Zombai Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Zomba, Rákóczi u.84

Zombai Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Zomba, Rákóczi u.84. SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Készítette: Fábián József igazgató Elfogadta: a nevelőtestület az 1/2013.(III.28.) sz. határozatával

1

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK ............................................................................................................. 4 I.

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (SZMSZ) CÉLJA, FELADATA ............... 6

II.

AZ SZMSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, AZ SZMSZ HATÁLYA ................................. 7

III.

AZ SZMSZ ÉS AZ INTÉZMÉNY MÁS BELSŐ SZABÁLYZATAINAK ÖSSZEFÜGGÉSEI, KAPCSOLATA .............................................................................................................................. 7

IV.

AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, VEZETÉSI SZERKEZETE, A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS .......................................................................................... 8

V.

AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS A VEZETÉSSEL.... 13

VI.

AZ INTÉZMÉNYEGYSÉG, A TAGINTÉZMÉNYEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI, KAPCSOLATTARTÁS RENDJE ..................................................................... 19

VII.

A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE .................................... 19

VIII.

A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁI .......................................................... 20

IX.

A MŰKÖDÉS RENDJE ÉS A NYITVA TARTÁS .................................................................. 23

X.

A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE ..................... 24

XI.

AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ-ÓVÓ ELŐÍRÁSOK ....................................................................... 24

XII.

AZ ISKOLAI TANULÓK JOGÁLLÁSA, JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK, A TANULÓI FEGYELMI ELJÁRÁS SZABÁLYAI ........................................................................................ 27

XIII.

A TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE ......................................................................................... 30

XIV.

AZ ELEKTRONIKUS ÉS AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT NYOMTATVÁNYOK KEZELÉSI RENDJE ............................................................................ 31

XV.

A TANÍTÁSI ÓRÁN KÍVÜLI EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI, RENDJE ....................................................................................................................................... 32

XVI.

A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS SZERVEZÉSE ............................................................. 33

XVII. ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK ............................................................................................... 34

2

XVIII. AZ INTÉZMÉNY DOKUMENTUMAINAK NYILVÁNOSSÁGA ........................................ 35 XIX.

AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE ........................................................................................ 35

XX.

AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA ................... 37

MELLÉKLETEK ..................................................................................................................................... 49 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .................................................................................................................... 50 1. SZ. MELLÉKLET: ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT ................................................................... 51

3

Bevezető rendelkezések A köznevelési intézmény neve, székhelye, telephelyei, tagintézményei, intézményegysége: 1. Hivatalos neve: Zomba Körzeti Oktatási Nevelési Intézmény Általános Iskola, Pedagógiai Szakszolgálat és Alapfokú Művészeti Iskola 1.1.1 Idegen nyelvű megnevezése: Grundschule, Pädagogischer Dienst und Kunstschule Zomba 1.1.1. Rövid neve: Zomba KONI 2. Feladatellátási helye 2.1. Székhelye: 7173 Zomba, Rákóczi utca 84. 2.2. Tagintézmény megnevezése, címe 2.2.1. ügyvitel címe: Zomba KONI Felsőnánai Tagiskola 7175 Felsőnána, Rákóczi utca u. 4. 2.2.1.1. telephely: nincs 2.2.2. ügyvitel címe: Zomba KONI Harci Tagiskola 7172 Harc, Kölesdi utca 2. 2.2.2.1. Telephely: nincs 2.2.3. ügyvitel címe: Zomba KONI Tengelici Tagiskola 7054 Tengelic, Petőfi utca 2 2.2.3.1. telephely: nincs 3. Alapító és fenntartó neve és székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 4. Típusa:  többcélú intézmény:  közös igazgatású köznevelési intézmény 5. OM azonosító: 036351 6. Alapfeladata (feladatellátási hely szerinti bontásban): 6.1. Köznevelési alapfeladatok: 6.1.1. Zomba KONI Általános Iskola, Pedagógiai Szakszolgálat és Alapfokú Művészeti Iskola, 7173 Zomba, Rákóczi utca 84.  általános iskolai nevelés-oktatás  alsó tagozat  felső tagozat  német nemzetiséghez tartozók általános iskolai nevelése-oktatása, irányelv szerinti forma:  nyelvoktató (német) nemzetiségi nevelés-oktatás  alapfokú művészetoktatás  táncművészeti ág (tanszakok felsorolása): Néptánc tanszak: Fő tárgy: népi játék (előképző) néptánc (1-6. alapfok) Kötelező tárgy: folklórismeret (1-6.) Kötelezően választható: folklórismeret, tánctörténet az összevont osztályokban Választható: népi játék, néptánc (előképző,1-6. alapfok) Felvehető tanulók száma: 120 Osztályok száma: 7 (összevont osztályok szervezhetők legfeljebb 3 egymást követő évfolyamból)”  pedagógiai szakszolgálati feladat  logopédiai ellátás  gyógytestnevelés

4

 többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása 6.1.2. Zomba KONI Felsőnánai Tagiskola7175 Felsőnána, Rákóczi utca 4.  általános iskolai nevelés-oktatás  alsó tagozat  német nemzetiséghez tartozók általános iskolai nevelése-oktatása, irányelv szerinti forma:  nyelvoktató (német) nemzetiségi nevelés-oktatás  pedagógiai szakszolgálati feladat  logopédiai ellátás  gyógytestnevelés  többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása 6.1.3. Zomba KONI Harci Tagiskola 7162 Harc, Kölesdi utca 2.  általános iskolai nevelés-oktatás  alsó tagozat  német nemzetiséghez tartozók általános iskolai nevelése-oktatása, irányelv szerinti forma:  nyelvoktató (német) nemzetiségi nevelés-oktatás  pedagógiai szakszolgálati feladat  logopédiai ellátás  gyógytestnevelés  többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása 6.1.4. Zomba KONI Tengelici Tagiskola 7054 Tengelic, Petőfi utca 2.  általános iskolai nevelés-oktatás  alsó tagozat  felső tagozat  német nemzetiséghez tartozók általános iskolai nevelése-oktatása, irányelv szerinti forma:  nyelvoktató (német) nemzetiségi nevelés-oktatás  pedagógiai szakszolgálati feladat  logopédiai ellátás  gyógytestnevelés  többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása  7. Az intézmény alaptevékenysége szakfeladatok szerint: Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1852011 4.évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű 852012 nevelése, oktatása (1-4.évfolyam) Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai 852013 nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. 852021 évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű 852022 nevelése, oktatása ( 5-8.évfolyam) Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai 852023 nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Alapfokú művészetoktatás képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín852032 és bábművészeti ágban 855911

Általános iskolai napközi otthoni nevelés 5

855912

Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése

855913

Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók napközi otthoni nevelése

855914

Általános iskolai tanulószobai nevelés

855915

Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése

855916

Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése

856011

Pedagógiai szakszolgáltatói tevékenység

8560991

Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység

9312041

Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása

8. Az intézmény jogállása: Jogi személyiségű szervezeti egység 9. Gazdálkodási formája: Az intézménynek nincs gazdálkodási jogköre. Alaptevékenysége ellátásához szükséges pénzeszközök biztosításáról, belső szabályzatai szerint a fenntartó (KLIK) gondoskodik. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 10. A feladat ellátására szolgáló vagyon a feladatellátási helyek szerint: 7173 Zomba, Rákóczi utca 84. helyrajzi szám: 63 hasznos alapterület: Telek: 13693 nm; épület: 3450 nm 7175 Felsőnána, Rákóczi utca 4. helyrajzi szám: 464 hasznos alapterület: Telek: 3727 nm; épület: 400 nm 7175 Harc Kölesdi utca 2. helyrajzi szám: 371/30 hasznos alapterület: 342 nm 7054 Tengelic, Petőfi utca 2. helyrajzi szám: 292/1 hasznos alapterület: Telek: 9236 nm; épület: 1703 nm 11. A vagyon feletti rendelkezés joga: A vagyonkezelői jog KLIK 12. Az intézményvezető megbízása: 12.1 Az intézmény vezetőjét a fenntartó- nyilvános pályázat útján - határozott időre bízza meg. I.A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) célja, feladata 1. A szervezeti és működési szabályzat célja, hogy határozza meg a közös igazgatású köznevelési intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott cél- és feladatrendszer tevékenységeinek és folyamatainak összehangolt, racionális és hatékony megvalósulását szabályozza. 2. Az SZMSZ alapjául szolgáló rendeletek, jogszabályok. Különösen:  2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről  az 1992. évi XXII. tv. a Munka törvénykönyvéről  az 1992. évi XXXIII. tv. A közalkalmazottak jogállásáról 6

        

368/2011.(XII.31.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről a 138/1992. (X. 8.) korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 2012. évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 2/2013.(1.15) KLIKE utasítása a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ kiadmányozási és helyettesítési rendjéről szóló 1/2013.(1.02.) KLIKE utasítás módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról

II. Az SZMSZ általános rendelkezései, az SZMSZ hatálya A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el – a diákönkormányzat, az iskolaszék, és a szülői szervezet véleményezési jogának gyakorlása mellett. A Szervezeti és Működési Szabályzat a fenntartói egyetértés csak azokhoz a szakaszokhoz kell, amelyekben a fenntartóra többlet kötelezettségek hárulnak. Az SzMSZ és a hozzá kapcsolódó dokumentumok, a Pedagógiai program és a Házirend nyilvánosak. Megtekinthetők az iskola könyvtárában, az igazgatói irodákban és az iskola honlapján. Mindhárom dokumentumról tájékoztatás kérhető az intézmény vezetőjétől. III. Az SZMSZ és az intézmény más belső szabályzatainak összefüggései, kapcsolata A törvényes működést az alábbi - a hatályos jogszabályokkal összhangban álló- alapdokumentumok együttesen határozzák meg: 1. Az alapító okirat 2. A pedagógiai program tartalma (a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdése szerint), nyilvánossága, tájékoztatási kötelezettségek: - az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait - a nevelés és oktatás célját, konkrét feladatait, az intézmény helyi óratervét és tantervét - az egyes évfolyamokon a képzés anyagát, időtartamát és a követelményeket, a magasabb évfolyamra lépés feltételeit - a számonkérések formáit, a növendékek értékelésének és minősítésének szempontjait és módját - a képességek kibontakoztatásának és fejlesztésének módjait - a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységeket - az iskola nevelési programját - a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait - a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét - a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét A pedagógiai program nyilvános azt bárki megtekintheti: - nyomtatott formában az iskola könyvtárában, a könyvtár nyitvatartási idejében - az igazgatói irodában - az iskola honlapján A pedagógiai programmal kapcsolatos tájékoztatást az intézmény vezetője nyújt az iskolába történő beiratkozás alkalmával, az elsős szülői értekezleten. Átjelentkezéskor az intézmény vezetőjétől vagy helyettesétől kérhető tájékoztatás. 3. A tanév munkaterve 7

- az intézmény hivatalos feladatsora, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve, a felelősök megjelölésével. - az intézményvezető készíti el, melynek a nevelőtestület által való elfogadási időpontja: szeptember 30. A tanév helyi rendjét az intézmény honlapján el kell helyezni. 4. Jelen szervezeti és működési szabályzat 5. Telephelyenkénti házirendek IV. Az intézmény szervezeti felépítése, vezetési szerkezete, a vezetők közötti feladatmegosztás Az intézményben a vezetéssel kapcsolatos feladatokat az intézmény igazgatója, az igazgatóhelyettes, az intézményegység-vezető és a tagintézmény-vezetők látják el.

8

1. Az intézmény szervezeti felépítése és vezetési szerkezete Igazgató

Igazgató helyettes

Tagintézmény vezetők

Intézményegység-vezető Munkaközösség vezetők iskolai szintű

Harci Tagiskola

Pedagógusok Takarító

Tengelici Tagiskola

Pedagógusok Karbantartó

Iskolatitkár

Zomba székhely iskola Munkaközösség vezetők tagiskolai szintű

Iskolatitkár Takarítók

Pedagógusok Karbantartó

Takarítók

Felsőnánai Tagiskola

Művészeti Iskola

Pedagógusok Takarító

Pedagógus

9

Az intézmény igazgatója egyben a felsőnánai tagiskola vezetői feladatát is ellátja. Az ő közvetlen irányításával 1 igazgatóhelyettes és 3 tagiskola-vezető és egy művészeti iskolai intézményegység vezető dolgozik. A tagintézmények feladata az intézményen belül: A családdal szorosan együttműködve biztosítja a 6-14 (16) éves korosztály korszerű nevelését, képzését, művelődését. Sokoldalú együttműködéssel megteremti a közéleti nevelés lehetőségeit az intézményi demokrácia formáinak felhasználásával. Feltárja az óvoda és az iskola egymásra épülésének módját, gondoskodik a tehetségek fejlesztéséről és a tanulók képességeinek maximális kibontakoztatásáról. 2. Az intézmény igazgatója Az intézmény élén a magasabb vezető beosztású igazgató áll, aki: 

szervezi és ellenőrzi a köznevelési intézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését;



döntésre előkészíti a köznevelési intézmény működésével, feladatellátásával kapcsolatos minden olyan ügyet, amelyet jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe;



előkészíti a nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket és a köznevelési intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait;



jóváhagyja a köznevelési intézmény alapdokumentumait: a pedagógiai programot, a helyi tantervet, előkészíti a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet;



kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges intézkedések megtételét;



gyakorolja a ráruházott munkáltatói, valamint az utasítási és ellenőrzési jogot a köznevelési intézmény közalkalmazottai felett;



tájékoztatást ad a fenntartónak a köznevelési intézmény tevékenységéről;



teljesíti a KLIK illetékes tankerületi igazgatója által kért adatszolgáltatást;

 

szakmai értekezletet hív össze a köznevelési intézmény működésével kapcsolatos feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, az operatív feladatok irányítása céljából. a szakmai feladatai ellátása során kapcsolatot tart az illetékes tankerület munkatársaival,



az intézmény fenntartása, működtetése kérdésében a tankerület munkatársaival,



az intézmény vagyonával kapcsolatos kérdésében az illetékes települési önkormányzat képviselőjével.

10

Az intézmény vezetőjének jelentési, egyeztetési kötelezettsége ILLETÉKES ÜGYTÍPUS

TANKERÜLETI IGAZGATÓ

ILLETÉKES POLGÁRMESTERI

JÁRÁSI

HIVATAL

KORMÁNYHIVATAL

műszaki (üzemeltetési, karbantartási) problémák beszerzési igény jelzése meglévő eszközök karbantartási, javítási ügyei, pótlása szerződéssel kapcsolatos szakmai és pénzügyi teljesítésigazolás leltár projekttervezés Iskolaszék / szülői szervezet / DÖK feltételeinek biztosításával kapcsolatos problémák rendkívüli szünet elrendelése, (intézményre kiterjedő veszélyhelyzet esetében) rendkívüli szünet miatti tanítási, hét módosítása pedagógusok jogviszonyával (kinevezés, megszüntetés, stb.) kapcsolatos ügyek pedagógusok szabadságával, betegszabadságával kapcsolatos ügyek pedagógusok túlóráinak igazolása, azok elszámolásáról kimutatás készítése beiskolázás tervezése, szervezése, lebonyolítása tankönyvrendeléssel kapcsolatos eljárás előkészítés, szervezés, lebonyolítás tanköteles tanulók nyilvántartása, azzal kapcsolatos feladatok elsőfokú határozatok fellebbezéseinek kezelése

X X X X X X X

X

X X

X

X

X X

X

X

tanulóbalesetek jelentése

X

intézményi dokumentumok felülvizsgálata

X

következő tanév tervezése, tantárgyfelosztások készítése továbbképzési programok egyeztetése

X

X 11 X

tanulmányi versenyek ügyei

X

pályázatokon történő részvétel jelzése

X

X

3. A hatáskörök átruházása Az intézmény igazgatója - egyszemélyi felelősségének érvényesülése mellett - a következő hatásköröket ruházza át: a képviseleti jogosultság köréből: - az adott feladatellátási hely szakmai képviseletét a tagiskolák vezetőire. 4. Az intézményegység-vezető: A munkakör 5 évre szóló vezetői megbízással tölthető be. A pályázatot a www.kozigallas.hu honlapon kell meghirdetni.  irányítja, szervezi intézményegység szakmai munkáját, szakmai ügyekben képviseli az intézményegységet.;  dönt az intézményegység működésével kapcsolatos minden olyan kérdésben, amelyek előzetes egyeztetése nem tartozik az intézmény központi szervéhez, illetve amelyekben a döntés nem tartozik az intézményegység más közösségének hatáskörébe;  az intézményegység-vezető a jogszabályban meghatározottak szerint végzi a tanügyigazgatási feladatokat;  szervezi az együttműködést a külső szervekkel, civil szervezetekkel;  végzi a gazdálkodás területén a vezetők részére előírt ellenőrzéseket, valamint a Munkavédelmi és Tűzvédelmi Szabályzatban előírt feladatokat, ellátja, illetve irányítja a pedagógiai, szakmai munka belső ellenőrzését - az intézményegység működési szabályzatában foglaltak szerint;  az eredményes gazdálkodás segítése érdekében felméri, és az igazgatóhoz eljuttatja az intézményegység személyi és dologi jellegű igényeit;  felelőssége feladatai ellátásáért, az általa vezetett intézményegység szakmai munkájáért és intézményegysége gazdaságos működtetése érdekében tett intézkedéseiért áll fenn. 6. A tagintézmény-vezetők: A munkakör pályázat útján 5 évre szóló vezetői megbízással tölthető be. A pályázatot a www.kozigallas.hu honlapon kell meghirdetni. Feladataik:  részt vesznek a pedagógiai program, pedagógiai munkaterv előkészítésében;  segítik az igazgató adatszolgáltatási feladatait, ellenőrzési munkáját;  ellenőrzik a pedagógiai adminisztráció határidejének betartását;  szakmai segítséget nyújtanak a beosztott kollégáknak;  megszervezik, ellenőrzik a helyettesítéseket, erről az igazgatót naprakészen tájékoztatják;  figyelemmel kísérik és segítik az SZMK munkáját;  összefogják a munkaközösség-vezetők munkáját;  szervezik a továbbképzéseket;  ellenőrzik és szervezik a technikai dolgozók munkáját;  jelzik a szükséges javítási munkákat, javaslatot tesznek a szükséges beszerzésekre, selejtezésre;  előkészítik a szabadságolási tervet;  segítik a munkarend kialakítását, egyeztetés alapján elkészítik az órarendet, a beosztottak munka-, ügyeleti rendjét;  tagintézményükben részt vesznek a szülői értekezleteken, nyílt napokon;  aktívan részt vesznek a beszerzésekben;  kapcsolatot tartanak a társintézményekkel.

12

7. A kiadmányozási (aláírási) jogkör gyakorlása A KLIK kiadmányozási és helyettesítési rendjéről szóló 2/2013. (I.15.) KLIKE utasításban foglaltak szerint az intézményvezető kiadmányozza:  a jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése kivételével, az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait;  a tankerületi igazgatóval történt előzetes egyeztetést követően, az intézményben helyettesítés céljából, határozott időre történő jogviszony létesítésére irányuló munkáltatói intézkedést;  a KLIK kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítésigazolás, utalványozás eljárásrendjéről szóló szabályzata szerint az intézmény jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat;  az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket, egyéb leveleket;  az intézmény szakmai feladatai ellátásával kapcsolatos döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a KLIK központi szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartotta fenn;  a közbenső intézkedéseket;  a rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat. 8. A helyettesítés rendje Az intézmény igazgatóját távollétében az intézmény székhelyén működő igazgatóhelyettes helyettesíti. 8.3. Az intézményigazgató és az igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén a helyettesítés az iskolai tagintézmény-vezetők feladata: 8.3.1. Első helyettes: a tengelici tagiskola vezetője 8.3.2. Második helyettes: harci tagiskola vezetője. 8.5. Egyidejű távollétük esetén a helyettesítésre megbízást kell adni. 8.1.

V. Az intézmény közösségei, ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel Az intézményi közösség Az intézményi közösséget az alkalmazottak, a szülők, a tanulók és a gyermekek alkotják. Az intézményi közösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat a felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. 1. Az igazgatótanács (3 fő): a) elnöke: az intézmény igazgatója, b) Tagjai: intézmény-egységenként 1-1 fő; Általános iskola 1 fő, alapfokú művészetoktatás 1 fő. Az igazgatótanács értekezletein állandó meghívottként vesznek rész a tagintézmények vezetői. c) Az igazgatótanács feladata: Az intézményegységek munkájának összehangolása. Véleményezi:  az alkalmazottak erkölcsi és anyagi elismerését jelentő ügyeket (címek adományozása, kitüntetési javaslat, intézményi szintű jutalmazások); 13

 a fejlesztési, beruházási és felújítási javaslatokat tesz. Javaslattevő jogkörrel rendelkezik az intézmény működésével kapcsolatos minden további kérdésben. d) Az igazgatótanács feladata az összalkalmazotti értekezlet előkészítése. Ennek keretében dönt az összalkalmazotti értekezlet összehívásának időpontjáról és napirendjéről. Az összalkalmazotti értekezlet elé kerülő előterjesztést előzetesen véleményezi. Állásfoglalását ismertetni kell. Az igazgatótanács készíti elő az összalkalmazotti értekezletet akkor is, ha annak összehívását a fenntartó kezdeményezi, kivéve az intézményvezetői megbízás tárgyában, amelyet az előkészítő bizottság végez. e) Az igazgatótanácsot - az általa elfogadott munkaterv szerint - félévenként az intézményigazgató hívja össze. Rendkívüli igazgatótanácsi értekezlet összehívására kerül sor, ha azt egy tagja az okok megjelölésével indítványozza, vagy azt az intézményigazgató szükségesnek ítéli meg. f) Az igazgatótanács akkor határozatképes, ha tagjai közül az igazgató és 1fő jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. 2. Az intézményi tanács A köznevelési törvény 73. §-ának (3) bekezdése biztosít a lehetőséget az intézményi tanács megalakítására és működtetésére, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 121.§-a pedig szabályozza az intézményi tanács létrehozásának körülményeit. Tekintve, hogy megítélésünk szerint iskolánkban jól működik az iskolaszék, a szülői szervezet és a diákönkormányzat közötti egyeztetés, biztosítjuk a fenntartó és a partnerszervezetek közötti információáramlást, az intézmény tantestülete és a partnerszervezetek nem tartják szükségesnek az intézményi tanács megalakítását. 3. A szakalkalmazotti értekezlet a) Az intézmény alapfeladatával összefüggő szakalkalmazotti munkakörök: - tanító, - tanár, - logopédus. b) Az alapfeladatot közvetlenül segítő munkakörök: - iskolatitkárok, c) Kisegítői munkakörök: - takarítók, - karbantartók, c) A szakalkalmazotti értekezlet döntési jogkörébe tartozik:  az intézmény pedagógiai programjának elfogadása, módosítása,  az intézmény szervezeti és működési szabályzatának elfogadása és módosítása, a jóváhagyást megtagadó döntés elleni felülvizsgálati kérelem benyújtása,  az intézmény munkáját összefoglaló elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása. d) A szakalkalmazotti értekezlet gyakorolja az igazgató vezetői megbízásával összefüggésben a jogszabály által a nevelési-oktatási intézmények nevelőtestületéhez telepített véleményezési hatásköröket. e) A szakalkalmazotti értekezlet véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. f) A szakalkalmazotti értekezletet általában évente egyszer, a tanév indításakor kell összehívni.

14

A szakalkalmazotti értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az intézményvezetői megbízással kapcsolatos rendkívüli szakalkalmazotti értekezlet határozatképességéhez a tagok legalább 2/3-os jelenléte szükséges. Az intézmény vezetésére vonatkozó program és a fejlesztési elképzelések támogatásáról vagy elutasításáról a szakalkalmazotti értekezlet titkos szavazással határoz. g) Ha a szakalkalmazotti értekezlet az intézmény működését érintő bármely kérdésben véleményt nyilvánított vagy javaslatot tett, az intézmény igazgatója azt megvizsgálja, és arra 30 napon belül indokolt írásbeli választ ad, amelynek megfelelő közzétételéről az intézményegység-vezető, tagintézmény-vezetők gondoskodnak. 4. Az alkalmazotti közösség, az összalkalmazotti értekezlet a) Az alkalmazotti közösséget az intézményben foglalkoztatott valamennyi dolgozó (közalkalmazott) alkotja. b) Az alkalmazotti közösséget véleményezési jog illeti meg az intézmény átszervezésével (megszüntetésével), feladatának megváltozásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, az intézményvezetői megbízással összefüggő döntésekben. A véleményezési jog gyakorlásának fóruma az összalkalmazotti értekezlet. c) Az összalkalmazotti értekezletet a véleményezési jogkörébe tartozó fenntartói döntések meghozatala előtt kell összehívni. Össze kell hívni akkor is, ha azt az igazgatótanács valamely kérdés megvitatásában szükségesnek látja. d) Az összalkalmazotti értekezleten a dolgozók legalább 2/3-os jelenléte szükséges. Az összalkalmazotti értekezlet maga határozza meg, hogy milyen módon alakítja ki véleményét. 5. Az iskolaszék 5.1. Az intézményben a jogszabályokban előírtak szerint az iskolahasználók érdekeinek jobb képviseletéért iskolaszék működhet. Tengelicen működő iskolaszék. Az iskolaszék érdekegyeztető szerv. Az iskolaszék létszáma:1 fő a fenntartót; 1 fő a szülőket; 1 fő a nevelőtestületet képviseli. 5.2. A szülők képviselőit a szülők javaslatainak összegyűjtése után a szülői munkaközösség titkos szavazással választja meg egyszerű többséggel. 5.3. A nevelőtestület képviselőit a pedagógusok javaslatainak összegyűjtése után a nevelőtestület nyílt szavazással választja meg. 5.4. Ha az iskolaszék szülői, illetve nevelői képviselői helye megüresedik, az újabb választás előkészítéséért a tagintézmény vezetője felelős. 6. A nevelők közösségei 6.1. A nevelőtestület Iskolai nevelőtestületet a tagintézmények, és az intézményegység valamennyi pedagógusa alkotja. A tagintézményekben tagintézményi nevelőtestületek működnek. Az iskolai nevelőtestület gyakorolja mindazon döntési és véleményezési jogosultságokat, amelyeket a Köznevelési törvény és a végrehajtási rendeletei a nevelési-oktatási intézmények nevelőtestületeinek hatáskörébe utal. 15

A tagintézmények nevelőtestületei külön-külön véleményezik az intézmény SZMSZ-éhez kiegészítésként csatlakozó, a tagintézményre vonatkozó működési szabályzatot, az iskolai házirendet, az iskolai tanév, helyi rendjét, az iskolai helyi tantervet. 6.1.1. A nevelőtestület tagja az iskola, valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozók. 6.1.2. A nevelőtestület a magasabb jogszabályok alapján a következő döntési jogkörökkel rendelkezik: - a foglalkozási, illetve pedagógiai program és módosításának elfogadása; - a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása; - a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése; - a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; - a házirend elfogadása; - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; - a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása; - az alapító okiratban foglaltak szerint, a nevelési-oktatási intézmény alapfeladatán kívüli anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenység (vállalkozás) indítása, igénybevétele feltételeinek meghatározása, a bevétel felhasználási jogcímének megállapítása; - a foglalkozási, illetve a pedagógiai program, valamint a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról; - arról, hogy a nevelési-oktatási intézmény helyiségeit használatra kinek engedi át; - jogszabályban meghatározott más ügyek. 6.1.3. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályok alapján a következő esetekben: - a tantárgyfelosztás elfogadása előtt; - az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során; - az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt; - a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében; - a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában; - jogszabályban meghatározott más ügyekben. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. 6.1.4. Az iskola, nevelőtestülete feladatkörének részleges ellátására állandó bizottságokat vagy munkacsoportokat hozhat létre. - Az állandó bizottságok tagjait ezen tisztségükben a nevelőtestület évente egyszer megerősíti. - Az állandó bizottságok tagjai maguk közül a tevékenység összehangolására, irányítására vezetőt választanak. - Egy tanév, nevelési év során a nevelőtestület az alábbi értekezletet tartja:  tanévnyitó értekezlet  tanévzáró értekezlet  félévi valamint év végi osztályozó, valamint a pedagógiai munkát értékelő értekezlet  2 alkalommal nevelési értekezlet. - Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy vezetősége ezt indokoltnak tartja. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: 16

- a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50%-a jelen van; - a nevelőtestület döntéseit - ha erről magasabb jogszabály, illetve az SZMSZ másként nem rendelkezik - nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza; - a nevelőtestület személyi kérdésekben - a nevelőtestület többségének kérésére - titkos szavazással is dönthet; - a nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. 6.2. A nevelők szakmai munkaközösségei 6.2.1. Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: A minimum öt pedagógus munkáját integráló  alsó tagozati Tengelicen, Zombán  felső tagozati Tengelicen, Zombán  nemzetiségi intézményi szintű  napközis munkaközösség intézményi szintű  testnevelést tanítók (tanítók, testnevelő tanárok) munkaközössége intézményi szintű A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre ruházott jogai: - a pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása, - a taneszközök, tankönyvek kiválasztása, - a továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel, - jutalmazásra, kitüntetésekre, kereset kiegészítésre javaslattétel, - szakmai munkaközösség vezető munkájának véleményezése. 6.2.2. A szakmai munkaközösségek feladatai a szakterületükön belül: - szakmai, módszertani kérdésekben segítik az iskola munkáját; - részt vesznek az iskolai, nevelő-oktatómunka belső fejlesztésében (tartalmi és módszertani korszerűsítés); - egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos mérése, értékelése; - pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása; - szervezik a pedagógusok továbbképzését, segítséget nyújtanak a nevelők önképzéséhez; - összeállítják az alap- és helyi vizsgák tételsorait, ezeket értékelik; - javaslatot tesznek a szükséges szakmai jellegű beszerzésekre, az eszközpótlásra - segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját; - megválasztják a munkaközösség vezetőjét. 6.2.3. A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség-vezető irányítja. - A munkaközösség vezetőjét az igazgató javaslatára a munkaközösség tagjai választják. - A munkaközösség-vezetők munkájukat munkaköri leírás alapján végzik. 6.3. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok - Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a nevelőtestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület döntése alapján. - Az alkalmi munkacsoportok tagjait a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. 6.4. A nevelőtestület által létrehozott bizottságok: A fegyelmi bizottság feladata:  a házirendet súlyosan megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata.  Az érintett meghallgatása után tárgyilagos döntés hozatala. 17

Tagjai: - az intézmény vezetője, - az érintett tanuló osztályfőnöke, - egy tanuló által felkért pedagógus, - a diákönkormányzat képviselője 7.

A szülők közösségei

Az intézmény szülői közösségének legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai Szülői Munkaközösség (SZMK) vezetősége. Az SZMK - t képviseleti úton választják, iskolai osztályok szülői képviselői. Minden közösség egy tagot delegál az iskolai szülői szervezetbe. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat képviselőik, vagy az osztályfőnök segítségével juttatják el az iskola vezetőségéhez. A SZMK tagjai, egy elnökből és két vezetőségi tagból álló vezetőséget választanak. Az SZMK akkor határozatképes, ha azon az érdekeltek több mint 50 %-a jelen van. Döntését nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az SZMK vezetőségét az iskola igazgatójának tanévenként legalább 2 alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az intézmény feladatairól, tevékenységéről. A szülői munkaközösséget az alábbi jogok illetik meg: megválasztja saját tisztségviselőit, kialakítja saját működési rendjét, a munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét, képviseli a szülőket az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, - véleményezi a pedagógiai programot, házirendet, munkatervet, valamint az SZMSZ azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatosak, véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. 8. A tanulók közösségei tagintézményekben 8.1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén mint pedagógus vezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírás alapján végzik. A 4-8. évfolyam osztályközösség tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: - képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. 8.2. A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. A diákkörök tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. 8.3. A tanulók, a tanulóközösségek és diákkörök érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. - Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait a diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesíti. Javaslattétel, véleményezés előtt azonban az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét ki kell kérnie. - Az iskolaszékben tanácskozási joggal az iskolai diákönkormányzatot a diákönkormányzat vezetője képviseli. 8.4. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. - Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét szervezeti és működési szabályzata szerint folytatja.

18

- Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a pedagógusok javaslatai alapján a nevelőtestület és az iskolai diákönkormányzat vezetőségének egyetértésével az igazgató bízza meg. 8.5. Évente legalább 2 alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, melyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. A tengelici iskolában a diákközgyűlést évente legalább egy alkalommal, az 58. évfolyamos tanulók részvételével a tagiskola vezetője hívja össze. 8.6. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket az intézmény biztosítja. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az SZMSZ használati rendszabályai szerint veheti igénybe. 8.7. A diákönkormányzattal, a diákképviselőkkel az intézmény vezetője diákönkormányzatot segítő tanár személyén keresztül folyamatos kapcsolatot tart fenn. A tanulók gondjaikkal, kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézményvezetőt. VI. Az intézményegység, a tagintézmények együttműködésének szabályai, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Az intézmény szakmai alapelveit, az intézményegység és tagintézmények tartalmi együttműködését az intézmény pedagógiai koncepciója, az éves feladatok ütemezését az intézményegységi, tagintézményi munkatervek tartalmazzák. A tagintézmények vezetőinek részvételével havonta egy alkalommal vezetői értekezletet kell tartani. Az aktuális feladatokon kívül az éves munkaterv határozza meg a napirendet. A vezetői értekezletet úgy kell kijelölni, hogy azon mindenki részt tudjon venni. Akadályoztatás esetén a helyettesítési rend szerinti képviselet szükséges. Az intézményegységek feladatainak összehangolását az igazgatótanács végzi. VII. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje I. Az ellenőrzést végzik: - igazgató - intézményegység-vezető - tagintézmény-vezetők - igazgatóhelyettes - munkaközösség-vezetők. 1. A különféle felelősöknek a felelősi területükön ellenőrzési joguk van, egyben jelentési és beszámolási kötelezettségük az igazgatóhelyettes, a tagintézmény-vezető és az igazgató felé. 2. A belső ellenőrzés legfontosabb feladata a pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése, annak feltárása, hogy milyen területeken szükséges a pedagógusok munkáját erősíteni, milyen területen kell a rendelkezésre álló felszereléseket felújítani, korszerűsíteni, illetve pótolni, bővíteni. 3. A pedagógiai munka ellenőrzéséhez, méréséhez az ellenőrzést végzők tervet készítenek, azt ütemezik a pedagógiai program és az éves munkaterv alapján. 4. Az ellenőrzésnek alapvetően a tanulók által készített írásbeli dolgozatok és felmérőlapok értékelésén kell alapulnia. 5. Az ellenőrzési terv végrehajtásáért az igazgató, illetve helyettese, tagintézmény-vezetője felel. Az egyes szakterületek belső ellenőrzésének irányítói a szakmai munkaközösségek vezetői. 6. A belső ellenőrzés a munkaterv szerint folyik, de az igazgató rendelkezése alapján rendkívüli ellenőrzés is tartható. Rendkívüli ellenőrzés megtartását kérheti a szakmai munkaközösség, az iskolaszék, a szülői munkaközösség. 7. A tanév során a látogató vezetőknek valamennyi pedagógus munkáját értékelni kell. A pedagógus kérésére, munkájának segítése érdekében óralátogatás során lehet felmérni a pedagógus nevelő- és oktató munkájának hatékonyságát, értékelni pedagógiai módszereit. 19

8. Az ellenőrzés tapasztalatait az ellenőrzést végző ismerteti az érintett nevelővel. Az egyes szakterületeken elért eredményeket a szakmai munkaközösségek kiértékelik, megvitatják, s ennek eredményeképpen a szükséges intézkedések megtételét kezdeményezik az iskolavezetésnél. 9. Az ellenőrzés tapasztalatait értékelni kell, megállapítva, hogy az esetleges hiányosságok megszüntetése érdekében milyen intézkedések megtétele szükséges. 10. Az ellenőrzés formái: - óralátogatás - foglalkozások látogatása - beszámoltatás - eredményvizsgálatok, felmérések. II. A vezetők ellenőrzési feladatai 1. Igazgatóhelyettes  Az intézményen belül szervezi, segíti, ellenőrzi, elemzi és értékeli a pedagógiai munkát, az iskola munkatervének végrehajtását.  Rendszeresen látogatja az osztályok óráit, a napközis csoportokat. A látogatások és egyéb tapasztalatok alapján ellenőrzi és értékeli a nevelők munkáját, észrevételeivel, bírálataival és javaslataival segíti a pedagógiai munka színvonalának emelését.  Ellenőrzi az osztályfőnökök, napközis nevelők dokumentumait és adminisztratív munkáját.  A tanulói balesetek megelőzése, az osztályfőnökök ez irányú munkájának ellenőrzése.  Szervezi és ellenőrzi a felső tagozatban a helyettesítéseket.  Az intézményvezető távollétében a tagintézményekben is ellátja a tagintézmény-vezetők munkájának ellenőrzését. 2. Intézményegység-vezető/Tagiskola-vezetők  Szervezi, irányítja és ellenőrzi az intézményegységben, tagintézményben folyó szakmai, pedagógiai munkát, rendszeresen látogatja az egységében dolgozó pedagógusok foglalkozásait.  Szervezi, irányítja, ellenőrzi az intézményegység, a tagintézmény technikai dolgozóinak tevékenységét.  Ellenőrzi a pedagógiai adminisztrációt, a határidők betartását.  Szervezi és ellenőrzi a helyettesítéseket.  Munkavédelem, tűzvédelem. 3.    

Munkaközösség-vezetők Az adott tagozat, szakmai terület eredményességének ellenőrzése. Tanmenetek ellenőrzése és véleményezése. Magasabb vezetői pályázatok véleményezése írásban. A PP véleményezése.

VIII.

A külső kapcsolatok rendszere, formái

1. KLIK Bonyhádi Járási Tankerülettel  fenntartói feladatok  adatszolgáltatás  teljes körű egyeztetési kötelezettség az intézményt érintő valamennyi ügyben 2. Kapcsolattartás a szülőkkel  szülői értekezlet, fogadóóra, családlátogatás, e-napló  nyílt nap, nyílt hét  SZMK üléseken tájékoztatók 20

Konkrét időpontját az intézmény éves munkaterve tartalmazza. Rendszeres írásbeli tájékoztatás formái: Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetébe feltüntetni. A tájékoztató füzetben a pedagógusnak minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel kell ellátnia, a szóbeli feleltet aznap, az írásbeli teljesítményeket a kiosztás napján. Az e-napló vezetése kétheti határidővel kötelező. Amennyiben a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, a hiányt az osztálynaplóba dátummal és kézjeggyel ellátva be kell jegyezni. Szóbeli tájékoztatást formái: A szülői értekezletek Az osztályfőnök tanévenként 2 szülői értekezletet tart. Rendkívüli szülői értekezlet az osztályfőnök hív össze saját, illetve az iskolaszék, vagy az SZMK elnöke kezdeményezésére. Leendő első osztályosok utolsó óvodai szülői értekezletén részt vesz az osztály tanítója. A beiratkozott tanulók iskolakezdésének zavartalansága érdekében. Nyílt tanítási napok 1 – 1 tanítási napon szervezzük ősszel (novemberben) ill. tavasszal (márciusban) zömében elméleti tanítási órák napján  a szülők az adott napon a programokat 16 óráig látogathatják meg. A szülői fogadóórák Intézményünkben az iskola valamennyi pedagógusa havonta 1 alkalommal fogadóórát tart. Ideje: 1330-1600, novemberben és áprilisban 18 óráig. A tengelici iskolában félévente egy-egy 1700 – 1800 óráig. Amennyiben a gondviselő fogadóórán kívüli időpontban is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. 3. Polgármesteri Hivatalokkal  adatszolgáltatás (pl.: tanulói étkezési normatíva)  rendezvényeken való részvétel, műsorszámok biztosítása 4. Megyei Kormányhivatal illetve az illetékes Járási Hivatal  gyámhatósági ügyek  tanulói igazolatlan hiányzás miatti ügyek 5. Művelődési Házzal  versenyeken való részvétel  kiállítások rendezése, megtekintése  ünnepek előkészítése  szakkörökön való részvétel 6. Babits Mihály Megyei Művelődési Házzal, Deutsche Bühne színházzal  versenyeken való részvétel  színházlátogatás. 7. Szakmai szolgáltatókkal  szakmai szolgáltatásokat nyújt. 8. Területileg illetékes Járási Munkaügyi Központtal A felső tagozatos gyermekek pályaorientációja; pályaválasztását segítő üzemek, intézmények koordinálása. 9. Civil szervezetekkel  Nemzetiségi Német Kisebbségi Önkormányzat  Roma Kisebbségi Önkormányzat  Bukovinai Székely Egyesület  Zombai Hagyományőrző Egyesület 10. Sportegyesületekkel

21

11. Kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal  A községi gyermekjóléti szolgálat segítséget nyújt a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének feltárásához, megelőzéséhez.  Az intézmény igazgatója, iskola gyermekvédelmi felelőse napi kapcsolatban állnak a gyermekjóléti szolgálattal a gyermekvédelmi feladatok ellátása érdekében. 12. Kapcsolattartás az egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval  Az intézmény vezetőjének gondoskodnia kell a gyermekek, tanulók egészségének megóvásáról.  Biztosítani kell a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezését.  E feladat ellátása érdekében szoros együttműködés alakult ki az iskolaorvossal, fogorvossal és az iskolavédőnővel.

22

IX. A működés rendje és a nyitva tartás Az iskolák szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 700 órától 17 óráig, a zombai iskola az alapfokú művészetoktatás óráinak befejezéséig,18 óráig tart nyitva. Az iskolákat szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt. A tanítás idő végén a tanulók csoportosan távoznak az iskolából. A tanuló tanítási idő alatt csak osztályfőnöke, távollétében csak a tagintézmény-vezető írásos engedélyével hagyhatja el az iskolát. A hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik. Az iskola a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületben. A nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét az igazgató tanévenként határozza meg. 1. A vezetők benntartózkodása és helyettesítésük rendje Az intézményekben a hivatalos munkaidőben felelős vezetőnek kell az épületekben tartózkodni. Biztosítani kell a vezetői feladatok ellátását. A vezető akadályoztatása esetén az intézmény működési körében a szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére alábbiak szerint kell a helyettesíteni. Az iskola nyitvatartási idején belül reggel 730 órától délután 16 óráig:  Zombán az igazgató helyettes  Tengelicen a tagintézmény-vezető vagy távollétére helyettesítési feladatokkal megbízott munkaközösség-vezető.  A harci és a felsőnánai tagiskolában a helyettesítési feladatokat az adott napon a napközis feladatot ellátó nevelő végzi. Az igazgatót akadályoztatása esetén – azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörben,– teljes felelősséggel az igazgató helyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletbe beosztott pedagógus jogosult az intézmény működési körében a szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére. A 16 órakor távozó vezető után a szervezett foglalkozást tartó pedagógus tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért. 2. A létesítmények és helyiségek használatának rendje Az iskolák létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, az állag-megóvás szem előtt tartásával kell használni. Az iskolák minden dolgozója felelős:  a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért,  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  az energiafelhasználással való takarékoskodásért,  a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanítási, foglalkozási idő után a tanulók, csak külön engedéllyel vagy szervezett foglalkozás keretében tartózkodhatnak az iskolában. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató vagy a tagintézmény-vezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell. 23

A könyvtár használati rendjét a szabályzat rögzíti. Az iskolához nem tartozó külső igénybevevők a helyiségek átengedéséről szóló megállapodás szerinti időben tartózkodhatnak az épületben. Az igénybevevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli, és kártérítési felelőséggel tartoznak. Kötelesek betartani az iskolai munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat. Az intézménybe belépés, benntartózkodás rendje az intézménnyel jogviszonyban nem állók részére. 

Ezen szabályok kiterjednek a látogatóként az intézményben tartózkodó diákokra, hivatalos ügyet intéző felnőttekre (pl. üzletkötő, hivatali alkalmazott, rokon, hozzátartozó stb.) illetve az intézmény termeit bérlő személyekre.  Az iskolában fenti felsorolásban szereplő idegen személyek csak meghatározott céllal az ügyintézés helyén és az ügyintézés idejére tartózkodhatnak.  A tanítási órát, tanórán kívüli foglalkozást semmilyen okkal, semmilyen módon nem zavarhatják.  A szülő ill. hozzátartozó gyermekét indokolt esetben az óraközi foglalkozási szünetekben a folyosón, udvaron keresheti meg.  Hivatalos szülői fórumok alkalmával az értesítés, (meghívó) szerinti időpontban és helyen (osztályterem, ebédlő) szabad tartózkodni.  Nyilvános rendezvényeken, ünnepségeken az intézmény átengedett helyiségei a nagyközönség számára is rendelkezésre állnak.  Árusítást (bemutatót) csak az ebédlőben, ill. a könyvtári olvasóteremben az előzetesen egyeztetett és meghirdetett időpontban lehet szervezni. A helyiségek bérbeadásának feltételeit külön szabályoztuk. A sportudvart tanítási (foglalkozási) időn kívül Zombán és Tengelicen bárki használhatja este 22 óráig. X. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az intézmény egészségügyi felügyeletét gyermekorvos, fogorvos, körzeti védőnő látja el. Feladatuk:  rendszeres tisztasági ellenőrzés  a kötelező védőoltások megszervezése, lebonyolítása  rendszeres fogorvosi vizsgálat tanévenként egyszer az iskolai osztályokban  osztályonkénti szűrővizsgálatok (súly-, magasság-, vérnyomásmérés, látásélesség- és hallás-szűrés, általános orvosi vizsgálat)  iskolaérettségi vizsgálat  pályaválasztási alkalmassági vizsgálat (8. osztály)  gyógytestnevelési csoportbeosztás  rendszeres egészségnevelési munka, az egészséges életmód (helyes táplálkozás, mozgás), az egészséges szokások (dohányzás, alkohol-, drogmegelőzés) kialakítása. XI. Az intézményi védő-óvó előírások 1. Gyermek- és ifjúságvédelem  Valamennyi pedagógus kötelessége, hogy részt vegyen a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.  Minden pedagógus kötelezettsége, hogy segítse a gyermek, tanuló képességeinek, tehetségének kibontakoztatását, a hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkóztatását. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. 24

 A tankötelezettség teljesítésének törvényi előírásait a szülőkkel be kell tartatni, meg kell ismerni azokat az okokat, amelyek az iskolából való kimaradáshoz, távolmaradáshoz vezettek. Ez elsődlegesen az osztályfőnök és a gyermekvédelmi felelős feladata.  Abban az esetben, ha a feladatok ellátásában alkalmazott pedagógiai eszközök, módszerek nem vezettek eredményre, segítséget kell kérni a gyermekjóléti szolgálattól. Az igazolatlan hiányzásról értesíteni kell az önkormányzat jegyzőjét.  Az intézmény igazgatójának kötelessége, hogy biztosítsa a gyermekvédelmi felelős munkájának feltételeit, és ellenőrizze munkáját.  A mindennapi kapcsolattartás érdekében a tanulók részére lehetővé kell tenni, hogy problémáikkal rendszeresen felkereshessék a gyermekvédelmi felelőst. A gyermekvédelmi felelős a hét meghatározott napján fogadóórát tart az iskolában. A gyermekvédelmi felelős személyéről, fogadóórája időpontjáról a tanulókat és a szülőket a tanév elején az ellenőrző könyvben értesíteni kell.  A gyermekvédelmi felelősnek, illetve az intézményegységek vezetőinek állandó, rendszeres kapcsolatot kell kialakítania a szülőkkel. Tájékoztatni kell őket, hogy melyek azok az intézmények, amelyek gyermekvédelmi feladatokat látnak el; jól látható helyen ki kell függeszteni azok címét és telefonszámát (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelki segély stb.).  A gyermekvédelmi felelősnek a gyermek, tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kell kezdeményeznie a városi önkormányzat polgármesterénél.  A gyermekvédelmi felelős gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb, pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot.  A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok közé tartozik a szenvedélybetegségek megelőzésében való részvétel, mely valamennyi pedagógus kötelessége. E feladat megoldásában hathatós segítséget nyújt az iskolaorvos és az iskolavédőnő. Szükség esetén - a pedagógiai módszerek mellett - a gyermekjóléti szolgálat segítségét igénybe kell venni.  Az iskola területén, valamint az intézményen kívül szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek (dohányáru, szeszesital, drog) árusítása és fogyasztása. 2. A gyermek- és tanulóbalesetek megelőzése, eljárás a baleset bekövetkezése esetén  Valamennyi pedagógus kötelezettsége, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, azok elsajátításáról meggyőződjön, illetve ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett vagy ennek veszélye fennáll, megtegye a szükséges intézkedéseket (orvos vagy mentő, szülő értesítése; jegyzőkönyv felvétele a baleset körülményeiről). Ezt a feladatot osztályfőnöki órák, szaktárgyi órák keretében kell megoldani, a foglalkozási vagy osztálynaplóban pedig dokumentálni.  A munkavédelmi előírásokat a technika, fizika, kémia és testnevelés órákon a tanulókkal ismertetni kell, azok betartását ellenőrizzük.  A házirend tartalmazza a gyermek, tanuló feladatait a balesetek megelőzésében.  Ha az iskolában a gyermeket baleset éri, az e célra központilag kiadott nyomtatványon nyilvántartást kell készíteni. A három napon túl gyógyuló sérülést okozott balesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni, és a központilag meghatározott nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A baleseti jegyzőkönyv egy-egy példányát a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak, illetve át kell adni a tanulónak vagy szülőnek. Egy példányt az intézménynek kell őriznie. Ezt a munkát az iskolatitkár látja el (a tengelici tagintézményben a szolgáltatási szerződés szerinti cég képviselőjével együtt), az intézmény igazgatója ellenőrzi. 2. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők

25

Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az intézmény tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen - a természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés, árvíz), - a tűz, - a robbanással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az intézményegység vezetőjével, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Az eseményről azonnal értesíteni kell az igazgatót, az igazgatóhelyettest. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők:  igazgató  tagintézmény vezetők  igazgatóhelyettes  intézményi munkavédelmi felelős A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell:  az önkormányzatot,  a fenntartót,  tűz esetén a tűzoltóságot,  robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,  személyi sérülés esetén a mentőket,  egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófa-elhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. Az épületben tartózkodó személyeket riasztani kell. A jelzés: folyamatosan tartó szaggatott csengetés, áramkiesés esetén kolompolás. Ezután haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A tanulócsoportoknak a "Tűzriadó terv" alapján kell elhagyniuk az épületet. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre:  Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, a foglalkozást tartó nevelőnek a tantermeken kívül (pl. mosdóban, szertárban, stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell. A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell.  A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia.  A tantermek elhagyása során az ott tanító nevelő meggyőződik arról, hogy mindenki elhagyta e a helyiséget, majd utolsónak távozva gondoskodik arról, hogy az ajtó nyitva maradjon.  Az intézmény vezetőnek, illetve az intézkedésre jogosult felelős személynek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg - felelős dolgozók kijelölésével - gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: o a "Tűzriadó terv"-ben szereplő kijáratok kinyitásáról, o a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, o a vízszerzési helyek szabaddá tételétől, o az elsősegélynyújtás megszervezéséről, o a rendvédelmi, illetve katasztrófa elhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek, stb.) fogadásáról. 26

3. Teendők rendkívüli esemény, bombariadó esetén  Rendkívüli esemény, bombariadó esetén gondoskodni kell az illetékes szervek (rendőrség, tűzoltóság, esetleg mentők) értesítéséről, valamint - a tűzvédelmi szabályzatban szereplő kivonulási terv szerint az épület kiürítéséről.  Az eljárásrendet minden vezetékes telefon felett ki kell függeszteni.  Az épületbe csak az illetékes szervek engedélyével, a veszély elhárítása után szabad visszatérni. XII. Az iskolai tanulók jogállása, jogok és kötelezettségek, a tanulói fegyelmi eljárás szabályai 1. A tanuló (magántanuló) az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az igazgató dönt. 2. A tanulói jogviszony A köznevelési törvény 50-53.§-a valamint annak végrehajtásáról rendelkező 20/2012,(VIII.31.) EMMI rendelet 22-23.§-a alapján kell eljárni. 3. A tanuló tanulmányi kötelezettségének magántanulóként is eleget tehet. A magántanulóvá nyilvánításról a szülő írásbeli kérelme alapján az osztályfőnök vagy nevelőtestület véleményének figyelembevételével az igazgató dönt. 4. A tanulók jogait és kötelezettségeit a magasabb jogszabályok alapján a tagintézményenként elkészített házirend tartalmazza. 4.1. A tanulói házirend összeállítása előtt ki kell kérni a szülők, a nevelők és a tanulók véleményét. 4.2. A tanulói házirend elfogadásakor véleményezési jogot az iskola alábbi közösségei gyakorolhatnak: - nevelőtestület - iskolaszék - szülői munkaközösség - diákönkormányzat 5. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg.  A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja.  A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről.  A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet.  A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és

27



   

észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.

6. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg:  az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről  a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét  az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége  a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni  az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket  az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei  az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges  a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza  az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése  ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti 28

    

az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni

7. A tanuló által elkészített dologért járó díjazás szabályai A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. Megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra. Intézményünkben a tanulók jellemzően a technika, rajz (vizuális kultúra) tantárgyak keretében állítanak elő saját produktumot, mely nem kerül értékesítésre, így az adott tárgyat oktató döntése szerint kerülhet a tanulók birtokába.

29

XIII.

A tankönyvellátás rendje

Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok és irányelvek alapján készítettük:  A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény  A tankönyvpiac rendjéről szóló 2012. évi módosított 2001. évi XXXVII. törvény  A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet A köznevelési törvény 46. § (5) bekezdése rendelkezik arról, hogy 2013. szeptember 1-jétől az elsőtől a nyolcadik évfolyamig, továbbá a nemzetiségi nevelés-oktatásban és a gyógypedagógiai nevelésoktatásban az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre azzal, hogy a térítésmentes tankönyvellátást első alkalommal a 2013/2014. tanévben az első évfolyamra beiratkozott minden tanuló számára, ezt követően felmenő rendszerben kell biztosítani. E mellett az állam a tankönyvtörvény 8. § (4) bekezdés alapján továbbra is biztosítja rászorultsági alapon az ingyenes tankönyvellátást a köznevelési törvény ezen rendelkezése által még nem érintett évfolyamokon, tehát az általános iskolák kifutó évfolyamain (2013. szeptember 1-jétől a 2-8. évfolyamokon, ezt követően minden évben eggyel csökkenő évfolyamon). Az ingyenes tankönyv felmenő rendszerű biztosításával párhuzamosan, az iskola köteles tartós tankönyvet rendelni adott tantárgyból (a matematika műveltségterület kivételével), ha ilyen előfordul a tankönyvjegyzéken. A 29. § (4) bekezdés alapján az állam által biztosított ingyenes tartós tankönyveket az igazgatónak az iskola könyvtári állományába kell venni, és a tanuló részére a tanév feladataihoz rendelkezésre kell bocsátani a házirendben meghatározottak szerint. A tartósként nem használható munkafüzetekre, feladatlapokra nem vonatkozik ez a rendelkezés. Az iskola minden évben köteles tájékoztatni a szülőket és felmérni, hogy hány tanuló esetében kell biztosítani a köznevelési törvény szerinti térítésmentes tankönyveket, illetve a tankönyvtörvény szerinti normatív kedvezményt. A szülők az ingyenes tankönyvre vonatkozó igényüket a tankönyvrendelet 5. mellékletében meghatározott igénylőlapon nyújthatják be az iskolának. A belépő évfolyamok és tanulók esetén az igénylési lehetőséget a beiratkozás alkalmával kell biztosítani a szülők számára. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához továbbra is szükséges a megfelelő okiratok bemutatása (családi pótlék folyósításáról szóló igazolás, szakorvosi igazolás, önkormányzati határozat, stb.). Az országos tankönyvellátást az állam a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft.-n (a továbbiakban: Könyvtárellátó) keresztül látja el. A Könyvtárellátó a tankönyvrendelet 10. melléklete alapján tankönyvellátási szerződést köt az iskolával. A tankönyvrendelést az iskola a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával készíti el és megküldi a Könyvtárellátónak. Az iskola a tankönyveket a Könyvtárellátótól a tanulók részére megbízásból értékesítésre átveszi. 1. Az iskola igazgatója minden évben az iskolaszék és a szülői munkaközösség ülése elé terjeszti a tankönyvrendelés előkészítésével kapcsolatos elképzelést abból a célból, hogy foglaljon állást: az állami támogatás egységesen vagy differenciáltan kerüljön-e szétosztásra. 2. A tankönyvjegyzék megjelenése után a tankönyvfelelősök, valamint a szakmai munkaközösségek véleményt nyilvánítanak (két héten belül). 3. A pedagógusok ezután megjelölik azokat a könyveket és segédkönyveket - figyelembe véve az iskola és a szülők anyagi lehetőségeit -, amelyeket a következő tanévben alkalmazni kívánnak. 4. A nevelőtestület dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja.A nevelőtestület döntése előtt az intézményvezető felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni, illetve hány tanuló részére szükséges a napköziben, tanulószobán tankönyvet biztosítani.A felmérés eredményéről az intézményvezető tájékoztatja az

30

iskolaszéket, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. Az iskola biztosítja, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. Az intézményvezető, a gyermekvédelmi felelős közreműködésével kezdeményezi a községi önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. 5. Az igazgató a tankönyvfelelősökkel megbeszéli a tankönyvterjesztés módját és minden év január 10éig megbízza a tagintézmények tankönyvfelelőseit. A megbízás 1 évre szól (következő év november 30-ig). 6. A tankönyvfelelősök részt vesznek a tankönyvellátással kapcsolatos iskolai helyi feladatok ellátásában, nevezetesen: - összeállítják az iskola tankönyv- és segédkönyv-rendelését a javaslatok alapján - Könyvtárellátó által beszerzett tankönyveknek a tanulók és az iskolai könyvtár részére történő átadásában; - a sérült, elveszett, hibás tankönyvek pótlásában és - a visszáru kezelés iskolán belüli feladatainak lebonyolításában; valamint - az ehhez kapcsolódó adminisztratív és elszámolási feladatok elvégzésében. XIV.

Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje

1. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje: Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:  az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,  az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,  a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,  az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (a tagiskola vezetők, iskolatitkárok, igazgatóhelyettes) férhetnek hozzá. 2. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje: Az iskolánkban használatos digitális napló elektronikusan előállított adatként kezelendő. A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését. Ezen adatok csak az intézményvezető utasítására nyomtathatók ki további felhasználásra.

31

XV. A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások szervezeti formái, rendje Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató és a tagiskolák vezetői rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A napközis és tanulószobai foglalkozásokat az iskola a szülői igények figyelembe vételével szervezi.  A felvételt kérheti a szülő, javasolhatja az osztályfőnök, a gyámhatóság, a gyermekvédelmi felelős  Az iskola a következő év napközis és tanulószobai igényét a tanév végén, az első osztályosokét beíratáskor írásos szülői nyilatkozattal méri fel.  Ha van férőhely, év közben is fel kell venni a tanulót. Abban az esetben, ha egy-egy csoportba túl sok a jelentkező (a maximális létszámot jelentős mértékben meghaladja), az év közbeni felvételnél előnyt élveznek azok a tanulók: - akiknek napközben otthoni felügyelete nem megoldott, és ezért felügyeletre szorulnak - akiknek mindkét szülője dolgozik - akik állami gondozottak - akik nehéz szociális körülmények között élnek, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, azok felvételét kötelező biztosítani.  Tanév elején annyi napközis csoportot kell indítani, amennyit az év végén felmért igényeknek a létszámhatárok figyelembevételével szükséges. A csoportszám bővítésének igényét a fenntartó felé jelezni kell.  A napközis foglalkozásokat a napi utolsó órát követően 1140 – 1630 között szervezzük. A tanulószobai foglalkozások 1350 – 1545 között folynak.) A foglalkozások előtt és után a tanulók felügyeletét a napközis nevelők, akadályoztatásuk esetén a tanítók, tanárok látják el.  Tanulószobai foglalkozásra a felső tagozatban kerülhet sor akkor, ha az évfolyamon nincs napközis foglalkozás. Itt a tanulókkal szaktanárok foglalkoznak 1350 - 1530 óráig. Az iskolában a tanítási órán kívüli foglalkozások, valamint a napközis és tanulószobai foglalkozásokon kívül a következők: - korrepetálások - egyéni foglalkozás - szakkörök (térítés nélküli) - szakkör művészeti (részben költségtérítéses) - énekkar - tanulmányi versenyek - házi verseny - iskolai sportköri foglalkozások - előkészítő- és felzárkóztató foglalkoztatások 8. osztályosoknak.  A foglalkozásokról naplót kell vezetni. Amennyiben a tanulók száma túlságosan lecsökkenne, úgy a foglalkozást meg kell szüntetni.  A szakkörök esetében legalább 8 fő szükséges az indításhoz A szakköri foglalkozásokon a szaktanárok nyújtanak segítséget a tehetség, képesség további kibontakoztatásához, valamint ahhoz, hogy a tanulók a kötelező tananyag elsajátításán túl az ahhoz kapcsolódó, azt kiegészítő ismeretekre tegyenek szert, érdeklődésüknek megfelelően.  A felzárkóztató foglalkozásokat, korrepetálásokat lehetőség szerint kis létszámú, 1-3 fős csoportokban kell szervezni.  Az iskolai énekkar az ének szakos nevelő vezetésével hetente egyszer, egy órás foglalkozást tart. Az énekkar a nemzeti ünnepek, más iskolai ünnepek, rendezvények alkalmával közreműködik az ünnepi hangulat megteremtésében, ha szükséges, részt vesz a városi rendezvényeken is.

32

 Az iskolai sportkör sportjáték-, labdarúgó-, kézilabda-, kosárlabda- és asztalitenisz csoporttal rendelkezik. Ezeknek a csoportoknak a munkájába minden tanuló bekapcsolódhat. A tanulók a nevelők (edzők) jelenlétében használhatják a sportudvart, termet, a szükséges felszerelést (a testnevelők előzetes engedélyével).  Sport- és tanulmányi versenyek: iskolai, kiskörzeti, területi, megyei versenyek. A tanulmányi versenyeket megelőzően házi versenyek keretében kell kijelölni azokat a tanulókat, akik a többi versenyen iskolánkat képviselik. A tanórán kívüli foglalkozások rendjét október1-től május 31-ig kell kidolgozni, s az órarendet az igazgató-helyettessel, tagintézmény-vezetővel egyeztetni. A tanulók tanórán kívüli tevékenységét az osztályfőnök is nyilvántartja, erős tanulmányi visszaesésnél a szülők felé javaslatot kell tennie a tanórán kívüli elfoglaltságok esetleges szüneteltetéséről. XVI.

A mindennapos testnevelés szervezése

Az iskolában a mindennapi testedzés biztosított. 1. A pedagógiai program szerint, minden tanuló részére, a 2012-2013. tanévtől felmenő rendszerben heti öt alkalommal a kötelező testnevelési órák biztosítják a testmozgás, a testedzés lehetőségét. A kötelező testnevelési órákon felül szervezett heti 2-2 órás gyógytestnevelési foglalkozáson vesznek részt azon tanulóink, akik – az iskola-egészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint – a rendes testnevelési órákon is részt vehetnek. 2. Az iskolában iskolai sportkör (ISK) működik. Minden tanuló jogosult bekapcsolódni az iskolai sportéletbe a választott sportcsoportba történő jelentkezéssel, heti 2-2 órás sportköri foglalkozáson való részvétellel 4. Zombán az ötödik osztályosok heti egy alkalommal kötelező úszásoktatáson vesznek részt. A tengelici iskola 3. osztályosainak tanévente kell megszervezni a min. 10 órás kötelező, ingyenes úszásoktatás tanfolyamot az őszi ill. tavaszi időszakban. A tanfolyam a kötelező testnevelési órák keretében, annak terhére szervezhető, az órák szükség szerinti tömbösítésével. 5. Az iskola és a (diák)sportkör vezetése közötti kapcsolattartás alapja az ISK munkaterve, amelyet az iskola igazgatója a tanév munkatervének elkészítése előtt beszerez. A feladatok megoldásához figyelembe veszi a diáksportkör munkatervét, biztosítja a szükséges erőforrásokat és a megvalósításhoz szükséges feltételeket.

33

XVII. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai: Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei: Évnyitó valamennyi feladatellátási helyen Október 6. valamennyi feladatellátási helyen Október 23. valamennyi feladatellátási helyen Német nemzetiségi nap valamennyi feladatellátási helyen Magyar Kultúra Napja valamennyi feladatellátási helyen Március 15. valamennyi feladatellátási helyen Költészet napja valamennyi feladatellátási helyen Föld Napja valamennyi feladatellátási helyen Anyák napja valamennyi feladatellátási helyen A nemzeti összetartozás napja valamennyi feladatellátási helyen Ballagás Tengelicen, Zombán Évzáró valamennyi feladatellátási helyen Leendő elsősök nyílt napja valamennyi feladatellátási helyen Karácsonyi projekt valamennyi feladatellátási helyen Mazsolaavató Tengelicen Futóverseny október 23. ill. március 15 tiszteletére Tengelicen Szünidőző Tengelic Szünidölő Zomba Farsang valamennyi feladatellátási helyen Kiszejárás Tengelicen Föld napi projekt Tengelicen, Zombán Egészségnevelési hónap/ nap Tengelicen, Zombán– munkaközösség-vezetők Tanulmányi versenyek valamennyi feladatellátási helyen Az iskolaszintű versenyek és szórakoztató rendezvények:  Diáknap  Sportnap  Sportversenyek  Tanulmányi versenyek  Nemzetiségi program A versenyek szervezéséért a diákönkormányzat, illetve a testnevelő tanárok felelősek. A versenyek lebonyolításában a nevelők munkatervi feladataik alapján vesznek részt. A hagyományápolás külsőségei: Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete nemzeti ünnepek alkalmából, valamint tanévnyitó és tanévzáró ünnepélyen lányok: sötét alj, fehér blúz fiúk: sötét nadrág, fehér ing 1. Nemzeti ünnepeink alkalmából: - március 15. 34

- augusztus 20. - október 23. - június 4.  Az osztálytermekben a kicsinyített zászlót (ha van rá lehetőség) az ablakba helyezzék el a tanulók.  A nemzeti ünnepet megelőző munkanapon az iskola kijelölt osztályai tartalmas, az életkornak megfelelő műsort adnak, melyen minden nevelő és tanuló köteles részt venni.  A községi ünnepélyeken való megjelenést mindenki maga dönti el, amennyiben osztálya műsort ad, úgy köteles megjelenni. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok: - Az iskola és a diákönkormányzat közös célja a múlt összekötése a jelennel. - E célokat együtt alakítják ki, módját a munkatervben kell rögzíteni. - A dokumentációt a diákönkormányzat hozzáférhető helyen tartja. - Az osztályfőnökök feladata, hogy éves munkájukat a hagyományrendszerre építve elmélyítsék.

XVIII. Az intézmény dokumentumainak nyilvánossága A köznevelési törvény a tanuló és a szülő jogaként fogalmazza meg, hogy a szükséges információkhoz hozzájuthasson, tájékoztatást kapjon a gyermek tanulmányait érintő kérdésekről, valamint megismerhesse az intézmény pedagógiai programját, házirendjét, és tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról.  E törvényi rendelkezések értelmében az intézmény alapdokumentumait - pedagógiai program, SZMSZ, házirend - el kell helyezni az iskola könyvtárában, valamint az intézmény honlapján is annak érdekében, hogy ahhoz az érdekeltek hozzájuthassanak és szabadon megtekinthessék.  Az intézmény vezetője és a tagintézmények-vezetői felkérésre köteles közvetlen tájékoztatást adni az érdeklődőknek, esetleges kérdéseikre, javaslataikra választ adni. A helyben meg nem válaszolható kérdésekre az intézmény vezetője köteles írásban feleletet adni. XIX.

Az intézmény munkarendje

1. Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása Az intézmény vezetője vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az igazgató vagy helyettesei közül legalább egyikük a nyitvatartási időben az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el. 2. A pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási 35

óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb.) Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a havi programterv tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az intézményvezető rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. Az intézményben és az intézményen kívül végezhető feladatok: A pedagógus az óraközi szünetben a tanulók felügyeletével, a következő tanóra előkészítésével összefüggő feladatokat látja el. A teljes rendes munkaidő tanítási órákkal le nem kötött részében munkaköri feladatként - a munkaköri leírásában foglaltak szerint vagy a munkáltató utasítása alapján - ellátja a nevelő és oktató munkával összefüggő egyéb feladatokat, így különösen: Ellátandó Intézményben Intézményen kívül

Tevékenység megtartja a tanítási óráit szünetben felügyel a tanulókra előkészíti a következő tanóra eszközeit felkészül a foglalkozásokra, tanítási órákra előkészíti azokat, értékeli a gyermekek, tanulók teljesítményét, elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet, részt vesz a nevelőtestület munkájában, részt vesz a hátrányos helyzetű tanulók és a tehetséges tanulók felkészülésének segítésében, részt vesz a tehetséges tanulók felkészülésének segítésében, részt vesz az iskola kulturális és sportéletének megszervezésében, részt vesz a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésében, részt vesz az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozások [53. § (2) bekezdés e) pontja] megtartásában, a gyermekek, tanulók felügyeletének ellátásában részt vesz a diákmozgalom segítésével összefüggő feladatok végrehajtásában, részt vesz a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével összefüggő feladatok végrehajtásában, részt vesz a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában, részt vesz az intézményi dokumentumok készítésében.

36

X X X X X X X X X X X X

X

X

X X X

X X

Az intézmény vezetője a pedagógusok számára azokban az esetekben rendelheti el a munkaidő egyéb nyilvántartását, amikor a teljes munkaidő dokumentálása másként nem biztosítható. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményvezető vagy az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.30 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni az iskolatitkárnak. Indokolt esetben a pedagógus az intézmény vezetőjétől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes is engedélyezheti. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. 3. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg és elkészíti munkaköri leírásukat. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével tagintézmények vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik. XX. Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata 1. A könyvtár működésének célja, a működés feltételei Az iskola könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. Könyvtárunk SzMSz-e szabályozza a könyvtár működésének és igénybevételének szabályait. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A tankönyveket

37

külön gyűjteményként kezeljük, a külön gyűjtemény nyilvántartásának és használatának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzat tartalmazza. Könyvtárunk rendelkezik a jogszabályban előírt alapkövetelményekkel: a) a használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiség, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai csoport egyidejű foglalkoztatására, b) legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte, c) tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása, d) rendelkezik a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel. Könyvtárunk kapcsolatot tart más iskolai könyvtárakkal, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal, és együttműködik a Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtárral. Könyvtáros-tanárunk nevelő-oktató tevékenységét könyvtár-pedagógiai program alapján végzi. Az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni. 2. Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai Iskolánk könyvtárának alapfeladatai – a jogszabályoknak megfelelően – a következők: a) gyűjteményünk folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, b) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, c) az iskola pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása, d) könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása, e) könyvtári dokumentumok kölcsönzése, f) tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése tanulóink számára, g) a könyvtári állomány pedagógiai programnak megfelelő, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése. Az iskolai, könyvtár kiegészítő feladatai továbbá: a) a köznevelési törvényben meghatározott egyéb foglalkozások tartása, b) a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése,

38

c) számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, d) tájékoztatás nyújtása az iskolai könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, e) más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, f) részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében. 3. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok Könyvtárunk közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. Ennek végrehajtására az iskolai könyvtáros-tanár – részben munkaköri feladatként, részben megbízásos formában – a következő feladatokat látja el:  előkészíti az ingyenes tankönyvellátással kapcsolatos iskolai feladatok végrehajtását előkészítő felmérést végez, és lebonyolítja azt  közreműködik a tankönyv-rendelés előkészítésében,  megbízást kap a tankönyvek értékesítésének megszervezésére és lebonyolítására,  folyamatosan figyelemmel követi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számának változását,  követi az ingyenes tankönyvellátásban részesülő diákoknak kiadott kötetek számának alakulását,  követi a kiadott könyvek elhasználódásának mértékét,  az éves tankönyvrendeléskor beszerzi azokat az elhasználódott kötetek pótlását célzó vagy újonnan kiadott tankönyveket,  a tanév közben lehetőséget biztosít a tanulók számára a tanév közben jelentkező, tankönyvelhasználódásból, tankönyv elhagyásából keletkező hiány pótlására. Az iskolai könyvtár állományába veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket, azokat leltári nyilvántartásba veszi, majd kikölcsönzi a tanulóknak. Az SZMSZ-nek a könyvtárhasználat kérdéseit meghatározó rendelkezéseit nyilvánosságra kell hozni az iskola honlapján. 4. A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok Az intézmény számára vásárolt dokumentumok nyilvántartása  a könyvtár számára vásárolt összes dokumentumot könyvtári nyilvántartásba kell venni  a könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni  az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket szintén nyilvántartásba kell venni

39

A könyvtár szolgáltatásai a következők  szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, idegen nyelvkönyvek és szótárak kölcsönzése (az utóbbiak korlátozott számban),  tankönyvek, tartós tankönyvek, különböző, a tanulmányi munkát elősegítő segédeszközök (pl.: térképek, példatárak, feladatgyűjtemények, tesztkönyvek stb.) kölcsönzése,  információgyűjtés az internetről a könyvtáros-tanár segítségével,  lexikonok és különböző alacsony példányszámú könyvek, dokumentumok olvasótermi használata,  tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról,  más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása,  könyvtári órák, egyéb foglalkozások tartása,  nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése,  tájékoztatás nyújtása a nyilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokról. A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és munkavállalója igénybe veheti. A könyvtáros engedélyével a könyvtár szolgáltatásait külső személyek is igénybe vehetik. A könyvtár használatának részletes szabályait, a beiratkozás módját szabályzatunk 2. sz. melléklete tartalmazza. A könyvtárhasználat szabályai A könyvek kölcsönzésének időtartama szorgalmi időben egy hónap. Tanév végén a diákoknak minden könyvet vissza kell vinniük a könyvtárba (attól függetlenül, hogy azt mikor vitték ki). A nyári szünidőre történő kölcsönzési szándékot előre jelezni kell, ez esetben az engedélyezett kölcsönzési időtartama a szünidő egészére kiterjed. A kikölcsönzött könyveket a következő tanév első tanítási hetében kell visszahozni. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Egyéb ismerethordozók kölcsönzésének időtartama a mindenkori lehetőségek függvényében változik. A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje Az iskolai könyvtár minden tanítási napon nyitva tart. A nyitva tartás ideje igazodik a diákok igényeihez. A kölcsönzési időről a tanulók az olvasóterem ajtajára illetve hirdetőjére kifüggesztett, az iskolai könyvtár működésével kapcsolatos információkból tájékozódhatnak.

40

Zomba KONI 7173 Zomba, Rákóczi u. 84. OM 036351

Szervezeti és Működési Szabályzata

A tanári kézikönyvtár Az iskolai könyvtár részét képezi a „Tanári kézikönyvtár” is, amelynek anyagai a tanáriban egy erre a célra kijelölt szekrényben vannak elhelyezve; s a vele kapcsolatos kölcsönzési és egyéb feladatokat szintén az iskolai könyvtáros tanár látja el. A könyvtár nyitva tartási ideje Heti 20 óra, lehetőleg a hét minden napján, a reggeli –tanórák előtti –időben, illetve délután és az esti órákban is. 2.3 Könyvtárközi kölcsönzés A gyűjteményünkből hiányzó műveket - olvasói kérésre - más könyvtárakból meghozatjuk. Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer - szolgáltató intézményeiből érkező eredeti mű kölcsönzése térítésmentes. Visszaküldésének postaköltsége az igénybe vevő olvasót terheli, más esetben a szolgáltató könyvtár díjszabása alapján, plusz a postaköltség. A kérés indításakor az olvasót minden esetben tájékoztatni kell e tényről, illetve nyilatkoznia kell a térítési díj vállalásáról. 2.4 Csoportos használat Az osztályok, a tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtáros-tanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők könyvtárhasználatra épülő szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad a foglalkozások megtartásához. 3. A könyvtár egyéb szolgáltatásai  információszolgáltatás,  szakirodalmi témafigyelés,  irodalomkutatás,  ajánló bibliográfiák készítése Gyűjtőköri szabályzat 1. Az iskolai könyvtár feladata: Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, melyekre az oktató nevelő tevékenységhez szükség van. Az iskolai könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a dokumentumok kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel. Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű szakkönyvtár, amelynek legalapvetőbb sajátos feladata az iskolai oktató nevelő munka megalapozása. E feladat ellátása érdekében az iskolai könyvtár szisztematikusan gyűjti, feltárja, megőrzi és rendelkezésre bocsátja dokumentumait. 2. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, az állománybővítés fő szempontjai: Gyűjtőkör: A dokumentumoknak különböző szempontból meghatározott köre. A szisztematikus, tervszerű és folyamatos gyűjtőmunka alapja, az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata. A gyűjtőmunka más oldalról szelektív is, mely szempontjait a gyűjtőköri szabályzatban leírt fő- és mellék gyűjtőkör határozza meg. Az állománybővítés fő szempontjai: Ahhoz, hogy intézményünk képes legyen akár már a közeljövő újabb kihívásainak, egyre szélesebb körű szükségleteinek, igényeinek is eleget tenni, szükség van a rendszeres, átgondolt, az igényekhez rugalmasan alkalmazkodó továbbfejlesztésre. 3. Könyvtárunk gyűjtőkörét meghatározó tényezők 3.1. Könyvtárunk típusa: kettős funkciójú, iskolai és könyvtári szolgáltató hely 3.2. Földrajzi elhelyezkedése: az iskola központi épülete 3.3. Az iskola pedagógiai programja: Könyvtárunk gyűjtőköre eszköze a pedagógiai program megvalósításának, az iskolai könyvtár kiemelten vesz részt az általános és sajátos pedagógiai program megvalósításában, illetve általános nevelési céljainkban.

41

Zomba KONI 7173 Zomba, Rákóczi u. 84. OM 036351

Szervezeti és Működési Szabályzata

Állományával segíti a diákok és a pedagógusok felkészülését tanóráikra, ahol biztosítja a szükséges dokumentumok, pl. verseskötetek, kötelező olvasmányok, növényhatározók, atlaszok stb. használatát is. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a könyvtáros segítségével a magyar nyelv és irodalom tantárgy tantervi követelményeiben szereplő könyvtári órák megtartásra kerüljenek, és a gyűjtőköri szabályzatban szereplő dokumentumok, valamint a katalógus és a könyvtár mint rendszer használatát a diákok elsajátíthassák. 4. A könyvtár gyűjtőköri szempontjai: Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű, kettős funkciójánál fogva nyilvános szakkönyvtár, amely megőrzi, feltárja, szisztematikusan gyűjti és használatra bocsátja azokat a dokumentumokat, amelyek megalapozzák az iskolában folyó oktató nevelőmunkát. A tanulók részéről teljességre törekvő, a pedagógusok részéről értékelő válogatással gyűjt. 4.1 Tematikus (fő és mellék gyűjtőkör): Fő gyűjtőkör: A törzsanyag fő gyűjtési szempontja a viszonylagos teljességre való törekvés. A tanulás, tanítás során eszközként jelenik meg:  lírai, prózai, drámai antológiák  klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei  egyes klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei  nemzetek irodalma (klasszikus és modem irodalom)  tematikus antológiák  életrajzok, történelmi regények  ifjúsági regények  általános lexikonok  enciklopédiák  az újonnan belépő erkölcstan tantárgyak tanításához szükséges dokumentumok  a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek  a megyére és községünkre vonatkozó helyismereti és helytörténeti kiadványok  a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok  a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek  a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek  pszichológiai művek, gyermek és ifjúkor lélektana  felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok  az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások  napilapok, szaklapok, folyóiratok  kiadványok az iskolai könyvtár állománygyarapításához, pl. mintakatalógusok, tantárgyi bibliográfiák, jegyzékek  az oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások  családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei  az oktatással kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei Mellék gyűjtőkör:  a fő gyűjtőkört kiegészítő, erős válogatással gyűjtött dokumentumok köre  audiovizuális dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok. 4.2. Tipológia / dokumentumtípusok: a) Írásos nyomtatott dokumentumok  könyv, segédkönyv, tankönyv, tartós tankönyv  periodikumok: folyóiratok  térképek, atlaszok

42

Zomba KONI 7173 Zomba, Rákóczi u. 84. OM 036351

Szervezeti és Működési Szabályzata

b) Audiovizuális ismerethordozók  képes dokumentumok  hangzó dokumentumok c) Számítógépprogramok, számítógéppel olvasható ismerethordozók: CD-ROM, multimédiás CD-k Egyéb dokumentumok:  pedagógiai program  pályázatok  oktatócsomagok 4.3 A gyűjtemény tartalmi összetétele, a gyűjtés témaköre, szintje, mélysége: a) A teljesség igényével gyűjti a magyar nyelven megjelenő kiadványok közül A Nemzeti alaptantervhez kapcsolódva a teljesség igényével:  lírai, prózai és drámai antológiák  klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei  klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei  közép- és felsőszintű általános lexikonok A Nemzeti alaptantervhez közvetlenül nem kapcsolódóan a teljesség igénye nélkül:  a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató - alap- és segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek  a iskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok  a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok  az újonnan belépő erkölcstan tanításához szükséges dokumentumok  a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek  a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek  a felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok  az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások  családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei  az oktatással kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei . b) Válogatva gyűjti (az iskola céljait, feladatait, valamint a pénzügyi, tárgyi szempontokat figyelembe véve):  nemzetek irodalma (klasszikus és modern irodalom)  tematikus antológiák  életrajzok, történelmi regények  ifjúsági regények  általános lexikonok  enciklopédiák  a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek  Tolna megyére és az iskola valamennyi feladatellátási helyének székhelytelepülésére vonatkozó helyismereti és helytörténeti kiadványok  az oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások  pszichológiai művek, gyermek és ifjúkor lélektana  napilapok, szaklapok,folyóiratok  kiadványok az iskolai könyvtár állománygyarapításához (mintakatalógusok, tantárgyi bibliográfiák, jegyzékek)  audiovizuális dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok. c) Az iskola könyvtára folyamatosan szerzi be a teljes mélységi szintű dokumentumokat, anyagokat. A válogatott gyűjtési szintű anyagok beszerzése, állománygyarapítása pénzügyi,

43

Zomba KONI 7173 Zomba, Rákóczi u. 84. OM 036351

Szervezeti és Működési Szabályzata

tárgyi és egyéb feltételektől függően esetenként történik a könyvtáros javaslata, valamint az intézmény vezetőjének írásbeli jóváhagyása alapján abban az esetben, ha a könyvtáros részére rendelkezésre álló keretösszeget a beszerzés meghaladja. Ha az eseti állománygyarapítást az adott időszak keretösszege fedezi, a beszerzésről a könyvtáros dönt, a munkaközösség-vezetők szakmai tanácsait figyelembe véve, kikérve felettese véleményét. 1. A könyvtár használóinak köre Az iskolai könyvtár kettős funkciójánál fogva nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói és a tanulókon keresztül a szüleik használhatják. Szükség esetén az iskola tanulói számára előadást, foglalkozást tartó külső nevelő is igénybe veheti a foglalkozás megtartásához szükséges könyvtári szolgáltatást. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. Beiratkozás: a tanulói jogviszony, illetőleg a munkaviszony kezdetekor automatikus, megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik. A könyvtár beiratkozásnál a következő adatokat kéri:  név (asszonyoknál születési név),  születési hely és idő,  anyja neve,  állandó lakhely, illetve ideiglenes lakcím, ha az helyi vagy környékbeli,  személyi igazolvány vagy útlevél száma. Az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni az intézménynek. A tanulóknak az iskolából történő eltávozási szándékáról az igazgató tájékoztatja a könyvtáros tanárt. A nyugdíjba vonuló vagy más okokból, az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják. Az adatokat a könyvtár az integrált számítógépes rendszerében rögzíti, azokat csak az olvasóval való kapcsolattartáshoz, a könyvtári nyilvántartásokhoz illetve tartozás esetén a végrehajtási eljáráshoz használja fel. Az adatok a könyvtári tagság megszüntetése után törlésre kerülnek. 2. A könyvtárhasználat módjai  helyben használat,  kölcsönzés,  könyvtárközi kölcsönzés,  csoportos használat 2.1 Helyben használat Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók:  a kézikönyvtári állományrész,  a különgyűjtemények: audiovizuális (AV) anyagok, elektronikus dokumentumok, muzeális dokumentumok, folyóiratok (legutolsó számok) A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad:  az információk közötti eligazodásban,  az információk kezelésében,  a szellemi munka technikájának alkalmazásában,  a technikai eszközök használatában. 2.2 Kölcsönzés  A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tanár tudtával szabad kivinni.  Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad.  A kölcsönzés nyilvántartása informatikai eszközökkel történik.

44

Zomba KONI 7173 Zomba, Rákóczi u. 84. OM 036351

Szervezeti és Működési Szabályzata

A könyvtárból egy alkalommal legfeljebb három dokumentum kölcsönözhető egy hónap időtartamra. A kölcsönzési határidő egy – indokolt esetben két – alkalommal meghosszabbítható újabb három hétre. A több példányos kötelező és ajánlott olvasmányok kölcsönzési határideje és hosszabbítása szükség esetén négy hét lehet. A kölcsönzésben lévő dokumentumok előjegyezhetők. A kölcsönzési határidő lejárta után egy hét határidőt ad a könyvtár, amely után a dokumentumokat késve visszahozó tanulók dokumentumonként és munkanaponként 10 Ft késedelmi díjat fizetnek a könyvtárnak, amely díjak összegét a könyvtár a tanév végén könyvtári dokumentum vásárlására fordítja. A könyvtárral szemben fennálló türelmi időn felüli késedelem, tartozás ideje alatt a kölcsönzés nem vehető igénybe. Az iskolából távozó tanulók esetében a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kölcsönzött tankönyveket, tartós tankönyveket, egyéb könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni. A pedagógusok a tanév során egy-egy tananyagrészhez a szükséges mennyiségű dokumentumot az anyagrész feldolgozásához szükséges ideig használhatják. Az elveszett vagy rongálástól könyvtári használatra alkalmatlanná vált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni. Katalógusszerkesztési szabályzat 1. A könyvtári állomány feltárása Az iskolai könyvtár állománya alapkatalógusokkal feltárva áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguselem tartalmazza:  raktári jelzet  bibliográfiai és besorolási adatokat  ETO szakjelzeteket  tárgyszavakat 1.1 A dokumentumleírás szabályai A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása minden esetben az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra ugyanazok szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai:  főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat  szerzőségi közlés  kiadás sorszáma, minősége  megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve  oldalszám+ mellékletek: illusztráció; méret  sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám  megjegyzések  kötés: ár  ISBN szám A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük:  a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mű címe)  cím szerinti melléktétel  közreműködői melléktétel  tárgyi melléktétel

45

Zomba KONI 7173 Zomba, Rákóczi u. 84. OM 036351

Szervezeti és Működési Szabályzata

1.2 Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentumra és a dokumentum összes katalóguscédulájára. A szépirodalmi művek raktári jelzete a betűrendi jel, azaz Cutter-szám. A szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja. Az ETO főcsoportjai alapján kerülnek a művek a polcokon elrendezésre. 1.3 Az iskolai könyvtár katalógusa A tételek belső elrendezése szerint: - betűrendes leíró katalógus (szerző neve és a mű címe alapján) - tárgyi katalógus (ETO szakkatalógus) Dokumentumtípusok szerint: - könyv Formája szerint: - digitális nyilvántartás

46

Zomba KONI 7173 Zomba, Rákóczi u. 84. OM 036351

Szervezeti és Működési Szabályzata

Tankönyvtári szabályzat Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről:  A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény  A tankönyvpiac rendjéről szóló 2012. évi módosított 2001. évi XXXVII. törvény  A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet Az Oktatási Hivatal teszi közzé a tankönyvek hivatalos jegyzékét, amelyet folyamatosan felülvizsgál és frissít. Az intézmény a kötelezettségének:

következő

módon

tesz

eleget

az

ingyenes

tankönyvi

ellátás

 Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra.  2Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. A kölcsönzés rendje A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozóan. Ennek szövege: NYILATKOZAT Az aláírásommal igazolom, hogy tájékoztatást kaptam az alábbiakról:  Az iskolai könyvtárból a 20--/--.- as tanévre kaptam tartós tankönyvi keretből beszerzett könyveket, melyet átvettem az iskolai könyvtárban, és az átvételt aláírásommal igazoltam.  2013. június 15.-ig az iskolai könyvtárnak visszaszolgáltatom az átvett tartós tankönyveket.  A tankönyvek épségére, tisztaságára vigyázok. Amennyiben megrongálódik vagy elhagyom, akkor azért anyagi felelősséggel tartozom, pótolnom kell más forrásból, végső esetben pedig a vételárat meg kell téríteni. Sorszám Aláírás osztály A diákok tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. A tankönyvek nyilvántartása Az iskolai könyvtár külön adatbázisban, „Tankönyvtár” elnevezéssel kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket. 47

Zomba KONI 7173 Zomba, Rákóczi u. 84. OM 036351

Szervezeti és Működési Szabályzata

Évente leltárlistát készít:  az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos)  a napköziben letét létrehozása (szeptember)  összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember-október)  összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről (június 15-ig)  listát készít a selejtezendő tankönyvekről (október-november)  listát készít a könyvtárban található 25%-ból beszerzett kötelező és ajánlott olvasmányokról 4. Kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően:  az első év végére legfeljebb 25 %-os  a második év végére legfeljebb 50 %-os  a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os  a negyedik év végére 100 %-os lehet. Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módjai: 1. ugyanolyan könyv beszerzése 2. anyagi kártérítés az igazgató írásos határozatára Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kármegtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható.

48

Zomba KONI 7173 Zomba, Rákóczi u. 84. OM 036351

Szervezeti és Működési Szabályzata

Munkaköri leírás az iskolai könyvtáros számára Közvetlen felettese: az igazgató Kinevezése: munkaszerződése szerint Az iskolai könyvtáros főbb tevékenységeinek összefoglalása  felelősséggel tartozik az iskolai könyvtárban elhelyezett könyvek, a szakmai munkához szükséges technikai eszközök, szemléltető eszközök, segédeszközök rendeltetésszerű használatának biztosításáért, az esetleges problémák azonnali jelzéséért,  kezeli a szakleltárt, a gazdaságvezető által előírt időszakban a leltárakat kezelő dolgozóval elvégzi a leltározást,  folyamatosan vezeti a leltárkönyveket, végzi a gyűjtemény feltárását, a digitalizálással kapcsolatos feladatokat, amelyeket az igazgató határoz meg számára az alábbi elvek szerint:  azonnal jelzi az igazgatónak, ha köztes időszakban a szakleltárban keletkezett hiányt,  felelős a technikai eszközök és taneszközök állapotának megőrzéséért, a szükséges javítások iránti igény bejelentéséért, kiemelt figyelemmel kíséri a nagy értékű eszközöket (számítógép, projektor, DVD-lejátszó, erősítő, stb.)  munkakapcsolatot tart a munkaközösségek vezetőivel valamint a magyar nyelv és irodalom munkaközösség minden tagjával, jelzi az esetleges problémákat.  minden tanévben összeállítást készít az iskolai könyvtár számára beszerzendő könyvekről, tartós tankönyvekről és oktatási segédletekről,  a nyitva tartási idő szerint biztosítja a könyvtár nyitva tartását, regisztrálja a könyvtárat igénybe vevő tanulókat, gondoskodik a nyitva tartás kifüggesztéséről,  statisztikai adatokat szolgáltat a könyvtár működéséről, a könyvbeszerzésekről,  minden évben legalább egy alkalommal kimutatást tesz közzé a beszerzett fontosabb új könyvekről, amelyet a tanári szobában és a könyvtári hirdetőtáblán kifüggeszt,  gondoskodik az iskolai könyvtár megfelelő állapotáról, az eszközök oktatásra alkalmas állapotának fenntartásáról és a szekrények, fiókok, polcok rendjéről,  a könyvtár működésével kapcsolatos legfontosabb tapasztalatait a tanév eleji magyar nyelv és irodalmi munkaközösségi értekezleten összefoglalja.  kezeli a tanári kézikönyvtárat,  elvégzi a normatív tankönyvellátás felmérésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az összegzést, kiosztja a normatív tankönyveket, begyűjti a kölcsönzéssel biztosított normatív tankönyveket,  kifüggesztéssel és elektronikus formában közzéteszi az iskolai tankönyvellátás rendjét,  lebonyolítja a könyvtár számára vásárlandó könyvek beszerzését, elvégzi az elszámolást,  minden tanévben május 31-ig felmérést készít a tartós könyvekkel kapcsolatos kölcsönzési igényekről,  minden tanévben június 20-ig a tanáriban és a tanulók számára egyaránt közzéteszi a kölcsönözhető tartós tankönyvek és segédkönyvek listáját,  biztosítja az igénylők számára a könyvtárközi kölcsönzés megszervezését,  felelős az iskolai könyvtár mindenkori zárásáért. Mellékletek 1. sz. Adatvédelmi szabályzat

49

Zomba KONI 7173 Zomba, Rákóczi u. 84. OM 036351

Szervezeti és Működési Szabályzata

Záró rendelkezések Jelen szabályzat 2013.04.01 - től hatályos, ezzel egy időben hatályát veszíti a korábban érvényes SZMSZ. Elfogadta a nevelőtestület: 2013.03.28-án A nevelőtestület nevében:

………………………….. Fábián József igazgató

Egyetértési joggal rendelkező, Német Nemzetiségi Önkormányzat nevében:

………………………………. Mátis Éva

Véleményezési joggal rendelkező Szülői Munkaközösség nevében:

……………………………… Biczókné Bucskó Edit

Véleményezési joggal rendelkező Diákönkormányzat nevében: …………………………………. Tóth Károly

……………………………… Jakab Kinga

50

Zomba KONI 7173 Zomba, Rákóczi u. 84. OM 036351

Szervezeti és Működési Szabályzata

1. sz. melléklet: Adatkezelési, adatvédelmi szabályzat A Zomba KONI Általános Iskola, Pedagógiai Szakszolgálat és Alapfokú Művészeti Iskola szervezeti és működési szabályzatának melléklete 1. Általános rendelkezések Az intézményünkben folyó adatkezelés és továbbítás rendjét jelen adatkezelési szabályzat határozza meg. Adatkezelési szabályzatunk az alábbi jogszabályok alapján készült:  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról (továbbiakban „Adatvédelmi törvény”)  A Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény Az adatkezelési szabályzat legfontosabb céljai:  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény végrehajtásának biztosítása,  az intézményi adatkezelés és adatfeldolgozás szabályainak rögzítése,  a személyes és különleges adatok körének megismertetése az intézménnyel jogviszonyban állókkal, amelyeket az iskola tanulóiról, közalkalmazottairól az intézmény nyilvántart,  az adattovábbításra meghatalmazott alkalmazottak körének rögzítése,  az adatok továbbítási szabályainak rögzítése,  a nyilvántartott adatok helyesbítési, törlési rendjének meghatározása,  az adatnyilvántartásban érintett személyek jogai és érvényesítésük rendjének közlése. 2. Az intézményben nyilvántartott adatok köre 2.1 Az alkalmazottak nyilvántartott és kezelt adatai  név, születési hely és idő, állampolgárság;  állandó lakcím és tartózkodási hely, telefonszám;  munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok, így különösen o iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolás, o munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok, o alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek, o munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés, o munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja, o szabadság, kiadott szabadság, o alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei, o az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei, o az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei, o a többi adat az érintett hozzájárulásával. A törvény által kötelezően kezelendő adatokon kívül az intézmény, az illetmények átutalása céljából kezeli a közalkalmazottak bankszámlájának számát. 2.2 A tanulók nyilvántartott és kezelt adatai  a tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága állandó lakásásnak és tartózkodási helyének címe és telefonszáma  nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma;  szülő neve, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, telefonszáma;  a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok, így különösen  felvételivel kapcsolatos adatok,

51

Zomba KONI 7173 Zomba, Rákóczi u. 84. OM 036351

     

Szervezeti és Működési Szabályzata

a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok, a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok,a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló rendellenességére vonatkozó adatok, a tanuló és gyermekbalesetre vonatkozó adatok, a tanuló diákigazolványának sorszáma, a tanuló azonosító száma,

3. Az adatok továbbításnak rendje 3.1 A pedagógusok adatainak továbbítása Az intézmény pedagógusainak a 2.1 fejezet szerint nyilvántartott adati továbbíthatók  fenntartónak, a kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, helyi önkormányzatnak, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak. 3.2 A tanulók adatainak továbbítása Az intézmény csak azokat a tanulói adatokat továbbítja, amelyeket jogszabály rendel el. Ennek legfontosabb és iskolánkban leggyakoribb eseteit közöljük az alábbiakban: A tanulók adatai továbbíthatók:  fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat,  tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre, a beilleszkedési zavarra, sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek,  a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének,  a diákigazolvány: o jogszabályban meghatározott kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat,  egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából,  a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából, Az intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság (pl. ingyenes tankönyv, étkezési kedvezmények) elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. 4. Az adatkezeléssel foglalkozó alkalmazottak körének meghatalmazása Az intézmény adatkezelési tevékenységéért, jelen adatkezelési szabályzat karbantartásáért az intézmény igazgatója az egyszemélyi felelős. Jogkörének gyakorlására az ügyek alább szabályozott körében helyettesét, az egyes pozíciókat betöltő pedagógusokat és az iskolatitkárt hatalmazza meg. A nem szabályozott területeken az adatkeze léssel kapcsolatos feladatokat az intézmény igazgatója személyesen vagy utasítási jogkörét alkalmazva saját felelősségével látja el. Az igazgató személyes feladatai:  adatok továbbítása,  szükség esetén az érintettek hozzájárulásának beszerzése

52

Zomba KONI 7173 Zomba, Rákóczi u. 84. OM 036351

Szervezeti és Működési Szabályzata

Az intézményben folyó adatkezelési tevékenység során adatkezelői feladatokat látnak el az alábbi közalkalmazottak a beosztás után részletezett tevékenységi körben, a munkaköri leírásukban meghatározott felosztás szerint.  Igazgatóhelyettes o a 2.2 fejezet o 3.2 fejezet vonatkozó szakaszaiban. Iskolatitkár: o a 2.1 fejezet összes adat kezelése, o a 3.1 fejezetben meghatározott esetekben, kezeli a közalkalmazottak bankszámlájának számát, o a tanulók adatainak kezelése a 2.2 szakaszai szerint. o a pedagógusok és alkalmazottak adatainak kezelése a 2.1 szakaszai szerint, o a pedagógusok és alkalmazottak személyi anyagának kezelése, o a pedagógusok erkölcsi bizonyítványának nyilvántartása, o adatok továbbítása a 3.2 szakaszában meghatározott esetben. Osztályfőnökök:  a 3.2 fejezet szakaszában szereplők közül: a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek,  a 2.2 fejezet szakaszában meghatározott tanulói baleseteket a tudomásszerzés napján köteles továbbítani a munkavédelmi felelősnek. Gyermek-és ifjúságvédelmi felelős:  a 2.2 fejezetben szereplő adatok,  a 3.2 fejezetben szereplő adattovábbítás. Munkavédelmi felelős:  2.2 fejezetben meghatározott nyilvántartás vezetése és az adatok jogszabályban előírt továbbítása 5. Az adatkezelés technikai lebonyolítása 5.1 Az adatkezelés általános módszerei Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő lehet:  nyomtatott irat,  elektronikus adat. Az adatkezelő lapok hagyományos nyomtatott formában vagy számítógépes módszerrel is vezethetők. 5.2 Az alkalmazottak személyi iratainak vezetése 5.2.1Személyi iratok Személyi iratminden bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett adathordozó, amely a közalkalmazott jogviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik és a közalkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. A személyi iratok köre az alábbi:  a közalkalmazott személyi anyaga  a közalkalmazott tájékoztatásáról szóló irat  a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok (pl. illetményszámfejtéssel kapcsolatos iratok), a közalkalmazott bankszámlájának száma, a közalkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok. 5.2.2 A személyi iratokra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja:  a közokirat vagy a közalkalmazott írásbeli nyilatkozata,  a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése,  bíróság vagy más hatóság döntése,  jogszabályi rendelkezés. 5.2.3 A személyi iratokba való betekintésre az alábbi személyek jogosultak:

53

Zomba KONI 7173 Zomba, Rákóczi u. 84. OM 036351

  

Szervezeti és Működési Szabályzata

az intézmény vezetője és helyettese, az iskolatitkár, mint az adatkezelés végrehajtója, a vonatkozó törvény szerint jogosult személyek (ellenőrzési jogosultsággal rendelkezők) saját kérésére az érintett közalkalmazott.

5.2.4 A személyi iratok kezelői kizárólag az alábbi személyek lehetnek:  az intézmény igazgatója,  az adatok kezelését végző iskolatitkár. A személyi iratokat és a személyi adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem stb.) kell tennie. 5.2.5 A személyi anyag vezetése és tárolása A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a közalkalmazott személyi anyagának összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A személyi anyagban az 5.2.1 fejezetben felsoroltakon kívül más A személyi anyagot tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. A Közalkalmazotti alapnyilvántartás első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban számítógépes módszerrel is vezethető. A számítógéppel vezetett Közalkalmazotti alapnyilvántartást ki kell nyomtatni a következő esetekben:  a közalkalmazotti jogviszony első  alkalommal való létesítésekor,  a közalkalmazott áthelyezésekor,  a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor,  ha a közalkalmazott adatat lényeges mértékben megváltoztak. A közalkalmazott az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről. A személyi anyag vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az intézmény vezetője a felelős. Utasításai és az alkalmazottak munkaköri leírása alapján az anyag karbantartását és az iskolatitkár végzi. 5.3 A tanulók személyi adatainak vezetése 5.3.1 A tanulók személyi adatainak védelme A tanulók személyi adatainak kezelői kizárólag az alábbiak lehetnek  az intézmény igazgatója  az igazgatóhelyettes  az iskolatitkár Az adatokat védeni kell, különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem stb.) kell tennie. 5.3.2 A tanulók személyi adatainak vezetése és tárolása A tanulói jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a tanulók személyi adatainak összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A diákok személyi adatai között a 2.2 fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi adatokat osztályonként csoportosítva az alábbi nyilvántartásokban kell őrizni:  összesített tanulói nyilvántartás  törzskönyvek

54

Zomba KONI 7173 Zomba, Rákóczi u. 84. OM 036351

Szervezeti és Működési Szabályzata

 bizonyítványok  beírási napló  osztálynaplók  a diákigazolványok nyilvántartó dokumentuma. 5.3.2.1 Az összesített tanulói nyilvántartás Célja az iskolában tanuló diákok legfontosabb adatainak naprakész tárolása a szükséges adatok biztosítása, igazolások kiállítása, tanügy- igazgatási feladatok folyamatos ellátása céljából. Az összesített tanulói nyilvántartás a következő adatokat tartalmazhatja:  a tanuló neve, osztálya,  születési helye és ideje, anyja neve,  állandó lakcíme, tartózkodási helye, telefonszáma,  a tanuló általános iskolájának megnevezése. A nyilvántartást az igazgató utasításait követve az iskolatitkár vezeti. A tanulói nyilvántartás minden év szeptember 1-jéig első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban számítógépes módszerrel vezethető. A számítógéppel vezetett tanulói nyilvántartás folyamatosan pontos és teljes vezetéséért az iskolatitkár a felelős. Tárolásának módjával biztosítani kell, hogy az adatokhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá. Az elektronikus formában vezetett tanulói nyilvántartás másodpéldányban történő tárolását biztosítani kell. A tanuló és szülője a tanuló adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni az osztályfőnököt, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről. 5.4 Az adatnyilvántartásban érintett alkalmazottak, tanulók és szülők jogai és érvényesítésük rendje 5.4.1 Az érintettek tájékoztatása, kérelem az érintett adatinak módosítására az adatkezelés által érintett személlyel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is.A közalkalmazott, a tanuló vagy gondviselője tájékoztatást kérhet személyes adatainak kezeléséről, valamint kérheti személyt adatainak helyesbítését, illetve kijavítását, amelyet az adatkezelő köteles teljesíteni. A közalkalmazott, a tanuló, illetve gondviselője jogosult megismerni, hogy az adatkezelés során adatait kinek, milyen céljából és milyen terjedelemben továbbították. A közalkalmazott a közokirat, illetve a munkáltató döntése alapján bejegyzett adatok helyesbítését vagy törlését csak közokirat, illetve a munkáltató erre irányuló nyilatkozata vagy döntésének az illetékes szervek által történt megváltoztatása alapján kérheti. Az érintett közalkalmazott, tanuló, illetve gondviselője kérésére az intézmény vezetője tájékoztatást ad az intézmény által kezelt, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az intézmény igazgatója a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül írásban, közérthető formában köteles megadni a tájékoztatást. 5.4.2 Az érintett személyek tiltakozási joga Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha  a személyes adatok kezelése (továbbítása) kizárólag az adatkezelő vagy az adatátvevő jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést törvény rendelte el;  a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvéleménykutatás vagy tudományos kutatás céljára történik;  a tiltakozás jogának gyakorlását egyébként törvény lehetővé teszi. Az intézmény igazgatója az adatkezelés egyidejű felfüggesztésével a tiltakozást köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 nap alatt megvizsgálni, és annak eredményéről a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Amennyiben a tiltakozás indokolt, az adatkezelő köteles az adatkezelést beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is

55

Zomba KONI 7173 Zomba, Rákóczi u. 84. OM 036351

Szervezeti és Működési Szabályzata

megszüntetni, és az adatokat zárolni, valamint a tiltakozásról, illetőleg az annak alapján tett intézkedésekről értesíteni mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében. Amennyiben az érintett a meghozott döntéssel nem ért egyet, az ellen annak közlésétől számított 30 napon belül az Adatvédelmi törvény szerint bírósághoz fordulhat. 5.4.3 A bírósági jogérvényesítés lehetősége Ha az intézmény adatkezelési tevékenysége során az érintett jogait megsérti, az érintett közalkalmazott, tanuló vagy annak gondviselője az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el. Záró rendelkezések Jelen adatkezelési szabályzat az intézmény szervezeti és működési szabályzatának 1. sz. melléklete. Az adatkezelési szabályzatot a nevelőtestület módosíthatja a jogszabályokban meghatározott, és e szabályzatban jelzett közösségek véleményének kikérésével.

56