Zöld Családi KÖZ-PONT. Esélyegyenlőségi Terve

Zöld – Híd Alapítvány

TÁMOP-5.5.1.B-11/2-0087 „Zöld Családi KÖZ-PONT”

Esélyegyenlőségi Terve

Zöld – Híd Alapítvány – Esélyegyenlőségi terve TÁMOP-5.5.1.B-11/2-0087 „Zöld Családi KÖZ-PONT”

___________________________________________________________________________

TARTALOMJEGYZÉK

1. FOGALOMMAGYARÁZATOK ....................................................................................... 3 2. BEVEZETŐ .......................................................................................................................... 9 3. HELYZETELEMZÉS ....................................................................................................... 11 3.1. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS ........................................................................................................................ 11 3.2. ÁLTALÁNOS ÉS KONKRÉT CÉLOK ......................................................................................................... 12 3.3. A PROJEKT KÖRNYEZETE....................................................................................................................... 13 3.4. DEMOGRÁFIA ........................................................................................................................................... 14 3.5. CSALÁDTÁMOGATÁSI RENDSZER ......................................................................................................... 15 3.6. KULTÚRA................................................................................................................................................... 16 3.7. CIVIL SZERVEZETEK ............................................................................................................................... 16 3.8. CÉLCSOPORT ........................................................................................................................................... 17 3.9. A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ NŐK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA .................................... 18

4. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ....................................................................................... 19 4.1. AZ ESÉLYEGYNLŐSÉGI TERV CÉLJA..................................................................................................... 19 4.2. ÁLTALÁNOS CÉLOK, ETIKAI ELVEK...................................................................................................... 20 4.3. KONKRÉT CÉLOK..................................................................................................................................... 21

5. KONZULTÁCIÓ, VISSZACSATOLÁS ......................................................................... 23 6. MÓDOSÍTÁS ..................................................................................................................... 23 7. ZÁRADÉK .......................................................................................................................... 24

2


___________________________________________________________________________

1. FOGALOMMAGYARÁZATOK Esélyegyenlőségi célok az ÚMFT-ben Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó szabályozás (1083/2006/EK rendelet) kiemel két olyan támogatási alapelvet, amelyet minden pályázat tervezése, elbírálása és végrehajtása során figyelembe kell venni: az esélyegyenlőséget és a fenntartható fejlődést. A két alapelv érvényesült az ÚMFT, valamint az egyes Operatív Programok tervezése során, és érvényesül a döntéshozás és végrehajtás intézményrendszereiben, valamint érvényesíteni kell a kiválasztás jogosultságai és értékelési szempontjai között is. Az esélyegyenlőség horizontális területei a Strukturális Alapok felhasználását szabályozó rendelet szerint az alábbiak:

„… a tagállamok és a Bizottság biztosítják a nők és férfiak közötti egyenlőség… elősegítését az alapok különböző végrehajtási szakaszai során.” „… a tagállamok és a Bizottság biztosítják, megteszik a megfelelő lépéseket a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló bármilyen megkülönböztetés megakadályozására…” „az alapokhoz való hozzáférés… különösen a fogyatékossággal élő személyek hozzáférése”

A hat fő esélyegyenlőségi terület Az Európai Bizottság javaslatára és a sajátos magyar adottságok figyelembe vételével hat olyan esélyegyenlőségi terület került kijelölésre, melyek fejlesztése hozzájárulhat

az

ÚMFT-ben

vállalt

esélyegyenlőségi

célok

eléréséhez,

azaz

az

esélyegyenlőség erősítéséhez, különös tekintettel a nők és férfiak közötti egyenlőség, a fogyatékkal élők és a roma emberek esélyegyenlőségének erősítéséhez. A hat terület között 3


___________________________________________________________________________ van olyan, amely kifejezetten valamelyik esélyegyenlőségi célhoz – például a roma emberek esélyegyenlőségének erősítéséhez – kapcsolódik, de olyan is van, amely egyszerre több célt támogat, illetve a hatodik terület más hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének támogatását is lehetővé teszi. Az alábbiakban bemutatjuk a hat fő esélyegyenlőségi területet.

Családbarát munkahelyi körülmények megteremtése, erősítése A fogalom legszűkebb értelmezése szerint a családbarát intézkedések elsősorban a kisgyermeket, nevelő szülőket hivatottak segíteni abban, hogy mind munkájukat, mind családi-háztartási kötelezettségeiket el tudják látni. A családok időbeosztását javító szolgáltatások az elmúlt évtizedben jelentősen visszaestek (például bölcsőde, korai óvodáztatás, közeli és munkaidővel összeegyeztethető bevásárlás vagy ügyintézés), ezért is különösen fontos az egyes szervezetek szerepvállalása. A családbarát munkahely tágabb értelmezése a család legkülönfélébb formáival számol, figyelembe veszi nemcsak a gyerekek, hanem más, pl. idős, beteg, fogyatékossággal, élő családtagokkal kapcsolatos kötelezettségeket is. A családbarát munkahely koncepció nem abból indul ki, hogy mindez kizárólag a nők feladata, ezért lehetővé teszi a munkarend családi szükségletekhez való igazítását, és törekszik arra, hogy mind a nők, mind a férfiak igénybe vegyék a munkaadó által nyújtott lehetőségeket a munka és a magánélet közötti egyensúly erősítésére. A családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolását, támogató intézkedéseket számos esélyegyenlőségi intézkedés támogathatja, ilyen például a rugalmas munkaidő lehetősége, szervezeti/vállalati gyermekintézmény fenntartása, vagy a kapcsolattartás megszervezése a GYES-en, GYED-en levőkkel.

4


___________________________________________________________________________ A nemek közötti egyenlőség erősítése A nők teszik ki a népesség felét, de a nemek közötti egyenlőség még sok tekintetben nem érvényesül a gyakorlatban. A tényleges egyenlőség a munkaerőpiacon sem valósul meg. 2012-ben Magyarországon a 15-64 éves nők 51,5 %-a, a férfiak 61,7 %-a volt foglalkoztatott. A nők munkahelyi hierarchiában elfoglalt helye úgy jellemezhető, hogy minél lejjebb megyünk a foglalkozások rangsorában, annál több nőt találunk az alacsonyabb keresetet jelentő és alacsonyabb presztízsű állások betöltői között (ezt hívjuk foglalkozási szegregációnak), míg a szervezeten belüli vertikális szegregációra utal a női felsővezetők rendkívül alacsony aránya. Bár a munkavállaló nők iskolai végzettség szerinti összetétele jelentősen javult az elmúlt évtizedekben, és mára a felsőoktatásban a nők aránya elérte – sőt meg is haladta – a férfiak arányát, mégsem csökkentek a nemek közötti keresetkülönbségek, melyek a szellemi dolgozók körében a legnagyobbak. Cél olyan intézkedések támogatása a munkáltatóknál, amelyek erősítik a nemek közötti egyenlőséget, ilyen például a nők létszámának növelése a szervezet felső- és középvezetésében, továbbá az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének gyakorlati érvényesítése is, de ide tartozik a nők számának emelése a kutatás-fejlesztési munkában.

Az akadálymentesítés előrehaladása A fogyatékos népességen belül továbbra is a mozgássérülteké a legnépesebb csoport, akik számára az akadálymentesítés a társadalom életének színterein való megjelenésük alapfeltétele. Az akadálymentes környezet további haszonélvezői a kisgyermekes, babakocsival közlekedő szülők, de a betegek és az idős emberek is. Az esélyegyenlőség szempontjainak vizsgálatánál több tényező kerül értékelésre: az építési beruházások esetében a fizikai akadálymentesítés, de szinte minden esetben értékelhető a fogyatékkal élők számára biztosított jobb infokommunikációs hozzáférés az eszközök, vagy a projekt által nyújtott szolgáltatások használatához (vakbarát számítógépes és egyéb eszközök, könnyen érthető kommunikáció stb.).

5


___________________________________________________________________________ További

példa

lehet

közlekedési

infrastruktúrát

érintő

projektekben

az

akadálymentes közlekedés megteremtése. Fogyatékos személyek életminőségének és munkaerő-piaci esélyeinek javítása Fogyatékos személy: aki érzékszervi, így különösen látásszervi, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során (lásd: A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. §-át). Magyarországon az 1990-es évtizedben jelentősen visszaesett a foglalkoztatottság, és ez a fogyatékos emberek munkaerő-piaci helyzetére is hatással volt. A foglalkoztatottak aránya Magyarországon a fogyatékos emberek körében - 2001. évi népszámlálás adatai szerint - 9 százalékra csökkent. Az Európai Unió tagállamaiban, 2001-ben a fogyatékos emberek átlagosan 40-50 %a, a súlyosan fogyatékosok 30-40 %-a volt foglalkoztatott. Az ÚMFT két átfogó céljának egyike a foglalkoztatás bővítése, a munkaerő-kínálat növelése, valamint a kereslet és kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási környezet kialakítása. Ez utóbbi cél eléréséhez feltétlenül szükséges a fogyatékossággal élők számára a foglalkoztatás elérhetőségének segítése: az akadálymentes fizikai és kommunikációs környezet kialakítása, továbbá a távmunka és egyéb alternatív munkavégzési lehetőségek biztosítása.

Roma emberek életminőségének és munkaerő-piaci esélyeinek javítása Azt a személyt tekintjük romának, aki annak vallja magát. Valamely nemzeti, etnikai csoporthoz tartozás (roma származás) vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga, ezért a kisebbségi csoporthoz tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető, kivétel, amennyiben a törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály valamely kisebbségi jog gyakorlását az egyén nyilatkozatához köti (lásd: A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 7. § (1)-(2) bekezdését).

6


___________________________________________________________________________ A népszámlálás adatai szerint nagyon lényeges különbségek vannak a cigány és a nem cigány nemzetiségek társadalmi rétegek szerinti összetételében, de a legújabb kutatások is megerősítik, hogy a társadalmi kirekesztődés bizonyítottan leginkább a roma embereket sújtja. A diszkrimináció mellett az alacsony képzettségi szint is konzerválja a roma népesség alacsony arányú munkaerő-piaci részvételét és előmenetelét, ezért a képzési lemaradás felszámolását, csökkentését is célul kell kitűzni az esélyegyenlőségi programok megvalósítása során.

Más hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci és társadalmi esélyeinek javítása Az ÚMFT két átfogó céljának egyike a foglalkoztatás bővítése, a munkaerő-kínálat növelése, valamint a kereslet és kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási környezet kialakítása. A fő esélyegyenlőségi célcsoportok mellett más, ún. hátrányos helyzetű munkavállalók társadalmi és munkaerő-piaci részvételét is elő kell segíteni. Hátrányos helyzetű munkavállaló (a 68/2001/EK rendelet alapján):

minden olyan 25. életévét be nem töltött személy, aki még nem állt rendszeres, fizetett alkalmazásban; minden olyan súlyos testi, szellemi vagy lelki betegségből fakadó fogyatékossággal élő személy, aki ennek ellenére képes belépni a munkaerőpiacra; minden olyan, a Közösség területére munkavégzés végett beköltöző vagy már beköltözött, vagy ott letelepedett migráns munkavállaló, aki és/vagy nyelvi képzésre szorul; minden olyan személy, aki legalább háromévi kihagyás után újra dolgozni kíván, különösen azok, akik munkájukat a családi élet és a hivatás összeegyeztetésének a nehézségei miatt adták fel, a munkába állás utáni első hat hónapban; minden olyan 45. életévét betöltött személy, aki nem szerzett középfokú vagy azzal egyenértékű képesítést; 7


___________________________________________________________________________ minden hosszú távon, azaz megszakítás nélkül 12 hónapig munkanélküli személy, a munkába állás utáni első hat hónapban.

Számos esélyegyenlőségi intézkedés közül választhatunk, ilyen a pályakezdő fiatalok, vagy az 50 évnél idősebbek határozatlan idejű szerződéssel történő alkalmazása, vagy a középfokú végzettséggel nem rendelkező munkavállalók alkalmazása.

8


___________________________________________________________________________

2. BEVEZETŐ Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről szóló 2003. évi CXXV. törvény elismeri, hogy minden ember egyenlő méltóságú személyként élhessen és a hátrányos megkülönböztetésre jogvédelmet, biztosít. A törvény kimondja az esélyegyenlőség megteremtésében az állami kötelezettséget, mely az önkormányzatokra és annak intézményeire is kiterjed. A törvény hatálya kiterjed az ötven munkavállalónál több személyt foglalkoztató költségvetési szervekre, továbbá esélyegyenlőségi program elfogadását is előírja. A Zöld - Híd Alapítvány a helyi esélyegyenlőségi program céljaival összhangban esélyegyenlőségi tervet készít.

A terv célja, hogy a „Zöld Családi KÖZ-PONT” – Zöld-Családi Erőforrás Központ Kialakítása és Fejlesztése a Pécsi Kistérségben elnevezésű projektjében biztosítsa:

az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését, a megkülönböztetés tilalmát, és az emberi méltóság tiszteletben tartását, a szolgáltatásokhoz való akadálymentes hozzáférést, az info-kommunikációs hozzáférést az eszközök használatához az esélyegyenlőséget a projekt minden részvevője számára.

9


___________________________________________________________________________ Jogszabályi háttér A magyarországi jogalkotásban meglévő egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség kérdéskörét az ország Európai Unióhoz történő csatlakozása tovább erősítette. A Magyar Köztársaság Alkotmánya meghatároz számos területet, ahol az esélyegyenlőség, az egyéni bánásmód kell, hogy érvényesüljön. A Közoktatási Törvény külön foglalkozik a tanulói jogokkal, kötelességekkel. A 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról kimondja, hogy: Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos

megkülönböztetést

elszenvedők

számára,

kinyilvánítva

azt,

hogy

az

esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség, tekintettel az Alkotmány 54. § (1) bekezdésére, a 70/A. §-ára, valamint a Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire és az európai közösségi jog vívmányaira. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. 2. § Az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket e törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.

10


___________________________________________________________________________

3. HELYZETELEMZÉS 3.1. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Elődünket, a Zöld - Híd Energetikai és Környezetvédelmi Tanácsadó Egyesülést pécsi székhelyű energia-szolgáltató cégek hozták létre 1991-ben. Az egyesülés párbeszédet kezdeményezett a lakosság és az energetikával, környezetvédelemmel foglalkozó szakemberek között. Célcsoportunk:  Dél-dunántúli régió lakossága, szakmai csoportjai  Óvodás, általános- és középiskolás korosztály  Hátrányos helyzetű csoportok A Zöld - Híd Alapítványt az egyesülés hozta létre, 2000-ben, a megalapítás óta tanácsadó és ismeretterjesztő munkát végzünk az energetika és környezetvédelem területén. Célunk a figyelem felkeltése e kérdések iránt és az emberek ismereteinek bővítése egy élhetőbb és fenntartható világ érdekében. Meggyőződésünk, hogy mindez akkor valósulhat meg, ha tudatára ébredünk környezeti kérdésekkel kapcsolatos érintettségünknek, és mindennapi életünkben kisebb-nagyobb változtatásokat hajtunk végre. A Föld erőforrásainak és élővilágának megőrzése saját otthonunkban, hétköznapjainkban kezdőik. Hiszünk abban, hogy megfelelő ismeretek birtokában és a környezet iránti felelősségünk tudatában mind-annyian tehetünk Földünk természeti erőforrásainak környezetkímélő felhasználásáért. A Zöld –Híd Alapítvány célja környezetünk és életünk minőségének javítása, a lakosság és főként a gyerekek figyelmének és felelősségérzetének felkeltése a környezeti problémák iránt. Továbbá a környezettudatos gondolkodás terjesztése környezeti nevelés, ismeretterjesztő és szakmai programok, fórumok, előadások valamint lakossági tanácsadás.

11


___________________________________________________________________________ 3.2. ÁLTALÁNOS ÉS KONKRÉT CÉLOK A projekt általános célja a családokat támogató gyakorlati szolgáltatások kialakítása, a gyermekvállalás és a munkavallás összeegyeztetését elősegítő-, valamint a családi életre neveléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtása a Pécsi Kistérség családjai számára, Pécsett illetve a Pécsi Kistérség hátrányos helyzetű településein. A célok megvalósítása érdekében a Zöld – Híd Alapítvány létrehozta a „Zöld Családi KÖZ-PONT”-ot, amely a felsorolt célok megvalósításáért, az ehhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtásáért felelős családi erőforrás központ. Az Alapítvány célja, hogy az egyes családi élettel kapcsolatos szolgáltatások: tanácsadás, műhelyfoglalkozások által minél több a Kistérségben élő személyt érjen el a program során. Célunk a gyermekgondozásból visszatérők számára olyan szolgáltatások nyújtása, melyek segítik őket a munka világába való visszatérésben, illetve a gyermekük ellátásának, nevelésének és a munkavállalásnak az összeegyeztetésében. A projekt során több témában vehetnek igénybe tanácsadást a gyermekgondozásból visszatérő szülők (bölcsődéztetés, óvodáztatás, az aktuális családpolitikai eszköztár, támogató rendszerek, intézmények; munkaerő piaci kérdések, lehetőségek). Emellett munkaerő piaci műhelymunkán, zöld bébiszitter képzésen is részt vehetnek az érdeklődők, az elhelyezkedési esélyeik növelése érdekében. A képzés, műhelymunka és tanácsadás ideje alatt a gyermekek megőrzése megoldott. A projekt során akkreditálásra kerülő zöld bébiszitter képzést elvégző személyek elhelyezkedési esélye nő a Családi napközik, Játszóházak, illetve a bébiszittert fogadó családok körében, mivel olyan tevékenység végzésére válnak képessé, melyre a szolgáltatást igénybe vevők részéről az igény fokozatosan nőtt az elmúlt években. A gyermekgondozás, gyermeknevelés és a munkavállalás összeegyeztetését kívánja elősegíteni az Öko – Kuckó Pécsi Zöld Játszóház, mely felügyeletet kínál a 0-10 éves gyermekek számára a hétköznapokon, az ügyintézés, bevásárlás, szabadidős tevékenység vagy állásinterjú ideje alatt. Az Öko – Kuckó Családi Kör a Zöld – Híd Alapítvány által 2010-ben megkezdett Családi Napok hagyományát követi. Fontos célunk a középiskolában folytatott családi életre nevelési tevékenység kiegészítése, bővítése, hogy a családi életre nevelés keretén belül a szociális érzékenység fejlesztésére és 12


___________________________________________________________________________ egészséges életmód bemutatására is sor kerüljön, mivel mind az elfogadó attitűd, mind az egészséges

életvitel

nélkülözhetetlen

a

tartós

párkapcsolat

kialakításához

és

a

családalapításhoz. Az esélyegyenlőségi érzékenyítő műhelymunka és a drogperevenció hivatott az előbbi célok megvalósítására. A családi konfliktusok, problémák megoldására a fiatalok önállóan, illetve szüleikkel, testvéreikkel együtt vehetnek részt pszichológusi tanácsadáson, konfliktuskezelésen.

3.3. A PROJEKT KÖRNYEZETE A projekt célja a családokat támogató gyakorlati szolgáltatások kialakítása, a gyermekvállalás és a munkavallás összeegyeztetését elősegítő-, valamint a családi életre neveléshez kapcsolódó szolgáltatások működtetése a Pécsi Kistérség családjai számára, Pécsett illetve a Pécsi Kistérség egyéb településein. A projekt megvalósulásának helyszíne a Pécsi Kistérség, mely a Dél-Dunántúli régióban, Baranya megye centrumában található. A kistérség Pécs Megyei Jogú várost és 38 települést foglal magába. A települések nagy része aprófalu, lakosainak száma 1000 vagy 500 fő alatti. A kistérség területe 471 km2, 186 800 fő él területén. A Pécsi kistérségben élők jelentős többsége, 157 680 fő a megyeszékhelyen él. Pécs és a Pécsi Kistérség aprófalvai más célokat fogalmaz meg és más lehetőségeket hordoznak magukban, így a Kistérség egyenlőtlen képet mutat. A Zöld – Híd Alapítvány megalakulása óta Pécsett és környékén tevékenykedik. A 2010-es évtől Öko –Kuckó Pécsi Zöld Játszóház néven gyermekmegőrzőt nyitott. Jelen program során is a Pécsi Kistérségben élő családokat kívánja megszólítani az Alapítvány, hogy a családokat támogató gyakorlati szolgáltatások, a gyermekvállalás és a munkavallás összeegyeztetését elősegítő, valamint a családi életre neveléshez kapcsolódó programok, szolgáltatások által javuljon az életminőségük, megoldódjanak a családi élettel, gyermekelhelyezéssel kapcsolatos problémáik. Pozitív, követendő mintákat kapjanak, és a program lezárulta után, a fennmaradó közösségek tagjaiként vihessék tovább a megkezdett programokat. A legtöbb programelem Pécsett lesz elérhető, ennek oka, hogy a Pécsi Kistérség aprófalvas terület, nehezen megoldható a közlekedés az egyes kistelepülések között. Pécs könnyen 13


___________________________________________________________________________ megközelíthető tömegközlekedési eszközökkel, illetve egyéb tevékenységek (munkavégzés, oktatás, ügyintézés, szórakozás) miatt a Pécsi Kistérség lakói gyakran tartózkodnak Pécsett. A pécsi programok mellett az egyes településeken is sor kerül Családi Napok megszervezésére.

3.4. DEMOGRÁFIA A Dél-Dunántúlon a népesség családi állapot szerinti összetétele jelentősen átalakult az elmúlt évtizedek során, a 15 év feletti népesség körében a házasok aránya 68 % volt 1980-ban, 2010re a házasok aránya 45 %-ra esett vissza. A KSH legfrissebb statisztikája alapján megállapítható, hogy országosan 8 %-os csökkenés figyelhető meg a születések számában, ezzel párhuzamosan nő az elhalálozások száma. A Pécsi Kistérségben is fogyó tendencia figyelhető meg a népességszám tekintetében. A Kistérségre jellemző, hogy Pécsről a közeli falvakba költöznek a lakosok, és ingáznak lakóhelyük és munkahelyük közt. Ezzel a tendenciával magyarázható a Pécs lakosságának a megyei átlagot meghaladó arányú csökkenése. Pécs elöregedő város, a lakosság hozzávetőleg 64 %-a tartozik a 15-64 éves korosztályba. A Pécsi Kistérség területén 186 800 fő él. A Pécsi Kistérségben élők 64,7%-a a munkavállalási korú népességhez tartozik, a regisztrált álláskeresők száma 9 077 fő A Pécsi kistérségben élő foglalkoztatottak több, mint 80 %-a a Pécsi Kistérség területén dolgozik, a munkahelyek jelentős hányada Pécsett található. Egyes felmérések szerint a Pécsi Kistérségen élő munkavállalók körülbelül 2 %-a dolgozik a mezőgazdasági-, 28 %-a az ipari-, 70 %-a a szolgáltatási szektorban. A foglalkoztatás növelésének hatékony eszköze lehet az egyes szolgáltatások iránti keresletre alapozott képzések meghirdetése. A Pécsi Kistréségben egyre többen veszik igénybe a játszóházak, gyermekmegőrzők szolgáltatásait, valamint egyre keresettebb a gyermekeket az otthonukban ellátó bébiszitter. Erre a tendenciára válaszolva hoztuk létre a zöld bébiszitter képzést. A program során a képzések, előadások és egyéb programok ideje alatt az Alapítvány megszervezi a gyermekek ingyenes felügyeletét, elősegítve ezzel a szülők részvételi arányának növekedését. A gyermekgondozásból visszatérőknek problémát jelent a munka világába való visszatérés, illetve a gyermek ellátásának, nevelésének és a munkavállalásnak az összeegyeztetése. A 14


___________________________________________________________________________ jogaikkal, lehetőségeikkel kapcsolatban tájékozatlanok. A projekt során több témában vehetnek igénybe tanácsadást a gyermekgondozásból visszatérő szülők. A Dél-Dunántúlon 1980-ban 100 házasságkötésből 34 végződött válással, 2009-ben 100 házasságkötésre 72 válás jutott. Ez a tendencia teszi szükségessé a pszichológusi tanácsadás elérhetővé tételét, mely a családi konfliktusok megoldását segíti elő, illetve a Szülők Iskolája című előadássorozat megszervezését, amely a prevenció hatékony eszköze azáltal, hogy a családban

jelentkező

problémákkal

kapcsolatban

kínál

információkat,

megoldási

lehetőségeket. Az egész ország területén megfigyelhető a gyermekvállalási tendenciák változása, az első gyermek születésének az ideje kitolódik, egyre idősebb korban kerül sor az első szülésre (2009-ben a gyermekek felét 30 éves, vagy annál idősebb nők hozták világra), ezzel párhuzamosan kevesebb gyermeket vállalnak a nők. Egyre több a gyermekét egyedül nevelő szülő, fontos, hogy a családi életre nevelés keretén belül a válásról, a családi szerepekről is halljanak a fiatalok.

3.5. CSALÁDTÁMOGATÁSI RENDSZER Országosan jellemző a családtámogatási rendszerre, hogy túlsúlyban vannak a pénzbeli nyújtott ellátások. A 2011-es júliusi KSH településszintű munkaerő-piaci adatok alapján, járadék típusú ellátásban 1 927 fő, segély típusú ellátásban 714 fő, rendelkezésre állási támogatásban és bérpótló juttatásban 2 408 fő részesült a Pécsi Kistérség területén. A Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás megállapodásban rögzítette az alábbi feladatok ellátását: megszervezi a családsegítő szolgálat működését, szolgáltat egyes gyermekjóléti alapellátásokat, bölcsődei ellátást. A 2009-es évben Magyarországon összesen 34 690 gyermek részesült bölcsődei ellátásban, egyre nő a családi napközik száma (2009-ben 2621 gyermeket láttak el családi napköziben Magyarországon). A családi napközikben húsz hetes kortól 14 éves korig valósulhat meg a gyermekek felügyelete és gondozása, kiemelten fontos ezen intézmények működése azokon a településeken, ahol nem működtet az önkormányzat bölcsődét. A nagyobb településeken a családias légkörű, rugalmasabb szolgáltatás miatt jelentkezik az igény a családi napközikre. A Pécsi Kistérség területén is nőtt az elmúlt években a családi napközik száma. 15


___________________________________________________________________________ A programunk során a speciálisan a gyermekgondozásból visszatérők számára kialakított tanácsadás alatt a gyermekek felügyeletét is meg kívánjuk oldani játszóházunkban, az ÖkoKuckó Családi Kör pedig a hasonló élethelyzetben lévő szülők tapasztalatcseréjét, közös problémamegoldását segíti elő. A Családi Kör kialakítása hosszú távon a szülők együttműködését, a kölcsönös segítségnyújtást alapozza meg. Hátrányos helyzetű települések a Pécsi Kistérség területén: Aranyosgadány, Áta, Bosta, Kisherend, Kovácsszénája, Regenye, Szőke, Husztót, Téseny.

3.6. KULTÚRA A Pécsi Kistérség kulturális és szellemi központja Pécs, Múzeumai (Pl.: Modern Magyar Képtár, Csontváry Múzeum, Victor Vasarely Múzeum), operatársulat és szimfonikus zenekar működik, több színház található a város területén. Olyan rendezvények várják a Kistérség lakosait, mint a Pécsi Egyetemi Napok, a Pécsi Napok, vagy a Pécsi Országos Színházi Találkozó. A gyermekes családok számára a Pécsi Kistérségben számos szabadidős, kulturális és sportesemény kínálkozik, azonban szükséges lenne olyan hosszútávon működő komplex szolgáltatásra,

mely

egyszerre

kínál

tanácsadást,

tartalmas

szabadidő

eltöltést,

gyermekprogramokat és a szülök számára kötetlen tapasztalatcserét. A programunk során kialakítani kívánt Öko – Kuckó Családi Kör ezt a célt hivatott ellátni, a Zöld – Híd Alapítvány által 2010-ben megkezdett Családi Napok hagyományait követve, az akkor szerzett tapasztalatokat felhasználva, a 2011-ben végzett igényfelmérés adataival összhangban.

3.7. CIVIL SZERVEZETEK A családokat támogató civil szervezetek száma a Pécsi Kistérségben viszonylag magas, azonban a szervezetek egymástól elszigetelten működnek, kevés esetben figyelhető meg hosszú távú együttműködés. A Pécsi Kistérségben működő civil szervezetek különböző feladatokat látnak el: Családokat támogató, nagycsaládosokkal foglalkozó szervezetek: pl.: Családvarázs Egyesület, Pécsi

16


___________________________________________________________________________ Székesegyház Nagycsaládos Egyesület; Gyermekvállalással, gyermekneveléssel foglalkozó szervezetek: pl.: Kanga Egyesület, „Pécsimami”; Tanácsadás családok számára: pl.: Társak Tanácsadó központ, Megújulás Családterápiás Központ). A Pécsi Kistérség területén tizenhét családi napközi üzemel, egyre nagyobb igény jelentkezik a játszóházak, gyermekmegőrzők működésére is, ennek oka, hogy a szülők számára az ügyintézés, bevásárlás egyéb szabadidős programok ideje alatt nem minden esetben megoldott a gyermekek felügyelete. A Kistérségben működő játszóházak között a Zöld – Híd Alapítvány Játszóháza az egyetlen, amely a környezettudatos, zöld szemléletet közvetíti a gyermekek és szüleik számára. A program során adatbázist kívánunk létrehozni, és a szülőknek tartott tanácsadás illetve a Családi Kör rendezvényei alatt a civil kezdeményezések széles körben való megismertetését, a szülők, családok lehetőségeinek körvonalazását kívánjuk elérni, hogy a Pécsett és a Pécsi Kistérségben működő civil szervezetek, egyéb civil kezdeményezések törekvései eljussanak a célcsoporthoz, és párbeszéd, együttműködés alakuljon ki. 3.8. CÉLCSOPORT A Pécsi Kistérség területén 186 800 fő él. A 0-17 közötti lakosok száma 31 458 fő, a gyermekek, fiatalok aránya az idősebb korosztályokhoz viszonyítva alacsony. Pécs elöregedő város, a lakosság hozzávetőleg 64 %-a tartozik a 15-64 éves korosztályba. A Pécsi Kistérségben is fogyó tendencia figyelhető meg a népességszám tekintetében. Nagycsaládosok Országos Egyesülete adatai alapján a magyarországi családok 5 %-a sorolható a nagycsaládok körébe, a gyermekvállalási hajlandóság csökkenése okán a nagycsaládok száma is csökken. A rendszerváltás után megnőtt az egyetemi és főiskolai hallgatók száma, a Dél-Dunántúlon 1990-ben ezer lakosra 6,5 hallgató jutott, 2008-ra ez a szám 20,8-ra emelkedett. Pécs a Dunántúl felsőoktatási központja. A foglalkoztatás növelésének hatékony eszköze lehet az egyes szolgáltatások iránti keresletre alapozott képzések meghirdetése. A 2008-as évben a Dél-Dunántúlon az átlag nettó jövedelem 107 ezer forintos nettó jövedelem körülbelül 10 %-kal maradt el az országos átlagtól. A legfrissebb 2011-es júliusi KSH településszintű munkaerő-piaci adatok alapján, járadék típusú ellátásban 1 927 fő, 17


___________________________________________________________________________ segély típusú ellátásban 714 fő, rendelkezésre állási támogatásban és bérpótló juttatásban 2 408 fő részesült a Pécsi Kistérség területén. A Kistérség területén problémát jelent a munkanélküliség, illetve az a jelenség is, hogy a képzések csak részben alkalmazkodnak a munkaerő piaci változásokhoz. A gyermekgondozásból visszatérőknek problémát jelent a munka világába való visszatérés, illetve a gyermek ellátásának, nevelésének és a munkavállalásnak az összeegyeztetése. A jogaikkal,

lehetőségeikkel,

az

aktuális

szociálpolitikai

eszköztárral

kapcsolatban

tájékozatlanok. A program során a gyermekvállalás és a munkavállalás összeegyeztetését kívánja elősegíteni a játszóház, mely felügyeletet biztosít a 0-10 éves gyermekek számára hétköznapokon, az ügyintézés, bevásárlás, szabadidős tevékenység vagy állásinterjú ideje alatt. A Pécsi Zöld Játszóházban megszervezett Öko-Kuckó Családi Kör a gyermekes szülőknek kínál tanácsadást, színes, tartalmas gyermekprogramokat és lehetőséget a tapasztalatcserére.

3.9. A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ NŐK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA A munkavállalóknak nemétől függetlenül joga van ahhoz, hogy egyenlő értékű munkáért egyenlő bért kapjon. A két nemet az egyenlő versenyfeltételek biztosítása mellett egyenlő bánásmód is megilleti. Az egyenlő bánásmód elve garantálja a diszkrimináció tilalmát, vagyis a hátrányos megkülönböztetéstől mentes életet. Szükséges a női esélyegyenlőség érdekében nőkre szabott foglalkoztatási programok kezdeményezése, családbarát munkahelyek létrehozása a család és a munkahely összeegyeztetésének biztosítása érdekében, a gyermekvédelmi és gyermekjóléti szolgáltatások fejlesztése, a 0-3 éves korosztály napközbeni felügyeletének biztosításával (bölcsőde, családi napközi). A szociális biztonsági rendszerek megfelelő kialakítása, szülői szabadság biztosítása, a terhes nők, a gyermekágyas és szoptatós anyák munkahelyi biztonságának javítása.

18


___________________________________________________________________________

4. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV 4.1. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV CÉLJA Az Esélyegyenlőségi Terv (ET) célja valamely szervezeten belül a munkavállalók közötti esélyegyenlőség megteremtése vagy fejlesztése, jellemzően humán erőforrás menedzsment eszközökkel. Az ET tartalmazza a munkáltatóval munkaviszonyban álló, hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok, így különösen a nők, a negyven évnél idősebb munkavállalók, a roma emberek, a fogyatékos személyek, valamint a két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelő munkavállalók vagy tíz éven aluli gyermeket nevelő egyedülálló munkavállalók foglalkoztatási helyzetének - így különösen azok bérének, munkakörülményeinek, szakmai előmenetelének, képzésének, illetve a gyermekneveléssel és a szülői szereppel kapcsolatos kedvezményeinek - elemzését, valamint a munkáltatónak az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó, az adott évre megfogalmazott céljait és az azok eléréséhez szükséges eszközöket, így különösen a képzési, munkavédelmi, valamint a munkáltatónál rendszeresített, a foglalkoztatás feltételeit érintő bármely programokat. A projekt maradéktalan megvalósítása a gazdasági szereplőkkel, civil szervezetekkel, a lakossággal, a kistérségben lévő településekkel való együttműködés útján, pályázati források bevonásával és az érintettek aktív részvételével, összehangolt tevékenységével lehetséges.

19


___________________________________________________________________________ 4.2. ÁLTALÁNOS CÉLOK, ETIKAI ELVEK

A Zöld - Híd Alapítvány a következő irányelvek betartására törekszik: 1) A megkülönböztetés tilalma, egyenlő bánásmód A Zöld - Híd Alapítvány a foglalkoztatás során alkalmazza az egyenlő bánásmód elvét. Ez kiterjed a munkaerő felvétellel, alkalmazással, képzéssel, továbbképzéssel és egyéb foglalkoztatással és megbízással összefüggő esetekre, egyéb szerződéses viszonyokra. A megkülönböztetés tilalma vonatkozik a munkavállalók és megbízottak bárminemű - különösen koruk, nemük, családi állapotuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük miatti – diszkriminációjára. Cél szerinti tevékenységeinek megvalósításában a társadalmi hátránnyal küzdő célcsoportunk esetére a pozitív diszkrimináció elvét érvényesítjük. 2) Az emberi méltóság tiszteletben tartása A Zöld - Híd Alapítvány a foglalkoztatás során tiszteletben tartja a munkavállalók emberi értékeit, emberi méltóságát, egyediségét. Fontos feladatnak tekinti a megfelelő munkahelyi légkör kialakítását, az alapvető értékek megőrzéséhez és megerősítéséhez való hozzájárulást. 3) Partneri kapcsolat, együttműködés A Zöld - Híd Alapítvány a foglalkoztatás keretei között a partnerség elvének érvényesítésére törekszik azzal, hogy átlátható szerződéses viszonyokat alakít ki, természetesen a kölcsönös előnyök biztosítása mellett. Fontos, hogy érezzék, munkaviszonyuk kölcsönösségen alapuló szerződéses kapcsolat. 4) Társadalmi szolidaritás Tevékenységünkkel hozzájárulunk ahhoz, hogy a társadalmunk minden tagjára vonatkoztassuk a szolidaritást, s előmozdítjuk annak erősítését. Ugyanezt elvárjuk a dolgozók egymással szemben tanúsított viselkedésében is. Fokozott hangsúlyt fektetünk a partneri viszony kialakítására és a hatékony együttműködésre. 20


___________________________________________________________________________ 4.3. KONKRÉT CÉLOK

A Zöld - Híd Alapítvány az alábbi célokat tűzi ki: 1) Az esélyegyenlőségi terv megvalósulása érdekében esélyegyenlőségi felelős kinevezése Az esélyegyenlőségi felelős a támogatási szerződés aláírásától számított legkésőbb két hónapon belül kerül kinevezésre, és megbízatása a projekt fenntartási időszak végéig szól. Feladata az esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése és az esélyegyenlőségi terv következetes alkalmazása. 2) A szervezet döntéshozói, munkavállalói számára esélyegyenlőségi képzést tart A diszkriminációmentesség és az egyenlő bánásmód érvényesítésének feladatairól és eszközeiről, a fogyatékos emberek, a roma emberek vagy a nők helyzetének sajátosságairól a szervezet képzést tart. Alapítványunk az esélyegyenlőségi képzést külön műhelymunka keretében kiterjeszti a célcsoport egy részére. 3) Az esélyegyenlőségi célcsoport vagy annak képviselőinek bevonása a projekt tervezésébe, bevont célcsoport(ok) felsorolása A projekt tervezésekor az esélyegyenlőségi célcsoportot, családokat, nőket bevontuk a projekt tervezésébe az igényfelmérés során, fókuszcsoportos megbeszélés és kérdőíves felmérés módszerével. 4) Kötetlen munkaidő lehetősége Azon munkavállalók, akiknek munkaköre engedi, kötetlen munkaidőben láthatják el feladatukat. 5) Munkakörülmények folyamatos javítása A közösség minden tagja emberi értékük, méltóságuk, egyediségük alapján tiszteletet érdemel, érdekeiket figyelembe véve olyan munkafeltételeket, körülményeket és légkört kell 21


___________________________________________________________________________ kialakítani, melyek ezeknek az alapvető értékeknek a megőrzésére és megerősítésére szolgálnak. 6) Munkaerő felvétel, alkalmazás terén egyenlő bánásmód betartása Az egyenlő bánásmód elve megvalósulásának alapfeltétele a munkaerő felvételnél: Álláshirdetésekben nem szerepelhetnek életkori kitételek A munkaerő felvételnél a hangsúlyt az adott munkához szükséges kompetenciákra, készségekre, jártasságra helyezzük A tanulást, továbbképzést igénylő munkaköröknél sem utasítjuk el a 40 év feletti jelentkezőket

A fent megfogalmazott irányelvek 2013-2015. évekre vonatkoznak.

22


___________________________________________________________________________

5. KONZULTÁCIÓ, VISSZACSATOLÁS, NYILVÁNOSSÁG Az adatgyűjtés, feldolgozás, a projekt Esélyegyenlőségi Tervének megvalósítása az esélyegyenlőségi felelős bevonásával a szervezet feladata. A végrehajtásra kijelölt vezető az összesítés, szakmai véleményeztetés után a vezetőség elé terjeszti az esetleges változtatásokat, megvalósításhoz szükséges intézkedéseket és javaslatokat. Zöld

-

Híd

Alapítvány

Esélyegyenlőségi

Terve,

az

alapítvány

adatai,

ténymegállapításai, a szervezet hatályos szabályzó dokumentumai alapján, Zöld - Híd Alapítvány vezetőivel folytatott egyeztető megbeszélés alapján készült el. Az Esélyegyenlőségi Terv nyilvános, közzétételt az Zöld - Híd Alapítvány a honlapján keresztül biztosítja (www.zold-hid.hu)

6. MÓDOSÍTÁS Jogszabályi változások, illetve indokolt változtatás esetén az Esélyegyenlőségi Terv módosítására javaslatot tehet:  kuratóriumi tagok  az esélyegyenlőségi felelős, 23


___________________________________________________________________________

7. ZÁRADÉK

Esélyegyenlőségi Tervet készítette:

Dági Csilla esélyegyenlőségi szakértő

Zöld - Híd Alapítvány a TÁMOP-5.5.1.B-11/2-0087 „Zöld Családi KÖZ-PONT” elnevezésű projekthez kapcsolódó jelen Esélyegyenlőségi Tervet elfogadta. A Zöld - Híd Alapítvány irodavezetője és egyben a projekt menedzsere jóváhagyólag aláírja.

Pécs, 2013. 03. 29.

Szabó Zsuzsanna irodavezető projektmenedzser

24

Zöld Családi KÖZ-PONT. Esélyegyenlőségi Terve

Recommend Documents