ZÖLD INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSI- ÉS FENNTARTÁSI AKCIÓTERV

ZÖLD INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSI- ÉS FENNTARTÁSI AKCIÓTERV

KESZTHELY

Készítették: Csite András Iváncsics Vera Obertik József

2017

Tartalom Ábrajegyzék .......................................................................................................... 4 Vezetői összefoglaló ............................................................................................... 6 1.

Előzetes vizsgálatok ......................................................................................... 9

1.1

Keszthely elhelyezkedése, jelentősége ........................................................ 9

1.2 A zöld infrastruktúra hálózat fejlesztését célzó pályázatok a 2014-2020-as fejlesztési időszakban .........................................................................................10 1.3

Településtörténet ....................................................................................11

1.4

Természeti adottságok .............................................................................12

1.5

Gazdasági és társadalmi jellemzők ............................................................13

1.6

Közlekedési adottságok ............................................................................17

1.7

Keszthely szennyvízkezelési- és csapadékelvezetési hálózata ........................17

1.8

Keszthely barnamezős területei .................................................................19

2.

Kataszterezés ................................................................................................21

2.1

ZI elemek vizsgálatának módszere ............................................................21

2.2

Fák és cserjék.........................................................................................23

2.3

Fasorok ..................................................................................................23

2.4

Parkok és kiterjedt belterületi zöldfelületek ................................................24

2.5

Felszíni vizek ..........................................................................................25

2.6

Külterületek............................................................................................26

2.7

Városi szövet elemei ................................................................................26

3.

Elemzés ........................................................................................................27

3.1

Stratégiai dokumentumok elemzése ..........................................................27

3.1.1

Biológiai Sokféleség Egyezmény, ENSZ ............................................................................ 28

3.1.2

Biológiai sokféleség megőrzésének világszintű stratégiai terv (2011-2020) ................... 29

3.1.3

EURÓPA 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája ............... 29

3.1.4

Európai Unió 2020-ig szóló biodiverzitás stratégiája ...................................................... 30

3.1.5

EU Zöld infrastruktúra stratégiája ................................................................................... 30

3.1.6

Nemzeti Biodiverzitás Stratégia (2015-2020) .................................................................. 31

3.1.7

Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról (OFTK) 32

3.1.8 A 2014-2020-as fejlesztési dokumentumok: Partnerségi Megállapodás és operatív programok ..................................................................................................................................... 36 3.1.9 Integrált Településfejlesztési Stratégia (2014-2020), Településfejlesztési Koncepció (2015-2030) és Keszthely Zöld Város kialakítása ........................................................................... 36 3.1.10 Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve és Keszthelyre vonatkozó területrendezési szabályok ............................................................................................................ 39 2

3.1.11

Keszthely város környezetvédelmi programja (2011-2016)........................................ 43

3.2

Helyi társadalom bevonása/társadalmi egyeztetés .......................................43

3.3

A zöld infrastruktúra jellemzése ................................................................45

4.

3.3.1

Ökológiai jellemzők.......................................................................................................... 48

3.3.2

Társadalmi jellemzők ....................................................................................................... 67

3.3.3

Gazdasági állapotjellemzők ............................................................................................. 76

3.3.4

Ökoszisztéma szolgáltatások elemzése ........................................................................... 79

Stratégiai tervezés, az akcióterv megalapozása ..................................................93

4.1

Helyzetértékelés, lehetőségek és korlátok (SWOT) ......................................93

4.1

Stratégiák ..............................................................................................94

5.

Hálózatfejlesztés ............................................................................................97

5.1

Eszközök ................................................................................................97

5.2

Akciók ...................................................................................................99

6.

Fenntarthatóság ........................................................................................... 102

6.1

Fenntartási terv a fejlesztési területekre .................................................. 102

6.2

Gazdaságossági számítások .................................................................... 104

6.3

Tervezésbe való integráció ..................................................................... 104

6.4

Társadalmasítási eszközök ..................................................................... 105

6.5

Monitoring rendszer kidolgozása, fejlesztése ............................................. 105

7.

Felhasznált irodalom ..................................................................................... 107

8.

Mellékletek .................................................................................................. 109

8.1

Összefoglaló az akciótervről tartott fórumról ............................................. 109

8.2

A HÉSZ megfogalmazott növényalkalmazás elvei: ..................................... 113

8.3

További adattáblák ................................................................................ 115

3

Ábrajegyzék 1. ábra: Keszthely környezete. Forrás: Openstreetmap ______________________________________________ 9 2. ábra: Keszthely ITS-ének akcióterületei (AT). Forrás: saját szerkesztés _______________________________ 10 3. ábra: Kesztely Városközponti AT-én tervezett fejlesztések célterületei _______________________________ 10 4. ábra: Keszthely az első katonai felmérésen (1780-1784). Forrás: mapire.eu __________________________ 12 5. ábra: Keszthely a második katonai felmérésen (1806-1869). Forrás: mapire.eu _______________________ 12 6. ábra: Keszthely a harmadik katonai felmérésen (1869-1884). Forrás: mapire.eu ______________________ 12 7. ábra: Keszthely a negyedik katonai felmérésen (1896-1914). Forrás: mapire.eu _______________________ 12 8. ábra: Foglalkoztatottak száma gazdasági ágak szerint, 2011. Forrás: TEIR ___________________________ 14 9. ábra: Keszthelyen működő vállalkozások aránya gazdasági szektoronként 2014. Adatforrás: KSH – Tájékoztatási adatbázis. _____________________________________________________________________ 15 10. ábra: Keszthely környékén található turista- és kerékáros útvonalak. Forrás: openstreetmap ___________ 17 11. ábra: A Városközpont Akcióterületen belül és közvetlen környezetében lévő zöldfelületek. _____________ 25 12. ábra: Keszthely külterületeinek és szomszédos településeinek áttekintő ábrája. Forrás: saját szerkesztés _ 26 13. ábra: A zöld város tervezés intézményi környezete, stratégiai dokumentumok hierarchiája. Forrás: saját szerkesztés. _______________________________________________________________________________ 28 14. ábra: Keszthely stratégiai céljai és a zöld infrastruktúra fejlesztés kapcsolódásai. Forrás: saját szerkesztés. 37 15. ábra: A Balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési terve. Forrás: TEIR ___________________________ 39 16. ábra: A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv Ö-1, Ö-2, és Ö-3 övezetei. Forrás: TEIR ______ 41 17. ábra: A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv T-1 övezetei. Forrás: TEIR. ________________ 42 18. ábra: A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv T-2 övezetei. Forrás: TEIR. ________________ 42 19. ábra: A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv R-2, F-1, D-1, U-2, M-1, E-1, E-2 és Ü-1 övezetei. Forrás: TEIR. _______________________________________________________________________________ 42 20. ábra: A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv E-3 és P-2 övezete. Forrás: TEIR. ___________ 42 21. ábra Kocsányos tölgy, Kastélypark hátsó kertjében. Forrás: saját felvétel, 2016 ______________________ 49 22. ábra: Platánfa, Georgikon utcában található DÉDÁSZ telepen. Forrás: saját felvétel, 2016 _____________ 49 23. ábra: Páfrányfenyő, Kastélypark Kastély utca felőli szárnya mellett. Forrás: saját felvétel, 2016 _________ 49 24. ábra: Platánfa, Erzsébet királyné utca 30. szám alatti Tulipán Cukrászda előkertjében. Forrás: saját felvétel, 2016 _____________________________________________________________________________________ 49 25. ábra: Keszthely Natura 2000 SCI-ba tartozó területei. Forrás: TEIR, saját szerkesztés. _________________ 51 26. ábra: Keszthely Nemzeti Park kezelés alá tartozó területei. Forrás: TEIR, saját szerkesztés. _____________ 51 27. ábra: Keszthely Natura 2000 SPA-ba tartozó területei. Forrás: TEIR, saját szerkesztés. _________________ 51 28. ábra: Keszthely Ramsari Egyezmény védett területei. Forrás: TEIR, saját szerkesztés. __________________ 51 29. ábra: Keszthely Országos Ökológia Hálózatba tartozó területei: Forrás: TEIR, saját szerkesztés. _________ 52 30. ábra: Keszthely Természetvédelmi területei: Forrás: TEIR, saját szerkesztés. _________________________ 52 31. ábra: Keszthely város zöldfelületeinek biológiai sokfélesége. _____________________________________ 53 32. ábra: Keszthely város zöldfelületeinek biológiai sokfélesége. Keszthely város Városközponti Akcióterület zöldfelületeinek biológiai sokfélesége. __________________________________________________________ 53 33. ábra: A parkok és kiterjedt zöldfelületek minőségének értékelése. Forrás: saját szerkesztés, Az értékek jelentése: 1 (sárga)-2 (élénkzöld): gyenge, 3 (türkiz): átlagos, 4 (világoskék): jó, 5 (sötétkék): kiemelkedő ____ 57 34. ábra: Kresz-park és környezete. Forrás: saját felvétel, 2016 ______________________________________ 58 35. ábra: Balaton északi part. Forrás: saját felvétel, 2016 ___________________________________________ 58 36. ábra: Balaton északi park, móló és Erzsébet-liget közötti terület. Forrás: saját felvétel, 2016 ___________ 58 37. ábra: Szent Miklós temető. Forrás: saját felvétel, 2016 __________________________________________ 58 38. ábra: Festetics Kastélypark. Forrás: saját felvétel, 2016 _________________________________________ 58 39. ábra: Zeppelin tér. Forrás: saját felvétel, 2016 _________________________________________________ 58 40. ábra: Várkert. Forrás: saját felvétel, 2016 ____________________________________________________ 58 41. ábra: Balaton Múzeum kertje. Forrás: saját felvétel, 2016 _______________________________________ 58

4

42. ábra: Helikon park. Forrás: saját felvétel, 2016 ________________________________________________ 58 43. ábra: A Városközponti Akcióterület zöldfelületei. ______________________________________________ 59 44. ábra: A Kertváros zöldfelületei. _____________________________________________________________ 59 45. ábra: Keszthely Városközponti Akcióterület beépítettségi aránya. _________________________________ 61 46. ábra: Keszthely Városközponti Akcióterület zöldfelületi aránya. ___________________________________ 61 47. ábra: A Kertváros beépítettségi aránya. ______________________________________________________ 61 48. ábra: A Kertváros zöldfelületi aránya. _______________________________________________________ 61 49. ábra: Keszthely Városközponti Akcióterület zöldfelületeivel kapcsolatos szegélyhatás. ________________ 64 50. ábra: Keszthely Városközponti Akcióterület ökológiai hálózata és kapcsolódási pontjai. _______________ 65 51. ábra: Keszthely Városközponti Akcióterületének zöldfelületi hiányai. ______________________________ 66 52. ábra: Keszthely város Városközponti Akcióterület bűnügyi térképe. Forrás: otthonterkep.hu, 2014 ______ 70 53. ábra: A Helikon park vonzáskörzete az akcióterületen belül. _____________________________________ 74 54. ábra: A Kastélypark vonzáskörzete az akcióterületen belül. ______________________________________ 74 55. ábra: Az Északi Balaton-part vonzáskörzete az akcióterületen belül. _______________________________ 74 56. ábra: A KRESZ-park vonzáskörzete az akcióterületen belül._______________________________________ 74 57. ábra: Az akcióterületre hatást gyakorló nagyobb zöldfelületek vonzáskörzete. (lefedettség zölddel) _____ 75 58. ábra: Keszthely szolgáltató helyeinek száma. (Becsült adatok). ___________________________________ 76 59. ábra: Keszthely Városközponti Akcióterület szolgáltató helyeinek száma. (Becsült adatok). ____________ 76 60. ábra: Keszthely város ökoszisztéma szolgáltatásainak átlaga. ____________________________________ 80 61. ábra: Keszthely város Városközponti Akcióterület ökoszisztéma szolgáltatásainak átlaga. _____________ 80 62. ábra: Fenékpuszta. Forrás: saját felvétel, 2016 ________________________________________________ 85 63. ábra: A város északi peremén. Forrás: saját felvétel, 2016 _______________________________________ 85 64. ábra: Hévíz felé a Dobogó major. Forrás: saját felvétel, 2016 _____________________________________ 85 65. ábra: nyugati Balaton-part elhanyagolt parkolója Forrás: saját felvétel, 2016 _______________________ 85 66. ábra: Vasúti átkelő nyugati Balaton-part felé, a Fenéki útnál. Forrás: saját felvétel, 2016 ______________ 85 67. ábra: Bánya a Keszthelyi-hegységben, Gyenesdiás területén. Forrás: saját felvétel, 2016 ______________ 85 68. ábra: A Keszthelyi-hegység. Forrás: saját felvétel, 2016 _________________________________________ 85 69. ábra: A keszthelyi láp, Diás-sziget. Forrás: saját felvétel, 2016 ____________________________________ 85 70. ábra: Csókakő-patak a DÉDÁSZ telep mellett. Forrás: saját felvétel, 2016 ___________________________ 86 71. ábra: Keszthelyi-öböl. Forrás: saját felvétel, 2016 ______________________________________________ 86 72. ábra: Keszthelyi-láp vízfolyása a Diás-szigetnél. Forrás: saját felvétel, 2016 _________________________ 86 73. ábra: Keszthely város ZI elemeinek esztétikai értéke. ___________________________________________ 87 74. ábra: Keszthely város Városközponti Akcióterület ZI elemeinek esztétikai értéke. _____________________ 87 75. ábra: Keszthely város ZI elemeinek regionális gazdasági hatása. __________________________________ 88 76. ábra: Keszthely város Városközponti Akcióterület ZI elemeinek regionális gazdasági hatása. ___________ 88 77. ábra: Keszthely város ZI elemeinek ökológiai integritása. ________________________________________ 89 78. ábra: Keszthely város Városközponti Akcióterület ZI elemeinek ökológiai integritása. _________________ 89 79. ábra: Keszthely város ZI elemeinek bio-forrás értékelése. ________________________________________ 90 80. ábra: Keszthely város Városközponti Akcióterület ZI elemeinek bio-forrás értékelése. _________________ 90 81. ábra: Keszthely város ZI elemeinek emberi egészségre gyakorolt értéke. ____________________________ 91 82. ábra: Keszthely város Városközponti Akcióterület ZI elemeinek emberi egészségre gyakorolt értéke. _____ 91 83. ábra: Keszthely város ZI elemeinek klímaváltozás hatásainak enyhítésével kapcsolatos értékelése. ______ 92 84. ábra: Keszthely város Városközponti Akcióterület ZI elemeinek klímaváltozás hatásainak enyhítésével kapcsolatos értékelése. ______________________________________________________________________ 92 85. ábra: Monitoring rendszerének felépítése. ___________________________________________________ 106

5

Vezetői összefoglaló Keszthely városa kiváló környezeti adottságokkal rendelkezik: területének 75%-a az Országos Ökológiai Hálózathoz tartozik, a Balaton mellett a Keszthelyi-hegység és a KisBalaton északi része, a Keszthelyi láp is területén található. A belterületen is számos szépen fenntartott park, kiemelkedő, idős fasor, felszíni vízfolyás teszi változatossá a természeti környezetet. A városvezetés a 2014-2020-as időszak Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) forrásainak köszönhetően ennek az adottságnak megőrzését, társadalmi és gazdasági szempontú fejlesztését tűzte ki célul. Ennek mentén a belváros zöldfelületei megújulnak, a zöldfelületek társadalom és gazdaság számára szolgáltatott előnyei előtérbe kerülnek, erősödik a terület zöld infrastruktúra hálózata. A Zöld infrastruktúra fejlesztési- és fenntartási akcióterv (ZIFFA) létrejöttét a TOP-2.1.115-ZA1 "Barnamezős területek rehabilitációja, a Reischl-féle sörház felújítása" című projekt tette lehetővé. Az akcióterv több célnak is meg kíván felelni. Egyrészt szakmai megalapozását jelenti a tervezett beavatkozásoknak, indokolja a kiválasztott fejlesztési területek szükségességét és további tervezési tanácsokat fogalmaz meg. Emellett a munka keretében elindult egy kataszterezési munka is, mely a Városközponti Akcióterület (ATT) zöld infrastruktúra elemeinek felmérését, digitalizálását és térinformatikai rendszerben történő megjelenítését tette lehetővé. Ennek nyomán a fontosabb fasorok, parkok, külterületi elemek, felszíni vízfolyások egy egységes rendszerben kezelhetők, összhangban a város jogerős digitális alaptérképével. A munka részeként megvalósul a fejlesztési területek fakataszteri felmérése, mely a Magyar Faápolók Szövetségének módszertani rendszerének keretében összehasonlítható adatokat nyújt a mindennapos fenntartáshoz, digitális adatbázis kidolgozásához. Az akcióterv a fentieken túl a város hosszú távú zöld stratégiáját is jelenti, megfogalmazza a közeljövőben javasolt főbb beavatkozásokat, kijelöli a legfontosabb stratégiai irányokat. A munka alapjait a Módszertani útmutató a zöld infrastruktúra fejlesztési és fenntartási akcióterv készítéséhez (2016) c. segédlet (továbbiakban: Útmutató) jelentette, melynek ajánlásai a város adottságainak, a fejlesztés sajátosságainak figyelembe vételével módosítottunk. A zöld infrastruktúra (ZI) vizsgálata hazánkban még gyerekcipőben jár, elemzésének módszertana során számos nemzetközi szakirodalmat, gyakorlatot figyelembe vettünk. Az 1. Előzetes vizsgálatok a város adottságainak feltárására irányultak, ezek alapozták meg a kataszterezés és elemzés módszertanát. A lehatárolást a 2. Kataszterezés keretében a szükséges lehatárolásokat és módszertani logikát mutattuk be. A 3. Elemzés c. fejezet először a zöld infrastruktúra intézményi környezetét mutatja be, majd a helyi társadalom bevonásának bemutatását követően a zöld infrastruktúra elemzése és indikátorainak meghatározását tartalmazza. A dokumentum keretében a zöld infrastruktúra elemek egyenként történő és a nagyobb területet (város közigazgatási területe, Városközponti AT) lefedő elemzését is elvégeztük. A stratégiai fejezetben SWOT elemzés összegzi a korábbi eredményeket, majd a város számára rendelkezésre álló stratégiák meghatározásának bemutatására került sor, melyek a 5. Hálózatfejlesztésben megfogalmazott akcióknak és programoknak az alapját jelentik. A 6. Fenntarthatóság fejezetben a sikeres végrehajtás kulcsát jelentő, hosszú távú fenntartást jelentő javaslatokat fogalmaztunk meg, melyek a társadalmasítás és monitoring rendszerére is kitérnek. A munka talán legnagyobb eredménye a 3.3 fejezetben bemutatott Keszthely városának zöld infrastruktúrájának elemzése. Ehhez hasonló tanulmány a város egészére még nem

6

készült, tanulságai segítik a jövő fejlesztéseit és a változások nyomon követésének kereteit is megteremtik. A tanulmány legfontosabb eredményeit a következőkben emeljük ki:

• •

•

• •

• • • •

• • •

• •

A csapadékvíz helyben történő hasznosítása, elsősorban a város Balaton-parthoz közel eső területein a jövőben fontos feladatot jelent A város számos védett természeti és kulturális emlékkel bír, melyek meghatározók tájképi, városképi szempontból: 2 fa, 8 fasor, 9+1 terület, melyből a Kastélypark országosan védett. Emellett a város területének 75% az Országos Ökológiai Hálózat része. A Fenyves allé védelme és kezelési terve tovább gyarapítaná ezt az örökséget. A biológiai sokféleség tekintetében gazdag adottságokkal rendelkezik a város, az invazív fajok visszaszorítása és a meglévő értékek védelme jelenti jövőben a feladatot. A zöldfelületek minősége jó, tisztaságuk kiváló. A 2016. júniusában mért zöldfelület a Városközponti Akcióterületen 548 989 m 2, 38,23%-a a teljes AT-nek, Kertvárosban 977 173 m2, 65,85%-a a teljes Kertvárosnak. A beépítettségi arány mindkét területen kedvező. A szegélyhatás szempontjából a Helikon park és a KRESZ park területe a leginkább kedvező, míg a Zeppelin tér esetében fokozott igénybevétellel kell számolni. A zöld infrastruktúra hálózat kapcsolódásai a Helikon park esetében kiemelkedő számot mutatnak, fontos a Helikon utca és a Várkert közötti folyosó megóvása is. Funkció tekintetében a parkok lehetőségei bővíthetők, legértékesebb a Balaton-part területe. Keszthely városa a bűnözési statisztikák alapján biztonságos. Figyelmet érdemel a legtöbb bűncselekményt a Rákóczi út – Malom utca kereszteződés környéke és a Főtér környéke, ahol már telepített térfigyelő rendszer is működik. Keszthely természeti környezetét szeretik az itt élők és tevékenyen is tesznek azért, hogy a Keszthely a parkok városává váljon. A Városközponti AT-t jól lefedik a legnagyobb parkok, szinte mindegyik 300 m, azaz 5 perc távolságra esik, azonban az északi terület hiányos ebben a tekintetben. A szolgáltatások jellemzően az ipari, kereskedelmi és turisztikai központok köré csoportosulnak, így a Balaton-part és a KRESZ-park kiemelkedő ebben a tekintetben. A területfenntartási kiadások és bevételek egyenlegét tekintve negatív eredményt kapunk, azaz a fenntartást egyéb forrásokkal szükséges kiegészíteni. Az ökoszisztéma szolgáltatások, azaz a természeti környezet által az emberek számára nyújtott javak tekintetében a turisztikai szempontból frekventált területek a legértékesebb, a Balaton-part, Keszthely-hegység, Keszthelyi láp kiemelkedők, a fasorok szerepe szintén említésre méltó.

A város számára számos lehetőség adódik zöld környezetének megóvására, fejlesztésére, mely nem csupán a fejlesztési források, hanem a szokásos fenntartási munkák, előre nem látható beruházások és szabályozási környezet alakítása is hozzájárul. Az eszközök között ezen lehetőségekre adtunk példát. Az akciók kialakítása során a stratégiákban megfogalmazottakat alapul véve három fő beavatkozási csoportot határoztunk meg, területi fókusz szerint: Belterületi zöldfelületek fejlesztése, külterületi zöldfelületek fejlesztése, a zöld infrastruktúra hálózat általános védelmének biztosítása. Ezen belül javasoltuk a kulcsfontosságú zöldfelületek fejlesztését, 7

funkcióbővítését, elöregedő fasorok pótlását, újak telepítését, kamerarendszer kiépítésének folytatását, vízvisszatartási technológiák alkalmazását, a város felszíni vizeinek használhatóságának bővítését, barnamezős területek megújítását, peremterületek használati konfliktusainak kezelését, nem művelt bányaterület(ek) rekultivációját, természeti értékek ismertségének elősegítését, mezsgyék kialakítását és megőrzését a mezőgazdasági területeken, proaktív tájékoztatási rendszer kialakítását, pufferterületek kialakítását – fasorokkal, sövényekkel, Fenyves allé országos védelmének előterjesztését, attrakciófejlesztés keretében a ZI védelmének öszötönzését. A tervezett fejlesztések jó alapját jelentik a fejlesztéseknek, ugyanakkor a mindennapos tevékenységek – fenntartási és szabályozási feladatok - is kibővíthetők annak érdekében, hogy a települési zöld környezet megóvása biztosított legyen. Nem feltétlenül jelent ez többletfeladatot, mindinkább a már meglévő gyakorlatok új szempontból történő újragondolását. Különösképpen igaz ez a társadalmasítási, bevonási lehetőségekre, civilek bevonásának kereteire. Mindez hosszú távú előre tervezés és koncepció alapján, apró lépésekkel valósítható meg.

8

1. Előzetes vizsgálatok A fejezetben Keszthely általános jellemzésén túl bemutatjuk a zöld infrastruktúra fejlesztés szempontjából fontos adottságokat. Az ehhez felhasznált információk korábbi tanulmányokból, megalapozó tanulmányokból, KSH adattárakbók származnak, melyeket személyes felméréssel és adatgyűjtéssel egészítettünk ki (mélyinterjúk, kataszter).

1.1 Keszthely elhelyezkedése, jelentősége Keszthely városának közigazgatási területe kb. 76 km2, Zala megyében található, Keszthely járás központja. Keszthely Magyarországon, a Balaton északnyugati szegletében helyezkedik el. Északi környezetét sűrű településhálózat jellemzi. Itt fekszik Hévíz, Cserszegtomaj, Sármellék és a Balaton partján a vele egybeépült Gyenesdiás és Vonyarcvashegy. Déli területe ritkán lakott. A város lakossága 19 910 fő (KSH, 2016). Keszthely fekvését a Balaton part, a Kis-Balaton a Keszthelyi-fennsík és a közelben fekvő tanúhegyek (Szent-György hegy, Badacsony) teszik egyedülállóvá. Római kori öröksége és kulturális emlékei szintén országos jelentőségűek. Fenti adottságoknak köszönhető, hogy közkedvelt turisztikai célpont.

1. ábra: Keszthely környezete. Forrás: Openstreetmap

9

1.2 A zöld infrastruktúra hálózat fejlesztését célzó pályázatok a 2014-2020-as fejlesztési időszakban Keszthely arculatának meghatározó eleme a zöld környezet. Kulturális örökségek között központi helyet foglal el a Festetics család örökségeként megmaradt Kastélypark, vagy a 71-es főútról szembetűnő, különleges fekete fenyő fasor, a Fenyves allé. A Balaton, a Helikon park a város szimbólumai. A város fejlesztési stratégiáiban, környezetvédelmi programjában is visszaköszönnek a város értékes zöldfelületei, egyik fontos cél ezen értékek megőrzése. A város Integrált Településfejlesztési Stratégiája rögzíti a város középtávú fejlesztési elképzeléseit. Végrehajtásuk érdekében akcióterületeket (AT) határolt le (2. ábra).

2. ábra: Keszthely ITS-ének akcióterületei (AT). Forrás: saját szerkesztés

Keszthely városa 3 TOP keretében megjelent felhívásra adott be pályázatot, melyek a zöld infrastruktúra fejlesztését támogatják és a megalapozó akcióterv, ZIFFA elkészítését elvárják: „Zöld város kialakítása című felhívása mellett a TOP 2.1.1-15/6.3.1-15 Barnamezős területek rehabilitációja valamint és a TOP-2.1.3-15/6.3.3-15 Települési környezeti infrastruktúra-fejlesztések. Így az akcióterv célterületei a következők: A Városközponti Akcióterületen (AT-n): Kastély utca, Zeppelin tér, Kossuth Lajos utca, Főtér, Helikon park, KRESZ-park, Sörház; illetve az akcióterületen kívül a Kertváros. Ezen fejlesztések a zöld infrastruktúra elemek megújítására, a zöldfelületi arány növelésére, esztétikus városkép kialakítására törekszenek. A Kertváros esetében vízelvezetést szolgáló rendszer kiépítését pályázta meg a város, míg a Sörház projekt egy barokk stílusú romos épület felújítására, hasznos funkciókkal történő feltöltésére összpontosít.

3. ábra: Kesztely Városközponti ATén tervezett fejlesztések célterületei

10

1.3 Településtörténet Keszthely területe már Kr. előtt 6000 évvel lakott volt. A letelepedések, temetkezési helyek nyomát több mint 80 régészeti lelőhely bizonyítja. A rézkor végi kosztoláci kultúra egyetlen magyarországi urnasírját Fenékpusztán találták. A Római korban a Pannon provincia legnagyobb erődítménye feküdt itt, melynek maradványai Fenékpusztán megtekinthetők. Az erődöt a honfoglaló magyarok pusztították el, de a település neve (costel, castellum = kastély) ma is őrzi régen elfeledett szerepét. Az első jelentős tájalakítási beavatkozások a rómaiak nevéhez fűződnek Kr.e. 15-től. Az Adriát és a Dunakönyököt összekötő távolságiés hadiút létesült. A késő császárkorban sűrűn lakott területnek számított. A barbár támadások ellen épült fel a fenékpusztai erődítmény a 4. században. A népvándorlások ellenére is folyamatosan újjáépült, majd a keleti gótok székhelyévé vált, végül a honfoglaló magyarok hódításai nyomán pusztult el az erőd. A magyar köznép a 10. század végén telepedett le, az elszórt házakból lassan települési góc fejlődött. Az első templomot a 11-12. században emelték, majd a 13. században bővítették, a Szt. Lőrinc kápolna alapfalai a Várkertben, a mai főutca közvetlen szomszédságában találhatók. Keszthely írott forrásban 1247-ben, a veszprémi káptalan oklevelében szerepel először, mely a kápolna és a Szt. Márton plébániatemplom környékén kialakult falumagra enged következtetni. Még a 13. században felépült a település harmadik temploma, a Szt. Miklós temető területén. Keszthely az észak-dél irányú fő út mellett kimért jobbágytelkek mentén kialakult, hosszan elnyúló egy utcás falu ekkor. A 14. században Lackfi II. István nádor ferenceseket telepített a településre, templomukat a főtéren, a Szt. Lőrinc kápolna helyén emelték. A városiasodás egyértelmű jele, hogy Nagy Lajos királytól országos vásártartási jogot nyert, illetve 1403-tól az írások következetesen mezővárosként említik (Glatz et al.,1999). A 13. században már 3 temploma volt a településnek: Szt. Márton plébániatemplom, Szt. Lőrinc kápolna, Szt. Miklós templom, a temető területén. Természetesen ekkor a Balaton kiterjedése még jóval nagyobb volt, így a part felé történő terjeszkedésre nem volt lehetőség. 1427-től a Pethő család birtokába került a település, akik a mai Festetics kastély területén földesúri kúriával rendelkeztek. A település ugyan még egyetlen utcából áll, de annak hossza 2 km-essé növekedett. A Sétáló utca közepén, a Kossuth u. 22. sz. alatti Pethővagy Goldmark-ház ebben az időszakban épült fel. A töretlen fejlődés a török hódítás következtében megtorpant, Keszthely arculata a katonai események hatására átalakult. A Főtér környékére zsúfolódott várost sánccal vették körbe, a déli területei, környező falvai elnéptelenedtek. A templomokat katonai célokra használták. Ekkor alakultak ki a fő utca környéki kis mellékutcák. 1690-ben szabadult fel a település. Az elaprózódott birtokokat Festetics Kristóf vásárolta fel 1739-ben, Keszthelyre helyezte birtokközpontját és 1745ben megkezdte barokk kastélyának építését a korábbi Pethő kúria helyén, a Sétáló utca északi területén. Ekkorra a város Nyugat-Dunántúl második legnépesebb települése. A Festeticseknek sokat köszönhet a város: kórházat, gimnáziumot alapítottak. A település térbeli kiterjedése kevéssé változott, sokan költöztek a környező településekre. A városról az 1769-ben készült várostérkép már kőből épült, emeletes házakat is említ. A 19. században a fejlődés elsősorban kulturális téren figyelhető meg: színház, Polgári Leányiskola és Gazdasági Tanintézet alakult. A 20. század elején, az első világháborúig a turizmus látványos növekedése jellemző részben a Balatonnak, részben a Hévízi tónak köszönhetően (Szabó és Müller, 1992; Galambos, 2015). Trianon után a Balaton, mint nyaralóhely felértékelődött, a város térbeli terjeszkedése déli és keleti irányban megindult. A II. világháború azonban súlyos károkat okozott a városban,

11

bombatalálat érte a főteret, számos épület megsérült a belvárosban. A front elvonulása után az élet konszolidálódott, de a kommunista diktatúra szemében reakciósnak tartott város fejlődésére kevés forrás jutott. Ekkor választották le a kastélypark nyugati területeit katonai célokra (Koller, 2001). A város 1954-ben visszakapta az 1871-ben elveszített városi rangját, de fejlődése csak a Kádár-korszak megszilárdítása után indulhatott meg. A mellőzöttségnek köszönhetően a történelmi belváros és a főutca megőrizte hangulatát. A település térbeli terjeszkedésére a 60-as évek után került sor, az egyre több fürdővendégnek épülő szállodáknak, vállalati üdülőknek köszönhetően (Keszthely város honlapja; Veszprémi Egyetem honlapja, Glatz et al.,1999). A turizmus fellendült, a Festetics-kastély felújítására is sor került. A rendszerváltás után az uniós forrásoknak köszönhetően történtek nagyobb fejlesztések, 2012-ben a sétáló utca és a főtér teljes egészében megújult (Keszthely város honlapja; Veszprémi Egyetem honlapja; Glatz et al.,1999).

4. ábra: Keszthely az első katonai felmérésen (17801784). Forrás: mapire.eu

5. ábra: Keszthely a második katonai felmérésen (18061869). Forrás: mapire.eu

6. ábra: Keszthely a harmadik katonai felmérésen (18691884). Forrás: mapire.eu

7. ábra: Keszthely a negyedik katonai felmérésen (18961914). Forrás: mapire.eu

1.4 Természeti adottságok Keszthely területe három kistájat is érint. A közigazgatási terület északi erdőségei a Keszthelyi-fennsíkhoz, középső területei a Keszthelyi-Riviérához tartoznak, déli területei a Kis-Balatont érintik. A város belterülete a Keszthelyi-Riviérához tartozik, így ennek jellemzői kerülnek bemutatásra. A Keszthelyi-Riviéra lejtős hegylábfelszínét 160-140 és 115-120 m átlagmagasságú szintek jellemzik. A tóparton pleisztocén tavi abráziós szint, emellett parti alluviális síkok találhatóak. A hegységet felső triász dolomit és mészkő alkotja, nyomokban pannóniai üledéket találunk. A hegységperemi lejtős síkok alsóbb szintjein, így Keszthely város belterületén löszös-homokos-agyagos elegy található. A legalacsonyabb területen lápos képződmények is előfordulnak. Északon a jellemző talajok a mészkövön képződött rendzina, barna erdőtalaj és vályogos barnaföldek. A Keszthelyi-fennsík területeit mikrotektonikus összetöredezettség, a törésvonalak mentén kialakult észak-déli irányú völgyhálózat jellemzi. A terület jellemzően erdősült. Mélytörésekhez kapcsolódó szerkezeti vonalai miatt szeizmikusan érzékeny terület (Dövényi, 2010; Filep, 1981).

12

Keszthely éghajlata a Köppen féle klímaosztályozás alapján nedves kontinentális (meleg nyárral)1. A napsütéses órák száma 2000 körül van, évi középhőmérséklete 10-10,2°C . A csapadék évi mennyisége 700 mm körül mozog, melynek többsége a vegetációs időszakban hullik le. A jellemző szélirány északi, átlagos szélsebessége 3 m/s. Éghajlata meleg-, napfényigényes kultúráknak (szőlő, gyümölcs) kedvez. A területnek önálló vízfolyása nincs. A talajvíz mélysége 4 m alatti, a várostól nyugatra emelkedik. A rétegvizek mennyisége csekély, az artézi kutak mélysége 200 m-t is meghaladhatja, melyekre ingadozó vízhozam jellemző. Növényzetét a domborzati és mikroklimatikus viszonyok határozzák meg. Mivel a terület ősidők óta lakott, erős a kultúrhatás. Északi területe erdőgazdálkodásra kedvező. Korábban bükkösök alkották az erdőket, jelenleg bükkelegyes származékerdőket, telepített állományokat találunk. Számottevő a gyertyános tölgyes jellegű üde erdők, déli fekvésű lankákon a szárazabb tölgyesek kiterjedése, de találunk cserszömörcés karsztbokorerdőket és kis sziklagyep-foltokkal. A területhasználatot korábban a legeltetés jellemezte, de a legelők a 20. századra visszahúzódtak, helyükön dolomitkopárokat találunk, melyeket fekete fenyővel telepítettek be, alattuk virágos kőris újulatok bukkannak fel. A hegyoldalakon hagyományos szőlő és gyümölcstermesztés eltűnőben van. A Keszthelyihegység délnyugati lejtőit homoki gyepek, a Balaton felé haladva a területeket nedves kaszálórétek, sások jellemezték. Az eredeti fűz-nyár ligeterdőkből nem maradt semmi (Dövényi, 2010).

1.5 Gazdasági és társadalmi jellemzők Keszthely lakosainak száma 19 910 fő (KSH, 2016.01.01), az elmúlt években csökkenő tendenciát mutatott, mégis járásában a legnagyobb népességű városnak tekinthető. A csökkenés az utóbbi évek vándorlási egyenlegének és természetes szaporodási rátájának értékeiből adódik, hiszen mindkét mutató összességében kedvezőtlenül alakult az elmúlt 10 évben. 1. táblázat: Keszthely vándorlási egyenlege és természetes szaporodása 2006-2015. Adatforrás: KSH – Tájékoztatási adatbázis.

Vándorlási egyenleg (‰) Természetes szaporodás (‰)

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

-3,8

0,3

-0,9

-3,7

-2,0

-2,9

3,2

0,0

2,9

-1,7

-4,2

-3,1

-3,4

-4,3

-5,2

-4,6

-5,4

-6,0

-4,8

-6,4

A város korösszetétele elöregedő, 2013-ban a 0-14 évesek aránya 12%, a 15-59 évesek aránya 60% körüli, a 60 év fölöttieké 27,8%. 2 (A KSH 2014-től módszertani változást végzett a korösszetétel csoportosításában, de ezen adatok alapján is elmondható, hogy a város lakosságának elöregedése tovább folytatódott az elmúlt években.)

1 2

http://koeppen-geiger.vu-wien.ac.at/present.htm Megtekintve: 2017.02.28. Keszthely ITS – Megalapozó vizsgálat 13

2. táblázat: Keszthely lakosságának korösszetétele 2014-2015. Adatforrás: KSH – Tájékoztatási adatbázis. 0-14 év közöttiek

14-64 év közöttiek

64 év fölöttiek

2014

12,6%

65,9%

21,5%

2015

12,4%

65,1%

22,4%

Keszthely Városközponti akcióterületének lélekszáma 3357 fő, a Kertvárosé 908 fő. A Városközponti akcióterület 3 részre tagozódik, a Városközpontra, a Kastélyra és a Szalasztó utcára, de a dokumentum szempontjából összevonva kezeljük őket a továbbiakban. A keszthelyi Városközpont városrészben az országos átlagtól elmarad a fiatal és középkorú lakosság aránya, míg az időskorú lakosság aránya meghaladja azt. Demográfiailag a Szalasztó utca rendelkezik a legkedvezőbb korösszetétellel a három városrész közül. Egységesen a Városközponti Akcióterületen átlag alatti a fiatalok aránya (10,6%) a város egészéhez viszonyítva (12,2%), a gazdaságilag aktívak aránya (60,6%) elmarad a városi érték átlagától, míg az idősebb korosztály aránya (28,9%) meghaladja a városi érték átlagát (26,7%) 2011-ben. A Kertváros demográfiailag kedvezőbb képet mutat, mind a város egészéhez, mind a Városközponti Akcióterülethez képest, hiszen a városi átlaghoz képest a 0-14 év közöttiek esetében 0,5% ponttal, a 15-59 évesek esetében 0,6% ponttal, a 60 év felettiek esetében pedig 0,9% ponttal kedvezőbb a lakosság aránya.3 3. táblázat: Keszthely város és a Városközponti Akcióterület társadalmi jellemzői 2011-ben. Forrás: ITS Mutató megnevezése

Város egésze

Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60-X évesek aránya

20619 12,2 61 26,7

Városközpont (egységes) 3357 10,6 60,6 28,9

Kertváros 908 12,7 61,6 25,8

A 15-64 évesek foglalkoztatottsági aránya 60,4%, ami az országos átlag feletti. A naponta ingázó foglalkoztatottak aránya 31,1%, ami a 2001-es adathoz képest enyhe növekedést jelez. A gazdasági szerkezetet a szolgáltatási szektor dominálja, a legtöbb foglalkoztatott ebben a szektorban helyezkedett el. 1439 147

6959

Ipar, építőipar

Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás

Szolgáltatási jellegű ágazatok

8. ábra: Foglalkoztatottak száma gazdasági ágak szerint, 2011. Forrás: TEIR

3

Keszthely ITS 14

Keszthely a Balaton-parti fekvésének és Hévíz közelségének köszönhetően turisztikai desztinációs célpont, ennek hatása meg megjelenik a város gazdasági életében, elsősorban a foglalkoztatás és a fogyasztás terén. Emellett a város és szűkebb térsége jó adottságú mezőgazdasági területekkel és számos természeti erőforrás rendelkezik4. 2014-ben a városban 1876 működő vállalkozás található, melynek jelentős része, a vállalkozások 86%-a a tercier szektorban működik – primer szektorban 46 db, a szekunder szektorban 291 db, a tercier szektorban 1539 db. A szolgáltató szektoron belül a kereskedelem, a vendéglátás és a tudományos, műszaki tevékenységeken belül működik a legtöbb vállalkozás. 2% 16%

82%

primer

szekunder

tercier

9. ábra: Keszthelyen működő vállalkozások aránya gazdasági szektoronként 2014. Adatforrás: KSH – Tájékoztatási adatbázis.

A Városközponti akcióterület lakossága a városi átlagához képest szinte minden foglalkoztatási mutatóban elmarad a városi átlaghoz képest, ezzel szemben a Kertvárosban élő lakosság szinte minden mutatóban kedvezőbb képet mutat a városi átlaghoz képest. A Városközpont foglalkoztatási adatai kedvezőbb képet csak a felsőfokú végzettségűek esetében (24,7%) és az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak arányában mutatnak. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők (13,9%) esetében 3,6% ponttal, a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők (41,6%) esetében 5,7% ponttal, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők, a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők, a foglalkoztatottak aránya, a foglalkoztatott nélküli háztartások, a gazdaságilag nem aktív népesség, a munkanélküliek és a tartós munkanélküliek esetében pedig a Városközponti akcióterület minden egyes városrésze több százalékponttal marad el a városi átlaghoz képest. A Kertváros foglalkoztatási adatai kedvezőbb képet a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők (3,6%), a foglalkoztatottak (62,4%), a gazdaságilag nem aktív népesség (52,0%), a munkanélküliek (8,9%), a tartós munkanélküliek (4,6%), a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők (5,9%), a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők (31,1%) esetében mutatnak a városi átlaghoz képest. A Kertváros a városi átlaghoz képest az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak (27,2%), a foglalkoztatott nélküli háztartások (38,4%) és felsőfokú végzettségűek (21,3%) esetében marad el.

4

Keszthely ITS 15

4. táblázat: Keszthely város és a Városközponti Akcióterület foglalkoztatottsági jellemzői 2011-ben. Forrás: ITS – Megalapozó vizsgálat. Mutató megnevezése

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya)

Város egésze

II. Városk özpont (Kasté ly) 16,8

III. Városkö zpont (Szalasz tó u.) 28,1

Városközpon t (egységes)

Kertváros

10,3

I. Városkö zpont (Városk özpont) 11,1

13,9

5,9

23,7

27,4

9

14,7

24,7

21,3

35,9

41,7

41,1

41,3

41,6

31,1

6,1

8,1

10,5

15,8

3,6

59,1

53,8

55,6

54,9

62,4

37,2

41,1

44

36,3

38,4

26,1

22,7

28,6

35,1

27,2

53,9

56,7

57,4

54,9

52,0

10,1

10,9

12,5

13,4

8,9

5,6

6,4

6,9

7,8

4,6

A vállalkozások számát tekintve a Városközponti akcióterületre vonatkozólag pontos adat nem áll rendelkezésre, de az előzetes becslés alapján 500 valóban itt működő vállalkozás található, azonban több, az akcióterületen kívül székelő vállalkozás üzleti tevékenysége is az akcióterülethez kapcsolódik. A Kertváros vállalkozásainak számára nem áll rendelkezésre adat.

16

1.6 Közlekedési adottságok Keszthely közlekedési adottságai előnyösek, az M7-es autópálya közelsége miatt a környező országokból könnyen elérhető. Keszthelyt a Balatonszentgyörgy–Tapolca–Ukk vasútvonal köti össze az országos vasúthálózattal. A város közvetlen közelében elhelyezkedő sármelléki Hévíz-Balaton Airportnak köszönhetően légi közlekedéssel rendelkezik. Keszthelyen keresztül halad a Balatont megkerülő 200 km-es kerékpárút, és a Zalavölgye kerékpárút, mely Kehidakustánnyal köti össze a várost. Keszthely kiváló adottságokkal bír a kerékpározni vágyók számára, azonban az útvonalak hossza bővíthető.

10. ábra: Keszthely környékén található turista- és kerékáros útvonalak. Forrás: openstreetmap

Hajózása idegenforgalmi szempontból jelentős: Keszthely és Balatongyörök menetrendszerinti járatokat is indító hajóállomással rendelkezik, ahonnan Badacsony, Szigliget és Balatonmáriafürdő, nyáron Balatonszemes közvetlenül elérhető. Vitorláskikötője az egyik legjelentősebb a Balatonon. A város területén halad át az országos kéktúra útvonala, melyet más kisebb útvonalak egészítenek ki.

1.7 Keszthely szennyvízkezelési- és csapadékelvezetési hálózata Keszthely zöld város kialakítása érdekében megfogalmazott fejlesztései miatt a szennyvízkezelési- és csapadékelvezetési hálózatról és a barnamezős területekről található értékeléseket a város környezetvédelmi dokumentumai alapján mutatjuk be. Keszthely szennyvízcsatornával való ellátottsága 95%-os, a kiépített szennyvízcsatorna hossza 87 km, ami kielégítő mértékű. A szennyvíz gravitációs rendszer segítségével átemelik és nyomóvezetékek közbeiktatásával - jut el a 21.500 m3/nap kapacitással rendelkező szennyvíztelepre. A szennyvíz kezelése 3 fokozatban történik, a foszfortalanítás is megoldott. A szippantott szennyvíz mennyisége nem számottevő, Alsópáhokon helyezik el. A csapadékvíz-elvezető rendszer fontosabb paraméterei: • • •

a nyílt csatornák hossza 76,8 km, zárt csatornák (csővezeték) hossza cca. 38 km, 3 db záportározó

A befogadott víz tisztítás után a Balatonba kerül. A tisztítás három lépésben történik: ülepítés, rácsos szűrés, nádszűrő alkalmazásával. Az útfelújítások mentén évente elvégzik az út-árkok karbantartásokat, de a Balaton-parton 15,5 ezer m3- es újabb záportározó megépítésére volt szükség (2010) (Keszthely Környezetvédelmi programja 2011-2016, 80. oldal).

17

Keszthely városában a csapadékvíz-elvezetés gyakorlatilag megoldottnak tekinthető, a település iránti jelentős idegenforgalmi érdeklődésnek, valamint a Keszthelyi-öböl vízminőségének védelme érdekében tett intézkedéseknek köszönhetően. Ezen megállapítás alól a Kertváros városrész, illetve Fenékpuszta a kivétel, ahol a csapadékvíz elvezető-hálózatának kiépítettsége 10 % körüli. Az említett helyeken a csapadékvízelvezető hálózat burkolatlan, nyílt árkos rendszerű (Keszthely Környezetvédelmi Program, 44. oldal). Keszthely város települési környezetvédelmi programja 2011-2016 szerint a felszíni vízelvezetés problémái az alábbi területeken és problémákkal azonosítható (60-61. oldal, átvett): „Keszthely város 1. A Büdös árok Rákóczi tér 2. szám előtti szakaszában száraz időben is folyó víz található, mely a lakossági bejelentések alapján gyakran okoz bűzhatást. A jelenség valószínű oka, hogy az elválasztott rendszerű csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése során néhány esetben a szennyvíz becsatlakozás átépítése és átkötése a szennyvízhálózatra nem történt meg szabályos formában. 2. Nagyobb intenzitású csapadékesemények alkalmával az Apát és Móra Ferenc utcákban időszakos elöntések keletkeznek. A jelenség oka egyrészről a Büdös árok alsó szakaszának kialakítása, másrészről a Balaton mértékadó vízszintjének megemelése +110 cm-re. A Büdös árokba bejutó csapadékvíz levonulását együttesen akadályozza a 0+383 – 0+701 szakasz lecsökkent zárt keresztmetszete (100 cm), a 0+701 – 0+806 szelvények közötti esés nélküli szakasz, a záportározó nem megfelelő tározókapacitása, valamint a Balaton megemelt szabályozási szintjének visszaduzzasztó hatása. A fenti okok miatt a magasabban fekvő területekről érkező csapadékvíz nehezen jut át a vasút alatti területre, ennek következtében kiöntések keletkeznek az Apát és Móra Ferenc utcákban. 3. A Balaton megemelt szabályozási szintje következtében a befolyó vízfolyások torkolati szakszán visszaduzzasztás keletkezik. Ezen ok miatt a nagyintenzitású csapadékesemények alkalmával a lehulló csapadékvíz lassabban jut el a Balatonba, melynek következtében a Kemping árok mentén esetenként elöntések keletkezhetnek. Az elöntések elsősorban a kempinget veszélyeztetik. 4. A nagyintenzitású csapadékesemények alkalmával a szennyvízcsatornák aknáin keresztül jelentős mennyiségű csapadékvíz jut a szennyvízelvezető rendszerbe. A szennyvíztisztító telepen jelentkező esetenként 100-150 %-os többletterhelés a tisztítás hatékonyságát veszélyezteti. 5. Az önkormányzat költségvetése alapján a csapadékvíz-elvezető hálózatra fordítható összeg igen csekély, ami a fenntartási munkálatok elvégésének kis hányadát teszik elvégezhetővé (kaszálás, medertisztítás), az üzemeltetési tervben rögzített időszakonkénti feladatok nehezen kivitelezhetők. 6. A vízfolyások medertisztításából származó iszap elhelyezése nem szabályozott, az esetek többségében a kiemelt, esetlegesen olajszennyezett iszap elterítése közvetlenül az árokparton, vagy a partmenti zagykazettákban történik Kertváros 7. A városrészben a csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítettsége kb. 10 %-os. A problémák forrása a kedvező domborzati adottságok ellenére, a hálózat kiépítettségének hiánya.

18

Ezáltal a nagyintenzitású csapadékesemények alkalmával a lezúduló csapadékvíz talajeróziót, útkimosódást okozhat, valamint pinceelöntéseket eredményezhet. 8. Kertváros összegyülekező csapadékvizeit célszerű a Gyöngyös-patakba vezetni. (…) Fenékpuszta 9. A területen a kedvezőtlen domborzati adottságok mellett (átlagos felszínesés 0,2- 0,7 %) a káros vízbőség is a problémák forrása. 10. A csekély mértékben meglévő nyílt elvezető árkok fenékszintje a talajvízszint közelében húzódik, így nagyobb csapadékok után az árkokban a víz huzamosabb ideig pang. Külterület 11. A mezei utak melletti árkok tisztítása és a rendszeres karbantartás alapvető feladat. Biztosítani szükséges, hogy a táblákon keletkező lepelvizek az árkokba folyhassanak. A helytelen szántásokból eredő tábla és árok találkozásánál tapasztalható magasabb térszíneket tereprendezéssel helyre kell hozni. 12. Halaszthatatlan feladat a síkláp területrész rehabilitációjának elvégzése, a talajvízszintszabályozás főműveinek megépítése. Programot kell kidolgozni a természeti értékek fokozott védelmére. 13. A kiépített nyílt vízelvezető árkok karbantartása, kaszálása, a dréncső rendszer tisztítóaknáinak rendszeres karbantartása hiányzik. 14. A külterületi árkokban, műtárgyakban több helyen illegális szemétlerakás van.”

1.8 Keszthely barnamezős területei Keszthely város települési környezetvédelmi programja 2011-2016 (103-104. oldal) említést tesz a város felhagyott és kijelölt ipari területeiről, elsősorban környezetszennyezés és veszélyeztetés szempontjából. • •

•

„A jelentős a felszín alatti szénhidrogén szennyezés és a bányákban lerakott illegális hulladékok által okozott környezetveszélyeztetés. A város belterületén a volt Bakony Művek telepén – Bercsényi u. 2. szám alatt – következett be jelentős talajterhelés, szerves és szervetlen mikroszennyezőkben. A szennyezés kiterjedése, lehatárolása megtörtént a kárelhárítási terv elkészült. A végrehajtásra, a kötelezés kiadására jelenleg államigazgatási eljárás van folyamatban a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőségen. Fokozott gondot jelent a nyílt karsztos térszínen a hulladéklerakás (pl. Pilikán mellett engedéllyel – egy ideje szelektíven), és több nem működő bányagödörben az illegálisan lerakott hulladék. A nem megfelelő hulladékkezelésből adódóan karszt–karsztvíz szennyezés prognosztizálható. A Keszthelyi-hegység területe a jelentős karsztkibúvás miatt csak néhány centis talajtakaróval fedett, ezért mindennemű emberi beavatkozásra érzékeny talaj könnyedén erodálódik, lepusztul. A meglévő bányagödrök rekultivációja általában az eredeti művelési ág visszaállítását tűzte ki célul, azonban az elnagyolt, csak részben végrehajtott munkák (pl. meredek rézsű, minimális talajtakaró, az erdősítés gyér foka és sok esetben jellegtelen feketefenyő) igénytelen táji környezetet eredményezett. Az utóbbi időkben az engedélyezés már a tényleges tájrehabilitációt célozza, és a megmaradó kőzetfalakat olyan szögben határozza meg, amely talajfelhordással a honos növényzet telepítésére lesz alkalmas.”

19

A fentieken túl gondot jelent a város turisztikai szempontból kitüntetett szereppel bíró, korábban kereskedelmi vagy ipari célra használt jelenleg üresen álló ingatlanok jelenléte. A 2016. március 24-én végzett terepi szemle nyomán a városképi szempontból problémát jelentő, üresen álló ingatlanok a következők. (A felsorolás nem teljes, a turisztikai szempontból jelentős elemek felsorolására szorítkoztunk). • • • • •

Kossuth Lajos utca 27. Kossuth Lajos utca 29. Kossuth Lajos utca 35. korábbi Reischl-féle Sörház épületem Deák Ferenc utca 32. Fenékpusztai Festetics-major és kiskastély, Fenékpuszta

20

2. Kataszterezés A zöld infrastruktúrát alkotó területek, azaz az elemek azonosítása, alapvető jellemzőinek számbavétele a Zöld infrastruktúra fejlesztési és fenntartási akcióterv készítéséhez készült módszertani útmutató ajánlásai szerint készült, elsősorban a fejlesztéseket magába foglaló Városközpont Akcióterület és Kertváros adottságainak feltérképezésével. Természetesen ott, ahol az értékelés szempontjából releváns ennél tágabb területet is figyelembe vettünk. A fakataszter készítése a fejlesztéssel érintett területekre készült el. Kétféle kataszterezést végeztünk el. Egyrészt részletes fa- és cserjekataszter készült Keszthely zöld infrastruktúra fejlesztését célzott területre: 1. Zöldváros kialakítása felhívás tervezési területei: Kastély utca, Zeppelin tér, Kossuth Lajos utca sétáló utca szakasza és Főtér, Helikon park és környezete, KRESZ-park és Kristály szálló környezete 2. Barnamezős területek rehabilitációja című felhívás tervezési területe: Sörház és környezete (A kertváros önkormányzati vagy állami tulajdonú/fenntartású területen található fasorok, parkfák, zöldterületek nem jellemzők, így fakataszter elkészítésére nem került sor.) A kataszterezés másik lehetőségét a különböző zöld infrastruktúra elemek felmérése és számbavétele adta. Ezeket a következők csoportok szerint határoztuk meg: 3. 4. 5. 6. 7.

Fasor Park és kiterjedt zöldfelület Felszíni vizek Városi szövet elemei – tömbök Külterületek és területhasználataik

A fejlesztések miatt elsődlegesen érintett Városközpont Akcióterület területére végeztük el a fent említett 3-6 elemcsoport kataszterét. A kívül eső területek állapotát is jellemeztük, így a külterületek, illetve az itt jellemző, terepbejárás során azonosított különböző területhasználatok jellemzése is megjelenik az akciótervben. Az elemek vizsgálata során a meglévő szakirodalmak, Google Earth felvételek, terepbejárás és helyi érintettekkel történő beszélgetések mentén azonosítottuk. Az elemeket térinformatikai rendszerben digitalizáltuk, ennek eredményét a város rendelkezésére bocsátjuk.

2.1 ZI elemek vizsgálatának módszere A terület vizsgálatához a zöld infrastruktúra fogalmát5 vettük alapul, mely szerint: „Zöld infrastruktúrának nevezzük azokat a természetes és félig természetes területeket, valamint egyéb növényzettel fedett és ökológiai funkciót betöltő területek stratégiailag megtervezett hálózatát, amelyet úgy terveztek és irányítanak, hogy széleskörű ökoszisztéma szolgáltatások nyújtására legyen képes. A zöld infrastruktúra gerincét a zöldfelületek/zöldterületek („zöld” elemek) és a vízfelületek („kék” elemek) adják. A zöld infrastruktúra kiegészítheti vagy esetenként kiválthatja a műszaki, azaz „szürke” infrastruktúra-elemeket (utak, csatornák, vezetékek és berendezések, épületek stb.). A

Forrás: Módszertani útmutató a Zöld infrastruktúra fejlesztési és fenntartási akcióterv készítéséhez, 1.0. Változat, 2016. április, 8. oldal 5

21

zöld infrastruktúra – akárcsak más infrastruktúrák – anyagok és energiák áramlását és az ezekkel való ellátást biztosító hálózatként működik. A zöld infrastruktúra más megközelítésben egy koncepcionális szemléletmód, amely célja, hogy – az ökoszisztéma elemeinek és kapcsolatainak védelmével és fejlesztésével – integrált módon biztosítsa az ökoszisztéma javakat és szolgáltatásokat, csökkentve a környezeti és klimatikus kockázatokat, ezáltal segítve a népesség helyben tartását.” Keszthely város közigazgatási területén található zöld infrastruktúra elemeket a következő módszerek segítségével azonosítottuk: -

-

Irodalomkutatás nyomán a várossal kapcsolatban rendelkezésre álló szakirodalom áttekintésével listát készítettünk azokról a területekről, melyek történelmi, mindennapi használat szempontjából kiemelt jelentőségűek, vagy további fejlesztésük tervezett. (Keszthely város településfejlesztési koncepciója 2015-2030, Keszthely környezetvédelmi programja, Koller, 2001; Szabó, 2013) Google Earth felvételeken a felszínborítás karakteres jellemzői miatt kirajzolódó, elkülöníthető zöldfelületi elemek azonosítását végeztük Terepi bejárás 2016 júliusában és augusztusában során további azonosított elemek kijelölése, meglévők pontosítása történt meg. Interjúkat a témában jártas szakértőkkel, önkormányzat munkatársaival, a területen élőkkel végeztük el.

A különböző zöld infrastruktúra elemek csoportosítását a szakirodalmi ajánlások és a város sajátosságaihoz alkalmazkodva a következők szerint végeztük el: -

Fák és cserjék: a fák pontszerű elemek még a cserjék felületet alkotó és pontszerű elemek, melyek nagy számban zöldfelületként kezelhetők. Fasor: a zöld infrastruktúra lineáris elemei, a ZI hálózat folyosói. Park vagy kiterjedt zöldfelület: felületek, melyek a ZI központjaiként szolgálhatnak. Felszíni vizek: Az város életét meghatározó Keszthelyi-öböl, aza a Balaton jellemzésére tértünk ki, az vizsgált területen felszíni vízfolyás nem halad át. Külterületek: a külterületek ZI hálózata a különböző területhasználatok szerint azonosíthatók. Városi szövet elemei: a ZI hálózat fontos elemeit jelentik a magánkertek, udvarok felületei is, melyeket csoportosítva az utak mentén kirajzolódó tömbök szintjén azonosítottuk.

5. táblázat: A vizsgálat során alkalmazott lehatárolás és egyes elemek jellemzéséhez használt adatok. Forrás: saját szerkesztés ZI elemek Fák cserjék

és

Lehatárolás

Vizsgálat és elemzés során gyűjtött általános adatok

A fejlesztéssel érintett terület faés cserjeállománya

Fa: Fajta, magasság, törzsátmérő, korona átmérő, gyökér és gyökérnyak egészségi állapota, korona egészségi állapota, ápolás mértéke, életképesség, javasolt kezelés, növényvédelmi szükséglet, helyi védelem alá vont, légvezeték alatti elhelyezkedés, cím, EOV koordináták Cserje: Fajta, jellemző magasság, lomb egészségi állapota, ápolás mértéke, életképesség, javasolt kezelés, növényvédelmi szükséglet, cím, EOV koordináták, darabszám.

Fasor

Vonalas elemek akcióterületen

az

Utcanév, ökoszisztéma szolgáltatások, funkcióvizsgálat, fasor hossza, jellemző fajta, védettség foka, minőségi értékelés.

22

ZI elemek

Lehatárolás

Vizsgálat és elemzés során gyűjtött általános adatok

Park vagy kiterjedt zöldfelület

Akcióterület zöldfelületei

kiterjedt

Parkkataszter, ökoszisztéma szolgáltatások, funkcióvizsgálat, park terület, védettség foka, minőségi értékelés, közbiztonság.

Vízfelületek

Az akcióterületen nem található felszíni vízfelület, a Balaton, mint jelentős ZI elem lehatárolása

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek mellett közölt adatok, ökoszisztéma szolgáltatások, funkcióvizsgálat, védettség foka, minőségi értékelés, közbiztonság.

Külterületek

Az akcióterület teljes területe belterület. Kitekintés a város közigazgatási területére, a területhasználatok lehatárolása.

Területhasználatok, ökoszisztéma szolgáltatások, védettség foka, minőségi értékelés, közbiztonság

Városi szövet elemei

Akcióterületen tömbök lehatárolása és Kertváros

Zöldfelületi arány, beépítettségi arány

2.2 Fák és cserjék A fák- és cserjék tervezési területen történő kataszterezése Szaller et al. (2013) útmutatója szerint történt, mely figyelembe veszi a fák botanikai, kertészeti jellemzői, kora, méretei mellett azok környezetre gyakorolt jótékony hatását, esztétikai értékét is. A kataszter adatai alapján elkészíthető a felmért fa- és cserjeállomány forintban kifejezhető értéke is. A kataszter számozása is a megadott útmutató szerint, a későbbi azonosítás megkönnyítése érdekében készült. Ezen túl 4 védett, illetve védett korú fa felmérése is megtörtént. Részletes bemutatásuk későbbi fejezetben olvasható

2.3 Fasorok Az irodalomkutatás során a történelmi jelentőséggel bíró Fenyves allét és a helyi védelem alatt álló fasorokat (Bercsényi Miklós utcai vadgesztenye fasor, Madách utcai fasor, Fenéki úti fasor) azonosítottuk. A Google Earth és a terepi felmérés nyomán különösen a belterületen további jelentős fasort mértünk fel. A város összes fasorára azonban nem terjedt ki a vizsgálatunk, csak az akcióterületen belül található, zöldfelületi szempontból nagyobb jelentőséggel bíró, a parkoktól és egyéb zöldfelületektől egyértelműen elkülönülő fasorokat jelenítettük meg (ld. 6. táblázat). A Városközpont Akcióterület fasorai nem élveznek védettséget. 6. táblázat: Keszthely vizsgált fasorainak legfontosabb adatai. Forrás: saját mérés Terület neve Bem József utcai fasor Deák Ferenc utcai fasor Erzsébet királyné útjai fasor Fejér György utcai fasor Kastély utca fasor Kossuth Lajos (sétáló) utca fasor Lovassy Sándor utcai fasor Mártírok útjai fasor

Fafaj / Jellemző fafaj Pyrus calleryana ''Chanticleer'' Tilia platyphyllos Acer platanoides Fraxinus ornus 'Mecsek' Tilia platyphyllos Fraxinus ornus 'Mecsek' Prunus dulcis Betulus pendula

23

Terület neve Munkácsy Mihály utcai fasor Park utcai fasor Petőfi utcai fasor Rákóczi téri fasor Vörösmarty utcai fasor Zrínyi utcai fasor

Fafaj / Jellemző fafaj Tilia cordata, Tilia plathyphylos, Robinia pseudoacacia Tilia cordata Aesculus hippocastanum, Robinia pseudoacacia Koelreuteria paniculata, Prunus serrulata, Tilia platyphyllos, Platanus × hispanica Acer platanoides, Acer saccharinum Aesculus hippocastanum, Tilia platyphyllos, Acer pseudoplatanus

2.4 Parkok és kiterjedt belterületi zöldfelületek A történelmi jelentőségű Kastélypark és Helikon-park mellett számos védett zöldfelülettel rendelkezik a város: Balatoni Múzeum kertje, Deák utca 16. szám alatti terület, Pethe Ferenc Kollégium udvara, Várkert. Ezek mellett a belterületen elhelyezkedő teljes Balaton-partot egyetlen kiterjedt zöldfelületnek tekintettük, ennél részletesebb vizsgálat egy további tanulmány tárgyát képezheti annak összetettsége miatt. Külön vizsgáltuk a város Ady Endre út mellett található futball pályáját annak különleges, városszövetbe ágyazott elhelyezkedése miatt. Szintén városi kiterjedt zöldfelületnek tekintettük a Szent Miklós temetőt és a Vadasparkot is, ami magában foglalja az Új Köztemetőt. Ez utóbbi külterületen fekszik. A legutóbbi fejlesztés időpontja a területek minőségéről árul el bővebb információt, így erről a város honlapjáról, illetve a területen kihelyezett táblákról informálódtunk. Látható, hogy a Kastélypark 2015-ös megújítása a legfrissebb, de számos központi elhelyezkedésű terület fejlesztése még várat magára: pl.: Helikon park, Szent Miklós temető, KRESZ-park és környezete, Zeppelin tér stb. Külön jelöltük a Zöld város pályázatok keretében megújítandó területeket a 7. táblázatban. A projekt szempontjából a Városközponti Akcióterületen belül elhelyezkedő zöldfelületekre (11. ábra), parkokra koncentrálódott a vizsgálatunk. A KRESZ-park és a futballpályán kívül az akcióterületen belül elhelyezkedő zöldfelületek mind természetvédelmi terület, védettségi szintjük pedig helyi jelentőségű.

7. táblázat: Keszthely kiterjedt zöldfelületeinek legfontosabb vizsgálati adatai. Forrás: saját szerkesztés, termeszetvedelem.hu, Keszthely ITS, keszthely.hu Terület neve

Utolsó fejlesztés éve

Védettségi szint

Védettségi kategória

Helikon park

n.a. (tervezett)

helyi jelentőségű

természetvédelmi terület

Deák 16., 57. PATE udvar

n.a.

helyi jelentőségű

természetvédelmi terület

Várkert

2012

helyi jelentőségű

természetvédelmi terület

Futballpálya

n.a.

-

-

KRESZ-park és környezete

n.a. (tervezett)

-

Kastélypark

2015

helyi jelentőségű

természetvédelmi terület

Zeppelin tér

n.a. (tervezett)

-

-

24

11. ábra: A Városközpont Akcióterületen belül és közvetlen környezetében lévő zöldfelületek.

2.5 Felszíni vizek A felszíni vizek azonosítását az euvki.hu honlap térképes adatbázisa szerint végeztük. Keszthely közigazgatási területének felszíni vizei a Zala folyó és a Balaton vízgyűjtőjéhez tartoznak, kezelőjük a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. A bemutatott mérési eredmények is tőlük származnak. A város felszíni vizei közül mindegyik érint természetvédelmi területet. A Városközponti Akcióterületen belül nem találhatunk felszíni vízfelületet, de közvetlen környezetében a Keszthelyi-öblöt jelentős hatást gyakorol a városközpont társadalmi és gazdasági életére. A Keszthelyi-öböl állapotát méréssel határozták meg, amely alapján a vízfelület állapota jó. Az utolsó fejlesztés a Keszthelyi-öblöt érintette, a Balaton-parti sétány átépítésére és a kikötő fejlesztésére került sor .8. táblázat: Keszthely vízfolyásainak legfontosabb vizsgálati adatai. Forrás: euvki.hu Név

Vízgyűjtő

Típus

Típus leírás

síkvidéki - meszes - nagyon nagy felületű - közepes mélységű állandó vízborítottság dombvidéki – közepes esésű – meszes – durva és közepes-finom mederanyagú – kicsi vízgyűjtőjű dombvidéki – közepes esésű – meszes – durva és közepes-finom mederanyagú – közepes vízgyűjtőjű

Keszthelyiöböl

-

természetes

Csókakőpatak

Balaton

természetes

Gyöngyösfolyás alsó

Zala folyó

mesterséges

25

Integrált állapot jó

Utolsó fejlesztés éve 2015

rossz

rossz

Védettségi szint országos (részben)

Érintett védett terület nemzeti park

n.a.

országos (részben)

nemzeti park

n.a.

országos (részben)

Keszthely i-hegység TT, ex lege láp

Név

Hévízfolyás és Óberek csatorna ZalaSomogy határok vízfolyásai

Vízgyűjtő

Típus

Típus leírás

Integrált állapot

Zala folyó

mesterséges

síkvidéki – kis esésű – meszes – közepes-finom mederanyagú – kicsi vízgyűjtőjű

gyenge

Utolsó fejlesztés éve n.a.

Balaton

mesterséges

síkvidéki – kis esésű – meszes – közepes-finom mederanyagú – közepes vízgyűjtőjű

mérsékelt

n.a.

Védettségi szint országos (részben)

országos (részben)

Érintett védett terület ex lege láp, TV terület nemzeti park

2.6 Külterületek A külterületek csoportosítását a jellemző Google Earth felvételek és terepi bejárás során azonosított területhasználatok szerint készítettük. Az egyes területhasználatok az értékelések során nyújtanak segítséget, ezáltal pontosabb képet kaphatunk az ökoszisztéma szolgáltatások minőségéről.

12. ábra: Keszthely külterületeinek és szomszédos településeinek áttekintő ábrája. Forrás: saját szerkesztés

Keszthelyi láp: jellemzően lápos terület, Fenékpusztától délre, mely jelenleg a Kis-Balatonhoz, a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozik. Itt lápos területek és erdők egyaránt találhatóak, ezeket a digitalizálás során külön kezelteük A lápos terület átnyúlik Sármellék, Zalavár, Vörs és Balatonszentgyörgy teleülésekre. Nyugati és északi mezőgazdasági területek: a város külterületén található nagytáblás szántók és legelők, kisebb foltokban erdők, ipari területek. Sármellékkel, Alsópáhokkal és Hévízzel szomszédos Keszthelyi-hegység: A Bakonyerdő kezelésében álló terület, ami jellemzően erdővel borított, de itt 5 bánya található, amit ipari területként jelöltük. Cserszegtomajjal, Rezivel, Vállussal és Gyenesdiással szomszédos Nyugati Balaton-part: a városi kemping déli részétől, a 71-es úttól keletre eső terület jellemzően partmenti erdő, nádas egészen a városi déli közigazgatási határáig, a Zala torkolatáig. A torkolat más Balatonszentgyörgy területén található.

2.7 Városi szövet elemei A belterület vizsgálata során két jellemző területet azonosítottuk. A város fejlesztési terveiben (Integrált Településfejlesztési Stratégia) kiemelkedő szereppel bíró Városközpont Akcióterületet (AT) és az ezen kívül eső Kertvárost. Mivel a két terület jelentősége és beépítettségi jellemzői eltérők – a központ sűrűbben beépített –, ezért a Városközponti Akcióterületen belül külön-külön azonosítottuk az egyes tömböket, míg a Kertvárost jellemzői miatt egységesen kezeltük.

26

3. Elemzés A Kataszterezés c. fejezetben az egyes elemek azonosítását, lehatárolását, általános jellemzőit mutattuk be. Az elemzés célja ezen elemek jellemzése, úgy, hogy eredményeként a zöld infrastruktúra fejlesztések mérhető indikátorai rendelkezésre állhassanak. Ehhez egyrészt áttekintettük azokat a stratégiai dokumentumokat, melyek a zöld infrastruktúrát beemelték a fejlesztési célok közé, majd az egyes elemeket és a hálózatot, jellemezzük megfelelő elsődleges és másodlagos mérési eredmények segítségével.

3.1 Stratégiai dokumentumok elemzése Jelen fejezetben áttekintettük a zöld infrastruktúra megjelenését a nemzetközi, uniós majd hazai jogrendben. Milyen szabályozási keretbe szükséges beilleszteni a javaslatokat a megvalósítás során. Ezen túlmenően megvizsgáltuk, hogy hogyan illeszkedik a zöld város fejlesztés az egyes fejlesztési, stratégiai dokumentumokhoz. A ZI jelentőségét először 1992-ben intézményesítette az ENSZ, akkor még az ember és természetes környezetének kapcsolatának fontosságára összpontosult a figyelem. A végrehajtást a tagállamok nemzeti szinten kezdték meg, ugyanakkor felmerült az igény egy közös akcióterv kidolgozására. Az Európai Unió teljes mellszélességgel támogatta a célok megvalósulását, ezért beépítette a 2020-ig tartó stratégiai dokumentumaiba és a 2014-2020-as programozási időszak keretrendszerébe. Magyarországon a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia fekteti le a ZI fejlesztésének alapjait, konkrét intézkedésekkel és indikátorokkal. Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) szintén beemeli céljai közé támogatásának fontosságát. A fenti dokumentumok nyomán a 2014-2020-as fejlesztési időszakban forrásokat is rendelt Magyarország a célok teljesítésére, a KEHOP, VEKOP és TOP operatív programokban. Az első pályázati kiírások 2016 januárjában jelentek meg. A zöld város kialakítása c. felhívás címében is tükrözi a magasabb szintű stratégiai dokumentumok által támasztott követelményeket. A Barnamezős területek rehabilitációja és a Települési környezeti infrastruktúra fejlesztése c. felhívások kapcsolódnak a célokhoz, ezek mindegyike önkormányzatok számára elérhető forrás.

27

ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezménye

Biológiai sokféleség megőrzésének világszintű stratégiai terv (2011-2020) EURÓPA 2020 stratégia , Európai Unió 2020-ig szóló biodiverzitás stratégiája

Nemzeti Biodiverzitás Strat. (2015-2020)

OFTK 2030

2014-2020-as fejl. dok.

Felhívás

13. ábra: A zöld város tervezés intézményi környezete, stratégiai dokumentumok hierarchiája. Forrás: saját szerkesztés.

3.1.1 Biológiai Sokféleség Egyezmény, ENSZ Az ENSZ 1992-ben Rio de Janeiroban rendezett Környezet és Fejlődés Konferenciáján fogadták el a Biológiai Sokféleség Egyezményt (több más egyezménnyel egyetemben) és alapelveit, amit a Riói Nyilatkozatban fektettek le. Az egyezmény a nemzetközi politika szintjén foglal állást az emberi társadalom és a természet (élővilág, biológiai sokféleség) kapcsolatáról. Három fő célkitűzést fogalmaz meg: -

a biológiai sokféleség megőrzése komponenseinek fenntartható használata a genetikai erőforrások hasznosításából származó előnyök igazságos és méltányos elosztása

Az Egyezmény célkitűzései túlmutatnak a természetvédelmen, az egész élővilágra vonatkoznak. Kötelezettségeket ró a résztvevő államokra, in-situ és ex-situ védelemmel, fenntartható hasznosítással, oktatással, tájékoztatással és kutatással kapcsolatos feladatokat fogalmaz meg. Ennek szerves részét képezik a környezeti hatások vizsgálata, a káros hatások minimalizálása, a technológiák hozzáférhetőségének biztosítása, az információcsere és a finanszírozás.

28

3.1.2 Biológiai sokféleség megőrzésének világszintű stratégiai terv (20112020) A terv célja, hogy az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezményének végrehajtását támogassa stratégiai megközelítésével, közös vízióval, stratégiai célokkal és célkitűzésekkel. Rugalmas keretet biztosít a nemzeti és regionális célok végrehajtásának, egyúttal növeli a kohéziót. A Stratégiai Terv középtávú célja: „Hatékony és sürgős intézkedéseket kell tenni a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása érdekében 2020-ig, amelyek egyben biztosítják az ökoszisztémák változatosságát és azok szolgáltatásait, ezáltal a sokszínű életet a Földön, hozzájárulva ezzel az emberi jóléthez és a szegénység visszaszorításához.(…)”. (III/12. cikk) A terv 20 célkitűzést fogalmaz meg a következő 5 témacsoportban: 1.

2.

3.

4.

5.

Stratégiai cél: A biológiai sokféleség csökkenését előidéző fő okok hangsúlyozása, valamint az összhang megteremtése a döntéshozók és a társadalom között (legkésőbb 2020-ig, a biológiai sokféleség értékének és fenntartható használatának tudatosítása az emberekben) Stratégiai cél: A biológiai sokféleség csökkenését közvetlenül előidéző hatások csökkentése és a fenntartható használat előtérbe helyezése (A természetes élőhelyek – beleértve az erdei élőhelyeket – csökkenésének ütemét felére kell csökkenteni, ahol lehetséges a csökkenést megszüntetni és az élőhelyek leromlását, feldarabolódásának mértékét szintén jelentősen csökkenteni kell) Stratégiai cél: A biológiai sokféleség fenntartásának elősegítése az ökoszisztémák, a fajok és a genetikai sokszínűség védelmének biztosításával (A szárazföldi területek és édesvizek/vizes élőhelyek legalább 17%-át, a tengeri területeknek pedig a 10%-át védelemben kell részesíteni.) Stratégiai cél: A biodiverzitásból és ökoszisztéma szolgáltatásokból származó hasznok igazságos megosztása (A leromlott élőhelyek legalább 15%-át helyre kell állítani. 2015-ig biztosítani kell a Nagoja Jegyzőkönyv hatálybalépését és működését, valamint összhangba kell hozni a nemzeti jogszabályokkal) Stratégiai cél: A végrehajtás eredményességének növelése kapacitás-növeléssel és tudásmenedzsmenttel (Az élővilág megőrzéséhez kötődő hagyományos tudást, ismeretet meg kell őrizni és tiszteletben kell tartani. A 2011-2020 közötti időszakra szóló Stratégiai Terv végrehajtására nagyobb mértékben kell pénzforrást biztosítani.)

A Stratégiai Terv végrehajtása nemzeti és az alatti szinten történik, leginkább az Egyezmény munkaprogramjain keresztül, valamint a politikai támogatás szélesítésével.

3.1.3 EURÓPA 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája A stratégia Európa válságból való kilábalásának megalapozására három prioritást határoz meg 2020-ig: –

támogatására,

növekedésének

Intelligens növekedés – a tudásra és az innovációra épülő gazdaság kialakítása

29

– –

Fenntartható növekedés – erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság elősegítése Inkluzív növekedés – magas foglalkoztatás, valamint gazdasági, szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság ösztönzése

Ezen belül a második prioritás, ami kiemeli az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, környezetkárosodást megelőző, a biodiverzitást és az erőforrások nem fenntartható használatát csökkentő, a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót erősítő növekedés jelentőségét. (Ezek a célok az „Erőforrás-hatékony Európa” kezdeményezés alá tartoznak.) Ez utóbbi témakörben egy olyan célkitűzést határoz meg, melyet minden tagállamtól elvár, folyamatosan nyomon követ a Nemzeti Reform Programon keresztül: Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest legalább 20, kedvező feltételek esetén 30%-kal csökkentenünk kell; a megújuló energiaforrások arányát 20%-ra kell növelnünk a teljes energiafogyasztásban, és az energiahatékonyság 20%-kal történő növelése is szükséges.

3.1.4 Európai Unió 2020-ig szóló biodiverzitás stratégiája A stratégia célja, hogy megakadályozza a biológiai sokféleség csökkenését és az ökoszisztémák romlását az Európai Unióban. Ennek érdekében 6, 2020-ig teljesítendő célkitűzést fogalmazott meg: 1.

2.

3. 4. 5. 6.

célkitűzés: a természet megőrzése és helyreállítása (madárvédelmi, élőhelyvédelmi irányelvek alkalmazása, Natura 2000 területek szabályozása és helyreállítása) célkitűzés: az ökoszisztémák és szolgáltatásaik fenntartása és helyreállítása (megőrizzék és javítsák az ökoszisztéma-szolgáltatásokat és helyreállítsák a leromlott ökoszisztémákat - 2020-ig legalább 15%-ukat- azáltal, hogy a „zöld” infrastruktúrát integrálják a földhasználat tervezésébe.) célkitűzés: a mezőgazdaság és az erdészet fenntarthatóságának biztosítása (erőgazdálkodási tervek és mezőgazdasági területek) célkitűzés: a halászati erőforrások fenntartható kiaknázásának biztosítása (a legnagyobb fenntartható hozam (Maximum Sustainable Yield; MSY elérése) célkitűzés: az invazív idegen fajok elleni küzdelem (szakpolitikai eszköz hiányosságainak pótlása) célkitűzés: a biológiai sokféleséggel kapcsolatos globális válság kezelése (kötelezettséget vállalva a Biológiai sokféleség megőrzésének világszintű stratégiai terv (2011-2020) végrehajtására)

A stratégiához szervesen kapcsolódik az Európai Bizottság, Környezetbarát Infrastruktúra — Európa Természeti Tőkéjének Növelése c. közleménye (COM/2013/0249 final).

3.1.5 EU Zöld infrastruktúra stratégiája 2013-ban fogadta el az Európai Bizottság az EU zöld infrastruktúra (ZI) stratégiát (Supporting the Implementation of Green Infrastructure, 2016), melynek célja, hogy a zöld infrastruktúra az unió kulcsfontosságú területeinek integrált részévé válhasson és felmérje a lehetőségeit egy Európán átnyúló zöldinfrastruktúra hálózat (TEN-G) létrehozásának. A stratégia a fenti cél érdekében 5 célterületet határozott meg: 1. A zöld infrastruktúra hatékonyabb előmozdítása a megfelelő szinteken 30

Közvélemény, tagállamok és a különböző szektorok képviselő körében végzett tájékoztatási tevékenység. 10 kiválasztott ország esetében a megvalósítás lehetőségeinek felmérése. Tematikus anyagok és kiadványok készítése az építőipar, vidéki területek, munkahelyteremtés és klímaváltozás témakörében. 2. Kapacitásépítés, képzés, oktatás a zöld infrastruktúra érdekében Megfelelő modulok kidolgozásával a képzések oktatói számára szervezett workshop, meglévő operatív programokhoz kapcsolódó zöld infrastruktúra fejlesztés érdekében. 3. A különböző mechanizmusok javítása információ cseréjével Megfelelő digitális platformok létrehozása az EU szakpolitikai területei, érintettjei részére. 4. Műszaki szabványok és innovációs lehetőségeinek felmérése A dokumentum a következő területek normáival való harmonizációt emelte ki a ZI fejlesztése érdekében: pénzügyek, épületek, víz, közlekedés, közegészségügy, az ipar, az éghajlat, a vidéki elhagyása és az energia. 5. A TEN-G költségeinek és előnyeinek felmérése Az ökoszisztémák állapotának feltérképezése és értékelése egy koherens, koordinált módszertan segítségével valósulhat meg, mely képes helyi, regionális, nemzeti, EU léptéket is kezelni.

3.1.6 Nemzeti Biodiverzitás Stratégia (2015-2020) A stratégia célja, a korábban bemutatott nemzetközi és uniós dokumentumok tükrében, hogy a biológiai sokféleség csökkenése és az ökoszisztéma-szolgáltatások további hanyatlása megálljon Magyarországon 2020-ig, valamint állapotuk lehetőség szerinti javuljon. Eredményeiről közbenső értékelés készül 2017-ben, majd a programozási időszak végén 2021-ben. 6., 7., és 8. célkitűzéseiben között megjelenik a zöld infrastruktúra fejlesztése is: 6. célkitűzés: A zöld infrastruktúra elemeinek összehangolt fejlesztése a természeti rendszerek működőképességének fenntartása és javítása, illetve a klímaváltozás hatásaihoz történő alkalmazkodás elősegítése érdekében, beleértve az ökológiai és tájökológiai funkcióval bíró területek közötti kapcsolatok javítását, a potenciális területi elemek rekonstrukcióját, illetve a degradált ökoszisztémák helyreállítását. 6.1. 2020-ig az ökológiai funkcióval bíró degradált ökoszisztémák, illetve a meglévő és potenciális zöld infrastruktúra-elemek meghatározása megtörténik és legalább 15%-ának helyreállítása, rekonstrukciója, az ehhez szükséges szakmapolitikai és szabályozási keretek megteremtése megvalósul. 6.2. Az élőhelyek feldarabolódása és elszigetelődése által leginkább érintett védett és közösségi jelentőségű fajok élőhelyei esetében azok fragmentációjának mértéke csökken. 6.3. A zöld infrastruktúra hálózat részét képező belterületi zöldfelületi rendszer területaránya és az ökológiai hálózat összterülete nem csökken, ökológiai funkciója növekszik. 7. célkitűzés: Az ökoszisztémák és az ember számára nélkülözhetetlen materiális és immateriális szolgáltatásaik értékének meghatározása és integrálása a természeti

31

erőforrásokkal való gazdálkodásért felelős átfogó és tematikus stratégiákba, a helyi és országos szintű területhasználatot és területfejlesztést érintő döntéshozatalban. 7.1. A hazánkban azonosított ökoszisztéma kategóriák 100%-a esetében az ökoszisztémákkal és szolgáltatásaikkal való fenntartható gazdálkodást azok ökológiai, biológiai és közgazdasági szempontok szerinti értékelése alapozza meg. 7.2. Az ökoszisztéma szolgáltatások értékelése, valamint a megőrzésük és fejlesztésük szempontjai érvényesülnek a természeti erőforrásokkal való gazdálkodásért felelős stratégiákban, a területhasználatot és területfejlesztést érintő tervezési folyamatokat szabályozó jogi eszközökben, valamint a 2014−2020 pénzügyi időszakban megvalósuló fejlesztések előkészítése és kidolgozása során. 8. célkitűzés: A biológiai és táji diverzitás megőrzését és fejlesztését szolgáló szempontok integrációja az átfogó, valamint az érintett ágazati szakpolitikákba a zöld infrastruktúra és az ökoszisztéma-szolgáltatások eszközrendszerével, különös tekintettel a területi tervezésre. 8.1. Stratégiai és projekt szintű jogi, módszertani és gazdasági eszközrendszer megteremtése a biológiai és táji diverzitás megőrzését és fejlesztését szolgáló szempontok érvényesítése érdekében. 8.2. A zöldmezős beruházások által érintett területek éves aránya 2020-ra a 2013-as érték 80%-ára vagy ennél nagyobb mértékben csökken. 8.3. A települési környezetvédelmi program szabályozási rendszere kiegészül a helyi biodiverzitás stratégia elemeivel.

3.1.7 Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról (OFTK) A koncepció megemlíti, hogy hazánk számos természetvédelmi célú egyezményt írt alá, amellyel kötelezettséget vállalt többek között a biológiai sokféleség megőrzésére és vizes élőhelyek védelmére, amelyen keresztül a zöld infrastruktúra elemek védelmét is el kell látnia. Az OFTK környezetstratégiai szempontból az alábbi közép és hossztávú célokat említi meg a zöld infrastruktúrával kapcsolatban: •

•

Közép távú célok o az épített környezet értékeinek és a természeti erőforrások védelme, természet- és tájvédelem, környezetvédelem, örökségvédelem, a települési környezet védelme és élhetőbbé tétele, a kedvező táji adottságok megőrzése, a táj szerkezetének és karakterének kedvezőtlen irányú változásának lassítása, megállítása. o agrár- és erdő környezetgazdálkodási rendszerek működtetése. o klímaadaptáció, negatív hatások csökkentése. hosszú távú célok o a fenntarthatóságot, az épített környezet és a természeti erőforrások mennyiségi, minőségi védelmét és a gazdasági versenyképességet, megélhetést, a foglalkoztatást és az önellátást egyidejűleg biztosító gazdasági tevékenységek és ágazatok fejlesztése. o szemléletváltás a vízgazdálkodásban, vízmegtartás, -pótlás és –elvezetés komplex, a gazdálkodással, tájszerkezettel összhangban történő működtetése. o barnamezős beruházások szorgalmazása.

32

o o

a fenntarthatóság elvrendszerét erősítő környezeti nevelési és szemléletformálási feladatok erősítése. érték alapú település illetve városrehabilitáció, valamint innovatív városfejlesztés.

Az OFTK célrendszere alapján a következő célok kapcsolódnak a zöld infrastruktúra fejlesztéshez: •

•

Átfogó cél: o Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme ▪ A cél a környezet-, valamint a klímabiztonság megteremtését, az egészséges ivóvíz ellátását, az élővilág sokféleségének, a tájak sokféleségének és értékeinek, illetve az épített örökség értékeinek megőrzését, az egészséges élet környezeti feltételeinek és jobb minőségének biztosítását, a fenntartható életmódot és a termelés és fogyasztás elősegítését tűzi ki. Szakpolitikát érintő specifikus célok: o Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészségés sportgazdaság ▪ A zöld infrastruktúrához kapcsolódóan a célja az, hogy ösztönözze az egészséges életmódot, az egészséges táplálkozást és biztosítsa az egészségügyi szolgáltatásokat. Ezen célon belül a következő területek érintik a zöld infrastruktúra elemeket: • az egészséges életmódot, a rekreációt, a sportot, a mozgást, az egészséges életet lehetővé tevő közösségi terek biztosítása. • az egészségtudatosság ösztönzésére irányuló társadalmi és településfejlesztési programok megvalósítása. o Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és –ellátás ▪ A zöld infrastruktúrához kapcsolódóan a célja az, hogy a vidéki térségek népességeltartó és népességmegtartó képességéhez többek között a tájaink értékeinek, erőforrásainak megőrzésével is hozzá kell járulni. Ezt a következő területeken történő beavatkozással lehet elérni: • természet-, táj- és környezetvédelem szerepének erősítése, a biológiai sokféleség megőrzése, a vidéki örökség, vidéki térségeink táji, társadalmi, gazdálkodási és építészeti értékeinek megőrzése és értékalapú fejlesztése, a hagyományápolás és a helyi identitás erősítése. • az önfenntartó családi gazdaságok erősítése, a saját szükségletre történő kertművelés és állattartás ösztönzése, demográfiai, szociális földprogramok és komplex tájgazdálkodási programok megvalósítása. • a helyi értékek és történetekhez kapcsolódó kulturális szolgáltatások fejlesztése az egyéni tudás, a versenyképesség megszerzése érdekében. o Értéktudatos és szolidáris, öngondoskodó társadalom ▪ A cél az, hogy egy olyan szolidáris, felelős és összetartó, értékeit ismerő és valló társadalom alakuljon ki, amelyik képes mind a helyi

33

•

közösségi, mind a nemzeti szintű megújulásra. A releváns beavatkozási terület(ek) a következők: • a társadalmi, környezeti, fogyasztói és pénzügyi tudatosság elterjedésének elősegítése. • a közösségi életet és a gyermekvállalást ösztönző, családbarát közszolgáltatások kialakítása. o Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, és környezetünk védelme ▪ A zöld infrastruktúrához kapcsolódva a célja a természeti erőforrásokkal való takarékos és hatékony gazdálkodás, ennek következtében fenntartható energia- és hulladékgazdálkodás, a zöldgazdaság-fejlesztés, a stratégiai természeti erőforrások fenntartható használata, a biodiverzitás megőrzése, a természeti értékek védelme, a környezetminőség javítása és a környezetbiztonság erősítése. A célon belül a következő beavatkozási területek jelennek meg: • természeti erőforrásaink fenntartható és stratégiai szemléletű védelme, és takarékos használata. • az élővilág, a termőföld, a talajok és a vízbázisok védelme, az ivóvízminőség javítása, illetve a tájgazdálkodási keretekbe illeszkedő vízgazdálkodás. • a biológiai- és táji sokszínűség, valamint a hazai erdők védelme, megőrzése. • a fenntartható hulladékgazdálkodás (megelőzés, újrahasznosítás, ártalmatlanítás) feltételeinek megteremtése. • a klímabiztonság megteremtése, a települési és intézményi klímavédelem, valamint a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás. • a környezetvédelem és a környezetbiztonság. • a környezeti oktatás, nevelés és szemléletformálás erősítése. Területi specifikus célok: o Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése ▪ Célja a vidéki térségek táji és közösségi értékeire, természeti erőforrásaira, táji, kulturális, valamint épített örökségeire és értékeire alapozott fejlesztése. A cél a következő beavatkozási területet érinti a zöld infrastruktúrával kapcsolatban: • a klímaváltozás hatásai által különösen érintett vidéki térségek (beleértve a vidéki városokat is) esetében növelni kell a térségek alkalmazkodó képességét. o Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése ▪ Célja a kiemelkedő táji értékeket képviselő térségek, kultúrtájak értékőrző fejlesztése, a táji értékeikben rejlő potenciál kibontakoztatása és az egyedi karakterükre építő térség integrált kezelése. A zöld infrastruktúrához a következő beavatkozási területek kapcsolódnak: • a táji értékekre és a tájkarakterre alapozott térségfejlesztés • a térségek sajátos gazdasági profillal történő fejlesztése (pl.: a kultúrtájak és a turisztikai térségek fenntartható fejlesztése).

34

•

•

•

a Balaton és térsége programalapú fejlesztése, egységes keretben történő kezelése. Középtávú prioritások: o Útban az erőforrás- és energiahatékonyság, illetve az energiafüggetlenség felé ▪ Célja a leszakadt térségek felzárkóztatása, amelyhez a korábbi extenzív építőipari szemléletet intenzívre kell átalakítani, amely a zöld infrastruktúra-fejlesztést preferálja. A releváns fejlesztési tématerületek a következő: • a környezet- és tájgazdálkodás, kiemelten a vízgazdálkodás. • a klímaváltozással kapcsolatos, és az ebben érintett térségek felkészülését. • a környezet minőségét megőrző és javító környezetvédelmi beavatkozásokat. Horizontális szempontok/célok: o Fenntartható fejlődés – fenntartható növekedés ▪ Célja a környezet állapotának megőrzése, javítása, tudatos környezetgazdálkodás, táji és természeti értékek megőrzésének egyre nagyobb arányú előtérbe helyezése, a térségi fenntarthatóság, a fenntartható életmód és fogyasztás elősegítése a szemléletformálás eszközrendszerével.

Az OFTK megemlíti a vidékpolitikai funkciók között azt, hogy fontos a táj, a természeti értékek és az erőforrások védelme és fenntartható használata, továbbá az ökoszisztéma szolgáltatások megőrzése és a környezetminőség javítása. A fejlesztéspolitikai eszközök terén is kiemelt hangsúlyt fektetnek ugyanezen elemek fejlesztésére, megőrzésére és védelmére egyaránt. A dokumentum a kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése között a Balaton-térség kiemelt jelentőséggel bír, hiszen itt a társadalmi és gazdasági folyamatok egyedülállóan a környezeti tényezőktől jelentősen függnek, így Keszthely városa is. Ebből kifolyólag a térség fejlesztésében figyelembe kell venni a környezeti, táji értékeket megőrzését, rehabilitációját és fejlesztését, amelynek következtében a turisztikai kínálat diverzifikálása, a térség környezeti fenntarthatósága és táji értékeinek és vizes élőhelyeinek további fennmaradása valósulhat meg. Összefoglalva a koncepció terület- és településfejlesztési, gazdasági, energiapolitikai és klímavédelmi, természeti, környezetvédelmi és vízvédelmi szempontok között egyaránt fejlesztési célként fogalmazta meg a zöld infrastruktúra témakörébe tartozó fejlesztéseket. Ezek a célok a következők: -

-

munkaintenzív ágazatok (pl. mezőgazdaság, új zöldinfrastruktúrás építőipar) fejlesztése. törekedni kell a természeti környezet értékeinek megőrzésére, a belső városi zöldfelületek és a várost övező ökológiailag értékes területek közti kapcsolatok erősítésére. Az ökológiai funkciójú területek további visszaszorulásának elkerülése, zöldfelületek hálózatba szervezése (zöld gyűrű) és minőségi bővítése. A városszerkezet tagolása beépítetlen területekkel, zöldterületekkel és a természetes szellőzést biztosító zónákkal. A szélsőséges mikroklíma mérséklésére kiegyenlítő (kondicionáló) zöldfelületek biztosítása.

35

-

-

-

Klímabarát építészeti megoldások elterjesztése, közterületek és épületek felkészítése (árnyékolás, párásítás, belterületi légmozgások klímatudatos tervezése, zöldterületek növelése). Zöldfelületek ökológiai és használati értékének növelése, zöldterületek növelése és minőségének javítása. Az épített környezet és a zöldfelületi rendszer védelme, fenntartható, érték alapú hasznosítása, a települések harmonikusabb tájba illesztése. Támogatni szükséges a szélsőséges hatásokat kiegyenlítő zöldfelületi rendszerrel bíró városszerkezetek létrejöttét. A nagyobb városok körül szerveződő agglomerálódó térségekben az ökológiailag fontos, településeket elválasztó zöldfelületi rendszer védelme és fejlesztése, a területfoglalás korlátozása, a közlekedési rendszerek összehangolása, a zöldmezős beruházások korlátozása.

3.1.8 A 2014-2020-as fejlesztési dokumentumok: Megállapodás és operatív programok

Partnerségi

A Partnerségi Megállapodás a 6. EU TEMATIKUS CÉL keretében említi a zöld infrastruktúra fejlesztésének jelentőségét, ami a környezetvédelmet és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítását tűzi ki célul. Ezen belül infrastrukturális beruházásokat tartalmazó Környezet- és Energiahatékonyság Operatív Program (KEHOP) fejlesztési területei között említi a zöld infrastruktúra hálózat fejlesztését. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) a települési környezet várostérségi szinten integrált fejlesztése tekintetében érintett a zöld infrastruktúra fejlesztésében. A TOP keretében 2016 tavaszán 3 felhívás jelent meg, amik deklaráltan a Zöld város kialakítását szolgálják: TOP-2.1.2-15 Zöld város kialakítása, TOP 2.1.1-15/6.3.1-15 Barnamezős területek rehabilitációja valamint és a TOP-2.1.3-15/6.3.3-15 Települési környezeti infrastruktúra-fejlesztések című felhívások. A Zöld város felhívás csak az Integrált Településfejlesztési Stratégiában lehatárolt akcióterületeken (AT) belül enged fejlesztéseket.

3.1.9 Integrált Településfejlesztési Stratégia (2014-2020), Településfejlesztési Koncepció (2015-2030) és Keszthely Zöld Város kialakítása A bemutatott stratégiai dokumentumokhoz több ponton is kapcsolódhat a Keszthely zöld infrastruktúra akcióterve.

36

Arculat Festetics-örökség Fizikai és mentális egészség Családbarátabb környezet Turisztikai vonzerő Zöldfelületi rendszer értékei Klímaadaptáció Identitás

• A ZI elemeinek minősége jelentősen meghatározza a város arculatát

• A Festetics családnak köszönhető fejlődés a város számos pontján tetten érhető, mégis kiemelkedik ezek közül a Kastélypark és a Fenyves allé, mint ZI elemek.

• A város zöldterületeinek fejlesztése nyomán létrejövő új, sportot ösztönző funkciók

• A funkcióbővítő fejlesztések mentén számos új családbarát zödlfelület jöhet létre

• A zöldfelületi elemek fenntartása és megfelelő minőségének kialakítása olyan reprezentatív környezet kialakítását teszi lehetővé, mely vonzó a látogatók számára

• A ZI alapvető célja ezek védelme, megőrzése, mely expliciten is megjelenik az ITS-ben

• A ZI fejlesztések minden esetben a klímaadaptációs célokat szolgálják: csökkentik a városi felületek növekedése miatt bekövetkező negítív hatásokat • Keszthely városában található számos olyen zöldfelület, mely a helyi identitás szerves részét képezi: Balaton, Helikon park stb.

14. ábra: Keszthely stratégiai céljai és a zöld infrastruktúra fejlesztés kapcsolódásai. Forrás: saját szerkesztés.

A Keszthelyi ITS céljai és hosszabb távú víziói szorosan kapcsolódnak a zöld város kialakításához. Egyrészt segít az általa felvázolt jövőkép megvalósításában, másrészt a középtávú célok teljesülésében. A ZIFFA-nak kiemelt jelentősége van abban, hogy a város számára a zöld infrastruktúra értékei felmérhetővé, és ezáltal a fejlesztések tervezhetővé váljanak. Ez a komplex megközelítés feltétlenül szükséges ahhoz, hogy Keszthely 2030-ra egy európai színvonalú életminőséget biztosítani tudó várossá válhasson, és ezzel az ITS-ben megfogalmazott jövőkép megvalósulhasson. Ezt a ZIFFA fejlesztései a fenntarthatóságon és a városi lakosság mentális és fizikai egészségének javításával, valamint a település összképének megszépítésével tudja megtenni. Ezekhez a város rendkívül jó zöld infrastruktúra adottságokkal rendelkezik. A jó állapotban lévő zöldterületeknek a város arculatának alakításában is fontos szerepe van, hiszen esztétikai értékükkel hozzájárulhatnak a város külső megjelenésének javításához, növelve ezzel a város turisztikai értékét, ez pedig pozitívan hat a helyi gazdaságra is. A települési arculat, illetve annak elemei a város lakossága számára is fontosak, hiszen identitásformáló erővel bírnak, ezért fontos, hogy minél jobb állapotban legyenek. A helyi identitást és társadalmi kohéziót erősítő, helyi hagyományokon alapuló programokat is segíthetik a jó állapotban lévő zöldterületek helyszínként és a helyi identitás szimbólumaként egyaránt. A város társadalmát érintő célkitűzéssel kapcsolatban egyértelmű, hogy a zöldterületek fejlesztése képes lényegesen hozzájárulni a lakosság fizikai és mentális egészségének javításához, az aktív és egészségesebb életmód támogatásához és ezeken keresztül a humán kapacitások többoldalú fejlesztéséhez. Ehhez kapcsolódhat a Településfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott átfogó célkitűzés, ami szintén kiemeli a sport társadalomformáló hatását, és támogatja a lakosság aktív életvitelét és az élethosszig való sportolás lehetőségének megteremtését. A fizikai és a mentális egészség a zöldterületek által nyújtott egyik leglényegesebb ökológiai szolgáltatás, ezzel hozzá lehet járulni az ITSben is kiemelten szereplő mentálisan és fizikailag is egészséges helyi társadalom létrejöttéhez, ami alapvető feltétele a város fejlődésének.

37

Az ITS által felvázolt jövőképben szerepel az a cél is, hogy a város a Festetics-örökség fő letéteményeseként megőrizze különleges épített és természeti értékeit, bővítse és fejlessze őket, illetve gondoskodjon hosszútávon fenntartható és magas színvonalú felhasználásukról. Ennek egyértelműen részét képezi a város zöldterületeinek rendszeres gondozása. Az épített környezetre vonatkozó célkitűzésben megjelenik a családbarát környezet kialakítása, aminek szintén része lehet a zöld infrastruktúra fejlesztése. Emellett a tervezett fejlesztések hozzájárulnak a város öko-restaurációjához, elősegítik a zöld város megvalósulását és támogatják a fenntartható környezetet. Talán a legalapvetőbb kapcsolat az ITS természeti környezetre vonatkozó célkitűzéséhez kapcsolódva fedezhető fel. A természeti környezet alapvető meghatározója a város környezeti állapotának, emellett a zöldterületeknek fontos klimatizáló hatása is van. Az ITS-nek fontos célja a városon belüli zöldfelületi rendszer értékeinek megőrzése és fejlesztése, az ösztönzött gyalogos és kerékpáros közlekedéssel, valamint a helyi és turisztikai igényekkel összhangban. Emellett a magasabb színvonalon megőrzött vagy felújított zöldterülete a turisztikai vonzerők körének bővítéséhez is hozzájárulnak, ennek pedig komoly jelentősége lehet a helyi gazdaság szempontjából. A gazdasági célkitűzés szempontjából a turizmus ösztönzése élvez elsőbbséget, amiben megjelenhet mind az ökoturizmus, mind az outdoor-turizmus támogatása. Célként jelenik meg továbbá a Balaton-felvidéki világörökségi kezdeményezés céljainak megvalósításában való közreműködés, melyben a zöld infrastruktúra elemek szerepe kiemelkedő. Ehhez kapcsolódik Keszthely és a Festetics-örökség bekapcsolása az UNESCO világörökségi programjába. Szintén lényeges megvalósítandó feladat, hogy Keszthely a nyugat-balatoni térség, mint Közép-Európa rehabilitációs és rekreációs központjává válhasson a megvalósuló fejlesztéseken keresztül, térségi gondolkodás és összefogás mellett, ebben pedig szintén jelentős szerepe van a zöld infrastruktúra felmérésének és fejlesztésének. Az ITS 4 tematikus céljából a 3. Lakosság életminőségének javításához járulnak hozzá a fejlesztések. Ezen belül a meghatározott alpontok közül a zöld infrastruktúra fejlesztése hozzájárul a fenntarthatósághoz, a klímaadaptációhoz és környezetvédelemhez, de lehetőséget ad a sport és szabadidős funkciók fejlesztésére és a városrehabilitációra is. A negyedik tematikus célhoz, vagyis a települési identitás, társadalmi kohézió javításához szintén hozzá tud járulni a zöld infrastruktúra fejlesztés, hiszen általa olyan különleges közösségi terek biztosíthatók, amelyek egyrészt hozzájárulnak az emberi egészséghez és jóléthez, másrészt a város szimbólumaivá, a közös identitás alapjaivá válhatnak. Turisztikai fejlesztésekben is fontos szerep hárul rá a reprezentatív zöldterületek kialakítása és fenntartása által. A város Településfejlesztési Koncepciója hasonló célokat és elveket fogalmaz meg, mint az ITS. Az itt megjelenő jövőkép legfontosabb eleme, hogy Keszthely a nyugat-balatoni régió valós kulturális és szolgáltató központjává váljon, valamint nagyobb szerepet vállaljon a kelet-zalai egészségturisztikai régió fejlődésében. Ezekhez a célokhoz hozzá tudnak járulni a fejlesztések turisztikai vonatkozásai, a zöldterületek idegenforgalmi lehetőségeinek kiaknázása. Új elemként említhető a Településfejlesztési Koncepcióban megjelenő slow city elképzelés, melynek lényege, hogy a várostervezésben az embert helyezik a középpontba, legfontosabb célja pedig, hogy a városi életet emberléptékűvé lassítsa, hogy a városlakók és a látogatók jobban megismerhessék a környezetüket és annak értékeit, és ezen keresztül jobban sajátjuknak érezzék a várost. Ennek érdekében támogatják a helyi termékeket és hagyományokat, valamint külön figyelmet fordítanak a parkok és zöldterületek kialakítására és ápolására.

38

3.1.10

Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Keszthelyre vonatkozó területrendezési szabályok

Terve

és

A zöld infrastruktúra hálózat fejlesztése a területre vonatkozó releváns rendezési tervek figyelembe vételével történhet. Keszthely közigazgatási területére A Balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési terve és a Keszthely vízpart-rehabilitációs tanulmányterve határozza meg a beavatkozások kereteit. A törvény alapján Keszthely a Balaton kiemelt üdülőkörzethez tartozó településekhez és a Balaton kiemelt üdülőkörzetbe tartozó parti és partközeli településekhez tartozik. A területen erdőgazdálkodási térség (zölddel jelölve) jellemzően a Keszthelyi-hegységben, vízgazdálkodási térség (kék) a Balaton és a Keszthelyi láp déli területein, mezőgazdasági térség (fehér) jellemzően a város, azaz a települési térség környékén található. Egyedileg meghatározott térség (barna) a Keszthelyi láp bejáratánál található. Keszthely vízpart-rehabilitációs tanulmányterve a 18/2004 TNM rendelet alapján meghatározza a vízparti területek szabályozási követelményeit, amit a zöld infrastruktúrával kapcsolatos terveknél szükséges figyelembe venni. 15. ábra: A Balaton kiemelt területrendezési terve. Forrás: TEIR

üdülőkörzet

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. Törvény számos olyan területet tartalmaz, melyek kapcsolódnak a zöld infrastruktúrához számos területet jelölt ki. A törvény alkalmazásában a következő területek állnak: •

•

•

Erdőterület: minden fás növényekből álló életközösség, amelyet az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény erdőnek, fasornak, facsoportnak, fás legelőnek, erdőterületnek és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületnek tekint, továbbá erdőterületnek számít a településrendezési eszközökben erdőterület települési területfelhasználási egységbe sorolt terület is; Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület: a balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési tervében lehatárolt övezet, amely az országos területrendezési tervről szóló 2003. Évi xxvi. Törvény (a továbbiakban: otrt) „kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület” övezetének feleltethető meg, amely az országos övezet által érintett területek pontosításával és a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet által meghatározott érzékenységi kategóriáival érintett területekkel kiegészítve került lehatárolásra; Felszíni vízminőség-védelmi terület: a balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési tervében lehatárolt övezet, amelybe a tómederrel, a balaton vízterével kapcsolatban lévő, a tó vízminőség-védelme szempontjából kiemelt jelentőségű vízjárta területek tartoznak; 39

•

•

•

Ökológiai rehabilitációt igénylő terület: a balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési tervében lehatárolt övezet, amelybe olyan rehabilitációt igénylő területek tartoznak, ahol még adott a természetközeli állapot visszaállításának lehetősége; Tómeder: a balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési tervében lehatárolt övezet, amely a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekben elfogadott szabályozási partvonal által meghatározott meder területe; Turisztikai fejlesztési terület: a balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési tervében lehatárolt övezet, sajátos szabályozási előírásokkal, jelentős zöldfelületekkel rendelkező terület, amely a szabadidő-eltöltés lehetőségeit bővítő, a szezon hosszabbítását szolgáló, nagy helyigényű beruházások célterületeként a turizmus minőségi fejlesztésének területi feltételeit biztosítja.

A Balaton törvény előírja, hogy a Balaton Kiemelt üdülőkörzethez tartozó erdőterületi települési területfelhasználási egységbe sorolt terület nagysága összességében nem csökkenhet. Ezen túlmenően a zöldfelületekkel kapcsolatban a törvény lefektette, hogy összességében nem csökkenhetnek a zöldfelületek mennyisége, illetve meghatározza milyen épületek létesíthetők a zöldfelületi elemeken. A törvény előírja, hogy a települések beépítésre szánt területeinek növelésekor a területnövekmény legkevesebb 10%-ának megfelelő, 50%-ban azzal településszerkezeti kapcsolatban lévő közhasználatú zöldterületet kell biztosítani. Gazdasági terület növekedése esetében véderdő is kijelölhető. Ezen túlmenően a strandok területének legalább 65%-át növénnyel kell borítani, illetve a strandok területe a területrendezési eszközben történő csökkenése csak zöldfelület növekedése esetében valósulhat meg. Parti sétány a területrendezési eszközökben vagy zöldfelületként vagy vízgazdálkodási területként lehet megjelölni. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének (BKÜTrT) a kiemelt térségi övezeti tervlapjain lehatárolt övezetek között számos olyan területet találunk, amely kapcsolódik a zöld infrastruktúrához. Ezen övezetek mindegyikére kialakítottak egy szabályozási előírást, amely többek között kiterjed a beépítésre, a tájhasználati változására, a látványvédelemre, a művelési ágakra és az erdőhasználatra, illetve a rehabilitációs területeken a rehabilitációs folyamatra is. Keszthely városában a ZI elemekkel kapcsolatban az alábbi övezetek találhatóak meg: BKÜTrT övezetei

Kapcsolódó területek

Magterület övezete (Ö-1)

Balaton, Nyugati- és északi mezőgazdasági külterület és a Keszthelyi-hegység

Ökológiai folyosó övezete (Ö-2)

Nyugat-Balaton-part déli területe

Pufferterület övezete (Ö-3)

Nyugati- és északi mezőgazdasági külterület és a Keszthelyi-hegység

Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete (T-1)

Nyugati- és északi mezőgazdasági külterület és a Keszthelyi-hegység

Történeti települési terület övezete (T-2)

Keszthely belterületi területei

Ökológiai rehabilitációt terület övezete (R-2)

igénylő

Nyugati- és északi mezőgazdasági külterület nyugati területein foltokban és a Keszthelyi-hegység bányaterületei

Felszíni vízminőség-védelmi terület övezete (F-1)

Az Északi Balaton-part keleti része, a Nyugat-Balatonpart és a Keszthelyi-láp

40

BKÜTrT övezetei

Kapcsolódó területek

Vízeróziónak kitett terület övezete (P-2)

Keszthelyi-hegység területén foltokban

Általános mezőgazdasági övezete (M-1)

Nyugati- és északi mezőgazdasági területek

terület

Erdőterület övezete (E-1) Erdőtelepítésre övezete (E-2

alkalmas

Nyugati- és északi mezőgazdasági Keszthelyi-hegység és a Keszthelyi-láp

külterület,

a

terület

Nyugati- és északi mezőgazdasági külterület, a Keszthelyi-hegység és a Keszthelyi-láp térségén belül kisebb foltokban

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete (E-3)

Nyugati- és északi mezőgazdasági külterület, a Keszthelyi-hegység és a Keszthelyi-láp térségén belül kisebb foltokban

Turisztikai fejlesztési terület övezete (Ü-1)

Fenékpuszta

16. ábra: A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv Ö-1, Ö-2, és Ö-3 övezetei. Forrás: TEIR

41

17. ábra: A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv T-1 övezetei. Forrás: TEIR.

18. ábra: A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv T-2 övezetei. Forrás: TEIR.

19. ábra: A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv R-2, F-1, D-1, U-2, M-1, E1, E-2 és Ü-1 övezetei. Forrás: TEIR.

20. ábra: A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv E-3 és P-2 övezete. Forrás: TEIR.

42

Keszthely városának Helyi Építési Szabályzata (továbbiakban HÉSZ) külön megemlíti a zöldfelületekre és a vízparti rehabilitációs területekre vonatkozó előírásokat, emellett a zöldterületi és a vízparti rehabilitáció besorolás alá eső területeket külön feltünteti. A HÉSZ tartalmazza a természetvédelmi területeket annak védettségi megnevezése alapján, amelyek szabályozására külön ki is tér. A Városközponti Akcióterületen belül található különböző övezetekre vonatkozóan minden esetben vannak olyan előírások, amelyek meghatároznak egy kötelező legkisebb zöldfelületi arányt az adott övezeten belül, továbbá meghatározza többek közt azt is, hogy milyen egyedek ültethetők az adott területen, mellyel biztosítják a város ZI elemeinek meglétét. A főbb fejlesztési területek olyan övezetekbe esnek, ahol a legkisebb zöldfelületi arány 0% fölötti értéket ír elő, illetve a zöldfelületeken belül kialakítandó parkolók esetében 4 parkolónként minimum egy nagy lombú fa ültetése kötelező.

3.1.11

Keszthely város környezetvédelmi programja (2011-2016)

A Program által felvázolt jövőkép központi eleme a lakosok életminőségének, komfortérzetének javítása, illetve a város vonzóbbá tétele, ezekben pedig a zöld infrastruktúrát célzó projektek igen nagy szerepet tudnak vállalni, hozzájárulva ezzel a tiszta, egészséges környezet kialakításához, valamint a környezettudatos magatartás elterjedéséhez. A zöldterületek ugyanis segítenek az emberi egészséget károsító hatások csökkentésében, és a velük való foglalkozás hozzájárul a környezeti, természeti és táji emlékek megóvásához is. A Környezetvédelmi Program célkitűzései közül a zöld infrastruktúra fejlesztési projektek hozzájárulnak a levegő minőségének javításához, a talaj-és vízvédelemhez és a természeti értékek védelméhez, fenntartható használatához. Megvalósul a város zöldterületeinek átfogó állapotfelmérése, mely segítséget nyújt a jobb környezeti állapotjellemzőkkel rendelkező, egészségesebb települési környezet kialakításában, emellett sikeres megvalósítás és a rendszer fejlesztése esetén támogatja a Környezetvédelmi Program által előírt folyamatos monitoringot. A felmérés tervezhetővé teszi a város számára a zöldterületekkel kapcsolatos beruházásokat, ami hozzájárul a hosszabb távú fenntarthatósághoz és az esztétikai értékek megőrzéséhez. Ezek mellett a zöldterületek fejlesztésének közvetett szerepe lehet a lakosság szemléletformálásában, a környezettudatos magatartás terjedésében, hiszen ha az emberek értékként tekintenek a jobb állapotú zöldterületekre, talán jobban figyelnek is rá, hogy ne tegyenek bennük kárt. A Keszthely Zöld Város projekt a Környezetvédelmi Programhoz hasonló célokat fogalmaz meg. A projekt kiemelt célja, hogy a belváros rehabilitációját olyan formában valósítsák meg, amely során különös figyelmet fordítanak a zöldterületek minőségi és mennyiségi fejlesztésére, valamint azok új és hiánypótló funkciókkal való megtöltésére. Ennek megvalósításában a ZIFFA ökoszisztéma szolgáltatásokra épülő értékelései és javaslatai jelentős szerepet tudnak vállalni.

3.2 Helyi társadalom bevonása/társadalmi egyeztetés A projekt kötelező elemeként merül fel a helyi társadalom bevonása a fejlesztésbe, oly módon, hogy különböző módszerekkel felmérjük a lakosság véleményét, igényét a zöld infrastruktúra elemekkel kapcsolatban. Ezt kérdőíves megkérdezéssel, személyes interjúkkal és egy fórummal végeztük el. A kérdőívezés során arra vagyunk kíváncsiak, 43

hogy az embereknek mi a véleménye az egyes zöldfelületi elemekről, milyen funkciókat hiányolnak belőlük, mely területek kellene leginkább fejleszteni és a Helikon parkban mi iránt van a legnagyobb igény. A kérdőívet on-line formában lehetett kitölteni. Az interjúk során elsődleges szempontként merült fel, hogy olyan személyekkel, szervezetekkel készítsünk interjút, amelyek Keszthely életében jelentős szerepet játszanak. A civilek bevonásának eklatáns példája, hogy a dokumentumhoz kapcsolódó fakataszterhez szükséges adatok felmérése a helyi Keszthelyi Környezetvédő Egyesület szakértői, köztük Dr. habil. Szabó István, a Növénytudományi és Biotechnológiai Tanszék ny. egyetemi tanára vezetésével készültek el. A dokumentum elkészültét követően 2017. május 10-én került sor az érintett civil szervezetekkel és szakértőkkel tartott fórumra, ahol a dokumentum bemutatását követően az érintettek meglátásaikkal kiegészíthették az elhangzottakat. A fórum leirata a mellékletek között olvasható, eredményeit beépítettük a tanulmányba, illetve az alábbiakban mutatjuk be. A fórumon elhangzott észrevételek és hozzászólások: •

•

•

•

•

•

Fenyves allé országos védettségének szorgalmazása közös feladat. Számos korábbi tanulmány, felmérés készült, melyeknek összerendezése kiváló alapja lehetne a védettséget megalapozó tanulmánynak. A jövőben fórum összehívása szükséges, ahol előmozdítható a védettség ügye és a különböző kezdeményezések közötti összhang megteremthető. Az Erzsébet liget, mint a Festetics örökség része nagyobb hangsúllyal szerepelhetne a város megőrzendő természeti értékei között, ennek helyi és országos védettségének megszervezése szintén javasolt. A vizsgált parkok, területek használatát sokszor korlátozzák kerítések, akadályok. Az átjárhatóság, akár az esti vagy téli használat biztosítása a következő területeken jelentene fontos előrelépést: Múzeumkert, Városi strand dél felőli megközelítése, Várkertnél a Kacsóh Pongrácz utca, Jókai utca felől, strandok éjjeli megnyitása. Csapadékvíz hasznosításának újszerű megközelítése: a zöldterületek fenntartásához elengedhetetlen a víz, ami a klímaváltozás miatt egyre hektikusabban érkezik, vagy hirtelen nagyon sok, vagy hónapokig semmi. Mindkét eset tönkreteszi a növényzetet. Keszthelyen rendszeresek a nagy nyári esők miatti utca-elöntések, hiába épült meg a záportározó, a csapadékcsatornák nem bírják a hirtelen megnövekedett terhelést elvezetni. Új gondolat a várostervezők körében, hogy térjünk vissza a felszíni vízelvezetéshez füvesített árkok, medencék, vagy egyszemcsés kaviccsal feltöltött víznyelő-szikkasztó aknák létesítésével. Az így megfogott víz nem csak a problémákat csökkenti, de a környezetében lévő növényzetet - a parkot hosszasan táplálja, mindenféle további emberi beavatkozás nélkül. Az elkészült kataszter alapján a város kiszámíthatja a meglévő ’zöldvagyonát’, zöldfelület értékeinek forintosított kimutatását. Ez alapján lehet értékelni a fenntartásra forintosított összeg nagy vagy kicsit voltát, tekintetbe véve azt is, hogy a jól fenntartott zöldvagyon nem amortizálódik, hanem értéke folyamatosan nő. Fenntartás minősége: Ugyan a felmért fák állapota összeségében nagyon jónak mondható, de ez nem jelenti azt, hogy nincs teendő. Nagyon fontos a fenntartás színvonalának magas szintje, mert a zöldfelületi elemek hosszú távú megmaradásának, és értékének exponenciális növekedésének záloga ezen nyugszik. Számos fasor, ugyan idős, de a törzsrecsonkoltság csökkenti értéküket,

44

•

• • •

•

•

•

nem képesek betölteni szerepüket. Megkülönböztetésük szükséges a jövőben. A zöldterületi fenntartási, karbantartási munkákhoz kiemelkedő szellemi bázisok, kútfők vannak az Georgikonon(Egyetem), a Bakonyerdő-nél(Erdészet). Ezt a szellemi (és gyakorlati!) háttértudást, a szakembereket (botanikusokat, kertész-, és erdészmérnököket) a városnak a ZIFFA működtetése során , és a város zöldfelületi fejlesztése során érdemes szervesen bevonni, segítve ezzel a szakszerű üzemeltetést, fejlesztést, így elkerülhetők lehetnek az időnként és helyenként szakszerűtlen beavatkozások. A város nagymúltú kertészeti egyetemmel büszkélkedve mintatelepüléssé válhatna az oktatott kertészeti tudás gyakorlati bemutatása terén is. Ehhez aktív kapcsolat kell a város és az egyetem között, ne különálló zárványként legyen a város része. A zöldfelületek gazdasági hozadékát nem csak közvetlen hasznok, hanem a közvetett hatások is érvényesülnek, mint pl.: az egészségesebb életmódnak köszönhetően a kórházi kiadások csökkentése, turisztikai hasznok, színvonalak környezetben lévő vállalkozások hasznai, ingatlanok felértékelődése. Mindez a parkok hatását megközelítésbe helyezik. A zöldterületi funkciók tekintetében egy-egy zöldterület fő funkciója kijelölhető, a hasonló funkciók tengelyre fűzhetők. Vásár tértől lévő északra eső sűrű társasházas területeken egy park kialakításának megvalósítása szükséges. Főkertész: egy hatással bíró csapat vagy főkertész vezetésével a főépítészi iroda mintájára, mely segíthetné a beruházásokat, minőségibb fenntartást valósíthatna meg. Az egykori kastélypark teljes területe felöleli a volt laktanya területét, a Bécsikapu úttól nyugatra eső terület is. A területet ezért célszerű következetesen így tárgyalni, még akkor is, ha jelenleg nem így működik. A kastélypark felújítása egész Keszthely közlekedési és használati struktúráját befolyásolja, nyilvánvaló hatása lesz a zöldfelületi rendszerre is. Ez ma égetően aktuális feladat. A kastélypark felújítása, egybe nyitása során fontos megvizsgálni a bejárható közpark és a közösségi tér funkció kialakításának lehetőségét, beillesztve a városi közterek szövetébe. Keszthely Gyermekei Liget létrehozása, mely a Keszthelyen születettek és keszthelyi családok gyermekei számára faültetési helyet, egyúttal szemléletformálási lehetőséget nyújtana. Csonkolt fasorok: Az idős fasorok közül számos szenved a helytelen faápolás következményeitől, az erősen visszametszett fák bekorhadnak, élettartamuk csökken. Ezek

3.3 A zöld infrastruktúra jellemzése A zöld infrastruktúra jellemzéséra és lehatárolására különböző módszertani megoldások léteznek, melyek léptékükben, a vizsgálat tárgyában és a vizsgálati módszerekben is eltérhetnek. A dokumentum alapjául szolgáló útmutató is számos lehetőséget ad, melyeket minden esetben a vizsgálat célja, az adott terület jellegzetességei határoznak meg. A következőkben összefoglaltuk, a jellemzés módszertani logikáját, a vizsgált mutatók, lépték és a vizsgált zöld infrastruktúra elemek szerint. A módszertan összeállítása során figyelembe vettük a városban tervezett zöld infrastruktúra beruházásokat, ezek megfelelő megalapozása jelentette a fókuszt. Emellett 45

nem tudtunk eltekinteni a város egészére jellemző kiterjedt természeti értékektől, a külterületek zöld infrastruktúra elemeitől, ezért számos vizsgálat a város egészének zöld infrastruktúráját célozza, ezekkel kapcsolatos indikátorok megalkotását teszi lehetővé. A vizsgált szempontokat három csoportra bontottuk aszerint, hogy az ökológiai, társadalmi vagy gazdasági szempontokat jelenít-e meg. A fenti három szempontnak a zöld infrastruktúra elemzése során szükséges érvényesülnie. Az ökoszisztéma szolgáltatások mindhárom szempontot magában foglalja, ezért kiemeltük a vizsgálat során. Ennek bemutatását az egyes zöld infrastruktúra elemek tekintetében és az ökoszisztéma szolgáltatások egyes aspektusainak vizsgálatával is elvégeztük, így teljesebb képet ad az elemzés. Az elemzés során számszerűsíthető indikátorokat kiemeltük, többi esetében a térképek és a szöveges leírások adnak támpontot. Az indikátorok a későbbiekben a fejlesztések nyomon követését, illetve a városi zöld infrastruktúra változásának a nyomon követését is segítik.

46

9. táblázat: A zöld infrastruktúra jellemzésének módszertani logikája. Saját szerkesztés.

Jellemzés módszertani logikája Vizsgált mutatók

Lépték

Vizsgált tényezők / zöld infrastruktúra elemek

Ökológiai jellemzők Csapadékvíz hasznosítás

Keszthely közigazgatási területe

Nem vizsgált

Védettség

Keszthely közigazgatási területe

Védett fák, fasorok, zöldfelületek, országosan védett területek

Biológiai sokféleség

Keszthely közigazgatási területe

Kiterjedt zöldfelületek és parkok, külterületek területhasználat szerint

Minőség

Keszthely közigazgatási területe

Fasorok, kiterjedt zöldfelületek és parkok

Városközponti Akcióterület Zöldfelületek kiterjedése

Kertváros, Városközponti Akcióterület

Felszínborítás

Zöldfelületi és burkoltsági arányok

Kertváros, Városközponti Akcióterület

Felszínborítás

Szegélyhatás

Kertváros, Városközponti Akcióterület

Kiterjedt zöldfelületek és parkok

Kapcsolat és folytonosság

Városközponti Akcióterület

Fasorok, kiterjedt zöldfelületek és parkok

Társadalmi jellemzők Funkciók

Keszthely közigazgatási területe

Fasorok, kiterjedt zöldfelületek és parkok, felszíni vizek, külterületek

Biztonságosság

Városközponti Akcióterület

Közterületek

Elégedettség

Városközponti Akcióterület

-

Elérhetőség – Vonzáskörzet

Városközponti Akcióterület

Kiterjedt zöldfelületek és parkok

Gazdasági állapotjellemzők Forgalomvonzó hatás

Keszthely közigazgatási területe

Kiterjedt zöldfelületek és parkok

Területhasználati bevételek

Városközponti Akcióterület

Releváns közterületek

Területfenntartási kiadások

Városközponti Akcióterület

Releváns közterületek

Mindhárom szempontot magukban foglaló állapotjellemzők Ökoszisztéma szolgáltatások

Keszthely közigazgatási területe

47

Fasorok, kiterjedt zöldfelületek és parkok, felszíni vizek, külterületek

3.3.1 Ökológiai jellemzők 3.3.1.1

Csapadékvíz hasznosítás

A Városközponti Akcióterületen belül tudomásunk szerint nincsen csapadékvíz-hasznosítás, de a városba tervezett zöld infrastruktúra fejlesztést célzó projektek tervei alapján kialakításra kerülnek olyan infrastrukturális elemek, amelyekkel a csapadékvíz hasznosítása megvalósul. Az északi Balaton-parton található egy záportározó, melyek lehetőséget adnának a városi csapadékvíz összegyűjtésére, ennek érdekében fejlesztések szükségesek. Az aktív használatot indokolja az is, hogy éppen ennek a területnek a környezetében, az Apát utca környékén okozza a hirtelen lezúduló csapadék a legnagyobb problémákat. A jelenlegi hatályos jogszabály szerint a parkolókkal kapcsolatosan a következőt kell figyelembe venni: „20 személygépkocsi befogadóképességűnél nagyobb gépkocsiparkolók felületéről az összegyűjtött csapadékvizeket csak olajfogón átvezetve lehet a csapadékvízcsatornába bekötni, és a parkolókban összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethető” (2000. évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról). 3.3.1.2 Védettség A helyi védettséget élvező faegyedek listáját a termeszetvedelem.hu és a dendromamia.hu adatállományaiban találtuk meg (ld. 10. táblázat), kiegészítettük a Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/1999.(IV.29.) önkormányzati rendeletében bemutatott egyedekkel. A dendromania.hu adatbázisa szerint a Kastélyparkban további értékes kocsányos tölgyek találhatók, azonban a terepbejárás során a fák helye nem volt egyértelműen azonosítható, emiatt a vizsgálat során a legidősebb példány bemutatására szorítkoztunk. A fák kataszterezése során az egyedekkel kapcsolatos legfontosabb adatokat helyszíni méréssel rögzítettük. 10. táblázat: Keszthely nevezetes fáinak legfontosabb vizsgálati adatai. Forrás: saját mérés, termeszetvedelem.hu, dendromainia.hu Fa és helyszín

Faj

Védettségi szint

Védettségi kategória

Famagasság (m)

Törzs -átm. (cm)

Törzskörméret (cm)

Korona átm. (m)

Platánfa, Georgikon utcában található DÉDÁSZ telepen

Platanus × hispanica

helyi jelentőségű

természeti emlék

25

185

580

34

Platánfa, Erzsébet királyné utca 30. szám alatti Tulipán Cukrászda előkertjében

Platanus × hispanica

helyi jelentőségű

természeti emlék

22

143

450

20

Magas kőris faegyed. Vásár tér

Fraxinus excelsior

helyi jelentőségű

természeti emlék

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Japánakác, Lovassy u. 2.

Sophora japonica

helyi jelentőségű

természeti emlék

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Hegyi juhar, Lovassy u. 2.

Acer pseudopl atanus

helyi jelentőségű

természeti emlék

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Páfrányfenyő, Kastélypark Kastély utca felőli szárnya mellett

Ginkgo biloba

-

-

15

153

480

18

Kocsányos tölgy, Kastélypark hátsó kertjében

Quercus robur

-

15

194

610

11

48

INDIKÁTOR Védett faegyedek száma: 5 Az irodalomkutatás során a történelmi jelentőséggel bíró Fenyves allét és a következő helyi védelem alatt álló fasorokat azonosítottuk.

21. ábra Kocsányos tölgy, Kastélypark hátsó kertjében. Forrás: saját felvétel, 2016

22. ábra: Platánfa, Georgikon utcában található DÉDÁSZ telepen. Forrás: saját felvétel, 2016

23. ábra: Páfrányfenyő, Kastélypark Kastély utca felőli szárnya mellett. Forrás: saját felvétel, 2016

24. ábra: Platánfa, Erzsébet királyné utca 30. szám alatti Tulipán Cukrászda előkertjében. Forrás: saját felvétel, 2016

11. táblázat: Keszthely védett fasorai. Forrás: termeszetvedelem.hu, saját mérés Fasor Fenyves allé Bercsényi Miklós utcai fasor Madách utcai fasor Fenéki út – Festetics úti fasor Béri Balogh Ádám utcai fasor Deák Ferenc utcai fasor Tapolca utcai fasor Csapás utcai fasor Dózsa György utcai gömbjuhar sor

Védettségi szint helyi jelentőségű helyi jelentőségű helyi jelentőségű helyi jelentőségű helyi jelentőségű helyi jelentőségű

Védettségi kategória természeti emlék természeti emlék természeti emlék természeti emlék természeti emlék természeti emlék

helyi jelentőségű helyi jelentőségű helyi jelentőségű

természeti emlék természeti emlék természeti emlék

Faj/Jellemző fajok Pinus nigra ’Corsicana’ (Callibrica), Aesculus hippocastanum Aesculus hippocastanum, Aesculus carnea 'Briotii', Tilia platyphyllos Aesculus hippocastanum, Aesculus carnea 'Briotii', Tilia platyphyllos Aesculus hippocastanum, Aesculus carnea 'Briotii' Aesculus hippocastanum, Aesculus carnea 'Briotii', Acer platanoides, Corylus avellana Aesculus hippocastanum, Aesculus carnea 'Briotii', további szakaszon jellemző: Tilia platyphyllos, Robinia pseudoacacia Sophora japonica Pinus nigra ’Corsicana’ (Callibrica) Acer platanoides 'Globosum'

INDIKÁTOR Védett fasorok száma: 9 Országos védettség: 0 A történelmi jelentőségű Kastélypark és Helikon park mellett számos védett zöldfelülettel rendelkezik a város: Balatoni Múzeum kertje, Deák utca 16. szám alatti terület, Pethe Ferenc Kollégium udvara, Várkert. A város országos jelentőségű természetvédelmi területe

49

a Keszthelyi Kastélypark TT (Természetvédelmi Terület) (Balaton-felvidéki Nemzeti Park honlapja), melynek korai angolpark stílusú, történelmi tájképi kertje több értéket is megőrzött: -

A park legidősebb fája a közel 400 éves kocsányos tölgy Több mint 200 éves páfrányfenyő (Ginkgo biloba) Kerti tó és környéke A franciakert külső ívétől, nyugatra a kerítésig terjedő „vue” A helyreállított park területéről rálátás a parkban álló műemlék épületegyüttesre.

12. táblázat: Keszthely védett kiterjedt zöldfelületei. Forrás: termeszetvedelem.hu, Keszthely ITS, keszthely.hu, Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/1999.(IV.29.) önkormányzati rendelete Terület neve Helikon park Balatoni Múzeum kertje Deák 16., 57. PATE udvar Pethe Ferenc Kollégium Jubileumi park, botanikus kert Várkert Keszthelyi-kastélypark Keszthely, Történelmi Kastélypark Szent Miklós temető Kossuth Lajos utca bizonyos szakaszai (sétáló utca) Főtér Vásártér

Védettségi szint helyi jelentőségű helyi jelentőségű helyi jelentőségű helyi jelentőségű

Védettségi kategória természetvédelmi terület természetvédelmi terület természetvédelmi terület természetvédelmi terület

helyi jelentőségű országos jelentőségű helyi jelentőségű helyi jelentőségű helyi jelentőségű

természetvédelmi terület természetvédelmi terület

helyi jelentőségű helyi jelentőségű

természetvédelmi terület természetvédelmi terület

természetvédelmi terület természetvédelmi terület természeti emlék

INDIKÁTOR Védett városi zöldfelületek (terek) száma: 9 Országos védettség: 1 Keszthelyen délnyugaton és északon a nemzeti ökológiai hálózatok területeit, északon Natura 2000-es területeket találunk. A Balaton és a Kis-Balaton területe a Ramsari Egyezmény által védett. A védettség alatt álló területek Keszthely közigazgatási területének jelentős részét érintik. A továbbiakban a 13. táblázat adatai ezek tekinthetők a város egészére vonatkozó indikátorokként. 13. táblázat: Keszthely védettség alatt álló területei. Saját szerkesztés. INDIKÁTOR Természetvédelmi terület megnevezés NATURA 2000 SCI NATURA 2000 SPA Nemzeti Park területe Országos Ökológiai Hálózat Országos Ökológiai Hálózat Országos Ökológiai Hálózat Országos Ökológiai Hálózat Ramsari egyezmény Természetvédelmi terület Keszthely közigazgatási területe

Albeosztás

Magterület Pufferterület Ökológiai folyosó Összevont

50

Terület (km2) 34,26 21,77 23,70 43,80 13,33 0,20 57,32 22,09 0,08 75,97

Arány a teljes területhez képest(%) 45,09% 28,66% 31,20% 57,64% 17,55% 0,26% 75,45% 29,08% 0,10% 100%

25. ábra: Keszthely Natura 2000 SCI-ba tartozó területei. Forrás: TEIR, saját szerkesztés.

26. ábra: Keszthely Nemzeti Park kezelés alá tartozó területei. Forrás: TEIR, saját szerkesztés.

27. ábra: Keszthely Natura 2000 SPA-ba tartozó területei. Forrás: TEIR, saját szerkesztés.

28. ábra: Keszthely Ramsari Egyezmény védett területei. Forrás: TEIR, saját szerkesztés.

51

29. ábra: Keszthely Országos Ökológia Hálózatba tartozó területei: Forrás: TEIR, saját szerkesztés.

30. ábra: Keszthely Természetvédelmi területei: Forrás: TEIR, saját szerkesztés.

3.3.1.3 Biológiai sokféleség A biológiai sokféleség vizsgálata során a területen élő növényfajok sokféleségét, özönfajok jelenlétét vettük figyelembe a város kiterjedt zöldfelületein, illetve a külterület különböző területhasználata mentén lehatárolt területein. A kétféle szempontot 1-3-as skálán értékeltük, majd az eredményeket összegeztük és 1-5-ös skálán értelmeztük. •

•

Fajgazdagság – lágy- és fás szárú növények változatossága: 1: egyetlen faj domináns, egyszintű növénytakaró, 2: több faj jelenléte, jellemzően kétszintű növénytakaró, 3: több növényfaj, többszintű növénytakaró Özönfajok jelenléte: 1: Számos özönfaj található a területen, 2: Foltokban előfordulnak, 3: Nem jellemző

Az összesített eredmények jelentése a következő: 1-es érték a nagyon alacsony, a 2es érték az alacsony, a 3-as érték a átlagos, a 4-es érték a magas, az 5 –ös érték a nagyon magas. Az értékelés során a Kastélypark kapta a legmagasabb értékelést, különleges gyűjteményének és megfelelő karban tartásának köszönhetően. A Kastélyparkot a Helikon park követi változatos cserje és faegyed állományával, de kiemelendők az erdőállománnyal rendelkező zöldfelületek a Keszthelyi-hegységben és a védett Keszthelyi láp, többszíntű növénytakarójának és csupán foltokban előforduló özönfajainak, sokszínű élőhelyeinek köszönhetően. A nyugati Balaton-part szintén ökológiai szempontból

52

értékes terület, melyen özönfajok találhatók és az ipari és szolgáltató területek beékelődése miatt kietlenebb területekkel tűzdelt. A mezőgazdasági területek negatívabb értékelést kaptak, kivételt jelentenek az erdőterületek, illetve az itt található Új Köztemető területe. Pozitívum, hogy a területen számos mezsgye található, melyek a fajgazdagsághoz és az ember által okozott terhelések mérsékléséhez járulnak hozzá. A erdőterületei ökológiai szempontból értékesek, azonban a természeten az emberi használat erősen megmutatkozik. A legalacsonyabb értékkel a meglévő és volt ipari hasznosítású, területek rendelkeznek, hiszen ezek a területek jelentős részben beépítettek, így számottevő zöldfelületről ezeken a területeken nem beszélhetünk. A bányaterületek ökológiai szempontból a legrosszabb értékeléssel bíró területek, sivárok, peremükön számos özönfaj található, nagy tájsebekként ékelődnek a hegységbe. A Városközponti Akcióterületen a futballpálya kapta a legalacsonyabb értékelést, hiszen a sportoláshoz szükséges infrastruktúra következtében csak néhány növényfaj képviselteti magát a területen és folyamatos bolygatásnak van kitéve.

31. ábra: Keszthely város zöldfelületeinek biológiai sokfélesége.

32. ábra: Keszthely város zöldfelületeinek biológiai sokfélesége. Keszthely város Városközponti Akcióterület zöldfelületeinek biológiai sokfélesége.

53

14. táblázat: Keszthely város zöldfelületeinek biológiai sokfélesége terület típusa alapján.

INDIKÁTOR Terület neve

Terület típus

Vadaskert

kiterjedt zöldfelület

Biológiai sokféleség (1-5) 3

Északi Balaton-part

kiterjedt zöldfelület

3

Helikon park

kiterjedt zöldfelület

4

Szent Miklós temető

kiterjedt zöldfelület

3

Balatoni Múzeum kertje

kiterjedt zöldfelület

2

Deák 16., 57. PATE udvar

kiterjedt zöldfelület

3

Pethe Ferenc Kollégium Jubileumi park, botanikus kert Várkert

kiterjedt zöldfelület

3

kiterjedt zöldfelület

3

Futballpálya

kiterjedt zöldfelület

1

KRESZ-park és környezete

kiterjedt zöldfelület

3

Kastélypark

kiterjedt zöldfelület

5

Zeppelin tér

kiterjedt zöldfelület

2

IV. Béla park

kiterjedt zöldfelület

4

Erzsébet liget

kiterjedt zöldfelület

3

Keszthelyi láp

láp

4

Nyugati Balaton-part

gyep

4

Nyugati Balaton-part

szántó

4

Nyugati Balaton-part

vízparti erdőtársulás

4

Nyugati Balaton-part

nádas

3

Nyugati Balaton-part

ipar és szolgáltatás

1

Nyugati és északi mezőgazdasági külterületek

szántó

3

Nyugati és északi mezőgazdasági külterületek

gyep

3

Nyugati és északi mezőgazdasági külterületek

erdőterület

4

Nyugati és északi mezőgazdasági külterületek

ipari terület

2

Nyugati és északi mezőgazdasági külterületek

temető

3

Keszthelyi-hegység

erdőterület

4

Keszthelyi-hegység

bányaterület

3

3.3.1.4

Minőség

A fasorok esetében egyedi értékelési skálán néztem a heterogenitás mértékét. A heterogenitás vagy hasonlóság a fasor által elvárt fizikai paramétereket jeleníti meg, azaz az egyöntetűséget fejezi ki. Minden fasor esetében 1-3-ig osztályoztam a jellemzőket, melyek jelentését a következőkben határoztam meg, úgy hogy a legjobb értéket a 3-as a legrosszabbat az 1-es minősítés jelenti: 1. A fasor az alkalmazott fajták és telepítés időpontja tekintetében is heterogén 2. A fasor többségében egységes, de más fajok is találhatóak, a telepítés több ütemben történt vagy a fák kora a pótlások következtében kisebb heterogenitást mutat

54

3. A fasor egységes, főbb telepítési időpont azonosítható, a pótlások jellemzően fajtaazonos növényekkel történtek A város fasorai általában heterogének, egy-egy kivételtől eltekintve számos fafajból, és különböző korú egyedekből állnak, ami a települési arculatra nézve negatív. Egységesnek tekinthetők a Deák Ferenc utcai fasor, Fejér György, Kastély utca és Kossuth Lajos utca gömbkőris fasora. A Deák Ferenc utca fasora különböző szakaszokon mutat csak változatosságot, ami városképi szempontból nem zavaró. A Lovassy Sándor utcában a KRESZ-park melletti szakasz tekinthető egységesnek, többi szakaszon meglehetősen változatos. A Petőfi Sándor utca fasora, teljes szakaszt tekintve heterogén. A Helikon park környezetében az idős Aesculus fasor reprezentatív, településképi szempontból kiemelkedő. A Munkácsy Mihály utcában az út menti faállomány a kor és faj szerint is teljes változatosságot mutat, sok esetben sövény található a fahelyekbe ültetve. A fasorok, elsősorban az idősebb hársak törzse sok esetben visszakorhadt, ami a túl intenzív visszavágási, ifjítási munkálatoknak köszönhető. Több esetben tapasztaltuk a sebkezelési, gallyazási munkák elmaradását is, ami a fák élettartamát csökkentheti. Fontos továbbá felhívni a figyelmet az idősebb fasorok pótlásának előkészítésére, így az egyedenként történő pótlás helyettesíthető egyszeri, továbbnevelt, többször iskolázott egyedekkel való teljes cserével. Ezzel biztosítható a fasorok egységes, reprezentatív megjelenése, városképi szerepének megőrzése. 15. táblázat: A fasorok ökológiai értékelésének eredményei. Forrás: saját szerkesztés. Terület neve

Heterogenitás értékelése (13)

Deák Ferenc utcai fasor

3

Erzsébet királyné útjai fasor

2

Fejér György utcai fasor

3

Kastély utca fasor

3

Kossuth L. (sétáló) utca fasor

3

Lovassy Sándor utcai fasor

2

Mártírok útjai fasor

2

Munkácsy Mihály utcai fasor

1

Park utcai fasor

2

Petőfi utcai fasor

2

Rákóczi téri fasor

1

Vörösmarty utcai fasor

2

Zrínyi utcai fasor

2

A parkok és kiterjedt zöldfelületek minőségének értékelésére Gábor (2010) zöldfelületek minőségértékelésére kialakított módszertanát használtam mely 1-5-ig értékelte a következő szempontokat. Az értékek jelentése: 1-2 gyenge, 3 átlagos, 4 jó, 5 kiemelkedő. A vizsgált szempontok: gyepfelület-, fák és cserjék-, virágfelületek kialakítása és minősége, burkolatok minősége, köztéri alkotások és minőségük, terület tisztasága, tájképi, településképi megjelenés. Keszthely parkjai többségében kiemelkedő állapotú gyepfelülettel rendelkeznek. Kivételt jelentenek azok a területek, ahol a sűrű fás növénytakaró a felületek kialakulásának gátat szab, illetve pl.: a KRESZ-park esetében elhanyagoltak. Problémát jelenthet a kialakítás és a használat összhangjának hiánya, pl.: közlekedési utak vagy parkolás miatt kialakult csapások.

55

A fák és cserjék minősége többségében szintén kiemelkedő, egyes esetekben az ápolási munkák elmaradása és kiöregedő állomány miatt rosszabb értékelést kapott. Problémaként értékeltük, hogy a növényalkalmazás során nem minden esetben helyezik előnybe az őshonos, klimatikus viszonyokhoz alkalmazkodott, ellenálló fajtákat és egyes területeken a fák fagyöngy fertőzöttsége magas (Balaton-part, Helikon park). Keszthelyen csak kevés helyen találhatók virágfelületek. A Szent Miklós temető sírjainak gondozása miatt jó eredményt kapott és a reprezentatív területen is kiemelkedők ezek a felületek. A burkolatok minősége többségében átlagos állapotú, jellemzően nem vízáteresztő aszfalt vagy ritkábban szórt zúzott kő burkolattal találkozunk. Térkő a reprezentatívabb tereken található. Keszthely zöldfelületeinek köztéri alkotásainak minőségét kiemelkedőnek értékeltük, ahol az érték gyenge, ott hiányoznak ezek az elemek. A területek tisztasága is többségében kiemelkedő, elhanyagolt a Zeppelin tér és a KRESZ-park. A településképi érték a forgalmasabb és megfelelően karbantartott parkok esetében kiemelkedő, azonban az eldugott vagy elhanyagolt parkoknál gyenge. A futballpálya városképi megjelenés szempontjából nehezen értelmezhető, inkább negatív. Összességében az Északi Balaton-part kapta a legjobb értékelést, de a Szent Miklós temető, a Várkert és a Kastélypark is kiemelkedő minőségű. Fejlesztendő park a Zeppelin tér, az Erzsébet liget és a KRESZ-park. A használat miatt leromlással fenyegetett parkok száma nagy, ezért ezek a területek fokozott ápolást igényelnek. A Kastélypark rendszeres ápolásának köszönhetően a legjobb értéket kapta. Fejlesztés a Zeppelin tér és az Erzsébet liget esetében szükséges.

16. táblázat: A parkok és kiterjedt zöldfelületének minőségi értékelése. Forrás: saját szerkesztés. Az értékek jelentése: 1-2: gyenge, 3: átlagos, 4: jó, 5: kiemelkedő Terület neve

Vadaskert Északi Balaton-part Helikon park Szent Miklós temető Balatoni Múzeum kertje Deák 16., 57. PATE udvar Pethe Ferenc Kollégium Jubileumi park, botanikus kert Várkert Futballpálya KRESZ-park és környezete Kastélypark Zeppelin tér IV. Béla park Erzsébet liget

Gyepfelül et minőség e (1-5)

Fák és cserjék minőség e (1-5)

2 5

5 5

Virágfelü letek kialakítá sa és minőség e (1-5) 2 5

Burkolat ok minőség e (1-5)

Köztéri alkotáso k és minőség ük (1-5)

Terület tisztaság a (1-5)

Tájképi, település képi megjelen és (1-5)

Összesí tett érték

3 5

2 5

4 5

4 5

3,1 5,0

4 5

5 5

1 5

3 4

5 5

5 5

5 5

4,0 4,9

5

4

3

4

5

5

3

4,1

3

5

2

3

5

5

1

3,4

2

4

1

2

1

5

3

2,6

5 5 2

5 1 3,5

3 1 1

5 4 2

5 1 2

5 5 2

5 2 2

4,7 2,7 2,1

5 2 5 1

4,5 2 4 3

5 1 1 1

5 1 4 1

5 4 5 1

5 2 5 3

5 1 1 3

4,9 1,9 3,6 1,9

56

33. ábra: A parkok és kiterjedt zöldfelületek minőségének értékelése. Forrás: saját szerkesztés, Az értékek jelentése: 1 (sárga)-2 (élénkzöld): gyenge, 3 (türkiz): átlagos, 4 (világoskék): jó, 5 (sötétkék): kiemelkedő

57

34. ábra: Kresz-park és környezete. Forrás: saját felvétel, 2016

35. ábra: Balaton északi part. Forrás: saját felvétel, 2016

36. ábra: Balaton északi park, móló és Erzsébet-liget közötti terület. Forrás: saját felvétel, 2016

37. ábra: Szent Miklós temető. Forrás: saját felvétel, 2016

38. ábra: Festetics Kastélypark. Forrás: saját felvétel, 2016

39. ábra: Zeppelin tér. Forrás: saját felvétel, 2016

40. ábra: Várkert. Forrás: saját felvétel, 2016

41. ábra: Balaton Múzeum kertje. Forrás: saját felvétel, 2016

42. ábra: Helikon park. Forrás: saját felvétel, 2016

3.3.1.5

Zöldfelületek kiterjedése

A fejezetben a Városközponti Akcióterület és a Kertváros zöldfelületeinek kiterjedését vizsgáltuk meg. Ezt úgy végeztük el, hogy a műholdképeket a felületi színük alapján osztályokra bontottuk. Az osztályozást követően vektoros formátumra alakítottuk át a meglévő állományt és utána leválogattuk az így létrehozott állomány zöld elemeit. A felmerülő digitalizálási hibák csökkentése érdekében a zöld elemeket az adott terület úthálózatával és épületeivel lemetszettük. Ezt követően a kapott zöld elemekre kiszámoltuk azok kiterjedését. Az így kapott értékek jól megközelítik az adott területeken lévő zöld elemek valódi kiterjedésének értékét Az elkészített térképek 2016.07.21.-én készült, Google Earth programból letöltött felvételek segítségével készültek. Az akcióterület esetében a parkok és a zöldfelületek alkotnak homogén felületet, míg a város többi részén elszórtan találhatunk csak zöld elemeket, mivel a Városközpont jelentős része kisvárosias és nagyvárosias lakóterülettel, és kisebb kerttel rendelkező családi házas 58

beépítésű. A Kertváros jelentős részét a zöldfelület teszi ki, mivel a területet a kerttel, szántóval rendelkező családi házas beépítettség jellemzi. A Városközponti Akcióterület és a Kertváros között településszerkezeti és történelmi okok következtében van jelentős különbség a Kertváros javára.

43. ábra: zöldfelületei.

A

Városközponti

Akcióterület

44. ábra: A Kertváros zöldfelületei.

INDIKÁTOR A 2016.07.21.-én készült, Google Earth programból letöltött felvételek nyomán mért zöldfelületek nagysága: – –

Városközponti Akcióterület: 548 989 m2, 38,23%-a a teljes AT-nek Kertváros: 977 173 m2, 65,85%-a a teljes Kertvárosnak

3.3.1.6 Zöldfelület és burkoltság értékelése Az alábbi négy térkép (45. ábra, 46. ábra, 47. ábra, 48. ábra) Keszthely Városközponti Akcióterület és a Kertváros beépítettségének arányát illetve zöldfelületi arányát mutatja meg. Az elemzéshez felhasználtuk Keszthely város ingatlan-nyilvántartási alaptérképét is annak érdekében, hogy a város utcahálózatát és épületeit el tudjuk választani a város zöldfelületeitől. Az elemzés során felhasznált térképek 2016.07.21.-én készült, Google Earth programból letöltött felvételek segítségével készültek. Az űrfelvételekből térinformatikai szoftver segítségével válogattuk le az egyes területek zöldfelületeit, így megkaptuk majd az egész területre az összes zöldfelületet, majd ebből kiszámoltuk a terület becsült zöldfelületi arányát. A beépítettségi arány esetében az általunk lehatárolt tömbök épületekkel való beépítettségének arányát vizsgáltuk meg, amihez szintén felhasználtuk az ingatlan-nyilvántartási alaptérképet. A beazonosíthatóság érdekében az 59

egyes tömböket számoztuk, melyek később az átadott térinformatikai állományból visszakövethetők. A Városközponti Akcióterületről készült térképek elkészítése során Keszthely város utcahálózatához igazodva határoltuk le az egyes tömböket. Ez alapján elmondható, hogy a Zeppelin tér és környéke, a Vásár térrel szemben elhelyezkedő kisebb tömb, illetve a Várkert környéke a legsűrűbben beépített területek közé tartozik, míg a város zöldfelületei, illetve a térkövezett Főtér és a parkolóként használt Zeppelin tér a legkevésbé beépített terület. A zöldfelületi arány a beépítettségi arány inverze, hiszen a zöldfelületek, azon belül is a Keszthelyi focipálya, a Helikon park, a Várkert és a Kastélypark délnyugati része emelkedik ki, ezzel szemben a Zeppelin tér és környéke, illetve attól keletre fekvő területek – melyek közvetlenül kapcsolódnak nyugatról, északról és keletről a Főtérhez – a legkevésbé ellátott zöldfelületi elemekkel, mivel sűrűn beépítettek, szűk utcahálózatuk és belső udvaruk hiánya vagy elhanyagoltsága miatt fákat, fasorokat csak elvétve találunk. A Kertvárost egy egész homogén területnek tekintettük az elemzés során, mivel családi házas kisebb-nagyobb kerttel, szántóval rendelkező telkek, ingatlanok alkotják. A településszerkezetéből adódóan alacsony beépítettség és magas zöldfelületi arány jellemzi a területet. A Városközponti Akcióterületet sűrűbb beépítettség és kisebb zöldfelületi arány jellemzi a Kertvároshoz képest – csak az akcióterület zöldfelületei bírnak a Kertvároshoz hasonló értékkel –, ami elsősorban településszerkezeti és történelmi okokból ered. INDIKÁTOR Akcióterület

INDIKÁTOR Kertváros

Beépítettségi arány:

Beépítettségi arány:

0-24,9%: 45 565 m

0-24,9%: 86 558 m2

2

25-49,9%: 196 417 m2

25-49,9%: 0 m2

50-74,9%: 54 379 m2

50-74,9%: 0 m2

75-100%: 2 859 m2

75-100%: 0 m2

Zöldfelületi arány:

Zöldfelületi arány:

0-24,9%: 40 049 m

0-24,9%:0 m2

2

25-49,9%: 169 738 m2

25-49,9%:0 m2

50-74,9%: 217 367 m2

50-74,9%:977 173 m2

75-100%: 122 326 m2

75-100%:0 m2

60

45. ábra: Keszthely Városközponti Akcióterület beépítettségi aránya.

46. ábra: Keszthely Városközponti Akcióterület zöldfelületi aránya.

47. ábra: A Kertváros beépítettségi aránya.

48. ábra: A Kertváros zöldfelületi aránya.

61

17. táblázat: Az Akcióterület egyes tömbjeinek beépítettsége és zöldfelületi aránya. Azonosító 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69

Kódolás 15 13 30 20 4 56 36 25 41 46 54 64 69 22 21 23 28 26 33 37 40 47 65 66 62 67 60 61 57 53 44 50 42 51 55 58 52 59 43 34 49 45 38 31 32 35 27 18 11 17 7 6 10 8 12 5 3 2 1 9 24 14 29 19 16 39 68 63 70 48

Terület (m2) 9736 13997 2877 7460 126145 105200 37250 8499 5632 4277 36147 14164 370 5998 3247 3699 6782 6946 9120 10693 15257 16969 10549 7763 11804 4156 10752 6470 13533 28783 12184 12466 11985 5835 12677 15665 22772 1022 4637 11917 11287 12082 9273 3859 8891 15946 21585 33872 38616 30066 16767 11314 11036 3642 903 10131 6310 12872 122945 11487 16804 35427 17583 15029 5182 5953 16331 1661 1497 604

Zöld terület (m2) 4924 2651 907 6205 85306 101705 23828 8410 1673 3403 15412 5378 337 1246 94 462 1066 585 517 1537 3568 5259 4092 3461 6035 2109 4474 2856 4562 10618 1125 4631 3738 1576 4010 7105 11389 770 1058 3626 3821 5461 3890 1353 1772 3885 4556 6915 12119 9524 5555 4140 2318 320 145 2225 3545 6515 73716 3924 7762 15720 6551 3526 1809 365 4102 629 1496 113

Zöldfelületi arány (%) 50,58% 18,94% 31,53% 83,18% 67,63% 96,68% 63,97% 98,95% 29,71% 79,57% 42,64% 37,97% 91,08% 20,77% 2,89% 12,49% 15,72% 8,42% 5,67% 14,37% 23,39% 30,99% 38,79% 44,58% 51,13% 50,75% 41,61% 44,14% 33,71% 36,89% 9,23% 37,15% 31,19% 27,01% 31,63% 45,36% 50,01% 75,34% 22,82% 30,43% 33,85% 45,20% 41,95% 35,06% 19,93% 24,36% 21,11% 20,42% 31,38% 31,68% 33,13% 36,59% 21% 8,79% 16,06% 21,96% 56,18% 50,61% 59,96% 34,16% 46,19% 44,37% 37,26% 23,46% 34,91% 6,13% 25,12% 37,87% 99,93% 18,71%

Beépített terület (m2) 3075 8003 0 432 9577 213 1628 0 2693 0 11734 4464 0 3322 2859 2130 4423 3897 5530 6222 6011 7243 3610 2282 3118 1092 3634 2074 4964 10630 7385 4500 4225 2517 4577 4152 5551 0 2163 4545 3769 3433 2103 1357 3749 7561 11316 14622 13706 10394 4671 2937 4595 2151 372 3504 1132 3791 18811 3200 3778 9247 5134 5068 2004 0 2340 0 0 0

Beépítettségi arány (%) 31,58% 57,18% 0% 5,79% 7,59% 0,20% 4,37% 0% 47,82% 0% 32,46% 31,52% 0% 55,39% 88,05% 57,58% 65,22% 56,10% 60,64% 58,19% 39,40% 42,68% 34,22% 29,40% 26,41% 26,28% 33,80% 32,06% 36,68% 36,93% 60,61% 36,10% 35,25% 43,14% 36,10% 26,50% 24,38% 0% 46,65% 38,14% 33,39% 28,41% 22,68% 35,16% 42,17% 47,42% 52,43% 43,17% 35,49% 34,57% 27,86% 25,96% 41,64% 59,06% 41,20% 34,59% 17,94% 29,45% 15,30% 27,86% 22,48% 26,10% 29,20% 33,72% 38,67% 0% 14,33% 0% 0% 0%

A parkok és nagyobb kiterjedésű zöldfelületek elhelyezkedését vizsgálva kiemelkedő szerep jut a belváros területén elhelyezkedő Helikon parknak, Zeppelin térnek és kisebb zöldfelületeknek. A belvárosi, Kastélypark és Helikon park közötti területek rendelkeznek a legsűrűbb beépítéssel, azonban pár tömb esetében a belső magán kerteknek köszönhetően zöldfelületekkel is találkozunk. Jellemzően a külsőbb területek családi házas részeinek kedvezőbb a beépítési aránya, az itt található zöldfelületek a hálózat fontos elemét jelentik. A város északkeleti tömbje szintén kitűnik környezetéből. Az itt található szolgáltató létesítmények jelentős felületet használnak intenzíven, ezért itt a növénytakaró kevésbé fedezhető fel, ezért esett a legrosszabb kategóriába. Alacsony beépítési aránnyal csak kevés terület rendelkezik: jellemzően a közelmúltban beépült Kertváros, délen a nyugati Balaton-parti területek és a városmaghoz közelebb található, sokemeletes társasházakkal beépült, és nagy zöldfelületekkel kialakított lakóterületek, vagy kevésbé frekventált ritkábban lakott tömbök. A városközpontban két nagyobb teret találhatunk, melyek környezetében magas beépítettséget találtunk, ám a zöldfelületek száma csekély. A Főtéren és a Rákóczi téren található gyér növényzet és magas burkolt felületek aránya a városi hősziget-hatás miatt kedvezőtlen klímát eredményez, melynek mérséklése a megfelelő minőségű növényzet kialakításával megoldható. A beépítettség és a zöldfelületi arány a fasorok szerepét is kiemeli. Látható, hogy a sűrűbben beépített területen lévő fasorok szerepe jelentősebb lesz, emellett ezek igénybevétele is magasabb. A városi szövet elemeinek értékelése során kiemelkedik az itt található zöldfelületek jelentősége, a Zeppelin tér, a Deák Ferenc utca 16. szám alatt található park, a Várkert, a Helikon park és a KRESZ-park szerepe kiemelkedő a város zöldfelületi hálózatában. Ezen zöldfelületek a Városközpont akcióterületen (AT) belül helyezkednek el, ott ahol a zöldfelületi arány alacsony a beépítés sűrű. Ennek a területnek a jelentőségét az intenzív turisztikai használat és a korábban említett zöldterületek gyenge minősége tovább növeli.

3.3.1.7

Szegélyhatás

A szegélyhatás az élőhelyek fragmentációjának velejárója. A szegélyhatást során az zöldfelületek és az ember által alkotott határait (pl.: utak, épületek stb.) mentén vizsgáltuk. Ezen érintkezési pontok zavaró hatásai, élőlények terjedésének mesterséges határai, sérülékenyebbé teszik az adott területet. A vizsgálat során a vizsgált zöldfelületek 40 m-es pufferzónáját vizsgáltuk és a puffer és magterület arányát mértük össze. Az eredményeket elsősorban a zöldfelületek és parkok mérete és formája befolyásolta. A nagyobb zöldfelületek – melyek geometriailag nem elnyújtottak, hanem közelítenek a kör alakjához – nagyobb olyan területrészekkel rendelkeznek, melyeket egyáltalán nem befolyásol az ember által épített infrastruktúra szegélyéből eredő hatások. 6 Keszthely város Városközponti Akcióterületének zöldfelületei kivétel nélkül rendelkeznek olyan területtel, melyek nincsenek kitéve a szegélyhatás negatív hatásának, ebből kifolyólag ezeken a területeken belül az egyes fajok élőhelyei biztonságosabbak és sokkal Batáry, P. (2004): A fészekaljpredáció szegélyhatásának vizsgálata. Debreceni Egyetem. 91. o. https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/78892/de_2453.pdf?sequence=3 Letöltve: 2017.03.06. 6

természet közelibbek. Ahogy a térképen látható a két legnagyobb kiterjedésű zöldfelület, a Helikon park és a Kastélypark rendelkezik a legnagyobb olyan területtel, mely szegélyhatástól mentes, ezzel szemben a többi terület az elnyújtottságának következtében alig rendelkezik olyan területtel, mely nincs kitéve a szegélyhatásnak. Tehát összességében elmondható, hogy Keszthely város Városközponti Akcióterületének zöldfelületei közül a nagyobb kiterjedésű zöldfelületek azok, melyek az élőlények számára biztonságosabb környezetet tudnak nyújtani. A jövőben célként fogalmazható meg ezen szegélyek csökkentése, illetve a káros, zavaró hatások enyhítése érdekében megfelelő minőségű cserjesáv és fasor telepítése a határterületekre. 18. táblázat: Keszthely Városközponti Akcióterület zöldfelületeit érintő szegélyhatás mértéke.

INDIKÁTOR Terület neve Deák 16., 57. PATE udvar

Terület (m2) 5631,94

Szegélyhatás által érintett terület (m2) 4236,48

Érintetlen terület (m2) 1395,46

Szegélyhatás által érintett terület (%) 75%

Futballpálya

8498,32

6401,25

2097,07

75%

Helikon park

104618

69052,2

35565,8

66%

Kastélypark

126142

90798,3

35343,7

72%

KRESZ-park

30755,3

24251,03

6504,27

79%

KRESZ-parkhoz tartozó zöldterület

4101,71

3381,871

719,839

82%

Kristály hotel

2392,31

2306,797

85,5133

96%

Várkert

4277,05

3203,08

1073,97

75%

Zeppelin tér

2876,68

2136,044

740,636

74%

49. ábra: Keszthely Városközponti Akcióterület zöldfelületeivel kapcsolatos szegélyhatás.

64

3.3.1.8

Kapcsolatok és folytonosság

Keszthely város parkjai és fasorai által alkotott fizikai hálózatának elemzésével a város Városközponti Akcióterületén foglalkoztunk. A kapcsolat É-D tengelyen a Balaton-part felől egészen Kastélyparkig többszörösen biztosított, míg az akcióterület keleti oldalán a KRESZparkon keresztül egészen a Keszthelyi focipályáig folytonos. A Rákóczi út egy oldali fasora a Kazinczy utcától csak az Unterberger utcáig egységes, onnantól viszont észak felé a Szalasztó utcáig már nagyon hiányos, csak elvétve akad egy-két fa. A K-Ny tengely sajnos több helyen is hiányos, számos magasabb minőségű zöld felületi elem hiányzik, elsősorban a Szalasztó utcáról, de a Petőfi utcáról és a Malom utcáról is hiányoznak ilyen elemek. A város központi részén áthaladó Kacsóh Pongrác utca – Móricz Zsigmond utca – Csányi László utca tengelyen szintén elvétve találkozhatunk zöld elemekkel, mint ahogy a belvárosi szűk kisutcákban. Összességében 21 vonalas elemet, 8 felületi elemet (beleértve az akcióterületen kívül eső Északi Balaton-partot annak akcióterületre fejtett hatása miatt) azonosítottunk. Továbbá közel 89 darab kapcsolódási területet azonosítottunk az akcióterületen belül, a legtöbbet az akcióterület délnyugati részén. A város Városközponti Akcióterületén belül a ZI hálózat fizikai kapcsolata néhol hiányos. A jövőben cél ezen terület zöld infrastruktúra csatlakozási pontjainak megőrzése és a meglévők védelmében biztosítása.

50. ábra: Keszthely Városközponti Akcióterület ökológiai hálózata és kapcsolódási pontjai.

A kevésbé átjárható illetve a magas minőséget képviselő zöld elemek átfedik a Városközponti Akcióterületet. A magasabb minőséget képviselő elemek hiányosak Szalasztó utca - Rákóczi tér Ny-K-i tengelyen, a KRESZ-park és a Vásártér között biztosított, máshol a folytonosság megerősítése szükséges. A Bem József utcában 65

találhatunk két rövidebb fasort is, amelyek segítenek oldani a Főtér és a Vásártér közötti kapcsolati hiányt. A vizsgált akcióterületen belül az akcióterületen kívül eső, közelben fekvő Balaton-part és az akcióterületen belül található Kastélypark között a kapcsolat több zöldfelülettel és fasorral biztosított. A hálózatban található elemek közel egyharmad részt átfedésben vannak, ami hálózati kapcsolatok viszonylag jó kapcsolatát feltételezi. A hálózat észak-déli tengelye a Városközponti Akcióterület két szélén, a nyugat-keleti tengelye pedig csak a déli oldalon, a Helikon parknál megoldott. 19. táblázat: A zöld infrastruktúra elemek szegélyeihez kapcsolódó mutatók.

INDIKÁTOR Mutató megnevezése

Mutató értéke

Zöld infrastruktúra elemek és pufferterületük által fedett terület (m 2) 2

Zöld infrastruktúra elemekés pufferterületük átfedő területei (m ) Zöld infrastruktúra elemek által fedett terület (m2)/zöld infrastruktúra elemek és pufferterületük által fedett terület (m 2)

867 414 271 225,8 31,27%

A vizsgálat során a magas minőséget képviselő elemek 40 méteres puffer zónáját és az alacsony minőséget képviselő zöldfelületeket (főként gyepet) vettük figyelembe. Az alábbi ábrán láthatjuk Keszthely zöldfelületi elemeinek hiányát, illetve azokat a területeket, amelyek több mint 40 méterre esnek a magas minőséget képviselő zöldfelületektől. A Városközponti Akcióterület központi részén – ahol főként keskeny utcahálózat, illetve magas beépítési százalék a jellemző –, a Szalasztó utca környezetében és attól északra, és a Zeppelin tér környékén – elsősorban a Pethő utca és a Nádor utca környékén – vannak zöldfelületben hiányos elemek. A sűrűn beépített területeken és a Kastélypark - Vásár tér közötti területeken vannak hiányzó, magas minőséget képviselő ZI elemek.

51. ábra: Keszthely Városközponti Akcióterületének zöldfelületi hiányai.

66

A Városközponti Akcióterület közel háromnegyedét lefedik az egyes ZI elemek. Az elemek elsősorban a déli, a keleti és az északnyugati területeken koncentrálódnak, a hiányzó elemek az északi, az északkeleti, a nyugati és a központi területeken koncentrálódnak. 20. táblázat: Keszthely akcióterület ZI hálózatának területi kiterjedése.

INDIKÁTOR Terület megnevezés

Terület aránya (%)

Akcióterület

100

Zöld infrastruktúra hálózat területe

73,80

Hiányos területek

26,20

3.3.2 Társadalmi jellemzők 3.3.2.1

Funkciók

A funkciók vizsgálata során a Zöld Város kialakítása c. felhívás Igényfelmérési és kihasználtsági tervében kért funkciókat vizsgálatuk. A vizsgálat eredményét a 21. táblázat tartalmazza. 21. táblázat: A zöld infrastruktúra elemek funkcióinak összehasonlító értékelése. Forrás: saját szerkesztés Terület neve

Északi Balaton-part Keszthelyi-öböl Vadaskert Helikon park IV. Béla park Erzsébet liget Keszthelyi-hegység Várkert KRESZ-park és környezete Fenyves allé Balatoni Múzeum kertje Deák 16., 57. PATE udvar Futballpálya Kastélypark Zeppelin tér Keszthelyi láp Nyugati Balaton-part Nyugati Balaton-part Nyugati és északi mezőgazdasági külterületek Bercsényi Miklós utcai fasor Csóka-kő-patak Gyöngyös-folyás alsó Szent Miklós temető Nyugati Balaton-part Nyugati és északi mezőgazdasági külterületek Nyugati és északi mezőgazdasági külterületek

Típus

Strand

Kulturá lis és közöss égi

Rekreá ció

1 1 1 1 1 1 1 1 0

Üzleti és vállalk ozói tevéke nység 1 1 1 0 1 0 1 1 1

kiterjedt zöldfelület vízfelület kiterjedt zöldfelület kiterjedt zöldfelület kiterjedt zöldfelület kiterjedt zöldfelület erdőterület kiterjedt zöldfelület kiterjedt zöldfelület

1 1 0 0 0 0 0 0 0

1 1 1 1 1 1 0 1 1

fasor kiterjedt zöldfelület

0 0

kiterjedt zöldfelület

1 1 1 1 0 1 0 0 0

1 1 0 1 1 1 1 0 1

6 6 4 4 4 4 3 3 3

1 1

0 1

0 0

0 0

1 0

2 2

0

1

1

0

0

0

2

kiterjedt zöldfelület kiterjedt zöldfelület kiterjedt zöldfelület láp vízparti erdőtársulás nádas temető

0 0 0 0 0 0 0

1 1 0 1 0 0 1

0 1 0 0 1 1 0

0 0 1 1 0 0 1

0 0 1 0 0 0 0

1 0 0 0 1 1 0

2 2 2 2 2 2 2

fasor

0

1

0

0

0

0

1

vízfelület vízfelület kiterjedt zöldfelület ipar és szolgáltatás szántó

0 0 0 0 0

0 0 1 0 0

1 1 0 0 0

0 0 0 1 1

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

1 1 1 1 1

ipar és szolgáltatás

0

0

0

1

0

0

1

67

Közlek edési

Sport

Terület súlya

Terület neve

Keszthelyi-hegység Hévíz-folyás és Óberek csatorna Pethe Ferenc Kollégium Jubileumi park Zala-Somogy határok vízfolyásai Nyugati Balaton-part Nyugati Balaton-part Nyugati és északi mezőgazdasági külterületek Nyugati és északi mezőgazdasági külterületek

Típus

Strand

Kulturá lis és közöss égi

Rekreá ció

0 0

Üzleti és vállalk ozói tevéke nység 1 0

bányaterület vízfelület

0 0

0 0

kiterjedt zöldfelület

0

vízfelület

Közlek edési

Sport

Terület súlya

0 0

0 1

1 1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

gyep szántó gyep

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

erdőterület

0

0

0

0

0

0

0

A fasorok jellemzően funkciószegények. A Fenyves allé kiemelkedik kulturális jelentőségével, túraútvonalként sportfunkciójával, továbbá a fasor mentén haladó túraútvonalnak köszönhetően. A Bercsényi M. utca védett fasorához kulturális és közösségi funkciót társítottuk. A parkoknál jellemzően több funkció azonosítására volt lehetőség, mint a többi ZI elemnél. Leginkább a kulturális és közösségi funkció jellemző, hisz számos esetében találunk játszóteret vagy közös kikapcsolódásra alkalmas tereket. Hasonló a helyzet a rekreációs szereppel, a parkok nyújtotta kikapcsolódási lehetőségeknek köszönhetően. Stranddal az Északi Balaton-part rendelkezik egyedül, ezen a területen az összes általunk vizsgált használat megtalálható. A Vadaskert, a Helikon park és a IV. Béla park emelkedik ki, itt is több, 4 db funkciót azonosítottunk. A hiányzó és pótolható funkciókról a következő felsorolás ad tájékoztatást: -

Vadaskert: sport Helikon park: üzleti és vállalkozói tevékenységet szolgáló IV. Béla park: közlekedési Várkert: sport KRESZ-park és környezete: rekreáció, közlekedési Erzsébet liget: kulturális és közösségi, üzleti és vállalkozói tevékenységet szolgáló, sport Balatoni Múzeum kertje: üzleti és vállalkozói tevékenységet szolgáló, közlekedési, sport Deák 16., PATE udvar: közlekedési, sport Futballpálya: sport, kulturális-közösségi Kastélypark: üzleti és vállalkozói tevékenységet szolgáló, sport Zeppelin tér: kulturális és közösségi, rekreáció, sport Szent Miklós temető: közlekedési Pethe Ferenc Kollégium Jubileumi park: kulturális és közösségi, rekreáció

Az egyes funkciók esetében több esetben is konfliktust tapasztaltunk. A közlekedési (parkolás) és a rekreációs funkciók pl. a Helikon-park esetében akadályozzák egymást vagy a meglévő használatok a jövőbeni kívánt használatok kialakítását hátráltatják, pl.: a Zeppelin tér közlekedési funkciója a jelenleg hiányzó közösségi tér számára jelent hátrányt. A funkciók halmozása önmagában nem cél, inkább a kihasználtság biztosítása és az egyes területek egymáshoz történő viszonya az, ami szem előtt tartandó. Így

68

javasolható, hogy zöldfelületi tengelyek létrejöttét funkciók szempontjából is vizsgáljuk. Fontos továbbá szem előtt tartani, hogy az adott funkció, illetve ehhez kapcsolható használat teljes körűen érvényesüljön. Egy jövőbeni, akár kiegészítő vizsgálat tárgyát is képezheti, ha napszakonként, évszakonként is megvizsgáljuk a jellemző használatot. A külterületek esetében a területhasználatok szerint értékeltük a funkciókat, ez a vizsgálódási keret azonban nem a legtökéletesebb, mivel az egyes funkciók jellemzően nem területhasználatok szerint különülnek el. A nagyobb kiterjedésű területeken emellett pontszerűen előforduló funkciók nem szolgáltatnak megfelelően használható eredményeket. A Keszthelyi-hegység erdőterületei rendelkeznek a leggazdagabb funkciókkal, itt sport, rekreációs és üzleti tevékenység egyaránt megtalálható. A Keszthelyi láp a Tüskevár nyomán vált ismertté, ezért kulturális funkcióval, az erre épülő fizetés nyomán igénybe vehető ismeretterjesztő túrák üzleti funkciókkal bírnak. Szintén kétféle használhatóságot azonosítottunk a nyugati Balaton-part nádasainak és vízparti erdőtárulásainak, ezek rekreációra és sportra alkalmasak. Az északi mezőgazdasági területen található temető üzleti és kulturális funkciót is magában rejt. A többi külterület, illetve területhasználat esetében egy vagy annál kevesebb funkciót azonosítottunk. A külterületre, elsősorban a bel- és külterület határára is igaz a funkciók egymást akadályozó jelenléte, illetve a jelenlegi megnehezíti egy későbbi használat kialakítását. Ezek a konfliktusok elsősorban azokon a területeken jelennek meg, melyek mozaikos területhasználata miatt több funkció találkozik kisebb területen. Ilyen például az ökológiai szempontból értékes területek és a közlekedési, mezőgazdasági területek találkozása Fenékpuszta környezetében, illetve a két beépített terület közé ékelődő, mezőgazdasági, ipari és szolgáltatói és ökológiai minőség szempontjából értékes területeket magába foglaló Dobogó-major és környezete. A kék elemek értékelésekor azt állapítottuk meg, hogy a Keszthelyi-öböl az összes funkciót kielégíti. A Csókakő-patak és a Gyöngyös-folyás alsó esetében rekreációs használatot azonosítottunk az elérhető vízpartnak köszönhetően. A Hévíz-folyáson korlátozottan látogatható kenutúrákat szervez a nemzeti park, így ennek sport funkciót tulajdonítottuk. Az általunk vizsgált funkciók tekintetében a legnagyobb kihasználtságnak az Északi Balaton-part és a Keszthelyi-öböl örvend. Az eredmény nem meglepő, mivel Keszthely, mint a Balaton fővárosa a turisztikai bevételeit elsősorban a Balaton közelségének köszönheti, ezért funkcióit ide telepítette. Számos funkcióval bír a Vadaskert, Helikon park, IV. Béla park és a Keszthelyi-hegység is, azonban minimális funkcióbővítő fejlesztéssel ezen területek kihasználtsága fejleszthető. Például a Helikon park vállalkozói funkcióinak fejlesztése vagy a Vadaskert sport funkcióinak fejlesztése kínál lehetőségeket. Az értékelésünk alapján a három funkcióval rendelkező Várkertre és a KRESZ-parkra is hasonlóak mondhatók el. Azokon a területeken ahol mindössze kettő vagy annál kevesebb funkciót azonosítottunk funkcióhiányban szenvednek, a hiányok felmérése és a lakosság igényei mentén történő bővítéssel jelentős fejlődést lehet elérni. Az általunk vizsgált elemek közül sok került ebbe a kategóriába.

69

3.3.2.2

Biztonságosság

Keszthely városában 1099 regisztrált bűncselekményt követtek el 2014-ben 7 . Ez az országos érték (328 707 db) 0,3%-a, a megyei érték (6985 db) 15,7%-a8. A Városközponti Akcióterületén belül a regisztrált bűncselekmények száma 286 db volt 2014-ben, ami a városban elkövetett bűncselekmények 26%-a. Ahogy az alábbi ábrán látható a legtöbb bűncselekményt a Rákóczi út – Malom utca kereszteződés környékén (33 db) és a Főtér (25 db) környékén követték el. Az előbbi két terület után a Vásár tér és környéke, és a Sétáló utca/Kossuth utca emelkedik ki. A Városközponti Akcióterület zöldfelületeinél aránylag kevesebb bűncselekményt követnek el, mint a turisztikailag frekventált helyeken. Tehát a turisztikailag frekventált helyeken jóval több regisztrált bűncselekményt követnek el, mint a város zöldfelületein.

52. ábra: Keszthely város Városközponti Akcióterület bűnügyi térképe. Forrás: otthonterkep.hu, 2014

Az ábrán a világosabb színek jelölik azokat a helyeket, ahol egyáltalán vagy csak alig követnek el bűncselekményt, míg azokon a helyeken ahol sötétebb, lilás árnyalattal van ábrázolva a terület, ott követik el a legtöbb bűncselekményt a Városközponti Akcióterületen belül. Az értékek 0-33 db elkövetett bűncselekmény között oszlanak meg. Összességében elmondható, hogy a Városközponti Akcióterületen belül – amely a turizmus egyik frekventált helyszíne is – aránylag kevés bűncselekményt követnek el. Ezt a számot

7 8

Forrás: Otthontérkép adatbázisa, 2014 Forrás: KSH – STADAT i_zji001b adattábla és TEIR 70

a városvezetés igyekszik legalább ezen a szinten tartani, de szeretnék csökkenteni ezt a számot. 3.3.2.3 Elégedettség A Városközponti Akcióterület és a város zöld felületeivel kapcsolatos elégedettség méréséhez elkészítettünk egy kérdőívet, melyben a lakosság azon véleményére voltunk kíváncsiak, hogy ők hogyan is értékelik a város és a Városközponti Akcióterület zöldfelületeinek minőségét, melyek azok melyeket fel kéne újítani. A kérdőívet 2016 április 26.-a és május 9.-e közötti időszakban tölthették ki a város nyilvánosan elérhető honlapján. A kérdőívet 60-an töltötték ki, amelyből 1 fő csak részlegesen, míg 59 fő pedig teljes körűen válaszolt a kérdésekre. Emellett 2016 tavaszán mélyinterjúkat is készítettünk a zöldfelületekkel kapcsolatban, melyek az alábbi szervezetek, személyek körét fedik le: • • • • • • • • • • •

Keszthelyi Városvédő Egyesület Keszthelyi Kilométerek Egyesület Termál-út Kis-Balaton Kerékpáros Egyesület, Mazsola Kerékpáros Sportegyesület Keszthelyi Turisztikai Egyesület Goldmark Károly Művelődési Központ, Balaton Színház Balatoni Múzeum Pannon Egyetem Georgikon Kar VÜZ Keszthelyi Városüzemeltető Egyszemélyes Nonprofit Kft. Gazdasági Ellátó Szervezet Keszthely Hévíz-Balaton-Zalai Dombhátak LEADER Egyesület

A kérdőíves felmérés során a zöldfelületekről számos infrastrukturális elem és funkció hiányzik, illetve a meglévők rekonstrukciója szükséges. Ilyen például a kerékpártároló, játszótér, parkoló és egy új focipálya kialakítása, továbbá egy kutyás futópálya kialakítása és az emlékművek restaurációja. Elsősorban a Helikon park felújítását, a Szent Miklós temető parkolóját, a Kastélypark környékén lévő volt katonai terület rehabilitációját és a Balaton Múzeum környezet felújítását szeretnék az emberek. A Helikon parkba sportfunkciók, közösségi és rekreációs funkciót kielégítő fejlesztéseket – például játszótereket –, zöldfelület rekonstrukcióját, közösségi terek fejlesztését és utcabútorok kihelyezését szeretnék a kérdőívet kitöltők. A mélyinterjúk során a következő szempontok fogalmazódtak meg az interjúalanyok részéről: 1. Keszthely legyen a parkok és ligetek városa – minden adottsággal rendelkezik ehhez, viszont a városvezetésnek, városüzemeltetésnek magáévá kell tennie ezt a gondolatot és ehhez igazodva tervezni a jövőbeni fejlesztéseket. Kiemelt jelentőségű a városi zöldfelületek növelése, minőségi fejlesztése, hogy azok klímavédelmi, természetvédelmi, madárvédelmi rendeltetésüknek eleget tegyenek. A zöldfelületek esetében jelenleg az egyik legnagyobb probléma a szakszerű kezelés hiánya, illetve a zöldfelületek nehezen fenntartható összetétele. Éppen ezért az őshonos, a helyi klímát jól bíró fajták választása kell, hogy irányadó legyen a parkok, ligetek, utcai zöldfelületek tervezése során, amely a jövőbeni fenntartást is leegyszerűsíti és olcsóbbá is teheti azt (kevesebb pótlási, kevesebb gondozási feladat). A városnak tekintettel kell lennie lehetőségeire: ne olyan bonyolult, túlzottan egzotikus

71

zöldterületek jöjjenek létre, amelyeket aztán szakértelem vagy anyagi fedezet hiányában nem tud fenntartani. Többen is hangsúlyozták, hogy ne csak a lábunk előtt heverő zöldfelületek növelése legyen a cél, hanem – a sokkal hosszabb távú gondolkodást, tervezést igénylő – lombfelületek növelése is. 2. A KRESZ-park helyzetének rendezését minden megkérdezett szerepelő kiemelt fontosságúnak tartotta. Kiemelték, hogy nem csak a turistákra koncentráló közterületi fejlesztések kellenek, hanem az itt élők igényeire is figyelni kell: a KRESZ-park pontosan nekik biztosít olyan kereteket, ahol a családok, kicsi-nagyok egyaránt tartalmasan, biztonságosan tudják szabadidejüket eltölteni. Értelemszerűen a megkérdezett sportszervezetek kiemelték magának a KRESZ pálya felújításának és mindennapos üzemeltetésének szükségességét: a kerékpározás egyre népszerűbb a városban, a térségben és a szülők között is szerencsére egyre nagyobb az igény arra, hogy gyermekeiket megtanítsák a biztonságos közlekedés alapjaira. 3. A Helikon Park az egész város szívügye. A legfontosabb fejlesztendő elemek között az alábbiakat sorolták fel: a park közbiztonságának fejlesztése (tereprendezéssel, világítással, térfigyelő rendszerrel) amely egyrészt használhatóságát is fokozza, másrészt pedig gátat szabhat a vandalizmusnak (ami sajnálatos módon – különösen a nyári hónapokban – jellemző, mivel a park kedvelt közlekedési útvonal a part menti éjszakai szórakozóhelyek és a belváros között; park esztétikus megjelenésének biztosítása (méltó legyen híréhez), a benne található emlékművek felújítása, környezetük rendbetétele; rekreációs lehetőségek kialakítása (amik jelenleg találhatók a parkban sem méretüket, sem állapotukat tekintve nem felelnek meg a kor követelményeinek), rendes télen-nyáron használható - futópálya kialakítása; játszóterek betelepítése. 4. A Főtér árnyékolása nagy probléma – a korábbi városrehabilitációs projekttel kapcsolatban a legtöbb megkérdezettnek az jut eszébe, hogy az elkészült Főtér a nyári hónapokban „használhatatlan”, mivel a burkolt felületek sugározzák a meleget magukból. A város zöldfelületeinek ápolására nagyobb hangsúlyt szükséges fektetni. Örömteli tapasztalat, hogy a város lakosságának, az önkormányzatnak, és a releváns szervezeteknek is szívügye a város zöldfelületeinek esztétikus kinézete, ápolt megjelenése és funkcióban gazdag megléte. 3.3.2.4 Elérhetőség - Vonzáskörzet Vizsgálatunk során a 2 hektárnál nagyobb az akcióterülettel érintkező vagy az akcióterületen belül lévő zöldfelületeket vettük figyelembe. Ebben az esetben az alábbi zöldfelületek kerültek be a vizsgálatba: Helikon park, Északi Balaton-part, Kastélypark, KRESZ-park. A felsorolt területeknek – mivel 2 ha-nál nagyobbak, de kisebbek, mint 20 ha – 300 méteres vonzáskörzetet határoltunk le az útmutató javaslata alapján. A Helikon park 36,63%-át fedi le az akcióterület déli területeinek. A vonzáskörzet a Várkertig és a KRESZ-parkig nyúlik el, vagyis az itt élő lakosság számára a zöldfelület 5 perces sétálótávolságon belül fekszik. A Kastélypark és a Vásár tér környéke fekszik a legtávolabb a Helikon parktól. A Kastélypark az akcióterület északnyugati részén fekszik, vonzáskörzete csak a Zeppelin teret és a forgalmas Sétáló utcát érinti, ebből kifolyólag jelentős területek esnek a vonzáskörzeten kívül. A vonzáskörzet az akcióterület 27,11%-

72

át fedi le, vagyis az ezen a területen belül fekvő lakosságnak és a Sétáló utcát használók számára fekszik 5 perces sétatávolságon belül. Az Északi Balaton-part ugyan nem az akcióterületen található, a város életében betöltött jelentős szerepe és vonzáskörzetének területe azonban indokolja azt, hogy figyelembe vegyük a vizsgálat során. Mivel maga a terület nem, csak a vonzáskörzete érinti az akcióterületet, ezért az akcióterület sokkal kisebb részére terjed ki az 5 perces sétaút, mint a többi zöldfelület esetében. A vonzáskörzet egészen a KRESZ-parkig és a Helikon parkig terjed ki, összesen az akcióterület 15,89%-át fedi le. A KRESZ-park az akcióterület keleti oldalán fekszik, ebből kifolyólag vonzáskörzete a keleti és délkeleti területre, ezen belül is a futballpályára és a Helikon park északkeleti területére terjed ki. A KRESZ-park vonzáskörzete összesen az akcióterület 22,67%-át fedi le.

73

53. ábra: A Helikon park vonzáskörzete az akcióterületen belül.

54. ábra: A Kastélypark vonzáskörzete az akcióterületen belül.

55. ábra: Az Északi Balaton-part vonzáskörzete az akcióterületen belül.

56. ábra: A KRESZ-park vonzáskörzete az akcióterületen belül.

74

57. ábra: Az akcióterületre hatást gyakorló nagyobb zöldfelületek vonzáskörzete. (lefedettség zölddel)

A város nagyobb zöldfelületeket együttesen, hálózatként vizsgálva elmondható, hogy az akcióterület jelentős részét átfedik, összesen az akcióterület 73,37%-át, mégis a nagyobb zöldfelületek között nincs meg a teljes átfedés. Az átfedés hiánya egy a két végén kiszélesedő délnyugat-északkelet irányú tengellyel írható le, amely a PATE udvart, a Főtér északkeleti részét a Vásár teret foglalja magába. A Vásár tér fekszik a legtávolabb a zöldfelületektől, vagyis az akcióterület északkeleti része esik legtávolabb a nagyobb zöldfelületi elemektől. 22. táblázat: A Városközponti Akcióterületre hatást gyakorló zöldfelületek vonzáskörzete.

Megnevezés

Lefedett terület (%)

Kieső terület (%)

Helikon park vonzáskörzete

36,63%

63,37%

Kastélypark és vonzáskörzete

27,11%

72,89%

Északi Balaton-part vonzáskörzete

15,89%

84,11%

KRESZ-park vonzáskörzete

22,67%

77,33%

Összes ZI elem vonzáskörzete

73,37%

26,63%

A lefedettség a zöldfelület és 300 m-es vonzáskörzetének területét mutatja meg a Városközpont AT-n belül

A Helikon park a zöldfelületek közül a legkedvezőbb elhelyezkedésének köszönhetően az akcióterület legnagyobb részét fedi le, míg az Északi Balaton-part az akcióterületen kívül helyezkedésének következtében a legkevesebbet. Az összes zöldfelületi elemet figyelembe véve az akcióterület közel háromnegyedén belül – ahol a lakosság jelentős része él – találhatunk legalább 5 perces gyaloglási távolságon belül nagyobb zöldfelületi elemet.

75

3.3.3 Gazdasági állapotjellemzők 3.3.3.1

Forgalomvonzó hatás

A városban található zöld infrastruktúra elemek forgalomvonzó hatását jelentős mértékben meghatározza az ott található, valamilyen szolgáltatást nyújtó létesítmény. Ezen létesítmények fasorokhoz nem kapcsolódónak, a parkokhoz, nagyobb kiterjedésű zöldfelületek esetében mérvadó. A szolgáltató tevékenység súlyát a terepbejárás során azonosított szolgáltató helyek számának becslése során határoztuk meg. A Keszthelyi-öböl és a Balaton-part a nyári turistaszezonnak köszönhetően számos vendéglátóegységnek ad otthont, ennek megfelelően itt koncentrálódik a legtöbb vendéglátóegység, ebből adódóan a legtöbb szolgáltatást nyújtó vállalkozás is itt található. További koncentrálódási pontként jelenik meg például a Szendrey-telepen található lovarda, a Fenékpuszta és a KRESZ-park is, hiszen ezek a területek alapvetően számos, elsősorban sportolási lehetőséget és a kulturális szolgáltatást nyújtanak. Más zöldfelületek nem vagy csak alig tartalmaznak valamilyen szolgáltatást. A Városközponti Akcióterület zöldfelületei közül a KRESZ-park az egyedüli, amely számos szolgáltatást nyújt az emberek számára, míg a többi zöldfelülethez egyáltalán nem vagy csak alig kapcsolódik valamilyen szolgáltatás, ami jelzi a nem megfelelő kihasználtságukat.

58. ábra: Keszthely szolgáltató helyeinek száma. (Becsült adatok).

59. ábra: Keszthely Városközponti Akcióterület szolgáltató helyeinek száma. (Becsült adatok).

76

23. táblázat: Keszthely zöldfelületeinek szolgáltató funkciójához kapcsolódó mutatói. Terület neve

A területek határán vagy a zöldterületen lévő szolgáltató helyek száma (becsült, db)

Fenyves allé

0

Vadaskert

4

Északi Balaton-part

5

Helikon park

0

Szent Miklós temető

2

Balatoni Múzeum kertje

1

Deák 16., 57. PATE udvar

0

Pethe Ferenc Kollégium Jubileumi park, botanikus kert

1

Várkert

1

Futballpálya

1

KRESZ-park és környezete

15

Kastélypark

1

Zeppelin tér

0

IV. Béla park

1

Erzsébet liget

7

Keszthelyi láp

1

Nyugati Balaton-part

100

Nyugati és északi mezőgazdasági külterületek

2

Keszthelyi-hegység

1

3.3.3.2

Területhasználati bevételek

A parkokon, zöldfelületi infrastruktúra elemeken belüli területhasználati bevétel szinte kizárólag csak a fizetős parkolók használatából származik, mind a Zeppelin téren, mind a Helikon parkban, mind a Kastély utcában. A KRESZ-parkban található épületekből a felújításukat követően azok bérbeadásából szerez majd bevételt a város, de a zöld infrastruktúra fejlesztéséből csak parkolásból származó bevételekre számíthat az önkormányzat. A Helikon parkban található parkoló csak a turistaszezon időszakában fizetős, a szezonon kívüli időszakban ingyenes használható. A bevételek forrását, mennyiségét és célcsoportját a következő táblázat tartalmazza: 24. táblázat: Keszthely ZI-hoz kapcsolódó bevételek adatai. Forrás: Keszthely Város Önkormányzata, 2016

Bevétel forrása (miből)

Közelítő nagyságrendje éves szinten

Bevétel forrása (honnan)

Parkolási díj, Zeppelin tér

2 937 486 Ft (a már meglévő parkolási infrastruktúra bevételei 2015-ben)

parkoló autósok (helyi lakosok és látogatók)

Parkolási park

Helikon

csak a strandszezonban működik fizetős parkolóként, előzetes becslés alapján: 400 000 Ft

parkoló autósok (helyi lakosok és látogatók)

Parkolási díj, Kastély utca

utca kis szakaszát érinti, előzetes becslés alapján kb. 750 000 Ft

parkoló autósok (helyi lakosok és látogatók)

díj,

77

Bevétel forrása (miből)

Közelítő nagyságrendje éves szinten

Bérbeadás, KRESZ-park felújítandó épületrészek

előzetes becslés alapján 10 000 Ft/hó bérleti díjjal számolva, két terem esetében: 240 000 Ft

Bevétel forrása (honnan) sportszervezetek, szolgáltatók

A város teljes bevétele a zöldfelületek bérbeadásából, illetve a zöldfelületekhez tartozó parkolók használatából 4.327.486 Ft. A fentieken túl fontosnak tartjuk kiemelni, hogy számos nemzetközi kutatás foglalkozott a zöldfelületek közvetett, jótékony, forintban is kifejezhető gazdasági hatásairól. Ezek között számon tartjuk a városi klímakiegyenlítő (energetika), tiszta levegő termelő (egészség) vagy az ingatlanérték növelő (gazdasági) szerepet. Ezen hatások ugyan a fenntartás bevételei között nem jelennek meg, de a közösség, társadalom számára pozitív externáliaként jelentkeznek. Ennek következtében bevétel termelő szerepe a zöldfelületeknek a fenti becslésben alul értékelt, a közvetlen hasznokra terjed ki. 3.3.3.3

Területfenntartási kiadások

A városi zöld infrastruktúra elemek önkormányzati, illetve a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fennhatóság alá tartoznak. A Városközponti AT-n belül található zöld infrastruktúra elemek, többségében önkormányzati, a Gazdasági Ellátó Szervezet (GESZ) kezelésében vannak. Az egyes zöldfelületek fenntartási költsége a következőképpen alakul: 25. táblázat: Az egyes parkok zöldfelületeinek becsült fenntartási költsége.

Terület

További fenntartást igénylő elem

Egységár (Ft/ m2/év)

Teljes terület (m2)

ÖSSZÁR/év (Ft)

KRESZ-park

sportpálya

86

14510

1 247 860

Helikon park

sportpálya, köztéri alkotás

86

77170

6 636 620

86

1310

112 660

86

4190

360 340

86

355

30 530

86

200

17 200

86

97735

Zeppelin tér Várkert/Főtér

játszótér, információs tábla, köztéri alkotás

Kastély utca Sétáló utca

információs tábla

Összesen

8 405 210

A fenti táblázatban található költségek nem tartalmazzák a parkolók, a játszóterek és egyéb létesítmények, fenntartást igénylő elemek fenntartási költségeit. Az akcióterületen belül található zöldfelületek fenntartási költsége a város önkormányzata számára éves szinten 8.405.210 Ft terhet ró, ami közel kétszeresen meghaladja a zöld felületekből származó bevételeket.

78

3.3.4 Ökoszisztéma szolgáltatások elemzése A zöld infrastruktúra fogalmával szorosan összefügg az ökoszisztéma szolgáltatások fogalma, melyek a természet, biológiai sokféleség által a társadalom számára nyújtott szolgáltatásokat, javakat jelentik. Ezek „többek között az egészséges élelmiszer, a tiszta édesvíz és a tiszta levegő ökológiai alapjait, élőhelyet és gyógyszer-alapanyagot biztosít számunkra, szerepet játszik a katasztrófák, a járványok és betegségek elkerülésében, hatásainak enyhítésében, valamint az éghajlat szabályozásában.” (A biológiai sokféléség megőrzésének 2015-2020 közötti időszakra szóló nemzeti stratégiája, 3. oldal). Ez a fogalom ökológiai és társadalomtudományi szempontokat egyaránt magában foglal, így az egyes szakpolitikai törekvéseknek kiváló támogatást jelent. A projekt során az egyes ZI elemeket hat különböző ökoszisztéma szolgáltatás csoport alapján értékeltük majd az összesített átlagát is kiszámoltuk. Ezek a csoportok a következők: – – – – – –

Esztétikai érték: rekreáció és ökoturizmus, esztétika Regionális gazdaság: föld alapú termelésből származó bevétel/hozam, átfogó hozzáadott érték Ökológiai integritás: víz és vízháztartás szabályozása, tiszta vízellátás, biodiverzitás Bio-forrás ellátás: élelmiszer és rost, fa- és fűrészáru ellátás, azaz ellátó funkciók értékelése Emberi egészség és jólét: tiszta levegőellátás, tiszta vízellátás, rekreáció és ökoturizmus Klímaváltozás hatásainak enyhítése: helyi és globális klímaszabályozás, víz és vízháztartás szabályozása, talajerózió elleni védelem

Ezeket a csoportokat Koschke, L. et al., munkája nyomán határoztuk meg. 9 Az egyes fogalmakat egy öt fokú Lickert skálán értékeltük, ahol az 1-es az „egyáltalán nem teljesíti”, az 5-ös érték a „teljesíti” megnevezést takarja. A 60. ábra, mutatja Keszthely város ökoszisztéma szolgáltatásainak átlagát. A legmagasabb értékekkel a turisztikai szempontból vonzó, igényes, számos fajjal gazdagított Kastélypark, Keszthelyi-öböl, a Nyugat-Balaton-parthoz tartozó erdőterületek, és a Keszthelyi-hegység élővilágban gazdag területe rendelkezik. A Balaton-part, a fasorok, az erdőfoltok és a Keszthelyi-láp összesített ökoszisztéma szolgáltatás relatív magas értéke miatt szintén fontos szerepet töltenek be Keszthely ZI hálózatában. A legalacsonyabb értékkel az ipari hasznosítás alatt található területek, a volt barnamezős területek tartoznak. Ezeket a ZI elemeket a hasznosítás alatt álló területek, mint a nyugati és északi mezőgazdaság területek és a bányaterületek követik, hiszen regionális gazdasági szerepük kiemelik őket a legalacsonyabb értékkel rendelkező területek közül. Területileg az előbb említett négy koncentrációs pontot fedezhetjük fel, melyekből három a külterületen található. A 61. ábran a Városközponti Akcióterület ZI elemeit láthatjuk az ökoszisztéma szolgáltatás átlaga alapján, amely szerint a Kastélypark az egyedüli, amely 4 fölötti értékelést kapott, a többi ZI elem elmarad tőle, mégis területileg egy Helikon park – Kastélypark koncentrációs tengely rajzolódik ki, amelyet a beépített, kevés növénnyel rendelkező Zeppelin tér szakít meg. A városban található futballpálya kapta a legalacsonyabb értéket, hiszen a kialakított gyepfelület elsősorban a sportolási célt Koschke, L., Fürst, C., Frank, S. és Makeschin, F. (2011): A multi-criteria approach for an integrated land-cover-based assessment of ecosystem services provision to support landscape planning. Institute for Soil Science and Site Ecology, Dresden University of Technology 9

79

szolgálja. A KRESZ-park összességében az elhanyagoltsága és beépítettsége miatt kapott alacsony értéket. A nagy kiterjedésű erdőterületek, a változatos fajokban gazdag területek és a nagy vízfelület ökoszisztéma szolgáltatása kiemelkedő mértékű, míg a hasznosított területeké pedig ennek ellentéte. Területileg elsősorban a város keleti és északi részén koncentrálódnak a magas értékű ZI elemek, míg az alacsonyak elsősorban olyan területekre koncentrálódnak, amelyek művelés, hasznosítás vagy valamilyen használat alatt állnak –bányák, ipari területek, futballpálya.

60. ábra: Keszthely szolgáltatásainak átlaga.

3.3.4.1

város

ökoszisztéma

61. ábra: Keszthely város Városközponti Akcióterület ökoszisztéma szolgáltatásainak átlaga.

Fasorok

Ökológiai integritás szempontjából a fasorok kiemelkedő szerepet töltenek be. Ez különösen igaz, ha városi fasorokról beszélünk, ahol az egyéb kisebb területeket elhanyagolva a fasorok jelentik a folyosót a különböző nagyobb zöldfelületek között. Vízháztartás szempontjából az utakról lefolyó csapadékvíz visszatartásában van különösen jelentős szerepük. Emiatt ebben a kategóriában a lehető legmagasabb értéket kapta minden fasor. Kivételt képez a Bem József utcai és a Fejér György utcai fasor, melyek esetében az egyes faegyedek a sűrű beépítés és a keskeny utcák miatt nem követik egymást folytonosan és többnyire csak az utca egyik oldalán találhatóak. Az értéket az is növeli, ha cserjeszint vagy növényágyás is kialakításra került, illetve, ha a minimálisan

80

kialakítandó fahely nagyobb, azt gyepfelület fedi, de ezek a jellemzők a két említett fasorról nem mondhatók el. A Bem József utcában a telepítés sűrűbb, ugyanakkor itt fiatal Pyrus calleryana ''Chanticleer'' egyedeket találunk, koruk 15-20 évre tehető. Az esztétikai érték tekintetében azon fasorok kaptak maximális pontot, melyek turisztikai és városképi szempontból kiemelt jelentőséggel bírnak. A többi esetben ápolási hiányosság miatti korhadások, elhanyagolt környezet rontja az értékeket. Az emberi egészség és jólét tekintetében minden fasor értékesnek minősíthető – csakúgy, mint az ökológiai integritás tekintetében. A tiszta levegő biztosításában, víztisztításban betöltött jelentős szerepük mellett turisztikai szempontból is fontosak; az esztétikai élmény mellett például a városi hősziget-hatás csökkentésében betöltött szerepük miatt kellemesebbé teszi a településen való tartózkodást elsősorban a nyári időszakban. Hasonlóan lehet jellemezni a klímaváltozás hatásának enyhítése során figyelembe vett hatásokat (helyi és globális klímaszabályozás, víz és vízháztartás szabályozása, talajerózió elleni védelem). Kivételt képez a már említett két fasor. Bio-forrást a fasorok nem termelnek, rendeltetésük sem ez, emiatt a legalacsonyabb pontszámmal szerepelnek. A gazdasági értékük csakugyan alacsony, kivételt képeznek a forgalmas turisztikai területen található fasorok. A gazdasági érték tekintetében elképzelhető, hogy az ingatlanárakban megjelenik a környező zöld felületeknek köszönhető értéknövekedés, ez azonban több más tényezőtől függ, emiatt nem vettük figyelembe az értékelésnél. A jövőben azonban hasznos kutatási irány lehet az elsősorban nem gazdasági érdekből létesített zöldfelületi elemek értékelése és a helyi lakosokat is bevonó vizsgálatok elvégzése Keszthely területén. Az eredmények összesítése (60. ábra) során az értékelés eredménye a turisztikai szempontból forgalmas helyen található, idősebb fasorokat állította az első helyre. Jelentősek a sűrűn beépített városi területen találhat fasorok, azonban ezek megfelelő ápolása az intenzív igénybevétel miatt a zöldfelület-gazdálkodás szempontjából előtérbe helyezendő. Az alacsony értéket kapott fasorok a kialakított aljnövényzet, fahely mérete, koruk és sűrűségük miatt kaptak alacsonyabb értékelést. Esetükben a fasorok növekedése vagy a városfejlesztési döntések nyomán további fahelyek kijelölése hozhat változást. Az ápolás tekintetében a leggyakrabban tapasztalt hiányosságok a következők: lombkorona túlzott metszése, fasorokban található hiányok pótlásának elmaradása, sebkezelés elmaradása, fahely nem megfelelő kialakítása: túlzottan tömörödött talaj, kicsi fahely. 26. táblázat: Fasorok ökoszisztéma szolgáltatásainak értékelése. Forrás: saját szerkesztés Terület neve

Ökológi ai integritá s (1-5)

Esztéti kai érték (1-5)

Emberi egészs ég és jólét

Klímaváltoz ás hatásainak enyhítése

(1-5)

(1-5)

Bioforrás ellátás (1-5)

Region ális gazdas ág (1-5)

Ökosz iszté ma szolg áltatá sok átlag a

Bem József utcai fasor

4

5

3

3

1

1

2,8

Deák Ferenc utcai fasor

5

4

4

5

1

1

3,3

Erzsébet fasor

5

4

4

5

1

1

3,3

Fejér György utcai fasor

4

5

3

3

1

1

2,8

Kastély utca fasor

5

5

4

5

1

2

3,7

királyné

útjai

81

Terület neve

Ökológi ai integritá s (1-5)

Esztéti kai érték (1-5)

Emberi egészs ég és jólét

Klímaváltoz ás hatásainak enyhítése

(1-5)

(1-5)

Bioforrás ellátás (1-5)

Region ális gazdas ág (1-5)

Ökosz iszté ma szolg áltatá sok átlag a

Kossuth L. (sétáló) utca fasor

5

5

4

5

1

2

3,7

Lovassy Sándor utcai fasor

5

4

4

5

1

1

3,3

Mártírok útjai fasor

5

4

4

5

1

1

3,3

5

4

4

5

1

1

3,3

Park utcai fasor

5

4

4

5

1

1

3,3

Petőfi utcai fasor

5

4

4

5

1

1

3,3

Rákóczi téri fasor

5

4

4

5

1

1

3,3

Vörösmarty utcai fasor

5

4

4

5

1

1

3,3

Zrínyi utcai fasor

5

4

4

5

1

1

3,3

Munkácsy fasor

3.3.4.2

Mihály

utcai

Parkok és kiterjedt zöldfelületek

Ökológiai integritás szempontjából az ápolt, szintezett, változatos növényfajtákat felvonultató zöldfelületek magasabb értékelést, még az ökológiai szempontból sivár, özönfajokat is felvonultató felületek alacsonyabb pontszámot kaptak, pl.: Futballpálya, Zeppelin tér. Problémát jelent még a hiányos csatornázás és a vízvisszatartást támogató megoldások elmaradása a parkok esetében, melyek az ökológiai integritás értékét negatívan befolyásolták. Ez szinte minden park esetében problémát jelentett. Az esztétikai érték tekintetében is az ápoltság és a növényfelületek minősége kapott hangsúlyt. Ennél azonban pozitívumként értékeltük, ha köztéri alkotás vagy megfelelő igényességgel kialakított közösségi terek is megjelentek. Elsősorban a Balaton-parton tapasztaltuk az esővíz nem megfelelő elvezetését, ami esztétikai szempontból rontott az értékelésen. Az emberi egészség és jólét értékelése során a megfelelően kialakított rekreációs felületeket, különböző használati funkciókat értékeltük magasabb pontszámmal. Örömmel tapasztaltuk, hogy ebben a tekintetben Keszthely zöldfelületei összességében is jó minősítést kaptak. Minden esetben találtunk rekreációs funkciót, különbséget ezek kialakításának minősége jelenti. Emellett itt is a tiszta levegő és víztisztító potenciált is értékeltük. A klímaváltozás hatásának enyhítésében betöltött szerep értékelése során a növényfelület minőségén keresztül adtunk pontszámot. Így a rossz egészségi állapotú fákkal és jelentős burkolt felülettel rendelkező Zeppelin tér, vagy a mindössze gyepfelülettel rendelkező futballpálya alacsonyabb, míg a gyakorlatilag belterületi erdőként értelmezhető Helikon-park magasabb pontszámot kapott. Bio-forrást egyik zöldfelület sem termel, a gazdasági hatásuk azonban turisztikai szempontból értékelhető. A Kastélypark például, mint regionális hatással bíró látványosság komoly forgalomvonzó hatással bír, amit az ide látogatók számával mérhetnénk. Hasonlóan jelentős a Balaton-part belterületi övezete. Kisebb jelentőségű, de mégis valamennyi gazdasági hatás tulajdonítható a Balaton Múzeum kertjének, vagy a Vadaskertnek is. Összességében Keszthely zöldfelületei megfelelő rekreációs lehetőségeket biztosítanak, azonban a növényállomány fejlesztése egyes esetekben nem halogatható tovább. Gondolunk itt például a méltatlanul elhanyagolt Zeppelin térre vagy KRESZ-parkra és környezetére, ahol jelentős eredmények érhetőek el. Emellett pozitívabb értékelést kaptak

82

azok a területek, ahol a burkolt felületek aránya alacsony, vagy turisztikai szempontból kiemelt jelentőséggel bírnak. 27. táblázat: Parkok és kiterjedt zöldfelületek ökoszisztéma szolgáltatásainak értékelése. Forrás: saját szerkesztés Terület neve

Ökológi ai integrit ás

Esztétik ai érték (1-5)

(1-5)

Emberi egészsé g és jólét

Klímaváltoz ás hatásainak enyhítése

(1-5)

(1-5)

Bioforrá s ellátá s (1-5)

Regionál is gazdasá g

Ökoszisztém a szolgáltatás ok átlaga

(1-5)

Futballpálya

1

2

4

2

1

1

1,8

KRESZ-park és környezete

2

2

4

3

1

1

2,2

Zeppelin tér

2

3

4

3

1

1

2,3

IV. Béla park

2

4

3

3

1

2

2,3

Szent temető

3

4

4

3

1

1

2,7

Balatoni Múzeum kertje

2

5

4

2

1

2

2,7

Pethe Ferenc Kollégium Jubileumi park, botanikus kert

4

2

5

4

1

1

2,8

Deák 16., 57. PATE udvar

4

4

5

5

1

1

3,3

Erzsébet liget

5

4

4

4

1

2

3,3

Helikon park

5

4

5

5

1

1

3,5

Várkert

5

5

5

4

1

1

3,5

Északi Balatonpart (hajókikötő, strandok)

4

4

5

3

1

4

3,5

Vadaskert

5

4

5

5

1

2

3,7

Kastélypark

4

5

5

4

1

5

4,0

3.3.4.3

Miklós

Külterületek

A terület elárasztásával kialakult Keszthelyi láp különleges természeti értéket jelent, mely a BFNP gondozásában áll. Különleges szerepe van a Zala folyó vizének tisztításában és ennek nyomán a Balaton vízminőségének és élővilágának megőrzésében. Esztétikai értéke nem a táj változatosságából, hanem az élővilág sokszínűségéből fakad, vezetett túrákon megtekinthető a terület, ami gazdasági hasznot is jelent. Bio-forrás ellátás a halászat nyomán, illetve a nádasok termelésével azonosítható, azonban jelentősége csekély. A fentiek alapján az ökológiai integritás, emberi egészség és jólét, esztétikai érték és a klímaváltozás hatásának enyhítése szempontok esetében a magas, a bioforrás és gazdasági hatás szempontjából alacsonyabb pontot kapott. A nyugati és északi mezőgazdasági területek ipari és szolgáltató egységei ökológiai szempontból nem számítanak jelentős szolgáltatónak, turisztikai-rekreációs jelentőségük is alacsony, gazdasági jelentőségük mégsem vitatható. Hasonlóan a nagytáblás szántóföldek is kisebb jelentőséggel bírnak ökológiai és rekreációs szempontból, mégis bioforrás előállítók, ennek nyomán gazdasági szerepük is jelentős. Ezzel ellentétben az erdő

83

és a temető területe inkább ökológiai szempontból jelentős tényező, esztétikai értéke is magas, azonban bio-forrás előállítóként kevéssé jelentősek, gazdasági szerepük is elhanyagolható. A gyepterületek azonban mindkét szempontból fontosak, ugyanis a legelők bio-forrás előállítóként is jelentősek, így gazdasági szerepük is azonosítható. Ennek köszönhető, hogy ezek a területek az összesítésben magasabb pontszámot kaptak. A mezőgazdasági területen található mezsgyék száma a nyugati és északi mezőgazdasági területen alacsony. Fontos emellett megjegyezni, hogy a város peremterületei is itt találhatóak, melyek elhanyagoltabbak a többi területnél, így esztétikai értékük is alacsonyabb. Kiemelendő, hogy a Fenyves allé is ezen a területen halad keresztül, melyen egy zöld jelzésű tanösvényt is létrehoztak. A kultúrtörténeti szempontból kiemelkedő fasor tájképi jelentősége is nagy, azonban tekintettel arra, hogy a területhasználatokat vettük elsősorban figyelembe az ökoszisztéma értékelés során a külterületen nem került értékelésre. A BFNP területéhez tartozó, Bakonyerdő Zrt. által fenntartott Keszthelyi-hegységben erdő és bányaterületek a jellemző területhasználat. A bányaterületek pusztán bio-forrás termelés és regionális gazdasági hatás miatt jelentősek, míg az erdők ezen értékelési szempontok mellett jelentős ökológiai, jóléti és esztétikai szereppel is bírnak, számos túraútvonal halad keresztül rajtuk. Ennek köszönhető, hogy a külterületek között is a Keszthelyi-hegység erdőterületei kapták a legmagasabb pontszámot ökoszisztéma szolgáltatások tekintetében. A nyugati Balaton-part változatos területhasználatának és a Balaton közelségének köszönhetően kiemelkedik a külterületek közül. A terepi bejárás alapján kevéssé kihasznált rész – feltehetően a főutak és vasút közelsége miatt, azonban sok potenciállal bírhat ennek a fejlesztése. Csakúgy, mint a nyugati és északi mezőgazdasági területek esetében, itt is a gyepfelületek kapták a legmagasabb pontszámot, esztétikai érték szempontjából a Balaton közelsége és kedvező fekvésük miatt még magasabbat is. A vízparti erdőtársulás, a nádas és a szántóterületek hasonló pontszáma eltérő okokra vezethető vissza: míg a vízparti erdőtársulás és a nádas ökológiai, addig a szántó élelmiszerellátó és gazdasági szerepe miatt kapott magasabb pontszámot. Az itt található szántóterületek mindemellett jó fekvésük miatt esztétikai élményt is nyújtanak. 28. táblázat: Külterületek ökoszisztéma szolgáltatásainak értékelése. Forrás: saját szerkesztés Terület neve

Területhas ználat

Keszthely i láp Keszthely i-hegység

láp

Nyugati Balatonpart

Nyugati és északi mezőgaz dasági külterület ek

bányaterület erdőterület ipar és szolgáltatás vízparti erdőtársulás nádas szántó gyep ipari terület szántó erdőterület temető gyep

Ökológi ai integrit ás (1-5) 5

Esztétik ai érték (1-5)

Klímaválto zás hatásainak enyhítése (1-5) 5

Bioforrás ellátás (1-5)

4

Emberi egészsé g és jólét (1-5) 5

Ökosziszté ma szolgáltatá sok átlaga

2

Regioná lis gazdasá g (1-5) 2

1 5 1

1 4 1

1 4 1

1 5 1

5 5 1

5 5 5

2,3 4,7 1,7

5

4

4

5

3

2

3,8

5 5 5 1 2 5 5 5

4 2 5 1 2 5 5 4

4 4 4 1 1 3 4 3

5 5 5 1 1 4 4 3

3 4 4 1 5 1 1 3

2 3 3 5 5 1 1 3

3,8 3,8 4,3 1,7 2,7 3,2 3,3 3,5

84

3,8

62. ábra: Fenékpuszta. Forrás: saját felvétel, 2016

63. ábra: A város északi peremén. Forrás: saját felvétel, 2016

64. ábra: Hévíz felé a Dobogó major. Forrás: saját felvétel, 2016

65. ábra: nyugati Balaton-part elhanyagolt parkolója Forrás: saját felvétel, 2016

66. ábra: Vasúti átkelő nyugati Balaton-part felé, a Fenéki útnál. Forrás: saját felvétel, 2016

67. ábra: Bánya a Keszthelyi-hegységben, Gyenesdiás területén. Forrás: saját felvétel, 2016

68. ábra: A Keszthelyi-hegység. Forrás: saját felvétel, 2016

69. ábra: A keszthelyi láp, Diás-sziget. Forrás: saját felvétel, 2016

85

3.3.4.4

Felszíni vizek

Ökológiai integritás szempontjából a felszíni vizeknek kitüntetett szerepe van, különösen a természetes, burkolatlan mederrel rendelkező vízfolyásoknak. A Csókakőpatak magas pontszámát például természetes medrének köszönheti, a Gyöngyös-patakot hosszabb szakaszon burkolt meder jellemzi. Az esztétikai érték sajnos a vízfolyásoknál kevéssé releváns, mivel a forgalom által nem elérhető területen haladnak. A Csókakőpatak az egyetlen, ami gyakorlatilag a városon keresztül halad végig, így a település egyes pontjain élvezhető pozitív hatása. Az emberi egészség és jólét szempontjából a vízfolyások tisztaságát értékeltük. Burkolt meder miatt a víz tisztulása hátráltatott a Gyöngyös-folyás esetében. Rekreációs funkció (strand, horgászat) nem köthető ezekhez a vízfelületekhez. A Keszthelyi láp területén, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén keresztülhaladó Zala-Somogy határok vízfolyásai, a Hévíz-folyás és az Óberek-csatorna képezhet kivételt, azonban ezek a területek csak vezetett túrák alkalmával látogathatók. A klímaváltozás hatásának enyhítésében minden felszíni víz kiemelkedő szereppel bír, így a legmagasabb pontszámmal értékeltük ezt a funkciót, figyelembe véve, hogy a mesterséges kialakítású meder hátráltathatja ezt a szolgáltatást. Bio-forrást egyetlen vízfolyás sem szolgáltat, mivel halászat nem folytatható vizükben, emellett, a gazdasági hatásuk sem jelentős. A Keszthelyi-öböl különleges szereppel bír, hiszen partvonala mentén húzódó nádas mellett, a Zala folyó torkolatának közelében található élővilág magas biodiverzitásának, turisztikai szempontból is jelentős esztétikai értékének, hajóforgalmának és strandjainak nyomán Keszthely zöld (kék) infrastruktúrájának legjelentősebb eleme. Csekély horgászati jelentősége miatt bio-forrás szempontjából kapott alacsony értéket. A felszíni vízfolyások jelenleg komoly potenciált jelentenek a város számára, melyet ezidáig aknázott ki. A jövőben ezen elemek fejlesztésével erősíthető ökoszisztéma szolgáltatóként betöltött szerepük. 29. táblázat: Felszíni vizek ökoszisztéma szolgáltatásainak értékelése. Forrás: saját szerkesztés Terület neve

Ökológiai integritás

Esztétikai érték

(1-5)

(1-5)

Emberi egészség és jólét

Klímaváltozás hatásainak enyhítése

Bioforrás ellátás

(1-5)

(1-5)

(1-5)

Regionális gazdaság (1-5)

Ökoszisztéma szolgáltatások átlaga

Gyöngyös-folyás alsó Csóka-kő-patak Hévíz-folyás és Óberek csatorna

3 4 5

3 4 3

4 3 4

4 5 4

1 1 1

1 1 1

2,7 3,0 3,0

Zala-Somogy határok vízfolyásai Keszthelyi-öböl

5

3

4

4

1

1

3,0

5

5

5

5

3

5

4,7

70. ábra: Csókakő-patak a DÉDÁSZ telep mellett. Forrás: saját felvétel, 2016

71. ábra: Keszthelyi-öböl. Forrás: saját felvétel, 2016

***

86

72. ábra: Keszthelyi-láp vízfolyása a Diás-szigetnél. Forrás: saját felvétel, 2016

A következőkben nem az egyes zöld infrastruktúra elemek, hanem az szolgáltatások minősége szerint tárgyaljuk az ökoszisztéma szolgáltatások témáját. 3.3.4.5

Esztétikai érték

A 73. ábra mutatja Keszthely város ZI elemeinek esztétikai értékelését, amely alapján elmondható, hogy a legmagasabb értéket az impozáns látványt nyújtó Keszthelyi-öböl, a turistalátványosságként funkcionáló, megfelelően karbantartott Kastélypark, a Várkert és a Balaton múzeum, a Bercsényi Miklós utcai fasor és a Kossuth Lajos utcai gömbkőris fasor, illetve a külterületen található számos erdőfolt kapta. A legalacsonyabb értékelést a jelenlegi és a volt ipari hasznosítású területek kapták, hiszen ezeken a területek maximum csak elvétve találkozhatunk zöldfelületi elemmel, így nem beszélhetünk ZI elemek által nyújtott esztétikai élményről. A szolgáltatás koncentrációja lokálisan, foltszerűen van jelen a városban. A 33. ábrán a Városközponti Akcióterületen belül található ZI elemeket ábrázoltuk az esztétikai értékük alapján. Ez alapján elmondható, hogy a Kastélypark, a Várkert és a Kossuth Lajos utcai gömbkőris fasor kapta a legmagasabb értékelést, hiszen ezek a ZI elemek egyedi látványosságot nyújtanak az ide látogató turisták és a helyi lakosság számára. A legalacsonyabb értékelést a futballpálya és a KRESZ-park kapta. A futballpálya a homogén gyepfelülete és a KRESZ-park elhanyagolt területe miatt nem nyújt megfelelő esztétikai élményt. Területileg a Helikon parkra és attól északnyugatra elterülő területekre koncentrálódik ez a szolgáltatás.

73. ábra: Keszthely város ZI elemeinek esztétikai értéke.

74. ábra: Keszthely város Városközponti Akcióterület ZI elemeinek esztétikai értéke.

87

3.3.4.6

Regionális gazdaság

A 75. ábra mutatja Keszthely ZI elemeinek gazdaságra való hatását, amely alapján elmondható, hogy a Keszthelyi-hegység és annak bányaterületei, az ipari hasznosítás alatt lévő területek, a művelés alatt álló külterületek, illetve a turistalátványosságként hasznosuló Keszthelyi-öböl és a Kastélypark kapta a legmagasabb értékelést, mivel ezek azok a területek, amelyek hozzáadott értékkel rendelkeznek, illetve termelésből származó bevételt generálnak. A legalacsonyabb értékelést a város fasorai, a patakok és a hozzá kapcsolódó csatornahálózat, az erdőfoltok és a belterületen található zöldfelületek kapták, hiszen ezeken a területeken semmilyen termelői tevékenység, illetve hozzáadott érték sincsen. Területileg a külterületeken fekvő kiterjedt ZI elemekre koncentrálódik a ZI elemekhez kapcsolt regionális gazdaság. A 76. ábra a Városközponti Akcióterületen belül elhelyezkedő ZI elemeket mutatja a regionális gazdasági értékük alapján. Ez alapján elmondható, hogy a Kastélyparkon kívül a többi ZI elem nem járul hozzá termelésből származó bevételek növekedéséhez. Tehát elmondható, hogy az akcióterületen belül fekvő Kastélyparkra koncentrálódik ez a fajta ökoszisztéma szolgáltatás.

75. ábra: Keszthely város ZI elemeinek regionális gazdasági hatása.

76. ábra: Keszthely város Városközponti Akcióterület ZI elemeinek regionális gazdasági hatása.

88

3.3.4.7

Ökológiai integritás

A 77. ábraKeszthely város ZI elemeinek ökológiai integritásának értékeit tartalmazza. A Keszthelyi-öböl, a Keszthelyi-láp, a Keszthelyi-hegység, a nyugati külterület erdőfoltjai, a Vadaskert, a Honvédségi terület környékén lévő zöldfelület, a Helikon park, a város fasorai és a nyugati mezőgazdasági területeken található csatornarendszer kapta a legmagasabb értéket. A legalacsonyabb értékeket az 5 bányaterület, a volt honvédségi terület és a közigazgatási területen található többi ipari hasznosítású terület kapta, mert ezen területek jelentős részét vagy beépítették vagy olyan művelés alá vonták, amely a zöldfelület korábbi felszámolásával járt, így a biodiverzitás és vízháztartási kiegyenlítő felületek kevésbé jellemzők. A külterületeken több és nagyobb kiterjedésű magasabb értékelést kapott ZI elem található, mint a belterületen. A 78. ábra a Városközponti Akcióterület ZI elemeinek ökológiai integritás értékeit mutatja be. Az akcióterületen belül található fasorok, a Várkert és a Helikon park a legmagasabb, míg a futballpálya legalacsonyabb értéket kapta. Az akcióterületen belül azok az elemek ökoszisztéma integritása a nagyobb, amelyek ténylegesen sok különböző egészséges fajjal rendelkeznek. Területileg a Helikon parkra és attól északnyugatra koncentrálódnak a magasabb értéket kapott ZI elemek.

77. ábra: Keszthely ökológiai integritása.

város

ZI

elemeinek

78. ábra: Keszthely város Városközponti Akcióterület ZI elemeinek ökológiai integritása.

89

3.3.4.8

Bio-forrás ellátás

A 79. ábra a bio-forrással kapcsolatos értékelést mutatja. A Keszthelyi-hegység az összefüggő erdős területe miatt és a nyugati és északi külterülethez tartozó területek kapták a legmagasabb értékeket, hiszen előbbi a fa és fűrészárú előállítás lehetőségével, utóbbi élelmiszer ellátó funkcióval rendelkezik. A legalacsonyabb értékelést a védettség alatt lévő fák, a város fasorai, a kiterjedt zöldfelületek, a parkok és az ipari hasznosítás alatt lévő területek kapták, mivel élelmiszer, rost és ehhez kapcsolódó egyéb ellátási funkcióval nem rendelkeznek. A bio-forrás ellátás a külterületre koncentrálódik. A 80. ábra a Városközponti Akcióterület ZI elemeinek értékelését ábrázolja, amely alapján egyik elem sem képes ilyen fajta ökoszisztéma szolgáltatást nyújtani, vagyis a Városközponti Akcióterület ilyen szempontból homogén. Elsősorban a külterületekre koncentrálódik ez a szolgáltatás.

79. ábra: Keszthely város ZI elemeinek bio-forrás értékelése.

3.3.4.9

80. ábra: Keszthely város Városközponti Akcióterület ZI elemeinek bio-forrás értékelése.

Emberi egészség és jólét

A 81. ábra Keszthely város ZI elemeinek emberi egészségre gyakorolt értékelését mutatja, amely alapján a Keszthelyi-láp, a Helikon park, a Kastélypark, a Pethe Ferenc Gimnázium és annak területe, a Vadaskert egyes részei tartoznak bele, mivel ezek a

90

területek tisztább levegőt és tiszta vizet biztosítanak a lakosságnak, továbbá ökoturisztikai lehetőséget kínálnak az emberek számára. A legalacsonyabb értékelést a nyugati és északi mezőgazdasági külterületek és az ipari, illetve volt barnamezős területek kapták, mivel ezek a területek nem nyújtanak ökoturisztikai szolgáltatást és nem segítik elő a városi levegő tisztítását. Területileg a városban található ZI elemekre a Keszthelyi-öbölre és a Keszthelyi-lápra koncentrálódik ez az ökoszisztéma szolgáltatás. 82. ábran A Városközponti Akcióterületen belül elhelyezkedő egyes ZI elemeket ábrázoltuk az emberi egészség és jólét értékek alapján, amelyből kiderül, hogy szinte minden elem legalább az „inkább teljesíti”, vagyis 4-es értékelést kapott, ami azt jelenti, hogy jelentősen hozzájárulnak ezek az elemek a város levegőjének tisztításához. Legmagasabb értékeket a rekreációs funkcióval rendelkező Helikon park, a Kastélypark, a Várkert és a PATE udvar kapta. Tehát elmondható, hogy a Helikon park és attól nyugatra és északra elterülő területekre koncentrálódik elsősorban ez az ökoszisztéma szolgáltatás, de az akcióterület további részein lévő ZI elemek, ha kisebb mértékben is, de szintén jelentős hatást gyakorolnak az emberi egészségre és jólétre.

81. ábra: Keszthely város ZI elemeinek emberi egészségre gyakorolt értéke.

91

82. ábra: Keszthely város Városközponti Akcióterület ZI elemeinek emberi egészségre gyakorolt értéke.

3.3.4.10 Klímaváltozás hatásainak enyhítése A 83. ábra Keszthely város ZI elemeinek klímaváltozásra gyakorolt hatásainak enyhítésével kapcsolatos értékelését mutatja. A lápos területek – a Keszthelyi-láp és a Nyugat-Balaton-part –, az erdős, fával sűrűbben benőtt területek – a Helikon park, a Vadaskert egyes részei és a Keszthelyi-hegység –, a fasorok, a Keszthelyi-öböl és a folyók rendelkeznek magasabb értékkel. Alacsony értéket a nyugati és északi mezőgazdasági és az ipari területek kapták. Az utóbbi két területen folyamatos művelés vagy ipari tevékenység zajlik. A lápos- és erdőterületek kedvező hatást gyakorolnak a klímára, a talajeróziós folyamatokat csökkentik, a folyók és a Keszthelyi-öböl a vízszabályozásban és a mikroklíma alakításában fontos szerepet játszanak. A fasorok a városi mikroklímára gyakorolnak pozitív hatást. Területileg elsősorban a nagy kiterjedésű természetes állapotban lévő – védettséget élvező – ZI elemekre és a város fasoraira koncentrálódik ez a szolgáltatás, amelyek többnyire a város külterületén terülnek el. A 84. ábra a Városközponti AT-n belül lévő ZI elemeket mutatja. A legmagasabb értékelést a Helikon park, a PATE udvar, a város fasorai, kapta elsősorban klímára kedvező hatást gyakorló növényállománya miatt. A városi futballpálya kapta a legalacsonyabb értékelést, hiszen előbbi szinte csak gyepfelületből áll, ami alig gyakorol hatást a klímára. Területileg a Helikon parkra és attól északnyugatra elterülő területekre koncentrálódik ez a szolgáltatás.

83. ábra: Keszthely város ZI elemeinek klímaváltozás hatásainak enyhítésével kapcsolatos értékelése.

92

84. ábra: Keszthely város Városközponti Akcióterület ZI elemeinek klímaváltozás hatásainak enyhítésével kapcsolatos értékelése.

4. Stratégiai tervezés, az akcióterv megalapozása 4.1 Helyzetértékelés, lehetőségek és korlátok (SWOT) A SWOT elemzés célja, hogy a vizsgálat és értékelés tanulságait összefoglalja, majd azonosítsa a város számára rendelkezésre álló stratégiai irányokat, illetve ehhez kapcsolódóan azokat az eszközöket, melyeket az azonosított problémák kezeléséhez használhat. A táblázat a vizsgálati eredmények mellett a ZI értékelések esszenciáját, összegző eredményeit átlátható módon tartalmazza. ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

A Keszthelyi-öböl – a Balaton – jelentős szolgáltató és tényező

Elhanyagolt peremterületek használati konfliktusokkal (Fenékpuszta és környezete, nyugati Balaton-part, Dobogó major és környezete)

Erős kulturális hagyományokkal bíró zöld infrastruktúra elemek (Fenyves allé, Kastélypark, Keszthelyi-láp) Keszthelyi-hegység túraútvonalai Idős, kiemelkedő esztétikai értékkel bíró fák Védett terület nagykiterjedése (több, mint 75%), számos tájérték Város természeti adottságai a Balaton, Keszthelyi láp és a Keszthelyi-hegység találkozásánál Erős turisztikai potenciál Idős, egységes és ápolt fasorok a város forgalmas területein (pl.: Kossuth Lajos utca, Fenéki út) Tiszta, karban tartott fasorok Alacsony bűnözési arány

Hiányzó fasorok a belterületen, különösen a peremterületeken Értékes ökoszisztéma szolgáltató területek közötti kapcsolatok hiánya (Keszthelyi-öböl és Keszthelyi hegység, északi peremterületek, Kertváros és környezete) Elmaradt zöldfelületi fejlesztések (Helikon park, Zeppelin tér, KRESZ-park) Nem megfelelő faápolási technikák (fasorok) Felszíni vízfolyások jóléti és rekreációs szerepének hiánya Csapadékvíz-visszatartási technológiák nem érvényesülnek (jellemzően a parkok és városi zöldfelületek esetében tapasztalható probléma)

A Városközpontból jól elérhető zöldterületek

Belterületi zöldfelületek minőségének problémái, korlátozott használati lehetőségek

A „zöld” fontos a keszthelyieknek

Természeti területek bemutatásának korlátai

A ZI hálózat kiemelkedő elemei: északi Balaton-part, Helikon park, egységes idős fasorok (Kossuth Lajos (sétáló) utca, Bercsényi utca, Fenyves allé, Fenéki út), Keszthelyi láp, Keszthelyi-hegység, Balaton, a mezőgazdasági területek mezsgyéi

Zöldfelületi kiadások és bevételek nincsenek egyensúlyban A ZI hálózat gyenge elemei: Városközpont AT erősen beépített tömbjei, Főtér és Rákóczi tér, mezőgazdasági területek, bányák, forgalmas utak menti egyszintű növénytakaró, kapcsolati hiányok magas ökológiai minőséggel bíró területek között (Keszthelyi-hegység és Balaton), nyugati Balaton-partba ékelődő szolgáltató területek.

LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK

Szomszédos települések, és tapasztalattal bíró intézmények a közelben (BFNP, Bakonyerdő Zrt.)

Területhasználatok alakulása során az ökoszisztéma szolgáltatások szempontjai háttérbe szorulnak

Vízfolyásokkal kapcsolatos fejlesztések a Keszthely területén kívül

Nincs megfelelő ösztönző a mezőgazdasági területek zöldítéséhez, mezsgyék rendszerének bővítéséhez

Előnyös közlekedési kapcsolatok

93

Balaton egészének rekreációs lehetőségei felértékelődnek a társadalom számára

Újabb fasorok kialakítása és gazdasági érdek ütközik

Megfelelő színvonalú, ökológiai értéket figyelembe vevő magán beruházások

Turizmus visszaesése

Tervezés során idős fák előtérbe kerülése

Hőszigethatás kialakulása sűrűn beépített tereken (Főtér, Rákóczi tér)

Fasor pótlás új szempontú megközelítése (továbbnevelt egyedek, társadalmasítás)

Klímaváltozásnak kitett területek (hősziget, vízgazdálkodás)

Új, alkalmazkodó növényfajták nemesítése

Invazív fajok megjelenése, növényvédelmi kihívások Részleges védettséget élvező emlékek, területek befektetések áldozatává válhatnak.

Növényápolási/növényvédelmi technológiák fejlődése Új növényalkalmazási megoldások Ökológiai szempontból kedvezőbb termesztési technológiák Zöldítést ösztönző agrártámogatási rendszer

4.1 Stratégiák A SWOT elemzés nyomán négyféle kimenet, stratégiai megközelítés fogalmazható meg a város számára: OFFENZÍV STRATÉGIÁK

FEJLESZTŐ STRATÉGIÁK

Az erősségek és lehetőségek által

A gyengeségek és lehetőségek által

A beruházások, uniós források felhasználása során az erősségekre történő építés szem előtt tartása a cél, azaz a természeti és kulturális értékek minőségének megőrzése, turisztika erősítése.

Az uniós források bevonásával fejleszthetők a zöld infrastruktúra hálózat hiányosságai: minőségi problémák, kapcsolati hiányok, kihasználatlanság. Érdemes a természeti értékek bemutatását, vízvisszatartást támogató mérnökbiológiai megoldások beépítését szorgalmazni a fejlesztések során.

Érdemes a város erősségeinek megőrzése és jobb kiaknázása érdekében összefogni a többi érintettel, a vízfolyások által érintett vagy szomszédos településekkel, természeti területek kezeléséért felelős szervezetekkel, intézményekkel.

A faápolási technológia hiányosságai képzések mellett a környező települések (Hévíz) vagy említett szervezetek (BFNP, Bakonyerdő Zrt.) támogatásával is pótolhatók.

A balatoni turizmus mindenkori trendjeihez igazodó fejlesztések és turisztikai kínálat a sokoldalú használhatóság kialakítását segíti (pl.: vitorlázás, gasztro-turizmus stb.)

Hosszú távra tervezett zöldfelületmenedzsment, mely a kiültetési és pótlási tervet is tartalmazza fákra, fasorokra, cserjékre.

A térséggel meglévő előnyös közlekedési kapcsolatok további, zöld infrastruktúra szempontjait figyelembe vevő fejlesztése tovább fogja erősíteni a város szerepét a nyugat-balatoni térségben (kerékpár, közút, vasút).

A környező településekkel való szorosabb együttműködések és a városban megtelepülő vállalkozások, melyek figyelembe veszik az ökológiai értékeket, elősegíthetik az eddig elhanyagolt területeket funkcióval való megtöltését.

A lakosság identitástudatának, a városhoz való ragaszkodásának a további fejlesztésekkel növelhető.

A város felszíni vízfolyások környezetének megfelelő kialakítása újszerű rekreációs élményt nyújthat az emberek számára, illetve környezetének rendezése segítheti a hőszigethatás csökkentését.

ZI hálózat offenzív stratégiái: Az északi Balaton-part, Helikon park, illetve az egységes idős fasorok (Kossuth Lajos (sétáló) utca, Bercsényi utca, Fenyves allé, Fenéki út), mint reprezentatív elemek esetében megfelelő,

Záportározók létesítésével, vízelvezetés hálózatának rendezésével és a csapadékvízfelhasználásával a város belvízi problémái (Kertváros, Városközponti akcióterület) a hevesebb esőzésekkor lecsökkennek.

94

korszerű növényalkalmazás, növényápolás és növényvédelem Keszthelyi láp, Keszthelyi-hegység, Balaton, a mezőgazdasági területek környezetében környezetbarát termesztési, erdőgazdálkodási technológiák alkalmazása és zöldítés ösztönzése az agrártámogatási rendszer segítségével. A kivágásra ítélt egyedek cseréje, a fasorok hiányzó elemeinek pótlása és az özönfajok eltávolítása az egységes hálózat teljessége érdekében

A természeti területek hiányos bemutatásának kezelése a megfelelő infrastruktúra kiépítésével és a megfelelő befektetők megtelepedésével. A zöldfelületek fenntartására megfelelő pénzügyi keret a környező vállalkozások forgalmának és a turizmus növekedéséből eredő bevételekből biztosíthatók. ZI hálózat fejlesztő stratégiái: Városközponti terület erősen beépített tömbjei között új növényalkalmazási technológiák alkalmazása a zöldfelületek növelése érdekében (Főtér és Rákóczi tér), a mezőgazdasági területeken zöldítés vagy ökológiai szempontból kedvezőbb termesztési technológiák alkalmazása, bányák és forgalmas utak mentén többszintű növénytakaró megfelelő növényalkalmazással, kapcsolati hiányok megszüntetése megfelelő növényalkalmazási technológiákkal és fajtákkal a magas ökológiai minőséggel bíró területek között (Keszthelyi-hegység és Balaton). A hiányzó fasorokat a város éghajlatára jellemző és arculatának megfelelő egyedekkel való beültetésekkel javasolt kiegészíteni, amely segíteni fogja az egységes hálózat kialakítását. A Helikon park, a Zeppelin tér és a KRESZ-park fejlesztése azok elhanyagoltsága miatt indokolt, fejlesztést követően a város emblematikus, funkciókban gazdag tereivé alakulhatnak.

VÉDEKEZŐ STRATÉGIÁK

ELKERÜLŐ STRATÉGIÁK

Az erősségek és veszélyek által

A gyengeségek és veszélyek által

A város kulturális és természeti örökségének megőrzésére külső ösztönzők hiányában is lehetőség van megfelelő tájékoztatás és oktatás kiépítésével, a meglévő adottságokra építő természetvédelmi kultúra kialakításával.

Azokon a területeken, ahol a gyengeségek azonosítása megtörtént, a veszélyek csak belső ösztönzők bevezetésével kerülhetők el. A területhasználatok kijelölésénél a fasorok telepítésére, mezsgyék megőrzésére a rendezési tervek adta jogszabályi keretek lehetőséget adnak.

Emellett a turisztikai attrakciók egyik fontos elemét jelentik a környező természet és a város belterületén található értékes zöld infrastruktúra elemek, emiatt ezek fenntartása gazdasági szempontból prioritást élvez. A zöld infrastruktúraelemek megfelelő fenntartása és védelme, továbbá újabb zöldfelületek, zöld infrastruktúra elemek kialakítása a klímaváltozás hatásait enyhíthetik. Az elhagyatott bányaterületek esetleges rekultivációja szintén csökkentheti a klímaváltozás hatását, továbbá előidézi a természeti területen található tájsebek regenerálódását. A továbbiakban fenntartott alacsony bűnözési ráta (kamerák kihelyezése a bűnügyileg és

További lehetőség az értékes területek országos védelmének ösztönzése. A turisztikai visszaesése miatt, illetve a forráshiány miatt elmaradó zöldfelületi fejlesztések kezelhetők lakossági bevonással, mikroszintű helyi kezdeményezésekkel (önkéntesek bevonása, adományozás, összefogás) A területhasználat átalakításával a peremterületeken jelentkező konfliktusok kezelhetővé válnak. Faápolási technikákkal kapcsolatos továbbképzések ösztönzik az egyedek várható élettartamának megőrzését. A HÉSZ megfelelő változtatásával a vízfolyások rekreációs szerepe növelhető.

95

turisztikailag frekventált helyeken) segíti a turizmus visszaesését.

ZI hálózat védekező stratégiái: A ZI hálózat legjobb elemeinek - északi Balatonpart, Helikon park, egységes idős fasorok (Kossuth Lajos utca, Bercsényi utca, Fenyves allé, Fenéki út), Keszthelyi láp, Keszthelyihegység, Balaton, a mezőgazdasági területek mezsgyéi – védelme a ZI hálózat erősítésével, pufferterületek kijelölésével kapcsolati hiányok megszüntetésével (pl.fasorok kiegészítése) annak érdekében, hogy ellenállóbbak legyenek a klímaváltozás hatásaival szemben. Ezen elemek növényvédelmi feladatainak elvégzése, ellenálló fajtok/fajták kiválasztása a pótlási munkák során, invazív fajok irtása, korszerű faápolási technikák használata.

ZI hálózat elkerülő stratégiái: A ZI hálózat gyenge pontjain a vízvisszatartási technológiák alkalmazása, zöldfelületek növelése a klímaváltozás ellen, növényvédelemre fokozott figyelem, többszintű növénytakaró kialakítása, ezen területek ökológiai hálózatban elfoglalt helyének erősítése. Forgalmas utak mentén és hálózati hiányok pótlására fasorok alkalmazása. Invazív fajok elleni küzdelem, akár ösztönzők alkalmazásával.

A fenti stratégiai irányokból kirajzolódik az akcióterv beavatkozási területei, azok, az akciók, melyek mentén meghatározhatók a projektek. A következő logika mentén határoltuk le ezeket:

Belterületi zöldfelületek fejlesztése

Külterületi zöldfelületek fejlesztése

96

ZI hálózat általános védelmének biztosítása

5. Hálózatfejlesztés 5.1 Eszközök A SWOT elemzésből és a stratégiákból kirajzolódnak azok az eszközök, melyek a jövőben a város rendelkezésére állnak javaslatok megvalósítására. A következő ábra ezeket az eszközöket és a hozzájuk rendelt feladatokat mutatja be, külön megjelölve a vizsgálat és elemzés tapasztalatai alapján fejlesztésre szoruló területeket, területegységeket. Az eszközöket a ZI hálózat és a ZI elemekkel kapcsolatos fejlesztések során lehet alkalmazni. A következő ábrában bemutatjuk a stratégiák alapján kirajzolódó eszközöket és példákat mutatunk be ezek alkalmazására az általunk legkritikusabbnak ítélt, fejlesztés szempontjából prioritásnak szánt területeken.

97

UNIÓS FORRÁSOK BEVONÁSA

EGYÜTTMŰKÖDÉS KIÉPÍTÉSE

TÁJÉKOZTATÁS KIÉPÍTÉSE

•Elmaradt zöldfelületi fejlesztések (belterületi zöldterületek) •Használati konfliktusok kezelése (peremterületek) •Funkcióbővítés (belterületi zöldterületek, Keszthelyi-hegység, Balatonpart) •Kapcsolati hiányok pótlása (Keszthely keleti és északi területei, Vadaskert zöld út, fasor) •Kamerarendszer kiépítésse a bűncselekmények további visszaszorításához •Nem művelt bányaterületek rekultivációja •Vízsvisszatartási techznológiák alkalmazása (pl.: záportározó)

•A peremterületek védelme •A vízfolyások használhatóságának bővítése (Csókakő-patak, Hévíz-folyás) •Jó gyakorlatok elsajátítása és megosztása (pl.: faápolás, fasorok védelme) •Közös turisztikai programok szervezése (Keszthelyi-hegység, Balaton-part és Keszthelyi láp)

•A kulturális és természeti örökséggel rendelkező területeken (védett területek, fasorok, Fenékpuszta, Fenyves allé) •Új technológiák megismertetése érdekében

KIEMELT KEZELÉSŰ, INTENZÍVEN FENNTARTOTT TERÜLETEK AZONOSÍTÁSA

•A turisztikai szempontból igénybe vett területeken (Kastélypark, Kossuth L. u. és Kastély u., Balaton-part, helikon park sétány) •Növényvédelem, invazív fajok irtása (Balaton-part, Helikon park) •Kiemelt ZI fejlesztési területek (Vadaskert és körny., Fenékpuszta és körny., Városközpont AT)

SZABÁLYOZÁS

•Megfelelő területhasználatot eredményező övezeti kategóriák kijelölése (Nyugati és északi mezőgazdasági területek, Keszthelyi láp és nyugati Balaton-part, felszíni vízfolyások környezete) •Fasorok kijelölése (Keszthely keleti peremterületei, Kertváros és környezete, főutak) •Mezsgyék megőrzése a mezőgazdasági területeken •Fenyves allé országos védelmének ösztönzése

KÖZÖSSÉGI BEVONÁS

•Adománygyűjtés (belterületi zöldfelületek fenntartása és fejlesztése) •Közös akciók szervezése (belterületi zöldfelületek fenntartása és fejlesztése)

ATTRAKCIÓFEJLESZTÉS

•A turisztikai trendekkel összhangban (Balaton-part és Keszthelyi-öböl) •A ökológiai szempontok figyelembe vételével, pufferterületek kialakításával az értékes területeken (Balaton-part) •Identitásfejlesztés céljából

98

5.2 Akciók Akció neve

Projekt

Javasolt helyszínek

A megvalós ulás tervezett határideje

Felelős

Indikatív költség

A megvalósítás kerete

Érintett AT

Belterületi zöldfelületek fejlesztése

Zöldfelületi fejlesztések, funkcióbővítés

Zeppelin tér, KRESZ park, Helikon park, Sétáló utca, Kastély utca

2020

Keszthely Város Önkormányzata Beruházó vállalatok

1 mrd Ft

TOP-2.1.2-15 – Zöld város kialakítása

Városközponti

Elöregedő fasorok cseréje, folytatása továbbnevelt, idős, a környezetnek megfelelő habitusú egyedekkel

Zsidi utca, Stromfeld utca, jellemzően légvezetékek alatti fasorok

2020

Keszthely Város Önkormányzata

4,6 mió Ft

Fenntartói munka és új fejlesztések keretében

Városközponti

Kamerarendszer kiépítésének folytatása

turisztikai és bűnözési szempontból kiemelt területeken

2019

Keszthely Város Önkormányzata

5 mió Ft

TOP-2.1.2-15 – Zöld város kialakítása Helikon park

Városközponti

Vízvisszatartási technológiák alkalmazása (ülepítő árkok és medrek kialakítása a tereprendezés során, meglévő záportározó használata)

Helikon déli területén, Apát úton

2020

Keszthely Város Önkormányzata

50 mió Ft

Fenntartói munka és új fejlesztések keretében

Városközponti

A város felszíni vizeinek használhatóságának bővítése, környezetükben zöld út fejlesztés

Csókakő-patak, Hévízfolyás

2024

Barnamezős területek kezelése, funkcióbővítése

Reischl-féle sörház

2024

Északi Balaton-part

TOP-2.1.2-15 – Zöld város kialakítása Keszthely Város Önkormányzata

Tervezési költségbecs lés alapján határozhat ó meg

jövőbeni fejlesztési terület

Déli Városkapu

Keszthely Város Önkormányzata

1,1 mrd Ft

TOP-2.1.1-15 – barnamezős területek rekultivációja

Városközponti

TOP-1.1.3-15 – Helyi gazdaságfejlesztés

Festetics kastélytól a Festetics fürdőig folyosó

Külterületi zöldfelületek fejlesztése

Használati konfliktus kezelése a peremterületeken

kerékpárutak és közutak környezetében

2024

Nem művelt bányaterület(ek) rekultivációja

Keszthelyi-hegység

2024

Keszthely Város Önkormányzata

Tervezési költségbecs lés alapján határozhat ó meg

Keszthely Város Önkormányzata

Tervezési költségbecs lés alapján határozhat ó meg

bányászati vállalkozások

állandó fenntartás, területen tervezett beruházások

Déli Városkapu Festetics kastélytól a Festetics fürdőig folyosó -

Balaton-felvidéki Nemzeti Park Bakonyerdő Zrt. Természeti értékek ismertségének elősegítése

Fenékpuszta, Kastélypark,védelmet élvező fák, fasorok

2020

Keszthely Város Önkormányzata

15 mió Ft

Eseményhez kötve…

Balaton-felvidéki Nemzeti Park

A zöld infrastruktúra hálózat általános védelmének biztosítása

Növényvédelem, faápolás, invazív fajok visszaszorítása

az északi és nyugati mezőgazdasági területeken

2020

Keszthely Város Önkormányzata

Helikon park, Balatonpart fagyöngymentesítés

2024

Keszthely város

Rendezési tervek felülvizsgál ata során

Keszthely Város Önkormányzata

Festetics kastélytól a Festetics fürdőig folyosó Tervezési költségbecs lés alapján határozhat ó meg

Rendezési tervek felülvizsgálata

50 mió Ft

TOP-2.1.2-15 – Zöld város kialakítása Folyamatos feladat GESZ

Városközponti

Önkormányzat területrendezéssel kapcsolatos feladatainak ellátása keretében

Városközponti

civil szervezetek befektetők

A rendezési terv szabályozása a kívánt területhasználatoknak megfelelően, zöld infrastruktúra fejlesztés figyelembe vételével

Keszthely Város Önkormányzata, Balaton-felvidéki Nemzeti Park, civil szervezetek, stb.

Proaktív tájékoztatási rendszer

kezdeményezéstől függ

2023

Keszthely Város Önkormányzata, Civil szervezetek,

100

Északi Balaton-part Déli Városkapu

civil szervezetek Mezsgyék kialakítása és megőrzése

Városközponti

A rendezési terv részeként külön költség hozzárende lése nélkül Akcióterv kidolgozása nyomán

Festetics kastélytól a Festetics fürdőig folyosó Déli Városkapu

Északi Balaton-part

Északi Balaton-part Déli Városkapu Festetics kastélytól a Festetics fürdőig folyosó Városközponti Északi Balaton-part

Pufferterületek kialakítása – fasorokkal, sövényekkel

Fenyves allé országos védelmének előterjesztése, fenntartási terv készítése

Helikon park, KRESZ park, Sörház

Fenyves allé

2020

2020

Környezetvédelmi egyesület

határozhat ó meg

Keszthely Város Önkormányzata

Tervezési költségbecs lés alapján határozhat ó meg

Keszthely Város Önkormányzata

TOP-2.1.2-15 – Zöld város kialakítása, Helikon északi része TOP-2.1.1-15 – Barnamezős területek rekultivációja

Festetics kastélytól a Festetics fürdőig folyosó Déli Városkapu Északi Balaton-part

10 millió Ft

Bakonyerdő Zrt. Balaton-felvidéki Nemzeti Park Pannon Egyetem, Georgikon Kar

Attrakciófejlesztés során megvalósuló zöld infrastruktúra védelem és bemutatóhelyek

Balaton-parti területek, természetvédelmi területek

2020

Keszthely Város Önkormányzata

101

Tervezési költségbecs lés alapján határozhat ó meg

TOP-1.2.1-15 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés

Városközponti Északi Balaton-part

6. Fenntarthatóság A jelenlegi ismereteink szerinti fejlesztések fenntarthatóságát tekintettük át a fenntartási terv és a gazdaságossági számítások során. A zöld infrastruktúra tervezés eddigi tervezési gyakorlatba történő megjelenésére, társadalmasítására és nyomon követésére már a teljes várost léptékére tettünk javaslatot.

6.1 Fenntartási terv a fejlesztési területekre Rövidtáv (0-3 év) Területegység / zóna / akcióterület Elérendő cél, részletes tevékenység, konkrét feladat

Fenntartási intenzitás (kiemelt / intenzív / átlagos) Felelős Indikatív költségvetés Költségvetés forrása

Középtáv (3-5 év) Helikon park és környezete Városközponti AT burkolatok díszfák és fasorok cseréje, parkolási díszcserjék, és forgalomszabályozási parkberendezési tárgyak problémák kezelése fenntartása, fagyöngymentesítés jelenleg parkhoz kapcsolódó események felújítás után is megvalósulhatnak intenzív intenzív

Hosszútáv (5-10 év)

Gazdasági Ellátó Szervezet (továbbiakban: GESZ) Keszthely 425 mió Ft

GESZ

GESZ, civil szervezetek, önkormányzat

10 mió Ft

10 mió Ft

Önkormányzati költségvetés, TOP-2.1.215

Önkormányzati költségvetés

Önkormányzati költségvetés

Rövidtáv (0-3 év) Területegység / zóna / akcióterület Elérendő cél, részletes tevékenység, konkrét feladat

Fenntartási intenzitás (kiemelt / intenzív / átlagos) Felelős

Költségvetés Költségvetés forrása

burkolatok díszfák és díszcserjék, parkberendezési tárgyak fenntartása, jelenleg parkhoz kapcsolódó események felújítás után is megvalósulhatnak átlagos GESZ

136,5 mió Ft Önkormányzati költségvetés, TOP-2.1.215 Rövidtáv (0-3 év)

Területegység / zóna / akcióterület Elérendő cél, részletes tevékenység, konkrét feladat

növénytakaró és burkolatok megújítása, burkolatok díszfák és díszcserjék,

Turisztikai hasznosítás

intenzív

Középtáv (3-5 év) KRESZ park Városközponti AT fasorok cseréje, parkolás és üzleti tevékenység kereteinek megfelelő kialakítása

Hosszútáv (5-10 év)

átlagos

átlagos

GESZ, tevékenységet szervezetek, önkormányzat 3 mió Ft Önkormányzati költségvetés

üzleti folytató

Középtáv (3-5 év) Zeppelin tér Városközponti AT jelenlegi, elsősorban közlekedési funkció átalakul és rekreációs, kulturális funkció előtérbe kerül

tényleges, érett növényzettel rendelkező park jön létre

GESZ

7 mió Ft Önkormányzati költségvetés

Hosszútáv (5-10 év)

A tér szervesen kapcsolódik a Sétáló utca vonzáskörzetéhez, teret adva új gazdasági tevékenységeknek

Fenntartási intenzitás (kiemelt / intenzív / átlagos) Felelős

Költségvetés Költségvetés forrása

parkberendezési tárgyak fenntartása átlagos GESZ

130 mió Ft Önkormányzati költségvetés, TOP-2.1.215

Rövidtáv (0-3 év) Területegység / zóna / akcióterület Elérendő cél, részletes tevékenység, konkrét feladat

Fenntartási intenzitás (kiemelt / intenzív / átlagos) Felelős Költségvetés Költségvetés forrása

Területegység / zóna / akcióterület Elérendő cél, részletes tevékenység, konkrét feladat

Fenntartási intenzitás (kiemelt / intenzív / átlagos) Felelős Költségvetés Költségvetés forrása

burkolatok díszfák és díszcserjék, virágfelületek, parkberendezési tárgyak fenntartása, Főtér árnyékolása fatelepítéssel, arculati elemek egységesítése kiemelt

Fenntartási intenzitás (kiemelt / intenzív / átlagos) Felelős Költségvetés

intenzív

önkormányzat, GESZ, Fejér György Városi Könyvtár – Keszthely, GESZ 4 mió Ft Önkormányzati költségvetés

GESZ

Középtáv (3-5 év) Fő utca, Kastély utca, Főtér Városközponti AT burkolatok díszfák és díszcserjék, virágfelületek, parkberendezési tárgyak fenntartása, arculati elemek egységesítése

10 mió Ft Önkormányzati költségvetés, gazdasági szervezetek hozzájárulása Hosszútáv (5-10 év)

burkolatok díszfák és díszcserjék, virágfelületek, parkberendezési tárgyak fenntartása, egységes arculat fenntartása

kiemelt

kiemelt

GESZ 145,5 mió Ft Önkormányzati költségvetés, TOP-2.1.215

GESZ 4 mió Ft Önkormányzati költségvetés

GESZ 10 mió Ft Önkormányzati költségvetés

Rövidtáv (0-3 év)

Középtáv (3-5 év) Kertváros

Hosszútáv (5-10 év)

burkolatok díszfák és díszcserjék, parkberendezési tárgyak fenntartása, vízelvezetés a pályázatban elfogadott tervek szerint történő kialakítása átlagos

vízelvezetési rendszer bővítése, burkolatok díszfák és díszcserjék, parkberendezési tárgyak fenntartása,

burkolatok díszfák és díszcserjék, parkberendezési tárgyak fenntartása,

átlagos

átlagos

önkormányzat, GESZ 200 mió Ft Önkormányzati költségvetés, TOP-2.1.215

önkormányzat, GESZ 200 mió Ft Önkormányzati költségvetés

önkormányzat, GESZ 10 mió Ft Önkormányzati költségvetés

Rövidtáv (0-3 év) Területegység / zóna / akcióterület Elérendő cél, részletes tevékenység, konkrét feladat

kiemelt

Középtáv (3-5 év) Hosszútáv (5-10 év) Reischl-féle Sörház és környezete

menedzsment, burkolatok díszfák és díszcserjék, berendezési tárgyak fenntartása, terület megfelelő használatának kialakítása átlagos

menedzsment, burkolatok díszfák és díszcserjék, berendezési tárgyak fenntartása,

menedzsment, burkolatok díszfák és díszcserjék, parkberendezési tárgyak fenntartása,

átlagos

átlagos

önkormányzat, GESZ 1,1 mrd Ft

önkormányzat, GESZ 20 mió Ft

önkormányzat, GESZ 30 mió Ft

103

Költségvetés forrása

Önkormányzati költségvetés, TOP-2.1.215

Önkormányzati költségvetés

Önkormányzati költségvetés

6.2 Gazdaságossági számítások A következő táblázatban a tervezett zöld infrastruktúra fejlesztéssel kapcsolatos gazdasági számításokat mutatjuk be 10 éves időtávban. Terület Helikon park és környezete

Várható kiadások 445 mió Ft

Várható bevételek10 Parkoló: 4,7 mió Ft Üzleti tevékenység: 0 Ft Összesen:4,7 mió Ft Parkoló: 0 Ft Üzleti tevékenység: 2, 8 mió Ft Összesen: 2, 8 mió Ft

KRESZ park

146,5 mió Ft

Zeppelin tér

144 mió Ft

Parkoló: 34,7 mió Ft Üzleti tevékenység: 0 Ft Összesen: 34,7 mió Ft

Sétáló utca, Kastély utca, Főtér Kertváros

159,5 mió Ft

Parkoló: 9 mió Ft Üzleti tevékenység: 0 Ft Összesen: 9 mió Ft

410 mió Ft

0 Ft

Reischl-féle Sörház és környezete

1150 mió Ft

Üzleti tevékenység: 60 mió Ft

További nem számszerűsített hasznok A városi identitás része, Sportolási célú terület Botanikai gyűjtemény Sporttevékenység és vendéglátás számára megfelelő tér, várhatóan növekvő használat és forgalom Esztétikus környezet, növekvő forgalom, élhető tér, üzleti tevékenységet ösztönzi, kulturális funkció gyerekjátszótér Turisztikai forgalom ösztönzi az üzleti tevékenységet, növekedhetnek a bérleti díjak Közvetett ingatlanpiaci hatás, települési infrastruktúra fejlesztésnek köszönhetően Funkció megújítása lehetőséget ad vállalkozások indításához, helyi gazdasági fejlesztéséhez, identitásteremtő, fiatalok megszólítását segíti

6.3 Tervezésbe való integráció A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdése előírja az önkormányzatnak, hogy a településszerkezeti tervet legalább 10 évente, a helyi építési szabályzatot legalább 4 évente szükséges áttekinteni, ellenőrizni és döntenie arról, hogy továbbra is változatlan tartalommal alkalmazza, módosítja, vagy újat készít. A zöld infrastruktúra fejlesztése az fejlesztéseken és beruházásokon túl a tervezési folyamatba történő integráció útján valósítható meg. Keszthely rendezési terve jelenleg is tartalmaz olyan előírásokat, melyek a zöld infrastruktúra fejlesztését segítik elő azonban érdemes a területhasználati konfliktusok kezelése, mezsgyék megőrzése, peremterületek optimális hasznosításra történő kijelölés érdekében átgondolni a területek szabályozási környezetét. Fontos a természeti területek melletti, vagy a Fenyves allé környezetében található mezőgazdasági területeken végzett növényvédelem és talajvédelem hangsúlyozása. Erre vonatkozó akció a korábbi fejezetben is megfogalmazásra került, ezeket a tervezés keretrendszerében érdemes újból átgondolni.

10

10 évre vetítve, évi 3%-os inflációval számolva. 104

A város Helyi Építési Szabályzata ugyan tartalmaz a védettséget élvező területekre vonatkozó információkat és javasolt, Keszthelyre jellemző növényalkalmazási lehetőségeket is bemutat. Emellett érdemes kiegészíteni további, az növényalkalmazásra, a vízparti területek védelmére vonatkozó fejezetekkel. Ez az önkormányzat által fenntartott területekre, de a lakosok által kezelt belső kertekre vonatkozó iránymutatásként szolgálhat. További lehetőséget jelent a civil szervezetek bevonása a felülvizsgálatba, módosításba, illetve proaktív társadalmasításba. Az újonnan bevezetett Települési Arculati Kézikönyv további lehetőséget biztosít arra, hogy az épített környezet mellett a zöld infrastruktúrával kapcsolatos jellemzőket, javaslatokat fogalmazzon meg, hozzájárulva a település egyedi karakterének kialakuláshoz, az invazív fajok visszaszorítása érdekében végzett kezelői munkához.

6.4 Társadalmasítási eszközök Keszthely zöldfelületei a – 2016 első félévében tartott fórum során elhangzottak alapján – fontosak az itt élőknek. Aktívan figyelemmel követik az ezzel foglalkozó civil szervezetek a városfenntartási munkálatokat és tevékenyen tesznek azért, hogy az itt található természeti értékek feltérképezése megvalósulhasson. Az akcióterv keretében megfogalmazott, lakossági bevonásra vonatkozó javaslat túlmutat a fenntartó szervezet, a GESZ által ellátott tájékoztatási feladatokon. Hosszabb távon a társadalmasítás keretében kétoldalú kommunikáció megvalósítása a cél, úgy hogy a természeti értékek szeretete és a szükséges fenntartási, szakmai munka egymást segítő együttműködéssé alakulhasson át. A fenti átfogó célokat proaktív tájékoztatási rendszer, egységes koncepció szerinti alkalmazásával lehet megvalósítani, ami a következő elemeket foglalhatja magában: • • • • • • •

•

város természeti értékeit bemutató, növényismereti séták, akár megfelelő alkalomhoz kapcsolódva (Föld napja, gyermeknap, környezetismeret-oktatás, stb.) faültetési akciók fenntartási munkák megosztása – lakosok, lakóházak és a fenntartó között civilek, üzletek által gondozott, kialakított zöldfelületek díjazása: pl.: legszebb előkert, legvirágosabb étterem stb. magánkezdeményezések ösztönzése zöldfelületek megújítására, újak kialakítására, ezek szakmai irányítása mintakertek a helyes növényalkalmazás ösztönzésére nagyobb volumenű munkák megkezdése előtt, akár 1 évvel konzultáció, fórum összehívása (pl.: fasorok cseréje vagy telepítése, nagyobb felületet érintő fás szárú állomány megújítása) önkéntes program

A fentieken mellett természetesen szükséges a már jelenlegi jó gyakorlatként is működő tájékoztatási rendszer fenntartása és a tervezett zöldfelületi fejlesztésekkel kapcsolatos fórumok megtartása.

6.5 Monitoring rendszer kidolgozása, fejlesztése A zöldfelületek állapotának felmérése, a zöld infrastruktúra fejlesztésének nyomon követése többrétű feladatot jelent. Számos információval csak a rendszeres fenntartást és menedzsmentet végzők rendelkeznek, ők azok, akik nap-mint nap szembesülnek az

105

állapottal, látják az elültetett állomány minőségét, ismerik az időjárási anomáliákat és tudják, hogy az elmúlt években milyen tevékenységek segítették a megfelelő gondozást, melyek nem működtek. Emiatt az ő szaktudásuk és ismereteik elengedhetetlenek a fenntartható kezelés és megfelelő nyomon követés megvalósításához. Ezen tapasztalatok rendszeres összegzése, írásos formában történő megőrzése hasznos információ, mely számos előnnyel bír, például a mindennapi munkavégzést megkönnyíti, segít alkalmazkodóbb fajták kiválasztásában. A megfelelő monitoring rendszer alapját egy, a fentiekben bemutatott tapasztalatokkal kibővített éves beszámoló jelentheti, melyet a mindenkori, területet ismerő fenntartó tud elvégezni. A fentieken túl fontos Keszthely zöld hálózatának rendszerszintű áttekintése is, melyet egy elemzéseket bemutató, stratégiai célokat kitűző akcióterv alkalmaz. Ezt a feladatot a Zöld infrastruktúra fejlesztési- és fenntartási akcióterv ellátja. A 3. Elemzés c. fejezetben meghatározott indikátorok és minőségi értékelések elvégzése 5-10 éves időtávban javasolható, annak érdekében, hogy a kívánt változásokról megfelelő információ álljon rendelkezésre, az esetleges negatív folyamatokat időben észlelhesse a városvezetés. A dokumentum nem célértékek meghatározását tűzte ki célul, hanem a változások, a minőségkülönbségek és a fejlesztések hatásainak nyomon követése. Továbbá nem az éves munkák összegyűjtése, hanem a távlati és rendszerszintű programalkotás a feladata, mely nem csak az adott akcióterületre, de a város egészére tud információt nyújtani. Hazai viszonylatban a kimondottan zöld infrastruktúrával foglalkozó dokumentumok még gyerekcipőben járnak, de jó alapját jelentik egy jövőbeni vizsgálati dokumentumnak, segít a változásokkal kapcsolatos következtetések levonásában. A zöld infrastruktúra természetesen nem áll meg a települési határoknál. Keszthely esetében talán még szembetűnőbb, hogy a közigazgatási határba ékelődő cserszegtomaji terület figyelmen kívül hagyása a szükséges lehatárolás miatt indokolt ugyan, de a zöld infrastruktúra vizsgálatát nehezít. A monitoring rendszer következő lépcsőfoka már túlmutat a települési kereteken és térségi, vagy országos szinten von le következtetéseket. Ennek alapján az Országos Ökológiai Hálózat jelentheti, bár a fogalmi lehatárolások alapján ez csak része az országos zöld infrastruktúra rendszernek. Természetesen ez utóbbi eszköz nem a város feladata, mindazonáltal a város rendszerbe betöltött szerepéről számos információt szolgáltathat egy jövőbeni, nagyobb léptékkel is foglalkozó tanulmány.

Térségi vagy országos zöld infrastruktúra tanulmány (országos szintű, hosszútávú)

Zöld infrastruktúra fejlesztési- és fenntartási akcióterv

Beszámoló a fenntartási tapasztalatokról (városi szintű, évente)

(városi szintű, 10 évente)

85. ábra: Monitoring rendszerének felépítése.

A monitoring elvégzése a fenntartó, illetve a Önkormányzata feladatkörébe tartozik.

106

városi

területen Keszthely Város

7. Felhasznált irodalom 11/1999.(IV.29.) Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testületének önkormányzati rendelete a helyi természeti értékek védetté nyilvánításáról 18/2004 TNM rendelet Keszthely vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról, elérés időpontja 2016. 12. 09., elérhető: http://www.terport.hu/teruletrendezes/teruletrendezesitervek/tanulmanytervek/balaton-vizpart-rehabilitaciostanulmanyterv?quicktabs_24=31#quicktabs-24 2000. évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról A biológiai sokféléség megőrzésének 2015-2020 közötti időszakra szóló nemzeti stratégiája A Magyar Állam Hivatalos Természetvédelmi Honlapja: termeszetvedelem.hu Batáry, P. (2004): A fészekaljpredáció szegélyhatásának vizsgálata. Debreceni Egyetem. 91. o. https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/78892/de_2453.pdf?sequence=3 Letöltve: 2017.03.06. Biológiai Sokféleség Egyezmény (1992), elérés időpontja: 2016. 04. 23., elérhető: http://www.biodiv.hu/convention/F1117799202 Dövényi Zoltán szerk. (2010): Magyarország Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest

kistájainak

katasztere,

MTA

EU Víz Keretirányelv honlapja: euvki.hu Európai Bizottság (2013) Környezetbarát Infrastruktúra — Európa Természeti Tőkéjének Növelése, Vol. COM(2013) 249 final, 2013., elérés időpontja: 2016. 04. 23., elérhető: http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A52013DC0249. Európai Unió 2020-ig szóló biodiverzitás stratégiája (2011): EU Biodiversity Strategy to 2020 (COM(2011) 244 final) Európai Unió 2020-ig szóló biodiverzitás stratégiájáról készült közlemény (2015), elérés időpontja 2016. 04. 23., elérhető: http://eur-lex.europa.eu/legalcontent/HU/TXT/?uri=URISERV%3Aev0029 Filep György (1981): Talajtani alapismeretek, Debrecen Galambos István (2015): A Festeticsek alkonya. A keszthelyi Festetics-birtokok felosztása 1945-ben. In.: Rubicon. XXVI. évf., 288. (2015/11.) sz., 41. oldal, ISSN 0865-6347 Glatz et al. (1999): "Utazás a Balaton körül" 5-6. szám, Kiadó: História folyóirat. Keszthely - Hévíz város-páros vizsgálatok (2001) Koller és Társa Tervező Kft., Pécs Keszthely Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 (2014) Keszthely Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 (2014) – Megalapozó Vizsgálat. Keszthely Környezetvédelmi Program (2011-16), elérhető: http://www.keszthely.hu/koncepciok-tervek/kornyezetvedelmi-dokumentumok Keszthely Város Helyi Építési Szabályzata (HÉSZ). Keszthely város honlapja, elérés időpontja 2016.03.24., http://www.keszthely.hu/tortenelem/keszthely_tortenete

107

elérhető:

Koschke, L., Fürst, C., Frank, S. és Makeschin, F. (2011): A multi-criteria approach for an integrated land-cover-based assessment of ecosystem services provision to support landscape planning. Institute for Soil Science and Site Ecology, Dresden University of Technology Módszertani útmutató a zöld infrastruktúra fejlesztési és fenntartási akcióterv készítéséhez (2016. április), 1.0. Változat, top-2.1.2-15/6.3.2-15 zöld város kialakítása felhíváshoz, Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság, Területrendezési és Településügyi Főosztálya Murcia, C (1995): Edge effects in fragmented forests: ompliciatons for conservation. In: Trends in Ecology and Evolution 10: 58-62. https://www.researchgate.net/publication/49757343_Edge_Effects_in_Fragmented_Fore sts_Implications_for_Conservation Megtekintve: 2017.03.06. Nemzeti Biodiverzitás Stratégia (2015-2020) Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról Nemzeti Fejlesztéspolitikai portál: palyazat.gov.hu, elérés időpontja: 2016. 08. 09. Partnerségi Megállapodás az Európai Uniós és Magyarország között 2014-2020 Radó Dezső (1999): Bel- és külterületi fasorok EU-módszer szerinti értékelése, Lélegzet 1999/7–8., melléklet Szabó István (2013): Keszthely növényvilága, Keszthelyi Környezetvédő Egyesület, Keszthely, elérhető: http://docplayer.hu/839266-Keszthely-novenyvilaga-akiadvany-a-videkfejlesztesi-miniszterium-zold-forras-tamogatasaval-valosultmeg.html Szabó István és Müller Róbert (1992): Keszthely története, Keszthely, Keszthely Város Önkormányzata és Castellum Lapkiadó Kft. Szaller Vilmos szerk. (2013): Útmutató a fák nyilvántartásához és egyedi értékük kiszámításához, Magyar Faápolók Egyesülete, elérés időpontja 2014.11.01., elérhető: http://www.faapolok.hu/wp-content/uploads/2014/05/Fakataszter%C3%9Atmutat%C3%B3-20131.pdf Veszprémi Egyetem honlapja, elérés időpontja 2016.03.24., elérhető: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/felsooktatas/veszpremi_egyetem/kepzes/ke pzesi_helyek_keszthely.htm, WORLD MAPS OF KÖPPEN-GEIGER CLIMATE CLASSIFICATION: http://koeppen-geiger.vuwien.ac.at/present.htm Megtekintve: 2017.02.28.

108

8. Mellékletek 8.1 Összefoglaló az akciótervről tartott fórumról CÍM:

Fórum Keszthely Zöld infrastruktúra fejlesztési- és fenntartási akciótervéről

HELYSZÍN:

Balaton Színház, Keszthely, Fő tér 3, 8360

IDŐPONT:

2016. 05. 10. 16:30 – 18.30

Az fórum menetrendje: 16:30-16:40

Köszöntő (Manninger Jenő elnök, Ruzsics Ferenc polgármester)

16:40-17:30

Az akcióterv és a hozzá tartozó kataszter bemutatása (Iváncsics Vera HÉTFA Elemző Központ, Szabó István Keszthelyi Környezetvédő Egyesület)

17:30-18:30

Részvevők hozzászólási lehetősége és kötetlen szakmai beszélgetés

Meghívottak: NÉV Alföldi Zoltán Béres Attila Bezerics Dániel Dr. Bóka Péter Bubla Zoltán

Csengei Ágota Dósa Csaba Dr. Dublecz Károly Fatér Csaba Fekete György Havasi Bálint Horváth Imre Horváth Tihamér Dr. Horváth Viktória Jankovics Tibor Dr. Kató Csaba Dr. Kvarda Attila Németh Gábor Németh Ferenc Pálinkás Róbert Polgár J. Péter Rácz Tamás építész Rácz Tamásné tájépítész Riedl Tamás Dr. Szabó István Dr. Szutrély Péter Tál Zoltán Tar László Gachályi András Göncz Attila

SZERVEZET Keszthelyi Nemzeti Kör elnöke építész, a várost jól ismerő szakember vállalkozó - a város egyik meghatározó, vendéglátással foglalkozó vállalkozója orvos, a város vezető értelmiségijeinek egyike Keszthelyi Turisztikai Egyesület Építéstudományi Egyesület Keszthelyi Szervezet Keszthely-Hévízi Többcélú Kistérségi Társulás Zala Megyei Építész Kamara Goldmark Károly Művelődési Központ vezetője OTP Bank keszthelyi fiókjának vezetője egyetemi tanár, a Georgikon Kar volt dékánja a város meghatározó építőipari vállalkozója turisztikai szakember, a Danubius Hotels volt régióigazgatója Balaton Múzeum igazgatója vállalkozó, a Pelso Kör elnöke nagyvállalkozó, a város egyik legnagyobb adófizetője, a Keszthely Térségi Vállalkozók Egyesületének vezetője turisztikai szakember, nagykövet építész, a várost jól ismerő szakember főorvos, a keszthelyi Városi Kórház orvosigazgatója Keszthelyi Kórház főigazgatója építészmérnök, a város volt főépítésze Keszthelyi Városvédő Egyesület vezetője Helikon Nonprofit Kft. (Festetics Kastély igazgatója) Pannon Egyetem Georgikon Kar dékánja FORMA Tervező és Fővállalkozó Zrt. építész, a várost jól ismerő szakember FORMA Tervező és Fővállalkozó Zrt. tájépítész, a várost jól ismerő szakember főépítész, Keszthely Város Önkormányzata professzor, egyetemi tanár, a Pannon Egyetem volt rektorhelyettese főorvos, „Teréz - egy nap a holnapért” Alapítvány kuratóriumi elnöke plébános, Keszthelyi Magyarok Nagyasszonya Plébánia TOURINFORM iroda vezetője Gazdasági Ellátó Szervezet Keszthely hivatalvezetője VÜZ Nonprofit Kft. ügyvezető

109

Sáringer-Kenyeres Tamás Ruzsics Ferenc Nagy Bálint Dr. Boldizsár Erzsébet Csótár András Dósa Zsolt Herold János Dr. Ifi Ferenc Kovács Viktória Mohácsi József Vozár Péterné Dr. Horváth Teréz Szák Kocsis László Bangó László

Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnöke polgármester alpolgármester önkormányzati képviselő önkormányzati képviselő, az Asbóth Szakközépiskola igazgatója önkormányzati képviselő, a Csány-Szendrey ÁMK igazgatója önkormányzati képviselő önkormányzati képviselő önkormányzati képviselő önkormányzati képviselő önkormányzati képviselő Keszthely Város Jegyzője turisztikai szakember, a Városstratégiai Bizottság külsős tagja MVM Hotel Panoráma KFT. ügyvezető, a Városstratégiai Bizottság külsős tagja ügyvezető Hévíz polgármestere Cserszegtomaj polgármestere Gyenesdiás polgármestere Alsópáhok polgármestere Keszthely Város Önkormányzata Keszthely Város Önkormányzata Keszthely Város Önkormányzata

Kalotsa Gergő Papp Gábor Bartha Gábor Gál Lajos Czigány Sándor Szabó Gábor Szigligeti Aladár Szíjgyártóné Szabó Erika Keszthelyi Nemzeti Kör Keszthelyi Turisztikai Egyesület Építéstudományi Egyesület Keszthelyi Szervezet Keszthely-Hévízi Többcélú Kistérségi Társulás Zala Megyei Építész Kamara Goldmark Károly Művelődési Központ Keszthelyi Városvédő Egyesület Pannon Egyetem Georgikon Kar FORMA Tervező és Fővállalkozó Zrt. Balaton-felvidéki Nemzeti Park Bakonyerdő Zrt. Gazdasági Ellátó Szervezet Keszthely VÜZ Nonprofit Kft. Keszthelyi Turisztikai Egyesület Építéstudományi Egyesület Keszthelyi Szervezet Keszthely-Hévízi Többcélú Kistérségi Társulás Zala Megyei Építész Kamara Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Előzmények

A korábbi évek szokásait követve, a város életét meghatározó stratégiai dokumentumok (pl: ITS, igényfelmérési és kihasználtsági terv), előkészítéséhez összehívtuk Keszthely életében és a dokumentum szempontjából meghatározó szereplőket. A fórum alkalmával sor került Keszthely Zöld infrastruktúra fejlesztési- és fenntartási akcióterv munkaverziójának bemutatására és ennek fejlesztésével kapcsolatos szakmai konzultációra. Összefoglaló Ruzsics Ferenc, Keszthely város polgármesterének köszöntőjében kiemelte a dokumentum, városban tervezett fejlesztések során betöltött szerepét és kapcsolódását a a megpályázott „Zöld város kialakítása” és Barnamezős területek rehabilitációja” projektekhez. Ez a bő anyag nagyon sok mindent tartalmaz, amiért köszönetét nyilvánította. A polgármester úr köszöntőjét Manninger Jenő Zala Megyei Közgyűlés elnökének köszöntője követte. Az elnök úr kiemelte, hogy ez a dokumentim kelléke a pályázatnak és hasznos lesz Keszthely

110

számára, mivel a zöld hálózat fejlesztését célzó felújítások, főleg a fák felújítása a turizmus miatt kiemelkedő jelentőséggel bír. A belváros felújítása a beköltözési kedv felerősítését fogja eredményezni, amely az elmúlt években már elkezdődött. A fórum során a HÉTFA részéről Iváncsics Vera ismertette a Zöld Infrastruktúra Fejlesztési- és Fenntarthatósági Akcióterv (ZIFFA) munkaváltozatát, melyet korábban eljuttattunk a fórumra meghívottakhoz. Az elemzések összegzéseként bemutatott SWOT analízisben erősségként a kulturális hagyományok, védett területek nagy kiterjedése, turisztikai potenciál, idős fasorok, tiszta parkok, jól elérhető zöldterületek és a helyiek „zöld” iránti lelkesedése emelhető ki. Értékes zöld infrastruktúra területek: északi Balaton-part, Helikon park, egységes idős fasorok (Kossuth Lajos utca, Bercsényi utca, Fenyves allé, Fenéki út), Keszthelyi láp, Keszthelyi-hegység, Balaton, a mezőgazdasági területek mezsgyéi. Gyengeségként az elhanyagolt peremterületek, zöld infrastruktúra kapcsolatainak hiánya, korábbi években elmaradt fejlesztések, faápolási hiányosságok, vízfolyások szerepének alulértékeltsége, csapadékvíz visszatartás ösztönzése, természeti értkékek bemutatásának hiánya és forrásgazdálkodás egyensúlytalansága róhatók fel. A hálózat gyenge elemei az elemzés alapján a következők: Városközpont AT erősen beépített tömbjei, Főtér és Rákóczi tér, mezőgazdasági területek, bányák, forgalmas utak menti egyszintű növénytakaró, kapcsolati hiányok magas ökológiai minőséggel bíró területek között (Keszthelyihegység és Balaton), nyugati Balaton-partba ékelődő szolgáltató területek. Ezt követően Szabó István professzor a Keszthelyi Környezetvédő Egyesület tagja ismertette a fakataszter terepi munkálatainak tapasztalatait. Kiemelte, hogy a munka számára szakmai kihívás volt, kicsit több mint 4000 egyedet vizsgáltak meg munkatársaival az adott területeken január közepétől április harmadik dekádja közötti időszakban. Kiemelte, hogy ezek az egyedek az épített környezet természeti elemei és az önkormányzat helyi védettségű elemeiből hozzávetőlegesen 19 darab van a városban. A Radó-értékelés alapján a felmért fák összességében 4-es fölötti értékelést kaptak, ami jó értékelést jelent, de számos teendő merül még fel, mint például a fák nyesésén, a rossz kezelésén, a cserjemetszésen. A jelenlegi gondozás nem az egyedek kibontakozását szolgálják, hanem praktikussági okokból történtek. Szabó István kiemelte, hogy általában jó állapotban vannak a fák, de a mezei juharokat és a tölgyeket (elsősorban a kocsányos tölgyeket) fagyöngy és fakín támadja, amik elöregítik a fákat, ezért szorgalmazza a fagyöngymentesítést. Az elöregedett, kiszáradt fák veszélyesek lesznek, ezért kivágásuk szükséges. Vannak olyan egyedek, amik bekorhadnak (gledícsiák, vadgesztenyék) a túlzott csonkolástól, ezután megtelepszik rajtuk a tapló, ezért javasolja, hogy a fák koronájának egyszerű vízszintes levágását váltsa fel a szakszerű, válogató kezelés. A cserjesorok esetében tapasztalható a kitaposás, a kipusztulás és az idegen fajok megjelenése, továbbá a területeken megjelenő zöld juhar is nem kívánatos faj. A parkban továbbá találhatóak olyan fajok, amelyek konkurálnak, köztük a platán, ami a park fejlődésében bekövetkező különböző kertépítési terveknek következtében alakult ki (pl.: nagykövetek fái sor, Sóhaj allé). Kiemelte továbbá, hogy a nedvesebb környezetet kedvelő egyedek a park alsóbb részein jelennek meg, míg az északi részen inkább a szárazabb környezetet kedvelők vannak jelen. Szorgalmazza a Bartok Béla emlékfánál található platánfa kivágását az emlékfának ültetett magyar kőris megtartását. A belvárosban található világos kőris változatai találhatóak meg, a Fő tér és a Várkert környékén található kőburkolatban síkvidéki és hegyvidéki fajok is megtalálhatóak, melyek nehezen viselik a száraz klímát. A belváros belső területei jelenleg grundok bálványfákkal és császárfákkal, amit szintén kezelni szükséges. Szorgalmazta az egyetem, a kertészet és az erdészet lehetőség szerinti bevonását a városi zöld elemek tekintetében, hiszen kiváló szakemberek találhatóak ott. Pálinkás József (Festetics Kastély igazgatója): A Kastélypark helyzetével kapcsolatban érdeklődött, fogalmazódott-e meg valamilyen változtatást ezzel a területtel kapcsolatban? A változások mennyire fognak változtatni a helyzeten? A válaszban a HÉTFA elemzője kiemelte, hogy a Kastélypark különleges szerepet tölt be a város életében, ami a korábbi katonai terület hasznosításával csak fokozódik. A hiányosságok között a szolgáltatók alacsony számát és a funkcióhiányt lehet kiemelni. Az akcióterv, ismerve az elmúlt évek fejlesztéseit nem emelt ki teendőt a Kastélyparkkal kapcsolatban. Fekete György (turisztikai szakember): A belvárosban vannak olyan foltok, amelyek borzalmas állapotban vannak, a Várkert megnyitása nem megoldott, a plébánia szentély részét egy rossz állapotban lévő épület takarja. A projekt foglalkozik-e az építészeti területek és a zöld felületek

111

fejlesztésének összehangolásával? A válaszban Szabó István kifejtette, hogy az épületek felújítása helyett arra kellene fókuszálni, hogy az egykori fasorok visszaadják az utcák hangulatát, amelyeket a természetes, oda illő fafajokkal kellene pótolni újra kialakítani. Jelenleg a nem megfelelő fajok miatt a viharok során az egyes fajok kihullanak a helyükről. Régen a kislevelű hársok illata lengte be a várost. Rácz Tamásné (tájépítész tervező): Kiemelte, ez a munka mérföldkő a zöld infrastruktúra fejlesztésben. Ilyen összefoglaló még nem készült Magyarországon. Erre a dokumentumra a közeljövőben lehet majd támaszkodni. Javasolja, hogy a fasorok és a zöld elemek prioritást élvezzenek a közműhálózat kialakításával szemben, mivel a városnak építenie kellene a zöld elemekre. Megjegyezte, hogy az átadott anyag a jövőben lehetővé teszi a város fáinak értékét és annak költségét. Ehhez kapcsolódóan elmondta, hogy a jól karbantartott zöld vagyon értéke exponenciálisan nő. A zöldfelületek hozadéka nem foglalkozik a gazdasági hatásokkal, amit a zöldfelületek generálnak, mint a turisták városban töltött idejének növekedése, az ingatlanárak megemelkedése, a korházi kiadások csökkenése, a helyi lakosok nagyobb fogyasztási kedve, a vállalkozások adózásának növekedése, amit érdemes lenne kiemelni a dokumentumban. Megjegyezte, hogy a csonkolt, nem életképes egyedeket és a fiatal egyedeket külön bontaná, mivel az előbbiek már nem képezik a város zöldfelület-hálózatát. A fasorok esetében is figyelembe kell venni az életképes és nem életképes egyedeket, illetve a jövőben zöldfelületi elemként megjelenő, jelenleg fiatal fasorok szerepét. Végső soron megemlítette, hogy a fasorokhoz fő felületi tengelyeket kell kialakítani. Vozár Péterné (önkormányzati képviselő): Felkért minden jelenlévőt, hogy ha a városban nem a tervek szerint haladnak a munkák, akkor ezt jelezzék felé, illetve a Városstratégiai Bizottság felé. Kovács Viktória (önkormányzati képviselő): Arról, hogy az Erzsébet-liget kerüljön-e a védett területek közé, döntést igényel. A strandokon, mint zöldterületek kiemelése szintén elsőbbséget élvezhetne. Itt a zöldnek különös jelentősége van, hiszen az emberek számára fontos szempont az árnyék lehetősége a strandolás során. Szorgalmazza a Vásár tértől lévő északra eső sűrű társasházas területeken egy park kialakításának megvalósítását. Szabó István (Keszthely Környezetvédő Egyesület): A kis fák viszonylag drágák, ezért fontos lenne valamilyen költséghatékony módon, a városi kertészettel, vagy erdészettel együttműködve kialakítani egy bázist, amely kezeli a problémákat. Riedl Tamás (főépítész): Az anyag a későbbi fejlesztések a tervek miatt nagyon jó. Ez a vizsgálat a város egész területére kiterjedt? Milyen szintű a vizsgálat? Egész területre el tud-e ez készülni? Van e ilyen jellegű megbízás, vagy ez egy folyamat kezdete? A HÉTFA válaszában elmondta, hogy a kataszter maga bővíthető és hasonló, távérzékeléssel történő zöldfelületi felmérésre is van lehetőség a jövőben. Németh Ferenc (Keszthely Városvédő Egyesület): Ez a „Győzelem napja”. Nagyon nagy eredmény ez a dokumentum. Ma már a köztudatba került a pár évvel ezelőtt még ismeretlennek számított Erzsébet-liget. Az elkészült anyag úgy beszél a városról, mintha egy természeti környezet lenne, illetve a megjelenik az anyagban, hogy Keszthely a parkok és ligetek városa. Reméli, hogy civilként hozzá tudja tenni magát a folyamatokhoz. Jövőbeli tervekkel kapcsolatban szorgalmazza az üzemeltetéshez egy főkertészi iroda létrejöttét egy hatással bíró csapat vagy főkertész vezetésével a főépítészi iroda mintájára, mivel ennek megléte sokat segítene az üzemeltetési és beruházási kérdéseknél. Úgy gondolja, hogy bőven lenne olyan személy, szervezet, amelyet be lehetne csatornázni az üzemeltetésbe, például a kertészeket, erdészeket. Megemlítette, hogy fontos a társadalmasítás, a tudatformálás a fiatalok esetében is, hogy magukénak érezzék a zöld felületeket. Ehhez készítettek pályázati anyagot is. A tudatformálást, már a nevelő intézményekbe való bekerülés előtt el kell kezdeni. Béres Attila (építészmérnök): Felvetette, hogy megérne egy alapos gondolkodást, hogy hogyan lehetne ezt az anyagot beültetni a köztudatba hivatalon belül és kívül is. Észrevételei között szerepelt, hogy a Fenyves allét országos védettségűnek nyilvánítaná, emellett az Erzsébet-liget a Festetics-örökség részévé válhatna. Az Erzsébet-liget határa vizsgálandó, hol van a vége? A Kastélypark határa is kérdéseket vet fel. Szükségtelen kerítések nehezítik az átjárhatóságot például az Erzsébet ligetnél a Helikon parknál, illetve az év nagy részében a strand területén is, ezért ennek

112

áttekintése javasolt. Javasolja az Erzsébet-liget öreg tölgyfáját, a liget királyát védettség alá vonni. Megemlíti, hogy az átjárhatóság nem megoldott a vasútállomásnál, a Balaton-partnál, a Múzeum kertnél, mint zsákkertnél, a Várkertnél és dél felöl a városi strandnál. A Zeppelin térnél és az Erzsébet térnél a fejlesztés fontossága kiemelendő. Továbbá megemlítette a Római úti játszótér elnevezés felülvizsgálatát, mivel az a köztudatban IV. Béla parkként számon tartott. A Csárda utcában lévő frissen ültetett fasor feltüntetése hiányzik. A Szent Család templom gyümölcsöskertjeinek integrálását javasolja. A Római úti fasor fajtáinál hársfák szerepelnek, ezt érdemes felülvizsgálni. Forster Anna (Keszthely Környezetvédő Egyesület): Jelenleg geodéziai, dendrológiai felmérés készül a Fenyves alléról. Rácz Tamásné (tájépítész tervező): Sokan sok mindent vizsgáltak a Fenyves alléval kapcsolatban, ezeket össze kell gyűjteni és egy kalap alá kell venni. A munkák párhuzamosan folynak, ezeket jó lenne összehozni, ehhez pedig rendelkezésre állnak az anyagok. Ruzsics Ferenc (polgármester): A civilek jó szándékú kezdeményezése a Fenyves allé felmérése, ehhez viszont tulajdonosi, állami és egyetemi hozzájárulás egyaránt szükséges. A Helikon múzeum várhatóan nyer a Fenyves allé felújításával és kocsizhatóvá tételével. Forster Anna (Keszthely Környezetvédő Egyesület): A Balaton Múzeum igazgatójával beszéltünk, a két pályázat jól lehatárolható. Szabó István (Keszthely Környezetvédő Egyesület): A Fenyves allé a magyar állam tulajdona és az egyetem kezelése alatt áll, de a területen illegális területfoglalások is vannak.

8.2 A HÉSZ megfogalmazott növényalkalmazás elvei: 1. A faj kiválasztás szempontjai: a). ökológiai- fitocönológiai elv: megközelítően azonos ökológiai viszonyok közül származó növények általában harmonikus egységet alkotnak; b). műemléki elv: a történeti hagyománnyal rendelkező udvar, utca, tér, kert történeti jellegéhez igazodó, azt hangsúlyozó fajok alkalmazása; c). funkcióelve: az udvar, utca, tér, kert jelenlegi használatához alkalmazkodó, azt elősegítő vagy legalább azt nem akadályozó kiültetetés, tekintettel bizonyos intézmények speciális igényeire; d). bizonyos un. Karakterfajok használata ismétlődéssel; e) fenntartási szempontok: a fenntartás intenzitásához, szakmai felkészültségéhez, színvonalához, anyagi lehetőségeihez való alkalmazkodás. 2. A faj kiválasztás szempontjai: a). ökológiai- fitocönológiai elv: megközelítően azonos ökológiai viszonyok közül származó növények általában harmonikus egységet alkotnak; b). műemléki elv: a történeti hagyománnyal rendelkező udvar, utca, tér, kert történeti jellegéhez igazodó, azt hangsúlyozó fajok alkalmazása; c). funkcióelve: az udvar, utca, tér, kert jelenlegi használatához alkalmazkodó, azt elősegítő vagy legalább azt nem akadályozó kiültetetés, tekintettel bizonyos intézmények speciális igényeire; d). bizonyos un. Karakterfajok használata ismétlődéssel; e) fenntartási szempontok: a fenntartás intenzitásához, szakmai felkészültségéhez, színvonalához, anyagi lehetőségeihez való alkalmazkodás.

113

3. Alkalmazandó őshonos növényállomány: Természetközeli területeken, ill. közelükben telepíthető erdők, zöldterületek fás növényzete a természetest közelítő kell legyen. E területeken elsősorban fűzfélék (Salix purpurea, Salix triandra, Salix fragilis, stb.), nyárfélék (Populus alba, Populus nigra, stb.), éger (Alnus glutinosa), magyar kőris (Fraxinus angustifolia sps. pannonica), vénic szil (Ulmus laevis), kocsányos tölgy (Quercus robur), cserjeszintben Vibunum opulus, Acer tatricum, Cornus sanguinea, Crataegus oxiacantha, Frangula alnus telepítendő. Frekventált területeken a felsorolt növényzet mellett ezek nagy díszértékű változatai (nyárak oszlopos változatai, fűzek közül: szomorúfűz, a keskenylevelű parti fűz, stb.), a terület jellegzetes növényei, valamint a vízparti fürdő jelleget hangsúlyozó nagy díszértékű (elsősorban nyáron virágzó) fás növényzet alkalmazandó. Ennek megfelelően tömegesen ültethetők a platánfélék (Platanus sp.), vadgesztenye (Aesculus híppocastanum), hársak (Tilia sp.), tölgyek (Quercus sp.), kőrisek (Fraxinus sp.), mint a századfordulón létesített patinás parkállomány alkotó növényei, de javasolt a virágzó csörgőfa (Koelrutheria paniculata), japán akác (Sophora japonica), tulipánfa (Liriodendron tulipifera), császárfa (Paulovnia tomantosa) mellett, a papíreperfa (Brussonecia papirifera), berkenyék (Sorbus sp.), májusfa (Prunus padus), csepleszmeggy változatok (Pr. cearifera), de a mocsári ciprus (Taxodium distichuum) telepítése is. Cserjeszintben a virágos cserjék: nyári rogona (Buddleia), mályvacserje (Hybiscus), gyöngyvirág cserje (Exochorda), jezsamen (Phyladelpeus), a Spiraea-félék és Lonicera-félék, valamint színes, ill. örökzöld lomblevelű, illetve mediterrán cserjék: vörös mogyoró (Coryllus), babérmeggy (Lanoscerasus), védett helyeken: füge (Ficus carica), gránátalma, időszakosan az oleanderek alkalmazandók. Örökzöldek elsősorban kiemelt pontokon kaphatnak helyet. Délies hatásuk miatt a lomblevelű örökzöldek ültetése javasolt, fenyőfélék telepítését kerülni kell. Virágfelületek intenzív színfoltok a legexponáltabb területken alkalmazandók. Uralkodó növénynek a rózsa (tömegesen és hosszan virágzó parkrózsa) javasolható. A rózsaágyak szegélynövényekkel (tatárvirág, sarkantyúvirág, viola, cipruska, stb.) gazdagíthatók. Évelők közül a vízjelzőek, főképp a díszfüvek, dísznádak gazdagíthatják a közterületeket. E területeken nem szabad megfeledkezni a mediterrán jelleget erősítő omló, kúszó növények (vadszőlők, borostyán, stb.), de elsősorban a virágos kúszó növények (loncfélék, klemátisok, a lila akác, a trombita folyondár és a futórózsák, stb.) tömeges telepítéséről. A sekély vízparti területek, a kikötők képét a vízkedvelő sások, írisek, tavirózsák, stb. gazdagíthatják.

114

8.3 További adattáblák 30. táblázat: Keszthely vizsgált fasorainak termeszetvedelem.hu, Keszthely HÉSZ Terület neve

legfontosabb

adatai.

Forrás:

saját

mérés,

Védettségi szint helyi jelentőségű helyi jelentőségű -

Védettségi kategória természeti emlék természeti emlék -

-

-

helyi jelentőségű

Aesculus hippocastanum, 'Briotii', Tilia platyphyllos

Aesculus

carnea

helyi jelentőségű -

védett természeti terület természeti emlék -

Aesculus hippocastanum, 'Briotii' Fraxinus sp. Tilia platyphyllos Fraxinus ornus 'Mecsek'

Aesculus

carnea

-

-

Tilia platyphyllos Fraxinus ornus 'Mecsek' Pyrus calleryana ''Chanticleer'' Aesculus hippocastanum, Populus sp. Acer platanoides

-

-

Zrínyi utcai fasor

-

-

Munkácsy Mihály utcai fasor Mártírok útjai fasor Baross Gábor utcai fasor Honvéd utcai fasor Rákóczi téri fasor

-

-

-

-

Lovassy Sándor utcai fasor Darnay Kálmán utcai fasor Vaszary Kolos utcai fasor

-

-

Aesculus hippocastanum, Robinia pseudoacacia Acer platanoides, Acer saccharinum Tilia cordata Tilia platyphyllos, Acer pseudoplatanus, Acer platanoides Aesculus hippocastanum, Tilia platyphyllos, Acer pseudoplatanus Tilia cordata, Tilia plathyphylos, Robinia pseudoacacia Betulus pendula Platanus × hispanica, Aesculus hippocastanum Tilia platyphyllos, Acer pseudoplatanus Koelreuteria paniculata, Prunus serrulata, Tilia platyphyllos, Platanus × hispanica Prunus dulcis

-

-

Prunus cerasus

-

-

Gagarin utcai fasor György Bíró utcai fasor Rózsa utcai fasor

-

-

Szent Miklós utcai fasor

-

-

Szendrey Júlia utcai fasor

-

-

71-es út melletti fasor Balaton parti sétány fasor

-

-

Erzsébet liget fasor

-

-

Acer platanoides, Tilia cordata, Platanus × hispanica, Betula pendula, Cornus avellana Robinia pseudoacacia, Thuja occidentalis Celtis occidentalis Tilia platyphyllos, Tilia cordata, Robinia pseudoacacia, Platanus × hispanica, Prunus cerasifera 'Nigra', Juglans regia Aesculus hippocastanum, Aesculus carnea 'Briotii', Betula pendulua Aesculus hippocastanum, Platanus × hippocastanum Fraxinus sp. Aesculus hippocastanum, Platanus × hippocastanum Aesculus hippocastanum, Populus sp.

Fenyves allé Bercsényi Miklós utcai vadgesztenye fasor Béri Balogh Ádám utcai vadgesztenye fasor Deák Ferenc utcai fasor Csapás úti fekete fenyő fasor Madách utcai fasor Fenéki úti fasor Tapolcai úti fasor Kastély utca fasor Kossuth Lajos (sétáló) utca fasor Római úti fasor Fejér György utcai fasor Bem József utcai fasor Csík Ferenc sétány Erzsébet királyné útjai fasor Petőfi utcai fasor Vörösmarty utcai fasor Park utcai fasor Múzeum utcai fasor

115

Fafaj/Jellemző fafaj Pinus nigra ’Corsicana’ (Callibrica) Aesculus hippocastanum, Aesculus carnea 'Briotii', Tilia platyphyllos Aesculus hippocastanum, Aesculus carnea 'Briotii', Acer platanoides, Corylus avellana Tilia platyphyllos Pinus nigra ’Corsicana’ (Callibrica)