(HUSK/1001/1.1.2/0046)
Üzleti lehetősé ségek a fenntartható építészet zet terén
Ez a dokumentum az EURO ROPÉER Európai Fejlődésért és Együttműködé ödésért Közhasznú Alapítvány (www.europe peer.eu) és a Regionálna rozvojová agentúra Dolny D Zemplín (www ww.rradz.sk) együttműködésében készült.
További információ: inf www.sustain.europeerakademia.hu hu
2014.
1
A fenntartható építés piaca Magyarországon
1.1 Helyzetkép A ma Magyarországon felhasznált energia megközelítően 40 %-át az épületeinkben használjuk el, ennek több, mint 60%-a a fűtés és a hűtésre megy el. Legnagyobb CO2 kibocsátók az épületeink, amely még az ipart és a közlekedést is megelőzi ebből a szempontból. Az épületek rejtik magukban a legnagyobb primer energia megtakarítási potenciált, hiszen itt reális költségen jelentős energiamennyiség takarítható meg. Az épületek korszerűsítése mellett szól az is, hogy ebben a szektorban lehet leginkább költséghatékony módon elérni az energia megtakarítást.
1.2 Az új építés ígéretes részterületei Az energiahatékony épületek építésének elősegítése még nem volt elsődleges szempont az országos településrendezési és építési követelmények megalkotásánál, ezért az egyéb kívánt célok elérése jellemzően nem került összhangba az energiahatékonysági megfontolásokkal, azonban a jövőre vonatkozóan ígéretes fenntartható építészeti lehetőségek bontakoznak ki. Ezeket az alábbiak szerint csoportosíthatjuk: 1. Passzívház A passzívház-építés nem konkrét építési rendszer, sokkal inkább az építészetben és az építőiparban elterjedt megoldások tudatosan energiafogyasztást csökkentő felhasználását jelenti. Ahhoz, hogy az épület megkapja a minőségi passzívház minősítést, az alábbi kritériumoknak kell megfelelnie: 1. Fajlagos éves fűtési energiaszükséglet maximum 15 kWh/(m2/év) vagy fajlagos fűtési hő szükséglet maximum 10 W/m2 2. Fajlagos éves primerenergia-szükséglet maximum 120 kWh/(m2/év) 3. Nyári túlmelegedés gyakorisága maximum 10% 4. Nyomásteszt n50 maximum 0,6 1/h A minőségi passzívház mellett több kategóriát is megkülönböztetünk. Ezek a következőek: 2. Passzívház közeli épület Ez annyiban tér el a passzívháztól, hogy az éves fűtési energiaszükséglete maximum 25 kWh/(m2/év) lehet. 3. Alacsony energiaszintű épület Ennél a típusnál éves fűtési energiaszükséglet maximum 40 kWh/(m2/év) és a nyomásteszt maximum 1,0 1/h. 4. Passzívház komponensekkel felújított épület Az éves fűtési energiaszükséglet max. 35 kWh/(m2/év) lehet. 5. Alacsony energiaszintre felújított épület
Az alacsony energiaszintre felújított épületnél az éves fűtési energiaszükséglet maximum 50 kWh/(m2/év) és a nyomásteszt maximum 1,0 1/h.
2
Magyar Kormányzati célkitűzések a fenntartható építészet terén
A fenntartható építészet kapcsán a kormányzati stratégia homlokterében az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások elterjesztése áll. A legfontosabb stratégiai dokumentumok a következők: 1) Nemzeti Együttműködés Programja, 2) Új Széchenyi Terv, 3) Magyarország Nemzeti Reform Programja, 4) Nemzeti Energiastratégia, 5) II. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv, 6) Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve, 7) Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót (OFTK).
3
Magyar jogszabályi háttér
A magyar jog az alábbi szabályokat tartalmazza a fenntartható építészettel kapcsolatban: 1.
2.
1
Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008 Kormányrendelet értelmében 2012. január elseje óta minden 50 m2-nél nagyobb lakás eladása vagy bérbeadása alkalmával kell energiatanúsítványt készíteni. A legfontosabb szabályok: • az épületek energetikai besorolását a lakáshirdetésekben is meg kell jeleníteni, ha az már elkészült. • már az 500 és 1000 m2 közötti hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén is kell tanúsítványt készíteni • a tanúsítványok kötelező eleme lett a felújítási javaslat, kivéve, ha nem lehet költséghatékony felújítást végezni; Az EU épület-energiahatékonysági irányelv 1 kötelezi a tagállamokat, hogy 2020 végéig minden új épület közel nulla energiaigényű legyen Az Új Széchenyi Tervben foglaltak szerint az épületek energiafogyasztásának csökkentése elengedhetetlen. E szerint a 2011-2020 közötti időszakra a megfogalmazott célértékek: i) új építés esetén 2020-ra az energiahatékony épületek ösztönzése (25kWh/m2év); ii) a hatékonysági beruházásoknál 60%-os megtakarítás elérése.
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2010/31/EU IRÁNYELVE (2010. május 19.) az épületek energiahatékonyságáról
4
A fenntartható építés magyar finanszírozása
A fenntartható építészettel kapcsolatban az alábbi finanszírozási források alakultak ki Magyarországon: 1.
2.
3.
Zöld Beruházási Rendszer, melynek lényege, hogy csak olyan intézkedéseket támogathat, amiket az üvegházhatású gázok csökkentését hivatottak elérni. Ezek az intézkedések a ZBR támogatása nélkül csak rosszabb minőségben, vagy egyáltalán nem tudnának megvalósulni. A támogatott projektek esetében el kell számolni az elért kibocsátás csökkentéssel a kiotói egységeket vásárló partnerek felé. A ZBR a hagyományos épületek esetében az energiatakarékos felújítás keretében ad támogatást a megújuló energiaforrások alkalmazásához is. Állami energiahatékonysági célelőirányzat keretében a magyar költségvetés rendszeresen biztosít kisebb támogatási összegeket az épületek energiahatékonyságára, általában 40-50%-os vissza nem térítendő támogatás formájában. Ezek a források sosem voltak túl nagyok, legföljebb pár ezer lakás felújítását tudták segíteni, és ezek az összegek is évről évre csökkennek. A források ötletszerűen, szinte egyik napról a másikra kerülnek kiírásra, és a kiírás után pár nappal rendszerint ki is fogynak Támogatási források a 2014-20-as uniós pályázati időszakban: Jelentős, bár még egyelőre pontosan nem felmérhető változásokat hoz az energiahatékonyság és a megújulók finanszírozásában a 2014-2020-as uniós támogatási időszak. Az új hétéves pénzügyi tervezési időszak több szempontból is gyökeres változást jelent a korábbi 2007-2013-as időszakhoz képest: A források 20%-át az éghajlatváltozás elleni harcra kell költeni, aminek egyik fő eszköze az energiahatékonyság, épület-energetikai beruházások finanszírozása. Lehetővé, sőt kifejezetten támogatottá válik az innovatív finanszírozási eszközök (garancia-alapok, forgótőke-alapok, támogatott hitelek, stb.) alkalmazása. Az 2014-2020-as uniós pályázati időszak tervezése jelenleg zajlik.
5
A megújulós építőipari beruházások állami támogatása
Az Európai Unió célkitűzéseihez hasonlóan a magyar energiapolitikának is fontos eleme az a megújuló energiaforrások arányának növelése, és az energiafüggőség csökkentése. A megújuló energiahasznosítási technológiákra jellemző, hogy a piacon jelenlévő fosszilis tüzelőanyagokhoz képest általában drágábbak, főként a technológia újszerűsége és a kezdeti magas költségei miatt, sőt ezt néha még a fosszilis energiaforrásoknak nyújtott támogatások (pl. államilag szabott ár) is befolyásolják.
A megújuló energiák elterjedésének támogatása több szempontból is fontos: • • •
Az energia importfüggőség csökkentése, energiaforrások diverzifikálása Hosszú távú ellátásbiztonság Régiófejlesztés, térségfejlesztés
Nemzetközi példák lehetséges támogatott finanszírozási formákra: 1.
EIB energiahatékonysági hitel
A forrás kis- és középvállalatok valamint társasházak számára érető el, az alábbi feltételekkel: Beruházás mérete:
Minimum 44 millió Ft, maximum 7,5 milliárd Ft
Támogatható beruházások:
Energia-hatékonysági és megújuló energiaforrást biztosító beruházások (energiafelhasználást javító épület-felújítások, ipari beruházások energia-megtakarítás céljából, stb)
Elvárt energia- Az energia megtakarítási arány legalább évi 30% az megtakarítási arány építőipari beruházások esetén, és legalább évi 20% a többi beruházás esetén, vagy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése legalább évi 20% Vissza nem térítendő a beruházási érték 14%-a, de maximum 41 millió Ft (azaz támogatás mértéke egy kb. 300 M Ft-os beruházásnál éri el a maximumot) Kamatláb
2.
1 vagy 3 havi BUBOR / EURIBOR + kamatfelár a hitelvizsgálat eredményétől függően
SLOVSEFF Hitel (Szlovákia)
A hitel feltételei a következők Beruházás mérete:
maximum 2,5 M EUR (700 M Ft)
Támogatható beruházások:
Ipari energiahatékonyság, lakóépületek felújítása, megújulós beruházások. A fő követelmény, hogy a belső megtérülési rátának legalább 10%nak kell lennie
Elvárt energia- Nincs megszabva megtakarítási arány Vissza nem térítendő Utófinanszírozás: A környezetvédelmi feltételek verifikált támogatás mértéke teljesítése nyomán a hitelösszeg egy bizonyos százalékának visszafizetése: Ipari energiahatékonysági projekteknél: 7,5% Megújuló beruházásoknál: 5-15% Lakásszövetkezeteknél: 10% (25%-os energiamegtakarítás alatt), 15% (25% os megtakarítás
felett)
Egyéb támogatás
3.
Szakértői segítség a hitelkérelem és az üzleti terv összeállításában
BEECIFF (Bulgária)
A program vissza nem térítendő támogatási elemét a bolgár Versenyképességi Operatív Program biztosítja, a hitelkomponenst pedig az EBRD, helyi közreműködő bankokon keresztül. A program kulcseleme a projekt-előkészítésben nyújtott támogatás, illetve, hogy a beruházási projektek részben standardizáltak, és egy előre meghatározott lista tartalmazza a támogatható beruházásokat. A BEECIFF hitelek további feltételei: Beruházás mérete:
nincs megszabva (a maximum támogatási érték 300 M HUF)
Támogatható beruházások:
* Technológiai projektek: egyszerű, kisebb méretű projektek (egy támogatott anyagok és eszközök listájából választhatók, erre bizonyos feltételekkel bármelyik gyártó regisztrálhat) * Energia-audit alapú projektek: bonyolultabb projektek, amelyek egy energia-audit ajánlásain alapszanak * Csak KKV-k pályázhatnak: kevesebb, mint 250 alkalmazott, és az éves forgalom 15 Mrd Ft alatt, vagy a teljes eszközállomány 126 Mrd Ft alatt * Egyes ágazatok ki vannak zárva
Vissza nem térítendő Technológiai projekteknél: 30% támogatás mértéke * Energia-audit alapú projekteknél: 40% * + 10% támogatási bónusz (elemenként), ha az alábbiakból valamelyik igaz a projektre: - tüzelőanyag-váltás - Energy Management System bevezetése - egyes kiemelt szektorokban - ha a cég önfogyasztásához megújulót használnak - kogeneráció - Technológiai projekt, de van audit is. * A támogatás mértéke nem lehet több, mint 50% * maximum 59 M Ft * Segítség a projekt-fejlesztésben (állandó projekttanácsadó)
Egyéb feltételek
4.
* A bank pénzügyi hitelképességi vizsgálatot folytat az odaítélés előtt * A projekt támogatását az Irányító Hatóság hagyja jóvá * A vissza nem térítendő elemet a projekt megvalósulásának ellenőrzése után folyósítják. Az ellenőrzést az Irányító Hatóság szakértője végzi
ROSEFF Hitel (Románia)
A ROSEFF egyik innovatív eleme, hogy egyes, előre jóváhagyott technológiák és anyagok beépítése esetén gyorsított eljárásban zajlik a hiteligénylés, mert nem kell külön felmérni a megtakarítás mértékét. Így pl. minden 15 cm fölötti szigetelés, minden LED-lámpa, minden kondenzációs kazán eleve támogatott. Ezzel a kisebb vállalatok számára lényegesen könnyebbé válik a hitelfelvétel. Beruházás mérete:
kis projekteknél: maximum 74 M Ft nagy projekteknél: maximum 300 M Ft
Támogatható beruházások:
Energiahatékonysági beruházások
Elvárt energia-megtakarítási arány
* Ipari és kereskedelmi épületeknél a minimum megtakarítás: 30% * Ipari technológiáknál a minimum a 20%
Vissza nem térítendő támogatás mértéke
* Nagy projekteknél: 30 – 35% megtakarítás között 10% 35%-os megtakarítás fölött 15% * Kis projekteknél a felvett hitel maximum 10%-a egyetlen beruházásra, de ha több beruházás egyszerre valósul meg, akkor 15% is lehet. * Lakóépületeknél és kogenerációnál: 15% * Ipari technológiáknál: 20 – 25% megtakarítás között 10% 25%-os megtakarítás fölött 15% * A támogatást utólag, a megtakarítások verifikációját követően fizetnek ki
Egyéb támogatás
* Díjmentes projekt-tanácsadás és segítség a hitelkérelemmel * A megtakarítások díjmentes verifikálása
5.
KredEx alap (Észtország)
A lakóknak fix kamatozást ajánlanak maximum 20 évre, és legalább 15% önrészt vissza nem térítendő támogatásként adnak oda (ez nagyobb is lehet, ha magasabb a megtakarítás mértéke) Követelmény, hogy legalább 20%-kal javuljon az épület hatékonysága. A felújításokat a kötelező energia-audit javaslatai alapján kell elvégezni. A beruházást megelőző energia-auditot és tervezést is 50%-ban támogatja az állam egy másik forrásból.
6.
Sustainable Energy Utility (USA, Delaware állam)
Az innovatív finanszírozási megoldások egyike az ún. performance contracting, ahol a beruházást egy harmadik fél finanszírozza, és a beruházás haszonélvezője a megtakarításokból törleszti a beruházás költségét. A Performance Contracting-jellegű megoldások egyik jellemző példája a Delaware államban működő rendszer. A programban olyan nagyobb (évi 20 M Ft-nál magasabb közüzemi számlájú) közintézmények vehetnek részt, ahol az energia-audit jelentős energiamegtakarítási lehetőségeket azonosított. A résztvevő közintézményeknél a beruházást végrehajtó cég garanciát vállal az elérendő megtakarítás vagyoni értékére, az állam pedig garantálja, hogy a közintézmény közüzemi költségvetését a hitel visszafizetéséig nem csökkenti.
6
Hajtóerők és akadályok a fenntartható építészetben
A beruházásokat ösztönző legfontosabb tényezők: • • • •
Az energiaárak alakulása Az épületállomány energetikai állapota Az energiaszolgáltatók számára is feladat lesz az energiahatékonyság támogatása Energia-auditok támogatása
A beruházásokat akadályozó legfontosabb tényezők: • •
A Megújuló energia-technológiák kivitelezői gyakran nem rendelkeznek megfelelő tapasztalattal és képzettséggel. Zöld szempontok nem elsődlegesek. A lakók rossz anyagi helyzete, a megtakarítások alacsony szintje miatt az építkezéseket, lakásvásárlásokat a pénzügyi, gazdasági szempontok határozzák meg.
A sikeres üzleti konstrukciók kialakításának követelménye a befolyásoló tényezőkhöz való alkalmazkodás, illetve törekvés, hogy az akadályozó tényezők hatását csökkentsük. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program (2007-2013) www.husk-cbc.eu és www.hungary-slovakia-cbc.eu „Jelen dokumentum tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.”
(HUSK/1001/1.1.2/0046)
Kereskedelmii le lehetőségek a fenntartható tó építészet területén Jelenlegi helyz lyzet elemzése és a jövőbeli li várható v trendek
Ez a dokumentum az EUROPÉE ÉER Európai Fejlődésért és Együttműködésért Köz özhasznú Alapítvány (www.europeer.eu) és a R Regionálna rozvojová agentúra Dolny Zemplín (w www.rradz.sk) együttműködésében készült.
Továbbii információ: in www.sustain.europeerakademia.hu
2014.
Az épületek, energiák és az életkörnyezet működtetése Szlovákia és az egész közép-európai régió erősen függ az energetikai nyersanyagoktól. Az alacsony minőségű barnaszén, és az elérhető biomassza (főleg tűzifa, tűzifa apríték és pellet) kivételével a többi nyersanyag importálásra szorul.
Az energiagazdaságos épületek Az EU energiafogyasztása 42 %-kal csökkenthető az épületek jobb kihasználásával és konstrukciójával. Az üvegházi gázok emisszióját 35 %-kal, és az összes kibányászott nyersanyagok mennyiségét pedig több mint 50 %-kal lehetne csökkenteni. Az felhasznált víz mennyiségének 30 %-át is meg lehetne spórolni. Ezért szükséges az épületek energiahatékonyságának és a megújuló forrásokból nyert energia felhasználásának a megerősítése, jelenlegi helyzetének megszilárdítása, valamint azoknak a forrásoknak a hatékony felhasználása, amelyek az épületeket és az infrastruktúrák életciklusának környezeti hatásait érintik. A szállítási költségekre, és az épületek élettartama alatt történő javításokra nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk, mint a kezdő befektetési, vagy az építkézési és a bontási hulladékok költségeire. Az épületek forrásainak hatékony felhasználásának eléréséhez az infrastruktúra átfogóbb megtervezése szükséges.
Szlovák Köztársaság jelenlegi helyzete A kereskedelmi regisztráció organizációs statisztikája alapján 2012. december 31-én olyan 626 építőipari vállalatotot jegyeztek, amelynek több mint 20 alkalmazottja volt. Összehasonlításképpen a 2011 – es év azonos időtartamában 7131 vállalkozást jegyeztek fel. Az építőipari vállatokra nagy hatással van a börükrácia2 is, vagyis azok a követelmények, amelyek az építőipari cégekhez kapcsolódó jogszabályokban közzétett követelményekről és az állam nem rendszeres és gyakorta változó döntéseiről szólnak, és ezzel labilissá teszik az egész építkezési szektort. Az építkezési vállalatok másik nagy korlátozó tényezője a nem elégséges kereslet3. Következő tényező, amely hatással van az építkezési vállalatok tevékenységére és gazdálkodására az olyan nem tisztességes versenyek megléte, amelyek az ügyfelek megszerzésére irányulnak. Ez a kiélesedett versenyhelyzet bizonyos mértékig a csökkenő keresletnek köszönhető. További olyan korlátozások, amelyek hatással vannak nem csak az építkezési, de az összes többi vállalatra is: lakosság fizetőképtelensége, bankok alacsony hajlandósága a pénz kölcsönzésére, az ÁFA növekedésének negatív hatása, jogszabályok bonyolultsága és egyes kiválasztási folyamatok korlátozott áttekinthetősége. Azonban más korlátozó tényezők is akadnak, mint pld. a munkát és az anyagokat érintő magas kiadások, vagy a tapasztalattal rendelkező munkaerő hiánya.
1
a múlt évihez képest 87 vállalattal kevesebbet jegyeztek fel 2 az állam, a regionális és helyi szervek által támasztott követelmények 3 főleg az állami és a magán források által finanszírozott
Szlovák jogszabályok A szlovák jogszabályok meghatározzák azokat a lépéseket és intézkedéseket, amelyek az épületek energiagazdaságosságának a javulását idézik elő, ilyenek pld. az: a) egységes módszertan az épületek integrált energetikai gazdaságosságának a kiszámítására b) az energiagazdaságosság meghatározása és a minimális követelmények felállítása az: 1. új épületekre 2. létező épületek jelentős felújítása 3. építkezési elemek és konstrukciók, amelyek elkülönítik az épület belső és külső környezetét 4. fűtésének technikai rendszere, meleg víz készítése, szellőztetés, hűtés és az épületek megvilágítása, valamint kombinációi
A jelenlegi helyzet elemzése és a jövőbeli várható trendek Jelenlegi helyzetet a gazdasági krízis túlélése és az általános kiadások csökkentése jellemzi. A jövő trendjének hosszú távú fejlesztése alatt a minőségi lakhelyeket és az energetikai megtakarítást érintő szociális felelősségtudatot értjük.
A zöld épületek anyagainak kiválasztása Az anyagok kiválasztásának optimalizálása a zöld épületek kivitelezésénél kulcsfontosságú. A zöld épület egy olyan ház, amely csökkenti a felhasznált forrásokat, jobb energetikai hatékonyságot biztosít, miközben a belső környezet minősége javul.
Megújuló források A megújuló források olyan anyagok, amelyeket a természetből merítünk, mint pld. a fa, vagy más gazdasági termékek. Ide sorolhatnánk a természetes linóleumot, parafát, bambuszt, szalmából készült termékeket, forgácslemezeket, rostlemezeket és a fából készült termékeket is miközben néhány az élettartama végén lebontható.
Újrahasznosítható anyagok Az újrahasznosítható anyagokat más néven „post-iparinak” nevezzük. Az újrahasznosítható anyagokból készült termékek ugyanolyan paraméterrel rendelkeznek, mint azok a termékek, amelyek természetes anyagból készültek és felhasználható az építkezéseknél is. Azok a fogyasztási cikkek, amelyek a házak és az irodák hulladékaiból készültek, hasznosabbak az életkörnyezet számára, mintha eredeti anyagokból készültek volna.
A termékek újrafelhasználhatóságának mértéke rámutat arra, hogy milyen könnyen válhat a termék újrafelhasználhatóvá annak életciklusa végén. A könnyebben újrahasznosítható termékek közé azok sorolhatók, amelyeket könnyebben lehet szétbontani és szétválasztani az újrafelhasználhatóság céljából. Az alábbi néhány példával rámutatunk arra, hogy az újrahasznosítható központok milyen típusú anyagokat gyűjtenek: papír, karton, üveg, műanyag és fém. A következő példa a gyártó által támogatott új termék felvásárlását szemlélteti miután a fogyasztó új terméket vásárol. Főleg a háztartási fehéráru és a számítógépek területén figyelhető meg az alábbi kezdeményezés, miközben az építkezéseknél óriási rezervák vannak. Nincs tudomásunk olyan esetről, amely arról számolna be, hogy cserepeket szállító cég ingyen elvitte és megsemmisítette volna a régi tető építkezési hulladékanyagát. A belé helyezett energia az az energiamennyiség, amely az anyagok gyártásához, feldolgozásához, csomagolásához, szállításához, felszereléséhez, újrahasznosításához és megsemmisítéséhez szükséges. Az építkezéseknél az elhasznált összenergia 70 %-át az elhasznált anyagokba fektetik. Mivel az anyagok szállításához kapcsolódó energia elég jelentős, ezért sokkal megfelelőbb a helyi gyártmányú, és nem a messziről hozott anyag használata. A zöld és az energiatakarékos épületeknek csak helyi termékeket, vagy az 50 kmes körzetből származó komponenseket kellene tartalmaznia.
Alapok és betonelemek A pernyéből és más újrafelhasznált hulladékokból származó összetevőket tartalmazó beton versenyképessé válhat a szokványos betonnal szemben. Az elkészítési folyamatuk egy picit időigényesebb, de könnyen lehet vele dolgozni, és a felülete is egy picit simább. Az újrahasznosított beton összezúzása után az új beton adalékává válik. Pernye – mint a beton adalékanyaga - kedvező hatással van a gyártási folyamat gazdaságosságára, a beton minőségére, és rendkívüli ökológiai jelentősége van az ipari hulladékanyagok újrahasznosításának területén. Beton a tulajdonságának köszönhetően nagy választékot kínál a monolitikus konstrukciók formájának kivitelezésében. A kiépített beton, vagy vasbeton konstrukciója zsaluzást igényel. A zsaluzat addig tartja a beton tömegét, ameddig a beton nem lesz képes megtartani a saját és a beton konstrukció megterhelésének össztömegét, miközben a zsaluzás a többi használatát teszi lehetővé. A speciális zsaluzatok és a zsaluzat szisztémák tartoznak ide. A zsaluzat szisztémákat ipari módon teremtik meg, vagyis megalkotják a zsalu tartószerkezetét, majd létrehozzák a zsalufelületet. Mivel a zsalu minden részét egymáshoz lehet kapcsolni, ezért mértékének sok változata hozható létre. További előnyei közé tartozik a formák a tartószerkezetekkel történő egyszerű összekapcsolhatósága is. Jelenleg számos egyéni és szisztematikus zsaluzást használnak. A beton ökológiai és hőszigetelő feldolgozásával foglalkozó vállalkozási lehetőségek közül a hőszigetelő zsaluzás4 (beépített zsaluk közé tartozik) a legérdekesebb. Annak ellenére, hogy 4
Insulating Concrete Forms –ICF)
könnyű, a tömege azonban a betonéval vetekedik. Az épületek tartós beton és vasbeton alapjainak kiépítésére szilárd habtömböket használnak. A klasszikus zsaluzattól abban különbözik, hogy ezek a habformák a helyükön maradnak, hatásos szigetelő anyagok, és a felszíni utókezelés alapját alkotják.
A külső burkolat A burkolat hőszigetelésének növekedésével a hőveszteség jelentősen csökken. A hőveszteség csökkenésével a passzív házaknak kompakt felülete lesz. Az egyrétegű konstrukció esetében monolitikus falról5 beszélhetünk. Ebben az esetben az anyagnak teljesítenie kell a vele szemben támasztott minden statikai, hang – és hőszigetelési kívánalmakat. A kétrétegű konstrukció két részből, mégpedig masszív falból és külső hőszigetelt felületből áll. Ilyen módon történik a hang- és hőszigetelés és a tartószerkezet6 elkülönítése. A külső izolációs réteg hő- és hangvédelem szerepét tölti be, ezért a felhasznált anyag szigetelőképessége akár többszöröse is lehet a téglákkal és a porobeton tömbökkel szemben. A háromrétegű konstrukció alatt azt értjük, hogy a masszív fal belső és külső izolációval is rendelkezik. Ezt a konstrukciót úgy alkották meg, hogy a hőszigetelés, a hangvédelem és a horderő a lehető legoptimálisabb legyen.
Tető és tetőfedő anyagok A tető és a tetőfedő anyagok azokhoz az elemekhez tartoznak, amelyek jelentősen csökkenthetik az épület energiaigényességét. A kereskedés és az innováció jól elhatárolódó részét alkotja. Az ablakok kicserélése mellett a burkolat szigetelése az épület rekonstrukciójának és a modernizációjának a legkedveltebb elemei közé tartozik. Az épületek energiaigényességének csökkenése tetőfedő anyagok által (itt meg kell jegyeznünk, hogy ez jó alapot szolgálhat a régióban lévő építkezési vállalatok vállalkozási célkitűzéseihez is) a következőképpen történhet. A színek világosabb árnyalatai megnövelik a tetőcserepeken a napsugarak visszaverődését, miközben a napenergia túlnyomó részének visszaverődésével kevesebb kerül a házba. Ez 20%- ban is csökkentheti a légkondicionáló igénybevételét. A napfény visszaverődésének növelését világos tetőcserepekkel érhetjük el, mint pld. csempékkel, lakkozott fémekkel, zsindelyekkel, fehér reflex fóliákkal és burkolatokkal. Az újrahasznosítható anyagok közül az organikus aszfalt zsindely készítése jó lehetőséget kínál a régió vállalkozói számára. A pléhtető nagyon elterjedt, olcsó és könnyű. A pléhtetőket acél, alumínium vagy réz ötvözetéből készítik. Ellenállóak és a karbantartása igénytelen. Egyes darabjait különböző méretben és formában (mint pld. lapok, zsindelyek és cserepek) árulják. Némely készítmény 100 % -os újrahasznosítható anyagból készült, miközben számos készítmény lehet újrahasznosítható. A pléhtetők gyártása technlológiailag igényesebb. A régió számára ez inkább kereskedelmi, mintsem gyártási lehetőséget kínál. 5 mint pld. a porobeton, porobeton tömbök, vagy keramikus téglák 6 amely teljesíti a statikai kívánalmakat
A napelemek a házakat egy olyan új pozícióba helyezi, amely az elektromos energia termelését szolgálja. Amennyiben a felülete elég nagy ahhoz, hogy a ház energiatermelése fedezze a teljes energiaszükségletet, sőt túl is lépje azt, a ház a nulla, vagy az aktív kategóriába kerül. A piacon már olyan zsindelyek is fellelhetők, amelyekben már benne van a napelem, ami szintén jó kereskedelmi, valamint vállalkozási lehetőségnek bizonyulhat.
Nyilászárók A nyílászáróknak (ablak és ajtó) kulcsfontosságú szerepük van az energiatakarékos épületek megalkotásában és működtetésében. Megtervezésükkel, összeállításukkal és felszerelésükkel jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy a meleg és a páratartalom megmaradjon. Előrelépést figyelhetünk meg az ablakok és ajtók modern anyagainak, valamint konstrukciójának használatában is, amelyek fokozatosan felváltják az elavult nyílászárókat a középületeken és lakóházakban. A modern műanyag ablakok kiváló hőszigetelő tulajdonsággal, hosszú élettartammal rendelkeznek. Képesek összesíteni azokat az előnyöket, amelyeket elvárnak tőlük, vagyis a: hőszigetelést, hangszigetelést, védelmet az esetleges betörésekkel szemben és attraktív kivitelezést.
A kereskedelmi és vállakozói lehetőségek ezen a területen csaknem kimerültek, ami persze nem jelenti azt, hogy innovációs termék számára nincs a piacon hely.
Az épület burkolatának hőszigetelése Az ablakok és ajtók cseréjén kívül nagyon elterjedt az épületek hőszigetelése is. Az épületek szigetelésének fő oka a fűtéshez szükséges energia megtakarítása, tehát maga a pénzspórolás, miközben a megszokott kényelmet kapjuk. Az épület szigetelésével egy védőréteg keletkezik, miközben minimális hőhidak jönnek létre. Ennek köszönhetőn kisebb az esélye annak, hogy vízpára lecsapódik a falak belső oldalának peremére, amivel csökken a penész kialakulása is. Továbbá a szigetelés védi az eredeti épületszerkezetet az időjárási viszontagságoktól, miközben az épület élettartama is meghosszabbodik. Hasonlóan, mint a műanyag ablakok esetében, a kereskedelmi és vállalkozói lehetőségek ezen a területen is nagyon korlátozottak. A szigetelés gyártása, forgalmazása és összeállítása az újrahasznosítható anyagok felhasználásával is történhet.
Fűtés és légkondicionálás A légkondicionálást és fűtést jelentősen befolyásolja a tető és a falak szigetelése, alapja, valamint az ablakok és ajtók minősége. Ezért érdemes először a felújításba, ezeknek az elemeknek a modernizációjába fektetni, mivel ez tartósan növeli az épület energiatakarékosságát. A második következő a fűtés és légkondicionálás hatásának növelésébe fektetett invesztíciót soroljuk.
A kazánokat hatékonyságuk alapján emissziós energetikai osztályokba soroljuk. Az energetikai osztályok abba adnak betekintést, hogy a kazán a felhasznált tüzelőanyagból mennyi energiát tud termelni7, valamint mennyi tüzelőanyagot enged a levegőbe. A kazán megválasztásánál ki kell számolnunk a ház hőveszteségét, és ennek alapján történik a kazán kiválasztása. A kondenzációs kazánok képesek az átmeneti időszakban8 is spórolni a gázzal. A kondenzációs kazánok ugyanis kisebb teljesítménnyel fűtenek, mint a klasszikus kazánok, és fölöslegesen nem fűtik túl a helységeket, így spórolnak a gázzal is. A kazán, fűtés, reguláció és kémény rendszeres évi karbantartása, amelynek az elvégzése szükségszerű szintén vállalkozói lehetőséget kínál a régióban. A karbantartásba fektetett költségek az élettartam meghosszabbodásában, és a fűtési szezon időszakában megspórolt tüzelőanyagban térül meg.
A fatüzelésű kazánok tüzelőanyaga a régió forrásaiból is beszerezhető, és ezzel a vállalkozások jövedelmező területévé válhat az 50 km-es körzetben.
Alacsony energiájú légkondicionálás Az utóbbi időszakban nem csak az irodai helységeket, hanem a háztartásokat is érinti a légkondicionálás. A légkondicionáló alapparamétere a hűtőberendezés teljesítménye. A légkondicionálás helyes kiválasztásánál a légkondicionáló teljesítményére kell odafigyelni, miközben nagyon fontos a fűtésének vagy kihűtésének a hatékonysága is.
Az energiatakarékos légkondicionáló helyes kiválasztásánál az irányító rendszer optimális működése is fontos, mivel megakadályozza az energiapazarlást. Az irányítása több módszerrel és technológiával működhet, mint pld. az alacsony és magas nyomás, valamint kompresszor kapcsolójával történő ki – és bekapcsolása. A légkondicionálás automatizálása és optimalizálása újabb vállalkozási lehetőségeket kínál a szakemberek számára. A berendezés automatizálása és optimalizálása mellett szaktanácsadásról, légkondicionálók karbantartásának, beszerelésének és szállításának lehetőségeiről is elgondolkodhatunk.
A vízzel való gazdálkodás A víz utáni kereslet szabályozása a vízkészlet természetes módon történő kiaknázása miatt szükséges. A vízkészletek szabályozása - az egyedi tulajdonságai miatt - különbözik a többi készletek szabályozásától. Ilyen tulajdonságai közé tartozik például az, hogy hidrológiai körfolyamaton megy keresztül, függ az éghajlati változásoktól, az elérhetősége időben és térben változik, miközben különböző régiókat és más környezetvédelmi területet köt össze.
7 ezt % -ban adjuk meg 8 amennyiben nincs nagy hideg, elérhető hogy teljes üzemben fűtsön, de a fűtés kikapcsolása esetén hideg van
Az ökoszisztémát érintő számos szolgáltatásoknak (mint pld. szállítás, energetika, tisztítás) az alapja a víz, miközben a hatásait az egyik környezetvédelmi területről a másikra, valamint az egyik régióból a másik régióba viheti át. Lehetséges lenne a vízzel való ésszerűbb gazdálkodás is, miközben a vízhasználat optimalizálásának céljából nagy, de jelenleg még megvalósíthatatlan lehetőségek sorakoznak fel (a régió és a háztartás szennyvízének és az esővízének újrahasznosítására). Nemzetközi szinten a szennyvizek újrahasznosítása jelenti a régió vízhiányának leghatásosabb megoldását főleg ott, ahol nem elégséges a víz mennyisége. A vízforrások és az energia felhasználása, valamint a szennyvizek újrahasznosítása szintén érdekes lehetőségeket kínál a jövő vállalkozói számára.
A vízmelegítés A vízmelegítő - a fűtés és a légkondicionálás után - a második legnagyobb energiafogyasztó közé tartozik. Ez a terület még tökéletesítésre szorul, miközben jó lehetőséget nyújt az innovációs vállalkozói tevékenységek megvalósítására is. A meleg víz hatékony felhasználásának módjai közé tartozik a: vízmelegítés hatásának növelése, a tartályok meleg víz - veszteségének csökkentése, vízvezetékekben keletkezett veszteségek korlátozása, a meleg víz hőmérsékletének a lehető legalacsonyabbra történő állítása és az elhasznált meleg víz mennyiségének csökkentése. A megújuló energiaforrások felhasználásának legismertebb és legelterjedtebb technológiáját a hőszivattyú jelenti. A ház energetikai kilengése a napkollektorok segítségével javítható. Amennyiben azokat modern hőtárolókkal kombinálják lehetségessé válik a meleg víz készítése. Képesek lesznek (persze az adott helytől és a napos időszaktól függően) akár tíz hónapon keresztül is 100 %-ban biztosítani a meleg vizet. Ezek a berendezések a hővisszanyeréssel és a kényszerített szellőztetéssel (rekuperációval) együtt a passzív és az alacsony energiaigényű házak általános kellékét alkotják.
Kereskedelmi lehetőségek a munkaszervezés területén Szükséges a költségek optimalizálása, a veszteségek csökkentése, a hatékonyság és termelés növelése. Egyben fontos, hogy a régióban és határon túl is képesek legyenek a vállalatok együttműködni, miközben klasztereket alakítanak ki. A hatékony munka szempontjából lényeges teendő a: régió behozatali és kiviteli lehetőségek sokféleségének elemzése, kidolgozása és figyelése, a régió paraméterének összehasonlítása az Európai Unió többi régiójával, jövőkép megalkotása a régió és a régióban lévő partnervállalatok lehetséges fejlődéséről és irányáról. Szükséges, ezek együttműködése, valamint az is, hogy a munkásságukat kiterjesszék a különböző területekre, ami végül befedi az épület teljes életciklusát (a tervkészítéstől kezdve a hulladék anyagok megsemmisítéséig). A vásárlók szempontjából lényeges dolog, hogy átfogó szolgáltatást kapjanak az épület teljes élettartama alatt.
Az az időszak már elmúlt, amikor minden vállalat a saját hasznát figyelte. A sikeres vállalatok win-win megoldást keresik, ami azt jelenti, hogy a saját pillanatnyi hasznukat feláldozva inkább a vásárlók igényeit elégítik ki, mivel ezek tartós ügyfelekké válhatnak, akik terjeszteni fogják a vállalat jó hírét. Kívánatos dolog, ha a vállalat arra összpontosít, hogy az ügyfelek és a szolgáltatók felvilágosítására irányuló tanulás a középpontba kerüljön. Ezzel új teret adhatunk a jelenlegi trendek megvalósítására, és az oktatás, marketing és reklám új formáinak (mint pld. a MOOC, e-learning, mobil alkalmazások) a felhasználására. A külföldi irodalomra támaszkodhatunk akkor, amikor az oktatás alapját vázoljuk fel:
-
Waste manegement Renewable energy Sustainable building Sustainable cities Green buildings Water management
A tanulás folyamatában a technikai ismereteken kívül a gazdasági, szociális és organizációs részekre is kellő figyelmet kell szentelni. Példaként szolgálhatnak az alábbi témák: a klaszterek, az alternatív gazdasági eszközök, smart, RIS3 szakosodás stb. A jelenlegi helyzet elemzése és a jövő trendjének áttekintése jó alkalmat ad arra, hogy új lehetőségek után nézzünk az építkezések területén. Ezért minden vállalatnak el kellene készítenie a saját elemzését. Az elemzés eredményének a jövő trendjével történő összehasonlítása új kereskedelmi lehetőségek megvalósítását vonhatja maga után.
Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program (2007-2013) www.husk-cbc.eu és www.hungary-slovakia-cbc.eu „Jelen dokumentum tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.”
