-1-
FOGYASZTÓVÉDELEM ISKOLÁSKORÚAK SZÁMÁRA
Szerkesztette: Dr. Szűcs László
-2-
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés
3
2. Szavatosság, jótállás
4
3. Hasznos tanácsok vásárlás előtt, közben és után
7
4. Hová fordulhatunk fogyasztói panasz esetén?
8
5. Internetes vásárlás
10
6. Tisztességtelen reklámok és kereskedelmi gyakorlatok
11
7. Utazás, árubemutatók
12
8. Pénzügyek, biztosítások
15
9. Termékbiztonság, termék megfelelőség
17
-3-
1. BEVEZETÉS Rohanó világunkban mi fogyasztók egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülünk a vásárlások alkalmával. Különösen igaz ez a fiatal korosztálynál. Koruknál fogva nekik mások a vásárlási szokásaik és gyakran kevesebb tapasztalattal rendelkeznek egy termék megvásárlásánál, mint felnőtt társaik. Többször előfordul a fiataloknál, hogy nem tudják, mit tegyenek vásárlás előtt, közben és után. Nincsenek tisztában például azzal, hogy egy vásárolt termék meghibásodása esetén kihez és hová forduljanak segítségért. Ebben szeretne segítséget nyújtani az Észak-alföldi Fogyasztóvédelmi és Sportegészségügyi Egyesület. E kiadvány elsősorban olyan intézményeket mutat be a fiatal fogyasztóknak, amelyekkel a mindennapi vásárlások alkalmával találkozhatnak, és amelyek elsajátításával fogyasztói tudatosságra tehetnek szert. Kiemelt hangsúly helyezhető az internetes vásárlásra, amely még nagyobb megfontoltságot és körültekintést igényel napjainkban. E kiadvány célja továbbá, hogy a fiatalok fogyasztói tudatosságát növeljük a vásárlások alkalmával és elkerüljék azokat a sérelmeket a mindennapi életükben, amit eddig tapasztaltak vásárlásaik során.
-4-
2. Szavatosság, Jótállás Mai világunkban kiemelten fontos szerepet kap a szavatossági és jótállási jogok érvényesítése. A fogyasztóvédelmi hatóságokhoz bejelentett panaszok nagyobb részét is a termék meghibásodásával kapcsolatos bejelentések képezik. Gondoljunk csak arra, hogy egy fiatal vásárló nagy nehezen összespórolt pénzén vesz például egy mobiltelefont és pár hét múlva elromlik vagy meghibásodik. Ne hagyjuk ezt annyiban! Igenis érvényesítsük a termékkel kapcsolatos szavatossági és jótállási jogainkat! Legkedvezőbb lépés az, ha felkeressük a vásárlás helyén lévő ügyfélszolgálatot vagy szervizet. A termék meghibásodása esetén többféle jogot érvényesíthetünk. Kérhetjük az érintett vállalkozástól, hogy javítsa ki a termékben jelentkező hibát. Amennyiben a kijavítás nem lehetséges vagy ezt nem fogadjuk el, akkor ragaszkodhatunk a termék kicseréléséhez. Ha azonban a vállalkozás ezt határidőre nem vállalja vagy nem tudja megtenni, akkor árleszállításra vagy akár a teljes vételár visszatérítésére is igényt tarthatunk. Természetesen szavatossági igényünk a vásárlástól számítva csupán 6 hónapig érvényesíthető. Ez időtartam alatt a kereskedő szavatol azért, hogy az eladáskor ő hibátlan terméket adott el. A bizonyítási teher ilyenkor a kereskedőn van. Hat hónapon túl a bizonyítási kötelezettség már a fogyasztót terheli, vagyis akár szakértői véleményre is szükség van igazának alátámasztására. Jótállás esetén – amely legtöbb termék esetében egy év – a kereskedőn van ez a bizonyítási teher. E jog érvényesítés során fellépő minden fajta költség a kereskedőt vagy az eladót terhel. Külön szót kell említenünk a jótállás, vagy más néven garancia fogalmáról. A jótállásnak két féle fajtája van: a szerződéses, amelyet a kereskedő vállal az adott termékre, és a kötelező jótállás, mint például a bizonyos tartós fogyasztási cikkek esetében. Ez annyit jelent, hogy a gyártó, forgalmazó garantálja, hogy a megvásárolt termék legalább egy évig kifogástalanul fog működni. Az egy év a fogyasztási cikk átvételével vagy – amennyiben azt a forgalmazó, avagy megbízottja végzi – az üzembe helyezés napjával kezdődik. A kötelező jótállású termékek egyik csoportjára – ide tartozik a hűtő-, a mosógép, a tűzhely, a varrógép, a porszívó, a gépkocsi, a telefon vagy a mobiltelefon – a termék fogyasztói árára való tekintet nélkül, a másik csoportra – például tévé, rádió vagy óra – csak bruttó 10 000 Ft vételár felett kötelező a jótállás. A jótállás esetében a vásárlónak nem kell bizonyítania, hogy vétlen a termék meghibásodásában. A gyártó illetve forgalmazó a jótállási
-5kötelezettség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a vásárlás után keletkezett: a vásárló rendellenesen használta a terméket, illetve az valamilyen külső behatás következtében romlott el. Jótállás esetén a meghibásodás idejét kell figyelembe venni, nem azt, hogy az mikor vált felismerhetővé. A jótállás tartalmáról a forgalmazónak magyar nyelvű, közérthetően megfogalmazott jótállási jegyet kell kiállítania a vevő részére. A jótállási igény csak ezzel a jeggyel érvényesíthető a forgalmazónál vagy a feltüntetett szakszerviznél. Nem a fogyasztó feladata, hogy ellenőrizze a termék azon tulajdonságait, amelyekre a jótállás vonatkozik Jó tudni, hogy a jótállás ideje a javítással töltött idővel meghosszabbodik. A jótállási jegy tartalmazza: a) a forgalmazó nevét és címét b) a fogyasztási cikk megnevezését, típusát, gyártási számát, továbbá – ahol alkalmazható – azonosításra alkalmas részeinek meghatározását c) a gyártó és – külföldről származó termék esetén – az importáló nevét, címét d) a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének határidejét, helyét és feltételeit e) a vásárlás vagy az üzembe helyezés időpontját f) a jótállási jegynek utalnia kell arra, hogy a jótállás a fogyasztó törvényből eredő jogait nem érinti
Ha a vásárlást követő 3 napon belül történik a meghibásodás, és a hiba a rendeltetésszerű használatot akadályozza, a forgalmazó köteles az árut kicserélni. Érdemes tehát rögtön vásárlás után kipróbálni, ellenőrizni a terméket.
Kötelező jótállás alá eső termékek: 1. Hűtőszekrény, fagyasztó, kombinált hűtőszekrény; 2. mosógép, centrifuga, szárítógép és ezek bármely kombinációja, mosogatógép, vasalógép; 3. villamos és/vagy gázenergiával működtetett sütő-, főzőberendezések és ezek kombinációja 10 000 Ft bruttó vételár felett; 4. vízmelegítők, fűtő-, légkondicionáló- és egyéb légállapot-szabályozó berendezések 10 000 Ft bruttó vételár felett; 5. porszívó, gőzzel működő tisztítógép, szőnyegtisztítógép, padlósúroló- és fényesítőgépek; 6. varrógép, kötőgép; 7. motoros kerti gépek, motoros kézi szerszámok, motoros szivattyúk 10 000 Ft bruttó vételár felett; 8. az egy éves, illetve az egy évnél hosszabb kihordási idejű gyógyászati segédeszközök és készülékek 10 000 Ft bruttó vételár felett; 9. személygépkocsi, motorkerékpár, kerékpár, babakocsi;
-610. lakóautó, lakókocsi, utánfutós lakókocsi; 11. biztonsági riasztó- és jelzőberendezések 10 000 Ft bruttó vételár felett; 12. elektronikus hírközlő végberendezések (telefonok, mobiltelefonok, telefax-készülékek, több funkciós készülékek stb.) 10 000 Ft bruttó vételár felett; 13. üzenetrögzítők, kihangosító készülékek 10 000 Ft bruttó vételár felett; 14. műholdvevő és AM Micro antenna rendszerek és ezek részegységei, televíziók, projektorok, videomagnók 10 000 Ft bruttó vételár felett; 15. rádiók, autórádiók, rádiós ébresztőórák, rádió adó-vevő készülékek, amatőr rádióadók és rádióvevők, műholdas helymeghatározók 10 000 Ft bruttó vételár felett; 16. lemezjátszók, szalagos és kazettás magnók, CD-felvevők és -lejátszók, DVD-felvevők és -lejátszók, egyéni hangrendszerek és ezek tartozékai (keverőasztal, erősítő, hangszóró, hangfal), mikrofonok és fülhallgatók 10 000 Ft bruttó vételár felett; 17. fényképezőgépek, film- és hangfelvevő kamerák, videokamerák és camcorderek, film- és írásvetítők, filmnagyítók, filmelőhívó- és filmfeldolgozó készülékek, fotónyomtatók, film- és diaszkennerek 10 000 Ft bruttó vételár felett; 18. MP3 lejátszók, Pendrive készülékek, illetve az ezekhez, valamint a digitális fényképezőgépekhez használatos memóriakártyák 10 000 Ft bruttó vételár felett; 19. távcsövek, látcsövek, mikroszkópok, teleszkópok, iránytűk, tájolók 10 000 Ft bruttó vételár felett; 20. személyi számítógépek és alkatrészeik, monitorok, nyomtatók, szkennerek 10 000 Ft bruttó vételár felett; 21. számológépek, zsebszámológépek, menedzserkalkulátorok 10 000 Ft bruttó vételár felett; 22. írógépek és szövegszerkesztők 10 000 Ft bruttó vételár felett; 23. hangszerek 10 000 Ft bruttó vételár felett; 24. órák 10 000 Ft bruttó vételár felett; 25. bútorok 10 000 Ft bruttó vételár felett.
-7-
3. Hasznos tanácsok vásárlás előtt, közben és után Vásárlás előtt fontos tájékozódnunk a megvásárolni kívánt termék áráról. Gyakran előforduló eset, hogy a kereskedő több árat tüntet fel egy helyett. Ilyenkor kötelessége a legalacsonyabb árat felszámítani. Ezt érdemes leellenőrizni a pénztárnál nyugtaadáskor. A termék eladási ára kell, hogy tartalmazza a fogyasztó által ténylegesen fizetendő, az általános forgalmi adót és egyéb kötelező terheket is. Az eladási ár mellett a kereskedőnek fel kell tüntetni az egységárat is, hogy a vásárló össze tudja hasonlítani más termékekkel. Természetesen az eladási és egységárat Magyarország törvényes fizetőeszközében kifejezve kell feltüntetni, azaz forintban. Fontos továbbá, hogy legyen a termékhez használati és kezelési útmutató, amely egyértelműen tájékoztat a termék rendeltetésszerű használatának, felhasználásának, eltarthatóságának és kezelésének módjáról. Hasznos dolog az, ha még a vásárlás előtt ki tudjuk próbálni a terméket vagy az árut, mert ugyanis ha a termék nem felel meg az igényeinknek, vagy esetleg meghibásodik akkor a vásárlástól számított 3 munkanapon belül visszavihetjük a kereskedőhöz, aki nem utasíthatja el a termék kicserélését. Vásárlás után – ha minőségi probléma akad a termékünkkel – érvényesíthetjük szavatossági és jótállási jogainkat: kijavítás, kicserélés, árleszállítás, valamint a teljes vételár visszafizetése, vagyis az elállás.
Szituáció Menjetek el különböző üzletekbe és vásároljatok különféle termékeket! Vásárlásotok előtt, közben és után figyeljétek a termékek eladási árát, egységárát valamint használati és kezelési útmutatóját! Ha szükséges, érvényesítsétek szavatossági és jótállási jogaitokat!
-8-
4. Hová fordulhatunk fogyasztói panasz esetén? Ahogy az előző fejezetekben is szó volt már róla, hogy hibás teljesítés esetén, vagy ha egyéb vásárlási problémák merülnek fel egy termékkel kapcsolatban, akkor panasszal élhetünk a kereskedőnél. A panasz lehet akár szóbeli, akár írásbeli. Szóbeli panasz esetén a kereskedő köteles kivizsgálni a problémát. Azonban ha a panasz bonyolultabb vagy azt a kereskedő nem tudja érdemben kivizsgálni vagy orvosolni, akkor őt jegyzőkönyv – felvételi kötelezettség terheli a fogyasztói kifogásról. A jegyzőkönyvnek a következőket kell tartalmaznia: a) a fogyasztó nevét, címét, b) a fogyasztási cikk (a továbbiakban: termék) megnevezését, vételárát, c) a vásárlás időpontját, d) a hiba bejelentésének időpontját, e) a hiba leírását, f) a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt, g) a kifogás rendezésének módját. h) ha a kifogás rendezésének módja a fogyasztó igényétől eltér, ennek indokolását a jegyzőkönyvben meg kell adni. Természetesen a jegyzőkönyv másolatának egy példányát át kell adni a fogyasztónak. Ha panaszunkat írásban tesszük meg, akkor a kereskedőtől, vagy a vállalkozástól elkérhetjük a vásárlók könyvét. Az írásbeli panaszt a vállalkozás 30 napon belül köteles megválaszolni. A panaszt elutasító álláspontját pedig indokolni köteles. A válasz másolati példányát pedig 3 évig köteles megőrizni, és azt az ellenőrző hatóságoknak kérésre bemutatni. Amennyiben a vállalkozás elutasítja a panaszt, akkor köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni arról, hogy mely hatósághoz fordulhat, illetve hogy a békéltető testület eljárását kezdeményezheti. A hatóságok között a fogyasztó fordulhat a fogyasztóvédelmi jogsértések esetén a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz, illetve azok területi szerveihez. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat folytatása esetén pedig a Gazdasági Versenyhivatalhoz, végül a bankok, pénzintézetek illetve
-9pénzügyi vállalkozások hasonló tevékenysége Szervezetek Állami Felügyeletéhez.
esetén
a
Pénzügyi
A fogyasztó fordulhat a békéltető testülethez is. A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztó és a vállalkozás közötti, a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével, továbbá a felek közötti szerződés megkötésével kapcsolatos vitás ügy bírósági eljáráson kívüli rendezése. A testületek tanácsai egyezséget próbálnak megkísérelni a fogyasztó és a kereskedő között. Egyezség hiányában az eljáró tanács dönt az ügyben és ajánlást, illetve határozatot hoz annak megfelelően, hogy a vállalkozás tett-e alávetési nyilatkozatot, vagy kötelezőnek fogadta –e el a döntést magára nézve. Amennyiben tehát a vállalkozás elfogadja a döntést, akkor az ügy megoldódott, ellenkező esetben hoz egy ajánlást a testület, amelyet ha nem teljesít a vállalkozás, akkor a fogyasztó a bírósághoz fordulhat. Összegezve tehát a békéltető testület eljárása sokkal gyorsabb, hatékonyabb és költségkímélőbb, mint a bírósági út. Végül néhány szót kell említeni az Európai Fogyasztói Központról. Erről bizonyára kevesen hallottak még. E szervezet segít a fogyasztónak a határon átnyúló fogyasztóvédelemben, a határon átnyúló fogyasztói panaszok megoldásában és a fogyasztók tájékoztatásában. Ingyenes segítséget nyújt a fogyasztók részére a külföldi vállalkozással szembeni határon átnyúló fogyasztói panaszaik és jogviták rendezésében, valamint tájékoztatást ad a fogyasztóvédelmi kérdésekben. Ráadásul eljárása ingyenes nem szükséges hozzá idegen nyelvtudás. Szituációk 1. Megvettél egy mobiltelefont egy kereskedőtől 15 ezer forintért. A telefont rendeltetésszerűen használtad 8 hónapig, amikor hirtelen meghibásodott. Mit tennél ilyenkor? Próbáld megfelelően érvényesíteni jogaidat! 2. A fenti vállalkozás nem fogadja el a termékekkel kapcsolatos kifogásodat és ezért nem is tesz eleget a jegyzőkönyv felvétellel kapcsolatos kötelezettségnek. A Fogyasztóvédelmi Hatósághoz fordulsz kifogásod érvényesítése végett. Egyik osztálytársad játssza el a Hatóság felügyelőjét, egy másik pedig a vállalkozás képviseletét, te pedig a fogyasztót, aki igényét akarja érvényesíteni a Hatóságnál.
- 10 -
5. Internetes vásárlás Manapság egyre gyakrabban fordul elő a fiatalok körében is, hogy interneten vásárolnak vagy rendelnek valamilyen terméket vagy szolgáltatást. Ez távollévők között megkötött szerződések közé tartozik, azaz szerződéskötésre a kereskedő és a fogyasztó hiányában kerül sor. A fogyasztó az eladó által üzemeltetett internetes áruházban (webáruház, webshop, online shop, eüzlet) működtetett kattingatások vagy e-mail útján rendeli meg a kiválasztott terméket. Azonban az online vásárlások során fokozottan fennáll a meggondolatlan szerződéskötés lehetősége, miszerint a szerződést kötő felek nincsenek egyidejűleg fizikailag jelen a vásárlásnál, ezért a fogyasztó kiszolgáltatottabb helyzetben van, és kettős információs hiányban szenved. Egyrészt csekély információ áll rendelkezésre a termékről és nem tudja kezébe venni a terméket, nem tudja kipróbálni, ellenőrizni, hogy az áru ténylegesen megfelel-e a valóságnak. Másrészt, hogy a terméket eladó kereskedő valóban jogosult-e a gazdasági tevékenység gyakorlásához. Az internetes vásárlásokban rejlő kockázatok csökkentése érdekében részletes tájékoztatási kötelezettséget rónak a webáruház üzemeltetőjére, valamint a fogyasztók számára egy utólagos megfontolási időt (elállási jogot) is biztosítanak. Az elállási jog gyakorlása értelmében az interneten megkötött szerződéstől jogszabályi felhatalmazás alapján egyoldalúan visszaléphetünk. Elállási jog időtartama 8 munkanap, vagyis a termék átvételétől számított 8 munkanapon belül indokolás nélkül elállási lehetőségünk van. Nem szükséges tehát, hogy hibás legyen a termék, mert ha úgy döntünk, hogy egyáltalán nincs szükség a termékre, akkor egy elállási nyilatkozattal együtt vissza kell küldeni az árut és a vállalkozásnak összesen 30 napja van arra, hogy visszafizesse az általunk kifizetett összeget. Az elállási jog kompenzálja azt, hogy a vásárlás előtt nem volt lehetőségünk a termék megvizsgálására, kipróbálására. Elállási jog gyakorlása nem áll fenn akkor, ha például étellel, szállással, utazással kapcsolatban veszünk igénybe szolgáltatást. Ezeknél fontosak, hogy átnézzük az általános szerződési feltételeket, mert e szolgáltatás igénybevételekor irányadó lehet.
- 11 -
6. Tisztességtelen gyakorlatok
reklámok
és
kereskedelmi
Fiatalokra és felnőttekre egyaránt nagy hatással vannak napjainkban a reklámok. Nem mindegy, hogy a fiatalok milyen reklámot látnak akár az e-mail fiókjaikban, akár a postaládáikban. Külön szót kell említeni azokról a reklámokról, amelyek elárasztják a postaládáinkat és az e-mailjeinket. Ezekhez az érintett előzetes hozzájárulása szükséges. Akár e-mailen, akár postai úton kapunk ilyen reklámokat, fontos tudni azt, hogy az illető bármiféle korlátozás nélkül megtilthassa azt. Fontos megemlíteni a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény megalkotásának célja az volt, hogy a fogyasztói jogok hatékonyabb védelme érdekében olyan eszközöket biztosítson a hatóságoknak, amelyek alkalmasak a fogyasztókat félrevezető, megtévesztő, agresszív vagy egyébként tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok megakadályozására. Ilyen például a jogszerűen nem forgalmazható termékek reklámja. Annak valótlan állítása, vagy olyan benyomás keltése, hogy a termék jogszerűen forgalmazható. Ilyen továbbá a gyermekeket megcélzó, közvetlen rábeszélés: „Menj, és vedd meg a könyvet!” A reklámban a gyermekek közvetlen felszólítása a reklámozott termékek megvásárlására, vagy arra, hogy győzzék meg szüleiket vagy más felnőttet, hogy vásárolja meg számukra a reklámozott termékeket. Ide tartozik, azaz eset is, amikor valakit vásárlásra kényszerítenek: „Igen, amint rendben vannak a papírok, nyugodtan távozhat.” Azon benyomás keltése a fogyasztóban, hogy nem hagyhatja el az üzlethelyiséget, amíg a szerződés létre nem jött.
Szituáció 1. Találkoztatok-e már életetek során tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal? Ha igen, melyek voltak azok?
- 12 -
7. Utazás, árubemutatók Ha utazásról van szó, akkor legtöbbször utazási szerződést kötünk. Utazási szerződés alapján a vállalkozó utazási iroda köteles a szerződésben meghatározott utazásból, az út egyes állomásain való tartózkodásból és az ezzel összefüggő részszolgáltatásokbólígy különösen szállás, étkezésálló szolgáltatást teljesíteni, a megrendelő pedig köteles a díjat megfizetni. A szerződés akkor jön létre, amikor a felek minden lényeges, vagy valamelyikük által lényegesnek ítélt kérdésben megegyeztek. Gyakori eset fordul elő utazás során, hogy az utasnak problémája akad e szolgáltatással kapcsolatban. Ilyenkor az utas haladéktalanul köteles kifogását közölni az utaskísérővel, vagy ha ilyen nincs, a helyszíni szolgáltatóval. Az utaskísérő kötelessége a kifogásról értesíteni a helyszíni szolgáltatót. Az utaskísérő ezen felül jegyzőkönyvet köteles felvenni, és annak egyik példányát az utasnak átadni, valamint értesítenie kell az utazásszervezőt is. Amennyiben az utazásszervezővel nem jutunk dűlőre, nem marad más, mint jogi útra terelni problémánkat. Nem kell azonban rögtön bíróságra mennünk, mivel a jogalkotó létrehozta a békéltető testület nevű intézményt annak érdekében, hogy a fogyasztó békés úton a bírósági eljárást elkerülve rendezze a gazdálkodó szervezettel szemben fennálló jogvitáját. Ennek eljárása gyors és ingyenes. Többször felmerül, hogy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz nem fordulhatnak-e az utasok kifogásuk esetén. Tudnunk kell azonban azt, hogy csak akkor fordulhatunk az NFH-val az utazási irodával szemben, ha az utazási szerződést írásban nem bocsátották rendelkezésünkre. A légi utazás esetén gyakori eset, hogy bármilyen fajta géppel is utazunk, járattörlés esetén köteles a légitársaság a jegyünk árát visszajuttatni és a kellemetlen helyzetbe került utasokat kárpótolni akár élelmiszerrel, akár kommunikációs lehetőségekkel (internet, telefon). Továbbá a jogszabály szerint 250 – 600 eurós kártérítés is megilleti az utasokat, feltéve, ha nem egy kedvezőtlen időjárás miatt hiúsul meg az indulás. Két óránál több késés esetén is hasonló a helyzet, de ha öt óránál is többet késik a repülőgép, akkor visszatérítethetjük a teljes jegy árát az utazástól történő lemondás mellett.
- 13 Az utazási szerződés tartalmi elemei: • • • • • • • • •
•
•
•
•
az utazásszervező, továbbá – ha az utazási szerződést utazásközvetítő útján kötik – az utazásközvetítő nevét, székhelyét, telefonszámát, az utazásszervezőnek, továbbá – ha az utazási szerződést utazásközvetítő útján kötik – az utazásközvetítőnek a nyilvántartásba vételi számát, az utas nevét és lakcímét, továbbá – elektronikus úton kötött utazási szerződésnél – elektronikus levelezési címét, az utas által megrendelt szolgáltatást, a szolgáltatás igénybevételének idejét, helyét, a szolgáltatást nyújtó megjelölését, adott esetben a személyszállítás eszközét és a célállomást, a szolgáltatásnak a szervezési díjat is magában foglaló díját (a továbbiakban: a szolgáltatás díja), forintban meghatározva, a szolgáltatás díjában benne nem foglalt, külön felszámításra kerülő adó, illeték és egyéb kötelező terhek (így különösen az üdülőhelyi díj, horgonyzási díj, repülőtéri illeték) forintban meghatározott összegét, az utazási szerződés alapján fizetendő teljes díj forintban meghatározott összegét, továbbá annak megfizetése rendjét és módját, valamint a díj módosításának lehetőségére vonatkozó, a jogszabályban foglaltaknak megfelelő tájékoztatást, annak a biztosítónak vagy pénzintézetnek a megnevezését, amellyel az utazásszervező a jogszabályban előírt vagyoni biztosítékra vonatkozóan szerződést kötött, az arra való figyelemfelhívást, hogy az utas az utazási szerződésben vállalt szolgáltatás teljesítésével kapcsolatos kifogását a jogszabályban foglaltak szerint köteles haladéktalanul közölni az utaskísérővel vagy annak hiányában a helyszíni szolgáltatóval, ha az utazásszervező közreműködőjének felelősségét nemzetközi egyezmény korlátozza, az erre vonatkozó tájékoztatást, a vonatkozó nemzetközi egyezményt kihirdető jogszabály megjelölésével.
- 14 Az áru vagy termék bemutatókon leginkább az idősebb korosztály tagjai vesznek részt, akik a koruk, valamint esetlegesen fennálló betegségeik miatt kiszolgáltatottabbak, ezért könnyebben meggyőzhetők és befolyásolhatók. Ebből kifolyólag a rendezvényeken gyakorta olyan készülékeket, és készítményeket próbálnak értékesíteni, melyek az egészségre gyakorolnak jótékony hatást, a betegségek megelőzésében segítenek, vagy akár gyógyító hatásúak. Érdemes továbbá az árakról előzetesen tájékozódni, mielőtt meggondolatlanul adnánk ki pénzt olyan termékre, mely máshol az ár töredékéért is megkapható. Sok esetben hangzik el olyan állítás az árubemutatókon, miszerint csak korlátozott ideig, korlátozott darabszámban lehet a terméket megvenni, vagy egyébként a terméknek sokkal magasabb az ára, vagy a későbbiekben magasabb lesz, így utoljára vásárolható meg kedvezményes áron. Ezek az állítások azonban a legtöbb esetben valótlanok, s sértik a fogyasztók valóságnak megfelelő tartalmú tájékoztatáshoz való jogát. Természetesen itt is létezik elállási jog, csakúgy, mint az internetes vásárlásnál. A vonatkozó jogszabály ugyan nem köti írásbeli alak meglétéhez az üzleten kívüli szerződés érvényességét, de előírja, hogy legkésőbb a szerződéskötéskor a forgalmazó köteles írásban tájékoztatni a fogyasztót az őt megillető elállási jogról. Amennyiben tehát a fogyasztó a vásárlást követően otthon jön rá arra, hogy meggondolatlan lépést tett, még van megoldás. Az üzleten kívül kötött szerződés esetében ugyanis a fogyasztó a termék kézhezvételét követően 8 munkanapon belül, indokolás nélkül elállhat a szerződéstől. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a bemutató helyszíne nem a cég szék-, illetve telephelye (és legtöbbször nem az), 8 munkanapon belül postára kell adni az elállási szándékot kifejező nyilatkozatot, melyet a vállalkozás köteles tudomásul venni, és a teljes vételár visszafizetni. Abban az esetben is köteles visszafizetni a teljes összeget, ha a szerződésben kötbért kötött ki, ez ugyanis jogszerűtlen. Sajnálatos módon ugyanakkor amennyiben a vételár visszafizetését a vállalkozás önként nem teljesíti, a szerződéstől való elállás érvényesítésére kizárólag polgári peres úton van mód. Szituációk 1.
Külföldön egy szállodában nyaraltok, azonban nem vagytok megelégedve az ellátással! Érvényesítsétek jogaitokat az utazási vállalkozással! Egyikőtök játssza el vállalkozás képviseletét!
2.
Utazásotokat repülővel terveznétek, azonban a légi járat 2 óra 1 percet késik. Érvényesítsétek kifogásotokat a légi társaságnál!
- 15 -
8. Pénzügyek, biztosítások Mire figyeljünk a bankszámlanyitás és -használat során? A legtöbb banki szolgáltatás igénybevételéhez bankszámlát kell nyitnunk. A bankszámla a bankszámlaszerződés alapján megnyitott olyan számla, amely pénzköveteléseinek és pénztartozásaink kezelésére szolgál, és amelynek terhére vagy javára kifizetéseket és átutalási megbízásokat teljesít a bank. Gyerekjáték – gondolhatnánk. Ám számos szolgáltató és ajánlat közül választhatunk, a döntés pedig saját felelősségünk. Ezért talán mégsem haszontalan sorra venni, mire érdemes odafigyelnünk bankszámlanyitás és -használat során. A legfontosabb talán, hogy alaposan tájékozódjunk, mielőtt bankot választanánk, és ismerjük meg a szerződésben foglaltakat, mert aláírás után azokon nem lehet változtatni. Amennyiben viszont később mégis elégedetlenek vagyunk számlavezető bankunkkal, váltsunk bátran. Emellett érdemes még odafigyelni a következőkre:
több bankkal is köthetünk bankszámlaszerződést a kiválasztott számlakezelő hitelintézet (bank vagy takarékszövetkezet) feltételei szerint. Választás előtt tájékozódjunk az interneten, és/vagy a bankfiókban; fontos, hogy megértsük a szerződésekben foglaltakat, különösen kötelezettségeinkkel és azok következményeivel legyünk tisztában. Merjünk kérdezni, ha valamit nem értünk; a bankszámlaszerződések úgynevezett blankettaszerződések, megváltoztatásukra nincs lehetőségünk; megbízásaink csak írásban számítanak, szóbeli megállapodásra később hiába hivatkozunk; figyeljünk azokra a kikötésekre, amelyek a bank számára lehetővé teszik az egyoldalú szerződésmódosítást; a bankkal interneten, mobiltelefonon is tarthatunk kapcsolatot (ebanking), melyről a honlapjaikon tájékozódhatunk; ha a szerződésben kizárólag magunknak tartottuk fenn a rendelkezési jogot, akkor bankszámlánk még a legközvetlenebb családtagjaink számára is banktitok; figyeljünk a biztonságra, különösen a bankkártyánkra – ha lehet, ne tévesszük szem elől; a számla kimerülése nem szünteti meg automatikusan a bankszámlaszerződést. A bankszámlát csak írásban és a jövőre nézve lehet felmondani.
- 16 Még röviden szólnunk kell a biztosításokról. A biztosításoknak több fajtája létezik: vagyon, felelősség, élet, és balesetbiztosítás. Ami közös bennük, hogy a biztosító egy meghatározott jövőbeni esemény bekövetkezésétől függően bizonyos összeg megfizetésére, vagy más szolgáltatás teljesítésére kötelezi magát. Mire lehet biztosítást kötni? Gyakorlatilag minden kockázatra, amit a biztosító elvállal. A nem-élet biztosítások terén a leggyakoribb kockázatok: baleset, betegség, casco, szállítmány, tûz és elemi károk biztosítása, egyéb vagyoni károk biztosítása, kötelezõ gépjármû felelõsségbiztosítás, hitel biztosítás, kezességbiztosítás, jogvédelmi biztosítás, temetési biztosítás, stb. Az életbiztosítások pedig lehetnek elérésre szólóak, halálesetre szólóak, járadékbiztosítások ill. ezek különbözõ variációi, továbbá létezik házassági biztosítás, befektetéshez kötött biztosítás stb. Fõ szabály, hogy csak jövõbeni kockázat biztosítható, tehát olyan, amelynek jövõbeli bekövetkezése valamilyen szempontból bizonytalan. Pl. a halál bekövetkezése biztos, de idõbeli bekövetkezése már bizonytalan. Hol lehet jogorvoslatot keresni a biztosító döntése ellen? Elsõsorban az érintett biztosítónál. Ha nem sikerül megegyezni, a panaszos fordulhat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez ill. a békéltetõ testületekhez is. Minden esetben nyitva áll a bírósági út igénybevételének lehetõsége is, amely a biztosító és a biztosított közötti jogvita eldöntését és ezáltal lezárását jelenti. Szituációk 1.
Egyikőtök bankszámlát szeretne nyitni az egyik pénzintézetnél. Érdeklődjetek a pénzintézet alkalmazottjánál, hogy melyek a fontos teendők számlanyitásnál! Jól gondoljátok át, hogy mely hibákat kell elkerülni e számlaszerződés megkötése során!
2.
Egyik osztálytársadat sérelem érte a biztosító döntéséből kifolyólag. Hová fordulna panaszával?
- 17 -
9. Termékbiztonság, termék megfelelősség
E fejezetben szólnék egy pár szót a termék biztonságról, illetve a termék megfelelőségéről. Bizonyára a fiatalok is tapasztalták, hogy napjaink rohanó világa, a technika egyre fejlődő mivolta egyre nagyobb biztonságot követel meg egy termékkel szemben.
Itt elsősorban a gyártó kötelessége egy termék biztonságosságáról gondoskodni, de a forgalmazó sem forgalmazhat olyan terméket, amiről tudja, hogy nem biztonságos. Mivel napjainkban a termékek egyre bonyolultabbak lettek, ezért a fiatal fogyasztók is egyre kiszolgáltatottabbak lesznek a gyártók irányába. Ezért nagyon fontos az, hogy egy terméken fel legyenek tüntetve azok a termékbiztonsági jelek, amelyek egy termék megfelelőségét bizonyítják. Amennyiben a termék egy fogyasztóban egészségkárosodást, testi sérülést vagy esetleg halált okoz, a fogyasztó kártérítési igénnyel léphet fel a gyártó ellen. A jogszabály általában objektív felelősséget állapít meg a gyártóval szemben, ezért kimentésre csak kivételes esetben kerül sor. Az igényeket a fogyasztók a következő határidőn belül tehetik meg: az elévülési idő 3 év, amely alatt a fogyasztó igényét érvényesítheti. Kiemelendő a műszaki termék kategóriája, ahol különösen a fiatalabb korúaknál fontos szerepet kap a termékbiztonság. Háztartásunkban mindig jelen vannak a villamos működtetésű eszközök, gépek pl.: vasalók, turmixgépek, kenyérpirítók, hajszárítók stb. E gépek használata veszélyeket hordoz magával. Ilyenek lehetnek az égési sérülések, vagy rossz szigetelésből eredő áramütések stb. Éppen ezért fontos, hogy a műszaki termékek is biztonságosak legyenek, tehát a forgalmazott termékek egészségre, testi épségre, életre és környezetére ne jelentsenek veszélyt. A műszaki termékekre is vonatkoznak tehát az általános termékbiztonsági követelmények, ezt a termékcsoportot is el kell látni pl. a CE jelöléssel, amely a megfelelőséget tanúsítja.
