Zenei hitvallásaink II. Zsoltárok a reformációban

Ze n e i h i t va l l á s a i n k II.

Zsoltárok a reformációban

Ze n e i h i t va l l á sa i n k I I .

Zsoltárok a reformációban

2 0 1 6 . sze p t e m b e r 2 4 – 2 0 1 7 . október 15.

Közreműködik: a Debreceni Kollégiumi Kántus és a Psalterium Hungaricum Vezényel: Arany János és Berkesi Sándor Orgonán közreműködik: Ferenczyné Koós Anita, Pálúr János és Sárosi Dániel A Magyarország Kormánya által létrehozott Reformáció Emlékbizottság rendezvénysorozata

Tartalomjegyzék Köszöntő (Dr. Hafenscher Károly miniszteri biztos) . . . . 6 Évszázadok zsoltárai (Berkesi Sándor) . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 Előadások – a Zenei hitvallásaink II. menetrendje . . . . . . 11 A két kórus műsorán felhangzó művek (Arany János) . . 12 Az előadók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37 A helyszínek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48 Miskolc · Debrecen · Kassa · Budapest · Kecskemét Csurgó · Beregszász · Kolozsvár · Székelyudvarhely Kézdivásárhely · Sárospatak

Térkép . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73 Zenei hitvallásaink I. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74

Köszöntő Boldog az az ember, aki tud örülni – akár csöndes, belső mosollyal, akár ujjongva, kitörő lelkesedéssel. Boldog az az ember, aki tud panaszkodni – kiöntve szíve fájdalmát, kiadva lelke mérgét, őszintén, de nem kifordulva magából. Boldog az az ember, aki együtt érzően hordozza mások vétkét, de mélyről jövően tudja siratni saját bűneit. Boldog az az ember, aki tud úgy perlekedni az égiekkel, hogy szavaiból, indulataiból nem a  lelket és emberi környezetét szennyező erők áradnak, hanem az igazság őszinte keresése. Boldog az az ember, aki minden élethelyzetben meg tudja köszönni azt, ami jó, s még a fájdalmasban is meglátja, hogy mi az, ami a javára válhat. A zsoltáros ilyen ember. Akár névtelen, tusakodó, tépelődő útkereső volt, akár az élet napos és árnyas oldalát megjáró nagynevű vezető, pap vagy király volt. Így formálta meg és öntötte ének-imádságba szavait. Vagy később így vette ajkára a már mások által is imádkozott-énekelt költeményeket, majd a  későbbi évszá-

zadokban továbbadta ezt a  lelki-szellemi örökségét, tradíció, amely a  református keresztyénség egyik azután újra kézbe véve átformálta maga, saját közös- kiemelt ismertetőjele: a  zsoltáros kegyesség. S ahogy sége vagy népe számára. A  zsoltár így él egyének és terjedt a helvét reformáció, úgy születtek meg – a mozgalom üzenetéhez méltóan – az anyanyelvi zsoltára közösség ajkán évezredek óta. Isten egykori és mai választott népe folyamatosan fordítások. Magyarhonban is. Olyan különleges kinkézben tartja, újra meg újra felfrissíti, élteti a zsoltáro- csek, mint Szenci Molnár Albert zsoltárfordításai. Az kat. Ott van a hívő ember egyéni kegyességi gyakorla- öt évszázad után is friss magyar költemény-imádságok. A reformáció e páratlan jubileumán mi más szoltában, az egyház ünnepi liturgiájában és napi többszöri imádságában. Századok telnek, sőt évezredek múlnak, gálhatna Zenei hitvallásként, mint a  zsoltároknak az de a 150 zsoltár az egyház imádságos- és énekeskönyve a  csokra, amely egyszerre szólaltatja meg Goudimel maradt. Nem emlékként, hanem örömmel használt, vérünkké vált – „világörökségnek” számító – dallamait, élő anyagként. Nem véletlen hát, hogy amikor egy- a lutheránus Brahms feldolgozásait, a katolikus Kodály egy megújulási mozgalom elindul, annak elkötelezett „magyarító” újra-költéseit, és az apa és fia Gárdonyiak tagjai is jó szívvel nyúlnak az ősi, mégis friss anyaghoz. csodálatos megzenésítéseit, vagy a  XX–XXI. század Nem volt ez másként 500 évvel ezelőtt a  reformáció jeles szerzőinek, Szokolaynak és Vajdának alkotásait. Nem a múlt emlékei csendülnek fel egy évforduló kezdetén sem. Luther zsoltár-magyarázatai a  megújulás mérföldkövei voltak. A korállá énekelt lutheri zsol- kapcsán, hanem egy élő zenei világ mutatja meg mélytár-parafrázisok a legkedveltebb gyülekezeti énekekké ségeit, igazi értékeit, jövőnek szóló üzenetét – a megváltak. Majd a  helvét reformáció – mint „tisztán bib- újulás lendületével. liai éneket” – különösen is felértékelte a  zsoltárokat. Kálvin s a  genfi gyülekezet számára kiemelt fontossá- Dr. Hafenscher Károly got nyert a zsoltároskönyv. S  elindult az a  gyönyörű miniszteri biztos Zenei hi tvallásai nk I I .  Zsoltárok a reform ác i óban

7

Évszázadok zsoltárai Ősi hagyomány történelmünkben, hogy jeles eseményeket, évfordulókat énekkel, zenével emeltek ki a hétköznapok sorából. Ismerjük a  magyar krónikásoknak vagy a magyar királyi udvarok külföldről érkezett tudósítóinak ilyen témájú híradásait. Emlegetjük a Velencéből ideszármazott Gellért püspök történetét, aki egyik útján éjszaka egy gabonát kézzel őrlő magyar parasztlány énekét hallgatva szólt szolgájához: „Hallod-e Valter a magyarok szimfóniáját, miképpen hangzik?” Millenniumunk kezdetén saját korának szánt üzenetként Szokolay Sándor erre az eseményre emlékezve komponálta meg Symphonia Ungarorum című oratóriumát. A Reformáció félévezredes jubileuma közeledvén, bizton tudhatjuk, hogy kiemelt zenés események, nagyszabású koncertek járulnak hozzá a  méltó ünnepléshez. A  budapesti Psalterium Hungaricum vegyeskar és a debreceni Kollégiumi Kántus megtisztelő felkérést kapott egy több koncertből álló sorozat megtartására, a  Kárpát-medence történelmi református centrumaiba szánva az előadásukat.

„Solus Christus! Sola Scriptura! Egyedül Krisztus! Egyedül a Szentírás!” – vallották reformátoraink a XVI. században. Ezt tartottuk mi is hitbeli zsinórmértékünknek, amikor közös műsorunkat megterveztük. A genfi zsoltárok első, legjelentősebb kórusfel­dol­ gozójának, a Szent Bertalan éjszakán mártírhalált szenvedett Claude Goudimelnek a  47. genfi zsoltárt feldolgozó motettája képviseli a  kálvini reformáció első korszakát. Luther bibliafordítása alapján készült a késő reneszánsz Leonhard Lechner húsvéti, továbbá a  két romantikus zeneszerző-óriás, Johannes Brahms és Félix Mendelssohn-Bartholdy zsoltárszövegekre írt egy-egy tétele. Műsorunk gerincét XX. századi magyar művek alkotják. A  hitvalló római katolikus Kodály Zoltán három nagyméretű genfi zsoltár feldolgozása az 1940-es és ’50-es, próbáló évek nemzedékét, de a mait is vigasztalta, vigasztalja. Károli Gáspár tiszta, bibliai szövegeire a kiváló Kodály-tanítvány, Gárdonyi Zoltán készített evangéliumi üzenetet hordozó, orgonakíséretes remekZenei hi tvallásai nk I I .  Zsoltárok a reform ác i óban

műveket. Köztük a Memento, a gályarab lelkészeinknek állít méltó emléket. Szokolay Sándornak szintén bibliai szövegmegzenésítését választottuk programunkba. A történelmi magyar énekek – hungarikumok – két feldolgozással kerültek be műsorunkba: egy Kodály és egy Gárdonyi Zsolt kompozícióval. A  ma élő zeneszerző nemzedéket Gárdonyi Zsolt mellett Vajda János Balassi Bálint imádságszövegére írt műve képviseli: Adj már csendességet. Hirdesse műsorunk Kálvin örökérvényű üzenetét:

So l i d e o g l o ri a! E g ye d ü l i st e né a di c sőség! Berkesi Sándor

9

Előadások – a Zenei hitvallásaink II. menetrendje 2016 szeptember 24. szombat, 18:00 – Mi sko lc , Ava s i re f o r m á t u s t e m p l om október 8. szombat, 19:00 – D e bre ce n , N a g yt e m p l o m november 5. szombat, 16:00 – Ka ssa , re f o r m á t u s t e m p l o m 2017 február 5. vasárnap, 17:00 – B u d a pe st , Fa s o r i re f o r m á t u s t e m p l om március 26. vasárnap, 18:00 – Ke c ske mé t , re f o r m á t u s t e m p l om május 20. szombat, 18:00 – C su rg ó , re f o r m á t u s t e m p l o m június 17. szombat, 18.00 – B e re g szá sz, re f o r m á t u s t e m p l om szeptember 22. péntek 19.00 – Ko lo zsvá r, Fa r k a s u t ca i re for m á t u s t e m p l om szeptember 23. szombat 19.00 – Szé ke ly u d va r h e ly, B e l vá rosi re f or m á t u s t e m p l om szeptember 24. vasárnap 11.00 – Ké zd i vá sá r h e ly, re f o r m á t u s t e m p l om október 15. vasárnap 18.00 – Sá ro spa t a k , re f o r m á t u s t e m p l om

Zenei hi tvallásai nk I I .  Zsoltárok a reform ác i óban

11

A két kórus műsorán felhangzó művek

César FRANCK (1822–1890): Dextera Domini

A z is m e r te té se ke t Arany Já no s í rta

Johannes BRAHMS (1833–1897): Wie lieblich sind deine Wohnungen

szélső tételek között. Zenéje a 84. zsoltár három kiválasztott versét szólaltatja meg, áhítattal és derűvel. Az oratórium gazdag zenekari kíséretéből orgona-átirat is készült. A  tétel ezúttal ebben a  formában szólal meg.

A mű Brahms 1868-ban elkészült Német rekviem Wie lieblich sind deine Wohnungen, Herr Zebaoth! (2) című, hét tételes oratorikus darabjának középső tétele Meine Seele verlanget und sehnet sich nach den Vorhöfen (német címe: Ein deutsches Requiem). Brahms rekvi- des Herrn; emje nem a katolikus gyászmise szertartási szövegeire mein Leib und Seele freuen sich in dem lebendigen Gott. (3) épül; a  tételek szövegét maga a  zeneszerző válogatta Wohl denen, die in deinem Hause wohnen; die loben dich össze a  Biblia különböző könyveiből. Az oratórium immerdar. (5) első három tétele, illetve az ötödik, hatodik és hetedik tétel olykor súlyos és tragikus, máskor emelkedett Mily kedvesek a te hajlékaid, Seregek Ura! (2) és himnikus ó- és újszövetségi szövegeket szólaltat Lelkem sóvárog, sőt eleped az Úr tornácai után; testem meg. A  mű szimmetrikus középpontjában elhelyez- és lelkem örvendeznek az élő Istenben. (3) kedő negyedik tétel drámai nyugvópont a  hatalmas Jó azoknak, akik a  te házadban laknak; dícsérnek ők téged szüntelen! (5)

A francia romantika jeles zeneszerzője templomi orgonista is volt, így számos orgonakíséretes egyházi műve született. Közülük jó néhány mindmáig világszerte rendszeresen szerepel az egyházi koncertek program- Dextera Domini fecit virtutem, dextera Domini exaltavit me. (16) Alleluia ján vagy ünnepi istentiszteletek liturgiájában. E művek Non moriar sed vivam et narrabo opera Domini. (17) Alleluia sorába tartozik a  Dextera Domini című orgonakíséretes motetta, melynek liturgikus megszólalási helye Az Úr jobbja hatalmasan cselekedett, az Úr jobbja felmagasztalt engem. (16) a  szentmise felajánlási szakasza, az offertórium. Szö- Nem halok meg, hanem élni fogok és hirdetem az Úr tetteit. (17) vegét két mondat alkotja: a Zsoltárok könyve 118. fejezetének 16. és 17. verse, melyekhez a  szerző mindkétszer hozzáilleszti a  jól ismert „Alleluia” (Dicsérjétek az Urat) felszólítást. A két rövid mondatot a kórus és a három énekes szólista egymást váltva, számtalanszor szólaltatja meg. Az elsőt többnyire egyszerűbb, deklamált előadásban halljuk, a  második mondatból és az Alleluja-szakaszokból a  szerző gazdagabb, olykor kánon-szerű, polifonikus muzsikát farag.

Zenei hi tvallásai nk I I .  Zsoltárok a reform ác i óban

13

GÁRDONYI Zoltán (1906–1986): Az Úr dicsérete

zenei eszközökkel követi, miközben a  szavak megzenésítése hibátlanul engedelmeskedik a  nyelv hanglejtési szabályainak is. A zeneszerzőt évtizedes kapcsolat fűzte a Debreceni Kollégiumi Kántushoz és vezetőjéhez: erről tanúskodik a kompozíció ajánlása, mely az együttesnek és Berkesi Sándornak szól.

A zeneszerző a xx. századi magyar protestáns egyházzene kiemelkedő alakja volt. Énekes zenéjének jelentékeny hányada az Istennek elkötelezett zeneszerző állásfoglalása: Gárdonyi a  református énekkincs számos darabjára írt egyszerűbb vagy nagyobb szabású fel- Uram, te vagy Istenem, magasztallak, dicsérem nevedet! dolgozást, akár egyetlen énekhangra, akár 2-3 szólamú Mivel csodát cselekvél, örök tanácsaid hűség és igazság. kisebb kórusok, akár pedig nagyobb vegyeskarok szá- (25:1)  | Nincs békesség, így szól az Úr, az istentelenekmára. Egyházi kórusműveinek másik nagy csoportja nek! (48:22)  | Nincs békesség, szól Istenem, a  hitetlebibliai szövegekre épül. Az utóbbi típusból való ez az neknek! (57:21)  | De az Úr megváltottai megtérnek, és orgonakíséretes motetta is, melynek szövegét maga ujjongva Sionba jönnek, és eltűnik a  fájdalom és sóhaj. a szerző válogatta össze Ézsaiás könyvének különböző (35:10) | Erőssége voltál a  gyöngének, erőssége a  szerészeiből. Az Úr dicsérete megmutatja, hogy Gár- génynek szorongásában; a szélvész ellen oltalom, árnyék donyi Zoltán Bach és Brahms zeneszerzői örökségé- a hévség ellen, mikor az erőszakosok haragja, mint kőfalnek közvetlen folytatója: nemcsak azért, mert a zene- rontó szélvész, olyan volt. (25:4)  | Ímé Istenünk, akit szerző láthatólag ugyanolyan magas hőfokú személyes mi vártunk és aki megtart minket. (25:9)  | Mily szépek viszonyban áll a Szentírással, mint két elődje, de azért a hegyeken az örömmondónak lábai, aki békességet hiris, mert a Biblia szavainak értelmét ugyanolyan gazdag det, jót mond, szabadulást hirdet, aki ezt mondja Sionnak: Uralkodik a te Istened! Amen. (52:7)

GÁRDONYI Zoltán (1906–1986): GÁRDONYI Zoltán (1906–1986): Az Úr szabadított meg Dicsérő ének – a 45. zsoltárból vett versekre

Az orgonakíséretes kompozíció – a zeneszerző kedvelt szokása szerint – a Biblia különféle helyeiről vett, de tartalmilag összefüggő szövegekre épül. A  Zsoltárokból és Ézsaiás könyvéből kiemelt két mondat nem más, mint „ars poetica”, vagy másképpen: a hívő zeneszerző magvas bizonyságtétele. A szövegeket váltakozva halljuk egy-egy szólam, majd az egész kar megfogalmazásában, s a szólók során apránként a kórust alkotó négy szólam mindegyike sorra kerül. A rövid félmondatoknak ezt a  játékos villódzását az orgona fölszabadult, színes harmóniákkal kíséri. Éneklek az Úrnak egész életemben; zengedezek az én Istenemnek, amíg csak vagyok! (Zsolt. 104:33)  | Az Úr szabadított meg engemet; hát énekeljük énekimet éltünk minden napjaiban az Úrnak házában! (Ézs. 38:20)

Zenei hi tvallásai nk I I .  Zsoltárok a reform ác i óban

Ha az előző mű a zeneszerzői „ars poetica” rövid összefoglalása, akkor jelen kompozíció bízvást nevezhető Gárdonyi Zoltán életműve egyik emblematikus alkotásának, melynek meghatározó félmondata: „…művem a  királynak szól.” A  darab alcíme meghatározza a  szövegforrást is. A  zsoltárszövegben fölsorakozó képek kettős értelemmel bírnak: Némely versekben az ünnepi dicséret címzettje Izráel királya, más versekben viszont a zsoltáros – a zeneszerző – mintha a legfőbb királyhoz, a mindenható Úr Istenhez intézné szavait. A  zenei megvalósítás követi a  kettős értelmezést. Az orgonaszólam és a kórus színgazdag harmonizálása és dallamvilága olykor mediterrán légkört áraszt, más helyeken a  mű a  klasszikus polifónia eszközei – szólam-imitációk, kánon és fúga – révén általánosabb érvényű zenei megfogalmazásokhoz nyúl. Nem véletlen, hogy az ismertetés ebben az esetben nem orgonakíséretről, hanem orgonaszólamról beszél: A nagyszabású

15

GÁRDONYI Zoltán (1906–1986): Memento zsoltárkompozícióban az orgona a  kórussal egyen- Az orgonakíséretes kórus-kantáta a  gályarabságra hurrangú partnerként működik, s hasonló mértékben járul colt magyar protestáns prédikátorok kiszabadításának hozzá a szöveg gondolatainak zenei kifejtéséhez, sőt – 300. évfordulójára készült. Ajánlása a  Debreceni Kola darabot lezáró kórus-fúga előtt – nagyszabású, önálló légiumi Kántusnak és Berkesi Sándornak szól, s az ő nevükhöz fűződik a mű 1976-os ősbemutatója is. A szöközjátékot is kap. veget ezúttal is a zeneszerző válogatta apostoli levelekFölbuzog szívem szép beszédre, művem a királynak szól. ből, két ószövetségi könyvből, 16. századi magyar énekNyelvem gyors írónak tolla. (45:2)  | Kösd derekadra versekből, továbbá a  121. genfi zsoltárból és Luther kardodat vitéz! (45:4) | Rettenetesre tanítson meg nevezetes „Erős vár a mi Istenünk” koráljából (utóbbi téged a te jobb kezed, és ékességedben haladj diadallal az két éneket a  zeneszerző a  dallammal együtt idézi). igazságért, a szelídségért és jogért. (45:5)  | Elefántcsont A kompozíció két nagyobb részből, azon belül öt rövipalotából zeneszóval vidámítnak téged; mirrha, áloe, debb szakaszból áll, melyeknek gondolati ívét a darab kácziaillatú minden öltözeted. (45:9)  | Jobbkezed felől alcíme világosan mutatja: „szenvedésből szabadulásra”. királyné áll ofiri aranyban. (45:10)  | Atyáid helyett fiaid A  részeket egy-egy Lekció nyitja, melyet narrátor szólesznek, megteszed őket fejedelmekké mind az egész föl- laltat meg. Ezután mindkét rész kórus-recitativók és dön. (45:17)  | Hadd hirdessem a  te nevedet nemzedék- a közéjük iktatott rövid többszólamú kórus-betétek válről nemzedékre; örökkön örökké dicsérnek majd téged takozásából áll. A bibliai szövegeket többnyire egy szólamban énekli a  teljes kar vagy annak valamelyik szóa népek! (45:18)

lama. Ezek a recitativo-szakaszok a legmagasabb szintű magyar zenei deklamáció mintapéldái; hatásukat növeli a szűkszavú, de rendkívül kifejező mozgású, és drámaian harmonizált orgonakíséret. A Szentírás mondatai közé a  zeneszerző rendre egy-egy – a  szövegükkel egybehangzó vagy azt kommentáló – régi magyar gyülekezeti énekverset illeszt. Az énekversek általában többszólamú földolgozást kapnak, szövésmódjuk azonban hagyományos, és minden esetben engedi érvényre jutni a megszólaltatott szöveg értelmét. Gárdonyi kantátája nemcsak zenei értékekben gazdag kompozíció, hanem hitvallás is. Egyértelműen azzá teszi az egyetlen mondat, amely kétszer hangzik el a darabban: először az első rész nyitó szakasza után, másodjára pedig a  második rész záró szakasza előtt. Ezzel mintegy keretbe foglalja a művet, jelezve, hogy Jóel könyvének kulcsmondata éppúgy érvényes a  szenvedés fájdalmai közepette, mint a  szabadulás örömpillanataiban: „De mindaz, aki az Úrnak nevét hívja segítségül, megtartatik.” (A mű szövegét lásd a következő oldalon.) Zenei hi tvallásai nk I I .  Zsoltárok a reform ác i óban

17

I. ré s z 1. Lekció Emlékezzetek pedig vissza a régebbi napokra, a melyekben [a magyar gályarabok] sok szenvedésteljes küzdelmet állottak ki, (Zsid. 10,32) midőn egyfelől gyalázásokkal és nyomorgattatásokkal nyilvánosság elé hurcolták őket, másfelől társai lettek azoknak, a kik így jártak. (Zsid. 10,33) 1. Bevezetés Emlékezzetek meg a foglyokról, mint fogolytársak, a gyötrődőkről, mint akik magatok is testben vagytok. (Zsid. 13,3)  | Rettenetes dolog az élő Istennek kezébe esni. (Zsid. 10,31) De mindaz, aki az Úrnak nevét hívja segítségül, megtartatik. (Jóel 2,32) Ne dobjuk el hát bizodalmunkat, melynek nagy jutalma van. (Zsid. 10,35) Mert békességes tűrésre van szükségünk, hogy az Isten akaratát cselekedvén, elnyerjük az ígéretet. (Zsid. 10,36) 2. Az Végy ki immáron / e nagy ínségből, / ez idegen kézből; / elhurcoltak kiáltása Hogy te szent neved / magasztaltassék / mi nemzetségünktől. (Sztárai Mihály) az Úrhoz A mi szívünknek / minden öröme / már elfogyatkozék, / Gyülekezetünk / nagy siralomba / fordula, s változék. (Várad, 1566) Akit szeret az Úr, megdorgálja, megostoroz pedig mindent, a kit fiává fogad. (Zsid. 12,6) Szenvedek békével, / magamat is ezzel / biztatom mindenekben: / Szenvedett Megváltóm / többet, én jól tudom, / üdvösségemért testben. / Nem egyedül vagyok / földön, ki nyomorgok: / szenvedik ezt is többen. Tűrnöm hát jobb lészen, / mert még elővészen / Istenem szent Fiáért, /

Bűnöm elfelejti, / pokolra sem veti / lelkem, ki hozzá megtért. / Bár súlyos kereszttel / próbál és megterhel / méltatlan életemért. (Illésházy István: Forog a szerencse)

I I . ré sz 1. Lekció Megtaláltok engem, azt mondja az Úr, és visszahozlak a fogságból, és összegyűjtlek titeket minden nemzet közül és mindama helyekről, ahová kiűztelek titeket, azt mondja az Úr, és visszahozlak e helyre, a honnan számkivetettelek titeket. (Jer. 29,14) 3. Hű Hű az Isten, aki nem hágy titeket feljebb kísértetni, mint elszenvedhetitek; sőt a kísértéssel egyetemben a kimeaz Isten nekedést is megadja majd, hogy elszenvedhessétek. (1Kor. 10,13) 4. Mi vár Addig kell néki uralkodnia, mígnem ellenségeit mind lábai alá veti. (1Kor. 15,25) Isten ellensé- De mindaz, aki az Úrnak nevét hívja segítségül, megtartatik. (Jóel 2,32) geire

Zenei hi tvallásai nk I I .  Zsoltárok a reform ác i óban

19

GÁRDONYI Zsolt (*1946): Hálaadó ének 5. Az Úr Szemem a hegyekre vetem, / Onnan felül nékem / Minden segedelmem, / megőriz téged Isten az én reménységem, / Ki az eget formálta / És e földet alkotta. Lábad botlani nem hagyja, / És aki rád vigyáz / Nem szunnyadozik az, / Izraelnek vigyázója / Mert az nem aluszik el, / De rájuk gondot visel. Az Úr téged megőrizzen, / Kezet rád terjesztvén / Árnyékkal befedjen. / Hogy a nap ő hévségében, / Néked ne ártson éjjel / A hold az ő fényével. Az Úr őrizze örökké / Lelkedet esettől, / Mentse meg veszélytől, / Az Úr híven megőrizze / A te kimenésedet / És te bejövésedet. (121. genfi zsoltár,1-4.) Erős várunk nékünk az Isten, / És fegyverünk ellenség ellen; / Megment minden veszedelemtől, / Kik ránk jőnek most mindenfelől: / A régi ős ellenségünk, / Ki most háborgat / Éles fegyverrel / És nagy csalárdsággal, / És minden nagy hatalmassággal. Ha nincs nékünk semmi hatalmunk, / Kivel nékik ellenek álljunk: / Az Úr viaskodik miértünk / Kit Istenünk küldött el nékünk. Ha kérdezed, hogy ki légyen az: / Jézus Krisztus az, / Seregek Ura, / Istennek szent Fia / Annál vagyon a győzedelem. (Luther: Erős várunk nekünk az Isten)

A Németországban élő magyar zeneszerző, orgonaművész és egyetemi professzor életműve egyenes ági folytatója édesapja, Gárdonyi Zoltán zenei örökségének: orgonára, kórusra írt darabjainak jelentékeny része ugyanúgy a magyar és német protestáns szövegkincsre és zenei hagyományokra támaszkodik. Gárdonyi Zsolt eleven kapcsolatot tart fönn szülőhazájának zeneéletével, s abban koncertek útján és műveivel is részt vesz: számos orgonaműve és kórus-kompozíciója forog közkézen idehaza. Ezek közé tartozik a Hálaadó ének is, mely az alcím szerint „korálmotetta négyszólamú vegyeskarra és orgonára”. A megnevezés pontos, ha a  „korál” szót tágabb értelemben használjuk: a mű ugyanis egy régi magyar dicséret négy vers�szakának feldolgozása. Szövege is, dallama is ismeretlen szerzőtől származik, de már a 16. század végén megjelent különféle magyarországi kéziratokban és énekeskönyvekben (Debrecen, 1590.) Zenei hi tvallásai nk I I .  Zsoltárok a reform ác i óban

1. Nagy hálát adjunk az Atya Istennek, Mennynek és földnek szent teremtőjének, Oltalmazónknak, kegyes éltetőnknek, Gondviselőnknek. 2. Hála tenéked, mennybéli nagy Isten, Hogy szent igédet adtad mi elménkben, És hogy ez által véssz ismeretedben, Te kegyelmedben. 3. Adjad, hogy lássuk a világosságot, Te szent igédet, az egy igazságot, A Krisztus Jézust, örök vígasságot És boldogságot. 4. Dicsőség néked mennyben, örök Isten Ki dícsértetel a te szent igédben, Krisztus Jézusban, mi idvezítőnkben, És Szentlélekben.

21

Claude GOUDIMEL (1514–1572): 47. genfi zsoltár A Kálvin javaslatára készült genfi zsoltároskönyv számára Clement Marot és Thèodore de Bèze francia nyelvű, rímes versekbe szedte a bibliai zsoltárokat. Az új szövegekhez három zeneszerző készítette el a  dallamokat, közülük Louis Bourgeois volt a legnevesebb és legtermékenyebb. Az 1564-es genfi kiadvány hamar ismert lett a  protestáns Európában. Először németre fordították le (1589, Ambrosius Lobwasser), de nem sokkal később, 1606-ban elkészült Szenci Molnár Albert magyar fordítása is. Egy negyedik zeneszerző, Claude Goudimel röviddel a  teljes zsoltároskönyv kiadása után megjelenttette a maga zsoltár-kötetét. Ez a kötet tartalmazta az összes genfi zsoltárdallam négyszólamú, homofón feldolgozását. Goudimel nem elégedett meg az egyszerű megfogalmazású sorozattal. Számos genfi dallamot újra kézbe vett, hogy ezúttal bonyolultabb, polifonikus motettát készítsen belőle.

KODÁLY Zoltán (1882–1967): A 121. genfi zsoltár Mind a homofón, mind a polifón feldolgozások egyetlen strófára terjednek ki. Némelyik zsoltár esetében a  zeneszerző még tovább lépett: olyan többrészes virtuóz kórusdarabokat készített, melyeknek tételei a  zsoltár több strófáját is földolgozzák. A  motetta-tételek szerkesztésmódja ilyenkor kötelezően változatos. A dallamot a zeneszerző vándorolni engedi: a jól ismert zsoltársorok hol ebben, hol abban a szólamban tűnnek föl, néha alig fölismerhetően megváltoztatva, sőt a szólamok száma is változik. A 47. genfi zsoltárdallamra készült Goudimel-motetta háromtételes. Első, négyszólamú szakasza a  szöveg első két versszakát zenésíti meg; a középső rész háromszólamú, és a harmadik strófát dolgozza föl, míg az ötszólamú zárótételben a  negyedik és a  – rövidebb – ötödik versszak adja a szöveget. A mű Szenci magyar szövegével hangzik el (az eredeti francia vers Thèodore de Bèze műve).

1. No, minden népek, örvendezzetek És tapsoljatok, Istent áldjátok Szép hangossággal és nagy felszóval. Mert az Úr Isten nagy felségében Ő királysága és nagy országa Kiterjed messze, ez egész földre. 2. H  atalmunkba vet Nagy sok népeket, És meghódoltat sok pogányokat Minékünk végre ő nagy ereje. Minket ő felvett, örökévé tett, Nékünk engedte ő kegyessége Jákóbnak tisztét, kit igen szeret. 3. Íme, az Isten szépen felmegyen Nagy vigasságban, trombitaszókban; Urunk felmegyen nagy dicsőségben. Énekeljetek az Úr Istennek Zengő verseket, szép énekeket, E nagy királynak, mint mi Urunknak! 4. Őnéki minden jól énekeljen! Mert minden népek néki engednek. Királyi székben ül nagy kegyesen. A fejedelmek őhozzá gyűlnek, Mint Ábrahámnak Istenét, áldják, Alázatosan néki szolgálván. 5. Ez erős Isten úr mindeneken, Népét megőrzi és jól vezérli Nagy dicsősége, melynek nincs vége. Zenei hi tvallásai nk I I .  Zsoltárok a reform ác i óban

A katolikus zeneszerző nyelvész-diplomát és nyelvész-doktori címet is szerzett a budapesti egyetemen. A  protestáns egyházak énekszövegeivel valószínűleg nem templomban, hanem filológiai tanulmányai során találkozott először. A dallamok tanulmányozása után az is világossá vált számára, hogy ezek az énekek, s különösen a genfi zsoltárok mekkora szerepet játszanak a magyar zenekultúra alakulásában. Ennek a fölismerésnek köszönhető, hogy már a gyermekek számára írt 1937-es Bicinia hungarica sorozatban is földolgozott három genfi zsoltármelódiát, tíz dallamot pedig beemelt az általa szerkesztett 1943-as Iskolai énekgyűjtemény köteteibe. Talán nem véletlen, hogy éppen ehhez a  dallamhagyományhoz és Szenci Molnár Albert rendíthetetlen hitet sugárzó szövegfordításához fordult, amikor kivezető utat akart mutatni a második világháború mind kilátástalanabb mindennapjaiból.

23

A  zsoltár-motettában a  cantus firmus többnyire a szopráné, de egy-egy sor, olykor egy fél strófa erejéig a  melódia mindegyik szólamban megfordul. A  genfi dallam foglalatát pedig gazdag zeneszerzői eszköztárral munkálja meg a szerző: a mindenkori kísérő szólamok hol izgalmas imitációkkal felelnek az eredeti dal- 1. Szëmem a bércëkre vetem, Mert fellyül van nékëm Mindën segëdelmem. lam motívumaira, hol különleges harmóniai színekkel Isten az én reménységëm, Ki az eget formálta És a földet alkotta. szolgálják a  szöveg hangulatának fölidézését. Kodály 2. N  em hagyja lábad botlani És aki vigyáz rád, Nem szunnyadozik az csak néhány ponton igazított Szenci Molnár Albert Izraelt hozzá fogadja, Mert ő nem aluszik el, De rájuk gondot visel. eredeti szövegén (a francia vers Thèodore de Bèze-től 3. Tégëd az Úr mëgőrizzën, Rád terjesztvén karját, Árnyékkal béfëdjën. származik), viszont a szöveget – szokása szerint – úgy Hogy a nap ő hévségében Nékëd në ártson éjjel A hold az ő fényével. rögzítette, hogy jelölte benne a régi magyar kiejtésben 4. Tégëd az Úr mëgőrizzën. Lelkëdet esettől, Mëgmentse veszélytől. még használatos nyílt ë hangzókat. Az Úr mëgőrizze híven A të kimënetelëd, És të béjövetelëd.

KODÁLY Zoltán (1882–1967): A 114. genfi zsoltár

szinte önálló életet él, s változatos figurákkal illusztrálja a  leírt eseményeket. A  tömbszerűen megszólaltatott kórus elsősorban a  monumentális unisono és a  szöveg tartalmát könnyen érvényre juttató homofónia eszközét használja.

Ez a mű a zeneszerző egyetlen orgonakíséretes zsoltárföldolgozása. A kísérő hangszer alkalmazását a keletke- 1. Hogy Izrael kijött Egyiptomból, Az idegen népnek zés körülményei magyarázzák: A kompozíció 1949-ben országából, Megtére Jákób háza. a  Budapest-Pozsonyi úti templom felújított orgonájáJúdát Isten magának szentelé, Az Izraelt országul fölnak ünnepélyes avatására készült. A templom karnagya, vevé, Ő lőn nekie Ura. Arany Sándor csak annyit tett hozzá a fölkéréshez: jó 2. A tenger ezt látván, hátra álla, A Jordán vize visszalenne, ha az ünnepi mű alapjául egy genfi zsoltár szolfordula, Mind hátra sietének. gálna. Az egyiptomi szabadulás nagyszerű eseményeit A hegyek szökdöstek, mint a kosok, És a halmok, mint elbeszélő zsoltárt Kodály választotta. Szenci Molnár a juh bárányok, Magasan szökdösének. Albert szövegén csak annyit módosított, hogy az a mai 3. Mi lelt téged, tenger? Mit térsz hátra, Mi lelt téged, hallgatónak érthetőbb legyen, de ne veszítse el ódon Jordán? Ki űz vissza, Hogy elszaladsz oly igen? hatását (az eredeti francia vers Clement Marot, a dór Mért szöktetek hegyek, mint báránykák, És ti halmok, melódia Louis Bourgeois munkája). A szöveg a törtémint a kis juhocskák, Mért szöktök ilyen fennen? nelmi zsoltárok csoportjába tartozik. Látványos képe- 4. Az Úrnak haragos színe előtt, Jákób Istene haragja inek megragadásában zeneszerző az esemény ünneelőtt, Mind e föld megrettenjen! peltjére, a kíséretet ellátó orgonára bízza a főszerepet. Ki a kősziklát tóvízzé teszi, Forrásnak útját kőben Ennek ritmikailag változatos, virtuóz pedálszólama repeszti, Hatalmas erejében. Zenei hi tvallásai nk I I .  Zsoltárok a reform ác i óban

25

KODÁLY Zoltán (1882–1967): Az 50. genfi zsoltár Senki nem tudja, mi indította Kodályt arra, hogy 1948ban megírja ezt a művet, amely a genfi zsoltárra készült földolgozásai közül a  legnagyobb szabású, s a  szerző egyéb vegyeskarai között is csak keveset találni, amely méreteiben is, üzenetében is hasonló súlyú lenne. Liturgikus besorolása szerint „zsoltár az Úr királyságáról”, tartalmilag pedig „bölcsesség-zsoltár” (eredeti francia szövege Clement Marot, dór dallama Louis Bourgeois munkája). Szenci Molnár magyar szövegét Kodály különösen fontosnak tarthatta: a  hosszú zsoltár kilenc strófájából mindössze egyet hagyott el.

A korszerűség vagy a gördülékenyebb kiejtés kedvéért jó néhány ponton megváltoztatta ugyan, de úgy közelítette a mai magyar nyelvhez, hogy közben megőrizte az eredeti szöveg stiláris egységét. A nagyszabású feldolgozás a  zeneszerző kórus-műhelyének minden ismert szerkesztési és ábrázoló eszközét fölvonultatja, hogy a sűrű és tartalmas szöveg üzenetét érthetően és érzékletesen szólaltassa meg.

1. Az erős Isten Uraknak Ura Szólal s e földet mind elő hívja, Támadatról és napenyészetről, Nagy szépséggel a Sion hëgyéről Eljő az Isten ő fényësségében, Sëmmit el nem hágy ő ítéletében. 2. M  égyën előtte mëgemésztő tűz, Nagy forgó szélvész lészën körűle Hívja a földet s a fényës eget, Hogy mëgítéljen mindën népeket, Mondván a híveket ide gyűjtsétëk, Kik áldozattal vëtték kötésëmet. 3. Ő igazságát hirdeti az ég, Mert igaz bíró igazat ítél. Én népem hallgasd mëg, szólok néked, Izraël, ezt jól eszëdben vegyed: Én nekëd Urad és Istenëd vagyok, Áldozatiddal keveset gondolok.

4. Égő áldozatid ím előttem, Ökridet házadból én nem kértem, Aklodból bárányt én nem kivánok, 7. Ö  sszeülsz vélëk rágalmazásra, Mert mindën állatokal én bírok, Felebarátod gyalázására. Hëgyën, völgyön, erdőkön a vadakat Ezt mívelëd, de én csak hallgatok. Ismerëm és bírom a madarakat. Azt vélëd, én is csak olyan vagyok, 5. Szükségben tőlem segítségët kérj, Mint szintén të, de tégëd elővëszlek, Én mëgsegítlek, hogy engëm dicsérj! Számadás napján bűnödről mëgfëddlek. Mond a gonosznak az örök Isten: 8. Hallgassatok mëg, mindën embërëk, Nyelvedre vészëd ugyan törvényëm, Kik az Istenről elfeledkëztëk. Kötésem vallod képmutató szájjal, Hogy el në rántsalak mentség nélkül! Ám gyűlölöd és mëgvetëd ígémet. Az ki hálát ad, engëm az bëcsül! 6. É  s mikoron të látod a lopót, Mond az Úr Isten, az ki jár ez úton, Ëggyütt futsz véle dolgát javallod, Nincs sëmmi kétség, kíséri áldásom. A paráznákkal örömest mulatsz, Rút társaságnak gyakran helyet adsz, Nem nyugszik váltig rágalmazó nyelved, Szájaddal szërzesz sok háborúságot.

Zenei hi tvallásai nk I I .  Zsoltárok a reform ác i óban

27

KODÁLY Zoltán (1882–1967): Jövel, Szentlélek Úr Isten A kórusmű a  ceglédi Sztárai Vegyeskar vezetőjének, Arany László lelkipásztornak köszönheti megszületését, aki 1961-ben levélben kérte a  szerzőt: írjon olyan darabot, melyet egy református kórus kifejezetten Pünkösdkor énekelhet. Kodály ez esetben is a  16. századi prédikátor-költészethez fordult: a  református énekeskönyvből kiemelte Batizi András szép dicséretét (melynek eredeti címe „Pinkesd innepire”). A darab 1962-ben készült el, és sorsa igen kalandos. Jó ideig csak kézzel írt másolatokban terjedt, aztán megjelent egy egyházi kórusgyűjteményben, de a  hivatalos Kodály-kóruskötetekbe mindmáig nem került be. Batizi verse ismeretlen szerzőtől származó különleges, hétsoros dallamra készült. A  zeneszerző föl-

Leonhard LECHNER (1553? –1606): Christ ist erstanden dolgozása alázattal engedi érvényre jutni a  vezérdallamot; kevés eszközt használ és igen mértékletesen. A motetta éppen ennek az egyszerűségnek köszönhetően lett mestermű, s Kodály egyházi muzsikájának egyik gyöngyszeme. 1. Jövel, Szentlélek Úr Isten, Lelkünknek vígassága, Szívünknek bátorsága, Adjad minden híveidnek Te szent ajándékodat. Jövel, vígasztaló Szentlélek Isten!

2. Bíztasd félelmes szívünket, Hogy kétségbe ne essünk Halálunknak idején, De nagy bátorsággal, vígan E világból kimúljunk. Jövel, vígasztaló Szentlélek Isten!

A kései reneszánsz komponista Palestrina és Lassus mintáin tanulta zeneszerzést, s dél-tiroli születése révén egyaránt hatott rá az olasz és a német zene. Az itáliai dallamosság ismerete révén hatással volt a  lutheránus korál- és vallásos dalkultúra fejlődésére, németes képzettsége pedig otthonossá tette a  polifonikus gondolkodásban is. Ez a  motetta ez utóbbiról tanúskodik. A mű egy a 13. század óta Európa-szerte elterjedt húsvéti ének, a Surrexit Christus német változatának földolgozása. Dallamának és szövegének szerzője ismeretlen (a középkori ének egy változata Krisztus feltámadott címmel a református énekeskönyvben is megtalálható, Árokháty Béla magyar szövegével). A  közismert vezérdallam a  korai reneszánsz szoká-

Zenei hi tvallásai nk I I .  Zsoltárok a reform ác i óban

sainak megfelelően a  tenor szólamban jelenik meg. A  másik három szólam pedig – ugyancsak a  hagyomány szellemében – a  dallam motívumait ismételgetve, kánonszerűen előlegezve vagy utánozva veszi körül a „cantus firmus”-t éneklő tenort. Christ ist erstanden von ders Marter alle, des sollen wir alle froh sein, Christ soll unser Trost sein. Alleluia Krisztus föltámadott az ő minden szenvedéséből, ezért mindnyájan boldogok legyünk, Krisztus legyen a vígaszunk. Alleluja

29

Felix MENDELSSOHN­BARTHOLDY (1809–1847): Der 43. Psalm: Richte mich Gott A német romantika úttörő zeneszerzője több szállal is kapcsolódik a  protestáns egyházi zenéhez. Több évtizedes feledés és hallgatás után a  Máté-passió újra-bemutatásával ő keltette föl ismét az érdeklődést Bach művei iránt. Emellett – éppen Bach mintája nyomán – maga is számos kompozícióval gazdagította a német protestáns motetta-irodalmat. Motettái között szép számmal találhatók zsoltárfeldolgozások, ezek azonban nem a kálvinista gyakorlat genfi dallamaira, hanem a bibliai Zsoltárok könyvének verseire készültek. A 43. zsoltár szövegére írt Richte mich Gott a  zeneszerző op.78-as Drei Psalmen (Három zsoltár) sorozatának középső darabja, melyben a kórus – a kor gyakorlatá-

val ellentétes módon – „a cappella”, azaz kíséret nélkül szólal meg. A kórusmű tagolása nagyjából követi a szövegszakaszokét; a zene azonban nem a szöveg tartalmának megjelenítésére törekszik, a szerző inkább a kórus­ szólamokat vezeti úgy, hogy a zsoltár szavai mindvégig érthetően szólaljanak meg. A  szöveg elhangzását két további eszköz teszi izgalmassá: a  kórus olykor kettéoszlik, s a  női- és férfikar felváltva énekli a  szöveg gondolatait, vagy ismétli meg a  fontosabb mondatokat. A  felelgető játékot színesíti, hogy Mendelssohn az egyes kórus-szólamokat is kettéosztja, így a  teljes kar gyakorta nyolcszólamú lesz. Ez az eszköz különös ragyogást ad a darab gazdag harmóniáinak.

Richte mich, Gott, und führe meine Sache wider das unheilige Volk und errette mich von den falschen und bösen Leuten. (1)  Denn du bist der Gott meiner Stärke; warum verstößest du mich? Warum lässest du mich so traurig gehen, wenn mein Feind mich drängt? (2)  Sende dein Licht und deine Wahrheit, daß sie mich leiten und bringen zu deinem heiligen Berge und zu deiner Wohnung, (3)  daß ich hineingehe zum Altar Gottes, zu dem Gott, der meine Freude und Wonne ist, und dir, Gott, auf der Harfe danke, mein Gott. (4)  Was betrübst du dich, meine Seele, und bist so unruhig in mir? Harre auf Gott! denn ich werde ihm noch danken, daß er meines Angesichts Hilfe und mein Gott ist. (5) Zenei hi tvallásai nk I I .  Zsoltárok a reform ác i óban

Szolgáltass nekem igazságot, Istenem, és vezesd az én peremet a  hűtlen néppel szemben, és ments meg engem az alattomos és álnok emberektől! (1)  Hiszen te vagy oltalmazó Istenem, miért taszítottál el engem? Miért kell ilyen gyászban járnom, amikor gyötör az ellenség? (2) Küldd el világosságodat és igazságodat: azok vezessenek engem és vigyenek el szent hegyedre és hajlékodba, (3)  hogy bejussak Isten oltárához, az Istenhez, akinek ujjongva örülök; és hárfával zenghessek köszönetet neked, Istenem, én Istenem. (4)  Miért csüggedsz el, lelkem, és miért háborogsz magadban? Bízzál Istenben, mert még hálát adok neki, hogy ő az én megsegítőm és Istenem! (5)

31

SZOKOLAY Sándor (1931–2013): Én vagyok a feltámadás és az élet A Kodály utáni zeneszerző-nemzedék egyik legjele­ sebb képviselője gazdag életművet hozott létre, s eb­ben az énekes darabok is jelentős szerepet játszanak. Az evangélikus családba született, és hitét mindig megvalló Szokolay sok vallásos kórusművet írt; ezek között megtalálni a  hagyományos latin imádságok vagy vallásos népi szövegek megzenésítését éppúgy, mint korál- és genfi zsoltár-feldolgozásokat. Az egyházi kompozíciók között tucatnyi motetta is született; egy részük szövegét istenes költemények vagy a szerző saját vallásos gondolatai adják, más részük a Biblia valamelyik részéből veszi a  szavakat. Az 1987ben írt op. 211-es, kíséret nélküli Szokolay-motetta két újszövetségi igeszakaszra – János evangéliumának,

illetve Pál apostol rómaiakhoz írt levelének egy-egy gondolatára – épül. A szerző a kórus szólamait végig homofóniában szólaltatja meg, ezzel mintegy „kőtáblára vési” a bibliai üzenetet; a szólamok együttes mozgásából csak a zárlatok során szakad ki egy-egy szólam díszítő-figurája. Én vagyok a  feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él; (Ján 11,25) | Mert közülünk senki sem él önmagának, és senki sem hal meg önmagának; (Róm 14,7)  | Mert ha élünk, az Úrnak élünk, ha meghalunk, az Úrnak halunk meg. Azért akár éljünk, akár haljunk, az Úréi vagyunk. (Róm 14,8)

S z okol ay Sá n d or vez é nye l Zenei hi tvallásai nk I I .  Zsoltárok a reform ác i óban

33

VAJDA János (*1949): Adj már csendességet Kortárs zeneszerzőink egyik legjelesebbike számos művével bizonyította már, hogy otthonosan mozog a  vokális zenében. Ez a  darabja Kálvin születésének 500. évfordulójának tiszteletére készült, s a szerző Berkesi Sándornak és együttesének ajánlotta. A  Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben tartott bemutató előadáson pedig együtt szerepelt a Kollégiumi Kántus és a Psalterium Hungaricum kórus. Az ünnepi műhöz Vajda János választotta Balassi Bálint istenes költészetének egyik remekét. A  kórusdarab tagolása követi a szövegstrófákat: a zeneszerző a szöveg minden egyes szakaszát újabb és újabb zenei eszköz igénybe vételével szólaltatja meg. Egy dolog azonban nem változik: minden versszak zenéjén érzékelhető a gondosság és mesterségbeli tudás, mellyel a  komponista a  megszólaltatott szövegsorok gördüléséhez igazítja a zenei deklamáció ritmusát. A  vers negyedik strófájának kez-

detén „vendég-téma” tűnik föl: miközben a  többiek a Balassi-szöveget éneklik, a tenor szólamban elhangzik az „Istennek báránya” kezdetű énekeskönyvi énekünk nyitó sora. Két strófával később már két szólam (alt és basszus) énekli a  fenti ének középső sorát, s a kompozíció utolsó szakaszában ugyanők szólaltatják meg a záró sort is, mely egybecseng a Balassi-vers itt megismétlődő nyitó sorával: „Adj már csendességet / adjál békességet”. Az éneket záró „Amen” révén a két szöveg végül egymásba oldódik. A  kompozíció orgonaszólama háromféleképpen társul a  kórushoz. Olykor csak kíséretül szegődik hozzá, máskor párbeszédet folytat vele, ismét máskor pedig új, önálló elemekkel egészíti ki a kar mondanivalóját.

1. A  dj már csendességet, lelki békességet, mennybéli Úr! Bujdosó elmémet ódd bútól szívemet, kit sok kín fúr! 2. S ok ideje immár, hogy lelkem szomjan vár mentségére, Őrizd, ne hadd, ébreszd, haragod ne gerjeszd vesztségére! 3. Nem kicsiny munkával, fiad halálával váltottál meg, Kinek érdeméért most is szükségemet teljesítsd meg! 4. Irgalmad nagysága, nem vétkem rútsága feljebb való, Irgalmad végtelen, de bűnöm éktelen s romlást valló. 5. Jóvoltod változást, gazdagságod fogyást ereszthet-é? Engem, te szolgádat, mint régen sokakat, ébreszthet-é? 6. N  em kell kételkednem, sőt jót reménlenem igéd szerént, Megadod kedvesen, mit ígérsz kegyesen hitem szerént, 7. Nyisd fel hát karodnak, szentséges markodnak áldott zárját, Add meg életemnek, nyomorult fejemnek letört szárnyát; 8. Adj már csendességet, lelki békességet, mennybéli Úr! Bujdosó elmémet ódd bútól szívemet, kit sok kín fúr! Amen! Zenei hi tvallásai nk I I .  Zsoltárok a reform ác i óban

[Istennek báránya, ki bűnünket elveszed, irgalmazz nékünk!]

[Istennek báránya, ki bűnünket elveszed, irgalmazz nékünk!]

[Istennek báránya, ki bűnünket elveszed, adjál békességet!]

35

Az előadók D e b re c e n i Ko l l é g i u m i Ká n t u s (1 7 3 9 ) A Református Kollégium kórusa jelenleg az ország leghosszabb ideje folyamatosan működő ifjúsági zenei együttese. Megalakulását a  Kollégium fiatal polihisztor-tanárának köszönheti. Maróthi György zenében is tehetséges volt, s növendékeiből 1739-ben énekes kvartettet alakított, hogy a  nagy debreceni pestisjárvány idején segítségére legyen a túlterhelt lelkészeknek a növekvő számú temetés méltó ellátásában, s egyidejűleg – Claude Goudimel genfi zsoltár-földolgozásainak révén – nálunk is meghonosítsa a  négyszólamú „harmóniás” zsoltár-éneklést. Az alapító tanár korai halála után az együttes fönnmaradt, és a kollégiumi diák-köztársaságok hagyományainak szellemében tovább működött. Sokáig férfikar volt, 1954-ben alakult vegyeskarrá. A Kántus újkori történetének első jelentékeny lépése volt, amikor – az 1930-as évektől kezdve – először kapcsolódott a  hazai kórusmuzsika akkori legZenei hi tvallásai nk I I .  Zsoltárok a reform ác i óban

korszerűbb áramlatához, a Kodály és tanítványai által kiépülő amatőr kórus-mozgalomhoz. A  második jelentékeny lépés 1967-ben történt: Gárdonyi Zoltán ajánlásával ekkor került Berkesi Sándor a Kántus élére. Az ő vezetésével az együttes a  magyarországi kóruskultúra egyik jelentős képviselőjévé, sőt az országhatárokon túl is széles körben ismert együttessé vált. E nagy léptékű változás során az együttes mindvégig teljesítette tradicionális kötelezettségeit: a  kollégium ünnepeinek szolgálatát és a  kollégium vonzáskörébe eső gyülekezetek rendszeres meglátogatását, az ún. kiszállásokat, ám eközben egyre növekvő mértékben tett eleget egyházkerületen kívüli hazai, majd külföldi meghívásoknak. Utazásainak egy részét külföldi magyar gyülekezetek, vagy nagy külföldi protestáns központok meghívására tette, másrészt az együttes nemzetközi szakmai versenyeken is megpróbálta és sikerrel bizonyította képességeit. A Kollégiumi Kántus vezetője Berkesi Sándor, mellette 2015-től társkarnagyként működik Arany János, az együttes szervező-karnagya pedig Marczi Ernő.

37

P sa l t e r i u m Hu n g a r i c u m Az együttes 2001-ben alakult; tagjai fiatalok, akik szeretik a  protestáns egyházi zenét. A  kórus 2003-ban vette föl a  Psalterium Hungaricum nevet. A  Psalterium Hungaricum az elmúlt tizennégy év alatt a fővárosi református zeneélet egyik vezető együttesévé vált: számos alkalommal szerepelt a  Zeneakadémián, a  Művészetek Palotájában, valamint fővárosi, Budapest környéki és vidéki gyülekezetekben. Elindítása óta állandó résztvevője az évenkénti „Református Énekek” – hangversenysorozatnak, és rendszeresen szerepel a  Budapest-Fasori református templom és Pálúr János orgonaművész „Fasori Hangversenyek” estéin. Gárdonyi Zoltán születésének 100. évfordulójára, 2006-ban Pálúr János közreműködésével lemezfelvételt készített a zeneszerző műveiből. A kórus 2004 júliusában, a Brémában rendezett III. Kórus­olimpián érte Zenei hi tvallásai nk I I .  Zsoltárok a reform ác i óban

el a legnagyobb szakmai sikerét, ahol mind a „vegyes kamarakórusok”, mind a „musica sacra” kategóriában aranyérmet szerzett. A Psalterium Hungaricum világi műveket is énekel, de műsorának gerincét magyar és európai zeneszerzők protestáns egyházi darabjai alkotják, s koncertjeinek, énekes szolgálatainak elsődleges célja a  zenébe foglalt evangélium közvetítése. A kórus alapító karnagya Arany János (1955) a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia középiskolai énektanár- és karvezetőképző tanszakán szerzett diplomát 1979-ben, a  társ-karnagy, Györffy Katalin szintén a Zeneakadémián diplomázott 2007-ben.

39

Ara ny Já n o s ( 1 9 5 5 ) Karvezetői és középiskolai énektanári diplomáját 1979ben szerezte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. Középiskolai énektanárként 26 évig dolgozott (Veres Karvezetőként mindhárom gimnáziumi munkahePálné Gimnázium, Budapest 1977–89, Kodály Zol- lyén vezetett iskolai kórust, s az Éneklő Ifjúság minőtán Magyar Kórusiskola, Budapest 1989–90, Széche- sítő rendszerében mindhárom együttessel szerzett nyi István Gimnázium, Sopron 1992–1995, Baár-Madas több „arany” minősítést, valamint „Év Kórusa” diploReformátus Gimnázium, Budapest 1990–93 / 1995– mát. Emellett dolgozott férfikarral (Zalka Máté Kato2005.). Öt évig (2005–10) különféle zenetörténeti tár- nai Műszaki Főiskola Férfikara, 1974–80, Ganz-Mágyak és a  karvezetés tanáraként a  Nyíregyházi Főis- vag „Acélhang” Férfikara, 1986–93), kamarakórussal kola ének-zene tanszékének adjunktusa volt; 2010 óta (Libertas, 1986–93) és nagy vegyeskarral (Fidelissima, a  Debreceni Egyetemen dolgozik. Jelenleg docensi Sopron, 1994–2014). Alapítója és jelenleg is vezeminőségben zenetörténetet tanít az egyetem zenemű- tője a  Psalterium Hungaricum kórusnak (Budapest, vészeti karán és egyházi éneket a Debreceni Reformá- 2001-től ). Kórusaival néhány önálló (Baár-Madas 1, tus Hittudományi Egyetemen. 2015 óta a  Tiszántúli Fidelissima 4, Psalterium 1) hangfelvételt készített, s Református Egyházkerület zeneigazgatója és a Debre- számos más felvételben működött közre (Psalterium 11); emellett hangverseny-utakat tett Európa 14 orszáceni Kollégiumi Kántus társkarnagya. Iskolai munkája mellett 1984–90 között az Orszá- gában (Ausztria, Dánia, Finnország, Németország, gos Pedagógiai Intézet munkatársa volt, továbbá részt Olaszország, Svájc stb. ) és az USA-ban. A Psalterium vett hazai és külföldi zenetanárok továbbképzésében Hungaricummal 2004-ben, a  brémai kórusolimpián két kategóriában is aranyérmet szerzett. itthon és külföldön ( Japán, Finnország). Zenei hi tvallásai nk I I .  Zsoltárok a reform ác i óban

41

B e r ke s i S án d or ( 1944 ) 1962-ben érettségizett a  Budapesti Zenei Gimnáziumban és a  Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában. 1967-ben szerzett diplomát a  Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola középiskolai énektanár és karvezetőképző tanszakán. Ugyanettől az évtől tanára lett a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának és karnagya a Kollégiumi Kántusnak. Az 1990-es évek elejétől óraadó tanárként majd főiskolai docensként dolgozott a  Debreceni Egyetem zeneművészeti karán, ahol jelenleg is karvezetést oktat. A fentiek mellett az elmúlt huszonöt év során részt vett több felsőoktatási intézmény oktató munkájában (Sárospataki Teológia, 1993-1994; Debreceni Református Hittudományi Egyetem, 1994-2015), vagy egyházzenész-képző tanszakának elindításában (Debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, 1995-1998; Nagyváradi Sulyok István Református Főiskola / Partiumi

Keresztény Egyetem, 1996-2016), 1999-től 2015-ig volt a Tiszántúli Református Egyházkerület zeneigazgatója. Első debreceni munkaéve, 1967 óta tanára, később pedig és mindmáig zenei vezetője az egyházkerület debreceni Nyári Kántorképző Tanfolyamának. Karvezetői munkájának legjava a  Debreceni Kollégiumi Kántus működéséhez köti, melynek élén 2017-ben tölti be 50. munkaévét. Az együttessel számos országban fordult meg hangversenykörutakon (Dél-Korea, Finnország, Hollandia, Japán, Németország, Oroszország, Tajvan, USA stb.), s szerzett első díjat, közönségdíjat, arany-és ezüstdiplomát nemzetközi versenyeken (Debrecen, Middlesbrough, Spittal, Budapest, Busan). A Kántus mellett évekig vezette Zenei hi tvallásai nk I I .  Zsoltárok a reform ác i óban

a Partiumi Keresztény Egyetem vegyeskarát, a szlovákiai Fiatal Reformátusok Szövetségének Kamarakórusát és a  Debreceni Orvostudományi Egyetem Kórusát; mindegyik együttesével nyert díjat különböző nemzetközi versenyeken. Kivételesen eredményes nevelő-oktató munkáját számos kisebb nagyobb társadalmi elismeréssel méltányolták, művészi tevékenységéért Liszt díjat kapott, s a Kántussal együtt a Magyar Örökség Díj birtokosa.

43

Fe re n cz yn é Koós A n ita ( 1984 ) Veszprémben született, ahonnan a zeneiskolai és szakközépiskolai zongora és szolfézs szakon végzett tanulmányok után jelentkezett a  budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ének-zenetanár, karvezetés szakára. Itt 2008-ban Párkai István és Horváth Gábor osztályában diplomázott. Ezekkel az évekkel párhuzamosan orgonálni tanult Friedler Magdolnánál. A  felkészülés időszaka után 2006-tól 2012-ig a  bécsi Zeneakadémia orgona szakán tanult Martin Haselböck tanítványaként. Részt vett többek között Lehotka Gábor, Olivier Latry, Gárdonyi Zsolt és David Titterington mesterkurzusain. Szép sikerrel koncertezett Európa több országában, kísérőként számos művésszel és kórussal dolgozott együtt. A veszprémi Csermák Antal Zeneiskolában, majd a  budapesti Járdányi Pál Zeneiskolában tanított orgonát, szolfézst. Az utóbbi évek koncertanyagaihoz több kortárs darab bemutatója fűződik. Jelenleg a Psalterium Hungaricum Kórus állandó kísérője, de idejének nagy részét otthon tölti gyermekével.

Pá l ú r Já n o s ( 1967 ) Orgonaművész-tanári diplomáját Baróti István és Lehotka Gábor tanítványaként 1991-ben szerezte meg Budapesten, a  Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. Ezután nem sokkal felvételt nyert a párizsi Conservatoire „perfectionnement” osztályába, ahol Olivier Latry növendékeként 1996-ban kapta meg diplomáját. Még diákéveiben megnyerte a Flor Peeters verseny és a  Gárdonyi Zoltán emlékverseny első díjait. Verseny­ eredményei közül kiemelkedik párizsi nemzetközi orgonaverseny, melyen 1997-ben elnyerte Párizs városának Előadói Nagydíját és a Landowski Különdíjat is. Európa 14 országában, az Egyesült Államokban, Japánban, az Orosz Föderációban és Ausztráliában adott hangversenyeket, melyek közül néhányat több rádió is egyenes adásban közvetített. Négy szóló- és Zenei hi tvallásai nk I I .  Zsoltárok a reform ác i óban

45

Sá ro si D á n i e l ( 1 9 8 1 ) további hat lemeze jelent meg négy kiadónál. Liszt Ferenc 200. születésnapjára készítette el kiemelten magyar orgonákat bemutató 200 improvizációját, mely azóta a  zeneakadémiai hallgatók egyre népszerűbb improvizációs példatárának számít. Számos közös koncertet adott mind a  Debreceni Kollégiumi Kántussal, mind a Psalterium Hungaricum vegyeskarral. Jelenleg a Liszt Ferenc Akadémia orgona szakvezető- és improvizáció tanára, és a Budapest-Fasori református gyülekezet orgonistája.

Felsőfokú tanulmányait 2002-ben kezdte meg a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem orgona szakán Pálúr János és Ruppert István növendékeként. Budapesti tanulmányaival párhuzamosan a  Freiburgi Zeneakadémia hallgatója lett, ahol 2005-ben orgonaművészi diplomát kapott Szathmáry Zsigmond mesterosztályában. A pesti Zeneakadémián két évvel később, 2007-ben szerzett orgonaművész-tanári oklevelet, s ugyanebben az évben végzett a Freiburgi Zeneakadémia szólista-osztályában is, Martin Schmeding szakmai irányításával. Jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem doktori iskolájának hallgatója.

Zenei hi tvallásai nk I I .  Zsoltárok a reform ác i óban

Orgonaművészként rendszeresen koncertezik Debrecenben, emellett adott hangversenyt Budapesten (Zeneakadémia, Szent István Bazilika, a  Deák téri Evangélikus templom), a  Tihanyi Apátság templomában, valamint Kolozsvárott, Freiburgban, Kölnben, Dortmundban, Paderbornban és Trierben. Eredményesen szerepelt hazai versenyeken (Országos Szakközépiskolai Orgonaverseny, 2000. I. díj, nagydíj) és több nemzetközi versenyen (Bach orgonaverseny, Leipzig, 2004. döntő; „Szólisták versenye”, Freiburg, 2006. I. díj; Hermann Schroeder orgonaverseny, Trier, 2008. II. díj). Jelenleg a  debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola, valamint a  Debreceni Református Hittudományi Egyetem orgonatanára és állandó kísérő a  Debreceni Kollégium Kántus mellett.

47

A helyszínek Mis kol c, Avas i te mpl om Az avasi gótikus református templom Miskolc belvárosának legrégebbi épülete. A  templom, a  harangtorony és a Herman Ottó Múzeum Papszer utcai kiállítási épülete a város egyik legszebb műemlék-együttese, amely az Erzsébet térről, az egykori Rákóczi-hídtól, a Szent István térről is jól látható. A templomot a  13. században kezdték el építeni román stílusban. Ekkor még kicsi, egyhajós templom volt, amely alig volt elegendő a római katolikus vallású lakosság vallási életét kielégíteni. Majd I.(Nagy)Lajos idején bővült a  templom nyugati irányban. Később, amikor már ez is kevésnek bizonyult háromhajós késő gótikus stílusú csarnoktemplommá építették át, az északi falon 1926-ban megtalált latin nyelvű szövegtöredék szerint 1489-ben. 1544-ben a törökök felgyújtották a  templomot, beomlasztva a  gótikus bordás boltozatokat, a tetőt és ledöntve a tornyot (az épület egykor legszebb részét). Ezután a templom több mint

két évtizedig tető nélkül maradt, kitéve minden időjárási viszontagságnak. Emiatt nem gyönyörködhetünk a  templom egykori freskóiban, és a  freskók töredékei is le vannak meszelve. A templomot 1563-tól 1569ig a  református szertartásoknak megfelelően építették át. A korábbi pilléreket a ma is látható négyzetes alaprajzúvá alakították át (ebben valószínűleg megtalálhatóak az eredeti pillérek magjai), a közéjük boltozott félköríves árkádsor felé, az egykori boltozatok helyére sík famennyezet került (a mai mennyezet a 18. századból való), és a  tornyot sem az eredetivel megegyező helyen, hanem templomtól különálló harangtoronyként építették fel. A déli oldalon a barokk ravatalozót 1760-ban, az északin pedig neogót cintermet

Zenei hi tvallásai nk I I .  Zsoltárok a reform ác i óban

1896-ban építették. Ebben az évben épült az orgonakórus is, amelyet Sztehlo Ottó tervezett, és amelyen a neogót stílusú orgona látható. A templom zsindelyfedésének felújítási évszámait a tető szentély feletti részen helyezték el az idők során (1666, 1696, 1734, 1768, 1796, 1839, 1868, 1923, 1980). Érdekessége még a templomnak, hogy 13 gótikus ablakának ablakkeretei más és más formájú rácsozatot alkotnak (csak bordaprofiljaik azonosak). Ezeken kívül a templomot még 2 rózsaablak is díszíti, az egyik az északi, a másik a nyugati homlokzaton. A déli hajófalban öt, a  szentélyrészen is öt, az északi hajófalban kettő, a  nyugati homlokzaton egy nagyméretű mérműves ablak található.

49

D e b re c e n , N a g y t e m p l o m Az 1941. évi belső felújítása során a  templomban ásatásokat is végeztek. Ekkor bizonyosodott be, hogy a  robusztus pillérek között összefüggő faltestek vannak, és ekkor került elő az egykoron az északi sekrestye bejárata, és a  mellette lévő szentségtartó is. a  sekrestye alapfalainak elhelyezkedését eddig nem kutatták fel. A  templom legutóbbi restaurálását 1982ben fejezték be. A templom orgonáját Angster József építette 1895ben. A nyugati oldali karzaton álló neogótikus orgona özv. Kaszás Jánosné adományából épült. A két manuálos hangversenyorgona mechanikus csuszkaládás rendszerű. Az időközben elhasználódott hangszert 1971-ben korszerűsítették, de a 2000-es évekre már így sem volt megfelelő. Ezért – a  régit a  helyén hagyva – új hangszert építettek, amit 2008. június 4-én adtak át. Így a  templomnak két orgonája van, melyek a  templom keleti (szentély felőli) és nyugati felén lettek elhelyezve.

A debreceni református nagytemplom Debrecen legjellegzetesebb épülete, 1500 m²-es alapterületével az ország legnagyobb református temploma, ezenkívül a legnagyobb protestáns templom is az országban. A  Magyarországi Református Egyház jelképe, miatta nevezik Debrecent gyakran „kálvinista Rómának”. 1805 és 1824 között épült, klasszicista stílusban, a Kossuth tér és a Kálvin tér közt áll, a belvárosban. A nagytemplom helyén már a  középkorban is templom állt, de az leégett. Helyébe gótikus stílusú csarnoktemplom, az András-templom épült 1297 és 1311 között, alapterülete kb. 16×43 méter volt; négy főoltárával sejteti, hogy a Tiszántúl legnagyobb temploma lehetett. Ez a templom 1564-ben leégett. A templom megfeketedett falai 62 éven át álltak pusztán, újjáépítésüket Bethlen Gábor vezetésével indította el a már protestáns város 1626-ban. Rákóczi György támogatásával az építkezés 1628-ban befejeződött. 1628. november 26-án a  debreceniek az új András-templomban gyűltek össze. A  templom arculatát Zenei hi tvallásai nk I I .  Zsoltárok a reform ác i óban

alaposan megváltoztatták. Téglapillérekkel alátámasztott gerendás famennyezetet kapott, tornyát széles kőpárkány díszítette. A  cserepes sisakkal fedett favázas tornya tetején Rákóczi György költségére készített aranyos gomb fénylett, ott mutatta az idő múlását a Rákóczi adományozta óramű is. 1707-ben, a Rákóczi-szabadságharc alatt a császári csapatok súlyosan megrongálták a  templomot. 1802. június 11-én a  város tűzvészeinek egyik legnagyobbika, mely a város egyharmadát elhamvasztotta, elérte a templomot is. Az új templom építésével 1803-ban a város Péchy Mihályt bízta meg. Péchy újszerű terveit elvetették, a mások által elkészített tervek hatására Péchy is konzervatívabb terven dolgozott. Időközben a  bontás elérte a  középkori alapokat, melyet a  költségkímélés hatására újra felhasználhatónak ítéltek. A végső terveket Thaller József építész készítette el, így folytatódott a  munka 1805-ben. Péchy eredeti terveiben kereszt alaprajzú templom szerepelt, tornyai közt kupolával, de ez pénzügyi okok miatt nem valósult meg. A bal oldali torony 1818-ra készült el, a jobb

51

oldali (keleti) pedig 1821. augusztus 6-án. A tornyok 61 méter magasak. Mivel az eredeti tervekben szereplő kupola nem épült meg, a  két torony közt esztétikai szempontból kedvezőtlen üres hely keletkezett. 18231824-ben a timpanon mögé díszes frontgalériát építettek Rabl Károly tervei alapján. 1819-től már használták a  templomot, de csak 1823-ra fejezték be az építkezést. A  Nagytemplom két történelmi eseménynek is színhelyévé lett: az 1848-49-es szabadságharc kormánya Debrecenbe menekülve itt mondta ki 1849. április 14-én a Habsburg-ház trónfosztását, és hirdette ki a Függetlenségi Nyilatkozatot. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1944 decemberében szintén a  Nagytemplomban ülésezett. Közel egy méter magas falazott teraszon a  homlokzat hosszában helyezkedik el a  templom 38 m hosszú, 14 m széles kereszthajója, az 55 m hosszú, 15 m széles főhajó a  két torony között húzódik. Az óriási templomtestet a  tornyok és a  homlokzat szinte elrejtik. A  homlokzaton két emelet magasságban felnyúló féljón oszlopok nyugodt monumentalitást adnak. A két torony között húzódó timpanonos főpár-

Ka ssa , R e f o rm átus templom A kassai református gyülekezetet I. Rákóczi György és felesége Lórántffy Zsuzsanna alapították 1644 húsvétján. A  templomot, melyet a  császári fegyverraktárból átépítéssel alakították ki 1805-1810 között, 1810-ben szentelték fel. 1853-ban új homlokzattal és egy 27 méter magas toronnyal látták el. A torony csúcsát – a városi tanács ajándékaként – egy 1589-ből való érckakas ékesíti, amely egykor a  protestáns kézre jutott dóm tornyán állt. Munkátsy József építőmester, a  templom presbitere anyagi támogatásával 1895-ben a templom tornyát 40 méter magasra emelték. A templom legértékesebb műkincsei közé tartozik Nonnert Pál ötvös mester fedeles kannája 1662-ből és az ezüst fedeles kancsó 1685-ből, továbbá az I. Rákóczi György által ajándékozott tányér, valamint az 1644-ből származó úrasztalterítő a Lórántffy-címerrel.

kány alig oldja fel a kupola elhagyása miatt keletkezett ürességet, jóllehet segített rajta a  helybeli építőmester, Köhler György mellvédfala, mely a  pillaszterek folytatásában, szegélypárkányán kővázákkal díszítve a  tornyokon lévő balluszterekhez hasonló bábokat hordja. A tornyok magassága a gombbal és a csillaggal 61 méter. Református templomokra jellemzően a belső falakat fehérre festették. A  bal oldali, nyugati toronyból szép kilátás nyílik. Itt helyezték el a Rákóczi-harangot is, mely megrongálódott a tűzvész során, de újraöntötték, Kossuth széke a mai napig megtekinthető a templomban. A templom orgonáját Jakob Deutschmann készítette 1838-ban. Zenei hi tvallásai nk I I .  Zsoltárok a reform ác i óban

53

B ud ap e s t, Fas or i re for mátus te mp l om A fasori református templom és a  hozzá kapcsolódó parókia Budapest VII. kerületében, a Városligeti fasor délkeleti oldalán áll. A telket az utcától terméskő-fém anyagú, két részből álló kerítés választja el, amelynek szakaszai ívesen kanyarodnak be a  közvetlenül a  járdára nyíló főhomlokzathoz. A főhomlokzat középső háromszögű oromzatában ötös résablaksor található. Dobozszerű kapuépítmény áll a főhomlokzat középső része előtt, középen csúcsíves kapunyílással. A templomteret óriási félköríves termálablak világítja meg, ami a kapunyílás felett helyezkedik el. A  főhomlokzat aszimmetrikus kialakítású, mivel középső részét baloldalt négyzetes alaprajzú és magasabb, jobboldalt pedig íves alaprajzú, alacsonyabb torony fogja közre. A nagytornyot magas gúlasisak, a kistornyot kettős kúpsisak fedi le. A többi templomhomlokzat építészeti kialakítása hangsúlytalanabb, a tömör falfelületeket - a két másik termálablak kivételével - egyenes és parabolikus lezárású ablakok törik át.

A kapu a  haránt irányú tengelyű előcsarnokba nyílik, a  templombelső görögkereszt alaprajzú centrális tér, melyet egy 13,7 méter átmérőjű félgömbkupola fed le. A középső térhez rövid, harántdongákkal fedett keresztszárak – amelyek három hatalmas kapu formájú festett üvegablakon keresztül kapják a  fényt – csatlakoznak. A  keresztszárakban az emeleten karzatok kaptak helyet, közülük a  bejárattal szemközti az orgonakarzat. Az orgonakarzat alatti tömör falfelület középső szakaszán található félköríves falfülke ad helyet a liturgikus tér eszmei középpontjának: a  két oldalról félköríves lépcsővel megközelíthető szószéknek, előtte az Úrasztallal. A  szószék fölötti, modern vonalú orgona mintegy megkoronázza az egész együttest. A  hangszer felújítása 2015-ben fejeződött be. Geometrikus stukkómotívumok díszítik a  belső tér építészetileg hangsúlyos részeit: karzatmellvédek, dongahevederek, szószékfülke hátfala. Az asztalosmunkákat Kovács Zsigmond, míg a  lakatosZenei hi tvallásai nk I I .  Zsoltárok a reform ác i óban

és fémmunkákat Miákits Károly készítette, beleértve a  míves világítótesteket is. A  magyar népművészet ihlette pirogránit burkolat a  pécsi Zsolnay-gyárban készült, a  festett üvegablakokat pedig a  neves üvegfestő-művész Róth Miksa alkotta. A  padok, stallumok, fém világítótestek, a díszburkolat, valamint a színes üvegablakok is a tervező Árkay Aladárnak a belső egységes ornamentikájának kialakítására törekvő talentumát tanúsítják. A  templom építészeti összhatásához a  magas színvonalú szakipari és művészi munka jelentősen hozzájárul. Minden nemes anyagból készült: márványból, bronzból, kerámiából, fából, üvegből. Áhítatot sugároz a forma és anyag harmóniája. A méretek impozánsak, a templom mintegy ezer hívő befogadására alkalmas.

55

Ke cs ke mé t, Re for mátus te mpl om A kecskeméti Szent Miklós-templomot 1540-től 1564ig a katolikusok és a reformátusok közösen használták, de egy megállapodás szerint a  kálvinistáknak végül ki kellett költözniük. Ezután először egy fatemplomot emeltek, amely a 1678. október 17-én tűzvész martaléka lett. Ezután jelölték ki a  mai templom helyét, majd küldöttséget menesztettek Konstantinápolyba, ugyanis a török hódoltság területén nem engedélyezték a  kőtemplomok építését Végül, Magyarországon egyedülálló módon, a kecskeméti gyülekezetnek sikerült a török hatóságokkal megegyeznie, de ez a helyieknek 669 aranyába került.

Az építkezés 1680-ban kezdődött, és négy év múlva már fel is szentelhették a templomot. A belső tér gazdagon volt díszítve, de a  későbbi átalakítások során lemeszelték. Ennek emlékét ma egy színes oszlopfő őrzi. Az épület kezdetben gót és késői reneszánsz stílusjegyeket viselt, de mikor a  18. század végén kéthajóssá bõvítették, a tornyát már barokk stílusban magasították meg, 53 méteres magasságig. A templom a copf stílusú kapuzatok kialakításával nyerte el mai formáját. 1998-ban toronyórával gazdagodott az épület. A torony csúcsát toronygomb, csillag és zászló díszíti. Az épület jelentős részét futónövényzet borítja. A  templomhoz reneszánsz jellegű bazársor kapcsolódik. Zenei hi tvallásai nk I I .  Zsoltárok a reform ác i óban

57

B e re g szá sz, R e f o r m á t u s tem plom A református templom Beregszász egyik legszebb műemléke, harmonikusan illeszkedik a  központ épületeihez. A templomhajó téglalap alaprajzú, kétoldalt falpillérekkel tagolt, mindkét végén két-két oszlop-alátámasztású karzattal. Belső terét fiókos dongaboltozat fedi. Hossztengelyével a  Kossuth-térre merőleges elhelyezésű templom jelenlegi formájában a késő barokk építészeti stílushoz tartozik. A protestáns vallás a  vidéken már a  XVI. század elején termékeny talajra talált, annak ellenére, hogy 1523-ban a  budai országgyűlés szigorú intézkedéseket foganatosított terjesztése ellen. Az 1525-ben elfogadott IV. törvénycikk szerint a Luther tanát vallókat ki kellett űzni az országból. Ennek ellenére az új hit egyre nagyobb támogatásra talált és nemcsak a hívek, hanem a főurak részéről is.

C s urgó, Re for mátus te mpl om A templom helyén a régi parókia és mellette a neogót stílusú református templom állt, melyet a  II. világháború végén a visszavonuló német csapatok felrobbantották, vele elpusztult az ország legnagyobb barokk orgonája is. A  helyén ritkának mondható háromtornyú templom épült Szigeti György építész tervei alapján, amit 2000-ben avattak fel. Zenei hi tvallásai nk I I .  Zsoltárok a reform ác i óban

59

Beregszász volt az első város a  megyében, amely elfogadta Kálvin tanát. Az új hit követői elfoglalták a  római katolikus templomot, oltárait lerombolták, szentképeit megsemmisítették, az ereklyéket kidobták, a szobrokat szétdarabolták, a szószéket és a keresztelő medencét szétzúzták. 1548-ban Radán Balázst nevezték ki esperessé, aki sokat tett a  református vallás terjesztése érdekében, Hitéért vértanúságot szenvedett, 1552-ben, amikor a római katolikus templom a reformátusok kezére került, egy túlbuzgó római katolikus hívő igehirdetés közben meggyilkolta. A  beregszászi református templom falán emléktábla örökíti meg a Radán Balázs neves hitszónok, zsoltárszerző emlékét.

Halála után Kálmáncsehi Sánta Mártont nevezték ki a  beregszászi református egyházközösség esperesévé. Később Bodrog-Újhelyre költözött, de rövidesen vis�szatért Beregszászba, ahol 1571-ben egy Somogyi nevű barát nyíllal lelőtte. Kálmáncsehi Sánta Márton jelen volt azon a  Beregszászon tartott református alakuló gyűlésen, melynek határozatai alapját képezték az új hit terjesztésének Kárpátalján. A református hitre tért főurak, mint Bocskai István, Bethlen Gábor, Rákóczi György és neje, Lorántffy Zsuzsanna, bőkezűen gondoskodtak az egyházról, segélyeket nyújtottak iskoláinak. 1660-ban a  katolikus hitre tért Báthory Zsófia felszámolta a  református egyház támogatására létrehozott alapítványokat, több templomot visszaadott a  katolikus hívőknek, az új vallás terjedését azonban nem tudta megakadályozni.

II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának bukása után a  templomot elvették a  reformátusoktól, de 1715-ben megengedték, hogy az egykori ferences rendiek telkén imaházat emeljenek. 1750-ben a helytartó tanács megengedte, hogy a  protestáns hitközség harangot használjon. A fából épült imaház állapota idővel annyira leromlott, hogy a hitközség a megyei hatósághoz fordult átépítése ügyében. Az engedélyt 1775. szeptember 7-én adták meg azzal a feltétellel, hogy hozzá tornyot is emeljenek. A  templom építése 1780-ban ért véget. Tornyában két harangot helyeztek el.

Zenei hi tvallásai nk I I .  Zsoltárok a reform ác i óban

1918. május 2-án a  várost megszálló cseh katonaság óvatlansága következtében a  templom leégett. Újjáépítése több éven át tartott, felszentelésére 1929-ben került sor. A templom kétmanuálos, 24 regiszteres orgonájának diszpozícióját Ricsey György orgonaművész, a református templom tiszteletbeli orgonistája tervezte és 1925-ben a cseh Rieger-orgonagyár építette.

61

Kol oz s vár, Far kas utca i Re for mátus te mpl om A Farkas utcai református templom (hivatalos nevén: Belvárosi református templom) Kolozsvár híres gótikus műemléke, a Kolozsvár-Belvárosi református egyházközség temploma. Az egyhajós, kereszthajó nélküli templom hatalmas támpilléreivel, nagy háromszöges oromfalával, erőt és nyugalmat árasztó egyszerűségével, zordon megjelenésével az erdélyi magyar gótika legjellegzetesebb példája. A köztudat az erdélyi református egyház főtemplomának tartja, mivel hagyományosan itt iktatták be a püspököket. A templom építésére vonatkozó első dokumentum 1486. szeptember 9-ei keltezésű: Mátyás király rendeletére és Báthory István erdélyi vajda jóváhagyásával ekkor adományozta a városi tanács és Szabó Ambrus bíró a ferences testvéreknek a Szabók bástyája melletti területet. Mivel a várfalakon belül nem volt megfelelő nagyságú szabad terület, az építkezés helyéül a  déli és keleti várfal találkozásánál jelöltek ki egy keskeny

sávot, így a templom az utca közepét is elfoglalja. Az építkezést János testvér vezette, valószínűleg ugyanaz, aki a  szegedi alsóvárosi ferences templom és kolostor, valamint a nyírbátori Báthory-kápolna építését is irányította, illetve a királyi műhely vezetőjeként részt vett a visegrádi építkezésekben is. A munkálatok költségeit Mátyás király viselte, a  kifizetések lebonyolításával Tarcsai Mátét (más források szerint Tárcai Márton), az erdélyi sókamara ispánját bízta meg. Mátyás halála után II. Ulászló támogatta anyagiakkal az építést: 1494. augusztus 24-i oklevelében a  tordai sókamarából háromszáz aranyforint értékű kősót rendelt a  templom és kolostor javára. Az adomány később állandó járandósággá változott, amelyet II. Lajos király 1520-ban megerősített. A  Boldogságos Szűz Máriának szentelt templom 1503-ban már készen állt, orgonája 1534-ben készült. A templom mellett eredetileg két rendház állt, ezekből csak a férfikolostor kerengőjének északi része maradt meg. A protestantizmus térhódítása következtében, az 1556. március 8-ai szászsebesi országgyűlés határozata értelmében a  rendnek el kellett hagynia Kolozsvárt. Zenei hi tvallásai nk I I .  Zsoltárok a reform ác i óban

Március 15-én a  református tömeg behatolt a  templomba és követelte a  templom és a  rendház átadását. A  templom kapujában Mikola Boldizsár atya állt, és a legenda szerint szívére tett kézzel és magasba emelt két ujjal megesküdött, hogy az épületet soha el nem hagyja. Az emberek karddal lekaszabolták Boldizsár atyát és betörtek a  templomba, ahol elpusztították az ott található szakrális tárgyakat. A legendát erősíti, hogy az 1958-as restauráláskor a kolostor udvarán teljesen ép sírt és csontvázat tártak fel, amely a vizsgálat szerint 16. századinak bizonyult. A  csontváz bal keze a  mellkason hevert, a  jobb kar pedig két kinyújtott ujjal felfele mutatott. Ezt követően a  templom huszonöt évig gazdátlanul állt, és „pusztatemplom” néven ismerték. 1581-ben Báthory István a  jezsuitáknak adományozta az épületegyüttest, egyúttal építőanyagot is biztosított a  felújításhoz. A  helyreállítás terveit előbb a  király olasz építésze, Francesco Tenchetta, majd a  jezsuita Fra Massimo Milanesi készítette. Ekkor alakították át iskolává az apácakolostort. 1588-ban a  medgyesi ország�gyűlés kitiltotta a  jezsuitákat Erdélyből, de Bá­thory

63

Zsigmond visszahívta őket, és 1595-ben újra birtokba vették a templomot. A tizenöt éves háború idején, Székely Mózes csapatai elűzték a jezsuitákat és a Toroczkai Kovács Máté unitárius szuperintendens és Gönczi Nyírő Pál prédikátor által felbuzdított nép, Bogner-Gellyén Imre királybíró be nem avatkozása mellett 1603. június 9-én megrohamozta a templomot. A templom ajtaját betörték, az oltárt és a szobrokat fejszével szétvágták, a padokat darabokra törték és bedöntötték a boltozat egy részét is, amely tizennégy embert ütött agyon. A  továbbiakban a  gazdátlan épület köveit felhasználták a  város egyéb építményeinek javításához, a szentélyt raktárként használták. A reformátusok 1622-ben Bethlen Gábortól kapták meg a  romos templomot és a  telkeket kollégium céljára, de végül is a  kollégium Gyulafehérvárra került. A  templom újjáépítése csak I. Rákóczi György alatt, az 1638-as gyulafehérvári országgyűlés határozatára és a fejedelem anyagi támogatásával kezdődött el. A tervező kiléte bizonytalan, Herepei János feltételezése szerint valószínűleg Sárdi Imre deák lehetett. Rákóczi a legapróbb részletekig maga irányította az építkezést,

a  gyakorlati végrehajtást Filstich Lőrinc kolozsvári polgárra bízva. Filstich 1643–1645 körül bekövetkezett halála után munkáját Szakállosi János vette át. Az újjáépítés során új tető és boltozat készült, a támpillérek többségét kicserélték, az oromzatra órát tettek. Az építkezés nagyobb része 1640-ig elkészült, majd a fejedelem olasz építészt és – hosszas utánajárással – kurlandi mesterembereket hozatott, akik 1643 végére befejezték a csillagboltozatot. Ekkor készült el a szentély déli oldalán levő torony, amelyet azonban később a  rossz alapozás miatt le kellett bontani. Végül is torony helyett a templom melletti telken állítottak fel egy masszív haranglábat. Az 1640-es években elkészült a templom berendezése is. Az újjászületett templomot Geleji Katona István püspök szentelte fel 1647. június 30-án. A  toronyalj boltozatos kisterme a  17–18. században valószínűleg a  református nyomdának adott helyet, az emeleten egy ideig a  kollégium könyvtára kapott helyet. Az 1798-as tűzvész után az épületet Josef Leder vezetésével állították helyre. 1910-1913 között a  templom teljes körű restaurálására került sor Lux Kálmán

irányításával, ekkor készült el a  neogótikus karzat, ahova a  pécsi Angster cég készítette orgonát helyezték el. A  következő restaurálás 1958-1961 között történt, ezúttal Bágyuj Lajos vezetésével. Eltávolították a környező épületet és a falak külső vakolatát, a torony megmaradt részében, illetve a  templom hajója melletti kerengőben az Erdélyi Református Egyházkerület Gyűjtőlevéltára kapott helyet. A tört kőből rakott, egyetlen hajóból álló templom teljes hosszúsága 60 méter, a hajója 34 méter hosszú, 15 méter széles, hálóboltozata 19 méter magas. A hajó meghosszabbításában áll a szabályos nyolcszög három oldalát formázó szentély. A karzat mérete 10×23 méter. Az épületet kívülről ötosztású támpillérek tagolják, közöttük három osztatú, halhólyagos vagy karéjos mérművel díszített ablakok találhatóak. A  templom nyugati homlokzatán elhelyezett támpillérek három ablakot fognak közre. A  homlokzat tengelyében áll a kapuzat, amelynek sarkaiban angyalalakok láthatóak. Az elpusztult oromzat feltételezhetően a  keresztre feszítést ábrázolta.

Zenei hi tvallásai nk I I .  Zsoltárok a reform ác i óban

A belső berendezés darabjai kivétel nélkül az újjáépítés utáni időből származnak. Az 1646-ban készült hátaspadokat besztercei és segesvári asztalosok készítették reneszánsz stílusban, amelyen azonban még a gótika hatása is érződik. A padokat és falakat díszítő 117 címer és halotti kárta (emléklap) a 17-20. századból származik. A hatszögű lábazaton álló szószék az erdélyi virágmintás reneszánsz első darabja, festése illetve a szószékkorona Régeni Asztalos István munkája. Az intarziás rokokó úrasztala 1827-ben készült. A templomban található I. Apafi Mihály és felesége, Bornemissza Anna, illetve II. Apafi Mihály és felesége, Bethlen Kata sírja, akiknek a  földi maradványait 1942-ben hozták át az almakeréki templomból. A síremlék Kós Károly tervei alapján készült. Az orgona felső, régebbi része a felirata szerint 1766-ban készült.

65

S z é ke l yud var h e l y, Re for mátus te mp l om A református templom Székelyudvarhely főterén 178081 között épült, egy régebbi, „kinőtt” templom helyébe. A cserépfedelén olvasható 1781-es szám a templom befejezésének éve, a  KG monogram pedig Baczkamadarasi Kis Gergelyre a  Református Kollégium rektorára, a templom építésének irányítójára utal. Szószéke 1782-ben épült, 1783-ban vásárolják a harangokat. A templom alapterülete 558 m2, az új templom nem a  régebbi Szent Anna kápolna maradványaira épült, a  református templom stílusa eltér a  plébániatemplom stílusától, a  homlokzati felépítése is más. Jó arányú belső tere, a pilléreken nyugvó két oldalkarzat, ezeknek tömör, tükrös mellvédje, a  pillérek párkányfejezete és a rájuk támaszkodó félköríves árkádok a  klasszicizmus stílusirányzatát rögzítik. A  protestáns barokk elemei- a  keleti kiugró bejárati rész hajlított kontűrje, a  toronybejárat szemöldökpárkánya, az északi feljárat és az északi oldal 3 félköríves ablaka kagyló- és levéldísz. A  református templom építését

Ké zd i vá sá r h ely, R e f o r m á t u s tem plom

1781-ben fejezték be, 1782-ben berendezték. Elkészült a  díszes márványszék, majd sorra a  padok, a  szó­ székkorona, az úrasztala, az orgona. 1783-ban vásárolták a  harangokat, 1789-ben kifestették a  templomot. A kisebbik 450 kg-os harang 1784-ből való, Dániel István és gróf Mikes Anna ajándéka. 1874-ben szerelik fel a toronyórát, 1876-ben készült az úr asztala. Az orgona, a  brassói Nagy József hangszerépítő intézet műhelyében készült az 1885-ös budapesti Országos Általános Kiállításra. 1879-ben márványszínűre festették a templom belsejét. Zenei hi tvallásai nk I I .  Zsoltárok a reform ác i óban

Az impozáns méretű, 1000 ülőhelyes templom Kézdivásárhely központjában, a  Gábor Áron tér dél-nyugati sarkán emelkedik. A  korábbi, XVII. század eleji, talán fából készült templom helyett építették fel 1770 és 1782 között. Erődített épület volt: a templomot egykor övező kőfalnak a korabeli leírások két bástyaszerű tornyát említik, amelyek közül a déliben a város levéltárát, az északiban pedig az eklézsia levéltárát őrizték. Az 1834-es nagy tűzvésznek a  templom tetőszerkezete, a papi lak, a kántori lak és a levéltárak is áldozatul estek. Ugyanakkor pusztultak el a harangok és a templom kerítőfalának északi bástyájában őrzött értékes klenódiumok is. A  tűzvész után újjáépítették a  templomot, a munkálatok 1838-ig húzódtak el.

67

A hármas térfűzésű – torony, hajó és szentély – templom a  késő barokk és klasszicista stílus jegyeit hordozza. Külső képét a hatalmas, háromszintes nyugati torony uralja, amelyet az égést követően, 1846-1854 között, a brassói Land András építőmester vezetésével újítottak fel. Az alsó két szint klasszicista fogantatású részletei (kettős lizénák, triglifes fríz, sávozott felületek) erre az átépítésre utalnak. Csupán a  felső szint őrzi eredeti barokk kiképzését: homlokzatait kettős pilaszterek keretezik, ablakai alatt bábos díszű tükrök láthatók, párkányát az óra vonalában ívesen képezték ki. A hajó külső homlokzatát az északi és déli oldalon 3-3 kettős támpillérrel erősítették meg a  XIX. század első felében. A torony felőli támpillérek részben takarják az északi és déli oldalon levő karzatfeljárók kapukereteit. Mindkét kőkeretet frízében latin nyelvű zsoltárrészletet olvashatunk, valamint a  frízek középtengelyében, az olaszkoszorúba foglalt, arab számjegyekkel írott 1782-es évszámot. A  keretek kiképzése azonban, az évszám tanúságának ellenére, az erdélyi késő reneszánsz formavilágát idézi. Ez arra utalhat, hogy a  korábbi (XVII. századi) templom két ajtóke-

retét használták fel újra a  XVIII. századi templomépítéskor, és ugyanekkor vésték az említett évszámokat a  faragványok frízébe. Figyelmet érdemel az északi kapu igényes, kerubos díszű, fa ajtószárnya, amely már a  XVIII. századi barokk stílust idézi. Az említett ajtószárny belső felét meglehetősen kopott, szőlőinda motívumot megjelenítő festés díszíti. Az északi és déli oldalkapu előtt egy-egy azonos kiképzésű, klasszicista jegyeket hordozó portikusz csatlakozik a templomhoz, amelyeket a tűzvészt követően, 1838-ban emeltek. A sokszögzáródású szentély teste enyhén beugrik a  hajóhoz viszonyítva, homlokzatát a  hajóéhoz hasonló, félköríves záródású, sávozott vakolatkeretes ablakok, illetve vakablakok tagolják. A hajó felőli végén, mindkét oldalon 1-1 utólagos, a főtér felé kapuval nyitott építmény kapcsolódik a  szentélyhez, ezek a  tömegükben és funkciójukban a  középkori sekrestyékre emlékeztető terek a XVIII. század végének erdé-

lyi templomépítészetében általánosan előfordulnak, hasonló építményeket találunk a  székelyudvarhelyi Szent Miklós templom esetében is. Oszlopos keretezésű, indás frízű, háromszögű oromzatos kapuk vezetnek a  Főtérről az említett kapuépítményeken keresztül a templom udvarára. Ezek metszik a szentély XIX. századi támpilléreit. Kelet és észak felől kőfal övezi a  templomot, míg délen az 1957-ben lebontott kis „boltok” helyére állított vaskerítés húzódik. A protestáns szertartás elvárásainak megfelelően a templom belső tere egységes, központjában az úrasztala helyezkedik el. Kiemelt helyen, az északi oldalon van a  szószék is, így hívek a  prédikációt a  templom bármely pontjáról jól követhetik. A  templombelső építészeti kialakítása a XVIII. század utolsó harmadára jellemző késő barokk stílus jegyeit mutatja. Kettős pilaszterekről induló dupla hevederívek támasztják alá a  hatalmas nyitású csehsüveg-boltozatokat. Négy pilléren nyugszik a  nyugati karzat, amelynek falazott Zenei hi tvallásai nk I I .  Zsoltárok a reform ác i óban

mellvédjén bábos díszítés fut végig. Ugyancsak bábos mellvédes, de jóval kisebb karzatok vannak az északi, illetve a  déli kapuk portikuszainak emeleti részén is, amelyeket külön ablakok világítanak meg. Az emeletes, karzatos portikusz-kiképzés szintén a  XVIII-XIX. század fordulójának templomépítészetében gyakori. A  boltmezőket és a  hevederíveket egyaránt kártusokba foglalt stukkó-rozetták díszítik. Az empire füzérekkel és a vesszőnyaláb-motívummal ékesített, mai kő szószéket a  XIX. század elején készíthették. A sokszorosan áttört felületű, klasszicista urnában végződő szószékkoronát Jancsó Mária adományozta a  templomnak 1843-ban. 1861-ben készült a  mai orgona, amely a  városban megtelepedett híres orgonaépítő, Kolonics István műve.

69

Sárospa tak, Reform átus tem plom Az 1538. esztendőt tekintjük a  sárospataki reformáció kezdetének, amikor a  wittenbergi reformációtól áthatott István presbiter pataki plébános (vélhetően Gálszécsi István) itt tevékenykedett. A reformált hitre tért patakiak első istentiszteleti helye a jelenleg római katolikusok által használt Árpád-házi királyok korában épült vártemplom volt. 1671. augusztus 5-én Báthori Zsófia – figyelmen kívül hagyva időközben elhunyt férje II. Rákóczi György vallását és anyósa Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony akaratát – a  vártemplomot erőszakkal elvette az azt immár százötven éve használó reformátusoktól, és a római katolikusoknak adta. Ezt követően rövid ideig a  reformátusok használatába került még, de a  templom a  jezsuiták hatá-

sára ismét elvették, s a  reformátusok templom nélkül maradtak. Tudós lelkipásztoruk a  Thököly Imre jóvoltából leideni és franekeri egyetemen tanult Debreczeni Ember Pál, kora jeles egyházi személyisége volt, aki ebben a  válságos helyzetben hűséggel pásztorolta a  híveket, amíg lehetett. 1705-ben a  jelenlegi templom telkén a  gyülekezet fatemplomot épített, majd 1726-ban egy nagyobbat, amelyben a diákság is elfért. A  fatemplom régi papi széke a  jelenlegi templom szószéke mögött van (1764). II. Rákóczi Ferenc ígéretet tett, hogy a kollégium mellett a  reformátusoknak templomot építtet, de ez a  szabadságharc bukása után ez nem következhetett be. A fatemplom hamar romlani kezdett, s felmerült az igény egy kőtemplom építésére, ám az ehhez szükséges engedélyek beszerzése a  protestánsok számára előnytelen politikai körülmények között szinte Zenei hi tvallásai nk I I .  Zsoltárok a reform ác i óban

lehetetlen volt, hiszen királyi engedélyre volt szükség. II. József, a  protestánsokkal szemben türelmet tanúsító uralkodó Sárospatakon járt, s az egyház elöljárói kérelmet nyújtottak át neki azzal a megokolással, hogy Isten jelenlegi hajléka rossz állapotú, és a gyülekezet megnövekedett létszámát figyelembe véve kicsi. A döntésben résztvevő vármegyei hivatalnokok pártolták a kérelmet, ám Jabróczky Pál helybéli jezsuita plébános megtámadta a döntést azzal, hogy az ifjúságnak nem kell templom, hiszen a kollégiumban tarthatnak istentiszteleteket, a híveknek pedig elég a fatemplom. Mindezek után az uralkodótól 1773. november 2-án érkezett meg a  válasz, ami arról szólt, hogy a  templom bővíthető, de nem szólt arról, hogy milyen anyag-

71

A Z so l t á ro k a   re f o r m á c i ó b a n so ro za t h e l yszí n e i ból. Hosszú és körülményes ügyintézési időszak vette kezdetét. Közben szépen gyarapodott a  pénzbeli támogatók köre. 1776. márciusában történt meg az alapkőletétel, s az építkezés öt évig tartott, felszentelésére 1781-ben került sor. Mostani magasságát 1827ben nyerte. 1834-ben földrengés rongálta meg a templomot, boltozata súlyosan sérült. 1895-ben Katona György tervei szerint a  templom új mennyezetet és

főbejáratot kapott. A templombelső ekkor nyerte késő barokk stílusú díszítését.Az 1871-ben épült 24 regiszteres, két manuálos, mechanikus vezérlésű, csúszkaládás orgonát Ludwig Mooser (1807-1881) készítette, mely az egykor híres salzburgi mesternek az ország egyetlen, eredeti formájában megmaradt hangszere. A hangszer felújítása 2009-ben fejeződött be. Az újjáépítés során törekedtek az eredeti állapot megőrzésére.

Kassa  Sárospatak  Miskolc 

Budapest 

Kecskemét 

  Csurgó

  Beregszász

Debrecen 

Kolozsvár  Székelyudvarhely  Kézdivásárhely 

73

Zenei hitvallásaink I. – Bach: h-moll mise ( BW V 232) Közreműködik: Szabóki Tünde  /  Szemere Zita szoprán Bakos Kornélia  /  Schöck Atala  alt Megyesi Zoltán  /  Szerekován János  tenor Cser Péter  /  Kovács István basszus Lutheránia Énekkar  /  Budapesti Vonósok Vezényel: Kamp Salamon

2016 október 21. péntek 19:00 – Pé c s, Ko d á l y Kö zp o n t , H a n g ve rse ny t e re m október 28. péntek, 19:00 – So pro n , E va n g é l i ku s Te m p l o m október 29. szombat, 17:00 – Rév ko má ro m ( Ko má r n o ) , R e f or m á t u s N a g y t e m p l om 2017 május 20. szombat, 19:00 – B ra ssó ( B ra șov, K ro n st a d t ) , Fe ke t e t e m p l om június 24. szombat, 19:00 (esőnap: 06.25. 19:00) – P  á pa , a z Est e r h á z y k a st é l y u d va ra szeptember 23. szombat, 18:00 – B é ké sc sa ba , E va n g é l i ku s N a g y t e m p l om október 7. szombat, 18.00 – D e bre ce n , N a g yt e m p l o m október 21. szombat 18.00 – Sze g e d , Fo g a d a l m i t e m p l o m ( D óm ) október 22. vasárnap 18.00 – Sza ba d k a ( Su bo t i ca ) , Sze n t Te ré z S z é ke se g y h á z

75

Felelős kiadó Írta Szerkesztette A templomok ismertetésének forrásai

Grafikai terv, tördelés Nyomda isbn

Dr. Hafenscher Károly Dr. Hafenscher Károly, Berkesi Sándor, Arany János Farkas Zoltán amikassa.sk/a-reformatus-templom virtualis-csurgoterseg.hu/nevezetessegek/reformatus-templom-2 karpatutazo.hu/latnivalok/templomok/beregszasz-beregszaszi-jaras/beregszaszi-reformatus-templom welcometoromania.ro/Odorheiu_Secuiesc/Odorheiu_Secuiesc_Biserica_reformata_m.htm aszerzetes.eu/templomok/reformatus/123-belvarosi-reformatus-templom-szekelyudvarhely lexikon.adatbank.ro/muemlek.php?id=192 atakirefegyhaz.hu/templomtortenet valamint a Wikipédia szócikkei

Kelemen Richárd, Mitte Communications Premier Nyomda Kft. 1117 Budapest, Budafoki út 64. 978 963 12 6585 9 Készült a Magyarország Kormánya által létrehozott Reformáció Emlékbizottság megbízásából