Zók Községi Önkormányzat Gazdasági programja
Gazdasági program célja A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 91. § (1) bekezdése előírja, hogy: „az önkormányzat meghatározza gazdasági programját”. Bicsérd község önkormányzatának Képviselőtestülete a jövő iránt érzett felelőssége tudatában alapvető fontosságúnak tartja a község működésének és fejlesztésének folyamatosságát. A településnek a térségben betöltött szerepére, egészének fejlesztésére figyelemmel, a lehetőségek és az igények számbavétele alapján alkotja meg a változásokhoz alkalmazkodó gazdasági programját, mely az elért, meglévő eredmények megőrzésén túl tartós értékek mielőbbi megteremtésére törekszik. A gazdasági program mindenekelőtt azokat a távlati célokat, elveket, programokat, feladatokat, erőforrásokat kívánja meghatározni a 2011-2014-es évekre, melyek az éves költségvetési tervezés kiinduló pontjává, illetve szempontjaivá válnak. II. Helyzetelemzés Település földrajzi, társadalmi, gazdasági helyzete Demográfia, népesség Zók község Baranya megyében, Pécstől 17 km-re, dél-nyugati irányban fekszik, területe 8,93 km2. A település lakosságának száma 2007. január 1-én 306 fő. A népsűrűség mélyen a megyei átlag alatt marad, de emelkedő tendenciájú, 1991-ben 30,24, 1998-ban 31,01, 1999ben 31,7 fő élt egy négyzetkilométeren. A népesség számának alakulását több tényező befolyásolja: a természetes szaporodás, a vándorlási egyenleg, melyre nagy hatással van az emberek véleménye a településről, annak jövőbeli fejlődéséről.
Az élve születések száma 1996-ban mutat csúcsértéket, az ezt követő években alacsony szinten stagnál. A halálozások száma minden évben meghaladta 1996 óta az élve születések számát, így a településre a természetes fogyás a jellemző. A népesség alakulásában fontos tényező a vándorlási egyenleg alakulása. Zók 1996-ig zsák település volt. 1996-ban adták át a Pécset Aranyosgadánnyal összekötő utat, és ezzel Zók számára is lerövidült Pécs megközelítése. Ennek tudható be, hogy a betelepülési kedv megélénkült. A bevándorlás lefékezte a természetes fogyásból eredő népesség fogyást. Szociális helyzet, életkörülmények A lakosság iskolázottsága nem minősíthető rossznak. A 8 általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők több, mint 60 %-a a 60 év feletti korosztályból került ki, különösen magas a nők esetében, ahol a felmérések szerint eléri a korosztályba tartozó népesség 75 %-át. A népesség egyharmada szakképesítést is adó, középfokú iskolába járt és ott is végzett. Ennek legfőbb oka, hogy a korábbi munkahelyek - a mezőgazdasági nagyüzem, a bányák, a pécsi ipari üzemek - nagy igényt támasztottak a szakmai középfokú végzettségű munkaerő iránt. A szakmai végzettség elsősorban a férfi lakosságot jellemzi minden korosztályban. A nők esetében a 36 és 45 év közöttiek körében viszonylag magas a gimnáziumi végzettségűek aránya. A fiatalabb korosztályokban azonban a nőknél is előtérbe kerül a szakma megszerzésének igénye. Erre enged következtetni egy elvégzett felmérés is, mely szerint a felnőtt lakosság - 20 éven felüliek - több, mint fele rendelkezik valamilyen szakmával, egynegyedük iskolán kívül ill. iskolán kívül is szerzett szakmát, több esetben több szakmai képzésen is részt vett. A településen 110 lakóház található. Új lakások építése lassan indult meg. Ennek az volt az oka, hogy a település nem rendelkezett kialakított telkekkel, a betelepülők inkább a régi házakat keresték és azokat újították fel. A házak többsége karban tartott, csak mintegy 10 ház - elsősorban a pázdányi falurészen - mutat elhanyagolt képet. Ezekben a házakban elsősorban rossz anyagi körülmények között élő segélyezett, munkanélküli, vagy idős ember él. A lakóházak árammal teljes körűen, földgáz és víz vezetékel egy-két ház kivételével ellátottak. A háztartások fele rendelkezik - nem vezetékes - telefonnal. 1999-től megoldott a kommunális hulladék szervezett elszállítása, és évente egy alkalommal megszervezi az önkormányzat az egyéb háztartásban keletkező hulladék elszállítását is. Az illegális szemétlerakó helyeken ezzel csökkent a hulladék mértéke. Az egészséges ivóvizet 2011. február 01-től a Tettye Forrásház Zrt. szolgáltatja, a kommunális szilárdhulladékot a DÉL-KOM Rt. szervezetten szállítja el. Szennyvízhálózattal a település sajnálatos módon még nem ellátott. A település közlekedési kapcsolatai a zsák jelleg megszüntetésével sokat javultak. Ez azonban a személygépkocsival közlekedőknek jelent kedvező változást, mivel a menetrend szerint közlekedő autóbuszok továbbra is a régi, hosszabb útvonalon és ritkán közlekednek. Ez nem csak időbeni veszteséget jelent az itt élők számára /a 17 km-re levő Pécsre 55 perc a menetidő/ , de jelentős többlet költségeket is okoz. Saját vasútállomással nem rendelkezik a település, a legközelebbi -bicsérdi - állomás mintegy 7 km-re található. A belterületi utak nagyobb része nem az önkormányzat tulajdonában és kezelésében van, állapotuk rossz, a kátyúk foltozgatása minőségi javulást nem eredményez. Így hát nem véletlen, hogy egy közösségi felmérés során a lakosság a közlekedést egyértelműen rossznak minősíti. A lakosság életkörülményeinek elemzését az objektív, statisztikai adatok mellett a lakosság felére kiterjedő kérdőíves adatgyűjtés összesített adataiból nyert szubjektív vélemények finomítják.
A rendszerváltás előtt a munkavállalók nagy része Pécsett, ipari üzemekben, vagy a szolgáltató iparban, ill. Bicsérden a mezőgazdasági nagyüzemben dolgozott. A pécsi munkahelyek nagy része megszűnt, vagy leépítésre került, és elsősorban a vidéki munkavállalókat bocsátották el. A mezőgazdasági nagyüzem átalakulása is elbocsátásokkal járt. A helyükbe lépő kisebb vállalkozások mára már megerősödtek, és ismét munkalehetőséget jelentenek - ha korlátozottan is - a zóki munkavállalók számára is. Bicsérden különböző munkahelyeken mintegy 10-15 fő dolgozik. A helyben foglalkoztatottak száma mindössze 4 fő. A magán vállalkozások általában családi vállalkozásokat jelentenek, munkáltatói szerepük a településen nincs, s ha szezonálisan mégis kínálnak munkát, azt általában nem legálisan teszik. Az önkormányzat közhasznú munkát évek óta szervez a munkanélküliek számára, azonban ez csak időszakos segítséget jelent 3-4 ember számára. A felmérési adatok szerint a családok 26 %-ban egy, 31 %-ban kettő, 6 %-ban több keresőcsaládtag is található. A családok 4 %-a semmiféle állandó jövedelemmel nem rendelkezik. A nyugdíjból élő családok aránya 37 %. A jövedelmi viszonyokat tekintve a lakosság 52 %-a él olyan családban, ahol az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a 20.550.-Ft-ot 1999-ben a lakosság 34,6%-a kapott egy alkalommal pénzbeli segélyt az önkormányzattól, legalább hat alkalommal pedig 10 fő. A családok megélhetését saját fogyasztásra termelt mezőgazdasági termékek könnyítik. A családok mindegyike rendelkezik kerttel, egyharmada gyümölcsössel, 40 %-uk szántóterülettel, 10 %-uk erdővel is. A baromfitartás általános, sertést a családok fele nevel. A településen élők számára 2 vegyesbolt, fodrászat és 1 kocsma áll rendelkezésre. Óvoda, iskola a 2 km-re fekvő Bicsérden található. Az óvodával együtt az általános iskola is mikro-körzeti feladatokat lát el. Az intézmény 2008. július 01-től integrálódott a Kistérség fenntartásában működő Szentlőrinci Oktatási Nevelési Központhoz, amelyet követően a fenti időponttól a SZONEK tagintézménye lett. Tornaterme alkalmas nagyobb rendezvények lebonyolítására, sportpályája és játszóterei ápoltak és a lakosság által kihasználtak. Egészségügyi ellátásra helyben orvosi rendelő rendelkezésre áll, azonban helyben rendelés felnőttek részére hetente 2 órában, gyermekek részére havonta egyszer történik. Egyéb időben az alapellátás, fogászat és reumatológia Bicsérden, idegorvosi ellátás Szigetváron, egyéb szakellátás Pécsett elérhető. Az ügyeleti ellátás Szentlőrincen működik.
Regisztrált munkanélküliek száma, munkanélküliségi ráta Év:
2007
2008
2009
2010
2011
Fő: %:
22 20,8
24 24,5
26 26
19 18.8
23 20,7
Települési önkormányzat, mint közjogi szervezet A települési önkormányzat jogi személy, feladatait és hatáskörét a képviselő-testület látja el. Az önkormányzatot a polgármester képviseli. A 2010. évi önkormányzati választáson megválasztott képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt – 5 fő.
A képviselő-testület tisztségviselői: polgármester és a polgármester javaslatára titkos szavazással megválasztott alpolgármester. A képviselő-testület a döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére állandó és eseti bizottságokat hozhat létre. Állandó bizottságok: Ügyrendi Bizottság, valamint a Közbeszerzésekről szóló törvény alapján Közbeszerzési Bíráló Bizottság. Képviselő-testület általában munkaterv szerint működik, ülései nyilvánosak, évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart. Az önkormányzat a testületek, a tisztségviselők munkájának segítésére, a döntések szakmai előkészítésére, valamint a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére, önkormányzati és államigazgatási hatósági feladatok ellátására, egységes hivatali szervezetet működtet Bicsérddel közösen. A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és a saját önkormányzati jogkörében irányítja, a körjegyző vezeti a hivatalt. A körjegyző felelős szakmailag a hivatal működéséért. A hivatal feladatait az önkormányzati törvényben, egyéb jogszabályokban, az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában valamint a kapcsolódó helyi rendeletekben, szabályzatokban foglaltak szerint látja el. A hivatal működésének tárgyi feltételei jelentősen javultak az utóbbi években, kiépült a számítógép belső hálózati rendszere, folyamatosan újítjuk a gépállományt, fejlesztjük és bővítjük a programokat. A jelenlegi elvárásoknak a személyi állomány megfelel. A köztisztviselők az előírt végzettségek mellett további – a munka színvonalát növelő – szakképesítésekkel is rendelkeznek. A nyelvismeretnek a jövőben egyre nagyobb jelentősége lesz. Területfejlesztés, területrendezés Az Ötv. 8. § (1) bekezdése sorolja fel az önkormányzatok feladatait, melyek között szerepel a településfejlesztés, területrendezés, az épített és természeti környezet védelme. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (3) bekezdése írja elő kötelező feladatként településrendezési terv és helyi építési szabályzat készítését, azzal, hogy a korább jogszabályi követelmények alapján készült, érvényes rendezési terveket községi önkormányzatok 2004. december 31.-ig alkalmazhatták. A rendezési tervet és a kapcsolódó építési szabályzatot 2001. év májusában hagyta jóvá a képviselőtestület. Kisebb változtatások már történtek, szükségessé vált a rendezési terv átfogó módosítása – komplex felülvizsgálata, amely 2008. március hónapban megtörtént. A község környezetvédelmi programja – mely igazodik a megye programjához – elfogadásra került elfogadásra, az ehhez kapcsolódó hulladékgazdálkodási programot a Mecsek-Dráva térségi hulladékgazdálkodási program keretében készítettek el, a képviselőtestület 2004-ben hagyta jóvá. Felülvizsgálata szükségessé vált. Az önkormányzat gazdasági alapjai Az önkormányzati törvény 77. § (1) szerint: „Az önkormányzat közszolgáltatásokat nyújt, saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik. 81. § (2) Az önkormányzat a feladatai ellátásának feltételeit saját bevételekből, átengedett központi adókból, más gazdálkodó szervektől átvett bevételekből, központi költségvetési normatív hozzájárulásokból, valamint támogatásokból teremti meg.”
Központi források: normatív állami hozzájárulás, átengedett bevételek (SZJA, gépjárműadó) és az OEP támogatás aránya az összes bevételhez viszonyítva 2007-2010 között az alábbiak szerint alakult: Önkormányzat bevételeinek részletezése eFt Megnevezés
2007.
2008.
2009.
2010.
Intézményi működési bevételek Önkormányzat sajátos működési bevételek Felhalmozási és tőke jellegű bevételek Költségvetési támogatás Átvett pénzeszközök Ebből OEP finanszírozás Hitelműveletek bevételei - értékpapírok Kiegyenlítő, függő, átfutó bevételek
2 566 22 571 314 6 379 4 706
3 104 14 486 2 135 13 789 19 347
3 264 12 486
4 604 13 716
19 273 21 547
20 029 22 209
385
163
-236
5 651
Bevételek összesen:
36 921
53 024
56 334
66 209
A feladatmutatós normatív hozzájárulások mértékét lényegesen befolyásolja az ellátotti létszám ingadozása. Nem nyújt fedezetet a jogszabályokban előírt minőségi színvonal biztosításához. A normatív támogatások másik eleme a település állandó lakosságszáma alapján nyújtott hozzájárulás, amely a község igazgatási, sport, védelmi és egyéb feladatai kiadását hivatott fedezni. E funkciót – mértéke miatt – már bevezetésekor sem tudta betölteni. Mind a feladatmutató, mind a lakosságszám utáni normatíva összege csökkenő tendenciát mutat, 2007-től jelentős mértékű az elvonás. Az önkormányzat viszonylag stabil gazdasági helyzetét a saját bevételek, elsősorban az iparűzési és kommunális adó bevételek biztosították. Ehhez kisebb mértékben járult hozzá az intézmények működési bevétele. Az intézmények működési kiadásainak – személyi és dologi – növekedése, mely egyrészt az infláció, másrészt a gyermeklétszám csökkenésének a következménye, felhívja a figyelmet az intézmények gazdaságosabbá tételének szükségességére, az intézményi társulások kiszélesítésére. Az éves költségvetési rendeletben elfogadott fejlesztési célok megvalósítását az adóbevételek eddig lehetővé tették. Az ország gazdasági helyzetéből adódó megszorító intézkedések miatti csökkenő normatívák jelentősen szűkítik a beruházások pénzügyi kereteit. Az intézmények működési költségeit jelentős mértékben ki kell az önkormányzatnak egészítenie. Normatív támogatások eFt Megnevezés 2007. 2008. 2009. 2010. Normatív hozzájárulás – lakosságszámhoz 1 295 3 491 3 637 2 600 kötött Normatív hozzájárulás – feladatmutatóhoz 4 223 4 693 4 648 kötött Normatív hozzájárulások összesen: 1 295 7 714 8 330 7 248 Központosított előirányzatok 137 151 214 398
Kiegészítő támogatás egyes közoktatási feladatok ellátásához Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése Normatív kötött felhasználású támogatások Helyi önkormányzatok fejlesztési támogatása Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú tám. Egyéb központi támogatás Önkormányzat költségvetési támogatás összesen
950
3 117
10 729
9 256
1 087
3 268
10 943
9 654 3 127
3 997 6 379
2 807 13 789
19 273
20 029
Beruházásokra, felújításokra fordított összegek az alábbiak szerint alakultak Megnevezés Felújítás Beruházás Részvények vásárlása Összesen:
2007. év
2008. év
2009. év
2010. év
7 637 1 729
3 380 1 303
812
4 091 9 528
9 360
4 683
812
13 619
Önkormányzat vagyoni helyzete Zók Község Önkormányzata összvagyonának értéke – a 2010. december 31-i összevont mérleg szerint – 157,-MFt. A vagyon többsége – az utak, közterületek kivételével – az önkormányzat intézményeinek használatában van, az ingatlan vagyon döntő hányada korlátozottan forgalomképes vagy forgalomképtelen kategóriába tartozik és a kötelező, illetve önként vállalt feladatok megvalósítását szolgálja. Intézményrendszer helyzete Egészségügyi alapellátás - háziorvosi, fogorvosi – közös önkormányzati tulajdonban lévő épületekben, vállalkozás formájában működik. A tárgyi feltételeket az önkormányzatok biztosították, az orvosi eszközöket térítés nélkül adta át a háziorvosonak és fogorvosnak. A szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendelet 3. §, valamint 1. számú melléklet 5. pontja szerinti feltételeknek a rendelők megfelelnek. Védőnői szolgálatot két körzetben, főállású védőnő látja el. A helyiség jól karbantartott, berendezése, felszereltsége az előírásoknak megfelelő- 2006. évben az épület felújításra került. A szociális ellátások iránti igény jól tükrözi, hogy az elmúlt években mennyit romlott a lakosság szociális helyzete. Egyre több embert érint az elszegényedési folyamat, különösen a már korábban is hátrányos helyzetben lévő rétegeket (sokgyermekeseket, kisnyugdíjasokat, cigányokat, szakképzetleneket). A szociális helyzet negatív irányú változásaira utal az is, hogy miközben a lakosságon belül csökkent a gyermek- és fiatalkorúak száma, nem csökkent a gyermekvédelmi intézkedést, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt igénylők száma.
A felnőtt korú lakosság rendszeres segélyezésére fordított kiadások összege 2007. évtől csökkenő tendenciát mutat . Önkormányzat által folyósított ellátások alakulása Megnevezés 2007 Átmeneti segély Rendszeres szociális segély Időskorúak járadéka Lakásfenntartási támogatás Rendszeres gyermekvédelmi támogatás Ápolási díj Egyéb ellátás Összesen: Köztemetés Közgyógyellátás Egyéb ellátások Mindösszesen:
2008
2009
2010
622 2 451 13 49
55 1 923
202 1 644
153 1 193
4
58
19
216
422 2 404 138
575 2 479
309 1 674
2 479
232 1 906
47 148 3 546
259 2 801
Személyes gondoskodás területén már a tanácsrendszerben kiépített és megoldott volt a házi gondozói szolgálat és a szociális étkeztetés. A rendszerváltást követően 1993-ban megjelent törvényi szabályozás emelte a települési önkormányzatok szociális alapellátási kötelezettségét. 1997-ben a gyermekvédelmi törvény a gyermekjóléti szolgálat kialakítását is kötelezővé tette. 2006. január 1.-től több területen intézményfenntartó társulás jött létre. Szociális otthon és házi gondozás vonatkozásában, valamint családsegítő és gyermekjóléti szolgálat vonatkozásában kötöttünk szerződést. Miután a Szentlőrinci Többcélú Társuláson belül látjuk el e feladatokat, jelentős mértékű plusz normatívát kapunk, csökkentve ezzel az önkormányzat, mint fenntartó hozzájárulását. A gyermekek napközbeni ellátását, az alapszintű nevelési-oktatási feladatokat a Bicsérden lévő Általános Iskola és Óvoda intézmény látja el. Az óvoda 1952. alapítású, a Bicsérd, Rózsa Ferenc utcában elhelyezkedő, újjáépített, összkomfortos, földszintes épület, 80 gyermek befogadására alkalmas, jelenleg két csoporttal működik. Az utóbbi években a demográfiai változások miatt csökkent a gyermeklétszám, jelenleg 45 fő óvodás van az intézményben. A termek nagysága, berendezése megfelelően szolgálja a gyermekek kényelmét, harmonikus fejlődését. Tornaszoba, amely alkalmas lenne az óvodai programok megvalósítására is – még nem készült el, kivitelezése folyamatban van. Általános Iskola – mikrokörzeti feladatokat ellátó, 8 évfolyamos, 1980-ban épült intézmény. Beiskolázási körzete Bicsérd – Boda – Zók, de a szülők szabad iskolaválasztási joga alapján más községből is érkeznek tanulók, illetve más intézménybe el is viszik a gyermekeket. Az emeletes épület felújítása 2006-ban történt, 2007-ben a tetőszerkezet cseréje is elkészült, tantermek, új épületszárny és bővített tornaterem kerültek átadásra, illetőleg az Óvodához kapcsolódó DDOP pályázat kistérségi beruházásban kerül teljes felújításra az intézmény. A tanulók, pedagógusok és önkormányzati és a helyi Zrt. dolgozók étkeztetése a korszerű, jól felszerelt napközi konyhával megoldott. A konyha kapacitásának növelésével vendégétkeztetést is tud vállalni az intézmény.
Az önkormányzat PR tevékenysége Napjainkban már az önkormányzatok számára is fontossá vált a PR tevékenység. Felismerték: a települések érdeke, hogy minél szélesebb körben megismerjék. Bicsérd és Zók önkormányzata 2000-ben jelentette meg a helyi újságot. Ma, amikor a számítástechnika korát éljük, ki kell használni a világháló lehetőségeit. Zóknak is van honlapja, elérhető az érdeklődők számára, viszont folyamatos karbantartásáról, bővítéséről gondoskodni kell. III. Képviselő-testület középtávú programja (2011-2014) Politikai stratégiai elképzelések Kistérségi együttműködés Az Európai Unióhoz való csatlakozást megelőzően a Kormány meghirdette a regionalizálási programját. Hangsúlyossá vált a kistérségek kialakítása. Besorolás szerint Zók, Szentlőrinc térségéhez tartozik. A jövőben területfejlesztési forrásokhoz csak régiós illetőleg kistérségi összefogással lehet hozzájutni, ezért különösen fontos az önkormányzatok együttműködése. Nyitott testületi munka A képviselő-testület közvetlenül választott tagjai csak akkor képesek bizonyítani a község lakosságának, hogy méltók a bizalomra, ha a korábbiaknál nyitottabban működnek, a testületi munkába jobban bevonják a falu lakóit. Ennek érdekében el kell érni, hogy a kapcsolattartás a gyakorlatban is megvalósuljon. Az információ-áramlás hatékonyabb legyen, az önkormányzat tevékenységét megismerjék és a lakosság részéről érkező jelzések tükröződjenek a meghozott döntéseken is. PR tevékenység Zók természeti kincseit, kulturális értékeit, hagyományait ismertető füzetek, rendezvény programok készíttetése elsődleges feladat. Zók honlapjának bővítése, folyamatos frissítése különösen fontos. Szakszerűség Zók és Bicsérd önkormányzat jelenlegi apparátusa és intézményrendszere garantálja a magas színvonalú döntéshozatalt. A hivatal hatósági feladatot ellátó és ügyfeleket fogadó köztisztviselői tehermentesítését, egy pénzügyes, valamint ügyfélszolgálati – titkársági munkakör kialakításával lehetne megoldani. Természetesen csak akkor, ha a döntést hozók erre a bázisra valóban alapozni kívánnak. •
A döntéseket megelőzően jobban támaszkodni kell az önkormányzat intézményeiben felhalmozódott tapasztalatokra, az intézmények vezetőit, szakembereit nem beosztottként, hanem partnerként kezelve.
•
Tovább kell fejleszteni a döntési mechanizmust, a végrehajtás ellenőrzését, megfelelő elismertséget biztosítva a szakértelemnek és a pontos adminisztratív munkának.
Az önkormányzat gazdálkodási stratégiája Az önkormányzat gazdasági programjának fő célkitűzése a pénzügyi egyensúly biztosítása, a bevételek szinten tartása, célszerű vagyongazdálkodás. A bevételek szinten tartása érdekében: • • •
Meg kell vizsgálni az intézményi alaptevékenység bevételei emelésének, illetőleg vállalkozási tevékenységek lehetőségét. Növelni kell az önkormányzati feladatellátáshoz a gazdálkodásba bevonható külső források nagyságát. (intézményfenntartó társulások, pályázati lehetőségek,) Át kell tekinteni a Szentlőrinci Többcélú Társulásnak átadható feladatok körét.
A pénzügyi egyensúly megőrzése érdekében: • • • •
Önkormányzati feladatellátás érdekében meg kell vizsgálni az átadott pénzeszközök nagyságrendjét, szükségszerűségét, valamint a lakossági támogatások további fenntartását. El kell készíteni az önkormányzati vagyon műszaki állapotának felmérésén alapuló középtávú felújítási, beruházási tervet, megvalósításának fedezetét az éves költségvetési rendeletekben elsősorban az adóbevételekből kell biztosítani. Át kell tekinteni az intézmények működési rendszerét, keresni kell a költségtakarékos, hatékony gazdálkodási módokat. Tervezésben és finanszírozásban fokozottan érvényesíteni kell a tartósan jelentkező létszám-változások hatásait az intézményeknél.
Vagyongazdálkodás eredményessége érdekében: • • •
Meg kell határozni a kötelező és az önként vállalt feladatokon felül meglévő vagyon állapotát, és hasznosítására tervet kell készíteni. Az ingatlanok értékesítéséből származó bevétel nem szolgálhat a működés fedezetéül. A feladatellátáshoz szükséges ingatlanvagyon teljes körű műszaki állapotvizsgálata eredményének ismeretében felújítási, beruházási programokat kell készíteni. Törekedni kell arra, hogy az önkormányzat csak nyereséges, illetőleg kiemelten fontos tevékenységet végző vállalkozásokban vegyen részt, ha erre módja van.
Zók község fejlesztési koncepciója 2011-2014. Környezetvédelem és infrastruktúra Szennyvíz-hálózat kiépítése A középtávú infrastrukturális fejlesztések legfontosabb feladata a szennyvíz-hálózat kiépítése, amely kistérségi összefogással történhet a szentlőrinci, vagy a pellérdi befogadó irányába. A projekt megvalósításában a Környezet-, Víz és Természetvédelem, Energia Operatív Program pályázati támogatására lehet majd számítani. Lakótelkek kialakítása A település népességszámának növekedését új lakótelkek kialakításával indukálhatjuk. A telkek a Települési Rendezési Tervvel összhangban, az Arany János utcából nyíló É-NY—ra eső területen kerültek kialakításra, illetve a továbbiakban is ezen irányban alakíthatók ki. Cél a telkek értékesítése, és a lakóházak építésével a lakosságszám Egységes településkép kialakítása Zók község évek óta rendkívül eredményesen szerepel a megyei környezetszépítő versenyeken. Kihasználva a természeti adottságot a jövőben törekedni kell az egységes, vonzó és szép településkép kialakítására, melyhez keresni kell a pályázati lehetőségeket „A falufejlesztés és –felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének megőrzése” újbóli megnyitása jelenthet támogatást. A vonzó településkép kialakításának legfontosabb lépései: • A község központi terének, a már meglévő tervek alapján való megépítése, a játszótér felújítása, bővítése. A pázdányi településrészen is a járdát szükséges felújítani és játszóteret kialakítani, Zókon közösségi – rekreációs parkot szeretnénk kialakítani. Pincesor – támfal építése, kihasználva a földpartban meglévő három pince felújítását. • IKSZT pályázat keretében az Arany J.u.48. számú ingatlanból célszerű lenne a közösségi teret is áthelyezni. A Haranglábak felújítása mindkét településrészen megtörtént. • A kora Bronzkori kultúra bemutatása egy korhű településrész – négy évszakos skanzen – megépítésével, amelynek az üzemeltetése turisztikai vonzerőt és munkahelyet teremt. • Faluközpont fejlesztése: Egységes információs táblák, díszvilágítás, parkosítás, virágosítás, tanösvény és kegyeleti park kialakítása 2010. évben megtörtént. Ivóvízhálózat korszerűsítése Annak ellenére, hogy a Bicsérd és Zók községek közötti szakasz jelentős részén a vízhálózat korszerűsítése megvalósult, a településen szükséges az elavult vezetékek és szerelvények cseréje. A teljes beruházás kizárólag pályázati támogatásból valósítható meg. Közlekedési infrastruktúra javítása Községünk elhelyezkedése, a vasúttól, valamint a 6. számú főközlekedési útvonaltól való távolsága jelentős hátrányt jelentenek a lakosság számára. A közlekedés javítása céljából önkormányzatunk évek óta tárgyal a Pannon Volán Rt. képviselőivel. Alternatív megoldást jelenthetne Bicsérd községgel összefogásban, a hét bizonyos napjain mikrobuszjáratot üzemeltetni a települések és a vasútállomás között.
Szintén indokolt lenne egy forgalomlassító sziget kiépítése a biztonságos közlekedés megteremtésének céljából, valamint megfelelő időjárási körülmények esetén a mezőgazdasági munkagépek forgalmának csökkentése a földutak nagyobb arányú használatával. A község útvonalain történő kamionforgalom megakadályozása érdekében az önkormányzat már az előző évben lépéseket tett. Hagyományőrzés, kultúra és turizmus Hagyományos rendezvények (Bicsérd községgel partnerségben) Bicsérd és Zók községek országszerte jó hírnek örvendenek az évente megtartott hagyományos rendezvények (Burgonyafesztivál, Bicsérd-Zóki Szüret és Betakarítás Ünnepe, Bicsérdi Búcsú) jóvoltából. Az eddigi évek sikerei azt mutatják, hogy településeink rendelkeznek azzal az emberi erőforrással és anyagi hozzájárulással, mellyel a rendezvények színvonalát évről-évre emelhetjük. A hagyományos rendezvényeket a továbbiakban is érdemes egyéb kulturális és sporteseményekkel (Baranya Megyei Gyermeknap, művészeti találkozók, tömegsport rendezvények, stb.) kiegészítenünk, melyek szintén hozzájárulnak a települések hírének öregbítéséhez. Szálláshelyek fejlesztése A vidékfejlesztés fontos pillére a falusi szálláshelyek fejlesztése, melyre esetünkben a Faluházban elkészült szálláshelyek kihasználása jelenthet módot. Ezen kívül a falusi magánszálláshelyek kialakítása is szükséges volna a helyi turizmus szerepének növeléséhez. Oktatási intézmények és azok szolgáltatásainak korszerűsítése Bicsérd, Boda ás Zók községek „óvodai és alapfokú oktatási-nevelési intézmények infrastruktúrájának fejlesztése” segítségével részben felújították, és jelenleg is felújítás alatt áll közös igazgatású általános iskolájuk. Az épület felújítása megfelelő infrastrukturális hátteret biztosít a nevelés és oktatás tartalmi fejlesztéséhez. Feladat volt az iskola tetőfelújítása, nyílászárók cseréje, valamint az óvoda tornaszobájának kialakítása nevelésioktatási szemléltető eszközök, technikai eszközök, beszerzése, játszótéri eszközök cseréje, ezen kívül egy udvari játszófelület kialakítása bitumenes felületképzéssel. Önkormányzati munka hatékonyságát szolgáló hivatali apparátus biztosítása A hatékony, színvonalas munkavégzés megkívánja megfelelő létszámú és szakértelmű apparátus biztosítását. • Célszerű egy pénzügyes, valamint ügyfélszolgálati és titkársági munkakör kialakítása, ehhez szükséges létszámkeret biztosítása. • A hivatal köztisztviselőinek folyamatos képzése továbbra is fontos feladat. • A korszerű munkavégzés, az információ megfelelő kezelése érdekében a hivatal számítógépparkját továbbra is célszerű fejleszteni.
Zók, 2011. március 20.
Nagy Gábor
Magdó Szilárd
polgármester
körjegyző
A gazdasági programot készítette: Magdó Szilárd körjegyző
