- 0 - Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft Budapest, Andrássy út 10. Tel.:

Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft.

1061 Budapest, Andrássy út 10. Tel.: 317-3463

Budapest XIV. kerület, Fővárosi Állat- és Növénykert TSZT módosítása

-0-



ALÁÍRÓLAP Budapest XIV. kerület, Hungária krt. - Kacsóh Pongrác út - Hermina út - Állatkerti krt. - Gundel Károly út Dózsa György út - 29737 hrsz.-ú KV-IK övezet - 29834/3 hrsz.-ú KL-VA övezet - Varranó utca által határolt terület TSZT módosítása Városrendezés:

Albrecht Ute TT1/É 01-0517 Balla Mariann É 01-4620 Tóth Attila

Közlekedés:

…………………………………… …………………………………… ……………………………………

Pető Zoltán K1d-1 01-2321 Lelkes Mihályné K1d-1 01-2319

Közművek: Vízellátás-csatornázás:

…………………………………… ……………………………………

Román Péter VZ-T-01-13717

……………………………………

Orosz István TE-T/ TH-T 05-1585

……………………………………

Tatai Zsombor K/2 01-5263

……………………………………

Környezetvédelem: Ügyvezető:

Albrecht Ute

……………………………………

Energiaellátás és Távközlés: Zöldfelület és

Altervező: Régészet

Gyuricza Anna Sz-56/2008

Budapest, 2013. december hó


-1-



TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS

3

I. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ

5

I.1. VIZSGÁLATOK

5

I.1.1. I.1.2. I.1.3. I.1.4.

5 17 19 21

Városrendezési vizsgálatok Közlekedési vizsgálatok Közművizsgálatok Környezetállapot vizsgálata

I.2. JAVASLATOK

23

I.2.1. I.2.2. I.2.3. I.2.4.

23 26 31 36

Városrendezési javaslatok Közlekedési javaslatok Közműjavaslatok Zöldfelületi és környezetvédelmi javaslatok

I.3. ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

38

II. TSZT MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT

67

III. TSZT JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK

73

Határozattervezet 1.

73

számú melléklet:

A településszerkezeti terv szöveges munkarészének módosítása 2.

74

számú melléklet:

Budapest főváros településszerkezeti terve módosítása – kivonatok


-2-

77



BEVEZETÉS

100 éves hír: „1913 Szeptember 20: Kibővítik az Állatkertet - Az Est tudósítójától. – A főváros gazdasági hivatala nagyszabású tervvel foglalkozik. Értesülésünk szerint már a közel jövőben kibővítik az Állatkertet, egészen addig az utcarészig, a hol az Angol Park kezdődik. E célból a vurstilnak azt a részét, a mely erre a területre esik, kitelepítik és a közbeeső utcát átjáróval hidalják át. Az állatkerti intézőségnek a kibővítéssel több célja van. Mindenekelőtt azon a részen, a hol most a körhinták vannak, óriási uszodát akar építeni téli és nyári használatra. Az uszodát az Artézi-fürdő vizével és gépeivel látják el, a fenmaradt területet pedig az Állatkert tényleges kibővítésére használják fel. Erre a területre esik ugyan a Beketov-cirkusz is, a mely azonban egyelőre idegen sziget lesz az Állatkert testében, de három év múlva, a mikor a cirkusz bérlete lejár, Beketovnak is ki kell hurcolkodnia, mert a tervezet szerint a cirkusz területére is szüksége van az Állatkertnek. A program ezzel még nem teljes. A nagy sziklacsoport óriási barlangját állat-cirkusszá alakítják át, a hol rendes előadásokat tartanak, a műsorszámok azonban kivétel nélkül állatok szerepléséből és állatokkal való mutatványokból állanak. Bódy Tivadar alpogármester és Márkus Jenő tanácsnok külföldi utazása főleg ezeknek a kérdéseknek a tanulmányozásával függött össze. Mint értesülünk, az állatkerti reformok keresztülvitele már a közel jövőben meg fog történni.” (Forrás: http://fovarosi.blog.hu/2013/09/09/szaz_eves_hirek_1913_szeptember)

Az Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK) bővítése régóta húzódó feladat. A FÁNK-on belüli állapotok az elmúlt két évtizedben folyamatosan javultak, de a helyszűke miatt a fejlesztések csak keskeny szegmensen belül voltak megvalósíthatóak. A Fővárosi Közgyűlés felismerte a döntés halaszthatatlan szükségességét és 2012. 11. 28-án és 2013.2.27én döntött arról, hogy a FÁNK a Vidámpark területével bővül. A kormány és a Főváros támogatásával megvalósítandó fejlesztés keretében a terület első körben ~17,3 ha-ra nő, mely a hosszú távú tervek szerint elérheti majd a ~18,5-19 ha-t is (mely azonban még mindig alatta van az alapítása kori (1866) 20 ha területnek). Az állomány szakszerű bővítésére és az Állatkertek Természetmegőrzési Világstratégiája-ban (1993) meghatározott normáknak való megfelelésre a 10,7 ha területen belül esély sem volt. A FÁNK a vidámparki elemeket megtartó új profil mellett a bővítéssel eleget tud tenni az állattartás szigorodó szakmai követelményeinek, továbbra is bemutathat emblematikus nagy állatokat, kihasználhatja a Széchenyi fürdő közelségének szerencsés adottságát és a városfejlesztésben is úttörő modellt teremthet. A tervezett fejlesztés, bővítés magvalósíthatóságához az első lépés Budapest főváros településszerkezeti tervének módosítása a megfelelő területfelhasználási egységre, majd Zugló Kerületi Szabályozási Tervének módosítása is szükséges. Tárgyi tervdokumentáció a TSZT módosításához szükséges alátámasztó és jóváhagyandó munkarészeket tartalmazza. A terv készítésének módja A terv egyeztetési eljárása 2013 szeptemberében kezdődött meg. A 2013. 01. 02-tól hatályban lévő, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet átmeneti rendelkezései alapján az Étv. 2012. december 31-én hatályos szabályainak, és az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési követelményeinek és jelmagyarázatának megfelelően készült jelen terv.


-3-




-4-


I.


ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ

I.1. VIZSGÁLATOK I.1.1. Városrendezési vizsgálatok 1.1.1.1. Hatályos területrendezési tervek Országos Területrendezési Terv – OTrTm Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. Törvény 2014. január 1-jétől hatályos módosítása (továbbiakban: OTrTm) meghatározza az ország egyes térségei terület-felhasználásának feltételeit, a műszaki infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, az ország szerkezeti tervét, valamint az országos térségi övezeteket és az ezekre vonatkozó szabályokat.

OTrTm. Szerkezeti Tervlap kivonata

A törvény 2. sz. mellékletét képző „Ország Szerkezeti Terve” c. tervlapja alapján a vizsgált terület a 1000 ha feletti települési térség területfelhasználási kategóriába sorolt.

Országos területfelhasználási kategóriák


-5-



Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terv (BATrT) A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvény 1.§ (2) bekezdése szerint az OTrT-ről szóló 2003. évi XXVI. törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell a Budapesti Agglomeráció területén alkalmazni.

BATrT Szerkezeti Tervének kivonata

Hatályos településfejlesztési koncepció Budapest 2030 A Városliget és környéke városszerkezeti jelentőségű kulturális központ. Fontos eleme a „Fővárosi Állat- és Növénykert: Magyarország leglátogatottabb kulturális intézménye, amelyet a lakosság 10%-a évente felkeres. Nemcsak Európa egyik legrégebbi, 145 éve nyílott állatkertje ez, hanem építészeti adottságait tekintve is talán a legszebb Európában, száz éve működik a főváros fenntartásában.” A kulturális sokszínűség megőrzése és fejlesztése cél megvalósítása felé az Állatkert jelentős attraktivitásnövelő bővítése jelentős lépést tehet. A jelenleg is hangsúlyos kulturális tengely még látogatottabb helyszínévé válik, a hagyományos kulturális térség továbbfejlesztése, „hangsúlyozása” révén a városszerkezet emblematikus elemévé alakítható. „A turizmus, mint a fővárosi gazdaság egyik húzóágazata” cél megvalósításához az aktív kikapcsolódási lehetőségek és a családi élményturizmus bővítésével, a rendezvény és programkínálat szinesítésével a FÁNK tervezett fejlesztése jelentősen hozzájárulhat. Budapest XIV. kerület, Fővárosi Állat- és Növénykert TSZT módosítása

-6-



1.1.1.2. Hatályos településrendezési tervek Budapest főváros településszerkezeti terve (TSZT) Budapest főváros településszerkezeti tervében meghatározott zónarendszerben a tervezési terület a belső zóna keleti határán helyezkedik el. A terület központi és nyugati részén a FÁNK K-ÁN jelű Állat- és növénykert területe (szt. max. 1,0 ), keleti részen a volt Vidámpark K-TP jelű Vásárok, kiállítások és kongresszusok területei (tematikus park) (szt. max. 2,0 ), északi területen pedig a K-KÜ jelű Közlekedésüzemi terület (szt. max. 2,0 ) és KÖk jelű Vasútterület területfelhasználási egység kategóriába sorolt. Az előbb felsorolt területfelhasználási egységek közül a Vasútterület beépítésre nem szánt, míg a többi beépítésre szánt területbe soroltak.

TSZT Területfelhasználási tervlap kivonata A TSZT funkcionális szerkezeti tervlapján: A vizsgált terület a Nyugati tér városközponthoz kapcsolódó városrészközpontjától keleti irányban, a Városligettől - összvárosi jelentőségű közparktól - északra helyezkedik el. Keletről nagy kiterjedésű városszerkezeti jelentőségű átalakuló terület szegélyezi. A tervezési terület ‐ nyugati része jelentős zöldfelülettel rendelkező különleges terület, értékvédelem alapján városképi, városszerkezeti szempontból kiemelten védendő karakterű terület, ‐ keleti része városképi, városszerkezeti szempontból védendő karakterű terület, ‐ északi része különleges és vasútterület.

TSZT Funkcionális szerkezeti tervlap kivonat


-7-



A Fővárosi szabályozási keretterv (FSZKT) Az FSZKT a tervezési terület nagy részét (FÁNK, Fővárosi Nagycirkusz, volt Vidámpark és a Gundel Étterem) K-TP jelű - Különleges terület, ezen belül tematikus intézménypark célzott területfelhasználási módú területbe sorolja. A terület északi részén KL-VA jelű vasúti terület és KV-IK jelű különleges, intézményekkel vegyes közlekedési terület lehatárolt. A tervezési területet határoló közterületek KL-KT jelű közlekedési célú közterületek célzott területfelhasználási módú területekbe soroltak.

FSZKT kivonat FSZKT Védelmi és korlátozási területeinek tervlapján: - a tervezési terület egy része (FÁNK, Gundel Étterem) „Fővárosi jelentőségű védett természeti terület”, illetve a Fővárosi Nagycirkusz területével kiegészülve „Műemléki környezet”, - a tervezési terület dél-nyugati és dél-keleti kis részét „Mikrohullámú sáv” (magassági korlátozás) érinti, - Dózsa György út, Hungária körút „Városkép szempontjából kiemelt útvonal”, - a terület dél-keleti határán a Hungária körút – Kacsóh Pongrác út „Városkép szempontjából kiemelt terület”.

FSZKT Védelmi és korlátozási területeinek kivonata


-8-



Budapesti városrendezési és építési keretszabályzat A BVKSZ előírásai közül a tervezési területre az alábbi lényeges rendelkezések vonatkoznak: BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK • K Különleges területek K-TP TEMATIKUS INTÉZMÉNYPARKOK TERÜLETEI „ a) A terület különböző vásárok, kiállítások, kongresszusi központok, szabadtéri bemutatók, szabadidőparkok elhelyezésére szolgál, melyen a rendeltetésnek megfelelő kiegészítő és kiszolgáló funkciójú épületek helyezhetők el. b) Kialakult állapot esetében a szabályozási határértékeket KSZT határozza meg. c) Új létesítmény kialakítása esetében: ca) a beépítettség nem lehet nagyobb 35%-nál, cb) a szintterületi mutató 2,5-nél, cc) a legkisebb zöldfelület mértéke pedig nem lehet kevesebb 30%-nál.”

• KV Különleges városüzemeltetési területek KV-IK KÜLÖNLEGES, INTÉZMÉNYI FUNKCIÓKKAL VEGYES HASZNÁLATÚ KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK „ a) A területbe kizárólag azok a városias környezetbe beékelődő közlekedési területek tartoznak, melyek jelentős személyforgalmuk és többszintes területfelhasználásuk miatt városi funkciókat kiszolgáló intézmények elhelyezését is indokolják. Ide tartoznak a jelentős személyforgalmú vasúti területek személypályaudvarai, valamint a végállomások intézményekkel vegyesen kialakítható területei. b) A szabályozási határértékeket KSZT határozza meg, a terepszint alatti beépítés mértéke elérheti a 100%-ot. c) A területen építményt elhelyezni, építési telket kialakítani csak KSZT szerint szabad. d) A területen a közlekedési funkciókon, azok üzemi technológiáin kívül da) olyan intézmény építménye, melyet a közlekedési alapfunkció nem zavar, db) szálláshely-szolgáltató épület, dc) kiskereskedelmi létesítmény, dd) vendéglátási építmény is elhelyezhető. e) A terület telkein legfeljebb 20 000 m2-t meg nem haladó bruttó szintterületű kereskedelmi funkció alakítható ki a 17. § előírásainak figyelembevétele mellett. f) A legalább 50 cm-es földfeltöltéssel kialakított tetőkertek zöldterületei beszámíthatók a KSZT-ben előírt kötelező zöldfelületi mértékbe.”

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK • KL Közlekedési területek KL-KT KÖZLEKEDÉSI CÉLÚ KÖZTERÜLETEK KL-VA VASÚTI LÉTESÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSÉRE SZOLGÁLÓ TERÜLET


-9-



Zugló Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzata (ZKVSZ) / Zugló Kerületi Szabályozási Terve (ZKSZT) A ZKVSZ/ZKSZT az FSZKT-vel összhangban a tervezési területet beépítésre szánt K-TP/1, K-TP/2 és KVIK jelű építési övezetekbe és beépítésre nem szánt KL-VA és KL-KT jelű övezetekbe sorolja. „Tematikus intézményparkok területei (K-TP) 47. § Az építési övezet telkein a 14. sz. táblázat szerinti szabályozási határértékeket kell betartani: Építési övezet jele

Kialakítható Beépítési Beépítés legkisebb / mód megengedett legnagyobb legnagyobb telekterület Mértéke [%] [m2] K-TP/1 10.000/K 35 K-TP/2 10.000/K 35 jelmagyarázat: K: kialakult állapot”

Építménymagassá g legkisebb / legnagyobb [m] - / 20,0 - / 27,0

Zöldfelület legkisebb mértéke [%] 40 40

14. sz. táblázat Terepszint Szintterületi alatti mutató beépítés legnagyobb legnagyobb mértéke mértéke [%] [m2/m2] 50 2,0 40 2,0

„Különleges, intézményi funkciókkal vegyes használatú közlekedési területek (KV-IK) 49. § (1) Az építési övezetben telkenként legfeljebb 6000 m2 kereskedelmi célú bruttó szintterület létesíthető. (2) Az építési övezetek telkein a 16. sz. táblázat szerinti szabályozási értékeket kell betartani: Építési övezet jele KV-IK

Kialakítható legkisebb / legnagyobb telekterület [m2] 25.000/-

Beépítési mód

Beépítés megengedett legnagyobb Mértéke [%]

SZ

40

Építménymagassá g legkisebb / legnagyobb [m] - / 18,0

Zöldfelület legkisebb mértéke [%] 40

16. sz. táblázat Terepszint Szintterületi alatti mutató beépítés legnagyobb legnagyobb mértéke mértéke [%] [m2/m2] 50 2,0

„Közlekedési célú közterületek (KL-KT) 52. § Az országos és összvárosi jelentőségű közlekedési területek (belterületi I. rendű főutak) a ZKSZT-n szürkével jelzett utak.” „Vasúti létesítmények elhelyezésére szolgáló terület (KL-VA) 57. § Az övezeten belül a vasúti közlekedés építményei és a vasútüzemi fenntartás építményei céljára telekalakítás megengedett a vasútközlekedési és biztonsági előírások maradéktalan betartása mellett, a KL-VA keretövezet határokon belül.”

ZKSZT- Övezeti terv kivonat Budapest XIV. kerület, Fővárosi Állat- és Növénykert TSZT módosítása

- 10 -


ZKSZT- Szabályozási terv kivonat:



- 11 -



A volt Vidámpark Hungária körút menti 29753 hrsz.-ú telke, valamint a Hungária körúttól északra lévő 29800, 29799, 29798 és 29797 hrsz.-ú telkek jogilag rendezettek, szabályozási vonal nem érinti. Azonban a Fővárosi Állat- és Növénykert menti 29732/5 hrsz.-ú telek, a Fővárosi Állat- és Növénykert 29732/9 hrsz.-ú telke és a Fővárosi Nagycirkusz és Liget étterem 29732/3 hrsz.-ú telke a Varannó utca korábban tervezett szélesítése miatt szabályozással érintett, így építésjogi szempontból rendezetlen a telkek. A Védelmi és Korlátozási terv a tervezési területet érintő elemei: -

„Kerületi rendelettel védett fasor” jelölt a Gundel Károly út, Állatkerti körút vonalon, Az egész terület MJP és MK jelű „Műemléki jelentőségű (világörökségi) pufferterület” és „Műemléki környezet”, FÁNK, Fővárosi Nagycirkusz, Gundel Étterem területe „Régészeti érdekű terület”, FÁNK, volt Vidámpark területén „Műemlék és telke” jelölt, FÁNK területe „Fővárosi jelentőségű védett természeti terület”, A vasúti területtől déli irányban az egész tervezési terület „Városkép szempontjából (fővárosi rendelettel) kiemelt terület”, Dózsa György út, Hungária körút „Városkép szempontjából (fővárosi rendelettel) kiemelt útvonal”, A tervezési területen, több helyen „Termálvíz hálózat” jelölt, A terület középső-déli részén „Kutak hidrogeológiai „A” védőtávolsága”, ill. „Kutak egészségügyi védőtávolsága” került lehatárolásra, A terület dél-keleti részét „Felszín alatti kialakítású közúti gyorsvasútvédelmi zóna” érinti,


- 12 -


-


Gundel Károly út, Állatkerti körút, Dózsa György út, Hungária körút és a volt Vidámpark területén „Jelentős helyigényű közművezeték védőterülete” jelölt, Az egész tervezési terület „Az FSZKT Védelmi és Korlátozási tervlapján jelölt védett övezet”.

ZKSZT- Védelmi és Korlátozási terv kivonat


- 13 -


1.1.1.3. Földhivatali alaptérkép


2013.február 11.


- 14 -



1.1.1.4. Tulajdonviszonyok vizsgálata Az alábbi térkép, valamint a táblázat bemutatják az egyes telkek jogi helyzetét a Budapesti I. számú Körzeti Földhivatal 2013. szeptemberi adatai alapján:

Hrsz.

Megnevezés:

Tulajdonos

29742 29732/3

közterület cirkusz

XIV. ker. Önkormányzat Magyar Állam

29732/2 28032/1 29737 29732/9 29732/8

közterület közterület körforgalmú vasút állatkert étterem, udvar

29732/1

közpark

29731/2 29753 29780 28228/1 28057/1 28032/2 29739/1 29834/3

közterület vidámpark közterület közterület közterület közterület közterület egyéb épület üzem

29762/1 27816/2 28023/27 28039/2 29743

közterület közterület gazdasági épület, udvar közterület állami terület III.

XIV. ker. Önkormányzat XIV. ker. Önkormányzat Magyar Állam Fővárosi Önkormányzat Gundel Éttermi, Borászati Termelő, Üzemeltető és Kereskedelmi Kft. Magyar Állam ; Fővárosi Önkormányzat; Magyar Alkotóművészek Közhasznú Nonprofit Kft.; XIV. ker. Önkormányzat Fővárosi Önkormányzat Fővárosi Önkormányzat Fővárosi Önkormányzat Fővárosi Önkormányzat Fővárosi Önkormányzat XIII. ker. Önkormányzat XIV. ker. Önkormányzat COOPINTER IP. Termékgyártó és Szolgáltató Kft., MÁV Rt. Fővárosi Önkormányzat XIV. ker. Önkormányzat Kretschmer Autóház Kft.

29732/5

vidámpark

XIV. ker. Önkormányzat Magyar Állam

Kezelő MACIVA Magyar Cirkusz és Varieté Nonprofit Kft. MÁV Zrt.

Kiállítási intézmények (Műcsarnok) Szépművészeti Múzeum Magyar Mezőgazdasági Múzeum Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, MNV Zrt.

Igazságügyi Kutató Intézetek

Fővárosi Önkormányzat


- 15 -

Szakértői

és



1.1.1.5. Értékvédelmi vizsgálat Budapest Főváros Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Nyilvántartási Osztályától 2013.06.26án kapott adatok alapján a tervezési területen az alábbi műemlékek találhatóak: Sorszám 12 11 16 10 20 15 8 7 13 19 18 26 23 14 9 24 25 5; 6 9 22 17 21 1/A-B 1/A-B 2 3 4

Törzsszám 15984 15984 15984 15984 15984 15984 15984 15984 15984 15984 15984 15984 15984 15984 15984 15984 15984 15984 15984 15984 15984 15984 15984 15984 15988 15988 15988 15988 15988 15988 15988

Azonosító 1219 18678 18655 18656 18657 18658 18659 18660 18661 18663 18664 18665 18666 18667 18668 18669 18671 18672 18674 18675 18670 18676 18662 18673 1218 11300 11299 11813 11301 11302 11303

Kerület 14 14 14 14 14 14 14 14 14 14 14 14 14 14 14 14 14 14 14 14 14 14 14 14 14 14 14 14 14 14 14

Cím Állatkerti körút 6-12. Állatkerti körút 6-12.

Állatkerti krt. 14-16. Állatkerti körút 14-16.

Megnevezés Fővárosi Állat- és Növénykert együttese Növénykert Madárház Fácánház volt Szarvasház Nagyragadozók háza Kisrágcsálók háza Mókus pavilon állatkerti főkapu Vastagbőrűek háza, Elefántház Pálmaház gazdasági udvar "Székely" kapuja gazdasági udvar lakóháza Elefánt kapu melletti pavilon Norvégház Bagolyvár (Várrom) Majomház Hivatali épület Madártelelő Kis- és nagyszikla Kismajomház Zsiráfház Krokodilház Kenguruház A Vidámpark építményei Mesecsónak Hullámvasút Dodgem Céllövölde hátfala Barlangvasút Körhinta


- 16 -



I. 1. 2. Közlekedési vizsgálatok Hálózatok és hálózati kapcsolatok A vizsgált terület minden oldalról a főváros közúthálózatában egymástól eltérő jelentőségű és szerepű főútvonalak határolják. A Hungária körút a főváros legfontosabb közúti közlekedési eleme, az útvonal részeként az észak-pesti térségben az Árpád híd, a dél-pesti térségben a Rákóczi híd jelent közvetlen budai kapcsolatot. Pesti szakaszán a forgalmi összeköttetés biztosított az összes sugárirányú főútvonallal, melyek közül több, az országos közúthálózat elemeinek – 2, M3, 3, 31, 4, M5, 5 – budapesti bevezető szakasza. A Dózsa György út – a közvetlenül csatlakozó Dráva utcával, és Baross téren keresztül közvetve kapcsolódó Fiumei út-Haller utca által alkotott útvonallal – szintén fontos, de kizárólagosan pesti körirányú kapcsolatokat nyújt. A Kós Károly sétány az M3 autópálya bevezető szakasz- Kós Károly sétány - Andrássy út által alkotott útvonal részeként a fővárosi sugárirányú főúthálózat egyik fontos eleme, mivel az autópálya Budapest második legforgalmasabb országos kapcsolata. A vizsgált területet nyugatról határoló Vágány utca - Reitter Ferenc utca által alkotott útvonal a VI.-XIII.-IV. kerületek közötti kapcsolatot jelent. 2.2.2. Közúti közlekedés A Hungária körúton összehangolt jelzőlámpás forgalomirányítási rendszer szabályozza a gépjármű forgalmat, az I. rendű főút forgalom terhelése mintegy 75-80000 E/nap/2 irány az érintett 2x3 sávos szakaszon. A Dózsa György úton összehangolt jelzőlámpás forgalomirányítási rendszer szabályozza a gépjármű forgalmat, a II. rendű főút forgalomterhelése 30.000-35.000 E/nap/2 irány. A Városligetet átszelő 2x1 forgalmi sávos Kós Károly sétány forgalomterhelése mintegy 22-25.000 E/nap/2 irány. A Vágány utca csomópontjai szintén jelzőlámpás forgalomszabályozásúak, a II. rendű főút forgalom terhelése 12-15.000 E/nap/2 irány az érintett 2x1 sávos (valamint egyirányú autóbusz sávos) szakaszon. A vizsgált területen belül önálló hrsz.-ú közúti közterületként csak az Állatkerti körút, a Gundel Károly út jelenik meg, valamint a Varannó utca, (mely részben kiszolgáló út, részben gyalogos út). Közösségi közlekedés A vizsgált terület meghatározó tömegközlekedési eszköze az MFAV. Az 1896-ban létesített, majd 1973-ban a Mexikói útig meghosszabbított vonal, lényegében felszín alatt közlekedő villamos, mely kiváló szolgáltatást biztosít mindmáig. A vonal – melynek utasforgalma mintegy 30.000 utas/nap/2 irány a Városligetnél – közvetlen átszállást biztosít a főváros meglévő metró vonalaival a Deák téren. Széchenyi fürdő megállója igen kedvező gyalogos megközelítést biztosít a Városliget szívében, a nagy látogató forgalmat jelentő létesítményekhez (FÁNK, volt Vidámpark területe, Széchenyi fürdő, Vajdahunyad vára). A Városliget területén belül, felszínen kizárólag trolibusz járatok – 70, 72, 74, 75, 79 – közlekednek, összhangban a terület természeti értékével. A vizsgált terület határán lévő, a város közlekedési rendszerében is fontos szerepet betöltő útvonalak mindegyikén több tömegközlekedési járat is üzemel, együttesen jelentős utasforgalmat bonyolítva: • Vágány utca: 20E, 30, 30A, 105, 230 autóbuszok. Együttes utasforgalmuk mintegy 30.000 utas/nap/2 irány. • Dózsa György út: 20E, 30, 30A, 105 autóbuszok, 75, 79 trolibuszok. Együttes utasforgalmuk mintegy 40.000 utas/nap/2 irány. • Hungária körút: 1, 1A villamos. Az utasforgalom mintegy 50.000 utas/nap/2 irány. Vasúti közlekedés vizsgálata A vizsgált terület nyugati és északi határán vasúti területek helyezkednek el, melyen a három nagy fővárosi fejpályaudvar egyikéhez, a Nyugati pályaudvarhoz kapcsolódó vasútvonalak épültek meg. A Nyugati pályaudvar fogadja az Esztergomi-, a Váci-, a Veresegyházi-, valamint a Ceglédi és Lajosmizsei vasútvonalakat. A vizsgált terület észak-nyugati sarkánál lévő vasúti delta kapcsolatnál az esztergomi-, váci, és a veresegyházi vonalak észak-pest irányába haladnak, az együttes napi forgalmuk 240-250 vonat. Legközelebbi megálló a Budapest XIV. kerület, Fővárosi Állat- és Növénykert TSZT módosítása

- 17 -



Rákosrendező vasútállomás. A vasúti delta kapcsolatnál a ceglédi és lajosmizsei vonal keletre fordul, a napi forgalmuk 190-200 vonat. Legközelebbi állomás a Zugló vasúti megálló. A vasútvonalak és a városi tömegközlekedés közötti átszállási lehetőségek a Nyugati pályaudvaron (M3, 4-6 villamos, autóbusz és trolibusz vonalak) kiválóak. Zugló vasúti megállónál (7-es autóbusz család) jók. Rákosrendező vasútállomásnál értékelhető átszállókapcsolat nincsen. A vasútvonalak a terület körirányú közúti kapcsolatait, körútjait – Dózsa György út, Hungária körút – külön szintben keresztezik. Parkolás A vizsgált terület parkolási igénye – a Vidámpark területén lévő kb. 80 gépkocsi részére elegendő parkoló felület kivételével – jelenleg közterületen történik. A vizsgált területet határoló Állatkerti körúton és a Gundel Károly úton kétoldali közterületi parkolási lehetőség biztosított, mely a vizsgált terült felöli oldalon mintegy 150 db felszíni parkolót jelent (a másik oldal a Széchenyi fürdő, a Szépművészeti múzeum, a Városliget parkolásához kerülhet beszámításra). Az Állatkerti körút közterületi parkolóit ezen felül P+R rendszerű parkoló használat is terheli. Ebből következően a közterületi parkolók telítettek. Kerékpáros és gyalogos közlekedés A vizsgált területen belül a gyalogos közlekedés a jellemző. A szomszédos városligeti park területén belül a gyalogos közlekedés szintén az átlagosnál nagyobb jelentőséggel bír. A FÁNK és a Fővárosi Nagycirkusz meghatározó gyalogos kapcsolatát az Állatkerti körút jelenti. Ez biztosítja a parkterület, a tömegközlekedési vonalak megállói, és a környező lakóterületek felé az eljutást. A Vágány utca – Hungária körút csomópontjához vezető Varannó utcai gyalogos kapcsolat a vasúti területek különszintű keresztezését biztosító önálló gyalogos felüljáró elbontásával megszűnt, csak a Hungária körút műtárgyán biztosított. Érdemi gyalogos forgalom nem mérhető. A vizsgált területhez kapcsolódóan jelenleg a park területét átszelő Kós Károly sétány mentén található kétoldali kerékpársáv, mely délen az Andrássy út szervizútjain keresztül biztosít belvárosi kapcsolatot. A tervezési területet körülvevő főúthálózati elemeken a Vágány utcában, és a Dózsa György út, Vágány utca – Andrássy út közötti szakaszán található kiépített kerékpárút.


- 18 -



I. 1.3. Közművizsgálatok Vízellátás A vizsgált terület nyomásövezet szempontjából a 20. sz. Pesti alapzónához tartozik, melyben a hálózati nyomás 2,5 - 3,0 bar-ra tehető. A vizsgált területen is áthaladó nagy átmérőjű főnyomóvezeték jelentős szerepet játszik egyes városrészek ivóvízellátásában. A XIII. kerület felől érkező, majd a vasutat keresztező Hermina úti DN 600 mm átmérőjű vezeték a XIII. kerület Pap Károly utcai DN 1200 mm-es gerincvezeték és a X. kerületi Kőbányai úti 2xDN500 mm-es vezetékek között biztosítja a kapcsolatot. A Városligetet övező utcákban és a városligetben a hálózat alábbi átmérőkből és anyagokból épült ki: - Hermina út (az Állatkerti krt.-tól a Kós Károly sétányig): DN 600 (öv), DN 150 (KPE), - Hermina út (a Kós Károly sétánytól az Erzsébet királyné útjáig): DN 600 (öv), DN 100 (öv), - Állatkerti körút (Hermina úttól a Szépművészeti Múzeumig): DN 150 (KPE), (Alkalmazott anyagminőségi rövidítések: öv – öntöttvas, KPE – Kemény Polietilén). Csatornázás A térség egyesített rendszerben csatornázott, a vizek befogadója a Szondi utcai 80/120-as csatornán, majd a körúti Főgyűjtőn és a Soroksári út nyomvonalán húzódó 480/450 szelvényű főgyűjtőn keresztül a Ferencvárosi Szivattyútelep. A vizek innen nyomóvezeték által az Észak Csepeli Központi Szennyvíztisztító Telepre jutnak, ahonnan a már megtisztított vizek a Dunába kerülnek bevezetésre. Az Állatkerti körút nyomvonalán haladó gyűjtő a térség főgyűjtőjének tekinthető. Fogadja a volt Vidámpark, Fővárosi Nagycirkusz, Széchenyi Fürdő, Szépművészeti Múzeum, a Vázsonyi Vilmos sétány (ø 30, 50/75) és a Kós Károly sétány (ø 40, 60/90) csatornáinak vizeit is. Átmérője a kezdeti szakaszán ø 40 cm, a Széchényi Fürdőt követően azonban már 80/120 szelvényű, mely mérettel halad tovább a Szondi utcában is. Villamosenergia-ellátás A terület villamosenergia-ellátását a Hungária körút 159. szám alatt elhelyezett 120/10 kV-os Városliget alállomás biztosítja, melyet megtápláló 120 kV-os hálózat földkábeles kialakítású. A 10 kV-os középfeszültségű hálózat kábelei a vizsgált területet határoló utcák mentén kiépült, és látják el az Állat és Növénykert területén üzemelő 10/0,4 kV-os 8677-es, 4753-as, 7749-es, 7593-as, 0239-es és 8723-as, valamint a Varranó utca északi oldalán lévő 3853-as számú transzformátorokat is. A transzformátorokból kiinduló kisfeszültségű- és közvilágítási hálózat a Városliget teljes területén kábelként épült ki. A közvilágítási szekrényekből kiinduló közvilágítási kábelek elsősorban a burkolt közutakon létesültek, de elmondható, hogy a gyalogos utak megvilágítása is teljes körű. A FÁNK területén lekötött villamosenergia-kapacitás 799 kW, a volt Vidámparkban esetében a villamosenergiakapacitás nagyságrendje 1400 kW-ra tehető. Gázellátás A Városliget gázellátását az Ajtósi Dürer sor – Városligeti körút nyomvonalon lévő DN 315 mm méretű nagyközépnyomású gázvezeték biztosítja. Az Olof Palme sétányon létesített vezeték a Hősök terén, az Állatkerti körúton egészen a Széchenyi Fürdő előtt létesített nagyközép/kisnyomású nyomásszabályzóig épült ki. Ez a vezeték hat körzeti és három ipari nyomásszabályzó ellátását végzi, köztük az Állatkerti körút melletti nagyközép/kisnyomású és nagyközép/középnyomású körzeti nyomásszabályzókét, valamint a Fővárosi Állat- és Növénykert ipari nyomásszabályzóét is. Emellett megtáplálja a Széchenyi fürdő melletti nagyközépnyomás/kisnyomású nyomásszabályzót, melyből kiinduló kisnyomású gázvezeték az Állatkerti körút nyomvonalán halad végig a volt Vidámpark mellett, keresztezve a Kacsóh Pongrác utat, halad tovább a Hermina úton. A Széchenyi Fürdő melletti és a Hermina út melletti szabályzók között DN 315, illetve DN 200-as vezeték létesült, amelyről a Fővárosi Nagycirkusz, a volt Vidámpark és a Petőfi Csarnok ellátása történik a ligetben. A Szépművészeti Múzeum mellett két nyomásszabályzó található, az egyikből DN 700 mm-es kisnyomású vezeték indul ki az Állatkerti úton a Szondi utca felé, amelyről egy DN 300-as vezeték ágazik le a FÁNK Budapest XIV. kerület, Fővárosi Állat- és Növénykert TSZT módosítása

- 19 -



ellátására. A másik szabályzó egy DN 400-as vezetéken táplálja meg a ligeten keresztülhaladó DN 1000 mm-es középnyomású gerincvezetéket, amely a Podmaniczky utcában, a Dózsa György úton, az Állatkerti körúton, majd a Széchenyi Fürdőt kikerülve a Hermina úton folytatódik tovább, és a Borostyán utcán keresztül éri el a Hungária körutat. A volt Vidámpark területének déli határát a FŐGÁZ DN 200 mm-es kisnyomású gázvezetéke közelíti meg, mely vezetékről ellátott jelenleg a Fővárosi Nagycirkusz területe is. A szolgáltatási szerződés szerinti lekötött gázkapacitás a FÁNK esetében 30 600 GJ/év (azaz 900 000 m3/év). Gyógy- és termálvízellátás A Városligetben található a Széchenyi Gyógyfürdő, Uszoda és Strandfürdő, amelynek önálló vízellátása van. A fürdő üzemeltetéséhez szükséges melegvizű és hidegvizű kutakat a Városligetben a fürdő környezetében létesítették. A kutakból a gyógyvizet a fürdő főbejárata előtti 2x500 m3–es medencébe vezetik, ahonnan közvetlenül a fürdőbe, vagy termál-távvezetékeken keresztül egyéb fogyasztóhoz értékesítésre kerül. A gyógyvíz kutak kapacitásának kihasználtsága 96%-os. A Széchenyi Gyógyfürdő vize 72 fokon tör felszínre, egy nemrégiben megvalósult projekt eredményeként a Fővárosi Állat- és Növénykertben hasznosításra kerül a Széchenyi Gyógyfürdő termálvizének hulladékhőjének egy része. A termálhő fűtésre és melegvíz készítésére hasznosul, a hasznosított megújuló energia mennyiség 8000 GJ/év. Termáltávvezetékek: - Korábban az I.-es kút melletti gépházból közvetlenül vezeték létesült a MÁV kórház, illetve a Honvéd Sporttelep részére, amely azóta tönkrement és megszüntetésre került. - DN 300a vezeték a volt Vidámparkon keresztül a Dagály Fürdő ellátására létesült, - DN 150ma vezeték a volt Vidámparkon keresztül az Újpesti uszodát látta el, - DN 200a vezeték a Szőnyi út melletti BVSC uszoda és az MSZP gyógyvizét szállította a liget területén közösen, majd a Hermina útnál elágaztak. A BVSC felé DN 200a mérettel a Kacsóh Pongrác út mellett, a volt MSZP épülete (ma Dürer Kert) felé DN 100a mérettel a Hermina út – Városligeti körút nyomvonalon. Táv- és hírközlés A Fővárosi Állat- és Növénykert és a volt Vidámpark területe is a Magyar Telekom Zuglói központjának (AXE) tápterületéhez tartozik. A Városligetet és a hozzá kapcsolódó területeket behálózzák a vezetékes hírközlési hálózatok, a térség beépítési jellegéből adódóan az itt lévő távközlési hálózat földalatti alépítménybe húzott vezetékekkel kiépített. Az alépítmény-hálózatban lévő megszakító létesítmények törzsirányban nagy befogadóképességű aknák, míg a helyi – elosztó – hálózaton kisebbek, melyek szekrények. A Városliget területén a mobil telefonellátás jónak tekinthető, mivel a szolgáltatók megfelelő számú antennát helyeztek el a környéken.


- 20 -



I.1.4. Környezetállapot vizsgálata 1.4.1. Zöldfelületek A tervezési terület szerves egységet képez a Városliget parkterületével. A Városliget részeként a főváros gyűrűsszigetes zöldfelületi rendszerébe illeszkedik. A Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK) a Városliget parkterületével együtt, központi elhelyezkedésével, meglévő beállt növényállományával fontos szerepet játszik a főváros környezetminőségének javításában, településökológiai viszonyainak szabályozásában. Értékesebb faegyedek elsősorban a FÁNK és a Gundel étterem területén fordulnak elő, de értékesek a hullámvasút melletti, illetve a póni park területén található faegyedek is. A tervezési területen a FÁNK és a volt Vidámpark területe különleges beépítésre nem szánt területfelhasználási egységbe van sorolva a hatályos településszerkezeti tervben, amelyre az OTÉK 40 %-os zöldfelületi minimumot állapít meg. Ehhez mérten a volt Vidámpark területe meglehetősen zöldfelület hiányos. Hrsz. 29732/9

Megnevezés:

Telek területe (m2)

Zöldfelület (m2)

Vízfelület* (m2)

Zöldfelületi arány

107618

39727

7501

42,1%

FÁNK

29732/8

Gundel étterem

5841

n.a.

n.a.

n.a.

29732/3

Fővárosi Nagycirkusz

4876

0

0

0,0%

29753

volt Vidámpark

40209

6061

0

15,1%

29732/5

volt Vidámpark

25124

4810

0

19,1%

29743 Országos Toxikológiai Intézet 2226 0 0 *Az OTÉK 5. sz. melléklete alapján a mesterséges vízfelület 75%-a beszámítható a telekre előírt zöldfelület számításakor.

0,0%

1.4.2. Zajterhelés és légszennyezettség Budapest stratégiai zajtérképének kivonata illusztrálja a közúti és vasúti terhelés mértékét és területi megoszlását az Fővárosi Állat- és Növénykert térségében. A zajtérkép jól mutatja, hogy a területen a határoló utak (elsősorban a Hungária körút) és vasutak forgalma jelent meghatározó mértékű terhelést. Jelentős terhelésű a parkban a Kós Károly sétány is, amely parki promenád szerepű kellene, hogy legyen, de ma városi főútként üzemel.

A tervezési terület levegőminőségi állapotát hasonlóképpen a környező utak közlekedési forgalma határozza meg. A tervezési területen jelentősebb helyhez kötött légszennyező pontforrás nem található.


- 21 -



1.4.3. Védelmek, korlátozások A Fővárosi Állat- és Növénykert 29732/9 hrsz.-ú telke országos jelentőségű védett természeti terület a 125/2013. (XII. 17.) VM rendelet értelmében. A természetvédelmi oltalom célja az ország legnagyobb állatkerti gyűjteményének védelme és fejlesztése, a zöldfelületi elemként is jelentős, védett növényfajoknak is otthont adó gyűjteményes kert megőrzése, a természetismereti oktatás, környezeti nevelés és élményszerű bemutatás helyszínének biztosítása, valamint a területen található kert- és településtörténeti értékek, illetve műemlékek megőrzése, fenntartása. A ZKSZT Védelmi és Korlátozási tervlapja kerületi rendelettel védett fasort jelöl Állatkerti körúton. A tervezési terület érinti a Széchényi fürdő hidegvizes kútjainak külső (180 napos) és hidrogeológiai „A” (5 éves) védőterületét.


- 22 -



II. JAVASLATOK II.1. Városrendezési javaslatok Tárgyi TSZT módosítási javaslattal párhuzamosan készül a ZKVSZ és ennek mellékletét képező ZKSZT módosítása is a tervezett fejlesztés, bővítés magvalósítása érdekében. A tervezett módosítás javaslatait, szabályozási koncepcióját az alábbiakban tájékoztatásul összefoglalóan ismertjük: .

Környezetalakítási javaslat A Vidám Park bezárásáról illetve a Fővárosi Állat- és Növénykert fejlesztéséről 2012. év novemberében döntött a Fővárosi Közgyűlés. A Budapesti Vidám Park Zrt. szeptember 30-án szüntette be tevékenységét.

A műemléki védettség alá tartozó játékok terv szerint maradnak eredeti helyükön: az Europa Nostra díjas lovas körhinta, a Dragon Ervin által tervezett és 1922 óta működő hullámvasút, a barlangvasút, valamint a szintén védettséget élvező céllövölde hátsó falrésze és a dodzsem tetőszerkezete is.

A megszűnt Vidámpark helyén ütemezett átalakulás tervezett. A Varranó utca megszűnését követően a FÁNK területe közvetlenül kapcsolódik majd az új fejlesztési területhez. Első ütemben a körhinta mellett meglévő állatsimogató területét is magában foglaló gyermekrész, a honfoglaló magyarok állatait bemutató terület, valamint a mesepark kialakítása tervezett. A fennmaradó területrészen egy kéthektáros területre tervezett Pannon ősvilág kaphat majd helyet, benne a Pannon ősvadon elnevezésű csarnokkal, amely az elképzelések szerint Európa legnagyobb biodómja lesz. Ez egy fedett, szubtrópusi csarnok állatokkal, növényekkel és kalandparkkal, a vele összekötött Pannon-tenger akváriummal, valamint a hozzá csatlakozó mesevárral, magyar majorral, madárkórházzal és gyereklovardával. A területen tervezettek továbbá bemutatóterek, amelyek kiállítások és előadások megtartására lesznek alkalmasak, valamint feladat az állandó parkolási gondok megoldására mélygarázs létesítése. Távlatban a meglévő Fővárosi Nagycirkusz épületének bontásával számol a terv, és a volt Vidámpark területén, a Kacsóh Pongrác úti felüljáró menti területrészen új Cirkusz épület kerülhet elhelyezésre. A tervezett épület olyan korszerű, multifunkcionális kulturális létesítmény, amely minden cirkuszművészeti ág bemutatására alkalmas a MACIVA egyéb létesítményeivel együtt. Az új Fővárosi Nagycirkusz felépültét követően javasolt, hogy a 29732/3 hrsz.-ú (a meglévő Cirkusz) telek szintén a FÁNK részévé váljon, a terület egységes területhasználatát biztosítva. A 29732/9 hrsz.-ú meglévő FÁNK területén új beépítést nem javasol a terv, a meglévő épületállomány további felújításával számol.

ZKSZT módosítás - Szabályozási koncepció: - A FÁNK telkét a volt Vidám Park területétől elválasztó, a ZKSZT-ben kiszabályozott Varranó utca közterületi megszüntetése, Budapest XIV. kerület, Fővárosi Állat- és Növénykert TSZT módosítása

- 23 -



- A FÁNK és a volt Vidámpark azonos területfelhasználási egységbe tartozó területének sűrűség alapján differenciált építési övezetbe sorolása, - Cirkusz esetleges áttelepítéséhez szükséges építési feltételek biztosítása. Előképek a biodómról:

Mérték Group Zrt. - 2013

Grin Grin Park, Fukuoka, Japán

Ecorium Project, Dél-Korea Budapest XIV. kerület, Fővárosi Állat- és Növénykert TSZT módosítása

- 24 -




- 25 -



I. 2. 2. Közlekedési javaslatok Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK) területének a volt Vidámpark területével történő megnövelése a közlekedési rendszer módosítását nem igényli, mivel a terület célforgalmának időbeni lefolyása és intenzitása nagyságrendjében nem változik. A közlekedésből származó célforgalom továbbra sem esik egybe a közlekedési rendszert alkotó hálózatokon jelentkező csúcsidőszakokkal (továbbra is a hétvégi időszak marad a domináns). A Fővárosi Állat- és Növénykert valamint a volt Vidámpark területét a hatályos Településszerkezeti tervben és Budapest közlekedési rendszerének fejlesztési tervében szereplő közlekedési fejlesztési elképzelések területileg nem érintik. Közúthálózat fejlesztés A tervezési területhez közel, de azt nem érintve helyezkedik el M3 autópálya bevezető szakasza – Andrássy út által alkotott főútvonal részét képezi a Kós Károly sétány, mely területi elhelyezkedésénél fogva kettévágja a Városligetet, a Dózsa György úttal alkotott csomópontjának ágai pedig az ország egyik legreprezentatívabb helyszínén, a Hősök terén haladnak keresztül. Városrendezési és környezetvédelmi szempontok alapján a hatályos Településszerkezeti terv számol ezen főútvonal hálózati elem kiváltásával, mely a FÁNK bővítését nem befolyásolja. A forgalmi kapcsolatait az Ajtósi Dűrer sor és a Vágány utca – a megfelelő fejlesztések után, a jelenleg szabályozással biztosított területén belül – képes biztosítani, amelyhez a város külsőbb területein tervezett gyűrű irányú elemek tehermentesítő hatásaival várhatóan párosul majd. A Vágány utca távlati kialakítását az 1-1 mintakeresztszelvény mutatja be.

A hatályos TSZT 1. Közúti közlekedési hálózat tervlapjának a Városliget területét bemutató részlete:


- 26 -



Városi közforgalmú közlekedési hálózat fejlesztés A városi tömegközlekedésben szerkezeti jelentőségű változásra nem kerül sor. A Városliget, és így a tervezési terület ellátását a MFAV, a Dózsa György út felszíni tömegközlekedése (autóbusz és trolibusz járatok), és a Hungária körúton kiépült (1-es) villamos jó színvonalon biztosítja a jövőben is. A Városliget területén belül továbbra is csak az elektromos meghajtás miatt környezetbarátnak számító MFAV és a trolibusz járatok közlekednek. A MFAV vonal zuglói meghosszabbításának terve kapcsán felmerült új megálló létesítése a Hermina út térségében, mely a FÁNK bővítését nem befolyásolja.

A hatályos TSZT 2. Kötöttpályás közforgalmú közlekedési és kerékpárút hálózat tervlapjának a Városliget területét bemutató részlete:

Vasúti közlekedés fejlesztése A tervezési terület észak-nyugati oldalát a Nyugati pályaudvarhoz kapcsolódó vasútvonalak területe foglalja el. A vasúti közlekedés keretében a vágányhálózat a jelenlegi területén belül kerül felújításra (minimális korrekciók szükségesek csupán a folyamatban lévő KSZT-k szerint). Az esztergomi-, a váci-, és a veresegyházi vonalakat érintően Rákosrendező állomás áthelyezésére a Hungária körúthoz (átszállás az 1-es villamosra), a ceglédi-, lajosmizsei vonalakat érintően pedig egy új megálló épül a Kacsóh Pongrác útnál (átszállás az MFAV-ra és az 1es villamosra). A fenti vasútfejlesztési beruházások, valamint a folyamatosan fejlesztésre kerülő elővárosi-városi vasúti forgalom fejlesztése a FÁNK bővítését nem befolyásolják.


- 27 -



Parkolás, kerékpáros, gyalogos közlekedés A tervezési területen belül parkolási igényt továbbra is csak a kibővülő FÁNK területe és az újjáépülő Fővárosi Nagycirkusz generál, a néhány száz férőhelyet jelentő parkolás azonban értelemszerűen nem településszerkezeti jelentőségű elem. A FÁNK és az újjáépülő Fővárosi Nagycirkusz fejlesztése kapcsán az Állatkerti körút jelenlegi közterületi parkolása fokozatosan felszámolásra kerül. A körút távlati kialakítását az 2-2 mintakeresztszelvény mutatja be. A két létesítmény számára telken belül (a Kacsóh Pongrác út – Állatkert körút csomópontjának közelében épülő mintegy 500 férőhelyes mélygarázsban) kerül biztosításra a rendeltetésszerű használathoz szükséges várakozóhely mennyiség. A Francia út meghosszabbításában a tervezett üzemi bejárat, a megközelítés nehézségei miatt az FÁNK kiszolgálását biztosító személyzeti parkoló és tehergépkocsi parkoló alakítottunk ki. A látogatók számára a buszparkolót a Vágány utca menti sávban javasolt kijelölni. A tervezési terület kerékpáros kapcsolatai már ma is biztosítottak, fejlesztése a FÁNK bővítését nem befolyásolja. A térségben a sugárirányú kapcsolatot a tervezési területhez közeli Kós Károly sétány-Andrássy út által alkotott vonal, a körirányú kapcsolatokat a Dózsa György úti vonal biztosítja. A kerékpáros közlekedési hálózatot kiegészíti a tervezési területet érintő Vágány utcai kerékpáros infrastruktúra, és a Városliget belső kerékpáros hálózata, mely kapcsolódik a Stefánia úthoz. A FÁNK és az újjáépülő Fővárosi Nagycirkusz közvetlen elérését a személygépjármű parkolás alól mentesülő Állatkerti körút kedvező módon biztosítja majd. A Fővárosi Állat- és Növénykert valamint a volt Vidámpark területét egymástól elválasztó Varannó utca gyalogos szakaszának megszüntetése – melyet a FÁNK tervezett fejlesztése és működtetése elengedhetetlenné tesz – településszerkezeti jelentőségű hatást nem jelent, de még lokális hatást sem. A tervezési terület gyalogos kapcsolati rendszere érdemben nem változik a tervezett fejlesztések hatására.

Javasolt mintakeresztszelvény


- 28 -




- 29 -




- 30 -



I. 2. 3. Közműjavaslatok A FÁNK legnagyobb látogatottsága 2011. évben napi 10 000 fő volt. A terület bővülésével és az új funkciók megjelenésével egy napi 12000-12500 fő kiszolgálására képes közműhálózattal számolunk. A volt Vidámpark belső hálózatának mind nyomvonalvezetési, mind pedig a karbantartás hiányának következtében bekövetkező állaga miatt teljes elbontása javasolt. A földben üzemen kívüli, holt vezetékek nem maradhatnak. Vízellátás A vízhálózatot alapvetően a tüzivízigény fogja meghatározni, melyet az elhelyezésre kerülő létesítmények tűzszakaszai fognak megadni. A használati vízigénynél inkább az illemhelyek használata, mint sem az ivóvízfogyasztás lesz a mérvadó, így a becsült többlet kommunális vízigény: 30 m3/nap. Ehhez adódik hozzá a létesítmények üzemeltetéséhez szükséges vízigény, mint pl. medencék vízcseréje, utántöltése, tisztítás, takarítás mely nem napi, hanem inkább havi szinten jelentkezik. Ennek előzetes becslése az ismert m2-ek alapján: 2900 m3/hó, mely már a kommunális vízigényt is magába foglalja. Ebből mintegy 2870 m3-t tesz ki az akváriumok 30%-os vízcseréje. A medencékhez azonban a természetes esővíz is felhasználható, tekintettel arra, hogy lágy vízről van szó, és szennyeződés vagy vegyi anyag maximum a légkörből kerülhet bele, de az is csekély mennyiségben. Édesvízi akváriumok esetén a vízcsere és vízutánpótlás így gazdaságosan és jóval kedvezőbb életkörülményeket biztosítva hajtható végre. A hosszú távú fenntarthatóságot figyelembe véve javasolt a tetőfelületek csapadékvizeinek külön rendszerben való gyűjtése és tárolása. A tervezett biodóm épülete az egykori Vidámpark telkén áthaladó Pesti alapzóna DN 600 mm átmérőjű vezetéke fölé tervezett, így annak kiváltásáról gondoskodni kell. Az új nyomvonala a létesítménytől délre javasolt úgy, hogy a vasúti átvezetés mindenképpen megmaradhasson, illetve felhasználható legyen. Az új vezetékről a becsült vízcseréhez szükséges vízmennyiségnek megfelelő leágazás kialakítására is lehetőség nyílik. Csatornázás Szennyvízelvezetés Szennyvízelvezetés szempontjából a felhasznált vízmennyiségből lehet becsült értéket megadni, ami napi szinten egy közel 27 m3-t, valamint havonta további 6300 m3 mennyiséget jelenthet. A közterületi hálózat a megvalósuló beruházás előtti szakasza ø40, ø60 cm-es egyesített rendszerű csatornákból áll. Az akváriumi vízcsere során elvezetendő 2870 m3-es vízmennyiséget, csak fokozatosan, egyenletes terheléssel lehet a közcsatornába bevezetni. A tengervízi akváriumnál kérdéses só és egyéb oldott anyagtartalom mennyisége is, mivel az elvezetendő víz minőségének ki kell elégítenie a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletben foglalt határértékeket. A hosszú távú üzembiztonság érdekében javasolt az Állatkerti körút mentén lévő csatornaszakaszok állapotát kamerás vizsgálattal felmérni. Felszíni vízelvezetés Tekintettel a jelenlegi állapotra, hosszú távon a zöldfelületek nagymértékű növekedésével lehet számolni, ezért többlet elvezetendő csapadékvíz-mennyiséggel nem számoltunk. A szennyvízelvezetésnél leírtak alapján a közcsatorna korlátozott vízszállító kapacitása miatt a területről csapadékvizet kivezetni nem lenne célszerű, ugyanakkor a biodóm önfenntartó rendszeréhez a csapadékvizek tárolása és hasznosítása elengedhetetlen. A csapadékvizek közcsatornába történő elvezetését csupán az útburkolatokról javasoljuk, mivel ezen vizek alapvetően már nagyobb mértékű szennyeződéseket tartalmaznak, mint a tetőfelületekről, zöldfelületekről lefolyó vizek. Alternatív hasznosításuk egy mechanikai (olaj- és homokleválasztás) szűrést követően azonban akár WC öblítésre, vagy a közlekedési felületek lemosására, takarítására lehetséges.


- 31 -



Villamosenergia-ellátás A tervezési területen jelentős mennyiségű földkábel megszűntetését, kiváltását kell megoldani, a térvilágítási hálózatot az új beépítésnek megfelelően át kell alakítani. Középfeszültségű hálózat vonatkozásában a területen található 0239/1 számú 10/0,4 kV-os, épületben elhelyezett transzformátor átépítése válik szükségessé, mivel a tervezett biodóm érinti. A kiterheltségének függvényében és a pontosan tervezett gépészet ismeretében határozható meg a bővítés szükséges mértéke. A várható villamosenergia-igények a következőek: - a 22.000 m2-en elhelyezendő biodóm, akvárium, kapcsolódó kiszolgáló funkciók energiaellátására nagyságrendileg 300-350 kW villamosenergia-igényre tehető; - az 1000 m2-es fogadóépület energiaigénye 60-80 kW villamosenergia-igényre tehető; - az 1500 m2-re tervezett egyéb új épületek (magyar major, játszóház, istálló, műhelyek stb.) 120 kW elektromos energiaigényt jelenthet; - további energiaigényt jelent a madárkórház, póni park, állatterápiás helyek stb., ezek összes becsült energiaigénye további 100–120 kW villamosenergia-igénnyel vehető figyelembe. Összességében a tervezett új funkciók energiaigénye a műszaki tartalom, gépészet függvényében 500–700 kWra tehető, melynek egy része fedezhető a megszűnő funkciók lekötött kapacitásából. Amennyiben új Fővárosi Nagycirkusz is épül a területen, korszerűbb, a meglévőnél energiahatékonyabb épület létesítése lehetséges. A Fővárosi Nagycirkusz elektromos ellátása megoldható a meglévő 0239-es sz. transzformátorból indított 0,4kV-os földkábelen keresztül. Gázellátás A vizsgálatok szerint a térség gázellátása kiépült, a felmerülő gázigények az alábbiak szerint alakulnak: - a biodóm, akvárium, kapcsolódó funkciók becsült gázigénye 160 gnm3/ó; - a fogadóépület 10-20 gnm3/ó gázigényre tehető; - a egyéb új épületek (magyar major, játszóház, istálló, műhelyek stb.) becsült gázigénye 15–30 gnm3/ó; - a madárkórház, póniloda, állatterápiás helyek stb. ellátásának becsült gázigénye 20–40 gnm3/ó-val vehető figyelembe. Összességében a gázigény nagyságrendje 200-250 gnm3/ó, mely csökkenthető, ha a biodóm állandó klímájának biztosítására a Széchenyi Gyógyfürdő elfolyó vizének hője hasznosításra kerül. A Fővárosi Nagycirkusz áthelyezésével, és energetikai korszerűsítésével lehetőség nyílhat annak jelenlegi magas gázfelhasználásának mérséklésére. A tervezett létesítmények gázellátása a meglévő hálózatról biztosítható. Gyógy- és termálvízellátás A Városligeten belül a 12 db hidegvizes kút és 2 db gyógy-hévízforrás mellett jelentős vezetékrendszer épült ki, mely a Széchenyi fürdőhöz tartozik. Valamennyi fejlesztési elemnél javasolt figyelembe venni a Széchenyi gyógyfürdő elfolyó termálvizének hőjét, melyet nemrégiben a FÁNK-BGYH-FŐTÁV együttműködésben sikerrel mint megújuló energiát hasznosítottak, ami által a gázigények jelentősen mérsékelhetőek. Táv- és hírközlés A távközlési hálózat alépítménye több helyen érinti a biodóm tervezett elhelyezésére szánt területet, ezen kábelek kiváltása szükségessé válik. Ellátás vonatkozásában a terület táv- és hírközlési hálózatba kapcsolása megoldott, mind vezetékes, mind mobil hírközlés esetében a kiépítettség megfelelő. Az új létesítmények szolgáltatásba kapcsolásának elvi akadálya nincs.


- 32 -




- 33 -




- 34 -




- 35 -


II.4.


Zöldfelületi és környezetvédelmi javaslatok

Zöldfelületrendezési, -fejlesztési javaslat A tervezett fejlesztések (Pannon Park projekt) elsősorban a volt Vidámpark területét érintik. Ennélfogva a jelenleg rendezetlen, leromlott állapotú, zöldfelület-hiányos területen az állatkert bővítése és a családi élménypark kialakítása jelentős minőségi fejlesztést hoz. A Pannon Parkban két fő attrakció tervezett: a terület egyik felén az elképzelések szerint Európa legnagyobb biodómja (~ 2,2 hektáron), egy fedett, nagy belmagasságú szubtrópusi csarnok, a terület másik felén egy mesepark díszkerttel, játszóterekkel és játszóházakkal. A tervezett létesítményeknél kiemelt tervezési alapelv a fenntartható városfejlesztési megoldások alkalmazása, különösen a klímaváltozást lassító technológiák alkalmazása, a klímaváltozás hatásaihoz való adaptációs megoldások tesztelése, a megújuló energiaforrásokra és más alternatív technológiákra alapozott energiaellátás és gépészeti rendszerek, a zöld építészet, a fenntartható közlekedés és akadálymentesség biztosítása. A biodom jelentős alapterülettel (~ 2.2 hektár) tervezett, ami – bár belső tereiben jelentős biológiailag aktív felületeknek (zöldfelületek, vízfelületek) ad teret – a zöldfelületi arányba nem számítható be. A biodómon kívül, a terület helyet ad majd jelentősebb kiterjedésű állatkifutó területeknek is, amelyek – bár nem burkolt felületek – növényborítottság híján szintén nem számítható be a zöldfelületek közé. Az állatkert bővítési területén tervezett speciális funkciók miatt indokolt az OTÉK eltérési engedély megkérése és 30 %-os zöldfelületi minimum meghatározása (a jelenleg előírt 40 % helyett). Ugyanakkor a tervezett nagy alapterületű épületek kialakításakor törekedni kell legalább egyszintes növényállományú, félintenzív zöldtető kialakítására (a tetőkert összterületéből zöldfelületként számítható rész: 25 %). A biológiailag aktív felületek arányát tovább lehet javítani mesterséges vízfelületek kialakításával (a vízfelület összterületéből zöldfelületként számítható rész: 75 %). A tervezett létesítmények elhelyezésénél (különösen a biodóm esetében) figyelembe kell venni a meglévő növényállományt. Értékesebb faegyedek (jellemzően idős platánfa faegyedek) a bővítési területen, elsősorban a hullámvasút mellett, illetve a póni park területén fordulnak elő.

Környezetvédelem A tervezett elővárosi vasútfejlesztéssel (a vasúti pálya és a járműállomány korszerűsítése) várhatóan már rövid távon is csökken a Fővárosi Állat- és Növénykert területén a vasúti zajterhelés nagysága. Az Állatkerti körút forgalomkorlátozása (távlatban a gyalogos és kerékpáros közlekedés mellett a tömegközlekedési eszközökön kívül csak behajtási engedéllyel lehetne igénybe venni) jelentős mértékben csökkentené a terület belső részeinek zajterhelését. Hosszú távon zajmérséklést jelentene a Kós Károly sétány forgalomcsillapítása is. A Városliget területét kettészelő, jelentős forgalmú Kós Károly sétány hosszabb távon


- 36 -



lezárásra kerül az átmenő forgalom alól. Az útvonal forgalmi szerepét a Vágány utca és az Ajtósi Dürer sor veszi majd át. Ez elsősorban a FÁNK bővítési területének Kós Károly sétánnyal határos területét érintené. A forgalomcsillapítás mellett szükséges passzív akusztikai védelem is. Zajárnyékoló fal létesítésével mind a vasút, mind a Hungária körút felöl mérsékelni lehet a zajszennyezést. Különösen a felüljáró esetében indokolt a zajvédelem biztosítása. Itt elsősorban zajárnyékoló fal létesítésével lehet mérsékelni a zajhatást. Emellett az ide tervezett biodóm, mint zárt tér, tovább javítja a terület védelmét. A szabadtéri és az érzékenyebb funkciók jellemzően a felüljárótól távolabb kapnának helyet. Rövid távon az Állatkerti körút forgalomkorlátozása kis mértékben javítaná a szomszédos területek levegőminőségét is. A határszennyezés mértékét ugyanakkor ez nem befolyásolja. Hosszú távon a direkt légszennyezést tovább mérsékelné a Kós Károly sétány forgalomcsillapítása is. A közlekedésből eredő porszennyezés mérséklése érdekében védő zöldsáv telepítése indokolt a jelentősebb légszennyező-források (Hungária körúti felüljáró és a vasúti területek) elhatárolása érdekében. A FÁNK területén keletkező, jelentős mennyiségű szerves trágya energetikai hasznosítása különösen indokolt a példaértékű, klímabarát technológiák alkalmazása végett is.


- 37 -


II.2.


Örökségvédelmi hatástanulmány

II.2.1. MŰEMLÉKI FEJEZET II.2.1.1. BEVEZETÉS A Városliget történetében – melyet a tatárjárástól (a XIII. sz.-tól) ismerhetünk – jellemző volt az időben és mélységben változó rendezési akarat. Állandó volt azonban a több évszázad alatt, hogy a „liget” területét zöldfelületként kell megőrizni, annak ellenére, hogy pest folyamatosan terjeszkedett és már „körbenőtte” az egykor városszéli legelőt-erdőt. Az egyéni gazdasági érdek azonban mindig jelen volt, kisebb-nagyobb területet akarva kiszakítani, hogy kihasználja a liget adta környezet előnyeit. Rövid története A mai Városliget területén zajló eseményről, a helyszín említésével először Rogerius mester, érsek (1204 -1268) számolt be az 1243-ban írt „Siralmas Ének” című krónikájában. Szemtanúként ír a tatárjárás borzalmairól, a tragikus kimenetelű csatákról. „Miután pedig Batu, a nagyobbik úr, a kaput birtokába vette, elkezdte a városok felégetését, és kardja nem kímélt sem nemet, sem életkor, és amennyire csak tudott sietett a király ellen. És amikor az Úr kínszenvedését megelőzte vasárnap előtti pénteken Pesthez egy félnapi járóföldre érkezett, egyeseket azonnal a városhoz küldött, hogy égessenek, gyilkoljanak, ahogy velük született gonoszságuktól telik. A következő nap másokat küldött ki, vagy ugyanazokat, és hasonló vagy még gonoszabb dolgokat hajtottak végre. De a király nem engedte meg, hogy némelyek kimenjenek ellenük, és megütközzenek velük… Ugolin kalocsai érsek nagyon nehezen viselte el, hogy ezek néhányan, mint valami rablók annyi derék embert megszégyenítenék… Ezért a király parancsa ellenére egynémely emberével kiment, és meg akart velük ütközni,… amikor amazok egy mocsaras helyre találtak, nagyon gyorsan átkeltek a mocsáron. Az érsek nem vette észre ezt, és mivel már igen közel voltak hozzájuk, beleszáguldott a mocsárba. Mivel őt és embereit a fegyverek súlya lenyomta, sem átmenni, sem visszamenni nem tudtak. De amazok nagyon gyorsan visszatérve hozzájuk, körülvették a mocsarat, és nyilaikat záporként rájuk lőve azon a helyen mindnyájukat megölték.” (Az írásban említett mocsár a Városligeti tó helyén volt.) IV. Béla (1206-1270) a tatárok pusztítása után a Nyúl szigeti domonkos rendi kolostornak adományozta a becsi határt (a Becsi családi birtokot, akik a tatárjárás alatt kihaltak), melynek része volt a vadban, fában gazdag Ökördűlő is, a mai Városliget területe. Halála után évszázadokon keresztül vita és per tárgya a terület az apácák és a folyamatosan terjeszkedő pestiek között. Pusztulásához azonban nem ez, hanem az 1298-tól évenként a Rákosra összehívott (1298-1540-ig) Országgyűlés résztvevőinek a liget területén történő „táborozása” vezetett. Segítették a tönkremenetelt a gyors ütemben növekvő pesti építkezések részére történő fa kivágások is. (Az országgyűlés idején az itt táborozók önellátóak voltak. Lovakkal, háziállatokkal együtt érkeztek, legeltették állataikat, a tábortűzhöz fákat vágták ki és taposták le a növényzetet). A növényzet kipusztult, és ennek következménye, hogy nem volt mi megkösse a vékony termőföld alatti futóhomokot, így a terület elsivatagosodott. Mátyás király uralkodása alatt (1458-1490) Pesten vadasparkot létesített, melyről a történetírói részletesen beszámoltak, a helyszín pontos megjelölése nélkül. A virágzó vadaspark feltételezések szerint a mai Városliget területén volt. Halála után ismét lepusztult a térség még jóval a mohácsi vészt megelőzően. I. Lipót (1640-1705) a török megszállás után a mocsaras, homokos legelőt Pest városának adományozta. Mária Terézia szigorú erdőtörvénye, mint kötelezettség kényszerítette a várost a fatelepítésre. A homok megkötésére azonban az ekkor ültetett fák - a fűzfa és eperfák-, alkalmatlanok voltak. 1785-ben Lechner Tóbiás polgármestersége alatt kezdődött a céltudatos faültetés (akácfával), amikor a szél irányát is figyelembe vették, és ezért a Liget déli sarkából kiindulva telepítették a fákat. 1799-ben Boráros János polgármester megkeresésére Batthyány József hercegprímás – korának leggazdagabb főura – 24 évre bérbe vette a „Városerdőt”. Terve volt, hogy „szép közkertet épít”, melyet a bérlet lejárta után visszaad a városnak. A tervezője és a munkálatok vezetője Wisch Rudolf volt, aki azonnal megkezdte a munkálatokat a mocsár határának rendezésével. Csatornát épített körbe, a „tó” határán. Így 10 ezer négyszögöl vízfelület alakult ki ,– benne egy kisebb és egy nagyobb szigettel.( Páva sziget, Széchenyi sziget ) A város és a Városerdő összekötésére kiépült a „fő alle”, (a mai Városligeti fasor nyomvonalán) 4-soros fasorral, melyet a Városerdőben már 6-soros fasor szegélyezett. Budapest XIV. kerület, Fővárosi Állat- és Növénykert TSZT módosítása

- 38 -



Városerdő (Városliget)

Nebbien Henrik felmérési ter

A munkálatok mindössze 3 éven keresztül folytak, mert a hercegprímás közvetlenül a munkálatok megkezdése után meghalt, örököse pedig csak a saját hasznát kereste – a fákat gazdasági érdekből kivágatta. Pest városa 1805-ben a szerződést felbontotta, és a Városerdőt visszavette. (1806-ban a ligetben temették el Toporczi Horváth Jakab prókátort, aki a Martinovics féle mozgalom mártírjai melletti kiállásával vált híressé, ő látta el az áldozatok jogi védelmét. Ő kívánsága volt, hogy itt temessék el, és hogy sírjára csak egy szót írjanak: „Fuit”. A sírt a közelmúltban felújították és bekerítették.) 1808-ban a város Szépészeti Bizottsága József Nádor kezdeményezésére pályázatot írtak ki a „Városerdő tervszerű elrendezésére” melyet a Magyarországon élő, francia származású Nebbien Henrik nyert meg. A tervező bevezetőjében részletesen elemezte a kialakult állapotot, a növényzet és talaj minőségét; elkészítette a meglévő Városerdő felmérési tervét. Értekezésében lesújtó véleménnyel volt elődei beavatkozásairól, a Városerdő sétaút hálózatáról, és a korábbi növénytelepítésekről egyaránt. A Szépítő Bizottság 1817-ben fogadta el az általa kidolgozott megoldást, de a nagyszabású terv megvalósítására nem volt elegendő pénz. Egyre csökkenő programmal folyt a kivitelezés, egyre silányabb megoldásokkal. Nebbien 1827 után, valószínűleg tervének megnyirbálása miatt - a munkálatokban már nem vett részt. Tervéből csupán a 160 m átmérőjű rundo valósult meg maradéktalanul. A páva szigetre tervezett majorságból, - mely a látogatók részére a vidéki életet mutatta volna be-, kertészet lett,– a Ligetet, a város további parkjait is facsemetékkel látva el.


- 39 -



Városliget

Nebbien Henrik rendezési terve (vá

A Városerdőt ebben az időben már Liget ként említik. Látogatottsága egyre nőtt. Igen népszerűek voltak a Páva szigeti rendezvények. A tavon nyáron csónakáztak, télen korcsolyáztak. Vendéglők nyíltak és mindenhol jelen voltak a mutatványosok. A nagy forgalmának köszönhetően, központi akarat és a pénz hiánya miatt a Liget ismét hanyatlásnak indult. Változások évtizedeken keresztül spontán módon történtek és kizárólag a „napi mulatozás” igényeit szolgálták. Az 1838-as jeges árvíz idején a magasan fekvő liget menedéket nyújtott pest lakosságának. Ide menekültek az emberek szabadságharc idején az ostromok elől is. Az 1860-as évektől évtizedeken keresztül folyó, jelentős változás következett be. A kiegyezés előtti években kijelölték az állatkert részére a területet a liget délnyugati oldalán. A kert 1866ban már meg is nyitotta kapuit a közönségnek.

Állatkert területének kijelölése 1869-ben megalakult a Pesti Korcsolyázó Egylet és megkezdődött a több évtizedes építkezési sorozat. Az első, kezdetleges kis épületet a tó partján többször átépítették, majd lebontották és új korcsolya csarnokot emeltek. 1870-ben a Szépítő Bizottság utódaként létrehozták a Közmunkák Tanácsot, melynek az első intézkedése, Sugár út építésealapvetően változtatta meg a Liget szerepét, a várossal való kapcsolatát. (Folytatásában 1882-ben épült a Stefánia út.) 1884. őszére elkészült a sugárút. 1878-ban Zsigmond Vilmos geológus hosszan tartó kutató munkájának köszönhetően a fúrási munkák eredménnyel zárultak, a területen és 73,8°C termálvizet találtak, melyhez a Nádor szigeten fürdőt építettek. Budapest XIV. kerület, Fővárosi Állat- és Növénykert TSZT módosítása

- 40 -



1885-ben nyílt meg a ligetben az országos kiállítás, (a Stefánia út keletre eső területeket foglalta el). Az építkezés – a pavilonok telepítése miatt - nagyszámú fa kivágásával járt. Ekkor épült az iparcsarnok (a mai Petőfi Csarnok helyén) és a Sugár út tengelyében az Ybl Miklós által tervezett „Gloriette”. 1894-re elkészült a földalatti vasút mely építésével egy időben betemették a Páva sziget északi és nyugati oldalán a csatornát, így a Páva sziget megszűnt szigetnek lenne. A mai Városliget műemlék épületei azonban később, a millenniumi kiállításra és azt követően épültek.(1929-ig)

Millenniumi kiállítás helyszínrajza (1896)

Ezredéves kiállítás


- 41 -



Rade Károly kertészeti terve a XX. század elején A két világháború, mint minden ilyen világégés tönkretette a Városligetet. Az épületek javarésze bombatalálatot kapott (II. Világháború) és a növényzet jelentős része kipusztult. 1952-ben alakították ki dél-keleti határán a zöldfelületét jelentősen csökkentve, a rondót megcsonkítva,- a felvonulási teret. Budapesti Nemzetközi Vásár idején csak kis felületén volt nyitott a látogatok számára. A vásár kitelepítése 1972-ben megtörtént . 1974-töl megkezdődött a Városliget átfogó rekonstrukciója, melyet 1978-ban fejeztek be. A felvonulási tér beton felülete továbbra is megmaradt. Ma a Városliget állapota avult. Az elmúlt 20 évben a változások jelentős része magánérdekeket szolgált, igénytelen anyaghasználattal, megjelenéssel., arculattal. Központi forrás hiányában a spontán (nem kívánatos) változás nem akadályozható meg. A városligeti intézmények látogatottsága igen jelentős. Folyamatosan jelenlévő, megoldatlan probléma a gépkocsival, autóbusszal érkezők parkolási lehetőségének a biztosítása.– Parkoló felületek építése – (nem a liget, de a környező

területeken) nem halasztható. II.2.1.2. A MŰEMLÉKEK RÉSZLETES ISMERTETÉSE • MŰEMLÉKI JELENTŐSÉGŰ TERÜLET Budapest műemléki jelentőségű területe

MJT 15001

része a Városliget és környezete ……..az Állatkert északnyugati telekhatára mentén halad, majd a Varannó utca mentén halad körülölelve a Vidámparkot, délnyugatnak indul a Kós Károly sétány mentén, a Hermina útnál elfordul, s innen a Hermina út Városliget felé eső oldala mentén délkeletre halad. Az Ajtósi Dűrer sor Városliget felé eső oldala mentén délnyugatra halad, majd a Dózsa György úton a kerülethatár mentén északnyugatra halad a Városligeti fasorig……. •

MŰEMLÉKEK

Vidámpark építményei

M 15988


- 42 -



1/A.)Hullámvasút és mesecsónak együttese (Magasvasút és csodacsónak) Hrsz.: 29753 Építési ideje: Tervező: Kivitelezője:

1922-1926 Dragon Ervin műépítész (fa szerkezet) Szabó József ácsmester

Az egykori Angol park területén helyezkedik el a fa szerkezetű hullámvasút, és az alatta a mesecsónak. Az egykor a külsőben is megjelenő műsziklát ma vasbeton falazat helyettesíti, helyenként kővel burkolva, helyenként kő burkolatot imitáló falfestéssel. A hullámvasút fa tartó- és pályaszerkezetét a közelmúltban felújították, valamennyi fa elemének cseréjével. Megújult még a hullámvasút pályához csatlakozó, magas lábazaton álló fa szerkezetű „fogadó” pavilon is. Az eredeti homlokzat rekonstrukciója, a műszikla helyreállítása, a mesecsónak barlang rendszerének felújítása azonban elmaradt. A városligeti hullámvasút ma is Európa leghosszabb, hasonló szerkezetű építménye. Hullámainak száma 9, legmagasabb pontja 17 m, a pálya hossza 960 m, a pálya szélessége 2,15 m. Anyaga borai fenyő és vörös fenyő. Az eredetileg felületkezelés nélkül készült fa szerkezet új elemeit cserélésekor teljes keresztmetszetében tűzvédő szerrel átitatták. 1960-ban a közúti felüljáró építésekor, annak helyigénye miatt a külső támaszokat el kellet bontani és azokat pótolták belső vonószerkezettel.


- 43 -



1/B.)Céllövölde hátfala Hrsz.: 29732/5

Az egykori Vurstli területén állt a Céllövölde, melynek hátfala műemléki védettséget élvez. Védelme ellenére, engedély nélkül elbontották. Elemeire bontva, hiányosan ugyan, de még megtalálható a „hátfal” a mesecsónak egyik, már kirekesztett barlang termében. Az elemek vastag acéllemezből kivágott mesefigurák, mese jelenetek, melyek mozgó részeit mechanikusan, az 1970-es évektől elektromos vezérléssel működtették. A „mechanikák” többsége még a figurával egységben megtalálható. Helyreállítása speciális odafigyelést, szakértelmet igényel.


- 44 -




- 45 -



2.) Dodgem (ma lézer dodgem) Hrsz.: 29753 Építési ideje:

(az 1930-as Angol park vázlatán már szerepel)

Az egykori Angol park területén helyezkedik el, építési ideje nem ismert. A dodgem nagyfesztávú csarnoka fa szerkezetű, íves alsó övű rácsostartókból. A dodgem nagyfesztávú csarnoképület, melynek szerkezete fából készült: íves alsó mű rácsos tartókból, melyek két oldalon kettő fa pillérsoron vannak elhelyezve. Az épület külső megjelenése sem a homlokzatának formavilága, sem a tetőhéjalása, sem az anyaghasználata nem méltó a műemlékszerkezet takarására.


- 46 -



3.) Barlangvasút Hrsz.: 29732/5 Építési ideje: Tervező:

-

A barlangvonat pontos építési ideje nem ismert, egyes források szerint már 1912-ben üzemelt az egykori Vurstli területén, a Hermina út mellett. (A Budapest székesfőváros 1918-ban nyomtatott térképén azonos kontúrral az épület már fel van tüntetve.) Eredeti terve nem volt fellelhető, ezért nem ismert az eredeti épület szintszáma. Ma a négyzetes alaprajzú épület földszint plusz 1 emeletes. A földszinten (déli oldali be- és kijárattal) a barlangvasút, emeleten egy lakás helyezkedik el (északi oldali feljárattal). A két oldalsó (keleti-nyugati) homlokzat nyílás nélküli. A főbejárati homlokzat a földszinten műszikla borítású. A belső téri műszikla barlang rendszerben síneken haladnak a kis kocsik, a felnőttek számára is ijesztő figurák között.


- 47 -



4.) A körhinta Hrsz.: 29732/5 Építési ideje: 1906 Rekonstrukció: 1996-97. Tervező: -

A vidámpark legrangosabb műemléképülete, melynek felújítása elnyerte az Európa Nostra díjat 1997-ben. A körhinta nyolcszögletű alaprajzú szecessziós épület. Nyugati oldalán az egykori négyszögletű bővületét már elbontották. Az egyes homlokzatok azonos képzésűek:- az átforduló, lábazatos pillaszter párok keretezik a széles, kosáríves nyílásokat, melyekben kétszárnyú üvegezett ajtók vannak. Az erőteljes párkány feletti sarokbástyás attika mögött a tetőzet alacsony hajlású, lanternás kupola. Belső berendezésének, a fafaragású elemekből álló rokokó körhintának mozgató szerkezete ipartörténeti emlék. A belső téri freskók magas művészi értéket képviselnek.

Fővárosi Állat- és Növénykert M 15984 (Budapest Székesfőváros Állat- és Növénykert) (I. kategóriájú műemléki védelem) Hrsz.: 29732/9 Építés ideje: 1909-1912 Tervezője: Végh Gyula, mérnök, építész Kós Károly, műépítész (1882-1977) Zsumeczky Dezső, műépítész (1882-1917) Neuschloss Kornél, műépítész (1964-1935) Ilsemann Keresztély, kertész (1850-1912) Räde Károly, kertész ((1864-1946).

Munkatársak, kivitelezők. Benke Gyula, szobrászművész, Pohl György, beton kivitelező, Róth Miksa, üvegfestő (1865-1944), Reitzer Ferenc, festő, tapétázó Maugsch Gyula (1881-1946) szobrászművész


- 48 -



Szakmai irányító dr. Lendl Adolf (1862-1943)

Az 1909-ben megkezdett újjáépítés alapját képező, a terület átalakítására vonatkozó berendezési terveket Végh Gyula mérnök készítette: –a terepalakítás tervét,- a látogató közönséget tudatosan vezető úthálózat tervet és az intézmények , az állattartó épületek telepítésének pontos hely kijelölését. A kert növényültetésének meghatározása Ilsemann Keresztély feladata volt. Az állatok elhelyezésére vonatkozó szakmai irányító dr. Lendl Adolf főigazgató, míg minden építkezések műszaki felügyeletét Neuchloss Kornél látta el. A Fővárosi Állat- és Növénykert 29732/9 hrsz.-ú telke országos jelentőségű védett természeti terület a 125/2013. (XII. 17.) VM rendelet értelmében. A műemléki védelmet meghatározó mai is eredeti megjelenésében, tömegében látható építmények, épületek: 5.) Kis szikla Szerkezet tervező: Makett készítője: Kivitelezője:

Végh Gyula, mérnök, építész Benke Gyula szobrász művész, Pohl György A főbejárat tengelyében induló fasor vezet rá a kis sziklára, melynek legmagasabb pontja 20 m körül van.. A „sziklás hegy” délnyugati lejtője lefut a szomszédos, vízimadarak által lakott kis tóba. A zord felületet egy kis ház, a „norvég ház” bontja meg mely vörösfenyő rönkökből készült. A „norvég ház” tervezője Kós Károly és Zrumenczky Dezső volt


- 49 -



6.) Nagy szikla Szerkezet tervező: Makett készítője: Kivitelezője:

Végh Gyula, mérnök, építész Benke Gyula szobrász művész, Pohl György

A karszt szürke mészkő jellemző formáival épült műszikla, melynek legmagasabb csúcsa 32 m magasba emelkedik. Felületén kis vízmosások, növényzettel beültetett tisztások, széles völgyek vannak, melyeken állatokat, állatok kifutóit helyezték el. Belső térben a „főcsúcs” alatt helyezkedik el a „víztorony” melynek az állatkert vízszükségletét kellett volna biztosítani, de sohasem volt üzembe helyezve, feltöltve.

A szikla első tere

Eredeti építése idején


- 50 -



7.) Vastagbőrűek háza (Elefántház) Építész tervező: Neuschloss Kornél műépítész Átépítéssel járó rekonstrukció éve: 1965, 1998. Építésének idején a Budapest Székesfőváros Állatkert és Növénykert legnagyobb kiterjedésű épülete volt. Ebben az időben divat volt az állatkerti építkezéseknél, hogy az épületek tömeg-és formavilágát az állatok származási helye szerint alakították. Az ázsiai elefántok háza keleti stílusjegyeket hordoz: a mecsetek formavilágát követi. Belső központi terei díszítő festéssel készültek.

Korai fotó a kilátó torony elbontása előtt

Épületrészletek (eredeti fotók)


- 51 -



1998-as felújítás után

Dohány pavilon részlet

Torony részlet

8.) Főkapu, 24.) Hivatali épület, 25.) Elefántkapu melletti pavilon Építész tervező. Szobrász.

Neuschloss Kornél műépítész Mangsch Gyula

A XX. század elején átépült állatkerti főkapu az elbontott főbejárat alapozásának felhasználásával készült, így követte annak vonalvezetését. A főbejárati épületegyüttesből a főkapu a 4 kőelefánttal az állatkert szimbólumává vált.


- 52 -



Utcafronti archí kép A szimbólummá vált főkapu

Mai fotó

A főbejárati épületegyüttes irodaszárnya 9.) Majomház és környezete Építész tervező.

Kós Károly műépítész Zrumeczky Dezső műépítész

Majomház az 1936-os átépítés előtt

Mai állapot

Az egy nagyobb tömegű és két kisebb házból álló épületegyüttes a kert központi területén helyezkedik el a két szikla között. Környezetalakító szerepe meghatározó. Tömegalakításában, formavilágában a kalotaszegi népi építészet emlékeit hordozza.


- 53 -



Hátsó homlokzatát az 1936-os felújításig, amikor megépült az üveg pavilon, növények és gyümölcsevő majmokat ábrázoló motívumok díszítették. A majomházat többször korszerűsítették külsőben-belsőben, először 1936-ban utoljára 2004-ben. A két kisebb épület a Rágcsálók háza és kenguruház külsőben máig megőrizte eredeti arculatát. 10.) Macskaféle ragadozók háza (Nagyragadozók háza) Építész tervező.


Harmonikus, nyugodt tömegű épület – csak tetőzetében tagolt – kevés díszítő elemet hordozó – egyszerű homlokzatokkal. Az állattartási technológia változásával mind belső terében, mind külsőben átalakították, mely jelentősen nem módosította a homlokzati megjelenést.

Korabeli és a közelmúlt felújítása után is megőrizte eredeti arculatát

11.) Fácánosház Építész tervező.


A fácánház a MÁV telke mellett hosszan elnyúló, egy oldalra szervezett, dróthálóval borított udvarok sorából áll, amelyek növényezettel vannak beültetve. Jellegzetes karakterét a tetőzete határozza meg: bontott, apró elemeivel, vápákkal, tornyocskákkal szabdalt rendszerével a kalotaszegi motívumok megjelenítésével.


- 54 -



Korabeli archív felvétel a tó felől.

12.) Madárház Építész tervező.


A tó partján elhelyezkedő szimmetrikus alaprajzi elrendezésű épület. Főbejárati tengelyében nyugatról, az épület hosszában északról 1-1 madár röptetővel. A kalotaszegi Magyarvalkó templomát idézi.


- 55 -



Archív fotók

Archív felvétel a tó felől

Felújítás utáni fotó 13.) Pálmaház és Akvárium Építész tervező. Botanikai tervező: Mozaik készítője:

Végh Gyula mérnök, építész Ilsemann Keresztély kertész Räde Károly kertész Róth Miksa üvegfestő

Korabeli fotó a tó felől

Mai fotó

A Pálmaház a Szépművészeti Múzeum hátsó átellenes oldalán az Állatkert meghatározó, szervező eleme. Az üvegcsarnok főhajója két oldalán 3-3 oldalszárny helyezkedik el, melyeltérő tájak növényzetét, illetve a terrárium állatvilágának egy részét mutatja be. A tó felőli félköríves csarnok eredeti funkciója kávézó volt, majd 1934-től a krokodilok bemutatására szolgált. Ma ismét cukrászda üzemel benne. Közel 10 évig tartó felújítása során az alsó szinten az akvárium is megújult. Budapest XIV. kerület, Fővárosi Állat- és Növénykert TSZT módosítása

- 56 -



14.) Mesterséges várromok - Bagolyvár Építész tervező.

Az áthelyezés, átalakítást tervező Kós Károly műépítész és Zrumeczky Dezső műépítész

A farkasfélék tanyája eredeti építésekor az akkori Aréna út MÁV telke által határolt „sorokban” helyezkedett el (1885-1886). A huszadik század eleji átépítéskor került − elbontva, újraépítve kismértékű átalakítással − mai helyére a vasúti sínek mellé.


- 57 -



15.) Mókuskerék (Mókus pavilon????) Építész tervező.

Kós Károly műépítész

Az állatkerti építkezéseknél az egyetlen építmény, melyet Kós Károly Zrumeczky Dezső nélkül tervezett. A kis pavilon a kert legkisebb létesítménye. A nevét is jelző ’kis mókuskerék” ma már nem látható.

Mai felvétel

Archív fotó

16.) volt Szarvasház Építész tervező. Kós Károly műépítész Zrumeczky Dezső műépítész A jellegzetes stílusú, boronafalas épületet Kós és Zrumeczky tervei alapján 1912-ben építették. A Szarvasház eredetileg a kert egy másik pontján állt, az épület a háborút kevés sérüléssel vészelte át, így az 1980-as évekig nem volt szükség annak átalakítására, felújítására. 1984-ben mégis lebontották, hogy helyén az emberszabású majmok számára felépítendő új épületnek biztosítsanak helyet. A faépületet 1991-ben a kert egy másik pontján újból felállították és bár napjainkban már nem szarvasoknak ad otthont, az épület hagyománytiszteletből ma is a Szarvasház nevet viseli.

Mai felvétel

Archív fotó


- 58 -



17.) Krokodilház Építész tervező. Kós Károly műépítész Zrumeczky Dezső műépítész 1912-ben Kós Károly és Zrumeczky Dezső tervei alapján egy indiai stílusú cölöpházat építettek a Nagy-tó vizére. Az épület azonban a vártnál jóval korábban használódott el, így a megnyitást követő két évtizedben veszélyessé vált. A terveket a Kós és Zrumeczky-féle eredeti rajzok alapján Czégány Sándor készítette.

Archív fotó

Mai felvétel 18.) Gazdasági udvar lakóháza Építész tervező. Kós Károly műépítész Zrumeczky Dezső műépítész A Parasztudvar azért létesült, hogy a látogatók a háziállatokat is megismerjék, 1912-ben Falusi gazdaság volt a neve. Az épületegyüttes a magyar vidék népi építészetet eleveníti fel, amely Kós Károly és Zrumeczky Dezső alkotása . Az épület a második világháborúig eredeti formájában működött, ám az 1950-es évek végére az Állatkert ezen része a felismerhetetlenségig megváltozott. A rendszerváltást követően lehetőség nyílt rá, hogy a műemléki szempontok figyelembevételével újjászülessen a régi Paraszti udvar. A helyreállítás terveit Fazekas Csaba készítette, az újjászületett Parasztudvar a Tisza menti falvak hagyományos mezőgazdasági építészetét idézi fel.

Mai felvétel

Archív fotó


- 59 -



19.) Gazdasági udvar „Székely” kapuja A székely kapu a Parasztudvar ma is méltó bejárata, amely éveken át az Állatkert gazdasági udvarát választotta el a kert látogatható részétől.

Mai felvétel 20.) Rágcsálók háza Építész tervező Kós Károly műépítész Zrumezczky Dezső műépítész A Rágcsálóház 1909–1912 között épült a Kós–Zrumeczky páros tervei alapján. Eredeti célja a kisemlősök, rágcsálók bemutatása volt, amit sok 20. századi átalakítás mellett egészen a Nyitrai Péter tervei alapján történő 2002-es teljes körű felújításáig ellátott.

Rágcsálók háza (archív fotó) 21.) Kenguruház Építész tervező: Kós Károly műéptész Zrumeczky Dezső műépítész A Kenguruházat 1912-ben Kós és Zrumczky tervei alapján építették, a kenguruk, vombatok és más erszényesek számára. Az egykori Kenguruház a Madagaszkár ház előtt áll és a hozzá tartozó kifutóval együtt ma a gyűrűsfarkú makiknak ad otthont.

kenguruháza (archív fotó)


- 60 -



22.) Zsiráfház Építész tervező. Kós Károly műépítész Zrumeczky Dezső műépítész Az Állatkert 1909-1912 között végbement nagy átépítésekor, Kós és Zrumeczky a zsiráfok számára is új hajlékot tervezett. A második világháború során bombatalálat következtében elpusztult a keleties elemeket szecessziós stílusban ötvöző állatház. Helyére Bodnár Ferenc és Kéri Gyula tervei alapján egy úl lapostetős épület került, amely sajnos nem illeszkedett az Állatkert századelős környezetébe. Így amikor az épület felújítása elengedhetetlenné vált, helyébe a régi Zsiráfházat építették újra, Kis Péter Építészműtermének kutatásai és rekonstrukciója alapján.

23.) Norvégház 1912-ben épült Kós és Zrumeczky tervei alapján a Kisszikla déli oldalába. Stílusa nevének megfelelően skandináv: a vaskos rönkökből álló épület hangulatos eleme a hideg égövi állatok – jelenleg a közelében elhelyezett borjú- és oroszlánfókák, jegesmedvék, hóbaglyok és pingvinek – bemutatójának. A Norvég Házat 1997-ben nyilvánították műemlékké, teljes körű felújítására 1998-ban került sor.


- 61 -



24.) Lakóházak

25.) Madártelelő Az épületet 1952-ben, a Fővárosi Tervező Iroda által készített tervek alapján építették meg. Eredetileg madártelelőként szolgált A ház felújítása során nagyobb ablakfelületeket helyeztek el, így világosabbá váltak a belső terek. Továbbá az úgynevezett immerziós röpdékben, szabadban is megfigyelhetők az egzotikus madarak, kisemlősök, a langurok élete pedig üveg mögül tanulmányozható.

IRODALOMJEGYZÉK Szidnainé dr.Csete Ágnes: A 125 éves budapesti Állat- és Növénykert Gábor Eszter, Verő Mária: Schickedanz Albert Thaly Tibor: A 200 éves Városliget Edvi IIlés Aladár Budapest műszaki útmutatója Siklóssy László Hogyan épült Budapest 1870-1930 Budapesti Történeti Múzeum fényképtár Magyar Építőművészet 1928. IX. szám 1909.VI. szám 1912.X. szám 1913.X. szám Állatkerti műemlékek FÁNK Budapest, 2012 Budapest XIV. kerület, Fővárosi Állat- és Növénykert TSZT módosítása

- 62 -



II. RÉGÉSZETI FEJEZET 1. VIZSGÁLAT A régészeti örökség vizsgálatát a BFVT Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. (1061 Budapest, Andrássy út 10.) megbízásából a Budapest XIV. ker. Hungária krt.- Kacsóh Pongrác út- Hermina út- Állatkerti krt. Gundel Károly útDózsa György út- 29737 hrsz-ú KV-IK övezet- 29834/3 hrsz-ú KL-VA övezet- Varannó utca által határolt területre (Állatkert és volt Vidámpark területe) szóló Kerületi Szabályozási Tervhez szükséges örökségvédelmi hatástanulmány régészeti munkarészének elkészítéséhez végeztük. A régészeti örökség leírásánál a Lechner Lajos Tudásközpont régészeti lelőhely-nyilvántartásának adatait, az ide vonatkozó szakirodalmat használtuk fel. a) Történeti leírás, régészeti örökség, az örökségi értékek elemzése A vizsgálat alá vont területről rendelkezünk régészeti adattal. 1977-ben a Budapesti Történeti Múzeum által az Állatkerti krt. 14-16. szám alatt végzett helyszíni szemle alkalmával földmunka során temetkezésből származó csontokat gyűjtöttek be. A sír korát a helyszínelő régész kísérő leletek hiányában nem tudta meghatározni. Mivel hitelesítő ásatás nem történt, így azt sem lehetett megállapítani, hogy ez egy magányos temetkezés volt, vagy egy temető egy sírjáról van szó. A területen az újkorban nem működött temető, így feltételezhetjük, hogy valamely korábbi korszak maradványát találták meg. Ezt a feltételezést támasztja alá az tény is, hogy a vizsgált terület közvetlen környezetének régészeti érintettségére is számos adattal rendelkezünk. A Fővárosi Múzeum gyűjteményébe a XX. első felében került beleltározásra szórvány leletanyagként két őskori edény Hajtsár utca lelőhely-megnevezéssel. (BTM Őskori I..leltk. Z.H. 31.53.1-3., régi lsz: 10.1-2. ) Sajnálatos módon semmi közelebbit nem tudunk a lelő-körülményekről. Így a lelőhely pontos lokalizálására mai tudásunk alapján nincs lehetőség. Tompa Ferenc „Budapest története” alapvető munkájában késő rézkori badeni kultúra leleteinek tartja a két edényt. Mivel az edények mellett a leltárkönyvi bejegyzés szerint csontot is találtak, nagyon valószínű, hogy temető anyagáról van szó. A Péceli-Badeni kultúra telepeit, temetőit a Rákos patak völgyét követő dombvonulatokon végig lehet követni a főváros egész területén. A kis lélekszámú telepek, temetők sűrűn követik egymást. A Hajtsár utcai lelőhelyhez legközelebbi ilyen telepet a „Városliget” lelőhelyről 1862-ben a Magyar Nemzeti Múzeumba bekerült két edény jelzi. Ekkor faiskolának szánt területen rigolírozás során került elő két edény. (MNM 2/1862, MNM A.: 450.B.VI.) Az akkori leltározó őskori, közelebbről meg nem határozott korszakba sorolta a leleteket. Mivel a két edény épségben került elő, nagy a valószínűsége annak, hogy temetkezés edénymellékletei voltak. Pontos lelőhelyüket nem ismerjük. Bár kivételesen őriz a MNM Adattára dokumentációt a leletről, de ebben csak egy mondatban a terület rigolírozását jelölik meg lelő-körülményként. A jelzett „Müller féle telek” nem nyújt támpontot a pontosabb behatárolásra a Városliget területén belül, de azt azért valószínűsíthetjük, hogy a faiskola a magasabban fekvő dombos vidéken, vagyis a Hungária körút felé eső részen lehetett. Még két lelet került ugyanebben az évben (1862) beleltározásra. V. István pénze (középkor) a MNM Éremtár 63/1862 leltári számon, és római kori rézpénz kétfülű kis hamvederrel. (MNM lsz: 109/1862.1-2.) Ennél a leltározó megjegyzi, hogy a Városligeti tó mélyebbre ásásakor találták. Ebből arra lehet következtetni, hogy itt egy római kori barbár temetkezést bolygattak meg. A középkori pénz szórványként való jelentkezése nem utal feltétlenül megtelepedésre, de jelzi, hogy a középkor folyamán is használták a területet annak ellenére, hogy a középkorban a terület kívül esett Pest, illetve külvárosai területén. A mai X. és XIV. kerület kora újkorig visszavezethető vízrajza alapján elmondható, hogy a kőbányai Óhegy térségében eredt, ma már nem létező forrás vize folyt északnyugati irányban a mai Városliget felé, ahol beletorkollott az itt található mocsaras területbe. A XIX. századi felméréseken jól látszik még ez a vízfolyás, valamint a lassan kialakuló városi parkban a tó vizét levezető csatorna. Ezek a láthatóan újkorban szabályozott mederbe terelt vízfolyások, a mélyebb vízjárta felületből kiemelkedő homokdombokkal együtt a történeti korokban fontos földrajzi-geológiai telepítő tényezőt jelentettek. Nemcsak a Városliget területén, hanem a mai Népstadion építése során feltárt avar temető, valamint a Hajtsár utca mentén megbolygatott őskori temető, valamint a Dózsa György út- Lehel út sarkán feltárt avar kori temető jelzi, hogy itt kedvező feltételeket találtak a megtelepedésre akár az őskor, akár a népvándorláskor különböző korszakait vesszük számításba. b) Védettségek: területi és egyedi A vizsgálat alá vont területen egyedi régészeti védelem alatt álló (jogszabályi határozattal védetté nyilvánított terület) nem található. A vizsgálat alá vont területen található a Lechner Lajos Tudásközpont hatósági lelőhely-nyilvántartásában a 15168 egyedi azonosítószámon szereplő, a természetben az Állatkerti krt. 14-16. száma alatt található nyilvántartott régészeti lelőhely, mely általános régészeti védelem alatt áll a 2001. évi LXIV. Tv. 11. §-a alapján. A fennmaradó terület topográfiai elhelyezkedése okán a 2001. évi LXIV. tv. 7.§ 17. pontja alapján régészeti érdekű terület Budapest XIV. kerület, Fővárosi Állat- és Növénykert TSZT módosítása

- 63 -



c) Területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggés-rendszerében A vizsgált terület mai állapotában nemigen őrzi a XVIII. század előtti eredeti állapotokat. Az 1808-as rendelet után, mely elrendelte a Városerdő városi parkká történő átalakítását, az Állatkert és a volt Vidámpark területe ennek a parknak a részét képezte. Az 1820-ból származó katonai felmérésen még nyomon követhető az 1.a) pontban vázolt, a Városliget területén áthaladó vízfolyás. A mélyebben fekvő részek itt még mocsárként vannak jelölve. A később itt kialakított tó medréből nagyjából a majdani Állatkert területének közepe tájékán a vasúti területek felé haladt a vízlevezető csatorna, mely későbbi szakaszán a Dózsa György út vonalában futott a Duna felé. A vízrendezés és a terület parkosításával összefüggő földmunkák során nagy felületeken megbolygatták az eredeti felszínt. Ugyanakkor az egymást követő felméréseken következetesen ábrázolt, a Városliget területének észak-keleti határán a vizenyős területek fölé emelkedő homok-dombsor, különösen a Hungária krt. északi oldalán még nyomokban ma is fellelhető.

Pest katonai felmérésének részlete 1820-ból

Városliget és környezete ábrázolása 1852-ből

Részlet Pest város helyszínrajzából 1868-ból


- 64 -



2. Változtatási szándékok a) Településhálózati és területhasználati, és beépítettségi változás Varranó utca megszüntetése. A Kacsóh Pongrác úti felüljáró mellé egy új Cirkusz építését, a volt Vidámpark (K-TP) helyén az Állatkert bővítését tervezik. 3. Hatáselemzés a) A tervezett beavatkozás hatása a régészeti örökség elemeire Az utca megszüntetése adminisztratív jellegű, régészeti érdekeket nem érint. A tervezett átalakítások, építkezés földmunkával járó építési szakaszai a terület régészeti-történeti rétegeit megsemmisítik, ezért megelőző régészeti feltárást szükséges végezni. A megelőző feltárás keretében első fázisként próbafeltárással érdemes tisztázni a terület régészeti érintettségét, és a próbafeltárás eredményei alapján lehet dönteni a további régészeti beavatkozás mértékéről. b) Régészeti emlékek feltárhatóságának megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei A várható leletek akár az ős- vagy népvándorláskorból, akár a korai középkorból származnak, mind földobjektumokhoz kapcsolódnak (gödör, sír, kemence), ezért előkerülésük során, magával a földmunkával lelőkörülményeik megsemmisülnek. Így szakszerű feltárásuk és dokumentálásuk után a területen tervezett beruházás régészeti szempontból minden kikötés nélkül megvalósítható. 4. Összefoglaló A Szabályozási Terv örökségvédelmi fejezetében a fenti pontokban felsorolt indokok miatt az alábbi előírások szükségesnek a régészeti örökség védelmében: ¾ A szabályozási tervvel érintett területen a 29732/5, 29743 és 29753 hrsz-ú ingatlanok besorolása nyilvántartott régészeti lelőhely, melyek így általános régészeti védelem alatt állnak a 2001. évi LXIV. tv. 11. §-a alapján. ¾ A régészeti lelőhelyen megvalósuló tevékenység, építmény engedélyezésére indult eljárásokban szakhatóságként a 393/2012. (XII.20.) korm. rendelet alapján szakigazgatási szervként a Budapest Főváros Kormányhivatala Kulturális Örökségvédelmi Irodája (Budapest) az illetékes. ¾ A szabályozási tervvel érintett területen a 29732/8, 29732/9, 29742 hrsz-ú ingatlanok régészeti érdekű területnek minősülnek topográfiai elhelyezkedésük alapján. ¾ A megjelölt régészeti érdekű területen földmunkavégzést régészeti megfigyelés mellett szükséges végezni. A régészeti megfigyelés elvégzésére a területileg illetékes múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum jogosult.


- 65 -



5. Nyilatkozat Alulírott Adorjánné dr. Gyuricza Anna, régész, nyilatkozom, hogy a 395/2012. (XII. 20.) Korm. Rendelet előírásai alapján az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti fejezete megfelel az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, továbbá, hogy az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítésére jogosultsággal rendelkezem: szerepelek az adott örökségvédelmi területre vonatkozó szakértői névjegyzékben (régészeti lelőhelyvédelem), valamint rendelkezem régész szakirányú felsőfokú végzettséggel. Budapest, 2013.10.21. Adorjánné dr. Gyuricza Anna Szakértői Eng. sz: Sz-56/2008

III. ÖSSZEFOGLALÁS A tervezett szabályozás örökségvédelmi elemeket nem sért. A kiemelten értékes műemlékeknél a környezetének rendezésével lehetőséget kell biztosítani a takarásmentes láttatásra. A terület beépítése és telekosztása folyamatosan változott, a mai állapot nem tükrözi a történeti beépítés egyetlen fázisát sem. A zárványként megmaradó, beékelődő telektestek idegenek a jelenlegi és az 1912 előtti állapottól is. A terület szabályozásánál a történeti egység helyreállítása is cél. A terv biztosítja a terület dinamikus fejlődését, a volt Vidámpark területének újrahasznosítását, jövőbeni állatkertként történő működését.

NYILATKOZAT A tervezett megoldás megfelel az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, továbbá jelen hatástanulmány elkészítésére jogosultsággal rendelkezem.

Budapest, 2013. december hó

…………………………………………….. dr.Gyuricza Anna Szakértői Eng. sz: Sz-56/2008

…………………………………………….. Albrecht Ute vezető település tervező TT1/É 01-0517


- 66 -


II.


TSZT MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT

Budapest Főváros Közgyűlése 46/1998.(X.15.) sz. önkormányzati rendeletével jóváhagyott FSZKT egységesen K-TP jelű - Különleges terület, ezen belül tematikus intézménypark célzott területfelhasználási módú területbe sorolja mind a FÁNK, mind a volt Vidámpark és a Toxikológia területét. A 2005 óta hatályos TSZT az OTÉK rendszerének megfelelően a FÁNK területét K-ÁN jelű Állat- és növénykert területei (szt. max. 1,0 ), a volt Vidámpark területét K-TP jelű Vásárok, kiállítások és kongresszusok területei (tematikus park) (szt. max. 2,0 ) területfelhasználási egységbe sorolja. A Fővárosi Közgyűlés határozattal döntött a FÁNK fejlesztési elképzeléseinek támogatásáról, valamint arról, hogy a Budapest Vidám Park Zrt. által használt földterületet az állatkert területi bővítése céljából átadja a Fővárosi Állat- és Növénykertnek. A FÁNK bővítése és fejlesztése a Városliget értékeken alapuló intézményei közé ágyazva olyan különleges értékű új attrakciót teremthet Budapest számára, amelynek különösen nagy a turisztikai vonzereje, a városlakók számára pedig nagyléptékű új oktatási, kulturális és családi szabadidő szolgáltatások keletkeznek egész évben. A FÁNK tervezett bővítését lehetővé tévő rendezett jogi környezet megteremtéséhez a volt Vidámpark és a Toxikológia területét „Vásárok, kiállítások és kongresszusok területei (tematikus park)” területfelhasználási egységből „Állat- és növénykert területei” területfelhasználási egységre szükséges módosítani. (K-TP >> K-ÁN). A javasolt módosítás a TSZT II. Teruletfelhasználás tervlapját érinti. A hatályos TSZT-hez képest a terület beépítési sűrűsége kismértékben csökken, mivel a „Vásárok, kiállítások és kongresszusok területei (tematikus park)” 2,0 max. szintterületi sűrűsége helyett a területen az „Állat- és növénykert területei” max. 1,0 szintterületi sűrűsége lép hatályba. Változással érintett ingatlanok: Hrsz.

Hatályos TSZT

Terület m2

Tervezett TSZT módosítás

Terület m2

29732/5

Volt Vidámpark

K-TP

25 125

⇒

K-ÁN

25 125

29753

Volt Vidámpark

K-TP

40 210

⇒

K-ÁN

40 210

29743

Toxikológia

K-TP

2 226

⇒

K-ÁN

2 226

⇒

K-ÁN

1 160

Varranó utca

Területfelhasználási egységet kiszolgáló közterület

⇒

Területfelhasználási egységet kiszolgáló közterület

3 173

(29742)

4 338


- 67 -



A TSZT területi mérlege az alábbiak szerint módosul:

A tervezett területfelhasználásra vonatkozó számszerű adatokat az alábbiakban mutatjuk be. TERÜLETFELHASZNÁLÁSI MÉRLEG Fejlesztési terület Változatlan területhasználat

Belterületi funkcióváltó terület

Infrastruktúra feltételhez kötött fejlesztési terület

ha

ha

Egyéb fejlesztési terület

Összesen

ha

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET LAKÓTERÜLET: Nagyvárosias telepszerű lakóterület

2301

2301

Nagyvárosias zártsorú lakóterület

1173

43

Kisvárosias lakóterület

2179

187

8

2374

Kertvárosias lakóterület

12537

412

889

13838

Lakóterület összesen

18190

642

897

19729

1216

VEGYES TERÜLET: Városközpont vegyes terület

705

15

Városrészközpont vegyes terület

347

302

9

658

720

Központi vegyes terület

1803

835

116

2754

Vegyes terület összesen

2855

1152

125

4132

3129

900

421

4450

GAZDASÁGI TERÜLET: Kereskedelmi szolgáltató terület Ipari terület

147

Gazdasági terület összesen

147

3276

900

421

4597

203

3

32

238

ÜDÜLŐTRERÜLET: Üdülőházas terület Hétvégiházas terület

11

Üdülőterület összesen

11

214

3

32

249

112

81

193

47

53

108 » 100

KÜLÖNLEGES TERÜLET: Nagy bevásárlóközpontok és ker. célú ter. Vásárok, kiállítások és kongresszusok területei

55 »

Egészségügyi területek

220

Nagykiterjedésű sportolási célú területek

546

220 68

38

18 » 26

Állat- és növénykertek területei Temetõk területei

674

Honvédelmi területek

154

Hulladékkezelõk,- lerakók területei Közlekedésüzemi terület Kikötõ terület

18 » 26 32

49

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET ÖSSZESEN

755 154

97

57

26

180

148

30

19

197

57

Különleges terület összesen

652

57

2081

321

132

2534

26616

3018

1607

31241


- 68 -



Zugló területére vonatkozóan a területi mérleg az alábbiak szerint módosul: BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK MEGOSZLÁSA KERÜLETENKÉNT XIII. kerület

XIV. kerület

Fejlesztési terület

Terület összesen

Bf

If

XV. kerület

Fejlesztési terület

Terület összesen

Bf

If

Terület összesen

Fejlesztési terület Bf

If

ha BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET LAKÓTERÜLET: Nagyvárosias telepszerű lakóterület

147

Nagyvárosias zártsorú lakóterület

364

169 40

Kisvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület

550

94 491

6

115

4

218

5

576

90

40

972

11

859

94

13

28

8

31

18

228

88

99

12

28

39

Lakóterület összesen

168

VEGYES TERÜLET: Városközpont vegyes terület

31

Városrészközpont vegyes terület

58

7

Központi vegyes terület

85


174

13

263

96

130

30

28

74

20

127

83

381

57

56

397

57

56

62

39

GAZDASÁGI TERÜLET: Kereskedelmi szolgáltató terület Ipari terület

16


74

20

127

83

ÜDÜLŐTRERÜLET: Üdülőházas terület

15

Hétvégiházas terület Üdülőterület összesen

15

KÜLÖNLEGES TERÜLET: Nagy bevásárlóközpontok és ker. célú ter. 8»0

Vásárok, kiállítások és kongresszusok területei Egészségügyi területek

27

Nagykiterjedésű sportolási célú területek

76

11

63

35

26

15 » 23

Állat- és növénykertek területei Temetõk területei

30

Honvédelmi területek

11

Hulladékkezelõk,- lerakók területei

6

Közlekedésüzemi terület

2

19

17

157

39

43

1543

220

127

Kikötõ terület Különleges terület összesen

109

11

88

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET ÖSSZESEN

922

84

1450

Fejlesztési terület:

190

Bf = Belterületi funkcióváltó terület If = Infrastruktúra feltételhez kötött fejlesztési terület


- 69 -




- 70 -




- 71 -



NYILATKOZAT

Jelen tervmódosítás megfelel az Országos Területrendezési Terv (OTrT - 2003. évi XXVI. törvény) és a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terv (BATrT - 2005. évi LXIV. törvény) előírásainak, eltérés nincs.

FÁNK KSZT

Módosítási javaslat a TSZT-ben

A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve Települési térség

Eltérés

K-TP >> K-ÁN

Városias települési térség

nincs

Budapest, 2013. október hó

Albrecht Ute TT1/É 01-0517


- 72 -


III.


TSZT JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK …./2014.(………….) Fővárosi Közgyűlés határozata a TELEPÜLÉS SZERKEZETI TERVÉRŐL szóló 1125/2005 (V.25.) Főv. Kgy. határozat módosításáról

Budapest Főváros Közgyűlése a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló módosított 1997. évi LXXVIII. tv. 6. § (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében a Budapest főváros településszerkezeti tervéről szóló 1125/2005 (V.25.) számú Fővárosi Közgyűlési határozatot jelen határozat mellékleteit képező településszerkezeti terv kivonatok szerint módosítja.

Jelen határozat 1. számú mellékletét a településszerkezeti terv módosításának leírása, 2. számú mellékletét Budapest főváros településszerkezeti tervének módosítása című tervlap képezi.

Felelős: …………….

Határidő: ……………


- 73 -



1.sz. melléklet Budapest főváros településszerkezeti terve az alábbiakra módosul: „6.3 Területi mérleg A tervezett területfelhasználásra vonatkozó számszerű adatokat az alábbiakban mutatjuk be. A táblázatban szereplő "fejlesztési terület"-re vonatkozó adatok térképi "I. Funkcionális szerkezet" című tervlap tartalmazza.

ábrázolását

a

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI MÉRLEG Fejlesztési terület Változatlan területhasználat

InfrastruktúraBelterületi feltételhez kötött funkcióváltó terület fejlesztési terület

ha

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET LAKÓTERÜLET Nagyvárosias telepszerű lakóterület Nagyvárosias zártsorú lakóterület Kisvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Lakóterület összesen

ha

Egyéb fejlesztési terület

Összesen

ha

2301

2301

1173

43

1216

2179

187

8

2374

12537

412

889

13838

18190

642

897

19729

705

15

VEGYES TERÜLET Városközpont vegyes terület Városrészközpont vegyes terület Központi vegyes terület

347

302

9

658

1803

835

116

2754


2855

1152

125

4132

GAZDASÁGI TERÜLET Kereskedelmi, szolgáltató terület Ipari terület

3129

900

421

4450


720

147

147

3276

900

421

4597

ÜDÜLŐTERÜLET Üdülőházas terület Hétvégi házas terület

203

3

32

238

Üdülőterület összesen

214

3

112

81

193

47

53

100

11

KÜLÖNLEGES TERÜLET Nagy bevásárlóközpontok és kereskedelmi célú területek Vásárok, kiállítások és kongresszusok területei Egészségügyi területek Nagykiterjedésű sportolási célú területek Állat- és növénykertek területei Temetõk területei Honvédelmi területek Hulladékkezelõk, -lerakók területei Közlekedésüzemi terület Kikötõterület Különleges terület összesen BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET ÖSSZESEN „

11 32

220 546

220 68

38

26 674

249

652

26 32

49

154

755 154

97

57

26

180

148

30

19

197

57

57

2081

321

132

2534

26616

3018

1607

31241


- 74 -



„BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK MEGOSZLÁSA XIV. KERÜLETBEN XIV. kerület Fejlesztési terület

Terület összesen

Bf

If

ha

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET LAKÓTERÜLET Nagyvárosias telepszerű lakóterület Nagyvárosias zártsorú lakóterület Kisvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Lakóterület összesen

169 94 491

6

218

5

972

11

VEGYES TERÜLET Városközpont vegyes terület Városrészközpont vegyes terület Központi vegyes terület

28

8

228

88


263

96

GAZDASÁGI TERÜLET Kereskedelmi, szolgáltató terület Ipari terület

127

83


127

83

7

ÜDÜLŐTERÜLET Üdülőházas terület Hétvégi házas terület Üdülőterület összesen KÜLÖNLEGES TERÜLET Nagy bevásárlóközpontok és kereskedelmi célú területek Vásárok, kiállítások és kongresszusok területei Egészségügyi területek Nagykiterjedésű sportolási célú területek Állat- és növénykertek területei Temetõk területei Honvédelmi területek Hulladékkezelõk, -lerakók területei Közlekedésüzemi terület Kikötõterület Különleges terület összesen

63 23

2

88

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET ÖSSZESEN Fejlesztési terület:

0

1450

190

Bf = Belterületi funkcióváltó terület If = Infrastruktúra-feltételhez kötött fejlesztési terület”


- 75 -




- 76 -



2.sz. melléklet


- 77 -



IRATANYAG


- 78 -

- 0 - Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft Budapest, Andrássy út 10. Tel.:

Recommend Documents