ZÖLD ÉS BIOHULLADÉKOK KOMPOSZTÁLÁSA

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Hulladékgazdálkodási és Technológiai Fo ˝osztály

ZÖLD ÉS BIOHULLADÉKOK KOMPOSZTÁLÁSA Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek 9.

Készítette a Köztisztasági Egyesülés munkacsoportja Budapest, 2003. május

Grafikai tervezés és nyomdai elo ˝készítési munkák: LINE & MORE Kft.

TARTALOMJEGYZÉK

TARTALOMJEGYZÉK

1.

A zöld- és biohulladék kezelés helyzete és szerepe a hulladékgazdálkodásban .......................................................... 5

2.

A komposztálás jogi és mu ˝szaki szabályozásának áttekintése, az ezekbo˝l eredo˝ kötelezettségek és feladatok .............................. 9

3.

A zöld- és biohulladék komposztálással kapcsolatos önkormányzati és lakossági feladatok........................................ 13

4.

A zöld- és biohulladék begyu ˝jtés lehetséges módjai, azok alkalmazási feltételei......................................................... 15

5.

A zöld- és biohulladék komposztálás technológiája, alkalmazási feltételei és módszerei............................................. 19

5.1 A komposztálásról általában ..................................................... 19 5.2 A komposztálási eljárások változatai ......................................... 22 5.3 A megfelelo ˝ komposztálási eljárás kiválasztása........................... 26 5.4 A komposztálótelep kialakításának és üzemeltetésének feltételei. 36 5.5 A komposzt mino ˝ségi paraméterei ............................................ 39 5.6 A komposzt felhasználása ......................................................... 40 6.

A komposzt értékesítésének elo ˝készítése.................................... 47

7.

A komposzthasznosítás kritériumai, a mino ˝sítés követelményei, elo ˝írásai, termékértékesítési leheto ˝ségek.................................... 49

8.

A komposztálás gazdasági kérdései ........................................... 53

9.

A komposztértékesítés marketingje ........................................... 55

1.

melléklet: A komposztmino ˝sítés kritériumrendszere, a mino ˝sítés rendje, alkalmazástechnikai követelmények.............. 59

3

1. A ZÖLD- ÉS BIOHULLADÉK KEZELÉS HELYZETE ÉS SZEREPE A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSBAN

1 A hulladékgazdálkodás stratégiai elemeinek figyelembevételével kerültek meghatározásra részben a Nemzeti Környezetvédelmi Programban, részben a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben (a továbbiakban: Hgt.) olyan hoszszú távú célkitu˝zések, amelyek a települési szilárd hulladékok kezelését a jövo˝ben jelento˝sen megváltoztatják: • a települési hulladékkezelésben ki kell alakítani a hasznosítható és a veszélyes komponensek szelektív gyu˝jtésének infrastrukturális hátterét és fokozatosan be kell vezetni a szelektív gyu˝jtési módszereket, • az EU irányelveknek megfelelo˝en fokozatosan redukálni kell a lerakásra kerülo˝ hulladék biológiailag bontható szervesanyag-tartalmát (2004 július 1.-ig 75%-ra, 2007 júl.01.-ig 50%-ra, és 2014. július 01.-ig 35%-ra) • 2006-ig el kell érni, hogy a hulladékká vált csomagolóanyagok legalább 50%-a hasznosításra kerüljön, ezen belül legalább 25%-a anyagában kerüljön hasznosításra úgy, hogy ez az arány minden anyagtípusnál legalább 15% legyen. Európában a hulladék másodnyersanyagkénti, illeto˝leg energetikai hasznosítását kívánják elo˝segíteni a tagállamok számára kötelezo˝ irányelvek, amelyek egyrészt a csomagolóanyagokra, csomagolási hulladékok kezelésére (94/62/EK irányelv), másrészt a lerakásra kerülo˝ hulladék biológiailag bontható szervesanyag-tartalmának redukálására (99/31/EK irányelv) vonatkoznak. A már említett hosszú távú hazai célkitu˝zéseket ezeknek figyelembe vételével határozták meg. Ezek a célkitu˝zések egyrészt a szelektív gyu˝jtéssel kapcsolt másodnyersanyag hasznosítással és a szervesanyagok komposztálásával, valamint a termikus hasznosítási eljárások (égetés, ho˝bontás, gázosítás) alkalmazásával érheto˝k el. A teljesköru˝en begyu˝jtött települési szilárd hulladékmennyiségnek átlagosan jelenleg kb. 15-20%-át gyu˝jtik szelektíven az európai országokban, de néhány esetben (pl. Németország, Hollandia, Svédország, Svájc, Ausztria) ez az arány jóval magasabb. A biológiailag bontható szervesanyag-tartalom komposztálással (vagy egyéb úton) történo˝ hasznosításának európai átlaga kb.15% (Ausztriában 29%, Dániában 89%, Franciaországban 17%, Hollandiában 95%, Spanyolországban 17%, Olaszországban 13%, Németországban 60-75%) Jellemzo˝, hogy azokban az országokban magasabb a másodnyersanyagkénti hasznosítás mértéke, ahol a termikus eljárások is egyre meghatározóbbak. A komposztálásos hasznosítás tekintetében viszont nem ilyen egyértelmu˝ a helyzet. A jelzett országos átlagoktól természetesen egyes körzetekben, városokban igen

5

A ZÖLD- ÉS BIOHULLADÉK KEZELÉS HELYZETE

eltéro˝ értékek tapasztalhatók. Ezt a fejlesztési tendenciát alapveto˝en az életmódtól, életszínvonaltól és fogyasztási szokásoktól függo˝ hulladék összetételbeni és mennyiségi változásai indokolják.

1

Összetételében folyamatosan növekszik a hasznosítható anyagok és az energetikailag kedvezo˝bb alkotók, illetve tulajdonságok aránya. Hazai viszonylatban várható változások 2010-ig: • ero˝teljesen növekszik a papír (várhatóan 25-30%-ra) és átmenetileg a mu˝anyagok (várhatóan 15-17%-ra) részaránya, • enyhébben no˝ az üveg és a fém részaránya, • csökken a szervetlen maradékok (várhatóan 20% alá) és a szerves bomló frakció (várhatóan 25-30%-ra) részaránya, • a hulladék átlagos fu˝to˝értéke 7500-8000 kJ/kg-ra növekszik. A biohulladék mennyisége, összetétele és térfogattömege évszakonként változó. A mennyiségek tekintetében a mélypont a téli hónapokban, legmagasabb érték május-júliusban tapasztalható. A magas nedvességtartalom és az alacsony szervetlen részarány miatt a biohulladék éves átlagos térfogattömege 0,6 t/m 3 értékkel veheto˝ figyelembe. A biohulladék átlagos nedvességtartalma kb. 50-70%, szervesanyagtartalma azonban mindössze 30-40 m/m-%, különösen tavasszal és kora nyáron van a biohulladékban kis arányban szerves anyag. Ezzel szemben a zöldhulladék (ágnyesedék, kerti és zöldfelületi hulladékok) relatíve magas, 50-70 m/m% szervesanyag-tartalommal rendelkezik, átlagos térfogattömege 0,25 t/m 3. A külföldi tapasztalatok alapján Európában lakosonként évente együttesen kb. 100-130 kg zöld- és biohulladék keletkezésével lehet számolni. Ebbo˝l kb. 70-90 kg/fo˝/év a biohulladék és mintegy 20-40 kg/fo˝/év a zöldhulladék aránya. A külföldi tapasztalatok (pl. Bécs város évtizedes gyakorlata) alapján a komposztálással potenciálisan hasznosítható biohulladék mennyiségének reálisan legfeljebb 40-60%-a dolgozható fel a gyakorlatban, még egy aránylag jól mu˝ködo˝ szelektív gyu˝jtési rendszer esetén is. Mivel a biohulladék elkülönített gyu˝jtése a szelektív gyu˝jtés megvalósításához kötött és ennek teljes kiépítésére – a rendelkezésre álló pénzügyi források korlátozottsága, valamint a hatékony lakossági együttmu˝ködés ido˝igénye miatt – legalább 5-7 éves fejlesztési ido˝igény szükséges, ezt az arányt kizárólag hosszú távon lehet célkitu˝zésként megjelölni. Egy komposztáló létesítmény tervezésénél konkrét hazai adatok hiányában a nemzetközi tapasztalatokból adódó, átlagosan 30 kg/fo˝/év zöldhulladék értékbo˝l lehet

6

A ZÖLD- ÉS BIOHULLADÉK KEZELÉS HELYZETE

kiindulni. (Nem ismert az erdo˝területekro˝l és a kertes területekro˝l származó zöldhulladék mennyisége; külföldi tapasztalatok szerint egy hektár erdo˝sített parkfelületro˝l évente kb. 30-50 m3 zöldhulladék keletkezésével lehet számolni, melynek potenciálisan legfeljebb 60-80%-os hasznosítási aránya tervezheto˝.). A megvalósítandó létesítmény(ek) kapacitását össze kell hangolni a gyakorlati leheto˝ségekkel, realitásokkal. Tekintettel arra, hogy a zöldhulladék gyu˝jtése, viszonylag egyszeru˝en és gyorsan megoldható, elo˝ször a komposztálást a zöldhulladék feldolgozására kell koncentrálni. A biohulladék feldolgozását, mivel ez a szelektív gyu˝jtési rendszer kiépítésének a függvénye, csak fokozatosan, a szelektív gyu˝jtés megvalósításának ütemében célszeru˝ ehhez kapcsoltan tervezni. Az is nyilvánvaló, hogy a lerakásra kerülo˝ hulladékmennyiség szervesanyag-tartalmának redukálása élvez prioritást. Az égetésre kerülo˝ részarány szervesanyagtartalmának csökkentésére a fokozatosan bevezetendo˝, másodnyersanyag visszanyerésre irányuló szelektív gyu˝jtés fu˝to˝érték-redukáló hatásának kompenzálására hosszabb távon van szükség.

7

1

˝ SZAKI 2. A KOMPOSZTÁLÁS JOGI ÉS MU SZABÁLYOZÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE, ˝ L EREDO ˝ KÖTELEZETTSÉGEK AZ EZEKBO ÉS FELADATOK

A települési szilárd hulladék biológiailag lebontható szervesanyag-tartalmának kezelésére vonatkozó szabályozás a Hgt.-ben megfogalmazott általános szabályok alapján vezetheto˝ le, illeto˝leg indirekt szabályozással – a hulladéklerakóra csökkeno˝ mennyiségben viheto˝ zöld- és biohulladék mennyiségbo˝l következtetéssel – állapítható meg. A törvény végrehajtását segíto˝ kormányrendelet és miniszteri rendelet szintu˝ jogszabályok a speciális szabályokat tartalmazzák. A kezelt zöld- és biohulladék végtermékének – a komposztnak – kereskedelmi forgalomba hozatala az FVM elo˝írásait veszi figyelembe. A környezetvédelmi és vízügyi miniszter a biohulladékok kezeléséro˝l és a komposztálás környezetvédelmi követelményeiro˝l jogszabályt alkotott, a Hgt. felhatalmazása alapján. A rendelet hatálya a települési szilárd hulladék szervesanyag-tartalmú részének kezelésére, fo˝leg a kezelés környezetvédelmi követelményeire vonatkozik, nem terjed ki a kezelés eredményeként keletkezo˝ komposzt vagy más termék mino˝sítésére, tekintettel arra, hogy a mino˝sítést a földmu˝velésügyi miniszter rendelete alapján kell végezni és a forgalmazást engedélyeztetni. A KvVM rendelet hatálya kiterjed a biohulladék-kezelo˝ telep létesítésével, kialakításával és üzemeltetésével kapcsolatos feltételekre. Nem vonatkoznak az elo˝írások a mezo˝- és erdo˝gazdasági tevékenység során keletkezo˝ felszínen visszamaradó növényi maradványokra, valamint a hulladéklerakókban természetes módon keletkezo˝ biogázra. A rendelet hatálya az állati hulladékra csak annyiban terjed ki, amennyiben arról külön jogszabály másképp nem rendelkezik. A rendelet meghatároz néhány definíciót, így a biohulladékét és a zöldhulladékét. A rendelet alkalmazásában: – „biohulladék: minden olyan növényi és állati eredetu˝ szerves hulladék, amely aerob vagy anaerob úton biológiailag lebomlik vagy lebontható” – „zöldhulladék: olyan biohulladék, amely kertekbo˝l, parkokból származik [(fanyesedék, ág, gally, fu˝, lomb (úttisztításból származó hulladék kivételével), fu˝részpor, faforgács, és egyéb fás hulladék].” Fontos szabálya fu˝zo˝dik a jogszabálynak a stabilizált biohulladékhoz, amely a kevert hulladékból (kevert hulladék: a hulladékok jegyzékéro˝l szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet alapján 20 03 01 EWC kóddal jelölt hulladék), illetve a maradék 9

2

˝SZAKI SZABÁLYOZÁSA A KOMPOSZTÁLÁS JOGI ÉS MU

hulladék mechanikai-biológiai kezelésébo˝l származó hulladék. Ez a jogszabály – a komposztálás fogalmát lényegesen szu˝kíti az FVM rendelethez képest, amikor csak a szelektíven gyu˝jtött biohulladék elleno˝rzött körülmények között, oxigén jelenlétében történo˝ autotermikus és termofil – mikro- és makroorganizmusok segítségével történo˝ - biológiai lebontását határozza meg.

2

Új fogalom – a házi (kiskerti) komposztálás: a háztartásból származó biohulladék saját kertben történo˝ komposztálása, valamint a kész komposzt felhasználása saját célra, és – a stabilizálás: biohulladék bomlóképességének csökkentése olyan mechanikaibiológiai eljárással, amelynek következtében a szagemisszió minimalizálódik a légzési intenzitás egyideju˝ csökkenése mellett; – kezelt biohulladék: a biológiai kezelés során keletkezett komposzt, illeto˝leg szilárd lebontási maradék; Alapfeltétel, hogy komposztálás esetén a biohulladékot a keletkezés helyén elkülönítetten kell gyu˝jteni, és el kell kerülni annak egyéb hulladékkal vagy anyaggal való szennyezo˝dését. A biohulladék elkülönített begyu˝jtését követo˝en azt kezelni kell. A biohulladékkezelo˝ telep létesítése telepengedély-köteles tevékenység. A biohulladék-kezelo˝ telep létesítésénél figyelembe kell venni: – az ellátott körzet nagyságát, pl. a lakosszámot, ingatlanszámot, a hulladéktermelo˝k számát, – a kezelni tervezett hulladék összetételét, mennyiségét, ami befolyásolja a kezelo˝telep tervezett kapacitását, – a kezelo˝telep közlekedési kapcsolatát, közmu˝igényét, – a hulladék ártalmatlanítását szolgáló létesítményekkel való kapcsolatát (közlekedési, forgalomtechnikai stb.), – gazdaságossági szempontokat. A biohulladék-kezelo˝ telep mu˝ködését üzemeltetési szabályzatban rögzítik. Ez vonatkozik – az adminisztrációra, ezen belül a szállítás rendjére, a hulladékfajták mennyiségi és mino˝ségi nyilvántartására, – a hulladékkezelés rendjére, – a munkavégzés munkavédelmi kérdéseire, – a tu˝zvédelmi szabályok betartására, – a nyitvatartásra.

10

˝SZAKI SZABÁLYOZÁSA A KOMPOSZTÁLÁS JOGI ÉS MU

A kezelo˝ telep kialakításának feltételeinél figyelembe kell venni a felszín alatti vizek mino˝ségét érinto˝ tevékenységekkel összefüggo˝ egyes feladatokról szóló 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet szabályait is. Ha a biohulladék-kezelo˝ telep lakosságnál keletkezo˝ biohulladékot is fogad, úgy annak mu˝ködési rendjéro˝l az önkormányzat, illeto˝leg az üzemelteto˝ tájékoztatja a lakosságot. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a leadható hulladék fajtáira, mennyiségére vonatkozó információkat, az igénybevétel feltételeit (szállítás, nyitva tartás, ingyenesség stb.), tájékoztatást a létesítmény használatának elo˝nyeiro˝l, a káros környezeti hatások megelo˝zésének módjairól stb. Hazai viszonyok között a komposzt iránt jelenleg a kereslet mérsékelt, ezért a komposzt értékesítése nehéz feladat. Értékesítési leheto˝ség hiányában a komposzt egyik felhasználási leheto˝sége a régi rekultiválandó lerakók felületének borítása. A rekultiválás az elo˝írások szerint mintegy 1 m vastag réteg kialakítását jelenti. A legfelso˝ – záró – rétegnek mindenképpen termo˝képes talajnak kell lennie, amelyhez a komposzt felhasználható. Megjegyzés: A biohulladéknak van olyan része, amely nem kerül szelektíven gyu˝jtésre és így komposzt elo˝állításra, illeto˝leg anaerob biológiai lebontásra, mert erre a célra nem alkalmas (pl. mert biológiailag lebomló anyagtartalmú, azonban más anyaggal szennyezett vagy olyan apró darabokból áll, hogy nehéz a szelektálása). Ez a maradék hulladék. Az ilyen biohulladékot, illetve kevert hulladékot lerakás elo˝tt mechanikai-biológiai eljárással stabilizálni kell vagy energiahordozóként történo˝ felhasználását kell biztosítani. A rekultiválási réteg egyik részéhez – nem a legfelso˝ záró – felülethez, használható stabilizált biohulladék és stabilizált maradék hulladék is. Ez a felhasználási mód nem engedélyköteles, ha a stabilizálás telephelyen belül történik és, ha az adott területen annak mértéke nem haladja meg a 200 t/ha szárazanyag mennyiséget. A stabilizálással kielégítheto˝ az az elo˝írás, hogy a lerakásra kerülo˝ hulladékot elo˝kezelésnek kell alávetni, de egyideju˝leg az is teljesül, hogy a biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmú hulladék lerakását csökkenteni kell, hiszen a stabilizálás által a lebomlás (legalább is nagyrészt) teljesül.

11

2

3. A ZÖLD- ÉS BIOHULLADÉK KOMPOSZTÁLÁSSAL KAPCSOLATOS ÖNKORMÁNYZATI ÉS LAKOSSÁGI FELADATOK A zöld- és biohulladékkal kapcsolatos feladatokat – követelményeket – a hulladékgazdálkodási törvény és végrehajtási jogszabályai egyértelmu˝en meghatározzák. Az általános alapszabályok ezekre a hulladékokra is érvényesek, vagyis: – A hulladékban rejlo˝ anyag és energia hasznosítása érdekében törekedni kell a hulladék legnagyobb arányú ismételt felhasználására, a nyersanyagoknak hulladékkal történo˝ helyettesítésére. – A keletkezett hulladékot, ha az ökológiailag elo˝nyös, mu˝szakilag lehetséges és gazdaságilag megalapozott, hasznosítani kell. Ezt a célt szolgálja a komposztálás. – Amennyiben a hasznosítás gazdasági és technológiai feltételei adottak, a hulladékot a hasznosítás elo˝segítése érdekében a hasznosítási leheto˝ségeknek megfelelo˝en elkülönítve kell gyu˝jteni (szelektív hulladékgyu˝jtés). – Ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történo˝ hasznosítására vagy energiahordozóként való felhasználására, a mu˝szaki, illeto˝leg gazdasági leheto˝ségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak. A hulladékgazdálkodási törvény meghatározza a fogyasztó és az ingatlantulajdonos feladatait is, így a lakosságra vonatkozó szabályok a következo˝k szerint foglalhatók össze: – Az ingatlan tulajdonosa (birtokosa vagy használója) köteles az ingatlanán keletkezo˝ települési szilárd hulladékot az elo˝írások szerint – a környezet szennyezését megelo˝zo˝, károsítását kizáró módon – gyu˝jteni, továbbá az annak begyu˝jtésére feljogosított hulladékkezelo˝nek átadni. – Az ingatlantulajdonos a települési hulladék egyes összetevo˝it (pl. a biohulladékot) az önkormányzat rendeletében elo˝írtaknak megfelelo˝en köteles elkülönítetten, a környezet veszélyeztetését kizáró módon gyu˝jteni; a meghatározott begyu˝jto˝helyre vinni vagy a begyu˝jtésre feljogosított hulladékkezelo˝nek átadni. – A fogyasztó köteles a szervezett hulladékbegyu˝jtést, – ideértve a szelektív hulladék begyu˝jtési rendszereket is – igénybe venni. Szigorú elo˝írásokat fogalmaz meg a törvény a települési önkormányzatokra: – A települési önkormányzat kötelezo˝en ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosoknál keletkezo˝ települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez és tart fenn. – A közszolgáltatás kiterjedhet begyu˝jto˝helyek – hulladékgyu˝jto˝ udvarok, átrakó13

3

KOMPOSZTÁLÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK

állomások, gyu˝jto˝pontok -, elo˝kezelo˝ és hasznosító - válogató, komposztáló stb. – telepek létesítésére és mu˝ködtetésére is. – A települési önkormányzat a helyi feltételekhez igazodva, rendeletében elo˝írhatja a települési szilárd hulladék egyes összetevo˝inek szelektív gyu˝jtését, közszolgáltatás keretében történo˝ begyu˝jtését, illeto˝leg meghatározhatja az erre vonatkozó részletes szabályokat. Az elo˝zo˝ általános követelmények teljesítése a biohulladék kezelésének esetében tehát az önkormányzat részéro˝l a közszolgáltatás keretében megszervezett szelektív hulladékgyu˝jtés, és annak kihirdetése helyi rendeletben, míg a lakosság részéro˝l annak igénybevételét jelenti.

3

A szelektív hulladékgyu˝jtés megoldása többféle lehet – hulladékudvar, háztól történo˝ elkülönített begyu˝jtés –, a lakosság részére pedig fennáll annak a választási leheto˝sége, hogy a saját biohulladékát maga kezeli, komposztálja. A végrehajtási jogszabályok részletes elo˝írásokat is tartalmaznak a szelektív gyu˝jtésre vonatkozóan, amelyek közül a „hasznosítható hulladék”-ra vonatkozókat kell alkalmazni a biohulladékra: – A települési hulladék gyu˝jtése és tárolása csak zártan, gyu˝jto˝edényben, illetve más edényzetben vagy ideiglenes tárolásra szolgáló berendezésben (pl. konténerben) történhet, a további kezelésnek megfelelo˝ módon elkülönítve. – A települési szilárd hulladék gyu˝jtésére szolgáló gyu˝jto˝edényt a szolgáltatással érintett ingatlanon belül kell tárolni. – A hulladékgyu˝jto˝ udvar, illetve gyu˝jto˝sziget használatáért a közszolgáltatást igénybe vevo˝ ingatlantulajdonos számára a közszolgáltatás díján felül külön díjazás nem számítható fel. – Elkülönített gyu˝jtés esetén az elkülönítetten gyu˝jtött, biológiailag lebontható hulladék szervezett begyu˝jtésének és elszállításának feltételeit az önkormányzat rendeletben szabályozza.

14

˝ JTÉS 4. A ZÖLD- ÉS BIOHULLADÉK BEGYU LEHETSÉGES MÓDJAI, AZOK ALKALMAZÁSI FELTÉTELEI

A települési szilárd hulladék biológiailag lebomló szervesanyag-tartalma dönto˝ többségben zöld-, illeto˝leg biohulladékból tevo˝dik össze. A zöld- és biohulladékot célszeru˝ már – a keletkezés helyén – a háztartáson belül elkülönítetten gyu˝jteni, természetesen igazodva ahhoz, milyen a hulladékkezelési közszolgáltatás keretében a biohulladék begyu˝jtés és elszállítás rendszere (ha ilyen megoldást az önkormányzat biztosít). A lakóingatlanon belüli szelektív gyu˝jtés minimálisan azt igényli, hogy a közszolgáltató szállítóeszközéhez illeszkedo˝ gyu˝jto˝edénnyel rendelkezzen a lakos, vagyis pl. biztosított legyen egy második gyu˝jto˝edény erre a célra. Hogy pontosan milyen gyu˝jto˝edény rendszeresítése a legcélszeru˝bb, azt a közszolgáltató gyu˝jto˝rendszere határozza meg, hiszen az ingatlanon történo˝ gyu˝jtés eszközeit – legyen az biohulladék vagy vegyesen gyu˝jtött hulladék – a közszolgáltató gyu˝jto˝jármu˝vének kell kiürítenie. Ezt a szabályt csak abban az esetben kell figyelembe venni, ha a biohulladékot saját célra használja fel a lakos (pl. állattal feletetés vagy saját célra komposztálás). A szóba jöheto˝ megoldások: – a biohulladékot a lakóingatlanról a közszolgáltató gyu˝jti be, megadott ido˝közönként., – a biohulladékot a lakos szállítja el a közszolgáltatás részeként mu˝ködo˝ hulladékgyu˝jto˝ udvarba vagy komposztálótelepre, – a lakos saját ingatlanán maga kezeli biohulladékát, A biohulladéknak a lakóingatlanról a közszolgáltató által történo˝ begyu˝jtése olyan gyu˝jto˝edényt igényel, amely biztosítja a hulladék biztonságos gyu˝jtését és a gyu˝jto˝ célgépbe történo˝ ürítését is leheto˝vé teszi. Az edény megválasztásánál a keletkezo˝ mennyiség függvényében – tekintettel az ürítési gyakoriságra, valamint a hulladék bomlására – az edénytérfogat megválasztása fontos tényezo˝. A biohulladék elkülönített gyu˝jtése mellett – tekintettel arra, hogy a háztartásban keletkezo˝ hulladék kb. 30-40%-a biohulladék – természetesen továbbra is szükség van a többi hulladék gyu˝jtésére és elszállítására és ehhez szabványos gyu˝jto˝edényre. Ha a biohulladékot a lakos szállítja el a közszolgáltatás részeként mu˝ködo˝ hulladékgyu˝jto˝ udvarba vagy komposztálótelepre, az elszállítási gyakoriságot a lakos maga szabhatja meg, érdemes azonban a szaghatások elkerülése érdekében ezt rendszeresen megtenni, figyelemmel a fogadó létesítmények nyitvatartási idejére. A gyu˝jtéshez a saját beszállítás esetén is szükséges saját gyu˝jto˝edény rendszeresítése. 15

4

˝JTÉS LEHETSÉGES MÓDJAI A ZÖLD- ÉS BIOHULLADÉK BEGYU

A legegyszeru˝bb megoldás, amikor a lakos saját ingatlanán maga kezeli biohulladékát (házi komposztálás). Már a biohulladék szelektív gyu˝jtésének bevezetése elo˝tt fel kell mérni azt, milyen mennyiségu˝ és összetételu˝, szerkezetu˝ biohulladék keletkezésével és begyu˝jtésével kell számolni egy település esetében. Ezt a felmérést célszeru˝ a közszolgáltatónak elvégeznie, és legalább a következo˝ szempontokra figyelemmel kell azt megvalósítani: – milyen számú lakóingatlanról kell megoldani a begyu˝jtést, ezen belül – milyen a családiházas, zárt beépítésu˝ övezetek aránya, – milyen a lakosok életvitele, – milyen és mennyi biohulladék keletkezésével kell számolni.

4

A lakóingatlanok és az ott élo˝k száma befolyással van a begyu˝jtendo˝ hulladék mennyiségére, fo˝leg a háztartásban (konyhában) keletkezo˝ zöldség- és gyümölcsmaradékra. A zárt beépítésu˝ területekro˝l a konyhai hulladék teljes mennyisége a gyu˝jto˝edénybe kerül, szelektív biohulladék gyu˝jtése esetén az e célra rendszeresített edénybe. A családi házas övezetek esetében a konyhai hulladékon kívül a kertben (virágos és/vagy veteményes) keletkezo˝ zöldhulladék is keletkezik. Hogy ez biohulladékot befogadó gyu˝jto˝edénybe kerül-e vagy saját felhasználásra (házi komposztálás), ezt a felmérésnek kell kiderítenie (és függ attól is, hogy a közszolgáltatás keretében tervezett biohulladék gyu˝jtése milyen költségeket jelent a lakosok számára). A lakosok életvitele befolyással van biohulladékuk kezelésére is: a több ido˝vel rendelkezo˝, kisebb jövedelmu˝ lakosok, valamint azok, akik nem csak saját célra termelnek növényeket, nyitottabbak a biohulladék saját kezelésére. A keletkezo˝ biohulladék mennyiségét jelento˝sen befolyásolja a lakóingatlanok növényesítettsége. Nem csak azt kell azonban figyelembe venni milyen arányban fedi növényzet a területet, azt is számításba kell venni, hogy ebbo˝l milyen a fák, bokrok és a lágyszárúak aránya. A fák, bokrok tavasszal-o˝sszel jelentenek biohulladékot (nyesésbo˝l származó gallyak), – amit célszeru˝ aprítani –, míg a fu˝ és a kisebb méretu˝ zöldségek, gyümölcsök és virágok nagyobb nedvességtartalmú nyiradékot jelentenek. A közszolgáltatónak kell döntenie arról – természetesen az önkormányzat beleegyezésének megszerzése mellett –, hogy milyen módszert választ a szelektív gyu˝jtéshez. A cél, hogy a biohulladék ne kerüljön a hulladéklerakóba, vagyis ne vegyesen gyu˝jtött hulladék begyu˝jtésére kerüljön sor, és az elkülönítetten gyu˝jtött biohulladék hasznosítható legyen. A lakóingatlanok esetében legegyszeru˝bben és legolcsóbban a zsákos megoldás bevezetésével oldható meg a szelektív gyu˝jtés az év nagyobb részében, amit a tavaszi és o˝szi ido˝szakban kiegészíthet a zsákban

16


nem elhelyezheto˝ nyesedék külön gyu˝jtésének megszervezése. A nyesedéket az ingatlantulajdonos rendezetten összerakva, kötegelve – a szállítás üteméhez igazodóan – ideiglenesen tárolja, külön gyu˝jto˝edény nélkül. A zsákos gyu˝jtés bevezetése esetén a zsákok begyu˝jtése történhet tömöríto˝s célgéppel, illetve laza állapotban konténeres gyu˝jto˝jármu˝vel vagy nyitott platós tehergépjármu˝vel. A zsákokat minimálisan hetente egyszer be kell gyu˝jteni. A tavaszi-o˝szi, zsákban nem elhelyezheto˝ nyesedék összegyu˝jtését ebben az ido˝szakban ugyancsak hetente egyszer ajánlatos megvalósítani. Ezt a hulladékot konténeres célgéppel vagy nyitott platós tehergépjármu˝vel lehet gyu˝jteni és szállítani. A biohulladék szelektív gyu˝jtésének bevezetését nem feltétlenül kell a település teljes területére kiterjeszteni, megvalósítható ez oly módon is, hogy csak egyes lakóövezetekre terjeszti ki azt az önkormányzat. Ugyancsak praktikus eltérés javasolható a beépítés különbözo˝ségére figyelemmel. Ilyen differenciált megoldás lehet a családi házas övezetek számára a nyesedék begyu˝jtésének külön megoldása akkor, amikor egyébként a település teljes egészére megoldják a zsákos gyu˝jtést. A zöld-, illetve a biohulladék begyu˝jtése egymástól elkülönített, független logisztikai rendszer kiépítését igényli. A zöldhulladék részben a kertes építési övezetekben, részben a közterületi és intézményi parkfelületeken, részben pedig az erdo˝sített városi zöldfelületeken keletkezik, valójában a települési hulladékból minden nehézség nélkül külön begyu˝jtheto˝ és szállítható, attól elkülönített rendszerben megvalósítható (önálló vállalkozásként is). Tekintettel arra, hogy a zöldhulladékok keletkezésének jellemzo˝ ido˝szaka a tavaszi és o˝szi ido˝szak, a gyu˝jtés-szállítás gyakoriságát ezekre az ido˝szakokra célszeru˝ koncentrálni. Ez azt jelenti, hogy a begyu˝jtést – hasonlóan a szervezett lomtalanításhoz – évente két alkalommal (tavasszal és o˝sszel) célszeru˝ megvalósítani, az adott ido˝szakokban elo˝re meghatározott körzetenkénti ütemezéssel. A körzetek kijelölését az önkormányzat és a szolgáltató együttesen határozza meg. A tavaszi és o˝szi zöldhulladék begyu˝jtéséro˝l, az egyes körzetek kiszolgálásának ido˝beni ütemezéséro˝l a lakosságot megfelelo˝ módon tájékoztatni kell. A begyu˝jtött zöldhulladék egyenesen a komposztáló létesítmény(ek)be kerül, ahol utóválogatás nélkül, de elo˝kezelést (aprítást) követo˝en közvetlenül komposztálható. A használatos gyu˝jto˝-szállító célgépek a hagyományos hulladékgyu˝jtésben alkalmazott konténeres gyu˝jto˝jármu˝vek, vagy nyitott platós tehergépjármu˝vek. A biohulladék gyu˝jtése a szelektív hulladékgyu˝jtés megvalósításának függvénye. A szelektív gyu˝jtési rendszer egyaránt tartalmaz hulladékudvarokat, valamint lakóházakhoz, intézményekhez kötött egyedi elhordásos módszereket. Lényegében ezek kombinációja. A biohulladék elkülönített gyu˝jtésének leheto˝ségére a lakóházon (telken) belüli egyedi gyu˝jtési pontoknál, illetve a hulladékudvarokban van

17

4


mód. Az ilyen módon szelektíven gyu˝jtött biohulladék, amely továbbra is óhatatlanul fog tartalmazni bizonyos mennyiségu˝ zöldhulladékot (kertekbo˝l fu˝, lomb), hagyományos hulladékgyu˝jto˝ célgépekkel begyu˝jtheto˝ és szállítható. A biohulladék szelektív gyu˝jtésére rendszerint a normál szabványedényzetet alkalmazzák (többnyire 120, vagy 240 l-es mu˝anyag szabványedények). A biohulladék komposztálással történo˝ feldolgozásához az anyag elo˝zetes, tisztító célú válogatása (kézi válogató szalagon) nélkülözhetetlen. Az alkalmazott gyu˝jtési rendszert, mivel a kiszolgáló célgépek azonosak, célszeru˝ a hagyományos, a szelektív gyu˝jtés maradékainak gyu˝jtésére szolgáló rendszerhez illesztve kialakítani, de eltéro˝ járatrendszerben üzemeltetve is megtervezheto˝. A külföldi tapasztalatok alapján a szelektíven gyu˝jtött biohulladék gyu˝jtési gyakorisága szokásosan heti egy alkalom. Nagyobb tárolási ido˝tartam közegészségügyi szempontból nem elfogadható (viszonylag gyorsan beindulnak a szervesanyagok bomlási folyamatai, különösen nyári ido˝szakban). Ennek megfelelo˝en kell a telepítendo˝ gyu˝jto˝edényzet u˝rtartalmát is megválasztani. Az elszállítás gyakoriságát a 16/2002(IV.10.) EüM rendelet 5. § 2. bek. értelmében kell biztosítani.

4

18

5. A ZÖLD- ÉS BIOHULLADÉK KOMPOSZTÁLÁS TECHNOLÓGIÁJA, ALKALMAZÁSI FELTÉTELEI ÉS MÓDSZEREI

5.1 A komposztálásról általában „A komposztálás szelektíven gyu˝jtött biohulladék elleno˝rzött körülmények között, oxigén jelenlétében történo˝ autotermikus és termofil biológiai lebontása, mikro- és makroorganizmusok segítségével.” A komposztálás a települési (kommunális), illetve bizonyos termelési hulladékok (pl. élelmiszeripari, mezo˝gazdasági hulladékok) feldolgozására alkalmas, irányított, aerob biokémiai eljárás. Meghatározott feltételekkel olajok és zsírok feldolgozására is használható. A folyamatban résztvevo˝ heterotróf mezofil és termofil mikroorganizmusok enzimrendszerei a szerves anyagokat biológiai oxidáció útján lebontják és ennek eredményeképpen stabil szerves anyagok, valamint szervetlen ásványi anyagok keletkeznek. Az eljárás végterméke földszeru˝, kb. 40-50% nedvességtartalmú anyag (komposzt), amely humuszképzo˝ szerves anyag és növényi tápanyag-tartalma miatt (pl. foszfor, nitrogén, kálium, nyomelem) a talaj termo˝képességének növelésére hasznosítható. A mezofil – termofil – mezofil mikrobiológiai lebontási, átalakulási szakaszok eredményeképpen a hulladékban lévo˝ patogén mikroorganizmusok nagy része elpusztul, a jól szabályozott folyamat eredményeképpen a hulladék esetleges ferto˝zo˝képessége megszu˝nik. Az érlelés során elszaporodik a gombákkal reprezentált makro fauna, megkezdo˝dik a humin anyagok képzo˝dése a humifikáció, ami végül is az anyag hasznosításának folyamán zárul. A komposztálással csak a mikroorganizmusok számára hozzáférheto˝ és toxikus anyagot nem tartalmazó szerves hulladékok bonthatók, ezért különösen fontos, hogy a kiindulási anyagban toxikus nehézfém vagy toxikus szerves anyag ne vagy csak minimális mennyiségben legyen (feldolgozás elo˝tti hulladék mino˝ségének elleno˝rzése). A komposztálás folyamatát dönto˝en befolyásoló tényezo˝k technológiailag jól szabályozhatók (komposztálandó anyag mino˝sége, C és N tartalma, aprózottsága és homogenitása, a nedvességtartalom, a levego˝ellátottság, a ho˝mérséklet, a pHérték)

19

5

A ZÖLD- ÉS BIOHULLADÉK KOMPOSZTÁLÁS TECHNOLÓGIÁJA

5.1.1 A levego˝ellátás A komposztálandó anyagkeverék darabos, fellazított szerkezete biztosítja az aerob viszonyok fenntarthatóságát, a folyamat megfelelo˝ levego˝ellátását. A laza szerkezet mego˝rzése érdekében pl. zöld hulladék, nyesedék komposztálásánál az un. elo˝aprítással kb. 15-30 cm hosszú aprítékot kell elo˝állítani. Az utóaprítás már homogénebb szerkezetu˝ aprítékot eredményezhet. A komposztálási folyamat során az anyagtömeget ido˝szakonként át kell forgatni vagy mesterséges levego˝ztetését meg kell oldani. A megelo˝zo˝ aprítás és homogenizálás (keverés) részben a mikroorganizmusok szerves anyagokhoz való hozzáférési esélyeit javítja, részben a különbözo˝ hulladékösszetevo˝k keveredett, egyenletes elhelyezkedését biztosítja a komposztálandó anyagtömegen belül. A túlzott mértéku˝ aprítás – szecskázás – azonban kerülendo˝, mert az anyag összetömörödését elo˝idézve, kedvezo˝tlen mikrokörnyezet kialakulását eredményezheti. Az aprításnál alkalmazott tépési technika a mikroorganizmusok nagyobb felületen történo˝ megtapadását segítik elo˝. 5.1.2 C/N arány

5

Az eredményes komposztáláshoz biztosítani kell a mikrobiológiai folyamat beindulásához szükséges megfelelo˝ tápanyag-összetételt, ami fo˝ként a C/N-arány beállításában nyilvánul meg. Az optimális C/N-arány 30:1-hez (a kiindulási anyagra vonatkozóan ezt az arányt 25:1 - 35:1 közötti tartományban állítják be). A túl magas C/N-arány arra utal, hogy a nehezen lebomló anyagok részaránya magas, az alacsony arány pedig a könnyen lebomló alkotók túlsúlyát jelzi. Pl.: az aprított fa C/N-aránya 100:1 és 150:1 között van, míg a kerti hulladéké 20:1 és 60:1 között, a konyhai biohulladékokat pedig 12:1 és 20:1 közötti C/N-érték jellemzi. Néhány fontosabb nyersanyag C/N-aránya (átlagértékek): – – – – – – –

fakéreg fu˝részpor papír, karton konyhai hulladék kerti hulladék lomb fu˝

120:1 500:1 350:1 15:1 40:1 50:1 20:1

– – – – –

szalma (rozs, árpa) szalma (búza, zab) vágóhídi hulladék marhatrágya kommunális kevert biohulladék

60:1 100:1 16:1 25:1 35:1

Nagyon lényeges tehát, hogy a komposztálandó anyagok keverékének összeállításával a szubsztrát megfelelo˝ C/N-arányát hozzák létre. Indokolt esetben nitro-

20


gén, foszfor és nyomelemek adagolására is sor kerülhet (pl. mezo˝gazdasági kultúráknál történo˝ komposzthasznosításkor). A jobb komposztmino˝ség, a biztonságosabb érés miatt sokszor adalékanyagok felhasználására van szükség. Ezek felhasználásával javulhat a komposzt ásványi anyag tartalma, csökken a tápanyagveszteség, szabályozható a pH, stb. Jellemzo˝ adalékanyagok: mész, ko˝porliszt, agyag, bentonit, to˝zeg, mu˝trágya, vérés csontliszt, stb. 5.1.3 Víztartalom Az egyik legfontosabb tényezo˝ a komposztálandó anyagtömeg víztartalma, ugyanis a komposztálást megelo˝zo˝en az apríték felületén kialakuló vízfilmben elhelyezkedo˝ mikroorganizmusok aerob körülmények között extracelluláris enzimekkel bontják le, illeto˝leg alakítják át a szerves anyagokat. Az ideális nedvességtartalom alsó határa 30-40 m/m-%, felso˝ határa 60-65 m/m-%. Ezen határok között tartásához a komposztálandó anyagtömeg rendszeres nedvességtartalom-elleno˝rzését kell biztosítani. A nedvességtartalom csökkenése a baktériumok tevékenységének intenzitását befolyásolja, ezáltal az érési folyamat lelassul, a komposztálási ido˝ megnövekszik; növekedése pedig anaerob irányba tolhatja el a rendszert. 5.1.4 pH-tartomány és ho˝mérséklet A komposztálásban résztvevo˝ mikroorganizmusok pH-tartománya 4-9 érték közé esik, savas viszonyok esetén inkább a gombák, lúgos körülmények között pedig a baktériumok tevékenykednek. A kedvezo˝tlen pH-viszonyok elkerülésére az aerob viszonyok fenntartása, a többféle kiinduló komponens alkalmazása és jó homogenizálása, esetleg mész adagolása szolgál. A mikroorganizmusok életfeltételei a mezofil, illeto˝leg termofil tartományokban megfelelo˝ mikrokörnyezeti ho˝mérséklet fenntartását igénylik, ami a folyamat rendszeres ho˝mérséklet-elleno˝rzését teszi szükségessé. A ho˝mérsékletmérés a komposztálási folyamat szabályozásának egyik fontos feltétele. Ezáltal betekintést nyerhetünk a bomlási folyamatokba, mert a ho˝mérsékletalakulás jó kifejezo˝je a folyamatban résztvevo˝ tényezo˝k összhatásának (anyagmino˝ség, levego˝ellátás, nedvességtartalom, pH-érték). A bomló anyag és a külso˝ környezet közötti állandó ho˝csere annál intenzívebb, minél nagyobb a két közeg közötti ho˝mérséklet-különbség és tömegéhez képest minél nagyobb a bomló anyag környezettel érintkezo˝ felülete. Nagy a ho˝veszteség, ha az anyagtömeg kevés vagy ha a nagy anyagtömegeket nagy felületu˝ formákba (pl. keskeny, hosszú prizmákba) rakják.

21

5


Figyelembe kell venni viszont azt is, hogy a tömeghez képest viszonylag kis felületek (pl. kazlakba való összerakás) esetén az anyag gázcseréje csökken, a folyamat anaerobbá válhat. Ilyenkor mesterséges levego˝ztetés válhat szükségessé vagy a szokásosnál többször kell átforgatni az anyagtömeget. Különösen hangsúlyozni kell, hogy a komposztálás egyik legfo˝bb feladata a hulladékokban esetlegesen elo˝forduló emberi, állati, növényi kórokozók elpusztítása. Ez a tartósan magas ho˝mérsékleten végbemeno˝ komposztálással érheto˝ el. Ezért arra kell törekedni, hogy a komposztálandó anyag egész tömege hosszabb ido˝n (min. 14 napon keresztül 55 ˚C-nál, illeto˝leg min. 7 napon keresztül 65 ˚C-nál) magasabb ho˝hatáson menjen át (ebben a termofil fázisban a ho˝mérséklet a 70-75 ˚C-ot is elérheti). A magasabb ho˝mérsékleti átlagszint esetén a lebomlás ido˝tartama is csökkenhet. 5.1.5 Végtermék-kihozatal A komposztálási végtermékkihozatal függvénye a feldolgozandó hulladék összetételének és az alkalmazott technológiának. A gyakorlatban az anyagveszteségek a nedvesség és a szervesanyag-veszteségek, továbbá az idegen anyagok (fémek, ko˝, mu˝anyagok stb.) kiválasztásával adódnak.

5

A veszteségek mértéke függ a kiindulási nyersanyagok nedvességtartalmától, összetételéto˝l és idegenanyag tartalmától, továbbá attól, hogy a folyamatot milyen fázisában (elo˝rehaladottságában) szakítják meg. Ezért a komposztkihozatal mértékét csak hozzáveto˝legesen, tág határok között lehet megadni. A teljes mértékben végrehajtott komposztálási folyamat erjedési, nedvességtartalmi és idegenanyagok miatti veszteségei együttesen elérhetik az 50-60 m/m% értéket, így rendszerint maximum 40-50 m/m-%-os komposztkihozatallal lehet számolni. A nem komposztálható szilárd maradékok (idegenanyagok) hulladéklerakón ártalmatlanítandók.

5.2 A komposztálási eljárások változatai A komposztálási technológiának messzemeno˝en igazodnia kell a helyi körülményekhez, adottságokhoz. Kialakításakor figyelemmel kell lenni a feldolgozandó hulladékfajtákra, azok mennyiségére, mino˝ségére, keletkezési ütemére, a technikai és gazdasági leheto˝ségekre, valamint arra, hogy milyen komposztféleségeket akarunk elo˝állítani (friss komposzt, kész komposzt, speciális komposzt).

22


A nagyszámú variációs leheto˝ség mellett – jelenleg kb. 30-40 komposztálási eljárást alkalmaznak. Az üzemszeru˝ komposztálásnál az általánosan használt részfolyamatok a következo˝k: – nyersanyagok elo˝készítése, – érlelés, – komposztkikészítés (értékesítés érdekében). 5.2.1 Nyersanyag-elo˝készítés A nyersanyag-elo˝készítés rendszerint aprítást, rostálást, esetenként az idegenanyag (pl. fém, üveg, kövek, stb.) kiválasztását foglalja magában. Célszeru˝, ha a komposzt minél többféle anyagból készül, ezek fizikailag, kémiailag és biológiailag jól kiegészítik egymást és ezzel no˝ a komposzt felhasználási értéke is. Ezért az elo˝készítés során elkerülhetetlen a különbözo˝ anyagok keverése, homogenizálása. 5.2.2 Érlelés Az érlelés körülményeito˝l függo˝en az eljárások három alapveto˝ csoportba sorolhatók: – nyílt rendszeru˝ eljárások, – részben zárt rendszeru˝ eljárások, – zárt rendszeru˝ eljárások. Nyílt rendszeru˝ eljárás A nyílt rendszeru˝ komposztálásnál a komposztprizmákban elo˝nyben részesítik a statikus érlelési folyamatot, azaz a szerves maradékok természetes folyamatban, energiabevitel nélkül bomlanak el, szemben a nagyobb mu˝szaki ráfordítással járó dinamikus (gépi) komposztálási rendszerekkel. A nyílt rendszeru˝ eljárásoknál az érlelési folyamat teljes egészében szabadtéri prizmákban, halmokban megy végbe. A legegyszeru˝bb változata az általában növényi eredetu˝, tág C/N-arányú, nem instabil és nem rothadó nyersanyagokra használt passzív eljárás, mely statikus, passzív levego˝zöttség mellett, nagyméretu˝ halmokban megy végbe. Az eljárás semmilyen mesterséges beavatkozással nem jár (pl. átforgatás). Ido˝igénye 6 hónap és 3 év közötti, a nyersanyagok, a halomméret, a ho˝mérsékleti feltételek és a nedvességtartalom függvényében. Hátránya a lassú folyamat és a nagy helyigény. A prizmakomposztálási módszernél a nyersanyagokat háromszög vagy trapéz keresztmetszetu˝ prizmákba rakják és valamilyen rendszerességgel mozgatják, illeto˝leg átforgatják. Ezzel egyben keverik is az anyagot. A folyamat paramétereit rendszeresen elleno˝rzik (forgatásos prizmakomposztálás). 23

5


A leggyakrabban alkalmazott módszer a zöld- és biohulladékok feldolgozására, az érlelési ido˝igény 5-6 hónap közötti. Mérsékelt gépesítettség – rendszerint mobil gépek alkalmazásával – és jó folyamatszabályozás jellemzi ezeket a módszereket. Ritkábban használatosak a mesterséges levego˝ztetést biztosító prizmakomposztálási módszerek. Zárt rendszeru˝ eljárás Zárt rendszeru˝ eljárásoknál a teljes érlelési folyamatot alkalmasan kiképzett, zárt erjeszto˝ reaktorokban végzik. Megjegyzendo˝, hogy zárt rendszeru˝ technológiával kifejezetten magas költségigénye miatt csak kevés gyakorlati megoldás rendelkezik. Részben zárt rendszeru˝ eljárás A részben zárt rendszeru˝ megoldások az elo˝érlelést (kezdeti mezofil fázis) zárt erjeszto˝reaktorban, míg a hosszabb ido˝tartamú utóérlelést nyílt téren oldják meg. Az elo˝érlelés, azaz a friss komposzt elo˝állítása ezeknél a megoldásoknál néhány nap alatt megtörténik. Az utóérlelést kényszerlevego˝ztetett rendszerrel valósítják meg. Ezek a megoldások nagy energiaigénnyel járnak és a szennyezett levego˝t bioszu˝ro˝kön átvezetve kell tisztítani. Ezeknél az üzemeknél az aprítási és rostálási mu˝veleteket rögzített berendezésekben végzik, így az összes anyagot nagy belso˝ szállítási ráfordításokkal kell mozgatni.

5

A gyakorlatban a nyílt és a részben zárt rendszerek széles körben, a zárt rendszerek – elso˝sorban a magas beruházási és mu˝ködtetési költségek miatt – ritkábban alkalmazottak. A részben zárt és zárt rendszereknél alkalmazott érlelo˝reaktorok (forgó hengerek, vertikális és horizontális kamrák, alagutak stb.) az anyag keverését, intenzív levego˝ztetését, nedvességtartalmának és ho˝mérsékletének szabályozását rendszerint részben vagy teljesen automatizáltan biztosítják. A mozgó reaktorok építési költsége jóval nagyobb mint az egyszeru˝bb álló rendszeru˝eké, azonban lényegesen nagyobb teljesíto˝képességu˝ek. Az ilyen gépi komposztálási megoldások a mu˝szaki kivitel igényessége és bonyolultsága, az épületigény, valamint az építési és üzemeltetési költségek nagysága miatt rendszerint nagyobb régiók nagykapacitású üzemei számára javasolhatók. A nyílt rendszeru˝ eljárások néhány hátránya – nagy területigény, nagy kézi munkaero˝igény, az érlelési folyamat körülményes kézbentarthatósága – ellenére az egész kis (néhány ezer tonna/év) kapacitásoktól a nagykapacitású (több tízezer tonna/év) létesítményekig egyaránt jól alkalmazhatók azzal, hogy különös figyelmet kell fordítani az elo˝írt technológia fegyelmezett betartására.

24


A viszonylag egyszeru˝, alacsony költségigényu˝, jól gépesítheto˝ eljárással jó mino˝ségu˝ végtermék állítható elo˝. 5.2.3 Végtermék csomagolása A megfelelo˝ mino˝ségu˝, tisztaságú komposzt elo˝állításához (mino˝ségjavító adalékolás, idegenanyag eltávolítás) a végtermék kiszerelése, kikészítése szükséges. Ez rendszerint a komposzt rostálását, mágneses vaskiválasztást és légosztályozó tisztítását, esetenként csomagolását (zsákolását) foglalja magában. A kész anyagot a szezonális értékesítési leheto˝ségek miatt rendszerint hosszabb-rövidebb ideig tárolni kell. A kész komposztot nagy tömegekben, a tömegekhez képest kis halom formákban célszeru˝ tárolni, leheto˝leg fedett területen. Itt meg kell akadályozni a csapadékvíz hozzáfolyást és a szél általi elhordást. Friss komposztot csak folyamatos értékesítés esetén állítanak elo˝, tárolását az üzemen belül kerülni kell. Problémát jelent a megfelelo˝ mino˝ségu˝, piacképes termék elo˝állítása (fontos a garantált mino˝ség folyamatos biztosítása), a laza talajszeru˝ végtermék szállításérzékenysége, valamint a lerakást igénylo˝ maradék ártalmatlanítási igénye. Az eljárás gondos anyagelo˝készítést és anyagkiválasztást követel meg. A komposztálás különösen elo˝nyösen alkalmazható a települési hulladék zöldhulladék-összetevo˝inek és a biohulladéknak a feldolgozására, ahol a kezelendo˝ anyag szervetlen és nehezen lebontható maradékokkal csak csekély mértékben szenynyezett, biológiailag könnyen kezelheto˝, homogén alkotókból áll. Ez esetben az ártalmatlanítandó maradék mennyisége átlagosan 10-15 m/m-%-ra teheto˝ (biohulladék kezelésekor). A zöld- és biohulladékot komposztáló üzemek rendszerint az egyszeru˝bb nyílt rendszeru˝ prizmás eljárásokat használják, hatékonyak és jól gépesítheto˝k, az elo˝állított komposzt talajjavítási, kert- és parképítési feladatokhoz kiválóan felhasználható, egyenletes mino˝ségu˝. A technológiák leheto˝séget biztosítanak víztelenített kommunális szennyvíziszap feldolgozására is. 5.2.4 Komposzt-típusok A szerves hulladékok lebomlásának elo˝rehaladottsága szerint az alábbi komposzttípusok különböztetheto˝k meg: • friss komposzt (a lebontás folyamata még nem fejezo˝dött be, ferto˝zo˝képessége nincs, az érlelési ido˝ kb. 4-6 hét); • kész komposzt (a lebontás folyamata befejezo˝dött, ferto˝zo˝képessége nincs, az érlelési ido˝ kb. 5-7 hónap); 25

5


• speciális komposzt (különbözo˝ érettségu˝ komposztok különleges adalékanyagokkal, pl. mész, vér- és csontliszt, algaliszt, agyag, homok, ko˝zetliszt).

5.3 A megfelelo ˝ komposztálási eljárás kiválasztása 5.3.1 A komposztálótelep telepítésének változatai A komposztáló létesítmény tervezésénél az alapveto˝ kérdés a helyhez kötött vagy mobil technika használata, a centralizált vagy decentralizált telepítés választása. A cél a piacképes komposzt elo˝állítása, azaz annak biztosítása, hogy az elo˝állítás költsége ne haladja meg a helyi humusz, kerti föld és hasonló szervestrágya árakat. Gondos alaptervezés mellett (a létesítés helye, mennyiség, szállítási távolság) dönto˝ a leheto˝ség szerinti legegyszeru˝bb, de rugalmas rendszer kiválasztása. A természetes és kisköltségu˝ érlelési folyamat munkáját – amennyire lehetséges – érdemes rábízni a természetre, a mechanikus munkafolyamatokat a szükséges minimumra korlátozva. A szükséges gépeknek – aprító-, rostáló-, markoló-, forgatóberendezések – mu˝szakilag úgy kell egymáshoz illeszkedniük, hogy a rendszer elemei harmonikus, összehangolt munkamenetet szavatoljanak.

5

A centralizált telepítés A nagy begyu˝jto˝helyeken elhelyezett központi komposztálóberendezések mu˝ködési költségeinek nagy hányadát képezik a komposztálandó anyagok (zöldhulladék szelektív gyu˝jtésébo˝l visszamaradó biohulladék) szállítási költségei. A zöldhulladék su˝ru˝sége nagyon csekély, kb. 0,2-0,3 t/m 3, ezért szállítási hatékonysága ennek megfelelo˝en alacsony. A kész komposzt eladásánál ismételten szállítási költségek jelentkeznek, bár ezek a nagyobb su˝ru˝ség miatt (kb. 1,0 t/m3) mindenképpen kedvezo˝bbek. A begyu˝jto˝terület optimális nagyságának meghatározásához fontos tényezo˝k tehát a be- és elszállítási költségek (szállítási módok és távolságok). A centralizált üzemekben a – helyhez kötött telepítésu˝ – bonyolult, automatizáltan vezérelt érlelo˝berendezések nagy villamosenergia-felhasználással dolgoznak, nem kevés karbantartási ido˝igénnyel. Az ilyen üzemekben üzemgazdasági okokból a beszállítási terület lényegesen nagyobb, mint a decentralizált telepítéseknél. Ez nagyobb szállítóeszköz felhasználást és magasabb szállítási költségeket okoz. Az anyag aprítása és a kész komposzt rostálása helyhez kötött gépeken történik, ezért az összes anyagot a gépekhez oda-vissza kell szállítani (belso˝ szállítás). Ezek a szállítási ráfordítások igen jelento˝sek. Ha pl. 3000 m3 nyersanyagot akarunk aprítani, egy 4 m3-es markolókanállal – kb. 50 m-es mozgatási távolságot alapul véve – 37,5 km-t tesz meg az anyagmozgató gép. 26


A decentralizált telepítés Dönto˝en a zöldhulladékok alacsony szállítási hatékonysága miatt ma már elo˝nyben részesítik a decentralizáltan telepített létesítményeket, amelyek kiszolgálását nem helyhez kötött, hanem mobil gépi berendezések végzik. Az 1. ábrán egy ilyen rendszer felépítését vázoljuk.

Összegyu˝jtés és beszállítás

Elo˝aprítás Létesítményen belüli folyamatok

Prizmák

Utóaprítás

Rostálás

Elszállítás

1. ábra: Decentralizált, nyílt rendszeru˝ komposztáló berendezés mu˝ködési elve 27

5


A decentralizált (nyílt rendszeru˝) komposztálásnál a belso˝ szállítási költségek a rövid oda- és visszautak miatt csökkennek. A telepen dolgozó mobil gépek miatt a belso˝ szállítások minimálisak. Az átlagos szállítási távolság az elo˝bbi példa esetén, a kb. 5 m-es anyagmozgatási távolság miatt tizedére csökken. A • • • • • •

mobil berendezések használatának elo˝nyei: viszonylag alacsony összberuházási költség, a teljesítmény és az ár aránya megfelelo˝ (Ft/teljesíto˝képesség), relatíve rövid leírási ido˝ és ennek megfelelo˝en csekély beruházási kockázat, alacsony belso˝ szállítási költségek, üzemelésükhöz egy fo˝ munkaero˝ szükséges, a mobil gépek más telephelyre is átszállíthatók, alkalmazkodva a különbözo˝ kapacitásigényekhez. Ez utóbbi azt jelenti, hogy kis komposztálási igények esetén le lehet mondani a saját gépesítésro˝l, so˝t elo˝nyösebb nagyobb teljesítményu˝ gépet igénybe venni (pl. bérelni) vagy vállalkozónak megbízást adni az aprítási és rostálási munkák elvégzésére. A saját gépekkel rendelkezo˝k az ido˝szakosan felmerülo˝ felesleges kapacitásukat a környezo˝ településeknek bérmunkában felajánlhatják (ez a decentralizált hálózat). Így megvalósulhat a gépek nagymértéku˝ kihasználása, ami egyben azt is jelenti, hogy a fajlagos költségek is alacsonyak.

5

1. táblázat Centralizált és decentralizált komposztálás összehasonlítása

Értékelési tényezo˝k Építo˝anyag felhasználás (beton, ko˝, cement)

Decentralizált, nyíltrendszeru˝ komposztálás

Centralizált, részben zárt és zárt rendszeru˝ komposztálás

Kicsi

Nagy

Acélbeépítés

–

Nagy

Gépszükséglet

Kicsi

Nagyon nagy

Gépek energiafelhasználása

Kicsi

Nagy

Belso˝ szállítás

Kicsi

Nagy

Külso˝ szállítás

Nagyon kicsi

Nagy

–

Nagy

Energiaigény a folyamatosüzemhez (magához a komposztáláshoz)

28


Megjegyzendo˝, hogy a centralizált, részben zárt vagy zárt rendszeru˝ üzemek építése jelento˝sebb környezeti káros hatásokkal jár, mint a decentralizált nyílt rendszeru˝ létesítmények megvalósítása. 5.3.2 A komposztálás feltételrendszere Területigény A komposztáló létesítmény területigényét az odaszállított hulladék mennyisége és az alkalmazott komposztálási módszer határozza meg. A komposztálás területigénye függ: • a prizma formájától, • az átrakás gyakoriságától, • a mobil vagy helyhez kötött gépek, berendezések használatától. Tekintettel kell lenni továbbá a tárolóhelyek, a szociális létesítmények, az általános közlekedési területek, valamint a tartalékterületek helyigényére is. A beszállított anyagok mennyisége függ: • a begyu˝jtési terület nagyságától, • a település struktúrájától, • a zöldterület arányától. A komposztálótelep területigényének közelíto˝ meghatározásához tapasztalati adatokra lehet támaszkodni. Ezek szerint a nyílt rendszeru˝ komposztáló üzemek fajlagos (egy kiszolgált lakosra vetített) mu˝veleti területigénye 0,1-0,2 m2/lakos értékkel becsülheto˝. Komposztálási mu˝veletek A jó mino˝ségu˝ komposztálás lényeges elo˝feltétele a kiindulási anyagok intenzív keverése. A zöldhulladék minden fajtáját a beszállításnál válogatás nélkül kell üríteni, kivéve azokat a hulladékféleségeket, amelyek beszállítási mennyisége évszakonként – ero˝sen változó (pl. vágott fu˝ és faágak, gallyak). Ezeket a rendkívül eltéro˝ C/N-arányuk miatt célszeru˝ külön tárolni és igény szerint adagolni, bekeverni. Ezzel a módszerrel kora nyáron a fu˝ arányát a kívánt max. 30%-ra lehet korlátozni, így biztosítható, hogy a komposzt összetétele az évszaktól függetlenül állandó legyen. További keverést tesz leheto˝vé az aprítógép mobil homlokrakodóval (markoló fogóval ellátva) történo˝ adagolása. Ez a rakodótéren elhelyezett nyersanyagot váltakozva és megfelelo˝en adagolva szállítja az aprítóba, módot adva fu˝ és faforgács szükség szerinti menet közbeni beadagolására is. Az anyag aprítása során tovább keveredik. A végleges keverés a markoló segítségével a prizmák kialakításánál történik.

29

5


Könnyu˝ felrázással elo˝segíthetjük a végleges prizmaforma kialakítását az alábbiak szerint: • a tömörödések az aprító nagy kihordási sebessége miatt megszu˝nnek, • a kidobott anyag ferde rétegzo˝dése miatt az anyag átkeveredik, • a prizmaforma magassága és szélessége optimálisan alakítható. A keverési mu˝velet mobil rendszeru˝, kevero˝csigákat alkalmazó kevero˝, homogenizáló berendezésben is végezheto˝ (ezt a berendezést rendszerint kommunális szennyvíziszap bekeverésénél alkalmazzák). Az érlelést megelo˝zo˝ aprítás célja az érlelési folyamat gyorsítása. A helyes technika dönto˝ jelento˝ségu˝, hiszen az aprítás foka és mino˝sége a munkafolyamat további lépéseit meghatározza. Aprításnál cél az, hogy a mikroorganizmusoknak a prizmában leheto˝ség szerint minél nagyobb érintkezési felületet biztosítsunk, ezért a sima, forgácsszeru˝ vágás nem kívánatos. Az anyagokat kalapácsos aprítóban aprítva a fa részek hosszirányban rostjaikra szakadnak, így biztosítják a kívánt gyapjúszeru˝, bolyhos felületszerkezetet, maximális felülettel.

5

A durva aprítás elo˝nyösebb a finom aprításnál. Arra kell törekedni, hogy kb.30%-ban ún. nagyolt, tépett és nem szecskázott felületu˝ darabok keletkezzenek, tehát a felrostozódott fadarabok 30-60 cm között legyenek. Ez az aprítási méret felelo˝s a prizma megfelelo˝ jó szello˝zéséért. Ezzel az elo˝aprítással a prizmában stabil kötési szerkezet érheto˝ el, amely az érlelés során önmagát szabályozza és funkcionál további mu˝szaki beavatkozás nélkül. Intenzívebb aprításnál a prizma gyors tömörödése miatt – már rövid ido˝ után – a levego˝keringés megszakad és megszu˝nik a szükséges oxigénellátás. Ahhoz, hogy az aerob folyamat ne csapjon át anaerobbá, szükség van a prizma átforgatására. Az ezt végzo˝ átforgató gép átrakószerkezetei további aprítást végeznek, amelynek következménye a prizma gyorsabb összeesése és ez az oxigénellátás megszakadásának felgyorsulásával jár együtt. A szelektív gyu˝jtés alkalmazásával a települési szilárd hulladék biohulladék tartalma (konyhai és részben kerti hulladékok) kitu˝no˝ komposzt alapanyagként veheto˝ számításba (ez a szerves maradék esetünkben a települési szilárd hulladék 3035%-át teszi ki). A bio- és a zöldhulladékok nagyon különbözo˝ lebomlási tulajdonságokkal rendelkeznek. Ezeket a szerkezet, a nedvességtartalom és a tápanyagviszonyok határozzák meg. A komposztálás alatt a zöldhulladék hajlamos a kiszáradásra, míg a tisztán biohulladék inkább az elnedvesedésre és az anaerob bomlásra. Keverésük révén ezek a tulajdonságok ideálisan kiegészítik egymást. Az intenzív lebomlás

30


kedvezo˝bb. A lebomlás irányítása során a fo˝ feladat az, hogy a különbözo˝ összetevo˝k pozitív tulajdonságait hasznosítani lehessen. A zöld- és a biohulladékot le kell mérni és külön tárolni. A kiindulási anyagokból a zavaró idegen anyagokat vagy kézzel kell kiválogatni, vagy gépi úton eltávolítani (rostálás). A zöldhulladékot mobil aprítógéppel kell aprítani és szálirányban szétforgácsolni (kalapácsos aprítógép). A biohulladékot markoló segítségével össze kell keverni az aprított zöldhulladékkal. A keverési arány a kiindulási anyagok összetételéto˝l függ. Általában az optimális keverési arány 1:3. Lényeges különbség a zöldhulladék és a biohulladék komposztálást megelo˝zo˝ elo˝kezelése között, hogy a biohulladékot a szelektív gyu˝jtést követo˝en minden esetben – tekintettel annak jelento˝s idegenanyagokkal való szennyezettségére – kézi válogató szalagon kell átbocsátani, hogy a darabos szennyezo˝ket, idegen anyagokat (mu˝anyagok, üvegek, papír stb.) az alapanyagtól elkülönítsék. Ez a feladat a szelektív gyu˝jtésnél szükségszeru˝en kiépítendo˝ utóválogató egység egyik válogató vonalán elvégezheto˝ vagy a komposztálást végzo˝ telep saját válogatóvonalán teljesítheto˝. Erre azért van szükség, hogy a nyersanyag jó mino˝ségét biztosítsuk és a kész komposzt utótisztítási feladatát egyszeru˝sítsük. A kevert hulladékot trapéz keresztmetszetu˝ prizmákba rakják, ahol a természetes érlelési folyamat végbemegy. Alkalmazható az ún. „vándorló trapézprizma” is, amelyet nem egy menetben raknak fel, hanem rétegesen. Minden egyes újonnan felrakott réteggel „vándorol” a prizma a komposztáló területen. Ennek elo˝nyei a kis helyigény, a csekély mu˝szaki ráfordítás és eszközhasználat, valamint az egyszeru˝ kezelés. A prizmákat kb. 3 hónap elteltével utóaprítják és átrakják. Az átrakást markológéppel végzik. Az átrakás szükségességét meghatározzák: a prizmaho˝mérséklet alakulása, az összetétel és az ido˝járás. Az így most már teljesen összekevert anyagot trapéz keresztmetszetu˝ prizmákban tovább érlelik. Körülbelül egy hónap múlva lehet a kész anyagot rostálni és értékesíteni. A folyamat eljárási lépéseit mutatja be a 2. ábra.

31

5


Zöld hulladék Nyesedék, fahulladék

Biohulladék

Adalék anyagok

Föld, termo˝talaj (segédanyagok)

➨

BE

Aprítás

Kalapácsos/hengermu˝ves aprítógép

Keverés Kevero˝gép

Elo˝rothasztás (többszöri)

Elo˝rohasztás Komposztprizma

Átforgatás Prizmaátforgató

Utórohasztás Komposztprizma

5

Utórothasztás

Rostálás Durva frakció

Dobrosta Finom frakció

Szennyezo˝ anyagok eltávolítása Légosztályozó

➨

➨

➮ Könnyu˝ anyagok

Kész komposzt

Speciális komposzt

2. ábra: Zöldhulladék és biohulladék komposztálása nyílt rendszerben

32


A komposztálási folyamat utolsó munkafázisa a rostálás, amelynek célja: • homogén szemszerkezetu˝ komposzt elo˝állítása, • szervetlen idegen anyagok (pl. fém, üveg, ko˝, mu˝anyag) eltávolítása. A vibrációs, a hullámhálós és a dobrendszeru˝ rosták közül a forgó dobrostákat részesítik elo˝nyben a következo˝ hasznos tulajdonságaik miatt: • nagy hasznos rostálófelület, tehát nagy teljesíto˝képesség; • jó öntisztulás a beépített kefehengerek miatt, tehát nagy mu˝ködési biztonság nedves anyag esetében is; • nem érzékeny az idegen testekre (pl. ko˝, fém), tehát alacsony javítási költség; • nem szükséges sík helyszín, mindenfajta terepen felállítható; • gyors rostacsere lehetséges a különbözo˝ komposzt szemcsenagyságokhoz, flexibilis illesztési leheto˝ség. A dobrostán a hálósu˝ru˝ség 15-40 mm között változhat. Túlnyomórészt a 20 mmes rostát alkalmazzák. A dobrosták többsége mobil kivitelu˝, hasonlóan az aprítógépekhez. A komposztálás után a rostán még fennmaradó szerves részeket (pl. hosszabb fadarabkák) a kész komposzttól elkülönítve, egy új prizmához, mint „oltóanyag”-ot hasznosítják. Ez az oltóanyag olcsó és hatásos komposztgyorsítónak bizonyul a lebomlási folyamat kezdeti szakaszában. A kielégíto˝ rostálási teljesítményhez a megfelelo˝ rostálási technika mellett érintetlen és egészséges prizma szükséges. Meleg és száraz prizmák jobban rostálhatók mint a nedves, éppen kihu˝lt prizmák. A kedvezo˝ rostálási ido˝pont nagyban függ az eljárástól és nem lehet általánosítani. Rostálni minden ido˝ben lehet – fagyban, eso˝ben, hóban – egész éven át. Maga az átrostált komposzt a megmaradó saját ho˝ következtében alig érzékeny az ido˝járás változásaira. Az említett komposztálási eljárás módot nyújt víztelenített kommunális szennyvíziszap kevert feldolgozására is. A tapasztalatok szerint a 70-75%-ra víztelenített kommunális szennyvíziszap keverheto˝ az aprított zöldhulladékkal. A pontos keverési arányt, a korábban elmondottak figyelembe vételével, a nyersanyagok vizsgálati eredményei alapján lehet beállítani. A technológia mu˝veleti elemei azonosak az elo˝zo˝ekben ismertetettekkel. Ilyenkor azonban rendszerint háromszög keresztmetszetu˝ prizmákat építenek, amelyek rendszeres – általában heti gyakoriságú – forgatását komposztforgató géppel végzik. Prizmaformák Az érlelési folyamat különbözo˝ prizmaformákban (3. ábra) megy végbe. Az alkalmazott prizmaformák: • szo˝nyegszeru˝ prizma,

33

5


• háromszög keresztmetszetu˝ prizma, • trapéz keresztmetszetu˝ prizma, • táblaprizma. A szo˝nyegszeru˝ prizma vízszintes rétegekben, nem behatárolt méretekkel kialakított felülete beszállító jármu˝vekkel járható. Ebbo˝l következik a prizma jelento˝s tömörítettsége és az átrakógéppel végzett aprítási és forgatási munka gyenge hatásfoka. Emiatt ezt a formát egyre ritkábban használják. A többé-kevésbé háromszög keresztmetszetu˝ prizmát általában a gép formázza és telepíti. Az alkalmazott gép kidobási magasságától függo˝en a prizma magassága elérheti a 2 métert is. A prizma aljzata rendszerint 3 m, hogy a kapható átrakógépekkel telepítheto˝ legyen. Az ilyen prizmákat gyakran át kell rakni, ami jelento˝s gépparkot igényel. A prizma keresztmetszetét vizsgálva – a nagy felületi réteg miatt – a teljes térfogat kb. 40%-a nem vesz részt a folyamatban. A behatárolt biológiai aktivitás alapján az elégtelenül felmelegedo˝ felületi rétegben (0,3 m) csak nehezen lehet megvalósítani a gyommagvak csírázóképességének csökkentését és roncsolását. A külso˝ felület és a magfelület közötti kedvezo˝tlen arány miatt ez a prizmatípus érzékenyen reagál az ido˝járás változásaira. Csekély víztároló képessége magában hordozza a gyors kiszáradás vagy elvizesedés veszélyét, so˝t igen kedvezo˝tlen helyzet alakulhat ki nagy eso˝zés idején.

5

A vizet át nem ereszto˝ réteg az iszapos vizet az oldalakról levezeti a prizma aljzatához, ami elvizesedéshez vezet. Ezért a háromszög keresztmetszetu˝ prizma elhelyezésénél tekintettel kell lenni a szivárgó víz kialakulására és ennek elhárítását a terület építészetileg megfelelo˝ kialakításával kell kiküszöbölni. A prizma területigénye a közlekedo˝ utakat is figyelembe véve az aprított anyag m 3eként 1,83 m2, amely elegendo˝ nagyságú és a közlekedo˝ utak elhagyása nélkül is csak 1,2 m2/m3-re csökkentheto˝.

34


3. ábra: Háromszög és trapéz keresztmetszetu˝ prizmakialakítás A trapéz keresztmetszetu˝ prizma 8-12 m talpszélességu˝, rézsu˝s kialakítású és kb. 2,5 m magasságú. A prizma méreteit a komposztanyag összetételének és a helyi klíma feltételeinek függvényében lehet optimálisan kialakítani. A prizma magassága csapadékban gazdag területen pl. 3 méterig is emelkedhet, illeto˝leg csapadékszegény területen 2 méterre csökkenhet. A prizma – a háromszög keresztmetszetu˝ prizmával ellentétben – markolóval telepítheto˝ anélkül, hogy az a prizmát bejárná (a hulladékon közlekedne). A prizma 0,42 m2/m3-es átlagos területigénye majdnem negyede a háromszög keresztmetszetu˝ prizmáénak. A nagyon kicsi felületi réteg az összes térfogatnak mindössze 17%-a és ideális feltételeket kínál a gyommagvak csírázóképességének csökkentésére. A kis felületi réteg ugyanakkor nagy stabilitást biztosít az extrém ido˝járási hatások ellen. A prizma nagy víztárolási képessége kapcsolatban van az érlelési intenzitás nedvességto˝l függo˝ önszabályozó rendszerével. Csapadék miatti kimosódás és szivárgó nedvesség jól épített prizmánál nem fordul elo˝.

35

5


Szivárgó víz (csurgalék víz) a természetes rothadási folyamatban (pl. erdo˝ben) nem keletkezik, a természet nem termel hulladékot. A szakszeru˝en irányított komposztálásnál ugyancsak nem kell számolni szivárgó víz keletkezésével. Szivárgó víz keletkezésére az alábbi leheto˝ségek adódhatnak: • Abban az esetben, ha a prizma túl lapos, a fölösleges csapadékvíz beszívódik a prizmába (a felület és a térfogat aránya!). Itt a szerves szennyezo˝anyagok is koncentrálódnak és a prizma alján kilépnek. • A prizma oldalfelületén lefutó csapadékvíz nem szivárog be. Ennek oka lehet az, hogy a felület tömörödött vagy a prizma mélyedésben került elhelyezésre. Ennek következtében a víz oldalirányban lefut a prizma lábához, a prizma vízben áll, ami anaerob folyamatot indít el. • A prizma anyagának magas a nedvességtartalma, rossz a keverési arány vagy túl finom az elo˝aprítás. Ezek mind anaerob bomlási folyamathoz vezetnek. Így a szennyezo˝anyagokkal telített eljárásvíz kilép a prizma lábánál.

5

A szivárgó víz keletkezése elkerülheto˝ az alábbiak betartásával: 1. A komposztálandó anyag kb. 70%-a nagy és max. 30%-a finom frakciójú legyen. A nagyobb méretu˝ anyag alatt gallyat, fadarabokat, kerti sövényt, bozótot, a finom frakciójú anyag alatt füvet, konyhai maradékot stb. értünk. 2. Az aprítás helyes mértéke szükséges elo˝feltétel a nagy pórustömeg biztosításához (levego˝ellátottság). Meghatározó a helyes aprítási technika. 3. A prizmamagasság az ido˝járási viszonyoktól (eso˝ben szegény vagy eso˝ben gazdag terület) és a felület csökkenéséto˝l függo˝en változik. A prizma formáját úgy kell megválasztani, hogy a felület és a térfogat aránya a leheto˝ legkisebb legyen. A prizma ideális formája a trapéz és ennek magassága 2,5-3,0 m. Ezen felül a trapéz formájú prizma még nagy vízszintes fedo˝felülettel rendelkezik, amely a csurgalékvíz felvételére alkalmas.

5.4 A komposztálótelep kialakításának és üzemeltetésének feltételei A biohulladék házi komposztálása nem engedélyköteles tevékenység, a telepi komposztálás igen. A hulladékkezelési engedély iránti kérelem alapveto˝ követelményeit a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiro˝l szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet tartalmazza, a komposztálással kapcsolatosan azonban további elo˝írások is vannak. Meg kell adni a kezelés során keletkezo˝ kezelt bio-

36


hulladék, illetve tovább nem hasznosítható, megmaradó hulladék mennyiségét, annak tervezett kezelési módját, további felhasználási leheto˝ségeit. A hulladékkezelési engedélynek tartalmaznia kell a kezelheto˝ biohulladék megnevezését, tervezett mennyiségét, összetételét is. A folyamatok elleno˝rizheto˝sége megköveteli, hogy a biohulladék-kezelo˝ telep üzemelteto˝je biztos legyen abban, hogy az átvett hulladék mindenben megfelel az engedélyben foglaltaknak, ezért a hulladék átvételekor elleno˝riznie kell, – hogy a hulladék típusát és mino˝sítését (összetételét) megállapító dokumentáció megfelel-e az elo˝írásoknak, és azonosítható-e a beszállított hulladék és annak mennyisége, – szükség szerint -, hogy a beszállított hulladék megfelel-e a birtokos által átadott, a hulladék mino˝sítését tartalmazó dokumentációban meghatározottaknak. 5.4.1 A komposztálótelep minimális mu˝szaki felszerelése A komposztálási folyamat többféle technológiával végezheto˝, ezért a kezelési folyamat technológiai egységei, munkagépei is eltéro˝ek, de az egyéb technikai kivitel szempontjából a minimumkövetelmények azonosak. Ezek a következo˝k: • legalább 1,80 m magas kerítés, zárható, a teherforgalom számára is megfelelo˝ kapu, • hídmérleg: számítógépes kapcsolattal kell létesíteni és üzemeltetni, • épület vagy konténer porta és iroda céljára (az irányítás és az adminisztráció részére), szociális helyiségek (mosdó, zuhanyzó, wc, öltözo˝, munkaruha,- és kézi raktár) a dolgozók részére, • szilárd burkolat: a telep közlekedési, üríto˝helyi, konténertárolási és mozgatási területein egységes, szilárd, a nehéz tehergépkocsik forgalmára méretezett burkolatot igényel, a közlekedési útburkolati jelek felfestésével, • csurgalékvíz tároló rendszer: a csurgalék és csapadékvíz elkülönített tárolása céljára, • megfelelo˝ kültéri és beltéri világítás, • tu˝zvédelmi berendezés. 5.4.2 Szaghatások elleni intézkedések A lakóházak közelében (kevesebb mint 500 m) elhelyezkedo˝ komposztálótelep esetében minimálisra kell csökkenteni a szaghatást. A szaganyagok elleni, mu˝szaki berendezésekkel történo˝ kezelések hatékonyságát dinamikus olfaktometriás módszerrel (MSZ-13-108-85) kell értékelni.

37

5


5.4.3 Káros hatások és veszélyeztetés elleni védelem A komposztálótelepen intézkedéseket kell tenni különösen az alábbi káros és esetlegesen veszélyezteto˝ hatások csökkentése érdekében: – poremisszió, – a szél által elhordott anyagok, – zaj és közlekedés, – rágcsálók, madarak, kártékony rovarok, – káros gázok képzo˝dése, – tu˝zesetek. 5.4.4 Elleno˝rzés Az elleno˝rzésre vonatkozó feltételeket az engedélyköteles telephelyek esetében kell alkalmazni. A komposztálás mérvadó jellemzo˝it (ho˝mérséklet és tartózkodási ido˝) a higiénizációs fázisban naponta fel kell jegyezni. A rögzített adatokat öt éven keresztül kell mego˝rizni, és az illetékes hatóság kérésére annak bármikor rendelkezésére kell bocsátani. A megfelelo˝ folyamatirányítás és elleno˝rzés érdekében a komposztáló létesítményeket mintavevo˝- és méro˝helyekkel kell ellátni.

5

5.4.5 Komposztáló telepre vonatkozó részletes elo˝írások A komposztáló telep három területi egységénél – elo˝kezelo˝ tér, komposztáló tér, utókezelo˝ tér – biztosítani kell a szilárd burkolatú terület kialakítását, és a csurgalékvíz megfelelo˝ elvezetését. A szerves hulladékokat az elo˝kezelo˝ térre kell beszállítani és itt kell történnie – a komposztálás kezdetéig – az elo˝tárolásnak. A fás jellegu˝ zöldhulladékok aprítását, valamint a különbözo˝ biohulladékok keverését, homogenizálását az elo˝kezelo˝ téren kell végezni. A bekevert, homogenizált hulladékokat (általában) rakodógép segítségével innen szállítják át a komposztáló térre. A biohulladékok tényleges kezelését, az érlelést a komposztáló téren kell végezni. A hulladékokat a választott technológiától függo˝en kell különbözo˝ méretu˝ prizmákba rakni, illetve komposztáló berendezésekbe helyezni. Az érés során biztosítani kell a folyamatban résztvevo˝ mikroorganizmusok életmu˝ködéshez szükséges optimális feltételeket (ho˝mérséklet, nedvességtartalom, oxigén, stb.). A rendelkezésre álló komposztáló tér területét figyelembe véve kell kiválasztani

38


a nyitott vagy zárt módszerek közül azt, amelynek alkalmazásához a feltételek megvannak. Az intenzív érés befejeztével a komposztot – az utóérlelo˝ téren – a komposzt érettségi fokát figyelembe véve utóérlelik. A komposztot a további felhasználástól függo˝en rostálni, illetve frakcionálni kell.

5.5 A komposzt mino ˝ségi paraméterei A • • • • •

komposzt biológiai jellemzo˝i: szerves összetevo˝ket tartalmaz, ferto˝zo˝képessége nincs, kórokozóktól mentes, gyommagvaktól mentes, érettségi foka.

Kémiai jellemzo˝i: • pH-érték • fontosabb tápanyag-összetevo˝k (N, P, K) • nyomelemtartalom (kalcium, magnézium, bór) • C/N-arány • mésztartalom • nitrogénmegkötés • sótartalom • nehézfémtartalom. Fizikai jellemzo˝i: • szemcseméret (finom szemcse 8 mm alatt, közepes szemcse 8-20 mm között, nagy szemcse 20 mm felett), • struktúra-stabilitás (eróziógátlás), • víztartalom, • idegenanyag-tartalom, • tárolhatóság. A komposzt mino˝ségét alapveto˝en a kiindulási anyagok mino˝sége, a bomlás jellege határozza meg. A mino˝séget tehát befolyásolja, hogy a komposztálást a hulladék milyen bomlási szakaszában állítjuk meg, azaz hogy a komposztot friss vagy érett állapotban értékesítjük. A talajban elhelyezett komposzt egyrészt tápanyagforrást jelent a növények számára, másrészt hozzájárul a talajszerkezet javításához (levego˝ellátottság) és a talajban lezajló oxidációs-redukciós folyamatokhoz.

39

5


A komposztok agronómiai hatékonyságát adott talajtípuson minden esetben üzemi trágyázási kísérletekkel lehet meghatározni. A jelenlegi hazai viszonyok között a komposzt értékesítési kérdései megoldatlanok, felhasználási tapasztalatok szórványosan állnak rendelkezésre. Az eladás legfo˝bb kritériuma a jó és állandó mino˝ségu˝, kemény anyag (üveg, fém, ko˝, mu˝anyag) nélküli, valamint a speciális felhasználói igényeket is kielégíteni tudó komposzt. Az elo˝érlelésbo˝l származó friss (nyers) komposzt felhasználása során lényeges szempont, hogy az anyagban lezajló további átalakulási, bomlási folyamatok miatt a levego˝vel való érintkezést biztosítani kell. Ezért felhasználásánál csak a közvetlenül a talajfelszínre felhordás, illetve kismélységu˝ bedolgozás jöhet szóba. A kész komposztnál fentieknek nincs jelento˝ségük. A komposzt, mint talajjavító anyag fontosabb felhasználási leheto˝ségei: • szántóföldi növénytermesztés (kapásnövények, gabonafélék, takarmánynövények, rét- és legelo˝gazdálkodás), • gyümölcs- és szo˝lo˝termesztés, • erdo˝gazdaságok (faiskolák), • dísznövények termesztése (kertészetek), • zöldterületek, parkok létesítése és fenntartása, • eróziós károk csökkentése, • talajjavítás (savanyú és homokos talajok), • rekultivációs munkák (hulladéklerakók, meddo˝hányók, vízvédelmi töltések stb. takarása).

5

A • • •

komposzt hasznosításához szükséges mino˝ségi elvárások: magas szervesanyag- és növényi tápanyag-tartalom, alacsony idegenanyag tartalom (üveg, fém, mu˝anyag, ko˝, gumi stb.), higiénés vonatkozásban kifogástalanság és jelentéktelen toxikusanyag-tartalom (fo˝ként nehézfémek).

A komposzt értékesítheto˝ségét javítja, ha elo˝állítása során mino˝ségjavító adalékokkal keverik (pl. mész, szerves trágya, mu˝trágya).

5.6 A komposzt felhasználása A komposzt elo˝állításának célja ketto˝s: egyrészt, hogy elkerülheto˝ legyen a biohulladék lerakóban történo˝ ártalmatlanítása, másrészt, hogy olyan hasznos anyagot nyerjenek a folyamat eredményeként, amely segítségével a természet körforgásába a biohulladék visszaviheto˝vé válik.

40


A komposztálás folyamán keletkezo˝ terméknek tehát olyan összetételu˝nek kell lennie, amely a talajra, illeto˝leg a talajba kerülve annak mino˝ségét nem rontja, so˝t javítja. Tekintetbe véve azt is, hogy a földrajzi elhelyezkedésto˝l függo˝en a különbözo˝ talajok mino˝sége mennyire eltéro˝, a talajjavítás és termésnövelés céljából alkalmazott komposzt mino˝sége is többféle lehet. Mégis kell találni valamilyen egységes szempontrendszert, változatlan tulajdonságokat, ami a mino˝sítés alapjául szolgál, so˝t már a gyártási mino˝ségbiztosítás menetében alkalmazható. A terméknek meg kell felelnie a piaci igényeknek is, tehát a garantált tulajdonságok mellett az eladhatóság érdekében a csomagolással, a marketing szempontokkal is számolni kell. A komposzttal szemben a vásárlókban gyakran olyan bizalmatlanság merül fel, amely abból ered, hogy a termék hulladékból származik, még ha mino˝sége azonos is a primer alapanyagból (pl. to˝zegbo˝l) gyártottal. Ezt a bizalmatlanságot csak a garantált, folyamatosan azonos mino˝ség és az ezt szolgáló mino˝sítési rendszer képes legyo˝zni. Ehhez a jelento˝s kihíváshoz társul az, hogy a komposztpiacon egyre fokozódó verseny várható, vagyis a garantált jó mino˝séget piaci áron kell biztosítani. A legbiztosabb mino˝ségelleno˝rzést független szervezet végezheti, akinek biztosan nem fu˝zo˝dik érdeke a hiányosságok elkendo˝zéséhez. Külföldön (több országban is) ezt a feladatot az egész országot átfogó mino˝ségelleno˝rzo˝ szervezet látja el. Magyarországon ilyen önkéntes alapon kiépített szervezet még nem létezik. A hazai elleno˝rzést a földmu˝velési tárca jogszabálya alapján a talajvédelmi laboratóriumok látják el, amennyiben a komposzt elo˝állítói megrendelik a vizsgálatot (legtöbbször engedélyezés céljából). A kereskedelemi forgalmazásra szánt komposztot mino˝síttetni kell, majd az engedély birtokában hozható forgalomba a termék. A mino˝sítést a termésnövelo˝ anyagok engedélyezéséro˝l, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 8/2001. (I. 26.) FVM rendelet elo˝írásai szerint kell végrehajtani. A mino˝sítés során értékelni kell az anyagot higiénés vonatkozásban, vizsgálni kell a szervesanyag-tartalomra utaló jellemzo˝ket (érlelési fok, összes szerves anyag, átalakítható szerves anyag, C/N-arány), a víztartalmat, a szemcsézettséget, a ballasztanyag – értéktelen anyag – tartalmat, a sótartalmat (elektromos vezeto˝képesség), a növényi tápanyag-tartalmat, a károsanyag – toxikus anyag – tartalmat

41

5


(elso˝sorban nehézfémek, esetenként szerves toxikus anyagok). A mino˝sítést követo˝en lehet csak meghatározni az adott alkalmazási területen a területegységként adagolható mennyiségeket és a felhasználás gyakoriságát. A javasolt felhasználási területeket és a fo˝bb alkalmazási kondíciókat összegzi a 2. táblázat. A szántóföldi kultúráknál a komposztot mindig a talaj felso˝ rétegébe dolgozzák be tárcsával vagy kombinátorral, a veto˝ágy kikészítése közben vagy azt megelo˝zo˝en. A kapásnövények telepítésében különösen a friss komposzt elo˝nyös, ugyanis a cukorrépa, a burgonya, a kukorica és a szántóföldi konyhanövények jelento˝s humuszfogyasztók. A legelo˝kre finomszemcsés érett, idegenanyag-mentes kész komposzt javasolt. A gyümölcsösökben közvetlenül a fák alatti területre szórják trágyaszórógéppel (tápanyagellátás, nedvesség-mego˝rzés és gyomnövény visszaszorítása érdekében). Telepítéskor csak kész komposzt javasolt. Szo˝lo˝telepítéshez fo˝ként a szervesanyagban gazdag friss komposzt használatos. Erdo˝telepítésnél ugyancsak friss komposzt javasolt.

5

A • • • •

hasznosítás további kiemelt területei a zöldfelület gazdálkodásban: zöldfelületek kialakításánál, karbantartásánál; új temeto˝k kialakításánál, gondozásánál; sporttelepek zöldfelületeinek kialakításánál; töltések, földgátak, meddo˝hányók zöldfelületeinek kialakításánál, zajvédo˝ töltéseknél, utak elhatárolásainál.

Egyéb hasznosítási leheto˝ségek közül: • bioszu˝ro˝k építésében, • gyógynövény-termesztésben, • dísznövény-termesztésben történo˝ hasznosítás érdemel figyelmet. A komposzt szerepe kiemelkedo˝ jelento˝ségu˝ a talajjavításban (pl. homoktalajoknál, eróziócsökkentésre, kötött agyagos talajoknál), valamint a rekultivációk során (meddo˝hányók, hulladéklerakók, régi bányafeltöltések, amelyekre inkább a gyengébb mino˝ségu˝ komposztok használata javasolt). A komposztok mino˝sítésére és felhasználására vonatkozóan szélesköru˝, külföldi tapasztalatokra lehet támaszkodni. Szállítási oldalról az értékesítésnek területi korlátai vannak, ugyanis a laza komposzt nagy távolságú szállítása jelento˝s költségnövelo˝. A komposzt értékesítését mindenkor a hulladékfeldolgozó üzemhez

42


közeli felhasználóknál ajánlatos biztosítani (rendszeres szállításoknál nem célszeru˝ek a 30-40 km-nél nagyobb szállítási távolságok). A komposztfelhasználás az év folyamán többnyire nem egyenletes, szezonális igényekkel kell számolni és ezért (esetenként féléves) tárolási kapacitást kell betervezni a komposztálótelepen. 2. táblázat A komposzt-felhasználás leheto˝ségei Felhasználás

Friss

Komposzt kész speciális

Telepítés

Mennyiség

Házikert Zöldség - ero˝s fogyasztó - közepes fogyasztó - gyenge fogyasztó

X X X

ültetéskor ültetéskor ültetéskor

15 l/m2 10 l/m2 5 l/m2

Gyümölcsfa, bogyósok

X

termésbetakarítás után

5-10 l/m2

Virágágy

X

tavasszal

5-10 l/m2

Fu˝

X

egész évben

2-6 l/m2

tavasszal o˝sszel mulcsként

10-20 l/m2

Díszfa

X

Virágtálak

X

növényto˝l függ

20-100%

Talajjavítás

X

új telepítésnél

50 l/m2-ig, kb. 5 cm vastagon

tél elo˝tt mulcsként

20 l/m2-ig, kb. 5 cm vastagon

Talajtakarás

X

Mezo˝gazdaság/vállalkozások Kapásnövény

X

évente vetés elo˝tt

10-30 t/ha

minden 2-4 évben o˝sszel és tavasszal

40-100 t/ha

X

évente o˝sszel

10-15 t/ha

X

X

minden 2-4 évben o˝sszel

20-60 t/h

Zöldterület

X

X

Gyümölcsfa

X

X

X Gabona

X

43

minden 2-4 évben

20-50 t/ha

minden 3 évben

75-200 t/ha

5


Felhasználás Fiatal ültetvény

Friss X

Szo˝lo˝telepítés


Telepítés

Mennyiség

X

egyszer

10 t/ha-ig

X

zöldtrágyázás elo˝tt vagy tavasszal

5 t/ha-ig

minden 3-4 évben 100-250 t/ha nehéz talajra

X X

minden 3-4 évben könnyu˝ talajra

100 t/ha

minden 3-4 évben erózióvédelemként 200-300 t/ha a szüret és bogyóérés között

X

Zöldség

5

Szabadtéri

X

X

minden 2-4 évben

60-100 t/ha

Üvegházi

X

X

minden 2-4 évben

10-15 t/ha vagy 1-1,5 kg/m2

X

X

egyszer

150-200 t/ha

X

X

minden 2 évben mulcsként a vegetációmentes ido˝ben

30-40 t/ha

X

X

konténeres keverésnél oldatba

20-30%

X

rossz kerti földdel, mint földkeverék

30-40%

X

2-4 évenként

100-250 t/ha

X

keverni a növényto˝l függo˝en

20%-ig

X

X

egyszer

100-300 t/ha

X

X

2 évenként

20-30 t/ha

X

rézsü füvesítésnél, nyers talajnál

1000 t/ha-ig

X

X

tápoldathoz

20-25%-ig

(elso˝sorban champignon) X

X

fedo˝földhöz

70%-ig

Faiskola

X

Dísznövény Gyökérlabdás Kert és tájépítés

X Gombatermesztés

44


Felhasználás Erdo˝kultúra

Melioráció

Friss


Telepítés

Mennyiség

X

X

erdo˝sítésnél

1500 t/h-ig

X

X

talajárnyékolásra mulcsként

200-350 t/ha

agyagban gazdag legelo˝knél vagy szántóföldi hasznos talajnál

5-10 cm vastagon 340-680 t/ha

X

X

nagyszemcsés, szerkezetgazdag, 1 t/m2 4-évenként, ügyelni szu˝ro˝felület kell a kiszórt 700-2500 t/ha anyag mennyiségére

Zajvédo˝ töltések

X

fedo˝rétegek, egyszeri alkalommal, általában 10-30 cm magas feltöltésre

1-4 m3/m

Rézsükialakítás

X

feltöltésre

1-4 m3/m

Partmegero˝sítés

X

feltöltésre

1-4 m3/m

Rekultiváció

X

mulcsként vagy marással történo˝ bevitele a talajba

3-10 cm magasan

Szu˝ro˝anyag bu˝zös anyagokhoz

45

5

6. A KOMPOSZT ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK ˝ KÉSZÍTÉSE ELO

Ahhoz, hogy a komposzt kereskedelmi forgalomba kerülhessen, mino˝síttetni kell, amely mino˝sítés lesz az alapja a forgalomba-hozatali engedélynek. A kész komposztot rendszerint ömlesztett formában értékesítik, azonban a magánfelhasználók részéro˝l gyakran felmerül annak csomagolási igénye. A zsákolt kiszerelésu˝ komposzttal szemben különleges mino˝ségi igényeket támasztanak. A bezsákolt komposztnak 35% alatti víztartalommal kell rendelkeznie, amely így a tárolást és a kiszórást nem zavarja. A bezsákolt komposzt szemcsemérete finom (8 mm-ig) vagy közepes (8-20 mm-ig) legyen. Mentes legyen idegen szervetlen anyagoktól (pl. üvegszilánk sérülést okozhat a kézi bedolgozásnál). A szoba- és erkélynövények esetében a komposzthoz még virágföld adagolása is szükséges. Ez a föld speciális keverésarányú (komposzt to˝zeggel, agyaggal, homokkal és trágyázó szerekkel keverve) kell, hogy legyen. A nemesített, zsákolt komposztra általában nagy az igény, az elo˝állítás nagy figyelmet igényel. Ugyanakkor a termékskálát szélesíti, ami a piaci értékesítést növeli. A zsákokra a használati utasítást és a garantált mino˝ségi jellemzo˝ket rá kell nyomtatni. A zsákok papírból, mu˝anyagból és jutából készülhetnek. Ökológiai szempontból a papír és a jutazsákok kedvezo˝bbek. A komposztot úgy kell csomagolni, hogy az ido˝járás és a mechanikai hatások ellen védve legyen, biztosítsa a komposzt garantált mino˝ségét, tájékoztassa a vevo˝t a felhasználás teendo˝iro˝l, a termék mino˝ségi jellemzo˝iro˝l (feliratozás). A csomagoláson kötelezo˝en elhelyezendo˝ információkat is szabályozza az FVM rendelet.

6

47

7. A KOMPOSZTHASZNOSÍTÁS KRITÉRIUMAI, ˝ SÍTÉS KÖVETELMÉNYEI, A MINO ˝ ÍRÁSAI, TERMÉKÉRTÉKESÍTÉSI ELO ˝ SÉGEK LEHETO

Mint azt már az elo˝zo˝ekben kifejtettük, a komposzt értékesítheto˝ségének alapfeltétele az állandó, garantált mino˝ség biztosítása, a vevo˝k esetleges speciális igényeinek teljesítése mellett (pl. speciális összetétel, kiszerelés módja). A mino˝ségelleno˝rzés saját és külso˝ mino˝ségelleno˝rzést foglal magában. A saját (gyártói) mino˝ségelleno˝rzés: • a kiindulási anyagok, • a komposztálási technológia és • a végtermék ido˝szakos elleno˝rzését foglalja magában. A külso˝ mino˝ségelleno˝rzés rendszerint a késztermék ido˝szakos elleno˝rzését jelenti, amelynek alapján a termék forgalmazási engedélyt kap. Alapelv, hogy a komposzt mint végtermék csak annyira lehet jó, amilyen a kiinduló anyag volt. Ezért különösen fontos, hogy a beszállítás során az átvétel legalább alapos szemrevételezéssel történjen. Körültekintéssel kell megválasztani a begyu˝jtési terület zöld-, illeto˝leg biohulladék kibocsátóit és szállítóit. A komposzttelepre beszállítók kockázata, ha a frissen leborított anyagot a benne lévo˝ szennyezések miatt ismételten fel kell rakodni, természetesen saját költségük terhére. Ez kényszeríti o˝ket, hogy kizárólag mino˝ségi anyagot szállítsanak be. Minden költség, amit az átvételt intézo˝ személyek képzésére fordítanak, kamatozik a nagyértéku˝ komposzt magasabb eladási árában. A mérlegelésen és a szemrevételezésen túl egyéb – analitikai – vizsgálat általában nem szükséges a zöldhulladékok esetében. Szelektíven gyu˝jtött biohulladék beérkeztetése esetén viszont indokolt lehet egy olyan átvételi mino˝ségvizsgálat, amely az anyag fontosabb jellemzo˝it (pl. nedvességtartalom, nehézfém- és idegenanyag tartalom) vizsgálja. Erre fo˝ként a kezdeti ido˝szakban lehet szükség. Segítséget jelentenek az olyan települési szabályozások, amelyek bizonyos zöldhulladékok keletkezési mino˝ségét befolyásolják (pl. temeto˝i szabályzat, amely elo˝írja, hogy koszorúkat, sírcsokrokat csak természetes, lebomló anyagokból lehet készíteni).

49

7

A KOMPOSZTHASZNOSÍTÁS KRITÉRIUMAI

Egy prizma adatlapja A prizma száma:

98/11/04.

Dátum:

1998.11.04.

Név:

Komposztáló Úr

Beszállított hulladék fajtája:

települési zöldhulladék

Mennyiség:

3000 m3

Felrakás ido˝pontja:

98.11.06.

Utóaprítás ido˝pontja:

99.02.03.

Mintavételezés ido˝pontja:

99.08.02;

Vizsgálati eredmények:

99.04.28.

csírázóképes magoktól mentes

Rostálás ido˝pontja:

99.05.06.

Késztermék mennyisége: Késztermék:

1200 m3 általános komposzt, 20 mm-es rostán

Különleges megjegyzések: 4. ábra: Komposztprizma adatlap-típus A technológia elleno˝rzésének alapja az üzemi napló vezetése. Ez megkönnyíti az érlelési folyamat szervezését és elleno˝rzését. Mino˝ségelleno˝rzések és ho˝mérsékletmérések egészítik ki a feljegyzéseket. Egy ilyen formanyomtatványt mutat be a 4. ábra. Ha szükséges, az esetleges átforgatások idejét is fel kell tüntetni a nyomtatványon.

7

A helyszínen a következo˝ vizsgálatokat kell rendszeresen elvégezni, a szükséges beavatkozások megtétele érdekében: • ho˝mérsékletmérés (az érlelés elso˝ kéthetében naponta, majd ezt követo˝en legalább hetente), • nedvességtartalom meghatározása (a vizsgálat marokpróbával vagy mintavételt követo˝ szárítószekrényes méréssel végezheto˝; a laza komposzt max. 45 m/m % nedvességet tartalmazhat), • oxigénellátás (speciális mu˝szerekkel), • csíraképes magtartalom (desztillált vízzel nedvesített komposztot csíráztató edényben, 14 és 21 nap után a csírák számának meghatározásával vizsgálják; a komposzt akkor tekintheto˝ csíraképes magtól mentesnek, amennyiben literenként 2 magnál kevesebb csírázik ki), • növénytu˝ro˝-képesség (növényi növekedésgátló hatás vizsgálata) (a kísérlethez a komposztot más táptalajjal kell összekeverni, mivel azt sohasem alkalmazzák

50


„tisztán”. A komposztba és egy összehasonlító táptalajba – pl. egységesített föld – 300-300 zsázsamagot kell elültetni. Növénytu˝ro˝ a komposzt, ha a hozadék legalább olyan magas vagy magasabb, mint az összehasonlító táptalajban), • tápanyagveszteségek (az éro˝ anyag szagának és az esetleges keletkezo˝ szivárgóvíz mennyiségének elleno˝rzése, ami ritkábban gázanalízissel egészül ki). Ezek a vizsgálatok olyan rutinvizsgálatok, amelyek egyszeru˝en, olcsón és gyorsan elvégezheto˝k saját laboratórium nélkül. Megjegyezzük, hogy az érési fok elo˝rehaladottságának meghatározásához ma már gyorsabb analitikai módszerek is használatosak. Ilyenkor a szulfid, ammónia, nitrit, nitrát paraméterek koncentrációja és a pH-érték kerül meghatározásra, amelyek a lebomlási folyamat kémiai jellemzésére szolgálnak. Az alkalmazott tesztrudacskák, pl. a nitráttartalomtól függo˝en színváltozással jeleznek, amit a standard színskálával összevetve, a hozzátartozó mérési érték leolvasható. Az érettség jellemzésére legelterjedtebben az önhevülési tesztet alkalmazzák, amelynek lényege, hogy az optimális (55%) nedvességtartalomra beállított komposztot 1,5 liter térfogatú és 100 mm belso˝ átméro˝ju˝ ho˝szigetelt tartályba (Dewar-edény) helyezzük és megnézzük, hogy a tartály alsó harmadába helyezett ho˝méro˝ 2-5 napon belül milyen ho˝mérsékleti maximumot mutat. Az elért legmagasabb ho˝mérsékleti érték alapján soroljuk be a komposztokat, a érett komposztoknak a IV.-V. érettségu˝ fokú komposztot nevezzük. ˝ MÉRSÉKLETI MAXIMUM (°C) ÉRETTSÉGI FOK HO I. érettségi fok

60-70

II. érettségi fok

50-60

III. érettségi fok

40-50

IV. érettségi fok

30-40

V. érettségi fok

20-30

Magyarországon kidolgoztak egy, az oxigénfogyasztáson alapuló érettség mérési módszert (EJF Mu˝szaki Fakultása, Baja), amely a folyamat jó követheto˝ségét biztosítja. A vizsgálat a késztermék mino˝sítéséhez is alkalmazható. A késztermék mino˝ségelleno˝rzését saját vagy külso˝ akkreditált laboratóriummal kell végezni, meghatározott rendszerességgel.

51

7


A mino˝ségvizsgálat alapján a forgalmazónak javaslatot kell kidolgoznia a szakszeru˝ felhasználásra. A mino˝ségelleno˝rzésro˝l kötelezo˝en mego˝rzendo˝ vizsgálati jegyzo˝könyv készül, amit igény szerint az elleno˝rzo˝ (engedélyezo˝) hatóságnak be kell mutatni. Az engedélyezo˝ hatóság a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat ezen túlmeno˝en meghatározott ido˝szakonként külso˝ kontrollt is elo˝írhat a késztermékre, amit akkreditált laboratóriummal végeztetett mino˝ségvizsgálattal kell alátámasztani. A komposzt mino˝sítésére, forgalmazására, engedélyezésére hazánkban a termelésnövelo˝ anyagok engedélyezéséro˝l, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 8/2001.(I.26.) FVM rendelet vonatkozik. A jogszabály legfontosabb elo˝írásainak – a komposztra vonatkozó – kivonatát tartalmazza az 1. melléklet.

7

52

8. A KOMPOSZTÁLÁS GAZDASÁGI KÉRDÉSEI

A komposztálás költségeinek áttekintése nehéz feladat, hiszen a nagy számú technológiai megoldás, a gazdasági környezet (infláció), a vállalkozások üzletpolitikája és a helyi adottságok ero˝sen befolyásolják a költségek alakulását. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy Magyarországon még nagyon kevés komposztáló telep mu˝ködik, így általános érvényu˝ következtetést nem lehet levonni belo˝lük. A komposztálás tervezése során a következo˝ket kell figyelembe venni: • a beruházás nagyságát; • az üzemeltetés során jelentkezo˝ költségeket. A beruházás nagyságát az alábbi tényezo˝k határozzák meg: • a komposztálásra kerülo˝ hulladék mennyisége és mino˝sége (ez határozza meg az alkalmazott technológiát és annak méreteit); • környezetvédelmi követelmények (talaj-, víz- és levego˝tisztaság-védelem), amelyek jelento˝sen növelhetik a beruházást (pl. a zárt komposztálási rendszerek légtechnikai berendezései); • helyi sajátosságok (közremu˝ködo˝ önkormányzatok, mezo˝gazdasági termelo˝k eszközei, gazdasági támogatások stb.) A beruházáskor felmerülo˝ költségek a következo˝ fo˝bb tényezo˝kbo˝l tevo˝dnek össze: • az építési telek ára (ha bérlet, akkor a bérleti díjak a mu˝ködtetés költségei között jelentkeznek); • a telep épületei (fedett színek, szociális és iroda épületek, talajburkolat, közlekedo˝ utak stb.) • technikai berendezések (komposztálás gépei, rakodógépek, szállítójármu˝vek stb.); • elektrotechnikai berendezések (elektromos rendszer kiépítése és hálózati csatlakoztatása, érzékelo˝-vezérlo˝ berendezések); • légtechnikai berendezések (zárt rendszeru˝ komposztálás során szükséges a keletkezo˝ gázok elvezetése és tisztítása); • egyéb környezetvédelmi berendezések (áthajtók, csurgalék- és csapadékvíz gyu˝jto˝rendszer és a felfogott víz kezelése stb.). A komposztáló telep üzemeltetése során felmerülo˝ költségeket állandó és változó költségekre oszthatjuk. Az állandó költségek nagyságát a termelés nagysága nem befolyásolja, ezek a mu˝ködésto˝l függetlenül jelentkeznek. A komposztáló telep fontosabb állandó költségei: • amortizáció 53

8

A KOMPOSZTÁLÁS GAZDASÁGI KÉRDÉSEI

• • • • •

karbantartás, javítás; bérköltségek; adminisztráció; biztosítás, adók, egyéb közterhek; bérleti díjak, hiteltörlesztések.

Az üzemeltetés változó költségei, amelyek nagysága a termelés méretéto˝l függo˝en változik: • energia (üzemanyag, elektromos áram stb.); • víz és szennyvíz-kezelés; • anyagköltségek (felhasznált segédanyagok, fogyó eszközök stb.); • idegenanyagok kezelési, mentesítési költségei. A komposztáló telep bevételei több forrásból is származhatnak. A komposztálás Európai Uniós piacának fejlo˝dését elemezve megállapítható, hogy kezdetben a komposzt értékesítése jelentette a magasabb bevételt és meghatározta a jövedelmezo˝séget. Késo˝bb a kínálat jelento˝s megnövekedése révén a komposzt piaci ára nagy mértékben csökkent, a mino˝ségbiztosítás nélküli komposzt eladhatatlanná vált, és csak a kiváló mino˝ségu˝ komposztokért lehetett a korábbi összeget megkapni. Ezeken a piacokon a komposztáló telepek jövedelmezo˝ségét manapság a szerves hulladék átvételért kapott lerakási díj adja. Magyarországon várhatóan a hulladék „értéktelensége” miatt a kezdeti ido˝szakban a legfontosabb bevételi forrás a komposzt értékesítésébo˝l származhat. A komposzt árát befolyásolja annak mino˝sége, és az értékesítés módja. A zsákolt (10-50 kg) kiszerelés esetén magasabb árat lehet elérni, mint az ömlesztett értékesítéskor. A késo˝bbiekben várhatóan fontosabb bevétel lesz a biohulladékok kezelésekor az önkormányzatok illetve a lakosság által fizetett átvételi díj. Ennek nagyságát alapveto˝en befolyásolja majd a hulladéklerakókon meghatározott lerakási díj és a szállítási költségek. A komposztálás költségei viszonylag biztosan becsülheto˝k, de a bevételeket jelenleg nehezen határozhatjuk meg. Fontos megjegyezni, hogy a komposztálás, a keletkezo˝ hulladékok újrahasznosítása nem tisztán gazdasági kérdés, hanem inkább társadalmi és környezetvédelmi feladat, amelyben fontos a magán az állami és az önkormányzati szektor szoros együttmu˝ködése.

8 54

9. A KOMPOSZTÉRTÉKESÍTÉS MARKETINGJE

A következo˝kben megfogalmazottak megfontolása a komposztértékesítésre történo˝ felkészülés elo˝tt különösen indokoltak, tekintve, hogy nincs még kialakult hazai gyakorlat ezen a területen, és az értékesítés feltételei a komposztelo˝állítás lényeges pénzügyi szempontja. A garantált mino˝ségu˝ komposzt értékesítésének a megfelelo˝ árképzés mellett fontos alapfeltétele a tervezetten és következetesen végzett marketing munka, amelynek során a nagyüzemi értékesítés mellett hangsúlyos szerepet kell adni a kis és közepes mezo˝gazdasági vállalkozások megnyerésének. A magángazdaságok, amennyiben megbízható és rendszeres szolgáltatást kapnak – elfogadható áron – nem várt, biztos piacot jelentenek hosszú távon is. A marketing a komposztnál nem jelent mást, mint azt, hogy „szolgálni és keresni a vevo˝t”. A célcsoportos intézkedések a komposztértékesítéssel kapcsolatosan nagyon sokoldalúak, magukban foglalják: • a területi szövetségeket (amelyek a hazai körülmények között még nem léteznek), • a településeket (parkfenntartó és temetkezési vállalkozások), • a mezo˝gazdasági nagy- és kisüzemeket (szántóföldi termesztés, gyümölcs- és szo˝lo˝termesztés, legelo˝gazdálkodás stb.), • a szolgáltató ipart (faiskolák, területépítés, építkezési és hobbi piac stb.), valamint • a magánterületeket (kiskert egyesületek, kertes háztulajdonosok). A sikeres értékesítéshez a marketingkoncepciót új elvekkel és stratégiákkal kell kiszélesíteni. A sikeres elo˝relépés alapfeltétele a célcsoportok ismerete. Nem elég csupán a komposztról, annak felhasználási leheto˝ségeiro˝l tájékoztató anyagot (szórólapokat stb.) megjelentetni. Rendszeres tájékoztatást, hirdetést kell biztosítani a helyi médiákban (újságok, kábel TV stb.). Fontos tudni, hogy a komposzt iránt tavasszal és o˝sszel a legnagyobb az érdeklo˝dés. A tájékoztatók mellett biztosítani kell a célcsoportok számára a komposztüzem megtekintésének leheto˝ségét, ahol szakképzett személyzet nyújt tájékoztatást a folyamatról és a termék felhasználási leheto˝ségeiro˝l (ún. „nyitott napok” szervezése). Reklámozhatjuk úgy is a terméket, hogy a jövendo˝beli vevo˝ a komposztot díjmentesen kipróbálhatja. A telefonos vagy személyes kikérdezésen alapuló interjúk tájékoztatnak a vevo˝k tapasztalatairól és kívánságairól. A komposztot jól kimondható, könnyen megjegyezheto˝ névvel kell forgalomba 55

9

A KOMPOSZTÉRTÉKESÍTÉS MARKETINGJE

hozni. A jól megválasztott csomagolás is a reklámot szolgálja. A látható megjelenítésre nagy figyelmet kell fordítani, hiszen a tartalom a külvilágtól el van zárva. A kisfogyasztók számára különösen jól bevált módszer az újrahasználható csomagolás (komposztvödör) ingyenes utántöltésének – pl. egy évig korlátlanul – a biztosítása (ilyenkor csak az elso˝ esetben kell az edényzetért fizetni). Ki kell építeni az értékesítési hálózatot, ugyanis nem mindenki hajlandó arra, hogy a komposztért nagyobb távolságokat megtegyen. Az „egyenesen a kertbe” szervíz elo˝nyös a felhasználónak és növeli a termék értékesítési mennyiségét. A komposzt zsákos értékesítése történhet pl. kertcentrumokban és kertészeti árudákban, piacokon. Ismertessük meg a komposztot kiállításokon vagy vásárokban, a standokon történo˝ árusítással egybekötve. A nagykereskedo˝k a komposztot közvetlenül és ömlesztve a komposzttelepro˝l vásárolják. Ekkor a csomagolás és a szállítás költségein lehet takarékoskodni. A vevo˝k megnyeréséhez kifogástalan ellátás szükséges. A szakképzett személyzet teljesíteni tudja a speciális vásárlói igényeket is. A határido˝re lebonyolított szállítás alapfeltétel a vevo˝k bizalmának elnyeréséhez. Elo˝nyös a törzsvásárlói kártyák bevezetése. Az intenzív ellátás, kiszolgálás ellenére is jelentkezhetnek nehézségek, amelyeket komolyan kell értékelni. Az elégedetlen vevo˝ a legrosszabb reklám. A kibo˝vített termékválaszték minden vevo˝i kívánságot ki tud elégíteni. A rendszeres nagyvásárlók számára a garantált mino˝ségu˝ tömegáru megfelel, míg esetenként mások speciális igényekkel lépnek fel, amelyek a felhasználási területükhöz szükségesek. Az ilyen igények kielégítésével attraktívabbá tesszük a kínálatot. Hosszú távon csak a folyamatos marketing biztosítja az értékesítést. A komposztértékesítés olyan, mint egy növény: állandóan ápolni kell. Meg kell tenni mindent, hogy a komposzt elo˝tt az új piacok és értékesítési formák nyitva álljanak. A komposzt marketingjét tekintve nincs általános érvényu˝ értékesítési koncepció. Kétségtelen, hogy a magas és állandó mino˝ség a siker kulcsa. Erro˝l a vevo˝ket rendszeresen tájékoztatni kell, ismertetve velük természetesen a fontosabb garantált jellemzo˝ket és beltartalmi értékeket. A mino˝ségnek ugyanakkor ára van. A komposzt árképzési tényezo˝i: • a konkurens talajjavító anyagok (to˝zeg, kerti földkeverék stb.) helyi piaci ára, • a tényleges termelési költségek. A lerakási költségekkel szemben a komposztált zöldhulladék az adott település szempontjából megtakarítást jelent (elmaradó ártalmatlanítási költség). Ezt a meg-

56

9

A KOMPOSZTÉRTÉKESÍTÉS MARKETINGJE

takarítást nem a komposzt árának csökkentésére, hanem a komposztálást népszeru˝síto˝ információs, tájékoztatási munkára ajánlatos fordítani. A jó komposzt a hozzátartozó, mérheto˝, értékadó és szabványos tulajdonságokkal (pl. tápanyagtartalom) és szabályos versenyben (pl. a to˝zeggel szemben) magasabb piaci árat érhet el. A komposzt trágyaértékét úgy állapítják meg, hogy a benne lévo˝ tápanyagok – nitrogén, foszfor, kálium – mennyiségét azok aktuális trágyaárai szerint súlyozzák. A sikeres komposztálás azt jelenti, hogy mino˝ségi komposztot egyszeru˝ eszközökkel állítunk elo˝ és nyereséges áron, vevo˝orientáltan értékesítjük a piacon.

57

9

1. melléklet

A komposztmino ˝sítés kritériumrendszere, a mino ˝sítés rendje, alkalmazástechnikai követelmények A növényvédelemro˝l szóló (2000. évi XXXV.) törvény felhatalmazása alapján – a termésnövelo˝ anyagok engedélyezéséro˝l, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról a földmu˝velésügyi miniszter jogszabályt adott ki. E joganyag tartalmazza a komposztra vonatkozó engedélyezési eljárást is. Természetszeru˝leg a komposzt definíciója tágabb értelmu˝, mint a települési hulladék szervesanyag-tartalmú része, viszont a jogszabályt alkalmazni kell a települési hulladékból készült komposztok mino˝sítése, engedélyezése esetén is. (A jogszabály egyébként – címébo˝l is következo˝en – számos más termésnövelo˝ anyaggal kapcsolatos szabályt tartalmaz, így pl. a mu˝trágyák engedélyezésének részleteit is.) A rendelet szerinti komposzt-definíció a következo˝: a növények tápanyagellátásának, illetve a talaj tápanyag-szolgáltató képességének javítására szolgáló, szerves, szervetlen és ásványi eredetu˝ anyagokból komposztálás útján elo˝állított termésnövelo˝ anyag. A jogszabály legfontosabb azon elo˝írásai, amelyeket a települési hulladék szervesanyag-tartalmából készülo˝ komposzt esetében is alkalmazni kell a következo˝kben foglalhatók össze (a rendelet szerinti többi termésnövelo˝ anyagra vonatkozó szabályokat itt nem ismertetjük) A komposzt forgalomba hozatalát és felhasználását a Földmu˝velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium engedélyezi. A komposzt forgalomba hozatali és felhasználási engedélyének megadása érdekében a kérelemhez a következo˝ információkat kell megadni: – a termésnövelo˝ anyag – vagyis esetünkben a komposzt – kereskedelmi neve, amellyel a forgalmazást tervezik, – a termésnövelo˝ anyag típusa (ebben az esetben ez alatt a komposzt értendo˝), – a gyártó neve, címe és statisztikai számjele, – a kérelmezo˝ neve, címe és statisztikai számjele, – a készítmény teljes összetétele, – hatóanyagok, alapanyagok, szennyezo˝ anyagok megnevezése és koncentrációja, – a gyártó által szavatolt mino˝ségi jellemzo˝k, – a gyártó által megadott felhasználási leheto˝ségek és alkalmazási dózisok, – tu˝zveszélyességi osztályba sorolás, – a gyártó által megadott tárolási és eltarthatósági feltételek, – a gyártó által forgalmazni kívánt kiszerelési egység, – a csomagolóeszköz anyaga, címketerv, 59

1. MELLÉKLET

– a komposzt vámtarifaszáma hat számjegyig, – a komposzt gyártástechnológiájának leírása. A kérelemhez mellékelni kell a következo˝ dokumentumokat: – a készítmény vizsgálati eredményei, – a készítmény biztonsági adatlapja, a kémiai biztonságról szóló törvény elo˝írásai szerint, – az engedélyezési eljárási díj befizetésének igazolása, – a veszélyes hulladéknak mino˝sülo˝ összetevo˝t, illetve szennyvíziszapot tartalmazó komposztnál az engedély iránti kérelemmel együtt be kell nyújtani a veszélytelenség megállapításáról szóló határozatot is, – a kockázatos anyagot tartalmazó komposzt esetén annak bemutatása, hogyan viselkednek a kockázatos anyagok a talajban, milyen hatással vannak a felszín alatti vizekre (a kockázatos anyagokra külön jogszabály vonatkozik). Az engedély iránti kérelemmel együtt benyújtandó vizsgálati eredmények és adatok 1. Fizikai, kémiai vizsgálat 3x1 kg mintából: – küllem: szín, szag, halmazállapot, – pH (10%-os vizes szuszpenzióban), – térfogattömeg, – szárazanyag-tartalom, – szervesanyag-tartalom, – vízben oldható összes sótartalom, – szemcseméret eloszlás, – gyártó által deklarált hatóanyagok (N, P2O5, K2O, Ca, Mg stb.). 2. Toxikus elemek vizsgálata 3x1 kg mintából: As, Cd, Cr, Co, Cu, Hg, Ni, Pb. 3. Szerves szennyezo˝k vizsgálata A komposzt elo˝állításához felhasznált hulladék mino˝ségéto˝l függo˝en az alábbi összetevo˝k vizsgálata: – összes PAH tartalom (16 vegyület), – benz(a)pirén tartalom, – ásványiolaj-tartalom (TPH C5-C40), – összes PCB tartalom (7 PCB-28, 52, 101, 118, 138, 153, 180), – összes PCDD/F. 4. Csírázásgátló és gyomosító hatás, valamint növénypatogén kórokozóktól és kártevo˝kto˝l való mentesség vizsgálata 4x3 kg mintából.

60

1. MELLÉKLET

5. Biológiai hatás vizsgálata 5.1 Adott célra még nem engedélyezett termékeknél kultúránként vagy kultúracsoportonként, legalább 2 eltéro˝ agroökológiai térségben (szabadföldön vagy zárt termeszto˝ berendezésben) végzett vizsgálat. 5.2 A csírázásgátló vizsgálatban nem megfelelo˝nek bizonyult termékek kultúránként vagy kultúracsoportonként, legalább 2 eltéro˝ agroökológiai térségben (szabadföldön vagy zárt termeszto˝ berendezésben) végzett biológiai vizsgálata. 5.3. Gomba komposztoknál és gomba takaróföldeknél gomba tesztnövénnyel. 6. Munka- és környezet-egészségügyi adatok: a készítmény veszélyességi besorolása, veszély-jelek, a kockázatokra (R) és biztonságra (S) utaló mondatok, tapasztalatok a gyártónál és a felhasználónál, helyi irritációs hatások (bo˝r, szem, légutak), szenzibilizáció, egyéb tünetek. 6.1 Higiénés mikrobiológiai vizsgálat 3x0,5 kg mintából: – fekál coliform szám meghatározása, – fekál streptococcus szám meghatározása, – salmonella sp. kimutatása, – humán parazita bélféreg pete szám meghatározása. 6.2 Sugár-biológiai vizsgálat 3x0,5 kg mintából. A komposzt elo˝állításhoz felhasznált hulladék mino˝ségéto˝l függo˝en további ökotoxikológiai (Daphnia-teszt, halteszt, algateszt) és egyéb vizsgálatok is elrendelheto˝ek. Vizsgálatot akkreditált magyarországi laboratórium végezhet, a vonatkozó honosított európai szabványok és a jelenleg hatályos magyar szabványok alapján.

A mino ˝sítési eljárás A Földmu˝velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium – mint engedélyezési hatóság – az eljárás során beszerzi a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (a továbbiakban: KvVM) és a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ (a továbbiakban: OKK) szakhatósági állásfoglalását. A szakhatósági állásfoglalást 3 hónapon belül kell elkészíteni a következo˝k szerint: – A KvVM szakhatósági állásfoglalása kiterjed a komposzt felhasználásának, táro-

61

1. MELLÉKLET

lásának, csomagolásának környezet- és természetvédelmi szempontból biztonságos megvalósítására, továbbá a hulladékká vált, illetve lejárt szavatosságú készítmény, a maradékanyag, valamint a komposzttal szennyezett csomagolóeszköz kezelésére vonatkozó környezetvédelmi feltételekre, termékcsaládok esetében a legnagyobb környezeti kockázatot jelento˝ összetevo˝ megnevezésére. – Az OKK szakhatósági állásfoglalása tartalmazza a készítmény tárolásának, felhasználásának környezet-egészségügyi feltételrendszerét, valamint a kémiai biztonságról szóló törvényben foglaltak szerint a készítmény veszélyességi besorolását, a veszély-jeleket, a kockázatra, valamint a biztonságra utaló mondatokat, a készítmény környezet-egészségügyi megítélését, az elo˝készítéshez és a felhasználáshoz elo˝írt védo˝eszközöket és az elso˝segély-nyújtási eljárást, termékcsaládok esetében a legnagyobb közegészségügyi kockázatot jelento˝ összetevo˝ megnevezését. A Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat a kérelem elbírálása során szakérto˝ként jár el. Az engedélyezésre benyújtott kérelem pozitív elbírálását követo˝en az engedély tartalmazza: – a készítmény teljes összetételét, az elo˝írt mino˝ségi és mennyiségi jellemzo˝ket, – a felhasználási elo˝írást, – a munka-egészségügyi elo˝írásokat, a veszélyességi besorolást, a veszély-jeleket, a kockázatra (R) és biztonságra (S) utaló mondatokat, a környezet-egészségügyi elo˝írásokat, az alkalmazás során elo˝írt védo˝eszközöket, az elso˝segélynyújtási eljárást, – a környezetvédelmi elo˝írásokat, – a termésnövelo˝ anyag tu˝zveszélyességi osztályba sorolását, – a tárolás, a csomagolás, az eltarthatóság jelölését, – az engedély érvényességi idejét (év, hó, nap), – a csomagolóeszközön, illetve a kíséro˝okmányon kötelezo˝en feltüntetendo˝ adatokat, – stb. A komposztok tárolására vonatkozó elo˝írások A tárolás során meg kell akadályozni a komposzt hatóanyag-tartalmának csökkenését, fizikai és kémiai tulajdonságainak romlását, és meg kell tartani a környezetvédelmi elo˝írásokat.

62

1. MELLÉKLET

Raktározásra szolgáló tároló kizárólag olyan helyen létesítheto˝, ahol a talajvíz az év egyetlen szakában sem emelkedik a tárlószint fölé, és a csapadékvíz elvezetése biztosított oly módon, hogy a tárolt készítménnyel ne érintkezzen. A termésnövelo˝ anyagok tárolására szolgáló létesítmények kialakítására és engedélyezésére a külön jogszabályokban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A termésnövelo˝ anyagok csomagolása és forgalmazása A komposzt csomagolóeszközének meg kell akadályozni a tartalom kiszóródását, kiszivárgását, illetve kiömlését. A csomagolóeszköznek és a záróelemeknek sérülés nélkül meg kell felelnie a megfelelo˝ anyagmozgatás és bármilyen más, a felhasználás során történo˝ rendeltetésszeru˝ igénybevétel követelményeinek. A komposzt csomagolóeszköz külso˝ megjelenésének olyannak kell lennie, hogy más anyaggal (gyógyszer, élelmiszer, háztartási vegyi anyag) a termésnövelo˝ anyagot ne lehessen összetéveszteni. A csomagolásra elo˝írtakat kell alkalmazni az eredeti csomagolóeszköz megsérülése és a termék átcsomagolása esetén. Az átcsomagolt, valamint a kis egységbe kiszerelt komposzt felhasználhatósági ideje az átcsomagolás, illetve a kiszerelés következtében nem térhet el a termék eredeti felhasználhatósági idejéto˝l. Természetesen nem minden komposztot csomagolnak, engedélyezett az ömlesztett formában történo˝ értékesítés is. Az engedélyezett komposzt csomagolóeszközén, valamint a 100 kg nettó tömeget meghaladó áru és az ömlesztett áru kíséro˝okmányán bizonyos adatokat fel kell tüntetni. Ezt az adatsort is meghatározza a jogszabály. A kötelezo˝en feltüntetett valamennyi adatot egyértelmu˝en el kell különíteni a csomagolóeszközön, címkén és a kíséro˝ okmányon feltüntetett minden egyéb információtól.

A csomagolóeszközön feltüntetendo ˝ adatok A komposzt csomagolóeszközén, valamint a 100 kg nettó tömeget meghaladó áru és az ömlesztett áru kíséro˝ okmányán feltüntetendo˝ adatok: – – – – –

az engedély száma és érvényesség ideje, a komposzt kereskedelmi neve (feltu˝no˝ helyen, egyértelmu˝en, olvashatóan), a komposzt engedélyben meghatározott típusa, a gyártó neve, címe és statisztikai számjele, az engedélyes neve, címe és statisztikai számjele,

63

1. MELLÉKLET

– az engedélyben elo˝írt tápanyag tartalom és oldhatóság (elo˝írt formában) meghatározott módon, – felhasználási elo˝írás, – veszélyességi besorolás, veszély-jelek, a kockázatokra (R) és a biztonságra (S) utaló mondatok, az alkalmazás során elo˝írt védo˝eszközök, elso˝segélynyújtási eljárás, – környezetvédelmi elo˝írások, – tu˝zveszélyességi osztályba sorolás, – tárolási elo˝írások, – gyártási ido˝ (év, hónap, nap), eltarthatóság, – a komposzt vámtarifaszáma hat számjegyig, – garantált nettó tömeg, – ha a termésnövelo˝ anyag a veszélyes áruk szállításáról szóló (ADR/RID) szabályzatok hatálya alá esik, a termék UN száma és ADR/RID osztálya, – egyéb elo˝írások. A tápelemek feltüntetésére vonatkozó elo˝írások A csomagoláson, címkén, illetve a kíséro˝okmányon a tápelemeket vegyjellel és szavakkal is, a táblázat szerint kell feltüntetni. A táblázat tartalmazza az elemi és oxidos forma közötti átváltás vonatkozó szorzószámait. A tápelemek sorrendje egyben a felsorolás kötelezo˝ sorrendjét is jelenti. A komposzt tápelem-tartalmát tömegszázalékban (m/m-%) kell feltüntetni. A makro- és mezoelemeket egész számokban, adott esetben egy tizedes helyig kell megadni. A mikroelemeket minimális mikroelem-tartalomnak megfelelo˝ tizedes helyig kell megadni. Az oldhatóságot a komposzt tömegszázaléka szerint kell kifejezni. Amennyiben az elem teljes mértékben vízben oldható, akkor csak a vízben oldható tartalmat kell feltüntetni, ha a vízben oldható mennyiség eléri a teljes mennyiség egynegyedét, a teljes és vízben oldható mennyiséget egyideju˝leg kell feltüntetni.

Makroelemek

Tápelem neve

Vegyjel

Nitrogén

N

Foszfor

P

– Foszfor-pentoxid

P2O5

Kálium

K

– Kálium-oxid

K2O

64

Átszámítás P=P2O5x0,436 K=K2Ox0,830

1. MELLÉKLET

Mezoelemek

Tápelem neve

Vegyjel

Átszámítás

Kalcium

Ca

Ca=CaOx0,715

– Kalcium-oxid

CaO

Magnézium

Mg

– Magnézium-oxid

MgO

Nátrium

Na

– Nátrium-oxid

Na2O

Kén

S

– Kén-trioxid

SO3O

Klór

Cl

Mikroelemek

Bór

B

Kobalt

Co

Réz

Cu

Vas

Fe

Mangán

Mn

Molibdén

Mo

Cink

Zn

Mg=MgOx0,6 Na=Na2Ox0,742 S=SO3x0,400

A komposztot az engedélyben megjelölt kereskedelmi névvel kell forgalomba hozni. Az engedélyben foglalt kereskedelmi nevet védjegy vagy fantázianév nem helyettesítheti. A komposztok felhasználása A komposzt kizárólag az engedélyben foglalt feltételek szerint használható fel. A komposztot csak olyan módon és mennyiségben lehet felhasználni, hogy a talajok külön jogszabály szerinti kockázatos anyagtartalma ne haladja meg tartós használat esetén sem a felszín alatti víz és a földtani közeg mino˝ségi védelméhez szükséges határértékekro˝l szóló 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendeletben meghatározott „B” szennyezettségi határértéket, valamint a felszín alatti vizek állapota a felhasználás következtében ne romoljon.

65

1. MELLÉKLET

Mino ˝ségi elo ˝írások a komposztokra 1. Hatóanyagokra vonatkozó elo˝írások pH (10%-os vizes szuszpenzióban)

6,5-8,5

térfogattömeg (kg/dm3)

legfeljebb

0,9

szárazanyag-tartalom (m/m%)

legalább

50,0

szervesanyag-tartalom (m/m%) sz.a.

legalább

25,0

vízben oldható összes sótartalom (m/m%) sz.a

legfeljebb

4,0

szemcseméret-eloszlás 25,0 mm alatt

legalább

100,0

N-tartalom (m/m%) sz.a.

legalább

1,0

P2O5-tartalom (m/m%) sz.a.

legalább

0,5

K2O-tartalom (m/m%) sz.a.

legalább

0,5

Ca-tartalom (m/m%) sz.a.

legalább

1,2

Mg-tartalom (m/m%) sz.a.

legalább

0,5

2. A toxikus elemekre vonatkozó elo˝írások As

Cd Co Cr Cu Hg Ni Pb Se tartalom legfeljebb mg/kg szárazanyag

Komposztok

10

2

50

100 100

1

50

100

Hulladékot tartalmazó komposztok

10

2

50

100 100

1

50

100 10

3. Szerves szennyezo˝kre vonatkozó elo˝írások – összes PAH tartalom (16 vegyület)

<1,0 mg/kg sz.a.

– benz(a)pirén tartalom

<0,1 mg/kg sz.a.

– ásványi olaj tartalom (TPH C5-C40)

<100,0 mg/kg sz.a.

– összes PCB tartalom (7 PCB-28, 52, 101, 118, 138, 153, 180) – összes PCDD/F

< 0,1 mg/kg sz.a. <5,0 ng/kg sz.a. T.E.Q

66

1. MELLÉKLET

4. Nem tartalmazhat a biológiai körforgásba nem viheto˝ idegen anyagot, csírázást, növekedést gátló anyagokat, zárlati gyomok magvait, illetve ezek vegetatív részeit, humán-, állat- és növény-egészségügyi szempontból káros, ferto˝zo˝ makro- és mikroszervezeteket, mérgezo˝, szennyezo˝ és radioaktív anyagokat. 5. A biológiai hatékonyság feleljen meg a gyártó által garantált hatásnak. 6. Talajhigiénés mikrobiológiai elo˝írások – Fekál coliform szám

<10 db/g vagy 10 db/ml

– Fekál streptococcus szám

<10 db/g vagy 10 db/ml

– Salmonella sp.

2x10 g vagy ml negatív

– Humán parazita bélféreg peteszám

100 g vagy 100 ml negatív

A rendelet által meghatározott szabályok néhány esetben a komposztra nehezen értelmezheto˝k, illeto˝leg feleslegesnek, túlzottnak érezzük azokat (pl. vámtarifaszáma hat számjegyig), de a rendelkezések egyformán szigorúak, nem differenciálnak.

67

ZÖLD ÉS BIOHULLADÉKOK KOMPOSZTÁLÁSA

Recommend Documents