Zoltán Ferenc tű. alezredes: Csarnok jellegű bevásárló központokban keletkezett tűzesetek pszichológiája
Tartalomjegyzék:
1., Tűz keletkezése csarnok épületekben
3-4. old.
2., Tűz és a füst lélektani hatásai
4-5. old.
3., A stressz és pánik meghatározása, kezelése
5-7. old
4., Tömegreakció, pánik, katasztrófahelyzetek
7-9. old.
5., Gyermekek katasztrófahelyzetben 6., Időskorúak viselkedése vészhelyzeti szituációban
9. old. 9-10. old.
7., Tömegek befolyásolása, irányítása
10-11. old.
8., Összefoglalás, befejezés
11-12. old
2
Tűz keletkezése csarnok épületekben: Épületszerkezettel körül határolt térben bekövetkezett tűzeseteknél a halálos és súlyos balesetek több mint 90 %-át füstmérgezés okozza. A tűz következtében füstgáz, különböző bomlástermék és hőenergia keletkezik. Az így felszabaduló hő konvekcióval, hősugárzással terjed a levegőben. A lángból eredő hőleadás 70-80 %-a konvekcióval, 20-30 %-a hősugárzással és a hővezető anyagokon keresztül, kb. 5 %-a hővezetéssel következik be. A magas konvekciós hőrész következménye, hogy a meleg füstgázok a mennyezet alatt gyűlnek össze (termikus energia). Az így felszabaduló energiától a meleg égésgázok a tűz helyétől – meghatározott nagyságú tereknél (csarnok jellegű épületeknél) – egyéb légáramlás (klíma, huzathatás) nélkül kb. 15°-os szögben szállnak fel. Ezt követően terjednek szét a mennyezet, födém alatt.
1. sz. ábra: füst terjedése zárt térben (forrás: Szabó János: Nagy méretű, magas terek tűzjelzése I. VÉDELEM, 2000/4 sz. p.: 27-29.) Ebből következik, hogy a tűz által érintett helyiségben meghatározott magasságban hozzá tartozó hőmérséklet van. A legmagasabb hőmérséklet – a tűzfészek kivételével – a mennyezet alatt lesz. A helyiségben az égő anyagok füstfejlesztő képességétől függően különböző vastagságú, sűrűségű, szemcseméretű füstréteg alakulhat ki. Az égés folyamán a füstgázok kezdetben csak a tér egy részét töltik ki. A mennyezet alatt bizonyos vastagságú meleg levegő párnát képeznek, mely egy idő után keveredik az alatta lévő hidegebb levegővel.
3
Zárt térben a mennyezet alatt felgyülemlett füsttakaró egy bizonyos idő alatt a padlóhoz közelít. Amikor a füstréteg eléri a fejmagasságot, akkor a menekülés, illetve a személyek mentése egyre nehezebbé válik. Épületszerkezettel körül határolt térben hő- és füstelvezetés nélkül a hőmérséklet növekedésével egyidejűleg nő a nyomás és a füsttel keveredett levegő térfogata. Ez azt eredményezi, hogy a füst elkezd a szomszédos helyiségek, füstszakaszok irányába áramolni. A füst- és hőelvezetés célja, jelentősége: A füst- és hőelvezető berendezések a megelőző építészeti tűzvédelem elengedhetetlen szerkezeti elemei. Általában lehetővé teszik, hogy a készenléti tűzoltók célzottan hamar megtalálják a tűz fészkét és ezáltal hatékonyan és gyorsan leküzdjék azt. Ezzel tehát a hatékonyan és jól tervezett füst- és hőelvezető berendezés ember életet ment és jelentős anyagi károktól menti meg a tulajdonost. Ahhoz, hogy ez hatékony legyen elengedhetetlen a lehető legkorábbi tűzjelzés. A tűz másképen viselkedik csarnok épületben, mint egy hagyományos helyiségben, ezért ismerete elengedhetetlen a megfelelő tűzjelző rendszer kiválasztásához. A kutatási eredmények megmutatják, hogy milyen gyorsan tudnak kialakulni a füstkoncentrációk. Például 10 kg. cellulóz tartalmú anyag – mint például a papír, kemény farostlemez, faanyag – óránként 8000-10.000 m3 füstgázt szabadít fel. Viszonylag szűk szénvázak anyagok – mint például a habgumi, petróleum, fűtőolaj – égésekor 10 kg mennyiségből óránként 17.000-25.000 m3 füstgáz keletkezik. A fentiekből látható, hogy a tűz, illetve az általa keletkezett füst milyen veszélyeket hordoz. A tűz és a füst lélektani hatásai: A tűztől, mint őselemtől való rettegés az ember egyik legrégebbi félelmi reakciója, a tűz mérhetetlen anyagi károk, szenvedések okozója lehet. Tapasztalatok és kutatási eredmények igazolják, hogy az emberek a halálnemek közül ezt tartják a legfélelmetesebbnek. A tűzoltók szerint ezt a veszélyforrást nem lehet megszokni, és igen nagy lelkierőt, fizikai állóképességet igényel leküzdése. A jelenlévő magas hőmérsékletű levegő, hősugárzás, a füst, a zaj megnehezíti a légzést, a tájékozódást, rontja az érzékszervek funkcionalitását. A kísérletek alapján bizonyított, hogy 21 oC-ról 28 oC-ra való hőmérséklet-emelkedés az éleslátást felére csökkenti, és jelentősen növeli a fáradtságot. Amennyiben tovább emelkedik a hőmérséklet, fokozódó fájdalomérzet keletkezik, majd kialakulhat egy olyan állapot, amikor az ember már nem képes semmit sem tenni. Hőgutával és égési sérülésekkel kell számolni, ha a hőmérséklet 40 oC fölé emelkedik. A füst szinte az összes funkciót zavarja, nagymértékben növeli a belső feszültséget. Zavartságot, tájékozatlanságot okozhat az erős fénykontraszt. A látás nehézségei a térbeli tájékozódás, a mozgáskoordináció zavaraihoz vezethetnek. A tűzesetek állandó velejárója a magas zajszint, amelynek összetevői a jelentős gázcsere, a technikai (tűzoltó) eszközök üzemeltetése, a bajba jutottak segélykiáltozásai, sikoltozása. Ez fokozott pszichikai megterhelést jelent az áldozatokra és segítőkre
4
egyaránt, ezen kívül akadályozza a kommunikációt, a parancsok, jelentések továbbítását. A tűzoltók idegi megterhelését növeli, hogy gyakran kell magasban vagy korlátozott térben feladatot végrehajtani rendkívüli testtartást igénylő pozícióban, amely növekvő kockázattal jár együtt. A tűz pszichikai hatását a gyújtófegyverek alkalmazása során is vizsgálták. A németek 1915. július 29-én hajtottak végre tömeges lángszórós támadást az angol csapatok ellen. Idézet a szemtanúk tapasztalataiból: „A katonák arra ocsúdtak föl, hogy féktelen, tomboló tűz és sűrű fekete füst árasztja el őket, az árokban itt is, ott is forró anyagcseppek hullanak. A levegőt ordítozás, üvöltözés reszkettette meg, a katonák pánikszerűen ugráltak ki az árkokból, igyekezvén szabad térségbe jutni, de körös-körül minden égett, kinn is lángokkal találták szembe magukat.” A vezetőknek a tűztől való ösztönös félelmet figyelembe kell venni a veszteségek elkerülése érdekében. Az áldozatok esetében – a vészhelyzet természete miatt – inkább az irracionális magatartásra kell számítani. A fentiekből látható, hogy a tűz és a füst milyen veszélyekkel jár épületszerkezetekkel körülhatárolt térben. Ez tovább fokozódik, ha egy nagy tömegforgalmú helyiségről pl.: bevásárló központról van szó. Ilyenkor az emberek sokkal stresszesebbek, és könnyen kialakulhat a pánik. A következő részben nézzük meg e két fogalom mit takar, ezt hogyan lehet kezelni.
A stressz és pánik meghatározása, kezelése: A stressz meghatározása: Maga a kifejezés Selye János nevéhez fűződik annak ellenére, hogy Robert Hooke fizikus biológus –aki különböző szervezet terhelhetőségével foglalkozott – már a XVII. Században használta. Selye János (1956) összefoglaló művében írta le a stresszelméletét, mely a szervezetnek a legkülönbözőbb fizikai és pszichikai terhelő hatásokra (stressz) létrejövő alkalmazkodását elsősorban a lipofizis-mellékvesekéreg rendszer szerepével magyarázza. Orvosi megfogalmazásban: a stressz az élettel járó elhasználódási folyamatok egysége. A fáradtság, ingerlékenység, a betegség érzete voltaképpen mind a stressz egy-egy megjelenési formája. A stressz pontosan észlelhető változásokat okoz a test működésében és a hormonális rendszerben.11 A stressz, félelem és szorongás: A stresszt és szorongást szinonimaként is használják, noha a szorongás diffúz tárgy nélküli félelem. A szorongás a stressznek a jelzője, megoldásra ösztönző vagy kisérő jelensége. Szorongás során figyelmünket és gondolkodásunkat szétziláló, emlékezetünket bénító, szervezetünket támadó, izmainkat görcsösen feszítő, gúzsba kötő állapot. A szorongás a stresszre adott belső válaszunkhoz tartozó történés. Nem ártalmas és károsító, pozitív szerepe abban áll, hogy jelzi baj van, tenni kell valamit. Ez a jelző1
ZMNE Czige Edit, A stressz, megküzdési stratégiák, pánik és katasztrófa helyzetek Egyetemi tansegédlet Bp. 2000.
5
inger fontos segítőnk amíg szervezetünket és lelki lehetőségeinket arra szólítja fel, hogy tegyünk valamit. A szorongás gyakran talál tárgyat. Ez az állapot a félelem, amely mindig konkrét dologra vonatkozik. Pl.: Bevásárló központban tűz keletkezik. Ha ez a helyzet új, most éljük át először, ha nincs viselkedési lehetőségünk, ötletünk, hogy mit tennénk akkor viselkedésünk gátlódik. Ilyenkor a helyzet feletti kontroll képtelensége beindítja a tehetetlenség érzését, ez pedig a helyzettel, való megküzdésének, menekülésének, szembefordulásnak a lehetőségét blokkolja. Az ember a stresszel való küzdelemben sokféle stratégiát és taktikát alakít ki. Szinte minden helyzet más-más magatartásmódot kíván. A harcmodor megválasztását az első szintű stressz a kiértékelés dönti el. Ha úgy találjuk, hogy a körülmények megváltoztathatók, a terhelés leküzdhető, akkor az úgynevezett feladatorientált, problémaközpontú, aktív stratégiát alkalmazzuk. Van amikor azonnali cselekvés helyett szellemi megoldásokat vetünk be, mely a probléma átgondolását, a cselekvés tervezését jelenti. Ha viszont úgy látjuk, hogy a körülmények hatalma lehetetlenné teszi a fizikai vagy szellemi eszközök használatát akkor a belső helyzet megváltoztatására kényszerülünk, azaz érzelmi állapotunk enyhítése, illetve a stressz jelentésének átformálása válik a fő feladattá. A téma szerinti bevásárló központban tűz keletkeztével nő az intenzív inger hatása (füst és hőhatás) vagy a fájdalom közeledte, várható közeledte, váratlan esemény idegi izgalmat vált ki, ami megoldást igényel. Ez automatikus reflex-szerű folyamat. Ha a védekező reflex elmarad, a személy több figyelmet fordít a veszélyre, felméri milyen a súlyossága. Ha nem súlyos megnyugszik, ha igazolt a félelme valamiféle védekezést alakít ki. Ilyenek például: óvintézkedés felkutatása, kivárás, menekülés, valamilyen cselekvés. Fenyegetés
Izgalmi feszültség
Mozgási kísérlet a feszültség csökkentésére
sikeres sikertelen
Fennmarad
A stressz-reakció tünetei: – Gondolati szinten: negatív önértékelés („hülye vagyok”, nem fog sikerülni). – Érzelmi szinten: düh, idegesség, agresszió, félelem. – Belső (zsigeri) szinten: izzadás, gyomorgörcs, növekvő szívdobogás. – Vázizmok szintjén: gyengeség, reszketés, görcs. Ha a stressz tartósan fennáll vagy fokozódik, és a személy nem talál megoldásra, cselekvésre, menekülésre, tehetetlenség jön létre nő a szorongás, pánik alakulhat ki. – A személy megmerevedik az adott helyzetben, – Egyfajta agresszív viselkedést válthat ki:
6
-
nincs önkontroll, mozgásos és szélsőséges érzelmi reakciókban nyilvánul meg, tudatosság csökken, gyakran tudattalan reakciók jelennek meg.
A stresszel való megküzdés: Azt, hogy a személy milyennek értékeli az adott helyzetet és azt követő stressz szituációt hogyan éli meg nagy mértékben kognitív értékelésén múlik. Ahogyan a szervezet az érzékelt eseményt (pl.: tűz) értékeli, meghatározza a későbbi élményeket is. Ugyanazt a feladatot az egyik ember kihívásnak fogja fel, míg a másik csak a kudarcot látja benne. A kognitív kiértékelés az a kognitív folyamat, ahol a személy eldönti miért és milyen mértékben tekinti a helyzetet veszélyesnek. Ennek kapcsán elsődleges és másodlagos kiértékelésről beszélünk. -
Elsődleges kiértékelés során az egyén felméri milyen mértékű kockázat van jelen az adott helyzetben Másodlagos kiértékelésben a „mit tehetek a kellemetlenség megelőzésére vagy legyőzésére” kérdés kerül előtérbe, illetve a megküzdést milyen erőforrások támogatják.
Tömegreakció, pánik, katasztrófahelyzetek: A pánik, mint fogalom meghatározása: - A pánik az egyének vagy egyének csoportjainak menekülési reakciója a külvilág hirtelennek, meglepetésszerűnek észlelt kedvezőtlen megváltozására, mely egyben a kiút ígéretével is kecsegtet.22 A fenti fogalomban két fontos pont is található. 1., Egyik fontos elem az „észlelt” vagyis a tudatba eljutó, tudatosított helyzet, mely veszély tartalmaz. A fentiek alapján, melyet sajnos a gyakorlati tapasztalatok is alátámasztanak, nem tör ki pánik olyan esetekben, ha a veszély ugyan váratlanul következik be, de nincs idő annak feldolgozására, realizálására. Ilyen pl.: a hirosimai atombombázás. Itt a közhiedelemmel ellentétben nem tört ki pánik, mert a lakosság nem volt tisztában a bevetett pusztító eszköz igazi borzalmaival. Egy másik fogalmat is fontos megemlíteni, mely szorosan kapcsolódhat a pánik kialakulásához. Ha alaptalanul hangzanak el a negatív vészjelzések, akkor azt rémhírnek nevezzük. A rémhír az a terjedelmileg rövid közlemény, mely gyorsan terjed el az emberek között, fontosnak tartott eseményekre vonatkozik, melyekről nélkülözzük az alapos, pontos ismereteket. Röviden összefoglalva a rémhír az igazi hír halála! A rémhír sajátosságai közé tartozik, hogy az alaphírt 2
ZMNE Czige Edit, A stressz, megküzdési stratégiák, pánik és katasztrófa helyzetek Egyetemi tansegédlet Bp. 2000.
7
dramatizálja, furcsa mozzanatokat kever bele. A hatást fokozza azzal, hogy a nagyságrendet növeli, jelen időben fogalmaz, mellyel a hírforrást teszi hihetőbbé. Annak érdekében, hogy a befogadóra nagyobb nyomást gyakoroljon saját magát értékeli a rémhír. Tömeghelyzeteknél (pl.: csarnok jellegű bevásárló központokban keletkezett tűzeseteknél) ahol a hiteles információk szerzése csak részben lehetséges és ezáltal eluralkodik a bent lévőkön a félelem, a szorongás, ott egy rémhír is előidézheti a pánikviselkedést. Erre kitűnő példa a Las Vegas-i Grand Hotelban keletkezett tűzeset. A kaszinó és a szálloda földszintjén keletkezett a tűz. A szálloda vendégeit álmukból ébresztette a füst. Az alsó szinteken lévők a főbejáraton keresztül ki tudtak menekülni, a tizedik emeletig a tűzoltók létrákon le tudták hozni, menteni az embereket. A tető szinthez közeli szintekről a vendégeket a tetőn keresztül helikopterrel sikerült kimenekíteni. A közbülső szinteken lévők se lefelé, se felfelé nem tudtak menekülni, ugyanis a lépcsőház megtelt füsttel. A bentrekedtek közül valaki elhíresztelte, hogy a tűzoltó egységek nem tudnak felhatolni az ötödik emeletre. A szobák lakói egymás között tovább adták a „hírt”, melynek az lett a következménye, hogy közvetlen életveszélyben nem voltak ( az ablakon keresztül friss levegőhöz jutottak, hőterheléssel nem kellett számolni), sőt a tűz az ötödik emeletre fel sem hatolt. Azonban több személy még is kiugrott az ablakon és életét vesztette. 2., A másik fontos elem a menekülési esély: Ha a helyzet eleve olyan, hogy nincs kiút belőle, pánik nem lép fel, hiszen nincs cél, amely menekülő viselkedésre ösztökéljen. Ilyen lehet egy bányaszerencsétlenség vagy egy közúti baleset, ahol a személy beszorult a járműbe, mely kigyulladt. Ha van menekülési esély –akár ezen cikk témájában: Csarnok jellegű bevásárló központokban keletkezett tűz esetén – akkor a viselkedést kell megvizsgálni, melynek alapja a helyzetben rejlő veszély felfogása és a kiút keresése. A pánikhelyzet előidéző oka jellegzetesen A pánikhelyzet előidéző oka jellegzetesen csapdahelyzet, ahonnan nem mindenki számára van azonos menekülési esély. A helyzetben résztvevő egyén számára a társak jelenléte akadályozó tényező a menekülésben, úgy érzi, hogy segítséget nem kaphat tőlük, és éppen ezért a kooperáció helyett versenyhelyzet áll elő, amely versenyhelyzetben a tét a résztvevők élete. A kutatók szerint ezen indokok idézik elő a tolongás, a tülekedés, a másokat keresztül-kasul letipró menekülési reakció megjelenését. Pánikhelyzetben nem várható az együttműködés, mert a csapdahelyzet, a rémület lehetetlenné teszi a tudatos gondolkodást, az érzelmi motivációk, a befelé fordulás, illetve az egocentrikus magatartás válik uralkodóvá. Ez a viselkedési forma robbanásszerűen terjed, és lehetetlenné teszi, hogy a néhány fős józanságát, higgadtságát megőrző személy a tömegben érezhető változást idézzen elő. Ezen ragály elterjedésé-
8
nek megakadályozása érdekében fontos lenne már a pánik kezdetén olyan személyek felkutatása, akik viszonylag ismertek, jól tudnak szervezni, irányítani, azaz befolyásolni képesek az ott lévő embereket. Ilyen személy lehet például polgármester, jegyző vagy közszférában ismert személy. Ennek hiánya csak növeli a csapda önfenntartó képességét, rontja a menekülési arány eleinte nem is túl alacsony értékét. A tömeg mindig magában hordozza önmaga és környezete veszélyeztetésének, pusztításának lehetőségét a szélsőséges tömegreakciók, a pánikszerű reagálások a tömegpánik formájában. A mentést irányító vezetőnek fontos megjegyezni, szem előtt tartani: − az az álláspont, mely szerint csak az „ideges” emberek lehetnek pánik-gócok nem igaz, mert nem lehet tudni, hogy bizonyos emberek egy-egy váratlan eseményre hogyan reagálnak. − hogy vészhelyzetben kinél alakul ki pánikreakció azt a környezeti, testi, lelki okok, tényezők bonyolult egymásra hatása, eredője határozza meg. − az állományt ismerő orvossal és pszichológussal történő együttműködéssel kiszűrhető az állománynak az a része, melynél valószínűsíthető bizonyos helyzetekben a pánikreakció. Tény, hogy minél jobb a veszélyhelyzetbe került személyek fizikai, lelki kondíciója, egészségügyi állapota, annál kisebb esélye van a vészhelyzeti, félelmet kiváltó tényezőknek, hogy az egyes embernél, majd tömegben pánik-szituációt idézzenek elő. Gyermekek katasztrófahelyzetben: Számos kutató vizsgálta a különböző korosztályok speciális viselkedési reakcióit katasztrófa szituációkban. Ezekkel kapcsolatos megállapítások az alábbiakban összegezhetők: − Az erőszak és a támadás megélése az a reakció, amely a leginkább jellemzi a gyermekek reagálását katasztrófaveszélyre. Nem kell valódi katasztrófa szituációnak bekövetkeznie, például jelenlét gépjármű baleseteknél is előidézheti a fentieket. − A gyermekeknek a katasztrófa szituációval történő megbirkózásánál fontos a családhoz, barátokhoz, tanítókhoz való kötődés. Még fontosabb a szeretet és a gondoskodás megnyugtató érzése, mint a hétköznapokon. − A szülők hajlamosak azt hinni, hogy az általuk érzett szeretet elég, a gyermek azt átéli, felfogja, megérzi. A szülőknek fel azt ismerni és el kell viselni, hogy a gyermek eleinte agresszív magatartású, nem szabad tőle túl sokat követelni. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a megnyugtatás, a bíztatás jelentőségét, valamint a korhoz adaptált tényszerű tájékoztatás fontosságát. A tanítók igen fontos szerepet töltenek be iskoláskorúaknál. − Kisgyermeknél jellemző félelem, hogy valamilyen oknál fogva ők idézték elő a katasztrófát.
9
− Nagy segítséget jelent, ha a szülő reagál a gyermek fájdalmaira, optimista szemmel nézi az esetet és az elvárásokat, ily módon kezelve a gyermekben lévő stresszhatást.
Időskorúak viselkedése vészhelyzeti szituációban: Egyes kutatók azt állítják, hogy az idősek azokban a szituációkban, amikor felmerül a megszokott környezet elhagyásának a veszélye, jobban sebezhetők, mint a fiatalok, mert erősebb szálakkal kötődnek a helyhez. A kutatások azt bizonyítják, hogy az idősek nincsenek jobban kitéve a stresszhatásoknak, mint az átlagemberek. A kockázatoknak viszont igen, mert kevésbé érzékelik a veszélyt, nem törődnek a riasztásokkal. Ezt támasztják alá a statisztikák is, melyek szerint az áldozatok között az idősek aránya a legnagyobb. Látható, hogy egy tömegtartózkodási helyiségben pl.: a tárgyi bevásárló központban ahol - különböző korú és nemű - több ezer ember is tartózkodhat egy időben a stressz és a pánik milyen veszélyeket rejt magában. A következőkben nézzük meg hogyan lehet a beavatkozást irányító személynek, személyeknek a veszélybe került embereket befolyásolni, irányítani. Tömegek befolyásolása, irányítása: A mentést vezetőnek és az irányító törzsnek általános lélektani és szociálpszichológiai ismeretekkel rendelkezni, részletesebben kell ismerni a tömegek lélektani sajátosságait és a ráhatás módjait. Ezen személyek tevékenysége döntő fontosságú lehet a káros tömegreakciók (spontán mozgás, pánik, stb.) elkerülése szempontjából. A kommunikáció – meggyőzés összefüggésében célszerű az Aronson által ajánlott hármas szabályt betartani.3 1.) A meggyzőzendőknél fontos: önértékelésük, előző tapasztalataik (hasonló helyzetről) és aktuális fizikai, pszichés állapotuk. 2.) A meggyőzőnél fontos: hitelessége, meggyőzni akarás látszatának kerülése, ne legyen személyes haszna a meggyőzésből, szakértelme köztudott legyen, szimpátia a meggyőzendők részéről. 3.) A módszer megválasztásánál fontos betartani: hiteles forrás a vélemények nagyobb arányú változtatásánál hatékonyabb, nem hiteles forrás a közepes arányú változtatásánál hatékonyabb, a témák, a teendők bemutatási sorrendje, amely a hatékonyságot lényegesen befolyásolja. 3
ZMNE Dr. Zellei Gábor Katasztrófa pszichológia egyetemi jegyzet
10
Tömegben a pánikreakciók még tapasztalt segítségnyújtók jelenléte esetén is csak megelőzésére kell törekedni. Mind a pánik megelőzésekor, mind annak bekövetkezésekor olyan komoly ember kell, aki tekintélyével és nehezen számolhatók fel. Ezért lehetőség szerint pánik helyzetek határozottságával megelőzheti a pánik kialakulását, illetve megállíthatja annak terjedését.
A pánik megelőzésére irányuló intézkedések: Az emberek kellő mértékű tájékoztatása, mely elsőrendű fontosságot élvez, A szilárd vezetés meglétének tudatosítása, A csoport rendjének, fegyelmének fenntartása, Céltudatos munkára való irányítással elfoglaltságról való gondoskodás, A felgyülemlett feszültség levezetésének megteremtése, lelki támogatás, A nyilvánvalóan lelki zavarokkal küszködő, illetve a már pánikba esett személyeknek a csoport többi tagjától lehetőség szerinti elkülönítése. De fontos, hogy felügyeletük, pszichés ellátásuk biztosított legyen. Intézkedések, ha a pánik már kialakult: -
Biztosítani kell a segítséget nyújtó személyek közvetlen, azonnali elérhetőségét, A pánikot okozó személyeket – ha van rá mód – segítő személyekkel helyettesíteni, Az utasítások határozott hangon történő közlése. Ez össze nem tévesztendő az agresszív hangvétellel, Ha lehetséges azonnal az irányított munkavégzéshez hozzákezdeni, Az egyes problémás emberekhez külön-külön szólni, ami nem csak az odafigyelést jelzi, hanem ezáltal kiragadhatjuk őket a pánikból.
Az ilyen jellegű katasztrófák esetén, amikor pánik alakulhat ki az elsődleges feladat a tömegek megnyugtatása. A megnyugtatás eszközei, módszerei a következők lehetnek: – a mentési technika látványa, minél nagyobb számú technikai eszköz felvonultatása segíthet a feszültségek kezelésében. (Ilyenkor a tömeg figyelme elterelődik, s a mentési folyamatra irányítódik!) – fontos, hogy az egyének – még ha passzív szemlélőként is – de részesei legyenek a mentési folyamatnak. Épp ezért a mentést ott kell kezdeni, ahol a tömeg látja (még ha céltalan műveletről is van szó). Mindez annak érdekében történik, hogy az egyénekben lévő feszültség ne csapjon át esetleg irracionális cselekvésbe (pl.: „ugorj”-ot kántáljanak az égő házban lévőknek, ha van más megoldás is, vagy a tűzoltót hibáztassák a káresetért, és rátámadjanak, stb.)
11
Sokszor a bámészkodók másodlagos veszélyforrássá válhatnak a káreset helyszínén. Az egyénekben – bármilyen különbözőek is – tömeggé szerveződve egyfajta kollektív erő alakulhat ki. Ez az erő másfajta érzésekre, gondolkodásra, cselekvésre késztetheti az embereket, mintha egyedül lennének; tömegben csökken az egyén felelősségérzete, valamiféle legyőzhetetlenségi érzés alakulhat ki, csökken a tudatossági szint, a tömeg gyakran tudattalanul cselekszik. A tömeg jellemzői: ingerlékenyebb, feszültebb, érzelmei, indulatai eltúlzottak, így gyakran nehezen kezelhetővé válhat. A rémhír is könnyen utat talál a tömegben, és a felfokozott indulatok tömeghisztériába csaphatnak át. A pszichológiai szakirodalom szerint krízis és katasztrófa hatására – annak közvetlen, I. stádiumában – az emberek: 10 – 25 % megőrzi higgadtságát, 70 – 75 % zavarodott lesz, figyelme beszűkül, automatikusan cselekszik, 10 – 15 % irracionális cselekvésre képes (üvölt, sír, járkál, lemerevedik, bepánikol). Befejezés, összegzés: A fentiekből látható, hogy egy hasonló helyzetben az elsőnek beavatkozó és általában a mentést irányító tűzoltóknak a szakmai tudásukon felül milyen pszichológiai felkészültséggel is kell (kellene) rendelkezniük. Napjainkban a vezetőink egyre nagyobb szerepet szánnak a tűzoltók pszichológiai felkészítésében, egyre több helyen alkalmaznak főfoglalkozásban vagy eseti megbízásként szakpszichológust. Belátható, ha a tűzoltást vezető személy, személyek nem felkészültek ezen a téren, kevésbé tudják a feladatukat jól megoldani. Ezen felül nagy szerepet kell, hogy kapjon a bevásárló központokban a szolgálatot teljesítő biztonsági szolgálat, hisz a hivatásos tűzoltóság előtt ők találkoznak először a bajba jutott személyekkel. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy ezen személyek csak a vagyon mentésre (a lopás elkerülésére) vannak kiképezve, pedig a veszély észlelését követően az ő feladatuk lenne az elsődleges mentési biztonsági intézkedések megtétele. Ilyenek: 1. riasztás, 2. korrekt tájékoztatás a veszélyről, 3. hő- és füstelvezető berendezések indítása, 4. kiürítési útvonalak kijelölése, szabaddá tétele, 5. személyek mentésének megkezdése. A szakmai oktatás, kiképzés hiánya mellett eszközökkel sincsenek ellátva. Eszközök alatt nem csupán kézi tűzoltó készülékekre és fali tűzcsap sugarakra gondolok, mert ez kötelező a bevásárló központokban, és a tapasztalatok szerint ott is vannak és használhatóak. Hanem arra, hogy a füsttel telítődött helyiségből nekik kell (kellene) megszervezni a menekülést, menekítést, de mivel nem rendelkeznek a legalapvetőbb légzésvédelmi eszközökkel sem, mind például szájmaszk, ezért könnyen lehet, hogy a mentőből is mentendő személy válhat. Ezzel tovább fokozva a stresszhelyzetet és a pánik kialakulását.
12
IRODALOMJEGYZÉK 1., Dr. Kéménczy Iván: Tömegkatasztrófák pszichológiai hatásai Zrinyi Katonai Kiadó Budapest 1980. 2., Czige Edit: A stressz, megküzdési stratégiák, pánik és katasztrófa helyzetek ZMNE Tansegédlet Budapest 2000. 3., Dr. Zellei Gábor: Katasztrófapszichológia Cedit Kft. Budapest 2000. 4., Bilkei Pál: Mentéspszichológia Magyar Polgári Védelemért Alapítvány 5., Canetti, E: Tömeg és hatalom Európa Könyvkiadó Budapest 1991.
