Zöldfal, növényfuttatás, redélyfa, balkonnövény - Kertek, tetőkertek; Hasznos tanácsok - Zöldtető, zöldhom
Zöld homlokzat - Zöldfal
A zöldfal eredete: A legmeghatározóbb alakja Patrick Blanc, aki a trópusi esőerdők specialistája. 1953-ban született és a ’70-es évekre esik a találkozása a thaiföldi esőerdőkkel. A ’80-as években már kísérletezett zöld falak építésével. Az első jelentősebb vertikális fala 1994-ben épült Chaumont-sur-Loire-ben. Pár munkája: 2001 Pershing Hall Hotel, Párizs, 2005 Musée du Quai Branly, Párizs, 2010 J&T Bank, Kassa.
Ökológiai vonzata: Ökologikus szemléletmóddal megközelítve ezeket a megoldásokat jelentőségük nem az élőhely teremtésben, hanem a mikroklimatikus viszonyok befolyásolásában van. Az épület által keltett hőakkumlációból adódó időbeli hősziget jelenséget képesek csökkenteni. Megfelelő alkalmazásuk esetén folyosóként funkcionálhat élőhelyek között, pl.: talajfelszíni kert és tetőkert között.
Falra rögzített zöld, zöldfal
Ökológiai szempontból egy különleges élőhellyé is válhatna, de ez a funkciója többnyire az emberi elvárásokkal ellentétes. Ökotudatos építészetben az épület belsejének klimatizálásában lehet szerepe. A jövőben könnyen kiegészíthetik a passzív házakat, amikben a levegőszűrés és párásítás feladatát láthatják el. A falra rögzített zöld nálunk is kezd elterjedni.
Maga a megoldás tőlünk nyugatabbra a ’90-es évek derekától létezik. Azokat a növényeket is el lehet helyezni a homlokzaton, amik nem futónövények. Erre a célra speciális növénykonténereket, vagy talaj nélküli, ú.n. hidroponiás módon nevelt növényeket használnak. A két módszer magát a hordozó szerkezet kialakítását is befolyásolja. A szerkezetek lehetnek függesztettek, falhoz rögzítettek, és öntartók. Amíg a konténeres jellemzően valamilyen módon egymás alá-fölé helyezett növénykonténerekkel manipulál, addig a hidroponiás megoldás tapéta szerűen vonja be a falakat. Mind a két megoldás esetében a víz, a tápanyag és a fény utánpótlás a működés kulcsa.
1/7
Zöldfal, növényfuttatás, redélyfa, balkonnövény - Kertek, tetőkertek; Hasznos tanácsok - Zöldtető, zöldhom
A falszerkezetnek megfelelő teherbírással kell rendelkeznie, hogy a hordszerkezetet fogadni tudja. Beltéren a falak páragátlását meg kell oldani, ezen felül a hőmérsékleti változások miatt hőszigetelést és szellőztetést is célszerű alkalmazni. Az öntözést automata öntözővel célszerű megoldani és gondoskodni kell a csurgalékvizek elvezetéséről is. A növényzet többnyire rosszul tolerálja a nagy meleget és az erős légmozgást.
Növényalkalmazás során szinte bármilyen szobanövény szóba jöhetnek, lényeg, hogy azonos, vagy hasonló igényeik legyenek. magas faj és egyedszám miatt az első hónapokban nagy a fenntartási és pótlási igény. Ekkor kell az öntözőt is beszabályozni.
Konténeres megoldás:
Jellemzően vagy minden növényhez, vagy növénycsoportokhoz rendelnek egy konténert. Ezeket a konténereket pedig raszteresen a falra helyezve máris kész a zöldfal. Korábban a meredek hajlásszögű zöldtetők esetében próbálkoztak növénytároló tetőcseréppel, amiben egy zsebszerű részt alakítottak ki a növények számára. A konténer vagy felfelé, vagy dőlten oldalra nyitott. Termőközeget és egy vízvisszatartó réteget tartalmaz. Minden elemhez tartozik egy öntözőfej, amin keresztül nem csak a vizet, de szükség szerint a tápanyagot is pótolni lehet. A hordozó szerkezetnek a növény súlyán kívül a konténer, a termőközeg és a víz súlyát is el kell viselnie.
A növényzet konténer mérettől, valamint ültetési távolságtól, raszter mérettől függően alakítható és variálható. Előnye, hogy viszonylag egyszerű a növényzet cseréje. A növényanyag megválasztásával napos és árnyékos helyen is használható felületeket kaphatunk. A szerkezet fenntartásigényes és növényanyagtól függően különböző környezeti hatásokra érzékeny. Nagyobb lehetőségek inkább beltérben vannak.
Hidroponiás megoldás:
Talaj nélkül nevelt növény többnyire egy hordozó közegbe gyökeresedik bele. Ez csupán a rögzítését oldja meg. Az öntözőrendszer pótolja a tápanyagot. Gyakori öntözésre van szükség és átgondolt szigetelésre és vízelvezetésre.
2/7
Zöldfal, növényfuttatás, redélyfa, balkonnövény - Kertek, tetőkertek; Hasznos tanácsok - Zöldtető, zöldhom
Ennél a megoldásnál a növényzet, a szerkezet, valamint az öntözőrendszer súlyával is számolni kell. Esztétikailag magas minőségű felületet kapunk, amiben szinte bármilyen forma létrehozható.
Alkalmazási terület:
Reprezentatív és rekreációs célra kiváló. Elsősorban beltéren lehet egész évben díszt adó zöld falakat létrehozni. Egészségügyi intézményekben az alkalmazásuk kétséges, mivel nem fertőtleníthetők, így az ÁNTSZ elutasítja.
Kültéren az évszakok változása és a környezeti feltételek változása miatt hazai körülmények között nehezen megvalósíthatók. Hidroponia a fagyás veszélye miatt kizárt. A vékony termőréteg miatt a konténeres megoldás sem biztos. - Növényfuttatás
A futtatott zöld eredete
A homlokzati zöld némiképp a mostohagyerek szerepét tölti be. A talajfelszíni kertek és a tetőkertek között helyezkedik el. Eredetét nézve biztos információkkal nem rendelkezünk. Írásos emlék „felöltöztetett falak”-ról Caius Plinius Secundus Minor-tól (ifjabb Plinius) Kr.e. 61 és 113 közötti időkből származik. Elképzelhető, hogy a ház közelében nevelt szőlővel egyidős a megoldás. I.e. 4000 körül Babilóniában már termesztettek szőlőt. A görögök pedig ismerték a borostyánt. Ezek haszon- és díszkerti megoldások voltak.
Futtatott zöld:
Ökológiai szempontból jelentőségük az élőhelyek összekötésében lehet (pl.: kert-tetőkert, vagy tetőkert-tetőkert viszonylatban). Ökotudatos építészetben viszont számtalan célra használható, amit korábban kizárólag gépesítéssel oldottak meg (pl.: klimatizálás, homlokzatvédelem, porszűrés, párásítás, árnyékolás, stb.). Ez a jelen tendenciája. A megoldás proaktív szemlélete
3/7
Zöldfal, növényfuttatás, redélyfa, balkonnövény - Kertek, tetőkertek; Hasznos tanácsok - Zöldtető, zöldhom
sejteti, hogy a passzív házak és a napházak következő generációja az ilyen megoldások alkalmazásával fogja hatásfokát növelni.
A falra felfuttatott zöld alkalmas arra, hogy bizonyos falelemeket kiemeljen, illetve bizonyos részeket elfedjen. Gyakorlatilag a felszínen legalább 50×50×50 cm-es humuszos ültetőgödörre van szükség, amiben a növény meg tud gyökeresedni. Ebben kell pótolni számára a vizet és a tápanyagot. Ilyen szempontból talajfelszíni kertnek is tekinthető a megoldás. A növény gyökerei számára biztosított hely megszabja, hogy a növény képes-e elérni teljes kifejlett nagyságát. Öntözés többnyire csepegtető rendszerű öntözővel megoldható, célszerű valamilyen talajtakarást is használni, pl. mulcsot.
A futónövény két jellemző módon képesek a falra felfutni (felosztás valójában sokkal bonyolultabb). Az egyik, amikor a növény tapadóképleteket növeszt és a résekbe, fal egyenetlenségeibe kapaszkodva, belenőve növekszik (pl.: Parthenocissus tricuspidata ’Veitchii’ – japán vadszőlő ). Ezek a növények gyámrendszer nélkül is falra futtathatók. A másik mód a kacsokkal, vagy más hajtásrészekkel való kapaszkodás (szár, levél, kéregképlet, stb.), amihez már szükség lesz gyámrendszerre, amin kapaszkodhat a növény (pl.: Parthenocissus inserta – virginiai vadszőlő ).
A gyámrendszer valamilyen konzollal kerül rögzítésre a falra. Ez a konzol tarthat hálót, rácsot, vagy kábelhálót is. A növényekre jellemző, hogy a fémeken kevésbé szeretnek felfutni. Ez köszönhető a fémek hővezető képességének, így a növény számára túl hideg, vagy túl meleg. A kacsokkal kapaszkodó növények kedvelik ezt a megoldást és nem is nagyon mennek más irányba, mint amit a futtató rács kijelöl neki. A tapadóképletes fajok viszont előszeretettel hagyják el a rácsot és inkább a falakat részesítik előnyben. Ebből adódik, ha bizonyos helyekre nem szeretnék, ha felfutna a növényünk (pl.: tetőre), úgy olyan megoldást és növényt kell választani, ahol irányíthatjuk a növekedést.
A legtöbb probléma a tapadóképletes növényekkel van. Minden növénynek vannak ú.n. negatív fototróp hajtása (jellemzően a gyökérzetük). Ezek fénnyel ellentétes irányban nőnek. Felületen futó növények esetében a felsőbb hajtások egyes részei is viselkedhetnek így, tehát képesek a résekbe benőni és azokat akár kitágítani is. A falra a növény a tapadóképleteivel rögzíti magát, így a fal, vagy vakolat esetében a rá jutó terhelés a növény súlyával gyarapodik. Rendszeresen ellenőrizendők, hogy a fali résekbe ne nőjenek bele. Amennyiben eltávolításukra lenne szükség, úgy először a növény szárát kell elvágni, hogy a hajtások ne juthassanak több felvett vízhez. Az elszáradt növényi részek pedig már könnyebben eltávolíthatók a falról. Ez alól persze vannak kivételek, mint pl.: a Hedera helix – borostyán rögzítőgyökerei, amik akár a vakolat alá is képesek benőni.
4/7
Zöldfal, növényfuttatás, redélyfa, balkonnövény - Kertek, tetőkertek; Hasznos tanácsok - Zöldtető, zöldhom
A kacsokkal kapaszkodó növények esetében azok irányításán, metszésén túl nincs velük sok munka. A lombhullatók esetében a lomb és a virág, termésmaradványok eltakarítására kell még gondot fordítani. Futtatószerkezetről való eltávolításuk szintén a szár elvágásával kezdődik, de a kacsok leszedése még száraz állapotban is hosszadalmas feladat.
Egyes fajoknál fokozottan jelentkezik a gyökérzet tápanyag és víz irányába történő növekedés. Szivárgó szennyvízcső közelébe ültetve számítani kell a növény csőbe való benövésére is. Az ilyen esetek kivédésére célszerű a növénykazettát gyökérállóvá tenni.
Tulajdonképpen itt kellene megemlékezni azokról a balkonnövényekről, melyek csüngő képleteikkel képesek a homlokzat egy részét takarni. Előnyük, hogy külön kapaszkodó képletekkel nem rendelkeznek. Rögzítsük az esetek többségében nem is szükséges. Egyes futórózsák alkalmasak ilyen célra.
Redélyfákat is itt kell megemlíteni. Tulajdonképpen a homlokzathoz szorosan ültetett fákról van szó, melyeket a falhoz rögzítve nevelünk. Elsősorban alacsony termetű alanyokra oltott gyümölcsfákról van szó, mivel ezzel a módszerrel kedvezőbb termésátlagot lehet elérni és a fa gyökere sem nő nagyra. Olyan éghajlati viszonyok között is hoznak termést az így nevelt fák, amik szabad állásban nem tennék. Legnagyobb kihívás a fák gyökerének irányítása. Ezen felül rendszeres metszést és kötözést igényelnek.
A passzív házaknál alkalmazott homlokzati hőhasznosítás (falkollektor, fázisváltó rétegek, légzárványok, stb.) egyik formája lehet a jövőben a homlokzati zöld alkalmazása. Igazából télen van szükség a homlokzatot érő napfény melegítő hatására. Nyáron ez felesleges. A lomblevelű futónövények télen elvesztik lombjukat. Amennyiben ilyen növénnyel árnyékolunk egy falkollektort, úgy az nyáron árnyékban lesz a növény mögött, télen pedig betöltheti eredeti szerepét. Ugyan ezen az elven használható a futtatott növényzet ablakok árnyékolására is, így jelentősen kevesebb a nyári többlet hő és gépészeti igény. A növények mozgatása nem feltétlenül igényli az ültetőkonténerek mozgatását is. - Redélyfa
A redélyfák, vagy espalier eredete:
5/7
Zöldfal, növényfuttatás, redélyfa, balkonnövény - Kertek, tetőkertek; Hasznos tanácsok - Zöldtető, zöldhom
A redély rácsozatot jelent. A kertművelésben ezekre a rácsokra kényszerítettek nemesebb gyümölcsfákat, jellemzően őszibarackot, hogy így bőséges gyümölcstermést érjenek el.
Az espalier létezésének talán a legrégebbi bizonyítéka egy egyiptomi síremlék falán lévő rajz, melyen egy füge látható ezzel a technikával nevelve. A XVI. sz-i Franciaországban neveltek gyümölcsfákat ezzel a módszerrel. A XVII. sz-ban Angliában melegebb égövi gyümölcsfákat is képesek voltak így termésre bírni. A XVIII. sz. közepén az architektonikus kertek egyik jellegzetességévé vált aurópa szerte (pl.: Versailles, Fontainebleau, stb.).
Tulajdonképpen a homlokzathoz szorosan ültetett fákról van szó, melyeket a falhoz rögzítve nevelünk. Elsősorban alacsony termetű alanyokra oltott gyümölcsfákról van szó, mivel ezzel a módszerrel kedvezőbb termésátlagot lehet elérni és a fa gyökere sem nő nagyra. Olyan éghajlati viszonyok között is hoznak termést az így nevelt fák, amik szabad állásban nem tennék. Legnagyobb kihívás a fák gyökerének irányítása. Ezen felül rendszeres metszést és kötözést igényelnek.
A passzív házaknál alkalmazott homlokzati hőhasznosítás (falkollektor, fázisváltó rétegek, légzárványok, stb.) egyik formája lehet a jövőben a homlokzati zöld alkalmazása. Igazából télen van szükség a homlokzatot érő napfény melegítő hatására. Nyáron ez felesleges. A lomblevelű futónövények télen elvesztik lombjukat. Amennyiben ilyen növénnyel árnyékolunk egy falkollektort, úgy az nyáron árnyékban lesz a növény mögött, télen pedig betöltheti eredeti szerepét. Ugyan ezen az elven használható a futtatott növényzet ablakok árnyékolására is, így jelentősen kevesebb a nyári többlet hő és gépészeti igény. A növények mozgatása nem feltétlenül igényli az ültetőkonténerek mozgatását is. - Balkonnövény
Egyes balkonnövények csüngő képleteikkel képesek a homlokzat egy részét takarni alkalmasak az épület homlokzati tömegét is befolyásolni. Előnyük, hogy külön kapaszkodó képletekkel nem rendelkeznek. Rögzítsük az esetek többségében nem is szükséges. Előnyük, hogy gyorsan áthelyezhetők és viszonylag egyszerű a fenntartásuk is. Egyes futórózsák alkalmasak ilyen célra.
6/7
Zöldfal, növényfuttatás, redélyfa, balkonnövény - Kertek, tetőkertek; Hasznos tanácsok - Zöldtető, zöldhom
Többnyire balkonnövénynek virágos díszt adó növényeket alkalmaznak. Fontos szem előtt tartani, hogy a balkonnövényeknek napi rendszerességű öntözésre van szükségük. Többségüket lakáson belül kell átteleltetni és tavasszal, ősszel metszeni, ritkítani sem árt. idehaza egyre csökken népszerűségük. A csüngőkosaras megoldások divatja tart most. Share:
7/7
