Zim anyi Arp ad NYELVHELYESS EG EKF L ICEUM KIAD O, EGER 2005

´ ad Zim´ anyi Arp´

´ NYELVHELYESSEG

´ EGER EKF L´ICEUM KIADO,

2005

Lektor:

F´abi´an P´al egyetemi tan´ar

Megjelent az EKF L´ıceum Kiad´ o m˝ uszaki gondoz´ as´ aban A szed´ es a MiKTEX—plainTEX sz¨ ovegform´ az´ o programmal t¨ ort´ ent Kiad´ ovezet˝ o: Hekeli S´ andor Felel˝ os szerkeszt˝ o: T¨ om¨ osk¨ ozi P´ eter M˝ uszaki szerkeszt˝ o: Bata Be´ ata, Kov´ acs Zsolt ´ es T´ om´ acs Tibor Megjelent: 2005 Hatodik kiad´ as digit´ alis v´ altozata

Tartalom Nyelvm˝ uvel´ es — nyelvhelyess´ eg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 Kiejt´ es . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 I. Magyar szavak

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16

1. K¨oznevek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 2. Tulajdonnevek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 II. Idegen szavak

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26

Szavak ´ es ´ alland´ o sz´ okapcsolatok helyes haszn´ alata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 I. A helyes sz´ ohaszn´ alat alapesetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Sz´ot´eveszt´es . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Divatsz´ok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Rokon ´ertelm˝ u szavak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . K¨ozhelyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Terpeszked˝o kifejez´esek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A b˝obesz´ed˝ us´eg ´es a sz´oszapor´ıt´as egy´eb esetei . . . . . . . . . . . . Sz´ol´asok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

34 39 42 43 45 47 48

II. Az idegen szavak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49 1. 2. 3. 4.

Az idegen szavak sz¨ uks´egess´ege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az angol szavak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Idegen szavak magyar´ıt´asa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az idegen szavak haszn´alat´anak egy´eb k´erd´esei . . . . . . . . . . . .

III. Egy´ eb k´ erd´ esek

50 52 53 54

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56

1. A fiatalok nyelvhaszn´alata: a di´aknyelv ´es az ifj´ us´agi nyelv 56 2. A k¨oznyelv eldurvul´asa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57 3. A n´evad´as k´erd´esei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59

3

Alaktan

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63

I. Sz´ oalkot´ asm´ odok 1. 2. 3. 4.

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63

Sz´o¨osszet´etelek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Sz´oelvon´as . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Sz´or¨ovid¨ ul´es . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mozaiksz´ok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

II. Toldal´ ekol´ as

63 66 66 67

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68

1. Ig´ek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68 2. N´evsz´ok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78

Mondattan

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91

I. Egyes sz´ ofajokhoz kapcsol´ od´ o nyelvhelyess´ egi k´ erd´ esek 1. 2. 3. 4.

Igenevek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91 N´evel˝ok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97 N´evut´ok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100 K¨ot˝osz´ok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104

II. Egyes mondatr´ eszek helyes haszn´ alata 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

91

. . . . . . . . . . . . . . . . 108

Alanyt´eveszt´es . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108 Alany ´es ´all´ıtm´any egyeztet´ese . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109 A birtokos jelz˝o ragja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110 Jelz˝os szerkezetek sz´orendje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111 F´elrevezet˝o sz´orend . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112 Jelz˝oi ´ert´ek˝ u hat´aroz´o . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113 ´ Alland´ o hat´aroz´o vonzatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 114 Szerkezetvegy¨ ul´es . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115 Tagad´as, tilt´as . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117

Gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 121 Hib´as mondatok jav´ıt´asa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 121 Sz¨ovegek jav´ıt´asa ´es ´ert´ekel´ese

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 126

Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129 F¨ uggel´ ek (A nyelvm˝uvel´es¨unk elvi k´erd´eseivel kapcsolatos legut´obbi publik´aci´ok bibliogr´afi´aja) 4

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133

Nyelvm˝ uvel´ es — nyelvhelyess´ eg A Nyelvhelyess´eg c´ım˝ u jegyzet c´elja az, hogy az ig´enyes besz´ed, a v´alaszt´ekos nyelvhaszn´alat fel˝ol szeml´elve ¨osszegy˝ ujtse ´es ´ert´ekelje azokat a nyelvi jelens´egeket, amelyek napjainkban gondot okozhatnak. Ez a gyakor´ bia ´ n Pa ´ l—Lo ˝ rincze Lajos Nyelvm˝ latias feldolgoz´as kieg´esz´ıti Fa uvel´es c´ım˝ u egyetemi jegyzet´et, ugyanis az ut´obbi f˝ok´ent t¨ort´eneti ´es elvi-elm´eleti k´erd´eseket t´argyal kell˝o alaposs´aggal, de nem feladata nyelvhelyess´egi tudnival´ok rendszerezett bemutat´asa. Jegyzet¨ unk sem v´allalkozhatott arra, hogy teljes k¨or˝ uen sz´oljon az ¨osszes nyelvhaszn´alati probl´em´ar´ ol — erre val´o a Nyelvm˝ uvel˝o k´ezik¨onyv, melynek t¨obb mint k´et ´es f´el ezer lapj´an szinte minden idev´ag´o k´erd´esr˝ol r´eszletekbe men˝o t´aj´ekoztat´ast kaphat az ´erdekl˝od˝o. Jegyzet¨ unk viszont csak azokra a nyelvhelyess´egi buktat´okra ir´any´ıtja r´a a figyelmet, amelyek az 1990-es ´evek v´eg´en — a szerz˝o megfigyel´esei alapj´an — id˝oszer˝ uek. A v´alogat´as teh´at megmutatja, hogy mikre kell az ´atlagosn´al jobban u ¨gyelni¨ uk a nyelvvel hivat´asszer˝ uen foglalkoz´oknak, ha p´eldamutat´oan, helyesen, magyarosan k´ıv´annak megnyilatkozni. Ez a munka elfogadja ´es k¨oveti az el˝obb eml´ıtett k´et k¨onyv szellem´et, nyelvm˝ uvel˝o elveit, de u ´jat ad a t´em´ak szerinti feldolgoz´as m´odj´aban, valamint a p´eldaanyagban. A t´argyk¨or¨ok a nyelvi szinteknek megfelel˝oen alakulnak: 1. 2. 3. 4.

Kiejt´es Szavak ´es ´alland´o sz´okapcsolatok helyes haszn´alata Alaktan Mondattan

Ez a besorol´as a k¨onnyebb t´aj´ekoz´od´ast hivatott seg´ıteni, de nem mindenben felel meg a hagyom´anyos grammatika ´ep´ıtkez´esi szab´alyainak. P´eld´aul nincsen k¨ ul¨on sz´ofajtani fejezet, mivel a sz´ofajok helyes haszn´alat´aval ¨osszef¨ ugg˝o k´erd´esek nem ¨onmagukban, hanem a mondatban (legal´abb a sz´oszerkezetek szintj´en) jelentkeznek. ´Igy az egyszer˝ us´eg kedv´e´ert az egyes sz´ofajokhoz kapcsol´od´o nyelvhelyess´egi tudnival´ok a mondattani fejezet ´el´ere ker¨ ultek (igenevek, n´evel˝ok, n´evut´ ok, k¨ot˝osz´ok, vonatkoz´o n´evm´asok), majd ezt k¨oveti a mondatr´eszek t´argyal´asa. Itt szerepel p´eld´aul a birtokos jelz˝o ragja, mert az nem puszta alaktani probl´ema, hanem mondatszerkeszt´esi k´erd´es, gondoljunk a l´ancolatos birtokviszonyra. Ez a jegyzet f¨olt´etelezi a le´ır´o nyelvtan magabiztos ismeret´et (Ben´dy Jo ´ zsef—Fa ´ bia ´ n Pa ´ l—Ra ´ cz Endre—Velcsov Ma ´ rtonne ´: A ce ´szo ´ mai magyar nyelv. Bp., 1968.; A magyar nyelv k¨onyve. F˝oszerk.: A. Ja 5

Anna, Bp., 1991.). A nyelvtani kateg´ori´ak f¨olv´azol´as´ara vagy tiszt´az´as´ara csak n´eh´any helyen van p´elda, ott, ahol a nyelvi jelens´eg meg´ert´es´ehez f¨olt´etlen¨ ul sz¨ uks´eges a b˝ovebb magyar´azat, a t¨ort´eneti h´att´er (a vel´aris i hang, az ikes ragoz´as, a jelz˝oi ´ert´ek˝ u hat´aroz´o). Mindv´egig f˝o szempont teh´at a gyakorlatiass´ag, a nyelvhaszn´alat-k¨ozpont´ us´ag. Ennek ellen´ere a bevezet˝oben sz´olni kell bizonyos elvi, elm´eleti k´er´ bia ´ n—Lo ˝ rincze Nyelvm˝ d´esekr˝ol, j´ollehet ezekkel kapcsolatban Fa uvel´es jegyzet´ere utaltunk az im´ent. Az elm´ ult ´evekben ugyanis szerte´agaz´o vita bontakozott ki nyelvm˝ uvel´es¨ unkr˝ol, annak elveir˝ol, a nyelvi norm´ar´ol, illetve a nyelvi norma meghat´arozhat´ os´ag´ar´ol. A k¨ovetkez˝o ´attekint´esb˝ol kit˝ unik, hogy nyelvm˝ uvel´es¨ unk szeml´elete v´altoz´oban van, s az eddig eml´ıtett szakmunk´akban foglaltakat ´erdemes kieg´esz´ıten¨ unk az 1990-es ´evekben megfogalmaz´od´o gondolatokkal, n´ezetekkel. A nyelv t¨orv´enyszer˝ us´egeinek megismer´ese sor´an fontos elj´ar´asi szempont, hogy az elm´eleti tudnival´ok p´eld´ak sokas´ag´ab´ol krist´alyosodjanak ki. A gyakorlatiass´ag ´es alkalmazhat´ os´ag ig´enye m´eg hatv´anyozottabban jelentkezik az alkalmazott nyelv´eszet ter¨ ulet´en, ´ıgy a nyelvm˝ uvel´esben is. Nyelvm˝ uvel´es¨ unk els˝o feladata az ´ el˝ o nyelvszok´ as kutat´ asa ´ es le´ır´ asa, azaz a nyelvhaszn´alat tudom´anyosan megalapozott vizsg´alata (deskript´ıv tev´ekenys´eg). Szociolingvisztikai ind´ıttat´as´ u ´el˝onyelvi kutat´asokat v´egeznek ´ onyelvi tanulm´anyok. Szerk.: az MTA Nyelvtudom´anyi Int´ezet´eben (v¨o.: El˝ ´ s, Bp., 1990.; MNy. 1994: 42—48 ´es Balogh Lajos ´es Kontra Miklo 333—345). Nyelvm˝ uvel´es¨ unk m´asodik feladata a nyelvhaszn´alati jelens´egek meg´ıt´el´ese, ´ert´ekel´ese, ´all´asfoglal´as nyelvhelyess´egi k´erd´esekben. A normat´ıv szab´alyoz´as, a nyelvi norma meghat´ aroz´ asa m´ar nem egyszer˝ u le´ır´o tev´ekenys´eg, hanem a nyelv ´elet´ebe, alakul´as´aba val´o tudatos beavatkoz´as (preskript´ıv, azaz el˝o´ır´o m´odszer). A nyelvm˝ uvel´es harmadik feladata a nyelvhaszn´al´ora, mag´ara az emberre val´ o hat´ as: nyelvi ismeretterjeszt´es, p´eldaad´as. A pozit´ıv nyelvm˝ uvel´es nem szor´ıtkozik teh´at a hib´ak keres´es´ere ´es kipelleng´erez´es´ere, hanem kommunik´aci´o-k¨ozpont´ u, ´es egyben emberm˝ u˝ rincze Lajos: Emberk¨ozpont´ vel´es is (v¨o.: Lo u nyelvm˝ uvel´es. Bp., 1980.). Bizonyos hangs´ ulyeltol´od´ast jelez, hogy az 1992-es nyelvm˝ uvel˝o konferenci´an Gr´etsy L´aszl´o a nemzetk¨ozpont´ u nyelvm˝ uvel´esr˝ol sz´olt (Nyr. 1993: 402—404). Negyediknek nyelvm˝ uvel´es¨ unk j¨ov˝oben megval´os´ıtand´o feladata´pe Gyo ¨ rgy: k´ent jel¨olhetj¨ uk meg a nyelvi tervez´ es sz¨ uks´ egess´ eg´ et (Sze ´ Jegyzetek a nyelvi tervez´esr˝ol ´es a nyelvpolitik´ar´ol. Altal´anos Nyelv´eszeti ´ bor: Tervezet egy temaTanulm´anyok XV: 303—329; Tolcsvai Nagy Ga tikus nyelvm˝ uvel˝o sorozat l´etrehoz´as´ara. Nyr. 1987: 396—401; U˝o: Lesz-e Magyarorsz´agon nyelvi tervez´es? Nyr. 1993: 423—425). 1990-t˝ol meg´el´enk¨ ultek a vit´ak nyelvm˝ uvel´es¨ unk elveivel ´es az im´ent v´azolt feladatrendszerrel kapcsolatban. Tal´an a legk´enyesebb pont a nyelvi 6

norma k´erd´ese. A hagyom´anyos meghat´aroz´as szerint ,,nyelvi norm´anak az ´ırott ´es besz´elt nyelv haszn´alat´anak t´arsadalmilag ´erv´enyes, helyesnek elismert szab´alyait, ir´anyelveit, szok´asait nevezz¨ uk. A nyelvi norm´at, az eg´esz t´arsadalom sz´am´ara ´erv´enyes nyelvhaszn´alati szab´alyokat a t´arsadalmi megegyez´es, a mindenkori nyelvszok´as alak´ıtja, alak´ıtotta ki. Nem mindenkinek, nem is a t¨obbs´egnek a nyelvszok´asa, nyelvi ´ızl´ese, p´eld´aja, hanem a nemzeti nyelv legfejlettebb form´aj´at, a m˝ uvelt k¨oz- ´es az irodalmi nyelvet haszn´al´ok, a nyelvileg iskol´azottak, m˝ uveltebbek szok´asa, nyelvhaszn´alata v´alt — a t¨ort´enelmi fejl˝od´es sor´an — k¨ovetend˝o p´eld´av´a” (NyKk. II. 334). A nyelvi norma ezek szerint a k¨ ovetend˝ o nyelvi eszm´ ennyel azonos, s erre haszn´alj´ak u ´jabban a standard vagy sztenderd nyelvv´ altozat megnevez´eseket. De t¨obbf´ele, s˝ot sokf´ele nyelvv´altozat van, ´es ezeknek a nyelvv´altozatoknak megvannak a saj´at bels˝o t¨orv´enyeik, szab´alyaik, azaz l´etezik saj´at bels˝o norm´ajuk, ami nem felt´etlen¨ ul azonos a k¨oznyelvi norm´aval. Amikor nyelvi norm´ar´ol besz´el¨ unk, akkor nem a k¨ ul¨onb¨oz˝o nyelvv´altozatok bels˝o norm´aj´ara gondolunk, hanem az id´ezett megfogalmaz´as szerinti normat´ıv nyelvv´altozatokra. A helyess´eg ´es helytelens´eg k´erd´ese csak a normat´ıv nyelvv´altozatokon, a k¨oznyelven ´es az irodalmi nyelven bel¨ ul jelentkezhet, sz´o sem lehet arr´ol, hogy p´eld´aul az egyes t´ajnyelveket ´ıt´eln´enk meg vagy el, s azokra k´enyszer´ıten´enk r´a az irodalmi norm´at. (A ˝ ry Vilma: nyelvhaszn´alati norma meghat´aroz´as´anak szempontjair´ol l. Eo ´ Nagy ErA nyelvm˝ uvel´es u ´j feladatair´ol. Nyr. 1993: 453—455; Heltaine ´bet: A meg´ert´es v´altozatai. A kommunik´aci´os szeml´elet˝ zse u nyelvm˝ uvel´es lehet˝os´egei a nyelvinorma-k´epz´esben Nyr. 420—422.) Tolcsvai Nagy G´abor szerint a nyelvi norma az a szociokultur´alis szab´alyrendszer, amely a nyelvhaszn´alatot konkr´et egyedi megval´osul´as´aban szab´alyozza. Kerete a besz´el˝o k¨oz¨oss´eg a maga nyelvi praxis´aval ´es hagyom´any´aval, megval´os´ıt´oja az egy´en, aki gyakorlati tud´as´aval, kommunikat´ıv kompetenci´aj´aval f¨olismeri a norma ´eppen akkor aktu´alis r´esz´et, ´es eszerint ´ zs Ge ´za, Nyr. 1993: 413). Ez az u besz´el (id´ezi: Bala ´gynevezett antropol´ogiai felfog´as a nyelv dialogikus volt´ab´ol indul ki, ´es a nyelvi ´ert´ekrendszert folytonosan v´altoz´onak tartja. A hagyom´anyos strukturalista felfog´assal szemben a nyelvet nem eszk¨oznek tekinti, hanem a meg´ert´es mag´at´ol ´ertet˝od˝o r´esz´enek, amelyben megnyilv´anul a nyelvi pluralit´as, azaz gazdagabb ´es sz´ınesebb nyelvv´altozatokkal sz´amol. Az antropol´ogiai nyelv´eszet a nyelvhelyess´eg k´erd´es´et nem a grammatika, hanem a pragmatika oldal´ar´ol k¨ozel´ıti meg. ´Igy p´eld´aul azt vizsg´alja, hogy a besz´el˝o k¨oz¨oss´eg sz´am´ara az adott nyelvv´altozat mennyiben jelent ¨on´ert´eket, mennyiben r´esze identit´astudat´a´ bor, Nyr. 1994: 390—391). nak (Tolcsvai Nagy Ga A sztenderd Kontra Mikl´os szerint a legnagyobb preszt´ızs˝ u nyelvv´altozat egy nyelvk¨oz¨oss´egben, az, amelyet a politikai, gazdas´agi ´es kultur´alis 7

javakat birtokl´o elit t´arsadalmi r´eteg haszn´al, amelyen a nyomtatott irodalmat k¨ozlik, s amelyet az iskol´akban tan´ıtanak (Normatudat — nyelvi ´ny Ga ´ bor. MTA Nyelvtudom´anyi Int´ezete, Bp., 1992. norma. Szerk. Keme 109). Ebb˝ol a meghat´aroz´asb´ol kider¨ ul, hogy a sztenderd kiv´alts´agos helyzete szociolingvisztikailag le´ırhat´o szociokultur´alis t´enyez˝ok eredm´enye, teh´at nem auton´om nyelvi, grammatikai folyamatok kifejez˝od´ese, hanem a nyelvvel kapcsolatos v´altoz´ok ´es a nyelvv´altozatok k¨olcs¨onhat´as´anak a t¨or´ bor; Irodalmi Szemle 1995. 1: 65). t´eneti eredm´enye (Tolcsvai Nagy Ga A k¨ ul¨onb¨oz˝o ´ertelmez´esek egyik oka a terminusok elt´er˝o haszn´alata. Az egym´ast´ol jelenleg meglehet˝osen t´avol ´all´o n´ezetekben k¨oz¨os probl´ema a nyelvv´altozatok hely´enek ´es a normat´ıv szab´alyoz´as hat´ok¨or´enek a tiszt´a´ ´ ad idev´ag´o tervezet´et (,,A nyelv z´asa. Erdemes f¨olv´azolnunk Sebesty´en Arp´ ter¨ uleti tagol´od´asa ´es t´arsadalmi r´etegz˝od´ese” t´emak¨or helyzet´er˝ol. Nyr. 1981: 322—323). A bels˝o nyelvv´altozatok (csoportnyelvek) ¨osszess´ege a magyar (nemzeti) nyelv. Ennek bels˝o tagol´od´asa: A) Normat´ıv nyelvv´ altozatok a) irodalmi nyelv (f˝oleg ´ırott, nagyk¨oz¨oss´egi c´el´ u): sz´epirodalmi nyelv, essz´enyelv, ´ertekez˝o pr´oza, sajt´onyelv stb. b) k¨ oznyelv (f˝oleg besz´elt, k¨oz¨oss´egi c´el´ u): sz´ınpadi nyelv, p´odiumnyelv (sz´onoki, spont´an), katedranyelv (tan´ari besz´ed), region´alis nyelv, utcai nyelv stb. B) Ter¨ uleti nyelvv´ altozatok, n´ epnyelv (f˝ oleg sz´ obeli): a) nyelvj´ ar´ ast´ıpusok b) helyi nyelvj´ ar´ asok C) T´ arsadalmi nyelvv´ altozatok (csoportnyelvek): a) szaknyelvek (f˝oleg foglalkoz´ asok szerinti ´ırott ´es besz´elt v´altozatok): szaktudom´anyok, szakmai ´es m˝ uhelynyelvek, kismesters´egek nyelve, hivatali nyelv, mozgalmi nyelv stb. b) hobbinyelvek (szabadid˝oben u ˝z¨ott foglalatoss´agok, sz´orakoz´asok nyelve): sportnyelvek, j´at´ekok nyelve stb. c) ´ eletkori nyelvv´ altozatok (a szocializ´aci´os folyamat szakaszainak ´atmeneti nyelve): gyermeknyelv (dajkanyelv), di´aknyelv, ifj´ us´agi nyelv, katonai nyelv stb. d) arg´ o (tolvajnyelv, jassznyelv, szleng) 8

Ebb˝ol a szociolingvisztikai alap´ u feloszt´asb´ol kider¨ ul, hogy a normat´ıv nyelvv´altozatok sem egys´egesek, s˝ot p´eld´aul ´ori´asi k¨ ul¨onbs´eg lehet az essz´enyelv ´es az utcai nyelv k¨oz¨ott. Annak ellen´ere, hogy a bels˝o nyelvv´altozatokat sokszor a ,,nyelv” sz´oval illetj¨ uk, nem besz´elhet¨ unk ezek k¨ ul¨on´all´as´ar´ol: a hat´arok k¨oz¨ott¨ uk nemegyszer elmos´odnak, ´es egy ember is t¨obb ,,nyelvet”, nyelvv´altozatot haszn´al. M´ask´eppen besz´el egy tan´ar az ´or´an a gyerekekkel, mint a sz¨ unetben a koll´eg´akkal, m´as hangot u ¨t meg a legjobb bar´atj´aval, mint p´eld´aul a n´ala j´oval id˝osebb igazgat´on˝ovel stb. L´enyeges nyelvtani k¨ ul¨onbs´eg azonban nincs ezek k¨oz¨ott a nyelvv´altozatok k¨oz¨ott, legf¨oljebb a nyelvj´ar´asokban vannak olyan szerkezetek, saj´atoss´agok, amelyek nagyobb m´ert´ekben k¨ ul¨onb¨oznek a k¨oznyelviekt˝ol. Az elt´er´esek j´or´eszt sz´ok´eszletbeliek, sz´ohaszn´alatiak, illet˝oleg a grammatikai eszk¨oz¨ok tekintet´eben statisztikaiak. Ez ut´obbi azt jelenti, hogy az egyes nyelvtani szerkezetek felhaszn´al´asi gyakoris´aga k¨ ul¨onb¨ozik az egy´eb nyelvi megnyilv´anul´asok´et´ol. K¨ozismert t´eny p´eld´aul a hivatalos nyelv n´evut´ohaszn´alata (t´ argy´ aban, vonatkoz´ as´ aban, kapcsolatban, kapcsolatosan, illet˝ oen stb.). A hivatalos ´ız˝ u n´evut´okat ¨onmagukban nem hib´aztathatjuk, hanem csak az ellen emelhet¨ unk sz´ot, ha t´ ulz´asba viszik alkalmaz´asukat, ´es m´as, egyszer˝ ubb form´akat szor´ıtanak ki. A normat´ıv nyelvv´altozatok soksz´ın˝ us´eg´et, er˝oteljes megosztotts´ag´at a sajt´onyelv is bizony´ıtja. Az 1990-es ´evekt˝ol a kor´abban viszonylag egys´egesnek tekintett sajt´onyelv mind jobban differenci´al´odott, ´es egyre kev´esb´e felel meg az u ´gynevezett irodalmi nyelv hagyom´anyos krit´eriumainak. Gondoljunk arra, hogy mekkora k¨ ul¨onbs´eg van p´eld´aul a Magyar Nemzet, a Napi Magyarorsz´ag, a N´epszabads´ag ´es mondjuk a bulv´arlapok nyelvezete, sz´ohaszn´alata, st´ılusa k¨oz¨ott. A nyelvi-stilisztikai elt´er´esek egyetlen lapon bel¨ ul is ´erz´ekelhet˝ok (kultur´alis rovat — gazdas´agi h´ırek — b˝ un¨ ugyi tud´os´ıt´asok — sportrovat). Ez a megosztotts´ag nemcsak a nyomtatott, hanem az elektronikus sajt´ora is jellemz˝o. Tanuls´agos ¨osszevetni nyelvi szempontb´ol a k¨ozszolg´alati ´es a kereskedelmi m´ediumok h´ırad´asait. Wacha Imre a nyelvv´altozatok feloszt´as´anak alapj´aul az egym´asra ´ep¨ ul˝o ig´enyszinteket v´alasztotta (A Magyar Nyelvtudom´anyi T´arsas´ag Kiadv´anyai 189. sz´am, Bp., 1990. 72—73): 1. Irodalmi nyelv: a m˝ uvelt, ig´enyesen megnyilatkoz´ok nyelvhaszn´alata. F˝oleg ´ırott nyelvv´altozat, hangz´o form´aj´aban rendszerint ´ırott sz¨oveg interpret´al´asa, reproduk´al´asa. a) Informat´ıv k¨ ozl˝ opr´ oza: az el˝obbinek ink´abb a szakmai nyelvhaszn´alatban fellelhet˝o, t¨obbs´eg´eben ´ırott v´altozata.

9

2. K¨ oznyelv a) K¨ oz´ eleti besz´ ed: a nyilv´anoss´agnak sz´ant megnyilatkoz´asok (pl. publicisztika, sz´onoklatok) nyelvhaszn´alata, ig´enyes megnyilatkoz´asi helyezetekben. F˝oleg ´ırott vagy ´ırott alapr´ol megsz´olaltatott nyelvv´altozat. b) T¨ omegkommunik´ aci´ os st´ılus: a nyomtatott ´es elektromos t¨omegt´aj´ekoztat´as k´epzett munkat´arsainak nyelvhaszn´alata. T¨obbs´eg´eben ´ırott vagy ´ırott alapr´ol megsz´olaltatott besz´ed. c) Ig´ enyes kisk¨ oz´ eleti vagy mag´ anmegnyilatkoz´ asok nyelvhaszn´ alata: van ´ırott ´es besz´elt, valamint egys´eges¨ ult ´es region´alis sz´ınezet˝ u v´altozata. 3. Region´ alis k¨ oznyelv: a k¨oznyelvnek nyelvj´ar´asi elemekkel sz´ınezett, f˝oleg ig´enyesen besz´elt v´altozata. Idetartozik a nemzeti kisebbs´egek, sz´orv´anyok ig´enyes nyelvhaszn´alata is. ´Irott v´altozat´aban legfeljebb a r´egi´o t´ajszavai tal´alhat´ok meg. 4. N´ epnyelv, nyelvj´ ar´ asok: f˝oleg besz´elt v´altozat. ´Irott v´altozat´aban a n´epk¨olt´eszet, folkl´orirodalom alkot´asaiban ´el. 5. Nem ig´ enyes k¨ oznyelv: ´ırott v´altozata megvan p´eld´aul a hivatalihivatalos iratokban, a r´egi´o hang´allom´anya ´altal sz´ınezett besz´elt v´altozata a munkahelyi ´es otthoni nyelvhaszn´alatban. 6. Famili´ aris vagy pongyola nyelvhaszn´ alat: ´altal´aban a r´egi´o hang´allom´any´aval sz´ınezett, besz´elt nyelvi v´altozat, mely a k´enyelmes otthonias megnyilatkoz´asok eszk¨oze. Idetartoznak a b´azisnyelvj´ar´asok is. ´Irott v´altozatuk irodalmi sz´ınez˝oelem. 7. Provinci´ alis, vulg´ aris nyelvhaszn´ alat: a m˝ uveletlen, iskol´azatlan vagy lelkileg durva, ig´enytelen besz´el˝okre jellemz˝o. Gyakran indulatos megnyilatkoz´asok kifejez˝oeszk¨oze. A laktanyanyelvek, az ifj´ us´agi nyelvek stb. tartoz(hat)nak ide. Az irodalomban sz´ınez˝oelem. A tan´arokt´ol joggal v´arhatjuk el, hogy ne csup´an a szakt´argyi ismeretek hordoz´oi ´es k¨ozvet´ıt˝oi legyenek, hanem magatart´askult´ ur´ajukkal, nyelvhaszn´alatukkal k¨ozvetve ´es k¨ozvetlen¨ ul nevelj´ek a fiatals´agot: megnyilatkoz´asaik nyelvi minatak´ent ´alljanak tan´ıtv´anyaik el˝ott. Ennek a mint´anak pedig ´ert´ekhordoz´onak kell lennie. Minta ´ es ´ ert´ ek — b´ar e k´et kulcsfogalom hi´anyzik a Nyelvm˝ uvel˝o k´ezik¨onyv c´ımszavai k¨oz¨ ul, kimondatlanul, pontosabban szeml´elet´eben m´egis ott van a sz´ocikkekben (v¨o. Pusztai Ferenc: Minta ´es ´ert´ek nyelvhaszn´alatunkban. Nyr. 1993: 404—405). 10

S ugyan´ıgy elv´arhatjuk az u ´gynevezett nagyk¨oz¨oss´egi c´el´ u megnyilatkoz´asokt´ol (publicisztika, t¨omegkommunik´ aci´o, k¨oz´eleti besz´ed, hivatalos nyelv stb.), hogy nyelvhelyess´egi szempontb´ ol is p´eldamutat´oak legyenek. Ez´ert nem mondhatunk le tov´abbra sem arr´ol, hogy az eml´ıtett keretek k¨oz¨ott ne foglalkozzunk a normat´ıv szab´alyoz´as gyakorlat´aval. Ez azonban nem puszta ´ıt´eletmond´as, nem a nyelv korl´ atok k¨oz´e szor´ıt´asa, hanem sok szempontot figyelembe vev˝o gondos m´erlegel´es. A helyes — helytelen, j´ o — rossz egyszavas (megb´elyegz˝o) kateg´ori´ak helyett a kommunik´aci´os alaphelyzet ¨osszes t´enyez˝oj´ere, valamint egy´eb k¨or¨ ulm´enyekre is tekintettel kell lenn¨ unk, ´es v´elem´eny¨ unket ´arnyaltan fogalmazzuk meg. A jegyzet tov´abbi r´esz´eben ez´ert tal´alkozhatunk sok hely¨ utt a kev´esb´e szigor´ u aj´ anlott — ker¨ ulend˝ o vagy a c´elszer˝ u — kev´esb´e c´elszer˝ u stb. kateg´ori´akkal. ´ s nyom´an (Nyelvfejl˝od´es — nyelvhelyess´eg. Bp., Kovalovszky Miklo 1977. 50—51) tekints¨ uk ´at a nyelvi t´enyek meg´ıt´el´es´enek bonyolult szempontrendszer´et! a) Sz¨ uks´ egess´ eg: val´oban sz¨ uks´eg van-e az u ´j nyelvi elemre, alakulatra, szerkezetre; u ´j fogalmat, viszonyt fejez-e ki, mondanival´onk u ´j, saj´atos ´arnyalat´at ´erz´ekelteti-e? b) Tartalmi megfelel´ es ´ es vil´ agoss´ ag: a k¨ozl´es kifejez˝oerej´et, egy´ertelm˝ us´eg´et, a fogalom min´el k¨onnyebb megragad´as´at, a viszonyjelz´es pontoss´ag´at szolg´alja-e, vagyis megfelel-e a f´elre´erthetetlens´eg k¨ovetelm´eny´enek? c) Alaki helyess´ eg: beleilleszkedik-e az u ´j alak nyelv¨ unk fel´ep´ıt´es´ebe, rendszer´ebe; k´epz´es- ´es alakul´asm´odja megfelel-e szerkezeti ´es fejl˝od´esi t¨orv´enyeinek; idegen mint´aj´ u-e, vagy pedig megvan az alapja, anal´ogi´aja a r´egi nyelvhaszn´alatban, illet˝oleg az irodalmi nyelven k´ıv¨ uli r´etegekben, els˝osorban a nyelvj´ar´asokban; teh´at mindez hogyan seg´ıti az u ´j elemnek nyelv¨ unkbe val´o term´eszetes befogad´as´at ´es gyors beolvad´as´at? d) St´ılusoss´ ag: ink´abb haszn´alati, mint tartalmi ´es alaki szempont; ha a t´argy jellege, hangulata, az alkalom ´es a besz´edhelyzet megokoltt´a teszi, az esetleg merev, szigor´ u nyelvi, nyelvtani szab´alyokt´ol elt´er˝o, szokatlan vagy ´eppen egy´eni form´akat is elfogadunk a maguk hely´en, mert saj´atos stil´aris ´arnyalatot, haszn´alati ´ert´ekeket k´epviselnek, s ezzel gazdag´ıtj´ak a nyelvet. e) Gazdas´ agoss´ ag, r¨ ovids´ eg, t¨ om¨ ors´ eg: ha a r´egebbi neh´ezkes sz´oalakkal, terjeng˝os, bonyolult szerkezettel, kifejez´esform´aval szemben egy r¨ovidebb, egyszer˝ ubb, t¨om¨orebb ad´odik vagy t˝ unik f¨ol, el˝onyben r´eszes´ıtj¨ uk — felt´eve, hogy alaki ´es tartalmi tekintetben azonos ´ert´ek˝ u, 11

´es magyaross´ag szempontj´ab´ol is kifog´astalan —, mert jobban megfelel korunk nyelvhaszn´alat´anak ´es fejl˝od´esi t¨orekv´es´enek. f ) J´ ohangz´ as, eszt´ etikum: az u ´j nyelvi alakulat illeszkedj´ek nyelv¨ unk hangrendszer´ebe, s k¨onnyed kiejt´es´evel, kellemes hangz´as´aval, s˝ot ´ır´ask´ep´evel is el´eg´ıtse ki a nyelveszt´etika ig´eny´et. Mindehhez pedig hozz´atehetj¨ uk a nyelvi norm´at befoly´asol´o ´es meghat´aroz´o egy´eb t´enyez˝oket, amelyekr˝ol a Nyelvm˝ uvel´es jegyzet, valamint a Nyelvm˝ uvel˝ o k´ezik¨onyv is r´eszletesen sz´ol: c´elszer˝ us´eg, egy´eni ´ızl´es, logika, nyelv´erz´ek, nyelvszok´as, nyelvtan, r´egi nyelv, t´ajnyelv. A sokf´ele szempont felsorakoztat´ asa jelzi, hogy a nyelvi k´erd´esekben csak elm´ely¨ ult ismeretek ´es sz´eles k¨or˝ u vizsg´al´od´as alapj´an szabad v´elem´enyt alkotnunk. 1987 ut´ani nyelvm˝ uvel´es¨ unk rendk´ıv¨ ul gazdag vitairodalm´anak ´es egy´eb elm´eleti k´erd´esekkel foglalkoz´o publik´aci´oinak bibliogr´afi´aj´at jegyzet¨ unk v´eg´en a F¨ uggel´ek tartalmazza.

12

Kiejt´ es A helyes kiejt´es f˝obb tudnival´oit boncolgat´o fejezet ´el´en meg kell indokolni, hogy mi´ert foglalkozunk k¨ ul¨on ezzel a t´emak¨orrel. A kiejt´esi gondok ugyanis nem mindig vetnek f¨ol nyelvhelyess´egi k´erd´eseket, ´es itt nem ´erv´enyes¨ ulnek olyan egy´ertelm˝ u szab´alyok, mint a k´es˝ obbi r´eszekben (alaktan, mondattan), m´egis hozz´atartozik a helyes besz´edhez j´o n´eh´any gyakorlatias ismeret. Nem t´er¨ unk ki a besz´edtechnika, a hangk´epz´es ´es a mondatfonetikai eszk¨oz¨ok (hangs´ uly, hanglejt´es stb.) szerte´agaz´o t´argyk¨or´ere, mivel az meglehet˝osen terjedelmes volna. Foglalkozunk viszont azokkal a szavakkal, sz´ocsoportokkal, amelyeknek t¨obbf´ele ejt´esv´altozatuk ´el. Vizsg´al´od´asunk sor´an azt kutatjuk, hogy melyik a k¨ovetend˝o, teh´at mit tekinthet¨ unk norm´anak. A kiejt´esi norma meghat´aroz´as´anak sz´amos neh´ezs´ege van. A nyelvtani k¨ot¨otts´egekkel, szab´alyokkal a k¨oznyelvet besz´el˝o ember tiszt´aban van, s igyekszik hozz´ajuk alkalmazkodni. Ezek a szab´alyok viszonylag ´alland´oak, vagy legal´abbis csak olyan lassan v´altoznak, hogy egy ember¨olt˝o kev´es valamilyen jelens´eg f¨olismer´es´ehez. A nyelvtank¨onyvek ´ır´asban is szentes´ıtik a kialakult szok´asokat, ´es az iskol´aban e normat´ıv nyelvtan szerint ismerked¨ unk meg nyelv¨ unk saj´atoss´agaival. Ugyancsak az egys´egess´egre, az ´alland´os´agra val´o t¨orekv´es vez´erelte ´es vez´erli az akad´emiai helyes´ır´asi szab´alyzatok kidolgoz´oit, s munk´ajuk eredm´enyek´eppen ´ır´asunkat sz´azadunkban m´ar val´oban egys´egesnek tekinthetj¨ uk. A j´ol szab´alyozott nyelvtannal ´es helyes´ır´assal ellent´etben kiejt´es¨ unkre mind ez ideig kevesebb figyelem jutott, ´es a legut´obbi id˝okig elmaradt a normat´ıv szab´alyoz´as is. De nem is volt r´a ´eget˝o sz¨ uks´eg, mert szavaink nagy r´esz´et kiejt´es szerint, fonetikusan ´ırjuk, ´ıgy az ´ır´ask´ep egyben a kiejt´esi norma. Ez azonban ´ ¨onmag´aban kev´es. Eppen ez´ert megfigyelhetj¨ uk, hogy nagyon sokf´elek´eppen besz´elj¨ uk nyelv¨ unket. A k¨oznyelv, region´alis k¨oznyelv, n´epnyelv stb. egy´enekt˝ol is f¨ ugg˝o nyelvv´altozataiban jelent˝osebb kiejt´esi k¨ ul¨onbs´egek ad´odnak, mint amit ´ır´asunk t¨ ukr¨oz. Ebben van a kiejt´esi norma meghat´aroz´as´anak neh´ezs´ege. Mindenekel˝ott ismerkedj¨ unk meg azokkal a k´ezik¨onyvekkel ´es sz´ot´arakkal, amelyek eligaz´ıtanak benn¨ unket kiejt´esi k´erd´esekben. A magyar nyelv ´ ertelmez˝ o sz´ ot´ ara a c´ımsz´o ut´an k¨ozvetlen¨ ul sz¨ogletes z´ar´ojelben f¨olt¨ unteti, hogy az e hangot tartalmaz´o szavakban mikor kell ny´ılt ´es mikor z´art e-t ejteni. szerelmes szerencse szertelenkedik

[e-e-e] [¨e-¨e-e] [¨e-e-e-¨e v. e-e-e-¨e] 13

-tem, -ett [e, ¨e] A jel¨ol´es csak az e bet˝ uket emeli ki a sz´ob´ol. (A ny´ılt e als´o nyelv´all´as´ u hang, a z´art ¨e k¨oz´eps˝o nyelv´all´as´ u, tulajdonk´eppen az ´e r¨ovid p´arja.) A Magyar ´ ertelmez˝ o k´ ezisz´ ot´ arb´ ol viszont hi´anyzik a z´art ¨e megk¨ ul¨onb¨oztet´ese. A c´ımsz´o ut´an sz¨ogletes z´ar´ojelben csup´an akkor jel¨olik a kiejt´est, ha az nem k¨ovetkezik az ´altal´anos ´erv´eny˝ u magyar kiejt´esi szab´alyokb´ol: c´ eh egy1

[c´e] [eggy]

Hosszabb szavakban csak a k´erd´eses r´esz ejt´esm´odj´ara utalnak: egyel˝ ore ghibellin

[eggy] [gib]

Az Idegen szavak ´ es kifejz´ esek k´ ezisz´ ot´ ara (szerk. Bakos Ferenc, Bp., 1994.) megadja a kiejt´est az idegen ´ır´asm´od´ u szavak eset´eben, illet˝oleg olyankor is, ha a c´ımsz´ot magyarosan ´ırj´ak, de t´eves ejt´ese gyakori: dativus aerodrom

[e: dat´ıvusz] [e: aerodr´om] (nem pedig erodr´ om)

A Nyelvm˝ uvel˝ o k´ ezik¨ onyv sok hely¨ utt eligaz´ıt benn¨ unket a vit´as kiejt´esi k´erd´esekben (pl. n´eh´any c´ımsz´o: Chinoin; ch kiejt´ese; Chopin; Churchill ; idegen bet˝ uk kiejt´ese; idegen szavak kiejt´ese ´es alakv´ altozatai stb.). ´ s; Bp., Az Idegen nevek kiejt´ esi sz´ ot´ ara (szerk. Magay Tama 1974.) mintegy 40 000 tulajdonn´ev — szem´elyn´ev ´es f¨oldrajzi n´ev — ejt´esm´odj´aval foglalkozik. A sz´ot´ar a sz´elesebb k¨oz¨ons´eg sz´am´ara k´esz¨ ult gyakorlati k´ezik¨onyv, ´eppen ez´ert jel¨ol´esi rendszere nem k¨oveti a fonetika rendk´ıv¨ ul ´arnyalt jelk´eszlet´et, csup´an megk¨ozel´ıt˝oen tudja ´es k´ıv´anja ´erz´ekeltetni az ejt´esv´altozatokat. A magyar sz¨ovegk¨ornyezetben javasolt forma mellett sz¨ uks´eg eset´en k¨ozli az idegen nyelvb´elit jobban megk¨ozel´ıt˝o v´altozatot (jele: 4) ´es a helytelen, teh´at ker¨ ulend˝o ejt´esm´odokat (jele: †). Egy-egy n´evnek olykor t¨obb elfogadhat´o v´altozata is lehet. N´eh´any p´elda: Brueghel Honegger Roosevelt Shakespeare 14

holl br˝ oh/e/l, † brajgel fr honegger, 4 oneg¯er ang r´ozevelt v. r´ozvelt (Angli´ aban ´ıgy is: r´ uzvelt) ang s´ekszp´ır, † sekszp´ır

Igen hasznos a sz´ot´ar v´eg´en az a r´eszletes ¨osszefoglal´o, amely bemutatja az idegen nyelvekben el˝ofordul´o bet˝ uk ´es gyakoribb bet˝ ukapcsolatok magyar hangmegfelel´eseit. Egy r¨ovid r´eszlet: ci

ol rom sp

csi ´altal´aban: csi n´ev v´eg´en: cs (az i nem hangzik) szi (elnagyolt megk¨ozel´ıt´es)

cia

ol

csa˙

cio

ol

cs´o n´ev v´eg´en: cso

g

alb d´ an

g ´altal´aban: g n´ev v´eg´en, k¨ ul¨on¨osen i ´es u ut´an: nem hangzik magas mag´anh. el˝ott: zs m´ely mag´anh. ´es m´assalh. el˝ott: g

fr

Nyelvm˝ uvel´es¨ unk r´egi ad´oss´ag´at p´otolja a tudom´anyos ig´ennyel szer´ szlo ´ ; Bp. 1992.). Szinkesztett Magyar kiejt´ esi sz´ ot´ ar (Fekete La tetiz´al´o jelleggel f¨oldolgozza a szakirodalomban — ´ıgy az el˝obb eml´ıtett k´ezik¨onyvekben, sz´ot´arakban — k¨oz¨olt szavakat, kifejez´eseket, de az idegen szavak ´es tulajdonnevek k¨or´eb˝ol csak azokat, amelyeknek az ejt´esm´odj´ar´ol megoszlik a szakemberek v´elem´enye, illet˝oleg hib´as v´altozatuk gyakori. A kiejt´esi sz´ot´ar anyaga a k¨ovetkez˝o ter¨ uleteket foglalja mag´aban: a) az ejtett forma elt´er az ´ırott´ol (hasonul´as, ¨osszeolvad´as, r¨ovid¨ ul´es, ny´ ul´as, kies´es, hangbetold´as); b) a kiejt´es megegyezik az ´ırott alakkal, de el˝ofordul ett˝ol elt´er˝o, hib´as v´altozatuk; c) sz´okapcsolatok, kifejez´esek; d) mozaiksz´ok, r¨ovid´ıt´esek; e) az el˝obb jelzetteknek megfelel˝oen bizonyos idegen szavak. V´alogatott r´eszlet a sz´ot´arb´ol: Babits babszem babusgat

[babics] [bapszem] [babuzsgat] 15

bacchan´ alia [bahhan´alia v. bakhan´alia] Bach [bahh v. n´emetesen: bahh] ˙ bacilusgazda [baciluzsgazda] b´ agyadt [b´agyatt] mn bakancs [bakancs] bakancsos [bakancsos] mn ´es fn Bal´ as [bal´azs] BEAC [beac] bontsd fel [boncst fel v. boncst f¨el] b´ us sz´ am˝ uzet´ esem [b´ us sz´am˝ uzet´esem] A Magyar kiejt´esi sz´ot´ar m´eg nem el´egg´e k¨ozismert, pedig n´elk¨ ul¨ozhetetlen a tan´aroknak ´es a hivat´asos besz´el˝oknek, valamint a vers- ´es pr´ozamond´o versenyek r´esztvev˝oinek, de haszonnal forgathatj´ak a tanul´ok is. Az ´altal´anos t´aj´ekoz´od´as ut´an ismerkedj¨ unk meg a kiejt´esi hib´ak f˝obb t´ıpusaival.

I. Magyar szavak 1. K¨ oznevek a) A mag´ anhangz´ ok id˝ otartam´ anak megk¨ ul¨ onb¨ oztet´ ese Mag´anhangz´oink k¨oz¨ ul az i, u, u ¨ id˝otartama sok szavunkban ingadozik: a nyelvj´ar´as vagy az egy´eni szok´as f¨ uggv´enye. E h´arom hangunk r¨ovids´ege ´es hossz´ us´aga kiejt´es¨ unk (s egyben helyes´ır´asunk) legkev´esb´e biztos pontja. Helyes´ır´asi szab´alyzatunk ugyan egy´ertelm˝ uen r¨ogz´ıti a k¨ovetend˝o elj´ar´ast, de besz´ed k¨ozben erre nem vagyunk tekintettel. A normat´ıvt´ol elt´er˝o forma k¨onnyen elrakt´aroz´odik benn¨ unk, ´es befoly´asolja helyes´ır´asunkat. Az id˝otartam ingadoz´as´anak legf˝obb magyar´azata, hogy egyes nyelvj´ar´asokban a sz´oban forg´o mag´anhangz´okat hosszan ejtik, m´ıg m´as nyelvj´ar´asokban ink´abb megr¨ovid´ıtik:

16

Le´ırva

A kiejt´esben ny´ ul´as

b´abu dics´er heged¨ ul ker¨ ul Tibor vizes

b´ab´ u d´ıcs´er heged˝ ul ker˝ ul T´ıbor v´ızes

Le´ırva

A kiejt´esben r¨ovid¨ ul´es

b´ır´o b´ uj´ocska h´abor´ u ´ıt´el k´ıs´er t´ ur´o

bi r´o buj´ocska h´aboru i t´el ki s´er tur´o

Egyes t´ajnyelvekben a mag´anhangz´o r¨ovid¨ ul´ese a szomsz´edos m´assalhangz´o id˝otartam´anak megny´ ul´as´aval j´ar egy¨ utt: nyillik, nyullik, segitteni, tanitt´ o. Mai k¨oznyelv¨ unkben a mag´anhangz´o r¨ovid¨ ul´ese fordul el˝o gyakrabban. Ez a jelens´eg a hivat´asos besz´el˝ok kiejt´es´eben is tapasztalhat´o. T´ıpusp´eld´ak, amelyekben a hossz´ u mag´anhangz´o helyett sokszor r¨ovidet ejtenek: gy˝ ujtem´eny, h´ uszas, h´ uszat, ´ıt´el, ´ıt´elet, k´ım´el, k´ım´elet, k´ıs´er, k´ıs´eret, k´ıs´erlet, k´ıs´ertet, sz´ınes, sz´ın´esz, sz´ınez, sz´ıves, sz´ıvesen, t´ızes, t´ızet, u ´jdons´ ag, u ´js´ ag, u ´js´ agos. K¨ ul¨onlegesen viselkedik egy sz´otag´ u f˝oneveink azon csoportja, amelyek a t˝ obelseji mag´ anhangz´ o id˝ otartam´ at szab´ alyosan v´ altakoztatj´ ak: bizonyos toldal´ekok eset´eben mindegyik¨ uk t˝obelseji mag´anhangz´oja megr¨ovid¨ ul. Az idetartoz´o szavak: h´ıd, ´ın, ny´ıl, v´ız ; k´ ut, l´ ud, ny´ ul, r´ ud, u ´r, u ´t; f˝ uz, sz˝ uz, t˝ uz . Az i , u, u ¨ id˝otartam´at — mint l´attuk — sokszor neh´ez meg´allap´ıtani a kiejt´esbeli elt´er´esek miatt, ez´ert egy´ertelm˝ u anal´og p´eld´akat h´ıvhatunk seg´ıts´eg¨ ul: a felsorolt 13 sz´o mag´anhangz´oja pontosan ugyan´ ugy viselkedik, mint k´ez, ny´ ar ´es t´el f˝onev¨ unk ´e ´es ´ a hangja, amelyekben hossz´ u mag´anhangz´o helyett sokszor r¨ovidet ejtenek: ny´ ar ny´ arra ny´ ari nyarat nyarak nyarad

h´ıd h´ıdra h´ıdi hidat hidak hidad

k´ ut k´ utra (k´ uti) kutat kutak kutad

sz˝ uzies inas u ´tban

u ´rias f¨ uzes v´ızben

t˝ uz t˝ uzre t˝ uzi t¨ uzet t¨ uzek t¨ uzed

v´ız v´ızre v´ızi vizet vizek vized

Vagy: t´elies kezes k´ezben

17

Megmarad a t˝obelseji hossz´ u mag´anhangz´o: a hat´aroz´oragok, az -i mell´ekn´evk´epz˝o, az -ies mell´ekn´evk´epz˝o eset´eben. Megr¨ovid¨ ul a t˝obelseji mag´anhangz´o: a t´argyrag, a t¨obbes sz´am jele, az -s mell´ekn´evk´epz˝o, a birtokos szem´elyjelek eset´eben. A bemutatott szab´alyszer˝ us´eg — a birtokos szem´elyjelek kiv´etel´evel — teljes k¨or˝ uen ´erv´enyes¨ ul. Az egyes sz´am 3. szem´ely˝ u birtokos szem´elyjeles alakokban akkor nincs r¨ovid¨ ul´es, ha a toldal´ek -ja, -je; ´es akkor van szab´alyosan r¨ovid¨ ul´es, ha a toldal´ek -a, -e. f¨ uze, h´ıdja (de: hida), ina, k´ utja, l´ udja, nyila, vize stb. b) A z´ art ¨e , ny´ılt e megk¨ ul¨ onb¨ oztet´ ese, valamint az e—¨ o hangv´ altozat´ u szavak Az iskolai le´ır´o nyelvtanokban ma azt tan´ıtj´ak, hogy a r¨ovid e mag´anhangz´o p´arja a hossz´ u ´e . Az egyszer˝ us´eg ´es a gyakorlatiass´ag miatt alakult ´ıgy a helyzet, noha a teljes igazs´ag nem ez. Ha a r¨ovid e hangot hosszan ejtj¨ uk, nem ´e -t kapunk, hanem ee-t, mint p´eld´aul az eere (erre) sz´oban. Ha viszont a hossz´ u ´e -t r¨oviden ejtj¨ uk, a z´art ¨e -vel van dolgunk. A p´aros´ıt´as teh´at ´ıgy alakul: r¨ovid k¨oz´eps˝o nyelv´all´as ¨e (z´art) als´o nyelv´all´as e (ny´ılt)

hossz´ u ´e ee (jele: ¯e )

Az ee (¯e ) nem k¨oznyelvi hangunk (egyes nyelvj´ar´asokban viszont haszn´ alatos), a z´art ¨e -t azonban lakoss´agunknak k¨or¨ ulbel¨ ul 60%-a megk¨ ul¨onb¨ozteti a ny´ılt e-t˝ol, teh´at sokak sz´am´ ara term´eszetes. Nem csup´an nyelvj´ar´asi jelens´eg teh´at, b´ar a nagyv´arosi besz´edb˝ol val´oban hi´anyzik. De mivel ´ır´asban t¨ort´en˝o jel¨ol´ese nem honosodott meg, ´es csak a kiejt´esben ˝orz˝odhetett meg, a z´art ¨e egyre jobban visszaszorul. Pedig besz´ed¨ unknek fontos sz´ınes´ıt˝o eleme, s˝ot jelent´esmegk¨ ul¨onb¨oztet˝o eszk¨oze is. Nyelv¨ unk egyik jellemz˝oj´enek sokan az egyhang´ us´agot tartj´ak. Ha nem sz´amolunk a k´etf´ele (ny´ılt ´es z´art) e hanggal csak a ny´ılt e-vel, akkor t´enyleges vesz´ely annak a t´ ulteng´ese, ´ıgy a monot´onia. Tudatosan t¨orekedj¨ unk — k¨ ul¨on¨osen ´el˝osz´oban — a j´ ohangz´ asra. Akik tudj´ak, b´atran 18

alkalmazz´ak a z´art ¨e hangot, ez ugyanis nem sz´egyellni val´o provincializmus. Seg´ıts´eg´evel majdnem a fel´ere cs¨okkenthetj¨ uk az e hang terhelts´egi fok´at. Az ejt´esv´altozatok szeml´eltet´es´ere n´ezz¨ unk meg egy p´eld´at: Tegnap este nem lehetett kenyeret venni. Tegnap este nem l¨ehet¨ett k¨enyeret v¨enni. A d´eli nyelvj´ar´aster¨ uleten, pl. Szeged k¨orny´ek´en a z´art ¨e helyett ¨ o hangot mondanak: Tegnap este nem l¨ ohet¨ ott k¨ onyeret v¨ onni. A j´ohangz´as elv´et k¨ovetve, az ¨e—¨ o hangv´altozat´ u szavakban lehet˝os´eg szerint ´elj¨ unk az ut´obbi form´aval, teh´at cs¨ ond (csend helyett), f¨ oljebb (feljebb), f¨ ol¨ osleges (felesleges), s¨ op¨ or (seper ), t¨ op¨ orty˝ u (tepert˝ o ). A fel — f¨ ol igek¨ot˝ok k¨oz¨ ul v´alasszuk ink´abb az ut´obbit: f¨ olavat, f¨ ol´ebred, f¨ olemel, f¨ olmegy. (Az ¨ o -t tartalmaz´o ig´ek el˝ott azonban jobban hangzik a fel : fel¨ olt¨ ozk¨ odik, fels¨ op¨ or, felt¨ or¨ ol, felk¨ osz¨ ont.) A z´art ¨e nemcsak az egyhang´ us´agot old´o, sz´ınes´ıt˝o elem, hanem jelent´esmegk¨ ul¨ onb¨oztet˝o fon´ema. A mentek sz´oalak n´egyf´ele ´ertelmez´es´evel kit˝ un˝oen szeml´eltethetj¨ uk, milyen fontos lenne, ha jobban kihaszn´alhatn´ank a z´art ¨e adta lehet˝os´egeket: (ti most) m¨ent¨ek valahov´a (megy, t¨obbes sz´am 2. sz.) (˝ok tegnap) m¨entek valahov´a (megy, t¨obbes sz´am 3. sz.) (´en most) ment¨ek valakit (ment, jelen id˝o) (˝ok) mentek valamit˝ol (archaikus alak, azaz ˝ok mentesek valamit˝ol) A k´erd´esben kiv´al´oan eligaz´ıt a M´esz´aros Andr´as szerkeszt´es´eben ´es ¨ -z˝o kiejt´esi kissz´ot´ar (Bicske, 1998.), amelyben kiad´as´aban megjelent E t¨obb mint 4000 sz´o szerepel. A glossz´ariumot r¨ovid tanulm´any, ragoz´asi t´abl´azatok ´es e — ¨e jel¨ol´es˝ u irodalmi szemelv´enyek eg´esz´ıtik ki. c) A mag´ anhangz´ ok illeszked´ ese toldal´ ekos sz´ oalakokban Nyelv¨ unk alapvet˝o saj´atoss´aga, a mag´anhangz´o-harm´onia nem ´erv´enyes¨ ulhet marad´ektalanul a vegyes hangrend˝ u szavakban. Ezek toldal´ekol´asakor ugyanis gyakran ingadozik a nyelvszok´as: egy-egy sz´oban elk´epzelhet˝o magas vagy m´ely hangrend˝ u toldal´ek is. A meglehet˝osen bonyolult rendszerez´es helyett n´ezz¨ unk n´eh´any kiragadott p´eld´at. Ha vegyes hangrend˝ u sz´oban a m´ely mag´anhangz´ok mellett a magas hangok k¨oz¨ ul csak i , ´ı vagy ´e tal´alhat´o, akkor a m´ely hangz´os toldal´ek a 19

term´eszetesebb, b´ar ingadoz´as is tapasztalhat´o: dolomitos, fr´ azisok, kabar´eban, kolibrija, konkr´etan (-en), norv´egul, szamoj´edok, vegetat´ıvnak. Amikor a sz´ot˝oben m´ar eleve t¨obb a magas mag´anhangz´o, szok´asosabb a magas hang´ u toldal´ek, de nem kifog´asolhat´o a m´ely sem: hidrog´ennel (-nal), oxig´enje (-ja). Ha a vegyes hangrend˝ u szavakban e hang is van, ma m´ar sokan term´eszetesebbnek ´erzik a magas hang´ u toldal´ekot, b´ar egyes szavakban el˝ofordul ingadoz´as: argentinek — argentinok , bakelitb˝ ol — bakelitb´ ol, bakterek — bakterok , balettet — balettot, fotelbe — fotelba, kr´ aterben — kr´ aterban, okt´ oberben — okt´ oberban, palesztinek — palesztinok , szuter´enje — szuter´enja. De: komputerek , m´ agnessel , parlamenthez . A mai nyelv´erz´ek sz´am´ara ´erthetetlen dolog, hogy i (´ı) mag´anhangz´ot tartalmaz´o egy sz´otagos szavaink j´o r´esz´et mi´ert m´ely hangrend˝ u toldal´ekkal l´atjuk el, holott az i magas mag´anhangz´o: b´ır (b´ırok , b´ırtam), h´ıv (h´ıvunk , h´ıvnak ), ´ır (´ırhat, ´ır´ as), ny´ır (ny´ırja, ny´ırjon), s´ır (ige: s´ırtam, s´ırna; f˝on´ev: s´ırban, s´ırn´ al ), v´ıg (v´ıgan, vigalom), zs´ır (zs´ıros, zs´ıroz ). Az illeszked´es t¨orv´eny´enek l´atsz´ olag ellentmond´ o nyelvi t´eny ´eppens´eggel azt bizony´ıtja, hogy a szok´as, a hagyom´any m´eg a szab´alyokn´al is el˝obbreval´o. Nyelv¨ unk kor´abbi ´allapot´aban ugyanis l´etezett egy h´atul k´epzett, teh´at m´ely (vel´aris) i hang a ma megl´ev˝o magas i hangon k´ıv¨ ul. Ez´ert lehets´eges a m´ely hangrend˝ u toldal´ek az id´ezett ´es m´as szavakban. A vel´aris i hang azonban m´ar ´evsz´azadokkal ezel˝ott kiveszett nyelv¨ unkb˝ol, ´es helyette is el¨ol k´epzett i -t ejt¨ unk. A nyelvhaszn´alatban m´elyen meggy¨okeresedett toldal´ekok azonban nem k¨ovett´ek ezt a v´altoz´ast, ´ıgy j¨ott l´etre ez a l´atsz´olagos ellentmond´as. Ennek f´eny´eben m´ar helyesen ´ertelmezz¨ uk az al´abbi id´ezet saj´atos toldal´ekol´as´at: Zordon erd˝ok, durva b´ercek, szirtok! Harsogj´atok jajjaim! (Csokonai: A tihanyi ekh´ ohoz) Az idegen nyelvet tanul´ok is tal´alkozhatnak a magyarban megszokott´ol elt´er˝o k´epz´es˝ u i hanggal. Az angolban h´atr´abb k´epzik a r¨ovid i -t, az oroszban pedig megvan jer¨ u n´evvel illetett vel´aris v´altozata. (Helytelen u ¨ -nek ejteni.) Az illeszked´es t¨orv´eny´et a nyelv¨ unkbe most beker¨ ul˝o idegen szavak toldal´ekol´asakor is k¨ovetn¨ unk kell: klip — klipek , team (t´ım) — teamek ´ (t´ımek ). Eppen ez´ert a nyelv´eszek nem t´amogatj´ak a k¨ozgazdas´agi szaknyelv u ´jabban jelentkez˝o index´ al (’jelez’) szav´at, annak ellen´ere, hogy ´ıgy alakilag elk¨ ul¨on¨ ul a k¨ozleked´esben haszn´alatos indexel (’ir´anyv´altoztat´ast jelez’) ig´et˝ol. 20

d) A m´ assalhangz´ ok id˝ otartam´ anak megk¨ ul¨ onb¨ oztet´ ese A m´assalhangz´ok id˝otartam´anak megk¨ ul¨onb¨oztet´ese sokkal egy´ertelm˝ ubb, mint azt a mag´anhangz´ok eset´eben l´attuk. Az ig´enyes k¨oznyelv kev´esb´e t˝ uri a megszokott´ol val´o elt´er´est, ´ıgy a m´asf´ele ejt´esm´od n´epnyelvi, nyelvj´ar´asi jelens´egnek ´erz˝odik, a normat´ıv v´altozatt´ ol ´elesen elk¨ ul¨on¨ ul. A m´assalhangz´o id˝otartam´anak megny´ ul´as´ara az 1. a) pontban m´ar tal´alhat´o n´eh´any olyan p´elda, amelyekben ez a v´altoz´as a szomsz´edos mag´anhangz´o r¨ovid¨ ul´es´evel j´ar egy¨ utt. A k¨ovetkez˝okben egy´eb esetekkel foglalkozunk. Bizonyos szavainkban a k´et mag´anhangz´o k¨oz¨otti r¨ovid m´assalhangz´o egyesek kiejt´es´eben, illet˝oleg a t´ajnyelvekben megny´ ulik. A k¨oznyelvben ker¨ ulend˝o, hogy az al´abbi szavakban hossz´ u m´assalhangz´ot ejts¨ unk: agancs, bakancs, elem, es˝ o , heged , hegeszt, k¨ openy, szalag, t´ argyal´ as, vajon (k´erd˝osz´o), v´ alik . Ezzel ellent´etes jelens´eg, amikor a gyors besz´edtemp´o, a hanyag artikul´aci´o vagy rossz szok´as miatt helytelen¨ ul megr¨ovid´ıtik a hossz´ u m´assalhangz´okat. A k¨oznyelvben a leggyakoribb az -´ all- hangkapcsolat ll -j´enek megkurt´ıt´asa, de az ig´enyes nagyk¨oz¨oss´egi c´el´ u megnyilatkoz´asokban ez sem k´ıv´anatos (tan´ari, sz´onoki besz´ed). Hat´arozottan ´erz´ekeltess¨ uk teh´at a hossz´ u l -et az eff´ele szavakban: ´ allam, ´ allat, m´ allik , sz´ all , sz´ alloda, v´ allalat, v´ allalkoz´ o . Szint´en jellemz˝o a hossz´ u r megr¨ovid¨ ul´ese, amely a szomsz´edos mag´anhangz´o p´otl´olagos megny´ ul´as´aval j´arhat egy¨ utt: arra [¯ara], erre [¯ere], forradalom [f´oradalom], forr´ o [f´or´o], varr [var], varr´ as [v¯ar´as]. Egy´eb m´assalhangz´ok csak ritk´an r¨ovid¨ ulnek meg: agg´ odik [ag´odik], mennyorsz´ ag [menyorsz´ag], vijjog [v´ıjog]. A m´assalhangz´ok id˝otartam´anak pontos ´erz´ekeltet´ese az´ert sz¨ uks´eges, mert a r¨ovid ´es a hossz´ u hangoknak jelent´esmegk¨ ul¨onb¨oztet˝o szerep¨ uk van: ´ al — ´ all , sz´ al — sz´ all , tol — toll , tolat — tollat, var — varr . A pontatlan kiejt´es a helyes´ır´asra is rossz hat´assal van, ´es sok s´ ulyos hib´at okozhat (higgany, sz¨ oll˝ o , m´ alik ). Az id´aig felsorolt p´eld´ak azonban nem jelentik azt, hogy nem lehet megr¨ovid´ıteni a hossz´ u m´assalhangz´okat. M´assalhangz´o-torl´od´askor toldal´ekos alakokban ´es ¨osszet´etelekben t¨orv´enyszer˝ u a hossz´ u m´assalhangz´o r¨ovidd´e v´al´asa, hogy k¨onnyebb legyen a kiejt´es: cseppk˝ o [csepk˝o], cs¨ opps´eg [cs¨ops´eg], ¨ osszlakoss´ ag [¨oszlakoss´ag], t¨ obbnyire [t¨obnyire]. Az im´ent t´argyalt jelens´egek megvannak a nyelv¨ unkben haszn´alatos idegen szavak k¨or´eben is, amelyekr˝ol fejezet¨ unk 2. a) pontja ad ¨osszefoglal´ot. Saj´atosan viselkedik az egy sz´amn´ev ´es hat´arozatlan n´evel˝o, valamint az egyen- el˝otag, ez´ert r´oluk k¨ ul¨on kell sz´olni. Az egy sz´amn´evk´ent hangs´ ulyos, ´es ilyenkor hosszan ejtj¨ uk a gy-t, ha mag´anhangz´oval kezd˝od˝o sz´o k¨oveti: egy ´ ora van most [eggy ´ora van most]. Hat´arozatlan sz´amn´evk´ent 21

hangs´ ulytalan, ´es ´ıgy r¨ovidebbnek hallatszik: egy ´ or´ at is vettem [egy ´or´at is vettem]. Az egyen- el˝otag´ u szavakat ´altal´aban r¨ovid gy-vel ejtj¨ uk. L´assuk a csoportos´ıtott p´eld´akat a Magyar kiejt´esi sz´ot´ar alapj´an: Hossz´ u gy:

egy´ agyas, egyalak´ u , egy´ altal´ an, egyar´ ant, egyel (ige), egyel˝ ore, egy´ertelm˝ u , egyes-egyed¨ ul [eggyes-egyed¨ ul], egyes´ıt, egyes¨ ul , egyet´ert, egyetlenegy [eggyetleneggy], egyezm´eny, egyeztet, egyik , egy¨ utt, egy¨ uv´e stb.

R¨ovid gy:

egyed¨ ul , egyenes, egyenetlen, egyenget, egyenjog´ u, egyenleg, egyenl˝ o , egyenruha, egyens´ ulyoz , egyetem, egyv´egt´eben stb.

Napjainkban m˝ uvelt emberek, hivat´asos besz´el˝ok gyakran esnek a bet˝ uejt´es hib´aj´aba, ´es r¨ovid gy-t mondanak az aj´anlatos hossz´ u helyett, pl.: egyar´ ant, egyel˝ ore, egyes¨ ult (´allamok), egyet´ert, egyezm´eny stb. A k¨oznyelvben viszont megszokott´a v´alt az egyen- el˝otag´ u szavak sz´oban forg´o m´assalhangz´oj´at hosszan ejteni: egyenruha [eggyenruha]. Ez kev´esb´e kifog´asolhat´o, mint az el˝oz˝o jelens´eg, a bet˝ uejt´es. e) A h ´ es a ch ejt´ ese A helytelen bet˝ uejt´es tapasztalhat´o a n´ema h-ra v´egz˝od˝o f˝oneveink eset´eben is, holott a toldal´ek n´elk¨ uli alakokban nem kell kimondanunk ezt a hangot: c´eh, cseh, d¨ uh, juh, m´eh, pl´eh, r¨ uh; ol´ ah, Ol´ ah, Kacs´ oh [c´e, cse, ¨ d¨ u stb.]. Osszet´ etelekben ´es toldal´ekos helyzetben k´etf´elek´eppen viselkedik a h. Tov´abbra sem ejtj¨ uk a h-t a sz´o¨osszet´etelekben, valamint akkor, amikor m´assalhangz´oval kezd˝od˝o toldal´ek k¨oveti: Csehorsz´ ag [cseorsz´ag], d¨ uhroham [d¨ uroham], juhakol [juakol], m´ehraj [m´eraj]; c´ehben [c´eben], pl´ehre [pl´ere], r¨ uht˝ ol [r¨ ut˝ ol]. A n´ema h miatt nincs teljes hasonul´as a -val , -vel ragos alakokban: csehvel , d¨ uhvel , juhval , m´ehvel , Kacs´ ohval [csevel, d¨ uvel stb.]. Kiejtj¨ uk viszont a h-t akkor, amikor mag´anhangz´oval kezd˝od˝o toldal´ek k¨oveti: c´ehek , cseh¨ ul , d¨ uh¨ os, m´ehet. M´as szavakban kiejtj¨ uk a sz´o v´egi h-t: bolyh, doh, ´eh, enyh, keh, moh, potroh, Zilah; k¨ ul¨on¨osen pedig az idegen szavakban: ajatollah, Allah, fellah, padisah, sah. Az ebbe a csoportba tartoz´o szavak v´eg´en er˝os h-t mondunk, mint az eh, ah indulatszavakban, vagy mint a n´emet ich szem´elyes n´evm´asban. Az ´eh ´es a keh olykor elt´er˝oen viselkedik. Az ´ehs´eg ink´abb h n´elk¨ ul ejtend˝o [´es´eg], a keh toldal´ek n´elk¨ uli form´aj´aban mindk´et ejt´esv´altozat l´etezik [keh vagy ke]. A tulajdonnevek, csal´adnevek r´egies bet˝ ukapcsolataival (gh, th — V´ıgh, T´ oth) a fejezet 2. a) pontja foglalkozik. 22

A ch er˝os h-nak hangzik: almanach, cech, pech. Durva hiba, ha helyette k -t ejtenek: pech, peches, technika [pekk, pekkes, teknika]. Szint´en rendk´ıv¨ ul cs´ unya az APEH bet˝ usz´oban ´es a bel˝ole k´epzett mell´ekn´evben a h helyettes´ıt´ese k hanggal [apek, apekos]. f ) Hasonul´ as ´ es ¨ osszeolvad´ as A m´assalhangz´ok egym´asra hat´asakor a hasonul´asnak ´es az ¨osszeolvad´asnak igen sokf´ele esete k¨ovetkezik be. Ezek k¨ ul¨on-k¨ ul¨on t¨ort´en˝o t´argyal´as´ara itt nincs lehet˝os´eg, de nincs is r´a sz¨ uks´eg, mert az ´atlagos nyelv´erz´ek j´ol eligaz´ıtja a besz´el˝ot. El´egedj¨ unk meg teh´at n´eh´any gyakorlatias, ¨osszefoglal´o jelleg˝ u tan´accsal. (R´eszletes u ´tmutat´as: Nyelvm˝ uvel˝o k´ezik¨onyv I. k¨otet, a besz´ edhangok kapcsol´ od´ asa c´ımsz´o alatt.) Egy´ertem˝ u hib´anak min˝os´ıthet˝o a bet˝ uejt´es a nagyon gyakori dj , nj , tj , gyj , nyj , tyj hangkapcsolatokban. Az igei ´es n´evsz´oi ragoz´asban s˝ ur˝ un ad´odik ez a kapcsolat: adj aggy b´ anjunk b´annyunk l´ atja l´attya

hagyjatok anyjuk b´ atyja

haggyatok annyuk b´attya

Az eff´ele esetekben f¨ uls´ert˝o lenne az [adj], [b´anjunk], [l´atja] stb. ejt´esm´od, amely a modoross´ag vagy a tanulatlans´ag jele. Ugyan´ıgy megvan a hasonul´as a m´ ult id˝o jele miatt szint´en gyakori dt hangkapcsolatban: adtam [attam], elf´ aradt [elf´aratt], hazudtak [hazuttak], v´edt´ek [v´ett´ek]. M´as hangkapcsolatokban viszont nem mindig ilyen egy´ertelm˝ u a helyzet, lehet t¨obbf´ele elfogadhat´o ejt´esv´altozata egy-egy sz´oalaknak. A hasonult vagy ¨osszeolvad´asos form´ak egyesek sz´am´ara n´epiesnek t˝ unnek, ´es helyett¨ uk nem teljes ´ert´ek˝ u hangot ejtenek: k´eszs´eg [k´ess´eg sz v. k´e s´eg], szabads´ ag [szabaccs´ag v. szabats´ag v. szabatcs´ag], egyszer [eccer v. etyszer]. M´eg jobban k¨ozel´ıt az ´ır´ask´ephez az lj hangkapcsolat: ´eljen [´ejjen v. ´eljen], teljes [tejjes v. teljes]. A birtokos szem´elyjel el˝ott sohasem v´altozik meg az l : b´ alja, g´ olja, ´ olja, t´ alja [b´alja, g´olja, nem pedig b´ajja]. Fontos szempont a k´epzett sz´ok kiejt´es´eben az ´erthet˝os´eg is: a gyakran haszn´alt, alapsz´okincsbeli elemekben term´eszetes jelens´eg az ¨osszeolvad´as vagy a teljes hasonul´as, de a ritk´abb alakulatokban ezek nem mindig ´erv´enyes¨ ulhetnek: vads´ ag [ink´abb vats´ag, mint vaccs´ag], ´ ad´ azs´ ag [ink´abb sz t ´ad´asz-s´ag, ´ad´a s´ag, mint ´ad´ass´ag], av´ıtts´ ag [av´ı s´ag, nem pedig av´ıccs´ag]. Az ¨osszet´etelek ´es a sz´okapcsolatok hat´ar´an sem k¨ovetkezhet be a teljes hasonul´as vagy az ¨osszeolvad´as minden, hangtanilag egy´ebk´ent indokolt helyzetben, mivel itt is szempont az ´erthet˝os´eg, az egy´ertelm˝ us´eg. P´eld´aul a [briccsapat] hallat´an k´et dologra gondolhatunk: bridzscsapatra ´es brit 23

csapatra. F´elre´erthet˝o a [m´essz´ın˝ u] is, mert lehet m´eszsz´ın˝ u (m´esz-sz´ın˝ u) ´es m´ezsz´ın˝ u (m´ez-sz´ın˝ u ). A kiejt´esben teh´at c´elszer˝ u megk¨ ul¨onb¨oztetni az elt´er˝o jelent´esket: bridzscsapat brit csapat

[bridzs-csapat v. briccsapat] [brit csapat v. britcsapat]

m´eszsz´ın˝ u m´ezsz´ın˝ u

[m´essz´ın˝ u] [m´ezsz´ın˝ u]

Az ¨osszet´etelek ´es a sz´okapcsolatok kiejt´es´et meghat´arozza a besz´edtemp´o, ´es a bemutatott p´eld´ak ink´abb csak t´aj´ekoztat´o jelleg˝ uek, hiszen ´ nagyon neh´ez lenne szigor´ u el˝o´ır´asokat k¨ovetnie a megsz´olal´onak. Altal´ anos tan´acsk´ent u ´gy ¨osszegezhetj¨ uk a tapasztalatokat, hogy a sz´els˝os´egekt˝ol kell tart´ozkodni: egyr´eszt a bet˝ uejt´est˝ol, m´asr´eszt a mindent egybemos´o ´es egybeolvaszt´o, f´elre´ert´eseket okoz´o ejt´esv´altozatokt´ol. Nyelv´erz´ek¨ unk egy´ebk´ent a legt¨obb esetben j´ol eligaz´ıt a sokf´ele hangkapcsolat kiejt´es´eben.

2. Tulajdonnevek A magyar tulajdonnevek k¨oz¨ott egy olyan csoport van, amely mindennapos gondokat okoz a kiejt´esben ´es a helyes´ır´asban egyar´ant. Ez a r´ egies bet˝ ut tartalmaz´ o csal´ adnevek csoportja. A leggyakoribb ´es ez´ert k¨ozismert jelens´eg a n´ema h-nak bizonyos m´assalhangz´okhoz val´o kapcsol´od´asa (gh, th), valamint a cz ´es az y. Nem ig´enyelnek k¨ ul¨on¨osebb magyar´azatot az ilyen p´eld´ak: Vargha, V´egh, T´ oth, S´ antha, Czak´ o , Laczk´ o , Alm´ asy, S´ oky (gh = g, th = t, cz = c, y = i ). Vannak azonban sz´ep sz´ammal olyan nevek, amelyek kimond´asakor a bet˝ uejt´es hib´aj´aba eshet¨ unk, ha nem vagyunk tiszt´aban a t¨ort´eneti magyar´azattal. R´egies t¨obbjegy˝ u bet˝ uk az´ert vannak, mert kor´abban a hangok lejegyz´es´ere m´asf´ele bet˝ uket, bet˝ ukapcsolatokat haszn´altak, illet˝oleg egys´eges helyes´ır´as h´ıj´an egy hangot ak´ar t¨obbf´elek´eppen jel¨olhettek. Ebb˝ol k¨ovetkezik, hogy az ´ır´asm´od v´altozhatott, a kiejt´es viszont nem. Mai szemmel n´ezve teh´at nem az sz´am´ıt, ahogyan le van ´ırva a n´ev, hanem az, hogy mik´eppen ejtend˝o ´ertelmes magyar sz´ok´ent, a legt¨obbsz¨or f˝on´evk´ent vagy f¨oldrajzi tulajdonn´evb˝ol k´epzett mell´ekn´evk´ent. Ezeket a neveket ´evsz´azadokkal ezel˝ott is a maihoz hasonl´o m´odon ejtett´ek, csup´an a bet˝ uk hang´ert´eke volt m´as. N´eh´any p´elda: aa v. a´ a 24

[´a]:

Gaal , Ga´ al , Pa´ al ;

ch e´e e¨ o

[cs]: [´e]: [¨o]:

e¨ o e˝ o ew ew

[˝o]: [˝o]: [¨o]: [˝o]:

Chernel , Cholnoky, Petrich (Orlai P. Soma); Ve´er ; E¨ otv¨ os, E¨ ord¨ ogh, E¨ ors, Te¨ orek [t¨or¨ok], We¨ ores [v¨or¨os]; Be¨ othy; Dese˝ o [dezs˝o], Sebe˝ ok ; Thewrewk ; Dessewffy [dezs˝ofi].

A kett˝ oz¨ott m´assalhangz´ok ´altal´aban r¨ovid hangot jel¨olnek: ff pp ss

[f]: [p]: [s]:

Istv´ anffy, P´ alffy; Apponyi , Papp; Andr´ assy, Bessenyei , Kossuth [kosut], Passuth, Wessel´enyi; de: Balassa, Balassi [balassa, balassi].

Napjainkban ´altal´anoss´a v´alt a bet˝ uejt´es azokban a csal´adnevekben, amelyekben az s eredeti hang´ert´eke [zs], valamint a z hang´ert´eke [sz]. A bet˝ uejt´es egy´ertelm˝ u hiba a t¨ort´enelmi csal´adnevek eset´eben, am´ıg a mai csal´adok maguk d¨onthetik el saj´at nev¨ uk ejt´esm´odj´ at, de j´o, ha tudj´ak, hogy mi az eredeti, szab´alyos ejt´esm´od: s [zs]:

z [sz]:

Bal´ as, D´ osa, Is´epy, J´ osika, Kris´ an, Pais, Posony [pozsonyi], Sid´ o , Sigray, Soldos; teh´at [bal´azs, d´ozsa stb.]; Ch´ az´ ar [cs´asz´ar], Zab´ o , Zak´ al , Zenthe [ma zente is].

Az y kiejt´ese nem olyan egyszer˝ u, mint amilyennek els˝o pillant´asra t˝ unik — a k¨ ul¨onb¨oz˝o bet˝ ukapcsolatok f¨ uggv´eny´eben elt´er˝o hang´ert´eke van: y [ji]:

y [j]: ly [li]:

ly [j]: gy [gyi]: ny [ni]:

Bay (azaz bajai), F´ ay (F´aj helys´egn´ev alapj´an), H´ ay, Pray (k´odex), Vay (Vaja k¨ozs´eg nev´eb˝ol), Zay (teh´at: baji, f´aji, h´aji, praji, vaji, zaji); a n´ev belsej´eben, mag´anhangz´o ut´an: Boytha, Dayka, Fey´er , Mayl´ ath, Vayk ; ´ Aprily, Dely, J´ekely, Kerkapoly, Kerpely, Kiszely, M´ aly (Ger˝o), Moholy (Nagy L´aszl´o), Reguly, Szak´ aly, Szokoly, Thaly, Th¨ ok¨ oly, Veszely; teh´at: [´aprili, kerkapoli, m´ali, szak´ali stb.]; Cs´ agoly, Garaguly, Kod´ aly, Korbuly, M´esz¨ oly; Hegy [hegyi], Magashegy [magashegyi]; Cherny [cserni], Novotny, Pauliny, Szebeny; 25

ny [ny]: ny [nyi]:

B˝ ozs¨ ony, Csoh´ any, Csoll´ any; Batthy´ any [batty´anyi], Leg´ any [leg´anyi].

Egy´eb p´eld´ak: Bezer´edj Ghyczy Guary (k´odex) Knezich Kuun Sz´ech´enyi Ferenc Paxi, Taxonyi Zirzen Janka

[bezer´edi]; [gici]; [g´ori]; [kn´ezics]; [k´ un]; ´es Sz´echenyi Istv´an egyar´ant [sz´ecs´enyi]; [paksi, taksonyi]; [zirzen].

II. Idegen szavak a) Mag´ anhangz´ ok kiejt´ ese A legjellemz˝obb hibat´ıpus, hogy k´et, egym´as melletti mag´anhangz´o k¨oz¨ ul az egyik kiesik. B´ar a k¨oznyelvben el´eg gyakori jelens´eg, ker¨ ulj¨ uk ezt a pongyolas´agot. Az al´abbi p´eld´akban teh´at a bet˝ uejt´es a helyes, azaz k¨ ul¨on-k¨ ul¨on ´erz´ekeltetni kell a tal´alkoz´o mag´anhangz´okat: audiovizu´ alis [nem audovizu´alis]; bakteriol´ ogia, bakteriol´ ogus [nem bakterol´ogia]; higi´enia, higi´enikus [nem hig´enia]; ideol´ ogia, ideol´ ogus [nem idel´ogia]; influenza [nem inflenza, infulenza]; meteorol´ ogia, meteorol´ ogus [nem meterol´ogia]; Rivi´era [nem riv´era]. Az ´ır´ask´epnek megfelel˝oen k´et r¨ovid o hangot kell k¨ ul¨on-k¨ ul¨on kiejteni a k¨ovetkez˝okben: kooper´ aci´ o , koordin´ al , koopt´ al [teh´at nem k´oper´aci´o, kordin´al, k´opt´al]. A koprodukci´ o f˝onevet viszont egy o-val ´ırjuk, s r¨ovid o-val ejtj¨ uk. Szint´en elmarad a k´et k¨ ul¨on u hang ´erz´ekeltet´ese az al´abbi szavakban, pedig ezeket is bet˝ u szerint kell ejten¨ unk: v´ akuum, individuum, perpetuum mobile [azaz nem v´akum stb.]. Ugyancsak ki kell mondanunk az ae bet˝ ukapcsolat mindk´et tagj´at a felsorolt szavakban: aerob, anaerob, aerodinamika, aerodrom, Aeroflot, aeropl´ an stb. Ebbe a csoportba illeszthetj¨ uk a k¨ozelm´ ultban elterjedt aerobic szavunkat is annak ellen´ere, hogy az angolb´ol vett¨ uk ´at [aerobik, nem erobik]. 26

b) M´ assalhangz´ ok kiejt´ ese S bet˝ ut tartalmaz´o latin ´es g¨or¨ og szavaink egy r´esz´enek kiejt´esekor k´etf´ele elj´ar´as l´etezik: vagy s-nek, vagy pedig sz -nek ejtj¨ uk ezt a bet˝ ut. A latinos ejt´esm´od az sz -es forma, de a k¨oz´epkori magyarorsz´agi latinban kialakult ´es elterjedt az s-ez˝o v´altozat. Sok esetben mindkett˝o egyform´an helyes, csup´an arra kell u ¨gyelni, hogy egy sz´oban, illet˝oleg egy kifejez´esben ne keverj¨ uk a k´et ejt´esm´odot. Idetartoz´o p´eld´aink: Helyes spondeus st´ atus

Ker¨ ulend˝o

spondeus, szpondeusz spondeusz st´atus st´atusz (magyar kifejez´esekben)

status quo szt´atusz kv´o terminus technicus terminusz technikusz

st´atusz terminus technikusz

Az s-ez˝o ´es az sz -es forma egyar´ant helyes: daktilus, jambus, statika, storn´ıroz , trocheus. De: Spartacus csak [szpartakusz], nem pedig [spartakusz]. M´as szavakban viszont a nyelvhaszn´alat m´ar csup´an egy meggy¨okeresedett ejt´esv´altozatot fogad el: aspektus, gl´ obusz , hi´ atus, spiritusz — spiritus rector [szpiritusz rektor], v´ırus. Latin (eredet˝ u) szavakban a ti bet˝ ukapcsolat ´altal´aban ci -nek ejtend˝o mag´anhangz´o el˝ott: evol´ uci´ o , n´ aci´ o , r´ aci´ o ; ugyan´ıgy: Latium, Horatius, tertius [l´acium, hor´aciusz, terciusz]. De ha a ti bet˝ ukapcsolatot s, t vagy x el˝ozi meg, akkor nem ci -nek ejtj¨ uk, hanem v´altozatlanul ti -nek: szuggeszti´ o [nem szuggeszci´o], Sextius, Sallustius, digeszti´ o (em´eszt´es). A g¨or¨og szavakban viszont a ti sohasem ejthet˝o ci -nek: Milti´ ad´esz , l´ıtium [nem l´ıcium]. Sz´amos idegen sz´oban tal´alhat´o hossz´ u m´assalhangz´o id˝ovel — a j¨ovev´enysz´ov´a t¨ort´en˝o alakul´as folyam´an — megr¨ovid¨ ul. Ma m´ar term´eszetes a r¨ovid m´assalhangz´o a k¨ovetkez˝o szavakban: celof´ an, mili˝ o , porcel´ an, terasz . Ez a folyamat tov´abb folytat´odik, ´es az AkH. 11. kiad´asa ut´an ´ır´asban is jelezz¨ uk az adott m´assalhangz´o megr¨ovid¨ ul´es´et n´eh´any tov´abbi sz´oban: alig´ ator , buldog, flanel , mamut. A helyes´ır´ast befoly´asolja, amikor egy sz´oban a m´assalhangz´ok id˝otartama f¨olcser´el˝odik: aszimmetrikus elterjedt kiejt´ese: [asszimetrikus], attas´e szok´asos ejt´ese: [atas´e]. Mivel a helyes´ır´as egyel˝ore nem k¨ovette ezt a v´altoz´ast, az ig´enyes besz´edben aj´anlatos ragaszkodni a le´ırt form´ahoz. T¨obb neh´ez ´ır´asm´od´ u angol sz´o kiejt´es´et megk¨onny´ıti az, hogy helyes´ır´asi szab´alyzatunk m´ar a fonetikus v´altozatot javasolja, ´ıgy jobban elker¨ ulhet˝ok a nemk´ıv´anatos ejt´esform´ak. A magyarosan ´ırand´o legut´obbi szavak: dzs¨ orz´e , dzs´ usz , gr´epfr´ ut, hardver , krossz , motokrossz , nejlon, rali , szoftver . Ker¨ ulend˝o a [dzs¨orsz´e] ´es a [dzs´ uz] ejt´esm´od, az ut´obbi el´eg ´altal´anoss´a 27

v´alt, de nagyon vulg´aris. A grape fruit-nak igen sok v´altozata ´elt [grepfr´ ut, gr´epfr˝ u, gr´epfrujt], a fonetikus ´ır´asm´oddal mindezek kik¨ usz¨ob¨olhet˝ok. c) Egy´ eb kiejt´ esi hib´ ak Az al´abbi szavak t¨obbs´eg´enek helyes ejt´esm´odja megegyezik a le´ırt form´aval, ´ıgy ezeket k¨ ul¨on nem jel¨olj¨ uk. N´eh´any esetben nemcsak kiejt´esi, hanem sz´ohaszn´alati hib´ar´ol van sz´o, de mivel ez ´altal´aban sz´oban jelentkezik el˝osz¨or, az egyszer˝ us´eg kedv´e´ert ide soroljuk. burleszk country (zene) dauer futball (football) gobelin injekci´ o joule, Joule kongeni´ alis

konszenzus konvertibilis millennium mountain bike plasztik posztumusz szimp´ ozium tolerancia toler´ ans

[nem b¨orleszk] [kantri] [nem kauntri] [nem dajer] [fudbal v. futbal] [nem fodball] [goblen] [nem goblejn] [innyekci´o v. injekci´o] [nem inekci´o] [dzs´ ul] [nem zs´ ul] (a m´ert´ekegys´eg angol fizikus nev´eb˝ol sz´armazik) [nem konzseni´alis] (a zseni´ alis francia j¨ovev´enysz´ o, a kongeni´ alis viszont latin eredet˝ u, s nem ejthetj¨ uk franci´asan) [nem koncenzus] (a cenzus t´eves hat´asa) [nem konvert´abilis] (a rent´ abilis t´eves hat´asa) [nem milleneum, mileneum] [mauintin b´ajk] [nem monten b´ajk] [nem plesztik] [nem poszthumusz] (nincs k¨oze a humuszhoz ) [nem szimpozion] [nem tolarencia] [nem tolarens]

N´eh´any sz´onak t¨obb alakja ´es ennek megfelel˝oen t¨obb ejt´esv´altozata is lehet, ha ezek a form´ak m´as-m´as nyelvb˝ol ker¨ ultek a magyarba: im´ azs (francia) — image [imidzs] (angol) projekt (n´emet) — project [prodzsekt] (angol) ´ Mindkett˝onek van latin eredetije is: im´ ag´ o ´es projektum. Ujabban divat az angolos ejt´esv´altozatot el˝onyben r´eszes´ıteni. Az viszont m´ar sz´ohaszn´alati k´erd´es, hogy magyar sz¨ovegk¨ornyezetben szerencs´esebb volna kiker¨ ulni ezeket, de az is igaz, hogy jelent´esk¨ ul¨onbs´eg van a j¨ovev´enysz´onak tekinthet˝o latinos, valamint az idegen sz´onak min˝os´ıthet˝o angolos v´altozat k¨oz¨ott.

28

d) Szem´ elynevek ´ es f¨ oldrajzi nevek kiejt´ ese Az idegen tulajdonnevek kiejt´es´enek szerte´agaz´o k´erd´esk¨or´eben — n´emileg leegyszer˝ us´ıtve — a k¨ovetkez˝o alapelvek igaz´ıtanak el: — egy´ertelm˝ u, ´altal´anos szab´alyok helyett a nyelvszok´asnak ´es a hagyom´anynak van meghat´aroz´o szerepe; — a nyelv¨ unkben r´eg´ota megl´ev˝o idegen tulajdonnevek j´o r´esz´et magyarosan ejtj¨ uk: Chicago [csik´ag´o, nem sik´ag´o], Dreyfus [drejfusz, nem dref¨ usz], London [nem landn], Macbeth [magbet, nem mekbesz], Moszkva [nem maszkv´a], Van Gogh [van g´og nem v´an hoh]; — az idegen nevekben megl´ev˝o azon besz´edhangokat, amelyek nyelv¨ unk hang´allom´any´ab´ol hi´anyoznak, hozz´a k¨ozel ´all´o magyar besz´edhanggal helyettes´ıtj¨ uk: Thatcher [szecs¨or] (a sz´okezd˝o sz helyett nem ejtj¨ uk azt a k¨ ul¨onleges r´eshangot, amikor a nyelv¨ unket a k´et fogsor k¨oz´e illesztj¨ uk), Washington [vasington] (a sz´okezd˝o v helyett nem ejtj¨ uk a k´et ajakkal k´epzett, u ´es v k¨oz¨otti hangot); — magyar sz¨ovegben az idegen tulajdonneveket nyelv¨ unk hangs´ ulyoz´asi szok´asa szerint ejtj¨ uk, azaz a nyomat´ek az els˝o sz´otagra ker¨ ul: Csajkovszkij [csajkovszkij, nem csajkovszkij], Fiorentina [fiorent´ına, nem fiorent´ına], Toscanini [toszkan´ıni, nem toszkan´ıni]. Az ut´obbi id˝oben kisebb v´altoz´as figyelhet˝o meg az idegen szavak ´es tudajdonnevek kiejt´es´evel kapcsolatban. A kor´abbi gyakorlattal ellent´etben t¨obbsz¨ or tapasztalhat´o, hogy a besz´el˝okben, s˝ot olykor a szakemberekben is megvan az ig´eny az idegen ejt´esm´odhoz val´ o k¨ozeled´esre, a pontosabb hangoztat´asra. T¨obb okkal magyar´azhat´o ez a jelens´eg: b˝ov¨ ultek az utaz´asi lehet˝os´egek, ´att´ertek a nyugati nyelvek oktat´as´ara, megn˝ott haz´ank vend´egforgalma, nyitottabb´a v´alt az orsz´ag, a m˝ uholdas ad´asokkal pedig sokaknak el´erhet˝o a nyelvi p´elda. A v´altoz´asok azonban csak kis m´ert´ek˝ uek. A nyelvszok´as mind¨ossze olyan m´odosul´ast k´epes elviselni, amely m´eg nem rontja a meg´ert´est. ´Igy p´eld´aul egy-egy hangnyi v´altoz´as elk´epzelhet˝o: Kor´abbi vagy Mai mai kev´esb´e ig´enyes ig´enyes k¨oznyelvi Barcelona Bratislava Falkner Helsinki Hillary Kierkegaard Rostock Shakespeare

barcel´ona bratiszlava folkner helzinki hill´ari kirkeg´ar(d) rostok sekszp´ır

barszel´ona bratyiszlava f´okner helszinki hil(l)eri, hil¨ori kirkeg´or rosztok s´ekszp´ır 29

T´ ulzott pontoskod´asra viszont nincs sz¨ uks´eg, kiv´altk´eppen akkor, ha az m´ar a sz´o felismerhet˝os´eg´et is megnehez´ıti. Sz˝ ukebb k¨orben tal´alkozhatunk ilyen jelens´eggel, ´es ez k´et okra vezethet˝o vissza: egyfel˝ol bizonyos ismeretek fitogtat´asa (f´elm˝ uvelts´eg), m´asfel˝ol pedig sz´eles k¨or˝ u t´aj´ekozotts´agon alapul´o magatart´asforma, amelyben term´eszetes ´es egyed¨ ul elfogadhat´o dolog ´ az eredeti ejt´esm´od pontos megtart´asa. Ervekkel az ut´obbi csoportba tartoz´okra lehetne, kellene hatni, ´es meggy˝ozni ˝oket arr´ol, hogy tan´acsosabb a meggy¨okeresedett, hagyom´anyos ejt´esv´altozatokat haszn´alni. A kir´ıv´oan idegenszer˝ u alakokat ker¨ ulend˝o modoross´agnak tekinthetj¨ uk. A k¨ovetkez˝o szavak eset´eben ne haszn´aljuk a z´ar´ojelben megadott kiejt´est annak ellen´ere, hogy elv´etve akadtak t´amogat´oik ´es k¨ovet˝oik az ilyen p´eld´aknak: Beethoven [b´eth´ovn], (Leonard) Bernstein [b¨ornszt´ajn], Gallup (k¨ozv´elem´enykutat´o) [gelap], G¨ oteborg [j˝oteborj], L´ odz [ludzs], Microsoft [m´ajkroszoft], Porto [portu], Utrecht [¨ utreht]. Clinton amerikai eln¨ok megv´alaszt´asakor t¨obbsz¨or elhangzott a r´adi´oban ´es a telev´ızi´oban, hogy kor´abban [ark¨onsz´o] korm´anyz´oja volt. Ebb˝ol aligha tal´alhatta ki az amerikai angolhoz magas szinten nem ´ert˝ok sokas´aga, hogy Arkansasr´ol besz´eltek, hiszen az n´alunk megszokottan [arkanzasz]. Ugyancsak nem kell pr´ob´alkozni a naz´alis mag´anhangz´ok ´erz´ekeltet´es´evel, p´eld´aul a francia nevekben: Chopin [sopen, nem sope(n)]. Vannak olyan tulajdonnevek, amelyeket gyakran helytelen¨ ul mondanak. Ig´enyes megnyilatkoz´asokban durva hib´anak sz´am´ıtanak a kifog´asolt alakok, de a k¨oznyelvb˝ol is j´o lenne sz´am˝ uzni ˝oket: Boing Brueghel Dreher Guyana Habsburg Karlsruhe Michelangelo M¨ unchen Pompeji (Pompeii) Sopianae Uffizi

Helyes

Ker¨ ulend˝o

b´oing br˝ohel dr´eer guj´ana habzburg karlszr´ ue mikelandzsel´o m¨ unhen, er˝os h-val v. m¨ unyhen pompeji szopi´an´e uffici

b˝oing brajgel dr´eher gvaj´ana habzsburg karlszr´ uhe mihelandzsel´o m¨ unkhen pompej szofi´ane uffizi

A felsoroltak k¨oz¨ ul ma t¨obb m´arkan´evk´ent haszn´alatos a mindennapi ´eletben, ´ıgy m´ar nagyon elterjedtek a nemk´ıv´anatos form´ak. Van, amikor a bet˝ uejt´es a hiba (Dreher ), m´as esetben pedig ´eppen az lenne helyes (Boing), m´ıg a Sopianae kiejt´es´et a t´eves anal´ogia (ph = f ) befoly´asolja. 30

Itt eml´ıtj¨ uk meg az egy´ebk´ent nem tulajdonn´evi eredet˝ u olasz Chicco m´arkanevet, amely szint´en helytelen¨ ul r¨ogz¨ ult a nyelvi k¨oztudatban [kikk´o, nem csikk´o]. e) Mozaiksz´ ok Az idegen r¨ovid´ıt´esek, mozaiksz´ok kiejt´es´et is a legnagyobb m´ert´ekben a nyelvszok´as, a hagyom´any szabja meg: amilyen form´aban elterjedt ´es megszokott´a v´alt egy r¨ovid´ıt´es, az m´ar ´altal´aban u ´gy is marad, neh´ez rajta v´altoztatni. A f˝o k´erd´es az, hogy a magyar vagy az idegen nyelv bet˝ uz´esi szab´alyainak megfelel˝oen mondjuk-e ki a bet˝ usz´okat. K´et, egym´assal ellent´etes ´all´aspont l´etezik: vannak, akik ragaszkodnak az eredeti ejt´esm´odhoz, m´asok viszont azt aj´anlj´ak, hogy nyelv¨ unkben mindig a saj´at bet˝ uz´esi szok´asainkat k¨ovess¨ uk. Ez az ut´obbi megold´as lenne a legegyszer˝ ubb ´es a legegy´ertelm˝ ubb, hiszen nem v´arhat´o el mindenkit˝ol, hogy f¨olismerje a r¨ovid´ıt´es sz´armaz´asi hely´et, valamint tiszt´aban legyen az adott nyelv bet˝ uz´es´evel. P´eld´aul a j bet˝ u angolul [dzs´ej], franci´aul [zsi v. sz¨o], magyarul [j´e], n´emet¨ ul [jot], spanyolul [hota], portug´alul [zsota], sv´ed¨ ul pedig [j´ı]. A gyakorlatban m´egsem teljes¨ ul a magyaros ejt´es k´ıv´analma. A nyelv¨ unkben m´ar r´eg´ota megl´ev˝o idegen form´akat a jelek szerint nem tudjuk sz´am˝ uzni: BBC [b´ıb´ısz´ı], CGT [sz´ezs´et´e], CIA [sz´ı´aj´e], FBI [efb´ı´aj], UPI [j´ up´ı´aj]. Pedig a hivat´asos besz´el˝ok k¨oz¨ ul n´eh´anyan t¨obbsz¨or is megpr´ob´alkoztak a magyaros bet˝ uz´es meghonos´ıt´as´aval, de a [b´eb´ec´e, c´eg´et´e, c´e´ı´a, efb´e´ı, u ´p´e´ı] ejt´esv´altozatok szokatlannak bizonyultak az el˝oz˝oekkel szemben. Bonyol´ıtja a helyzetet, hogy m´as esetben magyaros egybeejt´est alkalmazunk (USA), ez mindenk´eppen jobb, mint az [´ uesa] ´es a [j´ uesz´e]. Sz´amunkra kimondhatatlan esetben meg sem k´ıs´erelt¨ uk az idegen bet˝ uz´est: WHO [v´eh´a´o], nem pedig [dablj´ u´ejcs´o]. Arra kellene t¨orekedn¨ unk, hogy a nyelv¨ unkbe u ´jonnan beker¨ ul˝o mozaiksz´okat m´ar magyarosan ejts¨ uk. Ha ugyanis nagyk¨oz¨ons´eg¨ unk u ´gy szokja meg ˝oket, akkor azok abban a form´aban r¨ogz¨ ulnek. A k¨ozelm´ ultbeli j¨ovev´enyek kiejt´es´eben megfigyelhet˝o az ingadoz´as: megvan a magyar ´es az idegen v´altozatuk is (AC Milan — [´ac´e v. ´acsi], IBM — [´ıb´eem v. ´ajb´ıem], IMF — [´ıemef v. ´ajemef], IRA — [ira v. ´aj´ar´ej], ITT — [´ıt´et´e v. ´ajt´ıt´ı], OPEC — [opec v. opek]). Az er˝oteljes rekl´amhadj´arat k¨ovetkezt´eben a gyorsan ki´ep´ıtett orsz´agos k´abeltelev´ızi´os mozicsatorna, a HBO sajnos nem [h´ab´e´o] lett, hanem [´ecsb´ı´o]. A k¨ozelm´ ultban elterjedt k´et k¨ozn´evi mozaiksz´o, a GDP (brutt´o nemzeti term´ek) ´es a PhD (az u ´j doktori fokozat) szint´en indokolatlanul az idegen bet˝ uz´esi form´aban r¨ogz¨ ult [dzs´ıd´ıp´ı, p´ı´ecsd´ı]. Egy´ertelm˝ u hib´anak min˝os´ıthet˝ok a kever´ek alakok: RC Cola, vagy [erc´e], vagy [´arsz´ı], de a k¨oztes megold´as, az [ersz´ı] semmik´eppen nem fogadhat´o el, pedig a r´adi´o ´es a telev´ızi´o hirdet´eseiben ´ıgy n´epszer˝ us´ıtett´ek. 31

Szavak ´ es ´ alland´ o sz´ okapcsolatok helyes haszn´ alata A gondolatok nyelvi form´aba val´o ¨ont´es´ehez, megfogalmaz´as´ahoz sz¨ uks´eg¨ unk van egyr´eszt a val´os´agot visszat¨ ukr¨oz˝o jelekre (szavakra, toldal´ekokra), m´asr´eszt pedig nyelvtani szab´alyokra. E szab´alyok teszik lehet˝ov´e, hogy a k¨ ul¨onb¨oz˝o szavakat — a megfelel˝o toldal´ekok seg´ıts´eg´evel — ´ertelmesen megszerkesztett mondatokk´a, illet˝oleg sz¨ovegg´e f˝ uzz¨ uk ¨ossze. A nyelvi tev´ekenys´eghez, teh´at a besz´edhez ´es a fogalmaz´ashoz h´arom t´enyez˝o kell: a gondolkod´as, a sz´ok´eszlet ´es a nyelvi rendszer. A nyelvhelyess´egi k´erd´esek tov´abbi t´argyal´asakor az ut´obbi kett˝ovel foglalkozunk behat´oan. A nyelvi szerkeszt´es szab´alyai viszonylag ´alland´ oak, csak nagyon lassan v´altoznak. Egy ember¨olt˝o alatt nem is t¨ort´enhet semmilyen l´enyeges m´odosul´as, p´eld´aul nem alakulhat ´at az igeragoz´as rendszere vagy a hat´aroz´oragok haszn´alata, legf¨oljebb kisebb m´ert´ek˝ u eltol´od´asok k¨ovetkeznek be. Mondjuk kevesebbszer alkalmazz´ak a -stul , -st¨ ul ragot, mert n´epiesnek, t´ajnyelvinek v´elik, vagy ritk´abban ´elnek a hat´aroz´oi igen´ev l´etig´es szerkezet´evel (le van ´ırva), mivel egyesek hib´asnak gondolj´ak. Mindezek a m´odosul´asok nem ´erintik a nyelvi rendszer alapjait, mind¨ossze az ar´anyok tol´odhatnak el a nyelvhaszn´alatban n´eh´any ´evtized alatt. A sz´ok´eszlet v´altoz´asa azonban sokkal gyorsabb: a szem¨ unk el˝ott zajlik. Az u ´j t´argyak, fogalmak, u ´jabbn´al u ´jabb ´elethelyzetek ´arnyalt megjelen´ıt´es´ehez u ´j szavak, kifejez´esek sz¨ uks´egesek. Olykor bels˝o sz´oteremt´essel maga a nyelv termeli ki ezeket, m´askor idegen nyelvb˝ol k¨olcs¨onz¨ unk, ´es nagyon sokszor egy megl´ev˝o magyar sz´o jelent´ese b˝ov¨ ul egy u ´j ´arnyalattal. A sz´ok´eszlet rendk´ıv¨ uli hajl´ekonys´ag´at ´es v´altoz´ekonys´ag´at m´ar mindenki tapasztalhatja, gondoljunk csak a technikai, gazdas´agi, t´arsadalmi ´atalakul´asra (videomozi, ´ atk´epz˝ ok¨ ozpont, kopogtat´ oc´edula). Mindezek alapj´an term´eszetes, hogy a legt¨obb gond, f´elre´ert´es, hiba a sz´ohaszn´alat k¨or´eben jelentkezik. De nemcsak a legfrissebb j¨ovev´enyek okozhatnak vit´akat — igen sokszor a m´ar megl´ev˝o elemek mondatbeli alkalmaz´as´an van mit kifog´asolni. Baj lehet, ha ¨osszekeverj¨ uk a hasonl´o hangz´as´ u, de elt´er˝o jelent´es˝ u szavakat, ha kifejez˝o szinonim´ak k´ar´ara t´ ulz´asba vissz¨ uk az egyes divatsz´ok haszn´alat´at, ha nem a besz´edhelyzetnek megfelel˝o st´ılus´ u kifejez´est v´alasztunk, ha egyszer˝ u gondolatokat is t´ ulbonyol´ıtunk. Ilyen ´es ha´ sonl´o esetekkel foglalkozik fejezet¨ unk I. pontja. Erintj¨ uk az idegen szavak sok buktat´ot rejt˝o t´argyk¨or´et (II. pont). V´eg¨ ul pedig r¨oviden megvizsg´aljuk az ifj´ us´agi nyelv sz´ohaszn´alat´at, valamint a szem´ely- ´es int´ezm´enyn´evad´as jellegzetess´egeit (III. pont). 33

I. A helyes sz´ ohaszn´ alat alapesetei 1. Sz´ ot´ eveszt´ es A sz´ot´eveszt´es leggyakoribb form´aja, amikor hasonl´ o alak´ u vagy hasonl´ o hangz´ as´ u szavakat cser´ elnek f¨ ol. Ennek lehet l´elektani magyar´azata is, ha a besz´el˝o tudat´aban v´eletlen¨ ul keverednek ¨ossze a szavak, de el˝ofordulhat, hogy helytelen¨ ul r¨ogz¨ ult a sz´op´arok tagjainak jelent´ese. Ez´ert sz¨ uks´eges r´eszletesen ´attekinteni az idetartoz´o p´eld´akat a jelent´esmagyar´azatokkal egy¨ utt. a) A leggyakoribb t´ıpushib´ ak: egyel˝ ore (hat´aroz´osz´o: ’m´eg’) — egyenl˝ ore (ragos mell´ekn´ev: ’egyform´ara’) Egyel˝ ore itt maradok. Egyenl˝ ore f˝ ur´eszelte a deszk´akat. egyhang´ uan (’monotonon’) — egyhang´ ulag (’ellenszavazat n´elk¨ ul’) Egyhang´ uan besz´el, nem inton´al, nem hangs´ ulyoz semmit. A bizotts´ag egyhang´ ulag d¨ont¨ott a k´erd´esben. f´ arads´ ag (’f´aradoz´as’) — f´ aradts´ ag (’f´aradt ´allapot’) K¨osz¨on¨om a f´ arads´ ag´ at! Er˝ot vett rajta a f´ aradts´ ag. helys´ eg (’telep¨ ul´es’) — helyis´ eg (’szoba, terem’) Pet˝ofi: A helys´eg kalap´acsa Az u ¨nneps´eg sz´onoka el˝osz¨or a helys´eg polg´arait k¨osz¨ont¨otte. El kell k´esz´ıteni a helyis´eglelt´ art. sz´ıvel (’szeret, kedvel’) — (meg)sz´ıvlel (’megfogad’ pl. tan´acsot) Nem sz´ıvelem a bar´atodat. Sz´ıvleld meg, amit mondtam! b) Egy´ eb alakp´ arok: alkalmasint (hat´aroz´osz´o vagy m´odos´ıt´osz´o): ’val´osz´ın˝ uleg, hihet˝oleg, tal´an, net´an’) — alkalmank´ ent (-nk´ent oszt´o ´ertelm˝ u hat´aroz´oraggal ell´atott f˝on´ev: ’esetenk´ent’) — alkalomadt´ an (hat´aroz´osz´o: ’ha alkalom ad´odik; n´eha’) 34

Alkalmasint igaza lesz a meteorol´ogusnak: u ´gy l´atszik, val´oban melegszik az id˝o. Alkalmank´ent elmegyek egy-egy hangversenyre. Alkalomadt´ an majd megl´atogatlak. egyh´ azfi (’az egyh´azk¨ozs´eg vil´agi alkalmazottja’) — egyh´ azf˝ o (’f˝opap’) Pet˝ofi v´ıgeposz´anak karakteres alakja Harangl´ab, a fondor lelk¨ ulet˝ u egyh´ azfi . Az egyh´ azf˝ o megl´atogatta haz´ankat. eml´ ekezik (v´alaszt´ekosabb) — eml´ ekszik (k¨oznapibb) Nem eml´ekezem pontosan. Nem eml´ekszem pontosan. (A k´et mondat azonos jelent´es˝ u, csak stilisztikai k¨ ul¨onbs´eg van k¨oz¨ott¨ uk. De a megeml´ekezik valakir˝ ol szerkezetet kiz´ar´olag ebben a form´aban haszn´alhatjuk.) felsz´ olal´ as (’hozz´asz´ol´as’) — felsz´ olaml´ as (panasz, reklam´aci´o) A k´epvisel˝o felsz´ olal´ as´ at egyet´ert˝o moraj k´ıs´erte. A p´enzt´art´ol val´o t´avoz´as ut´an felsz´ olaml´ ast nem vehet¨ unk figyelembe! hasonl´ıt — hason´ıt (’hasonl´ov´a tesz’) (A hason´ıt t¨obbnyire a tudom´anyos nyelvben haszn´alt, v´alaszt´ekos ige.) A vasgoly´ o sz´oban a z¨ong´es g mag´ahoz hason´ıtja/ a z¨ong´etlen s-et. helyt ad (’figyelembe vesz, elfogad’) — helyet ad (konkr´et ´ertelemben: ’´atengedi a hely´et’) A b´ır´o helyt adott a v´ed˝o k´er´es´enek. A lakodalmi menetnek helyet ad minden aut´o. hosszan (’sok´aig’) — hosszasan, (’hosszadalmasan, t´ ul sok´aig’) Az u ¨nneps´eg sz´onoka hosszan m´eltatta a nap t¨ort´enelmi jelent˝os´eg´et. A k´epvisel˝o hosszasan bizonygatta igaz´at. (A hosszan a besz´el˝o k¨oz¨omb¨os ´erzelmi ´all´asfoglal´as´at jelzi, a hosszasan [´es a hosszadalmasan] el´ıt´el˝o, pejorat´ıv jelleg˝ u. ijeds´ eg (helyzet: ’megijed´es’) — ijedts´ eg (´allapot) Nagy volt az ijeds´eg a csal´adban. Ijedts´eg´eben elejtette a poharat. 35

illet˝ os´ eg˝ u (’bizonyos lak´ohely˝ u’) — illet´ ekess´ eg˝ u (← illet´ekes) (A sz´ot´eveszt´es itt csak az egyik ir´anyban megy v´egbe: az illet˝ os´eg˝ u helyett szerepel t´evesen az illet´ekess´eg˝ u , ennek ford´ıtottj´ara nincs adat.) A rend˝ors´eg elfogta a szentesi illet˝ os´eg˝ u fiatalembert. izzads´ ag (’verejt´ek’) — izzadts´ ag (´allapot) Let¨ or¨olte az izzads´ agot a homlok´ar´ol. Az izzadts´ ag a hidegben megf´az´ast okozhat. kies (’vonz´o, u ¨de sz´eps´eg˝ u’ pl. t´aj) — kietlen (’siv´ar’) (A kies mell´eknevet a mai nyelv´erz´ek a kiesik ig´ehez, illetve a kies˝ o /f´elrees˝ o / igen´evhez kapcsolja, ´es t´evesen ’t´avoli, f´elrees˝o, kop´ar’ jelent´esben haszn´alj´ak. J´o lenne meg˝orizn¨ unk az eredeti jelent´est.) A B¨ ukk kies t´ajait ´erdemes f´enyk´epen is meg¨or¨ok´ıteni¨ uk a kir´andul´oknak. Az exped´ıci´o kietlen pusztas´agra ´erkezett. l´ et´ ere (bizonyos szembe´all´ıt´ast, megenged´est kifejez˝o n´evut´o) — l´ ev´ en (a l´etig´eb˝ol k´epzett hat´aroz´oi igen´ev) Szakember l´et´ere nem ismerte f¨ol azonnal a hib´at. Szakember l´ev´en azonnal f¨olismerte a hib´at. (R´eszletesen l. a mondattani fejezet I. 3. pontj´anak l´et´ere c´ımszav´at.) m´ asolat (k¨oznyelvi ´ertelemben) — m´ asodlat (hivatali nyelvben: ’irat egyen´ert´ek˝ u m´asolata’; ← m´ asod [ik ]) Err˝ol a k´et oldalr´ol k´erek m´ asolatot. A beadv´anyhoz csatolni kellett a sz¨ ulet´esi anyak¨onyvi kivonat m´ asodlat´ at. sarkal (cip˝ot) — sarkall (’¨oszt¨on¨oz’) Elviszem megsarkaltatni a cip˝omet. A kapott elismer´es tov´abbi munk´ara sarkall . sz´ am´ıt valamire (el˝ony¨os dologra vonatkozik) — sz´ amol valamivel (kellemetlen, el˝onytelen dologra vonatkozik) Sz´ am´ıtok a seg´ıts´egedre. Sz´ amolunk a neh´ezs´egekkel.. (Idev´ag´o m´asf´ele hiba a vonzatt´eveszt´es. Helytelen: sz´ am´ıt valamivel , pl. sz´ am´ıtok a seg´ıts´egeddel. t´ arol´ o (’ed´eny’) — t´ aroz´ o (’t´o nagys´ag´ u, f´elig term´eszetes f´elig mesters´eges v´ızt´arol´o’) Pl. v´ızt´ arol´ o, h˝ ot´ arol´ o a lak´asban — A L´ az-b´erci-v´ızt´ aroz´ o 36

tartama (id˝ore vontakoz´oan, ← tartam) — tartalma (← tartalom) (A sz´ot´eveszt´es a k¨oznevek egyes sz´am harmadik szem´ely˝ u alakjaiban k¨ovetkezik be a leggyakrabban, egy´eb form´aik — ´ıgy sz´ot´ari alakjuk: tartam ´es tartalom — jobban el¨ utnek egym´ast´ol.) A hangfelv´etel id˝ otartama 35 perc. A reg´eny tartalma a k¨ovetkez˝o. t¨ orv´ enyhoz´ as (’t¨orv´enyalkot´as’, a Parlament ´es az ott foly´o munka) — t¨ orv´ enykez´ es (’b´ır´askod´as, ´ıt´elkez´es’, teh´at igazs´agszolg´altat´as) (Napjaink t´ıpushib´aja, hogy az Orsz´aggy˝ ul´es munk´aj´at t¨ orv´enykez´esnek nevezik.) Az Orsz´aggy˝ ul´es egyik legf˝obb feladata a t¨ orv´enyhoz´ as. A t¨ orv´enykez´es a b´ır´os´ag feladata. t´ uros (’sebes’, t´ ur = ’seb’) — t´ ur´ os (’t´ ur´oval ell´atott’) K¨oz¨os l´onak t´ uros a h´ata. (Az ismert k¨ozmond´asban teh´at nem a tejterm´ek szerepel.) c) N´eh´any szavunkhoz az azonos toldal´ ekok k´etf´elek´eppen kapcsol´odhatnak, ´es a k¨ ul¨onb¨oz˝o alakok k¨oz¨ ott jelent´esmegoszl´as t¨ort´ent: daruk (g´epek) — darvak (madarak) Az ´ep´ıtkez´esen daruk is dolgoznak. Sz´allnak a darvak . farmerek (’gazd´alkod´ok’) — farmerok (’nadr´agok’) ¨ A rep¨ ul˝og´eppel amerikai farmerek csoportja ´erkezett haz´ankba. Uzlet¨ unkbe divatos amerikai farmerok ´erkeztek. (A magas mag´anhangz´os toldal´ekok k¨ovetkezetesen a gazd´ alkod´ o farmerekre vonatkoznak [farmerrel, farmert˝ ol], m´ıg ruh´azati ´ertelemben m´ely mag´anhangz´oj´ u toldal´ekokat kap a sz´o [farmerra, farmerral, farmerr´ ol].) honv´ edet (’katon´at’) — Honv´ edot (’az ilyen nev˝ u sportegyes¨ uletet’) Megvertek a p´alyaudvaron egy honv´edet. Megvert´ek a Honv´edot, azaz kikapott a Kispest. (Az el˝oz˝o sz´op´arhoz hasonl´o jelent´esmegoszl´as kezd kialakulni, b´ar m´eg a haszn´alat ingadozik: honv´edek, honv´eddel [szem´ely] — Honv´eddal, Honv´ednak [csapat].) d) Hasonl´o alak´ u, de elt´er˝o jelent´es˝ u idegen szavak: adapt´ al (’´atdolgoz’ pl. m˝ uvet) — adopt´ al (’¨or¨okbe fogad’) 37

Kisreg´eny´et maga a szerz˝o adapt´ alta filmre. A szomsz´ed csal´ad egy kisl´anyt adopt´ alt a gyermekotthonb´ol. dat´ al (’keltez’) — dot´ al (’fizet, anyagilag ell´at’) Az oklevelet 1513-ban dat´ alt´ ak. A miniszt´erium a j¨ov˝oben nem dot´ alja a foly´oiratot. k´ apl´ an (’seg´edlelk´esz’) — k´ apl´ ar (’tizedes’) A k´ apl´ an a lelk´esszel egy¨ utt ´erkezett a templomba. A k´ apl´ art el˝ol´eptett´ek szakaszvezet˝ov´e. komplexum (pl. ´ep¨ ulettel kapcsolatban) — komplexus (l´elektani ´ertelemben) Az ´ep¨ uletkomplexumot ¨ot ´ev alatt ´ep´ıtett´ek meg. Kisebbs´egi komplexusa van. m´ agia (’var´azslat’) — m´ aglya (pl. m´aglyarak´as) ´ m´ar a m´ A m´ agia a term´eszeti n´epek vall´asa. Eg aglya! n´ ot´ arius (’jegyz˝o’) — not´ orius (’megr¨ogz¨ott’) Gvad´anyi J´ozsef m˝ uv´enek c´ıme: Egy falusi n´ ot´ arius budai utaz´asa. Ne higgy neki: not´ orius hazudoz´o! ¨ okol´ ogia — ¨ okon´ omia Az ¨ okol´ ogia az ´el˝ol´enyeknek k¨ornyezet¨ ukh¨oz val´o viszony´at kutatja. Az ¨ okon´ omia a k¨ozgazdas´agtan r´egebbi elnevez´ese, u ´jabban ism´et kezd elterjedni a haszn´alata. ¨ okonomikus (’gazdas´agos, takar´ekos’) — ¨ okumenikus (pl. istentisztelet) A j¨ov˝o ´evi tervet ¨ okonomikus szeml´elet jellemzi. Az ¨ okumenikus istentiszteleten r´eszt vett a r´omai katolikus, a g¨or¨og katolikus ´es a reform´atus egyh´az k´epvisel˝oje. pal´ ant´ al (’¨ ultet’) — (el)parent´ al (’elsirat, elb´ ucs´ uztat valamit vagy valakit’) Szombaton elpal´ ant´ altuk a paradicsomot. M´ar majdnem elparent´ altam a szem¨ uvegtokomat, amikor v´egre megtal´altam! 38

2. Divatsz´ ok Minden kornak megvannak a f¨olkapott szavai ´es kifejez´esei, amelyeknek t´ ulz´asba vitt alkalmaz´asa kiszor´ıtja a v´altozatos szinonim´akat. A divatsz´ok alakjukat, alkot´asm´odjukat tekintve ´altal´aban szab´alyosak, ´ıgy teh´at haszn´alatuk nem nyelvhelyess´egi, hanem stilisztikai k´erd´eseket vet f¨ol. Egy-egy sz´onak a rokon ´ertelm˝ u megfelel˝ok rov´as´ara t¨ort´en˝o elszaporod´asa olyan szempontb´ol k´aros, hogy kifejez´esm´odunkb´ol elt˝ unnek az ´arnyalatok, kifakulnak a sz´ınek, ´ızes egy´eni fordulataink hely´ere megunt szabv´anyelemek telepednek. K¨ ul¨on¨osen gazdag mell´ekn´evk´eszlet¨ unk megfogyatkoz´as´at f´ajlalhatjuk. K¨or¨ ukben j´ol lem´erhet˝o, hogy mit okoz valamely sz´o haszn´alat´anak t´ ulz´asba vitele: eredeti jelent´ese el˝osz¨or megkopik, majd mindink´abb elhom´alyosul, tartalma pedig jellegtelenn´e, semmitmond´ov´a v´alik. Besz´edbeli feladat´at, az egy´ertem˝ u ´abr´azol´ast mind kev´esb´e tudja teljes´ıteni. Nyelvm˝ uvel˝oink az ut´obbi ´evtizedekben t¨obbtucatnyi divatsz´ora h´ıvt´ak f¨ol a figyelmet. A sz´ofajonk´enti v´alogat´asban jelezz¨ uk a kiszor´ıtott szinonim´akat. a) Mell´ eknevek: d¨ ont˝ o (fordulat, szakasz, v´altoz´as) — alapvet˝ o, fontos, jelent˝ os, meghat´ aroz´ o, nem mindennapi; egyfajta (´erz´es, ´eletszeml´elet) — bizonyos, meghat´ arozott, valamilyen, valamif´ele; hat´ ekony (feladatv´egz´es, munkaszervez´es) — eredm´enyes, hat´ asos, hathat´ os, sikeres; izgalmas (felvet´es, probl´ema) — (nem az alapjelent´es´eben:) ´erdekes, ´erdekfesz´ıt˝ o, k¨ ul¨ on¨ os, k¨ ul¨ onleges, saj´ atos; komoly (beruh´az´as, feladat, k¨olts´egek, v´allal´as) hatalmas, jelent˝ os, ´ ori´ asi, s´ ulyos; komplex (feladat, munka) — bonyolult, ¨ osszetett, sokoldal´ u, sokr´et˝ u, sz¨ ovev´enyes; konkr´ et (adat, bizony´ıt´ek, ´ıg´eret, int´ezked´es) — biztos, hiteles, k´ezzelfoghat´ o, k¨ ozvetlen, val´ odi, val´ os; magas (k¨ovetelm´eny, min˝os´eg) — ig´enyes, jeles, kit˝ un˝ o, kiv´ al´ o, sz´ınvonalas; sima (eset, u ¨gy) — egyszer˝ u, pofonegyszer˝ u, k¨ onny˝ u, j´ atszi ; t¨ ort´ enelmi (feladat, v´allal´as) — embert pr´ ob´ al´ o, sorsford´ıt´ o; u ´ jszer˝ u (megold´asok, megl´at´asok) — eredeti, meglep˝ o, mer´esz, szokatlan, u ´jfajta, u ´jm´ odi. 39

R´eszletesen vizsg´aljuk meg a nyitott valamire kifejez´est, amely az 1980as ´evek m´asodik fel´et˝ol ´elte vir´agkor´ at. Eff´ele mondatokban hallhattuk: Nyitottak vagyunk a v´altoz´asokra. Nyitottan reag´alunk az u ´j´ıt´asokra. M´onika nagyon nyitottan k¨ozeledett t´arsaihoz. Ezekben a p´eld´akban m´ar nem az eredeti, befejezett mell´ekn´evi igen´evi jelent´esr˝ol van sz´o (nyitott k¨onyv, nyitott ajt´o, nyitott g¨od¨or), hanem olyan ´atvitt ´ertelm˝ u haszn´alatr´ol, amely sokkal ´erz´ekletesebb megfelel˝oket szor´ıt ki: ´erdekl˝ od˝ o, ´erz´ekeny, fog´ekony, ´ ekenyen k´ıv´ ancsi, ny´ılt, ˝ oszinte. Fog´ekonyak vagyunk a v´altoz´asokra. Erz´ reag´alunk az u ´j´ıt´asokra. M´onika ny´ıltan (˝ oszint´en) k¨ozeledett t´arsaihoz. Hogy meddig lesz k¨ozkedvelt ez a kifejez´es, el˝ore nem tudhatjuk. De azt m´ar meg´allap´ıthatjuk, hogy a felsorolt mell´eknevek k¨oz¨ott vannak olyanok, amelyek hosszabb ideje ˝orzik k´etes ´ert´ek˝ u k¨ozkedvelts´eg¨ uket. Ilyen p´eld´aul komoly szavunk. Az ¨otvenes ´evek mozgalmi zsargonj´ab´ol ´atvette a hivatalos nyelv, majd tov´abbhagyom´anyoz´ odott a sajt´onyelvre. Elterjedts´eg´ere jellemz˝o, hogy u ´jabb jelent´eseit m´ar az ´ertelmez˝o k´ezisz´ot´ar is f¨olt¨ unteti (komoly el˝orehalad´as = ’jelent˝os’; komoly havaz´as = ’nagy’, de az ut´obbi ,,henye sz´ohaszn´alat´ u”). b) Ig´ ek: biztos´ıt

— ad, lehet˝ ov´e tesz, ny´ ujt;

eredm´ enyez — l´etrehoz, okoz ; kiv´ alt

— felv´ alt, helyettes´ıt, lecser´el;

ragoz

— fokoz, folytat, t´ uloz ;

szembes¨ ul (neh´ezs´egekkel) — szemben´ez, tal´ alkozik . Az 1990-es ´evekben igen gyorsan tartalmatlan elemm´e sil´anyult a sz´ ol valamir˝ ol kifejez´es. Az ´ertelmez˝o k´ezisz´ot´ar a sz´ ol ige 10 jelent´ese k¨oz¨ ul hatodikk´ent adja meg ezt a vonzatot: ’´ır´asm˝ u t´argyak´ent szerepel valaki, valami’. Ehhez k´epest jelent´ese teljesen ki¨ ur¨ ult a k¨ovetkez˝o mondatokban: 1. Az alap´ıtv´any arr´ ol sz´ ol , hogyan lehet a toleranci´at az emberek sz´ıv´ebe csemp´eszni. 2. A parlamenti demokr´acia arr´ ol sz´ ol , hogy n´eh´any ember d¨ont minden k´erd´esben. 3. Az 500 k¨obcentim´eteres motoron nincs f´ek; err˝ ol sz´ ol a verseny. 4. . . . — Err˝ ol sz´ ol a m´ ult. Helyesen: 1. Az alap´ıtv´any c´elja/feladata/l´enyege/sz´ and´eka. . . 2. A parlamenti demokr´aci´aban n´eh´any ember d¨ont minden k´erd´esben. 3. . . .ez adja a verseny neh´ezs´eg´et. 4. . . . — err˝ ol tan´ uskodik a m´ ult. A sz´ ol valamir˝ ol szerkezet teh´at a legk¨ ul¨onb¨oz˝obb helyzetekben t˝ unik f¨ol, ´es szinte seg´edigei szerepet v´allal mag´ara. Eff´ele alkalmaz´asa k´aros modoross´ag, a gondolkod´asi rests´eg jele, ez´ert mindenk´eppen ker¨ ulend˝o. 40

c) F˝ onevek: anyag

— besz´ amol´ o, jelent´es, terv, tervezet;

elv´ ar´ as

— ig´eny, k´ıv´ analom, k´ıv´ ans´ ag, k¨ ovetelm´eny, ´ ohaj, sz¨ uks´eglet; — aj´ anlat, javaslat, ind´ıtv´ any, megjegyz´es;

felvet´ es

inform´ aci´ o — adat, felvil´ agos´ıt´ as, h´ır, t´ aj´ekoztat´ as, u ´tmutat´ as, u ´tmutat´ o; kih´ıv´ as — feladat, k¨ ovetelm´eny, megpr´ ob´ altat´ as, pr´ oba, pr´ obat´etel, teend˝ o (v´egs˝o soron m´ara teljesen elvesztette eredeti ´ertelm´et, ´es mind messzebbre ker¨ ul t˝ole az eff´ele kifejez´esekben: a kor kih´ıv´ asai, a szerep nagy kih´ıv´ as a sz´ am´ ara); probl´ ema — baj, bossz´ us´ ag, b¨ okken˝ o, gond, hiba, kellemetlens´eg, neh´ezs´eg, rendelleness´eg, zavar . Gyakran haszn´alj´ak a k¨ ot˝ od´ es f˝onevet ilyen szerkezetekben: k¨ ot˝ od´es a sz¨ ul˝ of¨ oldh¨ oz, a t´ ajhoz, a vid´ekhez, az orsz´ aghoz, a m´ ulthoz, az ˝ os¨ okh¨ oz stb. Sz´amba j¨ohet˝o szinonim´ai: szeretet, ragaszkod´ as, elk¨ otelezetts´eg, vonzalom, vonz´ od´ as. Ezek term´eszetesen nem azonos ´ertelm˝ uek, ´es nem helyettes´ıthetik azonos ´ert´ekben, st´ılushat´asban sem egym´ast, sem pedig a k¨ ot˝ od´es f˝onevet. Egy p´eld´an vizsg´aljuk meg a k¨ ul¨onbs´eget: k¨ ot˝ od´es a sz¨ ul˝ of¨ oldh¨ oz — a sz¨ ul˝ of¨ old szeretete, a sz¨ ul˝ of¨ oldh¨ oz val´ o ragaszkod´ as, vonz´ od´ as a sz¨ ul˝ of¨ old ir´ ant. Az ut´obbiakkal ellent´etben a k¨ ot˝ od´es semleges hat´as´ u, ´erzelmi t¨olt´es n´elk¨ uli, motiv´alatlan sz´o, amely ridegen, h˝ uv¨osen, ´arnyalatok n´elk¨ ul fejez ki egy elvont t´enyt. Haszn´al´oi viszont u ´gy ´erzik, hogy a szeretettel szemben m´egis u ´jat tud ny´ ujtani, legal´abb a sz´ohaszn´alat´aban. Igaz lenne, ha csup´an elv´etve tal´alkozn´ank vele, de s˝ ur˝ un alkalmazva hamar megkopott´a v´alt, s ez´ert divatsz´onak tarthatjuk. d) Az ut´ obbi ´ evek divatszavai Gyorsan v´altoz´o sz´ok´eszlet¨ unkben term´eszetes dolog a jelent´esv´altoz´as vagy a jelent´esb˝ov¨ ul´es. A k¨ovetkez˝okben olyan fejlem´enyeket vizsg´alunk, amelyek hagyom´anyos, megszokott nyelvi form´akat v´altottak f¨ol. A friss alakulatok l´etrej¨ott´enek oka az u ´j´ıtani akar´as ig´enye, a keletkezett szavak nemegyszer k´epszer˝ uek, metaforikusak, azaz motiv´altak, szemben az alapsz´okincsbe tartoz´o motiv´alatlan ´es semleges hat´as´ u szinonim´ajukkal. Sokan u ´gy ´erzik, hogy a ,,korszer˝ u” megfogalmaz´ashoz hozz´atartoznak ezek az u ´jszer˝ u szavak, ez´ert megjelen´es¨ uk ut´an agyonhaszn´alj´ak ˝oket. ´Igy azonban igen hamar — a t¨omegt´aj´ekoztat´o eszk¨oz¨oknek k¨osz¨onhet˝oen ak´ar n´eh´any 41

h´et vagy h´onap alatt — megszokott ´es elkoptatott divatsz´okk´a v´alhatnak. M´egis gyakran alkalmazz´ak ˝oket, egyr´eszt ´eppen az´ert, mert divatosak, m´asr´eszt pedig az´ert, mert nyelvi panelk´ent szolg´alnak, ´es meger˝oltet˝o gondolkod´as, szinonimakeres´es vagy -v´alaszt´as n´elk¨ ul mondatba illeszthet˝ok. F˝oleg a k¨oz´eleti nyelv ´es a sajt´o u ´tj´an terjednek. ´ ag´ıtanak” inAz ’ellen˝orz´es’ ´es a ’vizsg´alat’ u ´jabban ´ atvil´ ag´ıt´ as. ,,Atvil´ t´ezm´enyeket, c´egeket, de egyes szem´elyeket is, p´eld´aul hivatalba l´ep´es¨ uk el˝ott. A felel˝os¨oket vagy a tetteseket m´ar nem egyszer˝ uen ’megnevezik’, hanem ink´abb neves´ıtik . A t´argyal´asnak, megbesz´el´esnek — eredm´enye helyett — hozad´eka van, az ’ok’ pedig u ´jabban ered˝ o, (az esem´enyek, int´ezked´esek stb. ered˝ oje). Az ’´ertelmez´es’-b˝ol olvasat lett (Az ´en olvasatomban ez azt jelenti, hogy. . . — Szerintem. . .). A c´egeknek, bankoknak, v´allalkoz´asoknak, ´aruh´azaknak ma m´ar nem u ¨zletpolitik´ajuk van, hanem filoz´ ofi´ ajuk . Az ut´obbi f˝on´ev jelent´esk¨ ore nagyon nagy m´ert´ekben kib˝ov¨ ult, igazi divatsz´ov´a v´alt. T´ ulzottan gyakori lett a m˝ uk¨ odik ige: Ez a dolog nem ´ıgy m˝ uk¨ odik (azaz nem ´ıgy van). A szab´ aly u ´gy m˝ uk¨ odik, hogy. . . (Az a szab´ aly. . .). A r´adi´oriporter k´erd´ese: Hogyan m˝ uk¨ odik a Kossuth-d´ıj? (Mi alapj´ an adom´ anyozz´ ak? ) K´et k¨onyvc´ım 1998-b´ol: A csal´ ad m˝ uk¨ od´ese; A f´erfi m˝ uk¨ od´ese. N´evut´ oszer˝ uen kezdik haszn´alni a magass´ ag´ aban ragos f˝onevet: Baleset t¨ ort´ent az M1-es aut´ op´ aly´ an Tatab´ anya magass´ ag´ aban (azaz t´ers´eg´eben, k¨ ozel´eben, mellett). A helyviszonyon k´ıv¨ ul id˝oviszony kifejez´es´ere is alkalmazz´ak, a k¨or¨ ulbel¨ ulis´eg ´erz´ekeltet´es´ere: Az angol sl´ agerlist´ ank negyed hat magass´ ag´ aban kezd˝ odik . A ment´en n´evut´o a k¨oz´eleti, politikai nyelvben ma m´ar elvontabb k¨or¨ ulm´enyekre is utal: A p´ art a munkav´ allal´ ok ´erdekei ment´en politiz´ al. Nem mindegy, hogy milyen ´erdekek ment´en szervez˝ odnek a szakszervezetek (azaz ´erdekek szerint vagy alapj´ an). 3. Rokon ´ ertelm˝ u szavak Fejezet¨ unk eddigi r´esz´eb˝ol kider¨ ult, hogy besz´ed¨ unkben, fogalmaz´asunkban milyen nagy szerepe van a rokon ´ertelm˝ u szavak ismeret´enek, pontos haszn´alat´anak. A szinonim´ak nem mindig azonos ´ertelm˝ u szavak. A jelent´es¨ uk kisebb-nagyobb m´ert´ekben elt´erhet egym´ast´ol, ´es ugyancsak k¨ ul¨onb¨ozhet haszn´alati k¨or¨ uk (pl. k¨oznyelvi, szaknyelvi, n´epnyelvi), valamint st´ılus´ert´ek¨ uk, st´ılushat´asuk (semleges, g´ unyos, durva, v´alaszt´ekos). Mindezekre tekintettel kell lenn¨ unk, ha sz´ınesen kifejez˝oen, v´alaszt´ekosan k´ıv´anunk megsz´olalni. A divatsz´ok kapcs´an sz´amos p´eld´at mutattunk be az ig´ek, a f˝onevek ´es a mell´eknevek v´altozatos haszn´alat´ara, de ez a t¨obbi sz´ofajra is ´erv´enyes. ´Izel´ıt˝o a hat´aroz´osz´ok ´es a k¨ot˝osz´ok k¨or´eb˝ol: b´ ar 42

—´ amb´ ar, ´ amb´ ator, hab´ ar, noha, j´ ollehet, pedig;

de

—´ am, ´ amde, azonban, csakhogy, ellenben, hanem, m´egis, m´egsem, mindamellett, mindazon´ altal, pedig, viszont; felt´ etlen¨ ul — bizonyosan, biztosan, igaz´ an, k´ets´egk´ıv¨ ul, mindenesetre, mindenk´eppen, okvetlen¨ ul; tal´ an — alighanem, bizony´ ara, esetleg, feltehet˝ oleg, net´ an, netal´ ant´ an, val´ osz´ın˝ uleg.

´ bor— Hasznunkra lehet a Magyar szinonimasz´ot´ar (O. Nagy Ga ´ Ruzsiczky Eva, Akad´emiai Kiad´o, 1978.), amely a sz´ocikkekben utal a haszn´alati k¨orre, ´es megadja a szinonim´ak st´ılusmin˝os´ıt´es´et is: arc n´ep. irod. orca, v´al. v. tr´ef. ´ abr´ azat, biz. k´ep, ritka v´al. fiziogn´ omia, durva pofa, ritka g´ uny. pof´ azm´ any, tr´ef. fizimiska, cifferblatt, arg´o p´ onem. Hiba, hogyha nem vessz¨ uk figyelembe a szavak st´ılus´ert´ek´et, ´es a kifejez´eseket nem a hely¨ uk¨on haszn´aljuk. A bizalmas t´arsalg´as nyelv´eben sz´and´ekoltan humoross´a v´alik a hivatalos sz´ohaszn´alat: Jelent˝ os kinnlev˝ os´egeim vannak (azaz sokan tartoznak nekem); Megteszem a sz¨ uks´eges l´ep´eseket az indul´ ashoz (azaz felk´esz¨ ul¨ ok az indul´ asra, illetve mindj´ art megyek . A mostani fiatalok kev´es sz´epirodalmat olvasnak, f˝oleg a sz˝ ukszav´ u ´es a sil´any nyelvezet˝ u k´epreg´enyeken, valamint a vide´on n˝onek f¨ol, ´ıgy alig ´erik ˝oket p´eld´as nyelvi hat´asok. Sz´amukra kort´arsaik besz´edm´odja, sz´ohaszn´alata a term´eszetes, ´es egyszer˝ uen nem szoktak hozz´a az alkalomnak megfelel˝o, a sz¨oveg st´ılus´ert´ek´ehez ill˝o sz´o vagy kifejez´es megv´alaszt´as´ahoz. Ez´ert fordulhat el˝o, hogy iskolai fogalmaz´asokban, ´eretts´egi dolgozatokban, felv´etelik ´ır´asbelij´eben, nyelvvizsg´ak ford´ıt´asi feladat´aban st´ılust¨ort´est okoz´o szavakkal tal´alkozunk: Az egri v´ ar v´ed˝ oi j´ ol b´ırt´ ak a strap´ at (azaz a megpr´ ob´ altat´ asokat); Od¨ usszeusz bolyong´ asai sor´ an frank´ on meg´ allta a hely´et (azaz remek¨ ul, h˝ osiesen); Az´ert f˝ oiskol´ ara ´es nem egyetemre jelentkezem, mert tutira akarok menni (azaz biztosra). Az egy´eni sz´okincs tudatos b˝ov´ıt´es´evel ´es a passz´ıv elemek aktiviz´al´as´aval sokat jav´ıthatunk e gyakori hi´anyoss´agon. Nem kell k¨ ul¨onleges k´epess´egekkel rendelkeznie annak, aki ´arnyaltan ´es ´ ´ szabatosan k´ıv´an fogalmazni. Alljon itt egy r¨ovid id´ezet Pet˝ofi S´andor Uti level´eb˝ol, amelynek egyszer˝ u sz´ohaszn´alat´at, vil´agos mondatszerkeszt´es´et b´atran tekinthetj¨ uk k¨ovetend˝o p´eld´anak: ,,Itt is, ott is egy-egy kis erd˝o, azok k¨oz¨ott term´ekeny f¨oldek magas s´arga gabon´aval. . . vir´ıt´o z¨old mez˝ok, rajtok egy-egy kis t´o, sz´el´en s´as, tiszt´aj´an pedig fej´er v´ızi liliomok, s f¨ol¨otte jajgat´o sir´alyok lengetik hossz´ u sz´arnyaikat. . . apr´o, bar´ats´agos alak´ u 43

faluk, a h´azak k¨oz¨ott sug´ar jegenyef´ak, s a h´azak el˝ott vid´am, ´ep leg´enys´eg ´es sz´ep takaros le´anyok.” (12. lev´el)

4. K¨ ozhelyek Besz´ed¨ unkben gyakran haszn´alunk el˝ore gy´artott nyelvi elemeket, k´esz sablonokat, hiszen ezek nagym´ert´ekben megk¨onny´ıtik sz´obeli megnyilatkoz´asainkat. Az ´alland´o sz´okapcsolatok ´es frazeol´ogiai egys´egek k¨or´eben k¨ozhelynek tekintj¨ uk azokat a kifejez´eseket, szerkezeteket, fordulatokat, amelyek t´ ulzott gyakoris´aguk miatt elkoptak, tartalmatlann´a v´altak, ´es ez´ert az ig´enytelen st´ılusr´etegbe sorolhat´ok. T´agabb ´ertelemben idetartoznak egyes divatsz´okkal alkotott szerkezetek (fejezet¨ unk I. 2. pontja szerint), valamint a hivatalos nyelv terpeszked˝o kifejez´esei (fejezet¨ unk k¨ovetkez˝o, 5. pontja). Sz˝ ukebb ´ertelemben a k¨ozhely ´altal´anosan ismert meg´allap´ıt´ast, igazs´agot fejez ki elcs´epelt form´aban, minden eredetis´eg, egy´eni ´ız n´elk¨ ul. Hern´adi Mikl´os a K¨ozhelysz´ot´arban 14 fajt´aj´ at k¨ ul¨on´ıti el (Gondolat Kiad´o, Budapest, 1976.). Ilyen r´eszletes elemz´esre itt nincs lehet˝os´eg, ez´ert m´asf´ele csoportos´ıt´asban v´alogatunk a frissebb p´eld´ak k¨oz¨ ul. A legegyszer˝ ubbek az elkoptatott jelz˝os szerkezetek ´es az ´all´ıtm´anyhoz kapcsol´od´o ´alland´o vonzatok: elhal´ aloz´ asi sorrendben, forr´ o hangulat´ u nagygy˝ ul´es, lej´ art lemez, ler´ agott csont, (a tudom´any) nagy ¨ oregje, nemes egyszer˝ us´eggel, tisztes hal´ ant´ek, z´ aros hat´ arid˝ on bel¨ ul; (a lap sz¨ ulet´esn´el) b´ ab´ askodott, kalandorok k´ım´eljenek, k´ezjegy´evel l´ at el, leesik a tantusz/h´ uszfill´eres, miben utazol? (azaz ’mivel foglalkozol’ ? ). Az olcs´o szellemess´eg olykor ig´enytelen sz´oj´at´ekokat sz¨ ul: annak dacum´ ale — annak dac´ ara anno decim´ al(´ e) — anno dacum´ al bocs´ anatot k´ıv´ anok — bocs´ anatot k´erek ecetetr´ a — stb. (a latin et cetera alapj´an) ha nem vagyok Windischgr¨ atz. . . — indiszkr´et 2´ ora 10 perec — perc szuter´ en joga — szuver´en viszontl´ atom´ asra — viszontl´ at´ asra A bizalmas t´arsalg´asi nyelv als´obb szintj´en rengeteg sz´ol´asszer˝ u k¨ozhely haszn´alat´at tapasztalhatjuk. Ezek a j´opof´askod´o ,,bemond´asok” abban 44

k¨ ul¨onb¨oznek a sz´ol´asokt´ol, hogy nem k´epszer˝ uek, hanem sek´elyesek, ´es t´ ulz´asba vitt alkalmaz´asuk miatt igen hamar megkopnak. Ak´ar a divatsz´ok, j´o r´esz¨ uk egy-egy id˝oszakhoz k¨othet˝o, hely¨ ukbe u ´jabbak nyomulnak: Gy¨ onge kezd´es ut´ an er˝ os visszaes´es. Hogy mik vannak?! Hogy oda ne meg vissza! ´ Igy van ez, ´es nem m´ ask´epp. Itt ´es most. J´ ol n´ez¨ unk mi ki! Na bumm, ´es azt´ an mi van?! (Nem) most j¨ ottem a falv´ed˝ or˝ ol/hath´ uszassal. Tele van a h´ ocip˝ om/liber´ om. Vannak olyan k¨ozhelyek, amelyeket (tartalmas) k´erd´esre, megjegyz´esre adott u ¨res v´alaszk´ent haszn´alnak: Szabad? — Neked mindent! Nyitva a sz´ ad. — Tudom, ´en hagytam nyitva. Csak nem? — Csak igen. Hol dolgozol? — Hol dolgozom, hol nem. A k¨ozhelyek teh´at sokszor egy bizonyos szitu´aci´ohoz k¨ot˝odnek, de van´ nak r´etegnyelvi klis´ek is. Erdekesek azok az ´alland´osult kapcsolatok, amelyek a labdar´ ug´assal f¨ uggnek ¨ossze. A sportriporterek ´altal haszn´alt szerkezetek eredetileg nagyon k´epszer˝ uek, egy´eniek voltak — ebben k¨ ul¨onb¨oznek a kor´abbi p´eld´akt´ol —, de gyakori alkalmaz´asuk miatt ezek is vesztettek ¨ frissess´eg¨ ukb˝ol. Onmagukban nem hib´aztathatjuk az al´abbi kifejez´eseket, de ha ´ırott sporttud´os´ıt´asokban nyakra-f˝ore ´elnek vel¨ uk, az m´ar ig´enytelens´egnek mondhat´o: elindult kilencvenperces u ´tj´ ara a labda; otthon hagyta a g´ oll¨ ov˝ o cip˝ oj´et; t˝ uzij´ at´ekot rendeztek az ellenf´el kapuja el˝ ott; f¨ olborult a p´ alya; nagy kedvvel j´ atszik; t´ert ¨ olel˝ o´ at´ıvel´es; a labda a kapust megtr´ef´ alva hullott a h´ al´ oba; a l¨ ov´es igazi kapuscsemege volt; gyilkos erej˝ u l¨ ov´es; megn´ezte mag´ anak a bal sarkot (’c´elzott’); a b´ır´ o kez´eben villant a s´ arga (lap); a j´ at´ekvezet˝ o zuhanyozni k¨ uldte (’ki´all´ıtotta’); g´ oll´ a ´ert a mez˝ onyf¨ ol´eny; a z¨ old asztaln´ al d˝ ol el a m´erk˝ oz´es (f´elbeszakadt vagy meg´ovt´ak).

45

5. Terpeszked˝ o kifejez´ esek (funkci´ oig´ es szerkezetek) Ezekkel a megnevez´esekkel azokat a sz´okapcsolatokat illetj¨ uk, amelyek egyetlen ig´evel vagy n´evsz´oval is megjel¨olhet˝ok lenn´enek. Hasonl´ıtsuk ¨ossze az egyszer˝ ubb ´es a bonyolultabb form´akat: int´ezkedik

— int´ezked´est foganatos´ıt

megold´ odik

— megold´ast nyer

megv´ altoztat — v´altoztat´ast hajt v´egre megvizsg´ al

— vizsg´alat al´a vesz/von, vizsg´alatot eszk¨oz¨ol, vizsg´alat t´argy´av´a tesz nagy tud´ as´ u — nagy tud´assal rendelkezik/rendelkez˝o tisztel

— tiszteletet t´apl´al valaki ir´ant

A hosszadalmas, terjeng˝os form´ak ´altal´aban u ´gy alakulnak ki, hogy egy o¨nmag´aban tartalmas ig´eb˝ol f˝onevet k´epz¨ unk, majd valamilyen ´altal´anos tartalm´ u, olykor tartalmatlan ig´evel kapcsoljuk ¨ossze, hogy a mondatban ragozhat´ov´a v´alj´ek. A magyar nyelv saj´atoss´agait´ol elt´er˝oen ezek az ig´ek sokszor csak seg´edigei szerep˝ uek: kifizet — kifizet´es – kifizet´esre ker¨ ul. (Kifizett´ek az ¨ottal´alatos nyerem´eny´et. — Kifizet´esre ker¨ ult az ¨ottal´alatos nyerem´enye.) Gyakori ,,seg´edig´ek”: eszk¨ oz¨ ol, foganatos´ıt, folytat, gyakorol, hat, helyez, int´ez, k´epez, k´epvisel, ker¨ ul, nyer, rendelkezik, r´eszes´ıt, r´eszes¨ ul, szenved, t¨ ort´enik, v´egez, viseltetik. B´ar alapelv¨ unk lehet, hogy t¨orekedj¨ unk az egyszer˝ ubb form´ak haszn´alat´ara, m´egsem helytelen´ıthet˝o minden egyes ilyen kifejez´es. Ugyanis figyelembe kell venni a st´ılushat´ast, amely a k¨oznyelvi ´es a v´alaszt´ekos form´ak k¨oz¨ott ´erezhet˝o: gy˝ oz

— gy˝ozelmet arat

megdics´er

— dics´eretben r´eszes´ıt

megk¨ osz¨ on

— k¨osz¨onetet mond

n´epszer˝ u

— n´epszer˝ us´egnek ¨orvend

utazik

— utaz´ast tesz

Teh´at a felsoroltak mindegyike helyes a maga hely´en, de a hosszabb v´altozat u ¨nnep´elyes hang´ u, a k¨oz´eleti megnyilatkoz´asok velej´ar´oja, illet˝oleg sajt´onyelvi jelens´eg. Vannak viszont olyan sz´oszerkezetek — az igazi terpeszked˝o kifejez´esek —, amelyek semmik´eppen sem fogadhat´ok el, mivel nem jelentenek m´ast, mint egyszer˝ ubb megfelel˝oj¨ uk, ´es k¨ ul¨onleges st´ılus´ert´ekkel sem dicsekedhet´ nek. Eppen ellenkez˝oleg: t´ ulz´aba vitel¨ ukkel jellegtelenn´e, sz¨ urk´ev´e sil´anyul 46

mondand´onk. F˝oleg a hivatalos nyelvet k´arhoztathatjuk a terpeszked˝o kifejez´esek haszn´alata miatt. Egyesek u ´gy ´erzik, hogy ezekt˝ol a k¨or¨ ulm´enyes sz´oszerkezetekt˝ol v´alik igaz´an hivataloss´a a hivatali nyelv. A k¨ozigazgat´as nyelv´eben m´ar nagy m´ ultra tekinthet vissza a bonyolult fordulatok alkalmaz´asa, ´es ez az egyszer˝ u emberek sz´am´ara megnehez´ıtette u ¨gyes-bajos dolgaik int´ez´es´et. (Kit˝ un˝o p´eld´at ad erre M´ora Ferenc elbesz´el´ese: Mih´ aly folyamatba t´etele.) A hivatali nyelv mindig is kedvelte az elvont, szem´elytelen szerkeszt´esm´odot, s ennek nyelvi kifejez˝oi voltak r´egebben a szenved˝o igealakok: kidoboltatik , k¨ ozh´ırr´e t´etetik , elkoboztatik (nem pedig: elkobozom, elkobozzuk , a b´ır´ o elkobozza). A szenved˝o ig´ek kikoptak a haszn´alatb´ol, de a hivatali nyelv szem´elytelens´ege t´ ul´elte ˝oket, s ez´ert v´altak olyan gyakoriv´a a szem´elytelen terpeszked˝o kifejez´esek: A nagyteremben tan´ acskoz´ as folyik . Az u ¨gyben int´ezked´es t¨ ort´ent. Bemutat´ asra ker¨ ult a szerz˝o leg´ ujabb dr´am´aja. K´etf´elek´eppen jav´ıthatjuk ezeket a mondatokat: ´altal´anos alany´ u igealakokkal (tan´ acskoznak , int´ezkedtek , bemutatt´ ak ) vagy pedig hat´arozott alannyal (tan´ acskozik a vezet˝ os´eg; az u ¨gyben int´ezkedtem; a gazdas´ agi oszt´ aly int´ezkedett). R´eszletesen n´ezz¨ uk meg a rendelkezik ig´evel szerkesztett terpeszked˝o kifejez´eseket, amelyek napjainkban igen gyakoriak, ´ıgy k¨onnyen megszokott´a v´alnak, s nehezen helyettes´ıthet˝ ok m´assal. A rendelkezik ige eredeti jelent´ese: ’utas´ıt´ast ad, vezet, d¨ont, ir´any´ıt’ — ilyen ´ertelemben helyes a haszn´alata. Ha viszont birtokl´ast fejez¨ unk ki vele, akkor m´ar ker¨ ulend˝o: valakinek van valamije — valaki rendelkezik valamivel: j´ o a l´ at´ asa — j´o l´at´assal rendelkezik nincs enged´elye — nem rendelkezik enged´ellyel ad´ oss´ aga van — ad´oss´aggal rendelkezik ´ Elettelen dolgokkal kapcsolatban: k¨ ozponti f˝ ut´eses lak´ as — k¨ozponti f˝ ut´essel rendelkez˝o lak´as k¨ ozm˝ uves´ıtett telek — k¨ozm˝ uves´ıt´essel rendelkez˝o telek k¨ ul¨ on bej´ arat´ u lakr´esz — k¨ ul¨ on bej´arattal rendelkez˝o lakr´esz M´as mondatszerkezetben: Az ´ allamnak fejletlen a mez˝ ogazdas´ aga. — Az ´allam fejletlen mez˝ogazdas´aggal rendelkezik. 47

V´eg¨ ul egy p´elda a r´adi´o h´ırad´as´ab´ol: ,,A 3-as sz´ am´ u f˝ ou ´tvonal 42-es ´es 46-os kilom´eter k¨ oz¨ otti szakasz´ an f´elp´ aly´ as u ´tlez´ ar´ as mellett burkolatfel´ uj´ıt´ asi munk´ alatokat v´ egeznek. Emiatt hatvan kilom´eteres sebess´ egkorl´ atoz´ ast l´ eptetnek ´ eletbe.” Egyszer˝ ubben: A 3-as sz´ am´ u f˝ ou ´t 42-es ´es 46-os kilom´eter k¨ oz¨ otti szakasz´ anak burkolat´ at fel´ uj´ıtj´ ak, ez´ert a f´el p´ aly´ at lez´ arj´ ak, ´es a j´ arm˝ uvek sebess´ eg´ et hatvan kilom´eteresre korl´ atozz´ ak. 6. A b˝ obesz´ ed˝ us´ eg ´ es a sz´ oszapor´ıt´ as egy´ eb esetei Terjeng˝oss´eg — b˝obesz´ed˝ us´eg — sz´oszapor´ıt´as: nyelvm˝ uvel´es¨ unk e megnevez´esekkel illeti azokat a sz´ohaszn´alati hib´akat, amikor f¨ol¨oslegesen, minden stilisztikai c´el n´elk¨ ul alkalmaznak egym´as mellett rokon ´ertelm˝ u vagy azonos ´ertelm˝ u megfelel˝oket: Hogyan ´es milyen m´ odon val´osulnak meg a kit˝ uz¨ott c´elok? M´ od ´es lehet˝ os´eg van arra, hogy . . . Neh´ez ´es s´ ulyos gondok el˝ott ´allunk . . . Az a lefontosabb ´es a legl´enyegesebb, hogy . . . Bonyolult ´es ¨ osszetett okai vannak ennek. Csak ´es kiz´ ar´ olag azt k´ern´em, hogy . . . K¨ or¨ ulbel¨ ul mintegy 200 milli´oba ker¨ ul a beruh´az´as. Most jelenleg le van z´arva a k¨orny´ek. Az ´ıgy fogalmaz´ok a nagyobb nyomat´ek kedv´e´ert ´elnek a szinonim´akkal. Ha sz´oban olykor becs´ uszik is ilyen hiba, ´ır´asban mindenk´eppen u ¨gyelni kell a kik¨ usz¨ ob¨ol´es´ere. (A t´argyalt jelens´eget idegen sz´oval tautol´ogi´anak h´ıvj´ak.) Hasonl´o helytelens´eg, amikor az idegen sz´ohoz hozz´akapcsolj´ak az azt k¨or¨ ul´ır´ o magyar megfelel˝oj´et: boldog happy end, el˝ ore prognosztiz´ al, els˝ o premier, els˝ odleges priorit´ as, empirikus tapasztalat, ´erzelmi em´ oci´ o, furcsa paradoxon, hagyom´ anyos trad´ıci´ o, h´ aromkerek˝ u tricikli, h´etv´egi v´ıkend, hipotetikus felt´etelez´es, id˝ orendi kronol´ ogia, intervenci´ os beavatkoz´ as, kooperat´ıv egy¨ uttm˝ uk¨ od´es, lakonikus t¨ om¨ ors´eg, menett´erti ret´ ur, n¨ ov´enyi fl´ ora, popul´ aris n´epszer˝ us´eg, tuti biztos, vizu´ alis l´ atv´ any. Ennek a sz´of¨ol¨oslegnek (pleonazmusnak) az oka, hogy az idegen sz´o pontos jelent´es´evel nincsenek tiszt´aban.

48

7. Sz´ ol´ asok A sz´ol´ asok k¨ot¨ott, ´alland´osult sz´okapcsolatok, amelyek, m´ar elvesztett´ek eredeti jelent´es¨ uket, ´es k´epes ´ertelemben haszn´aljuk ˝oket. Sz¨oveg¨ uket nem v´altoztathatjuk meg, mert elt˝ unik saj´atos t¨obbletjelent´es¨ uk: t˝ uzbe tenn´em ´erte mindk´et kezemet (helyesen: t˝ uzbe tenn´em ´erte a kezemet), elveri az ¨ord¨og a feles´eg´et (helyesen: veri az ¨ ord¨ og a feles´eg´et), tejbe ´es vajba f¨ ur¨oszt¨ott´ek (helyesen: tejbe-vajba f¨ ur¨ oszt¨ ott´ek ). A leggyakoribb hiba a sz´ ol´ askevered´ es: Helyes Helytelen l´ andzs´ at t¨ or valaki mellett p´ alc´ at t¨ or valaki f¨ ol¨ ott l´ andzs´ at t¨ or felette kifel´e ´ all a szekere r´ udja rosszul ´ all a sz´en´ aja kifel´ e´ all a sz´ en´ aja kudarcot vall cs˝ od¨ ot mond kudarcot mond kik¨ osz¨ or¨ uli a csorb´ at kik¨ usz¨ ob¨ oli a hib´ at kik¨ usz¨ ob¨ oli a csorb´ at g´ atat vet hat´ art szab g´ atat szab nem enged a negyvennyolcb´ ol kiv´ agja, mint a huszonegyet nem enged a huszonegyb˝ ol egy helyben topog s¨ ot´etben tapogat´ ozik egy helyben tapogat´ ozik l´egv´ arakat ´ep´ıt d´elib´ abot kerget l´ egv´ arakat kerget ¨ osszer´ ugt´ ak a patk´ ot (’veszekednek’) r´ ugj´ ak a port (’t´ ancolnak’) ¨ osszer´ ugj´ ak a port Utols´o p´eld´ank azt mutatja, hogy hib´at okozhat, ha nem vagyunk tiszt´aban a sz´ol´asok pontos ´ertelm´evel. A k¨ovetkez˝o, gyakran haszn´alt k¨ozmond´asban viszont egyetlen sz´o v´alt t´ıpushiba forr´as´av´a: K¨ oz¨ os l´ onak t´ uros a h´ ata. Mivel napjainkra m´ar feled´esbe mer¨ ult a t´ ur f˝on´ev jelent´ese (’seb’), valamint a bel˝ole k´epzett mell´ekn´ev (’sebes, kisebesedett’), az archaikus sz´ot ,,´ertelmes´ıtik”, ´ıgy lesz bel˝ole helytelen¨ ul t´ ur´ os ebben a mond´asban. Pedig a tejterm´eknek semmi k¨oze nincs a l´o h´at´ahoz. A sz´ol´asok k´epszer˝ us´eg¨ ukkel hozz´aj´arulnak besz´ed¨ unk sz´ınesebb´e t´etel´ehez. Sajnos a mindennapi megnyilatkoz´asainkban egyre ritk´abban haszn´aljuk ˝oket, st´ılusunk ez´ert sz¨ urk´ebb´e v´alik, megkopik. Nyelv¨ unk vir´againak 49

meg˝orz´es´eben, illet˝oleg ´ertelmez´esi k´erd´esekben seg´ıts´eg¨ unkre van 0. Nagy G´abor Magyar sz´ol´asok ´es k¨ozmond´asok c´ım˝ u gy˝ ujtem´enye, amely mintegy h´ uszezer ´alland´osult sz´okapcsolatot tartalmaz.

II. Az idegen szavak Az idegen szavak bonyolult k´erd´esk¨ore nyelvm˝ uvel´es¨ unknek mindig is egyik k¨ozponti t´em´aja volt. A nyelv´ uj´ıt´as f˝o c´eljai k¨oz¨ott szerepelt az idegen szavak leford´ıt´asa, magyarral val´o helyettes´ıt´ese (anyag — mat´eria, hangverseny — koncert, irodalom — literat´ ura, m´ern¨ ok — inzsell´er, sz´ınh´ az — te´ atrum). A k´et vil´agh´abor´ u k¨oz¨ott er˝oteljesen f¨oll´eptek az idegen szavak ellen, ´es a nemes mozgalmak — olykor k¨ uzdelmek — sz´ep eredm´enyeket hoztak (pl. a sportnyelv magyar´ıt´asa a Nemzeti Sport c´ım˝ u lap vezet´es´evel: labdar´ ug´ as — futball, les — offside, m´erk˝ oz´es — meccs, rangad´ o — derbi, sz¨ oglet — korner ). 1945 ut´an a nyelvm˝ uvel´es t´argyk¨ore gazdagodott, ´es a gyakorlati munka nem sz˝ uk¨ ult le az idegen szavak elleni harcra. Az 1970-es ´evek m´asodik fel´et˝ol azonban mind t¨obb ´es mind hat´arozottabb figyelmeztet´es hangzott el ebben a t´em´aban. 1990-t˝ol pedig azt tapasztalhatjuk, hogy az idegen szavak ´aradata z´ udul r´ank, ez´ert ism´et indokolt gyakrabban foglalkozni ezzel a jelens´eggel. Napjaink gondjainak v´azol´asa el˝ott ´erdemes tiszt´azni azt, hogy nyelv¨ unk mik´eppen viszonyult az idegen szavakhoz. Sz´ok´eszlet¨ unk gyarapod´as´anak n´elk¨ ul¨ozhetetlen forr´asa volt az idegen szavak ´atv´etele. A t¨or¨ok, szl´av, latin, n´emet stb. elemek folyamatosan beleker¨ ultek nyelv¨ unkbe, ´es ha sz¨ uks´egesnek bizonyultak, akkor megmaradtak, hozz´aidomultak a magyar kiejt´esi saj´atoss´agokhoz — ez a j¨ovev´enysz´ov´a v´al´as menete. N´eh´any p´elda: b´ uza, iskola, kir´ aly, medve, p´ alca, polg´ ar, szoba, udvar, zsindely. Term´eszetesen nem minden idegen sz´o v´alt j¨ovev´enysz´ov´a: agresszi´ o, finansz´ıroz, indiszkr´et, pluralit´ as, t¨ uchtig. Az ut´obbi csoportba tartoz´okra nem volt igaz´an sz¨ uks´ege nyelv¨ unknek, mivel alkalmas magyar megfelel˝okkel helyettes´ıthetj¨ uk ˝oket. ´Igy azut´an a j¨ovev´enysz´okkal ellent´etben nem v´altak k¨ozhaszn´alat´ uv´a, ´es a hangtest¨ uk is meg˝orizte idegen voltuk jellegzetess´egeit. Vajon mi a magyar´azata annak, hogy a nagysz´am´ u j¨ovev´enysz´o ellen´ere — amely egykor idegen elemk´ent ker¨ ult hozz´ank — nyelv´erz´ek¨ unk tiltakozik mindenf´ele u ´jabb idegen hat´as ellen? Ennek a f˝o oka az, hogy a befogad´o nyelv (a magyar) ´es az ´atad´o nyelvek (szl´av, latin, n´emet) k¨ ul¨onb¨oz˝o nyelvcsal´adokba tartoznak. A mi finnugor (ur´ali) saj´atoss´againkt´ol mer˝oben k¨ ul¨onb¨oznek az eml´ıtett indoeur´opai nyelvek, ´es ez az ´altaluk k¨ozvet´ıtett 50

szavak hangalakj´ara is vonatkozik (hangrend, m´assalhangz´o-torl´od´asok). Ez´ert a nyelv¨ unkbe ´erkez˝o idegen sz´ok j´o r´esze sz´amunkra szokatlan, ´es kir´ı a magyar sz¨ovegb˝ol. Hatv´anyozottan ´erv´enyes ez a meg´allap´ıt´as az angol szavakra — ez´ert is annyira felt˝ un˝o az ut´obbi id˝oben tapasztalhat´o elszaporod´asuk. (R´eszletesen l. al´abb.) 1. Az idegen szavak sz¨ uks´ egess´ ege Azok az idegen sz´ok, amelyeknek nincsen egy´ertelm˝ u magyar megfelel˝oj¨ uk, sz¨ uks´egesnek tekinthet˝ok. Egyn´emelyik¨ uket nyelv¨ unkben csak bonyolult k¨or¨ ul´ır´assal tudn´ank meghat´arozni, m´asik r´esz¨ uk pedig a szaknyelvek n´elk¨ ul¨ozhetetlen eleme: hexameter, infrastrukt´ ura, kult´ ura, miniszt´erium, nullsz´eria, paralelogramma, stilisztika, trachoma, vikunya. A k¨ovetkez˝o csoportba azok az idegen szavak tartoznak, amelyeknek van magyar megfelel˝oj¨ uk, de bizonyos besz´edhelyzetekben m´egis sz¨ uks´eges az idegen sz´o. Ennek k´et f˝o oka lehet: 1. a szaknyelvekben, a szakmai sz¨ovegekben nem kifog´asolhatjuk az idegen elemeket (tudom´anyos munk´ak), ellenben ha valaki ugyanarr´ol a t´em´ar´ol a nagyk¨oz¨ons´egnek ´ır vagy nyilatkozik, akkor mindenk´eppen helyesebb a magyar megfelel˝okkel ´elnie; 2. gyakran megfigyelhet˝o kisebb-nagyobb stilisztikai, hangulati vagy haszn´alatbeli k¨ ul¨onbs´eg a rokon, pontosabban hasonl´o ´ertelm˝ u idegen ´es magyar sz´o k¨oz¨ott: ´ ambitus (n´epies, r´egies) b¨ urokrata (el´ıt´el˝o) persz´ ona (el´ıt´el˝o) piktor (el´ıt´el˝o) pr´ ok´ ator (el´ıt´el˝o) regula (n´epies, r´egies) stukker (bizalmas)

torn´ ac (k¨oznyelvi, semleges) hivatalnok (semleges) szem´ely (semleges) fest˝ o (semleges) u ¨gyv´ed (semleges) szab´ aly (k¨oznyelvi, semleges) pisztoly (k¨oznyelvi)

Az idegen sz´o haszn´alatakor teh´at m´erlegelni kell, hogy az adott besz´edhelyzetben sz¨ uks´eg van-e r´a, vagy ink´abb mell˝ozz¨ uk. Napjaink k¨oz´eleti nyelv´eben ´es publicisztik´aj´aban az ut´obbi id˝oben el´egg´e elterjedt az idegen szavak f¨ol¨osleges alkalmaz´asa: demonstr´ al, eszkal´ al´ odik, kapitul´ aci´ o, kompenz´ aci´ o, koncentr´ al, konfliktus, optimista, partner, plen´ aris, poz´ıci´ o, probl´ema, prominens, publikus, r´egi´ o, region´ alis, st´ atus, strukt´ ura. Az er˝ odemonstr´ aci´ o ink´abb er˝ ofitogtat´ as, a h´abor´ u eszkal´ al´ od´ asa ink´abb annak a kiterjed´ese, a kapitul´ aci´ o egyszer˝ uen ´es ´erthet˝oen fegyverlet´etel ´es ´ıgy tov´abb. L´assunk egy elrettent˝o p´eld´at arra, hogyan nem lenne szabad fogalmaznia a szerz˝onek egy napilapban. Az al´abbi val´os´agos mondat — 51

hasonl´ok t´arsas´ag´aban — 1992-ben jelent meg: ,,Azok a funkcion´ alis korl´atoz´asok, amelyek az adminisztrat´ıv ´es gazdas´agi rendszer reprodukci´ os felt´eteleib˝ol ad´odnak, olyan korl´atoz´asokkal p´arosulnak, amelyek az adott ´eletforma etnikai-kultur´ alis szubsztanci´ aj´ at biztos´ıtj´ak.” Az idegen szavak leg´ ujabb kori elszaporod´as´anak t¨obb oka van: a m˝ uvelts´egi szint emelked´ese, a diplom´as k¨oz´eleti emberek sz´am´anak n¨oveked´ese, az idegen nyelvek tanul´asa, a hat´arok nyitottabb´a v´al´asa, a nemzetk¨ozi kapcsolatok b˝ov¨ ul´ese, de nem utols´osorban a divat, a modoross´ag, a m˝ uvelts´egfitogtat´as, az el˝okel˝osk¨od´es. Pedig nem att´ol v´alik valaki k¨ ul¨onbb´e, ha m´asok sz´am´ara nem mindig ´erthet˝o idegen szavakkal f˝ uszerezi besz´ed´et. Igazi m˝ uvelts´eg¨ unket azzal bizony´ıthatjuk, hogy ha szabatosan, vil´agosan fejezz¨ uk ki magunkat, ´es tudjuk, mikor alkalmazzunk idegen szavakat. Ker¨ ulj¨ uk teh´at a magyar megfelel˝ovel egy´ertelm˝ uen helyettes´ıthet˝o, valamint a csak divatoz´asb´ol haszn´alt idegen szavakat! 2. Az angol szavak Az 1980-as ´evek m´asodik fel´et˝ol az angol szavak egyre nagyobb m´ert´ekben ´arasztj´ak el nyelv¨ unket, ´es ezzel sz´ohaszn´alati, kiejt´esi ´es helyes´ır´asi gondokat okoznak. T´emak¨or¨ uk igen v´altozatos: sz´orakoztat´oipar, zenei ´elet, sportok, szabadid˝os tev´ekenys´egek, vend´egl´at´oipar, kereskedelem, technika. Gyors elterjed´es¨ ukh¨oz hozz´aj´ arulnak a t¨omegt´aj´ekoztat´o eszk¨oz¨ok ´es a l´epten-nyomon l´athat´o hirdet´esek. Ha az u ´j angol sz´onak m´eg nincs magyar megfelel˝oje, a nyelvm˝ uvel´es olykor igyekszik sz´omagyar´ıt´assal seg´ıteni (r´eszletesen l. a 3. pontban). A k¨ovetkez˝o csoportba azok a szavak tartoznak, amelyeknek megvan ´es meg is volt a honi megfelel˝oj¨ uk, ´am helyett¨ uk sokan m´egis az angol szinonim´akhoz ragaszkodnak. T´ ul ´altal´anos lenne csup´an a divattal magyar´azni ezt a jelens´eget — az okok messzebbre vezetnek. Bizonyos esetekben ´erezhet˝o kisebb-nagyobb jelent´esk¨ ul¨onbs´eg: a l´ızing(el´es) nem egyenl˝o a hagyom´anyos b´erlettel, b´erl´essel, k¨ olcs¨ onz´essel, a show nem azonos a bemutat´ oval , a m˝ usorral , ink´abb l´ atv´ anyos bemutat´ ok´ent ´ertelmezhetj¨ uk. Ennek ellen´ere a jelent´esk¨ ul¨onbs´eg nem olyan nagy, amely — nyelvi szempontb´ol — indokoln´a az idegen sz´o f¨olt´etlen alkalmaz´as´at. Szavainknak t¨obb jelent´es¨ uk van ´altal´ aban, ´es ez a k¨oznyelvben semmilyen zavart nem okoz (n´ezz¨ uk csak meg p´eld´aul az asztal, sz´ek, t´ abla, u ´t stb. sz´ocikk´et ´ertelmez˝o sz´ot´arainkban). A nyelvm˝ uvel˝o teh´at azt aj´anlja, hogy maradjon meg a b´erlet a l´ızinggel szemben, ´es a bemutat´ o vagy m˝ usor a show ellen´eben. A jelek szerint azonban a kinyilv´an´ıtott ´ohaj csup´an ´ohaj marad, ´es az eml´ıtett szavak megindulnak a j¨ovev´enysz´ov´a v´al´as u ´tj´an. Az angol szavak m´asik csoportj´at — sokszor csak v´elt — hangulati vagy stilisztikai hat´as k¨ ul¨on´ıti el a val´oj´aban azonos ´ertelm˝ u magyar megfelel˝ot˝ol. F˝oleg 1990-t˝ol, a rendszerv´altoz´as ut´an figyelhet˝o meg a kor´abbi sz´ohaszn´alattal szemben a nyelvi meg´ ujul´as vagy ink´abb u ´j´ıt´as. Egyes helyeken a 52

kor´abbi igazgat´ok menedzserek lettek, a vezet˝os´eg helyett managementr˝ ol (menedzsmentr˝ ol) besz´elnek, az egykori vezet˝ok´epz˝o tanfolyamok pedig management tanfolyamok . A tervek helyett angolosan projectek [prodzsektek] vagy n´emetesen projektek k´esz¨ ulnek. A tervez´esb˝ol, formatervez´esb˝ol — teljesen indokolatlanul — design [diz´ajn] lett, pedig milyen szokatlan a kiejt´ese ´es a helyes´ır´asa! Gy¨ um¨olcsl´e helyett dzs´ uszt (juice-t) k´ın´alnak nek¨ unk, boltok helyett shopokban v´as´arolhatunk p´eld´aul sprayt, mountain bike-ot, walkmant, komputert, menedzserkalkul´ atort, chipset, stretchnadr´ agot, joggingot. Mehet¨ unk sportolni: itt az aerobic, a stretching, a windsurf , a snowboard . N´ezhetj¨ uk a ralit, az aut´ okrosszt. Amint l´athat´o, meglehet˝osen nagy a tarkas´ag: a szavak n´emelyik´et ´ırhatjuk fonetikusan, a t¨obbinek viszont sz´amunka szokatlan az ´ır´asm´odja, ´es ez a toldal´ekol´asban u ´jabb bonyodalmakat okoz. R´aad´asul a m´ar r´eg´ota magyarosan, teh´at kiejt´es szerint ´ırhat´o szavak egyn´emelyik´et egyre gyakrabban l´atni ism´et angolosan: bungal´ o — bungalow, dzsessz — jazz, futball —football, klub — club, menedzser — manager, v´ıkend — weekend. Furcs´anak t˝ unnek azok a sz´o¨osszet´etelek, amelyeknek az egyik fele magyar, m´asik r´esze angol sz´o: divatshop, b´ utorshop, hitlista (=sl´agerlista; hit — ’sl´ager’), projectiroda, teammunka. K¨ ul¨on¨osen zavar´o, amikor a sz´o¨osszet´etel el˝o- ´es ut´otagj´at k¨ovetkezetlen¨ ul ´ırj´ak: labdar´ ug´ oclub (helyesen: labdar´ ug´ oklub), showbiznisz (helyesen: showbusiness), managerkalkul´ ator (helyesen: menedzserkalkul´ ator ). Az ism´ent p´eld´anak hozott angol szavak egy r´esz´et elker¨ ulhetn´enk, ha magyar megfelel˝oj¨ uket haszn´aln´ank. Az elm´ ult ´evtizedekben sz´amos magyar´ıt´o p´aly´azat volt. A k¨ovetkez˝o pontban a javaslatokb´ol v´alogatunk. 3. Idegen szavak magyar´ıt´ asa Rendk´ıv¨ ul tanuls´agos ´attekinteni, hogy egyes idegen szavak helyett milyen ¨otletes magyar megfelel˝oket alkottak az elm´ ult ´evtizedekben. (Az adatokat id˝orendben k¨oz¨olj¨ uk.) szupermarket disc-jockey sci-fi spray audiovizu´ alis marketing slogan, szlogen windsurf hot dog talkshow

ABC-´ aruh´ az lemezgazda, lemezlovas fanti permet hangos-k´epes piacszervez´es jelsz´ o, jelmondat, viv˝ osz´ o sz´elsikl´ o, deszkavitorl´ as bund´ as telefere (t´ev´es m˝ ufaj) 53

aerobic second hand shop music center szol´ arium image videokazetta audiokazetta snowboard jet-ski squash walkman

sportt´ anc, t´ anctorna ´ odim´ odi zenebarlang f´enyf¨ urd˝ o h´ırk´ep, k¨ ozk´ep k´epkazetta hangkazetta h´ odeszka v´ızirobog´ o, v´ızimotor fallabda s´etamagn´ o, s´et´ al´ omagn´ o

Sajnos a felsoroltak k¨oz¨ ul csak kev´es v´alt k¨ozkinccs´e, pedig n´eh´anyuk igen tal´al´o sz´oalkot´as. Napjaink id˝oszer˝ u k´erd´ese a sz´am´ıt´astechnika nyelv´enek magyaros´ıt´asa. Itt az´ert vagyunk kedvez˝obb helyzetben, mert a sz´am´ıt´astechnika szakemberei a nyelv´eszekkel k¨oz¨osen m´ar az u ´j idegen szavak megjelen´esekor igyekeztek haszn´alhat´ o magyar megfelel˝ot tal´alni. N´eh´any p´elda a sikeres alkot´asokb´ol: boot bootol´ as clickel e-mail file floppy disk harddisk home page Internet/internet laptop mouse server @

rendszert¨ olt˝ o bet¨ olt´es, (f¨ ol)programoz´ as (r´ a)kattint elektronikus lev´el/posta (adat)´ allom´ any hajl´ekony lemez merevlemez honlap Vil´ agh´ al´ o/vil´ agh´ al´ o lapg´ep eg´er f˝ og´ep, kiszolg´ al´ o g´ep, gazdag´ep kukac

Az im´entiekn´el k¨ozismertebbek az al´abbi fogalmak: cursor — ny´ıl; delete — t¨ orl´es; edit — szerkeszt´es, szerkeszt˝ o; space — sz´ ok¨ oz; tabul´ ator — t´ abl´ az´ o. Napjainkban a magyar´ıt´assal ellent´etes folyamatnak vagyunk tan´ ui: a kor´abban m´ar sikeresen magyar´ıtott szavak helyett mind gyakrabban alkalmazz´ak az idegen megfelel˝ot. A kor´abban ´altal´anos k´epmagn´ o helyett m´ar csak a vide´ oval tal´alkozunk, a magn´ okazetta (a videokazetta hat´as´ara) audiokazetta lett. A sportnyelvre is jellemz˝o ez a folyamat: lovastusa — 54

military, cselg´ ancs — dzs´ ud´ o, s´ıl¨ ov´eszet — biatlon, terepmotoroz´ as — motokrossz, csillagt´ ura — rali, korongl¨ ov´es — trap, tollaslabda — badminton, ellent´ amad´ as — kontraakci´ o, edz˝ o — tr´ener . T´amogatnunk kellene a mindenki sz´am´ ara ´erthet˝o magyar megnevez´esek haszn´alat´at. 4. Az idegen szavak haszn´ alat´ anak egy´ eb k´ erd´ esei adminisztr´ aci´ o Nyelv¨ unkben ’¨ ugyvitel’ jelent´esben haszn´alt´ak, u ´jabban — az angolb´ol ´atvett h´ırek t¨ uk¨orford´ıt´asak´ent — ’korm´anyt, korm´anyzatot’ is jel¨ol. Ez a jelent´esb˝ov¨ ul´es az eml´ıtett magyar megfelel˝ok miatt nemk´ıv´anatos. alternat´ıva K´et lehet˝os´eg k¨oz¨ uli v´alaszt´asra utal, ez´ert helytelen, ha kett˝on´el t¨obb esetre vonatkoztatjuk. Az angolban nincs ez a megszor´ıt´as, ´ıgy a h´ırek t¨ uk¨orford´ıt´as´aban gyakran el˝ofordul a nyelv¨ unkben megszokott´ol elt´er˝o haszn´alata. bombasztikus Eredeti jelent´ese: ’fellengz˝os, dag´alyos, u ¨res besz´ed, sz´onoklat vagy st´ılus’. F˝oleg a sportnyelvben fordul el˝o hib´as alkalmaz´asa (bombasztikus helyzet, l¨ ov´es, bead´ as), amelyet a bomba(j´ o ) ´es a fantasztikus hangz´as´anak ´es jelent´es´enek kevered´ese hoz l´etre. cent´ıroz´ as — centr´ıroz´ as Magyarul kiegyens´ ulyoz´ as (ker´ek´e), Mivel semmi k¨oze nincs a centi m´ert´ekegys´eghez, hanem a centrum (’k¨ozpont’) sz´ob´ol sz´armazik, a cent´ıroz´ as helytelen k¨oznyelvi alak. infrastrukt´ ura ¨ Bonyolult jelent´estartalma miatt nincs magyar megfelel˝oje, Osszefoglal´o neve a k¨ozleked´esi h´al´ozatnak, a h´ırk¨ozl´esi rendszernek, a v´ız- ´es csatornah´al´ozatnak, az energiaell´at´asi rendszernek, de t´agabb ´ertelemben beletartozik a kereskedelem, a vend´egl´at´as, a v´arosgazd´alkod´as, a telep¨ ul´esfejleszt´es, valamint az oktat´asi, az eg´eszs´eg¨ ugyi ´es a kultur´alis int´ezm´enyh´al´ozat. Rossz hangz´as´ u, de kiker¨ ulhetetlen sz´o. karrierdiplomata Az angol career diplomat helytelen t¨ uk¨orford´ıt´asa, magyarul: hivat´ asos diplomata. A career ’hivat´as’-t, de a karrier ’´erv´enyes¨ ul´es’-t jel¨ol, ´es a karrierdiplomata magyar jelent´es´ebe bele´erezz¨ uk a karrierista el´ıt´el˝o jelent´es´arnyalat´at.

55

konkr´ et Jelent´ese a mondatban nem mindig el´eg konkr´et, ez´ert olykor elhagyhat´o: konkr´et p´elda, v´ alasz, feladat, k´erd´es; vagy hat´aroz´ok´ent: konkr´etan megmondta, konkr´etan t¨ orekszik, konkr´etan megoldj´ ak. Hat´arozott jelent´estartalm´ u magyar megfelel˝oje: k´ezzelfoghat´ o ; ellent´ete: elvont, absztrakt. m´ edium, m´ ediumok, m´ edia A ’sajt´o’ ´es a ’t¨omegt´aj´ekoztat´o eszk¨oz¨ok’ jelent´es´eben haszn´alt, latin eredet˝ u, de u ´jabban angol hat´asra elterjedt sz´o. K´etf´ele t¨obbes sz´ama van (m´ediumok, m´edia), de a kever´ek v´altozat helytelen (m´edi´ ak ). Aj´anlott´ak helyette a h´ırk¨ ozeg f˝onevet. menedzsel Divatsz´ok´ent ´erz´ekletesebb magyar megfelel˝oket szor´ıt ki: t´ amogat, felkarol, seg´ıt, vezet, ir´ any´ıt, esetleg futtat. V´ als´ agmenedzsel´es = a v´ als´ ag kezel´ese, megold´ asa. st´ udi´ o R´adi´os, telev´ızi´os, sz´ınh´azi, zenei, illet˝oleg f´enyk´ep´eszeti jelent´esei mellett u ´jabban boltok, kereskedelmi ´es szolg´altat´o egys´egek nev´eben szerepeltetik (konyhab´ utor-st´ udi´ o ). Ilyen ´ertelemben aj´anlatos lenne elker¨ ulni. szuper ¨ all´o sz´ok´ent ´es ¨osszet´eteli el˝otagk´ent gyakran haszn´alt divatos elem, On´ amely a jelzett f˝on´ev k¨ ul¨on¨os volt´at (szuperf´erfi, szuperhatalom, szuperh˝ os), illet˝oleg a tulajdons´ag rendk´ıv¨ uli m´ert´ek´et jel¨oli (szuperer˝ os, szupergyors, szuperintelligens). Gyakran ´ırj´ak k¨ ul¨on, jelz˝ok´ent, ez azonban jelenlegi helyes´ır´asi szab´alyaink szerint nem fogadhat´o el (szuper ´ arak, szuper min˝ os´eg, ´ szuper mos´ ohat´ as). All´ıtm´anyk´ent is haszn´alj´ak: Ez szuper (’j´o, remek, kiv´al´o’). Ahol lehet, c´elszer˝ u magyar megfelel˝ovel helyettes´ıteni (kedvez˝ o ´ arak; kiv´ al´ o, remek, k¨ ul¨ onleges min˝ os´eg; nagy, rendk´ıv¨ uli mos´ ohat´ as). tolerancia, toler´ ans K¨oz´eleti divatsz´o, helyette minden esetben aj´anlhatjuk a magyar megfelel˝oket: meg´ert´es, t¨ urelem; meg´ert˝ o, t¨ urelmes, eln´ez˝ o.

56

III. Egy´ eb k´ erd´ esek Nyelv¨ unket nem besz´elj¨ uk egyform´an: a k¨ ul¨onbs´egek azonban j´or´eszt nem nyelvtaniak — ilyen szempontb´ol el´egg´e egys´eges a magyar nyelv —, hanem sz´okincsbeliek. Sz´ohaszn´alatunk f¨ ugg t´arsadalmi helyzet¨ unkt˝ol, m˝ uvelts´eg¨ unkt˝ol, olykor lakhely¨ unk f¨oldrajzi fekv´es´et˝ol (t´ajnyelvek), foglalkoz´asunkt´ol s nem kev´esb´e megsz´olal´asunk t´argy´at´ol. Hangs´ ulyoznunk kell az ut´obbi t´enyez˝o fontoss´ag´at, mivel a megnyilatkoz´as t´argya ´es a besz´edhelyzet alapvet˝oen befoly´asolja st´ılusunkat, sz´ohaszn´ alatunkat. M´ask´eppen besz´el egy di´ak a bar´atj´aval, mint az iskola igazgat´oj´aval, m´ask´eppen besz´el egy feln˝ott otthon, mint a munkahely´en, elt´er egym´ast´ol a v´arosban lak´ok, a falun ´el˝ok ´es a tany´an gazd´alkod´ok besz´ede. Ahogy azt a bevezet˝o fejezetben m´ar r´eszletezt¨ uk, a magyar nyelven bel¨ ul teh´at t¨obbf´ele nyelvi r´eteget, nyelvv´altozatot k¨ ul¨onb¨oztet¨ unk meg: ig´enyes, normat´ıv (irodalmi nyelv, k¨oznyelv); ter¨ uleti (t´ajnyelv, nyelvj´ar´as); t´arsadalmi nyelvv´altozatok, m´as sz´oval csoportnyelvek (szaknyelvek, hobbinyelvek, ´eletkori nyelvv´altozatok, arg´o). A nyelvi m˝ uvelts´eghez hozz´atartozik, hogy ki tudjuk v´alasztani a megnyilatkoz´as t´argy´ahoz legink´abb ill˝o hangot, ´es sz´ohaszn´alatunk is ehhez igazodj´ek. A leggyakoribb hiba, amikor valaki a k¨oznyelvbe emel oda nem val´o kifejez´eseket, szavakat. Ez olykor csup´an furcs´allhat´o (p´eld´aul a fiatalok nyelvhaszn´alat´anak elemei), m´askor viszont egy´ertelm˝ uen hib´aztathat´o (durvas´agok, tr´ag´ars´agok). 1. A fiatalok nyelvhaszn´ alata: a di´ aknyelv ´ es az ifj´ us´ agi nyelv A fiatalok nyelvhaszn´alat´at a v´altozatoss´ag jellemzi: megtal´alhat´ok benne a szellemes u ´j´ıt´asok ´epp´ ugy, mint az arg´o durvas´agai. Nyilv´anval´oan nem lehet egyenl˝os´egjelet tenni a gimnazist´ak, a szakmunk´astanul´ok vagy a nevel˝ootthonokban tart´ozkod´ok nyelvhaszn´alata k¨oz´e. Az al´abbiakban els˝osorban az iskol´aba j´ar´o fiatalok nyelv´evel, a di´aknyelvvel foglalkozunk. A di´aknyelv soksz´ın˝ us´eg´et mutatja a rokon ´ertelm˝ u megfelel˝ok v´altozatos alkalmaz´asa, amelyen bel¨ ul nagy szerepet kap a sz´or¨ovid´ıt´es ´es a j´at´ekos sz´ok´epz´es: oszt´ alyf˝ on¨ ok — of˝ o, oszi, oszt´ alyf˝ o, f˝ on¨ ok, oszif˝ o ; t¨ ort´ enelem — t¨ ori, t¨ oci, t¨ oresz, t¨ orci; iskola — suli, isi, sulesz ; r¨ opdolgozat — r¨ opdoga, r¨ opi, r¨ opcsi, r¨ oppenty˝ u . Megfigyelhet˝o a sz´oj´at´ek: biol´ ogia — bajol´ ogia (← baj), b´ ajol´ ogia (← b´aj; illet˝oleg az angolos ejt´esm´od alapj´an); m´ ertan — r´emtan; irodalom — rohadalom. A k´epszer˝ us´eg megmutatkozik p´eld´aul az el´egtelen oszt´alyzat szinonim´aiban: bunk´ o, dug´ o, egyenes, fa, horog, kamp´ o, kapa, kar´ o . A k¨oznyelvit˝ol elt´ernek a tulajdons´agok megnevez´esei is: magas — coli, colos, (´egi)meszel˝ o ; k¨ ov´ er — d¨ omper, dromed´ ar, 57

teh´en; s¨ ot´ et b˝ or˝ u — bokszos, brazil, kormos; buta — dinnye, gyagya, hangy´ as, nyomott, t¨ ok . Rendk´ıv¨ ul gazdag a k¨osz¨on´esek sk´al´aja: b´ aj (angol bye-bye), csa´ o, csau, cs˝ o, cs˝ oszt¨ ok, h´ aj (angol hi ), hali, halih´ o, hell´ o, hel´ o, szia, szi´ o, szi´ oka, u ¨dv . Az ifj´ us´ag nyelv´eben ´alland´oan jelen vannak a tiszteletlen vagy durva szavak, kifejez´esek: n˝ o — c´ apa, nyanya, ¨ oregl´ any, v´enasszony, v´enl´ any; l´ any — bige, b˝ or, csaj, csajka, spin´e, spink´ o, toj´ o, ty´ uk. A jelz˝ok haszn´alat´aban bizonyos ,,er˝os” kifejez´esek t´ ulz´asba vitele, divatoz´asa okoz gondot t¨obbek k¨oz¨ott azzal, hogy kiszor´ıtja az ´erz´ekletesebb form´akat: ´ allati, bomba, frank´ o, hal´ ali, irt´ o, kafa, kasa, klassz, lepra, olt´ ari, t¨ ok, tuti. A fiatalok nyelvhaszn´alat´anak itt csup´an r¨oviden v´azolt jellegzetess´egei olyanok, hogy els˝osorban az egym´as k¨oz¨otti ´erintkez´esben t¨olthetnek be szerepet. Saj´at maguk k¨oz¨otti st´ılusukat, k¨ozl´esm´odjukat el kell k¨ ul¨on´ıteni att´ol a helyzett˝ol, amikor feln˝ottekkel besz´elnek, hivatalos u ¨gyeiket int´ezik, ´ vagy ´ır´asban nyilatkoznak meg (pl. dolgozat). Eszre kell venni¨ uk a fiataloknak, hogy a t´arsas´agukban term´eszetes, j´opof´askod´o hang m´as k¨oz¨oss´egben visszatetsz´est kelthet. Legyenek tiszt´aban az ig´enyes megsz´olal´as, illetve fogalmaz´as mik´entj´evel, hogy gondolataikat az alkalomhoz ´es a t´argyhoz ill˝o m´odon tudj´ak kifejezni. 2. A k¨ oznyelv eldurvul´ asa A normat´ıv nyelvv´altozatnak tekintett k¨oznyelv ´es irodalmi nyelv f˝o jellemz˝oje az ig´enyess´eg, st´ılusoss´ag. Az ut´obbi ´evtizedekben mind t¨obben vett´ek ´eszre azt a folyamatot, ´es sz´oltak is ellene, hogy a normat´ıv nyelvv´altozatokt´ol kor´abban idegen elemek kezdtek mutatkozni benn¨ uk. Egyes irodalmi m˝ uvek natur´alis nyelvezet´eben megjelentek a durvas´agok, a tr´ag´ars´agok, s˝ot olykor uralkod´ov´a is v´altak. Az ´erintett ´ır´ok az alkot´oi szabads´ag velej´ar´oj´anak tartj´ak mindezeket, hiszen szerint¨ uk ´ıgy tudj´ak t¨ ukr¨ozni a val´os´agot. T´eny: a k¨oznyelvben, annak als´o r´eteg´eben is sajn´alatosan mindennaposs´a v´altak az ¨onc´el´ u ´es nem ´erzelmi f˝ ut¨otts´egb˝ol fakad´o durvas´agok, tr´ag´ars´agok. A kultur´alt nyelvhaszn´alatnak viszont nem lehet saj´atja ez a st´ılus. A tov´abbiakban nem foglalkozunk a mindenk´eppen el´ıt´elend˝o tr´ag´ars´agokkal, p´eld´aink a k¨oznyelv, a k¨oz´eleti nyelv ´es a publicisztika k¨or´eben tapasztalhat´o st´ılustalans´agokkal, nyers sz´ohaszn´alattal kapcsolatosak. Korszakonk´ent v´altozik, hogy mit tart elfogadhat´onak, mennyit b´ır el a k¨oznyelv. Az ut´obbi id˝oben az als´o nyelvi r´etegekb˝ol, st´ılusszintekb˝ol val´o b˝ov¨ ul´esnek vagyunk a tan´ ui. Az 1940-es ´evekben nyelvm˝ uvel˝oink m´eg tiltakoztak az ´edesapa jelent´esben f¨olt˝ unt ¨ oreg, az ¨ oregem form´ak ellen, az 1960-as ´evekben orsz´agos f¨olz´ udul´as k¨ovette a Tenkes kapit´any´ar´ol ´ırt ifj´ us´agi dalt a sz´ohaszn´alata miatt (”. . .´ ugy im´adom ezt az irt´ o klassz kapit´anyt!”). Az 1990-es ´evekben a st´ılus megk´erd˝ojelezhet˝o f¨ollazul´asa el´erte 58

a k¨oz´eleti nyelvet ´es a publicisztik´at is. P´eld´aink ezekb˝ol az ig´enyesnek tartott nyelvi r´etegekb˝ol sz´armaznak: ,,Ferenc J´ozsef baromi k¨oteless´egteljes´ıt˝o volt” — t¨ort´en´esz politikusunknak egy (ut´olag ´ır´asban is megjelent) r´adi´oriportj´ab´ol val´o ez a mondat. ,,A d¨ og nagy teheraut´ok oda´allnak az u ¨zletek el´e” — nyilatkozta a f˝ov´aros egyik vezet˝oje egy napilapnak. ,,. . .azokat az embereket ki kell r´ ugni”— figyelmeztetett egy felel˝os gazdas´agi vezet˝o. ,,J´ o buli az ¨onkorm´anyzati lak´asok megv´etele” — hangzott el a parlamentben egy k´epvisel˝ot˝ ol. Az im´enti p´eld´ak k¨oz¨os jellemz˝oje, hogy a besz´edk¨ornyezetbe nem ill˝o elem st´ılustalans´agot sz¨ ul, ´es enyh´en sz´olva furcs´an hat. A k¨ovetkez˝o, napilapban megjelent r¨ovid h´ır arra p´elda, amikor az egy´eniesked˝ o hang c´elt t´eveszt: Mellbe sz´ urta hites ur´at H´azs´artos miskolci feles´egr˝ol kaptunk h´ırt. Hogy ez nem szenz´aci´o? — lehet. Az azonban m´ar legal´abbis h´ır´ert´ek˝ u, hogy az eml´ıtett h¨olgy h´azs´artoss´ aga eg´eszen od´aig fajult, m´ıgnem hites ur´aba m´artotta a konyhak´es peng´ej´et. A szerencs´etlen¨ ul j´art f´erjet s´ ulyos ´allapotban sz´all´ıtott´ak a Vasgy´ari K´orh´az Traumatol´ogiai Oszt´aly´ara. Mit˝ol ragadtatta el mag´at az asszony? Err˝ol, sajnos — legal´abbis eddig — nem sz´ol a f´ama. A trag´edi´at kimond´o c´ımmel nincs ¨osszhangban a megfogalmaz´as k¨onynyed, adom´az´o hangneme. A besz´elt nyelvre jellemz˝o ,,lazas´agok” nem val´ok ehhez a t´em´ahoz. A hites ura sz´okapcsolat ironiz´al´o hangneme, a h´ azs´ artos mell´ekn´evnek ide nem val´o alkalmaz´asa jelzi a sz´ov´alaszt´as s´ ulyos zavar´at. Durva hiba ez, ha nem is nyelvi durvas´ag, de mindenk´eppen ´ızl´estelens´eg. A nem odaill˝o kifejez´esek halmoz´asa elfogadhatatlann´a teszi a st´ılust, ´es visszatetsz´est kelt. A bemutatott p´elda m¨og¨ott teh´at m´ar nem egyszer˝ u f´elrekapcsol´as van, hanem a nyelvi ´es a gondolkod´asi kult´ ura rendezetlens´ege. 3. A n´ evad´ as k´ erd´ esei B´ar a n´evad´as nem kimondottan nyelvhelyess´egi k´erd´es, k´et ter¨ ulet´evel kapcsolatban adhat´ok bizonyos tan´acsok, amelyekkel elker¨ ulhet˝ok a nehezen ´erthet˝o, a furcsa hangz´as´ u vagy a c´elnak meg nem felel˝o nevek. A k´et 59

ter¨ ulet: a keresztnevek ´es az int´ezm´enynevek, illet˝oleg az int´ezm´enyn´evszer˝ u alakulatok (pl. v´allalkoz´asok, c´egek, u ¨zletek) k¨ore. Az els˝o el˝obb-ut´obb szinte mindenkit ´erint, a m´asodik viszont egyre t¨obb embernek okoz gondot, l´ev´en mind t¨obb mag´anv´allalkoz´as. a) Keresztn´ evad´ as A keresztn´evad´ast sok t´enyez˝o befoly´asolja: a m˝ uvelts´egi k¨or, valamilyen k¨oz¨oss´eghez tartoz´as (vall´as), a divat, az egy´eni ´ızl´es, a csal´adi hagyom´any stb. Hogy a sz¨ ul˝ok milyen nevet adnak gyerek¨ uknek, az a saj´at dolguk, de gondolniuk kell a n´ev visel˝oj´enek j¨ov˝oj´ere is, hiszen majd ˝ot ´erinti a nev´evel kapcsolatban minden kellemes vagy kellemetlen k¨ovetkezm´eny. Alapos m´erlegel´essel kiker¨ ulhet˝ok a pillanatnyi divath´obort okozta csapd´ak. A k¨ovetkez˝okben a n´evad´assal ¨osszef¨ ugg˝o n´eh´any nyelvi tan´acsot aj´anlunk megfontol´asra. B˝ovebb t´aj´ekoztat´as´ert Lad´o J´anos Magyar ut´on´evk¨onyv´et lehet f¨ollapozni. ´ Erdemes u ¨gyelni a j´ohangz´as elv´ere: magas hangrend˝ u vezet´ekn´evhez v´alasszunk ink´abb m´ely hangrend˝ u ut´onevet, illetve ford´ıtva (Vereb´elyi D´enes helyett Vereb´elyi Csaba; Csan´ alos Orsolya helyett Csan´ alos T¨ unde). Ker¨ ulend˝o, hogy a csal´adn´ev ´es a vezet´ekn´ev azonos mag´anhangz´okb´ol ´alljon (Farkas Magda, Kelemen Ferenc). Kellemetlenked˝o sz´oviccekre ad alkalmat a k´et n´evelem r´ımel´ese (Homolya Ibolya, Lakos Lajos), de j´o hangz´as´ u a bet˝ ur´ım, az alliter´aci´o (L´ az´ ar L˝ orinc, Endr˝ odi Emma). Figyelembe vehetj¨ uk a vezet´ekn´ev ´es a keresztn´ev hossz´ us´ag´at, hogy megfelel˝o ritmust alak´ıtsunk ki: r¨ovid csal´adn´evhez nyugodtan v´alaszthatunk terjedelmesebb ut´onevet ´es ford´ıtva (Kis P´ al helyett Kis Alad´ ar, Nagy Helga helyett Nagy Eleon´ ora, K¨ or¨ ospataki Sebesty´en helyett K¨ or¨ ospataki M´ ark ). J´o, ha a n˝ok f´erjhezmenetel¨ uk ut´an szint´en gondolnak erre, amikor asszonynev¨ uket megv´alasztj´ak. C´elszer˝ utlen f¨olvenni f´erj¨ uk teljes nev´et, a saj´atjuk´et is megtartva, ha mindkett˝oj¨ uknek am´ ugy m´ar hossz´ u nev¨ uk van (Brandst¨ atter Kriszti´ ann´e Kolozsv´ ari Marianna). Nagyon gyakori csal´adnevekhez (Kis, Kov´ acs, Nagy, Szab´ o, T´ oth) ne az elkoptatott ut´oneveket illessz¨ uk, hiszen rengeteg Kis Lajos, Kov´ acs Istv´ an, ´ Nagy Eva, Szab´ o J´ ozsef ´es T´ oth M´ aria van az orsz´agban, ´es ´ıgy a n´ev megk¨ ul¨onb¨ oztet˝o, egyed´ıt˝o feladat´anak nem tud eleget tenni. Ebben az esetben b´atran v´alasszunk ritk´abb keresztnevet (Estilla, Gyop´ arka, Kincs˝ o, Merc´edesz ; Csenger, D´enes, Henrik, Tuzson). Ugyanennek a ford´ıtottja is igaz: ritka vezet´ekn´ev eset´eben megmaradhatunk a k¨ozismert ut´on´evn´el (Karvajszky Vanessza helyett Karvajszky Val´eria). Nem hanyagolhat´ok el a jelent´estani vonatkoz´asok sem. G´ uny t´argy´av´a v´alik, ha a k´et n´ev egybeolvas´as´ab´ol egy´eb ´ertelmet nyer¨ unk: Kasza Blanka (Casablanca), Fried Erika (Friderika), Mirza B´ alint (Mir - zab´ al - int). A 60

vezet´ekn´ev ´es a keresztn´ev kapcsolat´ab´ol egy´eb ker¨ ulend˝o furcsas´agok is ad´odhatnak: Feh´er Piroska, T¨ or¨ ok Bors, V´ızy Bogl´ arka, Keser˝ u Szil´ ard, K¨ ok´enyessy Soma. Ut´on´evk´ent is k¨ozismert csal´adn´ev mell´e ne v´alasszunk olyan ritka keresztnevet, amely ink´abb csal´adn´evk´ent haszn´alatos, p´eld´aul: L´ aszl´ o Sebes. Ez ugyanis u ´gy hangzik, mintha egy magyar anyanyelv˝ u k¨ ulf¨oldi ´allampolg´ar nev´et az idegen nyelvekben szok´asos sorrendben mondan´ank ki. A nevekkel kapcsolatos vizsg´al´od´asunkat m´eg tov´abbi szempontokkal folytathatn´ank, de m´ar ennyib˝ol is ´erz´ekelhet˝o, hogy mennyi mindenre kell tekintettel lenni a n´evv´alaszt´askor. Szerencs´ere az emberek nagy t¨obbs´ege ¨onk´entelen¨ ul is kiker¨ uli a buktat´okat, ´es r´a´erez a megfelel˝o form´ara. b) Int´ ezm´ enynevek ´ es int´ ezm´ enyn´ evszer˝ u alakulatok Az idetartoz´o t´ıpusok k¨oz¨ ul azokat ragadjuk ki, amelyekkel a mag´anszem´elyek k¨ozvetlen kapcsolatba ker¨ ulhetnek mint n´evad´ok. Ilyenek a v´allalkoz´asok, a mag´anc´egek k¨ ul¨onf´ele form´ai, az u ¨zletek, a keresked´esek stb. Elnevez´es¨ uk akkor felel meg a c´elnak, hogy ha utal a tev´ekenys´egi k¨orre, egyedi, nincs agyonhaszn´alva, r¨ovid, k¨onnyen megjegyezhet˝o. Az u ´j v´allalkoz´asok ´es u ¨zletek n´evad´oi azonban — a jelek szerint — nincsenek tiszt´aban a felsorolt k¨ovetelm´enyekkel: rengeteg az ´atlagember sz´am´ara ´erthetetlen vagy semmitmond´o, idegen szavakkal agyont˝ uzdelt, esetleg t´ ulbonyol´ıtott megnevez´es. Tekints¨ uk ´at mai n´evad´asunk n´eh´any jellegzetes gondj´at. Az idegen szavak rendk´ıv¨ uli elszaporod´as´at joggal kifog´asolhatjuk azoknak a c´egeknek a nev´eben, amelyeknek nincsenek k¨ ulf¨oldi kapcsolataik, valamint azoknak az u ¨zleteknek a nev´eben, amelyeknek a c´elja nem a k¨ ulf¨oldi l´atogat´ok, vev˝ok becsalogat´asa (Concordat Tan´ acsad´ o Int´ezet, Quelle Bt., Workplus Munkat´ ars-k¨ ozvet´ıt˝ o Iroda, Kompas Kft., Gold Griff Kft.; illet˝oleg Belami divat, Frisco sportruh´ azat, Studio moda, Violetta divatcenter ). T´ ulz´asba viszik a multi-, extra-, szuper- el˝otagok haszn´alat´at (multinagykeresked´es, Extra shop, Elektron Extra Kft., Szuper diszkont). Kor´abban a k¨ ul¨onlegess´eg, rendk´ıv¨ ulis´eg jelz´es´ere val´o szavak ´ıgy hamar elvesztik eredetis´eg¨ uket, sz¨ urk´ev´e, h´etk¨oznapiv´a sil´anyulnak. Vannak t´ ulbonyol´ıtott, szinte kimondhatatlan megnevez´esek, pedig nem kell mindent beles˝ ur´ıteni a n´evbe (Szt´ ar Motor Szerviz Center Kft., Vag´ep Kelet Mobil Aut´ o Kft.). Ker¨ ulend˝ok a semmitmond´o, csup´an a beavatottak sz´am´ara ´ertelmezhet˝o alakulatok, a ,,bet˝ urejtv´enyek” (R-Ko-N Bt., BKR Szolgker Kft., Csa-Szign´ al diszkont). Ezek nem utalnak a tev´ekenys´egi k¨orre, ´es nem felelnek meg a j´ohangz´ as elv´enek, hiszen zavar´o tud lenni a kem´eny m´assalhangz´ok torl´od´asa — ez pedig el¨ ut nyelv¨ unk saj´atoss´agait´ol. F˝oleg az aut´okeresked˝ok k¨or´eben t˝ unt f¨ol a magyartalan sz´orend (Aut´ o Eger, Auto K´ apoln´ asi, Suzuki Kov´ acs, Suzuki Auto P´ek). A ford´ıtott sz´orend 61

megbontja a hagyom´anyos magyar ritmust, ´es a szerkezet utols´o tagja lesz hangs´ ulyos. P´eldak´ent id´ezz¨ unk n´eh´anyat a c´elnak megfelel˝o, illet˝oleg a tal´al´o megnevez´esek k¨oz¨ ul, mert szerencs´ere ilyenek is vannak sz´ep sz´ammal: Cegl´edtej, Garancia Biztos´ıt´ o, Magyar K¨ onyvklub, Mec´en´ as K¨ onyvkiad´ o, Sch¨ afer K¨ onyvel´esi Tan´ acsad´ o; Amper villamoss´ agi u ¨zlet, M´ agnes m˝ uszaki ´ aruh´ az, Sz´ınusz m˝ uszaki bolt, Cin´ ober pap´ırbolt, Kondi sal´ atab´ ar, Krokodil cip˝ obolt, Var´ azs j´ at´ekbolt, Forr´ as gyermek-szabadid˝ ok¨ ozpont. A sok ´elelmi´ est´ szerdiszkont k¨oz¨ott nyelvi szempontb´ol fel¨ ud¨ ul´es az El´ ar .

62

Alaktan I. Sz´ oalkot´ asm´ odok Sz´ok´eszlet¨ unk gyarap´ıt´as´ anak k´et leggyakoribb m´odja a k´epz´es ´es az ¨osszet´etel. Mindkett˝o ´ekesen tan´ us´ıtja nyelv¨ unk hajl´ekonys´ag´at ´es a benne rejl˝o kiapadhatatlan lehet˝os´egeket. P´eld´aul az ´el ig´eb˝ol k´epz˝ok seg´ıts´eg´evel kiterjedt sz´ocsal´adot hozhatunk l´etre: ´eldeg´el , ´eled , ´elelem, ´elelmes, ´elemedett, ´el´enk , ´el´es, ´eleszt, ´elesztget, ´eleszthet, ´eleszt˝ o , ´elet, ´elhet, ´elhetetlen, ´elhetetlens´eg, ´elm´eny, ´elm´eny˝ u , ´elni , ´eltet, ´eltetve, ´elve, ´elv´en stb. Az igek¨ot˝o szerepe a k´epz˝oh¨oz hasonl´ıt: ´ at´el , fel´el , ki´el , le´el , meg´el , t´ ul´el , v´egig´el , illetve el´eldeg´el , u ´jj´ a´eleszt stb. Az ¨osszet´etelekkel m´eg tov´abb b˝ov´ıthet˝o a sorozat: ´el´eskamra, ´el´est´ ar , ´eletbiztos´ıt´ as, ´eletc´el , ´elethal´ alharc, ´eletm˝ u , ´eletm˝ ud´ıj , ´eletp´ alya, ´el-hal , illetve arany´elet, boh´em´elet, b¨ ort¨ on´elet, csend´elet, di´ ak´elet, el˝ o´elet, k¨ oz´elet, mag´ an´elet stb. Nyelv¨ unkben az ut´obbi mintegy m´asf´el ´evsz´azadban megfordult a k´epz´es ´es az ¨osszet´etel ar´anya: a nyelv´ uj´ıt´as kor´aig a sz´ok´epz´es volt az els˝odleges, a nyelv´ uj´ıt´as idej´en tudatosan el˝ot´erbe ker¨ ult a sz´o¨osszet´etel, s napjainkra pedig a legf˝obb sz´oalkot´asm´odd´a v´alt. Nyelv¨ unk rugalmass´ag´at, ´eletk´epess´eg´et bizony´ıtja, hogy a sz´ok´epz´es fontos szerepe mindm´aig megmaradt, hiszen p´eld´aul a nyelv¨ unkbe beker¨ ul˝o idegen szavakat m´ar megjelen´es¨ uk ut´an azonnal ell´atjuk k´epz˝okkel: joggingol, menedzsel, menedzsel´es, szol´ ariumozik . 1. Sz´ o¨ osszet´ etelek Az ¨osszet´etelek egyik f˝o saj´atoss´aga a t¨om¨or´ıt´es, alaktanilag pedig a jel¨oletlens´eg. (Az ut´obbi nem kiz´ar´olagos jellemz˝oj¨ uk, az u ´jabb p´eld´akban viszont fontos szerephez jut.) Sz´oszerkezetekb˝ol gyakran keletkeznek ¨osszet´etelek u ´gy, hogy a nyelvtani kapcsolatot jel¨ol˝o rag elmarad: a g´epkocsi(nak a) szerel˝ oje az alv´ az(nak a) sz´ ama s´ ot´ ol nedves ad´ ob´ ol (t¨ ort´en˝ o) levon´ as

g´epkocsiszerel˝ o alv´ azsz´ am s´ onedves (´ utszakasz) ad´ olevon´ as

Napjainkban az u ´j ¨osszet´etelek t¨obbs´ege jel¨oletlen birtokos vagy jel¨oletlen hat´aroz´os sz´o¨osszet´etel, ´es igen megn˝ott a jelent´est¨om¨or´ıt˝o(s˝ ur´ıt˝o) 63

o¨sszet´etelek sz´ama. A mind bonyolultabb, egyedi fogalmakat, t´argyakat, jelens´egeket sokszor csak t¨obbsz¨or¨os ¨osszet´etellel tudjuk kifejezni: ad´ oalapcs¨ okkent˝ o (t´enyez˝o, t´etel), alegys´eggy˝ ul´es, v´ızvezet´ekrendszer , frakci´ ovezet˝ ohelyettes, polg´ armesterjel¨ olt, munkan´elk¨ uli-seg´ely, labdar´ ug´ o-vil´ agbajnoks´ ag. Nem n´elk¨ ul¨ozhetj¨ uk az eff´ele megszokott alakulatokat, s nincs is ´ertelme annak, hogy jel¨oltt´e t´eve a nyelvtani viszonyt, oldottabb sz´oszerkezett´e alak´ıtsuk ˝oket. M´as a helyzet a szokatlan, alkalmilag szerkesztett t¨obbsz¨or¨os ¨osszet´etelekkel, amelyeket c´elszer˝ u felbontani: Ker¨ ulend˝o ´eletsz´ınvonal-cs¨ okken´es hatoslott´ o-sorsol´ as k¨ onyvritkas´ ag-gy˝ ujtem´eny j¨ ovedelemad´ o-bevall´ as matematika-h´ azifeladat parabolaantenna-v´ as´ ar g´epj´ arm˝ uvezet˝ o-k´epz´es munkan´elk¨ uliseg´ely-kifizet´es

Aj´anlott az ´eletsz´ınvonal cs¨ okken´ese a hatos lott´ o sorsol´ asa k¨ onyvritkas´ agok gy˝ ujtem´enye a j¨ ovedelemad´ o bevall´ asa matematikai h´ azi feladat, h´ azi feladat matematik´ ab´ ol parabolaantenn´ ak v´ as´ ara g´epj´ arm˝ uvezet˝ ok k´epz´ese a munkan´elk¨ uli-seg´ely kifizet´ese

Az ilyen bonyolult sz´o¨osszet´eteleket aj´anlatos elker¨ uln¨ unk mag´anjelleg˝ u iratokban ´es nagyk¨oz¨ons´egnek sz´ol´ o (publicisztikai) kiadv´anyokban. De a tudom´anyos nyelv, a szaknyelvek nem n´elk¨ ul¨ozhetik a testesebb alakulatokat sem, teh´at azokat m´ar nem kifog´asolhatjuk (el˝ ogy´ ujt´ as-szab´ alyoz´ o , t¨ uzel˝ oanyagszivatty´ u-szelep, orrmell´ek¨ ureg-gyullad´ as, vastagb´el-ny´ alkah´ artya, mag´ anhangz´ o-harm´ onia, m´ assalhangz´ o-torl´ od´ as). A t¨obbsz¨or¨os ¨osszet´etelek le´ır´asakor meg kell ´allap´ıtanunk, hogy sz¨ uks´eges-e k¨ot˝ojelet alkalmazni. A ragokat ´es a jeleket figyelmen k´ıv¨ ul hagyva hat sz´otagig k¨ot˝ojel n´elk¨ ul ´ırjuk ˝oket (rep¨ ul˝ og´epj´ arat), a h´et ´es az ann´al t¨obb sz´otag´ uakat viszont k¨ot˝ojellel tagoljuk a k´et f˝o ¨osszet´eteli tag hat´ar´an (rep¨ ul˝ og´ep-szerencs´etlens´eg). K¨ ul¨onleges esetekben az u ´gynevezett mozg´oszab´aly igaz´ıt el (a helyes´ır´asi szab´alyzat 139. pontja). A kor´abbi nyelvm˝ uvel´es sokat k´arhoztatta a jel¨oletlen hat´aroz´os ¨osszet´eteleket. Nyelv¨ unk szellem´et˝ol idegennek tartott´ak ˝oket, mivel j´or´eszt n´emet t¨ uk¨orford´ıt´asok voltak. A b´ır´alatok ellen´ere ezek az elemek nemcsak megmaradtak nyelv¨ unkben, hanem az´ota m´eg szaporodtak is, illet˝oleg sz´amuk m´eg most is gyarapodik. Elterjedtek, megszokott´a v´altak, ´es a mai f¨ ul sz´am´ara m´ar nem b´ant´oak. Er´eny¨ uk a t¨om¨or´ıt´es: hosszabb sz´oszerkezetet r¨ovid´ıthet¨ unk le haszn´alatukkal. N´eh´any ´evtizeddel ezel˝ott m´eg ker¨ ulend˝onek b´elyegezt´ek a mell´ekn´evi ut´otag´ u hat´aroz´os ¨osszet´eteleket: 64

-b˝ o: -d´ us: -´erz´ekeny: -gazdag: -h˝ u: -k´epes: -mentes: -szeg´eny: -teljes: -teli:

v´erb˝ o, v´ızb˝ o; ´erdemd´ us, ´ ozond´ us, vitamind´ us; f´eny´erz´ekeny, penicillin´erz´ekeny; gondolatgazdag, sz´ıngazdag; ´eleth˝ u, hith˝ u, term´eszeth˝ u; ´eletk´epes, harck´epes, munkak´epes; fegyvermentes, szenved´elymentes; csapad´ekszeg´eny, v´ızszeg´eny; er˝ oteljes, m´elt´ os´ agteljes; ¨ or¨ omteli.

Vannak befejezett mell´ekn´evi igen´evvel l´etrehozott ¨osszet´etelek: mozg´ ass´er¨ ult, hall´ ass´er¨ ult, l´ at´ ass´er¨ ult, mozg´ askorl´ atozott, vadv´edett (ter¨ ulet). A jel¨oletlen hat´aroz´os sz´o¨osszet´eteleket mint t´ıpust egy¨ontet˝ uen teh´at nem ´ıt´elhetj¨ uk el. A nyelvhaszn´alat bebizony´ıtotta, hogy sz¨ uks´eg¨ unk van ezekre a nyelvi elemekre. Nagyobbik r´esz¨ uk napjainkban m´ar teljesen term´eszetesnek hat, egyn´emelyik¨ uk viszont szokatlans´aga miatt t˝ unik f¨ol, az ut´obbiak helyett sz¨ uks´eges m´as megold´ast v´alasztanunk: ´erdemd´ us — ´erdemes, vadv´edett — v´edett. A jel¨oletlen hat´aroz´os ¨osszet´etelekhez k¨ozel ´all a jelent´est¨om¨or´ıt˝o (jelent´ess˝ ur´ıt˝o) ¨osszet´etelek t´ıpusa, amely napjainkban szint´en gyarapodik. Jellemz˝oj¨ uk, hogy az el˝o- ´es az ut´otag k¨oz¨ott bonyolult kapcsolat van, ez´ert az ¨osszet´etel csak t¨obbszavas szerkezettel ´ertelmezhet˝o. Pl.: f´enysoromp´ o— f´ennyel jelz˝o/m˝ uk¨od˝o soromp´o. Tov´abbi p´eld´ak: fallabda, felel˝ oss´egbiztos´ıt´ as, f´enyszed´es, motorcs´ onak, testv´erv´ aros, v´ amvizsg´ alat. A neologizmusok ´es a legfrissebb magyar´ıt´asok k¨oz¨ott sok ideill˝o sz´ot tal´alunk: hangkazetta, k´epkazetta, k´epmagn´ o, s´etamagn´ o, s´et´ al´ omagn´ o, h´ odeszka, sz´elsikl´ o. ´ Ujabban ink´abb azt tekinthetj¨ uk gondnak, hogy egyes ut´otagok t´ uls´agossan gyakoriv´a v´alnak, divatelemek lesznek, ´es nagyon elszaporodnak a vel¨ uk alkotott ¨osszet´etelek. Eddigi p´eld´aink k¨oz¨ ul ilyen a -s´er¨ ult igen´ev, de m´eg t¨obb adatunk van az -´erz´ekeny mell´ekn´evre: fagy´erz´ekeny, liszt´erz´ekeny, inzulin´erz´ekeny, piac´erz´ekeny (ipar), ´ ar- ´es k¨ olts´eg´erz´ekeny (munkab´er), probl´ema´erz´ekeny (´ır´o). Ezek az ¨osszet´etelek nyelvhelyess´egi szempontb´ol nem hib´aztathat´ok, legf¨oljebb az ´allap´ıthat´o meg r´oluk, hogy alkot´asm´odjuk el´egg´e f¨olkapott. A probl´ema´erz´ekeny mell´ekn´evvel szeml´eltethetj¨ uk, mennyivel egyszer˝ ubb az ¨osszet´etel, mint a k¨or¨ ulm´enyes sz´oszerkezet: a probl´em´ ak ir´ ant ´erz´ekeny vagy ´erz´ekeny a probl´em´ akkal szemben. Ugyancsak t¨obb adatunk van a -bar´ at f˝on´ev indokoltalan, sokszor magyartalan haszn´alat´ara. A legfrissebb fejlem´enyek: k¨ ornyezetbar´ at (anyagok), sz¨ ovetbar´ at (m˝ uanyag), polg´ arbar´ at (rend˝ors´eg), csal´ adbar´ at (iskola), pedag´ ogusbar´ at (¨onkorm´anyzatok), utasbar´ at ´es szervizbar´ at (g´epkocsik), 65

vend´egbar´ at (ellen˝orz´esi rendszer), lev´elbar´ at, borbar´ at, s¨ orbar´ at. A felsoroltak k¨oz¨ ul azokat kifog´asolhatjuk, amelyeket nyelv¨ unk valamilyen egyszer˝ u m´odon, m´asf´elek´eppen is ki tud fejezni: az utasbar´ at ´es a vend´egbar´ at helyesen vend´egszeret˝ o , a szervizbar´ at (?) g´epkocsir´ol kider¨ ul, hogy val´oj´aban nem szervizig´enyes, a lev´elbar´ at pedig levelez˝ ot´ ars, a borbar´ at, s¨ orbar´ at magyarul borkedvel˝ o , s¨ orkedvel˝ o vagy boriv´ o , s¨ oriv´ o. 2. Sz´ oelvon´ as E viszonylag ritka sz´oalkot´asi m´odon bel¨ ul nyelvhelyess´egi k´erd´esek akkor mer¨ ulnek f¨ol, amikor ¨osszetett f˝onevekb˝ol vonj´ak el az ig´eket. Ez ´altal´aban u ´gy t¨ort´enik, hogy elhagyj´ak az egy´ebk´ent ¨osszeforrott f˝on´ev v´eg´er˝ol a n´evsz´ok´epz˝ot. ´Igy lett p´eld´ aul g´ep´ır´ as szavunkb´ol a g´ep´ır ige, gyors´ır´ asb´ ol pedig gyors´ır . Az u ´j alakulatok el˝osz¨or mindenk´eppen szokatlanok, haszn´alatukat teh´at ebb˝ol a szempontb´ol kell meg´ıt´elni, mivel maga a sz´oalkot´asm´od nyelvtanilag nem hib´as. A szaknyelvekben m´ar sz´amos elvont ¨osszet´etel honosodott meg: fejtr´ agy´ az , h˝ oszigetel , m´elyh˝ ut, t´ avir´ any´ıt, v´ amkezel . Az elm´ ult ´evtizedekben t¨obben ugyan vitatt´ak az al´abbiak l´etjogosults´ag´at, m´egis u ´gy l´atszik, hogy elfogadottak lesznek: apr´ ohirdet, ´ ardr´ ag´ıt, b´erelsz´ amol , gyomirt, idegenvezet, nagymos, nagytakar´ıt, n´epm˝ uvel , szakdolgozik , v´egkiel´eg´ıt. Haszn´alatuk azonban bizonyos k¨ot¨otts´egeket j´ar: az ig´enyes st´ılusban kev´esb´e tal´alkozunk vel¨ uk, mivel jelleg¨ uk zsargonszer˝ u, illetve bizalmas. Egyes sz´am harmadik szem´ely˝ u alakjuk kev´esb´e furcsa, mint az els˝o ´es a m´asodik szem´ely˝ u. Figyelj¨ uk meg mondatbeli szerep¨ uket: Tavalyig b´erelsz´ amoltam.

Tavalyig b´erelsz´ amol´ o voltam.

Te kin´el szakdolgozol ?

Kin´el k´esz´ıted a szakdolgozatodat?

A v´allalatom v´egkiel´eg´ıtett.

A v´allalatom v´egkiel´eg´ıt´est adott.

A legut´obbi p´elda mutatja, hogy olykor humoros hat´ast is kelthet az eff´ele t´ ulzott t¨om¨or´ıt´es. Nem hiba viszont, ha sz´and´ekosan folyamodunk a tr´ef´as, k¨onnyed megfogalmaz´ashoz: b´ ajcseveg, k´epmutat, m˝ ukedvel , n´epszavaz , p´ artvillong. T´ ulz´asba vitel¨ uk ker¨ ulend˝o modoross´ag. 3. Sz´ or¨ ovid¨ ul´ es Term´eszetes t¨orekv´es nyelv¨ unkben, hogy egyes hosszabb szavak megr¨ovid¨ ulnek. L´enyeg´et tekintve hasonl´ıt a sz´oelvon´ashoz, de annyiban k¨ ul¨onb¨ozik t˝ole, hogy nem k´epz˝o marad el az ¨osszet´etel v´eg´er˝ol: aut´ o (aut´omobil), busz (aut´obusz), k¨ osz (k¨osz¨on¨om), prof (professzor), vide´ o (videomagn´o). Az ut´obbi ´evtizedekben nagyon elszaporodtak azok a r¨ovid¨ ul´esek, amelyek a j´at´ekos hagz´as´ u -i kicsiny´ıt˝o k´epz˝ovel kapcsol´odnak ¨ossze: cuki , csini , 66

csoki , dumcsi , fagyi , izgi , nagyi , pulcsi . A gyermeknyelvben hely´enval´o az ilyenek alkalmaz´asa, ´es a di´aknyelvben is megszokottak a p´eld´ak: bizi , doli , isi , t¨ ori , tesi . A feln˝ottek besz´edj´eben azonban m´ar visszatetsz´est keltenek a gyerekes sz´ohaszn´alat ´edesk´es, b´ajolg´o hat´as´ u form´ai: ´edi , fincsi , naci , pr´emcsi, ruci , uncsi . Rendk´ıv¨ ul furcsa a z¨olds´egek, gy¨ um¨olcs¨ok boltokban, piacokon l´athat´o ki´ır´asa: buri , k´ api , kelk´ api , nari , pari , ubi . Rem´elhet˝oleg k´er´esz´elet˝ u lesz a turk´al´o boltok turi , turci alakja. 4. Mozaiksz´ ok ¨ Osszefoglal´ oan mozaiksz´oknak nevezz¨ uk az int´ezm´enyek, szervezetek stb. nev´enek r¨ovid´ıt´es´et. A k¨ozimert elnevez´esek haszn´alat´anak nincsen k¨ ul¨on¨osebb akad´alya, ha az olvas´o, hallgat´o pontosan meg´erti, mir˝ol is van ´ , MTK , USA). Napjainkra viszont k¨ovethetetlenn´e v´alt a sz´o (ELTE , MAV mozaiksz´ok ´aradata, divat mindent azonnal r¨ovid´ıteni. A sz¨oveg befogad´oja sz´am´ara rendk´ıv¨ ul zavar´o, ha ismeretlen alakulatokkal tal´alkozik, amelyek csak a beavatottaknak mondanak valamit (HEMO, HTD Kft., IME , KSZE Rt., NOLG). El˝osz¨or c´elszer˝ u ki´ırni a teljes megnevez´est ilyen esetekben, majd ut´ana lehet ´att´erni a mozaiksz´o haszn´alat´ara. ´ Az Allami Sz´ amvev˝ osz´ek megvitatta a javaslatokat. . . ´ Az ASZ eln¨oke bejelentette, hogy. . . A mozaiksz´ok ´atgondolatlan ´es kritik´atlan alkalmaz´asa olykor jelent´estani furcsas´agokat okozhat, s´ertheti a j´ohangz´as elv´et, illet˝oleg f´elrevezet˝o k´epzett´ars´ıt´asokra adhat alkalmat. Kor´abban p´eld´aul kifog´asolt´ak ˝ a FOBUHA (mai ´ır´asm´oddal: F˝ obuha) form´at, amely a F˝ov´arosi B´ utor-, Hangszer- ´es Sportszer-kiskereskedelmi V´allalat r¨ovid´ıt´ese volt. Vannak, ¨ akik szerint nem szerencs´es a vegyes hangrend˝ u mozaiksz´o (MOGURT , ¨ ´ MUART ), illet˝oleg a kem´eny m´assalhangz´ok halmoz´asa (BKR Szolgker ). Egy´ertem˝ u hiba, ha a r¨ovid´ıt´es a jelzett int´ezm´eny feladatk¨or´et˝ol mer˝oben elt´er˝o ´ertelmet sugall, hiszen ´ıgy teljesen hi´anyzik a n´ev azonos´ıt´o funkci´oja. Ilyen p´eld´ak: ´ ´ Aszok — Altal´ anos Szofverfejleszt˝o ´es -kereskedelmi Bt. ¨ ¨ BOK — Baloldali Onkorm´ anyzati K¨oz¨oss´eg Fr´ asz — F¨ uggetlen R´adi´osok Szakszervezete F¨ uge — F¨ uggetlen Gondolkod´ok Egyes¨ ulete Kefe — Kereszt´eny Fiatalok Egyes¨ ulete Pofosz — Politikai Foglyok Sz¨ovets´ege (A Fr´ asz ´es a F¨ uge sz´and´ekolt hat´askelt´es.) A tulajdonn´evi mozaiksz´okon k´ıv¨ ul vannak k¨ozn´eviek is (´ afa, gmk , gyed , gyes, szja). A r¨ovid¨ ult forma kiejt´es´et, jelent´es´et itt szint´en c´elszer˝ u 67

figyelembe venni az id´etlens´egek kik¨ usz¨ob¨ol´ese v´egett (ny´ ak : nyomtatott a´ramk¨or, v´ anya: v´allalkoz´asi nyeres´egad´o).

II. Toldal´ ekol´ as 1. Ig´ ek a) Az ikes ragoz´ as nyelvhelyess´ egi k´ erd´ esei A legt¨obb f´elre´ert´es, bizonytalans´ag m´ar hossz´ u ideje az ikes ig´ek ragoz´as´aban figyelhet˝o meg. Ez a csoport az -ik szem´elyragr´ol kapta a nev´et, amely a kijelent˝o m´od, jelen id˝o, egyes sz´am harmadik szem´ely´enek alanyi ragoz´as´aban jelentkezik: ´ almodik , b´ ujik , mosdik , viselkedik , zajlik . Az iktelen ig´ekt˝ol elt´er˝o ragoz´asi sornak addig volt meg a l´etjogosults´aga, am´ıg azzal jelent´esk¨ ul¨onbs´eget ´erz´ekeltetett nyelv¨ unk: a szenved˝o szeml´elet ˝osi kifejez˝ojek´ent elk¨ ul¨on´ıtette a t´argyatlan ig´eket a t´argyasokt´ol: t¨ or hall l´ at ´erez

— — — —

t¨ orik hallik l´ atszik ´erzik

˝ elt¨ (O ori az ´agat. — Az ´ag elt¨ orik .) (ma: hallatszik ; pl. nem hallik mad´ardal) (azaz: l´ atsz´ odik ) (ma: ´erz˝ odik ; furcsa szag ´erzik itt)

Ma is az ikes ig´ek csoportj´aba tartoznak az -atik , -etik , -tatik , -tetik k´epz˝os szenved˝o ig´ek ´es a visszahat´o ig´ek: Szenved˝o kidoboltatik megm´eretik sz´etdaraboltatik

Visszahat´o mosakodik ¨ olt¨ ozk¨ odik visszaver˝ odik

Id˝ovel azonban visszaszorultak a szenved˝o ig´ek, ez´ert elhom´alyosult az ikes ragoz´as jelent´esmegk¨ ul¨onb¨oztet˝o szerepe, ´es funkci´otlann´a v´alt az iktelen ig´ekt˝ol elt´er˝o ragoz´asi sor. A kor´abbi hat´arozott kett˝oss´eg a XVI. sz´azadt´ol megbomlott, mind szab´alytalanabb lett, s ez a folyamat napjainkban is tart. Sokat vitatkoztak arr´ol, hogy bele szabad-e nyugodnunk a hagyom´anyos form´ak elveszt´es´ebe, vagy pedig minden´aron ragaszkodnunk kellene meg˝orz´es¨ ukh¨oz. Teh´at szeg´enyedik vagy egyszer˝ us¨odik nyelv¨ unk? Mindk´et meg´allap´ıt´as indokolhat´o. Ig´enyes, v´alaszt´ekos, u ¨nnep´elyes megnyilatkoz´asainkban helyes, ha az ikes form´akat alkalmazzuk, a k¨oznyelv ´es a n´epnyelv normak¨ovet´ese term´eszetesen sokkal laz´abb. Nemritk´an a szok´as ´es a hangz´as szabja meg, mit tekint¨ unk ikes ig´enek. A mai helyzet bonyolults´ag´at jellemzi, hogy a tiszta, ´alland´o ikes ig´eken k´ıv¨ ul vannak 68

u ´gynevezett ´alikes ´es ingadoz´o ´alikesek is. Az ´ alland´ o ikesek szab´alyosan ragozhat´ok: ´ almodik , alszik , dolgozik , eszik , iszik , k¨ olt¨ ozik , lakik , m´ aszik , mosdik , nyugszik , ¨ olt¨ ozk¨ odik , tetszik , ugrik , utazik , viseltetik . Az ´ alikesek ugyan a kijelent˝o m´od, jelen idej´enek egyes sz´am 3. szem´ely´eben f¨olveszik az -ik ragot, m´as m´odban, id˝oben, sz´amban ´es szem´elyben viszont ´altal´aban iktelenek: akadozik , bomlik , b´ ujik , eger´eszik , gy˝ ulik , hazudik , hullik , illik , megjelenik , m´ ulik , telik , t˝ unik , v´ alik , z¨ ullik . Ingadoz´asuk abban nyilv´anul meg, hogy egyn´emelyik¨ ukr˝ol m´eg az -ik rag is elmaradhat, olykor jelent´esm´odosul´ast okozva (akadoz , bomol , b´ uj , hull ), illet˝oleg bizonyos alakjukban m´egis el˝ofordulhat ikes ragoz´as (b´ ujj´ek , jelenj´ek , m´ ulj´ek , telj´ek , v´ alj´ek ). A tov´abbiakban ´attekintj¨ uk az ikes ragoz´as haszn´alat´anak f˝obb nyelvhelyess´egi k´erd´eseit, kiemelve a napjainkban gondot okoz´o eseteket. Az -m szem´elyrag meg˝orz´es´et fontosnak tarthatjuk a kijelent˝o m´od jelen idej´enek egyes sz´am 1. szem´ely´eben. A kev´esb´e ig´enyes nyelvhaszn´alatban, nem v´alaszt´ekos st´ılusban nagyon elterjedt a -k szem´elyrag, ez ´ır´asban mindenk´eppen ker¨ ulend˝o: Sokat eszem. Narancsl´et iszom. Csak ritk´an ´ almodom. Rosszul alszom. T´ızkor ´erkezem. Gy´arban dolgozom. Vid´eken lakom. Mindj´art fel¨ olt¨ ozk¨ od¨ om. Az ´alikesek — a fenti meghat´aroz´asuknak megfelel˝oen — iktelen¨ ul ragozhat´ok: adakozok , akadozok , b´ ujok , megjelenek , r´ adi´ ozok , t´ev´ezek , (el )v´ alok , vide´ ozok , (el )z¨ ull¨ ok . Besz´ed k¨ozben viszont az ember nem gondolkodik azon, hogy vajon tiszta vagy ´alikes ig´et kell-e mondatba illesztenie. Ez´ert merev szab´aly helyett ink´abb azt tan´acsolhatjuk, hogy ig´enyes megnyilatkoz´asaink sor´an t´amaszkodjunk nyelv´erz´ek¨ unkre, a hangz´asra, ´es b´atran haszn´aljuk az ikes -m szem´elyragot akkor, ha nem szokatlan: angolosan t´ avozom — helyes, h´etv´egeken horg´ aszom — furcsa, helytelen, teh´at horg´ aszok . Felt´eteles m´odban az egyes sz´am 1. ´es 3. szem´ely´enek hagyom´anyos ragja ma m´ar mindenk´eppen szokatlan, ´es r´egiesnek vagy n´epiesnek hat: Szab´alyos v´altozat Mai v´altozat ´en dolgozn´ am dolgozn´ek te dolgozn´ al dolgozn´ al ˝o dolgozn´ek dolgozna Tov´abbi p´eld´ak: ´en enn´em/inn´ am/aludn´ am egy kicsit; ˝o enn´ek /inn´ek /aludn´ek valamennyit. 69

Zavar´o, hogy a r´egies 3. szem´ely megegyezik a jelenlegi 1. szem´ellyel, s t¨obbek k¨oz¨ott emiatt is kell egys´egesen ´all´ast foglalni valamelyik v´altozat mellett, s ez pedig az iktelen ragoz´as. Az archaikusnak nevezhet˝o form´ak egykori irodalmi m˝ uvekben ˝orz˝odtek meg, illetve a t´ajnyelvekben t˝ unhetnek f¨ol, a k¨oznyelvb˝ol teljesen hi´anyoznak. A felsz´ol´ıt´o m´odban is megvan ez a kett˝oss´eg, de a szab´alyos alakok m´eg nem annyira szokatlanok: az 1. szem´ely -m ragja az ig´enyes k¨oznyelvben el˝ofordul, a 3. szem´ely -(j )´ek toldal´eka pedig a v´alaszt´ekos st´ılusban: Szab´alyos v´altozat Mai v´altozat ´en dolgozzam dolgozzak te dolgozz´ al dolgozz (´ al ) ˝o dolgozz´ek dolgozzon A harmadik szem´ely˝ u ikes alakkal gyakran teszik u ¨nnep´elyess´e, emelkedett hang´ uv´a a k¨ozl´est (sz´onoklatok, hat´arozatok, t¨orv´enyek, jelmondatok, essz´enyelv): emelkedj´ek , fejl˝ odj´ek , gazd´ alkodj´ek , jelentkezz´ek , k´epz˝ odj´ek , k´eredzkedj´ek , nyugodj´ek , utazz´ek , v´ alj´ek . M´ ult sz´azadi irodalmi p´eld´ak tan´ us´aga szerint akkor ezek a form´ak m´eg ´altal´anosak voltak: A vir´agnak megtiltani nem lehet, Hogy ne ny´ılj´ek , ha j¨on a sz´ep kikelet. . . (Pet˝ ofi S´ andor) Tov´abbra is csak az ikes ragoz´as k´epzelhet˝o el az -atik , -etik , -tatik , -tetik k´epz˝ovel alkotott szenved˝o ig´eken: dics´ertess´ek , engedtess´ek , m´elt´ oztass´ek , viseltess´ek ; ,,Adass´ek A lev´el Hunyadi M´aty´asnak. . .” (Arany J´anos). Ezek meggy¨okeresedett, ´alland´osult form´aknak tekinthet˝ok, ak´arcsak a tess´ek , tess´ek-l´ ass´ek (tetssz´ek , l´ atssz´ek , azaz tetsszen, l´ atsszon). Az ikes ig´ek hat´o k´epz˝os alakjait ma m´ar iktelen¨ ul ragozzuk: alhat, ehet, ihat, lakhat, m´ aszhat. Arany J´anos kor´aban m´eg term´eszetes volt: ,,Kir´aly nem alhatik . . .”; ma legf¨oljebb v´alaszt´ekos st´ılus´ u ´ertekez˝o pr´ozai sz¨ovegekben tal´alkozhatik az ember ilyenekkel: hivatkozhatik , lakhatik , vonatkozhatik . Ritk´an el˝ofordul, hogy iktelen ig´ eket ikesek m´ odj´ ara toldal´ekolnak. Ez n´epnyelvi saj´atoss´ag is lehet, a k¨oznyelvben viszont hiba. A felsz´ol´ıt´o m´od egyes sz´am 3. szem´ely˝ u alakjait — melyek megegyeznek a 2. szem´ely mag´az´o form´aival — teh´at ne haszn´aljuk u ´gy: adj´ek , ´ allj´ek , menj´ek , u ¨lj´ek . A kijelent˝o m´od jelen idej´enek egyes sz´am 1. szem´ely´eben k´et igealak eset´eben figyelhet˝o meg gyakrabban a helytelen¨ ul alkalmazott -m szem´elyrag: k¨ ony¨ org¨ om, edzem. K¨ ony¨ org¨ om, seg´ıts! — Helyesen: K¨ ony¨ org¨ ok , seg´ıts! 70

Sokat edzem. — Helyesen: Sokat edzek . (Az ut´obbbi alanyi ragoz´as, de t´argyas ragoz´asban csak az -m toldal´ek a j´o: edzem a testem) A k¨ ony¨ org¨ om terjed´es´eben k¨ozrej´atszik a hasonl´o szerep˝ u k´erem, teh´at anal´og hat´asr´ol van sz´o. A szinkroniz´alt mozi- ´es t´ev´efilmekben sokszor elhangzik a nemk´ıv´anatos forma, ´ıgy t´erh´od´ıt´as´at neh´ez megakad´alyozni. ¨ Osszegz´ esk´ eppen meg´allap´ıthatjuk az ikes ig´ek ragoz´as´ar´ol, hogy az m´ar j´or´eszt nem nyelvhelyess´egi k´erd´es, hanem a st´ılust sz´ınez˝o, ´arnyal´o, befoly´asol´o t´enyez˝o. Szab´alyos haszn´alata nehezen k¨ovetelhet˝o meg, de a hagyom´anyos tov´abb´el´ese miatt az ig´enyes k¨ozl´esekben nem mondhatunk le r´ola. b) A suks¨ uk-ragoz´ as A k¨oznyelvben tal´an a legs´ ulyosabb nyelvhelyess´egi hiba, ha a -t v´eg˝ u ig´ek t´argyas felsz´ol´ıt´o alakj´at kijelent˝o ´ertelemben haszn´alj´ak: Nem tudom, hogy tan´ıts´ ak itt a magyart. Hamar f¨ ol´ep´ıts¨ uk a h´azat. Az ember szerencs´esnek mondhassa mag´at. Nagyon szeress¨ uk a j´o filmeket. Megjegyzend˝o, hogy t¨obb nyelvj´ar´asban term´eszetes ez a toldal´ekol´as, de a normat´ıv nyelvv´altozatokban (k¨oznyelv, irodalmi nyelv) s´ ulyos hib´anak sz´am´ıt. A suks¨ uk¨oz´es viszonylag u ´jkelet˝ u jelens´eg k¨oznyelv¨ unkben: csak 1945 ut´an terjedt el zavar´o m´ert´ekben. A nyelvm˝ uvel˝ok szinte p´eld´atlan ¨osszt¨ uzet ir´any´ıtottak r´a, ´es az eredm´eny nem is maradt el. 1970-t˝ol m´ar kor´antsem okoz annyi gondot, mint el˝otte. Teljesen azonban nem siker¨ ult kiszor´ıtani, mivel enyh´ebbnek mondhat´o v´altozata, az -szt v´eg˝ u ig´ek szuksz¨ uk -ragoz´asa tov´abbra is ´el ´es virul, nemritk´an k¨oz´eleti szem´elyis´egek, politikusok, ´ertelmis´egiek besz´ed´eben. Ennek az a magyar´azata, hogy nehezebben vehet˝o ´eszre, alattomosabban ,,t´amad”, mint r´ utabb t´arsa, a suks¨ uk¨oz´es. Hangz´as szempontj´ab´ol ugyanis az -szt v´eg˝ u ig´ek felsz´ol´ıt´o ´es kijelent˝o m´odj´anak alakjai k¨oz¨ott nincsen olyan nagy k¨ ul¨onbs´eg, mint amilyen a -t v´eg˝ u ig´ek kor´abbi p´eld´aiban mutatkozott: l´ atja — l´ assa

ragasztja — ragassza

´Igy azut´an figyelmetlens´egb˝ol is ad´odhatnak az al´abbi helytelen mondatok: A bizotts´ag elhalassza az u ¨l´est. 71

Mi nem rekessz¨ uk ki a kisebbs´egeket. Egyel˝ore felf¨ uggessz¨ uk az ¨on tags´ag´at. (Helyesen: elhalasztja, rekesztj¨ uk , felf¨ uggesztj¨ uk .) T´eves anal´ogia is okozhatja az im´enti hibat´ıpust, mivel ezek a mondatok k¨onnyen ´atalak´ıthat´ok olyanokk´a, amelyekben m´ar csak a felsz´ol´ıt´o igealakoknak van l´etjogosults´aguk, p´eld´aul ha bizonyos f˝omondatnak rendelj¨ uk al´a ˝oket: Nem k´ıv´anjuk, hogy a bizotts´ag elhalassza az u ¨l´est. (Helyesen: halassza el ) Indokolt, hogy felf¨ uggessz¨ uk az ¨on tags´ag´at. (Helyesen: f¨ uggessz¨ uk fel ) Az ut´obbi mondatszerkezet u ´jabb buktat´ot rejt mag´aban. A suks¨ ukszuksz¨ uk ragoz´ast´ol val´o f´elelem miatt az itt hely´enval´o felsz´ol´ıt´o m´od helyett olykor kijelent˝o m´odot haszn´alnak: Meg kell akad´alyozni, hogy a sil´any keleti term´ekek el´ arasztj´ ak az orsz´agot. Javaslom, hogy a test¨ ulet v´ alasztja meg eln¨oknek.. (Helyesen: el´ arassz´ ak , v´ alassza meg.) c) A felsz´ ol´ıt´ as egy´ eb nyelvi eszk¨ ozei Felsz´ol´ıt´o ´ertelmet nemcsak felsz´ol´ıt´o m´od´ u igealakkal tudunk kifejezni, hanem m´asf´ele nyelvtani eszk¨oz¨okkel is. Itt azokat tekintj¨ uk ´at, amelyekhez nyelvhelyess´egi megjegy´est f˝ uzhet¨ unk. Felsz´ol´ıt´as kijelent˝ o m´ od´ u igealakkal: Azonnal idej¨ ossz ! Nem besz´elsz ! Nyugton maradsz ! Nem tessz¨ uk zsebre a kez¨ unket! Ezek alkalmank´enti haszn´alata nyelvtanilag nem helytelen, mivel st´ılus´ert´ek¨ uk k¨ ul¨onb¨ozik a felsz´ol´ıt´o m´odban l´ev˝o igealakokkal kifejezett mondatok´et´ol: nyomat´ekosabbak ´es hat´arozottabbak. T´ ulz´asba vitel¨ uk azonban ker¨ ulend˝o modoross´ag ´es udvariatlans´ag. M´as meg´ıt´el´es al´a esnek a harmadik szem´ely˝ u felsz´ol´ıt´asok: A gyerek nem besz´el ! A beteg nem mozog! A fi´ uk r´am figyelnek ! Ezek ugyanis az els˝o ´es m´asodik szem´ely˝ u alakokhoz k´epest szem´elytelenek, ridegek, m´eg udvariatlanabbak, u ´gyhogy alkalmaz´asukt´ol mindenk´eppen tekints¨ unk el. Felsz´ol´ıt´as m´ ult idej˝ u igealakkal: Vigy´ aztam! Vigy´ aztunk, k´erem! Rendk´ıv¨ ul ritka jelens´eg, ´es igen sz˝ uk haszn´alati k¨orre korl´atoz´odik: r´egebben a kalauzok nyelv´eben ´elt (,,kalauzimperativus”), ma pedig a sz´all´ıt´omunk´asok´eban (piacok, v´as´arcsarnokok). Egyedi volta miatt ma m´ar tal´an kev´esb´e kell tartanunk k´aros hat´as´at´ol. 72

Felsz´ol´ıt´as f˝ on´ evi igen´ evvel: Fel´ allni! Le¨ ulni! Besz´ allni! A f˝on´evi igen´evvel kifejezett felsz´ol´ıt´as t¨om¨ors´ege folyt´an er˝oteljes, szem´elytelens´ege miatt viszont b´ant´o. Nyelvm˝ uvel˝oink sokat helytelen´ıtett´ek, t¨obbek k¨oz¨ott ´ idegenszer˝ us´eg´et kifog´asolt´ak. Ertelmezhet˝ o azonban hi´anyos mondatnak is: Tess´ek le¨ ulni! Gyertek eb´edelni! Haszn´alata sz´ınez˝oelemk´ent olykor elk´epzelhet˝o, de k¨oznyelvi — f˝oleg pedig ig´enyes — megnyilatkoz´asokban ker¨ ulend˝o (a pedag´ogusok nyelve). Felsz´ol´ıt´as f˝on´evvel, hat´aroz´osz´oval hi´ anyos mondatokban:Ide, gyorsan, ide! Ki, ki innen! Seg´ıts´eg! Vigy´ azat! Vizet! Indulat, d¨ uh, k´ets´egbees´es, f´elelem, v´eszhelyzet kifejez´esekor elmaradhat a mondatb´ol az ige, igek¨ot˝ oje pedig hat´aroz´osz´ok´ent ¨on´all´ oan ´all. (A teljes mondatok p´eld´aul: [J¨ ojjenek /Siessenek ] Ide! Vizet [k´erek ]!) Nyugodtabb k¨ozl´eshelyzetekben a hi´anyos mondat udvariatlan, haszn´aljuk a szem´elyre is utal´o igealakot: Tess´ek vigy´ azni! Vigy´ azzanak, k´erem! d) A felt´ eteles m´ od t´ argyas ragoz´ as´ anak -n´ ok , -n˝ ok toldal´ eka A felt´eteles m´od t´argyas ragoz´as´anak sora ma ´ıgy hangzik: hozn´ am, hozn´ ad , hozn´ a , hozn´ ank , hozn´ atok , hozn´ ak . A t¨obbes sz´am els˝o szem´ely´enek eredeti, hagyom´anyos toldal´eka nem a -n´ ank , -n´enk , hanem a -n´ ok , -n˝ ok (teh´at: mi hozn´ ok azt). A v´altoz´as u ´gy t¨ort´ent, hogy az alanyi ragoz´as v´egz˝od´ese a t´argyas ragoz´as toldal´ek´ anak hely´ebe l´epett, s ´ıgy nyelvtani azonosalak´ us´ag j¨ott l´etre: Sz´ıvesen hozn´ ank neked valamit (alanyi). Sz´ıvesen elhozn´ ank neked a k´ert k¨ onyvet (t´argyas). Az ut´obbi forma mai nyelvhaszn´alatunkban teljesen ´altal´anoss´a, mondhatni term´eszetess´e lett, ´es szokatlannak t˝ unik a kor´abbi v´altozat: Sz´ıvesen elhozn´ ok neked a k´ert k¨onyvet. Az eff´ele alakokat csak k¨ ul¨onleges st´ılushat´as el´er´es´ere haszn´aljuk, p´eld´aul rendk´ıv¨ ul u ¨nnep´elyes, emelkedett hang´ u sz¨ovegek szerkeszt´esekor, de akkor is ritk´an. K¨onnyen el˝ofordulhat tudniilllik, hogy t´evesen akkor alkalmazzuk, amikor pedig az alanyi ragoz´as´ u igealakra lenne sz¨ uks´eg. A v´alaszt´ekosnak sz´ant megfogalmaz´as ´ıgy csup´an nyelvi f´elm˝ uvelts´eg¨ unket bizony´ıtja: M´eg j´ atszan´ ok egy kicsit (helyesen: j´ atszan´ ank ). Irodalmi alkot´asokban tal´alkozhatunk az archaikusnak hat´o form´aval, ez´ert tov´abbra is tudnunk kell a jelens´eg´er˝ol, hogy helyesen ´ertelmezz¨ uk a sz¨oveget: 73

Mintha u ´jra hallan´ ok a puszt´an A l´azadt ember vad keserveit. . . (V¨ or¨ osmarty Mih´ aly) e) A felt´ eteles m´ od alanyi ragoz´ as´ anak egyes sz´ am 1. szem´ elye Az alc´ımben jelzett igealakkal a m´ely hangrend˝ u szavak eset´eben lehet gondunk: ´en hozn´ek /kapn´ek /mondan´ek /olvasn´ek valamit. A sz´ot˝o m´ely mag´anhangz´oi ellen´ere itt nincs hangrendi illeszked´es, ´es magas hangrend˝ u ´ toldal´ekot f˝ uz¨ unk a t˝oh¨oz. Igy tudjuk ugyanis elker¨ ulni azt, hogy megegyezz´ek egym´assal az alanyi ragoz´as egyes sz´am 1. szem´elye ´es a t´argyas ragoz´as t¨obbes sz´am 3. szem´elye: ´en hozn´ek valamit — ˝ok hozn´ ak azt Igen s´ ulyos nyelvhelyess´egi hib´anak sz´am´ıt a helytelen toldal´ekol´as (´en hozn´ ak ). f ) Az igek¨ ot˝ ok A mintegy sz´az igek¨ot˝onk seg´ıs´eg´evel ´arnyalhatjuk, m´odos´ıthatjuk, megv´altoztathatjuk az alapige jelent´es´et: csap becsap elcsap felcsap vminek hozz´ acsap kicsap lecsap ¨ osszecsap

(’¨ ut’) (’ajt´ot bev´ag’; ’r´aszed’) (’elbocs´at ´all´as´ab´ol’) (’be´all vminek’) (’hozz´atesz, hozz´asz´am´ıt’) (’kiz´ar, elbocs´at’) (’indulatosan ledob’) (’harcolni, k¨ uzdeni kezd vmivel’)

Az igek¨ot˝ok haszn´alatakor azt kell m´erlegeln¨ unk, hogy ny´ ujt-e valamilyen jelent´est¨obbletet, vagy pedig nem, mert az ut´obbi esetben nincs sz¨ uks´eg r´a. F¨ ol¨ osleges az igek¨ ot˝ o: (be)biztos´ıt, (be)csatol , (be)p´ otol , (el )kir´ andul , (ki )p´ otol , (ki )´ertes´ıt, (ki )hangs´ ulyoz , (ki )k´ezbes´ıt, (le)ellen˝ oriz , (le)k¨ oz¨ ol , (le)igazol (tat), (le)l´ attamoz , (meg)kifog´ asol . Az im´enti p´eld´akban az igek¨ot˝o n´elk¨ uli forma pontosan azt jelenti, mint az igek¨ot˝os, ez´ert ´elj¨ unk az egyszer˝ ubb ´es r¨ovidebb alakkal. A gyakori haszn´alat miatt megszokott´a v´alt ugyan a bebiztos´ıt ´es a kihangs´ ulyoz , de tov´abbra is hib´asnak tarthatjuk mindkett˝ot. A felsorol´as t¨obb szava az 74

iskolai nyelvb˝ol (bep´ otol , kip´ otol , leellen˝ oriz , lel´ attamoz ), illetve a hivatalos nyelvb˝ol val´o (becsatol pl. iratot, ki´ertes´ıt, kik´ezbes´ıt, megkifog´ asol ). Az el˝obbi csoportra gondolva teh´at nagy a pedag´ogusok felel˝oss´ege e t´ıpushib´ak tov´abb´el´es´eben. A helytelen´ıtett alakulatok n´emelyike anal´ogi´as u ´ton vagy szerkezetvegy¨ ul´essel j¨ott l´etre, p´eld´aul: ki emel × hangs´ ulyoz ki eg´esz´ıt × p´ otol

= kihangs´ ulyoz = kip´ otol

Mindenk´eppen ker¨ ulend˝o, hogy igek¨ot˝os ig´et l´assunk el u ´jabb igek¨ot˝ovel (elkir´ andul , leellen˝ oriz , megkifog´ asol ). A hivatalos, a jogi ´es a m˝ uszaki nyelvben b˝oven akadnak f¨ol¨osleges igek¨ot˝ ok, de sz˝ ukebb haszn´alati k¨or˝ u kifejez´esekben. Ezek ugyan az adott szakzsargon saj´atos term´ekei, ´es kev´esb´e ismertek, m´egis sz´ov´a tehetj¨ uk ˝oket: (be)azonos´ıt, a b˝ un¨oz˝ok (le)k¨ ovetik ´aldozatukat, (le)eln¨ okli az u ¨l´est, (meg)hi´ anyolt alkatr´esz, (meg)javasolt napirend. A szaknyelvi alakulatok meg´ıt´el´ese nem egys´eges: vannak, akik bizonyos esetekben el tudj´ak fogadni a mind gyakoribb le ´es meg igek¨ot˝o haszn´alat´at, mivel u ´jabb jelent´es´arnyalatot ´ereznek bele, p´eld´aul a cselekv´es befejezett´e t´etel´et. A k¨oznyelvben ´es a sajt´oban viszont aj´anlatos elker¨ ulni a furcsa vagy f´elre´erthet˝o kifejez´eseket (a m´ uzeum a festm´enyt lev´edte — azaz v´edett´e nyilv´an´ıtotta). A f¨ol¨osleges igek¨ot˝o-haszn´alat idegen szavak eset´eben is megfigyelhet˝o. A hib´at sokszor az okozza, hogy a nyelv´erz´ek¨ unk nem ismeri f¨ol az idegen sz´o el˝otagj´anak a f¨ol¨oslegesen kitett magyar igek¨ot˝ovel val´o egyen´ert´ek˝ us´eg´et, azonos jelent´esk¨or´et. Ez az igek¨ot˝o a magyar megfelel˝or˝ol is ´atker¨ ulhet az idegen sz´ora, ´ıgy szerkezetvegy¨ ul´es j¨on l´etre: degrad´ al export´ al fix´ al integr´ al inveszt´ al kombin´ al reduk´ al szepar´ al transzform´ al

× × × × × × × × ×

lefokoz = ki visz, ki sz´all´ıt = (le)r¨ogz´ıt = betagoz´odik = beruh´az, befektet = (¨ ossze)vegy´ıt, ¨ osszekapcsol = (le)cs¨okkent = el k¨ ul¨on´ıt = ´ atalak´ıt =

ledegrad´ al kiexport´ al lefix´ al beintegr´ al beinveszt´ al ¨ osszekombin´ al lereduk´ al elszepar´ al ´ attranszform´ al

Tanuls´ agk´ent lesz¨ogezhetj¨ uk: ahol lehet, ragaszkodjunk a mindenki sz´am´ara vil´agos magyar ig´ehez. M´asf´ele hibat´ıpus az igek¨ ot˝ o idegenszer˝ u haszn´ alata. Az al´abbi germanizmusokat kor´abban sokat b´ır´alt´ak, a k¨oznyelvben m´egis el´egg´e elterjedtek manaps´ag is. Ig´enyes megfogalmaz´asban ´ovakodjunk t˝ol¨ uk: 75

Ker¨ ulend˝o ´ atbesz´el besz¨ untet betart kigyakorol kin´ez kiolvas

Helyes megbesz´el megsz¨ untet, besz¨ untet megtart, betart begyakorol t˝ unik , l´ atszik vmilyennek elolvas

K´et ig´en´el m´ar jelent´esmegoszl´as t¨ort´ent, emiatt nem egy´ertelm˝ u a hib´aztat´as. Besz¨ untetik a munk´at, a r´adi´oad´ast, valaminek a gy´art´as´at, de megsz¨ untetik a hi´anyt, a nyomort, az u ´js´ag k´ezbes´ıt´es´et, illetve terjeszt´es´et. Betartj´ ak az el˝o´ır´asokat, a rendelkez´eseket, a szab´alyokat, a t¨orv´enyt stb.; teh´at az ig´enek olyan ,,k¨ uls˝o” t´argya van, amely az alanyt´ol t¨obb´e-kev´esb´e idegen akarati, hatalmi t´enyez˝o, hat´oer˝o ´erv´enyes¨ ul´es´et jelenti, s az ige az alanynak ehhez val´o alkalmazkod´as´ara, igazod´as´ara utal. Megtartja viszont valaki a szav´at, ´ıg´eret´et, esk¨ uj´et, illetve a szok´ast; teh´at az ig´enek ,,bels˝o” t´argya van, s az ige jelent´ese az alanyhoz tartoz´o, t˝ole ered˝o megnyilatkoz´asra vonatkozik, amelyet bizonyos lelki tartalom is jellemez. Itt a meg˝orz´es, a ragaszkod´as ´es az ¨onk´ent v´allalt k¨ot¨otts´eg k´epzete ´erv´enyes¨ ul. (Mindk´et p´eldap´arunkban lehetnek ´atfed´esek, azaz nem kezelhetj¨ uk mereven az aj´anlott form´akat.) A nyelvm˝ uvel˝ok sokat hib´aztatt´ak a szakzsargon k´et igek¨ot˝os szav´at: kiszerel ’csomagol’, kiv´ alt ’p´otol, helyettes´ıt’. A k¨oznyelvben ker¨ ulj¨ uk ˝oket. A sz¨ uks´eges igek¨ ot˝ o elmarad´ asa u ´jabban egyre gyakoribb jelens´eg. Akkor tekinthet˝o hib´anak, ha jelent´esk¨ ul¨onbs´eg van az igek¨ot˝os ´es az igek¨ot˝o n´elk¨ uli forma k¨oz¨ott. Sokszor viszont csak a nyelvi gazdas´agoss´ag, egyszer˝ us´ıt´es miatt marad el az el˝otag, els˝osorban a k¨oznyelvben vagy a szakzsargonban. Az ig´enyes megfogalmaz´as azonban tov´abbra is megk´ıv´anja a teljes alakok haszn´alat´at. Eredm´enytelen maradt a sok-sok hib´aztat´as: nem siker¨ ult sz´am˝ uzni a gazdas´agi szaknyelvb˝ol a bonyol´ıt ig´et lebonyol´ıt ´ertelemben. Pedig nem mindegy, hogy valaki az u ¨gyet bonyol´ıtja (¨osszezavarja) vagy lebonyol´ıtja (elint´ezi). Az u ¨gyint´ez˝ o f´elresiker¨ ult szinonim´aja a bonyol´ıt´ o , ez m´ar-m´ar elfogadott foglalkoz´asn´ev. T¨obbi p´eld´ank a hivatalos nyelvb˝ol val´o. ,,. . .az ¨or¨okhagy´o m´ast nevezhet ¨ or¨ ok¨ oss´e .” A hi´anyz´o igek¨ot˝ovel kieg´esz´ıtve megv´altozik a vonzat, azaz a hat´aroz´orag: m´as ¨ or¨ ok¨ ost nevezhet meg, vagy m´ast nevezhet meg ¨ or¨ ok¨ osek´ent. (Egy´eb jav´ıt´asi lehet˝os´eg: m´ast jel¨ olhet ki ¨ or¨ ok¨ os´eu ¨l .) Olykor elhangzik, hogy egy b´ır´os´agi u ¨gyben marasztal´ o ´ıt´elet sz¨ uletett. Marasztalni a vend´eget szokt´ak az´ert, hogy ne menjen m´eg, maradjon tov´abb, ´es besz´elhet¨ unk vend´egmarasztal´ o s´ arr´ ol is; a b´ır´os´agi ´ıt´elet viszont elmarasztal´ o , ha valakit felel˝osnek, v´etkesnek vagy b˝ un¨osnek tal´alnak az u ¨gyben. 76

N´eh´any tov´abbi p´elda: K´et aut´ o (¨ ossze)¨ utk¨ oz¨ ott a R´ ak´ oczi u ´ton. A forgalmat (el)terelik . A havaz´ as miatt (fel)borul a menetrend. A bajnoki fordul´ oban ism´et (fel)borult a pap´ırforma. Az ´ep´ıtkez´est anyagi okokb´ ol (el)halasztj´ ak. Hib´ at k¨ ovetett (el) azzal, hogy idej´eben nem jelentette a t¨ ort´enteket. ¨ Uzlet¨ unkben Shimano alkatr´esszel (fel)szerelt ker´ekp´ arok kaphat´ ok. Igen s´ ulyos hiba, ha nem ismerj¨ uk f¨ol az el nem v´ al´ o igek¨ ot˝ oket a k¨ovetkez˝o szavakban: befoly´ asol , bev´etelez , ellen˝ oriz , fellebbez , kifog´ asol , kiv´etelez , kivitelez , kivonatol . Az igek¨ot˝ok rendhagy´o viselked´es´et az okozza, hogy a felsorolt ig´ek (a fellebbez kiv´etel´evel) f˝onevekb˝ol alakultak ki: befoly´ as, bev´etel , ellen˝ or , kifog´ as stb. (A fellebbez pedig a feljebb k¨oz´epfok´ u hat´aroz´osz´ob´ol.) Ezekben az alapalakokban elv´alaszthatatlanul ¨osszeforrott a k´et sz´oelem, u ´gyhogy amikor igek´epz˝ ovel l´atjuk el ˝oket, akkor is meg˝orzik ezt a jellegzetess´eg¨ uket: Egy´eb ige nem hozza be ´ alljanak ellen fel fognak menni

Hib´as nem foly´ asolja be ˝ orizz´ek ellen fel fognak lebbezni

ne vigy´ek ki

ne vitelezz´ek ki

Helyes nem befoly´ asolja ellen˝ orizz´ek (!) fellebbezni fognak (fellebeznek) ne kivitelezz´ek (!)

Nem ide tartozik az ellenszeg¨ ul , a felt´etelez ´es a kir´ andul , teh´at igek¨ot˝oj¨ uk szab´alyosan elv´alik a megfelel˝o mondatbeli helyzetben (nem szeg¨ ult ellen, nem t´etelezte f¨ ol , nem r´ andult ki ). Az igek¨ot˝ok haszn´alat´anak u ´ jabb jelens´ egei. Az igek¨ot˝ok mozg´ekonys´ag´at, kimer´ıthetetlen jelent´es´arnyal´o szerep´et bizony´ıtja, hogy ´alland´oan keletkeznek u ´jabbn´al u ´jabb igek¨ot˝os ig´ek. Szokatlans´aguk ´es v´elt helytelens´eg¨ uk ellen´ere nem tudjuk korl´atozni alkalmaz´asukat, legf¨oljebb arr´ol lehet sz´o, hogy a m˝ uvelt k¨oznyelvben ker¨ ulj¨ uk a stilisztikailag nem odaval´o form´akat. Az u ´j v´altozat ugyanis a legt¨obbsz¨or val´oban hoz jelent´esbeli vagy st´ılusbeli elt´er´est, ´es ´ıgy meglehet a l´etjogosults´aga. K¨ ul¨on¨osen szembe¨otl˝o a le igek¨ot˝ o elszaporod´asa: leb´enul lebetegedik lebesz´el (id˝ opontot) ledermed led¨ obben

megb´enul megbetegedik megbesz´el megdermed megd¨obben 77

lerendez leszervez let´ argyal leterhel

elrendez, elint´ez megszervez megt´argyal megterhel, t´ ulterhel

Ritk´abb, f˝oleg szakzsargonbeli p´eld´ak: lead´ ozik, lejelent (l´etsz´amot), lejelentkezik, lemenedzsel, leszan´ al, letet˝ ozik (´arhull´am). A v´alaszt´ekos nyelvhaszn´alatban c´elszer˝ u ragaszkodni a hagyom´anyos form´akhoz. A be igek¨ot˝o terjed´ese is els˝osorban szaknyelvi jelens´eg: bevizsg´ al, bemin˝ os´ıt, bem´ odos´ıt, beriad´ oztat, bej´ osol. A v´ allal — elv´ allal — felv´ allal mellett megjelent az egy´ebk´ent f¨ol¨oslegesnek t˝ un˝o bev´ allal . 2. N´ evsz´ ok A n´evsz´ok toldal´ekol´as´anak rendk´ıv¨ ul szerte´agaz´o t´emak¨or´eb˝ol csak azokat az eseteket v´alogatjuk ki, amelyek gyakoribb nyelvhelyess´egi hib´akat okoznak. a) Hat´ aroz´ oragok -ba, -be — -ban, -ben Sz´oban gyakran el˝ofordul e k´et ragunk ¨osszekever´ese, pontatlan haszn´alata, m´eg m˝ uvelt emberekkel is megt¨ort´enik, hogy gyors besz´edben olykor v´etenek a szab´alyok ellen. ´Ir´asban viszont mindenk´eppen elfogadhatatlan a hol? ´es a hov´ a? k´erd´esre felel˝o ragok f¨olcser´el´ese: a szob´aban tart´ozkodunk — bevissz¨ uk a vir´agot a szob´aba. Helytelen: bent vagyok a szob´aba, ebbe az ´evbe m´eg nem voltam beteg, a boltba nem volt friss keny´er, u ¨nnepl˝obe kell menn¨ unk a hangversenyre (a szab´alyos form´ak: szob´aban, ebben az ´evben, boltban, u ¨nnepl˝oben). A t´ ulzott pontoskod´as miatt olykor el˝ofordul ennek az ellenkez˝oje, amikor a -ba, -be helyett t´evesen alkalmazz´ak a -ban, -ben ragot: a boltban m´eg nem j¨ott friss keny´er, u ¨nnepl˝oben kell ¨olt¨ozn¨ unk, figyelemben vesz (helyesen: boltba, u ¨nnepl˝obe, figyelembe). -lag,-leg, -ilag, -ileg B´ar a r´egebbi nyelvm˝ uvel˝ok sokat kifog´asolt´ak a -lag, -leg hat´aroz´orag m´ert´ektelen haszn´alat´at, ma m´ar semmi kifog´asunk nem lehet az ilyen szavak ellen: ellenkez˝ oleg, fut´ olag, l´ atsz´ olag, tudvalev˝ oleg, tettleg, ut´ olag, vonatkoz´ olag. Bizonyos esetekben egyar´ant j´o ugyanannak a sz´onak -lag, -leg vagy -an, -en ragos alakja: b´en´ıt´ olag — b´en´ıt´ oan, elismer˝ oleg — elismer˝ oen, k´er˝ oleg — k´er˝ oen, k´er˝ on, ezt k¨ ovet˝ oleg, ezt megel˝ oz˝ oleg — ezt k¨ ovet˝ oen, ezt megel˝ oz˝ oen. M´askor viszont jelent´esk¨ ul¨onbs´eg van a k´etf´ele sz´oalak k¨oz¨ott: egyhang´ ulag — egyhang´ uan (b˝ovebben l´asd a 34. oldalon). 78

Az eddigiekkel ellent´etben ker¨ ulend˝ok a -lagosan, -legesen toldal´ekhalmoz´asos form´ak akkor, ha egyen´ert´ek˝ uek, azonos jelent´es˝ uek a r¨ovidebb v´altozattal: hallgat´ olagosan, h´ azilagosan, kiz´ ar´ olagosan, sz´ınlegesen (azaz hallgat´ olag, h´ azilag, kiz´ ar´ olag, sz´ınleg). Vizsg´aljuk meg r´eszletesen az el´egg´e elterjedt h´ azilagosan sz´oalak alkot´oelemeit: h´ az — i — lag — (o)s — (a)n t˝o mell´ekn´evhat´aroz´omell´ekn´evhat´aroz´ok´epz˝o rag k´epz˝o rag L´athatjuk, hogy a sz´oalakban megism´etl˝odnek az ugyanolyan szerep˝ u toldal´ekok: az -i mell´ekn´evk´epz˝o egyen´ert´ek˝ u az -s mell´ekn´evk´epz˝ovel, a -lag ´es a -n egyar´ant m´odhat´aroz´orag. A nyelvi gazdas´agoss´ag jegy´eben teh´at c´elszer˝ u a r¨ovidebb alakot v´alasztanunk. (Ez egy´ebk´ent a nyelvtanilag szab´alyos, a hosszabb pedig az indokolatlanul t´ ulk´epzett forma.) Egy´eb -lagosan, -legesen toldal´ek´ u alakok helyesek: egyetemlegesen, esetlegesen, mer˝ olegesen, t´enylegesen, vagylagosan. Amelyiknek ´el a r¨ovid p´arja, annak a jelent´ese el¨ ut a testesebb sz´oalakt´ol: m´ask´ent haszn´aljuk az esetleg m´odos´ıt´osz´ot, mint az esetlegesen alakot, k¨ ul¨onb¨ozik a t´enyleg a t´enylegesent˝ ol . Az -ilag, -ileg toldal´ekos form´ak egyn´emelyike helyett szerencs´esebb m´asf´ele megold´ast v´alasztani: Ker¨ ulend˝o lev´elileg ´ertes´ıt t´ aviratilag hazah´ıv sz´ obelileg meg´allapodtak rendeletileg szab´alyoz l´enyegileg igaza van

Aj´anlott lev´elben ´ertes´ıt t´ aviratban hazah´ıv sz´ oban meg´allapodtak rendeletben szab´alyoz l´enyeg´eben igaza van

-n´ al, -n´ el A -n´ al , -n´el haszn´alat´at akkor helytelen´ıthetj¨ uk, ha m´as, egy´ertelm˝ u hat´aroz´oragokat szor´ıt ki. A nyelvm˝ uvel˝o irodalomban sokszor kifog´asolt´ak ezt a ,,n´ aln´el-oz´ as” n´evvel illetett jelens´eget. A rag alapjelent´ese helyhat´aroz´oi (a kapun´ al ´alltam), a b´ır´alt esetekben f˝ok´ent id˝ohat´aroz´oi, ´allapothat´aroz´oi, u ´gynevezett k¨ uls˝o ´allapothat´aroz´oi (k¨or¨ ulm´enyhat´aroz´oi), teh´at elvontabb jelent´eseket fejez ki. P´eld´aul: Ker¨ ulend˝o A n˝ okn´el X. Y. lett az els˝o. A p´elda megold´ as´ an´ al arra kell t¨orekedni. . .

Aj´anlott A n˝ ok k¨ oz¨ ul/A n˝ ok verseny´eben. . . A p´elda megold´ asakor/megold´ as´ aban. . . 79

A szavaz´ asn´ al az t¨ort´ent. . . Enn´el a versn´el megfigyelhetj¨ uk. . . A bel´ep˝od´ıj feln˝ ottekn´el . . . Kitart a v´elem´eny´en´el . Alacsonyabb h˝ ofokn´ al . . .

A szavaz´ askor /szavaz´ ason. . . Ebben a versben. . . A bel´ep˝od´ıj feln˝ otteknek. . . Kitart a v´elem´enye mellett. Alacsonyabb h˝ ofokon. . .

-n´ al, -n´ el — -t´ ol, -t˝ ol A hasonl´ıt´o hat´aroz´ot els˝osorban a -n´ al , -n´el raggal fejezz¨ uk ki: id˝osebb P´etern´el , alacsonyabb a testv´er´en´el , szebb a m´ asikn´ al . Ritk´abban el˝ofordul a -t´ ol , -t˝ ol rag haszn´alata: id˝osebb P´etert˝ ol , alacsonyabb a testv´er´et˝ ol . Az ut´obbi v´altozatokat is helyesnek tekintj¨ uk. Eredet¨ uk egy´ebk´ent a n´epnyelvre, illetve a r´egi nyelvre vezethet˝o vissza. A mai nyelvm˝ uvel´es azt aj´anlja, hogy az esetleges f´elre´ert´esek elker¨ ul´ese v´egett maradjunk meg a szokv´anyosabb form´an´al, ´es r´eszes´ıts¨ uk el˝onyben a -n´ al , -n´el ragot. (M´ asfajta kifejez´esm´od k¨ot˝osz´oval, mell´ekmondattal: Id˝ osebb, mint P´eter. Alacsonyabb, mint a testv´ere.) -stul, -st¨ ul Ezt a t´ars-, illet˝oleg ´allapothat´aroz´o-ragot sokan nem merik ebben a form´aban haszn´alni, mivel t´ajnyelvinek v´elik. A -t´ ol , -t˝ ol k¨oznyelvi alak mellett val´ oban n´epnyelvi a -tul , -t¨ ul , de itt nem err˝ol van sz´o. A ruh´ astul sz´oalakot t´eved´es u ´gy elemezn¨ unk, hogy a ruha sz´ot˝oh¨oz el˝osz¨or hozz´akapcsolunk egy -s mell´ekn´evk´epz˝ot (ruh´ as), majd ehhez illesztj¨ uk a -t´ ol ragot (ruh´ ast´ ol ). Ma ugyanis a -stul , -st¨ ul ragot egys´egesnek tekintj¨ uk, ´es ezt a v´altozat´at tartjuk term´eszetesebbnek. Nem szabad teh´at ´odzkodnunk haszn´alat´at´ol, ´es legkev´esb´e sem a m˝ uveletlens´eg jele, ha valaki ´ıgy mondja, ´ırja. De elterjedts´ege miatt nem hib´aztathatjuk a -st´ ol , -st´ ol form´at sem. P´eld´ak: ruh´ astul esett a v´ızbe, cip˝ ost¨ ul ment be a szob´aba, csal´ adostul u ¨d¨ ul, mindenest¨ ul elt˝ unt, sz˝ or¨ ost¨ ul-b˝ or¨ ost¨ ul megette, testest¨ ul-lelkest¨ ul szereti. -t, -tt A -t, -tt ugyanaz az ˝osi helyhat´aroz´orag, mint ami hat´aroz´osz´oink ´es n´evsz´oink egy r´esz´en megtal´alhat´o: kint, bent, itt, alatt, k¨ ozt, oldalt stb. Ezeken ´es hasonl´okon k´ıv¨ ul akt´ıv ragk´ent ma m´ar csak bizonyos helynevekhez j´arul, az -n ´es a -ban, -ben szinte teljesen kiszor´ıtotta. A -t, -tt haszn´alhat´o a -v´ ar ´es -hely ut´otag´ u telep¨ ul´esnevek, valamint n´eh´any egy sz´otag´ u v´arosn´ev eset´eben: Kolozsv´ arott (Kolozsv´ art), Kaposv´ arott, Magyar´ ov´ arott, Szigetv´ arott, H´ odmez˝ ov´ as´ arhelyt, Gy˝ or¨ ott, P´ecsett, V´ acott. Nem szok´asos, 80

ez´ert ker¨ ulend˝o form´ak a k¨ovetkez˝ok: Soroks´ arott, Martonv´ as´ arott, T´ acott, Munk´ acsott, S´ atoralja´ ujhelyt, Ungv´ arott (helyesen: Soroks´ aron, Martonv´ as´ aron, T´ acon, Munk´ acson, S´ atoralja´ ujhelyen, Ungv´ aron). A hol? k´erd´esre v´alaszol´o Gy˝ or¨ ott, P´ecsett stb. alakok ma els˝osorban a v´alaszt´ekos nyelvhaszn´alatban k´epzelhet˝ok el. Csak akkor ´elj¨ unk vel¨ uk, ha tiszt´aban vagyunk alkalmaz´asuk szab´alyaival. b) T¨ obbvonzat´ u hat´ aroz´ ok A hat´aroz´ok k¨oz¨ott vannak olyanok, amelyeknek t¨obb vonzatuk (ragjuk ´es n´evut´ ojuk) egyar´ant helyes: hasonl´ıt

-ra, -re az apj´ ara hasonl´ıt gondolkozik -n gondolkozik az aj´ anlaton vitatkozik -n vitatkozik az eredm´enyen messze van -hoz, -hez, -h¨ oz messze van a h´ azhoz a vas´ ut´ allom´ as utazik -n vonaton utazik ´ almodik -r´ ol, -r˝ ol a gyerek´er˝ ol ´ almodik

-hoz, -hez, -h¨ oz az apj´ ahoz hasonl´ıt -r´ ol, -r˝ ol gondolkozik az aj´ anlatr´ ol -r´ ol, -r˝ ol vitatkozik az eredm´enyr˝ ol -t´ ol, -t˝ ol messze van a h´ azt´ ol a vas´ ut´ allom´ as -val, -vel vonattal utazik -val, -vel a gyerek´evel ´ almodott

Az ´ almodik ig´enek n´evut´os vonzata is l´etezik: ´ almodik valaki fel˝ ol . Ez, valamint az ´ almodik valakivel az ut´obbi id˝oben a k¨oznyelvb˝ol visszaszorult. A t¨obbvonzat´ u hat´aroz´ok ragj´anak kiv´alaszt´as´aban ´es haszn´alat´aban nagy szerepe van a nyelvszok´asnak ´es az egy´eni ´ızl´esnek. c) Telep¨ ul´ esnevek helyhat´ aroz´ oragjai Neh´ez egy´ertelm˝ u szab´alyokba foglalni azt, hogy a f¨oldrajzi tulajdonnevekhez mikor milyen hat´aroz´oragot kell kapcsolni, mivel sok a kiv´etel, ´es nemegyszer a nyelvszok´as d¨ont. A f˝o k´erd´es: mikor alkalmazunk belviszonyragokat (-ba, -be, -ban, -ben, -b´ ol , -b˝ ol ) ´es mikor k¨ ulviszonyragokat (-ra, -re, -on, -en, -¨ on, -r´ ol , -r˝ ol ). A k¨ ulf¨ oldi — ´es nem magyar nev˝ u — telep¨ ul´ esek ´altal´aban belviszonyragokat kapnak: Berlinben, H´ ag´ aban, Madridban, Moszkv´ aban, Pekingben, Sz¨ oulban, Washingtonban. 81

A magyar — de nem csup´an a magyarorsz´agi — helynevek nagyobbik r´esz´ehez viszont k¨ ulviszonyragokat f˝ uz¨ unk. Idetartoz´o t´ıpusok: mag´anhangz´ora v´egz˝od˝o nevek (Ajk´ an, Cec´en, Gyul´ an, Koml´ on, Mak´ on, Nagykanizs´ an, Sziksz´ on, Tapolc´ an); a -b´ anya, -halom, -h´ aza, -hely, -patak , -sziget, -telek , -v´ ar , -v´ arad ut´otag´ u nevek (Tatab´ any´ an, Hegyeshalmon, Ny´ıregyh´ az´ an, S´ atoralja´ ujhelyen, S´ arospatakon, M´ aramarosszigeten, Aggteleken, Temesv´ aron, Nagyv´ aradon); a m´assalhangz´ora v´egz˝od˝o nevek nagy r´esze (Balassagyarmaton, Budapesten, Kecskem´eten, Munk´ acson, Szegeden, Szombathelyen, V´ amosgy¨ ork¨ on). Nem helyes a k¨ ulviszonyrag idegen nevek v´eg´en: Nowa Hut´ aban, nem Nowa Hut´ an, Rijek´ aban, nem Rijek´ an. Kiv´etel: Novi Sadon, Novi Sadra, Novi Sadr´ ol (nem Novi Sadban stb.). A magyar telep¨ ul´esnevek kisebbik r´esze belviszonyragot kap. Idetartoz´o t´ıpusok: a -falu ´es -szombat ut´otag´ uak (Le´ anyfaluban, Nagyfaluban, Nagyszombatban); az i , j , l , ly, m, n, ny, r v´eg˝ uek egy r´esze (Orosziban, Tokajban, K´ alban, Vizsolyban, Kom´ aromban, Debrecenben, Tihanyban, Egerben). A ragnak jelent´esmegk¨ ul¨onb¨oztet˝o szerepe is lehet: Nagyszombatban j´artunk — nagyszombaton templomba megy¨ unk, a magyarorsz´agi Velenc´en nyaraltunk — az olaszorsz´agi Velenc´eben t¨olt¨ott¨ unk egy h´etv´eg´et. Ilym´odon elk¨ ul¨on´ıthet˝ok az azonos megye- ´es telep¨ ul´esnevek is: Megye B´ek´esben Csongr´ adban Hevesben N´ ogr´ adban Toln´ aban De: Kom´ aromban

Telep¨ ul´es B´ek´esen Csongr´ adon Hevesen N´ ogr´ adon Toln´ an Kom´ aromban

V´altoz´ o t¨ov˝ u a telek k¨ozn´ev, de v´altozatlan t¨ov˝ u a telep¨ ul´esnevek -telek ut´otagja: a h´etv´eg´et kint t¨olt¨ott¨ uk a telken — Aggteleken j´artunk. Idetartoz´o tov´abbi p´eld´ak: Beseny˝ oteleken, Erd˝ oteleken, Lakiteleken. Az ut´ obbit teh´at helytelen¨ ul haszn´alj´ak Lakitelken form´aban, s a bel˝ole k´epzett mell´ekn´ev is lakiteleki (nem lakitelki ). d) -t t´ argyrag Az egyes sz´am 1. vagy 2. szem´ely˝ u birtokos szem´elyjeles t´argy lehet ragos ´es ragtalan egyar´ant: leejtettem a tollam vagy a tollamat, visszahoztam a k¨ onyved vagy a k¨ onyvedet. Az 1. ´es 2. szem´ely˝ u szem´elyes, valamint 82

visszahat´o n´evm´as is haszn´alhat´o ragos, illet˝oleg ragtalan form´aban: engem — engemet, t´eged — t´egedet, magam — magamat, magad – magadat. Kor´abban ´altal´anosabb volt a hosszabb alak (Pet˝ofi: Egy gondolat b´ant engemet. . .). Ma sem hib´aztathat´o a ragos v´altozat, a r¨ovids´eg ´es a j´o hangz´as m´egis a ragtalan form´ak haszn´alat´at t´amogatja. R´egi kelet˝ u jelens´eg a ragkett˝oz´es (tulip´ antot, rubintot) — ma ink´abb nyelvj´ar´asiass´ag —, de a normat´ıv nyelvv´altozatokban nem fogadhat´ok el ´ az ilyen alakok: eztet, aztat, ˝ otet. Ujabb p´eld´ak: kef´ırtet, ban´ antot, kombin´etot. A n´epnyelvben a t´argyrag r´a´ert´es´evel j¨onnek l´etre eff´el´ek, azaz u ´gy v´elik, hogy a sz´ot˝o t-re v´egz˝odik: ban´ ant ´erkezett a boltba — szeretem a ban´ antot, a h˝ ut˝oben van a kef´ırt — megettem a kef´ırtet (helyesen: szeretem a ban´ ant, megettem a kef´ırt). e) -k t¨ obbesjel Bizonyos idegen sz´okhoz f¨ol¨osleges hozz´ailleszten¨ unk a t¨obbes sz´am jel´et, mivel azok m´ar eleve t¨obb dologra utalnak. A sajt´o, a r´adi´o ´es a telev´ızi´o, teh´at a t¨omegt´aj´ekoztat´o eszk¨oz¨ok legr¨ovidebb ¨osszefoglal´o neve a n´alunk u ´jabban haszn´alt m´edia. A latin eredetre visszavezethet˝o sz´o ebben a jelent´es´eben hozz´ank az angolb´ol ´erkezett, s mind az angolban, mind a latinban egyes sz´ama medium, t¨obbes sz´ama media. Ezek szerint a m´edia f˝onevet alaktani szempontb´ol indokolatlan ell´atnunk a -k t¨obbesjellel, m´egis elterjedt a m´edi´ ak forma. A nyelvtanilag szab´alyos az volna, ha egyes sz´amban b´atran haszn´aln´ank a m´edium sz´ot, s ezt tenn´enk t¨obbes sz´amba: m´ediumok . Csakhogy a m´ediumr´ ol a ’hipnotiz´alt szem´ely’ jut az esz¨ unkbe, s emiatt sokan nem merik alkalmazni ezt az alakot. A k´et, mer˝oben elt´er˝o jelent´esben az a k¨oz¨os, hogy a hipnotiz´alt szem´ely a t´ ulvil´aggal val´o kapcsolatteremt´es k¨ ozege, s a t¨omegt´aj´ekoztat´o eszk¨oz¨ok is k¨ ozegek. A nyelvi gondok kik¨ usz¨ob¨ol´es´ere haszn´aljuk ink´abb a t¨omegt´aj´ekoztat´o eszk¨oz¨ok r¨ovid magyar megfelel˝oj´et: h´ırk¨ ozeg. Helyes form´ak egyes sz´am: h´ırk¨ ozeg m´edium t¨obbes sz´am: h´ırk¨ ozegek m´ediumok m´edia

Ker¨ ulend˝o m´edia m´edi´ ak

Az Alpesek ´es Andesek tulajdonn´evi alakok is mell˝ozend˝ok, a magyar t¨obbesjel szint´en m´ar eleve t¨obbes sz´amban l´ev˝o sz´ohoz kapcsol´odik, a helyes v´altozatok: Alpok , Andok . f ) P´ aros testr´ eszek nev´ enek haszn´ alata A p´aros testr´eszek ´es a hozz´ajuk tartoz´o ruhadarabok nev´et nyelv¨ unkben term´eszetesebb, eredetibb egyes sz´amban haszn´alni: f´ aj a l´ abam (azaz 83

mindk´et l´abam f´aj), keszty˝ ut h´ uzott (azaz mindk´et keszty˝ uj´et f¨olh´ uzta), illet˝oleg szem´ebe n´ez valakinek (nem a szemeibe), f¨ ule botj´ at sem mozd´ıtja (nem a f¨ ulei botj´at), l´ abbal tipor (nem a l´abaival). Ha a meg´allap´ıt´as nem vonatkozik a p´aros testr´esz mindk´et tagj´ara, akkor ´altal´aban valamilyen jelz˝ovel sz˝ uk´ıtj¨ uk a jelent´est: a bal l´ abam f´ aj , f´el szem´ere vak , a f´el karj´ at balesetben elvesztette, az egyik kez´et leforr´ azta. Nem u ´j jelens´eg a p´aros testr´eszek nev´enek t¨obbes sz´am´ u haszn´alata, ´es ´eppen ez´ert nem tekinthet˝ok elfogadhatatlannak vagy s´ ulyos hib´anak a k¨ovetkez˝o besz´elt nyelvi jelens´egek: f´ ajnak a l´ abaim, f´ aznak a f¨ uleim, r´ ameredt a nagy szemeivel. A v´alaszt´ekos megnyilatkoz´asokban azonban — t¨obbek k¨ozott nyelv¨ unk saj´atoss´againak meg˝orz´ese v´egett is — ink´abb az egyes sz´amot aj´anlhatjuk. A sz´ol´asokban ´es bizonyos ´alland´osult sz´okapcsolatokban f¨ol sem mer¨ ulhet a f˝on´ev t¨obbes sz´ama: hegyezi a f¨ ul´et, k´ezre ker´ıt, meresztgeti a szem´et, szemet sz´ ur valami valakinek . g) Birtokos szem´ elyjelez´ es A birtokos szem´elyjelez´es t´ıpushib´aja, a helytelen egyeztet´es akkor jelentkezik, amikor t¨obb birtokosnak egy birtoka van. Ilyenkor nyelv¨ unkben ´ertelmi egyeztet´est alkalmazunk, azaz ha t¨obb birtokoshoz k¨ ul¨on-k¨ ul¨on azonos birtok tartozik, akkor a birtoksz´o egyes sz´amban marad. A kifog´asolt form´ak mindenk´eppen ker¨ ulend˝ok: Helyes K´erj¨ uk vend´egeinket, hogy foglalj´ak el hely¨ uket. A n´ez˝ ok adj´ak le kab´ atjukat a ruhat´arban. Munkat´ arsaink feles´eg¨ ukkel egy¨ utt voltak hivatalosak az u ¨nneps´egre.

Helytelen K´erj¨ uk vend´egeinket, hogy foglalj´ak el helyeiket. A n´ez˝ ok adj´ak le kab´ atjaikat a ruhat´arban. Munkat´ arsaink feles´egeikkel egy¨ utt voltak hivatalosak az u ¨nneps´egre.

Ha viszont t¨obb birtokosnak val´oban t¨obb birtoka van, akkor term´eszetesen helyes a birtoksz´on a t¨obbesjel: A tanul´ ok mindennap viszik az iskol´aba k¨ onyveiket ´es f¨ uzeteiket. h) Mell´ eknevek, hat´ aroz´ osz´ ok, ig´ ek fokoz´ asa Fokozni nemcsak a k¨oz´epfok ´es a fels˝ofok jel´evel lehet, hanem k¨or¨ ul´ır´assal is. Az ut´obbi esetben az ink´ abb, legink´ abb, valamint a jobban, legjobban alakokat szok´as alkalmazni. F˝oleg akkor van ezekre sz¨ uks´eg¨ unk, ha az ig´enek a jelent´estartalm´at akarjuk fokozni: megfelel — ink´ abb/jobban megfelel — 84

a legink´ abb/legjobban megfelel. Ritk´abban haszn´alatos ez a m´od mell´ekn´evi igenevek vagy mell´eknevek eset´eben: megalapozott — jobban megalapozott — a legjobban megalapozott. Nyelvhelyess´egi hiba akkor ad´odik, ha a k´etf´ele fokoz´ast — a jellel t¨ort´en˝ot ´es a k¨or¨ ul´ır´asosat — egyidej˝ uleg alkalmazzuk: Helyes V´ allalkoz´asunk sikerei mind sz´ amottev˝ obbek. V´allalkoz´asunk sikerei mindink´ abb sz´ amottev˝ oek. ´ Uj u ¨zlet¨ unk egyre eredm´enyesebben m˝ uk¨odik. ´ u Uj ¨zlet¨ unk egyre ink´ abb eredm´enyesen m˝ uk¨odik.

Helytelen V´allalkoz´asunk sikerei mindink´ abb sz´ amottev˝ obbek.

´ u Uj ¨zlet¨ unk egyre ink´ abb eredm´enyesebben m˝ uk¨odik.

Ritka kiv´etelk´ent az is el˝ofordul, hogy egy ¨osszetett sz´o el˝o- ´es ut´otagj´at egyar´ant fokozz´ak: T¨ obbsz´ın˝ ubb lett a k´ep (helyesen: t¨ obbsz´ın˝ u vagy soksz´ın˝ ubb). H´arom latin eredet˝ u mell´ekn´ev (optim´ alis, minim´ alis, maxim´ alis) m´ar eleve fels˝ofokot jel¨ol azaz: a legjobb, a legkisebb, a legnagyobb, ´ıgy f¨ol¨osleges, s˝ot hib´as ell´atnunk magyar fokjellel. A gyakran haszn´alt legoptim´ alisabb, legminim´ alisabb, legmaxim´ alisabb form´ak teh´at egy´altal´an nem fogadhat´ok el alaktani szempontb´ol. A f´elre´ert´esek ´es t´eved´esek elker¨ ul´es´ere haszn´aljuk a mindenki sz´am´ara vil´agos magyar megfelel˝oket: optim´ alis fordulatsz´ am — a legkedvez˝ obb fordulatsz´ am — optim´ alis hat´ asfok — a legjobb hat´ asfok, minim´ alis el˝ ony — igen kis el˝ ony, maxim´ alis er˝ obedob´ as — teljes er˝ obedob´ as. B´ar szorosan v´eve nem ide tartozik, hangs´ ulyozni kell, hogy a maxim´ alis, minim´ alis ´es optim´ alis sz´ok mell´eknevek, teh´at jelz˝ok´ent haszn´alhat´ok: minim´ alis k¨ ovetelm´enyek , maxim´ alis h˝ om´ers´eklet, maxim´ alis ´ız . A maximum ´es a minimum viszont f˝on´ev vagy hat´aroz´osz´o, ´ıgy a mondatban nem t¨oltheti be a jelz˝o szerep´et. Ker¨ ulend˝ ok az ilyen sz´okapcsolatok: minimum k¨ ovetelm´enyek , minimum h˝ om´ers´eklet, maximum h˝ om´ers´eklet, maximum ´ız (az ut´obbi egy u ¨d´ıt˝oital jelmondat´aban). Helyett¨ uk aj´anlott form´ak: minim´ alis k¨ ovetelm´enyek vagy k¨ ovetelm´enyminimum, h˝ om´ers´ekleti minimum, h˝ om´ers´ekleti maximum vagy a h˝ om´ers´eklet maximuma, illetve cs´ ucspontja, kiv´ al´ o ´ız . i) -tlan, -tlen, -talan, -telen k´ epz˝ o Bizonyos mell´ekneveket, igeneveket gyakran kapcsolnak ¨ossze tagad´osz´oval ahelyett, hogy a g¨ord¨ ul´ekenyebb fogalmaz´ast lehet˝ov´e tev˝o ´es egyszer˝ ubb foszt´ok´epz˝os alakokat haszn´aln´ak. K¨ ul¨on¨osen akkor volna el˝ony¨os 85

a foszt´ok´epz˝os forma alkalmaz´asa, amikor a mell´ekn´ev vagy az igen´ ev valamilyen n´ evsz´ o jelz˝ ojek´ent ´all a mondatban: Tagad´osz´oval Nem indokolt elj´ar´as az, hogy. . . Ker¨ ulj¨ uk a nem c´elszer˝ u d¨ont´eseket! A jelenlegi nem kedvez˝ o gazdas´agi helyzetben. . . Az int´ezked´es nem kisz´ am´ıthat´ o k¨ovetkezm´enyekkel j´arhat. Ez nem elfogadhat´ o magyar´azat.

Foszt´ok´epz˝ovel Indokolatlan elj´ar´as az, hogy. . . Ker¨ ulj¨ uk a c´elszer˝ utlen d¨ont´eseket! A jelenlegi kedvez˝ otlen gazdas´agi helyzetben. . . Az int´ezked´es kisz´ am´ıthatatlan k¨ovetkezm´enyekkel j´arhat. Ez elfogadhatatlan magyar´azat.

A legut´obbi mondatnak t¨obbf´ele sz´orendje lehet: Ez a magyar´ azat nem fogadhat´ o el (helyes). Ez a magyar´ azat nem elfogadhat´ o (ker¨ ulend˝o). (Az igek¨ot˝ os igenevek sz´orendj´er˝ol l. b˝ovebben a Mondattan c´ım˝ u fejezet I. 1. c) pontj´at.) Hasonl´o kett˝oss´eg tapasztalhat´o akkor, ha az igen´ ev ´ all´ıtm´ anyi szerepet t¨ olt be: Az ¨onkorm´anyzat elj´ar´asa nem indokolt/indokolatlan. A terv nem kivitelezhet˝ o/kivitelezhetetlen. Az ilyen viselked´es nem engedhet˝ o meg/megengedhetetlen. A k¨or¨ ulm´enyek nem voltak ellen˝ orizhet˝ ok/ellen˝ orizhetetlenek voltak . P´eld´ainkban a k´etf´ele szerkezet nem teljesen egyenrang´ u. A tagad´osz´os kifejez´eseket sokan az´ert p´artolj´ak, mert nem olyan hat´arozottak, er˝oteljesek, mint a foszt´ok´epz˝os alakok. Megfelel˝o besz´edhelyzetben mindkett˝onek megvan a l´etjogosults´aga, m´egis arra buzd´ıtunk, hogy ne feledkezz¨ unk meg az ut´obbi id˝oben h´att´erbe szorul´o foszt´ok´epz˝os kifejez´esekr˝ol. Van n´eh´any olyan foszt´ok´epz˝os szavunk, amelyben a t˝onek, illet˝oleg a k´epz˝onek k´etf´ele alakv´altozata is ´el, k¨ ul¨onb¨oz˝o jelent´esekkel: gondatlan (’rendetlen’) — gondtalan (’vid´am, der˝ us, gond n´elk¨ uli’), ´ıztelen (csak anyagr´ol) — ´ızetlen (lehet ´etel is, tr´efa is), lelketlen (’kegyetlen’) — l´elektelen (’f´asult’), t´ argytalan (’m´ar nem esed´ekes’) — t´ argyatlan (ige). j) -beli, -beni, -bani ´ es -b´ oli, -b˝ oli toldal´ ek A -beli k´epz˝ot szab´alyosan haszn´aljuk a k¨ovetkez˝o szavak eset´eben: j¨ ov˝ obeli (tervek), lev´elbeli (megkeres´es), p´enzbeli (t´amogat´as). Mivel az ilyesf´ele sz´okapcsolatok k¨onnyen ´atszerkeszthet˝ok (j¨ov˝oben megval´osult tervek, lev´elben t¨ort´en˝o megkeres´es, p´enzben t¨ort´en˝o t´amogat´as vagy t´amogat´as p´enzben), a f´elrehall´asnak ´es az anal´ogi´as hat´asnak egyar´ant szerepe lehet az egy´ebk´ent nem u ´jkelet˝ u -beni forma terjed´es´eben, mai n´epszer˝ us´eg´eben: 86

j¨ ov˝ obeni (tervek), lev´elbeni (megkeres´es), p´enzbeni (t´amogat´as). Ezeket az alakokat az´ert nem t´amogatjuk, mert egyr´eszt nyelv¨ unk toldal´ekol´asi szab´alyaival ellent´etesen j¨ottek l´etre — hiszen megszegik a sz´ot˝o-k´epz˝o-jel-rag hagyom´anyos sorrendj´et —, m´asr´eszt pedig kiszor´ıtj´ak a pontosan ugyanazt jelent˝o, de szab´alyos form´akat. A jelenleg nemk´ıv´anatosnak b´elyegzett p´eld´ak a gyakori hangoztat´as miatt el˝obb-ut´obb ugyanolyan megszokott´a v´alhatnak, mint a nagybani (´arus´ıt´as, piac) ´es a term´eszetbeni (juttat´as, ell´at´as). Az ut´obbi kett˝ot nyelvm˝ uvel´es¨ unk m´ar nem kifog´asolja, mivel itt a formabont´o toldal´ekol´as csak k¨or¨ ul´ır´assal volna helyettes´ıthet˝o: nagyban t¨ ort´en˝ o´ arus´ıt´ as, term´eszetben val´ o ell´ at´ as. Nem lenne j´o a kiv´eteles alakulatok sz´am´at szapor´ıtani, ker¨ ulend˝ok teh´at az al´abbiak: Ker¨ ulend˝o h´ azbani tart´ ozkod´ as k´et ´ızbeni l´ atogat´ as

id˝ obeni ´erkez´es r´eszbeni megold´ as u ´jb´ oli figyelmeztet´es v´ arosb´ oli t´ avoz´ as

Helyes a h´ azban (val´ o) tart´ ozkod´ as, tart´ ozkod´ as a h´ azban k´et ´ızben t¨ ort´ent/t¨ ort´en˝ o l´ atogat´ as, l´ atogat´ as k´et ´ızben, esetleg k´et l´ atogat´ as id˝ oben/idej´eben t¨ ort´en˝ o (meg)´erkez´es, id˝ oben/idej´eben ´erkez´es r´eszleges megold´ as, nem teljes megold´ as u ´jabb vagy ism´etelt figyelmeztet´es a v´ arosb´ ol (val´ o) t´ avoz´ as, t´ avoz´ as a v´ arosb´ ol

k) A k¨ ot˝ ohangz´ o szerepe A toldal´ekok el˝ott esetlegesen jelentkez˝o k¨ot˝ohangz´o k´erd´esk¨ore rendk´ıv¨ ul szerte´agaz´o: a r´eszletes elemz´est t˝ot´ıpusonk´ent ´es toldal´ekonk´ent lehetne v´egigvezetni (v¨o. Nyelvm˝ uvel˝o k´ezik¨onyv II. k¨otet 1047–87). Itt most csak egy olyan nyelvhaszn´alatbeli v´altoz´asra h´ıvjuk f¨ol a figyelmet, amellyel kapcsolatban m´ar ´altal´anos k¨ovetkeztet´eseket vonhatunk le. F˝o meg´allap´ıt´asunk r¨oviden az, hogy bizonyos toldal´ ekok el˝ ott a kor´ abbiakn´ al gyakrabban t˝ unik f¨ ol k¨ ot˝ ohangz´ o. Ez egyfajta bizonytalans´agot okoz, hiszen j´ocsk´an vannak ingadoz´o alakok, m´asr´eszt azonban sz´ofaji-jelent´esbeli megoszl´ashoz vezet, ´es emiatt nem mindegy, mikor melyik alakot haszn´aljuk. A k¨ot˝ ohangz´o m´ar r´egebben jelentkezett az u ´, u ˝ v´eg˝ u mell´eknevek ´ -k t¨obbesjele el˝ott: szomor´ uak , keser˝ uek , egy´ertelm˝ uek . Ujabb fejlem´eny viszont a k¨ot˝ohangz´os -k t¨obbesjel a folyamatos mell´ekn´evi igeneveken. 87

Ezek eset´eben m´eg ingadozik a nyelvhaszn´alat, sokszor mindk´et forma, a k¨ot˝ohangz´os ´es a k¨ot˝ohangz´o n´elk¨ uli egyar´ant l´etezik, de nem mutat jelent´esk¨ ul¨onbs´eget: elb˝ uv¨ ol˝ ok — elb˝ uv¨ ol˝ oek , eln´ez˝ ok — eln´ez˝ oek , hajland´ ok — hajland´ oak , haszn´ alhat´ ok — haszn´ alhat´ oak , irigylend˝ ok — irigylend˝ oek , visszatasz´ıt´ ok — visszatasz´ıt´ oak . A megfigyel´esek szerint f˝oleg a fiatalabb nemzed´ek v´alasztja a k¨ot˝ohangz´os alakot, m´ıg az id˝osebb koroszt´aly tagjai ink´abb a hagyom´anyos form´akkal ´elnek. Egy´ebk´ent mindk´et forma kifog´astalan. A k¨ovetkez˝okben a mag´anhangz´ora v´egz˝od˝o n´evsz´ok azon csoportj´at vizsg´aljuk, amelyben a -k t¨obbesjel k¨ot˝ohangz´os vagy an´elk¨ uli kapcsol´od´asa sz´ ofaji (´ es jelent´ esbeli) k¨ ul¨ onbs´ eggel j´ ar. T¨obbsz´ofaj´ us´ag eset´en a f˝on´evhez k¨ot˝ohangz´o n´elk¨ ul, a mell´ekn´evhez viszont k¨ot˝ohangz´oval j´arul a t¨obbes sz´am jele. Megjegyzend˝o, hogy a k¨ot˝ohangz´os mell´eknevek sokszor t¨oltik be a mondatban a n´evsz´oi ´all´ıtm´any szerep´et. F˝on´ev A fegyelmik janu´ar 1-t˝ol hat´alyosak (azaz a fegyelmi hat´ arozatok ). Elk´esz¨ ultek a reggelik , lehet enni. A h˝ us´ıt˝ ok a h˝ ut˝oben vannak. A h´ od´ıt´ ok elfoglalt´ak az orsz´agot.

Mell´ekn´ev Ezek a vissz´ass´agok m´ar nem munkajogiak, hanem fegyelmiek . A reggeliek k´esnek (azaz a reggeli vonatok ). A hideg italok a nagy melegben h˝ us´ıt˝ oek . Azok a l´anyok igaz´an h´ od´ıt´ oak .

Hasonl´o kett˝oss´eg, ingadoz´as figyelhet˝o meg a m´ od- ´ es ´ allapothat´ aroz´ o k¨ot˝ohangz´o n´elk¨ uli (-n) vagy k¨ot˝ohangz´os (-an, -en) ragj´anak haszn´alat´aban. Ma m´ar sokszor term´eszetesebbnek t˝ unnek a k¨ot˝ohangz´os alakok (b´ ator´ıt´ oan, dr´ amaian, egy´ertelm˝ uen, egyszer˝ uen, nagyvonal´ uan, rosszm´ aj´ uan, tal´ al´ oan, vakmer˝ oen), m´ıg a k¨ot˝ohangz´o n´elk¨ uliek r´egiesnek, v´alaszt´ekosnak hatnak, s ritk´abban haszn´alatosak (b´ ator´ıt´ on, dr´ amain, egy´ertelm˝ un stb.) M´askor viszont egyen´ert´ek˝ u vari´ ansokkal ´allunk szemben: b´ argy´ un — b´ argy´ uan, h´ anyavetin — h´ anyavetien, p¨ okhendin — p¨ okhendien, r´ atartin — r´ atartian. A r¨ovidebb hangtest˝ u, k´epz˝otlen vagy elhom´alyosult k´epz˝oj˝ u szavakhoz az -n ragot sz´ıvesebben kapcsoljuk k¨ot˝ohangz´o n´elk¨ ul, s˝ot n´emely toldal´ekos alaknak nem is l´etezik k¨ot˝ohangz´os v´altozata: buzg´ o(a)n, cs´ al´en, hi´ u(a)n, kapzsin, m´ al´en, olcs´ on, sunyin. A k¨ot˝ohangz´o sz´ofaj-megk¨ ul¨onb¨oztet˝o szerepe a legegy´ertelm˝ ubben az -s k´epz˝os mell´eknevek ´es a bel˝ol¨ uk sz´ofajv´alt´assal l´etrej¨ott f˝onevek csoportj´aban ´erv´enyes¨ ul: 88

F˝on´ev A csal´ adosok olcs´obban u ¨d¨ ulhetnek. A vall´asi fanatikusok ¨osszecsaptak a rend˝or¨okkel. A felel˝ os¨ ok jelentenek.

Mell´ekn´ev A n˝ov´ereim m´ar csal´ adosak . N´ezeteik fanatikusak voltak.

A felel˝ os¨ ok (f˝on´ev) felel˝ osek (mell´ekn´ev ´all´ıtm´anyk´ent) a rend´ert. A hatalmasok u ´gy d¨ont¨ottek, Ezek az ´ep¨ uletek igaz´an hogy. . . hatalmasak . K¨osz¨on¨ok az ismer˝ os¨ oknek . Azok a l´anyok valahonnan ismer˝ osek nekem. ˝ a legjobb magyarosok . Ok A k´epen l´athat´o h´ımz´es mot´ıvumai magyarosak . A radik´ alisok u ´jabb k¨ovetel´esek- A tervezett gazdas´agi kel ´alltak el˝o. int´ezked´esek radik´ alisak . M´asfajta szavak k¨ot˝ohangz´oja is ingadozhat: absztraktok — absztraktak , abszurdok — abszurdak , boldogok — boldogak , fal´ ankok — fal´ ankak , gonoszok — gonoszak , makacsok — makacsak , pimaszok — pimaszak .

89

Mondattan A nyelvhelyess´egi hib´ak legnagyobb r´esze nem ¨onmag´aban jelentkezik, hanem sz´oszerkezetekben, mondatokban, illet˝oleg a sz¨ovegben. Ez´ert meglehet˝osen szerte´agaz´o ter¨ uleteket fog ¨ossze fejezet¨ unk, amely az el´egg´e ´altal´anos Mondattan c´ımet viseli. A k¨onnyebb t´aj´ekoz´od´as kedv´e´ert k´et f˝o r´eszt k¨ ul¨on´ıt¨ unk el: el˝osz¨or egyes sz´ofajok, majd pedig bizonyos mondatr´eszek nyelvhelyess´egi k´erd´eseivel foglalkozunk, ´erintve a t´em´ahoz kapcsol´od´o fogalmaz´asi, szerkeszt´esbeli ´es sz´orendi tudnival´okat is. Az alc´ımekb˝ol kit˝ unik, hogy nem t¨oreksz¨ unk a teljess´egre, hanem napjaink leggyakoribb nyelvi gondjainak vizsg´alat´ara szor´ıtkozunk.

I. Egyes sz´ ofajokhoz kapcsol´ od´ o nyelvhelyess´ egi k´ erd´ esek 1. Igenevek a) Befejezett mell´ ekn´ evi igen´ ev A befejezett mell´ekn´evi igen´ev l´atsz´olag megegyezik az ige kijelent˝o m´od, m´ ult idej´enek egyes sz´am 3. szem´ely˝ u, alanyi ragoz´as´ u alakj´aval, val´oj´aban m´egis alapvet˝oen k¨ ul¨onb¨ozik t˝ole. A m´ ult id˝o -t, -tt toldal´eka jel, az igen´evnek viszont -t, -tt form´aban k´epz˝oje van. A nev¨ uk is mutatja, hogy a mell´ekn´evi igenevek haszn´alat´anak legterm´eszetesebb ´es leggyakoribb m´odja az, amikor a mondatban vagy egy kifejez´esben jelz˝ok´ent ´allnak: az elhangzott besz´ed, a becsukott ajt´o, az u ¨resen hagyott h´azhely. A magyar nyelvre nem jellemz˝ o az id˝ oviszony´ıt´ asnak az idegen nyelvekben szok´ asos form´ aja. T´eves az az elk´epzel´es, hogy a m´ ultra vonatkoz´o mondatnak k¨otelez˝o velej´ar´oja a befejezett mell´ekn´evi igen´ev haszn´alata. A sajt´oban gyakoriak az ilyen ´es hasonl´o p´eld´ak, amelyek valamif´ele ´alszab´aly, nyelvtani babona kialakul´as´at sejtetik: ,,Egy dokumentarista st´ab megk´erte az ´eppen Budapesten tart´ ozkodott n´emet ´allamf˝ot, hogy nyilatkozzon az u ¨gy kapcs´an.” ,,A helysz´ınre ´erkezett ment˝ ok az ott tart´ ozkodott N. Tam´ast ´eletvesz´elyes ´allapotban k´orh´ azba sz´all´ıtott´ak.” 91

Az els˝o mondatban egyidej˝ us´eg van az ige ´es az igen´ev k¨oz¨ott, s˝ot a kitett ´eppen hat´aroz´osz´o azt k¨ ul¨on¨osen hangs´ ulyozza. Teh´at egy´ertelm˝ uen ellentmond´asos az ´eppen Budapesten tart´ ozkodott kifejez´es; helyette folyamatos mell´ekn´evi igen´ev illik ide: az ´eppen Budapesten tart´ ozkod´ o. . . B´ar a m´asodik id´ezetben a ment˝ ok meg´erkez´ese ´es a beteg k´ orh´ azba sz´ all´ıt´ asa k¨oz¨ott f¨onn´all az el˝oidej˝ us´eg, azt m´egsem sz¨ uks´eges kiemeln¨ unk a befejezett mell´ekn´evi igen´evvel. A megfogalmaz´asban t¨orekedn¨ unk kell a j´ohangz´asra is, ´es ez a mondat ebb˝ol a szempontb´ol szint´en jav´ıt´asra szorul: az ´erkezett, tart´ ozkodott, sz´ all´ıtott´ ak alakilag megegyez˝o -tt toldal´eka nemk´ıv´anatos ritmust ´es r´ımet hoz l´etre a pr´ozai mondatban, ´es ez ker¨ ulend˝o, kik¨ usz¨ob¨olend˝o. A helyes v´altozat: ,,A helysz´ınre ´erkez˝ o (vagy ´erkezett) ment˝ok az ott tart´ ozkod´ o N. Tam´ast ´eletvesz´elyes ´allapotban k´orh´azba sz´all´ıtott´ak.” A k´erd´es bonyolults´ag´at mutatja, hogy a vizsg´alt esetben elk´epzelhet˝o ak´ar a folyamatos, ak´ar a befejezett mell´ekn´evi igen´ev (´erkez˝ o — ´erkezett). M´as sz¨ovegk¨ornyezetben viszont kiz´ar´olag az ut´obbi fogadhat´o el: ,,A tegnap Budapestre ´erkezett k¨ uld¨otts´eget ma fogadta a k¨ ul¨ ugyminiszter.” Elt´er˝oen viselkednek a t´argyas ´es a t´argyatlan ig´eb˝ol k´epzett igenevek, a jelent´es, illet˝oleg a mondatban kitett id˝ohat´aroz´okon k´ıv¨ ul ez a t´eny is befoly´asolja haszn´alatukat. Tov´abbi p´eld´ak: ,,A gy´arat megtekintett szakemberek elismer´es¨ uket fejezt´ek ki.” (Helyesen: megtekint˝ o .) ,,Elutazott a vit´aban r´eszt vett k¨ uld¨otts´eg.” (Helyesen: r´eszt vev˝ o .) ,,A k¨oz´epkorban ´elt emberek babon´asak voltak.” (Helyesen: ´el˝ o .) ,,A Szolnok megyei Kunszentm´artonban ´es Mez˝ot´ uron kedden puszt´ıtott vihar ki´erdemelte a torn´ad´o nevet.” (Helyesen: puszt´ıt´ o .) ,,K´ezigr´an´atot dobtak cs¨ ut¨ort¨ok hajnalban Szegeden egy haszn´altaut´o-keresked´esre. A helysz´ınen tart´ ozkodott ˝or ´eszlelte a deton´aci´ot, ´es ´ertes´ıtette a rend˝ors´eget.” (Helyesen: tart´ ozkod´ o .) A befejezett mell´ ekn´ evi igen´ ev haszn´alat´anak m´asik sarkalatos pontja — nyelvhelyess´egi szempontb´ol — az az eset, amikor a mondatban ´ all´ıtm´ anyk´ ent szerepel. Erre szab´alyosan csak akkor ker¨ ulhet sor, ha: (a) az igen´ev ´allapotot jel¨ol, (b) ´alland´o tulajdons´agot fejez ki, (c) elvesztette igei term´eszet´et, (d) mell´ekneves¨ ult, (e) fokozhat´o: b´ agyadt, f´ aradt, s´ apadt, 92

nyugodt, inger¨ ult, rekedt, kopott, gy˝ ur¨ ott, romlott, foglalt stb. (a bar´atom f´ aradt, a viselked´ese nagyon nyugodt, ez a nadr´ag kopott). Ker¨ ulend˝o a befejezett mell´ekn´evi igen´ev ´all´ıtm´anyk´ent val´o haszn´alata, ha az nem felel meg az im´enti k¨ovetelm´enyeknek. Nyelvm˝ uvel´es¨ unk a legut´obbi id˝okig helytelen´ıtette a kiz´ art ´es az adott igenevek ´all´ıtm´anyi haszn´alat´at: Kiz´ art, hogy ilyen megt¨ort´enhet. Adott k´et egyenes. . . A hib´aztat´as ellen´ere teljesen megszokott´a v´alt mindk´et forma, ´es sokak egy´altal´an nem ´erzik helytelennek. (Az aj´anlott v´altozatok: Ki van z´ arva vagy Kiz´ art dolog; illetve: Adva van k´et egyenes.) Hasonl´oan gyakori a bizony´ıtott, biztos´ıtott, tiszt´ azott, eld¨ ont¨ ott, megoldott, ell´ atott igenevek ´all´ıtm´anyi szerepe, de az ilyen mondatokat c´elszer˝ u ´atfogalmazni: Ker¨ ulend˝o Ez az u ¨gy m´eg nem tiszt´ azott.

Javasolt v´altozat Ezt az u ¨gyet m´eg nem tiszt´ azt´ ak/tiszt´ aztuk. Ez az u ¨gy m´eg nincs tiszt´ azva. Ez az u ¨gy m´eg nem tiszt´ az´ odott.

Az anyagell´at´as nem biztos´ıtott. Az anyagell´at´as nincs biztos´ıtva. Stb. Az u ¨zlet riaszt´oval ell´ atott.

Az u ¨zlet riaszt´oval van ell´ atva.

Az al´abbi u ¨d¨ ul´esi t´aj´ekoztat´o s˝ ur´ıtve tartalmazza ezt a t´ıpushib´at, s egyben mutatja elterjedts´eg´et is: ,,Az eg´esz ter¨ ulet beker´ıtett, a g´epkocsik biztons´agos ˝orz´ese megoldott. Az u ¨d¨ ul˝o ¨onell´at´os, a k¨ozelben bev´as´arl´asi lehet˝os´eg biztos´ıtott.” Az el˝oz˝oekhez hasonl´oan ezeket a mondatokat is t¨obbf´elek´eppen tudjuk kijav´ıtani: nyugodtan alkalmazhatjuk a hat´aroz´oi igen´ev l´etig´es szerkezet´et, vagy az igenevet ig´ev´e alak´ıtjuk, de egy´eb m´odja is elk´epzelhet˝o a g¨ord¨ ul´ekeny fogalmaz´asnak: ,,Az eg´esz ter¨ ulet be van ker´ıtve, a g´epkocsik biztons´agos ˝orz´ese meg van oldva (vagy: ˝orz´es´et megoldjuk ; ˝orz´es´er˝ol gondoskodunk stb.). A k¨ozelben bev´as´arl´asi lehet˝os´eget biztos´ıtunk (vagy: A k¨ozelben bev´ as´ arolhatnak .).” A hat´aroz´oi igen´ev l´etig´es szerkezet´et sokan — t´evesen — magyartalannak v´elik, ez´ert nem merik haszn´alni. Pedig ebben a helyzetben, teh´at ´allapothat´aroz´ok´ent nincs mit kifog´asolni rajta (b˝ovebben l. a 96. oldalon). A befejezett mell´ekn´evi igen´ev ´all´ıtm´anyi szerepben ugyan´ ugy szem´elytelen, mint p´eld´aul a hivatalos nyelv terpeszked˝o kifejez´eseinek egyike-m´asika (b˝ ovebben l. a 46. oldalon). Ezt a zavar´o szem´elytelens´eget mindenk´eppen 93

c´elszer˝ u valahogyan feloldanunk, p´eld´ aul t¨obbes sz´am 1. vagy t¨obbes sz´am 3. szem´ely˝ u hat´arozatlan, illet˝oleg ´altal´anos alany alkalmaz´as´aval (megoldjuk, gondoskodunk ; bev´ as´ arolhatnak ). Az eml´ıtett jav´ıt´asi lehet˝os´egek b´armelyike jobb, mint az eredeti mondatokban l´ev˝o, a magyar f¨ ulnek szokatlan szerkezet. V´eg¨ ul k¨ovetkezz´ek n´eh´any egyedi hiba (z´ar´ojelben a jav´ıtott v´altozattal): A Pet˝ofi utca teljes eg´esz´eben lez´ art a forgalom el˝ol. (. . .le van z´ arva. . .) A haja k¨oz´epen elv´ alasztott. (. . .van elv´ alasztva) A biztons´agi motoz´asok a b¨ untet´es-v´egrehajt´asi int´ezm´enyekben v´aratlanul elrendeltek. (. . .motoz´asokat v´aratlanul rendelik el. . .) A szarvascs˝or˝ u madarak a f¨ ug´ere utaltak . (. . .vannak utalva) A b´anyanyit´as u ´tja enged´elyekkel kik¨ ovezett. (. . .van kik¨ ovezve) b) Be´ all´ o mell´ ekn´ evi igen´ ev Mell´ekn´evi jelleg´eb˝ol ered legterm´eszetesebb ´es leg´altal´anosabb szerepe, a jelz˝oi haszn´alat: elolvasand´ o k¨onyv, elv´egzend˝ o feladat, k¨ ovetend˝ o p´elda. Idegenszer˝ us´eg a be´all´o mell´ekn´evi igen´evnek c´elhat´aroz´ok´ent vagy c´elhat´aroz´oi mell´ekmondat ´ert´ek´eben val´o alkalmaz´asa: A k´erd´est tanulm´ anyozand´ o , vizsg´al´obizotts´agot k¨ uldenek ki. Ez a furcsa szerkezet is t¨obbf´elek´eppen helyettes´ıthet˝o: hat´aroz´oragos n´evsz´oval, illet˝oleg mell´ekmondattal. Ha lehet, maradjunk az egyszer˝ ubb megold´asn´al, a ragos f˝on´evn´el: A k´erd´es tanulm´ anyoz´ as´ ara. . . Nyelvtanilag term´eszetesen j´o a hosszabb v´altozat is: Vizsg´al´obizotts´agot k¨ uldenek ki, hogy a k´erd´est tanulm´ anyozz´ ak . Az eff´ele szerkeszt´esm´od a sajt´onyelvben fordul el˝o t¨obbsz¨or, els˝osorban akkor, amikor a v´alaszt´ekoss´agra t¨orekszik a sz¨oveg k´esz´ıt˝oje. Pedig nyelv¨ unk hagyom´anyait´ol idegen a be´all´o mell´ekn´evi igen´ev mell´ekmondat ´ert´ek˝ u haszn´alata. N´eh´any tov´abbi p´elda, z´ar´ojelben a legr¨ovidebb jav´ıt´asi v´altozattal: ,,A k´art enyh´ıtend˝ o , a t´arsv´allalatok is felaj´anlott´ak seg´ıts´eg¨ uket.” (A k´ar enyh´ıt´es´ere. . .) ,,Az MTK edz˝oje a gy˝ori j´at´ekosokat felt´erk´epezend˝ o ´erkezett a v´arosba.” (. . .j´at´ekosok felt´erk´epez´es´ere) A sz´epirodalmi ig´eny˝ u publicisztik´aban is tal´alkozhatunk ilyen mondattal: ,,A f˝ooszt´alyvezet˝o u ´r csendes mag´any´aban n´eha-n´eha beny´ ul az ´ır´oasztal legals´o fi´okj´aba az ott lapul´o szobrocska kopasz kobakj´ar´ol a r´atelepedett port let¨ orlend˝ o .” 94

Ebben az esetben nem helyettes´ıthetj¨ uk ragos n´evsz´oval a kifog´asolt igenevet, hanem mell´ekmondatot kell kialak´ıtanunk: ,,. . .beny´ ul az ´ır´oasztal legals´o fi´okj´aba, hogy az ott lapul´o szobrocska kopasz kobakj´ar´ol let¨ or¨ olje a r´atelepedett port.” c) Igek¨ ot˝ os mell´ ekn´ evi igenevek sz´ orendje Igek¨ot˝os ig´eket haszn´alva, bizonyos esetekben elv´alik egym´ast´ol a k´et sz´oelem, ´es az igek¨ot˝o az ige m¨og´e ker¨ ul. Leggyakrabban a tagad´o mondatokra jellemz˝o az igek¨ot˝o h´atravet´ese, illet˝oleg m´eg akkor ker¨ ul r´a sor, amikor hangs´ ulyos hat´aroz´o el˝ozi meg az igei ´all´ıtm´anyt: megn´ezem

nem n´ezem meg (De: Nem megn´ezem, hanem elolvasom ezt a sz´ınm˝ uvet.)

el´erem

alig ´erem el

bemegyek

a h´ azba megyek be (nem a gar´azsba)

Az igek¨ot˝os igenevek ¨osszeforrottabbak, mint az igek¨ot˝os ig´ek, ´es nem is v´alnak el igek¨ot˝oj¨ ukt˝ol minden im´ent jelzett helyzetben, de a tagad´osz´o sz´etv´alasztja a k´et elemet, p´eld´aul a befejezett mell´ ekn´ evi igen´ ev jelz˝ oi szerep´ eben: a le nem ´ırt mondat, a meg nem oldott feladat, az al´ a nem ´ırt szerz˝od´es, ´ at nem gondolt akci´o, el nem v´ al´ o igek¨ot˝o (helytelen teh´at: a nem le´ırt mondat, a nem megoldott feladat, a nem al´ a´ırt szerz˝od´es, nem ´ atgondolt akci´o, nem elv´ al´ o igek¨ot˝o). A jelent´es f¨ uggv´eny´eben ´elj¨ unk ink´abb az -atlan, -etlen k´epz˝os mell´eknevekkel: a megoldatlan feladat, az ´ atgondolatlan akci´o. A legt¨obb hiba a -hat´ o, -het˝ o k´epz˝os folyamatos mell´ ekn´ evi igenevek tagad´ o´ all´ıtm´ anyi haszn´ alat´ aban mutatkozik. Ennek az ´altal´anoss´a v´al´o jelens´egnek a val´osz´ın˝ u oka, hogy az el˝oz˝oekben v´azoltak szerint ¨osszeforrottabbnak t˝ unik az ilyen igen´ev, mint maga az ige. Mindezek ellen´ere aj´anlatosabb meg˝orizni a hagyom´anyos sz´orendet: Ker¨ ulend˝o

Javasolt sz´orend

Ez a feladat nem megoldhat´ o . Ez a feladat nem oldhat´ o meg. A lak´as nem eladhat´ o.

A lak´as nem adhat´ o el .

A k´et k´ep nehezen ¨ osszet´eveszthet˝ o.

A k´et k´ep nehezen t´eveszthet˝ o¨ ossze.

A val´os´ag aligha t´ ulsz´ arnyalhat´ o.

A val´os´ag aligha sz´ arnyalhat´ o t´ ul. 95

Egyes esetekben aj´anlatosabb lenne — az egy´ebk´ent m´as jelent´es´arnyalat´ u — -hatatlan, -hetetlen k´epz˝o alkalmaz´asa (r´eszletesen l´asd a 85. oldalon). Vannak, akik u ´gy ´erzik: a nem megoldott kev´esb´e hat´arozott, enyh´ebb meg´allap´ıt´as, mint a meg nem oldott. Ezt egyel˝ore csak ´alszab´alynak tarthatjuk. d) Hat´ aroz´ oi igen´ ev A mai iskolai nyelvtanok tan´ıt´asa szerint a hat´aroz´oi igen´ev k´epz˝oje a -va, -ve, -v´ an, -v´en, melyek k¨oz¨ ul az ut´obbi kett˝o r´egies alak. Ez ´ıgy is van, de ´erdemes tov´abb ´arnyalnunk a r´oluk alkotott elk´epzel´es¨ unket. Eredetileg a -va, -ve m´od- ´es ´allapothat´aroz´ot jel¨olt, a -v´ an, -v´en pedig id˝o- ´es okhat´aroz´ot. Napjainkban a -va, -ve m´ar mind a n´egy k¨or¨ ulm´enyt kifejezi, de a -v´ an, -v´en tov´abbra is csak id˝ore ´es okra vonatkozik, szabadon teh´at nem cser´elhet˝ok f¨ol egym´assal: sietve fel¨olt¨ozk¨odik fekve marad a szob´aba l´epve (l´epv´en) k¨osz¨ont a k¨or¨ ulm´enyeit ismerve (ismerv´en) seg´ıtem ˝ot

— — — —

m´od ´allapot id˝o ok

Az im´entiek f´eny´eben t´eves archaiz´al´as a k¨ovetkez˝o szerkezetek hat´aroz´oi igeneve: sietv´en ¨olt¨ozk¨odik, fekv´en marad. A hat´aroz´oi igen´ev l´ etig´ es szerkezet´ et (be van csukva, el van t´eve, le van ´ırva) egyesek idegenszer˝ unek v´elt´ek, ´es t´evesen hib´aztatt´ak. E miatt a nyelvm˝ uvel˝o babona miatt sokan nem merik haszn´alni a hat´aroz´oi igenevet az ilyen mondatokban. A k´erd´es ¨osszetetts´ege r´eszletesebb vizsg´al´od´ast tesz sz¨ uks´egess´e, ´es nem el´egedhet¨ unk meg a sz˝ ukszav´ u ´altal´anoss´agokkal. A sz´oban forg´o szerkezet helyes, illet˝oleg helytelen volta ugyanis t¨obb k¨or¨ ulm´enyt˝ol f¨ ugg. Azt viszont lesz¨ogezhetj¨ uk, hogy a germanizmus v´adja nem felel meg a val´os´agnak, mivel ez a kifejez´est´ıpus nyelv¨ unkben igen r´egi, nyomai az ugor nyelvekhez vezetnek vissza. A n´epnyelvben ´es a n´epdalokban ´epp´ ugy tal´alkozunk vele, mint legjobb ´ır´oink, k¨olt˝oink nyelvhaszn´alat´aban: ´ G´abor Aron r´ez´agy´ uja fel van vir´ agozva. (N´epdal) Be van fejezve a nagy m˝ u. . . (Mad´ ach Imre: Az ember trag´edi´ aja) A poszt´o meg van v´eve r´eg. . . (Pet˝ ofi S´ andor: Pat´ o P´ al u ´r) 96

Nincs tal´an m´eg elfeledve a dal. . . (Tompa Mih´ aly: A mad´ ar, fiaihoz) Vegy¨ uk sorra azokat az eseteket, amikor helyes a hat´aroz´oi igen´ev l´etig´es szerkezete. Gyakran fejez¨ unk ki ilym´odon ´ allapotot, ´ allapotv´ altoz´ ast vagy megv´altozott ´allapotot: meg van f´ azva, el van keseredve, le van t¨ orve, ki van mer¨ ulve, meg van ijedve, fel van bosszantva, be van gombolkozva, be van kenve, el van m´ azolva, ki van festve. ´ ekeltethetj¨ Erz´ uk a cselekv´ es befejezetts´ eg´ et, eredm´ enyess´ eg´ et: ki van nyitva, be van csukva az ablak, a p´enz be van fizetve, az u ¨gy el van int´ezve, a t´aska be lett hozva, a r´adi´o m´ar be van kapcsolva, a huzal meg van fesz´ıtve. Amikor a cselekv˝o alanyt nem ismerj¨ uk, vagy megjel¨ol´es´et nem tartjuk sz¨ uks´egesnek, c´elszer˝ unek, akkor a szem´ elytelens´ eg, illet˝oleg az ´altal´anos vagy hat´arozatlan alany kifejez´es´ere alkalmas a hat´aroz´oi igen´ev: a k´erd´es ezzel nincs megoldva; be van bizony´ıtva az, hogy. . .; minden egy lapra volt f¨ olt´eve; meg vagyok ´en veled ´ aldva; ki lesznek z´ arva a versenyb˝ol; meg leszel mondva; a dolgozatok ki vannak jav´ıtva, t´ alalva van az eb´ed. Az im´ent taglalt h´arom t´enyez˝o — az ´allapot, a befejezetts´eg ´es a szem´elytelens´eg — nem v´alaszthat´o el mereven egym´ast´ol, a kifejez´esekben egyszerre t¨obb is ´erv´enyes¨ ulhet: az ablak ki van nyitva — ez nemcsak a befejezetts´egre utal, hanem helyzetet, ´allapotot is ´erz´ekeltet; de az ablak az´ert van kinyitva, mert kinyitott´ ak (hat´arozatlan alany), vagy pontosabban mert P´eter kinyitotta (de a cselekv˝o alanyt nem k´ıv´antuk megnevezni). A m´asodik csoport p´eld´aiban nemcsak a bejezetts´eg, hanem a szem´elytelens´eg is megfigyelhet˝o: a p´enz be van fiezetve, mert befizett¨ uk/befizett´ek ; az u ¨gy el van int´ezve, mert elint´ezt¨ uk/elint´ezt´ek/elint´ezte a f˝on¨ok. L´athattuk teh´at, hogy a t´eves helytelen´ıt´esek ellen´ere sokszor szab´alyos a hat´aroz´oi igen´ev l´etig´es szerkezete. K¨ovetkezzenek azok a t´ıpusp´eld´ak, mondatbeli helyzetek, amikor viszont nem fogadhat´o el ez a kifejez´esm´od. Ker¨ ulend˝ o a hat´aroz´oi igen´ev akkor, amikor a cselekv˝o alany megnevez´ese miatt mag´at a cselekv´est term´eszetesebb ig´evel kifejezni: ˝ok el vannak menve, a gyerek m´ar meg van ´erkezve, a macska fel van m´ aszva a tet˝ore, a csal´ad a h´etv´eg´en ki volt r´ andulva, a szomsz´edaink most el vannak utazva. Ilyeneket a mindennapi besz´edben, a k¨oznyelv als´o szintj´en, illet˝oleg a nyelvj´ar´asokban gyakran hallani, de a v´alaszt´ekos st´ılus ´es az ´ırott nyelv m´as kifejez´esform´akat ig´enyel helyett¨ uk. Teh´at az im´entiek helyesen: ˝ok elmentek , a gyerek m´ar meg´erkezett, a macska felm´ aszott a tet˝ore, a tet˝on van, a csal´ad kir´ andult, a szomsz´edaink elutaztak , nincsenek itthon. Olykor udvariass´agi szempontok sz´olnak a hat´aroz´oi igen´ev 97

haszn´alata ellen. Nyelvtanilag ugyan helyesek a k¨ovetkez˝o mondatok, de a besz´edhelyzet miatt m´egsem aj´anlhatjuk ˝oket: Rendezve van a sz´amla? Itt lesz fogyasztva? A pinc´erek ilyen ´es hasonl´o k´erd´esei az´ert fogalmaz´odnak meg, mert a megsz´olal´ok el szeretn´ek ker¨ ulni a k¨ozvetlen megsz´ol´ıt´ast, teh´at ragaszkodn´anak a szem´elytelen szerkezethez. Erre — mint az el˝obb l´attuk — val´oban alkalmas a hat´aroz´oi igen´ev, m´egis az illend˝os´eg u ´gy k´ıv´anja, ¨ m´ hogy az el˝obbi rideg mondatokat tegy¨ uk szerm´elyesebb´e: (On) ar rendezte a sz´ aml´ a(j´ a)t? Tetszett m´ar rendezni. . . Sz´ıveskedett m´ar rendezni. . . Itt fogyasztja? Itt tetszik/k´ıv´ anja fogyasztani? A tan´arok nyelvhaszn´alat´aban ´ durva hib´anak sz´am´ıt a k¨ovetkez˝o k´erd´est´ıpus: Meg vagyok ´ertve? Ertve ´ ´ vagyok? (Helyesen: Ertik? Ertitek? Meg´ertett´etek? ) 2. N´ evel˝ ok A n´evel˝okre meglehet˝osen kev´es figyelem fordul, pedig elhagy´asuk vagy f¨ol¨osleges kit´etel¨ uk jelent˝os ´ertelmi k¨ ul¨onbs´eget okozhat. Haszn´alatukat bonyolult szok´as- ´es szab´alyrendszer ir´any´ıtja, amelyb˝ol itt csup´an n´eh´any jellegzetes t´ıpushib´at emel¨ unk ki. a) Hat´ arozott n´ evel˝ o Ahogy neve is mutatja, ez a n´evel˝o a hozz´a tartoz´o sz´o fogalomk¨or´et lesz˝ uk´ıti, hat´arozott´a teszi, s az ugyanolyan fajt´aj´ u dolgok k¨oz¨ ul egyet kiemel: A m´asodik v´ag´anyr´ol gyorsvonat indul, a m´asodik v´ag´any mellett, k´erj¨ uk, vigy´azzanak! (Helytelen: M´ asodik v´ag´anyr´ol gyorsvonat indul, m´ asodik v´ag´any mellett. . .) A sz¨ uks´eges hat´arozott n´evel˝o elhagy´asa gyakori hiba ki´ır´asokban, feliratokban: Helytelen P´enzt´ art´ ol val´o t´avoz´as ut´an reklam´aci´ot nem fogadunk el. F˝ ure l´epni tilos! Vezet´ek ´erint´ese ´eletvesz´elyes! Tet˝ on dolgoznak!

Helyes A p´enzt´ art´ ol val´o t´avoz´as ut´an. . . A f˝ ure l´epni tilos! A vezet´ek ´erint´ese ´eletvesz´elyes! A tet˝ on dolgoznak!

A hivatalos nyelv egyik saj´atoss´aga, hogy sokszor elmarad a n´elk¨ ul¨oz¨ esz ind´ıtv´anyozta. . . V´ hetetlen hat´arozott n´evel˝o: Ugy´ adlott kijelentette. . . V´ed˝ o ´all´aspontja szerint. . . Felperes k´arig´enyt jelentett be. . . Alperes v´edekez´es´eben el˝oadta. . . (Helyesen: Az u ¨gy´esz . . . A v´ adlott. . . A v´ed˝ o. . . Stb.) Ezekben a p´eld´akban a k¨oznevek mintegy tulajdonneves¨ ulnek, de ezt a szeml´eletbeli ´atalakul´ast (vagy ink´abb modoross´agg´a v´al´o egyszer˝ us¨od´est) nyelvileg semmif´elek´eppen sem fogadhatjuk el. Ugyancsak helytelenek a k¨ovetkez˝o mondatr´eszletek: Illet´ekes szervek enged´elyezt´ek. . . Szerz˝ od˝ o felek meg´allapodtak abban. . . Fent nevezett szem´ely. . . Eml´ıtetteken 98

k´ıv¨ ul megjegyzem. . . El˝ oz˝ oekben sz´o volt arr´ol. . . Helyesen mindegyik kifejez´es el˝ott szerepelnie kell a hat´arozott n´evel˝onek: Az illet´ekes szervek enged´elyezt´ek. . . A fent nevezett szem´ely. . . Stb.) A mondatok id˝ohat´aroz´oi sz´oszerkezeteinek ´el´er˝ol is indokolatlanul elmarad a n´evel˝o: Helytelen J¨ ov˝ o h´eten utazunk. Els˝ o pillanatban tudtam. . . Ut´ obbi id˝ oben tapasztaltam. . . Utols´ o percben ´erkezett. Erre k´es˝ obbiekben m´eg visszat´er¨ unk.

Helyes A j¨ ov˝ o h´eten utazunk. Az els˝ o pillanatban tudtam. . . Az ut´ obbi id˝ oben tapasztaltam. . . Az utols´ o percben ´erkezett. Erre a k´es˝ obbiekben m´eg visszat´er¨ unk.

A hat´arozott n´evel˝ore akkor nincs f¨olt´etlen¨ ul sz¨ uks´eg, ha a hozz´a kapcsol´od´o f˝onevet birtokos szem´elyjellel l´atjuk el: V´ed˝ onk ´all´aspontja szerint. . . alperes¨ unk v´edekez´es´eben el˝oadta. . . Illet´ekes szerveink enged´elyezt´ek. . . Ez azonban nem ´altal´anos szab´aly, ´es sok mindent˝ol f¨ ugg. Van olyan besz´edhelyzet, amikor mindk´et v´altozat elfogadhat´o: P´enzt´ arunkt´ ol val´o t´avoz´as ut´an reklam´aci´ot nem fogadunk el. A p´enzt´ arunkt´ ol val´o t´avoz´as ut´an reklam´aci´ot nem fogadunk el. Nyelvi babona az, hogy a hat´arozott n´evel˝o nem ´allhat tulajdonnevek el˝ott. Egyr´eszt ez a meg´allap´ıt´as t´ uls´agosan ´altal´anos, mert a t´ajegys´egnevek n´evel˝osek (a Kisalf¨ old¨ on sz¨ ulettem), de a megyenevek n´evel˝otlenek (Borsodban sz¨ ulettem); az ´allamnevek n´evel˝osek (a Magyar K¨ ozt´ arsas´ agban sz¨ ulettem), de az orsz´agnevek n´evel˝otlenek (Magyarorsz´ agon sz¨ ulettem); a foly´onevek n´evel˝osek (nagy foly´onk a Duna ´es a Tisza), de a kontinensek neve n´evel˝otlen (lak´ohely¨ unk Eur´ opa) — ´es m´eg folytathatn´ank a sort. Az el˝obbi pontatlan meg´allap´ıt´ast u ´gy ´arnyalhatjuk, hogy bizonyos tulajdonnevek ´altal´aban n´evel˝o n´elk¨ ul ´allnak, m´ıg m´as tulajdonnevek n´evel˝ovel. A tov´abbiakban a n´ evel˝ otlen tulajdonnevekkel foglalkozunk. B´ar k¨ozvetlen¨ ul hozz´ajuk nem kapcsol´odik n´evel˝o, el˝ofordulhat olyan mondatbeli helyzet, hogy m´egis sz¨ uks´eg van a kit´etel´ere. Akkor lehets´eges ez, ha a n´evel˝o valamely k¨ovetkez˝o mondatr´eszre vonatkozik. Gyakori hiba ilyenkor a sz¨ uks´eges a, az elmarad´asa: Helytelen A miniszt´erium visszautas´ıtja Kov´ acs L´ aszl´ ot ´ert v´adakat. Reag´alni szeretn´ek T´ oth S´ andor ´altal elmondottakra.

Helyes A miniszt´erium visszautas´ıtja a Kov´acs L´aszl´ot ´ert v´ adakat. Reag´alni szeretn´ek a T´oth S´andor ´altal elmondottakra. 99

Ismered P´etert˝ ol balra ´all´o sz˝ oke l´anyt?

Ismered a P´etert˝ol balra ´all´o sz˝oke l´ anyt?

Egyszer˝ u ´atalak´ıt´assal, mondatsz˝ uk´ıt´essel meggy˝oz˝odhet¨ unk a hat´arozott n´evel˝o sz¨ uks´egess´eg´er˝ol: A miniszt´erium visszautas´ıtja a v´ adakat. Reag´alni szeretn´ek az elmondottakra. Ismered a sz˝ oke l´ anyt? A n´evel˝o teh´at nem a tulajdonnevekre, hanem a k¨oznevekre vonatkozik, csakhogy p´eld´ainkban tulajdonnevet is tartalmaz´o al´arendelt b˝ov´ıtm´eny ´ekel˝od¨ott k¨oz´ej¨ uk, ´es emiatt a n´evel˝o elv´alt a szav´at´ol. Hasonl´o a helyzet az al´abbiakban is: Abban az id˝oben m´eg a Buda¨ orsi u ´ti koll´ egiumban laktam. Szombat hajnalban a Budapest—P´ecs vas´ utvonalon, Sz´azhalombatta k¨ozel´eben s´ ulyos baleset t¨ort´ent. A nyelvm˝ uvel´es r´eg´ota kifog´asolja a hat´arozott n´evel˝onek a szem´elynevek el˝otti f¨ol¨osleges alkalmaz´as´at. A szem´ elynevek m´ar eleve hat´arozottak, ´ıgy sz¨ uks´egtelen hozz´ajuk kapcsolni a n´evel˝ot. Ennek ellen´ere sokan u ´gy ´erzik, m´as st´ılus´ert´ek˝ u a n´evel˝os szem´elyn´ev. A n´epnyelvben, a t´arsalg´asi nyelvben ´es az ´ertelmis´egiek kifejez´esm´odj´aban egyar´ant f¨ollelhet˝o jelens´egr˝ol m´egis azt mondhatjuk, hogy ker¨ ulend˝o modoross´ag: A Feri azt u ¨zente. . . Ma m´ar l´attad a Kl´ arik´ at? A Latinovits szavalta ezt a verset. A T¨ or˝ ocsik j´atszotta a f˝oszerepet. (Helyesen: mindegyik mondatban n´evel˝otlen a szem´elyn´ev.) b) Hat´ arozatlan n´ evel˝ o Kevesebb gond ad´odik a hat´arozatlan n´evel˝o haszn´alat´aban. Egyetlen esetet emel¨ unk ki: a n´evsz´oi ´all´ıtm´any el˝otti idegenszer˝ u alkalmaz´as´at. Sok m´as nyelvben ugyanis ilyenkor n´elk¨ ul¨ozhetetlen valamilyen n´evel˝o — a hat´arozott h´ıj´an kell a hat´arozatlan. A magyart´ol viszont idegen ez a szerkeszt´esm´od: A sas egy nagy test˝ u mad´ ar . Miskolc egy hatalmas ipari v´ aros. P´eter egy okos fi´ u . (Helyesen: A sas nagy test˝ u mad´ ar . Miskolc hatalmas ipari v´ aros. P´eter okos fi´ u .) A k¨oznyelvben m´eg gyakoribb ugyanennek a mondatt´ıpusnak a tagad´o v´altozata: Nem volt egy j´o meccs. L´attam, de nem egy izgalmas film. Nem volt egy k¨onny˝ u helyzet! Ez legf¨oljebb a bizalmas st´ılusban fogadhat´o el, az ig´enyes megnyilatkoz´asokban, valamint az ´ır´asos munk´akban kifog´asolhat´o. Helyesen teh´at: Nem volt j´o meccs. L´attam, de nem izgalmas a film. Nem volt k¨onny˝ u helyzet! 3. N´ evut´ ok A n´evut´ok — a hat´aroz´oragokhoz hasonl´oan — k¨ ul¨onb¨oz˝o k¨or¨ ulm´enyeket, viszonyokat fejeznek ki n´evsz´okhoz kapcsol´odva, p´eld´aul helyet, id˝ot, okot, c´elt stb.: al´ a, alatt, al´ ol, felett, mellett, miatt, r´esz´ere, v´egett. A r´egi, 100

hagyom´anyos n´evut´okon k´ıv¨ ul nagy sz´amban keletkeznek u ´jak is, els˝osorban ragos n´evsz´okb´ol: alkalommal, ´erdek´eben, kapcsolatban, keret´eben, k¨ ovetkezt´eben, tekintet´eben, vonatkoz´ as´ aban. F˝oleg a hivatalos nyelvhaszn´alat alkalmazza el˝oszeretettel a bonyolultabb, terjedelmesebb n´evut´okat, kiszor´ıtva ezzel az egyszer˝ ubb megold´asokat: a hagyom´anyos n´evut´okat vagy pedig a m´eg egyszer˝ ubb hat´aroz´oragokat. Ugyanolyan folyamatr´ol van sz´o, mint az u ´gynevezett terpeszked˝o kifejez´esek eset´eben (b˝ovebben l. a Szavak ´es ´alland´o sz´okapcsolatok helyes haszn´alata c´ım˝ u fejezet I/5. pontj´at). Alapszab´alyk´ent azt mondhatjuk: ha a hat´aroz´oragos n´evsz´ohoz k¨ozel ´all´o n´evut´ot egy´ertelm˝ uen helyettes´ıthetj¨ uk valamilyen megszokottabb n´evut´oval vagy hat´aroz´oraggal, akkor c´elszer˝ u a r¨ovidebb megold´ast v´alasztani: Ker¨ ulend˝o ¨ Ot alkalommal j´artam n´ala. Mindent megtesz¨ unk a j´o u ¨gy ´ erdek´ eben. A szerz˝ od´es ´ ertelm´ eben j´arunk el. . . .a m´ ult ´ev folyam´ an . . .a tegnapi nap folyam´ an . . .a t´ argyal´ as folyam´ an A tan´ acskoz´ as keret´ eben megvitatt´ak a kialakult helyzetet. A baleset szem´elyi mulaszt´ as k¨ ovetkezt´ eben k¨ovetkezett be. Az u ¨nnepelt r´ esz´ ere ´atadt´ak a kit¨ untet´est. A megbesz´el´es sor´ an felsz´ınre ker¨ ultek az ellent´etek.

Aj´anlott ¨ Otsz¨ or j´artam n´ala. Mindent megtesz¨ unk a j´o u ¨gy´ ert. A szerz˝ od´es szerint j´arunk el. . . .a m´ ult ´evben; tavaly . . .a tegnapi nap(on); tegnap . . .a t´ argyal´ ason A tan´ acskoz´ ason megvitatt´ak a kialakult helyzetet. A baleset szem´elyi mulaszt´ as miatt k¨ovetkezett be. Az u ¨nnepeltnek ´atadt´ak a kit¨ untet´est. A megbesz´el´esen felsz´ınre ker¨ ultek az ellent´etek.

Egy¨ontet˝ uen nem vethetj¨ uk el a ragos n´evsz´ob´ol keletkezett n´evut´okat, olykor megvan a maguk szerepe, ´es hat´aroz´oraggal sem helyettes´ıthet˝ok bizonyos esetekben. Az elvontabb k¨or¨ ulm´eny kifejez´es´ere haszn´alhat´o kapcsolatban, tekintet´eben, vonatkoz´ as´ aban, vonatkoz´ oan, vonatkoz´ olag meglehet˝osen gyakoriak a hivatalos nyelvben, egyszer˝ u jav´ıt´asi m´od m´egsem l´etezik kik¨ usz¨ob¨ol´es¨ ukre, teh´at k¨or¨ ulm´enyess´eg¨ uk ellen´ere sz¨ uks´egesek. Legf¨oljebb a mondatok ´atfogalmaz´as´aval tehetj¨ uk g¨ord¨ ul´ekenyebb´e a vel¨ uk szerkesztett kifejez´eseket: 101

A sz´ all´ as tekintet´ eben nincsenek k¨ ul¨on¨os ig´enyeink. A sz´ all´ assal szemben nem t´amasztunk k¨ ul¨on¨os ig´enyeket. A kock´ azat ´es a mell´ekhat´ asok tekintet´ eben k´erdezze meg orvos´at vagy gy´ogyszer´esz´et. A kock´ azatr´ ol ´es a mell´ekhat´ asokr´ ol k´erdezze meg orvos´at vagy gy´ogyszer´esz´et. Aggodalmunk a termel´es visszaes´ese vonatkoz´ as´ aban nem v´alt be. A termel´es visszaes´es´evel kapcsolatos aggodalmunk nem v´alt be. F´elt¨ unk a termel´es visszaes´es´et˝ ol , aggodalmunk azonban alaptalannak bizonyult. Az u ¨l´es t´ argysorozat´ anak vonatkoz´ as´ aban nincs t¨obb hozz´asz´ ol´as. Az u ¨l´es t´ argysorozat´ aval kapcsolatban nincs t¨obb hozz´asz´ol´as. Az u ¨l´es t´ argysorozat´ ahoz nincs t¨obb hozz´asz´ol´as. Ha ¨osszehansonl´ıtjuk a vonatkoz´ as´ aban, tekintet´eben, kapcsolatban n´evut´ okat — amelyek tal´an az ¨osszes k¨oz¨ ul a leghivatalosabb ´ız˝ uek —, akkor az els˝ot rendk´ıv¨ ul szerencs´etlennek tarthatjuk, az ut´obbi kett˝ore viszont nagyobb sz¨ uks´eg¨ unk van. Egy´ eb n´ evut´ ok nyelvhelyess´egi k´erd´esei: alatt Ez alatt azt ´ertj¨ uk : kor´abban idegenszer˝ unek tartott´ak, egyszer˝ ubben, magyarosan: ezen azt ´ertj¨ uk . bel¨ ul T´ ulbonyol´ıtott szerkezet: valaminek a keret´en bel¨ ul , pl. az u ¨nneps´eg keret´en bel¨ ul . Helyesen: az u ¨nneps´egen. dac´ ara Az ellen´ere rokon ´ertelm˝ u p´arja: a rossz id˝ o dac´ ara — a rossz id˝ o ellen´ ere. A h´abor´ u el˝otti nyelvm˝ uvel´es — t´evesen — idegenszer˝ us´egnek min˝os´ıtette, ma m´ar nem kifog´asoljuk, csak a ford´ıtott sz´orend˝ u haszn´alat´at (dac´ ara a rossz id˝ onek ). fel´ e R´eszeshat´aroz´oi ´ert´ekben helytelen¨ ul haszn´alja a hivatalos nyelv: az iratokat tov´ abb´ıtottuk a miniszt´erium fel´ e , panaszt tesz¨ unk a fels˝ obb szervek fel´ e . Helyesen: a miniszt´eriumnak , a fels˝ obb szerveknek . 102

f¨ ol¨ ott Ker¨ ulend˝o: vitatkozik a k´erd´esek f¨ ol¨ ott, csod´ alkozik a t¨ ort´entek f¨ ol¨ ott; helyette jobb: vitatkozik a k´erd´esekr˝ ol , k´erd´eseken, csod´ alkozik a t¨ ort´enteken. kereszt¨ ul A kereszt¨ ul n´evut´oval els˝osorban helyhat´aroz´ot fejez¨ unk ki, ritk´abban id˝ohat´aroz´ot. Az ut´obbi esetben c´elszer˝ ubb m´as megold´ast v´alasztanunk: h´ onapokon kereszt¨ ul v´ artam — h´ onapokig v´ artam, h´ onapokon ´ at v´ artam. Egy´eb, elvontabb k¨or¨ ulm´enyeket ne ezzel a n´evut´oval ´erz´ekeltess¨ unk. Helytelen: a sajt´ on, a r´ adi´ on kereszt¨ ul ´ertes¨ ult r´ ola; az ¨ onkorm´ anyzaton kereszt¨ ul kapott seg´elyt; az ´ır´ o ezen a m˝ uv´en kereszt¨ ul. . . Helyes: a sajt´ ob´ ol, a r´ adi´ ob´ ol ´ertes¨ ult r´ ola; az ¨ onkorm´ anyzatt´ ol kapott seg´elyt; az ´ır´ o ebben a m˝ uv´eben, az ´ır´ o ezzel a m˝ uv´evel. . . l´ et´ ere Bizonyos fajta szembe´all´ıt´ast, ellentmond´ast ´erz´ekeltet¨ unk vele (pontosabban u ´gynevezett megenged´est, ami eml´ekeztet az ellent´etes viszonyra). Helyes: Szakember l´ et´ ere nem ismerte f¨ ol a hib´ at. (Azaz: Noha szakember, m´egsem ismerte f¨ ol a hib´ at. — Noha: megenged˝o k¨ot˝osz´o.) Helytelen: Szakember l´ et´ ere azonnal f¨ olismerte a hib´ at. Ebben a mondatban nincsen a szembe´all´ıt´ashoz hasonl´o megenged˝o jelent´estartalom, hanem bizonyos fajta okviszonyt kell kifejezn¨ unk: Mivel szakember, azonnal f¨ olismerte a hib´ at. Szakember l´ ev´ en azonnal felismerte a hib´ at. T´ıpushiba a l´et´ere ´es a l´ev´en f¨olcser´el´ese. mellett Ker¨ ulend˝o: a legjobb akarat mellett, ilyen felt´etelek mellett, nagy siker mellett j´ atssz´ ak, nagy r´eszv´et mellett temett´ek el ; helyette jobb: a legjobb akarattal, ilyen felt´etelekkel, nagy sikerrel j´ atssz´ ak, nagy r´eszv´ettel temett´ek el . miatt — v´ egett A miatt n´evut´o okot, a v´egett c´elt fejez ki: A sok es˝ o miatt ´ aradnak a foly´ ok. P´enzfelad´ as v´ egett ment a post´ ara. F¨olcser´el´es¨ uk, helytelen alkalmaz´asuk alapvet˝o hiba. Egyes t´ajnyelvekben gyakran haszn´alj´ak a v´egett n´evut´ot okhat´aroz´oi ´ert´ekben, de a normat´ıv nyelvv´altozatokban ez a gyakorlat ker¨ ulend˝o. r´ ev´ en — u ´ tj´ an Mindkett˝o eszk¨ozhat´aroz´os sz´oszerkezetekben haszn´alatos. A r´ev´en n´evut´o els˝osorban szem´elyekre, az u ´tj´ an egy´eb esetek kifejez´es´ere szolg´al: 103

A bar´ atom r´ ev´ en siker¨ ult jegyet szereznem. Hirdet´es u ´tj´ an ismerkedett meg k´es˝ obbi feles´eg´evel. ut´ an Ker¨ ulend˝o: m´ert´ek ut´ an csin´ altatott mag´ anak ruh´ at, helyette: m´ert´ek szerint k´esz´ıttetett mag´ anak ruh´ at.

4. K¨ ot˝ osz´ ok a) F¨ ol¨ osleges haszn´ alatuk Hib´anak min˝os´ıthetj¨ uk az ellent´etes k¨ot˝osz´ok halmoz´as´at (de azonban, de viszont). Az azonos tartam´ u k¨ot˝osz´ok halmoz´asa nem mindig helytelen, p´eld´aul a k¨ovetkeztet˝o mell´erendel´esekben szok´asos ´es szab´alyos (´ıgy teh´ at, ´ıgy h´ at). Az al´arendelt mell´ekmondatok igen gyakori k¨ot˝oszava a hogy. Mivel t´ uls´agosan megterhelt szavunk, b´atran elhagyhatjuk ott, ahol n´elk¨ ule is g¨ ord¨ ul´ekeny ´es vil´agos a mondat: Azt hiszem, (hogy ) k´es˝ o van m´ ar. Tudom, (hogy ) nincs bocs´ anat. Nem ´ertem, (hogy ) mit mondasz. Megk´erdezte, (hogy ) hogyan juthat el a m´ uzeumba. F¨ ugg˝o k´erd´esekben egym´as mell´e ker¨ ulhet a hogy k¨ot˝osz´o ´es a hogyan k´erd˝osz´o, az el˝obbi kihagy´as´aval jav´ıthatunk a mondat hangz´as´an. Fogalmaz´asunk ´es sz´ohaszn´alatunk v´altozatosabb´a t´etel´enek m´asik m´odja, hogy f¨ ugg˝o k´erd´esekben a vajon sz´ocsk´at haszn´aljuk. Ez napjainkban el´egg´e visszaszorult, pedig szerencs´esen ellens´ ulyozn´a a hogy t´ ulteng´es´et: Nem tudta eld¨onteni, hogy tiltakozzon-e a d¨ont´es ellen.

Nem tudta eld¨onteni, vajon tiltakozzon-e a d¨ont´es ellen.

Sz´amomra elk´epzelhetetlen, Sz´amomra elk´epzelhetetlen, hogy hogyan seg´ıthetn´ek rajta. vajon hogyan seg´ıthetn´ek rajta. Ha m´ar a vajon mellett d¨ont¨ott¨ unk, akkor m´ar nem kell kitenn¨ unk a hogy k¨ot˝osz´ot, a kett˝o egy¨ utt (hogy vajon) f¨ol¨osleges: Nem tudta eld¨ontetni, hogy vajon tiltakozzon-e a d¨ont´es ellen. A tilt´ o´ ertelm˝ u mell´ ekmondatok megszerkeszt´esekor is k´etf´elek´eppen j´arhatunk el:

104

Vigy´azz, hogy oda ne ´egjen az ´etel!

Vigy´azz, nehogy oda´egjen az ´etel!

Figyelmeztetett, hogy el ne k´essem.

Figyelmeztetett, nehogy elk´essem.

A k´etf´ele szerkezet: hogy . . . ne — nehogy. Hib´as kever´ekforma a hogy nehogy: Vigy´azz, hogy nehogy oda´egjen az ´etel! A k¨oznyelvben ´es a n´epnyelvben meglehet˝osen gyakori, de a v´alaszt´ekos ´el˝obesz´edben, valamint ´ır´asban elfogadhatatlan. Ugyancsak sz¨ uks´egtelen a hogy k¨ot˝osz´o a k¨ovetkez˝o kifejez´esekben: val´ osz´ın˝ uleg, hogy. . .; term´eszetesen, hogy. . . K´etf´ele j´o megold´as kevered´es´er˝ol van sz´o: Val´ osz´ın˝ u, hogy elmarad az el˝oad´as. Val´ osz´ın˝ uleg elmarad az el˝oad´as. (A jelens´eget b˝ovebben l. a 115. oldalon.) b) Sz´ orendi k´ erd´ esek Az egyszer˝ u szembe´all´ıt´asra haszn´alt k¨ot˝osz´oink k¨oz¨ ul az azonban, a viszont ´es a pedig nem a tagmondathat´aron ´all ebben az ´ertelemben, hanem a szembe´all´ıtott sz´ot k¨oveti: azonban ´ kicsi vagyok, ˝o viszont magas. En pedig ´ (Teh´at nem: En kicsi vagyok, azonban ˝o magas.) Az egyszer˝ u szembe´all´ıt´as az ellent´etnek az enyh´ebb foka. A hat´arozott ellent´etet (az u ´gynevezett megszor´ıt´o ellent´etet) leggyakrabban a de ´ k¨ot˝osz´oval fejezz¨ uk ki. Erezhet˝ o a k¨ ul¨onbs´eg az el˝oz˝o p´eld´an´al maradva: ´ En kicsi vagyok, de ˝o magas. A pedig k¨ot˝osz´o nemcsak szembe´all´ıt´o ellent´etes mondatokban szerepel, hanem kapcsolatos mondatokban ´es megenged˝o mell´ekmondatokban is. Az el˝obbi esetben sz´orendje megegyezik az im´ent t´argyalt form´aval: A b´aty´am tan´ar, a h´ ugom pedig ´ov´on˝o (kapcsolatos mell´erendel´es). A megenged˝o mell´ekmondat ´atmenti kateg´oria a mell´erendel´es ´es az al´arendel´es k¨oz¨ott, legegyszer˝ ubben jellegzetes k¨ot˝oszavair´ol ismerhetj¨ uk f¨ol: b´ ar , noha, j´ ollehet, holott, pedig. Ilyen ´ertelemben haszn´alva, a pedig k¨ot˝osz´o a mell´ekmondat ´el´en ´all: b´ ar M´ ar eg´eszen k´es˝o van noha siettem pedig A megenged˝o jelent´estartalmat m´ask´eppen is ki tudjuk fejezni: a mell´ekmondatban ´all´o ha . . . is k¨ot˝osz´ok egy¨ uttes alkalmaz´as´aval. A kor´abbi nyelvhaszn´alatban az volt a szok´as, hogy az is k¨ot˝osz´o ebben a mondatszerkezetben az ´all´ıtm´anyt k¨ovette: Ha ad´odtak is k¨ ul¨onbs´egek, azok nem jelent˝osek. (B´ ar ad´odtak. . . Noha ad´odtak. . .) 105

Megcsin´alom, ha addig ´elek is! Meg kell tenned mindenk´eppen, ha nem akarod is. Ez a sz´orendi k¨ot¨otts´eg nem mindig ´erv´enyes¨ ul a mai besz´edben: Ha ott lenn´ek is, akkor sem bizos, hogy tudn´ek seg´ıteni. Ha ott is lenn´ek. . . Az els˝o v´altozat a szab´alyos, de ezt sokan furcs´anak ´erzik, ´es helyette az ut´obbi mondat sz´orendj´et k¨ovetik. B´ar k¨ ul¨on¨osebb meg´ert´esi zavart nem okoz ez a kett˝oss´eg, m´egis nyelv¨ unk szeg´enyed´esek´ent ´ert´ekelhetj¨ uk a bemutatott eredeti sz´orend feled´esbe mer¨ ul´es´et. ´Igy ugyanis egybeolvad a kapcsolatos hozz´atold´o mondat ´es a megenged˝o mell´ekmondat sz´orendje. c) Vonatkoz´ o n´ evm´ asok A vonatkoz´o n´evm´asok k¨oz¨ott a legt¨obb bizonytalans´ag az aki, ami ´es amely(ik ) haszn´alat´aban mutatkozik. L´enyeges tudnival´o, hogy nem keverhet˝o ¨ossze a szem´elyre vonatkoz´o aki a t´argyra, csoportra, elvont dologra utal´o ami ´es amely n´evm´asokkal. Napjaink t´ıpushib´aja, hogy a szem´elyekb˝ol ´all´o csoportokat jel¨ol˝o gy˝ ujt˝onevekre helytelen¨ ul vonatkoztatj´ak az aki n´evm´ast: Helytelen A csal´ ad, akinek a feladata. . . Azok a v´ allalatok, akik. . . Att´ol a csapatt´ ol kaptunk ki, akit˝ ol legut´obb is. . . .a k¨ oz¨ ons´eg, akinek az ´ızl´ese. . .

Helyes A csal´ ad, amelynek a feladata. . . Azok a v´ allalatok, amelyek. . . Att´ol a csapatt´ ol kaptunk ki, amelyikt˝ ol legut´obb is. . . .a k¨ oz¨ ons´eg, amelynek az ´ızl´ese. . .

A hib´at az okozhatja, hogy a besz´el˝o a gy˝ ujt˝on´evvel jel¨olt fogalomban er˝osebbnek ´erzi a csoportot alkot´o egyes szem´elyeket, ´es m˝ uk¨odik benne az a szab´aly, hogy a szem´elyekre csak az aki vonatkoztathat´o, m´arpedig a csoportok emberekb˝ol ´allnak. Ez persze nyelvm˝ uvel˝o babona. De mivel p´eld´ainkban ¨osszefoglal´o megnevez´esekr˝ol van sz´o, semmif´elek´eppen sem alkalmazhat´o az aki n´evm´as. Tov´abbi gy˝ ujt˝onevek, amelyekre ugyanez a szab´aly ´erv´enyes: ifj´ us´ ag, k¨ oz¨ oss´eg, nemzet, n´ep, orsz´ ag, oszt´ aly, sereg, sz¨ ovetkezet, sz¨ ovets´eg, t´ arsas´ ag, t´ arsulat, t¨ omeg, vezet´es, vezet˝ os´eg. (Teh´at: az ifj´ us´ ag, amely . . .; a k¨ oz¨ oss´eg, amely . . .; a nemzet, amely (ik ). . .) Teh´at az aki csak szem´elyekre vonatkoztathat´o, de ez nem jelenti azt, hogy emberre csak ez a n´evm´as haszn´alhat´o. A mondat ´ertelm´et˝ol f¨ ugg˝oen sz¨ uks´eg lehet a kijel¨ol˝o amelyik vonatkoz´o n´evm´asra is: ˝ az a f´erfi, aki itt j´art O tegnap is. 106

Az a f´erfi, amelyik kalapot visel, a s´ogorom.

Ki az az alak, akivel besz´elt´el?

Jellemezd azt a reg´enyalakot, amelyik sz´amodra a legkedvesebb volt.

A v´alaszt´ekos nyelvhaszn´alatban elk¨ ul¨on¨ ul az ami ´es az amely haszn´alata: ami a f˝omondatban f˝on´evvel meg nem nevezett dologra vonatkozik (Megkapott mindent, amire v´agyott. Ez az, amire gondoltam. Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra!) amely a f˝omondatban f˝on´evvel megnevezett t´argyra, elvont dologra vagy gy˝ ujt˝on´evre vonatkozik (K¨osz¨on¨om a k¨ onyvet, amelyet t˝oled kaptam. A h´ır, amelyr˝ ol az im´ent ´ertes¨ ultem, m´elyen les´ ujtott.) ¨ Unnep´ elyes megnyilatkoz´asokban, ´ertekez˝o pr´oz´aban ´es egy´eb, v´alaszt´ekos megfogalmaz´ast ig´enyl˝o helyzetekben helyesebb, ha megtartjuk ezt a kett˝oss´eget. A k¨oznyelvben viszont gyakori jelens´eg, hogy az amely helyett ami k¨ot˝osz´ot alkalmazunk: K¨osz¨on¨om a k¨ onyvet, amit t˝oled kaptam. A h´ır, amir˝ ol az im´ent ´ertes¨ ultem, m´elyen les´ ujtott. Ez teh´at nem min˝os´ıthet˝o hib´anak, ellent´etben azzal, amikor a f˝on´evvel meg nem nevezett dologra az ami helyett amely k¨ot˝osz´ot vonatkoztatnak: Ez az, amelyre gondoltam. Az ami n´evm´assal szerkesztett mondatok saj´atos fajt´aja, amikor a vonatkoz´ o n´ evm´ as nem a f˝omondat egyik mondatr´esz´ere utal, hanem a f˝ omondat eg´ esz tartalm´ ara. Ilyenkor a mell´ekmondat k¨ozel ´all a mell´erendel´eshez, ´es a vonatkoz´oi al´arendel´es ´atszerkeszthet˝o kapcsolatos vagy k¨ovetkeztet˝o mell´erendel´ess´e: Nem seg´ıtett nekem, aminek nem ¨or¨ ultem. F´el nyolc van, ami´ert is indulnom kell.

Nem seg´ıtett nekem, ´es ennek nem ¨or¨ ultem. F´el nyolc van, ´es ez´ert indulnom kell.

A f˝omondat eg´esz tartalm´ara vonatkoz´o ami k¨ot¨osz´o, illet˝oleg az ilyen mondatszerkeszt´es ¨onmag´aban nem helytelen´ıthet˝o, de t´ ulz´asba vitel´et˝ol m´ar ´ovakodnunk kell f˝oleg akkor, ha logikai v´ets´eget k¨ovetn´enk el: A szem´elyg´epkocsi el¨ ut¨otte a figyelmetlen gyalogost, akit a ment˝ok k´orh´azba sz´all´ıtottak, ahol t¨obb m˝ ut´etet kellett rajta v´egrehajtani. Ez a megfogalmaz´as — sz´o szerint ´ertelmezve — azt sugallja, mintha a gyalogost akkor u ¨t¨otte volna, el az aut´o, amikor a ment˝ok ´eppen k´orh´azba sz´all´ıtott´ak. B´ar tudjuk, hogy nem err˝ol van sz´o, m´egis fogalmazzunk f´elre´erthetetlen¨ ul: 107

A szem´elyg´epkocsi el¨ ut¨otte a figyelmetlen gyalogost. A s´er¨ ultet a ment˝ok k´orh´azba sz´all´ıtott´ak, ´es ott t¨obb m˝ ut´etet kellett rajta v´egrehajtani. L´assunk n´eh´any olyan mondatot, amelyben a helytelen vonatkoztat´as vagy a rossz sz´orend okoz hib´at: Helyes Az asszony hazak¨olt¨oztette l´any´at az int´ezetb˝ ol, aki ezek ut´an beleegyezett a h´azass´agba. Az alkalmaz´as el˝ofelt´etele a b¨ untetlen el˝ o´elet, amely al´ ol . . . adhat felismer´est.

Helytelen Az asszony hazak¨olt¨oztette az int´ezetb˝ol a l´ any´ at, aki ezek ut´an beleegyezett a h´azass´agba.

Az alkalmaz´as el˝ofelt´etele a b¨ untetlen el˝o´elet, ´es ez al´ ol a felt´etel/k¨ ovetelm´eny al´ ol . . . adhat felment´est. M´ınusz 15 fok volt a h˝om´er- M´ınusz 15 fok volt a h˝om´ers´eklet s´eklet haz´ ankban, amit az haz´ankban. A szokatlan hideget er˝ os ´eszaki sz´el m´eg az er˝os ´eszaki sz´el m´eg elviselhetetlenebb´e tett. elviselhetetlenebb´e tette. A csat´ar kicselezte a h´ atv´edet, A h´atv´edet kicselezte a csat´ ar, akinek l¨ ov´es´et a kapus m´ar akinek l¨ ov´es´et. . . VAGY: A nem tudta kiv´edeni. h´atv´edet kicselezte a csat´ ar, ´es l¨ ov´es´et. . .

II. Egyes mondatr´ eszek helyes haszn´ alata 1. Alanyt´ eveszt´ es Az alanyt´eveszt´es vagy alanyv´altogat´as olyan mondatszerkeszt´esi hiba, amely legjobb esetben csup´an mosolyra k´eszteti a sz¨oveg befogad´oj´at, de el˝ofordulhat, hogy f´elre´ert´est okoz. A jelens´eg magyar´azata az, hogy a fogalmaz´o nem veszi ´eszre az egym´as ut´ani mondatokban vagy tagmondatokban az alany megv´altoz´as´at. Sz´am´ara ugyanis mondand´oja vil´agos, egy´ertelm˝ u, ´es ez´ert nem tulajdon´ıt nagyobb figyelmet annak, hogy a kor´abbi mondatok alanya a k¨ovetkez˝o sz¨ovegr´eszekben m´ar m´as mondatr´esz szerep´et v´allalja mag´ara: ,,A v´ercsere az u ´jsz¨ ul¨ ottet megmenti, ´ıgy ´ep, eg´eszs´eges gyermekk´e fejl˝ odhet.” Term´eszetesen tudjuk, hogy nem a v´ercsere fejl˝odhet eg´eszs´eges gyermekk´e, hanem az u ´jsz¨ ul¨ ott, de a mondat az el˝obbi lehetetlens´eget ´all´ıtja. Az els˝o tagmondat alanya a v´ercsere, a m´asodik tagmondatban 108

nincs k¨ ul¨on sz´oval jelezve az alany, ez´ert nyelvtanilag megegyezik az el˝oz˝o tagmondat alany´aval. Val´oj´aban viszont az els˝o tagmondat t´argya (az u ´jsz¨ ul¨ ottet) lesz ´ertelmileg a m´asodik r´esz alanya, ´am akkor u ´gy is kell fogalmazni. Helyesen: ,,A v´ercsere megmenti az u ´jsz¨ ul¨ ottet, aki ´ıgy ´ep, eg´eszs´eges gyermekk´e fejl˝ odhet.” Vagy: ,,A v´ercsere megmenti az u ´jsz¨ ul¨ottet, ´ıgy a csecsem˝o ´ep, eg´eszs´eges gyermekk´e fejl˝odhet.” K¨ovetkez˝o p´eld´ank — megfelel˝o el˝oismeretek h´ıj´an — m´ar f´elre´ert´est okozhat: ,,Franciaorsz´ ag nem ad katonai seg´ıts´eget Szom´ ali´ anak , mert agresszi´ot k¨ ovetett el szomsz´edja ellen.” F¨olvet˝odik a k´erd´es: melyik orsz´ag k¨ovetett el agresszi´ot szomsz´edja ellen, Franciaorsz´ag vagy Szom´alia? A mondatb´ol az el˝obbire k¨ovetkeztethet¨ unk, pedig az ut´obbira kellene gondolnunk. A mondat helyesen: ,,Franciaorsz´ ag nem ad katonai seg´ıts´eget Szom´ ali´ anak , mert az agresszi´ot k¨ovetett el szomsz´edja ellen.” 2. Alany ´ es ´ all´ıtm´ any egyeztet´ ese A f˝omondatr´eszek egyeztet´es´enek igen sokf´ele szab´alya l´etezik annak megfelel˝oen, hogy a mondatnak egy vagy t¨obb alanya van-e, illet˝oleg azok egyes vagy t¨obbes sz´amban ´allnak-e. A teljes rendszer v´azol´asa helyett kiemel¨ unk n´eh´any olyan mondathelyzetet, amelyben egyeztet´esi neh´ezs´eg ad´odhat. T¨ obbes sz´am´ u alany mellett egyes sz´am´ u ´all´ıtm´any ´all azokban az esetekben, amikor az alany csup´an alakja szerint t¨obbes sz´am´ u, de egy´ s´eges fogalmat fejez ki: Az Egyes¨ ult Allamok megv´et´ ozta a Biztons´agi Tan´acs hat´arozat´at. A F¨ ul¨ op-szigetek diplom´aciai kapcsolatot teremtett t¨obb kelet-eur´opai ´allammal. Az egyeztet´esnek ezt a form´aj´at nevezz¨ uk ´ertelmi egyeztet´esnek. A K´ arp´ atok eset´eben egyes ´es t¨obbes sz´am´ u ´all´ıtm´any is elk´epzelhet˝ o, de ink´abb az ut´obbit aj´anlj´ak: a K´ arp´ atok u ´tj´at ´ allta/´ allt´ ak hideg be´araml´as´anak. A Duna-medenc´et a K´ arp´ atok hat´ arolja/hat´ arolj´ ak . A fogalmaz´asi d¨occen˝ok kik¨ usz¨ob¨ol´es´ere iktassunk be gy˝ ujt˝on´evi alanyt a mondatba: A K´arp´atok hegyvonulata u ´tj´at ´ allta a hideg be´araml´as´anak. A Duna-medenc´et a K´arp´atok hegyvonulata hat´ arolja. A t¨obbes sz´am´ u alany mellett ´allhat egyes sz´am´ u ´all´ıtm´any akkor is, ha az ´all´ıtm´any gy˝ ujt˝on´ev, anyagn´ev vagy m´as, elvont jelleget kifejez˝o f˝on´ev: A j´ onok haj´os n´ep. A magyarok harcias n´ep voltak . A j´ at´ekosok csuromv´ız lettek. (Mint l´atjuk, az ´all´ıtm´any l´etigei r´esz´et ilyenkor is t¨obbes sz´amba tessz¨ uk.) Ez az egyeztet´esi forma napjainkban m´ar meglehet˝osen ritka, pedig szab´alyos. Helyette sokan ink´abb egyes sz´amba teszik az alanyt: A j´ on haj´os n´ep. A magyar harcias n´ep volt. Harmadik p´eld´ankat ma ink´abb ´ıgy hallani: A j´ at´ekosok csuromvizesek lettek. Az im´entiekkel ellent´etben nem helyes az egyes sz´am´ u mell´ekn´evi ´all´ıtm´any haszn´alata t¨obbes sz´am´ u alany mellett: K´enytelenek lesz¨ unk hamarabb indulni (nem: k´enytelen lesz¨ unk ). Legyenek sz´ıvesek seg´ıteni (nem: 109

legyen sz´ıvesek )! A k¨oznyelvben ker¨ ulend˝o z´ar´ojeles form´ak t´ajnyelvi eredet˝ uek, de sz´epirodalmi adatunk is van erre a jelens´egre: ,,Hozz´am m´ar h˝ utlen lettek a szavak ” (Babits: J´on´as k¨onyve). Ha a mondat alanya a mind n´evm´as, az ´all´ıtm´any egyes sz´amba is ker¨ ulhet, meg t¨obbes sz´amba is: Mind elment. Mind elmentek. Az ilyen mondatokban a mind eredetileg nem alany volt, hanem az alanyra vonatkoz´o ´allapothat´aroz´o. A mondat ´all´ıtm´anya teh´at voltak´eppen nem a mind sz´oval, hanem az elmaradt, de oda´erthet˝o alannyal egyezik: A vend´eg mind elment. A vend´egek mind elmentek . Az al´abbiakban azokat a mondatokat vizsg´aljuk, amelyekben t¨ obb alany tal´alhat´o. Ha a mondatnak t¨obb egyes sz´am´ u alanya van, az ´all´ıtm´any ´altal´aban magyarosabb egyes sz´amban: A k¨ onyv ´es a f¨ uzet m´ar a t´ask´amban van. Ha az alanyok szem´elyek, az ut´anuk k¨ovetkez˝o igei ´all´ıtm´any ´allhat egyes ´es t¨obbes sz´amban is: S´ andor , J´ ozsef , Benedek zs´akban hozz´ ak (vagy: hozza) a meleget. De ha az ´all´ıtm´any a szem´elynevek el˝ott ´all, akkor csak az egyes sz´am k´epzelhet˝o el: Jutalmat kapott Nagy Melinda ´es S´ arosi Gy¨ orgy. Ha az alanyoknak egym´ashoz val´o viszony´ar´ol van sz´o, k¨ ul¨on¨osen term´eszetes az ´ertelmi egyeztet´es, azaz a n´evsz´oi ´all´ıtm´any t¨obbes sz´ama: Piroska ´es Viktor most m´ar h´ azast´ arsak . Ildik´ o ´es Eszter testv´erek . M´askor a n´evsz´oi ´es a n´evsz´ oi-igei ´all´ım´any ´allhat egyes ´es t¨obbes sz´amban: Feri ´es Zsolt szorgalmas(ak). A s´ arga ´es a k´ek ellent´etes sz´ın(ek). De ha az ´all´ıtm´any ¨ megel˝ozi az alanyokat, akkor csak az egyes sz´amot aj´anlhatjuk: Ures most a h˝ ut˝ o meg a kamra. Ha az egyes sz´am´ u alanyok k¨oz¨ ul valamelyiknek mennyis´egjelz˝oje vagy hat´arozatlan n´evel˝oje van, ´altal´aban jobb az egyes sz´am´ u ´all´ıtm´any: Az eln¨ ok ´es k´et k´ıs´er˝ oje most ´erte el a kordont. A nyomoz´ o ´es egy j´ ar˝ or biztos´ıtotta a ter¨ uletet. Amikor t¨obb, vegyesen egyes ´es t¨obbes sz´am´ u alanynak k¨oz¨os ´all´ıtm´anya van, ez vagy a sorrendt˝ol f¨ uggetlen¨ ul t¨obbes sz´am´ u, vagy a hozz´a legk¨ozelebb l´ev˝o alanynak a nyelvtani sz´am´at k¨oveti: ,,Az u ¨vegek, cukor, k´ av´e sz´etrep¨ ultek” (Veres P´eter). A napt´ ar , a tank¨ onyvek ´es az ´ertelmez˝o sz´ ot´ ar ott maradt az asztalomon. Olyan sorrendet c´elszer˝ u v´alasztanunk, hogy a t¨obbes sz´am´ u alany ker¨ ulj¨on a legk¨ozelebb a t¨obbes sz´am´ u ´all´ıtm´anyhoz, mert ´ıgy a legg¨ord¨ ul´ekenyebb a megfogalmaz´as: A napt´ ar , az ´ertelmez˝o sz´ ot´ ar ´es a tank¨ onyvek ott maradtak az asztalomon. A helysz´ınre ´erkeztek a ment˝ ok , a t˝ uzolt´ ok ´es a k´arelh´ar´ıt´asi parancsnok . A mecset, a v´ ar ´es a t¨ort´enelmi nevezetess´egek sok-sok l´atnival´oval szolg´ alnak a turist´aknak. 3. A birtokos jelz˝ o ragja A birtokos jelz˝o ´allhat ragtalanul ´es ragos form´aban: A kapu kulcsa n´alam van. A kapunak a kulcsa n´alam van. Vannak olyan mondatbeli hely110

zetek, amikor nem lehet tetsz˝oleges az, hogy kitessz¨ uk-e a -nak , -nek ragot vagy sem. A birtokos jelz˝o ragj´anak elmarad´asa ugyanis n´eha zavart, s˝ot f´elre´ert´est okozhat. A l´ ancolatos birtokviszonyban ´all´o szerkezetek utols´o birtokos jelz˝oj´en szerepelnie kell ennek a toldal´eknak: A besz´amol´ot a parlament k¨ ul¨ ugyi bizotts´ aga titk´ ara tartotta. Helyesen: A besz´amol´ot a parlament k¨ ul¨ ugyi bizotts´ ag´ anak titk´ ara tartotta. Az ilyen szerkezetek kor´abban a mozgalmi, ma a politikai, k¨oz´eleti nyelv jellemz˝oi: A p´ art frakci´ oja u ¨l´ese hat´ arozata szerint. . . A legjobb ´atfogalmaz´assal feloldani a l´ancolatos birtokviszonyt: A p´ artfrakci´ o u ¨l´es´enek hat´ arozata szerint. . . Vagy: Budapest m´asodik ker¨ ulete k¨ ozleked´ese fejleszt´ese. Helyesen: Budapest m´asodik ker¨ ulete k¨ ozleked´es´enek fejleszt´ese; illet˝oleg a l´ancolatos birtokviszony felold´as´aval: a k¨ ozleked´es fejleszt´ese Budapest m´ asodik ker¨ ulet´eben. A rag elmarad´asa olykor id˝oleges bizonytalans´agot okozhat, azaz a mondat els˝o fel´enek hallat´an-olvast´an m´asra gondolhatunk, mint a mondat eg´esz´enek ismeret´eben. Ha ugyanis nem vagyunk tiszt´aban azzal, hogy egy bizonyos mondatr´esz birtokos jelz˝o, ´es p´eld´aul alanynak v´elj¨ uk, akkor a mondat tartalm´at f´elre´erthetj¨ uk: A neves ´enekes r´eg´ota v´art magyarorsz´agi vend´egszerepl´ese nagy sikerrel z´arult. Ebben a mondatban az ´enekes sz´ot alanynak gondolhatjuk eg´eszen addig, am´ıg el nem hangzik a vend´egszerepl´ese sz´o, a mondat igazi alanya. (Hiszen ´ıgy is folytat´odhatna a mondat: A neves ´enekes r´eg´ota v´ art magyarorsz´agi vend´egszerepl´es´ere.) Az eff´ele zavarokat u ´gy k¨ usz¨ob¨ olhetj¨ uk ki, hogy kitessz¨ uk a birtokos jelz˝ o ragj´ at, ha a jelz˝ o´ es a jelzett sz´ o nagyon elt´ avolodik egym´ ast´ ol, azaz m´as mondatr´eszek k¨ozbe´ekel˝odnek. Az im´enti mondat helyesen, kisebb sz´orendi v´altoztat´assal: Nagy sikerrel z´arult a neves ´enekesnek r´eg´ota v´art magyarorsz´agi vend´egszerepl´ese. ¨ gyermek¨ N´eh´any tov´abbi p´elda a n´elk¨ ul¨ozhetetlen rag jel¨ol´es´evel: Ot uk k¨oz¨ ul a legid˝osebb Zr´ınyi Mikl´ os(nak), a k¨ olt˝ o-hadvez´er(nek a) feles´ege lett. L´assuk azokat a nyelvi elemeket, amelyek(nek) idegen volta nyilv´anval´o. ´ Elesen b´ır´alja az ellenz´ek(nek) — mint t¨obb lap ´ırja — rendk´ıv¨ ul makacs magatart´ as´ at. 4. Jelz˝ os szerkezetek sz´ orendje A kell˝oen ´at nem gondolt fogalmaz´asban el˝ofordulhat olyan sz´orendi hiba, amely miatt f´elre´erthet˝ov´e v´alik a mondat. A sz¨oveg¨osszef¨ ugg´esb˝ol legt¨obbsz¨or ugyan kik¨ovetkeztethet˝o, hogy val´oj´aban mire is kell gondolni, ´am az olykor megmosolyogtat´o tartalm´ u kifejez´eseket c´elszer˝ u elker¨ ulni: A megyei szervezet m´arcius 6-´an tartja a hagyom´ anyos mez˝ ogazdas´ agi szakemberek tal´alkoz´oj´at. Helyesen: . . . a mez˝ ogazdas´ agi szakemberek hagyom´ anyos tal´alkoz´oj´at. A fokoz´ od´ o t¨ ort´enelem ir´ anti ´erdekl˝ od´es a leg´ ujabb kor esem´enyeire is kiterjed. Helyesen: A t¨ ort´enelem ir´ anti fokoz´ od´ o ´erdekl˝ od´es. . . 111

Az iv´ov´ız, a tej, az asztali s´o vagy a fogkr´em fluoridos d´ us´ıt´as´at´ol v´arhatjuk jelenleg a leghat´ asosabb fogszuvasod´ as elleni v´edelmet. Helyesen: . . . a fogszuvasod´ as elleni leghat´ asabb v´edelmet. Bizotts´agot neveztek ki a kudarcba fulladt Ir´ an elleni katonai akci´ o kivizsg´al´as´ara. Helyesen: . . . az Ir´ an elleni, kudarcba fulladt katonai akci´ o kivizsg´al´as´ara. A halmozott jelz˝oket elk¨ ul¨on´ıt˝o vessz˝o kit´etel´evel is jav´ıthatunk a mondaton: . . . a kudarcba fulladt, Ir´ an elleni katonai akci´ o . Mivel a besz´edben nem mindig siker¨ ul j´ol kifejezni az ´ır´asjeleket a megfelel˝o mondatfonetikai eszk¨oz¨ok alkalmaz´as´aval, a legegy´ertelm˝ ubb a helyes sz´orend megv´alaszt´asa u ´gy, ahogy az im´ent l´attuk. 5. F´ elrevezet˝ o sz´ orend A jelz˝os szerkezetek´ehez hasonl´o sz´orendi gondok m´as mondatr´eszekkel kapcsolatban is jelentkezhetnek. Az el˝oz˝o pontban foglaltakkal ellent´etben a f´elre´ert´es vesz´elye itt most az olvas´ot fenyegeti, aki el˝osz¨or tal´alkozik a sz¨oveggel, m´ıg az ´el˝osz´oban elhangz´o — helyesen hangs´ ulyozott, j´ol tagolt — ilyen mondatokat nem ´erthetj¨ uk f´elre. Nem hiszek a fejl˝ od´esben megrekedt ´ertelmis´egi l´etben. Amikor ezt a mondatot olvasni kezdj¨ uk, el˝osz¨or u ´gy gondoljuk, hogy az illet˝o nem hisz a fejl˝od´esben. Tov´abb olvasva azonban megzavarodunk egy pillanatra, ´es csakhamar f¨olismerj¨ uk t´eved´es¨ unket: a fogalmaz´o ugyanis a fejl˝ od´esben megrekedt ´ertelmis´egi l´etben nem hisz . A k´et, alakilag azonos, de elt´er˝o funkci´oj´ u -ben rag okozta a bajt. A hisz ´all´ıtm´anynak ´alland´o hat´aroz´oja, vonzata ez a toldal´ek, de ebben a mondatban nem az ´all´ıtm´anyt k¨ovet˝o mondatr´esz az ´alland´o hat´aroz´o, hanem a mondat legv´eg´ere cs´ usztatott — ´ıgy alaposan elrejtett — l´etben f˝on´ev (nem hiszek a l´etben). A fejl˝ od´esben hat´aroz´o pedig a megrekedt jelz˝o b˝ov´ıtm´enye, ez´ert kiejt´esben egybeolvad vele, m´ıg az ´all´ıtm´any ut´an pici sz¨ unetet tartunk: Nem hiszek | a fejl˝ od´esbenc megrekedt ´ertelmis´egi l´etben. A f´elre´ert´esek elker¨ ul´ese v´egett c´elszer˝ u teh´at ´atfogalmaznunk a mondatot: A fejl˝ od´esben megrekedt ´ertelmis´egi l´etben nem hiszek. Nem hiszek az olyan ´ertelmis´egi l´etben, amelyik a fejl˝ od´esben megrekedt (vagy megrekedt a fejl˝ od´esben). A sz¨oveg g¨ord¨ ul´ekenyebb´e t´etel´eben nagy szerepe van az ut´obbi jav´ıt´asi m´odnak, teh´at annak, amikor valamely t´ ulzs´ ufolt, sok mondatr´eszb˝ol ´all´o mondatot f¨olbontunk t¨obb tagmondatt´a. A zs´ ufolt mondatszerkeszt´es sokszor a h´ırek nyelv´ere jellemz˝o. A t´ ulzott t¨om¨or´ıt´es oka egyr´eszt az lehet, hogy min´el t¨obb inform´aci´ot pr´ob´alnak beles˝ ur´ıteni egy mondatba, 112

m´asr´eszt pedig az, ha a sz¨oveget m´as nyelvb˝ol ford´ıtott´ak. A t¨omegt´aj´ekoztat´as nemzetk¨ozi nyelv´eben, az angolban meghat´aroz´o szerep¨ uk van az igeneveknek, amelyekben u ´gy szabad t¨om¨or´ıteni, ahogy a magyarban nem. A t¨ uk¨orford´ıt´as teh´at hiba. L´assunk m´eg egy p´eld´at: A szomsz´edos orsz´agok mind elismert´ek a volt eln¨ ok¨ ot megd¨ont˝o ´ allamcs´ınyt k¨ovet˝oen hatalomra jutott nemzeti tan´ acsot. Mit ismertek el a szomsz´edos orsz´agok? A volt eln¨ok¨ot? Az ´allamcs´ınyt? Egyiket sem, hanem a nemzeti tan´acsot. Az ´all´ıtm´anyhoz k¨ozvetlen¨ ul kapcsol´od´o t´argy teh´at ism´et a mondat legv´eg´ere ker¨ ult. Helyesebb a k¨ovetkez˝o v´altozat: A szomsz´edos ´ allamok mind elismert´ek az u ´j nemzeti tan´ acsot, amely a volt eln¨ ok¨ ot megd¨ ont˝ o´ allamcs´ıny nyom´ an jutott hatalomra. 6. Jelz˝ oi ´ ert´ ek˝ u hat´ aroz´ o A jelz˝oi ´ert´ek˝ u hat´aroz´o olyan ´atmeneti mondatr´esz, amely a hat´aroz´o szerep´et t¨olti ugyan be, de a mondatszerkezet megv´altoztat´as´aval, sz´orendi cser´evel jelz˝ov´e vagy jelz˝os szerkezet tagj´av´a tehet˝o. Ezt a tulajdons´ag´at, az ´atalak´ıthat´os´ag´at, ismert versc´ımekkel szeml´eltetj¨ uk: Jelz˝oi ´ert´ek˝ u hat´aroz´o A puszta, t´elen B´ ucs´ uz´as Kemenesalj´ at´ ol ¨ Uzenet egykori iskol´ amba S´eta b¨ olcs˝ o-helyem k¨ or¨ ul

Jelz˝o vagy jelz˝os szerkezet r´esze A t´eli puszta A Kemenesalj´ at´ ol val´ o b´ ucs´ uz´as Egykori iskol´ amba sz´ ol´ ou ¨zenet B¨ olcs˝ o-helyem k¨ or¨ uli s´eta

Bizonyos esetekben ez a szerkezet szokatlan, magyartalan, illet˝oleg f´elre´erthet˝o, ilyenkor el kell ker¨ uln¨ unk. Eur´opai nyelvekb˝ol ´atvett ford´ıt´asokban tal´alkozhatunk azzal a jelens´eggel, hogy indokolatlanul alkalmazz´ak ezt a nyelvi form´at: Az a fi´ u a szem¨ uveggel az unokatestv´erem. L´atod azt a l´ anyt hossz´ u hajjal ? A fiatalasszony piros kab´ atban nem m´as, mint az u ´j doktorn˝onk. Helyesen: Az a szem¨ uveges fi´ u az unokatestv´erem. L´atod azt a hossz´ u haj´ u l´ anyt? A piros kab´ atos fiatalasszony nem m´as, mint az u ´j doktorn˝onk. A t¨obbnyire angol nyelv˝ u h´ırek t¨ uk¨orford´ıt´asa miatt a sajt´oban nemritk´an el˝ofordul a jelz˝oi ´ert´ek˝ u hat´aroz´o. Hiba, ha ´ıgy a mondat k´etf´elek´eppen ´ertelmezhet˝o: Elk´esz¨ ult a jelent´es az ir´aniak h´ abor´ us b˝ uneir˝ ol Kuvaitban. A Kuvaitban helyhat´aroz´ora u ´gy is k´erdezhet¨ unk, hogy hol k´esz¨ ult el a jelent´es. Ekkor a helyhat´aroz´o az ´all´ıtm´anyhoz kapcsol´odik, teh´at a jelent´es elk´esz´ıt´es´enek sz´ınhelye Kuvait. Megfelel˝o ismeretek birtok´aban tudhatjuk, hogy nem err˝ol van sz´o. A kirendelt ENSZ-bizotts´ag a helysz´ınen vizsg´al´odott, majd besz´amol´oj´at New Yorkban k´esz´ıtette el. A Kuvaitban helyhat´aroz´o ezek szerint nem az ´all´ıtm´any b˝ov´ıtm´enye, nem r´a vonatkozik, hanem 113

a h´ abor´ us b˝ un¨ okre: h´ abor´ us b˝ un¨ ok Kuvaitban, azaz kuvaiti h´ abor´ us b˝ un¨ ok, Kuvaitban elk¨ ovetett h´ abor´ us b˝ un¨ ok . Az eredeti mondat helyesen: Elk´esz¨ ult a jelent´es az ir´aniak kuvaiti h´ abor´ us b˝ uneir˝ ol. ¨ olben. HeEgy´eb p´eld´ak: Folytat´odtak a t´argyal´asok a h´ abor´ ur´ ol az Ob¨ ¨ lyesen: Folytat´odtak a t´argyal´asok az Ob¨ ol-h´ abor´ ur´ ol . A r´esztvev˝ok megvitatt´ak a tan´ıt´ as probl´em´ ait a nyelvtan´ or´ akon. Helyesen: A r´esztvev˝ok megvitatt´ak a nyelvtan´ or´ ak tan´ıt´ asi probl´em´ ait. ´ 7. Alland´ o hat´ aroz´ o vonzatai Az ´alland´o hat´aroz´o toldal´eka vagy n´evut´oja — ahogy neve is mutatja — ´alland´o vonzata valamely ig´enek, ritk´abban n´evsz´onak: hisz valamiben, k´epes valamire, lemond valamir˝ ol , tart´ ozkodik valamit˝ ol , vonz´ odik valamihez ; fell´ azad valami ellen, ´ıt´elkezik valaki f¨ ol¨ ott. Hiba lehet, ha nem a megszokott, magyaros vonzatot haszn´aljuk: Helyes csod´ alkozik valamin meg´ allapodik valamiben vitatkozik valamin v. valamir˝ ol ismeretes el˝ otte m´ert´ek szerinti ruha nem t˝ ole f¨ ugg nagy r´eszv´ettel temett´ek el

Ker¨ ulend˝o csod´ alkozik valami f¨ ol¨ ott meg´ allapodik valamir˝ ol vitatkozik valami f¨ ol¨ ott ismeretes neki v. sz´ am´ ara m´ert´ek ut´ ani ruha nem rajta m´ ulik nagy r´eszv´et mellett. . .

A mondatok megszerkeszt´esekor bonyolultabb gondok is jelentkezhetnek, ha k´et olyan igealak vagy n´evsz´o ker¨ ul egym´as mell´e, amelynek elt´er˝o a vonzata. Ilyenkor hiba a t´ ulzott t¨om¨or´ıt´es: A kis els˝os m´eg ig´enyli ´es r´ aszorul a gondoskod´ asra. A r´ aszorul a gondoskod´ asra helyes kifejez´es, de az ig´enyel ´all´ıtm´anynak nem valamilyen hat´aroz´orag a vonzata, hanem a t´argyrag: ig´enyel valamit — ig´enyli azt, teh´ at ig´enyli a gondoskod´ ast. A mondatot t¨obbf´elek´eppen jav´ıthatjuk, p´eld´aul: A kis els˝os m´eg ig´enyli a seg´ıts´eget, ´es r´ aszorul a gondoskod´ asra. Tov´abbi p´eld´ak: Egyet´ertett¨ unk ´es vitatkoztunk is a helyes´ır´asi hib´ak okair´ ol . Az ¨ossze nem ill˝o kifejez´esek: egyet´ert valamivel , vitatkozik valamir˝ ol . A hib´as mondatot csak nagyobb v´altoztat´assal tudjuk kijav´ıtani, p´eld´aul: Volt, amivel egyet´ertett¨ unk, de vitatkoztunk is a helyes´ır´ asi hib´ ak okair´ ol. Nem f´elni , hanem v´edekezni kell a vesz´elyt˝ ol (´ ujs´agcikk c´ıme). A vonzatok: f´el valamit˝ ol , v´edekezik valami ellen. A lehets´eges jav´ıt´as: Nem f´elni kell a vesz´elyt˝ ol, hanem v´edekezni ellene. 114

Az ´enekes tisztelet´ere rendezett banketten sz´ o ker¨ ult egy p´arizsi zeneszerz˝ or˝ ol is. Ez a felem´as mondat k´et ´alland´o hat´aroz´os szerkezet vegy¨ ul´es´eb˝ol j¨ott l´etre: sz´ o esik valamir˝ ol sz´ o van, volt

×

sz´ oba ker¨ ul valami

A helyes v´altozatok: A banketten sz´ oba ker¨ ult egy p´ arizsi zeneszerz˝ o is. A banketten sz´ o esett egy p´ arizsi zeneszerz˝ or˝ ol is. Im´enti p´eld´ank ´atvezet a mondattani fejezet k¨ovetkez˝o pontj´aba, amelyben a szerkezetek vegy¨ ul´es´enek m´asf´ele form´ait taglaljuk. 8. Szerkezetvegy¨ ul´ es Szerkezetvegy¨ ul´esnek nevezz¨ uk azt, amikor k´et hasonl´o szerep˝ u, de k¨ ul¨onb¨oz¨o form´aj´ u nyelvtani szerkezet ¨osszeolvad vagy r´eszben keveredik egym´assal. a) M´ odos´ıt´ osz´ ok, hat´ aroz´ ok f˝ omondat ´ all´ıtm´ anyak´ ent Helyes Biztosan igazad van. Biztos, hogy igazad van. Nyilv´ an(val´ oan) elt´evedt¨ unk. Nyilv´ anval´ o, hogy elt´evedt¨ unk. Term´eszetesen seg´ıtek. Term´eszetes, hogy seg´ıtek. Val´ osz´ın˝ uleg megkapom az ´all´ast. Val´ osz´ın˝ u, hogy megkapom az ´all´ast.

Helytelen Biztosan, hogy igazad van. Nyilv´ an, hogy elt´evedt¨ unk. Term´eszetesen, hogy seg´ıtek.

Val´ osz´ın˝ uleg, hogy megkapom az ´all´ast.

Nyelv¨ unkben a hat´aroz´oragos szavak, illet˝oleg a m´odos´ıt´osz´ok nem l´ephetnek el˝o f˝omondatbeli ´all´ıtm´anny´a, hanem csak valamely egyszer˝ u mondaton bel¨ ul v´allalhatnak szerepet (bizony´ ara, biztosan, k´ets´egk´ıv¨ ul , k´ets´egtelen¨ ul , nyilv´ an, nyilv´ anval´ oan, term´eszetesen, val´ osz´ın˝ uleg). K¨oz¨ ul¨ uk f˝omondat ´all´ıtm´anya az lehet, amelyikb˝ol mell´eknevet tudunk k´epezni, pontosabban a hat´aroz´orag elhagy´as´aval megmarad a mell´ekn´evi t˝o (biztos, hogy. . .; k´ets´egtelen, hogy. . .; nyilv´ anval´ o, hogy/. . .; term´eszetes, hogy. . .; val´ osz´ın˝ u, hogy. . .). Gyakran hib´aznak az im´entiekhez hasonl´o sajnos — sajn´ alatos haszn´alat´aban: Sajnos, hogy megint rossz id˝o van. Helyesen: Sajnos megint rossz id˝o van. Sajn´ alatos (dolog), hogy megint rossz id˝o van. 115

b) Nehogy k¨ ot˝ osz´ os mondatok Helyes Folyamatosan keverd, hogy ne ´egjen oda. Folyamatosan keverd, nehogy oda´egjen. Vigy´azz, hogy a f¨ ust ne menjen a szemedbe. Vigy´azz, nehogy a szemedbe menjen a f¨ ust.

Helytelen

Folyamatosan keverd, hogy nehogy oda´egjen.

Vigy´azz, hogy a f¨ ust nehogy a szemedbe menjen.

Amint l´attuk, a tilt´o ´ertelm˝ u mell´ekmondatokat k´etf´elek´eppen is megfogalmazhatjuk: hogy. . . ne szerkezettel vagy pedig a nehogy k¨ot˝osz´oval. Ugyanazon k¨ot˝osz´onak a megism´etl´ese azonban f¨ol¨osleges, s˝ot hib´as. A hogy. . . nehogy ´el˝obesz´edben el´eg gyakori, ´ır´asban szerencs´ere k¨onnyebben ki lehet k¨ usz¨ob¨olni. ´ c) Allapothat´ aroz´ os kifejez´ esek (-k´ ent; mint. . .) Helyes A b´aty´am angoltan´ ark´ent dolgozik. A b´aty´am mint angoltan´ ar dolgozik. Sz´echenyi nyelv´ uj´ıt´ ok´ent is maradand´ot alkotott. Sz´echenyi mint nyelv´ uj´ıt´ o is maradand´ot alkotott.

Helytelen

A b´aty´am mint angoltan´ ark´ent dolgozik.

Sz´echenyi mint nyelv´ uj´ıt´ ok´ent is maradand´ot alkotott.

Az ´allapothat´aroz´os kifejez´eseket is k´etf´elek´eppen ¨onthetj¨ uk mondatba, de a k´et szerkezet vegy´ıt´ese itt sem fogadhat´o el. Megjegyzend˝o, hogy ezekben a p´eld´akban a mint k¨ot˝osz´o nem hasonl´ıt´o mell´ekmondatot vezet be, akkor ugyanis sz¨ uks´eges el´eje a vessz˝o: Olyan meleg van, mint ny´ aron. Szebb, mint valaha. Az ´allapothat´aroz´os kifejez´esekben viszont nem tesz¨ unk vessz˝ot a mint el´e. d) Az el kell menjek t´ıpus´ u szerkezet Nyelv¨ unk rugalmass´ag´at, hajl´ekonys´ag´at jelzi, hogy gondolatainkat sokf´elek´eppen fogalmazhatjuk meg. Nemcsak rokon ´ertelm˝ u szavak, sz´ol´asok, kifejez´esek vannak, hanem rokon ´ertelm˝ u vagy pontosabban hasonl´o 116

´ert´ek˝ u nyelvtani szerkezetek is. Fejezet¨ unk 8. pontja ezek l´et´er˝ol k´ıv´anja meggy˝ozni az olvas´ot. Utols´o p´eld´ank is tekinthet˝o szerkezetvegy¨ ul´esnek, b´ar v´egs˝o soron nyelvj´ar´asi jelens´egre, illet˝oleg idegenszer˝ us´egre vezethet˝o vissza. Figyelj¨ uk meg, hogy ugyanazt a jelent´estartalmat h´anyf´elek´eppen tudjuk kifejezni k¨ ul¨onf´ele nyelvi eszk¨oz¨okkel: el el el el

kell menni (f˝on´evi igen´evvel szem´elytelen¨ ul) kell mennem (szem´elyragos f˝on´evi igen´evvel) kell, hogy menjek (mell´ekmondattal) kell menjek (kett˝os ´all´ıtm´any´ u mondattal)

A legut´obbi v´altozat a k¨oznyelvben azel˝ott nem volt annyira ´altal´anos, mint most. Ha mondattanilag elemezz¨ uk az ilyen szerkezeteket, ´erdekes ´ ıtm´any szeremeg´allap´ıt´asra jutunk: Holnap el kell menjek az orvoshoz. All´ p´et t¨olti be a kell hi´anyos ragoz´as´ u ige, de ´all´ıtm´any a mellette ´all´o menjek igealak is. Ezt nevezz¨ uk kett˝os ´all´ıtm´anynak, ami nem azonos a n´evsz´oi-igei, sem pedig a halmozott ´all´ıtm´annyal. Kett˝os ´all´ıtm´anyt azonban — ett˝ol a kiv´etelt˝ol eltekintve — nem ismer nyelv¨ unk rendszere. Nyelvm˝ uvel˝oink a legut´obbi id˝okig harcoltak a sz´oban forg´o szerkezet ellen, ma m´ar azonban kezdik elfogadni. Legf¨oljebb azt javasolhatjuk, hogy igyekezz¨ unk a megszokottabb, hagyom´anyosabb form´akkal ´elni (az els˝o h´arom v´altozat), de nem k´arhoztathatjuk egy´ertelm˝ uen a kett˝ os ´all´ıtm´any´ u mondatokat (a negyedik v´altozat). Igek¨ot˝os ig´evel elfogadhat´obbnak t˝ unnek: ki kell jav´ıtsam, be kell hozzad , le kell ´ırj´ atok , f¨ ol kell fess¨ uk . Igek¨ot˝o n´elk¨ uli ig´evel azonban el´eg szokatlanok: Sokat kell olvass´ al . Most m´ar nem kell seg´ıtsen. Az ut´obbiak helyett ink´abb a szem´elyragos f˝on´evi igenevet vagy a mell´ekmondatot aj´anlhatjuk: Sokat kell olvasnod . Most m´ar nem kell, hogy seg´ıtsen. 9. Tagad´ as, tilt´ as a) Nem — ne, sem — se A nem tagad´osz´o, a ne pedig tilt´osz´o, teh´at kijelent˝o m´od´ u ´all´ıtm´any mellett a nem, felsz´ol´ıt´o m´od´ u ´all´ıtm´any mellett a ne haszn´alatos: Nem megyek sehov´a. Ne menj sehov´a! Felsz´ol´ıt´o m´od´ u ig´evel kapcsolatban ez´ert hiba a nem alkalmaz´asa: Nem menj¨ unk oda! (Helyesen: Ne menj¨ unk oda! ) A sem — se haszn´alata valamelyest k¨ ul¨onb¨ozik a nem — ne tagad´o-, illetve tilt´osz´o´et´ol, ugyanis tagad´asban a sem ´es a se egyar´ant szab´alyos, de tilt´osz´ok´ent csak a se ´allhat: egy sz´ot sem sz´ olt vagy egy sz´ot se sz´ olt; egy sz´ot se sz´ olj . Tagad´asban a sem v´alaszt´ekos, a se viszont igen elterjedt k¨oznyelvi forma. Nem felel meg a val´os´agnak az a nyelvi babona vagy ´alszab´aly, mely szerint a se — sem haszn´alata att´ol f¨ ugg, hogy az ut´ana k¨ovetkez˝o 117

sz´o mag´anhangz´oval vagy m´assalhangz´oval kezd˝odik-e. Ezzel szemben megfigyelhet˝o a nyelvszok´asban, hogy p´aros tagad´askor bizonyos kifejez´esekben sokkal gyakoribb a se, mint a sem: se h´ıre, se hamva; se l´ at, se hall ; se p´enz, se poszt´ o. Tilt´o mondatokban — ak´ar szerepel benn¨ uk a felsz´ol´ıt´o m´od´ u ´all´ıtm´any, ak´ar hi´anyzik bel˝ol¨ uk — kiz´ar´olag a se forma a helyes: Egy percig se k´eslekedj ! Egy hangot se! Egy l´ep´est se tov´abb! Ilyenkor s´ ulyos hib´anak min˝os´ıthetj¨ uk a sem haszn´alat´at, nem fogadhat´ok el teh´at a k¨ovetkez˝o mondatok: Vigy´azz arra, hogy egy hiba sem maradjon jav´ıtatlan! Egy tapodtat sem mozdul! Te sem menj el! A se(m). . . se(m) p´aros k¨ot˝osz´o egy¨ utt j´arhat a nem tagad´osz´oval vagy a ne tilt´osz´oval. Ilyenkor k¨ ul¨onbs´eg van a k¨ot˝osz´o nyomat´ekos ´es nyomat´ektalan alkalmaz´asa k¨oz¨ott. A nyomat´ekos se(m). . . se(m) csak akkor ´allhat mag´aban, azaz a nem vagy a ne n´elk¨ ul, ha r¨ovid mondatba egyetlen sz´ora vonatkozik: se l´ at, se hall . De m´eg ekkor is megjelenhet mellette a ne(m): se nem l´ at, se nem hall. Mindig ott tal´aljuk a nem, illetve a ne sz´okat, ha a mondat enn´el b˝ovebb: Se moziba ne menj, se el ne csavarogj! A tagad´o mondatban nem szabad a se(m). . . se(m) helyett ´all´ıt´o ´ertelm˝ u p´aros mind. . . mind , is. . . is, ak´ ar. . . ak´ ar k¨ot˝osz´ot haszn´alni. Helytelenek teh´at az al´abbiak: Mind a f¨oldreng´es, mind a sz¨ok˝o´ar nem okozott nagyobb k´arokat. Anna is, Kl´ari is nem j¨ott el. Nem sz¨ uletett d¨ont´es ak´ ar az egyik, ak´ ar a m´asik f´el jav´ara. (Helyesen: sem a f¨oldreng´es, sem a sz¨ok˝o´ar; sem Anna, sem Kl´ari; sem az egyik, sem a m´asik f´el jav´ara.) b) Tagad´ as mell´ ekmondatokban Ha a f˝omondatban tagad´ast, tilt´ast, ellenz´est stb. jelent˝o ige vagy kifejez´es van, a mell´ekmondat tagad´o vagy ´all´ıt´o form´at egyar´ant ¨olthet. A f˝omondat ig´ei p´eld´aul: akad´ alyoz , ellenez , g´ atol , k´esleltet, kiz´ ar , lebesz´el , ´ ova int, tagad , tart´ oztat, tilt, tiltakozik , visszariaszt, visszatart stb. R´egebben t¨obbnyire a mell´ekmondatban a tagad´o alakot haszn´alt´ak: Tagadja, hogy nem vitte el . ,,A vir´agnak megtiltani nem lehet, Hogy ne ny´ılj´ek , ´ ha j˝o a sz´ep kikelet. . .” (Pet˝ofi S´andor). Ujabban viszont a logikus, f´elre´erthetetlen kifejez´esm´odra val´o t¨orekv´es miatt egyre jobban terjednek az ´all´ıt´o form´ak: Tagadja, hogy elvitte. Megakad´ alyozta, hogy elt´ avozzanak . Ha az akad´ alyoz´ ast jelent˝o f˝omondatban tagad´osz´o is szerepel, term´eszetesebbnek, g¨ord¨ ul´ekenyebbnek hat a hagyom´anyos szerkeszt´esforma, teh´at a tagad´osz´oval megtoldott mell´ekmondat: Nem tudta megakad´ alyozni, hogy el ne lopj´ak a kocsij´at. Az ellenz´ek nem tudta k´esleltetni , hogy ne sz¨ uless´ek meg idej´eben a d¨ont´es. Ha azonban az eff´ele f˝omondatokban kitessz¨ uk az utal´osz´ot, a mell´ekmondatot ´all´ıt´o form´aban tan´acsos megfogalmaznunk: Nem tudta megakad´ alyozni azt, hogy ellopj´ ak a kocsij´at. Az ellenz´ek nem tudta k´esleltetni azt, hogy idej´eben megsz¨ uless´ek a d¨ont´es. 118

Amint l´athat´o, ezekben a mondatt´ıpusokban ingadozik a nyelvhaszn´alat, s˝ot a nyelvm˝ uvel´es sem tudta egys´egesen meg´ıt´elni a k´erd´est. ´Igy az ebben a pontban le´ırtak nem tekinthet˝ok mereven alkalmazand´o szab´alynak, ´es a t˝ol¨ uk val´o elt´er´es nem min˝os´ıthet˝o s´ ulyos hib´anak. Az im´entiekhez hasonl´o ingadoz´as, kett˝oss´eg figyelhet˝o meg a m´ıg k¨ot˝osz´os id˝ ohat´ aroz´ oi mell´ ekmondatokban, de a tagad´osz´o kit´etele itt m´ar nem vagylagos, hanem a mondat ´ertelm´enek f¨ uggv´enye. M´ast jelent a tagad´osz´oval szerkesztett kijelent´es, mint a tagad´osz´o n´elk¨ uli: V´arok a kerti munk´ aval, m´ıg esik . (Teh´at addig nem dolgozom, am´ıg esik az es˝o.) V´arok a kerti munk´aval, am´ıg nem esik. (Addig nem dolgozom, p´eld´aul nem u ¨ltetek, vetek, am´ıg v´egre el nem kezd esni az es˝o.) Tov´abbi p´eld´ak: Addig olvastam a kertben, am´ıg be nem s¨ot´etedett. Vigy´azz a kezedre, m´ıg a seb be nem gy´ogyul! Manaps´ag az eff´ele mell´ekmondatokat is gyakran hallani ´all´ıt´o form´aban, az ´ıgy fogalmaz´ok a logik´at el˝obbreval´onak tartj´ak a hagyom´anyos szerkeszt´esm´odn´al. Nyelv¨ unk szab´alyai szerint akkor lehet ´all´ıt´o a m´ıg k¨ot˝ osz´os id˝ohat´aroz´oi mell´ekmondat, ha jelent´esv´altoz´as n´elk¨ ul ´atszerkeszthet˝o hogy k¨ot˝osz´os, k¨ovetkezm´enyes mell´ekmondatt´a. El˝oz˝o k´et p´eld´ankkal ezt nem tudjuk megtenni, hiszen az el¨ol ´all´o f˝omondatnak nem logikus k¨ovetkezm´enye a mell´ekmondat. Az al´abbi eset viszont m´ar ´atszerkeszthet˝o: Addig k¨ony¨org¨ott, m´ıg az apja meg nem bocs´atott neki. Addig k¨ony¨org¨ott, m´ıg az apja megbocs´atott neki. Addig k¨ony¨org¨ott, hogy az apja v´eg¨ ul megbocs´atott neki.

119

Gyakorlatok Hib´ as mondatok jav´ıt´ asa Az al´abbi mondatokban valamilyen nyelvi (nyelvhelyess´egi, sz´ohaszn´a´ lati, fogalmaz´asi, stilisztikai) hiba van. Allap´ ıtsa meg a hiba t´ıpus´at, jav´ıtsa ki a mondatot, ´es megold´as´at szakszer˝ uen indokolja! Egy mondatban t¨obb hiba is lehet. 1. Az el˝obb nem l´attam pontosan, hagy n´ezzem meg m´eg egyszer! 2. ,,H´ usz ´eve a Lufthansa Budapestre j´ar” (Egy u ´js´agcikk c´ıme) 3. Az es˝os id˝onek k¨osz¨onhet˝o, hogy ism´et el kellett halasztani az atl´etikai versenyt. 4. A lap alap´ıt´as´anak 100 ´eves centen´arium´an u ¨nnepi u ¨l´est tartottak a szerkeszt˝os´egben, amin r´eszt vettek a f˝ov´aros vezet˝oi is. 5. A kirakatban a v´as´arl´ok megtekinthetik a szebbn´el szebb bl´ uzokat, ingeket, s˝ot a leg´ ujabb farmereket is. 6. ,,M´asodik v´ag´anyr´ol gyorsvonat indul, m´asodik v´ag´any mellett tessenek vigy´azni!” 7. Megsz¨ uletett a bizotts´agi d¨ont´es: a tervezetet — az el˝ozetes j´ov´ahagy´as miatt — tov´abb´ıtani kell a fels˝obb szerv fel´e. 8. Katonai szak´ert˝ok szerint egyenl˝ore lehetetlen a csapatok azonnali kivon´asa a had´aszatilag fenyegetett ter¨ uletekr˝ol. 9. M´eg most sem kaptuk meg az enged´elyt az ´ep´ıtkez´eshez, k¨ovetkez´esk´eppen hozz´a sem kezdhett¨ unk az alapoz´ashoz. 10. Az IBUSZ-csoport programj´aban Salzburg megtekint´ese mellett szerepelt egy wieni v´arosn´ez´es is. 11. Nem szeretem az u ´gymond szervilis embereket. 12. Ezeket a restrikci´os int´ezked´eseket financi´alis ´es p´enz¨ ugyi okokb´ol kellett megl´epn¨ unk. 13. A gy˝ ul´esen a lak´assz¨ovetkezet eln¨oke ismertette azt a jelent´est, amely arr´ol sz´ol, hogyan kuf´arkodtak a k¨oz¨oss´eg p´enz´evel. 14. A sz¨ ul˝oknek azt tan´acsolom, hogy ha 3 ´eves korukban ´eszreveszik, hogy gyermek¨ uk dadog vagy p¨osz´en besz´el, forduljanak logop´edushoz. 121

15. Siker¨ ult bebizony´ıtanunk, hogy megfelel˝o ideg´allapot mellett kiemelked˝ot tud ny´ ujtani a csapat. 16. A 100 m´eteres ´es a 200 m´eteres s´ıkfut´asban egyar´ant a francia versenyz˝o vitte el a pr´ımet. 17. A tantest¨ ulet szakmai sz´ınvonala ´es az oktat´as min˝os´egi k¨or¨ ulm´enye is magas. 18. V´allalatunk felv´allalja a lakoss´agi lomtalan´ıt´asi akci´o lebonyol´ıt´as´at. 19. Egy magyar dokumentarista st´ab megk´erte az ´eppen Budapesten tart´ozkodott Willy Brandtot, hogy nyilatkozzon az u ¨gy kapcs´an. 20. T¨obb hal´alos ´aldozata van annak a robban´asnak, amely ´ejszaka t¨ort´ent a libanoni f˝ov´arosban. 21. N˝o a t¨ urelmetlens´eg ´es az el˝o´ıt´eletess´eg a v´altoz´asok ´aldozataival szemben. 22. A Gyula utca 14-ben k¨ ul¨on bej´arattal rendelkez˝o szoba f˝oiskol´asoknak, egyetemist´aknak kiad´o. 23. Az u ´jonnan beiktatott miniszter konkr´et int´ezked´eseket ´ıg´ert a p´enzu ¨gyi neh´ezs´egek miel˝obbi f¨olsz´amol´as´ara. 24. A film Klaus Mann, Thomas Mann els˝osz¨ ul¨ott fi´anak 1936-ban ´ırt kulcsreg´eny´eb˝ol k´esz¨ ult. 25. Az amerikai adminisztr´aci´o u ´jabb gazdas´agi korl´atoz´asokat vezetett be Rom´ania ellen, melynek k¨ovetkezt´eben a bukaresti vezet´es tiltakoz´as´at fejezte ki. 26. A meghirdetett versenyre rengetegen jelentkeztek. 27. Mindj´art elejtem ezt a t´alc´at, k¨ony¨org¨om, seg´ıtsen m´ar valaki! 28. T¨obb alternat´ıva k¨oz¨ ul v´alaszthatunk: vagy megmaradunk az eredeti elk´epzel´es¨ unkn´el, vagy teljesen szak´ıtunk azzal, vagy pedig u ´jra kell t´argyalni az u ¨gyet. 29. ,,P´enzt´art´ol val´o t´avoz´as ut´an felsz´olal´ast nem vesz¨ unk figyelembe!” 30. A b´ır´os´agi ´ıt´elet kihirdet´ese ut´an alperes bejelentette, hogy fel k´ıv´an lebbezni, ez´ert az ´ıt´elet m´eg nem joger˝os. 31. A t´argyal´asok megszakadtak, l´ev´en hogy a k´et f´el irre´alis k¨ovetel´esekkel ´allt el˝o partner´evel szemben. 32. Sokat seg´ıtene, amennyiben hamar meg´erkezn´enek a sz¨ uks´eges dokumentumok. 33. Az Orsz´aggy˝ ul´es u ¨l´es´enek mai napj´an n´egy napirend szerepel. 34. T´oth Istv´an, F¨ uggetlen Kisgazdap´art k´epvisel˝oje interpell´aci´ot ny´ ujtott be a m˝ uvel˝od´esi ´es k¨ozoktat´asi miniszternek. 122

35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42.

43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56.

¨ Ugyelj¨ unk a saj´at ´es m´asok testi ´eps´eg´ere! Leexpon´alt filmj´et n´alunk h´ıvassa el˝o! A k´esz¨ ul´ek szervizel´ese m´eg nem megoldott. A k´erd´est tanulm´anyozand´o, u ´jabb bizotts´agot alak´ıtottak a szervezet tagjai. V´allalatunk 6,3 mill´o doll´ar nagys´agrendben export´alt az elm´ ult esztend˝oben. Kiz´art, hogy ne ´erkezz´ek meg id˝oben a menetrend szerinti j´arat. Ki kell tapasztalnunk, hogy melyik a motor legoptim´alisabb fordulatsz´ama. A Budapesti Rend˝or-f˝okapit´anys´ ag ´eletv´edelmi aloszt´alya megtette a sz¨ uks´eges int´ezked´eseket a k¨or¨oz´es alatt ´all´o szem´ely elfog´asa ´erdek´eben. ,,Munkan´elk¨ uliseg´ely-kifizet´es csak helyi illet´ekess´eg˝ u lakosoknak” (Felirat) Nem elhanyagolhat´o szempont region´alis t´ers´eg¨ unk ¨okol´ogiai egyens´ uly´anak meg˝orz´ese. Nem k¨or¨ ulhat´arolhat´ok azonban azok a probl´em´ak, amelyeket k¨ uld¨ottt´arsunk vetett fel. A ken˝ocs k¨ uls˝odleges haszn´alatra aj´anlott. Az u ¨nneps´eg keret´en bel¨ ul kit¨ untet´esek ´atad´as´ara is sor ker¨ ult. Felsz´olal´as´aban kihangs´ ulyozta egy¨ uttm˝ uk¨od´esi k´eszs´eg´et t´argyal´opartnereivel szemben. A jobbsz´els˝o kicselezte a h´atv´edet, akinek bead´as´at a kirobban´o form´aban l´ev˝o Sarkadi a jobb fels˝o sarokba fejelte. Gazdas´agir´any´ıt´asunk komoly kih´ıv´asok el˝ott ´all. B´ır´o l´et´ere ismernie kellene a t¨orv´enyt. Bombasztikus g´olhelyzetben nagy hib´at v´etett a csat´ar. A biztos´ıt´oknak jelent˝osen n¨ovekedett a bev´etele az elm´ ult esztend˝oben. Heged¨ us D. G´eza legut´obbi filmszerep´eben sz´amos vesz´elyes jelenet ellen´ere dubl˝oz n´elk¨ ul forgatott. A t¨ unetek alapj´an arra lehet k¨ovetkeztetni, hogy a beteg sz´ıvm˝ uk¨od´ese kis m´ert´ekben akad´alyozott. Az olimpi´ara k´esz¨ ulve a kor´abbin´ al l´enyegesen t¨obbet edzem, s rem´elem, hogy nem fogok csal´od´ast okozni a szurkol´ oknak. 123

57. Versenyz˝onk ez¨ ust´erme nagy ¨or¨om¨ot okozott sportegyes¨ ulet¨ unk vezet´es´enek is. 58. Sok szeretettel k¨osz¨ont¨om kedves vend´egeinket u ´gy a magam, mint az eln¨oks´eg nev´eben. 59. K¨osz¨ont¨om Kr´onik´ank hallgat´oit! Mindenekel˝ott h´ıreink l´enyege — r¨ovid di´oh´ejban. 60. J´ol l´athat´oak azok a trendek, amelyek gazdags´agunkra negat´ıv hat´ast gyakorolnak. 61. A t´eves utas´ıt´asb´ol kifoly´olag komoly k´arunk keletkezett. 62. Szakember l´ev´en nem ismerte f¨ol azonnal a hib´at. 63. Az els˝o negyed´evben a tavalyihoz k´epest 18%-kal t¨obb szem´elyi j¨ovedelemad´o ker¨ ult befizet´esre. 64. Befejez´es¨ ul m´eg kett˝o k´erd´est szeretn´ek f¨oltenni vend´egeinknek. 65. A parlamenti demokr´acia arr´ol sz´ol, hogy n´eh´any ember d¨ont az orsz´ag k´erd´eseiben. 66. Az elektromos eszk¨oz¨ok h´azilagosan v´egzett jav´ıt´as´at nem aj´anljuk. 67. A mag´annyomoz´oi tev´ekenys´eg nincs t¨orv´enyileg leszab´alyozva haz´ankban. 68. Audiokazett´ak sz´eles v´alaszt´ek´aval ´allunk v´as´arl´oink rendelkez´es´ere. 69. A szaktan´arnak minden ´ır´asbeli munk´at le kell ellen˝oriznie. 70. A fergeteges v´ıgj´at´ekban a m˝ uv´eszn˝o kiv´al´o komikusi adotts´agait villantotta f¨ol, a k¨oz¨ons´egnek kellemes est´et szerezve. 71. Nincs igaza azoknak, akik a k´erd´est t´ uldimenzion´alva hangulatot pr´ob´alnak kelteni. 72. A dar´al´o a legminim´alisabb v´as´arl´oi ig´enyeket sem el´eg´ıti ki. 73. Chaplin f¨ol´ uj´ıtott b¨orleszkje nagy hat´ast gyakorolt a k¨oz¨ons´egre. 74. Mai m˝ usorunkban megismerkedhetnek egy rendk´ıv¨ uli f´erfivel, aki m´ar sok-sok n˝o sz´ıv´et dobogtatta meg. 75. Nem igaz´an j´o v´elem´ennyel vagyok az u ´j m˝ usorszerkezetr˝ol. 76. A v´alaszt´as eredm´eny´er˝ol a sajt´on kereszt¨ ul t´aj´ekoztatj´ak a lakoss´agot. 77. Tov´abb tart a m´edi´ak vezet˝oi kinevez´es´evel kapcsolatos huzavona. 78. Ahhoz, hogy a k¨ ulgazdas´ag egyre ink´abb eredm´enyesebben m˝ uk¨odj´ek, sz´eles k¨or˝ u piackutat´o tev´ekenys´egre van sz¨ uks´eg. 79. 62 ´eves, teljesen egyed¨ ul´all´o, k´aros szenved´elyekt˝ol mentes f´erfi feles´eg¨ ul venne egy olyan asszonyt, akinek lak´as´ab´ol hi´anyzik egy szeretetre v´agy´o ´es ad´o f´erfi. 124

80. 81. 82. 83. 84.

85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92. 93. 94. 95. 96.

97. 98. 99. 100.

´ Eves szinten a v´allalat kinnlev˝os´egei 25%-kal n¨ovekedtek. A f´erfiakn´al az u ´sz´od¨ont˝oket este 18 ´orai kezdettel rendezik. Az ad´obevall´ast mulaszt´oknak sz´amolniuk kell a b´ırs´ag terh´evel is. Tev´ekenys´eg´ere azzal tette f¨ol a pontot, hogy az ¨osszegy˝ ujt¨ott p´enzzel nem sz´amolt el idej´eben. Kem´eny, hat´arozott egy´enis´eg ir´any´ıt´as´ara van sz¨ uks´eg¨ uk azoknak az elk´enyeztetett tehets´egeknek, akik szer´eny nekifut´assal szer´eny — de itthon m´egiscsak a legjobb — eredm´enyeket ´ert´ek el. Hogyan lehetne megakad´alyozni azt, hogy az ´eletben maradt kis s´ uly´ u u ´jsz¨ ul¨ottek ne szenvedjenek maradand´o k´arosod´ast? A szerz˝o m´odszere most m´eg ink´abb csak sejthet˝o, de nem pontosan meghat´arozhat´o. Az u ¨nneps´eg sz´onoka besz´ed´eben hosszadalmasan m´eltatta az iskola n´evad´oj´anak ´erdemeit. A gomb´ocok f˝oz´es´et fagyasztott ´allapotban kell megkezdeni, b˝o forr´asban l´ev˝o s´os v´ızben. A p´apa audenci´an fogadta haz´ank vatik´ani nagyk¨ovet´et, akinek megb´ızat´asa egy´ebk´ent a j¨ov˝o h´onap v´eg´en j´ar le. Besz´elget´es¨ unk v´eg´en arra k´erem professzor urat, hogy r¨oviden sz´oljon j¨ov˝obeni terveir˝ol. A sz´ep kivitel˝ u k¨onyvet az Eur´opa Kiad´o adta ki. A ker¨ uletben a n´eh´any ´evtizedes panelh´azak mellett sz´azad eleji lak´o´ep¨ uletek eg´esz sora v´ar fel´ uj´ıt´asra. K´ar, hogy az ilyen g´ unyos felhang v´eget vethet olyan mozgalomnak, amely a beteg, az orvosok ´es a t´arsadalom ´erdekeit szolg´alja. Amikor ehhez a munk´ahoz nekil´attunk, azt hitt¨ uk, sokkal kisebb lesz az ´erdekl˝od´es. A sz´oban forg´o t¨orv´enyek nyilv´anval´oan, hogy fogyat´ekosak. Zugl´oban k´et 25 ´ev k¨or¨ uli f´erfi — arcukon sz¨ovetb˝ol k´esz¨ ult ´alarcot viselve — bementek egy 53 ´eves szab´o kisiparos Egressy u ´ti csal´adi h´az´aba. Int´ezm´eny¨ unkben 3 f˝o adminisztr´ator elbocs´at´as´ara kell sz´am´ıtani. Megannyi k´erd˝ojel tornyosul a ki¨oregedett sportol´ok el˝ott. ˝ viseli a leger˝osebb magyar ember b¨ O uszke c´ım´et, de erej´et csak a s´ ulyemel˝ o-dobog´on fitogtatja. Egy sor tov´abbi int´ezked´esre van sz¨ uks´eg a j¨ovedelemki´araml´as u ¨tem´enek cs¨okkent´ese ´erdek´eben. 125

101. A rendezv´eny bev´etel´enek 40%-a felaj´anl´asra ker¨ ul a Megyei K´orh´az Gyermekoszt´alya sz´am´ara, enyh´ıtend˝o az ottani gondokat, el˝oseg´ıtend˝o a kicsik min´el magasabb szint˝ u ell´at´as´at. 102. Az okt´ober 8-r´ol halasztott hangversenyt el˝orel´athat´olag janu´ar elej´en tartj´ak meg. 103. A toj´o a k¨olt´es idej´en k´et h´onapig a p´arj´ara utalt. 104. Mindk´et m˝ usor n´ezetts´eg´ere az a jellemz˝o, hogy az iskolai v´egzetts´eg, illetve a t´arsadalmi r´etegz˝od´es ment´en alig vannak k¨ ul¨onbs´egek. ¨ 105. Unnepi k¨ uls˝os´egek k¨oz¨ott vettek v´egs˝o b´ ucs´ ut a tragikus k¨or¨ ulm´enyek k¨oz¨ott elhunyt 42 ´eves rep¨ ul˝otisztt˝ol. 106. A mutageneit´as arr´ol sz´ol, hogy valamely saj´atoss´ag csak nemzed´ekekkel k´es˝ obb mutatkozik meg. 107. A k¨ovets´eg kereskedelmi m´asodattas´eja ´es a Megyei Kereskedelmi ´es Iparkamara titk´ara meg´allapodtak a k´etoldal´ u utaztat´as felt´eteleir˝ol. 108. . . .v´eg¨ ul ´eppen az ellenz´ek h´atr´alt ki saj´at javaslatai m¨og¨ ul. 109. A ment´est egyr´eszt a m´ely tengerszakasz, illetve a k¨orny´eken ny¨ uzsg˝o c´ap´ak nehez´ıtik. 110. Aki az aut´ot ¨onnek b´erlem´enybe adta, joggal mondhatja: mi k¨oze neki ehhez? 111. Dr. Porkol´ab Zsolt id˝ok¨ozben az Orsz´agos Eg´eszs´egbiztos´ıt´asi P´enzt´ar f˝ooszt´alyvezet˝oj´ev´e ker¨ ult kinevez´esre. 112. Az ellen˝orz´esekkor a fagylaltospultr´ol, -poh´arr´ol, -t´egelyr˝ol, elmosott adagol´okan´alr´ol vett mint´ak eredm´enyei kifog´asoltak. 113. A kiv´egz´es nem ismert b¨ untet´es-v´egrehajt´asi m´od haz´ankban. 114. A rend˝ors´eg k´eptelen g´atat szabni a j´arm˝ ulop´asoknak: az ´evi 12-15 ezer elt˝ unt j´arm˝ u ut´an ´ori´asi a biztos´ıt´ok kock´azatv´allal´asa. 115. A f´erfinek siker¨ ult megsz¨oknie, ´es Thaif¨old¨on kereszt¨ ul az Egyes¨ ult ´ Allomokba t´avozott ´es telepedett le. 116. H´ uzd al´a a m´ ult idej˝ u igealakokat, majd ´ırj azokkal mondatokat! 117. A holnapi nap folyam´an a maximumh˝om´ers´eklet 18 fok k¨or¨ ul v´arhat´o. 118. Most ´erezte csak igaz´an, hogy az elm´ ult 48 ´or´aban szinte le sem hunyta a szem´et. Tagjai mintha ´olomb´ol lettek volna. A sz´eles ´agy csalogat´oan h´ıvogatta. 119. A sz´onok kifejtette, hogy a mai magyar p´aly´aj´at kezd˝o ´ertelmis´eg versenyk´epes. 120. A j´arm˝ u v´egsebess´ege ´or´ank´ent 220 km/h, b´ar ezt aligha lehet kihaszn´alni. 126

121. Politikai elemz´esekben gyakran felvet˝odik a v´alaszt´asok ´ert´ekel´es´en´el, hogy az egyes emberek vagy t´arsadalmi csoportok minek alapj´an foglalnak ´all´ast: ´ert´ekek vagy ´erdekek ment´en adj´ak le szavazatukat. 122. A Gazdas´agi Versenyhivatal p´aly´ azatot ´ırt ki a projektterv megval´os´ıt´asa ´erdek´eben. 123. A h´ usv´etra hazal´atogatott t¨or¨ok vend´egmunk´asok N´emetorsz´agba val´o visszautaz´asa miatt megn˝ott a v´arakoz´asi id˝o a nyugati hat´ar´atkel˝ok¨on. 124. Madonna meg´erkezett Spanyolorsz´agba, ahol hat napig forgatja legutols´o lemeze, a Bedtime Stories egyik dal´ar´ol k´esz¨ ul˝o videoklipj´et. 125. Bizonyos dolgokat el˝ore prognosztiz´alok, ´es ´altal´aban nem is hib´azom el ˝oket. 126. A m˝ uhelymunk´ahoz a helyi munka¨ ugyi, ter¨ uletfejleszt´esi, kamarai, ¨onkorm´anyzati tiszts´egvisel˝oket, egyh´azi szem´elyeket, t´arsadalmi aktivist´akat, v´allalkoz´okat vont´ak be. 127. Mindazon´altal egyel˝ore bottal u ¨tik a tettesek nyom´at. 128. A t¨omegek manipul´al´as´aban eddig is jeleskedett m´edia ezut´an is a hatalmon l´ev˝ok biztos b´azisa lesz. 129. S˝ot, hogy a l´ ud k¨ov´er legyen, egy f¨ ust alatt megtal´alt´ak az ´okori vil´ag hetedik csod´ajak´ent sz´amon tartott alexandriai vil´ag´ıt´otorony t¨obb darabj´at is. 130. Ez a jelens´eg komoly vesz´elyt jelent a k¨ozbiztons´ agra, amely az ´allampolg´arok r´esz´er˝ol azonban alig-alig kiv´edhet˝o. 131. Ottj´artunkkor m´ar k´et c´eg g´epeit is l´attuk — munk´asokat nem, l´ev´en d´elut´an ´erkezt¨ unk, f´el n´egy t´ajban. 132. A film mozgalmas ´es naiv, perg˝o ´es eklektikus. A narr´ator id˝onk´ent belesz´ol a dolgokba, mai bek¨op´esek ´el´enk´ıtik a sz¨oveget, andal´ıt´o muzsik´aval al´afestett minden fontosabb jelenet. 133. A h´aromr´eszes, Magyarorsz´ag t¨ort´enet´et bemutat´o ki´all´ıt´as m´eg k´et h´onapig l´athat´o. ´ 134. Ugy gondolt´ak, nem fizetnek, m´ar nincs sz¨ uks´eg¨ uk az ˝orz˝okre. Veszt¨ ukre, mert egyhamar visszat´ertek a zsebtolvajok. Ism´et vesz´elybe ker¨ ult a v´allalkoz´ok ´es a v´as´arl´ok biztons´aga. 135. A majdani aut´op´alya els˝o u ¨temben aut´ou ´tk´ent val´o ki´ep´ıt´ese a kezdetben v´arhat´o kisebb forgalom ´es forr´ashi´anyos gazdas´agi helyzet t¨ ukr´eben logikus d¨ont´es.

127

Sz¨ ovegek jav´ıt´ asa ´ es ´ ert´ ekel´ ese 1. Az a kult´ ura, amelyet a m´edia terjeszt szerte a vil´agon, monolit ´es rendk´ıv¨ ul fel¨ uletes k´epet fest az amerikai kult´ ur´ar´ol, azt els˝osorban nemzetk¨ozi korpor´aci´ok terjesztik, ´es u ´gy prezent´alj´ak, mint ami al´ aki nem hajland´o ezt a kult´ ternat´ıv´atlan. Es ur´at mag´a´ev´a tenni, az alacsonyabb rend˝ u, mert ez a j¨ov˝o fejl˝od´es´enek egyetlen lehets´eges ´ ezt Coca-Cola-kult´ ir´anya. En ur´anak nevezem. (Egy megyei napilap riportj´ ab´ ol)

2. Ennek az ´ervnek azonban k´et ellent´etes olvasata van. A kommunitarista olvasatban az ´ervnek tov´abbi normat´ıv korl´atoz´asokat kell a bev´andorl´as liber´alis jog´ara r´ar´onia. Azok a funkcion´alis korl´atoz´asok, amelyek az adminisztrat´ıv ´es gazdas´agi rendszer reprodukci´os felt´eteleib˝ol ad´odnak, olyan korl´atoz´asokkal p´arosulnak, amelyek az adott ´eletforma etnikai-kultur´alis szubsztanci´aj´at biztos´ıtj´ak. Ez´altal az ´erv olyan partikularisztikus ´ertelmet nyer, mely szerint ugyan az ´allampolg´ars´ag nem nemzeti identit´ashoz, de bizonyos t¨ort´enelmileg kialakult kultur´alis identit´ashoz kapcsol´odik. (Egy k¨ oz´eleti hetilap cikk´eb˝ ol)

3.

Tisztelt Szerkeszt˝os´eg! ´ ag´ır´oi megkeres´esre a megjelen´es el˝ott ismertettem a vonatkoz´o Ujs´ jogszab´alyokat, ´ıgy az Eg´eszs´eg¨ ugyi t¨orv´eny vonatkoz´o pontj´at. Ismertettem — ´es f´enym´asolatban ´at is adtam — az 5/1984. E¨ u. M. rendeletet, mely 16. paragrafus 3. bekezd´es´eben kimondja: (. . .) ¨ okn´el rendelkez´esre ´all. A megjelent ´ır´asban Ezen irat teh´at On¨ id´ez´esre ker¨ ult ezekb˝ol. Bemutattam a v´egrehajt´ast tartalmaz´o utas´ıt´ast is. (. . .) Besz´elget´es¨ unk sor´an elhangzottak igen r¨ovid´ıtve, nem helyt´all´oan ker¨ ultek ´ır´asba, ´ıgy a r´am t¨ort´ent hivatkoz´as a val´os´agnak nem megfelel˝o. A teljess´eg ig´enye alapj´an sz¨ uks´egesnek tartottam fentiek ´ır´asba ¨ont´es´et, ´es annak lek¨ozl´ese v´egett napilapjuk megkeres´es´et. (R´eszletek egy jog´ asznak a vele k´esz¨ ult riport ut´ an ´ırt, megyei napilapban megjelent level´eb˝ ol)

128

4.

Feld´ ult baromfi´ol Nagy d´ınomd´anomra k´esz¨ ul˝ odhetett az az ismeretlen csirkefog´o, aki egy ´onodi csal´adi h´az udvar´ara somford´alt be nemr´egiben. A k´es˝o ´ejszakai l´atogat´o huszon¨ot ty´ ukot ´es sz´az¨otven liter borocsk´at orozott el hord´ost´ol. ´ ESZ ´ Fels˝ozsolc´an az Uni´o AF egyik rakt´arhelys´eg´er˝ol fesz´ıtett´ek le a lakatot szombatra virrad´oan. A feltehet˝oen italos term´eszet˝ u bitang t´ız l´ada rumot, kevertet ´es konyakot hurcolt mag´aval. K´ar: 45 ezer forint. Ezzel k¨ozel azonos id˝oben egy mag´anlak´asba is bet¨ortek Fels˝ozsolc´an. Az elt˝ unt ruh´ak, poharak, illetve p´alink´ask´eszlet cirka ¨otvenezer forintot k´ost´alnak. A v´altozatoss´ag kedv´e´ert g´epkocsifelt¨o´ ari Andr´as rend˝or ˝ornagy: a Mikes r´esr˝ol is besz´amolt lapunknak Ov´ Kelemen utc´an parkol´o aut´o csomagtart´oj´at felfesz´ıt˝o m´akvir´ag zs´akm´anyai szersz´amok ´es kerekek voltak. (Egy megyei napilap r¨ ovid cikke)

5. A g´epj´arm˝ uvek u ¨zemben tart´oi k¨otelez˝o felel˝oss´egbiztos´ıt´as´ar´ol sz´ol´o korm´anyrendelet feljogos´ıtja a p´enz¨ ugyminisztert, hogy rendeletben hat´arozzon t´argyi biztos´ıt´as d´ıjkalkul´aci´oj´anak ´es eredm´enyelsz´amol´as´anak rendj´er˝ol. A biztos´ıt´ok javaslat´ara utolj´ara id´en, m´arcius 22-´en m´odosult az err˝ol sz´ol´o jogszab´aly, de nem v´altozott az a rendelkez´es, amely szerint a biztos´ıt´ok k¨otelesek a t´argy´ev u ¨zlet´agi eredm´eny´er˝ol elsz´amol´ast k´esz´ıteni a t´argy´evet k¨ovet˝o ´ev m´ajus 31. napj´aig, ´es ´ azt ezen hat´arid˝ovel az Allami Biztos´ıt´asfel¨ ugyelethez beny´ ujtani. A fentiekb˝ ol az k¨ovetkezik, hogy a biztos´ıt´oknak a j´ ulius 1-ji ´evk¨ozi d´ıjm´odos´ıt´asra vonatkoz´o t¨orekv´ese nemcsak indokolatlan, hanem a hat´alyos jogszab´alyokkal ellent´etes szellem˝ u is volt! Amennyiben a biztos´ıt´asi id˝oszakon bel¨ ul az el˝okalkul´alt d´ıjakhoz k´epest megtakar´ıt´as mutatkozott volna, akkor a t´arsadalomnak, vagyis a biztos´ıtottaknak semmif´ele lehet˝os´ege sem lenne d´ıjcs¨okkent´esi ig´eny ´erv´enyes´ıt´es´ere. (R´eszlet egy szaklap vez´ercikk´eb˝ ol)

129

Irodalom ´ ´ ´ ly: Rendszerboml´as? (Nyelvhaszn´alatunk zavarai) Ujvid´ Agoston Miha ek, 1990. AkH. = A magyar helyes´ır´as szab´alyai. 11. kiad´as, Bp., 1984. ´ rczi Ge ´za ´es Orsza ´ gh A magyar nyelv ´ertelmez˝o sz´ot´ara I-VII. Szerk.: Ba ´ szlo ´ . Bp., 1959—1962. La ´ szo ´ Anna. Bp., 1991. A magyar nyelv k¨onyve. F˝oszerk.: A. Ja ˝ LoA magyar nyelv t¨ort´eneti-etimol´ogiai sz´ot´ara I—III. F˝oszerk.: Benko ´ nd. Bp., 1967—1976. ra ´ cz Endre. Bp., 1968. A mai magyar nyelv. Szerk.: Ra ´ lffy Mo ´ zes. Bukarest, 1971. A mai magyar nyelv k´ezik¨onyve. Szerk.: Ga ´ zsef. Bp., 1961—62. A mai magyar nyelv rendszere I—II. Szerk.: Tompa Jo ´tsy La ´ szlo ´ . Bp., 1973. Anyanyelvi kaleidoszk´op. Szerk.: Gre Anyanyelvi m˝ uvelts´eg¨ unk. A p´ecsi nyelvm˝ uvel˝o konferencia anyaga. Szerk.: ˝ ´ Benko Lorand. Bp., 1960. ´za. Bp., 1971. Anyanyelvi ˝orj´arat. Szerk.: Ferenczy Ge ´ter—V. Raisz Az anyanyelv ´ert´ekrendje ´es az iskola. Szerk.: Fekete Pe ´ zsa. A Magyar Nyelvtudom´anyi T´arsas´ag kiadv´anyai 189. sz´am, Ro 1990. ´ zs Ge ´za: Magyar nyelvkult´ Bala ura az ezredfordul´on. Bp., 1998. ´ rczi Ge ´za: Nyelvm˝ Ba uvel´es¨ unk. Bp., 1974. ´dy Jo ´ zsef: Nyelvm˝ Bence uvel˝o tan´acsok. Bp., 1968. ´ szlo ´ : K¨oznapi fogalmaz´asunk mindennapi botl´asaib´ol. Nyr. 1960: Deme La 286—97, 430-42; 1961: 14—27, 137—48. ´ szlo ´ : A nyelvi kult´ Deme La ura k´erd´esei ´es feladataink. Nyr. 1968: 165—74. ´ szlo ´ : A nyelvm˝ Deme La uvel´es t´arsadalmi feladatai. Magyar Tudom´any 1972: 735. ´ szlo ´ —Gre ´tsy La ´ szlo ´ —Wacha Imre: Nyelvi illemtan. Bp., 1987. Deme La ´ ´ EA. = Edes Anyanyelv¨ unk (Foly´oirat). 1979—. ´ ˝ rincze Lajos. Bp., 1961. Edes anyanyelv¨ unk. Szerk.: Lo ´ bia ´ n Pa ´ l: R´egi ´es u Fa ´j nyelvm˝ uvel´es. Msn. 1947: 14—6. ´ bia ´ n Pa ´ l: Huszon¨ot ´ev a nyelvm˝ Fa uvel´esben. Nyr. 1970: 261—70. ´ bia ´ n Pa ´ l: Nyelvm˝ Fa uvel´es¨ unk ´evsz´azadai. Bp., 1984. 131

´ bia ´ n Pa ´ l—Lo ˝ rincze Lajos: Nyelvm˝ Fa uvel´es. Bp., 1980. ´ Farkas Zsuzsa: Nyelv˝or¨okkel nyelv˝ors´egen Ujvid´ ek, 1994. ´ szlo ´ : Magyar kiejt´esi sz´ot´ar. Bp, 1992. Fekete La ´za: Magyar´an. Bp., 1980. Ferenczy Ge ´ nagy Iva ´ n—J. Solte ´sz Katalin: A mozgalmi nyelvr˝ol. Bp., 1954. Fo ¨ lei-Sza ´ nto ´ Endre: Dinamikus nyelvm˝ Fu uvel´es. Nyr. 1987: 129—37. ´tsy La ´ szlo ´ : Szaknyelvi kalauz. Bp., 1964. Gre ´tsy La ´ szlo ´ : Anyanyelv¨ Gre unk szolg´alat´aban. MNy. 1970: 396—404. ´tsy La ´ szlo ´ : Van-e eredm´enye a nyelvm˝ Gre uvel´esnek? Nyr. 1975: 270—83. ´ ´tsy La ´ szlo ´ —Va ´ go ´ Istva ´ n: Alljunk Gre meg egy sz´ora! Bp., 1991. ´tsy La ´ szlo ´ —Wacha Imre: A m˝ Gre uszaki nyelv m˝ uvel´ese. Nyelv˝or F¨ uzetek 8. sz´am, 1961. ´ ´ Halasz Gyula: Edes anyanyelv¨ unk. Bp., 1938. ´ Halasz Gyula: Tudd, hogy mit besz´elsz! (3. kiad´as) Bp., 1991. ´ di Miklo ´ s: A k¨ozhely term´eszetrajza. Bp., 1973. Herna ´ di Miklo ´ s: K¨ozhelysz´ot´ar. Bp., 1976. Herna ´ di Sa ´ ndor: Nyelvtan ´es nyelvm˝ Herna uvel´es. Bp., 1972. ´ di Sa ´ ndor: Sz´op´arbaj. Bp., 1988. Herna Idegen szavak ´es kifejez´esek k´ezisz´ot´ara. Szerk.: Bakos Ferenc, Bp., 1994. ´ s. Bp., 1994, Idegen nevek kiejt´esi sz´ot´ara. Szerk.: Magay Tama Karinthy Ferenc: Nyelvel´es. Bp., 1964. ˝ : A region´alis k¨oznyelvis´eg mint kutat´asi probl´ema. MNy. 1995: Kiss Jeno 1—9. Kiss Lajos: F¨oldrajzi nevek etimol´ogiai sz´ot´ara. Bp., 1978. ´ ´ nos: Magyarul, magyar´an. Ujvid´ Kossa Ja ek, 1968. ´ nos: Nyelv¨ Kossa Ja unk f˝ uszersz´amai. Bp., 1979. ´ s: Nyelvfejl˝od´es — nyelvhelyess´eg. Bp., 1977. Kovalovszky Miklo ´ Ja ´ nos: Magyar ut´on´evk¨onyv. Bp., 1971. Lado ˝ rincze Lajos: Nyelv ´es ´elet. Bp., 1953. Lo ˝ rincze Lajos: Nyelvm˝ Lo uvel´es¨ unk egy esztendeje. Nyr. 1962: 129—43. ˝ rincze Lajos: Nyelv˝ors´egen. Bp., 1968. Lo ˝ rincze Lajos: Emberk¨ozpont´ Lo u nyelvm˝ uvel´es. Bp., 1980. ˝ rincze Lajos: Megn˝ol az ember sz´ıve. Bp., 1993. Lo ´ bor. Bp., 1998. Magyar sz´okincst´ar. F˝oszerk.: Kiss Ga 132

´ szlo ´ ´es Ko ¨ ves Be ´la. Bp., 1957. Magyar nyelvhelyess´eg. Szerk.: Deme La ´tsy La ´ szlo ´ . Bp., 1976. Mai magyar nyelv¨ unk. Szerk.: Gre Mayer Judit: Anyanyelvi hibanapl´o. Pozsony-Bratislava, 1990. ¨ o kiejt´esi kissz´ot´ar. Bicske, 1998. ´sza ´ ros Andra ´ s: E-z˝ Me ´ roly: Az elvon´assal keletkezett ¨osszetett ige mint neologizmus. Minya Ka Nyr. 1997: 283—89. MNy. = Magyar Nyelv. (Foly´oirat) 1905—. ´ ´ r Csiko ´ s La ´ szlo ´ : Hogy is mondjam? Ujvid´ Molna ek, 1993. ´ny Ga ´ bor ´es Sza ´ nto ´ Jeno ˝ . Bp., 1992. Mondd ´es ´ırd! Szerk.: Keme Msn. = Magyarosan. (Foly´oirat) 1932—1949. ´ nd. Bp., 1964. M˝ uszaki nyelv˝or. Szerk.: Kismarty Lora ´ bor: Magyar sz´ol´asok ´es k¨ozmond´asok. Bp., 1966. O. Nagy Ga ´ ´ bor—Ruzsiczky Eva: O. Nagy Ga Magyar szinonimasz´ot´ar. Bp., 1978. ´ny Ga ´ bor. Bp., 1992. Normatudat — nyelvi norma. Szerk.: Keme ˝ rincze Lajos. Bp., 1953. Nyelvm˝ uvel´es¨ unk f˝obb k´erd´esei. Szerk.: Lo A Nyelvm˝ uvel´es¨ unk f˝obb k´erd´esei c´ım˝ u tanulm´anygy˝ ujtem´eny vit´aja. Nyr. 1954 : 3—4. sz´am. ˝ rincze Lajos. Bp., 1957. Nyelvm˝ uvel˝o. Szerk.: Lo ´tsy La ´ szlo ´ ´es Keme ´ny Ga ´ bor. Bp., Nyelm˝ uvel˝o k´ezisz´ot´ar. F˝oszerk.: Gre 1996. ´ cs Imre. Celld¨om¨olk, 1991. Nyelvm˝ uvel˝o kis t¨ uk¨or. Szerk.: P. Kova ´ cs Imre. M´asodik, b˝ov´ıtett kiad´as. Nyelvm˝ uvel˝o kis t¨ uk¨or. Szerk.: P. Kova Szombathely, 1993. Nyelvm˝ uvel˝o konferencia = Az 1992. okt´ober 15—16-i nyelvm˝ uvel˝o konferencia anyaga. Nyr. 1993: 4. sz´am. ´ ´za ´es Ruzsiczky Eva. Nyelvm˝ uvel˝o levelek. Szerk.: Ferenczy Ge Bp., 1964. ´tsy La ´ szlo ´ ´es KoNyKk. = Nyelvm˝ uvel˝o k´ezik¨onyv I—II. F˝oszerk.: Gre ´ s. Bp., 1980—1985. valovszky Miklo Nyr. = Magyar Nyelv˝or. (Foly´oirat) 1872—. ´chy Blanka: Besz´elni neh´ez! Bp., 1974. Pe ´ nai Be ´la—Kerekes La ´ szlo ´ : Nyelvm˝ Ro uvel´es ´es besz´edtechnika. Bp., 1974. ´ ´n Arpa ´ d: Nyelvm˝ Sebestye uvel˝o irodalmunk 1945-t˝ol 1960-ig. MNy. 1961: 108—20, 250—7, 367—77. ´ a ´n Arp ´ d: Buktat´ok ´es fog´odz´ok mindennapi nyelvhaszn´alatunkSebestye ban. Debrecen, 1977. 133

´ a ´n Arp ´ d: A nyelv ter¨ Sebestye uleti tagol´od´asa ´es t´arsadalmi r´etegz˝od´ese. Nyr. 1981: 322—3. ´ a ´ unk sz´ot! Debrecen, 1994. ´n Arp ´ d: Erts¨ Sebestye ´ ´ Agnes. Szaknyelvi divatok. Szerk.: B´ıro Bp., 1989. Szaknyelvi konferencia = Az 1992. november 6-i szaknyelvi konferencia anyaga. Nyr. 1993: 4. sz´am. ´ ri Istva ´ n: Nyelv¨ Szathma unk alakul´asa az ut´obbi h´arom ´evtizedben. MNy. 1975: 274—87. ´ r: Sz´or´ol sz´ora. Bp., 1965. Szende Alada ´ t La ´ szlo ´ . Bp., 1987. Sz´epen magyarul — sz´epen ember¨ ul. Szerk.: Bacha ´ zsef: Nyelvm˝ Tompa Jo uvel´es¨ unk mindennapi munk´aj´ar´ol. Nyr. 1956: 161— 73. ´ zsef: A Magyar Nyelv˝or els˝o sz´az ´eve ´es nyelvm˝ Tompa Jo uvel´es¨ unk u ¨gye. MNy. 1970: 129—41. ´ th Istva ´n: Tollsepr˝ To uk. P´ecs, 1979. ´ ¨ rgyi ´es Gre ´tsy La ´ szlo ´. Uj anyanyelvi kaleidoszk´op. Szerk.: Felde Gyo Bp., 1980. Wacha Imre: A m˝ uszaki foly´oiratok nyelvm˝ uvel˝o rovatainak tanuls´agai. Nyr. 1961: 100—16. Wacha Imre: A nemzeti nyelv ´es r´etegei. In: Az anyanyelv ´ert´ekrendje ´es az iskola. A Magyar Nyelvtudom´anyi T´arsas´ag Kiadv´anyai 189. sz´am. Bp., 1990. 71—4.

134

F¨ uggel´ ek A nyelvm˝ uvel´ es¨ unk elvi k´ erd´ eseivel kapcsolatos legut´ obbi publik´ aci´ ok bibliogr´ afi´ aja A magyar nyelv jelene ´es j¨ov˝oje c. nyelvm˝ uvel˝o tan´acskoz´as el˝oad´asai ´es hozz´asz´ol´ asai. Nyr. 1997: 377—396. Az Anyanyelv¨ unk j¨ov˝oje c. tan´acskoz´as anyaga. Nyelv¨ unk ´es Kult´ ur´ank. 100. sz´am, 1997. 6—86. ´ zs Ge ´za: A nyelvi norma ´es a hagyom´any. Nyr. 1993. 413—415. Bala ´ zs Ge ´za: Egy lehets´eges magyar nyelvstrat´egia k¨orvonalai. Nyr. 1996: Bala 250—263. ´ zs Ge ´za: A m´edia nyelvhaszn´alat´anak kritikai megk¨ozel´ıt´ese. Nyr. 1997: Bala 274—282. ´ zs Ge ´za—Mara ´ cz La ´ szlo ´ : Magyar nyelvgeopolitika. Magyars´ag ´es Bala Eur´opa 1994. 7: 24—39. Banczerowski Janusz: K¨oteless´eg¨ unk-e gondoskodni anyanyelv¨ unkr˝ol? MNy. 1998: 16—30. Banczerowski Janusz: N´eh´any gondolat a nyelvi ´es a kommunik´aci´os norm´ar´ol. Nyr. 1998: 2129—133. Bartha Csilla: N´eh´any sz´o az illet´ekess´egr˝ol. Irodalmi Szemle 1995. 2: 75—81. ´ ˝ Lora ´ nd: Tudatos´ıtsuk az anyanyelvi eszm´enyt! Edes Benko Anyanyelv¨ unk 1987. 4: 12. ˝ Lora ´ nd: Eln¨oki z´arsz´o [az 1992-es nyelvm˝ Benko uvel˝o konferenci´an]. Nyr. 1993: 500—501. ´ lma ´ n: Kell-e nek¨ Bolla Ka unk orto´epia? Avagy a magyar kiejt´es u ¨gye az ezredfordul´on. MNy. 1998: 1—16. ´ ´szlo ´ : Nyelvm˝ Deme La uvel´es ´es politika. Edes Anyanyelv¨ unk 1990. 1: 1. ´ ´ ´szlo ´ : Uj nyelvi eszm´eny(ek) fel´e? Edes Anyanyelv¨ Deme La unk 1990. 3: 7. ´ ´szlo ´ : Jegyzetek a k´etnyelv˝ Deme La us´egr˝ol. Edes Anyanyelv¨ unk 1992. 1: 1. ´ szlo ´ : Nyelvhaszn´alati felt´etelek nemzeti ´es nemzetis´egi viszonyok Deme La k¨oz¨ott. Nyr. 1993: 470—473. ´ szlo ´ : Eln¨oki z´arsz´o [az 1992-es nyelvm˝ Deme La uvel˝o konferenci´an]. Nyr. 1993: 429—430. 135

´szlo ´ : K´ets´eg ´es rem´eny k¨ozt. Irodalmi Szemle 1994. 1: 80—84. Deme La ´szlo ´ : Diskurzus vagy konkurzus. Nyr. 1995: 109—118. Deme La ˝ ry Vilma: A nyelvm˝ Eo uvel´es u ´j feladatair´ol. Nyr. 1993: 453—455. ´ bia ´ n Pa ´ l: Gondolatok a nyelvi norm´ar´ol ´es a helyes´ır´asr´ol. Nyr. 1993: Fa 504—506. ´ bia ´ n Pa ´ l: Eln¨oki z´arsz´o [az 1992-es nyelvm˝ Fa uvel˝o konferenci´an]. Nyr. 1993: 540. ´ bia ´ n Pa ´ l: A nyelvm˝ Fa uvel´es feladatai. Nyr. 1997: 384—389. ¨ lei-Sza ´ nto ´ Endre: Dinamikus nyelvm˝ Fu uvel´es. Nyr. 1987: 129—136. ´tsy La ´ szlo ´ : Nemzetk¨ozpont´ Gre u nyelvm˝ uvel´es. Nyr. 1993: 402—404. ´tsy La ´ szlo ´ : Nyelvhaszn´alat ´es nemzeti tudat. MNy. 1998: 31—37. Gre ´ ´ Nagy Erzse ´bet: Nyelvm˝ Heltaine uvel˝oi feladatok. Edes Anyanyelv¨ unk 1988. 3: 15. ´ Nagy Erzse ´bet: A nyelvtudom´any k´erd´eseinek u Heltaine ´jrafogalmaz´asa. ´ Mai besz´elt nyelvi kutat´asok. Edes Anyanyelv¨ unk 1989. 1: 14. ´ ´ Nagy Erzse ´bet: A magyar nyelvi norma ´erv´enyes¨ Heltaine ul´ese. Edes Anyanyelv¨ unk 1990. 1: 11. ´ Nagy Erzse ´bet: A meg´ert´es v´altozatai (A kommunik´aci´os szemHeltaine l´elet˝ u nyelvm˝ uvel´es lehet˝os´egei a nyelvinorma-k´epz´esben). Nyr. 1993: 420-422. ´ n: A nemzeti nyelvm˝ Jakab Istva uvel´es ,,liberalizmus´ anak” ´es a kisebbs´egi nyelvm˝ uvel´es ,,radikalizmus´anak” okai, gondjai. Nyr. 1993: 473—475. ´ n: Nyelvm˝ Jakab Istva uvel´es¨ unk m´ ultja, jelene, j¨ov˝oje. Irodalmi Szemle 1994. 4: 46—57. ´ n: Nyelvm˝ Jakab Istva uvel´es¨ unk m´ ultja, jelene, j¨ov˝oje. Nyr. 1994: 265—276. ˝ : A region´alis k¨oznyelvis´eg mint kutat´asi probl´ema. MNy. 1995: Kiss Jeno 1—9. ´ s: Milyen hat´asa van a mai magyar nyelvm˝ Kontra Miklo uvel´esnek? MNy. 1994: 333—345. ´ s: Szubjekt´ıv megjegyz´esek a magyar nyelvi tervez´esr˝ol. IroKontra Miklo dalmi Szemle 1994. 12: 72—81. ´ k Istva ´ n: Diglosszia ´es kett˝osnyelv˝ Lanstya us´eg. K´etnyelv˝ us´eg 1993. 1: 5— 21. ´ k Istva ´ n: Nyelvm˝ Lanstya uvel´es¨ unk v´ets´egei ´es k´ets´egei. Irodalmi Szemle 1993. 3: 58—69; 4: 64—74. 136

´ ´ k Istva ´ n: Alom Lanstya ´es val´os´ag k¨oz¨ott. Gondolatok nyelv¨ unk egys´eg´er˝ol. Irodalmi Szemle 1993. 6: 65—78; 7—8: 96—105. ´ k Istva ´ n: K´etnyelv˝ Lanstya us´eg ´es nyelvm˝ uvel´es. Nyr. 1993: 475—479. ´ k Istva ´ n: K´etnyelv˝ Lanstya us´eg ´es nemzeti nyelv. (N´eh´any gondolat a standard nyelvv´altozatnak k´etnyelv˝ us´egi helyzetben val´o elsaj´at´ıt´as´ar´ol). Irodalmi Szemle 1994. 2: 63—75. ´ k Istva ´ n: T¨obbk¨ozpont´ Lanstya u nyelv-e a magyar? Irodalmi Szemle 1995. 1: 72—83. ´ r Zolta ´ n Miklo ´ s: A nyelvi tervez´es n´eh´any region´alis vonatkoz´asa. Molna MNy. 1995: 222—226. ´ din La ´ szlo ´ : Az erd´elyi magyar nyelvm˝ Mura uvel´es probl´em´ai. Nyr. 1993: 485-487. Nyelvi tervez´es, nyelvi politika. Az MTA Magyar Nyelvi Bizotts´aga 1995. okt´ober 9-i u ¨l´es´enek teljes anyaga. Nyr. 1996: 237—263; 380—402. Nyelvm˝ uvel˝o konferencia = Az 1992-es nyelvm˝ uvel˝o konferencia anyaga. Nyr. 1993: 4. sz´am. ´ntek Ja ´ nos: Magyar nyelvi gondok Rom´ani´aban. Nyr. 1993: 482—485. Pe ´ntek Ja ´ nos: Normagondok Erd´elyben (1793—1993). Nyr. Pe 1994: 133—144. ´ntek Ja ´ nos: A kisebbs´egi iskol´ak k´etnyelv˝ Pe us´ege. Irodalmi Szemle 1995. 3: 82—87. Pusztai Ferenc: Minta ´es ´ert´ek nyelvhaszn´alatunkban. Nyr. 1993: 404—405. Pusztai Ferenc: A magyar nyelvm˝ uvel´es konferenci´ank t¨ ukr´eben. Nyr. 1993: 541—548. ´ eled a szaknyelvm˝ ´ n: Ujra´ Pusztai Istva uvel´es. Nyr. 1993: 608—614. ´ ´ Szathmari Istvan: Nyelvt¨ort´enet, dialektol´ogia ´es nyelvhelyess´eg. Nyr. 1993: 405—408. ´ ´ bor: Nyelvi norma ´es nyelvhaszn´ Tolcsvai Nagy Ga alat. Edes Anyanyelv¨ unk 1988. 1: 9. ´ bor: A nyelvm˝ Tolcsvai Nagy Ga uvel´es es´elyei. Val´os´ag 1989. 10: 95—103. ´ ´ ´ bor: Uj nyelvi eszm´enyek fel´e. Edes Tolcsvai Nagy Ga Anyanyelv¨ unk 1990. 3: 1. ´ bor: A nyelvi k¨oz¨oss´eg ´es a nyelvi egys´eg, kisebbs´egben. Tolcsvai Nagy Ga Regio 1991. 3: 166—173. ´ ´ bor: V´alasz a v´alaszra. Edes Tolcsvai Nagy Ga Anyanyelv¨ unk 1991. 2: 5. ´ ´ bor: Az egyens´ Tolcsvai Nagy Ga uly keres´ese. Edes Anyanyelv¨ unk 137

1991. 4: 1. ´ bor: Lesz-e Magyarorsz´agon nyelvi tervez´es? Nyr. 1993: Tolcsvai Nagy Ga 423—425. ´ bor: Nyelv´arul´as ´es nyelvment´es: k´anon vagy diskurzus. Tolcsvai Nagy Ga Nyr. 1994: 385—398. ´ bor: A sztenderd helyzete ´es a nyelvi tervez´es lehet˝os´eTolcsvai Nagy Ga gei. Irodalmi Szemle 1995. 1: 64—71. ´ bor: A nyelvi norma. Nyr. 1998: 201—213. Tolcsvai Nagy Ga ´ bor: A nyelvi norma. Bp., 1998. Tolcsvai Nagy Ga ´ bor (szerk.): Nyelvi tervez´es. Bp., 1998. Tolcsvai Nagy Ga

138