DRÁVAMENTI TAKARÉKSZÖVETKEZET 7570 Barcs, Bajcsy-Zs. u. 57.
Üzleti jelentés
2012.
Cg.: 14-02-000319
...........................................................................................................
TARTALOM
TARTALOM ............................................................................................................................ 2 2. A VAGYONI, PÉNZÜGYI HELYZET ÉS A JÖVEDELMEZŐSÉG ........................... 5 3. A MÉRLEG FORDULÓNAPJA UTÁN BEKÖVETKEZETT LÉNYEGES ESEMÉNYEK, FOLYAMATOK ........................................................................................... 7 4. VÁRHATÓ FEJLŐDÉS ...................................................................................................... 7 6. KÖRNYEZETVÉDELEM BEMUTATÁSA ................................................................... 10 7. A TAKARÉKSZÖVETKEZET FOGLALKOZTATÁS POLITIKÁJA ...................... 10 8. GAZDÁLKODÁST MEGHATÁROZÓ SZAVATOLÓ TŐKE ELEMEI: ................. 10 9. KOCKÁZATKEZELÉSI POLITIKA ............................................................................. 11 1. sz. melléklet: mutatószámok:…………………………………………………………….14 2. sz. melléklet: a telephelyek bemutatása............................................................................ 15 3. sz. melléklet CAB tőkekövetelmény számítás……………………………..……….……16
2
1. Bevezető
Gazdálkodási körülmények: Az eurózona recessziója, a nemzetközi piacok visszafogottsága volt a jellemző a 2012-es évre. A bizonytalan gazdasági környezet, a külső piacokon tapasztalt lassulás a hazai gazdasági folyamatokat is jelentősen visszafogta. A recessziós környezet ellenére a magyar gazdaság kockázati megítélése 2012 évben kismértékben javult. A kormányzati intézkedések és a gazdasági helyzet kedvezőtlen alakulása a munkaerő-piac helyzetét jelentősen befolyásolták, ami azt eredményezte, hogy a hitel-, és fizetőképes ügyfélkör tovább szűkült. Összességében elmondható, hogy nehézségekkel terhelt pénzügyi környezetben és a megnövekedett kockázatok mellett, erős piaci versenyben működtünk, ennek ellenére sikerült eredményesen teljesíteni üzletpolitikai célkitűzéseinket.
A Takarékszövetkezet 2012. évi célkitűzései közül az egyik legjelentősebb, hogy a jelen gazdasági helyzetben is eredményes gazdálkodást érjen el, ugyanakkor feleljen meg a tagok bizalmának és folyamatosan biztosítsa a szövetkezet fizetőképességét, likviditását. A DRÁVAMENTI Takarékszövetkezet tevékenységére 2012. évben hatással volt a Nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezettel való egyesülés előkészítésével kapcsolatos feladatok elvégzése, az üzleti folyamatok összehangolása. A Takarékszövetkezet vezetése ezekhez a célkitűzésekhez határozta meg kamatpolitikáját, hitelpolitikáját, határozta meg portfoliójának kívánatos összetételét, üzletpolitikai intézkedéseit. A Takarékszövetkezet versenyképességének megőrzése illetve fokozása érdekében figyelemmel kellett lenni a gazdaság környezeti hatásaira, valamint, hogy az éles kamatversenyben megtartható legyen a már megszerzett forrásállomány, ezzel biztosítva a szabad forrás adta lehetőségeket. Erre ösztönözte a takarékszövetkezetet a konkurenciaként térségben jelenlévő bankok tevékenysége, valamint az állampapírok túlkínálata is. A szűkülő forrás lehetőségeket a források jobb kihasználásával, a lejáratok jobb összehangolásával és részben új ügyfélkör megszerzésével sikerült ellensúlyozni. A Takarékszövetkezet az eddigieknél céltudatosabban törekedett az ügyfélkör komplex szolgáltatásokkal való ellátására, a hitelnyújtásnál előnyben részesítve azon ügyfélkört, amellyel mint betétessel, vagy számlavezetővel már kialakult a kapcsolat. A szövetkezet passzív pénzpiaci tevékenységének középpontjában 2012. évben is a lakossági betétgyűjtés állt, s ennek aránya a mérleg fordulónapján elérte a betétállomány 89,3 %-át. Az állományi adatok azt mutatják, hogy a lekötött számla jellegű megtakarítás több mint háromszorosa az okiratos betétkonstrukciónak. 3
A szövetkezet aktív pénzpiaci tevékenységét a források előző évinél gyengébb hasznosítása jellemezte. A bruttó hitelállomány 29 millió Ft-tal csökkent, a betétállomány pedig több mint 213 millió Ft-tal nőtt az előző évhez képest. A hitelkihelyezések 53,6 %-át a lakossági hitelnyújtások tették ki, míg 46,4 %-ot tesz ki az önkormányzati (0,6 %) és vállalkozói (41,3 %), valamint a non-profit szervezetek (1%) által igénybe vett hitelek, továbbá hitelintézet részére nyújtott kölcsön (3,5 %). A Takarékszövetkezet 2012 évi adózás előtti eredménye 273 849 e Ft., ami az előző évi eredmény 2,6 szorosa, míg a tervezettnek a 2,8 szorosa.. A saját tőke alakulására hatással van a mérlegszerinti eredmény – figyelembe-véve a Közgyűlés döntését is – amely 210 820 e. Ft. összeggel növelte azt. A keletkezett "friss pénz" lehetővé teszi a gazdálkodás további stabilizálását, a törvényi előírásoknak való megfelelést, egyes mutatóknál pedig a feltételek megfelelő szintű teljesítését. A takarékszövetkezet auditált szavatoló tőkéje 1.875.552 e Ft-ra emelkedett, amely közel 10 %-os növekedést jelent egy év alatt. A biztonságot kifejező tőke-megfelelési mutató 25,7 %, ami lényegesen meghaladja az előírt szintet és meg felel az II. pillér alatti követelménynek. A Takarékszövetkezet szabályzataiban meghatározott módon 2012. évben is megképezte a szükséges értékvesztést és céltartalékot, illetve visszaírásra is sor került a sikeresen behajtott tételeknél. Az értékvesztés állomány eredményre gyakorolt hatása kedvező, mivel az év során közel 42 millió forinttal csökkent, arányaiban ez a csökkenés 4,4 %-ot jelent. A céltartalék függő és jövőbeni kötelezettségekre képzett állománya és az általános kockázati céltartalék szintén csökkent, ezzel az állományban bekövetkezett változás az előző évhez képest együttesen 28,4 %-os csökkenést eredményezett. A Takarékszövetkezet a Hpt. 75. §. 2. bekezdésben előirt általános tartalékképzési kötelezettségének eleget tett, azzal, hogy az adózott eredmény 10 %-át 23.424 e Ft.-ot tartalékba helyezett. Ezzel az Általános tartalék összege 189.058 e Ft., amely a szavatoló tőkében is meghatározó elem. A Takarékszövetkezet infrastruktúráját tovább fejlesztette. A kirendeltségein állag megóvó karbantartást végzett az év során. Informatikai hálózatát fejlesztette, eszköz állományának korszerűsítése folyamatos, az év során a napi üzletmenet zavartalansága folyamatosan biztosított volt. A Takarékszövetkezet tevékenységének szabályozottsága megfelelő. Függetlenített belső ellenőr és kockázat kezelő segíti a vezetés munkáját. Mindezek következtében az auditált mérleg és eredményadatok azt mutatják, hogy sikerült a kihelyezések kockázatát az elfogadható szinten tartani, a Takarékszövetkezet vagyonát - az elszámolt és várható veszteségek mellett is – növelni. 4
2. A vagyoni, pénzügyi helyzet és a jövedelmezőség
A takarékszövetkezet jövedelmezősége a különböző mutatószámok tükrében javult az előző évhez képest. (Lásd: 1. sz. melléklet) Ennek okai: Az év során felszabadított több mint 41 millió forint értékvesztés pozitív hatással volt az eredményre. Az általános költségek bázishoz viszonyítottan csökkentek 1,5 %-kal, a tervezettet 5,2 %-kal meghaladóan alakultak. A kamatkülönbözet az előző évhez képest 22,1 %-kal nőtt, ami pozitívan befolyásolta az eredményességet, a tervezettet 27,5 %-kal haladja meg. A jutalék és díjeredmény bázishoz mért 1,2 %-os növekedése kedvezően hatott az eredményességre. A Takarékszövetkezet működési költségei között nagyobb aránnyal megjelenő számítástechnikai, informatikai célú kiadások közel 53 %-kal nőttek a bázishoz mérten, ennek hatása kedvezőtlen az eredményre. Az eredmény az összes bevétel arányában 13,87 %, ami az előző évhez viszonyítva 8,1 %os növekedést mutat. A bevétel az eszközökre vetítve 10,6 %-os szintet ért el, ami 1 százalékponttal magasabb, mint a bázis. A fentiek együttes hatására az eszközarányos nyereség 1,5 %, ami az előző évhez 0,9 százalékpontos növekedést jelent. A saját tőke - arányos nyereség 2012-ben 12,6 %, amely 7,7 százalékponttal haladja meg a bázist. A Takarékszövetkezet alaptevékenységének eredményességét a hitelezés kamatbevételei és a betétgyűjtés kamatráfordításai határozzák meg elsősorban. A kamatkülönbözet 140 millió forintot meghaladó növekedése kedvezően befolyásolta az eredményességet. A kamatmarge 5,3 %, ami kismértékkel (0,7 %) meghaladja a bázist. A Takarékszövetkezet tőkeellátottsága - mint azt az előzőekből érzékelni lehet – a magas jövedelmezőségi szint mellett tovább erősödött. A mérleg-főösszeg a saját tőke több mint 8,7-szeresét teszi ki. A hitelintézeti törvényben előirt 8 %-os tőkemegfelelési mutatót a Takarékszövetkezet túlteljesítette, mivel a fordulónapi érték 25,7 %. A mutatót meghatározó szavatoló tőke 10 %os növekedése kedvezően alakult, a kockázati kitettség a mutató nevezője, a 14 %-os csökkenésével kedvezően hat a mutató alakulására. Mindezek együttes hatása az előző évhez képest 4,67 %-os növekedést eredményezett. A Takarékszövetkezet kockázatvállalási mutatója 24,7 %, ami az előző évhez képest 5,1 %kal alacsonyabb, amely óvatos üzletpolitikáról tanúskodik. Ezen a jövőben sem kívánunk alapvetően változtatni.
5
A Takarékszövetkezet súlyponti feladatának tartotta és tartja a jövőben is a likviditási problémák megelőzését, mivel a megelőzés milliós nagyságrendű veszteségektől óvhatja meg a gazdálkodást a folyamatos fizetőkészség és fizetőképesség (szolvencia) fenntartásával. A Takarékszövetkezet 2012-ben is kellő nagyságrendű szabad likvid eszközökkel rendelkezett, a betétesek bizalma révén rendkívüli betétkivonásra sem került sor az év során. A teljes körű pénzügyi szolgáltatás biztosítása érdekében vált szükségessé korábban banki forrás bevonása egyes hitelcélok kielégítéséhez. A működés biztonságát jól szemléltetik a likviditási mutatók is. Változatlanul biztosított a folyó források forgóeszközökkel való fedezettsége. A likvid eszközök aránya a mérleg főösszeghez 49,3 %, - azt mutatja, hogy a betéteseknek mekkora esélyük van, hogy bármikor pénzükhöz jussanak - ez 15,4 %-os növekedést mutat a bázishoz mérten. A Takarékszövetkezetnél a hitel - betét arány 37,2 %, a bázishoz képest minimális (0,8 %) a csökkenés. A lejárati összhang biztosítására 2012-ben is kiemelt figyelmet fordított a Takarékszövetkezet. Alapvető gyakorlattá még sem vált a kihelyezések szerkezetének a betételhelyezések szerkezetéhez történő igazítása. A lejárati összhang az eszköz és forrás átcsoportosítást követően biztosított, a korrigált finanszírozási rés elég fedezetet biztosít és arányban áll a várható forgalommal. A hitelportfolió minősége kis mértékben (5,2 %-kal) romlott. Hatékony intézkedéseket tettünk, a nem problémamentes állomány megtérülése, behajtása érdekében. Portfólió tisztítás, azaz követelés eladás is történt az év során. Mivel a fizetőkészség nem javult kielégítően, további szigorításokat, megkötéseket vezettünk be a kintlévőség behajtására. A gazdasági környezet kedvezőtlen hatása is további hatékony intézkedéseket sürget. A hitelveszteségi ráta nem kifejezhető értéket mutat, mivel a leírt és eladott követelések aránya minimális volt, és értékvesztéssel fedezettek voltak. Az értékvesztés elszámolása teljes egészében megtörtént. Az összes értékvesztés aránya a minősített követelésekhez viszonyítva 19,4 %, ez megegyezik a 2011. december 31-i 19,4 %os aránnyal. A mérleg-főösszeghez viszonyított arány 5,9 %, ami jelzi, hogy kezelhető nagyságrendű problémáról van szó. A követelések lejárat megalapozottságát.
szerinti
összetétele
is
alátámasztja
a
követeléskezelés
A különböző hatékonysági mutatók alapján le lehet azt a következtetést vonni, hogy a Takarékszövetkezet a rendelkezésre álló eszközökkel és munkaerővel a tervezettet meghaladóan a tervet túlteljesítve, megfelelően gazdálkodott.
6
A bevételarányos költségszint 31,5 %, ez 5,3 %-os csökkenést jelent a bázishoz mérten, így elmondható, hogy a Takarékszövetkezet gazdálkodása költségtakarékos. Az eszközarányos költségszint 3,2 %, ez 0,3 % csökkenést mutat, tehát bázis alatt maradt. A személyi jellegű ráfordítással arányos adózott eredmény mutatója növekvő, ezzel a hatékonyság megfelelő szintjét jelzi. 3. A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események, folyamatok a) b)
Lényeges portfolióváltozás nem történt. A befektetési szolgáltatás végzéséhez a feltételek biztosítottak, a gyűjtött állomány minimális, növelésére érdeklődés hiányában kicsi az esély.
4. Várható fejlődés 1.
Monetáris szféra
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a H-EN-I-1726/2012. számú határozatával engedélyezte a Nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet és a DRÁVAMENTI Takarékszövetkezet beolvadással történő átalakulását. A Takarékszövetkezet a 2013. évi üzleti tervét ennek figyelembe vételével alakította ki. A terv készítésénél az ismert jelentősebb környezeti tényezőkkel és folyamatokkal számolt. A 2013-as évre vonatkozó piaci előre jelzések továbbra is bizonytalanságokkal teli működési környezetett vetítenek előre. A bankok között a verseny tovább éleződhet a piaci pozíciók megtartása érdekében. A Takarékszövetkezeti szférában a tőkeegyesítés, illetve külső tőkebevonás gyakoribbá válhat. Mindezek alapján várhatóan a bankoknál a mérlegfőösszeg bázis közeli tartása lesz a cél a jövedelmezőség kismértékű csökkenése mellett. A pénzeszközök kihelyezése területén a nagyobb fedezettség, mint követelmény továbbra is előtérben marad, és a saját jogú hitelezés bázis szinten tartása a cél. A monetáris politika mozgásterét érdemben befolyásolja az ország kockázati megítélésének alakulása. Tervezés során 4,5 – 5,5 %-os jegybanki alapkamattal lehet kalkulálni, figyelemmel azonban arra, hogy váratlan jelenségek előfordulhatnak.
2.
Üzletpolitika a) Forrásgyűjtés – számlavezetés
Stratégia – 13 milliárd feletti betétállomány megtartása - meglévő 27 önkormányzat részére a számlavezetési pozíció megtartása - a piaci viszonyokat és a változó jogszabályi környezetet követő, ahhoz igazodó üzleti tevékenység, - az alacsony költségű források (bankszámlapénzek) növelése, lekötött betétek átcsoportosítása számlához kötött lekötésekbe. 7
Operatív teendők: - az ügyfelek megtakarítási hajlandóságának növelése részben kedvező kondíciók alkalmazásával, részben a meglévő tőke erősítésével o gyors, piackövető kamatpolitika, o ügyfelek részére alternatívák biztosítása, o minden részletre kiterjedő széleskörű tájékoztatás. - olcsó forrás arányának növelése o számlákhoz kapcsolódó betétek általánossá tétele, o bankkártyák számának növelése a kártyás vásárlások propagálásával, o konkurens pénzintézetek elégedetlen ügyfeleinek megnyerése,
b) Hitelezés Stratégia: - a hitelállomány tudatos alakítása a jövedelmezőségi és prudenciális szempontok egyensúlya mellett. - a hitelállomány növelésének biztosítása - potfólió tisztítás a problémás hitelek arányának 20 % alatt tartásával. Operatív teendők: - 50 %-os hitel-betét arányhoz történő közelítés, - a tőkemegfelelési mutató prudenciális feltételeknek megfelelő szinten tartása, - a lakossági hitelek megfelelően fedezett részének növelése a jelzáloghitelek és forgalmazó bankszámlákhoz kötődő hitelek révén - vállalkozói hitelek szintjének megtartása, - vállalkozói komplex igények kielégítése, - agrárkonstrukciók teljes körű forgalmazása. - konzorciális hitelezésre vonatkozóan a szektoron belüli ajánlatok mérlegelése és optimális esetben csatlakozás - önkormányzati és intézményi finanszírozás keretében a költségvetések alapján folyamatos rulírozó hitelezés limiten belül - pályázatos előfinanszírozás okiratok alapján. - követeléskezelés keretében a szabályozás szerinti minősítés, értékvesztés elszámolásának biztosítása - hitel-monitoring fokozása, belső ellenőrzés hatékony növelése - portfólió tisztítás éves gyakorisággal (eladás, leírás) - garanciaalapok bevonása biztosítékul minden lehetséges esetben - területen kívüli és egyéb fokozottan kockázatos hitelek visszaszorítása. - piaci viszonyokhoz igazodó, bázis kamattól függő kamatok alkalmazása - az alacsonyabb és magasabb kamatú hitelkonstrukciók helyes arányának megtartása - túlzott kockázatvállalás elkerülése.
8
c) Jövedelmezőség Stratégia: - a Takarékszövetkezet a szektorban elért kedvező pozíciójának megőrzése, kiemelkedő jövedelmezőségi mutatóinak megtartása. Operatív: - a Takarékszövetkezeti eredményeinek rendszeres összevetése, a Takarékszövetkezeti szektor átlagos mutatóival, következtetések levonása, - hatékony költséggazdálkodás megtartása o kontrolling funkció erősítése, o rendszeres költségelemzés, o vezetői információs rendszer továbbfejlesztése,
-
-
-
d) Kiegészítő szolgáltatások Bankkártya üzletág o nemzetközi kártyák népszerűsítése o bankkártya darabszám növelése, o bankjegykiadó automaták számának növelése, kihasználtságuk ösztönzése. Deviza üzletág: o az ügyfelek teljes körű kiszolgálása érdekében devizaszámla-vezetés folytatása, o pontos, gyors ügyintézés, o szakmai képzések folyamatos biztosítása. Biztosítás: o hitelügyletek biztosítékául rendszeresség megtartása, o egyéb biztosítási ügyletek ügyféligény szerint.
e) Marketing A Takarékszövetkezet kedvező megítélésének, kialakult képének folyamatos tudatosítása ügyfelek felé: - lehetséges marketingeszközök folyamatos felhasználása, - termékbevezetések, akciók kiemelt reklámozása f) Informatika Az informatikai rendszer folyamatos bővítése és kiterjedt használata: - szolgáltató helyek korszerű felszereltségének folyamatos biztosítása, avuló technika cseréje, - elektronikus banki szolgáltatások körének, igénybevevőinek folyamatos bővítése, - VIR rendszer informatikai keretek közötti működtetése. g) Hálózati korszerűsítés, fejlesztés Egységes, esztétikus megjelenés a szolgáltató helyeken. - együttműködés majd tőkeegyesítés más takarékszövetkezettel - rendszeres karbantartással, felújítással méltó színvonal megtartása. 9
6. Környezetvédelem bemutatása A Takarékszövetkezet környezetszennyező anyagot csak fűtés idején bocsát ki. Mértéke nem ütközik érvényes előírásokba. A számítástechnikai veszélyes hulladék kezelését a karbantartó cég végzi, selejtezett anyagokat dokumentálva átveszik. A személygépkocsi üzemeltetése során keletkező fáradt olajat, akkumulátort a szervizek kezelik, illetve veszik át. 7. A Takarékszövetkezet foglalkoztatás politikája A Takarékszövetkezet átlagos állományi létszáma 2012-ban 58 fő volt, az előző évvel azonos Stratégiánk alapja a szellemi tőkénk. A tudás, képesség, motiváció jellemzi a foglalkoztatáspolitikát, ami természetesen nem mehet a hatékonyság és a termelékenység rovására. A támasztott újabb követelmények a létszám növelését, míg a piaci lehetőségek szűkülése a csökkentését indokolnák. A kettő közötti összhang megteremtésére törekszünk, és a zavartalan működéshez szükséges létszámot biztosítjuk. 8. Gazdálkodást meghatározó szavatoló tőke elemei: A szavatoló tőke elemeinek alakulása S.sz. 01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19
Megnevezés Jegyzett tőke Tőketartalék Eredménytartalék Lekötött tartalékból a fel nem osztható szöv. vagyon Általános tartalék Általános kockázati céltartalék Mérleg szerinti eredmény, könyvvizsgáló ált. hitelesítve Jegyzett, be nem fizetett tőke Immateriális javak Kockázati céltartalék adótartama, és értékvesztés hiány ALAPVETŐ TŐKE Alárendelt kölcsöntőke Értékelési tartalék (számviteli) Járulékos tőkeelemek csökkentése JÁRULÉKOS TŐKE Levonások előtti szavatoló tőke Tőkemódosítás a PIBB miatt csökkentő t. Limit túllépések tőkekövetelménye Egyéb korrekciók +,-
20 21
SZAVATOLÓ TŐKE (szolvencia ráta számlálója) Tőkemegfelelési mut. Hitelezési kockázat szintjén
22 23
Tőkemegfelelési mutató a 2.pillér alatt-tőkepuffer értéke nélkül Tőkemegfelelési mutató a 2. pillér alatt
2011.XII.31. 2012.XII.31. Index% 60 900 60 900 100% 28 330 28 330 100% 1 228 691 1 302 840 106% 0 0 165 634 189 058 114% 25 068 21 652 86% 74 149 210 820 284% 0 0 2 752 2 549 93% 2 507 2 165 86% 1 577 513 1 808 886 115% 0 0 129 754 66 666 51% 129 754 1 707 267
66 666 1 875 552
51% 110%
1 707 267 34,05%
1 875 552 43,31%
110% 9,26%
26,30% 21,04%
32,13% 25,70%
5,83% 4,67%
10
9. Kockázatkezelési politika Ahhoz, hogy a pénzügyi szektorban kialakult élesedő versenyben a Takarékszövetkezet fenn tudjon maradni, egyrészt alkalmazkodnia kell a környezeti változásokhoz, másrészt az eddigieknél kockázatosabb üzleteket kénytelen vállalni. Ezt felismerve tovább szigorította az eddig is konzervatívnak nevezhető kockázatkezelési politikáját, amely a prudens gyakorlat betartását támogatja. A kockázatkezelési politika összefoglalja a Takarékszövetkezet vezetése által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és tartalmazza mindazokat a szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását a vezetés az egész intézményen belül elvár. A kockázatok kezelése szerves részét képezi a tevékenységünknek. Kiemelt figyelmet fordítunk a versenyképesség megtartására, hogy működésünket a jövőben is színvonalas szolgáltatásokkal, alacsony működési költségekkel fenn tudjuk tartani. Vannak mérhető és nem mérhető kockázataink. A fejlett számítástechnikának köszönhetően egyre teljesebben tudjuk számszerűsíteni és behatárolni a kockázatokat és olyan kockázatcsökkentő eljárásokat tudunk alkalmazni, hogy a működésünket rendkívüli események sem veszélyeztethetik A jövedelmezőség, likviditás és a biztonság számunkra egyaránt fontos működési kritérium. A kockázatvállalási politika az egyes releváns kockázatokra vonatkozóan külön-külön is tartalmaz alapelveket. A Takarékszövetkezet egyik legjelentősebb feladatának tekinti, hogy a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által felállított valamennyi kockázatkezelési alapelv, a kockázatok folyamatos mérésével, ellenőrzésével teljes körűen érvényesüljön. A Takarékszövetkezet, mint kisintézmény a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatában a tőkeszükségletet a legegyszerűbb módszerekkel határozza meg. A Takarékszövetkezet az 1. pillér keretében a hitelezési, piaci és működési kockázatára meghatározott minimum tőkekövetelményen túl a 2. pillér keretében saját belső eljárása szerint is számít tőkekövetelményt. A belső tőke számítása során megállapításra kerül, hogy az intézmény saját számításai alapján mekkora összegű tőkekövetelményt tart szükségesnek az általa vállalt és felmerülő kockázatok kezelésére. A különböző típusú kockázatokat a Takarékszövetkezet az építőkocka-elv alapján összesíti. A belső tőkeszámítás két fő részre bontható: egyrészt kockázattípusonként számítja a szükséges tőkét, másrészt ezen felül tőkepuffert is számszerűsít. A belső tőkeszámítás kiinduló értéke az I. pillér alatti tőkekövetelmény, melyre a kockázati önértékelés alapján évente megállapított mértékű többlettőkét számszerűsítünk. A belső tőke számítás keretében a Takarékszövetkezet egyes kockázati típusokra enyhe stressz tesztet készít, amely adatok alapján szintén számít egy többlet tőke követelményt. A tőkepuffer mértéke az enyhe stressz hatások és a kockázati önértékelés közül a nagyobb, 2012. december 31.-i állapot szerint önértékeléssel számított tőkeszükséglet 583 761 e. Ft, a stressz hatás figyelembevételével a belső tőkeszükséglet 618 832 e. Ft. A Felügyeleti felülvizsgálat (SREP) előírásainak figyelembevételét követő tőkekövetelmény mértéke 2012. december 31.-én 133 %, tőkeszükséglet összege 621 122 e. Ft.
11
A Takarékszövetkezet elsősorban olyan kockázatokat vállal, amelyeknél helyismerete, az ügyfélhez való közelsége előnyt jelent a kockázatok megítélésében. A hitelkockázat kezelésére, a prudens működésre kötelez bennünket a jogi környezet és a szabályozás. Megemlítjük, hogy szigorúan az törvényi keretek között végezzük az engedélyezett tevékenységeket. Az ügyfélkockázatot az ügyfelek minősítési rendszere nagymértékben kezelni tudja. A hitelkockázat kézben tartása az alábbi módszerekkel, eszközökkel történik alapvetően: fedezetek értékének kellő gyakoriságú felülvizsgálatával, problémás ügyletek folyamatos figyelésével, veszteség valószínűség méréshez kapcsolt értékvesztés képzéssel. Alapvető követelmény a fedezetalapú hitelezés. granularitás számítással: a vállalkozói portfolióba soroljuk mindazon kitettségeket, melyek meghaladják a lakossági összportfolió 1%-át, ezáltal 100%-os súlyt rendelve hozzájuk. A lakossági és vállalkozói kockázati súlyok meghatározása a hitelezési kockázatok tőkével való lefedését segíti. Tőkemegfelelés: A II. pillér szerinti szabályozás van érvényben, a hitelezési kockázat szintjén a fizetőképességi mutatónk az előírt 8%-al szemben 43,31 % volt a mérleg auditált adatainak figyelembe vételével. A tőke-megfelelési mutató a II. pillér alatt 25,7 %-a megfelelő stabilitást tükröz. A kockázatainkat 3 sz. mellékletként csatolt táblázatban foglaljuk össze. Árfolyamkockázat: A Takarékszövetkezetnek árfolyamkockázata a részvények és részesedések hasznosításával kapcsolatosan állhat fenn, melyek kezelését az instrumentumhoz kapcsolódó cég éves gyakoriságú elemzésével kezelni tud. Jellemző a stratégiai – tehát nem spekulatív – befektetés, így az árfolyamkockázat nem mérvadó. Devizaügyletből származó árfolyamkockázat a Takarékszövetkezetnél nincs, devizahitelt nem forgalmaz, számlavezetést megbízásból végez. Nem kereskedési-könyvi kamatlábkockázat A kamatkockázat a piaci kamatláb változásának a Takarékszövetkezet pénzügyi helyzetére, kamateredményére gyakorolt lehetséges hatása. A stressz teszt eredményének hatására a gazdasági érték csökkenése nem haladhatja meg a mindenkori szavatoló tőke 20%-át. A súlyozott pozíciók szavatoló tőkéhez viszonyított aránya 2012. december 31-én 6,9% volt, amely a limitet nem haladta meg, így a nemkereskedési könyvi kamatkockázat tőkefedezetét a számszerűsített tőkeszükséglet felett meghatározott tőkepuffer jelenti. A Takarékszövetkezetnél a kamatlábkockázat saját termékkörét tekintve a következő ügyleteknél jelentkezik nagyobb arányban: - A hitelezési kockázatot követően a legjelentősebb kockázati tényező, amivel mindig számolunk. A kamatkockázaton belül az árazási kockázatot megfelelően tudtuk kezelni annak ellenére, hogy hiteleink jelentős része a jegybanki alapkamathoz kötött és annak változása, a jövedelmezőségre közvetlen hatással van. 12
- A forrásköltséget szintén jelentősen befolyásolja a jegybanki alapkamat változása, a betétek árazása szintén alapkamat követő. A kamat bevételek nőttek, a ráfordítások csökkentek az előző évhez viszonyítva, ezek együttes hatására a kamatból származó jövedelem nőtt.
Koncentrációs kockázat A koncentrációs kockázatot a Takarékszövetkezet az I. pillér alatt tőkével fedezi, a II. pillér alatt vizsgálja, hogy szükség van-e addicionális tőkére ezen felül. A többlet tőke szükségességének vizsgálata portfolió koncentráció mérésére kialakított limitekkel és stressz teszttel történik. A koncentrációs stressz teszt tőkeszükséglete 2012. december 31-én 44,017 millió Ft. Likviditási kockázat A Takarékszövetkezet likviditáskezelése szintén az alapvető működési feladatok közé tartozik. A Takarékszövetkezet a likviditási kockázatra vonatkozóan a 2. pillér alatt automatikusan, közvetlenül nem teljesít tőkekövetelményt. Két mutató vonatkozásában (90 napos halmozott nettó bázispozíció, Nettó finanszírozási pozíció) a limittúllépést szavatoló tőkével kell fedezni. A limiten belül a likviditási kockázat tőkefedezetét a belső tőkeszükséglet feletti tőkepuffer jelenti. Operatív likviditáskezelés: Két szinten működik, egyrészt a napi pénz pozíció kezelése (money-cash), másrészt a teljes lejárati struktúra átfogó kezelése szintjén (loan position management). Mindenkor biztosítottuk és biztosítjuk a jegybanki tartalékolási kötelezettségünket, annak a megfelelő menedzselését. 2012-ben az átlagos tartalékolási előírás 257 466 e Ft, a tényleges teljesítés pedig 316 487 e Ft volt. Egyetlen napon sem csökkent az elhelyezés - a tartalékolás - az előírt szint alá. A havi tartalék egy hónapban sem maradt el a kötelezőtől. A napi likviditás alapvetően a szolvencia tervezésével és fenntartásával érhető el, tisztában vagyunk és kezelni tudjuk a teljes eszköz és forrás állomány lejárati szerkezetét.
Barcs, 2013. január 31.
…………………… Elnök-ügyvezető
……………………. ügyvezető
13
1. sz. melléklet: főbb mutatók 1. A vagyoni-, pénzügyi és jövedelmi helyzet S.sz. Megnevezés
Me. Előző év Tárgyév Eltérés+,Jövedelmezőségi mutatók
1 Bevételarányos nyereség
%
5,7%
13,8%
8,1%
2 Eszközarányos bevétel
%
9,6%
10,6%
1,0%
3 Eszközarányos nyereség (ROA)
%
0,5%
1,5%
0,9%
4 Saját tőke arányos nyereség (ROE)
%
4,9%
12,6%
7,7%
5 Hitelintézeti tevékenység jövedelmezősége
%
50,5%
52,7%
2,2%
6 Pénzügyi és befekt.-i szolgáltatás eredményessége
%
7,2%
16,6%
9,4%
7 Hitelintézeti műveletek jövedelmezősége
%
10,6%
12,5%
1,9%
8 Kamatmarge
%
4,58%
5,30%
0,7%
9,0
8,7
-0,3
Tőke ellátottsági mutatók 9 Tőkeáttételi mutató 10 Tőkemegfelelési mutató (hitelezési kockázat szintjén)
%
34,1%
43,3%
9,3%
11 Hitelfedezettségi mutató
%
66,4%
72,5%
6,1%
3,2
3,9
0,69
79,2%
61,8%
-17,5%
14 Likviditási ráta I.
0,98
0,94
-0,04
15 Likviditási ráta II.(gyorsráta)
0,41
0,57
0,16
%
33,9%
49,3%
15,4%
17 Eszközportfólió minősége(nem problémament. arány)
%
38,1%
32,9%
-5,2%
18 Hitelveszteségi ráta
%
0,00%
0,01%
0,01%
19 Elszámolt értékvesztés arány
%
52,1%
60,3%
8,1%
20 Mérlegfőösszeg arányos elszámolt értékvesztés
%
6,5%
5,9%
-0,7%
21 Bevételarányos költségek (rezsi/pü.i -bef.szolg.bev.)
%
36,8%
31,5%
-5,3%
22 Eszközarányos költségek
%
3,5%
3,2%
-0,3%
23 Szem.i jellegű ráford.arányos nyereség
%
25,4%
77,3%
51,9%
12 Kockázatvállalási mutató Likviditás, szolvencia 13 3 hónapos fedezettség
%
16 Likvid eszközök aránya a mérlegfőösszeghez Eszközminőségi mutatók
Hatékonysági mutatók
14
2. sz. melléklet: a telephelyek bemutatása
Kirendeltségek és egyéb banküzemi ingatlanok főbb adatai S.sz.
Megnevezés
2012. évi piaci érték ezer Ft
Alapterület Hrsz. Üzlet 591,0 247,6 129,9
1819/16/A/9 1819/A/11 535/2
Egyéb
1.
Barcs központ + kirendelt.
2.
Babócsa
3.
Csokonyavisonta
82/1
93,5
4.
Darány
495/4
88,8
5.
Homokszentgyörgy
95/1
106,0
15,0
24.788
6.
Lakócsa
167/2
52,3
-
3.335
7.
Szulok
422/1
70,4
12,0
8.554
8.
Vízvár
145
69,6
9.
936/A/4 939/1/B/4 927/1
106,0
26,0
37.511
10.
Csurgó + garázs Berzence
93,3
-
23.526
11.
Zákány
323/A
90,0
-
30.050
12.
Gyékényes+parkoló
2706
66,9
-
8.408
13. 14. 15. 16.
Somogyudvarhely Porrog Kaposvár Balatonlelle, Napsugár u. 8.
Bérlemény Bérlemény Bérlemény 39,0
9.559
Bérelt Bérelt Bérelt 3175/A/47
50,0 20,0 48,0
129.410 -
15.649
-
23.556 27.661
4.386
15
3. sz. melléklet: CAB HITELINTÉZETEK TŐKEKÖVETELMÉNY SZÁMÍTÁSA 2012.12.31 Sorszám
PSZÁF sorkód
Megnevezés
Mód (z)
Összeg (a)
1 CAB2
TŐKEKÖVETELMÉNY- MINIMÁLIS SZINTJE
467,009
2 CAB21
ÖSSZES TŐKEKÖVETELMÉNY A HITELEZÉSI, PARTNER, FELHÍGULÁSI ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSI KOCKÁZATOKRA
346,439
3 CAB211
Sztenderd módszer (továbbiakban SA) tőkekövetelménye
346,439
4 CAB21111
SA módszer tőkekövetelménye kitettségi osztályok szerint (értékpapírosított pozíció nélkül)
346,439
5 CAB2111101
Központi kormányok és központi bankok
6 CAB2111102
Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok
7 CAB2111103
Közszektorbeli intézmények
3CS
8 CAB2111104
Multilaterális fejlesztési bankok
4CS
9 CAB2111105
Nemzetközi szervezetek
5CS
1CS 3,315 2CS
10 CAB2111106
Hitelintézetek és befektetési vállalkozások
69,782 6CS
11 CAB2111107
Vállalkozások
74,759 7CS
12 CAB21111071
ebből: rövid lejáratú követelések
8,715 71CS
13 CAB2111108
Lakosság
14 CAB2111109
Ingatlannal fedezett követelések
32,575 9CS
15 CAB2111110
Késedelmes tételek
13,324 10CS
16 CAB2111112
Fedezett kötvények
12CS
17 CAB2111114 18 CAB2111115
Kollektív befektetési értékpapírok Egyéb tételek
107,277 8CS
14CS 45,407 15CS
ebből: Hkr. 16. § (1)-(2) bekezdések szerinti
19 CAB21111151 kitettségek
151CS
Tartós mentesítés esetén az alap belső minősítésen (továbbiakban FIRB), illetve fejlett belső minősítésen alapuló (továbbiakban AIRB) módszert alkalmazó hitelintézetek SA módszer szerinti tőkekövetelménye IRB kitettségi osztályok szerint (értékp
0 E
21 CAB2111201
Központi kormányok és központi bankok
0 E
22 CAB2111202
Hitelintézetek és befektetési vállalkozások
0 E
23 CAB2111203
Vállalkozások
0 E
24 CAB2111204
Lakosság
0 E
25 CAB2111205
Részesedések Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök
0 E
20 CAB21112
26 CAB2111206 27 CAB21113
Fokozatos bevezetés esetén az alap belső minősítésen (továbbiakban FIRB), illetve fejlett belső minősítésen alapuló (továbbiakban AIRB) módszert alkalmazó hitelintézetek SA módszer szerinti tőkekövetelménye IRB kitettségi osztályok szerint (érté
0 E
0 E
16
28 CAB2111301
Központi kormányok és központi bankok
0 E
29 CAB2111302
Hitelintézetek és befektetési vállalkozások
0 E
30 CAB2111303 31 CAB2111304
Vállalkozások
0 E 0 E
32 CAB2111305 33 CAB2111306
Részesedések Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök
34 CAB2112
Értékpapírosított pozíciók SA módszer szerinti tőkekövetelménye
0 E
35 CAB212
IRB-n alapuló módszer tőkekövetelménye
0 E
36 CAB2121
FIRB módszer tőkekövetelménye, azaz nem saját nemteljesítéskori veszteségráta (LGD) becslést és hitelegyenértékesítési tényezőt (CCF) alkalmaznak (értékpapírosított pozíció nélkül)
0 E
37 CAB212101
Központi kormányok és központi bankok
0 E
38 CAB212102
Hitelintézetek és befektetési vállalkozások
0 E
39 CAB2121021
Lakosság
ebből: hitelintézetek és befektetési vállalkozások
0 E 0 E
0 E
40 CAB212103
Vállalkozások
0 E
41 CAB2122
AIRB módszer tőkekövetelménye, azaz saját nemteljesítéskori veszteségráta (LGD) becslést és hitelegyenértékesítési tényezőt (CCF) alkalmaznak (értékpapírosított pozíció nélkül)
0 E
42 CAB212201
Központi kormány és központi bank
0 E
43 CAB212202
Hitelintézetek és befektetési vállalkozások
0 E
44 CAB2122021
ebből: hitelintézetek és befektetési vállalkozások
0 E
45 CAB212203
Vállalkozások
0 E
46 CAB212204
0 E
47 CAB2123
Lakosság Részesedések IRB módszer szerint tőkekövetelménye
48 CAB2124
Értékpapírosított pozíciók IRB módszer szerinti tőkekövetelménye
0 E
49 CAB2125
Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök tőkekövetelménye
0 E
50 CAB22
ELSZÁMOLÁSI KOCKÁZAT TŐKEKÖVETELMÉNYE
0 E
51 CAB23
ÖSSZES TŐKEKÖVETELMÉNY A POZÍCIÓ-, DEVIZAÁRFOLYAM ÉS ÁRUKOCKÁZATRA
0 E
52 CAB231
0 E
53 CAB2311
Pozíció-, devizaárfolyam és árukockázat szenderd módszer szerinti tőkekövetelménye eszközcsoportonként Kereskedési célú,hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
54 CAB2312
Részvények
0 E
55 CAB2313
Deviza
0 E
56 CAB2314
Áruk
0 E
57 CAB232
Pozíció-, devizaárfolyam és árukockázat belső model szerinti tőkekövetelménye
0 E
58 CAB24
ÖSSZES TŐKEKÖVETELMÉNY A MŰKÖDÉSI KOCKÁZATRA
59 CAB241
Alapmutató módszer szerinti tőkekövetelmény (BIA módszer)
0 E
0 E
120,570 E 120,57 OP1,g
17
60 CAB242
Sztenderdizált/Alternatív sztenderdizált módszer szerinti tőkekövetelmény (TSA/ASA módszer)
E
61 CAB243
Működési kockázat fejlett mérési módszer szerinti tőkekövetelmény (AMA módszer)
E
62 CAB26
EGYÉB ÉS ÁTMENETI TŐKEKÖVETELMÉNY
63 CAB261
Átmeneti rendelkezésként előírt tőkekövetelmény minimális alsó korlátjának elérésére vonatkozó tőketöbblet
E
64 CAB3
ÖSSZEGZŐ ADATOK
E
65 CAB31
Szavatoló tőke többlet/hiány egyéb és átmeneti tőkekövetelmények előtt
66 CAB311
Tőkemegfelelési mutató (továbbiakban TMM) egyéb és átmeneti tőkekövetelmények előtt
67 CAB32
Szavatoló tőke többlet/hiány egyéb és átmeneti tőkekövetelmények után
68 CAB321
TMM egyéb és átmeneti tőkekövetelmények után
69 CAB33
FELÜGYELETI FELÜLVIZSGÁLAT (SREP) ELŐÍRÁSAINAK FIGYELEMBE VÉTELÉT KÖVETŐEN RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ SZAVATOLÓ TŐKE
70 CAB3301
FELÜGYELETI FELÜLVIZSGÁLAT (SREP) ELŐÍRÁSAINAK FIGYELEMBE VÉTELÉT KÖVETŐ TŐKEKÖVETELMÉNY
71 CAB331
Szavatoló tőke többlet/hiány felügyeleti felülvizsgálat előírásainak figyelembevételét követően
72 CAB332
Tőkemegfelelési index felügyeleti felülvizsgálat előírásainak figyelembevételét követően
73 CAB333
TMM felügyeleti felülvizsgálat előírásainak figyelembevételét követően
74 CAB34
BELSŐ TŐKEMEGFELELÉS ÉRTÉKELÉS (ICAAP) UTÁN RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ SZAVATOLÓ TŐKE
1 875,552 E
75 CAB3401
BELSŐ TŐKEMEGFELELÉS ÉRTÉKELÉS (ICAAP) SZAVATOLÓ TŐKE SZÜKSÉGLETE
618,832 E
76 CAB341
Szavatoló tőke többlet/hiány belső tőkemegfelelés értékelést követően
77 CAB342
Tőkemegfelelési index belső tőkemegfelelés értékelést követően
78 CAB343
TMM belső tőkemegfelelés értékelést követően
0,000 E
1 408,543 E 32,129 E 1 408,543 E 32,129 E
1 875,552 E 621,122 133% 1 254,430 E 301,962 E 24,157 E
1 256,720 E 303,079 E 24,246 E
18
