Építmény homlokzat felmérése

Építmény homlokzat felmérése

Építmény homlokzat felmérése A gyakorlat során egy épület külső homlokzat vagy valamilyen belső rész felmérése történik meg abból a célból, hogy a meghatározott pontok koordinátái alapján megvizsgáljuk az egyes szerkezet részek függőlegességét, vízszintességét illetve egy síkba vagy körre esését. A gyakorlat során a méréseket egy alapvonal két végpontjáról prizma nélküli távmérővel (direct reflex) felszerelt mérőállomással határozzuk meg. A mérési eredményeket a műszer memóriájában/adathordozóján tároljuk. A minimálisan szükséges adatnál többet határozunk meg amit a számítógépes feldolgozás során több változatban is kiértékelünk. A méréseinket két vagy három pontból álló alapvonal vég illetve töréspontjaiból hajtjuk végre. Az alapvonal(ak)on felvett álláspontok egymáshoz képesti helyzetétt egy önálló hálózatban határozzuk meg. Az álláspontok felvételénél arra törekszünk, hogy a meghatározandó pontok minden álláspontról látszódjanak (de legalább kettő álláspontról) illetve, hogy a meghatározandó pontoknál a meghatározó irányok metszése 90º közelében legyen. Az álláspontok lehetséges elrendezései.

A mérések során egy szervo motoros (robot) mérőállomás automatikus felmérési lehetőségeit is bemutatjuk.

1-1

Óravázlat a Mérnöki létesítmények geodéziája tárgy gyakorlataihoz

1-2

Építmény homlokzat felmérés feldolgozása

Építmény homlokzat felmérés feldolgozása A gyakorlat során az előző gyakorlaton végzett számítógépes feldolgozását végezzük el. A számítások során a GeoEasy programot használjuk. Első lépésben a mérőállomás adathordozójáról, memóriájából a mérési eredményeinket áttöltjük a számítógépre. Ennek során bemutatásra kerül a • Soros (RS-232) vonali kommunikáció lehetőségei • Soros (RS-232) vonali kommunikáció paraméterei • Adatátvitel a műszer és a számítógép között a soros vonalon keresztül • Egyéb adatátviteli lehetőségek (CF, SD, PCMCA kártya, BlueTooth) • A műszer családok által használt eltérő tárolási szerkezetek (GSI, JOB, SDR, stb.) A mérési adatok feldolgozása során többféle módszert alkalmazunk. • Térbeli előmetszések • Poláris pont meghatározások • Egy pontos kiegyenlítések • Hálózatkiegyenlítés Az adatok további feldolgozása • Mért pontok egy függőleges síkra esésének ellenőrzése • Pontok konvertálása AutoCAD DXF formátumba • A munka dokumentálása

1-3


AutoCAD MAP képernyő digitalizálás segédlet A képernyő digitalizáláshoz szükséges minimális ismereteket foglalja össze ez a segédlet. Az AutoCAD MAP egy komplex térinformatikai szoftver, a gyakorlat során funkcionalitásának csak a konkrét feladat megoldásához szükséges részét használjuk. Az AutoCAD Map az Autodesk AutoCAD programjának térinformatikai funkcionalitással kibővített változata. Az Informatika tárgy során használt AutoCAD R10 illetve AutoCAD LT2 programokban megismert parancsok itt is használhatók. Az AutoCAD MAP elindítása Az AutoCAD Map program 32 bites Windows operációs rendszerben használható. A laborban levő gépek bekapcsolása után a Windows operációs rendszer automatikusan elindul. Adja meg a gyakorlatvezető által megadott bejelentkezési nevet és jelszót. Sikeres bejelentkezés után az asztalon megjelenő ikonok közül kattintson duplán az AutoCAD Map ikonjára . A képernyőn a következő ablak jelenik meg.

Az AutoCAD Map ablaka Rajzok, rétegek beállítása A rajzhoz adjon hozzá három további réteget, a Format>Layer menüpont segítségével vagy a eszköz segítségével. Ezután megjelenik a rétegek beállításai ablak. Nyomja meg a New gombot, a listában megjelenő "Layer1" helyére írja be EPULETEK. Ismét válassza a New gombot, a réteg neve legyen TELEKHATAROK, majd végül hozzon létre egy HRSZ nevű réteget. A munka megkönnyítése érdekében állítsa be az új rétegek színét. Az EPULETEK és TELEKHATÁROK réteg színe legyen eltérő, a piros színt ne használja. A vonalvastagságot (Lineweight) minden új rétegre állítsa 0.3-ra. A réteg beállítások ablakból lépjen ki az OK gomb megnyomásával.

1-4

AutoCAD MAP képernyő digitalizálás segédlet

Réteg beállítások a digitalizáláshoz Raszter betöltése és beillesztése A raszter fájl beillesztését a geodéziai koordinátarendszerbe két lépésben hajtjuk végre. Először a rasztert egy tetszőleges helyre beillesztjük, majd az őrkeresztek segítségével pontosan transzformáljuk. A raszter fájlokat a gyakorlatvezető által megadott helyen találja meg, ez egy hálózati meghajtó, amit a Windows Intéző programmal egy helyi meghajtóhoz kell rendelni. A továbbiakban feltételezzük, hogy ez a meghajtó az X:. Az X:\ könyvtárban találja meg, a vezetéknevével egyező nevű TIF fájlban. A hálózati meghajtó csatlakoztatása után válassza a Map>Image>Insert menüpontot. Keresse ki a beillesztendő raszter fájl nevét, a megjelenő fájl kiválasztó ablakban. A fájl kiválasztása után megjelenő párbeszéd ablakban fogadja el az alapértelmezés szerinti beállításokat az OK gomb megnyomásával.

1-5


Image correlation ablak A kép bal alsó sarka az origóba kerül, a View>Zoom>Extent paranccsal a teljes raszter láthatóvá válik. Raszter transzformálása A szkennelt térkép transzformálásához válassza a Map>Tools>Rubbersheet menüpontot. Ezután ki kell jelölnie a transzformáláshoz használt őrkereszteket. Őrkeresztenként először a raszteren kell megadni a pozíciót (Base point), majd a parancssorban kell beírnia az örkereszt EOV koordinátáit (Reference point). Az őrkereszt raszteren történő kijelöléséhez a megfelelő részt ki kell nagyítani a képernyőn, transzformálás közben az eszközsor nagyító, kicsinyítő gombjait használhatja Az őrkereszt EOV koordinátáit vesszővel elválasztva kell megadnia, az AutoCAD-ben szokásos módon. Sem a vessző elött sem a vessző után nem lehet szóköz. Legalább négy illesztőpontot adjon meg a transzformálás során. Ha már az összes kapcsolópontot megadta, akkor a Base point: promptnál nyomja meg az Enter billentyűt. A Select object by /Select: promtnál válassza select-et (S betű elég) és kattintson a raszter kép keretére és nyomja meg az Enter-t. Ha nem látszik a raszter külső kerete, akkor addig kell kicsinyíteni, amíg egy része látható nem lesz. A rasztert az AutoCAD Map eltolja, elforgatja, nagyítja úgy, hogy a legjobban illeszkedjenek a megadott őrkeresztek koordinátáihoz. Az egyes őrkereszteknél mutatkozó eltéréseket (a rajzban és a raszteren lévő őrkeresztek között) mérje le (Dist parancs) és dokumentálja egy táblázatban. Az eltéréseknek 0.2 méter alatt illene lennie, ennél nagyobb eltérés esetén a transzformációt meg kell ismételni.

1-6

AutoCAD MAP képernyő digitalizálás segédlet Sorszám

X

Y

Dx

Dy

Távolság

irány

1

0

0

0.07

0.12

0.14

60

átlag

átlag

átlag

2 3 4

Transzformáció hibáinak kimutatásárhoz használandó táblázat Tipp: a táblázat kitöltéséhez szükséges adatokat az AutoCAD dist (távolság) parancsával is lekérdezheti. Distance = 6.2508, Angle in XY Plane = 328, Angle from XY Plane = 0 Delta X = 5.3015, Delta Y = -3.3116, Delta Z = 0.0000 A dist parancs eredménye

Pontok megadása a transzformációhoz Digitalizálás a képernyőn Az épület határvonalakat és a telek határvonalakat a megfelelő rétegekre át kell rajzolnia a raszterről. Célszerű a tárgyraszter (Tools>Drafting Settings>Object Snap fül) végpont (Endpoint) tulajdonságát beállítani a digitalizálás megkezdése előtt. Ugyanebben a pátrbeszédablakban a Snap fülön állíthatja be a centiméterre kerek koordináták tárolását. A HRSZ rétegre a helyrajzi számokat mint feliratokat el kell helyezni (Text parancs). Vigyázat ikon nem használható, mert ez a többsoros szöveg elhelyezésére az eszközsorban található szolgál (Multiline text). A mi céljainkhoz csak az egysoros szövegek használhatók (Draw>Text>Singleline text). Figyeljen, hogy a helyrajzi szám feliratok beillesztési pontja a megfelelő telek belsejébe essen.

1-7

Óravázlat a Mérnöki létesítmények geodéziája tárgy gyakorlataihoz Először az eszközsorban jelölje ki azt a réteget, amelyre a vonalat akarja húzni. A Draw menüből válassza a Line-t vagy az eszközsorból a ikont. Húzza az egeret a grafikus ablakba és kattintson az egyenes végpontjaiba. A pontos digitalizálás érdekében nagyítsa ki a rajz részleteit. Ha már egyszer digitalizált pontba kell visszaállnia használja a tárgyrasztert. Felesleges töréspontokat ne vegyen fel, amíg az egyenes képe a raszter vonalat nem hagyja el nem kell újabb töréspontokat felvenni. Viszont minden olyan helyen, ahol több vonal csatlakozik mindegyik vonalat meg szakítani. Azokon a helyeken, ahol a telekhatár és egy épület fal egybeesik, mindkét rétegen meg kell húzni a vonalat, azaz mind a telekhatár, mind az épület rétegen a vonalaknak területeket kell körbezárnia. Az egymáson futó telekhatár és épület vonalaknak tökéletesen egybe kell esnie. Centiméterre kerekített koordináták esetén ez csak úgy valósítható meg, ha a telekhatárokat az épületek sarokpontjánál is megtöri. A rajz szerkesztése A hibás rajzi részleteket többféle módszerrel is törölheti. • Kattintson a törlendő rajz elem(ek)re és nyomja meg a Delete gombot a billentyűzeten • Modify>Erase parancs a menüből, ezután jelölje ki a törlendő elemeket, majd nyomja meg az Enter gombot. A véletlenül törölt elemeket visszahozhatja az Undo parancs vagy

eszköz segítségével.

Egy vonal vagy vonallánc végpontjának elmozdításához kattintson a vonalra, a vonalon kék színű fogók jelennek meg, melyekre az egérrel kattintva az adott pontot elmozdíthatja. A fogókat az Esc billentyű (kétszeri) megnyomásával tüntetheti el. Több csatlakozó vonal közöt pontját is mozgathatja a csatlakozó egyenesekkel együtt, ha a pontba befutó valamennyi egyenest kiválasztja és utána mozgatja a közös pontot. Egy rajzi részlet tulajdonságainak (pl. az egyik rétegről a másikra történő átmásolásához) megváltoztatásához válassza a menüből a Modify>Properties menüpontot. A rajzi elem tulajdonságait tartalmazó ablak jelenik meg. Az aktuálisan kiválasztott elem(ek) jellemzőit tartalmazza, melyeket közvetlenül módosíthat. A tulajdonságok ablak a munka közben nyitva maradhat és mindig a kiválasztott elem(ek) tulajdonságait tartalmazza. A rajz ellenőrzése Mindenki ellenőrizheti, hogy a rajzában mennyire pontosan csatlakoznak az egyes vonalak. Az ellenőrzést a Map>Tools>Drawing Cleanup menüponttal kezdheti.

1-8


Rajzi hiba

Magyarázat

Duplikált rajzelemek (duplicate objects)

Részben vagy teljesen átfedő rajzelemek. Például két azonos végpontokkal bíró vonalelem.

Túl rövid rajzelemek (short objects)

A rajzban előforduló a megadott toleranciánál rövidebb rajzelemek.

Alul lógás (undershoots)

Egy vonal nem éri el a megadott tolerancián belül eső cél rajzelemet.

Túl lógás (overshoots)

Egy vonal, mely a toleranciát nem meghaladó mértékben nyúlik túl egy cél rajzelemmel alkotott metszésen.

Metsződő rajzelemek (crossing objects)

Két egymást metsző rajzelem.

Pontatlan csatlakozások (clustered nodes)

A megadott toleranciánál közelebb eső kettő vagy több elem végpont.

Álcsomópontok (pseudo nodes)

Egy olyan pont melyben csak két rajzelem végpontjai csatlakoznak.

Lógó vonalak (dangling objects)

Olyan rajzelemek, melyek egyik végéhez nem csatlakozik másik rajzelem (pl. zsákutca). Az AutoCAD Map által javítható rajzi hibák

A rajzhibák többsége esetén egy tolerancia értéket kell megadni, mely meghatározza a még javítandó hibák mértékét. A tolerancia érték beállítása a rajztisztítás egy kritikus pontja. Ha túl kis tolerancia értéket adunk meg, akkor az automatikus javítás nem tudja korrigálni az összes hibát. Ha túl nagy értéket állítunk be, akkor az automatikus javítás során értékes, szükséges részleteket veszíthetünk el. A rajztisztítás párbeszéd ablak csak nyomógombokat tartalmaz. Az Object Selection (objektum kiválasztás), az Object Conversion (objektum konverzió) és a Cleanup Options (tisztítási beállítások) megnyomása után egy-egy újabb párbeszéd panel jelenik meg. A rajztisztítási beállítások megőrződnek, a kiválasztott objektumok kivételével, bármelyik paraméter megváltoztatása után az OK gomb megnyomásával a tárolt paraméterek értékeit módosíthatja. A Proceed megnyomása után, a beállított paraméterekkel megkezdődik a rajztisztítás és az aktuális beállítások is megőrződnek.

1-9


Rajzelemek kiválasztása a rajztisztításhoz (Object Selection)

Objektum konverzió ablak (Object Conversion)

1-10


Tisztítási paraméterek (Cleanup Options) Topológiai elkészítése A rajzi hibáktól mentes telekhatár réteg és a helyrajzi számok alapján egy polygon topológiát hozhatunk létre. Ezzel ellenőrizzük, hogy minden telekhez tartozik helyrajzi szám, minden telek határa záródik. A topológia létrehozása során az egyes telkek területét és kerületét is kiszámítja a számítógép. A topológia létrehozását a Map>Topology>Create menüpont kiválasztásával kezdheti. A rajztisztításhoz hasonlóan a kiinduló párbeszédablakból itt is három további párbeszédablakot kell kitölteni.

Topológia létrehozása

1-11


Csomópontok kiválasztása

Vonalak kiválasztása

1-12


Centrálisok paraméterei A topológia csak akkor hozható létre, ha a rajz teljesen hibátlan, ellenkező esetben hibaüzenetet kapunk és a hiba helyén egy jel jelenik meg. A hiba okát ki kell javítani és ismételten meg kell kísérelni a topológia létrehozását. A topológia sikeres létrehozása után a Map>Object Data>Edit Object Data menüpont kiválasztása után egy telek helyrajzi számára kattintva a telek területét, kerületét és a határoló vonalak számát kérdezhetjük le. A telkekhez hasonlóan az épületek topológiáját is létre kell hozni. Ebben az esetben a centrálisok generálását is ki kell választani, mivel az épületekhez nem hoztunk létre centrálist.

1-13


Rajztisztítás az AutoCAD Mappel A digitális térképeken előforduló gyakori hibák fajtái A digitális térképek előállítása során gyakran problémát jelent, hogy a digitális átalakítás vagy szerkesztés során vizuálisan nehezen észrevehető hibákat, pontatlanságokat követhetünk el. A következőkben felsorolt rajzi hibák komoly problémát jelentenek a digitális térkép felhasználása során. Például, hogyan mérjük meg egy olyan terület nagyságát, melynek határvonalai nem csatlakoznak pontosan. Topológia létrehozása előtt a rajzi hibákat meg kell szüntetni. Rajzi hiba Duplikált rajzelemek(duplicate 1. objects) Túl rövid rajzelemek(short 2. objects) 3. Alul lógás (undershoots) 4. Túl lógás (overshoots)

Magyarázat Részben vagy teljesen átfedő rajzelemek. Például két azonos végpontokkal bíró vonalelem. A rajzban előforduló a megadott toleranciánál rövidebb rajzelemek. Egy vonal nem éri el a megadott tolerancián belül eső cél rajzelemet. Egy vonal, mely a toleranciát nem meghaladó mértékben nyúlik túl egy cél rajzelemmel alkotott metszésen.

Metsződő rajzelemek (crossing Két egymást metsző rajzelem. objects) Pontatlan A megadott toleranciánál közelebb eső kettő vagy több 6. csatlakozások(clustered nodes) elem végpont. Egy olyan pont melyben csak két rajzelem végpontjai 7. Álcsomópontok(pseudo nodes) csatlakoznak. Olyan rajzelemek, melyek egyik végéhez nem csatlakozik 8. Lógó vonalak(dangling objects) másik rajzelem (pl. zsákutca). 5.

Rajzi hibák típusai A táblázatban felsorolt valamennyi rajzi hibát nem kell minden esetben megszüntetni. Például egy úthálózat tengelyvonalakkal történő ábrázolása esetén a nem szintbeni kereszteződésekben metszheti egymást a két úttengely. Sőt, ha később ezt az állományt két pont közötti legrövidebb útvonal megkeresésére akarjuk használni, akkor a metszéspont megszüntetésével követünk el hibát. Ugyanis ez azt jelentené, hogy a felüljáróról le lehet ugratni az alatta haladó útra! Az alul és túl lógásokat illetve pontatlan csatlakozásokat minden esetben meg kell szüntetni. Abban az esetben, ha a rajzelemek felületek határvonalai, akkor a metsződéseket és a lógó vonalakat is meg kell szüntetni. Az alábbi ábra mutatja be ezeket a hibákat, az egyes vonalelemek végpontjaiba nyilakat helyeztem el, hogy egyértelműen felismerhetőek legyenek az elemek végpontjai. Az összes rajzi hibát nem jelöltem meg az ábrán, hanem csak egyetegyet a különböző típusú rajzi hibákból.

1-14

Rajztisztítás az AutoCAD Mappel

Rajzi hibák típusai A rajztisztítási eljárás Az AutoCAD Map lehetőséget biztosít a rajzi hibák automatikus és félautomatikus megszüntetésére illetve a hibahelyek megjelölésére. A digitalizált elemeket, a pontatlan szerkesztéseket kijavítva a térképet a topológia létrehozására alkalmassá tehetjük. Emellett a rajztisztítás arra is használható, hogy az objektumokat vonallánccá (polyline) alakítsuk át, vagy a túl sok törésponttal rendelkező objektumokat egyszerűsítsük, a szükségtelen töréspontok megszüntetésével. De a szelvényenként digitalizált térképek csatlakozási hibáinak megszüntetése során is használhatjuk a rajztisztítást. A rajztisztítás csak olyan elemekre alkalmazható, melyekhez még nem tartoznak topológiai adatok. A topológiával rendelkező elemek módosításához a MAPTOPOEDIT parancsot kell használni. A rajztisztítás során nem minden típusú objektumot vizsgál az AutoCAD Map. Ezt már az adatmodell kialakításánál célszerű figyelembe venni. A Point (pont), Text (szöveg), Multiline (kettős vonal), Ray (sugár), Construction line (szerkesztő vonal), Hatch (sraffozás), Solid (lap), 3Dface (3D lap), Block objektumokat nem ellenőrzi a Map. A rajzhibák többsége esetén egy tolerancia értéket kell megadni, mely meghatározza a még javítandó hibák mértékét. A tolerancia érték beállítása a rajztisztítás egy kritikus pontja. Ha túl kis tolerancia értéket adunk meg, akkor az automatikus javítás nem tudja korrigálni az összes hibát. Ha túl nagy értéket állítunk be, akkor az automatikus javítás során értékes, szükséges részleteket veszíthetünk el.

1-15


Tolerancia választás hatása A következőkben az AutoCAD Map angol változat rajztisztítási lehetőségeit vesszük sorra. A rajztisztítás megkezdése előtt célszerű átgondolni, hogy a rajzunk mely rétegeit, rajzelemeit vonjuk be egy tisztítási lépésbe. Például a telkek határait és a vízvezeték hálózat nyomvonalát nem célszerű együtt tisztítani. Miért szakítanánk meg a telekhatárt, illetve a vezeték nyomvonalát, ahol metszik egymást? De ennél sokkal veszélyesebb hatása lehet, ha egy telekhatár vonal és egy nyomvonal a tolerancia értéknél közelebb halad egymás mellett. Ekkor, ha a dupla vonalak megszüntetése is aktív, az egyik vonal eltűnik az állományunkból! Mivel a rajztisztítás hibás paraméterezésével az egész rajzot tönkretehetjük, célszerű a tisztítás megkezdése előtt a rajzot elmenteni, bár a rajztisztítás művelet is visszavonható. A rajztisztítást a Map menü Map Tools almenüjében találhatjuk meg Drawing Cleanup névvel. A parancssorból az ADEDWGCLEAN paranccsal kezdhetjük el a rajztisztítást. A Map eszközsorból a

ikon megnyomásával indíthatjuk el a rajztisztítást.

A rajztisztítás párbeszéd panel A rajztisztítás párbeszéd ablak csak nyomógombokat tartalmaz. Az Object Selection (objektum kiválasztás), az Object Conversion (objektum konverzió) és a Cleanup Options (tisztítási beállítások) megnyomása után egy-egy újabb párbeszéd panel jelenik meg. A rajztisztítási beállítások megőrződnek, a kiválasztott objektumok kivételével, bármelyik paraméter megváltoztatása után az OK gomb megnyomásával a tárolt paraméterek értékeit módosíthatja. A Proceed megnyomása után, a beállított paraméterekkel megkezdődik a rajztisztítás és az aktuális beállítások is megőrződnek.

1-16

Rajztisztítás az AutoCAD Mappel A rajztisztításba bevont objektumok kiválasztása

Objektumok kiválasztása Az objektumok kiválasztása párbeszéd panel segítségével jelölhetjük ki a rajztisztításban résztvevő rajzelemeket. A Select Automatically (automatikus kiválasztás) esetén az összes objektum bekerül a rajztisztításba, még azok is, amelyek kikapcsolt (nem látható) rétegen vannak! A befagyasztott rétegeken levő objektumok az automatikus kiválasztás esetén is kimaradnak a rajztisztításból. A Select Manually (manuális kiválasztás) esetén a Select< gomb aktív, és megnyomása után az AutoCAD-ben használható kiválasztási módszereket használhatja (lásd CADvilág 3. Évf. 2.Kiválasztási technikák), a rajztisztításba bevont objektumok kijelölésére. Mind az automatikus, mind a manuális kiválasztás esetén tovább szűkíthetjük a rajztisztításban résztvevő rajzelemek számát, a Filter Selected Object (kiválasztott objektumok szűrése) segítségével. A Layer Filters (réteg szűrők) mezőbe vesszővel elválasztva sorolhatja fel azokat a rétegeket, melyekkel tovább korlátozhatja a kiválasztott elemek körét. A réteg nevekben használhatja az AutoCAD speciális helyettesítő karaktereit is (2. Táblázat). Az aktuális rajz rétegei közül a Layer (réteg) nyomógomb megnyomása után megjelenő listából válogathat. A listából több elemet is kiválaszthat, ha a kattintás közben a Shift illetve Ctrl billentyűket nyomva tartja. Az automatikusan vagy manuálisan kiválasztott objektumok közül csak a szűrőben megadott mintának megfelelő rétegeken található objektumok kerülnek be a rajztisztítás műveletbe. Karakter Definíció # Egy tetszőleges számjegynek felel meg @ Egy tetszőleges betűnek felel meg . (pont) Egy tetszőleges nem alfanumerikus karakternek felel meg (nem szám vagy betű) Egy tetszőleges karaktersorozatnak felel meg, a nulla hosszúságút is beleértve, a * minta elején, közepén és végén is használható ? Egy tetszőleges karakternek felel Ha ez a minta első karaktere, akkor az utána következő mintának nem megfelelő ~ rétegeket választja ki [...] A zárójelek között felsorolt bármelyik karakter [~...] A zárójelek között fel nem sorolt bármelyik karakter Zárójelek között egy karakter tartomány megadása , (vessző) Két minta elválasztása ` () A következő karakter speciális hatását kapcsolja ki Speciális karakterek a réteg névben 1-17

Óravázlat a Mérnöki létesítmények geodéziája tárgy gyakorlataihoz Az objektum konverziók

Objektum konverziók Ez a párbeszéd panel az Object Conversion nyomógomb megnyomása után jelenik meg. A felső részen adhatja meg, hogy mi történjen az eredeti objektumokkal a rajztisztítási eljárás után. Három lehetőség közül választhat. • Az eredeti objektumokat módosítsa a rajztisztítás, és azok maradjanak az eredeti rétegen (Modify Original Objects). • Az eredeti objektumok megőrzése és a tisztítás eredményének egy másik rétegre helyezése (Retain Original and Create New Objects), az eredményt tartalmazó réteg nevét meg kell adnia, ha még nem létezik a réteg, akkor az AutoCAD Map létrehozza. Azok az objektumok is létrejönnek a megadott rétegen, amelyek nem módosulnak a rajztisztítás során! • Az eredeti objektumok törlése és új objektumok létrehozása (Delete Original and Create New Objects), ekkor választhat, hogy az új objektumok az eredeti rétegen jöjjenek létre (Create on Original Layer), vagy egy Ön által megadott rétegen. Az alsó részen az objektumok típusát módosíthatja. Ez főként akkor lehet hasznos, ha a rajzot más, csak vonalláncokat kezelő programmal is szeretné használni, vagy különböző vonalvastagságokat akar a vonalaihoz hozzárendelni. Az ív, kör vonallánccá alakítása (Arc to Polyline, Circle to Polyline) esetén megmarad az eredeti ív geometria, ez nem az ív egyenesekkel történő közelítését jelenti.

1-18

Rajztisztítás az AutoCAD Mappel A tisztítási beállítások megadása

Rajztisztítási beállítások A paraméterek beállításához lényeges megismerni azt a sorrendet, melyet az AutoCAD Map használ a hibák detektálásánál, javításánál. A rajztisztítás során az egyes hibák javítása a következő sorrendben történik: 1. Előző hiba megjelölések törlése 2. Vonalas elemek egyszerűsítése 3. Alul lövések meghosszabbítása 4. Közeli pontok összehúzása 5. Metsző objektumok megtörése 6. Lógó vonalak törlése 7. Rövid objektumok törlése 8. Álcsomópontok megszüntetése 9. Dupla objektumok megszüntetése A következőkben nézzük meg az egyes beállítások jelentését. A Delete Duplicate Objects (duplikált objektumok törlése) beállítása esetén, a megadott tolerancián belül, az azonos kezdő és végponttal bíró objektumok közül a rajztisztítás az egyiket törli, a vonal irányítottságától függetlenül. Vegye figyelembe, hogy a tolerancia értéke határozza meg, hogy két pontot azonosnak tekint-e a rajztisztítás! Amennyiben a részben átfedő objektumok közös részéből is csak az egyiket akarja megőrizni, akkor a Break Crossing Objects (metsző objektumok megtörése) paramétert is be kell állítania. A rajzban előforduló rövid objektumokat a Erase Short Objects kiválasztásával szüntetheti meg. A megadott toleranciánál rövidebb objektumokat törli a program. Ezt a beállítást a Snap Clustered Nodes (közeli pontok összehúzása) paraméterrel együtt célszerű használni, ha a rövid szakaszok mindkét vége más objektumokhoz csatlakozik, és ezek folytonos csatlakozását szeretné megőrizni. A metsződő objektumokat a Break Crossing Objects paraméter beállításával törheti ketté a metszéspontoknál. Ebben az esetben is figyelembe veszi a program a tolerancia értékét, ha a metszéspont közelében a tolerancia távolságon belül található egy pont, akkor azt használja az 1-19

Óravázlat a Mérnöki létesítmények geodéziája tárgy gyakorlataihoz objektum megtörésére, a tényleges metszéspont helyett. A túl lövések javítására ezt a paramétert az Erase Short Objects paraméterrel együtt használja Az alul lövéseket az Extend Undershoots paraméter beállításával szüntetheti meg. Amennyiben az egyik objektum meghosszabbítása a tolerancia távolságon belül metsz egy másik objektumot, akkor a meghosszabbítás megtörténik. A metszet objektum két részre vágásához a Break Crossing Objects paramétert is be kell állítania. Ezt a beállítást a Snap Clustered Nodes paraméterrel együtt célszerű használni, mert a kihosszabbítás csak akkor történik meg, ha a metszéspont közelében a tolerancia távolságon belül nincs másik objektum végpont. Az álcsomópontok megszüntetése a Dissolve Pseudo Nodes paraméter beállításával történhet meg. Azokban a pontokban, ahol csak két objektum csatlakozik egymáshoz, a két objektumot egyesíti a rajztisztítás. Ez azzal is együtt jár, hogy a vonal, ív elemek egyesítéséből polyline objektum lesz. Ebben az esetben a tolerancia távolságnak nincs szerepe. A tolerancia távolságnál rövidebb lógó vonalakat az Erase Dangling Objects paraméter beállításával törölheti ki. A túl sok részletet, töréspontot tartalmazó vonalláncok (polyline) egyszerűsítését a beállításokat tartalmazó párbeszéd panel középső részén adhatja meg. A Simplify Linear Objects paraméter kiválasztása után egy sáv szélességet adhat meg. Minden olyan töréspontot megszüntet ezután a program, melynek elhagyása után a vonallánc a megadott tolerancia sávon belül marad. Vonal (line) elemeket az egyszerűsítés előtt vonallánccá kell alakítani a Dissolve Pseudo Nodes paraméter beállításával. Ezt egy külön rajztisztítási lépésként kell végrehajtani, mert az egyszerűsítés vizsgálat megelőzi az álcsomópontok megszüntetését. A párbeszéd panel alsó részén választhat az automatikus illetve manuális hibajavítás között. A manuális javítás esetén az AutoCAD Map hibatípusonként választási lehetőségeket kínál. Itt választhatja ki az adott típusú összes hiba javítását, a hibák egyesével történő vizsgálatát és javítását illetve a hibák megjelölését. A manuális javítás választásánál a Cleanup Markers nyomógomb is aktív, megnyomása után egy újabb párbeszéd panelen adhatja meg a különböző hibák megjelölésére használt szimbólumokat és azok színét. Hogyan kezdjünk a rajztisztításhoz? A rajztisztítás megkezdése előtt célszerű a javítandó térkép állomány szerkezetével, keletkezési körülményeivel megismerkedni. Ez alapján tudjuk eldönteni, hogy milyen és mekkora rajzhibákra számíthatunk, mely rétegeket vonjunk be egy tisztítási műveletbe. Nagy állományok esetén a rajztisztítás végrehajtása sok időt vehet igénybe, ezért a paraméter beállítások kipróbálásához célszerű egy kisebb részlettel kísérletezni. A hibák manuális, egyenkénti megvizsgálása csak akkor használható, ha a rajzi hibák száma nem haladja meg a pár tíz darabot. A tolerancia távolságot körültekintően állítsa be, egy kis értékkel induljon, és kis lépésekben növelje, amíg a megfelelő értéket megtalálja. Nagyon sokszor előfordul az, hogy a legnagyobb rajzhiba kijavításához szükséges tolerancia érték nagyobb lenne, mint a legkisebb, még megőrzendő rajzi részlet. Ilyen esetekben célszerű a rajztisztítás első lépésében a még megengedhető legnagyobb tolerancia megadásával automatikusan javítani a hibákat, majd egy második lépésben a nagyobb tolerancia megadása után, manuálisan végignézni, kijelölni a hibahelyeket, és egyenként dönteni a hiba megszüntetésének módjáról. Ne felejtse el, hogy a rajztisztítás egyszeri futtatása nem minden esetben tudja kijavítani az összes hibát. Ismételje azonos paraméterekkel a rajztisztítást, amíg az új, módosított és törölt elemek száma nulla nem lesz.

1-20

VRLM 2 mini ismertető

VRLM 2 mini ismertető A vrml leírást egy vagy több szöveg fájl tartalmazza. Ilyet akár a Jegyzettömbbel is létre lehet hozni. A fájlok kiterjesztése .wrl (world). A kis és nagybetű különbözőnek számít a vrml-ben. A vrml fájl szerkezete fejléc vrml verzió és betűkészlet

#VRML V2.0 utf8

node-ok, elemek leírása

Shape { geometry Box { } }

prototípusok # után megjegyzést lehet írni a sor végéig. A sorvég jelekkel és szóközökkel tetszőlegesen tagolható a fájl. Több mint 60 node típus létezik. Ezeket három csoportba sorolják • csoport, más node-ok listáját tartalmazza • gyerek, egy node-on belüli gyerekek listája • attribútum, tulajdonságokat leíró Egy virtuális világot a mellérendelt és szülő-gyerek kapcsolatban lévő node-ok alkotját, ez az u.n. "scene graph". RGB színek megadása 0-1 közötti értékekkel. Pl. 0.0 0.0 0.0 - fekete, 1.0 1.0 1.0 fehér, 0.0 0.0 1.0 kék. Nem kötelező a tizedespontot megadni lehet 1 0 0 is. Méretek méterben, a szögek radiánba adandók meg. A pozitív szögek az óramutatóval ellentétes irányban, mint a matematikában. Mértékegységet sehol sem kell megadni. A világot egy jobbsodrásos derékszögű koordinátarendszerben értelmezett koordinátákkal írjuk le. Alap objektumok (testek): téglatest (Box), gömb (Sphere), kúp (Cone), henger (Cylinder) Az objektumok középpontja az origóba kerül és csak méret beállítást tartalmaz. Minden objektumhoz van alapértelmezett méret, így a méret megadás el is maradhat. Az objektumok pozícióját és színét az objektumon kívűl kell megadni. Példák a méret beállítására Box { } # egység méretű kocka megegyezik a Box { size 1 1 1 } alakzattal. Box { size 1.0 2.0 3.0 } # 1, 2 és 3 oldalhosszúságú téglatest Sphere { radius 2.0 } # két egység sugarú gömb Cylinder { radius 0.4 height 2.0 side TRUE bottom TRUE top TRUE } # henger palásttal, alap és fedőkörrel Cone { radius 1.0 height 3.0 side TRUE bottom TRUE } # kúp alaplappal és palásttal Egyszerű VRML mintapéldák Kocka egyszinű fehér kocka VRML forrás

Kocka1 sárga kocka VRML forrás

Kocka2 kép a kocka oldalain VRML forrás

Alaptestek kocka, gömb, henger, kúp

Pálca henger és kúp VRML forrás

Animáció mozgó alaptestek VRML forrás 1-21

Óravázlat a Mérnöki létesítmények geodéziája tárgy gyakorlataihoz VRML forrás Kastély egyszerű alakzatokból Terepmodell ArcView-ból és képekből exportált adatok VRML forrás

Terepmodell 2 terepmodell és raszter

Felirat VRML forrás Összetett objektumok PointSet { # több pont coord Coordinate { point [ -1.0 -2.0 0.0, 1.0 1.0 0.0, 0.0 0.0 0.0 ] } color Color { color [ 1.0 0.0 0.0, 0.0 1.0 0.0, 0.0 0.0 1.0 ] } }

Minta

IndexedLineSet { # törtvonalak coord Coordinate { # töréspontok koordinátái tetszőleges sorrendben point [ -1.0 -1.0 0.0, 1.0 1.0 0.0, 1.0 -1.0 0.0] } color Color { # használt színek felsorolása color [1.0 0.0 0.0, 0.0 1.0 0.0, 0.0 0.0 1.0,] } coordIndex [ 0, 1, -1, 1, 2, -1, 2, 0, -1] colorIndex [ 0, 1, 2 ] }

Minta

IndexedFaceSet { # több sík lap coord Coordinate { # lapok töréspontjai point [ -1.0 -1.0 1.0, 1.0 -1.0 1.0, 1.0 -1.0 -1.0, 1.0 -1.0 -1.0, 0.0 1.0 0.0 ] } # lapok töréspontjainak felsorolása -1 egy lap vége coordIndex [ 0, 3, 2, 1, 0, -1, 0, 1, 4, -1, 1, 2, 4, -1, 2, 3, 4, -1, 3, 0, 4, -1, ] }

Minta

ElevationGrid { # szabályos négyzetrácsban adott felület xDimension 9 # rács méret x irányban zDimension 6 # rács méret z irányban xSpacing 2.1 # rácspontok távolsága x irányban zSpacing 2 # rácspontok távolsága z irányban height [ # magasságok 0, 0, 0.2, 0, 0, 0, 0, 0, 0, # 1. sor 0, 0.8, 0.4, 0.2, -0.2, 0.2, 0.4, 0.2, 0, # 2. sor 0, 1, 0.6, 0.4, 0.2, 0.4, 0.2, -0.2, 0, # 3. sor 0, 0.8, 0, 0.4, -0.2, 0.2, -0.4, 0.1, 0, # 4. sor 0, 0.2, -0.4, -0.2, 0, 0.4, 0.2, 0.4, 0, # 5. sor 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0 # 6. sor

Minta

1-22

VRLM 2 mini ismertető ] } Extrusion { # egy keresztmetszet mozgatása törvonal mentén # a test egy metszete 2D-s pontok crossSection [ 1 0, .71 -.71, 0 -1, -.71 -.71, -1 0, -.71 .71, 0 1, .71 .71, 1 0 ] # 3D-s törtvonal, amely mentén mozgatjuk a metszetet spine [ -2 0 0, -2 0 -4, 2 0 -4, 2 0 0] scale [ 1 1 , 0.5 0.5 , 0.5 0.5 , 1 1 ] beginCap FALSE endCap FALSE solid FALSE }

Minta

Egyéb, nem a geometriát leíró node-ok WorldInfo { title "cím" info "leírás"} # címet és egyéb leíró adatok a vírtuális világról NavigationInfo { type "EXAMINE"} # kezdeti mozgás típus WALK, EXAMINE, FLY vagy NONE NavigationInfo { headlight FALSE } # alap világítás kikapcsolása, fényforrásokat kell megadni, hogy lássunk valamit Transzformációk A transform node több egyéb node-ot kapcsol össze egy csoporttá. Segítségével eltolást, forgatást vagy méret változtatást érhetünk el. A megadott transzformációk a csoporton belüli elemekre vonatkoznak. Az alaptestek az origóba kerülnek, ha nem adunk meg transzformációt. Méret változtatás (scale) segítségével mindhárom tengely irányában egy szorzó tényezőt adhatunk meg. A méret változtatás történhet egy elforgatott koordinátarendszerben is (lásd scaleOrientation, center). A forgatás (rotation) egy irány (tengely) és egy forgatási szög megadásával történik. A szöget radiánban kell megadni. Az eltolás (translation) három értéke a koordinátatengelyek menti eltolást adja meg. A transzformáció a transform node gyerekeire (children) érvényes. A gyerekek között megjelenhet egy újabb transzformáció, azaz a transzformációk egymásba ágyazhatók. #VRML V2.0 utf8 Transform { scale 0.5 1.0 0.25 # téglalap kockából children [ Shape { appearance Appearance { material Material {}} geometry Box {}} ] } #VRML V2.0 utf8

1-23

Óravázlat a Mérnöki létesítmények geodéziája tárgy gyakorlataihoz Transform { rotation 1.0 1.0 1.0 0.7 # ~45 fokos forgatás az (1,1,1) helyvektor körül children [ Shape { appearance Appearance { material Material {}} geometry Box {}} ] } #VRML V2.0 utf8 Transform { translation 5.0 0.0 0.0 # eltolt kocka children [ Shape { appearance Appearance { material Material {}} geometry Box {}} ] } Shape { appearance Appearance { material Material {}} # kocka az origóban geometry Box {}} Fényforrások megadása Pontszerű fényforrás, minden irányban világít Végtelenben lévő fényforrás, párhuzamos fénysugarak Spot lámpa, egy kúp PointLight { on TRUE location 1 0 0 color 1 0 0 } # Az 1 0 0 pontban piros színnel világító DirectionalLight { on TRUE direction 0 0 -1 color 0 1 0 } # 0 0 -1 irányba zöld színnel világító SpotLight { on TRUE location 1 1 1 direction 0 0 0 color 0 0 1 } A világunkban ismétlődő részleteket nem kell újra leírnunk, az egyszer leírt részeket elnevezhetjük és újra felhasználhatjuk. Erre az egyik módszer az lehet, hogy egy egy teljes wrl fájl tartalmát illesztjük be egy másik wrl fájlba. Inline { url "masik.wrl" } # masik.wrl beillesztése A másik módszer a DEF és USE használata. DEF kocka Shape { geometry Box { } appearance Appearance { material Material { diffuseColor 1.0 1.0 0.0 # red, green, blue } } } Transform { translation 0 0 -40 children [ USE kocka 1-24

VRLM 2 mini ismertető ] } Bővebb, angol nyelvű oktató anyagok: http://www.c3.hu/cryptogram/vrmltut http://www.es.embnet.org/Doc/Computing/vrmltut/toc.html

1-25


Hidrológiai modellezés ArcView programmal Ismerkedés a programmal • • • • • • •

Shape és raszter fájlok megnyitása Nagyítás, eltolás Címkék készítése Tematikus térkép készítés Térbeli összekapcsolás Elemzés Nyomtatási összeállítások

Hidrológiai moedellezés Kiindulási adatok: • domborzat AutoCAD DXF formátum, 3D szintvonalak, • Felszínborítás (CORINE), ESRI Shape fájl DTM létrehozása ArcView elindítása az asztalon található ikon segítségével és egy új projekt létrehozása egy új View ablakkal. Ne adjon adatokat a projekthez még most.

A File/Extensions menüpont segítségével kapcsolja be a CAD Reader, 3D Analyst és Spatial analyst bővítményeket. A bővítmények betöltése után újabb menüpontok jelennek meg (Analysis, Surface).

1-26

Hidrológiai modellezés ArcView programmal

Tegye aktívvá a View ablakot, he nem az lenne aktív (kattintson a View1 nevű ablakba) és adjon újabb témákat (Theme) az ablak tartalmához a theme a menüből). Válasza ki a tutorial.dxf fájlt.

ikonra kattintva (vagy View/Add

Kapcsolja be az új témát, kattintson a tutorial.dxf előtti négyzetbe.

1-27


A szintvonalakból egy domborzat modellt készítünk. Mielőtt ezt megtennék két részre bontjuk a dxf állományban lévő információkat. A szintvonalak mellett a terület határát is tartalmazza, amit külön témaként kell kezelnünk. Tegye aktívvá a tutorial.dxf témát úgy, hogy a nevére kattint. Ezután Theme/Properties menüpontot válassza és a Drawing ikonra kattintson a megjelenő ablak bal oldalán. A boundary réteg kiválasztását szüntesse meg, tartsa nyomva a Shift billentyűt és kattintson az ergérrel boundary-ra a réteg listában. Végül módosítsa a téma nevét Contours-ra. Adjuk hozzá a tutorial.dxf fájlt még egyszer a View-khoz, de a fájl kiválasztása előtt kattintson a neve előtt megjelenő ikonra és válassza ki a Polygon-t a megjelenő listából. Módosítsa a téma tulajdonságait az előzőekhez hasonlóan, de most csak a boundary nevű réteget szelektálja és a téma nevét boundary-ra módosítsa. Végül módosítsa a témák sorrendjét. Ragadja meg az egérrel a boundary témát a nevénél és húzza a contours téma alá a View ablak bal oldalán megjelenő listában.

1-28


Ezzel előkészítettük a DTM létrehozásához szükséges adatokat. Tegye mindkét témát aktívvá, kattintson először a contours téma nevére, majd a Shift billentyű megnyomása után kattintson a boundary téma nevére is. A menüből válassza ki a Surface/Create TIN from Features menüpontot. A megjelenő párbeszéd ablakban állítsa be témák tulajdonságait a következő képpen:

1-29


Végül fogadja el az alapértelmezett nevet és könyvtárat a megjelenő ablakban. Ezzel egy háromszögrács alapú (TIN) domborzatmodellt hoztunk létre. Ez mint egy új téma jelenik meg a View ablakunkban. Most már a megadott határon belül tetszőleges pontra megkaphatjuk a magasságot. Tegye aktívvá a TIN réteget, az eszközök közül válassza ki az "i" (identify) eszközt. A domborzat modellbe kattintva megkapja a pont magasságát.

A hidrológiai modellezéshez alakítsuk át a TIN modellt GRID-dé. Válassza a Theme/Convert to Grid menüpontot. Az újabb téma nevének és könyvtárának kiválasztása után állítsa be az alábbi paramétereket. Először a cella méretet (Output cell size) állítsa 50-re, majd a

1-30

Hidrológiai modellezés ArcView programmal kiterjedést (Output Grid Extent) állítsa be aTIN méretére. A program automatikusan újraszámítja a sorok és oszlopok számát.

Kapcsolja be a jelmagyarázatban megjelenő Grid réteget. A fekete (nincs érték) cellák a TIN határán kívüli területet jelentik. Ez abból következik, hogy a Grid rétegek határa téglalap alakú mindig.

A domborzatmodellből el kell távolítani a lefolyástalan területeket a hidrológiai modellezés végrehajtásához. Töltsük be a Hydrologic Modelling V1.1 bővítményt (File/Extensions). Legyen az aktív téma a DTM Grid és válassza ki a menüből a Hydro/Fill sinks menüpontot. Egy új Grid réteget kap, melyben a lefolyástalan területek feltöltésre kerültek (Filled tutorial). Keressük meg, hogy hol módosult a terepmodell a lefolyástalan területek feltöltése során. Válassza a menüből az Analysis/Map calculator menüpontot. Számítassuk ki a feltöltés nélküli és a feltöltött DTM közötti különbség abszolút mértékét. Az eltérések két kis területen jelentkeznek.

1-31


Módosítsuk az eltérések téma tematikus megjelenítését, hogy csak 2 kategória legyen. Változatlan, módosult és nincs adat kategóriák. Nyissa meg a jelkulcs szerkesztőt (Legend editor) és Classify gomb megnyomása után csökkentse as kategóriák számát háromra. Utána módosítsa a Value és Label oszlopok tartalmát, 0 – nincs változás, 0.001-100 változott.

Vezessük le a domborzatmodellből (Filled tutorial) a lejtőkategória térképet. Legyen a Filled tutorial az aktív réteg, a Surface/Derive slope hozza létre a lejtőszögeket tartalmazó rács réteget.

1-32


A folyásirányokat tartalmazó rácsot is hozzuk létre, ehhez a Hydro/Flow direction menüpontot használjuk. A Filled tutorial legyen az aktív réteg. A folyási irányokat tartalmazó új réteg értékei a következők lehetnek: • 1 - kelet • 2 - délkelet • 4 - dél • 8 - délnyugat • 16 - nyugat • 32 - északnyugat • 64 - észak • 128 - északkelet

A folyásirányokat használjuk a vízfolyások megjelenítésére. A folyásirányokból készítünk egy olyan rácsot, melyben minden cella azt tartalmazza, hogy hány másik cellából folyik oda a csapadék. Legyen a Flow directions réteg az aktív réteg és a Hydro menüből válassza Flow accumulation menüpontot. Megkapjuk a területen átfolyó patak nyomvonalát.

1-33


Keressük meg a vízgyűjtőterület határait. Legyen az aktív téma a Flow accumation réteg és válassza a Hydro/Watershed menüpontot, a cellák minimális számához adjon meg 500-t (1.25 ha).

1-34

Domborzatmodellezés Idrisivel

Domborzatmodellezés Idrisivel Domborzatmodellek megjelenítése Az Idrisi egy térinformatikai program, melyet elsősorban raszteres adatok kezelésére hoztak létre, bár vektoros rétegekkel is lehet benne dolgozni. Többek között kíválóan alkalmas vektor-raszter konverzióra is. Most egy kis bevezető után a domborzatmodellezési eszközökkel fogunk megismerkedni. Bevezető az Idrisi használatához Mielőtt munkához látnánk az Idrisiben, szükséges, hogy létrehozzunk egy projekt környezetet (project environment). Ennek a beállítását a File/Data path menüből érhetjük el. Az Idrisi használata során szükség lesz egy munka könyvtárra, ahová eltárolhatjuk a program használata során készített raszteres és vektoros állományainkat. Ehhez hozzunk létre az intézőben a harmadik gyakorlat könyvtárán belül egy új, munka nevű mappát. A projekt környezet beállításainál ezt a mappát állítsuk be fő munka könyvtárnak (main working folder) a Browse gomb megnyomás után.. Ezen kívül szükséges még megadnunk azoknak a könyvtáraknak a neveit, ahol azok a fájlok megtalálhatóak, amelyekkel dolgozni akarunk. Ezt a forrás mappák (resource folders) Add nyomógombjával tehetjük meg. Most a 3. gyakorlat/Idrisi mappájában levő adatokat és az Idrisihez tartozó oktató anyagok Using Idrisi mappájában levő fájlokat fogjuk használni. Ha ez kész van mentsük el a projektet, és zárjuk be ezt az ablakot.

Ha beállítottuk a használni kívánt mappákat, akkor kezdhetjük is a munkát. Nézzük meg először a menürendszer felépítését.

1-35


A fenti képeken látszik, hogy a menü többszintes elrendezésű, a legtöbb menüponton belül újabb menücsoportokat találunk. Vannak kisbetűkkel és csupa nagy betűvel írt parancsok, ez utóbbiak azok, amelyeket a makrókon belül is használhatunk. A File menüben találhatóak a szokásos import, export parancsok, a projekt környezet beállításai mellett. A Display menüben a megjelenítéssel kapcsolatos funkciókat találjuk, pl. a leggyakrabban használt Display Launcher parancsot. Ezzel tudjuk beolvasni és különböző paletta fájlokkal megjeleníteni a raszteres, vektoros adatokat. A GIS Analysis menüben található a legtöbb térinformatikai elemző funkció. A Modelling menüpont alatt tudunk makrókat létrehozni. Az Image Processing menüben képfeldolgozásra van lehetőségünk. A Reformat menüben találhatóak a különböző típus és raszter-vektor konverziós parancsok. A Data Entry menü segítségével beolvashatunk táblázatos adatokat, készíthetünk szövegszerkesztővel fájlokat (pl. *.avl - értékfájlokat) és felületmodelleket interpoláció segítségével (ez a menüpont a GIS Analysis/Surface Analysis menöpontjából is elérhető). A Window List menüpont alatt együtt kezelhetjük a nyitva levő ablakokat. 1-36

Domborzatmodellezés Idrisivel Végül a Help-ben kaphatunk segítséget angol nyelven az egyes parancsokhoz, ill. itt található egy részletes oktató anyag (Tutorial) is. Megjelenítés (Display Launcher) A Display Launcher parancs elérhető a Display menüből, vagy az ötödik, kis világtérképet ábrázoló ikonra kattintva. Ezzel az eszközzel tudjuk megjeleníteni a szükséges fájlokat, és itt tudunk hozzájuk rendelni paletta fájlokat (ami persze később is tetszőlegesen módosítható). A paletta fájl megfelelő megválasztásával jeleníthetjük meg tetszetős formában a különböző térképeinket, domborzatmodelleinket stb. A raszteres állományok sokféle információt tartalmazhatnak, de az információkat általában számok kódolják pl. 0-255-ig byte típus esetében. A paletta fájl színeket rendel az egyes számokhoz. Ez lehet folyamatos színátmenet több szín között a kvantitatív paletta fájl esetében, amit pl. egy domborzatmodell megjelenítésére használhatunk, de lehetnek egyenként teljesen eltérő színek is a kvalitatív paletta esetében, pl. egy földhasználati térkép esetében. Ha az értékeink nem 0-255 között változnak, akkor az Idrisi AutoScale funkciója a legkisebb és legnagyobb értékek között beskálázza a színeket értelemszerűen. Sok kész paletta fájl van eleve az Idrisiben, de mi is létrehozhatunk egy újat a saját ízlésünk szerint.

Mintaként nyissunk meg egy domborzatmodellt a Using Idris alkönyvtárból. A fájl típusának (File type) hagyjuk meg az alap raszter beállítást, majd kattintsunk az alul lévő szövegdoboz melletti 3 pontot ábrázoló gombra. Ekkor megnyílik a fájl kiválasztó ablak (pick), amiben a projekt környezetben beállított mappák látszódnak. A mappákban levő fájlok a mappa neve előtt található plusz jelre kattintva érhetőek el. Válasszuk ki a Using Idris könyvtárból a Sierradem fájlt. Mivel ez egy domborzatmodell, a paletta fájl beállításánál is hagyjuk meg az alap beállításként lévő kvantitatív palettát (IDRISI Default Quantitative). Minden mást is hagyjunk az alap beállításoknál. OK-val fogadjuk el a megadottakat. Ekkor a következő képet kapjuk.

1-37


Megjelent a paletta beállításaival a domborzatmodell képe és mellette a Composer ablak. Az Idrisiben egyszerre több képet is megjeleníthetünk. A Composer ablakban az éppen aktuális kép tulajdonságait, megjelenését módosíthatjuk. Ha nem jó paletta fájlt választottunk a beolvasáskor, akkor a Composer ablakban a Réteg tulajdonságait választva (Layer Properties) módosíthatjuk ezt is. A Palette file felirat alatt levő 3 pontot ábrázoló gombra kattintva választhatunk új palettát. Az alap paletta fájlok az Idrisi/Symbols könyvtárában találhatóak. Ha pl. itt a grey256 fájlt választjuk, akkor egy szürkeárnyalatos képet kapunk.

Ugyancsak itt (a Layer Properties-en belül) kiválasztva a Properties fület, megtekinthetjük az aktuális fájlunk tulajdonságait, pl. fájl és adat típus, min. max. X, Y, Z értékek stb. Domborzat árnyékolás (hillshading) Ha plasztikusabb domborzatmegjelenítést szeretnénk elérni, akkor használhatjuk a hillshading parancsot. Ez a GIS Analysis/Surface analysis/Topographic variables/HILLSHADE alatt található. Az árnyékoláshoz az analytical hillshading opció legyen kijelölve. Meg kell adni a 1-38

Domborzatmodellezés Idrisivel bemenő (input) domborzatmodellt, jelen esetben a sierradem-et. Kimenő árnyékolt képnek (output hillshading image) bármilyen nevet megadhatunk, ezen a néven a fő munka könyvtárba kerül majd a létrehozott raszterkép. Most adjunk meg itt sierrahillshade nevet. (Célszerű a képeinknek olyan nevet adni, ami alapján könnyen azonosíthatóak. Egy hoszabb elemzési feladat során számtalan képet készíthetünk a munka során, amelyek csak úgymond melléktermékek. Ilyen esetben nehéz csak a nevek alapján eldönteni, hogy melyik kép, melyik elemző művelet végeredménye volt. Ekkor szoktak kartográfiai modellt készíteni a munka áttekinthető dokumentálása végett.).

Még látványosabb megjelenítést érhetünk el, ha kombináljuk a színes domborzatmegjenítést az árnyékolással. Ezt a blend paranccsal tehetjük meg. Összemosás (blend) A két kép összemosásához, összekeveréséhez használható a blend parancs. Ennek segítségével egyszerre látjuk a két képet, 50-50%-ban átlátszóvá téve őket. Ehhez mindkét képnek egy ablakban kell megjelennie. Zárjuk be a sierrahillshade képet. Aktívvá téve a sierradem-et kattintsunk a Composer ablakban az Add layer nyomógombra. Válasszuk a raszter fájl típust, majd a sierrahillshade fájlt, és hozzá a GreyScale paletta fájlt. 1-39


Ekkor a Composer ablakban szerepel mindkét fájl neve, de látni csak azt látjuk, amit utoljára megnyitottunk, mivel a raszterképek takarják egymást. Az látszik, amelyik a Composer ablakban alul található. A sorrend tetszőlegesen módosítható, a megfelelő réteg nevére kattintva és nyomvatartott egérrel arrébb húzva. A név előtt lévő pipával ki-be kapcsolhatóak a rétegek. Mozgassuk alulra a sierradem-et, és ha nem aktív, kattintsunk rá a nevére, hogy ki legyen jelölve. Ezután az Add layer gomb felett levő bal legszélső gombot válasszuk, ez a blend parancs. Összemossa a kijelölt és az alatta található képeket. Az eredmény a következő lesz:

1-40


Szintvonalak levezetése domborzatmodellből A domborzatmodellből készíthetünk szintvonalas térképet a CONTOUR paranccsal. Ez a GIS Analysis/Surface analysis/Feature Extraction/CONTOUR menüből érhető el. Meg kell adjuk a bemenő domborzatmodellt (input raster image), kiválasztva a sierradem-et. Kimenő vektor fájlnévnek írjuk be a contour-t (ez is a munka könyvtárban kerül elhelyezésre, természetesen más név is adható a fájlnak, itt a 3 pontos kiválasztó gombot akkor használjuk, ha nem az eredetileg megadott munka könyvtárba szeretnénk elmenteni az állományunkat.) Állítsuk be a minimális és maximális szintvonal értékét 400-ra és 2000-re, és adjuk meg a szintvonalközt 100 m-nek. Adhatunk címet is a megjelenő vektorképnek a Title kitöltésével.

1-41

Óravázlat a Mérnöki létesítmények geodéziája tárgy gyakorlataihoz Az eredmény egy szintvonalas vektor réteg. Adjuk hozzá ezt is az Add layer gombbal a korábbi térképeinkhez. Nézzük meg, hogyan hat a blend parancs a vektoros rétegre. Ehhez változtassuk meg a Layer properties-ben a szintvonalas réteg paletta fájlját. Válasszuk az Advanced Palette gombot, majd állítsuk be az adat kapcsolatokat (Data Relationship) semmilyenre (None). A színeknél válasszuk a kéket (Blue) és ezen belül válasszuk a negyedik kéket a Select Choice ablakban (LineSldUniformBlue4).

A fenti beállítások elvégzése után dominálnak a térképen a szintvonalak, takarják az alatta lévő domborzatot. Ha most a contour réteget a sierradem és a sierrahillshade közé helyezzük, akkor a blend parancs érvényes lesz erre a rétegre is, és módosulnak a szintvonalak színei a felette levő rétegnek megfelelően. Így újabb információval gazdagodott a domborzatmodellünk. Még javíthatunk az eredményen, ha a domborzatmodell (sierradem) színeit összhangba hozzuk a szintvonalakkal. Ehhez válasszuk ki a Composerben a sierradem fájlt és a Layer properties ablakban a megjelenítési beállításokban (Display Min/Max Contrast Settings) állítsunk be itt is minimumnak 400-at, maximumnak 2000-et és az autoscale opciókban 16 osztályt adjunk meg (Number of Classes). Ekkor a következő eredményt kell kapnunk (egy színes, árnyékolt, szintvonalakkal ellátott domborzatmodellt):

1-42


3D megjelenítés A domborzat megjelenítésének egy alternatív formája a 3D megjelenítés az ORTHO parancs segítségével. Először a Display Launcher segítségével nyissuk meg a sierra234 fájlt. Ez egy műholdfelvétel a Sierra hegységről a Landsat 2,3,4-es sávjából készítve. Itt nem tudunk paletta fájlt megadni, mivel a raszter fájl 24 bites színes képként lett eltárolva.

1-43


Most válasszuk a Display menüből az ORTHO parancsot. Válasszuk ki a sierradem-et, mint felület fájl (surface image) és a sierra234-et, mint drape image - "huzat/szövet kép". Ekkor a 3D felületre ezt a képet ráilleszti az ORTHO parancs.

Eddig a domborzatmodellek megjelenítésével foglakoztunk, nézzük most meg, hogyan lehet előállítani egy új domborzatmodellt pl. a korábban készített és megtisztított, megfelelő magasságra felemelt szintvonalas térképünkből.

1-44

Domborzatmodellezés Idrisivel Felület interpoláció szintvonalakból A GIS rendszerekben gyakran van szükségünk arra, hogy különböző rétegekben tárolt információkat kombináljunk. Ha az információ csak adott pontokban áll rendelkezésünkre és ezek a pontok az eltérő rétegekben nem esnek egybe, akkor a rétegek közötti elemző műveletek elvégzése nem lehetséges. Még ha az ismert pontok egybeesnek is, akkor is sokszor szeretnénk a GIS műveleteket az egész területre folytonosan alkalmazni és nem csak a kiválasztott pontokra. Ezekben az esetekben szükség van interpolációra. Az Idrisi számos interpolálási technikát képes alkalmazni. Az interpolálási módszer függ az elérhető adatoktól és a kívánt felület modell típusától. Az Idrisiben a rendelkezésre álló adatok szerint pontok és vonalak közötti interpoláció lehetséges. Ha a rendelkezésünkre álló adatok pontok, akkor lehetőségünk van pl. TIN modell vagy Voronoi tesszeláció készítésére, krigelésre ill. súlyozott átlaggal történő interpolációra. Szintvonalak között az IDRISI lineáris interpolációt alkalmaz az INTERCON modul használatával. Az interpolációhoz először raszterizálni kell a vektoros szintvonalakat a megfelelő magassági értékekkel. Interpoláció előtt lehetőség van ismert magasságú pontokat hozzáadni a felülethez. Még hasznosabb, ha nem csak pontokat, hanem idomvonalakat (hegygerinc, völgyvonal, törésvonalak) adunk hozzá a vektoros rajzhoz. Az interpoláció során a program egyenként vizsgálja a pixeleket. 4 képzeletbeli vonalat húzhatunk a pixelen keresztül: É-D, K-Ny, ÉK-DNy és ÉNy-Dk irányokban. Ezután az egyes irányokban elmetszett szintvonalak távolságából meg lehet határozni az adott irányban a lejtést. A lineáris interpoláció a legnagyobb lejtés irányában történik. Szintvonalakat tartalmazó DXF fájl beolvasása

DXF fájlokat a DXFIDRIS paranccsal olvashatunk be. (File/Import/Desktop Publishing Formats/DXFIDRIS).

1-45


Válasszuk ki az előző héten AutoCad-del készített geo_idrisi DXF fájlt.

Következő lépésben állítsuk be, hogy a vonalakat akarjuk beolvasni (lines) és kimenő idris fájl névnek írjuk be a szintvonal-at. A vonalakhoz tartozó attribútum értéknek (attribute location in DXF file) állítsuk be a magasság értékeket (Z-value). A többi beállítást hagyhatjuk alapértelmezésen. OK gomb megnyomására elkészül a vektoros állomány. Megjeleníteni a Display Launcher segítségével lehet, vektoros állományként, pl. az UniBlack (fekete) palettával.

1-46


Raszterizálás Ezután raszterizálni kell az állományunkat. Ezt a Reformat menü RASTERVECTOR parancsával tehetjük meg. Vektor raszter átalakításhoz, azonban meg kell adnunk egy kezdő, üres raszter képet, amire a vonalakat raszterizáljuk. Erre azért van szükség, hogy meg tudjuk adni a raszter kép felbontását ill. a kép határait (X, Y koordinátákat). A geo_idrisi fájl esetében a minimális koordinátáknak 150, 100-at adhatunk meg, maximális koordinátáknak pedig 2500, 2850-et. Felbontásnak állítsunk be 500*600-at. Ezt a Data Entry/INITIAL parancsával tehetjük meg. Itt azt kell kiválasztani, hogy mi definiáljuk az üres kép beállításait (define spatial parameters individually). Kimenő fájl névnek írjuk be, hogy szintvonalak, típusnak adjunk meg egész típust (integer).. Az Output reference information pontnál állíthatjuk be a korábban ismertetett felbontás és határ értékeket. Ezeket állítsuk be az ábrának megfelelően.

1-47


Ezután hajthatjuk végre a tényleges raszterizálást a Reformat menü RASTERVECTOR parancsát választva az alábbi beállításokkal.

OK gombot nyomva megkapjuk a raszterizált szintvonalakat. Ezután már csak a domborzatmodellünket kell előállítani az INTERCON paranccsal. Domborzatmodell szintvonalakból A domborzatmodell generálását a raszterizált szintvonalakból az INTERCON paranccsal tehetjük meg, amit GIS Analysis menüpont alól érhetünk el.

1-48


Itt meg kell adni a bemenő szintvonalas kép fájl nevét, a háttér értékét (ami általában 0, ez aza alapbeállítás) és a négy sarokpontban található értékeket. Ezeket le lehet kérdezni a ?-et ábrázoló gombbal, majd a kimenő fájl nevét, legyen ez most domborzat. Az eredmény a következő fájl lesz. Próbáljunk meg ebből az előzőekhez hasonlóan egy domborzatszerűbb modellt készíteni!

1-49


1-50

Domborzatmodellezés Idrisivel Néhány elemzési művelet domborzatmodellekkel

A GIS Analysis menüből érhetjük el a HILLSHADE-domborzatárnyékolás mellett a másik két gyakran használt elemző funkciót, a lejtés (SLOPE) és a kitettség vagy tájolás (ASPECT) modulokat. A lejtések (SLOPE) elemzésénél a szokásos be és kimenő fájlok megadása mellett megadhatjuk, hogy a lejtők értékét szögben (degree) vagy százalékban (percent) kívánjuk ábrázolni, emellett egy 1-es konverziós értéket is meg kell adni (mivel a magasságok is méterben vannak). Hasonlóképpen tölthetjük ki a tájolásra vonatkozó (ASPECT) elemzési modult is. A tájolás az adott lejtő irányát adja meg (pl. északi, déli oldal) azimut értékekben 0-360 fok között az északi iránytól kezdve az óramutató járásával megegyező irányban.

1-51


A fenti két művelet eredménye az alábbi két kép:

Repülés Végezetül nézzük meg egy újabb megjelenítési funkcióját az Idrisinek. Ez a repülés (3D Fly Through). Elérhető a Display menüből, vagy a repülőgép ikonra kattintva. Ehhez célszerű előbb minden ablakot bezárni, mert nagyon sok memóriát igényel és lassúbb gépek lefagyhatnak tőle.

1-52


Válasszuk ki a domborzat fájlt, mint surface image és ne használjunk drape image-et. A rendszer forrásait (system resource use) célszerű alacsonyra (low) állítani, akárcsak a kezdeti sebességet (initial velocity). Ezután a nyilakkal, shift, ctrl és Page Up, Page Down gombokkal irányíthatjuk a repülőt a táj fölött.

1-53


Elemzések IDRISI-vel Ebben a gyakorlatban raszteres adatok felhasználásával fogunk elemző műveleteket végezni az IDRISI térinformatikai rendszerben. Az alap Idrisi beállításokat itt nem fogom részletesen elemezni, ezek megtalálhatóak az előző "domborzatmodellezés Idrisivel" gyakorlat anyagában. Ehhez a gyakorlathoz is, a korábbiakkal megegyezően hozzunk létre valahol egy munka könyvtárat, ahová az adatainkat menteni fogjuk, majd állítsuk ezt be a File/Data Path segítségével fő munka könyvtárnak (main working folder). A további forrás mappáknál (resource folders) távolítsuk el a Remove gomb megnyomásával a korábbi mappákat a projektből, és az Add gombbal adjuk hozzá azt a két mappát, ahol az adataink megtalálhatóak. Az egyik az 5-6 gyakorlat mappájában található How_Hill, a másik a Mauritania nevű. Az elemző műveletek elvégzésekor célszerű kartográfiai modellt készíteni a műveletek és a felhasznált adatok ábrázolására. A következő ábrán láthatjuk egy ilyen kartográfiai modell jellemző jelkulcsát és egy példát az alkalmazásra.

1. példa - Mauritania Az első elemző feladatban a Mauritania területén levő fájlokkal fogunk dolgozni. Ehhez nyissuk meg a DISPLAY Launcherrel a Domborzat_Mauritania fájlt. Vizsgáljuk meg a lekérdező kurzorral különböző pontok értékeit. Alapbeállításként kvantitatív paletta fájllal kerül megnyitásra az állomány. Próbáljuk meg változtatni a paletta fájlt (Composer/Layer properties/Palette file)! Nézzük meg pl. kvalitatív paletta fájllal (qual) miért nem megfelelő a megjelenítés. A megjelenített kép a Szenegal folyó vidékének domborzatmodellje a Mauritániai részen. A szenegáli részt nem digitalizálták, itt a magasságot egységesen 10 m-nek adták meg. A területre száraz éghajlat jellemző, éves áradással. Az árhullám levonulása után az ártérben ciroktermesztéssel próbálkoznak A cirok termesztésére az agyag az alkalmas talaj és sok víz 1-54

Elemzések IDRISI-vel szükséges elárasztással. Javaslat, hogy egy gátat helyezzenek el a folyó északi partja mentén, a folyókanyar legészakibb részén, hogy az áradás után a víz lassabban vonuljon le és több szivárogjon a talajba. A normális árvízi állapot 9 méter. Meg kell keresnünk mindazokat a területeket melyek a normálisan elárasztott helyen vannak, agyag a talajuk és meg kell határozni a teljes területüket. A kérdés az, hogy a gát építéssel elárasztott területen mennyi az alkalmas talaj, ha kevés máshol kell építeni a gátat. A fenti feladathoz rendelkezésünkre áll a domborzatmodellen kívül az adott terület talajtérképe is (talaj_mauritania). Nyissuk meg ezt az állományt is, kvalitatív palettával.

A jól termő terület két feltételt elégít ki: el van árasztva (9 m alatt található) és megfelelő a talaj (agyag). Két egyszerű attribútum lekérdezésre lesz szükség, majd ebből vezethető le egy többszörös attribútum lekérdezés. Ehhez bináris képeket kell gyártanunk, aminek a segítségével elvégezhetőek különböző logikai műveletek. A bináris képeken 1-es kóddal jelöljük az adott attribútum lekérdezésnek megfelelő területeket és 0-val a nem megfelelő területeket. Mivel a rendelkezésre álló adat képek a digitális magasság modell: domborzat, és a talajtérkép: talaj, ezekből kell egyelőre még nem ismert műveletekkel a bináris képeket előállítani. A kartográfiai modellünk a következőképpen fog kinézni:

a. Elárasztott területek lekérdezése RECLASS modullal A RECLASS modullal lehet átosztályozással kiválasztani a "Domborzat" képből a "9m alatt"i területeket. A Composer/Layer properties/Properties fülön nézzük meg, hogy melyek a legnagyobb, legkisebb magasság értékek a területen! Futassuk a RECLASS -t a GIS Analysis/Database Query menüből! Hagyjuk meg az alap "image" és "user-defined" opciókat. Az input a "Domborzat_mauritania", az output "9m alatt". Vigyük be a következő értékeket:

1-55


Assign a new value of: To values from: To just less than: (Hozzárendelendő új érték:) (Nagyobb egyenlő, mint:) (Kisebb, mint) 1

0

9

0 9 999 999 nagyobb mint a tényleges maximum 16, ezért használható. Fogadjuk el OK gombbal, majd a következő kérdést, hogy egész típusú lesz-e a kimenő képünk, szintén fogadjuk el. Ezzel 1-est rendeltünk a 0-9 m közötti területekhez, és 0-t az ennél magasabban fekvő területekhez. b. Agyagtalajú területek leválogatása ASSIGN modullal Hasonlóképpen az előzőekhez egy bináris képbe kellene kiválasztani az agyagtalajú területeket. Ehhez először vizsgáljuk meg a talajtérképet. A lekérdező kurzor segítségével is megtudhatjuk az agyag talaj kódját (ami jelen esetben 2), de a Composer/Layer properties ablakból is. Tegyük aktívvá a talajtérképet, majd válasszuk ki a Layer properties-en belül a properties fület és kattintsunk a View Metadata gombra, hogy megtekintsük a fájl kiegészítő, "meta" adatait. Itt a Legend fület kiválasztva a jelmagyarázatot nézhetjük meg. Itt megtalálható az összes kód jelentése: TALAJ OSZTÁLY NEVE

TALAJ OSZTÁLY KÓDJA

nincs adat

0

nehéz agyag

1

agyag

2

homokos agyag

3

réti talaj

4

köves talaj 5 Alkalmazhatnánk itt is a RECLASS-t de egyszerűbb lesz az ASSIGN parancs. Az input képnek ehhez egésznek vagy byte-nek kell lennie. Az ASSIGN előnye, hogy a nem specifikált értékekhez automatikusan 0 értéket rendel. Csak egyedi egészek és nem tartományok specifikálhatók az ASSIGN-ban. Az ASSIGN-hez először egy ASCII attribútum fájlt kell csinálnunk, ami két oszlopból áll space-szel elválasztva. Ezt a fájlt elkészíthetjük az EDIT modullal, ami egy szövegszerkesztő modul. Az elkészült fájlt, nem *.txt, hanem *.avl kiterjesztéssel kell elmenteni (attribute value file = értékfájl). A Data Entry menüből indítsuk EDIT-et, és hozzuk létre a következő fájlt: 21 Ez azt jelzi, hogy a 2-es értékekhez egyest akarunk majd hozzárendelni, az összes többihez pedig 0-t. Ezt mentsük el agyag.avl fájlnéven, egész típusként. Ezután a GIS Analysis/Database Query menűből futtassuk az ASSIGN-t. A tulajdonságot definiáló kép (feature definition image) a "Talaj_mauritania" kép, a kimenő kép (output image) legyen "agyag", és azj érték fájl legyen az előbb létrehozott agyag.avl. c. A 9 m alatti és agyagtalajú területek meghatározása az OVERLAY modullal Eddig van két bináris képünk, mindkettőn egyessel jelölve a megfelelő tulajdonságú területek. Ha a mindkét feltétel szerint megfelelő területeket keressük, akkor össze kellene szoroznunk a

1-56

Elemzések IDRISI-vel két képet, és csak az maradjon meg, ahol mindkét képen egyes van. Ehhez válasszuk ki a GIS Analysis/Database Query menűből az OVERLAY parancsot. Itt két képpel végezhetünk különböző műveleteket. Ki kell választanunk első, második képnek a "9m alatt"-i és az "agyag" nevű képeket, kimenő fájlnévnek pedig adjuk meg a "ciroktermő" nevet. A műveleteknél válasszuk a szorzást, majd OK-val fogadjuk el a beállításokat. ha a megjelenés nem megfelelő, állítsuk át a paletta fájlt kvalitatívra. Ezzel sikerült megkeresni a ciroktermelésre alkalmas területeket. d. Ciroktermő földek területének meghatározása (AREA) A GIS Analysis/Database Query menüből válasszuk az AREA modult. Állítsuk át táblázatos kimenő adatra (tabular). Bemenő képnek adjuk meg az előbb létrehozott "ciroktermő" képet., és válasszuk ki, hogy hektárban szeretnénk megkapni az értékeket. Eredményül a következő szöveges állományt kapjuk: Area on file: D:\Mérnöki\5-6 gyakorlat\munka\ciroktermő.rst Category Hectares 0

14863.5900000

1

3771.8100000

Ez a modul meghatározza az összes azonos pixel területét a megadott mértékegységben. Nem csak táblázatos kimenetet, hanem kép formájú kimenetet is elő lehet állítani. Itt a pixelek értékei a területek nagyságával lesznek egyenlőek. Ezzel a modullal tulajdonképpen be is fejeztük a feladatot, hiszen meghatároztuk, hogy mekkora terület lesz bevethető cirokkal, érdemes-e gátat építeni a kiválasztott helyen. Az elkészült kartográfiai modell a következő:

e. Összefüggő ciroktermő földek területének meghatározása (GROUP+AREA) Ha az összefüggő részek területét külön külön akarjuk számolni, akkor először a GROUP-pal az összefüggő részeket egyedi értékkel látjuk el, balról jobbra, fentről lefelé a 0-val kezdve. Az összefüggő területet vagy csak közös oldalak vagy ezek mellett a közös sarkok (including diagonals) is defineálják. Futtassuk a GROUP-ot (GIS Analysis/Context Operators) a bemenő "ciroktermő" képpel, a közös sarkokkal opcióval, az output legyen "összefüggő". Jelenítsük meg a Qualitative palettával. Kérdezzük le a kurzorral az összefüggő részek értékét. Határozzuk meg az összefüggő területek nagyságát az AREA parancs segítségével. Most a kimenő formátum legyen a kép, bemenő kép az "összefüggő", kimenő kép pedig az "összefüggő területek". Az eredményben megkaptuk minden összefüggő terület nagyságát, a korábban 0-ás kódú, ciroktermelésre nem megfelelő területeket is. Válasszuk ki azokat az osztályokat, melyek a termékeny területre vonatkoznak. Ezt az OVERLAY * opcióval 1-57

Óravázlat a Mérnöki létesítmények geodéziája tárgy gyakorlataihoz tehetjük meg. Összeszorozzuk az "összefüggő területek"-et a "ciroktermő" területekkel. Kimenő fájlnév legyen a "cirokterület". Mi az egyes foltok területe hektárban? Lássuk a kiegészítő műveletek kartográfiai modelljét!

Ezenkívül lekérdezhetjük különböző statisztikai tulajdonságait a ciroktermő területeknek. Válasszuk az EXTRACT-ot az Analysis/Database Query menüből. Legyen a "ciroktermő" az objektum definiciós kép, a "domborzat_mauritania" a feldolgozandó kép. Válasszuk az összes listázott összesítés típust, táblázatos kimenő formában. Az eredményt egy listában kapjuk meg. Mi az átlagmagassága a ciroktermő területeknek? f. BUFFER parancs - Övezetgenerálás Az övezetgenerálás, a BUFFER parancs már a következő feladat megoldásához lesz szükséges. Itt egy meglevő ún. célterület köré lehet megadott szélességű övezetet létrehozni. Az alábbi ábrán egy 500 m - es övezetet hoztam létre a ciroktermő területek köré. Itt 3 különböző értéket lehet beállítani az övezet különböző értékeinek megfelelően. Value for target area in output image

A célterülethez rendelt érték a kimenő képen (az a terület, ami köré az övezetet létrehozzuk)

Value for buffer zone in output image

Az övezeten belüli területhez rendelt érték a kimenő képen

Value for non-buffer zone in Az övezeten kívüli területhez rendelt érték a kimenő képen output image

1-58

Elemzések IDRISI-vel

2. példa - How Hill Nézzük meg a másik két rendelkezésre álló állományt. Jelenítsük meg a domborzat_How_Hill képet kvantitatív palettával és a földhasználat_How_Hill képet a hozzá tartozó földhasználat palettával (ld. How Hill mappában). Itt a cél egy könnyűipari gyár ideális helyének a megtervezése 4 kritérium alapján. • a lejtés legyen kisebb 3 foknál • legyen legalább 250 m-re a víztározóktól • erdőterületen legyen (lombhullató, vagy tűlevelű) • min. 10 hektár összefüggő területre van szükség Ez a feladat az előzőek alapján könnyen megoldható. Még egy plusz parancs ismerete szükséges, amit már a domborzatmodellezésnél is használtunk, a lejtések meghatározására a SLOPE parancs. Ez a GIS Analysis/Surface Analysis/Topographic Variables menüből érhető el. Próbáljuk meg önállóan elkészíteni a megoldást. Ha nem sikerül, akkor segítségképpen nézzük meg a feladat kartográfiai modelljét!

1-59


A kiinduló állományok:

Eredmény:

1-60

Elemzések IDRISI-vel

1-61


Térképek internetes publikálása Egyre több honlapon jelennek meg térképek, térkép részletek, a legegyszerűbb szkennelt térképrészlettől az interaktív térinformatikai megoldásig. Számos egyszerű és profi megoldási lehetőség kínálkozik manapság a nyíltforrású programok között is. Az elvi áttekintés mellett, a számtalan lehetséges megoldás közül, néhány lehetőséget szeretnék bemutatni, működő példákkal. A térképek internetes publikálásához szükség van egy web szerverre (pl. Apache), ennek ellenére megkülönböztethetünk kliens oldali, szerver oldali illetve kombinált megoldásokat. Itt arról van szó, hogy az alap internet web szerver-böngésző kliens párost melyik oldalon bővítjük, hogy a térinformatikai adatok megjelenítésére alkalmas legyen. A tisztán kliens oldali megoldások web szerver nélkül is használhatók a saját gépen vagy lokális hálózaton belül elérhető adatállományokkal. Egyszerű HTML alapú megoldások A web lapok leírására szolgáló HTML nyelv csak korlátozottan alkalmas arra, hogy azt használjuk térképeink, térinformatikai adatbázisunk publikálására. A HTML segítségével a web lapjainkra png, jpg, gif képeket illeszthetünk be, melyek akár térképeket is ábrázolhatnak. Az ilyen statikus képek a szemlélésen kívül más lehetőséget nem kínálnak, viszont egy szkenner elegendő a létrehozásukhoz. A képként beillesztett térképeket kép térképekkel (image map) fűszerezhetjük. A kép térkép segítségével a web lapba beillesztett kép különböző területeihez más-más URL-t rendelhetünk. A megfelelő kép részletre kattintva a hozzárendelt URL tartalma jelenik meg. Ezt elsősorban a térkép elemeihez kapcsolódó leíró adatok megjelenítésére használhatjuk. A kép térképek használatára két megoldás alakult ki. Előszőr a szerver oldali kép térképek kerültek be a HTML által támogatott eszközök közé. Ebben az esetben a kliens elküldi a szerver felé a kattintás képen belüli koordinátáit, a koordinátarendszer origója a kép bal felső sarka . A további feldolgozás a szerver oldalon történik. A kép beillesztését megvalósító elemet az ISMAP paraméterrel kell kiegészíteni, és egy linkbe kell beágyazni. Minta szerver oldali kép térkép használatára:

Az imgxy.php egy szerver oldali php script, mely ebben az esetben csak visszaírja a megkapott képkoordinátákat. A böngésző automatikusan kiegészíti a megadott URL-t a kattintás poziciójával, például: http://www.agt.bme.hu/php/imgxy.php?193,14

Az imgxy.php fájl tartalma: Szerver oldali image map 0) { $xy = explode(",", $pos); query string feldarabolása a vesszőknél echo "Kép koordináták: x=$xy[0] y=$xy[1]
"; kép

1-62

Térképek internetes publikálása koordinták visszaírása $eovy = intval(650450.0 + 550.0 / 100.0 * $xy[0]); a kép sarokpontok és képméret alapján $eovx = intval(237600.0 + 600.0 / 155.0 * $xy[1]); átszámítás geodéziai koordináta rendszerbe echo "EOV koordináták: Y=$eovy m"; geodéziai koordináták visszaírása } else { echo "Nincs koordináta"; } ?>

A szerver oldali feldolgozásra standard cgi megoldások alakultak ki, például egy C nyelven készült megoldást itt találhat. A szerver oldalon ezen kívül a kép térkép (az aktív kép tartományok) megadására is szükség van, azaz melyik képterülethez melyik web lap tartozik. Például a következő alakban: default www.valahol/valami.html alapértelmezett lap, akkor jelenik meg, rect www.mashol/elso.html 15,8 135,39 ha olyan területre kattintunk amelyikhez rendeltünk URL-t rect www.sehol/masodik.html 245,86 504,143 rect www.mindenhol/harmadik.html 117,122 175,158

Vannak olyan web szerverek, melyek beépített támogatást biztosítanak a kép térképek feldolgozására, például az Apache mod_imap module. A modul lehetőséget biztosít téglalap, kör, zárt sokszög és pont alakú aktív területek megadására. Ezeket egy .map kiterjesztésű állományban adhatjuk meg. Minta Apache map fájl rect http://www.agt.bme.hu 0,0 20,20"kezdőlap" circle http://www.agt.bme.hu/maps 0,40 30,70 "térképek" point http://www.agt.bme.hu/gita/ 100,100 "gita" rect mailto:[email protected] 50,0 100,30 "Info"

A map fájl használa

A szerver oldali kép térkép kezelésnél hatékonyabb megoldást biztosít a később kialakult kliens oldali kép térkép. Ebben az esetben nincs szükség szerver oldali feldolgozásra, a böngésző program képes kikeresni a képterülethez rendelt URL-t, manapság az elterjedtebb böngésző (pl. Mozilla, Netscape, Internet Explorer, Opera) programok képesek erre. A kliens oldali kép térkép esetében minden információ a html nyelv segítségével adható meg. A <map> HTML elemek között adhatjuk meg az aktív képterületek koordinátáit és a hozzájuk rendelt URL-t. Az egyes aktív képterületek adatait az <area ...> elemben írhatjuk le. Megadhatunk téglalap, kőr és zárt sokszög alakú területeket. <map name="minta"> <area shape="circle" coords="30,30 50,50" href="http://valahol> <area shape="rect" coords="70,40 90,60" href="http://mashol>

A HTML 4.0 specifikáció megengedi a kliens oldali kép térképek megadását az

Építmény homlokzat felmérése

Recommend Documents