Zsámbék Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése

DELTHA Rendszerház Kft. 1025 Budapest, Zöldkert utca 3/b. Telefon: ( 06-1 ) 487-0-147 Fax: ( 06-1 ) 325-523-0 Honlap: www.deltha.hu e-mail: [email protected]

Zsámbék Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése alcím: „Szervezet- és működésfejlesztési tanácsadás, portálillesztés ügyfélkapuhoz és e-ügyintézéshez, szoftverfejlesztés tervezési és kivitelezési munkáinak elvégzése, valamint a kapcsolódó oktatási tevékenység ellátása” Verzió: 1.0 Projekt: „Szervezet- és működésfejlesztési tanácsadás, portálillesztés ügyfélkapuhoz és e-ügyintézéshez, szoftverfejlesztés tervezési és kivitelezési munkáinak elvégzése, valamint a kapcsolódó oktatási tevékenység ellátása” Érintettek

Név Lovas Lajos

Polgármester

Dr. Malik Dean

Jegyző

A dokumentumot létrehozta

Deltha Kft. Dátum: 2009. július 13. Jóváhagyta:


Tartalomjegyzék 1.

BEVEZETÉS

2.

A PROJEKT CÉLTERÜLETEI ÉS EREDMÉNYEI A PÁLYÁZATI KIÍRÁS STRUKTÚRÁJÁBAN4

3

2.1. A hivatal szervezetének átalakítása az ügyintézési idő csökkentése, vagy más, az ügyintézés eredményességét segítő mutató javítása érdekében 4 2.1.1. Felmérés eredménye, a jelenlegi működés jellemzői 4 2.1.2. Fejlesztési javaslatok 5 2.2. Ügyfélszolgálati tevékenységek ellátásának javítása 2.2.1. Felmérés eredménye, a jelenlegi működés jellemzői 2.2.2. Fejlesztési javaslatok

5 5 6

2.3. Rendeletalkotási és/vagy egyéb szabályozási folyamatok egyszerűsítése, átalakítása 2.3.1. Felmérés eredménye, a jelenlegi működés jellemzői 2.3.2. Fejlesztési javaslatok

7 7 7

2.4. A hivatal belső szervezeti egységei közötti együttműködés javítása és A hivatalon belüli koordinációs funkció színvonalának növelése 9 2.4.1. Felmérés eredménye, a jelenlegi működés jellemzői 9 2.4.2. Fejlesztési javaslatok 10 2.5. Önkormányzati intézmények felügyeletének átalakítása, a döntési jogosultságok átstrukturálása, rendszeres információáramlás folyamatának korszerűsítése, illetve az intézményektől érkező visszacsatolás beépítése a hivatal működésébe 10 2.5.1. Felmérés eredménye, a jelenlegi működés jellemzői 11 2.5.2. Fejlesztési javaslatok 11 2.6. A közintézmények költséghatékonyabb és/vagy eredményesebb működésére irányuló szervezet átalakítási programok kidolgozása 11 2.6.1. Felmérés eredménye, a jelenlegi működés jellemzői 11 2.6.2. Fejlesztési javaslatok 13 2.7. A projektszemlélet megerősítése 2.7.1. Felmérés eredménye, a jelenlegi működés jellemzői 2.7.2. Fejlesztési javaslatok

14 14 14

2


1. Bevezetés Zsámbék Nagyközség Önkormányzata az Államreform Operatív Program keretén belül „A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi régióban” c. pályázat keretében támogatást nyert el. Jelen dokumentum célja, hogy a pályázatban megjelölt fejlesztési csoportok közül az első részterület („A döntési mechanizmus korszerűsítése”) keretében kiírt célterületek mentén összefoglaló képet nyújtson a hivatal jelenlegi működésének körülményeiről, jellemzőiről, illetve fejlesztési javaslatokat tegyen.

3


2. A projekt célterületei struktúrájában

és

eredményei

a

pályázati

kiírás

A döntési mechanizmus korszerűsítése

2.1. A hivatal szervezetének átalakítása az ügyintézési idő csökkentése, vagy más, az ügyintézés eredményességét segítő mutató javítása érdekében

2.1.1. Felmérés eredménye, a jelenlegi működés jellemzői Az interjúkon tapasztaltak alapján úgy látjuk, hogy az ügyintézés területén jelentkező problémák forrása az ügyintézést megelőző iktatási folyamat és az ügyek kiszignálásának folyamata. Jelenleg a napi posta érkeztetését, bontását, majd az ügyek ügyintézőkre történő szignálását az Igazgatási Osztályon az Igazgatási főelőadó végzi. A kiszignált ügyiratok ezután a jegyzőhöz kerülnek átnézésre, majd ezt követően történik az iktatási folyamat, melyet egy fő lát el a hivatalban. Az iktatási folyamatban problémát jelent, hogy az iktató rendszerbe az iktatásért felelős kollégán kívül más kolléga nem tud belépni, így amennyiben az iktató munkatárs nincs a helyén, nem tudja iktatni az ügyiratot, addig nem tud elkezdődni az ügyintézés. Általánosságban jellemző, hogy a hivatali dolgozók több szerepkört töltenek be, illetve az ügyintézők a munkaköri leírásban foglaltakon túl jelentősen több feladatot látnak el. A feladatok priorizálása tekintetében rendező elv az ügyek határideje, vagyis a hivatali munkatársak azon ügyek intézését kezdik meg, melyek közelebb állnak az ügyintézési határidőhöz. Ez alól kivételt képeznek a jegyzői kérések, melyek jellemzően azonnali ügyintézést, ad-hoc feladatellátást igényelnek, ezzel felborítva az előzetesen betervezett feladatok intézését. Az ügyek státuszának vezetése jelenleg papír-alapon történik, az ügyintézők aktákban tárolják az aktuális ügyeket. A státuszkövetés, illetve a késedelmes ügyek riportolása manuális munkával oldható csak meg. A szervezetre jellemző, hogy nem egyenletes a munkatársak leterheltsége, ennek átgondolása javasolt a hatékonyabb feladatellátás elérése érdekében.

4

Törölt: A mindennapi gyakorlatban a jegyzőnek az egyéb feladatok, teendők ellátása mellett jellemzően nem jut ideje a napi posta áttekintésére, ennek következményeképpen a posta felgyülemlik, az iktatandó iratok feltorlódnak, így az iktatás feladatának ellátása is jelentős mértékben meghosszabbodik


A Hivatalban a helyettesítés nehézkesen működik.

2.1.2. Fejlesztési javaslatok Az érintett területen egyfelől javasoljuk az ügyek kiszignálási folyamatának és iktatási folyamatának átgondolását. Az ügyek ügyintézőkhöz kerülését felgyorsítaná, ha az ügyek a kiszignálást követően az iktatásra kerülnének, majd ezt követően, illetve ezzel párhuzamosan a jegyzőhöz átnézésre. Ezzel fennakadás nélkül juthatna el egy-egy ügyirat az adott kollégához, ugyanakkor biztosítva lenne a jegyzői betekintés, tájékozódás is az aktuális ügyekbe. Ennek köszönhetően az ügyintézés olyan esetekben is megkezdődhetne, ha a Jegyző Úr az egyéb elfoglaltságok mellett nem tud időt szakítani a napi posta átnézésére. A szignálási, iktatási folyamat lépéseinek sorrendjének átgondolását javasoljuk.

2.2. Ügyfélszolgálati tevékenységek ellátásának javítása

2.2.1. Felmérés eredménye, a jelenlegi működés jellemzői A kijelölt ügyfélfogadási rend (hétfő 13:30-18:00, szerda 9:00-12:00 és 13:30-16:30, péntek 9:0011:00) ellenére az ügyfelek fogadása a gyakorlatban az ügyfélfogadási időn kívül is zajlik a hivatal egyes osztályain. Ennek következményeképp a zavartalan ügyintézés az ügyfélfogadási időn kívül sem biztosítható, az ügyfelek fogadása az ügyintézők tervezett idejét felborítja, ezáltal csökkenve az ügyintézésre fordítható időt. Az ügyfélpult bevezetése jelentősen lecsökkentette az ügyfélfogadási időn kívül érkező ügyfelek számát, azonban az ügyfélfogadási időn belül érkező telefonhívások jelentős időt vonnak el a munkatársaktól. A problémát az okozza, hogy a telefonon történő egyeztetés során sok félreértés adódik/adódhat, illetve az ügyfelek gyakran olyan ügyekben kérnek tájékoztatást telefonon keresztül az ügyfélfogadási időn kívül, ami jelentős egyeztetést igényel. Az ügyfelek jellemzően már ismerik az ügyintéző kollégákhoz tartozó mellékeket, de a központi számról is kapcsolják az érdeklődőket. Az ügyintézési idő jellemzően 30 nap, azonban ez kitolódhat, amennyiben az illetékes szakhatóság nem küldi vissza az iratot a határidőn belül.

5


Ügyfélelégedettség-mérés még nem volt a hivatalban.

2.2.2. Fejlesztési javaslatok A telefonos megkereséseket fogadó munkatárs ügyfélfogadási időn kívül ne kapcsolja az ügyintézőket. A portál lehetőséget biztosít az egyablakos elektronikus ügyintézés kialakítására. A felhasználók számos előnyt élvezhetnek a rendszer használatával. Elektronikus ügyintézéssel jelentős idő takarítható meg, kényelmes, biztonságos és általa személyre szabott szolgáltatások vehetők igénybe. A hivatal magasabb színvonalú munkavégzéséhez javasoljuk az ügyfél-elégedettség mérését és a tapasztalatok beépítését a működési modellbe. A kérdőíves felmérés segítségével a Hivatal visszajelzést kaphat ügyfeleitől, az ügyfelek által tapasztalt munka minőségéről. A portál felületen kialakításra kerül egy „Vélemény az önkormányzatról” c. menüpont, amelyen minden felhasználó elmondhatja véleményét az önkormányzatról, az ügykezelési tapasztalatairól, stb. Az alábbi kérdésköröket javasoljuk: •

Ügyintézéshez kapcsolódó általános észrevételek o

Legsűrűbben felkeresett iroda / csoport, ügytípus, hivatal felkeresésének gyakorisága, ügyfélfogadási rendet megfelelőnek tartja-e, sikerül-e általában elintéznie az ügyeit, hogyan értékeli a hivatal és a lakosság kapcsolatát, Hivatal munkatársainak szakmai felkészültsége, Hivatal megközelíthetősége, stb.

•

Adott (mai) ügyintézéshez kapcsolódó észrevételek o

hogyan találta meg az illetékes irodát, mennyi időt töltött várakozással mielőtt fogadták, mennyi időt foglalkoztak vele, Ha kérelme nem teljesült miben látja annak okát, stb.

A portál szállításakor az ügyfél-elégedettség mérés nem merült fel, ezért a kérdéseket tartalmazó űrlapok tartalmának egyeztetése, programozása a következő projektfázis feladata.

6


2.3. Rendeletalkotási és/vagy egyszerűsítése, átalakítása

egyéb

szabályozási

folyamatok

2.3.1. Felmérés eredménye, a jelenlegi működés jellemzői A képviselő-testület és a képviselő-testület bizottsága elé többek között a következő ügyek kerülhetnek: belső szervezeti egység, tisztviselő által tett indítvány, egyéni képviselői indítvány, képviselőtestületi határozat, egyéb. Megkülönböztethetőek belső keletkezésű ügyek és külső beadványok. A képviselő-testületi előterjesztések csak írásban nyújthatók be. Az írásban érkező bejelentéseket, melyek a Képviselőtestület illetve a Bizottság döntési kompetenciájába tartoznak, az Iratkezelési Szabályzatnak megfelelően iktatják, a szóban érkező kérelmet az ügyintéző munkatárs írásba foglalja. Az ügy érkeztetést, kiszignálást követően az indítvány az ügy intézésére kijelölt ügyintézőhöz kerül, aki felelős az előterjesztés előkészítéséért. Az előterjesztés készítésének határideje a soron következő képviselő-testületi ülés, illetve bizottsági ülés előtti 8. nap. Miután elkészült az előterjesztés, mind az előterjesztést készítő ügyintéző, mind a jegyző aláírja, majd a döntésre jogosult testület elé kerül az ügy, ahol megszületik a döntés. A képviselők mind elektronikusan, mind papír alapon megkapják az anyagokat, azonban jellemzően papír alapon dolgoznak. A végrehajtás a Polgármesteri Hivatal feladata, az ügy gondozását az adott ügy intézésére kijelölt tisztviselő látja el. Az érintett területen kiemelt fontosságú a határidő-figyelés az egyes ügymeneteknél, az ügyek státuszának nyomon követése.

2.3.2. Fejlesztési javaslatok A rendeletalkotási folyamatok egyszerűsítésére, hatékony támogatására egy olyan, web alapú informatikai rendszer létesítését és bevezetését értjük, aminek alapvető feladata a Közgyűlés, a bizottságok, az albizottságok, valamint a szakmai munkacsoportok mindennapi munkájának (döntéshozatalának) támogatása, munkájuk eredményének publikálása. Jelen dokumentumban nem kerülnek az egyes szerepkörök, jogosultsági viszonyok, dokumentum típusok pontos meghatározásra, ezeket a későbbi specifikációs megbeszéléseken kell tisztázni. E fejezet célja a testületi munka folyamatának globális tárgyalása, a legfontosabb elemeinek bemutatásával.

7


Előnyök: A rendszer bevezetése a szolgáltató önkormányzat megvalósítása felé vezető út fontos mérföldköve. Segítségével az önkormányzat a papírmentes irodai rendszerek bevezetése területén szerez jelentős tapasztalatot. A bevezetés esetleges nehézségeit az ügyfelek, a lakosság nem érzékelik A tapasztalatok birtokában az önkormányzat könnyen felkészülhet az elektronikus szolgáltató önkormányzat megvalósítása és üzemeltetése során jelentkező feladatokra. A munkacsoportok számára biztosított előnyök •

A támogatott munkacsoport munkatársai tetszőleges helyről tetszőleges időben elérhetik a

döntésüket támogató dokumentumokat, így felelősebb, szakértőbb döntéseket hozhatnak. •

Mivel valamennyi dokumentum a portállal integrált környezetben kerül kialakításra, a

nyilvános rendeletek, határozatok, döntések portálra történő publikálása a karbantartó felületről közvetlenül történik meg, míg jelenleg ez a folyamat emberi beavatkozással (szakember szintű beavatkozással) történik meg. •

A dokumentumokkal kapcsolatos változások egyből eljutnak az érintettekhez, percre kész

(online) adatokkal dolgozhatnak a tagok. Lakosság felé nyújtott előnyök •

Az önkormányzat tevékenységének több területére enged mélyebb betekintést a rendszer.

•

Az önkormányzat demokratikus működését reprezentálja.

•

A későbbi integrációk eredményeképp az önkormányzat felé megkereséssel élők az egyes

egyedi ügyek elbírálásának fázisairól is bővebb betekintést kaphatnak az interneten keresztül. Természetesen ezen láthatóság nem haladhatja meg az önkormányzat által megkívánt mértéket, az önkormányzaton belüli folyamatokat a felhasználók egyfajta szűrőn (a szűrő az egyes, láttatni nem kívánt, fázisokat összemossa) keresztül tekinthetik meg. Az új rendszer által nyújtott lehetőségek •

Az előkészítő anyagok egységes környezetben állnak elő, így azok nyomon követése,

strukturált keresése a központi rendszer által biztosított funkció. •

Mivel valamennyi dokumentum a portállal integrált környezetben kerül kialakításra, a

nyilvános rendeletek portálra történő publikálása magáról a karbantartó felületről történik meg. •

A dokumentumok központilag kerülnek tárolásra, így azok biztonságos mentéséről sem kell

az egyes előkészítő csoportoknak külön-külön gondoskodniuk. Természetesen a központi rendszer mentésének szabályozása a rendszer kialakítása során megoldandó feladat.

8


•

Az információk papír alapú sokszorosítása, és célszemélyhez juttatása helyett, az

információk elektronikusan jutnak el az érintettekhez, ami jelentős költségcsökkentést eredményez az önkormányzat számára. •

Az

elektronikus

információ

áramlás

eredményeképp

az

önkormányzat

környezetszennyezése, irodaszer felhasználása jelentősen csökken.

2.4. A hivatal belső szervezeti egységei közötti együttműködés javítása és A hivatalon belüli koordinációs funkció színvonalának növelése

2.4.1. Felmérés eredménye, a jelenlegi működés jellemzői A hivatal belső szervezeti egységei közötti együttműködés területének felmérése során azt tapasztaltuk, hogy a gyakorlatban a munkavégzés leginkább a mindennapok során kialakult szokások szerint működik. A hivatali dolgozók munkaköri leírása csak részben tartalmazza az elvégzendő feladatokat, a gyakorlatban a munkatársak lényegesen több feladatot látnak el. A feladatok kiosztása is jellemzően a kialakult gyakorlat, hagyományelvek alapján történik, a munkatársak megosztják a kapott feladatokat egymás között, nincs csoportvezetői/irodavezető, aki delegálná a feladatokat a kollégáknak. Ugyanakkor az operatív megbeszéléseken született feladatokat a ki nem nevezett, de csoportvezetőként funkcionáló munkatársaknak kell a többi munkatárs felé delegálniuk, ami vezetői jogkör hiányában ellenállásba ütközhet. A vezetői szint hiánya más területen is jelentkezik. Informális csoportvezetők ugyan vannak, akik leginkább szakmai tudásuk, szakmai múltjuk alapján „emelkedtek ki” a csoportból, de mivel sem a munkaköri leírásokban, sem a szervezeti felépítésben, SZMSZ-ben nem jelenik ez meg, a csoporton belüli motiválás és számonkérés nehézkes. A felelősségi, döntési jogkör hiánya azon estekben is jelentkezik, amikor a döntéshez szükséges szakmai tudás és információ rendelkezésre áll a csoporton belül, azonban a döntési út betartása végett minden esetben a jegyzőt is be kell vonni a folyamatba. A döntési folyamat rugalmatlansága fennakadást okoz a mindennapi működésben, lassítja az ügyintézést. A szervezeti egységek közötti együttműködés általában szóbeli kommunikáció útján történik, nagyobb horderejű kérdésekben szükséges a formális út, ekkor a Jegyző Úr aláírása is szükséges hozzá.

9


A szervezeten belüli kommunikáció két fontos mérföldköve a heti rendszerességgel megtartott operatív megbeszélések illetve a havonta összehívott apparátusi értekezletek. Az operatív értekezleteken az adott héten megtartott bizottsági- és képviselőtestületi üléseken meghozott határozatok

végrehajtásának

tervezett

folyamata

kerül

tájékoztatásra,

illetve

az

ügyek

előkészítése, előterjesztések készítése kerül átbeszélésre a jegyző és az informális csoportvezetők részvételével. Az operatív értekezleteken túlmenően nem jellemző a belső -, például a csoportszintű/irodaszintű megbeszélés. Az interjúkon úgy tapasztaltuk, hogy az operatív megbeszélések gyakran nem elég hatékonyak. A havi rendszerességgel összehívott apparátusi értekezleteken a hivatali dolgozók a szervezet egészét érintő kérdésekről, a képviselőtestületi döntésekről kapnak tájékoztatást, illetve a havi rendszerességgel tartott megbeszélések azt a célt is szolgálnák, hogy a munkatársak ennek keretében az aktuális ügyekbe, az egy-egy ügy kapcsán felmerülő kérdésekbe, problémákba is betekintést nyerjenek, azonban ez utóbbi a gyakorlatban nem jellemző. A Hivatalban éves teljesítmény-értékelés van, de a gyakorlatban jelenleg nehézkesen működik. Az interjúk tapasztalatai alapján úgy látjuk, hogy a munkatársak igényelnék a rendszeres visszajelzést a munkájukról, teljesítményükről.

2.4.2. Fejlesztési javaslatok A középvezetői szint hiányából fakadó problémák megoldása érdekében javasoljuk a szervezeti struktúra átalakítását. A javasolt szervezeti felépítést a 2.6.2 alpont tartalmazza. A szervezeti átalakításon felül a hivatal belső szervezeti egységei közötti együttműködés javítására és a hivatalon belüli koordinációs funkció színvonalának növelésére szolgál a javasolt portál felület is.

2.5. Önkormányzati intézmények felügyeletének átalakítása, a döntési jogosultságok átstrukturálása, rendszeres információáramlás folyamatának korszerűsítése, illetve az intézményektől érkező visszacsatolás beépítése a hivatal működésébe

10


2.5.1. Felmérés eredménye, a jelenlegi működés jellemzői Az önkormányzati intézmények (bölcsöde, óvoda, általános iskola) jelenleg évente küldik a beszámolójukat, amelyben a tárgyéves megvalósított feladataikat, költségelszámolásukat és a tervezett munkálataikat részletezik. Az ad-hoc problémákkal kapcsolatban telefonon keresztül jeleznek a hivatalnak az intézmény vezetői, így ezen ügyek, kérések visszakeresése és kezelése nehézkes. Oktatási-, nevelési kérdésekben az intézmények vezetői önállóan döntenek, műszaki és egyéb gazdasági kérdésekben a hivatallal egyeztetniük kell.

2.5.2. Fejlesztési javaslatok Az intézmények éves beszámolóját havi gyakoriságúra célszerű változtatni. A kialakítandó portál támogatja a különböző célcsoportok kialakítását, így az intézményvezetők (mint célcsoport) beszámolóit a portál adminisztrátora felteheti a portál megfelelő részére az érintettek tájékoztatása mellett. Az ad-hoc jellegű megkereséseket is javasoljuk e-mail-ben elküldeni a hivatal számára, így azok visszakereshetőek és státuszolhatóak.

2.6. A közintézmények költséghatékonyabb és/vagy eredményesebb működésére irányuló szervezet átalakítási programok kidolgozása

2.6.1. Felmérés eredménye, a jelenlegi működés jellemzői A hivatal jelenlegi szervezeti felépítését a következő ábra szemlélteti.

11


Az egyes funkcionális csoportoknak (pl. Pénzügy, Műszak, stb.) nincsen vezetőjük, sokszor a hagyományelveknek megfelelően történik a feladatok allokálása, megvalósítása. A csoporton belüli jutalmazás és számonkérés ezért nehezen valósítható meg. A helyettesítési rendet érdemes újragondolni és a munkaköri leírásokban frissíteni. Az egyenletes munkaterhelés elérésére a szervezeti együttműködést igénylő folyamatok tudatosítása, az inputoutputok figyelemmel kísérése szükséges. A végrehajtandó feladatok, a leterheltségek és a feladatvégzés közben felmerülő problémák feltérképezésre minden hivatali dolgozónak az alábbi kérdéseket tartalmazó feladat felmérési adatlapot kell kitöltenie: •

Kitöltő neve, beosztása, csoportja

•

általa végrehajtott ügytípusok

•

végrehajtott tevékenység megnevezése

•

végrehajtásba bevont egyéb munkakörök, csoportok

•

tevékenység gyakorisága

•

a végrehajtás átlagos időszükséglete és átfutási ideje

•

tapasztalt működési problémák, optimalizálási lehetőségek.

Az egyes csoportok élére történő vezető kinevezéséhez is információkat / javaslatokat gyűjtünk. A fenti kérdéseket tartalmazó adatlap kollégáknak történő kiküldése megtörtént, a beérkező információk kiértékelése és feldolgozása a II. projektfázisban fog megvalósulni.

12


2.6.2. Fejlesztési javaslatok A Pénzügyi és az Adó csoport, valamint a Műszaki csoport és a Településgazdálkodási csoport összevonását tervezi az önkormányzat. Mindkét új iroda élére vezetőt célszerű kinevezni, hogy a feladatallokálás, státuszolás, ellenőrzés, jutalmazás és felelősségre vonás hatékonyabban működhessen. A Pénzügyi Iroda és a Műszaki Iroda vezetőinek általános feladatai: •

kiemelt feladatok / ügyek megoldása, figyelemmel kísérése,

•

a vezetése alá tartozó iroda munkájának megszervezése,

•

heti gyakorisággal beszámoló készítése, felkészülés az operatív értekezletekre,

•

kiadmányozási és aláírási jogkör gyakorlása.

A Zsámbéki Önkormányzat aljegyző pozíciót is működtetni fog, amelytől az egyes ügyek kezelésének további gyorsulása várható. A csoportok közötti kommunikációt a kialakítandó portál felület funkcionalitásai, valamint a rendeletalkotási folyamatot támogató célalkalmazás hatékonyabbá teszi. Az egyeztetések alapján az elvárások figyelembe vételével az alábbi javasolt szervezeti struktúra alakult ki: Képviselõ-testület

Kapcsolt önkormányzati feladatellátási helyek

Feladatellátási szerzõdéssel megbízott szervezetek

Védõnõi szolgálat

Városgazdálkodás

Központi Orvosi Ügyelet

Alpolgármester

Polgármester

Polgármesteri Hivatal

Jegyzõ

Önállóan mûködõ költségvetési szervek

Gondozási Központ

Bölcsöde

Gyermekjóléti- és Családsegítõ Szolgálat

Óvoda

Mûvelõdési Ház

Általános iskola

Pénzügyi- és Ügyrendi Bizottság

Vagyonnyilatkozati Albizottság

Aljegyzõ

Mûszaki Iroda Vezetõ

Igazgatási Iroda

Mûszaki Iroda Településgazdálkodá si csoport

Környezetvédelmi és Településfejlesztési Bizottság

Pénzügyi Iroda vezetõ

Pénzügyi Iroda

Adó

Munkaügy

Oktatási-, Kulturális és Sport Bizottság

13


2.7. A projektszemlélet megerősítése

2.7.1. Felmérés eredménye, a jelenlegi működés jellemzői A projektszemlélet valamint a projekt-szerű feladatvégrehajtás nem jellemző az önkormányzat működésére. Komplex, sok szereplő bevonásával történő, adott határidőre megvalósítandó és fix költségkerettel rendelkező feladatok (pl. óvoda építés) tervezésekor, végrehajtásakor és monitorozásakor a projekt-team szemlélet alkalmazása sok előnyt jelent a jelenlegi működéshez képest: költség- és időhatékonyság, minőség javulás, nagyobb ügyfél elégedettség.

2.7.2. Fejlesztési javaslatok A projekt II. fázisában projektmenedzsment oktatásokat fogunk lebonyolítani a hatékonyabb munkavégzés elérésére.

14

Zsámbék Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése

Recommend Documents