legyen.
-86c) A terület max. 2,0 m magas áttört kerítéssel bekeríthető. d) A területen a játszószereken túl max. 2%-os beépítettségig esőbeálló, WC, játékszerraktár elhelyezhető. (8) Kze jelű különleges zöldzóna - emlékpark - részletes előírásai: a) Az emlékparkot kertészeti, építészeti engedélyezési és kiviteli tervek alapján képzőművész közreműködésével kell megvalósítani, a terveket az ÖTt- hez véleményezésre be kell nyújtani b) Az emlékpark területe a szabályozási terven jelölt 2 db telekrész összevonásával jön létre. Az 1. sz. telekrész a 15457 helyrajzi számú ingatlanból önállóan is leválasztható. c) A megvalósítás során biztosítani kell az emlékpark nyugalmát és állandó gyalogos megközelíthetőségét. A terület max. 2,5 m magas kerítéssel bekeríthető. A kerítés minimum 50%-a csak áttört lehet. d) A zóna zöldterületi fedettsége legalább 70%-os legyen. A területen térplasztika és képzőművészeti alkotás elhelyezhető. (9) A kommunális jellegű hulladékok gyűjtésére szolgáló edények számára az épületek telkén a közterülethez csatlakozóan egységes, esőtetővel fedett, nyitott mosható, bűzelzárós összefolyóval ellátott tárolót kell kialakítani. A tároló a gáz- és elektromos csatlakozás építményeit - szerelvényeit - is magába foglalhatja. (10)A határoló utak forgalmától elválasztott belső úthálózatot – Köu/3 és a telkek magánút részét csillapított forgalom számára kell kialakítani a keresztszelvényeken jelölt tagolással. A belső úthálózat esetén biztosítani szükséges a lakóterület nyugalmát forgalomtechnikai eszközökkel: az utakat 3 tonnánál nagyobb teherbírású gépjárművek csak engedéllyel, a kisebbek célforgalomra vehetik igénybe, a zóna területén max. 30 km/h sebességgel lehet közlekedni. (11) Közműépítés előírásai: a) A terület kommunális és tűzi vízellátását magasnyomású körvezetékről kell biztosítani. b) A területen keletkező szenny-, és csapadékvizet egyesített rendszerű csatornahálózattal lehet elvezetni. c) A tervezési területen igényes kialakítású transzformátorállomások és közvilágítási oszlopok telepíthetők, az ÖTt állásfoglalásának ismeretében. (12) Egyéb előírások: a) A tervezési területre a telekalakítás előtti 15456 és a 15457 hrsz.-ú területek mindenkori tulajdonosának első ütemben kell elvégeznie a telekalakítást a szabályozási tervnek megfelelően. b) Telekalakítást követően a beépítésre kerülő terület ellátásához szükséges közúti- és közműcsatlakozások kiépítése (belső úthálózat koptatóréteg és burkolás nélkül, közműépítés gerinchálózatok és bekötések kiépítésével), a Z és a Kze zónák kialakítása - ütemezett beépítésnél az I. ütemben megvalósuló tömb végleges használatbavételéig - a telekalakítás előtti 15456 és a 15457 hrsz.-ú területek mindenkori tulajdonosait terheli. c) Telekalakítást követően - külön megállapodás alapján - az Önkormányzat részére át kell adni a Köu/3 zóna terület azon részét, mely a közműépítéshez (gerinchálózatok és csatlakozási pontok kiépítéséhez) szükséges. A teljes megvalósítás után - külön megállapodás keretében az Önkormányzat a Köu/3, Kze és a Z zónákat tulajdonba veszi és üzemelteti. d) A tervezett lakóterületre és a közterületekre az építési engedélyezéseket megelőzően beépítési tervet kell készíteni, amelyet be kell nyújtani az ÖTt- hez véleményezésre. e) A szabályozási terv egész tervezési területére vonatkozóan - beépítési terv alapján kertészeti kiviteli tervet kell készíteni. f) A használatbavételi engedélyek kiadásának feltétele a kertészeti kiviteli tervek alapján elkészített fásítás és egyéb zöldfelület kialakításának megléte. g) A kivitelezés földmunkái során biztosítani kell a folyamatos régészeti felügyeletet.
-8736.
SZEGED, MARS TÉR TERÜLETÉNEK SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI (MT) 105.§427 A sajátos előírás hatálya a szabályozási tervlapon körülhatárolt területre terjed ki. A szabályozási tervlap a területen az alábbi sajátos övezeteket jelöli: Vk – 511965 (Mt) Kkö – 511965 (Mt) A Vk területen elsődlegesen az egységes megjelenésű városi piac és a hozzá kapcsolódó kiszolgáló funkciók helyezhetők el. A területen lakóépület nem építhető. A környezet építészeti összhangjának megteremtése érdekében a telek (telkek) beépítését, az épületek (építmények) telepítését, az építési hely(ek) meghatározását – az építési engedélyezést megelőzően – elvi építési engedélyezési eljárás során kell tisztázni. Az engedélyezési eljárásokba az ÖTt bevonása kötelező. Több megvalósulási szakaszra bontott építés esetében az egyes szakaszokban megépített építményekre csak akkor adható használatba vételi engedély, ha azok a biztonságos működés feltételeinek és követelményeinek minden tekintetben megfelelnek.
(1) (2) (3) (4) (5)
(6)
37. SZEGED, JÓZSEF ATTILA SGT. - BUDAPESTI KRT.- SÓLYOM U.- CSORBA U. KÖZÖTTI TERÜLET SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI (T-VI) 106. §428 A sajátos előírások hatálya a József A. sgt.- Budapesti krt.- Sólyom u.- Csorba u. közötti területre terjed ki. Meglévő épületek úszótelkének határát túllépő bővítés a szabályozási terven jelölt tervezett úszótelek határán belül engedélyezhető, kivéve a külső liftek építését, melyek esetén lépcsőházanként - azokhoz kapcsolódva- legfeljebb egy helyen max. 15,0 m2 -es területtel bővíthető az úszótelek. Az Ln- 5.0.0.0.6.X. (T-VI) sajátos jelű építési övezetben a bővítmények építménymagassága nem haladhatja meg a bővítésre kerülő épület magasságát, kivéve a lift, melynek építménymagassága ennél max. 3,0 m-rel több lehet. Bármely zöldterületi rendezés, az elavult játszóterek helyének parkosítása, illetve az új játszóterek építése a 2004. évben Tarján városrész Budapesti körút - Körtöltés közötti területére készített rehabilitációs terv alapján végezhető. A tervezési terület régészeti érdekű területnek minősül, így minden földmunkával járó tevékenység megkezdése előtt ki kell kérni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal véleményét.
(1) (2)
(2) (3) (4)
38. SZEGED, HUSZÁR UTCA – BAKAY NÁNDOR UTCA – MURA UTCA – RIGÓ UTCA ÁLTAL HATÁROLT (VOLT KÁBELGYÁR) TERÜLET SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI (KGY) 107. §429 (1) A sajátos előírások hatálya kiterjed a Huszár utca – Bakay Nándor utca – Mura utca – Rigó utca által határolt területre. (2) A 31. számú mellékletben szereplő út-mintakeresztszelvények a részletesebb út- és közműtervezés, építés során kisebb méretbeli pontosításokkal betartandók. (3) A Vt – 2.1.5.4.6.5 és Lk – 2.1.5.4.6.5 építési övezetben:
4
27
4
28
4
Kiegészítette az 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 57. §-a, hatályos 2005. XII. 15-től. Kiegészítette a 65/2007. (XII. 20.) Kgy. rendelet 2. §-a, hatályos 2007. XII. 20-tól. 29 Kiegészítette a 65/2007. (XII. 20.) Kgy. rendelet 2. §-a, hatályos 2007. XII. 20-tól.
-88a) A tervlapon jelzett, a közterületi határvonaltól 3–5 m-ig terjedő építési vonal értelmezése: az előkert általában 5,0 m, de az utcai homlokzat – eltérően a SZÉSZ általános, az építési vonal fogalma alatt meghatározott előírásától - legfeljebb 1/2 hosszán 3,0 m-ig csökkenthető a megengedett a 14,0 m legnagyobb épületmélység megtartása mellett. Szomszédos telkek beépítésénél a csatlakozó tűzfalaknál az előkert méretét azonos mérettel kell kialakítani. b) A Rigó utca Huszár utca felőli tömbjében 5-7 m-es előkert megtartása szükséges a védendő fasor érdekében. c) A Bakay Nándor utca mentén az épületek földszintjén lakások nem építhetők a környezeti ártalmak miatt. Itt a földszinten elsősorban kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó, valamint közösségi helyiségek létesíthetők, melyek működéséhez nem szükséges 3 tonnánál nagyobb teherjármű igénybevétele. d) A K-i tömbben a két teleksor között a telkek hátsókerti megközelítése érdekében feltáró út biztosítható (magánút) a szabályozási tervlap szerinti kialakítással, kicsatlakozással a teljes tömböt feltáró II. rendű közlekedési célú közterülethez. e) A telekbelsőkben az egyéb előírások betartása mellett, parkolóhelyek, sorgarázsok építhetők. Közterületről és a kialakítható magánútról is telkenként csak egy-egy darab gépkocsi behajtásra alkalmas bejáró (áthajtó, kapu) alakítható ki. (4) A Vt – 2.0.0.0.6.0 építési övezetben: a) A zónában új épület nem épül. Az építménymagasság 0. kód értelmezése: a megengedett építménymagasság: max. 12,3 m. b) A zóna területén kialakítandó felszíni parkolószám (P 110 db) tartalmazza a rendeltetésváltozáshoz szükséges mennyiséget is. A szabályozási tervlapon jelölt parkolószám kialakítása kötelező abban az esetben is, ha a rendeltetésváltozáshoz egyébként kevesebb szükséges. (5) A Ki – 2.0.0.0.6.0 (igazgatás) építési övezetben a zóna területét csak a megnevezett funkcióra szabad felhasználni. (6) A sajátos előírások hatálya alá eső teljes tömböt feltáró II. rendű közlekedési célú közterület a tervezett lakótelkeket szolgálja ki, melyet csillapított forgalom számára a 31. számú melléklet 5., 6., 7., 8. keresztszelvényei szerinti tagolással kell kialakítani. (7) Z jelű közpark zóna területe 3.000 m2-nél kevesebb nem lehet. Területén földbe süllyesztett gáznyomás szabályozó, szennyvízátemelő elhelyezhető. Legalább 50%-át növényzettel fedetten kell kialakítani - eltérően a SZÉSZ 25.§ (1) bekezdésében előírtaktól. Területén épület nem helyezhető el, csak az OTÉK 27.§ (4) bekezdés a) pontjában meghatározott építmények. (8) A jelenlegi - telekalakítás előtti 25382/1 helyrajzi számú – telek mindenkori tulajdonosának első ütemben kell elvégeznie a telekalakítást a szabályozási tervnek megfelelően. (9) A beépítésre kerülő terület ellátásához szükséges a leendő közterületek (út- és zöldterületek) telkeinek kialakítása az érintett telkek mindenkori tulajdonosát terheli. (10) A kialakított közlekedési célú közterület telkét - külön megállapodás alapján - az Önkormányzat tulajdonába kell átadni (első ütemben belső úthálózat koptatóréteg és burkolás nélkül, közmű gerinchálózatok és bekötések kiépítése érdekében). A közlekedési célú terület teljes megvalósulása és az építés befejezése után az elkészült második ütemet – külön megállapodás keretében – az Önkormányzat tulajdonba veszi és üzemelteti. (11) A (10) bekezdés szerinti második ütem átvételének feltétele a Z jelű közpark zóna területének végleges kialakítása. A kialakított zöldterületet az önkormányzat - külön megállapodás alapján tulajdonba és kezelésre átveheti. (12) A használatbavételi engedélyek kiadásának feltétele az építési engedélyben igazolt zöldfelület kialakítása, megléte.
-89(13) A 25382/1-2. helyrajzi számon feltételezhető egykori települések és temetkezések ma még ismeretlen helyei régészeti érdekű területnek minősülnek, így ezen helyrajzi számú telkek által lefedett területen, telkeken minden földmunkával (építés, nyomvonalas beruházás...stb.) járó tevékenység megkezdése előtt ki kell kérni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal véleményét, valamint ezen tevékenységek építéshatósági engedélyezési eljárása során a KÖH Szegedi Regionális Irodáját szakhatósági közreműködőként be kell vonni. 39. SZEGED, MAKKOSHÁZI LAKÓTELEPRE (CSONGRÁDI SGT. – KÖRTÖLTÉS – TÖLGYES UTCA – LOMNICI UTCA – AGYAGOS UTCA – MAKKOSHÁZI KÖRÚT ÁLTAL BEZÁRT TERÜLET), VALAMINT A TÖLGYES UTCÁTÓL NY-RA FEKVŐ, 15561; 15562/1, 15562/2, 15562/3, 15562/4, 15562/5; ÉS 15563 HELYRAJZI SZÁMÚ TELKEK) SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI (MH) 108. §430 (1) A sajátos előírások hatálya a Csongrádi sgt. – körtöltés – Tölgyes utca – Lomnici utca – Agyagos utca – Makkosházi körút által bezárt területre, valamint a Tölgyes utcától Ny-ra fekvő, 15561; 15562/1, 15562/2, 15562/3, 15562/4, 15562/5; és 15563 helyrajzi számú telkek területére terjed ki. (2) Az „irányadó telekhatár” jelkulcs betartása ajánlott, a „parkoló létesítésére használható közterület” helye és kiterjedése engedélyezési tervben pontosítandó. (3) Nagyvárosias lakózóna (Ln) sajátos előírásai: a) Új lakóépület a sajátos előírások területén nem létesíthető. b) Lakóépület bővítésének szabályai: 1. A lakásszám nem növekedhet. 2.Az épület beépített területének növelésével járó épületbővítés csak a szabályozási tervlapon megjelölt építési helyeken belül megengedett. 3. Az építész terveket az önkormányzati tervtanáccsal véleményeztetni kell. 4. A lakóépületek hegyesszögben találkozó végfalai között kijelölt építési helyen belül a földszinten közösségi helyiség, vagy önálló kereskedelmi, szolgáltató illetve vendéglátóegység, az emeleten a szomszédos lakáshoz, vagy lakásokhoz kapcsolódó terasz helyezhető el. 5. A magasföldszint+négyemeletes sávházak építménymagassága a zárószinti lakások ráépítéssel való bővítése, vagy a társasház közösségét szolgáló helyiségek létesítése érdekében a d) pontban leírt módon növelhető. 6. A lakások szintbeni bővítése legalább a magasföldszinti, s a fölötte lévő 3 emeleti lakásban egyidejűleg, egységes építészeti megoldással valósítható meg. 7. Új mellvéd fémkeretbe foglalt áttetsző műanyagból, vagy edzett üvegből valósítandó meg. 8. A 6. és 7. pontban, valamint a d) pontban foglalt építészeti szabályoktól az önkormányzati tervtanács javaslata alapján, a jobb építészeti-utcaképi megoldás céljából el lehet térni, de az épület meglévő építménymagassága („H”) ekkor sem nőhet 1,80 méternél nagyobb mértékben. c) A (3) bekezdés b) 2. pontja szerinti épületbővítés megvalósításához az úszótelek határa telekhatár-rendezéssel az új épületkontúrhoz igazítandó a szabályozási tervben jelölt szabályozási vonalaknak megfelelően. d) A (3) bekezdés b) 5. pontja szerinti ráépítés 1. alaprajzi szakaszolása kizárólag a ház hosszanti homlokzati falaira merőlegesen megengedett, a felépítmény külső falsíkjának vagy az épület végfaláig kell érnie, vagy attól legalább 4,00 méterrel, illetve szabad végfal esetén (amelyhez nem csatlakozik épület) legalább 2,00 méterrel el kell maradnia. 4
30
Kiegészítette a 65/2007. (XII. 20.) Kgy. rendelet 2. §-a, hatályos 2007. XII. 20-tól.
-902. nyílásmentes határolófallal építendő, ha további építési szakaszban felépítmény csatlakozhat hozzá. 3. úgy valósítandó meg, hogy a lépcsőház felvezetése közös használatú szélfogó helyiségbe, a lépcsőház felvezetése hiányában a meglévő lépcsőházi kibúvónyílás közös használatú szélfogó helyiségbe, vagy a zárófödémen, illetve az új tetőfelületen a szabadba érkezzen, s a meglévő gépészeti berendezések, valamint a beépítetlen tetőfelület hozzáférhetősége a karbantartás végett biztosított legyen. 4. belső vízelvezetéssel valósítandó meg, amelyhez a meglévő összefolyók, vagy a meglévő strangokban kialakítandó új levezető-csatornák használandók. 5. szerkezetei meg kell, hogy feleljenek a II. tűzállósági fokozatnak. e) Amennyiben a lakóépület bővítésére a szabályozási tervlapon kijelölt építési hely jelenleg zöldfelület, s a bővítés fölötte konzolosan, vagy pontszerű letámasztással épül meg, akkor a zöldfelület megtartandó, és a bővítési munka keretében, az építési engedélyezési tervhez csatolandó kertészeti kiviteli terv szerint rendezendő. f) A zöldfelületi fedettségbe az e) pont szerinti zöldfelület is beszámítható. g)A szabályozási tervlapon „süllyesztett gépjárműtároló elhelyezésére szolgáló terület” jelkulcsi ábrázolással lehatárolt telekrészen a terepbe süllyesztett zárófödémének felső szintjével a csatlakozó terepszinttől legfeljebb 1,00 méterig kiemelkedő, földtakarással és növényzettel fedett gépjárműtároló épület létesítése engedélyezhető; az épület oldalfalának földrézsűvel való takarása nem kötelező. h) A g) pont szerinti épület zöldtetővel alakítandó ki a (6) bekezdés a) 4.-5. pontok előírásai szerint. (4) Központi vegyes zóna (Vk) sajátos beépítési előírásai: a) A zóna telkeinek határa mentén csak áttört kerítés létesíthető. b) Az Ortutay utca – Gyöngyvirág utca – Hont Ferenc utca által határolt tömbbelsőben lévő orvosi rendelőnek 1. csak a 2006. június 01- én meglévő D-i telekhatárán, valamint a szabályozási tervlapon kijelölt K-i, É-i és Ny-i övezeti határvonallal egybeeső új telekhatárán létesíthető kerítés, 2. az övezetén belüli parkolóját a közhasználat elől nem lehet elzárni. (5) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági zóna (Gksz) sajátos beépítési előírásai: a) Az épület emeletén kizárólag gépjárműtárolók és közlekedő területük helyezhető el. b) A telek be nem épített része közterületként használandó, a közhasználat elől el nem zárható, a telken belül és a telekhatáron kerítés nem emelhető. c) Az épület építési engedélyezési tervéhez csatolandó kertészeti kiviteli terv szerint legkésőbb az épület használatba vételéig kialakítandó a telek zöldfelülete. (6) Különleges közlekedési-, közműzóna (Kkö) sajátos beépítési előírásai: a) A vízgazdálkodási területtel közvetlenül határos telken: 1. kizárólag földszintes gépjárműtároló épületek létesíthetők. 2. az épületek a másodrendű árvízvédelmi töltést nem gyengíthetik, a csapadékvíz elfolyásának akadályozásával a töltést nem áztathatják, ezért kialakításuk módját a vízügyi hatósággal előzetesen egyeztetni kell. 3. az épületek között legalább 40,00 méterenként gyalogos lépcsőt és vízlevezető folyókát kell építeni. 4. az épületek tetejét legalább 50,00 cm vastag földtakarással kell ellátni és legkésőbb az épület használatba vételéig szárazságtűrő földtakaró növényzettel kell beültetni, kertépítészmérnök által készített kertészeti kiviteli terv alapján. 5. a 4. pontban szereplő beültetés megvalósítása, gondozása és szükség szerinti pótlása az épület tulajdonosának kötelessége. b) A Gát utcáról nyíló telek: 1. zöldfelülete az épület építési engedélyezési tervéhez csatolandó kertészeti kiviteli terv szerint legkésőbb az épület használatba vételéig kialakítandó.
-912. az 1. pontban szereplő növényültetés megvalósítása, gondozása és szükség szerinti pótlása az épület tulajdonosának kötelessége. 3. be nem épített része közterületként használandó, a közhasználat elől el nem zárható, a telken belül és a telekhatáron kerítés nem emelhető. (7) Közlekedés, parkolás: A szabályozási tervlapon irányadó érvénnyel kijelölt új közterületi parkolóhelyek a sajátos előírások területén meglévő lakások, intézmények, és a (3) bekezdés b) pont 4. alpontja szerinti létesítmények gépjármű elhelyezési igényeit szolgálják. (8) „Z” jelű közparkra és a lakótelepi közkertekre vonatkozó sajátos előírások: a) Közparkban és lakótelepi közkertben 1. a terület a közhasználat elől nem zárható el. 2. a kertészeti tervvel nem rendelkező területek parkosítását (sport-, játék- és pihenőhelyek kialakítását, növénykiültetést) kertészeti kiviteli tervek alapján kell megvalósítani. b) A Lomnici utcai „Honfoglalási Emlékpark” területén sem térszín alatti, sem térszín feletti épület nem létesíthető. (9) Egyéb rendelkezések: a) Régészeti kutatásnak kell megelőznie a hatályos területen folytatandó minden, jelentősebb földmunkával járó építési, kertépítési munkát, amely a meglévő öt-, illetve tíz-emeletes panelházaktól 1,50 méternél, egyéb épületektől 1,00 méternél távolabb történik. b) A területen minden meglévő, 50 cm-nél nagyobb törzskörméretű faegyed megtartandó, kivéve, ha a szabályozási tervben kijelölt építési helyen áll, s akadályozza az építést, ebben az esetben a fák védelméről szóló 21/1970. (VI. 21.) Korm. rendeletben foglaltak szerint kivágható. c) A területen új közműhálózat létesítése, vagy a meglévő hálózat jelentős mértékű, 30 %-nál nagyobb hálózatrészt érintő átépítése során csak föld alatti kialakítás a megengedett, kivéve, ha erre nincs más műszaki megoldás. 40. SZEGED- BÉKETELEP, RÉGI POSTA UTCA- TAPOLCSÁNYI UTCA- RENGEY UTCAKÖRTÖLTÉS ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI (BT) 109. §431 (1) A sajátos előírások hatálya a Régi posta utca- Tapolcsányi utca- Rengey utca- Körtöltés által határolt területre terjed ki. (2) A területen a szabályozási tervlap az alábbi sajátos építési övezeteket jelöli: Lke- 4. 0. 0. 0. 5. 3. (BT) Lke- 4. 1. 2. 5. 5. 3. (BT) Lke- 4. 1. 4. 5. 5. 3. (BT) Lke- 4. 1. 5. 2. 5. X. (BT) a) Az egyes telkeken az épületeket a szabályozási terven jelölt építési helyen belül kell elhelyezni. Az építési hely közterület felöli vonala egyben építési vonal is. b) A szabályozási terven jelölt 4. sz. keresztszelvényű feltáró út és annak folytatásában tervezett zsákutca ÉK- i oldalán kialakuló láncházas- zártsorú beépítésű- teleksoron a 7,0 m-es előkerttel elhelyezendő épületrészek utcai homlokzatmagassága 3,0- 3,5 m, a 10,0 m-es előkertű épületrészeké 6,0- 6,5 m lehet. c) A szabályozási terven jelölt 4. sz. keresztszelvényű feltáró út DNY- i oldalán az 5,0 m-es előkerttel elhelyezendő épületrész utcai homlokzatmagassága 6,0- 6,5 m, a 7,0 m-es előkertű épületrészé 3,0- 3,5 m lehet. d) Egy telken lévő épületrészek tetősíkjának hajlásszöge és a héjalás anyaga csak azonos lehet. A zártsorúan vagy ikresen csatlakozó épületek tetősíkjának dőlésszöge 25-35o között változhat.
4
31
Kiegészítette a 65/2007. (XII. 20.) Kgy. rendelet 2. §-a, hatályos 2007. XII. 20-tól.
-92e) Melléképület az egyéb előírások betartásával a szabadonálló és ikres építési helyen belül elhelyezhető. f) A láncházas- zártsorú- építési helyen melléképület nem építhető. g) A lakások földszinti padlómagassága a telek előtti út koronaszintje felett legalább 0,45 m. Az általános közlekedési és közmű zónát jelen rendelet 32. sz. melléklet keresztszelvényeknek megfelelően kell kialakítani. A közpark területe 1200 m2- nél kevesebb nem lehet. A közparkot kertészeti kiviteli tervek alapján kell megvalósítani. Egyéb sajátos rendelkezések a) A területen a telekalakítás és a beépítés két ütemre bontva is megvalósítható a szabályozási tervlapon jelölt megosztással. b) Az építési telkeken egy rendeltetési egység helyezhető el, kivéve a szabályozási terven jelölt 3.; 4. sz. keresztszelvényű feltáró út mentén a 900 m 2-t meghaladó méretű telkeken szabadon álló vagy ikres beépítési módban. c) A telekalakítás mindenkori érdekeltjének az építési ütem területén első lépésként a közterületek telkeinek kialakítását kell elvégezni a szabályozási tervnek megfelelően. A közterület céljára kialakított ingatlanokat- külön megállapodás alapján- térítésmentesen az Önkormányzat tulajdonába át kell adni. d) Telekalakítást követően, közterületen a beépítésre kerülő terület ellátásához szükséges közúti- és közmű-csatlakozások kiépítése (belső úthálózat, csapadékvíz elvezetés, közműépítés gerinchálózatok és bekötések kiépítésével, az utcák zöldfelülete és fásítása stb.), a Z zóna kialakítása a telekalakítás mindenkori érdekeltjét terheli. e) A közlekedési létesítmények átvételére a közműhálózat kiépítése után, a sikeres forgalomba helyezést követően kerülhet sor. A sikeres forgalomba helyezésig a közterület építési területnek minősül, ahol a kezelői feladatokat a telekalakítás mindenkori érdekeltje látja el. f) A megépített közterületi létesítményeket (úthálózat, víziközmű és csapadékvíz elvezető rendszer, valamint a zöldfelületek stb.) az önkormányzat külön vagyonátadási eljárás keretében térítésmentesen tulajdonba veszi, és működteti. g) A f) pontban foglalt átvétel feltétele a Z zóna területén az (5) bekezdésben foglalt előírások szerint kivitelezett közpark, játszótér megléte. h) Az érintett ingatlanokon létesülő épületek használatbavételi engedélye az f) pontban előírt kötelezettség és a közművekre történő rákötés tényleges megtörténte után adható ki. i) A tervezési terület régészeti érdekű területnek minősül, így minden földmunkával járó tevékenység megkezdése előtt ki kell kérni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal véleményét. j) Magasfeszültségű vezetékek biztonsági területén belül bármilyen építési tevékenység csak a vezeték üzemeltetőjének hozzájárulásával engedélyezhető.
(3) (4) (5) (6)
41. SZEGED, KÁLVÁRIA SGT. - MÓRAVÁROSI KRT. - SZÉL U. MELLETTI MAGASFESZÜLTSÉGŰ VEZETÉK KIVÁLTÁSI NYOMVONALA ÉS A TEXTILGYÁRI ÚT MEGHOSSZABBÍTÁSA ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI (KM) 110. §432 (1) A sajátos előírások hatálya a Kálvária sgt. - Móravárosi krt. - Szél u. melletti magasfeszültségű vezeték kiváltási nyomvonala és a Textilgyári út meghosszabbítása által határolt területre terjed ki. (2) Vk – 5.1.1.8.9.6. jelű építési zóna előírásai: a) Nettó kétezer négyzetmétert meghaladó épület engedélyezési tervét, az igényes építészeti kialakítás biztosítása érdekében, a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzati Tervtanácsával véleményeztetni kell.
4
32
Kiegészítette a 65/2007. (XII. 20.) Kgy. rendelet 2. §-a, hatályos 2007. XII. 20-tól.
-93b) A gépjármű parkolókat pormentes burkolattal kell ellátni, a parkolók OTÉK szerinti fásítását az épületek kivitelezésével egy időben kell elvégezni. Háromszintes növényállomány telepítése esetén a terület 1/3-át cserjével kell befedni. c) A Textilgyári út meghosszabbítása, mint a Vadaspark majdani főbejáratához vezető út mellett fasor telepítése kötelező kertészeti kiviteli terv alapján. d) A kijelölt építési helyeken belül az épületek telepszerűen szabadon állóan helyezhetőek el. Ahol építési vonal jelölve, ott a telken tervezett főépület párhuzamos homlokvonal szakaszának min. 2/3 hosszának érintkeznie kell vele. A főépület melletti további épületek az építési helyen belül szabadon elhelyezhetőek. Ahol nincs építési vonal jelölve, az épületek az építési helyen belül szabadon elhelyezhetők. (3) Kb 5.0.0.0.1.4. jelű bányászati zóna előírásai: a) A Szél utcán a MOL vezetékek védőtávolságán belül tervezett parkolók megépítésének feltétele a vezetékek kiváltása. b) A védőtávolságon kívüli területet a mindenkori tulajdonos kertészeti terv alapján zöld területként köteles kialakítani és fenntartani. (4) Kkö 5.1.1.8.4.3. jelű különleges közlekedési zóna előírásai: a)A parkolót kertészeti felmérés alapján, a meglévő növényzet lehetőség szerinti megóvásával kell megtervezni. b) A gépkocsi parkolókat pormentes burkolattal kell ellátni, a parkolók OTÉK szerinti fásítását a parkolók kivitelezésével egy időben kell elvégezni. (5) A területen új közműhálózat létesítése vagy a meglévő hálózat jelentős mértékű, 30 %-nál nagyobb hálózatrészt érintő átépítése esetén, csak föld alatti kialakítás megengedett kivéve, ha erre nincs más műszaki megoldás, vagy közműszolgáltatói üzemviteli szempont alapján ez nem lehetséges. (6) A beépítésre kerülő terület ellátásához szükséges közúti- és közműcsatlakozások kiépítése, az adott területek mindenkori tulajdonosát terheli. (7) A vezetékek biztonsági zónáját az üzemeltetők előírásai szerint kell parkosítani. (8) A tervezési területen belül min. 18/20 cm törzskörméretű, háromszor iskolázott fákat kell telepíteni. (9) Az ingatlan mindenkori tulajdonosa köteles gondoskodni a burkolt- és zöldterületek fenntartásáról, a kipusztult növények pótlásáról. (10)Tervezési területre az adott építési engedélyhez kertépítészeti tervet kell készíteni. A tervnek összhangban kell lennie a csatlakozó utak közmű-, út- és kertészeti terveivel. A telkeken a zöldfelületeket a tervezett épületek használatba vételéig kell kialakítani. (11) Az olajkutak nem burkolt környezetét a biztonsági zónák előírásainak megtartásával a mindenkori tulajdonos, kertészeti kiviteli terv alapján zöldterületként köteles fenntartani. (12)Az utakat a 33. sz. mellékletet képező keresztszelvények szerint kell kialakítani. 42. SZEGED- KISKUNDOROZSMA, ZSOMBÓI ÚTTÓL ÉK-RE LÉVŐ TERÜLET SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI (ZS) 111. §428 (1) A sajátos előírások hatálya a Zsombói úton kifelé a meglévő beépítésre szánt terület határáig0593 hrsz. árok- a 0594/20 hrsz. ingatlan K-i határa- a 0597 hrsz. csatorna- a Nagybani piac Ny-i határa közötti területre terjed ki. (2) A szabályozási terven jelölt feltáró út részén kis lombkoronájú fák telepítendők (gömbkőris, gömbjuhar).
4
28
Kiegészítette a 65/2007. (XII. 20.) Kgy. rendelet 2. §-a, hatályos 2007. XII. 20-tól.
-94(3) Z-s jelű övezet sajátos előírásai: a) A magántulajdonú zöldterületi övezet területén a szabadidő eltöltését szolgáló funkciók helyezhetők el. b) Az övezet területének max. 2 %-a építhető be. Az építménymagasság a horgásztanyáknál 2,50 m, egyéb létesítményeknél max. 6,50 m lehet, de az elektromos vezetékek biztonsági övezetében a vezeték üzembentartója által meghatározott értéket nem haladhatja meg. c) A volt bányató közcélú hasznosítása csak részletes rekultivációs terv alapján kivitelezett és a szakhatóságok által engedélyezett módon történhet. d) Horgásztanyákkal a tópart max. 50%-a építhető be, egy rendeltetési egység bruttó földszinti területe 10 m2-nél több nem lehet. e) A horgásztanyákat egységes terv alapján kell megépíteni. A beépítés szakaszosan is megvalósítható, egy szakaszban azonban 5 db- nál kevesebb rendeltetési egység nem építhető. (4) A beépítésre kerülő terület ellátásához szükséges közúti- és közmű-csatlakozások kiépítése (belső úthálózat- magánút, csapadékvíz elvezetés, közműépítés gerinchálózatok és bekötések kiépítésével, az utcák zöldfelülete és fásítása stb.) a mindenkori tulajdonost terheli. (5) Az általános közlekedési és közmű zónát jelen rendelet 34. sz. melléklet keresztszelvényeknek megfelelően kell kialakítani. (6) A tervezési terület régészeti érdekű területnek minősül, így minden földmunkával járó tevékenység megkezdése előtt ki kell kérni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) véleményét. Az engedélyezési eljárásban a KÖH szakhatóságként közreműködik. (7) Elektromos vezetékek biztonsági területén belül a) bármilyen építési tevékenység csak a vezeték üzembentartójának hozzájárulásával engedélyezhető. b) bármilyen létesítmény az MSZ 151 szabvány figyelembe vételével helyezhető el. c) új lakóépület illetve állandó emberi tartózkodásra szolgáló építmény nem létesíthető. d) csak az üzembentartó által engedélyezett fafajok telepíthetők. e) az MSZ 151 szabvány és a 122/2004.(X.15.) GKM rendelet további előírásait figyelembe kell venni. (8) Épületek, építmények engedélyezési tervéhez részletes talajmechanikai szakvéleményt kell készíteni. (9) A megszüntetett benzinkút területének hasznosítása előtt a terület szennyeződésmentességét a terület tulajdonosának akkreditált talaj- és talajvíz vizsgálatokkal igazolni kell. 43. SZENT-GYÖRGYI ALBERT U. 48. (85. HRSZ) INGATLAN SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI (SZGYA) 112. §429 Az érintett földrészlet zónabesorolása: Vk – 50255(8), melynél a megengedett építménymagasság értéke: 12,50 – 25,00 méter. 44. BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK PÓTLÁSA (BAÉ) 113. §430 Az Étv. 8. § (2) bekezdés b) pontja alapján az újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg pótolni kell a biológiai aktivitásértéket az alábbi területen: 1) A Szeged- Szőreg, 884/9. hrsz.ú terület Ge egyéb ipari gazdasági zónába való átsorolás hatálybalépését követő 1 éven belül a szükséges biológiai aktivitásértéket (BAÉ) beültetési kötelezettségként pótolni kell. A BAÉ számításánál a pontérték módosulás: -0,12. Az átsorolással elvesző biológiai aktivitást az ingatlan mindenkori tulajdonosának 0,02 ha-on telepített kétszintes növényzettel az érintett telken belül kell pótolni. 4
29
4
30
Kiegészítette a 65/2007. (XII. 20.) Kgy. rendelet 2. §-a, hatályos 2007. XII. 20-tól. Módosította a 36/2008. (XI.12.) Kgy. rendelet 2. §-a, hatályos: 2008. XI. 12-től.
-952)431A Szeged, 16838/6. hrsz.ú terület szabályozási tervlapon jelölt részének Gksz kereskedelmi szolgáltató gazdasági zónába való átsorolás hatálybalépését követő 1 éven belül a szükséges biológiai aktivitásértéket (BAÉ) beültetési kötelezettségként pótolni kell. A BAÉ számításnál a pontérték módosulás: -1,55. Az átsorolással elvesző biológiai aktivitást az ingatlan mindenkori tulajdonosának 0,22 ha-on telepített háromszintes növényzettel az érintett telken belül kell pótolni. 45. SZEGED, BUDAPESTI ÚTTÓL ÉK-RE TALÁLHATÓ (A LOGISZTIKAI KÖZPONTTAL SZEMKÖZTI) TERÜLETRE (Bp) VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK432 114. § (1) A sajátos előírások hatálya a szabályozási tervlapon körülhatárolt területre terjed ki. (2) A Ge-511Y7Y (Bp) jelű építési övezet telkein: a) a SZÉSZ 1-3. sz. táblázatának előírásait kell alkalmazni, kivéve a teleknagyságot, valamint az építménymagasságot: aa) a teleknagyság minimális mérete Y = 35,0 ha; ab) a legnagyobb építménymagasság Y = 20,0 m, mely a telepítendő technológia vagy technológiai szempontból szükséges építményrészek (pl. kémény, torony, különleges adottságú csarnokrész) esetében a külön jogszabályban meghatározott hatáskörrel rendelkező tervtanács egyetértő állásfoglalásának figyelembevételével legfeljebb 35,0 m- ig növelhető. b) a beépíthető építési hely a Ge 511734 (Bp) zónába sorolt telek telekhatárától és a tervezett telekhatároktól 30 m-re, az 5. számú főút melletti védelmi rendeltetésű erdőzóna területétől 60 m-re, a további erdőzónák területétől 35 m-re kezdődik. c) a b) pontban meghatározott építési helyen kívül, valamint a beültetési kötelezettség területén elhelyezhető a létesítmény rendeltetésszerű működéséhez, üzemeltetéséhez szükséges egyéb építmény (pl. őrbódé, porta). d) az építési övezet „városkapu” jellegéből adódóan igényes, esztétikus környezet és építészeti arculat kialakítására kell törekedni, különös tekintettel az 5. számú főút és az M 43-as autópálya felől és az engedélyezési eljárás során be kell szerezni az illetékes építészeti műszaki tervtanács véleményét. e) A terület beépítése ütemezéshez kötött: ea) Az 1. ütemben kizárólag a 01379/1, 01385, 01387 hrsz.-ú telkek kerülhetnek beépítésre. Az építés, továbbá az ipari-gazdasági üzemelés során a 01381 és a 01382/b hrsz.-ú telek mezőgazdasági hasznosítását zavartalanul biztosítani kell. eb) A 2. ütem csak az 1. ütem megvalósulása után indítható a 01381 hrsz.-ú telek igénybevételével. (3) A Ge-511Y7Y (Bp) jelű építési övezet zöldfelületi, környezetvédelmi előírásai: a) Az övezet telkein beültetési kötelezettség terheli a védelmi rendeltetésű erdőzónák melletti szabályozási terven jelölt - 25 m valamint 50 m széles sávot, mely védőfásítást jelent. A védőfásítás a zöldterületi fedettség számításánál figyelembe vehető. A fásítás megvalósításakor a vonatkozó erdészeti jogszabályok alapján kell eljárni, erdőtelepítési kivitelezési tervet, vagy egyszerűsített erdőtelepítési-kivitelezési tervet kell készíteni. b) A gazdasági terület belső úthálózata mentén legalább egyoldali fasor telepítése szükséges. c) A védelmi rendeltetésű erdőzónát, a fasorokat, valamint a beültetési kötelezettség növényállományát őshonos, szárazságtűrő fa- és cserjefajok alkalmazásával kell kialakítani. d) A terület biológiai aktivitás értékének (BAÉ= 311,1) megőrzése érdekében a terület mindenkori tulajdonosának az Ev zóna területén 21,07 ha védelmi rendeltetésű erdő telepítésével, a szabályozási tervlapon jelölt beültetési kötelezettség területén 8,4 ha védőfásítás telepítésével, valamint a Ge zónában 13,59 ha gyepesítéssel kell pótolni. 4
31
4
32
Kiegészítette a 41/2008. (XII.17.) Kgy. rendelet 12. §-a, hatályos: 2009. II. 01-től. Kiegészítette a 41/2008. (XII.17.) Kgy. rendelet 13. §-a, hatályos: 2009. II. 01-től.
-96A terület BAÉ-ének megőrzése érdekében szükséges növénytelepítés ütemezés szerint valósítandó meg. e) A meglevő erdőterületeket és az egyéb faállományt a beruházás megvalósítása során védeni kell közterületen és telken belül egyaránt. f) Termőföldön történő beruházásnál a humuszos talajréteg mentése szükséges. g) A humuszos talaj eredeti helyén, a területen belül depóniában abban az esetben tárolható (max. 5 m), ha a szennyeződésektől megóvható és biológiai aktivitásának megőrzése érdekében a szükséges fenntartási-ápolási munkálatok elvégzésére lehetőség nyílik. Amennyiben ez nem biztosítható, akkor a végleges felhasználási helyre kell szállítani. h) A termékeny talajréteggel rendelkező területen történő építésnél, beruházásnál a talajvédelmi hatóság szakhatósági közreműködését, a mezőgazdasági célú tereprendezésnél a talajvédelmi hatóság engedélyét kell kérni. i) A meglévő meliorációs berendezésen keresztül szenny-, ill. csapadékvíz tisztított állapotban sem kerülhet a Fehér-tóba. A Kiskundorozsma Ipari Park mindenkori tulajdonosának a biológiai aktivitásérték megőrzése érdekében a hiányzó 84 pontértéket az Ev zónában kell pótolni 9,33 ha védelmi rendeltetésű erdő telepítésével. Az 1. számú régészeti lelőhely (Szeged-Öthalom) területén ligetes védelmi rendeltetésű erdőzóna telepítendő. A ligetes állományt legfeljebb 35%-os fásítással kell kialakítani. A nagyfeszültségű légvezeték védőterülete gyepesítendő. A Ge 511Y7Y zóna területének mindenkori tulajdonosa a beruházás megvalósítása érdekében településrendezési szerződést köt Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatával a közúti és közműfejlesztésekről, a védelmi rendeltetésű erdőzóna telepítéséről.
(4) (5) (6) (7)
46.SZEGED, TISZA FOLYÓ – BERTALAN HÍD NYUGATI OLDALA – TEMESVÁRI KÖRÚT PÁROS OLDALA – NÉPKERT SOR LIGET FELŐLI OLDALA – A LIGET NYUGATI RÉSZE AZ ERZSÉBET TEMPLOMMAL - TORONTÁL TÉR – ALSÓ KIKÖTŐ SOR – BELVÁROSI HÍD ÉSZAKKELETI OLDALA ÁLTAL HATÁROLT TERÜLETRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK433 115. § (1) Az előírások hatálya Szeged belterületén a Tisza folyó – Bertalan híd nyugati oldala – Temesvári körút páros oldala – Népkert sor Liget felőli oldala – a Liget nyugati része az Erzsébet templommal - Torontál tér – Alsó Kikötő sor – Belvárosi híd északkeleti oldala által határolt területre terjed ki. (2) A lakózónákra vonatkozó építési előírások: a) A 2008. május 02-án meglévő épületek bármely építési engedélyköteles tevékenységének engedélyezésekor elő kell írni a szabályozási terven az épületre bejegyzett „homlokzatosítandó falszakasz” vagy „növényzettel befuttatandó végfal” megvalósítását a következők szerint: 1. a „homlokzatosítandó falszakasz”-t a homlokzatra vonatkozó, elkészítendő építési engedélyezési terv szerint nyílásokkal, és/vagy díszítőelemekkel tagolt homlokzattá kell alakítani. 2. a „növényzettel befuttatandó végfal”-ra kúszónövények felkapaszkodására alkalmas farácsot vagy hálót kell felszerelni és ezzel lehetővé kell tenni, hogy a kert tulajdonosa növényeket futtasson fel rá. b) A 20 méternél hosszabb utcavonalú telken 1. új építmény létesítésekor beépítési szünet, vagy legalább egy oldalkert alakítandó ki, akkor is, ha a szabályozási tervlapon bejelölt építési hely nem tartalmaz oldalkertet, illetve beépítési szünetet. 4
33
Kiegészítette a 41/2008. (XII.17.) Kgy. rendelet 13. §-a, hatályos: 2009. II. 01-től.
-972. Az 1. alpont szerinti oldalkert – ha a szabályozási tervlap a helyét nem rögzíti – azon az oldalhatáron hagyandó, amely mentén a szomszédos telken is kert található, vagy, ha mindkét oldalhatáron épület csatlakozik, akkor a régebbi építésű szomszéd épület felőli oldalhatáron hozandó létre. 3. Az 1. alpont szerinti beépítési szünet az utcavonalon, vagy előkertvonalon létesülő homlokzat középső 1/3 részének, de legalább 6 m szélességben történő, a homlokzat vonalától mért 8 méterre történő behúzásával, amennyiben a fennmaradó szélső homlokzatok szélességi mérete eléri a 4 métert, vagy a zártsorú beépítés telepítési távolságára vonatkozó országos jogszabályban megengedett 10 m-es épületköz meghagyásával hozandó létre. A kiteresedő előkertbe vagy épületközbe legalább 1 előnevelt lombos, kifejlett állapotban 5-8 m magasságot elérő díszfa egyed ültetendő. a) A szabályozási tervlapon „homlokzatkiugrás nem engedhető” jellel megkülönböztetett homlokzatszakaszokon közterület fölé kiugró épületrész nem engedélyezhető. b) A Szent-Györgyi Albert utca és a töltés közötti lakótömbök telkein az építéshatósági engedélyezés előtt a töltés és az utca között felvett keresztmetszeteket egyeztetni kell az elsőfokú vízügyi hatósággal. c) A szabályozási tervlapon jelölt kiszolgáló utak létesítése szükséges az alábbi helyrajzi számú ingatlanokon: Szeged 57., 60., 66., 69., 80., 81., 82., 83. és 84. Az érintett ingatlanok építési övezeti előírása, a legnagyobb beépítettség mértéke a lejegyzés előtti telekterületre vonatkozik. d) A szabályozási tervlapon * (csillag) jellel megkülönböztetett építménymagassági kódjel értelmezése: a megengedett legnagyobb építménymagasság értéke a terven jelölt H.max. érték. (3) A ’Ki – 5.0.0.0.6.7*’ és ’Ki – 5.0.0.0.6.8*’ jelű építési övezetek építési előírásai: a) A szabályozási területen belül gépjárműveket is kiszolgáló gyorsétterem nem helyezhető el. b) A szabályozási terven csillag (*) jellel megkülönböztetett építménymagassági kódjel értelmezése: 1. a megengedett legnagyobb építménymagasság értéke a terven jelölt H.max. érték, 2. építési hely jelölése esetén, annak kótázott sávjában a jelölt sávba eső épületrész építménymagassága nem lehet nagyobb a terven jelölt H.max értéknél, az övezetre előírt építménymagasság az egész épület vonatkozásában ettől függetlenül betartandó. c) A csúszdatorony legnagyobb építménymagassága 30,0 méter. Külső felületképzése, színezése mértéktartó legyen. d) A tervezett fürdőépület létesítése, a szálloda felújítása, korszerűsítése esetén az épületek homlokzati anyaghasználatának azonosnak kell lennie. e) Teremgarázs ki- és bejárata csak a terven jelölt mennyiségben és helyen nyitható. f) A református egyház épületének a fürdővel határos helyiségek védelme érdekében a szerkezeteket utólagos hangszigeteléssel kell ellátni. g) A két építési övezet határán, a telkek jelölt oldalkertjeinek megtartásával, a töltésre történő rálátást biztosítani kell. h) A Pillich Kálmán utca folytatásaként a meglévő városi tömbszerkezet figyelembe vételével a Ki zóna területén belül a töltésre történő rálátást biztosítani szükséges a műszaki lehetőségek figyelembevételével. i) A Szent-Györgyi Albert utca mellett fekvő különleges intézményterületen belül este 1000 és reggel 600 közötti időszakban szabadtéri zenés rendezvény nem tartható. (4) A ’Vk – 2.0.0.0.6.5*’ jelű építési övezet építési előírásai: a) A tervlapon jelölt építési vonalon építendő homlokzatok teljes értékű nyílásos homlokzatként alakíthatók ki. b) A telkek határán tömör kerítés építhető max. 3,0 méter magasságig. c) A szabályozási tervlapon * (csillag) jellel megkülönböztetett építménymagassági kódjel értelmezése: a megengedett legnagyobb építménymagasság értéke a terven jelölt H.max. érték.
-98(5) A ’Ki – 5.0.0.0.6.0’ jelű építési övezet építési előírásai: a) Telekalakítás után keletkezett építési telken belül és határain kerítés nem építhető. A plébánia épületrésze kertészeti terv alapján élő sövénnyel elkeríthető. b) A telek teljes területére kertészeti tervet kell készíteni. Az építési hely kijelölése miatt kivágandó faegyedek pótlását egyenérték számítással kell meghatározni a tervben, a Ligetre jellemző fafajokkal (pl. tölgy, platán). (6) A ’Vk – 5.0.2.5.5.8*’ jelű építési övezet építési előírásai: a) A 85. helyrajzi számú telken létesülő 10000 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű épülethez a számított járműelhelyezési igény minimum 50 %-át kell biztosítani. Az így kiszámított gépjármű elhelyezési kötelezettséget teljes mértékben telken belül kell teljesíteni. b) Az (1) bekezdés szerint telken belül elhelyezett járműelhelyezési igény felett az építtető költségviselésével a hídfeljáró pályaszerkezete alatt közcélú parkoló kialakítható. c) A tervezett irodaépülethez a Bertalan hídról közvetlen, korlátozott irányú csatlakozás (jobbra ki és jobbra behajtó külön forgalmi sávon) létesíthető az egyéb jogszabályokban előírt feltételekkel. d) A telken lévő zöldfelületek a közhasználat elől nem zárhatók el, valamint díszburkolatú gyalogos átjárási útvonalat kell biztosítani a Szent-Györgyi Albert utca és az árvízvédelmi töltés között. e) A meglévő konténer telefonközpont a tervezendő új épületben helyezendő el az üzemeltető közterületről történő megközelíthetőségének biztosításával. f) A tervezett épület építési engedélyezési tervéhez organizációs tervet kell benyújtani az építés alatti közlekedés megoldásáról. g) A szabályozási tervlapon * (csillag) jellel megkülönböztetett építménymagassági kódjel értelmezése: a megengedett legnagyobb építménymagasság értéke a terven jelölt H.max. érték. (7) A ’Vg’ jelű vízgazdálkodási zónára vonatkozó előírások: a) A hullámtérben 1. az árvíz elvonulását akadályozó, valamint az árvíz utáni pangó víz kialakulását okozó építmény, műtárgy (pl. terepszinten elhelyezett építmény, kerítés, medence) csak szezonális jelleggel, árvízi minősített időszakon kívül helyezhető el, az előírásnak nem megfelelő meglévő állapot megszüntetendő, 2. csak a szabályozási tervben kijelölt helyen, vagy az elpusztult fák helyett ültethető fa a vízügyi hatóság engedélyével, a gyakori és tartós elöntést és az árhullám zavartalan levezetésének igényét figyelembe véve, 3. a tervezett funkciót nem szolgáló – a területen meglévő nem természetes anyaghasználatú építmények, burkolatok elbontandók a természetközeli állapot visszaállítása érdekében, a tervezett rendeltetéshez szükséges építmények, burkolatok anyaghasználata természetes, környezetbarát és bontható legyen. 4. Az övezet területére egységes tájrendezési, kertészeti tervet kell készíteni az 1.-3. alpontok figyelembevételével és tartalmával. A tervet a vízügyi hatóság engedélyezi, melyet előzetesen az illetékes tervtanácshoz be kell nyújtani véleményezésre. A tervezett kemping területén a dokumentációnak a meglévő fákat és a terepmagasságot is feltüntető friss geodéziai helyszínrajzon be kell mutatnia a Tisza-parti sétány és az árvízvédelmi töltés felőli látványtervet, a beépítési tervet, a sátor- és lakókocsi helyek berendezési tervét. b) A terület – különös tekintettel a parti gyalogútra – a közhasználat elől csak a következő esetekben és időtartamra zárható el: 1. vízügyi okból bármely indokolt esetben; 2. a kemping létesítményeinek birtokvédelme érdekében május 1-től október 31-ig az éjszakai órákban; 3. rendezvények esetén legalább három belépési pont biztosításával. c) A tulajdonos (használó) bármely tevékenységet csak saját árvízi kockázatára folytathat.
-99d) Az árvízvédelemért felelős szerv számára állandó ellenőrzési jog biztosítandó. e) Ivóvízhasználattal járó funkciójú építmény létesítése, felújítása, bővítése előtt zárt szennyvízelvezető csatornát kell kiépíteni. A közműterveket egységesen kell elkészíteni a zóna teljes területére. f) A terven jelölt építési helyen kívül lévő meglévő épületen csak állagmegóvási tevékenység végezhető az illetékes vízügyi hatóság engedélyével, az engedélyben előírandó a rendezetlen közműbekötések megszüntetése. g) Vg(ki) jelű alövezetben a szabályozási terven jelölt építési helyen belül új építmény a vízügyi, valamint a szabadidő-, kemping- és rendezvényszervezési rendeltetésnek megfelelő, ahhoz szorosan kapcsolódó funkcióval helyezhető el a következő szabályok szerint: 1. beépítettség nem haladhatja meg az 5 %-ot, a burkolt felületek aránya nem haladhatja meg a telek területének 5 %-át, 2. épület egy használati szintet tartalmazhat, alsó födém síkja 84.10 Bf. magasságban alakítandó ki, 3. új épület csak az elfogadott típusterv alapján építhető. A típusterv meghatározására, az építészeti megformálás és anyaghasználat egységessége érdekében a legjobb építészetiműszaki megoldásra-, és a tervező kiválasztására az építési engedélyezést és tervezést megelőzően építészeti tervpályázatot kell rendezni. Ennek megszervezése az építtető feladata, 4. a 3. alpont alatti tervpályázatok lebonyolítása során a vonatkozó jogszabályokon túlmenően a következő szempontokat kell figyelembe venni: 4.1 Biztosítani kell a Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának városi főépítésze, a Csongrád megyei Építész Kamara és a vízügyi hatóság részvételét a pályázat előkészítésében, zsűrizésében, 4.2 Amennyiben a jogszabály lehetővé teszi meghívásos pályázat lebonyolítását, úgy biztosítani kell a régió (Csongrád, Bács-Kiskun és Békés megyék) referenciával és megfelelő jogosítvánnyal rendelkező építészeinek, tervező irodáinak többségi részvételét. 5. Szempontok a tervpályázati kiíráshoz: 5.1 A kiíráshoz a szabályozási tervet mellékelni kell. 5.2 Látványterv – a környezet bemutatásával - minden esetben része a tervezési feladatnak. 5.3 Tervezéskor komplex (építész - közlekedési – kertészeti) tervjavaslatok kidolgozására törekedjen. h) A terület járművel történő megközelítésére a Közép kikötő sorról nyíló rámpák nem használhatók fel, új rámpa a Kállay Albert utca folytatásában, a védgát keresztezésével létesíthető. i) A „látványvédelem” jellel ellátott belváros-feltárulási irányban a kilátást zavaró építmény ideiglenesen sem helyezhető el. j) A folyó partélének a ’Vg(fm)’ vízgazdálkodási alövezet határa tekintendő, ami természetközeli megoldást nyújtó folyószabályozással állítandó elő, a jelenlegi csúszólapról levéve a terhet. A partél mentén kijelölt 10 m széles parti sávra az árvíz utáni iszapmentesítés során sem szabad rátölteni. (8) Közlekedési, parkolási előírások: a) A tömegközlekedési járatok útvonalai mentén fekvő telkeken a nem lakásra számított járműelhelyezési igény min. 50 %-a biztosítandó. b) A szabályozási tervlapon jelölt magánút elsősorban a ’Ki’ zóna feltárását szolgálja, azonban biztosítani kell az 5. helyrajzi számú ingatlan megközelítését is, ezért a közút felől lezárni nem szabad.
-100c) A terven jelölt gyalogos átközlekedést biztosító vegyesforgalmú útra egyesített közlekedési terv készítendő (útépítés, zöldterület, közmű, közvilágítás és hírközlési infrastruktúra). A közterület kiemelt szegély nélkül, kiselemes burkolattal készüljön, valamint biztosítani kell az időszakos lezárás műszaki lehetőségét. d) A Bertalan hídon és a Temesvári körút Bérkert utcai csomóponttól fekvő északi területén a lakózónákkal határos oldalon zajvédő falat kell építeni a lakóterületek védelmében. A zajvédő fal típusának kiválasztásáról, a kialakítás módjáról egyeztetni szükséges a városi főépítésszel. (9) A zöldfelületek előírásai: a) A szabályozási tervlapon jelölt „ültetendő fa, fasor” faiskolázott egyedekből telepítendő, egyedi fák esetében legalább 14/16 cm, fasornál legalább 8/12 cm körmérettel. b) A szabályozási terven „védett fák területe” és „megtartandó összefüggő fás terület” jellel körülvett területen fát kivágni csak kertépítészeti terv alapján lehet, amely terv a kivágás szakmai indokait és a pótlás módját is tartalmazza. c) A ’Zm’ jelű magántulajdonú közcélú zöldzóna előírásai: 1. Nem zárható el a közhasználat elől. 2. Díszburkolatú gyalogostérként és díszkertként alakítandó ki. A zóna területének min. 50%-át növényzettel kell borítani. 3. A zónára kertépítészeti tervet kell készíteni, melyben biztosítani kell az egységes térbútorok (padok, szemetesek) és kandeláberek elhelyezését, melyet előzetesen a városi főépítésszel egyeztetni szükséges. A zónában a fürdővel és a vízzel összefüggő műalkotások (ivókút, szökőkút, stb.) helyezhetők el. 4. A területbe benyúlhat a ’Ki’ jelű különleges intézményterület csatlakozó épületének előlépcsője, akadálymentes megközelítést biztosító rámpája, előtetője és homlokzati párkánya, valamint 5x5 méter alaprajzi méretet meg nem haladó lépcsőháza, illetve liftje. 5. A Református templom előtt 4 m széles zöldsáv biztosítandó, melyet csak a templom bejáratához vezető járda szakíthat meg. 6. A területen kerékpártárolót kell elhelyezni. 7. A területen reklámberendezés nem helyezhető el. 8. A ’Ki – 5.0.0.0.6.7*’ jelű építési övezetben megvalósuló vendéglátó funkció esetén időszakos üzemelésű terasz a területen kialakítható. (10)Egyéb előírások: a) A SZÉSZ 46. § (5) bekezdésében az 5-ös (egyéb) karakterű építési zónára vonatkozó elvi építési engedélyezési eljárási kötelezettség a szabályozási területnek a vízgazdálkodási zónán kívüli telkein nem követelmény. b) A szabályozási terven „fakadóvizes terület”-ként megjelölt területen a szabályozási területen a SZÉSZ 61. § (2) bekezdés d) pontjának előírása helyett a következő szabályt kell alkalmazni: Huzamos tartózkodásra nem szolgáló helyiség vagy műtárgy az árvízvédekezését felelős szerv hozzájárulása alapján, részletes talajmechanikai adatok és szivárgáshidraulikai számítások birtokában a terepszint alá süllyeszthető; a telken belül a terep kimélyítésének és a földfeltöltésnek a térfogata összességében mutasson pozitív egyenleget. c) A vízügyi tilalmi sávba eső telekrészekre vonatkozó szabályok: 1. kerítés csak kismélységű (max 1,20 m) pontalappal létesíthető; 2. helyi védelem alatt álló épület a vízügyi hatóság szakhatósági hozzájárulásával helyben felújítható, más építmények bontása elrendelhető; 3. a gáttestet érintő tereprendezés (rézsűhizlalás) az árvízvédelmi töltés építés műszaki előírásainak megfelelően, az ott előírt anyagokból történhet, az átszivárgó vizek elvezetését szűrőzött dréncsővel megoldva, biztosítva a csapadék-vízhálózatba való megfigyelhető bekötését; 4. gyepművelésű kert alakítandó ki és tartandó fenn;
-101-
d) e) f) g)
h) i)
j)
5. az 1. alpontban említett kerítés kivételével új építmény, közműnyomvonal nem létesíthető; 6. a tulajdonos (használó) köteles biztosítani az árvízi jelenségek megfigyelését. A vízgazdálkodási területek és vízügyi tilalmi sáv kivételével a kis- és középfeszültségű villamosenergia-hálózat és a távközlés nyomvonalait térszín alatt kell vezetni. A református egyház fürdő felőli telekhatárán tömör, fokozott zajvédelemmel ellátott kerítés építhető max. 3,0 méter magasságig. A látványvédelem zónájába eső területre látványtervet kell készíttetni. A látványtervet legalább abból a pontból kell felvenni, ahol azt a szabályozási terv kijelöli. A látványterveket színezett formában 3D-ben, a meglévő és tervezett épületek/építmények/növényállomány együttes bemutatásával kell kidolgozni az alábbiak figyelembe vételével: 1. Általános értékelési szempont a környezetbe illeszkedés módja, az építészeti megoldás elvárt színvonala. 2. A töltés irányából a tervlapon jelölt pontból a Dóm tornyának látványát kell biztosítani 3. A Tisza felől – a Belvárosi hídon felvett pontból – Tisza-part, partfürdő, a töltés, a ’Ki’ zónákban tervezett épületek és építmények, zöldterületek együttes látványát kell értékelni. A szabályozási tervlapon * (csillag) jellel megkülönböztetett építménymagassági kódjel értelmezése: a megengedett legnagyobb építménymagasság értéke a terven jelölt H.max. érték. A Torontál tér keleti szélén (mai SZUE keleti széle, hrsz.: 2.), ennek folytatásában a SzentGyörgyi Albert utca két oldalán az 5–17, ill. 168–169–170. hrsz.-ú telkeken, valamint a Termálfürdő körül tervezett beépítés területén (Hrsz.: 13–14–15–16, 23) az építkezések megkezdése előtt megelőző régészeti feltárást kell végezni. Legalább 1 – 1 kutatóárokkal meg kell győződni az újszegedi hídfőerőd létéről, helyzetéről, koráról. A SZÉSZ 36. sz. mellékletét képező útkeresztszelvények alapvető jellemzőiket, paramétereiket megőrizve a részletesebb adatok birtokában pontosíthatók az útépítési engedélyezési eljárás keretében.
47. SZEGED, KISKUNDOROZSMAI IPARI PARK: SZEGED-BUDAPESTI VASÚTVONAL NYUGATI ELKERÜLŐ ÚT (KISKUNDOROZSMAI CSOMÓPONTTÓL ÉSZAKRA LÉVŐ SZAKASZ) – RÉTI UTCAI LAKÓTELKEK MEGHOSSZABBÍTOTT VONALA AZ M 43IG – M 43-AS GYORSFORGALMI ÚT ÁLTAL HATÁROLT TERÜLETRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK434 116.§ (1) Az előírások hatálya Szeged város területén a Kiskundorozsmai Ipari Park: Szeged-Budapesti vasútvonal - Nyugati elkerülő út (Kiskundorozsmai csomóponttól északra lévő szakasz) – Réti utcai lakótelkek meghosszabbított vonala az M 43-ig – M 43-as gyorsforgalmi út által határolt területre terjed ki. (2) A 'Gksz-511Y78' jelű építési övezet telkein: a) a SZÉSZ 1-3. sz. táblázatának előírásait kell alkalmazni, kivéve a teleknagyságot, b) a teleknagyság minimális mérete Y = 25,0 ha, c) a biztosítandó min. zöldfelület: 30%, amely az OTÉK szerint számított háromszintes növényállománnyal telepítendő be. d) a telkeken beépíthető építési hely a meglévő és tervezett telekhatároktól, az autópálya védőtávolságától és a vasút melletti út szabályozási szélességétől számított és kialakítandó 25 m széles zöldsávtól kezdődik.
4
34
Kiegészítette a 41/2008. (XII.17.) Kgy. rendelet 13. §-a, hatályos: 2009. II. 01-től.
-102-
(3)
(4)
(5)
(6)
(7)
e) az építési övezet „városkapu” jellegéből adódóan igényes, esztétikus környezet és építészeti arculat kialakítására kell törekedni különös tekintettel a vasútvonal és Kiskundorozsma beépített területei felől. A 'Ge-512X57' jelű építési övezet területén a SZÉSZ 1-3. sz. táblázatának előírásait kell alkalmazni, kivéve a teleknagyságot és a zöldterületi fedettség mértékét, a) a teleknagyság minimális mérete X= 1,0 ha, b) a zöldterületi fedettség mértéke min. 40 %, melynek 70%-a az OTÉK szerint számított háromszintes növényállománnyal telepítendő be. Zöldfelületek előírásai: a) A Kiskundorozsmai Ipari Park területén beültetési kötelezettség terheli a telephelyek telekhatárok melletti minimum 25 m széles sávját. A védő zöldsáv területén háromszintű növényzet telepítése szükséges. b) A Kiskundorozsmai Ipari Parkban tervezett úthálózat mentén kétoldali fasor telepítése szükséges. c) A Kiskundorozsmai Ipari Parkban a 8 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó-(parkoló-) helyet fásítani kell. A fásítást minden megkezdett 4 db várakozó(parkoló-) hely után 1 db, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, túlkoros lombos fa telepítésével kell megoldani. d) A Kiskundorozsmai Ipari Parkban a tájba illesztés érdekében az építmények takaró fásítását őshonos fa- és cserjefajok alkalmazásával kell megoldani. A Kiskundorozsmai Ipari Park kiszolgáló útjának az M43 autópályával határos részén a következő előírásokat kell betartani: a) a kiszolgáló úton közlekedő járművekről nem lehet bevilágítás az autópályára, amennyiben szükséges fényvédő falat kell tervezni és építeni, b) a közvilágítás tervezésekor a kiszolgáló út közvilágítási oszlopairól sem lehet bevilágítás az autópályára, c) az autópálya vízelvezető rendszeréhez semmilyen külső területről nem lehet csatlakozni, önállóan kell megoldani a csapadékvíz elvezetését. Környezetvédelmi előírások: a) A humuszos talaj eredeti helyén, a területen belül depóniában abban az esetben tárolható, ha a szennyeződésektől megóvható és biológiai aktivitásának megőrzése érdekében a szükséges fenntartási-ápolási munkálatok elvégzésére lehetőség nyílik. Amennyiben ez nem biztosítható, akkor a végleges felhasználási helyre kell szállítani. b) A földmozgatással járó tevékenységek (tereprendezés, alapozás előkészítése stb.) során biztosítani kell: 1. a kitermelt (megmozgatott) föld ártalommentes elhelyezését; 2. a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a kiporzás elleni védelmet; 3. a vízerózió elleni védelmet; 4. a felső humuszos réteg elkülönített deponálását és kezelését. c) A termékeny talajréteggel rendelkező területen történő építésnél, beruházásnál a talajvédelmi hatóság szakhatósági közreműködését, a mezőgazdasági célú teleprendezésnél a talajvédelmi hatóság engedélyét kell kérni. d) A Kiskundorozsma Ipari park területén a biológiai aktivitás értékének megőrzése érdekében a hiányzó index visszapótlása szükséges a város erre a célra kijelölt területén. A megvalósításról a mindenkori területtulajdonossal az Étv. 30. §-a szerinti településrendezési szerződés keretén belül kell rendelkezni. A Gksz és Ge zónák területén annak mindenkori tulajdonosa a beruházás megvalósítása érdekében köteles a terület ellátását szolgáló külső közműcsatlakozások, azok vezetékeinek (vezeték kiváltásoknak), illetve egyéb, a terület kiszolgálására szolgáló berendezések, a csapadék-víz elvezető rendszer és a (4) bekezdés a) pontban foglaltak, valamint a közterületi csatlakozások kiépítését megvalósítani.
-103(8) A szabályozási területen a Szeged Kiemelt Gazdasági övezetre vonatkozó SZÉSZ 95. §-ban foglalt rendelkezéseit is alkalmazni kell. 48. SZEGED, LONDONI KÖRÚT PÁROS – BAKAY NÁNDOR UTCA PÁRATLAN – DR. BOROSS JÓZSEF UTCA PÁRATLAN – RIGÓ UTCA PÁROS OLDALAI KÖZÖTTI TÖMB TERÜLETÉRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK435 117. § (1) Az előírások hatálya Szeged belterületén a Londoni körút páros – Bakay Nándor utca páratlan – dr. Boross József utca páratlan – Rigó utca páros oldalai közötti tömb területére terjed ki. (2) A ’Vk - 1. 1. 5. 9. Y. 7.’ jelű építési övezet előírásai: a) A zóna területén az épületek földszintjén lakások nem helyezhetők el. b) Az építési övezetben alkalmazandó zártsorú beépítési módnál a SZÉSZ 37.§ (1) bekezdés a) és b) pontokban foglalt előírásait nem kell figyelembe venni. c) Az építési övezetben a legnagyobb beépítettséget jelölő ötödik kód az Y, mely szerint a beépítés mértéke a 95 %-ot nem haladhatja meg. A beépítetlen terület 50 %-át parkosítani kell. d) A Bakay Nándor utcában az előírt építési vonaltól az utcavonal irányába épülettagozat lépcsőház, felvonó részére legfeljebb 1,0 métert ugorhat ki. e) Gépkocsibehajtó közterületről legfeljebb a szabályozási tervlapon jelölt mennyiségben nyitható. f) Új építmény elhelyezése esetén az OTÉK szerint számított gépjármű elhelyezési kötelezettséget 100%-ban a telken belül kell biztosítani. Rendeltetésváltozás esetén a többlet gépjárműigény biztosítása a vonatkozó helyi parkolórendelet figyelembe vételével teljesíthető. (3) A területen található utakat a SZÉSZ 37. számú mellékletét képező 1, 2, 3, 4/a és 4/b számú keresztszelvényeknek megfelelően kell kialakítani. (4) A ’Z’ jelű közpark zóna előírásai: a) A közpark zóna területén áttört kerítéssel bekerített játszóteret és pihenőparkot kell létesíteni. A teret határoló épületrészeket homlokzatosítva, térfalként kell kialakítani. b) A közpark zóna területén tervezett közpark kialakítása ütemezetten is végezhető. c) A közparkot a településrendezési szerződésben foglaltak szerint köteles kialakítani a (8) bekezdésben megnevezett érdekelt. (5) Környezetvédelmi előírások: a) A területen hulladékkezelő létesítmény nem létesíthető. b) Zajt, illetve rezgést előidéző új üzemi létesítmény, berendezés, technológia, telephely és egyéb helyhez kötött külső zajforrás a területen nem létesíthető. c) A Londoni körút és a Bakay Nándor utca mentén a megengedett legkisebb léghanggátlási érték lakó funkciójú épületek esetében falaknál, födémeknél 50 dB, nyílászáróknál 35 dB, az éjszakai használat nélküli intézmények esetében legalább 40, illetve 30 dB. d) A területen diszkó és más hangos zenés szórakozóhely nem, vagy csak épületen belül különleges akusztikai védelemmel létesíthető. (6) A természeti és épített értékek védelméről szóló előírások: a) A Londoni körúton, a Rigó és a dr. Boross József utcában a meglévő fasorokat megszüntetni nem szabad. A szükség szerint kivágott fák pótlásáról megfelelően gondoskodni kell minimum 16-18 cm törzskörméretű új fák telepítésével. Az új fákat kertészeti kiviteli terv alapján kell elültetni. b) A tömbben új építmény építése esetén a Rigó és a Bakay Nándor utcában a jellegzetes ipari építészet vakolatlan téglaarchitektúráját meg kell jelentetni. 4
35
Kiegészítette a 41/2008. (XII.17.) Kgy. rendelet 13. §-a, hatályos: 2009. II. 01-től.
-104-
c) A kéthajós nagycsarnok és a háromhajós, bazilikális csarnok - szabályozási tervlapon jelölt
- Rigó utcai homlokzatát az eredeti állapotnak megfelelően integrálni kell az új építésű homlokzatban a jelenlegi helyén. Eredeti állapotnak az 1937-es felmérési tervdokumentációt kell tekinteni. d) A tömbbelsőben lévő raktárépület szabályozási tervlapon megjelölt homlokzatának jellegzetes nyerstégla timpanonját az új épület homlokzatán rekonstruálni kell. e) A tömbben megvalósuló új létesítményben az értéket képviselő szerkezeti elemek – öntöttvas oszlopok, oszlopfők, korlátok, gépek stb. – kerüljenek bemutatásra emlékeztetőül az ezen helyhez kötődő kenderfeldolgozó, kötélverő és fonóipari tevékenységre és üzemekre. f) A b)-e) pontokban előírt követelményeket a létesítményre vonatkozó építészeti tervpályázati kiírásban szerepeltetni kell. (7) Védőterületek, védőtávolságok: a) A fasorok tengelyétől 2,0 – 2,0 m-re közművezetékek nem fektethetők, mélyépítési munka csak kertész szakfelügyelet mellett végezhető. b) A meglévő 20 kV-os elektromos légvezeték biztonsági övezete mindkét irányban 2,5 –2,5 m. c) Új elektromos vezeték – csere esetén is – csak földkábelben vezethető. d) A tömegközlekedési felsővezetéket a Bakay Nándor utca páratlan oldalán oszlopokra vagy falra kell feszíteni. (8) A tervezési terület külső közműcsatlakozásainak, azok vezetékeinek, illetve egyéb, a terület kiszolgálására szolgáló berendezéseinek, valamint a meglévő önkormányzati úthálózati kapcsolatok, csomópontok kiépítésének, közterületen kivágott fák pótlásának, a ’Z’ zóna területén tervezett közpark kialakításának valamennyi költsége a ’Vk’ zónában tervezendő új építmény megvalósításának érdekeltjét terheli. 49. SZEGED, BAJAI ÚT- FONÓGYÁRI ÚT- VÁROSGAZDA SOR- TERVEZETT ÖSZSZEKÖTŐ ÚT (25922 – 25890 – 25891/4- 25892/4 HRSZ- Ú INGATLANOK) ÁLTAL HATÁROLT TERÜLETRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK436 118.§ (1) Az előírások hatálya Szeged, Bajai út- Fonógyári út- Városgazda sor- tervezett összekötő út (25922 – 25890 – 25891/4- 25892/4 hrsz- ú ingatlanok) által határolt területre terjed ki. (2) A ’Gksz- 5. 1. 1. 8. 8. 6.’ jelű építési zóna előírásai: a) Az építési övezet területén a parkolókat egysorú parkolóknál 1fa/2 parkoló állás, ikersoros parkolónál 2fa/4 parkoló állás alapján kell fásítani. A parkolókat kiselemes (pormentes, vízáteresztő) burkolattal kell ellátni. b) Az építési övezet területén fedett kerékpártárolót kell létesíteni. c) A tervezett összekötő út mentén létesülő gazdasági bejáratok előtt kerítés létesíthető. d) Új épület engedélyes terveit a településrendezési és építészeti- műszaki tervtanácsról szóló jogszabályban megjelölt tervtanáccsal véleményeztetni kell. e) Az építési hely határvonala egyben irányadó építési vonal is. f) Kereskedelmi egységeket és szolgáltató helyeket magába foglaló bevásárlóhely létesítése esetén a vonatkozó hatályos jogszabályok szerinti előzetes környezeti hatásvizsgálat készítendő. g) Szabadtéri reklámhordozó felület (pl. reklám-pilon) a szabályozási tervlapon jelölt építési helyen létesíthető. (3) A ’Gksz- 5. X. 1. 8. 8. 6.’ jelű építési zóna meglévő beépített telkein, kialakult állapot esetén új épületet elhelyezni a szabályozási tervlapon jelölt építési helyen belül lehet (X kód).
4
36
Kiegészítette a 41/2008. (XII.17.) Kgy. rendelet 13. §-a, hatályos: 2009. II. 01-től.
-105(4) A ’Kkö’ jelű különleges közlekedési zóna előírásai: a) A különleges közlekedési zóna a Belvárosi temető gépjármű parkolóinak elhelyezésére szolgál. b) A terület minimum 30 %-án zöldfelületet kell kialakítani. c) A gépjárműparkolókat kiselemes (pormentes, vízáteresztő) burkolattal kell ellátni. A parkolók SZÉSZ 57.§ (4) bekezdés szerinti fásítását a Bajai úti közterületi fásítással egy időben kell elvégezni, a gyalogos közlekedést biztosító burkolt felületek kialakításával együtt. (5) A ’Köu’ jelű általános közlekedési és közműzóna előírásai: a) A Bajai út- Fonógyári út csomópontját két forgalmi sávos körforgalommal kell megvalósítani. A tervezett körforgalmi csomópont kialakítása érdekében a jelenlegi villamos pálya nyomvonalát át kell helyezni. b) A temetői gyalogosforgalom biztosítása érdekében a Fonógyári úton a temető bejárat környezetében mindkét oldalon autóbusz megállóhely kialakítása szükséges. c) A gyalogos közlekedés fő irányait gyalogátkelők kijelölésével kell biztosítani: - a temető bejárata, temetői parkoló, tömegközlekedési járművek megállóhelyei között, - a körforgalmi csomópont északi és déli területe között. d) A területen található utakat a SZÉSZ 38. számú mellékletét képező 1-5. számú keresztszelvényeknek megfelelően kell kialakítani. (6) A ’Z1’ jelű közpark zóna előírásai: a) A gyalogos és kerékpáros közlekedési funkciókat szolgáló területek térbeli elválasztását biztosítani kell. b) A terület min. 60%-át zöldfelülettel kell kialakítani. c) Építményeket, reklám berendezéseket nem lehet elhelyezni. (7) A területen új közműhálózat létesítése vagy a meglévő hálózat jelentős mértékű, 30%-nál nagyobb hálózatrészt érintő átépítése esetén csak föld alatti kialakítás megengedett. (8) A szabályozási tervlapon jelölt telken belüli fásítás vonalán min. 18/20 cm törzskörméretű, háromszor iskolázott fákat kell telepíteni. (9) A ’Gksz- 5. 1. 1. 8. 8. 6.’ jelű építési zónában történő beruházásokra vonatkozó egyéb rendelkezések: a) A terület mindenkori tulajdonosának első lépésként a közterületek kialakítását kell elvégezni a szabályozási tervnek megfelelően. A közterület céljára kialakított ingatlanokat külön megállapodás alapján - térítésmentesen az Önkormányzat tulajdonába kell adni. b) Az építési zóna területén a beépítésre kerülő terület ellátásához szükséges közterületi közúti- és közmű- csatlakozások (villamos nyomvonal áthelyezése, körforgalom, tervezett északi átkötő út és a déli szervízút építési zónával határos területe, csapadékvíz elvezetés, közműépítés gerinchálózatok és bekötések kiépítése stb.), a ’Z1’ zóna, a ’Kkö’ zóna (temető parkoló) megvalósítása és annak minden költsége a terület mindenkori tulajdonosát terheli. c) A közlekedési létesítmények átvételére a közműhálózat kiépítése után, a sikeres forgalomba helyezést követően kerülhet sor. A sikeres forgalomba helyezésig a közterület építési területnek minősül. d) A megépített közterületi létesítményeket (úthálózat, körforgalom, temető parkoló, viziközmű és csapadékvíz elvezető rendszer, valamint a zöldfelületek stb.) az önkormányzat külön vagyonátadási megállapodás keretében térítésmentesen a tulajdonába veszi.
-10650. SZEGED-KISKUNDOROZSMA, RO-LA KAMION TERMINÁL ÉS ÖSSZEKÖTŐ ÚT KÖZÖTTI TERÜLETRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK437 119. § (1) Az előírások hatálya Szeged város területén a Szeged-Kiskundorozsma, RO-LA kamion terminál és összekötő út közötti területre terjed ki. (2) Építési övezetekre vonatkozó sajátos előírások: a) A Nyugati Elkerülő út védőzónájában – az út tengelyével párhuzamosan, attól 50 m-es szélességig – a vele határos telkeken legalább kétszintes növényállománnyal – cserjékkel és fákkal – védőfásítást kell kialakítani. b) A Nyugati elkerülő út lépcsőzött töltését arra alkalmas növényzettel kertészeti terv alapján kell beültetni. c) A kialakult lakótelkek mögötti gazdasági zónában telken belül 25 m széles védő zöldterületet kell kialakítani legalább kétszintes – cserje és fa – növényállománnyal. d) A védő zöldterületeken belül, annak legfeljebb 50 %-án parkolóhelyek létesíthetők. e) A „Ro-La” út és a telektömbök kialakításával párhuzamosan ki kell építeni a terület csapadékvíz-elvezető rendszerét. A telkeket olyan mértékben kell feltölteni, hogy a csapadékvíz az út menti árkokba folyjon. f) A terület régészeti érdekű terület. Ezen a területen a talaj megbontásával járó munka tervezése során a tervezett munkákat a kulturális örökségvédelmi szakhatósággal egyeztetni kell. g) A telken az épületek min. 10 m-es előkerttel és az OTÉK szerinti oldal- és hátsókertekkel építhetők be. (3) A 'Kkv – 5.1.1.9.X.5' jelű különleges vasúti közlekedési zóna előírásai: a) A zóna területén a maximális beépítettség mértéke 10 %. b) A kamion terminál különösen nagy burkolt felülete miatt a zöldterületi fedettség mértéke 15 %. (4) A 'Gksz' és 'Kkv' zónák területén a mindenkori tulajdonos a beruházás megvalósítása érdekében köteles a terület ellátását szolgáló külső közműcsatlakozások, azok vezetékeinek (vezeték kiváltásoknak), ill. egyéb, a terület kiszolgálására szolgáló berendezései, a csapadék-víz elvezető rendszer és a szabályozási tervlapon jelölt védőfásítás, valamint a közterületi csatlakozások kiépítését megvalósítani. (5) A szabályozási területen a Szeged Kiemelt Gazdasági övezetre vonatkozó SZÉSZ 95. §-ban foglalt rendelkezéseit is alkalmazni kell. (6) A területen található utakat a SZÉSZ 39. számú mellékletét képező 1-7. számú keresztszelvényeknek megfelelően kell kialakítani. 51. SZEGED, MÓRAVÁROSI KRT. – SZABADKAI ÚT – VADASPARK LAKÓPARK – 24011/3 HRSZ.Ú FÖLDRÉSZLET KÖZÖTTI TERÜLETRE VONATKOZÓ SAJÁTOS 438 ELŐÍRÁSOK 120. § (1) Az előírások hatálya Szegeden a Móravárosi krt. – Szabadkai út – Vadaspark lakópark – 24011/3 hrsz.ú földrészlet közötti területre terjed ki. A 24011/3 helyrajzi számú földrészlet telekalakítása következtében a szabályozási terület határa a 24011/47 helyrajzi számú ingatlan. (2) A szabályozási tervlapon jelölt építési vonalak legalább 2/3-ad részén épületnek kell állni. Az irányadó építési vonalon épületet vagy tömör kerítést min. 6,0 m magassággal, homlokzatszerűen kell kialakítani. Az építési helyen belül az épület(ek)hez kapcsolódó egyéb tömör kerítés magassága meghaladhatja a 2,5 m-t. 4
37
4
38
Kiegészítette a 41/2008. (XII.17.) Kgy. rendelet 13. §-a, hatályos: 2009. II. 01-től. Kiegészítette a 41/2008. (XII.17.) Kgy. rendelet 13. §-a, hatályos: 2009. II. 01-től.
-107(3) Az építési terület városkapu, ezért az épületek valamennyi homlokzatát igényesen kell megformálni. Az épületek tömeg- és homlokzat formálása a szemlélő számára jól érzékelhető, vonzó léptéket adjon. Az építési hely térfalként jelölt oldalai felől : a) a térfal-homlokzatok kompozíciója tükrözze az egységet, részleteiben azonban – különösen a gyalogos közlekedés útvonalai mentén – egyediségre, architektonikus részletképzésre törekedjen. b) a térfal-homlokzatokon a sajátosan helyi anyaghasználat is jelenjen meg: tégla, kerámia, nemesvakolat. c) A kereskedelmi, szolgáltató létesítményeket – a körforgalmú csomópont mellett elhelyezendő létesítmény kivételével – árkádsorral kell összekötni. d) A gyalogos felületek térburkolatának szín- és formavilágát, az anyagfajtákat az épületekkel összhangban, látványelemekkel gazdagítva kell megvalósítani. (4) A telken belüli zöldfelületeket átlagosan kétszintes növényzettel kell megvalósítani, melyek összetételét – gyepszint + cserje, vagy fa, cserje +lombkorona stb. – a d) pont szerinti tervben kell meghatározni. a) A három parkolóhelyenként számított 1 db lombos fa 30%-a a parkoló területek szélein kijelölt zöldterületeken is elültethető. b) A 10 m2-nél kisebb parkosított terület zöldfelületként nem vehető számításba. c) Az elektromos- és szénhidrogén – vezetékek biztonsági zónája az üzemeltetők előírásai szerint parkosítható. d) A növényzet telepítését kertészeti kiviteli terv szerint legkésőbb az egyes épületek használatbavételi eljárásáig el kell végezni. e) A parkolókat elválasztó zöldsávban 2x iskolázott, 14/16 cm törzskörméretű, nagy lombkoronájú (pl. platán, kőris, hárs, stb.) fákat kell ültetni és talajtakaró cserjével kell betelepíteni. Az ingatlan tulajdonosa a zöldterület fenntartásáról, a kipusztult fák pótlásáról köteles gondoskodni. (5) A szabályozási tervlapon jelölt rendezvényterületet időszakos vásárok, családi- és nagyrendezvények fogadására alkalmas módon kell kialakítani (pavilon felállítási lehetőség, közműcsatlakozások). (6) A szabályozási tervlapon jelölt biztonsági területeken belül bármilyen építési tevékenység csak az érdekelt üzemeltető hozzájárulásával tervezhető és folytatható. (7) A tervezett utakat a SZÉSZ 40. sz. mellékletét képező I, II és IV. számú keresztszelvények szerint kell kialakítani. (8) Az (1) bekezdésben jelölt terület környezete régészeti érdekű terület. Ezen a területen a talaj megbontásával járó munka tervezése során a tervezett munkákat a kulturális örökségvédelmi szakhatósággal egyeztetni kell. (9) A területen történő beruházások építési engedélyezése előtt a mindenkori tulajdonosnak a terület szennyeződés mentességét talaj- és talajvíz vizsgálatokkal igazolnia szükséges. (10)A ’Gksz- 5.1.1.8.7.6.’ jelű építési zónában (kivéve az üzemanyagtöltő állomás területét) történő beruházásokra vonatkozó egyéb rendelkezések: a) A terület mindenkori tulajdonosának első lépésként a közterületek kialakítását kell elvégezni a szabályozási tervnek megfelelően. A közterület céljára kialakított ingatlanokat külön megállapodás alapján - térítésmentesen az Önkormányzat tulajdonába kell adni. b) Az építési zóna területén a mindenkori tulajdonos köteles a beépítésre kerülő terület ellátásához szükséges közterületi- és közmű csatlakozásokat (a Móravárosi krt.- Katona József utca csomópontjában létesítendő körforgalom, a területet keletről határoló kiszolgáló út, csapadékvíz elvezetés, közműépítés gerinchálózatok és bekötések kiépítésével, közterület zöldfelülete és fásítása, stb.) megvalósítani.
-108c) A közlekedési létesítmények átvételére a közműhálózat kiépítése után, a sikeres forgalomba helyezést követően kerülhet sor. A sikeres forgalomba helyezésig a közterület építési területnek minősül. d) A megépített közterületi létesítményeket (körforgalom, kiszolgáló út, viziközmű és csapadékvíz elvezető rendszer, stb.) az önkormányzat külön vagyonátadási megállapodás keretében térítésmentesen a tulajdonába veszi. 52. SZEGED, MÓRAVÁROSI KRT. – KATONA JÓZSEF U. – CSEREPES SOR ÁLTAL HATÁROLT FÖLDRÉSZLETRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK439 (1) (2)
(3)
(4)
(5)
4
121. § Az előírások hatálya a Szeged, Móravárosi krt. – Katona József u. – Cserepes sor által határolt földrészletre terjed ki. A ’Köa’ jelű általános közlekedési és közműzóna előírásai: a) Telekalakítást követően, közterületen a beépítésre kerülő terület ellátásához szükséges közúti- és közmű-csatlakozások kiépítése (belső úthálózat, csapadékvíz elvezetés, közműépítés gerinchálózatok és bekötések kiépítésével, az utcák zöldfelülete és fásítása stb.), a telekalakítás mindenkori érdekeltjét terheli a településrendezési szerződésnek megfelelően. b) A közlekedési létesítmények átvételére a közműhálózat kiépítése után, a sikeres forgalomba helyezést követően kerülhet sor. A sikeres forgalomba helyezésig a közterület építési területnek minősül. c) A megépített közterületi létesítményeket (úthálózat, viziközmű és csapadékvíz elvezető rendszer, valamint a zöldfelületek stb.) az önkormányzat külön vagyonátadási eljárás keretében térítésmentesen a tulajdonába veszi és működteti. d) A területet határoló közutakat a SZÉSZ 41. számú mellékletét képező I-VI. számú keresztszelvények szerint kell kialakítani. A ’Vk 5.1.1.6.6.4.’ jelű építési övezet előírásai: a) Építési munkát a rendelet hatálya alá tartozó területen meglévő szénhidrogén-vezeték kiváltását követően lehet megkezdeni. b) Az építési övezetben a SZÉSZ 46. § (5) bekezdésben leírt elvi építési engedélyezési eljárást nem kell lefolytatni. c) Az építészeti megformálás és környezetbe való illeszkedés érdekében a terveket az illetékes Tervtanácshoz véleményezésre be kell nyújtani. d) A kerékpártárolókat a telken belül fedetten kell kialakítani. e) A parkolófelületek kiselemes burkolattal alakítandók ki. f) A szomszédos Vk zónájú telkek határának kivételével a ’Vk 5.1.1.6.6.4.’ jelű építési övezetben kerítés nem építhető. A zöldfelületek előírásai: a) A telken belüli zöldfelületeket kétszintes növényzettel kell megvalósítani, melyek összetételét - gyepszint+cserje vagy fa, cserje+fa – az építési engedélyezési tervhez csatolt kertészeti tervben kell meghatározni. b) A zöldfelületen földlabdás, konténeres min. kétszer iskolázott, 14-16 cm törzskerületű, őshonos, nagy tűrőképességű lombhullató (pl. platán, kőris, hárs, stb.) fákat kell ültetni. c) A szénhidrogén létesítmény biztonsági zónája az üzemeltető előírásai alapján parkosítható. Zajvédelmi előírások: a) A süllyesztett áruházi rakodó udvar szélén, a hulladék tömörítő és gyűjtő konténer területét is belevéve, zajárnyékoló falat kell építeni. A fal a lejtő kezdeténél indul és a hulladéktároló konténer mögött az áruházépület falához záródik. A zajárnyékoló falat az áruház építési terveiben részletesen meg kell tervezni.
39
Kiegészítette a 41/2008. (XII.17.) Kgy. rendelet 13. §-a, hatályos: 2009. II. 01-től.
-109b) Az áruház épületgépészeti berendezéseit műszaki zajcsökkentési megoldásokkal ellátva kell megtervezni és megépíteni a szomszédos lakóépületek nappali és éjszakai zajvédelmének biztosítása érdekében. V. fejezet VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 122. §440 A rendelet alkalmazása tekintetében: - Állatkifutó: Az állatoknak mozgási lehetőséget adó bekerített, tágas térség (2,0 x 2,0 m nagyobb területet elfoglaló) az állattartó építmény előtt. - Alternatív szennyvízkezelés:441 A közcsatornával gazdaságosan el nem látható területek egyedi (telkenkénti) szennyvízkezelésének olyan megoldási lehetősége, mely a közműves szennyvízelvezetéssel és –tisztítással egyenértékű környezetvédelmi megoldást hoz. - Áttört kerítés: Olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 50 cm-t. - Építési övezet: Az OTÉK 1. számú mellékletének 21. pontja szerint: a beépítésre szánt (beépített) területek területfelhasználási egységein belüli egyes területrészeken a felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás. Jelen rendeletben a rendeltetési zóna és építési zóna összevonásával keletkező olyan terület, ahol az építési és a rendeltetési előírások minden telekre azonosak. A szabályozási tervlapon használt jele pl. Lk 312452, ahol a betűjel a rendeltetési, a számok a SZÉSZ 1-3. táblázatában megfogalmazott építési előírásokra vonatkoznak. - Építési zóna: Az építéssel kapcsolatos előírások homogén területei, ahol az építés feltételeit és módját meghatározó szükséges előírások azonosak. Az építési zónák kategóriái az építészeti karakterjegyek alapján csoportosíthatók a következők szerint: - az 1-es (belvárosi), - a 2-es (polgárvárosi), - a 3-as (kisvárosi), - a 4-es (kertvárosi), - az 5-ös (egyéb) karaktertípusok. A fő karaktertípusokat altípusokba lehet sorolni, az előírt beépítési mód, a telekméretek, beépítési % és építménymagasság alapján. Az egyes karaktertípusok előírásait a 42-46. §-ok, valamint az 1-3. sz. táblázatok tartalmazzák. - Építési telek: Beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított és köz- vagy magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető telek. - Építési terület: Olyan telek, vagy telkek csoportja, amely a nyomvonal jellegű építmények elhelyezésére szolgál. - Építési vonal: Az építési helyen belül vagy annak határvonalán a helyi építési szabályzatban vagy a szabályozási tervben meghatározott olyan vonal(ak), amely(ek)re az épületet – homlokzattal és a homlokzati határfal legalább 2/3 hosszúságú külső síkjával – a telek homlokvonala vagy más határvonala felé kötelezően helyezni kell. Építési vonalon levőnek minősül az a homlokzat is, mely a vonal telek belseje felé legfeljebb 0,5 m távolságra kerül. Védett épület építési vonalán történő bővítése esetén elvi építési engedély nagyobb eltérést is engedélyezhet. - Építési vonal, irányadó: Irányadó építési vonal esetében az épület közterület felé néző homlokzati síkjának az építési vonalra történő illesztése településrendezési szempontból nem kötelező, de javasolt.
4
40
4
41
Módosította a 41/2008. (XII. 17.) Kgy. rendelet 13. §-a, hatályos 2009. II. 01-től. Kiegészítette a 41/2008. (XII.17.) Kgy. rendelet 14. §-a, hatályos: 2009. II. 01-től.
-110- Építmény-szintterület: - nettó: az építmény egy padlószintjéhez tartozó alapterülete az épületszerkezetek által elfoglalt terület nélkül, - bruttó: az építmény egy padlószintjéhez tartozó – az épületszerkezetek által elfoglalt területeket is tartalmazó - alapterülete, - összes: valamennyi építményszint, mely egyaránt lehet nettó vagy bruttó jellegű. - Épület térfogat: az épület határoló szerkezetekkel körülzárt terepszint feletti része. Az épület térfogata = az építmény homlokzatmagassága x a beépített területtel. - Értékvédelmi zóna: Az értékvédelemmel kapcsolatos előírások homogén területei. Típusai aszerint különböztethetők meg, hogy: - a települési értékvédelemre, vagy - a táj- és természetvédelemre vonatkoznak. - Érzékeny természeti zóna: A természet helyi védelméről szóló rendeletben használt helyi védelmi kategória, olyan terület ahol a természeti értékek fennmaradása csak a jelenlegi területhasználat mellett biztosítható, azaz az élővilág érzékeny minden használati változásra. - Félig zártsorúan elhelyezett épület:442 - Főépületek: Az építmények azon csoportja, melyek a rendeltetési zóna előírásokban megnevezett funkciók befogadói. A főépületektől a jelen rendelet megkülönbözteti a melléképületeket (lásd a fogalom meghatározást). - Gazdasági építmény: A gazdasági tevékenység (gyártás, termékfeldolgozás, raktározás tárolás) célját szolgáló építmény. - Halasztást nem tűrő eset: Olyan esemény (meghibásodás, rongálódás, katasztrófahelyzet) amelynél a sürgős beavatkozás nélkül emberek egészsége, élete veszélyben van, illetve jelentős vagyoni kár keletkezhet. - Helyi jelentőségű természetvédelmi övezet: A természeti értékek helyi védelméről szóló rendeletben használt helyi védelmi kategória. - Homlokvonal: A telek közterülettel érintkező határvonala. - Idegenforgalmi épület: Olyan épület, melyben a pihenési, turisztikai funkció a meghatározó. - Helyrehozatali kötelezettség: A településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építmények homlokzatának meghatározott időn belüli helyreállítása. - Homlokzatmagasság: Valamely homlokzat függőleges vetületének egységnyi homlokzathosszra számított (magassági) értéke. - Hulladékudvar: Olyan kijelölt terület, ahol a rendszeres hulladékgyűjtés keretében el nem szállítható hulladékok előírások szerinti tárolása, rendszeres elszállítása biztosított. - Ikres beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol az építmények csak ikres építési helyen belül helyezhetők el. Az ikres építési hely a telken belül úgy helyezkedik el, hogy az - vagy elő- és hátsókerttel, valamint egy oldalkerttel, - vagy hátsókerttel és egy oldalkerttel határos és szomszédos telek építési helyei a közös oldalhatáron érintkeznek egymással. - Irányadó jellegű szabályozás: Az irányadó jellegű szabályozás ajánlás-jellegű és megtartása nem kötelező. - Korlátozási zóna: Olyan zóna , ahol a telek szabályozási tervlapon jelölt része nem építhető be, de a telek többi része az építési zóna előírásai szerint beépíthető. - Kialakult terület: Az építési zónák csoportosításánál használt fogalom. Olyan építési zónák, amelyek építészeti karaktere pozitív módon kialakult és ahhoz történő további igazodás, mint építési előírás elfogadható. Ilyen helyen a normatív építési szabályozás kevesebb elemet tartalmaz, mint a nem kialakult területen. - Kötelező erejű szabályozás (kötelező szabályozási elemek): A kötelező erejű szabályozás megtartása kötelező. 4
42
Hatályon kívül helyezte a 41/2008. (XII.17.) Kgy. rendelet 18. §-a, hatályát veszti: 2009. II. 01-től.
-111- Közkert: A jelen rendelet szempontjából közkertnek minősül a szabályozási tervlapon lehatárolt lakótelepi telektömbökön belüli - a lakótömbbe tartozó népesség zöldfelületi igényét kielégítő zöldfelület. E zöldfelület területe lehet önkormányzati, ill. a lakótömb tulajdonosainak tulajdonában. - Közlekedési célú közterület: Az a közterület, amely általában gépkocsi-közlekedés célját szolgálja, de ilyen terület a gyalogos közlekedés célját szolgáló közterület is. - Közművesítés, részleges ha legalább: - a közműves villamosenergia-ellátás, - a közműves ivóvízellátás, - a szennyvízelvezetés a közcsatorna megépítéséig közműpótlóval, továbbá - a csapadékvíz elvezetés legalább nyílt árokrendszerrel az adott terület, építmény használatbavételéig biztosított. - Közművesítés, teljes ha:443 - a közüzemi energiaszolgáltatás (villamosenergia, és vezetékes gáz vagy távhő), - a közüzemi ivóvízszolgáltatás, - a közüzemi szennyvízelvezetés vagy alternatív szennyvíztisztítás/gyűjtés és - a közterületi burkolt nyílt árkos rendszerű csapadékvíz-elvezetés együttes megléte esetén. - Közösségi intézmény: A közösségi intézmény körébe csak a non-profit érdekeltségű intézmények (polgármesteri hivatal, bíróság, templom, közkönyvtár stb.) tartoznak. - Közhasználatra szánt terület: A közterület fogalmába nem tartozó, de a közhasználatot nem korlátozó területek tartoznak. Ilyen pl. az egészségügyi-szociális-turisztikai erdő, vagy a belterületi védőerdő, ahol a tulajdoni állapotoktól függetlenül a közhasználat nagyobbrészt nem korlátozható. A 27. § (2) bekezdése a korlátozás mértékét az egészségügyi-szociális-turisztikai erdő esetében szabályozza. -Közvetlen természetes megvilágítás: A helyiség közvetlen megvilágítása akkor megfelelő, ha az előírt bevilágító felület(ek) alsó vonalától vont 45˚ hajlású emelkedő sík 6,0 m-en belül nem ütközik árnyékvető felületbe. - Különleges terület: Az OTÉK által használt területfelhasználási kategória-csoport neve. A sajátos használat miatt minősül különlegesnek. Ilyen pl.: - a nagy bevásárlóközpontok, - a nagy kiterjedésű egészségügyi vagy sportlétesítmények, - a honvédelmi létesítmények, - a hulladékkezelők, lerakók, stb. területei. - Melléképületek: Az építmények azon csoportja, melyek a rendeltetési zóna előírásokban megnevezett építmények használatát kiegészítik, azokhoz csatlakozóan vagy különállóan épülnek és nem minősülnek melléképítménynek. A melléképületek “H” magassága legfeljebb 3,5 m, gerincmagasság legfeljebb 5 m lehet. - Nem kialakult terület: Az építési zónák csoportosításánál használt fogalom. Olyan építési övezetek, melyek vagy beépítetlenek, vagy az addig kialakult építészeti karakter jobbításra, illetve változtatásra szorul. Az utóbbi általában beépítési % és/vagy építménymagasság növelésével jár. Ilyen helyen a normatív építési szabályozás több elemet tartalmaz, mint a kialakult területen. - Ökofolyosó: Olyan termőhelyi területsáv, mely értékes (védett) természeti környezeteket köt össze, oldva a védett területek elszigeteltségét. A természet helyi védelméről szóló önkormányzati rendelet rögzíti az ökofolyosó sávjában a területhasználat szabályait. - Ömlesztett anyag tároló: Az ömlesztett anyagtárolás céljára létesített olyan melléképítmény, amelynek területe a 2,0x2,0 m alapterületet és a 2,5 m magasságot nem haladhatja meg. - Országos védelemre javasolt terület és védőövezete: Természet helyi védelméről szóló rendeletben használt helyi védelmi kategória, ahol a helyi jelentőségű természetvédelmi zóna előírásait kell mindaddig alkalmazni, amíg az országos védelmi átsorolás nem történik meg. 4
43
Módosította a 41/2008. (XII.17.) Kgy. rendelet 14. §-a, hatályos: 2009. II. 01-től.
-112- Övezet: OTÉK által felhasznált fogalom. A beépítésre nem szánt területek területfelhasználási egységein belüli egyes területrészeken a felhasználás (rendeltetés) és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás. Jelen rendeletben azonos a rendeltetési zóna előírásaival. A szabályozási tervlapon használt betűjele pl. Ev (csak betűjel). Ez minden esetben jelzi, hogy a területen belül nincs építési zónaelőírás. - Parkolólemez: Olyan építmény, amelynél a nyitott parkoló felületek egymás felett több szinten helyezkednek el. - Pavilon: Olyan épület, mely huzamos tartózkodásra alkalmas helyiséget foglal magába és épületszerkezete könnyűszerkezet, valamint egy-egy rendeltetési egysége nem nagyobb mint 20 m2, továbbá az építmény magassága legfeljebb 3,0 m. - Radó féle értékszámítás: Dr. Radó Dezső a fák életkorán és levéltömegén alapuló értékszámítása. - Rendeltetési zónák: Az egyes telkek használatát szabályozó előírások homogén területei, ahol a telkek használatára vonatkozó előírások minden telekre azonosak. A rendeltetési zónák típusait az 5. § sorolja fel. - Saroktelek: Az a telek, amely a közterülettel egynél több egymással szöget bezáró határvonalon érintkezik. Ilyen esetben a közterülettel érintkező valamennyi telekhatárt homlokvonalnak kell tekinteni. - Siló: Takarmány tárolására szolgáló, légmentesen elzárt tartály vagy verem. - Szabadon álló beépítési mód: Két típusát különbözteti meg a rendelet: - szabadon álló – általános és - szabadon álló - telepszerű - Szabadon álló - telepszerű beépítési mód: Az építési telek sajátos beépítési módja, ahol a szabályozás során egy építési hellyel nem határozható meg a telek beépíthetősége, ezért az építési engedélyezést megelőzően az építési helyeket elvi építési engedélyben kell tisztázni. - Szabályozási elem: A rendelet előírásainak egységei (elemei). A szabályozási elemek csoportosíthatók témakörönként, illetve aszerint, hogy - szövegben rögzíthetők, - vagy csak rajzilag. Az előírásokat a SZÉSZ tartalmazza, az utóbbiakat a szabályozási tervlap. A zóna tervek a szöveges szabályozási elemek területi érvényességét rögzítik. I. rendű szabályozási elemek azok, amelyek módosítása csak a településszerkezeti terv módosítását követően lehetséges. II. rendű szabályozási elemek azok, amelyek módosítása nem vonja maga után a településszerkezeti terv módosítását. - Szabályozási szélesség: Az utca két oldalán az egymással szemben lévő telkek között megengedett legkisebb távolság; a közút építési területének megengedett legkisebb szélessége, a közterület szélessége a nem közterületek között. - Szabályozási terv: A zóna tervlapok és a szabályozási tervlap összefoglaló megnevezése. A szabályozási terv a SZÉSZ (Szegedi Építési Szabályzat) rajzi kiegészítése és így annak elválaszthatatlan része. - Szállásjellegű építmény: Azon építmények csoportja, melyeknél meghatározó a lakó-, ill. szálló funkció. Ilyenek a lakóépületek, üdülőszállók, szállodák, motelek, panziók stb. - Szennyvízcsatornázási munkálatok elkezdődtek: ha azt a beruházó igazolja. - Szennyvízkezelő kisberendezés444: Olyan építmény, amely a települési szennyvizek nem közműves elvezetésére – tisztítására és elhelyezésére szolgál. A szennyezőanyagok lebontását energia bevitel segítségével végző egyedi szennyvíztisztító kisberendezésnek biztosítania kell a szennyvizek szennyezőanyag-tartalmának külön jogszabályban előírt mértékű eltávolítását, akár felszíni víz, akár a földtani közeg a befogadó. - Tájképvédelmi zóna: A természet helyi védelméről szóló rendeletben használt helyi védelmi kategória, olyan terület, ahol építési telket, területet kialakítani, építési tevékenységet engedélyezni csak jóváhagyott részletes rendezési terv alapján szabad. 4
44
Kiegészítette a 41/2008. (XII.17.) Kgy. rendelet 14. §-a, hatályos: 2009. II. 01-től.
-113- Tanyaudvar: Mezőgazdasági területbe sorolt telken kialakított albetéttel elhatárolt telekrész, amelyet a mezőgazdasági művelésből kivontak. A tanyaudvaron a rendeltetési előírások szerinti építés engedélyezhető. Újonnan tanyaudvar csak tanyás mezőgazdasági területbe sorolt telken alakítható ki. - Telektömb: A telkek olyan csoportja, amelyet minden oldalról közterület vagy részben más beépítésre nem szánt terület határol. - Utcaképi vizsgálat: Az építési engedélyezési vagy elvi építési engedélyezési tervhez mellékelt vizsgálati lap, ahol a vizsgálat az engedélyezési terv tárgyát képező ingatlannal szomszédos 3-3 telekre terjed ki. A vizsgálati lapon fel kell tüntetni az utcai meglévő és tervezett épületek homlokzatát, jellemző magassági mértékeit, meglévő és telepítendő fákat, fasorokat. - Városkapu445: A nemzetközi főútvonal(ak) és országos közutak városi bevezető szakasza, amely mentén az építési telkeket úgy kell beépíteni és használni, hogy mind az épületek megjelenése, mind a környezetük alakítása a közterület felöl kedvező látványt nyújtson. Sajátos előírás a területre részletesebb követelményt is megállapíthat. - Védőterület, védősáv: A védelmet igénylő építmények védelmére és a környezeti károk mérséklésére szolgál. A védőterületet valamely építmény körül, míg a védősávot valamely építmény, objektum mentén kell kialakítani. Az előbbiek kiterjedését a védőtávolság határozza meg. - Vízgazdálkodási terület: OTÉK által használt területfelhasználási kategória, ahol a vízgazdálkodással összefüggő területek jelölhetők ki, ill. csak a vízgazdálkodási érdekeket nem sértő építmények helyezhetők el. - Zártsorú beépítési mód: A jelen rendelet két típusát különbözteti meg: - zártsorú - általános - zártsorú – körülépített - Zártsorú általános beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol az építmények csak zártsorú építési helyen belül helyezhetők el. A zártsorú építési hely a telken belül úgy helyezkedik el, hogy az: - vagy elő- és hátsókerttel, - vagy csak hátsókerttel határos és a szomszédos telkeken az építési helyek mindkét oldalhatár mentén érintkeznek egymással. Az építési helyen belül az épületet úgy kell elhelyezni, hogy az épületek nyílás nélküli határfalai a közös telekhatáron közvetlenül egymáshoz csatlakozzanak. Zártsorúnak tekintendő a beépítés abban az esetben is, ha az épület a telek egyik oldalhatárára illeszkedik, a telekszélességet legalább 50%-os hosszúságban elfoglalja és a másik oldalhatárig zárt épített tömör kerítéssel csatlakozik. A kerítésen személy- és kocsibejárat létesíthető. Az üresen maradó köz szélessége 3,0 m-nél kevesebb nem lehet, az épített tömör kerítés 2,5 m-nél magasabb nem lehet. - Zártsorú – körülépített beépítési mód: 446 Olyan beépítési mód, ahol az építési hely azonos a telek teljes területével és az épület határfalai a telekhatárra illeszkednek, kialakult előkertes beépítés kivételével. - Zóna tervlap: Egy-egy szabályozási előírás területéhez tartozó, egymást nem átfedő előírástípusokat egy-egy területhez rendelő tervlap. A zóna tervek így a szöveges szabályozási elemek területi érvényességét rögzítik.
4
45
4
46
Kiegészítette a 41/2008. (XII.17.) Kgy. rendelet 14. §-a, hatályos: 2009. II. 01-től. Az utolsó, zárójeles mondatot hatályon kívül helyezte a 41/2008. (XII.17.) Kgy. rendelet 18. §-a, hatályát veszti: 2009. II. 01-től.
-114123. §447 A jelen rendelet melléklete Szeged Szabályozási Terve, melynek tervlapjai: a) Zóna tervlapok: 1. sz. melléklet: A SZÉSZ területi hatálya 2. sz. melléklet: Bel-külterület 3. sz. melléklet: Beépítésre szánt-nem szánt terület 448 4. sz. melléklet: Köz-nem közterület 5. sz. melléklet: Közcélú tilalom és RSZTK miatti változtatási tilalom 6. sz. melléklet: Repülőtér védőterülete és a hulladék-lerakó védőterülete miatti tilalom és korlátozás 7. sz. melléklet Bűzös létesítmény védőterülete miatti korlátozás 8. sz. melléklet: Vasút védőterülete miatti korlátozás 9. sz. melléklet: Közmű védőterülete miatti korlátozás 10. sz. melléklet: Országos közút védőterülete miatti korlátozás 11. sz. melléklet: Bányatelek miatti korlátozás 449 12. sz. melléklet: Egyéb korlátozás és kötelezettség 13. sz. melléklet: Elővásárlási jog érvényesítése 14. sz. melléklet: Védőfásítási kötelezettség 450 15. sz. melléklet: Rendeltetés 451 16. sz. melléklet: Építés 17. sz. melléklet: Zaj- és rezgésvédelem 18. sz. melléklet: Levegőtisztaság-védelem 19. sz. melléklet: Területi értékvédelem 452 20. sz. melléklet: Régészeti értékvédelem 453 21. sz. melléklet Táj- és természetvédelem 454 21/A sz. melléklet: Helyi jelentőségű természeti területek és emlékek 455 22. sz. melléklet: Sajátos előírások b)45623. sz. melléklet: Szabályozási tervlap 457 c) 24. sz. melléklet: Tilalmak és korlátozások összefoglaló táblázata d)45825. sz. melléklet: 1-30. számú sajátos területek út- minta keresztszelvényei 26. sz. melléklet: 31. számú sajátos terület parkrendezési terve, növénylistája és út mintakeresztszelvényei 27. sz. melléklet: 32. számú sajátos terület út- mintakeresztszelvényei 28. sz. melléklet: 35. számú sajátos terület út- mintakeresztszelvényei 459 e) 29. sz. melléklet: Fakadóvizes területek f) 46030. sz. melléklet: 1-3. sz. táblázat g) 46131. sz. melléklet: 38. sz. sajátos terület út-mintakeresztszelvényei 462 32. sz. melléklet: 40. sz. sajátos terület út-mintakeresztszelvényei 4
47
4
48
4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4
Módosította a 41/2008. (XII. 17.) Kgy. rendelet 13.-a, hatályos 2009. II. 01-től. Módosította az 51/2006. (XII. 08.) Kgy. rendelet 13. §-a, hatályos 2007. I. 01-től. 49 Módosította a 65/2007. (XII. 20.) Kgy. rendelet 8. §-a, hatályos 2007. XII. 20-tól. 50 Módosította az 51/2006. (XII. 08.) Kgy. rendelet 13. §-a, hatályos 2007. I. 01-től. 51 Módosította az 51/2006. (XII. 08.) Kgy. rendelet 13. §-a, hatályos 2007. I. 01-től. 52 Módosította a 30/2007. (IX. 19.) Kgy. rendelet 20. §-a, hatályos 2007. XI. 01-től. 53 Módosította a 41/2008. (XII.17.) Kgy. rendelet 17. § (1) bekezdése, hatályos: 2009. II. 01-től. 54 Kiegészítette a 41/2008. (XII.17.) Kgy. rendelet 15. § (1) bekezdése, hatályos: 2009. II. 01-től. 55 Módosította a 65/2007. (XII. 20.) Kgy. rendelet 8. §-a, hatályos 2007. XII. 20-tól. 56 Módosította a 41/2008. (XII. 17.) Kgy. rendelet 17. § (2)-(3) bekezdése, hatályos 2007. XII. 20-tól. 57 Módosította és kiegészítette a 65/2007. (XII. 20.) Kgy. rendelet 6. §-a, hatályos 2007. XII. 20-tól. 58 Kiegészítette a 41/2008. (XII.17.) Kgy. rendelet 17. § (4)-(5) bekezdése, hatályos: 2009. II. 01-től. 59 Kiegészítette a 30/2007. (IX. 19.) Kgy. rendelet 20. §-a, hatályos 2007. XI. 01-től. 60 Kiegészítette a 30/2007. (IX. 19.) Kgy. rendelet 20. §-a, hatályos 2007. XI. 01-től. 61 Kiegészítette a 65/2007. (XII. 20.) Kgy. rendelet 4. §-a, hatályos 2007. XII. 20-tól. 62 Módosította a 41/2008. (XII.17.) Kgy. rendelet 17. § (6) bekezdése, hatályos: 2009. II. 01-től.
-11533. sz. melléklet: 34. sz. melléklet: 463 h) 35. sz. melléklet: 36. sz. melléklet: 37. sz. melléklet: 38. sz. melléklet: 39. sz. melléklet: 40. sz. melléklet: 41. sz. melléklet:
41. sz. sajátos terület út-mintakeresztszelvényei 42. sz. sajátos terület út-mintakeresztszelvényei Reklám szabályozás 46. sz. sajátos terület út-mintakeresztszelvényei 48. sz. sajátos terület út-mintakeresztszelvényei 49. sz. sajátos terület út-mintakeresztszelvényei 50. sz. sajátos terület út-mintakeresztszelvényei 51. sz. sajátos terület út-mintakeresztszelvényei 52. sz. sajátos terület út-mintakeresztszelvényei
124. §464 (1) Jelen rendelet 2003.12. 05-én lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően induló ügyekben kell alkalmazni. (2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti: − 35/1994. (VIII. 12.) Kgy. rendelettel jóváhagyott Szeged Általános Rendezési Terve, valamint módosításai: 11/1995. (IV. 1.), 54/1995. (XII. 29.), 34/1996. (VII. 29.), 38/1996. (XI. 6.), 50/1996. (XII. 31.), 26/1997. (VII. 30.), 27/1997.(VII.30), 28/1997. (VII.30.), 11/1999. (III. 29.) Kgy. rendeletek; − 26/2000. (V. 18.) Kgy. rendelettel jóváhagyott Szeged-Tápé piactér és környéke építési szabályzata; − 13/2001. (IV. 17.) Kgy rendelettel módosított Szövetség u.-Tisza árvédelmi töltés által határolt terület építési szabályzata; − 19/2001. (VI. 20.) Kgy. rendelettel jóváhagyott Dél-Újszeged volt lőtér és környéke I-II. Ütem építési szabályzata; − 45/2003. (XII. 01.) Kgy. rendelettel jóváhagyott Szeged, Szabadkai út – Móravárosi krt. – Katona utca – Cserepes sor által határolt terület RSZT; − 39/2002. (X. 14.) Kgy. rendelettel jóváhagyott Szeged-Szentmihály Kapisztrán utca – Egyenlőség utca – Sportpálya utca – Ponty utca – Mikes Kelemen utca – Szérűskert utca között fekvő területek RSZT; − 44/2003. (XII. 01.) Kgy. rendelettel jóváhagyott Szeged, Londoni krt. – Bakay Nándor utca – dr. Boross József utca – Rigó utca közötti terület RSZT; − 31/2002. (VII. 09.) Kgy. rendelettel jóváhagyott Szeged, Makkosházi krt. – Ortutay utca – Gyöngyvirág utca – Agyagos utca közötti terület RSZT; − 41/2002. (X. 14.) Kgy. rendelettel módosított és 18/2001. (V. 31.) Kgy. rendelettel jóváhagyott Szeged, Fő fasor belterületi határ – Katalin utca – Fülemüle utca által határolt terület RSZT; − 19/2003. (V. 29.) Kgy. rendelettel jóváhagyott Szeged-Marostő, Katalin utca – Ágnes utca és folytatásába eső 077/3 hrsz.-ú dűlőút – Fő fasor folytatásába eső 092 hrsz.-ú dűlőút – 093/1 hrsz.-ú telek K-i határa – 0104 hrsz.-ú dűlőút – 096 hrsz.-ú telek Ny-i határa – meglévő belterületi határvonal között fekvő területek RSZT. − 41/2004. (IX.15.) Kgy. rendelettel jóváhagyott Szeged Műjégpálya és környéke RSZT és a módosításáról szóló 49/2004. (XI.5.) Kgy. rendelet; − 64/2004. (XII.21.) Kgy. rendelettel jóváhagyott Szeged, Aradi vértanúk tere- Dóm térSomogyi utca- Korányi fasor- Tisza Lajos körút közötti területek építési szabályzata; − 65/2004. (XII.21.) Kgy. rendelettel jóváhagyott Szeged, József Attila sugárút- Tarján széle utca- Építő utca- a volt Gyevi temető keleti határa és a Szeged 15458 helyrajzi számú telek által határolt (volt Gyevi temető) és a határoló közterületek építési szabályzata; − 9/2005. (II.28.) Kgy. rendelettel jóváhagyott Szeged Kereszttöltés u.- Tápai u.- Molnár u.Csaba utca által határolt tömb építési szabályzat 1-7.§ és 8.§ (2) bekezdés; 4
63
4
64
Kiegészítette a 41/2008. (XII.17.) Kgy. rendelet 15. § (2) bekezdése, hatályos: 2009. II. 01-től. Módosította a 41/2008. (XII. 17.) Kgy. rendelet 13. § és 16. §-a , hatályos 2009. II. 01-től.
-116−
−
-
-
-
-
-
10/2005. (II.28.) Kgy. rendelettel jóváhagyott Szeged Mátyás tér Szegedi Építési Szabályzatában kijelölt műemléki környezetének és a 20548/1,/2; 20549/1,/2; 20554 helyrajzi számú telkek építési szabályzata; 49/1996. (XII.30.) Kgy. rendelettel jóváhagyott Algyő délnyugati terület RSZT; 23/1999. (V.17.) Kgy. rendelet a Szent István téri víztorony egyedi építészeti értékként védetté nyilvánításáról; 9/2005. (II. 28.) Kgy. rendelettel jóváhagyott Szeged, Kereszttöltés u. – Tápai u. – Molnár u. – Csaba utca által határolt tömb építési szabályzata; 42/2005. (IX. 29.) Kgy. rendelettel jóváhagyott Szeged, József Attila sgt. – Budapesti krt. – Sólyom u. – Csorba u. közötti terület (Tarján VI. ütem) építési szabályzata; 54/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelettel jóváhagyott Szeged, Huszár u. – Bakay N. u. – Mura u. – Rigó u. által határolt terület (volt Kábelgyár területe) építési szabályzata; 11/2006. (V. 15.) Kgy. rendelettel jóváhagyott Szeged, Csongrádi sgt. – Körtöltés – Tölgyes utca – Agyagos utca – Makkosházi krt által bezárt terület, valamint a Tölgyes utcától Ny-ra fekvő 15561, 15562/1, 15562/2, 15562/3, 15562/4, 15562/5 és 15563. hrsz.ú telkek (Makkosháza) építési szabályzata; 35/2006. (XI. 07.) Kgy. rendelettel jóváhagyott Szeged – Béketelep, Régiposta utca – Tapolcsányi utca – Rengey utca – Körtöltés által határolt terület építési szabályzata; 49/2006. (XII. 13.) Kgy. rendelettel jóváhagyott Szeged, Kálvária sgt. – Móravárosi krt. – Szél u. melletti magasfeszültségű vezeték kiváltási nyomvonala és a Textilgyári út meghosszabbítása által határolt terület építési szabályzata; 18/2007. (V. 15.) Kgy. rendelettel jóváhagyott Szeged – Kiskundorozsma, Zsombói úttól ÉK-re lévő terület építési szabályzata. 15/2008. (IV. 17.) Kgy. rendelettel jóváhagyott Szeged, Tisza folyó – Bertalan híd nyugati oldala – Temesvári körút páros oldala – Népkert sor Liget felőli oldala – a Liget nyugati része az Erzsébet templommal - Torontál tér – Alsó Kikötő sor – Belvárosi híd északkeleti oldala által határolt terület építési szabályzata 4/2008. (II. 21.) Kgy. rendelettel jóváhagyott Szeged-Kiskundorozsmai Ipari Park: SzegedBudapesti vasútvonal - Nyugati elkerülő út (Kiskundorozsmai csomóponttól északra lévő szakasz) – Réti utcai lakótelkek meghosszabbított vonala az M 43-ig – M 43-as gyorsforgalmi út által határolt terület építési szabályzata 21/2007. (VII. 09.) Kgy. rendelettel jóváhagyott Szeged, Londoni körút páros – Bakay Nándor utca páratlan – dr. Boross József utca páratlan – Rigó utca páros oldalai közötti tömb terület építési szabályzata és a módosításáról szóló 33/2007. (IX. 19.) Kgy. rendelet 31/2007. (IX. 19.) Kgy. rendelettel jóváhagyott Szeged, Bajai út- Fonógyári út- Városgazda sor- tervezett összekötő út (25922 – 25890 – 25891/4- 25892/4 hrsz- ú ingatlanok) által határolt terület építési szabályzata 66/2007. (XII. 20.) Kgy. rendelettel jóváhagyott Szeged-Kiskundorozsma, RO-LA kamion terminál és összekötő út közötti terület építési szabályzata 50/2006. (XII. 13.) Kgy. rendelettel jóváhagyott Szeged, Móravárosi krt. – Szabadkai út – Vadaspark lakópark – 24011/3 hrsz.ú földrészlet közötti terület építési szabályzata és a módosításáról szóló 42/2007. (XI. 14.) Kgy. rendelet 41/2007. (XI. 14.) Kgy. rendelettel jóváhagyott Szeged, Móravárosi krt. – Katona József u. – Cserepes sor által határolt földrészlet építési szabályzata
-117125. §465 Szeged MJV területére készült hatályos szabályozási tervek, valamint az építési szabályzat nyilvántartása és karbantartása a városi főépítész feladata.
Dr. Botka László s.k. polgármester
Dr. Mózes Ervin s.k. jegyző
A rendeletet megalkotta Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 2003. november 28-i ülésén. Kihirdetve Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Közlönyében.
4
65
Módosította a 41/2008. (XII. 17.) Kgy. rendelet 13. §-a, hatályos 2009. II. 01-től.
