Zöld Régió – Fenntartható Környezet Az Ister-Granum Európai Területi Együttműködési Csoportosulás megújuló energetikai és energiahatékonysági koncepciója Készítette: PlanIdea Tudásközpont Közhasznú Nkft Szakértő: PlanetEnergy Kft.
1
TARTALOMJEGYZÉK
1 2
Bevezetés .................................................................................. 3 Fogalmak ................................................................................... 5 2.1 Megújuló energiák és energiahatékonyság ................................ 5 2.1.1 Megújuló energiák, energiaforrások .................................... 5 3 Európai Unió energia poltitikája ..................................................... 6 Az átmenet által nyújtott lehetőségek széles körűek: ............................ 8 4 Nemzeti megújuló energetikai teljesítések .................................... 11 4.1 Magyarország...................................................................... 11 4.1.1 RES-E ........................................................................... 12 4.1.2 RES-T ........................................................................... 12 4.2 Szlovákia ............................................................................ 12 4.2.1 RES-E ........................................................................... 13 4.2.2 RES-T ........................................................................... 13 4.2.3 RES-H........................................................................... 13 5 Regionális energetikai potenciál .................................................. 14 6 Ister-Granum Régió energetikai vizója ......................................... 16 7 Zöld Régió Koncepció prioritásai .................................................. 17 7.1 Energetikailag függetlenedő Régió ......................................... 17 7.2 Megújuló energia előállításának és felhasználásának ösztönzése 18 7.3 Klímabarát megoldások, mitigáció és adaptáció ....................... 19 7.4 Munkahelyteremtés és szakmai kompetenciák erősítése az energiahatékonyság, -termelés és -racionalizálás területén ............... 19 8 Zöld Régió Program eszközei ...................................................... 21 8.1 Energiahatékonyság ............................................................. 21 8.2 Megújuló energiaforrások ..................................................... 22 8.3 Vidékfejlesztés és népesség megtartás ................................... 22 8.4 K+F+I és oktatás, képzés ..................................................... 23 9 A 2020 utáni időszak: a kibocsátások erőteljesebb csökkentését ígérő lehetőségek serkentése ................................................................... 24
2
1 BEVEZETÉS Az elmúlt évtizedekben egyre világosabban körvonalazódott ki, hogy az emberiség környezetszennyező és energia pazarló életvitele hosszú távon a
természeti
erőforrások
kimerüléséhez,
ökológiai
katasztrófához
vezethet. A fenyegető globális problémák – túlnépesedés, a légköri széndioxid szint növekedése, az ózon réteg vékonyodása – kezelésre várnak, amelyet csak nemzetközi összefogással és regionális és helyi akciókon keresztül lehet megoldani. Számos nemzetközi megállapodás, egyezmény, általános elveket fogalmaz meg az erőforrások hasznosításáról, a környezet védelméről, a fenntartható fejlődésről. Ezek tagállami vállalások formájában a nemzeti politikák
alapját
képezik
és
egyben
az
egyes
országok
együttműködésének lehetőségeit is magukban hordozzák, leginkább a határmenti és makroregionális együttműködések tekintetében. A
fosszilis
energiahordozók
környezetszennyező
használata
helyett egyre inkább az alternatív energiaforrások kerülnek az előtérbe. A megújuló
energiaforrások
használata
nem
fogja
minden
környezetszennyezési problémánkat megoldani, de nagyban segít egy
környezetbarát,
és
fenntartható
energiagazdaság
megteremtésében. Az Ister-Granum Régió (IGEGTC) energetikai célrendszerét - mint határmenti területi együttműködés - európai léptékbe helyezve kell tekinteni, de egyidejűleg meg kell feleltetni a nemzeti (szlovák és magyar) irányelveknek és programszintű megfogalmazásoknak. A XXI. század elején egy globális gazdasági válság lecsengő szakaszában az európai gazdaság azzal a kihívással néz szembe, hogy biztosítania kell az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, de biztonságos energiaellátást gazdaság és lakosság számára. Ezt a szemléletmódot kell a Régiónak is vallania ahhoz, hogy jó példaként, előremutató és
3
példaértékű együttműködéseket mutathasson Európa hasonló határmenti együttműködései számára. Ez nem lehetetlen, sőt e kihívás új lehetőségeknek teret nyit. Adott a lehetőség arra, hogy az éghajlatbarát politikát a növekedés és a foglalkoztatás előmozdításának fő eszközévé tehessük regionális szinten. Az Ister-Granum EGTC igazolhatja, hogy a szükséges változtatások összhangban lehetnek azzal a folyamattal, amely a XXI. században is működni tudó, versenyképes és virágzó gazdaság biztosítását tűzi ki célul. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságot célul tűző változás, - mint horizontális cél megvalósítása - folyamata során szükség van a szociális partnerek megfelelő szerepvállalására is, különösen ágazati szinten. A
nemzeti
szintű
kötelezettségvállalás
továbbra
is
elengedhetetlen az éghajlatváltozás kezelése érdekében. Ám sürgető erejű érvek támasztják alá, hogy a Régiónak (is) most kell cselekednie. Minél tovább vár, annál nagyobb költségekkel jár az átállás, felzárkózás az Unió többi határmenti területéhez és régiójához. Minél hamarabb lép a Régió, annál nagyobb lehetősége lesz arra, hogy lépéselőnye révén a rendelkezésére álló szaktudást és technológiát az innováció és növekedés fellendítésének szolgálatába állítsa. Világos, hogy a világ közvéleménye milyen irányba halad, és az Ister-Granum Régió vezető szerepet vállalhat abban,
hogy
regionális
standardokat
és
megoldásokat
mutasson
Európának 2012-13 utáni időszakra vonatkozóan.
4
2 FOGALMAK 2.1 Megújuló energiák és energiahatékonyság Az Ister-Granum EGTC megújuló energiapolitikája az energiafelhasználás reformján alapul, amely egyaránt érinti a fosszilis energiahordozók kiváltását és az energiafelhasználás csökkentését. Az
első
cél
elérésének
eszköze
a
megújuló
energiák
alkalmazásának elterjesztése, míg a második az energiahatékonyság témakörét érinti. 2.1.1 Megújuló energiák, energiaforrások Bevezetésként fontos tisztázni a megújuló energiaforrás jelentését. „A megújuló energiaforrás olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (nap-, szél-, vízenergia, biomassza stb.). Ezzel szemben a fosszilis tüzelőanyagok (kőszén, kőolaj, földgáz) nem megújuló energiaforrások”1. A definícióban felsoroltakon kívül a hidrogén, a geotermikus energia, a tengerek árapály, hullám- és hőenergiája is ide sorolhatóak.
1
Környezetvédelmi Lexikon
5
3 EURÓPAI UNIÓ ENERGIA POLTITIKÁJA 2007
fordulópontot
jelentett
az
Európai
Unió
éghajlatváltozási
és
energiapolitikája számára. Európa késznek mutatkozott globális szinten vezető szerepet vállalni az éghajlatváltozás kezelésében, és abban, hogy meg tudjunk felelni a biztonságos, fenntartható és versenyképes energia kihívásának, valamint annak érdekében, hogy az európai gazdaság a fenntartható fejlődés XXI. századi mintaképévé váljon. A közvélemény határozottan afelé az álláspont felé mozdult el, hogy feltétlenül szükséges foglalkozni az éghajlatváltozással; Európának alkalmazkodnia kell az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését megkövetelő új realitásokhoz és fejlesztenie kell megújuló, fenntartható energiaforrásait. Politikai konszenzus alakult ki azt illetően, hogy e problémakört az Európai Unió programjának középpontjába kell helyezni: az Unió számára ez a kérdés legyen a vezérfonal, mely központi szerepet tölt be a növekedést és foglalkoztatást célzó lisszaboni stratégiában, valamint elsődleges
fontossággal
viszonyában.
E
cél
az
bír
Európa
Európai
nemzetközi
Parlament2
és
partnereivel az
Európai
való
Tanács
támogatását is elnyerte. A 2007. márciusi Európai Tanács pontos, jogilag kötelező erejű célkitűzésekre vonatkozó megállapodása Európa eltökéltségét jelképezte. E döntést nem véletlenül hozták. Nagy a tét, mivel az európai gazdaság fellendülése
függ
attól,
hogy
megtaláljuk
a
jövő
útját.
Meggyőző
tényanyag igazolja, hogy a cselekvés elmaradása esetén felmerülő, a Stern-jelentés3 szerint a világ teljes GDP-jének 5-20%-át elérő költségek megbénítanák a világgazdaságot.
2
Az Európai Parlament 2007. február 14.-én elfogadott állásfoglalása az éghajlatváltozásról (P6_TA(2007)0038). 3 Sir Nicholas Stern áttekintése az éghajlatváltozás gazdaságáról – az Egyesült Királyság gazdasági és pénzügyminisztériuma: http://www.hmtreasury.gov.uk/independent_reviews/stern_review_economics_climate_change/stern_review_repo rt.cfm
6
Ezzel párhuzamosan az olaj és a földgáz árának közelmúltbeli emelkedése
világossá
tette,
hogy
évről
évre
fokozódik
az
energiaforrásokért folyó verseny, és hogy jövedelmező befektetések tehetők az energiahatékonyság valamint a megújuló energiaforrások terén. Ez volt a háttere annak, hogy az uniós vezetők készek voltak elkötelezni magukat az európai gazdaság hatalmas politikai, társadalmi és gazdasági erőfeszítést igénylő átalakítása mellett. Ugyanakkor a változás lehetőséget nyújt az európai gazdaság modernizálására, olyan jövő felé irányítva, ahol a technológia és a társadalom alkalmazkodik az új igényekhez, és ahol az innováció új lehetőségeket teremt a növekedés serkentésére és a foglalkoztatás növelésére. A fentiek figyelembe vételével az Európai Tanács két fő célt tűzött ki: Azt, hogy 2020-ra az üvegházhatást okozó gázok kibocsátott mennyisége legalább 20%kal csökkenjen – amely akár 30%-os csökkentésre is módosulhat, amennyiben nemzetközi egyezményben más fejlett országok is kötelezettséget vállalnak „a kibocsátás hasonló mértékű csökkentésére, és ahhoz a gazdaságilag magasabb fejlettségi
szintű
fejlődő
országok
is
megfelelő
mértékben
hozzájárulnak felelősségeik és képességeik szerint”. Azt, hogy 2020-ra a megújuló energiaforrások részaránya elérje a 20%-ot az Unió teljes energiafogyasztásában. Az Európai Tanács álláspontja szerint ilyen nagyszabású célok elérése csak akkor lehetséges, ha valamennyi tagállam tisztában van az elvárásokkal, továbbá a célok jogilag kötelező erejűek. Ez azt jelentette, hogy a kormányzati eszközöket teljes mértékben mozgósítani lehet, és elnyerhető a magánszektor hosszú távú bizalma, amely elengedhetetlen az európai gazdaság alacsony szén-dioxid-kibocsátású és kiemelkedő energiahatékonyságú
gazdasággá
való
átalakításához
szükséges
befektetések alátámasztásához.
7
Az Európai Tanács eltökéltsége jelezte nemzetközi partnereink számára, hogy az Unió kész tettekre váltani a szavakat. Ennek pozitív következményei voltak az éghajlatváltozásról 2007 decemberében Bali szigetén tartott ENSZ-konferencián. Az Európai Unió kulcsszerepet tudott betölteni abban, hogy megállapodás jöjjön létre az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséről szóló új, 2009-re megvalósítandó átfogó egyezményhez vezető útitervet illetően. Ez megerősítette az Unió eltökéltségét arra vonatkozóan, hogy továbbra is elkötelezze magát éghajlatváltozás elleni küzdelem mellett, és megmutatta, hogy készen áll nyomatékot adni azon meggyőződésének, hogy a fejlett országok számára lehetséges és ajánlatos kötelezettséget vállalni az üvegházhatásért felelős gázok kibocsátásának 2020-ig megvalósítandó 30%-os csökkentésére vonatkozóan. Az Európai Uniónak továbbra is vezető szerepet kell betöltenie a tárgyalások során, amelyek egy ambiciózus nemzetközi megállapodásra irányulnak. Ha az állam- és kormányfők megállapodásában kitűzött céloknak megfelelő
mértékben
megvalósul
az
üvegházhatást
okozó
gázok
csökkentése és a megújuló energiaforrások növelése, az Unió sokkal kevésbé fog függeni az olaj- és földgázbehozataltól. Így az Unió gazdasága kevésbé lesz kitéve olyan tényezőknek, mint az emelkedő és gyorsan változó energiaárak, az infláció, a geopolitikai kockázatok, valamint a világkereslet növekedésével lépést tartani nem képes ellátási láncokkal kapcsolatos kockázatok. Az átmenet által nyújtott lehetőségek széles körűek: Az olaj- és földgázbehozatal 2020-ig várhatólag mintegy 50 milliárd euro értékben fog csökkenni4, ami javítja az energiabiztonságot és előnyös
lesz
az
európai
polgárok
és
vállalkozások
számára:
amennyiben a jelenleg aktuális hordónkénti olajár válna irányadóvá, az
importcsökkentésből
származó
megtakarítások
még
jelentősebbek lennének.
4
E számítás a 61 dolláros hordónkénti olajárat vette alapul.
8
A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos technológiák már most 20 milliárd euro árbevételt érnek el és 300 000 munkahelyet teremtettek.
A
megújuló
energiaforrások
20%-os
részaránya
becslések szerint 2020-ra majdnem egymillió munkahelyet jelent az iparágban – illetve még többet, ha Európa teljes mértékben él azon lehetőségével, hogy világelső legyen e területen. Ezen felül a megújuló energiaforrások ágazata munkaigényes és számos kis-és középvállalkozásra támaszkodik, így Európa minden szegletébe továbbgyűrűző foglalkoztatást és növekedést eredményez: ugyanez érvényes az épületek és termékek energiahatékonyságára is. Az éghajlatváltozás kihívása az európai ipar új lehetőségévé változtatható azáltal, hogy az összes vállalkozásra kiterjedően ösztönözzük
az
alacsony
szén-dioxid-kibocsátású
technológiák
használatát. Összességében az öko-ipar már jelenleg is kb. 3,4 millió munkahelyet jelent Európában: ez az ágazat különleges növekedési lehetőségekkel bír. A zöld technológiák tekintetében Európa semelyik része sincs monopolhelyzetben. E technológiák egy olyan iparág fejlődő területét jelentik, amely ma 227 milliárd euro éves forgalmat ér el, és ahol így az elsőként piacra lépők komoly előnyökre tehetnek szert. Az Európai Tanács különös hangsúlyt helyezett a megújuló energiaforrásokra. Az Unió egészére vonatkozó konkrét cél és az ezt alátámasztó pontos nemzeti célok meghatározása mellett döntve az uniós vezetők felismerték a megújuló energiaforrások különleges jelentőségét a kibocsátások csökkentésének és az energiabiztonság fokozásának kettős céljában. A megújuló energiaforrások ma az EU végfelhasználói energiafogyasztásának
8,5%-át
teszi
ki.
Átlagosan
11,5%-os
növekedés szükséges a 2020-ra vonatkozó 20%-os cél eléréséhez. Ehhez Unió-szerte nagy erőfeszítésekre lesz szükség a befektetések terén, de a relatív költségek csökkenni fognak, mivel más energiatermelőknek
9
szembe kell nézniük a kibocsátási egységek költségeivel, valamint a növekvő olaj- és földgázárakkal. A tagállamoknak különféle lehetőségeik vannak a megújuló energiaforrások
alkalmazására,
és
tagállamonként
eltérő
mértékű
erőfeszítéseket kell előírni annak megvalósítása érdekében, hogy a megújuló energiaforrások részaránya az EU teljes energiafogyasztásában 2020-ig 20%-ra emelkedjen.
10
4 NEMZETI ENERGETIKAI TELJESÍTÉSEK A megújuló energiaforrások fejlesztésére vonatkozó választási lehetőségek tagállamonként eltérőek. Egyes tagállamok a szélenergia, mások a napenergia vagy a biomassza felhasználását tudják bővíteni. A tagállamok vannak a legmegfelelőbb helyzetben annak eldöntésére, mely területekre helyezzék a hangsúlyt. Mielőtt értékelnénk az Ister-Granum megújuló energiákban rejlő lehetőségeit, vizsgáljuk meg a két „régió-alkotó” állam Szlovákia és Magyarország
megújuló
energiák
felhasználására
tett
vállalásait.
A
következőkben az Energia Főigazgatóság5 (DG Energy) 2008. évben megjelent nemzeti táblázatait, továbbá az „EU energia és közlekedés számokban 20106” alkalmazzuk. Az
Unió
Lengyelország,
új
tagállamai
Magyarország,
közül
gazdaságukat
Csehország
és
tekintve
Szlovákia
a
legjelentősebbek. A csatlakozással együtt ezen országok vállalták az uniós előírások teljesítését, így a 2001/77 EK direktíva teljesítését is. A direktíva a vizsgált a Régió tagállamban a következő energia felhasználás vállalása (RES) célokat írja elő 2010-ig: Magyarország 6%, és Szlovákia 6%.
4.1 Magyarország Hazánk megújuló energia felhasználás vállalása (RES) 2020-ig 13% (kiinduló érték 4,3%, 2005). Ez a következők szerint oszlik meg 2010 évre: RES-E(lectricity):3,68% RES-T(ransport):0,25% RES-H(eating and cooling): 7,61% 5
http://ec.europa.eu/energy/index_en.htm EU energy and transport in figures 2010. Statistical Pocketbook. (2010) Publications Office of the European Union, Luxembourg, European Commission 6
11
4.1.1
RES-E
Annyit már lehet tudni, hogy az elektromos áram termelésre előirányzott 2010 évi 3,6 %-ot teljesítette az ország. A többi vállalásra vonatkozóan még nem állnak rendelkezésre adatok. Magyarország esetébe, természeti adottságainál fogva elsősorban a biomassza energetikai hasznosítására látszik gazdaságosnak. 1997 és 2004 között a biomassza mennyisége éves átlagban 116% emelkedett. Amíg a felszíni vizek energetikai alkalmazása éppen a geológiai adottságok
miatt
nem
megoldható,
a
nap,
szél
és
geotermikus
energiaforrások felhasználhatóságának leginkább adminisztratív akadályai vannak (pl.: engedélyezés, támogatás stb.) 4.1.2 A
RES-T
közlekedésben
alkalmazandó
nem-fosszilis
energiahordozók
szabályozása jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az üzemanyagok között megjelenjen a bioetanol (2007), majd a biodízel (2008). Mindkét üzemanyag esetében jelentősen csökkentek az adótételek (2005).
4.2 Szlovákia Szlovákia RES vállalása 2010-re hasonló értéket mutat, 14% (kiinduló érték 6,7%, 2005). Ez a következők szerint oszlik meg 2010 évre: RES-E(lectricity):19 % RES-T(ransport):5,75% RES-H(eating and cooling): n/a Az ország jellemzően nagy vizierőművek termeléséből kívánja teljesíteni az elektromos áramtermelés-vállalást. Segíti a folyamatot, hogy 1997 és 2004 között a piac stabilizálódott, így üzleti akadálya nincs a termelésnek és energia-értékesítésnek. 12
4.2.1
RES-E
Az említett vizsgálati időszakban a kisléptékű vizierőművek részesedése évi átlag 15%-kal nőtt. Kiemelt fejlesztési elemként 250 kis erőmű építését készítették elő. Középtávon a következő legnagyobb energetikai potenciállal a biomassza részesül, bár kormányzati döntés alapján Szlovákia azon területein támogatják a biomassza felhasználást, ahol a földgáz-ellátás nem biztosítható: elzárt hegyvidéki területek, vidéki térségek. 100.000
euró
mértékig
támogatás
igényelhető
elektromos
áramtermelő berendezések korszerűsítésére. 4.2.2
RES-T
2005-be a szlovák kormány elfogadta a Bio-üzemanyag Fejlesztés Nemzeti
Programját.
Jelentős
piaci
szabályozások
történtek,
mely
keretében meghatározták a bio-üzemanyagok minimális piaci mennyiségét és minőségi szabályozók is születtek. 4.2.3
RES-H
2003-ban elfogadásra került az „Energia megtakarítás és Megújuló Energiák
Támogatásának
Programja”,
melynek
célja
a
befektetői
környezet vonzóvá tétele. 100.000 euró mértékig támogatás igényelhető fűtő és hűtő berendezések korszerűsítésére.
13
5 REGIONÁLIS ENERGETIKAI POTENCIÁL A Régióra korábban készült energetikai értékelés7 és a Tudásközpont kiegészítő vizsgálatai alapján a Térségre a következő megállapítások tehetők. Az legfontosabb
Ister-Granum annak
Eurorégió
meghatározása
potenciáljának
volt,
hogy
a
vizsgálatakor
Térség
területén
megtalálhatóak-e olyan mennyiségben és formában az megújuló energiaerőforrások,
hogy
azok
a
gazdaság
és/vagy
a
lakosság
számára
gazdaságosan hasznosíthatóan, a természet- és környezet védelmét mindenkor szem előtt tartva ki lehessen aknázni. A áttekintő vizsgálat a Koncepció megfogalmazását támogatta. Konkrét akcióterv(ek) kidolgozása és projektek összeállítása mélyebb, terület-specifikus vizsgálatokat igényelnek, mely fokozottan igaz az energiahatékonyság tekintetében. Részletes vizsgálatnak érintenie kell: Egyes
megújuló
energiaforrások
lokális
mennyiségének
meghatározását; Egyes megújuló energiaforrások lokális elérhetőségének vizsgálatát; A magán, önkormányzati és egyéb középületek, épületegyüttesek energetikai állapotfelmérését (energetikai auditálását); Humán források rendelkezésre állásának (szakemberek, szakmai csoportok) áttekintését Pénzügyi források (pl.: pályázati források) lehetőségét; Mindezeket a szempontokat figyelembe véve megállapítható, hogy az Ister-Granum Régió figyelemre méltó potenciálokkal rendelkezik. Az megújuló energiaforrások közül is megemlítendő a napsugárzás, 7
MEGÚJULÓ ENERGIA MEGÚJULÓ HATÁRVIDÉK: Megújuló energiaforrásokban rejlő potenciális lehetőségek az Ister-Granum Eurorégió magyarországi területén, és Komárom-Esztergom Megye teljes területén. (2006) Zöld Kör – Föld Barátai Magyarország tagja, Budapest
14
melyet
mind
villamos
energia,
mind
melegvíz
előállítására
is
gazdaságosan felhasználható regionális léptéken. A szélenergia hasznosítása a régió adottságait tekintve jó a gyakori nyugatias szelek miatt. A szélenergia hasznosítása azonban a jelenlegi merev jogi szabályozás szinte lehetetlen. A vízenergia hasznosítása főleg a Dunára korlátozódik, a kisebb vízfolyások
által
fenntarthatóan
megtermelhető
villamos
energia
mennyisége elenyésző, bár a lokális energiaellátás tekintetében opcióként felmerülhet. Változatos, képet mutat a biomassza lehetséges típusainak értékelése.
A
Régió
energetikai
célú
növénytermesztésre
kiválóan
alkalmas, bár a termelést az egyéb stratégia jellegű gazdálkodási célok (1) élelmiszertermelés (2) takarmány előállítás alá kell rendelni, illetve gazdaságossági számításokat kell végezni. Látható, hogy elsősorban a Régió szlovák oldalán a mezőgazdaság szerkezetátalakulása részben lezajlott, de éppen az agroökológiai adottságok miatt az
extenzív
agrártermelés alapját adhatja az energetikai célú növénytermesztés. Számításba kell venni a jelenleg sok esetben hulladékként, vagy másodlagosan
felhasznált
biomassza
mennyiséget,
amely
ésszerű
felhasználásával komoly villamos és hőenergia állítható elő. A Föld hőjét megvizsgálva kitűnik, hogy ez a terület a felszín közelében kedvezőtlen adottságokkal rendelkezik. Ez elsősorban földtani okokra vezethető vissza, de azért ebben a régióban is található olyan terület, ahol érdemes végiggondolni egy esetleges beruházás tervezését és megvalósítását, amely elsősorban a termálvíz járulékos felhasználásán alapulhat (pl.: Párkány termál strand) Mindezeket a lehetőségeket összevetve elmondhatjuk, hogy a régió megújuló energiaforrás potenciálja kedvező, és a helyi adottságokat és lehetőségeket vizsgálva szinte bármely terület alkalmas lenne az általa felhasznált energia megtermelésére.
15
6 ISTER-GRANUM RÉGIÓ ENERGETIKAI VIZÓJA Az Ister-Granum Régió Zöld Régió Koncepciójának stratégia célja: olyan gazdasági fejlődés és társadalmi jólét megteremtése, amely helyi megújuló energiaforrásokon alapul és fenntartható, továbbá az energia hatékony felhasználását teszi lehetővé lakossági és a közszféra területén egyaránt. A
Koncepció
további
specifikus
célokat
is
megfogalmaz,
melyek: 1. A Régió energia igényének megújuló energiákkal való biztosítása; 2. Energiahatékonyság
szellemi
és
műszaki
alapjainak
megteremtése; 3. Az
önkormányzatok,
vállalkozások
és
lakosság
környezeti
felelősség-vállalásának erősítése 4. Új gazdasági kitörési pontok feltárása. Az egyes célok elérését azonban jelentős mértékben segítheti a másik cél, amennyiben a megújítható energiaforrások hasznosításáról és energiahatékonyság javításáról van szó; továbbá szinergikus kapcsolatban áll a Régió más ágazati koncepcióival.
16
7 ZÖLD RÉGIÓ KONCEPCIÓ PRIORITÁSAI Az Ister-Granum Régió Zöld Régió Programja az alábbi prioritásokat fogalmazza meg, figyelembe véve a Régió fejlődési és jóléti terveit és Magyarország és Szlovákia vállalásait 2020-ig: 1. Energetikailag függetlenedő Régió. 2. Megújuló energia előállításának és felhasználásának ösztönzése. 3. Klímabarát megoldások, mitigáció és adaptáció. 4. Munkahelyteremtés
és
szakmai
kompetenciák
erősítése
az
energiahatékonyság, -termelés és -racionalizálás területén.
7.1 Energetikailag függetlenedő Régió A Régió, amiként a Magyarország és Szlovákia is teljes mértékben külső energiaforrás-szolgáltatóktól függenek. Mindkét ország célul tűzte ki az energiaimport függőség csökkentését. Az Ister-Granum Régió kiváló természeti adottságokkal és innovatív humán tőkével rendelkezik ahhoz, hogy az energetikai függetlenedés felé mozduljon el. A közösségnek, lakosságnak, önkormányzatoknak és a termelő ágazatoknak felhasználásuk
együttesen csökkentése
kell és
lépéseket megújuló
tenniük
saját
energia
energiaforrásokkal
való
ellátására. Alulról építkezve a háztartásokat, önkormányzati létesítményeket és ipari, mezőgazdasági egységeket alapul véve, célzott intézkedéseken keresztül lehet települési, település-csoporti majd regionális szinten csökkenteni a fosszilis energiafelhasználást. Ahol lehetséges az egyedi rendszereket kell támogatni, de ahol erre a volumen lehetőséget ad a települési energiatermelő rendszerek, belső (települési) energiaellátó hálózat kialakítása a cél (pl.: települési biomassza erőmű és távhő/elektromos betáplálás).
17
Az energetikai függetlenedés alapegységének a Régió településeit kell alapul venni. A zéró, vagy kis energiafelhasználású településekből kialakuló fenntartható hálózat teremti meg a térség csökkenő fosszilis energia felhasználását.
7.2 Megújuló energia előállításának és felhasználásának ösztönzése Az energetikai függetlenedés csak az alternatív energiaforrások növekvő mértékű felhasználásával lehetséges. A Régió megújuló energiaforrásokban gazdag, jelentős potenciálokkal rendelkezik. Figyelembe véve a Régió adottságait és jelenlegi energiafelhasználás szerkezetét. 2020. évi végső energiafogyasztásban megújuló energiaforrások előállított energia arányra Magyarország 13, Szlovákia 14 százalékot vállalt Az Ister-Granum Régió esetében is reális 14 százalékos vállaláshoz. Természetesen a vállalás teljesítésének feltétele a szektor jogi és piaci szabályozásának átláthatósága, a műszaki megoldások rendelkezésre állása és a közösség, lakosság tájékoztatása, képzése. A megújuló energiák előállításának és felhasználásának jogi szabályozása nemzeti szinteken zajlik és úgy látszik, hogy az elkövetkező években kedvező hatásokkal számolhatnak a felhasználók és előállítók. A megújuló energiaforrások felhasználása a háztartások és települések energetikai függetlenedése mellett a kapcsolódó mező- és erdőgazdasági, és ipari, K+F+I kapacitások fejlesztési lehetőségeire és jelentékeny hatással bírnak. Várható a kis (háztartási) és közintézményi rendszerek (önkormányzatok) műszaki megoldásainak helyi előállítása (pl.: kollektorok gyártása, fotovoltaikus panelek összeszerelése, vezérlők egységek gyártása stb.) és a térség felsőoktatási intézményei is jelentős innovációs erőt képviselnek a fejlesztések indukálásában. A Régióbak már üzemelő egységek és kialakítandó demonstrációs központok inkubálják ezeket a kezdeményezéseket, továbbá jelentős szerep vállalhatnak a közösségek tájékoztatásában.
18
A megújuló energia-felhasználás növelésének feltétele a lakosság folyamatos tájékoztatása az alapoktól a műszaki lehetőségek bemutatásán keresztül a már működő jó gyakorlatok ismertetéséig. Kiemelt feladatként kell tekinteni a már óvodás kortól a „zöld tudat” erősítését.
7.3 Klímabarát megoldások, mitigáció és adaptáció Az Európai Unió és a Régiók Bizottsága több dokumentumában kiemelte, hogy a régiók azok az egységek, amelyek a klímaváltozás hatásainak csökkentésére már hatékonyan tudnak válaszlépéseket adni. Az IsterGranum EGTC Zöld Programja kiemelt célként kezeli a klímaváltozás negatív
hatásait
csökkentő
és
az
energetikai
megoldásokat
érintő
mitigációs és adaptációs feladatokat. Ez felöleli az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését, a környezettudatosság és közösségi elfogadás növelését és klímabarát beruházások ösztönzését. A megvalósítandó feladatok között szerepel a városok klíma-akció terveinek
elkészítése
csökkentése,
korszerű
és
összehangolása,
városi
és
a
közösségi
lakossági
kibocsátások
közlekedési
rendszerek
kialakítása, ésszerű területhasználat, mint fő elképzelések.
7.4 Munkahelyteremtés és szakmai kompetenciák erősítése az energiahatékonyság, -termelés és -racionalizálás területén A megújuló energiák előállítása és felhasználása speciális szakismereteket igényel a nem-végfelhasználi oldalon. Az energetikai fejlesztések, akár lakossági,
akár
ipari
méretekről
van
szó,
jelentős
foglalkoztatási
növekedést generálnak. Az
új
technológiák,
új
szakismereteket
kívánnak.
Már
a
szakiskolákban el kell kezdeni azoknak a szakembereknek képezését, akik a jövőben magas színvonalon képesek a nagyértékű berendezéseket installálni, karban tartani és javítani. Ugyancsak foglalkozni kell azzal a nagy tapasztalattal rendelkező, de
a munkaerő
piacról kiszoruló
iparosi körrel, akik át-
és/vagy
19
továbbképzés
után
integrálódhatnak
a
helyi
szolgáltató
körbe
specializálódva a megújuló energiahasznosító rendszerek szerelésével és karban tartásával. A szakiparosi réteg meghatározó eleme a megújuló energiák helyi felhasználásának tekintetében, mivel hitelesen, saját tapasztalataik átadásával
képesek
a
potenciális
megrendelői
körhöz
eljuttatni
az
információt egy-egy berendezés, rendszer használhatóságáról, előnyeiről és hátrányairól. Az akadémiai tudáson túl ezek a képzett iparosok alkothatják a berendezések (tovább)fejlesztésének innovatív magját, a helyi termék-előállítás és összeszerelés megteremtését. A képzések helyéül a Régióban kialakítandó demonstrációs és képzési központok szolgálnak, melyek egyben a K+F+I tevékenység inkubátorai is.
20
8 ZÖLD RÉGIÓ PROGRAM ESZKÖZEI 8.1 Energiahatékonyság Az energiahatékonyság növelésével megvalósítandó 2020-ra vonatkozó 20%-os energia-megtakarítási uniós célkitűzéshez a Régiónak is hozzá kel járulnia, ami nem illuzórikus terv. Ennek megvalósítása mintegy jelentős költség-megtakarítást és a gázkibocsátások csökkentését eredményezné a Régióban. Ez a széndioxid-kibocsátás
csökkentésének
egyik
legfontosabb
megvalósítási
módja. A Régió ipari energiafelhasználását és a lakossági épületek műszaki állapotát tekintve lehetőségek rejlenek a közlekedés, az épületek, a hatékonyabb energiatermelés, -szállítás és -elosztás területén, és ezek kiaknázását a települési szabályozás és az tájékoztatás együttesen alkalmazandó eszközeivel ösztönözni kell, – amellett, hogy a növekvő energiaköltségek
fogyasztókra
gyakorolt
hatásának
elkerülése
is
kikényszeríti ezt. Termékszabványok alkalmazása révén jobb energiahatékonyság érhető el sokféle árucikk – pl. televíziókészülékek, gépkocsik, fűtőtestek és utcai lámpák – esetében. A jobb címkézés már most azt eredményezi, hogy a megvásárolt címkézett termékek 75%-a az „A” energiaosztályba soroltak
közül
kerül
ki.
E
megtakarítások
háztartásoknak
több
lehetőségük
lesz
azzal
járnak,
alkalmazkodni
az
hogy
a
emelkedő
energiaárakhoz és több befektetésre kerül sor a technológia és a foglalkoztatás
terén.
Azonban
a
20%-os
energiahatékonysági
cél
megvalósításához a hatóságok, a gazdasági szereplők és a polgárok nagyfokú elkötelezettsége szükséges minden szinten, melynek feltétele a közösségek tájékoztatása, ismeretterjesztés már gyermekkórtól továbbá a szakemberek
képzése
az
új
technológiák
helyes
kivitelezése
és
alkalmazása tekintetében.
21
8.2 Megújuló energiaforrások A megújuló energiaforrások alkalmazása nem csupán a Régió energetikai mérlegét mozdítják el a kisköltségű, saját-előállítású és középtávon olcsóbb energia felhasználás felé. Meghatározóan a Régió gazdasági és társadalmi kitörési pontját is jelenthetik. A gazdasági előnyök új nagyobb hozzáadott értékű, tudásintenzív és innovatív iparágak és szolgáltatások meghonosodásán és elterjedésén keresztül érvényesülnek. A magyaroldali erdőterületek és a szlovák szántók a biomasszán alapuló energiatermelés erőforrásai. Új gazdálkodási eljárások jelennek meg a jövőben, a vidék és a (még megmaradt) parasztság fejlődése, helyben tartása megkezdődhet. Ez a megújuló energiaforrások társadalmi hatása a tisztán gazdasági előnyök mellett.
8.3 Vidékfejlesztés és népesség megtartás A Régió sok tekintetben hátrányos helyzetű, kedvezőtlen demográfiai mutatókkal. Program meghatározó célja, egy közös kulturális gyökerekből táplálkozó, határon átívelő közös célokért kiálló tudásalapú közösség megtartása és fejlesztése. Ez a közösség a városi és paraszti értékeket egyaránt vallhatja. A megújuló, elsősorban biomasszán alapuló, energia előállítása csak
akkor
gazdaságos,
ha
a
lehető
legkevesebb
járulékos
(energia)költség termeli, aminek azonban feltétele a helyben termelés és feldolgozás.
A
vidéki
családi
parasztgazdaságok
szerepe
ezért
felértékelődik a termelés és feldolgozás, esetleg felhasználás tekintetében. Nagyobb
volumenek
esetében
a
leépült
szövetkezetek
és
gazdaságok termelési reorganizációjával új(ra) munkahelyek jönnek létre, amely a képes felvenni a vidéki szabad munkaerő egy részét. Az
energia
ültetvények
telepítéséve,
a
mezőgazdasági
melléktermékek hasznosításában az alapvetően alacsony képzettségű
22
munkaerő foglalkoztatása oldhat meg. A biomassza alkalmazása, annak jellegétől függően magasabb technikai színvonalú munkaerőt igényel. Képzésekkel új szaktudás és kompetencia jelenik meg az agrár foglalkoztatásban, a munkaerő-piac kínálati oldalán, speciális ismeretekkel rendelkező
helyi
berendezések,
munkaerő
speciális
jelentkezik
erőgépek
(pl.:
stb.
számítógép
kezelésére,
vezérlésű
üzemeltetésére,
szervizelésére). Hosszabb távon várható, hogy a vidéki életmód új értékekkel bővül,
mely jobblétet hogy a közösségnek és megtartja a vidék
lakosságát.
8.4 K+F+I és oktatás, képzés A
megújuló
energiákon
alapuló
energetika
Európa
egyik
legdinamikusabban fejlődő és leginkább támogatott ágazata, amely új és megújított tudást folyamatosan termel és alkalmaz. Ennek tükrében a Régió is kiaknázhatja a saját és közvetlen környezetének
tudáscentrumai
(egyetemei,
innovációs
parkjai)
által
nyújtott lehetőségeket. Kiemelten kell tehát kezelni és támogatni a Régióban meglévő vagy betelepíthető tudás-ágazatokat és szereplőket, melyek: inkubálják az energetikai kutatás-fejlesztési tevékenységet, hozzájárulnak a tudományos és műszaki ismeretek bővüléséhez, korszerű technológiák elterjesztését és bevezetését alapozzák meg, hozzájárulnak
a
közösség
magas
színvonalú
és
tartalmas
tájékoztatásához, kapcsolódnak a szakképzéshez, motorjai a határmenti együttműködéseknek és tapasztalatcserének, elemei a magyar és szlovák tematikus hálózatoknak.
23
9 A 2020 UTÁNI IDŐSZAK: A KIBOCSÁTÁSOK ERŐTELJESEBB CSÖKKENTÉSÉT ÍGÉRŐ LEHETŐSÉGEK SERKENTÉSE Az elmúlt tíz év során gyors ütemben fejlődött a technológia. A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos technológiáknak köszönhetően a szél- és napenergia
kereskedelmileg
jövedelmezőbb,
mint
valaha.
Az
energiahatékonyság elvét a termékek széles körében alkalmazzák, az egyszerű izzóktól kezdve a bonyolult gyártóberendezésekig. Ám az éghajlatváltozással megvalósítása
és
és az
az ilyen
energiával technológiák
kapcsolatos által
európai
nyújtott
célok
lehetőségek
maximális kiaknázása érdekében ezt a folyamatot fel kell gyorsítani. Régiós léptékben meg kell valósítani a háztartások önálló és nagy rendszerektől
függetlenedő
energiaellátását.
Ez
jelentheti
saját
energiatermelő megoldások alkalmazását (pl.: szélkerék), vagy települési „erőművekhez” való kapcsolódást (pl.: biomassza erőművek). A megújuló energiák növekedő arányú felhasználását tehát települési szinten kell megvalósítani, mert így csökkenthető a Régió egészére vonatkoztatott fosszilis energiafelhasználása.
24
